%& %'%(%)* 23345* 0(0'

' +, (*

! "! # ! $%& %' % (%) * %- % (-. / %& %' % (%) * * ! 0 " "0 1 /

2334

5

*0 ( 0 '

A bírósági határozatok közzétételér l szóló szabályozás koncepciója

Bevezetés

BEVEZET Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elektronikus információszabadság törvénybe iktatásáról szóló háttértanulmányai és az err l szóló törvény szabályozási koncepciója alapján az Igazságügyi Minisztériumban és az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban megkezd dött kodifikációs folyamat során felmerült, hogy a szabályozást

ki

kell

egészíteni

a

bírói

jogértelmezés

eredményének

megismerhet ségét szolgáló rendelkezésekkel. A két minisztérium azzal bízta meg az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet, hogy vizsgálja meg e szabályozás lehetséges irányait, készítse el a szabályozás koncepcióját és tegyen javaslatot a kit zött célt megvalósító rendelkezések szövegére. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet a megbízásnak e dokumentum elkészítésével tesz eleget. A szakmai munkát az intézet elnöke, Majtényi László vezette. A koncepció elkészítésében az intézet által felkért következ szakért k vettek részt: Bártfai Zsolt Kovács András Somody Bernadette Szabó Máté. A koncepció elkészítésében Szoboszlai Judit által készített háttértanulmányra is támaszkodtunk.

Eötvös Károly Intézet, 2004.

2


Tartalom

TARTALOM I. VEZET I ÖSSZEFOGLALÓ II. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK MEGISMERHET SÉGE ÉRDEKÉBEN MEGALKOTANDÓ TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEK III. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK MEGISMERHET SÉGÉT SZOLGÁLÓ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ RÉSZLETES ISMERTETÉSE

1. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK MEGISMERHET SÉGÉT BIZTOSÍTÓ SZABÁLYOZÁS IGÉNYE, A SZABÁLYOZÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.1. A nyilvánosság, a közzététel és a betekintés 1.2. A bírósági határozatok megismerhet ségének igénye, a közzététel indokai 1.2.1. Alkotmányos indokok 1.2.1.1. Jogbiztonság: a jog kiszámíthatósága és el reláthatósága 1.2.1.2. Az információszabadság, mint a bírói hatalom átláthatóságának garanciája 1.2.1.3. A bíróság el tti egyenl ség és az egységes jogalkalmazás 1.2.2. A bírósági határozatok közzétételét szorgalmazó Európa Tanácsi ajánlások 1.3. A hatályos szabályozás bemutatása és kritikája 1.3.1. A bírósági határozatok nyilvánossága 1.3.2. A bírósági határozatok közzétételére vonatkozó hatályos szabályok 1.3.3. A határozatokba való betekintés szabályai 1.4. A bírósági határozatok megismerhet ségével kapcsolatos bírósági gyakorlat 1.5. A bírósági határozatok közzététele egyes külföldi országokban 1.5.1. A közzétett határozatok köre 1.5.2. A közzétételre kerül határozatok szerkesztésének elvei, anonimizálás 1.5.3. A közzététel terjedelme, formái 1.5.4. Technikai részletek 1.6. A bírósági határozatok közzétételét el író jogszabály 1.7. A bírósági határozatok közzététele és az elektronikus információszabadság 1.8. A bírósági határozatok és a hagyományos információszabadság 2. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK MEGISMERHET SÉGE ÉRDEKÉBEN MEGALKOTANDÓ SZABÁLYOK ISMERTETÉSE 2.1. A bírósági határozatok általános közzététele és annak korlátai 2.1.1. A közzéteend határozatok köre [2.-3. §§] 2.1.2. A közzéteend határozatok tartalma, a határozatok kivonatolása [4. §] 2.1.2.1. A határozatok anonimizálása 2.1.2.2. Személyiségi jogok és titkok védelmére vonatkozó kisegít szabály 2.2. A bírósági határozatok közzétételének módja, a Bírósági Határozatok Gy jteménye [1. §] 2.3. A közzétételért felel s szervek, a közzététellel kapcsolatos feladatok telepítése [5. §] 2.4. Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések


3


Vezet i összefoglaló

I. VEZET I ÖSSZEFOGLALÓ A jog el reláthatóságának és kiszámíthatóságának, a bíróságok m ködése átláthatóságának

és

a

jogegyenl ségnek

az

alkotmányos

követelményei

megkövetelik azt, hogy a bírósági határozatok széles körben megismerhet ek legyenek. A hatályos jog a bírósági határozatok megismerhet ségével kapcsolatban csak részleges, s t több elemében alkotmányellenes szabályozást tartalmaz. A bírósági határozatok mint közérdek

adatot tartalmazó dokumentumok kérelemre

történ megismerése elé a jogszabályok számos – alkotmányosan kifogásolható – akadályt gördítenek, a határozatok közzétételére pedig csak igen részleges módon, megsz rt és átszerkesztett formában kerül sor. E koncepció arra tesz javaslatot, hogy a bírósági határozatokat egy országosan egységes, az interneten bárki számára ingyenesen hozzáférhet

adatbázisban (a

Bírósági Határozatok Gy jteményében) elektronikus és kereshet

módon tegyék

közzé. Ezáltal a bírói joggyakorlat a jogkeres közönség számára széles kör en és könnyen megismerhet vé válik, a bíróságok m ködése átláthatóbb, az ítélkezési gyakorlat kiszámíthatóbb lesz. A közzététel továbbá hozzájárul a törvény el tti egyenl ség

elvének

minél

teljesebb

érvényesüléséhez,

a

joggyakorlat

egységesüléséhez is. A koncepció az általános közzététel elvéb l indul ki: a bírósági határozatokat válogatás nélkül, szerkesztetlen formában kell közzétenni. A közzététel alóli kivételeket az információs önrendelkezési jogra, a titokvédelmi megfontolásokra, valamint

célszer ségi

szempontokra

figyelemmel

kell

meghatározni.

Ennek

megfelel en olyan szabályokat kell alkotni, amelyek alapján az egyszer bb megítélés , tömegesen jelentkez

ügyekben szület

közzétenni, illetve amelyek alapján a közzéteend érzékeny

adatokat.

szervezetrendszeren

A belül

közzététellel az

eljáró

határozatokat nem kell

határozatokból ki kell iktatni az

kapcsolatos bíróságok,

feladatok illetve

a az

bírósági Országos

Igazságszolgáltatási Tanács között kerülnek megosztásra.


4



A koncepció felhívja a figyelmet arra, hogy a bírósági határozatok elektronikus közzététele sem pótolhatja az egyes bírósági határozatokba való betekintés alkotmányosan elfogadhatatlan szabályozásának felülvizsgálatát, és javaslatot tesz a szükséges jogszabály-módosítások f bb elveire.


5


Megalkotandó rendelkezések

II. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK MEGISMERHET SÉGE ÉRDEKÉBEN MEGALKOTANDÓ TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A Bírósági Határozatok Gy jteménye (a továbbiakban: gy jtemény) olyan országosan egységes adatbázis, amely elektronikus és kereshet formában tartalmazza a 2-4. §-okban meghatározott bírósági határozatokat. A gy jtemény az interneten bárki számára azonosítás nélkül és ingyenesen hozzáférhet . (2) A bírósági határozatoknak az (1) bekezdés szerinti közzététele a határozatok megismerésére irányuló igények teljesítését nem érinti. 2. § (1) A gy jteményben közzé kell tenni a Legfels bb Bíróság, az ítél táblák, és a megyei (f városi) bíróságok a) polgári peres és nemperes eljárásokban hozott joger s ítéleteit – beleértve a közbens

és részítéletet –, az ügy érdemében hozott

joger s

végzéseit, továbbá másodfokú eljárásban vagy felülvizsgálati eljárásban hozott, a felülbírált bírósági ítéletet vagy az ügy érdemében hozott joger s végzést hatályon kívül helyez , és az els fokú bíróságot új eljárásra utasító végzéseit, b) büntet ügyekben hozott joger s ügydönt

határozatait, továbbá a

másodfokú eljárásban vagy felülvizsgálati eljárásban hozott, a felülbírált ügydönt határozatot hatályon kívül helyez és új eljárásra utasító határozatait, valamint c) szabálysértési ügyekben hozott joger s ügydönt határozatait, továbbá a felülbírált ügydönt

határozatot hatályon kívül helyez

és új eljárásra utasító

határozatait. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl közzé kell tenni a helyi bíróságok által hozott olyan joger s ítéleteket, vagy az ügy érdemében hozott joger s végzéseket, illetve szabálysértési ügyben hozott joger s határozatokat, amelyekkel szemben jogorvoslatnak nincs helye. (3) A közzétett bírósági határozattal egyidej leg közzé kell tenni mindazon bírósági határozatokat is, amelyeket a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak. A közzététel során a gy jteményben e határozatok közötti kapcsolatot jelezni kell. 3. § (1) Nem kell közzétenni a) a fizetési meghagyásos, Eötvös Károly Intézet, 2004.

6



b) a végrehajtási, c) a cégbírósági, d) a cs d- és felszámolási, e) a bírósági letéttel kapcsolatos, f) a holtnak nyilvánítási, illetve halál tényének megállapítása iránti, valamint g) a bíróságon vezetett névjegyzékekkel kapcsolatos eljárásban hozott bírósági határozatokat. (2) A 2. §-ban meghatározott határozatok közül nem kell továbbá közzétenni a) a társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartásával kapcsolatos, valamint közhasznúsági nyilvántartásba vételre, átsorolásra, nyilvántartásból való törlésre vonatkozó végzéseket, kivéve a másodfokú vagy felülvizsgálati eljárásban hozott érdemi – ügyet lezáró – végzéseket, b) a bírósági meghagyást, c) az egyezséget jóváhagyó végzést, d) a kiegészít

ítéletet, illetve az ügy érdemében hozott joger s végzést

kiegészít végzést, e) a tárgyalás mell zésével hozott végzést, f) a Be. XXV. fejezete (Lemondás a tárgyalásról) szerinti eljárásban hozott ítéletet, valamint g) az egyszer sített ítéletet. (3) Nem tehet k közzé a Pp. XV-XVII. fejezete szerinti eljárásokban hozott határozatok, ha valamelyik fél kérte a közzététel mell zését. 4. § (1) A közzéteend

határozatból a (2) bekezdésben meghatározott

kivételekkel törölni kell az eljárásban részt vev

és más személyeket,

szervezeteket és intézményeket azonosító adatokat. A határozatból törölni kell továbbá a tényállásban szerepl

helységneveket és címeket is. Az egységes

anonimizálás során a résztvev ket az eljárásban betöltött szerepüknek megfelel en kell megjelölni. (2) A közzétett határozat szövege tartalmazza a) az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy azonosító adatait; b) a meghatalmazottként vagy véd ként eljárt ügyvéd azonosító adatait;


7



c) az alperesként pervesztes jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkez szervezet azonosító adatait, amennyiben a határozatot olyan ügyben hozták, amelyben jogszabály alapján közérdek igényérvényesítésnek helye van; d)

a

társadalmi

szervezet

vagy

alapítvány

azonosító

adatait

a

nyilvántartásba vételével kapcsolatos, illetve közhasznúsági nyilvántartásba vételére, átsorolására és közhasznúsági nyilvántartásból való törlésére vonatkozó határozat esetén. (3) Amennyiben a nyilvánosságnak a tárgyalás egészér l vagy részér l való kizárását megalapozó, törvényben meghatározott érdek ezt indokolja, az érintett a határozatot hozó bíróságtól kérheti, hogy a határozat részének vagy egészének a gy jteményben való megjelentetését mell zzék, illetve a megjelentetett határozat részét vagy egészét a gy jteményb l töröljék, ha az azonosító adatoknak az (1) bekezdés szerinti törlése ezen érdekek védelmét nem biztosítja. (4) Az állam- és a szolgálati titok védelmét a bírósági határozatok közzétételekor is biztosítani kell. (5) Az adatok törlését úgy kell elvégezni, hogy az a tényállás lehet legkisebb

sérelmével

járjon.

A

határozat

szövegében

az

e

§-ban

meghatározottakon túl további szerkesztés nem végezhet . 5. § (1) Az ügyben els fokon eljárt bíróság elnöke gondoskodik a közzétételi kötelezettség alá es határozatnak az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak való megküldésér l a joger re emelkedését l, illetve ha felülvizsgálatát kérték, a felülvizsgálat során hozott határozat kézbesítését l számított 15 napon belül, de az esetleges felülvizsgálati határid lejárta után. (2) Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szervezi és ellátja a bírósági határozatok

közzétételével

kapcsolatos

feladatokat,

e

feladatkörében

gondoskodik a határozatok 4. § szerinti kivonatolásáról. A határozatot a beérkezését l számított 30 napon belül közzéteszi. (4) Amennyiben utóbb a már közzétételre megküldött vagy közzétett határozat kijavításra kerül, vagy annak tartalma kiegészítés folytán megváltozik, illetve ha a 4. § (3) bekezdése alapján a bíróság döntése következtében a határozat egy részét vagy egészét törölni kell, az ezekr l szóló határozatot az (1) bekezdésben meghatározott határid n belül kell megküldeni az Országos


8



Igazságszolgáltatási Tanácsnak, amely a határozat beérkezését l számított 30 napon belül a kijavítást, kiegészítést átvezeti, illetve a határozat részét vagy egészét haladéktalanul, de legkés bb 15 napon belül törli.


9


Részletes ismertetés

III. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK MEGISMERHET SÉGÉT SZOLGÁLÓ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ RÉSZLETES ISMERTETÉSE 1. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK MEGISMERHET SÉGÉT BIZTOSÍTÓ SZABÁLYOZÁS IGÉNYE, A SZABÁLYOZÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.1. A nyilvánosság, a közzététel és a betekintés A bírósági határozatok közzététel útján történ

megismerhet ségét szolgáló

szabályozás koncepciójában mindenekel tt az alkotmányos igény jellegét, valamint a megismerhet séget szolgáló jogintézmények tartalmát szükséges tisztázni, illet leg azokat egymástól el kell határolni. Tekintettel arra, hogy e fogalmak – ha nem is kizárólag, de els sorban – az információszabadság alkotmányos jogával állnak kapcsolatban, szükséges az utóbbihoz való viszonyuk tisztázása is. A bírósági határozatok megismerhet ségét e koncepció szerint a határozatok nyilvánossága biztosítja. A nyilvánosság – a személyes adatok védelmér l és a közérdek adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.)

értelmez

rendelkezése

nyomán

–

valaminek

a

bárki

számára

hozzáférhet ségét jelenti, tehát azt, hogy a megismerés elé a jog nem gördít akadályokat; ami nyilvános, ahhoz bárki hozzáférhet. [Az Avtv. 2. § 11. pontja szerint „nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhet vé teszik.”] A bírósági határozatok nyilvános volta álláspontunk szerint nem kétséges: az Avtv. alapján ugyanis ezek tartalma – a személyes adatok törlése, anonimizálása után – közérdek adat, amely a törvényben meghatározott kivételekt l eltekintve nyilvános, bárki számára hozzáférhet . A határozatokat a bíróság ugyanis hatáskörében eljárva hozza meg, a határozatot tartalmazó dokumentum az, amib l a bíróság döntése, illetve a döntésig vezet út, az érvelés megismerhet . Így van ez annak ellenére is, hogy az alacsonyabb szint szabályozás és a gyakorlat err l nem vesz tudomást. A bírósági határozatok megismerhet sége tekintetében a nyilvánosság törvényi deklarálása

elégtelen.

Bár

határozatok – mint közérdek Eötvös Károly Intézet, 2004.

az

információszabadság-szabályozás

alapján

a

adatok – nyilvánossága f szabályként kétségtelenül 10


alapvet


jogként illet meg bárkit, nem igaz, hogy a jog nem gördít akadályokat a

hozzáférés elé, a határozatok megismerhet ségének számos – részben indokolatlan – korlátját találjuk a hatályos jogrendszerben. Ezek részletes ismertetésére a kés bbiekben kitérünk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy e jogszabályi korlátozások hiányában sem lennének ténylegesen megismerhet ek a bírósági határozatok. A nyilvánossá min sítés önmagában nem elegend

ahhoz, hogy a bírósági

határozatok valóban eljussanak a nyilvánossághoz, a hozzáférés korlátozásának hiánya önmagában nem elég: a megismerhet ség érdekében pozitív intézkedések is szükségesek. Az általános hozzáférést e koncepció szerint a bírósági határozatok közzététele útján kell biztosítani. A közzététel olyan pozitív cselekvés, amely azt biztosítja, hogy a közérdek

adatokhoz

bárki,

különösebb

nehézség

hozzáférhessen. A közzétett adatok közül a polgár az

nélkül,

egyszer en

t érdekl t bármikor

megismerheti, ahhoz nem szükséges az adat megismerését kérnie, igényelnie. Ezzel szemben a betekintési jog (ideértve a másolatkérés jogát is) azt jelenti, hogy a rendszerint meghatározott jogosult számára – kérésére – biztosított az adatok megismerése, függetlenül attól, hogy az adatot már közzétették-e vagy sem. Az így megismerni kívánt adat is nyilvános, ám a megismerés igényének megfogalmazása után egy további aktus, a hozzáférhet vé tétel (a betekintés engedése, másolat kiadása) is szükséges a tényleges megismeréshez. Ez utóbbi a közérdek adatok kérelemre történ szolgáltatásával mutat rokonságot (adatigénylés). A bírósági határozatokba való betekintést el kell határolnunk az iratbetekintést l. Míg az el bbi a jogbiztonságot és az információszabadságot szolgálja, annak egyik biztosítéka, addig az utóbbi a bírósági eljárásban a tisztességes eljárást, a „fegyverek egyenl ségének elvét” hivatott szolgálni, és mivel az ítéleten túl az egész akta megtekintésére vonatkozik, nem csupán közérdek adatokra terjed ki.


11



1.2. A bírósági határozatok megismerhet ségének igénye, a közzététel indokai 1.2.1. Alkotmányos indokok 1.2.1.1. Jogbiztonság: a jog kiszámíthatósága és el reláthatósága A bírósági határozatok megismerhet ségének igénye legáltalánosabb szinten az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szerepl elvéb l ered. A jogállamiság alapvet

jogállamiság-jogbiztonság alkotmányos

követelménye, hogy a „jog egésze, egyes

részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelm ek, m ködésüket tekintve kiszámíthatóak és el reláthatóak legyenek a norma címzettjei számára” [9/1992. (I. 30.) AB határozat]. A jog bárki által történ

megismerhet sége útján

biztosítható csak az állampolgárok számára, hogy magatartásukat a jog el írásainak megfelel en tudják alakítani. A jogszabályok érvényességének elengedhetetlen feltétele, hogy azokat kihirdessék, kihirdetésük nélkül nem várható el a címzettekt l a jogkövet

magatartás. A jog egésze m ködésének megismerhet ségét és

kiszámíthatóságát azonban nem lehet csupán a jogszabályok kihirdetése útján biztosítani. A bíróságok – bár funkciójuk nem a jogalkotás, hanem a jogalkalmazás – jogértelmez -jogfejleszt

szerepet is betöltenek, a jogot alakítják, fejlesztik. Ez

következik a jogi normák természetéb l, vagyis abból, hogy a jogszabályi rendelkezéseket absztrakt módon fogalmazzák meg, az absztrakt norma tartalma az egyes esetekre történ

alkalmazásuk során konkretizálódik. A jogi normák bírói

értelmezését ismernünk különösen fontos, ha a jogi szabályozás hiányos, homályos, és ezáltal ellentétes értelmezésekre is lehet séget ad. Más esetekben maga a jogszabály biztosít a bíróságnak széleskör

mérlegelési jogkört valamely norma

értelmezésére, a jogszabály ilyenkor teret enged arra, hogy részletes tartalmát a bírósági joggyakorlat határozza meg. Ez történik például a generálklauzulák alkalmazásakor vagy a büntetések és a kártérítések mértékének meghatározásakor is.


12



A jogi norma tartalma tehát a jogesetekben formálódik, az elvontan megfogalmazott jogi normákat a bírói gyakorlat tölti meg tartalommal. A jogi norma tartalmának pontos megállapításához ezért a legtöbb jogszabály esetében szükséges a kialakult bírói gyakorlat ismerete is. A jog kiszámíthatósága és el reláthatósága a bírói gyakorlat megismerhet sége nélkül nem biztosított. A jogbiztonság alkotmányos követelménye tehát magában foglalja a jogszabályok alapján hozott bírósági határozatok megismerhet ségének lehet ségét is. 1.2.1.2. Az információszabadság, mint a bírói hatalom átláthatóságának garanciája A bírói hatalmat bens sajátosságai miatt az alkotmányos jogállamban szinte csak a nyilvánosság

korlátozza

és

ellen rzi.

A

hatalom

ellen rizhet ségének fontos biztosítéka a közérdek f z d

átláthatóságának

és

adatok nyilvánosságához

alkotmányos alapjog, amelyb l következik, hogy a bírói határozatoknak

megismerhet nek kell lenniük. A bíróság határozataira nem csupán úgy tekinthetünk, mint a jogszabályok tartalmát konkretizáló, a jog m ködését demonstráló dokumentumokra. Az érintettek információs önrendelkezési jogát tiszteletben tartó és a törvényben meghatározott titkokra

tekintettel

kivonatolt

bírósági

határozatok

az

információszabadság

alkotmányos szabályai szerint közérdek adatoknak min sülnek [Avtv. 2. § 4. pont]. Erre tekintettel a bíróságok egyrészt a határozatok (illetve azok közérdek adattartalmának) megismerésére irányuló kérelemnek kötelesek eleget tenni, másrészt azokat saját döntésük alapján kérelem hiányában is közzétehetik. Az Avtv. – illetve a megalkotandó, elektronikus információszabadságról szóló törvény – bizonyos adatfajták tekintetében kifejezetten kötelez vé teszi, hogy a közérdek adatokat kezel

szervek az ott megjelölt adatokat rendszeresen közzé- vagy más

módon hozzáférhet vé tegyék. A közérdek

adatok megismeréséhez való

alkotmányos alapjog ezen – aktív – oldalának fokozott biztosítását a bíróságok sem mell zhetik.


13



1.2.1.3. A bíróság el tti egyenl ség és az egységes jogalkalmazás A bíróság el tti egyenl ség [Alkotmány 57. § (1) bekezdés] követelménye indokolja, hogy a bírói jogalkalmazás bárki számára megismerhet

legyen, mert egyenl

és

pártatlan jogszolgáltatás annak tényleges megismerhet sége hiányában nem képzelhet el. A bírói gyakorlat megismerhet sége továbbá nagyban hozzájárulhat a joggyakorlat egységesítéséhez. Önmagában a bírósági határozatok hozzáférhet vé tétele jelent s hatással lehet a jogalkalmazás alakulására, hiszen a bírói döntések meghozatalakor a kialakult gyakorlat rendszerint normaként m ködik. 1.2.2. A bírósági határozatok közzétételét szorgalmazó Európa Tanácsi ajánlások Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 1995. szeptember 11-én elfogadott, a bírói döntéseknek elektronikus feldolgozását és hozzáférhet vé tételét javasló ajánlása [Recommendation No. R (95) 11 of the Committee of Ministers to member states concerning the selection, processing, presentation and archiving of court decisions in legal information retrieval systems] szerint szükséges valamennyi bíróság joggyakorlatának teljes ismerete, továbbá „a nagyközönségnek és különösen a jogászoknak van szükségük ezekre az új információs eszközökre.” Az ajánlás szövege olyan bírósági nyilvántartások bevezetését irányozza el , amelyek lehet vé teszik az ügyvédek, állampolgárok és kutatók számára a bírósági joggyakorlat lehet legszélesebb körének megismerését. Ezt megújítja és kiegészíti az új technológiák alkalmazását nyomatékkal ajánló, 2001. február 28-án elfogadott ajánlás [Recommendation Rec(2001)3 of the Committee of Ministers to member states on the delivery of court and other legal services to the citizen through the use of new technologies]. Az ajánlás egységesíteni szeretné a tagállamok joggyakorlatát az új technológiák alkalmazása tekintetében. Leszögezi, hogy a modern információs technológiák alkalmazásával fejleszthet az európai államok igazságügyi és bírósági igazgatása, ezek szükséges eszközei az állampolgári részvételnek, a jól m köd demokráciának. A joghoz – ide értve a bírói jogot – való hozzáférés az ajánlás szerint az Európai Emberi Jogi


14



Egyezményb l levezethet követelmény. A jogi információkat (jogszabályszövegeket, az államot kötelez

nemzetközi egyezményeket, a fontos bírói döntéseket)

tartalmazó adatbázisokat ingyenesen hozzáférhet vé kellene tenni a polgárok számára. A bírósági információs rendszerek ugyancsak hozzáférhet vé teend ek, akárcsak az eljárási szabályok (törvények, esetjog, valamint bírósági eljárások, amelyek ismeretén mind a tényleges eljárási szabályokat, mind a bíróságok bels szabályait, eset-ismeretet, valamint a bírósággal való kommunikációra vonatkozó ismeretet kell érteni). A szükséges biztonsági és magánélet-védelmi követelmények figyelembe vételével az országos nyilvános adatbázisokat, valamint ezek lel helyeit célszer

elektronikusan hozzáférhet vé tenni. Lehet vé kell tenni – persze

biztonsági és privacy-szempontok mérlegelésével – az interakció lehet ségét a bíróságokkal. Ez magában foglalja azt, hogy elektronikus úton eljárást lehessen kezdeményezni, illet leg eljárási cselekményeket lehessen foganatosítani. Az ajánlás utal arra, hogy az eljárásokban az autentikus jelleg megfelel biztosítéka a digitális aláírás alkalmazása (ez azonban az elektronikus ügyintézésnek a feltétele, nem a bírói gyakorlatban megtestesül

közérdek

adatok megismerésének). Az ajánlás

szerint a bíróságokról szóló általános, hivatalos, megbízható információkat és esetjogukat is elérhet vé kell tenni elektronikus formában, amelynek eszköze az internet. 1.3. A hatályos szabályozás bemutatása és kritikája 1.3.1. A bírósági határozatok nyilvánossága Az Avtv. 19. §-a szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles el segíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. E szerveknek (amelyek közé tartoznak kétségkívül a bíróságok is) lehet vé kell tenniük, hogy a kezelésükben lév közérdek adatot – a törvényben meghatározott korlátoktól eltekintve – bárki megismerhesse. Az Avtv. 2. § 4. pontja szerint közérdek

adat az ilyen szerv kezelésében lév , valamint a

tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem es adat. A bírósági határozatok olyan dokumentumok, amelyek tartalmaznak ugyan személyes adatokat,


15



az azokon túli tartalom, így különösen a bírói érvelés, jogértelmezés azonban az Avtv. e definíciója alapján közérdek

adat, amely f szabály szerint nyilvános, az

érdekl d el l eltitkolni – törvény eltér rendelkezése hiányában – nem lehet. A határozatok nyilvánosságával kapcsolatban mindenképpen számításba veend az eljárási kódexek (Pp., Be.) azon szabálya, miszerint a bíróság a tárgyalás során hozott határozatait nyilvánosan hirdeti ki, akkor is, ha zárt tárgyaláson hozta [Pp. 5. § (3) bekezdés, Be. 239. § (2) bekezdés]. A határozat nyilvános kihirdetése a döntés nyilvánosságra kerülését jelenti ugyan, de némileg paradox módon általános megismerhet ségét nem biztosítja. S t, a határozat nem is teljes terjedelmében kerül nyilvánosan kihirdetésre, hiszen a törvény szerint a határozat kihirdetése a rendelkez rész felolvasásából és az indokok rövid ismertetéséb l áll [Pp. 218. § (3) bekezdés, Be. 262. § (3) bekezdés]. 1.3.2. A bírósági határozatok közzétételére vonatkozó hatályos szabályok A bírósági határozatok általános közzétételét jogszabály nem írja el . Az Avtv. szabályából az egyes határozatok kötelez közzététele nem következik. Az egyetlen erre vonatkozó szabály inkább felhatalmazást ad a határozatok közzétételére: a bíróságok szervezetér l és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) a bírói jogalkalmazás egységessége szolgálatában a Legfels bb Bíróság feladatává teszi az úgynevezett elvi bírósági határozatok közzétételét [27. § (2) bekezdés]. Az elvi bírósági határozatokról a Legfels bb Bíróság maguktól az azokat meghozó tanácsoktól, illetve a bírósági vezet kt l értesül. A törvény szerint ha az ítél tábla, a megyei bíróság vagy a helyi bíróság tanácsa, illet leg egyesbírája valamely elvi kérdésben határozott és a határozata joger re emelkedett, köteles az elvi jelent ség határozatot a bíróság elnökének bemutatni. Az ítél tábla, a megyei bíróság elnöke, a kollégiumvezet je, valamint a helyi bíróság elnöke köteles a vezetése alatt álló bíróságok ítélkezését folyamatosan figyelemmel kísérni. Ha az elvi jelent ség

határozatból, a bíróság által elintézett ügyekb l, a bíróságokon

lefolytatott vizsgálat alkalmával vagy más módon arról szerzett tudomást, hogy a vezetése, illet leg a felügyelete alatt álló bíróságnál elvi kérdésben ellentétes gyakorlat alakult ki, vagy ellentétes elvi alapokon nyugvó joger s határozatokat


16



hoztak, err l köteles a magasabb szint bíróság elnökét – a határozatok, illet leg a szükséghez képest az egyéb iratok felterjesztésével – tájékoztatni [Bsz. 28. §]. A Legfels bb Bíróság az így megismert határozatok alapján dönthet úgy, hogy jogegységi eljárást indít, de válogat is a megismert és a Legfels bb Bíróságon meghozott elvi jelent ség határozatokból; ha valamely jogegységi tanácsa közlésre érdemesnek tartja valamelyiket, azt a hivatalos gy jteményében közzéteszi [Bsz. 32. § (5) bekezdés]. A fenti szabályozás azonban nem szolgálja megfelel en a korábban megjelölt alkotmányos célokat. A bírósági határozatok között ugyanis több szinten is válogatnak: egyrészt a határozatot a Legfels bb Bíróság részére megküld bíróságon történik szelekció, amikor azt vizsgálják, hogy a határozat elvi jelent ség kérdésben hozott döntést tartalmaz-e. A Legfels bb Bíróság jogegységi tanácsán történik a második sz rés, amikor a megküldött határozatok közül válogatják ki a megjelentetend ket. Ennek eredményeképpen a bírósági határozatok elenyész része, évente mindössze körülbelül 550-600 határozat kerül közzétételre. Ezek dönt többsége

olyan

határozat,

amelyet

a

Legfels bb

Bíróságon

hoztak

meg.

Hozzávet legesen az összes bírósági határozat 1-2 ezreléke kerül a Bírósági Határozatokban közzétételre. A közzé nem tett határozatokat pedig lényegében csak a felek, az érdekeltek, valamint az azt meghozó bírói szerv ismeri. Az összes döntés töredékét jelent válogatott határozatok közzététele egy másik ok miatt sem alkalmas a jogállami cél elérésére: a határozatokat ugyanis a Legfels bb Bíróság rövidítve, szerkesztés után jelenteti meg, nemcsak a tényállás, de a jogi érvelés sem teljes szövegével jelenik meg. A szerkesztés egyben kiemelést, rendszerezést és válogatást is jelent, ezek szempontjai azonban nem ismertek. További nyilvánosságkorlátozó körülmény, hogy egyes ügytípusokba tartozó egyébként tömegesen el forduló

ügyek

hatásköri

szabályok

miatt

szinte soha nem

kerülnek

a

fels bíróságok elé, így közzétételükre minimális az esély. A bírósági határozatoknak a Bsz. szabályai alapján kialakult közzététele így nem felel meg annak a követelménynek, hogy az állampolgár számára valamennyi, a jog tartalmának, m ködésének megismeréséhez szükséges bírósági határozat elérhet


17



legyen, mivel a közzététel részleges mind a határozatok típusai, mind azok tartalma tekintetében. 1.3.3. A határozatokba való betekintés szabályai A bírósági határozatok közzététel útján történ megismerhet vé tételének hiányában a megismerhet séget csak az azokba való betekintés szolgálhatná. Korábban már jeleztük, hogy a határozatokba való betekintési jog e koncepcióban elhatárolandó az iratbetekintést l. A határozat megismerhet sége nem jelenti az ügy többi iratának megismerhet ségét, ez utóbbi szigorúan az eljárási jogokat érint kérdés, amely az eljárás résztvev i jogainak érvényesülését szolgálja, míg az utóbbi a jogbiztonságot és

az


érvényesülését.

A

nyilvánossággal

összefügg

alkotmányos jogokból és érdekekb l nem következik a bíróságok ítélkezésijogszolgáltatási tevékenysége körében a teljes aktanyilvánosság, ez ugyanis súlyos jogsérelmeket okozna. Az Avtv. szabályai alapján a közérdek adat megismerésére irányuló kérelemnek az adatot kezel

szerv a kérelem tudomására jutását követ

legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthet

legrövidebb id

alatt,

formában tesz eleget. Az adatokat

tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészr l annak tárolási módjától függetlenül – költségtérítés ellenében – a kérelmez

másolatot kérhet. E

rendelkezések szerint a bírósági határozatok anonimizált (tehát személyes adatoktól megfosztott) formában bárki által megismerhet k, és azokról másolatot is lehet kérni. Ezt az igényt a joggyakorlat mégsem teljesíti, aminek oka az, hogy a közérdek adatok megismerésének alkotmányos és törvényi szabályait számos alacsonyabb szint

jogszabály – többször alkotmányellenes szabályozással – és a bírósági

gyakorlat is lerontja. A hatályos szabályozás nem tesz különbséget az iratbetekintés és a bírósági határozatokba való betekintés között, utóbbit az el bbi részeként szabályozza. Ennek az az eredménye, hogy az – indokoltan sz kebb alanyi kört megillet

–

iratbetekintési jog sorsát osztja a bárkit megilletend határozat-megismerés joga is. Bár a koncepció szerint e kett elkülönítend , szükséges az iratbetekintés hatályos


18


szabályainak

áttekintése

is.

Ezeket


a

szabályokat

els sorban

az

eljárási

törvényekben, másodsorban az ügyviteli szabályok között [a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.), illetve az 1/1994. Legfels bb Bírósági Elnöki utasítás], valamint az igazságügyi tájékoztatás szabályai [10/1986. (IX. 1.) IM-BM együttes rendelet] között találjuk. A polgári eljárásokban (a peres és a nemperes eljárásokban is) az irat megtekintésére, illetve a másolat készítésére az ügyész, a fél és a perben részt vev egyéb személy, valamint ezek képvisel je jogosult. A perben részt vev

egyéb

személy a beavatkozó, de a törvény külön rendelkezése alapján a perben kirendelt igazságügyi szakért nek is joga van arra, hogy a feladata ellátásához szükséges körben az iratokba betekintsen [Pp. 181. § (1) bekezdés]. Nincs tehát alanyi joga például a tanúnak, a tolmácsnak, vagy a szemletárgy birtokosának arra, hogy az iratokba betekintsen, arról másolatot kérjen, vagy feljegyzést készítsen, és különösen nincs annak, aki semmilyen min ségben nem vett részt az eljárásban. Nincs is azonban kizárva ezen személyek iratbetekintése. A büntet eljárásban ezzel szemben szigorúbb a szabályozás: a törvényben meghatározottakon kívüli személyek számára a törvény nem enged betekintést. A Be. 74/B. § (3) bekezdése szerint – ha törvény kivételt nem tesz – a befejezett büntet ügy irataiba csak a Be.-ben erre feljogosított személy (terhelt, véd , sértett, a sértett örököseként fellép

magánfél, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél és

ezek képvisel i, valamint korlátozottan az egyéb érdekeltek, a segít k és akiknek az eljárás lefolytatásához, illetve annak eredményéhez igazolt jogi érdeke f z dik) tekinthetnek be. A „csak” szó kizárja a más személy betekintési jogát. Az irat a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmér l szóló törvény közlevéltári anyagban történ kutatásra vonatkozó szabályai szerint az ott írt védelmi id letelte el tt is kutatható [Be. 74/B. § (4) bekezdés]. A perbíróság elnökének engedélyéhez kötötten további személyek esetében is lehet ség van arra, hogy az arra egyébként nem jogosult az iratokba betekintsen. A Büsz. 10. § (1) bekezdése szerint az iratok megtekintését, másolatok vagy jegyzetek készítését az eljárásban részt nem vev


személy részére a bíróság elnöke

19



engedélyezheti, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy azt törvény egyébként lehet vé teszi. A 10/1986. (IX. 1.) IM-BM együttes rendelet 9. § (1) bekezdése is a bíróság elnökének

engedélye

alapján

ad lehet séget

az

újságíróknak

az

iratbetekintésre. Az engedély csak akkor adható meg, ha az nem veszélyezteti az eljárás eredményes lefolyását, a tárgyilagos döntést, az állampolgárok személyhez f z d

jogait, és ha az ügy tárgyalásáról a nyilvánosságot nem zárták ki.

Amennyiben a jogvita magánszemélyek között volt vagy van folyamatban, a perben részt vev

valamennyi fél (beavatkozó) hozzájárulásának beszerzése az engedély

kiadása el tt nem mell zhet . A betekintésre a bíróság kezel irodájában, és ügyfélfogadási id alatt kerülhet sor. Kivétel ez alól, ha az arra jogosult fogva van. Ebben az esetben ugyanis e jogával a büntetés-végrehajtási intézetben is élhet [Büsz. 11. § (2) bekezdés]. Az arra jogosult az iratról kézírással, kép-, illetve hangrögzít

berendezéssel

másolatot készíthet, vagy annak elkészítését a bíróságtól megrendelheti. A bíróság az iratról írásban egyszer vagy hiteles másolatot adhat. Az iratmásolat után az Itv. 37. § (3) bekezdésében meghatározott mérték illetéket kell fizetni. E szabályok nem elfogadhatóak, de nem is állnák ki az alkotmányosság próbáját. A szabályozás hibáinak egy része adatvédelmi természet

(az iratbetekintés

jogosultját, amennyiben személyes adatokat tartalmazó iratról van szó, csak törvény jelölhetné meg, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra való felhatalmazás egyben alapvet

jog korlátozását valósítja meg), de ezekkel itt nem foglalkozunk.

Információszabadság-szempontból a szabályozás legnagyobb hibája, hogy nem tesz különbséget a bírósági határozatok megtekinthet sége (tartalmi másolat igénylése) és az iratbetekintés között, ezzel olymódon korlátozza a közérdek

adatok

megismerhet ségét, hogy egyúttal ellentétes az Avtv.-nek az információszabadság korlátozhatóságára vonatkozó rendelkezéseivel. Ezek szerint ugyanis a közérdek adatok nyilvánosságát törvény is csak honvédelmi, nemzetbiztonsági, b nüldözési vagy b nmegel zési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekb l, külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra, illetve bírósági eljárásra tekintettel korlátozhatja. A közérdek


adatok nyilvánosságát korlátozhatja

20



továbbá az Európai Unió jogszabálya az Európai Unió jelent s pénzügy- vagy gazdaságpolitikai érdekére tekintettel, beleértve a monetáris, a költségvetési és az adópolitikai érdeket is [Avtv. 19. § (3) és (7) bekezdés]. A betekintést a bíróság elnökének engedélyéhez rendeleti szinten kötni, e törvényi szabályokkal mind formai, mind tartalmi okból ellentétes, hiszen az Avtv. „bírósági eljárásra tekintettel” fordulata értelemszer en folyamatban lév

eljárást jelent. A szabályozás ugyanakkor nem

foglalkozik az anonimizálás kérdésével. A közérdek

adat megismerését szolgáló

másolatkérés esetén csak a másolatkészítés költségei követelhet ek [Avtv. 20. § (1) bekezdés], az iratmásolat kiadását azonban e szabályok (valamint az illetéktörvény) illeték megfizetéséhez kötik. 1.4. A bírósági határozatok megismerhet ségével kapcsolatos bírósági gyakorlat Az el z ekben bemutatottak szerint Magyarországon a bírósági határozatokat közzététel útján nem, illetve igen sz k körben, és csak szerkesztett formában teszik megismerhet vé, az eredeti határozatok megismerésének egyetlen szabályozott módja az, hogy az érdekl d

a megismerés iránt kérelmet terjeszt el . Az ezzel

kapcsolatos ellentmondásos szabályozás azonban a betekintés engedélyezésével kapcsolatos bírósági gyakorlatban is érezteti hatását. Az alábbiakban olyan esetek ismertetésére kerül sor, amelyek jól szemléltetik azt, hogy milyen nehéz és esetleges a határozatok megismerhet sége a fent vázolt jogszabályi környezetben. A koncepció elkészítésében részt vev kutatók a 2001. és 2003. év közötti kutatásaik során

több

esetben

próbálkoztak

betekinteni

meghatározott

bírósági

dokumentumokba, a kérés minden esetben az általuk megjelölt ügyben hozott érdemi döntés rendelkezésre bocsátására vonatkozott, és valamennyi betekintési kérelem hangsúlyozta, hogy a határozatokat anonimizált formában kívánják tanulmányozni. A kutatási kérelmekre adott akár pozitív, akár elutasító válaszaikban a bíróságok igen eltér jogalapra helyezkedtek, több esetben nem is határozták meg az engedély megadásának vagy a kérelem elutasításának jogszabályi alapját.


21



2001 novemberében a Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz eljuttatott kérelem a nagy sajtóvisszhangot kiváltó „dávodi ügyben” született els

és másodfokú büntet

ítéletekbe

bíróságtól.

való

betekintés

engedélyezését

kérte

a

A

bíróság

válaszlevelében megküldte a kért bírósági határozatok kiadmányát, és egyben felhívta a kutató figyelmét, hogy azokat kizárólag a kérelemben meghatározott tudományos-kutatói célra, személyazonosításra alkalmatlan módon használhatja fel. A válaszlevélben a bíróság nem jelölte meg az engedély megadásának jogalapját. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a kiadmányokat személyazonosításra alkalmas módon, tehát a személyes adatok törlése nélkül küldte meg (ezt ésszer en bizonyos személyek esetében az ügy széleskör engedély

megadásának

id pontjában

sajtónyilvánossága is befolyásolhatta). Az az

1973-ban

született

Büsz.

azon

rendelkezése volt hatályban, amely szerint a betekintési jog megadása kizárólag a bíróság elnökének diszkrecionális hatáskörébe tartozott, és feltétele volt, hogy a betekintést kér

jogi érdekét igazolja. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság a kutatói

munkát olyan jogi érdeknek tekintette, amely alapján lehet ség volt a határozatok kiadmányait másolatban továbbítani. 2002 márciusában a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz fordultak a kutatók hasonló kérelemmel. Ez esetben nem egy konkrét ítélet iránti kérelmet nyújtottak be, hanem a személyes adatok védelmével és a közérdek adatok megismerésével kapcsolatos polgári jogi kártérítési ügyeknek a bíróság által rendelkezésre bocsátott irataiba kívántak betekinteni. Kérelmükben tájékoztatták a bíróságot, hogy a tudomásukra jutott információkat kizárólag kutatási célokra kívánják felhasználni, megelégszenek a határozatok anonimizált, tehát személyes adatokat nem tartalmazó másolatainak a megtekintésével. A másolatok elkészítésének a költségeit a kérelmükben vállalták. A Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke a kérelmet elutasította. Határozatát – az akkor hatályos – bírósági ügyvitel szabályairól szóló IM utasítás 38. § (4) bekezdésére alapozta, amely szerint a bíróság elnöke az eljárásban részt nem vett személy számára akkor engedélyezheti a betekintést, ha a betekintést kér

jogi érdekét

igazolta. Tekintettel arra, hogy a kutatási cél a bíróság értelmezése szerint nem azonos a jogi érdek igazolásával, a betekintésre vonatkozó engedély kiadását megtagadta.


22



A fenti két esetben tehát a két bíróság az 1973-ban született bírósági ügyviteli szabályoknak a felvilágosítás-adásra vonatkozó ugyanazon rendelkezését eltér en értelmezte, a kutatási célt az egyik alkalommal elfogadható jogi érdeknek találta, a másik alkalommal pedig úgy döntött, hogy az nem szolgálhat alapul a betekintés engedésére. A harmadik szemléltet példában a kutatók a betekintési kérelmet szintén a korábbi ügyviteli szabályzat hatályon kívül helyezése el tt juttatták el a F városi Bírósághoz, amely újabb, a korábbi betekintési kérelmük esetében nem tapasztalt feltétekkel, de engedélyezte a betekintést egy, a közpénzek felhasználására vonatkozó közérdek adatok nyilvánosságra hozatalának kikényszerítésér l szóló per anyagaiba. A bíróság a betekintési jogot, a kutatóknak azzal a feltétellel adta meg, hogy a kutatói mivoltukat igazolniuk kell, valamint nyilatkozniuk kellett arról, hogy a tudomásukra jutott információkat csak anonimizált formában és kizárólag tudományos célra használják fel. A bíróság válaszának indokolásában nem határozta meg, hogy mely jogszabály alapján engedélyezi, illetve köti e feltételekhez a határozat megtekintését. A kutatási cél igazolásához elegend volt egy jogi egyetemi tanszéki ajánlólevelet felmutatni, amelyben egy egyetemi tanszékvezet

igazolta a kutatómunka létét és

kifejezte annak tanszéki támogatását. A bíróság el írásának megfelel en a kutatók írásban nyilatkoztak a tudomásukra jutott személyes adatoknak az adatvédelmi törvény el írásainak megfelel

kezelésér l is. A bíróság ezt követ en az ügy

valamennyi iratába való betekintést az iratok anonimizálása nélkül engedélyezte. A jogalap megjelölése hiányában feltételezhet , hogy a bíróság a levéltári törvényben foglalt a levéltári anyagban történ

kutatásra vonatkozó feltételeket vehette

figyelembe annak érdekében, hogy a betekintési kérelmet megadhassa. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmér l szóló 1995. évi LXVI. törvény 24. §-a rendelkezik részletesen arról, milyen feltételek teljesítése esetén adható meg az engedély a levéltári anyag kutatási célú megismerésére. Eszerint amennyiben a tudományos kutatás megvalósítható anonimizált másolattal, a levéltári anyag a törvényben meghatározott védelmi id lejárta el tt is kutatható. A tudományos

kutatást

rendeltetésszer en

végz

szervnek

(esetünkben

az

egyetemnek) a támogató állásfoglalására akkor van szükség, ha harminc évnél régebbi, de még védett és nem anonimizált iratokra vonatkozik a kutatási kérelem.


23



Ez utóbbi esetben a kutatónak írásban kell nyilatkoznia arról, hogy az adatvédelmi törvényben foglalt követelményeknek megfelel en kezeli a tudomására jutott adatokat. Tekintettel arra, hogy a bíróság e szabályokkal szinte szó szerint egyez feltételeket szabott a betekintésnek, feltételezzük, hogy e szabályok alapján adta meg a kutatási engedélyt. Az ismertetett esetek nem tárják fel teljes kör en a kérdésben kialakult gyakorlatot, csupán szemléltetik annak esetlegességét és kiszámíthatatlanságát. Az esetekb l az t nik ki, hogy a bíróság elnöke diszkrecionális hatáskörében dönt egyrészt arról, hogy megadja-e a kutatási engedélyt, másrészt arról is, hogy ha megadja, milyen feltételekhez köti azt. A korábban hatályos bírósági ügyviteli szabályzat volt az egyetlen, a betekintési jog gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó szabály, és nem utalt egyértelm en arra, hogy a betekintést kér kutatónak milyen feltételeket kellene teljesíteni, úgyszintén nem volt más jogszabályban meghatározott feltételekre utalás sem. A kutatási engedély megadásáról – személyes adatok hozzáférhet vé tételér l és közérdek adatok megismerhet ségér l egyaránt – így kizárólag a bíróság elnöke, saját belátása szerint, diszkrecionális hatáskörében dönthetett. A 2003. július 1-jén hatályba lépett új Büsz. a betekintési engedély megadását szintén az elnök diszkrecionális hatáskörébe utalja, azzal a megkötéssel, hogy az elnök a betekintést akkor engedélyezheti, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy azt törvény egyébként lehet vé teszi. A jogalkotó elhagyta tehát a jogi érdek igazolásának feltételét, de nem változtatott azon, hogy a bíróság elnöke lényegében szabad mérlegelés alapján dönt arról, engedélyezi-e a betekintést vagy sem. 2003 nyarán az Eötvös Károly Intézet kutatása során a kutatók nem terjesztettek kutatási

vagy

betekintési

kérelmeket

a

vizsgált

bíróságok

elé,

közérdek

adatkéréseiket mégis több bíróság kutatási kérelemként kezelte. A közérdek adatkérést kutatási kérelemként értelmez

helyi bíróságok a kérelmeket azzal az

indokolással utasították el, hogy az információ közléséhez a megyei bíróság elnökének engedélye szükséges. A korábban ismertetett esetekben ilyen feltétellel nem találkoztunk.


24



A jogi szabályozás mai állása szerint a szakmai vagy kutatási céllal a bírósági határozatokba betekinteni kívánók nem számíthatnak egységes elbánásra, eltér engedélyezési vagy nem-engedélyezési gyakorlattal találkozhatnak. 1.5. A bírósági határozatok közzététele egyes külföldi országokban A bírósági határozatok külhoni megismerhet ségének vázlatos áttekintése a koncepció irányának megfelel en a bírósági határozatok elektronikus úton történ nyilvánosságra hozatalával és megismerhet ségével foglalkozik. Az elektronikus nyilvánosságra hozatal általánosnak tekinthet , akár a papíralapú hivatalos közlöny interneten történ

megjelentetése útján, akár pedig úgy, hogy az elektronikus

információs rendszerre szabottan történik meg. A felmérés az Európai Unió tagállamai többsége (legfels bb bíróságai) gyakorlatára terjedt ki. Nem általánosan jellemz , de több országban (például Ausztria, Olaszország, Finnország, Portugália, Lettország) olyan átfogó jogi információs rendszer m ködik (vö. az Európa Tanács ajánlásaival), amely a legfels bb bíróság, illetve egyes alsóbb szint

(jellemz en a középszint

– területi, regionális) bíróságok döntései és jogi

iránymutatásai mellett a jogszabályokat, illetve más „normaalkotó”, illetve jelent sebb országos hatáskör jogalkalmazó szervek aktusait is egységes szempontok szerint tartalmazza. 1.5.1. A közzétett határozatok köre A bírósági határozatok elektronikus közzététele során alapvet en kétféle szelekciós elv m ködik: a bírósági szintek szerinti szelekció, illetve a tartalmi szempontok szerinti szelekció. Ez utóbbiról – Hollandia kivételével – nincsenek információink. Az el bb elmondottak szerint a legfels bb bíróságok döntései mellett tipikusan a középszint

bíróságok, valamint a különbíróságok határozatait teszik közzé az

interneten. A helyi (els folyamodású) bíróságok közzétett határozatainak a száma már szerényebb, de nem példa nélküli [például Belgiumban az adatbázis a helyi bíróságok határozatai közül 4 042-t, míg a legfels bb bíróság (Hof van Cassate/Cour


25



de Cassation) döntései közül 59 102-t tartalmaz. Ellenpélda Hollandia, ahol az említett arány a helyi bíróságok (Rechtbanken) javára kétszeres (13 701/6 783)]. Az alkalmazott tartalmi szelekciós mechanizmusok jelent s eltéréseire lehet következtetni abból, hogy az államok gyakorlata igen eltér abban, hogy a bíróságok összes határozatai közül mekkora hányaduk kerül bele az elektronikus adatbázisba. Svédországban például a legfels bb bíróság (Högsta Domstolen) elé kerül évi kb. 4 800 ügyhöz képest az adatbázisban 2000 és 2004 között felkerült, közel 1 900 ügy alig

8%-os

arányt

jelent.

Dániában

viszont

közelíti

a

25%-ot.

Hollandia

adatbázisában közel 46 ezer, Belgiuméban 90 ezer, az osztrákban pedig több mint 120 ezer rekord szerepel. Ez utóbbiak esetében tehát a határozatok túlnyomó többsége szerepel az adatbázisban. Franciaország sajátos abból a szempontból, hogy ott továbbra is els sorban a hivatalos lapok – “Bulletin des arrêts des chambres civiles de la Cour de cassation”, “Bulletin des arrêts de la chambre criminelle de la Cour de cassation”, illetve a “Bulletin d'information de la Cour de cassation” – jelentik a bírói ítéletek megismerhet ségének forrását, a Cour de cassation honlapja mindössze 1 331 döntést tartalmaz. Az

alkalmazott

válogatási

módszereket

illet en

Hollandia

az

alábbi

f bb

szempontokat alkalmazza: azok az ügyek kerülnek fel a honlapra, –

amelyeket a nyilvánosság figyelemmel kísér,

–

amelyeknek a közélet szempontjából jelent sége van,

–

amelyek érdekcsoportok vagy egy nagyobb közösség (falu, város, stb.) lakóinak érdekl désére tarthatnak számot,

–

amelyek valamely szakma képvisel it érdekelhetik,

–

amelyek az ítélkezés irányvonalának megváltozását, árnyalását, korábbi álláspont feladását jelentik.

Az elektronikus közzététel általában az elmúlt öt-hat év döntéseire terjed ki, az azt megel z

id szakból származó határozatok száma (egyel re) jelent sen elmarad

napjaink döntéseinek számától. A jog változásaira figyelemmel ez érthet

is.


26



Érdekességként megemlíthet , hogy Ausztria adatbázisa 1900. január 1. után született,

Finnországé

1926-ból,

Franciaországé

pedig

1930-ból

származó

határozatokat is tartalmaz. 1.5.2. A közzétételre kerül határozatok szerkesztésének elvei, anonimizálás Az egyes országok az ítéleteket – egyébként értelemszer en – csak a hivatalos nyelven teszik közzé, idegen nyelv

leírás elvétve, és legfeljebb az adatbázisról

magáról található. Ebb l következ en határozatok szerkesztésének elveir l (ennek keretében a határozatok esetleges anonimizálásának, rövidítésének szempontjairól) csak a közzétett információkból vonhatók le következtetések. Az információszabadságra, valamint az adatvédelemre vonatkozó törvényi el írások mellett az eljárási szabályok is érintik, befolyásolják azt, hogy mi és milyen terjedelemben jelenik meg. Az egyes államok jogi tradíciói is befolyásolják azt, hogy a határozatok milyen terjedelm ek. Egységes megoldásról nem, csak típusokról beszélhetünk. Finnország és Észtország kivételével [az utóbbi államban a Legfels bb Bíróság (Riigikohus) minden döntését csonkítatlan formában kell közzé tenni a hivatalos lapban] a többi vizsgált államban a döntéssel érintett személyek “magánszféráját” különböz

módokon védik. Legtipikusabb, hogy az érintett természetes személyek

(felperes, alperes, vádlott) csak monogrammal szerepelnek, esetleg (például Lengyelország, Litvánia) a családnév mellett a keresztnév kezd bet je szerepel, vagy fordítva (Franciaország). Ez az eljárásban részt vev hivatalos személyekre és ügyvédekre nem vonatkozik, a határozatok a teljes nevüket tartalmazzák. Lettországban a büntet ítéletekb l az azonosításra alkalmas más adatokat (például helységneveket) is törlik. Németország és Hollandia azt a megoldást választotta, hogy az ítéletek szövegében a feleket “felperes”, “alperes”, “vádlott” szavakkal helyettesíti.


27


Eltér


a jogi személyek megítélése. Észtország, Lettország, Lengyelország és

Belgium esetében a jogi személyek név szerint megnevezve szerepelnek, más államokban azonban nem. Az üzleti titok védelmének pontos szabályairól nincsenek információk, de biztosra vehet , hogy minden állam a bírósági eljárások során is védelmet nyújt ezeknek. A közzétett határozatokban az anonimizálás valamely formája mellett a határozatok szerkesztése, egyes részek elhagyása (kipontozása) is ezt a célt szolgálhatja. Ez utóbbira igen sok államban találhatunk példát. 1.5.3. A közzététel terjedelme, formái A vizsgált országok gyakorlata alapján – a közzététel terjedelme tekintetében – az alábbi típusokat lehet megkülönböztetni: –

jogtételek közzététele: A bíróság döntését egy-két bekezdés terjedelemben fogalmazza meg elvi jelent ség

tétel formájában, tényállást nem tartalmaz. A

magyar BH-k elvi tételeihez hasonló megoldással például Lengyelország, Ausztria, Franciaország, Csehország esetén találkozhatunk. Ebben az esetben az anonimizálás, a személyes adatok, illetve egyéb titkok védelmének kérdése fel sem merül. –

jogesetek közzététele: Ezek a döntések már tényállást is tartalmaznak, a döntést részletesebben,

indokaival

együtt

tartalmazzák,

szerkesztett

dokumentum

formájában. Viszonylag kevés államban (például Lengyelország, Franciaország, Belgium) találkozhatunk ezzel a megoldással. Ebben az esetben már az anonimizálás kérdése felmerül, a közzététel e módja szerkesztést igényel. –

határozatok közzététele: A bírósági határozatok szövegh

mása, a szükséges

anonimizálással. A vizsgált államok viszonylag széles köre alkalmazza ezt a megoldást (Németország, Spanyolország, Olaszország, Finnország, Svédország, Csehország, Litvánia és Észtország). Az egyes államokban természetesen az egyes megoldások párhuzamosan is léteznek.


28



1.5.4. Technikai részletek A sok határozat közötti keresést minden állam keres formátum használatával biztosítja. A beállítható opciók változóak, de minimálisan is a bíróságra (esetenként az ügyszakra, kollégiumra), a döntés típusára (végzés, ítélet), szóra, tárgyszóra és id intervallumra

lehet

keresni.

Egyéb

lehet ségek:

ügyszám,

alkalmazott

jogszabályhely, az el adó bíró neve. 1.6. A bírósági határozatok közzétételét el író jogszabály A bírósági határozatok közzétételét törvényi szinten kell szabályozni. A törvényi szabályozási szint szükségességét a szabályozás tárgya egyértelm en indokolja: a bírósági határozatok közzététele az információszabadság és a jogbiztonság érvényesülésének

lényeges

garanciáját

jelenti,

ugyanakkor

a

határozatok

anonimizálása is érintheti (korlátozhatja) valamelyest az érintettek információs önrendelkezési jogát. A koncepció szerint a bírósági határozatok tényleges hozzáférhet vé tételét – a betekintés lehet vé tétele mellett – elektronikus közzététel útján kell biztosítani. Az elektronikus

információszabadságnak

a

bírósági

határozatok

közzététele

tulajdonképpen egy kiemelt adat- vagy dokumentumfajtára vonatkoztatott speciális ága. A bírósági határozatok közzétételének kérdésköre tehát illeszkedik a megalkotandó elektronikus információszabadságról szóló törvény tárgyköreibe, amely egyúttal a határozatok közzétételéhez megfelel , törvényi szabályozási szintet jelent. A koncepció a bírósági határozatok közzétételével kapcsolatos feladatok többségét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hatáskörébe utalja. A Bsz. 39. § q) pontja szerint az OIT az igazgatási feladatainak ellátása érdekében jogszabályi keretek között a bíróságokra kötelez szabályzatokat alkot, ajánlásokat és határozatokat hoz, és ezek megtartását ellen rzi. A közzététellel kapcsolatos technikai jelleg részletszabályokat (például a határozatokat tartalmazó dokumentumok formátumát,


29



vagy a határozatok rendszerezésének elveit) így az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szabályozhatja. 1.7. A bírósági határozatok közzététele és az elektronikus információszabadság Az

alábbiakban

tárgyalandó

rendelkezések

tehát

az

elektronikus

információszabadságról szóló törvénybe illeszkedve alkotandók meg, mintegy a Magyar Közlöny és a Hatályos Jogszabályok Gy jteménye elektronikus változatáról szóló szabályok tükörképeként. Mindkett nek ugyanaz az elgondolás az alapja: a jognak (a pozitívnak és az él nek) minél szélesebb körben megismerhet vé kell válnia. A koncepció készít i az elektronikus információszabadság törvénybe iktatásáról szóló szabályozási koncepció készítésekor úgy foglaltak állást, hogy a közfeladatot ellátó szervek közül ki kell emelni a bíróságokat, úgy, hogy rájuk ne vonatkozzon az általános közzétételi kötelezettség, esetükben speciális szabályok megalkotása szükséges. E szabályokat az elektronikus információszabadságról szóló törvény koncepciója

szerint

a

majdan

megalkotandó,

egységes,

az

igazságügyi

tájékoztatásról szóló törvényben kell meghatározni. E megoldás mellett szólna az az általunk

hangsúlyozott

körülmény,

hogy

a

bíróságok

átláthatóságának

a

hagyományos eszközrendszere is hiányzik. Indokolt lenne mindkét szabálycsoportot együtt megalkotni. Az elektronikus információszabadságról szóló törvény koncepciójáról tartott szakmai egyeztetések id közben oda vezettek, hogy belátható id n belül nem kerül megalkotásra az igazságügyi tájékoztatásról szóló törvény, ezért is került kiemelésre ebb l a körb l a bírósági határozatok megismerhet ségének kérdése. Ennek tudatában azonban már nem tartható az az eredeti elv, miszerint a bíróságokat teljesen ki kell venni az általános közzétételi kötelezettség alól. Az általános közzétételi kötelezettségnek (a hozzá tartozó közzétételi listákkal együtt) a bíróságokra is ki kell terjednie.


30



A két koncepció így együttesen rendezi a bírósági szervezetre vonatkozó információszabadságot és a bírósági határozatok megismerhet ségének biztosítása érdekében az elektronikus közzététel kérdését. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a bíróságokkal kapcsolatos információszabadságnak, a bírósági joggyakorlat és az igazságügyi szervezet m ködése megismerhet ségének és átláthatóságának a követelményét ezek a rendelkezések nem elégíthetik ki teljes kör en. A bírósági határozatok közzététele nem pótolja a határozatokba való betekintés lehet ségét, és nem teszi szükségtelenné az iratbetekintés vagy a sajtónyilvánosság kérdésének áttekintését és rendezését sem, úgy a bíróságok, mint az igazságügyi szervek tekintetében. Továbbra is feladat marad tehát az igazságszolgáltatás folyamatainak átláthatóságát biztosító, az igazságügyi tájékoztatásról szóló törvény megalkotása. 1.8. A bírósági határozatok és a hagyományos információszabadság A koncepció a bírói joggyakorlat széles kör megismerhet ségének biztosítását t zte ki célul, amelyet a jogbiztonság, a jog el reláthatóságának és kiszámíthatóságának alkotmányos követelménye mellett az információszabadság, a bírói hatalom átláthatósága, a bíróság el tti egyenl ség is szükségessé tesz. A koncepció ezen alkotmányi követelmények minél teljesebb érvényre juttatása érdekében javasolja a bírósági határozatok általános elektronikus közzétételét. A koncepció azonban feltárta azt is, hogy bár a megfelel en anonimizált, illetve kivonatolt bírósági határozatok nyilvános közérdek

adatoknak min sülnek, a

kérdéskörre vonatkozó alacsonyabb szint jogszabályok és az azok alapján kialakult gyakorlat – alkotmányos szempontból kifogásolhatóan – lerontják az egyes bírósági határozatokkal kapcsolatos információszabadsághoz f z d alkotmányos jog és az Avtv. szabályainak érvényesülését. A bírósági határozatok közérdek tekintetében nem érvényesülnek a közérdek

adattartalma

adatigénylés szabályai, az nem

ismerhet meg bárki által. Ezt a hiányosságot pedig nem pótolhatja még az a törvényi szabályozás sem, amely el írja a bírósági határozatok általános közzétételét. Az, hogy a koncepció alapján megalkotandó törvényi szabályok el írják a közérdek adatok nyilvánosságához való


31



alkotmányos jog intézményvédelmi oldalának (a külön adatigénylés nélküli közzétételnek) az érvényesítését, nem teszi feleslegessé a közérdek adatigénylés alanyi jogának biztosítását. Könny

ezt belátni azon bírósági határozatok

vonatkozásában, amelyek – bár sz k kör elektronikusan

közzéteend

határozatok

kivételként – nem tartoznak az

körébe,

illetve

nem

tartoznak

a

megalkotandó szabályozás id beli hatálya alá. De e határozatokon kívül is igaz, hogy az állam nem térhet ki a közérdek

adatok megismerése irányuló igények

teljesítése alól azzal az indokkal, hogy akár az igényelt, akár más hasonló jelleg adatokat korábban már erre irányuló kérelem nélkül, saját döntése alapján közzétett. Nem keltheti ezt a téves látszatot a bírósági határozatok elektronikus közzétételének szabályozása sem. Szükséges ezért, hogy a bírósági határozatok elektronikus közzétételének az elektronikus információszabadságról szóló törvényben való szabályozása mellett a jogalkotó tekintse át azokat a szabályokat, amelyek jelenleg akadályozzák a bírósági határozatok közérdek adattartalmának kérelemre történ megismerhet ségét, és a szükséges

módosítások

megtételével

biztosítsa

az


alkotmányos jogának érvényesülését. Ehhez – a korábbiakban írtak szerint – szükséges az eljárási törvények, a bírósági ügyvitel

szabályairól

és

az

igazságügyi

tájékoztatásról

szóló

rendeletek

felülvizsgálata, és egymással, valamint az Alkotmánnyal és az Avtv.-vel való koherenciájának megteremtése. A szabályozás rendezése során a koncepció a következ elvek figyelembe vételét javasolja. A bírósági határozatok kérelemre történ

megismerhet ségének szabályozását ki

kell venni az iratbetekintés egységes szabályozásának köréb l, és arra – a közérdek adatok megismeréséhez f z d alkotmányos joggal összhangban – eltér szabályokat kell megállapítani, amelyek nem korlátozzák szükségtelenül és aránytalanul az információszabadság érvényesülését.


32


A közérdek


adatok megismerésére vonatkozó általános Avtv.-beli szabályokkal

összhangban kell rendezni a bírósági határozatok megismerhet ségét az alábbiak szerint. -

A bírósági határozatnak – megfelel

kivonatolás után – a törvény alapján

nyilvános tartalmát (nyilvános közérdek

adat, közérdekb l nyilvános adat)

bárki alanyi jogon megismerheti, arról másolatot kérhet. -

A határozatokat az Avtv.-ben írt határid n belül kell rendelkezésre bocsátani.

-

Az adatigénylés céljától az igény teljesítése nem tehet függ vé.

-

Az adat megismerésével (a határozatok másolásával) kapcsolatban felmerült költség megtérítése az Avtv. szerinti mértékben szabható feltételül.

-

A jogérvényesítési eszközöket (ideértve az adatvédelmi biztos eljárását és a bírói utat) ebben az esetben is biztosítani kell.


33


2.

A

BÍRÓSÁGI

HATÁROZATOK


MEGISMERHET SÉGE

ÉRDEKÉBEN

MEGALKOTANDÓ SZABÁLYOK ISMERTETÉSE A

szabályozás

célja,

hogy

a

jogállamiság-jogbiztonság,

a

jog

egésze

kiszámíthatóságának és el reláthatóságának biztosítása, az információszabadság és a bíróság el tti egyenl ség követelményeinek minél teljesebb érvényesülése érdekében lehet vé tegye a bírósági határozatok megismerhet ségét. E célok megvalósítása érdekében nem elegend biztosítani a határozatok

nyilvánosságát,

kérelemre történ

betekintés útján

a bírósági határozatok

tényleges

megismerhet ségét azok elektronikus közzététele útján is lehet vé kell tenni. A betekintési jog mellett ugyanis a közzététel az, amely valóban biztosítja a jog címzettjei számára, hogy a bírósági joggyakorlathoz teljes kör en és könnyen hozzáférjenek. Az alábbiakban a koncepció tematikus csoportosításban tárgyalja a megalkotandó törvényi rendelkezéseket, megjelölve, hogy az egyes szabályozandó kérdésekre megoldásként milyen normaszöveget javasol. 2.1. A bírósági határozatok általános közzététele és annak korlátai A koncepció a bírósági határozatok általános közzétételének elvéb l indul ki. A bírósági határozatok közzétételével kapcsolatban a jogszabályok jelenleg is tartalmaznak rendelkezéseket. A Bsz. értelmében a Legfels bb Bíróság a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében elvi bírósági határozatokat tesz közzé. A bírósági határozatok jelenlegi közzétételi módja részlegességénél és esetlegességénél fogva azonban nem alkalmas arra, hogy a bírói joggyakorlat megismerhet ségét biztosítsa. Szükséges ezért, hogy az úgynevezett elvi bírósági határozatok válogatott és szerkesztett közzétételén túlmutatva (de azt nem megszüntetve) jogszabály írja el

a bírósági határozatok – f szabály szerint –

általános közzétételét. A koncepció alapján – meghatározott kivételekkel – valamennyi bírósági határozatot teljes szövegével közzé kell tenni. A tárgyára, tartalmának jelent ségére vagy a


34


hasonló

döntések

szempontrendszere szabályozható

kell

gyakoriságára ugyanis

a


alapuló,

határozatok

joggyakorlat

pontossággal,

ezáltal

közötti

sokszín ségére pedig

a

válogatás

tekintettel

szelekció

nem

torzíthatja

a

joggyakorlatról a közzététel nyomán kialakuló képet. Hasonló következményekkel jár a határozatok lerövidítése és szerkesztése is. Emellett azonban arra is tekintettel kell lenni, hogy a bírói joggyakorlat megismerhet vé tételéhez nem szükséges valamennyi határozatfajta és azon belül sem feltétlenül minden határozat közzététele, továbbá, hogy a határozatok teljes szövegének

elektronikus

nyilvánossága

az


és

más

alkotmányos jogok és érdekek ütközéséhez vezet, úgy, hogy azok érvényesülését is veszélyezteti. Az alkotmányossági és a célszer ségi indokokra tekintettel a törvénynek szabályoznia kell a közzététel alóli kivételeket. Ezért a koncepció egyrészt meghatározza, hogy mely határozatokat nem szükséges közzétenni (ez természetesen nem érinti a közzé nem tett határozatok közérdek adattartalmának igénylés alapján való hozzáférhet ségét), másrészt meghatározza, hogy mely információkat kell törölni az egyes közzéteend határozatok szövegéb l. 2.1.1. A közzéteend határozatok köre [2.-3. §§] (1) A gy jteményben közzé kell tenni a Legfels bb Bíróság, az ítél táblák, és a megyei (f városi) bíróságok a) polgári peres és nemperes eljárásokban hozott joger s ítéleteit – beleértve a közbens

és részítéletet –, az ügy érdemében hozott joger s végzéseit,

továbbá másodfokú eljárásban vagy felülvizsgálati eljárásban hozott, a felülbírált bírósági ítéletet vagy az ügy érdemében hozott joger s végzést hatályon kívül helyez , és az els fokú bíróságot új eljárásra utasító végzéseit, b) büntet ügyekben hozott joger s ügydönt


másodfokú eljárásban vagy felülvizsgálati eljárásban hozott, a felülbírált ügydönt

határozatot hatályon kívül helyez


határozatait, valamint


35



c) szabálysértési ügyekben hozott joger s ügydönt


felülbírált ügydönt határozatot hatályon kívül helyez és új eljárásra utasító határozatait. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl közzé kell tenni a helyi bíróságok által hozott olyan joger s ítéleteket, vagy az ügy érdemében hozott joger s

végzéseket,

illetve

szabálysértési

ügyben

hozott

joger s

határozatokat, amelyekkel szemben jogorvoslatnak nincs helye. (3) A közzétett bírósági határozattal egyidej leg közzé kell tenni mindazon bírósági határozatokat is, amelyeket a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak. A közzététel során a gy jteményben e határozatok közötti kapcsolatot jelezni kell. A gy jteményben f szabályként kizárólag a fels

bíróságok, így a Legfels bb

Bíróság, az ítél táblák és a megyei (f városi) bíróságok határozatait kell közzétenni. Ennek indoka az, hogy a helyi bíróságok közzé nem teend

határozatai dönt

többségükben egyszer bb megítélés , kisebb elvi jelent ség ügyekben születnek, a bírói joggyakorlat megismerhet ségéhez közzétételük nem szükséges. Emellett azt a célszer ségi szempontot is indokolt figyelembe venni, hogy a nagyszámú helyi bírósági

határozat

közzététele

fölösleges

munkaterhet

róna

a

bírósági

szervezetrendszerre, és magát a gy jteményt is kezelhetetlenné tenné. Még jó keres program esetén is egy-egy tárgyszóra több ezer bírósági határozat jutna olyan kisebb jelent ség

ügycsoportokban, amelyek joggyakorlata a fels bb bíróságok

lényegesen kevesebb számú határozatából is megismerhet . A fentiekre tekintettel a helyi bírósági határozatok közül csak azokat kell közzétenni, amelyek már a helyi bíróságon anyagi joger ssé válnak, és így a fels bb bíróságok gyakorlatából azok tartalma, a vonatkozó joggyakorlat nem ismerhet

meg. Helyi

bíróságon hozott ítéletek között ilyenek lehetnek a Tpvt. 85. § (3) bekezdése szerinti, egyes GVH által indítható perekben hozott határozatok, a nemperes eljárásban hozott érdemi végzések közül a Vet. 82. § (2) bekezdése szerinti névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslatot, vagy a gazdasági kamarákról szóló 1999.


36



évi CXXI. törvény 32. § (5) bekezdése szerinti választási névjegyzékkel vagy tagjegyzékkel kapcsolatos kifogást elbíráló határozatok, valamint a szabálysértési eljárásban hozott ügydönt határozatok olyan szabálysértések esetében, amelyeknél a bíróság valamely szabálysértési hatóság határozatát bírálta felül. Ezekben az esetekben általában a felülvizsgálati eljárás is kizárt. A fels bb bíróságok és kivételes esetben a helyi bíróságok határozatai közül csak az ügyeket lezáró és a joggyakorlat szempontjából releváns, érdemi indokolást tartalmazó határozatokat indokolt közzétenni. Ennek megfelel en a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetekben a polgári peres és nemperes eljárások els sorban érdemi joger s döntéseit kell közzétenni. Ezek peres eljárásban a joger s ítéletek, nemperes eljárásban a joger s érdemi végzések. Továbbá indokolt a bíróság joger s nem érdemi végzései közül a hatályon kívül helyez


határozatait közzétenni, mivel ezek a végzések számos, a joggyakorlat számára értékelhet

és fontos eljárásjogi kérdést tisztáznak indokolásukban, ezen perjogi,

eljárási jogi gyakorlat els sorban ezen határozatokból ismerhet

meg. A 2. § (1)

bekezdés b) pontja szerinti, a büntet eljárásban hozott, a Be. terminológiáját követ úgynevezett ügydönt határozatokat indokolt közzétenni, az a) pontban foglalt – már említett – eltéréssel. A c) pont esetében, szabálysértési ügyekben a felülvizsgálati eljárásban hozott ilyen végzésekre viszont nem kell utalni, hiszen szabálysértési ügyekben nincs felülvizsgálatnak helye. Hangsúlyozandó, hogy a Legfels bb Bíróság, az ítél táblák és a megyei (f városi) bíróságok fentiekben meghatározott, joger s határozatait kell közzétenni. Ez tehát azt jelenti, hogy mind a felülvizsgálati eljárásban hozott, mind a másodfokú eljárásban vagy els

fokon joger re emelkedett határozatot közzé kell tenni.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálati eljárást megel z en a másodfokú joger s ítéletet közzé lehetne tenni, ugyanis a koncepció 5. § (1) bekezdéséb l következ en a közzététel céljából való megküldéshez be kell várni a felülvizsgálati határid lejártát, amennyiben pedig felülvizsgálatra kerül sor, akkor a felülvizsgálati eljárásban hozott határozat meghozatalát, és csak annak a kézbesítést követ

joger re emelkedésével lehet a határozatot – a felülbírált határozatokkal

együtt – közzététel céljából megküldeni. Ennek megfelel en a joger s ítélet, az ügy


37



érdemben hozott joger s végzés, illetve a joger s ügydönt határozat kifejezésekb l nem következik, hogy azokat joger re emelkedésükkel egy id ben terheli a közzétételi kötelezettség, az id ben – a felülvizsgálati eljárástól függ en – kés bbi id pontra is kitolódhat. Az olyan ügyekben tehát, amelyekben felülvizsgálati eljárás is volt, két joger s érdemi döntés születik (másodfokon és felülvizsgálati eljárásban), és mindkett

az els fokú döntéssel együtt közzétételre kerül, de csak akkor, ha a

joger s felülvizsgálati döntés már megszületett. Értelemszer en a perújítási eljárásban hozott, a 2. § alá es határozatok közzététele is kötelez , hiszen a perújítási eljárás maga is egy peres eljárás (illetve a büntet eljárás egy létszaka). Általában az alakilag joger s – tehát perújítási határid k el tti – határozatok kerülnek közzétételre, ez alól a helyi bíróságok bizonyos határozatai tekinthet k kivételnek. A (3) bekezdés rendelkezik arról, hogy amikor a végs , ügyet eldönt

határozat

megszületik – amely lehet a másodfokon hozott joger s határozat, de lehet a felülvizsgálati eljárásban hozott joger s határozat is – a közzétételi kötelezettség az eljárás során hozott összes felülbírált határozatot terheli, így például a helyi bíróság által hozott felülbírált els fokú határozatot is. Ennek indoka az, hogy a tényállás egésze kizárólag a tényállást teljes kör en feltáró és megállapító els fokú bíróság ítéletéb l ismerhet

meg, annak tükrében értelmezhet k a másodfokon vagy

felülvizsgálati eljárásban hozott határozatok. Ezen indokra figyelemmel szükséges rögzíteni, hogy a gy jteményben ezeket egymásra tekintettel kell közzétenni, a jogkeres közönség számára a kapcsolatnak felismerhet nek és kezelhet nek kell lennie. (1) Nem kell közzétenni a) a fizetési meghagyásos, b) a végrehajtási, c) a cégbírósági, d) a cs d- és felszámolási, e) a bírósági letéttel kapcsolatos,


38



f) a holtnak nyilvánítási, illetve halál tényének megállapítása iránti, valamint g) a bíróságon vezetett névjegyzékekkel kapcsolatos eljárásban hozott bírósági határozatokat. (2) A 2. §-ban meghatározott határozatok közül nem kell továbbá közzétenni a) a társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartásával kapcsolatos, valamint közhasznúsági nyilvántartásba vételre, átsorolásra, nyilvántartásból való törlésre vonatkozó végzéseket, kivéve a másodfokú vagy felülvizsgálati eljárásban hozott érdemi – ügyet lezáró – végzéseket, b) a bírósági meghagyást, c) az egyezséget jóváhagyó végzést, d) a kiegészít

ítéletet, illetve az ügy érdemében hozott joger s végzést

kiegészít végzést, e) a tárgyalás mell zésével hozott végzést, f) a Be. XXV. fejezete (Lemondás a tárgyalásról) szerinti eljárásban hozott ítéletet, valamint g) az egyszer sített ítéletet. (3) Nem tehet k közzé a Pp. XV-XVII. fejezete szerinti eljárásokban hozott határozatok, ha valamelyik fél kérte a közzététel mell zését. Az (1) bekezdés a közzétételi kötelezettség alól kivett (polgári) nemperes eljárásokat, a (2) bekezdés pedig a polgári peres és nemperes, illetve büntet eljárás során hozott határozatokat tartalmazza. A felsorolt kivételeket a helyi bíróságok határozatai esetében ismertetett indokokhoz hasonló megfontolások alapozzák meg. Az itt megjelölt határozatok jogi megítélése egyszer , vagy már eleve részben vagy egészben nyilvánosak, vagy semmiféle érdemi indokolást nem tartalmaznak, avagy nehéz megítélni az adott eljárás vonatkozásában, hogy mi tekinthet

egyáltalán

joger s érdemi végzésnek az adott eljárásban. Az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt eljárások a peres és más nemperes eljárásokat megel z , illetve azok végrehajtását szolgáló eljárási szakaszokat jelentik, amelyekben valójában határozat hozataláról nem is beszélhetünk. Itt csak


39



quasi érdemi határozatok születnek. Így például a fizetési meghagyásos eljárásban fizetési meghagyás kibocsátására kerül sor, és nem határozat hozatalára. Ugyanígy végrehajtási eljárásban a végrehajtási lap kiállításáról beszélünk, amelynek érdemi része a végrehajtási lap 3. b) pontja, más esetekben pedig csak végrehajtási záradék kerül felvezetésre. Minden egyéb határozat – például végrehajtási lap eltér kibocsátásáról hozott végzés stb. – szintén csak az adott eljárás szempontjából quasi érdemi, jogdogmatikai szempontból egyetlen ilyen eljárásban hozott határozat sem érdemi. Ebben az értelemben ezek felsorolása fölöslegesnek t nik, annak indoka mindössze a jogi szabályozás egyértelm ségének megteremtése, a joggyakorlatban szokásjogi alapon érdeminek nevezett ilyen quasi határozatok egyértelm

és

nyilvánvaló kivétele a közzétételi kötelezettség alól. Az (1) bekezdés e) és g) pontja esetében hasonló a helyzet: ezekben az eljárásokban ugyan születnek határozatok, de azok érdemi jellege némely esetben vitatható, továbbá jogi megítélésük egyszer . Továbbá ezek a bíróság közigazgatási jelleg tevékenységkörébe tartoznak, és nem a jogvitát eldönt igazságszolgáltatás fogalmi körébe vonható döntésekr l van szó, így ezek közzététele ezért sem indokolt. Ugyanígy a közigazgatási típusú jogalkalmazó aktusok kibocsátásra kerül sor a c) pont szerinti cégbírósági eljárásokban, továbbá ezen eljárásokban nincs az ügyet érdemben lezáró határozat, az ügyet az adott szervezet megsz nése „zárja le”, ennek során több érdeminek tekinthet

határozat születik. Továbbá az ezen

eljárások során hozott határozatok, hasonlóan a d) pontban foglalt cs d- és felszámolási eljárásokban hozott határozatokhoz a Cégközlönyben nyilvánosak. Ezért az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott eljárások során hozott határozatok indokolási részének nyilvánossága az adott eljárásokkal kapcsolatos speciális közzétételre vonatkozó szabályok között rendezhet , s t ott célszer rendezni. Az (1) bekezdés f) pontjában foglalt eljárások, a g) pontban foglalt eljárásokhoz hasonlóan egyszer

megítélés ek, érdemi jogi indokolást szerény mértékben

közvetítenek, ezért közzétételük nem indokolt.


40



Szükséges még megemlíteni a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával kapcsolatos eljárást, amellyel összefügg közfeladatot

ellátó

helyi

joger s érdemi végzések közzététele a

önkormányzatok

érintettségére

tekintettel

indokolt.

Ugyanakkor ez a cs d- és felszámolási eljáráshoz hasonló eljárást takar. Így az eljárás során hozott végzések kevés jogi indokolást tartalmaznak és nehezen megítélhet , mely végzés tekinthet érdeminek. Ennek ellenére a koncepció az ezen eljárások során született határozatokat a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos fontos közérdek

információkat tartalmazó dokumentumnak tekinti, ezért szükséges volt

„némi jogalkalmazási bizonytalanság” ellenére is közzétételüket kötelez vé tenni. Várhatóan a joggyakorlat megfelel

módon kialakítja azon határozatok körét,

amelyeket ebben az egyébként nem túl gyakori eljárásban érdemi joger s végzésnek tekinthetünk. A (2) bekezdés a) pontja szerinti végzéseket megyei bíróságok hozzák, ezek esetében szintén nincs ügyet lezáró érdemi döntés, azok szintén közigazgatási típusú jogalkalmazói aktusok, valamint nagyszámúak és gyakran egyszer megítélés ek. Ezért általában indokolt ezeknek a közzétételi kötelezettség alóli kivétele. E határozattípusból azonban kiemelhet k olyan esetek, amelyek gyakran közérdekl désre

is

számot

tartó

viták

keresztt zében

alkotmányossági-alapjogi kérdéseket is felvet

állnak,

tárgyukat

jogi problémák képezik. Ezek

esetében a jogorvoslati lehet ségekkel a jogosultak élnek, tehát jól elkülöníthet k. Mindemellett ezekre az ügyekre jellemez , hogy az ügyészség a közérdeket képviselve lép fel, ezért közérdek

adattartalmuk fontos. Erre tekintettel indokolt

alkivételként az ilyen ügyekben a másodfokon vagy felülvizsgálati eljárásban hozott, az adott jogorvoslati eljárást lezáró érdemi döntéseket közzétenni. Ezek ugyanis közérdek

adattartalmuk mellett komoly jogi érveléseket tartalmazhatnak, továbbá

egyértelm en megállapítható, hogy melyik az ügyet érdemben lezáró döntés – szemben az ilyen típusú ügyek alapeseteivel. A (2) bekezdés b), c) és e) pontjaiban megjelölt határozatok nem tartalmaznak érdemi indokolást, egyszer

jogi megítélés

– vagy végs

soron jogvita nélküli –

ügyekben születnek viszonylag nagy számban. Közérdekl désre számot tartó


41



adattartalmuk így rendszerint nincs. Az egyszer sített ítéletek maguk csak a tényállást és az alkalmazott jogszabályhelyeket tartalmazzák, jogi indokolást egyáltalán nem. Az egyszer sített ítéletek sajátossága, hogy mind polgári, mind büntet ügyekben el fordulnak, büntet ügyekben kifejezetten gyakoriak, elvetésükkel nagyszámú fölöslegesen közzéteend határozat sz rhet ki. A (2) bekezdés d) pontjában rögzített kiegészít határozatok közzététele azért nem indokolt, mert az esetek nagy többségében ezek olyan járulékos kérdésekre (illeték, perköltség stb.) vonatkoznak, amelyekr l a bíróság „elfelejtett” dönteni. Az a néhány eset, amikor például valamely kereseti kérelemr l nem döntött a bíróság, ebbe a körbe nem is igen vonható (inkább a korábbi ítélet válik ezáltal részítéletté), de amennyiben ilyen el

is fordul, ezek csekély száma nem indokolja a közzétételt.

Nyilvánvaló, hogy a gy jtemény használhatóságát korlátozná a lényegi adattartalmat nélkülöz nagyszámú kiegészít ítélet közzététele. A (2) bekezdés f) és g) pontjában foglalt esetekben hozott ügydönt kizárólag büntet ügyekre vonatkozó egyszer

megítélés

határozatok

és csekélyebb súlyú

eseteket takarnak. A (3) bekezdés azon ügyekre terjed ki, ahol a bíróság a Pp. 284. § (1) bekezdése alapján a tárgyalásról a nyilvánosságot a felek kérelme alapján, a zárt tárgyalásra a törvény alapján általában okot adó körülményekre tekintet nélkül zárja ki (bontóperek, apasági, származási perek stb.). Ezekben az esetekben a Pp. szabályozását követve indokolt a közzététel mell zése is. Ugyanakkor garanciális okból szükséges és fontos lehet a bíró kötelezettségévé tenni a Pp.-ben – és a Pp.-t eszerint módosítani –, hogy a feleket erre a lehet ségre figyelmeztesse. E szabály beépítése a Pp. 284. § (1) bekezdéséhez javasolt. Ennek megfontolását javasolja a koncepció. 2.1.2. A közzéteend határozatok tartalma, a határozatok kivonatolása [4. §] (1) A közzéteend határozatból a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel törölni kell az eljárásban részt vev

és más személyeket, szervezeteket és

intézményeket azonosító adatokat. A határozatból törölni kell továbbá a


42


tényállásban

szerepl


helységneveket

és

címeket

is.

Az

egységes

anonimizálás során a résztvev ket az eljárásban betöltött szerepüknek megfelel en kell megjelölni. (2) A közzétett határozat szövege tartalmazza a) az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy azonosító adatait; b) a meghatalmazottként vagy véd ként eljárt ügyvéd azonosító adatait; c) az alperesként pervesztes jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkez

szervezet azonosító adatait, amennyiben a határozatot olyan

ügyben hozták, amelyben jogszabály alapján közérdek igényérvényesítésnek helye van; d) a társadalmi szervezet vagy alapítvány azonosító adatait a nyilvántartásba vételével

kapcsolatos,

illetve

közhasznúsági

nyilvántartásba

vételére,

átsorolására és közhasznúsági nyilvántartásból való törlésére vonatkozó határozat esetén. (3) Amennyiben a nyilvánosságnak a tárgyalás egészér l vagy részér l való kizárását megalapozó, törvényben meghatározott érdek ezt indokolja, az érintett a határozatot hozó bíróságtól kérheti, hogy a határozat részének vagy egészének a gy jteményben való megjelentetését mell zzék, illetve a megjelentetett határozat részét vagy egészét a gy jteményb l töröljék, ha az azonosító adatoknak az (1) bekezdés szerinti törlése ezen érdekek védelmét nem biztosítja. (4) Az állam- és a szolgálati titok védelmét a bírósági határozatok közzétételekor is biztosítani kell. (5) Az adatok törlését úgy kell elvégezni, hogy az a tényállás lehet legkisebb sérelmével járjon. A határozat szövegében az e §-ban meghatározottakon túl további szerkesztés nem végezhet .


43



A bírósági határozatok közzétételének törvényi el írásakor nem hagyhatóak figyelmen kívül a határozat bizonyos részei, tartalmi elemei közzététele el tt álló jogi akadályok. A koncepció ennek megfelel en nem is helyezkedik arra az álláspontra, hogy a határozatokat teljes terjedelmükben kellene közzétenni. A közzététel – különösen az elektronikus közzététel – ugyanis egy egészen más jelleg , min ség nyilvánosságot jelent, mint például az ítélet kihirdetésekor alkalmazott egyszeri nyilvánosságra hozatal. Az internet nyilvánossága és az általa nyújtott lehet ségek más

dimenzióba

helyezik

és

id tlenné

is

teszik

a

bírósági

határozatok

nyilvánosságát. Az interneten közzétett adatok kereshet k, rendszerezhet k, törlésük esetén is elérhet ek maradnak, így azok némi túlzással szólva örök id kre elérhet ek maradnak a nyilvánosság számára. Az internet az els

az ember által

létrehozott médium, amely nem ismeri a felejtést. Ezzel szemben a szóban történ nyilvános kihirdetés (amely ugyancsak nyilvánosságra hozatalt jelent) a nyilvánosság tényleges minimumát jelenti. A tárgyalás során hozott határozatokat az eljárási törvények alapján a bíróság minden esetben nyilvános tárgyaláson hirdeti ki. A kihirdetés a rendelkez

rész felolvasását jelenti, a határozat további részei csak

vázlatosan hangoznak el. Aki a tárgyaláson jelen van, hallja az elmondottakat, jegyzetelhet ugyan, de az elhangzott szöveg ezt követ en nem visszakereshet , az elhangzott adatok nem rendszerezhet k, hacsak nem rögzíti a hallgatóság részér l valaki azokat. A határozatok többsége ily módon – bár nyilvánosságra hozták ket – elvész a nyilvánosság számára, hiszen nem archiválják

ket az érdekl d knek is

hozzáférhet módon. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a határozat nyilvános kihirdetésének és a közzétételnek más és más a célja. A határozatok nyilvános kihirdetése ugyanúgy a bírósági eljárás minél szélesebb közönség, a társadalom általi ellen rzésének eszköze, mint a tárgyalás nyilvánossága. A nyilvános tárgyalás alapelve a bírósági eljárás egyik legfontosabb, garanciális jelent ség

elve, az eljárás tisztaságát, a

pártatlan bírói ítélkezést hivatott szolgálni. A bírói döntés feletti társadalmi ellen rzés eszköze, amelyr l nem lehet lemondani, és amely a jogállam elengedhetetlen eleme. Az ez által biztosítani kívánt pártatlan ítélkezés megvalósulása els sorban a felek, de az egyes perbeli cselekményeik tekintetében minden perbeli résztvev , végs soron pedig az egész társadalom érdeke. A nyilvánosság elve nem úgy valósul meg, hogy


44



a tárgyalóterembe bejönnek a néz k és a hallgatók, mint a nyilvánosság képvisel i, hanem a nyilvánosság információ- és kontrollérdekeltségének azzal tesznek eleget, hogy a tömegtájékoztatás képvisel i el tt megnyitják a tárgyalótermet. Ez a kés újkortól indulva er söd jelenség. A tömegtájékoztatás, a sajtó az egyes polgároknál, mint néz knél hatékonyabban képes az ítélkezési tevékenységet kritikus szemlélettel ellen rizni. A nyilvánosság tehát ma sajtónyilvánosságot jelent: a sajtótermékekben, rádióban, televízióban a folyamatban lév

vagy lezárt perek részleteit hosszasan

tárgyalják. (Erre itt nem térünk ki, de a kép- és hangfelvételek készítésének szabályozása a hatályos jogban ugyancsak átgondolatlan.) A bírósági határozatok nyilvános kihirdetése nélkül nem valósulhatna meg ez az ellen rzés, hiszen a tisztességes eljárás, a törvényes tárgyalás önmagában nem elegend , ha az az alapján hozott határozat törvénysért , és a közösség által nem ellen rizhet . Az ellen rzés mellett a határozatok nyilvános tárgyaláson történ kihirdetésének másik célját a már nem hatályos, bírósági szervezetr l szóló 1972. évi IV. törvény határozta meg. Ez a cél elméleti szinten azonban még mindig elfogadott. Eszerint ez a bíróságok számára lehet vé teszi, hogy az állampolgárokat a törvények tiszteletére, az állampolgári fegyelemre, és a társadalmi együttélés szabályainak megtartására nevelje [2. § (1) bekezdés b) pont]. A büntet eljárásban külön jelent sége van a Btk.ban megfogalmazott generális prevenciónak, mint a büntetés egyik céljának [Btk. 37. §], hiszen az csak akkor valósulhat meg, a potenciális elkövet ket csak úgy tarthatja vissza a b nelkövetést l, ha a más elkövet ket sújtó büntetés a tudomásukra jut. Ezzel szemben a közzététel célja a jogkeres közönség tájékozódási lehet ségének biztosítása, amely végs

soron a jogbiztonság és az információszabadság

érvényesülésének igényére vezethet

vissza. A közzététel célja már elszakad az

adott esett l, ez már nem az eljárásban részt vev személyek jogainak biztosítása érdekében

történik,

hanem

azért,

hogy

tájékozódni

lehessen

a

bírósági

joggyakorlatról, például annak érdekében, hogy a jogalanyok magatartásukat a jogszabályok bíróság általi értelmezéséhez tudják igazítani, vagy hogy ellen rizhet legyen a bíróságok jogértelmezésének egységes volta. Ezek a célok már nem igénylik a konkrét ügy egyedi jellegét, általában nem érdekes, hogy ki volt az ügy felperese, alperese, terheltje, véd je. Indokolt tehát az eljárás során a nyilvánosság, ideértve a határozatok nyilvános kihirdetését is, de indokolatlan lenne a


45



megszemélyesített határozatok f szabály szerinti közzététele. A megszemélyesített határozatok egyébkénti nyilvánosságát ez természetesen nem érinti, hiszen a megszokott módon, a határozat nyilvános kihirdetésével a megszemélyesített határozatok megismerhet sége – ha korlátozottan is – biztosított. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a bírósági határozatok tartalmaznak olyan információkat, amelyek különböz megfontolások alapján még akkor sem tartoznak a – kereshet , rendszerezhet

és soha nem felejt

– internet nyilvánosságára, ha

egyébként a nyilvánosan kihirdetett határozatban benne foglaltatnak. Ugyanakkor a közzététel célját a határozatok rövidítés, átszerkesztés nélküli közzététele szolgálja maradéktalanul. A megalkotandó szabályoknak így ki kell egyensúlyozniuk a teljes közzététel és a kivonatolt közzététel mellett szóló érdekeket, oly módon, hogy megállapítják, a határozatok mely része (adattartalma) nem kerül közzétételre. Korábban rámutattunk arra, hogy a bírósági határozatok közzététele jelenlegi gyakorlatának egyik legnagyobb hibája az, hogy a határozatokat a közzététel el tt szerkesztik, rövidítik és átfogalmazzák. A közzététel céljai azonban maguknak a határozatoknak a megismerhet vé tételét igénylik, ennek pedig a szerkesztett határozatok közzététele nem felel meg az alábbiak miatt. A szerkesztés a szerkeszt legjobb szándéka ellenére is magában foglalja azt, hogy a szerkeszt

rövidíti, átfogalmazza a tényállásra vonatkozó megállapításokat és a

jogi érvelést. A szerkesztés továbbá kiemelést, rendszerezést és válogatást is jelenthet, ennek szempontjai pedig nem ismeretesek. A szerkesztés így végs soron azt eredményezi, hogy a szerkesztett szövegben megjelenik a szerkeszt értékelése, egyéni véleménye. A szerkesztés során továbbá elveszhetnek az ügy olyan részei és kérdései, amelyek más ügyekben jelent séget kaphatnak, és az érvelés alapjaként szolgálhatnának. A tényállás egyes elemei a közzétett változatban kimaradhatnak, nem feltétlenül követhet

teljes egészében az indokolás logikai láncolata, a

szerkesztett forma miatt az ügy nem értékelhet a maga teljes egészében. A közzététel indokai, a koncepció középpontjában álló szabályozás célja nemcsak a puszta döntések megismerésének lehet ségét, hanem a döntés alapjainak,


46



indokainak és feltételeinek átláthatóságát is igénylik. Csak így mutatkozhat meg, hogy a bíróság miképpen jut el egy bizonyos döntéshez, mib l vonja le következtetéseit,

milyen

feltételek

alapján

látja

érvényesíthet nek

e

következtetéseket. Kétségtelen, hogy az indokolás a döntés lényeges része, hiszen rámutat a bírói szabályképzés eredményeként létrejött elvek, elhatárolások, érvényesített szempontok, általánosítások, meghatározások alapjára. A határozatok szerkesztett változataiban – különösen, ha a szerkesztési elvek nem kell en tisztázottak – könnyen rejtve maradhatnak a döntés olyan feltételei, az indokolás olyan részei, amelyek lényegesek a határozat vagy határozatok megértése és értékelése, az általa felállított jogértelmezés alkalmazása szempontjából. A szerkesztett ítélet a korábban kifejtett igényeknek tehát általában nem tud eleget tenni. Ennek megfelel en a koncepció szerint a bírósági határozatokat szerkesztetlenül, teljes terjedelmükben kell közzétenni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a közzétett határozatoknak minden olyan adatot tartalmazniuk kell, amelyet az eredeti határozat tartalmazott.

A

határozatok

szerkesztését l

meg

kell

különböztetni

azok

kivonatolását, amely a határozatból a törvényben meghatározott adatoknak a törlését, kiiktatását jelenti. A kivonatolás egyrészt anonimizálást, másrészt – amennyiben az anonimizálás a személyiségi jogok és a titkok védelmét nem szolgálja kielégít en – a határozat megfelel

részének az eltávolítását jelenti. A

határozaton ezen túlmen en szerkeszteni a koncepció szerint nem szabad. 2.1.2.1. A határozatok anonimizálása A bírósági határozatok minden esetben tartalmaznak olyan adatokat, amelyek az eljárásban

résztvev k

(természetes

és

jogi

személyek,

más

szervezetek)

azonosításához szükségesek, és olyan lényegi adatokat is, amelyek az azonosító adatok segítségével azok alanyaihoz köthet k, és amelyek ismerete szükséges a döntés meghozatalához, amely adatok a döntés elengedhetetlen kellékei. Az azonosíthatóság megtartásával a közzététel az eljárás résztvev i jogainak korlátozását valósítaná meg, ezért mérlegelend , hogy a korlátozással okozott


47



jogsérelem milyen arányban áll az elérend

céllal. A határozatok közzététele

céljainak eléréséhez nem szükséges az eljárásban részt vev k azonosíthatósága. A határozatok tartalmazhatnak személyes adatokat és szervezetek, intézmények adatait is. (A továbbiakban a természetes személyekre vonatkozó személyes adatokat és a szervezetekre vonatkozó, az Avtv. személyes adat-definíciója alapján nem személyes adatnak min sül

adatokat az egyszer ség kedvéért együttesen

megszemélyesített adatoknak nevezzük.) Ezek egy része a megel z

eljárás

(beadványokban, vagy a bizonyítás) során az eljáró bíróság tudomására hozott adat, a határozat tartalmaz azonban valami újat is: a határozat ugyanis új, valamely érintettre vonatkozó, tehát megszemélyesített adatot keletkeztet. Egyszer

ezt

belátni például az olyan határozat esetében, amelyben a büntet bíróság a terheltr l azt mondja ki, hogy b nös. Azonnal keletkezett egy személyes adat, amely egyben különleges adat is. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a vádlott a b ncselekményt nem követte el, vagyis ártatlan, szintén egy új személyes adat keletkezik: a bíróság által megállapított ártatlanság. Ha a bíróság nem jut bizonyosságra, azt mondja: nincs bizonyítva a terhelt b nössége – ez is egy meghatározott személlyel kapcsolatba hozott tényállítás, tehát személyes adat. A polgári bíróság határozata is létrehoz

személyes

adatot

azzal,

hogy

valaki

részére

jogosultságot

vagy

kötelezettséget, jog vagy jogviszony létezését vagy nemlétezését állapítja meg, létrehoz, megváltoztat, vagy megszüntet jogviszonyt, és ezt ki is nyilatkoztatja. A

döntéssel

keletkeztetett

adatokon

kívül

a

határozatok

egy

sor

olyan

megszemélyesített adatot is tartalmaznak, amelyek az eljárási jogszabályok alapján azok kötelez

tartalmi elemeiként jelentkeznek. Ezek egy része azonosító adat,

amelyek a tények, állítások és az azok alanya közötti kapcsolatot biztosítják (megmondják, hogy kire, mire vonatkoznak az állítások), a többi pedig a lényegi adat. A polgári perben hozott határozatban az azonosító adatok a feleknek és képvisel iknek neve és a lakóhelye [Pp. 220. § (1) bekezdés b) pont]. A büntet eljárásban hozott bírósági határozat tartalmazza a vádlott „személyi adatait” [Be. 258. § (2) bekezdés b) pont], amelyeket a törvény más helyen [Be. 117. § (1) bekezdés] sorol fel: nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét, lakóhelyének és tartózkodási helyének lakcímét, a személyazonosító okmánya számát és az


48



állampolgárságát. A felek és a vádlott azonosító adatain túl a határozat tartalmazhatja az eljárásban esetleg részt vett más személyek azonosító adatait is (például ügyészek, véd k, tanúk, szakért k), valamint a döntés meghozatalában részt vett bírák azonosító adatait is (a bírák nevét). A határozatban foglalt többi, az azonosító adatokon túli megszemélyesített adat lényegi adat, ezek a rendelkez

rész és az indokolás szerves részei, ezekre épül

többek között a bíróság jogi érvelése (például a megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott, valamint a mell zött bizonyítékok, a vádlott korábbi büntetéseire vonatkozó adatok). A közzététel célja nem indokolja, hogy minden megszemélyesített adatot megismerjen a nyilvánosság. Ezeknek az adatoknak a törlése ugyanakkor értelmetlenné tenné a határozatot. A megoldást az adatok megszemélyesített voltának megsz ntetése jelenti, amely a lényegi adatok megtartásával és az azonosító adatok törlésével oldható meg. Az azonosíthatóság elkerülését több tényez indokolja. Az azonosító adatokkal együtt történ

közzététel természetes személyek adatai

esetében az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében biztosított személyes adatok védelméhez való jog korlátozását valósítaná meg, hiszen az érintett akarata ellenére is kötelez vé tenné személyes adatának nyilvánosságra hozatalát. Az Avtv. 3. § (4) bekezdése szerint személyes adatok nyilvánosságra hozatalát törvény is csak közérdekb l rendelheti el. Tekintettel arra, hogy a nyilvános közzétételt elrendel törvényi rendelkezés alapvet jog korlátozását valósítja meg, figyelembe kell venni az alapvet

jog korlátozásának alkotmányos feltételrendszerét is. Alapvet

jog az

Alkotmánybíróság állandó, az Alkotmány 8. § (2) bekezdésén alapuló gyakorlata szerint csak akkor korlátozható, ha a korlátozást valamely más alapvet

jog vagy

alkotmányos érdek indokolja, és ilyen esetben is csak akkor, ha a korlátozással elérni kívánt cél más módon nem érhet el, valamint a korlátozásnak arányban kell állnia az elérni kívánt céllal. Mivel a koncepció középpontjában álló szabályozás célja nem igényli a személyes adatok közzétételét, illet leg a kívánt cél elérhet


ezek

49



közzététele nélkül is, a közzétételt úgy kell megoldani, hogy az személyes adatok nyilvános közzététele nélkül történjen. Felmerül,

hogy

a

büntet

ügyek

esetében

egyes

személyek

adatainak

nyilvánosságra hozatalát másképpen kell megítélni, mint az egyéb ügyekben, vagyis az elítélt adatait (vagy a súlyosabb b ncselekmény miatt elítéltek adatait) nem indokolt törölni, hiszen ezzel az állam a b ncselekmény elkövetése miatti rosszallását fejezné ki. A koncepció szerint azonban ez a különbségtétel nem lenne alkotmányos. A b ncselekmény miatt elítélt személyek adatainak nyilvánosságra hozatala egyrészt nem szolgálja a szabályozás célját: sem a jogbiztonság meger sítése, sem az információszabadság nem igényli, hogy az elítéltek kilétét bárki megismerhesse. (A bírósági jogalkalmazás megismeréséhez nem szükséges ismerni, hogy kinek az ügyében alakított ki a bíróság egy meghatározott véleményt, a közérdek adatok megismerését pedig ez azért nem csorbítja, mert – az információs szabadságjogok jelenlegi dogmatikája szerint – a személyes adat sosem lehet közérdek .) Meghatározott személy elítélése tényének tartós (és visszakereshet ) közzététele egy másik célt szolgálhat, nevezetesen a társadalom rosszallásának a kifejezését, ez azonban egyrészt eleve megnyilvánul már a büntetésben, másrészt pedig az ilyen „pellengérre állítás” olyan új büntetés lenne, amelyet a jelenleg érvényesül

büntetési rendszer nem ismer el. Az elítélt számára így a büntetés

súlyosabb lenne, a generális prevenciót pedig nem szolgálja a b ncselekmény elkövetését l visszatartani kívánt személyek tájékoztatása arról, hogy kit milyen cselekménye miatt milyen büntetésre ítéltek, ehhez elegend tudni azt, hogy milyen cselekmény miatt milyen büntetést szab ki a bíróság. Az elítéltek adatainak közzététele további nehézségeket is okozna: az internetes közzététel végleges közzétételt jelent, az elítélés tényének ilyen nyilvánossága megnehezíti az érintett visszailleszkedését a megszokott életébe (egy munkaer -felvétel során a leend munkáltató például egy internetes keres programmal „lenyomozhatná” a korábbi elítélt el életét), a rendszer továbbá nem tudná kezelni a büntetett el élethez f z d hátrányos következmények megsz nésének intézményét, vagyis azt az id t, amikor az érintett már nem tartozik számot adni korábbi elítéléseir l. A közzététel továbbá komoly hatással lenne az elítélt sz kebb környezetének, családjának életére is. Az elítélt azonosíthatósága a közzétett határozatokban végül azt is eredményezné, hogy


50



olyan, a döntés meghozatala tekintetében igen jelent s adatok is megszemélyesítve kerülnének közzétételre, amelyek nyilvánosságát még a rosszallás-kifejezési cél sem indokolná, mint például az elítélt személyi körülményeire vonatkozó adatok. Mindezek alapján a koncepció szerint az elítéltek azonosító adatai sem közzéteend k az ítéletekkel együtt. További kérdésként merül fel, hogy – bár a személyes adatok védelméhez való jogból ez nem következne – az anonimizálás terjedjen ki az eljárásban részt vev szervezetekre (cégekre, szervekre) is. Kétségtelen, hogy a természetes személyek más szint védelmet élveznek, mint a határozatokban megnevezett jogi személyek és más szervezetek. Ugyanakkor ezeket is megilletnek olyan személyiségi jogok, ezeknek is lehetnek olyan érdekeik, amelyek alapján a bírósági ítéletben szerepl adataik közzététele korlátozandó. A szabályozás azon célja, miszerint a bírói jogot kell megismerhet vé tenni, ugyanúgy nem indokolja a cégek azonosíthatóságát, mint ahogy a természetes személyekét sem. Ezért a koncepció úgy foglal állást, hogy f szabály szerint ezek azonosító adatait is törölni kell a határozat szövegéb l. A koncepció szerint tehát a határozatokat közzététel el tt anonimizálni kell, oly módon, hogy magából a közzétett határozat szövegéb l az anonimizálás eredményeképpen a határozattal – lehet ség szerint – ne legyenek kapcsolatba hozhatók az eljárásban részt vev személyek és szervezetek. Az anonimizálás módja az eljárásban résztvev

személyek, szervezetek és

intézmények tekintetében minden azonosító adat törlése, illetve egyezményes jelekkel (bet kkel, a perbeli szerep megjelölésével) való helyettesítése. Az anonimitás érdekében szükséges továbbá a tényállásban szerepl

helységnevek,

utcák és más, az eljárásban részt nem vev személyek és szervezetek, intézmények adatainak törlése vagy helyettesítése is. A határozatok megfosztása az azonosító adatoktól azt eredményezi, hogy a lényegi adatok immáron azok eredeti alanyával kapcsolatba nem hozhatók, így korlátozás nélkül közzétehet k. Az anonimizálással kapcsolatban szükséges egy további megjegyzés tétele. Az azonosító adatok törlésével nem sz nik meg végérvényesen a határozatban foglalt


51



adatok kapcsolatba hozhatósága azok eredeti alanyával, a koncepció szerint a törvénynek csak azt kell tartalmaznia, a határozat nem tartalmazhat azonosító adatokat, tehát magából a határozat szövegéb l nem szabad kapcsolatba hozhatóvá tenni a lényegi adatokat azok alanyaival. Ez természetesen nem zárja ki, hogy egyesek, kisebb csoportok, vagy akár a széles nyilvánosság számára ismert legyen valamely olyan adat, amely alapján a határozat és az érintett között a kapcsolat helyreállítható. Ha valaki jelen volt a tárgyaláson, vagy a sajtóban közölt adatok alapján felismeri a határozat és valamely személy vagy szervezet kapcsolatát, akkor a tárgyalás nyilvánosságának lehet ségét kihasználva tudja helyreállítani a kapcsolatot, és ez nem kifogásolható. Ugyanígy nem zárható ki annak a lehet sége sem, hogy a közszerepl közszereplése során nyilvánosságra hozott adatai alapján lehessen kapcsolatba hozni egy, a személyét érint

bírósági határozattal. A

határozat anonimizálása tehát nem feltétlenül jelenti az adatoknak a személyes jellegt l való teljes és visszafordíthatatlan megfosztását. A közzététel ily módon a kihirdetéssel együtt járó nyilvánosságra hozatalon túl további alapjog-korlátozást jelent, amely ebben a mértékben nem kifogásolható, megfelel az alapjog-korlátozás szükségességi és arányossági követelményének, enélkül a kívánt cél nem lenne elérhet , és a korlátozás a lehet legkisebb mérték . A kapcsolat más alkotmányos garanciák érvényesítése miatt állítható helyre ezekben az esetekben (a tárgyalás nyilvánossága mellett felhozott érvek, a közszerepl k ellen rzésének követelménye és a sajtószabadság említhet k példaként). Az anonimizálás f szabálya mellett a koncepció szerint a törvénynek meg kell határoznia kivételeket is, amelyek esetében nem kell elvégezni az anonimizálást. E kivételek meghatározásának egy részét az indokolja, hogy az anonimizálás mellett nem szól semmilyen alkotmányos szinten védelemben részesített jog vagy érdek sem, más részét pedig az, hogy az adatok alanya kilétének nyilvánosságához, közzétételéhez f z d érdekek er sebbek, mint a közzététellel szemben felhozhatók. A koncepció szerint ezért az anonimizálás f szabálya alól kivételként kerülnek meghatározásra azok az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervek és szervezetek, amelyek adatainak, jóhírnevének védelme alkotmányjogi indokokkal nem támaszthatók alá, ezeket szabadságjogok nem illethetik meg. Ezeknek a


52



szerveknek és szervezeteknek az adatai közérdek adatok. Ugyanígy nem kell az anonimizálást elvégezni – a közfeladat ellátásával összefüggésben – a közfeladatot ellátó személyek esetében sem. E szabály alapján nem törölhet a határozatból az annak meghozatalában közrem köd

bírák, valamint az igazságszolgáltatásban

hivatásszer en dolgozó személyek neve sem (például ügyészek, hatósági tanúk). Ez utóbbi kör kiegészítend az igazságszolgáltatás munkájában fontos szerepet játszó hivatásrendhez tartozó személyekkel is, akik nem feltétlenül közfeladatot ellátó személyek, ezért mind a meghatalmazottként, mind a véd ként eljárt ügyvéd személyét tekintve is kizárja a koncepció az anonimizálást. A koncepció szerint nem magyarázható azon jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkez

szervezeteknek a többi szervezetéhez hasonló

mérték kímélete, amelyek adatai széles körben történ megismerhet vé tételéhez közérdek f z dik. Azon szervezetekr l van szó, amelyek olyan ügyben váltak pervesztes

féllé,

amelyben

velük

szemben

jogszabály

alapján

közérdek

igényérvényesítésnek is helye van. Ezek olyan ügyek, amelyek szélesebb közösségeket, tömegeket érintenek, és amelyek esetében a jogalkotó korábban már úgy döntött, hogy e széles érdekelti kört tekintetbe véve olyanokat is felruház az igényérvényesítés jogával, akik erre egyébként érdekeltségük hiánya miatt nem lennének jogosultak. A hatályos jogban több helyen találunk ilyen közérdek igény érvényesítése miatti keresetindítási jogot megállapító szabályt: − A

Polgári

Törvénykönyv

szerint

a

gazdálkodó

szervezet

által

a

szerz déskötéskor használt tisztességtelen általános szerz dési feltételt nemcsak a sérelmet szenved fél, hanem külön jogszabályban meghatározott más szervezet is megtámadhatja (ügyész, miniszter, az országos hatáskör szerv vezet je, jegyz , kamarák, érdekképviseleti szervezetek). Ilyen esetekben a megtámadás alapossága esetén a bíróság a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerz d valamennyi félre kiterjed hatállyal megállapítja [Ptk. 209. § (2)-(3) bekezdés]. − A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 98. § (1) bekezdése a környezetvédelmi feladatot vállaló társadalmi


53



szervezeteknek ügyféli jogállást biztosít: a hatósági eljárásban az ügyfél jogait gyakorolhatják. Az 1/2004. közigazgatási jogegységi határozat szerint ezt a bírósági felülvizsgálati eljárásban is alkalmazni kell. A törvény 99. § (1) bekezdésének

b)

pontja

szerint

pedig

környezetveszélyeztetés,

környezetszennyezés vagy környezetkárosítás esetén a környezetvédelmi társadalmi

szervezet

a

környezet

védelme

érdekében

jogosult

a

környezethasználó ellen pert indítani. − A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény is felhatalmaz közérdek kereset indítására olyanokat, akik egyébként nem indíthatnának keresetet. A 92. § (1) bekezdése szerint az ellen, aki törvénybe ütköz tevékenységével a fogyasztók széles körét érint vagy jelent s nagyságú hátrányt okoz, a fogyasztók érdekvédelmét ellátó szervezet, továbbá – a hatáskörébe tartozó ügyben akkor, ha a jogsértést határozattal megállapította – a Gazdasági Versenyhivatal vagy tagjai tekintetében a gazdasági kamara pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt abban az esetben is, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók

személye

nem

állapítható

meg.

A

közérdek

kereset

megindításának feltételei tekintetében nagyon hasonló szabályt találunk a fogyasztóvédelemr l szóló 1997. évi CLV. törvény 39. § (1) bekezdésében is. − Az egyenl

bánásmód követelményének megsértése miatt az egyenl

bánásmódról és az esélyegyenl ség el mozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 20. § (1) bekezdése szerint bíróság el tt személyiségi jogi és munkaügyi pert indíthat az ügyész és a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet, ha az egyenl

bánásmód követelményének megsértése olyan

tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti. Az olyan ügyekben tehát, amelyekben ilyen közérdek

keresetindítás lehet sége

jogszabály szerint fennáll, az alperesi pozícióban lév pervesztes jogi személyek és más szervezetek adatait nem kell törölni a határozatból a közzététel el tt.


54



A közérdek keresetekre vonatkozó szabályok egy részénél a jogalkotó lehet séget teremtett eddig is az ítélet közzétételére. A fent említett törvények egy része tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a bíróság az ítéletben feljogosíthatja az igény érvényesít jét, hogy a jogsért

költségére az ítéletet országos napilapban

közzétegye. A koncepció szerint ezt a közzétételt a Bírósági Határozatok Gy jteményében való közzététel érintetlenül hagyná. Az országos napilapban való közzététel más publicitást eredményez, más közönséghez jut el, mint egy egységes adatbázisban való közzététel. Az országos napilapban való közzététel célja az, hogy a sokakat érint ítélet minél gyorsabban és egyszer bben eljusson azokhoz, akiket érint, akik így egyéni igényüket érvényesíteni tudják, ez pedig a koncepció szerinti közzététellel nem lenne megvalósítható. A korábban ismertetett szabályok szerint közzé kell tenni a társadalmi szervezetek és alapítványok

nyilvántartásba

vételével

kapcsolatos,

illetve

közhasznúsági

nyilvántartásba vételre, átsorolásra és közhasznúsági nyilvántartásból való törlésre vonatkozó másodfokú eljárásban hozott érdemi végzéseket, annak ellenére, hogy a társadalmi

szervezetekkel

nyilvántartással közzéteend

kapcsolatos

és

alapítványokkal

végzéseket

a

valamint

koncepció

a

közhasznúsági

általában

nem

tartja

határozatnak. A közzététel indokait korábban kifejtettük, itt csak arra

hívjuk fel a figyelmet, hogy e másodfokú végzések értelmetlenek lennének az érintett szervezet megnevezése nélkül, s t, e szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos döntések eleve bárki számára hozzáférhet nyilvántartásban jelennek meg. 2.1.2.2. Személyiségi jogok és titkok védelmére vonatkozó kisegít szabály A személyiségi jogok és a törvény alapján védelemben részesítend titkok védelmét a koncepció szerint az anonimizálás az esetek többségében megvalósítja. Érzékeny személyes adatok, valamint adótitok, banktitok, vámtitok, üzleti titok, pénztártitok, biztosítási titok, értékpapír-titok, illetve törvényben meghatározott egyéb titok védelme általában már az el z

pontban ismertetett rendelkezések következtében

megoldódik. Az érzékeny adatok és a titkok alanyai és az adatok, titkok közötti kapcsolat ugyanis a határozat anonimizálásával megsz nik, így az információ


55



elveszti személyes adat, illetve titok min ségét, nem lévén annak alanya. Kivételesen el fordulhat azonban, hogy az anonimizálás nem nyújt megoldást a személyes adatok és a titkok védelmére, például azért mert a felek azonosító adatai törlése ellenére az ügy egyéb körülményei alapján azonosíthatóak maradnak, vagy azért, mert a titok annak alanyára tekintet nélkül is érzékeny információ. Ilyen esetben a koncepció szerint egy kisegít szabály alkalmazásával oldható meg a titkok és egyéb érdekek védelme: amennyiben a nyilvánosságnak a tárgyalás egészér l vagy részér l való kizárását megalapozó, törvényben meghatározott érdek ezt indokolja, az érintett kezdeményezheti, hogy a határozatot egészben vagy részben ne tegyék közzé a Bírósági Határozatok Gy jteményében. E kérelemnek a koncepció nem szab határid t, azt a közzétételt követ en is el

lehet terjeszteni, ilyen esetben a

gy jteményb l való törlést lehet kezdeményezni. A kérelemr l az a bíróság dönt, amely a kérdéses határozatot hozta. Amennyiben nem a teljes határozatot törlik, csak egy részét, akkor ezt is úgy kell elvégezni, hogy ez a tényállás és a jogi érvelés lehet legkisebb sérelmét okozza csak. Az állam- és a szolgálati titok védelme az eljáró bíróságnak is feladata, így a határozat megfogalmazásakor is ügyelnie kell arra, hogy ilyen adatokat ne tegyen hozzáférhet vé illetéktelenek számára. Ezt az általános kötelezettséget a koncepció érintetlenül hagyja, pusztán garanciális okokból, általános jelleggel megalkotandónak tart egy olyan általános szabályt, miszerint e titkok védelmét a határozatok közzétételekor is biztosítani kell. 2.2. A bírósági határozatok közzétételének módja, a Bírósági Határozatok Gy jteménye [1. §] (1) A Bírósági Határozatok Gy jteménye (a továbbiakban: gy jtemény) olyan országosan egységes adatbázis, amely elektronikus és kereshet

formában

tartalmazza a 2-4. §-okban meghatározott bírósági határozatokat. A gy jtemény az interneten bárki számára azonosítás nélkül és ingyenesen hozzáférhet .


56



(2) A bírósági határozatoknak az (1) bekezdés szerinti közzététele a határozatok megismerésére irányuló igények teljesítését nem érinti. A koncepció a bírósági határozatok széles kör

és könny

megismerhet ségét a

határozatok közzététele útján javasolja biztosítani. A betekintési jog mellett ugyanis a külön kérelem hiányában is megvalósuló nyilvánosságra hozatal az az eszköz, amely lehet vé teszi a jogkeres közönség számára a bírói joggyakorlathoz való tényleges hozzáférést. A bírósági határozatok közzétételének kötelez

el írása mellett

ugyanakkor a törvénynek garanciális jelleggel ki kell mondania azt is, hogy a közzététel nem teszi feleslegessé, és nem pótolja a bírósági határozatoknak (illetve azok nyilvános tartalmának) a megismerésére irányuló igények teljesítését. A koncepció – az elektronikus információszabadságról szóló törvény koncepciójával összhangban – a határozatok elektronikus formában, interneten történ közzététele mellett foglal állást. Ebben a tekintetben is csorbul a technológiasemlegesség elve, ám a jelenlegi körülmények között csak e kötelezettség el írásával érhet

el a

bírósági határozatok megismerhet vé tétele a legszélesebb körben. Az interneten történ

közzététel egyébként nem idegen a magyar jogrendszert l, számos

jogszabály teszi kötelez vé, hogy egyes szervezetek bizonyos adataikat honlapjukon jelentessék meg. (Ezek részletes felsorolását Az elektronikus információszabadság a hatályos hazai jogszabályokban cím háttértanulmányban találjuk.) A határozatok közzétételét országosan egységes adatbázis, a Bírósági Határozatok Gy jteményének létrehozatalával kell megoldani. A bíróságonkénti közzététel a feladat

elaprózódását,

a

határozatok

rendszerének

áttekinthetetlenségét

eredményezné. A bírósági határozatok egyetlen központi adatbázisban való közzététele

azonban

mindezt

kiküszöböli.

A

bírói

joggyakorlat

tényleges

megismerhet ségét csak olyan adatbázis biztosíthatja, amelyben a jogkeres közönség valóban megtalálhatja az t érdekl határozatokat. Ennek az elvárásnak csak egy olyan országosan egységes adatbázis felel meg, amely keresési lehet ség vagy

tartalmi

rendszerezés

útján

lehet vé

teszi

a

keresett

határozatok

fellelhet ségét. A koncepció a bírósági határozatok adatbázisában a kereshet ség biztosítása mellett foglal állást, mert ez mentesíti az adatbázis kezel jét a


57



határozatok tartalmi rendszerezése és tárgyszavazása alól, amely különösen nagy feladat lenne, adott esetben mérlegelést is igényelne, amely már bírói szerv közrem ködését tenné szükségessé. A centralizált adatbázisban oldható meg az egyazon ügyben keletkezett határozatok összekapcsolása is. A Bírósági Határozatok Gy jteményét – hasonlóan a Magyar Közlöny és a Hatályos Jogszabályok Gy jteménye elektronikus változatához – bárki számára, azonosítás nélkül, ingyenesen kell hozzáférhet vé tenni. Az azonosítás nélküli hozzáférés indoka, hogy a közzétett határozatokat megismerni kívánó személy azonosítása, tehát személyes adatainak kezelése nem felel meg a célhozkötött adatkezelés követelményének. Az ingyenességet pedig ugyanaz indokolja, mint a jogszabályok ingyenes elérhet vé tételét: az internet használatának elterjedésével a jogbiztonság követelménye a jog megismerhet ségének magasabb fokú elvárásával b vült ki. Ez az elvárás azzal elégíthet ki, ha a jogszabályok mellett a bírósági határozatok is így érhet k el. Nem szabad megfeledkezni a Bírósági Határozatok Gy jteményének az egységes közadat-keres rendszerbe való integrálásáról sem. 2.3. A közzétételért felel s szervek, a közzététellel kapcsolatos feladatok telepítése [5. §] (1) Az ügyben els

fokon eljárt bíróság elnöke gondoskodik a közzétételi

kötelezettség alá es Tanácsnak

való

határozatnak az Országos Igazságszolgáltatási

megküldésér l a joger re emelkedését l,

illetve

ha

felülvizsgálatát kérték, a felülvizsgálat során hozott határozat kézbesítését l számított 15 napon belül, de az esetleges felülvizsgálati határid lejárta után. (2) Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szervezi és ellátja a bírósági határozatok

közzétételével

kapcsolatos

feladatokat,

e

feladatkörében

gondoskodik a határozatok 4. § szerinti kivonatolásáról. A határozatot a beérkezését l számított 30 napon belül közzéteszi.


58



(4) Amennyiben utóbb a már közzétételre megküldött vagy közzétett határozat kijavításra kerül, vagy annak tartalma kiegészítés folytán megváltozik, illetve ha a 4. § (3) bekezdése alapján a bíróság döntése következtében a határozat egy részét vagy egészét törölni kell, az ezekr l szóló határozatot az (1) bekezdésben meghatározott határid n belül kell megküldeni az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, amely a határozat beérkezését l számított 30 napon belül a kijavítást, kiegészítést átvezeti, illetve a határozat részét vagy egészét haladéktalanul, de legkés bb 15 napon belül törli. A bírósági határozatok közzétételével kapcsolatban egyrészt a határozatok anonimizálásáról, másrészt az anonimizált határozatoknak az országosan egységes, központi adatbázisban való közzétételér l szükséges gondoskodni. A határozatok közzététele magában foglalja a központi adatbázis és az azt tartalmazó honlap fenntartását (fellelhet ségének és folyamatos hozzáférhet ségének biztosítását), az adatbázisban

az

egy

ügyben

keletkezett

határozatok

közötti

kapcsolatok

felismerhet vé tételét és a határozatok közötti kereshet ség biztosítását is. A bírósági határozatok közzétételével kapcsolatos feladatokat az igazságszolgáltatás szervezetrendszerén belül kell a tennivalók megosztásával elhelyezni. A közzététel központi jellege miatt az azzal kapcsolatos feladatok ellátását nem lehet az egyes bíróságokhoz utalni, a közzétételt egy központi szervnek kell megszerveznie és elvégeznie. A koncepció ezért az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hatáskörébe utalja a bírósági határozatok közzétételével kapcsolatos feladatokat. Az OIT-nak e feladatkörében – amint fentebb utaltunk rá – gondoskodnia kell az egy ügyben keletkezett határozatok közötti kapcsolatokat megjelenít és a határozatokban való kereshet séget biztosító adatbázis és az azt tartalmazó honlap megfelel fenntartásáról is. Az OIT-nak továbbá lehet sége van arra, hogy a közzététellel kapcsolatos további, részletszabályokat – a törvény keretei között – szabályzatban rendezze. E körben szabályozhatja a határozatok bíróságok közötti, illetve az OIT számára való megküldésének formáját, hogy az elektronikus és egységes formátumú továbbítással megkönnyítse a közzététel folyamatát. Az OIT feladatainak ellátása során hasznosíthatja azokat a módszereket és tapasztalatokat, amelyek a


59



határozatoknak a bírósági szervezetrendszeren belül jelenleg is létez és fejlesztés alatt álló bels adatbázisaival kapcsolatban rendelkezésre állnak. Amint az el z ekben többször utaltunk rá, az Alkotmány és a Bsz. alapján a bírósági jogalkalmazás egységégének biztosítása a Legfels bb Bíróság feladata, amely e feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, és elvi bírósági határozatokat tesz közzé. Felvet dhet ezért, hogy a bírósági határozatoknak az e koncepció szerinti közzétételér l is a Legfels bb Bíróságnak kellene gondoskodnia. A

koncepció

azonban

egységességének

a

határozatok

biztosítása, hanem

megismerhet sége,

az

közzétételét

nem

a jog egészének


minél

a

jogalkalmazás

a címzettek

teljesebb

általi

érvényesülése

érdekében írja el , a jogalkalmazás egységének er södése a rendszeres közzétételnek csak következménye lehet. Bár a határozatoknak a koncepció szerinti közzététele el mozdíthatja a joggyakorlat egységességének fokozódását is, a közzététel els sorban a jogkeres közönséget hívatott szolgálni. Ezzel összhangban a koncepció a határozatok általános közzétételének el írását javasolja, a törvényben meghatározott korlátokkal. A közzététel során a törvényben lefektetett korlátok megtartásán kívül további mérlegelésre,

válogatásra nincs

szükség

annak

érdekében, hogy a közzétételr l gondoskodó szerv meghatározza a közzéteend bírósági határozatok körét és tartalmát. Ennek megfelel en az egyes határozatok közzététele nem jelent az ítélkezésben követend irányokról és megoldásokról való állásfoglalást, azt nem szükséges a Legfels bb Bíróság hatáskörébe utalni. Az egyes közzéteend

határozatok anonimizálását indokolt központi feladatként

meghatározni. A koncepció szerint a bírósági határozatok anonimizálását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi. Így az adatok az igazságszolgáltatás szervezetrendszerén

belül

maradnak,

szempontrendszer alapján történ

és

lehet ség

van

az

egységes

anonimizálásra is. Az anonimizálás olyan

technikai feladat továbbá, amely nem igényli bírói szerv közrem ködését. A határozatok közzétételének érzékeny adatok, titkok miatti mell zésér l, illetve az adatbázisból való törlésér l ezzel szemben bíróságnak kell döntenie, hiszen ez már az érintettek jogait súlyosan érint kérdésekben való mérlegelést is magában foglaló


60



döntés meghozatalát jelenti. A döntést a határozatot hozó bírósághoz kell telepíteni, mivel ez ismeri a leginkább a mérlegelend tényez ket. Ez a feladat nem jelent a bíróságokra nézve különösebben nagy többletmunkát, hiszen az esetek dönt en nagy részében az érintettek adatainak védelme az anonimizálás során megoldódik. A törvényben garanciális okokból indokolt rendelkezni a közzététellel kapcsolatos határid kr l is. A koncepció szerint az OIT a határozat hozzá való megérkezését l számított 30 napon belül köteles gondoskodni a közzétételr l. E határid n belül kell gondoskodni a határozatok anonimizálásáról is. 2.4. Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések A bírósági határozatok közzétételéhez szükséges adatbázis kialakítása és az interneten való hozzáférhet vé tétele, továbbá a közzétételhez szükséges feladatok megszervezése hosszabb, legalább hat hónapos felkészülési id t kíván. Közzétenni a törvény hatálybalépését követ en meghozott bírósági határozatokat kell, szükség esetén az esetleg a hatálybalépés el tt született, a közzéteend bírósági határozattal felülbírált határozatokkal együtt. A bírói joggyakorlat megismerhet ségét nem szolgálhatja kizárólag a törvény hatálybalépését követ en született határozatok közzététele. Ezzel a megoldással az adatbázis csak évek elteltével lenne képes funkcióját betölteni. Szükséges ezért, hogy a törvény hatályba lépése el tt keletkezett bírósági határozatokban testet ölt bírói joggyakorlat is megismerhet legyen ezen a módon. A koncepció nem javasolja ugyanakkor,

hogy

a

törvényben

meghatározott

közzétételi

kötelezettséget

valamennyi, a törvény hatálybalépése el tt (meghatározott id n belül) keletkezett határozatra is terjesszék ki. Ez minden bizonnyal szinte teljesíthetetlen feladat elé állítaná a bírói szervezetet. Ehelyett azt a megoldást javasolja, hogy a törvény hatályba lépését megel z id szakból az egyébként már válogatott és szerkesztett elvi bírósági határozatok adatbázisban történ közzétételét írja el a törvény. Tekintettel arra, hogy e koncepció által javasolt szabályok egy szélesebb szabályozási tárgykört érint


törvényen belül kerülnek megalkotásra, a koncepció

61



nem tesz szövegszer javaslatot a hatálybalépéssel és az elvi bírósági határozatok közzétételével kapcsolatban.


62

%& %'%(%)* 23345* 0(0'

Recommend Documents