= 10. sz. = OKT. L

-----------------------------------

*

II. ÉVFOLYAM

= 10. sz. =

1929. OKT. L

MOSDÓSSY IMRE ny. kir. tanfelügyelő, min. tan ácso s, film pedagógiai szakiró.

Á

^ _

R

A

1

P E N G Ő

m c ö > -0

“n =

-

2 H

Í N—

cd

r 1

©

O"

©

73

N ©



<*

0)

SSL

CL

o

o <

30 O

>

i

□

3

o J

>o

♦ FI

CD

N CD

C:

mmrnmm5

N

Q>

CQ

0 5

3

C/> o



2L n

/is

C/> N

0 5

CD

> N

I

I g

%/!lillllllllliillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll#

s

I C ][] 1 H • H I i c* 1

3*

—

S

s

o

D > r

^

; a §• * a o

(fl

3J

r* “

1 s o

c m « ^

? ? 0 ?

h

IM I

> 2 O

>

01482353232348235348230148235323534823484823534823532353482353 ■0

FILM M ŰVÉSZETI- ÉS TUDOMÁNYOS II. É V F O L Y A M .

=

10. SZÁM.

=

F O L Y Ó IR A T

1929. O K T Ó B E R 1.

L E N G Y E L M E N Y H É R T ÍR Ó N Y IL A T K O Z A T A :

MILYEN HATÁSA LESZ A BESZÉLŐ FILMNEK A SZÍNHÁZRA ÉS FILMSZÍNHÁZRA? I i/to s, hogy a hangosfilm rövid idő alatt elfoglalja a ném a film helyét, még pe* pedig olyan diadalm asan, hogy a ném a film soha többé nem tud m ajd ha? lottaiból feltám adni. Ennek az oka pedig egyszerűen az, hogy a közönség, ha egyszer m egkapta, nem fog többé lem ondani arról a hangpluszról, ameny? niyivel a talkic a ném a film legtökélev tesebb technikával is előállított darab jainál tökéletesebb. M ert arról nem ak ar m ajd tudni a közönség, hogy a p énzéért csak lásson valamit!, ha ugyanakkor hallani is lehet ugyanazt. A hangosfilm jövőbeli fejlődésének útját' úgy látom , hogy a film m inden reprodukálható hangot felhasznál a b em utatásra kerülő mese aláfestésére, beszédet, dialógust azonban csak a nagy jelenetek intenzitásának feífoko= zására alkalmaz. Á m bár csak azért is valószínűnek tartom , hogy a beszélőfilm fejlődésé* nek további szakaszai ilyeni irányúak lesznek, m ert ezen a módon, a film megőrizteti a történés helyéhez való szabadságot. V élem ényem szerint, nem kell a fii* mén folyton beszélni, m ert hiszen a film a való életet m utatja m indig és az életben! sem beszélünk folyton. Egy

gesztus, egy arcm ozdulat vagy máz* gás, teljesebben fejezhet ki egy em* bc-rt, m int a beszéd, am ely a legtöbb* szőr csak a gondolatok elleplezésére szolgál. Pár év m úlva a ném a film teljesen eltűnik és csak a m últ relikviái között találhatjuk m ajd meg. Lesznek talán olyanok, akik sajnálni fogják a ném a film eltűnését, de azt hiszem, néhány év m úlva ezeken éppen úgy fognak nevetni, m int nevetnek ma. a repülő* gép korában azon, aki a delizsánszot sírja vissza. T erm észetes, hogy a beszélőfilm el* veszti internA cionalifásának egy bizo* nyos hányadát. Lehet különben az is, hogy rövidesen sikerül m ajd a beszélő film -utjából ezt a nehézséget is elhárL tani és akkor éppen olyan jól g yös nvö rkö dh etün k m ajd am erikai és más világhirü színészek játék á b an a hangos* filmen is, m int ahogy az eddig a néma filmnél tö rtén t. A m i a hangosfilm nek a színházakra való< h atását illeti, szerintem a hangos.: film éppen úgy nem árt a színháznak, m int ahogy a grammofon nem ártott a hangversenyeknek és ahogy a rádió nem á rto tt az operának. N em á rth a t a hangosfilm a színház* nak azért sem, m ert az eleven szó ere* jct soha nem tudja pótolni sem m '

B

1

technikai vívm ány. A színház ,a sze; veplők közvetlen elevenségével utóű érhetetlen m arad mindig. Ez term észetesen csak az abszolút jó színházra vonatkozik. M ert a nem abszolút jó színháznál okvetlenül töb* bet ér az abszolút jó hangosfilm, ame* lyik eszközeinek és szereplőinek kk választottságánál fogva a m aga nemé# ben tökéletes. Ez a körülm ény természetesein ser* kentő m ódon kell hogy hasson a szin* házra, m int olyanra és talán éppen a hangos film lesz az, am inek hatása alatt a színház revízió alá veszi eszköz zcit, ad o ttság át. A hangosfilm lesz ta* Ián az a faktor, am elynek közreját* szása folytán a színház reneszánsza végre elérkezik. A nnyi bizonyos, hogy a hangosfilm meg fogja szűkíten i a színház fogalm át és a mai színházi élet m egszüntetése

után visszatéríti a színházat termesze; tes medrébe és ezzel megerősíti a sz ín ; ház integritását. M iután a színház nem csak a szóra* kozás céljait van hivatva szolgálni, ha* nem kom oly m űvészi élm ényt is kell, hogy adjon, azt hiszem , az ilyen mó* dón szükebbre fogott színház telje* sebben tu d m ajd m egfelelni ennek a hivatásának is. V iszont a színháznak ezt a hatását a hangosfilm a tökéletesség legmaga* sabb fokán sem tu d ja elérni. Éppen ez fogja a színházat m indig hatásában eh választani a hangosfilm től és az ilyen hatású színházat soha sem kelt m ajd félteni a hangosfilm konkurrenciájátél. V égeredm ényben tehát a hangos* film a serkentés, illetve tehermentesig tés révén egyenesen hasznára van az abszolút szinházn&k.

IK E B LU M E N TH A L a P a ra m o u n t F a m o u s L a s k y Corp._ kö zép - é s k e le te u r ó p a i v e z é rk é p v is e lő je :

A NEMZETKÖZI BESZÉLŐFILM HELYZET ÉS AZ EURÓPAI FILMPIAC áaapok óta halljuk a vi* lágon m indenütt a Sound* a Talkie és a T o n film H szavakat. A kinemato* grafia fennállása óta még mozgalom nem volt olyan forradalm i jellegű, m int a ném a film átform álása és a beszélő* film re való áttérés. Am i az elm últ ősszel még szinte valószínűtlennek lát* szott, hogy tudniillik, a némafilm nem állhat meg egyedül, néhány h éttel ké* sőbb élő valósággá vált. 1928. szeptem berében és októberében az am erikai nagy film gyárak máróh holnapra sutba dobták gondosan össze* állított, az 1929/1930. évre szóló pro* gram m jukat és egy csapásra á tté rte k a beszélő* és hangfilm program m meg* valósítására.

Sztárok, akik tegnap még m int néma* film ek főszereplői a közönség kegyé* ben álltak, kénytelenek voltak helyei* két a Broadw ay*szinházak színészeinek átengedni. A színpad m űvészei új ér* vényesülési lehetőséget fedeztek föl. N em m últ el h at hét és m indazok, akik a revükben, az op erettek b en és a színpadokon jó hangzású m űvészek voltak, leszerződtek a talkiehez, a be* szelő és hangos filmhez. V ilághírű éne* kesek, karm esterek, zeneszerzők, da* rabírók az új ügy szolgálatába állót* lak. A filmdramaturgia alapos változás són m ent át. A tegnapi film rendezés ma m egszűnt, m ert a film rendezőjé* nek m ost m ár nem csak tehetséges ren* dezőnek k ellett lenni, hanem bőséges technikai tudás felett is kellett rendel* keznie.

Ism ét néhány h é t te lt el és a Broad* w ayn eltűntek a ném afilmek. A láz át* te rje d t a nagy am erikai városokra, m ajd az angol nyelvterületre és az áh m é lkod ó Európa egy szép napon arra éb red t, hogy a ném afilm meghalt. A film üzlet szövevényesebb lett, m ert a film nem zetközisége veszélyben fór* gott. A z invesztálandó tőkék megnőve* ked tek , uj felvevő * és leadógépeket k ellett gy ártan i és am ellett nagy volt a kockázat. V á jjo n ki tu d ja, hogy m ilyen jövője lesz a talk ien ck ? M ilyen kalkulációt k ellett kidolgoz* ni, hogy a beszélőfilm ck amortizációs ját ki lehessen szám ítani, hiszen a film szinházak csak egy kis töredéke sz e re lte te tt föl ú jfa jta leadógépet. V iszonylag könnyű volt az üzlet az angol n y elterületen, m ert a világ film* szinházainak kétharm adát angolnyelvii anyaggal leh ete tt ellátni. De m ás volt a helyzet a francia, ném et és rom án nyelv terü leten és azokban az orszá* gokban, ahol egy bizonyos nyelvet csak n éh án y millió em ber beszél. Itt a beszélőfilm elterjed ése m ár sokkal nehezebben megy. A m erik áb an körülübelül 20.000 film* szinház m űködik. A m ai napig kb, 20 százaléka szerelt fel leadógépet A vi* lág tö b b i film színházai közül csak 2—3 százalék té rt á t .a bcszélőfilmre. Fölm erül m ost a kérdés, v á jjo n a film* gyárak térjenek*e át teljesen a beszélő* film *gyártásra és m o ndjanak le végles gesen a ném afilm ről? vagy pedig jöj* jö n egy kom prom issum , am ely minds k é t fél előnyére válik. így jö tte k arra a gondolatra, hogy m inden film et kétféle kidolgozásban hoznak piacra. Ez a m etódus m a is fennáll még. M inden film nél k é t rens dező dolgozik: az egyik készíti a néma* film et, míg a m ásik, aki ren d szerin t a színházból jön „ á t“, a beszélőfilm et rendezi. Dialog*filmet m a m ár két*három nyelven fo rg atn ak: angolul, ném etül

spanyolul vagy franciául. A fősúlyt a zenére fek tetik , de itt is az eredeti zenét részesítik előnyben, hogy túls teg yék magukat a különböző zenei copyreigbutokon. A hónapok folyam án így keletkez* tek a 100 százalékos beszélőfilm ek, vagyis a feliratnélküli filmek, m ajd a szinkronizált filmek, am elyeken a fő* súlyt a hangra és zenére fektetik, vé* gül kom binálták m in d ak ettő t, amely* ben keverik a beszédet a zenével és a zajjal, hogy az idegennyelvterületii külföldnek is újat n y ú jthassanak. A z A bris rózsája például a P aram ount szinkronizált film je, vagyis van benne ének, dal, zaj és dialógus is. De sze* reztek hozzá eredeti zenét is, am ely jellegzetesen aláfesti a darab szerep* lőit és az egész cselekm ényt. A színes beszélőfilmrevü nem sokára behálózza az egész világot. A legeldu* gottab b faluba is elju t m ajd egy*egy színes hangosfilm revü, am it egyébként csak a B roadw ayn, Párizs, London és Berlin nagy színházaiban lehetne csak látni. V ilághírű m űvészek, akik a világ nagyvárosaiban horribilis fclléptidija? k ért léptek dobogóra, az emberiség kö zkincsévé válnak. De a hangosfilm érvényesülési lehetőségei ezzel még nem zárultak le. N em sokára látju k m ajd a színes filmet. A plasztikus film útban van m ár. A távolbalátó film is m ár csak idő kérdése. M indam ellett rengeteg akadálya van még annak, hogy a bcszélőtilm nem* zetköziségét előm ozdítsuk. Szabadalm i perek im produ ktív módon és bénitólag h atn ak a film élctre. A jelszó az i n t e r s chengeabiiity, ami azt jelenti, hogy m inden beszélőfilm m inden gépen le* gyen vetíthető. Szabad forgalom a filmpiacon, sem m iféle m egkötöttség! A köz és a kultúra érdeke, hogy tiszta, kifogástalan beszélőfilm ck készüljenek, hogy lehetővé tegyék a technikai uj* donságok kicserélését. M intahogy vannak színdarabok, me*

3

Jyek az egész világon egyazon név alatt kerülnek színpadra, ak k én t kék lene a hangosfilm et is m indenütt a vi; íágon egyazon elnevezés alati forgás lom ba hozni. A szabadforgalom elős m o zd ítja a qualitás javulását, a gondos lat kicserélését, de előm ozdítja m agát a h alad ást is. Senki sem p ró féta a sa já t hazájában, m o n d ja a közm ondás, azért a filmélcts ben sem tu d h a tja senki, hogy egv ev múlva m it hoz a jövő. Egyelőre tény az, hogy az 1929/3ösas szezon esemés n yékben és fo rdulatokban olyan gaz;

dag, am ilyen még a kinem atografia fenállása óta még egy szezonban sem volt. A m erika m ár túlhaladta Európát. A m i nálunk ma végbem egy, az m ár o tt tavaly’ m egtörtént. A m erika óriási pénzekkel dolgozik, ennélfogva a h a l a s dásban és tap asztalato k b an is vezei. De m indig szolgálni fogja vele a kuU túrát, az em beriséget, am elynek r e n d e k kezésére bocsátja a haladás uj eszkós zeit, de ezzel szem ben csak iojalitási és a nem zetközi életben a szabad f o t s galom nyugodt fejlődését kívánja.

S Z IL Á G Y I GYÖRGY BAJA:

A VIDÉKI FILMSZÍNHÁZAK HELYZETE AZ U J SZEZONBAN m ár három évtized óta fennálló kinem atografia még nem m u ta th a t fel olyan nehéz kezdetet, m int a m ostani és a szes zonindulás még egy évs ben sem o k o zo tt olyan súlyos gondot, m int az idén. A z elm últ k atasztro fális év felhalmos zo tt d eficitje még fennáll, a szezon kéz? dete pedig v o n ta to tta n indul úgy, hogy egyelőre még csak növeli a tavalyi des íicitet és sza p o rítja a sok kifizetetlen váltó töm egét. Fokozza a b a jt a m ost m ár teljesen a közhangulatba d o b o tt k érdés - némat'e vagy hangos? Egy slágerse vagy kettő? Z en ek a r vagy zongora? Olcsó vagy még olcsóbb helyárak? Egyik kérd és nehezebb, izgatóbb, m int a m ásik. N ehezebb és izgatóbb, m ert nívót nem kívánu nk feladni, csak szebbet, jo b b at és tö b b et akarunk n yújtani, annak ellenére, hogy terhes ink m indennap nőnek, kiadásaink szas p o ro d n ak anélkül, hogy a több kiadáss

ból a bevétel szaporodására szám íthats nánk. A film kölcsönzők a gyártási rendes letre hivatkozva a film árakat emelik. A túlhalm ozott társadalm i egyesület tek, a túlzásba v itt m űkedvelői előadót saik m egtartásával a közönség nagy rétegét elvonják. A rádió, am elynek nálam 1430 e lő s fizetője van, olyan jelentős konkurren? ciát csinál, am ellyel a legkom olyabban szám olni kell. A gazdasági válság, a term én y rossz értékesítési lehetősége, a nagy m unkás nélküliség nyom ában fakadó keresets nélküliség m ind kevesebb láto g ató t eredm ényez. A film ek túlszigorú cenzúrázása s z i n s tén kom oly válságot idéz elő, m ert a közönség egy része a 16 éven felüli filmből valam i különlegességet vár, csalódik — azért haragszik. A m ásik része azt hiszi, hogy ha csak felüli egy film, az csak erkölcs; telen lehet tehát, eo ipso nem l á t o s g atja a m ozgószínházat.

4

A z összes iskolák szigorúan eltiltót* i á k az ifjú ság o t a film színháztól, még .szülők k isércte m ellett sem látogathat* ják az előadásokat. Egyes k ö rö k a legnagyobb antipátiá* val kezelik a m ozgókat és m inden mó* d ó t és alkalm at m egragadnak, hogy hi* “veiket onnan távol tartsák. így fo ly tath atn ám ezt hasábokon ke* resztül anélkül, hogy volna egy szerv, ahonnan orvoslást várhatnánk. N ő n ek a k iadások az adózás terén is, m ert hisz a legsérelm esebb adó a vigalmiadó m egm aradt érintetlenül, am elyhez hozzá jön még húszféle vá* rosi és állami adó is. H ab ár az életnek legelső kelléke az

optim izm us, kérdem , hogyan lehet egy m ozgószinházengedélyes a fentebb vá* zoltak után optim ista? C sak egy lehetőséget látok: ha a hi* vatalos szervek felism erik végre, hogy a m ozgó m égsem az a fejős tehén, am elyet esak fejni lehet, ha elism erik, hogy a m ozgó m űködésére ma, am ikor m agas k ultúránkkal szeretünk hival* kodni, tényleg szükség van és mind* ezek belátása után lehetőséget nyújta* nak arra, hogy film színház'úgy is m int kultúrtényező, úgy is m int egy d arab k en y eret adó vállalkozás prosperálhass són, akkor — de csak akkor — hiszek abban, hogy a m ozgó is eléri azt a pie* desztát, am ire predesztinálva van.

G E S Z T E S I BA LO G H GÁBOR d r . :

AZ ELSŐ AVANT-GARDE-KONGRESSZUS svájci Castell de la Sars ráz nevű községben f. é. szeptem ber 3. és 9. kő* z ö tt ültek össze az euró* pai film gyártás a v a n ts gárdistái. N em zetközi független film m űvészeti kongresszus* nak nevezték el azt az összejövetelt és célja volt: m egbeszélni, és letárgyalni a m odern m űvészi játékfilm nek mai európai helyzetét. Az egyes európai országok kö zös film program m jának m inél h atásosabb m egvalósitása, vala* m int az együttes m űködés biztosítása érd ekében egy új nem zetközi szerve* z e te t állíto ttak fel, am ely a Független film n e m ze tkö zi F.gája nevet kapási. A liga tag jain ak szám a m áris eléri a k ét ezret. Egy rezolució, am elyet a római Nem* z etkö zi O k ta tó film In tézetthez és a párizsi Szellemi E g yü ttm ű k ö d é s Intés zetéhez in téztek —, ilyen független filmek előadására külön helyiségek át* engedését és a belépődíjak elengedő* sét, illetve m érséklését kívánja. K ét további fontos követelés m ár

közvetlenül a filmpolitikai h atásk ö rt érinti. A z egyik kívánság a cenzúra különös elbírálása, a m ásik pedig a kontingenst örvények és rendeletek alóli felm entés. A La S arrazd film m űvészek teh át a cenzúrát és a kontingenst a filmmű* vészét egyik nagy akadályának, a nem* zetközi kicserélődés legnagyobb gát* jának tekintik. A kongresszus védnökei Stefan Z w e ig , A n d r é G ide és Luigi PJrans dello voltak és 12 ország küldte el de* legáltjait. K ülönösen ném etek, franciák és oroszok voltak szép szám ban kép* viselve. A ném etek közül Lupu Pick, G. W . Pabst, W a ltér Ruttmann, Hans Richter; az oroszok közül Eisenstein, Dsiga, W ertoff, Tisse és Alexand row em lítendők fel. A m agyarok közül Ras lázs Béla és M etzner Ernő jelentek meg. ^ A kongresszus nem csak elm életi elő* ad ásokra szorítkozott, hanem egyes előadók olyan film eket is m u tatta k be, am elyek a film m űvészet különleges ú jítá sait hozták m agukkal.

A film birodalm án napjainkban az: első világkrizis p u sztitó vihara száguld végig. M a egész E urópa kontingens; háborúk, vám csatározások, szabadalm i perek légiójától k eresztübkasul szán; to tt csatatér. E gyetlen m ód a súlyos veszéllyel fe; nyegető „Kinom üdigkeif'tnak, a film; tői való elidegenedésnek, a filmbe való belefáradásnak a radikális kivédésére: ha felfigyelve a Független! Film nem zet; közi ligájának szavára, az egyetlen he; lyes és követendő* elvnek, az igazán m ű v észi értékű, maradandó becsü filmhez való visszatérést ta rtju k m ost is szem előtt. A Liga azóta egy sa já t gyártási szervet (Produktionsgesellschaft) is alapított, m elynek igazgatósági tagjai a Liga képviselőiből rekrutálódm ak. Egyik legújabb eredm énye a komgresszusmak, hogy azóta például N é^ m etországban is ennek a N em zetközi független Film ligának egy külön ősz; tály a (Sektion) alakult. Ez is élénken dokum entálja, hogy ez >a kongresszus, ez a tanácskozás nem marad csupán elméleti elvek lefektetésénél, hanem kihatásait máris a gyakorlati életbe viszi át, am it az élénk propaganda m űködés a közel jövőben még job; bán fog fokozni.

Ez a rövid hivatalos rezüm éje a la S ararrazd film kongresszusnak. D e en; n ek az aránylag kevés p o rt felverő összejövetelnek m égis nagy az elvi je; lentősége m ellett a gyakorlati konzek; venciája, kih atása is. E m inensen rá* m u tat arra a m a m ár tagadhatatlanul egyre élénkebben feltóduló k é t kér; désre: 1. Mi m ódon lehetne em elni a film; produkció n iv ó ját? 2. M i m ódon kellene m egnyerni a film részére a m ozgófényképektől m a még idegenkedő néprétegeke'ti? Ezzel a k é t alapkérdéssel szorosan eg y ü tt já r a harm adik problém a. ö sszh an g zásb a kell hozni a filmbe invesztált tő k e üzleties, gazdaságpoli; tikai szem pontjait, a film szám os felt szines irányba törekvő kinövéséti, a tú lzott reklám ot, a m onstruózus külső; ségek forszirozását, a sztárren d szer ki; növéseit, a töm eg szenzációhajhászá; sát, a hangfilm, beszélőfilm, szines film átm eneti lázát az igazán m űvészi értékű, m aradandó becsü, belső valőr; rel rendelkező film felé való törek; véssek A la sarrazi kongresszusnak nagy érdem e m ár az is, hogy ennek szüksé; gére a film gyakorlati m unkásainak a felism erésével rám u tato tt.

STBRN EXPRESS

MAGYAR FILMIRODA BUDAPEST, VIII., FŐHERCEG SÁNDOR-UCCA 7

F IL M S Z á U IT Ó

TELEFON: JÓZSEF 455—10.

5 Rue Cardinal M 'rcier

P A R IS I X T E L : GUT. 4 0 -0 8 Táv. cim ; Sí em e P aiis. Bécsi fiók Stern-E xpress, W ien, V I , Lindengasse 49. Telephon B 39-
* F IL M H IR S Z O L G A L A T városi-, községi-, családi-, gyári-, ipari-, sport felvételek. Kockanagyitások, fotóüzeni

Budapesti képviselet:

I b u s z - film szállitás VII., A kácfa-ucca 5. T e le fo n : József 418—72 418—73

O

HOGYAN KEZDŐDÖTT A HANGFILM AMERIKÁBAN? film m űvészet fejlődése olyan gyors tem póban já tsz ó d o tt le úgyszólván a szem ünk előtt, hogy m indazok az esem ények, am elyek az utolsó tíz esz* ten d ő b en lezajlottak, jóform án törté* nelm i jelentőségű esem ényekké váltak -*és m indazok a történések, am elyek 20 évvel ezelő tt játszó d tak le, m a m ár úgy tű n n ek fel előttünk, m intha évszá* zadokkal ezelőtt tö rté n te k volna. így vagyunk valahogyan a hangfilm törté* n etéb en is. A beszélő* és hangfilm pro b lém ája A m erikából indult ki. Épen a Filmkultúra július l*i szám ában meg* irtu k , hogy a hangfilm m el elsőízben Edison foglalkozott 1906*ban, am ikor ~a kép et és a hangot egyesíteni ak arta. H asonló szellem ben foglalkozott a hanglem ez és az élőkép összekapcsolás .sával m ajd n em ugyanebben az időben O scar 'M esster is. H ogy a hang* és be szélőfilm 20—22 évvel ezelőtt nem tu* d o tt érvényre jutni, annak csak a tech* nikai kezdetlegesség volt az oka és a problém a felvetése után az akkori idők em berei úgy m ondták: „hagyjuk a kér* •dést jobb időkre.“ E dison k isérletei rengeteg pénzt em észtettek fel és az am erikai film* gyártás 1910*ben teljesen beszü n tette a "beszélő* és hangfilm kísérleteket, m ert -a ném a film ak k o r indult hódító út* jára. A z ak k o ri film gyártó cégek olyan hallatlan összegeket kerestek, hogy pl M ary P ick fo rd n ak m ár akkor tu d ta k ■néhány ezer dolláros fizetést adni. A helyzet valahogy úgy alakult, hogy ■a hang* és beszélőfilm problém ája 3 évvel ezelőtt újból felszínre -vetődött. E kkor jelen tek meg a W e ste rn Electric k ik ü ld ö ttei a vezető am erikai film* ■gyártó cégeknél és elő terje sztést te tte k a V itaphon*rendszerű beszélő* és hang* film ek g y ártására s forgalom bahozata# Iára vonatkozólag. Ezek a kiküldöttek azonban nem részesültek m egfelelő fo*

A

gadtatásban és csalódottan távoztak az am erikai film vállalatok irodáiból. Egy új problém a ta rto tta ekkor iz* galom ba az am erikai film gyártást: a színes film kérdése. V alam i ú jat, va* lam i szépet ak a rtak a film gyárosok a közönségnek ju tta tn i, m ert úgy tapasz* talták, hogy a közönség kezdi únni a sablon*filmet. A fehér*fekete film be b erag aszto tt technicoloreljárással szí* n esíte tt film részek nagy tetszé st arat* tak a közönség körében. A szakembe* rek azt hitték, hogy a film gyártás új irányba tere lő d ö tt és ez az új irán y a színes film jegyében indult meg. És m ialatt a szakem berek a színes film problém áján tö rté k a fejüket, az* ala tt egy kitűnő am erikai film producer Harry M. W arner tito k b a n érintkezést k eresett a W e ste rn Electriccel és ez érintkezés során szinte extázisba esett a láto tta k , illetve hallottak felett. War* ner gyorsan feliismerte a beszeio* és hangfilm k o n ju n k tú rá já t és gyorsan ö ssze k ö tteté st k eresett a W allstreet néhány pénzem berével, akikkel meg* é rte tte a hangfilm jö v ő jét és akikkel á tv é te tte a V itaphon*társaság alaptő* kéjének nagy részét. Ám sem H a rry M. W arner, sem pe* dig a V itaphon*rendszer feltalálói nem arra a hangfilm rc gondoltak, am ely ma ta r tja bevonulását Európa nagy váró* saiba, teh át nem a dialog*filmre, a be* szélő film re és az éneklő film re, hanem egyszerűen arra a m eggyőződésre ju* to tta k , hogy olyan találm ány birtoká* ba kerültek, am ely főleg a vidéki kis m ozgóképszínháztulajdonosok filmze* n éjét lesz hivatva pótolni. A z am erikai vidéki m ozgóképszínházak m érföldnyi távolságban m aradtak el fejlődésben a new yorki és több am erikai nagy váró* sok m ozgóképszínházai m ögött. A nagy B roadw ay*színházakban 60—100 tagú zenekarok já tszo ttak és hatalm as or* gonák külön tám o g atták ezt a gyö* nyörű és k ifejlő d ö tt film zenét. A z ame*

rikai vidéki m ozgóképszínházakban, éppen úgy m int nálunk, 2—3 em ber cincogott valam ilyen hangszeren és így sohasem n y ú jto ttá k azt a zenét, am it a film m egkívánt. A V itaphom társaság és W arn er azt h itték , hogy a vidéki m ozgóképszínházak szám ára hozzák a nagy m egváltást: az eredeti Broadway# orch estert, term észetesen filmen. Még egy sláger volt W arner kezében és ez John Barrymore, az am erikai színházi din asztiának eme karakterisz# tikus képviselője, aki fogalom az egész U. S. A. területén, de m ár világhírneve is van. W a rn er szinkronizálta John B arrym ore nálunk is ism eretes híres filmjét!, a „D on J ü a n é t és ez az első szinkronizált hangfilm h ihetetlen si# k e rt a ra to tt N cw yorkban. A találm ány újszerűsége elfeled tette az em berekkel a találm ány technikai kezdetlegességét, úgy hogy ez az első szinkronizált film először m ent C sikágóban, Baltimore# bán, Los A ngelesben és m ás nagy ame# rikai városban Ú gy látszik a szerencse is k ed v ezett H a rry W arncrnek. Ebben az időben tű n t fel N cw yorkban az egyik revűszínházban az azóta világ# hírűvé vált néger im itátor: A l Jolson. V ele k ap csolatban ju to tt eszébe War# nernek, hogy az em beri hangot a Vita# phon ú tjá n m egeleveníti és sikerült is Jolsont az első igazi hangfilm céljaira m egnyerni. N em volt könnyű feladat ebben az időben Jolsont a film részére m eghódítani, hiszen Jolson 3 évvel ez# elő tt m ár 20.000 dollár heti fizetést ka# p o tt. De H a rry W a rner a va banque# játék o s m erészségével m egegyezett A l Jolsonnal, aki első hangfilm szereplé# séé rt csekély százötvenezer dollárt k ért. íg y jö tt létre az első nagy ameri# kai hangfilm „A jazz#énekes“, amely# nek ném afilm változata „Szombatok# szo m b atja14 címmel nálunk is futott. E nnek a Jazz#Sánger hangfilm nek a fo ly tatása „Singing Fool“ az „Éneklő bolond", am ely azután m áról#holnapra ism ertté és világhírűvé te tte a hang# film et.

A FILMCENZURA ném i enyhítéseket te tt a m ozgóképek felülvizsgálata terén, A Mozgóképp vizsgáló Bizottság augsuztus 31: én a. következőkben irja körül a filmcen#^ zura körüli újításokat és enyhítő# seket: lj. E nnek a.z értesítésnek a kézhezvételé­ nek napjától szám ítva minden vizsgálat iránti kérvény az 0. M. M E. ta n ú sítv án y á­ val látandó el, am ely feltünteti a film meg­ jelenési id ő p o n tját és helyét. Amennyiben ai vizsgálati kérvénnyel egyidejűleg a film átad á sa valam elyes ok­ ból nem lehetséges, a film tulajdonos enge­ délyt kérhet a film előzetes vizsgálati be­ osztására és a film későbbi átad á sára és: am ennyiben az engedélyezett időben a fil­ met v izsg álatra pontosan beszolgáltatja. sürgősségi d ijat nem kell fizetnie, llverv esetben azonban a vizsgálati kérvényhez; a film tartalm i leírása okvetlenül! a ma­ gvarázó' szöveg pedig lehetőleg csatoltassék és a film hossza lehetőleg pontosan be­ jelentessék. hogy a filmnek vizsg álatra való beosztása előkészíthető legyen* A filmet pedig a cenzúrázás napján legké­ sőbb dé1előtt 10 óráig kell beszolgáltatni. 2. Amennyiben az 0 . M. B. olyan k iv á­ gásokat. rendel el, am elyek m iatt a filmtulajdonosa annak üzleti értékét csökkent­ nek látja, bejelentheti, hogy a kivágásokat nem. haj'avdó teljesíteni és ez esetben a film nyilvános bem u tatása betiltatik. 3. Ha valam ely m ár m egvizsgált film? címét a filmtulajdonos megváltoztatni" óhajtja, ez Írásbeli bejelentés m ellett a film nyilvános bem utatása előlt ujabb vizs­ gálati dij lefizetése nélkül engedélyeztetik és ez esetben csak az uj engedélyokiratok kiállítási d ija fizetendő. Éhez a * kedvez­ ményhez azonban —• an n ak ellenőrizhetése okából, hogy a. film még, forgalom ba nem hozatott, megkivántaitik, hogy a filmköl­ csönző az ilyen kérelm eket még ak k o r te r­ jessze elő, amidőn az Q. M. K. az enge­ délyokiratokat részére még nem a d ta ki. 4. Exportra is kerülő magyar gyártm ányú fim e k vizsgálata olymódon kérhető, hogy bel- és külföldi forgalm azhatóság szem­ pontjából együttesen vizsgáltassák meg, mely esetben a tényleges kivitel alkalm á­ ból az ujabb vizsgálat felesleges. A m ennyiben azonban valam elyik filmköl­ csönző a film kivitelét annak belföldön való forgalom bahozatalának engedélyezése: u tá n kérelmezné, szükséges, hogy a k iv i­ telre szánt filmet, az engedélyezett film­ mel: együtt lemérés és összeegyeztethető® okából az 0. M. B.-hez beszolgáltassa.

8

egy dünam elléki kis faluban piheni ki élete fáradalm ait és haló porait nem diszíti m ajd díszes kereszt vagy em* lékmű, am i azonban méltán] megillette volna. Em léke azonban élni fog a más gyár film művelői és barátai szivében! Jellegzetes arcvonásai gyakran fognak m egjelenni a m agyar filmélct élő tag* jai előtt, akik m indig szeretettel és nagyrabecsüléssel gondolnak m ajd a m agyar film m ártírjára: Margittay G yulára. A kitűnő m űvész 51 éves korában ön ké n t választottja a halált, m ert csak ebben talált vigasztalást és pihenést. Jeltelen sírja fö lö tt honoljon a bé* kesség és álm át ne zav arja meg semmi sem!

A FILM HALOTTAI A m eg d ö b b ents erejével h a to tt a hir, am ikor jelen tették , hogy Mar* gittay G yula, a kitűnő karakterűim * színész anyagi okokból öngyilkos lett és h u lláját a D una sodra v ete tte part* ra. Margittay G yula a háború alatt tű n t fel kiváló színjátszó tehetségéi vei és akkor, am ikor a S tardilm gyár egyre*m ásra k észítette a legnagyobb filmeket, M argittay G yula volt ezek* nek a film eknek egyik fő s ze r e p e ié M argittay G yulát kedves és konciliáns m od o ráért m indenki szerette és nagy*

rabecsülte. A m agyar film gyártás klasszikus korában az első vonalban harcolt, (neve v alörként csengett a kö* zönség és a film szinháztulajdonosok előtt. H alála váratlanul érte a szak* máit), b á r barátai é s jóakaród tu d ták hogy k ü z d az élet nehézségeivel. A m agyar film gyártás porbahullása őt is sú jto tta , m in t sok m ás m űvészt, aki ken y erét veszte tte és éhezett. Mar* gittay, aki m ár túl volt az ötvcnen ezt a kínt, ezt a szenvedést nem bírta elviselni és ezért v álasz to tta a mérés szebb eszk ö zt m elyhez lelkierő kell: az öngyilkosságot. •Más körülm ények között) díszes te* m etés, szép beszédek kisérik utolsó ú tjá ra a m űvészt, szegény M argittay

9

Paul Leni, a kitűnő ném et rendező, festőm űvész és szcenikus hosszú és nehéz betegség után H ollyw oodban m eghalt. Paul Leni, a festőm űvész m ár a háború előtt is jó nevet v ív o tt ki m agának és m int ilyen, könnyű szer* rel ju to tt a ném et filmhez. Szám talan ném et film szenzációs díszleteit tér* vezte. N em régiben az U niversal Holly* w oodba hívta, ahol nagy szeretettel dolgozott. N em régiben ak a rt Európá* ba visszatérni, hogy betegségére gyó* gyulást keressen, ebben azonban m ost b ek ö v e tk e zett korai halála akadályoz* ta meg. Paul R osenhayn, az ism ert ném et regény* és színdarabíró 52 éves korá* bán B erlinben hirtelen m eghalt. Rosen* hayn a film gyerm ekkorában is renge* teg film szcenárium ot írt és neve sok elsőrendű filmen is szerepelt. M AGYAR M O Z G Ó F É N Y K É P K E Z E L Ő K ORSZ. S Z Ö V E T SÉ G E MIÉNK KÁVÉHÁZ BUDAPEST, V III., ]Ő ZSE F KÖRÚT 29. SZÁM. T elefon; J. 311—38.

M u n k ak ö zv etítő : B O G N E R GYULA, a m u n k ak ö zv etítés d i j í a l a n

k MAGYAR MOZGÓKÉPÜZEM ENGEDÉLYESEK ')

7

ORSZÁGOS EGYESÜLETE

.)

B U D A P E S T , VIII., S Z E N T K IR Á L Y I UCCA 36.

/.

^ T E L E F O N : JÓZSEF 3 6 0 - 0 5 . ^

^

HIVATALOS Ó h A m 9 - 2-IG. ^

A körzetek m egalakulása C sonkam agyarország vidéki filmszin# házai körül igen nagyok a bajok. Min# d en ü tt a hatóságok, az intézm ények közönyével találkozunk, am elyek nem# csak hogy nem kön n y ítik meg a vi# déki film színházak helyzetét, hanem ellenkezőleg, azok m űködését, fcnnál# lását m egnehezítik és úgyszólván lehe# tétlen n é teszik. H a ilyen körülm ények k ö zö tt az E gyesület segítségére siet a b ajb a k erü lt vidéki kar társaknak, az term észetes kötelessége egy a tagjai érdekében k ö zérdeket szolgáló egyesü# letnek. A vidéki k ö rzetek megalaku# lása Gyárfás G yula ügyvezető alelnök régi vágya és ez m ost teljesedésbe is megy. A k ö rzetek m egalakulása szak# mai közérdek, de érdeke elsősorban az illető vid ék film színháztulajdono# sainak. A vidéki k ö rzetek meg fogják találni a m ó d ját annak, hogy hogyan szervezzék meg helyi szervezeteiket, hogyan adminisztrálják azokat, ho# gyón dolgozzanak együtt a Budapes# ten székelő központtal: ebből minden# esetre előny és haszon szárm azik a m ozgószínházak szám ára. Sokkal köny# nyebb, ha egy#egy agilis helyi mozgó# szín h áztu lajd o n os intézi a közvetlen k ö rn y ék ügyeit, ha a közelben lakó m ozitulajdonosok az illető vidék centrum ában összejönnek és o tt válb vetve, együttesen beszélik meg az aktuális b ajo k at, panaszokat, sérelme# két. A z ilym ódon összegyűjtött anya# got a b udapesti központ sokkal hat# h ató sab b an tu d ja érvényre ju ttatn i, m in th a innen, nem a helyi viszonyok# kai számolva, intéznék a dolgokat. A MMOE körzctalakitási törekvéseit

m inden film színháztulajdonos bizo# nyára örömmel fogja üdvözölni, m ert ez az egyesületi erő intenzivebb kifej# lesztését, az összetartozandóság érze# tének m elegebb istápolását és a közös célok és tervek könnyebb keresztül# vitelét jelenti. A győri körzet gyűlése S zeptem ber 26#án alakult meg a győri körzet, am elyen G yőr, Sopron, Vas, M oson és K om árom vármegyék# bői 27 m ozgóképszínháztulajdonos v e tt részt. A győri alakuló gyűlésen a központ részéről jelen volt Gyárfás G yula alelnök és m int vendég G u tt# m ann M anó, az Om m e kik ü ld ö ttje. A z értekezlet résztvevői behatóan fog# lalkoztak az aktuális problém ákkal és végül a gyűlés m egalakultnak jelen# te tte ki a győri körzetet. V álasztm ányi ülés E gyesületünk választm ánya pénte# ken szeptem ber 27#én Fenyő S ándor elnökletével ülést ta rto tt. A z ülésen jelen volt T a snád y Szüts A n d o r ál# lam titkár, aki hosszabb beszédben in# dokolta meg az elnöki tisztségről való lem ondását. B ejelentette az elnök, hogy lem ondása után továbbra is hű# séges m unkás katonája marad az egye# sületnek, de m indaddig, mig a felsőbb hatóságok részéről nem találja meg azt a jóindulatot, am elyre a mozgó# képszínház tu lajdonosoknak szüksé# gük van, az elnöki tisztséget újból nem vállalhatja. A választm ány fájda# lommal v ette tudom ásul az elnök le# m ondását, de k ifejezést a d o tt am a fel# fogásának, hogy ragaszkodik a szemé#

10

iy éh ez és a m ostani nagy káoszban .arra kéri, hogy feltétlenül változtassa m eg elh atáro zását és fogadja el a ré? szére fen n ta rto tt elnöki széket. A választm ány ezután tudom ásul v 'ette a különböző jelentéseket, főleg G yárfás G yula ügyvezető alelnök je? len tését a vidéki m ozgóképszínházak látogatásáról. \

Közgyűlés A M agyar M ozgóképiizem engedé# ly esek O rszágos Egyesülete október 22?én tartja ezidei közgyűlését, ame? Jyet m egelőzően még egyszer választ? m á n y i ülést tarta n ak , am ikor az eh nökség a közgyűlés n ap iren d jére vo­ n a tk o z ó a n fog elő terje sztések e t tenni. A film bérleti és szállítási feltételek E gyesületünk hónapokkal ezelőtt ah b izo ttság o t k ü ld ö tt ki, am ely az O M M E albizottságával eg y ü tt az új id ény film bérleti és szállítási feltété# leit volt h ivatva tárgyalni. Ezek a tár# g /o lá so k azonban nem v e z e tte k ered? m ényre. A választm ány szükségesnek la tja a társegyesülcttel való legharmó# nikusabb eg y ü ttm űködést, amennyi? ben azonban m inden jószándéka elle# nére ez a tö rekvése nem sikerülne, a JvlMOE szám ol az esetleges teljes sza? kitással is. Ebben az esetben meg? szűnne a Szakm aközi D öntőbíróság in tézm énye is. A választm ány ezzel kap csolatosan figyelm ezteti az Egye? sü lét összes tagjait, hogy egyelőre még a m ú lt évi bérleti szabályok vannak

Hébel

érvényben és ettő l eltérő megállapo? dásokat ne Írjanak alá, nehogy ebből később jogi viták szárm azzanak. A p ró ügyek A Szakm aközi D öntőbíróság tagjai? nak a m andátum át a közgyűlésig meg# hosszabbították. A választm ány szeptem ber 27?iki ülésén tudom ásul v ette a b e te rje sz te tt zárszám adást és pénztári jelen tések et és az adm inisztráció vezetésénél a lég? nagyobb pontosságot ta p a sz ta lta és az egész ügym enetet rendbenlévőnek találta. A választm ány legutóbbi ülésén tu? dom ásul v ette az E gyesület elnöksé? gének az eljárását a vigalm iadó ügy? ben, a fővárosi villanyáram ügyben és a K özm unkák tanácsának ism eretes m ozgószínházi rendelete ügyében. T ársulások A választm ány szeptem ber 27?én ta rto tt ülésében a következő társulá? sokat v ette tudom ásul: Fröhlich—U llm ann, Sashalom. C sikágó m ozgó—Csillag—Kom lós—* Dcszberg. Ú jp esti U ránia—Ú jp e sti A polló— Csillag—Kom lós—D eszberg. ö zv . H öllené, B udaörs—K repuska m érnök. Inkey A ndor, M ohács—Ruff M iklós V encelné—A d o rjá n —Pilis. Kuria?mozgó, V ác—V árd ay T ó d o rn é Rem énység, V ác—V árd ay T ódorné. N agy I.—B adár Bálint, H ajduhad? háza. Im perial, B udapest—L éderer Lajos.

n e m z e tk ö z i s z á llít m á n y o z ó és

V I ., V á c i= u f 1. ( W e s f e n c U p a lo f a )

11

e lv á m o lá s i v á lla la t a —

T e l e f o n : A u f . 159=47.

A M Ű T E R E M Szeptem ber 25'én kezdődtek a C sak egy kislány cím ű film felvételei. Az őszi film gyártási kam pány egyik érdé* kés m ozzanata a Csak egy kislány című új m agyar film felvétele. A műn* k álato k at m ár szeptem ber 25'én kezd? té k meg. A z első felvételeket a G éb lértvhullám fürdőben készítették. A film főszerepeit a következők játszák: Z o m b o r y M ercedes, Eggert M árta, Lorenz M árta, Jávor Pál, Vándory G usztáv, Berczy G éza, Pethes Sán;; dór, D ‘Arrigó K ornél és D ezsőffy László. A film rendezője dr. Goszs főnyi Kálm án, o p eratő rje Vanicsek János és a felvételek fíaál Béla mű? vészeti irán y ítása m ellett történnek. A belső felvételeket a Hunnia^filmgyárban fogják készíteni. A film 4—5 hét a la tt készül el.

G yörgy István, a m agyar filmren* dezőgárda egyik ism ert tagja, aki m ost fejezett be egy filmet, egy rendkívül érdekes, abszolút, magyartárgyú film felvételeibe kezd ett. G yö rg y István új film jének „Száll a magyar nóta“ . . . a címe és egy 1500—2000 m éteres film k eretében négy D an k ó m ó tát és Petőfi? nek egyik legszebb és m egzenésített dalát fogja az egyes dalok m eséje alapján feldolgozni. A film végig re n d ­ kívül lírai hangulatú és poetikus beál? lítású, úgyhogy úgy kidolgozásban,, m int alaphangulatban közel áll m ajd a közönség szívéhez. T erm észetes, hogy az elkészített film nek saját külön ze? neje lesz, am elyet Barna Izsó állít ősz? sze a négy m agyar dal m otivum aiból. Egysegy dal, a film nek egyUegy fel? vonása, együttesen azonban mégis egységes film keretet fognak n y ú jtan i1.

EEHÉR ÁRNYAK R aquel T o rre s

H

M o n té B lu e

A SZEZON KIMAGASLÓ ESEMÉNYE!

Megjelenik október 17-én a Rádiusban 12

A

z

-OKTATÓFILM

M O SD O SSY IM R E m in . ta n á c s o s, n y . k ir. ta n fe lü g y e lő :

A PEDAGÓGIAI FILM ÉS AZ ISKOLAI MÓDSZER N E G Y E D IK K Ö Z L E M É N Y

film szem léltetéssel a szem lélet szám ára a hosszúság, szélesség és m agasság általános di# m cnzióin kivül n y ú jto tt 111 új dim enziók közül fog* lalkoztunk m ár: a) az életkörülm ények? nek: a m iliőnek, b) a folyam atosság# nak, c) a távolság redukálásnak diniem zióival. H á tra van még, hogy az idő­ kikapcsolás, vagy m ásképen: a törté# nés relativ itását m utató dim enzióval foglalkozzunk. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a film h árom esetével kell foglalkoznunk: az egyik a lassított mozgások felvétele, a m ásik az időtartam ot kikapcsoló íelvé# telek, -— am ikor term észeti jelcnsé# gek fejlődési fázisait, am elyek nagyobb időközökben tö rtén n ek , folyam atos cselekvéssé, tö rténéssé kapcsolja össze a film. Ezekhez csatlakozik a folyam a# fos felvétel, am ely lassú felvétel után norm ális lepergetésscl a cselekvést a norm álistól eltérő gyorsaságban mm ta tja be (burleszkekben szörnyű gyors san m ozgó em berek, kocsik stb.) M indezekből m ódszertani és pszi# chológiai szem pontból tulajdonképen csak első k ettő v el kell foglalkoznunk. M indakét eset egyéb pedagógiai és gy akorlati értékei m ellett még az idő relativ itását is m egvilágítja. A z idő re# lativ itását szokták az álom m al is ma# gyarázni. B ecsapódik éjjel egy ablak

A

vagy ajtó , s a hallási érzet felébreszti az alvót: de az inger h atása és a fel# ébredésnek szinte nyom ban bekövet# kező jelensége közé ékelődik, időbeli# lég szinte elképzelhetetlen gyorsa# Ságban, egy betörési eset, m int álom, m ely lövéssel végződik és a fel# ébredés pillanatában szinte összeesik az ablak becsapódásával. Ezzel a ta# nuló elő tt azonban még csak egy igen elm életi v onatkozásban m u tath atu n k rá az idő relativitására, sőt ez még sok pszichológiai m agyarázatot is kíván. Sokkal érdekesebb és tanulm ányi szem# pontból jobban kizsákm ányolható eset a lassíto tt m ozgások felvétele. Itt igen gyorsan tö rtén ik a m ozgás fényképi felvétele és norm álisan a leadás. Mi tö rtén ik te h á t? A z idő m ozzanatait: a tö rténésnek, a jelenségnek egym ásba olvadó részleteit valósággal felbontjuk:, am i által a cselekvésnek olyan mozza# n ata it tesszük a recehártya által feU foghatókká, — am elyeket norm ális kő# rülm ények közt nem lehet felfogni és a tu d atb a ju tta tn i: vagyis más szóval: a receh árty ára eső ké p e k e t hosszabb időig exponáljuk a recehártyán, m int az a közönséges nézésnél történ h etik . K ét dolog következik ebből. Az egyik az, hogy im e: m inden cselek# m énynek, am ely előttünk végbe m egy; szám talan olyan m ozzanata van, aine# lyeket a szem, — m ert az inger által a receh árty ára gyakorolt hatásnak idő#

13

iartam a nem eleg arra, hogy látási ér? zet keletkezhessék és az a tu d a tb a jut# hasson, — nem foghat fel, m ás szóval: tö b b tö rtén ik , m int am it látunk, ism ét m ás szóval: v oltaképen m inden moz? gás gyorsabb, helyesebben komplikál? ta b b éppen e többletnél fogva, m int am ilyennek latijuk. H a ezeket a k ép ek et a tanár, tan ító kellően ki tu d ja zsákm ányolni, a tér? m észet jelenségeinek csodálatosságára igen szépen tu d ja eszm éltetni a tanulót. D e arra is lehet eszm éltetni, hogy im e az idő, a tö rtén é s folyam atossága, :— b ár az egym ás m ellett tö rtén ő és egy? m ásba kapcsolódó esem ényeknél szi? gorú m atem atik ai vonatkozásban áll, m ert hisz a jelenségek, m int fogaske? rek ek kapcsolódnak együvé, — mégis az em beri lélekben tu d a tra való emel? kedés szem pontjából teljesem relati? vök. V iszont, ha egy film felvétel gyorsa? ságát a lehetőségek határáig fokozzuk, rá kell eszm élni arra, hogy az az idő, am ely alatt egy m ozgás végbem egy, szinte m egszám lálhatatlan m azzanatra felb o n th ató és a legapróbb részt is moz? gás tö lt ki, vagyis szinte azt m ondhat? nók, hogy a m ozgásnak is vannak csak górcsővel láth ató — lassito tt mozgás? felvételezéssel m egnagyított, megnyuj? to tt — atom jai. Idáig még m indig az alaki képzés ér? d ek éb en zsákm ányoltuk ki a lassíto tt m ozgás eseteit. De kizsákm ányolan? dók ezek a tárgyi ism eretn y ú jtás .szem pontjából is. Rá kell m u tatn i arra, hogy a tu d o m án y fejlődésének m ilyen hatalm as eszköze a film, ha pl. meg a k a rju k vizsgálni, hogy a rovar, a ma? dár repülésének, m ilyen m ozzanatai vannak, m ilyen m ozgásokból van az összet,éve, vagy ha elem ezni a k a rja a tu d o m án y a sziv m ozgásának egész tech n ik á já t, vagy egy m ozdony döcö? g ését a vasúti sinen, azérti, hogy a ki? siklás veszedelm eit elháríthassa. A m ik o r ezekre rám utatunk, ak k o r

egyben a szem lélt film et, pl. egy lassí? to tt to rn ag y ak o rlato t, nem elég csak m in t érdekességet kezelnünk, hanem kom olyan kell m agunknak is tanul? m ányozni a helyes m ozgások lebonyo? lódásának m ó d jait és ezeket tanítvá? n yainknál értékesíteni kell. U gyanezt kell tenni m inden m ás hasonló termé? szetü film szem léltetésénél is. A m ásodik dolog, am i a lassíto tt m ozgások felvételéből következik, az a megállapítás, ami részint pszicholó? giai, részint filozófiai szem pontból érdekes és értékes lehet, hogy eszerint m indaz, am it mi szabadszem m el lát? hatunk, a történésnek csak —, hogy úgy m o n d ju k — pszichológiai és logu kai extractuma. A zok a film ek teh át, m elyek lassí? to tt m ozgásokat m u tatn ak be, ekép úgy nevelői — teh át az alaki képzés szem pontjából, valam int a tárgyi ta? n ítás szem pontjából cgyképen értéke? sítendők: am i term észetesen csak úgy tö rté n h e tik meg, ha e szem pontokból különös figyelem re m éltatju k azt a film et. N em nehéz m ár m ost m egállapítani, hogy az idő összevonó film ek, am elyek pl.: egy növény csírázásának, egy vi? rág kinyílásának fo ly am atát vagy a k ristály o k képződését stb. m utatják , hasonlóképen m ind akét szem pontból ér té k e síte n d ő k : egyfelől a term észet m űködésébe való belepillantás révén a term észet megfigyelésének, m egszeret­ tetését sőt, a megfigyelések ko m o ly és helyes irán y ításán ak m u n k áját kell végeznünk, m ásfelől rengeteg tárgyi ism eretet kell és lehet n y ú jtan u n k : ha m agukat a jelenségeket jól meg* figyeljük; rá irán y ítju k a figyelm et arra a rettenetes energiára és m un ­ kára, amely a term észet mozdulatlan? nak látszó tárgyaiban, jelenségeiben m egszakítás nélkül állandóan pezseg és végbemegy. (F olytatjuk.)

Oktatófilm a len- és kenderiparról. Ab­ ban az oktatófilm sorozatban, am elyet a M agyar Holland K ulturgazdasági R. T. el­ készít, m ost készült el az a film, am ely a hazai len- és kenderteinnelést, a len- és k enderipart filmre viszi. A film k é t részből áll, az egyik rész körülbelül 960 m hosszú és kizárólag a kenderrel foglalkozik. A m ezőgazdasági jellegű felvételek K arád sr mogymegvei községben készültek. O tt csi­ n áltak felvételeket a kender nyüveséről, áztatásáról, szárításáról, vagyis az úgyne­ vezett zupálásáról, úgyszintén felvételek készültek tilolásról, a gerebenezésről, végül az összecsavarásról és arról, hogy hogyan csinálják a kenderfejet. — A film m ásik része körülbelül 280 m éter hosszú és h a­ sonló módon m u tatja be a lenterm elést és a lenipar különböző fajtáit. A lenterm elés­ ről a felvételek K isszállás bácsm egyei lcöz'r ségben készültek. Ezeken a szabadfelvéte­ leken kivül K arban József, a film opera­ tőrje ragyogóan sikerült felvételeket csinált egyes budapesti textilgyárakban, továbbá a n ag ylaki és a győri kendergyárakban. Az érdekes szüzséjü film scenárium át Geszti L ajos ta n ár készítette és az állam i iskolák­ ban a folyó tanév m ásodik felében kerül bem utatóra. Az összes felvételeket Stein M árton igazgató irányította. Filmexpedició Grönlandija. P eter Freuchen, az ism ert nevű dán G röniand-kutató és író, akinek eszkimó regényét' legutóbb az Ufa szerezte meg nagy áldozatok árán, néhány hónapi tartózkodásra ism ét Grön­ landija ment, hogy egy készülendő filmhez megfelelő tipusu eszkim óférfiakat és eszkim ónőket kiválogasson. Egyébként' a fil­ m et G rönlandban készítik és csak belső felvételek készülnek Berlinben. A grön­ landi filmexpedidció külön hajót bérelt és a film seüzséjéhez m érten 40 ném et film­ színész, rendező, operatőrök és technikai személyzet is m ent a hajóval. Biharmegye községeinek közönsége tö ­ megesen v ett részt a vándormozgó előadá­ sokon. A biharm egyei iskoiánkivüli Nép­ művelési Bizottság Tarkó Lajos népm űve­ lési titk á r vezetésével vándormozgó elő­ adásokat. ta rto tt Bihar megye községeiben. Ahol aikalm ts helyiség volt, ott* az előadá,sok .zárt helyen voltak, más községekben pedig a szabadban ta rto ttá k meg az elő­ adást. A lakosság m indenütt nagy érdek­ lődéssel kisérte a vándormozgó előadástifc, am elyeknek igy igen jelentős, ku ltu ­ rális értékük volt. A nézőközönség meg­ oszlásáról fölvett adatok szerint úgyszól­ ván minden községben sokkal több nő je ­ lent meg az előadásokon, m int férfi. N agy­ szám ban vettek részt az előadásokon a le­ venték és a gyerekek is. Á ltalában 300—

500 volt a h allg ató ság száma, de Nagyiétán 1200-an, K ötegyánban körülbelül 1000-en, U jirázon és Csökmőn 700-an, Sárándon, B erettyószentm árIonban és Pocsajon 60Ó-nál többen, Bárándon 590-en v et­ te k részt az előadásokon. — A népm űve­ lési bizottság eddig 12 előadást tartott,, am elyen összesen tizennyolcezren jelentek meg. A N épművelési B izottság az előadá­ sokat' novem berben fo ly tatja és elsősorban azokat a községeket keresi fel, ahol m ég nem ta rto tta k előadásokat. Egy Niirnberg-film M agyarország szá­ mára. A nürnbergi Dürer.-ünnepségek és Ma­ g y ar Hét alkalm ával a M agyar-Holland K ulturgazdasági M agyarországról filmet ál­ líto tt össze, m elyet a nürnbergi hét alk al­ m ával nagy sikerrel ad tak elő. A film egyik példányát el is helyezték a nürnbergi mú­ zeumban. Viszonzásul most Nürnbeirg v á ­ rosa. egy N ürnberg-filmet k észített Friedrich dr. rendezésében, amely filmnek az a célja, hogy N ürnberg művészi és geográfiái viszonyait M agyarországon m egism ertesse és hogy a k apcsolatokat N ürnberg és Ma­ gyarország között kim élyítse. A filmnek ném et feliratain kívül m agyarnyelvű fel­ iratai is vannak. Fiim-muzeum Angliában. Az angol kor m ánv elhatározta, hogy Londonban film­ múzeumot' létesít. Ez az első eset, hogy egy ilyen te rv komoly m egvalósulás stálium ába lép. Érdekessége ennek a filmmú­ zeumnak az, hogy lesznek külön bem utató­ helyiségek, am elyekben bárki tetszés sze­ rinti filmeket v etíth e t le magának, term é­ szetesen a költségek felszám ítása m ellett. A múzeumban egyébként az angol film­ gyártás vezetőfilmjeit ó h ajtják megőrizni, azonkívül külön term e lesz a Chaplin-filmeknek. Film a rénszarvasok világából. Az Ufa kulturfilm osztálya egy uj teljes estét be­ töltő hatalm as ism eretterjesztő filmet k é­ szített. am elynek cselekm énye a lappok országában játszódik le. A film cime: „A rénszarvasok birodalmából”. A szenzációs felvételeiket Paul Lieberenz és Jansen fotografálták. A film nem csak az északi jég-vi­ dékek áMa+világát tá rja elénk, hanem a lappok életm ódjait is ism erteti velünk. R-es érdekes eseménye a filmnek, hogy egy több ezer főből álló rénszarvascsorda, átv o ­ nul egv 3 km. széles fjordon Film ek a gyarm ati oktatásban. A ho!J land gyarm atügyi m iniszter nem régiben számos film kópiát’ rendelt meg egy hágai film gyárnál, am elyeket a hátsóindiai hol­ land iskolákban előadás céljaira fognak fel­ használni. Egv-egy ilyen gyarm ati ok tató ­ film hossza 1500 m. Ezek az oktatófilm ek India földrajzi és néprajzi viszonyait' is­ m ertetik.

15

É R D E K E S SZÁMOK AZ AMERIKAI FILMVILÁGBÓL

FILM AZ ANGLIAI VILÁGJAMBORÉRÓL.

(A Film-Dialy nyomán:) A hollywoodi műterm ekben átlagban kétszázötven filmrendező dolgozik, 200 ope­ ratő r áll rendszerint állandóan a gép mel­ lett és körülbelül 300 szerzőt és dram aturgo t foglalk oztatnak,. K örülbelül ötszáz cég foglalkozik házi m oígófényképek készítésével és az ngvne­ vezett Schmalfilmek, vagyis keskeny fi lmekrteik a készítésével. Északam erikában körül­ belül 8000 egyesület, egyházi szervezet', egylet, iskola hetenként legalább egyszer rendez k e sk e n y film-előadást. Az am erikai nagy filmgyáraik belföldi és külföldi szervezetek kiépítésére, fejleszté­ sére és fenntartására tizennégy millió dol­ lárt invesztáltak be. 1928-ban a new yorki tőzsdén 22,306.720 drb filmrészvényt for­ galm azták. illetve ennyi filmrészvény cse­ rélt, gazdát. H ihetetlen m illiárd dollárokba megy ezeknek a részvényeknek az értéke. Az am erikai filmvilág anyagi és erkölcsi é rd ek ein ek az előm ozdítására az É szak­ am erikai E gyesült Á llam okban 60 k ü lö n ­ böző filmlap jelenik meg. am elyek Tészint szakszerűen, részint pedig a közönségnek irt' stílusban fo glalko znak a filmmel. Ezek kö zül a lapo k közül 2 jelen ik meg naponta.

Az angliai világjam boreeról a Ma* gyár C serkészszövetség egy 5 felvonás sós filmet k észitett, m elynek keretes ben 56 nem zet 60.000 cserkésze v e tt részt. A film érdekessége a teljes ün= népi felvonulás, a csapatok táborozása és sportolásai, a kirándulások London és Liverpool környékére. M agyarországot 850 cserkész képvi* sclte. A film főbb jelenjetei a k ö v etk e­ zők: Indulás a Keleti pályaudvarról, táborépités, a w alesi herceg megte* kitnti a m agyar tábort, kirándulások Londonba, a hősök em lékm űvének m egkoszorúzása L ord Róllherem ere jelenlétében. A sikerült fotográfiákat M eyer T ib o r o p eratő r készítette. Az útról teljes filmfelvételt' kizáró* lap a C srkeszszövetség k észitett és ez a film úgy a nagyközönséget, m int a diákságot epyaránt érd ek 1!. A filmet forgalom ba hozza Bíró Jenő B udapest, V III., Üllői út 4.

EDDIGI MEG JE LE N ÉSE ÍNK D átum

F i l m

c í m e

Főszereplők

Cenzora

Műfaj

A ug u sztu s 28.

B ünös-e Mabei M organ

M uton Sills D orothy M ackail

aluli

drám a

S zep tem b er 12

Mary ne hagyd m agad

C dlei-n Moore Ford Sterling

aluli

vígjától

Szepf. 20.

S i n g i n g Fool

aluli

hangos film

Cenzúra

Műfaj

aluli

drám a

alu i

drám a

aluli

vígjáték

(A cso p o rt, super) (B csopo t, A)

Al ]olson, Dávid Lee, Josephine Dunn Betfy Bronson

(P rodukción kívül)

KÖVETKEZŐ F i l m

D átum O któber 3. .O k tó b e r 17. O któber 24.

ygp a

c

M E G JE L E N É S E IN K i

m

e

A sszon y, aki a férjéi sz e reli (A csoport, su o er)

Rabok (A cso p o rt, super)

A m ásodik n á szn í

Főszerep ők Bdiie Dove A ntonio vtoreno ucv D óráin ■ C orinne Griifiih Jan Keith L ugosi Béla M ay Mc Avoy

(A csoport, A)

WARNER BROS. FIRST NATIONAL PICTURES i Budapest, Erzsébet-körut 9 11. Tel.: J. 325-90 és 325-71.

16

tern-géppel, azóta további h at dán mozgó­ képszínházban in stalláltak W estern-gépet.

H ÍR EK A BESZÉLŐFILM KÖRÉBŐL: Befejezték a m ásodik W estern-gépkezelöi k u rzu st Berlinben. A m ásodik tanfolyam on 14 m érnök vett részt, akiket Törökországba, G örögországba, Egyiptom ba, Rom ániába, valam int még néhány más országba küld­ tek, ahol a W estern-gépek felszerelése fo­ lyam atban van. A ugusztus 31-én zárták le az t a statisz­ tik á t, am ely beszámol arról, hogy hány beszélőfilmszinház van a világon. A világ filmszínházainak a szám át 60.000-re becsü­ lik, amiből az USA-ra esik egyedül 20.000 m ozgóképszínház. Ebből a 20.000 filmszín­ házból 3000 mozgóképszínházban szereltek föl W estern-gépet. A m erikában az év végére 5000 hangosfilm színházra szám ítanak. A m erika után következik N agybrittania és Írország 400 W estern-géppel, m ajd követkeK anada, A usztrália és Ujzéland. Az év végéig a világ filmszínházaiban kb. 5000 W estern-gépet szerelnek föl. D ániában augusztus elsején szerelték fel a kopenhágai Roxy-szinházat az első W es­

G reta Garbó a Metro-Goldwyn-Mayer egyik műtermében előbb svéd nyelven sza­ v alta el Solveig d alát Grieg zenéjéhez melodram atikus zongorakisérettel, m ajd an­ golul rec itálta Ophélia őrült jelenetének egyik részét és végül ném et nyelven Gretchen egyik monológját. Európa különböző állam aiban így alakul a W estern-gépek állása: Prágában m ár já t­ szanak W estern-gépek en és most még néhány gépet in d íto ttak a cseh fővárosba. Pécsben 3 W estern-gépet szereltek föl há­ rom n agy bécsi filmszínházban. Három szakm érnök ellenőrzi Bécsben a gépek mű­ ködését. Dániában h ét filmszínházban já t­ szanak W estern-yépen. Lengyelországban több W éstern-m érnököt k értek. A W esternn ek az a terve, hogy Lengyelországban k ü ­ lön gépkezelői tanfolyam ot rendez be. Jugoszláviában, Bulgáriában és Romániában szintén n ag y az érdeklődés hangosfilmek iránt. A W esternék két m érnököt küldtek Jugoszláviába, akik a környező állam okat is be fogják u ta z n i

&

NYERSFILM

p o z itív , n e g a tív e r e d e ti g y á r i á r o n K I N E C H R O M , P A N K I N E , S U P E R P A N (éjjeli felvételekre). S Z ÍN E S P O Z IT ÍV ,

ANILINFE5TÉKEK. V ezérképviselő

LA JTA

M agyarország részére:

A N D O R

Budapesf, VII., ErzsébeGköruí 30. T e le fo n : J. 363=76.

Budapesti filmpiac. !mT2$£5&£havában. JELM A G Y A RÁ ZA T : M egj. = F ő sz. =

A R T IS T IC A -F IL M

M e g je le n é si h e ly . — H = H o ssza. — F . =

F ő s z e re p lő k . — C. =

RT.

VIII., Népszínház u. 21. Telefon: J. 368—98. C IT O -C IN E M A

VIII., R ökk Szilárd u. 11. — Tel. J. 412—71. D A N U B IU S M OZGÓ­ K É P IP A R I R . T .

VII., A kácfa u. 1. Telefon: J. 431— 95. ECO F IL M R. T .

Budapest, VII., R á­ kóczi ú t 14. — Tel.: Köles. József 429— 84, Igazg. 429— 76. F IR S T N A T IO N A L FIL M IN C .

VII., E rzsébet k rt 9 Telefon: J. 325—90.

IX/1

T olvajkisasssony. — M egj.: Orion, K ert. —. H.: 1800 m. — F .: Dr. K arla. _ Mtíf.: D etekt. — Fősz.: E steile T aylor. R oland Drew . — C.: a.

IX /12

B ártáncosnő. _ Megj. Omnia. _ H.: 1783 m. — F .: G aram i A ndor. — M űf.: D rám a. — Fősz.: Carm en M yerss. — C.: a.

26

Öngyilkos nő naplója. — M egj.: Omnia. — H.: 25CO m. — F .: G aram i A ndor. _ M üf.: Dráma. — Fősz.: M ary Kid, F ee H altén , M ax O verlein. _ C.: f. D iana (A h adak útja). — M egj.: R ádius, Omnia. — H .: 2414 Siklósy Iv án . _ Müf.: D rám a. _ Fősz.: O lga Csehova, H. A. v. Schlettow . — C.: a.

IX/19 m. _ F .:

IX/5 19 26

Budapest. V II I . R ökk Szilárd u. 20. — Tel.: J. 394—37, 316—58.

20

12 19 19 IX/5

IR IS F IL M R . T.

Budapest, VIII., Nép­ színház u. 14. — Tel.: J. 363—17, 374—14.

12 19

K U L T U R F IL M

Budapest, VIII., Nép• színház u. 21. — Tel.: J. 368—98. M ETRO-GOLDYVYNM A Y E R D IS T R .

Budapest, VIII., Főh. Sándor té r 3. — Tel.: J. 444—24, 444—25.

Eső. _ M egj.: K am ara, Orion. — 11.: 2300 m. — F .: Bródy. _ M üf.: D rám a. — Fősz.: G lória Sw anson. — C.: a. R am óna. _ M egj.: Corvin, K am ara, Orion. — H.: 2463 m . , _ F .: K iss Jenő. _ M üf.: Színm ű. — Fősz.: Dolores dél Rio. _ C.: a. Összeesküvők. _ M egj.: Corvin, K am ara, Orion. — H .: 2892 m. _ F .: V árnai. _ M üf.: F ilm já té k . — F ősz.: B ánky, Colman, L ukács P á l. — C.: a.

ne hagyd magad. — M egj.: Corso. — H .: 2097 m . — IX/12 FMary .: Fodor. _ Müf.: V íg játék ___F ősz.: Coleen M aare. — C .:a .

IX/5 F O X F IL M R . T .

F e lír á s . — M = M űfaj

C en z ú ra . — a. = a lu li — f. = fe lü li.

IX/5 5 IX/5 19 26

Az éneklő bolond. (Singing fool). — M egj.: F órum . — F . : Fodor. _ Müf.: H angosfilm . — Fősz.: Al. Jolson, D ávid Lee. — C.: a. Magyarország. — M egj. Corvin. — H .: 970 m. — F .: Szántó A rm and. — Müf.: F ilm rip o rt. — C.: a. Pokol leánya. _ M egj.: K am ara, O rion. — H .: 1920 m . — F .: Szántó A rm and. — M üf.: D rám a. _ F ősz.: M ary A stor. — C.: a. Tigriskölyök. — M egj.: Corvin, K am ara, Corso. — H .: 1900 m. _ F .: Szántó A rm a n d .— M üf.: V ígjáték. — Fősz.: M ancy D rexel, D ávid Rollius. —C.: a. My baby. — M egj.: O rion. — II.: 1625 m. — F . : Szántó A r­ m and. _ Müf.: D rám a. — Fősz.: Iren e Collyer, Louise D resser. — C.: a.

Hollywood. _ M egj.: F órum , Capitol. — H .: 2040 m. - F .: K álm án Jenő. — F ősz.: Conrad V eidt, G rcte Garbó, C harlie Chaplin. — C.: a. Moszkvai kém. — M egj.: Fórum , R ádius, Capitol. — H .: 3020 m. — F .: K álm án Jenő. — Müf.: D rám a. —. Fősz.: L iane H aid, E szterházy Á gnes, F ritz K ortner. _ C.: a.

Ha a fecskék visszatérnek. — M egj.: P alace. — H.: 2709 m. — F .: K álm án Jenő. — M üf.: Dráma^ — F ősz.: Gustav F röhlich, Dorothee W ieck. — C.: a. Cigány. — M egj.: T am ara. — H .: 2000 m. — F .: K álm án Jenő. _ M üf.: Népszínm ű. — Fősz.: R ózsahegyi K álm án. — C.: a. Vadnyugat hősei. — M egj.: T am ara. .—. H .: 1800 m. — F .: Szántó L ajos. _ M űf.: Cowboy. — F ősz.: F re d Thomson. _ C.: a. P or és hamu. — M egj.: K am ara. — H .: 1800 m. — F .: Szántó. _ M üf.: D rám a. — F ősz.: Lón Cbaney. _ C.: f. Ötöt egy hatosért. — M egj.: R adius, F órum . — 11.: 1500 m. — F . : Szántó. _ M űf.: V igj. — F ősz.: B uster K eaton. — C.: a. D rága kis kutyám. — M egj.: Décsi, O m nia. — H.: 1600 m. _ F .: Szántó. _

13

M üf.: V igj. — Fősz. Lew Coody. —, C.: a.

MÜ VÉSZFILM KÖLCSÖNZŐ VÁLLALAT Budapest, VII.. Rákóczi út 40. — Telefon: J. 403—97.

IX/5

Rod és a szerelem. M egj.: P alace, Corso. — H.: 20(10 m. — F .: Szántó Lajos. — Miif.: K ai. v i g j .— Fős. Rod la Roque, Sue Carol. _ C.: a.

12

Monty és a fekete kéz. — M egj.: Décsi, Oinnia. — H.: 2000 m .: — Miif.: V igj. — Fősz.: Monty B anks. __ C.: a.

25

Rejtélyes láda. _ M egj.: Décsi. — 11.: 18,.0 m. _ F .: Kovács J . — Miif.: D rám a. — Fősz.: í r Coghlan. _ C.: a.

1X/5

Moziriporter. _ M egj.: Décsi, P alace, Corso. _ H .: 2101 m. — Miif.: V ígjáték. — Fősz.: Bebe D aniels, L ukács P ál, Xeil H am ilton. — C.: a.

5

ím e az anya. _ M egj.: Décsi. _ H .: 2525 m. _ — F ősz.: E sth er R alison, J a c k Holt. _ C.: a.

9

Nászutasok hajója. _ M egj.: Royal Apolló. _ H .: 2024 ni. __ Miif.: V ígjáték. — Fősz.: Ja m es Hall, Ruth T aylor. _ C'.ü a.

9

A vén gözember. — M egj.: R oyal Apolló. — H .: 2036 m. — Miif.: V ígjáték. — Fősz.: George Baneroff, Chesler Conklin. _ C.: a.

12

A váratlan vendég. _ M egj.: Décsi, Corso. _ H .: 2339 m. — Miif.: D rám a. _ Fősz.: Clive Brook, E velyn B rent, William Pow el. — C.: a.

16

Tempó Harold! — Megj. Royal Apolló. — H .: 2700 m. — Miif.: Burleszk. _ Fősz.: Harold Lloyd. — C.: a.

16

Hozomány m ellékes. — M egj.: R oyal Apolló. — 11.: 2091 m. _ Miif.: V íg játék . _ Fősz.: Charles Rogers, M ary B rian. _ C.: a.

19

Asszonyszelidítő. — M egj.: Miif.: V ígjáték. — Fősz.: — C.: a.

19

Repülő asszony. — M egj.: D écsi. _ H .: 1859 m. _ Miif.: Szinmü. — Fősz.: R ichard Dix, Ruth E lder. _ C.: a.

PHÖBUS FILM­ FORGALMI RT. VIT.. Erzsébet körút 8. — Tel.: J. 315—62.

IX 12—19

Csókolom a kezét Mme. — M egj.: Corvin, Kamra, Orion. — H .: 2150 m. — F .: Fodor Sándor. _ Miif.: V ígjáték. _ Ifősz.: H arry L iedke. _ C.: a.

RÁDIUS FILM IPARI RT. Budapest, VII., Rákóczi út 36. Tel.: J. 418—28.

IX 5

Sevilla rózsái. — Megj.: R ádius, Fórum . _ H.: 2oOO ni. _ F .: Szántó L ajos. — Miif.: D rám a. _ Fősz.: A lexander D 'A rcy. — C .: a.

IX 5

M ária nővér. — M egj.: Corvin, F órum , Capitol, Ufa. _ H.: 2766 in. —, Miif.: D rám a. — Fősz.: Iris A rlan, W . P ittschau. Z átony K álm án. B áthory Gizella. _ C.: a.

12

Nina P etrow na. — M egj.: P alce. Ufa-, Capitol. _ II.: 3122 m. Miif.: D rám a. — Fősz.: B rigitte Helm, F ra n z L cderer, W arw ick W anl. — C.: a.

12

Isten veled édes! — M egj.: Capitol, U fa. _ H .: 2420 m. _ Miif.: Színmű. — Fősz.: Lilian H arvey, Igo Sym, JuIius F alk en stein . __ C.: f.

PARAMOUNT FILM­ FORGALMI R. T. Budapest, VII., Rákóczi út 59 — Telefon: J. 344—87.

UFA-FILM R. T. Budapest, VIII., Kölcsev ucca 4. — Tel.: J 351—36. 336—21.

UNIVERSAL FILM Rt. Budapest, V ili., N ép­ színház u. 21 — Tel.: J. 391—76.

IX 12

'

Miif.: D rám a.

Royal Apolló. — II.: 1597 m. — Adolphe Menjou, E velyn Brent.

Aréna hőse. _ H.: 1809 m . — F .: — Fősz.: Hont Gibson. — C.: a.

Kiss Jenő. — Miif.: Cowboy.

19

T arzan. — M egj.: Capitol. — H .: 4800 m. — F .: Kiss Jenő. — Miif.: D sungel film . _ Fősz.: F ra n k Mari 11. _ C.: a.

26

T am ás b á 'y a kunyhója. — M egj.: . Ufa, R ádius, Capitol, P alace, Corso. — 11.: 4300 ni. — F .: Kiss Jenő. _ Miif.: D rám a. _ Fősz.: M argerita F iseher. _ C.: a.

19

flLMlRODAlOM SZAKSAJTÓ

FÜmkiinstler und Filnikunst cinnüi Berlin­ ben uj filmlap úidull meg, am ely úgy kiállí­ tásban, mint, elgondolásban teljesen elüt. a szokásos szaklapoktól. K éthetenként jelenik meg egy-egy füzet, am elyek m indegyike a filmművészet, történetével foglalkozik és m agasai vóju áttekintő cikkeivel sok kellemes ó rát szerez az olvasónak, őszinte film kritika és tallózás a filmsajtóból tark ítják az egyes számokat. Egyes szám ára őO Pfenn:g. A Film kultúra sok szeretettel üdvözli mernes kollégáját és m egbecsülhetetlen értékű m ű­ ködéséhez so k szerencsét kivan. A lap s z í rkeszrösége és kiadóhivatala. Berlin NW 40. Lüneburgerstr. 21 alatt van. de a lap m eg­ rendelhető a F ilm kultúra kiadóhivatala u t­ ján is. Az Internationale Lehrfilmschau, a Nem­ zetközi Oktatófilmintézet, hivatalos folyó­ iratának szeptemberi szám a rendkívül ér­ dekes és változatos tartalom m al jelent meg. A lap hosszabb cikkben értekezik a nem ­ zetközi filmcenzuráról. az oktatófilm külön­ böző állásáról, találunk néhány technikai cikket és legnagyobb örömünkre F. Alberti Stefánia cikkét is a filmabécéről. R endkí­ vül gazdag filmszemle teszi gazdaggá a kö­ zel 140 oldalas füzetet. A Magyar Szemle júliusi szám ábaan dr. gesztesi Balogh Gábor, a Film kuli ura il­ lusztris m unkatársa, hosszabb cikkben ér­ tekezik a m agyar filmről és a m agyar film állásáról a világ filmprodukciójában. A cikkíró visszapillantást vet az elmúlt időre, fájdalommal konstatálván a m agyar film­ g y ártás megszűnését R ám utat a szerző a m agyar írók, rendezők és operatőrök kül­ földi sikereire és arra a következtetésre ju t hogy a m agyar tém a rendkívül gazdag tá rh á za kiválóan alkalm as filmek készíté­ sére. K ülpolitikai, közgazdasági és idegenforgalmi érdeknek minősíti gesztesi Balogh a m agyar film gyártás felélesztését. A Film technika második Tonfilm-száma nemrégiben jelent meg ism ét gazdag és hasznos tartalom m al. A 80 oldalas mű gon­ dos és népszerűén is megirt szakcikkekben

20

ism ereti a hang- és beszélőfilm probléma minden csinját-binját és ezért, pótolhatatlan mű azok számára, akik a hangfilm-technikával m egism erkedni akarnak. A különfíizet á ra M. 2.00 és a portó. Film in; Bibi címm el az österreichische Vilm zeitung igen érdekes füzetsorozatot je ­ lem et meg, am ely a Bécsben megjelenő nagy filmeknek a. leirását tartalm azza. Az első füzet' a Valér R a d etzkyró l szól. V asúti m enetrendváltozás. A téli m enet­ rendváltozás úgy az Á llam vasutak, mint a D élivasut és a többi m agánvasutak vona­ lain október 6-án lép életbe. U gyanekkor változnak meg a vidéki autóbuszjáratok menetrendjei, is. Az uj téli vasúti menet rendeket a most m egjelent V asúti Ú tm utató a m agyar és közös közlekedési vállalatok hivatalos m enetrendkönyve közli. Az öszszes vidéki au tóbuszjáratokat tartalm azóé hivatalos A utóbuszm enetrend-füzet minden példányban mellékelve van. A V asúti Út­ m utató most. is piros-fekete nyöm ásu felié borítékban jelent meg. K apható a p ályaud­ vari könyv- és hírlapárusítóknál, IBlJSzpavillonokban. minden könyvkereskedésben és dohánytőzsdékben. Ara 1 pengő 60 fillér.

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT Felelős szerkesztő: LAJTA ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST. VII.. ERZSÉBET KÖRÚT 3fi. Tel. József 363—76. ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre 19 pengő. ♦ K> évre 5 pengő. Párizsi szerkesztőség: A rtúr Vitner, 2, Square Caulaincourt, Tel Marcadet 42—99. Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.

Z

E

I S S -

IKOÍN

ZEISS IKOFON P Ó T O L JA A H A N G O S FILMET É S A ZENEK A RT Sem m i

esefre m ig

a

se

v ásáro ljo n

m in d eg y ik n él

ad d ig

hangos

tisztá b b

g é p e t,

bangu

Z E ISS IK O F O N T m e g n e m hall= g atja.

OI AH g ép é sz m érn ők,

a

Z E I S S

B u d a p e s t VII.,

G Y Ö R G Y I K O N

m o z ig ép e k

Erzsébei=kőrul

v ez érk ép v iselő je,

13. szám.

A szerkesztésért és k iadásért felelős: L ajta Andor — Otthon-nyomda (Kis Iván) Budapest, V III., Mária-u. 42.

ILVKULTURÁ

szeRKeszTi:

lajta

andopo

0. ÉVFOLYAM

= 10. sz. =

1929. OKT. 1.

ENGEE FÜLÖP, a W arn er B ro s-F irst N ational-V itaphon bud ap esti igazgatója.

f

A

r a

I PENGŐ