"
if TI t;,- 1(~tZe '
f)
·,_I~"
rt«ii!A:Y~
I
CJ...-L
~~~.
1-2~,o-. (2,(
-' /, r'l . Ir' )
'J
;'!, , \
Közép-
és Nyugatmagyarország ,Sphagnum-lápiaí növényföldrajzi szempontból. Irta:
Dr. Boros Ádám.
Az utóbbi években a florisztikai tanulmányok a külíölddel lépest tartva, hazánkban is a lápok kutatására irányultak. Az alacsony vidéken ezeket a munkálatokat a nyirbálori Bálorliget növényzeténektanulmányozása (13)1 indította meg, melyet a morvamezei lápok kutatása követett (8). .Ezek a kutaíások irányitottak figyelmemet a lápokra s az előbbi művek szerzőinek, különösen dr. Degen Arpádnak biztatására, Somogy megye lépjainak kutatását végeztem (5). Ezzel egyidejűleg dr. Gáuer Gyula' a tapolcai lápteknőt tanulmányozta (9); mindkél helyen felelte érdekes jelenségekre bukkantunk. Ezen kutatások eredményei a régi elszórt adatokkal együtt, immár számos olyan alacsonyvidéki lápot ismertettek, melyek növényzete a hegyvidéki Iápokéhoz hasonló, köztük többen tőzegmohás rész (sphagnetum) is. van. Az alacsonyvidéki sphagnelumokról teljes képet akarván' szerezni, fölkerestem mindazon számomra hozzáférhető (csonkamagyarországi és osztrák megszállott területre eső) alacsonyvidéki láp okat, amelyeken tőzegmoha él, vagy a tőzegmohás lápokéval rokon vegetációjú, Néhány láp, melyet szintén fel kellett volna keresnem. a megszállások miatt megközelíthetetlen volt számomra, mint pl. a pozsonymegyei lápok egy része, továbbá a Mezőség lápjai, utóbbiakat ezért teljesen kirekesztettem jelen tanulmányom keretéből. Saját megfigyeléseim' és az egész idevágó irodalom alapján az alIöldszéli mohalápok Ilóráját a köveíkezökben óhajtern röviden összefoglalni ésnövénvföldrajzi szempontból jellemezni. Közép- és Nyugatmagyarország mai sphagnetumai közülmelyek tíz csoportba foglalhatók össze az Alföld szélére, részben a hegységekbe benyúló öblökbe esik a Szemve-láp (a térképen: 1.), a Morvamezö magyar részének lápjai (II.), a pozsonyszentgyörgyi Sur-láp (Ill.), Somogy -r-r-
1
A számok az irodalom
kettőspont
felsorolásában a megfelelő művekre után' még egy szám van, az az oldalszámot jelenti;
vonatkoznak:
--=_..
Ahol
'----~---'-'~=:=,,= ••..--_n::--:f';_~ ••,;:••;..=:;:;""±!~
4' :1__
,__
~··. __
=--_,"",_-"-._""-,-~_w __.....,..~~._·~._~""",,",,,. __~
Dr, Bor;ös ÁdáIrt ~_..... _~._~,",
.•,.~.........-
Közép, '!<'" __
••••••
_.
megye apróbb lápszemei és Sphagnum-előfordulásal (IV,) és a tapolcai lápteknő lápiaí Lesenceístvánd mellett (V.), A hegyvidékre. illetve az alIöldszélí hegyekre és dombvidékre esnek a vasmegyei hegység völgyeinek lápos helyei (VI.) és Jeli lápja (VII.), a pornázi Tálak-tavacska a Nagycsikóvárhegyen Pest megyében (Vlll.), az egerbaktai Baktai-tó kis tőzeglapja (Ix.) és a keleméri (Görnör m.) két Mohos-tó sphagnetuma (X.). Sphagnetumok jellegévei bir a Nyírség Bátorligetjének lápja Nyírbátor mellett, és többé-kevésbbé a Haláp lápja Debrecen mellett, továbbá a Dunántúlon a Hanység és Fertő-tó melléker; lévők, de a tőzegmoha mindezekröl legalább ma hiányzik. Egykor az Ecsedi-lépon (Aulacomnium,Cirsium pauciflorum előfordulása szól e mellett), übecse mellett (Scheuchzeria, Menyartthes) stb. is voltak hasonló jellegű részek. . Bátorligetben H3, 4) különösen a Calamagrostis nealecia, Betula pubescens, Comarum palusire, Angelica praiensis, Ligularia sibirica stb.; Halápon (16, 17) a Caiamaqvosti» neuiecia és a Be/ula pubescens emlékeztetnek azokra a lápokra. ahol rendszerint a tőzegmoha állománya is meg szokott lenni. Az Alföld belső részén, a Duna-Tisza közén (pl. Veresegyház, Rákospatak. Ócsa, Dabas, Csengőd stb. vidékeken; ezekről más alkalommal bövebben) legalább ma már nem él tőzegmoha, de a tőzegréteken a Philonotis calcarea, Carex tsseudocuperus és más Ca rex-faj ok, Neohrodium tlielvoteris, Vera/rum album, Dicmihus superbus, Parnassia palusiris, Peucedanum palustre, Gentiana pneumorumihe. . Menyanthes stb. olyanok, amelyek a mohalápnak is többé-kevésbbé jellemző tagjai, illetve kísérői. Mindezek léte azonban a zsombék-formá-· cióhoz és a rétláphoz s nem a sphagnetumhoz (mchaláphoz) van kötve. Megfelelő asszociáció ugyanis azokon a területeken is van, ahol Sphagnum is él : így pl. Somogyban a Baláta-tó Íápján Soiiacmum nem fordul elő, de zsombékjain a Comarum palustre is él. J á vo r k a "Magyar Flóráviában Hódmezóvásárhelv mellől is közöl néhány feltűnő lápnövényt, pl. a Trichophorum alpinumot (122. lap). Az ottani szíkesek közvetlen _közelében ezek előttem megmagyarázhatatlan és érthetetlen adatok. Kívánatos volna, hogy a Trichophorum ottani előfordulésaról közelebbi adatokat és bizonyítékokat kapjunk.' Szigorúan az Alföld szélén, a csupán kb. 110 m. tengerszín feletti magasságban a Szemve-láp maradványán Fornos községnél (Munkács és Beregszász között) van sphagneturn. E lápról az irodalomban csak néhány elszórt adat van (J v o rk a: Magyar Flóra, Flora Hungarica ex.), flórélét azonban Mar g itta i Ant a 1 behatóan kutatta. Tapasztalatait itteni felhasználás céljából szíves volt részernre átengedni; miért is neki e helyen is hálás köszöneiet mondok. Néhány, a Szernyelápon gyüjtött növényt T r e i t z P éte r főagrogeologus úr is szíves volt rendelkezésemre bocsátani. A láp legérdekesebb részeit Mar g itt a.i Ant a 1 szívessége Iolytán 1926. októberében, társaságában, magam is fel-kerestem, így nevezetes növényeit magam is megfigyelhetlern. Közös kirándulásunk nehány úiabb adatot is eredményezett, rnelyeket az alábbi felsorolásban * -iellel részben szintén felvettem. Saját megfigyeléseim főleg a mohflöra kiegészítés ére irányultak. A Szernye flórája Margitlai gyüjteséből á
<,
1
Iáoorl«: kis hatérozóiéban
(43. lap) kérdölellel
közli ezt az adatot.
és NyugQtmagYd~orszdg Sphagnum,ldpJéll
__ ~~~
~_._~-.-~
rtölJényFöldraJz/ szempontból
$
is képviselve van. ma már majdnem teljesen Jevan csapolva (12: 94), Fornosnél azonban a kiszárítás nem sikerült egészen, mert itt forrásos helyek vannak, ahol a lőzegrnohás láp máig megmaradhatott. A Szemve-láp lecsapol! tőzeges talaján rnesterséges javítással gazdasági szempontból értékes rétet hoztak létre, rnelyen az Alopecurus pratensis az uralkodó fű. A Juncus-okat és Ca rex-eket (melyeket itt a nép "vadfüvek"-nek hív) kíszurkéliák, hogy helyettük "szelíd füvek" teremjenek. A Fornos melletti (Bérdháza irányába eső) sphagnetum és környékének nevezetesebb növényei a következők: Sphagnum1 recurvum (forma), Soh, parvifolium (leg. T r e i t z), Sol». cymbifolium, Sph. medium, *Sph. cuspidatum, *Sph. subsecundum, *Aulacomnium palustre, Polytrichum commune, Nephrodium thelypteris, Eauieeium heleocharis, Sparaatuum erectum, . Scheuchzeria palustris, Heleocharis carniolica, Eriophorum vaginatum (igen gyéren, a tőzegben azonban rostiait bőven sikerült konstatálnom''), E. gracile, E. laiifolium, E. angustifolium, Carex limosa, C. paradoxa, C. caesoitosa, C. brizoides, C. teretiuscula, C. oulpitia, C. vesicaria, C. elongata, C. leporina, C. echinaia. C. stricta, C. tomentosa, C. hiria, C. lasiocarpa, C. oseudccuoerus, Calla oalusuis, Juncus conglomeratus, J. ienuis, 1. a/ra tus, Fritillaria meleaqris, Veratr:um album, Gladiolus imbrica/us, Leucojum vern um, Narcissus angustifolius. Orchis palustris, o. macula/us, Saliu rosmarinifolia, S. auriia, Be/ula pubescens, Polygonum bistorta. Myosurus, Ranunculus laieriilorus, R. lingua, R. flammula, Roripa palus/ris, Cardamine oratensis. Drosera ro/undifolia, Comar..lm palustre (var. villosum J), Pa/entilla norvegica (igen ritka), Filioervdula ulmaria, Epilobium palus/re, E. angustifolium, *Ludwigia palus/ris, Callitriche verna, Frangula alnus, *Viola canina. Peucedanum palus/re, Cicuta virosa, Oenan/he banatica, Menyan/hes trifalia/a, Hotionia palus/ris, Limosella aqualica, Pedicularis palustris, Veronica scuieiicüa, *U/ricularia Bremii (7, csak meddőn láttuk), Achillea ptarmica, Succisella inflexa, Chrysanthemum uliginosum, Senecio paludosus, Cirsium oalusire, Erechthites hieracifolius (újabban rohamosan terjed). A Szemve-láphoz egész közel, Iványi község határában is van egy kis, néhány holdnyi területű mohaláp, melynek nevezetesebb növényei Mar g itt a i Ant a I gyűjtései és megfigyelései alapján a következők : Soiuumum obtusum, Soh. con/or/um, Sor: cymbifolium, Aulacomnium palustre, Philonotis caespitasa f. laxiretis Loe s k e, Nephrodium thelypteris, Eauiseiun: heleocharis, Sparganium erecium, Heleocharis carniolica, H. oalusiris, Erioohorum gracile, Corex elongata, C. canescens, C. echinata, C. hir/a, Juncus effusus, Orchis macula tus, Cardamine tiraiensts, Drosera rotundifolia, Callitriche verna, Epilobium palustre, Oenanthe banatica, Laserpitium pruthenicum f. glabra R o ch., Menyanthes /rifoliata, Hotionia oalusiris, Symphytum officinale, Myosotis palustris, Veronica beccabunga, Galium palus/re, Cirsium oalusire. Mar g itt a i szíves közlése szerint Beregkornlós mellett is fordul közel
teljesen
magánherbariumomban
A Szernye egykor terjedelmes
lápia
1_ A Sphagnum-okat P. F r st úr (Wien) határozta meg. a lombosmohok megha-· tározásában pedig L: Loe s ke úr (Berlln) volt szíves támogatni. 2 Ezen megállapításom helyességet Dr. H. Ga m s (Wasserburg a. Bodensee) is ü
mP:C1prn~ífptfp.
:8
Dr,
~o!,!:)S
Áddm
közép- és Nyugalmagyarorsz6.g
Sphágnum;iápJai
nOlJényfőlclralz[
szempontból
1-
..'.....,.. ••.•..•• j""/._~ ...r._.t..:::~,•.. ,""',~7"_~-""''"...:.;..:.:..W'"'':<;:;:._'!::''!'~:..~.:.,,'_~"'.!-:!.~~~
elő Sphagnum, de itt' semmi más nevezetesebb növény nem kíséri. Ér. 'dekesebbeknek ígérkeznek azok a láp ok; amelyek már a Kárpátok előhegyeinek völgyeiben vannak, azonban még igen alacsony tengerszin-feletti magasságban. Igy Mar g itt a i Bustyaháza melleít (Már maros megye) Sohatmum medium-ot (7) és: Polytrichum sitíeium-cí, Szeklence -mellett, a Tisza mentén (Mármaros rnegye) Sphagnum sp., Carex limosa, Drosera rotundifolia, Viola palustris, Menyanthes trifoliaia-t gyüjtött. A Comarum=oalustre, _Cicutav[rösa, Ranunculus lingua fajokat végül Lelesz mellett (Zemplén m.) is megtalálta. • A Szer nye lápja, mely El nyirségi láp oknak minlegy folytatását képezi s az előbbiekkel együtt a k,{trpátiakkal az összekötő kapcsot szd).' gáltatja, arra utal, hogy egykor hasonló lápok az Alföld belsőbb részén is lehettek, továbbá, hogy az Alföld belső részén levő lápok egykor szintén ezekhez hasonlóbbak, gazdagabb flórájúakvoltak. , A síkon a Szernye-lápon kivül csupán az ország nyugati részén for- ' dul elő a tözegmoha, nevezetesen a Morvarnezön (8), a Sur-lépori Pozsonyszentgyörgy mellett (J 1, 8), a tapolcai lápteknőben (9) és a somogyi síkon (5). Utóbbiak a dunántúli sorozathoz csatlakoznak. Pozsonyszentgyörgy sphagnetuma (J 1 : 11. 14: 164, 143) kisebb szerű (Sphagnum cymbifolium, Sot: acutifolium, Sot: recurourn, Sph. cusoidatum, Sph. mucronatum var. squarrosulum), de a Morvamező Íápján (8) Detreköcsütörtök és Malacka közt, továbbá Najvlévárd mellett, csupán kb. 150 m. tengerszín feletti magasságban, igen gazdagon képviselve vannak a rnohaláp elemei is. Mint legjellemzőbbeket a következőkel kell kiemelnünk: Sohasnium. cumbíioiium, Sph ieres, Soh, amblyphyllum, Soh. coniorium, Sph. subsecundum. Sol». inundaium, Sph. recuroum, Dicranum Bonjeani, Leucobl'yum, Aulacomnium, Mnium Seuaeri. Mn. horn um, Philonotis fonta na, Ph. tomeniella, Ph. caespilosa, Campiothecium nitens, Drepanocladus cernicosus. Neohrodium crisiaium, Lucooodium inundatum, Spcirganium min imu m, Eriophorurn vagina ium, Carex elongata; C. echiruita. ,c. canescens, Trichophorum alpinum, Rhunchosoora alba, Be-. fula pubescens, Polygonum bistorta, Urtica radicans, Stellaria palusiris, Drosea rotundifolia, Comarum palustre, Spiraea salicifolia, Viola oclusivie; V. ep ips ila, V. biflora, Hydrocotyle, Menyanthes, Calluna, Oxvcoccos, Pinauicula oulaarís: A Dunántúl mohalápjai érdekes sorozatot alkotnak. A norikumi Ilóraterület hegyvidékének lápos völgyeiben ugyanis a sphagnetumoknak egész sorozata van, mely sorozat tovább folytaíódik a szorosan vett magyar Alpok terül etén (3, 18) kivül a jelí-pusztai (1, 10), majd a tapolcai (9) s somogyi (5) elölordulásokkal, Itt az Alpok hatása tisztán megnyilvánul,amennyiben a hegységtől távolodással fogy a sphagnetumok flórájának ' gazdagsága. Vas megye Iápiaín, így a Hámortó melletti Gössbach-völgy és Vogelsang-vö Igy alsó részén (18) a két völgy összeszögelléséig nyolc Sphagnum-faj él, több érdekes növény társaságában. Jeli puszta mellett (1, 10) Kám község határában már csak három Sphagnum-faj fordul elő. A tapolcai lápteknő ugyan ismét valamivel gazdagabb (öt Sphagnúm-faj), de a legszélsők. a somogyiak már egészen elszegényednek. Sorra véve ezeket a sphagneturnokat, az irodalom adatait (3, 18) , .kíegészitve saját gyűjtésem alapján a mohokkal, Vas megye Íápjait a kö-'
a
"",fkp7nkk",1
;<>ll<>""'<>'7hof~~
,
,
Hámortó mellett, a Gössbach-völgysphagnetumának nevezetesebb növényei a köveíkezök : Sphagnum cymbifolium (c. Ir.), Sph. parvifolium, Sph. Warnstorfii, Sph. ietes, Sph. teles var. squarrosulum, Sph. subsecundum, Sph. amblyphyllum; Dicrarium Bonjeani, Aulacomnium palustre, Philonotis caespiiosa, Polytrichum s/rictum, Camptoiheciumnitens, Drepanocladus vern icos us, Campy/ium siellaium, Nephrodium thelypteris, 'l' Droseta rotundifolia, Patnassia palusiris, Epilobium palusfre, Ga/ium ~;, uliginosum. A szomszédos Vogelsang-völgy lápján nevezetesebbek : Pellia endiviaefolia (var. lorea), Chiloscyphus polyanthus var. fragilis (f. erectus Sch i f f n.), Sphagnum subbicolor, Sph. contortum, Sph. ieres, Sph. subsecundum, ,Aulacomnium palusire, Philonotis calcarea, Ph. fon/ana, Camt» toihecium nitens. ' Sparganium simplex, Trichophorum alpinum, Salix auriia, Dtosera rotundifolia, Parnassia palustris, Succisella inflexa, Bidens cernua f. minima. Rákesd mellett, a Stegersbach lápjain a következőkel figyeltem meg: Pellia endiviciefolia (var. lorea), Sphagnum cymbifolium, Sph. ob/usum, , Sph. Warnstorfii, Sph. subsecundum, Sph. parvifolium, Aulacomnium ,~ palus/re, Bruum oseudoíricueirum, Philonotis caespi/osa, Ph. fontana, Polytrichum commune, Camp/othecium niiens, Drepanocladus exannula':.~ :il!l' tus, Drosera rotundifolia, Gentiana pneumonan/he, Achillea ptarmica, Hieraicum auricula. Ezek a lápok az osztrák határon túl, de egész közel, így Ehrensachen mellett (Stájerország), a .Ftnanzkaseme "-nél a következőkkel folytatódnak: Sphagnum cymbifolium, Sph. subsecundum, Sph. amblyphyllum, Sot». Girgensohnii (nedves liget), Dicranum BonjeQn~ Philonotis caespitosa, Polytrichum strictum, Sparganium Simplex, Drosera rotundifolia, .Parnassia, Gentiana pneumonanthe. Sim o nk a i a Magyar Bot. Lapok 1904. évf. 249. lapján Árokszállás mellől Sphagnum cymbifolium, Sph. acutifolium, Salix auriia, Parnassia, Drosera rotundifolia, Viola palustris, Achillea ptarmica fajokat közli. Az árokszállási völgye! beiártarn. de benne a Sphagnum-Iápot sainos. nem sikerült megtalálnom. így a spagnetumot itt kísérő -rnohokról többet nem mondhatok. ' Hasonló láprét az Alsölő alatti, Felsőőr mellett, hol Sphagnum nincs, de flórája egész sphagnelurn jellegű, egykor bizonyára Sphagnum-os láp volt. Mai f!órájának nevezetesebb növényei: Pellia endioiaefolia (var. 10· rea), Aulacomnium palusire, Biuum pseudotriQuetrurn, Drepanocladus subaduncus, Nephrodium thelypteris, Eriophorum vaginaturn, Polygonum bistorta, Comorum palus/re, Geranium palustre, Menyanthes, Veronica scuiellaia, 'Galium uliginosurn. ' Ugyancsak ma Sphagnum-nélküliek a következö kisebb jelentőségű, az előbbiekkel rokon magyar norikumi lápfoltocskák, így Dérföld mellelt (Sopron me gye) a Neuwiesenbach rétjén : Dicranum Bonjeani, Auíccomniurn palustre, Hylocomium scuurrosum : a Bucheraben rétjé n : Aulacornníum palustre, Philonotis cdespitosa; Salamonfalva (Vas megye) mellett: Aulatomniurrt polus/re; Bozsoknál: Pinguicula vulgaris ; a Stájerházakhál: Philonotis iontana. Mnium Seliaer), Eriophorum polystachyum, Carex Davalliö:na, C. echinaia, C. pallescens, stb. stb. )11·
.'.:1\
·'.1
~ oc
A vesmesveí
lépek
tárgyaláséhoz
meg kell még jegyeznem, ••
•
••,
•••
hogy az alaposan _.1_l _.1
1
,
Uí,';
__.1.
-';f.-1';
"
' ..
Dr.
il
Bol'os
Áddnt
~__ ~.~~~_
••.~.
_~
'/
i<özép-
'1
es NYllgalmagyarol'sz6g
Sphagnttm:lápjai
'-"--'-'-,~ ._",",",-,-< ..i;":'~..,':~,
á
Jeli-puszta lápja a Koponyás patak forrásos völgyében (Kám község határában) a Rábamenti kavics hát szélére esik. Flóráiából újabban néhány érdekesebb adatot ismertünk meg (J : 132. 10), A m b róz y - M i gaz z ils t v n gró f szívességéből többször felkereshettem ezt az érdekes helyet. A Koponyás patak helyenkint lápos völgyének nevezetesebb növényei gyüjlésern alapján a következők : Chil03cyphus polyanthus var. rivularis, Pellia epiphylla, Lophocolea bideniata, Sohaqnum. cumbiic» lium, Sot». leres, Sph. coniortum, Dicranella heteromaIla, Dicranodontium longirostre, Dicremuni Bonieani, Fiseidens adianthoides (c. Ir.). Philonotis caesioiosa f. laxireiis, Mnium hornum, Politrichum aracile, P. formosum, Thuidium delicatulum, Plagio/hecium silvaLcum, Brachy/ecium rivulare, Campyl um stella/um Hunnum Lindbergi, Pheaooteris polypodioides, Neplirodium thelypteris, N. spinulosum, N. filix mas, N. monianum, Lycopodium clavalum, Carex flava, C. pallescens, C. echinata, SaUx conraea, Betula pendula, Fagus siloaiica, Caroinus betulus, Parnassia, Drosera roiundiiolia, Fra ,gula ain us (J gánócensis "), Selinum careiiolia, Cuclamen europeum, Knautia drymeia. A különböző természetű elemek szű k helyen való előfordulásának eme érdekességet már A m b róz yMig azz ils t v n is kiemelte (1). Az Alpok (a norikurn) hatásának intenzitását tapasztaljuk, ha a norlkumi lápok sorozatát nyugat felé is vizsgáljuk. Az osztrák határon túl. noha eleinte a hegyek egyáltalában nem magasabbak, mint a magyar oldalon, a sphagnelumok mindinkább gyakoribbak. Ha .egész a havasok aljáig megyünk, ott már igen gazdag flórájú sphagnelumokat találunk. Ilyen Iápok elsősorban a Mitterbach melletti és a Hechtensee lápja Máriazell mellett. Ezeken, hogy elsősofban azokat a fajokat ernlitsern, amelyeket ott magam gyüjtöttem, a következőkel hozhatom .fel példakép: Sphagnumquinquefarium, Soh. Wa rnsto rfii, Soh. cumbiiolíum, Sph. acutifolium, Sph. medium, Sph. fuscum. Sph. subsecundum, Sph. recurvum; Dicranum Bergeri, D. Bonjeani, Philonotis fontana, Paludella squarrosa (Hechtensee), Aulacomnium palustre, Polytrichum strictum, Camptothecium niiens, . Drepanocladus exannulatus, Pinus pumilio, Scheuchzeria, Carex cánescens. C. echinaio. C. roRfrnfn r -1;n11-1..,., f" ~"_:tL.~ __ ..1_ . r" .- _. , á
á
szempontból
9
culata, Eriophorum vagina tum, TNchophorum alpinum, Be/tila· pubesc" ens, Drosera anglica, D. obovata, D. rotundifolia, Comerum Calluna, OxycoccoS, Andromeda (Hechtensee). Pinguicula vulgaris. Bár sok a közös elem, e lápok flórája a dunántúliaknál sokkal gazdagabb. A vasmegvei lápoktól keletfelé haladva, a következő Sphagnum-Iáp a tapolcai lápteknőben van (9). G y era lesenceistvándi halastavak;,' nál egy egész kis, de meglehetős gazdag f!órájú sphagnetumra bukJ -, kant. E láp klválóbb növényei a következők: Sph. acutifolium, Soh. sub> " .. secundum,. Sph: recurvum, Sph. cymbifolium,· Sch. WQI nstorfii, Aulacom. nium paluslre, Polytrichum strictum, Dtosera rotundifolia, Cal/una, Pr» 'j. mula farinosa, Pinguicula alpina. , A lesenceistvándi láp a tapolcavidéki lápoknak csak romja. Amint régi irodalmi feljegyzések és herbariumi adatok (v. ö. G á y e r,Bot. '. Közlem. 1924-25: 105.) bizonyítják (2,), egykor a közeli Vindornya-Iápon \ '. Corncrurn, Drosera anglica, D. rotundifolia, D. obovata, OxycoccoS, Andromeda, Menyanthes nőtt. Bizonyára a Sphagnum sem hiányzott, de ezt nem jegyezték fel az utókor számára. A vindornyai láp szinte szemünk előtt való elpusztulása némi fényt vet arra, hogy milyen volt, viszonylag rövid idővel ezelőtt ma szegényedő, főleg akultura következtében pusz-· lúló lápjaink flórája. . A tapolcai lápteknóben (10) tehát még öt SphagnumIei él. a fele sorolt érdekességekkel együtt. A somogyi síkon (5), noha összesen .hat termőhelyen (Rigócpatak, Nagvberek, Joldaerdő Daránynál. Alsóerdő Görgelegné], Nagybajom és Varászló mellett) van Sphagnum (Sph, cymbifolium, Sph. acutifolium, Sph. inundatum, Sph, subsecundum), már úgy a Polytrichum strictum, a Drosel'O, a Pingl.1icula, stb., de még a Calluna is hiányzik és csupán a Dicranum Bonieani, Campylopus turiaceus, Leucobryum, Aulacomnium palustre, Philonotis caespitosa, Polytrichum gracile, . Carex echinata, C. pallescens, C. elongata, Belula pubescens, Epi/obium palllstre, .Menyanthes kíséri. .. Egykor az előbbiekhez hasonló lápok voltak a Szigetközön, a Hany~'} ságban, továbbá a Fertő-ló partján is. A Fertőnél oly helyeken, ahol a tó egyébként szíkes mo~sarai a parti forrásoktól és a beömlő víz-erektől kit; édesül, leginkább Eriophorum-os rétek. vannak Schoenus nigricans, Carex Daceűiona, Pedicularis palustris, stb-vel (Nezsidér), melveken a Pirt911icula v!!lgatis, L~paris ,Loeselii, ~tb, még m~ is előfordul. A Hanvsés. < illetve a Ferlő mocsaraIban regebben kímutatott Tnchophorum-ot, Drosera-t, Schoenus ferrugineus-t, Viola palllstris·t, Scheuchzeria~t azonban újabban hiába kerestük. A Szigetközről (Feketeerdöl ismeretes Viola palustris·ról újabban szintén nincs hír. A középdunei Ilóravidék lerületén lévő sphagnetumok méginkább a r helyi viszonyok szülötteí. Négy ilyen hegyi medencébői ismeretes Sphag· '1:' hum. ,Ezek közül a pestmegyei Csikó vár tavecskéie (Tólak) Pomáz mel.•. ~.:.: lett (7, 6) vulkár:tö~csérben, ..va~y legalább is ha.~o.nló [ellegű med,.~m.cébeI1. ,t; fekszik, a Baktai-tó Eger kozeleben (6) homokkoves, kvarcítos kozet me' \. d~nc~je, a keleI?éri két Mo?ös-t? pe?ig szintén csa~ ke~vező~n ~ialakuH kétkís medenceben nyugSZIk, mmdharom molvhos tölgyallorrtanyaval, tehát nagyon idegenszerű formációval van övezve, A Csikóvár 1ólak-jában 1 (7) két Sphagríum-faj (Sph. cymbífolium, Sph, recl{rvum ), Aúlaéomnium' t
van. Igy a lápok mohflórájának megismerésére különös figyelmet fordítottam. Borb s (3: 113. 147.) a magyar Alpok területéről csupán két helyről (Pinkaíő, Víl[ámos) közöl Sphagnum-ol. a hámori és rékosdí lápokai rnüve megjelenése óta tanulmányozták. E helyek mohflóráiáról az irodalomban csak az emlitett Sim on- . k q í-féle adatokat találjuk. P i e r s Vii mos azonban sok értékes adatol gyüj\ött é"ssze. mely adatok a szornbathelyi múzeumban és a pannonhalmi gimnáziumban őrzött gyüjteményében vannak letéve. Ezt az anyagot nem láttam. K álo v i c s Re z s.ő és G á y erG y u 1 a szívesek vollak azonban amennyire a nehezen olvasható írást kibetűzniök sikerült - a vasmegvei Sphagnum-ok céduláínak másc.latát részem re elkészíteni. Ez adatnkat azonban - tekinlettel arra, l.o l"Y kritikus genusról van szó - az előbbiekbe nem vettem fel, bár a Sphagnum-okP i e r s-Iéle jegyzéke saját adataírnmal jórészt megegyezik. Pi e r s gyűjtésében az általam ismertetett termőhelyeken kivül még Borsmonostor (Sopron megye) mellöl "Sphagnum cumbiíoiium", "Sph, fimbriafum" és "Sph. acutifolium f. flabe/lafum", Nérnelgyirót mellől "Sph. rulescens", végül a hámorlói Vogelsang-völgy folytatását képező Hárompatakvölgyből "Sph. acutifolium", "Sph. imbricaium" (leg. Lat z e J) és "Sph. medium" van. Az előbbi két helyen, továbbá Pinkaíő és Villámos mellett (B or b. 3: 113. 147. Sim k. 1. c.) kerestem Sphagnum-ol, de nem találtam. Esetleg ezeken a helyeken kisebb. talán részben csak efemer jellegű Sphagnum-párnák fordultak elő. Saját gyűjtésemlől eltérő adatok végül Pi er s gyűjtésében a "Sph. seuerresum unr. imbricaium" (a Vogelsang-völgyböl). a "Sph, Girqensohnii" és "Sph. ocuiiiolium" a Gössbach-völgvből.
nöoényföldrajzi
~~--
:'1;"
'II
á
:~I,r
I
.
1 MtillNíu
BQtiinl~~iktiPöl<,1924
1'95,!
.,,
üt
--,------:-_~_~~~
,
_
___'
.
'nr, Boros Adám
Kö:z:ép. és Nyugal111agyarors::óg
maI,a Baktai-tóban (6) két Sphagnum-faj(Sph: subbicolor, Sph.' recurvum) szihtén Aulacomnum·mal s ezen' kivül Polytrichumsfricium, Drosera; Neohrodium 'crisfafum él, végül li Mohos-tevakban (7) négy Sphagnumfaj (Sph. medium, Sol». acutifoliuh1, Sph. parvifolium, Sph.' recurouml " 'Aulacomnium, Polytrichum stricium, Erioohorum, vagina/um, Carex elon- '. gata; C. iasiocarpo; Betula pubescens stb. társaságában él. E lápszemek,i];
flóráj ának meglehetős érdekessége csak a helyi viszonyokkalmagyarázható, sem a földrajzi fekvés, sem az átlagos klima-viszonyok jelenlétüket nem magyarázzák meg.' Lehetséges, hogya vázolt területen a jövőben még' más sphagnetumol is fognak felfedezni. , ' Nevezetes, hogya dunántúli 100-,-200 m. magasságban levő sphagnelumokat övező vegetáció (riyíres, :égeres, .mocsártölgy, fenyves) ezektől kevésbbé elütő, mint az utóbb említettlápszemektől az őket körülvevő, jórészt molyhostölgvből, sőt pusztai vegetációbólálló növényzet Világos tehát, hogy a helyi viszonyok (klimalikus paradoxonok) sokkal ' lényege~ sebb befolyást
<,
gyakorolnak
$plwgnum-lápjai
nöuényröldrClj:z:i szemponlbó!
11
___,_~-___:_--~~~--"'-'l~"'"'-c-'~-~,'-"-ó-"
terülefünk
egyes
' , 1\ .;',
,Iií!
pontjainaknövényzetére,
mint amennyit néhány száz méter magasságkülönbségegymagábanelő~ idézhet. A dunántúli sphagnetumok muíatják leginkább, hogya Dunántúl-riyuga]i részének növényzetén sok tekintetben több a havasi vonás, .mint az Osmátra magasabb tetőin s míg ott' az Alpesek hatása intenziv, itt.a Kárpátoké elmosódottabb.' Ezért a középdunai' Sphagnum-előfordulások sokkal különlegesebbek, mint nl. a sornogyiak, ahol a sphagnetumok nagy égeresek, nyíresek, nedves rétek közepelte részben elszórtan láperdőkben fordulnak elő .: Ezzel ellentétben 'az 'ősmátrai (középdunai. négv -sphagneturn környékén alig van rokon "asszociácíó : elszórt, Sphag-) num-elöfordulások egyáltalán nincsenek., A bükkhegységben csupán néhány nedves völgy, forrásos hely, így például a Jávorkútnál a Dicrcmum, .Bonieani, Bryum Duvalii, Philonotis calcarea, Ph. fonfana;Orchis kniio, li us, Cardamine amara asszociációja, továbbá a szentléleki romoknál az 'Aulacomnium oalusire előfordulása emlékeztet nemileg sphagnetumokra. A Pilis-hegységben csupán a' Dobogókő' tavacskája (Carex elonaaia, Calliergon cordifolium) hasonló, de ez is .lápszem jellegű. A'Mecsek hegységben, bár ez a somogyi lápoktól nem esik éppen rnessze, csupán ajakabhegyi 'Lzucobruum (5: 22.) és Lucooodium compianoium emlékeztet némileg a Sphagnurn-os Iapokra. A sphagneturnok analogiáit, rokonas.szociacióit' tehát síkjainkon, első sorban a Dunántúlon, de az Alföldön is, sokkal inkább megtaláljuk. Annak ellenére, hogy a sphagneturnok az Alföld közepén ma hiányoznak s csak az Alföld szélén és hegyvidéki öbleíben -fordulnak elő s a. lápok növényzete az Alföld közepe 'f~lé általában szegényedik. Ezen törvényszerűség azonban szígorúan ,nem nyilvánul meg, még' pedig azért, mert egykor gazdagabb növényzetűket főleg a lecsapolás s általában a kultura .fogyasztotta meg, továbbá, ugyancsak azért, mert az alacsonyvidéki sphagneturnok létezésüket nem az átlagos kllmá-. nak, hanem a speciális helyi körülményeknek (mésztelen fe\talaj, kedvező , hydrologiai viszonyoknak, esetleg' helyi klimaviszonyoknak) köszöník. Ezért -flórájuk gazdagságáról az- előbb felállított szabály csak nagy általánosságban érvényes. Hogy valaha az Alföld középsö részén is volt Sphagf1Um
é1Úg;.envalószínű. bizonyítékait a [ővő palaeonlologiai alapon végzett tanulmányai vannak hivatva meghozni. Következteíni lehet ugyanis arra, hogy a l('!t6r, .arnidőn a lápok sokkal nagyobb tért foglaltak el, mint ma (l5), f\óI:ájuR is gazdagabb volt s ha ezek Iloráját a vindornyal s más tapaszta" li:llOk alapján rekonstruálni próbáljuk. arra az eredményre kell jutnunk. hogy .mai lápflóránl< oly ga::dagabq lá.ovegetáció maradványa, amely a inái havasi lápok f!órájához sokban hasonlított. Ezt a kövelkeztetést-idövel úgyhiszem nálunk is fogják palaeontologiai adatok támogaini. A Sphagnum-os és hasonló lápok tehát ma Alföldünk és alföldszeli vidékei:nk tölgyes, sőt akácállományokkal borított és pusztai flórával jellemzett! tájain. a pusztai Ilóra közvetlen közelében, oly korszak reliklumai, midőn "ez a formáció s bizonyára ennek a formációnak megfelelőbb klima is, a mainal sokkal nagyobb teret foglalt el. A viszonyok változásával, jó'tészt 'az emberi kultúra hatására az Alföld közepén elpusztultak, illetve növényZetük meggyérült, helyüket a pusztai vegetáció térhódításának engedték .ál s csak az egyes védettebb zugokban,húzódtak meg. Másképp a steppe-elemek s a sphagnetumok (és rokon Ilórájú lapok) találkozása nem magyarázható meg.
, '
i
Függelék.
a
·l,
,hogya
Ez a jelenség borosfytínkői
fő-iránvéval függhet őssze<s inkább he~mé~lápj/ljn~k flórája 'neID még!l'alld(i,g/;\pb. /'1
hegységele
',ar.
csodál ható,
' .
Legújabb tanulmányaim alapján a nyirségi lápok növényzetéröl tudollakhoz még a következőket tehetem hozzá: A hajdani gazdag lápvegeláció nyomai nem csak Nyírbátor környékén (Bátorliget) maradtak fenn, az ugyanis a Nyírség középső és keleti részén több lápmedencében kinyomozható. Igyalápnövényzet gazdag kifejlődésére bukkantam Kallóscmlvén mellett, a ..Nagymohos-tó"l lápján. Nagy homokbuckák közé ékelödött 2-2'7 m. mély tó ez, me ly vizét felfakadAsokból nyeri (a parti felfakadásoknál vasbaktériumos foltok vannak). Déli része terjedelmes uszóláp. melynek egy része zsombékos, a zsombékok Ih m. magasak. (Ezen uszó zsombékos, mint igen ritka jelenség, különösen nevezetes része a lápnak. egyébként is az egyetlen uszóláo a Nyirségen és kömyékénl. A tó belseje és északi része nyiltvizü, sok hinárral. Az uszólápon és a part közt gyérebb növényzetű szabad viz-öv van. A tó vizének, lápos részeinek és partjának nevezetesebb növényei a következők: Lichnothamnus barbatus f. glömerata FiL nov. form .. Cha ra fragilis f. ridiga Mig., Ch. {oe/ida f. translucens Mig. (det. Fil ars z k y), Riceia fluitans, Ricciocarous natans (etiam var. terreslris
1 Népszerü modo'rban a ..Nylrvidék" napilap 1926. szept. 29. és okt. l-i számaiban is megemlékeztem róla ..Az elszakiloll területek természeti ritkasá~ai Csonkamagyarorszá· Qnn" ,,~ .. Az utolsó uszóláp Szabolcsben" ómen.
i'
l
, i :
,
12
Dr, Boros Ádám
'
II
, i 't~
if'(I~
.
~'
Sparganíum erecium, PotaFIWge-km---tI€u·Mellu8, P. net« - "', .. p N. minor, Alisma gratnineum f. angustissimum, (bőven, főleg uszólevelü, mélvvizijxéldánvok), Trif?lochiri paluslre, creus flaveseens, Carex pseudocyper~s,:c. Hudson II, Salix ciner.ea· .' .. ,:3tGUa--atoa,~tO?ium-palustre, M~l:iophyllr:m soicalum, Gieula-.;( .ta:., / Menyanthes t[lfolmla. Mentha aqtigllG(1;;~ttlgaris. ~
!
~-HasonlÓ buckaközi állandóyi*ü,>Ii1ptelmő, mely vizét alulról a Nyirs.égen m~ is elég ~ok van. 2;~~}'esek v~ze ~.Iy b~ fs állandó, h a Straltole~ ,?lol,c:Ie~-t(Vaja, Ana~cs)~~9Inakrol gyuJthe~Juk. Az Epilobiu palustre kulonbozo pontokon (Batorhget, Nagymohos-to, Vaja, Jármi) ~Iő!or~u~ása h:=ttároz~ttan bizonyitja,. hogy ~átorliget lápja nem egy~diil'\ álló kívételes jelenség, hanem a Nyírség tobb ponton megismétlődö (, egykor elterjedtebb) Iépvegetácíóiának tagja és szerencsés maradéka .. CI
;,... '.I'~.~ , ":.' ~·?' .. ' ;1
II"
Li n db.') . Marchanlia polymorphá, Drepanodadus Kneiffii igen eltérő külsejü formákban, alámérü~ve, is), {~~th~l~5~
r"
: l' -~
li'
"
~ 'l!" ,, !'Ii ii' .
,
Közép- és Nyugatmagyarország
nf!.
A.) Sphagnetumok.
i,~r;. f:ti
1, Szemye-Iáp Fornos községnél és az Iványi mellelti láp, Morvamező lápiai Detrekőcsütörtök, Nagvlévárd és Király-
j' , .
,~
IL
'l
majomál.
iji .t ,i l
lll. IV. Taranynál. V. VI. VII. VIlI.
.i i I ~l
. l' ~, ~ ;
.::::
l'l· ,1
-"j
:~
.
1
.~ "1
Tapolcai lápteknő lápja LesenceislvándnáL Magyar Alpok lapjai Hámortó, Rákosd, Villamos stb, mellett. Koponyás patak lápja Jeli pusztánál, Kám község mellelt. "Tóiak" tavacska a Csikóvár-hegyen Pomáz mellett (Pest rn.)
Egerbakfánél.
A tóparti tőzeg-iszapori igen érdekes, nagyori elváltozott formáit gyüjtötlern- ,A normális nagyságu példányoktói az 1 mm. széles telepsallangu példányokig mind_e~ II!'. menet megvan. Utóbbi formák összezsufoltan, tömegesen nőnek, s a vizi ..Ricci terrestrís formáihoz rendkivül hasonlitanak. Gvüitöttern vizalaIIi iszapra-települt is, mely jelenség a vizállás emelkedéséveI magyarázható, . 2 Ezek növényzetét egy későbbi doluozatomha-, r,i.7Iplp~pn "i\~';;ln; o7,>nrl,;kMÚm,'
.. B.) Sphagnum-lápokhoz
hasonló
1
l\"..,.:l ...!. III
Nagybajom,
X. Mohos-Iavak Kelemér mellett (Gömör megye).
II i
!;!
Sur-lép Pozsonyszentgyörgynél. Somogyi sík lápjai Darány, Görgeteg, Varászló,
IX, Baktaí-tó
°
sphagnetumai,
.
1. Bálorliget Nyírbátor
mellett.
2. Haláp Debrecen mellett.
3. Hanyság és F ertő-ló.
legfontosabb
1
Iápok,
