A tűzvédelem korszerűsítésének programja A LÖTOSZ közgyűlése a koncepciót elfogadta. 2006. Az MTSZ-HÖTOSZ-LÖTOSZ szakértői bizottsága 2006. június 21-én a koncepciót elfogadta.
1
Előzmények • Sok koncepció készült, ami az 1948-ban létrehozott rendszert vette alapul. • A szisztéma, azaz rendszer képezi mindennek az alapját • Állami tűzoltóság, vagy önkormányzati? • Ez a feladat telepítési szintjét jelenti természetesen és a struktúra felépítését. 2
Hogy jutottunk idáig? • Magyarországon 1948-ig települési, 1948-tól állami szinten szervezett tűz elleni védekezésről beszélhetünk. • 1991-től önkormányzati, azaz települési a feladat, de állami struktúrában valósul meg.
3
A tűzoltóságok strukturális besorolása 1948. előtt • Önkormányzati (települési) tűzoltóságok – – –
•
Önkéntes tűzoltóságok Köteles tűzoltóságok Fizetett (hivatásos, vagy szegődményes ) tűzoltóságok
1948-1991. között • Állami tűzoltóságok • Önkéntes tűzoltóságok • Vállalati tűzoltóságok
Magán tűzoltóságok
4
A tűzoltóságok strukturális besorolása Ma • Önkormányzati tűzoltóságok – –
• • •
Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok Önkéntes (köztestületi) tűzoltóságok
Létesítményi tűzoltóságok Önkéntes Tűzoltó Egyesületek Állami tűzoltóságok (bázisok, Reptér, Országház, Katasztrófavédelem)
Hogyan kellene? • Önkormányzati tűzoltóságok – Fizetett – Önkéntes
•
Létesítményi tűzoltóságok – Fizetett – Önkéntes
•
(Felügyelet > nem tűzoltóság)
5
Politikai döntési pontok •
A rendszer szabályozása: –
Állami – vagy önkormányzati rendszer? (1990.évi LXV. 1991. évi XX. Tv., 1996. évi XXXI.)
•
Területet védjünk, vagy állampolgárt? (Ellátott terület, működési terület, vonulási távolság)
•
Mennyi legyen a beavatkozásig eltelt idő? ÖT-nál 25 perc, BM1 beszél 20 percről, 15 percről, 8-10 perc az optimális
•
A struktúra szabályozása Az előző döntésekből következik
6
Az állami a feladat, az állam állami tűzoltósággal oldotta meg 1948-1991. Centrális rendszer • Honvédelem • Rendőrség • Határőrizet • Vám- és Pézügyőrség • Büntetés végrehajtás Nincs helye alulról építkezésnek • Ide tartozott a tűzoltóság is 7
Ha nem állami a feladat, akkor ? •
Milyen közigazgatási szintű a feladat?
•
Meg kell nézni, hogy az a feladat, amelyet el kell látni, az milyen közigazgatási szinten keletkezik. Ez azért fontos, mert egy feladatot azon a szinten lehet legnagyobb hatékonysággal és hatásfokkal megoldani, amely szinten az keletkezik.
8
Többségi érdek megjelenése Legkisebb közigazgatási leképezése az ÖNKORMÁNYZAT Egyén
Település
9
KÁRÉRTÉK
Fajlagos ár - hatásfok • Minél nagyobb közösség áll össze, fajlagosan annál olcsóbb a rendszer, • De a hatásfoka drasztikusan romlik, • Nagyobb oltóteljesítményekre van szükség, mert már soká fog odaérni a tűzoltóság, nagy a tűz, nagyobb teljesítményű eszközöket kell hosszabb útvonalon vonultatni. HELYI VÉDELEM UTAZÓ TŰZOLTÓSÁG IDŐ 10
Szisztéma vagy struktúra? • A rendszer és a szervezet elemekből (téglákból) áll • A döntéshozónak (politikának) kell eldönteni, hogy milyen legyen a tűzvédelmi rendszer (szisztéma) és ehhez alakítjuk a szervezeteket (a struktúrát)
11
Hogyan jutottunk idáig? • •
• •
A rendszerváltás után a tűzvédelmi struktúra (állami tűzoltóság) átalakítás nem történt meg, illetve az átalakítási folyamat megrekedt. A tűzoltóság nem volt sem politikai sem gazdasági tényező, feladatát valamilyen szinten ellátta, a keletkező tűzeseteket eloltotta, vagy elaludtak maguktól. A reform folyamat lelassult, megállt, sokszor visszafele mozdult. A tűzvédelemben falat is és járdát is építünk! 12
Döntse el a politika, hogy mit akar! Jogszabály határozza meg: •
milyen településen milyen felszerelésű és létszámú tűzoltóság (tűzőrség) legyen. Ez a meghatározás
• – – – –
• • •
a település tűzvédelmi veszélyeztetettségéből (ez több paraméterből álló meghatározás, hasonlóan a pv- besoroláshoz) és a védett településen lévő lakosságszámból és épületszámból kerül meghatározásra. Matematikailag modellezhető
egy településen belül csak egy tűzoltóság (tűzőrség) lehet, melynek lehet több –kihelyezett - őrse. Legyen lehetőség az önkormányzatoknak a feladat ellátásához társulni, itt megint csak az idő tényező szab határt. Legyen meghatározva (körülírva) az első beavatkozás paramétere. Ez lehet akár egy személygépkocsi nagyságú gyorsbeavatkozó 300 l vízzel és 2 fővel. 13
A politikai döntésképtelenség hatásai: • •
•
A rendszer váltás után, de még az önkormányzativá válás előtt 12 hivatásos tűzoltóság alakult, olyan helyeken, ahol előtte jól működő önkéntes tűzoltó-egyesületek működtek addig. A rendszer abszurditására jellemző, hogy egyik frissen létrehozott tűzoltóságunk polgármestere kijelentette a hivatásos tűzoltóság megalakítása és az önkéntes tűzoltó-egyesület felszámolása után: „ Legalább ez a feladat nem fog a városnak olyan sok pénzébe kerülni mint eddig, mert a hivatásos tűzoltóság ingyen van.” Az önkormányzatok örömmel vették ezeknek a szervezeteknek a megalakulását, mert egyrészt jobb lett a védelmük, másrészt az önkormányzat számára attól a pillanattól kezdve nem került pénzébe a tűzoltóság működtetése, mert az állam finanszírozta a működést, a fejlesztést. Sőt…..
14
• • • •
Tűzkatasztrófák nem keletkeztek, a néhány nagyobb tűzeset is csak az általános finanszírozás hiányát jelölte meg okként. A közvélemény figyelme nem koncentrálódott a tűzoltóságokra. Belterjessé vált a szervezet, hatásfokot, kimenő teljesítményt sosem vizsgáltak. Az önkormányzativá válást is inkább csak a magyar hagyományok, a jól működő európai gyakorlat, az ellátatlan területek képviselőinek, polgármestereinek és jó néhány önkormányzatiság-párti tűzoltó egymásra találásának és ez irányú ténykedésének volt köszönhető. 15
• • • • • •
Az állami tűzoltósági struktúra a rendszerváltás után tovább élt. Ma a tűzoltás 151 önkormányzat feladata, 3050-nek nem. Egy rendszert (egy feladatot) kettősfinanszírozással finanszíroz az állam Minél több ÖT lép a rendszerbe, annál drágább lesz A létrehozott önkéntes tűzoltóságok egy rossz struktúrát utánoznak le Nem organikus fejlődés ÖTE > ÖT > HÖT 16
A tűz elleni védekezés négy alappillére • • • •
Kormányzat Önkormányzat A gazdaság szereplői Lakosság (polgár)
17
Az állam az ország területén egységesen • • •
megalkotja a szükséges jogszabályokat, kiépíti és működteti a felügyeleti szerveket, elősegíti és támogatja a civil szerveződésekkel létrejött tűzvédelmi szereplők szerepvállalásának lehetőségeinek megteremtését 18
Az önkormányzat a saját közigazgatási területén •
• • •
biztosítja a helyi lakosság, valamint a közigazgatási területen ideiglenesen tartózkodók, tevékenységet végzők és átutazók, védelmét és műszaki mentését úgy, hogy 10 perecen belül tűzoltói segítséget – elsődleges beavatkozást kapjon. Ennek keretében létrehozza, -egyedül vagy közigazgatási társulás keretében-, saját tűzvédelmi szervezetét, melynek működéséhez biztosítja a feltételeket részt vállal a műszaki fejlesztésben. (Adót vethet ki, szolgálatra kötelezhet, stb.)
19
A gazdaság •
Köteles a saját maga által előidézett veszélyhelyzet felszámolására A miatta veszélyesebb kategóriába (B kategóriába) sorolás költségeit viselni. Például:
• – – –
• •
a fizetős autópálya mellett miért nem az autópálya üzemeltető veszi meg a műszaki mentés felszereléseit? Az erdők védelmére miért nem az erdő birtokosa veszi meg az erdőtüzes gépjárművet? Vegyi üzemeink mellett miért az önkormányzati tűzoltóság tart habbal- és porraloltó gépjárműveket?
Saját működőképes szervezetet hozhatnak létre. Bizonyos esetekben a törvény kötelezheti saját szervezet létrehozására. Megállapodás alapján részt vállalhat a kerítésen kívüli védelembe, de a saját maga által kerítésen kívüli vészhelyzet felszámolására, finanszírozására köteles
20
A lakosság, (a polgár!) • •
•
köteles tevőlegesen közreműködni a tűzvédelemben. Egyrészt megelőző tevékenységével, másrészt – szükségestén - a kialakult veszélyhelyzet felszámolásában, szervezett keretetek között. Ennek keretében kötelezhető a tűzvédelmi szabályok betartására, másrészt beosztható tűzoltói tevékenység végzésére, és alapfokú képzésben való részvételre. A tevékenységre való kötelezés helyileg meghatározott módon megváltható, helyettesíthető! 21
1. sz. Politikai döntés • A rendszer szabályozása: – Állami – vagy önkormányzati rendszer? (1990.évi LXV. 1991. évi XX. Tv., 1996. évi XXXI.)
ÖNKORMÁNYZATI • A tűzoltóság az önkormányzat intézménye • A tűzoltóság irányítását és általános felügyeletét, kinevezéseket, beszámoltatásokat az önkormányzat végzi • A tűzoltó az önkormányzat fizetett vagy önkéntes „alkalmazottja” 22
2. sz. Politikai döntés • Területet védjünk, vagy állampolgárt? • Melyik kap prioritást, melyikre rendezkedjen be a tűzoltóság?
23
Mi a feladatmutató? •
• • •
Kiindulva abból, hogy maga a tűzoltói szervezet az ember védelmében jött létre, valamint abból, hogy a tűzesetek, műszaki mentések valamilyen emberi tényező következményei, megállapítható, hogy az emberek (lakosság) számának emelkedésével arányosan nő a beavatkozási igények száma. Tűzoltói szervezet kialakítását, finanszírozását ezért az állandó lakosság számához célszerű kapcsolni, mint feladatmutatóhoz. Hibás megoldás a vonulás számokat alapul venni, mert az okozat és nem ok. 1996-ban szervezték át a HÖT-okat a vonulás szám alapján. Ettől az időtől a tűzoltóságok vonulási száma rohamosan emelkedett 24
Tűz és káresetek (Forrás: OKF) 60000 50000 40000
Tűzeset Káreset Vaklárma Össz.von.
30000 20000 10000 0
1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
25
Tűzoltói események száma megyék szerint 9353
5632
5623
3472 1553
n ra Ba
ya
o rs Bo
d
2437 2615 2116 2019 1744 1645
204018582197
c Bá
s
k Bé
és o Cs
d rá ng
Fe
jé
r F
á őv
s ro
-M őr Gy
-S j Ha
dú
-B
v He
es J
z ás
z -S -N
m Ko
om ár
g Nó
d rá
s Pe
t m So
2629 2148 2045 1583 1239 868
og
y ab Sz
ol
cs
To
ln
a
s Va
sz Ve
ém pr
Za
la
26
Mi legyen a települések besorolásának az alapja? • Több európai modell van • Vannak használható magyar hagyományok • Készültek már tanulmányok a témában • Nem a tűzoltóságokat kell szervezési kategóriákba osztani, hanem a védett települést (ok-okozati összefüggés!)
27
„A” csoportba tartoznak azok a települések, •
amelyek átlagos veszélyeztetettségűek, azaz – Csekély szintkülönbség (……..-ig) – Átlagos beépítési fok (……….) – Nincsenek fokozottan veszélyes objektumok (közlekedés, ipar,…..)
– Jó a megközelíthetősége (nem zsáktelepülés) – Megfelelő a tüzivíz ellátottsága (kiépített tűzcsaphálózat, nem kell vízszállító)
28
A „B” csoportba tartoznak azok a települések, amelyek nem tartoznak az „A” csoportba • Magyarország – 2477 települését „A” csoportba, – 543 települését „B” csoportba sorolhatjuk . (MTSZ Bankó – Gáti anyag)
29
Települések osztályozása • A következő lépésben a településeket osztályokra bontja a lakosság szám és épületszám alapján. • Ez a csoportosítás arra szolgál, hogy egzakt paraméterekkel meghatározható legyen, hogy egy településnek milyen, hány tűzoltó járműve és legalább hány fő tűzoltója legyen. 30
Osztály
Lakosságszám
„A” település
„B” település
Összes település
1.
800 alatt
891
125
1106
2.
801-2000
779
170
949
3.
2001-4000
426
118
644
4.
4001-6000
139
62
201
5.
6001-8000
61
21
82
6.
8001-10000
32
12
44
7.
10001-12000
16
10
26
8.
12001-
43
25
68 31
Eszköz szükséglet osztályok alapján 1000 LAKO S ALATT
1001- 2500
2 0 5 1 -5 0 0 0
5 0 0 1 -1 5 .0 0 0
1 5 0 0 1 -3 0 0 0 0
3 0 0 0 1 -5 0 0 0 0 5 0 0 0 1 -8 0 0 0 0
80001-
( fő ) I. 1 G YB
II. 1 G YB
III. 1 G YB 1 KöG JF
1 G YB
1 G YBM
1 G YBM 1 G YBM 1 K ö G J F /T 1 K ö G J F /T M 1 G JF 1 V ÍZ 1 TV
A c s o p o r t
B c s o p o r t
1 1 1 1
IV . G YBM KöG JF G JF TV
1 1 2 1
V. G YBM KöG JF G JF TV
1 1 2 1 1 1 1
G YBM K ö G J F /T M G JF V ÍZ M AM E TV RO CSO
1 1 3 1
V I. G YBM KöG JF G JF TV
1 1 2 1 1 1 1 1
G YBM K ö G J F /T G JF V ÍZ M AM E TV RO CSÓ KM M
1 1 4 1 1 1 1 1
V II. V III. G YBM 1 G YBM KöG JF 1 KöG JF G JF 4 G JF V ÍZ 1 V ÍZ M AM E 2 M AM E K - T E H E R1 K - T E H E R TV 1 M M KM M 1 TV 1 ,0 0
1 1 3 1 2 1 1 1 1
G YBM K ö G J F /T G JF V ÍZ M AM E M M TV RO CSÓ KM M
1 1 4 1 2 1 1 1 1 1 1 2 V S O 1 1
G YBM K ö G J F /T G JF V ÍZ M AM E M M TV HAB PO R DARU KO M M KO
RO CSÓ BÚVÁR
32
Létszámszükséglet Osztály
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.
Épületszám
Állandó lakos
„A” település tűzoltói létszám
„B” település tűzoltói létszám
<201
<1000
2 (6)
2(6)
201-500
1001-2500
2 (6)
2 (6)
501-1000
2501-5000
6 (18)
6 (18)
1001-3000
5001-15000
12 (36)
14 (42)
3001-6000
15001-30000
14 (42)
18 (54)
6001-10000
30001-50000
16 (38)
18 (54)
10001-16000
50001-80000
25 (75)
26 (78)
16001-
80000
30 (90)
40 (120) 33
A létszámszükséglet megállapításához fel kell építeni a tűzoltóságot
Tűzoltó csoport = 1 csv + 2 tűzoltó
Tűzoltó szakasz= 2 raj ( 1 szpk, 2 rpk, 8 csv, 16 tűzoltó
Tűzoltó raj= 2 csoport (1 rpk, 2 csv, 4 tűzoltó
Tűzoltó osztály= 2 szakasz ( 1 opk, 2 szpk, 4 rpk, 16 csv, 32 tűzoltó) 34
Tűzoltó egység = 2 osztály (1 epk 2 opk, 4 szpk, 8 rpk, 16 csv, 64 tűzoltó
Tűzoltó ….= 2 egység (1 főparancsnok, 2 egységparancsnok, 4 osztályparancsnok, 8 szpk, 16 rpk, 32 csv, 128 tűzoltó
35
3. sz. politikai döntés • Mennyi legyen a beavatkozásig eltelt idő? – Meghatározni, hogy mit értünk első beavatkozáson, – Ugyanabban a településben csak egy tűzoltóság szervezhető, ennek parancsnoka szükség szerint több őrséget is felállíthat. (1936. évi X. tc.)
36
Minden település – vagy működési terület? • •
Jelenleg a tűzoltás és a műszaki mentés a működési terület székhely önkormányzatának a kötelező feladata. Van-e esély minden településre kiterjeszteni a feladatot? – Kétharmados törvény – Tudunk-e hozzárendelni forrásokat? – A magyar önkormányzati rendszer alkalmase a feladat befogadására? 37
településkategóriák
280; 9%
lakosszám település 500 alatt 982 500-1000 700 1001-2000 656 2001-5000 511 5001280
982; 32%
511; 16%
500 alatt 500-1000 1001-2000 2001-5000
656; 21%
5001700; 22%
38
lakosszám település lakos 1000 alatt 1683 791000 1001-2500 840 1343122 2501-5000 336 1137145 5001-15000 186 1544820 15001-30000 53 1080289 30001-50000 19 676423 50001-80000 11 669696 8000111 3267896
LÖTOSZ településkategóriák
1000 alatt 1001-2500 2501-5000 5001-15000 15001-30000 30001-50000 50001-80000 80001-
39
Kell-e a kistelepülésnek tűzoltóság? • Húsz ország két millió regisztrált tűzesetének a feldolgozása – „A tüzek 65 %-át az elsőnek beavatkozó egység 1-2 fő, 1 vízsugárral, = kis tűz – 13 %-át 2-3 vízsugárral oltja el, melyhez 1 tűzoltó jármű elegendő. = közepes tűz – Csak a tűzesetek 2%-nak oltásához használnak 1-nél több gépjárművet, illetve 3-nál több vízsugarat.” = nagy tűz 40
A védelemhez szükséges tűzoltó struktúrák rendszert alkotva, egymást kiegészítve épüljenek fel. A rendszer áll alapvédelemből és egymásra épülő fedővédelemből.
41
Az alapvédelem • Alapvédelem: – Saját településen elsődleges beavatkozásra képes egység (10 percen belüli elsődleges beavatkozás) – Szomszédos településeken elsődleges beavatkozási feladatokat ellátó egység segítségnyújtása (15 percen belüli beavatkozás)
42
Gyorsbeavatkozás • Kisebb tűz, esetleg oltható kézi tűzoltó készülékkel, gyorsbeavatkozóval • Életmentés • Terjedés lassítása • Felderítés, áramtalanítás stb. elvégzése a fedővédelmet ellátó egység megérkezéséig • Vízutánpótlás kerti csapról megoldható 43
Fedővédelem • Működési terület szerinti tűzoltóság (20 percen belüli beavatkozás)
• Megyeszékhelyi nagy városi tűzoltóság (országosan vonultatható – főleg – különleges szerek, nagy teljesítményű gépjárművek)
• Műszaki mentőbázisok (országosan vonultatható különleges szerek )
44
Az alapvédelem kialakítása •
Alapvédelem minden településen – –
•
Település besorolása (földrajzi, természeti, építészeti stb. paraméterekkel) Települések osztályozása (lakosságszám, épületszám alapján
Innen megállapítható, hogy milyen felszerelésű és létszámú tűzőrsége legyen Mentesül a település az alapvédelem felállítása alól:
• – – –
Ha a fedővédelmet ellátó tűzoltóság 10 percen belül eléri Ha társul a szomszédos önkormányzattal és a 10 perces alapvédelem a szomszédból biztosítható Saját tűzoltóság kialakítása esetén (nagyobb településeken)
45
Kinek a feladata az alapvédelem megszervezése? • •
A működési terület szerinti székhely település Kistérség (?) A tűzvédelmi törvény módosításával (feles törvény) beemelhető paraméter az elsőnek beavatkozás időbeli körülírása, melynek felelőse a székhely település önkormányzata, végrehajtója a működési terület védelmét ellátó hivatásos, vagy önkéntes tűzoltóság (parancsnoka).
46
Miért kell a jelenlegi struktúrát változtatni? •
A tűvédelmi struktúra átszervezésének akadályai: –
Hivatásos tűzoltóságok számának csökkentése szükséges lenne, de nem megoldható • •
• • • • •
Rossz politikai üzenete van Legnépszerűbb közszolgálati szféra
Bezáródnak a HÖT-ok az ÖT-ok létrejöttével ÖT alakulásával a rendszeren kívülről lesznek beállítva és kiépezve főállású tűzoltók A feladat átvállalása nem jár finanszírozás átadásával Egy rosszul működő struktúra leutánzása történik Az önkéntesség csak a névben jelenik meg 47
Decentralizálás (ha Budapestnek lehet, a többi városnak miért nem?) •
Örs kihelyezése –
•
Meglévő, legalább II. szervezési kategóriás HÖT a második szerét létszámmal kihelyezi a működési területének azon részébe, ahol a lakosságszám indokolja és nincs ott semmilyen tűzoltóság. Örsöt hoz
létre. Ellátatlan területre fél raj kihelyezése technikával (Pl. Zircre ajánlatos Veszprémből, Szentendréről Tahitótfaluba stb) ÖTE bázisán működő őrs létrehozása – ÖTE-tel rendelkező településre pl. gkv, vagy pk vezénylése (Bicskei ÖT-ről őrspk vezénylése Zsámbéki őrsre, Monori HÖTtől pk vezénylése Üllői ÖTE-hez, FTP-ről pk és gkv vezénylése Pilisvörösvárra)
– Itt egy picit álljunk meg! 48
Mi a baj az egyesületekkel? • •
• • •
Az önkéntes tűzoltó-egyesületek 1973- tól működnek egyesületi keretekben. Előtte testületi státuszuk volt. Az 1973. évi 13. tvr. megfogalmazása szerint a tűzoltó-egyesület a községekben, városokban szervezett egyesület, a tanács tűzvédelmi szerve. A mai szóhasználattal élve az önkéntes tűzoltó testületet (egyesületet) az önkormányzat kvázi intézménye. 1975. december 31-ig kellett az egyesületeket létre hozni és a vagyont átadni. Vissza fele nem megy. Egyesülettel nem lehet mit kezdeni, de az egyesület azon tagjaival, akik tüzet akarnak oltani, már lehet. A törvény adta autonómia, a zártsága, valamint az a tény, hogy 10 fő magánügye az alapítás, hátrányos. 49
Mit lehet kezdeni az egyesületekkel? •
Semmit, csak az egyesület azon tagjaival, akik akarnak tüzet oltani. Az egyesület feladata az ehhez szükséges technikai és társadalmi támogatás. – Az ÖTE azon tagjai, akik tűzoltani akarnak, a működési terület tűzoltóságának tűzoltói lesznek (orvosi, személyzeti, képzési, kiképzési feladat a székhely településen, a technika üzembetartói joga átkerül a székhely településhez) – A tűzőrség lehetne köztestület, ha létrehozását törvény rendeli el. – Az ÖTE átalakul köztestületté az önkormányzat és az egyesület alapításában, de nem vállal működési területet, de a kötelezettségeket vállalja, mögötte van az önkormányzati kontroll (tűzvédelmi törvénymódosítást igényel)
50
•
A jelenleg működő és a kialakításra tervezett önkéntes tűzoltóságok valóban ellátják-e a működési terület védelmét, vagy csak egy meglévő tűzoltóságnak segítenek be? – –
Vizsgálandó, hogy I. eseményeket önállóan képes-e felszámolni? IV. kat. településnél kisebb település nem kaphat önálló működési területet, mint a működési terület tűzoltóságának őrse, egysége működjön. A kis működési területtel rendelkező ÖT-okat is célszerű átalakítani őrsnek (Pl. Váci HÖT- Vámosmikolai őrse ) főleg ott, ahol nem tudnak önkénteseket beállítani a rendszerbe, munkavédelmi, könyvelési, beszerzési, képzési feladatokat ellátná a működési terület szerinti HÖT, illetve ott, ahol az I. fokozatú eseményeket nem tudja önállóan felszámolni.
51
A HÖT őrsének kialakítása • A rendszer átalakítás első lépése a virtuális finanszírozás bemutatása • A célja, hogy az ellátott önkormányzat tudatába legyen, hogy mennyi finanszírozást ad az államon keresztül a székhely településnek a tűzoltóság fenntartására. • A székhely település tűzoltósága milyen szolgáltatást nyújt (mennyi idő múlva ér ki) • A székhely település ne hátrálhasson ki az őrs kihelyezése elől 52
Önkéntesség • Olyan, mint a tartalékos katonai szolgálat • Kiképzés - Haza megy - Kitör a háború (tűz van) behívjuk - Megvívja a csatát (eloltja a tüzet) - Haza megy • Amikor behívjuk ugyan olyan jogok és kötelességek illetik meg, mint a főállásút • Ugyan olyan a bérezése is!
53
Bérezés • • • • • • •
Polgári iskolai végzettség Tűzoltó szakmai iskolai végzettség Eltöltött szolgálati idő Ennek megfelelően besorolásra kerül A besoroláshoz tartozik egy bérszorzó A mindenkori köztisztviselői alap x szorzó Innen visszaszámolható az órabér 54
Önkormányzatok érdeke •
Minél több helyben lakó és lehetőleg helyben dolgozó vállaljon önkéntes tűzoltói szolgálatot Jelenleg tényleg érdeke? Olcsóbb lesz az önkormányzatnak önkéntesekkel? NEM Tűzvédelmi törvény alapján (1996. évi XXXI. Törvény 38. §)
• • • –
„ A készenlétet ellátó önkéntes és létesítményi tűzoltó mentesíthető • •
•
- a polgári védelmi kötelezettség, részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól.”
Ezen túlmenően az állami kedvezmények kidolgozása szükséges, hogy legyenek önkéntes tűzoltók.
55
Az önkéntesség alapjai…a gyerekek •
• •
•
Kb. 8 év szükséges az önkéntes tömegbázis megalapozásához „Bozsik-programra” van szükség!!! 10 éves gyerekeket kell bevonni a rendszerbe, helyi képzésen vesznek részt Itt van szerepe az egyesületnek! 56
10-12 éves korosztály •
•
• •
Megismerkedik a tűzoltósággal, kis alaki, felszerelés ismeret, kis gyakorlatok 11 éves korban egyéni bronz minősítést szerezhetnek, ekkor kerülnek be a MOTSZ nyilvántartásába 12 éves korukban egyéni ezüst minősítést szerezhetnek Részt vesznek a CTIF által kidolgozott versenyeken
57
12-14 év közötti korosztály •
• • •
Előzmény, hogy a bronz és ezüst egyéni minősítést megszerezze Az ifjúsági rajokban középvezetői beosztásokat látnak el Szakmai tananyagban eljutnak a 40 órás képzettségig A 10-12 éves közötti korosztály kiképzői 58
15-18 éves korosztály •
Már laktanya belső szolgálatot tudnak adni Bekapcsolódnak a tűzoltóság életébe Speciális képzéseken vesznek részt
• • – – –
• •
Gépkezelő Légzőkészülék Rádiózás
Készség szinten tudják a szerelési szabályzatot Az ifjúsági rajokban felsővezetői beosztást látnak el (rajparancsnok, szakaszparancsnok stb.)
59
Ifjúsági Tűzoltóság Pomáz
60
Oktatási, képzési rendszer • • • •
• •
Tanfolyam jellegű, rövid célratörő Egymásra épülő El lehessen jutni a tömlő kigurításától a diploma megszerzéséig Átjárható (nincs önkéntes, meg hivatásos képzés! A feladat megoldására kell kiképezni a tűzoltót és nem a szervezeti hovatartozásra! Minősítő vizsgákkal záródjon ld. gyerekeknél A vonulós szolgálat ellátásáig a gyerekek tanulják meg az alapokat 61
Országos szervek - OKF • OKF – felügyeleti szerv föntről építkező centrális rendszer • Szakmai FELÜGYELETET lát el • Az állami akarat megvalósulásának ellenőrzője • Jogszabályi úton biztosítja a „mit kell csinálni?” kérdésre a választ
62
MOTSZ – Magyar Országos Tűzoltószövetség •
Magyar Országos Tűzoltószövetség megalakítása Æ Köztestület Æ alulról építkező demokratikus önkormányzattal rendelkező szakmai irányító szervezet A tűzvédelmi törvény mondja ki a létrejöttét Minden tüzet oltó tűzoltóságnak kötelező tagnak lenni Hozzá tartozik
• • • – – – – – –
• •
az oktatás, képzés a múzeum a zenekar A propaganda A tűzoltók biztosítása (segélyező pénztár formájában) Ügyeleti (személyhívó) riasztórendszerek működtetése
Alkalmazottai a köztisztviselői törvény alapján béreződnek A „hogyan kell csinálni?” kérdésre ad választ
63
MOTSZ finanszírozása • • •
Állami feladatok ellátása után járó költségvetési forrás Biztosítási (segélyező pénztári funkció) Oktatási bevétel –
– –
•
(pl. tűzvédelmi szakvizsgáról szóló rendelet mondja ki, hogy 5000 Ft/fő vizsgadíjat be kell fizetni a MOTSZ pénztárába a bizonyítványt kiállítja és nyilvántartja Képzések önrészi Kötelező tagdíj (pl. minden tag az éves költségvetésének 1 %-át adja)
Nyilvántartja a tervezői jogosultságokat 64
Köszönöm a figyelmet! • • • • • •
Gombor István Leidinger István Oláh Imre Seper András Szincsák Ferenc Valu Ferenc
65
