Zuglói Cseperedő Óvoda 1148 Lengyel utca 21. Pedagógiai Program

Zuglói Cseperedő Óvoda 1148 Lengyel utca 21

Pedagógiai Program 2016

1

" Ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, önálló és szociális személyiség váljék valakiből, két dolog szükséges Egyik az elfogadó közösség, a másik az érzelmi biztonság ! " Buda Béla

Óvodánk bemutatása

Óvodánk Zugló központi részén az Adria lakótelep és a Paskál lakópark közelében található. Intézményünk a megváltozott társadalmi igényeknek megfelelően figyelmet fordít a folyamatos fejlesztésre, az innovatív törekvések megvalósítására. Rendelkezünk a helyi nevelési program megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Korszerű, mozgásfejlesztő udvari játékok,

tornaszoba,

jól

felszerelt

csoportszobák,

(mozgásfejlesztő

és

informatikai eszközökkel) állnak a gyermekek rendelkezésére. Munkánk sajátos arculatát meghatározza a differenciált egyéni bánásmód, a képességfejlesztés, a gyermekközpontú gondolkodás, a szeretetteljes meleg légkör, a környezettudatos magatartás és az egészséges életmód szokásainak megalapozása. Programunk előtérbe helyezi a különbözőségek elfogadására képes gyermekek nevelését. A „Mályva Program” alapján, a folyamatos napirend keretein belül a játékba integrált tanulást különböző tevékenységi formákban valósítja meg. Óvodánk a megváltozott társadalmi igényeknek megfelelően hat vegyes életkorú csoportban (lehetőséget hagyva a tiszta csoportok kialakítására is) szakmailag jól képzett óvodapedagógusokkal várja a hozzánk érkező gyermekeket. Szükség esetén a gyermekek fejlődését logopédus, utazó gyógypedagógus, pszichológus, gyógytornász munkája segíti. Célunk a gyermekekben levő képességek kibontakoztatása, a világban tájékozódni tudó, a problémákra megoldást kereső, derűs, kiegyensúlyozott, környezettudatos gyermeki személyiség kialakítása. 2

BEVEZETŐ Az óvoda pedagógiai programjának alapjai (MINDI)

A Program felfogás és szemléletmódja az Óvodai Nevelés

Országos

Alapprogramja irányvonalát követi az óvoda funkcióihoz a társadalomban betöltött szerepeihez, óvodatörténeti előzményeihez, hagyományaihoz, eddig elért értékeihez igazodik. Az

óvoda

alternatív

arculatát

a

nevelőtestületben

tevékenykedő,

folyamatosan megújulni képes óvodapedagógusok határozzák meg, akik - tudatosan és intenzíven - egy humánus pedagógia programját realizálják. A nevelés központjába a gyermek kerül, önmagukat a nevelés segítéséhez mintaként állítják. Elfogadják a humánus pedagógia két alapvető, mindkét félre egyformán vonatkozó feltételét:  az egyén meglévő összes belső értékének kibontakoztatására törekszenek,  kibontakoztatott egyéni emberi értékek hatásait a szűkebb és a tágabb emberi közösség tagjaira is kiterjesztik és csökkentik a meglévő különbségeket. Ez a humánus pedagógia az emberből indul ki és ember érdekű. A nevelés mottója: Minden ember célja, sohasem eszköze a másiknak. A nevelés nem más, mint jellemnevelés, amely a későbbiek folyamán az emberben a humánum kiteljesedését jelentheti. Filozófiai, pszichológiai, pedagógiai alapok Nevelés filozófiája a humanizmus:  Az ember szeretete  Az élet megismerése és formálása.

3

 A közösség és az individuum értelmezése, mely hangsúlyozza az ember szellemi, erkölcsi és biológiai egyediségét a társadalomban. Pszichológiai alapja a humanisztikus pszichológia, amelynek elvei:  Az élményeket átélő gyerek megismerése és megértése, világlátása én észlelése és önértékelése alapján.  A gyerekek alapvető szükségleteinek kialakítása, adottságaik és képességeik kifejlesztése.  A

nevelési

eljárásokat

meghatározó

problémák

felismerése,

kihangsúlyozása a pszichológiai módszerekkel szemben.  Az emberek megértése, elfogadása, nem pedig viselkedésük előrejelzése, kontrollálása.  Az önreflexív képességek kialakítása. Pedagógiai

alapja

az

a

humanista

nevelés

filozófia,

amely

gyermekközpontú:  A nevelés folyamatában sajátos rendszert alkot.  Segíti a gyerekekben lévő adottságokat, lehetőségeket valóra váltani úgy, hogy közben egész gyermeki személyiségük teljes kibontakoztatását szem előtt tartja, figyelembe véve az eltérő fejlődési ütemeket.  Értékrendszerét az individuum és a közösség fejlődését egyaránt szolgáló szabályrendszer kialakításával, komplex tevékenységekkel, kooperatív, együttműködő magatartási formákkal és viselkedési módokkal szokássá formálja.  Életszerű körülmények és feltételek között szerzett tapasztalatok feldolgozásával, átalakításával és továbbfejlesztésével a különböző szükségletek kialakulását segíti elő.  Nevelési céljait sajátos életvezetésben - szervezeti keretek és formák között - valósítja meg.

4

Pedagógiai alapelvek  A gyermekek mindenekfelett álló érdekének érvényesítése.  A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása.  Semmiféle előítélet kibontakozásának nem ad helyet (előítélet mentesség).  Minden gyermek számára biztosítjuk, hogy egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.  Hátrányos megkülönböztetés elutasítása, a hátrányok csökkentésével.  Az egész életen át tartó tanulás iránti igény megalapozása, a megújulás képességének fejlesztése.  Az emberközpontú, humanista értékrend, életvezetés megalapozása, a gyermekek tevékeny közreműködésével.  Egymás

kölcsönös

megértésén,

tiszteletén

alapuló

magatartás

kialakítása.  A képességek, készségek kibontakoztatása az egészséges életmód keretei

között

a

játékba

integrálódó

műveltségi

tartalmak

feldolgozásával. Célrendszer A MINDI humanista filozófiája, humanisztikus pszichológiája, gyerek és pedagógusközpontú megközelítése alapja az óvoda nevelési rendszerének. Személyiség értelmezése nevelésközpontú, amely a 3 - 8 éves korú gyerek/ek egyéni sajátosságaiból adódó személyiségkomponensek közül a biológiai és a kulturális szükségletek kialakítását tekinti elsődlegesnek. A magatartás minták beépülését a szabályrendszer által megismert szokásformák kialakításával segíti elő. Ily módon közvetett formában befolyásolja a gyerekek szociális fejlődését, személyiségük, intellektuális képességeik alakulását.

5

Az óvodában folyó nevelés értékrendjét a program célrendszere határozza meg, amelyet a nevelés folyamatába az individuum és a közösség fejlődését fejlesztését egyaránt szolgáló integrálás és differenciálás segít elő. A játékban koncentrálódó tevékenységekben és a foglalkozások szervezeti keretei között realizálódnak azok az erkölcsi értékek, amelyeket a gyerekek saját életvezetésükbe fokozatosan beépítenek. Szabadon és aktívan vesznek részt a világ felfedezésében úgy, hogy ebben a pedagógusok is - gyermekenként differenciáltan - jelen vannak. cél

eszköz

szervezeti keret forma

feladat

módszer

Nevelési célok  Meghatározott alternatívák között szabad, önreflexív képességgel rendelkező, elfogadásra és alkalmazkodásra, segítésre kész/képes, harmonikus különböző irányokba érdeklődő kezdeményező, kitartó, felelősséget

vállaló,

és

választani

képes,

szeretetteljes

ember

jellemének megalapozása a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása.

6

 Az iskolakezdéshez szükséges képességek alapjainak lerakása. Az óvodáskor végére érje el az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget.  A gyermek életében való sikeresség elősegítése.  Az életkori és egyéni sajátosságok, eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével a hátrányos különbözőségek csökkentése, esélyteremtés  Az átlagostól eltérő, kiemelten tehetséges gyermek képességeinek kibontakoztatása. A nevelés módszerei  az egyén és a közösség differenciált és integrált összhangjának megteremtése  az egyén és a közösség autonómiájának érvényre juttatása  a szervezeti keretek, formák fokozatos bevezetése, folyamatos alakítása  a tevékenységek, foglalkozások koncentrációja  a közvetett irányítás előtérbe helyezésének eljárásai  Innovatív pedagógiai törekvések alkalmazása  az alkalmazott pedagógiai módszerek koherensek és alkalmasak az elvárási rendszer által meghatározott kompetencia készségek fejlesztésére

A nevelés eszközei  felszerelési tárgyak, eszközök állandó és szituatív használata  különböző anyagok, félkész eszközök gyűjtése  foglakozási eszközök, kellékek, ruhák beszerzése

7

 az egyén és a közösség szempontjait figyelembe vevő információ hordozói, alap és segédanyagok  IKT eszközök  speciális fejlesztést szolgáló játékok, eszközök biztosítása  a személyi feltételeket szervező, a gyerekek cselekedeteit, tevékenységeit befolyásoló személyi tényezők A nevelés szervezeti keretei – formái  házirend, napirend, heti rend  ünnepek, ünnepélyek  különböző összetételű (vegyes/ tiszta) csoportok  integrált tevékenységek, foglakozások  speciális nevelési eljárásokat igénylő gyermekek

Integrálódás - differenciálódás Az integrálódás - differenciálódás jelentése A Mályva óvoda gyakorlatából kiinduló szemlélet - és felfogásmód szükségszerűvé tette, hogy elméleti szinten és értelemben tisztázódjék az alternatív program alapkoncepciója, amely a két ellentétes pólus - integrálódás és differenciálódás - kapcsolódásában érthetővé teszi az óvodai nevelés folyamatát. Az integrálódás jelentése: egységesülés több különálló rész egésszé szerveződése, összegződése. A fejlődésben helyreállít bizonyos differenciálódó folyamatokat, eljárásokat, tevékenységeket úgy, hogy azokat egységesíti, összekapcsolja:

8

 az egymást követő napirendi szakaszokat a játékban  a különböző/azonos életkorú és fejlettségű gyerekeket a csoportban  különböző nevelési eljárásokat, módszereket, eszközöket koncentrálja a foglakozásban  a tevékenységek összekapcsolásával közelíti meg a csoport illetve a gyerekek játékát Ebben az integrált folyamatban is megjelenik a differenciálódás igénye, amely nélkül az egyén fejlődése a csoporthoz viszonyítva áttekinthetetlenné válna. Hozzájárul ehhez az óvodapedagógus is, aki megfelelő szakértelemmel választja ki a tapasztalatok megszerzésének és feldolgozásának tereit, eljárásait, hasznosítja a továbbképzéseken szerzett kompetenciáit. Az így szerzett ismeretek belsővé válva gazdagítják, fejlesztik az egyén fejlettségi szintjének megfelelő - készségeit, képességeit, alakítják és formálják neveltségi szintjét. A differenciálódás az egyéni különbségek tanulmányozását, elkülönítését, szétágazását jelenti kutatási módszerekkel. Ez történik akkor:  amikor egy gyereknek vagy csoportnak az egyszerűtől a magasabb szintek felé haladását vizsgálják  amikor az egyén és a csoport viszonylatában bizonyos funkciók tagozódnak, illetve egyidejűleg integrálódnak. Ugyanazt a műveletet vagy feladatot mindenki más tempóban és szinten végzi el az értelmi és a szociális fejlődést elért szintjén, úgy, hogy ez sem őt magát, sem társait nem zavarja Ezt megelőzi az is, hogy az egyéni nevelési módszerek, eljárások többoldalúak lesznek miközben az egyének közötti különbségek is természetessé és elfogadhatóvá válnak. Mindez akkor lehetséges, ha a differenciálódás együtt jár a teljes nevelési folyamat integrációjával. 9

Alapelemek: Az integráció szervezeti kerete az óvodai játék, amelynek középpontjában a gyerekek állnak, akikkel egyénenként/ mikrocsoportosan differenciálni csak akkor lehet, ha:  folyamatos a napirend  korcsoportonként vagy fejlettség szerint valósul meg a bontás  ha koncentrikus tevékenységeket, foglalkozásokat szervezünk. Melynek résztvevői:  a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek  a kivételes képességű gyermekek, tehetségek gondozása  a különleges bánásmódot igénylő gyermek Folyamatosság Az egymást követő napirendi szakaszok játékba integrált, a gondozási tevékenységekkel összekapcsolódó szervezeti kerete - formája. Feltétele és differenciált lehetősége annak, hogy gyerekek a meglévő fejlettségi szintjükről egyéni tempójukban haladjanak, fejlődjenek. Cselekvéseikhez, tevékenységeikhez elegendő idő, hely, tér, eszköz álljon a rendelkezésükre. Az óvodapedagógus a gyerekek és a csoport ismeretében a biztonságot nyújtó és cselekvésre ösztönző helyzetekbe differenciáltan bekapcsolódik, ha szükséges segítséget nyújt, továbbfejleszt. A gyerekek ismerik a nevelési folyamat szabályait, és személyiségüktől függően - az időhatárokhoz igazodva - betartják azokat. A folyamatosságban növekszik a játék szerepe, lehetősége. Láthatóvá válik az egyén, mint individuum. Létrejöhetnek azok a társas és emberi kapcsolatok, amelyekben a gyerekek szociális értékrendje kialakul.

10

A folyamatosság, mint szervezeti keret- forma, mindenféle bontásban és koncepcióban, részlegesen vagy teljes egészében a napirendi folyamatra kiterjesztve önmagában is alkalmas. A folyamatos napirendbe az egyéni adottságokra figyelve, fontosnak tartjuk az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint eléréséhez, a kötelezően irányított tevékenységek szervezését, mely a nagycsoport végére időtartamában megközelíti az iskolai elvárásokat (max. 35 perc).

11

A folyamatos napirend szervezése:

Idő

Párhuzamosan zajló tevékenységek Fő

630Játék 8–9

Gondozás

Óvodapedagógus

Mellék

Gondozás –önkiszolgálás –egészségügyi szokások gyakorlása reggeli vagy tízórai

Dajka

A gyerek Feladatai

Játékvezetés A gyerek

Egyéni fejlesztés

Gondozási feladatok segítése a gyermek igénye szerint

a Étkezés irányítása tevékenységét

Munka jellegű Gondozás

Tanulási és munka jellegű tevékenységek szervezése

Segítés a fürdőszobában A környezet előkészítése,

Játék

Tanulás

cselekedeteit részben

–kötött/ kötetlen – szervezett Mindennapi testnevelés

-1230 1200Gondozás

Munka jellegű –naposság –egyéni megbízatások

Egyéni- csoportos fejlesztés, levegőztetés.

rendezése. Gondozási feladatok.

szabadon

választja

-1530

Az étkezés és pihenés szervezése irányítása, a nem alvó gyermekekkel szükség esetén egyéni fejlesztés

Gondozási feladatok differenciált ellátása a gyermekek körül.

az egész napi Gondozás

00

14 -

Játék

- önkiszolgálás - egészségügyi szokások gyakorlása

Gondozási Játékvezetés, egyéni fejlesztések nevelési

feladatok ellátása személyre szólóan.

-1730

Munka jellegű –egyéni megbízatások

folyamatban.

12

 Figyelembe veszi a gyermekek biológiai szükségleteit, tempóját a fejlettség különböző

szintjét és az intimitást.

 Segíti a gyerekek bioritmusának stabilizálását és a tevékenységek önálló gyakorlását.  Nyugodt légkört eredményez, nincs stressz, sürgetettség, várakozási idő.  Megteremti a felnőttnek az egyéni differenciált segítségadás.  Lehetőségét a gyerekek igényeinek megfelelően. Osztatlanság A különböző életkorú, nemű és fejlődésű - fejlettségükben műveltségi területenként és azokon belül is - egymástól eltérő gyerekek integrált és differenciált nevelése. Alapja a folyamatosság, amely osztatlan csoportban a teljes napirendet átfogja úgy, hogy a gyermekek önértékelését énképük kialakulását szolgálja. Olyan széleskörű érzelmi – társas kapcsolatrendszer, amelyben a testvérek (amennyiben a gyermekek igénye és fejlődési érdeke is ezt kívánja), rokonok, barátok, ismerősök egy csoporton belül együtt maradhatnak. Az utánzás, a modellkövetés lehetőségei megvalósulhatnak. A gyerekek és a felnőttek kölcsönös, egymásra ható szocializációja érvényesülhet. Létrejöhet az egyén, a társak és a csoportok szociális viszonyulása: alá-, mellé-, fölérendelt szerepekbe. Az osztatlan szervezésű csoport megoldást jelent a lassabban érő és fejlődő gyermekek 1 - 4 évig tartó óvodai nevelésében. Mindehhez elégséges időt és érzelmi biztonságot nyújt. Az iskolába távozók helyére időszakonként különböző korú gyerekek érkeznek. Változik a csoportok összetétele, a gyerekek más helyzetekbe kerülnek. Régi és új társaikkal az egyéni státuszuk szerepeik is megváltoznak. A visszamaradó,

13

iskola éretlen gyerekek számára, akik azonos korú társaikkal nem mehetnek tovább az iskolába, a státus - és szerepváltozás nem jelent megrázkódtatást. Az osztatlanság kedvező környezeti feltételeket teremt az érzékszervi -, az értelmi-, a beszéd- vagy más fogyatékosságot mutató gyerekek képességeinek csoporton belüli integrált és egyénenként differenciált speciális fejlesztésére. Szükségtelen az osztatlan csoportok kor és fejlettség szerinti különválasztása. Az óvodapedagógusok számára megoldás, a gyermekek számára eredményt az egyénenként differenciált feladatadás és értékelés jelent. Osztottság Az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint eléréséhez megjelenhet az osztott csoportszervezési forma. Ebben a formában hatékonyabban tudjuk fejleszteni a szociális és életviteli kompetenciákat, különös tekintettel a kommunikációs készségekre. A gyermek egészséges, a tevékenységben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát

fejlesztő,

növekvő

időtartamú

(5-35

perces)

csoportos

foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A nevelés alapjai Nevelés feltétele a családias légkör, amelyben a gyermekek a különböző tevékenységeket önként választhatják, és élvezetes játéknak tekintik. Az óvodapedagógus jelenléte, a rendszeresség, és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Nevelés alapja az a környezet, amely figyelembe veszi a gyermekek alapvető biológiai, kulturális és lelki szükségleteit.

14

 Az elfogadás, megértés az önmagáért nyújtott szeretet és odafigyelés szükségletét. Lehetővé teszi, hogy a gyermek azonos maradjon, önmagával megőrizze identitását. (migráns)  Az érzelmi védettség, biztonságigényét, melynek kielégítését szolgálja a csoport helységének otthonossága, átláthatósága, alakíthatósága. Az óvodapedagógusok és a társak megnyugtató közelsége, a biztonságot nyújtó légkör, amelyben az összetartozás az alkalmazkodás igényével együtt mindenki belső szükségletként élheti át.  Az igényt az elismerésre, dicséretre, az óvodapedagógus általi megerősítésre,

mely

elősegíti

a

gyermek

önbizalmát,

alakítja

önértékelésüket.  Az új iránti természetes érdeklődést, amely önálló tapasztalatszerzésre, cselekvésre ösztönöz. Kibővíti a játékterének határait és elvezeti a gyermeket a felfedező tanuláshoz.  A függetlenedés, a fokozatos önállóság igényét. Az önállósodás során a gyermek felfogja, hogy cselekvései másokat is érintenek, örömet, vagy bánatot okozhatnak.  Önmagáért és másokért érzett felelősségét.  Esztétikai élmény iránti igényét.  Az önkifejezés igényét. Szabályok – szokások A MINDI céljához igazodó nevelési feladatok megvalósítását a gyermekek és az

óvodában

dolgozó

felnőttek

nevelési

folyamatban

megvalósuló,

együttműködő aktivitása segíti. A nevelési feladatok tevékeny megvalósítása csak az ezt szolgáló szabály - szokásrendszerben lehetséges, ez teremi meg azt a biztonságot, amely viszonyítási alapul szolgál. Megvalósítását tekintve igazodik

15

az egyén már elért fejlettségi szintjéhez, támaszt nyújt a cselekvő gyereknek és segíti az óvodapedagógust. A szabályok, amelyek automatizálódnak, szokásokká válnak:  szükségszerű velejárói a nevelés folyamatának  fogódzót, biztonságot jelentenek, rugalmasan alkalmazhatók  ésszerűek, pontosak, egyértelműek, a gyerekek és a felnőttek egyaránt ismerik és saját szintjükhöz igazodva alkalmazzák őket  lehetőséget

adnak

arra,

hogy

a

gyerekek

cselekvéseiket

gyakorolhassák, és saját elképzeléseik, és ismereteik alapján hajtsák végre  elégséges időt teremtenek, hogy megfelelő gyakorlással egyénenként a szabály dinamikus sztereotíp- lánccá, azaz szokássá válhasson. Az együttélést segítő szabály, és szokásrendszer területei:  az óvoda általános életrendjével összefüggők  az egészséges életmód kialakítását szolgálók  a környezettudatos magatartást formálók  az egyéni és a közös játékok feltételeit megteremtők  a társas együttműködést elősegítők  a tevékenységeket, foglalkozásokat megszervezők  a magatartási, viselkedéseket megfogalmazók  a csoport adottságaiból, hagyományaiból adódók  az óvoda helyi sajátosságaihoz alkalmazkodók  a család, óvoda, iskola, hagyományait, ünnepélyeit kialakítók és szabályozók  egyéb a csoport összetételétől, sajátosságaitól függők

16

A szabály - és szokásrendszer az óvoda működését és nevelési hatékonyságát szolgálja. Ez indokolja a minden óvodára általánosan érvényes és a helyi sajátosságokat figyelembe vevő rendszerének felépítését.

GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép A gyermek személyisége egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei,

környezeti

hatások

együttesen

határozzák

meg.

A

gyermeknek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet meghatározó. Minden gyermek egyformán részesüljön magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakoztatásának. Óvodakép A MINDI keretében működő óvoda sajátos szervezeti keretek és formák között integrálja-differenciálja az óvoda óvó-védő, nevelési és szociális funkcióját, melyben a gyermekeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg, a családi nevelés kiegészítőjeként. Az óvoda biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Olyan esélylehetőségeket alakít ki a különböző színterek helyi sajátosságainak megfelelően, amellyel az adott szintéren belül élő gyerekek élet - és nevelési feltételeit javíthatja. Az óvoda feladatként fontosnak tekinti a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését. 17

Közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezet segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítanunk

kell,

az

önazonosság

megőrzését,

erősítését,

társadalmi

integrálását az emberi jogok és alapvető szabadság védelmét.

Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi

és lelki

szükségleteinek kielégítése.  Az egészséges életmódra- környezettudatos magatartásra nevelés  Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása  Az anyanyelvi és kommunikációs készség - értelmi képesség fejlesztés, nevelés megvalósítása  A speciális kompetenciák fejlesztése  A nagyothalló és gyengén látó gyermekek integrált nevelése és fejlesztése  Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem, vagy magatartás szabályozási zavarral) küzdő gyermekek nevelése Egészséges életmódra- környezettudatos magatartásra nevelés Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényeinek alakítása az

óvodás

életkorban

kiemelkedő

jelentőségű.

Az

elsődlegesen a gyermek testi fejlődésének elősegítését célozza.

18

egészségvédelem

Az egészséges életmódra nevelés célja:  A gyerekek alapvető biológiai - fiziológiai szükségleteinek kielégítése  Kultúr- higiénés szokások kialakítása  Egészségfejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív változásainak bekövetkezése Az egészséges életmódra nevelés területei: o Gondozás o Egészség védelem o Betegség megelőzés o Személyes motívumok, higiéné alakítása o Mozgás, edzettség o Egészséges környezet megteremtése o A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatosság Az életkori sajátosságaiból eredően a kisgyermek mozgásigénye nagy, amelynek kielégítésére törekedni kell. A mozgásfejlődésre épül, az egészséges életmód, a testápolás, az önkiszolgálás, az egészségmegőrző szokások kialakítása. Az óvodás gyerekre vonatkoztatva tudjuk, hogy minden gyermek más és más, mindegyiküknek más az egészségügyi állapota, edzettsége, teherbíró képessége. Az egészséges életmódra nevelés folyamatában a következőket kell szem előtt tartani: A személyi, környezeti higiéné, a mozgásos életmód, az egészséges táplálkozás és kultúrált étkezés, az egészséget károsító magatartásformák elkerülése,

megfelelő

szakemberek

óvodapedagógussal együttműködve.

19

bevonásával,

szülővel

és

Az óvodapedagógus feladatai az egészségneveléssel kapcsolatban  Megteremti a gyermekek testi – lelki egészségvédelmének feltételeit  a mozgás, mindennapos testnevelés, testmozgás és pihenés összhangját 

az egészséges táplálkozás feltételeit

 az egészséges életritmus, életvezetés koncentrációját  a prevenciós, korrekciós speciális gondozási feladatok ellátását (DADA)  biztosítja az egészséges környezetet  kialakítja a környezet védelemhez kapcsolódó szokásokat  kialakítja a család és az óvoda együttműködésén alapuló kapcsolatát  megelőzi a bántalmazást, erőszakot, baleset és szükség estén elsősegélyt nyújt A gyermek egészségnevelésének fejlettségi mutatói iskolába lépéskor  Kialakulnak az életkornak megfelelő egészséges életmód szokásai (a gondozás és a mozgás fejlettségi mutatói az adott területnél találhatók) Az érzelmi nevelés és szocializáció A gyermek alapvető szükséglete az érzelem, amely szubjektív állapotát, környezetéhez való viszonyát fejezi ki. Minden tevékenységét, kapcsolatai minőségét érzelmei befolyásolják, miközben alakítják beállítódásukat, erősítik önállósodásukat Az érzelmi nevelés és szocializáció célja  Biztonságos és derűs, kiegyensúlyozott légkörben a gyermekek önértékelésének alakítása

20

 A gyermekek egyéni érdekeinek figyelembe vételével képességeik erkölcsi, akarati tulajdonságaik kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái által vezérelve. A nevelési gyakorlat bizonyította, hogy a nevelés alapja az a környezet, amely figyelembe veszi gyermekek alapvető biológiai, kulturális és lelki szükségleteit:  Az elfogadás, megértés, az önmagukért nyújtott szeretet és odafordulás szükségletét. Lehetővé teszi, hogy a gyerek azonos maradjon önmagával, megőrizze identitását.  Az érzelmi védettség biztonság igényét, amelynek kielégítését szolgálja a csoport helységeinek otthonossága, átláthatósága, alakíthatósága. Az óvodapedagógusok és a társak megnyugtató közelsége, a biztonságot nyújtó légkör, amelyben az összetartozást az alkalmazkodás igényével együtt mindenki belső szükségletként élheti át.  Az óvodapedagógus – gyermek, gyermek – dajka, gyermek – gyermek kapcsolatát pozitív attitűd érzelmi töltés jellemezze.  Az igényt az elismerésre, dicséretre, az óvodapedagógus általi megerősítésre,

mely

erősíti

a

gyerekek

önbizalmát,

alakítja

önértékelésüket.  Az új iránti természetes érdeklődést, amely önálló tapasztalatszerzésre alkotó cselekvésre ösztönöz. Kibővíti a játék terének határait és elvezeti a gyereket a felfedező tanuláshoz. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek rá tudjon csodálkozni az őt körülvevő környezetre.

Ismerje

szűkebb

és

tágabb

környezetét,

amely

a

szülőföldhöz való kötődés alapja.  A környezet önálló alakításának szükségletét.  A függetlenedés, a fokozatos önállósodás igényét. Az önállósodás során a gyerek

felfogja, hogy cselekvései másokat is érintenek, örömet, vagy

bánatot okozhatnak.

Önmagáért és másokért érzett felelőssége,

cselekedetei motívumává válnak. 21

 A szépség, a harmónia, az esztétikai élmény iránti igényt, a művészetekben való részvétel örömét  Az önkifejezés igényét Az óvodapedagógus feladatai a gyermekek szükségleteire épülő érzelmi neveléssel és szocializációval kapcsolatban  Kialakítja a derűs, biztonságos környezetet  Törekszik a gyermekek testi szükségleteinek kielégítésére  Pozitív érzelmi töltésű kapcsolat kialakítását tartja a legfontosabbnak  Viselkedése tükrözi az erkölcsi normákat, nevelésében a szó – cselekvés összhangja érvényesül A gyermek érzelmi és szociális fejlettségének mutatói iskolába lépéskor  Azonosul a csoport normáival, értékeivel  Megbízatásokat elfogad és teljesít a csoport érdekében  Társaival és felnőttekkel együttműködésre képes, törekszik a megegyezésre  Tolerálja társai különbözőségét  Megjelenik az önértékelés képessége  Segítőkészség jellemzi  Belátja tévedéseit, hajlandó korrigálni hibáit  A siker, kudarc megélése feldolgozása során fejlődik önértékelése kialakul kudarctűrése  Megjelenik a teljesítményigény

22

Az anyanyelvi és kommunikációs készség - értelmi képesség fejlesztés, nevelés megvalósítása

Anyanyelv Az anyanyelvi nevelés jelen van az óvodai élet minden mozzanatában. Beépül a gyerekek tevékenységeibe, megnyilvánulásaiba, a társaikkal és az óvónőikkel való kapcsolataikba. Az óvodában az anyanyelvi nevelés alapja a szeretetteljes, szóbeli közlést kiváltó légkör, amelyben a beszéd és a gondolkodás a mozgással koncentrációt alkot. Az anyanyelvi nevelés célja:  A gyermekek nyelvi kommunikációs kedvének felkeltése, ösztönzése, amely lehetővé teszi a kapcsolatok létesítését, fenntartását és a verbális együttműködést társaikkal és a felnőttekkel.  Tiszta hangképzéssel választékos és a helyzetnek megfelelő kiejtések helyes használata  Anyanyelv megismerése, tisztelete A program kereteinek koncepcionális alapelemei - a folyamatosság, az osztatlanság, a koncentráció és a specializáció - befolyásolják az anyanyelvi fejlődést - nevelés feltételeit, lehetőségeit. A

folyamatosság

hosszabb

és

összefüggő

időkeretei

a

gyermekek

beszédkedvére is hatást gyakorolnak. Nyugodtabbak, szívesebben nyilatkoznak meg. Könnyebben valósítható meg az egyenkénti differenciálás. Lehetőség nyílik, a gyermekek nyomon követésére, megfigyelésére egyénileg, páronként, vagy kisebb csoportokban. Már a korai időszakban érzékelhetőek a

23

beszédhibák, így súlyosságuk enyhíthető. Sor kerülhet különböző szervezeti formák között a gyerekek speciális fejlesztésére is. A folyamatosság kedvez a gyerek - gyerek, a gyerek - pedagógus, valamint a pedagógus

-

gyerekek

közötti

kommunikáció

és

metakommunikáció

kialakulásának, a gondolkodás fejlődésének. Az iskola megkezdése előtt a gyerekek eljuthatnak nyelvi - kommunikációs képességeik azon szintjére, amely lehetővé teszi kapcsolatok létesítését és fenntartását, a verbális együttműködést társaikkal és a felnőttekkel. A tiszta, választékos és a helyzetnek megfelelő kifejezéseket jól használják. A csoportformák keretei között motiváló erővé válik az érettebb társaktól kapott beszédpélda. Hozzájárul ehhez az óvodapedagógusok modellértékű beszéde is. A fejlettebb gyerekek beszédbiztonsága, bátrabb beszéde utánzásra készteti kisebbeket, gátlásosakat, az egyéb problémákkal, nehézségekkel küzdőket. Hamarabb kialakul a beszédfegyelem is, mert a gyerekek megtanulják a másik fél meghallgatását. Az óvodapedagógus a szervezett játékokban és valamennyi kötetlen foglalkozásában tudatosan megtervezi az anyanyelvi fejlesztés feladatait. Úgy építi fel, fogalmazza meg kérdéseit, magyarázatait, hogy azok a kisebbek számára is érthetőek legyenek, a nagyobbaknak pedig ismétlésül szolgáljanak. Ügyel arra is, hogy az anyanyelvet fejlesztő feladatokat adjon a különböző műveltségi területek anyagainak feldolgozásához. A koncentráció lehetővé teszi, hogy valamennyi foglalkozási tárgyban szerepet kapjon, különböző formákban, az anyanyelvi nevelés. Ezért az óvodapedagógus olyan irodalmi, zenei anyagokat választ ki, amelyeknek beszédnevelő értékük van. Az anyanyelvi játékokkal olyan feladatokat ad, amelyek bővítik a gyerekek szókincsét. A gyakorlás során fejlődik a gyerek spontán beszédhang-ejtése és beszédritmusa. A nyelvi játékok a gyerekek gondolkodását is fejlesztik.

24

A specializáció alkalmat teremt arra, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekkel az óvodai csoporton belül - együtt és külön – foglalkozzanak . A nyelvi fejlesztés szocializációjukat is elősegíti. Az óvodapedagógus feladata:  Megteremti a helyzeteket, amelyekben a gyerekek beszélhetnek örömeikről, problémáikról, vagy arról, ami őket foglalkoztatja.  Fejleszti saját beszédét elkerülve a modorosságot  Tudatosan tervezi meg az anyanyelvi nevelés feladatait  Úgy szól a gyerekekhez, hogy megértsék, legyen szemléletes és képszerű, amit mond  Támogatja, hogy a gyermekek kérdezhessenek, válaszoljon nekik és kérdezze vissza őket, engedje meg, hogy a társaik is válaszoljanak.  Tudatosítsa a gyerekekben, hogy ugyanarra a kérdésre többféle válasz is adható, és közülük több is igaz lehet, ezzel ösztönözze őket a változatos nyelvi fordulatok, kifejezések használatára.  Adja meg a lehetőséget ahhoz, hogy a gyerekek kezdetben őt utánozzák, helyes mintaadással segítse őket

abban,

hogy

kialakítsák

saját

kommunikációs rendszerüket.  Elégséges időt adjon mindenki számára ahhoz, hogy az érzelmileg fontos tapasztalatait elmondja, kérdéseit megfogalmazza (beszédlégkör).  Segítse és erősítse meg a gyerekek beszéd kapcsolatait, kommunikációját, nonverbális kifejezéseit.  Fogadja el és erősítse meg azokat a tájnyelvi fordulatokat, amelyeket a gyermekek beszédükben használnak  A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben, és élethelyzetekben való gyakorlása

25

 Gondoskodjon arról, hogy a kétnyelvű környezetben a gyermekek saját anyanyelvükön is beszélhessenek egymással, és azzal az óvodai dolgozóval, aki nyelvüket beszéli  Ismerje fel a beszédhibákat, a hiányzó vagy a rosszul képzett hangokat, a hangszín és a beszédritmus rendellenességeit, és a gyermekek megfelelő szakirányú fejlesztését tartsa szem előtt.

A gyermek kommunikációs képességeinek jellemzői az iskolába lépéskor  Képes a kapcsolatteremtésre  Érti a közléseket  Aktív és passzív szókincse gazdag és árnyalt  Ismeri és használja a térbeli, időbeli és mennyiségi relációkat  Egyszerű és összetett mondatokat használ, miközben törekszik a nyelvtani egyeztetésre  Beszédében minden szófajta és mondatfajta megjelenik  A szituációnak megfelelő hangerővel beszél  Közlésvágyát késleltetni képes  Metakommunikációs jelzéseket megérti, s adekvátan használja  Beszéde érthető, hibátlan artikulációval beszél  Beszédritmusa folyamatos  Feladatvégzését tudatosság, kitartás jellemzi, képes az erőfeszítésre A speciális kompetenciák fejlesztése  Célunk, a játékos tevékenységeken keresztül tudományosan és sokoldalúan

közvetíteni

az

ismereteket,

környezettudatos magatartást.

26

és

megalapozni

a

 Az általános alapok fejlesztése mellett a tehetséges, kivételes képességű gyermek felismerése, fejlődésük elősegítése és támogatása.  A hátrányokkal küzdő gyermekek és családjaik segítése, különös tekintettel a veszélyeztetett, valamint a sajátos bánásmódot igénylő gyermekre.

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI, ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Játék A Pedagógiai Programunk koncepciója szerint az óvodai nevelés folyamatában a gyerekek játék tevékenységében integrálódnak a gondozási, a munka- jellegű és tanulási tevékenységek. A szükségletek által motivált tevékenységek komplex együttese magába foglalja

a

gyermekek

képességeinek

fejlesztését

miközben

cselekvő

részvételükkel a teljes személyiségüket is alakítja, formálja. Fejleszti a gyerekek intellektuális értékrendjét, magatartását és viselkedéskultúráját. Így juttatja el őket egyénenként arra a szintre, amely az iskola megkezdéséhez szükséges. Mindez a gyerekek fejlesztésében lehetővé tesz bizonyos differenciáló nevelési eljárásokat, amelyek elősegítik fejlődésüket. A Pedagógiai Programunk, a játékot az óvodás gyermek legjellemzőbb életmegnyilvánulásának, az iskola előtti kor legfontosabb, leginkább fejlesztő alaptevékenységének, nevelési eszközének módszerének, szervezeti keretének formájának tekinti. A gyermekek egész napját a játéktevékenység szövi át és határozza meg. Ebben zajlik tapasztalataik, ismereteik, élményeik feldolgozása. Ebből indulnak ki, és ehhez térnek vissza valamennyi tevékenységükből.

27

A játékban érvényesülnek azok az érzelmi hatások, amelyek a gyerekeket a megismerés folyamatában érik és a társas magatartásukat is befolyásolják. Formálják a környezetben élő felnőttről alkotott véleményük kialakítását. Segítik a szociális magatartásukat alakító modellek követését, a példaképek választását. A játék :  Kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység  A gyerekek alap, és fejlesztő tevékenysége, nevelési eszköze  Szabadjáték érvényesül a nap folyamán,  Mozgástere gyereknek, csoportnak, óvónőnek,  Gyűjtőhelye

az

általuk

felhasználható

eszközöknek,

tárgyaknak,

anyagoknak,  Feldolgozási lehetősége a különböző témakörökhöz tartozó  Kísérletezési színtere a meglévő ismeretek átalakításának, az újabbak felfedezésének,  Kapcsolatteremtés lehetősége a társas és a személyi kapcsolatoknak, a kommunikációnak és metakommunikációnak,  Megismerési alkalma a gyerekekkel kapcsolatba kerülő pedagógusoknak, felnőtteknek.

Célja:  Kezdeményező, alkalmazkodó, kitartó, alkotó, másokat elfogadó, segítő, derűs, harmonikus szeretetteljes gyermeki személyiség formálása  A gyermekek élményeinek, tapasztalatainak, ismeretének, cselekvő játékos feldolgozása

28

Az óvodapedagógusok játékkal kapcsolatos feladatai Az óvodapedagógus:  Megteremti azokat a tapasztalatszerzési lehetőségeket, ahol a gyerekek már meglévő vagy új ismereteiket, élményeiket szerezhetik.  Tudatos tervező és szervező munkával kialakítja azokat a feltételeket (idő, hely, eszközök), amelyek között a gyerekek feldolgozhatják, átalakíthatják, továbbfejleszthetik tapasztalataikat.  Gondolatban felkészül arra, hogy a játékba integrált tanulás témái milyen műveltségi területeken belül és tartalmi megközelítésben kerüljenek feldolgozásra.  Összegyűjti, előkészíti azokat az anyagokat, eszközöket, amelyek motiválhatják a gyerekek témaválasztását, tartalmi feldolgozását spontán vagy a kötetlen foglakozások keretében.  Igyekszik megismerni, hogy a gyerekek képességeik, neveltségük szintjén hol tartanak, mikor és hogyan juttathatja el őket fejlődésük következő, magasabb szintjére.  Kiválasztja, hogy a játékba ágyazott kötetlen foglalkozások keretében a gyermekek érdeklődését figyelemmel kísérve milyen irányba bontsa ki az adott témakörök tartalmát és ezeket a szerepjátékok keretében, hogyan éltesse tovább.  Megtervezi az osztatlan csoportok életkorból és a gyerekek különböző szintű

fejlettségéből

kiinduló

foglakozások

kezdeményezését

és

folyamatát.  Az osztott csoport szervezésénél kiemelt figyelemmel van az eltérő fejlettségi szintekre, és a differenciálás széles lehetőségére.  Figyelemmel kíséri a csoport társas kapcsolatainak alakulását, az alá,mellé- és fölérendelt szerepek vállalásának alakulását újfajta személyi szerveződését. 29

 Megkülönböztetett figyelmet szán annak, hogy a különböző játékfajták hogyan jelennek meg a gyerekek játékában, mennyire integrálódnak és differenciálódnak.  Az óvoda és az óvodapedagógus feladata megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőséget biztosítani a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus – szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz és a játék során megjelenő mozgáshoz.  Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét.  Bővíti

a

szabályjátékaik

körét,

különös

tekintettel

azokra

a

mozgásfejlesztő játékokra, amelyeket a gyerekek a csoportszobán kívül más helységekben vagy a szabadban játszhatnak.  Kezdeményezi és megteremti a feltételeit azoknak a játékoknak, amelyeket a gyerekek különböző természetes anyagokkal: vízzel, homokkal, kavicsokkal, levelekkel a szabadban és az óvoda belső tereiben játszhatnak.  Minden gyermek önállóan és szabadon választhat, az összes játékfajta, játéktevékenység és játékeszköz között. Gondozás A gyermekek egészséges életmódjának megalapozását a gondozás szervezeti keretei, formái teszik lehetővé. Gondozás célja:  Az egészséges életvitelhez szükséges készségek megalapozása

30

A gondozás szorosan kapcsolódik a különböző tevékenységekhez: A játékhoz, a munka jellegű feladatokhoz és a tanuláshoz.

A gyermekek

egészséges életrendjét az óvodában kialakult koncepció alapján a napirendi szakaszok folyamatossá tétele teremtette meg. Így vált lehetővé, hogy a gyermekek a gondozási műveleteket egyéni szükségleteinek megfelelően akkor, úgy és olyan ütemben végezhessék el, ahogyan erre már képesek. Ebben a folyamatban az óvónő és a dajka is segíthet. A gyerekek sürgetés nélkül annyi segítséget kaphatnak és igényelhetnek, amennyire az adott helyzetben és a további fejlődésükhöz szükségük van. Ez meggyorsíthatja önállóvá válásukat is. A folyamatosság által teremtett nyugalom - frusztráció nélküli együttélés - biztonságot, testi és lelki harmóniát eredményez. A programunk messzemenően segíti a gondozási műveletek, differenciált fejlesztését. Az egésznapi nevelési folyamatban az óvodapedagógusok, és a dajkák megosztott jelenléte, segítsége, a gyerektársak modellje és támogatása szociális értékű. A gondozási tevékenység nevelő hatását több tényező befolyásolja:  Az óvoda helyi sajátosságai (épületi adottságai, berendezési tárgyai, felszerelési eszközei, a csoportok létszáma, kor és nemek szerinti csoportosítása)  A család – óvoda életrendjének összehangolása  Egészségvédő és fejlesztő program  Az egymást követő napirendi szakaszok a játékból kiindulva és abba visszatérve - válhatnak folyamatossá, a gyerekek fejlettségéhez viszonyulva, rugalmassá.  Ehhez kapcsolódik az óvoda házirendje, heti rendje és így valósul meg az együttműködés az óvoda többi csoportjával.

31

Testápolás, tisztálkodás Az emberi szervezet bioritmusa szerint kialakuló étkezések velejárója- előtte és/ vagy utána - a WC használata és az ezt követő tisztálkodás. A folyamatosság teszi lehetővé, hogy a különböző családi háttérből étkező gyerekek higiénés szokásait az óvodapedagógus megismerje, és ennek megfelelően segítse. Ezzel a láthatósággal azonban visszaélni nem lehet. Minden intimitás a gyerek és az óvónő személyes ügye. A "csak rád és rám" tartozik elfogadásával, a gyerek bizalommal fordul nevelőihez, dajkáihoz. Ezt erősíti meg a WC fülkék függönnyel való ellátása, hogy a gyermek nyugodtan végezhesse el szükségleteit. A gyermekek testének ápoltsága magánügy, amely legtöbbször, de nem kizárólagosan a szociális helyzet függvénye. A gyerek hozza magával azzal a szokásrenddel és igényszinttel együtt, ami a családjában kialakult. Ez is indokolja, hogy a gyereket semmiért se marasztalják el nevelői és gondozói segítsék abban, hogy higiénés szükségletei is kialakulhassanak. Az óvodapedagógus feladatai a testápolással kapcsolatban  Biztosítja a testápoláshoz szükséges feltételeket  A gyermekek fejlettségi szintjét szem előtt tartva, segíti a gyermekek testápolását, az intimitását megtartva A gyermek testápolással kapcsolatos mutatói iskolába lépéskor:  Önállóan tisztálkodjanak, mossanak kezet, minden olyan tevékenység után, amikor szükséges  Figyelmeztetés nélkül mossanak fogat, fésülködjenek, használják a WC-t  Zsebkendőt önállóan használják  Tisztálkodó eszközöket tartsák rendben

32

Öltözködés A folyamatosság az öltözködésben is érvényesül. Az öltözködés gyakorlásában megismeri saját testét, ez elősegíti a testséma kialakulását, fejleszti önállóságát, fontos a szóbeli pozitív megerősítés. Az öltözködésnél a segítségnyújtás a gyermekek egyéni fejlettségéhez mérten történik abban a körforgásban, mely a csoporton belül és kívül a felnőttek között, a felnőttek és a csoport együttműködésében jut kifejezésre. A differenciált segítségnyújtás által rendezettebbé válik a ruhák elhelyezése, elrendezése, összehajtása, elrakása. A folyamatos napirend miatt nyugodtabb és gyorsabb a gyermekek öltözködése is, mert tudják, hogy bemehetnek játszani vagy kimehetnek a szabadba. Óvodapedagógus feladatai az öltözködéssel kapcsolatban  Megteremti az öltözködés feltételeit  Személyre szabottan segíti a gyermekek önálló öltözködésének alakulását, a testséma fejlődését A gyermek öltözködéssel kapcsolatos mutatói az iskolába lépékor:  Önállóan öltözködjön az időjárásnak megfelelően  Ruhájukat gombolják be, cipőjüket fűzzék, és kössék be  Ruhájukat esztétikusan összehajtva rendezzék  Ügyeljenek saját külsejükre, melybe megjelenik a szépre, ízlésesre való törekvés  Öltözködésnél segítsenek kisebb társaiknak Táplálkozás, étkezés A kulturált étkezési szokások kialakulását, annak természetes légkörét, a merev étkezési szabályok feloldása teremti meg. A gyerekek étkezéseik időpontját egy adott időkereten belül - szükségleteiknek és tevékenységüknek megfelelően

33

szabadon választhatják meg. Eldönthetik, hogy az erre a célra előkészített asztalokhoz (1-2) mikor és kivel ülnek le étkezni. A reggeli és az uzsonna az önkiszolgálásra épül és az önállóság kialakulására gyakorol kedvező hatást. A naposi feladatok elvégzéséhez az ebéd teremti meg a közösségért végzett munka jellegű tevékenység optimális feltételeit. Az óvodapedagógusok és a dajkák feladatmegosztásban dolgoznak az étkező gyerekek mellett. A gyerekek addig maradhatnak az asztalnál (tól - ig időben) ameddig étkezésüket befejezik. A gyorsabban étkezők nem várakoznak, a lassabban étkezőket elmarasztalás nem éri. Étkezés közben senki sem kényszerül az étel elfogyasztására és nem tiltott az azonos asztalnál ülők egymás közötti beszélgetése sem. Az óvodapedagógus feladatai az étkezéssel kapcsolatban  Megteremti a kultúrált étkezés feltételeit  Megismerteti, majd felügyeli, ellenőrzi az étkezési szabályok betartását  A gyermekek fejlettségi szintjét szem előtt tartva segíti a gyermekek étkezését  Fokozatosan megkedvelteti a gyermekekkel a számukra ismeretlen ételeket  Az egész nap folyamán biztosítja a folyadék bevitel lehetőségét A gyermek étkezéssel kapcsolatos mutatói az iskolába lépéskor  Váljon szokássá az étkezés előtti kézmosás  Képes legyen az étkezéssel kapcsolatos önkiszolgálásra  Tudja kiválasztani a kívánt ételt  Kultúráltan étkezzen  Váljon igényévé a tiszta asztali környezet 34

 Készségszinten használják az evőeszközöket, szalvétát  Jelezze, ha valamelyik ételt nem szereti, és keveset kér belőle  Étkezés után mosson fogat Pihenés A megváltoztatott szervezeti keretek, a folyamatosság és osztatlanság lehetőséget teremtenek arra, hogy a gyerekek alvásigényüknek megfelelően kevesebbet, vagy többet alhassanak. Az ebédidő folyamatossága és az előre elkészített fekvőhelyek elhelyezése lehetőséget adnak ahhoz, hogy a gyermekek, ha maguktól felébrednek, vagy egy bizonyos idő elteltével, ha kipihenték magukat (nagycsoport), felkelhessenek. Ilyenkor csoportszobájuk erre alkalmas részében uzsonnáznak, majd játszanak. Mindezt megtehetik, ha társaik nyugodt alvását, pihenését nem zavarják. Az alvás időpontja a gyerekek igényétől függ. Az óvodapedagógus feladatai a pihenéssel kapcsolatban  Megteremti a nyugodt pihenés feltételeit  Tiszteletben tartja a gyermekek egyéni szokásait és az otthonról hozott anyapótló eszközöket Edzettség védelme A mozgásszervek fejlődésének belső élettani ingere a mozgásra való késztetésben mutatkozik meg. A mozgás belső igény, élmény a gyermekek számára, amit felszabadultan, jókedvűen, örömmel végeznek. Ezért a mozgás legkedvezőbben a szabad levegőn biztosítható. A szabadban való tartózkodáskor a mozgásigény kialakítása mellett a napfény biológiai értéke biztosítja a fejlődés külső biológiai feltételeit.

35

Az edzés lehetőségei, formája az óvodában  Mindennapos levegőzés (télen is)  Korcsolya  Kirándulás  Egészségfejlesztő testmozgás  Udvari élet, játékok Az óvodapedagógus feladatai az edzéssel kapcsolatban  A gyermek abban fejlődik legjobban, amiben jól érzi magát, ennek megteremtése az óvodapedagógus elsődleges feladata  Az óvodába lépéstől követi a gyermek edzésének, teherbíró képességének, fizikai fejlődésének alakulását  Biztosítja az edzéshez szükséges feltételeket  Körültekintően, a gyermekek egyéni szervezeti, fizikai adottságai figyelembe véve tervezi, az edzés lehetőségeit

Verselés, mesélés Az anyanyelvi kultúra a műveltség megalapozását szolgálja.

Célja:  A gyermek világképének kialakítása  Magyar

népköltészet,

klasszikus

és

megismertetése  Erkölcsi és esztétikai értékek közvetítése

36

kortárs

irodalmi

művek

 Érzelmi biztonság megadása A nevelés tartalmát tekintve szorosan kapcsolódik a környezet jelenségeihez, a természethez és társadalomhoz, azok mindennapi eseményeihez. Átfogja azokat a helyi körülményeket tükröző néphagyományokat, amelyek a hétköznapokat és az ünnepnapokat hagyománnyá, szokássá alakítják. A folyamatos napirend kedvez az irodalmi művek felhasználásának. A környezet megismerését célzó kötetlen foglalkozások tartalmi feldolgozása, elképzelhetetlen az irodalmi műfajokkal való koncentráció nélkül (mesével, elbeszéléssel, verssel, mondókával stb.). Ugyanez történhet a szabad vagy a szervezett játékok keretén belül is. Az irodalmi anyag, a mondanivaló ugyanúgy motívuma lehet a játéknak, mint a környezet megismerésekor szerzett tapasztalat, vagy amikor a gyerekek irodalmi élményeiket vizuálisan ábrázolják. A népi mondókák, versek, népi játékok – klasszikus és kortárs szerzők által megzenésített formában - erősítik az irodalom és a zene kapcsolatát, fokozzák a gyerekekre gyakorolt hatását. A mese alkalmas arra, hogy bemutassa a külvilág és az ember belső világa közötti kapcsolatot. Mágikus világképe, amely csodákkal van tele, ráébreszt a mélyebb értelembe vett realitásra. A

folyamatos

szervezeti

napirend

keretei

között

az

óvodapedagógusoknak számtalan lehetőségük van arra, hogy a gyerekeknek mesét mondjanak, velük képeskönyveket nézegessenek. Megfelelő feltételek között – kötetlen/kötött formában foglalkozásokat is kezdeményezhessenek, ugyanazt a mesét, elbeszélést, igaz történetet, mondókát - verset egy napon belül többször is elmondhassák, s alkalmat adhassanak a saját mesealkotásra is, amiben kifejezhetik önmagukat.

37

Az

óvodapedagógus

feladatai

a

versélés,

mesélés

tevékenységgel

kapcsolatban:  Megtervezi

a

mesék,

nép–klasszikus,

kortárs

alkotások

anyaggyűjteményét  Megteremti az élmény átadásához szükséges családias, biztonságot nyújtó légkört  A foglalkozásokat kötetlen/kötött formába szervezi  A mese, versmondás befogadását zavaró külső ingereket kiküszöböli  Érzelmileg megragadó személyes előadásmóddal közvetíti a verselés, mesélés anyagát  Kialakítja a mindennapi mesélés igényét, amely egyik biztosítéka annak, hogy a gyermekek a régi és új benyomásokat elfogadják, és többször feldolgozzák  Bensőséges személyes kapcsolatot alakít ki a gyermekekkel, amely feltétele a mese hatására keletkezett élmények belsővé válásának és feldolgozásának.  Segíti az önálló vers és mesealkotást, amelyet a feldolgozás után vizuálisan és mozgásukban is kifejeznek.  Elvezeti a gyermekeket a mindennapi életről szóló, vagy annak egyegy mozzanatát magában foglaló állatmeséktől, rövid történetektől, a bonyolultabb népmesék képi világához és történéseihez  Szükség esetén segíti a szimbolikus- szerepjátékot, bekapcsolódik az előkészítés feladataiba, és a szerepek felosztásába  A mesekönyveket, a képeskönyveket hozzáférhetővé teszi a gyermekek számára  A

gyermekeket

a

könyvek

megbecsülésére neveli  Gyermekszínház látogatást szervez

38

helyes

használatára,

értékük

A gyermek fejlettségének mutatói, a verselés, mesélés tevékenységben, iskolába lépéskor:  Várja, igényli a vers - mese hallgatást  Ismeri a magyar népmesék, klasszikus és kortárs művek világát és hőseit  Szívesen ismételget verseket, ritmusokat  Képes meséket, történeteket kitalálni, azokat mozgással megjeleníteni, kifejezni  Megőrzi a könyvek épségét

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A zene esztétikum, rend szükséglet az egyént és a közösséget fejlesztő hatásegyüttes. A zenei anyanyelv az óvodás korú gyerekek legbensőbb megnyilvánulása, az érzelmek hordozója, a képzelet előidézője, a kreativitás megnyilvánulási lehetősége. Az óvodai ének, zene, énekes játék, gyermektánc nevelés célja:  A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, ízlésformálása. esztétikai fogékonyságának alakítása  A gyermekek zenei képességeinek kibontakoztatása és zenei kreativitásának alakítása A MINDI óvodai programban az ének, a zene, énekes játék a nevelés része. A gyermekek számára alkalmas mondókák, dalos játékok, eltáncolt dallamok és zenehallgatásra szánt dalok, átszövik a teljes nevelési feladatot. Önálló helyet foglalnak el a foglalkozási tárgyak sorában.

39

A zenei nevelés alapelvek szerint  A zenei nevelés minél korábban kezdődjön.  Művészileg is értékes zenét azok a néphagyományok adják, amelyek minden nép zenei identitását erősítik.  Az óvodában a zenei nevelésben elsőbbséget az emberi hang és az örömteli éneklés jelenti. Ehhez kapcsolódik a gyermektánc, amely a gyerekek mondókáit - dalait kísérheti.  A

mondókázás,

éneklés,

zenélés

nem

kötődik

konkrét

időpontokhoz és mozgásokhoz. Akkor jelenik meg, amikor a gyereket erre motiválja. A MINDI óvodai programjába a zenei nevelés szervezeti keretei- formái: o Kötetlen/kötött foglalkozások o gyerekek által kezdeményezett alkalomszerű játékok o más műveltségi területekhez kapcsolódó zenei nevelés Kezdeményezés: o A játékból kiindulva, megfelelő időpontban történik, a gyerekek kapcsolódása önkéntes. o A távolmaradó gyerekek tovább játszhatnak, de nem zavarhatják meg a foglalkozáson résztvevőket. Közben, szimultán figyelhetnek, vagy be is kapcsolódhatnak o Előnyös, ha a foglalkozás kezdeményezése motiválja a gyerekeket, de emellett fontos feladat a feltételek (hely, eszközök stb.) előkészítése is. o A foglakozások anyaga a magyar népi mondókák és népi játékok mellett

más

népek

illetve

kortárs

művészeti

alkotások

megismerését is felöleli. A zenehallgatás során találkoznak a

40

gyerekek néhány klasszikus és értékesnek tartott zenei alkotással is. A gyerekek által kezdeményezett alkalomszerű játékok o A mondókákat, énekeket felidézheti egy tárgy, egy eszköz, vagy esemény, amely motiváló

tényezővé válhat.

o A dalokhoz kapcsolódó mozgások, játékok nem mindig ugyan azok. Változtathatnak rajta a gyerekek úgy, ahogyan akarják, improvizálhatnak is igényeik szerint. o Minden, ami a gyerekek környezetében történik, ismétlésre, néhány perces éneklésre, vagy éppen zenehallgatásra késztethet. o Az egyéni fejlesztésre szánt feladatok beépülnek a játékba. Akár páros, vagy kisebb csoportos formák - keretek között a gyerekek érzelmi kifejezéseinek is teret adhatnak. o Bizonyos énekes játékok a kapcsolatfelvétel és együttműködés szempontjából fontossá válhatnak. A társak érintése, az egymásra figyelés, a közös tapsolás az összetartozás érzését erősíthetik. o A gyermekek ritmusérzékét fejleszthetik a különböző mozgások táncok. o A megismerő képességek közül a figyelem és az emlékezet a ritmusvisszhanggal,

mozgások

megfigyelésével,

utánzásával

fejlődik. Az óvodapedagógus feladatai ének, zene, énekes játék, gyermektánc neveléssel kapcsolatban  Megteremti a feltételeit annak, hogy a nap folyamán a gyermekek kedvük szerint énekeljenek, zenéljenek

41

 Tervező munkája a gyerekek fejlesztésére irányuljon, szervezett és spontán formában fejleszti a gyermekek hallását, ritmusérzékét, mozgását  A dalanyag kiválasztásánál figyelembe veszi a csoport összetételét, fejlettségi szintjét  Játékidőben egyénenként és /vagy kisebb csoportokban foglalkozzon a gyerekekkel, ha szükséges speciális nevelési eszközöket is alkalmaz  Megismertet a gyermekekkel hangszereket, azok használatát  Nevelési feladatai megvalósításában a játékot és a játékosságot tekintse elsődlegesnek.  Zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe veszi a nemzeti és a multikulturális kisebbség zeneanyagát, zenei kultúráját. A gyermek zenei fejlettségének mutatói iskolába lépéskor:  Szívesen mond mondókákat, ritmusokat  Örömmel énekel változatos dallamokat egyénileg, csoportosan  Képes differenciálni és felismerni a mély – magas, halk - hangos hangokat, tárgyi és természeti környezet hangjait  Szívesen játszik énekes játékokat különböző tér és mozgásformákban  Kialakul igénye a rendszeres zenehallgatásra  Ismeri és használja a ritmushangszereket  Érzékeli és visszaadja a mondókák egyenletes lüktetését, ritmusát, dallamait

42

Rajzolás, mintázás, kézi munka A rajzolás, a festés, a mintázás, építés, képalakítás a kézi munka, ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. Az ábrázoló tevékenység célja:  A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül  Igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására A különböző tevékenységek, műveletek, technikák gyakorlása közben fejlődi a gyerekek képi, térplasztikai kifejezésmódja, térbeli tájékozottsága, formavilága, színérzékelése. Formálódik gondolkodásuk, esztétikai értékrendjük, gazdagodik érzelemviláguk. A képző - és iparművészettel való találkozások gazdagítják és fejlesztik képi látásmódjukat, s kifejezőképességüket, szolgálják a vizuális kifejezés nyelvének megismerését. A képzőművességekkel való ismerkedésük a manuális fejlesztés mellett az önkifejezés egyfajta lehetőségét jelenti a gyerekek számára. Az óvodapedagógusok számára számtalan lehetőség adódik ahhoz, hogy a különböző téma - és tárgykörökhöz kapcsolódó, a gyerekek fejlődését fejlesztését elősegítő feladataikat elvégezzék. Az óvodapedagógusok feladatai az ábrázolás tevékenységgel kapcsolatban  Előkészítik azokat az anyagokat, eszközöket, amelyek játékidőben inspirálják a gyerekeket arra, hogy minél többször részt vegyenek a játékukat kiegészítő eszközök készítésében

43

 Berendezi az úgynevezett „szabadpolcos” rendszert, ahonnan a gyermekek játékidőben bármikor elvehetik azokat az eszközöket, anyagokat, amelyeket használni kívánnak  Megismerteti a gyermekeket a különböző anyagok, eszközök használatával,

a

rajzolás,

mintázás

kézi

munka

technikai

alapelemeivel és eljárásaival  Alkalmat adnak az alkotási vágy kielégítésére azáltal, hogy a gyerekek saját elképzeléseiket megvalósíthatják.  Észreveszik a gyerekek kezdeményezéseit, figyelnek rájuk, ötletet adnak, és ha szükséges segítséget nyújtanak  Önállóságra nevelnek, de közben megkövetelik azoknak a szabályoknak a betartását, amelyek a gyerekek testi épségét megóvják.  Kisebb

csoportokban

megtervezik

lehetőségeket,

ahol

a

gyerekekkel

képességeikhez

igazodva

fejleszthetik

azokat

a

gyakorlási

együttműködve manuális

és

készségeik

technikáit  A különböző kötetlen foglakozások témaköreihez alkalmazkodó vizuális fejlesztés lehetőségeit kihasználva úgy váltanak át a vizuális látásmódot alakító manuális tevékenységbe, hogy a mondókákat,

a

nyelvi

vagy

dalos

játékokat

eseteként

kiindulópontnak tekinthetik  A közvetlen irányítás helyett olyan tevékenységek sorozatát indítják el, amelyeknek manuális képességek, az íráshoz szükséges finommozgások kialakítása a célja  Kihasználják mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a szervezeti keretek,

formák

(folyamatosság

osztatlanság,

koncentráció)

jelentenek a gyerekek egyéni megismerésében, differenciált vizuális fejlesztésében 44

A gyermekek ábrázolás tevékenységének mutatói iskolába lépéskor:  Bátran önállóan alkalmazza a megismert technikákat  Alkotásaiban a képi kifejezés változatos, szín gazdag, arányos  Munkáikat önállóan elképzeléseik alapján képesek megoldani  Biztonságosan használják az ábrázolás eszközeit  Az ábrázoló tevékenységet az igényesség jellemzi  Kifinomul a szem-, kéz koordináció

Egészségfejlesztő testmozgás Az egészséges életmód kialakításának szerves része az egészségfejlesztő testmozgás. A mozgás célja:  A gyermeki személyiség fejlesztése mozgásos tartalmakon keresztül, a funkcionális megértésre törekedve  Ennek

eredményeként

a

fizikailag

aktív

életvitel

tartós

magatartássá válik felnőttkorban is  Az ehhez szükséges tudás, készségek és meggyőződések elsajátítása  Hozzájárul a harmonikus, összerendezett, nagy és kismozgások kialakulásához  A

gyermekek

mozgásigényét

mozgásélményét

45

kielégítse

és

biztosítsa

a

Az óvodai nevelés minden napján az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára megfelelő mozgáslehetőséget kell biztosítani. A mozgásfejlesztésnél minden évszakban előtérbe helyezzük a friss levegőn történő mozgást, az udvar adta ehetőségeket (futás, egyensúlyozás, mászókák, kerékpárok, rollerek, labdák, egyéb sporteszközök használatát). Gyakorisága:  Mindennapos játéktevékenységbe épülő mozgások (hinta , trambulin, lépegető, forgató szék stb.)  Heti 5X 10- 30 perc mindennapos testmozgás, mely időtartamát az óvodapedagógus határozza meg a csoport napi tevékenységének megfelelően.  Heti 1x 35 perc kötött formában történő testmozgás A spontán – a játékba, azon belül a szabad játékban - megjelenő mozgásos tevékenységekre, az egészségfejlesztő testmozgásra az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket, fejlettségeket figyelembe véve, minden gyermek számára megfelelő lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A mozgásos játékok, feladatok legyenek kihívások a gyermeke számára (pl.: olyan feladatokat, eszközhasználatot, játékokat tanuljon, amely az önálló szabad játékban is alkalmazhatók). A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll,

érzelemszabályozás,

szabálykövető

társas

viselkedés,

együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére.

46

A csoportban a fejlettségi szinttől függetlenül mindenki részt vesz a foglalkozáson. Így a gyakorlatlanabbaknak lehetőségük van arra is, hogy a fejlettebb társaikat utánozzák. Ezért fontos szerepe van: A különböző életkorú, és fejlettségű gyerekek számára egyaránt lehetséges, hogy a szervezett mozgáson kívül is játszhassanak mozgásos játékokat. A már megismert játékokat többször is megismételhessék teremben és szabadban egyaránt. A szabadban lehetőség nyílik akár a játékok, akár a mozgásos gyakorlatok variálására. Az ismert kézi szerek, eszközök más funkciót is betölthetnek. A szabadban végezhető mozgásoknál, játékoknál a csoport megfelelő öltözködéssel alkalmazkodjon az időjáráshoz, ahol az edzés feltételei megteremthetőek - levegő, víz, napfény - használja ki a lehetőségeket. A mozgás a testi képességeket a jellembeli tulajdonságokkal kölcsönhatásban alakítja és formálja. Általa a gyerekek megismerik saját testüket, annak részeit, funkcióit. A finommotorika fejlődése lehetővé teszi, hogy bizonyos eszközökkel bánni tudjanak, s azokat felhasználják különböző irányú képességeik fejlesztésében. A testi képességek: állóképesség, egyensúlyérzék, erő, ügyesség fejlődése kiterjed az akarati, jellembeli tulajdonságaik alakulására is.

Ilyenek: o akaraterő o kitartás o fegyelmezettség o bátorság

47

o társra figyelés vagyis mindaz, ami a társakkal, a világgal való együttélésben nélkülözhetetlen. Nagyobb erőkifejtésre dinamikusabb mozgás, jobb eredmények várhatók. Erősödik a gyerekekben az együttműködés igénye, jobban alkalmazkodnak a szabályokhoz. A mozgás fegyelmezettséget és ezzel együtt járó figyelemmegosztást igényel. Feltételezi a feladattartás bizonyos szintjét, ami segíti a gyakorlatok pontosabb végzését is. Mozgás közben a gyerekek egyidejűen figyelni képesek nevelőjükre, társaikra, azok mozgására és a felhasznált eszközökre. Ez kihat kezdeményező, szervező és irányító képességükre is. Az óvónő feladatai a mozgás tevékenységgel kapcsolatban:  Megszeretteti mozgást a gyermekek játékos kedvére építve  Biztosítja a gyakorlatok differenciált elvégzését  Mozgáson keresztül fejleszti a testi, érzelmi, szociális képességeket  Gyakorlással alakítja a mozgáskészséget  Szabad mozgásos tevékenységet is szervez A gyermek mozgásfejlettségének mutatói iskolába lépéskor  Alakváltozás  Megváltoznak testarányai, fogváltás  Teste arányosan fejlett, teherbíró  Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb  Mozgáskoordinációja és finommotorikája erőteljesen fejlődik  Irányítani képes mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését  Téri észlelés fejlettsége

48

 Testséma kialakulása

Külső világ tevékeny megismerése A program irányelvei a környezettudatos magatartás formálását helyezi előtérbe, kiemelve az egyén és a társadalom kapcsolatát. leginkább

a

külső

világ

megismerése

kapcsán

Ez a lehetőség

jelentkezik,

amely

kölcsönhatásban van a többi nevelési tevékenységgel, amely komplexen jelenik meg. A környezettudatos magatartás kialakításának kezdő színtere az óvoda. A program humanista értékrendje, koncepciója kifejezésre jut a gyermekek és nevelőik környezettel való kapcsolatában. Abban az életszervezésben, életszeretetben, amely tevékeny kapcsolatot jelent, és a teljes nevelési folyamatot áthatja. A környezeti nevelés célja  A gyermekek az őket közvetlenül szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek nélkülözhetetlenek

az

életkornak

megfelelő

biztonságos

eligazodáshoz, tájékozódáshoz.  Gyermekek ismerjék, szeressék, védjék környezetüket.  Környezettudatos szemléletmód kialakítása.  Tanulja meg az olyan magatartásformákat, amely a természeti és társadalmi környezet megóvásához szükséges.  Ismerjék meg a népi hagyományokat, szokásokat a családi és tárgyi kultúra értékeit és tanulja meg ezek szeretetét és védelmét.  A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztése 49

A környezeti nevelésnek nincsenek időkeretei, egymástól mereven elhatárolódó szervezeti, keretei, formái. Integrálódnak benne a műveltségi területek témakörei és a különböző tevékenységek. A foglalkozási tárgyak koncentrációt alkotnak. A differenciálódást a csoporthoz és az egyéni fejlettségi szintekhez való viszonyulást jelenti. Az ember és környezete harmóniájának megteremtését már óvodás korban kell megkezdeni, ezért az embert állítva a központba, az évszakok szerint osztottuk fel a környezet megismerés témái. A témakörök kidolgozása a környezetismeretbe: o A téma lebontása résztémára és tárgykörönként o Gyűjtőmunka o Tapasztalatszerzési lehetőséget: spontán, szervezett

 Óvodán kívüli helyszíni tapasztalatok  Óvodán belül: játékidőben spontán és szervezett helyzetekben o Résztémák: a tartalom mennyisége, minősége, sorrendje, időegysége o Kapcsolódási lehetőségek más környezeti témákhoz és a különböző foglalkozási tárgyakhoz o Lehetőségek az élménnyé vált tapasztalatok bekapcsolására a játékban A témafeldolgozás szempontjai: o Egy - egy téma feldolgozása mindig azzal kezdődjön, amit a gyermekek már

ismernek.

kapcsolódási

A

sorrendiséget

lehetősége

és

az

befolyásolhatja aktuális

kirándulások o Az évszakok változásai állandóan jelen vannak

50

az

előző

lehetőségek:

téma

ünnepek,

o A témafeldolgozás mélysége változó, függ a helyi sajátosságoktól, a csoport összetételétől, fejlettségi szintjétől, szociális helyzetétől és feltételektől o Különböző nemzetiségű, illetve nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekek hazájának, kultúrájának megismerése o Az óvodapedagógus segíti a gyermekek önálló tájékozódását és a szülőkkel való együttműködés lehetőségét o A járatlanabbak akkor kapcsolódnak be a spontán, vagy szervezett tanulásba, amikor akarnak. Annyit dolgoznak fel belőle amennyit tudnak. A fejlettebbek igénylik a téma részletes, különböző irányú kifejtését, feldolgozását az újabb ismereteknek a meglévőhöz illesztését, rendezését. o Az utánzó és gyakorló szakasz után gyermekenként más-más időpontban és formában megkezdődik a tapasztalatok ismertekké válása, azok beépítése a gondolkodásba. o Az óvodapedagógusok a különböző keretek és formák közt részt vesznek a spontán és szervezett tanulási folyamatokban. Közben, ha szükséges segítenek, irányítják a folyamatot és a gyermekeket. Lehetőségük nyílik, hogy megállapítsák, hogy milyen készség szintig jutott el egy-egy gyermek, hogyan hatott értelmi fejlődése neveltségi szintjének, magatartásának alakulására. o A folyamatot végigkíséri a környezettudatos szemlélet megjelenése, és a környezettudatos magatartás alakítása. A nevelési folyamatban a gyermekek aktív résztvevők: o Megfigyelik játékos tevékenységen keresztül aktívan és fokozatosan megismerhetik természetes környezetüket o tapasztalatszerzési irányultságukat saját érdeklődésük befolyásolhatja o tapasztalatszerzésük módja és időtartama egyenként változó lehet

51

o bekapcsolódhatnak

egy-egy

téma

feldolgozásába,

amikor

ennek

szükségét érzik o Kísérletezgethetnek tapasztalataik alapján a számukra kialakított tanulási térben o Felfedezéseiket

megoszthatják

társaikkal,

óvodapedagógusokkal,

családtagjaikkal o Frissen

szerzett

ismereteiket

a

közös

játékban

alkalmazhatják,

továbbfejleszthetik o Az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint eléréséhez, az iskolára való felkészítés folyamatában megjelenő kötött foglalkozások kereteibe bármelyik korosztály bekapcsolódhat, részt vehet a téma feldolgozásában. A középső és nagycsoportban kötött és kötetlen foglalkozások is zajlanak, időtartamuk maximum 35 perc. Az

óvodapedagógus

feladatai

a

külső

világ

tevékeny megismerése

tevékenységgel kapcsolatban  Hangsúlyt helyez a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására  Kialakítja a szűkebb és tágabb környezet megismerésének lehetőségeit, feltételeit  Megfelelően tervezett szervezett környezeti feltételeket teremt, melyek között a gyermekek tapasztalatokat, ismereteket szerezhetnek  A

játékot

tanulási

lehetőségnek

tekintik,

ahol

a

gyermekek

feldolgozhatják mindazt, ami a spontán vagy szervezett tanulás közben rájuk hatást gyakorol  A játékba integrált tanulásban környezetismereti témák is állhatnak a középpontban,

ehhez

kapcsolódhatnak

foglalkozási tárgyak és azok tartalma

52

más

műveltségi

területek

 A környezetismeret témaköreit folyamatban láttatja és nem szabdalja szét az életkori képességbeli különbségek miatt  Lehetőséget ad a gyermekeknek ahhoz, hogy az adott témakörök tartalmi feldolgozásakor minden gyermek annyit dolgozzon fel, amennyit képességei engednek  Végiggondolja és megtervezi a feldolgozásra szánt témákat  A csoportot alkotó gyermekek ismeretében kiválasztja, bontja és feldolgozza a témákat  Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a környezet alakításában A gyermek az őt körülvevő világról szerzett ismereteinek mutatói az iskolába lépéskor:  Szereti, óvja, védi, gondozza a természetet  Biztonságosan mozog és tevékenykedik az őt körülvevő közvetlen környezetben  Ismeri lakcímét, szülei nevét, foglalkozását  Ismeri tágabb környezetében néhány intézmény nevét, rendeltetését  Felsorol alapvető foglalkozásokat, ismeri ezek munkaeszközeit  Felsorolja az évszakokat, napszakokat, ismeri azok jellegzetességeit  Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit  Csoportosítani tudja az állatokat jellemző tulajdonságai alapján, gondozását, védelmét  Ismeri a növényre jellemző tulajdonságokat, valamint a növény fejlődése és az időjárás közötti összefüggéseket, gondozását, védelmét  Ismeri a testrészeket és ezek funkcióit  Ismeri és betartja az alapvető gyalogos közlekedési szabályokat

53

 Ismeri és csoportosítani tudja környezetünk közlekedési eszközeit és felsorolja ezek jellemzőit  Tudja és alkalmazza azokat a magatartásformákat, amely a természeti és társadalmi környezet megóvásához szükséges

Matematika Az óvodás gyermekek matematikai műveltségtartalma nem választható el a környezet megismerésétől. A folyamatosság az osztatlanság foglalkozási tárgyak koncentrációja változásokat eredményez a matematika nevelés területén is. Az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint eléréséhez a nagycsoportban megjelenhet a kötött szervezeti forma. A matematikai nevelés célja:  A környező világ mennyiségi, alaki, nagyságbeli, téri viszonyaival kapcsolatos

tapasztalatszerzés,

ismeretszerzés

és

azok

tevékenységeiben való alkalmazása A

különböző

tevékenységek

végzése

közben

számtalan

matematikai

tapasztalatot szereznek a gyermekek, amely alapjául szolgál a tervszerű matematikai fejlesztésnek is. A játék tere, a foglalkozások szervezeti kerete úgy épül fel, hogy a szituációkba helyezett eszközök és feladatok minden egyes gyermek számára lehetőséget adjanak a bekapcsolódásra, a saját szintjén. Egy adott témában és annak különböző tartalmi megközelítésével való játékos kötetlen/ kötött foglalkozás addig tart, ameddig azt a csoport és az egyén érdeklődése, fejlettsége lehetővé teszi.

54

Az óvodapedagógus matematikai neveléssel kapcsolatos feladatai  Megtervezi matematika fejlesztés feladatait, ezen belül az egyénre szabott feladatadást  Kihasználja a fejlesztési lehetőségeket, amelyben a gyermekek fejlettsége az irányadó  Megszervezi a lehetőségét annak, hogy az adott szituációban a gyermekek spontán módon, az adott tevékenységbe differenciáltan bekapcsolódva irányítottan szerezzenek matematikai tapasztalatokat  Irányítja a fejlesztés folyamatát, vagy résztvevőként segíti a probléma megoldását  Eldönti, hogy a játéban milyen matematikai problémát oldanak meg, valamint megkeresi a segítés módját a gyermekek matematikai gondolkodásának fejlesztésére  Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását és fejlessze döntési képességeit  Tervező munkát követő szervezés során az egyénekre koncentrál, és azok között is differenciál A gyermekek matematikai képességének mutatói iskolába lépéskor  Szívesen részt vesz matematikai tevékenységekben  Legyenek

képesek

tulajdonságok

szerinti

válogatásra,

sorba

rendezésre, kiegészítésre  Értsék meg és helyesen használják a tanult mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező fogalmakat  A számfogalom kialakulása a mennyiség állandóságában realizálódik  Vállalkozzon szívesen a problémák megoldására

55

 Matematikai helyzetekről, problémákról saját gondolataikat szabadon elmondhatják  Követni tudják az irányokat, ismerik és használják a mennyiségi relációkat

Informatika Informatikai tevékenység Intézményünkben már régebben is működött informatikai nevelés, ezért éltünk azzal a lehetőséggel, hogy mindezeket továbbgondolva, modernizálva, informatikai munkaközösséget alakítsunk. A munkaközösség tevékenysége átfogóan segíti a pedagógus munkáját, hogy terveiben és munkája során beépíthesse

az

infokommunikációs

eszközök

használatának

különböző

lehetőségeit. A technika gyors fejlődése ma már nagymértékben meghatározza a családok életét, hiszen a gyermekeik korai életszakaszban megismerkednek az informatikai eszközökkel. Az infokommunikációs eszközök nagyütemű fejlődésének hatására, intézményünkben fontosnak tartjuk, hogy játékos formában megismertessük az 3 – 7 éves gyermekeket az IKT eszközök nyújtotta lehetőségekkel, a tudatos felhasználói tevékenység alapjaival. Informatikai tevékenység célja:  az 5-7 éves korú gyermekek megismertetése a számítástechnika alapjaival 

IKT eszköz segítségével az infokommunikációs kultúrájuk megalapozása mellett, sokoldalúan közvetített ismeretek bővítése, tudásuk gyarapítása, tudatos felhasználóvá nevelés

56

 hosszú távú célunk, hogy az informatika beépüljön a gyermekek mindennapi tevékenységébe, így az óvodai nevelés részeként hatékonyan differenciálva az egyéni képességfejlesztést szolgálja  a hátrányokkal küzdő gyermekek számára az új eszközök használatával biztosítsuk az esélyegyenlőséget  elősegíteni a felnőtt világban való tájékozódás, 

az eszközök rendeltetésszerű használatának gyakoroltatása

 innovatív eszköz használatával, az általános képességek fejlesztése mellett a tehetséggondozás lehetőségeinek valósítása  A környező világ mennyiségi, alaki, nagyságbeli, téri viszonyaival kapcsolatszerzés, ismeretszerzés a számítógép használatában.

Az óvodapedagógus informatikai tevékenységgel kapcsolatos feladatai:  elsajátítja az IKT eszközök újszerű használatát, törekszik az új módszertani lehetőségek megismerésére, gyakorlati alkalmazására  biztosítja a szabad játék során az IKT eszközöket (hely, idő)  megismerteti

az

5-7

éves

gyermekekkel

a

Manó

Matematika

oktatóprogramot, változatos játékos gyakorlással teszi még érdekesebbé  egyéni fejlesztést végez játékos formában az IKT eszközök motiváló erejének kihasználásával  megszervezi és ellenőrzi a gyermekek folyamatos részvételét, a szabályok betartását (két sikeres feladatsor teljesítése)  elősegíti a gyermekek önállóan végzett tevékenységét  támogatja a gyermekek közötti kooperatív együttműködést  tervező munkája során figyelembe veszi a gyermekek egyéni fejlődési ütemét

57

 lényeges információt kap az eszközhasználat során a gyermek személyiségéről, értelmi, érzelmi állapotáról, amit a nevelés, fejlesztés egyéb területein is hasznosíthat  felismeri a kivételes képességű gyermeket, fejlődését elősegíti, támogatja  az oktatóprogram instruálása mellett, folyamatosan visszajelez, dicsér, mellyel növeli a gyermekek önbizalmát, megerősíti ismereteiket, önállóságukat és sikerélményhez juttatja

A gyermek informatikai tevékenységének mutatói iskolába lépéskor:  szívesen vesz részt informatikai tevékenységben  elsajátítja és betartja az IKT eszköz használatára vonatkozó szabályokat  többnyire képes az önálló feladat végzésére a megismert programok alkalmazása során

Óvodánkban az informatika része a matematikai nevelésének is, mely nagy hangsúlyt kap az esélyteremtésben, felzárkóztatásban, hátránycsökkentésben, tehetséggondozásban. Ennek megvalósításához használjuk a Manó Matek (Profi-Média Kft.), valamint az izraeli (P.M.D.) számítógépes programot. A programok (Manó Matek, P.M.D., Hordozható érintőképernyős játék „Interaktív tábla”, BEE-BOT) használata során a gyermek lehetőséget kap a sokszínű tapasztalásra, látás, hallás, tapintás útján történő információk megszerzéséhez. Az érzékszervi tapasztalások együttesen lehetővé teszik, a megfigyelések ok okozati összefüggések felismerését, a gondolkodási műveletek fejlődését. A számítógép használata során az óvónő és a gyerek között folyamatos kommunikáció zajlik, ezáltal a pedagógus információt kap a gyermek

58

személyiségéről, értelmi, érzelmi állapotáról, amit a nevelés fejlesztés egyéb területén is hasznosíthat. Egyszerre mindig csak egy gyermek foglalkozik a programmal, egyéni fejlettségtől függően. Munkánk során lehetőség van arra, hogy maximálisan figyelembe vegyük az egyéni fejlődési ütemeket, s ez alapján differenciáltan egyénre szabottan tervezzünk. A folyamatos visszajelzés, dicséret növeli a gyermek önbizalmát, megerősíti ismereteit, ezáltal sikerélményhez jut önállósága növekszik. Fontos sajátossága a programoknak, hogy lehetőséget ad a gyermekek számára önellenőrzésre, reflexív tevékenység elsajátítására. A feladatok összetettsége, egymásra épülése magába hordozza az informatikai számítógépes ismeretek komplexitását más nevelési területekkel.

Munka jellegű tevékenységek A játék szabadsága lehetővé teszi, hogy a gyerekek számára a különböző tevékenységek együttesen jelen legyenek. Azokat játékként éljék át akkor is, amikor ez valamilyen konkrét feladatra irányul, és amikor a felnőtt fogalmai szerint a gyerek munkát végez. A program a játékot és a munkajellegű tevékenységet összekapcsolja. A szabad játékban megjelenő játék- témák feldolgozását a munkajellegű tevékenységek alkalmazása nélkül elképzelhetetlennek tartja. Ez a személyiségfejlesztésnek egy másfajta lehetősége, a cselekvő tapasztalatszerzésnek aktív formája, ami az örömmel és szívesen végzett tevékenységek hatására - pozitív attitűdökkel épül be a személyiségbe, és ezáltal szükségletté válik.

59

A munka jellegű tevékenység célja  A gyermekmunka megszerettetése  Az önálló munkavégzéshez szükséges erkölcsi, akarati tulajdonságok, önállóság feladattudat, akarattudat, szociális érzékenység alakítása, kitartás, önállóság, felelősség alakítása  A közösségi kapcsolatok és a szociális érzékenység formálása, saját és mások elismerésére nevelés  A gyermek ismerje fel a munka értékét, és fedezze fel munkája által a környezet védésének, óvásának lehetőségét. A játék és a munkajellegű feladatok integrálódása az egyén és a közösség együttműködését alakítja és erősíti. Ebben az egységben válik ösztönzővé. A differenciálás, munkafajtánkként is, az egyén képességeihez és elért eredményeihez kötött. A gyerek bizonyosságot szerezhet arról, hogy mit tud, mire képes, mit gyakoroljon, kihez fordulhat segítségért, illetve ki az, akivel már együttműködni is képes. Így jöhet létre a feladatok megosztásával az együttmunkálkodás öröme, amely az alkotó életforma része. A munkajellegű tevékenységek fajtái: önkiszolgálás, naposság, egyéni és alkalomszerű megbízatások, növény és állatgondozás. Az óvodai programunkban az alapelemek összekapcsolódásában a munka tartalma átértékelődik, lényeges szerepet nyer a megismerés folyamatában, a készségek - képességek fejlődésében. Általa a gyerekek feladattudata, személyisége és a közösséghez való viszonyulása is fejlődik. A munka jellegű feladatok – átszőve a napirend teljes folyamatát – kialakítják és formálják a humánus emberi magatartást. Elvezetnek egy aktív alkotó életformához, amelyben egyedül és együtt munkálkodni jó.

60

A naposság A naposság időtartamában és feladataiban leszűkül. Illeszkedik a folyamatos napirend kereteihez - formáihoz. A reggeli és a délutáni étkezések idején szerepét az önkiszolgálás veszi át, amely nem a munka jellegű tevékenységet, hanem a gondozási műveletek közé tartozik. A közösségért végzett naposi tevékenység a déli napszakhoz kapcsolódik:  A naposok akkor kezdik el feladataik végzését, amikor az ebéd a csoportba megérkezik, és saját maguk elvégezték az egészségügyi szabályoknak megfelelő dajkai felügyelet melletti műveleteket.  A naposi munka nem kötelező a gyerekek számára. Jelentkezésük és kiválasztásuk még a délelőtt folyamán történik.  Az csoportba járó gyermekek különböző fejlettségi szintjére való tekintettel 3 - 4, egymás képességeit kiegészítő gyereket válasszanak az óvónők. A naposok lehetnek testvérek, jó barátok, vagy más szempont alapján jelentkezők, akik a naposi feladatokat vállalják, és elvégezni már képesek.  A naposok ismerik feladataik folyamatának alapszabályait, melyektől egy megengedett határon belül eltérhetnek. Ez változhat a naposok személyétől és munkamegosztásától függően is.  Követendő szempont, hogy az étkezéshez szükséges eszközöket hiánytalanul és esztétikusan helyezzék el.  Legyenek figyelemmel társaik szokásaira, igényeire, hallgassák meg társaik reális véleményét, értékelését, amelyet az óvodapedagógus is kiegészíthet és segíthet.  Az étkezés megkezdése után a naposokat más feladat már nem terheli, az önkiszolgálás és a nyugodt étkezés feltételei számukra is biztosított.

61

 Környezet, terem rendezése. Egyéni alkalomszerű megbízatások Az egyéni megbízatások a (csoporton belüli és kívüli) gyerekek önállóságához, képességeihez, neveltségi szintjéhez igazodnak. Ily módon a gyermekek megtapasztalják, hogy egy konkrét helyzet vagy feladat megoldása nem életkorhoz, nemhez, hanem konkrét készségekhez, képességekhez kötött.  Az aktív és/ vagy mozgékony gyerekek a lehetőségekhez mérten olyan feladatokat

kapnak,

amelyek

alaposságot,

figyelmet

mások

megsegítését igényli tőlük.  A bátortalanok, vagy visszahúzódók, bizonyos "ügyek" intézésében járatlanok egyéni, esetlegesen párosan végezhető feladatokat kapnak, hogy kipróbálhassák önmagukat. A folyamatos napirendben számtalan lehetőség nyílik arra, hogy a gyerektársak példája, valamint a feladatvégzéshez szükséges készségek, tulajdonságok kialakulhassanak, és tovább fejlődhessenek.

Növény és állatok védelme Feltételei és az ebből adódó munka jellegű feladatok az óvodában csak bizonyos értelemben adottak. Az ilyen lehetőségeket a program szervezeti keretei - formái nagymértékben kitágíthatják:  Bővíthetik a játék és a munkajellegű tevékenységek integrációját.  Számtalan lehetőséget adhatnak a gyermekek differenciált fejlesztéséhez

62

 Megfelelően átalakíthatják és berendezhetik az esztétikus, de a felhasználás szempontjából kihasználatlan területeket, folyosókat, egyéb helyiségeket  Lehetőséget kaphatnak a gyerekek arra is, hogy munka közben maguk szervezzék meg és osszák el a részfeladatokat egymás között, segítsék egymást és alkalmazkodjanak egymáshoz. Az óvodapedagógus feladatai a munkával kapcsolatban  A munka játékkal megegyező sajátosságaira támaszkodik  Megteremti a munkavégzés lehetőségeit, feltételeit  Biztosítja munka állandóságát és folyamatosságát  Figyelembe veszi az egyes gyermekek egyénenkénti sajátosságait  Megtanítja a gyermekeket a feladatok elvégzésére  Megteremti a lehetőséget arra, hogy az egyéni vagy közösen végzett tevékenységek során a gyermekek kipróbálhassák önmagukat  Körültekintően jár el a segítséget nyújtó társ kiválasztásában  A gyermeki munkát konkrétan reálisan, vagyis a gyermeket saját magához mérten fejlesztő értékelést nyújtson A gyermekmunka jellegű tevékenységének fejlettségi mutatói az iskolába lépéskor  Önálló saját magával kapcsolatos feladatok elvégzésében  Aktívan

tevékenykedik

környezete formálásában, szépítésében,

környezete védésében, megóvásában  A közösségért tevékenységet végez  Elismeri és tiszteletben tartja saját és mások munkáját

63

Tanulás Az óvodai tanulás alapjai azok a különböző tevékenységek, amelyekben a gyerekek az óvodában élnek. A tapasztalatok, amelyeket közvetlenül vagy közvetve szereznek. Mindaz, ami a játék egésznapi folyamatában - spontán vagy szervezett formában - integrálódik, a tanulás szervezeti kerete - formálja. A nevelés és tanulás nem választódik külön, a nevelési folyamat egységes. A tanulás célja:  Az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése. Olyan tanulási tapasztalási helyzetet biztosítása, amely a gyermek meglévő ismereteire támaszkodva, lehetőséget biztosít a tanulási motívumok fejlesztésére.  A

gyermeki

kíváncsiságra

és

érdeklődésre

épülő

változatos

tevékenységek felkínálásával a természeti és társadalmi környezet megismerésének elősegítése.  A gyermekek tapasztalatainak bővítése, rendszerezése.  Az önértékelési képesség megalapozása  Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges pszichikus funkciók fejlesztése. Megfelelő körülmények között - a gyerekek fejlődéséhez alkalmazkodó tanulási térben, a játékban - a gyerekek aktívvá válnak. A tevékenységekbe összegződött gyakorlati cselekvések előkészítik a gondolkodási struktúra kialakulását, a tárgyi manipulációról a belső értelmi - fogalmi műveletekbe való átmenetet. A cselekvés és a gondolkodás belső kapcsolata pszichológiai alappá válik és ez az óvodai tanulás fogalmának, tágabb értelmezéséhez vezet:

64

o a szenzoros o a motoros o a verbális o a szociális tanuláshoz. A gyerekek tanulási tevékenységeinek tere, szervezeti kerete - formája a játék, amelynek nevelési alapelve és módszere a játékosság. Ezen belül juthatnak el a gyerekek a meglevő tudásszintjükről különböző képességeik szerint, más-más tempóban haladva a számukra lehetséges és várható szintre. A gyerekek életkorának, egyéni fejlettségének megfelelő játékos tanulás magába foglalja: o Tapasztalatok gyűjtését o A kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezését, megoldását o Az ebből származó ismeretek alkalmazását elősegítő műveletek tanulását o A pszichomotoros készségek gyakorlását o A tanulás elemi szintű technikáinak megismerését o A gondolkodás képzeti, elemi, fogalmi használatát o A társadalmilag és/vagy helyileg kívánatos és lehetséges elemi szokások, szociális viszonyulások, magatartásformák megismerését A tanulás lehetséges formái az óvodában: o Utánzásos minta, modellkövetés o Spontán játékos tapasztalatszerzés o Cselekvéses tanulás o Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés o Irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés o Problémamegoldás

65

Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban: Megteremti:  A játék objektív és szubjektív feltételeit  A

gyermek

egyéni

szükségletei,

adottságai,

képességei

kibontakoztatásának lehetőségeit  Válaszható műveletek, szerepek, szabályok magatartás és viselkedés formáló értékrendjét  A pszichológiai értelmezés szerinti tanulási típusok - motoros, o szenzoros, verbális, szociális - érvényesülésének lehetőségeit, mintáit  A gyerekek érzelmi - akarati életének megnyilvánulási lehetőségeit  Lehetőségét annak, hogy az óvodán kívül, vagy belül szerzett élmények, tapasztalatok a nevelés részévé váljanak A felsoroltakon kívül, és mellett, a gyerekek tanulásának folyamatát, önállóságát és szakszerűségét a következő tanulási típusok, fokozatok és/vagy lépések számbavétele határozza meg. o A spontán tanulás, amikor a gyerekek, megfigyelve, utánozva modellt, mintát követnek. Tapasztalataikat sajátosan dolgozzák fel. Különböző eszközökkel manipulálnak, műveleteket, szerepeket, szabályokat sajátítanak el. o A szituatív (helyzethez kötött) tanulás, amelyben a gyerekek a cselekvésben ágyazott gondolkodásukat fejlesztik. A tapasztalatokat, ismereteket a megfelelő nevelési helyzetben, folyamatban gyakorolják. Felismerve a problémákat, megoldásokat keresnek, amelyekhez a feladatokat is képesek meghatározni és másokkal megosztani.

66

Különböző megoldási lehetőségeket találnak ki, ezeket gyakorolják, átalakítják, kibővítik. Az óvodáskorú gyerek az egész nap folyamán tapasztalatokat szerez, tehát tanul, de nem kötelezően tanul meg valamit. Tanulása játékban integrálódik, amely két területre osztható: a spontán és a szervezett tanulási tevékenységekre.  A spontán tanulás, amint ezt a tanulást fent jelzett típusa is jelzi önkéntelen, bármikor, bárhol kialakulhat. Elégséges hozzá egy eszköz vagy tárgy, amely a gyereket meglévő tapasztalatai felidézésére, valamilyen formában való eljátszására készteti. Ugyanez fordított helyzetben is igaz. Egy gyerek a tapasztalatai. élményei hatására keresi és /vagy teremti meg azt a helyzetet, amikor azokkal az eszközökkel, tárgyakkal játszhat, amelyek benne azokat felidézik. Ilyenkor játszik a leggyakrabban egyedül, de nem kizárt, hogy társai közül, akinek éppen hasonló tapasztalata van, vagy éppen társat keres kapcsolódik hozzá.  A folyamatos napirend hosszú, egybefüggő időt enged a spontán tevékenységnek. Számtalan lehetőséget kínál az óvodapedagógusnak, hogy bekapcsolódhat a gyerekek tevékenységébe, és a játékot differenciáltan továbbfejlessze.  A gyermekek gyakran kezdeményeznek önként egy játékot, vagy belépnek annak a gyermeknek a játékába, akit akár mint modellt is követhetnének. Lehetséges az is, hogy egy idő után a spontán játék is szervezetté

alakul

át,

kezdeményezési

alapot

nyújtva

az

óvodapedagógusnak vagy a kapcsolódó gyerekeknek. 

A szervezett tanulás típusa szerint a szituatív tanulás alatt azokat a

kötetlen

foglalkozásokat

értjük,

amelyeket

az

óvodapedagógus

kezdeményez és vezet tudatosan. Ez a szervezeti keret akkor eredményes, ha az, amit választott, az adott témakör tartalmi kifejtését több irányból teszi tapasztalhatóvá és a gyermekek számára választhatóvá. 67

 Az

óvodapedagógustól

ez

a

tanulási

gyermekismeretet, széleskörű tájékozottságot

forma

nagyfokú

és beleélő képességet

feltételez. Tevékenységét áthatja a reflektív pedagógiai szemlélet és gyakorlat  A folyamatos reflexív önértékelés után, tudatosan törekszik az új lehetőségek keresésére.  A pedagógiai program által nyújtott széleskörű informatikai nevelés lehetőségeit, kritikusan, céljainak megfelelően használja fel a tanulási folyamatokban

A gyermek értelmi fejlettségének mutatói az iskolába lépéskor  Testi, lelki és szociális érettség  Ismerje fel az időbeli összefüggéseket  Értelmezze az ok – okozati összefüggéseket  Cselekvő, szemléletes és képi gondolkodás  Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, növekszik a figyelem tartalma, terjedelme (kötetlen/kötött foglalkozás 5-35percig)  Tanulás alapját képező szándékos figyelem

68

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek nevelése

Programunk alapját a humanista nevelés filozófiája képezi. Az ember szeretetére, a közösség és az individuum együttes elfogadására nevel. A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítésére ad lehetőséget. A nevelési eljárásokat meghatározó problémák felismerésére épít. Nevelésünkben érvényt szerzünk azon pedagógiai elveknek, melyek biztosítják a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényesülését, az esélyegyenlőséget, az egymás megértésén és tiszteletén alapuló magatartást, és az egyéni képességek fejlesztését. Mindezek megfelelő alapot teremtenek a különleges bánásmódot igénylő gyermekek integrációjához, a speciális nevelés megvalósításához. Az óvodában kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, aa) sajátos nevelési igényű gyermek, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek, ac) kiemelten tehetséges gyermek, b) a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, Sajátos nevelési igényű gyermekek: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá

69

személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek, Kiemelten tehetséges gyermekek: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Integráció csak akkor valósulhat meg, ha az együttnevelés gyakorlatát és megvalósítását vállaló nevelési/pedagógiai intézményt teljesen átjárja az inklúzió pedagógiája. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése során az óvodapedagógusok külön figyelmet fordítanak a hátrányok leküzdésének segítésére, a diszkrimináció-mentes csoportlégkör biztosítására.

Integráció: fogadás – a nevelésben SNI-s gyermekek, beilleszkedését jelenti a többségi nevelési intézményt /óvodát/ látogató gyermekek közé. Inklúzió: befogadás – az integráció fejlettebb formája, mely a gyermek érdekében új módszereket keres. A differenciáló pedagógia jellemzi. Gondok esetén a pedagógus megpróbál változtatni viselkedésén, módszerén. Fejleszti inkluzív szemléletét, törekszik a szociális tanulás lehetőségeit kihasználva a gyermeki közösségben az elfogadás, tolerancia, segítségnyújtás szemléletének kialakítására. A gyógypedagógus partner a megoldásokban, kiegészíti, segíti a csoportban dolgozók munkáját. Szemléletváltás jellemzi az egész testületet, melyet felkészült nyitott pedagógusok alkotják. Ez a nyitottság jellemző az egész intézményre, pedagógusokra, gyermekekre, szülőkre egyaránt. Intézményünkben az integráció fejlettebb formáját igyekszünk megvalósítani. Ezen belül a funkcionális integrációt érvényesítjük: együtt fejlesztjük a gyerekeket a foglalkozásokon és az óvodai élet egész folyamán. Ezen belül is a teljes funkcionális integráció valósul meg. Tehát a nevelés időtartamában

70

mindvégig differenciált együttes nevelés folyik és szükség esetén az utazó gyógypedagógus, a logopédus különböző megsegítéseket végez.

Az integrált nevelést befolyásoló tényezők és az integrált nevelés feltételei intézményünkben: A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálását minden esetben a szakértői vélemény figyelembevételével, utazó gyógypedagógus együttműködésével végezzük.

A

sajátos

nevelési

igényű,

beilleszkedési,

tanulási

és

magatartászavarral küzdő gyermekek fejlesztése minden esetben egyénre szabott terv alapján valósul meg, amelyet a szakember készít el, ugyanakkor minden egyéb tevékenység továbbra is biztosított a csoport keretében.  A program által biztosított szervezeti keretek  Az Alapító Okirat alapján a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő, valamint a nagyothalló és gyengén látó gyermekek integrált nevelése fejlesztése  A fogadó csoportban, két felkészült pedagógus és egy szakképzett dajka  Megfelelő

felkészültségű

gyógypedagógus

szakemberek

az

Pedagógiai Szakszolgálat alkalmazásában: 1 fő logopédus utazó gyógypedagógus  Kapcsolattartás az intézményen kívül megsegítést végző kollégákkal  A fejlesztést segítő speciális eszközök /Melléklet/  A pedagógusok részére szakirodalom és folyamatos képzés biztosítása

71

Az integráció hatása az SNI gyermekre:  Átveheti az ép gyerekek magatartási és viselkedési formáit  Jobban fejlődik önállósága, mivel elvárjuk tőle, hogy önállóan végezze azokat a dolgokat, amelyekre képes  Az énképe reálisabb lesz, mivel az ép gyerekek között lehetősége van, hogy reálisabban ítélje meg magát  A gyermek hozzászokik, hogy valamiben más, mint a többi, megtanulhat kompenzáló technikákat

Az integráció hatása az SNI gyermekek szüleire:  Összevethetik gyermekük fejlődését a többiekével, reálisabb képet alakítanak ki róla  Aktív részesei lehetnek a gyermekük fejlődésének  Nem érzik elszigeteltnek magukat, szoros kapcsolattartásra van lehetőség a pedagógusokkal és a szülőtársakkal Az integráció hatása az ép társakra:  Megtanulják elfogadni az egyéni különbözőségeket  Érzékenyebbek lesznek mások problémáira  Alakul a társuk iránti felelősségérzet, figyelmesség, gondoskodás  Pozitívan viszonyulnak a későbbiekben a sérültekhez Programunknak kettős célja van. Óvodánkba járó gyerekek körében elsődleges feladatunk, hogy a pszichés fejlődési zavarok körébe tartozó problémák tüneteit enyhítsük és az 72

esetlegesen fellépő másodlagos tüneteket megelőzzük. Súlyosabb esetben a Nevelési Tanácsadó segítségét, vagy a Szakértői Bizottság vizsgálatát fejlesztési javaslatát kérjük a szülő beleegyezésével. Másik feladatunk, a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési folyamatban tartósan akadályozott gyermek befogadása. Ezeknél a gyermekeknél a magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia/ hiperkinetikus zavarok, magatartási zavarok) is állhatnak. Továbbá feladatunk a látáscsökkent és hallás csökkent gyermekek integrálása, segítése. A tanulási nehézség vagy veszélyeztetettség tünetei: Motoros ügyetlenség, a nagymozgások koordinálatlansága  Gyakori a mozgásfejlődés késése  Az ügyetlenség megfigyelhető: lépcsőjárásnál, egyenes vonal melletti haladásnál, akadályok átlépésénél, átugrásnál  Labdajátékoknál sok a felesleges kapkodás  Görcsös testtartás, mozgás közben  Feltűnő nehézségek az önkiszolgálás területén: öltözködés, gombolás, masni kötés, terítés Egyensúly érzékelés zavara Szülők elmondása alapján:  „Minden pillanatban azt hittem most esik el”  „Olyan széles mozdulatokkal járt, hogy minden potyogott körülötte” Bizonytalan testséma  A testrészek nevét képtelen megjegyezni  A gyakorlás ellenére állandóan „kacsalábas” cipőhúzás 73

Finommotoros koordináció zavarai  Megfigyelhető vágás, gyurmázás, gyöngyfűzés, építés, hajtogatás közben Grafomotoros éretlenség  Görcsös rossz ceruzafogás  Éretlen emberábrázolás (5-6 évesen még fej láb ember rajz)  Minta utáni rajzuk a lényeges elemeket nem tartalmazza

Kialakulatlan lateralitás  Gyakori mindkét kéz használata rajzolás, étkezés közben – váltogat  Rizikótényező a keresztezett preferencia (bal kéz és jobb szem a domináns, vagy fordítva), és az átszoktatott balkezesség. A téri tájékozódás zavara, irányzavarok  A jobb-bal elkülönítése ötéves korra alakul ki, a keresztirányú asszociációk (a vele szemben álló személy oldaliságát helyesen mutatja) csak hétéves kortól várhatók el.  Az iránytévesztés szembetűnő jele, ha: o a soralkotást, rajzolást jobbról balra végzik o tükörírással (átfordítva) másolnak ábrákat, írnak esetleg ismert betűket, o számokat A beszéddel kapcsolatban jelentkező tünetek  Megkésett beszédfejlődés

74

o kevés

gagyogás,

mutogatás

beszéd

helyett,

szótorzítások,

hangátvetések, o 5-6 évesen is.  Hibás artikuláció o nehezen javítható, elhúzódó pöszeség /A logopédiai kezelések eredménye a spontánbeszédben nem érzékelhető/ o elmosódott artikuláció, motyogó beszéd, vagy hadarás, tagolatlan artikuláció

 Szűkös szókincs /A megfelelő szókincs az értő olvasás feltétele/ o a gyermekeknek szómegtalálási nehézségük van o a szavakat gyakran körülírják megnevezés helyett (pl. horgászbot – halat fogó) o után mondó képességük, verbális emlékezetük gyenge  A spontán beszédre jellemző:  Nem beszélnek szívesen. /előfordul, hogy a gyermek bőbeszédű, de mondandójában lényeges információ, illetve nem az adott témáról beszél/. Jellemző a tőmondatok használata: inkább az alany változik, kevés az ige, határozó, jelző  Rosszul használják a toldalékot, szókincsükből hiányoznak a relációs viszonyokat kifejező névutók, helyette ragozott főnevet használnak. /pl. ház előtt helyett háznál/  Nem szeretik, nehezen jegyzik meg a meséket.  Figyeljünk oda, ha a gyerek inadekvát módon reagál környezete verbális ingerekre  Prozódiai elemek hiánya  Rossz ritmusérzék, a dallamvisszaadás nehézsége

75

Akusztikai területen a hallási észlelés zavarával találkozhatunk.  Pontatlan a zöngés, zöngétlen hangzók megkülönböztetése  Nem érzékelik a hosszú és a rövid hangzók közötti különbségeket  Rosszul érzékelik a hangok egymásutániságát /szerialitás/, hallás után tanított versek dalok torzítása. Vizuális percepció és emlékezet  Hat éves korra alakul ki a vizuális észlelésnek: alak, forma, nagyság, szín differenciálásának felismerésének képessége. Az írás, olvasás, számolás elsajátításához ezek nélkülözhetetlenek.

 Sérült az alakállandóság – ha egy forma más helyzetű, vagy más méretű, már nem ismeri fel. 

Sérült alak-háttérfelfogás /képtelen megtalálni az adott formát a többi között, eltéved

 a rajzos útvesztőben /  Egymásutániság, sorrendiség kialakulatlansága. /Sorritmusok/ Tünetek a magatartásban is jelentkeznek  A gyermekek figyelme csapongó, nehezen tud összpontosítani.  Feladattudatuk kialakulatlan  Nehezen motiválhatók  A motoros, vizuális, akusztikus észlelés funkcióinak összerendezetten kell működniük ahhoz, hogy a későbbiekben az iskolai haladás is sikeres és örömteli legyen.  A felsorolt jelzések néha csak egy vezértünettel, máskor variációkban is jelentkezhetnek.

76

A fejlesztés területei Diszlexia, diszgráfia  Mozgásfejlesztés – magába foglalja a mozgásos, utánzó játékokat, az izomtónus fejlesztő gyakorlatait, egyensúlyfejlesztő és koordinációs gyakorlatokat. Ennek alapját képezik azok a természetes mozgások, amelyek a gyermek életkori és fejlődési sajátosságaiból adódnak, s melyeket az egész nap folyamán végez.  Grafomotoros fejlesztés – a már korábban említett nagymozgásokra épül. A majdani helyes írástechnika kialakulásához szükség van a hát, a nyak valamint a vállizmok kellő készültségére. Rendszeres vállöv és ujjerősítő játékos gyakorlatok segítenek ebben.  Téri

tájékozódás

–

nagyon

fontos

az

irányok

tudatosítása,

megkülönböztetése, megnevezése. A sorrendezés gyakorlását segítő játékok, feladatok napi megjelenése mellett alkalmat kell teremteni a balról jobbra és a föntről lefelé történő soralkotásra.  Hallásfigyelem – az auditív differenciálás fejlődését segíthetik a zörejek, zenei és beszédhangok megkülönböztetése.  Ritmusérzék fejlesztés – fontos szerepe van a későbbiekben, a szótagoló olvasásban.

Diszkalkulia  A számolási nehézségek kialakulásának megelőzésére illetve a kialakult tünetek enyhítésére a korábban említett fejlesztéseken túl figyelmet kell fordítani a következőkre:  Szerialitás – erősítése érdekében a mindennapokban használni kell az alapvető matematikai kifejezéseket. A számfogalom alakulását változatos eszközökkel és a manipulációval lehet fejleszteni.

77

Hiperkinetikus zavarok - /HKZ/ -tünetei:  A szüléstől jellemző motoros nyugtalanság minden élethelyzetben, túlmozgások  Nem célvezérelt mozgások  Az egész test folytonos helyváltozási mellett az egyes végtagok célszerűtlenül sok mozgása  Felfokozott mozgás, evés és alvás közben is  Mértéktelen hangos beszéd  Szabályoknak való megfelelés képtelensége, alkalmazkodóképesség hiányossága  Ellenállás a direkt utasításokkal szemben  Monotónia frusztráló hatása, motivációvesztés  Éretlen emocionális és szociális viselkedés, dacosság, erős egoizmus, rugalmatlanság  A középpontba kerülés állandó igénye  Emocionális problémák /labilitás, hangulatingadozás, érzelmi kitörések, kiszámíthatatlanság, ingerelhetőség/  Szociális problémák /uralomra, vezető szerepre törekvés, kötekedés/  Nyelv és beszédfejlődés zavarai /megkésett beszédfejlődés az esetek nagy százalékában/  Fokozott hang és zajérzékenység  Koordinációs nehézségek /mozgásfejlődési elmaradás/  Észlelési zavar /tapintás és térészlelése mindig hiányos, forma, irány és térészlelési problémák/  Sorozat megjegyzési gyengeség /szerialitás/  Erős

fáradékonyság,

szélsőséges

teljesítményingadozás,

frontérzékenység, gyakoribb szükséglet a pihenésre, egyedüllétre

78

 Igény az életritmust meghatározó állandó keretekre, érthető és követhető szabályok  Többnyire normál vagy magasabb intelligencia  Gyakran figyelemzavar

A HKZ-s gyerekek kevésbé ismert tulajdonságai:  Empátia,

segítőkészség,

gondoskodás,

nyitottság,

gondoskodás,

önzetlenség, lelkesedés, jó szociális érzék, jó intuíciós képesség, önállóságigény, átlag feletti memória, mentális érettség, morális érzék, kreativitás, fejlett humorérzék, verbális intelligencia Feladataink a HKZ esetén:  A gyerekkel szembeni előítéleteink leküzdése  A gyerek elfogadásával mintát adni a társaknak az elfogadásban  Bizalomra épülő gyermek-pedagógus kapcsolat kialakítása  Elfogadó, bátorító, segítő szándékú pedagógusszerep  Alkotó, korlátozó és türelmes, megértő környezet megteremtése Feladataink magatartászavarral párosuló HKZ esetén:  Egyszerű, érthető szabályok felállítása  Határozottság, következetesség az elvárásokban  A pedagógusok elvárásainak koordinálása  A jó magatartás azonnali elismerése, pozitív megerősítés  A dicséret az adott cselekvésre vonatkozzon, a dicséret okának megfogalmazása 79

 Szerető figyelem, odafordulás a gyerekhez  Negatív viselkedés esetén a kifogásolható magatartást és nem a gyereket kell büntetni  A nevelés hatásos eszköze lehet az alku /én segítek neked, ha te…/

Gyengén, és alig látó:

Fejlesztésük

gyógypedagógus

szakember

bevonásával,

preventív

korrekcióval történik. A fejlesztés komplex, nemcsak a látás sérülésből adódó különleges nevelési szükségletek kielégítésé célozza, hanem a gyermek egyéb fejlődésben elmaradt képességeinek, személyiségének fejlesztését is. A gyengén látó gyermekek is főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről és kisebb térben tudják ezt használni. Nevelésüknél jelentős szerephez jut a hallás, tapintás, érzékelés fejlesztése. Mivel a gyermek gondolkodását, beszédfejlesztését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, különösen fontos a környezet vizuális megismerése. A sérülés következtében megváltozhat a megismerő alkalmazkodó képesség. A gyengén látók életvitelét korlátozza a csökkentlátás teljesítmény.  A pedagógiai fejlesztés szempontjából fontos a látás élesség, s a látásfunkciók ismerete  A látássérüléshez társulhat egyéb fogyatékosság is, részképesség kiesés

80

Fejlesztés területei  Látásnevelés: feladata a vizuális érdeklődés felkeltése, a megfigyelő képesség, a differenciáló képesség, az alaklátás, rész-egész látás, memória és képzelet fejlesztése  A

nagymozgás

fejlesztése:

a

mozgásos

gátlásosság

leküzdése,

mozgáskoordináció, térben való tájékozódás  Finommozgás fejlesztése: a kéz célirányos mozgása, távolságra nyúlás, manipuláció, tapintás, két kéz koordinációja, rajzolás, másolás, színezés  Kommunikáció, beszédfejlesztés, az artikuláció vizuális megerősítésének és a metakommunikáció, mimika, szemkontaktus korlátozott voltából való fejlesztése  Érdeklődés felkeltése a környezet iránt  Tapintás domború képekkel

Hallás sérült gyermek Az enyhén hallás sérült gyermek hallás vesztesége következtében, a beszédnek hallás útján történő megértésére csak részben képesek. A hallás károsodás miatt a beszédkommunikációban az érthető ejtés erősen sérült. Ezért sérülhet a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás kialakulása, aminek következtében módosul a gyermek megismerő tevékenysége. Fejlesztés területei:  Gyermek elfogadása  Szájról olvasási lehetőség biztosítása  Hallókészülék viseléséhez fokozatosan szoktatás 81

 Korai pedagógiai audiológiai gondozás  Nyelvi kommunikáció megindítása, fejlesztése  A kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése  A beszédértés és a szókincs fejlesztés folyamatos javítása, bővítése A segítő munka fő területei:  A gyermek személyiségére és a részképesség zavarok csökkentésére irányuló fejlesztés  A családon belüli konfliktusok megoldásának segítése  A gyermek csoporton belüli helyzetének alakulásához segítségadás

A gyermek fejlődéséről, fejlesztéséről készülő dokumentáció:  A óvodapedagógus tervező munkájának alapja a gyermek Fejlődési Naplója (Óvodás gyermekek fejlődésének nyomon követése), melynek pontos és folyamatos vezetése hármas célt szolgál.  A pedagógusok a gyermek fejlődésének fázisait követve és feljegyzéseikre támaszkodva határozzák meg fejlesztési feladataikat.  A Fejlődési Napló szolgálhat alapul a szülő tájékoztatásának gyermeke fejlődésével kapcsolatban.  Alapját képezi a vezető ellenőrző, értékelő munkájának, mely kiterjed a gyermek fejlődésére is. Az Óvodás gyermekek fejlődésének nyomon követése tartalmazza:  Beszoktatással kapcsolatos tapasztalatokat.  Családlátogatással kapcsolatos feljegyzéseket  Fogadóórákat 82

 A gyermek megfigyelésének tapasztalatait  A gyermeki produktumok (rajzok, munkák)

Az óvodapedagógus feladata:  Megfigyeléseket végez, a személyiségfejlesztési folyamat során épít a gyermekek otthonról hozott szokásaira, terveit a cél meghatározásával készíti.  Folyamatosan rögzíti a gyermek fejlődésében bekövetkezett változásokat  Figyelemmel kíséri, és tiszteletben tartja a gyermek fejlődésének egyéni tempóját  A fejlesztést egyénre szabottan tervezi meg, minden esetben biztosítja az esélyegyenlőséget,

tervet

készít

a

lehetőségek

legoptimálisabb

kihasználására.  A Fejlődési Napló vezetésének eredményeként az óvónő és a fejlesztést segítő kollégák pontos ismeretekkel rendelkeznek a gyerekről.  Munkája,

tervei

során

figyelmet

fordít

a

felzárkóztatásra,

tehetséggondozásra.  Figyelemmel kíséri a pedagógiai változásokat, követi és alkalmazza az adaptív pedagógiai eljárásokat.  A fejlesztést végző gyógypedagógus és logopédus a Tanulási Zavarokat Vizsgáló Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján egyéni fejlesztési tervet készít, amely nem más, mint a részképesség-zavar tüneteit mutató gyerekek fejlesztési ütemterve. A tervek 3-6 hónapos időszakra készülnek, melynek végén az eredmények értékelése után újabb terv készül.  /Egészségügyi és pedagógiai habilitáció, rehabilitáció: Egyéni fejlesztési lap- külív és belív/ 83

Tehetséggondozás –fejlesztés:  Tehetség felismerése, azonosítás  Egyéni differenciálás  Tehetségpontok, területek ajánlása A tehetséges gyermek gondozása a meghatározó képességek feltérképezésével kezdődik:  intellektuális tehetség  művészi tehetség  pszichomotoros tehetség  szociális tehetség A tehetséggondozás során igyekszünk a gyermekek lehetőségeit tágítani, ismereteiket a kiemelt területen dúsítani, gazdagítani. A tevékenységekben

társaikkal

együtt

vesznek

részt,

de

az

óvodapedagógus a nap folyamán differenciáltan, külön foglalkozik a gyermekkel . A pedagógus megkeresi az óvodán kívüli fejlesztési , gondozási lehetőségeket,és egyeztetve a szülőkkel segítséget nyújt a legmegfelelőbb intézmény kiválasztásában. Folyamatosan nyomon követi a gyermek óvodai és óvodán kívüli fejlődését.

AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus.

84

A csoportokban a gyerekek a személyi állandóságot érzelmileg igénylik. o Alapkövetelmény, hogy minden csoportban két szakmailag jól képzett, - munkáját új ismeretekkel gazdagító, folyamatosan fejlesztő, helyes erkölcsi megítéléssel önállóan végző - óvodapedagógus nevelje a gyerekeket, egymással összhangban. o Hangsúlyos az óvodapedagógus személyisége, nevelési szemlélete, stílusa és hivatástudata. o A nemzeti és nemzetiségi kisebbséghez tartozó és migráns gyerekek tiszteletben tartása, elfogadása alapkövetelmény és modell a különböző korú és fejlettségű gyermekeknek. Érzékenység a másik emberre, nyitottság a kapcsolatépítésben. o Az

óvodapedagógus

értelmiségi

státuszának

megfelelően

legyen

tájékozott a különböző műveltség területeken, mert az integrált műveltségtartalmakat óvodai szinten csak így tudja beépíteni a spontán és szervezett pedagógiai szituációkba. o Az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. o Migráns gyermekeket is nevelő óvodában, a dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. o A programunkban jól hasznosítható az óvodapedagógusok különböző irányú szakmai végzettsége. o Tudását folyamatosan bővíti és megosztja, figyelmet fordít a modern, újszerű módszertani eljárások alkalmazására, fejleszti módszertani kultúráját hospitálások, továbbképzések, házi bemutatók, tudásmegosztó értekezletek alkalmával. o Aktívan részt vesz a közösségi oldalon létrehozott zárt csoport életében

85

o Szakmai kérdésekben, továbbképzési igény esetén POK szakemberei segítségével megoldást keres. o Társintézményekkel való együttműködését szakmaiság jellemzi. o Pedagógiai munkáját folyamatként kezeli, meghatározott elvárásoknak megfelelően adott időszakokra tervezi, melyet reflexióval zár. o Tevékenységeit

reflektív

gondolkodás

jellemzi,

visszajelzéseket

átgondolja, értékeli, az eredményeket felhasználja munkája során. o Tervezése során tudatosan épít a megszerzett ismeretekre. o Szülők igényeinek alapján közös programokat szervez o Ötleteivel és programajánlásaival, aktív szervezőmunkájával gazdagítja a gyermekek intézményen belüli és kívüli tevékenységét. o Értekezleten, szakmai vitákban aktívan részt vesz képes a szakmai állásfoglalásra, tudásával alátámasztja, megerősíti azt. o Tudásával támogatja és kezdeményezi az intézmény innovatív törekvéseit – pályázati kiírások figyelése, pályázatírás.

Tárgyi feltételek Az óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda berendezési tárgyai épületben, udvaron a gyerekek fejlesztésének eszközei, a fejlődést szolgáló környezet elemei, amelyek a gyermekek sokféle egyéni és közös tevékenységét szolgálják. o Épületben: a terem – fürdőszoba, öltöző berendezései otthonos környezetet, családias hangulatot biztosítanak. o Udvaron: rögzített és mobil tárgyak, eszközök a mozgásfejlődést segítik, sokféle mozgás gyakorlására adnak módot. A feltételek között pihenés is megvalósítható

86

o Lehetőséget biztosítunk, megfelelő munkakörnyezetet alakítottunk ki az óvodai munkatársaknak (nevelői) és ugyan így lehetőséget biztosítunk a szülők fogadására o A berendezési tárgyak természetes anyagokból készülnek. Színek, formák harmóniája az esztétikai igény belsővé válást segíti. o A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak úgy alakítottuk ki, hogy a gyermekek biztonságát, kényelmét, fejlesztését szolgálják o A berendezések alakíthatósága a gyermek kreativitását fejleszti o A játékeszközök a gyerekek fejlődéséhez tevékenységeihez igazodnak o A csoportok játék és eszközkészletének összeállítását segítő eszközök  Változatos tevékenységre késztessen  Variálható, kombinálható legyen  Különböző képességek fejlődését segítsék  Különböző méretű, anyagú tárgyak, természetes anyagok álljanak rendelkezésre  Az anyagok barkácsolásra ösztönözzenek o Gyermeklexikonok, képeskönyvek széles kínálata a gyermek látókörét bővíti. o A technikai eszközök a technikai érdeklődést keltik fel o A sportszerek az önálló gyakorlások során a kis és nagymozgások fejlődését segítik o Szertári, testneveléshez használt és mobil eszközök, valamint a testneveléshez

használt

eszközök,

mobilok

naponta

a

játék

alakulásától, és a gyermekek igényeitől függően kerülhetnek be a csoportba

87

Az óvodai élet megszervezése Az óvoda működését az óvodai munkarend, a házirend és az SZMSZ biztosítja. Az óvoda munkarendjét a vezető készíti a törvényi előírások alapján a szülők igényeinek és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembe vételével. A házirendet a szülők véleményezik, az óvodapedagógusok elfogadják. o A munkarend úgy alakul, hogy egész nap folyamán megfelelő létszámú dolgozó legyen a gyermekek körüli szervezési, nevelési feladatok ellátására. A nyitva tartás idejére a gyerekek felügyeletét és ellátását az óvoda dolgozóinak lépcsőzetes munkakezdése és befejezése teszi lehetővé. o A

házirend

tartalmazza

a

szülők

(mint

az

óvodás

gyermek

képviselőjének) jogait és kötelességeit az óvodai életrenddel munkarenddel kapcsolatban. o A heti rend kialakítása az óvodapedagógus felelős szabadsága, figyelembe véve a csoport igényeihez való rugalmas alkalmazkodást valamint a többi csoporttal együttműködés összhangját. o A napirendet folyamatos életszervezés jellemzi, amely a játékban kerete és színtere az integrált tevékenységeknek, az egészséges életmódra nevelés folyamatának. o Az óvodai nevelés tervezése valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, különböző óvodai dokumentumok szolgálják.

Az óvoda kapcsolatai A 3-7 éves gyermek életét befolyásoló színterekkel, társintézményekkel az óvodapedagógus a gyermek fejlődésének érdekében folyamatos kapcsolatot tart. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, szükség esetén segítséget nyújt.

88

Ezeknek színterei:  Család –az óvodapedagógus feltérképezi, (szükség esetén családsegítő tevékenységét folytat), és felajánlja együttműködését a családnak a gyermek nevelésében, és az ez által szerzett ismeretei birtokában alakítja a gyermek számára a legoptimálisabb óvodai nevelést.  Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében.  Társadalmi (kisebbségi) szervezetekkel való kapcsolat

A pedagógiai program és a szülők, a családdal való együttműködés formái A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodánk kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. A nevelési folyamatok és az óvodapedagógus nyitottsága lehetővé teszi a szülőnek, hogy részben igényeinek megfelelően alakítsa ki kapcsolatát az óvodával, s legyen részese gyermeke nevelésének. Alapvető, hogy az együttműködés keretei-formái, milyensége biztonságot adjon a szülőnek, gyermeknek, óvodapedagógusnak, és az óvodában dolgozóknak egyaránt. A pedagógus a szülővel való együttműködés érdekében a következő digitális eszközök nyújtotta lehetőségeket alkalmazza: - óvodai honlap - email - digitális fénykép - PPT használata fórumok, előadások alkalmával

89

Együttműködési elvek a kapcsolattartásban:  A család sajátos értékrendjének elfogadása, érvényesülése a gyerek óvodai nevelésében.  Korrekt nevelési magatartás az értékközvetítésben.  Szoros együttműködés a család – óvoda kapcsolatban. Az együttműködés célja: o a pedagógiai programunk értékrendjének elfogadása, konstruktív életvezetés megvalósítása sokszínű tevékenységekkel, amelyet a család és óvoda együtt teremt meg A szülő joga a gyermek alanyi jogainak képviseletében:  megismerni az óvodai csoportot, és az óvodapedagógust  megismerni az óvoda nevelési programját, házirendjét, és egyéb dokumentumait  betekinteni a gyermeke fejlődését rögzítő dokumentumokba  fogadó óra keretében egy évben kétszer tájékoztatást kérhet a pedagógustól  beleszólhat gyermeke életrendjének kialakításába  ötletekkel, hagyományalakítással bekapcsolódhat a nevelési folyamatba  képviselheti az óvoda érdekeit, részt vehet a szülői támogatói kör tevékenységében A szülő kötelessége tiszteletben tartani gyermeke, szülőtársai, és az óvoda dolgozóinak személyiségi jogait.

90

Az együttműködés feladata:  a gyerek nevelési körülményeinek, feltételeinek közös megtervezése  egymás tiszteletén alapuló tevékeny együttműködés a gyerek nevelésében

Az együttműködés tartalma, jellemzői

Beszoktatás Az óvodapedagógus felkínálja a beszoktatás lehetőségét, amellyel a család bármely tagja (édesanya, édesapa, nagyszülő…) élhet. A beszoktatás időtartama a gyermek biztonságérzetének alakulásától függ, tehát gyermekenként változó (1- 2 naptól, több hétig is terjedhet). Kezdetben a beszoktató személy segít a gondozási tevékenységekben, kapcsolatteremtésben, és együtt játszik vele. A befogadást, a csoporthoz szokott, fejlettebb gyermektársak is megkönnyítik. Később az óvodapedagógus, és feladattól függően a dajka fokozatosan a szülő helyébe lép, és segíti a gyermek beilleszkedését.

Családlátogatás A szülő igénye szerint élhet azzal a lehetőséggel, hogy az óvodapedagógus otthonában látogassa meg a gyermeket. A családlátogatás erősíti a gyermek biztonságérzetét, megkönnyíti az óvodapedagógus részéről a befogadást, megismerést.

91

Fogadóóra A fogadóóra alkalmat teremt a szülő és a pedagógus bizalmas párbeszédére, amelyben tájékoztatást kap a szülő gyermeke fejlődésről. Alkalom nyílik az esetleges problémák megbeszélésére, a közös megoldáskeresésre. Szülői értekezlet A szülői értekezlet az óvodapedagógus és a csoportba járó gyermekek szülei közötti közösségi kapcsolattartási forma. Tájékoztatás, párbeszéd mindenkit érdeklő, érintő témában, a szülők pedagógiai kultúrájának formálása.

Programok Közös programok a szülők részvételével: kirándulásokon, kulturális programokon, ünnepen, ünnepélyeken, hagyományőrző rendezvényeken, játszó, - barkács délutánok -sporttevékenységek

Nyílt napok Nyílt napok a beiratkozást megelőző időszakban az óvoda iránt érdeklődő szülők és gyermekeik részére, valamint a nevelési év során, a szülő igénye alapján a pedagógussal előre egyezetett időpontban.

92

Együttműködés a tanulási témák feldolgozásában. (Pl. eszközgyűjtésben, tapasztalatszerzésben, és szervezési feladatokban, stb.) Véleménynyilvánítás Szülői elégedettségmérések alkalmával írásban is véleményt nyilváníthat a szülő az óvodáról a minőségfejlesztés érdekében.

Az együttműködés várható eredménye:  a szülő megismeri az óvoda élet és értékrendjét  részt vesz olyan tevékenységekben, melyek színesebbé, gazdagabbá teszik a gyermekek óvodai életét  bizalommal fordul az óvodapedagógushoz  problémái

megoldásában

kikéri

az

óvodapedagógus

véleményét,

segítségét

Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere Az óvoda feladatainak elvégzéséhez, valamint a hatékonyság fokozásához rendszeresen tart fenn kapcsolatot más intézményekkel, cégekkel. Az intézmény képviselete az óvodavezető jogköre és feladata. Általános Iskolákkal Kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az óvoda pedagógusai.

93

Kapcsolat tartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvodaiskola átmenet megkönnyítésével. Kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, óvodapedagógusok látogatása. Pedagógiai Szakszolgálattal Kapcsolattartó: az óvoda vezetője Kapcsolat tartalma: a pedagógusok szakmai ismereteinek frissítse, bővítése, valamint szaktanácsadói szakmai segítés. A

kapcsolat

formája:

továbbképzések,

konferenciák,

konzultációk,

szaktanácsadói hospitálás, szaktanácsadói javaslat

Gyakoriság: nevelési évenként a Szakmai Csoport által meghirdetett időpontokban és gyakorisággal, illetve nevelési évenként 1-2 alkalommal szaktanácsadói látogatás.

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, és a Nevelési Tanácsadóval Kapcsolattartó:

az

óvoda

vezetője,

illetve

egyeztetést

követően

az

óvodapedagógus, logopédus. A kapcsolat tartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben. A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel.

94

Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint. Az óvoda orvosával, fogorvosával, védőnőjével Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, a törvényi előírásoknak megfelelően kapcsolatot tart az óvoda orvosával és védőnőjével.

Kapcsolat tartalma: o gyermekek fejlődésének mérése, regisztrálása a védőnő által, az intézményben o Védőoltással kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok végzése járvány idején Gyakoriság: o fogorvosi szűrés évente, o felvételkor

illetve

felderítésére

nevelési

irányvizsgálat

év

elején

végzése

esetleges és

tetvesség

negyedévenkénti

megismétlése. Az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás. Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Gyámügyi Hivatallal Kapcsolattartó: óvodavezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős.

95

A kapcsolattartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása. A kapcsolat formája, lehetséges módjai: o Az intézmény segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni,

valamint

minden

olyan

esetben,

amikor

a

gyermekközösség védelme miatt ez indokolt. o A Gyermekjóléti Szolgálat értesítése - ha az óvoda a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja. o Amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen. o Esetmegbeszélés - az óvoda részvételével a szolgálat felkérésére. o Szülők tájékoztatása révén (a Gyermekjóléti Szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen megkeresését. Gyakoriság: szükség szerint. Gyermekvédelem és pedagógiai tevékenység az óvodában Gyermekvédelem: A gyermeki jogok tiszteletben tartása alapja óvodánk nevelőmunkájának,

mely

meghatározza

a

nevelési

attitűdöket

és

gyermekképünket. Az óvoda dolgozói a gyermeki jogokat szem előtt tartva figyelembe veszik a gyermekek mindenek felett álló érdekeit. A gyermeki jogok érvényre juttatásához szoros kapcsolatot ápolnak a családdal. A családi nevelés és az

96

óvodai nevelés összhangjának megtartása mellett tanácsokkal segítik a családi nevelést. Az óvoda összes dolgozója - a megfelelő tájékoztatás és együttműködés mellett - a tudomására hozott információkat bizalmasan kezeli. Kiemelt feladatunk a gyermekek testi épségének megóvása és megőrzése. Ennek keretén belül biztosítjuk a törvényi szabályozásnak megfelelő egészségügyi vizsgálatokat, és szűréseket. A gyermekvédelmi munka fő feladataként a prevenciót és a segítségnyújtást helyezzük előtérbe. Ennek segítését és koordinálását gyermekvédelmi megbízott végzi. A gyermekvédelem célja: - A gyermeki jogok érvényesítésének biztosítása - A gyermekek szociális és családi körülményeinek feltárása után megfelelő segítségnyújtás és támogatás az arra rászorulóknak A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok: a, Az óvodapedagógus gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai : - balesetveszély mentes óvodai helyszín biztosítása - gyermek testi, lelki egészégének védelme - a gyermek fejlődésének dokumentálása - kapcsolattartás a gyermek szüleivel - családi környezet feltérképezése - problémák és okok feltárása - gyermekvédelmi megbízott tájékoztatása b, Gyermekvédelmi megbízott feladatai: - Kapcsolattartás az óvodapedagógusokkal

97

- tájékoztatási kötelezettséggel bír a szülők, óvodapedagógusok és intézményvezető felé - az óvodapedagógusok jelzései alapján környezettanulmányt végez, tájékoztatja a szülőket a szükséges tennivalókról - koordinálja az érintett gyermekkel kapcsolatos döntések előkészítését, részt vesz az elbírálásban, intézkedésekben - kapcsolatot létesít a megfelelő segítő szervekkel - beszámolási kötelezettsége van az intézményvezető felé - nyomon követi a gyermek sorsának alakulását c, Az intézményvezető feladatai: A gyermekvédelmi megbízott együttműködésével irányítja az intézmény gyermekvédelmi

munkáját.

Kapcsolatot

tart

fenn

óvodapedagógusokkal, tájékozódik a nyomon követési folyamatról. - megteremti a gyermekvédelmi feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket - teljesíti azonnali jelentési és intézkedési kötelezettségét a gyermekvédelmi esettel kapcsolatban - tájékoztatja a szülőket az őket érintő változásokról A gyermekvédelmi munka várható eredményei: - a gyermeki jogok nem sérülnek - az óvoda segítséget nyújt, védi és tájékoztatja a rászoruló családokat a probléma megoldásához szükséges lehetőségekről, támogatásokról - a családoknak lehetőségük van segítségkérésre, bátrabban fordulnak az óvodapedagógushoz

98

az

Szociális hátrányok csökkentésére irányuló tevékenységek A szociálisan hátrányban lévő gyermekek tekintetében a pedagógusok differenciált foglalkozás keretében csökkentik a hátrányból fakadó esetleges lemaradást, a gyermek fejlődési üteméhez igazodva. Szükség

esetén

a

gyermekvédelmi

feladatok

ellátásával

megbízott

óvodapedagógus tájékoztatja a szociálisan hátrányos körülmények között élő szülőket arról, hogy mely szervtől kaphatnak részletes felvilágosítást a lehetséges szociális juttatásokról. - családlátogatások, szülői fogadóórák ( fejlesztőpedagógus, gyermekvédelmi felelős segítségével) - rendszeres egészségügyi felügyelet (védőnő,orvos) - a gyermek szociális helyzetének figyelemmel és nyomon követése - szülői közösség tárgyi, szociális jellegű segítségnyújtásának szervezése Óvodapedagógus feladatai a szociális hátránycsökkentés érdekében: - a gyermekek körülményeinek megismerése, rögzítése, folyamatos nyomon követése - képességfejlődés akadályoztatásának feltárása - a lemaradás mértékének feltárása - a lemaradás mértékének csökkentése a gyermeki érdeklődés és képesség Függvényében Esélyegyenlőséggel kapcsolatos intézkedések, teendők, feladatok: A gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a teljes óvodai élet diszkrimináció-mentes légkörben zajlik.

99

A szociálisan hátrányos helyzetben lévő vagy bármilyen más okból fejlettségében lemaradt gyermekek körében hangsúlyt kap a differenciált óvodai foglalkozás. Ezen felül lehetőség szerint óvodai vagy óvodán kívüli, gyermeki fejlődésre jó hatással lévő programokon való részvételre buzdítjuk a gyermekeket illetve szüleiket. - a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megkülönböztetés nélküli fogadása a teljes óvodai nyitva tartás időtartama alatt - az egyenlő bánásmód elvének érvényre juttatása - az egyéni szükségletek figyelembevételével kialakított differenciált bánásmód alkalmazása - gyermekközpontú, családcentrikus óvodai légkör megteremtése - hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel és az óvodán kívüli szervezetekkel - szülői tájékoztatás a jogokról, kötelezettségekről, támogatási lehetőségekről Fenntartóval és a ZIK-vel Kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, gazdasági ügyintéző Kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, illetve az intézmény érdekeinek képviselete.

Kapcsolattartás területei különösen: o Az óvoda átszervezése, tevékenységi körének módosítása, o Az óvoda nevével kapcsolatos eljárás alkalmazása,

100

o Az óvoda pénzügyi, gazdálkodási tevékenysége, o Az óvoda belső szabályzó dokumentumainak jóváhagyása, o Az óvoda működésének törvényességi ellenőrzése, o A magasabb vezető teljesítményértékelése, o Az óvodában folyó szakmai munka ellenőrzése közoktatási szakértő bevonásával. A

kapcsolattartás

rendezvények,

formája:

központi

kerületi

vezetői

ünnepségeken

való

értekezletek,

kiállítások,

intézményi

képviselet,

munkamegbeszélések, adatszolgáltatás, beszámoló írásban. Gyermek programokat ajánló kulturális intézményekkel Kapcsolattartó: az óvodavezető helyettese, illetve a kulturális programok szervezője Kapcsolat tartalma: színvonalas gyermek műsorok, előadások szervezése, lebonyolítása. Kapcsolat formája: intézményen belül, és intézményen kívüli kulturális programok látogatása a gyermekekkel, illetve ajánlása a szülők felé. Gyakorisága: nevelési évenként minimum 3-4 alkalommal, a szülői szervezet véleményének kikérésével. Más nevelési és oktatási intézményekkel és a szakmai munkát segítő szolgálatokkal való kapcsolattartás: Kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető helyettes Kapcsolatok formája: A kapcsolatok szakmai, kulturális és egyéb területeken realizálódnak: megbeszélések, értekezletek, szakanyagok, rendezvények, bemutatók, hospitálások. 101

Gyakorisága: Változó a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. Zuglói Cseperedő óvodát támogató szervezetettel való kapcsolattartás Kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető helyettes Kapcsolat formája: értekezletek, beszélgetések, melynek célja, hogy a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, a támogatással megvalósítandó elképzelésekről. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

A módosított MINDI Program érvényes attól az időponttól, amikor Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselőtestülete jóváhagyja: A helyi nevelési program módosításának indoka:     

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosulása Törvényi jogszabályváltozás Fenntartó által meghatározott feladatváltozás Innováció eredményeinek beépítése A minőségfejlesztési munka eredményeinek beépítése

A helyi nevelési program nem kötelező módosítását – a vezetőnek benyújtott írásbeli előterjesztés után a nevelőtestület 50+1%-os támogatásával – kérheti a KAT elnöke, mint döntést előkészítő és érdekegyeztető fórom. A MINDI Program nyilvánossága:      

Minden csoportban A vezetői irodában

A Cseperedő Óvoda honlapján

102

A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke  csoportszoba – gyermek csoportonként, óvodánként o Kötelezően előírtak szerint biztosítva  tornaszoba – óvodánként – Kötelezően előírtak szerint biztosítva  logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba o óvodánként o Kötelezően előírtak szerint biztosítva  játszóudvar - óvodánként 1 – Kötelezően előírtak szerint szabványos játszószerekkel biztosítva  óvodavezetői iroda o a vezető helyettesi iroda a gazdasági irodával, közösen kialakítva  nevelőtestületi szoba  orvosi szoba az elkülönítő helyiséggel közösen is kialakítható/berendezése, felszerelése a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet előírásai szerint  gyermeköltöző – gyermekcsoportonként  gyermekmosdó, WC o / két gyermekcsoporttal közösen van kialakítva, a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi/  Kiszolgálóhelységek: tálaló konyha  Tisztálkodási és egyéb felszerelések – Kötelezően előírtak szerint biztosítva  A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök

103

– Kötelezően előírtak szerint biztosítva  A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök o A játékok, játékeszközök o Informatikai játékeszközök  Manó Matek, P.M.D., Hordozható érintőképernyős játék „Interaktív tábla”, BEE-BOT, fényképezőgép, projektor, CD lejátszó, diavetítő) 1. Manó Matek: - Laptop, Manómérő 2. Az P.M.D oktató csomag részei: o szoftver o cserélhető asztallapok o feladat-kártyák o feladatlapok  különböző 3 dimenziós eszközök  kockák (különböző méretben és színben)  egység rudak o kirakók o egyéb geometriai formák o vonalzók (segédeszköz a billentyűzet használatához) o világító gombos gyermek klaviatúra 3.Hordozható érintőképernyős játék „Interaktív tábla”,

4. BEE-BOT - méhecske - táblák

104

o A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök o Kötelezően előírtak szerint biztosítva  egészség- és munkavédelmi eszközök – Kötelezően előírtak szerint biztosítva Az Óvoda Helyi Nevelési Programjának a kötelező jegyzéken felüli eszközök: Egyszeri beszerzés: Kötelezően előírtakon túl biztosítva  A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez szükséges tárgyi eszközök biztosítás Évenkénti beszerzések:  festékek  agyag  rajzlapok, különféle papírok /selyem, hajtogatós, karton, batik stb./  színes ceruzák,  kréták  ecsetek  ecsettálak  kazetták / videó, hangkazetták/  textilneműk  fonalak, gyapjú, filc  ragasztók  gyöngyök

Fogyatékos gyermekek nevelésének speciális eszközei Hallásfogyatékos Hallásvizsgáló, és hallókészüléket tesztelő felszerelés Szurdó pedagógus látja el a feladatot Kommunikációs elektronikus információhordozó

105

Nyelvi kommunikáció ellenőrzésére alkalmas eszköz Látásfogyatékos Szöges tábla Érzékelő labdák Taktilitást fejlesztő eszközök Csörgőlabda

106