1148 BUDAPEST XIV. KERÜLET NAGY LAJOS KIRÁLY ÚTJA 92. SZUGLÓ UTCA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

1148 BUDAPEST XIV. KERÜLET NAGY LAJOS KIRÁLY ÚTJA 92. – SZUGLÓ UTCA 75.

________________________________________________________________

TARTALOMJEGYZÉK

ÓVODÁNK HELYZETE ............................................................................................................ 9

1. 1.1. 1.2. 1.3.

TÁRGYI FELTÉTELEK ................................................................................................................. 9 SZEMÉLYI FELTÉTELEK ........................................................................................................... 10 GYERMEKÖSSZETÉTEL ............................................................................................................ 10 NEVELÉSFILOZÓFIÁNK....................................................................................................... 11

2.

2.1. ÓVODAKÉP .............................................................................................................................. 11 2.2. GYERMEKKÉP.......................................................................................................................... 11 2.3. PEDAGÓGUSKÉP ...................................................................................................................... 12 2.4. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA.................................................................................................... 13 2.5. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI .......................................................................................... 13 2.5.1. Testi nevelés ................................................................................................................. 13 2.5.2. Érzelmi nevelés............................................................................................................. 13 2.5.3. Anyanyelvi-, és értelmi fejlesztés és nevelés ................................................................. 14 NEVELÉSÜNK ALAPVETŐ KERETEI ................................................................................ 15

3.

3.1. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ALAPELVEK ............................................................................................. 15 3.2. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA ................................................................................... 16 3.2.1. Gondozás...................................................................................................................... 16 3.2.2. Testápolás .................................................................................................................... 17 3.2.3. Öltözködés .................................................................................................................... 17 3.2.4. Táplálkozás .................................................................................................................. 18 3.3. TESTI NEVELÉS ........................................................................................................................ 18 3.3.1. Mozgásfejlesztés ........................................................................................................... 18 3.3.2. Egészségvédelem, edzés ............................................................................................... 19 3.4. PIHENÉS/ALVÁS RENDSZERE .................................................................................................... 19 3.5. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ........................................................................................... 20 3.5.1. Testápolás .................................................................................................................... 20 3.5.2. Öltözködés .................................................................................................................... 20 3.5.3. Táplálkozás .................................................................................................................. 20 3.5.4. Testi nevelés ................................................................................................................. 20 3.5.5. Pihenés ......................................................................................................................... 21 3.5.6. Környezettudatos magatartás alakítása ....................................................................... 21 3.6. ÉRZELMI, ERKÖLCSI, KÖZÖSSÉGI NEVELÉS............................................................................... 21 3.6.1. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása.......................................................... 22 3.6.1.1. 3.6.1.2. 3.6.1.3.

3.6.2. 3.6.3.

Befogadás-beszoktatás .............................................................................................................22 Óvodapedagógus-gyermek ,dajka – gyermek kapcsolat ..........................................................23 Gyermek-gyermek kapcsolat....................................................................................................24

Közösségi élet szokásai, közösségi magatartás ............................................................ 24 A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére ........................................................ 24

ÓVODÁNK ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI, JELES NAPJAI .............................................. 26

4.

4.1. ÓVODÁNKBAN A NÉGY ÉVSZAK KÖRÉ CSOPORTOSÍTJUK AZ ÜNNEPÉLYEKET. .......................... 26 4.1.1. Őszi ünnep- és hagyománykör ..................................................................................... 26 4.1.2. Téli ünnep- és hagyománykör ...................................................................................... 26 4.1.3. Tavaszi ünnep- és hagyománykör ................................................................................ 26 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ............................................................................... 28

5. 5.1.

NAPIREND ............................................................................................................................... 28

_______________________________________________________________ 5.2.

HETIREND ................................................................................................................................ 28

6.

AZ ÓVODA CSOPORTSZERKEZETE.................................................................................. 31

7.

A GYERMEKEK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI..................................................................... 32 7.1. JÁTÉK ...................................................................................................................................... 32 7.1.1. Az óvodában megjelenő játékfajták .............................................................................. 33 7.1.2. Játék az óvoda udvarán ................................................................................................ 34 7.1.3. Az óvodapedagógus szerepe a játékban ....................................................................... 35 7.1.4. Az anyanyelvi kommunikációs fejlesztés lehetőségei .................................................... 35 7.1.5. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére ..................................................... 35 7.2. ANYANYELVI, IRODALMI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS NEVELÉS .......................................................... 36 Fejlesztés tartalma ........................................................................................................................ 38 7.2.1. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére ......................................................... 40 7.3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC ........................................................................... 40 7.3.1. Az anyanyelvi kommunikációs fejlesztés lehetőségei .................................................... 42 7.3.2. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére ......................................................... 42 7.4. RAJZ, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA ................................................................................................. 43 7.4.1. Képalakítás ................................................................................................................... 44 7.4.2. Térplasztikai munkák (gyurmázás, agyagozás, fazekasság, stb.) ................................. 45 7.4.3. Kézimunka (varrás, hímzés, fonás, szövés, stb.) ........................................................... 45 7.4.4. Építmények készítése .................................................................................................... 45 7.4.5. Barkácsolás (báb/játékeszköz készítés, stb.) ................................................................. 45 7.4.6. Az anyanyelvi kommunikációs fejlesztés lehetőségei .................................................... 46 7.4.7. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére ......................................................... 46 7.5. MOZGÁS .................................................................................................................................. 47 7.5.1. A mozgásfejlesztés lehetőségei ..................................................................................... 47 7.5.2. A fejlesztés tartalma ..................................................................................................... 48 7.5.3. Az anyanyelvi kommunikációs fejlesztés lehetőségei .................................................... 49 7.5.4. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére ........................................................ 49 7.6. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE ............................................................................... 49 7.6.1. A fejlesztés tartalma ..................................................................................................... 51 7.6.2. Az anyanyelvi- kommunikációs fejlesztés lehetőségei .................................................. 52 7.6.3. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére ......................................................... 53 7.7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK ......................................................................................... 53 7.7.1. Munkajellegű tevékenységeink ..................................................................................... 54

7.7.1.1. Önkiszolgálás .......................................................................................................................... 54 7.7.1.2. Naposi munka ......................................................................................................................... 54 7.7.1.3. Alkalomszerű munkák, megbízatások ..................................................................................... 54 7.7.1.4. Növénygondozás ..................................................................................................................... 54 7.7.1.5. A környezet rendjének megőrzése........................................................................................... 55 7.7.1.6. Szükségletet kielégítő munka .................................................................................................. 55 Ez a munkafajta óvodai életünk egyik legkellemesebb része, ide tartozik a sütés, a főzés, vitamintálak, saláták készítése, befőzések, stb. ............................................................................................................................. 55

7.7.2. Az anyanyelvi kommunikációs fejlesztés lehetőségei .................................................... 55 7.7.3. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére ........................................................ 55 7.8. TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS ....................................................... 56 7.8.1. Tanulási formák óvodánkban: ...................................................................................... 57 7.8.2. A tanulás lehetséges típusai. ........................................................................................ 57 7.8.3. Az anyanyelvi, kommunikációs nevelés és a tanulás kapcsolata .................................. 58 7.8.4. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére ......................................................... 58 8.

GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ÓVODÁNKBAN ..................................................... 59

9.

AZ ÓVODA KAPCSOLATAI .................................................................................................. 60 9.1.

AZ ÓVODA - CSALÁD KAPCSOLATA .......................................................................................... 60

4

________________________________________________________________ AZ ÓVODA - ISKOLA KAPCSOLATA ........................................................................................... 60 KAPCSOLATTARTÁS A FENNTARTÓVAL.................................................................................... 61 KAPCSOLATTARTÁS SZAKSZOLGÁLATI INTÉZMÉNYEKKEL ....................................................... 61 KAPCSOLATTARTÁS KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEKKEL ....................................................... 61

9.2. 9.3. 9.4. 9.5. 9.6.

KAPCSOLATTARTÁS A NEMZETI TEHETSÉGSEGÍTŐ TANÁCCSAL ÉS A TÉRSÉGI TEHETSÉGPONTOKKAL....................................................................................................................................... 61

10.

KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE ÓVODÁNKBAN...... 62

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE ÓVODÁNKBAN ........... 62 EGYÉB PSZICHÉS FEJLŐDÉSI ZAVARRAL (SÚLYOS TANULÁSI, FIGYELEM- VAGY MAGATARTÁSSZABÁLYOZÁSI ZAVARRAL) KÜZDŐ GYERMEKEK NEVELÉSE ÓVODÁNKBAN ................................ 63 A diszlexia veszélyeztetett gyermek legjellemzőbb tünetei ............................................................ 63 Mozgáskoordináció hibái: ............................................................................................................ 63 - gyenge egyensúly ........................................................................................................................ 64 - kevert, nem elég erős dominancia ............................................................................................... 64 Motorium zavara: ......................................................................................................................... 64 - ritmus zavara ............................................................................................................................... 64 A diszgráfia jellegzetes tünetei ...................................................................................................... 65 Diszkalkulia jelei ........................................................................................................................... 65 Feladataink ................................................................................................................................... 66 10.3. BEILESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ GYERMEKEK NEVELÉSE ÓVODÁNKBAN......................................................................................................................... 66 Feladataink ................................................................................................................................... 67 10.4. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK NEVELÉSE ÓVODÁNKBAN ........................................................................................................................................... 68 10.1. 10.2.

11.

AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI .................................................................................. 69 11.1. 11.2. 11.3. 11.4. 11.5. 11.6.

TESTI FEJLŐDÉSÉT TEKINTVE: ............................................................................................. 69 ÉRZELMI, AKARATI ÉLET TERÉN: ........................................................................................ 69 ÉRTELMI FEJLETTSÉG TERÉN: ............................................................................................. 69 SZOCIÁLIS ÉRETTSÉG TERÉN:.............................................................................................. 70 ANYANYELVI - KOMMUNIKÁCIÓS FEJLETTSÉG TERÉN: ........................................................ 70 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK ESETÉN .......................................................... 70

12. A GYERMEKEK FEJLETTSÉGÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE, A PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTÁCIÓI ........................................................................................................................................... 71 12.1. 12.2.

A GYERMEKEK FEJLETTSÉGI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE.......................................................... 71 A PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTÁCIÓI............................................................................ 71

5

_______________________________________________________________

BEVEZETÉS Az elmúlt években a közoktatás tartalmi fejlesztésében jelentős átalakulási folyamat indult el, amellyel az óvodai nevelés történelmi léptékű állomásához érkezett. A közoktatási törvény értelmében az óvodák 1999. szeptember1-től az újonnan indított óvodai csoportokban az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülő helyi programjaik alapján kezdik meg a nevelőmunkát. A nevelési program elkészítése törvényi kötelezettség, amely hitünk szerint a nevelőmunka megújulásához vezet. Nevelőközösségünk saját helyi nevelési programunkban határozza meg, hogy a harmadik évezredre átívelő európai közoktatási környezetben milyen nevelési stratégiát választ. A mai kor gyermekei általában a filmekből, a televízión keresztül szereznek információt a világról, és gyakran utánozzák a képernyőn látott viselkedésmintát. Ennek ellensúlyozására nevelőtestületünk a mese-vers, az irodalom, a könyv semmivel sem pótolható csodálatos világát közvetíti a gyermekeknek, azt a varázseszközt, amely erős érzelmi és erkölcsi töltést hordoz, és egy életre szóló anyanyelvi biztonságot adhat a nekik. Ezért nevelőmunkánk alappillérét az anyanyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés adja. Programunk magában foglalja az “Anyanyelvi, Kommunikációs Képességfejlesztés” című részprogramot. Nevelési programunkkal biztosíthatjuk óvodásaink számára a szeretetteljes, derűs, a jó családi mintát követő, elfogadó, fészekmeleg környezetet, hogy számukra a világról alkotott kép minél bizalomtelibb legyen, hogy azt érezzék, a világ jó világ, amibe érdemes felnőni. Mottónkul szolgáljon egy kínai bölcs mondás: “Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot; ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát! Ha terved egy életre szól, Embert nevelj!”

6

________________________________________________________________

AZ ÓVODA ADATAI Neve: KINCSKERESŐ ÓVODA Címe: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 92. Tel/fax: (36-1) 467-0904, 467-0905 E-mail: [email protected] Telephely címe: 1145 Budapest, Szugló u.75. Tel: (36-1) 383-1186 E-mail: [email protected] Az óvoda fenntartója: Budapest főváros XIV.kerület Zugló Önkormányzata 1145. Budapest, Pétervárad u. 2. Alapító okirat száma, kelte: 1215/1994. (X. 25.) Az óvoda vezetője: Babarczy Andrea Nevelési Program módosítás száma, kelte: 633/2001. (XII. 18.), 715/2004. (VI. 22.) sz. határozat, 1201/2005.(XII.20.)sz. határozat

________________________________________________________________

1. ÓVODÁNK HELYZETE Intézményünk Zugló “öreg” részén összevont igazgatású óvodaként két épületben, tíz gyermekcsoporttal működik. Alapító okiratunk szerint 281gyermek nevelésére alkalmas. 1.1.

TÁRGYI FELTÉTELEK

Az óvoda székhelye a hatcsoportos Nagy Lajos király u. 92 szám alatti épület, amely 1970-ben épült. A nevelőmunkához szükséges optimális feltételek adottak: könyvtár, logopédus-, fejlesztőszoba, tornaszoba és megfelelő kiszolgáló helyiségek. A három kisebb és a három nagyobb csoportszobához külön mosdó és öltőző tartozik. Földszinti termeinket az erős napfénytől árnyékolók védik, az emeletieket zsaluzia. Az emeleten sáros idő esetén nyitott terasz biztosítja a szabad levegőn tartózkodást. Esztétikai látványt jelent a tetőterasszal egy szinten lévő növényekkel beültetett “zöld tető”. A Szugló utcai óvoda 1896-ban épült. Az épület fővárosi védettséget élvez. Az elmúlt években az óvodát és az épülethez tartozó fedett színt műemléki jellegének megfelelően folyamatosan újították fel. Egy kisebb és három tágas, világos csoportszoba áll a gyermekek rendelkezésére. Két csoportnak saját mosdója és öltözője van, a másik két csoport közös mosdón és öltözőn osztozik. Jól felszerelt tornaszobával, valamint logopédus-, és fejlesztőszobával rendelkezünk. Minden épületben a csoportszobák berendezése otthonos környezetet, családias hangulatot biztosít a gyermekek számára. Berendezési tárgyaink nagy része természetes anyagból készült. A színek és formák harmóniája az esztétikai igény belsővé válását segíti elő. Mindkét óvoda udvara az európai szabványoknak megfelelő. Az udvarokon a rögzített és mobilizálható tárgyak, eszközök a mozgásfejlesztést segítik. A játékeszközök a gyermekek fejlesztéséhez és alapvető tevékenységeihez igazodnak. A szakmai eszközök beszerzése részben költségvetési keretből, részben költségvetésen kívüli összegből történik, minőségi és mennyiségi bővítése folyamatos. 1993. óta saját programmal működő könyvtárunk van, televízióval, dvd-vel, videóval, szerény videotékával. Könyvtári programunk megkívánja az emeltszintű finanszírozást. Kiemelten fontosnak tartjuk az anyanyelvi-irodalmi- és kommunikációs nevelés és az ehhez szorosan kapcsolódó mozgásfejlesztéshez szükséges eszközök fejlesztését. 9

_______________________________________________________________

1.2.

SZEMÉLYI FELTÉTELEK

Nevelőtestületünk szakmailag jól képzett, humánus, elfogadó, segítő attitűddel, empátiával bíró, megújulásra képes és kész óvodapedagógusokból áll. A nevelőmunkát logopédus, óvodapszichológus, saját tehetségfejlesztő szakértő, valamint három csoportonként egy pedagógiai asszisztens segíti. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelésének és fejlesztésének érdekében nevelőtestületünk törekszik a fejlesztő pedagógia, a drámapedagógia minél több elemét alkalmazni a mindennapokban, az ehhez szükséges ismereteket elsajátítani, e területeken további szakképesítéseket szerezni. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez külső szakemberek segítsége is rendelkezésünkre áll. A nevelőmunkát az óvodapedagógusok heti váltásban végzik. Nevelőmunkánk segítői a nem pedagógus végzettségű alkalmazottak. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodapedagógusokkal együttműködve legyenek részesei a nevelőmunkának.

1.3.

GYERMEKÖSSZETÉTEL

Az óvoda lakóhelyi vonzáskörzete bizonyos fokig meghatározza az intézményünkbe járó gyermekek körét. Mivel óvodánk nagy kiterjedésű lakókörzetet lát el, ez heterogén képet mutat. Vannak optimális életfeltételek között élő családokból és ingerszegény környezetből hozzánk járó gyermekek. A társadalom viselkedéskultúrája visszahat az emberek közötti kapcsolatokra, a kiegyensúlyozott családi életet gyakran hátrányosan befolyásolja a megélhetésért, a jobb körülmények között élésért való küzdés. Ennek következtében emelkedett a zaklatott, társaival szemben türelmetlen, ingerlékeny gyermekek száma, akik közül egyre többen vannak olyanok, akiknek anyanyelvi-kommunikációs képességei elmaradnak az életkoruknak megfelelő szinttől. Ezért ezek a gyermekek egyéni bánásmódot és differenciált fejlesztést igényelnek.

10

________________________________________________________________

2. NEVELÉSFILOZÓFIÁNK

2.1.

ÓVODAKÉP

Óvodásaink számára biztosítani kívánjuk a szeretetteljes, derűs, a jó családi mintát követő, befogadó, fészekmeleg óvodai légkört. Tiszteletben tartjuk a család elsődleges szerepét a gyermek nevelésében, amelynek kiegészítője az óvodában folyó nevelés. Nevelőtestületünk tudatosan törekszik a családdal való nevelőpartneri viszony kialakítására és fenntartására. Valljuk, hogy a nevelés középpontjában a gyermek, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. Pedagógiai szaktudásunkkal közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges készségek és képességek kialakulását és fejlesztését, a személyiségfejlesztés szempontjából törésmentes óvoda-iskola közötti átmenet megvalósulását. Arra törekszünk, hogy az óvodáskor ideje alatt a családdal együtt megteremtsük a nyugodt, kiegyensúlyozott, vidám gyermekkort. A gyermekek természetes kíváncsiságát kihasználva élmények biztosításával a mással nem helyettesíthető egész napos szabad játék keretei között szervezzük meg azokat a tevékenységeket, amelyek során fejlődik a gyermek gondolkodása, tanulási kedve és képessége, mozgása, nyelvi és esztétikai kifejező képessége, társaival való kapcsolata, magatartása, test-lelki jóléte, egészsége. Fontosnak tartjuk a személyiségfejlődéshez és az ismeretszerzéshez szükséges alapvető kompetenciák fejlesztését. Előtérbe helyezzük a tevékenységközpontú pedagógiai módszereket, a kooperatív technikákat. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelésére és fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk.

2.2.

GYERMEKKÉP

Nevelőmunkánkkal az általános emberi, erkölcsi és közösségfejlesztő értékek megalapozását kezdjük meg: kulturált viselkedés, egészséges életmód, a személyi és környezeti esztétikum megteremtése, környezettudatos magatartás, az élet tisztelete, becsületesség, lelkiismeretesség, udvariasság, az “Én” tisztelete és a különbözőség elfogadása, a nemek egyenlősége. A szocializáció folyamatában óvodánkban kitüntetett szerepe van az anyanyelvi nevelésnek, a kommunikációs és kooperációs készségek fejlesztésének, valamint az önérvényesítési, önkifejezési képesség kialakításának. 11

_______________________________________________________________

Az egyéni képességfejlesztés és differenciált bánásmód módszerével lehetőséget teremtünk a kiemel figyelmet igénylő gyermekek esélyegyenlőségének kompenzálására az egyenlő hozzáférést biztosítva, ezen belül a kiemelten tehetséges („tehetségcsíra”) gyermekek tehetséggondozására is Tehetséggondozó Programunk alapján.

2.3.

PEDAGÓGUSKÉP

A pedagógusok megnyilvánulásai beépülnek a gyermek személyiségébe ezért fontos a pozitív óvodapedagógusi modell. Alapvetőnek tekintjük, hogy az intézményünkben dolgozó pedagógusokra jellemző legyen:  a gyermekek személyiségének, emberi méltóságának mindenkori tiszteletben tartása,  a pedagógiai optimizmus,  az egyéni különbségek elfogadása és a gyermekek arra való nevelése,  a gyermekek életkorának, fejlettségének és személyiségének megfelelő eljárások megválasztása,  az együtt érző, megértő, elfogadó attitűd, mely nemcsak a gyermekekkel, hanem a szülőkkel való kapcsolattartást is jellemzi,  anyanyelvi- kommunikációs magatartásának pozitív modellértéke,  a folyamatos önképzés, továbbképzésen való részvétel igénye, könyvtár, szakfolyóiratok állandó használata. A szülőkkel való kapcsolatára jellemző:  a kölcsönös tisztelet és megbecsülés,  a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentációról való rendszeres tájékoztatás,  a családi vonatkozású információk szigorú titokként való kezelése Az intézménnyel való kapcsolatára jellemző:  kollegiális munkakapcsolat, mely őszinte és tiszteletteljes viszony,  a nevelőtársak szakmai észrevételeinek nyitottan való fogadása;  az óvoda belső életével kapcsolatos információk titokként való kezelése.

12

________________________________________________________________

2.4.

ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA  a gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztése; egyéni készségeik, képességeik kibontakoztatása.  az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vétele, a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek esélyegyenlőségének biztosítása, tehetségüknek maximális kibontakoztatása;  a testi, szociális és értelmi érettség kialakítása, közvetetten segítve a sikeres iskolai beilleszkedést;  az önérvényesítés és a konstruktív életvezetés megalapozása érdekében az anyanyelvi és kommunikációs képességek kiemelt fejlesztése;  az irodalom, a könyv megszerettetésével az olvasóvá nevelés megalapozása.  a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítése

2.5. 2.5.1.

ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI Testi nevelés

Különös figyelmet kell fordítanunk a gyermekek egészségéhez, biztonságához való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, mely a következő területekre terjed ki:

2.5.2.

-

egészséges táplálkozás,

-

mindennapos testnevelés, testmozgás,

-

testi-lelki egészség fejlesztése,

-

baleset megelőzés,

-

személyi higiéné.

Érzelmi nevelés  Nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó, családias légkör megteremtésén keresztül a gyermekek meglévő tapasztalatainak felhasználásával, a társakkal való kapcsolat, a viselkedési szokások, a nyelvi kifejezőképesség fejlesztése;  Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása az alapvető erkölcsi értékek közvetítésével, bizalomerősítő és kapcsolatteremtő eljárások megismertetésével, a másság elfogadtatásával;  A könyvtárhasználat igényének és viselkedés kultúrájának megalapozása, kialakítása. 13

_______________________________________________________________

2.5.3.

Anyanyelvi-, és értelmi fejlesztés és nevelés  Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma során megvalósítandó feladatunk.  Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés.  Beszélő környezet megteremtése, az anyanyelv és a kommunikáció gyakoroltatása – helyes mintaadással, (a javítgatás mellőzésével).  A gyermek fejlettségéhez igazodó egyéni képességfejlesztés;  A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak és meglévő ismereteinek rendszerezése, bővítése, ezáltal a kognitív képességek folyamatos fejlesztése:  egyre pontosabb, valósághű észlelés,  figyelemösszpontosításra való képesség  gazdag képzeleti működés  problémamegoldó és kreatív gondolkodás

14

________________________________________________________________

3. NEVELÉSÜNK ALAPVETŐ KERETEI

3.1.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI ALAPELVEK

Az egészségnevelés és a környezettudatos életmódra nevelés élethosszig tartó folyamat. Ezért fontos, ezt a folyamatot megalapozni kisgyermekkorban. Az óvodában a környezet és az egészség megvédéséhez szükséges ismeretek, készségek, pozitív érzelmi hozzáállás, felnőtt életet megalapozó értékrendszer kialakítása történik. Célunk:  a gyermekekben kialakuljon az együttműködés képessége a társakkal, az egymásra való odafigyelés igénye, a természetes környezet iránti tisztelet,  elősegítsük gyermekek egészséges életvitelének alakítását,  a gyermekek ismereteinek bővítése saját testükről; az egészséges étkezés, szokások (mozgás, tisztálkodás) fontosságáról,  a szülőkkel való együttműködés elmélyítése a közös élmények kel, programokkal (ismeretnyújtás, felvilágosítás, egymás megismerése).

15

_______________________________________________________________

3.2.

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA A tevékenység célja:  az egészséges testi, lelki fejlődés feltételeinek biztosítása;  harmonikus, kiegyensúlyozott életritmus kialakítása;  az alvás- és pihenés-szükséglet kielégítése. Feladataink:

 a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek és mozgásigényének kielégítése  a gyermekek testi képességeinek fejlesztése, a harmonikus és összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,  az egészséges és biztonságos környezet biztosítása  egészségük megőrzésére szolgáló szokások megalapozása  a kulturált étkezés szokásainak megalapozása  a pihenés és alvás rendszerének kialakítása és biztosítása  Környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása Nevelőtestületünk kidolgozta óvodánk egységes Szokás- és szabályrendszerét, amely alapjául szolgál valamennyi csoportunk nevelőmunkájának. Ez tartalmazza az egészséges életmód és életritmus kialakításának szabályait is. Az egészséges életmód alakításának alapvető területei:

3.2.1.

 gondozás (testápolás, öltözködés, táplálkozás)  testi nevelés (mozgásfejlesztés, edzés, egészségvédelem)  a pihenés rendszere. Gondozás

A gondozás során a gyermekek azon testi-lelki szükségleteit elégítjük ki, amelyek elősegítik növekedésüket, fejlődésüket, hozzájárulnak egész személyiségük fejlődéséhez. Ebben a folyamatban fontos szerepe van az óvodapedagógus és gyermek közötti intimitásnak, a testközelségnek, a biztonságérzet kialakításának, a személyes gondozásnak. Szükségleteik önálló kielégítésére a gyermekek fokozatosan válnak képessé. Az önkiszolgálás kezdetben komoly feladatot jelen számukra. Ezt segítjük akkor, amikor az önkiszolgálás rendszerét a családi szokások és a gyermekek egyéni fejlettségének ismeretében alakítjuk ki. A gondozás minden területénél fontosnak tartjuk a folyamatos példamutatást, a segítségnyújtást és a verbális megerősítést. Így a gyermekek önkiszolgáló tevékenységeik végzése során egyre önállóbbakká válnak, erősödik én-tudatuk, fejlődik én-képük. 16

________________________________________________________________

3.2.2.

Testápolás

A testápolás a gyermekek személyi higiénés szokásainak kialakítását, egészségének védelmét szolgálja. Ezeket a tevékenységeket a gyermekek szükség szerint a felnőttek segítségadásával, illetve felügyeletével végzik. Segítségadáskor a tevékenységet szóbeli magyarázattal kísérjük mindaddig, amíg az adott tevékenység sorrendje, technikája nem rögzül. A testápolási műveletek közös végzése segíti a gyermekek és a felnőttek közötti bensőséges viszony kialakulását, melynek eredménye a gyermekek kellemes közérzete, komfortérzete. A nap során a gyermekek szükség szerint tisztálkodnak (WC használat után, étkezés előtt és után, és minden olyan esetben, amikor ez szükséges). A nyári időszakban ebéd előtt minden gyermeket lezuhanyozunk. Étkezés után saját, jellel ellátott fogmosó készlettel mosnak fogat. A fogkefék tisztántartásáról és szükség szerinti cseréjéről folyamatosan gondoskodunk. A gyermekek a WC-t szükségletüknek megfelelően használják. A WC használat intimitását válaszfalakkal és függönyökkel biztosítjuk. Minden gyermek saját, jellel ellátott fésűvel rendelkezik. Étkezés előtt és pihenés után minden esetben, a nap folyamán szükség szerint használják a fésűt. Orrtörlésre papír zsebkendőt használunk, melyet egyszeri használat után kidobnak a gyermekek. 3.2.3.

Öltözködés

Az öltözködésnél fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek kényelmes és biztonságos ruhaneműket viseljenek. A csoportszobában a hőmérsékletnek megfelelő váltóruhában vannak a gyermekek. A lábdeformitások megelőzése érdekében elengedhetetlennek tartjuk, hogy sarokkal rendelkező cipőt viseljenek. A papucs használatát a balesetveszély miatt is mellőzzük. A szabadban való tartózkodáshoz, a hőmérsékleti változások ellensúlyozásra fontosnak tartjuk a réteges öltözködést, kerüljük a túlöltöztetést. Ügyelünk arra, hogy az udvari játszóruha biztonságos és kényelmes legyen, amely biztosítja a gyermekek szabad mozgását. A ruhaneműk megfelelő tárolását, rendben tartását minden gyermek számára jellel ellátott saját öltözőblokk biztosítja. Az öltözködés során fontos szerepe van a felnőttek folyamatos segítségének, szóbeli magyarázatának, utasításának, hiszen ezek nagyban hozzájárulnak a gyermekek testsémájának kialakulásához.

17

_______________________________________________________________

3.2.4.

Táplálkozás

A táplálkozás a növekedés és a fejlődés egyik legfontosabb feltétele. Óvodánkban a gyermekek naponta háromszor étkeznek, mellyel a napi tápanyagszükséglet 6570 százalékát kapják meg. A szülőket a heti étrendről tájékoztatjuk, hogy gyermekeik napi étrendjét ennek figyelembevételével tudják otthon összeállítani. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek minden étkezésnél terített asztalnál, kulturált körülmények között, felszabadult, jó hangulatban fogyasszák el az ételt. Az egyes gyermekek ízlésében, étvágyában nagy egyéni különbségek vannak, melyeket tiszteletben tartunk. Lehetőség szerint alkalmazkodunk a táplálkozási zavarral küszködő gyermekek étkezési szokásaihoz. Folyadék - víz - egész nap a gyermekek rendelkezésére áll a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Minden csoportunk napi rendszerességgel gyümölcsöt, zöldséget fogyaszt, amikor nem csupán az egészség megőrzéséhez szükséges vitaminok pótlására kerül sor, hanem a rágnivalók is szerepet kapnak. 3.3.

TESTI NEVELÉS

A testi nevelés magában foglalja a gyermek természetes mozgásigényének kielégítését, egészségének védelmét és edzését. Ehhez szükséges az egészséges környezet, amely alatt a következőket értjük:

3.3.1.

 a tágas (nem zsúfolt) és világos csoportszobát,  a különböző talajfelületű udvart  az udvaron és a csoportszobában a különböző mozgásfajták kielégítését szolgáló játékeszközöket  a rendszeres levegőztetést télen-nyáron. Mozgásfejlesztés

A mozgás az óvodáskorú gyermekek egyik alapvető tevékenysége. Óvodáskor végére mozgásában fejlődik a legtöbbet a gyermek. Koordinálódik mozgása, képessé válik azt akaratlagosan is irányítani. Ezért fontos, hogy mindennap kielégítsük a gyermekek mozgásigényét, a mozgás iránti kedvüket felkeltsük. A rendszeres mozgás elősegíti a gyermekek kiegyensúlyozottságát, testi-lelki egészségét és értelmi fejlődését. A mozgásfejlesztés nem korlátozódik a testnevelés foglalkozásokra, hanem áthatja az egész napi tevékenységet.

18

________________________________________________________________

Minden lehetőséget kihasználunk mozgásos tevékenységek végzésére. A csoportszobákban játékidőben is különféle mozgásfejlesztő eszközök állnak a gyermekek rendelkezésére, amelyek lehetőségek biztosítanak a mozgásformák egyéni gyakorlására, a mozgásöröm folyamatos megélésére. A mozgásfejlesztés során is nagy hangsúlyt fektetünk a testséma kialakítására, fejlesztésére. Ezt segíti a csoportszobákban felszerelt állótükör is. A mozgásfejlesztés másik területe a térpercepció fejlesztése, melyet különböző mozgásos játékokkal segítünk elő a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Ennek részfeladata a téri irányok fejlesztése, melyre a tervezett mozgáson kívül az egésznap folyamán lehetőség van. Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátását megfelelő szakemberek bevonásával végezzük a szülővel és az óvodapedagógussal együttműködve. Különösen fontos a rendszeres, szabadban végzett, megfelelő intenzív mozgás. Udvarunk játékeszközei változatos mozgásformák gyakorlására adnak lehetőséget, melyek fejlesztésére tudatosan törekszünk. A jól szervezett séták, kirándulások ugyancsak segítik a mozgásigény kielégítését, és egyben különleges élményt is jelentenek a gyermekeknek. 3.3.2.

Egészségvédelem, edzés

A gondozási és a testi nevelési feladatok megfelelő ellátása segíti a gyermekek egészségének megőrzését, szervezetének edzését, ellenálló képességének növelését. Fontos szerepet játszik ebben a higiénés szabályok betartása, a rendszeres, örömmel végzett mozgás, a levegőztetés és a megfelelő fizikai terhelés. Minden évszakban elegendő időt biztosítunk a gyermekeknek a szabad levegőn való tartózkodásra. Jó idő esetén az udvaron, vagy séta közben, esős idő esetén a teraszon illetve fedett színben levegőztetjük őket. A szabad levegőn való tartózkodás télen sem maradhat el, kivéve, ha csípős hideg, vagy nyirkos, ködös idő van. A vizes edzést nyáron permetező zuhanyozással, lábfürdővel oldjuk meg. A balesetek megelőzése érdekében csak biztonságos, egészségre nem ártalmas eszközöket használunk. A mozgásfejlesztő eszközök biztonságos használatának szabályait megismertetjük és betartatjuk a gyermekekkel. 3.4.

PIHENÉS/ALVÁS RENDSZERE

Az óvodai életritmust, az aktivitás-pihenés arányát úgy alakítottuk ki, hogy az igazodjon a gyermekek élettani szükségleteihez. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink zavartalan, nyugodt, kényelmes körülmények között pihenjenek.

19

_______________________________________________________________

Ennek feltételei:  a gyermekek méretének megfelelő fektetők biztosítása,  a pizsama használata,  a gyermekek kialakult alváshoz kötődő szokásainak elfogadása,  a csoportszoba folyamatos szellőztetése, kellemes légállapot biztosítása,  a csoportszoba megfelelő fényviszonyainak beállítása. A pihenés időtartamát mindig az adott csoport igényeihez igazítjuk. Szükségesnek tartjuk, hogy a rendszeresen nem alvó gyermekek is egy órát ágynyugalomban töltsenek. A pihenőidő többi részében számukra csendes tevékenységet biztosítunk, amikor egyéni fejlesztést is végezhetünk. A gyermekek alvásigényüktől függően folyamatosan ébrednek fel. A még alvó gyermekeket legkésőbb 1530 órakor felkeltjük. 3.5. 3.5.1.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI Testápolás    

3.5.2.

A gyermekek belső igényévé válik a tiszta, rendezett külső Helyes technikával végzik a tisztálkodási teendőket, szabályait betartják A tisztálkodás során használt eszközöket tisztán tartják A szokások és szabályok betartását társaiktól is elvárják, figyelmeztetik egymást arra Öltözködés

3.5.3.

 Önállóan öltözködnek, figyelembe véve az időjárási tényezőket  Igénylik az alkalomnak megfelelő rendezett külsőt  Ruhaneműik között rendet raknak, azok épségére és tisztaságára képesek vigyázni  Segítik egymást az öltözködésben Táplálkozás

3.5.4.

 A kultúrált étkezés szabályait ismerik és betartják  A szükségleteik szerint önállóan szednek a tálból, és öntenek a kancsóból  Készség szinten használják az evőeszközöket  Felismerik és megnevezik az elfogyasztott ételeket Testi nevelés  Csontrendszerük és izomrendszerük megfelelően fejlett  A mozgásuk koordinálódik 20

________________________________________________________________

   

3.5.5.

A finommotorikus mozgásuk megfelelően fejlődik Kialakul testsémájuk Tudnak térben és síkban tájékozódni Teherbíró-képességük és terhelhetőségük életkoruknak megfelelően fejlett Pihenés  Tekintettel vannak alvó társaikra, őket nem zavarják

3.5.6.

Környezettudatos magatartás alakítása -

3.6.

Igényükké válik a környezet védelme, megóvása.

ÉRZELMI, ERKÖLCSI, KÖZÖSSÉGI NEVELÉS A tevékenység célja  A jó családi mintát követő, érzelmi biztonságot nyújtó, elfogadó környezet biztosítása.  A gyermekek alapvető erkölcsi normáinak és tulajdonságainak megalapozása és kialakítása, különös tekintettel a különbözőségek elfogadására és tiszteletben tartására.  Az önérvényesítő és önkifejező képesség és a kooperációs készségek megalapozása és erősítése.  Szűkebb és tágabb környezet megismertetése, megszerettetése, érzelmi kötődés kialakulásának elősegítése Feladataink  Pozitív tulajdonságokra építő, elfogadó óvodapedagógusi attitűd segítségével derűs, szeretetteljes légkör biztosítása.  A gyermekek fejlettségéhez alkalmazkodó életritmus, szokás- és szabályrendszer kialakítása, alkalmazkodva a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek szükségleteihez.  Énkép, önismeret és az önértékelés fejlesztése, melynek révén a gyermekek képessé válnak önálló helyzetmegoldásra.  Társas kapcsolatok alakulásának segítése gyermek-gyermek, gyermekfelnőtt viszonylatban.

21

_______________________________________________________________

3.6.1.

 Ismétlődő, közös élményekre épülő örömteli tevékenységek szervezése, amelyek erősítik az összetartozás élményét, megalapozzák a szülőföldhöz való kötődést.  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek önértékelésének, önkritikájának egyéni, személyre szabott fejlesztése Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása

Az érzelmi nevelés és a szocializáció folyamata szoros összefüggésben van egymással. A szociális tanulás a gyermek születésekor kezdődik, ami óvodáskorban felerősödik. Sok gyermek az óvodába lépést követően találkozik először társas kapcsolatokkal. A közösségi élet tevékenységi- és kapcsolatrendszerében alakul a gyermek közösségi érzelmeinek, beállítódásának, magatartásának - ezen belül - szokásainak formálása. A szociális tanulás elsősorban modellkövetés útján megy végbe. A közösségi szokások és szabályok megismertetése útján segítjük a gyermekek harmonikus együttélését és együttműködését. Ezáltal tesszük őket képessé arra, hogy alkalmazkodni tudjanak társaikhoz, és megtanuljanak közösségben élni, tevékenykedni. Így óvodáskor végére az "én központúságból" eljutnak arra a szintre, hogy képessé válnak másokkal is törődni. Az óvodai nevelőmunka a családi nevelésre támaszkodik, azt kiegészíti: tehát együtt neveljük a gyermekeket a szülőkkel. Az óvodáskorú gyermekre jellemző érzelmi vezéreltsége, ezért személyiségét is az érzelmi nevelésen keresztül lehet leghatékonyabban fejleszteni. Fontosnak tartjuk, hogy már az óvodába lépés előtt megismerjük a gyermekeket és családjukat, hogy a családlátogatás alapján szerzett információkat és az életkori sajátosságokat figyelembe véve alakíthassuk ki óvodánkban az otthonos, derűs, szeretetteljes légkört. 3.6.1.1. Befogadás-beszoktatás A befogadás már a beiratkozással elkezdődik, amikor az óvodavezető nemcsak a szülővel, hanem a gyermekekkel is megismerkedik. Éppen ezért szívesen vesszük, ha a beiratkozáskor gyermekét is magával hozza a szülő. Óvodába lépés előtt is támaszkodunk a családra. Megkérjük a szülőket, hogy a nyár folyamán készítsék fel gyermeküket az új környezet elfogadására. A befogadás során elengedhetetlennek tartjuk a család bizalmának megnyerését, hogy azt érezzék, az óvoda a bizalom, a szeretet légkörét árasztja, így a szülők nyugodt szívvel bízhatják ránk legnagyobb kincsüket, gyermeküket.

22

________________________________________________________________

A gyermekek beilleszkedését megkönnyíti, hogy már a beiratkozás után (május vége, június eleje) meglátogatjuk leendő óvodásainkat otthonukban. Ekkor alkalom adódik az óvodáskort megelőző testi-lelki fejlődés megismerésére, az anamnézis feltárására. A gyermek megismerkedik leendő óvodapedagógusaival és jelet választ. A júniusi szülői értekezleten bemutatjuk a szülőknek az óvodát, a gyermekek leendő csoportszobáját, ahol megismerkedhetnek szülőtársaikkal. A nyár folyamán látogatási lehetőséget biztosítunk az új óvodások számára, hogy megismerjék az óvodát. Augusztus végén ismerkedési délutánt szervezünk számukra, amikor apró ajándékkal kedveskedünk nekik. Ezt az ismerkedési folyamatot tekintjük a befogadás időszakának. Ezt követi szeptember elejétől az óvodába lépéssel a beszoktatás időszaka. Tapasztalataink alapján könnyebben válnak el a gyermekek szeptember elején a szülőktől, ha már ismert környezetbe érkeznek. Régi óvodásaink számára minden nevelési év első hónapját visszaszoktatási időszaknak tekintjük. Ekkor a csoportszobák megújult külsővel, a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó játékeszközökkel és játszóhelyekkel várják a visszatérő gyermekeket. 3.6.1.2. Óvodapedagógus-gyermek ,dajka – gyermek kapcsolat Az érzelmi nevelés alapköve a jó szülői mintát követő, empatikus, elfogadó óvodapedagógus és dajka. Az óvodás korú gyermek számára alapvetően meghatározó fontosságú a felnőttekhez fűződő viszonya, ezen belül leginkább az óvodapedagógus-gyermek kapcsolat. Az óvodapedagógus modellként hat a gyermekek személyiségének fejlődésére, a csoporton belüli kapcsolataik alakulására, ezért fontos, hogy magatartása barátságos, szeretetteljes, őszinte és elfogadó legyen. Lényeges tehát, hogy az óvodapedagógus a gyermekek számára biztonságot, megértő- és segítőtársat jelentsen, aki, ha kell, bátorítja őket, védelmet nyújt számukra, segíti kapcsolataik alakulását, problémáik megoldását. Ehhez ismernie kell minden gyermek személyiségét, fejlettségének fokát, hogy minden esetben igazságosan és differenciáltan, egyéni sajátosságaikhoz igazodva tudjon velük bánni. Az érzelmi biztonság érdekében kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az óvodába lépéstől az iskolába lépésig lehetőleg azonos felnőttek neveljék a gyermeket. Hiányzás esetén is arra törekszünk, hogy lehetőleg azonos óvodapedagógusok helyettesítsenek egy adott csoportban. Az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű a gyermeki magatartás alakulása szempontjából.

23

_______________________________________________________________

3.6.1.3. Gyermek-gyermek kapcsolat A kölcsönös elfogadáson és szereteten alapuló óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek kapcsolat az alapja a gyermekek társas kapcsolatai alakításának. Ehhez fontos a csoport életének megszervezése, a szokás- és szabályrendszer egész óvodáskort átölelő kialakítása. Ezt segíti a jól kialakított napirend, amelynek következetes és helyes sorrendje érzelmi biztonságot nyújt a gyermekeknek. Ezek a közös tevékenységek alakítják ki és mélyítik el az összetartozás élményét. A gyermek-gyermek kapcsolat eleinte minimális érzelmi töltésű. A napi közös tevékenységek során kialakulnak a csoportban az együttélés szabályai és normái. Ezekhez a gyermekek megtanulnak igazodni. Megalapozódnak erkölcsi tulajdonságaik (önzetlenség, figyelmesség, együttérzés, segítőkészség). Óvodáskor végére megtapasztalják és megértik, mi a különbség az "én" a "te" és a "mi" között. A közösségben alkalmuk nyílik önmagukról reális én-képet kialakítani. Ugyanígy mások külső és belső tulajdonságait felismerni, elfogadni egymás azonosságait és különbözőségeit. 3.6.2.

Közösségi élet szokásai, közösségi magatartás

A közösen végzett tevékenységek során alakulnak ki a társas kapcsolatok és fejlődnek ki az egyénre és a csoportra jellemző erkölcsi szabályok, normák. A gyermekek számára a szokások, szabályok megkönnyítik az óvodai életet. Fontos, hogy mindig fejlettségüknek és szükségletüknek megfelelő szokásokkal és szabályokkal találkozzanak. Az alapvető szokások alakítása már az óvodába lépéstől folyamatosan történik. Ha a szokásokhoz pozitív érzelmek társulnak a gyermekek hamarabb felismerik a szokások értelmét, elsajátítják azokat. Később a már kialakult szokásokat fokozatosan finomítjuk és bővítjük. 3.6.3.

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére  Szívesen járnak óvodába, képesek a nagy óvodai közösséghez alkalmazkodni  Közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt  Kialakul bennük a szűkebb és tágabb környezetük iránti érdeklődés, érzelmi kötődés.  Igényükké válik a helyes viselkedés, azok szabályainak betartása  Tudnak rácsodálkozni a jóra, szépre.  Kérés nélkül is segítenek egymásnak és a kisebbeknek  Érzelmileg elfogadják egymást, megértéssel fogadják társaik szokatlan megnyilvánulásait is 24

________________________________________________________________

 Törekednek a megkezdett tevékenység befejezésére  Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre

25

_______________________________________________________________

4. ÓVODÁNK ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI, JELES NAPJAI A természet változásait követő ünnepkörök mindig meghatározott mondanivalóval jelennek meg. Minden ilyen alkalmat hosszabb előkészület előz meg, amikor a gyerekek kíváncsiságára építve változatos tevékenységeket biztosítva készülünk az ünnepre. Ez a tevékeny készülődés teszi színesebbé, vidámabbá, mássá óvodánk hétköznapjait. A naptári ünnepek adottak, rajtunk múlik az ünneplésnek az a módja, melylyel emlékezetessé, meghitté varázsoljuk ezeket az ünnepeket, rendezvényeket. Ezek megszervezésében fontos szempont az óvoda-család, gyermek-pedagógus kapcsolat elmélyítése, a kölcsönös bizalom erősítése. Szeretnénk általuk az óvodát otthonosabbá, családközelivé, meghitté tenni gyermekeink számára, hogy mindig szívesen jöjjenek és érezzék, hogy itt ők a legfontosabbak számunkra. Nagymértékben támaszkodunk a népi hagyományokra, szokásokra, természetesen csak annyira, ahogyan ez egy fővárosi óvodában megtartható. 4.1.

ÓVODÁNKBAN A NÉGY ÉVSZAK KÖRÉ CSOPORTOSÍTJUK AZ ÜNNEPÉLYEKET.

4.1.1.

Őszi ünnep- és hagyománykör

4.1.2.

 „Egészség-hét” októberben, melynek végén egészséges ételeket kóstoltatunk a szülőkkel, melyeket gyermekeik készítettek  Állatok világnapja Téli ünnep- és hagyománykör

4.1.3.

 Adventi várakozás - amely a karácsony érzelmi előkészítését segíti  Mikulás nap - bábelőadással  A negyedik adventi gyertya meggyújtása - a szülőkkel közösen  Farsang Tavaszi ünnep- és hagyománykör  Megemlékezés Március 15-éről - ünneplőruhában, múzeumlátogatás és séta az Egressy úti és a Wass Albert téri emlékművekhez  Húsvét  Apák napja - köszöntővel, tréfás (sport)vetélkedővel  Föld napja  Kincskereső Napok (április hónapban)  Tavaszi játszóház: népi mesterségek, táncház, vásár szervezésével

26

________________________________________________________________

   

 Óvodapódium: gyermekcsoportok szereplésével, az óvodai munkaközösség báb műsorával Anyák-napja - köszöntővel "Kihívás"-napja - sportvetélkedőkkel Gyermeknap - közös kirándulással, közös rendezvénnyel Iskolába menők búcsúztatása - a csoportok közös ünneplésével

27

_______________________________________________________________

5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását - az óvodai életet. A napirend, a hetirend és a szokás-szabályrendszer az a szervezeti keret, amely segíti a gyermekek egészséges fejlődését azzal, hogy életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő időkeretet és szabályokat biztosít minden tevékenységhez. 5.1.

NAPIREND

A napirend a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugodt légkör kialakítását segíti, igazodva a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez. Fontosnak tartjuk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását, legtöbb időt biztosítunk a gyermekek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenységére a szabad játékra. A levegőzés, a gondozással kapcsolatos teendők, valamint a tanulás is beilleszthető a játéktevékenység egész napos folyamatába. A napirenden belül stabil elemek: az étkezés, a mindennapi testnevelés (mozgásfejlesztő modulokkal), a délelőtti egy óra levegőzés és a pihenés. Ettől senki sem tekinthet el. Ezek az állandóan visszatérő tevékenységek, ismétlődések rendszerességükkel érzelmi biztonságot jelentenek a gyermekeknek. 5.2.

HETIREND

A hetirend megtervezése csoportonként változó, mely a tanulás szervezésétől függ. A testnevelés mindig ugyanazon a napon meghatározott időpontban történik. A hetirend kialakítását befolyásoló tényezők:  A tornaterem használatának időbeosztása  A könyvtár használatának időbeosztása

28

________________________________________________________________

Ajánlott napirend szeptember 1. - május 31. Domináns tevékenység Idő

Gyermekek

Óvodapedagógusok

Dajkák

630 - 700-ig

Játék a gyülekező csoportban

Játékvezetés

Gondozási feladatok

700-

Játék Gondozás

Játékvezetés Egyéni fejlesztés

A környezet előkészítése, rendezése

830-915-ig

Munka jellegű tev. Tízórai

-1030-ig

Játék Munka jellegű tev. Tanulás Mindennapi testnevelés

Játékvezetés Tanulás és munka jellegű tev. Szervezése

A környezet rendezése Az óvodapedagógus tevékenységének segítése

1030-1200-ig

Játék a szabadban Munka jellegű tev.

Levegőztetés Játékvezetés

Gondozási feladatok

1200-1300-ig

Gondozás Munka jellegű tev. Ebéd

Gondozás Differenciált gondoAz étkezés irányítása zási feladatok

1300-1500-ig

Pihenés/alvás

A pihenés szervezése Környezet rendezése Játék a nem alvókkal Egyéni fejlesztés

Az étkezés irányítása Ügyelet a fürdőszobában

(felzárkóztatás, tehetséggondozás) 1500-

Játék Gondozás Tanulás

1515-1545-ig

Munka jellegű tev. Uzsonna

-1730-ig

Játék

Felkelés szervezése

Gondozási feladatok

Az étkezés irányítása Ügyelet a fürdőszobában Játékvezetés Egyéni fejlesztés

29

A környezet rendezése Gondozási feladatok

_______________________________________________________________

Ajánlott napirend június 1. - augusztus 31. Domináns

tevékenység

Idő

Gyermekek

Óvodapedagógusok

Dajkák

630 - 700-ig

Játék a gyülekező csoportban

Játékvezetés

Gondozási feladatok

700 -

Játék Gondozás

Játékvezetés

A környezet előkészítése, rendezése

830 - 915-ig

Munka jellegű tev. Tízórai

1200-ig

Játék a szabadban

1200 - 1300-ig

Gondozás Munka jellegű tev. Ebéd

Gondozás Differenciált gondoAz étkezés irányítása zási feladatok

1300 - 1500-ig

Pihenés/alvás

A pihenés szervezése Környezet rendezése Játék a nem alvókkal

1500-

Játék Gondozás

1515 - 1545-ig

Munka jellegű tev. Uzsonna

1730-ig

Játék

Az étkezés irányítása Ügyelet a fürdőszobában Levegőztetés Játékvezetés

Felkelés szervezése

Gondozási feladatok

Gondozási feladatok

Az étkezés irányítása Ügyelet a fürdőszobában Játékvezetés

30

A környezet rendezése Gondozási feladatok

________________________________________________________________

6. AZ ÓVODA CSOPORTSZERKEZETE A jelenlegi csoportszerkezet kialakításakor figyelembe vettük a gyermekek személyiségét, a szülők igényeit és a gyermekközösségek szociális összetételét. Ezért óvodánkban azonos és vegyes életkor szerint szervezett csoportok is működnek. Az azonos életkor szerint szervezett csoportokban fontosabb szerepet kapnak a közösen végzett tevékenységek, amelyek segítenek kialakítani a gyermekekben az együttműködési készséget és egymás véleményének elfogadását. A vegyes életkor szerint szervezett csoportokban - hasonlóan a családok életéhez - természetes módon élnek együtt a különböző korú gyermekek. Ezekben a csoportokban gazdagabb lehetőség van a szociális tanulásra, hiszen itt hangsúlyosabban jelenik meg a nagyobb gyermekek modellnyújtó szerepe. Mindkét módon szervezett csoportban kiemelt feladat a képességek szerinti differenciálás és feladatadás. Óvodánk csoportszerkezete nem végleges, a gyermekközösség érdekeinek szem előtt tartásával megváltoztatható.

31

_______________________________________________________________

7. A GYERMEKEK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI

7.1.

JÁTÉK A tevékenység célja  Olyan boldog gyermekkor megteremtése, ahol az egész napot átívelő játék során a cselekvések gyakori átélésével a gyermekek egyéni vágyai, ötletei kibontakozhatnak, pszichikumuk, képességeik, készségeik komplex módon fejlődhetnek.  Játszani szerető, szabadon alkotó gyermekek nevelése  A fejlesztési feladatok játékba való integrálásával gyakorolják a gyermekek azokat a funkciókat, amelyek a fejlődésüket segítik. Feladataink

 Biztosítjuk a játékhoz szükséges feltételeket: élményt, nyugodt légkört, helyet, elegendő időt és megfelelő eszközöket.  Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni igényeit.  A különböző játékfajták nyújtotta lehetőségeket kihasználva fejlesztjük a gyermekek anyanyelvi kommunikációs készségét.  Tudatosítjuk a szülőkben, hogy az óvodáskorú gyermek legfontosabb tevékenysége a játék. Az óvodáskorú gyermekeket ért hatások, a világról és a benne élőkről szerzett benyomások, ismeretek mennyisége és milyensége döntő szerepet játszik játékuk alakulásában. Fontos tehát tudnunk, milyen élményháttérrel rendelkeznek, mi az, ami foglalkoztatja őket, mi az, amit szeretnek vagy szorongással, félelemmel tölti el őket. Ennek érdekében elengedhetetlen a családdal való együttműködésünk. Ez segít bennünket abban, hogy a gyermekek meglévő élményeire alapozva, azokat kiegészítve illetve újakkal bővítve megteremtsük annak lehetőségét, hogy gyermekeink játéka minél gazdagabb, tartalmasabb, sokrétűbb legyen. Az örömteli, elmélyült játékhoz szükséges a nyugodt légkör. Ennek érdekben lehetővé tesszük, hogy a gyerekek önállóan döntsenek arról, hogy hol, kivel és milyen eszközzel szeretnének játszani. Biztosítjuk számukra a félrevonulás, az egyedüllét lehetőségét is. A játékban a gyermeket segíti a sok új ötlet, a kellő időben adott segítség, megerősítés. Teret engedünk a gyermekek elképzeléseinek megvalósításához, támogatjuk a társas kapcsolatok alakulását.

32

________________________________________________________________

A csoportban csak annyi szabályt vezetünk be, amely segíti a békés együttjátszást, nem zavarja az oldott, nyugodt, kreatív játékot. A gyermekek játékhelyeit úgy alakítjuk ki, hogy figyelembe vesszük az adott korcsoport játékigényét. A csoportszobában és az udvaron is helyet teremtünk többféle állandó és variálható, elkülönített "kuckónak". Számítanunk kell arra, hogy a játékhelyek berendezése a gyermekek spontán érdeklődésének megfelelően átrendezhető, változtatható legyen. Mivel programunk kiemelkedő szerepet szán az anyanyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelésnek, ezért fontosnak tartjuk, hogy minden csoportban jól elkülönített mesesarok álljon a gyermekek rendelkezésére. Az elmélyült játékot a folyamatos, rugalmas napirendünk biztosítja. Arra törekszünk, hogy minél hosszabb és zavartalanabb legyen a játékidőn belül a szabad játék túlsúlyban legyen. Lehetőséget teremtünk arra, hogy egy-egy játéktémát több napon át, akár több hétig is játszhassanak a gyermekek. Gondoskodunk arról is, hogy lehetőség szerint minél több időt tölthessenek szabadban végzett játéktevékenységgel. A játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Olyan eszközöket biztosítunk számukra, amelyek esztétikusak, könnyen tisztíthatók, jó minőségűek, veszélytelenek, különböző alapanyagúak és egymással sokféleképpen variálhatóak. Az eszközöket tudatosan választjuk ki a különböző korú és fejlettségű gyermekek számára. A kisebbeknek elsősorban több azonos játékeszközt, a nagyobbaknak a szerepjáték kellékein és a vizuális önkifejezéshez szükséges eszközökön túl egyre több értelem- és képességfejlesztő játékot is biztosítunk. Fontos, hogy minden csoport rendelkezzen megfelelő paravánnal és bábkészlettel. Lényegesnek tartjuk a mozgásos játékok fejlesztését is, amelyhez a csoportszobában és az udvaron egyaránt biztosítunk eszközöket (bordásfal, gólyaláb, trambulin, stb.) 7.1.1.

Az óvodában megjelenő játékfajták

A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták. A gyakorlójáték során a gyermekeknek lehetőségük van arra, hogy önállóan próbálkozzanak a játékeszközök rendezgetésével földön, asztalon és az udvaron is. Megismerik a tárgyak, eszközök különböző tulajdonságait, így a véletlenszerű cselekvéshez örömérzés társul. A hangok ismételgetése pozitív élményeket vált ki, ami elősegíti a beszédkészségük fejlődését.

33

_______________________________________________________________

Már a legkisebbeknél is megjelenhet a szimbolikus - szerepjáték. E játékfajtában érhetők tetten leginkább a felnőtt minta alapján kialakult társadalmi, erkölcsi értékek. A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játék tartalmát gazdagítják. Ennek egyik feltétele, hogy általunk szervezett megfelelő élményháttér is segítse a gyermekek játékát, játékba integrált tanulását (séta, kirándulás, utazás, stb.). Ezt segítjük, ha a játékba bekapcsolódva mintát adunk a különböző kapcsolatok kialakítására, tevékenységek végzésére, érzelmeik, indulataik kifejezésére. Élményeik többszöri átélésével, egyéni vágyaik és ötleteik kibontakoztatásával fejlődik képzeletük, empátiás készségük, alakul erkölcsi értékítélet rendszerük, gazdagodnak társas kapcsolataik, szókincsük, kifejezőképességük, oldódnak szorongásaik. Lehetőséget teremtünk az esztétikai élményt nyújtó irodalmi művek feldolgozására és eljátszására, bábjáték és mesedramatizálás segítségével. A mesék megjelenítésében mintát adunk egy-egy szereplő megformálásához, hogy a későbbiek folyamán, önállóan, alkotó módon jeleníthessék meg a különböző jellemeket. A gyermekeket az alkotás öröme készteti a konstruálásra. Eleinte csak véletlenszerűen összerakott építmények születnek, majd a fejlődés folyamán kreatívabbá, célirányossá válik az építés. Különböző játékfajtákhoz kapcsolódóan megjelenik a barkácsolás, amihez egész éven át folyamatosan gyűjtjük a terméseket és a természetes anyagokat. Kezdetben a mi segítségünkkel, később egyéni ötleteket megvalósítva, önállóan dolgoznak a gyermekek. Elkészült tárgyaikat felhasználják aktuális játékukban, gazdagítva azok tartalmát. Minden életkorban jelen van a szabályjáték. A kicsiknél fontos, hogy egyszerű szabályokhoz kötött, elsősorban mozgásos játékokat játszunk. A nagyobbak játékában megjelennek a több szabályt magukba foglaló értelemfejlesztő és társasjátékok. (Kártya, dominó, memória és logikai, stb.) Arra ösztönözzük őket, hogy maguk is alkossanak szabály-játékokat, legyenek a játékok vezetői. 7.1.2.

Játék az óvoda udvarán

Az udvaron a csoportok játszóhelyei nem különülnek el. Minden gyermeknek lehetősége van az udvari és kiegészítő játékok szabad, önkéntes kipróbálására. Ösztönözzük őket a játékok kreatív, sokoldalú felhasználására. A különböző játékfajták megjelenítéséhez ugyanúgy biztosítjuk a megfelelő eszközöket, mint a csoportszobában.

34

________________________________________________________________

7.1.3.

Az óvodapedagógus szerepe a játékban

Az óvodapedagógus a játékszituációtól függően lehet aktív vagy passzív résztvevője a játéknak.

7.1.4.

 A gyermekek nyugodt elmélyült játéka esetén játékkövető, szemlélődő  Tiszteletben tartja a gyermekek problémamegoldó és önérvényesítő törekvéseit - Tudatos jelenlétével biztosítja az indirekt irányítást.  Ha szükség van rá játékkezdeményező, bevonható, modellnyújtó társ  A játékba feltétlenül beavatkozik, ha a gyermekek durvák egymáshoz, veszélyeztetik egymás testi és/vagy lelki épségét Az anyanyelvi kommunikációs fejlesztés lehetőségei

A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, beszélgetésre, párbeszédek kialakítására. Bekapcsolódva a játékba mintát adunk a nyelvi formák mellett a nonverbális jelzések alkalmazására is, melyek színesítik a gyermekek tevékenységét, beszédét, egyértelművé téve közléseik tartalmát (tekintet, simogatás, mosoly, stb.). A hangszínnel, hangerővel bánni tudást dramatikus játékokkal segítjük. Az általunk kezdeményezett anyanyelvi játékok teret adnak az artikuláció, a szókincs, a kifejezőkészség fejlesztéséhez. Ezek segítségével felismerjük és javítjuk az egyes beszédelemek fejletlenségét. 7.1.5.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére  A játékban örömüket lelik, képesek arra, hogy egy játéktémát több napon keresztül is játszanak.  Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték.  Kialakul az együttjátszás igénye.  Ismert meséket szívesen báboznak, dramatizálnak.  Esetenként barkácsolást kezdeményeznek.  Egyéni ötletek alapján képesek olyan építményeket létrehozni, amelyek egyre pontosabbak, összetettebbek.  Kedvelik a szabály-játékokat, a normákat betartják.  Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által elvárt viselkedési szabályok

35

_______________________________________________________________

7.2.

ANYANYELVI, IRODALMI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS NEVELÉS A tevékenység célja  A beszéd és kommunikáció iránti vágy felkeltése, erősítése  A kommunikáció különböző formáinak alakítása az óvodai tevékenység egészében, ezáltal a szocializáció elősegítése  A nyelvtanilag helyes, szép beszéd elősegítése, általa az esztétikai érzék fejlesztése,  A gyermekek életkorának megfelelő irodalmi élmények, valamint a rendszeres könyvtárlátogatások segítségével a könyv-, és irodalom szeretetének megalapozása. Feladataink

 Olyan légkört biztosítanunk, olyan helyzeteket teremtenünk, amelyekben a gyermekek szívesen megnyilatkoznak: beszélnek, mesélnek, kérdeznek, kifejtik véleményüket, kapcsolatokat kezdeményeznek, meghallgatnak másokat, érzelmeiket, elképzeléseiket megfelelő formában fejezik ki.  Törekszünk a gyermek pszichés beállítódásának pozitív alakítására, a személyiség formálására, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek magatartási megnyilvánulásainak elfogadására, elfogadtatására.  Az irodalmi anyag kiválasztásánál törekszünk a tartalmi és esztétikai igényességre, figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait.  Megismertetjük a gyermekekkel a nonverbális kommunikáció és az illem általános szabályait, és megteremtjük a lehetőséget azok gyakorlására.  A család nyelvi kultúrájának és a gyermek beszédállapotának ismeretében kidolgozzuk a tudatos fejlesztés stratégiáját.  Biztosítjuk a tevékenységekhez szükséges feltételeket. A kisgyermek minden tevékenységét a nyelv-rendszere fogja össze kerek egészszé. A gyermek beszédfejlődésének és szocializációjának folyamata szoros összefüggésben van. Lényeges eleme kommunikációjának a beszédnyelven kívül a mimikai és gesztus nyelv alkalmazása is. A korai nyelvi-kommunikációs tapasztalatok jellege erősen befolyásolja a későbbi fejlődést. A 3 éves gyermekeink többsége úgy kerül óvodába, hogy anyanyelvi - kommunikációs képességei elmaradnak az életkorának megfelelő szinttől. A gyakran ingerszegény környezetből érkező gyermekek közlésvágya igen egyenetlen, pedig a gyermek jó óvodai közérzetének, beilleszkedésének fontos összetevője a kommunikációs készség kiegyensúlyozott fejlődése.

36

________________________________________________________________

Ennek alapja egyrészt az érdeklődés, a fogékonyság az óvodapedagógus, vagy egy-egy társ cselekvésbeli, magatartási, vagy szóbeli megnyilvánulásai iránt, másrészt a gyermek saját beszélő kedve, amely a megnyilatkozni vágyásból fakad. Mivel a környezet hatásának, a pozitív, megerősítő nevelői attitűdnek kiemelkedő szerepe van a beszéd, a kommunikáció alakulásában, ezért fontosnak tartjuk a gyermekeket körülvevő személyek beszédkultúrájának, kommunikációs szintjének folyamatos emelését. E folyamatot segíti a mintaként szolgáló óvodapedagógusi beszédviselkedés. Ezért mondanivalónkat világosan és érthető módon, adekvát gesztusokkal, mimikával fejezzük ki. Érzékeltessük nyelvünk kifejező erejét, szépségét. Törekedjünk a szemléletességre, a képszerű kifejezések alkalmazására. Kezdeti időszakban a fejlesztés leghatásosabb eszköze a mondóka, a vers, a mese, a bábozás és a dramatikus játék. Ezek segítik a gyermekeket a helyes kiejtés, a nyelvtanilag helyes beszéd elsajátításában. Általuk fejlődik beszédészlelési képességük, megismerik a különböző kapcsolatteremtő technikákat. A bábjáték, dramatikus játék a gyermeki önkifejezés fontos eszközei, melyek segítik a gyermekeket szereplési és közlési szükségleteik kiélésében, lehetőséget teremtenek a társalgási kedv fokozására és az önálló beszédprodukciókra. A beszédértés képességének fejlődése természetes beszédhelyzetekben, mesehallgatás közben valósul meg. Érdemes azonban külön segíteni ezt a folyamatot azáltal, hogy megfigyeljük, segítjük a mindennapi megbízásaink megértését, adekvát-e a ráadott válasz, vagy sem. Előfordulnak azonban olyan hangképzési, kiejtési pontatlanságok, beszédértési hiányosságok, amelyek javítása, fejlesztése szakember – logopédus – segítségét igényli. A beszélgetés, a párbeszéd, a vita a legtermészetesebb kommunikálás. A problémák megoldására leginkább a szimbolikus játékok bizonyulnak. Ennek lehet módszere a bábozás, dramatizálás, vagy szerepjátszás. Ehhez minden csoportban kialakítunk egy állandó, meghitt helyet, ahol a gyermekek nap mint nap meghallgathatják kedvenc meséiket, átélhetik kedvelt szereplőik kalandjait, részesei lehetnek a csodás átváltozásaiknak, a rendelkezésükre álló jelmezekkel, bábokkal maguk is eljátszhatják, alakíthatják az eseményeket.

37

_______________________________________________________________

Fejlesztés tartalma Beszédművelés, beszédfejlesztés, kommunikáció, illem Tevékenységek korcsoportok szerint TEVÉKENYSÉG HELYES EJTÉS 1) Légzéstechnika 2) Ajakartikuláció 3) Gyorsasági gyakorlatok 4) Időtartam gyakorlatok 5) Belső hallást fejlesztő gyakorlatok BESZÉDMŰVELÉS, KOMMUNIKÁCIÓ 1) Köszönés felnőtteknek és gyermekeknek 2) Bemutatkozás felnőtteknek és gyermekeknek 3) Megszólítás felnőttek és gyermekek körében 4) Véleménynyilvánítás 5) Elbeszélés élmény alapján 6) Mesebefejezés meghallgatott meserészletek alapján 7) Leírás kép alapján Emberek Állatok Növények 8) Személyi adatok közlése ILLEM TANÍTÁSA 1) Az óvodai viselkedésre vonatkozó illemszabályok 2) Az étkezésre, mint helyzetre, valamint az evésre vonatkozó szabályok 3) A jó megjelenés illemszabályai 4) A gyalogos közlekedésre vonatkozó illemszabályok

3-4 év

4-5 év

5-7 év

X X

X X

X X X X X

X X

X

X X X X X X X

X

X

X X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X X X X

X

Játékos hangutánzásokkal, feladatokkal segítjük a helyes légzéstechnika, az artikuláció kialakulását, az önálló beszédprodukció fejlődését. Közvetítjük az alapvető, az életkornak megfelelő illemszabályokat. A megismerésre szánt irodalmi anyagot népi mondókákból, rigmusokból, legismertebb költőink zenei hatású verseiből, egyszerű cselekményű, ritmikus ismétlődéseket tartalmazó mesékből állítjuk össze. A legkisebbek szeretik azonosítani magukat az őket körülvevő világ kicsiny élőlényeivel, ezért olyan állatokról és a természetről szóló rövid népmeséket, műmeséket választunk, amelyek biztosítják a gyermekek számára az érzelmi azonosulást, a beleélés lehetőségét. Ezt segíti a versek, mesék megjelenítése bábokkal, egyszerű dramatikus játékokkal. "A gyermekek sokszor szeretik hallani a mesét - néhány kedvenc meséjüket. Igazuk van. Minden ismétlés én-erősítő hatású". (Vekerdy Tamás) 38

________________________________________________________________

A gyermekek mentális egészsége érdekében elengedhetetlenül fontosnak tartjuk a mindennapi mesélést, amelynek keretén belül lehetőség nyílik a már ismert mesék többszöri átélésére. A nagyobb gyermekeknél fokozott szerephez jut a szép magyar beszéd. A helyes kiejtésen, mondatszerkesztésen át az egyre gazdagabb tartalmú elbeszélések, kreatív szövegalkotások jellemzik a gyermekek kifejezőkészségét. A megismert és elsajátított illemszabályok rögzülnek és beépülnek a gyermekek viselkedés kultúrájába. Az 5-6-7 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. Mondókákon, változatos kiszámolókon, több versszakos verseken, bonyolultabb szerkezetű állatmeséken túl a tréfás nép és műmesék, novellisztikus - realisztikus történetek gazdagítják a választható irodalmi művek körét. Beépülnek a klasszikus tündérmesék. Azokat kiegészíthetik a kortárs irodalom művei. Ez idő tájt a gyermekek szívesen hallgatják a meseregényeket is. Folytatásokban, napokon keresztül izgatottan várják azokat. Megismertetünk velük olyan közmondásokat, szólásmondásokat, népi találós kérdéseket, tréfás kifejezéseket, amelyeket környezetük gyakran hangoztat. A kiválasztott versek, mesék segítséget nyújtanak az őket körülvevő természeti és társadalmi környezet megismerésében, megszerettetésében, jobb megértésében. A nyelv szépsége, kifejező ereje, s az általa közvetített irodalmi anyag nyújtotta esztétikai élményen túl programunk fontos eleme a könyvtárlátogatás is. A könyvtárlátogatások alkalmával feladatunk nemcsak a gazdagon illusztrált, esztétikus kivitelezésű könyvek nézegetése, megszerettetése, film- és hanganyag használata, hanem a könyvtárhasználat módjának megismertetése is. Ezzel kívánjuk megalapozni, hogy a gyermekeink az irodalmi élmények befogadásán túl igényeljék is azokat, s használják ki a könyvtár nyújtotta lehetőségeket.

39

_______________________________________________________________

7.2.1.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére  Kialakulnak az érthető és kifejező beszédkészség alapjai  Környezetükkel megfelelően kommunikálnak, használják a non-verbális kommunikáció jelzéseit  Viselkedés kultúrájukba beépülnek az alapvető illemszabályok  Gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük fejlődik, beszédkészségük, beszédkedvük erősödik.  Várják, igénylik a mesét  Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak  Tudnak meséket, történeteket,verseket kitalálni.  Megalapozódik a könyv és könyvtárhasználat igénye, kialakulnak az ehhez kapcsolódó viselkedési formák

7.3.

ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC A tevékenység célja  Örömteli, élmény gazdag közös ének-zenei tevékenységek kapcsán a gyermekek zenei élményhez juttatása  A zenei ízlés, esztétikai fogékonyság fejlesztése, a zenei anyanyelv megalapozása  A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, mozgáskultúrájának fejlesztése Feladataink

 Megfelelő légkört alakítunk ki az érzelmi motiváltság biztosítása érdekében.  A felhasznált zenei anyagokat igényesen, életkorhoz és az adott csoport képességszintjéhez igazodva válogatjuk ki.  Biztosítjuk az óvodáskorban megjelenő jellegzetes tartalmakat  Mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal fejlesztjük a gyermekek anyanyelvi-kommunikációs képességeit. A kisgyermek első zenei élményét édesanyjától, családtagjaitól kapja ringatás, dúdolás formájában. Közvetlen környeztében is érik zenei hatások - televízió, rádió, stb. Az óvodába lépéskor tehát már néhány zenei élmény van a tarsolyában, erre alapozva a családdal együttműködve folytatja az óvoda a gyermekek zenei fogékonyságának alapozását. Óvodánkban a zenei nevelés a Kodály-koncepcióra építve valósul meg.

40

________________________________________________________________

Az óvodapedagógus zeneszeretete, zenei kultúrája fontos szerepet játszik a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltésében. Csalogató éneke motiválja a gyermekeket az együtt éneklésre, együtt játszásra, szervezett foglalkozásokon való részvételre. Az élményt nyújtó közös éneklés nemcsak esztétikai élményt nyújt a gyermekeknek, de fejleszti egymás iránti érzékenységüket, közösségi kapcsolataikat is. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra, közös játékra a csoportszobában és az udvaron egyaránt. A nagyobb teret, több mozgást igénylő játékokat játszhatjuk a tornateremben, vagy az udvaron, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy a gyermekek érzékelhessék a csigavonalat, a hullámvonalat, a kört, illetve beláthassák, bejárhassák a teret. A zenei nevelés programja 3 éves kortól 6-7 éves korig az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével átgondolt, tervezett tevékenység óvodánkban. A kisebbeknél elengedhetetlennek tartjuk a biztonságérzet megteremtését, a pozitív emocionális kapcsolat - a szeretet, az elfogadás - erősítését gyermek és óvodapedagógus között. Ezt segítik az ölbeli játékok, höcögtetők, lovagoltatók, csiklandók, ujj és tenyérjátékok. A játékos mozdulatok feloldják a gyermekek feszültségét, erősítik bizalmukat. Álló helyzetben játékos mozdulatokkal kísért énekes játékokat játszunk. A spontán dalolgatás, mondókázás alkalmával érzékeltetjük az egyenletes lüktetést, illetve megteremtjük azok gyakorlásának lehetőségét. A nagyobbak zenei ismereteit nagyobb hangterjedelmű és hangkészségű dalokkal, mondókákkal, énekes játékokkal bővítjük. Megismertetjük őket változatos mozgás- és térformákkal, szerepcserés játékokkal. Megtanítunk nekik néhány ünnepi alkalomra való dalt, megismertetjük őket a zenei alapfogalmakkal. A legnagyobbak ismereteit kiolvasókkal bővítjük, melyeket különböző játékhelyzetekben tudnak alkalmazni. Dalos játékaik különböző szerepek eljátszására is lehetőséget adnak. Érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekelünk, de zenei anyagunkban zenehallgatáshoz felhasználjuk más népek dalait, a magyar műzene gyermekdalait, komponált műzenét, a klasszikus és kortárs zenét is. A felhasznált zenei anyagokat igényesen, életkorhoz, az adott csoport képességszintjéhez, a kiemelten tehetséges gyermekekhez is igazodva válogatjuk ki. A fejlesztés tartalma Óvodába kerüléskor az érzelmi biztonság megteremtését tartjuk a legfontosabbnak. Ezt segítik az ölbeli játékok, höcögtetők, lovagoltatók. Eközben érzékeltetjük az egyenletes lüktetést, és lehetőséget teremtünk annak gyakorlására. Megismertetjük a gyermekeket a zenei alapfogalmakkal - halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély - és különböző hangszerekkel - cintányér, ritmusbot. Ráirányítjuk figyelmüket környezetünk zörejeire, hangjaira. 41

_______________________________________________________________

Később a zeneileg fejlettebb gyermekek az egyenletes lüktetés mellett már érzékelik a ritmust is. Képesek bonyolultabb énekes játékok játszására - párcserélők, sorgyarapítók, kapuzók, szerepek eljátszására alkalmat adó dalos játékok, stb., melyben különböző térformák jelennek meg - kör, duplakör, csiga, hullámvonal, stb. Gyakran énekelnek önállóan is. Differenciáltabban érzékelik a zenei alapfogalmakat, környezetük hangjait és újabb hangszerekkel ismerkednek meg. Megismertetünk velük olyan egyszerű tánclépéseket, amit a felnőtt minta utánzásával követni tudnak, s amelyek szebbé, összerendezettebbekké teszik mozgásukat. Az ugrós táncot tartjuk a legalkalmasabbnak arra, hogy már az óvodáskorú gyermekek is élvezzék, megszeressék. Motívumainak, lépéseink elemeit előkészítő mozdulatait alkalmazzuk. Célunk, hogy a gyerekek ne koreográfiát tanuljanak, hanem ismerjék meg és szokjanak hozzá a magyar néptánc alapvető és legfontosabb tulajdonságához, a rögtönzéshez. A közös énekléseink, zenei tevékenységeink örömet jelentenek, de egyben fejlesztik a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét is. A gyermekek hallásfejlődését kedvezően alakíthatjuk a megfelelő hangkészletű, hangterjedelmű és hangmagasságú dalokkal, valamint zenei játékokkal. A zenei fogalompárokat összekapcsoljuk tempóváltoztatással és dallambujtatással. Tudnak ritmust és dallamot improvizálni, ezzel fejlődik kreativitásuk is. 7.3.1.

Az anyanyelvi kommunikációs fejlesztés lehetőségei

A hallás- és ritmusérzék-fejlesztése befolyásolja, segíti a gyermekek anyanyelvi fejlődését is. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangereje, a hangerő változtatása érzékelteti a nyelv kifejező erejét és szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló, hangutánzó szavak éneklése segíti a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A mondókák, dalok szövegei bővítik a gyermekek szókincsét, segítik a hangképzési, kiejtési pontatlanságok korrigálását.

7.3.2.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére  A gyermekek örömmel játszanak énekes játékokat, mondanak mondókákat, önállóan is kezdeményezik azokat.  Szeretnek, tudnak egyedül és együtt énekelni  Ismerik és megkülönböztetik a zenei fogalompárokat 42

________________________________________________________________

 Érzik és meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a ritmust egymástól  Esztétikus, kifejező mozgásra törekednek  Felismerik és megkülönböztetik a környeztükben hallható hangokat.  Tudnak elmélyülten és élvezettel figyelni a zenére. 7.4.

RAJZ, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA A tevékenység célja  A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése  A vizuális befogadáshoz, alkotáshoz, újraalkotáshoz szükséges készségek megalapozása, fejlesztése  A gyermekek tér-, forma- és színképzeteinek gazdagítása  Az esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk, igényességük formálása Feladataink

 Biztosítjuk és megteremtjük a gyermekek alkotó tevékenységének feltételeit  Kialakítjuk a gyermekekben az igényt az alkotásra, az önkifejezésre, az esztétikai élmények befogadására.  Fejlesztjük az alkotó tevékenységek tartalmát és minőségét  Biztosítjuk a szabad önkifejezés eredményes végzéséhez szükséges szervezeti formákat  Az alkotó tevékenységek kapcsán is kihasználjuk az anyanyelvikommunikációs fejlesztés lehetőségeit A gyermekek alkotó tevékenysége a játékra épül s egyben a játék egyik formája is. A külső és a saját belső világuk fokozatos megismeréséből adódó élményeiket dolgozzák föl, saját szintjükön, saját elképzeléseik szerint. Fontos, hogy ezt a folyamatot újabb és újabb élmények átélésével segítsük. A gyermekeknek ez az önkifejező tevékenysége segít bennünket abban, hogy felfogjuk mély lélekrezdüléseiket és ezáltal minél érthetőbben beszéljük egymás szeretetnyelvét. A vizuális technikák gyakorlása során minden alkalommal átélik az alkotás örömét, a sikerélmény pedig újabb alkotásra serkenti őket. E folyamatban a tevékenység öröme és nem az eredmény a fontos.

43

_______________________________________________________________

Ehhez olyan helyet biztosítunk számukra, ami a többi tevékenységtől jól elkülöníthető, és ahol nyugodtan dolgozhatnak. Gondoskodunk arról is, hogy az eszközök mindenki által könnyen hozzáférhetőek legyenek A gyermekek alkotókedvét nem lehet időkeretek közé szorítani. A nap bármely szaka, a hét minden napja rendelkezésükre áll alkotó tevékenységük gyakorlásához. Lényegesnek tartjuk, hogy az eszközök jó minőségűek legyenek, ezáltal segítjük a gyermekek azonnali sikerélményének átélését. Megtanítjuk őket a különböző eszközök biztonságos használatára, amely később az élmények magasabb szintű kifejezéséhez segítik az alkotókat. A gyermekek eszközválasztását nemcsak képességeiknek szintje, hanem lelki beállítódásuk is befolyásolja. Ezért figyelünk arra, hogy egyszerre többféle technika eszközkészletéből választhassanak. Az átélt élmények, a különböző nehézségű technikák és feladatok által fejlesztjük az alkotó tevékenységek tartalmát. Így például:

7.4.1.

 Képalakítással: (rajzolás, festés, kollázs, origami, stb.)  Térplasztikai munkákkal: (gyurmázás, agyagozás, fazekasság, stb.)  Kézimunkával: (varrás, hímzés, fonás, szövés, stb.)  Építmények készítésével  Barkácsolással: (báb/játékeszköz készítés, stb.)  Ismerkedés műalkotásokkal, építészeti alkotásokkal Képalakítás

A rajzolás korai szakasza a mozgásos játékok közé is sorolható: a gyermekek firkálás közben magukban a mozgásban és a mozgás eredményeként létrejött vonalakban és színekben találják meg örömüket. Az óvodáskor kezdetére nő a gyermekek valósághű ábrázolásának igénye. Festés közben a csöpögtetés, a vonalvezetés jó alkalmat ad a színek varázsának megismerésére. A rajzolás, valamint a festés különféle nagyságú, felületű, formájú anyagra, a képi-plasztikai kifejezőképesség birtokába juttatja a gyermeket, alakítja elemi képolvasási, komponáló képességét. Segíti a képalakítás fejlődését a különböző műalkotásokkal való ismerkedés (könyvtárlátogatás során művészeti albumok nézegetése, videofilm megtekintése, múzeumlátogatások) is. A gyermekek saját testükről szerzett tapasztalatai az emberábrázolást teszik pontosabbá. A színes formák vágása, tépése is eszközei a kézügyesség, a forma és szín ismeret fejlesztésének, a különféle formák, alakok és színek közötti tájékozódásnak.

44

________________________________________________________________

A különböző térbeli formák síkbeli leképezése a fogalmi gondolkodás kialakítását segíti, kialakítja az absztrakció képességét. Az óvodapedagógus által mutatott, vagy a könyvből kinézett origami hajtogatása a pontosság mellett elemi geometriai ismereteket nyújt, az új formák kitalálása pedig a kreativitást fejleszti. 7.4.2.

Térplasztikai munkák (gyurmázás, agyagozás, fazekasság, stb.)

Az agyaggal való bánásmódot jól előkészíti a homokozás, gyurmázás, amivel a gyermek már régebben is találkozott, amelyet már megszeretett. Amikor az agyaggal először találkozik, ugyanazt a tevékenységet próbálja rajta, amit az említett anyagoknál már korábban elsajátított. Fel kell hívni a figyelmét a hasonlóságokra és a különbségekre, hogy megfelelően használhassa elképzelései megvalósításához. Agyagból nem csak edényt, hanem szobrokat, plasztikákat (állatok, ujjbábok) is lehet készíteni. Ennél az alkotási módnál is figyelembe kell venni az agyag tulajdonságait, hogy égetni lehessen az alkotásokat. 7.4.3.

Kézimunka (varrás, hímzés, fonás, szövés, stb.)

A hímzés a népművészet egyik legszebb ága, amely a varrásból és a szövésből ered. A gyermek érzelmi- és ízlésvilágát gazdagítjuk a színes motívumok különféle öltésekkel történő varrásával. A fonás (hármas, négyes) nagyon jól fejleszti a mozgáskoordinációt. A környezetünkben különféle anyagok találhatók, amelyek fonásra alkalmasak (fonal, csuhé, sás, gyapjú, stb.) A szövések során az ízléses színválasztásra, a minták kialakítására nagy hangsúlyt fektetünk. 7.4.4.

Építmények készítése

A különféle nagyságú elemekből való építés a térlátást, a statikai tapasztalatokat és az esztétikai szempontokat egyaránt közvetíti a gyermek számára. Egy-egy élőben vagy képen látott jellegzetes épület formavilága megjelenhet a gyermekek spontán építményeiben is. A kisebbek számára a rakosgatás, az ezzel való alkotás ad örömet, a nagyok egyszerűbb-bonyolultabb maketteket készítenek kép vagy emlékezet alapján.

7.4.5.

Barkácsolás (báb/játékeszköz készítés, stb.)

Fontos, hogy a gyermekek azt a gondolkodásmódot tanulják meg, hogy környezetünkben gyakorlatilag minden felhasználható céljainkhoz, mindez csak fantázia kérdése. Ezáltal fejlődik a gondolkodásuk, a képzeletük, a kézügyességük. 45

_______________________________________________________________

Bábok, játékok számtalan variációját barkácsolhatjuk gyermekekkel textilből, papírból, különböző termésekből és természetes anyagokból. Minél tartósabb a játék, annál kedvesebb a gyermek számára. A fejlesztés tartalma Az ábrázolás szervesen beépül a napi játéktevékenységbe. Rögzül az ide kapcsolódó szokás- és szabályrendszer, ezért feladatunk a technikák használatának pontos megtanítása, gyakorlása és ellenőrzése, időről-időre megújítása. Fontos szerepet játszik a differenciált fejlesztés. Figyelünk egyéni elképzeléseikre, hagyjuk őket próbálkozni. Később megjelenik a szándékos képalakító tevékenység, ezt segítjük élményeikhez kapcsolódó témákkal, megfelelő technikákkal. Megjelenik az emberábrázolás. Bátran adunk a kezükbe tűt, ollót, kést, miután egyénre szabottan megtanítjuk azok biztonságos kezelését A nagyobb gyermekek többször alkotnak közös kompozíciót. Egyre több technikai megoldást ismertetünk meg velük. Inspiráljuk őket saját élményeik, a mesék, a kirándulások, az ünnepek eseményeinek megörökítésére. Ajándékokat készítenek szüleiknek, a kisebbeknek, egymásnak. Segítjük őket játékok, bábok, játékkellékek készítésében és abban, hogy önálló elgondolás alapján alakítsák a teret. Ráirányítjuk figyelmüket a környezetükben található tárgyakra, jelenségekre és műalkotásokra 7.4.6.

Az anyanyelvi kommunikációs fejlesztés lehetőségei

Mielőtt a megformálandó anyaghoz nyúlnánk, a ráhangolásnál, a hangulat megteremtésénél jó szolgálatot tesz a bábjáték és az élmények felidézése. Elrendezi a természetszerűleg csapongó gondolatokat, új gondolatokat ébreszt, nyitottá tesz a befogadásra. A technikák megismerése növeli a szókincset, az alkotás közben kialakuló beszélgetések során pedig általában a visszahúzódó gyermekek is megnyílnak. Természetes ilyenkor a spontán verselés, éneklés. A könyvtárban a művészeti tárgyú albumok, könyvek nézegetése a gyermekeknek esztétikai élményt nyújtanak. Megismerik ez által az ember alkotó tudásának, képzelőerejének, érzésvilágának képi - téri megjelenítését. A tevékenységekben használatos fogalmak megismerése segít a valóságban való eligazodásban. 7.4.7.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére  Az eszközöket készségszinten kezelik, alkalmazzák 46

________________________________________________________________

 Mondanivalójukat vizuálisan is ki tudják fejezni  Fokozott önállósággal tudják használni a megismert technikákat  Egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket alkotó képzelet jellemzi  Téralkotásban ötletesek  Emberábrázolásban megjelenítik a részformákat is  Rácsodálkoznak a szépre, tudnak gyönyörködni benne  Tudnak beszélni saját, és társaik alkotásairól 7.5.

MOZGÁS A tevékenység célja  A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése, egészséges életmód szokásainak megalapozása  Az óvodáskorú gyermekek testi-értelmi képességeinek, készségeinek sokirányú fejlesztése: többek között erejének, állóképességének növelése, mozgásszintjének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése. Feladataink

7.5.1.

 Biztosítjuk a csoportszobában és a szabadban a rendszeres és kellemes légkörben végzett mozgást  Feladatunknak tekintjük a gyermekek edzését, mozgásszintjüknek tudatos fejlesztését: motoros képességek, testséma, nagy és finommozgások, szem/kéz/láb koordináció, egyensúlyérzék, szociális képesség (pl. társra figyelés, együttműködés). Mindehhez biztosítjuk a megfelelő időt, helyet, eszközt és szervezeti formát.  A mozgásfejlesztés, mozgásos játék tervezésénél figyelembe vesszük a csoport összetételét, életkori sajátosságát, a gyermekek egyéni szükségleteit és képességeit  A mozgásfejlesztés során is megteremtjük az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés lehetőségeit A mozgásfejlesztés lehetőségei  Játékidőben történő mozgásfejlesztés  Mindennapos szervezett és szabad mozgás  Testnevelés foglalkozás

47

_______________________________________________________________

A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk, ki, hogy egész nap biztosítunk számukra megfelelő helyet, eszközt a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Ilyenkor önállóan gyakorolhatják a különböző mozgásformákat. A tornaszereket korlátozás nélkül egyéni fejlettségüknek megfelelően használhatják. A mindennapi játékban alkalmazott tornaeszközök elsősorban a nagymozgások és az egyensúlyérzék fejlesztését szolgálják. Döntő mozzanatnak tekintjük ebben a gyermekek ön-indított, spontán mozgását, motoros aktivitását, amelyet kihasználva általuk elfogadható célirányos tevékenység végzésére serkentjük őket. Sok lehetőség adódik a finommotorium és a szem/kéz/láb koordináció fejlesztésére is - rajz, festés, gyurmázás, gyöngyfűzés, szobában végzett érzékelő - észlelő játékok, népi dalos játékok, stb. A testnevelés foglalkozások általunk szervezett kötelező tevékenységek. A kötelezőség természetesen nem jelenthet kényszert a gyermekek számára. Szervezett testnevelési foglalkozást heti 1-2 alkalommal tartunk (jó idő esetén szabad levegőn) amelyből heti egy Mozgáskotta foglalkozás. A foglalkozás levezetésénél maximális lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően gyakorolhassák a különböző mozgásokat. Ezt differenciált feladatadással is segítjük ügyelve arra, hogy a gyermekek a lehető legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozoghassanak. Teljesítménykényszer nélkül, pozitív kompetenciaérzet kialakítására törekszünk. 7.5.2.

A fejlesztés tartalma

Széleskörű mozgástapasztalás megszerzésének lehetőségével, fejlődésközpontú, differenciált tevékenység szervezéssel biztosítjuk a gyermekek egész személyiségének fejlesztését. A fejlesztés folyamatában első lépésként a nagymozgások fejlesztése a legfontosabb. Ebben az időszakban kell begyakoroltatni a csúszást/kúszást/mászást, a lefellépéseket, egyszerű ugrásokat, a futó-fogó játékokat. Bújásra, egyensúlyozásra minden alkalmat megragadunk. Sok lehetőséget biztosítunk a testrészek megismerésére, a testséma fejlesztésére. Később a nagymozgások gyakoroltatása és nehezítése a feladatunk. Nagyobb hangsúlyt kap az egyensúlyérzék fejlesztése, a szem/kéz/láb koordinációs feladatok, megjelenik a hossztengely körüli gurulás. A járás, futás közbeni fordulások, irányváltások, akadályok kerülése-átlépése, a le-felugrások nehezítik a gyermekek feladatvégzését, kihívást, sikeres teljesítésük örömet jelent számukra. Egyre koordináltabbá válik ugrásos feladatvégzésük. Megismertetjük őket a támasz és függő gyakorlatokkal. A foglalkozásokon fontos szerepet kap a gyermekek térben elfoglalt helyének érzékeltetése, ezt segíti a maguk és a tárgyak viszonyának sokoldalú megtapasztalása.

48

________________________________________________________________

A legnagyobbaknál domináns feladatunk a finommozgások fejlesztése. A gyermekek képessé válnak összetett feladatok végzésére. Nehezítjük a fogójátékokat, megismertetjük őket különböző ügyességi játékokkal. A sorozatugrások, a labda pontos dobása, pattogtatása kihívást jelent számukra. Gyakorolhatják a magas és távolugrásokat, a gimnasztikai feladatokat már párosan és ügyesen végzik. Elsajátítják a guruló átfordulást és a kézállás alapelemeit. Az ismert teret már jól belátják, így fejlődik fogójátékuk. Gyorsan, pontosan tudnak fordulni, kerülni, igazi élvezetet jelentenek számukra a versenyjátékok. Ezeket úgy szervezzük, hogy minél több gyermeket érjen sikerélmény, ezáltal jobban elviselhessék az esetleges kudarcélményeket. Az eszközök használata segíti a kéz fogóizmának erősödését. A kéziszerek már ismert fajtáit kiegészíthetjük a mozgás összerendezettségét fokozó eszközökkel, pl. lépegető, gólyaláb, gumikötél. Minden életkorban használjuk a gyermekek érettségének megfelelően a padot, bordásfalat, zsámolyt, tornaszőnyeget, kötelet, mászórudat, Greiswald, Wesco, Mozgáskotta eszközöket, valamint a különböző képességfejlesztő játékokat. Az irányok könnyebb megismerése érdekében minden életkorban jelölő gumiszalagot használunk. 7.5.3.

Az anyanyelvi kommunikációs fejlesztés lehetőségei

A mozgásformák, az egyes testtartások, feladatok megnevezése illetve pontos meghatározása segíti a gyermekek szókincsének bővítését. Az utasításokra adott adekvát mozgásválasz visszajelzést ad számunkra a gyermekek beszédértési fejlettségéről. 7.5.4.

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére      

7.6.

Igénylik, szeretik a mozgást. Tudnak környezetükben tájékozódni, ismerik az irányokat. Kialakul testsémájuk, oldaliságuk. Biztonságosan mozognak, tudják mozgásukat kontrollálni és irányítani. Betartják a szabályokat, együttműködnek társaikkal. Önfegyelmük, figyelmük megerősödik.

A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A tevékenység célja  A gyermekeket minél több tapasztalathoz juttassuk az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből, életkoruknak megfelelő szinten.  Szerezzenek ismereteket a fenntartható fejlődés érdekében a környezettudatos életszemléletről, ahhoz pozitívan viszonyuljanak. 49

_______________________________________________________________

Feladataink  A gyerekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismereteket nyújtunk, a meglévő ismereteket elmélyítjük, rendszerezzük.  Tapasztalat és ismeretszerzési lehetőségeket biztosítunk a környezetkultúra, a biztonságos életvitel szokásainak megalapozására, a környezettudatos magatartás alakítására.  Szülőföldünk hagyományainak, ünnepeinek megismertetésével megalapozzuk a szülőföldhöz való pozitív kötődést.  Biztosítjuk, hogy a gyermekek a matematikai ismereteket természetes környezetben szerezhessék meg, melynek keretét az évszakokhoz kapcsolódó ünnepkörök és jeles napok jelentik.  Fejlesztjük a gyermekek anyanyelvi-kommunikációs képességét (hangsúlyosan a véleményalkotás, döntési képességek fejlesztése) A külső világ tevékeny megismerésére nevelés folyamata sokrétű, a gyermekek egész életét áthatja, így az óvodai tevékenységek egészét is. A nevelési terület tartalma minden a gyermekek környezetéből származó élményre, tapasztalatra, ismeretre kiterjed. A környező utcákban tett rövid séták során megfigyelhetjük az évszakok szépségeit, színeit, jelenségeit. Megtapasztalhatjuk a természeti erők, jelenségek hatását saját életünkre, a növényekére és az állatokéra. Igyekszünk gazdagítani élősarkunkat a természetben gyűjtött kincsekkel. Az élményszerző séták közben gyakoroljuk a helyes gyalogos közlekedést, elsajátítjuk az alapvető szabályokat. Megismerkedünk a környezetünkben található különböző közlekedési eszközökkel, az azokon való utazás kulturált szabályaival. Szűkebb környezetünkön kívül ismerkedünk az óvoda tágabb környezetével, s a felnőttek munkájával is. A gyermekek érdeklődését a megfigyelés irányába tereljük. Megtanítjuk őket látni, eligazodni a világban. Lehetőséget teremtünk arra, hogy kiskertünkben a gyerekek kerti munkákat végezhessenek, megfigyelhessék a növények fejlődési feltételeit, ütemét. Ültetünk, palántázunk, folyamatosan ápoljuk növényeinket, hogy nyár végére betakaríthassunk. A hosszabb-rövidebb séták, megfigyelések, kirándulások jó alapot biztosítanak a játékhoz, a benti nyugodt beszélgetésekhez, az élményfeldolgozáshoz. Az egyes témakörökhöz gyűjtött képek, fényképek, termések rendezgetésével, csoportosításával, tabló készítésével összegezzük és rendszerezzük ismereteinket.

50

________________________________________________________________

A vonzó szép óvodai környezetben nap mint nap arra neveljük gyermekeinket, hogy védjék, gondozzák környezetük növényei, óvják tárgyaikat. A különböző játékok, megfigyelések, kísérletek alkalmat adnak arra, hogy megismerhessük a talaj, a levegő, a víz élőlények fejlődésére gyakorolt pozitív vagy negatív hatását. Ez is hozzájárul az egészségfejlesztéshez, a környezettudatos magatartás kialakulásához, a környezetvédelem fontosságának érzékeltetéséhez. A környező valósággal való ismerkedés során a gyermekek tapasztalatokat szereznek az idő múlásáról is. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek és jeles napok kapcsán megismerkednek néhány népszokással, néphagyománnyal. Ezek nemcsak színesítik, gazdagítják óvodai életüket, hanem megtanulják általuk tisztelni múltunk értékeit, megismerik kultúránk jelentős eseményeit. Így alakul ki gyermekeinkben az a pozitív érzelmi kötődés, ami a szülőföld szereteteként fogalmazható meg. Tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek téri, formai, mennyiségi jellemzőiről. Az összegyűjtések, a szétválogatások, az összehasonlítások, a formák letapogatása, a számlálás, mérés, a tér alakítása, az irányok megnevezése, a párosítások, a sorakoztatások, az időbeliség felfedezése, megnevezése, a tükörrel való játékok a gyermekek kedvelt tevékenységei. Fontos, hogy tudatosan figyeljünk ezekre a lehetőségekre, nevezzük meg a térbeli, mennyiségi és formai változásokat, érzékeltessük velük az idő múlását, hogy a gyermekek a tárgyak, jelenségek természetes tulajdonságaiként figyeljenek ezekre, így azok beépülnek tudatukba. 7.6.1.

A fejlesztés tartalma  Az óvoda elfogadása, megszerettetése  Élményszerző séták az óvoda közvetlen környezetében  Alapvető ismeretek a családról – a szűkebb család tagjai, adatai, lakóhelyük  Testünk - énkép erősítése, testfogalom kialakítása, testrészek, érzékszervek ismerete, szerepe, egészségfejlesztés (egészséges táplálkozás, testmozgás szerepe, testi-lelki egészség, baleset megelőzés, személyi higiéné)  Az évszakok szépségei, színei, jelenségei. Az időjárás változásainak megfigyelése - összefüggések megláttatása (öltözködés - emberek - állatok élete) - kísérletezések növényekkel  Az idő – Napszakok, napok, évszakok  Néhány növény, gyümölcs, virág, állat megismerése  Közlekedés - A gyalogos közlekedés alapvető szabályainak ismerete. Néhány a környezetünkben fellelhető közlekedési eszköz megismerése  Válogatások, összehasonlítások, becslések 51

_______________________________________________________________

 Építések, alkotások szabadon A gyermekek egyéni fejlődési ütemét és életkori sajátosságait figyelembe véve a fejlesztés tartalma az alábbiak szerint bővül.

7.6.2.

 Tágabb környezetünk megismerése – Épített környezetünk, hazánk - szülőföldünk, a Föld és a világ, más népek kultúrájának megismerése  Család – Rokoni kapcsolatok, nemek, kor szerinti csoportosítások, személyi adatok  Biztonságos életvitel szokásainak megalapozása  Munka – Területei, eszközei, felnőttek munkája, érdekes foglalkozások  Testünk, testrészek pontos megnevezése, domináns kéz megnevezése, tudatosítása, érzékszervek használata, testápolás, keresztcsatornák fejlesztése  Az idő – Napszakok, napok, hónapok, évszakok, évek  Évszakok - Ok-okozati összefüggések, a természeti jelenségek, az emberek, a növények és az állatok között, évszakokhoz kapcsolódó jeles napok, népszokások  Környezetvédelem - Káros hatások. Környezetkultúra szokásai. Kísérletezések a vízzel, földdel, levegővel  Állatok: házi és vadonélő állatok, halak, madarak.  Közlekedés - szárazföldi, légi, vízi. Közlekedés járműveken, személyszállítás-teherszállítás  Mennyiségek összemérése, térben és síkban  Tájékozódás térben, síkban és időben  Játék a tükörrel Az anyanyelvi- kommunikációs fejlesztés lehetőségei

A közös élmények, felidézése fejleszti a gyermekek szóbeli kifejezőkészségét, szövegértését, emlékezetét, bővíti szókincsüket. A beszédkedv megőrzése és fokozása érdekében fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek elmondhassa élményeit, tapasztalatait. A hosszabb-rövidebb séták lehetővé teszik, hogy a gyerekek valós helyzetekben alkalmazzák az alapvető illemszabályokat a köszönést, kérést, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándék kifejezését.

52

________________________________________________________________

7.6.3.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére  A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét  Tudják saját születési adataikat  Különbségeket tudnak tenni az évszakok között, ismerik az évszakok jellegzetességeit  Ismernek néhány a környezetükben fellelhető növényt – fa, bokor, virág, zöldségfélék, gyümölcsök –stb.  Ismereteik vannak a növények gondozásáról, a növényekkel kapcsolatos munkákról.  Tudják és alkalmazzák az alapvető közlekedési szabályokat, ismerik a közlekedési eszközöket  Tudnak számlálni, összehasonlítani nagyság, forma, szín szerint  Megalapozódnak a matematikai fogalmi struktúrák  Megkülönböztetik az irányokat, értik a névutókat  Megalapozódnak a biztonságos életvitel szokásai  Ismereteik vannak szűkebb-tágabb környezetükről, szülőföldjükről.

7.7.

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

A tevékenység célja  A munka jellegű tevékenységek megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, amelyek elősegítik a munkához, a közösséghez való pozitív viszony kialakulását, a munka tiszteletét, megbecsülését. Feladataink  A különböző típusú munka jellegű tevékenységeket úgy tervezzük, hogy azok megfeleljenek a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak.  Biztosítjuk a különböző munka jellegű tevékenységekhez szükséges eszközöket.  A különböző típusú munka jellegű tevékenységekben is kihasználjuk az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés lehetőségeit A munkára nevelés az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat, amely áthatja a gyermekek minden tevékenységét. Segíti közösségi kapcsolataik formálódását, megélik saját és mások munkájának megbecsülését, elismerését.

53

_______________________________________________________________

A gyermekek munka jellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, azzal sokszor azonosságot mutat. A gyermekek elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. Kezdetben a mi segítségünkkel, később önállóan tevékenykednek. Ezért rendkívül fontos, hogy szerepünk e folyamatban példa értékű minta legyen. Értékelésünk mindig buzdító, megerősítő, hiszen ez segíti elő a gyermekek munkához való pozitív hozzáállását. A munka jellegű tevékenység a felkínált lehetőségek közül, belső motiváció alapján választható és sohasem a gyerekekre kényszerített feladat. A vegyes életkorú, vagy nagyon eltérő fejlettségi szintű csoportban ügyelünk arra, hogy minden gyermeknek legyen feladata, ám ez sohasem lehet megterhelő a gyermek számára. Fontos az is, hogy a gyermekek életkorának megfelelő eszközök álljanak rendelkezésükre. 7.7.1.

Munkajellegű tevékenységeink

7.7.1.1. Önkiszolgálás Mindhárom korcsoportban nagy jelentőségű a gyermekek saját személyükkel kapcsolatos feladatainak, azok sorrendjének megismerése, felnőttek segítségével történő elsajátítása, készségszintre emelése. Az önkiszolgálás területei: testápolás, étkezés, öltözés. 7.7.1.2. Naposi munka E tevékenység jól fejleszti a gyermekek közösségi kapcsolatait, lehetővé válik általa a kitartás, a felelősségérzet, a kötelességteljesítés gyakorlása. Megélik az eredményért vállalt erőfeszítés szépségét, nehézségét. Programunk megerősíti a naposi munka fontosságát, mert e tevékenység erősíti a gyermekekben a munka játéktól eltérő jegyeit. E munka során élik meg az "én csináltam, mi csináltuk" élményét, amely segíti a szocializáció folyamatát. Akkor érdemes bevezetni, amikor a gyermekek készségszinten ismerik a munkafolyamat fogásait, menetét. Ennek eldöntése az óvodapedagógus feladata. 7.7.1.3. Alkalomszerű munkák, megbízatások Az alkalomszerű munkák a csoport életében előre nem meghatározhatóak, a nap, mint nap váratlanul jelentkező problémák, feladatok megoldásában van szerepük (pl. asztal letörlése, ecsetek kimosása, víz feltörlése, kérések továbbítása, üzenetek átadása, stb.). Jó, ha tervezzük a megbízatások lehetőségeit, pl.: segítségnyújtás a kisebbeknek, készülődés a jeles napokra, különböző megbízások teljesítése. 7.7.1.4. Növénygondozás A gyermekek az óvodapedagógusokkal együtt vesznek részt az élősarok növényeinek, gondozásában (Pl.: ültetés, hajtatás, halak és teknősök tisztántartása, madáretetés). 54

________________________________________________________________

7.7.1.5. A környezet rendjének megőrzése Részt vesznek továbbá környezetük rendben tartásában, mind a csoportszobában, mind az épületben, mind az udvaron. Szívesen segédkeznek a csoportszoba rendben tartásában, a kerti munkákban. A kiskertben nekik megfelelő méretű szerszámokkal önállóan dolgoznak. Eközben megtanulják a legszükségesebb eszközök, tárgyak célszerű, biztonságos használatát (seprű, lapát, locsolókanna, kerti szerszámok, stb.). Tapasztalatot szereznek a különböző munkajellegű tevékenységek tervezésében, szervezésében. 7.7.1.6. Szükségletet kielégítő munka Ez a munkafajta óvodai életünk egyik legkellemesebb része, ide tartozik a sütés, a főzés, vitamintálak, saláták készítése, befőzések, stb. 7.7.2.

Az anyanyelvi kommunikációs fejlesztés lehetőségei

Munkavégzés közben sok lehetőség adódik a beszélgetésre, egymás élményeinek meghallgatására. A munkafolyamatok leírásai és a munkaeszközök megnevezései alkalmat adnak a gyermekek szókincsének bővítésére. A pontos megnevezések segítik a valósághű észlelést, és ez által a fogalmi gondolkodás kialakulását. Alkalmi megbízatások teljesítése közben természetes élethelyzetben alkalmazhatják a különböző kommunikációs technikákat, gyakorolhatják az illemszabályokat. 7.7.3.

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére     

A gyermekek képesek alapvető személyes szükségleteik kielégítésére. A rájuk bízott munkát önállóan, szívesen végzik. Igényesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások végzésére. Megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű és biztonságos használatát.  A környezetükben lévő növényeket,ápolják, gondozzák.  A munka elvégzésére való törekvés által fejlődik felelősségérzetük, önbizalmuk.  Megalapozódik a munkához való pozitív viszony, a munka tisztelete, megbecsülése.

55

_______________________________________________________________

7.8.

TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS A tevékenység célja

 A gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése, a gyermeki kíváncsiságára, megismerési vágyra, érzelmi beállítottságra, önkéntelen figyelemre alapozva.  Környezetében szerzett tapasztalataira építve irányítsuk a gyermekek gondolkodásának és teljes személyiségének fejlődését, gyarapítsuk ismereteit. Feladataink  Bővítjük a gyermekek meglevő ismereteit, tapasztalatait, fejlesztjük megismerési képességeiket, a környezet önálló megfigyelésére, felfedezésére neveljük őket;  Biztosítjuk a tanulást támogató környezetet a gyermekek számára.  A valósághű észlelésre, a figyelemösszpontosításra, problémamegoldó és kreatív gondolkodásra neveljük őket;  Segítjük a környezet ismeretközvetítő hatásának érvényesülését.  A tanulás irányítása során személyre szabottan, pozitívan értékelve a gyermek személyiségének kibontakozását. A gyermek elsősorban játékba ágyazott, változatos tevékenységek gyakorlása során tanul. A játékba integrált tanulásnak a kialakított szokás és szabályrendszer, valamint a napirend adja a keretét. Napirendünknek nincsenek merev határai. A legnagyobb teret a játék kapja, ami összekapcsolja a gyerekek különböző tevékenységét. Ebben a folyamatban az óvodapedagógus az egyes gyermek tanulási képességeinek alakulását követi és segíti. A játékban megjelenik minden tanulási tartalom, ismeret, képesség, jártasság. A tanulás folyamatát az érdeklődés, a kereső- kutató érzelem, a kíváncsiság motiválja és ezt kíséri a tartós és önkéntelen figyelem, a felfedezés, az önálló alkotás, a létrehozás öröme. “Az óvodában tanulni lehetőség, iskolában kötelesség” (Kovácsné dr. Bakosi Éva) A tanulási képességek komplex fejlesztését szolgálja a Mozgásfejlesztő modulok mellett az Anyanyelvi modulok napi munkába építése. A Fejlesztő modulok együttes alkalmazása megakadályozhatja a tanulási zavarok kialakulását.

56

________________________________________________________________

7.8.1.

Tanulási formák óvodánkban:

7.8.2.

 az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás, szokások kialakítása  a spontán játékos tapasztalatszerzés  játékos, cselekvéses tanulás  a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés  az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés  a gyakorlati problémamegoldás  az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozáson megvalósuló tanulás. A tanulás lehetséges típusai.

 kötetlen  kötött  az átlagostól eltérő fejlődési ütemű, különleges figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése A gyermek ismeretét szűkebb és tágabb környezetéből szerzi meg. (család, otthon és környék, stb.). Ezekre alapozva bővítjük és mélyítjük ismereteit az óvodában, melynek kereteit az egész óvodai nap folyamán adódó spontán helyzetek, természetes és szituativ környezet, valamint az általuk kezdeményezett tevékenységek köre adja. Hitünk szerint az óvodáskorú gyermekek számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi forma. Ez a gyermekek számára önkéntességet, választási lehetőséget jelent. A legnagyobbak esetében fontosnak tartjuk az önfegyelemre épülő szándékos figyelem, kitartás, feladattudat erősítését, az iskola megkezdéséhez szükséges magatartási formák ismeretét. Ennek elérése érdekében kialakítjuk a gyermekekben az önálló feladatvégzés képességét, a halk beszédet, a türelmes várakozást. Ezt célozza a 5-7 éveseknél az óvodapedagógus által kezdeményezett kötött foglalkozásokon megvalósuló tanulás. Kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek fejlesztéséről az óvodapedagógus egyéni differenciált képességfejlesztéssel gondoskodik. Mivel óvodánkban már a kiscsoportos mozgás- és anyanyelvi szűrés, és a folyamatos megfigyelések alapján hamar diagnosztizálódik az átlagostól eltérő fejlődésű ütemű gyermek, ezért számukra speciális nevelési eljárásokkal és szervezeti formák között (megfelelően képzett szakemberek – logopédus, saját mozgásterapeuta - segítségével egyéni, páros, vagy mikrocsoportos foglalkozási formákban) biztosítjuk a fejlesztést. 57

_______________________________________________________________

A kiemelten tehetséges gyermekek saját csoportjukon kívül, egyéni tehetséggondozás keretén belül kapnak gazdagító, dúsító fejlesztést, melyet az óvoda Tehetségfejlesztő Programja tartalmaz. 7.8.3.

Az anyanyelvi, kommunikációs nevelés és a tanulás kapcsolata

A tanulási folyamatban a beszélgetést kiemelt módszerként alkalmazzuk. A mikrocsoportos tevékenységi forma tág teret biztosít az egyéni beszédkedv fokozására. Nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy a gyermekek megfigyeléseiket, tapasztalataikat, tevékenységük mozzanatait fogalmazzák meg szóban. Lényeges, hogy a beszélgetés nyílt legyen, a gyermekek állandóan kérdezhessenek, kérdéseikre választ kaphassanak. Arra törekszünk, hogy minden gyermek megnyilvánulásaira pozitív megerősítést kapjon: simítást, pillantást, testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli közlést egyénileg és a csoport előtt egyaránt.

7.8.4.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére  A gyermekek eljutnak a pontos, valósághű észleléshez, mellyel ismereteik megalapozottak lesznek.  Képesek lesznek a figyelem összpontosítására, a problémamegoldó kreatív gondolkodásra.  Megismerkednek az elemi ok-okozati összefüggésekkel.  Kialakulnak azok a jártasságaik, készségeik, képességeik, melynek révén az érzelmileg motivált cselekvés gondolkodási szintjéről eljutnak a fogalmi gondolkodásig.

58

________________________________________________________________

8. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ÓVODÁNKBAN A tevékenység célja:  A gyermek és környezetének alapos megismerésével, a gyermek fejlődését hátrányosan befolyásoló tényezők feltárása és azok megszüntetésének elősegítése. Feladatunk:  Tiszteletben tartjuk, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, de feladatunknak tekintjük a gyermek jogainak mindenkori érvényesítését és védelmét. Arra törekszünk, hogy tapintatos, személyes kapcsolatot alakítsunk ki a segítséget kérő, vagy az arra rászoruló családokkal. Az óvodapedagógus alapvető feladatai közé tartozik a gyermekvédelmi preventív munka:  a gyermek és környezetének megismerése  a gyermek fejlődését hátráltató tényezők feltárása  ennek kiküszöbölésére a megfelelő pedagógiai stratégia kidolgozása  az óvodavezető informálása  a családok életéről szerzett információk hivatali titokként való kezelése A mindennapi nevelőmunka során meg nem oldható problémák további kezelése a gyermekvédelmi felelős feladata. Ezek:  a gyermekvédelmi feladatok koordinálása  nyilvántartás vezetése  környezettanulmány végzése az óvodapedagógusokkal  az óvodavezető informálása  kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Gyámhatósággal. A nyilvántartásba vétel szempontjai        

elhanyagoló nevelés erkölcstelen családi környezet italozó szülők bűnöző családi helyzet rossz lakásviszonyok egészségügyi okok anyagi okok megromlott családi kapcsolat 59

_______________________________________________________________

9. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

9.1.

AZ ÓVODA - CSALÁD KAPCSOLATA  Beiratkozás - az első személyes kapcsolat felvétele  Napi kapcsolatok - rövid kétoldalú tájékozódás és tájékoztatás  Családlátogatás - a gyermek környezetének, a család nevelési szokásainak megismerése  Fogadó órák – tájékoztatást nyújtunk a gyermek aktuális fejlettségi állpotáról,komolyabb négyszemközti találkozást igénylő problémák megbeszélésére alkalmas, melyek lehetőséget adnak olyan információk cseréjére is, amelyek bizalmas jellegűek. Tanácsadás esetén a családok szokásainak, sajátosságainak figyelembevételével nyújtunk segítséget.  Szülői értekezlet - az egész csoportot érintő nevelési, szervezési feladatok megbeszélése, a témaválasztásban a szülők igényeit is figyelembe vevő oldott beszélgetések.  Nyílt napok - betekintés az óvoda mindennapi életébe  Közös ünnepek és rendezvények - játszóházak, „Egészség-hét”adventi gyertyagyújtás, Apák-napja, kirándulások, Föld Napja, Anyák-napja, a Kihívás Napja, a nagyok búcsúztatása.  Gyermekek és szülők közös könyvtár látogatása - könyvkölcsönzés és könyvtári rendezvényeken, elsősorban előadásokon való részvétel az óvoda könyvtárában.

9.2.

AZ ÓVODA - ISKOLA KAPCSOLATA Hagyományosan jó kapcsolatunk van a Hermann Ottó (1149 Budapest, Egressy u. 69) Általános Iskolával. Kapcsolatunk tartalmazza:    

egymás pedagógiai-nevelési programjának megismerése népi hagyományok közös figyelemmel kisérése közös nevelői értekezletek tartása iskolai - óvodai bemutatók után iskolalátogatás a nagycsoportos korú gyermekekkel

60

________________________________________________________________

9.3.

KAPCSOLATTARTÁS A FENNTARTÓVAL

Az óvoda működésének feltételeit a Fenntartó - a Zuglói Önkormányzat - biztosítja, részben hivatali, részben segítő - támogató módon. A kapcsolatot az Önkormányzat hivatali és választott testületével az óvodavezető tartja. 9.4.

KAPCSOLATTARTÁS SZAKSZOLGÁLATI INTÉZMÉNYEKKEL

Folyamatosan együttműködő kapcsolatunk van az alábbi intézményekkel, amelyek a gyermekek egyéni fejlődésében megnyilvánuló problémák feltárásában és kezelésében segítenek.      9.5.

Nevelési Tanácsadó Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság Korai Fejlesztő Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Egészségügyi Szakszolgálatok (orvos, szakorvos, védőnő)

KAPCSOLATTARTÁS KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEKKEL

Nevelési feladataink sokoldalú, színes megvalósítását segíti a közművelődési intézmények rendezvényeinek látogatása a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével: Színházak, állatkert, múzeumok, stb. 9.6.

KAPCSOLATTARTÁS A NEMZETI TEHETSÉGSEGÍTŐ TANÁCCSAL ÉS A TÉRSÉGI TEHETSÉGPONTOKKAL

Az óvodavezető megbízásából, vele folyamatosan egyeztetve, az óvoda tehetségfejlesztő szakértője tartja a kapcsolatokat, figyeli a pályázati lehetőségeket. Az óvoda Tehetségfejlesztő Programjának szükség szerint koordinátori szerepet tölt be. Az óvodapszichológussal egyeztetve végzi vitás esetekben a tehetségazonosítást.

61

_______________________________________________________________

10. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE ÓVODÁNKBAN Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, ezen belül: -

a sajátos nevelési igényű,

-

a beilleszkedési és tanulási nehézséggel küzdő,

-

és a kiemelten tehetséges gyerekek.

Valamint a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. 10.1. SAJÁTOS NEVELÉSI ÓVODÁNKBAN

IGÉNYŰ

GYERMEKEK

NEVELÉSE

 „Sajátos nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.” Sajátos nevelési igényű gyermeket óvodánk Alapító Okirata alapján nem fogadhatunk. Amennyiben a már felvett gyermekünkről e diagnózist állapítja meg a Szakértői bizottság, gondoskodunk a gyermek kijelölt óvodai elhelyezéséig a megfelelő fejlesztésről lehetőségeink szerint. A tevékenység célja: - a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése - az egyéni képességfejlesztés és differenciált bánásmód módszerével nevelőmunkánk célkitűzéseinek megvalósítása Általános feladataink: -

a gyermekek megismerése

-

szűrés, felmérés

62

________________________________________________________________

-

a gyermek aktuális állapotához igazodó fejlesztési stratégia kidolgozása: a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálás, speciális eljárások alkalmazása

-

szakmai dokumentáció folyamatos vezetése, értékelése

-

szakmai együttműködés, kapcsolattartás kialakítása a gyermek fejlesztéséhez szükséges szakemberekkel, szakszolgálatokkal

-

a szülők tájékoztatása, együttműködés a fejlesztésben.

10.2. EGYÉB PSZICHÉS FEJLŐDÉSI ZAVARRAL (SÚLYOS TANULÁSI, FIGYELEM- VAGY MAGATARTÁSSZABÁLYOZÁSI ZAVARRAL) KÜZDŐ GYERMEKEK NEVELÉSE ÓVODÁNKBAN Tanulási zavarnak tekintjük azt a – intelligencia szint alapján elvárhatónál - lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit, vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünet együttessel. Ezek a tünetek már óvodáskorban mutatkoznak, ezért fel kell figyelnünk rá, mert 3-7 éves korban van ezeknek a funkcióknak a szenzitív periódusa, amikor jól fejleszthetők. A viselkedési problémák főleg másodlagosan alakulnak ki, bár az idegrendszeri fáradékonyság eleve negatívan hat a gyermek magatartására. A környezet elmarasztaló reagálása a teljesítmény- és viselkedészavarokra általában szorongóvá, vagy agresszívvé teszi a gyermeket, amelynek következtében nehéz helyzetbe kerülhet a közösségben, társas kapcsolataiban. Az ilyen gyermek tünetileg: -

Viselkedése: nyughatatlan, agresszív vagy tétova, bizonytalan, szorongó

-

Teljesítménye: figyelme könnyen elterelhető, munkái rendetlenek, mozgása ügyetlen, összerendezetlen

A diszlexia veszélyeztetett gyermek legjellemzőbb tünetei Mozgáskoordináció hibái: - szimmetrikus és szinkron motoros ügyetlenség - végtagok közötti koordináció gyengesége

63

_______________________________________________________________

- rossz finommotorika - késik a kezesség megválasztása - felesleges együttmozgások – test szerte, finommotorikában, ujjhasználatban - gyenge egyensúly - kevert, nem elég erős dominancia Motorium zavara: - ritmus zavara - diszharmonikus mozgás - diszmetria (lépcsőn járás, labdadobás-elkapás…) - éretlen finommotorika (öltözés, cipőfűzés…) - testtartása bizonytalan, görcsös - konstruktív apraxia (kétdimenziós képet nem tud térben összerakni) - finommotorika fejletlensége (nyírás, gyöngyfűzés…) - grafomotoros fejletlenség (ceruzafogás, vezetés, formautánzás, minta utánirajzolás Fejlesztés tartalma: - mozgásfejlesztés (nagymozgások, egyensúly, szem-kéz, szem-láb koordináció, finommotorika fejlesztése) -

testséma (testrészek, személyizóna, testfogalom)

-

észlelés – percepció (vizuális, alak-formaállandóság, tapintási észlelés, hallási, térpercepció, keresztcsatornák)

-

értelmi fejlesztés, - finommotoros koordináció - , verbális-, -nyelvi kifejező képesség,

-

szociális képesség fejlesztése

Kiemelt: beszédfejlesztés, téri tájékozódás, ritmushoz kapcsolódó képességek fejlesztése Módszertani elvek: -

sok szenzoros elem bevonása 64

________________________________________________________________

-

pontos mintaadás, modell –utánzás

-

folyamatos verbális megerősítés és tudatosítás

-

konkrét, egyszerű, pontos utasítás és követelmény

-

irányok, forgások, fordulatok, sebesség pontos megnevezése, megvalósítása

-

sorrendiség tudatosítása / egyszerűsítés

-

kis lépésekben haladás – sok ismétlés – kis változtatás

-

fokozatosság

-

konkrét, azonnali megerősítés

-

mozgásnevelési alapelvek

-

tevékenységsegítő szempontok

A diszgráfia jellegzetes tünetei -

finommotorika fejletlensége

-

nagymozgások vezérlésének zavarai (vonalvezetés, görcsös kéztartás)

-

szenzomotoros koordináció zavarai

-

szavak, mondatok tagolási, elválasztási problémái

Diszkalkulia jelei -

a mozgás és beszéd ritmusának összehangolatlansága

-

kialakulatlan, illetve bizonytalan tájékozódás

-

nyelvtani és tartalmi hibák a tér- és időfogalmak kifejezésében

-

a viszonyszavak hibás használata

-

bizonytalan bal-jobb differenciálás

-

alapvető matematikai fogalmak hiánya

-

halmazképzés, bontás, hozzárendelés, számolás zavara

65

_______________________________________________________________

Feladataink -

A fent említett tünetek észlelése esetén az óvoda logopédusa, pszichológusa segítségét kérjük és ha az ő véleményük megerősíti illetve alátámasztja gyanúnkat, akkor a szülővel történő megbeszélés után a megfelelő szakemberhez küldjük további vizsgálatra a gyermeket.

-

Ha a vizsgálatok igazolják a tanulási zavart – nehézséget, folyamatosan konzultálunk a fejlesztést végző szakemberekkel.

-

Nevelőmunkánkban kiemelten foglalkozunk az anyanyelvi-, kommunikációs neveléssel, amelynek mindennapi gyakorlata során fejlesztjük a gyermekeket.

-

A mozgás- és a vízuomotoros koordinációs készség fejlesztéséhez biztosítjuk a csoportszobában és az udvaron a megfelelő időt és eszközt, feladatot.

-

Amennyiben a szülő nem partner ebben a folyamatban úgy megtesszük jelzéseinket a gyermekvédelmi hálózat, illetve az illetékes jegyzői hivatal felé.

10.3. BEILESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL GYERMEKEK NEVELÉSE ÓVODÁNKBAN

KÜZDŐ

„Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.” A pszichés hátterű zavarokat a legtöbb esetben jelző tüneteknek értelmezhetjük, melyeknek egyben üzenet jellegük van. Az üzenet tartalma olykor vészjelzés is egyben, mely utalhat arra, hogy a gyermek környezetében valami diszfunkcionálisan működik és ez okozza viselkedési másságát. A gyermek reakcióinak megértése szempontjából ismernünk kell azt az összefüggést is, amely arról szól, hogy a pszichés állapot zavara teljesítménygyengeséghez vezethet. Számos organikus eredetű probléma tüneti megnyilvánulása lehet az agresszió, mely mögött gyakran erős szorongás húzódik meg. Egyik leggyakoribb beilleszkedési és magatartászavar a hiperaktivitás. 66

________________________________________________________________

A magatartási zavar meghatározása nehéz feladat, bár ők azok a gyermekek, akik mindig „kilógnak” a csoportból, akik állandó figyelmet igényelnek, akik az óvodapedagógus számára folyamatosan megoldandó problémahelyzetet teremtenek. Magatartási – beilleszkedési zavarra utaló tünetek: -

figyelemösszpontosítási zavar

-

könnyen elterelődő figyelem

-

végletes érzelmi reakciók

-

rendkívül ingadozó teljesítőképesség

-

fáradékonyság feladathelyzetekben.

Feladataink -

A gyermek környezetét megismerjük

-

A zavar észlelése esetén az óvodapszichológus véleményét, segítségét kérjük.

-

Jelezzük a problémát a szülőnek

-

Szükség esetén a gyermeket a Nevelési Tanácsadóba irányítjuk

-

Folyamatos kapcsolatot tartunk fejlesztésben részt vevő szakemberekkel

-

Az egyéni fejlődést nyomon követjük

-

Egyéni fejlesztési tervet készítünk (viselkedésrendezés)

Módszertani elvek: -

Elvárásainkkal a gyermek fejlődésének üteméhez igazodunk, és alkalmazkodunk, elfogadjuk az eltérő viselkedést

-

Társas kapcsolataik kiépítését segítjük, fejlesztjük

-

Differenciált, egyéni bánásmódot alkalmazunk

-

A figyelmet és koncentrációt speciális feladatokkal fejlesztjük

-

Mozgáskoordinációt és a finommotorikát fejlesztjük

-

A csoportszobában és az udvaron biztosítjuk azokat az eszközöket, amelyek a gyermek egyéni igényeihez igazodnak.

67

_______________________________________________________________

10.4. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK NEVELÉSE ÓVODÁNKBAN Hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma óvodánkban viszonylag kismértékű. Ennek ellenére e gyermekekre különösen figyelünk. A gyermekek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve ezek az esetleges lemaradások sikeresen ellensúlyozhatóak.

68

________________________________________________________________

11. AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI A belső érés, a családi és az óvodai nevelés eredményeképpen óvodáskor végére a kisgyermekek többségét testi, lelki és szociális képességeinek fejlettsége alkalmassá teszi az iskolakezdésre. PEDAGÓGIAILAG AZON MUTATÓK ÖSSZESSÉGÉT ÉRTJÜK AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI ALATT, MELYEKET PROGRAMUNKBAN A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEIKÉNT HATÁROZTUNK MEG. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében speciális szakemberek segítségével érjük el ezt a szintet. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a gyermek az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet a Nevelési Tanácsadó szakembereinek segítségét kérjük. AZ ISKOLAÉRETT GYERMEK 11.1. TESTI FEJLŐDÉSÉT TEKINTVE:     

testalkata, teherbíró képessége életkorának megfelelő mozgása összerendezett harmonikus finommotorikus mozgása megfelelően fejlett kialakult a testsémája, oldalisága mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan irányítani képes.

11.2. ÉRZELMI, AKARATI ÉLET TERÉN:    

érzelmileg kiegyensúlyozott megfelelő önuralommal rendelkezik képes elviselni, hogy nem mindig éri sikerélmény tudatos figyelme kitartó (10-15 perc)

11.3. ÉRTELMI FEJLETTSÉG TERÉN:       

megfelelő ismeretekkel rendelkezik az őt körülvevő világról gondolkodása érett, érdeklődés, kíváncsiság jellemzi észlelésük-érzékelésük differenciált kialakul a térbeli-, síkbeli tájékozódása. kialakul a lényeglátás és a probléma-megoldási készség kialakul az analógiás gondolkodás alapja kialakul a fogalmi gondolkodás

69

_______________________________________________________________

 megjelenik a szándékos bevésés és megnő annak felidézésének időtartama 11.4. SZOCIÁLIS ÉRETTSÉG TERÉN:     

igényli a közösséget tud alkalmazkodni és együttműködni tágabb gyermekközösséggel elfogadja és betartja a szabályokat önállósága, önérvényesítő képessége életkorának megfelelő kialakul feladat tudata és a feladattartás képessége

11.5. ANYANYELVI - KOMMUNIKÁCIÓS FEJLETTSÉG TERÉN:      

alakilag, tartalmilag értelmesen beszél általánosan tájékozott tisztán beszél, beszédértése megfelelő megfelelő szókinccsel rendelkezik, jó kifejező képességű viselkedés kultúrájába beépülnek az alapvető illemszabályok adekvátan használja a nonverbális kommunikáció jelzéseit..

11.6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK ESETÉN Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében a fentiekben leírt fejlettségi szint csak folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető el a szülők támogató együttműködésével. A kiemelten tehetséges gyermekek esetében a gyenge oldal megfelelő támogatása és fejlesztése mellett a fent említett kritériumok többsége magasan teljesíthető.

70

________________________________________________________________

12. A GYERMEKEK FEJLETTSÉGÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE, A PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTÁCIÓI

12.1. A GYERMEKEK FEJLETTSÉGI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE Az óvoda SZMSZ-ben van szabályozva.5.3. szerint. 12.2. A PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTÁCIÓI Minden óvodapedagógus napi rendszerességgel vezeti a csoportnaplót, a mulasztási naplót, a gyermekek egyéni fejlődést nyomon követő lapját. Feljegyzést készít szülői értekezletről, fogadó óráról. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztéséről fejlesztési tervet készít.

PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK AKKOR HATÉKONY:

 ha az óvodapedagógus a gyakorlatban megfelelően tudja alkalmazni azt  nap, mint nap új színt tud vinni munkájába,  önképzéssel, továbbképzéssel gyarapítja szakmai ismereteit,  gyermekeink szívesen járnak óvodába, és jól érzik ott magukat,  örömmel vesznek részt a különböző játékokban,  saját adottságaikhoz, képességeikhez mérten, optimális ütemben sokoldalúan fejlődnek,  a szülők elégedettek az óvoda légkörével, gyermekük fejlődésével, az ott dolgozók személyével és az óvoda-család kapcsolatával.

71

________________________________________________________________

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Az óvoda nevelőtestülete a Pedagógiai Programot 2013. év augusztus hó 29. napján tartott határozatképes rendkívüli nevelőtestületi ülésén át nem ruházható jogkörében 100 %-os igenlő szavazattal ………………….. Határozatszámon elfogadta.

Kelt:

Ph Óvodavezető

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS 1. Módosított pedagógiai programunk 2013.szeptember 01-től határozatlan ideig érvényes 2. Felülvizsgálta 4 évenként, első alkalommal 2017. augusztus 31-ig esedékes 3. Módosítani kell a pedagógiai programot:  Amennyiben a törvény kötelezően előírja  Alapító Okirat változásakor, amennyiben az a nevelési-, fejlesztési feladatokat érinti 4. A pedagógiai program – óvodavezető által hitelesített másolati példányban megtekinthető a gyermekcsoportok óvodapedagógusainál, illetve az óvodatitkár irodájában és az óvoda honlapján.

73

FELHASZNÁLT IRODALOM A 2011. évi CXC törvény A nemzeti köznevelésről Az óvodai nevelés országos alapprogramja Keresztúri Ferencné - Kovásznai Kató; A gondolkodás fejlődése és fejlesztése óvodáskorban; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Bp. 1989 Hermann Alice; A gyermekben érlelődik a jövő; Kossuth kiadó Bp. 1979 Balogh Zsuzsanna - Becsei Józsefné - Dancsóné Kasznár Mária - Sánta Marianna; Anyanyelvi, kommunikációs képességfejlesztés; IPSZILON Kiadó Békéscsaba 1998 Pereszlényi Éva; Az óvodák szakmai fejlesztése; BTF Bp. 1994 B. Méhes Vera; Az óvodapedagógus és az óvodai játék; Calibra Kiadó Bp. 1993 Dr. Gósy Mária; Beszéd és beszédviselkedés az óvodában; Tanszer-Tár Bt. Bp. 1993 Dr. Hajzer Szerén; Brunszvik Teréz Óvónőképző Főiskola Programfüzete II. Az óvodás gyermek matematikai nevelésének fejlesztési programja; Szarvas 1991 Forrai Katalin:; Ének-zene az óvodában; Zeneműkiadó Bp. 1977 Foltin Jolán – T. Tarján Katalin: Játék és tánc az óvodában I – II. Hagyományok Háza, 2006. Foltin Jolán – Karcagi Gyuláné – Salamon Ferencné: Motívumfűzések Hagyományok Háza, 2007. Móróczné Komáromi Györgyi; Gyermekközelben; Élet a Keszthelyi Szendefi utcai óvodában; Keszthely 1991 Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes; Gyermeklélektan; Gondolat Bp. 1975 Terézvárosi Önkormányzati Óvoda (Munkácsy Mihály u. 10.) nevelőtestülete; Helyi nevelési program Terézvárosból; OKKER Oktatási és Kiadó Kft. Bp. 1998 Bakonyi Anna; Irányzatok, alternatívák az óvodai nevelés területén; Tárogató kiadó Bp. 1995 Villányi Györgyné; Játék a matematika?; OKKER Oktatási Iroda Bp. 1993 Pereszlényi Éva - Porkolábné Balogh Katalin; Játék-mozgás-kommunikáció; Alcius Bt. Bp. 1996. Stöcker Károlyné; Játékpszichológia; Eötvös József Könyvkiadó Bp. 1997 Porkolábné Dr. Balogh Katalin; Komplex prevenciós óvodai nevelési program

74

________________________________________________________________

A Mályva Óvoda alkotóközössége; Mályva Integráló - Differenciáló Óvodai Program Zsámboki Károlyné - Horváthné Szigligeti Adél; Matematika kézzel, fejjel szívvel; FABULA Humán Szolgáltató Bt. 1993 Balázsné Szűcs Judit; Miből lesz a cserebogár?; Aex-typo Bp. 1992 Beerné Sántha Magdolna - Szappanos István; Módszertani példatár; Kecskeméti Tanítóképző Főiskola 1991 Gém Mária-Jónásné Győri Zsuzsa-Nagyné Jánosi Éva-Szatmáriné Nagy Ágnes; Módszertani segédanyag az Óvodai Nyelvi, Irodalmi, Kommunikációs Programokhoz; Hertográf nyomda Püspökladány 1994 Négyszinvirág Óvodai Nevelési Program alkotóközössége Szerk: Csányi Istvánné; Négyszinvirág; A Vésztői Napköziotthonos Óvoda Helyi nevelési Programja Dr. Buchera Nándorné-Faust Dezsőné-Fledrichné Rozgonyi Krisztina-Dr. Váginé Farkas Ildikó-Zadravecz Teréz; Néphagyományőrző Óvodai Program; Gödöllő 1998 Nagy Jenőné; Óvodai nevelés a művészetek eszközével; Szolnok 1997 Zilahi Józsefné-Stöcker Károlyné-Dr. Ráczné Főző Klára- Lőrinczné Szedenik ÁgnesNémeth Istvánné; Óvodai nevelés játékkal, mesével; Iskolafejlesztési Alapítvány Szorobán kiadó Bp 1994 Dr Benedek István; Óvodavezetés másképpen?!; OKKER Oktatási Iroda Bp. 1986 Tóthné Nagy Katalin; Óvodavezetői pályázat; Bp. 1996 Nagy Jenőné; Programkészítés, de hogyan?; NAT-TAN sorozat; OKKER Oktatási Iroda Bp. 1986 Villányi Györgyné; Tanulmányok - kisgyermeknevelésről; OKKER Oktatási Iroda Bp. 1995 Fábián Katalin; Tevékenységközpontú óvodai program; Kovács Lajosné; Vigyázok rád; A természet szeretete és a magyar nyelvi nevelés; Multipress Bt Százhalombatta; Kondacs Mihályné - Podmanizcky Mária; Vizuális nevelés az óvodában; Főiskolai jegyzet; Szarvas 1984

75

MELLÉKLET A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉS JEGYZÉK Megnevezés

Eszköz igény

Családi, szituációs, szerepjáték

Babakonyhai bútor, babák, kiegészítők, műanyag edények, gyermek ülőgarnitúra, műanyag zöldségek, gyümölcsök, péksütemények, babakocsi, kicsi tükör, fodrászos eszközök, takarító eszközök (játék porszívó, seprű, lapát, felmosó), háztartási gépek (turmix, habverő, kávéfőző, mikro),orvosi felszerelés, kosarak, tároló edények, párnák, asztalterítő szett, evőeszközök, étkező, tálaló szett, pelenkázó, babaruha szett, vasaló, mosógép, babagondozó kellékek (etetőszék, babaedények, cumisüveg, fürdető kád, babahordozó), táskák

Manipulációs játék

Fejlesztő játékok, kártyák, dominók, variálható polc, asztali építők, konstruáló játékok (láncok, különböző formák, egyensúlyérzék fejlesztők), mágnes formák (különböző méret, szín, forma, nagyság), kicsi tábla, mágneses betűk, számok, társasjátékok, fadominók, kirakók, gyöngyök mozaik, sakk, puzzlék, tárgyak tapintáshoz, osztályozáshoz (kagylók, kövek, magok), gyűjthető dolgok (gombok, kupakok, kagylók)

Építőjáték

Kis fakocka, legók, duplók, szőnyegek, nagy faépítők, tároló láda, kiegészítők (állatok, növények, épületek), babaház kiegészítőkkel, autópálya, üreges építők, kis és nagyautók, kamionok, tűzoltóautók, buszok, repülők, sátrak

Anyanyelvi-, irodalmi nevelés (könyv- Könyvek, CD-k, diafilmek, TV, videó, magnó, hangosítás, bábok bábtartók, fejtár) díszek

Ének, zene

Gyermek hangszerek, zenei kazetták, metronóm, hangszertartó, furulya, 76

________________________________________________________________

metallofon, hangsíp, CD-k (népzenei, műsoros, klasszikus és kortárs művek) Rajzolás, mintázás, kézi munka

Festőállvány, hagyományos rajzeszközök, szövőkeret, agyag, albumok, reprodukciók leporellók, festőkötények, körmöcskék, agyagfelék, ollók fonalak, rongyok, lyukasztó, tűzőgép, évszaknak megfelelő természetes anyagok, korszerű vizuális eszközök

Külső világ megismerése

Állatok, növények gyűjtemények, tablók, Földgömb, nagyító, könyvek, mérlegek, edények, tálcák, tárolók, atlaszok, matematikai fejlesztő eszközök, labirintus játékok, távcsövek, lexikonok, tematikus tablók, fotók, mérőedények, kiegészítő eszközök, kötények, vízi játékok, eszközök takarításhoz

Mozgás

Bordásfal, kézi szerek, labdák, egyensúlyozó eszközök, ugráló labdák, ugrálók, kosárlabda, különféle labdák

Udvari környezet

Csúszda, mászóka, homokozó, homokozó játékok, foci pálya, kerti szerszámok, különféle labdák, talicskák, közlekedési eszközök, szerepjátékra alkalmas építmények, egyéni és csapatjátékok biztosító mozgásfejlesztő eszközök, egyensúlyeszközök, építésre alkalmas anyagok (textil, doboz)

Megnevezés

Eszköz igény

Sajátos nevelési igényű gyermekek fej- Egyensúlyozó készlet, öltöztetős macicsalád, fából készült puzzle-k, grafikai pálesztése lyák, képes történetek, számoló atléták, számmérleg, szám - kép párosító, félhenger lépegető, masszírozó szőnyeg, szerepjátszó eszköz, képes történetek: problémák és megoldások

77

78

________________________________________________________________

79

80