Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó

Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó OM azonosító: 038424 1141 Budapest, Álmos vezér útja 46. Tel: 363-1079, 460-0163 e-mail: [email protected] honlap: www.benedekelek.hu

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Budapest, 2013. szeptember

Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó Pedagógiai Programja

1 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT .............................................................................................. 3 2. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKÁJA .......................................................................... 4 3. AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA ........................................................................... 5 3.1. HELYZETKÉP 3.2. SZERVEZETI LEÍRÁS

5 10

4. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI .................. 11 4.1. ALAPELVEINK 4.2. ÉRTÉKRENDÜNK 4.3. KIEMELT CÉLJAINK 4.4. INTÉZMÉNYÜNK TÁVLATI CÉLJAI HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 4.5. AZ ÉLETKORI SZAKASZOKHOZ RENDELT OKTATÁSI, NEVELÉSI, KÉPZÉSI CÉLOK

11 12 12

13

5. FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK .................................................................................... 14 6. A TELJESÜLÉS KRITÉRIUMAI ...................................................................................... 15 7. A FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI ....................................................... 15 7.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK 7.2. TÁRGYI FELTÉTELEK

15 16

8. ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK ....................................................... 17 8.1. SZOLGÁLTATÁSAINK KÖRE 8.2. A TANÓRÁN KÍVÜLI ISKOLAI ÉLET SZERVEZETI FORMÁI

17 18

9. AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYRENDSZERE ................................................................... 20 10. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................... 22 10.1.A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS 22 10.2. A SZOCIALIZÁLTSÁGI, A NEVELTSÉGI MUTATÓK ERŐSÍTÉSE 23 10.3. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD 24 10.4. A TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 25 10.5. TANULÁS 26 10.6. A KOMMUNIKÁCIÓS NEVELÉS 26 10.7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS 27 10.8. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK 29 10.9. A TANULÁSI KUDARCOKNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA 30 10.10. A TEHETSÉG ÉS A KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 31 10.11. KULCSKOMPETENCIÁK, MINT A FEJLESZTÉS TERÜLETEI 32 10.12. ÚJ TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK BEVEZETÉSE 33 10.13. AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK OSZTÁLYBAN TÖRTÉNŐ MEGSEGÍTÉSE 35 10.14. A HEFOP 2.1.6. UNIÓS PROJEKT 5 ÉVRE SZÓLÓ PROGRAMJA 38 10.15. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM 50 10.16. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 51 10.17. A SZÜLŐ, A TANULÓ, ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 52 10.18. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK 53 11. PEDAGÓGIAI SZAK- ÉS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSAINK ........................................... 53


2 11.1. A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ELLÁTJA AZ ALAPÍTÓ OKIRATUNK ÉRTELMÉBEN 53 11.1. 2. A pedagógiai szakszolgálat célja ....................................................................... 53 11.1.3. A célokból fakadó intézményi feladatok .............................................................. 53 11.1.4. Alkalmazott terápiák, eljárások és módszerek ..................................................... 54 RÁHANGOLÓ GYAKORLATOK 62 ZENÉS BLOKK 62 MOZGÁSOS BLOKK 63 KÉPZŐMŰVÉSZETI BLOKK 63 Lovak a gyógyítás szolgálatában ................................................................................... 65 Alkalmazás ................................................................................................................ 65 Hazai helyzet ............................................................................................................. 65 A gyógylovaglás eredményeinek bemutatása ................................................................. 65 11.2. INTÉZMÉNYÜNK ALAPÍTÓ OKIRATÁBAN MEGJELÖLT SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS 67 11.2.1. A pedagógiai szakmai szolgáltatás célja .............................................................. 67 11.2.2. A célokból adódó feladatok ............................................................................... 67 11.3. Személyi feltételeink, szakmai kompetenciáink a pedagógiai szak –és szakmai szolgáltatás feladatainak megvalósításához .................................................................... 67 SZÁMOS PÁLYÁZATOT NYERT INTÉZMÉNYÜNK KULTÚRA, SPORT, ESZKÖZFEJLESZTÉS, A SZAKMAI- ÉS SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS, VALAMINT AZ EURÓPAI SZINTŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS TERÉN. 68 11.4. TÁRGYI FELTÉTELRENDSZERÜNK A FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 12. HELYI TANTERV ........................................................................................................ 68 12.1. A HELYI TANTERV FELÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ALAPELV ÉS PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓ 68 12.1.1. Alapelvek ........................................................................................................ 68 12.1.2. A helyi tanterv pedagógiai koncepciója ............................................................... 69 12.1.3. Tantárgyak és óraszámok a teljes képzési időre az évfolyamokhoz rendelten a tanulásban akadályozottak részére ................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 12.1.4. Autista összevont csoport ................................................................................. 75 12.2. A TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZ KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 80 12.3. A TANULÓK ELLENŐRZÉSE, MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE 81 12.3.1. Az ellenőrzési rendszerünk két nagyobb területet ölel fel ...................................... 81 12.3.2. A tanulók tudásának mérése ............................................................................. 83 12.3.3. A tanulmányi munka értékelése, minősítése ........................................................ 85 12.4. A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE 87 12.5. AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, VALAMINT BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 12.6. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI 89 12.7. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 89 12.8. A TANULÓK TOVÁBBHALADÁSÁNAK FELTÉTELE 91 13. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁNAK PÉNZÜGYI FELTÉTELEI .......... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 14. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK .............................................................................................. 91 14.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE 14.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA 14.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA 14.4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

91 92 92 92

MELLÉKLETEK .................................................................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.


3

1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT

Befogadó, az egyéni fejlődést biztosító nevelés- oktatás eljárásait érvényesítő pedagógiai módszereket alkalmazó intézménynek valljuk magunkat. Pedagógiai munkánkban megjelenik módszereinek alkalmazása.

a

kompetencia

alapú

nevelés-oktatás

tartalmainak

és

Intézményünk nyitott szemléletű, ahol az emberi értékek minél teljesebb kibontakoztatása a cél. Munkakultúránkat a nyitott nevelési-oktatási környezet jellemzi. Intézményünk minden területén fontos a folyamatos fejlődés, önfejlesztés. Kidolgozott külső-belső szakmai kapcsolati formákkal rendelkezünk. A mindennapi oktatásban, és a fejlesztő és terápiás tevékenységben alkalmazzuk az IKT eszközöket. Szervezeti kultúránkra, pedagógiai gyakorlatunkra jellemző a team munka és a pedagógusok közötti aktív együttműködés. Érzelmekben gazdag iskolai légkör megteremtésére törekszünk. Az értelmi képességek fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kap a sokszínű, személyiséget gazdagító érzelmi, erkölcsi nevelés. A társadalmi és tanulási tapasztalatok széles körét biztosítjuk tanulóink számára, figyelembe véve életkori sajátosságaikat, képességeiket és igényeiket. Egyéni fejlesztési tervek szerint, a korosztályi sajátosságokat figyelembe véve, az elmaradt képességek fejlesztésére hangsúlyt fektetve, a közvetlen megtapasztalást segítő komplex fejlesztést biztosító intézmény vagyunk. Az inkluzív pedagógiai szemléletet az együttnevelésben résztvevő és közvetve érintett szakemberek és partnerek körében folyamatosan alakító intézmény vagyunk

„Először tedd, ami szükséges, azután, ami lehetséges, és máris megteszed a lehetetlent.” Assisi Szent Ferenc


4

2. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKÁJA

„Olyan vagyok, mint bárki más és mégis olyan, mint senki más” Stella

1.

Intézményünk az empátia, a szeretet és az emberiesség értékeinek mentén működik.

2.

Minden tanuló személyisége egyszeri és megismételhetetlen érték, lehetőség arra, hogy az egyéni bánásmód és a differenciált, specifikus fejlesztés segítségével kiteljesedjék egyénisége.

3.

A pedagógusok magas szakmai kompetenciával, precízen, és az etikai kódex elvárásai szerint dolgoznak.

4.

Az intézmény minden dolgozójának munkáját áthatja a humanitás és az odafigyelés.

5.

Az intézmény elsődleges célja a tanulók életre való felkészítése, a társadalmi beilleszkedés segítése.

6.

Fontosnak tartjuk minden területen a folyamatos fejlődést, nyitottságot, a korszerűség és innováció szükségességét.

7.

Intézményünk partnerközpontú.


5

3. AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA

3.1. Helyzetkép 3.1.1. Intézményi adatok Az intézmény hivatalos neve: Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó OM azonosítója: 038424 Intézmény típusa: többcélú, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény Székhelye: 1141 Budapest, Álmos vezér útja 46. Az intézmény alapító okiratának kiállítója, az engedély száma és kelte: Budapest-Zugló Önkormányzata az 1095/2012 (XII.06.), 516/2011. (V.27.), 50/2011. (I.27.), 2088/2010. (XII.15.), 1199/2009. (IX. 15.), 464/2008. (IV.22.), 844/2007. (X. 02.), 562/2007. (VI.26.), 141/2005 (II.22.), 275/2004. (III.23.), 313/2001. (VI.19.), 695/2000. (XI.21.), 231/1999. (V. 18.), 300/1998. (V.28.), 202/1998. (III.31.) 174/1997. (VI.25.) sz. határozatokkal módosított 1263/1994. (XI.08.) sz. testületi határozatával 2008. július 01-vel jóváhagyott Alapító Okirat. A hatálybalépés ideje: 2013. szeptember 1. Az intézmény működési területe: Budapest Módszertani intézményünk Iskolai intézményegysége 1-8 évfolyamos, sajátos nevelési igényű enyhe értelmi fogyatékos, autista és integráltan középsúlyos értelmi fogyatékos tanulókat ellátó, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény. 1 óvodai és 1 autista csoportot is működtetünk. 2001 szeptemberétől az 1. és 5. osztálytól kezdve, 2003. szeptembertől az 5-8. osztályokban, osztályonként 1-2 tanulóval - vállaljuk a középsúlyos értelmi tanulásban akadályozott gyermekek integrált nevelését, oktatását és fejlesztését. Intézményünk beiskolázási területe elsősorban a főváros XIV. kerülete, és annak vonzáskörzetei (XV., X., XVI. ker.). Szülői kérésre – a szabad iskolaválasztási jogot figyelembe véve – vesszük fel tanulóinkat. Tanulóink a Fővárosi Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslatai alapján kerülnek beiskolázásra. Ennek értelmében intézményünk tanulólétszáma a mindenkori áthelyezés függvénye. Intézményünk az utazó gyógypedagógiai szolgálat segítségével ellátja a kerület valamennyi nevelési –és oktatási intézményében az integrált sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók ellátását. A logopédiai szakszolgálat segítségével ellátja a nyelvi és beszédfejlettségi zavarral küzdő gyermekek/tanulók fejlesztését, és prevenciós tevékenységet fejt ki. A gyógytestnevelői szakszolgálat keretében ellátja a kerület intézményeiben az előírt fejlesztéseket.


6 A pedagógiai szakmai szolgálat keretében segíti valamennyi intézmény pedagógusainak munkáját, versenyeket, különböző rendezvényeket szervez, munkaközösségeket működtet. Pedagógiai Programunk a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján készült. Pedagógiai munkánk tartalmát – így pedagógiai programunkat, helyi tantervünket is – alapvetően meghatározza az a tény, hogy sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos, autista valamint integráltan középsúlyos) tanulókat nevelünk és oktatunk. Ennek értelmében gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítjuk a sajátos nevelési igényű (enyhén, illetve középsúlyos értelmileg sérült és autista) tanulók iskolai nevelését, oktatását. Iskolai intézményegységünk 2013 szeptemberétől egész napos oktatásszervezeti formában működik. Vállaljuk az ügyeletek, szakkörök, sportkörök, nyári táborok megszervezését. Egyéni fejlesztő foglakozásokat, logopédiai, gyógytestnevelői, iskolaorvosi, védőnői szolgáltatást, az igények felmérését követően hitoktatást biztosítunk. Gondoskodunk a tanulók étkeztetéséről is. A 2003/2004-es tanévtől kezdődően, meghatározott óraszámban iskolapszichológus segíti a pedagógiai munkánkat, és támogatást nyújt a szülők számára is a nevelési problémák sikeresebb megoldásában. Intézményünk nevelőtestülete 1991-ben létrehozta a Sorskérdést Alapítványt, amely támogatást nyújt az intézmény célkitűzéseinek megvalósításához, a gyermekek szabadidős programjaihoz, táborozásához. Az iskola tanulónépessége Tanév 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 2010/2011 2011/2012 2012/2013

Iskolás 131 117 105 106 94 96 89 78 76

Tanulólétszám Óvodás 9 10 9 8 8 9 10 9 12

Összesen 140 127 114 114 102 105 99 87 88

Valamennyi tanulónk hátrányos helyzetű, mert értelmileg-érzelmileg sérült, és több mint a fele veszélyeztetett. Tanulóink jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű, az alacsony jövedelmi és fogyasztási szint, a rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsága és műveltségi szintje miatt. A veszélyeztetettség oka, hogy a szülő vagy gondozó környezet nem biztosítja a gyermekek számára a testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődéséhez szükséges körülményeket. Esetükben jellemző az elhanyagoló nevelés, a családban a devianciák halmozódása. A veszélyeztetett családok számára sokszor a megélhetés egyetlen forrását jelentik a segélyek, a családtámogatások. Esetükben jellemző, hogy egyszerre küzdenek anyagi nehézséggel, munkanélküliséggel, valamint életvezetési problémákkal, hivatalos ügyintézési és jogi gondokkal. Problémát jelent a gyors társadalmi és gazdasági változásokhoz való alkalmazkodás. Mostoha lakáskörülmények jellemzőek tanulóink harmadára (alacsony komfort fokozat, önkényes lakásfoglalás, szívességlakás, átmeneti szállás). Feladatunk, hogy vonzó napirenddel megszerettessük az iskolát, a tanulást. A szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás, beszélgetések révén segítünk a gyerekekkel kapcsolatos problémák megoldásában. Tanácsadással, ügyeik konkrét intézésével is támogatjuk a családokat. Az intézményünkbe járó gyermekek kb. 15-20 %-a roma származású, sokuk rendszertelenül jár iskolába. Szocializációjuk sajátos problémát és feladatot jelent nevelőmunkánkban.


7 Fontosnak tartjuk, hogy a roma és a magyar gyerekek együtt ismerkedjenek bizonyos tantárgyakon belül és a szabadidős tevékenységek alkalmával, a cigányság kultúrájával, irodalmával, történelmével, néphagyományaival, képzőművészetével, zenéjével. Ezeken az élményeken keresztül barátkozzanak a gyerekek a másság elfogadásával, a különböző kultúrák együttélésének lehetőségével. A pedagógusok a tanév elején a tanmenetek készítésekor az egyes tantárgyakban – magyar, osztályfőnöki, ének-zene, rajz és kézművesség – megjelenítik a kisebbség kultúrájával foglakozó elemeket. Évente család-háttérvizsgálatot, felméréseket és elemzéseket végzünk, melynek értékelését a gyermekvédelmi tevékenységben hasznosítjuk, az osztályfőnöki munkánkban, egyéni fejlesztési terveinkben, nevelési célkitűzéseinkben felhasználjuk. 3.1.2. Az intézmény kapcsolatai Intézményünk korrekt és eredményes kapcsolatot alakított ki a kerületi és fővárosi intézményekkel, társadalmi szervezetekkel. A XIV. kerületi Önkormányzat étkezési és tankönyvtámogatást, beiratkozási és egyéb segélyt nyújt a rászoruló tanulóinknak, a nyári táborokhoz anyagi támogatást biztosít. Gyámügyi és szociális kérdésekben is nyitottságot, segítőkészséget tapasztaltunk. Naprakész információáramlás és együttműködés jellemző a következő intézményekkel:               

I. II. III. IV. számú Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottságokkal valamennyi kerületi nevelési és oktatási intézménnyel a TETRA kutyaterápiás alapítvánnyal, Lovasterápia a Fogyatékkal Élőkért Egyesülettel a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a Gyámügyi Csoporttal a Zuglói Cserepes Kulturális Non-profit Kft.-vel, az Iskolaorvosi hálózattal, Az EGYMI-k Országos Egyesületével a gyermek - szakrendelőkkel, drogambulanciával, a civil szervezetekkel Educatioval Valamennyi budapesti EGYMI-vel az ESZA Nonprofit Kft-vel

Rehabilitációs

és

Szakértői

Intézményünk nyitottságát rendkívül fontosnak tartjuk. Rendszeresen tartunk kerületi és fővárosi szervezésű órabemutatókat. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, a Szegedi és Győri Főiskolák hallgatóinak gyakorlati képzésében is részt veszünk. Autista fejlesztő csoportunk kiemelkedő szakmai eredményei következtében az Országos Autizmus Hálózat továbbképző báziscsoportja. Folyamatos továbbképzési lehetőséget nyújtunk az érdeklődő szakembereknek fővárosi és országos viszonylatban is. Tagja vagyunk a Magyarországi Montessori Egyesületnek, és tagszervezete az Autisták Érdekvédelmi Egyesületének. A fővárosi és az országos szakmai szervezetekkel is eredményes az együttműködésünk. (Módszertani Intézmények Országos Egyesülete, Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetsége, Fogyatékosok Közalapítványa). Szakmai kapcsolatban vagyunk a vidéki Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményekkel.


8 Nemzetközi kapcsolataink során láttuk vendégül európai pedagógusok egy-egy csoportját. Továbbra is nyitottak vagyunk, igyekszünk külföldi kapcsolatainkat szélesíteni, bővíteni.

3.1.3. Az iskola-felhasználók igényei, elvárásai Intézményünk közvetlen partnereinek igény-elégedettség vizsgálatára 2001-ben került sor, majd évente a trend vizsgálatra. Kérdőíves felméréseket, SWOT-analízist és klíma tesztet alkalmaztunk. Az ismételt felmérések is megerősítették az iskola felhasználók által megfogalmazott igényeket, elvárásokat. Az alábbi igények és elvárások kaptak prioritást:



A.) Tanulóknál: a számítógép, az Internet használata szélesebb tanulói körben valósuljon meg, és a tanórán kívüli tevékenységekbe is épüljön be,



igényük és elvárásuk az iskola és a közvetlen környezet rendezettsége, tisztasága,



a tanulók igénylik az iskolai életükben a biztonságot, és az elfogadó légkört,



szabadidős programjaikban szélesebb körű választékot szeretnének.



B.) Szülőknél: nagy az igény a fejlesztés különböző területeire, amely a tanuló egyéni adottságaihoz igazodik,



többségük fontosnak tartja, hogy a pedagógus ügyeljen a gyermekek biztonságára, optimális fejlődésére,



a szülők is világosan látják gyermekeik magatartási problémáit, és ehhez segítséget várnak.



C.) Munkatársaknál: a nevelő-oktató munkát segítő taneszközök szélesebb körű biztosítását várják el,



a nevelési problémák megoldásához speciális szakemberek segítéségét kérik (pszichológus, pszichiáter, stb.),



egységes nevelési követelmények, elvárások és szakmai színvonal megvalósítása,



együttműködő kapcsolatot várnak el a szülőktől a gyermek legoptimálisabb fejlődése érdekében,



pedagógiai munkájukban megjelenik a team munka az egyes tanulók/tanulócsoportok sikeres előmenetele érdekében, vagy egy-egy project megvalósítása érdekében

 a pedagógusok és a kisegítő dolgozók jobb együttműködése szükséges. Munkánk során elsősorban a tanulók és a szülők igényeinek kielégítésére kell törekednünk, közvetlen partnereink elvárásainak kell megfeleljünk. Pedagógiai programunk figyelembe.

cél-

és

feladatrendszerének

meghatározásakor

a

fentieket

vettük


9

Az intézmény szervezeti felépítése

IGAZGATÓ

Igazgatóhelyettes I. általános

Igazgatóhelyettes II. szakszolgálati

Nevelési Tanácsadó int.egység vezető Pedagógiai Szakmai Csoport vezetője

Iskola 1-8. osztály pedagógusai

Óvoda vezetője és pedagógusok

Fejlesztő autista csoport vezetője és munkatársai

Szabadidőszervező

Könyvtáros

Pedagógiai szakszolgálatok vezetői és munkatársak (gyógypedagóguso k,logopédusok gyógytestnevelők)

Nevelési Tanácsadó munkatársai

Pedagógiai Szakmai Csoport munkatársai

DÖK

Pedagógiai munkát segítők

Technikai dolgozók, gondnok

Érdekvédelmi szervek

Minőségirányítási csoport

Gyermekvédelem

Ügyviteli munkatársak, iskolatitkár

Intézményünk életét, szabályozását az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend, az éves Munkaterv tartalmazza. Az intézmény munkájának szervezésében, irányításában részt vesz a több szintű vezetőség, melynek élén az igazgató áll. Az igazgató vezetői tevékenységét önállóan, valamint közvetlen munkatársai - az általános igazgatóhelyettes, a pedagógiai szakszolgálatok irányításáért felelős igazgatóhelyettes, a nevelési tanácsadó intézményegység-vezető, és a pedagógiai szakmai szolgálat irányításáért felelős vezető közreműködésével lát el. Meghatározott kérdésekben a szakszolgálatok - gyógytestnevelés, logopédusok – vezetői közreműködésével. Az iskolai intézményegységben az iskolai vezetőség tagjaival: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, gyermekvédelmi felelős, munkaközösség vezetők (4 fő), óvodai és az autista


10 csoport vezetői, a diákönkormányzat vezetője, KAT és szakszervezet vezetője, iskolaszék elnöke, minőségügyi vezető, Sorskérdés Alapítvány nevelőtestületi képviselője. 3.2. Szervezeti leírás Igazgató Feladatköre – az intézmény pedagógiai munkájának irányítása. Hatásköre – az intézmény tervező, szervező, irányító, ellenőrző, értékelő feladatainak ellátása. Az intézmény képviselete, a pedagógusok és egyéb beosztású dolgozók szakmai képviselete. Kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása az intézmény jog szerinti működtetése, irányítása a KLIK központi szervének utasítása alapján. Kapcsolattartás a KLIK-kel annak helyi szervezetével a Tankerülettel, az önkormányzattal, a szülők és diákok szervezetével. Megbízás időtartama: öt év Megbízó: Budapest-Zugló Képviselő Testület. Igazgatóhelyettesek Feladatkörük, hatáskörük – vezetői feladatok ellátása, az igazgató irányításával, egymással együttműködve, egymással mellérendeltségi viszonyban. A vezetői munkamegosztásban, feladat megjelölésben szervezési, irányítási, ellenőrzési jogokkal rendelkeznek. Megbízatásuk időtartama: visszavonásig szól. Megbízó: Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó igazgatója. Nevelési Tanácsadó Intézményegység-vezető Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a Nevelési Tanácsadóban folyó szakmai munkát. Segíti a szakmai munka személyi és tárgyi feltételeinek megteremtését. Felelős a vizsgálatok, a tanácsadás és terápia, a fejlesztés, valamint a konzultációk irányításáért és ellenőrzéséért. Szorosan együttműködik minden tekintetben az intézmény igazgatójával, annak irányítása alatt végzi tevékenységét. Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás vezetője Ellátja a beosztás szerinti szaktanácsadói feladatokat és a kerületi munkaközösségek gondozását. Az iskolai munkaközösség vezetők meghívása alapján segíti a munkaközösségi munkaterv, a tantárgyi tanmenetek összeállítását, a választott oktatócsomagok és a helyi tantervek összehangolását. Pedagógiai tájékoztatást végez és segíti a hozzá tartozó felső tagozatos munkaközösség vezetők és tanárok munkáját. Szakszolgálatok vezetői: A logopédiai és gyógytestnevelői irányításával végzik munkájukat.

szakszolgálatok

vezetői

az

igazgatóhelyettes

közvetlen

Egyéb pedagógiai vezetők – munkaközösségek vezetői, a munkaközösség tagjai által választott, szakmai vezetők Az iskolában működő szakmai közösségek életét szervezik, irányítják, koordinálják éves terveik szerint. Szakmai tanácsadói és képviseleti jogokkal rendelkeznek, az intézményi vezetőség tagjai. Munkájukat közvetlenül az igazgató, igazgatóhelyettesek irányításával végzik. Tevékenységükről folyamatos tájékoztatással tartoznak. Megbízás időtartama: tanévenkénti megerősítéssel a visszavonásig szól. Minőségügyi vezető Gondoskodik az intézményi minőségirányítási program működtetéséről, összefogja és irányítja a minőségfejlesztési team tagjainak munkáját. Hatás és jogköre az intézmény minden dolgozójára kiterjed. Munkáját közvetlenül az igazgató irányításával végzi. Megbízatás időtartama: visszavonásig szól.


11 Megbízó: Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó igazgatója.

Az érdekegyeztetés, érdekérvényesítés formái, fórumai A szakalkalmazotti érdekképviselet Intézményünkben szakszervezet működik, a Pedagógus Szakszervezethez csatoltan. A szakszervezeti főbizalmi a XIV. kerületi Pedagógus Szakszervezet közvetlen útmutatása alapján tevékenykedik. A KAT a dolgozókat 3 tagú vezetőséggel képviseli. A tanulói érdekérvényesítés A Diákönkormányzat egy megbízott pedagógus vezetésével működik az igazgató irányítása alatt. Az osztályok megbízottjait a diáktanács vezetője képviseli a vezető tanár és az iskolavezetés felé. A diáktanács véleményezési jogkörrel rendelkezik egyes – a tanulókat közvetlenül érintő – kérdésekben, mint a házirend, a diáktanács éves programja, értékelés, jutalmazás, elmarasztalás, fegyelmi büntetés, rendezvények, iskolarádió működése, a diákújság megjelentetései, iskoladekoráció, kirándulások szervezése, stb. Az iskolavezetés és a diáktanács közösen dönt az évi egy diákfórum megrendezéséről. A Diákönkormányzat javaslatot tesz a tanév egy tanításnélküli munkanapjának programjára és időpontjára. A szülői érdekérvényesítés A szülők legfontosabb érdekérvényesítési szervei iskolánkban az iskolaszék és a szülői munkaközösség. A szülők ezen szervezeti kereteken keresztül informálódnak és nyilvánítják ki véleményüket az iskolai életet érintő kérdésekben (SZMSZ, pedagógiai program, igazgatóválasztás, szervezési kérdések, financiális kérdések), a pedagógusokkal együttműködve részt vesznek az iskolai ünnepélyek, hagyományos rendezvények, és egyéb programok szervezésében. A szülők a fogadóórákon, szülői értekezleteken és fórumokon, az iskolai rendezvényeken tájékozódhatnak az iskolában folyó munkáról, a tanulók teljesítményeiről, eredményeiről.

4. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI

4.1. Alapelveink 







Nevelőmunkánk középpontjában a szeretet, a feltétel nélküli elfogadás áll, erre neveljük tanulóinkat is. Pozitív, érzelmekben gazdag iskolai légkört teremtünk, amelyben gyermek és felnőtt egyaránt jól érzi magát, ahol az emberi értékek mind teljesebb kibontakozása valósulhat meg. A legfőbb érték és lehetőség a gyermekek formálódó és formálásra váró személyisége. Fontosnak tartjuk, hogy az értelmi képességek fejlesztése mellett hangsúlyt kapjon a sokszínű, személyiséget gazdagító érzelmi, erkölcsi nevelés. Gazdag tevékenységrendszert kínálunk, amelyben minden gyermek valamilyen téren sikerhez jut. Önbizalmat építünk, hogy az ismeret elsajátítása, a tanulás élményforrást, a felfedezés örömét jelentse a gyermekek számára. Minden gyermekben a jót keressük, arra építünk. Az egyéni képességekhez igazodó differenciált készségfejlesztést – a korrekciós és terápiás eszközök, eljárások alkalmazását az oktatás egész folyamatában – az iskoláztatás tartama alatt mindvégig érvényesítjük. Differenciáltan alkalmazott tananyag és pedagógiai eljárásrendszerrel felzárkóztatjuk a lemaradókat, fejlesztjük a jobbakat.


12 

  



Fontosnak tartjuk, hogy sok pozitív élmény érje a gyermekeket, hogy életterük, az iskola kellemes, barátságos esztétikus legyen. Változatos, élmény dús iskolai életről, a szabadidő hasznos és tartalmas megszervezéséről gondoskodunk. Munkánkban nagy hangsúlyt helyezünk a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés esélyének növelésére. Megváltozott társadalmi – gazdasági - pedagógiai környezet kívánalmaival összhangban szükségesnek tartjuk az együttnevelés megvalósítását. Intézményünk elkötelezett a folyamatos önfejlesztés iránt. Ennek érdekében önértékelési rendszert működtetünk, melynek keretében mérjük partnereink elégedettségét, vizsgáljuk tanulóink teljesítménymutatóit, értékeljük pedagógusaink teljesítményét. Mindennapi pedagógiai gyakorlatunkban nagy hangsúlyt fektetünk a közös munkavégzésre, a team-, projektmunkára, a munkaközösségek színvonalas működtetésére.

4.2. Értékrendünk Az eddigi munkánk során megfogalmaztunk néhány olyan alapértéket, amelyeket a jövőben is szeretnénk közvetíteni:  emberiesség, szeretet,  tolerancia, önfegyelem,  őszinteség, bizalom,  egymás tisztelete, segítőkészség,  becsületesség.

4.3. Kiemelt céljaink   

          

Befogadó, az egyéni fejlődést biztosító nevelés- oktatás eljárásait érvényesítő pedagógiai módszereket alkalmazása. A kompetencia alapú nevelés-oktatás tartalmainak és módszereinek alkalmazása a mindennapi pedagógiai gyakorlatban. A gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítjuk tanulóink különleges gondozási szükségletéből adódó iskolai nevelését-oktatását, fejlesztő felkészítését, tehetséggondozását. Különös hangsúlyt fektetünk a felzárkóztatásra, a személyre szóló fejlesztésre, és a tehetséggondozásra. A tanulók életkorának, állapotának figyelembe vételével differenciált és egyéni fejlődést biztosító tanulásszervezési eljárások keretében juttatjuk el egyéni képességeik maximumára. Az oktatás keretében felkészítjük diákjainkat az eredményes szocializációra, pályaválasztásra, az önálló életvitelre. Elősegítjük a differenciáló és integráló pedagógiai módszertani kultúra megvalósulását. A mindennapi oktatásban, és a fejlesztő és terápiás tevékenységben az IKT eszközök alkalmazása. Referenciaintézményként az inkluzív pedagógiai környezet kialakítását segítjük kerületi, fővárosi és regionális szinten. Pedagógiai gyakorlatunkban a team munka és a pedagógusok közötti aktív együttműködés a jellemző. A külső-belső szakmai kapcsolati formák, a hálózati tevékenység erősítése. Segítő, szolgáltató hálózat kiépítése, a szolgáltatások körének bővítése, szakmai feladatok széleskörű felvállalása. A helyi szükségletek, igények összehangolása a hozzáférhető szak- és szakmai szolgáltatásokkal. A HEFOP-2.1.6. uniós programban kidolgozott szakmai tartalom fenntartása. A TÁMOP- 3.1.6. és 3.1.7. uniós pályázatokban kifejlesztett Jó Gyakorlatok, Szakmai műhelyek, képzések, protokollok, kapcsolati rendszerek, hálózati tevékenységek folyamatos alkalmazása a mindennapi pedagógiai gyakorlatban.


13

4.5. Az életkori szakaszokhoz rendelt oktatási, nevelési, képzési célok Az óvodai nevelés szakasza: 



 



  



Az óvodai élet tudatos szervezésével, a mindennapos szakszerű - csoportos és egyéni képességfejlesztő munkával, az érzelmi biztonság megteremtésével a gyermekek tevékenységszükségletének kielégítésével, a sokoldalú tapasztalatszerzéssel, a szociális tanulás feltételeit biztosítva kell elérni, hogy az óvodások biztonságban érezzék magunkat, testi, szociális, értelmi képességeik egyaránt fejlődjenek. Egyénre szabottan biztosítjuk az óvodás gyermekek szociális érzelmi és értelmi szükségleteinek kielégítését, az iskolai, potenciális tanulási zavarok megelőzését egyéni- és kiscsoportos formában. A pszichikus funkciók prevenciós, habilitációs - és rehabilitációs fejlesztésével segítjük a tanulási képességek kialakulását- az iskolába lépés érdekében. A tanulási képességek célzatos fejlesztésével minden gyermeket egyéni lehetőségeihez mérten felkészítünk a zökkenőmentes iskolakezdéshez. Ezért fejlesztjük mindazokat a készségeket, képességeket, amelyekre az iskolai életben való boldoguláshoz szükségesek. Ennek megvalósításához gyermek- és emberközpontú, érzelmekben gazdag óvodai légkör megteremtésén fáradozunk. Az iskolára felkészítés célja kialakítani az egyéni fejlettségi szinthez igazodva az iskolaérettséget, azaz o a gyerekek rendelkezzenek alapvető testi fejlettséggel, o a pszichikus folyamatok fejlettségével, o megfelelő szociális fejlettséggel az iskolai életre. Az egyéni képességekhez igazodó differenciált készségfejlesztést, a terápiás eszközök, eljárások alkalmazását az óvodai oktató, nevelőmunka egész folyamatában mindvégig érvényesítjük. Differenciáltan alkalmazott készségfejlesztő ismeretanyaggal és pedagógiai eljárásrendszerrel felzárkóztatjuk a lemaradókat, fejlesztjük a jobbakat. A „Lépésről – lépésre” program folyamatos bevezetését tervezzük. Mindezek mellett törekszünk: o a szokásrendszer széleskörű kialakítására és megerősítésére, o a személyiség komplex fejlesztésére, o az egyéni bánásmód maximális érvényesítésére, o az általános viselkedés- és magatartáskultúra fejlesztésére, o a társadalmi normák, értékek elsajátíttatására. o gyermekeink érzelmi-erkölcsi nevelésére, értékközvetítéssel, o pozitív, érzelmekben gazdag óvodai légkör biztosítására. Kiemelt figyelmet fordítunk a környezetvédelemre, és a testi- és lelki egészség nevelésére.

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza: 1., Alsó tagozat: az első évfolyamtól a negyedik évfolyam végéig         

adaptációs időszak megteremtése az intézménybe kerüléskor; a szokásrendszer megalapozása, kiépítése az iskolai élet és a társas kapcsolatok terén; a feladat és szabálytudat erősítése; az érdeklődés felkeltése, ébrentartása, aktivitás fokozása a tevékenységek iránt; az ismeretszerzés, a felfedezés örömének megtapasztalása a tanulásban; az önismeret alapozása, a saját fejlődési ütem elfogadása; a közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása; a játék megszerettetése, a szabályjátékok, a didaktikai játékok örömének megélése, a kortárs csoport felfedezése; pozitív tulajdonságok megerősítése, negatív tulajdonságok gyengítése;


14 

tervszerű készség- és képességfejlesztéssel a kulturális, szociális hátrányok csökkentése, az integráció elősegítése;

2., Felső tagozat: az ötödik évfolyamtól a nyolcadik évfolyam végéig                 

iskolán kívüli társas kapcsolatok erősítése. az önismeret erősítése, reális énkép, egészséges önbizalom kialakítása; saját lehetőségek, korlátok felismerése és elfogadása; a kommunikáció, az önálló véleményalkotás, -nyilvánítás elsajátítása; reális ismeretszerzés a továbbtanulás, a pályaválasztás területén; általános műveltség elemeinek megerősítése, az ismeretek szélesítése, bővítése; az önálló tanulás, ismeretszerzés elsajátítása, a megszerzett tudás alkotóképes felhasználása a gyakorlatban; egészségmegőrző, környezetvédő magatartás kialakítása; a személyiség érzelmi, akarati oldalának megszilárdítása; a jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása; a kitartó munkavégzés feltételeinek megteremtése; saját és mások másságának elfogadása, vállalása; a felnőtt életvezetési technikákkal való megismerkedés, a családi életre való felkészülés, a felelősségérzés fejlesztése; felkészítés a társadalmi szerepre, a magánélet szerepére, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, a konfliktusok kezelésére; a kulturális és szociális hátrányok folyamatos kompenzálása, korrigálása; a befogadás, az elfogadás erősítése a családdal közösen Alapvető IKT ismeretek megszerzése

5. FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

Óvodai nevelés szakasza:     

a szokásrendszer széleskörű kialakítása és megerősítése, a személyiség komplex fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése; a gyermekek közösségi magatartásának kialakítása, a konfliktusmentes iskolai beilleszkedés iskolai megalapozása; a praktikus ismeretek, készségek-, képességek fejlesztése a mindennapi életben szükséges egyszerűbb tevékenységek elsajátíttatása; az egészséges életmódra nevelés, a rendszeres sport, és mozgás megszerettetése; az igény felkeltése az esztétikai értékek befogadására, a szépre, annak szeretetére és megóvására.

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza: 1., Alsó tagozat: az első évfolyamtól a negyedik évfolyam végéig  eredményes tanulási és helyes szabadidős szokások kialakítása és megerősítése;  tanulóink erkölcsi-érzelmi nevelése, értékközvetítés, pozitív érzelmekben gazdag iskolai légkör biztosítása;  a gyerekek fogékonyságának kialakítása, saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, a tágabb társadalom értékei iránt; hogy képessé váljanak az értékek befogadására, megteremtésére, megóvására;  a környezetvédelemre, testi és lelki egészségre való nevelés.


15   

korszerű és továbbépíthető alapműveltség nyújtása, mely elősegíti a képességek minél teljesebb kibontakoztatását; az általános viselkedés és magatartáskultúra fejlesztése, társadalmi normák, értékek elsajátítása; a tanulók közösségi magatartásának fejlesztése úgy, hogy szívesen legyenek együtt, képesek legyenek közös célért együttműködni, alkalmazkodni, konfliktust kezelni, megoldani;

2., Felső tagozat: az ötödik évfolyamtól a nyolcadik évfolyam végéig  egészséges, edzett fiatalok nevelése, akiknek szükséglete a mozgás, sport; annak érdekében, hogy egészséges életmódjuk, életvitelük legyen; éljenek harmóniában környezetükkel és védjék azt;  törekszünk olyan elemi értékrend kialakítására – a család segítségével – a tanulókban, melyre tisztességes életvitel építhető;  e tanulók gyakorlati készségeinek megalapozása, a praktikus ismeretek és képességek kibontakoztatása, a munka megszerettetése;  a hazafias nevelés feladatainak megvalósításával a nemzeti identitás fejlesztése;  a roma kultúra fontosabb elemeinek megjelenítése a tantárgyakban és a szabadidős tevékenységekben;  tanulóink felkészítése a továbbtanulásra, a pályaorientációs feladatok megoldása  a korszerű infokommunikációs technológiai eszközök megismertetése, alapfokú alkalmazása

6. A TELJESÜLÉS KRITÉRIUMAI

A teljesülés kritériumait a tanulók életkorához igazodva értelmezzük.  A gyermekek jól érzik magukat az iskolában, csökkennek az igazolatlan hiányzások.  Tisztában vannak a tanulás hasznával; érdeklődnek a különböző ismeretek foglalkozásokon aktívak.  Önmagukhoz képest fejlődnek, tudásuk nő.  Eligazítással képesek önállóan tanulni, szeretnek olvasni.  Fejlődik önismeretük, felismerik értékeiket, hibáikat, korlátaikat.  Ha tudnak, segítenek, szükség esetén elfogadnak vagy kérnek segítséget.  Kultúrált kommunikációt folytatnak a felnőttekkel és társaikkal.  Szabadidejüket képesek kellemesen, hasznosan eltölteni.  Higiéniai alapelveket betartják.  Reális elképzeléseik, terveik vannak a továbbtanulással kapcsolatban.  A szakiskolában csökken a lemorzsolódás.

iránt;

a

Ellenőrzési formák: folyamatos megfigyelés, feljegyzések készítése, beszélgetések, cselekedet-, viselkedéselemzés, felmérés, nevelési eredményvizsgálat, nyomon követés. Ellenőrzésben résztvevők: a pedagógusok, a munkaközösség vezetők, az intézmény vezetői.

pedagógiai

munkát

segítő

alkalmazottak,

7. A FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI

7.1. Személyi feltételek Az intézmény dolgozói


a

16

Fontos, hogy az intézmény munkatársai gyermekszerető, humanista emberek legyenek. Képesek legyenek, és akarjanak fejlődni, kreativitással és szakmai elhivatottsággal neveljék, oktassák a gyerekeket. A pedagógus személyiségének kiteljesedése érdekében minden jó ötletet, minden innovációs lehetőséget az intézmény a mindenkori rendelkezésére álló eszközeivel támogat. Az újonnan belépő kollégák, rendszeres segítséget kapnak. Team megbeszélések, hospitálások állnak rendelkezésükre. Fontos a pedagógiai munka szabadsága, mindemellett az alábbi elvárásoknak kell megfelelni:  társadalmi elvárások  pedagógus etikai kódex  az iskola szabályozási dokumentumai  minőségügyi elvárások A pedagógusokat munkavégzés közben megilleti pszichikai, jogi és fizikai védelem. Természetes elvárás, hogy a pedagógus a szülőkkel való kapcsolattartásával pozitív irányban erősítse az iskolához, illetve a tanulócsoporthoz való viszonyulást. Célunk egy olyan intézmény működtetése, ahol a pedagógus biztonságban érzi magát, így a gyermekek nevelése-oktatása elfogadó, szerető környezetben biztosított. A továbbképzéseknél figyelembe vesszük, hogy iskolánk Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként működik, így a továbbképzések tekintetében prioritást kapnak a következők: differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, projekt módszer, speciális fejlesztő terápiák, fejlesztő pedagógia, számítástechnika, valamint a mérésmetodikai ismeretek. A tanórán kívüli és rehabilitációs célú fejlesztési feladatokat a felkészültség (szakosodás, specializáció, tanfolyami képesítés, önképzés) az adottságok, az önkéntes vállalások alapján látják el a pedagógusok. A napköziben gyógypedagógiai feladatot végző pedagógus aktívan bekapcsolódik a tanórák vezetésébe is, és az egyéni kiscsoportos fejlesztő munkába. A nevelő-oktató közösség szakmai felkészültsége Pedagógusaink túlnyomó többsége szakmailag jól képzett, innovatív magatartású, a sérült gyermekek fejlesztése ügyében elkötelezett, nagyfokú empátiával rendelkező munkatárs. Munkájukat heti hat órában iskolapszichológus segíti. Kollégáink rendszeresen részt vesznek a gyógypedagógiai szakterület fővárosi és országos szintű rendezvényein. A minőségbiztosítás előtérbe kerülésével az oktató-nevelő feladatokon túl egyre több időt szánunk a pedagógiai szakmai kérdések megvitatására. Technikai dolgozóink, ügyviteli munkatársaink lelkiismeretesen, felelősséggel végzik munkájukat, segítik az iskola nevelő-oktató munkáját. 7.2. Tárgyi feltételek Intézményünk 1976-ban épült, zöldövezeti, családi házas környezetben. Az egy emeletes épületben 13 tanteremben, 5 szakteremben folyik a nevelő-oktató munka. A világos, derűs tantermek 10-15 tanuló elhelyezésére alkalmasak. A tantermekhez beépített ruhás és polcos szekrények állnak rendelkezésre a tanulók ruhái és a taneszközök elhelyezésére. A tantermekben – a 6 szaktanterem kivételével – a délutáni foglalkozások is zajlanak. Játszószőnyeg, mesesarok, „könyvkuckó” kialakítására mindenhol van lehetőség. A foglalkoztatás egyéb terei A tantermeken kívül a kiscsoportos és egyéni fejlesztésre szervezett foglalkozásokat szolgálják kisebb termeink, illetve helyiségeink (logopédiai szoba, fejlesztőterem, gyermekvédelmi felelős terme, klubhelyiség, gyógytestnevelői szoba, kondicionáló terem, szertár, öltözők, orvosi szoba, stb.).


17 Technikai tevékenységeket, gyakorlati foglalkozást egy szaktanteremben szervezünk (fiú-, és lány munkaterem). A szaktantermekben a berendezés tudatosan válogatott, és a célzott tevékenységet szolgálja. Kiemelt szerepe van a számítástechnika, a művészetterápiás valamint a természet ismereti szaktantermeinknek. Közös helyiségeink A tágas aulánk a közös ünnepélyek, csoportközi foglalkozások és az ügyeleti „zsibongó” színtere. Belső átrium udvarunk pihenésre, szabadidős tevékenységre szolgál. Könyvtárunk alkalmas a szakkönyvek és a tanulói könyvállomány elhelyezésére – könyvtári órák megtartására. Melegítőkonyhával rendelkezünk. Az ebédlőnk barátságos, otthonos, biztosítja a kultúrált étkezések lebonyolítását. A tornaterem a célnak megfelelő, a sportolási lehetőséget a nagy sportudvar biztosítja. Labdarúgó-, kosárlabda pályánk van, szabadtéri színpad, a kicsiknek játszóudvar homokozóval, hintával áll rendelkezésre. Az elmúlt években korszerű fajátékokkal bővítettük és gumiörleményes burkolattal láttuk el az óvodai udvarunkat, valamint a szabadtéri színpadunk üléseit, ami a tartalmas, és balesetmentes szabadidős-, és játéktevékenység eltöltését szolgálja. Eszközállományunk, technikai felszereléseink, berendezéseink elhasználódása miatt folyamatos cserére, pótlásra szorulnak.

8. ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

A tanórán kívüli szolgáltatások és programok, a szabadidős tevékenységek, képességfejlesztését és a szociális juttatások igénybevételét teszik lehetővé.

a

tanulók

Az étkezések és a táborok kivételével ingyenesek, a szülők tájékoztatásával – esetenként részvételükkel – szerveződnek. Ezek a tevékenységek mintát adnak a tanulóknak a tartalmas szabadidőtöltésre, képességeik kibontakoztatására. Az iskola által nyújtott szolgáltatás a magatartási, beilleszkedési zavart mutató tanulók helyzetén is javít azzal, hogy tartalmas elfoglaltságot kínál, viselkedési mintákat ad számukra a különböző élethelyzetekben, sikerélményhez juttatja őket, társas kapcsolataikat ápolja, szélesíti. Szakköreinket szívesen veszik igénybe tanulóink. A számítógép teremben tartott informatikai – számítástechnikai foglalkozások nagyon népszerűek. Iskolánk Internetes kapcsolattal is rendelkezik, mely a tanulók számára is hozzáférhető. Célunk, hogy tanulóink rendelkezzenek azokkal az alapvető ismeretekkel, melyek segítségével a számítógépet, mint a mindennapi kommunikáció és ismeretszerzés eszközét használni tudják. A tanórán kívüli tevékenységben bőven kínálkozik lehetőség a kulturális, a szociális háttér miatt hiányosságokat mutató tanulók felzárkóztatására. Az érintkezési formák, elvárások bemutatásával, játékos gyakorlásával, a test, a ruházat tisztántartásának elsajátításával, a kulturált étkezési szokások megtanításával, a közlekedési eszközökön, a nyilvános helyeken történő viselkedés szabályainak gyakorlásával – és számtalan praktikus ismerettel igyekszünk elfogadásukat, befogadásukat segíteni. 8.1. Szolgáltatásaink köre


18              



A tanulók reggeli és délutáni ügyeletének ellátása, tanítás nélküli munkanapokon programok szervezése. Napi háromszori étkezés (reggeli, ebéd és uzsonna), igény és rászorultság szerint kedvezmény biztosítása. A mindennapi testedzés lehetősége a tornateremben, a kondicionáló teremben vagy a szabadban. A könyvtár használata, könyvek kölcsönzése, könyvtári foglalkozások igénybevétele. Felkészítés kulturális és sportversenyekre, vetélkedőkre, tanulóknak hirdetett iskolai és iskolán kívüli (kerületi, fővárosi, országos) versenyekre. Szakkörök, iskolai sportkörök a tehetséggondozásra, hobbitevékenységre és képességfejlesztésre. Eseti és igény szerinti egészségügyi ellátás a házon belül, és a szakrendelés igénybevételéhez nyújtott segítség. A környező (könnyen megközelíthető) kulturális szolgáltatások közös, csoportos igénybevétele – múzeumok, kiállítások, műemlékek megtekintése, mozi- és színházlátogatás alkalmanként. Táborok, túrák szervezése, lebonyolítása tanévben és szünidőben. Lehetőségeink arányában erdei iskola szervezése. A többségi általános iskolákban az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók utazótanári ellátása. Pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatás nyújtása az alapító okirat szerint. Lovas terápia és gyógyúszás szervezése. Szülőklub szervezése, melynek keretében lehetőséget adunk a szülőknek arra, hogy megismerjék terápiás, fejlesztő módszereinket, tanácsot adunk az otthoni fejlesztéshez, megfogalmazhatják az iskola felé elvárt igényeiket, konkrét segítséget nyújtunk az általuk felvetett problémákra, meghívott szakemberek válaszolnak kérdéseikre, közös programokat szervezünk, pl. játszóház, családi sportnap. Az iskola pedagógiai munkáját iskolapszichológus is segíti.

8.2. A tanórán kívüli iskolai élet szervezeti formái 1. Napközis csoportok A napközis időszakban tudatosan tervezett heti és napirend alapján változatos tevékenységeket biztosítunk az alábbiak szerint:  szabadidős tevékenység,  készség- és képességfejlesztő foglalkozások,  mindennapos testnevelés,  csoportközi foglalkozások,  könyvtárlátogatás,  iskolán kívüli programok (séták, múzeumlátogatás),  manuális és kulturális tevékenység,  játéktanítás,  vetélkedők,  játszóházak,  egy óra tanulásra, gyakorlásra, a házi feladatok elvégzésére.

2. Szakkörök A gyermekek érdeklődése, a rendelkezésre álló órakeret figyelembevételével szerveződnek. Különböző korosztályból és évfolyamból vesznek rajta részt a tanulók. A szakkörök vezetője ismerteti a tanulókkal a szakkörök programját. A választás az egyes tevékenységformák között egyéni érdeklődés alapján történik. A szakkörök programjai tudatos fejlesztési lehetőséget biztosítanak az egyes készségek, képességek terén.


19        

Számítástechnika Tehetséggondozás Énekkar Művészeti terápia Hittan Ritmusfejlesztő (dob) szakkör ÖKO szakkör Ulwila

3. Sportkörök A tanórai testnevelést, sportéletet egészítik ki. A mindennapos testnevelés biztosításának lehetőségét szolgálják. Céljuk a fizikai állóképesség, erőnlét, ügyesség fejlesztése, a harmonikus, összerendezett mozgás kialakítása. Lehetőség van az egyes sportágak versenyére sportkörön belül felkészíteni a tanulókat. Fiú-leány bontású csoportokat szervezünk sportágak szerint. Sportköreink:       

labdarúgás, asztalitenisz, atlétika, kosárlabda, korfball speedminton judo

4. Egyéb tevékenységi formák A képességek fejlesztését, a tehetséggondozást szolgálják. Az egyéni érdeklődést figyelembe véve szerveződnek:  viselkedéskultúra és kommunikációs készségfejlesztés – szín-kör-játék, bábjátszás, illemtan,  a kreativitást, gondolkodást fejlesztő tevékenységek, eszközök használata – Montessori, számítógépes programok,  zenei, művészeti jellegű tevékenységek – énekkar, tánc, régi gyermekjátékok, gyerekszínjátszás, kézműves technikák,  logopédiai fejlesztés,  habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások évfolyamok közötti átcsoportosítása (a törvény szerint) a tanulócsoportok igénye, szükséglete szerint történik. Az iskolakezdés idején, az alapvető kultúrtechnikák alapozása éveiben – a sérült funkciók működőképességének helyreállítására, a képességek fejlesztésére, korrektív hatások érvényesítésére, kompenzáló, terápiás megoldások alkalmazására – nagyobb szükség van, mint a felsőbb évfolyamokon.  gyógytestnevelés: az iskolai testnevelés és fejlesztés egyik formája. Gyógytestnevelésben részesült az a tanuló, akit az iskolaorvos javasol. Továbbiakban a tanuló megjelenése és aktív részvétele kötelező. Az iskolaorvos és a szakorvos javaslata alapján szerveződnek a csoportok. A napközi az alsó tagozatos sérült kisgyermekek számára a tapasztalatszerzés, az örömszerzés színtere. Nagy szerepet szánunk az óvodai életből az iskolába történő átvezetésnek. Ezért meghatározó tevékenységük a játék, amely a közös, az együttes élményszerzést és tevékenységet is biztosítja. Előtérbe kerülnek a szerepjátékok, az egyszerű szabályjátékok, a mozgásos játékok. A választható tanórákat kötelezően építettük be helyi tantervünkbe, mivel pedagógiai programunkban nagy hangsúlyt fektetünk a személyiségfejlesztésre, a manuális készségek kialakítására, mindennapos testedzésre és szülői igény alapján az informatikai ismeretek bővítésére.


20

9. AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYRENDSZERE

Mai bonyolult, rohanó világunkban különösen fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megismerjék, tiszteljék hagyományainkat, megtanulják azok ápolását, megőrzését. Az ünnepi megemlékezések, a sokszínű, érdekes rendezvények mind belesimulnak az iskola nevelési programjába, szolgálják a nevelő-oktató munka alapelveit, céljait, meghatározzák iskolánk arculatát.

1. Ünnepi rendezvénynaptárunk      

   

    

Október hónapban névadónk, Benedek Elek tiszteletére iskolanapot tartunk, amire színvonalas műsorral készülünk. Október 6-án, az aradi vértanúkra való megemlékezés osztálykeretben történik. Az október 23-i megemlékezés komoly iskolai ünnepély keretében történik. Osztályfőnöki órákon, beszélgetés formájában ismerkednek meg a gyerekek a Halottak napjához kapcsolódó hagyományokkal, szokásokkal. Tanulóink egyik kedvence a Mikulás ünnepség. Még a nagyobbak is izgatottan várják a csomagokat. A téli szünet előtti utolsó héten fenyőfát állítunk az aulában, amelyet az osztályok a karácsonyi kézműves foglalkozásokon készített díszekkel díszítenek fel. A téli szünet előtti utolsó tanítási napon tartjuk a közös, iskolai karácsonyt. Ez az egyik legbensőségesebb rendezvényünk, ilyenkor minden osztály karácsonyi meglepetést kap, amelyet színes műsorral viszonoz. Farsangkor vidám műsorral egybekötött jelmezversenyt és tombolahúzást tartunk, ahová a szülőket, barátokat is mindig szeretettel várjuk. Február 25-én osztálykeretben emlékezünk meg a kommunista- és egyéb diktatúrák áldozatairól. A március 15-i közös iskolai ünnepélyre komoly produkciókkal készülnek a tanulók. A húsvéti ünnepkörre való készülődés, a húsvéti szokásokkal való ismerkedés elsősorban az osztályfőnöki órák és a napközis foglalkozások feladata. Iskolai szinten közös húsvéti kézműves foglalkozást tartunk. Április 16-án a Holokauszt áldozataira is osztálykeretben emlékezünk. A Pünkösdhöz kapcsolódó hagyományokkal, szokásokkal néphagyomány és osztályfőnöki órán ismerkednek meg diákjaink. Anyák napja alkalmából elsősorban az alsó tagozatosok köszöntik műsorral, virággal, maguk készítette ajándékkal az édesanyákat, nagymamákat. A Nemzeti Összetartozás Napjának megünneplése június 4-én osztálykeretben történik. Bár az iskolai élethez kapcsolódik, mégis igazi ünnep a mindenkori nyolcadikosok ballagása, amelyre június utolsó tanítási napján kerül sor. Mind a ballagó osztályok, mind a hetedikesek komoly műsorral készülnek erre az alkalomra.

Nemzeti ünnepeinket nemcsak változatos műsorral, de plakátokkal, faliújsággal is köszöntjük. A közös iskolai ünnepélyeken a fehér ingen, illetve blúzon az iskola nyakkendőjét és jelvényét viseljük.

2. Az intézmény életéhez, a tanulmányi munkához kapcsolódó szokások, hagyományok 

Tanévnyitó ünnepség, tanévnyitó szülői értekezlet. Szóban és írásban is tájékoztatunk minden szülőt a tanév feladatairól, a tanév rendjéről.


21 

Az első tanítási nap kiemelt feladatai: a házirend ismertetése, baleset- és tűzvédelmi oktatás.



Mindennapi munkánkat az aulában ráhangolódunk a tanulmányi munkára.



Szintén az aulában osztályonként búcsúzunk el minden nap.



Szeptemberben indul az iskola egyik nagyszabású versenye, a papírgyűjtés, amely egész éven át tart. Az eredményhirdetésre júniusban kerül sor, a nyertesek, a feladatnak megfelelően, komoly jutalmakat kapnak. Törekszünk arra, hogy a természetismereti órákon a gyerekek megértsék, miért is fontos a hulladékgyűjtés.



Minden év szeptemberében kihasználjuk a lehetőséget, és a nyílt napon közösen ellátogatunk a Fővárosi Állatkertbe.



Minden év novemberében alsó tagozatos szavalóversenyt rendezünk. Tapasztalatunk az, hogy színvonalas produkciókkal készülnek erre a megmérettetésre kisdiákjaink.



Novemberben és decemberben kerül sor a házi focibajnokság megrendezésére, a Mikuláskupára. Az osztályok minden évben lelkesen mérik össze erejüket.



Januárban rendezzük meg a kulturális vetélkedőt. A legjobb helyezést elértek a fővárosi versenyen szerepelnek, általában kitűnő eredménnyel.



Január végén elindul az értelmileg akadályozott tanulók felkészítése a Koncz Dezső Országos tanulmányi verseny budapesti fordulójára, amely március folyamán kerül megrendezésre.



Már februárban elindul a legjobb 6. és 7. osztályos tanulásban akadályozott diákok felkészítése a Fővárosi Komplex Vetélkedőre. Az áprilisi tanulmányi versenyen végül sokoldalú feladatokon mérik össze tudásukat a budapesti speciális iskolák tanulói.



Március hónapban megrendezzük a kerületi SNI énekversenyt.



Április hónapban megrendezzük a kerületi SNI szavalóversenyt.



Tanulóink rendszeresen részt vesznek a speciális iskolák részére rendezett budapesti sportversenyeken, és mindig szép eredményekkel térnek haza. A gyerekek ugyancsak szívesen vesznek részt legszebb rajzaikkal a különféle rajzpályázatokon.



Új hagyományunk az Egészség-nap, amely szorosan kapcsolódik az egész éves egészségnevelő programunkhoz, csakúgy, mint a rendszeres drog prevenciós és bűnmegelőzési előadások, vetélkedők. Játékok, vetélkedők, egészséges ételek bemutatója teszi kézzelfoghatóvá a gyerekek számára az egészség megőrzésének fontosságát.



Szintén az egészségneveléshez kapcsolódik a diákok egyik kedvenc programja a Sportnap (Challange Day), amikor gyerekek és pedagógusok együtt mozognak az egészségükért. Zenés torna, vidám sportversenyek teszi színessé ezt a napot.



A Föld napján – a környezetvédelmi napon – vetélkedőt, rajzversenyt, kertszépítést, faültetés és szemétgyűjtést szervezünk. Ez a rendezvény is szorosan kapcsolódik az egész éves környezeti nevelési programhoz.



Május végén kerül megrendezésre intézményünkben a kerületi SNI Gyermeknap, ahol az intézmény tanulói mellett a kerületben integráltan tanuló gyermekek, nevelőik és szüleik is meghívást kapnak a színes programokra.

kezdjük

gyülekezővel

és

közös

köszönéssel,

ezzel


22



A tanév utolsó heteiben kerül sor a Szülő Gálára, ahol egész éves munkánk eredményét mutatjuk be a szülőknek, rokonoknak.



Június utolsó hetében, minden évben közös iskolai kirándulást szervezünk, amire a szülőket is invitáljuk.



A tanév utolsó tanítási napján búcsúztatjuk a ballagó nyolcadikosokat. Ezen a napon kerül sor az iskola legjobb sportolóinak köszöntésére is hangulatos, „Sportfogadás” keretében.



A tanévzáró ünnepélyen összegezzük a tanév eredményeit, és oklevéllel, ill. jutalomkönyvvel ismerjük el legjobb diákjaink éves munkáját. A legjobb sportolók az iskola vándorserlegét vehetik át. Új hagyományunk, hogy a nevelőtestület tagjait is jutalmazzuk ezen az ünnepségen.

3. A felnőtt közösségre vonatkozó hagyományok 

Tanévnyitó értekezlet: a tanév legfontosabb megalakulása, munkaközösségek megbeszélései.

feladatainak

ismertetése,

munkacsoportok



Az új kollégák szakmai segítése egész éves munka. Év elején minden új kollégát tájékoztatunk az iskola működéséről, hagyományairól és az adminisztráció feladatokról.



Minden hónap utolsó hétfőjén munkaértekezletet tartunk. Ennek tárgya az elmúlt hónap eredményeinek összegzése, illetve a következő hónap feladatainak ismertetése. Ekkor kerül sor az aktuális problémák megbeszélésére és közös megoldáskeresésre.



Természetesen kötetlen programokra is sor kerül év közben, amelyek a kollegiális kapcsolatok elmélyítésére is lehetőséget adnak: a karácsonyt és a pedagógus napot közösen is megünnepeljük és minden évben jó hangulatú kirándulást szervezünk. Célunk, hogy a szakmai felkészültség mellett, nevelőtestületünk együttműködő és empatikus közösség legyen.

10. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA

Az intézmény valamennyi területére érvényes nevelési programot az elmúlt évtizedek pedagógiai tapasztalatára, elért sikereinkre építve alakítottuk ki. Figyelembe vettük az új szabályozó dokumentumokat, a kerettanterv cél- és feladatrendszerében megjelenő új feladatokat, a tevékenységformákat. Építettünk a NAT közös követelményeire, az osztályfőnöki órák programjára. 10.1.A személyiségfejlesztés Az életkori sajátosságoknak a fogyatékosság által okozott részleges körű módosulása szükségessé teszi a személyiségfejlesztés folyamatában a sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását. A sérült személyiség egészének figyelembe vételével kell kijelölnie az iskolai pedagógiai programnak azon nevelési területeit, amelyeknek


23 kitüntetett helye és szerepe van a tanulók személyiségfejlesztésében, a sérült, a hiányos funkciók alakításában. Nevelési programunkban - a személyiségfejlesztés tekintetében kiemelt területként kezeljük:     

a szocializáltsági, a neveltségi mutatók erősítését, az egészségmegőrző, óvó attitűd kialakítását, a természet- és környezettudatos magatartásformákat, a tanulást az egész személyiség fejlődése, fejlesztése érdekében, a kommunikációs nevelést és kultúrát.

Az egyes tanuló sikeres szocializációjának, a tudásának gyarapítását szolgáló rendszer gondozását is kiemelten építjük be a személyiségfejlesztés területei közé. A személyiség alakulása, alakítása nem független az adott közösségtől. Az egyén a maga tulajdonságaival hatással van a közösségre. Ez az együttes hatás még erőteljesebb a sérült tanulóink esetében. 10.2. A szocializáltsági, a neveltségi mutatók erősítése A szocializáltság fontos mutatója az együttműködés, a társadalmi érintkezés normáinak megértése és felhasználása, az egyéni a közösségi érdekérvényesítés ön- és mások elfogadása. Az életkort és a fejlettséget vesszük figyelembe a tartalom, az elvárható szint és a tevékenységek meghatározásánál. 1., Alsó tagozat: az első évfolyamtól a negyedik évfolyam végéig Feladatok, tevékenységek:  az iskolai hagyomány és szokásrend értelmezése, megértése - együttműködés a társakkal, a pedagógussal - például a teremrend, a tanszerek rendje, saját holmi elhelyezésének rendje, sorakozások, a tanórai megnyilvánulások, a közös étkezések, óraközi szünetek, a szabadidős foglalkozások terén,  a pozitív szokásrend megerősítése az önellátásban, az öltözködésben, az elemi tisztálkodásban (kézmosás, fogmosás), a WC használatának elemi szabályai, következetes betartása, működtetése,  a felelősi rend értelmeztetése, a felelősi munka elvégzése, a saját, a társak tulajdonának, felszerelésének óvása, tiszteletben tartása. Ezeket az elvárásokat elsődlegesen az alsó tagozaton fogalmazzuk meg. Az érzelmi kötődések, odafordulás, elfogadás, szeretet kimutatása a tanulók formálásának fontos eszköze. A gyakorlást összekötjük az egyén képességeinek legmegfelelőbb feladattal, tevékenységgel. A nagyobb önállóság, a visszajelzések, a korrigálások, a megerősítések dominanciája jellemzi ezt a szakaszt. 2., Felső tagozat: az ötödik évfolyamtól a nyolcadik évfolyam végéig Feladatok, tevékenységek: Ebben a szakaszban már az alkalmazási szintig juttatjuk el a tanulókat. Célunk, hogy az elsajátított normák, viselkedési szabályok, szokások már belsővé vált szinten működjenek.  A szituációk széles körét felkínálva kívánjuk eljuttatni a tanulókat az együttélési normák, az írott és íratlan szabályok megismeréséig, értelmezéséig és azok elfogadásáig, alkalmazásáig.  A serdülőkorban nagyobb figyelmet fordítunk az érzelmi élet gazdagítására, a barátságokra, tartós kapcsolatra, az egymás problémáinak kezelésére, a közösségi atmoszférára. A


24 normaelfogadás mindenkor együtt jár a másság, a más kultúrából hozott értékek megerősítésével, tolerálásával. Az intézmény az eredményeit csak valamennyi pedagógusnak, pedagógiai segítőnek, munkatársának egységes elvek szerinti együttműködésével érheti el. Ebben a folyamatban meghatározó a családi háttér megnyerése, támogató megerősítése. A tanulók aktív részvételére számítunk az életüket, a közösségüket érintő tervezésben, szervezésben, kivitelezésben. 10.3. Az egészséges életmód Az egészséges életmódra nevelés az iskola valamennyi színterén megjelenik. Egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes testi, lelki, szociális jólét állapota, amely lehetővé teszi az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi-lelki szociális kibontakozást. A lelki egészség alapja a sikeresen és örömmel végzett iskolai tevékenység. Cél:  





A gyermekek személyiségébe értékként épüljön be a testi - lelki egészség megóvása. Sajátos eszközrendszerrel járuljunk hozzá tanulóinknál - az egész iskolai oktató-nevelő munkával összhangban és együttműködve- a minél teljesebb tulajdonság és képesség együttessel rendelkező harmonikus személyiség kialakításának megalapozásához. A mozgásfejlesztést Piaget szenzomotoros modelljének figyelembevételével valósítjuk meg. Az értelmi képességek sérülése mellett sok esetben a motoros státusz is érintett, ezért kell a fejlesztésére nagy súlyt helyezni. A gyermekeket képessé tenni olyan attitűdök kialakítására, amelyek könnyebbé teszik számukra a társadalmi beilleszkedést.

Feladatok:               

Aktív rendszeres testmozgási igényt magába foglaló életmód kialakítása Alapvető egészségügyi ismeretek, testápolási szokások megismertetése A szervezet működésének és fejlődési folyamatainak segítése. A tanulók motoros képességeinek fejlesztése (mozgástevékenység és mozgásos cselekvések tanulása) Tehetséggondozás (versenyeken való részvétel) Életviteli ismeretek, táplálkozási kultúra fejlesztése Szabadidő hasznos eltöltésének kialakítása Környezetvédelem (erdei iskola, túra, séta) Az egészségre káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, elkerülő magatartás kialakítása Önismeret és emberismeret fejlesztése Stresszhatások csökkentése, a stresszek elviselésének fejlesztése Kritikus élethelyzetek, konfliktusok megoldására való képesség kifejlesztése Párkapcsolat, családi életre nevelés Gyógytestnevelési foglakozások preventív alkalmazása Olyan életmód, napirend és pihenés biztosítása, amely megfelel a gyermek szükségletének

Megvalósulás szinterei:     

Iskolai tanítás-tanulás folyamata (testnevelés, természetismeret, osztályfőnöki foglalkozások) Tanórán kívüli sportfoglalkozások, sportkörök Gyógytestnevelés Szervezett szabadidős sporttevékenységek (sportdélután, iskolai házibajnokság, téli és nyári táborok, iskolák közötti kupa küzdelmek, Kihívás Napja) Tájékoztató, felvilágosító prevenciós programok a drogmegelőzéssel, szenvedélybetegséggel kapcsolatosan (Drogbusz, Egészségnap, Bűnmegelőzés)


25    

Életvezetési program (Csendes Éva) Egyéni- és csoport foglalkozás az iskolapszichológus vezetésével Gyermekvédelmi felelős és iskolai szociális munkás vezetésével egyéni- és csoport foglalkozások tartása Iskolaorvos és védőnői szolgálat, iskolafogászat prevenciós szűrései és foglalkozások.

A gyermekek egészséges személyiség fejlődése, a későbbi pszichés problémák a szenvedélybetegségek megelőzése szempontjából fontos, hogy már kisiskolás kortól kezdve célzott személyiségfejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. A Csendes Éva által kidolgozott Életvezetési program alapján az iskolapszichológus és gyermekvédelmi felelős egyéni és csoportos foglalkozások keretében segíti a prevenciós munkát. Az egészséges életmódra nevelés az életkori sajátosságoknak megfelelően az egyéni fejlettségi szintet figyelembe véve történik. A tanulók mindennapos testedzése biztosított a napi testnevelési foglalkozásokkal és tárgyi, környezeti feltételek meglétével. Iskolánkban szakszolgálatként működik a gyógytestnevelési foglalkozás, szoros együttműködésben az iskolaorvossal és a kerületi gyógytestnevelőkkel. Rendszeresen részt veszünk sport versenyeken, amely fokozza a csapatszellemet, és a versenyek sikerélményhez juttatják tanulóinkat, melyek más területre is kihatnak. A stresszel való megküzdés pozitív stratégiája, a problémaközpontú, küzdelemre orientált, kognitív és cselekvési lehetőségeket átgondoló, a szociális támogatást, segítséget kérő attitűd elsajátításának kialakítása egyéni és csoportfoglalkozás keretében valósul meg. Osztálykeretben, és kiscsoportokban az iskola pszichológus és az iskolai szociális munkás vezetésével zajló beszélgetéseknek jelentős preventív szerepe van, melyek az érzelmek kifejezését és a kapcsolatok alakulását segíti. Különböző szakintézmények segítik az egészség megóvását és az egészségnevelést.

10.4. A természet- és környezetvédelem A természet- és környezetvédelmi nevelésben figyelembe vesszük a helyi viszonyokat. A környezetvédelmi nevelés az embert körülvevő társadalmi, technikai és természeti környezetre tér ki. Be kell mutatni a technikai környezet fejlődését, az emberi tudást és erőfeszítést, az épített környezetünk emlékeit, a jelen kiemelkedő alkotásait. Ismerjék meg a tanulók a világörökség részét képező műemlékeket, sajátítsák el az ehhez kapcsolódó magatartási formákat. Életkoruknak, ismereteiknek, érdeklődésüknek megfelelően keressék fel, ismerjék meg a főváros történelmi emlékhelyeit, köztéri szobrait, a történelmi múlthoz kapcsolódó épületeket, jeles események színhelyeit. Szerezzenek ismereteket Budapesten élő, itt alkotó írókról, költőkről, a kultúra kiemelkedő személyiségeiről. A természetvédelmi nevelés részét képezi a főváros természeti értékeinek felkutatása, vizek, hegyek, szigetek megismerése, a parkok szépségei és jelentőségük a főváros életében,valamint a gyerekek felelősségének megismerése a játszóterek, a zöld kertek, parkok megőrzésében. A természet- és környezetvédelem természetesen nem korlátozódik csupán a lakóhelyre, hanem minden tanórán és nevelési szintéren az országunk és Európa értékeinek megismerése is feladatként jelentkezik.


26 A természet szépségeinek megismerése elválaszthatatlan a történelmi emlékek, a népcsoport, a lakóhely népszokásainak, hagyományainak ismeretétől. A szűkebb, a tágabb környezetünket, életterünket szerves egységként kezeljük ebben a személyiségfejlesztési feladatban.

10.5. Tanulás A tanulásban akadályozott tanulók a kognitív funkciók sérülése miatt önállóan nem képesek a fejlettségüknek legjobban megfelelő tanulási technika elsajátítására. Így az iskolába lépés pillanatától kezdve fontos feladat a tanulás megtanítása, a tanuláshoz való viszony, a motiváltság megteremtése. 1., Alsó tagozat: az első évfolyamtól a negyedik évfolyam végéig

Az alsó tagozatban előtérbe helyezzük a tankönyvek, taneszközök helyes használatát pl. munkatankönyvek piktogramjainak értelmezését, az ábrák, képanyagok elemzését, a feladat végrehajtásának sorrendjét, az összehasonlítást, az önellenőrzés módjait, lehetőségét, az írásbeli feladatok végrehajtását. Fontos technikai jellegű, manuális feladatokban a pontos mintakövetés, a lépések leolvasása; a mozgásban az utánzás, a mintakövetés tanulása, a szabályok elsajátítása. Folyamatosan végzett tevékenység az esztétikus füzetvezetés, a képi ábrázolás elemi formai, tartalmai és esztétikai következményeinek megismertetése, az önkifejezés, a viszonyulás képi megjelenítése. Megtanítjuk tanulóinkat az alsó tagozatban a rövid, egyszerű szövegkezelésre, elemzésre, értelmezésre, a bevésés technikájára - az egyéni tanulási sajátosság felismerésére, a tartalomjegyzék kezelésére, a gyermeklexikonok és gyermekeknek szóló segédanyagok irányítás melletti felhasználására. A tanulás tanításának fontos eleme, hogy a tantárgyak, taneszközeit (pl. matematikai, technikai, betűtanulás) megtanulják adekvátan használni, a tanórán és önállóan alkalmazni és segédeszközként hasznosítani. A tanulás tanításának részét képezik az egyszerű memoriterek, versek tanulása az egyéni sajátosságoknak megfelelően, az ismétlés, a felidézés módjainak, gyakoriságának elsajátítása. 2., Felső tagozat: az ötödik évfolyamtól a nyolcadik évfolyam végéig A felső tagozaton előtérbe kerül az elsajátított tanulási módszerek alkalmazása, az önálló tanulás megvalósítása. A segítségkérés és a segítség igénybevételéhez szükséges formák megtanítása. A tanulás során működnie kell a páros tanulásnak, a kiscsoportos együttműködésben, a csoportmunkákban. Gyakorolják és tudják alkalmazni a tankönyvekkel, feladatlapokkal, munkalapokkal való önálló tanulást, a szövegfeldolgozás, értelmezés formáit, fejlettségüknek megfelelő feldolgozási lehetőségeket. El kell jutni a tanulóknak az ésszerű, a takarékos, az esztétikus füzetvezetéshez. El kell sajátítani a hatékony önellenőrzést, hibák javítását, értelmezését, a tanuláshoz szükséges speciális taneszközök használatát. A tanulás során működnie kell a páros tanulásnak, a kiscsoportos együttműködésben, a csoportmunkákban. Gyakorolják és tudják alkalmazni a tankönyvekkel, feladatlapokkal, munkalapokkal való önálló tanulást, a szövegfeldolgozás, értelmezés formáit, fejlettségüknek megfelelő feldolgozási lehetőségeket.

10.6. A kommunikációs nevelés


27 Az iskola valamennyi színterén kiemelt feladat a kommunikációs kultúra fejlesztése. A tanulók többségénél kommunikációs nehézséggel, a beszéd területén érzékelhető funkciózavarral szembesülünk. 1., Alsó tagozat: az első évfolyamtól a negyedik évfolyam végéig A beszéd formai, tartalmi részének javítása, korrigálása, fejlesztése. Az értelmes, szép, magyar beszéd megteremtése megköveteli a helyzetnek megfelelő beszédpéldát, a beszédmotiváció megteremtését, a következetes gyakorlást, a mindenkori korrigálást, kiigazítást. Olyan szituációk, helyzetek teremtése, amelyben a társadalom által elvárt beszédnormáknak megfelelően gyakorolhatnak a tanulók, tapasztalatokat szerezhetnek a kommunikációs feladatok megoldásában. Külön figyelmet érdemel az alsó tagozaton: a köszönés, a kérés, a tudakozódásnak megfelelő kommunikáció, a segítségkérés, a probléma, a szükséglet megfogalmazása, az önkifejezés technikáinak elsajátíttatása. A mondatokban történő megnyilatkozás különféle kommunikációs helyzetekben. 2., Felső tagozat: az ötödik évfolyamtól a nyolcadik évfolyam végéig

A felső tagozatban előtérbe kerül a mondanivaló értelmes, az összefüggésnek megfelelő bemutatása, a társas kapcsolatban a kapcsolatfelvétel és fenntartás. A konfliktuskezelés kulturált technikáinak alkalmazása. A tanulók megtanítása az írásbeli kifejezés különféle formáira, az önéletrajzírásra, kérvények, nyomtatványok kitöltésére. Ezen tevékenységekhez megfelelő mintákat, technikákat kell adni a tanulóknak. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy véleményükkel, írásaikkal a nyilvánosság előtt is megjelenhessenek a diákújságban, a faliújságok, tablók készítésében, a diákfórumokon, nyilvános szerepléseken felszólalásaikkal, előadással, színjátszással, drámajátékkal. Terápiás céllal és jelleggel sok szituációt éljenek meg tanulóink, amelyben valamennyi korosztály gyakorolhatja a metakommunikáció alkalmazását – a tekintetet, a testtartást, a hanghordozást, a mozgástért, a testi távolságtartást – különböző kommunikációs színtereken. Tevékenységeik, ismereteik tartalmazzák a tömegkommunikációs eszközök ésszerű, helyes használatát, a mérlegelést, a válogatást, szelektálást. Történjen ez a szülők bevonásával, szemlélet formálásával. Meg kell teremtenünk annak a lehetőségét, hogy tanulóink a legkorszerűbb infokommunikációs eszközök használatát is megismerjék.

10.7. A közösségfejlesztés A jó közösség kialakítása nevelési cél, és egyben eszköze, módszere, formája a személyiség minden oldalú fejlesztésének. A közösségi nevelésnek az iskolai és családi nevelés részeként kell megvalósulnia. Napjainkban felértékelődik a közösség szerepe a társadalmi elvárások tekintetében. A közösségi magatartás formálása szempontjából fontos a morális magatartás és tevékenységformák gyakorlásán alapuló hatás-együttesek alkalmazása. Közösségfejlesztésünk elvei:  a pozitívumokra való támaszkodás,  a gyerekek helyzetének, állapotának, értelmi képességének, fejlettségének figyelembe vétele,  az egységes nevelési ráhatás érvényesítése,  azonos és életszerű követelmények támasztása,  a tervszerűség és céltudatosság elve,  a nevelői irányítás indirekt, közvetett jellege,  egységes, egymásra épülő szokásrend kialakítása,  a közösség kialakítás folyamatában a tanulói önállóság fejlesztése.


28

A közösségfejlesztésünk fő feladatai:  a szokások kialakítása terén egységes nevelői ráhatás és követelménytámasztás,  a kölcsönös segítségadás,  mintaközvetítés példaadással,  meggyőződés formálása beszélgetéssel, felvilágosítással,  harmonikus gyermek és felnőtt kapcsolatok kialakítása, megtartása,  harmonikus társas kapcsolatok kialakításához szükséges tulajdonságok fejlesztése,  iskolán kívüli kötődések figyelemmel kísérése,  a gyermekek felkészítése és megtanítása a kultúrált elutasító magatartási mintákra, a rossz és káros hatások felismerésére és elutasítására pl.: dohányzás, alkohol, drog. A közösségfejlesztésünk színterei: 

Osztálykereteken belül, tanórákon A közösségfejlesztésben, a csoportban tanító összes pedagógusnak nagy szerepe van.



Osztályfőnöki órán A közösség kialakításában a legfontosabb szerepet az osztályfőnök tölti be, alakítja, fejleszti a gyermekközösséget. Formálja a személyiséget a közösségben, épít a tanulói öntevékenységre.



Napközis foglalkozásokon A napközi otthoni tevékenységeknek kiemelt szerepe van a gyermekek egyéni, közösségi és harmonikus személyiségfejlesztésében. A tanulás, a kulturális, a manuális, a sport- és játékfoglalkozások, a közösen végzett tevékenységek erősítik a közösséghez való tartozást. A személyiség fejlesztését szolgálják a színház, mozi, könyvtári programok, múzeumlátogatások és kirándulások.



Diákönkormányzat keretei között Az életkori sajátosságokat figyelembe véve iskolánkban a 4. évfolyamtól 8. évfolyammal bezárólag vesznek részt tanulóink tevőlegesen a DÖK működésében. Az önálló tervezés, szervezés és véleménynyilvánítás formáival, valamint a demokratikusan működő társadalomban való tájékozódás alapjaival ismerkedhetnek meg és szerezhetnek jártasságot saját ügyeik és szabadidős programok szervezése során, a jogok és kötelességek ismeretében.



Osztálykirándulásokon, táborozásokon Az egyén és a közösség fejlesztésének fontos színterei ezek, ahol a kultúrált viselkedés és együttélés szabályainak megtanítása a szabadidő hasznos eltöltése során valósul meg. Napközis táborokat a nyári szünetben a többi kerületi iskolával közösen veszik igénybe tanulóink. Minden évben tábort működtetünk Soltvadkerten is.



Rendezvények, ünnepségek közösségteremtő jelentőséggel bírnak, mint például:  az együttes élmény,  a minta adása,  a kultúra közvetítése. Az intézmény egészét átfogó rendezvények és ünnepek. Nemzeti örökségünk megemlékezései és ünnepei:  Március 15.  Október 6. /Aradi vértanúk napja/  Emlékezés október 23-ára Tantárgyakhoz kötődő hagyományok:  Komplex Tanulmányi Verseny


29      

Koncz Dezső Tanulmányi Verseny Kulturális Szemle Sportversenyek Rajzversenyek Szavalóversenyek Környezetvédelmi vetélkedők

Rendezvényi hagyományok:  Ballagás  Farsang  Föld Napja  Kihívás Napja  Gyermeknap  Kirándulások, táborok Iskolai ünnepélyek:  Benedek Elek Nap  Tanévnyitó és tanévzáró  Mikulás-nap és gyermekkarácsony  Anyák napja

10.8. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Feladatunk a társadalom által elvárt norma- és szokásrendszerek megismertetése, elfogadtatása a gyerekekkel. A különböző életkori sajátosságok meghatározzák azokat a tevékenységeket, módszereket, melyekkel a tanulók beilleszkedését az adott csoportban elősegíthetjük. Az elsősöket és az újonnan érkezőket szeretetteljes, barátságos légkörben fogadjuk. Fontos az iskolába kerülő tanulóink sikeres beilleszkedése, új személyi kötődések kialakítása. Ennek érdekében fejlesztjük:  a konfliktuskezelő képességüket,  az alkalmazkodó képességüket,  az aktivitásukat,  a hierarchia-, és monotónia tűrésüket,  a kommunikációs készségüket,  az önfegyelmüket,  a munkakultúrájukat. A tanórán és a tanórán kívüli tevékenységek minden területén törekszünk ennek megvalósítására. A magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek számára iskolánk biztosítja az egészséges lelki fejlődéshez szükséges feltételeket: a pozitív érzelmi és intellektuális élményeket, kapcsolatokat. Ennek érdekében feladatunk:  a belső motiváltság felkeltése,  a szabályok alkotása és azok betartatása a gyermekekkel, diákjaink bevonása az őket érintő döntésekbe,  a kommunikáció, az érzelmi kapcsolatok támogatása,  a konfliktusok és a mentálhigiénés problémák kezelése,  a túlterhelés megelőzése, a teljesítmény, követelmények, elvárások területén,  a stressz hatások csökkentése, a stresszek elviselésének fejlesztése.


30 A tanárok és a diákok közötti barátságos viszony kialakítására törekszünk annak érdekében, hogy a gyermek a problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal forduljon tanáraihoz. A magatartásában, viselkedésében problémás gyermekek társadalmi beilleszkedéséhez nyújt segítséget iskolánk gyermekvédelmi felelőse.

10.9. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatása Iskolánkban az egyéni képességekhez igazodó, az egyéni fejlesztési tervek alapján történő speciális készség- és képességfejlesztés kiemelt jelentőségű. Legnagyobb figyelmet erre az alapozás éveiben fordítunk. A fejlesztés során figyelembe vesszük tanulóink sérüléséből eredő jellegzetes különbségeit, speciális szükségleteit és egyéni teherbíró képességét. Az egyénre szabott nevelés – differenciált tartalmakban, a sérülés jellegéhez igazodó módszerek, terápiás eljárások alkalmazásában – a tanórákon, valamint tanórákon kívül az egyéni és kiscsoportos habilitációs/rehabilitációs és fejlesztő órákon valósul meg. A fejlesztés egyéni fejlesztési tervek alapján történik. A tervkészítés a szakértői bizottság fejlesztésre irányuló javaslatainak figyelembe vételével, valamint részletes pedagógiai diagnosztikus vizsgálatokon alapul. A pedagógiai diagnosztikus mérések szempontjai a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók vizsgálatára irányulnak. A fejlesztés célja a személyiség biztonságérzetének megteremtésével annyi, és olyan jellegű tevékenység biztosítása, amennyi a gyermek adott fejlettségi fokán szükséges ahhoz, hogy valamely ismeret, képesség biztos készséggé váljon nála. Saját lehetőségeinek megfelelő, optimális szintre hozása. A fejlesztés feladata a sérült funkciók korrigálása és a hiányzó funkciók kompenzálása. A fejlesztés területei:        

motoros és orientációs képességek (izomtónus, egyensúlytartás, nagy- és finommozgás, mozgáskoordináció, dominancia, cselekvés- és irányítástervezés, térbeli- időbeli tájékozódás), kognitív képességek (észlelési folyamatok, figyelem, emlékezet, koncentráció), diszlexia prevenció és reedukáció, a matematika tanulás zavarainak fejlesztése, a beszéd alaki és tartalmi részének fejlesztése (tiszta beszéd, helyes nyelvi rendszer), grafomotoros képességek fejlesztése, rendszerezési képességek fejlesztése, az értelmileg akadályozott tanulóink készség- és képességfejlesztése.

A fejlesztéshez a következő módszereket, fejlesztő eljárásokat alkalmazzuk:             

Alapozó terápia (Delacato) motoros és orientációs képességek fejlesztésére, komplex fejlesztő program (Porkolábné dr. Balogh Katalin) a kognitív képességek fejlesztésére, Ayres – szenzomotoros integrációs terápia Sindelar program a részképesség gyengeségek terápiájához, Frostig terápia a vizuális percepció fejlesztésére, kiscsoportos személyiségfejlesztő tréning, művészeti terápia, Meixner-féle diszlexia prevenció, diszlexia reedukáció, diszkalkulia terápia, anyanyelvi-zenei nevelés a grafomotoros képességek és a helyesírás fejlesztésére Gósy-féle beszédészlelés és beszédértés fejlesztése, Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT)


31 

logopédiai terápiák: pöszeség, megkésett beszédfejlesztés, diszfázia, dadogás

A korrektív célú fejlesztés folytatódik a felső tagozaton a megelőző évekre alapozva. A fejlesztésnek itt fokozottabban kell szolgálnia:       

a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelem fejlesztését, a tudatos magatartás kialakítását, a céltudatos feladat és munkavégzést, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítását, a lényeges ismeretek kiemelésére való képesség fejlesztését, az információhordozók használatának megismerését (könyvtár, számítógép).

A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok-okozati összefüggések keresése a rendszerezési, a kommunikációs képesség fejlesztése. Az időben való tájékozódó képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, kortárs csoportokba történő visszavezetésre, beilleszkedésre. Követelményei: rendelkezzenek tanulóink az alapvető kultúrtechnikák tanulásához szükséges pszichikus működéssel, szociális érettséggel. Értékelése: szakaszos, diagnosztizáló értékelés év elején, félévkor és év végén. A tanuló felé folyamatos szóbeli, pozitív megerősítés, illetve félévkor és tanév végén szöveges értékelés. A megvalósításhoz felkészült szakemberekre, a speciális szükségletet szolgáló eszközrendszerekre, valamint megfelelő nagyságú és berendezésű termekre van szükség.

10. 10 A tehetség és a képesség kibontakozását segítő tevékenység Célunk: Tanulóinknak lehetőséget biztosítsunk a képességeik maximális kibontakoztatására. A tehetségfeltárással, kiválasztással minél korábban megkezdhessük a tehetségfejlesztő munkánkat, hogy tanulóink társadalmunk aktív és alkotó tagjai lehessenek. Képesség: Velünk született adottságok meghatározott feltételek mellett – tanulás, gyakorlás útján – képességgé válik. Tehetség: A képességek, hajlamok sajátos integrációja, amely „átlag feletti” teljesítményt tesz lehetővé. A tehetség felismerésében és kibontakoztatásában döntő szerepe van a pedagógusnak, ugyanakkor a szülő megfigyelései, észrevételei is fontosak. A tehetséggondozás egyik formája a differenciált tanulásszervezés, melynek során figyelembe vesszük tanulóink képességeit, érdeklődését és teljesítményét. Tanulóinknak ezzel lehetőséget biztosítunk, hogy egyéni képességeinek megfelelően érjék el a tantervi követelmények teljesítését. A differenciált tanulásszervezés során a tananyagot kisebb egységekre, témákra bontjuk fel. A megvalósítás feltételei:    

A tanulási folyamat előkészítése, tervezése, melynek során a tanulók képességei és az elsajátítandó ismeretek a mérvadók. A tanítás tartalmát a tanulók aktuális fejlettségi állapotának, teljesítményének figyelembe vételével kell megtervezni. Számításba kell venni a gyermek szociális készségeit. Biztosítani kell a megfelelő tárgyi feltételeket.


32 

Az egyes munkaformákat (frontális, egyéni, páros, csoportos) változatosan kell alkalmaznunk.

Tehetséggondozó munkánkban a következő tevékenységeket alkalmazzuk még :      

Több évfolyamon keresztül történő informatikai oktatás Egyéni, személyre szóló külön foglalkozások Szabadidős foglalkozásokon (napközis) külön feladatvégzés az alkotóképesség, kreativitás kifejlődése érdekében Tanórán kívül választható nyelvtanulás lehetősége (angol, német) Személyiségfejlesztő tréning pozitív attitüdök erősítése érdekében (iskolapszichológus) Tanórán kívüli programok széles körű rendszerének biztosítása

Ezek a következők:       

változatos szakkörök (énekkar, számítástechnika, művészeti, kerámia, dob); vonzó szabadidős tevékenységek (játszóház, Ki-Mit-Tud?, Szülő Gála); sportkörök gazdag választéka (atlétika, foci, kosárlabda, speedminton, korfball); iskola hagyományos programjain való részvétel (szavalóverseny, történelmi játszóház); kerületi és magasabb szintű (fővárosi) versenyeken való részvétel (Komplex Tanulmányi Verseny, Kulturális Seregszemle); a könyvtár és az informatikai terem használata.

10.11. Kulcskompetenciák, mint a fejlesztés területei A fejlesztés egyik célja a kompetencia alapú oktatás elterjesztése közoktatásunkban. A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek, azok alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, amely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, a befogadó személet kialakítása és folyamatos fenntartása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. A magyar közoktatás alapdokumentumaira és az Európai Bizottság egész életen át tartó tanulást megalapozó, kulcskompetenciákkal foglalkozó munkabizottságának dokumentumaira alapozva a programfejlesztés – az NFT keretében – az alábbi területeken indult el:

      

óvodai nevelés, szövegértés-szövegalkotás, matematikai-logikai kompetencia, idegen nyelvi kompetenciák, szociális, életviteli és környezeti kompetenciák, életpálya-építési kompetencia, infokommunikációs technológiák.

Mindegyik területen kiemelt hangsúlyt kapnak azok a tartalom független kompetenciák, amelyek nem köthetők tudományágakhoz, tantárgyakhoz, műveltségi területekhez. Ilyenek például a tanulás tanulása, az együttműködés képessége, a problémamegoldó képesség, a kreativitás és motiváció stb. Intézményünk pedagógusai fontos feladatnak tekintik a személyiségfejlesztéshez és az ismeretszerzéshez szükséges alapvető kompetenciák fejlesztését. Előtérbe helyezzük a tevékenységközpontú pedagógiai módszereket, a kooperatív technikákat. Segítjük a


33 személyiségfejlesztés szempontjából törésmentes óvoda-iskola, alsó-felső tagozat közötti átmenet megvalósulását. A HEFOP 2.1.6. uniós projekt keretében az óvodai csoportunkban bevezettük az ajánlott csomagból a speciális csoportunkban megvalósítható területeket, és kerületi szinten megismertettük az inkluzív pedagógiai környezet kialakításának feltételeit, és folyamatosan segítjük ennek beépítését az intézmények mindennapi pedagógiai működésébe. Ebben meghatározó szerepe van az utazó gyógypedagógusi hálózatunknak.

10.12. Új tevékenységközpontú pedagógiai módszerek bevezetése 

A projektpedagógia bevezetése helyi tantervünkbe

1. A projektmódszer bemutatása A projekt olyan kollektív tevékenységek folyamata, amely egyedi és előre meghatározott eredményt és hatást hoz létre. Az oktatási projektek amellett, hogy minden esetben pedagógiai célokat is megvalósítanak, egyersmind egyéni és kooperatív személyiségfejlesztési célokat is szolgálnak. A projektoktatás a megismerés fő forrásává a gyerek tapasztalatát, érdeklődését, tevékenységét teszi. Nem a pedagógus adja át, tölti be a tanulók fejébe az ismereteket, hanem a tanulók saját maguk szerzik meg azokat különböző tevékenységek során. A tanítás helyett tehát előtérbe kerül a tanulás, az ismeretátadás helyett az ismeretszerzés, az egyéni munka helyett, ill. amellett a csoportos tevékenység. A pedagógiai projekt leggyakrabban egy téma, egy ötlet köré szerveződik, amely jól behatárolt tantárgyi, vagy még inkább tantárgyközi jegyeket mutat. Mivel iskolánk valamennyi tanulója enyhébb vagy súlyosabb tanulási nehézséggel küzd, olyan tanulásszervezési módot kell használnunk, mely az elvont, nehezen értelmezhető ismeretek helyett a konkrét tevékenységet állítja középpontjába. Nem maga a tanulási folyamat, hanem valamilyen konkrét produktum elkészítése a cél, a tanulás mintegy „mellékterméke” a produktum létrehozására irányuló tevékenységnek.

2.A projektmódszer pozitívumainak bemutatása A tanulóknak:  A gyermekek passzív befogadó szerep helyett aktív kezdeményező szerephez jutnak  A téma kiválasztásánál figyelembe lehet venni saját érdeklődésüket és igényeiket, ezáltal a tevékenység erős motivációval bír  Nagyfokú tanulói önállóságot tesz lehetővé, módot ad az ismeretek integrálására, az iskolán kívüli világ megismerésére  A csoportmunka során a tagokban tudatosul a csoport és az egyéni érdek egybeesése; az azonos cél elérésének tudata biztosítja a magas fokú szocializációt  Bár a feladat elvégzése közös, a siker megélése egyéni. A projektoktatás egyik fontos pillanata a produktummal a nyilvánosság elé lépni. Az osztálytársak, a tanárok által történő megmérettetés, a dicséretek begyűjtésének lehetősége az önbizalom és magabiztosság növelésének forrása.  Fejleszti a tanulók kreativitását  Ki-ki magának választhat testhez álló feladatot a közös vállalkozásban, így mindenki egyéni képességeinek megfelelő szinten tud részt venni, miközben felfedezheti saját erősségeit.  A tanulók szociális képességein túl (pl. együttműködés, konfliktuskezelés, érdekérvényesítés) személyes kompetenciák (pl. internetes böngésző készség, önértékelés) is fejlődnek  Konkrét, a gyakorlati életben hasznosítható tudás elsajátítása történik


34 A tanároknak: 

Mivel egy-egy projekt témája tantárgyközi jegyeket mutat, így a megvalósítás során elkerülhetetlen, hogy a tanárok célorientált szakmai kommunikációt folytassanak egymással A pedagógusok rendszeres találkozásai szakmai fejlesztést valósítanak meg az intézményen belül A tantestületben erősödik az összetartás Az együttműködő tanárok pozitív példaként szolgálnak a gyerekeknek A tanárok közti együttműködés megalapozza az iskolák közötti (nemzetközi) együttműködési projektekben való közreműködés belső struktúráit

   

3. A projektpedagógia bevezetésének feltételei A módszer megismertetésének és bevezetésének érdekében továbbképzést szerveztünk, melyre több kollégánk is jelentkezett. Tanáraink közül egyre többen érzik, hogy a hagyományos gyógypedagógiai módszerek mellett teret kell engedni olyan pedagógiai tevékenységi formáknak is, melyek egy teljesen új tanár-diák viszony létrejöttét feltételezik. Ebben a demokratikus légkörben fontos, hogy a pedagógusok képesek legyenek a diákoknak átengedni bizonyos döntéseket anélkül, hogy ez csorbítaná tanári tekintélyüket, vagy rontaná a tanítás-tanulás hatékonyságát. A már említett tantárgyköziség igényli az eddig megszokott tantervi keretek megbontását. Egy-egy projekt megtervezése során már év elején a pedagógusoknak alkalmazkodniuk kell egymás igényeihez. Szintén el kell fogadni azt is, hogy a projektek létrehozása gyakran felboríthatja a szigorú órarendi és osztálykereteket. Helyi pedagógiai tantervünkbe a módszer bevezetésénél az a cél vezérelt, hogy sajátos nevelési igényű tanulóink a tanulást ne stresszként és sorozatos kudarcokkal való találkozásként, hanem igazi örömforrásként éljék meg. 

A kooperatív programban

tanulási

technikák

alkalmazásának

lehetőségei

a

pedagógiai

A hagyományos pedagógia kizárólag az agy bal féltekéjére alapoz. Fontos a bal féltekei gondolkodási képességek, valamint az olvasási, írási ás számtani képességek kibontakoztatása, de ugyanilyen fontos a jobb féltekei kreativitás fejlesztése is. A Kagan-féle kooperatív tanulás szemléleti módszereinek gyűjteménye fontos és használható rendszer. Olyan, amelyet Magyarország valamennyi iskolájában lehet alkalmazni a pedagógus igényessége és felkészültsége szerint. Nem kell hozzá új iskolát alapítani, nem kell hozzá külön eszközkészlet, s főként nincs anyagi vonzata. Elég egy igényes pedagógus, aki néhány hónapos intenzív felkészüléssel új távlatokat tud nyitni az osztályában, amely során megismerheti a tanulókat, humánus képességeiket fejlesztheti, kialakíthatja a segítő egymásrautaltságot, és növelheti a toleranciájukat. A kooperatív tanulás négy alapelve: 1. Párhuzamos (egyidejű) interakciók – a hatékony tanulás egyik előmozdítója, hogy tanulás közben a tanulók között egyidejű interakciók jönnek létre. 2. Építő egymásrautaltság – az egyének vagy az egyes csoportok fejlődése egymással szorosan összefügg, ha az egyik diák fejlődéséhez a másik diák fejlődése társul, ha az egyik csoport sikere egy másik csoport sikerétől függ. 3. Az egyéni felelősség – nagyban hozzájárul a kooperatív tanulási módszerek sikeréhez. 4. Egyéni részvétel – a diákok akkor tanulnak, ha interakcióba lépnek egymással és a tananyaggal. A módszer előnyei:  Szociális és érzelmi fejlődés: képesség társas kapcsolatokra, együttműködésre  Nő a gyerekek önbecsülése, javul az önkontroll képessége


35   

Fejlődnek a kognitív és az érzelmi igénybevételt kívánó szerepek vállalásához szükséges képességek Megnő a diákok által a feladatra fordított idő. Mindenki egyéni képességei szerint haladhat.

Csoportalakítás: irányított szempontja a heterogenitás.

vagy

véletlenszerű.

A

csoportok

összeállításának

leggyakoribb

Csoport szervezése: Cél, minden gyermeknek legyen feladata, mindenki aktívan vegyen részt. Megváltozik a pedagógus szerepe: céltudatosan segítő, szervező A kooperatív csoportokban tanuló diákok sokkal aktívabbak, nyitottabbak, önállóbbak s ezek a tulajdonságok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy tanulmányaikban sikeresebbek legyenek.

10.13. Az autizmussal élő gyermekek osztályban történő megsegítése

Az autizmus spektrumzavar fogalma „Az autizmus fejlődés neurológiai zavar, amely a központi idegrendszer stabil, stacioner sérült állapotának az eredménye, illetve a következményes, a viselkedés és fejlődés sajátosságai alapján meghatározható komplex viselkedéses szindróma. Az alapsérülés jelen tudásunk szerint végleges, kezeléssel nem befolyásolható.” (Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelvei) A fejlődési zavar organikus eredetű agyi fejlődési és működési zavar következménye, leginkább genetikai meghatározottságú. Elenyésző arányban, de az okok között szerepet játszhatnak környezeti faktorok is. A következményes klinikai kép célzott terápiával jól javítható. Az, hogy az érintettek milyen életminőséget érhetnek el, milyen mértékű lesz a szociális adaptációjuk, az attól függ, hogy mennyire súlyos az autizmusban való érintettségük, mikor kezdik el a terápiát, az milyen minőségű és milyen intenzitású. Az autizmussal élők többsége egész életen át tartó támogatásra szorul. Az alacsonyabb értelmi és nyelvi képességű egyének jellemzően nem képesek önálló életvitelre, folyamatos segítségre szorulnak. Az állapotuk még jó kompenzáció, és szociális adaptáció mellett is kihat az életminőségükre. A diagnózis alapjául a következő tünetek szolgálnak: Korai kezdet – az állapot nagy valószínűséggel veleszületett, de csak 1,5 éves kor után lehet értékelhető tüneteket találni. Három területen található minőségi károsodás: - a kölcsönösséget igénylő szociális interakciókban (pl.: kevéssé érdeklődő a környezetében lévő emberek iránt; sérült a kontextusnak megfelelő szemkontaktus használat stb.), - a kommunikációban (pl.: a beszédfejlődés késése, megakadása; nehézség a kölcsönös, beszélgetés felépítésében stb.), - a rugalmas viselkedésszervezés területén (pl.: jellegzetes érdeklődési kör; sztereotip, repetitív motoros manírok; szokatlan tárgyakhoz való ragaszkodás). (Balázs, 2000)

A viselkedéses kép hátterében bonyolult információfeldolgozási mechanizmusoknak a sérülése áll. A kommunikációs és szociális készségekben tapasztalható nehézségek hátterében a naiv tudatelméleti deficit hipotézis áll. A naiv tudatelmélet az a velünk született képesség, melynek segítségével képesek vagyunk magunknak és másoknak mentális állapotokat tulajdonítani, és ezekből következtetve bejósolni, és magyarázni a viselkedésüket. A rugalmas viselkedésszervezésben megjelenő nehézségeket a végrehajtó működési deficit elméletével magyarázzák. Ez egy olyan problémamegoldó rendszer, amely lehetővé teszi célvezérelt viselkedések kivitelezését.


36 Az autizmusban tapasztalható egyenetlen képességprofil-, vagy a kiemelkedő teljesítmény hátterében egy sajátos kognitív stílus feltételezhető. „A gyenge centrális koherencia hipotézis szerint az autizmussal élő emberek kevésbé képesek arra, hogy a környezettől függően jelentésbeli egésszé szervezzék a feléjük áramló információkat. Azokat csak összefüggéstelen halmazokként észlelik. (Frith, 1991) A hagyományos oktatási módszerek nem alkalmasak autizmussal élő gyermekek tanítására, ezért kifejlesztették számukra a „Strukturált Tanítás” oktatási stratégiát, ami megkönnyíti a környezetükben való funkcionálást. A strukturált tanítás a következőket foglalja magában: ● Az autizmussal élő személyek jellegzetes problémáit, készségeik szintjét, speciális érdeklődési területeiket, furcsaságaikat, lehetőségeiket stb. ● Az autizmussal élő személyek számára nélkülözhetetlen vizuális és vagy írásbeli információkat és külső támogatást. ● Olyan autizmus-specifikus módszereket, amelyek alkalmasak a tanításra, illetve a valós élethelyzetekben való támogatásra. (Pl. szociálisan elfogadható viselkedés támogatása.) ● Problémás viselkedések megelőzését, kezelését szolgáló stratégiákat. (Mesibov, Shea, Schopler, 2008) Az autizmus-spektrumzavarokhoz társuló egyéb problémák (értelmi sérülés, viselkedészavar stb.) nagyban befolyásolhatják az ellátási szükségletet, taníthatóságot és a gyermek jövőjére vonatkozó előrejelzéseket. (Irányelv, 2005) A fejlesztés során mindig az autizmus az elsődlegesen meghatározó tényező. Az autisztikus spektrumon elhelyezhető sokféle személyiségű és viselkedésű tanulókat a szociális viselkedésük alapján Lorna Wing négy típusba sorolta. Azt is megjegyezte, hogy a gyermekek a fejlődés során típust válthatnak, tehát ezeket nem szabad merev kategóriákként kezelni.

Izolált típus Társas kapcsolatokat nem kezdeményező, a kezdeményezést, társas helyzeteket kerülő, elutasító típus. Általában értelmi fogyatékos, gyakoriak a szenzoros ingerfeldolgozás zavarai is. Ez a legrosszabb prognózisú, legnehezebben tanítható alcsoport. Passzív típus Szociálisan nem kezdeményez, azonban a közeledést passzívan elfogadja, gyakran jól irányítható. A legjobban tanítható, legjobb prognózisú a későbbi beilleszkedés lehetősége szempontjából is. Az iskolában gyakran csak „jelen” van, a tananyagot nem követi, csak formálisan tanul, de ezt a passzivitása miatt nehéz észrevenni. Aktív, bizarr típus Szociálisan aktív. Viselkedése gyakran a helyzethez nem illő, szokatlan módon, esetleg sokat kezdeményező. Egyoldalú a kapcsolatteremtése, a partner személyiségét, szándékát nem veszi figyelembe. Merev, formális típus Leginkább a serdülő- és felnőttkorban kialakuló viselkedés, amelynek hátterében erős kompenzációs igyekezet áll. Általában a legjobb értelmű és beszédszintű autisztikus személyekben alakul ki. (Balázs, 2000) Az autizmussal élő gyermekek fejlesztése két formában valósul meg: speciális csoportban - egyéni és kiscsoportos formában-, valamint többségi iskolában (óvodában) integráltan.


37 A pedagóguslétszám a csoportlétszám függvénye. A pedagógusok létszámát az egyéni fejlesztési szükségletek, és az előforduló viselkedésproblémák súlyossága illetve gyakorisága is befolyásolhatja. Törekedni kell a csoport homogenitására. A fejlődési eltérések, a viselkedésproblémák további csoportbontást tehetnek indokolttá. Az autizmussal élő gyermekek integrációja csak akkor indokolt, ha az egyértelműen a javukat szolgálja, tudatosan tervezett és nem kényszermegoldásként alkalmazott. (Irányelv, 2005) Az integráció feltételei: Egyre gyakrabban merül fel az igény az autizmussal élő gyermekek esetében is az integrációra. A sikeres és biztonságos integráció feltételei (Balázs Anna, 2000.): ♦ A tanuló részéről: IQ 100 felett, VQ 85/90 felett, autisztikus fogyatékossága enyhe fokú, jól kompenzált, viselkedésproblémái minimálisak. ♦ A családtagok részéről egyértelmű szándék, szakemberekkel való szoros együttműködés, a gyermek támogatása. ♦ Az iskola részéről: Speciális módszertanban jártas pedagógus; jól előkészített, ütemezett fejlesztési terv; speciális eszközök, módszerek és környezet; együttműködés a családdal; a befogadó gyermekcsoport felkészítése, pozitív hozzáállása; szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás. ♦ Szakértői csoport, mely rendelkezésre áll a szülő felvilágosításában, a problémakezelésben, a fejlesztés irányának kijelölésében, követésében.

Szervezési feladatok, módszertani tanácsok: Az integrációt minden esetben egyénre szabottan kell megtervezni és véleményem szerint a „visszautat” is biztosítani kell sikertelenség esetére. Érzelmileg biztonságos, bejósolható környezetet kell teremteni, mert ahogy azt már korábban említettem csak korlátozottan képesek mások szándékait, érzéseit értelmezni, így kiszámítani azt, hogy mit hoz a következő pillanat. Az autizmussal élő gyermekekkel való foglalkozást megkönnyíthetik a következő szervezési feladatok: ♦ Strukturált oktatás-lehetőség szerint a tér strukturálása és minden esetben az idő struktúrája értendő ez alatt. A tér strukturálása segít az inger szelekcióban, az idő strukturálása, vagyis a napirend segít eligazodniuk abban, hogy mikor? mit? és hol? kell csinálniuk, és arra is válasz kell kapniuk, hogy meddig? kell azt csinálni. Így könnyebben fogadják a változásokat is. ♦ Megfelelő szintű vizuális támogatás. Ezzel konkréttá tehetőek elvont dolgok, a folyamatábrák megkönnyítik a célvezérelt viselkedést. ♦ A számítógép használatában többnyire sikeresek, hiszen a gép visszajelzései konkrétak, mindig ugyanolyanok, és nélkülözik a szociális közeget. ♦ Kerülni kell a többértelmű, elvont utasításokat, kifejezéseket. Személyre szabott, konkrét utasításokat kell megfogalmazni. ♦ A konkrét jutalmak motiváló hatásúak lehetnek, alku tárgyát is képezhetik.(A szociális jutalmakat nehezen értelmezik, így nem is jutalomértékűek.) ♦ Célszerű olyan eszközöket használni (pl. montesszori eszközök), amelyek lehetővé teszik az önellenőrzést is.


38 10.14. Uniós programok megvalósítása 10.14.1. HEFOP – 2.1.6/05/1. – 2005 – 08 – 0062/1.0 uniós projekt „ A sajátos nevelési igényű tanulók inklúzív nevelésének- oktatásának megvalósítása és fenntartása intézményi együttműködés keretében Zuglóban”       

Rendszeres team-megbeszélések Szülő-klub foglalkozások Lovas terápia 6 hó/tanítási év Ayres terápia folyamatosan Feladatbank fejlesztése folyamatosan Integrációs tábor minden nyáron 1 hét Honlap-fejlesztés, karbantartás, folyamatos PR tevékenység

A projekt megvalósulása nagymértékben elősegíti konzorciumi szinten, az együttnevelésben résztvevő és közvetve érintett szakemberek és partnerek körében:             

a befogadó pedagógiai környezet és megfelelő támogató szakmai háttér kialakítását, az inklúziót támogató jó gyakorlatok és tevékenységek elterjesztését, az attitűdváltást segítő programcsomagok kidolgozását, sikeres és hatékony beépülését a mindennapi pedagógiai gyakorlatba, a széleskörű kapcsolatrendszer és szolgáltatóhálózat kialakulását, a meglévő humán erőforrásokra támaszkodva, komplex pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatások nyújtását és bővítését, módszertani adatbank létrehozásával a differenciáló, a tanulók együttműködésére és eltérő képességeire építő tanulásszervezési eljárások alkalmazását, szakmai műhelyek megszervezését és működtetését, óvoda-iskola átmenet segítését, utazó szolgáltatások, szakkompetenciák elérhetőségét, pedagógushallgatók hospitálási és gyakorlatorientált tapasztalatszerzési lehetőségeinek bővítését, akkreditált és legitimált pedagógus-továbbképzések szervezését, megvalósítását, honlap üzemeltetését, szülői klubok működtetését, a szülők érzékenyítését az együttnevelésre.

Komplex szolgáltatások megjelenésével hozzájárul a sajátos nevelési igényű tanulók:  egyéni képességekhez igazodó, pedagógiai diagnosztikus méréseken alapuló, egyéni fejlesztési tervek alapján történő képesség-készség fejlesztéséhez,  esélyegyenlőségének növeléséhez,  iskolai kudarcok csökkentéséhez,  lemorzsolódás és idő előtti iskolaelhagyás kockázatának csökkentéséhez,  sikeres továbbtanulásukhoz,  hosszútávon a munkaerő-piaci esélyeik növeléséhez,  szocializációjukhoz, önálló életvitelük javításához. Több csatornás, működő kapcsolatrendszer kialakítása révén a projekt:  tudatosabb tervezést és hatékonyabb kommunikációt tesz lehetővé az intézmények és szakemberek között,  disszeminációval elősegíti az együttnevelés szélesebb körű és gyorsabb elterjedését,  lehetővé teszi, hogy a nyitott iskolák szervezeti és tartalmi kereteik átalakításával alkalmassá váljanak a kulcskompetenciák fejlesztésére,  hozzájárul a szülők aktívabb bevonásához  az élethosszig tartó tanulási modell elsajátításához.


39 A projekt során megvalósítjuk a pedagógusok képzését, továbbképzését az együttnevelés, a projektpedagógia, az Ayres szenzomotoros integrációs terápia, multimédiás programok alkalmazása, Mozgáskotta modell, BÉZS program, Németh mozgás modell területén. Szakmaközi hálózatot hozunk létre intézményi együttműködéssel, melynek színterei a teammegbeszélések és a szakmai műhelyek. Családi játszóházat és szülői klubokat, integrációs tábort működtetünk az inklúzív nevelési környezet kialakítása érdekében. Új terápiák (lovasterápia, Ayres-terápia, mozgásterápia), módszerek (Projekt módszer, BÉZS program, Németh mozgásmodell, Óvoda-iskola átmenet, Kompetencia alapú programcsomag adaptálása) és eszközök (feladatlapok, multimédiás programok, integrációt segítő fejlesztő eszközök, Ayresterápiás eszközök, mobil tanuló asztalok és székek) használatának bevezetése és elterjesztése a mindennapi pedagógiai gyakorlatban. Honlapot üzemeltetünk „Változz a világgal” néven az információcsere biztosítása érdekében. Az elért eredmények értékeléséhez és a minőség biztosításához mérés és értékelés végzése. A kialakult jó gyakorlatok és az elért eredmények terjesztése, disszemináció (könyv, kiadvány, konferencia). Projektmenedzsment biztosítja a projekt megvalósulását, konzorciumi ülések segítik a feladatok koordinálását.

10. 14.2. TÁMOP-3.1.5. Pedagógusok továbbképzése 10.14.3. TAMOP – 3.4.3-08/1- Tehetség pályázat Hosszútávú cél: Az eltérő szociális helyzetből, az intézmények közötti színvonaleltérésből fakadó esélykülönbségek mérséklése, a tehetséggondozási szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása Budapest Zuglóban. A tehetséges és a lemaradó tanulókkal való integrált foglalkozás a tehetség gondozás és a felzárkóztatás módszereivel. Közvetlen cél:  az iskolai tehetséggondozás feltételrendszerének fejlesztése,  a pedagógusok szakmai-módszertani felkészítése,  az iskolai tehetséggondozási tevékenységek és programok elterjesztése,  a konzorciumi intézményekben személyre szóló tehetséggondozást végző pedagógusok és a tehetséges fiatalok bekapcsolása az országos tehetségsegítő hálózatba. Számszerűsíthető eredmények:  Tehetséggondozással kapcsolatos képzésben részt vevő pedagógusok aránya a pályázó intézményekben foglalkoztatott pedagógusok létszámához képest a projekt befejezésekor 10%  Tehetséggondozással kapcsolatos képzést sikeresen befejező pedagógusok aránya 90%  Tehetséggondozó programban résztvevő diákok aránya projektidőszak alatt a pályázó intézményekben beiratkozott tanulók összlétszámához képest 5%  Projekt keretében kidolgozott egyéni fejlesztési programok száma 5 db  Iskolai tanulmányi versenyek, készség és képességfelmérést lehetővé tevő programok száma 2 db  Országos tehetségsegítő hálózatba közvetített pedagógusok aránya a pályázó intézményekben foglalkoztatott pedagógusok létszámához képest a projekt befejezésekor 5%  Országos tehetségsegítő hálózatba közvetített diákok aránya a pályázó intézményekben beiratkozott tanulók összlétszámához képest 1% Projekt tevékenységek 2009 II. félév

2010 I. félév II. félév

2011 I. félév II. félév


40 Tevékenység I. Nyitó konferencia Pedagógusok tehetséggondozással kapcsolatos továbbképzése (7 db) Fejlesztéshez feladat és adatbank készítése Projektmenedzsment Intézményi koordináció Országos tehetségsegítő hálózattal együttműködés Tevékenység II. Kommunikációs csatornák, intézményi honlapok fejlesztése Munkacsoportok kialakítása, működése Egyéni fejlesztési program megtervezése Értékelési eszközök, eljárások kialakítása, ütemezése Mérés: tehetségazonosítás diákok teljes körében Szülőklubok működtetése Az eszközigényes képzési programok megvalósításához eszközök beszerzése Tehetséggondozó tanórán kívüli foglalkozások Tehetséggondozásban résztvevő szakemberek tapasztalatcseréje Versenyek szervezése az intézményekben Rendezvény (óvodában 2 db, Zuglói Benedek Elek EGYMI –ben 1 db) „Zuglói Tehetségnap”, konzorciumi intézmények közötti verseny Bemutató foglalkozások, hospitálás Jó gyakorlatok kifejlesztése, program dokumentálása, közzététele Kiadvány készítése Hálózatfejlesztés a kerületben, szakmai bemutatók Tehetséggondozásban közreműködők értékelése Országos tehetségsegítő hálózatba pedagógusok közvetítése Országos tehetségsegítő hálózatba diákok közvetítése

X X

X

X X X

X X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X X X

X X X X X

Tevékenység III. Zárófesztivál- dráma szakkör bemutatója

X

Zárókonferencia

X


41 10. 14.4. TÁMOP-3.1.6. TÁMOP-3.1.6-11/3-2011-0004 Speciális eszközök használatát támogató szolgáltatások kialakítása, fejlesztése és nyújtása. A sérült gyermeket nevelő családok számára helyszíni tanácsadás, a fogyatékosság típusának és mértékének megfelelő egyéni szolgáltatási portfólió ajánlása a speciális eszközök és szolgáltatások igénybevételi lehetőségeiről, kapcsolódó eszközök beszerzése. A családok felkészítése a speciális eszközök használatának támogatására. Speciális eszközök és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások bemutatása, kölcsönzési protokoll kialakítása. Disszemináció, infokommunikációs akadálymentesítés, családközpontú kora gyermekkori fejlesztés kiépítése, szülői klub működtetése. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférését segítő speciális eszközök beszerzése, számukra kölcsönzési lehetőségek biztosítása. Együttműködések a régiós hálózattal, a kiemelt projekt kedvezményezettjével, az inklúzív nevelést megvalósító intézményekkel, szak- és szakmai szolgáltatás biztosítása. A projekt hosszú távú célja, hogy a konzorcium tagjai, az EGYMI-k a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat nevelő-oktató közoktatási intézmények számára nyújtott szolgáltatásainak széleskörű kiterjesztésével járuljanak hozzá a befogadó közoktatási rendszer megteremtéséhez, segítsék a befogadó szemlélet elterjesztését, járuljanak hozzá a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodásához szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló készségek és kompetenciák fejlesztéséhez, ezzel a foglalkoztatási helyzet javításához. Közvetlen célunk, hogy tovább építsük a helyi és területi igényeket figyelembe vevő megfelelő minőségű és mértékű kapacitással rendelkező, a gyakorlatban jól működő szolgáltatási rendszert. A kiépített szolgáltatások hatékonyan segítsék az együttnevelést támogató tevékenységek beépítését a mindennapi pedagógiai gyakorlatba, és lehetővé tegyék, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók a lakóhelyükhöz legközelebb kapják meg a különleges gondozási igényükből fakadó szolgáltatásokat. Célkitűzésünk, hogy a speciális eszközök beszerzésével és az eszközök alkalmazását segítő szolgáltatásbővítéssel a fogyatékossági típusoknak megfelelően biztosítsuk a sajátos neveléséi igényű gyermekek, tanulók egyenlő esélyű hozzáférését. Ennek érdekében a speciális eszközök beszerzését, kölcsönzési szolgáltatások kialakítását valósítjuk meg, és célirányos képzésekkel biztosítjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésében érintett személyek legyenek felkészültek ezeknek az eszközöknek a használatára, a kialakított kölcsönzési protokollok figyelembevételével. A projekt eredményeként létrejövő szolgáltatások a területen működő oktatási intézmények pedagógusainak és a szülőknek nyújt segítséget. Az együttműködő intézmények száma várhatóan megkétszereződik. A családközpontú szolgáltatások nyertesei a gyerekek lesznek. 2011 3.n.év

2012 4.n.é v

1.n.é v

2.n.é v

3.n.év

4.n.é v

1.n.év

2.n.é v

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X

X

X

X

X

X

Projektirányítás Projektmenedzsment működtetése Intézményi koordináció

Projekt szakmai megvalósítása Műhelymunka

X

Protokoll kidolgozás Ayres terápia nyújtása Szülő klub Beszélgetőkör Korai fejlesztés ambuláns formában Együttműködés kiemelt projekttel

X


3.n. év

42 Együttműködés kistérségi hálózattal Eszközkölcsönzés

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X

X

X

X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X X

Snoezelen terápia Komplex életmód terápia IKT eszközöket használó logopédiai terápiák Beszédindító/kommunikáto r eszközök használata Jó gyakorlatok fejlesztése Infokommunikációs akadálymentesítés

X

X

X

X

Képzések Ayres szenzomotoros terápia Pedagógusok felkészítése eszközhasználatra Szülők felkészítése eszközhasználatra Jó gyakorlatok átadása

Eszközök beszerzése Speciális kölcsönözhető eszköz beszerzések A szakmai fejlesztésekhez szükséges eszközök beszerzése

X

X

X

X

X

X

Disszemináció Konferencia A honlapon a szakmai anyagok és protokoll nyilvánosságra hozatala

X X

Számszerűsíthető eredmények

Mutató neve A speciális eszközök használatát támogató szolgáltatások száma A speciális eszközök kölcsönzésére kifejlesztett protokollok száma A speciális eszközök használatára felkészített felhasználók és szakmai közreműködők száma Kölcsönözhető korrektív, kompenzáló speciális eszközök száma

Típus (Kimenet/ eredmény) Eredmény Kimenet Eredmény Kimenet

Kölcsönözhető hely- és helyzetváltoztatáshoz szükséges eszközök száma Kölcsönözhető speciális fejlesztő eszközök száma Beszerzett speciális taneszközök száma

Kimenet

Kölcsönözhető speciális IKT eszközök száma Családközpontú, kora gyermekkori intervenciós tevékenységeket támogató szolgáltatások száma Családközpontú, kora gyermekkori

Kimenet

Kimenet Kimenet

Eredmény Eredmény

Mértékegység

Célérték a projekt végén

db

5

db

5

fő

35

db

4

db

1

db

7

db

15

db

6

db

3

fő

15


43 Mutató neve

Típus (Kimenet/ eredmény)

Mértékegység

Célérték a projekt végén

intervenciós tevékenységekbe bevont és felkészített szakemberek száma „Táguló világ”protokollja 1. Eszközkölcsönzési Szabályzat 

A fejlesztő eszközöket, játékokat a TÁMOP 3.1.6. pályázatban nyertes konzorciumi tagként szereztük be. A pályázati forrásból megvásárolt eszközök, játékok, berendezések ennek megfelelően a Zuglói Benedek Elek EGYMI és Nevelési Tanácsadó tulajdonában vannak. Elhelyezésüknek az intézmény telephelyein, illetve a terápiáknak helyszínt biztosító intézmények területén, zárható helyen kell történnie.



Az eszközök nyilvántartása külön jegyzékben történik, melynek vezetése a eszközkölcsönzést működtető kolléga (Hegedüs Andrea) feladata. Az eszközök külön jelölést kapnak, mely segíti a kölcsönzés nyomon követését.



A kölcsönzést igénybe venni kívánó szülőknek, pedagógusoknak első alkalommal egy Nyilatkozatot kell kitölteniük. Ez tartalmazza a szülő/pedagógus nevét, lakcímét, elérhetőségét, valamint az intézmény keretein belül foglalkoztatott, fejlesztett gyermekek nevét, életkorát.



A kölcsönző aláírásával igazolja, hogy elfogadja a kölcsönzési szabályokat.



A kölcsönzés ingyenes, azonban a kölcsönzött eszközök, játékok épségéért, hiánytalanságáért a kölcsönző teljes anyagi felelősséggel tartozik.



A szülők/pedagógusok kölcsönzési jegyet kapnak, melyen feltüntetjük az eszköz nevét, a kölcsönzés kezdetét és lejárati napját, az átadó gyógypedagógus és az átvevő szülő/pedagógus nevét, aláírását.



A kölcsönzési idő az eszköztől, az otthoni/iskolai gyakorlás, használat módjától függ, egyéni megbeszélés tárgyát képezi a gyógypedagógus pedagógus és a szülő/pedagógus között.



Az eszköz kiválasztása során a gyógypedagógus javaslatokat tesz a szülőknek/pedagógusoknak, amelyek figyelembe vétele segítheti a gyermek otthoni/iskolai gyakorlásának eredményesebbé válását.



Az otthoni/iskolai használatot, gyakorlást meg kell előznie az eszközzel történő ismerkedésnek, közös konzultációnak, mely során a gyógypedagógus megismerteti a megfelelő alkalmazási módokat a szülővel/pedagógusokkal. Kérjük, a javasolt használati módoktól ne térjenek el!



A szülőnek/pedagógusoknak az eszközhasználat, otthoni/iskolai gyakorlás során teljes körű felelősséget kell vállalnia annak használatáért, kimondottan az eszközt használók, gyermekek testi épségéért is (pl. figyelnie arra, hogy apró darabokat ne vegyen a szájába a gyerek).

2. Ambuláns ellátás protokoll A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek fejlesztése a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. A korai fejlesztésben való részvétel biztosítása a szülő számára nem kötelezettség, hanem jog. Életkori határa 0-3 éves kor, ami kitolható 5 éves korig, ha a gyermek otthon nevelkedik. Abban az esetben ugyanis, ha a gyermek már óvodába jár, a korai fejlesztés és gondozás, mint ellátási forma megszűnik, helyébe az - integrált vagy szegregált formában megvalósuló - óvodai nevelés lép. A korai ellátásba való bekapcsolódást az illetékes Tanulási Képességét Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapozza meg. A korai


44 fejlesztés megvalósítása több féle módon lehetséges. Intézményünkben az ambuláns ellátást biztosítjuk a gyermekek és szülei számára. A korai fejlesztés minimális heti óraszáma - a gyermek életkora és a foglalkoztatás formája alapján differenciáltan - heti kettő és hat óra között határozza meg a jogszabály. Ennél kevesebbet nem szabad nyújtani, a lehetőségek függvényében ennél több azonban természetesen nyújtható. Ennek megfelelően intézményünkben heti 2 órában biztosítjuk a fejlesztő foglalkozásokat a gyermekek részére. Az ellátás magába foglalja a különböző fejlődési területek - nagy és finommotorika, szociális, érzelmi terület, a gondolkodás, a beszéd, az önkiszolgálás – fejlesztését. Érzékszervi fogyatékosság esetén a sérült érzékszerv fejlesztését is jelenti. Nagyon fontos része ennek az ellátási formának a tanácsadás a szülők felé, a gyermek nevelésével, fejlődésével kapcsolatban. A fejlesztési tartalmakat a vizsgálatot végző szakértői bizottság szakvéleménye határozza meg. A foglalkozás lehet: 1.Egyéni, komplex gyógypedagógiai fejlesztés 2. Kiscsoportos (2-4 fő) fejlesztés A fejlesztést minél korábban el kell kezdeni, de minden esetben a szülő dönti el, hogy igénybe veszie a fejlesztést a gyermeke számára. A fejlesztés középpontjában a szülő – gyermek, anya – gyermek kapcsolatnak kell állnia A sérült gyermekekre jellemző, hogy fejlődési ütemük lelassult, motiválatlanok, érdeklődésük nehezen felkelthetők, figyelmük csapongó. A gyermek fejlődését kis lépésekben, változatos gyakorlást biztosítva, a funkciók tudatos egymásra építésével segítjük elő. A gyermek személyiségfejlődése szempontjából a legfontosabb tevékenység formára, a játékra és mozgásra építjük a gyógypedagógiai munkát A gyermek fejlődési profiljának ismeretében és a család igényeit figyelembe véve igyekszünk a lehető legtöbb és legmegfelelőbb segítséget nyújtani. Alapvető céljaink között szerepel, hogy a család számára lehetőleg az intézményen belül biztosítsunk minden olyan szolgáltatást, amelyre a gyermeknek szüksége van. Ennek formái: • Egyéni gyógypedagógiai fejlesztés, melynek során a gyógypedagógus a gyermek erősségeire alapozva segíti a megkésett területeken a fejlődést. Mivel a fejlesztés ambuláns rendszerben történik, a cél az, hogy a gyermek mindennapi, otthoni fejlesztéséhez mintát nyújtsunk, s azt a szülőkkel való konzultáció során a mindennapi élet helyzeteire vonatkoztassuk. Nagy hangsúlyt fektetünk a fejlesztésekhez kapcsolódó, szülővel folytatott beszélgetésekre. Ezek az otthoni helyzetek alapos elemzésére ép ítve, a gyermek és a vele együtt élő családtagok interakcióira, napi rutinjára vonatkozó tanácsadást, valamint a gyermek akadályozottságából, eltérő fejlődéséből fakadó nehézségek, problémák megoldásának közös keresését tartalmazzák. • Csoportos gyógypedagógiai fejlesztés: Bizonyos esetekben a hasonló típusú sérültséggel élő gyermekek számára csoportokat hozunk létre, hogy az itt zajló foglalkozások során a gyógypedagógiai segítségnyújtás mellett a gyermek számára közösséghez való hozzászoktatást, a szülők számára pedig a segítő sorstársi kapcsolatok kialakulását is előmozdítsuk.



Mozgásfejlesztés, amely a gyermek állapotának megfelelően lehet egyéni vagy csoportos szenzoros integrációs terápia. Az egyéni illetve csoportos foglalkozások kapcsán szintén lehetőség nyílik arra, hogy a fejlesztést végző szakember a szülőkkel az otthoni


6

45 gyakorlási lehetőségeket megbeszélje (megfelelő mozgástér biztosítása, fektetési és ültetési tanácsok, eszközbeszerzési javaslatok), valamint otthon végezhető gyakorlatokat tanácsoljon. 3. Szülőklub és beszélgető-kör protokollja

3.1.Általános szempontok A gyógypedagógiai munkánk fontos eleme az a kapcsolatrendszer, amiben dolgozunk. Bár hivatalosan a gyermek a kliensünk, de munkánk sikeressége nagymértékben függ attól, hogy a gyermekek szüleit mennyire tudunk bevonni a fejlesztő munkába, mennyire tudjuk az otthoni nevelési helyzetekben is megvalósítani az egyéni szükségletekhez igazodó nevelési légkört. Ezért gondoltuk szükségesnek annak kidolgozását, hogy a gyakorlati munkában létrejövő sajátos szülő – szakember kapcsolat alakítása, támogatása tudatosabbá válhasson. Ezenkívül fontosnak gondoltuk, hogy a szakemberek konkrét tudása segítségére legyen a szülőknek a felmerülő mindennapi nevelési kérdésekkel kapcsolatban. A gyógypedagógiai tanácsadás tulajdonképpen kezdettől jelen van a gyógypedagógiai munkában. A gyakorló szakember jogos igénye, hogy a fejlesztés mellett vállalkozhassunk a szülőkkel való beszélgetésre, tapasztalatcsere és pedagógiai tanácsadás céljából. Az eddig végezett fejlesztő munka mellett tehát egy másfajta, intervenciós tevékenység épül be a gyakorlatunkba. A nyíltan felvállalt tanácsadói szerepkör segítségével a naponta megjelenő dilemmákat tehetjük megérthetővé, elfogadhatóvá és kezelhetővé. Az effajta beavatkozás új lehetőség a gyógypedagógiai tevékenységünk keretein belül. Így szükség van arra, hogy e tevékenységnek jól látható határokat adjunk. A család mindig nehezen küzd meg a fogyatékos gyermek nevelése során felmerülő kérdésekkel, problémákkal, és a rájuk nehezedő emocionális, anyagi, fizikai teher, a rengeteg megválaszolatlan kérdés, a kétségek, az előttük álló nehézségek sora mintegy béklyó alá helyezik a családot. És a szülők fejében állandósulnak a démoni kérdések: „Mi a jó neki? Ártok neki vagy a javát szolgálom? Mit tegyek érte? Mit engedjek meg neki?”Ha a gyermek fejlődésbeli elmaradása nem jelentős, az idejében megkezdett terápiával jól kezelhető és kortársaihoz felzárkózik, a szülők akkor is a legjobbat akarják gyermeküknek, alaposan, körültekintően gondoskodnak testi és lelki szükségleteiről. Ha azonban a gyermek elmaradása ettől nagyobb, azzal az egész család élete és elképzelt jövőképe megváltozik, kétségbeejtően kiismerhetetlenné válik. Célunk egy olyan szülőcsoportos beszélgető klub kialakítása, ahol a családok szakemberek segítségével, útmutatásával kötetlen beszélgetés keretében egymásnak is tanácsot adva vagy tanácsot kérve beszélhetik meg kérdéseiket az adott témában. A klubösszejövetelek célja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő családok erkölcsi, pszichés és nevelési támogatást kapjanak. Konkrét tanácsokkal, ötletekkel, javaslatokkal, hasznos tippekkel vagy bevált gyakorlatokkal ismerkedhessenek meg, és ültethessék át saját életükbe. Célunk, hogy a klub résztvevői kötetlen, fesztelen beszélgetéssel, tapasztalatcserével megismerjék egymást, barátságok alakuljanak ki, erősödjön az összetartozás érzése, érezzék és lássák a szülők, hogy mások is küzdenek hasonló problémával, hogy nincsenek egyedül, hogy van kihez fordulni életük könnyebbé, kezelhetőbbé, élhetőbbé válása érdekében. A célcsoportot az intézményünkbe járó sajátos nevelési igényű teljes vagy részleges integrációban vagy ambuláns ellátásban részesülő gyermekek szülei képezik. A szülők részére két féle tanácsadást szervezünk, a korai fejlesztésben résztvevő gyermekek szülei számára a beszélgető kört, az óvodás és iskolás sajátos nevelési igényű gyermekek szülei számára szülőklubot. A felosztás alapját az életkorból adódó más-más jellegű tanácsadási szükségletek indokolják.


46 Havi rendszerességgel 4 szülőcsoportos beszélgetés megtartását tervezzük meghatározott tematika alapján. A foglalkozások 90 percesek, a beszélgetést egy szakember vezeti, irányítja. Fontos sajátosság a kötetlen, tapasztaltcserén alapuló beszélgetés, ahol a szülők megoszthatják egymással és a szakemberekkel problémáikat, kérdéseiket, tanácsokkal, tapasztalatokkal segíthetik egymást. A beszélgető-köröket/szülőklubokat hétköznap kora esti órákra tervezzük, hogy a szülők munka után részt tudjanak venni rajta. Ezekre az időpontokra gyermekfelügyeletet is biztosítunk a 0-10 éves sajátos nevelési igényű gyermekek és testvéreik számára, esélyt adva a család mindkét szülőjének a megjelenésre. Programzáró összejövetelen a szülőknek lehetősége lesz arra, hogy elmondhassák élményeiket, véleményüket a csoport működéséről, hogy érezték magukat, milyen érzésekkel jöttek a találkozókra és milyen érzésekkel távoztak. Ennek felmérése érdekében egy névtelen kérdőív kitöltésére is sor kerül, mintegy záró, összegző mérést végzünk, a tapasztalatok, élmények összegzésre kerülnek. Az előadásokon elhangzott ismereteket írásos formában is megjelentetjük. A sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő családok nehéz helyzetben vannak gyermekük nevelése során. A szülőcsoportos beszélgetésekkel arra törekszünk, hogy ezen problémák orvoslásában konkrét ismeretekkel, hasznos tanácsokkal lássuk el őket. Célunk egy jól működő, baráti, egymást támogató közösség létrehozása, ahol a résztvevők a hétköznapokban és a program lezárulta után is segítik egymást.

3.2.Beszélgető kör témái Tervezett témák, melyek a szülői felvetéseket figyelembe véve változhat:          

testvérféltékenység, otthoni környezet szerepe a gyermekek fejlődésében, alvási problémák, szobatisztaság, jutalmazás –büntetés, mozgás szerepe a fejlődésben, szülői bűntudat, napirend szerepe a gyermekek életében, szülői szerepek, szükségesek-e a korlátok a gyermekek nevelésében,

3.3. Szülőklub témái  óvodai, iskolai beilleszkedés kérdései  hogyan tudjuk segíteni gyermekünk fejlődését  önbizalom, pozitív énkép jelentősége  barátság  gyermekeink kompetenciájának erősítése  szülő, gyermek kapcsolat  serdülőkori problémák  tömegkommunikáció és a gyermek  megküzdési stratégiák  óvodai, iskolai problémák és azok kezelése

4. Műhelymunka protokoll


47 4.1.Általános szempontok Amikor gyermekeinket tanítjuk, neveljük, akkor olyan eszközökkel vesszük körül magunkat, amelyek segítenek a gyermeknek és nekünk is abban, hogy együttes munkánk eredményesebb legyen. Felvetődik a kérdés, hogy milyen eszközök a legszükségesebbek, milyen eszközök lehetnek munkánk eredményes támogatói? A választás és a kiválasztás nehéz, bonyolult munkáját szeretnénk megkönnyíteni azzal, hogy a szülőknek és a gyermekekkel foglalkozó pedagógusoknak bemutatjuk azokat az eszközöket és használati lehetőségeiket, amelyek a mai tudásunk szerint segítik a fejlődési nehézséget mutató gyermek fejlesztését. Ahhoz, hogy az eszközök segítségével történő ismeretszerzés és ismeretnyújtás jelentőségét a maga súlyában érzékelni tudjuk, tudnunk kell azt, hogy a fejődési késést, zavart mutatógyermekeknél kiemelt jelentőségű a különböző percepciós területek (látási, hallás, tapintási észleletek) és a mozgás jelentősége. Az érzékletek tudatosítása során segítjük az egynemű észlelési területekről beérkező ingerek feldolgozását és ezt követve a különböző ingerterületekről beérkező ingerek intermodális feldolgozását, amelyek alapját képezik a belső gondolati sémák tapasztalati kialakulásának, Az így kialakuló belső sémákhoz, gondolati képekhez tud a beszéd, mint szimbólum rendszer kapcsolódni, ami alapja a gondolkodási folyamatok további fejlődésének. Tehát akkor a legeredményesebb az ismeretszerzés, ha útja a látáson, a tapintáson, a halláson alapuló beszédészlelésen keresztül hat. A gyermek sokoldalú fejlődése és a társadalmi beilleszkedés szempontjából ez a legcélravezetőbb út. Az ismeretszerzéshez azonban nem elég az érzékelés, a megismert tények, gondolatok verbális megfogalmazása, mert az élményhez kötött tanulási tevékenység az, amelynek segítségével mélyebb nyomot hagyhatunk. Ennek jelentősége abban van, hogy a pszichikus lexikonban a külső hatások és a belsővé vált élmények szubjektív elrendezése jön létre. A közvetlen, és erős benyomások maradandó nyomot hagynak, melynek köszönhetően az érzékelés, a bevésés, a felidézés folyamatai tökéletesednek. Az eszközökkel való cselekvés során lelkileg átélt események történnek, amelyek támogatják a személyiség sokoldalú fejlődését is. Ezen folyamatok során a szerzett ismeretek kapcsolódása az előző ismeretekhez is jobb és könnyebb lesz. Az ember öt érzékszervvel születik, melyeken keresztül tapasztalatokat szerez és megismeri a körülötte lévő világot. A gyermekek minél több információt kapnak, annál pontosabb ismereteik lesznek, kialakulnak és fejlődnek készségeik, képességeik. A fejlődési nehézség, zavar miatt a különböző érzékszervekből érkező információ felvétel akadályozott. Amelynek következtében a vizuális, akusztikus, taktilis területek sajátságosan fejlődnek. Ennek következtében a gyerekeknek nehézségeik a megismerő funkciók fejlődésében, amely kedvező irányba módosítja a tanulási képességeik fejlődését. Eszköztárunkban azon eszközöket kívántuk összegyűjteni, amelyek a gyermekek testi, lelki és szellemi fejlesztéséhez komplex módon járulnak hozzá. Az eszközök sérülés specifikus használatának adaptálására műhelymunka keretében készítjük fel a szülőket és a pedagógusokat. 4.2.A projekt fejlesztési célkitűzései: 

 

Többoldalú intézményi, szakmai és szakmaközi együttműködéssel hozzájáruljon a befogadó közoktatási rendszer megvalósításához a sajátos nevelési igényű gyermekeket/tanulókat nevelő-oktató közoktatási intézmények fenntartóinak, vezetőinek, pedagógusainak, a gyermekek/tanulók szüleinek felkészítésével, akkreditált és legitimált képzések nyújtásával. Kialakítsa és segítse a jól működő szolgáltatási rendszer beépülését a mindennapi pedagógiai gyakorlatba, megteremtve ezzel az együttnevelés hatékony megvalósulását. Az inkluzív tanulási környezet kialakításával, valamint a kompetencia alapú oktatással hozzájárul minden egyes gyermek/tanuló egyéni képességeinek és adottságainak maximális kibontakoztatásához, sikeres iskolai előrehaladásukhoz, javítja a továbbtanulási és a munkaerő-piaci esélyeiket, elősegíti a társadalmi beilleszkedésüket, és csökkenti az oktatási esélyegyenlőtlenségeket.

4.3.Közvetlen célok Intézményközi hálózat kiépítése a régióban a Zuglói Benedek EGYMI vezetésével, mely alkalmas:


48     







a projektben közvetlenül és közvetve résztvevő intézményekben a differenciáló és integráló pedagógiai módszertani kultúra terjesztésére, a speciális eszközök használatára, egységes standardok alapján a pedagógiai szak –és szakmai szolgáltatások beépítésére a mindennapi pedagógiai gyakorlatba, a modell értékű, jó gyakorlatok átadására és a napi gyakorlatba való beépítésére, az információk megfelelő áramoltatására, mely által időben és minden érintetthez eljut az aktuális információ, az integráció valamennyi érintett résztvevőjének (fenntartók, intézményvezetők, pedagógusok, tanulók, szülők, egyéb szakemberek) felkészítésére akkreditált és legitimált képzések által a hatékony együttműködés és a szemléletváltás tekintetében, az együttműködési folyamatban, annak minden területén a minőségi munkavégzés mindennapi gyakorlására, szem előtt tartva a gyermek-centrikusságot és partnerközpontúságot, az inkluzív tanulási környezet kialakítására, a belső (az iskola épülete, helyiségei, termek berendezése, fejlesztő eszközök, taneszközök, szülőkkel való együttműködés) és külső (együttműködő partnerek) környezet figyelembe vételével, az intézményi dokumentumokba (alapító okirat, nevelési – és pedagógiai program, helyi tanterv, munkatervek, tanmenetek, továbbképzési terv, minőségirányítási program, esélyegyenlőségi program, SZMSZ…) való beépítésével, a pedagógusok felkészítésével a kompetencia alapú, differenciáló oktatás alkalmazására, az Educatio Kht. által nyújtott és egyéb szakmai anyagok megismertetésére és azok alkalmazására.

5. Műhelymunka bemutatása 5.1.Speciális taneszközök, speciális IKT eszközök bemutatása Intézményünkben integráltan tanuló, sajátos nevelési gyermekek közül legnagyobb arányban a beszédfogyatékossággal vagy specifikus ((diszlexia) és kevert (diszlexia, diszkalkulia) fejlődési zavarral diagnosztizált gyermekek habilitációs fejlesztése jelenik meg feladatként. Ezen gyermekeknél megfigyelhető, hogy az iskolai készségeket meghatározó bázisfunkciók fejlődése sajátosan alakul, így sok esetben nehézségekbe ütközik az olvasás, írás, számolás készségének kialakítása. Számukra specifikus terápiák használata szükséges ezen iskolai képességek kialakításához. A tanítás során az általános pedagógiai gyakorlatban használt módszerek mellett speciális Módszereket, eszközöket kell a pedagógusoknak beépíteni az órákba az ő részükre, mivel csak így biztosítható a készségek kialakítása. Fontos, hogy időben elnyújtva alkalmazzak az eszköz használatra Vonatkozó elvet. A haladás kis lépésekben történjen, a könnyebbtől haladjanak a nehezebb felé, A fokozatosság elvét mindig szem előtt tartva. A terápiás feladatok megvalósításához sok specifikus eszközre van szükségünkre, amelyek nélkül nem valósítható meg a fejlesztés. Az ismeretek bevésése is több időt követel meg a gyermekektől, ezért náluk több gyakorlásra van szükségük a biztos készség kialakításához. Sok esetben az iskolában nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű idő a gyakorlásra, így célszerű a szülőknek segíteni az otthoni gyakorláshoz milyen játékos formákat érdemes választani. Milyen eszközökkel tudják a gyermekek fejlesztését segíteni, szem előtt tartva, hogy ne „iskolás” helyzetbe kényszerítjük be újra a gyermekeket az otthoni gyakorlás során. Műhelymunka keretében pedagógus és szülő csoportok részére tartunk „workshop” -okat, ahol megismerhetik a gyermekek képességfejlődésének lépcsőfokait, az egyes szintekhez kapcsolódó fejlesztő feladatokat. A fejlesztő munkához alkalmazható eszközöket és az eszközök adaptálásának


49 lehetőségeit az otthoni nevelésbe és iskolai nevelésbe. A foglalkozások 90 percesek, külön kerülnek megrendezésre a szülők és a pedagógusok részére. 5.2.Speciális fejlesztő eszközök bemutatása A fejlesztő eszközök használata során, főként a pszichológiai és fejlődés neurológiai kutatások eredményeire támaszkodunk, ami azt jelenti, hogy az idegrendszer érési folyamatait követi nyomon, az egyes képességterületeken. Alkalmazása során fény derülhet arra, hogy a gyermek milyen stratégiával, milyen úton-módon képes a feladatok teljesítésére, s ez utalhat az idegrendszer működésének sajátos jellemzőire. Példának okáért, ha egy gyermeknél az olvasástanulás során a betűtévesztések gyakoriak, vagy a hangoztatás lassú és bizonytalan, akkor a játékeszköz idevonatkozó feladatai alapján következtethetünk arra, hogy az adott funkciót megalapozó idegrendszeri mechanizmusok miként is működnek. A pedagógus értelmezni tudja, mely gyermeknek miért jelent nehézséget bizonyos készség elsajátítása. Ennek fényében módosíthat a tanítás módszerein és stratégiáján egyes gyerekek esetében. Szükség szerint pedig fejlesztheti is az adott képességterületen a gyermeket az eszköz által. Ily módon nem csak fejlesztő, hanem korrekciós eszközként is használhatjuk az játékokat. Minden képességnek megvan a maga szenzitív periódusa, amikor is a gyermeknek meg kell kapnia a szükséges és sokszínű tapasztalást, illetve amikor is a gyermek igényli az adott képességet megmozgató játékokat, feladatokat. Az óvoda, iskola egyik legfontosabb feladata, hogy a tanítási folyamaton kívül kellő játéklehetőséget biztosítson az érés szempontjából éppen aktuális képességek, készségek gyakorlására. Mivel az iskola sokszor nem enged elegendő időt az egyes funkciók érésére, ezért szükséges adekvát fejlesztő játékokkal segíteni, facilitálni az alapvető funkciók érését. Az egyes részképesség fejlesztése érdekében könnyen alkalmazható játékeszközöket kínálnak, amelyekkel a gyermekek önállóan is játszhatnak. A játékhoz biztosítottak az önellenőrzés lehetőségei. Az óvónő, tanító, napközis nevelő tehát nyomon tudja követni, mely gyermek milyen eszközzel játszik szívesen és eredményesen, s ez elmélyült képet ad a gyermektanulási képességeiről. Műhelymunka keretében pedagógus és szülő csoportok részére tartunk „workshop”-okat, ahol megismerhetik a gyermekek képességfejlődésének lépcsőfokait, az egyes szintekhez kapcsolódó fejlesztő feladatokat. A fejlesztő munkához alkalmazható eszközöket és az eszközök adaptálásának lehetőségeit az otthoni nevelésbe és iskolai nevelésbe. A foglalkozások 90 percesek, külön kerülnek megrendezésre a szülők és a pedagógusok részére.

10.14.5. A TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0045 felkészítés intézményfejlesztési terve

Referencia-intézményi

működésre

való

1.Jó gyakorlatok rendszere 1.1.

Meglévő Jó Gyakorlatok



Az egyéni fejlesztési terv elkészítése és alkalmazása az integrált nevelés során



Mozgásfejlesztés az együttnevelés szolgálatában

1.2.Újak kifejlesztése 

IKT alkalmazása a mindennapi pedagógiai gyakorlatban



DIFER mérés alkalmazása a fejlesztő munka tervezéséhez



Integrációs tábor



ÖKO szakkör



Tánc beépítése a fejlesztő munkába


50 

Differenciáló pedagógiai módszerek alkalmazása tanórán



Pedagógiai művészeti terápiák alkalmazása a tanulásban akadályozott gyermekek fejlesztésében



Autizmus specifikus terápiák alkalmazása a mindennapi pedagógiai munkában (TEACCH, PECS)



Főiskolai hallgatók fogadásának protokollja

A kialakított Jó Gyakorlatok feltöltése az Educatió Kosárba. 2. Belső hálózatépítés 2.1.

Fejlesztő teamek kialakítása, mentor pedagógusok kijelölése, intézményi PR

munkacsoportok kialakítása 2.2. 2.3.

Tantestület tájékoztatása munkaértekezleten Szakmai műhelyfoglalkozások: Jó Gyakorlatok kifejlesztése, dokumentációjának elkészítése,

elégedettségmérés kidolgozása. 2.4.

Intézményen belüli elterjesztés – bemutató foglalkozások szervezése, workshopok,

konzultációk, PDCA ciklus alkalmazása 3. Külső hálózatépítés 3.1.

Lehetséges partnerintézmények felkutatása, tájékoztatása, (szóróanyag, e-mail), PR

tevékenység bevonásával hatékony kommunikáció elősegítése 3.2.

Intézménylátogatások szervezése: nyílt napok, bemutató órák, konzultációk

3.3.

Partnerkapcsolatok kiépítése kerületen belül, kívül, KMR-ben.

A partnereink implementációs folyamatának támogatása szakértővel

10.15. Gyermek- és ifjúságvédelem A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység áthatja az iskolai élet egészét. A nevelő - oktató munkánk mindennapjaiban, a gyermekkel töltött minden mozzanatban érvényesül azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, a rászorulók esetében védő-óvó intézkedéseket tegyen, fokozott figyelemmel kísérje a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek életét. A gyermek- és ifjúságvédelem fő feladata, hogy megelőzze, elhárítsa és enyhítse a gyermek egészséges testi és személyiségfejlődését gátló tényezőket. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka kiindulópontja a felderítés, az okok feltárása, kezelése. Fontos, hogy a felderítés után a jelzés időben kerüljön a megfelelő segítő szervezethez. A gyermek és ifjúságvédelemi tevékenység a gyermekek életkori szakaszai szerint eltérő. Alsó tagozat   



tanulók elemi szükségleteinek ellátása a családban (élelem, ruházat, tanszer, pihenés, stb.), a tanuló egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása és a testi épségének megóvása a családon belül és a családon kívül, a tanuló egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül, az iskolafogászati rendelésekkel, a szakorvosi ellátás (szemészet, fülészet, ortopédia, stb.) és segédeszköz hozzáférhetősége igény szerint, a tanuló intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása (ügyelet, étkezés, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, stb.) a tanuló igénye szerint,


51      

a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások (pénzbeli és természetbeni) felkutatása, információ nyújtása, a hozzájutás segítése, valamint tanácsadás, segítségnyújtás a kultúrált szabadidő eltöltéséhez, az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő rendezvényeken történő részvételhez, biztosítani a nyári napközis tábort, üdülést, ehhez anyagi támogatást keresni, a gyermekeket veszélyeztető helyzetben gyors és hatékony intézkedést tenni, folyamatosan ellenőrizni a tanulók eredményeit, a rendszeres iskolába járást, szükség esetén eljárást kezdeményezni, a szociális hátrányokkal küzdő gyermekeknek segítséget nyújtani a hátrányaik csökkentése érdekében, a szabályok, a normák elfogadása érdekében.

Felső tagozat        

a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését szolgáló családi minta, érzelmi kötődés, törődés figyelemmel kísérése, a tanuló kortárs csoporttal való kapcsolatának nyomon követése, a gyermek egészségére káros anyagok, szerek használatára, fejlődésére káros életmódra fokozott odafigyelés, prevenciós programok, a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók otthoni életformájának, és ellátásának nyomon követése és ellenőrzése, a rendszeres iskolába járás elérése, a tanulmányai befejezése, a pályaválasztás és beiskolázás érdekében, a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások (pénzbeli és természetbeni) felkutatása, információ nyújtása, a hozzájutás segítése, valamint tanácsadás, életkorának, fejlettségének megfelelő kulturális programokra mozgósítani, nyári napközis tábort, üdülést szervezni, ehhez anyagi támogatást keresni,  vakációs kínálatok, hasznos szünidei programok biztosítása (külső szervezetekkel együttműködve),  folyamatos, őszinte érzelmi kötődést biztosítani, amelyben problémáit nyíltan feltárhatja.

Alkalmazott módszerek:              

többszöri családlátogatás, nevelési segítség, tanácsadás, a gyermekek irányítása a Nevelési Tanácsadóba, a Családsegítő Szolgálat szolgáltatásainak igénybevételére javaslat, a Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásainak igénybevételére javaslat, javaslat a gyermek ideggondozói, gyermekpszichiátria vizsgálatra, segélykérelem kezdeményezése, illetve kérelem véleményezése, javaslat a gyermek védelembe vételére, kezdeményezés a gyermek gyermekvédelmi gondoskodásba vételére, a gyermek súlyos bántalmazása, abúzus gyanúja esetén rendőrségi feljelentés, fejlesztő csoport létrehozása, egyéni fejlesztés, az iskolai szociális munkás vezetésével egyéni és csoportos foglalkozások tartása tanulóknak és szülőknek, az iskolapszichológus vezetésével egyéni és csoportos foglalkozások tartása tanulóknak és szülőknek, prevenciós foglakozások az iskolai szociális munkás vezetésével (tanulók, szülők).

10.16. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánk minden tanulója iskolaotthonos ellátásban részesül, így egész napját az iskolában tölti. Tanulóink életében meghatározó szerepet tölt be az egész napos pedagógiai gondoskodás, ezzel a devianciára hajlamosító környezet hatását igyekszünk korrigálni.


52 A személyiség zavarok, tanulási nehézségek, a szociális környezethez való alkalmazkodási problémák gyógypedagógiai korrekciója a napközis foglalkozásoknak is fontos feladata. A gyermekek helyzetéből, családi hátteréből adódó szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek rendszere iskolánkban:       

    



a szociális hátrányok feltérképezése háttérvizsgálattal (az adatvédelmi törvény figyelembe vételével), a problémák feltárása és a stratégiák kidolgozása az egyéni megsegítésre, természetben nyújtott támogatás (ruha, élelmezés, könyv), táborozási és alapítványi támogatás, pszichés segítségnyújtás (nevelési tanácsok), egészségügyi gondoskodás, ügyelet biztosítása a tanítási szünetek idejére, valamint a tanítás kezdete és befejezését követően, napközis foglalkozás biztosítása valamennyi tanulónk számára, szabadidős programok biztosítása a gyermekek számára, szakkörök, sportkör működtetése igény és érdeklődés alapján, a kulturális hátrányok enyhítésére a tehetségesebb tanulók differenciált megsegítése, tájékoztató, felvilágosító prevenciós programok a drogmegelőzéssel, szenvedélybetegségekkel kapcsolatosan (a káros szerek ismerete, és elutasítása, a dohányzás és alkoholfogyasztás veszélyeinek megismertetése változatos módszerekkel és egészségügyi szakemberek közreműködésével is történik). a pályaválasztással kapcsolatos tevékenység:  önismereti képességek, pályaelképzelések folyamatos figyelemmel kísérése, elemzése,  választható szakmák megismertetése a tanulókkal és a szülőkkel,  látogatás a szakiskolákban, a gyakorlati képző helyeken,  egyéni segítségnyújtás a szakmaválasztásban,  pályaalkalmassági vizsgálatok, az egészségügyi szűrések megszervezése a szülők bevonásával,  a beiskolázási tennivalók elvégzése, a szülők rendszeres tájékoztatása.

10.17. A szülő, a tanuló, és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Iskolánkban a szülők nagy része - egy kérdőíves felmérés szerint - együttműködő. Az iskolától kapott segítséget elegendőnek tartják gyermekük neveléséhez. Jelenleg a törvényi szabályozáson túl, a kapcsolattartás lehetőségeit az SZMSZ és a házirend is tartalmazza. Kapcsolattartási formák: családlátogatások, fogadóórák, szülői értekezletek, szülői fórumok, szülőklub nyílt napok, nyílt órák, személyes beszélgetések tanácsadás a szülőknek életvitelükhöz, problémáik megoldásához, az iskolai védőnő, gyermekvédelmi felelős, szociális munkás, iskolapszichológus közreműködésével adják a lehetőséget arra, hogy a szülők és az iskola között állandó, rendszeres kapcsolat legyen.


53 Az SZMK megalakításával is az iskola és a szülői közösségek szervezeti együttműködése vált eredményesebbé. Az együttműködés további fejlesztése érdekében tervezzük ankétok rendezését, szülőkkel történő közös programok szervezését.

10.18. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések köre meghatározásának alapdokumentuma, 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet , a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet és a 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet. Az intézmény működéséhez alapvetően hozzátartoznak azon tárgyak és berendezések, amelyek a tanulási képességfejlesztéshez, a terápiákhoz, a személyiségfejlesztéshez, a tanulók biztonságához, egészséges környezetéhez szükségesek.

11. PEDAGÓGIAI SZAK- ÉS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSAINK 11.1. Pedagógiai szakszolgálat Alapító okiratunk értelmében ellátjuk:  a korai fejlesztést, gyógypedagógiai tanácsadást,  a fejlesztő felkészítést,  logopédiai szakszolgáltatást,  a gyógytestnevelést,  nevelési tanácsadást Az utazó szakember hálózat működtetését. 11.1. 2. A pedagógiai szakszolgálat célja     

a gyógypedagógiai tanácsadással segíteni a sajátos nevelési igényű tanulók szüleit (óvodás, iskolás), a tartós, súlyos tanulási nehézséget mutató tanulókat nevelő pedagógusoknak, szülőknek gyógypedagógiai tanácsadást nyújtani, segítséget adni, elősegíteni a differenciáló és integráló pedagógiai módszertani kultúra terjedését, a tanulók állapotához, szükségleteihez igazítottan nyújtani a sérülés-specifikus szolgáltatásokat, részt vállalni azon tanulók ellátásában, akik állapotuknál, helyzetüknél fogva nem tudnak részt venni a mindennapos oktatásban (képzési kötelezettek, magántanulók) – ezért fejlesztő felkészítésben, felzárkóztatásban és különféle terápiákban részesülnek, s ezen gyermekek szüleinek gyógypedagógiai tanácsadás nyújtása.

11.1.3. A célokból fakadó intézményi feladatok     

közreműködés az inkluzív pedagógiai környezeti feltételek megteremtésében, segítségnyújtás a befogadó intézményeknek az integrációs programok (folyamattervek) kidolgozásában, a módszertani kultúra megújulásában, kiteljesedésében, részvétel az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulók speciális szükségleteinek kielégítésében a tanórán, valamint a rehabilitációs foglalkozásokon (utazó gyógypedagógus), tanácsokkal, szakanyagokkal segíteni a befogadó iskolák pedagógusait, közreműködés a taneszköz választásban, a tanulásszervezésben,


54  

folyamatos kapcsolattartás a tanulók szüleivel, a Tanulási Képességeket vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, a Nevelési Tanácsadóval, terápiák, kezelések, tréningek, rehabilitációs célú eljárások biztosítása a logopédiai ellátásban, a gyógytestnevelésben, a fejlesztő felkészítésben.

11.1.4. Alkalmazott terápiák, eljárások és módszerek  Porkolábné-féle óvodai -és kisiskolás fejlesztő program a fejlesztés a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók fejlesztésére irányul, melyek a következők:  a látott, hallott, tapintott információk összekapcsolása,  a differenciált vizuális észlelés,  a hallott információk pontos észlelése és megkülönböztetése,  a koordinált mozgás,  a rövid idejű vizuális és verbális emlékezet,  a figyelemkoncentráció  Delacato-alapozó mozgásfejlesztés Mozgásos-érzékszervi-idegrendszer fejlesztő terápia. A fejlődés kezdeti lépcsőihez tér vissza, a fejlődéstani fázisokat újralépi, az egyes funkciókat megerősíti és szükség szerint új idegrendszeri kapcsolatokat épít ki. Megalapozza a gyermek fejlődésben elmaradt idegrendszerét és annak funkcióit, hogy ráépíthetők legyenek az ún. magasabb funkciók, mint pl. a beszéd, olvasás, írás. A terápiának fejlődéstani vezérvonala van, melyet a terápia során szigorúan be kell tartani:

      

nagymozgások, rugalmasság, egyensúly, mozgáskoordináció megalapozása, kifejlesztése és tökéletesítése, keresztgyakorlatok, finommotorika kialakítása és fejlesztése, dominancia megválasztása és megerősítése. A terápia során fejlődik a gyermek idegrendszere, ezáltal  mozgása ügyesebbé válik  írásképe javul  térben való tájékozódása javul  olvasás- és beszédkészsége javul  segít a figyelemzavar leküzdésében  önbizalmat épít  magabiztosabbá válik  Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT) Ez a terápia a fejlesztési és az edzéselmélet teljesítményfokozásra vonatkozó alapelveit egyesíti magába. Olyan alap modalitású ingerek bemenetét tervezi meg, melyek a felmérések, vizsgálatok és megfigyelések során éretlennek, hiányosnak és alulműködőnek bizonyultak. A biztos teljesítményjavulást a jól felmért, tudásszintre építő fejlesztő feladatok megtervezésével, majd ezen edzésterv által meghatározott ismétlés számmal történő végrehajtásával éri el. A fejlesztés során a tudatosan alkalmazott nevelői és irányítási hozzáállások érvényesülnek.

 Ayres - szenzoros integrációs terápia A tanulási zavarok kezelésére kidolgozott terápia, de jól használható a legkülönbözőbb gyermekkori fejlődési problémákban (figyelemzavar, hyperaktivitás, motoros fejlődési zavar, érzelmi zavarok, kötődési zavar, mutizmus, autizmus stb.) is.


55 A terápia elméleti hátterét az adja, hogy az idegrendszer érettsége, integratív funkciói az egyensúlyi és más érzékszervi ingerek adásával növelhető. A kisgyermek 1-10 éves korában szereti és keresi az olyan mozgásformákat, amelyek fokozott stimulálást jelentenek az egyensúlyi- kisagyi rendszernek (pl. hinta, hintaló, forgó, bicikli, stb.), de még a csecsemő is legjobban ringatással nyugtatható meg. Tehát a fejlődéshez szükségesek ezek az ingerek, amennyiben a fejlődés valamilyen ok miatt elakadt, ezek az ingerek nem jutnak el a megfelelő agyi területekre. A hiperaktív gyermek állandó mozgásban van, hogy idegrendszere megkapja azokat az egyensúlyi mozgásos ingereket, amelyek szükségesek a fejlődéshez. Tehát az egyik legkellemetlenebb tünetet öngyógyításként is felfoghatjuk. A terápia során a mozgás kivitelezése a terapeuta számára annyiban fontos, hogy megítélje, hogy a gyermek a változatos ingereket hogyan integrálja és hogyan szervezi a válaszreakcióit. A változatos érzékszervi és egyensúlyi ingerek adásával normalizálódik az egyensúlyi rendszer, leépülnek a primitív reflexek, a szemmozgások megfelelővé válnak, a test két oldalának integrációja jobban szerveződik, az idegrendszer integritása fokozódik. Ezenkívül a tapintási és egyensúlyi ingereknek tudatszintet befolyásoló hatása van, a billegő-mozgó világ előhívhat korai traumákat, fájdalomélményeket és lehetőség nyílik az újraszerveződésre. A terápia eszköztára: A teljesség igénye nélkül: a terápia kezdeti szakaszára függőháló, lengő nyújtó, gyűrű, gumikötél hinta, óriáslabda, füles labdák, henger, tér-hágcsó kötélből, fából, tornaszivacsok, (a későbbi szakaszára) gördeszkák, lejtő, egylábú szék, rácsos billenő, taposó pedál, doboz gólyaláb, függőbillenő hinta, parafa-lapok egyensúlyfejlesztéshez., rugós deszka, hullahopp karikák, gerenda, forgó-egyensúlyozó korong, spirál ruhahengerek, zsámoly, kétlábú mászó létra, bordásfalak, nagyméretű tükör, hegymászó kötelek karabinerrel, stb. használata jellemző.  Sindelar: óvodás és iskoláskorú gyermekek részképességeit vizsgáló és fejlesztő kognitív terápia a részképességek fejlesztését szolgáló kognitív terápia. A kognitív funkciókat gyakoroltatja az életkori sajátosságoknak megfelelően. Fokozatos felépítettségű, rugalmas, nyitott instrukciós rendszerű komplex program. A képességek minőségi elemzése által adja meg a gyermekek tanulási nehézségeire szabható fejlesztési stratégiát. A fejlesztés az ismeretszerzés legfontosabb területeire terjed ki:  vizuális és auditív differenciálás, alak-háttér tagolás, emlékezet,  intermodalitás,  szerialitás,  téri orientáció. Tanórákon, egyéni fejlesztő foglalkozásokon és rehabilitációs órákon alkalmazzák kollegáink ezt a módszert.  Frostig-terápia a vizuális percepciót vizsgáló és fejlesztő módszer a vizuális észlelést vizsgálja és fejleszti a következő öt területen:  szem-kéz koordináció,  alak-háttér észlelés,  alakállandóság,  térbeli helyzetek észlelése,  térbeli viszonyok észlelése. A vizuális percepció (észlelés) fejlődése jelentősen befolyásolja az olvasási, írási, számolási készségeket és nagy szerepe van a tanulási teljesítmények alakulásában. Ezért nagyon fontos, hogy a lehető leghamarabb ismerjük fel és fejlesszük a gyenge vizuális percepciót. A program eredményes alkalmazása előtt fontos előgyakorlatokat végezni, melyek a testkép, testfogalom, testséma fejlesztését szolgálják. Tanulóinknak még emellett is nagy nehézséget okoz az áttérés a háromdimenziós térből a kétdimenziós feladatlapokra, ezért a közeli környezet, a megfogható tér helyes észlelésére különös hangsúlyt kell fektetni.


56 Intézményünkben óvodás és alsó tagozatos korú gyermekeknél alkalmazzuk a terápiát. 

Logopédiai terápiák: pöszeség, dadogás, megkésett/akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés, diszfázia, diszlexia prevenció- és reedukáció (Meixner), diszgráfia (Meixner), diszkalkulia (Dékány).

 Grafomotoros fejlesztés – ritmikus írás gyakorlása A grafomotorosan éretlen gyermekeknél a kézfej, az ujjak mozgatásánál, valamint a beszédszervek irányítása terén is gátolt a finommozgás. A fejlesztés során az írás, vonalvezetés technikai kivitelezését kívánjuk megalapozni, fejleszteni a nagymozgások finomításából kiindulva. A fejlesztés szakaszai: manipulációs szakasz, íráselemek előkészítő szakasz, betűelemek írása. A grafomotoros fejlesztéshez kapcsoltan alkalmazzuk a ritmikus írás gyakorlását is, amely egy intermodális technika, vizuomotoros feladat, az auditív és vizuális kulcsokat a saját karmozdulatból indított és irányított mozgásba integrálja. Fejleszti: a téri irányok észlelését, az agyfélteke nyelvi területét, a szenzoros és vizuomotoros integrációt.  Beszédészlelés-beszédmegértés (Gósy) A terápia célja az elmaradott illetve a zavart beszédészlelés és beszédmegértés helyreállítása, az életkornak megfelelő működés kialakítása, a következményes problémák csökkentése, megszüntetése. A fejlesztést meghatározza:  a gyermek életkora, illetve, hogy óvodás vagy iskolás  beszédhiba fennáll -e, ha igen, milyen fajta és mértékű  a beszédészlelési és megértési zavar mértéke  a másodlagos tünetek, problémák jelenléte, mértéke (pl. helyesírásban, olvasásban jelentkező problémák)  a gyermek taníthatósága  a terápiát végző személye, és a terápia rendszeressége  a szülő hozzáállása, támogatása A fejlesztés célzott beszélgetésekkel és szóbeli feladatokkal történik, lehet akár egyénileg, akár csoportban végezni.

Példák fejlesztési gyakorlatokhoz  Szavak, szókapcsolatok, hangsorok ismételtetése, keresése  Szógyűjtések  Szóismétlés súgás alapján  Hangutánzás, hangkeresés  Hangidőtartamok differenciálása, felismerése  Memória fejlesztése  Szótagoltatás  Közös éneklés, mondókák, versikék


57      

Kommunikációs helyzetek létrehozása, amely spontán beszélgetéssel kezdődik, (ne a felnőtt kérdezzen, hanem a gyermek természetes közlésigényén alapuljon!) Közös tevékenység közben történő beszélgetés Hangos felolvasás a gyermek könyvéből, újságjából,(úgy, hogy közben a gyermek lássa, követhesse a tartalmat a képek alapján,) történetmesélés Szókincsfejlesztés: történhet könyv- és képnézegetéssel, játékosan új szavak tanítása, a meglévő szavak rendszerezése (főfogalmak alá rendezése), szómagyarázatok Történet, mese visszamondatása Történet, mese (eleinte közös, majd önálló) értelmezése

 Drámapedagógia A "dráma" szó görög eredetű, jelentése tenni, cselekedni. A pedagógia szó görög eredetű jelentése kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati megvalósulása jelölésére szolgál. Nem lehet szó szerint lefordítani, ezért inkább körülírják, sokféleképpen közelítik meg. Ezért nincs is egységes állásfoglalás a szó értelmezését tekintve. Mivel több még is a drámapedagógia? Eljárásaival, megoldási módjaival élményszerűbbé, átélhetőbbé, "tapinthatóvá" válhat a tananyag. A gyerekek részeseivé válhatnak az ismeretek befogadásának, nemcsak passzív szereplői a tanóráknak, hanem alkotói, szerzői is, hiszen az ő meglévő tudásuk, tapasztalatuk, ismereteik, átélt élményeik garancia erre. Engedi cselekedni a gyerekeket, kipróbálhatnak különböző helyzeteket, szerepeket, segíti őket abban, hogy egy problémát többféle nézőpontból vizsgáljanak. Rájöhetnek arra, hogy egy kérdésre sokféle válasz adható, és ezek mindegyike jó lehet, még akkor is, ha különböznek egymástól. Az oktatási drámaforma nem a produktumot hangsúlyozza, ill. egyetlen tényleges „produktumaként” a belsővé vált tapasztalatot értékeli. Bár ez a fajta óravezetés a pedagógustól sokkal több felkészülést igényel, mert sokféle megoldási móddal kell számolnunk. Ugyanis az így vezetett órákon a gyerek is közvetlenül érintett a tudásanyag megszerzésének módjában. Hogyan? Engedjük megszólalni, kibontakozni a gyerekeket akkor is, amikor úgy gondoljuk, hogy kizárólag a mi feladatunk az ismeretek közlése. A drámapedagógia legfontosabb értéke a foglalkozások légkörében, hangulatában rejlik. Ha feltétel nélküli elfogadást, támogatást érez a gyerek akkor már elnyertük bizalmát. E módszer alapfeltétele tehát a BIZALOM. Itt szabad tévedni, nincs elmarasztalás. A gyerekek oldottan, bátrabban kérdeznek. Lehet hibásat mondani, mert az indoklás során mindenki magától jön rá a helyes megoldásra. A pedagógus célirányosan vet fel problémát, teremt konfliktushelyzeteket, olyan "mesterséges" körülményeket hoz létre, amelyek elősegítik a könnyebb megértést. Gyakran egyszerűnek tarjuk a gyerekek gondolatmenetét, hiányoljuk a frappáns válaszokat. Ezért fontos, hogy ne hagyjuk parlagon fantáziájukat, kreativitásukat, amelyért annyi dicséretet kaptak óvodás korukban. A kreativitás, a fantázia fejlesztése komplex tevékenységet igényel. Ennek keretén belül nemcsak a verbális, hanem a nonverbális készségeket is fejlesztenünk kell. Legfőbb eszközünk ehhez a testbeszéd, a gesztikulálás, a mimika. A gyerekekben benne rejlik a tudás, a mi dolgunk, hogy előcsalogassuk. Amennyiben a drámát, mint oktatási tevékenységtípust –és rendszert definiáljuk, ki kell emelnünk az improvizációt, mint nem előadás központú folyamatorientált drámaformát, melyben a résztvevőket egy irányító személy vezeti a képzelet és annak megjelenése útján. Az improvizáció valamilyen próba, felkészülés, előzetes folyamattervezés nélkül zajló cselekvéssort jelöl. A cselekvés célja többnyire a megoldási módok keresése, de legalábbis zsákutcába vezető lépések lezárása, kiiktatása. Az improvizációval kapcsolatban mindenképp felmerülő kritika lehet, hogy a játszó csak abban a kognitív szférában mozog, amit már amúgy is birtokol, ill. ismer. A tevékenység tehát mindössze ismeretei megerősítéseként szolgál. Az improvizáció hasznos voltát azonban maga a produktum bizonyítja: az ismeretek új tipusú kapcsolata, addig nem létezett asszociációs rendje jön létre.


58 A dráma további előnye, hogy alkalmas a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás megkönnyítésére, a kommunikáció minden formájának (verbális és nonverbális) fejlesztésére. Szólni kell néhány szót a drámaórán létrejött sajátos tanár-diák viszonyról is. A drámatanár nem helyezkedhet a diák fölé, hanem együtt gondolkodik, együtt próbál megtapasztalni valamit, ami majd közelebb viszi őket az adott anyagrész elsajátításához. A drámatanár olyan cselekvő ember, aki tisztában van eszköztárának mechanizmusával és az ennek megfelelő tudatos, tervezett és rendszeres munkájával a reá bízott személyeket személyiséggé, cselekvő emberré neveli. S aki számára az is tisztázott, hogy e folyamatban ő maga is változik, alakul. Ismereteiből és munkája sajátosságaiból következően egyesíti a pedagógus, a pszichológus, a színházi ember vonásait. Módszere a demokratikus közösségi munka. -modellezhetjük világunkat, lehetőségünk van arra, hogy valamely témában - mely lehet irodalmi alkotás, erkölcsi kérdés, a gyerekek által felvetett probléma, közösen látott vagy olvasott mű – mélyebbre ássunk, a dolgok előzményeit vagy következményeit vizsgáljuk. -vitakészségük, probléma iránti érzékenységük, beszédkészségük ezáltal szókincsük fejlődik. -játékosan élményt nyújthatunk a gyerekeknek és ezzel motiválni is tudjuk őket. -szocializáló, személyiségformáló tevékenység, így nevelési funkciókat is hatékonyabban betölthet, mint a hagyományos oktatás-nevelés. -önismeretre, emberismeretre, empátiára nevel. Könnyed és természetes kapcsolatot teremt a nemek között, s még az is előfordulhat, hogy ellensúlyozza azt a passzivitást, amit a tömegkommunikációs eszközök akaratlanul is elősegítenek. -a tanítást, tanulást érdekesebbé tehetjük. A probléma az, hogy még mindig ismeretanyag megközelítésből tanítunk. Biztos-e, hogy a jövendő generációnak erre van szüksége? A hagyományos tanítás egyirányú ismeretátadás , a tanártól indul ki és jut el a tanulóhoz, leggyakrabban magas státuszban van a tanár. A hagyományos tanítás főleg az emlékezetre, memóriára épül és nem ad fogódzót más problémás helyzetekben. A drámapedagógiai módszereket felhasználó tanításban az ismeretátadás körforgása jellemző a tanár és a diák között. Ez egy kollektív megismerési mód, amiben a tanár is gazdagodik. -a nyelvi kommunikációt fejleszti. A különféle drámapedagógiai konvenciókkal való munka során az írásos és szóbeli közlések tartalmi és formai része fejlődik. Így például: improvizációnál: beszédkészség, szókincs, hanglejtés, hangerő…stb., napló: íráskészség, riport: kérdezéstechnika, stb. 

A képzőművészeti pedagógiai terápia megjelenítése az intézmény pedagógiai programjában

A művészetterápia e speciális formáját - melyet Sándor Éva, az ELTE Gyógypedagógiai Karának nyugalmazott docense dolgozott ki -, közel nyolc éve alkalmazza intézményünk a választható órakeretből, sikerrel. Kezdetben maga a módszer kidolgozója vezetett terápiás csoportokat négy éven keresztül. A harmadik évtől azonban a képzőművészeti pedagógiai terápia elemeit felhasználó művészeti tevékenység is kezdetét vette iskolánkban, ami öt évig tartott. Szakmai kompetenciánk 2008. januártól ad lehetőséget arra, hogy ismét a képzőművészeti pedagógiai terápia elnevezés jelenhessen meg kínálatunkban. A Képzőművészeti pedagógiai terápia sajátos nevelési igényű gyermekek számára kidolgozott módszer, ami célzottan, egyénre szabottan fejleszti „a gyermekek általános gondolkodási, vizuális és az alkotáshoz szükséges képességeit, valamint a művészeti tevékenységen keresztül segíti mentálhygiénés ellátásukat, lelki egészségvédelmüket.1 Lényege, hogy a pedagógia eszköztárából kialakítva komplex módon, kölcsönhatások sorozataként fejti ki hatását. Tevékenységtartalmát a művészeti alkotómunka, illetve az ehhez szükséges képességek fejlesztése adja.2 „Célja a képzőművészeti alkotómunka során megvalósuló személyiségépülés. Ennek lényege, hogy a biztonságérzet kialakulásának hatására létrejött


59 pszichikus tértágulás eredményeként az egyén alkotóképessé válik, és ezzel megtalálja a hidat önmaga és a valóság között. A kép megjelenése jelzi a pszichikum alak-teremtő munkáját, ami a tudatosság erősödését hozza magával, esztétikai minősége révén pedig új és új alkotásra sarkall, ami alapja annak, hogy a módszer öngyógyító metódussá is válhasson.”3 A terápiás rendszer elsődleges célját tekintve lehet élmény- és problémafeldolgozó, feszültségoldó hatású (szabadfestés védelem alatt4), illetve képességfejlesztő (képzőművészeti pedagógiai fejlesztő terápia5). A kettő általában együtt jelenik meg – eltérő arányban. A tevékenység többnyire mikro-csoportos (max. 6 fő) formában, de egyénileg is történhet. Intézményünk jelenleg egy felsős korcsoportot működtet, melyben a képzőművészeti pedagógiai fejlesztő terápia kapott nagyobb hangsúlyt, illetve egy elsősorban élmény- és problémafeldolgozó egyéni terápia is folyik. A működés feltételeit tekintve törekszünk arra, hogy a Sándor Éva által leírt terápiás rendszer két legfontosabb eleme megvalósulhasson. Ezek:  „védő tér” - a művészeti alkotótevékenység során biztosítja a biztonságos, harmonikus környezetet,  „védő személy” – aki megvalósítja a tágas, biztonságos pszichikus teret, amiben a gyermek alkotóképessé válhat.6 A foglalkozásoknak meghatározott rendje, rítusa van. A gyerekeket szépen megterített asztal várja, miközben nyugtató, relaxációs zene szól. Ez a környezet és körülmény segíti őket abban, hogy a mindennapok problémáitól egy rövid időre elszakadva saját magukra figyelhessenek, ezáltal megalapozva a nyugodt, kiteljesítő művészeti alkotó munkát. A valóságos tevékenységet a szisztematikusan felépített vizuális kifejezés- és képességfejlesztés adja. Ennek két része van; az egyik az egyénre szabott differenciált fejlesztést szolgálja, a másik pedig az adott foglalkozás fő tevékenységtartalmát jelentő művészeti munka, ami a csoportos fejlesztés eszköze. Az alkotó munkát a vizuális nyelvi elemekkel kapcsolatos témakörökre (vonal, folt, forma, tömeg, térbeliség, ritmus, mozgás) vagy a kijelölt vizuális művészeti program megvalósítására építjük fel, amelyek alkalmankénti megvalósulása függ a gyermek adott állapotától, igényeitől és szükségleteitől. Az alkotómunka során nem irányítunk és „nem értelmezünk”7, csupán biztosítjuk a vizuális kifejezőeszközök biztos, tudatos használatán keresztül a gyermek önkifejezését és az ennek során megvalósuló örömszerzést. A foglalkozás lezárása az alkotókkal történő elbeszélgetéssel zárul, melynek során tudható meg a képek címe, az azokhoz fűződő asszociációk, amelyek az alkotási folyamatnak adnak méltó lezárást. A terápiás foglalkozások során a gyermekek elsajátítják az alkotáshoz, önkifejezéshez szükséges technikákat, megismerkednek az ezt segítő alapgyakorlatokkal, közben megtörténik a csoporttá szerveződés, kialakul a csoportkohézió, ami lehetővé teszi a kezdetben egyes vizuális problémákhoz, később pedig egy-egy téma köré felépülő, vizuális művészeti fejlesztő programhoz kapcsolódó, személyre szabott elemeket is tartalmazó, a művészeti alkotómunkába ágyazott komplex fejlesztést. (Legkiemeltebb területek: kognitív-, motoros-, kommunikációs, szociális képesség és a kreativitás képességének fejlesztése.) Mindennek úgy kell működnie, hogy a gyermek számára játékossá, örömtelivé, gördülékennyé és természetessé tegyük. A rendszer hosszútávon történő működtetése egy mentálhigiénés szemléletű intézmény gyakorlatába beépítve képes segíteni a sajátos nevelési igényű gyerekek felzárkózását, az esélyegyenlőség lehetőségét teremtve meg ezzel. Mi ezt a célt követjük. Terveink között szerepel:


60   

a képzőművészeti pedagógiai terápiás rendszert a jelentőségéhez és hatásosságához méltóan önálló terápiás tevékenységként működtetni a csoportok számának ésszerű növelése - a helyi és személyi adottságok figyelembevételével, megfelelő háttér biztosításával a gyerekek fejlődését továbbra is monitorizálva és az elkészült anyagokat rendszerezve a fejlődési ívet bizonyítani, melyet publikációkban illetve bemutatókon ismertethetünk

Hivatkozott irodalom: 1. Sándor Éva, Horváth Péter: Képzőművészeti pedagógiai terápia. Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Budapest, 1995. 19.old. 2. Sándor Éva, Horváth Péter: Képzőművészeti pedagógiai terápia. Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Budapest, 1995. 7.old. 4. bek. 3. Sándor Éva, Horváth Péter: Képzőművészeti pedagógiai terápia. Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Budapest, 1995. 15.old. 4. Sándor Éva, Horváth Péter: Képzőművészeti pedagógiai terápia. Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Budapest, 1995. 15.old. 5. Sándor Éva, Horváth Péter: Képzőművészeti pedagógiai terápia. Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Budapest, 1995. 18.old. 6. Sándor Éva, Horváth Péter: Képzőművészeti pedagógiai terápia. Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Budapest, 1995. 15.old. 6.bek. 7. Sándor Éva, Horváth Péter: Képzőművészeti pedagógiai terápia. Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Budapest, 1995. 16.o. 2.bek. 

Bárczi Gusztáv Bárczi Gusztáv Bárczi Gusztáv Bárczi Gusztáv Bárczi Gusztáv Bárczi Gusztáv Bárczi Gusztáv

ULWILA - zeneoktatási módszer

Az első elterjedt zenepedagógiai és zeneterápiás módszer, amelyet értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztésére is alkalmaztak, Carl Orff nevéhez fűződik. Munkájához kizárólag ütős hangszereket használt /főként ritmus hangszereket/. Nagy hangsúlyt fektetett a zenei önkifejezésre és örömmel tapasztalta, hogy az aktív zenélés által gyakran csökkent a gyermekek mozgásos ügyetlensége, javult a beszédképességük, beszédmegértésük és csökkent a magatartási problémák száma is. Tudományosan bebizonyított tény, hogy a zenének óriási fejlesztő hatása van. E hatás az értelmileg sérült embereknél még hatványozottabban jelentkezik. a zene által érzelmi, akarati életük, intellektuális, megismerő tevékenységük fejlődik. Valamennyi tevékenységben, így az iskolai élet egészében - később a felnőtt életükben is -, eredményesebbek lesznek. A legfontosabb pedig az, hogy az énekléssel, hangszerjátékkal átélhetik a zenélés örömét! Heinrich Ullrich német gyógypedagógus szembeszállt azzal az elterjedt véleménnyel, miszerint "az értelmi fogyatékosok nem képesek dallamhangszeren játszani". Kidolgozott egy olyan módszert, amely nem igényel komplex gondolkodásmódot, sőt még a színek nevének ismeretét sem, csak a színek azonosításának képességét. Speciális színes kottarendszerével és az ehhez tartozó hangszercsaláddal bebizonyította, hogy a fenti elhamarkodott vélemény csak azért terjedt el, mert a hagyományos kottarendszer megtanulása valóban nagyon bonyolult feladat az értelmileg sérültek számára. (Érdemes itt megjegyezni, hogy az úgynevezett "ép" társadalomnak is csak elenyészően kis százaléka tanulja meg a kottából való hangszeres játékot). A módszer alkalmazása során kiderült, hogy nem csupán az értelmi fogyatékos gyermekek zenei oktatására, terápiájára alkalmas, hanem egyszerűsége miatt mindenkinek, aki a hagyományos kottát nem tudja, vagy nem akarja megtanulni. Így alkalmazható pl. óvodások, zenélni vágyó családok, iskolások, autisták és halmozottan sérültek számára is, de még idősek otthonában is. Kották A hangok magasságát színek, a hangok hosszúságát körök jelzik, minden hangot más-más szín jelöl, ezek a színek ismétlődnek meg a hangszereken is. Minden zenedarabhoz speciális átiratok és kották készülnek, melyeket az egyesület szakemberei szerkesztenek, nyomtatnak és színeznek. A


61 tehetségesebb tanulók esetében később áttérhetünk a hagyományos kottára, közbülső állomás lehet a színes hangok öt vonalon való elhelyezése. Hangszerek A hangszercsalád: Heinrich Ulrich a hangszereket hosszú évek kísérletezésével fejlesztette ki és maga építette meg, mindig ügyelvén arra, hogy egyszerűek és könnyen áttekinthetőek legyenek. Fontos szempont volt, hogy a hangszerek többnyire fából készüljenek, hangjuk, zengésük szép és élvezetes legyen. Jelenleg a következő hangszereket használjuk: • Fúvós hangszerek: pánsípszerű sípok, furulya • Húros hangszerek: szólócitera, akkordlant, akkordcitera, egyhúros basszus citerák, • Ütőhangszerek: metallofon, xilofon, asztali harangjáték, tubafon, basszus xilofon, dobok, cintányér, triangulum Ugyanez a kottarendszer alkalmat ad arra is, hogy zongorát tanítsunk vele. Számos tanítványunk jut el így az elérhetetlennek vélt kétkezes zongorajátékhoz. 

A „Kokas-módszer” bevezetése

A Kokas–módszer totális módszer, amelyben a mozgás egy olyan csatorna, amely megnyitja az utat a zene számára. Zenére saját egyéni mozgást végzünk. Mozgás során endorfinok termelődnek (boldogsághormonok), melyek kedvező hátteret adnak a beidegződésnek, ezáltal pozitív élményt nyújtanak. A zene bejut a testnedvekbe, az izomzatba, a csontokba, a zsigerekbe. Ez az élmény a zene szeretete, és ez bevésődik. Ennek következtében a boldogságot a zenével összeköti az egyén, és ez elkíséri felnőttkoráig. Ennek a módszernek éppen ezért terápiás hatása van, amely a személyiség komplex fejlődését biztosítja. Ezen kívül egyetemes, mert minden gyermeknek alkalmas, legyen az óvodás, kisiskolás vagy nagyobb, bármilyen fogyatékossággal élő vagy ép gyermek. Nem a zenét szolgálja, nem zenét tanít, hanem zenével tanít. Az ősi fejlődés is rámutat arra, hogy a zene és a mozgás szoros kapcsolatban van egymással. A gyermek a zenét a saját mozgásnyelvére lefordítja. Az iskolai oktatás tudatos, felépített, kognitív (a gondolkodási folyamatokat hangsúlyozza), ezáltal a bal féltekére épít. A túlzott, egyoldalú intellektuális terhelést helyezi előtérbe. A jobb féltekét, amely a képek, a fantázia, az ösztönös megérzés segítségével segít megismerni a világot, háttérbe szorítja, vagy nem veszi figyelembe. A jobb féltekében található még a kreativitás, a képalkotás, az érzelem és a zenei élmény feldolgozásának helye. A jobb féltekében lévő idegpályák kb. 12 éves korra érnek be. Ez a beérés azt jelenti, hogy az idegrostokat körülveszi a mielin (velős) hüvely, és így az addig egymással szoros kapcsolatban lévő rostok elszigetelődnek egymástól. A minél korábbi zenei (művészeti) fejlesztés pont erre épít. „A zene sajátos abban, hogy érzelmek kifejezője, egyben természetéből adódóan motiváció forrása. A gyermek zenével kapcsolatos tevékenysége során átéli, illetve létrehozza ezeket az élményeket, és belőle a zene mintájára mintegy érzelmi modelleket épít magának. A zenei nevelés olyan élménymintákat ad, amelyekre később rámintázódhatnak más élmények. Az emocionális minták előhívása így válik szükségletté.” (Kokas Klára) A módszer jelentősége:  Olyan esztétikai élményhez juttatja a gyermeket, amely az érzelmi életére és igényszintjére is hatással lehet.  A foglalkozások állandó részei (keretes szerkezet, daléneklés, elbúcsúzás) védelmet nyújtanak a gyermekeknek, ezáltal fejlődik a biztonságérzete.  A daléneklés nemcsak örömet jelent, hanem nő a gyermek szókincse, kifejezőkészsége.  A dalok improvizálása, dramatizálása a képzelőerőt, a figyelmet fejleszti. A játék során felszabadul, gátlásai feloldódnak, kreatívvá válik. Improvizálni nemcsak szöveget, hanem dallamot is lehet.


62  

 



A spontán egyéni mozgás során a gyermek megtanul önmagára figyelni, megszabadul a sémáktól, így önkifejezővé válik. A mozgásnak nem szépnek, hanem kifejezőnek kell lenne. Éppen ezért a célt elérhetjük gyengén, ügyetlenül, nehézkesen, sérülten mozgó testtel. Ha a gyermek nem kíván mozogni, ezt is megteheti, ugyanis a mozdulat nem kötelesség, hanem lehetőség. Nemcsak önmagára tanul meg figyelni, hanem a zenére és társaira is. Kapcsolatot teremt önmaga, társai és a zene között. Megtanulja használni a teret. A szabad mozgás a képzeletet veszi igénybe a zene befogadásával. Érzelmeit nonverbális kommunikációval fejezi ki. Miután a zenehallgatás befejeződött lehetőség van az átélt élmények verbális kifejezésére is. Óriási lehetőséget biztosít a pedagógusnak ötletei kibontakoztatására, kreativitására.

A módszer megvalósításának feltételei: A módszer bevezethető bármelyik korosztályban, bár minél korábban kezdi megismerni a gyermek, annál hatásosabb. Bevezethető terápiaként és az ének órákba is beépíthető. Olyan teremben jó a foglalkozásokat tartani, ahol tér van, és lehetőleg szőnyeg, mert a gyermekek szabad mozgásába a fekvéstől kezdve a gurulásig minden mozgásforma és helyzet belefér. Nagyon sok és változatos zenei anyagra, és dalgyűjteményre van szükség, hogy a foglalkozások változatosak legyenek és komplexen hathasson a gyermek személyiségfejlődésére.



Személyiségébresztés zenével, mozgással, képzőművészettel

A foglalkozások általános célja a személyiség harmonizálása, többféle eszköz biztosítása a gyermekek számára, saját érzelmi világuk feltérképezéséhez. Korosztály: 2-8. osztályig Létszám: 4-10 gyermek (életkortól függően csoportba sorolva) Időtartama: 45’- 90’ perc – 1-2 alkalom/hét A program részegységei:  Ráhangoló, bizalomépítő gyakorlatok  Zenés blokk  Mozgásos blokk  Kézműves blokk A részegységek a foglalkozásokon belül is szabadon variálhatók a csoportok igénye szerint. Ráhangoló gyakorlatok Eszköze: a drámapedagógiából ismert egyszerű relaxációs, bizalom és csoportépítő gyakorlatok az életkornak megfelelő változatai Módja: A ráhangoló gyakorlatok megteremtik a bizalmat a csoportban, ami feltétlenül szükséges a továbbhaladáshoz. Kezdetben kapjon ez a részegység nagyobb hangsúlyt, de később is törekedjünk a csoportban a bizalom fenntartására az eredmények és a jó közérzet érdekében! Zenés blokk Eszköze: hangszerek az Orff instrumentáriumból (később a gyermekek által készített hangszerek is) Módja: A zenés (rész) foglalkozások célja a gyermekeknek betekintést biztosítani a hangszerek világába. Használat közben megismerik a hangszerek fajtáit, kinézetüket, anyagukat, ebből adódóan hangjukat. Kezdetben szabad tevékenykedéssel, majd később különböző játékos feladatok bevezetésével segítjük őket, hogy bátran használják választott hangszereiket (melyek kiválasztásának módja, használatának minősége, és ezek változásai már önmagában információt biztosít számunkra a gyermekről), jelenítsék meg fantáziájukat, érzéseiket.


63 Fontos, hogy a feladatok végén teremtsük meg az időt a megszólalásra is, ha valaki szeretné megosztani a többiekkel szóban is élményét, adjunk rá lehetőséget. Mozgásos blokk Eszköze: magnó, különböző időtartamú, témájú és hangulatú zenei válogatások, világzenei, komoly és könnyűzenei szemelvények Módja: A mozgásos jellegű (rész) foglalkozások célja a zene által keltett érzelmeink kifejezése a mozgáson keresztül. Kezdetben játékos feladatokkal segítve, később teret adva az egyén kibontakozásának, segíthetjük a gyermekeket megismerkedni saját testük hangjaival, a mozdulatok üzenetével. Fontos, hogy a feladatok végén teremtsük meg az időt a megszólalásra is, ha valaki szeretné megosztani a többiekkel szóban is élményét, adjunk rá lehetőséget. Képzőművészeti blokk Eszköze: képzőművészeti eszközök széles skálája, magnó, különböző időtartamú, témájú és hangulatú zenei válogatások, világzenei, komoly és könnyűzenei szemelvények Módja: A képzőművészeti típusú (rész)foglalkozások célja a projekció, a zenei szemelvények által keltett érzések megjelenítése a képzőművészet eszközeivel. Fontos, hogy ez a (rész)foglalkozás csak akkor kerüljön elő, ha a gyermekek már kellően járatosak a képzőművészeti technikák több fajtájában. Így bátrabban használják fantáziájukat, és a rendelkezésre álló eszközöket a képi megformáláshoz. Fontos, hogy a foglalkozások végén teremtsük meg az időt a képek „megszólaltatására” is, ha valaki szeretné megosztani a többiekkel szóban is élményét, adjunk rá lehetőséget. A program a csoport igényei szerint lehetőséget teremt az egyéni haladásra, és tervezésre. A program végzéséhez pszichológus szupervíziója szükséges.



Kommunikációfejlesztő csoport kreatív, dramatikus, önismereti módszerekkel általános iskolás gyerekek számára

1) A csoport célja az iskolai nehézségekkel, tanulási zavarokkal küzdő gyermekek csoportos helyzetben történő személyiségfejlesztése dramatikus, kreatív és önismereti módszerekkel a gyermekek önkifejezésének fejlesztése az alkotó tevékenységen keresztül mások és önmagunk kommunikációjának jobb megértése útján az alkalmazkodási készség növelése a kompetenciaérzés növelése a csoportos helyzetekben a tanuláshoz szükséges képességek, mint a figyelem, kitartás, verbalitás, nagymozgás, finommotorika, ritmusérzék és egyéb részképességek fejlesztése feszültségoldás asszertivitás fejlesztése önbizalom növelése és helyes önértékelés kialakulása közösségformálás helyes konfliktuskezelő technikák kialakítása 2) A foglalkozások témája A foglalkozások a következő témakörök köré épüljenek: - megismerkedés, bemutatkozás, a másik személy észlelése - a másikra és önmagunkra figyelés terjedelmének növelése - külső tulajdonságok felismerése, megkülönböztetése és érzékszervi fejlesztés - emlékezet fejlesztés interakciókon keresztül - lazítás és koncentráció fejlesztése - a bizalom képességének kialakítása és erősítése - verbális kommunikáció összetevőinek felismerése - nonverbális kommunikáció összetevőinek felismerése


64 - együttműködési készség kialakítása és fejlesztése - helyzetgyakorltaok mindennapi élethelyzetekre - helyzetgyakorlatok konfliktushelyzetekre 3) Ajánlás A program ajánlható egy-egy osztálynak („tanórai“ helyzetben - napközi), vagy különböző osztályok tagjai számára (szakkör jelleggel). A kiválasztott csoporttagok száma lehetőleg ne haladja meg a 15 főt. A módszer alkalmazható tanulásban akadályozott gyermekek osztályaiban, integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekkel és vegyes csoportban egyaránt. Kifejezetten ajánlható magatartási problémákkal küzdő gyermekek számára is. 4) Időigény Egy-egy alkalom időigénye 2x45 perc, de az időkeret kialakításánál legyünk rugalmasak. 5) A foglalkozások felépítése a) Dramatikus, önismereti rész A gyermekek életkorának és fejlettségének megfelelő önismereti és kommunikációfejlesztő játékok. b) Lazító gyakorlatok A két fő rész között minden alkalommal végezzenek a gyerekek lazító gyakorlatokat, melynek leírását lásd később. c) Alkotó rész Csatlakozzunk témában/hangulatban/fejlesztendő területben a foglalkozás első részéhez. Az alkotó részben művészetterápiás eszközökkel fejlesztjük a gyermekek kommunikációs és egyéb képességeit, de fő célunk az önbizalom növelése, a feszültségek oldása, az önkifejezés segítése, az érzelmek szabad áramoltatása. d) Lezárás Minden foglalkozást a tapasztaltak megbeszélésével és közös játékkal zárunk. 6) Értékelés A feladatokat nem értékeljük érdemjeggyel. Az értékelés formája szóbeli visszajelzés legyen, amelyet minden feladat után tegyünk meg. Az alkotó munka során személyre szabott visszajelzésre van szükség, míg a dramatikus szakaszokban inkább a csoport hangulatát és az együttműködés minőségét értékeljük. Visszajelzések adására a gyerkeket is biztassuk. Felhasznált irodalom Altmann Andrea tanulmánya Rudas János Delfi örökösei Sándor Éva, Horváth Péter Képzőművészeti pedagógiai terápia Erdei Gábor Kreatív kifejezés és képességfejlesztés c. tanegysége

 Ritmusfejlesztés a dob-terápia módszerével A dobterápia és ritmusfejlesztés nagy segítséget nyújt a tanulási zavarok leküzdésében. A rendszeres foglalkozás és az otthoni, gumilapon történő, zajmentes gyakorlás bizonyítottan enyhíti azokat a tüneteket, amelyek a gyermekek tanulási, ismeretelsajátítási képességeinek kibontakozását akadályozzák. A ritmusfejlesztés hatékonysága rövid időn belül megmutatkozik az iskolai teljesítményében. Javítja: a szeriális (sorba rendezési) képességet; a téri tájékozódást saját testen; a laterális dominanciát; a két agyfélteke összerendeződését; az olvasási, írási, számolási készséget;


65 -

az önfegyelem - önkontroll készséget; a hiperaktivitást; a magatartászavart; a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tüneteket; a szorongást, önértékelési zavart; a dadogást, hadarást; a beszédértési nehézséget;

Növeli: az önbizalmat, önértékelést; az iskolai teljesítményt. 

Lovas-terápia

„Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik.” (Anatole France) Lovak a gyógyítás szolgálatában  A lovas terápia a ló, a lovaglás és a lóval való foglalkozás hatásait használja fel a terápia, a fejlesztés, a nevelés, a habilitáció és a rehabilitáció színterein, orvosi-, pedagógiai javaslatra, képzett lovas terapeuta szakember vezetésével.  A lovas terápia eredményességét többek között motiváló ereje adja, valamint az, hogy azon ritka terápiák egyike, amely szabad levegőn zajlik, természetes környezetben, és a fejlesztő, gyógyító hatása úgy érvényesül, hogy a páciens szórakozik, örömmel végzi a feladatokat. Alkalmazás A lovas terápia indikációs területe nagyon széles. Lehetőségét, szükségességét egyénileg kell elbírálnunk a terápiát indikáló szakember (orvos, pedagógus) és a lovasterapeuta segítségével. Elengedhetetlen a megfelelő alkatú, mozgású, speciálisan képzett terapeutás ló. Hazai helyzet Hazánkban jelenleg nem túl elterjedt a lóval végzett rehabilitációs és habilitációs tevékenység, finanszírozása alacsony, emiatt önállóan nehezen biztosítható működése. A hozzákapcsolt képzésekkel együtt jó lehetőséget jelent annak a népességnek, akiket a szakirodalom sajátos nevelési igényű gyermeknek nevez, valamit a szerzett mozgásszervi fogyatékkal élőknek sérülésük utáni rehabilitációjukban. A gyógy lovaglás eredményeinek bemutatása A HEFOP pályázat keretében lehetőségünk nyílt arra, hogy elsősorban kommunikációs zavarokkal rendelkező sajátos nevelési igényű tanulók terápiás célú gyógylovaglásban vehessenek részt. A terápia során a vizuális, taktilis, akusztikus ingerek mind-mind hatást gyakorolnak az összes pszichomotoros területre ezáltal a kognicióra is. Kezdeti eredmények közé tartozik a helyes testtartás alakulása, az egyensúly pontos megtartása, valamint a hely és helyzetváltoztató mozgás biztosabbá válása. A lóháton végzett feladatok egyrészt a figyelem összpontosítását, másrészt a figyelem megoszlását igénylik a hatékony munkavégzés érdekében, tehát ez a terápia a figyelemfejlesztés fontos eszköze is. Autista gyermekeinknél megfigyelhető az utánzóképesség fejlődése, ami az ő viselkedésformáikból hiányzik. Ez különösen a páros feladatvégzésnél nyilvánul meg. A páros munka nemcsak az utánzás, hanem a kölcsönös egymásra figyelés – így az együtt végzett munkával járó élmény megszerzésének – rendkívül hatékony színtere. A foglalkozás ideje alatt nehézség nélkül hagyják el, vagy zárják ki viselkedésükből a bizarr mozgásformákat. Elképzelhető, hogy ezek a rögzült mozgások a mindennapi életben is árnyaltabbá válnak, vagy helyükbe kevésbé hangsúlyosak kerülnek. Örömmel tapasztaltuk, hogy a konzorciumi iskolák részéről is egyre nagyobb igény jelentkezik a terápiás lovaglásra. Munkánk fontos része a gyógylovaglás megszervezése, a tanulók kísérése és felügyelete mellett a megtapasztalt lehetőségekről és eredményekről az információk átadása erről a nagyon fontos és hasznos, de sokak számára még ismeretlen fejlesztő terápiáról.


66

A bábjáték bevezetése A játéknak, mint diagnosztikai eszköznek, és mint pedagógiai módszernek egyre nagyobb fontossága és jelentősége van. Ez azt jelenti, hogy a játékot nemcsak megismerési eszközként használják, hanem a megismerés során megállapított baj korrigálására is. A játékok között a bábjátéknak igen komoly szerepe van. A bábjáték során a gyermek sok mindent meg tud eleveníteni. Vágyait és emlékeit éppúgy, mint tudatos és nem tudatos problémáit, félelmeit, a különböző eldolgozatlan élményeket, sőt a környezethez, környezete tagjainak egymáshoz való viszonyát is. 

A bábozást háromféle tevékenységi formában lehet kiválóan alkalmazni.  Az első a szórakozás. A spontán bábozás, az improvizatív dramatizálás örömet okoz. Elfoglalja és derűssé, vidámmá teszi a szorongó gyermekeket. A rögtönzött jelenetek előadása felszabadítja képzeletüket, beleélik magukat a szituációba.  A második a bábkészítés. Manuális munkára és kézművességre épül. Fejleszti a fantáziát és a lehetőségek széles skáláját kínálja.  A harmadik, egy-egy nagyobb lélegzetű színpadi bábprodukció létrehozása. Mind művészi, mind pedagógiai szempontból a legfontosabb. Célja, a mesefolyamat megteremtése és átélése. A bábjáték pozitívumai:  Képszerű. Megfelel a gyermek vizuális beállítottságának  Dramatikus. Az ősi-átélési, megjelenítési forma dramatikus. Az álom, ábrándozás is dramatikus. Ez megfelel a gyermeki pszichének.  Mozgásra épül a cselekménye. A gyermeknél a mozgásos komponensek nagyon erősek. Mozgásra, saját mozgásával rokon mozgásra reagál.  Művészi erővel hat.  Jelképes. A gyermek jelképes gondolkodásának a bábjáték szimbolikus mesei történésmódja felel meg.  Csodálatos. Az élettelen baba megelevenedik. Ha maga is játszik, egy személyben alkotó varázsló és éltre keltett figura.  Az érzelmek kivetítését, lereagálását biztosítja. Egy jó bábdarabon keresztül, elfojtott vágyakat, indulatokat lehet kiélni. Erősnek, hatalmasnak, csodálatosnak, hősnek lehet lenni. Büntetni és jutalmazni lehet. Mindezt úgy, hogy a valóságban nincsenek következményei. A játék formai részében a gyermek mozgásfejlődését, találékonyságát, megfigyelőképességét, alkalmazkodó képességét, beszédfejlődését biztosíthatjuk. A csoportban megnyilvánul szociabilitása is. Előnye más játékkal szemben  A paraván rejtettséget, takarást nyújt, ezáltal védelmet biztosít. Feloldja a gátlásokat, ezáltal a személyiség elfojtott, rejtett, szégyellt tartalmai szabadon felszínre kerülnek.  A báb, - amivel a játékos azonosul- adja a másik rejtőzési pontot és átalakulási lehetőséget.  Az azonosulás a többi játéknál képzeletbeli. A bábuval játszó gyermek olyan fokban azonosul a bábuval, hogy annak személyében beszél és mozog. A bábozást már kisgyerekekkel is el lehet kezdeni, ugyanis egyszerű gyermekdalok, feleselő versikék, mondókák is bábozhatók. Igen fontos, hogy sokféle báb legyen kéznél, amiből a gyermek szabadon választhat. Autizmusspecifikus módszerek, eljárások: TEACCH program, terápiás úszásoktatás, bábozás, PECS- képes, kommunikációt segítő módszer, ELAterápia, számítógépes oktatóprogramok, különböző kézműves foglalkozások, mindennapi élethelyzet-tréning.


67

11.2. Pedagógiai szakmai szolgáltatás Alapító okiratunk értelmében ellátjuk:  Pedagógiai szaktanácsadás  Pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése  Pedagógiai tájékoztatás  Igazgatási – pedagógiai szolgáltatás  Pedagógiai értékelés  Tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása 11.2.1. A pedagógiai szakmai szolgáltatás célja    

Tájékoztatás, pedagógiai szaktanácsadás a befogadó intézmények pedagógusai részére Tájékoztatás, szaktanácsadás a szülők számára Speciális ellátással, differenciált neveléssel, a felzárkóztatással kapcsolatos képzések, továbbképzések, szakmai találkozók szervezése Az inkluzív pedagógia megvalósításához szükséges pedagógiai módszerek, kompetenciák terjesztése

11.2.2. A célokból adódó feladatok 

    

 

Segítségnyújtás a befogadó intézmények pedagógusai részére, a differenciált foglalkozások, tanóraszervezés módszereinek megismertetésében, a gyermek egyéni tempójához mért foglalkozás/tanulásszervezésben, az egyéni fejlesztési tervek készítésében, dokumentálásában, az egyénre szabott értékelésben; Hospitálási lehetőségek biztosítása, team-megbeszélések szervezése, nyílt napok, szakmai napok, tréningek, konferenciák szervezése; Nyílt napok, ankétok szervezése szülőknek; Aktuális témákban akkreditált tanfolyamok szervezése, meghívott szakemberek részvételével „kerekasztal” beszélgetések; Szakmai munkaközösségek alakítása és működtetése igény szerint; Tankönyv, taneszköz, oktatóprogram, speciális segédeszköz, szakanyagok, fejlesztő programok, tanmenetek, kooperatív technikák bemutatása, alkalmazási lehetőségeik megbeszélése; Tájékoztató anyagok készítése – a pedagógiai folyamatban, az önképzésben jól használható szakirodalomról, taneszközökről, segédanyagokról, fejlesztő eszközökről; Szupervízió megszervezése, tartása.

11.3. Személyi feltételeink, szakmai kompetenciáink a pedagógiai szak –és szakmai szolgáltatás feladatainak megvalósításához Az integrált nevelésben-oktatásban közreműködő gyógypedagógusaink szakterületei: oligofrénpedagógia, pszichopedagógia, szurdopedagógia, tiflopedagógia, szomatopedagógia, logopédia, nevelésszociológia pedagógia speciális fejlesztő terápiák A többségi pedagógia területén: pedagógiai szakértők és előadók. A nevelési tanácsadásban szakképzett pszichológusok és fejlesztőpedagógusok.


68

Intézményünkben olyan speciális szakirányú végzettséggel és szakképzettségekkel rendelkező gyógypedagógusok dolgoznak, akik magas színvonalon felkészültek a(z): - tankönyv, tanterv írása, lektorálása, - fejlesztő programok kidolgozása, - fejlesztőpedagógiai eljárások, módszerek, terápiák alkalmazása, - kooperatív tanulási technikák alkalmazása, - a differenciált tanulásszervezési módok alkalmazása, - autizmussal élő tanulók fejlesztése, - speciális óvodapedagógia alkalmazása, - komplex drámapedagógiai fejlesztés, - művészeti terápiák alkalmazása, - zeneterápia, - képzőművészeti pedagógiai terápiák alkalmazása, - logopédiai ellátás, - gyógytestnevelés, - gyógylovaglás, - számítógépkezelői-multimédia területeken. Több kollegánk az Országos Szakértői Névjegyzéken szerepel, valamint szakvizsgával rendelkezik. Több kollégánk mérésügyi ismeretekkel rendelkező szakember. Kutatómunkában veszünk részt a sérült gyermekek fejlesztésére irányuló drámapedagógiai program alkalmazásával kapcsolatban. Nemzetközi kapcsolataink vannak az integrált nevelés-oktatás, az autizmussal élő tanulók fejlesztése területén, valamint több európai projekt megvalósításában. Gyakorlóterületet biztosítunk az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, a Szegedi és Győri Főiskolai karok hallgatóinak, és egyéb gyógypedagógusokat is képző Tanárképző Főiskolák hallgatóinak. Számos hazai és uniós pályázatot nyert intézményünk kultúra, sport, eszközfejlesztés, a szakmai- és szakmaközi együttműködés, valamint az európai szintű együttműködés terén.

12. HELYI TANTERV

12.1. A helyi tanterv felépítésére vonatkozó alapelv és pedagógiai koncepció 12.1.1. Alapelvek Helyi tantervünk alapja az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet módosításában kiadásra kerülő kerettantervek 11. melléklete: Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelésioktatási intézmények számára.  11.1. – Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam)  11.2. – Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam)


69 Figyelembe vettük továbbá a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. Megtapasztalva azt a tényt, hogy sérült tanulóink egyedi nevelési szükségletei jelentős mértékben eltérnek egymástól, ugyanakkor tudomásul véve azt is, hogy a közoktatás nem lehet a párhuzamosan folyó egyéni nevelésnek az intézményesített formája sem, - így a helyi tantervünkben e kettősség együttes kezelésére kívánunk mintát adni. A nevelési és oktatási tartalmak, célok, eljárások, a közös tudás-, műveltség-, készség-, képesség-, kompetencia területén vannak olyan közös elemek, amelyek elsajátítása nélkül egyetlen tanulásban akadályozott tanuló sem lehet sikeres a szakmatanulás, az önálló életvezetés, az eredményes társadalmi integráció megvalósításában. A szakmai teamet alkotó gyógypedagógusok folyamatos együttműködésében válik értékké a helyi tanterv. Az érték leginkább abban ölt testet, hogy a gyógypedagógusok a tanítás-tanulás folyamatában mennyire és miként találják meg - az oktatás-nevelés azon elemeinek kialakítását, amelyeket minden egyes tanuló esetében az egyediség részévé kívánnak tenni - valamint az egyediség eltérésének területeit, módozatait miként tudják hozzáigazítani az egyéni sajátosságokhoz, sérülésekhez. Helyi tantervünk és iskolai munkánk annyit ér, mint amilyen mértékben az átadott tudás, a nevelés és fejlesztés, az értelmileg enyhén sérült tanuló egyediségében működni kezd, és felhasználásra kerül. 12.1.2. A helyi tanterv pedagógiai koncepciója 

Az iskolánkban folyó pedagógiai munka tartalmát - így helyi tantervünket is alapvetően meghatározza az a tény, hogy tanulásban akadályozott tanulókat nevelünk és oktatunk. Iskolánk 8 évfolyamos egész napos oktatásszervezeti formában működik. Oktató- nevelő munkánk minden területén élünk a differenciálás lehetőségével.



Pedagógiai koncepciónkban azt fogalmaztuk meg, hogy a meghatározott célok alapján hová, meddig kívánjuk eljuttatni tanulóinkat, illetve a tanulók különböző fejlődésű csoportjait. Mindehhez milyen jellegű ismeretekre, készségekre, képességekre, magatartásformákra van szükség.



A helyi tantervi követelményeire.

célok

és

feladatok

kidolgozásánál

építettünk

a

Nemzeti

alaptanterv

12.1.2.1 Fejlesztési területek – nevelési célok A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában:  beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba;


70  — —

tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint; alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára.

A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű:  készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat,  a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szül�föld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.


71 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett


72 elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania,  hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere;  hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások;  hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek;  miként működhetnek együtt a tanulók csoportban;  hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.


73 Fontosnak tartjuk az Irányelvekben lecsökkentett technika és életvitel tantárgyak óraszámának emelését. Helyi tantervünkben kiemelten kezeljük a tanulók mozgásállapotának javítását, fejlesztését, a sportra, a sportjátékokra. Valamennyi évfolyamon heti 5 testnevelés órát biztosítunk. E mellett lehetősége van tanulóinknak sportkörökön való részvételre is. A személyiségfejlesztést egységes, komplex feladatként kezeljük és a nevelés-oktatás egész folyamatában a gyermeki sajátosságokból, a sérülésből adódó előnytelen különbségek csökkentésére, habilitációjára törekszünk. Elveinket tükrözi, hogy a helyi tantervünkben a mindenki számára szükséges kompetenciákat, az állapotuknak megfelelő műveletséget kínálunk a tanulókban rejlő lehetőségek optimális kibontakoztatása érdekében. Céljaink elérését segítik a céltudatosan az egyedi adottsághoz, sérüléshez igazított terápiás eljárások, a tanítás-tanulás egész folyamatát átölelő differenciált tanulásszervezési formák, megoldások és a Közoktatási Törvényben, az ide vonatkozó rendeletekben. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelvében rögzítettek. Pl. hosszabb időkeretek a követelmények teljesítésében, eseti, átmeneti vagy tartós mentesítés a követelmények alól, stb.. 

Tanulóink fejlődését a 8. évfolyam végéig többletszolgáltatásokkal segítjük. A lassabban haladók részére az egyéni fejlesztő programok, a terápiák, az egyéni fejlődése ütemhez igazított eljárások biztosítanak optimális feltételeket. 





Az autista csoport a ceglédi Losonczi István Általános Iskola autizmussal élő gyermekek csoportjának és az Autizmus Alapítvány EGYMI tantestülete által elkészített „Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára” című tanterv adaptációját használja. Az adaptáció a 2011. évi CXC. köznevelési törvény 47. § 4. pontja és a 32/2012 EMMI rendelet alapján készült, melynek 8. fejezete tartalmazza azokat a tartalmi-módszertani javaslatokat, melyek szerint az autizmussal élő gyermekek, tanulók esetében a NAT-tól és a kötelező kerettantervektől el lehet/szükséges térni. Az integráltan nevelt, középsúlyos, értelmileg akadályozott tanulók nevelő-oktató munkáját a Irányelvek előírásait figyelembe véve a 11.2. – Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) kerettanterv alapján végezzük. Az óvodai csoportunk saját programmal működik.


74

12.1.3. Tantárgyak és óraszámok a teljes képzési időre az évfolyamokhoz rendelten a tanulásban akadályozottak részére

1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évfolyam

2. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

7

7

Matematika

4

4

Erkölcstan Környezetismeret

1 2

Ének-zene

2

1 2 1 *1

Vizuális kultúra

1 *1 1 *1 5 2 25

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

3. évfolyam 6 *1 3 *1 1 2

4. évfolyam

2

2

2

2

2

1 *1 5 2 25

1

1 1 *2 5 2 27

7 4 1 2

1 5 2 25

5 - 8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évfolyam 4 *1 4 1 2

6. évfolyam 4 *1 4 1 2

1 2 -

2 1

2 2 1 1 *1 5 1 2 28

2 2 1 1 *1 5 1 2 28

7. évfolyam 4 *0,5 2 4 1 2 *0,5 4 1 *1 1 1 1 2 5 1 2 31

8. évfolyam 4 *0,5 2 4 1 2 *0,5 4 2 1 1 1 1 *1 5 1 2 31


75

Szabadon tervezhető órakeret tanulásban akadályozottak részére

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel Földrajz Történelem és állampolgári ismeretek

1.

2.

3. 1

Osztályfok 4. 5. 1

6. 1

7. 0,5

8. 0,5

1 1 1 1

1

2

2

2

2

2

1

2

1

1

2

1 0,5

0,5

2

2

Napközis foglalkozások szervezett foglalkozásai és tevékenységei tanulásban akadályozottak részére

Mindennapos testedzés Játék Kulturális foglalkozás Manuális tevékenység Tanulás Szabadon felhasználható Szocializációs tevékenység Összesen

1. 1

2. 1

3. 1

4. 1

5. 1

6. 1

7 1

8. 1

2 2

2 2

2 2

2 2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5 6

5 6

5 6

5 5

5 2

5 2

5 2

5 2

3

3

3

3

3

3

3

3

20

20

20

18

17

17

14

14

Az egyéni foglakozási formák közül párhuzamosan szervezett csoportos vagy egyéni foglakozások. A tehetséggondozásra, ill. a hátrányos helyzetű tanulóink felzárkóztatására szánt órakeret a nevelőtestület döntése alapján az egyéni fejlesztésre (Nkt. 6. sz. melléklete) szánt időkeretből történik. 12.1.4. Autista összevont csoport Fejlesztő csoportunkban autizmus spektrum zavarral diagnosztizált gyermek oktatását és nevelését végezzük. A gyermekek a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (valamint az Autizmus Kutatócsoport) szakértői véleménye alapján kerülnek intézményünkbe. Az autizmussal élő gyermek problémájának lényege a szociális-kognitív és kommunikációs készségek fejlődésének zavara, amely (pervazív) áthatja a személyiség fejlődésének egészét és általában fogyatékos állapothoz vezet. Az autizmussal élő gyermekekről közös szükségleteik alapján,


76 egységesen kell gondolkoznunk, mert általános értelmi képességeiktől függetlenül azonos jellegű, speciális szükségleteiket kielégítő, sajátos nevelési megközelítésre van szükségük. Általános célok: Az iskolai képzés során az egyéni bánásmód elvét alkalmazva próbáljuk biztosítani az autizmussal élő tanulók személyiségének harmonikus fejlődését. Igyekszünk előkészíteni az önálló vagy támogatott életvezetés lehetőségét, kialakítani a környezethez való kötődés igényét, a közösségi alkalmazkodást és elfogadást, törekedve az önérvényesítéssel és önálló döntési képességgel rendelkezés kialakítására, a tanuló felkészítésére a lehető legeredményesebb társadalmi integrációra. Fontosnak tartjuk a helyes közösségi magatartás kialakítását, az együttműködési képességet és a szocializációs készséget, a hiányosan működő képességek korrekcióját a hátrányok csökkentése érdekében, valamint a jól működő funkciók fejlesztését az érdeklődés fenntartásával. Mindezeket olyan iskolai légkör megteremtésével, amelyben tanulók, felnőttek egyaránt jól érzik magukat, kölcsönösen tisztelik és elfogadják egymást. Módszertani elveink: Az autizmussal élő gyermekek oktatásában jól szervezett, rugalmas és ötletgazdag megközelítésre van szükség. Igyekszünk áttekinthető, szervezett oktatási környezetet teremteni, amelyben kellő biztonságban érzi magát a gyermek. A legfontosabb eszköz az intenzív, strukturált, speciális célokra irányuló és speciális módszereket alkalmazó habilitáció, fejlesztés a “TEACCH” program alkalmazásával. Fejlesztésük közösségben, de elsősorban egyéni fejlesztéssel történik. A közösségben való fejlesztés jelenti azt, hogy törekszünk minél több csoportos, közösségi tevékenységbe bevonni a gyermekeket, ezáltal is szociálisan elfogadható, adaptív viselkedést kialakítani. Autizmussal élő tanítványaink speciális szükségleteit figyelembe vevő módszerek és eljárások: Tér-idő szervezés Az autizmussal élő gyermekek korlátozottan képesek megtanulni a térben és időben való tájékozódást, ezért fontos, hogy megszervezzük számukra a térbeli és időbeli tevékenységeket. Ezt szolgálja a napirend és a tanterem térbeli elrendezése. Vizuális támogatás A végrehajtó működések zavara miatt az autizmussal élő személyek számára problémás lehet tevékenységeik megszervezése, vagyis célvezérelt viselkedéseik kivitelezése: a „belső forgatókönyv” helyett egy jól látható és értelmezhető képi forgatókönyvet jelent pl. a folyamatábra, vagy folyamatleírás, ami tartalmazza egy adott cselekvés lépéssorozatát. Szociális-kommunikációs készségek fejlesztése Szociális történetek Olyan rövid, többnyire általunk írt történet, amely alkalmas a szociális készségek fejlesztésére oly módon, hogy az autizmussal élő gyermeket felkészíti pl. új rutinok megtanulására, vagy a váratlan helyzetek kezelésére, társas helyzetek értelmezésére, esetleg a viselkedés módosítására. Elmeolvasás tanítása Más emberek érzelmeinek, gondolatainak, szándékainak a megértéséhez, vagyis az elmeolvasás képességének tanításához a „Kalauz az elmeolvasás tanításához” című kiadvány képi anyagát használjuk.  Napló  Énkönyv  PECS-Képkártyacsere módszer. Alternatív kommunikációs eszköz a kommunikáció megsegítésére.  ELA- Mindennapi tevékenységek fényképsorozat A fotósorozat a beszédértés és beszédhasználat fejlesztésére, valamint a mindennapi élet tevékenységeinek a gyakorlására, mások gondolatairól és érzéseiről való beszélgetésre is alkalmas.


77 Viselkedésszabályok rajzolt, vagy írott formában Babzsákos fejlesztés Ez a fejlesztő foglalkozás átmeneti helyet foglal el az egyéni- és csoportos foglalkozás között. Célja, hogy pótolja a sérült szociális- és kommunikációs készségeket jól átlátható, érthető környezetben, egyértelmű szabályok alkalmazásával, a hagyományos „babzsák” eszköz használatával. E során lehetőség van pl. a preverbális készségek (pl. szemkontaktus-mutatás), az alapvető szociális-és kommunikációs (pl. sorrakerülés, testközelség stb.)- valamint kognitív készségek fejlesztésére is. Használunk számítógépes oktatóprogramokat, és igyekszünk lehetőséget biztosítani terápiás úszásoktatásra, lovaglásra. A fentieket figyelembe véve gyógypedagógiai tevékenységünk elsősorban az iskoláskorú autizmussal élő gyermekek fogyatékosságának enyhítésére irányul egyéni sajátosságaiknak figyelembevételével. Szakmai- módszertani munkánkhoz hozzá tartozik az integráltan oktatott tanulók autizmusspecifikus fejlesztése, ezt a jövőben is ellátjuk, kapcsolatot tartunk az őket oktató pedagógusokkal, szakmai tanácsokkal látjuk el őket a felmerülő problémákat érintően. Nyomon követjük a csoportunkból kikerült, továbbtanuló diákok képzését, fejlesztését, szükség szerint értekezünk oktató tanáraikkal a gyermekek speciális szükségleteit illetően. Az iskolai programhoz igazodva évente háromszor tartunk szülői értekezletet, és havi rendszerességgel fogadóórát. Az intézmény vezetője rendszeresen kér és kap tájékoztatást munkánkról. Folyamatos kapcsolatban vagyunk az Autizmus Kutatócsoporttal, kutatásaik eredményeit, fejlesztéseiket felhasználjuk munkánkban. Rendszeresen részt veszünk a megrendezett konferenciákon. Tájékozódunk a nemzetközi tapasztalatokról. Eszközigényünk jelentős, ezért figyelemmel kísérjük az aktuális pályázati lehetőségeket, meglévő eszközeink nagy részét is sikeres pályázatokból tudtuk finanszírozni. Intézményünkben elsők között alakult autista gyermekek nevelésére specializálódott fejlesztő csoport az országos pedagógiai hálózaton belül, így mint báziscsoport feladatunknak tudjuk szakmai előadások, képzések és bemutató órák tartását többek között a Fővárosi Pedagógiai Intézet, az ELTE B. G. Gyógypedagógiai Kar felkérésére, valamint minden más érdeklődőnek. A fent említett nevelési szempontú jellemzők szükségessé teszik speciális tanterv alkalmazását, ugyanis az autizmussal élő gyermekek személyiségszerkezete és tantervi szükségletei nem egyeztethetők össze a hagyományos tantervekkel. Autista csoportunk az oktató-nevelő munkáját A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók kerettantervének adaptációja autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók számára (Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, általános iskola, 1–8. évfolyam) alapján végzi. A tanterv alapján egyéni fejlesztési terv készül, ami figyelembe veszi:  a helyi igényeket,  a gyermek mentális korát,  az autizmus súlyosságát,  az egyenetlen képesség profilt.


78

Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok az autizmussal élő tanulók részére

A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet

Életvitel és gyakorlat

Természeti környezet Művészetek

Tantárgy Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4 2 2 *1 2

4 2 2 *1 2

4 3 2 *1 2

4 3 2 *1 2

4 4 3

4 4 3

5 2 3

5 2 3

1 *1

1 *1

2

2

2 *1 1 *2 2 2

2 *1 1 *2 2 2

3 *3 2 *1 2 2

3 *3 2 *1 2 2

1

1

5 4 31

5 4 31

2 *2

2 *2

Életvitel és gyakorlat Környezetismeret

Ének-zene Ábrázolásalakítás Informatika Információs eszközök használata Testi nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret Összesen

2 3

5 3 25

2 3

5 3 25

2 *2

2 *3

2 2

2 2

5 3 25

5 4 26

5 4 28

5 4 28

Tanévenként az összevont osztály óraterve a csoport összetételének figyelembevételével készül.

b. Pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció A pedagógiai célú habilitációra való törekvés beépül valamennyi tantárgy tananyagába és átszövi az egész napos pedagógiai tevékenységet. Az autizmussal élő gyermekek típusos nehézségei, s az ezekből fakadó sajátos oktatási-nevelési feladatok szükségessé teszik azonban, hogy a habilitáció önálló fejlesztő programokban is megjelenjen a tanulók esetében egyaránt, az alábbi elnevezéssel:  Tér-idő szervezése  Társas viselkedés fejlesztése  „Babzsák” c. Tanórán kívüli tevékenység Az autista csoport a tanórán kívüli tevékenységre szánt órákat csoportbontással használja fel.


79 d. A fejlesztési területek megjelenése a tantárgyak és fejlesztő programok rendszerében Szociális Kommunikációs Kognitív SzenzoPszichokészségek készségek készségek motoros szomatikus készségek funkciók Olvasás-írás X X X X előkészítése Olvasás-írás elemei X X X X Környezetismeret

X

X

X

X

Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Számolás-mérés előkészítése Számolás-mérés elemei Önkiszolgálás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Ábrázolás-alakítás

X

X

X

X

Ének-zene

X

X

X

X

Játékra nevelés

X

X

X

X

Mozgásnevelés

X

X

X

X

Testnevelés

X

X

X

X

Informatika

X

X

X

X

Életvitel

X

X

X

X

X

X

X

12.1.5 Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára

A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet

Életvitel és gyakorlat

Tantárgy Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4 2 2 *1 2

4 2 2 *1 2

4 3 2 *1 2

4 3 2 *1 2

4 4 3

4 4 3

5 2 3

5 2 3

1 *1

1 *1

2

2

2 *1

2 *1

3 *3

3 *3

2 *2

2 *2 2 *2

2 *3


80 Természeti környezet Művészetek

Környezetismeret

Ének-zene Ábrázolásalakítás Informatika Információs eszközök használata Testi nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret Összesen

2 3

5 3 25

2 3

5 3 25

2 2

5 3 25

2 2

5 4 26

1 *2 2 2

5 4 28

1 *2 2 2

2 *1 2 2

2 *1 2 2

1

1

5 4 31

5 4 31

5 4 28

Intézményünkben az integráltan nevelt középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek oktatásanevelése a Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 11.2 melléklete) alapján történik.

12.2. A tankönyv- és taneszköz kiválasztásának elvei A közoktatási törvény a nevelőtestületek hatáskörébe utalta az iskolában használt tankönyvek kiválasztásait. Természetesen a tankönyv és a taneszköz nem csupán a nevelőtestület ügye, hanem a szülőé is. Így a döntéshozatal előtt szükséges a szülői munkaközösséggel egyeztetni az egyes évfolyamok tankönyveit. A tankönyvválasztás elvei az iskolában:  a tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a tanulásban akadályozott tanuló szükségleteihez,  a tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló,  az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez munkafüzet is tartozzon,  a tankönyvek ne legyenek túl zsúfoltak, jól olvashatóak, jól áttekinthetőek legyenek,  pedagógiai koncepciónknak leginkább az alaptankönyv felel meg, mert a tananyag magját tartalmazza,  az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap vagy munkalap a megerősítés, a gyakorlás, az önálló tanulói munka, a tudás ellenőrzése végett,  azokat a tankönyveket rendeljük meg elsődlegesen, amelyek a tantárgyak tanterveihez illeszkednek és kézikönyveket is kínálnak,  Használjuk a kompetencia alapú oktatáshoz kifejlesztett tankönyveket, programcsomagokat (pl. Kovács- Péterfi-Pukli: Irányű –kompetenciafejlesztő feladatok, Nagyné Horváth Magdolna: Olvasás, szövegértés – feladatok kompetencia alapú fejlesztéshez, Bartha Jánosné: Olvasás, szövegértés - Kompetencia fejlesztése ismeretterjesztő szövegek feldolgozásával, a Raabe Kiadó kompetenciafejlesztő feladatbankja).  Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármelytantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a 31. § (5)–(7) bekezdésekben meghatározott tankönyvek vonatkozásában.  A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja.


81

A helyi tankönyvcsomagok részét képezik azok a könyvek, amelyek egy-egy helyi sajátosságot tükröző egységhez készülnek. Az évfolyamok könyvét a könyvtárban kell megőrizni, amennyiben a tanuló nem ragaszkodik tankönyvéhez. A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja és a tankönyvrendelést megelőzően döntést hoz. 12.3. A tanulók ellenőrzése, mérése, értékelése Tanulóink ellenőrzése, értékelése egységes elvek alapján történik. Jellemzői:  Az intézmény pedagógiai programjára épül.  Folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciált.  Egyénre szabott, konkrét és az egész személyiséget figyeli.  A személyiség alakulására, az attitűd fejlődésére is irányul.  Pontosan feltárja a pozitívumokat és a hiányosságokat a tanulási képességek területén.  Megoldási módokat ad a javításra.  A szóbeli és írásbeli értékelés, ellenőrzés komplex egységet alkot, esetenként más-más tevékenységi formákat preferál.  A tanulás-tanítás egész folyamatát végig kíséri a diagnosztizálás és ennek dokumentálása. 12.3.1. Az ellenőrzési rendszerünk két nagyobb területet ölel fel  

a tanulók személyiségfejlődésének, szocializáltsági mutatóinak, attitűdjének folyamatos alakulását nyomon követő ellenőrzés az adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, tevékenységek és képességek fejlődésének ellenőrzését (beleértve a moduláris oktatás kapcsán az egyes modulok értékelését),

1.a. A tanulók készség, képesség és személyiségfejlődése, szocializáltsága, attitűdje, fejlődésének ellenőrzése

Területei

Színterei

Módszerei és dokumentációja

Aktivitás, együttműködés tanórán és tanórán kívül

A tanórán, a tanórán kívül (napköziben külső programokon, játékban, sportban, vetélkedőkön, a családban)

Megfigyelés, produktumok elemzése, beszélgetés, családlátogatás, feljegyzés

Együttélési normák, szabályok követése iskolában

Tanórán, napköziben, szünetben, szabadidőben

Megfigyelés, visszajelzés az adott esetben, tapasztalatok gyűjtése a családtagoktól, feljegyzés készítése

Kapcsolatteremtés Feladattudat, feladattartás, Feladatvállalás és viszonyulás a munkához. Munkatevékenység, önállóság.

Iskolában, osztályban,

Folyamatos megfigyelés, visszacsatolás, kommunikáció, a feladatról írásos feljegyzés


82 Érzelmi élet, az önismeret és önelfogadás

Iskolában osztálytársakhoz, iskolatársakhoz, a családtagokhoz a családban

Beszélgetés egyénileg, kiscsoportban, a családtagokkal történő konzultáció, feljegyzés készítése (iskolapszichológus közreműködésével

Nagy- és finommozgás

Iskolában, osztályban

Folyamatos megfigyelés, felmérés, feljegyzés készítése,

Beszéd és beszédértés (Alaki és tartalmi)

Tanóra, tanórán kívüli tevékenység

Folyamatos megfigyelés, felmérés, feljegyzés készítése,

Emlékezet (Verbális, akusztikus, vizuális)

Tanórán

Megfigyelés, felmérés, írásos feljegyzés készítése,

Figyelem és gondolkodás

Tanórán

Folyamatos megfigyelés, felmérés, írásos feljegyzés készítése,

1.b. A tantárgyhoz, a tanulmányi munkához kapcsolódó ellenőrzés, számonkérés: 



Szóbeli számonkérés /feleltetés/, főleg a felső tagozaton történik, a gyakorlást, a rögzítést, megerősítést követően. A tanuló szóbeli visszajelzést kap. Az írásbeli beszámoltatás formái és rendje

Írásbeli beszámoltatás formája és rendje formái Dolgozat (csak felső tagozaton)

célja tervezése A tanulási folyamat közben jelentkező problémák feltárása

rendje Előző tanórán /szóban/

ellenőrzés, értékelés Tanári ellenőrzés; értékelés osztályzattal

Témazáró dolgozat

Szükség szerint egy adott tananyag számonkérése

tanmenetben

A témazáró megírását megelőző hét

Tanári ellenőrzés; %-os értékelés és osztályzat

Félévi és év végi felmérés

Nagyobb tananyag egység számonkérése

éves munkaterv; tanmenet

Megírását megelőző hét

Tanári ellenőrzés; %-os értékelés és osztályzat


83 Külső mérés

A tanulók tudásának mérése

időszakos

Belső mérés

A tanulók tudásának mérése

Időszakos; előre tervezett; MIP

%-os értékelés

Megírását megelőző 2 hét

%-os értékelés

Az írásbeli beszámoltatás korlátai 

Iskolánkban a tanulók napi egy időszakos témazárót ill. dolgozatot írhatnak.



Hetente kettő félévi ill. év végi felmérő iratható.



A Pedagógiai programban rögzített belső mérés hetente 2 alkalommal történhet.



Külső mérés esetén az adott héten más írásbeli beszámoltatásra nincs mód.



Az írásbeli beszámoltatások koordinálása az osztályfőnök feladata.

A tanulmányi munkához, tevékenységhez köthető – egyéb területre irányuló ellenőrzési feladat: A tanulók sérüléséből, a nagyon különböző mértékű előzetes ismereteiből, szokás- és normarendjéből adódóan folyamatos ellenőrzést végzünk: – a tankönyvek, taneszközök, füzetek használatáról, az önellátásukról. Lemaradás esetén terápiákat alkalmazunk. korrekciós, fejlesztési terület megjelölése.

Dokumentálása:

szóbeli

visszajelzés, feljegyzés,

Az ellenőrző munkát minden esetben megelőzi egy pontos diagnosztizálás, amely feltárja, hogy a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók milyen szinten működnek. Az előzetes tudás, a hozott ismeret milyen körre terjed ki. működnek.

A tevékenységek milyen szinten

12.3.2. A tanulók tudásának mérése A tanulók tudásának, képességeik fejlődésének mérésére - a helyi tantervi követelmények figyelembevételével - saját és külső mérőlapokat használunk. Ezeket évenként felülvizsgáljuk, és tanulói szükséglet szerint módosítjuk, kiegészítjük. Kiemelten vizsgáljuk az alapkészségek fejlődését. Az eredmények értékelésénél a tanulók önmagához mért fejlődését kiemelkedő fontosságúnak tartjuk. A követő mérésekkel vizsgáljuk és elemezzük a fejlődés ütemét.

A mérések lehetnek:


84



a félévi és az év végi teljesítménymérések,



a diagnosztikus mérések,



követő mérések.

2.a. A félévi és év végi mérések

A méréshez használt feladatbank (tesztek) elkészítésének szempontjai (A belső mérések eszközei):        

a feladatok a begyakorolt, a megerősített ismeretanyagra épüljenek, különféle teljesítményszintekhez készüljenek, adjanak lehetőséget a differenciálásra, mindenkor mintavétellel, kipróbálással készüljenek elemekre bontott értékeléssel és százalékra megadható teljesítményszinttel, a feladatok – az ismereteken túl – mérjék a tanuló önállóságát, a tevékenységének szintjét, attitűdjét, munkatempóját, írásbeli munkája külalakját, feladat megértési képességét, a mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat, tanulási módokat és eszközhasználatot kérje számon, a tanulók által ismert, begyakorolt algoritmusokat, feladat-megoldási módozatokat, piktogramokat tartalmazzanak a mérőeszközök, minden tanuló fejlettségének megfelelően kapjon segítséget, manipulációs, képi eszközt a feladatmegoldáshoz. A tanulók írásbeli beszámoltatásának másik formája, amikor külső mérőlapokat használunk a tudásszint mérésére.

2.b. Diagnosztikus mérés

Diagnosztikus mérést alkalmazunk a helyzetfeltárás céljából a nevelési oktatási folyamat adott szakaszába lépéskor, az iskolakezdéskor, a tanév elején, vagy egy-egy új tanuló érkezésekor, illetve kirívó eredménytelenség esetén. Diagnosztikus méréssel információkat szerzünk a tanulók képességeiről, előzetes tudásáról, ismereteiről. Ezek hatékony segítséget nyújtanak a pedagógiai tervező munkához, a tanmenetek, tematikus tervek és fejlesztő programok írásához, a habilitációs órákhoz. A diagnosztizálás a tanítás-tanulás folyamatát végig kísérő gyógypedagógiai tevékenység, terápiás célokat szolgál. A tartós fejlesztésre, habilitációs foglalkozásra szoruló tanulók esetében a diagnosztizáláshoz egyéni lapokat használunk. A lapokon az állapot és a fejlesztés eredményeinek rögzítése történik.

2.c. Követő mérés

Követő mérésről akkor beszélünk, ha egyes tevékenységek, készségek, jártasságok, képességek, ismeretek alakulását mérjük egy iskolafokozat egymást követő osztályaiban, vagy az egész iskolarendszerben, amely végezhető úgy is, hogy egy évfolyam vagy tanuló fejlődését kíséri végig tanévről tanévre.


85

Az iskola 5 évre szóló mérési rendszere /2013-2018/

Megnevezése Óvoda

A tevékenység Elvégzésre felkérhető

Egészséges életmódra nevelés Környezeti nevelés, környezeti tudatosság Játék /értékelések/ A külső világ megismerése Anyanyelvi nevelés

Az óvodai csoport vezetője és tagjai, iskolavezetés tagjai

Időpontja

1.év 2.év 3.év 4.év 5.év

Iskola Szövegértés 4- 8. évfolyam Matematika 4- 8. évfolyam

Helyesírás, nyelvtan követő mérés felső tagozaton Földrajz 8. évfolyam Nevelési eredményvizsgálat: Egészséges életmódra nevelés felső tagozaton Szövegértés 4. évfolyam Matematika 4. évfolyam Történelem 7. évfolyam Nevelési vizsgálat: Közösségi nevelés felső tagozat

Humán munkaközösség Reál munkaközösség

1. év

Humán munkaközösség Reál munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség

2. év

Humán munkaközösség Reál munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség

3. év

Helyesírás, és nyelvtan 2-4. évfolyam Életvitel és gyakorlati ismeretek 8. évfolyam


4. év

Szövegértés 4. évfolyam Matematika 4. évfolyam Informatika 8. évfolyam Integrált SNI-s gyerekek Szövegértés 1. és 5. évfolyamon Matematika 1. és 5. évfolyamon


5. év

Utazó gyógypedagógusok igazgatóhelyettes

1. év 5. év

12.3.3. A tanulmányi munka értékelése, minősítése A tanulók teljesítményének értékeléséhez rendelkezésünkre állnak a tanulás-tanítás folyamatában alkalmazott ellenőrzések, a mérések eredményei. Iskolánkban az értékelés elsődlegesen a tanuláshoz való pozitív viszony, a motiváltság, a közösségben elfoglalt státusz megerősítését, pozitív irányú elmozdulását segíti. Hozzájárul az önismeret képességének alakításához, az önelfogadáshoz, a szülői elfogadáshoz.

3.a. Az értékelés típusai:


86 

A formatív értékelés

A formatív értékelés célja a nevelési-oktatási folyamat közben jelentkező tanulási nehézségek feltárása. Így lehetőség nyílik az azonnali korrekcióra. Megerősítő szerepe is van. Folyamatos visszajelzést kapunk munkánk hatékonyságáról, a tanuló taníthatóságáról, tanulási képességeinek fejlődéséről. 

Szummatív értékelés

Szummatív értékelést alkalmazunk egy-egy nagyobb témakör lezárásakor, félévkor, év végén, egy tantárgy tanulásának befejezésekor. Funkciója az eredmények megállapítása, összesítése a kitűzött célokkal. 3.b. Az értékelés módjai és rendszeressége   

A tanítási órákon rendszeres szóbeli értékelés történik. Így a tanulók állandó visszajelzést kapnak tanulmányi munkájukról. Az első évfolyamtól a második évfolyam félévéig szöveges értékelés történik. A második évfolyam félévétől a tanulók teljesítményét – legalább havonta egyszer – érdemjeggyel értékeljük. Tanév végén az osztályzatokat szülői igény szerint szöveges értékelés egészíti ki.

3.c. A szöveges értékelés rendszere, elvei Elsőtől a második évfolyam félévéig félévenként, tantárgyanként ötfokozatú aláhúzásos szöveges értékelést használunk (3. sz. Melléklet). A kritériumra orientált tantárgyi értékelést kiegészítjük a magatartás-szorgalom; valamint, az egyéni fejlődés és a pedagógus által fontosnak tartott területek kötetlen, szabad értékelésével. Negyed- és háromnegyedévkor megadott szempontok szerint kötetlen szöveges értékelést kapnak a tanulók. Havonta röviden jelzést küldünk a szülők felé. Tanév végén a készség- és képességfejlődést is szövegesen értékeljük. A tanulói eligazodást külön, színekkel kísért értékeléssel biztosítjuk. Az értékelési folyamat egysége érdekében második évfolyam végétől nyolcadik évfolyam végéig az osztályzatokat szülői igény szerint szöveges értékeléssel bővítjük. A szöveges értékelés területei ugyanazok, mint az alsó tagozaton. Szöveges értékelésünknél az értékelés személyre szabott, megerősítő, visszacsatoló, ösztönző, fejlesztő jellegét emeljük ki. Fontosnak tartjuk, hogy a megalapozott tájékoztatás mellett konkrét javaslatokkal kijelöljük a továbblépés módját. A személyre szabott értékelés része a gyermek személyiségét figyelembe vevő differenciált bánásmódnak, mely differenciált tanítási és nevelési módszerekkel jár együtt. 3.d. Az értékelés regisztrálása az iskolai dokumentumokban Tanév közben Elsőtől a második évfolyam félévéig a szöveges értékelés a tantárgyakhoz kapcsolódó egyéni értékelőlapon történik. A második évfolyam félévétől a tanulók teljesítményét érdemjegyekkel fejezzük ki, amelyek havi rendszerességgel az osztálynapló értékelő részébe kerülnek bejegyzésre. Félévkor és tanév végén 

Az elsőtől a második évfolyam félévéig a minősítés formái: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

A szöveges minősítés bizonyítványi pótlapra kerül.


87



A második évfolyam félévétől a tanulók osztályzatokat kapnak: – (5) jeles, (4) jó, (3) közepes, (2) elégséges, (1) elégtelen, – melyeket naplóba, ellenőrzőbe, törzslapba, bizonyítványba vezetünk.

12.4. A magatartás és szorgalom értékelése A magatartás és szorgalom értékelési rendszere segíti az iskola nevelési és oktatási céljainak megvalósítását, a tanulók önismeretének fejlődését, a szocializáció fejlődését. Tanév közben, alsó tagozaton a tanulók magatartását és szorgalmát rendszeresen értékeljük tanítási órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon. Egyezményes jelekkel (pontok, csillagok) szóbeli értékeléssel egyaránt jelezzük tanulóinknak véleményünket, észrevételeinket. Minden hét végén az osztályfőnökök kiértékelik az osztály magatartását és szorgalmát. Minden hónapban egyszer kerül sor az évfolyamok magatartásának és szorgalmának értékelésére, a kiemelkedően jó közösségi és egyéni teljesítmények jutalmazására. A tanuló magatartás és szorgalom osztályzata megállapításához az osztályfőnök összegzi az osztály és az osztályban tanító pedagógusok észrevételeit. Ellentétek esetén az osztályozó konferencia hoz döntést. Az érdemjegyről az osztályfőnök és a napközis nevelő havonta dönt a tanulók bevonásával. Az osztályközösségek és a tanulók fejlődésének megfelelően egyre nagyobb szerepet kap a tanulói önértékelés, társértékelés és osztályértékelés. 4.a. A magatartás értékelésének szempontjai    

a házirend és az iskolai elvárások, normák elfogadása, betartása, a közösséghez és annak tagjaihoz való viszony, az együttélés, a társas kapcsolatok, a közösségi normák elfogadása az iskolán belül és kívül, az iskola képviselete.

4.b. A magatartás minősítése Példás /5/ a tanuló magatartása, ha  minden szempontnak megfelelő, nincs osztályfőnöki figyelmeztetése sem,  a viselkedése mindenkor megfelel az iskolai szabályoknak, azokkal azonosul,  iskolai és iskolán kívüli magatartása kifogástalan, társai számára példamutató,  a felnőttel szemben tisztelettudó, udvarias, társaival segítőkész,  kulturáltan beszél mindenkivel,  a közösségbe nagyszerűen beilleszkedik. Jó      

/4/ a tanuló magatartása, ha kisebb hiányosságokkal felel meg a szempontsornak, nincs osztályfőnöki intője, az iskolai szabályokat követi, iskolai és iskolán kívüli magatartása kiegyensúlyozott, jó, a felnőttel szemben tisztelettudó, társaival a kapcsolata jó, társainak segít, törekszik a kulturált beszédre, a közösségbe jól beilleszkedik.

Változó /3/ a tanuló magatartása, ha  a szempontsornak nem felelt meg folyamatosan, osztályfőnöki intője van,  vét az iskolai szabályok ellen, de hibái kijavítására törekszik,  iskolai és iskolánk kívüli magatartása problémát jelent,  a felnőttekhez és társaihoz való viszonya nem mindig megfelelő,  beszéde kifogásolható,


88 

a közösségbe segítséggel beilleszkedik.

Rossz /2/ a tanuló magatartása, ha  a követelményeknek sorozatosan nem tesz eleget, osztályfőnöki és igazgatói intője van,  az iskolai szabályokat többször megszegi, nehezen befolyásolható,  iskolai és iskolán kívüli magatartása komoly problémát jelent,  a felnőttel szemben tiszteletlen, társaival kötekedő, agresszív, társait rossz irányba befolyásolja,  beszéde goromba, durva,  a közösségbe nehezen illeszkedik be. 4.c. A szorgalom értékelési szempontjai    

motiváltság, tanuláshoz való viszony, az egyes tantárgyak követelményeinek eléréséhez tett erőfeszítés, akarat, többletfeladatok vállalása, ellátása, a közösségért végzett munka, a társak megsegítése, a kisebbek segítése.

4.d. A szorgalom minősítése Példás /5/ a tanuló szorgalma, ha  mindig készül, figyel, érdeklődik, kötelességtudó,  az órák alatt aktívan dolgozik, nagyfokú önállóságot mutat,  önként is vállal közösségi munkát, feladatait becsületesen végzi el,  felszerelése hiánytalan,  rendszeresen és pontosan jár iskolába. Jó     

/4/ a tanuló szorgalma, ha általában felkészült, kötelességtudata fejlődik, az órai munkába bekapcsolódik, önállóságra törekszik, közösségi munkában részt vesz, a kapott feladatokat szívesen elvégzi, felszerelése általában rendben van, rendszeresen, néha pontatlanul jár iskolába.

Változó /3/ a tanuló szorgalma, ha  felkészültsége nem rendszeres, kötelességeit esetenként elhanyagolja, de munkafegyelme lassan javul,  órai munkája nem kitartó, sok segítséget igényel, a segítséget elfogadja, önállósága fejlődik,  közösségi munkába bevonható, feladatvégzése még hullámzó,  felszereléséről megfeledkezik,  elkésik az iskolából. Hanyag /2/ a tanuló szorgalma, ha  felkészültsége hiányos, kötelességét elmulasztja, munkafegyelme alig javul,  órai munkájában figyelmetlen, érdektelen, önállóan alig dolgozik, segítséget nehezen fogad el,  közösségi munkában ritkán vesz részt, feladatait elhanyagolja,  felszerelése hiányos, rendetlen,  gyakran késik, igazolatlanul hiányzik. A magatartás, a szorgalom értékelésénél maximálisan figyelembe vesszük az önmagához képest elért pozitív változást, fejlődést, amelynek szóban és írásban történő dicsérettel adhatunk nagyobb hangsúlyt. A szöveges értékelésünk rendszere lehetővé teszi az érdemjegyekre történő áttérést.


89

12.5. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az iskolaotthonos működés jellegéből adódóan a napi feladatokat tanulóink napköziben elvégzik. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:  a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;  a házi feladatok differenciáltak, figyelembe véve tanulóink eltérő képességeit;  az írásbeli és szóbeli feladatok lehetőséget kell, hogy adjanak a tananyag megértésére, elmélyítésére, a kérdésfeltevés gyakorlására;  az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot, csupán javaslatot teszünk a gyakorlásra;  az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók hétvégére a szokásos -egyik óráról a másikra esedékes- feladatokat kaphatják. Javaslatot teszünk a gyakorlásra. Külön értékelésre kerül a gyűjtőmunka és szorgalmi feladat.

12.6. A tanulók fizikai állapotának mérése A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 81§ kimondja, hogy általános iskolában évente a pedagógiai programban meghatározott mérési módszer alkalmazásával, tehát intézményünkben két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, szükséges szint elérésére, megtartására. Iskolánk a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérésére a Hungarofit tesztsort használja. Mivel intézményünk sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését és oktatását látja el, ezért nagyon fontos volt, hogy olyan tesztet válasszunk, mely az alábbi kritériumoknak megfelel:  egyszerűen végrehajthatóak legyenek,  minimális eszközt igényeljenek,  a tesztek végzése semmilyen egészségkárosító hatást nem válthat ki,  feleljenek meg a tudományos kritériumoknak,  elsősorban az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérje: kardio-respiratorikus állóképességet, erőt, az izomerő állóképességét, testösszetételt. Mivel az értelmi képességek sérülése mellett sok esetben a motoros státusz is érintett diákjainknál, ezért nem mindenki képes a tesztek szabályos kivitelezésére. Náluk is elvégezzük, jelölve a hibákat és később, mint összehasonlító adatok szerepelnek.

A vizsgálatok megszervezése:  

A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban. A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni (október, május hónapok).


90   

A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket, és hogyan értelmezzük az eredményeket. Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.). A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni.

Referenciatáblázatot mi esetünkben nem alkalmazunk a fent említett okok miatt. A teszteket a 4. évfolyamtól végezzük.

A mérés általános szempontjai       

A tanulók valamennyi tesztet testnevelési/sportfelszerelésben hajtják végre. Valamennyi tesztet, ha erre lehetőség van, jól szellőző, nagy teremben kell elvégeztetni. Csúszásmentes padló szükséges. A tesztek egymásután következése a körkörös rendszerben is szigorú sorrendiségű. Az ülésben előrenyúlás tesztnél nem lehet bemelegíteni, vagy nyújtási gyakorlatokat végezni. A tesztek között a tanulók pihenjenek. A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási utasításában nincs erre külön utalás. A mérések során fontos bátorítani a tanulókat.

Az általunk használt motoros tesztek, és végzési sorrendjük

1. 2. 3. 4. 5.

Hajlékonysági teszt: Dinamikus láberőt mérő teszt: Törzserőt mérő teszt: Funkcionális karerőt mérő teszt: Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt:

ülésben előrenyúlás helyből távolugrás sit-up teszt, felülések függés hajlított karral 10 x 5 m ingafutás

1. teszt: Ülésben előrenyúlás A vizsgált tényező: Hajlékonyság. A teszt leírása: Ülő helyzetben a lehető legtávolabbra nyúlás. Felszerelések: Megfelelő méretű tesztasztal vagy doboz, 30 cm hosszú vonalzó. 2. teszt: Helyből távolugrás A vizsgált tényező: Explozív erő A teszt leírása: Álló helyzetből távolugrás Felszerelés: Csúszásmentes kemény felület (pl.: tornaszőnyeg), kréta, mérőszalag 3. teszt: Sit-up teszt, felülések A vizsgált tényező: A törzs ereje (hasizom erő – állóképesség). A teszt leírása: A fél perc alatti maximális számú felülés. Felszerelés: Két szőnyeg, stopperóra, asszisztens (segítő). 4. teszt: Függés hajlított karral A vizsgált tényező: Funkcionális erő (a kar és a váll izomerő állóképessége). A teszt leírása: Megtartani a hajlított karú helyzetet rúdon való függés közben. Felszerelések: 2,5 cm átmérőjű, kör keresztmetszetű, vízszintes rúd, stopperóra, szőnyeg a rúd alatt a leugráshoz, törlőruha és magnéziumkréta, szükség szerint pad vagy szék.


91 5. teszt: 10 x 5 méteres ingafutás A vizsgált tényező: Futási sebesség, fürgeség. A teszt leírása: A maximális sebességű futás, fordulás szintje. Felszerelések: Tiszta, csúszásmentes padló, stopperóra, mérőszalag, kréta vagy szigetelőszalag, jelzőbóják. Az eredmények értékelésénél nem használjuk az OM által megadott értékelő táblázatokat, tanulóink mozgásos státusza miatt. A évente kétszer végzett vizsgálatokat hasonlítjuk össze, és az alapján készül a fejlesztőprogram, mely további munkánkat segíti. A tesztek részletes leírását lásd: Útmutató a tanulók fizikai és motoros képességeinek méréséhez Szerkesztette: Tompa Ferenc, OM 2000.

12.7. A tanulók továbbhaladásának feltétele A tantervünkben a továbbhaladás feltételei elnevezésű elem nem szerepel. Alkalmaztuk az Irányelvben szereplő Követelmények megjelölést azon tartalmakra, amelyek teljesítését általában elvárjuk a tanulóktól. A követelményszintek tekintetében – a méltányosság elvét alkalmazva egy alacsonyabb szint is elegendő lehet. Erre több jelzés is megtalálható, hiszen az „önállóan”, vagy az „irányítással” esetenként konkrét „segítséggel” végzett tevékenységek szintjeire nézve nyújtanak információkat. A követelmények elérésében mutatkozó hiányosságok megszüntetése céljából élni kell a fogyatékos tanulókat megillető hosszabb időkeretek alkalmazásával, az egyéni haladási ütem és fejlesztés tervezésével, az intenzív megsegítés formáival, terápiás lehetőségekkel a pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs órákon és a tanítás-tanulás egész folyamatában. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló második-nyolcadik évfolyamon, a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha:   

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott (igazolt vagy igazolatlanul); magántanuló volt.

Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott, illetve a szülő kérésére az évfolyamot megismételheti.

13. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

13.1. A pedagógiai program érvényességi ideje  

Az intézmény első ízben e pedagógiai program alapján 2013. szeptember 1.-napjától végzi oktató-nevelő munkáját. Érvényességi ideje: 8 év.


92 13.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint: a nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását. 13.3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására:  az iskola igazgatója,  a nevelőtestület 30 %-a,  a szakmai munkaközösségek,  az iskolaszék tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diákönkormányzat képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév kezdőnapjától kell bevezetni. 13.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola fenntartójánál,  az iskola irattárában,  az iskola könyvtárában,  az iskola igazgatójánál,  az igazgatóhelyetteseknél  az intézmény honlapján: www.benedekelek.hu


Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó

Recommend Documents