ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA SZOCIOLÓGIAI TANSZÉKÉNEK NEGYEDÉVES, INTERNETES FOLYÓIRATA

I. évfolyam, 2. szám

KÖZELÍTÉSEK A ZSIGMOND KIRÁLY SZOCIOLÓGIAI TANSZÉKÉNEK

FŐISKOLA NEGYEDÉVES,

INTERNETES FOLYÓIRATA A LAP SZERKESZTŐSÉGE A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MŰVELŐDÉSTUDOMÁNYI INTÉZETÉBEN, A SZOCIOLÓGIA TANSZÉK KERETEI KÖZÖTT MŰKÖDIK. SZERKESZTŐK: GRAJCZJÁR ISTVÁN, LAKI ILDIKÓ, TÓTH LÁSZLÓ A SZERKESZTŐSÉG CÍME: ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA 1039 BUDAPEST, KELTA UTCA 2. TELEFON: 36-1-454-7608 KÉZIRATOKAT FOGADUNK A [email protected] CÍMRE

©ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA BUDAPEST A SZÁMOT 2011.05.01.-ÉN ZÁRTUK LE

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K

TARTALOMJEGYZÉK OLDALSZÁM

HAVASI ÉVA: BURJÁNZÓ SZÁMOK, MUTÁNS ADATOK - AZ ADATELŐÁLLÍTÁS ÉS A SZÁMHASZNÁLAT TÍPUSHIBÁI

3-21.

GRAJCZJÁR ISTVÁN – TÓTH FLÓRA EMESE – ÁDÁM ZSUZSANNA: NEOFORDISMUS BREVI MANU

22-40.

TÖRÖK EMŐKE: „NEM ÉRZI OLYAN TELJES EGÉSZNEK” MUNKAÉRTELMEZÉSEK ÉS A NŐI MUNKAVÁLLALÁS MOTIVÁCIÓI

NŐI

41-68.

MALKOVICS TIBOR: AZ „ŐSPATKÁNY” ÉS A CICÁZÓ „IZMUSOK” A MAGYAR GÁRDA ÉS ÉS AZ ÚJRASZERVEZŐDŐ JOBBOLDALI RADIKALIZMUS

69-80.

-

2

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K

fogalmazott: „Soha, „első blikkre”, nem szabad

Havasi Éva Burjánzó számok, mutáns adatok1 -az adat-előállítás és a számhasználat típushibái-

egyetlen számot sem elhinni, semmit nem szabad „kapásból” elfogadni. Minden számot a maga összefüggésrendszerében

kell

vizsgálni

és

értelmezni.”5 Zafír Mihályra emlékezve, tanítványaimnak ajánlom2

Bevezetés Előszó Nem létezik „neutrális” statisztika. A számokban Munkám során, sőt magánemberként is használom,

tömören megnyilvánuló jelenségek nem maguk a

sőt szeretem a számokat. Statisztikusként becsülöm

vizsgált

az

művészetét.

nézőpontból számosított tulajdonságai. Egy-egy

Meggyőződésem, hogy a számokban rögzített

jelenség egyenértékű módon többféle számmal is

statisztikai adatok, információk hozzásegítenek

leírható. Fel kell hagyni azzal a gyakran hangoztatott

világunk megértéséhez, hogy érveinket érdemes, sőt

nézettel, hogy „a számok önmagukért beszélnek”.

esetenként szükséges is számokkal alátámasztani. A

Minden számhoz tartozik egy értelmezési keret,

háború a „politika folytatása más eszközökkel”3. Ma

mérési mód, azaz egy módszertani meta-információs

– és ez jellemzi országunk közéletét is – a

rendszer, amely világossá teszi egy-egy szám

számháborúk korát éljük, melyben a harcoló felek

tartalmát.

adat-előállítás

mesterségét

és

dolgok,

hanem

azok

meghatározott

számokat röpítenek egymás fejéhez. Esetenként légből kapott, összefüggésrendszeréből kiragadott

A számok használatuk során legtöbbször elveszítik a

számokat. A számokra akkor figyelünk oda, ha

mögöttük meghúzódó nézőpontokat, módszertani-

robbannak, vagy legalábbis robbanásveszélyesek.

mérési megfontolásokat és önálló, független életet

Ezért különös figyelmet igényel az adat-előállítás és

élnek. Ugyanakkor, eredetük pontos ismerete nélkül

az adathasználat korrektsége és átláthatósága. A

is, a számok újabb és újabb számok építőköveivé

veszélyforrásokról, a tipikus hibákról lesz szó a

válnak. Végeredményként egyre bizonytalanabb és

4

következőkben. A mottóban idézett „Mester” a

követhetetlenebb számtenger születik, melyből ki-ki

vele

ízlése, érdeklődése, sőt érdeke szerint válogathat. Így

készült

interjúban

a

következőképpen

lehet végül egy számmal „bebizonyítani” mindent, sőt 1 A tanulmány rövidebb változata a Statisztikai Szemle 2010. júniusi számában olvasható. Statisztikai Szemle, 88. évf. 6. szám 648-659. oldal. 2 Zafír Mihály (1925-2007), a „Mester”, évtizedeken keresztül dolgozott a Statisztikai Hivatalban. Nevéhez fűződnek az „Életszínvonal” kiadványok, egy időben a Létminimum füzetek, illetve a Fogyasztói-árindex füzetek. Egyik legszebb kiadványa a KSH gondozásában megjelent „Múlt és jelen” c. kötet. 3 Carl von Clausewitz, porosz tábornoktól származó sokak által idézett mondás. 4 Ezen írásban megfogalmazott mondanivalóm régóta érlelődik bennem. „Mániám” bővebb kifejtése túlnyúlik egy cikk keretein, ezért nehéz volt a helyes arányokat megtalálnom. Több verzióban készült el az írás, melyet megosztva néhány kollégámmal és barátommal, kaptam hideget és meleget egyaránt. Nem vagyok negatív gondolkodású, és nem is szeretnék annak mutatkozni, ugyanakkor hiszek a kritikus hozzáállás fontosságában, valamint a reflexió-önreflexió gyümölcsöző szerepében. Ezúton is köszönöm az írás során kapott észrevételeket, építő kritikákat.

annak ellenkezőjét még inkább. A számokat is kritikusan

kell

kezelni.

Kritikusan,

de

nem

szkeptikusan, nem cinikusan és nem is naivan.6 Ehhez azonban számkultúrára lenne szükség. A tapasztalat az, hogy a betűk világában az emberek

5 6

Beszélgetés Zafír Mihállyal, Statisztikai Szemle, 2007, 85. évfolyam 3. szám. Joel Best: Damned Lies and Statistics.

3

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K jóval

otthonosabban

a

„Egy cukorsüveg, minthogy test, nehéz, és ezért súlya

számokéban. Az „innumeracy”7, azaz a „szám-

van, de semmiféle cukorsüvegen sem látható vagy

analfabétizmus”, illetve a számok használatában

tapintható a súlya… A vas testi formája, önmagában

való jártasság hiánya, valamint a „szám-autizmus”8, a

véve, éppoly kevéssé megjelenési formája a nehézségnek,

számok vég nélküli, már-már beteges használata, a

mint a cukorsüveg testi formája… Mindazonáltal,

mindent egzakt módon számokkal, indikátorokkal

hogy

„bizonyítani akaró” számelőállítói-számhasználói

súlyviszonyba helyezzük a vassal. Ebben a viszonyban

magatartás egyaránt jelen van világunkban. A

a vas olyan test, amely semmit nem képvisel a nehézségen

következőkben

kívül. …Ha mindkettőt a mérlegre tesszük, valóban

a

mozognak,

statisztikai

mint

számhasználat

a

cukorsüveget, mint

nehezet

kifejezzük,

buktatóiról lesz szó, főként az ún. leíró statisztikák

azt látjuk, hogy mint nehéz dolog a kettő ugyanaz,”10

területéről. A magasabb matematikai eszköztárral

A mérés műveletében látszólag eltűnik az

dolgozó statisztikai modellezés, szimuláció, stb.

elméleti elvonatkoztatás, ami megelőzi magát a

kimaradnak az írás vizsgálati köréből.

mérést. Pedig a mérés eredménye mindig csak valamilyen elmélet alapján értelmezhető. Azért

A számmal kifejezett jelenségek még csak jelenségek, de nem maguk a dolgok

nem szembetűnő az elmélet, azért feledjük a háttérben maradó elvonatkoztatást, mert vannak

„A mérés és a megfigyelés mindig valamilyen elméletet tételez fel a háttérben. A megfigyelés eredménye, illetve a mért érték csak ezen elmélet alapján értelmezhető. Mit is teszünk tulajdonképpen, amikor „mérünk”? Bizonyára a körülöttünk levő valóságról szerzünk be értesüléseket. Könnyen átsiklunk azonban a felett, hogy az értesülés, a mérés számszerű eredménye nem közvetlen, és ezért csak áttételesen jellemzi a valóságot.9 (Bródy András)

esetek — éppen ezeken kezdjük a mérést — amikor

Számtalan szám vesz minket körül. A számadatok

problémának a cserére vonatkozó fejtegetései

egzaktságukkal azt a látszatot keltik mintha a minket

kapcsán. George Simmel is a cserére és a pénzre,

körülvevő jelenségek eredendően rendelkeznének a

mint általános egyenértékesre vonatkozó elméletével

számokban kifejezett tulajdonságokkal, hasonlóan a

kapcsolatban foglalkozik a mérés ismeretelméleti

számháborúban

a

kérdéseivel.

számjegyekhez,

csak

játékosok

fejére

tűzött

a valóság könnyen és közvetlenül követhető – olvashatjuk Bródy András egyik nagy vitát kiváltó cikkében. Már

Arisztotelész

„A

is

figyelmet

mennyiség

szentelt

a

legjellegzetesebb

a

sajátossága, hogy egyenlőség, vagy nem-egyenlőség

számadatokat. A jó Arisztotelész helyett Marxot

állítható róla.”11— mondja Arisztotelész. Kifejti,

idézve, a Tőke áru fejezetében, érzékletesen

hogy a csere éppen a minőségi különbözőség, az

fogalmazta meg a gondolatot a cukorsüveg példáján.

eleve „össze nem mérhetőség” talaján jön létre.

le

kéne

olvasnunk

A méréssel, a számszerűsítéssel — hasonlóan a Az angolban az „illiterecy”-re (analfabétizmus) rímelő „numerecy” a magyar nyelvben nem adható vissza ilyen szellemesen. 8 A szám-autizmus a poszt-autista közgazdaságtani irányzat kiterjesztése a mai számokat, statisztikai adatokat fetisizáló világunkra. A PAE (Post-Autistic Economics) mozgalom tagjai között már szociológusok, jogászok, és számos szakma képviselői megtalálhatóak. A kifejezés innen származik. 9 Bródy A.: Mennyi az ennyi? Bevezetés a gazdasági mérés elméletébe. Közgazdasági Szemle, XXXVII: évfolyam, 1990. 5. sz., 521-537. oldal. 7

cseréhez

—

a

minőséget

összemérhetővé,

mennyiséggé alakítjuk. Ezt a gondolatot viszi tovább Marx, Carl: Tőke, I. 63. oldal. Arisztotelész: Poétika, kategóriák, hermeneutika, Budapest, Kossuth Kiadó, 1997, 66. oldal. 10 11

4

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K Simmel a pénz filozófiájának kifejtése során. A

Az adat, mint a „termelési folyamat" terméke,

„mennyire értékes” kérdés helyett egyre inkább a

avagy az adatokat emberek csinálják

„mennyibe kerül” kérdése kerül a középpontba. Ez „A statisztikai adatok azonban inkább hasonlítanak a drágakövekhez, amelyeket először kibányásznak, összegyűjtenek, feldarabolnak, csiszolnak, … majd kiállítják őket az érdeklődök számára.13 (Joel Best)

azt jelenti, hogy a tárgyak kvalitatív jellegét fokozatosan háttérbe szorítja a kvantitatív vonás. A dolgok minőségi jellege elveszti pszichológiai jelentőségét. Simmel az „egyenlősítés tragédiájának” nevezi, hogy amikor a dolgok pénzbeli értéke egyforma, akkor nem számít, hogy más

Van egy elterjedt vélekedés, mely szerint a számok,

szempontok alapján hogyan viszonyulnak egymáshoz. Ez az

„az igazság kis aranyrögei”, aranyrögök, amelyeket

értékvesztés a modern ember fásultságához vezet, ami azt

hasonlóan a markológéphez, mi is csak úgy

jelenti, hogy az illető elvesztette érzékenységét, hogy

összekotorhatunk, írja Joel Best. A statisztikai

a dolgok különbözőségeinek finomságait érzékelje.12

adatok

Mint ahogy a pénz is eszközből egyre inkább

drágakövekhez, melyeket egy bonyolult műveletsor

céllá válik, úgy a statisztikusok számára is a

eredményeként kapunk. Hasonlóan az értékesebb

számszerűsítés, amely egy eszköz arra, hogy a

drágakövekhez

dolgok

tanúsítványt mellékelnek. A statisztikát valaki(k),

lényeges

jegyeit

megragadják

és

azonban

inkább

a

hasonlítanak

statisztikai

adatokhoz

a

is

összehasonlítsák egyre inkább abszolút céllá

valamilyen

válik és magát a megismerés értelmét jelenti. A

módszerekkel előállították. A KSH ma oly divatos

számszerűsítés, a dolgok széles skálája fölött egy

nyelvezetére fordítva: a statisztika egy „termék”, s az

olyan absztrakt közös nevezőt alkot, amelyben a

előállítása

legellentétesebb,

legtávolabbi

eredménye. Az értékesebb statisztikai adatokhoz,

dolgok is kifejezhetővé válnak. Amikor a sokoldalú

mintegy tanúsítványként, minőségi riportok is

minőségnek ez az „egyenlősítése”, számmá alakítása

kapcsolódnak.

legidegenebb

és

céllal,

egy

valamilyen

sajátos

módón

„termelési

és

folyamat”

megtörténik, akkor az így nyert szám önálló életet kezd élni és abszolutizálódik. A következőkben, konkrétabbá téve a fenti gondolatot, először a számgyártás

folyamatára,

majd

pedig

annak

végtermékére fókuszálunk.

A mért adat az emberek fejében egyenlővé válik,

behelyettesítésre

kerül

a

megmért

jelenséggel. A mérési eredmény esetében ily módon elhalványul az a tény, hogy a szám egy adott nézőpontból (egy adott értékrendszer mentén), egy adott mérési eljárás alapján ragadja meg a megfigyelt jelenséget. A „számgyártás” legfontosabb minőségi kritériuma — a statisztikai relevancia, ezen a ponton érhető

leginkább

számadat, George Simmel: Money in the Modern Culture (Pénz a modern kultúrában). Theory, Culture Society, 1991. 8. szám, 24. oldal.

ha

tetten.

Akkor

érdeklődésre

releváns

számot

a

tartó,

12

13 Joel Best, People Count: The Social Construction of Statistics, 11/2002 Talk at Augsburg College. More on future of Statistical Literacy,

5

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K értelemmel bíró nézőpontból „számosítja” az

klasszikus statisztikai osztályozási rendszer változása

adott jelenséget. S ha a ténylegesen használt

is jól mutatja ezt a folyamatot. Az orvostudomány

(mérhetővé tett) és a felhasználók által elvárt

fejlődésével, a diagnosztikai eljárások finomodásával

fogalmak közötti megfelelés is megvalósul.14

például a korábban említett BEO is, bizonyos

Természetesen egy-egy jelenségről több releváns és

betegségcsoportok

kevésbé releváns számadat is születhet. Az emberek

betegségcsoportok létrejöttével, módosul. Ugyanez

a közlekedési szakemberek számára utasok, az

elmondható a Foglalkozások Egységes Osztályozási

orvosok

sportesemények

Rendszeréről (FEOR), vagy az utóbbi időben

szervezői számára nézők, a családszociológusok

állandóan napirenden levő Tevékenységek Egységes

számára

Ágazati Osztályozási Rendszeréről (TEÁOR). Az

számára pedig

betegek,

a

meghatározott

családi

állású

szétbomlásával

állami

betegeket, nézőket, apákat, anyákat, gyermekeket,

kategóriákat, új osztályokat, új, korábban nem létező

stb. számszerűsíthetjük. Egy-egy nézőponton belül

embercsoportokat. Ma statisztikai adatokat közlünk

is döntő a fogalomhasználat megválasztása. A

a „rátosokról”, tegnap még a „jövedelempótló

betegeket

támogatásban

számszerűsíthetjük,

sorolhatjuk, diagnosztizált

és

így

betegségük

szerint (BEO, azaz betegségek egységes osztályozási

nap

mint

nap

újabb

személyek. Így az embereket, mint utasokat,

osztályba

bürokrácia

és

teremt

részesülőkről”,

„munkanélküliekről”,

tegnap

ma

a

új

a

„közveszélyes

munkakerülőkről”.

rendszerét használva), gyógyulási idejük szerint, táppénzes

napjaik

száma

szerint,

betegségük

örökletes jellege, maradandó károsodással járó volta, kórházi ellátással járó, vagy szakellátást igénylő volta

Még „stabil” kategóriák mellett sem könnyű az osztályba sorolás. Jánossy példájával élve a tehenet és a disznót mérete alapján nem nehéz osztályba

szerint, stb.

sorolni, ugyanakkor a tehén és a ló méretbeli A statisztikai számbavételi tevékenység alapja a

összehasonlítása már nehezebb. Bródy, Jánossynak15

dolgoknak egy adott fajtához sorolása. Ez az

a golyóscsapágyra és kavicsra vonatkozó példáját

egyszerűnek tűnő első lépés gyakran a mérés

továbbfűzve

műveletének utolsó lépése is. A rétegződéskutató iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, beosztás, jövedelem, vagyoni helyzet, fogyasztási sajátosságok, stb. alapján kategóriákba sorolja az embereket, majd pedig az ezekből kialakuló mintázatok

alapján

újabb,

társadalmunk

rétegződését leíró, kategóriákat, osztályokat alkot. Így születnek olyan új osztályok, mint „gazdasági elit”, „vagyonos középosztály”, vagy „elszegényedett alsó

középosztály”,

és

így

tovább.

azt

fejtegeti,

hogy

a

kavicsok

osztályozása esetén nem csak a formagazdagság nehezíti a méretbeli összehasonlítást, hanem a gondok már ott elkezdődnek, hogy mettől meddig kavics a kődarab? Miközben a hétköznapokban gondolkodás nélkül használjuk a „gyerek” fogalmát, a társadalomstatisztikusok számára a gyerekes családok vizsgálata esetén komoly nézetkülönbségek vannak

a

fogalom

meghatározása,

„operacionalizálása” körül. A szüleivel élő 30 éves

Egy-egy Jánossy Ferenc: A gazdasági fejlettség mérhetősége és új mérési módszere, 27-32. oldal.

15 14

Szilágyi, 198. oldal

6

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K agglegény bizonyos szempontból gyerek, de a gyerekes családok vizsgálatának ez a családtípus

A számok önállósodása, és ennek következményei

semmiképpen nem része. Ha 20 évnél húzzuk meg a határt, akkor kérdéses, hogy a már keresettel

A számok, elveszítve a hátterükben meghúzódó

rendelkező

tartalmi és módszertani-mérési megfontolásokat,

„gyerek

családi

állású”

személy

önálló életet kezdenek élni, s relevanciájuk sokszor

gyermeknek tekinthető-e? És így tovább. A relevancia esetében az érdeklődésre számot tartó nézőpont mellett, a „fit for use” részét képezi a „kategóriába sorolás” mellett a mértékegység megválasztása is. Lehet, hogy az adathasználót nem érdekli, hogy kik tartoznak a „vagyonos középosztályba”, de érdekli az emberek vagyoni helyzet szerinti tagolódása. Lehet, hogy érdekli

az

emberek

településtípus

szerinti

megoszlása, de nem falu-város bontásban, hanem a település népességszáma alapján képzett nagyságkategóriák

szerint.

A

mértékegység

adekvát

megválasztása kardinális kérdés. A munkahelyem otthonomtól való távolságát meghatározhatom méterben,

de

mint

notórius

késő

számára

relevánsabb az időmennyiségben, percben való

túlnő saját határaikon, „érvényességi körükön”. Egy példát említve, a mai társadalmunkban a szegények aránya lehet 5-8-10-25, de akár 100% is. Attól függően, hogy mivel mérjük a szegénységet, és hol húzzuk meg a szegénységi küszöbszintet. Ha „csak” jövedelemmel mérjük, akkoris fennáll az a kérdés, hogy mekkora összegnél húzzuk meg a határt. Természetesen minden határválasztásnak megvan, meg lehet a „relevanciája”, attól függően, hogy mire vagyunk

kíváncsiak.

Csak

úgy,

minden

„lábjegyzet” nélkül, nem mondhatunk egy számot,

arányt

a

szegényekre.

Amikor

használatba vesszük a szegénységi számot, nem téveszthetjük szem elől annak mögöttes mérési történetét.

távolság megadása. A „3 napi járóföld” a távolság idővel való meghatározásának szép példája. A

Persze vannak már sztenderdek bizonyos jelenségek

kifejezés utal a korra, amelyben helye és relevanciája

mérésére. Ezek azonban egyfajta megközelítései a

volt az effajta „mérési módnak”. Az adózóknak

jelenség vizsgálatának. Sokszor ezek a bevált és

„kéményekkel”, az „egy füst alatt” élőkkel való

használt mérési módok, mérőszámok, mutatók nem

számbavétele (füstadó) a maga korában releváns

elégítik ki az adathasználók igényeit, számukra

volt, mára azonban a keresettel, piaci jövedelemmel

ugyanis nem, vagy csak korlátozottan releváns a

rendelkezők

mögöttük meghúzódó mérési nézőpont, vagy a

(személyi

jövedelemadó)

számát

16

érdemes inkább használni.

mérési metódus. Ennek egyik eklatáns példája a GDP széleskörű — gazdasági fejlettségre, jólétre vonatkozó — fetisizált használata. Bár a GDP kiszámításának többszáz oldalas dokumentációja van (hosszú lábjegyzet lenne belőle), és igény szerint szinte bárki számára hozzáférhető, érthető módon,

16 Hüttl Antónia: A gazdasági mérés történetéről: adatok, elmélet, gazdaságpolitika c Közgazdasági Szemlében megjelent írása.

kevesen

böngészik

a

számhasználók

közül.

7

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K Ugyanakkor tartalmának pontos ismerete nélkül,

elosztásának egyenlőtlenségétől, is függ. Lehet, hogy

mintegy automatikusan, használják a gazdaság

a GDP nagy része az államadósság törlesztésére

eredményességi

megy, a környezet lerabolásának árán, vagy bizonyos

mutatója

mellett,

a

gazdasági

fejlettség, vagy a jólét, az ország életszínvonalának

társadalmi

mérőszámaként.

tehervállalásán keresztül valósul meg.

Egyre

többen

a

gazdasági

mérőszám funkcióját is megkérdőjelezik, felróva a környezetvédelem szempontjainak hiányát (zöld számlák),

az

teljesítményének

információs figyelmen

kívül

társadalom

aránytalanul

nagy

Ferge Zsuzsa egy vele készített interjúban ezt szellemesen úgy fogalmazta, hogy „mielőtt egy számot használunk érdemes kinézni az ablakon”.21

a

Ez segít abban, hogy a számok interpretációjánál, ne

magánháztartás keretei között végzett munkák

veszítsük el a valósággal való kapcsolatunkat. A

felértékelésének elmaradását, stb.

hagyását,

csoportok

17

számok soha nem helyettesíthetik a valóságot a

Mások szerint mi végre a magas GDP, ha nem arra,

maga komplexitásában, ugyanakkor értő használat

hogy hosszú boldog életet éljünk. Ezért az ország

mellett hozzájárulnak világunk megértéséhez.

teljesítményét, vagy a jólétét inkább mérnék, sőt esetenként mérik is, a várható élettartammal és a lakosság

boldogságszintjével.

Egyre

többen,

merőben közgazdasági szempontból is, a (jövedelmi

A mérhetetlen mérhetővé tételének csapdája és a szám-autizmus

egyenlőtlenséggel, bizonyos termelési eredmények A lélek ereje mérhetetlen. Mégis méri a bennünk lévő végtelent. "Mérni magunkban mérhetetlent" (József Attila)

elhagyásával) korrigált GDP-t ajánlják18 „Ha a GDP felmegy, Amerika miért megy lefelé?”19 című sokat idézett már 1995-ben megjelent írás is ezt a kérdést feszegeti. Hasonló gondolat jelenik meg Gyurcsány Ferencnél, amikor egy interjúban a

A címben jelzett szám-autizmus22 a számokba való

következőket mondja: ”nem csak a számoknak kell

megszállott belefeledkezésre utal. Arra az érzésre,

jóknak lenniük, hanem az életminőségnek is”.20 A

hogy a számok és az indikátorok özönében

számok interpretációs kerete nem feszíthető túl a

elveszítjük

ténylegesen megmérten. Valószínű, hogy a GDP

kiszakítjuk magunkat a reális világból. A mérhetetlen

emelkedésével az emberek jóléte is nőni fog, de ez

mérésére

számos egyéb tényezőtől, például a jövedelmek

eltávolodásunk, a gyors és „egzakt” válaszok iránti

a tett

valósággal kísérletek,

való a

kapcsolatunkat, valóságtól

való

vágyunk — internetről kapásból kiragadott — Számos tanulmány mellett lásd az egyik legfrissebbet, Sarkozy francia elnök megrendelésére készült bizottsági jelentést. J. E. Stiglitz, A Sen, J. P. Fitoussi: Report by the Commission ont he Measurement of Economic Performance and Social Progress. 18 Az írás kereteit szétfeszítené a GDP mérőszámának és korlátainak részletes bemutatása. Itt csak utalunk néhány e tárgykörben született meghatározó jelentőségű írásra. 19 Lásd többek között: Beyond GDP: Measures of Economic, Social and Envitonmental Progress, 2. oldal. Az „If the GDP is Up, Why is America Down?” című cikk az Atlantic Monthly hasábjain jelent meg 1995 októberében. 20 Gyurcsány Ferenc: Reformok megszorítás nélkül, Metro, 2008. május 9. 2. oldal. 17

példái a „szerelem-kalkulátor”23, vagy a „szerelmi hőmérő”. Az egyikből megtudom, hogy kit kell választanom, a másik kiszámítja, hogy mennyire 21 Interjú Ferge Zsuzsával, Statisztikai Szemle, 2003. augusztusa, 702-704. oldal. 22 A szám-autizmus a poszt-autista közgazdaságtani irányzat kiterjesztése a mai számokat, statisztikai adatokat fetisizáló világunkra. 23 Szerelemkalkulátor, lásd http://szeretnemszeret.info/?page=80844

8

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K vagyok szeretve. Igaz némi pénzbe kerülnek a

munkanélküliség értelmes, releváns és használt

válaszok, de nincs bonyolult dialektika, „egzakt”,

definíciói. Az utolsóként említett ún. ILO definíció

„egyértelmű” válaszok vannak.

az, ami a munkanélküliségi ráta kiszámításának alapját képezi. Ugyanakkor kevés ember gondol

Túl gyakran próbáljuk meg kvantifikálni azt, amit

éppen erre, amikor a rátát használja. A szegénység

valójában

esetében hasonló a helyzet. Mérésére legtöbbször az

nem

tudunk,

vagy

csak

nagyon

korlátozottan tudunk megmérni. Legtöbbször a

emberek

kvantifikálás

egyenlőségjelet teszünk bizonyos jövedelemnagyság

folyamán

számos

csúsztatást

is

a

munkanélküliséget,

a

jólétet,

használjuk.

Majd

és a szegénység közé. Alacsony jövedelem egyenlő

végrehajtunk, hogy mindenképpen mérni tudjunk. Amikor

jövedelmét

a

szegénység. Majd elfelejtjük, hogy mi volt a

szegénységet kvantifikáljuk, akkor egészen más a

mérőeszközünk

és

újból

helyzet. Mivel a hétköznapokban is használt

szegényekről/szegénységről beszélünk, mintha a

fogalmakról van szó, mindenkinek van egy képzete

fogalom sokszínűségét figyelembe véve mértük

arról, hogy mit jelentenek ezek a fogalmak. Ráadásul

volna meg a szegénység nagyságát, kiterjedtségét.

a fogalmakhoz értéktartalmak is kapcsolódnak. Munkanélküli az, aki nem dolgozik. S miért nem

A mérési igyekezet szép példáit eleveníthetjük fel a

dolgozik? (1. válasz: Mert nem is akar!, 2. válasz:

szépségversenyek,

Mert az állam nem gondoskodik arról, hogy

pontozására gondolva. Például a vadászgörények

mindenkinek legyen munkája!, 3. válasz: Mert az

szépségversenyének

emberekben

tanulmányozva,

nincs

kezdeményezőkészség,

művészeti

vetélkedők rendszerét24

pontozási

nyilvánvalóvá

válik,

hogy

a

rugalmasság,…) A munkanélküliségi ráta az ország

görények estében a hétköznapi ember számára oly

egyik

társadalmi

fontos „kisugárzás” (mivel számunkra éppen ettől

mutatószáma is. Ezért számos érdek fűződik annak

olyan nevezetesek) nem játszik. Ugyanakkor 15

bizonyításához, hogy ez a szám alacsony vagy

pontot ér a bunda és ugyanennyit a vérmérséklet és

magas, nő, vagy csökken. Ugyanez vonatkozik a

kezelhetőség. A tökéletes fülekért és farkakért 5-5

jólétre,

pontot lehet kapni. Szerencsére az összesen 100

kiemelten

vagy

kezelt

annak

gazdasági

hiányára,

a

szegénység

alakulására.

pontból 10 pont erejéig lehetőség van az „esztétikai összkép” értékelésére. Amit, a magam részéről

Munkanélküli

az,

Munkanélküli

az,

akinek

munkája.

egyébként a szépség szinonimájának gondolnék.

magát.

Felgyorsult világban élünk, ahol „az idő pénz”. Nem

Munkanélküli az, akit a Munkaügyi Központ

szánunk időt Arany János költeményeinek komplex

munkanélküliként tart nyilván. Munkanélküli az,

megközelítésére — hovatovább élvezésére sem —,

akinek az elmúlt héten nem volt egyetlen fillér

de pár perc alatt meg tudjuk mondani kompjúterünk

keresetet biztosító munkája sem, ugyanakkor aktívan

segítségével, hogy hány szóból áll a Toldi, vagy

aki

nincs

annak

tartja

keres munkát és 30 napon belül tudja vállalni a munkába

állást.

Ezek a

definíciók

mind a

24 Lásd: Vadászgörények küllembírálati kritériumai, a szépségverseny alapvető szabályai és menete.

9

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K Arany János életműve. Mérjük, amit gyorsan és

részét képezi. Ha gyermekünket megdicséri a

látványosan mérni tudunk. A szegények számát

tanító néni, annak örülünk, de mégis inkább arra

jövedelemmel mérve gyors és „egzakt” eredményt

vagyunk kíváncsiak, hogy kapott-e jegyet az

kapunk. Ezt a számot össze tudjuk hasonlítani az

iskolában? Ebből lesz a gyerek bizonyítványa, s

előző évivel és a következő évivel egyaránt. A

majd ezt cipeli magával tudása bizonyítékaként egy

jövedelemhiány mellett, a mobilitási képtelenség, a

életen át.

megalázottság, a lelki gyötrelem, az egészségtelen lakáskörülmények, perspektívátlan

a

rossz

fásultság,

szegénység

mérésénél

jelentenek,

amelyekre

munkafeltételek,

stb. már

számbavétele

a a

olyan

„kihívást”

és

látványos

gyors

eredményeket követelő menedzseri világunkban csak korlátozottan van igény és lehetőség. Meg hát — valljuk be — igény se nagyon. Mit is

Mutáns statisztika, számokat szülő számok

A gyakorlatban a „hátterüket” elvesztő számok önálló

életet

élnek,

továbbszámolnak

velük,

összehasonlítják őket más számokkal. A GDP, a GPI (Genuine Progress Indicator, azaz a Valódi Fejlődés Indikátora), az ISEW (Index of Sustainable

kezdhetnénk vele?

Economic Welfare, a MEW (Measure of Economic És mindezek után jönnek a különböző mérésimódszertani

hibák,

értelmezési

nehézségek,

csúsztatások, torzítások. Akkor mire való mégis ez a

Welfare, azaz a Gazdasági Jólét Mérőszáma), a HDI-index (Human Development Index) és egyéb vég nélkül sorolható mutatószámok építőkockájává

számosítási igyekezet? Egy olyan világban élünk,

válik. Az inflációs rátát a különböző időpontra

amikor minden megmérettetik, s „ami meg van

vonatkozó

mérve, az el is van végezve”25. És ezt megtoldhatjuk

használjuk,

azzal, hogy amit nem mérünk az praktikusan

adatok

esetében

automatikusan

hogy

foglalkoznánk

anélkül,

kiszámításának menetével, korlátaival. A nyugdíjak

nincs is. Többek között éppen ezért van az,

értékállóságának vizsgálatánál, idős mesterem halála

hogy a mérési folyamatnak és eredményének

óta, senki nem figyelmeztet minket, hogy az

egyre

általános

nagyobb

jelentőséget

tulajdonítunk.

Ennek egyik látványos kifejeződése a ma oly divatos indikátorhasználat.

Indikátorokkal

mérjük

a

dolgozók, a vállalat, az ország teljesítményét, hazai és

nemzetközi

projektjeink

előrehaladását

és

eredményességét, a „fenntartható fejlődést”, a „haladást” és mindent. Amit nem mérünk

árindexet

fogyasztói

árindex

használtunk-e?

A

helyett

nyugdíjas

szegénységi

ráta

adatgyűjtések sokaságából számolódik, anélkül, hogy a felhasználók emlékeznének a forrásra, ismernék a mérési módszert. A szám megragad a fejükbe, használják, és bekerül a köztudatba. Ugyanakkor a számok egyre több újabb számot szülnek. Így

valamilyen mutatószámmal az a teljesítmény

születik a mutáns statisztikák legtöbbje.

praktikusan

Joel Best szellemes könyvében azt fejtegeti, hogy

nem

létezik.

Az

lesz

az

„eredmény”, ami eredményességi mutatónk

vannak

olyan

statisztikák,

számok,

amelyek

torzszülöttként jönnek a világra. Míg mások később, 25

„What gets measured gets done”.

10

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K a használatuk során torzulnak el. A torzításhoz

beszélnek”gondolkodásmód

komoly

„jól

értelmezni, megérteni egy-egy szám valós tartalmát.

megválasztott”, vagy „átértelmezett” szám alkalmas

Ehhez azonban számkultúrára és esetenként komoly

lehet a közvélemény hangulatának felkorbácsolására,

elszántságra van szükség. Az oktatási rendszer

vagy akár lehűtésére, önigazolásra és mások

elhanyagolja a számok használatának, „olvasásának”

vádolására, félelemkeltésre és sok minden egyébre.

tanítását, így az adat-előállítókra fokozott szakmai-

A téves információ téves következtetésekhez vezet,

és

s ez elhibázott döntéshozatalt, hibás cselekvést

eredményeihez érdekek is kapcsolódnak. Ezek

eredményez(het). Ezért a kritikátlan adathasználat

lehetnek egyszerűen szakmai-, de szakmán túlnyúló

komoly veszélyeket rejt magában. A hibás, vagy

érdekek is, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy

hibásan értelmezett szám továbbél és mutáns

egy-egy adat csak látens módon legyen jelen, vagy

statisztikák sokaságát hozza világra, melyek nem

éppen fordítva, a lehető legnagyobb ricsajt csapja.

csak szakmai, hanem etikai kérdéseket is felvetnek.

Ahogy Best állítja, a „kritikus”, de nem naiv és nem

Éles szakmai viták folynak arról, hogy lehet-e

cinikus

korrigálni a lakosság bevallott jövedelmi adatait,

különösen fontos.

érdekek

természetesen

is

fűződhetnek.

megfelelő

külső,

Egy

etikai

felelősség

helyett

hárul.

közvélemény

Az

szerepe

megpróbálja

adatgyűjtés

napjainkban

megbízhatóbb

adatok segítségével? Ha a vállalkozók és a

Ne szólj „szám”, avagy kiáltó számok — a

nyugdíjasok bevallott jövedelmét összehasonlítom,

statisztikai

akkor — minden lakossági adatgyűjtés szerint — a

fontossága

nyugdíjasok

sokkal

több

jövedelemmel

rendelkeznek. Kérdés, hogy a két társadalmi csoport jövedelemadatainak

megbízhatósága

azonos-e?

Eltérő megbízhatóságú adatok esetében az egyszerű, mechanikus összehasonlítás szakmailag és etikailag is megkérdőjelezhető. Ettől még igaz lehet, hogy a

adatok

relevanciájának

kiemelt

„Legtöbbször nem hazugsággal, hanem hallgatással kendőzzük el az igazságot” (Szent Ágoston) „A politikai küzdőtér harcosai nem a tudományos igazságot keresik, még kevésbé a pontosságot. Lőfegyverre van szükségük az információs háborúban.” (Alvin Toffler)26

nyugdíjasok több jövedelemből élnek, de az összehasonlítás nagyobb körültekintést igényel.

Vannak számok, melyek hozzásegítenek világunk

Best az adathasználókat három nagy csoportra

megértéséhez, míg mások segítenek „elkendőzni”

osztja: vannak a naivak, a cinikusak és a kritikusak.

azt. A világ számokban kifejezett feltárásához, illetve

A naiv felhasználó a számok bűvöletében él és

„számlepel” alatt tartásához is fűződik érdek.

kritikátlanul elfogadja azokat. Ha egy vizsgálatból

Vannak helyzetek, amikor egyszerűen nem találjuk

„ez jött ki”, akkor ez az igaz. A cinikus

azokat

felhasználókat jól illusztrálhatjuk Churchill elhíresült

eszközöket, amelyek közelebb vinnének minket egy-

mondásával: „csak annak a statisztikának hiszek,

egy jelenség megértéséhez. Darell Huff: „Hogyan

a

szempontokat,

kategóriákat,

mérési

amit magam hamisítottam”. A kritikus adathasználó pedig

„a

számok

önmagukért

26 Az idézet a „Data, Information, Knowledge, and Wisdom cikk egyik mottójának laza fordítása.

11

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K hazudjunk a statisztikával?” c. munkája 1954-ben

iskolai

jelent meg először, s mindmáig a statisztikai adatok

helyzetét számszerűsítjük, akkor érdemes, sőt

interpretációjának

releváns lenne az etnikai hovatartozás figyelembe

egyik

„alaptankönyve”.

2003-ban

legfontosabb kínai

nyelvre

is

végzettségű

inaktívak

munkaerő-piaci

vétele is. Így egzakt módon, számszerű formában

lefordították. A siker titka a könyv szöveges tartalma

megadható

mellett képanyaga. Mindjárt a címoldalon egy

munkanélküliségi-, inaktivitási rátája. Ferge a vele

joviális arcú embert látunk partvissal a kezében,

készült interjúban ezt így fogalmazta: „Van az

amint számokat söpör a szőnyeg alá. Régi jól bevált

indirekt hazugság, amely sokkal bonyolultabb.

gyakorlat, hogy nem hazudunk, csak „eltüntetjük” az

Amikor csak olyan kérdéseket teszek fel, csak olyan

eredményeket, mintha nem is léteznének. A hivatalos

adatokat

statisztikákból is számos példát hozhatunk erre a

zavarják.”27

megoldásra. A „számozott, kis példányszámban

egyszerre. Arra vonatkozóan gyűjtsünk adatokat,

megjelenő, csak egy szűk kör számára hozzáférhető

amelyekre

statisztikai kötetek árulkodnak az ilyen múlt század

kategóriákat

ötvenes-hatvanas

visznek

éveire

oly

jellemző

hivatali

lenne

gyűjtök, A

a

amelyek

relevancia

valós

igények

alkalmazzunk,

világunk

roma

a

emberek

hatalmat

tartalom vannak,

és és

amelyek

megértéséhez,

a

nem forma olyan

közelebb megfelelő

gyakorlatról.

mérőeszköz, mértékegység megválasztásával. Ez

Mai megfelelője ennek a „ne szólj szám, nem fáj fejem”

utóbbit a „3 napi járóföld” példájával már korábban

megoldás. Amikor politikailag, vagy társadalmilag

illusztráltuk.

érzékeny,

összehasonlítható, naprakész és hozzáférhető egy

témákra

vonatkozóan

inkább

nem

gyűjtünk adatot, vagy nem olyan metszetben, nézőpontból,

amely

a

közvélemény

számára

Hiába

pontos,

érthető,

számadat, akár erős módszertani háttérrel is, ha teljesen érdektelen.

releváns lenne. Nem vizsgáljuk, hogy a lakosság hány százaléka roma, vagy nem mondunk számot a

A statisztikai adatokat gyakran fegyverként

hazai szegénységre, stb.

használják

Legtöbbször úgy hazudunk, hogy „mellébeszélünk”. Mellébeszélhetünk szavakkal és számokkal egyaránt. Lehet,

hogy

kifejezéséhez

hiányoznak szükséges

a

valóság

szavaink,

adekvát

kategóriáink,

számaink, máskor lennének, de inkább nem azokat használjuk. Mai társadalmunkban valós problémát jelent, hogy a rendszerváltás utáni világunk leírására még

nincs

elméletünk,

nincsenek

releváns

kategóriáink és így releváns számaink sem. Sokszor azonban

csak

„mellébeszélünk”

és

a

politikai

küzdőtéren.

Minél

nagyobbat szól egy szám, annál jobb. Az igazság ez esetben másodlagos. „Fogy a magyar”, halljuk, majd egy konzervatív folyóiratban a következő adatot olvassuk: 2002-2006 között a népesség száma 10 millió 175 ezerről, 2006-ra 10 millió 077 ezerre csökkent. Vagyis a szocialista kormányzás négy éve alatt a lakosság száma 98 ezerrel csökkent. A szám igaz, az interpretáció hamis! A baloldali sajtóban ezt a számadatot a következőképpen fogalmazhatnánk meg: 2002-2006 között a magyar lakosság száma

„mellészámolunk”. „Ne szólj szám…!” Amikor forráshiányos településen élő, aktív korú alacsony

27

Ferge Zsuzsával készült interjú, 705. oldal.

12

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K kisebb mértékben csökkent, mint 1998 és 2002

irodalmi műveltségünkre hagyatkozhatunk csak.

között (a jobboldali kormányzás idején). Az akkori

Példaként álljon itt közülük két tétel:

105

„6. Minimálbér

ezres

népességszámcsökkenés

helyett

kormányzásunk négy éve alatt mindössze 98 ezerrel

1998: 19 ezer Ft, 2002: 50 ezer Ft, 2008: 69 ezer Ft

lettünk kevesebben. Ez a szám is igaz, de az

„…Nem kérdez senki semmit…”.”, vagy egy másik:

interpretáció továbbra is hamis. A népesség

„23. Táppénzes napok száma

csökkenése ugyanis rendszereket és kormányokat

2001: 43 millió nap, 2006: 36 millió nap.

átívelően 1980 óta folyamatosan, kisebb-nagyobb

„…hordott sérvig tönköt, gabonát…”.”29

ütemben, de csökken. Ez nem hazai sajátosság,

Az egyik hetilap és annak internetes portálja átveszi,

hanem szerves része a fejlett országokra jellemző

és

nemzetközi trendnek.28 A számokat interpretációval

folyóiratban megjelent számsorokat. Valahogy így

kell

tévedésekkel,

születik a mutáns statisztika. Egyébként a KSH

hamisításokkal szemben ugyanolyan szigorúan kell

kereseti adatai szerint a minimálbér 1998-ban 19.500

fellépni, mint a számok előállítása során vétett

Ft volt.30 A minimálbér az akkori bruttó átlagkereset

hibákkal szemben. Az adathasználat típushibáiról

28,8%-a volt, 2002-ben 40,8% (se korábban, se

később lesz szó. Itt az adat-előállításban, illetve

később nem volt ilyen magas) és 2008-ban 34,7%-a.

használatban rejlő eltérő érdekek felvillantása volt a

Ez utóbbi nagyon közel van az 1992-es, 1993-as

cél.

arányokhoz. Egyébként 1992-től napjainkig a

ellátni.

Az

interpretációs

újabb

interpretációval

bővíti

az

idézett

minimálbér bruttó bérben kifejezett aránya erősen ingadozó.

1999-ben

legalacsonyabb

Mutánsok és torzszülöttek - a hamis adathasználat tipikus példái

és

szinten

2000-ben (29,1%),

volt

a

2001-ben

ugrásszerűen emelkedett (38,6%), majd 2002-ben tovább nőtt, s attól kezdve kis mértékben, de

„Az emberek nyolcvan százaléka átlag fölöttinek tartja magát.”

folyamatosan csökken. Ha a minimálbér összegét nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk, akkor,

„Sokkoló írás: Statisztikai adatok Magyarország

euróban kifejezve, 2009 elején Magyarország a 16.

állapotáról 47 tételben”, olvasom az egyik internetes

helyen áll a 270 eurós havi minimálbérrel. Ugyanez

portálon. A következőkben a Hitel c. folyóiratban

vásárlóerő-paritással számolva 408 PPS, ami a 15.

megjelenő cikk „sokkoló” számait idézik. Az eredeti

helyre volt elegendő.31

írás, mely 47 területről emel ki egy-egy statisztikai adatot, mutatószámot, döntően két időpontra vonatkozóan, forrásmegjelölést.

mindenhol A

számokat

nélkülözi egy-egy

a jól

megválasztott irodalmi idézet zárja, itt szintén

28

Forrás Magyar Statisztikai Évkönyv, 2007, KSH, Budapest, 2008. 1. oldal.

29 Heti Válasz 8. évfolyam 46. száma, illetve Hitel, 2008. október, Csendes Csaba írása. 30 Forrás: KSH portál, kereseti adatok, minimálbér 1992-től, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl2_01_40i.h tml 31 Hol kaphatjuk minimálbérként a hazai ötszörösét! Nézze meg!, 2009-07-31, VGO.

13

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K A táppénzes napok számánál a KSH adatai közül32

elmúlt félévi jövedelmi adatokhoz viszonyítom a

két dolgot mindenképpen figyelembe kell venni. A

lakosság mai jövedelmi helyzetét. Részben ebbe a

táppénzes napok száma függ a táppénzre jogosultak

kategóriába sorolható a magyarok fogyását bizonyító

számától és a táppénzen töltött időtől. 1990-ben

korábbi példánk.

még 4,5 millió táppénzre jogosult személy volt. Számuk

a

erőteljesebben,

kilencvenes majd

évek

ezt

első

felében

A mutáns statisztikák eklatáns példái az egyre

követően

kisebb

inkább elharapódzó telefonos, betelefonálós felmérések. Az

mértékben, de egyenletesen csökkent. 1990-ben az

ilyen-olyan

egy jogosultra jutó táppénzes napok átlagos száma

telefonos adatgyűjtések sokasága megkérdőjelezhető

még 22 volt, ami 2006 után 10 nap alá csökkent. Az

eredményeket produkál. Ha a Tv műsor egy

interpretáció kicsit bonyolultabb a használt szép

meghatározott irányultságú célközönségnek szól,

idézetnél. Mindkét példánál figyelembe kell venni a

akkor a csatorna által megrendelt adatgyűjtés

jogszabályi változásokat és a mögöttük meghúzódó

eredménye is nagy valószínűséggel elégedetté teszi a

érdekeket. A hosszú táppénz napjainkban már nem

nézőket, hiszen saját véleményükkel megegyező

menekülési útvonal a munkahely, illetve az álláshely

végeredményt láthatnak a képernyőn. „Igaz” az

megszűnte elől. A magánszektor erősödésével egyre

adat, mert egyezik a néző véleményével is.

nagyobb a távolság a munka ideje alatt realizált

Ugyanezeket a kérdéseket szó szerint feltéve egy

kereset és a táppénz között. Sokan kisebb

másik

magáncégeknél

vagy

valószínűséggel más eredményeket kapnánk, mellyel

önmagukat alkalmazzák, ezért sokkal nehezebb

annak a műsornak a nézőközönsége legalább

táppénzre menni. Az időbeli összehasonlítást

annyira

nehezíti a táppénzszabályok módosítása is. A

szolgálják az ún. reprezentatív adatgyűjtések.

lakosság

vannak

egészségügyi

alkalmazásban,

állapotának

megrendelések

csatorna

elégedett

alapján

másik

lesz.

A

végrehajtott

műsorában

csapda

nagy

elkerülését

változása,

bizonyos szempontból javulása, az egyes betegségek

A hibás mintakiválasztásból adódó hamis eredmény

gyógyítási-gyógyulási idejének változása is tényező

legismertebb példáit a választási eredményekre

lehet.

vonatkozó előrejelzések tévedései adják. A Literary Digest Egyesült Államok elnökére vonatkozó 1936-

Az időbeli összehasonlítások típushibája a bázis téves,

os választási veresége annak volt köszönhető, hogy

esetenként hamis megválasztása. Ha a magyar lakosság

a megkérdezettek kiválasztása telefonkönyvek és

jövedelmi helyzetét 1995-höz hasonlítom, akkor a

gépkocsi-tulajdonosok névjegyzékei alapján történt.

gazdasági recesszió nehézségei ellenére is, ma

Az így kiválasztott emberek „felülreprezentálták a

jobban élünk, mint „korábban”. Ha azt akarom

jómódú, városi, képzettebb lakosságot. Ezt a hibát

hangsúlyozni,

az

erősítette az önkitöltős kérdőív használata, melynek

életszínvonal, akkor az elmúlt évi, még inkább,

visszaküldési aránya, mint mindig, ez esetben is,

hogy

mekkorát

zuhant

alacsony volt, de politikai hovatartozástól nem Forrás: KSH portál, STADAT, Egészségbiztosítás, táppénz, 1990-, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl2_04_03i.h tml 32

teljesen független. Így duplán torzult a válaszadók

14

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K csoportja a teljes választói népességhez viszonyítva.

határoztak meg. A 12 éves vizsgálat alatt a

Az akkor felbukkanó G. Gallup újfajta minta-

résztvevőket évente orvosi vizsgálatnak vetették alá,

kiválasztási

és többek közt memóriateszteket is ki kellett

módszerével,

az

ún.

kvótás

kiválasztással, helyesen jelezte előre Roosevelt

tölteniük.

sikerét Landonnal szemben. Itt jegyeznénk meg,

lelkiismeretességi

hogy a valószínűségszámítás fejlődésével már a

ritkábban fordult elő Alzheimer-kór, mint azoknál,

megfelelő

mintákat”

akiknek a pontszáma alacsony volt. Ez az

preferáljuk, mert megbízhatóságuk mellett az

összefüggés érvényes maradt a többi tényezővel való

eredmények

is

egyeztetés után is”. Bár a vizsgálat hosszú ideig

meghatározható, vagyis meg tudjuk mondani, hogy

tartott, a mintába került emberek nem képviselik az

a mintából nyert adataink mennyire pontosak,

amerikai

milyen határok között érvényesek. Ha egy ilyen

Alzheimer-kór egyre komolyabb betegség, de

mintából tudjuk, hogy a tanulók magassága 165 cm,

előfordulási gyakorisága még mindig alacsony

akkor az adott mintanagyság mellett azt is meg

ahhoz, hogy egy ezer fős önkéntesekből álló minta

tudjuk válaszolni, hogy a definiált 95%-os, 99%-os,

elégséges legyen. A 65 éves lakosság körében

valószínűségi szinten +- hány centiméter eltérés

becslések szerint kb. 1%-os az előfordulása. A nők

mellett „jó” a mintából nyert adatunk. Vagyis

gyakrabban

például 99%-os valószínűséggel állíthatjuk, hogy a

koponyasérülések,

tanulók átlagmagassága 163 és 167 cm közötti.

depresszió

Adataink jelentős része ún. reprezentatív (véletlen)

(érelmeszesedés, magas vérnyomás) fokozhatják a

mintákból származik, s ezekben az esetekben, az

kockázatot.33 Ez azt jelenti, hogy ezer emberből 10

adatok

körüli betegségszám a reális. Ehhez nem kell túl

nagyságú

ún.

„véletlen

konfidencia-intervalluma

valójában

nem

„pontok”,

hanem

Kiderült,

hogy

a

pontszámmal

társadalom

széles

betegszenek

magasabb

rendelkezőknél

spektrumát.

meg

és

Az

egyes

pajzsmirigybetegségek,

és

a

keringés

„tartományok”. „Minden szám egy kis „felhő”,

sokat

tanította Szalai Sándor, az első magyar szociológia

előrehaladtával,

tanszék megalapítója.

lelkiismeret mérésére szolgáló tesztek kitöltése is egyre

hozzátenni.

rendellenességei

a

nehezebb,

Nyilvánvalóan betegség s

ez

az

évek

megjelenésével megmutatkozik

a a

„A lelkiismeretes embereknél ritkább az Alzheimer-

teszteredményekben. És akkor még arról az

kór”, olvasom a főcímet az InforMed c. hírújságban.

apróságról ne is beszéljünk, hogy mi is a

„Chicagói kutatók összefüggést véltek felfedezni a

„lelkiismeretesség” kritériuma?

lelkiismeretesség és az Alzheimer-kór előfordulása között. Ezer idősebb katolikus apácát, papot és

Az óvatlan, hamis adatértelmezés területéről végtelen

szerzetest vizsgáltak meg, egyikük sem szenvedett

példát idézhetünk. Az egyik iskolapélda az Amerikai

demenciában. A résztvevők kérdőíveket töltöttek ki

Gyermekvédelmi

személyiségükre, kórtörténetükre, fizikai és szellemi

melyet egy amerikai folyóirat főcímben idézett: „A

aktivitásukra vonatkozóan. A személyiségtesztek

pisztoly

általi

Alap

Évkönyvének

gyermekgyilkosságok

szövege, száma

az

alapján a kutatók lelkiismeretességi pontszámokat 33

Lásd http://www.hazipatika.com/services/betegseglexikon/view?id=46.

15

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K Egyesült Államokban évente megduplázódik.” A

egy

pisztollyal elkövetett gyermekgyilkosságok száma

vonatkozik, akkor 50 év múlva egy magyar férfi,

ugyanis 1994-ben kétszer akkora volt, mint 1950-

minden egyéb életkort befolyásoló hatást kiszűrve,

ben. Ha a címben jelzett állítást elhinnénk, vagyis az

119 életévre számíthat születésekor. A nőnek

éves duplázódást, akkor az 1950-ben elkövetett

születők pedig 132 évet remélhetnek. Ha az

gyilkosságok

egy

országok közötti várható életévekben meglevő mai

gyilkosággal számolunk - az éves duplázódás

különbségek fennmaradnak, akkor egy svéd nő

eredményeként 1965-re 32768-ra nőtt volna, s 1987-

másfél évszázadnyi életre számíthat születésekor és

re elérte volna a 137 milliárdot. Az 1950 és 1994

még többre, ha elérte a 20-30-40 éves életkort.

között eltelt 44 év alatt megduplázódott a

Gondoljuk el mi lesz 100 év múlva! Jó hinni egy-egy

gyermekgyilkosságok száma értelmezés is korlátok

hírnek, hiszen bearanyozza a napot, kivéve, ha

között igaz. Nem tudjuk, hogy 1951 és 1993 között

statisztikusként dolgozunk.

száma

–

amennyiben

évi

éves

emelkedés

a

várható

élettartamra

mi történt, lehet, hogy a gyilkosságok számában semmilyen törvényszerűség nem érvényesült, lehet,

Az adatokkal végzett átgondolatlan, hibás számtani

hogy közben ugrásszerű emelkedés is végbement.

műveletekre

Amit tudunk az két adat két időpontra,

44 év

Budapestről Hatvanba 60 kilométer/óra sebességgel

az

1 óra alatt érünk le, s visszafelé ugyanezt az utat

készült

40km/óra sebességgel tesszük meg, akkor könnyen

magazinban ”A kutatók szerint 2020-tól kezdődően

azt gondolhatjuk, hogy átlagsebességünk 50 km/óra

minden évben egy évvel meg tudják növelni az

volt. Ugyanezt a hibát követjük el akkor, amikor a

átlagéletkort…”34 Először is az átlagéletkor nem

fővárosban élő 5%-os szegénységi rátát és a vidéki

azonos a születéskor várható élettartammal. A mai

15%-os

magyar lakosság egészét tekintve az átlagéletkor 40

szegénységi rátát 10%-nak gondoljuk. A szegénységi

év, ebben benne vannak az újszülöttek és az

rátákat nem adhatjuk össze (ha Budapesten 5% és

„ezüstkorúak” is. Ha több gyerek születik, akkor az

vidéken 15%, akkor együtt, országosan 20% — bár

átlagéletkor csökken, ha több idős van, akkor

ez is elő szokott fordulni), de nem is átlagolhatjuk

növekszik, akkor is ha életkilátásaik változatlanok

automatikusan

maradnak.

A

kettővel 10%). Figyelembe kell venni, hogy az 5%-

születéskor várható élettartam 2007-ben a férfiaknál

os szegénységi ráta a lakosság alig egyötödére

69,19 év volt, egy évvel később 69,79 évre

vonatkozik, míg a 15%-os szegénységi arány a

emelkedett. Ez a közel 1 éves javulás számos

lakosság

társadalmi-gazdasági,

értelemszerűen nagyobb lesz, mint 10% (valahogy

elteltével.

Néhány

egyetemistáknak,

Ezt

napja

olvastam

főiskolásoknak

hívják

összetételhatásnak.

egészségügyi-

tényező

együttesének eredménye, de semmiképpen sem

végtelen

szegénységi

példát

rátát

hozhatnánk.

átlagolva,

(5%+15%=20%

négyötödére.

A

és

a

az

szegénységi

Ha

hazai

osztva

ráta

így: 4/5*15%+1/5*5%, ami 13%).

Michele Rose kutató csodaszerének hatása. Bízva a kutatási eredményekben és elfogadva, hogy az évi 34

Moha, 2010. január, 4. oldal. Az írás a hplusmagazine.com-ra hivatkozik.

16

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K A hétköznapi emberek szeretik az átlagokat. Amikor

Az átlag változásából nem lehet elhamarkodott

statisztikai

legtöbbször,

következtetéseket levonni. Amikor arról beszélünk,

tudatosan, vagy látens módon, de átlagokról

hogy az elmúlt 20 évben a tévénézésre fordított idő

beszélnek.

lényeges nőtt a hazai lakosság körében, akkor azt is

adatokat

használnak,

figyelembe kell venni, hogy a népesség öregszik, „Egyik lábunkkal egy vödör jeges vízben, másikkal egy vödör forrásban levő vízzel üldögélve, átlagban komfortosan érezhetjük magunkat.”

Egy átlagos napon egy átlagember átlagosan „x” óra tévét néz, „y” Ft-ot költ makarónira és „z” mértékben elégedett a családi életével. D. Boyle, szellemes könyvében, rengetek példát hoz erre a gyakorlatra. „Az emberek életük során (átlagosan) 8

nőtt az inaktívak száma, így a tévézésre fordított átlagidő mögött a lakosság kormegoszlásának és gazdasági aktivitásának a hatása is megmutatkozik. Bizonyos

esetekben,

a

tévénézési

szokások

vizsgálatánál ezt az ún. összetételhatást érdemes kiszűrni. Az átlagot interpretációval kell ellátni, s ezzel mintegy megerősítettük a korábbi állításunkat is.

pókot esznek meg álmukban.” „Az Egyesült

Minden negyedik ember szenved valamilyen mentális betegségben. Nézd meg három barátodat, és ha ők rendben vannak, akkor te vagy az.

Királyságban az emberek szexre fordított ideje (átlagosan) 21 perc, Olaszországban (átlagosan) 14

Beteg: Túl fogom élni ezt a nagyon kockázatos operációt? Sebész: Minden bizonnyal. Beteg: Miért olyan biztos ebben doktor úr? Sebész: Tízből kilenc beteg meghal az operáció során és tegnap hunyt el a kilencedik.

és Brazíliában (átlagosan) 30 perc.” „Az angol iskolás gyerekek 4%-a szerint Adolf Hitler volt a brit miniszterelnök a II. világháború idején.”35 Többféle átlagot használhatunk a statisztikában. A két legismertebb: a számtani átlag és a medián (helyzeti

A statisztika a tömegesen előforduló jelenségekre

középérték). Hogy melyiket választjuk, az attól függ,

fókuszál,

hogy mire akarjuk használni a számot. A (számtani)

megbízhatóságának meghatározása a nagy számok

átlagjövedelemnek

törvényén alapul. Vannak teljeskörű megfigyelések,

és

a

medián

alapú

az

adatok

pontosságának,

átlagjövedelemnek is van értelme. A kettő azonban

amikor

nem ugyanaz. Ha egy társadalomban nagyok a

gyakorlatban legtöbbször a vizsgált sokaság egy

jövedelmi

számtani

részének megfigyeléséből következtetek az egészre.

átlagjövedelem inkább matematikai jelentéssel bír, és

A teljeskörű megfigyeléseknek anyagi- és technikai

kevésbé alkalmas az emberek valós jövedelmi

akadályai, illetve időbeli korlátai egyaránt vannak.

helyzetének bemutatására. Ez esetben inkább a

Mint ahogy erről korábban már szót ejtettünk, a

mediánt

valószínűségszámítás alapján az egészből vett „jó”

különbségek,

használjuk,

ami

akkor

nem

a

érzékeny

szélsőségesen nagy, illetve alacsony jövedelmekre.

a

minta

minden

érintettet

segítségével

a

megmérek,

megfigyelt

de

a

részsokaság

tulajdonságai alapján az egész sokaságra vonhatunk le következtetéseket. Így igaz lehet, bizonyos 35

Idézett mű 231. oldal.

17

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K megbízhatósági szinten, bizonyos eltérést elfogadva,

illetve a napsütéses órák számának alakulása és a

hogy egy adott betegséget operálva tízből kilenc

házasságkötések

beteg meghal. Ez az összefüggés azonban nem ad

fennállásából

választ az összefüggés érvényesülésének sorrendjére.

átlaghőmérséklet, vagy a napsütéses órák száma,

Lehet, hogy először 10 beteg meghal, s ezt követően

akkor nő a házasságkötések száma — nem

90 egymás után életben marad, de történhet

következik

bármilyen más sorrendben is. Indiába sikerült a

átlaghőmérséklet, globális felmelegedés van, akkor

legolcsóbb jeggyel utaznunk, mivel a jegyvásárlást

nő a házasságkötések száma is. Az összefüggés

megelőzően két gépe is lezuhant az adott

látszólagos jellege esetenként kevésbé nyilvánvaló.

légitársaságnak.

Például

Statisztikusként

nem

utaztam

száma —

az,

jelesül,

hogy

kimutatták,

közötti

kapcsolat

ha

a

ha

hogy

az

nő

napi

növekszik

egyetemeken

az

a

nagyobb biztonságban, hogy a „neheze már

dohányzó diákok tanulmányi eredménye rosszabb.

mögöttünk van”, ugyanakkor a drágább jeggyel

Ebből nem vonható le az a következtetés, hogyha

utazók sem választottak jól, mivel a légitársaság

leszokik egy diák a cigarettáról, akkor jobb jegyei

repülési mutatói nem voltak rosszabbak, mint a

lesznek.

konkurens légitársaságoké. A nélkül, hogy az összes adatértelmezési hibaforrást Az egyik leggyakoribb hiba a túláltalánosítás, a

lajstromba vennénk, hozzunk egy példát az

szelektív/előítéletes észlelés. Ez utóbbira történt már

összetételhatás figyelmen kívül hagyására. A napokban

utalás, amikor a célközönség véleményét tükröző

megjelent egy újsághír: „Létszámstopot rendelt el a

adatot a célközönség „igaznak”, „valósnak” éli meg.

államigazgatásban a miniszterelnök – jelentette be a

A jelenség lényege, hogy túl hamar megállunk a

kormányszóvivő. Év elejétől amúgy bő 50 ezerrel

megismerésben. A barátnőm sokat beszél, jön a

hízott

következtetés:

a

nők

szeretnek

beszélni.

A

a

költségvetési 36

létszáma.”

szektorban

dolgozók

A növekedett helyett a „hízott” szó

statisztikusok honlapján erre vonatkozóan számos

használata már sejtet valamit. Az 50 ezer fővel

vicces példát találunk, többek között a mottóként

történő növekedés pedig némi szakmai felvezetést

választott fenti kettőt is.

igényel. Tapasztalati tény, melyet hosszú idősorok támasztanak alá, hogy az év elejéhez képest az év

„Bizonyított tény, hogy azok élnek legtovább, akik a saját születésnapjuk megünneplésében is vezetnek.”

közepére a munkavállalók száma növekszik. A tendencia,

létszámokban

megnyilvánuló

szabályszerűség, 2009-ben is igaznak bizonyult. Ez a közszférában döntően annak a „pozitív” ténynek Nagyon gyakran találkozunk az együtt járásnak, a látszólagos kapcsolatnak ok-okozati összefüggésként történő kezelésével. Ezt esetenként nem könnyű észrevenni,

volt köszönhető, hogy az év elejéhez képest az ágazatban erőteljesen nőtt, már-már „hízott” a közmunkában

foglalkoztatottak

száma.

A

de legtöbbször nem igényel különösebb szellemi erőfeszítést a felismerése. Az átlaghőmérséklet,

Lásd az Index honlapján, a gazdaság hírei között. http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/07/28/letszamstopot_vezetnek_be_ a_kozszferaban/ 36

18

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K költségvetési

szervek

a

romák iránti ellenszenv is magas. Ebből azonban

közmunkások januári 20 ezer alatti száma, májusra

semmiképpen nem következik, hogy a romák

68 385

ellenszenvvel viseltetnek a romák iránt.

főre

és

emelkedett.

intézményeinél Az

ágazaton

belül

egyébként a köztisztviselők és közalkalmazottak

A „statisztikai nyelvhasználat” típushibáinak teljes

száma valamelyest még csökkent is. Így az adat

körét nehéz lenne számba venni. A felsorolt példák

interpretációjának

azonban arra mindenképpen elégségesek, hogy

pontosításával

a

radikális

intézkedés indoklása gyengébb lábakon áll.

felhívják a figyelmet a körültekintő adathasználat fontosságára,

a

számokban

rejlő

üzenetek

Ez a példa összefügg a statisztikában ökológiai

megértésének finomságaira. Főként a „naivitásból”,

tévkövetkeztetésnek nevezett jelenséggel, az aggregációs

illetve a statisztikai műveltség, képzettség hiányából

torzítással. A csoportosított, összesített adatok

adódó

alapján fennálló összefüggéseket nem vetíthetjük ki

torzításoknak, és ide sorolom a nekünk tetsző

automatikusan a csoport tagjaira. Aggregált adatokból

statisztikákból

ugyanis elvi, logikai okok miatt csak korlátozottan lehet

figyelmet szenteltünk, ezek ugyanis sokkal inkább az

következtetni az egyéni viselkedésekre, az adatokból

etika,

nehezen lehet következtetni arra, hogy az aggregálás

tartoznak.

hibákkal

mint

foglalkoztunk.

történő

szemezgetést

statisztikai

A is,

műveltség

tudatos kevesebb területére

után fennálló összefüggés az aggregálás előtt is létezett-e. Egy életből vett példával illusztrálva: „aggregált adatokból könnyen kimutatható, hogy minél

többet

locsoljuk

a

kertünket,

Következtetések és ajánlások

annál

„Könnyű a statisztikával hazudni, de még könnyebb a nélkül.” (F. Mosteller)

valószínűbb, hogy kiszárad.” Nyilvánvalóan olyan térségekben locsolnak sokat az emberek, ahol nagy a szárazság, és ott a kiszáradás veszélye is nagyobb.37

A számokat vég nélkül használó korunkban, a

Aggregált

is

„számháborúk” világában nem tehetjük meg, hogy

bebizonyítható. Egyéni szinten ismerve az adatokat

ne szerezzünk jártasságot az adathasználatban, a

nyilvánvaló, hogy azoknak, akik locsolnak, kevésbé

számok értelmezésében. Jó ha tudjuk mikor, és mire

kell félniük kertjük kiszáradásától, mint azoknak,

használhatunk egy adatot. Hogy mire jó és mire nem

akik nem.

jó a rendelkezésünkre álló szám. Ez az előfeltétele

adatokból

ennek

ellenkezője

annak, hogy elkerüljük az eredetileg helyes adat Robinson klasszikus példája a feketék és az

téves interpretálását és ezzel lavinát indítva, mutáns

írástudatlanság között tagállami szinten kimutatható

statisztikák sorozatához járuljunk hozzá. Az adatok

szoros kapcsolat, amely egyedi adatokon már sokkal

előállításának és használatának etikai vetületei is

kisebb arányban érvényesül. Nagy valószínűséggel

vannak, melyet mindig szem előtt kell tartanunk.

igaz, hogy azokban a térségekben, megyékben,

Marc

Isaacson

a

„statisztikai

műveltség”

régiókban, ahol a roma népesség aránya magas, ott a 37

Mérő Csabától vett példa.

19

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K szempontjából hat területet emel ki:38 1. A statisztika

2. ábra

mögött meghúzódó történet ismeretét, 2. CARE,

A hazugság irodalma

azaz a gondosságot (de egyben egy mozaikszó, ahol C=Confounding, A=Assembly,

azaz

zűrzavar,

„összeszerelés”,

összekeverés,

R=Randomness,

véletlenszerűség és E=Error, hiba)39, 3. A mérési művelet megértését, 4. Az arányok és százalékok leírását,

5.

Az

arányok

és

százalékok

összehasonlítását és 6. Az arányok és százalékok

Forrás: D. Huff, id. műve, 131. oldal

interpretálásának tudását. Ez

az

írás

a

„leíró

statisztika”

területére

korlátozódott. Főként a mindennapi adathasználat buktatóira

hívta

fel

a

figyelmet.

Abból

a

meggyőződésből született, hogy a számokban kifejezett információk rendkívül hasznosak, sőt nélkülözhetetlenek. A számokban tények

hozzásegítenek

a

világ

megragadott megértéséhez.

Részben azáltal, hogy az egyébként nehezen belátható,

vagy

beláthatatlan

összefüggések a

számok közvetítésével világossá válnak, de oly módon is, hogy a számösszefüggések újabb és újabb kérdések megfogalmazásához vezetnek. Huff

már

illusztrációt tetején40.

idézett találunk: Legfölül

könyvében

egy

három

könyvet

egy

kisebbet

szellemes egymás „Hogyan

Irodalomjegyzék A Brief History of the Post-Autistic Economics Movement, http://www.paecon.net/#_A_Brief_History Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlat, Balassi Kiadó, Budapest, 1999 Bellingen, Gene, Durval, Castro and Mills, Anthony: Data, Information, Knowledge, and Wisdom, Best, Joel: Damned Lies and Statistics, University of California Press, Berkeley and Los Angeles, California, 2001 Best, Joel: People Count: The Social Construction of Statistics, 11/2002 Talk at Augsburg College. More on future of Statistical Literacy, http://www.statlit.org/pdf/2002BestASA.pdf Boyle, David: The Tyranny of HarperCollinsPublishers, London, 2001

Numbers,

hazudjunk?” címmel. Alatta egy nagyobbat „Hogyan hazudjunk a statisztikával?” címmel és legalul egy még nagyobbat „Hogyan hazudjunk statisztika nélkül?”. A statisztikát művelő szerző a „közbülső” könyvből szemezgetett.

Bródy A.: Mennyi az ennyi? Bevezetés a gazdasági mérés elméletébe. Közgazdasági Szemle, XXXVII: évfolyam, 1990. 5. sz., 521-537. oldal Coffey, Richard D.: Assessing Sow Body Condition, www.Pigsite.com Dusek Tamás: Az ökológiai tévkövetkeztetés, ELTE, Regionális Földrajzi Tanszék, 2005, http://geogr.elte.hu/ref/REF_Kiadvanyok/REF_R TT_10/RTT-10-6resz.pdf

38 Isaacson, Marc: Statistical Literacy — An Online Course at Capella University. 39 A terminust Schieldtől kölcsönzi. Lásd Schild, Milo: Statistical Literacy. 40 Huff idézett műve, 121. oldal.

20

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K Havasi Éva: Az indikátorok, indikátorrendszerek jellemzői és statisztikai követelményei, Statisztikai Szemle 2007, 85. évfolyam, 8. szám, 677-689. oldal.

Szép Katalin – Vígh Judit: Minőség a hivatalos statisztikában, Statisztikai Szemle, 2004, 82. évfolyam 8. szám

Havasi Éva: Beszélgetés Zafír Mihállyal, Statisztikai Szemle, 2007, 85. évfolyam, 3. szám. Havasi Éva: Interjú Ferge Zsuzsával, Statisztikai Szemle, 2003, 81. évfolyam, 8. szám.

Szilágyi György: Indikátorok, statisztikák, avagy mire van szükségük a felhasználóknak?, In.: A statisztika és a közigazgatás elkötelezettje, ELTE Állam-és Jogtudományi Kar, KSH, Budapest, 2008, 463-472. oldal

Havasi Éva-Marton Ádám: Vita a statisztika minőségéről, Statisztikai Szemle, 2002.

Szilágyi György: Érteni Statisztikai Szemle, 199

Huff, Darell: How to Lie with Statistics, W. W. Norton & Company Inc, New York, , 1976

Szilágyi György: A jelenkori statisztika alapkérdései, Statisztikai Szemle, 1997

Hunyadi László - Rappai Gábor: Gondolatok a statisztikáról, Statisztikai Szemle,

Marx, Carl: Tőke, I. Szikra Kiadás, Budapest, 1955., http://mek.oszk.hu/04700/04724/04724.doc

Hüttl Antónia: A gazdasági mérés történetéről. Adatok, elméletek, gazdaságpolitika, Közgazdasági Szemle, 2003. február.

Tammet, Daniel: The Boy With The Incredible Brain, I-V. http://www.youtube.com/watch?v=AbASOcqc1Ss

Interjú Ferge Zsuzsa szociológussal, Statisztikai Szemle, 2003. augusztusa.

Vadászgörények küllembírálati kritériumai,a szépségverseny alapvető szabályai és menete, MaVOE Elnökség kiadványa, www.vadaszgoreny.net/letolthetok/szepsegverseny. doc

Jánossy Ferenc: A gazdasági fejlettség mérhetősége és új mérési módszere. KJK, 1963, 27–32. old.

a

számok

nyelvén,

Isaacson, Marc: Statistical Literacy — An Online Course at Capella University, Augsburg College, Minneapolis, MN, 2005. Pukli Péter: A statisztika minősége, valósághűsége, In.: A statisztika és a közigazgatás elkötelezettje, ELTE Állam-és Jogtudományi Kar, KSH, Budapest, 2008, 399-414. oldal Gyurcsány Ferenc: Reformok megszorítás nélkül, Metro, 2008. május 9 Mérő Csaba: A részben megfigyelt kereszttáblák problematikájának bemutatása, mero.csaba.googlepages.com/mero_csaba_tdk.doc Schield, Milo Statistical Literacy: Thinking Critically about Statistics, Augsburg College, Minneapolis, http://web.augsburg.edu/~schield/MiloPapers/98 4StatisticalLiteracy6.pdf Steele, Michael, J.: Darell Huff and Fifty Years of How to Lie with Statistics, Statistical Science, 2005, Volume 20, No. 3, 205-209

21

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K

kiszolgáltatottsága, valamint a jelenlegi válságkezelés

Grajczjár István – Tóth Flóra Emese –

kapkodó intézkedései egyre távolítják a magyar

Ádám Zsuzsanna

munkaerő-piacot az európai posztfordizmustól és egyre inkább bebetonozzák az újfordi szemléletet.

Neofordismus brevi manu

A tanulmány első fejezetében a ’80-as, ’90-es Bevezetés

években zajló legfontosabb gazdasági és társadalmi változásokat, a munkaerő-piacon bekövetkezett

Tanulmányunk az elmúlt húsz év társadalmi,

átalakulási folyamatokat, valamint a változások

gazdasági

munkavállalókra gyakorolt hatását és a kompetencia-

változásainak

Magyarországon

megjelenő

következtében rendszerű

alapú szemlélet felértékelődését ismertetjük. A

elterjedésének

második fejezetben a posztfordi és a neofordi

következtében kialakuló problémák egy csoportját

munkaszervezési modellt hasonlítjuk össze. A

kísérli meg bemutatni, nevezetesen azt, hogy a

harmadik fejezet egy kísérleti modellről szól, amely

fordizmus

bemutatja, hogy milyen ellentmondó elvárások

munkaszervezési

vegyes

paradigmák

gyökereihez

visszanyúló

neofordi

munkaszervezés dominanciája milyen pszichológiai

mentén

nyomást gyakorol a munkavállalókra, s ennek milyen

munkahelyi integráció és identifikáció, amelyek a

hatásai lehetnek a munkavállalás körülményeire, a

beválásban kiemelt szerepet játszanak, és hogy

posztfordi munkakörülmények megteremtésének

hogyan lehet visszaélni a neofordi modellben a

lehetőségére.

hogy

kompetenciák alkalmazásával. A negyedik fejezetben

Magyarországon nem, vagy csak kismértékben

a munkaszervezés zsákutcás fejlődését, a posztfordi

valósult meg és vált elterjedtté a nyugati típusú,

irányú fejlődés megrekedését és a foglalkoztatási

tudásalapú

válság

Megkíséreljük

társadalomra

igazolni,

építkező

posztfordi

„zajlik”

kezelésére

ma

tett

a

munkaerő-piacon

kormányzati

a

javaslatok

munkaszervezés, s így sajátosan torz adaptációs

neofordi jellegét vesszük górcső alá. Végül az ötödik

stratégiák alakultak ki a magyar munkaerő-piacon. Ez

fejezetben fogalmazzuk meg a dolgozat konklúzióit.

elsősorban annak köszönhető, hogy a társadalmigazdasági változások, a munkaerő-piaci átalakulások során

jelentkező

posztfordi

Társadalmi-gazdasági és munkaerő-piaci

munkaszervezési modellben kialakított stratégiák

változások, a változások munkavállalókra

hazai,

gyakorolt hatásai és a kompetenciák

neofordi

problémákra dominanciájú

a

modellbe

való

illesztése torz adaptációt eredményez. E torz

felértékelődése

adaptációt a posztfordi kompetencia-alapú szemlélet sajátos,

a

neofordi

modellben

gyakran

bumeránghatású jelenségével kívánjuk illusztrálni. Írásunk konklúziója az, hogy az elmúlt húsz év torz adaptációjának normává válása, a munkavállalói

Európában a ’80-as évek közepétől a jóléti állami modell lebontása, a neoliberalizmus általánossá válása, a gazdaság, a társadalom és a munkaerőpiac nagymértékű változása ment végbe, amely nagy hatással

érdekvédelem gyengeségei és a munkavállalók

22

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K bírt

az

átalakuló

keleti

így

A globalizáció, a neoliberális gazdaságpolitika, a

Magyarországon a rendszerváltozással megspékelve

flexibilizáció, a dezindusztrializáció, a foglalkoztatási

különösen radikális változások zajlottak. A ’80-as

struktúraváltás és a gyorsan változó menedzsment

évek gazdasági krízise után, a rendszerváltást

technikák a ’90-es évektől kezdődően jelentősen

követően a mindenkori kormányok elsősorban a

átalakították a munka világának realitásait.43 Az

privatizáció felgyorsításával próbáltak a gazdasági

elmúlt két évtized változásai egyre szélesebb körben

gondokon enyhíteni. Ezzel együtt járt a gazdaság

kérdőjelezték meg a biztos álláshoz, a biztos

liberalizációja, a piacgazdaság bevezetése, amely a

jövedelemhez,

költségvetés helyzetét volt hivatott stabilizálni.

reményeket; a tisztességes munkáért tisztességes bér

Magyarországon a rendszerváltás időszakában a

koncepcióját. Emellett a munkaerő-piacon gyakran a

piacgazdaság

visszaesést

felelősség és a munkamennyiség növekedését nem

eredményezett a foglalkoztatottságban, növekedett a

kompenzálta a fizetések növekedése. Az atipikus

munkanélküliség, és a munkaerő újraelosztása a

foglalkoztatás

szektorok között intenzívebbé vált.41 1989 és 1992

romlásával együtt még erőteljesebben megköveteli a

között 1.174.000 munkahely szűnt meg, amely a

flexibilitást és a munkaadó által megfelelőnek ítélt

teljes

csökkenését

kompetenciák meglétét a munkavállalóktól. A

eredményezte. Ez a tendencia 1993-1998 között

munkaszervezés új formái – a gazdaság egy részében

folytatódott,

legalábbis – növekvő egyéni felelősséghez, nagyobb

bevezetése

foglalkoztatottság

blokkra

erős

22,3%-os

újabb 343.000

is,

munkahely

a

növekvő

növekedése

jóléthez

a

fűzött

munkafeltételek

megszűntével, amely 8,4%-os foglalkoztatottsági

munkaterhekhez,

csökkenést eredményezett. 1998-ban valamelyest

mobilitási igény fokozódásához, határozott idejű

növekedett a foglalkoztatottság, de 2000 óta

munkaszerződések megjelenéséhez és növekvő

gyakorlatilag nem mutat növekedést. Mialatt az

döntéshozatali lehetőséghez/kényszerhez vezettek.

EU15 foglalkoztatottsági szintje átlagosan több mint

Ez

tíz

években,

növekedésével: a bizonytalan foglalkoztatottság

Magyarországon a ’90-es évek elején a munkahelyek

kombinálódik a szociális, jövedelmi biztonság

számának csökkenése és az azóta is csak lassan

hiányával. Az ezzel együtt járó stressz további

növekvő, meg-megtorpanó munkahelyteremtésnek

problémát jelent, amellyel a munkavállalóknak úgy

köszönhetően

tűnik, hosszútávon kell szembesülniük.44

százalékkal

nőtt

a

a

’90-es

munkaerő-piaci

részvétel

folyamatosan az EU átlag (64%) alatt van (55%). A munkanélküliségi ráta 1993-ban 12,1%-os volt42 és a jelenlegi válságnak köszönhetően most is efelé tartunk.

Bagó József (2000) Furthering Employment in Hungary http://www.inwent.org/ef-texte/kop5/bago.htm Letöltés ideje: 2009. 03.11. 42 Kiss, J (1996) The development and the prospect of Hungarian agricultural emplyoment. Institure of World Economy, Budapest, August 41

gyakran

Amennyiben

hosszabb

együtt

górcső

járt

alá

munkaidőhöz,

a

vesszük

a

bizonytalanság

korábbi,

az

átalakulások hatásáról szóló kutatások eredményeit,45 43 erről

lásd még: Grajczjár István (2007) Utak a szélsőjobboldalhoz. In: (szerk. Boda Zsolt – Kovách Imre –Szoboszlai György) Hatalom, közbeszéd, fejlesztéspolitika. Elemzések politikai jelenségekről, Műhelytanulmányok, MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 2007/4. pp. 28-45. 44 lásd erről részletesen: Grajczjár István (2008) Válság és változás: Utak a jobboldali radikalizmushoz, Doktori disszertáció, ELTE – TÁTK Szociológiai Doktori Iskola, Budapest 45Különösen a magyar és európai munkavállalók a társadalmi-gazdasági változások egyéni percepcióiról és az átalakulásokra adott reakciókról szóló SIREN EU5-ös keretprogramban készített interjúk, illetve Dávid János

23

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K láthatóvá válik, hogy a munkaerő-piacon átalakuló

a munkaerő-piacra kilépő fiatalok – akik az

elvárások

iskolarendszerben

széleskörű

bizonytalansághoz,

az

a

legtöbb

esetben

nem

elértéktelenedés és az igazságtalanság érzéséhez,

szerezhették meg azokat a tapasztalatokat és

deprivációhoz és kognitív disszonanciához vezettek.

kompetenciákat, amelyeket a munkaerőpiac elvár

A hivatkozott kutatások bemutatják, hogy a

tőlük. Az iskolarendszer expanziója következtében a

munkavállalók szerint a legfontosabb változásoknak

szelekció a munkaerő-piacra tolódott át:46az első

a leépítések, a korai, vagy kényszernyugdíjazás, a

munkában töltött év meghatározó jelentőségű a

mobilitási kényszer, a szervezeti változások, az új

későbbi karrier szempontjából.

vezetési stílusok presszionáló hatása, illetve az új tudás, a készségek, képességek és kompetenciák megszerzésének növekvő

szükségessége/kényszere,

munkateher

és

a

foglalkoztatási

bizonytalanság tekinthetők. Miután sokan hosszú éveken

vagy

évtizedeken

munkaadójukhoz,

gyakori

át

lojálisak a

voltak

változások

következtében kialakuló csalódottság, értéktelenség és becsapottság érzése. Ez az értéktelenség érzés elsősorban abból fakad, hogy a munkavállalók képtelenek

rugalmasan

alkalmazkodni

a

változásokhoz és gyakran nem is látják pontosan azt, hogy mihez kell alkalmazkodniuk.

A kutatások hangsúlyozzák, hogy a munkavállalók a folyamatos

változások

következtében

korábbi

tapasztalataikat nem tudják megfelelően kihasználni, vagy az új menedzsment nem tart igényt a korábban megszokott

szakmailag

kifogástalan,

minőségi

munkára. Ezzel szemben folyamatosan növekvő munkateher-bírásra,

stressztűrésre,

monoton,

mennyiségi munkavégzésre és egyszerre önállóságra és felelősségvállalásra, valamint feltétel nélküli engedelmességre átszervezések

és

alázatra

következtében

tart a

igényt. hosszú

Az távú

munkalehetőségek hiánya folyamatos flexibilitáskényszerhez és munkahelyi bizonytalansághoz, a

A gyorsuló világ, a gyors társadalmi-gazdasági

leépítések, az egészségkárosodás, az elbocsátás

változások gyakran olyan kihívások elé állítják az

veszélye pedig foglalkoztatási bizonytalansághoz

embereket, amelyeknek egyes csoportok nagyon

vezettek.47 A technológiai fejlődés, a foglalkozási

nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak megfelelni.

szektorok

Különösen igaz ez az idősebb korosztályokra, akik

kompjúterizáció, az állandó változásokhoz való

olyan

a

alkalmazkodás szükségessége és az élethosszig tartó

folytonosan változó körülményekhez való rugalmas

tanulás a képességek, készségek és kompetenciák

alkalmazkodást, az élethosszig tartó tanulást és

reprodukciójának bizonytalanságához vezetnek.

elvárásokkal

szembesülnek,

amelyek

állandó készenlét állapotát igénylik. Különösen súlyos helyzetben vannak a pályakezdők is – a frissen végzett, az iskola biztonságos környezetéből

közötti

átstrukturálódás,

a

A kutatások eredményei szerint a részmunkaidő növekedésének

és

a

foglalkoztatási

formák

Lásd pl. Tóth István György: Az oktatás társadalmi-gazdasági környezetének alakulása a kilencvenes évek Magyarországán http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=konf2001-Toth Letöltés ideje: 2009. 02.17. 47 Lásd erről részletesen a SIREN EU5-ös kutatási keretprogram során Tóth András és Grajczjár István által készített 42 interjút. www.siren.at/members, Valamint Grajczjár István (2008) ibid. 46

másodelemzésének tapasztalatai nyújtanak fogódzót a probléma vizsgálatához. Lásd erről részletesen a SIREN EU5-ös kutatási keretprogram során Tóth András és Grajczjár István által készített 42 interjút. www.siren.at/members, Valamint Grajczjár István (2008) ibid.

24

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K megváltoztatásának

következtében

az

emberek

gazdaságot

flexibilis,

kompetencia

alapú

kizsákmányoltnak érzik magukat: a munkaadók nem

gazdaságként is leírhatjuk, amely választ kívánt adni

invesztálnak beléjük, a képzésekre és fejlesztésekre

a változások következtében kialakult bizonytalanság

nem fordítanak kellő időt és anyagi forrást,

kezelésére.52

ugyanakkor maximális teljesítményt várnak el. A

nagymértékben a munkavállalók teljesítményének

kérdezettek

függvénye,

kiemelik

elhivatottságukat,

saját

minőségi

munkaerkölcseiket, munkára

való

Miután ezért

a

gazdasági

felértékelődnek

tőkebefektetések.

Egy

posztfordi

fejlődés

az

emberi

tudásalapú

törekvésüket, valamint azt, hogy a norma-betartói

gazdaságban a modern humánpolitika területén a

attitűd ellenére érdekeiket figyelmen kívül hagyják,

kompetenciákat

és nem becsülik már meg őket a munkahelyükön.

meghatározó tényezőnek, így e beruházások53 a

Olyan szerződéseket kénytelenek kötni, amelyek

menedzsment és a munkavállalók kompetenciáinak

következtében a jövedelmük és a státuszuk csökken,

fejlesztésével valósulnak meg.54

tekintik

a

versenyképességet

ami tovább fokozza az értéktelenség, az igazságtalanság, a bizonytalanság és a becsapottság érzését.48

A kompetenciák jelentőségének felismerése az

A változások következtében a munkaerő-piacon megjelenő új szemléletmód életre hívta a kreativitás és a folyamatos rugalmas alkalmazkodás iránti igényt; az erősödő versenyben való helytálláshoz kreatív, új ötletek megalkotására képes munkaerő jelenléte vált szükségessé.

Ezen

igény

újdonsága

a

hagyományosan merev munkaerőpiac rugalmassá tételének kísérletével magyarázható, hiszen az új, flexibilitásra

épülő

gazdaságban,

valamint

a

posztfordi tudásalapú társadalomban az emberi foglalkoztathatóságnak új dimenziója jelent meg.49 Az emberi tőke50 – mint az egyén, a munkahely és ezáltal

a

nemzetgazdaság

versenyképességét

meghatározó

tényező51

–

felértékelődése

a

munkavállalók

ismereteinek,

készségeinek

és

képességeinek felértékelődését eredményezte. E jellemzőkre építve a modernizálódott nyugati Grajczjár István (2008) ibid. Tibor: A versenyképesség dimenziói http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kozoktatas_versenykepesseg11_versenykepesseg_dimenzioi Letöltés ideje: 2009.03.11. 50 Varga Júlia: Oktatás-gazdaságtan http://www.kszemle.hu/kiadvany/Varga__Oktatas-gazdasagtan/ch01.html Letöltés ideje: 2009.03.10. 51 Baráth Tibor ibid. 48

49 Baráth

amerikai kontinensen már az 1960-as években megtörtént,55

Európa

ezzel

szemben

a

már

megszokott „fáziskéséssel” reagált. A kilencvenes évek második felében az Európai Unióban egyre erőteljesebbé vált az az elképzelés, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal és a gyorsan fejlődő ázsiai országokkal56

való

versenyképesség

megőrzése

érdekében, szükséges egy, a versenyképességet növelő

stratégia

kidolgozása.

A

célok

megfogalmazása és a mérföldkövek kidolgozása 2000-ben a lisszaboni csúcstalálkozón történt, ahol megállapodtak arról, hogy 2010-re „az Európai Uniónak

a

világ

legversenyképesebb

és

legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell válnia, 52 Schüttler Tamás: A kompetencia az ismeretek, képességek és attitűdök egysége: Kerekasztalvita a kompetenciafejlesztésről és a kompetencia alapú oktatásról http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kompetencia-16_egyseg Letöltés ideje: 2009.03.02. 53 Szászvári Karina (2009) A sikeres munkavállaláshoz szükséges kompetenciák és a kompetenciák vizsgálatán alapuló kiválasztási eljárás (Equal disszeminációs konferencia) www.prkk.hu/EQUAL080319/09_Szaszvari_Karina_szakerto.ppt Letöltés ideje: 2009.03.12. 54 Schüttler ibid. 55 Lásd McClelland kutatásai: a kompetencia alapú megközelítés gyökerei, Forrás: Klein Sándor (2004) Munkapszichológia, Edge 2000 Kiadó Kft., Budapest 56 Japán, India, Kína

25

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K amely fenntartható gazdasági növekedésre képes a

eleje óta.60 A kapitalizmus harmadik szellemének

több és jobb minőségű munkahely teremtése, illetve

terméke a projekt-rend. A projekt alapúság átszövi a

a nagyobb társadalmi kohézió által”.57

hálózati világot és fundamentumául a projektben

A kompetenciák kiemelt szerepére már az EU-s csatlakozás előtt 1996-ban az OECD tagállamaihoz való csatlakozás rávilágított. Az OECD, és az általuk finanszírozott kompetencia-mérések58 olyan, az IKT megjelenésével

és elterjedésével

párhuzamosan

megjelenő kihívásokra adott válaszok, amelyek előzményei

az

EU-s

foglalkoztatáspolitikai

irányelvekben már a 90’-es évek elején megjelentek. Az 1993-as Fehér Könyv kulcsszavai között

részt vevők aktivitása és mobilitása szolgál. Ebben a konnekcionalista

világban

a

másokkal

való

kapcsolatteremtés feltételeként jelennek meg a kompetenciák, egyaránt elvárás a nyitottság, a rugalmasság, az alkalmazkodóképesség, a bizalom, a vitakészség, valamint az autonómia, a lelkesedés, az elköteleződés és a kockázatvállalás. Az egyén értéke ebben a világban az alkalmazhatóság-feleslegesség dichotómia mentén ítéltetik meg. 61

szerepel többek között a rugalmasság, a Lifelong Learning és az innováció.59

A posztfordi és a nefordi munkaszervezeti

A globalizáció következtében átalakuló munkaerőpiacon

és

a

világgazdaságban

domináló,

a

versenyképességet előtérbe helyező neoliberális gazdaságban tehát jócskán „felértékelődött” a kompetenciák

szerepe.

A

kompetenciák

fontosságára hívja fel a figyelmet Luc Boltanski és Eve Chiapello A kapitalizmus új szelleme című tanulmányukban. A kapitalizmus alakváltozásainak elemzése során kapitalizmus harmadik szellemének nevezték el azt a folyamatot, amelyen keresztül a munkavállalók az új menedzsment-technikákhoz alkalmazkodnak.

Ezek

az

új

munkaerő-piaci

szabályok és értékek befolyásolják a munka világát és a munkafeltételek alakulását a kilencvenes évek

modell Az utóbbi néhány évtizedben Nyugat-Európában bekövetkezett változások

együttesen

a

és

munkaerő-piaci

posztfordi

átalakulás

folyamataként, annak fejlődéseként is értelmezhetőek. A posztfordi átalakulás folyamatának jellemzői az adott régió fejlettségétől függnek, ugyanakkor elkülöníthetőek

bizonyos

tipikus

posztfordi

munkaszervezési jegyek, amelyek a tudás alapú társadalom, a kompetencia és a rugalmasság fogalmaihoz kötődnek. A posztfordi rendszer, a munkavállalók

önállóságára,

kreativitására,

a

munkavállalókba vetett bizalomra, a tudás tőkeként való meghatározására helyezi a hangsúlyt. A posztfordi

57 Az európai oktatási és képzési rendszerek célkitűzéseihez kapcsolódó részletes munkaprogram (2002) http://www.okm.gov.hu/letolt/eu/munkaprogram.PDF Letöltés ideje: 2009.03.19. 58 OECD által finanszírozott felmérés például a többek között a felnőttek élethosszig tartó tanulásba való bekapcsolódására irányuló IALS felmérések58, valamint a PISA mérések a közoktatás területén. 59 Borbély Tibor Bors: A kompetencia fogalma a szakképzésben és a foglalkoztatáspolitikában, http://www.borbelytiborbors.extra.hu/KOZGAZ/Kompetencia_Borbely.pdf , Letöltés ideje: 2011.03.09

gazdasági

munkaadók lojalitásába

munkaszervezés munkavállalóik vetett

bizalma

elvei

szerint

képességeibe kialakítja

a

a és

belső

Boltanski, Luc/Chiapello, Eve (1999): Le nouvel esprit du capitalisme, Gallimard, Paris – idézi Gabrielle Balazs et al. ibid. (2001) 61 Boltanski, L. (2002): Létezik-e hálózati morál? In Felkai G. et al. szerk.: Forrásvidékek. Társadalomtudományi tanulmányok Némedi Dénes 60. születésnapjára. Budapest: Új Mandátum, pp. 412–425. 60

26

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K rugalmasságot, amellyel növelhető a szervezet és a

posztfordi

munkavállalók adaptációs képessége. A posztfordi

munkahelyeken

modellben az egyének valódi participációjáról

munkahelyi légkörben megszerzett munkahelyi

beszélhetünk,

gyakorlat és a learning by doing tanulási módszer

a

szervezeti,vállalati

érdekekkel,

célokkal való azonosulás helyettesíti a közvetlen ellenőrzést, felügyeletet, hiszen az egyének a részvétel, a közös döntés, a bizalom miatt saját céljaikért dolgozhatnak, amikor a szervezeti célokat valósítják meg. A döntésekben való részvétel, a bevonódás, valamint a munkaadók munkavállalók felé tanúsított türelme kialakítja azt a kölcsönös lojalitáson alapuló munkahelyi légkört, amelyben a munkavállaló képes identifikálódni munkahelyével és valóban képes integrálódni a munkahelyére. A posztfordi személet szerint szerveződő vállalatnak érdeke, hogy hosszabb távú, kölcsönös bizalmon és lojalitáson

alapuló

kapcsolatot

építsen

ki

munkavállalóival, hiszen csak az ilyen állandó, nem pótolható, nem felcserélhető emberi erőforrásba lehet mint humán tőkébe fektetni, s a változások következtében kialakult bizonytalanságot feloldani. A

posztfordi

munkavállalók

munkaszervezés folyamatos

megköveteli képzését,

a

mint

befektetést, mind a munkaadó, mind a munkavállaló részéről. A rugalmasságot, a fejlődést és a megfelelő teljesítmény

szintjét

a

folyamatosan

képzett,

megbecsült munkavállalók biztosítják. A kutatások alapján úgy tűnik, hogy posztfordi munkaszervezet sikeres működéséhez szükséges kompetenciákat, képességeket az oktatási rendszer nem képes megfelelő mértékben kialakítani, a rugalmasság, a

modell az

szerint

szerveződő

együttműködő,

türelmes

képes kialakítani. 63 Lengyel Imre a tudásalapú, posztfordi gazdaságot négy fő dimenzió (a gazdaság szerveződési elvei és formái, a munkaerőforrás, a vállalati jellemzők és a térszerveződés) mentén vizsgálta. A gazdasági szerveződés

dimenziója

mentén

a

posztfordi

gazdaságokat az egyenrangú, horizontális hálózatok, a magas hozzáadott érték, a tudás és innováció, valamint a kapcsolati tőke fontossága jellemzi.64 A munkaerőforrás

szempontjából

a

problémamegoldás és nagyfokú önállóság jellemző, a

munkavállalók

együttműködő

hozzáállást

tanúsítanak, ismereteik széles körűek a gyakori át/tovább képzéseknek köszönhetően, a felettesbeosztott kapcsolatot pedig az együttműködés jellemzi.

Lengyel munkaszervezeti modelljében a

posztfordi munkaszervezést a tudás fejlesztése és felhasználása Felosztásában

szempontjából a

posztfordi

osztályozta.

átalakulás

utolsó

lépcsőfokaként az innováció-vezérelt gazdaságok létrejöttét jelölte meg.65 Az innováció-vezérelt gazdaságok

a

posztfordi

munkaszervezés

ideáltípusának tekinthetőek, ezen a fejlettségi szinten a felelősség és a hatalom nagy része alsóbb (önálló) döntési szintre kerül és elterjednek a lojalitást elősegítő béren kívüli ösztönzők.

kreativitás és problémamegoldó képesség nehezen tanulható, tanítható.62 Ezeket a képességeket a

62 Horváth Tünde: Pályakezdés előtt. A kapunyitási pánik jelenségének vizsgálata a felsőoktatásban, In: Puskás-Vajda Zsuzsanna (szerk.) (2007) Felsőoktatásban tanuló fiatalok problémái, útkeresése, pályafejlődése a 21. század kezdetén Magyarországon, FETA Könyvek 2., Budapest, 140 p.

Dávid János (2009) MKIK-GVI kérdőíves munkaerő-piaci felmérés alapján átadott adatbázis egyes kérdéseinek másodelemzése, az elkészített mélyinterjúk alapján interjúelemzés, 3K Consens Iroda, Budapest, Kézirat 64 Lengyel Imre (2003) Verseny és területi fejlődés: térségek versenyképessége Magyarországon, JATEPress, Szeged, http://www.eco.uszeged.hu/region_gazdfejl_szcs/pdf/konyv6/Szerk-4-regspec.pdf, Letöltés ideje: 2009.04.10. 65 Lengyel Imre (2003) ibid. 63

27

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K Makó Csaba és Simonyi Ágnes négy lépcsős

oktatási rendszer a parancsuralmi, hierarchikus

munkaszervezeti modelljében a posztfordi termelés

munkaerőpiac struktúráit képezi le, újratermelve

három termelési és versenystratégiára lebontva

azokat a

jelenik meg.66 A modellben a diverzifikált minőségi

tekintélyt és képesek a merev munkaerőpiac alázatra

termelés, a rugalmas tömegtermelés és a rugalmas

és szervilitásra vonatkozó elvárásainak megfelelni.70

specializáció

E

a

posztfordi

munkaszervezés

munkavállalókat,

jelenséghez

típusainak tekinthetőek. A diverzifikált minőségi

munkaerő-piaci

termelést

rávilágítanak

folytató

szervezetek

esetében

a

kapcsolhatóak kutatásai

a

akik elfogadják a

is,

magyar

Dávid

János

amelyek

szintén

munkahelyek

merev,

versenyelőnyöket a magasan képzett, széles körű

hierarchikus jellegére, amely például a diplomás

szakmai,

generikus

pályakezdők betanításában is megmutatkozik.71 A

munkavállalók

munkavállalókkal folytatott interjúkból világossá

együttműködése és elkötelezettsége biztosítja.67 A

válik, hogy a betanítás során a munkavégzés

rugalmas tömegtermelés esetében a munkaerő

módszereinek

kiváló

lemásolásával, a betanító személy utasításainak

társadalmi

képességekkel

tudással,

rendelkező

szakmai

felkészültségénél

fontosabb

a

átadása

munkafolyamatok

változásokhoz való gyors alkalmazkodás és az

követésével

együttműködés

munkavállalók

megállapítható, hogy a munkavállalók a diplomás

lojalitására épül belső rugalmassága.68 Makó és

pályakezdők felé támasztott elvárásaiban különös

Simonyi modellje is szemlélteti, hogy a posztfordi

hangsúly kap a munkahelyi hierarchia és tekintély

munkaszervezeti modellek egyik legfontosabb eleme

elfogadásának

a munkahelyi identifikáció, a kötődés és ezen

rendszerben

keresztül a bizalom és az együttműködés kialakítása.

módszerét és a részvétel fontosságát mellőzve a

készsége,

a

Míg a világ nyugati felében egyre inkább a fent leírt posztfordi

gazdasági

szemlélet,

addig

Magyarországon egyfajta neofordi modell terjedt el, egyes esetekben a posztfordizmussal keveredve.69

valósul

a meg.

képessége. a

posztfordi

Ezek

alapján

Ebben

a

merev

learning

by

doing

munkahelyi identifikáció és integráció folyamata kérdésessé válik, a hangsúly az azonosulás, kötődés nélküli feltétlen elfogadásra, alázatra helyeződik.

A

A magyar munkaerőpiac sajátosságait szemlélteti

munkaszervezés parancsuralmi jellege nem új keletű

Lengyel Imre, miszerint a neofordi régiók csupán a

jelenség

az

tudásalapú régiók „lenyomatai”.72 E gazdaságokban

államszocializmus időszakából „örökölt” – a teljes

– mint amilyen a magyar is – ugyan felfedezhetők a

foglalkoztatottság jelszava mögött megbúvó – teljes

posztfordi rugalmas, a munkavállalók bevonására és

kontroll igénye máig meghatározó a munkaadók

a tudásalapú gazdaságra jellemző munkaszervezés

körében. Bowles és Gintis elmélete szerint az

jegyei,

a

magyar

munkaerő-piacon,

ugyanakkor

a

fordi

(tárgyi

alapú),

hierarchikus, erősen strukturált munkaszervezetre, Makó Csaba, Simonyi Ágnes (2003) A munka és a párbeszéd új paradigmái, pp. 26-29. 67 Makó Csaba, Simonyi Ágnes (2003) ibid. 68 Makó Csaba, Simonyi Ágnes (2003) ibid. 69 Makó Csaba, Illéssy Miklós, Csizmadia Péter (2008) A gazdasági fejlődés új útjainak keresése: a szervezeti innovációk szerepének felértékelődése, I. rész, =TÁRSADALOMKUTATÁS 2008/3. pp. 337-354. 66

Giddens, Anthony (2003) Szociológia, Osiris Kiadó, Budapest, pp. 417-418. Dávid János (2009) ibid. 72 Lengyel Imre (2003) Verseny és területi fejlődés: térségek versenyképessége Magyarországon, JATEPress, Szeged, http://www.eco.uszeged.hu/region_gazdfejl_szcs/pdf/konyv6/Szerk-4-regspec.pdf, Letöltés ideje: 2009.04.10. 70 71

28

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K és merev, szigorúan szabályozott munkavégzésre

A

épülő sajátosságok sem tűntek el. Magyarországra

megragadására

így a fordi és posztfordi modellek keveredése

ellaposodását

jellemző, ahol a versenyelőnyök és azok forrásai

kihasználják,

szempontjából inkább a fordi modell dominál.

munkavállalókra újabb és újabb feladatok és

Makó Csaba szembe állítja a Nyugat-Európában

felelőségi körök hárulnak, jellemzően a juttatások

megvalósuló

növelése nélkül.75A munkavállalók felé végzettség,

rugalmas,

a

munkavállalókat

a

neofordi

szervezetekben sok

a

esetben

eredményező amelyek

a

szervezetek

folyamatokat következtében

a

szakmai

modelleket a hazai munkaerőpiac rugalmatlan,

területén maximális elvárásokat támasztanak, a

hierarchikus,

szemléletmódjával.

meglévő képességeket jellemzően nem fizetik meg a

Rávilágít arra, hogy Magyarországon a posztfordi

bérek, juttatások oldalán, a képzési oldalon is

rugalmas munkaszervezési módszerek helyett a

általában a befektetés elkerülésére törekednek.

fordizmus gyökereihez visszanyúló, szinte „katonai”

Magyarországon 2005-ben még egy viszonylag

vezetési és szervezési modell terjedt el, amelyben

kevésbé válságos időszakban is a versenyszféra

„az élethosszig tartó tanulást inkább a ’túlképzett’

cégeinek mindössze 49 százaléka nyújtott valamilyen

munkavállalótól- és persze állampolgártól- való

képzést az uniós átlag 60 százalékával szemben. „Az

73

képességek,

is

fejlesztési és döntési helyzetekbe bevonó szervezeti parancsuralmi

tapasztalat,

versenyelőnyök

kompetenciák

Az Eurofound (Európai

összes magyar foglalkoztatottat nézve rosszabb a

Alapítvány az Élet- és a Munkakörülmények

helyzet, hiszen mindössze 16 százalékuk kapott

Javításáért) szervezésében, az MTA Szociológiai

valamilyen képzést, szemben például a cseh 60

Intézetének részvételével készült kutatás eredményei

százalékkal.”76

szerint „Magyarországon jelen vannak a folyamatos

megjelennek

tanulást és problémamegoldó készségeket igénylő,

kreativitás és az önállóság, a magabiztosság és

tanuló

szervezetek,

változatlanul

határozottság, a folyamatos változásokhoz való

jelentős

szerepet

tradicionális

rugalmas

félelem pótolja”.

ugyanakkor

töltenek

be

a

A a

neofordi posztfordi

alkalmazkodás,

munkaszervezetben elvárások,

azonban

mint

ezeket

a

a

intézmények, amelyek innovációs potenciálja és

posztfordi elvárásokat a munkavállalóknak neofordi

tanulási képessége meglehetősen alacsony fokú.”74 A

munkakörülmények közt kell teljesíteniük, így a

kutatás alátámasztja azt a feltételezést miszerint a

munkavállalók

magyar gazdaságban ellentétes irányú folyamatok

teljesíthetetlen, esetenként tisztázatlan elvárások, a

figyelhetőek meg, egyszerre van jelen a kreativitást

krónikus stressz, a depriváció és disszonancia érzése

és önállóságot igénylő posztfordi munkaszervezés és

jellemzi. A neofordi munkaszervezési paradigma

a nagyfokú kontrollt alkalmazó neofordi modell is,

jellemzőiből

így a magyar gazdaság egy sajátos torz hibrid

fegyelem, rend) következik, hogy az alacsonyabb

rendszerként jellemezhető.

képzettségűeket, a szakmunkásokat, a betanított

Makó (2008) ibid. 342 p. Szabó Brigitta: Torz gazdasággal nehéz versenyezni In: Népszabadság online, 2011.05.02.

75 Sebők Orsolya (2002) A klasszikus karrier a múlté:Az újgazdaságban csak a sokoldalú emberek lesznek sikeresek http://www.cons.hu/index.php?menu=cikk&id=195 Letöltés ideje:2010. február 25. 76 Szabó Brigitta (2011) ibid.

73 74

percepciót

(pl.:

unalmas,

a

túlterheltség,

monoton

a

munka,

29

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K munkát végző munkavállalókat sújtja leginkább a

modell szerint a neofordi és posztfordi paradigmák

paradigma okozta depriváció és disszonancia, de a

a skála egy-egy végpontját képezik, amelyek között a

neofordi paradigma jellemzői ma már gyakran a

hibrid formák végtelen száma fordulhat elő.79 A

szellemi munkát végző munkavállalókat is érintik.

magyar munkaerő-piacra jellemző hibrid paradigmát

Erre a jelenségre példa az „akadémiai munka krízise”

a posztfordi elvárások (rugalmasság, kölcsönös

fogalom használata: „Magyarországon is véget ért az

bizalom, kreativitás, alkalmazkodó képesség) és a

a korszak, amikor a biztos, élethosszig tartó, védett

neofordi

státusz jellemezte a kutatókat. Ehelyett a kutatói

munkahelyi szerveződés kettősége jellemzi. A

állomány majdnem fele bizonytalan, határozott idejű

posztfordi-neofordi

szerződéssel,

kerül

implicit módon feltételezi, hogy a posztfordi

alkalmazásra.”77 A kutatás eredményei közül fontos

elvárásrendszer, a nyugati menedzsment technikák

felhívni a figyelmet a neofordi paradigma akadémiai

és a kompetencia alapú megközelítések átvétele

kutatókat is érintő dimenzióira: a válaszadók közel

mellett sem beszélhetünk ma Magyarországon tudás

fele elégedetlen munkahelye biztonságával, több

alapú

mint egyötödük érzi úgy, hogy a munkahelyén a

fejlesztésre, fejlődésre, a tudásba, képességekbe

felelősség terhe gyakran csak a munkavállalókra

vetett bizalomra, önállóságra, kreativitásra épülő

hárul.

egyharmada

munkaszervezési paradigmáról.80 Mivel a hibrid

túlterheltnek érzi magát a munkahelyén, több mint

paradigma két ellentétes munkaszervezeti modell ötvözete,

egyötödük szerint a munkakörük állandó stresszel

(amelyben csak az elvárások képviselik a posztfordi

jár. A megkérdezettek majdnem fele nem érzi, hogy

oldalt) feltételezhető, hogy olyan ellentmondásokat,

megfelelő javadalmazásban részesülne az elvégzett

anomáliákat szül a munkahelyeken, amelyek a

munkájáért. Továbbá a megkérdezettek több mint

munkavállalók relatív depriváció és disszonancia

kétötöde gondolja úgy, hogy munkahelyén nincs

percepcióiban

meg az érdekei megvédéséhez szükséges hatalma. A

változások és válságos időszakok nyomán kialakuló

válaszadók

piaci helyzetben a munkaadók részéről olyan torz

A

projektről

kutatók

közel

több

projektre

mint

egynegyede

nem

érzi

a

munkahelyen a megfelelő megbecsültséget.78

merev,

hierarchikus, hibrid

társadalomról,

parancsuralmi

paradigma

posztfordi,

mutatkoznak

meg.

fogalma

folyamatos

A

gyors

adaptációs stratégiák alakulhatnak ki, amelyek a munkavállalók érdekeivel ellentétesek, és amelyek

A magyar munkaszervezeti paradigma sajátosságát

erősítik a munkavállalók negatív percepcióit. A

szemlélteti Keszi Roland modellje, amelyben a

neofordi munkakörülmények között ilyen torz

posztfordi és a neofordi munkaszervezeti modellek

adaptációs stratégiának tekinthető a kompetencia

párhuzamosan vannak jelen. A modell bemutatja,

alapú megközelítések sajátosan neofordi alkalmazása

hogy ezek a paradigmák egyfajta ideáltípusnak tekinthetőek, amelyek jellemzően hibrid, keverék formában fordulnak elő a munkaerő-piacon. A 77 Grajczjár István-Tóth András (2010) A magyar tudós, In: Közelítések I. évfolyam, 1. szám 78 Grajczjár István-Tóth András (2010) ibid.

Keszi Roland (é.n.) Munkaszervezeti determinizmus és távmunka, Forrás: http://www.krolify.hu/adatok/File/Keszi_munkaszerv_i_determ_vegl.pdf, Letöltés ideje: 2010.02.10. 80 Keszi Roland meghatározását felhasználva posztfordi munkaszervezetnek a magas egyéni és csoport autonómiára és közvetett ellenőrzésre épülő munkaszervezeteket tekintjük. Keszi Roland: A munkaszervezeti determinizmus és távmunka, Forrás: http://www.krolify.hu/adatok/File/Keszi_munkaszerv_i_determ_vegl.pdf Letöltés ideje: 2010.02.10. 79

30

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K is, hiszen posztfordi munkakörülmények nélkül a

munkájáért.81 Szerintük anyagi és szimbolikus

kompetencia

alapú

a

megbecsültségük messze nem áll arányban a

munkaadói

felelősséghárítás

a

befektetett energiával és munkával. A folyamatos

munkavállalók bizonytalanságának fokozója lehet. A

munkahelyi átszervezések, az elbocsátás veszélye,

hibrid

hogy

valamint a kulturális és munkahelyi státusz, identitás

„figyelmen kívül hagyja” a munkahely neofordi

elvesztésének veszélye nosztalgiát váltott ki a

jellegét,

korábbi biztonságos foglalkoztatás iránt.82 Mivel a

paradigma saját

megközelítés

további

magát

csupán eszköze,

sajátossága,

posztfordinak

igyekszik és

munkavállalók identitása nagyrészt a munkahelyhez

ellentmondások felelősségét pedig a kompetenciák

köthető,83 a munkavégzés során az általános

formájában a munkavállalókra hárítja. E jelenségeket

kompetenciák felértékelődnek, kiemelt szerepet

tárgyaljuk a következő fejezetben.

kapnak.

feltüntetni,

a

munkaszervezeti

anomáliák

Aki

azonban

a

munkahelyén

igazságtalanság-érzést, relatív deprivációt él át, képtelen azonosulni a munkahely céljaival, képtelen Postfordismus ad acta: az ellentmondó

identitását a munkájához, a munkahelyéhez kötni. A

elvárások és a kompetenciák neofordi nyelve

fejlődéshez, a fejlesztéshez elengedhetetlen az, hogy

A munkaerő-piacon bekövetkezett változások és a magyar munkahelyeken jellemző neofordi szemlélet együtt

a

munkavállalók

bizonytalanságérzetét

negatív

erősítik.

percepcióit, A

radikális

változásokhoz való alkalmazkodás önmagában is terhet ró a munkavállalókra, de ha ez az alkalmazkodási

kényszer

egy

olyan

merev,

parancsuralmi rendszerben jelentkezik, mint amilyen a

neofordi

munkaszervezet,

munkavállalóknak megbirkózniuk.

kettős A

akkor

teherrel

munkavállalók

a kell

negatív

percepcióit és kiszolgáltatottságát mutatja a SIREN kutatás magyar eredménye is, amely szerint 2003ban

–

egy

a

mai

vészterhes

korszakból

az egyén motivációja ne pusztán kényszerből, a munkájának elveszítéséből és a bérért való harc miatti félelemből származzon. Az így elvégzett fejlesztés semmiképpen sem lehet tartós.

A

munkahelyi beválásra a kompetenciákon túl tehát bizonyos szociálpszichológiai tényezők is hatással vannak.

Ezt

támasztja

alá

az

általunk,

a

munkaerőpiac ellentmondó elvárásainak igazolására kidolgozott kísérleti eredményei

A

kutatás85

elmondható,

hogy

módszer.

alapján

84

megragadhatóak olyan szociálpszichológiai tényezők, amelyek a kompetenciák mellett fontos befolyással bírnak a munka világában való sikeres helytállásra, beválásra.

Ilyen

tényezők

az

integráció-

visszatekintve kivételesen virágzó időszakban - a Grajczjár István (2008) ibid. Grajczjár István (2008) ibid. 83 Hunyady Gy.-Székely M, (2003) Gazdaságpszichológia. Osiris Kiadó.Budapest, 657. p. 84 Lásd erről részletesen: Tóth Flóra Emese – Ádám Zsuzsanna – Grajczjár István (2010) Beválás a munkaerőpiacon: a posztfordi-neofordi hibrid rendszer munkavállalókra gyakorolt hatása. ZSKF TKK Füzetek 7. 85 A kutatás a 37/tkOKA II. Pályázati Kutatás „A gazdasági szereplők elvárásai a szakmai képzés átalakítására. A munkaerőpiac keresleti oldalán megfogalmazódó elvárások kompetencia-alapú módszertani kutatása a műszaki szakmai képzés különböző szintjein (érettségi előtti, utáni és felsőfokú szakképzés)” keretein belül készült. 81

munkavállalók 78%-a érezte azt, hogy nincs megbecsülve a munkaadója által, csupán 17%-uk rendelkezett az érdekei megvédéséhez szükséges „hatalommal” a munkahelyén, és a válaszadók csupán 18%-a kapott megfelelő javadalmazást a

82

31

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K dezintegráció, a megbecsültség-depriváció tengely,

participáció lehetőségének biztosítása, valamint a

valamint a kognitív és érzelmi disszonancia jelensége

rugalmasság kompetenciájának megléte magyarázza.

és erőssége is, amely tényezőket kompetenciák

Azok a munkavállalók, akiknek ötleteit nem

meglétével, illetve hiányával, valamint az egymásnak

értékelik, vagy nem bíznak meg képességeikben

ellentmondó

annyira,

posztfordi-neofordi

elvárásokkal

Az eredmények szerint a munkahelyi integráció ma ellentmondó

elvárásokkal

munkakörülmények egyszerre

terhelt

mentén

által

irányulnak

történik:

megkövetelt a

pozitív,

a

kompetenciák rugalmasságra

irányuló attitűdökre és a munkahely iránti feltétlen elkötelezettség „kompetenciáira”. Az ellentmondó elvárások pozitív tengelyét a rugalmasság, az önállóság, a problémamegoldó gondolkodás, a magabiztosság,

a

munkavállaló

ötleteinek

figyelembevétele, részvétel és kompromisszumok kialakítása

a

bevonják

őket

a

munkahelyi

döntésekbe, illetve nem rendelkeznek a rugalmasság

sikerült magyarázni.

munkaerőpiac

hogy

döntéshozatalban

(participáció),

képességével a megbecsültség hiányát, vagyis a depriváció érzését élik át munkahelyükön; a sorozatos negatív visszajelzések természetes módon nem

eredményezhetnek

rugalmasságot,

pozitív

fogadtatású ötleteket, participációt. Elsősorban azok képesek a valós munkahelyi integrációra, illetve identifikálódni a munkahelyükkel, akik rendelkeznek a

folyamatos

alkalmazkodás

változásokhoz képességével,

való

valamint

gyors akiknek

ötleteit figyelembe veszik, ezzel intenzíven bevonják a döntési folyamatokba, amin keresztül érezhetik, hogy integráns részei a munkahelyi csapatnak.

valamint a munkahelyi célokkal való azonosulás

A kognitív és érzelmi disszonanciához leginkább az

alkotják.

merev

elvárások tisztázatlansága, az érzelmek elfojtásának

olyan

kényszere és az elsősorban a munkavállalókra háruló

„kompetenciákat” várnak el a szervezetek, mint a

felelősség terhe vezethet. Ezek erősítik és növelik az

stressztűrés, a már-már alázatos szervilitás, az

ellentmondást a munkahely által elvárt önállósággal,

elvárások feltétlen teljesítése, az unalmas, monoton

hiszen csak a pontos elvárások tudatában lehet

feladatok ellátása, a szigorú erkölcsi szabályoknak

önálló döntéseket hozni, elkerülni a kudarcélményt

való megfelelés, a túlterheltség, valamint a légkört

és

uraló rend és fegyelem. Ezek a kompetenciák és

disszonanciát átélőknek azonosulniuk kell olyan

folyamatok

munkaszervezési

munkahelyi célokkal, gyakran unalmas, monoton

paradigma jellemzőit mutatják be, ugyanakkor a

feladatok ellátásával, amelyeket nem pontosan

munkahelyi

egyszerre

értenek, amivel nem tudnak azonosulni. A nagy

disszonanciát

munkateher, a túlterheltség véleményük szerint

Emellett

struktúrájához

a

való

két

„érvényesülnek”,

munkaerőpiac alkalmazkodáshoz

ellentétes

integráció ezzel

során erőteljes

keltenek. A regressziós vizsgálatok szerint a munkahelyi megbecsültséget a munkavállaló ötleteinek pozitív fogadtatása, a kompromisszumos döntéshozatal, a

a

disszonanciát.

A

kognitív

egészségük

megroppanásához

disszonancia

kialakulását

és

érzelmi

vezetett.

jelentős

A

mértékben

befolyásolja, hogy a munkahelyi elvárások nem tisztázottak, így azoknak nem, vagy csak nagyon nehezen

tudnak

megfelelni.

A

munkaadó

32

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K ugyanakkor

ezzel

kapcsolatos

érzelmeik,

a

terminusával illetik a változások nyerteseit és

csalódottság elfojtására „kényszeríti” őket, ezzel is

veszteseit,

növelve a disszonancia, a frusztráció és az

rendszersajátosság és a rendszer tulajdonságainak

igazságtalanság (depriváció) érzését. A disszonanciát

kivetítődése, mintsem az egyén tulajdonsága. Ebben

átélők munkahelyi körülményeit egy hagyományosan

a világban a nagyság elsődleges kritériuma a

merev munkaszervezési rendszer által gerjesztett

mobilitás, nagynak lenni annyit tesz, hogy az egyén

negatív spirál jellemzi, amelyet a bizonytalanság, a

könnyen képes helyzetek közötti gyors váltásra,

feltételek

a

könnyen alkalmazkodik másokhoz, könnyen vált

mindezeknek való behódolás elvárásai táplálják,

tevékenységeket és eszközöket, képes egy csapat

megakadályozva

mozgósítására. A kicsik közé tartozó ezzel szemben

tisztázatlansága, a

az

elfojtás

és

disszonáns

érzés

merev

megszüntetésének lehetőségét. Vizsgálataink során megállapítottuk tehát, hogy csak azok a munkavállalók képesek a munkaerő-piaci nyomás, a munkahely elvesztésétől való félelem miatti munkahelyi kényszer és kiszolgáltatottság alól kivonni magukat, akik megbecsültek, vagyis akiknek ötleteit pozitívan fogadják, akik részesülhetnek a nyugati típusú, rugalmasságra épülő posztfordi

amely

törésvonal

struktúrákban

rugalmatlansága

sokkal

inkább

gondolkodik,

akadályozza

a

és

mobilitását,

ugyanakkor nem képes valódi elköteleződésre, mivel a másokba vetett bizalma gyenge. A különbség tehát az adaptációs stratégiákban, a flexibilitásban, a mobilitásban ragadható meg: a kicsi merevvé, autoriterré vált és biztonságvágya hajtja, míg a nagy rugalmas és az autonómiát preferálja. 87

paradigmára jellemző participációból, és képesek

Magyarországon a kettős, ellentmondó elvárások

rugalmasan alkalmazkodni a változásokhoz. Mivel

mentén „nem okoz különösebb nehézséget” a

regressziós szinten csak a megbecsültek voltak

kicsivé válás: a magyar munkavállalók jórésze a

elégedettek

munkavállalási

rendszer sajátosságai miatt nem is értheti, hogy

lehetőségeikkel, megállapítható, hogy pusztán a

mihez és hogyan alkalmazkodjon. A kísérleti

„kényszerű”

a

magyarázó modell eredményei is felhívják arra a

disszonancia hiánya nem biztosítja a munkaerő-piaci

figyelmet, hogy a munkaerőpiac és a munkaadók

kilátásokkal való elégedettséget.

által

a

jövőbeni

integráció

folyamata,

vagy

A fenti pszichológiai tényezők mentén kettészakadt a munkavállalók köre: eredményeink szerint a nyertesekre az integráció, a megbecsültség érzése, és a disszonancia hiánya, míg a vesztesekre az erőteljes depriváció, az integráció hiánya és a kognitív és érzelmi disszonancia jellemző.86 Luc Boltanski és Eve Chiapello a kapitalizmus új hálózatelvű, projektekre épülő világában a kicsinység és nagyság

szorgalmazott

ellentmondó

kompetencia

elvárások teljesítése nem garantálja a munkaerő-piaci adaptációt, identifikáció

a

megbecsültség folyamatát.

Nem

érzését

és

az

véletlenül.

A

kompetencia jelensége kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a kompetencia alapú megközelítés alapvetően a posztfordi munkaszervezeti modell elemének tekinthető fejlesztési módszer88. A nyugat-európai Boltanski, L. (2002) ibid. Boltanski, L. (2002): Létezik-e hálózati morál? In Felkai G. et al. szerk.: Forrásvidékek. 87 88

86

Tóth Flóra Emese – Ádám Zsuzsanna – Grajczjár István (2010) ibid.

33

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K posztfordi típusú gazdaságokban alakult ki, vagyis a

rugalmas,

tudásalapú, a kölcsönös lojalitásra és a folyamatos

kompetencia-köntösében a munkavállalóra hárítva.

fejlesztésre épülő posztfordi gazdaságokban lehet a munkaerő-piaci változásokhoz való alkalmazkodás hatékony eszköze. Egy neofordi típusú gazdaságban – a posztfordi munkafeltételek nélkül – kérdésessé válik

a

kompetencia

alkalmazhatósága.

A

alapú

neofordi

megközelítés gazdaságban

a

kompetencia alapú megközelítés, a különböző kompetencia

alapú

kiválasztási

és

fejlesztési

eszközök az objektív képesség felmérés helyett csupán a menedzsment igényeinek kiszolgálóivá válhatnak.

felelősségteljes

alkalmazkodás

Fontos kérdés lehet, hogy melyek azok a munkahely merev rendszeréből kompetencianyelvre lefordított problémák, amelyeket egyértelműen a munkaadói szemlélet átalakításával lehetne megoldani? A kérdés részben

költői,

de

paradox

módon

a

legértelmetlenebb helyzetekre is születtek hasonlóan értelmetlen megoldási javaslatok, torz stratégiák, amelyeket sajnálatos módon a gyakorlatban is alkalmaznak.90 Hogy hogyan lehet értelmes, a középkori inkvizíció módszereit kikerülő fejlesztési koncepciót, vagy tréninget kidolgozni a tisztesség, az

A menedzsment a kompetencia alapú megközelítés

erkölcsi megfelelés, vagy a szilárd értékrend

segítségével a nem megfelelő munkakörülmények

kialakítására, esetleg az érzelemmentességre, az

tolerálását személyes kompetenciaként tünteti fel, amely

alázatra, a lelkesedésre, a stressz-, vagy monotónia-

kifejezetten elősegíti saját (fejlesztési, szemlélet-

tűrésre, az irányíthatóságra, vagy a lojalitásra? Ez

változtatási)

a

csak az egyik megoldhatatlannak látszó probléma.

munkavállalók egyéni felelősségének hangsúlyozását.

Sokkal fontosabb kérdés, hogy van-e értelme ennek

89

A munkaadó által elvárt és erőltetett belső

egyáltalán, és nem a munkaadónak kellene azért a

kontroll, pozitív beállítódás, a lelkesedés, a lojalitás

felelősséget vállalnia, hogy a munkahelyen megfelelő

és stressztűrés, valamint az irányíthatóság, az egyéni

körülmények között, hatékony munkát tudjon

kockázatvállalás,

végezni a munkavállaló?91 (természetesen itt nem

felelősségének

a

hárítását

motiválhatóság,

és

az

érzelemmentesség, az alázat, vagy a bizonytalanság kezelése olyan elváráshalmaz, amely a munkaadónak teljes hatalmat és kontrollt biztosít a munkavállalók felett, minden felelősséget, minden kockázatot a Társadalomtudományi tanulmányok Némedi Dénes 60. születésnapjára. Budapest: Új Mandátum, pp. 412–425. 89 Mikulás Gábor erről így ír: „Előfordul, hogy a vezető ugyan ösztönöz az újításra, ám ha ez az attitűd nem jár a tévedés tényleges jogával is, illetve nem hatja át a szervezetet, zsákutcába visz. A felbátorodott és a kísérletezésből természetszerűen adott esetben tévedő munkatársat a szervezet tagjai baleknak, beszámíthatatlannak tarthatják, sőt, nem ritka esetben bűnbaknak is. Annak ellenére, hogy e munkatársak tanulási képessége – szélesebb körű kísérletezésük okán – általában magasabb, amivel hozzájárulhatnának az egyre fontosabb szervezeti tudásvagyon gyarapításához. A szervezeti kultúra – jellegéből adódóan – lassan, vagy csak radikális földindulásra változik gyökeresen. A felszíni változtatás minduntalan visszaüt; időről időre felszínre törnek a névleges változással ellentétes mélyebb erők – melyek gyakran ugyanattól a vezetőtől származnak.” Forrás: Mikulás Gábor (2003) Tanulás saját hibákból -- a kockázatkerülés, felelősséghárítás és önjelöltség ellen,=Világgazdaság, Menedzser melléklet, 2003. nov. 21. 226.p.

erőszakszervezetekről beszélünk). Úgy tűnik, hogy ezen elvárások a neofordi torz adaptáció során úgy lettek lefordítva a kompetenciák nyelvére, hogy a rugalmas alkalmazkodás látszat90 Lásd pl.: a stresszinterjút, amelynek az állás megszerzése érdekében gyakran alávetik magukat az álláskeresők. „A stresszinterjú eszközei: stresszes állapotba hozzák a jelöltet: pl. megváratják az interjú előtt, a megbeszélt időpontnál sokkal később hívják be, megnézik, hogy hogyan reagál erre, miként kommunikál stresszes állapotban. Környezeti tényezők kihasználása: tipikusan feszélyező környezet létrehozása (pl. ablakok nélküli bútorozatlan szoba); a kérdező gyorsan kérdez, anélkül, hogy megvárná a választ; kiprovokálja a választ; lealacsonyító dolgokat kérdez; megkérdőjelezi a feleletek valódiságát és integritását; kigúnyolja az interjúalany reakcióit; gyakran félbeszakítja a kérdezettet; kihasználja a csendet, szünetet tart, hogy kellemetlen helyzetet, bizonytalanságot keltsen” Forrás:http://www.origo.hu/allas/tipp/20070118astressztures.html Letöltés ideje: 2009.03.26. 91 Dávid János (2009) MKIK-GVI kérdőíves munkaerő-piaci felmérés alapján átadott adatbázis egyes kérdéseinek másodelemzése, az elkészített mélyinterjúk alapján interjúelemzés, 3K Consens Iroda, Budapest, Kézirat

34

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K követelménye minden szinten kielégítse a munkaadók

technikák, különösen a kompetencia alapúság

merev rendszer-elvárásait. Tehát minél rugalmasabb

hangsúlyozott átvételével valósulhat meg. A magyar

és

minél

munkaszervezeti modell a nyugati menedzsment

hatékonyabban képes érzelmeinek elfojtására, vagy

technikák és a kompetencia alapú megközelítés

minél jobban hajlik a tekintély és a hierarchikus

átvételével

a

társadalomkép elfogadására), annál biztosabb a

közeledett,

úgy

alkalmazkodóbb

valaki

(értsd

posztfordi tűnt,

munkaszervezés

hogy

felé

megvalósulhat

a

92

munkaszerzés és munkahely megtartása a számára.

paradigmaváltás, azonban a ’90-es évek első felének

Az adaptáció tehát sajátos értelmet nyer a

válságos körülményei között a kezdeti fejlődési utak

munkaerő-piaci tranzakciók során: a keresleti oldal

bezárultak, a posztfordi átalakulás nem kezdődhetett

igényei között továbbra is helyet kapnak a

meg. A gazdasági válság kiélezte az ellentmondást a

munkahelyi hierarchia fenntartására irányuló, a

munka világában megjelenő posztfordi elvárások és

szervezet és a vezetés akaratának való alárendelődést

a

szolgáló

való

foglalkoztatás folyamatos válsága, az alacsony

munkahelyi

foglalkoztatási szint és a viszonylag magas, képzett

„kompetenciák”,

alkalmazkodás

torzzá

amelyekhez

alakítja

a

neofordi

(munka)körülmények

között.

A

integrációt, kialakítja az elveszettség és a depriváció

munkaerő-kínálat

érzését, s nem segíti elő a munkahelyi identifikációt

munkaadók költségminimalizálásra és teljesítmény

sem. Anélkül, hogy ezt tovább ragoznánk: csak

maximalizációra

kevesek – az igazi gumi-munkavállalók – tudnak a

munkavállalók igazságtalanság- és disszonancia

munkahelyükön

érzését,

parancsuralmi döntéseket

egyszerre

alkalmazkodni

szemléletmódhoz

(merni)

hozni.

A

és

a

egyaránt vonatkozó

valamint

fokozta

felerősítette törekvéseit a

és

a a

munkaerő-piaci

önállóan

bizonytalanságot. Az 1992. évi XXII. törvény a

munkavállalók

Munka Törvénykönyvéről a számos módosítás

többségénél a neofordi és posztfordi kettős elvárás

ellenére

sem

volt

zűrzavart okoz, megakadályozza az adaptációt, az

munkaszervezési modell kialakításának törvényi

integrációt és az identifikációt: nem csoda, hogy a

erejű

munkavállalók többsége értetlenül vergődik a nekik

szabályozása továbbra is „munkaadó pártinak”

tulajdonított „neofordi kompetenciák” hálójában.

tekinthető.93

biztosítására, A

képes a

posztfordi

a

posztfordi

munkakörülmények munkakörülmények

megteremtésének szorgalmazása a szakszervezetek felelőssége és feladata is lenne, ugyanakkor a A munkaszervezés fejlődésének zsákutcája A rendszerváltás körüli átmeneti, bizonytalan helyzetben úgy tűnt, hogy a radikális gazdasági és munkaerő-piaci változásokhoz való alkalmazkodás, a versenyben való helytállás a nyugati menedzsment Zachár László (2009) A korszerű képzés és képzettség jellemzői és rendszerei. In: HEFOP 3.5.1. program – A felnőttképzés módszertani kérdései, Tanár-továbbképzési Füzetek, NSZFI, Budapest https://www.nive.hu/hefop351/ttk/lista.htm Letöltés ideje: 2009.03.02. 92

viszonylag

kisszámú,

alacsony

szervezettségű,

gyenge szakszervezet, és a még ennél is ritkább kollektív szerződések aligha képesek önmagukban a munkahelyi

körülmények

megreformálására,

a

93 A Munka Törvénykönyve széles körű ellenőrzési jogot biztosít a munkáltatók számára, gondoljunk például a munkavállalók magatartásának (videófelvétel), internethasználatának, elektronikus levelezésének ellenőrizhetőségére, vagy akár a munkahelyi alkohol/drogteszt alkalmazására (Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 103. §) Forrás: A munkáltatók ellenőrzési jogáról, In: A Munkaadó Lapja, XV. évfolyam 3. szám, illetve A Munkaadó Lapja, V. évfolyam 10. szám, http://amunkaado-lapja.cegnet.hu/1999/10/a-munkaltatok-ellenorzesi-jogarol

35

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K posztfordi paradigma alkalmazásának kiharcolására.

változtatások nyomán minden lehetőségük meg lesz.

A „foglalkoztatási válság kezelésére” megalkotott

A munkaerő felcserélhetősége a fordi rendszer

tervek tükrében pedig úgy tűnik, hogy a válság miatt

jellemzőjeként

a végletekig kiszolgáltatott munkavállalóknak a

rendszerben

közeljövőben is hasonló, vagy még súlyosabb

képzettségéből

terhekkel

rendszerben már a szakmailag magasan képzett

kell

szembenézniük.

A

tervezett

ismert, ez

a

míg

azonban

munkavállalók

következett,

addig

a

fordi

alacsony a

jelenlegi

a

munkaerő is bármikor pótolható. A tervezet további

vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése,

javaslata szerint számos munkakörnél eltörölnék a

ugyanakkor

a

képesítési követelményeket, így a szakképzetlen és a

A

szakképzett

munkavállalók

munkaadóknak kedvező változtatások a végletekig

nyertese

munkaadó

növelik a munkavállalók kiszolgáltatottságát és egy

intézkedéssel

vegytiszta fordi rendszer újraélesztését vázolják fel.

bérminimum kifizetését, s képzett munkavállalóhoz

A tervezet szerint a versenyszférában az eddigi

juthat alacsonyabb bérért is: ugyanis nem valószínű,

maximum három hónapos próbaidőt hat hónapra

hogy

növelnék, miközben a cégek eddig is maximálisan

foglalkoztatása felé tolódna el akkor, amikor számos

kihasználták a próbaidő lehetőségét. A válság

szakképzett

generálta hatalmas kínálat lehetőséget teremt a

várhatóan az ’olcsóság’ dönti majd el, hogy kit

szakmailag

munkaerő

fognak alkalmazni. A tervezet újabb fordi elemeként

folyamatos cseréjére is, így elkerülve az esetleges

fontos kiemelni munkaidővel és a szabadsággal

előléptetést, az ígért szakmai fejlődést, és a válságos

kapcsolatos változtatásokat. A 44 órás munkahét a

helyzetben már fel sem merülő továbbképzést és

fordi költségminimalizálás és teljesítménymaximálás

béremelést.

elvét felélesztve nem jelentené a fizetés növelését is,

változtatások

változtatások

deklarált fontos

célja

a

felhívni

(neo)fordi

magasan

Ezzel

a

bürokrácia,

a

figyelmet

jellegére.

kvalifikált

változtatással

segítik

a

a

a

közötti

lenne,

„megúszhatja”

munkaerőpiac munkavállaló

ezzel

az

szakmunkás

szakképzetlenek

keres

munkát

holott

mint

foglalkoztassák

dolgoznak egy évben átlagosan a foglalkoztatottak,

munkavállalóikat. Azonban a munkavállalóknak a

mint például Ausztriában, ez az arány az uniós

versenyszférában maratoninak számító hat hónapos

átlaghoz

próbaidő után sem kell „lemondaniuk” az oly

ledolgozott

megszokott munkahelyi bizonytalanság-érzetükről,

nyilvánvalóan tovább erősítenék ezt a tendenciát. A

hiszen a tervek szerint a korábbi követelmény, hogy

változtatás szerint a szabadság kérdésében is

rendes felmondás során a munkaadónak indokolni

szélesedne a munkáltatók jogköre, a tervezet szerint

kell a döntését, megszűnik, s a felmondási idő is

a szabadság azon részét, amely kiadásáról eddig a

lerövidül. A jövőben a mikro- és kisvállalkozások a

munkaadó a munkavállaló előzetes meghallgatásával

lehető legkönnyebb módon vehetnék fel és

döntött, a munkáltató kettőnél több részletben is

munkaerőt

képest

ötödével

harminc

munkaórát

több

és

munkaadók azon törekvését, hogy gyakorlatilag ’kölcsönzött’

Magyarországon

aki a

a

„bérharc”

százalékkal

jelent.94

A

órát

több

változások

bocsáthatnák el a dolgozóikat, amelyre a hatalmas munkaerő-piaci kínálat következtében és a tervezett

94 Szabó Brigitta: Torz gazdasággal nehéz versenyezni In: Népszabadság online, 2011.05.02.

36

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K kiadhatja, így elaprózva a hatékony munkához

azokat

szükséges pihenőidőt és növelve a munkavállalók

kiszolgáltatottságtól,

túlterheltségét és komolyan veszélyeztetve mentális

dolgoznak, ahol nemhogy gyenge az érdekvédelem,

és fizikai egészségi állapotát. A tervezet fenti, a

de

munkavállalók

munkavállalók

kiszolgáltatottságát

eredményező

a

munkavállalókat

gyakorlatilag

akik

olyan

egyáltalán egy

a

munkahelyen

nincs,

jelentős

teljes

hiszen

a

kis

és

része

elemei mellett az a tény sem elhanyagolható, hogy a

középvállalkozásnál dolgozik, ahol a munkavállalók

kormány és a munkaadók háttéralkut kötöttek és a

a KKV-kat segítő tervezet miatt gyakorlatilag már az

munkavállalókat nem kérdezték meg azokban a

állami szabályozás védelmét is elveszítették? Hogyan

kérdésekben, amelyek leginkább őket érintenék. Jól

lesz a jelenlegi helyzetben lehetőség, szükség és

példázza

Magyar

igény a kompetencialapú fejlesztésre, a participáció

elnökének

megteremtésére, a disszonancia, a bizonytalanság és

a

Kereskedelemi nyilatkozata,

jelenlegi

helyzetet

és

Iparkamara

miszerint

a

a

jelenlegi

Munka

Törvénykönyve a versenyképesség gátja.95 Pataky Péter az MSZOSZ elnöke szerint ez azt jelenti, hogy az

általános

iparkamara

munkaadói szerint

versenyképes,

akinek

hozzáállást

„az nem

a

képviselő

vállalkozó kell

betartania

lesz a

a kiszolgáltatottság csökkentésére? Konklúzió Magyarországon a rendszerváltással és a gazdaság liberalizációjával

a

hagyományosan

merev,

hierarchikus munkaszervezés mellett fokozatosan

munkaviszonyokra vonatkozó törvényeket, akit nem

megjelentek

korlátoznak ilyen szervezetek abban, hogy az

gazdaságok munkaszervezésére jellemző elemek. A

embereket

21. század eleji Európai Uniós közösségben a

kiszolgáltatott

bérrabszolgaként

a

nyugati

posztfordi,

tudásalapú

kizsákmányolják.”96 Ez az elképzelés Pataky Pétert

posztfordizmus

idézve „szörnyű, 19. század eleji munkáltatói

szemléletben,

magatartást mutat”,97 vagyis a munkaadók a fordi

hiszen a fordi, taylori modellek hosszútávon való

elvek mentén, az „örüljön a munkavállaló, hogy

hatékonysága

egyáltalán

tudományos

van

munkája”

típusú

munkaadói

uralkodik a

a

munkaadói

munkaerő-piaci

elvárásokban,

mára

megkérdőjeleződött,

menedzsment

helyett

az

a

emberi

mentalitással képzelik el a versenyképességet. A

tényezőket figyelembe vevő vezetési és szervezési

munkaadói szervezetek és a kormány szerint a fenti,

elvek születtek meg. A mérvadó nemzetközi

a munkavállalókat súlyosan érintő változtatások

irányelvekből

csupán ajánlások, amelyek azokon a munkahelyeken,

munkavállalókkal szemben támasztott elvárásokból

ahol van érvényes kollektív szerződés, nem okozhat

arra

problémát: erre azért nem tennénk a nyakunkat, de

Magyarországon is egy olyan posztfordinak nevezett

mint említettük, ilyen munkahelyből amúgy is kevés

rendszer

van. Fontos kérdés lehet, hogy ki illetve mi védi meg

önállóságára,

az

EU

nyugati

következtethetnénk, uralkodik,

hogy

amely

kreativitására,

felében

a a

a

jelenleg

munkavállalók munkavállalókba

vetett bizalomra, participációra, a tudás tőkeként 95 Kun J. Erzsébet: A kormány a célját el sem érheti, hiszen amit csinál, az ellene működik, In: Népszabadság online, 2011.05.01 96 Kun J. Erzsébet ibid. 97 Kun J. Erzsébet ibid.

való meghatározására helyezi a hangsúlyt.

37

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K munkaszervezési

fenyegető helyzetben a fordi munkaszervezés

modelleknek egy sajátos fejlődési útja figyelhető

ösztönző rendszeréhez hasonlóan minden motiváló

meg, amely hosszútávon – a fejlődésnek csupán a

tényezőt felülírnak a bérek és a munkaidő, mint

látszatát fenntartva – zsákutcának tekinthető. A

egyedüli ösztönzők.

munkavállalókat is segítő állami szabályozás és erős

munkavállalókat

érdekvédelem nélkül a posztfordi irányba történő

valamint a kiforgatott kompetencia-értelmezés, a

paradigmaváltás nem valósulhat meg, a munkaadók

kompetenciák

a válságról válságra bukdácsolás során – gyakran a

következtében a válság terhei és a versenyképesség

túlélés érdekében – többnyire a versenyelőnyöket

megteremtésének felelőssége a munkavállalók nyakába

rövidtávon

a

szakad, ennek a tehernek és a munkavállalók

neofordizmus merev rendszerét alkalmazzák, amely

sarokba szorításának eredménye pedig élesen

inkább költségminimalizáló, a munkaerőbe kevéssé

kirajzolódik a munkavállalói percepciókban. A

befektető tulajdonságokkal jellemezhető.

munkavállalók körében tapasztalható széleskörű

Azonban

Magyarországon

a

megragadó

utat

választva

Többek

támogató sajátos

között szabályozás neofordi

a hiánya, nyelve,

depriváció, kognitív disszonancia és elveszettség A nyugati gazdaságoktól származó posztfordi

érzésének jelenségéből a munkavállalói oldalról is

impulzusokat – mint a kompetencia jelensége – a

egyértelműen látszik, hogy a nyugati menedzsment

magyar merev, neofordi rendszerbe szuszakolva

technikák

csonka megoldások, zsákutcás fejlődési utak és torz

megközelítés szorgalmazása mellett sem valósult

adaptációs

a

meg a munkaszervezési paradigmaváltás. Ebben a

tervezett törvénymódosítások tovább erősítenek,

helyzetben a kompetencia alapú megközelítés, az

bebetonoznak. A válság tépázta munkaerő-piacon a

élethosszig

kompetencia alapú megközelítést a gyakorlatban

át/továbbképzés

felülírja munka világában való „túlélés” ösztöne

költségminimalizáló

mind a munkaadók, mind a munkavállalók részéről.

hatalmas kínálat miatt gyakorlatilag értelmüket

A munkaadók a válság hatására széles munkaerő

vesztik. A munkavállalók legfőbb alkalmazkodási

kínálatból

gyakoribb

kényszere a bizonytalansághoz és az ellentmondó

létszámleépítések és elbocsátások hatalmas kínálatot

elvárásokhoz való alkalmazkodás lesz, amely a

jelentenek, akár a magasabb végzettségű szellemi

folyamatos „rugalmasság” igényének hangsúlyozása

foglalkozásúak,

segítségével zajlik, s az így kialakuló „túlélési

stratégiák

születnek,

válogathatnak,

az

diplomások

amelyeket

egyre

körében

is.

Az

átvétele,

tartó

a

tanulás

kompetencia

és

fogalmai

munkahelyi

kiüresednek, rendszerben

elbocsátások miatti hatalmas munkaerő-piaci kínálat

kompetenciák”

a fordi és taylori ösztönző eszközöket eleveníti fel.

posztfordi

Egyrészről a széles kínálat miatt a munkaadók a

irányelvekben megfogalmazott elvárásoktól.

válság

előtti

juttatások

helyzethez

mellett

is

képeset

alacsonyabb

magasabb

képzettségű

egyre

neofordi

a

távolodnak

munkaszervezés

alapú

által

a

a a

modern

megteremtett

munkavállalók közül válogathatnak. Másrészről ebben a bizonytalan, a munkanélküliség rémével

38

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K Irodalomjegyzék

A munkáltatók ellenőrzési jogáról, In: A Munkaadó Lapja, XV. évfolyam 3. szám, illetve A Munkaadó Lapja, V. évfolyam 10. szám, http://a-munkaadolapja.cegnet.hu/1999/10/a-munkaltatok-ellenorzesijogarol Az európai oktatási és képzési rendszerek célkitűzéseihez kapcsolódó részletes munkaprogram (2002) http://www.okm.gov.hu/letolt/eu/munkaprogram. PDF Letöltés ideje: 2009.03.19. Bagó József (2000) Furthering Employment in Hungary Baráth Tibor: A versenyképesség dimenziói http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=ko zoktatas_versenykepesseg11_versenykepesseg_dimenzioi Letöltés ideje: 2009.03.11. Boltanski, L. (2002): Létezik-e hálózati morál? In Felkai G. et al. szerk.: Forrásvidékek. Társadalomtudományi tanulmányok Némedi Dénes 60. születésnapjára. Budapest: Új Mandátum, pp. 412–425. Boltanski, Luc/Chiapello, Eve (1999): Le nouvel esprit du capitalisme, Gallimard, Paris – idézi Gabrielle Balazs et al. ibid. (2001) Borbély Tibor Bors: A kompetencia fogalma a szakképzésben és a foglalkoztatáspolitikában, http://www.borbelytiborbors.extra.hu/KOZGAZ/ Kompetencia_Borbely.pdf, Letöltés ideje: 2011.03.09 Dávid János (2009) MKIK-GVI kérdőíves munkaerő-piaci felmérés alapján átadott adatbázis egyes kérdéseinek másodelemzése, az elkészített mélyinterjúk alapján interjúelemzés, 3K Consens Iroda, Budapest, Kézirat Giddens, Anthony (2003) Szociológia, Osiris Kiadó, Budapest, pp. 417-418.

22001111//22

Grajczjár István (2007) Utak a szélsőjobboldalhoz. In: (szerk. Boda Zsolt – Kovách Imre –Szoboszlai György) Hatalom, közbeszéd, fejlesztéspolitika. Elemzések politikai jelenségekről, Műhelytanulmányok, MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 2007/4. pp. 28-45. Grajczjár István (2008) Válság és változás: Utak a jobboldali radikalizmushoz, Doktori disszertáció, ELTE – TÁTK Szociológiai Doktori Iskola, Budapest Grajczjár István-Tóth András (2010) A magyar tudós, In: Közelítések I. évfolyam, 1. szám, pp. 366. Horváth Tünde: Pályakezdés előtt. A kapunyitási pánik jelenségének vizsgálata a felsőoktatásban, In: Puskás-Vajda Zsuzsanna (szerk.) (2007) Felsőoktatásban tanuló fiatalok problémái, útkeresése, pályafejlődése a 21. század kezdetén Magyarországon, FETA Könyvek 2., Budapest, 140 p. http://www.inwent.org/ef-texte/kop5/bago.htm Letöltés ideje: 2009. 03.11. http://www.origo.hu/allas/tipp/20070118astresszt ures.html Letöltés ideje: 2009.03.26. Hunyady Gy.-Székely M, (2003) Gazdaságpszichológia. Osiris Kiadó.Budapest, 657. p. Keszi Roland (é.n.) Munkaszervezeti determinizmus és távmunka, Forrás: http://www.krolify.hu/adatok/File/Keszi_munkas zerv_i_determ_vegl.pdf, Letöltés ideje: 2011.02.18. Kiss, J (1996) The development and the prospect of Hungarian agricultural emplyoment. Institure of World Economy, Budapest, August Klein Sándor (2004) Munkapszichológia, Edge 2000 Kiadó Kft., Budapest Kun J. Erzsébet: A kormány a célját el sem érheti, hiszen amit csinál, az ellene működik, In: Népszabadság online, 2011.05.014 Lengyel Imre (2003) Verseny és területi fejlődés: térségek versenyképessége Magyarországon,

39

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K JATEPress, Szeged, http://www.eco.uszeged.hu/region_gazdfejl_szcs/pdf/konyv6/Szerk -4-regspec.pdf, Letöltés ideje: 2009.04.10. Makó Csaba, Simonyi Ágnes (2003) A munka és a párbeszéd új paradigmái, pp. 26-29. Makó Csaba, Illéssy Miklós, Csizmadia Péter (2008) A gazdasági fejlődés új útjainak keresése: a szervezeti innovációk szerepének felértékelődése, I. rész, =Társadalomkutatás 2008/3. pp. 337-354. Mikulás Gábor (2003) Tanulás saját hibákból -- a kockázatkerülés, felelősséghárítás és önjelöltség ellen,=Világgazdaság, Menedzser melléklet, 2003. nov. 21., 226.p.

22001111//22

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=ko nf2001-Toth Letöltés ideje: 2009. 02.17. Varga Júlia: Oktatás-gazdaságtan http://www.kszemle.hu/kiadvany/Varga__Oktatas-gazdasagtan/ch01.html Letöltés ideje: 2009.03.10. Zachár László (2009) A korszerű képzés és képzettség jellemzői és rendszerei. In: HEFOP 3.5.1. program – A felnőttképzés módszertani kérdései, Tanár-továbbképzési Füzetek, NSZFI, Budapest https://www.nive.hu/hefop351/ttk/lista.htm Letöltés ideje: 2009.03.02.

Schüttler Tamás: A kompetencia az ismeretek, képességek és attitűdök egysége: Kerekasztalvita a kompetenciafejlesztésről és a kompetencia alapú oktatásról http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=ko mpetencia-16_egyseg Letöltés ideje: 2009.03.02. Sebők Orsolya (2002) A klasszikus karrier a múlté:Az újgazdaságban csak a sokoldalú emberek lesznek sikeresek http://www.cons.hu/index.php?menu=cikk&id=19 5 Letöltés ideje:2010. február 25. Szabó Brigitta: Torz gazdasággal nehéz versenyezni In: Népszabadság online, 2011.05.02. Szászvári Karina (2009) A sikeres munkavállaláshoz szükséges kompetenciák és a kompetenciák vizsgálatán alapuló kiválasztási eljárás (Equal disszeminációs konferencia) www.prkk.hu/EQUAL080319/09_Szaszvari_Karin a_szakerto.ppt Letöltés ideje: 2009.03.12. Tóth Flóra Emese – Ádám Zsuzsanna – Grajczjár István (2010) Beválás a munkaerőpiacon: a posztfordi-neofordi hibrid rendszer munkavállalókra gyakorolt hatása. ZSKF TKK Füzetek 7. Tóth István György: Az oktatás társadalmigazdasági környezetének alakulása a kilencvenes évek Magyarországán

40

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K

Arendt azonban fentebb idézett mondatához rögtön

Török Emőke „Nem érzi olyan teljes egésznek” – Női munkaértelmezések és a női munkavállalás

hozzáteszi azt is, hogy jelenleg kevés rosszabb dolog történhetne az emberiséggel, mint ennek a régi álomnak a beteljesülése: „Ami előttünk áll, az egy

motivációi

munkatársadalom, amely kifogy a munkából, azaz az Az alábbi írás tulajdonképpen arra a nagyon egyszerű kérdésre kíván választ adni (pontosabban néhány

adalékot

szolgáltatni

a

lehetséges

válaszokhoz), hogy „miért dolgoznak a nők?”. Ez a kérdés persze elsőre eléggé egyszerűnek tűnik. A kézenfekvőnek látszó választ, hogy természetesen pénzért, megélhetésért – mint látni fogjuk – a kutatási eredmények egy része is alátámasztja. Mindannyian azért dolgozunk, és ha nem lenne

egyetlen tevékenységből, amihez még ért. Mi lehetne ennél szörnyűbb? Ez a társadalom már hallomásból is

alig

ismeri

azokat

a

magasabbrendű

és

értelmesebb tevékenységeket, amelyek kedvéért érdemes

lenne

megszabadulnia

a

munkától.”

(Arendt 1994:11) A munkából való kifogyásnak ez az ötvenes években talán még túlzónak tűnő víziója azóta a nyugati országok sok polgára számára szomorú hétköznapi valósággá vált.

szükségünk pénzre, akkor – hitünk szerint – nem haboznánk

más,

értelmesebb

és

fontosabb

dolgokkal tölteni az időnket. És bár a helyzet még a nők esetében sem ilyen egyszerű, annyi bizonyos, hogy álmunk a munkátlan életről cseppet sem újdonság: „a könnyű, fáradságtól és munkától megszabadított, istenekéhez hasonló élet utáni vágy olyan régi, mint az áthagyományozott történelem”– írta Hannah Arendt (Arendt 1994:11). Valóban: az emberiség legkülönbözőbb csoportjainak meséiben, eredetmítoszaiban és vallási szövegeiben újra és újra felbukkan egy álom: a „Paradicsom”, ahol a szükségletek munka nélkül kielégíttetnek.

A

számunkra legismertebb példa nyilvánvalóan az ótestamentumi édenkert, de emellett például az európai kultúra egyik forrásvidékének tartott ókori

A bevezető sorokban feltett kérdés a rá adott első válasszal együtt persze inkább retorikai célokat szolgál: mindannyian tudjuk, hogy a munka több, mint pénzkereset. A Marienthal tanulmány (JahodaLazarsfeld-Zeisel 1999) óta könyvtárnyi irodalom, és széles tömegek mindennapi tapasztalata bizonyítja, hogy

a

munkanélküliség

problémája

nem

egyszerűsíthető le a pénznélküliség problémájára. Robert Castel megfogalmazásában: „hogy a munka nemcsak gazdasági, hanem pszichés, kulturális és szimbolikus értelemben is domináns vonatkoztatási keret marad,

azt

ékesszólóan

bizonyítja

mindazok

reakciója, akiknek nem jut belőle.” (Castel 1998:408, kiemelés nem az eredetiben).99 Mégis magától értetődően osztott közhelyeink sorát gyarapítja az a

görögség mitológiája is számon tart egy „aranykort”, amikor még nem kellett dolgozni, hiszen, ahogy Hésziódosz is írja, a föld „magától” hozott termést.98 98 „Akkor még mindenki fölött Kronosz égi király volt, / s könnyű szívvel, akárcsak az istenek, élt a halandó, / távol a bajtól, távol a jajtól, még az öregség

/ sem járt köztük, mindvégig duzzadt az erőtől / karjuk s lábuk, a kórság még nem törte meg őket; / mint lágy álom jött a halál rájuk, s amíg éltek, / csak jóban volt részük; a föld meghozta magától / bő termését és dolgozni merő gyönyörűség / volt, sok jó közepette, a dús legelőn legelészett / nyájuk, s kedvelték az olümposzi boldogok őket.” (Hésziodosz 2005:25)98 99 Az annak igazolására tett kísérletek, hogy a munkanélküliség csak pénznélküliség, mint a berlini „boldog munkanélküliek” csak bizonyos sajátos esetekben, szubkultúrákban lehetnek hatékonyak – és ez éppen a kereső munka mint szociokulturális norma változatlanul fennálló erejét mutatja (Die Glücklichen Arbeitslosen 1997).

41

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K tézis, hogy a fizetett munka elsődleges, vagy akár

mellett. A munka ugyanis hosszú utat járt be: az

kizárólagos

szintű

ókorra jellemző megvetésén a keresztény középkor

megélhetés biztosítása. Néhány más, ugyanolyan

éppen csak annyit enyhített, hogy elismerte: a

magától értetődően osztott közhely azonban kissé

munkát végzők is az emberi társadalom részei, Isten

árnyalja a képet. Ha valaki például azt meséli jó

előtt végül mindenki egyenlő. A polgárosodás, a

karban lévő idős rokonáról, hogy „tudod, ő addig él,

reformáció és a természettudományos fejlődés lettek

ameddig dolgozik”, akkor ugyanezzel a magától

azok a legfontosabb erők, amelyek a munka újkori

értetődőséggel

hogy

átértelmeződését és felértékelődését formálták. A

felkapnánk a fejünket és megkérdeznénk, hogy

modern társadalmak pedig már egyértelműen a

miért nem addig, ameddig összejöhet pletykálni az

munka társadalmai: a munka, amelynek végzése

öreg

az

korábban kizárt a valódi, teljes és szabad emberi

egyházközségbe, vagy a tarokk-klubba, vagy bármi

életből, a 20. századra éppen a teljes emberi élet

más? Mért pont az a nyamvadt könyvelés tartja

megvalósításának egyetlen társadalmilag elismert

életben? Közös kultúrkincsünknek tehát ugyanúgy

útjává, az emberi tevékenységformává vált. (Török

része, hogy „elmennénk a munka temetésére”, mint

2009) Azt a két kérdést, hogy „igaz-e ez még?” és

az, hogy „jobb ízű, amihez munkával jutsz.” (O.

hogy „igaz-e ez a nőkre is?” természetesen egyszerre

Nagy 1999). Hogy a munka nem csak a megélhetés,

kellene feltennünk – az alábbi írásban mégis

de a társadalmi státusz, az elismerés és az ebből

elsősorban az utóbbira fogok koncentrálni, és csak

táplálkozó identitás meghatározó forrása, azt mi

érintőlegesen utalok az előbbire. A továbbiakban

sem bizonyítja jobban, mint hogy gyermekeink sem

először megpróbálom a fizetett munka lehetséges

követelnek csodálkozva magyarázatot, amikor Pom

női értelmezéseit történeti összefüggésbe helyezni,

Pom

Artúr

majd áttekintem a munkához való viszonyulás ma

valamelyik kallódó ismerősének: „Lesz állásod!

lehetséges módozatait, és azt, hogy a fellelhető

Szeretni

a

kutatási eredmények alapján mit tudhatunk meg

tenyerembe!”100 – már az ő számukra is magától

ezek elterjedtségéről a nők körében, végül interjúk

értetődő (vagy ha nem, akkor többek között a

elemzésén

meséken keresztül is azzá válik), hogy a felnőttek

lehetséges mintázatait annak, hogy mit jelenthet ma

„helyét

a fizetett munka a nők számára.

motivációja

meséiben

a

megfelelő

bólogatunk,

barátnőkkel,

és

a

vagy

azt

ameddig

mondja

tisztelni

világban”

ahelyett,

eljárhat

Gombóc

fognak!

Na,

elsősorban

a

csapj

munkájuk

keresztül

próbálom

bemutatni

a

határozza meg. A

munka

jelentésének

elsődlegesen

munkához

férfiközpontú világ termékei voltak, amely a nőket

viszonyunk

ellentmondásos, munkaértelmezéseinkben

legalábbis hétköznapi

a

vonatkoztak,

magánszférába

száműzte.

egy Ezt

kialakult

általánosságban még akkor is kijelenthetjük, ha

jelentéstartalmak színes sokfélesége él egymás

tudjuk, hogy az a főállású feleség-anya szerep,

100

Csukás István: Pom Pom meséi

történetileg

jellemzően

férfiakra

változásai101

Elöljáróban annyit tehát leszögezhetünk, hogy a való

a

történeti

101

Ehhez vö. pl. Conze 1972, Applebaum 2008, Kocka 2001, Török 2009.

42

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K amihez az utóbbi bő fél évszázad változásait

elsősorban a státusz volt irányadó: ha nem kellett

viszonyítani szoktuk, sem időben, sem társadalmi

dolgozni, akkor egyik nemnek sem kellett, ha pedig

helyzetet tekintve nem volt olyan általános érvényű,

igen, akkor az mindkettő számára alapvetően

mint ahogyan azt néha hajlamosak vagyunk

kényszert,

feltételezni. Először is, az iparosodás, és vele a

összefüggésben a nem csak „egyike volt a

munkahelynek és az otthonnak a 18. századtól

társadalmat

széles körben bekövetkező szétválása előtt a férfi-

különbségeknek, az újkorban azonban központi

női szereposztás kevésbé volt elvágólagos, mint

jelentőséget

utána, a nők sokkal inkább kivették részüket a

életlehetőségeit lényegesen befolyásoló munkaerő-

pénzkereső munkából is, mivel a háztartáshoz illetve

piaci pozíció meghatározásában döntő szerepet

a „műhelyhez” kapcsolódó tevékenységek térben és

kapott” (Belinszky 1997:134). A kérdés tehát attól a

időben nem mindig váltak el élesen egymástól.

ponttól válik érdekessé, amikor a formálódó

Másodszor, a szegényebb társadalmi rétegekben

modern társadalmakban a munka mindenkire

mindig is magától értetődő volt, hogy a megélhetés

kiterjed és az egyénen belül szerepként különül el,

biztosításában a család nőtagjai is kiveszik a

elválik egymástól az otthon és a munkahely, továbbá

részüket, vagyis fizetett munkát végeznek. Mégis,

megszilárdul a munkának nemcsak megélhetésként,

mivel a férfiak dominanciája mindig és mindenütt

hanem az emberi tevékenységként, a státusz és az

megkérdőjelezhetetlen volt, amikor azt kutatjuk, mit

identitás alapjaként, sőt az önmegvalósításként való

jelentett a munka a különböző korszakok emberei

értelmezése. Ezekben a társadalmakban a kereső

számára, akkor tulajdonképpen arra kapunk választ,

munka normatív értelemben a férfiakra lett szabva, a

mit jelentett a férfiak számára. Nem tűnik tehát

tevékenységeket a nemi szerep definiálta. A férfi

érdektelennek megvizsgálni, hogy a férfiak és a nők

kimegy a világba, ott végzi (férfi)ember voltát

társadalmi helyzetében mutatkozó különbségek

megalapozó tevékenységét, amelyet most már –

lecsapódtak-e a fizetett munkához való viszonyban,

bármi legyen is az – munkaként értelmez, és ami őt

és létrejöttek-e sajátosan női munkaértelmezések.102

a társadalom vérkeringésébe bekapcsolja, státuszát

Férfiak és nők munkához való viszonyában

megalapozza. A nő viszont otthon marad, elzáratik a

természetesen mindig jelentős különbségek voltak

pénzkereső munkától, és ezzel a teljes (saját)jogú

(lehettek), az alábbi fejtegetések mégis csak a 19.

társadalmi tagságtól. A privilegizált helyzet évezredes

századdal kezdődnek. Bármennyire különbözött is

szimbóluma, a „dologtalanság” így nem alkalmas

ugyanis nők és férfiak munkája az évszázadok

többé a felső rétegek megkülönböztetésére, viszont

során103, a munka alapvető értelmezésében mégis

„helyettesítő dologtalanságként” (Veblen 1975)

szükségszerűséget

jelentett.

strukturáló nyert

azáltal,

Ebben

kiváltságoknak hogy

az

az és

egyén

áthelyeződik a család nőtagjaira: innentől kezdve a Talán nem árt ezen a ponton leszögezni, hogy az alábbiakban nem a női munka történetét szándékozom leírni (ehhez vö pl. Sullerot 1971), nem is a nők munkaerőpiaci helyzetének, hátrányainak alakulását elemzem (ennek is sok kiváló irodalma van), és nem próbálkozom a női szerepek változásának általános bemutatásával sem. Csak arra teszek kísérletet, hogy bemutassam, milyen lehetséges - a férfiakra jellemzőktől esetlegesen eltérő - jelentéseket hordozhat(ott) női szempontból a pénzkereső munka. 103 Az újabb régészeti-történeti kutatások némelyike ráadásul ébreszt kétségeket a tekintetben, hogy ez a „különbözőség” a valóságban mennyire 102

fizetett munka gyökeresen mást kell, hogy jelentsen a férfiak és a nők számára. Arra a kérdésre tehát,

felelt meg a „gyengébbik nem – erősebbik nem” klisén alapuló szokásos értelmezésnek (vö. ehhez Juhász 2008).

43

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K hogy miért dolgoznak a nők, ma is csak akkor

nők számára jelentett változást: a férfi szabadon

tudunk

mozgott a két „világ” között.

érvényes

választ

adni,

ha

a

női

munkaértelmezéseket legalább némiképp történeti kontextusba helyezzük. A munkának tulajdonított,

A modern értelemben vett háziasszony-szerep tehát

sajátos női szempontú jelentések eleinte inkább

egyértelműen polgári norma: az iparosodás és a

negatívak voltak (szükség, kényszer), de hamar

polgári társadalom kialakulása hozta létre azt a

társultak hozzájuk pozitív jelentéstartalmak is: a

családmodellt, amely a házon kívül kereső munkát

részvétel, az egyenjogúság és az önmegvalósítás.

végző férfi valamint a háztartási és családi

Ezek az értelmezések azonban – mint a munka

feladatokat

jelentései általában – nem annyira felváltották

szerepeire épült (Somlai 1986:71. sk), és ennek

egymást,

megfelelően konstruálta meg az elkülönülő női és

mint

variálódtak,

és

inkább

egymásra

rakódtak,

ellentmondásosságukban

máig

hatóan formálják a nők munkához való viszonyát.

végző

háziasszony

komplementer

férfi életutakat. Miközben az ipari társadalom és a piacgazdaság

kialakulása

élesen

elválasztotta

egymástól a nők és a férfiak tevékenységi területeit, „Balszerencse és szégyen”104

egyszersmind kirekesztette a munka fogalmából és leértékelte azokat a háztartással és gondoskodással

A 19. század nőideálja az otthon ülő, magát

összefüggő

kizárólag a háztartás vezetésének és a családjának

háziasszonyok

szentelő nő volt. Ez az állapot, amelyhez hasonló

(Hausen

korábban csak az arisztokrata asszonyoknak jutott

középosztálybeli férfi számára a nő egyfajta

osztályrészül, ekkorra a középosztály számára is

státusszimbólummá is vált: „a sikeres üzletember

széles körben lehetővé vált. Ennek előfeltétele a

örömét lelte abban, hogy feleségét és lányait drága

patriarchális kiscsalád uralkodóvá válása, és ezzel a

ruhákba

„polgári

a

számukra az élet csupa könnyedség és elegancia.”

a

(Kolbenschlag 1999:101)

intimitás”

munkahely

és

az

kialakulása otthon,

volt, és

amit ezzel

tevékenységeket, illetékességi

2000:345)

bújtatva

Ezzel

amelyek

körébe

a

tartoztak.

párhuzamosan

mutogathatta,

jelezve,

a

hogy

munkatevékenység és a szabadidős illetve háztartási tett

A háziasszony-szerep mint norma105 olyan erősen

fokozatosan lehetővé. Ettől az időtől kezdve a

hatott, hogy azokban a széles társadalmi rétegekben

családok, eltérően a korábbi nagycsaládoktól vagy

is viszonyítási alapként szolgált, ahol a kereső férfi –

tevékenység

határozott

szétválasztása

nemesi házaktól „ – történetileg teljesen újszerűen – távolságot kezdenek tartani a »nyilvánossággal«, a foglalkozási-társadalmi környezettel szemben, és visszahúzódnak lakóterületükre.” (Somlai 1986:64) Ez a „visszahúzódás” nyilvánvalóan elsősorban a

104

Kolbenschlag 1999:101

105 A háztartásbeli, férfitól függő nőideált jól tükrözi Herczeg Ferenc szerkesztői üzenete az „Új Idők” c. női lapban: „…Uradat hazatértekor derűs arccal és rendbetartott lakással fogadd. … Háztartásod számára ne kérd el utolsó fillérjét is. Inkább igyekezzél derűssé tenni életét, adj neki szabadságot és biztosítsd a nyugalmat gyermekeid számára. … Te magad is légy tiszta és takaros mindig, hogy amikor urad lát, örömében mosolyogjon és hogy a távolból is gondoljon rád. … Ne követelj az élettől olyasvalamit, amit még senkinek sem nyújtott. Ha hasznossá tudtad magad tenni, boldog lehetsz” (idézi Kádár 2002) Azt, hogy ha nem is ténylegesen fennálló helyzetként, de legalábbis a nőkkel szemben megfogalmazódó társadalmi elvárásként ez a nőkép milyen sokáig fennmaradt, jól mutatja, hogy Herczeg ezeket a sorokat 1944 végén írta le. Másrészt persze a szövegből nyilvánvaló, hogy ez már a fenti mintázat felbomlásának a terméke: nyilvánvalóan azért születhetett meg, mert már voltak, akik „olyasvalamit” követeltek az élettől, és ezért különösen fontossá vált hangsúlyozni, hogy ez „még senkinek sem” adatott meg.

44

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K otthonülő háziasszony szereposztás nem felelt meg

szegeztek vele szembe: ezek forrásai elsősorban a

a valós mindennapi gyakorlatnak. Legélesebb és

nőmozgalom és a szocialista gondolkodás voltak.

legevidensebb ellenpontja ennek a proletár valóság, amelynek a nők, sőt a gyermekek kereső munkája is

„Feltárultak az otthonok ajtajai”106

magától értetődő részét képezte, de dolgoztak a nők a paraszti, sőt nemritkán a kispolgári rétegekben is.

A

Nem meglepő tehát, hogy ebben a kontextusban a

egyenjogúságra való törekvések széles körben való

nők számára a pénzkereső munka a rászorultsággal, az

megjelenése hamarosan háttérbe szorította – ha

anyagi szükséggel azonosítódott és leértékelődött,

messze nem is irtotta ki véglegesen – a fentebb

hiszen azokban a családokban, ahol a férj keresete

kifejtett,

biztosítani tudta a megélhetést, a nő magától

munkaértelmezést. A nők tömeges munkába állása

értetődően nem dolgozott. A dolgozó nő a helyzetét

előtti időszakban a munka a feminista írásokban,

ebből következően az esetek túlnyomó többségében

illetve

minden

uralkodó

diskurzusban leggyakrabban úgy jelenik meg, mint

normához képest deviánsként élte meg. Úgy

az egyenjogúság legalapvetőbb eszköze és feltétele, mint a

tekintettek a munkára, „mint valami nyomorúságos

legevidensebb és leghatékonyabb útja annak, hogy

társadalmi helyzetre, egyfajta »kegyvesztésre«. … a

szakítsunk a hagyományos nő/ bent/ privát/

nők

otthon/

bizonnyal

számára

a

»balszerencsével

kényszerként,

munka és

a

az

képzete

hamarosan

szégyennel«

társult.”

nőmozgalmak

felemelkedése,

elsősorban

általában

a

a

kényszerhez

női

versus

közügyek

férfi/

(Bourdieu

az

kötődő

egyenjogúságról

magánügyek

nyilvánosság/

és

zajló

kint/ 1994)

(Kolbenschlag 1999:101) Annak a nyilvánvaló jele

ellentétpárral. Ha jellemzően nem is feltételezték,

volt ugyanis, hogy a nőhöz tartozó férfinak nincs

hogy a munkába állás egy csapásra egyenlőséget

„megfelelő” munkája, vagy hogy nincs férfi a

teremt a nők számára, azt evidensnek tartották, hogy

családban.

női

a munkába állás döntő lépés a valódi egyenlőség felé

is

vezető úton. A korai nőmozgalmi aktivisták közül

szükségként

sokan abból indultak ki, hogy a gazdaságilag a

értelmeződött, amikor a munka értelmezésében

férfitól függő nő nem lehet egyenrangú: az önálló

egyébként – az újkortól bekövetkező változások

pénzkereső munka ilyen értelemben az egyenjogúság

hatására

központi fontosságú előfeltétele. (Kurz-Scherf et

Tehát

a

pénzkereső

szempontból

még

elsődlegesen

kényszerként

–

abban

a

munka

korszakban és

már egészen más szempontok is

megjelentek.

al.2006) A gazdasági önállóság pedig – mint azt Virginia

Woolf

1937-es

esszéjében

kifejti

–

Bár a kereső férfi-háztartásbeli nő szereposztásra

megteremti az önálló, az anyagi függés által nem

épülő normatív rend, és az ehhez tartozó nemileg

befolyásolt

elkülönülő kettős erkölcs és kétfajta életút bizonyos

lehetőségét, és egy olyan közvetlen (tehát nem a

mértékig máig jelen van, már a 19. század első

férfiak

harmadától kezdve megjelentek olyan nézőpontok,

befolyásgyakorlás lehetőségét a közügyekre, ami a nők

döntéshozatal

befolyásolásán

és

keresztül

véleményalkotás megvalósuló)

amelyek vitatták ezt a normát, és egy másfajtát 106

Woolf 2006:30

45

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K számára korábban ismeretlen volt. Ezért tulajdonít

bezártságot,

Woolf óriási szimbolikus és gyakorlati jelentőséget

esetleg erőszakot jelentett.” (Lévai 2000:21) Mivel

annak az 1919-es törvénynek, amely Angliában

azonban a munka általánosan (vagyis nemcsak a nők

megnyitotta a diplomás foglalkozásokat a nők előtt.

szempontjából) jóval többet jelent pénzkereseti

A „kenyérkereseti jogot” úgy jellemezte, mint ami

lehetőségnél

„oly

hogy

függetlenségnél, nem meglepő, hogy a fizetett

hatására a szótár minden szavának a jelentése …

munka a feminista írásokban helyenként ezen

megváltozott.”(Woolf 2006:30). Az önálló kereset, a

túlmenően

„szent pénzérme” (Woolf 2006:31) Woolf szerint a

önmegvalósítás

függetlenséget – a személyes függőség megszűnését –

szerepel: „Ha a nő nem dolgozik, nincs lehetősége

jelenti a nők számára, amennyiben „egy állástól való

arra, hogy felülemelkedjen a hétköznapok világán, és

függőség

autonóm lénnyé váljon.” (Kolbenschlag 1999:105) A

felbecsülhetetlen

sokkal

értékű

kevésbé

számukra,

utálatos formája a

egzisztenciális

és

az

mint

olykor

ebből

az

szinte

kiszolgáltatottságot,

adódó

emberi egyedüli

szinte

anyagi

kiteljesedés, lehetősége

is

szolgaságnak, mint egy apától való függőség.”

munka

ember-voltunk

(Woolf 2006:31) Talán túlzónak tűnhet első hallásra,

letéteményeseként jelenik meg: „… ha csak feleség

hogy Woolf ekkora jelentőséget tulajdonít a

vagyok és nem emberi lény, akkor annak semmi

diplomás foglalkozások megnyitásának a nők előtt,

értelme …”. (Sz.Tolsztojt idézi Kolbenschlag

hiszen ez – különösen a kor iskolai végzettségi

1999:103)

arányszámait tekintetbe véve – meglehetősen szűk réteget érintett. Szimbolikus jelentőségét azonban

Madonna Kolbenschlag már többször idézett

valóban nehéz lenne túlbecsülni, hiszen az igazi

írásában

változást nem egyszerűen a női munkavállalás

mintaszerűen mutatkozik meg a pénzkereső munka

jelentette (ami, mint arról már szó volt, az alsóbb

mindenhatóságába

osztályokba tartozó nők számára mint megélhetési

valósággal a transzcendenciához vezető útként

kényszer mindig is jelen volt), hanem az, ha – H. Sas

magasztosul fel, szembeállítva a háztartás és a család

Judit megfogalmazásával élve – „a családtagok egész

ellátásának földhözragadt világával. A munka

társadalmi

lehetőség arra, hogy a nők is „aktívan részt vegyenek

viszonyrendszere

módosulhatott,

(„Búcsúcsók

társadalom

vetett

Csipkerózsikának”) naiv

formálásában”

hit:

a

munka

elsősorban azáltal, hogy a nők férjükhöz hasonlóan

a

(Kolbenschlag

felelősségteljes, hivatást jelentő, az egész életet,

1999:107), továbbá hozzájárul személyiségük és

értékrendet változtató munkát végeznek”. (H. Sas

önazonosságuk formálásához: „… ha nem komoly,

1984:144) Csak az ilyen munkavállalás lehetősége

személyes ügyként kezelik a munkát, akkor a nők

járulhatott hozzá a munka jelentésének fent vázolt

megfosztják magukat egyéniségük és identitásuk,

átalakulásához a nők számára.

valamint az érett és tartós párkapcsolat egyik legfontosabb elemétől. A tudatosan választott és

A munka ebben az összefüggésben tehát nagyon

kreatív szerkezetű munkának lélekformáló szerepe

pozitív jelentést hordoz: kilépés a nyilvánosságba az

van.” (Kolbenschlag 1999:104)

otthonból,

amely

„társadalmi

elszigeteltséget,

46

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K Az idealizált kép mellett azért részben már itt is

ezek az értelmezései fel sem merülnek („tudatosan

megjelenik a „két műszak” problémája, bár a

választott” munkája nyilván annak lehet, akinek

szövegkörnyezethez illő optimista színezettel: „Az a

egyáltalán van választási lehetősége). Általában is

tény, hogy a nők újra felfedezik a munka spirituális

elmondható,

értékét és az ezzel járó erkölcsi felelősséget, nem

otthonba való bezártsága legalábbis középosztályi

vezet oda, hogy lemondjanak … a másokról való

probléma, hiszen a munkásosztálybeli és szegény

gondoskodásról és a házimunkáról, hanem mindezt

nők – mint arról már szó volt – mindig is

szervesen

rákényszerültek, hogy otthonukon kívül is munkát

beolvasztják

a

világformáló,

hogy

a

„háziasszony

teljesítményorientált vállalkozásokba, amelyekben

vállaljanak.

eddig nem volt részük.”. Ugyanakkor mindez – mint

foglalkoztatásról mint esélyről és az emancipáció

írja – csak akkor valósulhat meg, ha a folyamat nem

eszközéről alkotott »polgári« elképzelés … a

marad egyoldalú, vagyis ha a férfiak is készek

kezdetektől fogva ütközik a női munka társadalmi

belépni a háztartás és a gyermekgondozás eddig

realitásával és azzal a ténnyel, hogy a kereső

kizárólag

világába.

foglalkozás emancipatórikus potenciálját sok nő számára

Kolbenschlagnál

elfedi a létfenntartás biztosításának puszta szükségszerűsége,

nőknek

(Kolbenschlag

fenntartott

1999:108).

Ennek

korszak”

valamint

munkavégzés nem állnak ellentétben egymással: S.

meghatározottság és nemspecifikus diszkrimináció

Callahant idézi, aki szerint „hogyha egyszerre anya

sokféle tapasztalata.” (Kurz-Scherf et al.2006:3,

és

kiemelés nem az eredetiben)

nő,

azáltal

mindkettőben

jobb

kizsákmányolás,

„a

mindazonáltal család, anyaság és az otthonon kívüli

dolgozó

a

következtében

kívülről

teljesítményre képes.” (Kolbenschlag 1999:106) Ironikus párhuzam, hogy a nők munkába állását

A fizetett munka pozitív, ‘lehetőségeket megnyitó’

szorgalmazva valahogy így gondolkodott (vagy

értelemben való tematizálásával ennek ellenére ott is

legalábbis így beszélt) a kérdésről Rákosi Mátyás is,

találkozhatunk, ahol azt a fenti okokból kevésbé

aki szerint az otthonon kívüli aktivitás csak javára

várnánk, például gyári munkásnők esetében. Luisa

válik az otthoni munkának: „ …a tapasztalat azt

Passerini szerint a munkavégzés a nők esetében a

mutatja, hogy a felszabadult, tanuló, olvasó nők a

szubjektivitás

családi munkát is jobban végzik”. (Rákosi 1949,

eszköze: „… megállapíthatjuk, hogy a gyári munka

idézi Schadt 2003:129)

fontos szerepet kap, a női szubjektivitásért folytatott

kifejezésének

küzdelemben. …

egyik

legfontosabb

Ezeket a nőket tudatosság,

A munka világába való kilépést „szabadulásként”

magabiztosság jellemzi.” (Passerini 2003:35) Az

értelmező elemzések természetesen alapvetően a

általa idézett interjúkban maguk a munkásnők is

legalább a középosztályhoz tartozó nők helyzetéből

alapvetően

indulnak

például

személyiségformáló hatását: „Ha azt kérdezem

egyértelműen és bevallottan a középosztálybeli

magamtól, helyes-e, hogy a nők dolgoznak, azt

amerikai háztartásbeli nőről szólnak). Tehát itt a

válaszolom, igen. Az is helyes, hogy a gyárban

munka nem „kényszer”, nem „megélhetés”, illetve

dolgoznak, mert ez a munka lehetővé teszi

ki

(Kolbenschlag

elemzései

pozitívan

értelmezik

a

bérmunka

47

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K számukra a világ reálisabb megismerését és a

évektől, a feminizmus ellenreakciójaként, gyakran

másokkal való kapcsolatteremtést. Való igaz, hogy

találkozunk

ez néha a finomság és a kedvesség elvesztésével jár.

független, dolgozó nő a jó anya ellenpontja, negatív

Erőszakosabbak leszünk, de a munka megkeményíti

figura, a család válságjelenségeinek elsőszámú

az embert.” (interjúrészlet, idézi Passerini 2003:36)

okozója. Susan Faludi elemzése szerint az amerikai

„Eddigi tapasztalataim alapján azt mondom, jó, ha a

média és a nyilvános közbeszéd igyekszik azt a képet

nő dolgozik. A gyár életébe való bekapcsolódás

sugározni a nők felé, hogy elérték, amit akartak, és

hasznos a nőknek.” (interjúrészlet uo.) Úgy tűnik

éppen ez az oka a mai problémák jelentős részének,

tehát, hogy a munka még azon nők számára is

vagyis hogy „a nők éppen azért boldogtalanok, mert

hordozta a „világba való kilépés”, a „társadalom

szabadok lettek. A nők saját felszabadulásuk

életében való részvétel” jelentését, akiknél a

rabszolgáivá váltak. (…) Megvalósították egyéni

munkavállalás elsődlegesen gazdasági kényszer volt.

szakmai álmaikat – és kimaradtak a legnagyobb női

Elképzelhető, hogy ehhez az is hozzájárult, hogy a

kalandból.” (Faludi 1991:X) Bár ez az elemzés az

munkásnőknél ez gyakran összekapcsolódott a

Egyesült

szakszervezeti

Magyarországon is nagy hagyománya van annak az

munkában,

illetve

a

azzal

a

Államokról

megközelítéssel,

szól,

hogy

Európában,

a

sőt

munkásmozgalomban való részvétellel.

elsőre logikusnak tűnő és könnyen kommunikálható

A nők kilépése a háztartás szférájából és beáramlása

érvelésnek, hogy ha a nők újra a családi tűzhely

a fizetett munka „férfias” világának egyre szélesebb

melegen tartásának szentelnék minden energiájukat,

területeire az Egyesült Államokban és Nyugat-

akkor nem lenne annyi válás, „csonka” család,

Európában fokozatosan zajlott és zajlik ma is

kallódó tinédzser, annyi magányosság és depresszió,

(szemben a volt államszocialista országokkal, ahol ez

és mindenekelőtt maguk a nők is boldogabbak

erőltetetten, meglehetősen rövid idő alatt zajlott le,

lennének. „Az egyenjogúsággal öngólt rúgtunk” –

aminek következményeiről később még szó lesz).

fogalmazza meg tömören Acsády Judit egyik

Ez a ‘80-as évekre, különösen az Egyesült

interjúalanya

Államokban, erőteljes ellenreakciót váltott ki, ami

nézetrendszernek a lényegét, amely szerint a női

további

női

emancipáció, és ennek részeként a fizetett munka

munkaértelmezések palettáját. A helyzet ugyanis

világában való egyenrangú részvétel veszélyeztetne

messze nem egyszerűsíthető le arra, hogy a korábbi

valamilyen „valódinak” gondolt – és értékesnek

negatív munkaértelmezést, a női egyenjogúságért

tételezett – nőiséget.107 Ez a gondolkodásmód a női

való küzdelem eredményeképpen, egy fokozatosan

munkaértelmezések egy új lehetőségét hozta létre: a

előtérbe kerülő pozitív értelmezés váltotta volna fel.

munka(vállalás)

Miután „feltárultak az otthonok ajtajai”, és a nők

individualizmus

árnyalatokkal

gazdagította

a

tömegesen léptek ki rajta, a nőügyi diskurzusban és általában a nyilvánosságban különböző formában többször felmerült az az igény, hogy valahogyan vissza kellene tuszkolni őket ezen az ajtón. A ‘80-as

(Acsády

2006:37)

annak

a

mint az önzés és a túlhajtott terméke,

hiszen,

mint a

fenti

Acsády Judit hivatkozott tanulmányában bemutatja, hogy ennek a gondolkodásnak Magyarországon a 19. századtól kezdve nagy hagyománya van, és jelentős mértékben táptalaja az emancipációval szembeni ellenérzéseknek. Többek között már Andrássy Gyula gróf is azzal érvelt a női választójog ellen, hogy a nőket szeretné megvédeni saját törekvéseikkel szemben: „Engem épp a női nem iránti tisztelet (…) és a női nem érdeke vezet.” (Acsády 2006:6) 107

48

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K gondolatmenetből

következik,

a

fizetett

tökéletes egyenlőség szimbóluma volt. Bár később a

munkavégzés, a szakmai önmegvalósítás csak a

megvalósuló szocializmus keveset váltott be a

többiek (férfiak, gyerekek) kárára, és végső soron

kezdeti ígéretekből, a korai szocialista gondolkodók

magának a nőnek is a kárára valósítható meg.108 Az

elkötelezetten és radikálisan képviselték a nemek

értelmezéseknek egy ilyen árnyalata sokszor belengi

egyenlőségének ügyét. Sőt a ‘20-as évek végéig a

a ma oly divatos szingli-téma elemzéseit is.

Ha

Szovjetunióban a gyakorlatban is jelentős lépések

azonban a női szerepek átalakulásában Beckhez

történtek ebbe az irányba (vö. Somlai 2008). Bebel

(2003) hasonlóan a modernizáció kiterjesztését,

és mások is meggyőzően érveltek az ellen a korabeli

következetes végigvitelét, a „feudalizmussal kötött

– bár helyenként máig nem teljesen kihaltnak tűnő –

kompromisszum” felrúgását látjuk, akkor nem tűnik

nézet ellen, hogy a nő helyét a társadalomban

életszerűnek, hogy a jelenlegi helyzet visszásságait

„természetes hivatása” (az anya- és feleség-szerep)

egy korábbi állapothoz való visszatéréssel próbáljuk

szabja meg, és az átfogó társadalmi átalakulásra

orvosolni.

vonatkozó

nézeteikből

adódóan

a

nőkérdés

megoldásában is sok tekintetben tovább mentek és „Fényesen pirkad már egy szebb kor hajnala”109

következetesebb álláspontot képviseltek, mint a polgári nőmozgalmak. Határozottan képviselték a

Amikor August Bebel „A nő és a szocializmus”

két nem kapcsolatában a tökéletesen szabad és

című, először 1878-ban megjelent könyvének záró

egyenrangú, mesterséges intézményi korlátoktól

bekezdésében a fejezet címében idézett mondatot

megszabadított kapcsolatok, a személyes döntések,

leírta, meg volt győződve róla, hogy korának

és az életformák pluralitásának ügyét (amibe

társadalma szükségszerűen és gyorsan halad egy

belefértek akár a kommunák is)110. „A burzsoá

olyan változás felé, amelynek során ledől „minden

rendszerben

korlát, amely függőségben tartja az egyik embert a

maguknak

másiktól, következésképpen az egyik nemet is a

rendszerben

másiktól”.

a

munkásállamban azonban, ahol minden asszony

berendezkedés

önálló egyed és állampolgár, ugyan miért a

jellegéből adódóan szükségképpen és magától értetődően

vacsorával akarnának férjük kedvében járni? Ne a

megvalósul a nők és a férfiak tökéletesen egyenjogú és

szakácsot és a cselédet, hanem személyes minőségét

ténylegesen is egyenrangú helyzete, ami a polgári

és emberségét becsüljék feleségükben a férfiak. ‘A

társadalom intézményi keretén és gazdasági rendjén

konyha és a házasság szétválasztása’ nem kevésbé

belül maradva lehetetlen. Ebben az összefüggésben

fontos reform – legalábbis a nők történetében –,

a férfiakkal tökéletesen azonos feltételek mellett

mint az állam és egyház szétválasztása.” – írta

(Bebel

szocializmusban

a

1976:26) társadalmi

Úgy

vélte,

végzett munka az azonos társadalmi részvétel és a Ez az érvelés bizonyos mértékig felélesztette továbbá a „nem-dolgozás mint privilégium” értelmezést, hiszen magától értetődően változatlanul csak ott mérlegelheti egyáltalán a nő a munkavállalás kérdését, ahol a háttérben ott van egy jól kereső férfi családtag. 108

109

Bebel 1976:380

főztjükkel férjüket a

férj

az

próbálták

megnyerni

asszonyok.

Abban

volt a

a

kenyérkereső. A

Hogy a ’20-as években a Szovjetunió és maga Lenin is mennyire az életmódok szabadságának, a nemek közötti viszonyokba való be nem avatkozásnak a politikáját képviselte, annak egyértelmű jele, „hogy a világon először Szovjet-Oroszországban egy általa aláírt dekrétum szüntette meg a homoszexualitás, az azonos neműek szerelmének büntethetőségét, amire Nagy-Britanniában csak 1967-ben került sor.” (Krausz 2008:85) Természetesen ez a „szabadság” csak Sztálin hatalmának megszilárdulásáig tarthatott. 110

49

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K Alexandra Kollontaj egyik röpiratában (idézi Somlai

korai

2008:104).

értelemszerűen

Kollontaj

itt

a

női

egyenjogúság

szocialista

időszakban csak

ez

a

a nyilvánosságba hivatalos

változat

megvalósításának egy olyan értelmezését alkalmazza,

kerülhetett be: újságokban, filmekben a dolgozó nő

amelyet a feminista gondolkodók még a mai

jelenik meg, aki a férfiakkal azonos módon, sokszor

megközelítésekből is gyakran hiányolnak: nők és

férfias területen (ennek legjellegzetesebb példája a

férfiak egymáshoz való viszonyának kontextusába

traktoroslány-mítosz) teljesít. A kettős terhelés

helyezi azt. Felismerve a nőknek a munka világában

problémája ebben a kontextusban fel sem merülhet:

való egyenrangú részvételéből adódó problémákat

A

(„kettős

eleinte

munkatársaival) sportra, közéleti aktivitásra is marad

ugyancsak radikális megoldásokat szorgalmaztak a

ideje: a „Civil a pályán” hősnője csak egy a sok

nők

lehetséges

terhelés”),

a

kommunisták

háztartási-gondozási

megszabadításának

feladatoktól

ügyében

is

való

(„kollektív

munkásnőnek

filmes

propaganda

(túl

munka

példa azon,

után

közül. hogy

a

A

(persze

korabeli

szocializmus

háztartás”). Lehet, hogy ma már hajlunk arra, hogy

építésében minden munkáskézre szükség van)

ezek sem jó, sem megvalósítható ötletek nem voltak,

áttételesen felhasználta a korábbi nőmozgalmaknak

mindez

következetes

azt a munkaértelmezését, hogy a nő élete sem lehet

végiggondolása volt egy olyan problémának, amelyre

teljes a fizetett munka nélkül. Az otthonülő

máig sem született tökéletes megoldás.

háziasszonyok üres élete fölött eljárt az idő,

azonban

kétségkívül

magyarázza el nekünk a kor termelési filmjeinek „Korlátlan lehetőségek” és „kettős terhelés”

szokott didaktikus alaposságával például az „Első fecskék” című film egyik mellékszála. Az, hogy a

szocializmus

fizetett munkában való részvétel egyfelől választható

országaiban a munkavégzés lehetőségből nagyon

lehetőségből kötelességgé vált, másfelől eközben

gyorsan kötelességgé vált. Az alábbiakban azt

viszonylag lassan haladt a megfelelő szolgáltatások

vesszük szemügyre, hogyan vált el egymástól

(mindenekelőtt a bölcsődei-óvodai ellátás) kiépítése,

Magyarországon a női egyenjogúság – és ennek

és messzemenően fennmaradtak a nőkkel szemben

„megtestesítőjeként” a női munkavállalás – hivatalos

a hagyományos szerepelvárások, nagyon hamar azt

értelmezése attól, ahogyan ezt az így „felszabadított”

eredményezte, hogy a hivatalos pozitív jelentés

nők megélték. A hivatalos verzió szerint a

mellett egyre határozottabban megjelent egy negatív

szocializmusban a női egyenjogúság – az osztályharc

értelmezés is.

A

ténylegesen

megvalósuló

eredményeképpen – tökéletesen megvalósult: az egyenlőség megtestesítője a dolgozó nő, akit a

A lehetséges értelmezések vizsgálata szempontjából

fizetett munka felszabadít. Ezt sugalmazták többek

fontos

között az 1945-ben induló Asszonyok c. női lap

nőemancipáció,

cikkei, illetve a szerkesztő, Gárdos Mariska által

lakosság bérmunkába, illetve az államszocialista

megfogalmazott

munka,

hatalomgyakorlásba való integrálása alkotta” (Fodor

egyenjogúság, szabadság!”. (idézi Kádár 2002:5) A

2003:28) – sőt inkább azt mondhatnánk, hogy

jelszava

is:

„Építő

kérdés,

hogy amelynek

a

szocialista „súlypontját

típusú a

női

50

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K ezekre korlátozódott –, kizárólag felülről irányított

forrásaként jelent meg, mintegy kiterjesztve ezt az

politikai

állapotot, amely a munkásosztályhoz illetve általában

döntés

volt,

vagy

támaszkodhatott társadalmi

az alsóbb rétegekhez tartozó nőkre eddig is jellemző

támogatottságra. Acsády Judit szerint a „felülről” a

volt, a társadalom egészére. Valószínűleg sok nő

nőkre kényszerített egyenjogúsítás csak részigazság:

reakcióját tükrözi a korabeli olvasói levél, amely a

Magyarországon a 19. század közepe óta jelen

fizetett

voltak a nőmozgalmak, és jelen volt és a női

megnövekedett terhelést panaszolja föl: „Hagyjanak

emancipáció gondolata. (Acsády 2006:8). Jelen volt

békén az egyenjogúsággal, a könyökömön jön ki az

továbbá – ahogyan más országokban is – a női

egyenjogúság! Mibe kerül az a férfiaknak – no ná,

munkavállalás. Az 1920-as években a nők harmada

inkább adnak jogot, mint konyhapénzt! Eridj, kis

már dolgozott, és ez az arány az 1950-es években

galambom, keress te is, egyenjogúság van! De a

sem került 50% fölé (Acsády 2006:10), vagyis a

gyerekeket szüljem én, pelenkázzam én; az egész

változás nagy volt ugyan, de korántsem hirtelen és

család holmiját, ruhaneműjét – persze a férjuram

radikális. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem,

cuccait is – mosni, vasalni, javítgatni, rendben

hogy a fizetett munka bizonyos értelemben

tartani, a főzés, a takarítás – ezt mind társadalmi

ténylegesen

munkában?

valamilyen

mértékű

valós

hozzájárult

a

nők

helyzetének

munkába

való

bekapcsolódás

Belegebedek

én

miatti

az

ilyen

javulásához: „A kikényszerített emancipáció pozitív

egyenjogúságba!” (idézi Kádár 2002:3) A hivatalos

folyamatokat is beindított. Az önálló jövedelemmel

propaganda természetesen nem reflektált ezekre a

rendelkező,

problémákra,

a

háztartásból

kiszabadult

nő

az

azonban

a

hivatalos

függetlenebbé vált, szabadabban képviselhette saját

megnyilatkozásokból is egyértelműen kiderül, hogy a

érdekeit.”

szocialista

munkába álló nőktől is magától értetődően elvárták

egyenjogúsítás – az ideológiai alapon kijelölt szűk

a hagyományos szerepeknek való megfelelést. Az fel

területen

mondható,

sem merült, hogy a nők termelőmunkába és

amennyiben „Magyarországon az államszocializmus

közéletbe való belépésével, tehát a „kinti” szerepek

időszakában folyamatosan csökkentek a munkahelyi

újraosztásával a „benti” családi, otthoni szerepeket

nemi egyenlőtlenségek, és … a 80-as évekre a

is újra kellene osztani. Rákosi korábban idézett

magyar nõk karrierlehetőségei lényegesen jobbakká

mondata

váltak, mint a kapitalista Ausztriában élő társaiké”.

aggodalmakra reagál, „… hogy ha az asszony tanul,

(Fodor 2003:29) Az is kétségtelen azonban, hogy a

olvas, közügyekkel foglalkozik, akkor el fogja

deklarált

az

hanyagolni a családját, gyereknevelést, a háztartást.”

alatt

(Rákosi 1949, idézi Schadt 2003:129) Schadt Mária a

(Kádár –

2002:2)

még

sikeresnek

egyenlőséggel

egyenlőtlenségek

A

az

is

szemben egész

ezek

időszak

például

lapok

explicit

és

filmek

módon

nőképét

azokra

az

fennmaradtak, mind a fizetésekben, mind az

korabeli

elemezve

előmenetelben. (Fodor 2003:31)

ugyancsak arra a következtetésre jut, hogy a mégoly kiváló dolgozó nőktől is elvárták, hogy otthon is mindez

helyt álljanak. Szimptomatikus a Nők Lapjának a

egyértelműen kényszerként, a „kettős terhelés”

Vörös Rózsa Kombinát igazgatónőjét bemutató

Nagyon

sokak

számára

azonban

51

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K képriportja: az utolsó képen az igazgatónő otthon

levélben is megmutatkozó negatív értelmezése vált

süteménnyel kínálja újságot olvasó férjét – nem csak

uralkodóvá.

kiváló munkaerő, de „természetesen” jó háziasszony

természetesen nem végeztek felméréseket a nők

és feleség is111. (Schadt 2003:131)

pénzkereső munkára vonatkozó véleményét illetően,

Az

ötvenes

években

ugyan

de amikor a hetvenes évektől elkezdődtek az ilyen A rendszer tehát, amely „… a nőket kiemelte a múlt

típusú vizsgálatok, egyértelművé vált, amit nagyjából

sötétségéből és elnyomatásából és szélesre nyitotta

mindenki sejtett, hogy az átállás nem volt sikeres: a

előttük a korlátlan lehetőségek kapuját” (idézi

nők túlnyomó többsége – a fentiek tükrében nem

Schadt 2003:61) biztosította a nőknek a jogi

túl

értelemben vett emancipációt. Közben azonban

szerepmegosztást pártolta. (Pongrácz 2001) A létező

nemcsak a hagyományos szerepelvárások éltek

szocializmus évtizedei alatt természetesen sok

tovább zavartalanul, hanem a szűkös gazdasági

minden változott ezen a téren is, az alapképlet

lehetőségekből adódó kényszerek is elsősorban a

azonban

nőket korlátozták. Az igazi probléma azonban az

egyenlőség, gyakorlatban a kettős terhelés.

meglepő

végig

módon

–

ugyanaz

a

hagyományos

maradt:

elvben

az

volt, hogy a megvalósuló szocializmusban elsikkadt az az ígéret, ami az Alexandra Kollontajtól korábban

A rendszerváltás idejére Magyarországon is világossá

idézett szövegrészletből még világosan látszik: hogy

vált, hogy a tömegessé váló női munkavállalás nem

a nők valódi egyenjogúsága a férfiak és nők egész

vezet

kapcsolatrendszerének

kapcsolatokhoz (és végképpen nem igazságos

és

feladatmegosztásának

automatikusan

egyenrangú

női-férfi

átalakulásán keresztül fog megvalósulni. Ehelyett az

otthoni munkamegosztáshoz).

egész

degradálódott,

egyesek számára mint újra megnyíló, szabadon

amelyre sematikus, majd a hatvanas évektől egyre

választható lehetőség, mások számára mint a

inkább konzervatív, a családot és a női munkát

szűkülő munkaerőpiacról „emelt fővel” való távozás

szembeállító,

egyetlen lehetséges módja – a főállású háziasszony

probléma

feltételező

a

„nőkérdéssé”

kettő

között

„megoldások”

érdekellentétet

születtek

(Acsády

és

családanya

szerep.

Ez

Újra megjelent –

az

attitűdök

2006:15), amelyek egyrészt a teljes problémát a

megváltozásában is lecsapódott: a rendszerváltás

nőkre terhelték rá, másrészt, úgy tűnik, máig

körüli években mind a nők, mind a férfiak női

meghatározóan formálják az erről szóló diskurzust.

szerepekkel és női munkavállalással kapcsolatos

Ebben a beállításban a női munka gyakorlatilag csak

attitűdjei

jövedelemszerzésként lett értelmezhető, messze

mozdultak el. (Tóth 1995) Egyrészt azonban a nők

eltávolodva

kilépése a nyilvánosságba, a szerepek és életformák

az

eredeti

emancipatorikus

érzékelhetően

nem

konzervatív

tűnt

irányba

szándékoktól. Így nem csoda, ha a kereső munkának

pluralizálódása

visszafordítható

és az ebből adódó kettős terhelésnek a fenti olvasói

folyamatnak, másrészt széles körben fennmaradt a két teljes munkaidős keresőre épülő családmodell,

Ebben a tekintetben mintha kicsit megállt volna az idő: sikeres, karriert befutott nőkkel készített interjúknak – mind a sajtóban, mind a tudományos kutatásokban – máig visszatérő eleme annak bizonygatása, hogy az illető emellett „igazi nő” maradt, vagyis ellátja a családhoz kapcsolódó hagyományos feladatokat is. (vö. pl. Acsády 2006:35 sk)

111

mint egyszerű gazdasági kényszer is. A női munkával foglalkozó, időközben nagyon bőséges

52

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K szakirodalomban, de általában a nyilvánosságban is,

együtt próbáljuk értelmezni. (vö. Kurz-Scherf et al.

a nők és a munka kapcsolatában ettől kezdve

2006)

elsősorban különböző részkérdések tematizálódtak. Ezek

egyfelől

az

egyenjogúság

jobb

megvalósíthatóságáról,

ennek

akadályairól

(diszkrimináció,

bérezés,

üvegplafon),

eltérő

Nők

és

munka

a

posztindusztriális

társadalomban

munka

A nyolcvanas évek óta a folyamatosan fennálló

összeegyeztetésének lehetőségeiről (részmunkaidő

munkanélküliség mellett a női foglalkoztatottság

és más atipikus munkaformák, női szakmák,

folyamatosan növekszik a nyugati országokban112.

családbarát munkahelyek) szóltak. Sokkal kevesebb

Úgy tűnik, a nők egyre növekvő hányada igényli a

szó esik arról, hogy mit jelent a munka nők számára,

részét abból az anyagi és szimbolikus elismerésből

miért

tartják

és teljes jogú társadalmi tagságból, amit a fizetett

Pedig ez utóbbi

munka biztosít. Ebben az értelemben a nők

másfelől

a

család

dolgoznak,

és

a

miért

pénzkereső

és

fontosnak a munkájukat.

mennyire

kérdésfeltevésnek óriási jelentősége lenne.

A

növekvő részvétele felfogható a sokat vitatott

magyar nők munkával kapcsolatos attitűdjei mögött

munkatársadalom

ugyanis nemcsak a felemás szocialista egyenjogúsítás

bizonyítékaként is, amennyiben „a nők (kereső) állás

évtizedei vannak ott, hanem az is, hogy a

iránti vágyukkal világossá teszik, hogy valódi

rendszerváltással

elismerés megfelelő jövedelem nélkül nem érhető

hozzánk

a

egy

csapásra

„begyűrűzött”

el” (Voswinkel-Kocyba 2007:136). A fizetett munka

megkérdőjeleződése is (Matthes 1983, Offe 1984),

és a társadalmi elismerés szoros összekapcsolódása

ami nyugaton akkor már nagyjából 10 éve téma volt.

pedig

A

keletkező

várakozásokkal szemben (pl. Offe 1984, Gorz 2000)

bizonytalanságokat és ellentmondásokat egyszerre

a munka nem marginalizálódott, sőt, személyes

kell(ett)

fontossága inkább növekedett: „a munka se nem

lehetőségeket,

feldolgozni

a

a

rendszerváltás

az

egyfajta

a

megnyíló

munkaparadigmának

fennállásának

minden

egyértelműen

azt

jelzi,

hogy

egyes

feszültségével, a munka szocialista biztonságának

tartalmilag

túlnyomórészt

elvesztésével, a sokak számára ebből adódó

lényegéből

adódóan

létbizonytalansággal és más nehézségekkel.

vonatkoztatott, hanem egyszersmind, méghozzá

A 20. század utolsó évtizedeiben ugyanis a nyugat-

növekvő

európai országokban is nagy változások történtek

önkibontakozás és a társadalmi részvétel lényegi

mind a munka, mind a gender-kérdés terén, és egyre

szférája, és ezzel az (…) életvezetés egyre fontosabb

több jel mutatott arra, hogy ez a két átalakulás sok

központi

ponton érintkezik, hat egymásra, és csak ebben a

megfogalmazódik, az a munka szubjektivizálódása (pl.

kölcsönhatásban értelmezhető, illetve hogy a munka

Baethge 1994, Kleemann-Matuschek-Voß 2002),

problémájára más válaszokat kapunk, ha a gender

amelynek

mértékben

tere.”

során

semleges,

dominánsan a

(Voß

nem

személy

1994:289)

csak

a

a

se

nem

keresetre

számára

Ami

az

itt

munkáltatók

kérdést kikapcsoljuk, mint ha a két folyamatot 112http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/employment_unempl

oyment_lfs/data/database

53

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K törekszenek arra, hogy – a posztfordista gazdaság

pénzkereseti lehetőség, semmi több” állítással való

tendenciáiba

a

egyetértés, és tizenkét országban többségben voltak

munkavállaló teljes személyiségét, hanem maguk a

azok, akik úgy gondolták, hogy „akkor is szeretnék

munkavállalók is több szubjektivitást, személyes

dolgozni,

nézőpontokat, igényeket és értékmércéket visznek

instrumentális beállítódás eszerint Dél-Európára és

bele

való

a posztszocialista országokra jellemző elsősorban,

viszonyulásnak és a munka értelmezésének ezzel

míg Nyugat-Európa, Skandinávia és az angolszász

alapvetően három lehetősége alakul ki. Claus Offe

országok lakosságára inkább a tartalmi viszonyulás

(1984) szerint a munka kétféleképpen képezheti

jellemző.

életünk

két

összességében a középmezőnyhöz tartozónak tűnik:

mechanizmus létezik, amelyekkel elérhető, hogy a

„a munka csak pénzkereseti lehetőség, semmi több”

munka központi szerepet játsszon a személyes

állítással 1989-ben 37,5, 1997-ben 27,5%, 2005-ben

egzisztenciában. Vagy mint normatívan előirányzott

pedig ismét 38% értett egyet. Ugyanezekben az

és a szocializáció során interiorizált kötelesség, vagy

időpontokban 61, 63 illetve 57% állította, hogy

mint

most

„akkor is dolgoznék, ha nem kellene a pénz.”

felsorakozik egy harmadik, a munkának személyesen

(Medgyesi-Róbert 1998:441, illetve Dencső-Salát

fontos

a

2008). A munkajellemzők közül 2005-ben a

munkához való tartalmi viszonyulás. A munkához

legfontosabb ugyan az ‘állás biztonsága’, de „az

való protestáns gyökerű kötelességetikai viszonyulás,

előrejutási lehetőségeknél és a magas keresetnél a

a munkát végzőknek a kötelességteljesítés jogán járó

megkérdezettek összességében fontosabbnak ítélték

társadalmi elismerés és az erre épülő identitás

a munka érdekességét, csaknem olyan fontosnak,

lehetősége

egyértelműen

van

mint az állás biztonságát.” Még az ebből a

(Voswinkel

2009).

munkaértelmezéseinket

szempontból a lista végén álló Magyarországon is

alapvetően

az

a

illeszkedően

munkájukba.

középpontját,

(gazdasági)

–

A

munkához

vagyis

kényszer.

tevékenységként

Mai

(ki)használják

alapvetően

Ezek való

mellé

értelmezése,

halványulóban

ha

nem

lenne

(Dencső-Salát

szükségem

2008)

pénzre”.

Az

Magyarország

tartalmi

minden öt emberből négy számára fontos, hogy a

viszonyulás kettőssége formálja. Az újabb empirikus

munkája érdekes legyen. (Medgyesi-Róbert 2008:38)

kutatások alapján nem látszanak beigazolódni azok a

Alapvetően két munkaértelmezés áll tehát egymással

várakozások,

munka

szemben: a fizetett munka mint „szükséges rossz”, a

fontosságának, központi szerepének egyéni és

megélhetés biztosítása egyfelől, vagy mint az

társadalmi

életvezetés központi tere, az identitás és a társadalmi

instrumentális

amelyek szintű

munkatevékenységnek

a

és

a

fizetett csökkenésére,

az

élet

más

a

területeire

elismerés

meghatározó

forrása

másfelől.

gyakorolt csökkenő hatására, fokozódó mértékben

Feltételezhető, hogy a nők esetében ezt a kétféle

instrumentális

kialakulására

viszonyulást, és a kereső munka ennek megfelelő

számítottak (Offe 1984, Gorz 2000, Beck 2000). Az

kétféle értelmezését meghatározóan formálja a

ISSP Work Modul 2005-ös adatfelvételének adatai

„kettős terhelés” fentebb leírt tapasztalata, vagyis a

szerint a résztvevő 19 országból csak háromban

hagyományos szerep- és munkamegosztásnak az a

bizonyult többségi véleménynek a „a munka csak

széleskörű

munkaattitűd

továbbélése,

amely

a

háztartással,

54

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K gyerekekkel, idősebb családtagokkal kapcsolatos

elvárások: míg a férfiak feladata a család anyagi

tevékenységeket továbbra is jellemzően a nők

biztonságának megteremtése, addig a nőkre otthon

feladataként kezeli, miközben az emancipáció

számítanak.” Az állítás második felére vonatkozóan

előrehaladásával a nők tömegesen léphetnek be

ráadásul valamivel nagyobb volt az egyetértés a nők,

korábban férfiasnak tartott (munka)területekre is.

mint a férfiak körében.(GfK 2006115) Áttételesen az

Ez a helyzet az elmúlt évtizedekben a nyugati

egész

országokban

karrier

beállítódása tükröződik abban a tényben is, hogy a

dilemmájaként, keletebbre, így Magyarországon is,

2004-es európai időmérleg vizsgálat adatai szerint a

inkább a család és karrier (megélhetés és társadalmi

magyar nők töltik a legtöbb időt házimunkával

elvárások meghatározta) kényszerűségeként jelent

(EUROSTAT

meg.

Mindebből eléggé kínálja magát az a feltételezés,

többnyire

család

vagy

társadalomnak

2004,

ez

a

idézi

„hagyományos”

Bukodi

2005:36).

hogy a munka a nőknél a férfiakhoz képest kevésbé A fizetett munkának a – a kényszerű egyenjogúság

fontos identitáselem; többségükben vélhetőleg csak

eredményeképpen kialakult – negatív értelmezése

a megélhetés miatt dolgoznak. Ebből következően a

minden bizonnyal hozzájárult a magyar nők ma

munka

tapasztalható,

szerepekkel,

házimunkával együtt a „kettős terhelés” lehet, vagyis

többségében

a férfiakhoz képest alapvetően az instrumentális

családdal,

munkavállalással

női

kapcsolatos

elsődleges

jelentése

a

„kényszer”,

a

konzervatív beállítódásának113 kialakulásához, amit

munkaattitűd

több kutatás is kimutatott. (Tóth 1995, Pongrácz

várhatjuk. A 2005-ös ISSP Work Modul kutatás

2005, Pongrácz-Murinkó 2009) Pongrácz Tiborné

magyar adatain ellenőrizve ezt a feltevést116 valóban

és munkatársai vizsgálatai szerint a magyar nők

egyértelmű különbséget látunk az instrumentális

konzervatívabbak, hozzáállásuk a munkához a

hozzáállás elterjedtségében férfiak és nők között –

férfiakhoz

képest

és

csakhogy a férfiak javára. A munkához való

többségük

a

szerepmegosztáson

instrumentális viszonyulást kifejező „a munka csak

alapuló családmodellt részesíti előnyben, bár a

pénzkereset, semmi több” állítással a férfiak 45%-

munkavállalást többségükben nem utasítják el

ával szemben a nőknek csak 35%-a értett egyet, és

(Pongrácz 2001)114. A rendszerváltás után nőtt a

61%-uk „akkor is dolgozna, ha nem kellene a pénz”

háziasszonyi szerep elfogadottsága, a hagyományos

(a férfiaknál ez az arány 55%, de a különbség ez

női-anyai szerepkör megbecsülése. A Nemzeti

utóbbi kérdés esetében nem szignifikáns).

inkább

hagyományos

instrumentális

nagyobb

arányú

megjelenését

Média Analízis 2005-2006-os kutatásáról beszámoló sajtóközlemény szerint a kutatás adatai megengedik azt az erős kijelentést, hogy „Magyarországon egyértelműek a társadalmi nemekkel kapcsolatos 113 Talán nem fölösleges azonban megemlíteni, hogy vannak kutatások, amelyek némileg árnyalják a konzervatív szerepelvárásokról alkotott képet. Vö. pl.Gregor 2008 114 Ez a nők egy jelentős hányadánál azt jelenti, hogy igény lenne – a Magyarországon nagyon nehezen terjedő – részmunkaidős foglalkoztatásra.

Forrás: GfK Hungária – Ipsos Nemzeti MédiaAnalízis 2005.IV-2006.I. negyedév, http://www.gfk.hu/sajtokoz/news44.htm 116 Forrás: ISSP Work Modul 2005, TÁRKI Adatbank A számítások a nem nyugdíjas válaszadókra vonatkoznak. 115

55

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K

látják azt, amit Wirginia Woolf (2006) idézett

"A munka csak pénzkereset" Nemek szerinti eltérés a nem nyugdíjasok körében

férfi

37

nő

17

esszéjében már a 20. század elején megfogalmazott: hogy az önálló kereset jóval többet jelent a gazdasági

45

47

18

önállóságnál.

35

Annak

megértéséhez,

hogy

a

kvantitatív adatok mögött a nők esetében a munkához való viszonyulásnak milyen mintázatai T eljes m inta

42

0%

17

20%

40%

40

60%

80%

húzódnak meg, támpontokat nyújthatnak a témában

100%

nem ért egyet egyet is ért, m eg nem is egyetért

készült interjúk. Az alábbiakban Neményi Mária

N=nem nyugdjasok

"Akkor is dolgoznék, ha nem kellene pénz"

„Osztálytársak”

Nemek szerinti eltérés a nem nyugdíjasok körében nincs szignifikáns eltérés férfi

27

18

21

tanulmányának

interjúi

(Neményi 1999), illetve saját interjúim alapján

55

próbálok nő

című

18

61

meg

következtetést

erre

vonatkozóan

megfogalmazni.

Az

néhány az

eddig

áttekintett adatok alapján is leszűrhető, hogy a T eljes m inta

0%

24

18

nyilvánvalóan jelen van a nők körében is a

58

20%

40%

nem ért egyet

60%

80%

100%

egyet is ért, m eg nem i s egyetért

munkának az önmegvalósítás terepeként való

N=nem nyugdjasok

értelmezése. Ez az értelmezés valóban nagyon Az első látásra némileg meglepő összefüggés okát keresve két különböző magyarázat is kínálkozik. Az első, összhangban a magyar nők nemi szerepek tekintetében fennálló konzervativizmusának fentebb hivatkozott bizonyítékaival, az lehetne, hogy éppen mert

a

magyar

társadalom

szerepfelfogása

konzervatív, és a család eltartását elsősorban a férfiaktól várja, a nők ebben a tekintetben kevésbé vannak „nyomás alatt”. Mivel jövedelmük a férfiéhoz képest a hagyományos értelmezés szerint csak kiegészítő jellegű, megtehetik, hogy munkájukat ne elsősorban annak jövedelmi vonzata felől szemléljék, és nagyobb arányban érvényesítsenek a munka tartalmára vonatkozó elvárásokat. A másik lehetséges

magyarázat

ezzel

némiképpen

ellentétesen közelítené meg a kérdést: eszerint a nők jelentős

része

Magyarországon

is

a

fizetett

erősen megjelenik Neményi Mária interjúiban is. Az önmegvalósítás és a fizetett munkavégzés közé gyakorlatilag egyenlőségjelet tesz például egyik interjúalanya: „Nem az volt az életcélom, hogy férjhez menjek és ugyanúgy éljek,

mint

az

anyám.

Énnekem

mindig

voltak

elképzeléseim, hogy önálló munkavégző leszek …. Önmagamat

akartam

megvalósítani.”

(Neményi

1999:105) Az ma már Magyarországon is széles körben elfogadott, ha egy nőnek a férfiakhoz hasonló szakmai ambíciói vannak. Annak azonban nagyon kicsi a társadalmi elfogadottsága, ha egy nő a karrier érdekében lemond a családról, vagy ha egy családban a szerepek a hagyományostól radikálisan eltérő módon vannak leosztva117. Ennek egyik vetülete mutatkozik meg abban a tényben is, hogy

munkában látja a ténylegesen egyenjogú társadalmi részvétel

alapját,

és

kevésbé

instrumentális

viszonyulásukban az tükröződik, hogy világosan

117Az

ezzel kapcsolatos erős ellenérzésekről tanúskodik pédául az GYES apák általi igénybevételének alacsony aránya is. (Aminek természetesen nyilván nem ez az egyetlen oka: a női és férfi jövedelmek különbségéből adódóan ez egyszerű gazdaságossági megfontolás is.)

56

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K kutatási eredmények tanúsága szerint a magasan

európai ország közül Magyarországon értettek

kvalifikált,

foglalkozási

legnagyobb arányban egyet azzal a kijelentéssel,

pozíciókba kerülő nők háztartási munkára fordított

hogy „Fontos ugyan a munka, de a nők többsége

ideje sem csökken: „igyekeznek a lehető legjobban

számára az otthon és a gyerekek fontosabbak.”

megfelelni mind a munkaerőpiac, mind a család

(Pongrácz 2005:75) Ez az alapvető társadalmi

elvárásainak”

(Bukodi

tulajdonképpen

ezzel

jó

keresetet

biztosító

is

a

2005:39),

azaz

konszenzus feltehetően korlátozza, de korántsem

kettős

terhelés

teszi lehetetlenné a munkának az önmegvalósítás

118

növekszik.

elsődleges

terepeként

való

értelmezésének

lehetőségét, Neményi azzal a kérdéssel kezdte az Jelzésértékű, hogy Neményi írásának ötven év körüli

interjúkat: „Ki vagy te most?” Az erre adott,

interjúalanyai közül még a legkarrierorientáltabbak is

spontán, más kérdések és válaszok által még nem

magától értetődőnek tartották, hogy adott esetben

befolyásolt válaszok nyilvánvalóan fontos adalékot

lemondjanak lehetőségekről a munkájukban, ha a

szolgáltathatnak annak megítéléséhez, hogy a

család érdeke ezt úgy kívánja. Ez volt a társadalom

pénzkereső munka, a foglalkozás mennyire fontos

elvárása, és lényegében ez ma is: Pongrácz Tiborné

identitáselem. A 22 kérdezettből 9 „foglalkozását

már hivatkozott tanulmánya szerint hét vizsgált

nevezte meg első helyen, mint személyiségének meghatározó összetevőjét” (Neményi 1999:29.) Ez

A munkának a nők életében betöltött szerepét illetve az erről zajló diskurzusokban a munka jelentéseit vizsgálva mindig újra beleütközünk a házimunka problémájába. Bár „munka” alatt ebben a kontextusban mindig a foglalkozásszerűen végzett, fizetett munkát értjük, a házimunka – már csak a „kettős terhelés” problémáján keresztül is – olyan meghatározóan formálja a nők munkához való viszonyát, hogy nem mehetünk el mellette szó nélkül. A témával foglalkozó írásokban időről időre (vö Kurz-Scherf-LepperhoffScheele 2006:7) felmerül annak a lehetősége, hogy a két műszak problémája azáltal lenne megoldható, hogy valamilyen formában a háztartási munkáért is fizetést kapnának azok a nők, akik ezt választják, ami egyúttal a nők társadalmi státuszának rendezéséhez is hozzájárulhatna (vö. a fizetett munka mint a teljes körű társadalmi tagság letéteményese). Kétségkívül lehetséges, hogy a háztartási munkáért kapott jövedelem a nők egy része számára megszüntetné a házon kívül csak megélhetési kényszerből vállalt munka szükségességét, erősen kétséges azonban, hogy a háztartási munka ilyen módon betölthetné-e azt a komplex szerepet, ami a megélhetés-státusz-identitás „hármas egységének” (Simonyi 1996) biztosításán keresztül a fizetett munkát a modern társadalmak egyik alappillérévé teszi. Egyrészt a házimunkáért kapott jövedelem bizonyos mértékig hasonló problémákat vet fel, mint az alanyi jogon járó alapövedelem (az erről szóló vitához vö. pl. Gorz 1999 és 2000, Van Parijs 2010, Mückenberger-Offe-Ostner 2010), vagyis a teljes körű társadalmi tagság tényleges biztosításának problémáit. Másrészt a házimunka a legtökéletesebb megjelenése az arendti (Arendt 1994) értelemben vett, a készítéssel szembeállított munkának (amit Hannah Arendt struktúraformáló erőnek érez a modern társadalomban): végtelenbe vesző, állandóan monoton ismétlődő, nem célra (végtermékre) irányuló tevékenység, vagyis aligha alkalmas arra, hogy az érintettek valamiféle tartalmi viszonyulást alakítsanak ki ezzel a tevékenységgel kapcsolatban. Bár hozzájárulhatna a nők anyagi függetlenségének biztosításához, aligha hordozhatná a fizetett munkának a „világba való kilépés”, a „társadalom életében való részvétel” jelentéseit, amelyek oly fontosak voltak az egyenjogúságukért küzdő nők számára. Így elképzelhető, hogy egy ilyen intézkedés sokkal inkább konzerválná a nemi szerepek jelenlegi megosztását, semmint hozzájárulna egyenlőbb viszonyok létrejöttéhez. Bizonyos mértékig hasonló kérdéseket vet föl az alapjövedelem feltételezett bevezetésének a nemek viszonyára gyakorolt hatása is. (Elgarte 2010) 118

különösen akkor tűnik soknak, ha mellé tesszük, hogy a hagyományos nőképbe sokkal jobban illeszkedő anyaszerepet csak öten említették erre a kérdésre válaszolva. Ezek persze életkorilag és társadalmi háttér szerint is egy jól körülhatárolható csoporthoz tartozó nők válaszai, de értékes adalékot szolgáltatnak a női munkaértelmezésekhez, és további vizsgálódásra ösztönöznek. Neményi Mária interjúitól is inspirálva, de azoktól jelentősen eltérő tartalommal 2008 nyarán 15 nővel készítettem interjút119 azzal a céllal, hogy kicsit a

Az interjúk 30 és 40 év közötti, budapesti nőkkel készültek, akik az interjú elkészültekor munkaviszonyban álltak, illetve két esetben a gyermekkel otthon töltött időszak után készültek visszatérni a munka világába (és már volt munkahelyük). A beszélgetések egy erősen strukturált interjúvázlat alapján zajlottak. Az első interjúalanyok egy közösségi portálon keresztül jelentkeztek a hirdetésemre, a továbbiak - mintegy „hólabda módszerrel” - az ő ismeretségi körükből kerültek ki. Az interjúkat diktafonra rögzítettem. Az életkori megkötést azért tartottam fontosnak, mert az volt a célom, hogy olyan nőkkel beszélgessek, akik elég idősek ahhoz, hogy stabil, kialakult attitűdjük legyen a munkájukkal kapcsolatban, de közben elég fiatalok is, hogy a munkához való viszonyulásukat alapvetően ne egy korábbi korszakban bekövetkezett szocializáció határozza meg. A budapestiekre való korlátozásnak praktikus okai voltak. 119

57

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K kvantitatív adatok „mögé” nézve többet megtudjak a fizetett munkához való viszonyukról, arról, hogy

A

miért dolgoznak, mit jelent számukra a munkájuk és

megfogalmazó válaszadóknál is megjelenik azonban

milyen helyet foglal el az életükben. Ezeknek az

valamilyenfajta elégedettség-büszkeség az elvégzett

interjúknak a tanúságai segíthetnek abban is, hogy

munkával, saját teljesítménnyel kapcsolatban, vagy a

meg

munkavégzés

tudjuk

magyarázni

az

instrumentális

legegyértelműbben

öröme,

instrumentális

a

attitűdöt

tevékenységbe

való

viszonyulás nemek közötti különbségeinek az

bevonódás, ami túlmutat a „csak a pénzért

ellentmondásosságait. Azoknál az interjúalanyoknál,

csinálom”-viszonyuláson, és nem illeszkedik abba a

akiknek a munkához való viszonya egyértelműen tisztán

sémába, amit Gorz leír, hogy a munkához

instrumentálisnak tekinthető (megítélésem szerint két

instrumentálisan

interjúalany volt ilyen), világosan kirajzolódik az a

„személyiségüket távol tartani” a munkától (Gorz

kép, ami a hagyományos szerepfelfogás és a

2000):

jövedelemszerzés kényszerűségének feszültségéből

„Nem érdekelt [hogy érdekes legyen a munka]120, de

logikusan következik:

egyébként a kereskedelem nem érdekességről szól, csak

„Anyuka vagyok, két gyerekes családanya, aki mellesleg

menjen és kész. Ebben nincs érdekesség. Amikor szar a

dolgozó nő, vezető állásban, és az életem jelenlegi

forgalom akkor nyilvánvalóan dög unalom, de ha meg

szakaszában, néha zsonglőrnek tudnám magam nevezni. …

jönnek, akkor tök jó, de az sem érdekes, az is csak egy jó

Ha tehetném most biztos, hogy otthon maradnék, lehet, hogy

dolog. Azért csinálom, mert ez a munkám és ez a

ahhoz képest két évre azt mondanám, hogy azonnal el

pénzkereseti lehetőségem, azért vagyok itt, azért próbálok

akarok menni, dolgozni, de most úgy gondolom, hogy ez egy

mindent újítani, hogy legyen belőle haszon, hogy legyen belőle

eléggé érdekes és jó feladat, hogy az ember a gyerekeit neveli,

pénz. Ez egy sokszor monoton munka, tehát nem érdekes.

és egyébként rendezi a háztartást is, akár nyelvet tanulva.

De ez nem úgy néz ki, hogy csak a pénzért csinálom, mert

Ez valahol egy kényszerhelyzet, hogy dolgozom, a jövedelem,

hogyha csak a pénzért csinálnám, akkor voltak már olyan

ami miatt, ha nem lenne szükségem a jövedelemre, akkor én

időszakok, amikor fel is adhattam volna. Szeretem ezt

most mindenképpen otthon maradnék.” (39 éves jogász)

csinálni, szeretem ezt az üzletet, de nyilvánvaló, hogy amikor

Ebben az interjúban megjelent a munkának a családi

elkezdtem a pénz motivált (…) Végül is büszke vagyok rá,

kötelességekre gyakorolt negatív hatása is, legalábbis

mert vannak holtidők, meg rossz idők, de nem adom fel,

egy állandó lelkiismeret-furdalás formájában:

tehát még mindig működik. Az a forrása, hogy életben

„Szerintem sokkal nyugodtabb lenne úgy az élet, hogy be

tartom ezt a dolgot és szeretném is életben tartani.” (34 éves

tudom osztani az időmet, hogy nem rohanok állandóan, és

önálló kiskereskedő)

lelkiismeret furdalásom van, hogy csak egy napot vagyok

„Te egy pesszimista emberrel beszélsz, és olyan könnyen azt

otthon a beteg gyerekemmel. Mivel nem olyan az

mondanám, hogy nem [találok örömet a munkámban]. Nem

időbeosztásom, hogy reggel nyolctól este ötig bent vagyok, ezért

igaz, tehát valamilyen szinten igen, alapvetően rettentően

a jelenlegi helyzetemben szerintem a legoptimálisabb

fáraszt, hogy reggel fel kell kelni, és be kell jönnöm ide a

viszonyulók

igyekeznének

szituációt tudtam kialakítani. Ők keveset éreznek ebből, én Az idézett interjúrészletekben a [] zárójelbe tett részek az általam feltett kérdésre vagy a szövegkörnyezetre visszautaló kiegészítések, amelyek nélkül a szöveg nem volna érthető.

120

érzem úgy, hogy nem vagyok otthon eleget.”

58

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K munkába, de ha van egy adott feladat, akkor az elragad, és

abban az értelemben, hogy nőként is meg akarják

azzal foglalkozom. Ahogy a gyerekeimet, ha megkérdezem,

mutatni a világnak, hogy érnek valamit, van valami,

hogy szeretnek-e óvodába járni, azt fogják mondani, hogy

amit

nem, de valójában, ha el akarom őket vinni az oviból, akkor

megtapasztalása fontos önértékelés-növelő tényező

„anya, hadd maradjak még”. Körülbelül ugyanez a helyzet.”

is lehet:

(39 éves jogász)

„[Fontos] hogy valamit csinálok, valami normálisat, és nem

jól

tudnak,

és

ami

hasznos.

Ennek

vagyok ingyenélő. … Azzal, hogy ezt így elértem, ezzel Az eddigiekből következően még izgalmasabb

elégedett vagyok, és hogy jó vagyok a munkámban. ...

kérdés volt számomra, hogy mi húzódik meg

[Fontos, hogy] olyan legyen, ami a szakmába, vág, tehát jól

azoknak a nőknek a munkához való viszonya

tudjam csinálni. Szeretek olyasmit csinálni, amihez értek.

mögött, akiknek a fizetett munka a puszta

Ez fontos, és élvezem is, hogy én ehhez értek.” (34 éves

pénzkeresethez képest láthatólag valami többet-mást

számítástechnikus)

jelent. Többen ugyanis kifejezetten hangsúlyozták, hogy nem csak, vagy nem elsősorban a pénzért

Visszatérő motívumnak bizonyult, hogy a nők

dolgoznak, illetve hogy azt, hogy milyen munkát

elismerésre vágynak, a lehető legtágabb értelemben a

vállalnak

személyes

el,

vagy

mennyit

dolgoznak,

nem

teljesítményük

elismerésére,

jöjjön

az

elsősorban a pénz motiválja.

ügyféltől, főnöktől, külvilágtól, bárkitől. Fontos

„Mindenképpen úgy voltam vele és vagyok most is, hogy csak

számukra a sikerélmény, az ezzel kapcsolatos

a pénzért nem tudok dolgozni, tehát nekem fontos az, hogy

visszajelzések nagymértékben az önérzet, büszkeség

olyan legyen, amit szeretek, inkább kevesebb pénzért. Engem

forrásai.

nem a pénz motivált.” (39 éves üzletkötő)

„Gyakran [vagyok rá büszke], ha sikerül valamit

Ugyanez az interjúalany azt is megfogalmazta, hogy

összehozni, megalkotni … Ügyfél részéről ez egy kicsit

a csak jövedelemorientált hozzáállás a munka

nehezebb, mert sosem lesz az ügyfél elégedett, és így kevésbé

hatékonyságának sem tesz jót. Ez összhangban van

érzed a sikert, de a főnökeimtől meg a kollégáimtól

azzal a kutatásokban is kimutatott ténnyel, hogy az

megkapom azt, ami a sikerélményt nyújtja …tényleg büszke

instrumentális viszonyulás inkább hátráltatja, mint

vagyok arra, amit csinálok.” (33 éves szoftverfejlesztő)

segíti a karrierben való előrejutást. (Altorjai-Róbert 2006)

„Amikor úgy sikerül valami, akkor büszke vagyok rá …

„Volt olyan, hogy le voltam maradva, és nem is voltam

vannak olyan ügyfelek, akik nagyon örülnek nekem, a

annyira sikeres, mert csak azért kellett dolgoznom, mert volt

segítségemet kérik, és jól veszik, hogy megkapják.” (34 éves

egy szám, amit le kellett adni. Ezt a munkát nem lehet csak

számítástechnikus)

a pénzért csinálni, mert akkor nem működik úgy, ahogy

„[Amikor elkezdtem ezt a munkát] elismerésre vágytam, úgy

szeretnéd.”

éreztem, hogy ez a munka nem felesleges és tényleg elismerésre vágytam. Anyagilag is és szellemileg is, minden szinten

Az interjúk során többször éreztem, hogy az

elismerés, hogy engem is kielégítsen.” (39 éves adóellenőr)

interjúalanyok számára a munka egyfajta önigazolás,

59

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K Ez nemegyszer negatívumként is megjelenik, vagyis

nem szeretem, vagy amihez nincs kedvem” (33 éves

sokszor okoz hiányérzetet, ha elmaradnak a pozitív

szoftverfejlesztő)121

visszajelzések: „Egy olyan munkahelyet szeretnék, ahol időnként, ha az

A munkához való tartalmi viszonyulás alapját

ember valamit jobban csinál, azt jobban elismerjék. Nem azt

részben

mondom, hogy halmozzanak el mindennel, hanem elég lenne,

hasznosságának tudata is adhatja:

ha fénymásolnának egy papírt, hogy a hónap legjobb

„Én sosem gondoltam volna, hogy ennyire számít, tehát itt,

dolgozója. Ez is egy gesztus, ami időnként hiányzik. Nekem

ugye ez egy közvetlen állami tulajdonú cég, amikor mi

kell az, hogy megfogok egy sima papírt amire rá van írva,

végezzük a tevékenységünket, akkor én mindig azt

hogy ezt ügyesen elintézted. Motiválna.” (34 éves

gondolom, hogy de hát ez az államnak lesz jobb, hogyha mi

bölcsődei technikai dolgozó)

ezt így megcsináljuk, nagyon nehéz ezt kommunikálni és

a

végzett

tevékenység

társadalmi

talán fellengzősen is hangozhat, de fontos.” (39 éves „Alapvetően szeretem a munkámat, és ha valamit jól

jogász)

megcsinálok és megdicsérnek az persze, lehet, hogy jobban

Ez

látszik rajtam, de amúgy nem nagyon szoktak megdicsérni.

kötelességetikai megalapozású értelmezése felé is

Hiányzik néha az ilyen típusú visszajelzés. De lehet, hogy

elmehet.

nem kell dicsérni, lehet, hogy ha én is azon szinten lennék, én

felelősségérzet: az egyénnek kötelessége, hogy

sem dicsérgetnék, nem tudom, hogy ez kell-e, de valamilyen

megszerzett tudását, tehetségét ne csak saját, hanem

visszajelzés csak kéne, vagy pozitív, vagy negatív.” (32 éves

a

könyvelő)

hangsúlyozni azonban, hogy ez nem a protestáns

a

hozzáállás

közösség

a

Megjelenik

javára

is

munka egy

kifejezetten össztársadalmi

kamatoztassa.

Fontos

etika értelmében vett kötelességérzet, amennyiben A

fentiektől

nem

függetlenül

a

fizetett

nem a munkavégzés iránt tapasztalható egy általános

munkavállalás motivációjaként gyakran megjelenik

elköteleződés, hanem a „köz java” iránt.

az, hogy egyszerűen „szeretem csinálni”, élvezem a

„Szeretem nagyon a természetet, … a környezetvédelmet

munkát, örömet okoz, hogy jó vagyok benne.

fontosnak tartom, … azért helyezkedtem el az állami

„Szeretek rátapintani az emberekre, hogy hogyan kell hozzá

szférában, mert így úgy érzem, a „jó oldalon állok”. Hogy a

szólni, hogy higgyen nekem. Ez egy játék, ez nekem bejött.

saját tudásomat arra használjam, hogy előre vigyem a

Szeretem ezt csinálni.” (39 éves üzletkötő)

dolgokat. … Ez a szakmám és így amit tanultam, azt arra tudom használni, hogy ami még nem romlott el, az ne is

„Nagyon szeretem [a munkahelyemet] mindig is ezt

romoljon el nagyon.” (34 éves környezetvédelmi

kerestem, mindig ezt volt a célom, hogy egy ilyen céghez

felügyelő)

bekerülhessek …Jó csapat van, élvezem, amit csinálok. Nem érzem munkának, mintha hobbi lenne … nem érzem a súlyát, tudnám csinálni reggeltől estig, imádok oda járni. Semmi olyan nincs benne, amiről azt érezném, hogy na ezt

Itt jól látszik az a hétköznapi értelmezés, hogy a ’hobbi’ szónak van egy pozitív jelentése (az önmagáért, örömmel végzett tevékenység), a ’munkának’ pedig egy negatív (csak kényszerből, nem szívesen végzett tevékenység), és az az ideál, hogy a munka optimális esetben hobbi is egyben. Ez más interjúalanynál is megjelent: „Mindenképpen azt képzeltem, hogy a hobbim lesz a munkám és ez által sokkal könnyebben fogok dolgozni. Remélem [az új munkámban] ez így is lesz.” (32 éves kertészmérnök)

121

60

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K

Ebből a szempontból fontos kérdés, hogy vannak-e „Bennem mindig volt egy általános igény arra, egyrészt hogy

a megkérdezettek életében most a munkájukon kívül

érdekes legyen az, amit csinálok, másrészt hogy lássam

olyan személyesen fontos tevékenységek, amelyek –

valami hasznát, tehát hogy nem nekem, hanem valami

a megélhetés biztosításától eltekintve – a társadalmi

tágabb közösségnek, az országnak is hasznos legyen, amit én

elismerés, hasznosság-érzés, személyes fontosság,

csinálok. … Egyértelműen úgy tűnt, hogy ez társadalmilag

„önmegvalósítás”

hasznos, tehát valami olyasmit lehet itt csinálni, amire nagy

munkához mérhetőek. Bizonyos értelemben a

szükség lenne, és amit más nem csinál. Egy kicsit olyan

„munkatársadalom”

világmegváltós dolog ez, hogy én ... az alapindíttatás az az,

indikátora, hogy ezeken a területeken mennyire

hogy bennem van egy marha nagy felelősségérzet, hogy nekem

vannak „alternatívái” a fizetett munkának. Az

van egy tudásom, vagy valamire tehetségem, akkor azt

interjúk során azt tapasztaltam, hogy azoknál az

kötelességem használni a köz érdekében.”

interjúalanyoknál voltak inkább jelen a fenti jegyeket

(38 éves

szempontjából fennállásának

a egy

fizetett fontos

legalább részben felmutató tevékenységek, akik a

közgazdász)

fizetett munkájukhoz is tartalmilag, személyesen A „társadalmilag hasznos”, vagy mások számára is

fontos tevékenységként viszonyultak. Ezeknél az

hasznos tevékenységet a válaszadók azonban nem

interjúalanyoknál az is előfordul, hogy elmosódik a

feltétlenül csak fizetett munka keretében tartják

határvonal munka és „más” tevékenység között:

elképzelhetőnek. Rákérdeztem arra, hogy milyennek

„Nagyon sokat dolgozom úgy is, hogy az igazából valahol a

képzelnék az életüket, ha nem dolgozhatnának, de a

munka és a hobbi határán van, … ilyen civil

megélhetésük biztosítva lenne. A munkájukhoz

kezdeményezésekben, aminek még formája sincs, mert

inkább

instrumentálisan

annyira összecsúsznak itt a dolgok. Most az munka-e vagy

viszonyulók körében visszatérő motívum volt, hogy

sem, ha valaki elindít valamit, a saját minisztériumában, egy

a pihenés-utazgatás-családdal való foglalatoskodás

ilyen partizánakciót,

csak egy átmeneti időre lehet kielégítő, utána

véleményezek, ingyen. Ez egy ilyen szakmai-haveri valami,

szükség lenne valami olyan tevékenységre, ami

majd legközelebb ő is véleményez nekem valamit, ezt nem

„kifelé”, „másokra” irányul, nekik használ, vagyis

tudnám besorolni, … ráadásul nekem hobbim, hogy engem

valami olyanra, amit jelenlegi életükben elsősorban a

érdekel az országnak a sorsa, meg az állam működése, nem

fizetett munkájukban találnak meg.

tudom megvonni a határt, hogy meddig csinálom ezt

„El tudnám tölteni az időmet biztosan … A hobbik,

munkaként, és meddig hobbiként.” (38 éves közgazdász)

tartalmilag,

mint

és akkor én ahhoz valamit

amiket felsoroltam, egy darabig biztosan nem lenne rossz, de akkor abban kellene, hogy legyen olyan, amit úgy érzek, hogy

Az egyes tevékenységterületek közötti határvonal

hasznos. Tehát nem csak a saját magam szórakoztatására,

elmosódása egyes esetekben egy általában inkább

bármi …lehet, hogy ilyen karitatív tevékenység, ami valaki

férfiasnak tekintett, szinte „workoholic” beállítódás

másnak

felé mozdul el. Ez akkor derült ki, amikor arról

felügyelő)

hasznos.”

(34

éves

környezetvédelmi

érdeklődtem interjúalanyaimtól, hogy szabadságuk

61

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K alatt mennyire tudják függetleníteni magukat a

jótékonykodást, kicsit olyan felszínesnek meg sznobnak

munkától.

érzem, nem mindegyik, de többnyire igen, olyan hamisnak

„Nem vagyok szabadságon, vagy ha igen, számítógéppel

érzem, olyan ál-nak. Hiányozna a munka. Ha életem végéig

együtt, szabadság alatt is dolgozom. Utóbbi két év a

kellene tevékenységet találnom, akkor azért találnék valamit.

munkáról szólt.” (33 éves szoftverfejlesztő)

Csinálnék valamit, ami hasznos, abban az értelemben, hogy valamit, ami nekem előrelépés, valami új ismeretre teszek

„Dolgoztam közben. Összekötöttem a kellemest a

szert, fejlődök.” (33 éves szoftverfejlesztő)

hasznossal. Nem volt igényem, hogy teljesen kikapcsoljak, örömet jelentett ez nekem. Mindig volt [szőnyeg] a

A fizetett munka végzésének motivációi között

csomagtartóban, és ha például bementünk egy étterembe, és

olyan

láttam, hogy itt tudnák használni, akkor elővettem.”(39

értelemben nem tartoznak sem az instrumentális,

éves üzletkötő)

sem a tartalmi viszonyuláshoz. Ilyen az aktivitásra és

okok

is

előkerültek,

amelyek

szoros

az ingergazdag környezetre való igény. Fontos A munka szubjektivizálódásának folyamata is

jelzés, hogy az interjúalanyok egy része számára ez

tükröződik abban, hogy a fizetett munkát többen a

láthatólag

személyes fejlődés, kibontakozás terepeként is

kötődött.

értelmezik, illetve ez az igény is kapcsolódik a

„Most a négy napos ünnep után is örültem, hogy hétfő jön,

munkához.

mert az agymozgatás hiányzik. Bejönni a városba is

„Az elkövetkezendő munkámban meg fogom tudni mutatni

szeretek, mert otthon nagyon nyugis.” (32 éves könyvelő)

elsősorban

a

fizetett

munkájukhoz

[hogy mit tudok]. Ezt várom tőle. Úgy érzem, hogy ez nekem fontos, mert attól fejlődik az ember, ha kihívások

A munkavégzés, mint a társas élet színtere is

vannak és tud rá reagálni. Tanulni kell mindig.”(32 éves

felmerül. Ha a kollégák nem is feltétlenül „barátok”,

kertészmérnök)

de sokan hangsúlyozzák a jó közösség, jó csapat

Ahol ez a megközelítés a meghatározó, ott egy

fontosságát. Ez már csak azért sem elhanyagolható

feltételezett munka nélküli életben is inkább a

szempont, mert tudjuk, hogy a magyar embereknek

személyes fejlődést szolgáló, és nem annyira a

nemzetközi összehasonlításban meglehetősen kevés

társadalmilag hasznos tevékenységeket keresnék az

barátjuk

interjúalanyok.

nem

egyáltalán nincs barátja. (Albert-Dávid 2007: 188

szükségképpen vált el mindenkinél, de egyes

skk) Ez különösen felértékeli a munkahelyi emberi

esetekben markánsan az egyik vagy a másik

kapcsolatokat. Egy 2000-ben készült adatfelvétel

összetevő dominált, mint például ebben az esetben:

szerint

„Megpróbálnék találni valami más tevékenységet, valamivel

kapcsolathálózatában

lefoglalni magam … bejárnám a világot, minden országban

barátok”, és a „honnan ismeri a legjobb barátját?”

eltöltenék néhány hónapot, megismerném az embereket …

kérdésre adott leggyakoribb válasz (27%) ugyancsak

Nem tudnék otthon ülni, meg házat venni, meg még egy

a munkahely. (Albert-Dávid 2007:242) A munka

házat. Nem tudnék karitatív tevékenységeket csinálni,

elsősorban ott jelenhet meg, mint a magánéletbe

Ez

a

két

megközelítés

van,

közel

„minden

egyharmaduknak

pedig

második

ember

előfordulnak

munkatárs

62

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K való

bezártság,

elszeparálódás

ellentéte,

ahol

kapcsolatban felmerült egészségügyi problémák

nincsenek más „fontos” tevékenységek.122 Ilyen

szorították háttérbe a munkáját.

esetben a fizetett munkavégzés szinte magától

Amikor arra kértem a nőket, akikkel beszélgettem,

értetődően azonosítódik a „világba való kilépéssel”:

hogy állítsanak fel fontossági sorrendet az általuk

„Dolgozni mindenféleképpen dolgoznék, mert az egészséges,

végzett

emberek közt lenni. Már csak a társaság kedvéért is.” (34

gyerekekkel, családdal kapcsolatosak kerültek az első

éves bölcsődei technikai dolgozó)

helyre azoknál is, akik a munkájukhoz mint

tevékenységek

között,

általában

a

személyesen fontos tevékenységhez viszonyultak. Szinte az összes interjút átszőtte az a tapasztalat,

Egy gyermeket váró, jelenleg még szinte kizárólag a

hogy a nők esetében a munkához való viszony

munkájának élő interjúalany arra számít, hogy

nagyon életszakaszfüggő. Gyakran előfordul, hogy

gyermeke

egy bizonyos életszakaszban fontos, esetleg a

tevékenységek fontossági sorrendje megváltozik, és

legfontosabb,

ebben minden bizonnyal a társadalmi elvárások is

aztán

már

nem,

és

van

egy

megszületésével

az

általa

végzett

meghatározó fordulópont, a gyerekvállalás, ami a

szerepet játszanak:

fizetett munka végzését alapvetően – és az

„Nehéz megmondani … a munkahely, munkahelyi

interjúalanyok számára eléggé ‘magától értetődően’

feladataim azért mindig meghatározóak voltak, utána jön a

–

család, barátok De ez az, ami hamarosan, úgy tűnik,

új

kontextusba

helyezi.

Ez

természetesen

összefügg azzal, hogy a gyerekekkel, családdal

megfordul, ha jön a baba.” (33 éves szoftverfejlesztő)

kapcsolatos

–

Érdekes, hogy a család fontossága olyan erős

mindenütt, de Magyarországon különösen – a nőkre

elvárás, hogy még azokat is habozásra készteti,

hárul,

akiknek még nincsen gyerekük.

feladatok

illetve

azzal

meghatározó a

része

konzervatív

női

szerepfelfogással, amely el is várja (elsősorban a

„A családnak kéne a legfontosabbnak lenni, de szerintem

kisgyermekes) nőktől, hogy minden energiájukat a

nálam a munka az, ami az első helyen áll. Nem tudom,

családnak szenteljék, és saját ambícióikat háttérbe

talán nem jó, hogy az embernek ennyire a munka. Utána a

szorítsák.123 Néha már a családtervezés időszakában

barátok és az unokaöcsém.” (32 éves könyvelő)

máshová kerülnek a hangsúlyok még egy korábban

Kifejezetten kivétel az, aki a munkáját nyugodt

erősen munkaorientált hozzáállás esetében is. „Régen

szívvel az első helyre tudja tenni. Ebben az esetben

alig vártam, hogy bemehessek [a munkahelyemre], most azért

egy olyan interjúalanyról van szó, aki érezhetően

már annyira nem”– mondta egy gyermeket tervező 34

berendezkedett a gyerek nélküli életmódra:

éves interjúalanyom, akinél a gyermekvállalással

„Az itteni munkám az első, utána jönnek az emberi

Az időmérleg vizsgálatok tanúsága szerint a magyar lakosságban elég sok ilyen ember lehet: a társadalmilag kötött tevékenységek (vagyis elsősorban a munka) és a fiziológiai szükségletek után fennmaradó szabad időt a többség elsősorban televíziónézéssel és más passzív, fogyasztás jellegű szabadidős elfoglaltságokkal tölti. A férfiak napi 168, a nők napi 158 percet tévéznek / videóznak, míg „egyéb kedvtelésekkel” (ide tartoznak a különböző hobbik is) 9 illetve 10 percet, mozgással, sporttal pedig 24 illetve 14 percet töltenek. (Falussy 2004: 112 sk.) Ebből arra következtethetünk, hogy legalábbis sokaknál hiányoznak ezek a „más fontos tevékenységek”. 123 Nyilván más okok mellett ezzel is összefügg, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony a kisgyermekes (0-6) nők foglalkoztatottsága. (Blaskó 2009) 122

kapcsolatok, ami a család is meg a barátok is, és utána jönnek ezek a hobbik és egyebek” (38 éves közgazdász) A munkához való viszony életszakaszfüggőségének egy sajátos esete, amikor egy nő magánéletileg nehezebb időszakok átvészeléséhez merít erőt a

63

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K munkájából. „Volt idő, amikor csak a munkámban

munkájukkal szemben, másrészt előfordul olyan eset

találtam örömet.” –

is, amikor a nő éppen egy későbbi életszakaszban,

nehezebb

mondta életének korábbi,

időszakaira

utalva

egyik

39

éves

egy

családfenntartó

férjjel

az

oldalán,

már

interjúalanyom.

„megengedheti magának”, hogy a munkához való

Amikor megszületett / megszülettek a gyerek(ek),

viszonyát ne elsősorban a jövedelem határozza meg.

teljesen megváltoznak már a munkavállalásnál

Az alábbi érvelés adalékot szolgáltat ahhoz is,

mérlegelt

hogyan kapcsolódhat össze zökkenőmentesen a

szempontok

is.

Munka

és

családi

kötelezettségek összeegyeztetése (ami gyakorlatilag

magyar

kizárólag a nőkre hárul) minden más szempontot

munkához való, a férfiakéhoz képest erősebben

felülír. Ez elsősorban az időbeosztásra és a gyermek

tartalmi

betegsége

„emancipatorikusnak”

esetén

járó

táppénz

biztonságára

nők

konzervatív

jellegű

–

és tűnő

szerepfelfogása ilyen –

a

értelemben viszonyulással.

vonatkozik. Ez a nők számára egy nagyon „kemény

Interjúalanyaimtól azt kérdeztem, vállalnának-e

korlát”, ami miatt néha más területeken kell

számukra

kompromisszumot kötni.

munkát, ha ott kevesebb lenne a fizetésük:

„Közben bejöttek más szempontok is, van két gyermekem …

„Most igen, most megtehetem. Régebben, amikor egyedül

A szakmában szerettem volna dolgozni, de szigorúan 8

neveltem a lányomat és fenn kellett tartanom a gyereket, egy

órában, és olyan helyen, ahol garantáltak a munkavállaló

házat, magamat és egy autót, akkor nem lehetett volna. Ha

jogai. Ha beteg a gyerek, akkor el tudjak menni táppénzre,

van melletted egy férj, aki biztosítja azt, hogy meg tudtok

szóval családdal összeegyeztethető legyen.”

élni, akkor te megteheted azt, hogy egy ilyet is válasszál.”

„Nem fordul elő [hogy tovább bent maradjak], nem tud

(39 éves üzletkötő)

tartalmában

érdekesebb,

fontosabb

előfordulni, mert nekem mindennap menni kell a Liliért.” (34 éves környezetvédelmi felügyelő)

Összességében az interjúk megerősítették azt a feltételezést, hogy a nők esetében is elkülöníthető

[Miért döntött a mostani munkahelye mellett?] Ez nagyon

egy inkább instrumentális illetve egy inkább tartalmi

egyszerű. A gyerek szempontjából reggel tudjam vinni az

jellegűnek tekinthető viszonyulás a munkájukhoz.

óvodába, este érte tudjak menni normál időben, és a

Nem támasztják alá viszont az a

hétvégéink szabadok legyenek. Semmi más nem számított.

magyar női szerepfelfogásra vonatkozó kutatási

(34 éves bölcsődei technikai dolgozó)

eredmények alapján logikusnak tűnő – várakozást,

– konzervatív

hogy a munka szubjektivizálódásának folyamata a Ez azonban nem egyszerűsíthető le arra, hogy a még

női

munkaértelmezésekben

gyermektelen nők munkaorientáltak, majd ezt

kimutatható, és különösen nem azt a nézetet, hogy a

háttérbe szorítja a gyermekvállalás. Egyrészt a

nőknél meghatározó lenne

munkát személyesen fontos tevékenységnek tekintő

instrumentális viszonyulás.

interjúalanyok azért a családi kötelezettségekkel való

Az

összeegyeztethetőség megszabta korlátok mellett is

mindenképpen nagyon erősen jelen vannak a

megpróbálják tartalmi igényeiket is érvényesíteni a

gyermekneveléssel kapcsolatos kényszerek, a családi

instrumentális

kevésbé

lenne

a munkához való

viszonyulás

hátterében

64

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K és munkahelyi kötelezettségek összehangolásának

gondolom, ha egy nő egyedül van otthon, akkor nem kap

nehézségei, azonban ezek a problémák nem

annyi elismerést, amennyit szeretne, akármit is csinál. Nem

feltétlenül

való

érzi olyan teljes egésznek.” Az, hogy a társadalmi elismerés

kialakításának.

és a fizetett munka a nők számára ilyen erősen

Érzékelhető volt az is, hogy a megkérdezett nők

összekapcsolódik, egy további érv amellett, hogy a

teljes magától értetődőséggel fogadták és építették

munkának általánosságban nincsenek konkurensei

bele a munkavállalással kapcsolatos stratégiáikba azt

ezen a területen. Ha pedig igaz, hogy az elismerés

az elvárást, hogy a családi és az otthonon kívüli

szinte kizárólagosan a fizetett munkához kötődik,

tevékenységek és feladatok összehangolása kizárólag

akkor, mivel az identitás nem gondolható el

a nők feladata.

elismerés

akadályai

szubjektivizált,

tartalmi

a

munkához

viszony

nélkül

(Voswinkel

2009:105),

nem

meglepő, hogy „a népesség túlnyomó többsége … A fizetett munkához való tartalminak nevezhető

továbbra is a munkafolyamatban betöltött szerepe

viszonyulás motívumai nagyon változatosak, ezek

alapján

között alapvetően két fő mintázat különíthető el. Az

(Honneth 2009:126). Ebben az összefüggésben

egyik a ‘hasznosságra’ való törekvés, abban az

pedig legalábbis veszít magától értetődőségéből az a

értelemben, hogy a nők szeretnének munkájukkal

feltevés, hogy a kereső munka a nők esetében

fontos, jó célokat szolgálni, a köz javára cselekedni.

kevésbé lenne fontos identitáselem.

határozza

meg

társadalmi

identitását

A másik a személyes fejlődés és kibontakozás dimenziója egy meglehetősen tág értelemben.

A fizetett munka, amely a polgári társadalomban

Ezeknek a nőknek fontos, hogy fizetett munkájukon

eleinte elsősorban „balszerencse és szégyen”, egy

keresztül

világban,

kevésbé szerencsés női sors kifejezője volt, majd a

büszkék arra, hogy értenek valamihez és hogy jól

nők egy része számára a világra kinyíló kapu, a saját

végzik a munkájukat, fontos számukra az ezért

jogú társadalmi részvétel lehetősége lett, úgy tűnik,

kapott elismerés, a sikerélmény, és a tanulás, fejlődés

máig sokat megőrzött ebből az emancipatórikus

lehetősége.

jelentéséből

‘megmutassák

Ezek

a

magukat’

a

motivációk

az

egyes

annak

ellenére,

családi

munkamegosztás

különböző súlypontokkal jelentek meg, de érdekes

„kettős terhelés” nem könnyíti meg a nők számára

tapasztalat volt, hogy még a legegyértelműbben

ezt az utat.

instrumentális attitűdöt megfogalmazó nőknél is

amelyek azt feltételezték, hogy a fizetett munka

előkerültek a beszélgetés során olyan momentumok,

marginalizálódik, jelentősége, személyes fontossága

amelyek arra utaltak, hogy legalábbis bizonyos

csökken,

elemeiben a munkájuk az érte kapott jövedelmen

tevékenységterületekre

túlmutatóan is fontos számukra. Sok nő fizetett

önkéntesség) tevődik át, és ebből adódóan a fizetett

munkával kapcsolatos attitűdjét fogalmazta meg

munkához való viszonyban az instrumentális elemek

egyszerűen,

bölcsődei

kerülnek előtérbe (Offe, Gorz), egyértelműen nem

takarítónőként dolgozó interjúalanyom: „Én úgy

vették figyelembe a sajátos női szempontokat ezen a

de

nagyon

kifejezően

miatt

a

interjúalanyoknál változatos kombinációkban és

az

egyoldalúságai

hogy

fennálló

Azok az elméleti megközelítések,

egyéni

élet

súlypontja

(szabadidő,

más

hobbik,

65

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K

22001111//22

területen. A nők a férfiakéval egyenlő mértékű és értékű társadalmi részvételre vágytak a korai nőmozgalmak idejétől kezdve, és ennek az egyenlő értékűségnek a mércéje csak a társadalom azonos mértékű anyagi és szimbolikus elismerése lehet. Az elmúlt másfél évszázadban a ‘fejlett’ országokban élő nőknek fokozatosan egyre növekvő hányada dönt úgy, hogy ezt a társadalmi elismerést, az önálló, sajátjogú részvételt és beleszólást a társadalom életébe a leghatékonyabban a fizetett munkában való részvétel biztosítja számukra.

Ilyen irányú

döntéseik nem csak tükrözik, hanem folyamatosan meg is erősítik a munka központi szerepét ezekben a társadalmakban. A női nézőpont bevonása a vizsgálódásokba azt támasztja alá, hogy a fizetett munka nem marginalizálódik, nem válik egy tevékenységgé a többi mellett, hanem ellenkezőleg, az élet személyesen fontos, központi jelentőségű területe marad, illetve azzá válik mind a

Baethge, Martin (1994): Arbeit und Identität. In: Beck, Ulrich – Elizabeth Beck-Gernsheim (Hrsg.): Riskante Freiheiten. Individualisierung in modernen Gesellschaften. Suhrkamp Verlag, Frankfurt.a.M. Bebel, August (1976): A nő és a szocializmus, Kossuth Könyvkiadó, Budapest. Beck, Ulrich (2000): Die Seele der Demokratie: die bezahlte Bürgerarbeit. In: Beck, Ulrich (Hrsg.): Die Zukunft von Arbeit und Demokratie. Suhrkamp,Frankfurt a.M. Beck, Ulrich (2003): A kockázat-társadalom: út egy másik modernitásba. Századvég, Budapest. Belinszki Eszter (1997): „A munka nemesít? Elméleti magyarázatok a nők munkaerő-piaci helyzetéről”. Szociológiai Szemle, 1997/1. Blaskó Zsuzsa (2009): Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás. In: Monostori JuditŐri Péter-S. Molnár Edit-Spéder Zsolt (szerk.): Demográfiai portré 2009. Jelentés a magyar népesség helyzetéről. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest

férfiak, mind a nők számára.

Irodalom: Acsády Judit (2006): A varázstalanító emancipáció mítosza In: Bíró Judit - Hammer Ferenc - Örkény Antal (szerk.): Tanulmányok Csepeli György 60.születésnapjára http://www.csepeli.com/kotet/csepeli60_acsady_ju dit.pdf Albert Fruzsina – Dávid Beáta (2007): Embert barátjáról. A barátság szociológiája. Századvég, Budapest. Altorjai Szilvia – Róbert Péter (2006): Munkaorientáció, emberi tőkemegtérülés. In: Kolosi Tamás, Tóth István György, Vukovich György (szerk.): Társadalmi riport 2006, Budapest, TÁRKI. Applebaum, Herbert (2008): „A munka fogalma a nyugati gondolkodásban”. Café Bábel, 2008/56–57. Arendt, Hannah (1994): Vita Activa oder Vom tätigen Leben. Piper, München.

Bourdieu, Pierre (1994): Férfiuralom. In: Hadas Miklós (szerk.): Férfiuralom. Írások nőkről, férfiakról, feminizmusról. Replika Kör, Budapest Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás. In: Nagy Ildikó- Pongrácz Tiborné –Tóth István György (szerk.): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről, 2005. TÁRKI-ICsSzEM, Budapest Castel, Robert (1998): A szociális kérdés alakváltozásai. A bérmunka krónikája. Budapest, Max Weber Alapítvány–Wesley Zsuzsanna Alapítvány–Kávé Kiadó Conze, Werner (1972) : Arbeit. In: Conze, Werner – Otto Brunner – Reinhart Koselleck (Hrsg.): Geschichtliche Grundbegriffe. Historisches Lexikon zur politisch-sozialen Sprache in Deutschland. Klett-Cotta, Stuttgart. Dencső Blanka – Salát Janka (2008): A munka nem dicsőség dolga, de nem is átok TÁRKI Sajtóközlemény 2008.02.07. http://www.tarki.hu/hu/news/2008/kitekint/2008 0207.html

66

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K

Elgarte, Julieta (2010): „Az alapjövedelem és a nemi szerepek szerinti munkamegosztás összefüggései” Esély, 2010/5. EUROSTAT (2010): Employment and Unemoployment Database http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/porta l/employment_unemployment_lfs/data/database Faludy, Susan (1991): Backlash – The Undeclared War against Women. Anchor Books / Doubleday, New York. Falussy Béla (2004): Az időfelhasználás metszetei. Új Mandátum, Budapest. Fodor Éva (2003): A női emancipáció Magyarországon és Ausztriában 1972–1992, Szociológiai Szemle 2003/1. GfK Hungária – Ipsos Nemzeti MédiaAnalízis 2005.IV – 2006.I. negyedév http://www.gfk.hu/sajtokoz/news44.htm. Gorz, André (1999): „Minimumjövedelem és állampolgáriság”. Szociológiai Figyelő 1999/November. Gorz, André (2000): Arbeit zwischen Misere und Utopie. Suhrkamp, Frankfurt a.M. Gregor Anikó (2008): Olvadóban vannak-e a nemi sztereotípiák? TÁRKI Sajtóközlemény 2008.11.11. http://www.tarki.hu/hu/news/2008/kitekint/2008 1111.html H. Sas Judit (1984): Nőies nők, férfias férfiak. Akadémiai Kiadó, Budapest Hausen, Karin (2000): Arbeit und Geschlecht. In: Kocka, Jürgen – Claus Offe (Hrsg.): Geschichte und Zukunft der Arbeit, Campus Verlag, Frankfurt a.M./New York. Honneth, Axel (2009): Munka és elismerés. Kísérlet egy újrafogalmazásra. In: Weiss János (szerk): A munka fogalma a frankfurti iskolában. Replika 2009/68 Jahoda, Marie – Paul F. Lazarsfeld – Hans Zeisel (1999): Marienthal: szociográfiai kísérlet a tartós munkanélküliség hatásairól. Budapest, Új Mandátum.

22001111//22

Juhász Borbála (2008): „A női munka” Café Bábel, 2008/56–57. Kádár Judit (2002): „Otthonod az uradé”. Médiakutató 2002/Tél. http://www.mediakutato.hu/cikk/2002_04_tel/07_ otthonod_az_urade/02.html Kleemann, Frank – Ingo Matuschek – G. GünterVoß (2002): Subjektivierung von Arbeit. Ein Überblick zum Stand der Diskussion. Rohtext zu einem Beitrag In: Manfred Moldaschl – G.Günter Voß (Hrsg.): Subjektivierung von Arbeit, R. Hampp, München/Mering. http://www.arbeitenundleben.de/downloads/Subj_ Klemann%20u.a.%20SubjArb.pdf Kocka, Jürgen (2001): Az európai történelem egyik problémája: a munka”. Korall, 2001/Ősz-Tél. Kolbenschlag, Madonna (1999): Búcsúcsók Csipkerózsikának. Csokonai Kiadó, Debrecen. Kolosi Tamás-Tóth István György-Vukovich György (szerk.): Társadalmi Riport 1998, Budapest, TÁRKI Krausz Tamás (2008): Lenin. Társadalomelméleti rekonstrukció. Napvilág, Budapest. Kurz-Scherf, Ingrid – Julia Lepperhoff –Alexandra Scheele (2006): „Arbeit und Geschlecht im Wandel: Kontinuitäten, Brüche und Perspektiven für Wissenschaft und Politik”. gender...politik...online, Dezember 2006. http://web.fuberlin.de/gpo/pdf/kurzscherf_lepperhoff_scheele/ kurz_scherf_lepperhoff_scheele.pdf Lévai Katalin (2000): A nő szerint a világ. Osiris, Budapest. Matthes, Joachim (Hrsg.) (1983): Krise der Arbeitsgesellschaft? Verhandlungen des 21. Deutschen Soziologentages in Bamberg, 1982 Campus Verlag, Frankfurt a.M.. Medgyesi Márton – Róbert Péter (1998): Munkaattitűdök: időbeli és nemzetközi összehasonlítás. In: Medgyesi Márton – Róbert Péter (2008) Munkaattitűdök időbeli változása és nemzetközi összehasonlítása. Az OTKA T 46648 sz. kutatásának

67

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K zárójelentése. http://real.mtak.hu/1520/1/46648_ZJ1.pdf. Mückenberger, Ulrich – Claus Offe – Ilona Ostner (2010): „Az állam által garantált alapjövedelem: napjaink szociálpolitikai szükségszerűsége”. Esély, 2010/5. Neményi Mária (1999): Csoportkép nőkkel, Új Mandátum, Budapest. O. Nagy Gábor (1999): Magyar szólások és közmondások, Talentum Kiadó, Budapest Offe, Claus (1984): Arbeit als soziologische Schlüsselkategorie? In: uő.: Arbeitsgesellschaft. Strukturprobleme und Zukunftsperspektiven. Campus Verlag, Frankfurt a.M./New York. Passerini, Luisa (2003): A nők és a feministák története. Balassi Kiadó, Budapest. Pongrácz Tiborné (2001): Család és a munka szerepe a nők életében. In: Nagy Ildikó – Pongrácz Tiborné – Pongrácz Tiborné (2005): Nemi szerepek társadalmi megítélése. In: Nagy Ildikó – Pongrácz Tiborné – Tóth István György (szerk.): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről, 2005. TÁRKI – SzCsM, Budapest. Tóth István György (szerk.): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről, 2001. TÁRKI – SzCsM, Budapest. Pongrácz Tiborné – Murinkó Lívia (2009): Háztartási munkamegosztás. Azonosságok és különbségek Európában. In: Nagy Ildikó –Pongrácz Tiborné (szerk): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről, 2009. TÁRKI – Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest. Rákosi Mátyás (1953): Beszéd a budapesti pártaktíván. 1953. július 11. http://mek.niif.hu/01900/01937/html/szerviz/do kument/rakosis0.htm.

22001111//22

Somlai Péter (2008): Háztartások és közösségek. A családpolitika irányai a Szovjetunióban 1917 után. In: uő.: Társas és társadalmi. Napvilág, Budapest. Sullerot, Evelyne (1971): A női munka története és szociológiája, Budapest, Gondolat Könyvkiadó TÁRKI ISSP Work Modul 2005. Munka III. nemzetközi adatok, TDATA-G66, Budapest, TÁRKI Adatbank. Tóth Olga (1995): Attitűdváltozások a női munkavállalás megítélésében. Szociológiai Szemle, 1995/1. Török Emőke (2009): A banausziától a bérmunkáig – változások a munka értelmezésében. Szociológiai Szemle, 2009/4. Van Parijs, Philippe (2010): „Alapjövedelem: egy egyszerű és erőteljes gondolat a huszonegyedik század számára”. Esély, 2010/5. Veblen, Thorstein (1975): A dologtalan osztály elmélete In: uő.: A dologtalan osztály elmélete: Válogatás Veblen műveiből Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Voß, G. Günter (1994): Das Ende der Teilung von „Arbeit und Leben“? In: Beckenbach, Niels – Werner van Treeck (szerk.): Umbrüche gesellschaftlicher Arbeit. Verlag Otto Schwartz & Co., Göttingen. Voswinkel, Stephan (2009): Csodálat, méltánylás nélkül? A duplán szubjektivizált munka elismerésének paradoxonjai. In: Weiss János (szerk): A munka fogalma a frankfurti iskolában, Replika 2009/68 Voswinkel, Stephan – Hermann Kocyba (2007): „A munka határainak leomlása. Az elszemélytelenedéstől a folyamatos önmenedzselésig”. Replika, 2007/59. Woolf, Virginia. (2006): Három adomány. Európa Könyvkiadó, Budapest.

Schadt Mária (2003): „Feltörekvő dolgozó nő”. Nők az ötvenes években, Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, Pécs. Somlai Péter (1986): Konfliktus és megértés. Budapest, Gondolat.

68

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K társadalom

Malkovics Tibor

magatartásának

befolyásolására

törekedtek. Ám 2007 márciusában sokuknak meg

AZ „ŐS PATKÁNY” ÉS A CICÁZÓ

kellett

„IZMUSOK”

győződniük

kölcsönvéve:

arról,

egy

hogy

retorikájukat

szélsőjobboldalról

indított

„forradalomnak még nincs itt az ideje”, annak

A Magyar Gárda és az újraszerveződő

előkészítését az „alapozással” kell megkezdeni.

jobboldali radikalizmus, valamint a

A magukat „magyarnak”, „nemzetinek” vagy

szélsőjobboldal Magyarországon

„nemzeti szocialistának” – és a sokszínűség miatt még hosszan folytathatnánk a felsorolást – nevező Magyarországi

nemzeti

radikálisok

és

a

csoportok tehát ismét befelé, saját szervezeti életük felé fordultak, amelyben nagy szerepe volt annak a

jobboldali szélsőségesek

ténynek is, hogy közvélemény-kutatások szerint követően

társadalmunk jelentős része elutasítja a szélsőséges

Magyarországon stratégiát váltott a hazai jobboldali

megnyilatkozásokat, valamint az erőszakos utcai

radikalizmus, és a vele parolázó szélsőjobb.

atrocitások

Véleményünk szerint számukra a követendő politika

megmutató, de szervezeti életére koncentráló

tekintetében négy fő tényező szolgáltathatta a

jobboldali radikalizmus és szélsőjobb frigyéből jött

lehetséges mintát: 1) A vállalható hagyományok

létre a Magyar Gárda.

2006

őszét

és

2007

márciusát

minden

hivatkozott előkép) és a mára már nyilvánosan

radikalizmus

vállalhatatlan történelmi előképekre való utalás (pl. a

kézfogásaként is értelmezhető szervezet létrejöttével

két világháború közti fajvédő vagy keresztény-

foglalkozik. Arra próbál rávilágítani, hogy hol

nemzeti jobboldal, illetve szélsőjobb paramilitáris

vannak azok a kapcsolódási pontok, amelyek

alakulatai). 2) A jobbközép Fidesz MPSZ korábban

mentén a jobboldali radikalizmus és a szélsőjobb

alkalmazott

összefonódása kimutatható.

(pl.

a

Polgári

Körök

szervezése, alkalmasint a nyílt gyűlöletbeszéd). 3) Az

magyarországi

magát

Alábbi

és

a

A

kiválasztása (pl. 1848–49-es Nemzeti Őrsereg, mint

taktikája

írás

formáját.124

szélsőjobboldal

jobboldali szimbolikus

E kapcsolódási pontoknak hipotézisünk szerint

példája

két modellje érzékelhető, az egyik közvetlenül a

(„párhuzamos társadalom” építése), valamint 4) az

rendszerváltás folyamatában körvonalazódott, ezt

iszlám fundamentalisták gyakorlata (hogy karitatív,

Szabó Máté (1997) egyik írásában a mozgalom a

szociális tevékenységgel az emberek bizalmát meg

szervezeten belül pozíciónak nevezi, a másik egy újabb

kell nyerni, s azt kiegészíteni a fegyveres „védelem”

politikusi

hangoztatásával).

fogalmazódott meg, s 2002-2006 között váltotta fel

Az addig jobbára a belső szervezeti életre, a tagok és

az előzőt, mégpedig a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági

egykori

észak-írországi

szimpatizánsok összpontosító szélsőjobboldali

ellenállás

elkötelezettségének radikális csoportok,

feltűntét

követően

erősítésére

jobboldali 2006

nemzedék

őszétől

és a

124 Vö. a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet felmérése eredményeivel, a Ki mint fél, úgy ítél - A radikális jobboldal megítélése című publikációval. (2007. augusztus 30.) http://www.median.hu/object.9eeed0a8-efc2-4286-81ea4fe22cc801af.ivy.

69

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K Mozgalom (HVIM) politikai aktivizálódásával, illetve

A

két

világháború

közti

Magyarországgal

a Jobbik Magyarországért Mozgalom párttá alakulásával.

összehasonlítva a szélsőjobb és a jobboldali

E

radikalizmus

modell

a

saját,

önálló

arculatú

szervezetek

kapcsolatrendszere,

pozíciójának kiépítése, amely esetében a nemzedéki

szimbólumrendszere persze nem analóg. Hiszen

szubkultúrától

nem csak névválasztásukkor ügyelnek kínosan a

kezdve,

a

„felnőtt”

jobboldali

radikalizmuson át a még sejtjeiben meglévő

jobboldali

emigrációig

takargatására, a szélsőjobbos kötődésekre, hanem

a

mozgósító

ingerek

lehetősége

radikálisok

történelmi

diktatórikus

működéstől

sokkal

magukban, esetleg egy ideális állam (Hunnia)

rugalmasabb, élénkebb és agresszívabb viselkedés

vágyálmát dédelgetik. A szélsőjobboldaliak sem oly

regisztrálható a politikai arénában, és ami a

erősek mint egykor voltak, és főként, nem gondolják

legaggasztóbb, az utcán.

talán ők sem komolyan, hogy napjainkban még lehet

retorikától

különböző,

Annak ellenére, hogy az „új jobboldali radikális

sem

igen

ballaszt

számtalan. Utóbbi esetben egy, a korábbi szervezeti és

vágyakat

a

dédelgetnek

totalitárius fasisztának lenni. Talán az egyik

kapcsolatos

legnyilvánvalóbb összekötő kapocs a radikális jobb

kommunikációs csatornáit, – például a MIÉP

és a szélsőjobboldal kapcsolatrendszerében a –

ifjúsági tagozatával való kapcsolat egyértelműen

tradicionálisan jelenlevő – emblematikus alakokhoz

kimutatható – szükségleteit már nem elégítik ki a

való vonzalom, illetve bizonyos politikai terminusok

hangzatos

radikalizmus.

közös használata. A karizmatikus – vagy annak vélt

Számukra többet ér a demonstráció; Csurka István

– személyiségekhez való ragaszkodás Gömbös Gyula

tirádái helyett a tett. Ezt bizonyította az ún. „hídi

honvédelmi miniszter (utóbb miniszterelnök) vagy

csata” vagy a tévészékház ostroma is. 2006-ra tehát

Imrédi Béla miniszterelnök esetén éppúgy megjelent,

bekövetkezett az, amit újbóli megszerveződését

mint kezdetben Király B. Izabella és Csurka István

követően a hazai szélsőjobboldal egykor szintén

kapcsán,

stratégiai célként meghatározott – és amiért a

„vezérecskék” tekintetében, Szálasi Ferenc, és utódjai,

legálisan működő pártok szervezeti kereteit is

Szabó Albert és Bácsfi Diána esetében.

generáció”

megőrizte

szózatok,

a

a

régivel

verbális

vagy a

másik

oldalon

az

önjelölt

felhasználta –, a rendszerváltás folyamatában alakult

Az „új nemzedék vezérei”, a Hatvannégy Vármegye

nemzeti radikális pártok helyébe és örökébe lépni.

Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vezetője, Toroczkai László

Azonban a számára helyet biztosító, a demokrácia

és a másik ismert figura Budaházy György, vagy a

körülményei között tevékenykedő „elődöktől” egy

Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke, Vona Gábor

fontos kommunikációs elemet átvett az új politikai

szempontjából sem áll, hogy a szélsőjobboldali

alternatíva, amelyet Pavla Dočekalová a Radical Right-

kötődések

Wing Parties in Central Europe: Mutual Contacts and

kommunikációjukban, illetőleg a tagadhatatlanul

Cooperation című tanulmányában a következőképpen

képzett politikusok személye komoly nemzeti

fejez ki: „[…] e pártok nem érdekeltek abban, hogy

parlamenti, vagy akár Európai Parlamenti (EP)

használják

sikereket hozhatnának számukra. Tény azonban,

a

„radikális

(Dočekalová, 2006:9)

jobboldali”

elnevezést.”

hogy

az

nem

1980–90-es

nyilvános

évek

óta

volta

az

európai

70

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K demokráciákban – változó helyszíneken – regionális

vált, hogy a bőrfejű ifjúsági szubkultúrához tartozó

(tartományi) és nemzeti szinten új jobboldali

fiatalok a párt rendezvényeinek biztosítását is

előretörés tapasztalható (vö. Betz, 1998; Mudde,

ellátták. A nemzeti-konzervatív MDF-ben – és

1999; Dočekalová, 2006 írásaival), ám például az

később a MIÉP-ben – a „népi író”, Csurka István

EP-n belül Dočekalová megállapítása szerint: „[…] a

volt az a karizmatikus figura, aki írásai és

radikális jobboldal nem tud létrehozni közös politikai

nagygyűléseken elmondott szónoklatai révén, majd a

csoportot […].” (Dočekalová, 2006.17) Ugyanis ott

nemzetközi radikális jobboldallal fenntartott élénk

csak egyetlen ilyen jellegű politikai szervezet jutott

kapcsolata

az utóbbi években képviselethez, a katolikus,

elismerését.125 Persze, mint Bayer József is utal rá

radikálisan

nemzeti

Rechtspopulismus und Rechtsextremismus in Ostmitteleuropa

ultrakonzervatív elkötelezettségű (far-right) Lengyel

című írásában, az MDF-ből eltávolított radikálisok

Családok Szövetsége (League of Polish Families, Liga

pártja, „[a] MIÉP […] nacionalista párt” […] „nem lehet

Polskich Rodzin, rövidítve: LPR).

mint neofasiszta pártot minősíteni, bár használ számos

nacionalista,

illetőleg

okán

kivívta

a

szélsőjobboldaliak

A történelmi példákkal nagyfokú hasonlóságot

fordulatot, amelyet a náci szókincsből vett át, mint amilyenek

mutat a radikálisok és a szélsőjobb szempontjából,

az „élettér” és a „judeobolsevikok” kifejezések is.” (Bayer,

hogy

2002: 274–275.)

a

demokratikus

átmenetet

követően

hazánkban a reorganizálódó erők – 1989 és 1992

E politikai pártok tehát befogadták a politikai

között – a kormánypártok háza táján kerestek (és

szélsőségeket, és – a mozgalom a szervezeten belül modell

találtak is) fogáspontot, annak ellenére, hogy a

értelmében – vagy kooptálták bizonyos funkciók

jobbközép pártokat a szélsőjobboldaliak többsége

ellátására a „magyar ifjakat”, vagy az illegálisan

akkor, és azóta is „szalonkonzervatívnak” tartotta,

működő politikai csoportosulások együttesen léptek

illetve tartja.

be oda. Ez okozta, hogy hamarosan e legálisan

A jobbközép pártok többsége számára persze

működő politikai szervezetekben megtalálhatók

nyilvánosan vállalhatatlan volt e kapcsolat, és ma is

lettek a szélsőjobbos csoportok is. És ez hozta azt,

az. Érthető okok miatt igyekeztek elhatárolódni a

hogy a nevezett politikusok lépéseikkel hosszú ideig

„szerfelett kínos rokonságtól”, így a kötelék

– a féllegális tüntetések és más tiltakozások során –,

ismételten csak bizonyos politikusok tekintetében

képesek voltak levezetni ama indulatokat, amelyek a

valósult meg, mint ahogy ez ma is így történik. Az

közelmúltban már nyílt utcai harcokká fajultak, ám

ún.

legmarkánsabb

akkor még esetleg csak kisebb utcai incidensekbe

a

Független

torkollottak. A főként illegális, laza hálózatú

Kisgazdapártban (FKGP) és a Magyar Demokrata

szélsőjobboldali mozgalmakból – legálisan működő

Fórumban (MDF) [később a Magyar Igazság és Élet

szélsőjobboldali párt hiányában – a törvényesen

Pártjában

működő jobboldali radikális politikai szervezetekben

rendszerváltó

„keresztszülők”

(MIÉP)]

pártokban

a

elsősorban

politizáltak.

Előbbi

párt

szempontjából az említett Király B. Izabella szkinhed fiatalokkal fenntartott kapcsolata került hajdan nyilvánosságra, valamint az a tény is ismertté

125 Az Euronat projektről, vagyis az európai nacionalista, patrióta radikális jobboldali pártok szervezetéről, aminek Jean-Marie Le Pen, a Francia Nemzeti Front vezetője volt a fő támogatója, de melynek a MIÉP nem tagja, Csurka csak a vele ápolt jó kapcsolata révén kapott meghívást a szervezet konferenciájára, bővebben láss információt Pavla Dočekalová cikkében. (Dočekalová, 2006:16)

71

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K helyet találó fiatalok pedig joggal gondolhatták, hogy

felállítandó nemzetőrségnek az alapja kíván lenni.

amikor kiöregednek a nemzedéki szubkultúrából (pl.

Ám nem csak egyedül e szervezetnek volt a célja,

a szkinhed mozgalomból), és más nemzedékeknek

hogy a 19. század közepi hivatkozott előkép, az

adják át a helyüket, az őket befogadó pártokban

1848. március 15-e után alapított Nemzetőrség

megvalósíthatják

(Nemzeti

kitűzött

céljukat:

politikai

Őrsereg)

örökébe szintén

ezen

A a

nagy

tényezőkké válhatnak, illetve saját szervezeteket

nyilvánosság

alapíthatnak. Ezt a folyamatot könnyítette meg az a

mutatkozott be a nyíregyházi alapítású, északkelet-

tényező, melyet Cas Mudde (1999) „egyedi ügy

magyarországi Nemzeti Őrsereg nevű szervezet, amely

jelenségnek” (Single-Issue Phenomenon) nevez, vagyis,

ugyancsak hasonló ambíciókat táplál.

hogy a radikális jobboldali pártok és a szélsőjobb

előtt

lépjen.

nyáron

A polgári forradalom szülötte és a demokrácia

csoportjainak „programja”, jellemzően egyetlen ügy

vadhajtásai,

képviselete

hasonlítanak egymásra. Részint azért, mert előbbi

köré

szerveződik.

Mudde

úgy

azonban egy

esetleg

organizációk

amelyek egészen egyszerűen a bevándorlás ügyétől függnek.”

szülöttei,

(Mudde, 1999. 266.)

társadalmi szerepeik tekintetében e képződmények

azért,

történelmi

nevükben

fogalmazza meg ezt: e […] pártok single-issue pártok,

részint

másik

csak

mert

szituáció

ideológiájukban,

S paradox módon ez az, amely dolgukat egyben

alapvetően különböznek egymástól. Részint pedig

meg is nehezíti, mert egy másik szervezeti keretbe

azért, mert mind tagságuk létszámában, mint azok

lépve megint nyilvánvalóvá válik, hogy – ismét e

világnézeti (akár vallási) vonatkozásai szempontjából

szerző szavaival – ezeknek a pártoknak: „[…] (1)

eltérő jelenségek. De legfőképpen azért, mert a

nincs ’valódi’ ideológiájuk; (2) irodalmuk és propagandájuk

korábbi formációt a polgári átalakulás vívmányainak

címzettje csak is csak egy ügy; és (3) csak egyetlen téma

megőrzése

bázisát (és pozícióját) választották. (Mudde, 1999:265.)

demokratikus átmenet hatásaként megszilárdulni

hívta

életre,

míg

utóbbiakat

a

látszó, a gazdasági alap és a politikai felépítmény A legalitás és legitimitás problematikája: a

működéséből

fakadó

illúziók

elvesztése,

a

Nemzeti Őrseregtől a Magyar Gárdáig

hiányosságok, az elégedetlenség és a kiábrándultság. Ez okozta azt is, hogy napjaink „őrseregeinek” tagjai társadalmi

a politikai rendszerváltás tényleges megtörténtét

támogatottsága csekély. Ám utcai masírozással úgy

kérdőjelezik meg, illetve a kialakult viszonyokat – ha

látszik mindig beverekedhetik magukat a „politikai

nem

eseménygyártók” híradásai közé. Szabó Albertnek,

nagymértékben korrigálnák.

A

magyarországi

szélsőjobb

is

lerombolnák

–

de

mindenképpen

Bácsfi Diánának csak pár tucat híve volt, de mégis

Ehhez járul még hozzá az is, hogy míg a

elfoglalták az újságok címlapjait. Aztán persze a

történelmi Nemzetőrség országos szervezettségű volt,

feledés homályába vesztek, hogy üresen maradt

addig például az észak-magyarországi Nemzeti Őrsereg

helyüket újabb csoportok töltsék be.

mindez idáig lokális jelenség maradt. (Annak

2007 júniusában civilszervezetként jegyezték be a Magyar

Gárda

Egyesületet,

amely

egy

majdan

ellenére, hogy mind a Nemzeti Őrseregnek, mind a Magyar Gárdának több helyi egysége működik,

72

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K mégsem beszélhetünk ezeknek tömeges, országos

áprilisi törvények XXII. törvénycikke hozta létre, a

támogatottságáról.126) Ezért is különbözik jelentősen

mostaniak működésének törvényességét, viszont

arculatuk, valamint azért, mert ma a magyar

parlamenti döntés nem szavatolja. A márciusi

társadalom jelentős része, így a releváns politikai elit

forradalom 12 pontja128 közül pedig már kettő – az

is – különösebb és tartósabb kül- vagy belpolitikai

ötödik, a Nemzetőrségre vonatkozó és a tízedik, „[a]

krízishelyzet híján – elutasítja az ilyen nemű

katonaság esküdjék meg az alkotmányra, a magyar

alakulatok

katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el

támogatását,

illetve

az

egyenruhák

látványa nemhogy az azonosulás érzését, hanem

tőlünk”

éppen

ki

megvédését követelte, korunk félkatonai alakulatai

sokakban. Ez érthető is, a mai kor gárdáival

mögött, viszont ilyen társadalmi konszenzus megint

szembeni bizalmatlanság oka egyértelműen a két

nem áll.

ellenkezőleg,

mély

elutasítást

vált

–

a

társadalmi

és nemzeti

érdekek

világháború közti (és alatti) félkatonai szervezetek

Az 1848 áprilisának utolsó harmadában, a

valamikori létéből, és azok ténykedéséből vezethető

Nemzetőrség tehát spontán szerveződött meg

le.

országszerte. Ám a Nemzeti Őrseregnek – más néven Annak

ellenére

tehát,

történelmi

Nemzetőrségnek – a kitűzött feladata nem a

Nemzetőrség és az imént említett Nemzeti Őrsereg

honvédelem volt. A Nemzetőrség annak ellenére,

neveikben megegyezők, létrejöttük okaiban és

hogy a katonasághoz hasonló szervezetként alakult,

működésük indokoltságában mégis különböznek

küldetése elsősorban „a személyes és vagyonbiztonság, a

egymástól. Bármennyire hangoztatta Rajkai Zsolt, a

közcsend és belbéke biztosítása” érdekeire korlátozódott,

Pannon Nemzeti Gárda alapítója – egykori kisgazda

melyek felett való őrködést az országgyűlés az

országgyűlési képviselő – a nyíregyházi Nemzeti

ország polgáraira bízta. Az őrseregbe húszéves

Őrsereg Szabolcs községi szervezetének eskütételén,

koruktól ötven éves korukig – kezdetben cenzus

hogy „gárdák, őrseregek mindig akkor alakultak, amikor

nélkül – lehetett bevonulni, majd csak azokat vették

bajba került az ország, belső és külső ellenségek ellen

be, akik gazdai hatalom alatt nem álltak, és

egyaránt küzdeni kellett”, manapság Magyarországnak

minimális birtokot (fél telket, 200 forint értékű

– a hasonló szervezeteket és a nemzetközi

házat) vagy száz forint jövedelmet birtokoltak.

terrorizmust

(Kisgyermek korúak vagy nyugdíjas „veteránok”

leszámítva

hogy

–

a

semmiféle

reális

fenyegetéssel nem kell szembenéznie.127

besorozása pedig még a politikai szónoklatok

Az oly sokszor hangoztatott előképet a maiakkal

kapcsán sem jelent meg esetében!) Ám ki voltak

összehasonlítva, szembetűnő, hogy az első spontán

zárva a szervezetből mindazok, akik rablás, lopás,

szerveződő magyarországi milíciát az 1848-as ún.

csalás, hitszegés, gyújtogatás vagy gyilkosság miatt voltak büntetve. Ahogy Bona Gábor a Magyarország

Még az sem okozott tömeges belépési kedvet, hogy – egyesek szerint - a Nemzeti Őrsereg megalakulása óta hetente menetel Nyíregyháza utcáin. 127 A beszéd tartalmi kritikájához tartozik, hogy a 20. század folyamán létrejött gárdák sem a külső ellenséggel szemben fejtették ki tevékenységüket (lásd. Horthy Nemzeti Hadseregét és a különítményeket, amelyek akkor vonultak be az ország különféle területeire, mikor onnan az antant, illetve a fővárosból és a Dunántúlról a román csapatok kivonultak), hanem a más világnézetet vallók, a más nemzetiségűek, a más vallásúak és a más társadalmi osztályhoz tartozók voltak a potenciális, „belső ellenség” a számukra. 126

hadtörténete című munkában írja: „[v]árosi polgárok, parasztok és nincstelenek tömegei […] jelentkeztek

Ez a kiáltvány volt annak előzménye, hogy a pozsonyi országgyűlés határozata alapján a Nemzetőrség megalakult.

128

73

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K nemzetőrnek. Számuk április végén már megközelítette a

különítményeket idézi a két világháború közötti

70.000-et. Közel egynegyed részük rendelkezett lőfegyverrel.”

„válságos esztendőkből”, mint a forradalom és

(Bona, 1984: 456)

szabadságharc

fegyveres

alakulatát.

A

A kormány a létszámában jelentős erő, politikai

„nemzetvédelmi feladatot” ellátó egység esetében,

értelemben pedig megbízható bázis, ám döntően

azonban megmosolyogtató, hogy egyenruháján –

felszereletlen egység számára elsősorban a belső,

érthetetlen módon – a román nemzeti színek

karhatalmi

feladatul.

jelennek meg, mikor a „hont” éppen e nemzet ellen

Kezdetben úgy tűnt, többre nincs is szükség, mert

védené „kivont szablyával”. (Ezzel szemben a

az áprilisi törvények értelmében a birodalmi

Magyar Gárda öltözetének fekete nadrágjai és fehér

császári-királyi hadseregnek az országban lévő része

ingjei,

elvileg a magyar kormány fennhatósága alá került.

karszalagjaik Árpádsávjai – az aranyoroszlánnal – a

Azonban az intézkedésnek a gyakorlatban – hosszú

nyilasokat juttatja eszünkbe.130)

funkciók

ellátását

jelölte

ki

valamint

fekete

sapkái

az

SS-eket,

huzavona után – csak részben sikerült érvényt

A gárdák megalakulása tekintetében éles helyzetet

szerezni. Ennek végrehajtásakor, Magyarországon és

teremtenek az olyan nyilatkozatok, mint Vona

a

elhelyezkedő

Gáboré, a Jobbik Magyarországért Mozgalom vezetőjéé

főparancsnokságok valóságos elöljárója a magyar

volt nemrég (aki a Magyar Gárda Egyesület elnöke

kormány hadügyminisztere, Mészáros Lázár lett. A

is egyben), miszerint a jelenlegi – Magyarország

Nemzetőrség a szabadságharc leverését követően

számára biztonságot garantáló – status quo nem

egy időre megszűnt. Az 1867. XI. törvénycikk pedig

maradhat fenn örökké, és a jobboldali radikálisok

felfüggesztette az arról szóló törvényt, amíg a

nem tartják sem barátoknak, sem szövetségeseknek

kapcsolt

részeken

véderőről szóló későbbi törvények az intézményt más formában fel nem elevenítették. A 2007-ben alakult szervezeteknek, így a nevet kisajátító Nemzeti Őrseregnek sincs tehát semmi köze a történelmi előképként emlegetett formához. Ennek legfontosabb okai éppen a Magyar Köztársaság Alkotmányában – mivel a legfelsőbb szintű jogszabály 63. § (2) bekezdése tiltja politikai célt szolgáló fegyveres szervezetek létrehozását az egyesülési jog alapján – és a nemzetközi szerződésekben (például az 1947-es párizsi békeszerződés) keresendők. A kommunikációs szignálok szempontjából a Nyíregyházán megalakult paramilitáris szervezet is inkább a leventéket129 vagy a különböző félkatonai A levente mozgalom célja 1921-től egyértelműen a trianoni békeszerződés kijátszása volt, mivel az megtiltotta „az általános katonai védkötelezettséget” Magyarországon.

129

130 A gárda divattervezője egyébként Takács Zsuzsa iparművész volt. Az egyenruha kinézete rendkívüli médiaérdeklődést kapott. Az iparművész tervezte a viseletet, s ő is szervezte meg a mellények, sapkák, kendők gyártását. Ő varrta a gárda hatalmas, piros-fehér sávos, oroszlános selyemlobogóját is. A ruhatervező egyébként az alapítók több tagját személyesen is ismeri. Bár a karakteresen férfias egyesületbe nő lévén nem lépett be, de számos összejövetelen vett részt, így lassan körvonalazódott a mozgalom egyenruhájának ötlete. Az alapítók kezdetben a klasszikus magyar öltözékből szerettek volna kiindulni, s egy díszviseletben gondolkodtak. Ez azonban, ha igényesen akarják elkészíttetni, meglehetősen drága, kb. százezer forintos költség. Holott az egyenruhával szembeni elvárás az volt, hogy a jelentkezők öltözéke ne legyen drága. Így esett a választás az úgynevezett military stílusra, ami évtizedek óta a férfi és női divat egyik irányzata az egész világon. Az egyesület alapítói azt akarták, hogy egy teljes viselet ára ne haladja meg a 15-20 ezer forintot. A nadrágból, mellényből, kendőből és sapkából álló együttesnek tavasztól őszig viselhetőnek kellett lennie. Az alapszín szinte közfelkiáltásra a fekete lett, amelyen a gárda piros-fehér sávos címere, illetve az ugyanilyen csíkozású kendő helyezkedik el. Imre király oroszlános címerét, mint szimbólumot, a gárdának Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője javasolta és az ő javaslatára készítette el a mellények hátát díszítő, illetve a zászlón lévő oroszlánok rajzát a Demokrata művészeti vezetője, Baranyai Jenő. A nadrágról és bakancsról időlegesen lemondott a tervező, mert ez csökkentette a költségeket, mivel a legtöbb fiatalnak van fekete vagy sötét nadrágja, illetve ehhez illő cipője. A férfiasan szűk mellény különleges viselet, ugyanis gallérja van, továbbá számtalan zsebe, ami egyrészt a katonás stílus jellemzője, másrészt praktikus viselet. A mellényen fém gombok vannak, amelyek a múlt század eleji parasztmellényeket juttathatja eszünkbe. A fehér ing kezdetben nem volt előírás, csak az első avatásra javasolták, ám azt a gárdisták manapság is viselik. A sapkánál érdekes módon megint a divat döntött.

74

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K az „Árpádok szállásterületét bitorló” szomszédos

megkoszorúzták a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei

országokat, amelyek között mellesleg NATO-

Olaszliszkán agyonvert Szögi Lajos, tiszavasvári tanár

tagállamok is vannak.

emlékművét. A szervezet ugyancsak nemzetőrséggé

A szerveződő alakulatoknak tehát csak részben

kíván fejlődni, mint ahogy az is, amelynek

van hagyományőrző feladatuk (s az sem igazán

augusztusban

egyik

alakulata

a

fővárosi

tisztázott, hogy milyen tradíciók felett őrködnek).

zászlóbontóján is részt vett, s amely szervezet neve:

De belső rendfenntartó és vagyonvédelmi feladatuk

Magyar Gárda.

nem igen lehet, mert annak ellátására a rendőrség, az engedéllyel működő vagyonvédelmi cégek, illetve a polgárőrség

van

feljogosítva.

Sokkal

A Honi Gárdától a Magyar Gárdáig

inkább

feltételezhető, hogy az alapítók egy „nemzeti

A gárdaalapítási vágy kezdetét általában Simicskó

katasztrófa

István

helyzetre”

mozgósítható bennük,

gondolva,

félkatonai

illetve

szervezeteket

sem

és

Fidesz

MPSZ

parlamenti

titkosszolgálatokért

felelős

„pártmilíciák”, a radikális jobboldal és szélsőjobb

ben – az általános hadkötelezettség idején – az

berkein

rasszizmus

1848-as Nemzeti Őrsereg mintájára fogalmazta meg

vagyis

egy

(cigányellenesség

és

hogy

képviselője

a

államtitkárának nevéhez szokás kötni, aki még 2001-

egyaránt

kizárt,

látnak

(KDNP),

mint

belül

az

bármikor

jelenlévő

xenophóbia,

az

önkéntes,

tartalékosokat

honvédelmi

idegenektől való beteges félelem) miatt, akár

ismeretekre kiképző Nemzetőrség gondolatát.132 Akkor

„rohamosztagokként” is bevethető egységekként

a

jelenek

fejében.

kezdeményezését, hiába ismételte meg később a

Mindenesetre a nyíregyházi Nemzeti Őrsereg

képviselő – az Egyesült Nemzetek Alapokmányával és a

olaszliszkai

enged

Washingtonban 1949. április 4-én megkötött, az

következtetni. Nem véletlen, hogy a Der Spiegel egyik

Észak-atlanti Szerződés alapját képező egyezménnyel

cikkében a szervezetről úgy vélekedett: a „[...]

harmonizáló – javaslatát, előbb Kiegészítő Védelmi

nemzetiszocialista párt fegyveres szervezetéhez, az SA-hoz

Erő, majd 2007 tavaszán Honi Gárda elnevezésekkel.

meg

azok

megálmodóik

demonstrációja,

erre

hasonló „gárda-formáció” jött létre.”131

A

Az ezredfordulót követő gárdaalapítási láz első milíciája

tehát,

liberális

pártok

kereszténydemokrata

elutasították

politikus

biztonságpolitikai érveket hangoztatott, amelyek szerint: egy egyelőre nem várt nemzetközi konfliktus

nyíregyházi, vagyis északkelet-magyarországi Nemzeti

esetén a magyar reguláris haderő létszáma nem

Őrsereg volt, ezt követte a többi. A szabolcsi alakulat

elegendő az ország megvédéséhez, így szükség van

első

2007

egyéb gyorsan mozgósítható tartalékra is. A Magyar

júniusában került sor, akkor, amikor – az egyesek

Szocialista Párt (MSZP) és az SZDSZ egy Fideszes

szerint cserkészekre, mások szerint leventékre –

„magánhadseregtől”

kísértetiesen

legkorábban

és

megalakult

nyilvános

a

szocialista

szereplésére

hasonlító

egyébként

egyenruhájukban

A Der Spiegelben közzétett cikket a hazai sajtóban a Népszabadság is megemlítette. Vö. Hatszáz új gárdistát avattak. Népszabadság online, 2007.10.21. http://www.nol.hu/cikk/468727/. 131

tartva,

bár

hivatalosan

a

132 Simicskó István a megalakulást követően elhatárolódott a Magyar Gárdától. Sőt, óva intett mindenkit attól, hogy „fegyveres bandériumot szervezzen”. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke szerint: nem lenne szerencsés, ha politikai erők gárdákat toboroznának és a honvédelmi feladatokat jobboldali szélsőségesek vagy egy „új munkásőrség” tagjai akarnák - a maguk elképzelései alapján - ellátni.

75

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K honvédelmi

büdzsé

szűkösségével

indokolta

a

kiképzésre.133 E

fegyelemre és a katonai

döntését, de nem támogatta a javaslatot. Később,

szerveződés másik két „pillére” – a Szabó Albert-féle

2007 nyarán már Pécsett, a radikálisok is bírálták

Világnemzeti Népuralmista Párt (majd Magyar Népjóléti

Simicskót azért, mert úgy gondolták, hogy még „a

Szövetség), valamint az Ekrem Kemál György vezette

szalon-jobboldaliak

a

Kommunizmus Üldözötteinek Szövetsége – a katonai

kommunistákkal közösen” nemzetőrséget. Történt

fegyelemre és kiképzésre sokkal kisebb hangsúlyt

ez a miatt is, mert a megelőző hónapokban több,

helyezett.134

se

szervezzenek

A legálisan működő pártok és mozgalmak előtt

egy-egy paramilitáris szervezet magvát hordozó országban. Első

tehát a félig vagy teljesen illegálisan működő

pillantásra tehát úgy tűnhet, hogy Simicskó ötletét az

szélsőjobboldali szervezetek, főként a Magyar

elsők között a Jobbik Magyarországért Mozgalom

Nemzeti Arcvonal már paramilitáris alakulatok

tette magáévá, jóllehet Vona Gábor elnök és a

megszervezésébe kezdett. Az MNA „katonái”

hangzatos Bethlen Gábor-program még nem ilyen

Vukovárnál és Eszéknél is harcoltak a horvátok

alakulatokról,

kimondottan

oldalán a jugoszláviai polgárháborúban, és ebből

„magánhadseregről” beszélt. Vagy Toroczkai László

érthető meg az a hozzáállás is, ahogy e szervezet

és Budaházy György, akik 2007 áprilisában már

tagjai, például a rivális szélsőjobboldali mozgalom, a

egyértelműen ilyen alakulatban gondolkodtak, és

Vér és Becsület Kulturális Egyesület bőrfejű

ezzel egy időben el is kezdték szervezni a

tagjaihoz

„párhuzamos Magyarországot”.

alkoholistáknak tartottak. Az MNA-nak – amely a

csoport már megalakult az

hanem

viszonyultak,

akiket

hőzöngő

„Nincs új a nap alatt!” – véli a közszájon forgó

„budavári menetek” gerincét is adta – volt a

mondás. Sem a Jobbik, sem Toroczkaiék nem

Hungarista Mozgalmon belül a legjobban szervezett

találtak ki semmi újat, esetleg egy már meglévő

és

tendenciát

elevenítettek

fel.

A

„szabadcsapat

kiképzett, 135

szárnya.

valamint

legnagyobb

militáns

Nem véletlen, hogy önmagukat „nemzeti

alapítási láz” ötlete ugyanis korábban kezdődött. Ők

és nemzetvédelmi jellegű” civil szervezetként

csak elsőként adták egy legálisan működő politikai

határozták

szervezet

hagyományokra épülő szervezetben egyébként a

kereteit

egy

ilyen

jellegű

alakulat

létrehozásához.

meg.

A

nemzetiszocialista

tagsághoz érettségi bizonyítvány is kellett, és ajánló

A történet demokratikus átmenetet követő

szükségeltetett a belépéshez. A felvételt követően

kezdetéhez 1994. április 21-ig kell visszanyúlni –

minden tag fegyveres kiképzést kapott, és a katonai

vagyis Hitler születésnapjáig –, amikor három

gyakorlatokon egyenruhát hordott.

nemzetiszocialista jellegű szervezetből megalakult a magyarországi Hungarista Mozgalmon. Ennek egyik „pilléréről”, a győri Györkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) nevű csoportról köztudott volt, hogy nagy hangsúlyt fektetett tagsága körében

Ennek az illegálisan működő szervezetnek korábban Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoport volt a neve. Központja még ma is Bőnyben van, s mivel az MNA illegális mozgalom, ezért tagjainak számát nehéz megbecsülni. Györkös fia, Györkös Kolos egyébként nemrégen képviselői mandátumot szerzett a település önkormányzati testületében. 134 A Hungarista Mozgalom megalakulását 1994. április 27-én, a három szervezet közös sajtótájékoztatón jelentették be, Budapesten. Másnap több tucat „mozgalmárt” a rendőrség őrizetbe vett, a sajtótájékoztatón elhangzott kijelentéseik miatt Szabó Albertet és Györkös Istvánt, közösség elleni izgatásért perbe is fogták, de a Legfelsőbb Bíróság végül felmentette őket. 135 A MNA egységei a budai Várban - Budapest ostromára emlékezvén három éven át tartottak az évfordulón erődemonstrációt. 133

76

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K A másik két „pillér” esetében a militáns vonás kevésbé

érvényesült,

tagadhatatlanul

de

változó

megvolt. A

mértékben

Szabó Albert-féle

Magyar Népjóléti Szövetség (MNSZ) – amely a két

István „arcvonala”, akik folytatják tovább korábbi tevékenységüket, sőt saját gazdasági társaságot alapítottak,

amely

elsősorban

könyv-

és

videokazetta-kiadással foglalkozik.

nemzetiszocialista

2000 végére tehát a „hivatalos” szélsőjobboldal

mozgalomban találta meg jelképeinek tárházát, de

és paramilitáris alakulatai vagy visszaszorultak

követeléseik egy az egyben megegyeztek a Szálasi-

önnön marginalitásukba vagy szimpatizánsaik a

féle Nyilaskeresztes Pártéval – közepesen szervezett

szélsőségek és a jobboldali radikalizmus között

militáns csoport volt, bár az általuk működtetett

„ingázva” keresték az új szervezeti kereteket. S

őrző-védő cégen keresztül fegyveres egységeik nekik

mivel a baseballütős, verekedős vagy iszákos

is voltak. Legkevésbé talán az Ekrem Kemál György

neonácikat senki sem látta szívesen hosszabb ideig,

vezette Kommunizmus Üldözötteinek Szövetsége

ezért a Magyar Gárda megalakítása éppen kapóra

(később a Magyar Nemzeti Szabadság Párt) helyezte

jött

a hangsúlyt a katonai kiképzésre, amely abból

„megszelídítették” és úgy integrálták volna ezeket az

fakadt, hogy tagsága javarészt ötvenhatos „nagy

elemeket. A gárda megalakítása tekintetében tehát

öregekből”

civilekből

nem is annyira a használt szimbólumok asszociációi

verbuválódott, akik csalódtak a rendszerváltás

annyira riasztók (bár azok is), hanem az a tény, hogy

ígéreteiben. Maga a mozgalom is csak azután fordult

a szélsőjobboldal számára legális működési keretet

nemzetiszocialista

külföldi

biztosítanak e szervezetek, például a Magyar Gárda

szervezetektől anyagi támogatást kapott. Az ő

is, amely ily módon a demokrácia működésének

szerepük

egészét veszélyeztetheti. Saját internetes kutatásom

világháború

közötti

és

1994

megszervezésére

német

olyan

idősebb

irányba, után

a

hogy

budapesti

korlátozódott,

tüntetések illetve

a

megmozdulások során ők alkották „a tömeget”. A szélsőjobb legkorábbi paramilitáris alakulatai

azok

eredményei

számára,

is

azt

akik

legszívesebben

bizonyítják,

hogy

a

szélsőjobboldali honlapok kedvelt linkjei közé tartozik a gárda portálja.

1998 nyarától visszaszorultak, amelynek az is volt az

A már említett Nemzeti Őrseregen és a Magyar

oka, hogy az addig csak csordogáló emigrációs

Gárdán kívül, persze még alakult szervezet, amely

támogatások, hirtelenjében apadozni kezdtek. A

nevében a „nemzetőrség” vagy „gárda” elnevezést

Magyar Népjóléti Szövetség 2000 őszén, Szabó

használja.

Albert Ausztráliába távozásával végeredményben

személyek közül néhányan, így Papp Lajos szívsebész

megszűnt. Az emigráció általi pénzek megvonása

és az első ciklusban még MDF-es képviselő, majd

Ekrem Kemálék szervezetét is súlyosan érintette,

Csurka Istvánnal a pártból kizárt Zétényi Zsolt

úgyhogy végül egyesültek a Szabó Albert-féle

alakították meg a Kárpát-Haza Nemzetőrséget, amely

maradék csoporttal, és megalapították a Magyar

szervezet neve nyilas terminológiai áthallásoktól

Nemzeti Szabadság Pártot. E párt nemzetbiztonsági

terhes. E képződmény, azonban inkább tűnik

felügyelet alatt áll, és jelentős politikai aktivitást ma

hagyományőrző egyesületnek, mintsem paramilitáris

nem mutat. Nem roppant meg viszont Györkös

alakulatnak.

Az

ismertebb

radikális

jobboldali

77

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K A nagy sajtófigyelem, amely a Magyar Gárda

megbízott gárdaparancsnok előolvasásával – tették

megszervezését övezte, egy másik csoport létrejöttét

le az esküt, majd egyenként, név szerint szólítva

is elhomályosította, bár az alakulófélben lévő

okleveleket kaptak Für Lajos „minisztertől”, és egy

szervezet

lehetséges

virágot a gomblyukukba. Így tett esküt az első 56,

fórumon bírálta. Ez volt a Nemzeti Gárda, mely

azaz, mivel egyiküket korábban egy gázpisztollyal

létrejötte felett a parlamenti döntéssel állami

meglőtték, az első 55 gárdista.139

e

képződményt

minden

támogatásától megfosztott, Peturbány Miklós vezette

Az avatáson az egységek három szakaszra osztva

Magyarok Világszövetsége bábáskodott. A Nemzeti

vonultak fel. Egy keleti, egy közép-magyarországi és

Gárda 2007. júliusának elején, egy gyáli fesztiválon

egy nyugati szakasz állt fel, ám ez a szervezeti

jelent meg a nyilvánosság előtt, ahol zárt alakzatban,

beosztás csak erre az alkalomra volt érvényes.

„ősi magyar harcászati bemutatót” tartott. A

Augusztustól

szervezet – ezen kívül – védelmébe vette a magát a

toborzás, amelynek célja volt, hogy megyénként

magyarországi szélsőbaloldaltól fenyegetve érző

legalább egy szakasz rövid időn belül felálljon. A

kerepesi polgármestert, Franka Tibor újságírót.

gárdának egyébként országos központja alakult (s ha

Kronologikusan a legkésőbb, 2007. augusztus 25-

a

ugyanis

szervezettség

ezt

megindult

az

országos

megköveteli,

országos

én, a budai Várban mutatkozott be a Magyar Gárda,

parancsnoksága is létrejön), de emellett a gárda

református, evangélikus és katolikus papok által

területi alapon szerveződik. A gárdisták számára

celebrált

zászlószentelés

ünnepségen

a

gárdisták

zászlóadományozó137, halálraítélt, honvédelmi

és

egyenruha készült. Az uniformis fekete színű,

Bencsik

András

amelyen jelzésként az Imre királytól kölcsönvett – és

Mária

1956-os

a Magyar Gárda jelképévé választott – Árpádsávos

Lajos

egykori

pajzs látható, az oroszlánokkal, amelyek különböző

Pörzse

Sándor

Wittner

zászlóanya, Für

miniszter,

között.136

Az

keretei

valamint

138

műsorvezető előtt – Usztics Mátyás színművész ,

„erényeket”

szimbolizálnak.

Az

egyenruhát a

gárdistáknak kellett megvásárolnia, mely ezáltal a tulajdonukba is került. A rangjelzéseket az egyesület

Később az egyházak rendre elhatárolódtak a papok közreműködésétől vagy kivizsgálták az esetet. Csuka Tamás református lelkész, volt tábori püspök ügyében például, aki egyháza engedélye és tudta nélkül jelent meg a Magyar Gárda első avatásán, és vitatható kijelentéseket tett, vizsgálat indult. Nem így Dévényi Ferenc katolikus pap és Bálintné Varsányi Vilma evangélikus lelkész részvétele kapcsán, akik ellen nem indult egyházi vizsgálat. Csukáról egyházi elöljárója, Szabó István püspök megállapította: az egyház „jó rendjét mellőzve vett részt” az avatón. A vizsgálat során Csuka Tamás „tévedését belátta”. Elöljárója vizsgálta kijelentését is, miszerint „az én imádságom az, hogy ezek a zászlók jelentsenek félelmet mindazok számára, akik anyagilag, szellemileg vagy fizikailag a kisujjukat is mozdítják Magyarország ellen”. Erről vizsgálati beszámolójában a püspök azt közölte, hogy „rendkívül félreérthető, mi több, a református hitelvekkel ütköző” kijelentés. 137 A gárda egyébként a radikális jobboldalról kritikát kapott Bencsik András közreműködése miatt. Vö. Tökön szúrta magát a Magyar Gárda: Bencsik kiszűrné a „szélsőségeseket”. http://www.kuruc.info.hu. 138 Usztics Mátyás (született Penészlek, 1949. április 9.) színművész, rendező. 1969-ben a Nemzeti Színházban, indult a karrierje, ahol egészen 1970-ig játszott. 1973 és 1975 között a szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja, majd átszerződött a 25. Színházhoz. Később a Magyar Filmgyártó Vállalat művésze, majd szabadfoglalkozásúvá. A nyolcvanas években Kovácsi János első filmjében, a Cha-cha-cha-ban is feltűnik. 1988-ban Gát György és Szurdi Miklós filmjében, az Angyalbőrben, Karády őrmestereként, kőkemény szakaszparancsnokként jelenik meg. A ’90-es évek derekán – 1994-ben - pedig a Kisváros című filmsorozat, Hunyadi János, határőr főtörzsőrmestereként tűnt fel a Televíziók képernyőjén. Gyakran szerepelt a Rádiókabaréban. 136

adta. A

rendezvényen

Vona

Gábor,

a

Jobbik

Magyarországért Mozgalom és a gárdát létrehozó egyesület elnöke ünnepi beszédet mondott. Az esemény számos újságíró tudósítása szerint „a két háború közti revizionizmus színpadiasságával” vetekedett. A Jobbik elnöke például arról beszélt, hogy a gárda feladata

lesz

megvalósítani

az

„igazi

rendszerváltást”, és „megmenteni a magyarságot”.

Jelenleg a Nemzeti Kamara Színház igazgatója, a Magor-mozgalom és a Magyar Gárda Egyesület alapítója. 139 A felavatásra kijelölt gárdisták létszáma természetesen nem volt véletlen, számuk az 1956-os forradalom és szabadságharc évszámára utalt!

78

22001111//22

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K Vona azt is hangsúlyozta, hogy a „gárdának voltak

Következtetések

elődei a rendszerváltás után”. Ő ezeket a lakitelki mozgalomban (amelyet az MDF), a Magyar Út Körökben

A Magyar Gárda „budapesti menetelése” kapcsán

(amelyet a MIÉP) és a Polgári Körökben találta meg

már sejteni lehetett, hogy Vona Gábor, a Jobbik

(amelyet a Fidesz olvasztott magába, „ezzel eltérítve

Magyarországért Mozgalom vezetője mellett, az

azt eredeti céljától”).

alapítás hátterében a szélsőjobb és a jobboldali

A jobbikos elnök beszédében nem titkolta, hogy

radikálisok által is elfogadott két személy, Budaházy

a milícia révén akarja „befejezni az elkezdett, de be

György és Toroczkai László húzódik meg. Ez nem

nem

csak

fejezett

munkát”,

vagyis

a

„valódi

egyes

formálódó rivális,

csoportok a

(főként

Nemzeti

a

rendszerváltást”. Mint számos helyen kifejtette:

legnagyobb

Gárda)

pártja ezért is támogatja a létrejött szervezetet! Vona

becsmérléséből vált nyilvánvalóvá, hanem abból is,

a várbeli rendezvényen is azt hangoztatta a

hogy az új szervezet a pozsonyi csata 1100.

megjelentek előtt, hogy „Gyurcsány Ferenc Hazánk

évfordulójára hivatkozva jött létre, mely Budaházy

állatorvosi lova”, aki a „magyarság szégyene”, amit az is

szerint a magyar államiság „igazi születésnapja”

bizonyít, hogy egy „óvodás is kérte felvételét a gárdába”.

volt.141

Ez pedig az elnök vélekedése alapján azért van,

A gárda nevesebb és ismeretlenebb „atyjai”

„mert a miniszterelnök már a gyerekektől is elvette a

révén, önmagában is reprezentálja a jobboldali

gyerekkorukat”.

radikalizmus és a szélsőjobb egyre engedékenyebb

A záróakkordok között a színpadon lévők – Tom

részének

„kézfogását”,

kiegyezését.

A

gárda

Lantos gárdát bíráló kijelentésére reagálva –

megálmodóinak természetesen szakítaniuk kellett a

ünnepélyesen

„vállalhatatlan

vízumukról.

140

lemondanak

az

amerikai

múlt”

gyakorlatának

bizonyos

Vona Gábor kitért arra is, hogy a

részével. Ezért Toroczkaiék ugyanis nem a két

magyar anyáknak mekkora szerepük van abban,

világháború közti stratégia totális fasiszta típusú

hogy a „Kárpát-medence ismét gyerekgőgicséléstől legyen

állam

hangos”. Majd a Nemzeti Őrsereg és a Magyar Gárda

hirdették

alakulatainak

szövetséget”

megváltozott történelmi szituációhoz. Az Észak-ír

kötöttek egymással, és a közönség „vesszen

példa és az iszlám fundamentalizmus szociális

„vezérei”

„bajtársi

létrehozására meg,

vonatkozó

hanem

„programját”

alkalmazkodtak

a

Trianon” bekiabálásai közepette elmasíroztak a A Magyar Gárda megalakulását a pozsonyi csata 1100-dik évfordulóján túl az ónodi országgyűlés 300-dik jubileumához köti. Nyilván a szervezet e történelmi eseményekkel is szimbolizálja politikai törekvéseit. Az első hivatkozási pont, a pozsonyi csata egyike volt a kevés magyar hadigyőzelemnek. Amikor a magyarok megtelepedtek a Duna–Tisza közén, hamarosan, 900-ban terjeszkedni kezdtek, és kiverték a bajorokat e területről. Később a németek Pozsonynál megpróbálták visszafoglalni a korábbi territóriumot, de nem sikerült nekik. Az ok: az íjazó magyarok harcmodorát Nyugat-Európában nem ismerték, nem voltak felkészülve rá. Mindez kifejezi a Magyar Gárda üzenetét is: összefogással, antimodernista szellemiséggel térdre kényszeríthető az ellenfél. Csakhogy ismerni kell a történelem folytatását: 955ben Augsburgnál a magyarok totális vereséget szenvedtek, s vége szakadt a kalandozásnak. Az ónodi országgyűlés – mint radikális – és szélsőjobboldali történelmi szimbólum – még kevésbé érthető. II. Rákóczi Ferenc 1707-ben Ónodon összehívta a kuruc rendeket, hogy kimondják a Habsburgok trónfosztását. Ez ugyan „alliterálhat” a Gyurcsány-kormány „trónfosztásával”, ám a hasonlat ott sántít, hogy Rákóczinak pénzre volt szüksége, hogy hadsereget szervezzen, adóemelést akart, s ezért saját rendjei is fellázadtak ellene. Végül Rákóczi többüket kivégeztette.

141

helyszínről.

A Magyar Gárda egyébként perrel is fenyegette Lantost, amiért az terroristaként beszélt róluk, és kijelentette: listát készítene az egyesület tagjairól.

140

79

K KÖ ÖZZEELLÍÍT TÉÉSSEEK K köntösben megjelenő militáns céljai lebeghettek szemük előtt. Az így körvonalazódó a Hunniakoncepció, mely meghirdetése előtt a szélsőjobb legismertebb

szervezeteivel

–

konspiratív

körülmények között – is egyeztették a teendőket. Erről

a

párhuzamos

intézményrendszere,

az

ellenhatalom megteremtésére irányuló tervről, már megnevezése hallatán is – Northern Ireland vs. Ulster, illetve Magyar Köztársaság vs. Hunnia – az Észak-ír példa jut eszünkbe. Sőt abban is hasonlít a két felfogás

egymáshoz,

hogy

a

Jobbik,

mint

„átmenetileg szükséges legális szervezet”, a politikai szárny

szerepét

szervezettel

vállalta,

karöltve

s

egy

vesz

(fél)katonai részt

a

22001111//22

http://www.median.hu/object.9eeed0a8-efc24286-81ea-4fe22cc801af.ivy. Konrád György–Szelényi Iván (1989) Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz. Gondolat, Budapest. Kukorelli István (szerk.) (1997) Alkotmánytan. Osiris, Budapest. Mudde, Cas (1999) A bond for life? Extreme right parties and the immigration issue. In:. Zsolt Enyedi–Ferenc Erős: Authoritarianism and Prejudice – Central European Perspectives. Osiris, Budapest. Szabó Máté (1997): Az idegen mint a civil erőszak és a civil jogvédelem tárgya Magyarországon a rendszerváltás után. http://www.unimiskolc.hu/city/Olvaso/ujholnap/97januar/sza bo.html, ÚJ HOLNAP, január. Tökön szúrta magát a Magyar Gárda: Bencsik kiszűrné a „szélsőségeseket”. http://www.kuruc.info.hu.

„politikacsinálásban”, mint ahogy a Sinn Fein és az IRA

tette

azt

egykor.

E

Jobbikkal

paralel

működtetett alakulatnak a neve: Magyar Gárda.

Irodalom

Bayer József (2002) Rechtspopulismus und Rechtsextremismus in Ostmitteleuropa. Österreichishen Zeitschrift für Politikwissenschaft 31. (3). Betz, Hans-Georg–Stefan Immerfall (eds.) (1998) The New Politics of the Right. Neo-Populist Parties and Movements in Established Democracies. Dočekalová, Pavla (2006) Radical Right-Wing Parties in Central Europe: Mutual Contacts and Cooperation. Politics in Central Eurpe. Volume 2, Number 2. Winter 2006/07. Hatszáz új gárdistát avattak. Népszabadság online (2007.10.21.) http://www.nol.hu/cikk/468727/. Hatszáz új gárdistát avattak. Népszabadság online (2007.10.21.) http://www.nol.hu/cikk/468727/. Ki mint fél, úgy ítél - A radikális jobboldal megítélése című publikációval. (2007. augusztus 30.)

80