Internetes Kommunikáció
Fráter Éva Gabriella Informatikus könyvtáros 2. évf.
A telefon, a rádió, a televízió, az internet és a mobiltelefon mára már természetes, minden nap használatos eszközökké váltak. Bizonyára mindannyian belátjuk, hogy a kommunikációs eszközök fejlıdése hatással van az élet fontosabb területeire, így a kultúrára, a gazdaságra és ezáltal az egész társadalomra, de mivel igen gyakran használjuk ıket, nem feltétlenül vesszük észre, hogy ezek a valaha forradalminak számító újdonságok mennyire és miben befolyásolnak minket mindennapjainkban.
A másodlagos szóbeliség
Az ember az írás feltalálása elıtt hangokkal, rajzokkal, látható jelekkel (füstjelzések, öltözködés, tánc) kommunikált, ezt a korszakot a kommunikációtörténet kutatói az „elsıdleges szóbeliség korszakának”nevezik, mert a kommunikáció elsısorban szóbeli kommunikáció volt. A tanulás (tehát a hagyományok átadása) szóbeli rögzítés útján történt. Ez a kor az írás feltalálásával és elterjedésével véget ért, a kultúrák lassan áttértek az írásbeliségre. Az írásbeliséggel lehetségessé vált a kimondott szavak rögzítése, létrejöhetett az írott szöveg, amely alkalmasabbá vált pontos tudományos tételek és nagyobb terjedelmő gondolatok rögzítésére, mert a hosszabb szövegek nem ırizhetık meg pontosan az emlékezetben, sokkal célravezetıbb azok leírása. A könyvnyomtatás elterjedésével lehetségessé vált a nyomtatott szöveg nagyobb rétegekhez való eljuttatása. Ez az idıszak a „Gutenberg-galaxis” kezdete. Ma már ezen a korszakon is túlléptünk, sok tudós szerint beköszöntött a „másodlagos szóbeliség korszaka”, amikor is visszatérünk ısi, törzsi hagyományainkhoz, és a beszéd ismét sokkal jelentısebbé válik, mint az írás. Ennek feltételeit teremtették meg a modern tömegkommunikációs eszközök. Az elsı lépést a „másodlagos szóbeliség” felé a távíró jelentette. Segítségével a kommunikáció függetlenné válhatott a közlekedéstıl, a távíróvezetékeken az információ jóval elıbb megérkezhetett, mintha azt levélben elküldték volna. Ezután létrejött a telefon, amivel már hangot tudtak vezetéken keresztül továbbítani, majd hamarosan kitalálták a vezeték nélküli hangátvitelt, ezzel megszületett a rádió, majd a kép továbbításával a televízió. A következı forradalmi találmány a személyi számítógép volt, amelyek hálózatokhoz csatlakoztathatók, így már nemcsak gyors számológépek, hanem a kommunikáció eszközei is lettek. Az e-mailek másodpercek alatt rendeltetési helyükre érkeznek, lehetnek indulatosak, nyelvtanilag nem kidolgozottak, mégis azonnal elküldhetıek, és lehetıség van a válaszra is: Így az e-mailek hasonlóak a szóbeli megnyilatkozásokhoz. Az internetes fórumokon és
csevegıszobákban már vitatkozni lehet, véleményeket lehet úgy leírni, hogy mindenki láthatja, ezek egyre inkább közelítenek az élıbeszédhez. A másodlagos szóbeliség elterjedését segítik elı a mobiltelefonok, és az egyre elterjedtebb mobil informatikai eszközök (internet hozzáféréssel rendelkezı hordozható számítógépek). Az internet sok tudós szerint a másodlagos szóbeliség korának végsı állomása, mert segítségével olyan folyamatos, interaktív kommunikáció lehetséges, mint az elsıdleges szóbeliség korában: láthatjuk és hallhatjuk egymást, szinte minden érzékszervünket használhatjuk a kommunikáció közben, mint egy teljesen átlagos beszélgetés során (sıt ezt megtehetjük egymástól több ezer kilométernyi távolságból).
Az internetes kommunikációs eszközök társadalmi hatásai
Edward Sapir így nyilatkozik a modern kommunikációs eszközök hatásairól: „A távközlési technikai eszközök sokasodásának két fontos következménye van: megnöveli mindenekelıtt a közlés hatósugarát, úgyhogy bizonyos vonatkozásban az egész civilizált világ pszichológiai szempontból éppoly kis egységgé válik, mint egy primitív törzs. Másrészt lényegesen csökkenti a közvetlen földrajzi érintkezés fontosságát.” Az idézet szerint tehát az egész világ egységesül, egy nagy közösséggé válik, mert a távközlés fejlıdésével a tér és idıkorlátok kitolódnak, sokkal hamarabb és messzebb eljuthatnak az üzenetek, mint korábban. A tömegkommunikációs eszközök olyan nyilvánosságot teremtenek meg, amelyek megváltoztatják a köz és magán kifejezések jelentését. Az e-mailben kapott reklámok, kampányüzenetek addig privátnak hitt szféránkba hatolnak be, híroldalak olvasásakor mindig találkozhatunk a hírességek magánéletérıl szóló hírekkel, a reklámok választásainkat (értékrendünket) befolyásolhatják. Így az internetes kommunikációs eszközök nemcsak a kommunikációs lehetıségeket bıvítik ki, hanem megváltoztatják a társadalmat. A mobil kommunikációs eszközök által bárhol és bármikor elérhetıvé válunk, a kommunikáció számára nem léteznek idı és térbeli korlátok, nemcsak mi leszünk elérhetık, hanem mindenféle információ is. Az internet szélesebb nyilvánosságnak ad lehetıséget véleménykifejtésre, mert az könnyebbé válik, mint az eddigi írott-nyomtatott formában. A nyilvánosság kiszélesedik, mert bárki kifejezheti a véleményét különbözı fórumokon, ahol mindenki elolvashatja. „A klasszikus nyilvánosság egy adott társadalom nyilvános kommunikációs terepét képezte le, keretei a nemzetállam határaival esnek egybe.” Ma a fórumok segítségével nemcsak helyi és nemzeti ügyekbe szólhatunk bele, ezért a döntéshozás szintjén fontossá válik minden
szempont figyelembe vétele, a helyi, nemzeti, és globális szempontok egyaránt lényegesek A társadalom tagjai közötti viszony is megváltozhat. Eddig az írás-olvasás számított olyan képességnek, ami nélkül az ember szinte bizonyosan nem boldogul, de ma már a számítógép alapszintő ismerete válik „kötelezıvé”. A kommunikációs szokásaink és szükségleteink is megváltoznak. Sokkal több és sokkal többféle kapcsolatot tarthatunk fel, ugyanis nem kell egymást „mobilizálnunk” (nem kell a számítógép, a telefon mellett lennünk ahhoz, hogy kommunikálni tudjunk, mert mobiltelefonon szinte bármikor elérhetık vagyunk). A kommunikálás egyszerőbbé válása megkönnyíti gyenge, személytelen és gyors kapcsolatteremtést (chatelés), de tartós, fontos kapcsolatokat is könnyedén fenntarthatunk e-mailezéssel, gyakori telefonálással. Így mindenki a saját igényeinek megfelelıen tudja alakítani kapcsolatait. Ha valakivel csak szakmai-, illetve érdekkapcsolatot akarunk fenntartani, akkor csak felkeresünk egy az adott témához kapcsolódó fórumot, ha kötetlenül akarunk beszélgetni, akkor felkeresünk egy csevegıportált, stb. Itt nagyon lényeges a már korábban említett tudás, helyzetfelismerés képessége, mert tudnunk kell, hogy éppen meglévı kommunikációs szükségleteinket hol elégíthetjük ki. Összefoglalva a modern kommunikációs eszközök egy demokratizálódási folyamatot indítanak el a társadalmon belül. A nyilvánosság kiszélesedik, több szinten is kialakul, az emberek bármirıl informálódhatnak és ezzel döntéseik is megalapozottabbá válhatnak. Fórumok, internetes aláírásgyőjtés segítségével kinyilváníthatják véleményüket, beleszólhatnak politikai döntésekbe. Fontos megjegyezni, hogy ez csak akkor lehetséges, ha az emberek fel vannak készítve, rendelkeznek a megfelelı tudással. Nagy a veszélye a kevésbé fejlett országok lemaradásának, mert a hatalom azoknak kezébe kerül, akik rendelkeznek a kellı információval (ahhoz pedig tudás kell, hogy az információ feldolgozható legyen). A kommunikációs eszközök fejlıdésének tehát a társadalom szempontjából egyaránt vannak pozitív és negatív hatásai.
Internetes kommunikációs eszközök
1. E-mail
Az e-mail, vagy email, az angol electronic mail kifejezésbıl származik, ami „elektronikus posta”-ként vagy „villanyposta”-ként fordítható le, de használatban van a drótposta és villámposta kifejezés is. Az elnevezés utal az írás és továbbítás módjára, amely teljes egészében elektronikus úton megy végbe. Az e-mail nagy elınye a gyorsaság és olcsóság, amivel egyre több területen megelızi az elavult technológián alapuló faxot. A rövid szöveges üzenethez file-ok is csatolhatók, így jelentısen felgyorsul a kommunikáció és adattovábbítás az e-mail által. Manapság szinte minden e-mail közvetlenül az internethez kapcsolódó gépekre érkezik, DNS, MX rekord és SMTP segítségével. Nagyon kevés e-mail kiszolgáló engedélyezi az útdefiniálást, sem automatikust, sem pedig kézit, az ezzel való visszaélések miatt. (Lásd: Spam.)
A modern internetes e-mail cím egy karaktersorozat a következı formában:
[email protected] Az elsı rész, a személy felhasználóneve, a második annak a számítógépnek a neve, amelyiken az adott személynek e-mail postafiókja van. Az e-mail üzenetek formátumát az RFC 2822 definiálja.
Az internetes e-mail üzenetek tipikusan két fı részbıl állnak: •
Fejléc (header) – az üzenet rövid tartalma, a küldı címe, a fogadó címe, egyéb információk az e-mailrıl;
•
Törzs (body) – maga az üzenet, általában a végén egy aláírással.
A fejlécek általában tartalmazzák az alábbi négy mezıt:
1. Feladó (from) – a feladó e-mail címe; 2. Címzett (to) – a fogadó e-mail címe; 3. Tárgy (subject) – a levél rövid leírása; 4. Dátum (date) – a helyi idı és dátum, amikor az üzenetet elküldték.
A címzett mezı nem feltétlenül tartalmazza a címzett e-mail címét. Az információ, amely a fejlécben megjelenik, érdemben hasonlít a postai levél címzéséhez. Az aktuális információt, hogy kinek volt címezve az e-mail, a postát kezelı számítógép (levélkiszolgáló; mail-server) eltávolítja, miután az e-mailt „behelyezi” a megfelelı postafiókba. Az üzenetek, számítógépek között, az SMTP (angolul: Simple Mail Transfer Protocol) típusú kapcsolat és a Sendmailhez hasonló programok segítségével kerülnek továbbításra. A felhasználók üzeneteiket POP, illetve IMAP típusú kapcsolatok segítségével töltik le a kiszolgálókról. Nagyobb vállalati rendszereknél elıfordulnak ettıl eltérı típusú megoldások is, mint például a Lotus Notes vagy a Microsoft Exchange. Az üzenetek vagy a kiszolgálón, vagy az ügyfelen (általában a felhasználói oldalt értjük ez alatt) tárolódnak. A szabványos postafiók-formátumok a Maildir és az mbox. Természetesen vannak ettıl eltérı postafiók formátumok, melyek közötti üzenetátvitel csak „átalakító” programok segítségével oldható meg. (Példa: A rendszer postafiókrendszere PA, míg B rendszer postafiókrendszere „PB”; ahhoz, hogy PA és PB között közvetlenül kicserélhetı lehessen a postafiókok tartalma, ezeket olyan formátumúvá kell konvertálni egy harmadik programmal, melyet mindkettı megért.)
Az e-mail-tartalom kódolása Az e-mail alapvetıen csak 7-bites ASCII szöveg (128-féle bető, szám, illetve jel) átvitelére alkalmas. Vannak ugyan e-mail rendszerek, melyek 8-bites kódolást (256-féle bető, szám, illetve jel) is megengednek, azonban ez nem garantált. Ezért az e-mailt továbbfejlesztették a MIME szabvánnyal, amely segítségével lehetıség nyílik bináris adatok (képek, hangok stb.) és HTML továbbítására mellékletekként.
Levélszemét Az e-mail használhatóságát jelentısen csökkentik a nagyszámban érkezı kéretlen, rosszindulatú, ill. téves levelek. A több száz aktív „szemetelı” miatt az átlagfelhasználó napi tíz, vagy akár száz ilyen levelet is kaphat az elektronikus postaládájába. Mivel az e-mailküldés költségei igen alacsonyak, a „szemetelık” napi több száz millió e-mailt küldenek szét naponta, amely jelentısen csökkenti e kommunikációs forma hatékonyságát.
A levélszemét tipikus tartalmakkal rendelkezik, melyek gyakran keveredve jelennek meg: •
Legnagyobb számú a kéretlen kereskedelmi hirdetés, a szoros értelemben vett spam
•
Az e-mail férgek (worm) e-maileket használnak saját maguk sokszorosítására és bejuttatására sérülékeny rendszerekbe. Bár a legelsı e-mail-féreg, a Morris-féreg, UNIX rendszereket támadott meg, ez a probléma ma szinte csak a Microsoft Windows rendszerek velejárója.
•
Az e-mailek csatolmányában álcázott számítógépes vírusok lapulhatnak.
•
Levélszemétnek minısülnek azok a levelek, amelyek levelezı listáról származnak, és tartalmukra nem számít a feliratkozott felhasználó.
•
Elıfordul, hogy valaki címe hasonlít egy népszerő címre, vagy csak nagyon egyszerő, így tévedésbıl neki küldenek leveleket.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió egyaránt megpróbálnak e problémák ellen törvényekkel védekezni.
Legelterjedtebb ingyenes E-mail szolgáltatók: Google Mail Yahoo Mail Walla Mail Mail Pont Msn Hotmail Mailbox FreeMail VipMail Egon Mail CitroMail G-Portal Mail stb.
2. IRC, Chat és TALK
A három felsorolt fogalom, élı "beszélgetést" tesz lehetıvé az internet segítségével, ami az üzenetek folyamatos gépelését illetve olvasását jelenti. A Talk esetében a két fél a számítógép kommunikációs ablakokra osztott képernyıjén egyszerre látja saját begépelt szövegét, illetve a másik oldalról folyamatosan érkezı szavakat. Az IRC (Internet Relay Chat) esetében egyszerre több felhasználó is kommunikálhat, ekkor az üzenetek vagy külön-külön ablakokban, vagy egymás alatt soronként folyamatosan futva jelennek meg. Az IRC igen népszerő, számos, az internet segítségével létrejött közösség tagjai tartják egymással a kapcsolatot úgy, hogy személyesen nem is találkoztak még. Az IRC mellett érdemel említést, az un. Chat Direct software-ek megjelenése. Ezek az alkalmazások folyamatosan jelzik a felhasználó jelenlétét a hálózaton, és kombináltan biztosítják az internet eddig felsorolt szolgáltatásait. Az interneten egymást keresı felhasználók így gyorsan megtalálják egymást és az azonnali közvetlen kommunikációt is képesek megvalósítani. Ide tartozik a közkedvelt Windows Live Messenger, régebbi nevén MSN Messenger (MSN = Microsoft Network) egy azonnali üzenetküldı alkalmazás, melyet a Microsoft fejleszt Windows és Mac OS operációs rendszerekre. A programnak egy egyszerősített változata beépítésre került a Windows XP operációs rendszerbe . A szoftver használatát elsısorban az azonnali üzenetküldés jelenti, vagyis a valós idejő szövegalapú csevegés. Az üzenetek grafikus hangulatjelekkel gazdagíthatók. A további szolgáltatások közé tartozik a hangátvitel, webkamera-támogatás, fájlátvitel, valamint beépített többfelhasználós játékok, mint például a pasziánsz. •
Egyidejő bejelentkezés több helyrıl: ezentúl nem csak egy, hanem több (maximum 4) eltérı helyrıl is bejelentkezhetünk a Windows Live Messenger fiókunkba
•
Szoftver testreszabható, így egyéni háttereket, hangulatjeleket és megjelenítendı képeket is lehet használni benne
•
Partnerhangok: partnereink mozzanataihoz egyéni hangokat rendelhetünk
•
Animált kép: beállíthatunk animált GIF képet megjelenítendı képnek
•
Jelenetek: Elıre elkészített profilok a messenger kinézetének változtatására
•
Bejelenthetjük a SPAM-ot küldı embereket a Microsoft felé, magyar változatban
3. Hírcsoportok (Newsgroups)
Tematikus kategóriákba sorolt és szabadon olvasható hírek összessége az un. Forum rendszerben, melyet az internet felhasználói olvasnak, illetve tartanak fent elküldött cikkeikkel és megjegyzéseikkel. (például: könyvekkel kapcsolatos beszélgetések).
4. Levelezési listák (Mailing lists)
A hírcsoportokhoz hasonlóan tematikus rendszerbe sorolható csoportok, melyeknek tagjai minden, a lista címére érkezı levelet (e-mail-t) megkapnak. Ez valamivel zártabb közösséget jelent, mivel a listára fel kell iratkozni és részesévé csak a lista szolgáltatója által meghatározott általános elvek elfogadása után válhat valaki. A levelezési listák tárgyalásánál két típusra kell még figyelmet fordítanunk. Az elsı esetében a csoport tagjai egy szerkesztett hírlevelet kapnak, melynek tartalmára csak közvetve vagy egyáltalán nincs befolyásoló hatásuk . A másik típusnál a tag aktívan részt vesz a tartalom formálásában, azaz levele azonnal minden listára feliratkozott csoporttaghoz eljut.
Jellemzıi: •
Közös e-mail cím
•
Adatbázis, mely legalább a csoporttagok e-mail címeit tartalmazza
Ezen túl a további kiegészítéseket tartalmazhatják: •
feliratkozási lehetıség
•
adminisztrációs felület
•
levél archívum
•
idızített üzenetküldési lehetıség
•
tagra vonatkozó szabályozási lehetıség
5. Internetes telefonálás
Az utóbbi években rohamosan terjed az internetes telefonálás, és ezt a tendenciát már a hagyományos telefonszolgáltató cégek sem hagyhatják figyelmen kívül. Az internetes telefonálás feltétele a két fél egyidejő bejelentkezése az internetre, valamint a számítógép
felszerelése a ma már olcsó mikrofonnal illetve hangszórókkal. Az internet segítségével közvetített hang majdnem a hagyományos telefonéval egyezı minıségő, de a felhasználóknak csak a helyi hívás, azaz az internet elérés díjtételét kell fizetniük. Az így elérhetı megtakarítás például kontinensek közti beszélgetésnél igen jelentıs, így az új technológia várhatóan nagy hatással lesz az internet szolgáltatásban már eddig is érintett telefonpiac további alakulására. Szintén az élıkép és hang együttes továbbítását hívatott megoldani a videotelefonálás illetve a videokonferencia. Ezek elterjedtsége egyre magasabb, fıként a fiatal generációk körében népszerő. Az internetes szoftverek többsége arra törekszik, hogy lehetıvé tegye a webkamerás kép továbbítását is. Ilyen software a Skype program is. A Skype egy peer-to-peer IP telefon hálózat, amelyet Niklas Zennström és Janus Friis, a Kazaa készítıi fejlesztettek ki. Bár a Skype fejlesztıi elsısorban a hangátvitelre helyezték a hangsúlyt, a program, mint azonnali üzenetküldı is jól megállja a helyét. A Skype küldetése egy egyszerő, megbízható és barátságos kommunikációs rendszer létrehozása. Jó lehetıséget biztosít a kapcsolattartásra barátok, családok, kollégák között, minden eddiginél egyszerőbb módon és jobb hangminıségben. Napjainkban már sok vállalat használja a Skype-ot mint alternatív és ingyenes telefonálási lehetıséget. A program minden fontosabb operációs rendszerre letölthetı.
Szolgáltatások •
felhasználók közötti beszélgetés (IP telefon),
•
azonnali üzenetek váltása (IM),
•
azonnali üzenet multi-chat, akár 100 felhasználó között egyszerre
•
konferencia beszélgetés legfeljebb 5 felhasználó között,
•
fájlküldési lehetıség
•
videokonferencia (csak a Skype 2.0 és ennél feljebbi változatokban)
Mindezekhez társul még mint kiegészítı szolgáltatás a •
SkypeOut – Ez egy fizetıs szolgáltatás. Hasonlóan mőködik, mint a kártyás mobiltelefonok: van egy virtuális számla, ahova bankkártyás fizetéssel bizonyos mennyiségő pénzt lehet feltölteni. E pénz felhasználásával bárhova a világba mind vezetékes, mind mobil irányba hívásokat kezdeményezhetünk egy elıre meghatározott percdíjon. Ez a tarifa, bárhol legyünk is a világon, azonos.
•
SkypeIn – Ez is egy fizetıs szolgáltatás. 3 vagy 12 hónapra lehet bérelni egy adott telefonszámot. Addig ez a telefonszám, bárhol is legyél a világon a te Skypeelérhetıségedhez lesz kötve, és ehhez kapcsolódva elérhetı vagy a külvilág bármely telefonjáról.
•
Voicemail (magyarul hangposta) – Ez is fizetıs szolgáltatás. A mőködési elve hasonló az elızıéhez, 3-6-12 hónapra elı lehet fizetni erre a szolgáltatásra. Amíg a felhasználó nem elérhetı, hangüzenet hagyható a számára.
•
Skype Zones – Ez is fizetıs szolgáltatás; a lényege az, hogy egy bizonyos összegért egy meghatározott idıre naponta használhatod ingyen az ún. Skype hot-spotokat. Ezekbıl jelenleg 18.000 van a világon, már Magyarországon is található ilyen Budapesten.
•
Skype Personalise (magyarul testreszabás) – Ez is fizetıs szolgáltatás. A Skype-hoz tartozó egyéni ikonok készítésére szolgál minimális, 1-2 dolláros összegért.
•
Skype E-mail toolbar – Skype címek (callto:) kiemelését, telefonszámok automatikus felhívásának ajánlását teszi lehetıvé.
•
Skype Web toolbar – mőködése az elızıvel megegyezik, csak weblapokra vonatkoztatva
•
Skypecasts – beszélgetıcsoportok létrehozása, azokhoz való csatlakozás (a Ventrilohoz vagy a TeamSpeakhez hasonlítható, de P2P alapú)
