ZSEBIBABA NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
1028 BUDAPEST HIDEGKÚTI ÚT 34.
2013.
ÓVODA ADATAI
OM azonosító:
034255
Elnevezés:
Zsebibaba Német Nemzetiségi Óvoda
Cím:
1028 Budapest, Hidegkúti út 34.
Fenntartó:
Zsebibaba Német Nemzetiségi Óvoda Alapítvány 1021 Budapest, Völgy u. 17/a
Csoportok száma: 1 csoport
Férőhelyek száma: 15 fő
Program benyújtója: Zalai Judit
ÓVODA ADATAI TARTALOMJEGYZÉK I.BEVEZETŐ HELYI NEVELÉSI PROGRAM TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOKKAL VALÓ ÖSSZHANGJA II.
GYERMEKKÉP ÓVODAKÉP
III.
AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI -EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS -ÉRZELMI ÉS ERKÖLCSI SZOCIALIZÁCIÓ - ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NÉMET NEMZETISÉGI NYELV
IV.
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERZÉSÉNEK ELVEI - SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK - AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE - AZ ÓVODA KAPCSOLATAI
V.
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA
1. JÁTÉK 2. MESE, VERS 3. ÉNEKES JÁTÉK, GYEREKTÁNC 4. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA 5. MOZGÁS, TESTNEVELÉS 6. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE 7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK 8. TANULÁS VI.
FEJLŐDÉS JELLEMZŐ AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
VII.
AZ ÓVODA HAGYOMÁNYAI
ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK JEGYZÉK AZ ÓVODA KÖTELEZŐ ESZKÖZEIRŐL ÉS FELSZERELÉSÉRŐL JEGYZŐKÖNYV LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
I. BEVEZETŐ
Programunkat az Óvodai nevelés országos alapprogramjára építve, készítettük. Figyelembe vettük a hazai óvodai neveléstörténet hagyományait, értékeit, a nemzeti sajátosságokat, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeit, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatát.
Hagyományos óvodai feltételek között, a németajkú lakosság igényeinek való megfelelés, a természeti környezetünk sajátosságait figyelembe véve, értékeinket megtartva alakítottuk ki óvodai nevelési rendszerünket.
Nevelési koncepciónk és a kiemelt fejlesztési célok tartalma egy gyerekközpontú elvet valló, érzelem gazdag szemléletet sugárzó, egyéni fejlesztésen alapuló, német nemzetiségi nyelvi neveléssel kiegészülő programot alapoz meg. A magyar nyelv mellett a német nyelv és hagyományait, a környezet és annak szépségének megismertetését tűzte ki célul.
Legfőbb törekvésünk a gyermekek képességeinek fejlesztése, személyiségük gazdagítása. Nevelésünk alapja a személyiség tisztelete és elfogadása. Másik ember iránt érzékeny gyerekek nevelése, akik megértik, szeretik egymást, fontos számunkra. Óvodánkban családias, barátságos, természet közeli környezetet nyújtunk a ránk bízott gyermekeknek. Mindennapjaikat örömökben, élményekben, tevékenységekben gazdaggá téve segítjük elő személyiségük, boldog gyermekkoruk kiteljesedését.
HELYI NEVELÉSI PROGRAM TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOKKAL VALÓ ÖSSZHANGJA
Törvények, rendeletek •
363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet Óvodai nevelés országos alapprogramja
•
2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről, és módosításai
•
229/2012. (VIII.28.) Korm. rend. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
•
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, és a köznevelési intézmények névhasználatáról
•
1992. évi többször módosított XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról
•
138/1992. (X.8.) kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
•
2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól
•
1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
•
32/1997. (XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei
•
3/2002.(II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről
•
2/2005 (III. 1. ) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve
•
32/2012. (X.8.) EMMI rend. a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
•
17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról továbbá a helyi (a fenntartó által hozott) rendeletek
A köznevelési törvény alapján valljuk, hogy a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, szerepet töltenek be. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozását kell segítenie, az emberi és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával. Arra törekszünk, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Programunk biztosítja a gyermek érdekének védelmét, az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.
II.
GYERMEKKÉP ÓVODAKÉP
A gyermek egyszeri és egyedi önálló személyiség. Születése pillanatától fogva tapasztal, tanul, magába szívja a világot, mindenkor és mindenben a fejlődés útját járja. Játszik, mozog, érez, akar, tevékenykedik, emlékezik, gondolkodik. Az érzelmektől vezényelt, kérdésekkel teli kis lény sikeres és sikertelen próbálkozások hatására mindinkább figyeli a körülötte lévő világ eseményeit. Minél jobban figyel, annál kíváncsibbá válik, annál több megismerni valóra bukkan. Folyamatos kereső, kutató, megismerni akaró tevékenységet végez, aki a saját ritmusában fejlődik és elindul az emberré válás útján. Személyiség fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, személyiségük kibontakozásának elősegítésére törekszünk. Kiemelt hangsúlyt helyezünk a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségleteinek biztosítására, hogy minden gyermek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön. Óvodai nevelésünk elsődlegesen a 3-7 éves korú gyermek fejlődési folyamatát szolgálja. A gyermekek fejlődésében a közvetlen környezet, azaz a családi nevelés hatása erőteljesnek mutatkozik. Az óvodába lépő gyermekek között nagyobb egyéni eltérések lehetnek tapasztalatokban, ismeretekben, magatartási normákban, önállóságban. Személyiségjegyeik is különböznek egymástól attól függően, hogy a családi nevelés mire fektetett nagyobb hangsúlyt. Nevelési programunk a családi értékek tiszteletben tartásával, kívánja ezen különbözőségeket kiegyenlíteni, az emberi személyiség fejlődésének elősegítésével. A gyermek fejlesztése család és az óvoda együttműködésével lehet eredményes, így óvodapedagógusaink folyamatos kapcsolatot ápolnak a szülőkkel. Megismerik a családok értékrendjét, feltárják nevelési céljaikat és feladataikat a nevelés terén. Folyamatos információ áramoltatást biztosítunk a szülők felé.
III.
AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI -EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS -ÉRZELMI ÉS ERKÖLCSI SZOCIALIZÁCIÓ - ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NÉMET NEMZETISÉGI NYELV
Óvodába lépés előtt informálódunk a gyermek szociális környezetéről. Tájékozódunk az egészségi állapotáról, szokásairól, az önkiszolgáló tevékenységéről, a vele szemben támasztott szülői elvárások felől. Beszoktatásnál figyelembe vesszük a gyermek egyéni igényeit és a szülő kéréseit. Biztosítjuk a nyugodt, szeretetteljes légkört. Gondoskodunk a gyermek számára az életkori igényekhez alkalmazkodó rugalmas, de állandó ritmust biztosító napirendről. Az egészséges táplálkozás tudatos kialakítását már óvodáskorban is fontosnak tartjuk. Változatos, vitaminban gazdag étrendet biztosítunk a gyermekek számára. Az egészséges táplálkozás mellett a mozgásos tevékenységekre is nagy hangsúlyt fektetünk. A termekben mindennapos testnevelés foglalkozásokkal, változatos tornaszerekkel, mozgásfejlesztő eszközökkel járulunk hozzá a gyermekek mozgástevékenységének kielégítéséhez. Az udvaron számos mozgásfejlesztő játékkal rendelkezünk. Szabad levegőzés biztosítása végett, környezeti adottságainkat maximálisan kihasználva rendszeres sétát szervezünk Hűvösvölgyi vitorlázó repülőtér,
Hűvösvölgyi
erdő
mentén,
valamint
kirándulunk
Gyermekvasúttal.
Az
egészségtudatos életmód kialakításához hozzájárulunk még heti rendszerességű tánc- és úszásoktatással is.
Gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről, mert az óvodáskorú gyermek érzelmi élete egyben erős és labilis is. A barátságos kiegyensúlyozott környezetben természetes magatartási formákat állandósítjuk, hiszen a gyermekek nyugodt körülmények között képesek aktívan tevékenykedni. Kiemelten
figyelembe
vesszük
életkori
sajátosságaikat,
érzelmi
kötődésüket,
beilleszkedésükkor a felnőttek szerepének fontosságát. Az óvodapedagógusaink személyisége és minden megnyilvánulása érzelmi biztonságot, szeretetet, megértést és védelmet sugároz ebben a korban a gyermekek számára. Gyermekeink más-más családi háttérrel rendelkeznek, különböző közösségekben élnek. Többen tagjai lehetnek különféle nemzetiségeknek, szüleik által vallási felekezeteknek, egyúttal tagjai a magyar nemzetnek. Az óvodában is tagjai egy csoportnak, az ott zajló fejlesztési folyamatban pedig gyakran egy-egy kisebb csoportnak, összességében egy teljes
óvodai közösségnek. Az intézmény szemlélete, kultúrája átszövi életüket. Az ott tanult minták, szerzett tapasztalat és tudás segíti őket a későbbi társas kapcsolatok kialakításában, különböző szűkebb vagy tágabb közösségekbe való beilleszkedésben. Az óvodás korú gyermekek életkori sajátossága a kíváncsiság és érdeklődés. Feladatunk minél több lehetőség biztosítása, melyben a gyermek önálló, saját felfedezéséket tehet. Mindehhez nyugodt, tevékeny légkörre, választási lehetőségekre, érdeklődő, aktív, a gyermeki örömöt értékelni tudó, felfedező típusú pedagógusra van szükség. Az élményerősítő hatást az azonos témakörök többféle módon történő feldolgozásával biztosítjuk. Egy - egy téma megközelítését változatos tevékenységi lehetőségekbe ágyazzuk és módot adunk minél több tapasztalat megszerzésére a gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezetből. Rugalmasan alkalmazkodunk a gyermeki spontaneitáshoz, az éppen adódó élményekhez. Inspiráljuk, motiváljuk a gyermekeket arra, hogy élményeiket elmeséljék, kommunikáljanak felnőttekkel és gyermekekkel egyaránt. A kommunikáció különféle formáinak begyakorlása erre az életszakaszra tevődik. A metakommunikációról- az életkor előre haladásával - egyre inkább a verbális kommunikációra helyeződik a hangsúly. A kulturált kommunikáció elsajátításában a személyes példaadásra és a pozitív példák kiemelésére nagy hangsúlyt fordítunk. A napi spontán és szervezett tevékenységek során a differenciált nevelés és egyéni bánásmód elvét maximálisan figyelembe véve fejlesztjük érzékelésüket, észlelésüket, megfigyelési képességeiket, a gondolkodási műveleteket, emlékezetüket, képzeletüket. Óvodánkban a korrekciós fejlesztés és a tehetséggondozás egyaránt megvalósul. Az alacsony csoportlétszám maximálisan lehetővé teszi a differenciált bánásmódot a foglalkozásokon.
Óvodánk mindkét nyelv, azaz a német- és a magyar nyelv fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül. Módszertani alapelveink között a következetes német nyelvhasználat minden beszédhelyzetben, követésre méltó beszédmodell az óvónő részéről szerepelnek. Az egyéni beszédfejlődés, életkori sajátosságok figyelembevétele, játékosság érvényesítése is kiemelt szereppel bírnak. A német nemzetiség nyelvén az artikulációs bázis erősítését, szókincs és fogalomkörök bővítését, a mondatalkotó készség kialakulását segítjük. A német nemzetiség szokásainak, hagyományainak megismertetése, a szellemi, tárgyi kultúrából ismeretközvetítés alapvető célkitűzéseink között szerepelnek.
A hétköznapokban a német nyelv a mindennapi életünk része. A legtöbb élethelyzetben, azaz a napi rutinoknál a német nyelv használatát részesítjük előnyben. Így üdvözlésekkor, étkezések, öltözés alkalmával, fürdőszobában. Ilyenkor a gyerekek német nyelvű utasítások szerint cselekszenek. Az óvónők egyszerűen fogalmaznak, beszédjüket mozdulatokkal, mimikával kísérik. A német nyelv könnyebb elsajátítása végett tárgyi eszközöket, képeket, képeskönyveket használnak.
A tanulási folyamathoz olyan légkört teremtünk, melyben a gyerekek gondtalanul, vidáman vehetnek részt minden tevékenységi formában. Mivel az óvodás gyermek még írni-olvasni nem tud, utánzással sajátítja el az ismereteket. Ezért nagyon fontos az óvónő személyisége, szakmai rátermettsége, akit a gyermek példaképnek tekint. Az óvónő beszélje a nyelvet jól, fogalmazzon egyszerűen, érthetően.
Német nyelvi nevelés a különböző tevékenységi formákban: •
Mindennapos testnevelés: utánzó mozdulatok sorozata, melyekhez az óvónő németül adja az instrukciókat. Mozgásos játékok, melyeknek szabályait németül ismerteti. Itt megismerik testrészeiket, a téri irányokat.
•
Környezet megismerése a foglalkozások témái kapcsolódnak a magyar környezethez,amit már megtanultak és biztonsággal tudnak magyarul, feldolgozásra kerül németül is, például: család, évszakok, közlekedési eszközök, állatok, gyümölcsök, zöldségek.
•
Ének-zene a legfontosabb területe a nyelvi foglalkozásoknak, hiszen a gyerekek számára ez határozza meg az érzelmi kötödést a német nyelvhez. Lehetőséget ad a német dalok, körjátékok, a helyi nyelvjárásban elhangzó dalok, versek játszásához.
•
Mese-vers egyszerűbb meséket olvasunk, melyekhez képeket társítunk. A versek nehezebben érthetők a gyerekek számára, ezért ezeket mindig képekkel illusztráljuk.
•
Rajz, ábrázolás, kézimunka ezek a tevékenységek általában kiscsoportos formában zajlanak, így az egyszerűbb technikákat, a színeket, eszközöket németül mondjuk, gyakoroltatjuk a gyerekekkel.
Feladataink a nemzetiségi ismeretek köréből •
Lakóhely, emberek témakörben: - nemzetiségi épületeket, intézmények ismerete szűkebb, tágabb környezetben - nemzetiségre jellemző növények, virágok, állatok ismerete tájnyelven is
•
Szellemi kultúra: - mondókák, versek, köszöntők, dalok, népi játékok ismerete - népi hangszerek, mozgásos játékok, társasjátékok megismerése - helyi mesék, rövid történetek , találós kérdések megismerése
•
Tárgyi kultúra: népviselet megismerése képről szemléltetve, egyes darabok használata az óvodai életben (ünnepségek, játékok alkalmával) - az óvodai tevékenységeikben nemzetiségre jellemző anyagokat,technikákat (szalma, toll, vessző, agyag, fonal; hímzés, fűzés, szövés, fonás) alkalmazása
•
Identitástudat kialakítása: - nemzetiségi hagyományokat őrző dalok, táncok, játékok megismerése (búcsú, farsang, lakodalom) - nemzetiségi ünnepekre jellemző népviseleti ruhák készítése, viselése. - régi konyhaművészet megismerése, társítása a modern táplálkozással (sütés, gyümölcsök felhasználása - szárítás, aszalás, lekvárkészítés, tejkészítmények, ízesítés jellegzetes fűszernövényekkel, rozmaring, kapor) - ünnepekre nemzetiségi sajátosságokat hordozó ajándékok készítése (karácsony, húsvét, lakodalom).
IV.
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERZÉSÉNEK ELVEI - SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK - AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE - AZ ÓVODA KAPCSOLATAI
- SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartásában, óvónőink végzik, akiknek személye a nevelésben értékformáló erő. Az óvónők éves munkatervet együtt készítik az óvoda helyi programjának megfelelően, a feladatokat megosztják egymás között.
Az óvodapedagógusok munkáját a dajka segíti, aki a gyermekek gondozásában, a csoportszobák tisztántartásában, konyhai munkálatokban is közreműködik. A dajka megnyilvánulásai csakúgy modellértékűek, mint az óvodapedagógusoké, ezért mindig összehangolt munkára van szükség. A tanév folyamán a kezdő értekezlet után is több alkalommal egyeztetjük, pontosítjuk az elvárásokat és értékeljük a tapasztalatokat. Az óvodai év elején megbeszéljük a nevelési terveket, a gyermekekkel szembeni elvárásainkat. Az intézményben dolgozók munkáját a munkaköri leírás szabályozza.
Az intézményben működő óvodai csoportok száma
1 csoport, vegyes életkor szerint
Óvodavezető száma
1 fő
Óvodapedagógusok száma
2 fő
Technikai személyzet
1 fő
Szakmai munkát segítő, külső munkaerők: •
Logopédus,
•
fejlesztő pedagógus,
•
gyermekorvos,
•
védőnő,
•
úszás- és táncpedagógusok. Óvodapedagógusaink és a szakmai munkát segítő kollégák egyaránt kiválóan szakképzett, munkájukat magas színvonalon végző személyek, harmonikus, kiegyensúlyozott egyéniségek, akik nevelői magatartását gyermekközpontúság, odafigyelés, türelem, megértés, tolerancia, empátia, csoporton belüli differenciálás képessége egyaránt jellemzik.
Az óvoda személyi és tárgyi feltétele a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetés keretein belül valósul meg. •
hagyományos, az óvodai élet működéséhez szükséges berendezési tárgyak, eszközök,
•
játékállomány,
•
mozgásfejlesztő eszközök,
•
illusztrációs, speciális eszközök (televízió, CD lejátszó, DVD lejátszó, fényképezőgép)
•
speciális fejlesztő játékok,
•
német nyelvi neveléshez szükséges eszközök (mesekönyvek, képeskönyvek, társasjátékok, logikai játékok, játékos nyelvoktató füzetek
•
pedagógiai munkánkat segítő zenei- és szakirodalom
- AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Intézményünk 1 vegyes csoporttal működik, maximális létszáma 15 fő. Az óvónők átgondolt, összehangolt munkája a garancia a hatékony nevelésnek, oktatásnak. Gyakorlati munka során bebizonyosodott, hogy a vegyes életkorú gyerekek együtt szocializálódásának számos előnye van. A közös együttlét során bővül szókincsük, kifejezésmódjuk választékosabb lesz. A 3-4 éves korosztály játéka gazdagodik, új ismeretekre tesznek szert. Az 5-6 évesek segítik, tolerálják a kisebbeket, tapasztalatukat, tudásukat átadják nekik. Fontosnak tartjuk a nyugodt, de rugalmas napirend kialakítását. A napi tevékenységeket és az arra fordítható időkeret meghatározását az óvónők végzik, figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait, esetleges egyéni igényeit. Az óvoda nyitvatartási idejében óvodapedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel.
7:30-9:30
folyamatos érkezés folyamatos reggeli szabad játék
9:30-10:00
közös üdvözlés mindennapos testnevelés játék
10:00-10:30
csoportos foglalkozások
10:30-10:45
friss gyümölcsfogyasztása
10:45-11:45
öltözködés udvari játék, levegőzés, séta, kirándulás a szabadban
11:45-12:00
vetkőzés, átöltözés testápolás munkajellegű tevékenységek
12:00-12:30
ebéd tisztálkodás munka jellegű tevékenységek
12:30-14:30
csendes pihenő, alvás
13:30-14:30
egyéni fejlesztések (6 éves kortól)
14:30-15:30
tisztálkodás munkajellegű tevékenység uzsonna
15:30-17:30
szabad játék (teremben, vagy udvaron) választható fejlesztő foglalkozások
- AZ ÓVODA KAPCSOLATAI •
család A szülök jogait és kötelességeit az óvoda intézményével és az ott folyó munkával kapcsolatban a Közoktatási Törvény szabályozza. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve a gyermek fejlődését szolgálja. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Formái változatosak:
-
ismerkedési napok az óvodába lépés előtt,
-
közös kirándulások,
-
közös rendezvények, ünnepek (Márton nap, farsang, anyák napja, évzáró alkalmak)
-
nyitott délutánok,
-
nyílt napok,
-
szülői értekezlet, fogadóóra
•
iskolák a gyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Pedagógusaink tájékozódnak a környező iskolák által kínált lehetőségek felől és szükség esetén, a szülőkkel együttműködve segítenek kiválasztani a gyermek számára legkedvezőbb intézményt. Az iskolákkal harmonikus együttműködésre törekszünk, az általuk küldött tájékoztató anyagokat átadjuk a szülőknek. Az iskolák által biztosított nyílt napokról ill. a látogatási lehetőségekről időben tájékoztatatást nyújtunk. Szükség esetén iskolalátogatást szervezünk leendő iskolásaink részére.
•
szakmai intézmények
-
Kormányhivatal
-
Német Nemzetiségi Önkormányzat
-
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
-
II. kerületi Pedagógiai Szakszolgálat
V.
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA
1.
JÁTÉK
A játékot alapvető és legfőbb tevékenységformának tekintjük. Annak segítése, hogy a játék minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon. A játékhoz szükséges feltételek biztosításával lehetőséget adunk a gyermeki benyomások, tapasztalatok feldolgozására, bővítésére, kiegészítésére.
Az óvodáskor játékfajtáinak tartalmi gazdagítása az egyéni
fejlődési ütem figyelembevételével történik. Fontosnak tartjuk a szabad választás, döntés képességének kialakítását, a folyamatos megerősítést, mely a pozitív érzelmi töltés megtartását segíti. A gyermek anyanyelvén képes játszani, ezért a nyelvhasználat a játékban az egyéni képességek, egyéni affinitás függvénye. Az óvónő helyzetfelismerő képessége, az egyes gyermekek megismerése szabályozza a nyelvhasználatot. Azt a nyelvet kell erősítjük, amely gyengébb, ehhez az óvónő minden játéklehetőséggel él.
2. MESE, VERS A világ megismerését, az önismeret mélyítését segítjük a belső képteremtés képességének alakításával. Rövid történetek, népmesék közvetítésével identitást alapozunk, formálunk. A hasonlóságok, különbségek érzékeltetésével (magyar-német) a más kultúrák iránti érdeklődést erősítjük. Dramatizálással, bábozással, önálló mesemondással a beszédkészséget fejlesztjük, a kommunikációs helyzetfelismerést segítjük.
3. ÉNEKES JÁTÉK, GYEREKTÁNC Fontosnak tartjuk a zenei élményhez juttatást. Zenei hallásukat, ritmusérzéküket, zenei emlékezetüket fejlesztjük, zenei alkotókedvüket erősítjük. Az érzelmeken keresztül megszerettetjük az éneklést, az énekes játékokat. Tapasztalással segítjük a felismerést, énekelni minden nyelven jó. Helyi gyűjtésekből nemzetiségi sajátosságokkal ismertetjük meg a gyermekeket. Német nemzetiségi nyelven aktív szókincsként alapvető fogalmak ismeretét várjuk el. Zenei képességfejlesztésben megismertetjük a kisebbségi nyelv zenei sajátosságait (zenei hangsúlyok, mozgásformák, speciális mozgások).
4. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA A térbeli tájékozódó és rendező képességet, komponálási, képolvasási ítélőképességet alakítjuk az esztétikai érzék fejlesztésével. A különböző technikákban nemzetiségi sajátosságokkal ismertetjük meg a gyermekeket (fazekasság ,szövés, kötés, varrás). Ezzel a tevékenységformával a passzív másod nyelvi szókincset gyarapítjuk elsősorban. Változatos technikák
megismerésében,
megnevezésével
aktív
alkalmazásában
nyelvi
szókincsük
az
eszközök,
gyarapodik.
műveletek,
Ábrázoló
folyamatok
tevékenységükben
szemléltetés segítségével megértik a kéréseket, utasításokat. Egyszerű mondatokkal vagy kifejezésekkel képesek elmondani az ábrázoláshoz kapcsolódó tapasztalataikat, élményeiket, véleményüket.
5. MOZGÁS, TESTNEVELÉS A gyermekek természetes mozgását, a gyermekek testi képességeit fejlesztjük. Rendszeres mozgáslehetőség biztosításával segítjük a kiegyensúlyozott lelki fejlődést. A változatos mozgáslehetőségekkel fontos személyiségjegyeket alakítunk. A német nemzetiségi nyelv fejlesztésében ez passzív szókincset jelent a gyermekeknek, elsősorban a megértést várjuk el. A mozgásos népi gyermekjátékokkal hagyományt ápolunk. Sokféle mozgástevékenységben valósuljon meg a beszéd észlelés és értésen keresztül a nyelvi fejlesztés. Sokféle mozgástevékenységben a megértés szemléletes segítésével elsősorban passzív nyelvi szókincsük gyarapodjon. Változatos tevékenységeken keresztül sajátítsanak el aktív szókincset, nyelvi kifejezéseket a nagymozgások, finommotorika, testséma, térorientáció területén. Játékos mozgástevékenységek a mindennapokban eddig is nagy szereppel bírtak, a mindennapos testnevelésre különös figyelmet fordít az óvoda.
6. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A külső világ tevékeny megismerése, benne a matematikai tapasztalatok. önmagukról, környezetükről, a világról való tapasztalatszerzést.
Segítjük az
A társas magatartás
képességét erősítjük közös feladatokban. Törekszünk pozitív érzelmi viszony kialakítására szülőföldjükhöz, Matematika
a
jellegű
véleményalkotásukat.
német
nemzetiség
tevékenységekben
szokásaihoz, segítjük
hagyományaihoz, tapasztalatszerzésüket,
kultúrájához. formáljuk
Ebben a képességkörben lehetséges leginkább a másod nyelvi
szókincs, fogalomkörök bővítése. Tapasztalati úton gyűjtsenek aktív nyelvi ismereteket az évszakokról, állatokról, növényekről, emberekről, matematikai ismeretekről. A tapasztalás,
emlékezés, megértés folyamataiban aktív szókincsük gyarapodjon.
Az összefüggések
felismerését kísérjék egyszerű nyelvi kifejezésekkel.
7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK Célunk, hogy ezekben a tevékenységekben olyan készségek és tulajdonságok alakuljanak ki, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatait. - Pozitív értékeléssel, megerősítéssel kívánjuk elérni, hogy a gyermekek szívesen vállaljanak feladatokat, egyéni megbízatást. Célunk, hogy a gyermekek az egyes munkafajtákban sokféle munkafázist, eszközt megismerjenek, problémahelyzetekben ezeket az ismereteket alkalmazzák. Német nemzetiségi nyelvi ismereteik, szókincsük,
mondatalkotó készségük
az eszközök,
munkafázisok megismerésével, önálló nyelvi alkalmazással bővül, megszilárdul.
8. TANULÁS Valamennyi képesség körben spontán és szervezett tanulási helyzetekben adunk lehetőséget az ismeretek bővítésére, kiegészítésére. A különböző tanulási helyzetekben a szándékos figyelem erősítését segítjük, a figyelem terjedelmének, tartalmának növelésével. Cél a figyelem átvitele, megosztása. A felismerés mellett a felidézés képességét erősítjük. A szemléletes képi gondolkodás lehetőségeivel az elemi fogalmi gondolkodás kialakítását segítjük.
VI.
FEJLŐDÉS JELLEMZŐi AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
Különböző viselkedésformákhoz, szabályokhoz alkalmazkodnak. A gyermekek szeretnek óvodába járni, ragaszkodnak nagyobb-kisebb pajtásaikhoz, érdeklődőek társaik, a felnőttek iránt. Szeretettel fogadják a vendégeket. Igényükké válik a kialakult szabályok betartása, egymást figyelmeztetik német nemzetiségi nyelven is. Kérés nélkül segítenek. Szívesen végeznek a közösségért feladatot. Nyelvi és szociális téren érettek az iskolába lépéshez.
A gyermekben kialakul a pozitív viszony a nemzetiség kultúrája és nyelve iránt. Életkorának és egyéni képességének megfelelően rendelkezik olyan passzív szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket megérti a nemzetiség nyelvén. Tud tájékozódni a kommunikációs helyzetben. A nemzetiség az anyanemzet kultúrájából merít dalokat, meséket, verseket, mondókákat, táncokat, és játékokat. Megismerkedik a helyi nemzetiségi
szokásokkal, hagyományokkal és a tárgyi kultúra értékeivel, megtanulja azokat tisztelni, becsülni. Szívesen vesznek részt a foglalkozásokon, társaikra vigyáznak, egymásra odafigyelnek. Képről tudnak egyszerűbb megállapításokat tenni, eljutnak a nyelv megértésének szintjére, egyszerű, tőmondatos válaszadásra is képesek. Megértik az egyszerűbb szak-és vezényszavakat, térformákat, irányokat.
A gyerekek ismerik és megnevezik németül a testrészeket, ismerik a testsémával kapcsolatos névutókat, irányokat. Mozgásfajtákat, mozgásos játékok szabályait németül megnevezik, beszédükben, alkalmazzák azokat. Társas helyzetekben német nyelven kezdeményeznek mozgásos játékokat. Életkori sajátosságuknak
megfelelő
hangmagasságban
ismernek
dalokat,
körjátékokat,
gyermekjátékokat. Tájnyelven is ismernek dalokat, körjátékokat. Felismerik a német zene jellemzőit, alkalmazzák zenei tevékenységükben (jellegzetes mozgások, térformák, zenei hangsúlyok). Németül is felismernek, megneveznek zenei, ritmikai eljárásokat. Ismernek jellegzetes népi nemzetiségi hangszereket (szájharmonika, harmonika, fúvós hangszerek) Rajzolásukban,
manuális
alkalmaznak tárgyakat,
készségfejlesztő
tevékenységeikben
németül
eszközöket, munkafolyamatokat, formákat,
megneveznek,
színeket. Ehhez
kapcsolódó tapasztalataikat, élményeiket, érzéseiket egyszerű mondatban kifejezik. Rendelkeznek a pontos nyelvi kifejezés képességévei, szívesen alkalmazzák nyelvi ismereteiket (tájnyelven is). Tudnak a kommunikációs helyzetnek megfelelően viselkedni (egyszerű kérdések, válaszadó szerepkör minden helyzetben). Különbséget tesznek a nyelvhasználatban (német, magyar).
VI.
AZ ÓVODA HAGYOMÁNYAI
Óvodásaink életére a közös tevékenységek jellemzőek. Fontosnak tartjuk nevelőmunkánkban a közös élményekre épülő, közös tevékenységeket. Ezt az alapelvet követjük mindig az óvoda ünnepei, rendezvényei szervezésekor. Több olyan ünnep, rendezvény van, amely nagyobb közösségek együttlétét kívánja. Ezek az alkalmak lehetőséget teremtenek tágabb környezetben a másság elfogadásának. Az ünnepek, rendezvények előkészületeiben, megformálásában is az egyéni képességfejlesztés jelenti a kiindulópontot.
Ünnepeink, rendezvényeink egy nevelési évben:
•
Születésnap
•
Márton nap
•
Borbála nap
•
Luca nap
•
Mikulás
•
Karácsony
•
Farsang
•
Húsvét
•
Anyák, apák napja
•
Gyermeknap
•
Nagycsoportosok búcsúztatása
Az ünnepek tartalma: •
Mozgás, mozgásos játékok
•
Énekes gyermekjátékok, körjátékok, hangszeres drámajátékok
•
Mesék, versek, mondókák
•
Agyagozás, szövés, fonás, sütés, főzés, tojásdíszítés mézeskalács sütés, ajándékkészítésben sokféle ábrázolási technika alkalmazása
Valamennyi ünnepünk előkészítése, szervezése és lebonyolítása két nyelven történik.
ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK
Érvényesség: A módosított pedagógiai program érvényességi ideje: 2013. 09. 01-től viszavonásig.
Módosítás: A pedagógigi program módosítható, kiegészíthető, ezt a legitimációs körbe tartozók, bármelyike kezdeményezheti, illetve kötelező, ha a jogszabály előírja. Kezdeményezhető lehet: •
Fenntartó
•
Nevelőtestület
A programmódosítás előterjesztése a nevelőtestület elé írásban történhet. Hatálybalépés: Az óvodavezető jóváhagyása után: 2013. 09.01.
Nyilvánosság: A Zsebibaba Német Nemzetiség Óvoda Pedagógiai Program ez intézmény önmeghatározása, önálló tartalmi munkája. Érdeklődők a programot megtekinthetik •
Nevelői iroda
•
Óvoda honlapján
A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszíti az intézmény korábban hatályos nevelési programja.
A programmódosítás előterjesztése a nevelőtestület elé írásban történhet.
JEGYZŐKÖNYV
Helye: Zsebibaba Német Nemzetiségi Óvoda, 1028 Budapest, Hidegkúti út 34. Ideje: 2013. Július 23.
Napirend: A Zsebibaba Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programjában történt módosítások megvitatása.
Jelen vannak:
Zalai Judit
Fenntartó képviselője
Réthy Kornélia
óvodapedagógus
Vági Tiborné
óvodapedagógus
Braun Ágne
szülői szervezet részéről
Zalai Judit
óvodavezető
Az óvodavezető köszönti a jelenlévőket. Ismerteti a Pedagógiai Program változásait, ami a nevelőtestület közös munkája. A nevelőtestület 100%-os igenlő szavazattal elfogadta a helyi programot. A fenntartó képviselője és a Szülői Szervezet képviselője egyaránt egyetértését nyilvánította. Az óvodavezető a Pedagógiai Programot jóváhagyta. Egyéb hozzászólás nem történt. A Zsebibaba Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.
Az óvodavezető megköszöni a részvételt.
Budapest, 2013. július 23.
............................................... jegyzőkönyvvezető
•
363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet Óvodai nevelés országos alapprogramja
•
2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről, és módosításai
•
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, és a köznevelési intézmények névhasználatáról
•
Alapító Okirat
•
1997. Évi XXXII. Gyermekvédelmi törvény
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
Készítette: Zsebibaba Német Nemzetiségi Óvoda nevelőtestülete: Budapest, 2013. 07.19. A helyi Pedagógiai Program módosított változatát a Zsebibaba Német Nemzetiségi Óvoda Szülői Szervezete megismerte, véleményezte, valamint élt egyetértési jogával.
1. Egyetértését nyilvánította
Szülői Szervezet képviseletében
......................................................... Braun Ágnes
Dátum: 2013. 07.22. Az óvoda nevelőtestülete át nem ruházható jogkörében a helyi pedagógiai programot 2013. 07.23. napján tartott határozatképes ülésén 100%-os igenlő szavazattal elfogadta.
2. A nevelőtestület képviseletében:
......................................................... Réthy Kornélia Dátum: 2013. 07.23.
3. A Pedagógiai Program módosított változatát jóváhagyta:
......................................................... óvodavezető Dátum: 2013. 07.23.
4. A fenntartó egyetértését nyilvánította: ......................................................... Dátum: 2013. 07.23.
fenntartó
JEGYZÉK AZ ÓVODA KÖTELEZŐ ESZKÖZEIRŐL ÉS FELSZERELÉSÉRŐL HELYISÉGEK 1
csoportsszoba
2
2
tornaszoba
1
3
logopédiai foglalkoztató
1
4
játszóudvar
1
5
óvodavezetői, nevelőtestületi szoba
1
6
gyermeköltöző
1
7
gyermek mosdó WC
1
KISZOLGÁLÓ HELYISÉGEK 1
felnőtt öltöző, felnőtt mosdó
1
2
elkülönítő szoba
1
3
melegítő konyha, tálaló
1
4
felnőtt WC
1
5
mosléktároló
1
6
raktár
1
CSOPORTSZOBA 1
óvodai fektető
15
2
gyermekszékek
15
3
gyermekasztal
4
4
fényvédő függöny
6
5
szőnyeg
3
6
játéktartó szekrény, polc
6
7
élősarok állvány
1
8
hőmérő
1
9
eszközelőkészítő asztal
1
10
szeméttároló
2
TORNASZOBA 1
tornapad
3
2
tornaszőnyeg
5
3
bordásfal
2
4
egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések -
hullahopp karika
5
-
labda
15
-
babzsák
15
-
ugrálókötél
3
-
trambulin
2
-
rugós egyensúlyozó
1
-
egyensúlyozó hinta
1
1
LOGOPÉDIAI FOGLALKOZTATÓ
2
tükör
1
3
asztal
1
4
szék
2
5
szőnyeg
1
JÁTSZÓUDVAR 1
kerti asztal
1
2
kerti pad
1
3
műanyag házikó
1
4
homokozó
1
5
takaróháló
1
ÓVODAVEZETŐ, NEVELŐTESTÜLETI IRODA 1
íróasztal és szék
1-1
2
tárgyalóasztal
1
3
szék
6
4
telefon
1
5
könyvszekrény
2
6
iratszekrény
2
7
fénymásoló, nyomtató
1
8
tükör
1
9
könyvtári dokumentum
500
ORVOSI SZOBA 1
Berendezése, felszerelése a 26/1997. (IX.3)NM rendelet 1 szerint GYERMEKÖLTÖZŐ
1
öltözőszekrény, fogas
15
2
öltözőpad
5
GYERMEKMOSDÓ,WC 1
törölközőtartó
3
2
falitükör
2
3
fogmosó tartó
1
TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK 1
egyéni tisztélkodó szerek
15
2
tisztálkodó felszerelések
15
3
fésűtartó
1
4
törölköző
60
5
abrosz
4
6
takaró
15
7
ágyneműhuzat, lepedő
15
A
NEVELŐMUNKÁT
SEGÍTŐ
JÁTÉKOK,
ESZKÖZÖK 1
játékok, eszközök (mennyiség eszköz fajtánként) -
különféle játékformák eszközei
7
-
mozgáskultúrát fejlesztő eszközök
15
-
ének-zene eszközök
15
-
anyanyelvi fejlesztés, kommunikáció eszközei
7
-
mesekönyv
50
-
értelmi
képességek,
kreativitást
fejlesztő 7
eszközök -
ábrázoló tevékenységet fejlesztő
-
természeti-emberi-tárgyi
6 környezet 5
megismerését fejlesztő eszközök 2
munka jellegű tevékenység eszközei
7
nevelőmunkát segítő egyéb eszközök -
TV, DVD
1-1
-
HI-FI
2
EGÉSZSÉG ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK 1
ételminta-vétel készlet
1
2
mentőláda
1
3
gyógyszerláda
1
4
tűzoltó készülék
1