Zsaluzó, vasalási munka

Zsaluzó, vasalási munka

1


ZSALUZÓ, VASALÁSI MUNKA

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Generálkivitelezéssel foglalkozó cégük megbízást kapot egy családi ház építésére. Az alapozási munkákat már elvégezték.

A lábazat vasbetonból készül. Feladatuk a lábazati zsaluzat elkészítése, illetve a vasalás összeszerelése, zsaluzatba helyezése, majd a betonozási munkák elvégzése. A megfelelő szilárdság elérése után, a zsaluzat eltávolítása.

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1. ZSALUZÁS A beton és vasbeton építés egyik legfontosabb segédeszköze, építési segédszerkezete a zsaluzat.

A zsaluzat készítésének célja, hogy az esztétikai, erőtani és technológiai szempontok figyelembevételével a tervezett szerkezet geometriáját megadja biztosítva, hogy a kezdetben képlékeny beton tervezett formájában megszilárduljon.

A képlékeny betonnal közvetlenül érintkező zsaluhéj nemcsak a szerkezet geometriáját

határozza meg, hanem lehetőséget teremt a beton felületének mélységben történő

tagolására is, így a zsaluzat a közvetlen esztétikai, építészeti eszköztárnak is része lett.

A vasbetonépítés három munkafolyamata közül - zsaluzás, vasszerelés, betonozás - a zsaluzás, állványozás igényli a legnagyobb munkaráfordítást. Zsaluzatok: A zsaluzatok alapvető feladata a szerkezet terv szerinti méreteinek, alakjának megadása, a forma és a méreték - mérettűrési határok közötti - megtartása a betonozás ideje alatt, és a beton kellő mértékű megszilárdulásának időtartamára.

A kellő mértéket az úgynevezett "zöldszilárdság" éri el, amely az adott körülmények közötti kizsaluzhatósághoz elegendő (a szerkezet már képes megtartani saját önsúlyát, de még nem terhelhető).

2

Zsaluzó, vasalási munka Zsaluzatokkal szemben támasztott legfontosabb követelmények: -

forma és mérettartás, vagyis a kellő merevség

-

technológiailag helyes - például szétosztályozódás-mentes - bebetonozhatóság

-

-

szilárdság és a helyzeti állékonyság

könnyű és roncsolás mentes - úgy a kizsaluzandó szerkezetek, mint a zsaluzóelemek tekintetében - kizsaluzhatóság

lehetőség szerinti többszöri felhasználhatóság, tipizálhatóság

Zsaluzatok elemei: -

Zsaluhéj: a beton felülettel érintkezik és megadja annak formáját/alakját

-

Kaloda: a zsaluzat mérettartását biztosítják

-

-

Merevítő bordák: a zsaluhéjat fogják össze Átkötések

A zsaluzatot érő erőhatások: -

friss beton súlya és/vagy hidrosztatikai nyomása

-

tömörítésből adódó dinamikus hatások

-

munkások és munkaeszközök dinamikus hatása

A helyesen kialakított és méretezett zsaluzat és támasztó állványzata (-i) a rájuk ható terheket biztonságosan és káros alakváltozások nélkül képesek elviselni.

1.HAGYOMÁNYOS SZERKEZETEK ZSALUZATAI Az egyedi jellegű beton és vasbeton szerkezetek hagyományos építésénél leggyakrabban a

fát alkalmazzák. A felhasznált fa - legtöbbször fenyő fűrészáru - legalább II. osztályú legyen.

Hagyományos zsaluzatok elemei: Fából készült zsaluhéjak: -

A fából készült zsaluhéjak általában többször felhasználhatóak, visszanyerhetők.

-

A deszka lehetőleg 12 cm-nél szélesebb ne legyen, mert a nedvesség hatására

-

-

Zsaluhéjként leggyakrabban 24 mm vastag gyalulatlan ("szőrös") deszkát használnak. vetemedik és ismételt felhasználásra alkalmatlanná válik.

A deszkából készült zsaluhéj - elemek között 2 mm hézagot szükséges hagyni, mert a fa a nedvesség hatására a térfogatát növeli.

A zsaluhéj simaságát fokozni lehet gyalulással, fémlemez, műanyaglemez borítással vagy rétegelt lemez felhasználásával.

A gyalult zsaluzati deszkaelemeket szükség esetén hornyos-eresztékes kapcsolattal és a széleken hidegen alakított fémszegéllyel készítik.

3

Zsaluzó, vasalási munka -

Korszerű anyagfelhasználás jellemzi a műfa zsaluhéjakat, (például a hazai BUFA

rétegelt lemez belső rétegei cserfából, a külsők bükkfából állnak, rétegszáma 14-17,

ragasztó alapanyaga vízben oldhatatlan műgyanta, táblamérete 125x300 cm, vágási -

felületét a beépítés előtt vízálló gyantával kell bevonni).

A fa zsaluhéjakat a betonozás előtt be kell nedvesíteni, vagy zsaluleválasztó

bevonattal szükséges ellátni.

Pillérek zsaluzata A négy- vagy sokszög keresztmetszettel készülő pillérek -

kisméretűek (45 cm-nél kisebb), vagy

-

nagyméretűek (60 cm-nél lényegesen nagyobb) lehetnek.

-

középméretűek (60 cm körüli), vagy

A pillérek zsaluzatát, a betonnal érintkező zsaluhéját - a befoglaló és betoldó táblákat - az

ácstelepen előregyártják úgy, hogy a deszka-sorozat elemeit hevederekkel fogják össze kb. 50 cm-ként, ezekre a hevederekre ülnek fel a pillér geometriáját adó, a beton hidrosztatikai

nyomását és a tömörítésből adódó dinamikus erőket felvevő, a pillér méretére jellemző

kalodák.

4


1. ábra Hagyományos pillérzsaluzatok 1

1

Forrás: sze.hu/~nemethgy/zsaluzatok

5

Zsaluzó, vasalási munka A kaloda helyzetét tekintve lehet: -

-

talpkaloda

közbülső kaloda

A talpkaloda általában erősebb anyagból - pallóból, gerendából készül és a feladata, hogy a pillér helyét pontosan, elmozdulás mentesen rögzítse. A közbülső kalodákat 50-60 cm, alul 30-40 cm, a felül pedig 60-80 cm távolságban kell elhelyezni. A kisméretű pillér kalodája négy darab 10 cm széles, egymásra szegezett deszkából-, a középméretű

kaloda

két

darab

zárléc

két

deszka

fogópár

szegezéssel

kialakított

kapcsolatával, míg a nagyméretű pillérek kalodája 10/10-es fűrészelt fából , csavarozott kötéssel készülhet.

A pillérek kalodáit fémből is készíthetjük, például lapos-, vagy szögacél szelvények

felhasználásával. Rendszerint több méretre való beállítást biztosító furat-, nyílássorokkal és ékes, vagy tüskés (áttolóvasas) rögzítésekkel. Oszlopok zsaluzata A kör keresztmetszetű oszlopok zsaluhéját - a köralakot jól közelítő sokszögben összerakott lécekből, a - kör mintaíveként is funkcionáló - kalodákat ívesen kivágott és két rétegben egymásra szegezett deszkaelemekből állítják össze.

A körülményesen készíthető íves kalodák között 3,5 mm átmérőjű lágyvas-huzalkötés

helyettesítheti a merevítést.

Rúdsajtolású speciális, könnyen oldható kapcsolóelemekkel összeszorított könnyűfém,

szelvények felhasználásával vagy többrétegű impregnált papírcsövekből is készíthetők oszlopzsaluzatok.

6


2. ábra Oszlopkaloda 2

2


7


Rúdsajtolású speciális, könnyen oldható kapcsolóelemekkel összeszorított könnyűfém,

szelvények felhasználásával vagy többrétegű impregnált papírcsövekből is készíthetők oszlopzsaluzatok.

Lemezek zsaluzata és állványzata A vasbeton lemezek zsaluhéját általában gyalulatlan, 12 cm- t nem meghaladó szélességű,

24 mm vastag deszkákból készítik, amelyeket vízszintesen két irányban gyámolítani kell, függőlegesen pedig alá kell támasztani.

8


3. ábra Alulbordás födém zsaluzata 3

3


9

Zsaluzó, vasalási munka Lemezzsaluzatok vízszintes gyámolítása: A zsaluhéjat szokásos esetekben a deszkázatra merőlegesen beépített, élére állított deszkavagy pallóbordázattal gyámolítják, amelynek 60 cm-es alátámasztási távolsága, 24 mm vastag. A deszkázatot figyelembe véve biztosítja, hogy a zsaluzaton és a kész szerkezeten túlzott mértékű behajlás ne jöjjön létre.

A bordázatot - gondosabb kivitel esetén - a bordázatra merőleges gerenda-sorral fogjuk

alá, ahol a gerendák egymástól való távolsága 10 cm vastag lemezvastagságig 1,5 m; 15 cm

lemezvastagságig pedig 1,00 méter. A bordákat a gerendákhoz pedig ferdén bevert szegekkel rögzítik.

Lemezzsaluzatok függőleges alátámasztása, gyámolítása: A gerendázatot és/vagy a bordázatot függőleges tengelyű hengeres oszlopokkal (gömbfa dúcokkal) kell alátámasztani. Az oszlop és a gerenda kapcsolatát, az együttdolgozást, a gerenda "lekötését" a mindkét elemre rászegezett hevederdeszka biztosítja. Az oszlop alsó

végét teherelosztó pallóra vagy gerendára ültetik, oszlopemelő - leeresztő kéményfa ékpár

közbeiktatásával.

10


4. ábra Felülbordás födém zsaluzata 4

4


11

Zsaluzó, vasalási munka A teherelosztó és az oszloptalp közé kettős ék kerül, amelynek feladata a pontos

magasságba állítás, a szükség szerinti túlemelés és az állvány szabályszerű leeresztése,

amelyet a beállítás után szegezéssel kell a teherelosztó alátétpallóhoz rögzíteni. Az alátámasztó oszlopok átmérője a várható terheléstől függ: -

4 méter magasságig d= 10-12cm

-

4 méter felett d= 12-15cm

A gerendázatot gyámolítani kell: -

-

10 cm lemezvastagságig 2,00 méterenként 15 cm lemezvastagságig 1,5 m-enként

Lemezek zsaluzatainak készítésekor az épületgépészeti vezetékek terv szerinti áttörési helyeit egy-egy fa vagy műanyag doboz betét segítségével hagyják ki.

A vezetékek nyomvonalán háromszögletű lécet szegeznek a zsaluhéjra vagy műanyag gégecsöveket építenek be a vezetékek számára. Gerendák zsaluzata A zsaluzandó gerenda lehet: -

kisméretű (24/40 cm-nél) kisebb

-

nagyméretű (40/60 cm-nél nagyobb)

-

középméretű (40/60 cm körüli)

A zsaluhéj minden esetben oldalzsaluzatból és fenékzsaluzatból áll, amelyeket úgy kell összeépíteni, hogy kizsaluzáskor az oldalzsaluzat elsőként eltávolítható és a feltárult beton ellenőrzése lehetséges legyen.

Az oldalzsaluzat deszka tábláit 60-80 cm osztásban deszka hevederekkel fogják össze. A fenékzsaluzatot kisméretű gerenda esetén 24 mm vastag deszkából, közép- és nagyméretű

gerenda esetén pallóból, 48 mm vastagsággal készítik, amelyeket deszkahevederekkel fognak össze.

A fenék és oldalzsaluzati táblákat az ácstelepen előregyártják, majd a kész táblákat a helyszínre szállítják az oszlopokkal alátámasztott fejpallókra, fejgerendákra ültetik fel.

A gerendazsaluzat vízszintes elmozdulásának megakadályozására, valamint a zsalutáblák beállítására, rögzítésére, a fejpallókra, fejgerendákra kétoldalt futódeszkákat szegeznek fel.

Az oldalzsaluzat befelé dőlését távtartó betétlécekkel vagy hevederekkel, a friss beton

hidrosztatikai nyomásából előálló kifele dőlést pedig d= 2,8 mm lágyhuzal összekötéssel és az oldaltáblák ferde megtámasztásával lehet megakadályozni.

12

Zsaluzó, vasalási munka Kisméretű gerenda zsaluzata: A kisméretű gerenda fenékzsaluzatát elegendő egy sorban állított oszlopokkal gyámolítani,

amelyekre 55-60o-ban dőlő karpántokkal biztosított fejpallót erősítenek. A fejpallók, ezzel együtt az oszlopok egymástól való is távolsága 60-80 cm. A gerenda zsaluzati tábláinak helyét két oldalt levő futódeszkák határozzák meg. Középméretű gerenda zsaluzata: A középméretű gerenda fenékzsaluzata 48mm vastagságú palló. A fejpallón a gerenda helyét

futódeszkák

rögzítik.

Az

oldalzsaluzatot

kidőlés

ellen

ferde

kitámasztókkal

biztosítják, amelyek alsó végeit a 60-80 cm-enkénti sorolásban fekvő fejpallókhoz, felső

végeiket pedig az oldalzsaluzatot összefogó hevederekhez szegezik. Nagyméretű gerenda zsaluzata:

A nagyméretű gerendák zsaluzatát és állványzatát minden esetben méretezni kell. Szerkezeti sajátossága, hogy a zsaluzat a munkaszinttel kiegészítve készül. A fenékzsaluzat mindig pallóból van. Az oldalzsaluzatot a gerenda magasságától függő méretű és osztású zárléc hevederekkel fogják össze és támasztják meg.

A nagyméretű gerendazsaluzat hordására közbülső alátámasztást nem igénylő aláfeszített

tartót is használhatunk, ha a zsaluzat alatti munkaterületre feltétlenül szükség van. Az aláfeszített tartót a várható lehajlás figyelembevételével - célszerűen a fenékzsaluzat alatti

kettős ékek segítségével - túl lehet emelni. Gerenda és lemez összeépítése: A

lemezzsaluzat

bordázatát

a

gerenda

oldalzsaluzatára

erősített

esetleg

ferde

kitámasztással is gyámolított, vízszintes helyzetű (futó-) deszkára vagy zárlécre is felültethetik,

így

betonozhatóságát.

biztosítva

lemez

és

gerenda

monolitikus

egységét,

egyidejű

13


5. ábra Kiváltó gerenda zsaluzata 5

5


14


7. ábra Erkély és párkányzsaluzatok 6

6


15


Alaptestek zsaluzása Alapzsaluzásra akkor van szükség, ha az alapárok szélessége nagyobb az alaptest tervezett szélességénél. Az alap zsaluzata általában hagyományos, egyedi zsaluzással készül. A zsaluzatok készítésének legelterjedtebb módszerei: 1. Általában 7,5x7,5 cm-es hevederekből elkészítik a zsaluzat kereteit, azokat egymástól

kb. 60 cm-re felállítják és a belső oldalukat bedeszkázzák. A kész zsaluzatba belső távtartóként minden keretnél egy-egy, (nagyobb mélységnél két-két) ideiglenes belső

deszkadúcot szorítanak szegezés nélkül. Ezeket a betonozás alkalmával fokozatosan távolítják el.

2. Az

alapfal

zsaluzatához

előre

gyártják

a

zsalutáblákat.

Ezeket

ideiglenesen

megtámasztják, felső szélüket hosszirányban zárlécekkel fogják össze, felállítják és

helyzetüket ferde és vízszintes deszkatámaszokkal biztosítják. A merevítésnél a zárléceket és a hevederdeszkákat is meg kell támasztani. A belső távolság megtartására

az oldaldeszkázatok felső élére összefogó deszkákat helyeznek. A deszkázatok közé minden hevedernél ideiglenes belső deszkadúcokat szorítanak. Ezeket a betonozás

alkalmával eltávolítják.

A zsaluzatok alaktartását a hevedereknél átfűzött, összesodort 3,1 mm átmérőjű lágyhuzal

átkötésekkel is erősítik.

Az alapzsaluzatok készítésekor a zsaluzatot magasabbra készítik az alaptest tervezett

magasságánál. A zsaluzat összeállítása után vízmérték segítségével felrajzolják az alaptest tervezett magasságát a zsaluzat belső oldalára, majd 1-1,5 méterenként szegezéssel jelölik. Ezekhez a szegekhez igazodnak a betonozás és simítás során.

16


8. ábra Sávalap zsaluzata 7

7


17

Zsaluzó, vasalási munka Nagy falterhek esetén az alapot kiszélesítik, hogy a terhelés nagyobb felületen adódjon át a teherbíró talajrétegnek.

18


A kiszélesítés történhet: -

ferdén

beton alapoknál általában 45o vasbeton alapnál 30o -

lépcsőzetesen

egy lépcsőmagasság ~ 25‐40 cm

19


9. ábra Pont/Pilléralap zsaluzata 8

8


20


10. ábra Lábazat zsaluzata 9

Falak zsaluzata A zsaluzás megkezdése előtt az építendő fal alapjának teherbírónak/terhelhetőnek kell lennie. Ha emeleti szinten készül a betonfal, az alatta lévő falaknak és födémnek is terhelhetőnek kell lennie.

A zsaluzandó fal alsó csatlakozó síkja maximum 1 cm-el térhet el a tervezett síktól! A vasbeton falakhoz vízszintes deszkázattal készítik a zsaluzatot. Ezeket 60 cm-ként

függőleges helyzetű megtámasztott pallókkal merevítik. A pallókat ~1,5-2 m-enként

vízszintes páros deszkabordákkal kapcsolják össze. A páros deszkabordákat anyás

csavarokkal rögzítik, melyek betonba kerülő szárát olajos papírral burkolják, hogy később

könnyen eltávolítható legyen.

A zsaluzatot csak az egyik oldalon készítik el véglegesen, a másik oldalon csak a vasszerelés befejezése után, esetleg a betonozással együtt felfelé haladva zsaluzzák be.

Ha a fal zsaluzatát mindkét oldalán betonozás előtt készítik, akkor az alsó részen 2 menként 20x30 cm-es tisztító nyílásokat, 2 m magasságban pedig bedobó nyílásokat kell kialakítani, illetve ezeket fedéssel ellátni.

9

Forrás: megepitem.hu

21


10. ábra Falzsaluzat 10

10


22


Koszorúzsaluzás A koszorúzsaluzás előtt a koszorú síkjáig el kell készülniük a felmenő falaknak, a födém

gerendáinak és béléselemeinek terv szerinti magasságban való elhelyezésének. A felmenő

falak (3 m-es léccel mérve) síkja a vízszintes síktól maximum 0,5 centimétert térhet el.

A koszorú zsaluzata csak oldallapokból áll, amelyeket a falakra kampós-szeggel erősítenek fel. Vasbeton lemezfödém esetén, ha a koszorú magasabb, mint a födém felső síkja, a külső

zsaluzaton kívül a födém felé eső oldalon is fel kell állítani a zsalutáblát.

11. ábra Koszorúzsaluzat 11

11

Forrás: epit.ewk.hu

23


A zsaluzás munkafolyamatai A

zsaluzási

munkák

a

zsaluzat

előkészítésének

(gyártásának,

szerelésének),

a

bezsaluzásnak, a kizsaluzásnak, valamint zsaluzat megtisztításának, kisebb javításainak munkafolyamataiból állnak.

A zsaluzatok előkészítése az ács- és zsaluzótelepen megy végbe, ahol a zsaluzó és

állványanyagok méret és minőség szerint elkülönített tárolásának, az anyagok munkapadon - kézi-gépi szerszámokkal végzett - leszabásának, a zsalutáblák összeállításának, az alá-

és megtámasztó, gyámolító állványelemek leszabásának, összeállításának és a félkész anyagok tárolásának részfolyamatai zajlanak.

A tulajdonképpeni bezsaluzás, állványozás a helyszínen történik. A betonozás megkezdése előtt a zsaluzatot a szennyeződésektől (forgács, falevelek, hó, dér) meg kell tisztítani.

A zsaluhéjat a könnyebb kizsaluzhatóság és a megszilárduló beton felületének megóvása érdekében be kell nedvesíteni vagy felületét vegyszerrel kell kezelni. Ha nem, akkor a nehézkes kizsaluzáskor a betonsarkok letöredezhetnek és a zsaluzati anyag is tönkremehet. Célszerű vezetési - szervezési megoldás, ha a zsaluzók tudják, hogy a későbbi kizsaluzást is nekik kell elvégezni.

24


2.VASALÁSI MUNKA Beton-, vasbeton munkákhoz szükséges anyagok: -

acélbetétek

-

cement

-

-

-

lágyvashuzalok adalékanyag adalékszer

Betonacélok fajtái, szilárdítása A betonacélok előkészítésének, megmunkálásának és szerelésének szerepe a vasbeton

szabadalmaztatásával került előtérbe. A betonminőség javulásával fontossá váltak az acél minőség javításának lehetőségei is.

Az építőiparban általánosan melegen hengerelt betonacélokat használnak. A gyakran alkalmazott bordás kialakítás célja az acél jobb tapadásának biztosítása a

betonhoz. A bordázott betonacél tapadása 1,6-szorosa a sima felületű betonacélnak. Az eltérő bordázatok a betonacél minőségének megfelelően változnak.

A betonacélok fajtái: -

csavarható bordázott

-

csavarbordázott

-

nyílbordázott

25


12. ábra Betonacélok típusai 12 A betonacélok szilárdságát hideg megmunkálásokkal is lehet növelni.

A betonacélok hideg megmunkálása: -

a betonacélok húzásával

-

a betonacélok hideg hengerlésével

-

a betonacélok megnyújtásával a betonacélok csavarásával is végezhető

12


26


Betonacél húzása A húzási műveletnél a megszilárdítandó betonacélt egy kúposan szűkülő gyűrűn húzzák keresztül.

A betonacél megnyújtása A betonacélt a szilárdságnövelés érdekében meghatározott hosszúsággal mechanikus vagy hidraulikus feszítőpadon megnyújtják. A betonacél hideg hengerlése A húzástól csupán annyiban különbözik, hogy a húzógyűrű helyett profilozó szerszámon vezetik keresztül a megmunkálni kívánt betonacélt. A betonacél csavarása A szerkezetépítés céljára gyártott betonacélok minőségében mutatkozó jelentős szórás

célszerűen a betonacélok csavarással történő megszilárdításával csökkenthető. A feszítő huzalok

A dróthúzás módszerével készülnek a feszítő huzalok, ugyanakkor a húzást megelőzően a jobb alakíthatóság és a nagyobb szilárdság érdekében hőkezelik, patentírozzák is azokat.

A betonacélok szállítása A betonacélokat az átmérőtől függően szállíthatják: -

szálakban /d= 8 mm/

-

szálakból álló kötegekben /d=32 mm/

-

tekercsben /d= 6-7 mm; 8mm/

Az anyagok tárolási előírásai Az anyagokat előírásainak megfelelő helyen kell tárolni. A vasszerkezeteket (betonacél

szálak), depóban kell elhelyezni, külön kötegelve (átmérőtől függően). A cementet,

amennyiben zsákos kiszerelésű száraz és nedvességtől védett helyen kell elhelyezni/tárolni.

A betonozáshoz szükséges szerszámokat és gépeket óvni kell a természeti viszonyoktól (eső, pára, napsütés)

A betonacélok tárolása: A betonacélokat minőség, átmérő és hossz szerint rendezve, függőleges oszlopokkal elválasztva,

alátétgerendákon

tárolják.

Központi

betonacél

feldolgozó

telepeken

a

feldolgozásra váró anyagokat célszerű fedett szín(-ek)ben tárolni.

27


Betonacél megmunkálás gépei Acélbetétek egyengetéséhez legalább 4m hosszú munkapadot kell használni. A munkapad

elhelyezésénél biztosítani kell a kellő szél-és oldaltávolságot, amely mellett a munka biztonságos elvégezhető. Motorikusan hajtott gépi egyengető berendezés használata esetén az egyengető berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az egyengetési terület hosszúsága a leghosszabb huzal +5m legyen. A jó megközelítést mindkét oldaláról biztosítani kell. A

felhasznált egyengető-, vágó – és hajlító gépet a gépkönyvben foglaltaknak megfelelően kell

felállítani, működtetésüket biztosítani! (gépek felállításának, működtetésének szabályai (gépkönyv)

13. ábra Betonacél hajlító gép 13

13

Forrás: gepnet.hu

28


14. ábra Kézi betonacél hajlító gép 14 - Vágógépet vízszintes alapra kell helyezni, elmozdulás ellen ki kell ékelni. A gép előtt a kés oldalán tartózkodni tilos! Hajlító tárcsába acélszálakat csak a tárcsa nyugalmi állapotában

szabad behelyezni. A hajlítandó szálakat a hajlító tüskéktől, görgős tárcsáktól legalább 40cm távolságra szabad kézzel megfogni!

15. ábra Betonacél vágó gépek 15

14

Forrás: ramirent.co.hu

15

Forrás: argep.hu

29


16. ábra Betonacél vágó és hajlító berendezés 16 Betonacél váz szerelésének szabályai Váz szerelését csak akkor szabad megkezdeni, ha a munkahelytől 5m-es körzetben

elektromos vezeték nincs, vagy azt feszültség-mentesítették és ennek elvégzését a munkavégzés irányítója ellenőrizte.

A betonacélok alakító megmunkálása A betonacélok alakító megmunkálásának körébe tartozik: -

egyengetés

-

hajlítás

-

-

-

16

vágás

toldás

(vas-) szerelés

Forrás:cylex-tudakozó.hu

30

Zsaluzó, vasalási munka Betonacélok egyengetése A betonacélok egyengetésére azért van szükség, mert a 6-8 mm-es betonacélokat tekercsben szállítják, a 14,00 méternél hosszabb szálakat az átmérő 100-szorosával képzett

ívben 180°-ban ("hajtű alakban") meghajlítva szállítják, szállítás, tárolás közben a betonacél deformálódhatnak.

A csörlővel történő egyengetés során, a tekercsben érkezett betonacélt, csörlő segítségével

egyenesre feszítik úgy, hogy a csévékben levő acélszálakat - az átmérőjüktől függően akár

6-8 db-ot is - befogják egy közös fejbe, majd a gépi csörlők működtetésével végighúzzák

egy feszítőpályán. Majd az előírt hosszúság elérése után, ollóval levágják a csévékről a

szálakat és a pálya túloldali befogó lemezébe rögzítik, ezután a mindkét végükön befogott szálakat a gépi csörlővel addig húzzák, amíg a folyás észlelhetővé nem válik. Az így kezelt, kiszerelt szálak tökéletesen egyenesek lesznek.

Görgős betonacél egyengető használatával az egyengetésre váró betonacél szálakat olyan állítható görgőpárok között vezetik, amelyek közül az egyik görgősor a vízszintes, a másik a függőleges síkban levő egyenetlenségeket szűnteti meg. Az ilyen gépek teljesítménye 600 m/ óra is lehet. A rotációs egyengető gép automatizált vágóberendezéssel van egybeépítve ( a vágási pontosság + 2 cm 10 m vágási hosszak esetén), az egyengetést pedig a körforgó keretben elhelyezett keményfém húzóbetétek végzik.

Vastagabb szálakat kalapálással, egyengető rúddal is egyengethetnek, de az erőteljes mechanikai hatásokat kerülni kell. Az egyengetéskor az acélszálat felmelegíteni nem szabad.

Az egyengetett acélszálakat meg kell tisztítani a szennyeződésektől - a sártól, zsírtól,

olajoktól, festéktől a leveles rozsdától. A kissé bemaródott vörösrozsdát nem kell károsnak tekinteni, sőt az a tapadást, együttdolgozást elősegítheti. A betonacélok vágása A kiegyengetett betonacél szálakat tervezett méretre kell levágni, vékonyabb szálakat - kis mennyiség esetén - kézi ollóval, hidegvágóval vastag szálakat vágógéppel.

A vágás szervezésénél ügyelni kell arra, hogy a levágandó vasak minősége és átmérője a tervezettel megegyezzék, a tervek felülvizsgálatával ellenőrzött vashosszak adják ki a hajtott

vasak összhosszait, a hajtási ráhagyásokat is figyelembe véve, hulladék ne ,vagy csak minimális mértékben maradjon vissza.

A vágógépek ollószárait mechanikus vagy hidraulikus mozgatással működtethetik, például egy ÉPGÉP típusú betonacél vágó mechanikus ollóval 45 mm átmérőjű elemeket is

darabolhat, vagy vékonyabb szálakból egyszerre több darabot vághat. (Teljesítménye 10 tonna/ó)

31

Zsaluzó, vasalási munka Betonacél hajlítás A méretre vágott betonacélt tervezett alakra hajlítását kézi erővel vagy géppel végezhetjük. (Ma már általános gyakorlat a gépi hajlítás.) -

Kézi hajlítás

A betonacél kézi hajlításához 90 cm magas pallóból alakított munkapad, továbbá hajlító (villás-) kulcs és acéltüskék szükségesek, amelyeken a hajlítandó acél megtámaszkodik, ám

ezzel a módszerrel csak vékony acélbetétek hajlíthatók, a vastag acélbetétek hajtására acéllemezre szerelt tüskés hajlító kulcs kell. -

Géppel végzett hajlítás

Az igen nehéz fizikai munkák közé sorolt kézi erővel hajlítás helyett az ember kímélésére alkalmazzák a villanymotor hajtotta hajlító gépeket, amelyek asztalszerűen kialakított felső

lapján egy- vagy két furatokkal ellátott korong és a korong (-ok) mindkét oldalán

lyuksorozatos, fix léc található. A korong és a fixléc furataiba tüskék helyezhetők el, úgy, hogy a lécfuratokba a támasztótüskék, az elfordítható korongba a hajlító tüskék kerülnek. (A

tüskék átmérője a betonacél átmérőjétő1 és az ún. hajlítási sugártól függ). A megtámasztó és hajlító tüskék közé helyezett acélszálat a villanymotor hajtotta körtárcsa a kívánt alakra

hajtja. A vékonyabb acélszálakból - bilinccsel összefogva - egyszerre 4-6 db-ot is hajtanak.A korszerű hajlító gépek automata vezérlőművel felszereltek és változatos programokat valósítanak meg.

Oszlopok spirál kengyelezését, a kör alakú kengyelekhez hasonlóan gépi úton, vagy állványra felszerelt és méretnek megfelelő dobra csévéléssel állítják elő. Acélbetétek toldása Az acélbetétek toldását a vonatkozó (vasbeton szerkesztési ) szabályok szerint, illetve a

tervezett módon kell eszközölni. Az általában alkalmazott, a tervezett toldási hosszaknak

megfelelő mértékű átfedéssel kialakított toldások esetén az acélbetéteket nem szabad összekötözni, mert az acélbetéteket a beton nem képes körülvenni, így nem látja el feladatát.

Hegesztési eljárásokkal csak hegeszthető acélok toldhatók, mégpedig ív vagy ellenállás

hegesztéssel, ugyanakkor a nagyszilárdságú acélszálakat, amelyeknek a szilárdságát hidegmegmunkálással növelték, hegesztéssel toldani nem szabad.

A hegesztéses toldások átfedéssel, hevederekkel, vagy tompa ütköztetéssel készíthetők. A leolvasztó tompahegesztéskor jellegzetes végátmérő-növekedés, dudor képződik. Hegeszthető acélok közül a B.38.24, B.45.30 és B.50.36. ívhegesztéssel is, míg a B.60.40es betonacél csak tompa ellenállás-hegesztéssel toldható.

32


17. ábra Betonacél toldóelem 17

Kötőelemes toldások A menetbordás betonacélokat az európai gyakorlatban már régóta gyártják, felhasználják például a sík- és térzsaluzatok távolságtartóinál, ahol a menetbordára illeszkedő szárnyas

csavarokkal feszítetik össze a zsaluhéjakat.

A 12-40 mm-es átmérővel hazánkban is gyártott menetbordás acélok toldását belső menetű

csőhüvelyek felhasználásával is meg lehet oldani.

Betonacélok teherviselő, sajtolt csőhüvelyes toldására a hazai fejlesztésű BÁCSBIND eljárás is alkalmazható, amely 12-40 mm átmérőig használható. Toldási hossza 6-10 d között van, a toldott

rudakat

határfeszültségig

terhelve,

azok

egymástól

legfeljebb

0,1

mm-t

mozdulhatnak el. A felhasznált csőhüvelyek keresztmetszete - belső átmérője - 1-2 mm-rel

meghaladja az összekapcsolandó rudak átmérőjét és bennük a hidegalakítás (sajtolás) hatására

hajszálrepedések

nem

keletkezhetnek.

Az

alkalmazandó

hüvely

tényleges

hosszúságát és a sajtolási sávok számát erőtani számításokkal kell megtervezni. A műveletet üzemi és építéshelyi alkalmazásra egyaránt alkalmas (például SALVI 59. N típusú,1500 kN préserejű) sajtológéppel végzik.

Az eljárással a menetbordás betonacélokon kívül összekapcsolhatók sima betonacélok és pászmák is, valamint egy menetes végű és egy rovátkolt acél, vagy betonacélok átfedéssel is, sőt egyik oldalról két a másik oldalról egy kapcsolódó betonacél, akár oldhatatlan akár - bordázott acélok esetében - oldható kötésekkel. A toldási módszer előnye, hogy üzemben és az építési helyszínén egyaránt alkalmazható,

időjárásra érzéketlen, élőmunka igénye a hegesztésnek csak 1/5-e, használata néhány óra alatt betanítható.

17

Forrás: bau-haus.hu

33

Zsaluzó, vasalási munka Vasszerelés A méretre vágott és a terv szerint hajtott acélbetéteket legcélszerűbb szerelőállványokon, a

vastelepen összeszerelni és a zsaluzatba a készre szerelt vasalást, armatúrát elhelyezni, ha az összeszerelt armatúra súlya, méretei és vasalási rendszere ezt lehetővé teszik

A fenti, célszerű módszer alkalmazása többtámaszú gerendáknál és a hagyományos lemezvasalásnál, keretszerkezeteknél egyáltalán nem vagy csak részben lehetséges, ezért ilyen

esetekben

a

nehezebben

kezelhető

acélbetéteket,

aramatúra

egységeket

a

szerelőállványon előszerelik és zsaluzatba elhelyezik, majd a csatlakozó acélbetéteket a zsaluzaton/-ban szerelik hozzájuk.

A helyszíni és az előreszerelések során egyaránt az acélbetéteket 1 mm vastag lágyhuzallal

("kötöző dróttal") kötözik egymáshoz, úgy, hogy azok ne csússzanak szét és a tervezett helyükön maradjanak. A kötözést rendszerint laposfogóval végzik, ám a termelékenység

fokozása érdekében ún. automatikus kötöző eszközöket is használhatnak, vagyis az előre

gyártott füles kötöző huzalt a pergőszáras fúrók működésével azonos rendszerű kampós kötözővel tekerik rá az összekapcsolandó acélbetétekre.

Pillérek és oszlopok vasszerelése A pillérek és oszlopok armatúráit is zömmel a vasszerelő telepen előre összeszerelik és

készen juttatják a zsaluzatokba. A szerelést szerelőállványon végzik úgy, hogy két hosszacélbetétet két bakra fektetnek és ráhúzzák a kengyeleket. A kiosztott kengyelek helyét

krétával megjelölik a hosszbetéten, majd a kengyeleket e helyeken hozzákötik a hosszbetétekhez, ezután a további hossz-acélbetéteket szerelik az armatúrába.

Daruzott építkezéseken nagysúlyú armatúrákat is előre szerelnek, egyébként azonban csak az emelhetőség határáig szerelik előre az szerkezeteket.

Gerendák vasszerelése A szokásos méretű gerendák acélbetéteinek összeszerelése a szerelővasak és a kengyelek szerelőállványon (fa vagy vas bakokon) való elhelyezésével és a kengyel - kiosztásával

kezdődik.

A kengyelek kötözése után az alsó egyenes és felhajlított fő acélbetétek beszerelése

következik, míg a nagyméretű-, többtámaszú gerendákat a zsaluzatban (az alátámasztott fenékzsaluzaton) szerelik.

34


18. ábra Betonacél armatúra 18

19. ábra Lábazat zsalu, vasalással 19

18


19


35


20. ábra Kibetonozott lábazat 20

20


36


Lemezek vasszerelése Á hagyományos lemezszerelés teljes egészében a zsaluzaton folyik, ahol az egyenes és a "kígyózó"

(felvezetett)

fő

acélbetétek

kiosztása

és

az

elosztó

acélbetétekkel

összekötözésük történik, illetve rögzítik az armatúra helyét, helyzetét is.

való

A lemezvasalás korszerűsített megoldását többek között a hegesztett hálók alkalmazása

jelenti, amelyeket ponthegesztésre alkalmas, kis széntartalmú acélokból hálóhegesztő

automatákkal, ponthegesztésekkel készítenek.

A hegesztett hálók automata gépekkel akár 6000 x 2400 mm nagyságban és sokféle acélbetét átmérő és kiosztási kombinációban gyárhatók.

A hálók mellett hegesztéssel két- vagy többsoros (többrétegű vasalatok távtartására szolgáló) létrák, sík- és térrácsok, komplett (például koszorú) vasalatok, valamint (cölöpfejek, alaptestek vasalására való) kosarak is előregyárthatók.

A betonacélok helyzetrögzítése, távolságtartása és a betontakarás biztosítása A kötözésen túlmenően az acélszálaknak a szerkezetben tervezett helyükön tartására

gyakran távolságtartók beiktatására is szükség lehet, például a két sorban tervezett fő

acélbetétek közé f 20-as tüskét kell elhelyezni.

A zsaluhéj közelében levő acélbetétekre a megfelelő betontakarás biztosítása érdekében távolságtartó, térközbiztosító elemeket erősítenek fel.

Ma már általánosan ismeretek, használatosak a műanyag távolságtartó korongok és térközbiztosítók. Ugyanakkor az acélbetétek takarásának, egymástól való távolságuknak és

helyzetük biztosításának módjai, eszközei lehetnek még kerámia (vagy finombeton) elemek lemez acélbetéteinek betontakarásához, felhasított, "rápattintható" műanyag korong takarás

- és távolságtartók, acél távolságtartó tüskék, lemezek felső vasalását tartó ("letaposástól" óvó) hajlított betonacél "lovasok" idomtestes födémek felső acélbetéteinek betonacélból hajlított helyzetrögzítője.

37


18. ábra Távtartók 21

19. ábra Betonacél távtartó 22 A legegyszerűbb, legolcsóbb, de kevésbé megbízható megoldás, ha a betonozás közben az

acélbetéteket megemeljük, hogy kellő mennyiségű beton follyon alájuk, ugyanakkor kerülni kell a szerves anyagú (fa, műfa) duzzadó, korhadó anyagú betétek és a felületen később

korrodáló, rozsdásodó betonacél darabok ("dornik") takarásbiztosítóként való használatát, különösen szerkezeti és/vagy látszó (vakolatlan) betonok esetében Betonacél-telepek kialakítása

A betonacél megmunkáló telepek térbeli elrendezése követi a munkafolyamatok időbeli sorrendjét, vagyis az anyagok minőség, átmérő és hosszúság szerinti tárolásának, majd az egyengetés, a darabolás, a hajlítás, a szerelés és a kész vasalatok- armatúrák - tárolásának helyszínei kapcsolódnak egymáshoz.

A vastelepek kialakítását döntően jellemzi még a műveletek gépesíthetősége és a lefedhető (esetleg zárt) munkahelyek, munkaterületek aránya. Egyszerű, iparosított betonacél-telep alapegységei: - anyagfogadó hely - anyagtároló - daraboló - vágott anyagtároló - hajlító

21

Forrás: pfeifer-garant.hu

22

Forrás: extruder.hu

38

Zsaluzó, vasalási munka - hajlított acélbetétek tárolási helye - szerelési helyszín - félkész és kész szerelékek tároló területe - az elszállítás útvonala Ma már egyes cégek komplex betonacél megmunkáló gépláncokat is gyártanak és forgalmaznak, ahol az acélszálakat átmérő, hossz és minőség szerint acélkalodák között a szabadban tárolják. A tárolótér és az acélmegmunkáló és szerelő zárt épületei között

- a tárolás és a megmunkálás hossztengelyében fekvő - sínpályán mozgó automatikus

mérő- és vágóberendezés működik, úgy, hogy a vágó - mérő gépen elhelyezett csörlő a

tárolóból a egy görgősoros padra húzza a kiválasztott acélszálat, ahol az előzetesen

beállított végállás-kapcsolóhoz ütköző betonacélt egy olló méretre vágja, ezután a görgősor a betonacélt a kapun keresztül a hajlító gépre juttatja. A hajlítások elvégzése után a görgősor a konduktorra - ami egy hidraulikával térben mozgatható szerelő állvány - vagy a szerelőpadra szállítja, ahol az armatúrákat összeszerelik.

(Hazánkban ilyen üzem először a paksi erőmű építkezésén üzemelt.)

A vasszerelés kivitelezési hibái -

Ha csavart (nem hegeszthető) betonacélokat felmelegítenek, vagy hegesztenek, a

hegesztés helyén az anyag kilágyul, szilárdsága lecsökken.

Ha a hajlított acélbetéteket nem az acél átmérőjének és az acél minőségének

megfelelő átmérőjű tüske mellett hajlítják, az vagy azonnal eltörik vagy a hajlított

szakasz rideggé válik, húzott homorú görbülettel építik be, így a kiegyenesedni -

-

törekvő acélbetét lerepeszti a betontakarást.

Az acélbetétek egymáshoz való erősítése - kötözése - laza vagy elégtelen, úgy azok

a betonozáskor a terv szerinti helyükről elmozdulnak.

Az acélbetétek átfogásos toldását huzalkötözéssel rögzítik egymáshoz, ezzel az egymáshoz érő acélbetéteket a beton nem veszi mindenhol körül, így az acél és a beton tapadása, együttdolgozása nem megfelelő.

Szennyezetten beépített betonacél és a beton közötti tapadás, betonozás után nem

jön létre.

A betonacélok előkészítésével és a vasszereléssel kapcsolatos biztonságtechnikai előírások

A betonacél egyengető helyek szélessége a szállítási hossz fele, de legalább 4,00 méter legyen.

A gépi egyengető berendezést mindkét oldalról megközelíthetően kell elhelyezni, úgy hogy a munkaoldalon nagyobb hely maradjon.

39


-

-

750 N/mm2 szakítószilárdságú betonacélok feldolgozása előtt a biztonságos munkavégzés lehetőségét hajlító próbával ellenőrizni kell. Ha a hajlító próba során az anyag elpattan, a szállítmányt nem szabad feldolgozni.

Vágóollóval legfeljebb 12 mm átmérőjű betonacél vágható. Betonacélokat felmelegítéssel hajlítani nem szabad.

-

Az összeszerelési hely szélessége legyen nagyobb a leghosszabb acélbetét

-

Szerelést csak akkor szabad végezni, ha 5 méteres körzetben elektromos

-

kétszeresénél.

szabadvezeték nincs, vagy a meglevőket tartósan feszültség- mentesítették.

Szereléskor úgy kell kötözni, hogy a kötöző huzalok végződései a vasszerelésből ne álljanak ki.

Az oszlopok, pillérek vasszerelését felállítás után legalább két, egymásra merőleges

irányban kell kikötni.

Az összeszerelt, kész armatúrákat legfeljebb 1,50 m magasságig szabad a tárolóhelyen egymásra rakni.

-

Dúcolt munkaárokba az acélbetéteket csak a dúcolás megbontása nélkül szabad

-

Betonozási munka elvégzéshez leesés és megcsúszás ellen kialakított munkaterületet

-

leereszteni.

kell létesíteni. Itt biztosítani kell, hogy a munkát végző részére megfelelő mozgástér álljon rendelkezésre. Ennek a minimális szélessége 80cm.

A betonozási munkák céljára kialakított betonozó állványzat készítésére, az állványokra meghatározott előírások vonatkoznak.

A betonozás előtt a vasszerelést, az állványokat, a zsaluzatot, esetleg a beton minőségét a

munka irányítójának meg kell vizsgálni és csak ezután adhat engedélyt a betonozás megkezdésére.

40


20. ábra Lábazat vasalás a zsaluzatban 23

23


41


21. ábra Lábazat zsaluzata 24 Betonozás gépei, eszközei Keverés gépei, elhelyezésének, működtetésének biztonsági berendezései, előírásai: -

A betonkeverő gépet úgy kell elhelyezni, hogy az biztonságosan megközelíthető

legyen. A keverendő és kész anyag-, illetve elszállítására megfelelő méretű és biztonságosan kialakított szállítási út álljon rendelkezésre! Ha a betonkeverő, gép emelvényen,

állványon

áll,

az

ürítéshez

csúszdát

kell

építeni.

Folyamatos

működtetésű betonkeverő gép vagy gépek anyagellátását gépesíteni kell. Az -

etetőputtony hatósugarában tartózkodni tilos!

A betonszivattyúval történő bedolgozás esetén a szivattyút és a szállító járművet a

betonozás helyétől olyan távolságra kell leállítni, hogy a rézsü vagy az ideiglenes építmény ne legyen túlterhelve. A betonszivattyús járművet az üzemeltetés ideje alatt

ki kell támasztani úgy, hogy megfelelő nagyságú felületen tudjon felfeküdni a -

24

kitalpaló támasz.

A puttony alatti terület megközelítését korláttal kell megakadályozni.

-

A betonkeverőt úgy kell elhelyezni, hogy a gép vészleállítását biztosító és ezt „ki”

-

A felülnyitott kényszerkeverő gépeket el kell keríteni, vagy személyek akaratlan

kapcsoló, a kezelő állásból elérhető legyen.

beesését, benyúlását kizáró felső rácsozattal kell ellátni.


42


A betonkeverő gép, keverő tartályának tisztítását csak úgy szabad végezni, hogy a

gép leválasztása megtörtént az energiahálózatról, az indító berendezést „ a gépet elindítani tilos” táblával ellátták. A gép kezelője meggyőződött arról, hogy nem áll

fenn olyan veszély, amely a keverő dob akaratlan elmozdulása, vagy egyéb okok

miatt a tisztítást végző személyt veszélyeztetné. (Zárt rendszerű keverés esetén a

záró fedelek kinyitása automatikusan leállítja a gépet.) A csöveknek jól kell -

záródniuk.

A betonszivattyú flexibilis kiömlő csövét nem szabad megtörni és úgy kell megtartani,

ellenőrizetlen -

hogy

a

nyomásból

mozgást.

A

adódó

erőhatások

csőrendszerben

ne

eredményezhessenek

bekövetkezett

dugulást

nyomásnöveléssel megszűntetni a nyomás alatti vezetéket megbontani. A

munka

befejezése

utáni

betonszivattyú

és

csővezeték

átfújáskor,

tilos

illetve

tisztításakor senki sem tartózkodhat a cső kiömlő végénél, ekkor a cső végét rögzíteni kell.

A betonozási helyszín előkészítése A kivitelezőnek a betonozás megkezdése előtt ellenőriznie kell a zsaluzatot, vasbeton

esetén a statikus tervezőtől engedélyt kell kérni a további munka folytatására. A vizsgálatok eredményét és a betonozási munkák megkezdésére adott engedélyt az építési naplóban rögzíteni kell.

A zsaluzat, "zsaluüregek", betonozandó felületek előkészítése: A betonozás megkezdése előtt a zsaluzatok belső felületét és az acélbetéteket minden

idegen anyagtól, szennyeződéstől gondosan meg kell tisztítani (nagyméretű, magas szerkezeteknél tisztítónyílásokon át), majd a tiszta zsaluzatot vízzel jól meg kell locsolni

vagy speciális zsaluleválasztó anyaggal (agyagszusz-penzió, H2 panel olaj, Partikon, Szilor EBG, Sitardol K,) bevonni. Zsaluleválasztó olajak: Főleg (bérelt) zsaluzati rendszerek esetén alkalmaznak egyre többen "kizsaluzást", azaz

zsaluzat bontást segítő ún. zsaluleválasztó olajat. Ezek az olajak vegyi és fizikai úton

gátolják a beton tapadását a zsaluzathoz. Ami a zsaluzatbontásnál előny, az a betonacél esetében kifejezetten káros. Ha a zsaluleválasztó olaj a betonacélra is rákerül, akkor az rontja a betonacél és a beton közti tapadást, így a kizsaluzás során kiemelten körültekintően

kell eljárni, mert egy kis figyelmetlenségnek is statikai szempontból súlyos következményei lehetnek.

43


A betonkeverék zsaluzatba, (zsaluüregbe,) helyezése : Bedolgozás

A megkevert betont a hőmérsékleti viszonyoktól és a beton összetételétől függően a keverés befejezésétől számított 0,5-2 órán belül be kell dolgozni, ha a keverés után ez idő alatt mégsem dolgozták be a betont és annak konzisztenciája megváltozott, akkor - újabb vízmennyiség hozzáadása nélkül - a bedolgozás előtt át kell keverni.

(Azt a betonkeveréket, amelynek konzisztenciája az átkeverés után sem megfelelő, az

eredeti célra felhasználni nem szabad!)

A betonkeverék elhelyezésének általános szabályai közül kiemelendő, hogy a betonkeveréket lehetőleg közvetlenül a zsaluzatba ürítsük, ha ez nem lehetséges, így a melléhelyezett

acéllemezre kell a betonkeveréket rakni. A betonkeverék zsaluzatba ürítésekor ügyeljünk, hogy az szét ne osztályozódjék, ezért a betonkeverék megengedhető legnagyobb ejtési

magassága 1,50 m lehet, nagyobb magasság esetén ormánycső, betonozó duda - vagy a már ismert szakaszos zsaluzás-betonozás, betonozó nyílások, zsebek - használata válik szükségessé. Az ormánycső és a betonozó duda (lefelé kúposan szűkülő cső) alkalmazásakor, a szétosztályozódás elkerülése érdekében a betonkeverék a csövet teljes hosszában töltse ki.

(Az ormánycsövet ne függőlegesen, hanem kissé ferdén elfektetve vezessük a betonozó hely fölé!)

Szétosztályozódott vagy módosult konzisztenciájú betont nem szabad a zsaluzatba

helyezni!

A betonkeverék elhelyezése közben kerüljük a felső vasbetétek betonnal való szennyezését,

ugyanis a később beépített betonréteg és az acélbetétek tapadását kedvezőtlenül

befolyásolja, ezért a mégis szennyezett acélbetétekről a betonnal való elfedés előtt a

rászáradt cement gélt el kell távolítani. A zsaluzatok és az azt alátámasztó állványzatok állapotát a betonozás ideje alatt folyamatosan ellenőrizzük! A zsaluzatba juttatott betonkeveréket - a tömörítés előtt - rendszerint lapáttal, kőműves kanállal egyengetjük el.

A betonkeverék zsaluzatba juttatásának módját befolyásolja: -

a szerkezet helyzete

-

a szerkezet alakja

-

a vasalás kialakítása, sűrűsége

-

-

a szerkezet terjedelme

a betonkeverék összetétele, és konzisztenciája

44

Zsaluzó, vasalási munka Természetesen a betonozás végrehajtására meghatározó módon (vissza-) hatnak a választott, alkalmazott építésmód jellemzői (szerkezetalakítás, zsaluzási technika,) is.

Szerkezetfüggő, fontos betonozási szempont, hogy a nagy kiterjedésű szerkezetet egyszerre

több ponton is lehet betonozni, ám igényes esetekben előre megtervezett módon kell eljárni. Ferde helyzetű szerkezetek betonozását alulról kell kezdeni. Íves és héjszerkezeteket a

szerkezet alakjának megfelelően, szimmetrikus terhelést biztosítva két- vagy több oldalról kell betonozni. Meredek felületeken a betonréteg megcsúszását szakaszosan készített

"kontra" zsaluzással kialakított kettős zsaluhéjakkal előzhetjük meg, ha a szerkezet méretei, vastagsága miatt a betonkeveréket vízszintes rétegekben kell a zsaluzatba elhelyezni. Egy-egy réteg vastagsága ne haladja meg a 30 cm-t. Pillérek betonozásánál közbülső bedobó nyílásokon, betonozó zsebeken át juttassuk be a betonkeveréket.

Nagyobb magasságú beton és vasbetonfalak betonozását szakaszosan is végezhetjük. (A zsaluzat egyik oldalát elkészítjük teljes magasságban, a másik oldalát csak 1,0-1,5 méterig.

Az első szakasz betonozása után a zsaluzatot további 1,0-1,2 méterrel magasítjuk, majd újra betonozunk.). Kizsaluzás Beton és vasbeton szerkezetek kizsaluzása és állványzatának bontása csak akkor kezdhető

meg, ha a beton kellő szilárdságú, amit a betonnal azonos körülmények között tárolt és

kezelt próbakockák vizsgálatával kell igazolni, ha kétség fér a beton megfelelő kötéséhez,

szilárdulásához (például ha a környezeti középhőmérséklet + 5 °C-nál kisebb).

Kötésgyorsító vagy szilárdulás-gyorsító adalékszerrel késztett, vagy a hő érlelt (gőzölt

beton, meleg beton) betonok kizsaluzási és kiállványozási időpontjáról is csak az azonos módon kezelt próbakockák szilárdsági vizsgálatának eredménye alapján lehet dönteni.

A kizsaluzás megkezdésének időpontját és helyét az építési naplóban rögzíteni kell.

Műveleteit mindenkor a baleset megelőzés és a szerkezet erőjátékának figyelembevételével kell végezni.

Minden észlelt hibát, illetve rendellenes jelenséget a műszaki ellenőrnek és a statikus

tervezőnek meg kell vizsgálnia, és a keletkezett és/ vagy láthatóvá vált hibákat csak az építtető műszaki ellenőrének naplóbejegyzése után szabad javítani.

Aggasztó jelenségek észlelése esetén a zsaluzat elbontását azonnal abba kell hagyni és a szerkezetet tovább terhelni tilos!

45


TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. Oktatójával és tanulótársaival beszéljék meg az olvasottakat!

2. Tekintsék át a zsaluzási munkákhoz szükséges eszközöket és anyagokat! Térjenek ki a különböző szerszámokra, gépekre vonatkozó munkavédelmi előírásokra!

3. Tekintsék át a vasalási munkákhoz szükséges eszközöket és anyagokat! Térjenek ki a különböző szerszámokra, gépekre vonatkozó munkavédelmi előírásokra!

4. Összegezzék a betonacél telepek részeit, kialakítását, a szerelés technológiai sorrendjét!

5. A mellékelt ábra alapján készítsék el a vasbeton pillér zsaluzatát! Ezt megelőzően táblázatban összegezzék a szükséges anyagok mennyiségét és méreteit!

46


47


48


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Írja le, mi a zsaluzatok feladata, célja! _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

2. feladat Mikor kezdhető el a kizsaluzás? _________________________________________________________________________________________

3. feladat Sorolja fel a zsaluzatok elemeit! _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

4. feladat Írja le vázlatosan a vasszerelés folyamatát! _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

49

Zsaluzó, vasalási munka 5. feladat Írjon le néhány vasalás előkészítésre és szerelésre vonatkozó biztonsági előírást! _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

50


MEGOLDÁSOK 1. feladat

A zsaluzatok alapvető feladata a szerkezet terv szerinti méreteinek, alakjának megadása, a forma és a méreték mérettűrési határok közötti - megtartása a betonozás ideje alatt, és a beton kellő mértékű megszilárdulásának időtartamára.

2. feladat

A kellő mértéket az úgynevezett "zöldszilárdság" éri el, amely az adott körülmények közötti kizsaluzhatósághoz elegendő (a szerkezet már képes megtartani saját önsúlyát, de még nem terhelhető).

3. feladat

A zsaluzatok fentieknek megfelelően rendszerint a betonfelülettel érintkező, formát/ mintát adó zsaluhéjakból, valamint az ezeket merevítő egy-, vagy kétirányú bordákból, összefogó kalodákból, továbbá a függőleges zsaluhéjak összekötését (összefeszítését - távtartását) biztosító átkötésekből áll.

51

Zsaluzó, vasalási munka 4. feladat

A méretre vágott és a terv szerint hajtott acélbetéteket legcélszerűbb szerelőállványokon, a vastelepen összeszerelni és a zsaluzatba a készre szerelt vasalást, armatúrát elhelyezni. Ha az összeszerelt armatúra súlya, méretei és vasalási rendszere ezt lehetővé teszik A fenti, célszerű módszer alkalmazása többtámaszú gerendáknál és a hagyományos lemezvasalásnál, keretszerkezeteknél egyáltalán nem vagy csak részben lehetséges, ezért ilyen esetekben a nehezebben kezelhető acélbetéteket, aramatúra egységeket a szerelőállványon előszerelik és zsaluzatba elhelyezik, majd a csatlakozó acélbetéteket a zsaluzaton/-ban szerelik hozzájuk. A helyszíni és az előreszerelések során egyaránt az acélbetéteket 1 mm vastag lágyhuzallal ("kötöző dróttal") kötözik egymáshoz, úgy, hogy azok ne csússzanak szét és a tervezett helyükön maradjanak. A kötözést rendszerint laposfogóval végzik, ám a termelékenység fokozása érdekében ún. automatikus kötöző eszközöket is használhatnak, vagyis az előre gyártott füles kötöző huzalt a pergőszáras fúrók működésével azonos rendszerű kampós kötözővel tekerik rá az összekapcsolandó acélbetétekre.

5. feladat

A betonacél egyengető helyek szélessége a szállítási hossz fele, de legalább 4,00 méter legyen.A gépi egyengető berendezést mindkét oldalról megközelíthetően kell elhelyezni, úgy hogy a munkaoldalon nagyobb hely maradjon.750 N/mm2 szakítószilárdságú betonacélok feldolgozása előtt a biztonságos munkavégzés lehetőségét hajlitópróbával ellenőrizni kell. Ha a hajlitópróba során az anyag elpattan, a szállítmányt nem szabad feldolgozni. Vágóollóval legfeljebb 12 mm átmérőjű betonacél vágható. Betonacélokat felmelegítéssel hajlítani nem szabad. Az összeszerelési hely szélessége legyen nagyobb a leghosszabb acélbetét kétszeresénél. Szerelést csak akkor szabad végezni, ha 5 méteres körzetben elektromos szabadvezeték nincs, vagy a meglevőket tartósan feszültség- mentesítették. Szereléskor úgy kell kötözni, hogy a kötöző huzalok végződései a vasszerelésből ne álljanak ki. Az oszlopok, pillérek vasszerelését felállítás után legalább két, egymásra merőleges irányban kell kikötni. Az összeszerelt, kész armatúrákat legfeljebb 1,50 m magasságig szabad a tároló-helyen egymásra rakni. Dúcolt munkaárokba az acélbetéteket csak a dúcolás megbontása nélkül szabad leereszteni.

52


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Teveli Mihály: Zsaluzás és állványzatok: Cser kiadó Szerényi Attila: Hagyományos és rendszerzsaluzatok készítése : Szega Books Kft. sze.hu/~nemethgy/zsaluzatok epitoanyag.net.hu epito.bme.hu/hsz/oktatas/feltoltesek/zsaluzatok

AJÁNLOTT IRODALOM Szerényi Attila: Hagyományos és rendszerzsaluzatok készítése : Szega Books Kft. Szerényi István-Szerényi Attila-Gazsó Anikó:Kőműves szakmai ismeretek II.:Szega Books Kft. Bársony István: Gyakorlati munkafüzet kőműveseknek : Szega Books Kft.

53


54


55

Zsaluzó, vasalási munka

Recommend Documents