Zombor: Elég volt az adósságrendezésre szánt pénz (videóval)

Sajtószemle

2015. május 29.

Mno.hu (HírTV)

Zombor: Elég volt az adósságrendezésre szánt pénz (videóval) Elég volt a kórházak lejárt adósságának rendezésére a költségvetésben elkülönített hatvanmilliárd forint. Az állami fenntartású kórházaknak már átutalták a pénzt, az egyházi fenntartású intézmények, illetve a gazdasági társaságokként működő kórházak pedig a jövő hét elején kapják meg a támogatást – jelentette be az egészségügyi államtitkár. Zombor Gábor azt mondta, hogy egyes beszállítók megpróbáltak többet kérni, mint ami számlával alátámasztható volt. A pénzügyi bizonylatokból az is egyértelművé vált az állami kórházak fenntartójának, hogy túlszámlázások történhettek. „Most egy olyan levegőhöz jutnak a kórházak, ami nagyon nagy dolog, ilyen helyzetbe nagyon régen kerültünk.” Ezt mondja most a kórházszövetség elnöke, és ugyanezt mondhatja egy év múlva is. Velkey György arra számít, hogy a fekvőbeteg-ellátás újra eladósodik. Az egészségbiztosítási kasszában jövőre ötvenmilliárddal lesz több, mint idén. „Minimum évente egy 100-120 milliárd forinttal való büdzsénövelés lenne az egészségügy esetében szükséges és méltányos ahhoz, hogy a sok szempontból nagyon negatív és veszélyes folyamatok megfordulhassanak” – véli Velkey György. A többletforrást illetően az egészségügyi államtitkár sem szívbajos. Zombor Gábor szerint a most kifizetett hatvanmilliárd forint teljes egészében lenullázza a márciusig lejárt kórházi tartozásokat. Az adósságrendezés során kiderült, hogy van hol megfogni a pénzt – tette hozzá az államtitkár: „A beszállítók ugyanazok, és mégis vannak eltérések, és vannak olyan tapasztalatok is, amelyek arra inspirálják az államot, hogy bizonyos szerződéseket vizsgáljon felül, hiszen nem biztos, hogy a reális áron történnek a beszerzések.” A fővárosi Péterfy Sándor utcai kórház az egyik legnagyobb adós volt. Zsarnay István, a kórház gazdasági igazgatója két szóban foglalta össze, hogy miként előzhető meg az adósság újratermelődése. „Fogalmam sincs.” A nagyobb beszállítók még májusban pénzükhöz jutnak, az ő követeléseik egyenként meghaladták a félmilliárd forintot. A kisebb cégeknél elhúzódik az adósságrendezés. „Ezeknek a kiegyenlítése a szerződés szerint július végéig kell, hogy megtörténjen, én úgy gondolom, hogy június végéig ezeket le fogjuk zárni” – mondta Zsarnay István. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára úgy számol: a lejárt tartozások csaknem fele az orvostechnikai beszállítókat illeti. „Azt látni kell, hogy ez a hatvanmilliárd forintos összeg, ez úgy elégséges ezekre a tartozásokra, hogy nem tartalmazza a késedelmi kamatot és az egyéb ezzel összefüggő költségeket” – mondta Rásky László. Hozzátette: elégedettek az adósságrendezéssel, de azt szeretnék, ha a jövőben a kórházak határidőre rendeznék a számlát. Közben a Magyar Nemzet azt írta, sterilizálással spórolnak az egészségügyben. A lapnak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke azt mondta: az eljárást olyan eszközöknél szokták alkalmazni, ahol az újrahasznosítás nem okoz fertőzést. Rácz Jenő szerint a sterilizálás főleg az injekciós tűknél, fecskendőknél és vérvételi szetteknél lehet veszélyes. A videó a linkre kattintva tekinthető meg http://mno.hu/ahirtvhirei/zombor-eleg-volt-az-adossagrendezesre-szant-penz-1288284

H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–1–

Híradó.hu (M1)

Most derül ki, mennyi a kórházak működési hiánya (stúdióbeszélgetés Zombor Gáborral) A kórházak és fenntartójuk közös vizsgálatában most fog kiderülni, mennyi a kórházak működési hiánya valójában, ez alapján fogja a kormány pótolni a forrásokat - mondta az egészségügyért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában. Zombor Gábort azzal kapcsolatban kérdezték, hogy csütörtökön megkezdték az állami, egyetemi és egyházi fenntartású kórházak adósságkonszolidációs támogatásának átutalását. Az adósságok újratermelődésének megakadályozásáról az államtitkár azt mondta: a jövőben a kórházak szakemberei és a fenntartók - állami intézmények esetében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ - képviselői közösen átvizsgálják a kórházak működését, így "most derül ki igazából", mennyi a kórházak működési hiánya. A "reális, valós és igaz számok" alapján tudja majd a kormány pótolni a rendszer működési hiányát. Emellett olyan szakmai, finanszírozási átalakítások is történnek, amelyek részben javíthatják a kórházak működési feltételeit - tette hozzá. Zombor Gábor szerint a mostani adósságkonszolidáció újszerűségét az adja, hogy azt összekapcsolták az ÁEEK működésének a beindításával, az új intézmény pedig jóval szorosabb kontroll mellett már "tényleges fenntartói funkcióval bír". Példaként említette, hogy míg az állami átvétel óta az adósságkonszolidációk során inkább automatizmusok működtek, addig most átvizsgáltak 194 ezer számlatételt. Ez adja az alapját annak, hogy a megyei és fővárosi gazdasági bizottságok már egy transzparens helyzetben tudják elkezdeni a munkát - közölte. Azzal kapcsolatban, hogy a kormány elfogadta a várólista-csökkentési program tényleges szabályairól is szóló kormányrendeletet, az államtitkár azt mondta: már most is csökkent a várakozási idő, de azt remélik, hogy a pluszforrás következtében év végére jelentős változások lesznek ezen a téren. http://www.hirado.hu/2015/05/29/most-derul-ki-mennyi-a-korhazak-mukodesi-hianya/ Híradó.hu (M1 Ma este)

A kórházszövetség szerint a tervezettnél több pénz kell az egészségügybe (stúdióbeszélgetés Velkey Györggyel) A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a társadalmat veszélyeztető kritikus helyzet elkerüléséhez módszeres és tervezett forrásbevonásra van szükség az egészségügyben, ezt a 2016-os költségvetési tervezet nem biztosítja. Velkey György csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja: a jövő évi költségvetés tervezete alapján az egészségügy jövőre sem számíthat arra, hogy a finanszírozás fedezné az ellátást. Legalább 120 milliárd forinttal kell növelni az egészségügy 2016-os költségvetését, és ez is csak a legsürgősebb kárenyhítésre lenne elég - hangsúlyozta. Az egészségügyi közfinanszírozást véleménye szerint az ország hazai össztermékének, GDP-jének két százalékával kellene emelni. Azt írta: elegendő erőforrás hiányában illúzió, hogy biztosíthatják a korszerű gyógyításhoz szükséges eszközöket és anyagokat "az európainál betegebb magyar társadalomnak". Ezeket ugyanis a magyar kórházaknak a világpiacról kell beszerezniük, ugyanannyiért, mint a "jóval magasabb GDP-jük jóval magasabb arányát egészségügyre fordító" európai országoknak.


–2–

Az ellátás színvonalának tartására tett kísérletek az önköltség alatti központi finanszírozás következményeként a szolgáltatók eladósodottságához vezettek - folytatta. Az elmúlt évek célzott intézkedései sem tudtak érdemi változást elérni a folyamatban, "ami ugyancsak rendszerszerű hibára utal". A kórházrendszer adóssága 2015 első felére azért vált kritikussá, mert az előző években mind a dologi költségek finanszírozására, mind az adósság utólagos rendezésére kevés pénz jutott - emelte ki. Veszélyes a társadalomra Velkey György szerint a gazdasági növekedés fenntartásának egyre inkább gátja lehet a romló egészségügyi közellátás, amely veszélyes a társadalomra. A jövő évi költségvetési javaslat szerint - amelynek általános vitáját a héten tartja az Országgyűlés - az Egészségbiztosítási Alap jövő évi előirányzata 1963,7 milliárd forint, szemben az idei 1912 milliárd forinttal. A javaslat szerint a gyógyító-megelőző ellátáson belül a háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátásra valamivel több mint 107 milliárd forint az előirányzat az idei 97 milliárddal szemben. Az alapellátás megújításának második ütemére további 10 milliárd forint szerepel. Összevont szakellátásra jövőre 634 milliárd forint fordítható, ez ötmilliárddal több az idei 629 milliárdnál. A központi alrendszer funkcionális kiadásaiban a kórházi tevékenységre és szolgáltatásokra a jövő évi előirányzat 1659,8 milliárdra csökken az idei 1704,8 milliárdról. Gyógyszertámogatásra jövőre 231 milliárd forintot szánnak a javaslat szerint, hétmilliárddal többet az idei 224 milliárdnál. A gyógyszertámogatási céltartalék előirányzata nem változik, jövőre is 58 milliárdban határozták meg. A video a linkre kattintva tekinthető meg http://www.hirado.hu/2015/05/28/a-korhazszovetseg-szerint-a-tervezettnel-tobb-penz-kell-azegeszsegugybe/?source=hirkereso Mno.hu (Lánchíd Rádió)

A kórházaknak csak mentőöv az adósságrendezés - Velkey György (hanganyaggal) A linken meghallgatható az adás felvétele: http://mno.hu/?block=mno_video_popup¶m=media_id=126645 Inforádió.hu

Velkey György: állandó küzdelem a mai kórházi menetrend (hanganyaggal) A jövő évi költségvetés tervezete alapján az egészségügy továbbra sem számíthat az életbevágó és az ellátások fedezetét biztosító finanszírozásra - véli a Magyar Kórházszövetség. A szervezet elnöke az InfoRádióban azt mondta: ez kritikus helyzethez vezet, amely veszélyes a társadalomra, és a gazdaság növekedésére is. Velkey György szerint a jövő évi költségvetésben vannak pozitív elemek is. Példaként említette, hogy a gyógyító-megelőző kassza célirányzatai között van egy 16 milliárd forintos összeg, ami a mozgó bérek rendezésére szolgál, illetve az alapellátásra is van egy 10 milliárd forintos előrelépés. Hozzátette ugyanakkor, hogy az a 60 milliárd forintos adósságrendezés, ami éppen a napokban éri el a kórházakat, nem épült be a finanszírozásba, így összességében a fekvő-és járószolgáltatókhoz kevesebb pénz kerül, ami nagyon kritikus helyzetet jelenthet. A Kórházszövetség elnöke szerint ugyanis az adósságállomány várhatóan a korábbiakhoz mérhető mértékben fog nőni, illetve a


–3–

béremelés is nagyon hiányzik. Szavai szerint, "a mozgóbéreken kívül, ilyenre fordítható összeget nem látunk a költségvetésben és nagyon hiányzik a tervekből, emellett a régi probléma, az amortizáció pótlásának kérdése sem rendeződik". Velkey György a jövő évi költségvetés tervezete alapján úgy látja, "a számokból az egészségügyi szakdolgozók számára ígért emelés sem olvasható ki, béremelésre fordítható összegeket nem látunk". Kijelentette: "mostanra egy nagyon spórolós és minden szempontból a fenntartást a minimális szinten biztosítani igyekvő működés van a kórházakban." A szervezet elnöke elmondta azt is: "az alapdíjak nem voltak már emelve nyolcadik éve, ebből adódóan a mindennapi finanszírozásra - arra, hogy gyógyszereket, az egyszer használatos eszközöket, kötszereket és minden más szükségletet megvegyünk a bérkifizetéseken túl - a költségvetésben tervezett összeg összességében nem elegendő". Velkey György hangsúlyozta: "a szolgáltatási színvonal tartását abszolút nem tudja ez a mostani finanszírozás biztosítani, tehát egy állandó túlmunka és egy állandó küzdelem zajlik azért, hogy meglegyen a mindennapi szükséglet a betegellátáshoz. Ez jellemzi a mai kórházi menetrendet." A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a betegek a várólisták növekedését, az ellátás minőségének csökkenését vagy a ráfordított idő hiányát fogják majd érzékelni. Hozzátette: a várólistákkal kapcsolatban van ugyan pozitív előrelépés, sok célzott beavatkozás történt a rendszerben, ezek hatékonyak is voltak és eredményesek, de ezek átcsoportosításokból valósultak meg. "Vagyis miközben a várólisták nagyon helyesen csökkenni tudnak, aközben az általános - mondjuk akkut betegellátásban és egyebekben - nincsen több pénz." A Magyar Kórházszövetség folyamatosan tárgyal az egészségpolitikai vezetőkkel, "sokszor és sokféle módon igyekeztünk jelezni, hogy ez a jelenleg biztosított forrás nem elegendő a megfelelő, magas színvonalú és eredményes ellátáshoz. http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-729915 Mno.hu (HírTV)

Spórolás: újrahasznosítják a gumikesztyűket is (videóval) Sterilizálással spórolnak az egészségügyben. A Magyar Nemzet azt írja: a gumikesztyűk és orvosi eszközök mellett egyszeri alkalmazásra gyártott készüléket is újrahasznosítanak. A lapnak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke azt mondta: az eljárást olyan eszközöknél szokták alkalmazni, ahol az újrahasznosítás nem okoz fertőzést. Rácz Jenő szerint a sterilizálás főleg az injekciós tűknél, fecskendőknél és vérvételi szetteknél lehet veszélyes. „Sajnos nagyon kevés a működésre fordítható összeg, amiből nem jön ki minden, ami egy beteg ellátásához szükséges, ezért nagyon szigorúan betartva a sterilitási és ennek ellenőrzési szabályait, előfordulhat olyan, hogy nem az originális csomagolásból veszik ki az eszközt” – mondta Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke. A videó a linkre kattintva tekinthető meg http://mno.hu/ahirtvhirei/sporolas-sterilizalassal-1288201


–4–

Mno.hu

Az orvosok mint megélhetési bűnözők? A Magyar Rezidens Szövetség érdemi forrásbővítés nélkül nem látja biztosítottnak a betegek biztonságos ellátását és a megfelelő mértékű munkabérek előteremtését. Hálapénz- és hazugságmentes egészségügyet szorgalmaznak, amelyben tisztességben lehet gyógyulni és gyógyítani. A Magyar Rezidens Szövetség támogatásáról biztosítja azon értékmutató személyeket és szervezeteket, amelyek aggodalmuknak adtak hangot a 2016-os költségvetés tervezett egészségügyi kiadásait látva – olvasható a szervezet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Mint írják: nem győzik eléggé hangsúlyozni, hogy érdemi forrásbővítés nélkül nem látják biztosítottnak a betegek biztonságos ellátását és a megfelelő mértékű munkabérek előteremtését. A Magyar Rezidens Szövetség nem vitatja azt a szemléletet, hogy lehetne a kórházstruktúrát hatékonyabban is működtetni. Támogatnak minden olyan intézkedést, ami a forráselosztás hatékonyságát, a jogszabályok betartását, a rendszer tisztulását segíti elő. Közleményük szerint nap mint nap ők is szembesülnek azzal, hogy a kórházak, eleget téve a politikai elvárásoknak, gyakran jogszabályellenesen kénytelenek eljárni. „Gyakran olyan feladatkörök ellátására utasítják az orvos kollégákat és a szakdolgozókat, amelyek a betegek biztonságát és a szakorvosképzés minőségét is veszélyeztetik” – írják. A rezidensszövetség bízik abban, hogy a kormányzat kiemelt céljai között szerepel a biztonságos betegellátáshoz szükséges jövő évi forrás megteremtése. Tettre készen várják a lehetőségét „az új, tiszta, átlátható, hazugság- és hálapénzmentes egészségügy építésének, amelyben tisztességben lehet gyógyulni és gyógyítani, és amely nem kárhoztatja az orvosokat megélhetési bűnözőkké”. A rezidensek szeretnének kötelességüknek itthon eleget tenni, de úgy vélik, jelenleg ehhez nem biztosítottak a feltételek. http://mno.hu/belfold/megelhetesi-bunozokke-karhoztatjak-az-orvosokat-1288384 Index.hu

Csökkenhetnek a várólisták Jelentősen csökkenhet a nagyműtétek előtti várakozási idő, miután elfogadta a kormány a várólistacsökkentési program tényleges szabályairól is szóló kormányrendeletet, jelentette be Zombor Gábor. Az MTI tudósítása szerint igyekeznek arra ösztönözni a kórházakat, hogy vállaljanak pluszfeladatokat, ezért ezeknek a műtéteknek az elszámolása a finanszírozott volumenkorláton felül történik majd, és 10 százalékkal magasabb finanszírozási összeggel. Erre 5 milliárd forintot fordíthatnak. A várakozási időt is maximalizálják, ez kisebb műtétek esetében 2-3 hónapot jelent, de a nagyízületi műtéteknél is fél éven belül elvégezhető minden beavatkozás. A várólista-csökkentési programba a következő műtéteket vonták be: szürkehályogműtétek, gerincstabilizáló műtétek, epekövesség miatti beavatkozások, sérvműtétek, térdprotézisműtétek, csípőprotézis-műtétek, ortopédiai nagy műtétek, valamint a nyitott szívműtétek. Az utóbbi időben a korábbi programoknak köszönhetően már csökkentek a várakozási idők, mondta Zombor. Ezzel összefügg, hogy az egynapos sebészeti beavatkozásoknál a kormányrendelet eltörli a volumenkorlátot. Mint mondta, ez azért fontos, mert a várólistákon jelentős számban szerepelnek szemészeti műtétre várók, ezek a műtétek azonban egynapos ellátásban is elvégezhetők.


–5–

Megkapják a pénzt a kórházak az adósságaik kifizetésére Az állami fenntartású 99 kórháznak már átutalták azt a pént, amivel kifizetheti adósságait. A konszolidációs támogatást a két minisztérium közötti fejezetátcsoportosítás miatt pénteken kapja meg a Honvédkórház, amelynek a legnagyobb a tartozása: 3,9 milliárd forint. Az egyházi fenntartású és az állami többségű gazdasági társaságok által fenntartott intézmények a jövő hét elején jutnak hozzá a pénzhez, jelentette be Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár. Az MTI tudósítása szerint az állam átvállalta minden magyarországi állami, egyetemi, egyházi fenntartású kórháznak a március 31-én fennálló, lejárt tartozását. Ennek összege 59,2 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy az a 60 milliárd forint, amely a központi költségvetésben erre a célra elkülönítettek, teljes egészében elegendő a kórházak adósságkonszolidációjára mondta Zombor Gábor. Minden forrást megkapnak a kórházak, hogy minden lejárt tartozásukat teljesen kiegyenlítsék - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára. Ebbe beletartoznak az 500 millió forint alatti tartozások is. Ezek teljesítésére egy hónapjuk van a kórházaknak. Közös beszerzés lesz Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) az ellenőrzésen azt tapasztalta, hogy sok esetben nem egyeztek a kórházak és a beszállítók által közölt adatok. Előfordult, hogy olyan pluszköveteléssel álltak elő beszállítók, amelyek nem voltak indokoltak. Kiderült az is, hogy bizonyos szolgáltatások, eszközök beszerzési ára eltérő az egyes kórházakban, annak ellenére, hogy ugyanattól a beszállítótól származnak. Ezek arra inspirálják az államot, hogy bizonyos szerződéseket "vizsgáljon felül", mondta Zombor Gábor. Az államtitkár hozzátette: most is lehetőség van arra, hogy több intézmény közösen intézze a beszerezéseket, véleménye szerint a jövőben több ilyen együttműködés lesz. A cél az, hogy a kórházak adósságnövekedése megálljon, de a kórházaknak is fegyelmezetten kell gazdálkodniuk. Zombor Gábor azt mondta, a nagy beszállítók "felelősséggel és tisztességgel" álltak a tárgyalásokhoz. A kórházak április 1-jei lejárt adóssága 84 milliárd forintot tett ki, ennek egy része beruházási, uniós forrásból lehívható összeg volt, amelyet az intézmények megelőlegeztek és valamilyen adminisztratív ok miatt még nem tudtak lehívni. Ónodi-Szűcs Zoltán, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója elmondta: 194 ezer számlatételt kellett átnézniük. Arra kérték a nagy beszállítókat, hogy csak a késedelmes teljesítésből eredő tényleges költségeiket hárítsák át, ezt a kérést minden beszállító akceptálta. A Jobbik lenyúlta a javaslatot Zombor Gábor szerint a Jobbik "lenyúlta" a kamarai javaslatot az ápolók megbecsüléséről, ezért nem támogatta az erről szóló határozati javaslatot a parlamentben. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara márciusban kérte az államtitkárságot, hogy jöjjön létre egy ápolással, ápolókkal foglalkozó szervezeti egység az államtitkárságon belül, és újra legyen országos vezetőápoló, aki az államtitkárságon dolgozik. Erről megállapodtak az ágazati egyeztetésen az érdekképviseletekkel, és hozzá is láttak a megvalósításhoz. A Jobbik azonban lenyúlta ezt a kamarai javaslatot, és határozati javaslatként nyújtotta be az Országgyűlésnek. Zombor Gábor közölte: mivel ez nem a Jobbik saját javaslata volt, és már a megvalósítás küszöbén vannak, ezért ő maga sem támogatta a javaslatot. http://index.hu/belfold/2015/05/28/korhazak_egeszsegugy_adossag_adossagkonszolidacio_varolista_z ombor_gabor_megkaptak_a_penzt_a_korhazak_az_adossag_kifizetesehez/


–6–

VS.hu

Így juttatná előbb a műtőbe a betegeket a kormány Két legyet ütne egy csapásra a kormány egy új javaslatával: állami szűrőprogramokra küldené az embereket, akik cserébe előkelőbb helyet kapnának a várólistákon. Az egészségügyi dolgozók mérsékelten lelkesek, azt mondják, inkább több orvos, műtő és eszköz kellene. Legalább annyi, hogy el tudják költeni azt az 5 milliárd forintot, amelyet idén a várólisták csökkentésére ad az állam. Ez ugyanis jelenleg szinte lehetetlen. Újabb ötlettel állt elő a kormány a kórházi várólisták csökkentésére: egy, a napokban benyújtott törvényjavaslat szerint elsőbbséget élveznének az előjegyzésben, akik korábban részt vettek olyan, az állam által szervezett szűrővizsgálaton, amelynek köze van a betegségükhöz és a műtétjükhöz. T/4883. SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLAT AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁSRÓL, 19. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 20. § (3a) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: [A (3) bekezdés alapján meghatározott időponttól eltérni] „f) a szűréssel érintett, abból eredő ellátások esetében az állam által szervezett, nem kötelező szűrővizsgálaton való részvételnek a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató általi írásbeli igazolása alapján” „Ez egyfajta népnevelés” – értékelte a parlamenti képviselők előtt lévő javaslatot Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke. -Azért jutalmazom a jól tanuló gyerekemet, hogy utána a többi is jól tanuljon – hozott egy párhuzamot az ózdi kórházban aneszteziológusként dolgozó érdekvédő, aki szerint egy normálisan működő egészségügyi rendszerben ennek a javaslatnak nem lenne semmi akadálya. Csakhogy a magyarországi kórházakban szűkös a kapacitás, nincs elég orvos és gép, ezért ő kételkedik az elképzelés sikerében. Mint ahogy Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, volt egészségügyi miniszter is. Szerinte a nemzetközi gyakorlatban bevett szokás, hogy ösztönzik az embereket a szűrésekre, erre Magyarországon is szükség van, de ettől még nem lesz több orvos és műtő, így rövidebb várólista sem. -Biztos, hogy lesznek fanyalgók – vetítette előre Bélteczki János. Ő attól tart, olyanok is hátrébb kerülhetnek majd a várólistákon, akik rosszabb állapotban vannak az őket megelőző beteghez, esetleg betegekhez képest. Rácz Jenő ugyanakkor óva intett mindenkit attól, hogy azt firtassa például, miért kerüljön előbbre az előjegyzési listán az, akinek több pénze van. A főigazgató szerint mindenkinek meg kellene értenie (erről társadalmi vitát is kezdeményezne), hogy attól, hogy valaki fizet az ellátásáért, még nem beelőzi a többieket, hanem megkerüli a várólistát. Rácz szerint tudomásul kell venni, hogy az egészségügyben is van fizetőképes kereslet, és ezt a pénzt inkább a közkórházaknak kellene kapniuk, nem pedig a maszek ellátóknak vagy a külföldi kórházaknak. „Isten mentsen meg minket attól, hogy egy beteget magyar orvos operáljon, magyar ápoló ápoljon, a határon túl” – figyelmeztetett a főigazgató. CSAK PROTÉZIS NE KELLJEN Erika 4 évet várt csípőprotézisre, 2010 márciusától 2014 júliusáig. Budapesten, a Szent János Kórházban vizsgálták először, ott 2010-ben 2015-re ígérték a műtétet. De még az sem volt biztos. 2012-ben Erika úgy döntött, nem vár tovább, átkérte magát Kaposvárra. Két évvel később, 2014 januárjában csörgött a telefonja, a kórházból hívták, hogy még abban az évben, április végén H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–7–

megműtik a várólisták csökkentésére kapott állami pénzből. Csakhogy a kórházba nem érkezett meg a várva várt pénz, ezért Erika műtétje is elmaradt. Ekkor “ már járni, ülni alig bírtam, a gyerekeket se tudtam rendesen ellátni, csak azt látták, hogy anya fekszik, alig mozog – mesélte lapunknak. Végül protekcióval jutott be az Uzsoki Utcai Kórházba, ahol még azon a nyáron megműtötték. „Akkorra már négy centis volt a rövidülés, és nagyon nagy műtét lett belőle, mert nemcsak a forgót kellett cserélni, hanem a csípőízületi vápát (a medencecsont kimélyülését) is pótolni” – emlékezett vissza. A csípőprotézis műtét éppen az egyik olyan beavatkozás, amelyre a legtöbbet kell várni, átlagosan 457 napot – derül ki az egészségbiztosító adataiból. Ennél csak a térdprotézis tart tovább, átlagosan 710 nap a várakozási idő, de van olyan beteg például az egri kórházban, akinek csak 2021 novemberére jutott időpont. Hasonló sors vár azokra is, akiknek gerinc – vagy szürkehályog-műtétre van szükségük. A kórházak közt nagy az eltérés, területenként más és más a helyzet: a szolnoki Hetényi Géza Kórházban például egy hónapon belül megoperálják a beteget, több kórházban viszont még mindig 700-800 napot kell várni. A Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon 246–252 nap az átlagos várakozás egy szürkehályog-műtétre, de van olyan beteg, aki másfél évig vár az operációra. Dél-KözépMagyarországon viszont nagyjából másfél hónap alatt sorra kerül az ember. Az egészségügyi államtitkárság azzal érvel, hogy tavaly 1, idén 5 milliárd forint jut arra, hogy a kórházak várólistája rövidüljön. A várólista-csökkentési programot még tavaly év végén harangozták be, szakemberek már akkor figyelmeztettek, nemcsak a pénz, hanem a humánerőforrás-kapacitás, a műtők és az utógondozáshoz rendelkezésre álló helyek száma is kevés. Azóta kiderült, hogy a 2014-ben adott egymilliárd forintot 25 intézmény között osztották szét 1460 beteg ortopédiai ellátására vagy nyitott szívműtétjére volt elég. Az idén járó 5 milliárd forintot pedig az esetek több mint felében szürkehályog-műtétre költik valamivel több mint 2-2 ezren juthatnak térd- és csípőprotézishez a pénz összesen 12 ezer soron kívüli műtétre elegendő. Rácz Jenő szerint hiába van pénz, a kórházak nem tudnak több műtétet elvégezni, mert nincs orvos, akit be lehetne osztani a soron kívüli műtétekre. Nincs szabad műtő, ahol a várólistás betegeket meg lehetne operálni. És nincs is mit beültetni nekik. A főigazgató azt mondta, elvileg jó a várólistacsökkentési program, gyakorlatilag meg kivitelezhetetlen. Ma Magyarországon 45 384-en vannak várólistán. Az egészségbiztosító most azt tervezi, kiszámítja, hogy az időben megműtött betegek mennyi megtakarítást hoznak az egészségpénztárnak, hiszen ezzel kevesebb gyógyszerre, vagy egyéb állapotfenntartó kezelésre van szükségük – mondta Kiss Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) stratégiai és szakigazgatási főigazgató-helyettese a Figyelő Medicina Konferenciáján. VIP-KÍSÉRLETEK Mindeközben maguk a kórházak is tesznek időnként kísérletet arra, hogy a fizetős betegek révén rövidítsék a várólistákat, vagy más területeken, de kombinálják az egészségügyre szánt állami és magánforrásokat. Van, ahol ez sikerült is: a fővárosi Uzsoki Utcai Kórházban évekkel ezelőtt olyan modellt dolgoztak ki, amelyben megfér egymás mellett a VIP és az állami biztosított beteg is. A főigazgató, Ficzere Andrea korábban azt mondta, induláskor a külföldi betegekre építettek, de egy év alatt beigazolódott, hogy a magyar betegek is igénylik, és meg tudják fizetni ezt a fajta ellátást. A


–8–

VIP-osztályon a gyógyítás néhány tízezer forinttól 1,5 millió forintig terjed: egy szülés 550 ezer forint, egy laparoszkópos epehólyag-eltávolítás 610 ezer. A fizetős beteg ellátása után az orvos és az ápoló is kapott pénzt, a maradékot pedig az OEP-betegekre költötte a kórház, ebből vettek új műszereket, és javították az infrastruktúrát. Hiába működött jól és volt eddig nyereséges ez a részleg, sorsa bizonytalanná vált azzal, hogy a jövőben nem lehet állami kórházban magán-egészségügyi szolgáltatást nyújtani, mint ahogy azt Zombor Gábor tavaly ősszel bejelentette. A kormány döntése szerint teljesen el kell különíteni az állami és a magánszolgáltatói tevékenységet az egészségügyben, és a jövőben az OEP magánellátást nem finanszíroz. Hogy mi lesz az Uzsoki-modellel, nem tudni. Kerestük a kórházat, de kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ. Rácz Jenő szerint az államtitkár bejelentéséből az következik, hogy be kell zárni az egyébként jól működő részleget, és a kórház épületén kívül, valahol máshol újra elindítani azt. Pedig Veszprémben is az Uzsokihoz hasonló modellben gondolkodtak. Azt tervezték, hogy a kórházi személyzet szombatonként is bemegy majd a kórházba, és kinyitja a műtőt azoknak, akiknek van elég pénzük az operációra. Rácz szerint ezzel mindenki jól járt volna: az a beteg is, akit megműtenek, az is, aki így előbbre ugorhatott volna a várólistán, és a kórházi dolgozók is, hiszen osztozhattak volna a beavatkozásért kapott pénzen. Ezt az elképzelést azonban csírájában elfojtotta Zombor Gábor pár hónappal ezelőtti kijelentése, miszerint a magánegészségügynek van helye, de csak teljesen elkülönülten. http://vs.hu/gazdasag/osszes/igy-juttatna-elobb-a-mutobe-a-betegeket-a-kormany0528?utm_source=hrkrs&utm_medium=rss&utm_campaign=main#!s5 Weborvos.hu

Ismét Szél Ágoston a SE rektorjelöltje A mai megismételt szavazás előtt Merkely Béla professzor visszalépett, a szenátus így a másik pályázót támogatta. Szél Ágostonjavasolja a Semmelweis Egyetem új rektorának a szenátus a megismételt szavazáson 27 igen szavazattal, vagyis csaknem 80 százalékos aránnyal. Mint arról lapunk is beszámolt, az előző voksolásról szóló határozattal szemben - mint ma megtudtuk, bejelentésre indult vizsgálatában kifogással élt Palkovics László felsőoktatási államtitkár, mert a hatályos törvény szerint a korábbi szenátus létszámánál kevesebb taggal kellett volna szavazni a Testnevelési Egyetem kiválása miatt. Mint a szavazás utáni tájékoztatón elhangzott, jogszabálysértés nem történt, pusztán jogértelmezési eltérés volt a szenátus és az államtitkár között. A kifogás megérkezése után két érdekképviseleti taggal kellett a létszámot csökkenteni, így Antmann Katalin, a Semmelweis Érdekvédelmi Szövetség (SÉSZ) elnöke és Weltner János, a közalkalmazotti tanács elnöke ideiglenesen önként visszalépett a tagságtól. A ma délután megismételt szavazáselőtt Merkely Béla, az egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának igazgatója visszalépett a jelöltségtől, mondván, az intézmény tekintélye sérülne, ha most más eredmény születne, mint a múltkor és az is előfordulhatott volna, hogy nem sikerül határidőre rektort választani. A tanácskozás után az is kiderült, hogy bár a grémiumy Szél Ágostont, a jelenlegi rektort javasolja az egyetem új rektoraként a szakminiszternek, Merkely professzor viszont a Klinikai Központ vezetését végezheti a jövőben elnökként. A szakminiszter hamarosan dönt és a jelöltjét 3 éves időtartamra szóló megbízásra javasolja a köztársasági elnöknek, mivel a jelenlegi rektor megbizatása június végén lejár. http://www.weborvos.hu/regionalis_hirek/ismet_szel_agoston_a_se/223628/


–9–

Weborvos.hu

Újpest hivatalos mozgósításba kezd a kórházért Annak érdekében, hogy az új szuperkórház a kerületben épüljön fel, kész a szükséges ingatlanokat is rendelkezésre bocsátani. Az újpesti képviselő-testület immár hivatalosan is kifejezte azon határozott szándékát, hogy minden eszközzel azon lesz, hogy a fővárosba tervezett új fekvőbeteg-ellátó centrum Újpesten épüljön fel. Erről a testület csütörtöki ülésén, Wintermantel Zsolt kezdeményezésére döntöttek a városatyák tudatta közleményében az önkormányzat. Mint a polgármester előterjesztésében olvasható: "Újpest mindig elkötelezett volt a magas színvonalú egészségügyi ellátás iránt. Önálló városként négy kórházat tudott fenntartani, amelyek létrehozásában, fejlesztésében az újpesti polgárok adományainak is szerepe volt. Újpest mind közösségi közlekedésének fejlettsége, a továbbfejlesztés lehetőségei, mind közúti kapcsolatrendszere révén nem csak Budapest északi régiójából, hanem a város más részeiből és az agglomerációból is könnyen és gyorsan megközelíthető." A polgármester már korábban is kifejtette azon határozott álláspontját, ha a Kormány egy modern, a kor követelményeinek megfelelő, gazdaságosan üzemeltethető kórházat akar építeni, akkor annak zöldmezős beruházásban, kitűnő közlekedési kapcsolatokkal rendelkező helyszínen kell megvalósulnia. Az eddig szóba került helyszínek közül az újpesti terület a legalkalmasabb az új komplexum megvalósítására. Káposztásmegyer térségében egy új kórház felépítéséhez megfelelő területek állnak rendelkezésre. Ezek közül is kiemelendő a tervezett intermodális csomópont mellett lévő terület, amely az Újpesti és a Fővárosi Önkormányzat közös tulajdona. Ez a terület mind közlekedési, mind infrastrukturális szempontból megfelelő helye lehetne az új intézménynek - áll az előterjesztésben. A polgármester korábban a blogjában is részletesen érvelt az újpesti kórház mellett. Az egészségügyi kormányzat döntését segítendő a képviselők most határozatban is megerősítették, Újpest kész minden együttműködésre annak érdekében, hogy az új "szuperkórház" a kerületben épüljön fel, így kész a szükséges ingatlanokat is - egy megállapodás keretében - rendelkezésre bocsátani. A most elfogadott határozat szerint "A Képviselő-testület felkéri Magyarország Kormányát, hogy a Budapesten felépíteni tervezett új kórház helyének kijelölése során mérlegelje annak lehetőségét, hogy az – a terület jó adottságai és a jelenlegi észak-budapesti egészségügyi ellátó-rendszer fejlesztésének szükségessége miatt – Újpesten valósuljon meg. Az Önkormányzat felajánlja tevőleges közreműködését a beruházás Újpesten történő megvalósításának elősegítése érdekében." A testületi döntéssel párhuzamosan, az évek óta sikerrel zajló Újpesti Párbeszéd idei fejezetének részeként, a város aláírásgyűjtésbe kezd, bevonva az újpestiek közösségét is döntés előkészítésébe. Az aláírásgyűjtő ívet online is elérhetővé tették, így az szabadon nyomtatható és sokszorosítható. http://www.weborvos.hu/regionalis_hirek/ujpest_hivatalos_mozgositasba_kezd_a/223642/


– 10 –

Magyarhírlap.hu

Háromszáz millióból újult meg a siklósi kórház Mától egyenlő gyógyulási esélyt biztosít a baranyai gyógyintézmény Tenkes Egészségkert néven nemrég fejeződött be az az egészségmegőrző program, amely egycsapásra ismertté tette a siklósi kórház nevét, most pedig 300 millió forintos uniós támogatással minőségi, kistérségi gyógyító centrummá váltak. Megújult a Siklósi kistérség ellátását szolgáló siklósi kórház. A másfél éve aláírt támogatási szerződés alapján kezdődött a kórház életében legnagyobb volumenű fejlesztés, hiszen az egész intézmény egy emelettel „magasodott”, s a meglévő kórházi szobákat is felújították, átalakították. - mondta lapunknak Kanizsai István Siklósi Kórház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A kivitelezés ideje alatt – s ez nagy szó - a kórház végig zavartalanul működött, az átalakítási, illetve bővítési munkálatok mellett a gördülékeny, biztonságos betegellátás nem szenvedett csorbát. Pontosan ezért a projekt megvalósításában nagy szerepet játszott az időzítés, a munkafolyamatok összehangolása, a szükséges orvosi műszerek és eszközök, valamint bútorok megfelelő ütemű beszerzése és üzembe helyezése. A krónikus fekvőbeteg osztályon komfortosabb kisebb ágyszámú kortermek kerültek kialakításra a szobákhoz kapcsolódó vizesblokkal együtt. A fejlesztéseknek köszönhetően a projekt ideje alatt a kórház sikeresen bővítette mind a járó beteg, mind az egynapos sebészeti ellátás szakmaprofilját, új szakmaként megjelent az urológiai ellátás. A diabetológiai szakrendelés heti óraszámát megnöveltük, így a várólista lerövidült. Az orvosi műszerek megújításával, az orvosi és ápolási munkát megkönnyítendő korszerű, hatékony betegellátást elősegítő eszközök kerültek beszerzésre, mely a kórházi ellátásokat kiváltó, vagy időtartamukat lerövidítő ellátások arányának növelését is lehetővé teszi. A fejlesztés eredményeként beszerzésre került egy darab medikai és PACS szerver, mely a jelenlegi informatikai rendszer mögött biztosítja a megfelelő magasabb szintű rendelkezésre állást. A 299,98 millió forintos európai uniós támogatásnak -, amely a „Struktúraváltás támogatása a járó- és fekvőbeteg ellátás fejlesztésével Siklóson” nevet viselte - köszönhetően a betegek számára hozzáférhető, egyenlő gyógyulási esélyt biztosító intézmény valósult meg. A Kórház alapterülete 277 m2 növekedett, és 646 m2 megújult. Az új, átalakított, illetve felújított épületrészekbe beköltöztek a betegek, és immár megújult körülmények között folyik a gyógyítás, betegellátás az ország egyik fejletlenebb kistérségében – összegzett Kanizsai István ügyvezető. http://magyarhirlap.hu/cikk/26165/Haromszaz_milliobol_ujult_meg_a_siklosi_korhaz Weborvos.hu

Fél napos áramszünet a szolnoki kórházban Szombaton nem lesznek CT- és MR vizsgálatok és műszakokat is átszerveznek, hogy minél kisebb legyen az áramfelhasználás. Tizenegy órás tervezett áramszünet lesz május 30-án, szombaton a szolnoki Hetényi kórházban, mert a folyó beruházási munkák egy részét csak így lehet elvégezni. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy áram nélkül marad az intézmény, az elektromos energiát átmenetileg aggregátorral biztosítják.


– 11 –

Ilyen típusú műszaki-logisztikai feladatot még nem kellett megoldani az 1500 ágyas Hetényi kórház működtetése során, ezért a kritikus napszakra egy forgatókönyvet írtunk a kivitelezőkkel, szolgáltatókkal és karbantartókkal – tájékoztatta Agócs Attila gazdasági igazgató a weborvost. Elmondása szerint a reggel 9 órától este 20 óráig tartó áramszünet miatt az előkészületeket és teendőket úgy tervezték meg, hogy a betegellátás egy percre se kerüljön veszélybe. A kórház már régóta rendelkezik egy tartalék áramforrásként szolgáló aggregátorral, hiszen hosszabb-rövidebb ideig tartó áramkimaradás bármikor előfordulhat. Ilyenkor egyébként a kiemelt egységeknek, így például a sürgősségi ellátást biztosító részlegnek, a műtőknek, a felnőtt és gyermek intenzív osztályoknak biztosítják az áramot. Ezúttal azonban ez az aggregátor a biztonság érdekében marad tartalékban, mert a kórháznak béreltek egy másik, nagy teljesítményű berendezést. Ezzel együtt szombaton nem lesznek CT- és MR vizsgálatok, valamint műszakokat is átszerveznek, hogy minél kisebb legyen az áramfelhasználás. A 11 órás áramszünet idejére a kórházi nagyberuházás kivitelezői az összes olyan elektromos munkát összesűrítették, amely az áram kikapcsolásával jár. Több munkacsapat dolgozik majd egyszerre, és többek között most kötik rá az elektromos vezetékrendszert az újonnan épített transzformátorra. http://www.weborvos.hu/regionalis_hirek/fel_napos_aramszunet_a_szolnoki/223633/ Tv2.hu

Műtő fejlesztésében segített a Tv2 (videóval) A TV2 mindig fontosnak tartotta, hogy kiálljon a jó ügyek mellett! Éppen ezért döntött úgy tavaly, hogy támogatja a Szent Margit Kórházat, amely többek között korszerűsíteni szeretné központi műtőjét. A videó a linkre kattintva tekinthető meg http://tv2.hu/musoraink/mokka/177483_muto_fejleszteseben_segit_a_tv2.html Feol.hu

Jubileumi ünnepségen köszöntötték Simon Gábor főorvost http://feol.hu/hirek/harminc-ev-historiaja-1702674


– 12 –

Zombor: Elég volt az adósságrendezésre szánt pénz (videóval)

Recommend Documents