Üzleti informatika jegyzet

Üzleti informatika jegyzet Gábor András és munkatársai – Üzleti informatika címő könyv alapján

2006/07-es tanév, tavaszi félév Készítette: Szanyi Zsófi és csoporttársai

További jegyzetek: http://www.corvinus.extra.hu/

Üzleti informatika jegyzet – Tankönyvi jegyzet

Készítette: Szanyi Zsófi és csoporttársai A jegyzet eredeti helye: http://www.corvinus.extra.hu/

6. fejezet: Az információ mérésének három szintje: Pragmatikai: rendszer és hasznosságfüggı szint Szemantikai: csak a rendszer Szintaktikai: csak a megszüntetett határozatlanság Kommunikáció: tájékoztatás, hírközlés, infók cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer útján. Jelent még összeköttetést, érintkezést. Szervezetek: minden szervezet azonos abban, hogy valamilyen inputra van szüksége, és valamilyen outputot bocsát ki a környezete számára, ez lehet akár egy másik szervezet. Felosztható alszervezetekre. Dokumentum: azok a rögzített, azonosítható, egymástól elkülöníthetı iratok (bármilyen módon is vannak rögzítve), amelyeket jellemez az eredetük, feldolgozási igényük és címzettjük. Digitális dokumentumokat is iratoknak tekintjük! Iroda: Poor definíciója: az a hely, ahol az ügykezelés és az információfeldolgozás történik. F. Hoffman: az iroda intézményét, mint az irodaépület, az irodahelység és az irodai munkahelyek hierarchikus rendszerét definiálja. Iroda fejlıdésének 3 történelmi állomása: Iparosodás elıtt: hasonló a kézimunkán alapuló üzemek szervezéséhez, alkalmazottaik olyanok, mint a mai professzionális menedzserek elıdei. Manufaktúra idıszaka: erıs munkateljesítmény a követelmény (taylorizmus) Irodai munka iparosodása (kb. 1950): rutinfolyamatok automatizálása Otthoni irodák: mai információs struktúra lehetıvé teszi, hogy az alkalmazott otthon végezhesse a munkát Új információs kioszkokkal berendezett, a mobil munkavégzést támogató, a dolgozók által egymást esetileg vagy rendszeresen felváltva használt munkahelyekbıl álló irodaépület. Irodai tevékenységet két fı csoportja: Dokumentumbázisú tevékenységek: létrehozás, módosítás, sokszorosítás, tárolás, megsemmisítés, iktatás, archiválás Kommunikációbázisú tevékenységek: diktálás, levelezés, telefonálás, adattovábbítás, megbeszélések Irodai tevékenységet még két csoportosítása: Egyedi, nem formalizálható tevékenységek Mindennapos rutinfeladatok (ezek formalizálhatóak) Átmeneti tevékenységek Manuális, szellemi

2. oldal, összesen 33 oldal



Irodai rendszerek fejlıdése: Központosított számítógépes ügyvitel→ decentralizált számítógépes ügyvitel→ ma Hagyományos irodai problémák: Papír→ irattárolás, visszakeresés, továbbítás a megfelelı helyre, idıigény Irodaautomatizálás célja: Információáramlás gyorsítása, folyamatok optimális megszervezése, a feldolgozás hatékonyságának növelése, a minıség javítása, az ügyfél jobb kiszolgálása. Szyperszki szerint: A stratégiai célok: rugalmasság növelése, versenyképesség javítása, az innovációs képesség növelése, és az image javítása Szervezeti célok: megbirkózni a növekvı információtömeggel és –szükséglettel, a döntések javítása pontos információkkal, felgyorsítani az ügyvitelt, javítani az aktivitást, és az információk gyors rendelkezésre bocsátása megfelelı helyen és idıben. Operatív célok: feldolgozási idık minimalizálása, az átviteli idık csökkentése, az átfutási idık javítása, a tárolási szükségletek csökkentése, a zavaró hatások csökkentése és infócsere javítása. Irodaautomatizálás 2 területe: Automatizál dokumentumkezelés Munkahelyi kommunikáció Intelligens irodai rendszerek (IIR) tipikus feladatai: Dok. és kommunik. bázisú tevékenységek (dok. Feldolgozási és dok. archiválási feladatok, kommunikáció) Csoportos munkavégzésre irányuló tevékenységek (csoportmunka támogatás, munkafolyamat szabályozás) Groupware: csoportmunkát támogató szoftverek, programrendszerek a számítógépes hálózaton egy magasabb szintő infrastruktúrát létesít, amely biztosítja a hatékony, gyors, biztonságos információkezelést és ennek során, az önállóságon és kooperáción alapuló munkavégzést. Olyan technológia, melynek célja az együttmőködés ember - szám.gép, szám.gép - szám.gép közötti interakció támogatása a digitális média segítségével, hogy hozzájáruljon a szervezetek fejlesztéséhez és teljesítmények javításához. Hagyományos groupware alkalmazások: email, naptár és ütemezés, együttmőködı dokumentumkezelés, csoportos döntéstámogató rendszerek, konferencia rendszerek, auto/video/destkop meetingek, csoportos alkalmazásfejlesztés, workflow és projektmenedzsment A munkacsoportok 3 jellemzıje a 3K modell: Kommunikáció, kollaboráció, koordináció – mindhárom tényezınek jelen kell lennie egy hatékony groupware számítógépes megvalósításánál. Üzenetkezelı alkalmazások tervezésénél a köv. kritériumoknak kell megfelelni: Megbízható, érthetı, áttekinthetı kommunikáció, továbbá figyelembe kell venni az összes létezı kommunikációs csatornát. Push modell: a tárol és továbbít elvet hívják az infóátvitel nyomásos modelljének. (pl. elektronikus üzenetkezelés)




Pull-modell: ez a modell lehetıvé teszi a felhasználó számára, hogy csak azokat az infókat kapja meg, amelyekre szüksége van (pl. osztott adatbázis: virtuális, közös munkahelyet teremtenek olyan csoportközpontú interfésszel, amely a résztvevıknek lehetıvé teszi információk és ötletek megosztását) Elektronikus konferenciarendszerek: minden résztvevı láthatja az üzeneteket, reagálhat rájuk, esetenként moderátor irányít. Nem csak üzeneteket, hanem más adat objektumokat is el lehet helyezni benne. Referenciapublikáló rendszerek: osztott adatbázisok (pull vagyis szívásos módszer), vagy osztott file rendszerek, amelyek kész, befejezett dokumentumokat tartalmaznak. Workflow rendszer: alkalmazása lehetıvé teszi, hogy az ügyviteli folyamatok (anyagbeszerzéstıl a munkafelvételen keresztül az értékesítésig) szigorúan, elıre meghatározott útvonalon haladjanak. Ennek hatására a folyamatok szabályozottá és nyomon követhetıvé válnak, a végrehajtók utólag is ellenırizhetık, a felelısök pedig egyértelmően megállapíthatók. „alkalmazási-automatizálási szigetek”: ez azt jelenti, hogy az ügyviteli folyamatok egymástól elszigetelten folynak. → Ebbıl inkonzisztencia alakul ki. A workflow modell a következıkbıl tevıdik össze: Szervezeti felépítés modellje: csomópontjaiban különbözı rangú szervezeti egységek helyezkednek el, ezeknek egymáshoz való viszonyát, kapcsolatát kell meghatározni. Személyzeti és hatásköri modell: azt határozza meg, az alkalmazottak mely szervezeti egységhez tartoznak, kik a vezetık és kik a vezetettek, és hogy az egyes személyek milyen feladatokat látnak el. Folyamatmodell: az ügyviteli tevékenységek rendezett egymásutánisága. Adatáramlási modell: a vezérlési modellhez kell kapcsolni. Z a modell tartalmazza a környezettel kapcsolatos adatokat, és a rendszer belsejében végbemenı transzformációkat is. A modellben meg kell határozni: a folyamat milyen bemeneti adatokat igényel, az input elemek milyen környezeti elembıl érkeznek, az egyes események hogyan transzformálják ezeket, output adatáramok mely környezeti elemek, illetve adattárak felé irányulnak. Eljárásmodell: Az egész folyamat tevékenységei meghatározott eljárások, algoritmusok alapján valósul meg. A workflow a következıkre épül: Erıforrások, folyamatok alkalmazások. 7. fejezet

Az EC (elektronikus kereskedelem) alapfogalmai Az elektromos csatornákat felhasználó , számítógépes és telekommunikációs technológiára épülı üzleti tevékenységet elektronikus kereskedelemnek( e-commerce=EC) nevezzük. Klasszikus formában alig 10-15 évre tekint vissza. Lehetıvé teszi üzleti tranzakciók és információcsere folyamatának automatizálását, ily módon a földrajzi akadályokat leküzdi. Az




online vásárlás és eladás kifejezések arra a folyamatra utalnak, amikor terméke, ill. szolgáltatások vétele és eladása kifejezetten az interneten keresztül történik. Az elektronikus kereskedelem fogalma az IT hálózatok alkalmazásához kötıdik. Már a ’70-es évek elején beszélhettünk elektronikus pénzátutalásról és elektromos adatcserérıl( az EDI elterjedésének köszönhetıen). Mindezek mellett viszont igazából a szervezetközi információrendszereket sorolhatjuk az elektronikus kereskedelem szervezetközi kategóriájába. Elızményének tekinthetıek az olyan klasszikus stratégiai információrendszerek, mint például a United Airlines és az American Airlines helyfoglalási rendszerei. A szervezetközi kereskedelme ma is az e-business döntı részét teszi ki. Széles körő elterjedése és közismert jelenséggé válása az internet megjelenéséhez és használatához kötıdik. Megjelentek a virtuális áruházak, boltok, aukciós házak, különféle szolgáltatások váltak elérhetıvé a webes hozzáféréssel rendelkezık számára. Lehetıvé vált továbbá az üzleti környezet által igényelt innovatív alkalmazások és új üzleti modellek kialakítása és elterjesztése. Manapság már m-kereskedelemrıl, mobiltelefonon keresztüli kereskedelemrıl is beszélhetünk, bár ez még nem annyira elterjedt. Az elektronikus kereskedelem meghatározása: technológiája globális, viszonylag olcsó, óriási tömegek számára teszi lehetıvé a részvételt, interaktív módon. A kereskedelem forradalmaként is beszélnek róla; Új piaci csatornaként szélesíti a szervezet mozgásterét, rugalmasabb kiszolgálást biztosít, javítja a versenyképességet, ill. új piacok és felhasználók megszerzését is. Jellemzıi még: csökkentett mőködési költségek, rövidebb szállítási idı, megnövekedett leadási jövedelem csökkenetet eladás/ vételi költségek mellett. Az e- kereskedelem fogalma : termékek, szolgáltatások, információk elektronikus hálózatokon keresztül történı cseréjének , értékesítésének folyamatát jelenti. Több szempont szerint csoportosítható: - Kommunikációs perspektíva: Információk, termékek, szolgáltatások nyújtása, v. fizetési folyamat bonyolítása vmilyen elektronikus csatornán keresztül - Üzleti folyamat perspektíva: a technológia alkalmazása az üzleti folyamatok és a tranzakciók automatizálására - Szolgáltatási perspektíva: a szolgáltatások költségének csökkentését minıségjavítás és gyorsaság növelése mellett elérni célzó törekvések eszköze - Online perspektíva: képesség a termékek/ szolgáltatások eladására és megvásárlására az interneten, v. más online szolgáltatáson keresztül Az Ec számos dolgot jelenthet, mint csupán egy honlap : home bankingot, részvényvásárlást, elektronikus árverésen való részvételt, álláskeresést, akár kutatás-fejlesztést is. Támaszkodik a marketing, a számítástudomány, a pszichológia, a közgazdaságtan, az információmenedzsment, a pénzügy, a számvitel a vezetés-szervezés ismereteire, vannak jogi, társadalmi és etikai vonatkozásai. E-business és e-kerekedelem: E-business: (1) elektronikus hálózatokon (internet, extranet, intranet) keresztül bonyolított gazdasági tevékenységek összessége, ide értve a marketinget, az ügyfélmenedzsmentet, vmint a beszerzéseket. Tágabb fogalom az e-kereskedelemnél,; a fogyasztók számára nyújtott szolgáltatásokat, az üzleti partnerekkel való együttmőködést, a szervezeten belüli elektronikus tranzakciókat is magában foglalja. (2): elektronikus üzletvitel a piac, a vállalatok és szervezetek, a folyamatok és rendszerek integrálása internet alapú technológiák segítségével E-kereskedelem : leggyakrabban az interneten keresztül megvalósuló áru- és szolgáltatás beszerzés és értékesítés.




A résztvevıket tekintve két fontosabb formája van: a B2B és B2C Az elektronikus kereskedelem formái: Sokféle formát ölthet, 3 dimenzió szerint elemezhetı: - mennyire digitalizált a termék( fizikai, v digitális) - milyen a közvetítı jellege(fizikai v digitális) - milyen a folyamat jellege(ua.) Ha a vizsgált 3 dimenzió mind virtuális, tiszta e-kereskedelemrıl beszélhetünk, ha vmelyik fizikailag is megjelenik, az EC csak részleges. További kategorizálás: ( elektronikus piac, vagy szervezetközi inforendszer) -Szervezetközi információ rendszerek: 2, v több szervezet közötti infocserét jelent vmilyen elektronikus információs rendszeren keresztül( pl. EDI , extranet). Céljuk a hatékony,rutinszerő tranzakció feldolgozás, rendszerint automatikus módon. Itt a tranzakciók elıre definiáltak. Nincs tárgyalás, csak végrehajtás. Nagy részük extranettel kapcs. a világhálóhoz. B”B alkalmazások. -Elektronikus piac: bonyolultabb, iteratívabb jellegő,, alkufolyamat, ajánlattétel, összetett interakciók figyelhetıek meg. Itt hálózaton keresztül valósul meg az áruk és szolgáltatások cseréje, vmint a kifizetések. Ezért a piaci szereplık nagy térbeli távolságban lehetnek, akár teljesen ismeretlenek is maradhatnak egymás számára. B2B és B2C alkalmazások egyaránt lehetnek.(folyt. köv.) Az EC alapfogalmai: - -B2B: e-csatornákon végrehajtott üzleti célú tranzakciót jelent, jelentıs múltra tekint vissza - -B2C:a fogyasztók irányába végzett, e- csatornát felhasználó értékesítés, marketing és szolgáltatási tevékenység, a váll. és a végsı fogy. Közötti közvetlen, iteraktív kapcs jellemzi. - -C2A= állampolgár-adminisztráció: a kormányzati szolg. elektronizált változatai( adózás, engedélyezések, ügyintézés, adatszolgáltatás) - -C2C: fıleg személyes szolgáltatásokat és termékeket szoktak itt reklámozni és eladni,pl: e-mail, chat, árverés segítségével, ezeken keresztül - -C2B: egyének szervezetek felé terméket, szolg. kínálnak - -Nem üzleti szervezetek közötti EC: okt.-kutatási intézmények,szociális és közszolgálati szervezetek, vallási szervezetek között - -Szervezeti közti EC: minden szervezeten belüli tevékenység, amit jellemzıen intraneten keresztül végeznek Az EC infrastruktúrája hálózatokra épül: számítógépeket és egyéb elektronikai eszközöket kötnek össze telekommunikációs hálózaton keresztül( infok széles körő elérhetısége, intenzív kommunikáció, tér és idı korlátainak mérséklése) A B2B-hez kapcsolódó fogalmak: - e-kereskedelmi beszerzés - e-piacterek - elektronikus ellátási lánc menedzsment (eSCM)




E-kereskedelmi beszerzés: jelentıs megtakarításokat jelenthet a beszerzés tranzakciós ktg.einek területén. A beszerzés: nyersanyagok,segédanyagok, berendezések, szolgáltatások vásárlása. E –beszerzésnél minden funkciót( ajánlat, ellenajánlat, elfogadás, rendelés, visszaigazolás) internet alapú technológiák támogatnak . További funkciója lehet még: Hatékonyságnövelés, informáltság növelés, folyamatok automatizálása, új partnerek találása, vállalaton belüli folyamatok újrasúlyozása, fogy.-i elégedettség növelése Az E –beszerzés bevezetésének 2 módszere: 1. beszerzési-keresleti oldali; vásárlói rendszert épít ki (= Buy-side): • beszállítói katalógus • az eladók számára min. költség • a vásárlónak magas ktg. • Pl: Mo.-on Tesco 2. kínálati oldal (Sell –side): • akkor éri meg neki, ha csupán néhány beszállítóval köt megállapodást • a katalógusokat az eladó tartja karban, a rendszer ı frissíti, építi ki • eladói oldalról költséges • vásárlói oldalról olcsó • kevés gyártóból és sok vevıbıl álló piacok szereplıinek éri meg Elektronikus piactér (E-Marketplace): Egyre többen döntenek a kapcsolódás mellett, mert ekkor a komplett rendsz. kiépítésének, a katalógusok karbantartásának és a rendsz. fejlesztésének költségeit egy erre a célra jelölt elektronikus piactér viseli. A vevıket és eladókat kizárólag a rendsz. használatával kapcsolatos költségek terhelik. Meghatáozása: Olyan piacterek, ahol az eladók és a vásárlók a fizikai tér helyett egy virtuális térben, egy internetes portálon találkoznak. A cégeknek lehetısége nyílik: 1. online terjesztésre, 2. feleslegessé vált készleteik, szabad kapacitásaik negatív aukción történı értékesítésére. A piacterekre még jellemzı: - sokrétő szolgáltatás, katalógusszolgáltatás, tranzakció-közvetítés, aukcióbonyolítás, tendereztetés, cégadatbázisok létrehozása- a szállítók bekapcsolásával jöhet létre, rengeteg elınnyel járhat. Továbbá: internet alapú technológiák, a beszállítók és vevık „egy helyen” talizva kínálják fel termékeiket és szolg.-aikat egymásnak. Költséghatékony beszerzési módot nyújtanak a vállalatoknak, a kínálati oldal ajánlatai könnyen elérhetıvé és összehasonlíthatóvá válnak.A tranzakciók elektronikus dokumentumcsere során jönnek létre, mivel vevık és az eladók a legjobb partnerek elérése érdekében online megoldásokat választanak. A piacterek infocserére, fórumok lebonyolítására, hírközlésre is alkalmasak. Létrejöttének elsı és legfontosabb célja a tranzakciós ktg.-ek csökkentése és összességében a ktg. csökkentés. Rengeteg terméket, szolgáltatást kínál, és rengetek felhasználója van. Jelegüket tekintve két nagy csoportra oszthatók: 1)horizontális piacterek: sok különbözı iparágat szolgálnak ki rendkívül széles termékskálával, ill. horizontális együttmőködési folyamatokat támogatnak iparágak között. A piacterek nagy része horizontális, a termékeik sokrétőek, nem-piacspecifikusak. 2)vertikális piacterek: meghatározott iparágakhoz rendelhetık, sok közülük iparági összefogás eredményeként jött létre. Leghíresebb közülök a Covisint, amely a General Motors, a Ford és a Daimler- Chrysler vertikális piactere. Összefoglalva: Az elektronikus piacterek célja a vevık és eladók kereskedelemi tevékenységének optimalizálása. Leginkább a tızsde felépítéséhez hasonlít. A kínálati oldal




árainak összehasonlításával pedig a beszerzık akár 10-20 %-os árcsökkenést is elérhetnek, ill. hozzájuthatnak értéknövelt szolgáltatásokhoz. Magas infoellátottság jellemzı rá.

One Step Business : komoly elınyként említhetı, ugyanis a beszerzés akár már egy lépésben is megvalósulhat. Az automatizált beszerzési folyamatok segítségével a megrendelés,a visszaigazolás, a szállítólevél, ill. a számla mind elektronikus formában kerül kibocsátásra, és az érintett felek között az e-piacon keresztül cserél gazdát(elektronikus dokumentumok). Viszont mindehhez egy integrált vállalatirányítási rendsz. is szükséges. A tranzakciók adminisztratív munkái is automatizálhatóak lesznek, gondoljunk itt az elektronikus aláírásra. Piacterek csoportosítása( a résztvevı felek szerint): -

Online Exchanges—sok vásárló-sok eladó Sell-side(Eladói piactér)—Egy eladó-sok vevı Buy-side(Vásárlói piactér)—Egy vásárló-sok eladó Nyilvános piactér—akárki részt vehet benne Privát piactér: csak a tulajdonok által meghívott cégek használhatják

e-SCM=ellátási lánc menedzsment: - a váll. már hálózatokba szervezıdve versengenek a fogyasztókért - alapját a porteri értéklánc modell adja(= az összes váll.-i funkció összekapcsolódik abbból a célból, hogy minél nagyobb fogy.-i értéket hozzon létre hatékonyabb módon) - ellátásilánc-menedzsment:alapvetıen anyagot, infot és pénzt áramoltat az ellátási lánc szereplıi között - kiszolgálás színvonal- és a termelékenység javítása is cél - a hangsúly a belsı folyamatok helyett a külsı folyamatok fejlesztésére tevıdött át - szempont/cél: a versenyképesség ,megırzése

Alapvetıen 2 stratégiát különböztetünk meg: készletre gyártásról,v. megrendelésre gyártásról van szó. Az ellátási lánc menedzselésének területén 4 fı tényezı van:1)INFORMÁCIÓÁRAMLÁS, 2) TERVEZÉS ÉS OPTMALIZÁÉÁS, 3) TELJESÍTMÉNYMÉRÉS, 4) együttmőködésre való készség és képesség az ellátási láncon belül A jó ellátási lánc az egységes, integrált rendszer épül; az infoáramlás kulcsfontosságú. Egy ellátási láncot átfogó információs rendszert akkor tekintünk teljesen integráltnak, ha egy üzleti esemény lejátszódásakor az etózzel kapcs. infok a rendszer minden érintett pontjára eljutnak.( valós idejő infoáramlás és átláthatóság) A köv. IT alkalmazások segítik az integrált ellátási lánc kialakulását: - kommunikációs megoldások - számítógépes döntéshozatal és automatizált jelentések - érzékelı és azonosító rendszerek Minél bonyolultabb egy ellátási lánc, nyilván annál több feladat van vele. A köztes tevékenységek kiküszöbölésének 2 lehetséges módja: • Vevı –orientáció: lehetıvé kell tenni, ha a vevı készletgazdálkodási részlegének munkatársai hozzáférjenek a szállító rendelésállományához és a termelési rendelésekhez




•

Folyamatos újrafeltöltés, v. szállítói-integráció: ekkor a szállító felelıs a raktárkészletért, a szállító képes felügyelni és újrafeltölteni a raktárkészleteket, a beszerzık és a rendelésfeladást végzı alkalmazottak tevékenysége nélkül. A készlet tulajdonjoga marad a szállítónál, vagy átkerülhet a vevıhöz. Az eSCM az értéklánc- menedzsment elektronikus úton való támogatása. Ez a fogalom kiterjed az árubeszerzési, raktározási, termelési, logisztikai, szállítási, értékesítési, pénzügyi, stb., funkcióra. Elınye a köv.3 területen realizálódnak: • Belsı beszerzési folyamatok költségének csökkentése • Megalapozottabb infok a szállítókkal folytatott ártárgyaláshoz • Alacsonyabb ktg.-ek a beszállítókkal való kapcs. tartás területén (Fontos; ún. hálózat-effektus: minél több nagyvállalat intézi ügyeit , üzleti folyamatait az interneten keresztül, annál nagyobb ösztönzés ez a többire nézve is pozíciójuk megırzésének érdekében.

B2C-az elektronikus kiskereskedelemrıl általában: • Vásárlója jellemzıen a köznapi ember • Az internettel nıtt interaktivitás, közvetlenebb kapcs. alakítható ki a vásárlóval • Teljesebb tájékoztatást nyújthat a kereskedı • Nagy és változó számú vevıkör • A vásárolt áru ált. kis mennyiség • A felek közötti szerzıdés elég laza • Ált vásárlóként egyetlen személy lép fel ( nem szervezet) • Web-alapú könyvelési- és katalógus felhasználások, melyek támogatják az interaktív árukeresést • Új lehetıséget biztosít a termék promócióra • Új eladási csatornákat alakít ki, melyek közvetlenek és kétirányú kommunikációt tesznek lehetıvé • Csökkenı ciklusidı • Magasabb színvonalú fogy.-i elégedettség • Termékek és szolgáltatások igényre szabásának lehetısége (customization)—akár tömeges méretben is-versenyelınyt jelent • Hatékonyabb és hatásosabb közvetlen hirdetések • Elektronikus megrendelések gyorsabbak, a hibalehetıségek száma is csökken, (egyszerőbben dolgozhatóak fel,a manuális tevékenységek akár ki is iktathatóak) • A vásárlókról győjtött adatok: fontos és lényei infok a termékek és szolgáltatások fejlesztéséhez • Lehetıséget ad új termék/ szolg. kialakításához, elterjesztéséhez • A termékekrıl/ szolgáltatásokról az infok széles körben terjesztettek, a fogy.-hoz közvetlenül juttatják el azokat a neten keresztül

Az interneten vásárlók köre egyenlıre még viszonylag szők és nem reprezentálja jól a teljes lakosságot, számos eltérést mutat a hagyományos értékestés célközönségéhez képest( bár a két csoport lassan közeledni látszik egymáshoz). A technológia fejlıdése továbbá lehetıvé teszi, h a tömegmarketing alkalmazása helyett egyénileg szólítsuk meg a fogyasztót. Jelenleg az elektronikus áruházak elérését a PC-k uralják, de nagy jövıt jósolnak az ún. mcommerce-nek, vagyis a mobilkommunikációs eszközökön keresztüli kereskedelemnek. Ennek több elınye is van: egyszerőbbé válhat a fizetés és a vevı azonosítás, a globális 9. oldal, összesen 33 oldal



helymeghatározó rendszereknek köszönhetıen tartózkodási hely specifikus szolgáltatások is nyújthatóak( pfú, ez milyen durva, nem?; nyaralok és majd ajánlanak fürdıruhavételt???) A jövı jövıje pedig a t-commerce, a TV-n keresztül folytatott elektronikus ker. . Elektronikus körvetítık és brókerek: a közvetítık közvetlenül vállalnak felelısséget az általuk forgalmazott áruért, a brókerek viszont a fogyasztók és az eladók egymásra találását segítik. Áruházak típusai: széles választékot kínáló( pl. Amazon.com) és specializált áruház(ált. csak egy termékkörrel foglalkozó boltok sorolhatóak ide) (pl.:Dell Computers) Elektronikus üzletek nyereségessége csökkenı sorrendben: • Közepes árbevételőek • A kisforgalmú boltok • A legnagyobb áruházak A B2C kapcsolódó területek: 1)logisztika, beszerzés: a legfontosabb kihívás oka globalizációból, a felgyorsulásból és a testre szabásból erednek( a logisztika fogalama-Chikán) 2) pénzügyek: integrálni kel a pü.-i alkalmazásokat a rendszerbe, több tucat megoldás adott a pü-i tranzakciók lefolytatására: bankok, hitelkártya kibocsátók, fizetési rendszert üzemeltetı virtuális intézmények 3) Marketing: a fogy.-i kereskedelem egyik mozgatórugója a reklám, hirdetésmenedzselı rendszerek születtek. Beszélhetünk már online médiaügynökségekrıl is. 4) E-CRM : ügyfél menedzsment:olyan rendszer, amely biztosítja az ügyfelek igényeinek folymatos felmérését, a megfelelı kiszolgálást, új termékke hatékonyabb eladását. Segítségével az ügyfélszerzés ktg.-ei sökkennek, a fogy.-i elégedettség nı, sok infot szolgáltat a vásárlókról, felhasználókról. 5) szolgáltatások: az ügynökök automatizálhatóak, közvetlen kapcs. lehet a vevı és a szolgáltatást nyújtó között.pl.:pü.-i szolg., utazás szervezés. Munka és ingatlanm közvetítés, egészségügyi szolgáltatások, stb. . Infrastrukturális kérdések: • Az internet alalpú technológiákhoz és • A fizetés tranzakciókat kezelı rendszerekhez kapcsolódik • Hatékony, biztos és stabil háttér szükséges • Fontos az informatikai szolgáltatások minıségének és üzemletetésének menedzsmentje, az infrastruktúra menedzsmentje is • Szükséglet –vezérelte, igényre szabott, JIT jellegő termelési megoldásokra van szükség • A termelés rendszerei integrált rendszereket alkotnak a szerv. más funkcionális rendszereivel • Web alapú ERP rendszerek a szállítókkal , vevıkkel való kapcs.-ot is közvetlenebbé tehetik Fontos az EC platformok integrációja az ERP rendszerekkel; 2 megközelítés: - Belülrıl kifelé: az alkalmazásokat terjesztik ki az internetre - Kívülrıl befelé: olyan szoftvert használnak, amely több rendszert integrál e-business megoldásba+ ( Speciális pénzügyi és számviteli rendszert követel meg: a Bank-office tevékenységeknek gyorsnak és hatékonylak kell lenniük, problémák: jogi és szabályozási kérdések) 10. oldal, összesen 33 oldal



Az e-kereskedelem elınyei és hátrányai: Elınyök: - Elektronikusan kapcsolja össze a megjelenési formától függıen: B2B , B2C, B2A, ill. bankokat. - Automatizálható a vásárlás folyamat - Manuális közvetítés ktg.-ei csökkennek/eltőnnek - Csekély a fenntartási ktg.-e( nem kell üzlethelyiség, bérleti díj, rezsi, stb.) - Elıny a társadalom számára: Fizikai helyváltozás nélkül intézhetı folyamatok= körny. terhelésének csökkentése Csökkenı árak- Nagy hatékonyság- életszínvonal javulása Globális elérhetıség Alacsonyabb ktg, jobb minıség -Elıny a szervezetek számára: Nemzeti és nemzetküzi piacok elérése, a ,eglévık kiterjesuztése Minimális ktg.-ek, olcsóbb beszállítói források, saját termáék könnyebb értéksítési lehetısége Papír alapú infofeldolgozás ktg.-einek csökkentése A készletek csökkentése és az adminisztráció csökkentése válik lehetıvé(JIT) Kiterjedt igényre-szabás( customization) Gyorsítja a folyamatok lezajlását Szervezeti és szervezetközi folyamatok újraszervezése Szolg. színvonalának, termelékenységnek javítása Rugalmasság Vásárlók és vásárlási szokások megfigyelésnek lehetısége -Elıny a fogyasztó számára: A nap 24 órájában elérhetı Globális , nincsenek határok Nagyobb választási lehetıség kényelmes, rövid idıt vesz igénybe az EC ösztönzi a versenyt, ezáltal csökkenti az árakat áruk részletes megismerése, gyors infohoz jutás lehetısége, könnyő és olcsó ráadásul o gyorsabb kézbesítés lehetısége o részvétel virtuális aukciókon o elektronikus közösségek kialakulása, tapasztalatok, ötletek cseréje o o o o o o

Az EC fıbb problámái: 1) Globalizáció kérdése: egy sor kulturális kérdést vet fel, melyik legyen a „standard” kultúra és nem sérti-e ez az országok nemzeti érdekeit, vagy nemzeti gazdaságát. Sokat ellenzik a globalizációt. 2) A jogi szabályozás kérdései: elektronikus formában köttetnek a szerzıdések, számos jogi kérdését vet fel. Sok országban már létezik a probléma orvoslására internetrendırség




3) A biztonság kérdése: az internet nyílt kommunikációs csatorna, ennek veszélye, illetéktelen hozzáférés személyes adatokhoz, stb. Kulcsfontosságú a bizalom, amelyet nyilván a megfelelı védelem szavatol. 4) Az elterjedés kérdései: terjeszteni kell a megfelelı technikai hátteret a világ fejlett országokon kívüli részein is, ill. informálni kell a gazd.- i élet szereplıit elınyeirıl és kockázatairól Az EC korlátai: 1) Technikai korlátok: vmilyen számítógépes összeférhetetlenségbıl erednek 1. Rendszervédelem, 2. Különbözı illesztıprogramok kompatibilitásának hiánya 3. Adatbázis anomáliák, stb 2) Nem technikai korlátok:bizalom hiánya 1. Magas ktg.-ek, nehéz a hasznok számszerősítése 2. Biztonsági és személyiségi jogi problémák 3. Kevés eladó és vevı kapcsolódott be az EC-be 4. Az internet elérhetısége még mindig ktg.-es és nehézkes 5. Megoldatlan jogi, etikai, és szabályozási problémák Az EC távlatai: a kezdeti kiegészítı, támogató szerephez képes napjainkban: Alkalmazása az értéklánc integrációja révén a vállalat értékesítési láncán belüli integráción túl a vevık, közvetítık és szállítók közötti kapcsolatok is átalakította. Egyre inkább az iparágak konvergenciájáról beszélhetünk, konzorciumok, szövetségek jönnek létre virtuális vállalatok formájában.

Az E-kormányzat: a ’80-’90-es évek közszféra szolgáltatásaival szembeni elégedetlenség okai: 1) hatékonysági problémák 2) stratégiai hiányosságok 3) vezetési-irányítási hiányosságok 4) attraktivitási hiányok 5) legitimitási problémák Szükségessé vált a közigazgatás modernizációja; az elképzelés lényege egy eredményorientált, decentralizált irányítási modell megvalósítása. Ennek igényes eszköze az elektronikus kormányzat. Az e-kormányzat jellemzıi: - Az információs társ. egy eszköze - Állampolgár közelebb kerül a hatalomat gyakorlókhoz - Közvetlenebb kapcsolat - Tevékenységi köre folyton bıvül Olyan, az állam által elektronikus formában nyújtott szolgáltatások köre, melyek kétirányú kommunikáció révén, közvetlenül állampolgár, vagy valamilyen egyéb állami, ill. civil szervezet igényeit elégíti ki. Másik oldalról pedig egy olyan állami szolgáltatói belsı struktúra, amely hatékonyan képes bıvülı igényeknek megfelelni. A Világbank definíciója szerint az e-government: a kormányzati intézmények az infotechnológia alkalmazásával képessé válnak a alakossággal, üzleti szférával és más intézményekkel való kapcsolatuk átalakítására. Céljai:




- Jobb szolgáltatás nyújtása - Javuló együttmőködés - Releváns infokhoz való hozzáférés - lakosság bevonása a döntéshozatalba - kormányzati irányítás hatékonyságának növelése - 24 órás elérhetıség - A szolgáltatási központok közelebb helyezése - Kényelmesebb ügyintézés Mindezekhez szükséges a telekommunikációs rendszer, a kiépített hálózat, a bürokrácia struktúrájának átalakítása.

Elektronikus szolgáltatások az EU koncepciója szerint: Az EU-ban 20 elektronikus szolg. nyújtását határozták el: 12 a lakosságot, 8 az üzleti szférát érinti 1) Állampolgárok: i) Jövedelem adó ii) Szociális juttatások iii) Gépkocsi regisztráció iv) Rendırségi ügyintézés v) Születési és házassági anyakönyvi kivonat vi) Lakcímvált bejelentése vii) Személyes dokumentumok viii) Közösségi könyvtárak ix) Építési engedélyek x) Egészségügyi szolgáltatások xi) Felsıoktatási jelentkezés xii) Álláskeresés 2) Gazdálkodók: i) Társadalombiztosítás a munkavállalók után ii) Nyereségadó iii) ÁFA iv) Új vállalatok regisztrációja v) Statisztikai adatgyőjtés vi) Körny.-védelmi engedélyezés vii) Közbeszerzés Kialakításra kerül egy mérırendszer, amely a szolgáltatások megvalósulását, ill. növekedési ütemét kísérik figyelemmel. Asz E-kormányzat területei: az e-világ egy alrendszere; elektronikus csatornák kötik össze az e-business-t, az e-kormányzatot és az e-állampolgárokat. A B2b, a B2C mellett még fontos G2C=lakosság-kormányzat, az A2B= kormányzat-üzleti vállalkozások, és az A2A= kormányzati szervek közötti kapcs. A kormányzat és a közalkalmazottak kapcsolata az A2E . A2C= a kormányzat és a lakosság kapcsolata: A szolgáltatás területei:




Adózás ( eldönthetik mikor, hol kérnek infot, töltik ki az adóbevallásukat, hogyan fizetik be a kirótt adót) Iskolák és egyetemek(képzési lehetıség, jelentkezés, tájékoztatás) Közlekedés( infok: átszállásról, balesetekrıl dugókról, menetrendekrıl) Rendırség( panasztétel, büntetés befizetés, nyilvántartás) Életciklus(születések, házasságok, halálesetek regisztrációja) e-demokrácia( pl: népszavazás, beleszólás, vélemény nyilvánítás

A2B= a kormányzat és az üzleti szféra kapcsolata: Itt dılnek el a kormányzati szervek által kiírt pályázatok, így a közbeszerzés is. Különösen fontos az átláthatóság. Elsıdleges elvárás, h képessé tegye a törvényeknek és elıírásoknak való gyors és ktg.-kímélı megfelelést. Fontos, hogy a kommunikáció következetes és mindenki számáéra világos legyen. Szolgáltatási területek: • Üzleti életciklusok • Munkáltatói jelentések • Beszerzés • Alkalmazkodás a környezethez • ÁFA bevallás A2E=kormányzat és közalkalmazottak kapcsolata: Azt remélik, h a rutin , gyakori feladatokat önállóan fogják elvégezni, ezzel ık a nagyobb kihívást és felellıséget jelentı feladatokra koncentrálhatnak majd. Munkájuk így változatosabb lesz. A2A= kormányzati szervek egymás közötti kapcsolata: Ma még gyakran talizunk többszörös adatrögzítéssel, de ez csak fokozza a problémák számát( felesleget, nem mindig elérhetı, hibalehetıségek növekedése). Ám ha egységes adatbázisokat hozunk létre, csökkennek a redundáns infok. Terültek: - Pénzügyi támogatások - Állampolgárok biztonsága - Vámok Az e-kormányzat fejlettségi szintjei: Az egyes elektronikus kormányzati kezdeményezések nehezen hasonlíthatóak össze, mivel az egyes országok technikai, politikai, gazdasági háttere különbözı. Léterhoztak azonban egy skálát, melynek segítségével a fejlesztések osztályozhatóak. Általánosan elmondható, h a lakossági szolgáltatások alacsonyabb szinten teljesíthetıek, míg az üzleti szférával kapcs. folyamatokra nagyobb energiát fordítanak. A fejlettség/ fejlesztés szintjei: 1) Információ:pl.: egyszerő weboldal;alapvetı infokat tartalmaz az adott kormányzati szervrıl;nyitva tartás, levelzési cím, telefonszám 2) Egyirányú interakció:célja a kormányzati tevékenységet automatizálása. Az interakciók itt még relatív egyszerőbbek, legtöbbször az infonyújtás fejlesztésére koncentrálnak Az általános érdeklıdésre számot tartó információkat és nyomtatványokat elektronikusan elérhetıvé teszik.




3) Kétirányú interakció:már komplexebb, mint az egyszerő infonyújtás. Tranzakciók lebonyolítására is képes. Lehetıvé teszik az ügyfeleknek, hogy önállóan intézzék ügyeiket a nap 24 órájában. Így hatékonyabbá és gyorsabbá válhatnak bizonyos szolgáltatások( jogosítvány megújítása, illeték és adófizetés, pályázatok, közbeszerzési pályázatok, stb..). Ám itt még meghatározott kimenetelő válaszok vannak. 4) Teljeskörő tranzakciókezelés: Az e-government legfelsıbb foka a transzformáció, nem is sok élı példa van még rá; használja a CRM nyújtotta lehetıségeket, személyre szabott portálokat alakítanak ki. A transzformáció más szavakkal azt jelenti, hogy az intézmények közötti korlátok leépítésre kerülnek és a hivatal központú ügyintézést teljes egészében felváltja az ügyfél-központú.

8. Folyamatmenedzsment 8.1 A produktivitási paradoxon: 8.1.1 Az informatikai beruházások haszna-avagy a Strassman tényezı: Strassman azt vizsgálta, hogy milyen informatika beruházások milyen megtérülést jelentenek a vállalat számára. Az ábra vízszintes tengelye az informatikai beruházások mértékét, míg a függıleges tengely a megtérülést mutatja. Az origóból kiinduló félegyenes az, amit egy átlagember várna (több beruházás magasabb megtérülés), a kis téglalap pedig a Strassman általi vizsgálat eredménye több száz vállalat alapján. Strassman kétszer is elvégezte a kutatást (80-as és 90-es években is és mindkét alkalommal ugyanaz volt az eredmény.)

. Strassman megfigyelése szerint nincs korreláció az IT beruházások szintje és az üzleti teljesítmény-indikátorok között. A hangsúly nem a mőszaki kiválóságon van, hanem, hogy az adott technológia mennyire tudja megtámogatni az adott üzleti folyamatot. A Venkatraman-féle átalakulási modell: alapfeltevése, hogy az IT alkalmazásának 5 szintje van, minden szint egy bizonyos fokú átalakulást igényel és az elérhetı haszon az átalakulás mértékével egyenlı. Az öt szint: (ahogy nınek a szintek, az annál nagyobb átalakulást igényel a szervezettıl és az átalakulással egyenes arányban nı a megtérülés is) 1. Lokalizált felhasználás 2. Belsı integráció 3. Business Process Redesign 4. Business Network Redesign 5. Business Scope Redefinition Lokalizált(elszigetelt, helyi) alkalmazás: elkülönült funkciókban elsısorban a hatékonyságot növeli leginkább a gyártási szakaszban (pl. CAD, CAM) Ezek nem járnak versenyelınnyel, a versenytársak könnyen követhetik. Belsı integráció: Valamennyi mőködési területen az egyes tevékenységek összekapcsolását jelenti az IT segítségével. Egyik feltétele a technikai integráció, a másik pedig az IT




lehetıségeit kihasználó, különbözı feladat és felelısségi körök integrációja. Növeli a hatásosságot és a hatékonyságot. Business Process Redesign: Nem a már a meglévı szervezeti funkciókból és tevékenységekbıl indulnak ki, hanem adott esetben új tevékenységeket alakítanak ki az IT által nyújtott lehetıségek kihasználásával, újratervezik a fontosabb üzleti folyamatokat. Átformálják a tevékenységi rendet, az adminisztrációt, a vezetési rendszert, a cégen belüli kapcsolatokat, a gondolkodásmódot, a munkamódszereket is. A partnerhálózat átalakítása=Business Network Redesig: Megváltoztatják a termékek és szolgáltatások létrehozásának és elosztásának folyamatát. Mőködési tér átalakítása=Business scope Redefinition: A szervezet küldetésének újragondolását, illetve a mőködési terület növelését jelentheti. Schumacher az IT-nek a BPR projektekben betöltött szerepét négy csoportra osztja: - az információtechnológia lehetıvé teszi új üzleti folyamatok létrehozását - Az IT megkönnyíti a projektmenedzsmentet - lehetıvé teszi, hogy az emberek együtt tudjanak dolgozni - az információtechnológia segíti a különbözı üzleti folyamatok integrálását, mind a vállalton belül, mind pedig a vállaltok között. A folyamatszemlélet alapjai: Tenner és Detoro, David Vice, valamit Riddlerstrale és Nordstrom is egyetértett abban, hogy mára munkavállalók intellektuálisabbá váltak, ezzel párhuzamosan a követelmények is megváltoztak. A verseny nem termékek vagy vállaltok között, hanem folyamatok között zajlik. A termékek élettartama rövid, versenyelınyt csak új termékek kibocsátásával lehet szerezni. A dolgozókat már nem kell közvetlenül irányítani, nagyfokú önállóságot lehet nekik biztosítani. ( „A fınök halott, a munkakör halott”) A versenyben maradás igen magas fokú rugalmasságot követel a vállalatoktól. A folyamatszemlélet egyik sarkköve a vállalat mőködésének újfajta megszervezése: nem funkcionális részegységek szerint, hanem az egyes folyamtok mentén. A másik, hogy folyamat nem fejezıdik be a vállalat határainál, ezért a szervezetbe be kell vonni a szállítókat és a vevıket is. Folyamatszemlélető vállalat nem hibás embereket, hanem hibás folyamatokat lát. Az üzleti folyamat fogalma: Hammer:”Olyan tevékenységek összessége, amely egy vagy több dolog (bemenet) ráfordításával a vevı számára értéket képviselı teljesítményt (kimenetet) eredményez.” Davenport és Short: „Egymással logikai kapcsolatban álló feladatok együttese, melyek végrehajtásának célja, hogy meghatározott üzleti teljesítményt hozzanak létre” Schumacher: „Az üzleti folyamatok üzleti tevékenységek egymásutánisága és kombinációja” Üzleti folyamat például: - vevıi rendelés teljesítése - új alkalmazott felvétele - egy új termék kifejlesztése - stratégia tervezés Egy folyamat vevıje lehet: - Személy: külsı vagy belsı - valamely külsı szervezet - vállalaton belüli szervezeti egység Milyen a jó folyamat: - értéket maximalizál (eredményes)



-


veszteséget, redundanciát minimalizál (hatékony) egyszerő, átlátható, rugalmas világosak a kapcsolódásai a többi folyamathoz egyértelmő a felelıse mérhetı

A folyamtok kategorizálása: Engelmann négy kategóriát állított fel, aszerint, hogy a szervezet milyen szintjén zajlanak: - szervezetközi (különbözı szervezetek közötti folyamat) - funkcióközi (a szervezeten belül, különbözı funkcionális területek közötti folyamatok) - funkción belüli (egy funkción belüli, a funkció határát nem átlépı folyamtok) - egy adott álláshoz kötıdı (egy személy által is teljes mértékben elvégezhetı folyamtok) Schumacher két kategóriája: - tudásalapú: jellemzıjük, hogy nem standardizáltak, és elsısorban a folyamatban részvevı személyek tudására és kreativitására támaszkodik. - Mőködési (operacionális) folyamtok: jellemzıen standardizáltak, többször ismétlıdnek. A mőködési folyamatokon belül megkülönböztetünk kulcsfolyamatokat és másodlagos folyamatokat. Earl szerint a kulcsfolyamatok külsı vevıket szolgálnak ki, a belsı vevıket pedig a támogató folyamatok. A folyamatok csoportosíthatók még strukturáltság, valamint automatizáltság szerint is. A folyamatszemlélet jelentıssége: A vállaltok jelentıs részénél még mindig hiányzik ez a szemlélet, inkább csak a funkciókban, szervezeti egységekben való gondolkodás a jellemzı. A folyamat fogalma: olyan elıre definiált tevékenységek logikailag kapcsolódó sorozata, melyek elıre specifikált kimenetek létrehozására irányulnak. Tipikus példa lehet a termékfejlesztés, a szállítótól való rendelés, a marketingterv készítése stb. Tenner és Detoro a következıképpen jellemzi a folyamatszemléletet és különbözteti meg a tradicionális, hierarchikus, csak funkcióban gondolkodó szemlélettıl: - a hierarchikus orientáltsággal szemben a folyamatra orientáltság jellemzı - a folyamatra orientált szemléletben a középpontban a vevık állnak, míg a tradicionális szemléletben maga a vezetıség - a döntéshozatal az alsóbb szintekre kerül - a hibákat a folyamatszemlélet nem az emberekben, hanem magukban a folyamatokban keresi. A folyamatszemlélet szükségességét Tenner és Detoro a megváltozott körülményekben, a munka jellegének változásában (fizikai munka helyett ismeretekre alapuló munka), a munkavállalók változásában látja.

8.5. folyamatok kategorizálása Engelmann féle (lezajlás szinte szerint): 1. szervezetközi 2. funkcióközi (funkcionális területek között) 3. funkción belüli (funkcióhatárt át nem lépı)




4. adott álláshoz kötıdı (1 személy által elvégezhetı) Schumacher(’97) szerint 1. tudásalapú (standardizáltak, a résztvevı személyek tudására, kreativitására támaszkodnak, pl. termékfejlesztés, tanácsadás) 2. mőködési/operacionális folyamatok (standardizáltak, ismétlıdıek, pl gyártás (a) kulcsfolyamatok – közvetlenül támogatja a vállalat stratégiáját (b) másodlagos folyamatok Earl szerint 1. kulcsfolyamatok – külsı vevıket szolgál ki 2. támogató folyamatok – belsı vevıket szolgál ki 8.6 folyamatszemlélet Története: Ford (futószalag), TQM (total quality management), JIT (just in time) folyamat: olyan elıre definiált tevékenységek logikailag kapcsolódó sorozata, melyek elıre specifikált kimenetek létrehozására irányulnak. Általában funkciók sokaságát érintik. folyamatszemlélet.: A szervezet rendszere, ami kifejezi a feladatok, tevékenységek, szerepkörök, emberek, osztályok, funkciók összefüggéseit. Az értéklánc is egy folyamatmodell Tener & De Toro szerint a folyamatszemléletet: • jellemzi a folyamat orientáltáság • középpontban a vevık állnak • a döntéshozatal az alsóbb szintekre kerül • a hibákat a folyamatokban keresi. • Szükségességét a körülmények, a munka jellegének megváltozásában látják. 8.7 üzleti újratervezés: a szervezet megújítására - újrafókuszálására szolgáló stratégiai megközelítés, célja a fogy. Kiszolgálásának, és az eredményesség fejlesztése. A BPR központi eleme a folyamatszemlélet, a horizontális szemlélet.– a BPR feladata az értéklánc szőkítése, a folyamatok radikális javítási lehetıségeinek felkutatása, implementálása. A BPR az egyszeri, radikális átalakítást helyezi elıtérbe – brake the china ”üzleti folyamatok és a támogató architektúrák áramvonalítása” – Talvar Releváns folyamatok újratervezése, releváns szabályokkal, alárendeltségi viszonyokkal együtt. az üzleti folyamat alapvetı logikáját kell átgondolni, nem csupán az 1es részeket - Venkatraman Célja: értékfolyam optimalizálása, figyelembe véve a külsı és belsı szereplıket. A vállalat egyszerősítése, eredményesség, hatékonyság, értékteremtı folyamatok optimalizálása, BPR során: meg kell vizsgálnia versenytársakhoz viszonyított termelést, a fogyasztói igényeket és azok trade offjait, meg kell szüntetni a szükségtelen tevékenységeket, minimalizálni az idıt, empowerment: megerısíteni az alkalmazottakat, outsourcing „Az újraszervezés: radikális javulás a költség a minıség a szolgáltatási szint, a gyorsaság és egyéb teljesítmény mutatók terén.” Hammer- Champy A piaci kihívásoknak a funkcionális alapú szervezeti felépítéssel már nagyon nehéz megfelelni… … mind szervezetük átgondolására kényszeríti a vállalatokat – Chikán- Demeter a BPR-t a piaci változás, a globalizálódás a folyamatos fejlesztési kényszer idézte elı. Az info áramlás kulcsfontosságúvá vált, 6 alapelv HAmmer szerint a BPR-rel kapcsolatban: 1. kimenetek és nem feladatok körül kell szervezni




2. azok javítsák a folyamatot aki a végeredményt használják 3. az infofeldolgozást az információt teremetı valós tevékenységekbe kell bevonni 4. a földrajzilag széttagolt tevékenységeket centralizált egységekként kel kezelni (workflow) 5. párhuzamos megoldásokra kell törekedni a feladatok integrációja helyett (groupware) 6. a döntési pontot a munka végrehajtásának helyére, az ellenırzést a folyamatba építve kell elhelyezni (empowerment) az üzleti folyamatok újraszervezésébıl adódó változások ( Hammer & Champy) 1. módosulnak a tevékenységek alapelvei 2. munkakörök változása – sokdimenziós tevékenységek 3. betanítás helyett képzés – más a munkafelkészítés 4. a teljesítmény és a jövedelmek meghatározásánál az eredmény a lényeg 5. elıléptetési kritériumoknál a képességek számítanak 6. értékek változása – bebiztosítás helyett eredmény 7. a vezetık munkafelügyelıkbıl edzıkké változnak 8. a szervezeti struktúrák hierarchikusból lapossá változnak A változások 5 szintje: Lokális alkalmazás, belsı integráció, üzleti folyamatok újraszervezése, üzl. Hálózat újratervezése, mőködési kör megváltoztatása re-engineering folyamata • folyamat újratervezés: kevés kulcsfolyamat analízis, jövıbeni célok beazonosíthatók BPR szakaszai DAvenport és Short szerint: 1. vízióalkotás, folyamatcélok 2. áttervezendı folyamatok azonosítása 3. a kiválasztott folyamatok jelenlegi mőködésének analízise 4. IT lehetıségek értékelése – Bench marking – innovatív alternatívák keresése 5. új folyamat és a prototípus megtervezése.létrehozása 6. szervezeti és technikai aspektusok implementációja 8.8 Folyamatmenedzsment elemei 1. folyamat stratégia: elemezni és értékelni kell a céget, piacait, termékeit, a sikeres pontokat. Definiálni kell a legproblémásabb folyamatokkal kapcsolatos célokat 2. folyamat elemzése és optimalizálása: a jelenlegi és jövıbeli üzleti folyamatok az adat-, infoés szervezeti struktóra megtervezése, összehangolása. Elemzések, értékelések, folyamatanalízis, tevékenység alapú költségszámítás – referencia modellek 3. implementáció: szervezet felkészítése, technikai feltételek, infrastrukt., folyamatmódosítások beavatkozás monitoringja 4. változtatáskezelés: elfogadtatás, motiválás 5. folyamatkontorolling: teljesítményindikátorok rendszerének megtervezése, megvalósítása, ellenırzési, jelentési rendszer kialakítása. Monitoring – friss infot biztosít

8.9 Az informatika nem egyszerően támogatja a szervezetek megújítását, hanem lehetıvé tesz olyan folyamatokat, amelyek nélküle nem is létezhetnének. Ennek oka, hogy az informatika a következı képességekkel rendelkezik, melyekkel eredményesebbé és hatékonyabbá tudja tenni a folyamatokat: • tranzakcionális képesség: strukturálatlan folyamatok – rutintranzakciókká




• földrajzi képesség: nagy távolságokat hidal át, a folyamatok függetlenné válnak a földrajzi helyektıl • automatizáló képesség: hatalmas mennyiségő infot szolgáltat a folyamatok számára • informáló képesség: sok részletes infot szolgáltat a vezetés számára • sorrendi – szekvenciális képesség: képes lehetıvé tenni a folyamatok sorrendjének megváltoztatását, több feladat egyidejő végzését • tudásmenedzselési képesség: megszerezhetı, és elterjeszthetı segítségével a tudás és a folyamat mőködésének javításához szükséges szakértelem • követı képesség: az informatika lehetıvé teszi a feladatok státuszának inputjainak és outputjainak részletekbe menı követését • közvetítés – kiiktató képesség: egy folyamat 2 résztvevıje között közvetítés

9. FEJEZET: INFORMATIKAI BERUHÁZÁSOK ELİKÉSZÍTÉSE AZ IT FONTOSSÁGA Az informatikai projektek alacsony sikerességi arányának, és a beruházások megalapozottságának igényei miatt a vezetık elvárásai között nem csak az „okos költés” igénye jelenik meg, hanem elhalasztják a beruházásokat amíg csak lehet, illetve egyre nagyobb fegyelmet fordítanak a már rendelkezésre álló informatikai szolgáltatásrendszer üzemeltetésére is. AZ INFORMATIKAI VEZETİI SZEREP MEGVÁLTOZÁSA A progresszív informatikai vezetési megközelítésben szükséges az informatika szerepének újraértelmezése INFORMATIKAI TERVEZÉS ÉS STRATÉGIA MENEDZSMENT Az üzleti stratégia A vállalati stratégia a vállalati mőködés vezérfonala, a vállalti célokat és elérésük lehetséges módjait fogalmazza meg. Értelmezéseik: Normatív: elızetes állítások rendszere, amelyek elıírják, hogyan kell viselkednie a vállalatnak Leíró: a tényleges döntéshozói magatartás utólagos eredményeinek sorozata. A stratégia a szervezet jövıjére, a környezethez való alkalmazkodás módjára vonatkozó céltudatos elképzelések és intézkedések összessége. Stratégia rendelhetı egy szervezet különbözı szintjeihez. Ezek a szintek: Vállalti (szervezeti) stratégia: az egész szervezetre kiterjed, IT-stratégia: az információ technológiára vonatkozik, E-kereskedelmi funkcionális stratégiák: a funkcionális területek stratégiái az Ekereskedelemre vonatkozóan. Egy stratégia több elemet és akciót foglal magába. A legfontosabbak: - Alapképesség 20. oldal, összesen 33 oldal



- Prognózis - Stratégiaalkotás - Környezet-elemzés Az információstratégia Az információstratégia az a vezetıi feladatkör, mely az informatikai területet és megfontolásokat integrálja a szervezeti tervezésbe, a kettı között közvetlen kapcsolatot teremt. Legfontosabb feladatai: - IT infrastruktúra definiálása - Az IT szervezeti versenyképességet növelı potenciáljának meghatározása a külsı körülmények és a szervezeti erısségek-gyengeségek figyelembevételével - A vezetésnek meg kell becsülnie a kockázatot és az erıforrásigényeket, az implementáció és a változtatásmenedzsment elemeit. Mivel az információstratégia tervezése magas szintő szervezeti tevékenység, azt a vezetésnek kell végeznie, és ennek során el kell látnia a következı feladatokkal: - A jelen stratégiának megfelelıen IT lehetıségek azonosítása; - Döntéshozatal az IT beruházásokkal és az IT menedzsmenttel kapcsolatban; - Az IT stratégia implementációja, kontrollja és a stratégiai eredmények értékelése. Az IT és az üzleti stratégia kölcsönhatása Az információrendszerek a stratégiatervezési folyamatban három formában szerepelhetnek: - Az információrendszert nem tartják stratégiai erıforrásoknak; - Az információrendszer a vállalati stratégia megvalósítása során jelent stratégiai erıforrást; - Az információrendszer a vállalti stratégiaalkotás során is meghatározó erıforrásként szerepel. Informatikai stratégia tervezés Az információstratégia tervezése az a folyamat, melynek során programot alkotnak információrendszerek tervezésére, implementációjára, használatára, hogy optimalizálják a cég információs erıforrás-felhasználásának hatékonyságát és maximálisan támogassák a szervezet egészének céljait. A stratégiai információrendszer tervezése (SIRT) termékei: - Akcióprogram, amely biztosítja, hogy az informatikai funkció közvetlenül hozzájárulhasson a szervezet sikeréhez; - Írásos jelentések a rendszerek auditálásával, az információarchitektúrával és a stratégiai információrendszer-lehetıségekkel kapcsolatban; - A szervezet üzleti modellje, fokozott figyelmet fordítva az adminisztratív aspektusokra; - Az adminisztratív funkció támogatása, követelményeinek meghatározása; - Hardver/szoftver lista, ütemezés a fejlesztésrıl és megszerzésrıl; - A SIRT eredménye kell legyen a menedzsment és a projektteam magas szintő motiváltsága is! Négy alapvetı tervezési megközelítés ismeretes:




Nincs formális tervezés: csak a felsı vezetés foglalkozik e problémákkal informális módon. Tradicionális IRT: a hagyományos tervezéstıl és a költségvetéstıl elkülönült IR-tervezés jellemzı. Reaktív tervezés: egyoldalú stratégia, mely az üzleti célok támogatására törekszik Kapcsolódó tervezés: magas szintő tervezés, jó kommunikáció és állandó tanulás mellett megbeszélések, interjúk által alakul ki a terv.

Az információstratégia fı alkotói Az információrendszer három fı része: - Információrendszer-stratégia: keresletre alapozott, az üzletre összpontosító, az IR fejlesztéseknek az üzleti igényekkel való összehangolását célozza, az IT-ból eredı lehetıségeket keresi. - Információtechnológia-stratégia: a technológiai politikával, elvekkel foglalkozik, az architektúra, szállítói politikák, a technológiai standardok kéréseit igyekszik tisztázni. Információmenedzsment-stratégia: a menedzsment kérdéseit is számításba lehet venni, ez a stratégia szervezeti bázisú, kapcsolatorientált, vezetésre összpontosító jellegő. A stratégiatervezési ciklus Az információstratégia kialakulásának öt fı lépése: - Behatárolás - Stratégiafejlesztés - Stratégia-meghatározás - Megvalósítás tervezése - Stratégia finomhangolása IT BERUHÁZÁSOK MEGTÉRÜLÉSÉNEK BECSLÉSE Költségek Az egyes költségelemek több szempontból is elkülöníthetıek: Beruházási költségek: azon elemek, melyek a vállalat értékét tartóan növelik, megjelennek a mérlegben. Általában egyszeri költségként jelennek meg egy beruházás kapcsán, és megfogható eszközökként a vállalt leltárában is szerelnek. Mőködési költségek: azon elemek, melyek egyéb felmerülı folyó költségként jelennek meg.




Hasznok Bevételnövekedés: A front-office tevékenységekhez köthetı, azaz a szolgáltatások nyújtásához, termékek értékesítéséhez. Direkt bevételnövekedést okozhat: A termékek és szolgáltatások minıségének növelése és az ügyfeleket érintı feladatok gyorsabb végrehajtása. Új informatikai beruházások által új megoldások megjelenése Indirekt hasznot okozhat a magas színvonalú informatikai szolgáltatások használatával vevıik számára magas minıséget tudnak nyújtani. Költségcsökkenés: A háttérfolyamatok hatékonyságának és megbízhatóságának javítása által érhetı el. Mőködési kockázat csökkentése: A mőködési kockázat mérséklésébıl származó összeg becslésének elıfeltétele egy kockázatértékelési felmérés, mely tartalmazza Kockázat azonosítása Hatása A hatás által okozott veszteség, elmaradt bevétel, vagy költség A kockázat felmerülésének valószínősége Megtérülésszámítás A megtérülésszámítási vizsgálatok során mindig a becsült és kiszámolt bevételek és költségek összevetése folyik. Megtérülési ráta (ROI) Az információs beruházások hozamának vizsgálatára szolgál, megállapítható vele, hogy milyen megtérülést sikerül a projekten elérni. Kiszámítása: Realizált hasznot (periódus) kell osztani a beruházási értékkel. Nettó jelenérték A jelenérték számítás alapja a kockázatmentesen elérhetı hozam mutatója, ezzel a mutatóval kell korrigálni a pénzáramlási mutatókat. Ha a beruházás nettó jelenértéke 0-nál kisebb, úgy el kell vetni azt, ha pozitív az érték, akkor el kell végezni a ROI számítást. Business Case Üzleti beruházások vizsgálatára szolgál Az elemzés támpontul szolgál a döntéshozó számára, ezért minden szükséges információt tartalmaznia kell.




Forgatókönyvek elemzései A költségekre és a várható hasznok alakulására figyelembe kell venni egy optimista és egy pesszimista forgatókönyv verziót. A forgatókönyvek elemzése a döntéshozók munkáját segítik, hogy azok minden lehetıségre felkészülhessenek. Rosszul megfogalmazott projektek: Megvalósítható tanulmányok készítésével elkerülhetık az informatikai projekt céljainak, megvalósítandó termékeinek, funkcióinak rossz definiálása az indításakor. Beragadt pénz Egy üzleti helyzetben csak a jövıbeni költségeket és várható hasznokat szabad figyelembe venni, és ha ezek alapján egy projekt, vagy annak folytatása életképesnek látszik, pozitív döntést kell hozni. A múltban elpocsékolt pénz nem számíthat bele a megtérülési számításokba.

10. INFORMATIKAI BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSA INFORMÁCIÓRENDSZEREK BESZERZÉSI FOLYAMATÁNAK SZAKASZAI: • A beszerzésre vonatkozó IT projekt meghatározása, megtérülés igazolása, a beszerzendı információrendszer tervezése • Az IT architektúra kialakítása • Tesztelés, installálás, integráció • Üzemeltetés, karbantartás Lízing két fajtája: - szolgáltatás kihelyezés - alkalmazás szolgáltatás (ASP) SZOLGÁLTATÁS KIHELYEZÉS • Klasszikus szolgáltatás kihelyezés • Eszközmegtartó szolgáltatás kihelyezés • Menedzsment szolgáltatás kihelyezés • Szolgáltatás kihelyezés • Közös irányítású szolgáltatás kihelyezés RENDSZERFEJLESZTÉS 1. Követelménymeghatározás Probléma meghatározása Megvalósíthatósági tanulmány készítése: mőszaki informatikai megvalósíthatóság, üzemeltetési, mőködtethetıségi megvalósítás, pénzügyi-gazdasági megvalósíthatóság (Molnár 2002) Követelmények összegyőjtése és elemzése 2. Analízis (Rendszerelemzés) - Fogalmi adatelemzés: Entitás-kapcsolat modell (ER) - Folyamatmodellezés: pl. adatfolyam modellezés - Eseménymodellezés -Az UML elveire épülı fejlesztés: Fogalomrendszer, fogalom katalógus Használati esetek és szerepek, szerepkörök Folyamatmodell Adatkörök (a rendszer adatot leíró jellemzık halmaza) Funkcióigények 24. oldal, összesen 33 oldal



3. Logikai tervezés 4. Fizikai tervezés 5. Bevezetés és tesztelés 6. Karbantartás FEJLESZTÉSI MEGKÖZELÍTÉSEK - Vízesés modell (SSADM): Royce- visszafordíthatatlanság, események egymásutánisága, részletes rendszerterv készítése Részei: Alkalmazás követelményeinek meghatározása, a rendszer tervezése, részletes tervezés, a kódolás és hibakeresés, modul-tesztelés, az integrációs tesztelés, bevezetés, mőködtetés, karbantartás Problémái: - a folyama korai szakaszaiban kall elköteleznie magát a fejlesztınek - nehézkes az ügyfél követelményeinek megváltozásához való alkalmazkodás - akkor használható igazán, ha a követelmények már elıre jól ismertek - Iteratív modell - Objektum orientált modell: a programok önálló modulokból állnak RENDSZERFEJLESZTÉS TECHNIKAI ÉS ÜZLETI KIHÍVÁSAI Alapvetı problémák: - „best practice” ajánlásokhoz való alkalmazkodás - Az új rendszer implementálásához külsı tanácsadó cégek segítsége szükséges - Ellentét alakulhat ki a felek között - Testre szabás könnyen ütközik problémába - Változások iránti szervezeti ellenállás, vátozásmenedzsment feladatok alulbecslése - Felsıvezetıi elkötelezettség hiánya - A rendszer integrálása a már mőködı belsı rendszerekkel IT PROJEKTEK MENEDZSELÉSE Legmeghatározóbb szabvány a PRINCE. A projekt olyan tevékenység, amely egyszeri, komplex feladat végrehajtását jelenti a szervezetben. Jellemzıi: - összetett, komplex feladat végrehajtására jön létre - egy adott cél kielégítését szolgálja - ütemezett, véges élettartamú - megadott felelısségi körrel rendelkezı szervezeti struktúra tartozik hozzá - meghatározott, egyedi terméket állít elı A projekt résztevékenységei: - határ, idı, költségek, kockázatok megállapítása - érintettek igényeinek, elvárásainak kezelése - követelmények meghatározása A projekttervezéssel szembeni elvárások: - az egész projekt és minden egyes modul termékeit határozza meg - minden termékhez rendelje hozzá az elıállításhoz szükséges tevékenységeket - írja elı az alkalmazandó minıségellenırzési eljárásokat, a minıség-ellenırzés módját - határozza meg az erıforrásigényeket - a terv segítse a projekt szereplıi, résztvevıi közötti kommunikációt, annak egyik eszköze legyen - állapítsa meg a termékek elıállításához szükséges idıt - tartalmazzon, egy a teljes projektre vonatkozó költségfelhasználási diagrammot




- határozza meg a projektszerepköröket, a hozzájuk tartozó feladatokat, hatásköröket, felelısségeket, és rendelje hozzá személyekhez - tartalmazza azokat az eszközöket (pénzügyi, szervezési, hatalmi), amelyek segítik a fejlesztıcsoport felállítását és az egyes célok elérését - a terv segítse a projekt elırehaladásának ellenırzését és az ellenırzési pontok meghatározását. A projekt legfontosabb komponensei a PRINCE2 szerinti szemléletben: - business case - projektszervezet - terv - ellenırzési mechanizmusok - kockázatok - minıség - változáskezelés - konfigurációkezelés Szempontrendszerek: - üzleti szerepkör: a terméknek ki kell elégítenie az üzleti követelményeket, értékeket kell elıállítania - felhasználó: ık fogják használni a terméket a projekt eredménye jelentısen befolyásolja munkájukat - vállalkozó/beszállító: a projekt sikeres végrehajtásához szükséges erıforrások és szakértelem biztosítója Minıségellenırzés: célja a projekt során felmerült hibák kiküszöbölése. Minıségbiztosítás: a projekt irányításával párhuzamosan végzett tevékenység, amely a projekt összes folyamatát végigkíséri. Célja, hogy távol tartsa a folyamattól a hibaforrásokat és biztosítsa a folyamatos javítás lehetıségét. Informatikai szolgáltatások menedzselése és biztonsága (11. fejezet) 11.1. Az IT erıforrások menedzselésének fontossága Mai társadalmunk már függıvé vált az informatikától. A cégeknél alkalmazott rendszerek jelentıssége olyan nagy, hogy meghibásodásuk estén a vállalat szinte mőködésképtelenné válik. Az IT feladatai: jellemzik az informatika fontos szerepét - Versenyelınyt jelentı stratégiai szerep - Döntéstámogatás - Teljesítménymérés vállalati szinten - Belsı ellenırzési mechanizmusok nyomon követése - Szellemi tıke menedzsmentje - Biztonság, üzleti/szervezeti tevékenységek folyamatossága A feladatok ellátása érdekében a szervezet alapvetıen 4 nagy tevékenységi területet fed le: - Stratégiai tervezés - Mőködtetés, üzemeltetés - Kontroll - Pénzügyi menedzsment 11.2. Az IT szolgáltatások menedzselése A szervezetek gazdaságosabban mőködı és objektíven értékelhetı informatikai funkciót




igényelnek, amely gyorsan képes reagálni az igényekre, szolgáltatásai megbízhatók, jó a rendelkezésre állásuk, biztonságosak és gazdaságosak. Tendenciák az informatikai szolgáltatások üzemeltetésénél: megfelelı árazás, megfelelıen tervezett és kivitelezett folyamatok (standardizálás), policyk/szabályozások (munkafolyamat leírása), hatékony kommunikáció, a szolgáltatások szabványosítása és elıre dokumentálása, az informatika mérhetıvé, értékelhetıvé és elszámolhatóvá tétele 11.3. Az IT biztonság alapjai A vállalatok a papír alapú adataikat leváltották számítógépes adatbázisokra, melyek nagy értéket képviselnek és ezért sok támadásnak is vannak kitéve. Az informatikai biztonság fogalma A cég informatikai erıforrásai bizalmassága, sértetlensége, hitelessége és rendelkezésre állásának a fenyegetettsége minimális. Az informatikai biztonság: a rendszer megfelelı mőködése + nem kerülnek ki bizalmas, titkos információk. Adatbiztonság: olyan technikai módszerek, melyek a jogosulatlan adatszerzés, - módosítás és törlés- megakadályozására irányulnak. Adatvédelem: az adatok jogi értelemben vett védelme. Az információ biztonságának követelményei Az informatikai biztonság az az állapot, amikor az informatikai rendszer védelme - a rendszer által kezelt adatok bizalmasság, hitelessége, sértetlensége és rendelkezésre állása - zárt, teljeskörő, folyamatos és a kockázatokkal arányos. - teljeskörő védelem - zárt - folyamatos - akkor biztonságos a rendszer, ha a ráfordítások arányosak az esetleges károkkal Biztonsági fenyegetettségek típusai: - szervezeti - fizikai - logikai - humán - természeti 11.4. Védelmi megoldások Felhasználó-azonosítás - Tudás (jelszó) alapú Veszélyforrások: - lehallgatás, megfigyelés - Védelem: rejtjelezett csatorna, kérdésválasz protokoll - lejegyzés után illetéktelen kezekbe jut, jelszavak kitalálása (szótárazási technika, próbálgatás) - megtévesztéses módszer (jelszóbekérı ablak + trójai program) - több helyen is használatos jelszó - zsarolás - Birtok (kulcs) alapú Veszélyforrás: ellopható és lemásolható A másolhatóság fentrıl lefelé haladva egyre csökken:




- passzív eszközök (csak olvasható, pl.: vonalkód, mágneseskártya) - aktív eszközök (írható-olvasható, pl.: memória- és chipkártyák) - intelligens eszközök (gyakorlatilag olyanok mint egy számítógép, pl.: smartcard-ok) - Biometrián alapuló A személyt egy egyedi jellemzıje alapján azonosítja (ujjlenyomat, hang, retina, írisz, arc). A legbiztonságosabb azonosítási módszer, a típuson belül pedig a retina és az írisz. Logikai hozzáférés-védelem Az adatokhoz való hozzáférés (olvasás, módosítás, törlés, létrehozás) korlátozása és ellenırzése. A jogosultságot meghatározó személy kiválasztása: - Önkényes hozzáférés-védelem (DAC): az rendelkezik a jogosultságról, aki létrehozta az adatokat. - Kötelezı hozzáférés-védelem (MAC): a létrehozott adatok a vállalat tulajdona, ezért egy központi személy (rendszergazda) határozza meg a jogosultságokat. A visszaélések és betörések felismeréséhez szükséges a be- és kijelentkezések rögzítése: naplózás. Hardverszintő megoldások és ellenırzı bitek, hibajavító algoritmusok Ellenırzı számok: a kódok végén szereplı számjegyek (informatikában: Hash-függvény). Biztonságos kommunikáció A titkosítás adatvédelmi fogalom. Az a folyamat, amely során egy információt, adatot, dokumentumot a tulajdonos/létrehozó titkossá minısít. Rejtjelezés: az információk kriptográfiai módszerekkel történı titkosítása. Kriptográfia: olyan módszerek összessége, melyek a kódolási technikák felhasználásával a támadások ellen nyújtanak védelmet. Kriptoanalízis: a kriptográfiai módszerek erısségét méri úgy, hogy különbözı eljárásokkal megpróbálják feltörni. (Az utóbbi kettı együtt a kriptológia.) Rendelkezésre állás biztosítása A rendszerek biztonságosságát, megbízhatóságát biztosítja a folyamatos rendelkezésre állás. Két fı eljárás: ha a legmegbízhatóbb, legkönnyebben javítható elemekbıl építjük fel a rendszert (költséges!). - hibatőrı architektúrák: tartalékelemek biztosítják, h meghibásodáskor ne álljon le a rendszer. - RAID: független diszkek rendszere, mely a hibajavító kódolások lehetıségeit kihasználva állítja helyre a meghibásodott merevlemezt. - Biztonsági mentések (teljes és köztes mentések) - kumulatív: az utolsó teljes mentés óta megváltozott adatokat mentik - differenciális: az utolsó köztes mentés óta ... 11.5. Szervezési megoldások a biztonság és minıség szolgálatában A növekvı komplexitás a szolgáltatási kultúra szükséglete mellett a másik fı ok, amely az informatikai szolgáltatások menedzsmentjének szükségességét indokolja. A mai szervezeti infrastruktúrát csak jól megtervezett, szabályozott, követhetı, ellenırizhetı eljárásrendekkel és kiterjedt információgyőjtéssel lehet kezelni és minıségileg menedzselni.




Informatikai katasztrófa-elhárítás tervezése Következmények: - információvesztés - kommunikáció megszakadása - biztonság megsérülése - kritikus alkalmazások leállása - ügyfelek megbecsülésének elvesztése - alapvetı tevékenységek megszakadása Katasztrófa-megelızési és - helyreállítási terv alapvetı célja megvédeni a szervezetet azoktól a véletlen és váratlan hatásoktól, amelyek az üzemszerő mőködést és/vagy az informatikai rendszer funkcionalitását veszélyeztetik. Katasztrófa elhárítás tervezés: - semmit sem teszünk - kézi helyettesítı eljárásokat alakítunk ki - kölcsönösségi egyezményt kötünk - "erıd" megközelítés - "hideg" indítású fix/szállítható megközelítés - "meleg" indítású külsı/belsı/szállítható megközelítés 11.6. IT audit Az IT audit során ellenırzik, hogy gondoskodnak-e a szervezetben az informatikai vagyon védelmérıl, biztonságáról, az adatok sértetlenségérıl. Az informatikai, információrendszer ellenırzés kialakulásának legfıbb okai: technológiai fejlıdés, pénzügyi veszteség, bizalmas adatok, hackerek/crackerek, hálózaton keresztüli elérés/távmunka Az ellenırzési igény megjelenésének indikátorai: - információtechnológia fejlıdésével a hagyomány auditálási tevékenységek már nem voltak elegek - a vezetık felismerték az adatkincs jelenıségét, versenyképességi pozícióját - szakmai és kormányzati szervezetek felismerték az informatikai auditás szükségességét Az információrendszerek auditálása győjtıfogalom: technikai szempontú ellenırzés, vezetés információtechnológiai ellenırzésének auditálása, szoftverfejlesztés, alkalmazások ellenırzése, szabványoknak való megfelelés. 12. fejezet Az informatika gazdasági, társadalmi hatásai, jogi és etikai vonatkozásai Az IT hatása az egyénekre Az új technológiák lényegében újradefiniálták az idı, tér és távolság fogalmát Az információt bıséges erıforrássá alakították Negatív hatásai − Ezek a rendszerek személytelenek − Embertelenné és személytelenné tesznek minden számítógépesített folyamatot − Elszigetelıdés − Csökkenti az alkalmazott munkával való elégedettségét − Megfosztja az egyéneket a napi személyes találkozóktól − Alacsonyabb fizetés − Kisebbek az elırelépési lehetıségek − Egészség károsító (izomfájdalom, szemromlás) 29. oldal, összesen 33 oldal



IT társadalomra gyakorolt hatása − Üzleti felhasználóknak nem jelent többé problémát az információhiány − Túl sok információ problémát jelent→ szükséges információ felkutatása idıigényes és drága − A túl sok eszköz megszakítja a folyamatos munkavégzést − Nem képesek kezelni az információ tömeget Az értékes adat és információ a következı tulajdonságokkal bír: teljes, pontos, naprakész, „megfelel a célnak” Digitális szakadék: az az eltérés, amely a szükséges számítógépes és webes technológiákkal rendelkezık és nem rendelkezık között van IT hatása a szervezetekre − A vezetıi szintek és így a hierarchia szintek száma csökken − Eltőnik a középvezetıi réteg − Kevesebb ember is el tud látni egy adott feladatot − Az alkalmazottak önállóan is képesek döntéseket hozni − Új szervezeti egységek kialakítása − A centralizáció mértéke erısen emelkedhet − Az IT eszközök intenzív alkalmazásának eredményeként a centralizáció vagy decentralizáció irányába mozdul el a vállalat − Harc folyik, hogy kinek a felügyelete alá tartozzanak a számítógépek Etikai kérdések − Az etika a filozófia azon ága, mely annak a meghatározására irányul, hogy mi a jó és mi a rossz − Magánszféra, titkosság (privacy): az egyénekkel kapcsolatos információk összegyőjtésével, tárolásával, kezelésével és terjesztésével kapcsolatos kérdések és a kapcsolódó személyiségi jogok − Helyesség (accuracy): az összegyőjtött és feldolgozott információk hitelességének, megbízhatóságának és pontosságának kérdései tartoznak ide − Tulajdonjog (property): az információk és az intellektuális tıke értékével, tulajdonjogi kérdéseivel foglalkozik − Hozzáférhetıség (accessibility): az információkhoz való ingyenes vagy ellenérték megfizetése fejében történı hozzáférés biztosítása A magánszféra további 4 fázisa: − Magány – az egyedüllétet, külsı, zavaró beavatkozásoktól való távolmaradás − Intimitás – külvilág kizárása − Anonimitás – külsı megfigyeléstıl való mentesség − Diszkréció – ránk vonatkozó információk ellenırzési képessége Információk titkossága: meghatározható legyen, hogy mikor és milyen mértékben kívánják megosztani a rájuk vonatkozó információkat másokkal Monitoring: számítógép felhasználók elektronikus felügyeletét jelenti




− A monitorozónak közölnie kell, hogy milyen adatokat győjt, mire használja, és hogyan tárolja azokat − A felhasználónk joga van hozzáférni a monitorozott adatokhoz, korrigálni azokat illetve, kérni, hogy ne történjen további adatgyőjtés Szellemi tulajdon: az egyén vagy vállalat által létrehozott, kézzel nem fogható vagyon, mely szerzıi vagy szabadalmi jog hatálya alá esik, vagy üzleti titoknak minısül. − Szerzıi jog: törvény által biztosított pénzbeli juttatást jelent, melyet a szellemi tıke létrehozója kap. − Szabadalom: olyan dokumentum, mely a birtokosának kizárólagos jogokat biztosít találmányára vonatkozóan. − Üzleti titok: minden olyan szellemi munka, mely az adott vállalatra vonatkozó bizalmas információkat tartalmaz és nem nyilvános információkon alapszik. Spamming: − megkülönböztetés nélkül e-mailen vagy interneten keresztül terjesztett kéretlen üzenetküldés gyakorlatát jelenti, ami az egyik legelterjedtebb digitális zaj napjainkban − olyan levelek, amelyeket nagy tömegben, kérés nélkül küldenek ki emberek tömegeinek az interneten, akik nem feltétlenül érdeklıdnek a reklámozott termékek vagy szolgáltatások iránt − néhány forintba kerül − kaphatóak weben olyan adatbázisok, amelyek e-mai címek millióit tartalmazzák Kémprogramok: általában rejtızködve, olykor nyíltan a felhasználó számítógépére telepedve információkat küldenek a felhasználóról, az általa látogatott weboldalakról, bármirıl, ami a számítógépen történik → ezzel célzott hirdetéseket jeleníthetnek meg, jogi szankciók alapjául szolgálhatnak Hírlevelekre feliratkozás − a felhasználó közvetlenül azt fejezi ki hogy szeretné kapni a hírlevelet – opt-in modell − a felhasználó azt fejezi ki, hogy nem szeretné kapni – opt-out modell Számítógépes bőnözés Számítógépes bőncselekmény: olyan bőncselekmény, amelynek eszköze, célpontja vagy helye a számítógép vagy számítógépes hálózatok Hacker: 70es években olyan, aki szeret számítógépekkel, programokkal foglalkozni, hozzáértı, lelkes szakember Cracker: ártó szándékú ember, aki rendelkezik a hacker minden szakmai tudásával Támadási módok − Passzív támadás: adatok jogosulatlan megszerzése, nem szükséges aktív beavatkozás a rendszer mőködésébe → lehallgatás − Aktív támadás: adatok megváltoztatása is szükséges a támadás során o Átejtéses támadások: a támadó magát más rendszernek vagy embernek álcázva bizalmi kapcsolatot használ o Adathalászati technikák: tömegesen kiküldött e-mailekben bizalmas információt kérnek az emberektıl, magukat megbízható szervezetnek kiadva




o Szolgáltatás bénítás: a támadó valamely hálózati szolgáltatást olyan mértékben elárasztja kérésekkel, hogy az már képtelen válaszolni rá, lelassul vagy összeomlik o Elosztott szolgáltatás-bénítás: a hálózat rengeteg számítógépe árasztja el kérésekkel a célba vett szolgáltatást, feltétele, hogy a támadó rendelkezik zombi-hálózattal Zombi-hálózat: olyan számítógépekbıl állnak, amelyek fölött a támadó átvette az irányítást, létrehozásának eszközei a vírusok Feltörekvı technológiák, trendek Vezeték nélküli eszközök és szolgáltatások jellemzı típusai: − Tematikai szolgáltatások: általában helymeghatározással kombinálják. Jármővek követését, navigációs szolgáltatásokat nyújt − Mobil távközlés − Kis hatótávolságú navigációs eszközök (bluetooth) − Vezeték nélküli hálózati eszközök (Wi-Fi): helyi számítógépes hálózatok kialakítására alkalmasak − Városi hálózat: azokon a területeken, ahol a vezetékes Internet kiépítése problémás vagy költséges Üzleti értékük a nagyobb mozgásszabadságban, az alacsony infrastruktúra-költségekben és a gyors megvalósításban rejlik. Nomád számítástechnika irányzata: hotspotról hotspotra vándorolva érik el a hálózatot a felhasználók Mobil eszközök: megfelelı mobil eszközök segítségével bárhonnan képessé álnak elérni az internetet Rádiófrekvenciás azonosítás: árumozgások követését könnyíti meg, a rendszer részei kicsi azonosító címkék egy mikrocsippel, amelyeket az árukon helyeznek el, illetve a RFID olvasó, amely rádiójeleket kibocsátva érzékeli, ha ilyen címke van a közelben, és errıl adatokat küld a számítógépnek RFID címkék − Aktívak: a címkék saját tápellátással, nagyobb komplexitású mikrocsipet tartalmaznak, amelyek adatokat is tárolhatnak, amelyet az ellátási lánc folyamatai során töltenek fel adattal − Passzívak: energiaellátásukat az olvasó által kibocsátott rádióhullámokból nyerik, kisebbek, olcsóbbak és hosszabb élettartalmúak, gyárilag tárolt adatok olvashatóak le róluk Nyílt forrású szoftver − Több százezer programozó fejleszti ki ıket − A létrejövı szoftverek szabadok: a felhasználónak joga van változtatni rajtuk − Linux és ennek szoftverei − A programozók nem kapnak pénzt a munkájukért, mivel a szoftver ingyenes − Fejlesztıi: pontosan definiált üzleti célokkal és folyamatokkal rendelkeznek a kívánt termék elıállítására




Linux − Nyílt forráskódú szoftver − Közigazgatásban − Fejlıdését 1991-ben kezdte − Leggyorsabban növı, fejlıdı és terjedı rendszer − Kiszolgálói oldalon, a háttérrendszerek világában van erıteljes pozíciója Teljes tulajdonlási költség − TCO − Minden olyan közvetlen és látens költség, ami a szoftverekkel kapcsolatban felmerül − Lényeges alkotóelemei az emberi tényezıvel kapcsolatos költségek illetve a külsı cég általi támogatás Szabványosítás − Az interneten használt szabványokat, a szabványosítási bizottság, az Internet Engineering Task Force alakítja ki és teszi közzé ajánlás formában − Nem jogi értelemben vett, csak ajánlások − Közösségi rendszerben fejlıdnek Verzióváltás A nyílt forráskódú szoftverek külön kis komponensekbıl tevıdnek össze, amelyek közül mindegyik önállóan fejlıdik, és saját verziószámmal rendelkezik. Az informatika alkalmazása napjainkban nem jelent jelenıs versenyelınyt, figyelmen kívül hagyása viszont jelentıs versenyhátrányt okoz. A számítástechnikai eszközök egymással kommunikálnak, még inkább beágyazódva ezzel mindennapi környezetünkbe, kapcsolatainkba → ezt a jelenséget nevezzük mindent átható, mindenütt jelenlévı számítástechnikának.


Üzleti informatika jegyzet

Recommend Documents