Zöldsziget Körzeti Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola

Zöldsziget Körzeti Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és működési szabályzata

Készítette: Szente Sándorné igazgató Kelt: 2013 március 25.

Tartalom 1. Bevezető rész ...................................................................................................................................................... 5 Az SZMSZ célja: ................................................................................................................................................ 5 Bevezető .............................................................................................................................................................. 5 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai ............................................................... 5 a) Az intézmény neve: ......................................................................................................................................... 7 Az intézmény székhelye és telephelye ................................................................................................................ 7 Fenntartó megnevezése: ...................................................................................................................................... 7 b) Ellátandó alaptevékenységek .......................................................................................................................... 7 c) Az ellátandó alaptevékenységet meghatározó jogszabályok: .......................................................................... 7 d) Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság: ........................... 8 e) Az intézmény szervezeti felépítése: ................................................................................................................ 9 Az intézmény szervezeti ábrája ........................................................................................................................... 9 II. A működés rendje ............................................................................................................................................. 10 Az intézmény nyitva tartása .............................................................................................................................. 10 Az intézményi dokumentumok nyilvánossága .................................................................................................. 10 Az épület és berendezésének használata ........................................................................................................... 10 Az alkalmazottak nevelési-oktatási intézményben való tartózkodásának rendje .......................................... 10 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása ........................................................................................ 10 A pedagógusok munkaidejének kitöltése ...................................................................................................... 11 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak................................................................................... 11 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők ........................................................ 12 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása .................................. 12 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások .................................................................................... 12 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje ................................................................................... 13 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ................................................................... 13 A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje .............................................. 14 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ................................................................................................................................................. 14 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok .......................... 14 Ünnepeink ..................................................................................................................................................... 15 Az intézmény hagyományos ünnepi rendezvényei ....................................................................................... 15 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje....................................................................................................... 15 Az intézményi védő, óvó előírások ................................................................................................................... 17 III. A vezetői munka rendje .................................................................................................................................. 19 Az intézmény vezetője .................................................................................................................................. 19 Az intézményvezető kiadmányozza: ............................................................................................................. 19 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre .......................................................... 19 A vezető, illetve a vezetőhelyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje ............................................. 20 A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje ................................................................................................... 21 2

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja ............................................................................ 21 A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: .......................................... 21 A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak ..................................................................................... 21 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái ........................................................................................ 21 Az ellenőrzés módszerei ................................................................................................................................... 22 Az intézményben folyó belső ellenőrzés feladatai ............................................................................................ 22 Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei ............................................................................................... 22 Az ellenőrzött dolgozó jogosult: ................................................................................................................... 22 Az ellenőrzött dolgozó köteles: ..................................................................................................................... 23 A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai ................................................................................................. 23 A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik..................................................... 23 A dolgozók ellenőrzésének általános szempontjai ............................................................................................ 24 Minden dolgozóra vonatkozóan: ................................................................................................................... 24 Pedagógusokra vonatkozóan: ........................................................................................................................ 24 A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzése ................................................................................ 25 A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: ...................................................... 25 Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: ....................................... 25 A tanítási órák (foglalkozások) megfigyelésének és elemzésének szempontjai ................................................ 25 A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása .................................................................................................. 30 IV. A kapcsolattartás rendje .................................................................................................................................. 30 Az intézmény vezetősége .............................................................................................................................. 31 Vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás ............................................................................. 32 A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje ...................................................................................... 32 Belső működés .............................................................................................................................................. 34 A diákönkormányzat ..................................................................................................................................... 35 A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek .............................................................................. 35 A vezetők és az Iskolaszék, valamint az iskolai SzMK közötti kapcsolattartás rendje ......................................... 36 1. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás ................................................................................... 36 2. A vezetők és az SzMK .............................................................................................................................. 36 1. A fenntartóval való kapcsolat: ................................................................................................................... 37 2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás .................................................................................... 38 3. Az intézményt támogató szervezetekkel, alapítványokkal való kapcsolattartás ....................................... 38 4. Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolat .................................................................................. 38 5. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás ..................................................................................... 39 6. Az iskolaegészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás ....................................................................... 39 V. Eljárásrendek .................................................................................................................................................... 41 A gyerekek egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend ......................................... 41 A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők ............................................................... 42 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai .......................................................... 43 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető folyamat szabályai ......................................................................... 43 Az irat- és adatkezelési szabályozás az intézmény külön szabályzatában található ...................................... 45 A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések ...................... 45

3

A dohányzással kapcsolatos előírások .......................................................................................................... 45 Az intézmény által megszerzett egyes vagyoni jogok másra történő átruházásakor a tanulót megillető díjazás ........................................................................................................................................................... 46 Az intézményben folytatható reklámtevékenység ......................................................................................... 46 1. A tiltott és megengedett reklámtevékenység ............................................................................................. 46 2. A reklámtevékenység engedélyeztetése .................................................................................................... 46 Az alapfokú művészetoktatás működési rendje ............................................................................................ 46 A művészeti iskolai felvétel folyamata ......................................................................................................... 47 Zeneoktatáshoz szükséges eszközök beszerzésének folyamata .................................................................... 48 A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iráni kérelmek elbírálásának elvei ..................... 48 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái ......................................................................................... 48 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái ................................................................................ 50 A Zöldsziget Körzeti Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény éves munkatervének elkészítése ..................................................................................................................................................... 51 Továbbképzési rend működtetése ................................................................................................................. 52 Az intézmény panaszkezelési rendje az iskola tanulói részére ...................................................................... 54 Az intézmény panaszkezelési rendje az alkalmazottak részére ..................................................................... 55 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje............................................................... 55 VI. Hatáskörök átruházására vonatkozó rendelkezések ........................................................................................ 58 VII. Az iskolai könyvtár SZMSZ-e ....................................................................................................................... 58 1. A könyvtár működési rendje ..................................................................................................................... 59 2. A könyvtár feladatai .................................................................................................................................. 59 3. Az iskolai könyvtár működése .................................................................................................................. 60 Gyűjtőköri szabályzat.................................................................................................................................... 62 MELLÉKLETEK AZ SZMSZ-ben ............................................................................................................... 69 Záró rendelkezések............................................................................................................................................ 70 Záradék ............................................................................................................................................................. 70

4

1. Bevezető rész Az SZMSZ célja:    

A törvényes működés garantálása A gyermeki jogok és kötelességek érvényesülése A szülők, növendékek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése Az intézmény demokratikus működésének a garantálása.

Jelen SZMSZ tartalmának a megismerése, megtartása az iskola vezetőjének, dolgozóinak, tanulóinak egyaránt kötelessége. Az iskolával kapcsolatba lépő személyek szintén tartoznak a jelen szabályozáshoz alkalmazkodni. Betartását az intézmény, a tanulók, valamint a dolgozók érdekében az igazgató irányítja és ellenőrzi.

Bevezető A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:    

az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: -

a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),

-

egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza:

5

   

    

Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, az igazgató hagyja jóvá, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervének elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.

6

a) Az intézmény neve: Zöldsziget Körzeti Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola

Az intézmény székhelye és telephelye Az intézmény székhelye: 2015 Szigetmonostor, Mártírok út 25-27. Az intézmény telephelye: 2017 Pócsmegyer, Bocskai tér 1.

Fenntartó megnevezése: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Működtető megnevezése: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

b) Ellátandó alaptevékenységek 1.1. Köznevelési alapfeladatok:  általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  felső tagozat  felnőttoktatás  más sajátos  alapfokú művészetoktatás  zeneművészeti ág: klasszikus zene szakirány: fafúvós tanszak, rézfúvós tanszak, akkordikus tanszak, billentyűs tanszak, vonós tanszak, zeneismeret tanszak, népzene szakirány: vonós és tekerős tanszak  táncművészeti ág néptánc tanszak  képző- és iparművészeti ág: fém- és zománcműves tanszak  többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása  értelmi fogyatékos (enyhe értelmi fogyatékos)  beszédfogyatékos. 1.2.Átvállalt alapfeladat(ok): 1.3.Iskolai könyvtár ellátásának módja:  együttműködési megállapodással települési illetékességű könyvtárral 1.4.Különleges pedagógiai célok megvalósítása: 1.5.Speciális jellemzők úszásoktatás - sportlétesítménnyel megállapodás alapján egyéb:  logopédiai ellátás  gyógytestnevelés  iskolapszichológiai ellátás

c) Az ellátandó alaptevékenységet meghatározó jogszabályok:   

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 7

   

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

d) Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság: Feladatellátási hely szerint: pontos cím: 2015 Szigetmonostor, Mártírok u. 25-27. helyrajzi szám: 529 HRSZ hasznos alapterület: 2202,5nm jogkör: vagyonkezelői jog KLIK működtető neve: KLIK pontos cím: 2017 Pócsmegyer, Bocskai tér 1. helyrajzi szám: 156 HRSZ hasznos alapterület:164 nm jogkör: bérleti jog KLIK /tulajdonos: Pócsmegyer-Leányfalui Református Társegyházközség (2017 Pócsmegyer, Bocskai tér 6.) működtető neve: KLIK

8

e) Az intézmény szervezeti felépítése:

1. intézményvezetői szint 2. Magasabb vezetői szint

A szervezeti szintnek megfelelő vezető beosztások (2) Intézményvezető Intézményvezető helyettes

A konkrét vezetői beosztások megnevezése (3) igazgató Általános iskolai igazgatóhelyettes Művészeti igazgatóhelyettes

3. vezetői szint

Szakmai csoportok vezetői

Közalkalmazotti tanács elnöke Alsós munkaközösség-vezető Felsős munkaközösség-vezető Művészeti iskolai munkaközösség-vezető DÖK vezető Szakszervezeti bizalmi

szervezeti szintek (1)

Az intézmény szervezeti ábrája

9

II. A működés rendje Az intézmény nyitva tartása Az intézmény székhelyének nyitva tartása: tanítási napokon 7 órától 19 óráig Az intézmény telephelyének nyitva tartása: tanítási napokon 7 óra 30 perctől 12 óra 40 percig Az intézmény előbbiekben szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza.

Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapdokumentumainak - házirend, pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat - egy-egy példányát kinyomtatva az igazgatói irodában kell tartani. Az iskola honlapján: www.zoldsziget.suli.hu az alapdokumentumokat minden érdeklődő számára nyilvánosságra kell hozni. Az intézményi dokumentumokkal kapcsolatban az intézmény pedagógusaitól lehet tájékoztatást kérni.

Az épület és berendezésének használata A tanítás Szigetmonostoron 800 órakor, Pócsmegyeren 815 órakor kezdődik. Minden diák a tanítás kezdete előtt 15 perccel korábban érkezzen meg az iskolába, foglalja el helyét a tanteremben vagy a szaktantermek előtt várja fegyelmezetten tanárát. Az autóbusszal érkező tanulók a busz megérkezése után haladéktalanul el kell foglalják helyüket az osztályteremben A tanulókra vonatkozó részletes előírásokat az intézmény házirendje tartalmazza. Az alkalmazottak nevelési-oktatási intézményben való tartózkodásának rendje

Pedagógusok A nevelőtestület tagjai az intézmény nyitva tartása alatt az intézményben tartózkodhatnak. Tanítási órájuk kezdete előtt 10 perccel kötelesek az iskolába megérkezni. A nevelőtestületi szoba a pedagógusok irodája, ott mások nem tartózkodhatnak. A pedagógusok a szülőket a tanári pihenőben vagy az osztályteremben fogadhatják. Az intézmény nagykapujához kapunyitót vásárolhatnak, azt azonban munkaviszonyuk megszűnésekor kötelesek leadni. Az iskola kiskapujához az alábbi munkakörű pedagógusok kapnak kulcsot: igazgató, igazgató-helyettesek, iskolatitkár, takarítók, napközis nevelők. Amennyiben a pedagógus a nyitva tartási időn túli programot szervez, annak időpontjáról köteles az intézményvezetővel előzetesen egyeztetni. A pócsmegyeri iskolához az ott tanító pedagógusoknak van kulcsa.

A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

10

Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.

A pedagógusok munkaidejének kitöltése

A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak

a tanítási órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások, énekkar, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, versenyekre felkészítés, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. a) b) c) d) e) f)

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

11

A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők

a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r) s) t) u) v) w) x) y) z)

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, javító, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása, tanulmányi jellegű sétákon, kiránduláson való tanulókíséret.

Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása

Az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

12

A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskolatitkárnak. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható.

Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

13

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje

Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje az alábbiak szerint teljesül: Vezetői beosztás megnevezése

Az intézményben való tartózkodásának rendje

Igazgató Ált. igazgató helyettes Művészeti igazgató helyettes Felsős munkaközösség-vezető Alsós munkaközösség-vezető

heti két nap ügyelet heti két nap ügyelet heti egy nap ügyelet Az igazgató és ig. helyettes helyettesítésénél Az igazgató és ig. helyettes helyettesítésénél

A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig. Ezekben az időszakokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet (tanári ügyeletrend, vezetői ügyeletrend). - külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, - minden más személy. A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

14

Ünnepeink

A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézmény hagyományos ünnepi rendezvényei

Ünnepek: – tanévnyitó – október 23. évfordulója – március 15. ünnepe – nemzeti összetartozás napja – 8. osztályos ballagási ünnepség – tanévzáró Rendezvényi hagyományok

Egyéb iskolai rendezvények: -

Akadályverseny Futballbajnokság őszi és tavaszi fordulóval Karácsonyi ünnepség Szaktantárgyi pályázat Farsangi bál Gyermeknap Őszi és tavaszi hulladékgyűjtés Német-magyar cseretábor Zöldfülűek Napja

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje

Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével az alábbi táblázat tartalmazza. Az ünnepély, megemlékezés neve Ünnepélyes tanévnyitó Október 6. Október 23. Március 15. Nemzeti Összetartozás Napja Ballagás Ünnepélyes tanévzáró

Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja Iskolai rend. augusztus vége Osztálykeretben; október 6. Iskolai rend.; okt. 20-23. Iskolai rend. márc. 11-15. Iskolai rend. június 4. Iskolai rend. június első fele Iskolai rend. június első fele

15

Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése, illetve - növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, seregszemlék - egyéb sport versenyek, - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.) - iskolapóló az iskolába beiratkozó tanulóknak Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket - a területileg illetékes községek lakosait. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénnyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját a táblázat tartalmazza: A rendezvény neve Pákozdi csata emlékére akadályverseny Adventi koncert Kötelező koncertek Mikulás, Karácsonyi ünnepség, Farsang Zöldfülűek Napja

A rendezvénnyel érintettek köre

A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja + szeptember vége (29.)

minden tanuló szülők tanulók, szülők, lakosok művészeti iskolai tanulók+szülők minden tanuló + szülők minden tanuló + szülők

december első hete január és június december-február április 22.

A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), - tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

16

Az intézmény jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírása Az iskolai ünnepélyeken az iskolazászlót az ünnepély előtt az ünnepély helyszínén el kell helyezni. Az ünnepély alatt az iskolazászló mellett az iskola két nyolcadikos tanulója áll. A zászlót a Himnusz és a Szózat alatt meg kell dönteni. A tanulók az iskolai ünnepélyeken (tanévnyitó, október 23., március 15., a ballagáson és az évzárón) ünnepélyes, az alkalomhoz illő (Fiúknak sötét nadrág és fehér ing, lányoknak sötét szoknya esetleg nadrág és fehér blúz), egységes jellegű ruhában jelenjenek meg. A tanulók az iskolai ünnepélyeken osztályközösségükkel együtt vesznek részt. Az iskolai ünnepélyeken a megjelenés és az ünnephez méltó magatartás az iskola minden tanulója és dolgozója számára kötelező.

Az intézményi védő, óvó előírások Általános előírások A tanulókkal: - az iskolai tanítási év, valamint - szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. (Ez történhet az osztálynapló megjegyzés rovatában is.) Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: - hogy az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető; - hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; 17

hogy az intézményben a tanulók a következő gépeket, eszközöket ne használják, használhassák: villamos köszörűgép, barkácsgép faesztergálásra, faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép, szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök; - hogy az intézmény tanulói csak pedagógus felügyelete mellett használhassák, használják a következő eszközöket, gépeket: – villamos fúrógép, barkácsgép (a következő tartozékokkal: korong, és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong,), törpefeszültséggel működő forrasztópáka, 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, ún. „pillanat”-forrasztópáka, villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép stb.); segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); kerti gépek szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); - hogy csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. -

A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, - gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb.

18

III. A vezetői munka rendje Az intézmény vezetője

A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként helyetteseire átruházhatja. Az intézményvezető kiadmányozza:

– – – – – – –

a jogviszony létesítése, megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést az egyéb szabályzatban meghatározott, az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát a fenntartó nem tartotta fenn a közbeeső intézkedéseket a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat

Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor.

Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai:

19



az igazgatóhelyettesek

Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik.

A vezető, illetve a vezetőhelyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell Igazgató Ált. igazgató helyettes Művészeti igazgató helyettes Igazgató helyettesek

A helyettesítő megnevezése (munkakör és név) Igazgató helyettesek Műv. igazgató helyettes Ált. igazgató helyettes Felsős munkaközösség-vezető Alsós munkaközösség-vezető

Ha egyértelművé válik, hogy a) az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyetteseknek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezetőhelyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a táblázatban foglaltak szerint kell ellátni. A vezető, illetve a vezetőhelyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezetőhelyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

20

A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja

A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:

– fogja át a pedagógiai munka egészét, – segítse elő valamennyi pedagógiai feladat emelkedő színvonalú ellátását, – a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, – támogassa az egyes pedagógiai feladat legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, – a szülői közösség, és a tanulói közösség (Iskolaszék, SzMK, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse a nevelés-oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, – biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, – támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, – hatékonyan működjön a megelőző szerepe. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettesei c) a munkaközösség-vezetők. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai területen jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely téma szerinti ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: – szóbeli beszámoltatás, – írásbeli beszámoltatás, – értekezlet, – óralátogatás, – foglalkozás látogatás, 21

– speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet.

Az ellenőrzés módszerei Az ellenőrzés során alkalmazható módszerek: 

Megfigyelés (lehet tervezett vagy spontán).



Írásos kikérdezés (kérdőív).



Interjú (lehet egyéni vagy csoportos).



Tanulók által készített produktumok vizsgálata.



Tanulói teljesítmények felmérése (mérés).



Dokumentumok elemzése.

A megfelelő módszer kiválasztása az ellenőrzés céljától és tartalmától függ. Az intézményben folyó belső ellenőrzés feladatai Az ellenőrzés 

biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;



segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;



segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;



az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;



feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,



szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez

Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei Az ellenőrzött dolgozó jogosult: o az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;

22

o az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végzőhöz és a közvetlen feletteséhez egyaránt. Az ellenőrzött dolgozó köteles: o az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; o a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat a megegyezés szerint megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai 1. Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. 2. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. 3. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. 4. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: - a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; - a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik 1. Igazgató: 

ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;



ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, ügyviteli és technikai jellegű munkáját;



ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását;



elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;



összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet;



felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.

2. Igazgatóhelyettesek: Folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: 

a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;



a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; 23



a pedagógusok adminisztrációs munkáját;



a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;



a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.

3. Munkaközösség-vezetők: Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: 

a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;



a nevelő és oktató munka eredményességét

 4. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni A dolgozók ellenőrzésének általános szempontjai Minden dolgozóra vonatkozóan: o a munkafegyelem megtartása, o a munkaidő kihasználása, o a munkakörhöz tartozó feladatok elvégzése és annak színvonala, o a munka-, a tűz- és a vagyonbiztonság előírásainak betartása, o a leltár rendje. Pedagógusokra vonatkozóan: o a szakmai munka színvonala, o a munkatervben meghatározott feladatok elvégzése, o a tanulói házirend betartatása a tanulókkal, o tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása és adminisztrációja, o tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, o a tanterem rendezettsége, tisztasága, o a tanügyi adminisztráció pontossága, beadott dokumentumok minősége, o határidők betartása, o nevelői ügyelet ellátása, o kapcsolattartás a szülőkkel.

24

A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzése A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: o biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, központi szakmai program, valamint az intézmény pedagógiai- és szakmai programja szerint előírt) működését, o segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, o megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, o szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: o a pedagógusok munkafegyelme o a munkaközösségek, munkaközösség vezetők tevékenysége o a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása o a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága o szülőkkel való kapcsolattartás o a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása o a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon és a gyakorlati foglalkozásokon o a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás o felzárkóztatás, tehetséggondozás o az iskolai diák-önkormányzati tevékenység segítése o a pedagógusra bízott taneszközök, tantermek állapota o gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása. A tanítási órák (foglalkozások) megfigyelésének és elemzésének szempontjai a./ Az óra célja és tartalma Hogyan határozta meg a tanár órája célját, és hogyan sikerült azt elérnie? Meggyőződött-e munkája eredményességéről? Milyen volt az óra tartalma szakmai szempontból? Hogyan bontotta le a tantervi követelményeket? A feldolgozott tananyag terjedelme és jellege megfelelt-e a tanulók életkori sajátosságainak? b./ Az órán alkalmazott oktatási módszerek 25

Az alkalmazott módszerek megfeleltek-e a célnak és tartalomnak, a didaktikai feladatnak, valamint a tanulók életkori sajátosságainak és eddigi ismereteiknek? Milyen volt a szemléltetés, volt-e kísérlet vagy bemutatás? Milyen volt a frontális munka illetve az egyéni tananyag feldolgozás szerepe, aránya? Hogyan történt a feldolgozott ismeretanyag írásbeli rögzítése? Volt-e ismétlés, tantárgyi és tantárgyak közötti koncentráció, visszacsatolás, részösszefoglalás, összefoglalás illetve gyakorlati alkalmazás vagy feladatmegoldás? Milyen formája valósult meg az ellenőrzésnek? Volt-e alkalmuk a tanulóknak önértékelésre? c./ Az óra felépítése és szervezése Hogyan szervezte meg a tanár saját, illetve tanulóinak munkáját? Milyen volt az időbeosztás és az óravezetés határozottsága? Kellő figyelmet fordított-e a tanár a jelentésre, a kötelező órai adminisztrációra, a rend ellenőrzésére és a tanulók esetleges személyes problémáinak megismerésére? d./ A tanulók munkája és magatartása Mennyire tettek eleget a tanulók a tanár kéréseinek, utasításainak? Milyen volt az együttműködési készségük és a tantárgy iránti érdeklődésük? Milyen volt a diákok órára való felkészülése? Milyen látható jelei voltak a tanulói aktivitásnak? Megfelelő volt-e a kifejezőkészség és a hangnem? Hogyan várta az osztály a tanárt, milyen volt a tanterem rendje és tisztasága? e./ A tanár nevelő munkája egyénisége és magatartása Hogyan érvényesül a tanár vezető szerepe? Hogyan irányítja a munkát, és hogyan segíti a tanulói aktivitás kibontakozását? Milyen módon reagál a különböző tanulói megnyilvánulásokra? Milyen a beszédstílusa, kérdéskultúrája, modora és gesztikulációja? Voltak-e észlelhető érzelmi megnyilvánulásai az órán? Milyen módon kívánta meg a rendet és a fegyelmet? Figyelme mennyire széleskörű és mennyire tudja összpontosítani? Megjelenése, öltözködése, rendszeretete. f./ Eredmények, következtetések A tanóra összességében hogyan segítette elő a tanulók tudásának gyarapodását? Az órán tapasztaltakból vonjunk le következtetéseket a tanár szakmai felkészültségéről, a tanulók neveltségéről, erkölcsi, akarati tulajdonságairól! 26

Emeljük ki a tanóra pozitívumait, erősítsük meg a pedagógust, de a tapasztalt hibákat se hallgassuk el, ösztönözzük a kollégát azok kijavítására! Óralátogatás szabályrendszere 

iskolavezetés, munkaközösség-vezető végzik



időpont-egyeztetés a látogatás előtt legalább egy héttel



csak az elfogadott szempontok szerint történhet az értékelés



a pontszámok az egyes ciklusokban és az egyes kritériumok teljesítménykülönbségének szemléltetésére szolgálnak



4 fokozatú skála: 4 = kiváló, 3 = jó, 2 =megfelelő, de lehetne jobb, 1= gyenge (indokolni, konkrétumokkal alátámasztani) 0 = nem értékelhető, nincs adat



Értékelt területek: -

személyes tulajdonságok

-

óra szervezése

-

alkalmazott módszerek

-

problémakezelés

-

tanulók értékelése

-

eredményesség

27

Óralátogatási jegyzőkönyv Óralátogató neve: Órát tartó pedagógus neve: Osztály: Tantárgy: Tananyag: Időpont: Értékskála: 4= kiemelkedő, 3= jó, átlagos, 2= gyenge, 1= Nem megfelelő 1. Célok, feladatok megvalósítása 1. 1. Az óra tananyaga időarányosan megegyezik a tantervvel és a tanmenettel 1. 2. A tananyag feldolgozás során a meglévő taneszközök használata rendszeres 1. 3. Az óra feladatai alkalmasak az egyéni képességfejlesztésre 1. 4. A tanítási óra kellően előkészített és szervezett (óravázlat, szemléltetés) 1. 5. A tanítási óra célja megvalósult 2. Tanulásirányítás 2. 1. 2. 2. 2. 3. 2. 4. 2. 5.

A pedagógus kérdései szakszerűek, érthetőek. Az órán érvényesül a tanár irányító szerepe A tanulói tevékenykedtetés változatos, érdekes A tanítási módszerek, munkaformák megfelelnek az óra céljának, anyagának A szemléltetőeszközök használata szakszerű és eredményes

3. Motiválás 3. 1. 3. 2. 3. 3. 3. 4. 3. 5.

A tanár fel tudja kelteni a tanulók érdeklődését A tanár pozitív élmények biztosításával ösztönzi a tanulókat Az óra légköre bátorító, segítő A tanár-diák kommunikációban jellemző a tanár moderátori szerepvállalása A feladatok tartalma, jellege segíti a figyelem fenntartását, és a koncentrációt

4. A tanóra felépítése, időarányai 4. 1. A tervezett tananyag megfelel a tanulók felkészültségének 4. 2. A tanítási módszerek megválasztása megfelel a tananyag tartalmának 4. 3. A tanóra időbeosztása segíti a feladatok eredményes elvégzését 4. 4. A tanulói munkaformák megfelelnek a feladatoknak és az életkori sajátosságoknak 4. 5. A tanóra végén a tanulók eljutottak az új ismeretek rendszerezéséhez és rögzítéséhez 5. Munkakultúra 5. 1. A tanulók önállóak a feladatok elvégzésében 5. 2. A tanulók fegyelmezettek az órán 28

5. 3. A tanulók többsége aktívan vesz részt az órán 5. 4. Jellemző az egyénre szabott segítségnyújtás 5. 5. A füzetvezetés esztétikus, tartalma áttekinthető 6. Ellenőrzés, értékelés 6. 1. Az értékelésnél a tanár tiszteletben tartja a tanulói személyiséget 6. 2. A tanár folyamatosan ellenőrzi, értékeli a tanulók munkáját. 6. 3. Az egyénre szabott értékelés jellemzi az órát 6. 4. Az értékelés ösztönző, bátorító 6. 5. Jellemző az órán a nyugodt, őszinte légkör Témacsoportos értékelés Témakör 1. Célok, feladatok megvalósítása 2. Tanulásirányítás 3. Motiválás 4. A tanítási óra felépítése, időarányai 5. Munkakultúra 6. Ellenőrzés. Értékelés

Elért átlag

Észrevételek, javaslatok:…………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… Összesített értékelés:………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… Dátum

…………………………………. óralátogató

……………………………….. órát tartó pedagógus

29

A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása Célja: adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez A folyamat leírása 1. A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását gyakoriságát és módszereit. 2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 3. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4. Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. 5. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egy időben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 6. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. 10.

Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése.

IV. A kapcsolattartás rendje A kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A vezetők közötti feladatmegosztás Ellátandó feladatok a vezetők Feladatot ellátó vezető munkaköri leírása alapján Az intézmény teljes vezetése Az általános iskolai adminisztráció és ügyintézés Művészeti iskolai adminisztráció és ügyintézés Felsős munkaközösség munkájának segítése és ellenőrzése Alsós munkaközösség munkájának segítése és ellenőrzése

Igazgató Általános igazgató helyettes Művészeti ig. hely.

Egyéb /helyettes Ált. isk. ig.hely. / művészeti ig. hely. Művészeti ig. hely. / munkaközösség-vezetők Ált. isk. ig.hely. / munkaközösség-vezetők

Felsős munkaközösség-vezető

Igazgató / Általános igazgató helyettes

Alsós munkaközösség-vezető

Igazgató / Általános igazgató helyettes

30

Az intézmény vezetősége

Az intézmény vezetőségének tagjai: – igazgató – általános igazgatóhelyettes – művészeti igazgatóhelyettes – munkaközösség-vezetők – a közalkalmazotti tanács elnöke – a szakszervezeti titkár A vezetőség működése A vezetőség minden hónap első hétfőjén 14 órától megbeszélést tart. A megbeszélés napirendjét az igazgató állítja össze, de bármelyik vezetőségi tag javaslatot tehet a napirendre. A vezetőség döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén nincs döntés, a témát újra napi rendre kell tűzni. Fontos esetben a tagokkal egyeztetve a vezetőség ülése bármely tag javaslatára összehívható.

31

Vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Vezetői szint Szervezeti egység 1. számú szervezeti Legfelsőbb vezetői egység, szint - neve: Általános (intézményvezető) Iskola Nevelőtestülete (tantestület)

Rendje és formája - Értekezletek ideje, rendszeressége: éves munkatervben rögzítve – de évente legalább 5 alkalom - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: A pedagógiai feladatok szerint – eseti időbeosztásban - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: A feladatok, problémák előfordulásának megfelelően - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: a szükségszerűség és a feladatok szerint 2. számú szervezeti - Értekezletek ideje, rendszeressége: egység éves munkatervben rögzítve – de évente legalább 3 alkalom neve: - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: Művészeti Iskola tantestülete - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: Szervezeti egység 3. számú szervezeti egység - neve: Intézményi Vezetőség

4. számú szervezeti egység - neve: Igazgatói vezetőség Magasabb vezetői szint (intézmény-vezető helyettes)

Vezetői szint

1. számú szervezeti egység, neve: Munkaközösségvezetők 2. számú szervezeti egység - neve: A technikai személyzet kollektívája Szervezeti egység 3. számú szervezeti egység neve: A munkaközösségek

Rendje és formája - Értekezletek ideje, rendszeressége: éves szinten havi rendszerességgel - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: - Egyéni , részterületi felelősökkel beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: alkalomnak, a feladatoknak és a szakterületi egységeknek megfelelően esetenkénti - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: a legfontosabb és a legritkább esetekben - Értekezletek ideje, rendszeressége: minden héten - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: személyre szóló feladatok, vagy problémák esetén – alkalomszerűen. - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: csak a legszükségesebb esetekben. - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: havonta egy alkalom, ill. éves terv szerint - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: a feladatok, a problémák aktualitásának megfelelően esetenként. - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: a legszükségesebb esetekben - Értekezletek ideje, rendszeressége: - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: Az alkalomnak és a feladatoknak megfelelően aktuális esetenként Rendje és formája - Értekezletek ideje, rendszeressége: éves szinten 4-5 alkalommal - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: a feladatoknak és az alkalomnak megfelelően szükségszerűen - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: a legfontosabb kérdések esetén, az aktualitásnak megfelelően

A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje

Az intézményben működő három munkaközösség (alsós, felsős, művészeti iskolai) munkaterv szerint dolgozik. A munkaközösség-vezetők a munkatervük elkészítése előtt egyeztetnek éves programjaikról. Az intézményi és munkaközösségi programok előtt a munkaközösség-vezetők 32

szükség szerinti megbeszélésen egyeztetik a feladatok felelőseit, a munkaközösségekre háruló feladatokat. Az alsós és felsős munkaközösség vezetője havi rendszerességgel tart megbeszéléseket, melyen értékelik az elmúlt időszakot, tervet készítenek a feladatokra. A munkaközösség-vezetők és a munkaközösségek tagjai egymás óráit látogathatják. A negyedik évfolyamon tanító pedagógus folyamatos kapcsolatban van az osztályát felső tagozatban átvevő felsős pedagógusokkal. A leendő felsős szaktanárok május hónapban a negyedik évfolyamon előzetes egyeztetés alapján tanítási órákat tartanak.

33

Belső működés A munkaközösségek és az egy osztályban tanító tanárok együttműködési szokásrendszerét táblázatba rögzítettük.

A pedagógusok együttműködése Szakmai keretek Munkaközösségek:

Ülések száma évente 5 feladattól függően ennek gyakorisága nőhet

Tevékenység Tanterv – beválás vizsgálata Tanmenetek - beválás vizsgálata Módszerek, eszközök kiválasztása Módszertani tapasztalatok átadásának fórumai (Bemutatók, ötletbörzék) A tanulói értékelés követelményeinek teljesülése Tankönyvek kiválasztása Magatartás, szorgalom értékelése

Elvárt eredmény Mérési feladatok összehasonlító elemzése

Értékelés

Ellenőrzés területei igazgatóhelyettesek, igazgató

Bevált módszerek A pedagógusok segítik egymás munkáját

34

A diákönkormányzat

A nevelési-oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles: – –

a diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket.

A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje

A kapcsolattartás formái: – személyes megbeszélés, – tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, – írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során: – átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; – a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; – megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre; – a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: – gondoskodnak a véleményezési illetve javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról; – aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; – gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek

Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Az intézmény a működés feltételeként biztosít: – a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget, – a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat, – illetve a működés anyagi támogatását. Az adott évben biztosított konkrét feltételeket az intézmény éves munkaterve tartalmazza.

35

A vezetők és az Iskolaszék, valamint az iskolai SzMK közötti kapcsolattartás rendje 1. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás

A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének feladata az iskolaszékkel való együttműködés Az együttműködés és kapcsolattartás során: a vezetők feladata az iskolaszék jogainak gyakorlásához szükséges: információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt értjük valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek az iskolaszék jogainak /pl. véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési/ gyakorlásához szükségesek.), iskolai helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal; az iskolaszék feladata, hogy éljen a jogszabály és az iskola más, belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: segítse az intézmény hatékony működését, támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. Az iskolaszék kiemelt feladata, hogy: a) javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: az intézmény egészét, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben; b) véleményezési jogot gyakoroljon a jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor, a házirend elfogadásakor, a pedagógiai program elfogadásakor Az iskolaszék és a vezetők kapcsolattartásának egyik speciális eszköze a nevelőtestület összehívásának kezdeményezési joga. Az iskolaszék által a nevelőtestület összehívására tett kezdeményezésről a nevelőtestület dönt. Az iskolaszék és a vezetők kapcsolattartási formái: – szóbeli személyes megbeszélés, – értekezletek, – írásbeli tájékoztatók, – az iskolaszék nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, – dokumentum, irat az iskolaszék által gyakorolt jogok írásba foglalásával. 2. A vezetők és az SzMK

Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. Az SzMK vezetőséget a minden évben megválasztott, vagy újraválasztott osztály szülői bizalmiak összessége alkotja. 36

A vezetőknek biztosítani kell, hogy a szülői szervezet: az iskolai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze – a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra; A szülői szervezet köteles a véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni.

A nevelési-oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:

a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: a fenntartóval: a Szentendrei Tankerülettel más oktatási intézményekkel, az intézményt támogató szervezetekkel; b) oktatási-nevelési szakmai szolgáltatókkal c) a gyermekjóléti szolgálattal; d) az egészségügyi szolgáltatóval;

Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 1. A fenntartóval való kapcsolat:

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: – az intézmény folyamatos működtetése, fejlesztése – az intézmény ellenőrzésére: gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, szakmai munka eredményessége tekintetében, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, – az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében, amennyiben az abban foglaltak a fenntartóra többletköltséget rónak. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: – – –

szóbeli tájékoztatásadás, írásbeli beszámoló adása, egyeztető tárgyaláson, értekezleten való részvétel, 37

– –

a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás

Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki, így a szentendrei-szigeti községek iskoláival, óvodáival és a bajor Biessenhofen partneriskolával, valamint más külföldi magyar és nem magyar iskolákkal. A kapcsolatok lehetnek: – szakmai, – kulturális, – sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: – táborok, – rendezvények, – versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. Az intézmény együttműködési megállapodás alapján együtt működik – a szigetmonostori Nyitnikék Óvodával – a pócsmegyeri Barangoló Óvodával – a szigetmonostori Faluházzal, könyvtárral 3. Az intézményt támogató szervezetekkel, alapítványokkal való kapcsolattartás

Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető és az intézmény vezetőségének feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. Az intézmény kiemelt támogatója a Zöldsziget Iskoláért és Zeneiskoláért Alapítvány. 4. Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolat

A különleges elbánást igénylő tanulókkal kapcsolatos szakértői vizsgálatokat, a szakmai munka segítését az SNI-s, BTM-s tanulók tekintetében az alábbi szakmai szolgáltatók végzik: 38

– Az I. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság (Budapest) – A Nevelési Tanácsadóval (Szentendre) – Beszédjavító Országos Szakértői Bizottság (Budapest) Az intézmény pedagógusai a szakértői vizsgálatra vonatkozó kérelem benyújtása előtt a tanulóval kapcsolatos tapasztalataikat egyeztetik egymással, a tanuló osztályfőnöke a szülővel. A vizsgálatot az iskola a szakmai szolgáltató saját nyomtatványának kitöltésével kéri. 5. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás

Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: – gyermekjóléti szolgálattal, illetve – gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn az iskola gyermekvédelmi felelősén keresztül. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: – a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha a jogszabály ezt előírja, az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, – esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, – a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, – előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. 6. Az iskolaegészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás

A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles. Az iskola-egészségügyi ellátás: az iskolaorvosok és a védőnők, valamint fogászatok együttes szolgáltatásából áll Az iskolai-egészségügyi ellátás rendje: a) iskolaorvosi szolgáltatatás

39

Az egészségügyi ellátás megnevezése

Iskolaorvosi szolgáltatás

Az ellátást nyújtó pontos megnevezése

gyermekorvos - Szigetmonostor háziorvos - Pócsmegyer Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege részmunkaidő (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által az intézményben, Iskolaorvosi szűrések és védőoltások, illetve az orvosi rendelőben iskolásokkal valamint a felvilágosító előadásokkal töltött töltött idő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címmel) Szigetmonostor, Mártírok u. 5. Pócsmegyer, Ady E. u. Az ellátás nyújtása során annak a dr. Vígh Olga Erika háziorvosnak (háziorvosi körzetnek) a dr. Szabó György megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatás nyújtás b) védőnői szolgáltatás

Az egészségügyi ellátás megnevezése

Védőnői szolgáltatás

Az ellátást nyújtó pontos megnevezése

Anya és gyermekvédelmi Szolgálat Szigetmonostor: Bagó-Horváth Csilla Pócsmegyeren: Gyöngyösiné Baranyi M. Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege iskolai védőnő részmunkaidőben (teljes, részmunkaidő stb.) körzeti védőnő – részmunkaidőben Az ellátást nyújtó által az intézményben heti 1 délelőtt, illetve szükség szerint illetve az orvosi rendelőben iskolásokkal töltött idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) iskola Tanácsadók Szm- Pm. Az ellátás nyújtása során annak a védőnőnek Bagó-Horváth Csilla (védőnői körzetnek) a megnevezése, akivel Gyöngyösiné Baranyi Mária együttműködve történik a szolgáltatás nyújtás c) iskolafogászati ellátás Az egészségügyi ellátás megnevezése

Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által az intézményben illetve az orvosi rendelőben iskolásokkal töltött idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)

Iskolafogászati ellátás

községi fogászatok Fogorvos – részmunkaidőben Szükséges vizsgálatok, tanácsadás Szigetmonostor, Mártírok u. 5. Pócsmegyer, Ady E. u.

40

Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét Szigetmonostor gyermekorvosával, Pócsmegyer háziorvosával és a két település egészségügyi szakembereinek (védőnő, fogorvos, stb.) bevonásával oldja meg. A felsoroltakkal az intézménynek folyamatos, naprakész kapcsolata van. A szolgáltatatást szerződés alapján biztosítják az intézménynek.

V. Eljárásrendek A gyerekek egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: 1. Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; iskolánkban az iskolatitkár. 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: – intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének – egy példány megőrzéséről gondoskodik; – ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: – a balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartója felé, – gondoskodni kell a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. /Súlyos az a tanulóbaleset, amely: – a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette) – valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását – orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, – súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), – a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott./ 4. Lehetőséget kell biztosítani az iskolaszéknek és a diákönkormányzatnak a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 5. Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógus feladata: 2. Az intézményvezető utasítására a baleseteket jelenteni kell, a nyilvántartás vezetése az az iskolatitkár feladata. 3. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: – közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, 41

– e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, – jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, 4. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: – a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, – közreműködik a baleset kivizsgálásában. 5. Közreműködik az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet és diákönkormányzat tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. 6. Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott: – az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban.

A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők A nevelési-oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: – az érintett hatóságokat, – a fenntartót, – a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: – a tűz, – az árvíz, – a földrengés, – bombariadó, – egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény: A tűzvédelmi tervet mindkét iskolai objektumra a tűzvédelmi felelős készíti el. - kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.

42

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg azzal, hogy az alább nem részletezett kérdésekben a mindenkori vonatkozó jogszabályok alapján járunk el. 

  





  

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető folyamat szabályai

1. Az egyeztető eljárást lefolytató csoport (továbbiakban békéltető csoport) összetétele: – Az iskola gyermekvédelmi felelőse – a kötelességszegő tanuló osztályfőnöke – a sértett tanuló osztályfőnöke – az iskolaszék képviselője – a szülői munkaközösség képviselője 43

– a diákönkormányzat felnőtt- és diákvezetője A békéltető csoport vezetője az iskolaszék képviselője. 2. Az iskola igazgatója írásban értesíti a békéltető csoport vezetőjét arról, hogy a nevelőtestület a fegyelmi eljárás megindításáról döntött. A csoport vezetője 3 tanítási napon belül összehívja a békéltető csoportot és a sértett tanulót, annak szüleit, hogy beszerezzék nyilatkozatukat arról, hozzájárulnak-e az egyeztető eljárás lefolytatásához. A sértett fél (kiskorú esetén a tanuló szülei) döntéséről haladéktalanul értesítik az iskola igazgatóját, aki a döntés ismeretében megküldi az értesítést a fegyelmi eljárás megindításáról a kötelességszegő tanuló és szülei részére. Amennyiben a sértett fél hozzájárult az egyeztető tárgyalás lefolytatásához, s a kötelességszegő tanuló (kiskorú tanuló esetében annak szülei) 3 tanítási napon belül írásban – az igazgatónak címzett levélben – bejelentette, hogy kéri az egyeztető tárgyalás lefolytatását, az iskola igazgatója erről értesíti a békéltető csoport vezetőjét, aki ezt követően összehívja a békéltető csoportot. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. 3. A csoportot a vezető működteti, összehívásáról ő dönt. A csoport összehívását kezdeményezheti bármelyik két tag. A békéltetés során a csoport szükség szerint ülésezik, üléseinek rendjét maga szabja meg, az alkalmazott technikát maga választja. Az eljárás lefolytatásának rendjét a csoport az első ülésen alakítja ki, de az eljárás alatt – többségi döntéssel – módosíthatja. a békéltetés folyamatáról jegyzőkönyv nem készül, az eseményekről a részt vevők egyegy rövid emlékeztetőt készítenek. Az egyeztető eljárás lefolytatására 9 tanítási nap áll a csoport rendelkezésére. 4. Az egyeztető tárgyalás lezárásaként a konfliktusban álló felek írásbeli nyilatkozatot tesznek az alábbiak szerint: – Amennyiben az egyezség megszületett, a két fél közös írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy milyen módon orvosolják a sérelmet. A közös nyilatkozatban fel kell sorolni, mit vállal a kötelességszegő, s a sértett aláírásával igazolja, hogy a vállalások teljesítése esetén a fegyelmi eljárás folytatásának kérésétől eláll. A nyilatkozatban rögzíteni kell azt is, mennyi időt (hány tanítási napot) tartanak szükségesnek az egyezség megvalósítására. – Amennyiben az egyeztető eljárás nem jár sikerrel, a felek külön-külön nyilatkoznak arról, hogy nem kötöttek egyezséget. A békéltető csoport elnöke az eredményt illetve a felek nyilatkozatát 1 napon belül eljuttatja az iskola igazgatójának, aki az egyezség létrejötte esetén a fegyelmi eljárást a felek által jelzett tanítási napok időtartamára – de legfeljebb 3 hónapra – felfüggeszti.

44

A felfüggesztés időtartama alatt a sértett jelezheti a békéltető csoport tagjainak, ha véleménye szerint a kötelességszegő nem tartja be a megállapodásban rögzítetteket, vagy annak végrehajtását nem tartja kielégítőnek. Ebben az esetben a csoport elnöke a csoportot haladéktalanul összehívja, kivizsgálják és elbírálják a panaszt, erről a feleket értesítik, s emlékeztetőt készítenek a történtekről. A megállapodás betartását a békéltető csoport tagjai is figyelemmel kísérik. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. 5. Amennyiben a sértett, kiskorú esetén a szülő kéri a fegyelmi eljárás folytatását, azt a jogszabályoknak megfelelően le kell folytatni. Az irat- és adatkezelési szabályozás az intézmény külön szabályzatában található A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések

Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását 8 napon belül igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást az ellenőrző könyvbe be kell jegyeztetni. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat. A szülők által felhasználható éves keretet a házirend szabályozza. Rendkívüli esteket (pl. üdülés) az igazgató engedélyezhet. – A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szaktanár jogosult. A mulasztás igazolható:  a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra.  a tanuló beteg volt és az megfelelően igazolta,  a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán, illetve a betegség utáni 8. munkanapig. A dohányzással kapcsolatos előírások

Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be a rendezvényre, hanem azonnal hívjuk a tanuló szüleit. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. A nemdohányzók védelméről szóló1 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény vezetője. 1

Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről. 45

Az intézmény által megszerzett egyes vagyoni jogok másra történő átruházásakor a tanulót megillető díjazás

–

A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor.

–

A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át.

–

Az 1. pontban meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazásban lehet részesíteni, ha versenyeken eredményesen szerepel, vagy az iskola a készített alkotást elajándékozza. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani.

–

A szülő, a tanuló megvásárolhatja a tanulás folyamatában létrehozott alkotást figyelembe véve a ráfordított oktatói, intézményi anyagi és eszmei kiadásokat.

Az intézményben folytatható reklámtevékenység

Az intézmény a következők reklámtevékenységet:

szerint

szabályozza

az

intézményben

folytatható

1. A tiltott és megengedett reklámtevékenység

Az intézményben a következők kivételével tilos a reklámtevékenység. Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: – a gyermekeknek, tanulóknak szól, és – a következő tevékenységekkel kapcsolatos: egészséges életmód, környezetvédelem, társadalmi tevékenység, közéleti tevékenység, kulturális tevékenység. 2. A reklámtevékenység engedélyeztetése

A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak a tankerületi igazgató engedélyével lehetséges. Az alapfokú művészetoktatás működési rendje (folyamatszabályozás)

46

Iskolánkban három művészeti ágban folyik a művészetoktatás. Képző- és iparművészeti ág: tűzzománc Táncművészeti ág: néptánc Zeneművészeti tanszakok: furulya fuvola gitár népi hegedű, hegedű kürt trombita zongora Az alapfokú művészeti oktatás szerves része a Zöldsziget Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevelési-oktatási programjának. Célja a tanulók sokoldalú nevelése, lelkiviláguk gazdagítása és tehetségük, személyiségük minél teljesebb kibontakoztatása a művészeti oktatás segítségével, valamint az oktatás színvonalának emelése a partnerek elégedettségének folyamatos biztosítása érdekében. Iskolánk művészeti csoportjai, hangszeres növendékei és művésztanárai meghatározó szerepet játszanak községünk hagyományainak ápolásában, kulturális életének színesítésében. Hagyományos hangversenyeink: - Adventi koncert - Félévi vizsgakoncert - Kamara koncert Rendezvényeink: - Félévi és évzáró néptáncbemutató - Kóruskoncert - Kiállítás Céljainkat akkor tekintjük megvalósultnak, ha a tanulói létszám nem csökken év közben – tanulóink közül néhányan művészeti középiskolában tanulnak majd tovább, – ha iskolánkból kikerülve egyre többen tagjai lesznek a helyi felnőtt kórusnak, illetve tánccsoportnak, – ha növendékeink szerepléseikkel településünk kulturális programjait, rendezvényeit gazdagítják, – ha kistérségi, területi, megyei fesztiválokon vesznek eredményesen részt. A művészeti iskolai felvétel folyamata 1. Előkészítés:

Óvodai néptánc előkészítő csoportok a pócsmegyeri és a szigetmonostori óvodában A 2007/2008-as tanévtől első és második osztályban valamennyi tanulónk „komplex előképző” programban vesz részt, melynek során kézműves (vizuális alapismeretek), néptánc és szolfézs képzésben részesül. Ez a kétéves előképző szakasz megkönnyíti a későbbiekben a művészeti ágak, tanszakok közötti elkötelezett választást. 2. Jelentkezés, beiratkozás (május) 3. Válogatás: a jelentkezők részére kiküldött lapok begyűjtése, a tanárok, tanulók beosztása a jelentkezések figyelembe vételével (május-június) 4. A jelentkezők értesítése az eredményről. 47

5. Térítési és tandíjak megállapítása, felülvizsgálata 6. Hangszerek számba vétele, kölcsönzés – szükség szerint. Zeneoktatáshoz szükséges eszközök beszerzésének folyamata 1. Tanév vége előtt (május) a jelentkezések összegzése után a munkaközösség vezető felméri a hangszer-igényt. Munkatársi megbeszélésen elemzik a használattal (kölcsönzéssel) kapcsolatos problémákat. 2. Javítások, pótlások megrendelése. 3. Új hangszerek vásárlására tervezet összeállítása, megküldése a tankerületnek 4. A beszerzésért felelős tanár megbízása. 5. Az eszközök tárolása, leltározása a nyári szünet előtt. Igazgatóhelyettes + tanárok 6. Az új eszközök felvétele a leltárba /általános igh./ 7. Kölcsönzések nyilvántartása. Munkaközösség-vezető A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iráni kérelmek elbírálásának elvei

A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 53. § (3), (4) bekezdése értelmében az iskola köteles – a szülő igénye alapján – a felügyeletre szoruló tanuló részére napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni a következők szerint: a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskolában valamennyi évfolyamon, a napközis, illetve tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni: az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A foglalkozások megszervezésénél figyelembe kell venni, hogy a napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez: a) általában az 1-4. évfolyamon napi 5 óra, az 5-8. évfolyamon napi 3 óra, b) a gyógypedagógiai nevelésben részt vevő iskolában: az 1-4. évfolyamon napi 5 óra, az 5. évfolyamától 3 óra, amely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. Általában védett tanulási időt kell biztosítani 14 órától 15 óráig. A kérelmek elbírálásakor figyelembe kell venni azt, hogy a napközis, tanulószobai csoportok a szülők igényeinek megfelelően kerüljenek kialakításra. Elsősorban a dolgozó – munkahellyel rendelkező szülők gyermekeit kell felvenni, előnyben kell részesíteni a pócsmegyeri művészeti iskolai tanulókat. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

48

A tanórán kívüli foglalkozások formái: a) a napközis és tanulószobai foglalkozás; b) a szakkör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a továbbiakban a b) pont alattiak együtt: diákkör]; c) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; d) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. Az egyes tanórán kívüli foglalkozások jellemzői: a) napközis és tanulószobai foglalkozás ideje alatt történik: - az iskolai felkészítés, - a gyermek napközbeni ellátása. A napközi és tanulószobai foglalkozás során az iskolai felkészítés időtartamát meghaladó időtartamot, szabadidőt hasznosan töltik el a tanulók, a szülők javaslatainak figyelembevételével. A napközis, illetve tanulószobai foglalkozásra felvett gyermek távolmaradása csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, ha arra a napközis nevelő engedélyt adott. b) diákkörök jellemzői: - a diákkörök közül a szakköröknek kiemelt jelentősége van, megkülönböztetésben részesülnek: a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek, a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg, a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, a foglalkozásokról naplót kell vezetni; - a szakkörökön kívüli egyéb diákkörök sajátosságai, hogy: a tanulók javaslatára jönnek létre, vezetését az iskola pedagógusa, vagy más külső szakember végzi az intézményvezető engedélyével. c) A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap jellemzői: e foglalkozásokon való részvétel jobbára önkéntes alapon történik, a részvétellel a tanulók az iskolán belül, illetve iskolák között bizonyíthatják, mérhetik össze tudásukat, teljesítményeiket, az egyes versenyek a pedagógusok felkészítő közreműködésével valósulnak meg. d) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény jellemzői: az ilyen foglalkozásokat az intézményvezetőnek előzetesen be kell jelenteni, és engedélyeztetni annak megtartását, az ilyen foglalkozások alkalmával biztosítani kell pedagógus részvételét, aki gondoskodik a felügyeletről. Az iskola által adott tanítási évben ténylegesen szervezett tanórán kívüli foglalkozások formáit az éves tantárgyfelosztás tartalmazza. 49

A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái

Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – két alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 90 perc. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon, levélben vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök az ellenőrző vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy a digitális úton küldött elektronikus levéllel történhet. Az osztályfőnök az ellenőrző útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök az ellenőrző útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is. 50

A Zöldsziget Körzeti Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény éves munkatervének elkészítése - folyamatszabályozás -

I. A folyamat célja: A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. A folyamat leírása 1. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. 2. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről. 3. Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek. 4. A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. 4/a. A DÖK és az ifjúságvédelmi felelősök elkészítik éves munkatervüket. 5. Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 6. Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi terveket. 7. Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges. 8. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. 9. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. 10. Ezzel egyidőben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát. 11. Az aktualizált kommunikációs adatbázis szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését. 12. Ezek után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét.

51

13. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges. 14. Szeptember25-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói irodában. Felelősségek és hatáskörök Felelős 1.

Igazgató

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Igazgató Igazgató Mk. vezetők Mk. vezetők Mk. vezetők

9. 10. 11. 12. 13. 14.

Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató

Igazgató

Érintett Mk. Vezetők, ifj. véd felelős, DÖK vezető Tantestület Tantestület Tantestület Tantestület Tantestület Mk. vezetők, ifj. véd felelős, DÖK vezető Mk. vezetők Mk. vezetők, DÖK vezető Tantestület Iskolatitkár

Informált Tantestület Igazgató Tantestület Fenntartó, szülő -

Továbbképzési rend működtetése

A továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozása Célja: Tudatos humán erőforrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. A folyamat leírása: 1. Minden év elején a megérkezés után az igazgatóhelyettes közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számára a tanári szobában. 2. A továbbképzésre jelentkezők március 8.-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek a továbbképzési felelősnél. 3. Márc. 10.-ig az igazgatóhelyettes előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket.

52

4. a, Ezután a tantestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát. 4. b, A közalkalmazotti tanács ezzel egy időben véleményezi a jelentkezéseket. 5. Márc. 14.-ig az iskola igazgatója véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit. 6. Márc. 15.-ig az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet. 7. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a tandíj rájuk eső részét, a fenntartó pedig a többit. 8. A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek ill. a tantestületnek. 9. A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra.

53

Az intézmény panaszkezelési rendje az iskola tanulói részére Célja: hogy a tanulót érintő felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani vagy megoldani. A folyamat leírása I. szint 1. A panaszos problémájával az osztályfőnökhöz fordul. 2. Az osztályfőnök aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. Az osztályfőnök távolléte esetén a panaszos az illetékes munkaközösség vezetőjét keresi meg panaszával. 3. Jogos panasz esetén az osztályfőnök egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. II. szint 4. Abban az esetben, ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az igazgató felé. 5. Az igazgató 3 napon belül egyeztet a panaszossal. 6. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást. III. szint 7. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé. 8. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. 9. A fenntartó egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. A folyamat gazdája az igazgatóhelyettes, aki a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

54

Az intézmény panaszkezelési rendje az alkalmazottak részére - folyamatszabályozás A panaszkezelési eljárás célja, hogy az iskolában történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani. A folyamat leírása I. szint 1. Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. 2. I. szinten a felelős megvizsgálja 3 napon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Ha a panasz jogosnak minősül, akkor a felelős 5 napon belül egyeztet a panaszossal. 4. Ezt követően a felelős és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadja az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés feljegyzésben. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékeli a panaszos és a felelős a beválást. 5. Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg se a felelős, se az igazgató közreműködésével, akkor az igazgató a fenntartó felé jelez. II. szint 6. 15 napon belül az iskola igazgatója a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére – írásban is. 7. Ezután, a fenntartó képviselője, az igazgató egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek. III. szint 8. Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a munkaügyi bírósághoz, akkor most már csak oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg. A folyamat gazdája az igazgatóhelyettes, aki tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje

Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: 55

  

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. A tankönyvellátás célja és feladata

Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a forgalmazóval a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazótól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év január 10-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni.

56

E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában január 15-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója minden év január 25-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt. A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős a jogszabályban előírt határidőig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét megállapodás szabályozza. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 57

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.

VI. Hatáskörök átruházására vonatkozó rendelkezések Az intézményvezető nem ruházott át hatáskört az intézményben.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott beszámoltatása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre, - az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület jelenleg nem ruházott át jogköröket a szakmai munkaközösségekre, az iskolaszékre és a szülői munkaközösségre.

VII. Az iskolai könyvtár SZMSZ-e Könyvtárunk fiókkönyvtára a szigetmonostori Községi Könyvtárnak, melyet egy együttműködési megállapodás szabályoz. Az együttműködési megállapodás rögzíti, hogy az iskola elfogadta a községi könyvtár könyvtárhasználati szabályzatát, működésére nézve azt alapdokumentumnak tekinti.

58

Könyvtárunk SZMSZ-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel

Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. 1. A könyvtár működési rendje 1.1. A könyvtár nyilvántartási rendjének követelményei A nyitvatartási rendjét úgy kell kialakítani, hogy az megfelelő legyen: - a tanulók, valamint a - pedagógusok részére is. 1.2. A könyvtár működése során kapcsolattartás más könyvtárakkal A könyvtárnak kapcsolatot tarthat a következő könyvtárakkal: - más iskolai (kollégiumi) könyvtárral, - a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, - a nyilvános könyvtárakkal. A könyvtárnak együtt kell működnie az iskola székhelyén működő községi könyvtárral 2. A könyvtár feladatai 2.1 A könyvtár könyvtárhasználattal kapcsolatos feladatai: - a könyvtárnak biztosítania kell a könyvtárhasználat lehetőségét - az egyéni könyvtárhasználók részére, valamint - a csoportban érkező könyvtárhasználók számára is, értve ez alatt a tanórai és a tanórán kívül szervezett foglalkozásokat. - könyvtárnak el kell látnia a dokumentumok kölcsönzésével kapcsolatos feladatokat, így: - az általános kölcsönzési feladatokat, valamint 59

- a tartós tankönyvek, tevékenységeket is.

segédkönyvek

kölcsönzésével

kapcsolatos

2.2. A könyvtár kiegészítő feladatai – különösen – a következők lehetnek - tanórán kívüli foglalkozások tartása, - dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása, - számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, - tájékoztatás nyújtása az iskolai (kollégiumi) könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, - más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, - részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, - muzeális értékű iskolai (kollégiumi) könyvtári gyűjtemények gondozása, - közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

2.3 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Az iskolai könyvtáros  követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,  követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,  a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására.  Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak.

3. Az iskolai könyvtár működése Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása   

az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni

A könyvtár szolgáltatásai a következők  szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban),  tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,  információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,  lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, 60

    

tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról. más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról

3.1. A könyvtárat a következő személyek használhatják - az intézménnyel jogviszonyban álló: - tanulók, - pedagógusok (beleértve az óraadókat is), - az intézménnyel korábban jogviszonyban álló pedagógusok, ha jogviszonyuk nyugdíjazásuk miatt szűnt meg, 3.2. A beiratkozás módja, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja A könyvtárhasználatra való jogosultság a beiratkozást követően nyílik meg. A könyvtárba beiratkozni a könyvtár nyitvatartási ideje alatt bármikor lehet, - tanulók esetében szükséges a diákigazolvány bemutatása, - tanárok esetében fel kell mutatni a pedagógusigazolványt – nyugdíjasok esetében a személyi igazolványt. A beiratkozás során a könyvtáros névre szóló, egyedi sorszámmal ellátott olvasójegyet állít ki. Az olvasójegy szolgál a könyvtárhasználó azonosítására. Az olvasójegyen feltüntetendő adatokat, valamint az olvasójegy konkrét formáját, tartalmát az 1. számú melléklet tartalmazza. Az olvasójegyen feltüntetett adatok változását a változást követő 30 napon belül kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettségnek személyesen kell eleget tenni. A változást a bejelentéskor át kell jegyezni az olvasójegyen és a központi nyilvántartásban is. 3.3. A könyvtári szolgáltatások igénybevételének feltételei: - A könyvtári szolgáltatásokat csak a könyvtár nyitvatartási idejében lehet igénybe venni. - A könyvtár szolgáltatásait igénybe venni szándékozó személy rendelkezzen olvasójeggyel – azaz a könyvtárba beiratkozzon. - A könyvtári szolgáltatások igénybevételi feltétele, hogy a könyvtárat, annak dokumentumait és berendezését a használó rendeltetésének megfelelően használja. 3.4. A könyvtárhasználat szabályai: A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtárhasználat során az olvasójeggyel rendelkezők számára 61

- ingyenesen igénybe vehetők a következő szolgáltatások: - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, - olvasóterem használat, - nem papír alapú, szöveges adathordozó számítógépen történő megtekintése, - zenei CD, illetve DVD lemez lejátszása; - térítés ellenében igénybe vehetők különösen a következő szolgáltatások: - fénymásolat készítés, - számítógépből történő nyomtatás. A könyvtár használat általános viselkedési szabályai - a könyvtárat csak úgy szabad használni, hogy a könyvtárhasználók egymást magatartásukkal, hangos beszéddel ne zavarják. - a könyvtárba táskát, könyv, dokumentum kivitelére alkalmas tárgyat bevinni nem lehet, azt a könyvtár előterében, illetve az iskola más helyiségeiben kell elhelyezni. - a könyvtárban elhelyezett dokumentumokban kárt tenni, megrongálni (beleírni) szigorúan tilos. - a kölcsönzött könyveket 30 napon belül (a továbbiakban általános kölcsönzési idő) vissza kell vinni. Az általános kölcsönzési idő meghosszabbítható, ha a meghosszabbítás iránti kérést a könyvtárhasználó bejelenti. A könyvtárhasználat feltétele: - A könyvtárba belépéskor a könyvtárhasználatra jogosultnak át kell adni az olvasójegyét a könyvtárosnak. /Ha nincs olvasójegye, akkor először be kell iratkoznia./ - A könyvtáros érvényes olvasójegy ellenében - az érintett rendelkezésére bocsátja a könyvtárat, - visszaveszi a könyvtárba visszahozott könyveket. - az olvasójegyre, illetve a saját nyilvántartásába feljegyzi a kölcsönözött könyveket, valamint a kölcsönzés lejárati idejét. A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanáriban, a szertárakban szekrényben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el.

Gyűjtőköri szabályzat

1. Az iskolai könyvtár feladata: „Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” 16/1998. (IV.8) MKM rendelet. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. 62

E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg:  A klasszikus szerzők mindhárom műnemhez tartozó köteteiből (kötelező és nem kötelező olvasmányok körébe tartozó könyvekből egyaránt) az elmúlt időszakban jelentős mennyiségűt köttettünk be. Ennek ellenére még bőven van pótolnivaló elsősorban az ajánlott olvasmányokból.  A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt - elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára (pl. matematika, fizika, kémia feladatgyűjtemények). 3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők 3.1. Könyvtárunk típusa: Könyvtárunk típusa szerint jogilag a községi könyvtár fiókkönyvtára, korlátozottan nyilvános könyvtár (10 000 kötet alatti dokumentummal), mely az intézmény része. 3.2. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: 63

A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg:  lírai, prózai, drámai antológiák  klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei  egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei  nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)  tematikus antológiák  életrajzok, történelmi regények  ifjúsági regények  általános lexikonok  enciklopédiák  az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok  a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek  az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok  a megyére, a községekre vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok  a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok  a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek  a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek  pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana  felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok  az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások  családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei  az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei  a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei Mellék gyűjtőkör:  

a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak).

4.2. Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok  könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv  periodikumok: folyóiratok  térképek, atlaszok b) Audiovizuális ismerethordozók  képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta)  hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez) c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k 64

Egyéb dokumentumok:  pedagógiai program  pályázatok  oktatócsomagok 4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével:  lírai, prózai és drámai antológiák  klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei  klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei  közép- és felsőszintű általános lexikonok A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül:  a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek  az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok  a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok  az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok  a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek  a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek  a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok  családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei  az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei  a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve):  nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)  tematikus antológiák  életrajzok, történelmi regények  ifjúsági regények  általános lexikonok  enciklopédiák  a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek  Pest megyére és Pócsmegyerre, Szigetmonostorra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok  az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások  pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana  szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok  audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak). 65

c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat.

Csoportos használat

Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. Tankönyvtári szabályzat

Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:  

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 4. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

NYILATKOZAT 66

Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:  Az iskolai könyvtárból a …….-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.  ……. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket  A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszám

Aláírás

osztály

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 5. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít:  az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)  a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember)  összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)  összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)  listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)  listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról 4. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:  az első év végére legfeljebb 25 %-os  a második év végére legfeljebb 50 %-os  a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os  a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. 67

Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

68

MELLÉKLETEK AZ SZMSZ-ben Munkaköri leírások az SZMSZ alábbi számú mellékletei: 1. igazgatóhelyettes 2. munkaközösség-vezető 3. osztályfőnök 4. tanító 5. tanár 6. iskolai könyvtáros 7. iskolapszichológus 8. fejlesztőtanár 9. gyógypedagógiai asszisztens 10. iskolatitkár 11. takarító 12. gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 13. diákönkormányzatot segítő pedagógus

69

2{16 rendelkez6sek Jelen szerezeti 6s mfikiiddsi szab6l iskolaszekv€lemdnyarckr,itgre#iot

(SZMSZ) csak a neveldtestriletm6dosithatja az

az i1tdq6.nf eredmenfesds hatdkonymiikddteresehez sz[ksdges az iraF ds pdnzkezelds.bizonvlaiolds-rendjdr.ada*ezetdsitoydbbi rendelkez6seket_ ,-Ualy_i- oo. _ a.effO lzabdllzatok

tanalmazzrirk. E szabilvzatok m.iig*e"ii

ndlkill m6dosfthat6k.

;;"*;liiJ,itrvs^a,o*,aru

Az SZMSZ-Iaz intezmLe\yrcvel6testiiletcfogadja el.

f:*"ld j6v6rnsyds6vat vdlikJrujnyessd.

*f-lYlz,: A nararyDa fepesnapJaaz SZMSZ j1vitagylsiinak

a napja.

Arnennyibenaz SZMSZ felteqesztdsdlevillasz nem €rkezik, a hatalyba l6p6s napja a telterJesztist6l szimirott31. naD. A hatdlybaldpdssefegyidejffregdrvdnydtve szri az intezrlny 2005.jrinius 3-i sZMSZ-e.

ZArad6k Az SZMSZT a nevel6testulet 2013.6prilis4_i iildsdn elfogadta. Az elfogadott SZMSZfelteljesztdsenek napja:2013.dprilis4. Szigetmonostor, 2013.6pritis4,

igazgati

Nyilatkozat A zg.ldsziget KdrzetiAltaldnosIskol4 AMI Iskolaszdkdnek kdpviseletdben ds felhatalmazdsa alapjrinaldirdsommal tanusitom.how r szabarvzat erk6szitdsdhez

is

:{9i"dr"6r;;;1,fi;;;il;j3'",1*'.:ilK'J";,'J*ood'' Jagetlonostor, 2013.dDrilis3-

az iskolaszdkelndke

70