Zöldség- Gyümölcs X I. é v f o l y a m, 1 2. s z á m, j a n u á r f e b r u á r

Zöldségés Gyümölcs XI. évfolyam, 1–2. szám, 2007. január–február

Piac

F u i t v e b  M a g y a r Z ö l d s é g - G y ü m ö l c s Sz a k m a k ö zi Sz e r v e z e t l a p j a

Vásároljon itthonról otthonra minõségi zöldséget, gyümölcsöt Garantáltan megbízhatóak az alábbi termelõi szervezetek termékei CHAMPIGNON UNION TÉSZ DÉL-KERTÉSZ DOMBEGYHÁZI EURO TÉSZ HAVITA-TÉSZ MEZÕ KER TÉSZ MÓRAKERT TÉSZ ZÖLD KERT-TÉSZ

Az Európai Közösség támogatásával finanszírozott kampány

Z ö l d s é g -

é s

TA R TA L O M

G y ü m ö l c s pi a c FUIT LOGISTICA

Fruit Logistica 2007

5

Innovációs díj a Fruit Logisticán

7

KÖZÉPPONTBAN

A zöldség-gyümölcs ágazat reformja

8

Magyarország módosítást kér

8

KÜLDÖTT KÖZGYŰLÉS

Tisztújítás a FruitVeB-ben

9

Az ágazat fejlesztési irányelvei

11

FRUITVEB Control Union Hungaria Kft. a FruitVeB EurepGap együttműködő partnere, tel.: (36 1) 278-4451

Zöldségés Gyümölcs

Piac

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet lapja Kiadja és terjeszti: a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet 1118 Budapest, Villányi út 35-43. Szerkesztőség: A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet 1118 Budapest, Villányi út 35-43. Tel.: 36 1 381 10 20 Fax: 36 1 209 16 97 E-mail: [email protected] Szerkesztőbizottság: Árvay Ferencné, Ferencz Anita, Fodor Zoltán, Dr. Lux Róbert, Dr. Mártonffy Béla, Medina Viktor Szakértők: Dr. Bittsánszky János Szabó József Dr. Thurn László Főszerkesztő: Dr. Boldvainé dr. Böde Beáta Tördelés: Marossy Attila Hirdetésfelvétel: Boldog Marketing Tanácsadó Bt. Tel./Fax: (36-1) 275-41-07 E-mail: [email protected] Megjelenik: havonta

A kertészetért

12

Stabil szervezet – szoros program

13

V I S S Z AT E K I N T É S

A friss zöldségfélék világkereskedelme

14

Kitűnő gyümölcstermés az EU-ban

15

Az EU élelmiszer-kiskereskedelme 2006-ban

16

Erősödő hazai lánc itthon

17

INTERPOMA

Az almatermelés-,értékesítés és -fogyasztás globális tendenciái

18

Export és tendenciák

20

Red Prince – új klubfajta

21

Új almafajták

21

MINŐSÉGELLENŐRZÉS

Minőségellenőrzés – kell a szankcionálás!

ISSN 1417-7781 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget.

22

ADÓ

Adókresz 2006/2007

24

HÍREK

Fotó: dr. Boldvainé dr. Böde Beáta

Megvalósult

26

Nyilatkoztunk

27 20 07.

JANUÁR – FEBRUÁR

Z ö l d s é g -

é s

FRUIT LOGISTICA

G y ü m ö l c s pi a c

Fruit Logistica 2007

Hollandia – partnerország: 168 kiállító 5.400 m²-en mutatta be a zöldségek-gyümölcsök széles kínálatát

Rekord látogatottságot könyvelhetett el a Fruit Logistica, a világ legnagyobb zöldség- és gyümölcs marketing szakkiállítása az idén, 74 országból (2006: 64) 1867 (2006: 1.161) kiállító volt jelen, 72 ezer m² területen (2006: 60 ezer). A kiállítás idén február 8–10. között immáron tizenhatodik alkalommal került megrendezésre. Egy újonnan megnyitott pavilonban az egész amerikai kontinens is bemutatkozott. A résztvevők megfogalmazása szerint öröm volt látni, hogy a kiállítás él, fejlődik. A Fruit Logistica számokban A tavalyi évhez képest 15 %-kal nőtt a Fruit Logistica kiállítóinak számát, és 20%-kal a terület nagyságát tekintve. A szervezők 42 ezer szakemberrel számoltak, akik 120 országból érkeztek. A kiállítók 86%-a volt külföldi. A három nap alatt a 13 kiállító teremben a világon megtermelt zöldség-gyümölcsfélék teljes kínálata látható volt a legkiválóbb minőségben. Egyik fő előnye ennek a rendezvénynek, hogy termelők, kis- és nagykereskedők, exportőrök és importőrök kapnak lehetőséget kiterjedt üzleti kapcsolataik ápolására. A termékek mellett természetesen az áruvá készítés, szállítás, logisztika, a kiskereskedelemben való megjelenítés minden eszköze is helyt kapott a kiállításon. Idén Hollandia volt kiemelt vendége, partnerországa a Fruit Logisticának, aki ebből az alkalomból az eddigi legnagyobb felületen, 5.400 m²-en mutatkozott be. Új országok is jelentek meg a kiállításon, Grúzia, Honduras, és Szudán első alkalommal vettek részt termékeikkel a seregszemlén. A legnagyobb résztvevő országok az európai zöldség-gyümölcskereskedelem legnagyobbjai közül kerültek ki: Spanyolország 313 kiállítóval (+30% 2006-hoz képest), Olaszország 300 kiállítóval (+15%), Németország 242 (+6%), Franciaország 203 (+3,5%), Hollandia 168 (+22%) kiállítóval je-

lent meg. A házigazda Németország állatott ki a legnagyobb felületen, 8 ezer m²-en. A legnagyobb közösségi standon (1000 m²) a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek szövetsége (BVEO), valamint a német Agrármarketing centrum (CMA) kapott helyet.

30%-kal nagyobb területet tervezünk A magyar kiállítók az Agrármarketing Centrum és a Nagybani Piac támogatásával közösségi standon jelentek meg a Fruit Logisticán. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója, dr. Mártonffy Béla szerint a Fruit Logistica nagyságrendet lépett előre, jóval magasabb színvonalra emelkedett a kiállítás. Ezen belül a mi megjelenésünk is kicsit átalakult. Azt tervezzük, hogy jövőre mi is nagyságrendet lépünk előre, a magyar megjelenésnek is más stílust adunk. Három dolgot kell megoldanunk: először a piaci filozófiánkat el kell döntenünk, másodszor ehhez meg kell találni a megfelelő megjelenítést. Olyan építészeti megoldást, amelyik a többi stand „korszerűségéhez” közelít. Úgy gondolom, hogy legalább 30%-kal tudjuk növelni a területet. Azt szeretnénk, hogy a mi piaci elképzelésünknek megfelelő üzenetet hordozzon a kiállítás. Harmadszor egy termékportált kell kialakítanunk, hiszen minden ország fölhívja a figyelmet arra, ami neki a legfontosabb.

Medina Viktor, a FruitVeB kereskedelmi és marketing vezetője fontosnak találta hangsúlyozni, hogy a kiállítás 15–20%-os gyarapodása igen erőteljes növekedést jelent. Erre, a zöldség-gyümölcságazat legjelentősebb szakkiállítására már csak presztízsből is eljön mindenki, aki számít. Ideális az ágazat tendenciáinak megismerésére, hiszen ami itt látható, abból van mit tanulnunk.

Hódítanak a fogyasztásra kész termékek Az évek során egyre nagyobb arányban kerülnek bemutatásra az ún. kényelmi termékek, amelyek tetszetős csomagolásban fogyasztásra készek – tájékoztatott Medina Viktor. Ez azért igen fontos, mert a zöldség-gyümölcsfélék – úgy tűnik – fölvették a „harcot” a smack-félékkel, különféle édességekkel, rágcsálni valókkal. „Tanultak” is tőlük: ugyanúgy kényelmes, gusztusos, egyből fogyasztható módon vannak elkészítve. A fölgyorsult élettempó hozza magával ezt a kényelemszeretet, amit most már a sokkal egészségesebb zöldség-gyümölcsfélék is tudnak produkálni. A vetőmagos cégek is „támadást indítottak” a zöldség-gyümölcsfogyasztás megkedveltetéséért, olyan fajtákat fejlesztenek ki, amelyek attraktívak, különlegesek.

Kevesebbet költenek élelmiszerekre

Tanácsadás a 5 am Tag (Naponta 5x) standján

Fő tendenciaként figyelhető meg, hogy a minőséggel szemben egyre növekszik az elvárás, ugyanakkor a fogyasztók minél alacsonyabb áron szeretnének a termékekhez jutni. Németországban pl. az emberek jövedelmük mindössze 10%-át költik élelmiszerekre, amiből a zöldség-gyümölcs még kisebb hányad. Ez idővel konfliktushelyzetet fog előidézni, mivel nem csökkenthető egy termék ára a végletekig. Ezzel párhuzamosan viszont egyre nő a

20 07.




FRUIT LOGISTICA

Z ö l d s é g -

é s


Gartenfrisch Jung GmbH fogyasztásra kész salátái, Jagsthausen, Németország 

harmadik országokból származó, kedvezőbb árú import. Ezt a helyzetet azzal próbálják megoldani, hogy réspiacokra, különleges minőséget termelnek, amit még magasabb áron lehet eladni. Az egyes országokban fölkapottak a fogyasztásösztönző programok, sok pénzt is áldoznak rá, hiszen az egészség szempontjából igen fontos a zöldség-gyümölcsfogyasztás. Mégis, e programok ellenére is, csökken a fogyasztás a fejlett nyugati országokban.

Átláthatóbb lett a magyar stand Magyarország nagyobb felületen, 185 m²-en (2006: 160) jelent meg az idén. Az AMC lehetőségeihez képet rugalmas hozzáállásának és a kiállítók kompromisszumkészségének köszönhetően – ha még nem is új arculattal – de végre egy átláthatóbb és nyitottabb standdal jelent meg a 13 magyar cég a kiállításon. Megtartottuk az AMC arculati elemeit, a válaszfalak helyett 130 cm-es jelölőfal került megépítésre, így a tárgyalások során nem zavarták egymást a cégek, viszont összességében, illetve a külső szemlélő számára átlátható lett a stand. A pavilon, ahol a magyar standot fölépítették, ugyan nem volt nagy, de a mi standunk uralta a terepet. A Messe Berlin, a Fruit Logistica szervezője tanult a nehézségekből, és jövőre egy szintre hozzák, körbejárhatóvá teszik a kiállítást, tehát minden új helyre kerül, így átláthatóbb lesz az egész terület. A Fruit Ligistica 2007 magyar kiállítói következő cégek voltak: Agrármarketing Centrum – Budapest, Apimex Kft. – Budapest, Dalza Hungaria Kft. - Mórahalom, DATÉSZ Dél-Alföldi Zrt. – Mórhalom, Eisberg Marketing Kft. – Gyál, Fresh Fruit TÉSz – Kecel, FruitVeB – Budapest, Garten Kft. – Budapest, Kertész Kft. – Budapest, Parmen Kft. – Debrecen, Peter Vetter Kft. – Budaörs, Pilze-

20 07.

Nagy Kft. – Kecskemét, Starking Zrt. – Budapest, Vetter Hungary Kft. – Csengele.

Rendezvények a Fruit Logisticán  Német nagybani piacok rendezvénye Ferencz Anita, a FruitVeB minőségügyi vezetője arról számolt be, hogy fölkérést kaptunk a német nagybani piacok közös rendezvényén való részvételre, ami azért jelentős, mert Németországban most van születőben egy új élelmiszerforgalmazási rendelet, amit kapcsolatainkban nem hagyhatunk figyelmen kívül. Erre azért van szükség, mert Németország még mindig a legolcsóbb piac Nyugat-Európában, ugyanakkor ellentétes trendek körvonalai rajzolódnak ki. Míg a hatvanas-hetvenes években, Németországban a fogyasztók jövedelmük 40%-át köl-


A FRUTMAC GmbH csomagológépe, Lana, Olaszország

tötték élelmiszerekre, addig most Európa más országaiban átlagosan 15%, Németországban 10, Franciaországban meg még kevesebb ez az arány. Ezek a változások az egész gazdaságban éreztetik hatásukat, akár a gazdaság összeomlásához is vezethetnek. Egyedüli megoldás lehet, befolyásolni a fogyasztókat, fölhívni a figyelmüket arra, hogy magatartásuk milyen gazdasági következményekkel jár. (A rendezvényről bővebb ismertetést a következő számban olvashatnak. A szerk.)  Meggyfórum A meggytanácskozásokat három éve indítottuk. Úgy néz ki, hogy sikerült hagyományt teremteni. Ilyenkor, a Fruit Logistica alkalmával mindig az előző év eredményeinek megbeszélésére, következtetések levonására kerül sor – mondta Ferencz Anita. Idén Csehország és Dánia szintén jelezte részvételi szándékát ezeken a megbeszéléseken, hiszen hosszú távon mindenki azt várja, hogy eredményt hoznak, mivel mindenki tudja, hogy ez a piac igen erősen befolyásolható. Ezért nagyon fontos, hogy korrekt információk cseréljenek gazdát, ami viszont csak addig működik, amíg kölcsönös a bizalom. (A tárgyaló felek közös kommünikét jelentetnek meg a tanácskozásról. Megjelenése után közreadjuk. A szerk.)  EUREPGAP sajtótájékoztató Az idén megjelenik a EUREPGAP III. verzió, az eddigiekhez képest teljesen más elgondolás szerint. Modulokra épül, és 2008-tól kerül bevezetésre. Addig az előkészületek zajlanak. Alapvető fontosságú, hogy azok a cégek, amelyek rendelkeznek már EUREPGAP tanúsítással, csak úgy tudják ezt fönntartani, ha teljes mértékben áttérnek az integrált termesztésre. (Erről is a következő számban számolunk be. A szerk.) Dr. Boldvainé

Z ö l d s é g -

é s

FRUIT LOGISTICA


Innovációs díj a Fruit Logisticán Második alkalommal hirdették meg Innovation Award 2007 (innovációs díj) elnevezéssel azt a versenyt, ahol számos újdonság került bemutatásra. Tíz termék közül választották ki a nyertest.

A

z Innovation Award 2007 (FILA) nyertese a holland FresQ/Rainbow Growers Group Vitamini’s terméke lett, ami tetszetős, átlátszó tasakban mini zöldségeket: uborkát, paprikát vagy koktél paradicsomot tartalmaz. Mindegyik kis zöldség egész, tehát nem darabolt, és fogyasztásra kész, nem kell mosni, szeletelni. Olyan, mint egy cukorkás zacskó, így alternatívája lehet a snac-féléknek az iskolákban, szupermarketekben, benzinkutaknál, sport klubokban. A mini zöldségek frissességüket és ízüket egy hétig megőrzik. (www.fresq.nl)

zés után is, íze elsőrangú. Nyersen is fogyasztható, salátakeverékekben kitűnő, súlya 60 dkg és 1 kg közötti. (www.pom-alliance.fr) A Juliet alma egy francia klubfajta, a Les Amis de Juilet cég kétszínű fajtája, sárga alapon piros dominanciával. Előállított mennyisége folyamatosan növekszik, 2007-től már Olaszországban, Új-Zélandon is termeszteni fogják, természetesen a fajtatulajdonos engedélyével. 65/70, illetve 80/85 mm-es méretben kerül csomagolásra, kartonba egy vagy két sorban, illetve négyesével vagy hatosával háncs kosárkába. (www.pepinieres-escande.com)

A Reichenau-Gemüse eG Németországból 11 különböző paradicsomfajtát állított ki, amelyek ízben, formában, méretben, színben eltérőek. A kisgyümölcsű fajták kiválóak snack-nek akár a gyermekek számára is. 500 g-os tálcákban kínálják, így kisebb háztartásoknak, nagyobb családoknak nassolni valóként is megfelelőek. Ezzel egy helyi specialitást emeltek a különlegességek szintjére, annál is inkább, mivel az általános módszerrel ellentétben Reichenau szigetén talajon termesztik a paradicsomot. (www.reichenaugemuse.de) 

Olyan termékek szerepeltek még a versenyben, mint a francia Pom’Alliance apró szemű burgonyája, amit mikrohullámú sütőben 3 perc alatt el lehet készíteni. Kétféle szósszal csomagolják 250 g-os, tetszetős kiszerelésben. (www.pom-alliance.fr) Az Agrisemen B.V. holland cég lila káposztafajtája elfér az ember tenyerében. Erre a fajtára az attraktív szín jellemző, amelyet megőriz fő-

A Masterpack spa Olaszországból egy olyan csomagolást fejlesztett ki zöldségek számára, amelynél a fólia perforált, visszazárható, és így a termék több napon át tárolható, megőrizve aromáját, frissességét. Mind a tálca, mind a záró fólia megnyomható felületet ad. (www.masterpack.it) A „mon bébé mange bio” annyit tesz, mint „a babám bioterméket eszik”. Az Alterbio France cég a fiatal családokra gondolt kínálatával, megkönnyítve számukra a friss, egészséges zöldséghez, gyümölcshöz jutást. 600 g-os Flow-Pack csomagokban kínálják a különféle zöldségeket, gyümölcsöket, 6–18 hónapos kicsik számára. (www.alterbio.com)

20 07.


KÖZÉPPONTBAN

Z ö l d s é g -

A zöldség-gyümölcs ágazat reformja A zöldség-gyümölcs ágazatra az Európai Unió megítélése szerint nyomás nehezedik, megérett a reformra. Az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa, Mariann Fischer Boel, idén januárban közzétette az EU mezőgazdasági üzemekre vonatkozó politikájának változtatására tett javaslatot.

A

zöldség-gyümölcs közös piacszervezés megreformálására tett javaslat a közös agrárpolitika 2003. évi reformjához igazodik. Előtérben kerül a mezőgazdasági üzemek hatékony támogatása, a környezet védelme, a piacorientált termelés.

Miért szükséges a reform? Az EU 25 tagállamának 9,7 millió mezőgazdasági üzeméből 1,4 millió termel zöldséget és gyümölcsöt. Az ágazat a művelés alatt álló területek 3%-án gazdálkodik, és az Unió mezőgazdasági termelési értékének 17%-át állítja elő. Ugyanakkor az ágazat rendkívül heterogén és szerteágazó, a fogyasztás stagnál, holott az egészség megőrzése szempontjából fontos termékeket állít elő. Éppen ezért a termelői szervezetek kulcsfontosságú szerepet töltenek be mind az egyöntetű árualap képzésben, mind a viszonteladók fokozódó összefonódásának ellensúlyozására. Az új közös piacszervezés célja tehát a termelői szervezetek arányának növelése, a termelők alkupozíciójának javítása. Az uniós javaslat kiterjed a versenyképes termelés megvalósítására, a zöldség-gyümölcsfogyasztás ösztönzésére, a környezet óvására, az adminisztratív terhek egyszerűsítésére. Ehhez rugalmasabb tagsági feltételeket fogalmaznak meg a termelői szervezetek vonzerejének növelése céljából, többlettámogatást kínálnak a biotermelőknek, javaslatokat fogalmaz meg a válsághelyzetek kezelésére. A támogatáspolitikában a mezőgazdasági termelők jövedelmének támogatása kerül előtérbe, így valamennyi, termékhez kapcsolódó támogatás megszűnne. Tehát az új rendszer a zöldség-gyümölcságazatot integrálná az egységes területalapú támogatási rendszerbe, ami számottevő egyszerűsödést hozna, ezáltal javítaná az unió tárgyalási pozícióját a világpiacon.

Termelői szervezetek központi szerepe A közös piacszervezés fölülvizsgálata még jelentősebbé teszi a termelői szervezetek eddig is kiemelkedő szerepét a versenyképes, piacorientált termelés ösztönzésében, a kereslet/kínálat ingadozásainak csökkentésében. 1997 óta a piacszabályozás legfőbb eszközei

20 07.

a termelői szervezeteken keresztül a termelőkhöz eljuttatott támogatások. A 25 tagállamban összesen 1400 termelői szervezet működik, a néhány taggal üzemelőktől a több ezres taglétszámú szervezetekig. A termelők szervezetbeli tagságának uniós átlaga 40%. A reform célkitűzése, hogy ez az arány 2013-ra elérje a 60%-ot. Ezért a termelői szervezeteket vonzóbbá kell tenni a tagság számára. Továbbra is elsődleges feladatot jelent a kiskereskedői árakra az importok miatt nehezedő nyomás és verseny kiegyensúlyozása, ezáltal a bevételek stabilizálása. Az új közös piacszervezés többek között lehetővé teszi az egyidejű tagságot a különböző termelői szervezetekben, és a (részben) közvetlen értékesítést harmadik fél számára. Többlettámogatást nyújt az alacsony szintű szervezettséggel rendelkező területeknek, előmozdítja a termelői szervezetek társulásait. A környezetvédelmi tevékenységekre és befektetésekre az operatív programok pénzeszközeinek minimum 20%-át különíti el, továbbá megszünteti az exporttámogatásokat. Előírja problémamegoldó stratégia kidolgozását az ágazat számára. A termelői szervezetek az uniós támogatási jogosultság megszerzéséhez a nemzeti stratégai alapján dolgozhatnak ki operatív programokat. Az EU a programokat fele-fele alapon finanszírozza.

Változás a feldolgozott zöldséggyümölcsfélék támogatásában A reform alapvető célja, hogy egységes rendszerbe integrálja a tagállamok eltérő támogatási rendszereit (SPS). A termelőknek nyújtott közvetlen támogatási kifizetéseket, melyek termékhez kapcsolódtak, most a fogyasztói igényeknek megfelelő termelést támogatják. Ez állandó uniós jövedelemtámogatást jelent a termelők számára. A reform ezzel egyidejűleg eltörli az egyes földolgozásra szánt termékeket eddig támogató rendszereket. Az SPS-be való integrálással minden zöldség-gyümölcstermelőre kötelezővé válnak a kereszt-megfelelési szabályok. A követelményeket nem teljesítők kifizetéseik csökkenésére számíthatnak. E változtatásokat az indokolja, hogy az eddigi támogatási forma kereskedelemtorzító, ún. „sárgadobozos” támogatásként jelent meg a WTO-nál. Az SPS „zölddobozos” támogatás,


é s


mivel termelési támogatás helyett a termelő számára nyújtott jövedelemtámogatás, így nem torzítja a kereskedelmet.

Promóciós előírások fölülvizsgálata Itt azt a célt tartották szem előtt, hogy a jobb minőségű és egészségesebb termékek kön�nyebben juthassanak el a fogyasztókhoz. Az egészséges életvitelhez szükséges 400 gramm minimális napi fogyasztás érdekében a termelői szerezetek promóciós tevékenységéhez az EU 50% társfinanszírozást biztosít. Ennek mértéke elérheti a 60%-ot is, ha 18 év alatti gyermekek a célcsoport. A 100% támogatást élvezők köre kibővült a közoktatási és gyermekintézményekkel. A forgalmazási előírások a tisztességes versenyen alapuló kereskedelmet szolgálják. B.B.

Magyarország módosítást kér Az Európai Bizottság előterjesztésére az uniós agrárminiszterek tanácskozását követően Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter azzal reagált, hogy Magyarország a legtöbb ponton módosításokat kér. Magyarország egyetért az európai uniós zöldség- és gyümölcspiaci reform tervezetének alapirányával, de úgy véli, hogy számos ponton a javaslat nem szolgálja az új tagállamok érdekeit és felzárkózását. Uniós közlések szerint a tagországok alapvetően kedvezően fogadták a reform alapvetéseit, de a pozitív hozzáállás mellett szinte minden felszólaló bírálatokat is megfogalmazott. Franciaország egyáltalán nem értett egyet a reformtervvel. A tervezett változtatások közül Gráf József kiemelte az ágazathoz kapcsolódó kiadások legnagyobb részét kitevő, feldolgozóipari alapanyag-támogatások megszűnésének felvetését, amelynek alapján ezek az összegek átkerülnének az érintett tagállamok egységes gazdaságalapú támogatási borítékjába, azaz a termeléstől elválasztva kerülnek kifizetésre. Ez azonban a régi állapotokat érintetlenül hagyja olyan értelemben, hogy az igazi haszonélvezők a régi tagországok (különösen Olaszország, Görögország és Spanyolország), ahol ennek a támogatási formának már jól bevezetett hagyományai vannak. Magyarország nagyon kis mértékben, 4,76 millió euróval, a keret 0,61 százalékával rendelkezne a javaslat szerint. A TÉSz-ek szerepének növekedésére vonatkozó javaslattal kapcsolatban Gráf József egyetértően nyilatkozott, hiszen ez Magyarországon is kívánatos, mivel az ágazatban alacsony a szervezettség. A javaslat arról szól, hogy ahol a TÉSz-tagság 20% alatti, az eddigi 50 helyett 60%-os szinten lehessen társfinanszírozni az ilyen szövetkezetek működési alapjait. A magyar fél egyetértett abban is, hogy a TÉSz-ek a termelésük 5 százalékát 100 százalékos uniós finanszírozás mellett kivonhatják a piacról, ha a terméket közintézményeknek, iskoláknak vagy kórházaknak szánják, továbbá, hogy a piaci válságkezelés feladatkörükbe kerül 50 százalékos társfinanszírozásban. Pozitívum az is, hogy a zöldség-gyülmölcsfogyasztás növelésére 60 százalékban az EU által finanszírozott ösztönzési programot lehet indítani. Magyarország javaslatot tett a termelői szervezetek erősítésére, azok kiemelt támogatására az elmaradott régiókban, valamint a közösségi források ágazaton belüli átcsoportosítására. A szabályzórendszernek a magyar álláspont szerint lehetőséget kell nyújtania a nemzeti preferenciák érvényesítésére, például a szerkezetváltás segítésére. A válságkezelésnek pedig figyelembe kell vennie a zöldség- és gyümölcságazat fokozott kitettségét a piaci és környezeti hatásoknak. Sürgette a miniszter azt is, hogy vonjanak a szabályozás hatása alá néhány országban kiemelt jelentőséggel bíró termékeket, köztük az összefoglaló néven piros gyümölcs néven ismert fajtákat. Magyarország mindenképpen szeretné elérni, hogy követeléseit az unió vegye figyelembe. A magyar álláspont világos: amíg ki nem egyenlítődnek az unión belül támogatások, addig az ország új versenytársaknak nem örülne, és különböző feltételekkel még kevésbé akar versenyezni az unión kívüli országokkal – szögezte le Gráf József. (MTI nyomán)

Z ö l d s é g -

é s



Tisztújítás a FruitVeB-ben A szervezeti háttér átalakulása Az elmúlt három év tevékenységről Szabó József leköszönő elnök tartott beszámolót. Ös�szegezte az elmúlt időszak céljait, az elvégzett feladatokat, és nem kerülte meg a problémás kérdéseket sem. Az újonnan alakult TÉSz-ek tagságával együtt tizenhat ezerről huszonhat ezerre nőtt a taglétszám. A szervezettség ilyen szintjét kevés ágazat tudja fölmutatni, tehát a FruitVeB az ágazat meghatározó részét maga mögött tudhatja. Ennek az időszaknak stratégiai fontosságú célja volt a megváltozott körülményekhez igazodó szervezeti struktúra kialakítása és fölállítása, és megnyugtató, hogy kevés ponton kellett változtatni az előzetes terveken. Kiemelkedő jelentőségű változást eredményezett a terméktanácsnak szakmaközi szervezetté alakulása, – a kormányzat és az EU is elismerte –, hiszen a rendeletalkotás, a kötelező utasítások rendszerében ez sok lehetőséget biztosít az ágazat számára.

Kitűzött feladatok teljesülése Egy brosúra formájában minden résztvevő kézhez kapta a FruitVeB által az elmúlt időszakban elvégzett feladatok összesítését, amiből kiderül, hogy a stratégia legfontosabb elemeit sikerrel építette be a szervezet a programokba. Egyik oldalról megpróbált minden tag gondjára megoldást találni, más részről pedig képviselte a tagok érdekeit az Európai Bizottság tanácsadó testületének munkájában. Jó eredménynek számít, hogy a CMO reformban sikerült elfogadtatni jó néhány, a magyar zöldség-gyümölcs szakma által képviselt javaslatot. Meghallgatásunk az Európai Parlamentben szintén sikert hozott. Szabó József megköszönte a vezetés minden szintjén végzett munkáját, de nem titkolta, hogy az ügyvezetés igen szűk létszámmal próbál eleget tenni az ágazat érdekében kifejtett tevékenységének. Ez és a szűkös források nehezítik a munkát. A problémák között említette, hogy a foglalkoztatáspolitika terén – a fogadókészség hiánya miatt – nem sikerült érdemi változtatást kijárni. Az ágazat szervezettsége ellenére a piac és a termelés még mindig nem átlátható teljesen. A piaci folyamatok kiszámíthatósága érdekében szükség lenne arra, hogy az őstermelők is az ágazat szervezett tagjaivá váljanak. Fontos feladatának tekintette a FruitVeB a TÉSz-ek megalakulásának és továbbfejlesztésének támogatását. Sajnos voltak olyanok, akik nehezen vették az akadályokat. De ebből nem szabad általánosítani, mert jó néhány szervezet példája mutatja, hogy lehet a termelői szervezeteket sikeresen működtetni. A FruitVeB igyekezett mindenki számára érthetővé tenni, hogy a termelői szervezetek működtetése nem

A vezető tisztségviselők mandátumának lejártával az új tisztségviselők megválasztása céljából a FruitVeB ügyvezető elnöksége küldött közgyűlést hívott össze decemberben. megkerülhető, és fontos, hogy az ország egész területét lefedjék. A jelenlegi mintegy 50 szervezet másod-, harmadszintű szerveződésekké alakulása lehet a jövő útja a termék koncentráció biztosítása végett. Erős szervezetekre van szükség, ezért az összeolvadásokat a szakmaközi szervezet támogatja. Ugyanígy támogatja a határokon túli magyarlakta területek fölkészítésének folytatását, ennek eredménye természetesen csak később fog látszani. Az elnök hangsúlyozta a másod-, harmadfokú szerveződések szerepének súlyát, hiszen a legfontosabb munka ezeken a szinteken zajlik. Kérést is megfogalmazott a kormányzat felé, legalább hallgatólagosan hagyják jóvá ezeket termelői szerveződésként. Ismét kiemelte a szervezettség fontosságát, mivel a kifizetett támogatás szigorúan ehhez kapcsolódik, az uniós 4% helyett úgyis csak 2% támogatást élvez a kertészet.

Kevesen élnek az információkkal A szakmai programokat illetően Szabó József arról számolt be, hogy a FruitVeB fontosnak tartja a ismeretekkel gazdagítani a tagokat, hogy ezáltal versenyelőnyhöz jussanak. Ugyanakkor szomorú tapasztalat, hogy bár sokan reklamálják az információt, kevesen élnek a lehetőségekkel, pl. kicsi a FruitVeB honlapjának látogatottsága. A TÉSz-ek közötti információ áramlás eszközeként tervezett információs rendszer bevezetése anyagi okok miatt késik. Elképzelések voltak arra, hogy a Piac újságot a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tegye a FruitVeB, de nem minden információ publikus ebben a körben. A honlapon is vannak csak a tagok számára hozzáférhető oldalak, és tervezzük, hogy a Piac archív anyagai is fölkerülnek ide.

A minőség kérdése minden mást megelőzött az utóbbi időben, de mennyiséget is kell tudni hozzá teremteni – mutatott rá az elnök. Kevés a jó minőségű áru. Nélkülözhetetlen a technológia fejlesztése, ehhez fajtaimport szükséges. A környezetvédelem kapcsán előtérbe kerülő integrált termesztés még mindig kevés, a minőségtanúsítás, a nyomonkövetés kérdése is további lépéseket kíván.

Sikeres nemzetközi rendezvények Szabó József arról is beszámolt, hogy a marketing programok, kiállítások, utazások, nemzetközi rendezvények (Fresh 2005, Prognosfruit 2006) sikerrel lezajlottak. Sajnos a részben uniós finanszírozású, franciákkal közös marketing program a zöldség-gyümölcsfogyasztás ösztönzésére nem tudott megvalósulni a szabályozások menet közbeni változtatása miatt. A közösség marketing finanszírozása szintén ellehetetlenült. A termékbizottságokon keresztül a szélsőséges pici helyzetek kezelésében is megpróbált segítséget nyújtani a FruitVeB, ami a paradicsomnál, a meggynél jól működik. Ez utóbbinál 2005-ben, a Fruit Logisticán kezdeményezte a szervezet az érintett országok közös tárgyalásait, ami azóta már hagyománnyá vált. Gondot jelent természetesen a tőkehiány, a támogatások elapadása. Fájó az is, hogy a kertészet megosztottsága az elmúlt hat év alatt sem szűnt meg, pedig az együttműködés lehetőségeit meg kell találni. A régóta szorgalmazott összefogás az öt szervezet (Alma, Hagyma, Konzervuborka, Fűszerpaprika Terméktanács valamint a FruitVeB) között nagyobb összegek lehívását tenné lehetővé a Nemzeti Fejlesztési Tervből.

Lobbi a fejlesztési lehetőségekért A szabályozás terén az elmúlt néhány hónapban fölerősödött a lobbitevékenység. Mindent, amit fontosnak talált az ágazat, sikerült beépíteni az NFT II-be. Így az a cél, hogy támogatható legyen az ágazat tevékenységének jelentős része, teljesülni látszik. Beszámolója végén az elnök javaslatokat fogalmazott meg az új vezetés számára. Fontosnak jelölte a célok pontos meghatározását, a pénzügyi alapok megteremtését (pl. a göngyölegforgalmazási rendszer megszervezésének fontosságát már a láncok is érzik). A szervezeti munka sikere az aktív tagokon múlik

20 07.





Z ö l d s é g -

é s


A FruitVeB választott vezető képviselői közül bemutatjuk azokat, akiket a küldöttek újonnan választottak a szervezet vezetői posztjaira. Dr. Kádár András Zöldség Termelői Főbizottság elnöke, egyben a FruitVeB alelnöke A szántóföldi zöldségtermesztésben 1978-ban a Monori Állami Gazdaság gyakornokaként indult pályafutása. 1980-tól az Ócsai Vörös Október Termelőszövetkezetben zöldségvetőmag forgalmazással, faj illetve fajták magyarországi bevezetésével, technológiai fejlesztésekkel és szaktanácsadással kezdett foglalkozni, melyet jelenleg a holland Bejo Zaden B. V.-nél folytat. A FruitVeB Zöldség Termelői Főbizottsága elnökeként dr. Kádár András célja olyan termék tagozatok létrehozása, amelyek munkájukkal segítik a hazai kertészet technológiai fejlesztését. Ehhez kapcsolódóan szeretnék felkészíteni a zöldségtermelőket az EMVA által 2007–2013 közötti időszakban nyújtott fejlesztési pályázatok elnyeréséhez.



– mondta –, és azon, hogy ki tudunk-e nevelni egy új generációt a jövő érdekében. A beszámoló elfogadását követően a közzétett tervezet szerinti Alapszabály módosításának szavazásra bocsátása következett, ami a résztvevők egyetértésével találkozott. Az új Alapszabály jogszerű, kereteket ad, de nem köti meg a tagok kezét. A szervezeti és működési szabályzatban rögzítésre került a főtitkári pozíció megszűnése és egy igazgatóhelyettesi státusz létrehozása, továbbá, hogy az elnökség tagjai a főbizottságok vezetőiből kerülnek ki, a küldöttek megbízatása személyhez kötött (nem átruházható meghatalmazással).

Vezető tisztségviselők megválasztása Dr. Kator Zoltán, a FritVeB jogászának vezetésével a küldöttek megválasztották az öt főbizottság elnökeit, a felügyelő bizottság, az etikai bizottság tagjait. Az ügyvezetés annyiban módosult, hogy dr. Lux Róbert lemondott főtitkári

10

20 07.

megbízatásáról. Az elnök Szabó József, a társelnök dr. Bittsánszky János, az ügyvezető igazgató dr. Mártonffy Béla maradt. A küldöttgyűlés végén dr. Mártonffy Béla az újraválasztott tisztségviselők nevében megköszönte a bizalmat. A struktúrát fölépítettük, minőségi fejlesztés szükséges a továbblépéshez. Ki kell jelölni az irányokat az egyes termékeknél, termékszintű döntéseket kell hozni minden szinten, egészen az uniós elfogadtatásig. Ebben pedig nagy jelentőségük van a termékbizottságoknak – foglalta össze a legfontosabbakat az igazgató. Dr. Bittsánszky János társelnök zárógondolatként arra hívta föl a résztvevők figyelmét, hogy bár az államháztartási reform csökkenő büdzsé mellett valósul meg, reményre ad okot, hogy a döntés-előkészítési munka a FruitVeBhez kerül, és így a szakmaiság képviseletet kap az irányításban. Mindezek mellett azonban elengedhetetlen a szervezettség fokozása, ami viszont a szakma résztvevőin múlik. dr. Boldvainé


Engelhardt József Felügyelő Bizottság tagja A mezőgazdaságban 1983 óta dolgozik. 1983–1993 között a Sarkadi Lenin TSZben hagyományos növénytermesztéssel, öntözéses gazdálkodással foglalkozott. Kezdetben tápanyag gazdálkodási ágazatvezető, majd kalászos ágazatvezető lett. Később kerületvezetőként működött, ahol kisebb területen görögdinnyét és szabadföldi paprikát is termeltek. A Kisdombegyházi Agro-Ferr Kft-ben 1993 óta dolgozik tulajdonosként, ahol mintegy 2500 ha-on gazdálkodnak. A 90-es évek közepétől fokozatosan növelték a szántóföldi zöldség-gyümölcs termő területek arányát, jelenleg mintegy 1500 ha-on termelnek öntözött körülmények között. Főbb növények: zöldborsó, zöldbab, ipari paradicsom, csemegekukorica, görög- és sárgadinnye. 1999-ben megalakították a Dombegyházi EURO TÉSz-t, melynek ügyvezető igazgatója. 2003-ban előzetesen, majd 2004-től véglegesen elismert TÉSz-ként működnek. A TÉSz tagjai az ipari paradicsomból az országos termelési küszöbérték mintegy 40%-át állítják elő 700 ha-on, zöldborsóból 1200 ha-on, zöldbabból 3–400 ha-on, csemegekukoricából 1200 ha-on, görög,- sárgadinnyéből 150 ha-on folyik a termelés. Igazgatóként a fenti növények termelési, feldolgozási és értékesítési feltételeinek megteremtése és szervezése a fő tevékenysége. Különös figyelmet fordít a termékek nyomonkövethetőségére, valamint az élelmiszerbiztonsági szempontok maximális betartására, az EUREPGAP minőségbiztosítási rendszer működtetésére. 2003 óta vesz részt a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és

Z ö l d s é g -

é s



Terméktanács munkájában, első sorban a TÉSz főbizottságban. 2007-ben a FruitVeB felügyelő bizottságába választották. Engelhardt József a Felügyelő Bizottság tagjaként a FruitVeB elfogadott munkaprogramjának megvalósítását kívánja elősegíteni, a TÉSz és a Zöldség Termelői Főbizottság munkáján keresztül a szántóföldi zöldségtermesztés problémáinak megoldásában kíván részt venni, tervei között szerepel az ügyvezetés munkájának elősegítése, a FruitVeB alaptevékenységével, szolgáltatásaival, költségvetésével, programjaival kapcsolatos véleményezés és javaslatok megtétele. Ledó Ferenc TÉSz Főbizottság elnöke, egyben a FruitVeB alelnöke Kertészmérnökként 1979ben indult pályája az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezetnél. Termelésirányítóként, majd telepvezetőként, főkertész helyettesként dolgozott. 1992–2000 között a szövetkezet igazgatósági tagja, 2000-től az Árpád-Agrár Rt. kertésze-

ti igazgató helyettese. 2002-től a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetének választott elnöke, majd 2004-től az Alföldi Regionális Egyesülés igazgatója. A TÉSz Főbizottság elnökeként fő célkitűzése, hogy a NFT II. által kínált lehetőségekből a TÉSz-ek, és tagjai minél nagyobb támogatáshoz jussanak az elkövetkező 7 évben. Ezért szoros együttműködést terveznek a többi főbizottsággal. Intenzívebb együttműködést építenek az érdekképviseleti szervekkel, szakirányú egyetemekkel, főiskolákkal, kutatóintézetekkel. Kiemelten kezelik a zöldség-gyümölcs integrált termesztését. Részt kívánnak venni az ágazati elemzések, készítésében, a támogatási rendeletek, fejlesztések kidolgozásában is. Megújítják a TÉSz-ek információs és kommunikációs rendszerét, hogy segítséget tudjanak nyújtani egymásnak. Az integrált termékek marketingjére hangsúlyt kívánnak fektetni, mind több márkázott, védjeggyel ellátott terméket forgalmaznak a hazai és külföldi piacokon. Országos közös TÉSz szaktanácsadói hálózat építenek ki. A főbizottságon belül hat munkacsoportot hoztak létre.

Dr. Száva Lajos Felügyelő Bizottság elnöke A gombaszakmában 1995 óta folytat tevékenységet. Kezdetben a gombakomposzt előállítással és gombakereskedelemmel foglalkozó Champignon Union Kft-nél dolgozott mint gazdasági, pénzügyi igazgató. 2003-ban a Champignon Union Tész létrehozása és működtetése tartozott legfontosabb feladati közé. Jelenleg – könyvvizsgálói és pénzügyi tanácsadói múltja alapján – nyugdíjas szakértőnként dolgozik a szövetkezetnek és más hasonló mezőgazdasági társaságnak. Több mint öt éve a Magyar Gombatermesztők Szövetségének, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság felügyelő bizottságának pedig 9 éve elnöke. A FruitVeB Felügyelő Bizottságának elnökeként céljai közé tartozik az elnökség munkájának segítése, a gazdasági tisztánlátás biztosítása a felügyelő bizottság tagjainak bevonásával, valamint a gazdasági bizottság anyagainak előkészítésében való részvétel. 

Az ágazat fejlesztési irányelvei A Nemzeti Fejlesztési Terv II.-ben a zöldség-gyümölcs ágazatot érintő fejlesztés irányelveiről Ficsor Ádám, az FVM szakállamtitkára tartott előadást a FruitVeB decemberi rendezvényén. A minisztérium nagy affinitást mutat a zöldséggyümölcs ágazat fejlesztéséhez. Vidékfejlesztéshez kapcsolódva A 2007–2013-as időszak az utolsó olyan 7 év, amely fejlődést jelenthet az ágazatnak. Ezért a piacszabályozásnak versenyorientáltnak kell lennie, fontos hogy próbáljunk a piachoz igazodni. Olyan típusú fejlesztések kellenek, amelyek az elmúlt 16 év tőkehiányát behozzák. Világos agrárpolitikai célokra, vízióra és offenzívára van szükség. Az új Nemzeti Fejlesztési Terv egy vidékpolitikai terv, a vidékfejlesztés érdekében a munkahelyteremtést, az agrárfejlesztést célozza meg, hogy képesek legyünk hozzáadott értékek előállításra. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban összeolvad a korábbi Avop és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv. Markáns lesz az állattenyésztés fejlesztése, de a kertészeti beruházásoké is, mert azok munkahelyeket teremtenek. Fontos szerepet kap az integrált és az ökológiai gazdálkodás, némileg több támogatás kerül kifizetésre hektáronként és kicsivel nagyobb felület lesz érintett. A támogatások az I. tengellyel indulnak, a II. tengely csak 2009-től indul. Az I. tengelyben a versenyképesség fejlesztése, az agrárágazat átstrukturálása, és a

környezetfejlesztés kap kiemelt szerepet. Még várhatóan fél év, mire a programot elfogadják. A II. tengelyben, már építési beruházások is szerepelnek: növényházak, csomagolóházak, feldolgozó létesítmények, technológiai beruházások válnak lehetővé. Éves keretek lesznek, így lehet előre tervezni. Második tengelyben válnak elérhetővé a vízgazdálkodási, az öntözési beruházások is.

A támogatások a termékpálya szervezettségének fokozását szolgálják A FruitVeB a minisztérium számára fontos szerepet tölt be a termékpálya szempontjából, hiszen a hosszú távú szervezettség alapja. Kiemelten fontos, hogy a tagság és a szervezet között korreláció legyen, a szervezethez való tartozás szükséges a termékpálya rendezettségéhez. Támogatást fog élvezni a TÉSz-ek fejlesztése a TÉSz-en kívüliekkel szemben, az informatika, logisztika támogatottsága. Létre jön a GAZDANET, támogatni fogják a termelők számítógéphez jutását és a vállalatirányítási rendszerek kialakítását is. A támogatás mértéke ezekben az esetekben 40%. Arra kell törekedni, hogy ne kelljen jelzálogot bejegyezni. A többi saját erő, illetve hitel is lehet. A javaslatban szerepel, hogy a támogatás maximuma a 90 millió helyett 200 millió Ft, speciális esetben akár több is legyen. A marketing terén sajnos szűk a mozgástér, a szakmaközi szervezettel közösen kell a meg-

valósításon dolgozni. A gépvásárlásokra átlagosan 25% támogatás jut, de lesznek kiemelt gépek is, pl. speciális kertészeti gépek, melyek 35%-os támogatást kaphatnak majd. A képzési programon való részvétel feltétele lesz a pályázatok elnyerésének (Eurokertész program). A TÉSz-ek számára külön tanácsadói rendszer kerülhet kiépítésre. A III. tengely tartalmazza az általános komplex vidékfejlesztés elemeit. Ebben az esetben olyan kistérségeken van a hangsúly, ahol koncentráltan van jelen a kertészet, és ahol kistérségenként határoznák meg a támogatandó területeket. Ebben az esetben a vidékfejlesztési irodákkal kell felvenni a kapcsolatot. További lépésként az államtitkár az NFT II. Brüsszelbe való hivatalos benyújtását jelölte meg, ezt követően februárban megkezdődhet a párbeszéd. Az államtitkár javasolta, hogy 2007. február közepén legyen egy hasonló fórum, ahol tájékoztatni tudja az érintetteket a rendeletekről még a végleges kihirdetés előtt. Az összes rendelet meghirdetésére márciusban kerül sor. Addig még sok a teendő, többek között az is fontos feladat, hogy a bürokráciát megpróbálják „kigyomlálni” a rendszerből. Áprilisban négy jogcímmel indul a rendszer. Többek között a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése, a kertészeti termelés létesítményeinek és technológia berendezéseinek támogatása és a növénytermesztésben, kertészetben alkalmazott (önálló építéssel nem járó) gépek, technológiai berendezések támogatása szerepel az első jogcímek között. Ferencz Anita, FruitVeB

20 07.


11

FRUITVEB

Z ö l d s é g -

A kertészetért

Elismerő oklevél és aranygyűrű a FruitVeB-től a több évtizedes szakmai munkáért

majd átmeneti megyei tapasztalat után szertározói munkakörben gyakoroltam magam. A gabona- és takarmánytermesztés mellett a tehenészetet és a baromfitenyésztést is „megkóstoltam”, majd elmélyedtem a szántóföldi paprika, paradicsom, zeller termesztésébe, amit jól kiegészített az őszibarack, alma, szilva ültetvényekkel való foglalatoskodás. Később a törökbálinti állami gazdaság egyik üzemét irányítottam. Tehát lehetőségem volt a szakma minden szépségét és nehézségét megismerni.

 Aztán mégis a gyümölcs mellett kötött ki... – A hetvenes évek elején

méten megtanultam, ahol jeles bizonyítván�nyal végeztem. A szakma gyakorlati oldalát kitűnő tanárok, jó rendszerben tanították. Ennek később is sok hasznát vettem, amikor ágazatvezetőként szakmán kívülieknek kellett átadnom a szerzett ismereteket. Az egyetemi évek alatt számos kitűnő tanárom volt: a teljesség igénye nélkül Kárpáti Zoltán növénytant, Balás Géza rovartant, Grits Márton kórtant, Erts Margit szerves és biokémiát, Angeli Lambert és Koródi László zöldségtant, Porpáczy Aladár és Gyuró Ferenc gyümölcstant, Csepregi Pál szőlészetet, Verich Sándor üzemtant, Eperjessy Imre és Rakcsándy László borászatot, Vas Károly mikrobiológiát, Domokos János dísznövénytant, Álmos Imre, Mőcsényi Mihály kerttervezést oktatott. Korosztályom számára ők valamennyien emberként is példaképek voltak. Gyakornok időmet Kecskeméten töltöttem, Vígh Péter és Kozma Jenő irányítása alatt, itt 5 hónap után felelős vezetőként folytattam a munkát. Kezdetben zöldség-gyümölcstermesztéssel, zöldség hajtatással foglalkoztam,

12

20 07.

meghívtak az állami gazdaságok központjába, ahol a gyümölcsvertikum szerevezése, menedzselése volt a feladat. Akkoriban az ifjúsági törvény kertében az állami gazdaságok gyümölcstermelői szakbizottsága a fiatal szakemberek számára lehetőséget biztosított hazai és külföldi tudományos intézetekben szakmai ismeretek szerzésére, amit azután adaptáltunk a hazai viszonyokra.

 Milyen területeken sikerül a tapasztalatokat meghonosítani? – Három gazdaságnál is létesítettünk évi

1 millió gyümölcsfa oltványt előállító kapacitást. Az ország gyümölcstermő területének mintegy negyedén a gyümölcstermés közel 40%-át állítottuk elő, a friss és feldolgozott exportnak pedig közel 50%-át. Ebben az időben került előtérbe a jobb minőség és a gazdaságosabb termelést szolgáló belső érdekeltségi rendszer átalakítása. Ez a működő integráció az államközi egyezmény 15 éves távlatával stabilizálta a magyar gyümölcstermesztést. Időközben az Állami Gazdaságok Országos Központjában az üzemfejlesztési főosztály helyettes vezetője lettem, ahonnan a kertészeti ágazat egészére volt rálátásom és lehetőségem tenni a jobbítás érdekében. Ma is helytálló koncepció mentén indultunk el a versenyképesebb áruelőállítás, az önállóbb gazdálkodás fejlesztése irányába. Olyan szakemberekkel dolgoztam itt együtt, mint Mentényi Miklós, Klencner András, Herpay Balázs, Petrics Pál.


G y ü m ö l c s pi a c  A zöldség-gyümölcs szakma érdekében több szervezeti átalakuláshoz is asszisztált. – A rendszerváltást 3 évvel megelőzve

A FruitVeB decemberi küldött közgyűlésén, a kertész szakma képviselőinek jelenlétében köszöntötték a kollegák dr. Lux Róbertet, a FruitVeB főtitkárát abból az alkalomból, hogy aktív munkáját letette. Azért nem vált meg teljesen a szakmától, a Gyümölcs Főbizottság elnökeként továbbra is lehet számítani tapasztalataira, szakmai ismereteire. Kollegái a Magyarország agrártörténete című, Orosz István, Für Lajos és Romány Pál szerkesztette, ritkaságszámba menő könyvvel lepték meg. Ebből az alkalomból invitáltuk egy kis visszaemlékezésre.

 Hogyan kezdődött? – A szakmát már a középiskolában, Kecske-

é s

120 almatermelő gazdaság megalapította az Alma Egyesülést, melynek tagjai voltak az akkori nagykereskedők, megyei Zöldért-ek, a legfontosabb ÁFÉSZ-ek, az Ágker Kft, a közepes és nagy konzervüzemek, a Hungarofruct majd a Generalimpex és a Monimpex mint külkereskedő. E keretek között kezdtük szervezni, hogy kisebb integrációk és más gyümölcsfajokkal dolgozók is tagjai lehessenek az átalakult Gyümölcs Egyesülésnek. A rendszerváltást követően az egyesülés helyébe 1991. január 29-én 49 taggal megalakult a Magyar Gyümölcs Szövetség. Az önkéntesség mellett egyetlen feltételként privát vagy átalakult új szervezet lehetett tag. A vertikális struktúra racionalitását végig gondolva tovább építkeztünk, és a terméktanácskénti miniszteri elismerés után 1999-ben a zöldség terméktanáccsal egyesülve nagyobb, hatékonyabb együttműködési formát építettünk föl. Így lettünk szakmaközi szervezet – a magyar minisztérium és az Európai Bizottság által is elismerve. A szervezet nemzetközi ismertsége és elismertsége sokat javult az elmúlt évek során. 2005-ben a Freshfel kereskedelmi konferenciának, 2006-ban a Prognosfruit konferenciának voltunk házigazdája.

 Ilyen szakmai háttérrel bizonyára számos e lismerést kapott. – A Magyar Agráregyesület Gyümölcster-

mesztési Szakosztályának voltam elnökség tagja, a volt Országos Fajtaminősítő Tanácsban tanácsadó testületi tag, többször voltam a mezőgazdaság kiváló dolgozója, a szakszervezeti sportmunka támogatásáért a Sport Érdemérem ezüst fokozatát kaptam. Az FVM néhány éve Újhelyi Imre díjjal tüntetett ki. És most legutóbb, a tisztújító közgyűlésen közvetlen kollegáimtól megkaptam a Magyarország agrártörténete c. igen nívós könyvet.

 Úgy tudom, számos publikációja is megjelent, és több szakmai folyóiratot is útjára indított. – Az Ágker és az állami gazdaságok által ki-

adott újságokban szakmai jelentéseket tettünk közzé, a Gyümölcsinform c. kiadványban tematikus ismereteket publikáltunk. Úgyszintén a Lelkes Lajos által támogatott „Ma tudomány – holnap gyakorlat”-ban. A Gyümölcs Szövetség Tallózóját, majd a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács Piac újságjának megjelentetését szorgalmaztam.

 Hogyan tovább? – Napjaink legfontosabb feladata a mikro

termőtájban, a kistérségekben élő és dolgozó, kertészettel foglalkozó mikro- kis- és középvállalkozások számára szakmai koncepciót, szakmai és piaci információt nyújtani – immár az EU tagjaként. Ebben a közös munkában kaptam megtisztelő bizalmat, hogy további 4 évig a FruitVeB alelnökeként, részmunkaidőben tevékenykedjek. – További sikereket, jó egészséget kívánok. Köszönöm a beszélgetést. B.B.

Z ö l d s é g -

é s

FRUITVEB


Stabil szervezet – szoros program Elfogadta a FruitVeB beterjesztett munkaprogramját és tagdíjrendszerét az elnökség. Ez utóbbira – a következő évre vonatkozóan – javaslatot várnak.

A

z elnökségi ülésen „napirend előtti felszólalással” Fodor Zoltán, a FruitVeB újonnan kinevezett igazgatóhelyettese ismertette a CMO reformmal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókat, a javaslat pozitívumait és negatívumait – a mi szemszögünkből nézve (lásd: A zöldség-gyümölcs ágazat reformja, p8). Összességében nagyon kevés lett beépítve a javaslatainkból. Ebben a helyzetben lényeges a termékpálya bizottságok által a minisztériumi szakemberek és a magyar képviselők részére kidolgozott stratégia, hogy 2–3 fontos dolgot még át tudjanak húzni a bizottsági ülésen, mielőtt az új rendeletet elkészítené a Tanács. Örvendetes viszont, hogy a külügyi szervek, az FVM és a FruitVeB álláspontja teljesen azonos, ami igen fontos az egységes föllépés érdekében.

A FruitVeB munkaprogramja A továbbiakban a FruitVeB 2007. évi munkaprogramjának tervezetét terjesztette elő dr. Mártonffy Béla, ügyvezető igazgató. Ez a munkaprogram az alapja a szakmaközi szervezet munkájának, megszabja az irányokat. Ehhez szorosan kell, hogy illeszkedjen a főbizottságok és a termékbizottságok programja, ezáltal tud stabilizálódni a FruitVeB szervezete. Ami azért nagyon fontos, mert így válik lehetővé, hogy a szervezet rendeleti úton érvényesíteni tudja a szakmapolitikai kérdéseket. Új elem a programban, hogy az alaptevékenységre és a szolgáltatásra vonatkozó program elválik egymástól. Az előbbi a szabályozással, képviselettel, lobbival kapcsolatos tevékenységeket foglalja magában, a szervezeti munkát, valamint az információs és kommunikációs technológia fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket tartalmazza. E munka során a szervezet részt vesz az EMVA és más támogatási rendeletek kidolgozásában, a szakmaközi rendeletek kiadásában. Biztosítja a szakmai hátteret a hazai és az uniós intézményekkel való együttműködéshez és kapcsolatot tart a médiával. A szervezeti munka során a FruitVeB segíti a szakmai találkozókat, szakmai támogatást nyújt, segíti a termékpálya szereplői közötti érdekegyeztetést. Az információs munka keretében fejleszti az internetes oldalakat, a tagsággal új kommunikációs lehetőségeket épít. Az igazgató ennek szervezeti formájára javaslatot vár a tagoktól.

A zöldség-gyümölcs ágazat működéséhez a szakmaközi szervezet további fejlődése szükséges, amihez stabil alapot kell teremteni. Az elnökség kötelessége a 4 éves ciklus ívének meghatározása, ennek eléréséhez a program kidolgozása, a cél és a felelősök kijelölése – hangsúlyozta Szabó József elnök. A szolgáltatási program alapvető feladata a szolgáltatási szabályzat kidolgozása lesz. Ennek keretében szakmai rendezvények, tanulmányutak, kiadványok, újság, internetes szolgáltatás szervezésére, fejlesztésére kerül sor a továbbiakban is. Sajnálatos, hogy a tagok nem használják ki a lehetőségeket ezen a téren. Tovább működik a tanácsadás minőségbiztosítási, pénzügyi, számviteli, szabályozási kérdésekben. Nem elhanyagolható a marketingprogramok szervezése, felügyelete, melyhez talán egy kicsivel több forrás áll majd rendelkezésre 2007-ben.

A TÉSz Főbizottság tervei A TÉSz Főbizottság elnökeként Ledó Ferenc számolt be ez évi terveikről és az eddig végzett munkáról. Az idei első elnökségi ülésen megtárgyalták az éves munkaprogramot, ahol mindenki egyetértett azzal, hogy éves szinten 5–6 hasonló együttgondolkodásra van szükség. Kérésként fogalmazódott meg, hogy a TÉSzek ügyeivel egy személy, Fodor Zoltán foglalkozzon a FruitVeB-en belül. Szorosabb kapcsolatot terveznek az albizottságok között, valamint az érdekképviseletek képviselőivel. Egy munkacsoport létrehozásán gondolkodnak, amelyik naprakész információkkal látná el a hozzájuk fordulókat, számviteli, jogi, pályázási kérdésekben. Fontosnak tartják az integrált termelés kiemelt kezelését, közös működési program kidolgozását, a lobbizást az áruházláncoknál, a marketing programokban a FruitVeB-bel való együttműködést. A lobbitevékenységet illetően abban állapodtak meg, hogy a főbizottság feladata legyen a minisztériumi illetékesekkel tárgyalásokat folytatni. A szakmai rendezvényeket föl kívánják pörgetni, ugyanígy egymás meglátogatását is elősegítik mind hazai szinten, mind a külföldi, olasz, holland kapcsolatokkal élve. Olyan információs rendszer működtetését szorgalmazzák, amelyet a napi munka során a tagok és a vezetők is tudnak használni.

A Zöldség Termelői Főbizottság Terveikről dr. Kádár András, újonnan megválasztott elnök beszélt. Sajnálatosnak mondta, hogy 2003–2006 között a zöldségtermelés területe és mennyisége nagymértékben csökkent. Így következhetett be az az áruhiány, amit most az import próbál betölteni a hazai termelők hátrányára. Éppen ezért a Zöldség Termelői Főbizottság a termelést a meglévő és még létrehozandó termékta-

gozatokban akarja összeegyeztetni, a meglévő termelőket pedig tevékenységükben támogatni. A számtalan faj megkívánja, hogy az eddigieknél nagyobb számban legyenek terméktagozatok, a szabadföldi, a friss paci, az ipari feldolgozásra szánt kategórián belül is. Ezek a termékbizottságok képezik majd az alapot a munkaprogram összeállításához. A TÉSz Főbizottsághoz hasonlóan részt kívánnak venni a tagozati munkában. Alapvető feladatának tekinti a főbizottság a termelés, a technológiai fejlesztés, a fajta innováció kérdését. Készek az együttműködésre mindenkivel, aki előre akarja vinni az ágazatot.

Gyümölcs Termelői Főbizottság programja A tervezett feladatokat dr. Lux Róbert, a FruitVeB Gyümölcs Termelő Főbizottságának elnöke ismertette. Elmondta, hogy Magyarországon az uniós csatlakozást követően egyre markánsabb probléma az árualapok hiánya, ami gátja az eladásnak is. A FruitVeB tagjai számára a minőségi árualapok növelését gyorsító tevékenység hozhat jövedelem-növekedést. Ez az együttműködés irányába kell hasson. Három területre kell koncentrálni a főbizottság munkájában: hogyan lehet jobb árut, több árut előállítani és ehhez milyen technológia innováció szükséges. A jobb árut csak együttműködéssel lehet – hatékonyabb ismeretátadással – ös�szehozni. Több árut úgy lehet produkálni, hogy jelentősen növelni kell a szakmai igényességet. A termés áruvá készítésének színvonalát, a közös kínálást, koordinált szállítás feltételeit kell segíteni. És nélkülözhetetlen a technológiai innováció. A következő időszak fontos feladata a jelenlegi meglévő termő vagy termőre forduló ültetvények hasznosítása, ezeket megfelelő ápolással termelésben kell tartani. A versenyképtelen ültetvények veszteségforrást jelentenek, ezért megszüntetésükre meg kell keresni a pénzügyi támogatási lehetőségeket. Az öntözés és a jobb tápanyag-gazdálkodás nélkülözhetetlen a hatékonyabb termeléshez, ennek folytán lesz magasabb termésátlag, versenyképes önköltség. A virágképződés, a gyümölcskötődés elősegítését, a gyümölcsritkítást a technológia integráns részévé kell tenni. Ehhez gyakorlati bemutatók továbbképzések szükségesek. Célul kell kitűzni, hogy az integrált növényvédelmi technológiák alkalmazása érje el a konkurens országok 85–90%os arányát. A fajták kipróbálása, adaptációja igen fontos, hiszen az elmúlt évtizedekben a fajtakutatás csaknem teljesen eltűnt. Ehhez a fiatal gyümölcstermelő gazdákat kívánjuk megnyerni. A területi fejlesztéseknél össze kell hangolni a kistérségekben megjelenő pénzeszközöket a FruitVeB által az NFT II-ben megfogalmazott célkitűzésekkel. Fontos, hogy a FruitVeB segítséget nyújtson a szakmai koncepció kialakításában a kistérségi helyi csoportoknak. A reménybeli foglalkoztatás bővítéshez a munkaügyi szabályozást és az idegenrendészeti szabályozást harmonizálni szükséges. A minőségbiztosítás, az eredetvédelem kérdései továbbra is előtérben kell álljanak. A főbizottság javaslataival támogatja a FruitVeB közép és hosszú távú koncepcióit, összeállításukban segítséget nyújt ehhez.

A FruitVeB tervezett új működési struktúrája Legfontosabb feladat az előttünk álló időben az ágazat egyensúlyának megteremtése. A feladatokat, feladatköröket folyamatosan finomítja a FruitVeB, ahogyan a szakmaközi szervezet működése az ágazat érdekében megkívánja. 

20 07.


13

V I S S Z AT E K I N T É S

Z ö l d s é g -

é s


A friss zöldségfélék világkereskedelme E

gy, a témával foglalkozó kiadvány (Global Trade Atlas), amely 66 ország nemzeti export- és importstatisztikai adatait dolgozta fel, kimutatta, hogy 2004 külkereskedelmében körülbelül 25 millió tonna friss zöldség szerepelt. A friss zöldség kereskedelmére vonatkozó adatok megbízhatósága gyakran azért kérdéses, mert az egyszerűség kedvéért az egész 07-es árucsoportot veszik tekintetbe, holott ebben a burgonya mellett – amely sok országban zöldségnek számít – feldolgozott zöldségfélék (gyorsfagyasztott, ideiglenesen tartósított termékek, zöldségszárítmányok, vagy éppen száraz hüvelyesek) is szerepelnek, valamint a tapióka is, amelyet kifejezetten takarmányozási célra alkalmaznak.

A legnagyobb zöldség exportőrök A friss zöldséget exportálók világranglistáján két európai ország szerepel. Az első helyen Spanyolország áll, a másodikon, nem mes�sze tőle, Hollandia. Nagyobb lenne közöttük a távolság, ha Hollandia igen jelentős re-exportját a kiszállított mennyiségből levonnák. Az árucsoportok között vannak különbségek. A paradicsom ugyan mindkét országban kiemelkedő jelentőségű, de a hagymafélék aránya a holland exportban 27, a spanyoloknál csak 8%. A holland kivitelben a gyökérzöldségek aránya is nagyobb. A ranglista harmadik helyén már Kína áll, amelynek friss zöldség kivitele az utóbbi években erősen megugrott. A választék azonban szűkös: az export mintegy 55%-át a hagymafélék (főleg a fokhagyma), 13%-át gyökérzöldségek, valamint a 0709 vámtarifaszám alatt összefoglalt „egyebek” (16%) teszik ki. Ez utóbbi alatt paprika, padlizsán, cukkíni és ázsiai zöldségfélék értendők. A „közeli” kínai kivitel Japánba, Hongkongba, Dél-Koreába és Oroszországba kerül, a „távexport” Európába, az USA-ba, de Brazíliába is (főként fokhagyma) irányul. A negyedik helyet elfoglaló Mexikó csaknem kizárólag az USA-ba szállít friss zöldséget. Ennek több mint 30%-a paradicsom, de igen fontosak a 0709 fejezet alá eső „egyebek” (35%) is, ami alatt itt elsősorban paprika értendő, amiből évente mintegy 350 ezer tonnát, friss spárgából pedig 106 ezer tonnát szállítanak az USA-ba. Az USA nemcsak a világ legnagyobb importőre, hanem az ötödik legnagyobb friss zöldség exportőre is. Elsősorban salátaféléket exportál, ezzel kapcsolatban messze a legfontosabb célországa Kanada, majd Mexikó, Japán és Tajvan. Az egyetlen európai ország, amelynek az amerikai zöldségkivitelben jelentősége van, Nagy-Britannia, amely bár minden fajból csak keveset, de szokatlanul széles választékban importál zöldséget az USA-ból.

14

20 07.

A ZMP által évente megjelentetett statisztikai összefoglaló, a Marktbilanz összeállítást tartalmaz a friss zöldség- és gyümölcsfélék kereskedelmében az elmúlt években tapasztalt tendenciákról. Ellentétben a gyümölccsel, a zöldségfélék külkereskedelmében a távolságok kisebbek, de a szállítandó volumen is alig teszi ki a világkereskedelemben szereplő friss gyümölcs felét. India csaknem kizárólagos hagyma kivitelének köszönheti a hatodik helyét. Exportjának 75%-a hagymából áll, amelyet nagy men�nyiségben szállít a szomszédos országokba (Banglades, Malajzia, Sri Lanka, Nepál), de az arab térségbe is. Az egyetlen, némi jelentőséggel bíró európai célország az indiai zöldségkivitel számára Görögország. A ranglista következő helyein Franciaország, Belgium, Olaszország sorakozik, amelyek zöldségkivitele az EU-ba irányul. A tizedik a ranglistán Kanada, de nincs kizárva, hogy 2005-ben ezt a helyet már Lengyelország elhódította tőle.

Az import elsők Ami az importot illeti, ezen a téren is az USA áll az élen, bár Németországot az elsőségtől még 10% sem választja el, azaz csak 251 ezer tonna. Mivel az USA-nak 3,5-ször nagyobb számú lakosságot kell ellátnia, Németország „titkos világbajnoknak” tekinthető. Az USA Németországhoz képest több paradicsomot és több olyan „egyéb” zöldségfélét importál, amely a 0709 fejezetben szerepel, Németország viszont kifejezetten több salátát, káposztafélét és gyökérzöldséget importál, mint az USA. Míg azonban az USA zöldségbehozatala évről-évre lassan növekszik, Németországé a kilencvenes évek közepe óta stagnál. Az importlista harmadik helyezettjét, NagyBritanniát már jelentősebb mennyiség, 1,2 millió tonna választja el az előtte lévőktől. Németországhoz képest az angolok aránylag kevés uborkát és gyökérzöldséget importálnak. Franciaország alig marad el Nagy-Britanniától, de kifejezetten kevés a francia saláta, káposzta és uborka importja. Az uborkánál ez egyértelműen az alacsony fogyasztási szinten múlik, a saláta esetében pedig azon, hogy a kínálat (többnyire jégsaláta) erősen eltér a francia ízléstől. Nagyarányú azonban a paradicsom és az egyéb zöldségfélék bevitele. Kanada a 2004. évi statisztika szerint az importlista ötödik helyén áll, de helyét 2005ben valószínűleg Oroszország vette át. Oroszország zöldségimportja kifejezetten a hagymafélékre és a paradicsomra összpontosít (csak hagyma 46%). Említésre méltó még a káposztafélék mennyisége is. Leggyorsabban növekedett azonban az utóbbi három esztendőben a 0709 fejezetbe tartozó finom zöldségfélék importja.


Csökkenő zöldségimport 2005-ben Azután, hogy az EU-ban összesen lebonyolított zöldségimport 2004-ben kissé – 1,5%-kal – nőtt, 2005-ben drasztikusan visszaesett. A 2005-ös esztendő ideiglenes zöldség behozatali adatait a 2004-es ideiglenes adatokkal összehasonlítva 6 százalékos importcsökkenés állapítható meg. Hogy az ideiglenes import adatok az abszolút mennyiségekre vonatkozólag mennyire megbízhatatlanok, azt jól mutatja az előző évek ideiglenes és végleges adatainak összehasonlítása. 2000 óta ugyanis a tényleges zöldségimport 11–13 százalékkal felülmúlta az ugyanerre az időszakra vonatkozó ideiglenes számokat. Az ideiglenes adatok által jelzett tendenciákat azonban a végleges adatok túlnyomórészt igazolják. 2004-re az ideiglenes adatok 2,2 százalékos növekedést jeleztek, ami végül is 1,5%-kal igazolódott be. 2002-ben az ideiglenes számok enyhe visszaesést mutattak (-0,6%), amit a tényleges adatok –1,5%-kal igazoltak vissza. Olyan erőteljes változást az előző évhez képest, mint ami a 2005-ös esztendőben fordult elő, az utóbbi öt évben nem tapasztaltak. A visszaesés az előző évhez képest még nagyobb is lehetett volna, mert 2005 volt az első teljes év, amikor már a 10 új tagország is szerepelt az EU-n belüli kereskedelemben. A belső kereskedelem statisztikai feldolgozása általában gyengébb, mint az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, de a friss zöldségfélék közül ez keveset érint. Egyedül a csiperke kereskedelmében volt jelentős az átállás, mivel Lengyelország igen fontos csiperke exportőr. Így az adatokból az látszik, hogy Lengyelország uniós csatlakozása, vagyis 2004 májusa után Németország gombaimportja Lengyelországból drasztikusan visszaesett, miközben a lengyel exportadatok szerint a mennyiség természetesen változatlan. A nemzetközi statisztikai adatok összehasonlítása, elemzése nagy segítséget ad a fejlődési irányok meghatározásához, okok és következmények kiderítéséhez. A friss zöldség behozatalának csökkenő irányzatát például a háztartások fogyasztásának, az ún. fogyasztói kosár vizsgálatának eredményei magyarázzák. 2005-ben az előző évhez képest a háztartások 4 százalékkal kevesebb külföldi eredetű friss zöldséget vásároltak. Referálta: Madarászné Farsang Ilona

Z ö l d s é g -

é s

visszatekintés


Kitűnő gyümölcstermés az EU-ban Rekordtermés a citrusfélékből A 2006/07-ben a várható citrustermést 11,5 millió tonnára becsülik, és ez 0,9 millió tonnával több az előző ciklusénál. 2005-ben ugyanis a februári fagyok alaposan megtizedelték a spanyol termést, most azonban akadálytalanul elérte a 6,7 millió tonnát. Ez a növekedés nem meglepő, mivel Spanyolország évek óta bővíti a citrom és a citrusfélék területét. A mostani idényben 6,4 millió tonnás rekord narancstermésre számít az EU, ami 0,5 millió tonnával több, mint az előző évi. Ezért a többletért egyedül Spanyolországot tartják felelősnek. A kis-citrusfélékből 3,2 millió tonna várható, azaz 0,5 millió tonnával több lesz a tavalyinál, citromból 1,7 millió tonnára számítanak, vagyis az előző évi rekordot nem fogja elérni. A vízhiány, ültetvények egy részének elhanyagolása (a nehéz gazdasági helyzet miatt) oda vezetett, hogy az utóbbi két szezonban a gyümölcs túlnyomórésze közepes vagy kisméretű lett. Bár Kelet- és Közép-Európa a növekvő vásárlóerőnek köszönhetően – remények szerint – a többlet egy részét felvásárolja, mégis nehéz piaci helyzetre kell számítani. Ez a potenciális helyettesítő gyümölcs, az alma kereskedelmére is kihat majd.

Évek óta leggyengébb az almatermés Az EU almatermése 1998 óta először nem éri el a 10 millió tonnás küszöböt, a becslések szerint 3 százalékkal, vagyis 300 ezer tonnával marad el ettől. A gyümölcs mérete az általában közepes. Lengyelországban a június-júliusi szárazságot az augusztus-szeptemberi esőzés pótolta. A jelenlegi becslés szerinti 3,3 millió tonnás termés az előző évit 7%-kal, azaz 200 ezer tonnával múlta felül. A november 1-jei határnapra vonatkozó, de még befejezetlen vizsgálatok eddigi eredményei arra engednek következtetni, hogy az áthozott készletek (Lengyelország és Magyarország adatai nélkül) mintegy 300 ezer tonnával kisebbek, mint tavaly. Ezért valószínű, hogy a termelők számára az árak a két gyenge szezon után ismét jól alakulnak, még akkor is, ha esetleg nagyobb import érkezik a tengerentúlról. Körtéből több lesz, a termés eléri majd a 2,5 millió tonnát, ami a jó természeti feltételeknek és a körteterület növelésének (Északnyugat-Európában) köszönhető.

Ellentmondásos tendenciák a csonthéjasoknál Az EU-25-ben körülbelül 2,5 millió tonna csonthéjas gyümölcsre számítanak, ami valamivel kevesebb, mint az utóbbi két évben volt. A

A zöldségkereskedelem mellett a megtermett gyümölcsfélék mennyiségéről, a jellemző tendenciákról közöl adatokat a ZMP éves kiadványa, a Bilanz. Bár tulajdonképpen az adatok még ideiglenesek, mégis kirajzolódik belőlük, hogy az EU-ban a gyümölcstermés 2006-ban első ízben lépte át a 37 millió tonnás küszöböt. Átlagos termésnek – a 25 tagú EU-ra átszámítva – a 36–37 millió tonna tekinthető, de nagyobb területi kiterjedésű fagyok, vagy hosszabb aszály esetén akár 33 millió tonnáig is csökkenhet. A termés a legtöbb országban jó volt, de nem rekordszintű. Egyedül Spanyolország volt kivétel, ahol a 11,5 millió tonnás termés mintegy 100 ezer tonnával felülmúlta a 2003-as esztendő rekordját. csökkenés oka az olaszországi és görögországi gyenge termés. Őszibarackból és nektarinból az előző kétévinél kevesebb termett, főként Görögországban és Olaszországban, a rossz időjárás miatt. De a sorozatosan igen gyenge szezonok (2002, 2004, 2005) miatt az ültetvények területe is csökkent. Átlagon felüli lett azonban a kajszitermés, főként Spanyolországban és Görögországban, és ez a gyenge olasz termést kipótolta. Meggyből 90 ezer tonnával több termett az előző évinél, vagyis összesen 720 ezer tonna, a cseresznyetermés is valamivel meghaladta az előző évit. A meggy ára észrevehetően csökken, de mivel a 2005-ről maradt készlet csekély, nem valószínű, hogy az árak a 2004-es szintre esnének. Szilvából 950 ezer tonnát várnak az eddigi számok alapján, ami nagyrészt annak tudható be, hogy Franciaországban az átlagosnál jóval több aszalni való szilva termett, aminek nincs köze az étkezési szilva kereskedelméhez. Az aszalnivaló szilva nélkül az EU szilvatermése jó közepesnek mondható. A diótermésről még igen hiányosak az adatok, de úgy tűnik, mandulából és mogyoróból átlagon felüli termésre lehet számítani.

Bogyós gyümölcsök, csemegeszőlő Csemegeszőlőből körülbelül annyi terem, mint a múlt esztendőben, gondot inkább a minőség jelent majd. Valószínűnek látszik ugyanis, hogy a termés fele csak másodosztályú lesz, ennek ára pedig a termelési költséget sem fedezi. A szamócatermés magas szinten stabilizálódott. A sorozatosan gyenge eredmények miatt

azonban a szamócaterület – főként a korai fajtáké – a málna javára csökken. Lengyelországban az utóbbi három esztendőben nagyjából változatlan mennyiséget szüreteltek, – ennek nagy részét feldolgozzák. Az árak ennek ellenére változóan alakultak. 2005ben a szezon elején még nagy készletek léteztek az előző évről, emellett igen olcsón dobták piacra a gyorsfagyasztott kínai és marokkói szamócát. Így a lengyel feldolgozóipar olyan alacsony felvásárlási árat kínált, hogy nagy területeket nem is szüreteltek le. A 2006-os idény ellenkező előjellel kezdődött: az előző évről nem maradtak készletek, a kínai és a marokkói árut pedig drágán kínálták, így a lengyel hűtőipar kétharmaddal magasabb árat ajánlott.. Az előző évi alacsony nyersanyagárak miatt azonban a termelők az inkább friss fogyasztásra alkalmas szamócafajták termesztését fokozták. A feketeribiszke piaca változatlanul strukturális túlkínálattal küszködik. Az árak már három egymás utáni esztendőben nem fedezik a költségeket sem. Ami a friss fogyasztásra szánt málnát illeti, a spanyol kínálat évről-évre növekszik. A málna területe Huelvában néhány év alatt a semmiből 1.000 hektárra nőtt, és 10 ezer tonna málnát produkált 2005-ben. A 2006/07-es idényben már 1.400 hektáros málnaterülettel számolnak. Az ipari málna kínálata 2006-ban viszonylag szűkös volt, mert a lengyel és a szerbiai termést a június-júliusi szárazság meglehetősen tönkretette. Az EU-ban valamivel több kivit szüreteltek, mint az előző esztendőben. Ezt a gyümölcsöt az unióban Olaszország és Görögország termeli.

Nőtt a behozatal a külső országokból Az EU-n kívüli országokból származó behozatal, amely még az EU-15 idején is tartósan emelkedő tendenciájú volt, az EU bővülésével még inkább felgyorsult. Az EU-25 2005-ben már 9,7 millió tonna friss gyümölcsöt importált EU-n kívüli országokból. Ennek egyik oka az volt, hogy nőtt az egzotikus gyümölcsök iránti kereslet (ananász, avokádó, mangó, papaya). Öt év alatt például az ananász import megkétszereződött és most eléri a 600 ezer tonnát. Hasonlóan viharos a fejlődés a csemegeszőlő és a sárgadin�nye esetében is, a csemegeszőlő pedig ma már egész éven át kapható Európában. Hosszabb távon megfigyelhető volt az étkezési alma és körte behozatalának növekedése is, az európai citromtermesztők pedig a déli féltekéről jelentkező konkurencia fokozódását érezhették. 2006-ban ezek a tendenciák megszakadtak. Az év első nyolc hónapjában az import men�nyisége éppen csak elérte az előző évit. Bár bizonyos tételek – banán, ananász, sárgadinnye, csemegeszőlő – mennyisége ezen belül nőtt, de jelentősen kevesebb citrusfélét importáltak, már csak azért is, mert Dél-Európában az időjárás most nem okozott terméskiesést, mint 2005-ben. A behozatal a többi gyümölcsféléből (csonthéjasok, almafélék) is mérsékelt maradt. Referálta: Madarászné Farsang Ilona

20 07.


15

visszatekintés

Z ö l d s é g -

é s


Az EU élelmiszerkiskereskedelme 2006-ban Egy német piackutató intézet – Marktforschungsinstitut Mintel – legújabb tanulmánya szerint Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztria és Olaszország legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi láncainak (ÉKK) üzleti forgalma még ebben az évtizedben át fogja lépni az 1 ezermilliárdos határt. A jelenlegi forgalom már 909 milliárd eurót tesz ki. Az ÉKK keleti irányú terjeszkedése töretlenül folytatódik.

A

kölni Rewe-csoport januárban önazonosságának új meghatározásával és új stratégiai célokkal állt elő, elsősorban kelet-európai jövedelmének növelése érdekében. A Rewe-csoport folytatja terjeszkedését az orosz piacon, ahol 2010-ig jelentékeny hálózatot – 82 új Billa üzletet – hoznak majd létre. A konszern szilárd gazdasági alapokon áll, az áprilisban megtartott éves sajtókonferencián 41,7 milliárd eurós rekordforgalmat jelentett be. Ebben az eredményben igen jelentős volt a kelet-európai arány, a konszern működésének motorja szemmel láthatóan a nemzetköziesedés. A Rewe számára például a cseh piac kifejezetten igen kedvező, így a következő három-öt év alatt kereken 130 millió eurót kíván itt beruházni. Ennek keretében az év folyamán az üzlethálózat 16 egységgel – 11 Penny-vel és 5 Billa szupermarkettel bővül majd Csehországban. A csoport vállalati stratégiájának fontos eleme az idegenforgalom, utazási irodákat is tart fenn és repülőtársaságokban üzletrészei vannak. Egyébként a 2006-ra vonatkozó terveit maradéktalanul teljesítette. Legjelentősebb elkép-

16

20 07.

zelésnek ígérkezett, hogy az év szeptemberéig a konszernhez tartozó minden szupermarketet, akár a Rewe vezeti, akár önálló, egységes Rewe logo és egységes kereskedelmi koncepció alapján kapcsolják össze. Szeptember 25-én mint egy gongütésre a kereken 3 ezer szupermarketet az egységes Rewe márkanév alatt „újra megnyitották”. Erre az elképzelésre a különböző részegységek némileg különbözőképpen reagáltak. A Rewe Group és a Rewe Dortmund Großhandel eG először bejelentette, hogy az együttműködést még az új Rewe márkára való teljes átállás előtt szorosabbra kívánja vonni, a Rewe márkát máris alkalmazza. Nem sokkal a terv megvalósulása után azonban mindketten kiléptek az egységes Rewe szervezetből. A Rewe konszern november 9-én újabb alapvető üzletpolitikai átszervezést jelentett be, és tovább folytatja külföldi terjeszkedését. Legújabban a belga Delhaize Group konszernnel közösen megvásároltak 96 „Delvita” élelmiszer-áruházat Csehországban. A német Edeka konszern 2008 harmadik negyedévében már 630–650 millió euró haszonra számít. Terveiben szerepel a félkész- illetve konyhakész termékeket árusító Spar Express nevű leányvállalatának további kiépítése, azaz üzleteinek számát a jelenlegi 100-ról 300-ra kívánja növelni. Az Edeka Minden-Hannover forgalma 2005ben 4,7 milliárd euró volt, vagyis az előző évhez képest helyzete megszilárdult. A hozzátartozó önálló kereskedők is jól boldogultak. Október közepén „bio-offenzívát” indítottak saját márkanévvel, többek között ökológiai módszerekkel termelt zöldséget és gyümölcsöt kínálva. Úgy hírlik azonban, hogy az anya-konszern 14 év után teljesen kivonul a cseh piacról.


27 egységet már el is adott a brit Tesco-nak, a még megmaradt 11-en is mihamarabb túl akar adni. Az Edeka-Fruchtkontor is jól zárta a 2005. évet, belföldi forgalma a megelőző évhez képest 15,2 százalékkal nőtt, vagyis 960 millió eurót tett ki. Ennek fő okát abban látják, hogy sokat javult az együttműködés a hét Edeka regionális társaság és a kooperációs partnerek között. Az Edeka észak-bajor-szász-türingiai regionális koncepciója is jó eredményekkel szolgált. Ennek lényege, hogy a kínálatot főként regionális eredetű termékekből állítják össze. A régióból beszállítók száma ezáltal 1200-ra nőtt. Az Edeka Dél-nyugat is bejelentette novemberben, hogy a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt fektet majd a regionális termékek árusítására. Edeka Tochter Marktkauf pedig masszív árleszállítást tervez versenytársa (Kauf-land) példáját követve. A németországi Metro-csoport is januárban tette közzé üzleti adatait, mely szerint 2005ben forgalma 4 százalékkal nőtt, vagyis elérte az 53,5 milliárd eurót. Igen jól kezdte a 2006. esztendőt is: az első negyedévben 4,8 százalékkal növelte a forgalmát és elérte a 13,3 milliárd eurót. A már hagyományosan erős külföldi üzleti tevékenysége is folytatódik, különösen Kínában és Pakisztánban kívánja jelenlétét fokozni. Megújította kapcsolatát beszállítóival is. A Metro csoport és beszállítói közötti különböző, létező vagy létrejövő, de interneten alapuló kommunikációs csatornákat „MetroLink” néven egységesítik és egy extranet-portálban összekapcsolják. Másik új fejlemény, hogy a Metro átveszi az amerikai Wal-Mart-lánc németországi érde-

Z ö l d s é g -

é s

visszatekintés


keltségeit. A Wal-Mart ugyanis levonta a következtetést abból, hogy képtelen megvetni a lábát Németországban, és ezért érdekeltségeit eladva, visszavonult A Metro tovább növelte üzleti forgalmát is, az előző év azonos időszakához képest a második negyedévben 7,9 százalékkal (14 milliárd euróra), a harmadik negyedévben pedig 6,3 százalékkal 1(4,1 milliárd euróra). Több éves tartózkodás után a Lidl is előlépett és azonnal sajtóhadjáratot indított. 2005 telén ugyanis a konszern a Piorr-laboratórium vizsgálatainak eredményeire alaptalanul hivatkozva hirdette az általa forgalmazott élelmiszereinek megbízhatóságát. A Piorr-laboratórium a Lidl ellen indított pert 2006 januárjában megnyerte. Ráadásul a konszern 2005 telén a Greenpeace kritikájának középpontjába került a megengedettnél jóval több rovarirtó szert tartalmazó gyümölcs árusítása miatt. Ezután a Lidl kötelezte beszállítóit a peszticidek alkalmazásának drasztikus csökkentésére, és kitartó harcba kezdett imázsának helyreállításáért. Közzétette, hogy a jövőben „transfair” termékeket is kínál. Megállapodott a „Transfair-Verein” egyesülettel a „fair” módon kezelt élelmiszerek árusításában. Csaknem ezzel egy időben, még 2006 elején belépett a biotermékek árusítók táborába, saját „Bioness” márkájával. Júniusban pedig teljes „fairtrade”-választék – köztük biobanán – árusítását kezdte meg „Fairglobe” saját márkanéven. Ausztriai, közép- és kelet-európai leányvállalatai számára pedig Salzburgban épít új központot a Lidl. Németországban nem csak a Lidl állt rá a bioélelmiszerek árusítására, hanem a német diszkont lánc, a Plus is, amelynek biotermékeit a TÜV-Nord minőségvizsgáló intézet ellenőrzi

és tanúsítja. A cég bejelentette, hogy ezentúl csak EUREPGAP tanúsítvánnyal rendelkező zöldséget és gyümölcsöt vesz fel kínálatába. Ezen kívül reklámhadjáratba kezdett „BioBio’ saját márkanéven forgalmazott biotermékeinek népszerűsítésére. A bio szupermarket-lánc, az Alnatura már 24 egységet nyitott a német piacon. 2006 augusztusától pedig üzleteit az „Euro Plus 2010” elnevezésű új programra állítja át. Az új koncepció keretében ezentúl a zöldséget és gyümölcsöt ömlesztve is kínálják majd. De a Plus egész Európában terjeszkedik. Görögországban a 21. üzletét nyitotta meg. Görögország egyébként a kilencedik európai ország, amelyben a Plus már aktív. A következő öt év folyamán külföldi forgalmának arányát a jelenlegi 28 százalék helyett 40 százalékra kívánja emelni. A Tesco a karácsony és újév körüli napok rekordforgalmáról számolt be és tovább kíván terjeszkedni. A legutóbbi pénzügyi évben 3,2 milliárd eurós nyereségre tett szert, tehát egyértelműen sikeres pályán halad. Az amerikai Wal-Mart konkurenseivel együtt (Metro, Carrefour) Kínában, Pakisztánban, sőt Indiában is terjeszkedik. Teszi ezt annál is inkább, mert európai tevékenysége nem bizonyult sikeresnek. Egyedül angliai leányvállalata, az ASDA maradt talpon. Különösen nehezen szánta rá magát arra – csak 2006 vége felé – hogy a világ harmadik legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi piacát, Németországot elhagyja. A francia óriáskonszern, a Carrefour az Európai Bizottság jóváhagyásával a múlt év közepén bekebelezte a Hyparlo láncot, később pedig kitudódott, hogy a holland Ahold konszern lengyelországi áruházait is felvásárolja. A konszern Kínában is tovább terjeszke-

Erősödő hazai lánc itthon Közel 1200 kis élelmiszerbolt szűnt meg múlt évben. Hazánkban tavaly év végén összesen 21.959 általános élelmiszerbolt működött, az egy évvel korábbi 23.086-hoz képest. Az 5%-os csökkenés jelentős, összegezte a Nielsen piackutató vállalat felmérése. A bolthálózat ritkulása három évvel ezelőtt gyorsult fel. Elsősorban azért, mert a szűk választékot kínáló kis boltok helyett egyre több vásárló, mind gyakrabban választja a nagy eladóterű, modern üzleteket. A jelek szerint a kis, 50 négyzetméter alatti üzletek bírják legnehezebben a versenyt. A csökkenés üteme két évig 6–6% volt, tavaly azonban már 8%. Az önálló kis boltok száma jelenleg 13.237. Ugyanakkor egyre nő a valamely kereskedelmi lánchoz tartozó, nagy eladóterű, modern boltok szegmense. Például a hipermarketek száma öt év alatt több mint duplájára nőtt, és tavaly év végén 109 működött belőlük. A növekedés mértéke egyik évről a másikra 20%. A 464 egységből álló diszkont hálózat 7%-kal haladja meg az előző évit, míg a múlt év végén regisztrált 374 szupermarket 6% pluszt jelez az előző évhez képest. Mivel szupermarket és diszkont általában a lakóhelyek közelében működik, kényelmesen elérhető, és így hálózataik sűrűsége következtében egyre több vásárló tartozik piaci vonzáskörzetükbe. A hipermarket az üzletszám látványos növekedésével párhuzamosan kis mértékben növelte egy évvel korábbi piaci részesedését, mivel tavaly a korábbiaknál kisebb eladóterű hipermarketek nyíltak. A legnagyobb eladóterű csatorna fontosságát mutatja azonban, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem bevételéből majdnem minden harmadik forint az Auchan, Cora, Interspar vagy Tesco pénztárába kerül. Rajtuk kívül a CBA is működtet egy hipermarketet. Az élelmiszer kiskereskedelmi forgalmából két bolttípus növelte piaci részesedését múlt évben. A diszkont 16-ról 18%-ra, a hazai tulajdonban lévő lánc pedig 29-ről 30-ra. Ez az erős pozíció a lakóhely közeli elhelyezkedés mellett többek között annak is köszönhető, hogy az életképes önálló boltok tulajdonosai belátásból vagy gazdasági kényszerből csatlakoznak valamelyik magyar tulajdonú társuláshoz. Hiszen a közös beszerzés és az egységes, hatékony marketing jelentős előnyöket nyújt. A diszkont terjeszkedésének 2005-ben tapasztalt nagy irama tavaly alábbhagyott. A tavalyelőtt nyílt 48 új üzlet utáni évben már „csak” 32-vel bővült a Lidl, Penny Market, Plus és Profi együttes hálózata. A fejlődés motorja továbbra is a Lidl, amely 2004. évi piacra lépése óta 68 egységből álló hálózatot alakított ki, és folytatja az expanziót. Ugyanakkor a legnagyobb hálózatot működtető Plus tavaly 5-tel növelte üzletei számát, 168-ra. A Penny 8-cal és a Profi 2-vel bővített, így előbbi 155, utóbbi pedig 73 egységnél tart. (Forrás: Nielsen)

dik, terveiről annyit lehetett tudni, hogy 2006 folyamán 20 hipermarketet akart megnyitni Kínában. Másik kiszemelt terület az arab piac, elsősorban Jordánia. A Carrefour új utakat épít a francia zöldségés gyümölcstermelőkhöz is. A kiválasztott termelőkkel és regionális tesztekkel lebonyolított program (Filière Qualité Carrefour) sikere után szerződéseket kötött a termelőkkel, amelyben garantált mennyiség átvételét szavatolja piaci áron. Az első félévi számok valószínűsítik, hogy a konszern könnyen 1,36 milliárd euróra növelheti eredményét. Az Aldi azon fáradozik, hogy megvesse a lábát Svájcban. A kezdeti nehézségek után, de alig egy esztendő alatt valóban pozitív eredményeket ért el. Az eddig Svájcban megnyitott 17 üzlet értékét azonban a szakértők mindössze 170 millió frankra becsülik, a sajtó 180 millióról ír. A múlt év közepétől az Aldi biotermékeket is kínál, „Prima Bio” márkanéven és Angliában is új márkanevet alkalmaz ott árusított biotermékekre. Az Aldi Süd egészen más úton indult el, amikor Angliában megnyitotta az első, 1 ezer m2 alapterületű, tisztán konyhakész illetve félkész termékeket árusító „Convenience Shop”-ját. Itt a „light” termékeken kívül prémium-termékeket is kínál. Skóciában is újabb diszkontáruházak nyitását tervezi az Aldi, és erre a célra kereken 369 millió dollárt szánt. A konszern terjeszkedni akar az USA déli részén is. A francia ÉKK cége, a Casino, kettős stratégiát követ: egyrészt prémium minőséget kínál, másrészt diszkontárakon is árusít. Új koncepcióját megvalósító első üzletét „La Marché de Casino” néven, Dél-Franciaországban, Toulouse közelében nyitotta meg. A pénzügyi év első negyedében a konszern számára minden a terv szerint haladt, ebben az időszakaszban üzleti forgalma 17 százalékkal nőtt. A svájci Migros pozitív eredménnyel zárta a 2005. esztendőt. Annak ellenére, hogy a súlyponti üzletrészeken többszöri árleszállítást hajtottak végre, a forgalom, 0,4 százalékkal nőtt és elérte a 20,39 milliárd svájci frankot, ezzel pedig az utóbbi öt év legnagyobb nyereségét. A Migros-csoport megvásárolta a Cash & Carry Angehrn nagykereskedelmi vállalat 30 százalékát. Ezen kívül egy új koncepció révén (Neue Migros Frische) tovább kíván javítani a termékek frissességén. Ez ugyan a beszállítók jelenlegi létszámával a Migros szerint nem lehetséges, ezért 2009-ig a beszállítók számát csökkentik. A holland Ahold kiskereskedelmi konszern helyzete az első három nehéz év után lassan javul. A múlt év első félévében nyereségét 4,9 százalékkal, 24,6 milliárd euróra tudta növelni, aminek oka részben az erős USA-dollár árfolyam volt. Ennek ellenére a konszern takarékoskodásra szánta el magát és néhány részlegétől megválik. Így a Foodservice US-Cathering cégen kívül a Lengyelországban és Szlovákiában lévő üzleteit is feladja. A Fruchthandel nyomán összeállította Madarászné Farsang Ilona

20 07.


17

INTERPOMA

Z ö l d s é g -

é s


Az alábbiakban az INTERPOMA Alma a világpiacon c. konferencia előadásain elhangzottakat osztjuk meg az Olvasóval. A konferencia és a kiállítás korábbi tudósításai a 2006. november-decemberi számban találhatók. A világpiaci trendeken keresztül szó esett a jövedelmezőség helyreállításának lehetőségeiről, valamint a chilei almaágazat törekvéseiről.

Az almatermelés-, értékesítés és -fogyasztás globális tendenciái A

z elmúlt évtizedben az almaágazat számos országban igen nehéz helyzetbe került. Ennek okai között szerepel a keresletet meghaladó kínálat, és a más gyümölcsök által teremtett versenyhelyzet. A fogyasztók egyre igényesebbé váltak bizonyos tulajdonságok, így a biológiai értékek, a szín és az íz tekintetében. A kiskereskedők egyre jobb minőséget és szolgáltatásokat igényelnek a beszállítóktól. Az alacsony árak hatására több termelő, csomagoló és feldolgozó üzem abbahagyta tevékenységét. A piaci szereplők egyre nehezebb helyzetbe kerültek, miután valamennyi tranzakcióval jelentős veszteségek érték őket. A bevételek fokozatos apadása végül a versenyképesség hanyatlásához vezetett. A még talpon maradt termelők, csomagoló és feldolgozó üzemek, illetve ezek szervezetei számos módon próbálták a jövedelmezőséget helyreállítani. Néhány megoldás átmenetileg könnyítést jelentett, ugyanakkor újabb problémákat okozott. Ezzel egy időben az értékesítési szektor is nehéz helyzetbe került, újabb akadályokat gördítve az almaágazat elé. A következőkben e megoldási stratégiák pozitív és negatív fejleményeit vesszük számba, valamint azokat a változtatásokat, melyek sikeresebbé tehetik e megközelítéseket a fejlődő országokban. Végezetül az almaágazat előtt álló problémák új aspektusait mutatjuk be, valamint néhány radikális megoldást, amelyek az almaágazat jövőbeli prosperitása érdekében megfontolandóak.

Stratégiák a jövedelmezőség helyreállítására Világszerte alapvetően négy stratégiát próbáltak ki a jövedelmezőség helyreállítására, melyek közül kettő az ellátói oldalra fókuszál. Az első stratégia a belföldi tranzakciók helyreállítását célozta, a második az ágazat szerkezeti és szervezeti alapjának átfogóbb reformját. A harmadik stratégia szintén az ellátói oldalt érinti, de sokkal inkább keresletorientált: olyan réspiacok megteremtését célozza, melyeken magasabb áron értékesíthetők a legjobb mi-

18

20 07.

nőségű almák, és az ebből származó bevétel kompenzálja a profitcsökkenést. A negyedik megközelítés az almakereslet föllendítése általános reklámkampányokkal.

Az Arnold Schwarzenegger modell Az első, Arnold Schwarzeneggerről elnevezett modell pártfogói úgy gondolják, hogy a profitcsökkenés elleni eredményes küzdelem feltétele, hogy nagyobb és erősebb legyen a piaci szereplő, és találjon új fegyvereket a versenyelőny visszaszerzéséhez. Nagyobb ültetvényeket, csomagolóházakat és feldolgozó üzemeket hoznak létre, hogy a fajlagos költség csökkentése révén növekedjen a termelékenység. A következő lépés a működési hatékonyság fokozása új technológiák, rendszerek és gyakorlatok kialakításával. Mindez új fajták, nagyobb hozamú változatok telepítését vonja maga után, nagyobb ültetvénysűrűséget és olyan művelésmódok alkalmazását, melyekkel elérhető, hogy korábban forduljon termőre, és kivételes termésmennyiséget produkáljon az ültetvény. Ennek a megközelítésnek legfőbb problémája, hogy tovább fokozza az alma piaci mennyiségét, aminek következtében sokkal gyorsabban zuhan az átlagos felvásárlási árszínvonal, mint ahogy a fajlagos termelési költség csökken. Washington Államban például 6 év alatt 10%-kal csökkent a termőterület, de a termésmennyiség rekordértékeket ért el. Az ágazatból kiszoruló termelők ültetvényeit és létesítményeit a nagyobb termelők, piaci szereplők veszik át, akik még mindig a Schwarzenegger-modellben gondolkodnak. A fajlagos költségek csökkentése vitathatatlanul előnyös, de a túlzott méretű gazdaság tulajdonosai könnyen saját stratégiájuk áldozataivá válhatnak. Az Arnold Schwarzenegger-stratégia egyik változata a csomagolás, raktározás és értékesítés, vagy pedig a termesztés irányába történő integráció. Világszerte ez az egyik legkedveltebb modell. A termelőknek stabil keresletet kínál, a csomagolóházaknak a nyersanyag biztosítása a minőségirányítás és nyomonkövethetőség lehetőségét adja. Néhány esetben


ezek az integrált egységek teljesen önellátóak, de a legtöbb esetben más termelőktől is kell beszállítaniuk, hogy a tárolókapacitás maximálisan ki legyen használva. A siker érdekében mindhárom területnek jól kell működnie: első osztályú termelésre, csomagoló üzemre és raktározásra van szükség. Ha ezek bármelyike hibásan működik, az egész integráció működésképtelenné válhat. A zavartalan együttműködéshez komoly vezetői és személyzeti képességekre van szükség.

A Henry Kissinger-megközelítés Sok piaci résztvevő arra a következtetésre jutott, hogy tevékenységét nem tudja fenntartani, ha hagyományos, független, elkülönült módon dolgozik. A termelési és értékesítési gondokon csak a hasonlóan gondolkodó szereplők különböző formájú társulásai, szövetségei segíthetnek. Ennek a neve Henry Kissinger-modell lett, mert megvalósításához tárgyalásokra van szükség, olykor különböző nyelvet beszélő, eltérő kultúrájú és véleményű felek között. A szövetség a fagyvédelem vagy kártevőirtás helyi kivitelezésétől az államokon vagy országokon átívelő értékesítési együttműködésekig terjedhet. Az értékesítési ügynökségek is nemzetközi szövetségeket alakítottak, hogy 12 hónapon át egyöntetű áruval tudják ellátni a kiskereskedőket. A tagok tagdíjat fizetnek és néhány tevékenység irányítását átengedik, de cserébe olyan információkat, vezetést és szolgáltatásokat kapnak, melyek másként nem lennének számukra hozzáférhetők. Az elmúlt években számtalan ilyen típusú szövetség jött létre. Ezen társulások hátránya, hogy tagjaik saját védjegyeik feladására kényszerülnek, továbbá meg kell, hogy változtassák korábbi működésüket, magatartásukat, és a tagok közötti legcsekélyebb félreértés is súlyos gondokat eredményezhet.

A Madonna-modell Ez a típusú társulás nem jár együtt az értékesítendő termék jelentős megváltoztatásával. A piaci szereplők közül néhányan úgy vélik, jövőbeli sikerük kulcsa, hogy különböző új termékeket kínáljanak a világpiacon vagy bizonyos réspiacokon. A megközelítés alapja, hogy ugyanazt vagy egy hasonló terméket tökéletesen megújult formában dobjanak piacra. Azért kapta a Madonna nevet, mert a popzene világában Madonna volt az az előadó, aki a régi dalok új köntösben történő megjelenítésével a legnagyobb sikert érte el. E megközelítést követte néhány francia és olasz almatermelő, akik „biotermék” vagy „védett földrajzi eredet” megjelöléssel hozták

Z ö l d s é g -

é s

INTERPOMA


forgalomba termékeiket. Ezt a fajta eljárást „Szerény Madonna”-modellnek is nevezhetjük. Ez a megközelítés a termelők figyelmét a helyes technikák és a minőség felé terelheti. Számos kérdés azonban választ vár: arányban állnak-e a költségek és a bevétel; valóban sikerül-e magasabb árat elérni, több helyet kapni a kiskereskedelmi üzletekben a termékek számára; milyen költséget jelent a szervezés, nyomonkövetés, promóció megvalósítása; nem fog-e csökkenni az ár, ha egyre több hasonló típusú termék jelenik meg a piacon; nem lesz-e szükség további promócióra, ami elviszi a magasabb termékárból származó bevételt? A „Merész Madonna”-modell a beszállítók valamennyi tagjának működésében radikális változásokat követel. Jó példa erre az ENZA által a Jazz fajtára létrehozott értékesítési klub. A klub szponzora határozza meg, milyen új terméket vezetnek be, mennyi fát telepítenek, mennyi terméket értékesítenek, és hogyan értékesítik, hogyan reklámozzák. A faiskolák, termelők, csomagolók és feldolgozók tagdíjat fizetnek abban a reményben, hogy a klub népszerűségéből származó bevételek kompenzálják a járulékos költségeket. Az új fajtákat bevezetők közül sokan támogatják ezt a modellt. Ugyanakkor ez esetben is számos kérdés merül fel. Milyen pontosan képesek a klub szponzorai meghatározni a jövőbeli keresletet a növekvő kínálat mellett? Hány különböző klubfajtát képes a piac felvenni? Ha korlátozódik a termékmennyiség, visszaesik-e a termelés, csomagolás és értékesítés gazdaságossága is? Rendelkezésre áll-e elegendő mennyiség ahhoz, hogy a nemzetközi kiskereskedelmi láncok igényeit kielégítse? Számos változata létezik a klubértékesítési megközelítésnek, melyek közül a leghaladóbb a Pink Lady szövetség, de a hasonló Cripps Pink komoly versenyhelyzetet teremt számára. A Cameo és Honeycrisp fajták értékesítésére is szerveződtek klubok, de ezek irányítása nem teljes körű. A Fuji alma forgalmazását a Kiku szervezet a saját címkéjével csak bizonyos minőségi követelmények teljesülése esetén engedélyezi. Ezekben az esetekben is az a legfőbb kérdés, hogy a termékmennyiség növekedése esetén fenntartható-e a profit.

A Bono-modell A Bono-modell azt állítja, hogy ha mind korrektek vagyunk egymáshoz, jól boldogulunk, és együtt dolgozunk, meg tudjuk oldani a problémákat. Az is segít, ha más emberek pénzét is fel tudjuk használni. Az almaágazatban mindez úgy jelentkezik, hogy nagy kosár pénzt kell összegyűjteni, amivel ösztönözhetjük a fogyasztókat, hogy több almát vásároljanak. A pénz a nemzeti kormányoktól, nemzetközi ügynökségektől szerezhető be a reklámkampányok finanszírozására. Néhány esetben igazolást jelent e kampányok számára, hogy munkahelyek teremthetők, és bevételre lehet szert tenni kritikus helyzetben lévő vidékeken. Más esetekben az egészséges életmód melletti és

az elhízás elleni kampányok zászlója alatt sarcolhatók meg a kormányzatok. Minél többen hallanak minél többet ezekről a dolgokról, annál nagyobb lehet a kereslet. Sajnos azonban sok csapás sújtja a Bonomodellt is. Kérdéses, hogy akár nagy költségek árán is megváltoztathatók lennének-e a fogyasztói szokások. Az almaágazat nem igazán képes saját forrással hozzájárulni a reklámkampányokhoz. Az egyes szereplők, akik közel száz éve egymás riválisai, nehezen fognak egymással együttműködni. Nehéz lesz a Kínából, Kelet-Európából és a déli féltekéről érkező egyre nagyobb kínálatot egy egységes értékesítési programban kezelni. A legnagyobb probléma azonban, hogy ha az ágazat által biztosított fajtaválaszték nem találkozik a fogyasztói igényekkel, akkor nincs az a pénz, ami sikeres lehet a vásárlás ösztönzésére.

Az Einstein-megközelítés – az ajánlható modell Mindezek alapján úgy gondolom, hogy hosszútávon a kínálat alapú programok nem képesek az ágazat jövedelmezőségi és fenntarthatósági problémáit megoldani. Az új modellnek, amit Einsteinről neveztem el, mivel igen komplex megközelítést ölel fel, részét képezi a nehéz kérdések megválaszolása, és a lehető legpontosabb marketinginformációk használatát igényli. Az első lépés megérteni, hogy mi vezérli a modern fogyasztók gyümölcsfogyasztási szokásait. Nem pusztán az almafogyasztást, mert az csak egy töredéke a teljes képnek. Meg kell tudni, hogy a vásárlók a maguk által elkészíthető, a félkész termékeket, vagy esetleg az éttermeket preferálják. Ha maguk készítik ételeiket, mi alapján választanak a friss vagy feldolgozott termékek közül. A gyümölcsökön belül mi alapján választanak az alma, narancs, mangó, papaya stb. közül? A döntés mekkora részben szokás kérdése és mekkora részben megváltoztatható? Mennyire nyitottak a fogyasztók Hatos tálcába csomagol a Jollypack berendezés, Intepoma 2006, (H.Cs. felvétele)

új gyümölcsökre vagy az ismert gyümölcsök újabb fajtáira? Ma már ismert, hogy a gyümölcsfogyasztási szokások elsősorban a tradíciókban gyökereznek. Az emberek az adott területre jellemző, és olcsón beszerezhető gyümölcsöket választják. Ha viszont jövedelmük magasabb, szívesen kipróbálnak új gyümölcsöket és új fajtákat. A szezonon kívüli kínálatra és az importált gyümölcsökre is egyre nagyobb az igény. Az USA-ban például csökken az alma, körte és narancs iránti kereslet, és növekszik a trópusi gyümölcsök iránti érdeklődés. Olyan gyümölcsök népszerűsége, mint a kivi és a banán, amelyek egykor ritkának számítottak, hamar visszaeshet, és a fogyasztók még egzotikusabb gyümölcsök felé fordulhatnak. A gyümölcsfogyasztást a társadalmi változások is befolyásolják. Számos országot az idősödő népesség és az egyre kisebb háztartás jellemez, kevesebb a gyermek és a fiatal felnőtt. Az embereknek egyre kevesebb szabadidejük van. Ugyanakkor az élelmiszerek egészségességével, biztonságával, eredetével; a termesztés, a feldolgozás és értékesítés mikéntjével kapcsolatos aggodalmak egyre jellemzőbbek, jóllehet korábban ezek tekintetében teljes volt a fogyasztók bizalma. Mindezen tényezők bármelyike befolyásolhatja, hogy a vásárlók megveszik-e a friss almát vagy sem. A vásárlók ugyanakkor a különböző médiák folyamatos ostroma alatt állnak. Valamennyi termék a fogyasztók idejéért, figyelméért és pénzéért versenyez. A média zavarbeejtően széles lehetőséget kínál a fogyasztóknak. A világ lakosságának közel 80%-a fejlődő országokban lakik. Jövedelmeik rohamosan növekednek, amit ezen országok GDP-jének gyors növekedése is tükröz. A modern kiskereskedelmi láncok betörésével ezek az országok a fejlett országokhoz hasonló fogyasztói és vásárlói szokásokat vesznek fel. A legfontosabb megtudni, hogy a fogyasztók miért éppen egy bizonyos fajta almát vásárolnak, és mivel lehetne őket rávenni más almák fogyasztására. Mi az a tulajdonság, ami miatt megvennék az újabb fajtát. Továbbra is kiemelkedően fontos, hogy tetszetős és jó ízű legyen a gyümölcs, korán termőre forduljon a fajta és nagy termőképesség, csúcsminőség jellemezze. Bizonyosan eltérő válaszok születnek majd arra, hogy milyen almát kedvelnének a fogyasztók leginkább, hiszen az életkor, a társadalmi, nemzetiségi hovatartozás különböző preferenciákat fog tükrözni. Ezt a tudást kifinomult reklámkampányok kidolgozására kell felhasználni, hogy az almaágazat meg tudjon felelni mindezen követelményeknek. A programoknak a modern kommunikációs csatornákat is használniuk kell. A Schwarzenegger-, Kissinger-, Madonnaés Bono-modellek mind hoztak némi előnyt az ágazat számára, de a továbbiakban nem tarthatók fenn. Az ágazatnak olyan új megközelítésre van szüksége, amit a kivételes géniusz, Albert Einstein neve fémjelez. Ez a modell a gondolkodás hatalmát arra fordítja, hogy megértsük a fogyasztók viselkedését, és a jövőben csak ez lehet az ágazat hosszú távú sikerének a kulcsa. 

20 07.


19

INTERPOMA A chilei alma- és körteágazat tendenciái, lehetőségei és kihívásai A chilei almaágazat helyzetéről az Exportszövetség marketing menedzsere, Christian Carvajal tartott beszámolót. A szövetségnek 232 cég a tagja, akik a chilei termelés 50%-át, az exportmennyiség 92%-át reprezentálják. A chilei almaágazatban 7800-nál is több termelő dolgozik, akiknek ültetvénye 5 ha-nál nagyobb. A teljes termőterület 250 ezer ha. A déli félteke friss gyümölcs kínálatának 49%-át Chile adja, legfőképp ami az almát, körtét, szőlőt, kivit, avokadót, szilvát és őszibarackot illeti. Az összes exportált gyümölcs mennyisége 2,2 millió tonna, ennek a harmada alma, a körte pedig 5%-ot tesz ki. Az export alma mennyisége az elmúlt 6 év alatt közel megduplázódott. A Royal Gala és a Red Delicious fajták adják az exportfajták több mint 60%-át, és a Granny Smith is további 17%-ot jelentett 2006-ban. Az exportált mennyiség 35–40%-a Európába, 30%-a pedig a latin-amerikai országokba érkezik. A körteexport 50%-át a Packhams Triumph, további 11%-ot pedig a Bosc kobak fajták adják. Az export 40%-a szintén Európába, 30%-a pedig a latin-amerikai országokba kerül. A chilei alma és körteágazat lehetőségei és kihívásai között leginkább az almaexport konszolidációja került megnevezésre, mely az alábbiakkal jellemezhető:  kevesebb munkás, nagyobb és hatékonyabb csomagolóüzemek  több termelő, élesebb verseny  bizonyos fajták speciális piacra történő előállítása  az exportőrök száma 2004–2005 során 200ról 140-re zuhant, ugyanebben az időszakban az almaexport 11,3%-kal nőtt, a körteexport 1,4%-kal csökkent. A kiskereskedők koncentrációja és egybeolvadása az USA-ban és Európában egyre jelentősebb, de Latin-Amerikában és Ázsiában is hasonló tendencia tapasztalható. Az alma- és körtefogyasztás stagnálása a reklámkampányok, a piac megértésének, az innovációnak és az új csomagolási formáknak szükségességét hangsúlyozza. A fogyasztók biztonság, higiénia és minőség iránti kereslete egyre inkább fokozódik. A más országokkal kötött szabadkereskedelmi egyezmények is igen előnyösek az ágazat számára. A nem exportálható terméket adó ültetvények felszámolása is rendkívül fontos, hiszen a túlkínálatot csökkenti.

Új-Zéland, Dél-Afrika és Ausztrália almaexportja Az ausztrál almaágazat elsősorban a belföldi piacokon értékesítette termékeit, és csak kis mennyiséget szállítottak Ázsia és Európa piacaira. A közelmúltban Új-Zéland volt a déli félteke legjelentősebb almatermesztője, és Európa számára a szezonon kívüli alma legjelentősebb szállítója. Kiváló minőségű fajtáit az ENZA logó alatt értékesítette, ami világszerte a legismertebb. Jelenleg nagyon

20

20 07.

Z ö l d s é g -

é s


Export és tendenciák

A VOG feldolgozó üzemében készült almafalatokat az idén dobják piacra, Interpoma 2006, (H.Cs. felvétele)

sok más országban termesztik ugyanezeket a fajtákat, és Új-Zélandnak most új utakat kell találnia, hogy megőrizze vezető szerepét. A jövő kulcsa az innováció, ami nem csak új fajták bevezetését jelenti, jóllehet ez igen fontos, hanem a termelési módok, a termelékenység innovációját, a kutatás, a laboratóriumi eredmények ültetvényekben történő felhasználását és az információs rendszerek fejlesztését is magában foglalja. Új-Zéland szerencsés, mert az innováció területén vezető szerepet tölt be, és termelését „zöld” környezetben folytathatja. A kiskereskedelemre a koncentráció jellemző, egyre kevesebb, egyre nagyobb szereplő van jelen, akik saját, csak náluk kapható márkákra akarnak szert tenni. Vajon szerencsés lenne-e egy márkára exkluzív jogokat biztosítani egy szupermarket-hálózat számára?

A kínai almatermesztés és -export tendenciái Kínában 1,9 millió hektáron termesztenek almát, ami a világ összes termőterületének 37%-a. Összesen 24 millió tonna alma terem Kínában, a világon termett összes alma men�nyiségének 38%-a. Kínában az összes gyümölcstermésen belül 27% az alma részesedése. Kína két legnagyobb almatermő körzete Shaanxi (426 ezer ha, 5,6 millió t) és Shandong (386.666 ha, 6,2 millió t). Kína almatermése 1992 óta közel ötszörösére nőtt. Ennek megfelelően Kína almafogyasztása is több mint háromszorosára nőtt. Kína almaimportja elhanyagolható, jelentősebb változást nem mutatott az elmúlt években. Az export azonban az elmúlt 5 évben közel 300 ezerről 800 ezer tonnára nőtt. Az almalé exportját is óriási föllendülés jellemezte az elmúlt években. DélkeletÁzsia és Oroszország a legfőbb felvevőpiacok, Shandong, Shaanxi, Liaoning és Beijing pedig a legfőbb exportáló körzetek. A legfontosabb fajták a Fuji (60,4%), Red Delicious (9,7%), Jenet Ralls és Qinguan.


A leggyakrabban Malus prunifolia magoncot használják alanyként. Néhány ültetvény igen magas, 150 t/ha-os termésátlagot produkál. Más ültetvények, ahol magoncalanyt használnak, keveset teremnek és rossz minőséget adnak. Az ültetvények helyének kiválasztása során figyelembe veszik, hogy tiszta legyen a környék levegője, illetve, hogy milyen az öntözővíz minősége, a talaj minősége, valamint a rovarok és kórokozók elleni védekezés lehetősége. A gyümölcsök hálózása a nemzetközi piacra szánt gyümölcs minőségéhez elengedhetetlenül fontos. A talajtakarás a talaj szervesanyag-tartalmának fokozásához nélkülözhetetlen. Közel 40 csomagoló üzem található az országban, az összes hűtőkapacitás mintegy 15 millió tonna. Az exportra termelő vállalatok különösen jó berendezésekkel rendelkeznek. Magántulajdonban vannak, és az export mellett a belföldi piacra is szállítanak. Néhány vállalat (Gold Garden, Huasheng) már EUREPGAP tanúsítvánnyal is rendelkezik. Az almát a különböző piacok számára többféleképpen csomagolják. A belföldi piacra szánt almát nem sikerül mindig időben betárolni a hűtőházakba. A következő 5–10 évben számos változás várható a kínai almaágazatban. Az optimális termőkörzetekben, mint az északnyugati Lösz-fennsík és a Bohai-öböl környéke, egyre több ültetvény fog koncentrálódni. Az ös�szes termőterület nagysága 2 millió hektáron állandósulhat. A belföldi piac várhatóan közel 25 millió tonna almát fog fölvenni a jelenlegi fogyasztással és jövedelemgyarapodással számolva. Az almalé exportja 600 ezer tonna körül állandósulni látszik. A friss alma exportja fokozatosan növekedni fog, és 900 ezer tonna körül állapodhat meg. A fő exportpiacok továbbra is Délkelet-Ázsia és Oroszország maradnak. A környező országokba irányuló, nem hivatalos friss alma export tovább növekedhet a jelenlegi 1,2 tonnáról 1,5 tonnára. Dr. Hegedűs Attila fordítása alapján összeállította Ferencz Anita, FruitVeB

Z ö l d s é g -

é s

INTERPOMA


Red Prince – új klubfajta A

Red Prince almafajtát 2002-ben az Edeka-Minden vezette be a piacra, mindössze körülbelül 100 tonnás kínálattal. A termesztés azóta folyamatosan bővül, így a termelő ElbeObst egyesület ma már 9 ezer tonnás kínálatot képes előállítani. Egyre több új ültetvény éri el a teljes termőképességet, így a rendelkezésre álló termésmennyiség csak az előző évről a legutóbbira is 3 ezer tonnával nőtt. A termelőpotenciál azonban még nem merült ki, olyannyira, hogy 2010-re 13–15 ezer tonnás termésre számítanak. Nagyobb felfutás azonban nem látszik célszerűnek, az almaültetvényeken valószínűleg csak mintegy 5%-nyi lesz a Red Prince aránya. Az elmúlt évek lendületes telepítései után mostanra gyakorlatilag megszűnt az új Red Prince ültetvények létesítése. Az Elba alsó szakaszán továbbra is az Elstar fajtát telepítik elsősorban. Hollandia szintén 10 ezer t alatti mennyiséget jelentett a Red Prince fajtából. A Red Prince a termesztők számára érdekes alternatívát jelent a hagyományos fajtákhoz képest, de szigorú követelményeket támaszt a termesztéssel, szüreteléssel,

Új almafajták Laimburgi Kutatóintézet Pomológiai kiadványából, ® bejegyzett márka pbr Európai fajtavédelemmel ellátott fajta 1.

Márkanév, fajtanév

Származás

Az új almafajtákat általában egy klubkoncepció keretében termesztik és értékesítik. A fajtaválaszték, illetve a márkaspektrum – mint látjuk – igen széles és aránylag áttekinthetetlen. A sikerekről vagy kudarcokról többnyire kevés szó esik. Az alábbiakban egy új klubfajtát mutatunk be a Der Markt nyomán. tárolással és a kikészítéssel szemben. Azonban éppen ezeknek a szigorúbb követelményeknek köszönhetően képes a gyümölcs az igen magas minőségi szabványokat teljesíteni – 13 °Brix cukortartalom, 6 kg/cm2 nyomószilárdság – amit a élelmiszer-kereskedelem természetesen elismer. A többi fajtával ellentétben a Red Prince termelői árait maguk a termelők igazítják eléggé hangsúlyosan a minőséghez: azokat a tételeket, amelyek nem teljesítik az igen magas szintű követelményeket, a szokványos, sötétpiros Jonagold-változatok árain értékesítik.

A közvetlen konkurencia nyomása alatt álló Jonagold vagy Jonagored fajtáktól való célszerű elhatárolódás a kereskedelmi árakban is tükröződik. A 2005/2006. évi szezon első felében például a Red Prince ára jelentősen felülmúlta a világos Jonagold-mutánsok árát is. Egyébként a teljes szezont igen stabil árszínvonal jellemezte. Időközben a Red Prince egyre keresettebbé vált, így még a viszonylag gyengébb minőségi osztályú gyümölcsöt is biztonságosan értékesíteni lehet. A német piacon például mindenekfölött a 75–80–85 mm átmérőjű almát keresik, ebből az előző években adódtak is problémák. Most azonban a rohamosan növekvő orosz piacon a korábban lebecsült, 85 mm-nél nagyobb kaliberű Red Prince is rekordáron értékesíthető. A fajta igen jól kezdte a 2006/2007-es szezont, a 46. hét végéig már 1 ezer tonnát adtak el belőle, tízszeresét az előző évinek. Ezt is a növekvő orosz piac alapozta meg, amely különösen a megemelt minőségi szabványoknak megfelelő gyümölcs számára rendkívül felvevőképes. Jó idényt jelez a Red Prince fajtának az is, hogy ára máris jelentősen magasabb a Jonagold-mutánsokénál. MADRÁSZNÉ F.I.

Az Interpoma kongresszusán elhangzott előadásokat a szervezők egy kiadványban foglalták össze. Ebben érdekes összeállítás található a termesztett és a termesztésbe vonható almafajtákról1. A közreadott információk sarkallhatnak néhány fajta itthoni kipróbálására, bevezetésére. Természetesen kellő óvatosság szükséges az eltérő viszonyok miatt. A 2006. november-decemberi számban nyári és őszi fajtaújdonságokról adtunk tájékoztatást, most a téli fajtákkal folytatjuk a sort.

Tulajdonságok T É L I FA J TÁ K

STAYMAN mutánsok Staymanred Superstayman FUJI mutánsok Kiku® 8, Brak Fuji Suprema® Cristia Rubinfuji® ROFM811 Zhen® Aztec BRAEBURN mutánsok Joburn® Aurora Annurca Nero Red Rome Pacific Rose® Sciros

Antares® Dalinbel pbr Ariwa pbr Brina pbr Collina pbr Golden Orange pbr Goldstar pbr Harmonie® Delorina Initial Modi® CIVG198 Rubinola pbr Topaz pbr

Stayman mutáns Staymanred mutáns

Triploid fajta, nagygyümölcsű, intenzív 60%-os fedőszínnel, vastag héjú, finom húsú, savanykás, héjbarnulásra érzékeny 90–100%-ban egységes mosott fedőszínnel

Fuji mutáns (Japán) Fuji mutáns (Brazil) Fuji szelekció 2001 (Japán) Fuji Mutáns (Japán)

Csíkos mutáns, intenzív 85–90%-os fedőszínnel, csíkozottsága az árnyékos oldalán is látható 90–100%-ban sötétpiros – mosott fedőszínű Egyértelműen csíkos, javított mutáns, intenzív piros színezettséggel, hasonlít a Kiku® 8-ra 90–100%-ban vörös fedőszínű, mosott csíkozottság nélkül

Braeburn mutáns (Új-Zéland)

70–80%-ban fénylő piros fedőszínnel, csíkozott gyümölcsű, mint a sztenderd fajta E G YÉ B T É L I FA J TÁ K 35 nappal érik a Golden Delicious után, közepes-kicsi a gyümölcse, heterogén formájú, 50–60%-ban sötétpiros csíkozott fedőszínű, alapszíne világoszöld, gyümölcse Helyi fajta (Olaszo.) lédús, roppanó húsú, savanykás Rome Beauty mutáns (USA) A sztenderdhez képest előbb érik, gyenge növekedésű, mosott sötétpiros felületű, teljesen színezett csíkok nélkül 25 nappal érik a Golden Delicious után, gyümölcse középnagy, kúpformájú, intenzíven rózsaszínű felülettel a gyümölcs 80–90%-án, kemény, roppanó húsú, édes Gala x Stark Splendor (Új-Zéland) gyümölcsű, jól eltartható. Levélnekrózis, alternancia jellemzi R E Z I S Z T E N S FA J TÁ K 8 nappal érik a GD előtt, középnagy-nagy gyümölcsű, fénylően piros, szép, 40–60%-ban fedett a hideg hőmérséklet hatására. Kemény roppanó, leveses húsú, kellemeElstar x 3191 (Franciao.) sen savanykás, korlátozottan tárolható, varasodás-rezisztens, de a lisztharmatra fogékony Rezisztens varasodás és lisztharmat ellen is, 4 nappal érik a GD előtt, jó termőképességű, középnagy gyümölcse 50–75%-ban fénylő halványpiros színnel fedett. Golden Delicious x A 849/5 (Svájc) Beszíneződése problémás, húsa kemény, 5 hónapig tárolható „PRI 2059-101” (Olaszo.) 7–10 nappal érik a GD után, varasodás-rezisztens, tompa kúp formájú, fénylő piros színű, kemény húsú, leveses húsú, édes-savanykás harmonikus ízvilággal, jól tárolható Coop 4 x Elstar (Hollandia) Varasodás-rezisztens, két héttel érik a Gala előtt, szép küllemű, nagyon jó kiegyensúlyozott ízű, kemény, leves húsú, korlátozottan tárolható Ed Gould Golden x PRI 1956-56 A B klón után érik 3–5 nappal, rozsdásodás-ellenálló, fénylő rózsa-narancs fedőfoltos, kemény húsú, magas savtartalmú, jó ízű, varasodás-rezisztens, tárolás utáni viselkedése nem kielégítő (Olasrzo.) Rubin x Vanda (Cseho.) 3 nappal érik a GD után, jó ízű, jó növekedésű és termőképességű fajta, varasodás-ellenálló, korlátozottan tárolható sztippe-érzékeny 4–8 nappal érik a GD után, szép külsejű, középnagy-kis gyümölcsű, harang alakú, alapszíne világoszöld, fedőszíne fénylő piros, mosott, szüretkor roppanó húsú, átlaGrifer x Florina (Franciao.) gosan édes, kellemesen savanykás, megfázás okozta károkra érzékeny 1 héttel érik a Gala előtt, középnagy-nagy gyümölcsű, rendszeresen jól terem, triploid fajta varasodás-rezisztens, lisztharmatra kevésbé érzékeny, maximum 3 hónapig Gala x Redfree (Franciao.) tárolható 8 nappal érik a GD urán, produktív, közepes gyümölcsméretű, nagyon jól színeződik, leves húsú, közepes ízű, túlnyomóan édes, jól tárolható, varasodás-rezisztens, de Gala x Liberty (Olaszo.) hálósan előfordult rozsdásodás, szüret előtti hullásra hajlamos Prima x Rubin (Cseho.) 10 nappal érik a GD előtt, nagyon erős növekedésű, termőképessége kielégítő, varasodás-rezisztens 1 héttel érik a GD előtt, gyümölcse középnagy, laposkúp formájú, 60–80%-ban csíkozott, mosott fedőszínű, narancspiros, fűszeres ízű, korlátozottan tárolható, varasoRubin x Vanda (Cseho.) dás-ellenálló, a Red Topaz mutáns jobban színeződik

20 07.


21


Z ö l d s é g -

é s


Minőségellenőrzés – kell a szankcionálás! A csatlakozást követően röviddel – 2005-ben – annak tapasztalatairól és a várható változásokról kérdeztük dr. Németh Lajost az FVM vezető főtanácsosát, országos zöldséggyümölcs ellenőrzési főfelügyelőt. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács akkori kérdéseire megnyugtatóan nyilatkozott a jövőről. Mit tud erről most mondani a tények birtokában, hogyan látja a jövőt az agrár szakigazgatás legutóbbi jelentős átszervezése kapcsán. Erről kérdezzük.  Milyen változásokat követelt meg a csatlakozás a zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzés szabályozásában?

Dr. N.L.: Szerencsére a zöldség-gyümölcsfélék minőségellenőrzésének gondolata már a csatlakozás előtt több mint egy évtizeddel felmerült. A csatlakozásig folyamatosan közelítettünk az EU előírásokhoz. A szabályozás egyrészt olyan elméleti tevékenység, ami különösen nagy feltételrendszert, anyagi forrást nem igényel, így igazán gondot nem okozott. A csatlakozásra a gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló 82/2004. (V. 11.) FVM rendelet tökéletesen megfelelt az EU követelményeknek. Azóta is, gyakorlatilag változtatás nélkül hatályos. Másrészt viszont az ellenőrzésnek rugalmasan kell követni az adott időszak kihívásait. A piac szabályozásában játszott szerepe csak akkor lehet tökéletes, ha azonnal igazodik a megváltozott körülményekhez.

 Nyilván ezért kellett a csatlakozást követően átszervezni az ellenőrzést?

– A csatlakozást követően EU külső határa lettünk. Ugyan a zöldség-gyümölcs forgalmazási-minőség ellenőrzése nincs a határon történő belépéshez kötve, azonban ez az ellenőrzés leghatékonyabb módja. Ennek megfelelően 2005. június 15-től kezdődően a feladat nem az állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző hálózathoz tarozott, hanem a Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat a növényvédelmi igazgatás szervezeti keretében végezte. A feladat átcsoportosítása előtt, jogi feltételek biztosítása érdekében módosítottuk az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvényt és a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvényt. A feladatmegosztást ennek megfelelően a hatósági élelmiszerellenőrzés rendjéről szóló 302/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és az alkalmazható díjakat az élelmiszerellenőrzési igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 89/2005. (X. 11.) FVM-EüM-ICsSzEM-PM együttes rendelet rögzítette. Az ellenőrzés nemzeti szabályozásában a feladat állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzéstől a növényvédelmi igazgatás keretébe helyezésével kapcsolatban a gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló 82/2004. (V. 11.) FVM rendelet módosításáról szóló 63/2005. (VII. 12.) FVM rendelet rendelkezett.

 Valóban úgy tűnik, hogy a szabályozás átalakítása gyorsan ment. A kérdés az, hogy mit jelentett a gyakorlatban, mi valósult meg azokból a lehetőségekből, amelyeket két éve említett.

– Az átcsoportosítással lehetőség nyílt a zöldség-gyümölcs minőségellenőrzés növényegész-

22

20 07.

ségügyi határkirendeltségeken (Röszke és Nagylak) történő elvégzésére, ami az ott szolgálatot teljesítő növényvédelmi felügyelők gyors kiképzését követően, késedelem nélkül megkezdődött. A további, folyamatos regionális oktatást követő vizsgáztatás után, jelenleg összesen 171 fő, aki zöldség-gyümölcs minőségellenőrzési tevékenységbe ennek alapján bevonható. Minden megyében 1 fő koordinálja ezt a feladatot. További néhány fő végezheti a feladatot exportban, importban és belföldön, beleértve a minőségvédelmi bírság kiszabását is. Emellett a hatékonyságot javítják a speciálisan export-import ellenőrzésre kijelölt ellenőrök.

 Milyen számokban kifejezhető eredménye jelentkezett ennek?

– Az alapvető cél az import ellenőrzés hatékonyságának fokozása volt. Az import ellenőrzés egyértelmű növekedése jól látszik, 2004-ben 2.887, 2005-ben 22.079, 2006-ban pedig 39.067 tétel vizsgálatára került sor. A nagyságrendi növekedés azt mutatja, hogy ezt a célkitűzést sikerült elérni. A vizsgált tételek döntő részének célállomása valamelyik uniós tagállam volt, amihez a cégek, mint jó színvonalú szolgáltatást vették igénybe a magyar minőségellenőrzést, felismerve, hogy ugyanott az estleges növényegészségügyi vizsgálatok, illetve a szabad forgalomba bocsátás is elvégezhető, ezt követően pedig az áru szabad mozgása nem korlátozható.

 A vizsgálatok száma növekedett, de milyen kifogásokat találtak és milyen intézkedéseket tettek?

– Az import vizsgálatok során 309 tétel nem kerülhetett szabad forgalomba bocsátásra a minőségi kifogások miatt. A javítható hibák a célország ellenőrző hatóságának felügyelete és visszajelzése mellett megszűntethetők, más esetekben visszaküldésre, megsemmisítésre, leminősítésre került sor.

 Az import ellenőrzés nagyságrendi növelése nem vont el máshonnan kapacitást, esetleg nem az export vagy belföldi vizsgálatok száma csökkent?

– A harmadik országokba irányuló export, illetve a más tagállamokba kiszállításra kerülő vizsgált tételek száma valóban folyamatosan csökkent, 2003-ban 23.695, 2004-ben 16.797, 2005-ben 8.846, 2006-ban 6.987 tétel vizsgálatára került sor. A jelentős csökkenést az exportellenőrzésben a gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló 82/2004. (V. 11.) FVM rendeletben előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása


okozza, amit elősegített a csatlakozáskori alaphangulat, hogy az EU-ban az áru szabad áramlása nem akadályozható. Csak a gondolat második fele veszett el, hogy a jogszerűen előállított és forgalomba hozott áru mozgása nem korlátozható. Természetesen az ellenőrzés céljának változása és az ahhoz kötődő átszervezés is kedvezett ennek a magatartásnak. Ez a vizsgálati költségek kapcsán ugyan rövid távon kedvezőnek tűnhet az exportőröknek, azonban számos, a magyar áruk pozícióját a nemzetközi piacon rontó hatását is észleltük, elsősorban az Európai Unió nem-megfelelőségek visszajelzését követő rendszerében kapott értesítések formájában. Ezt a rendszert (WUSI/ AmisWeb) a Bizottság a közelmúltban jelentősen fejlesztette és a jövőben hatékonyabb működtetése várható. Amelyik cég már kapott a nem ellenőrzött és külföldön kifogásolt szállítmánya után minőségvédelmi bírságot (ami az áru értékének másfélszerese, kétszerese, vagy háromszorosa lehet) pontosan tudja, hogy az ellenőrzés olcsóbb, és eleget tesz a bejelentési kötelezettségének.

 A fogyasztó szempontjából az az érdekes, hogy az üzletekben mit lát. Történt-e előrelépés a belföldi ellenőrzésben?

– A kockázatbecslésen alapuló belföldi ellenőrzés – EU-jogban meghatározott – adatbázisának feltöltése folyamatos. Az elmúlt évben az ellenőrök 1266 kereskedelmi egységben 3736 tétel vizsgálatát végezték el, ebből 602 tételt kifogásoltak. Az ellenőrzés szigorodását a kiszabott minőségvédelmi bírságok éves ös�szege is szemlélteti: 2004-ben 13,4, 2005-ben 18,4, 2006-ban 38,1 millió Ft volt. Az utolsó év növekedésében benne van az is, hogy nem csak az üzletek eladóterében levő árura alkalmazható a bírság nem megfelelő termék esetén, hanem az egész tételre is.

 Eredményt elérni nemcsak a szankcionálással, hanem tájékoztatással, szemléletformálással is lehet. Ismerik-e az ellenőrzöttek a szabályokat?

– Azért is vezettük be fokozatosan az ellenőrzést, hogy legyen idő megismerkedni a szabályokkal. A szabályok ismeretével az export ellenőrzés során volt a legkevesebb probléma, ott ugyanis korábban is alkalmazták a szabványokat, csak nem volt kötelező az ellenőrzés. Az import esetében, különösen az utóbbi időben megszigorított ellenőrzések kapcsán sokat javult a helyzet. A legtöbb problémát a belföldi ellenőrzések során tapasztaltuk. Részben a szabályok nem, vagy nem megfelelő ismerete, részben a jelölési előírások jelentőségét lebecsülő magatartás okoz problémát. A minőségvédelmi bírságot kiszabó határozatok elleni másodfokú eljárásokban, illetve a bírósági esetekben gyakori, hogy az általános élelmiszerjogból indulnak ki, pedig a termék és kereskedelme jellegéből adódóan speciális szabályok vonatkoznak a részletekre.

Z ö l d s é g -

é s



 Mondana egy példát?

– Az általános élelmiszerjog szerint a minőségvédelmi bírságot többnyire a hiba okozójával szemben kell kiszabni. Ugyanakkor az általános élelmiszerjog is tartalmaz eltérő megoldási lehetőséget a nem egyértelmű esetekre. Erre tekintettel a friss zöldség-gyümölcs ellenőrzés speciális szabályai – amit a közvetlenül és teljes egészében alkalmazandó EU rendeletek tartalmaznak – az áru birtokosával szemben írják elő a szükséges intézkedések megtételét.

 A szabályokat nyilván az ellenőrző szervezet ismeri a legjobban, de segíti-e átadni az ellenőrzötteknek ezeket az ismereteket?

– Az export ellenőrzés kapcsolata mindig is szorosabb volt az ellenőrzéssel, ők tudatában voltak, hogy az ellenőrzés nem a kereskedelem akadályozását jelenti, hanem hosszabb távon, a piacon maradást. Mondhatni „piacért” ellenőrzésnek tekinthető. A belföldi kereskedelmi egységek ellenőrzésére – a kockázat becslés besorolása alapján – ritkábban kerül sor, ezért az ellenőrzés során szerzett információ nem elegendő, és főként utólagos. Az elmúlt évben, ezért a Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Koordinációs Központ szakemberei az ellenőrök képzése során elkészített oktatási anyagot felhasználva több helyen tartottak előadást. Kiállítási anyaggal részt vettünk a XV. Élelmiszer Minőségellenőrzési Tudományos Konferencián, Debrecenben, a FOODAPEST 2006 kiállításon. Még jelentősebb talán, hogy tavaly készítettünk egy szórólapot, amit nagy számban juttatunk el az ellenőrzés alá tartozó egységekhez. Ennek egyik oldala a növényvédelmi igazgatás szervezeti keretében megerősödött Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat fokozott belföldi ellenőrzéséről tájékoztat, a másik felén a vonatkozó jogszabályok száma és kapcsolatrendszere látható. A vonatkozó jogszabályok teljes címe pedig fölkerült az FVM honlapjára: http://www.fvm.hu/doc/upload/200609/zgy_ rendeletek_decimal_order_08_29_final_v1.pdf Természetesen nemcsak a hazai tájékoztatás fontos, hanem a külföld felé, a potenciális piacaink vagy éppen import kapcsolataink miatt is fontos a megfelelő információ nyújtása, amivel különböző nemzetközi szervezetekben, tréningeken éltünk is.

 Említette a jelölési szabályok jelentőségét. Miért fontosak ezek?

– Először is ennek a szakmának büszkének kell lennie arra, hogy a származási ország feltünte tése minden esetben a kezdetektől kötelező. Nagyon gyakran a fajta, fajtacsoport, kereskedelmi típus feltűntetése is kötelező. Mindig kötelező feltüntetni a minőségi osztályt is. Miért is van ez így? Mert az általános élelmiszerjog jelölési szabályaiban előírtak egy része nem kötelező a zöldség-gyümölcs esetében. Nem kötelező például az összetevők feltűntetése, és nem is lenne értelme. Ehelyett a termőhely (a maga klímájával, éves időjárásával, termelési színvonalával) és fajtatulajdonságok adnak információt vagy közvetlenül, vagy a szakma tájékoztatása útján a fogyasztónak. Ezeket a minőségi osztályba sorolás jeleníti meg aktuálisan, lehetővé

téve, hogy gyorsan romló termék esetében a változást kövesse az osztályba sorolás.

 Zárjuk megint azzal, amit két éve is megkérdeztem. Milyen változást fog jelenteni az átszervezés, aktuálisan az agrár szakigazgatás 2007. január 1-jével megtörtént átszervezése?

– A zöldség-gyümölcs ellenőrzés fokozatos kiépítése az elmúlt közel másfél évtized alatt folyamatosan a változó igényeknek az adott lehetőségekkel való összehangolásából állt. Az élelmiszerjogból levezetett, az élelmiszer törvény felhatalmazása alapján működő és ahhoz hasonló ellenőrzési technikákat alkalmazó, de szakmailag a piacszabályozás alapelemét képező, ugyanakkor szervezetileg a növényvédelmi igazgatás keretébe tartozó, azzal a legtöbb szakmai kapcsolatot mutató zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzés elhelyezése az egységes szakigazgatás rendszerében nem egyszerű. Tekintve, hogy amint már a legelején is említettem a szabályozás megalapozott volt, a zöldséggyümölcs ellenőrzés gyakorlatilag változatlanul működhet ugyanúgy, ahogyan korábban, csak magasabb integrációs szinten, a Mezőgazda sági Szakigazgatási Hivatal keretében. Ennek megfelelően az MGSzH Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóságán belül működő Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Osztály látja el a 82/2004 FVM rendeletben foglalt Zöldség-gyümölcs Minőségellenőrzési Koordinációs Központ feladatait, míg a zöldség-gyümölcs ellenőrök az MGSzH területi szerveinek növényvédelmi egységeihez tartoznak.

 Feltételezem, hogy – mint két éve – ebben a változásban is a kihasználható előnyöket keresi. Mik lehetnek azok?

– A termékek jellemzőiből adódó szakmai és szervezeti különbözőségek megtartása mellett nagyobb lehetőség lesz az ellenőrzés különböző aspektusainak összehangolására, a szakterületek közötti szorosabb együttműködésre.

 Például?

– Már említettem a származás, a fajta jelentőségét, amikhez szorosan kapcsolódik a nyomonkövethetőség élelmiszerbiztonsági követelmé-

Ön is úgy tudja, hogy a kézi refraktométer a TÉSz elismerési tervek, illetve működési programok minőség ellenőrzéshez kapcsolódó, beruházá saként kis értékű tárgyi eszközként elszámolható költségek közé tartozik?

nye. A már szintén említett élelmiszerek jelölése megint egy külön szakterület. Az élelmiszerbiztonságot a zöldség-gyümölcs esetében alapvetően a növényvédő-szermaradék jelenti. Brüsszelben, a legutóbbi szakértői ülésen a citrusfélék forgalmazási minőség szabványának módosítása kapcsán tapasztalhattuk, hogy hány különböző főigazgatóságokhoz tartozó szakterülettel kellett egyezetni: pl. a felületkezelésre használt anyagok adalékanyagként vagy növényvédő szerként engedélyezettek-e, a posztharveszt kezelések egységesen szabályozhatók-e, mit írnak elő a jelölési direktívák, hogyan lett az átültetve a nemzeti jogba, ennek megfelelően hogyan módosítható a jelenlegi szabvány, illetve lehet-e általános megoldást találni valamennyi termékre. Kedvenc kifejezésemmel élve a MINŐSÉG A NAGY INTEGRÁTOR.

 Ezt a szakmailag összetett ellenőrzési rendszert segíti-e valamilyen szakmai testület?

– Kimondottan ilyen nincs. Sőt, míg a csatlakozás előtt a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság készítette a minőségi előírásokat, abban most, mint közvetlen közösségi jogalkotásban már nem vesz részt. A forgalmazási minőség szabványokat alkalmazó Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat nemcsak a szakmai előkészítést látja el, hanem a fordítások magyar nyelvi változatait is ellenőriznie kell, hiszen a pontatlan szövegek okot adhatnak az eltérő jogértelmezésre, jogvitákra. Másrészt viszont A Codex Alimentarius Magyar Nemzeti Bizottság Friss Zöldség-Gyümölcs Szakbizottsága ülésein a kódex anyagok megvitatását követően gyakran, mint szakértői csoport egyéb témákat is megvitat, ezzel segítve az ellenőrzés elveinek kialakítását, döntéseinek megalapozását.

 Egy mondatban összefoglalva, mit tart a jövő legfontosabb feladatának? – Az Európai Unió egységes belső piacának

védelmét biztosító ellenőrzési arányok és gyakoriság megvalósítását, az ismeretek folyamatos átadását a piac szereplőinek, végső érvként pedig a szankcionálást a piacot zavaró cselekedetek megszűntetése érdekében.

Balatonfüred

Világszínvonalú NÉMET LÖWE és SVÁJCI LEYAT professzionális metszőollók, a bolti ár alatt. A LÖWE gyártja, a világ legjobb rávágós ollóit. Kérésre ismertetőt küldünk, vagy bemutatjuk az ollókat. Megrendeléseiket bárhová eljuttatjuk! 06/30/916 1703 06/87/703 076

20 07.


23

ADÓ

Z ö l d s é g -

Adóbevallás az interneten: okok és okozatok

Adókresz 2006/2007 Amikor az elmúlt évek során az adójogszabályok gyakori változását értékelve azt gondoltuk, hogy már nem érhet semmi meglepetés bennünket, csalódnunk kellett. A 2006. év a gazdasági szakemberek számára sokáig emlékezetes marad az év közben többször változó adójogszabályok, a 2006. júliusban hatályba lépett új GT, és nem utolsó sorban a legnagyobb változást jelentő elektronikus bevallás kényszere miatt.

M

ondhatnánk persze, hogy ezt már a 2006-ban hatályba levő jogszabályok előre vetítették, gyakorlatilag több hónapja a „levegőben volt”, azonban az utolsó percig bíztunk abban, hogy az adózói ellenállás, a számítógépes programok megírásához szükséges felkészülési idő rövidsége miatt haladékot kap az elektronikus bevallás bevezetése.

Csak elektronikusan! Kétségtelen azonban, hogy az egységes bevezetés előnye mellett szóló szakmai érveket is el lehetett fogadni. Az elektronikus bevallásra kötelezettek regisztrációjának elmaradását szankcionálja az APEH! Aki még csak „gondolkodik”, annak ez drága gondolkodás lesz! Azt is tudjuk, hogy gyakorlott internetezőként is csak „nézünk, mint a moziban”, ahogy változik az APEH honlap struktúrája, semmit sem ott találunk meg, ahol 2 nappal azelőtt. A jogszabályok következetessége is igény lenne. A 2006. évközi adójogi változások egynémely paragrafusát a PM vagy APEH munkatársai is kénytelenek voltak eredményes lobbinak minősíteni. A nagy „poént” talán a házipénztár adó alkotmánybírósági eltörlése jelentette, amelyhez a szorosan kapcsolódó ún. 10%-os osztalékadónak február 5-ig érvényben kellett maradni (a változás kihirdetésének idejére és életbe léptetésére előírt idő miatt), megteremtve ezzel néhány újabb joghézagot. A házipénztár adó kényszerű eltörlése miatt kilátásba helyezte az APEH minden ellenőrzéshez kapcsolódóan a vállalkozások házipénztár-kezelésének ellenőrzését. Ezzel a házipénztárakban csak „papíron meglevő”, valójában adózatlanul már rég elköltött készpénzt akarják felfedni. A fekete pénzek láthatóvá tételét azonban számtalan „amit a papír elbír” módon ki lehet kerülni. Szigorítást jelent az elszámolási előlegek kamatos kölcsönné minősítése, további adóteherrel tetézve. A vállalkozói kultúra jogos követelménye, hogy a közel két évtizede zajló piacosított környezetben, a vállalkozás pénze és a vállalkozó pénze fizikailag is

24

20 07.

különüljön el! Ne utólag, a hó utolsó napjára írja ki egy külső könyvelő a hó közi gazdasági eseményeket. Ez a Számviteli törvény előírásainak semmibe vétele, mivel a gazdasági eseményt a bekövetkezésével egyidejűleg kell számviteli bizonylaton rögzíteni. Ezt figyelembe véve, jogos az APEH készpénzkezeléssel kapcsolatos szigorítása. Nem árt megjegyezni, hogy a mulasztási birság 200 ezer Ft-os tételét pénzkezelési hiányosság esetén 500 ezer Ft-ban határozta meg az ART, ismételt hiányosság esetén duplája is kiszabható. Ebbe az összegbe már a szabályzatok elkészítése vagy egy önálló pénztáros alkalmazása, fizetése is belefér! Azt is tudnunk kell, hogy az APEH-nak joga van, „ellenőrzési műveletként” bankszámlánk egyenlegének lekérdezésére.(Így a 29-es bevallások után már csak néhány számítógépes művelet az APEH munkatársának, és tudja mérlegünk pénzeszközének készpénz részét!)

Szervezeti, adatszolgáltatási változások A kissé hosszú bevezetőt nem elrettentésül szántam, inkább annak érzékeltetésére, hogy más értékrendben kell gondolkodnunk. Alapvetően a gazdaság kifehérítésének szándéka, a biztosítási jogviszonyok ellenőrizhetősége, az adózási morál növelésének kikényszerítése volt a jogszabályváltozások célja. Az APEH 2007-től regionális szervezetté alakítása segíti a fiktív számlázások gyorsabb áttekintését, az ellenőrzések hatékonyságát. Az eddigi ügyfél fogadási helyek továbbra is megmaradtak, az adózók csak a névtábla átírását tapasztalják. Az adatszolgáltatásból bőven kijut a vállalkozásoknak 2006-tól. Az áprilisban – a havi és negyedéves bevallású foglalkoztatókra – már bevezetett havi adatszolgáltatás időszaka tanulóidőnek nevezhető az APEH és adózók részéről. Az elektronikus bevallás botladozásait nem szankcionálta az APEH, nem is lett volna etikus, hisz legalább ugyanannyiszor az adózók vissza is mutogathattak volna a rendszer gyermekbetegségeire. Tisztában vannak ezzel bizonyára a jogalkotók is, mert pl. az ún. NYENYI adatszolgáltatásokat még két évig a korábbi rendszer szerint, párhuzamosan teljesíteni kell a nyugdíjigazgatóságok részére is! Az adatszolgáltatást egyszerűsíti, hogy az előbb említett NYENYI kivételével, minden adatszolgáltatást az APEH részére kell teljesíteni. Megszűnik 2007-től az EMMA rendszerbe történő bejelentés, a kötelező járulékalapot el nem érők külön nyomtatványon történő ki-bejelentgetése. A bevallás-nyomtatvány bejelentésnek is minősül 2007. január 1-jétől! A magánnyugdíj-pénztári adatszolgáltatás és a befizetés APEH-hez kapcsolása az adózók


é s


részére egyszerűsítés, ugyanakkor az adóalap ellenőrzésének lehetőségét is megteremti. (Az APEH továbbítja a magánnyugdíj pénztárakhoz az adatszolgáltatást. A magánnyugdíj pénztári befizetések más adónemekre nem vezethetők át és nem számíthatók be.) Az elektronikus adatszolgáltatással elfelejthetjük a postai sorban állást, az adóbevallásunk elküldés előtti ellenőrzésével jelentősen csökken a hibajavítás (kivéve, ha a nyomtatvány eleve ellentmondást tartalmaz). A korábban feldolgozásra fordított kapacitásokat az APEH várhatóan érdemi ellenőrzésre fogja fordítani. Gyakrabban kerül sorra egy-egy adózó átfogó ellenőrzésére. (Máris több ezres nagyságrendben zajlanak az ún. vagyonosodási vizsgálatok.) Mindenképpen nagyobb figyelmet kell fordítani az ügyviteli folyamatokra, a szabályozottságra. Ki kell építeni az ismétlődő műveletek ügyviteli rendjét, automatizmusok kialakításával a rendszerbe nem illő gazdasági eseményeket kell csak egyedileg kezelni. Ez az ügyviteli rend racionalizálja a feladatokat, kapacitásokat, minimalizálja a hibalehetőséget. Az új szemléletű gondolkodás megismerését szolgálta a TÉSz-ek ügyviteli munkatársai részére 2007. január 26án a jogszabályi változásokról szervezett oktatás bevezetőjében a CORVEX RT. munkatársának előadása, amely az egyik TÉSz-nél már bevezetett és működő ügyviteli rendszert ismertette. Nem e rendszer mindenhatóságára, hanem a szemléletbeli gondolkodásra szeretném minden kertész-szakmai vállalkozás vezetőjének és ügyviteli munkatársainak figyelmét felhívni. Az uniós támogatások, de a hazai forrásból finanszírozott támogatások ellenőrzése során is fel kell készülni arra, hogy az adatszolgáltatást nem lehet „sajtpapírból” produkálni, hanem annak rendszerbe építetten kell előállni. (Ennek nem teljesülése esetén pedig fel kell készülni a támogatás kamatos visszafizetésére.) A pályázatok a kertész vállalkozások életbe maradását jelentik, ezek adatszolgáltatási igénye is hasonló ügyviteli feltételeket követel.

Bevallások 2007-ben valamennyi foglalkoztatóra vonatkozik a havi elektronikus bevallás (0708A és M bevallások). A „0”-ás bevallásokat is meg kell tenni, de van néhány mentesítő előírás:  a munkáltatónak nem minősülő kifizetők csak arra az időszakra (hónapok) kötelezettek havi bevallás benyújtására, amely időszakban magánszemélynek kifizetést teljesítettek (pl. társasházak, civil szervezetek),  a heti 36 órás foglalkoztatást elérő munkaviszonyban álló egyéni vállalkozó saját maga után csak akkor köteles havi bevallás benyújtására, ha vállalkozói kivétet számol el, átalányadózó vagy EVA szerint adózó egyéni vállalkozó bevételt szerez,  ha társas vállalkozás másutt heti 36 órát elérő munkaviszonyban álló, kizárólag „társas vállalkozóként” biztosított személyt foglalkoztat: csak a „társas vállalkozó” részére a személyes közreműködésre tekintettel fizetnek

Z ö l d s é g -

é s

ADÓ


ki, számolnak el járulékalapot, SZJA előleget, százalékos mértékű EHO-alapot képező jövedelmet, csak az erre vonatkozó hónapokban kötelezett havi bevallás benyújtására.  ha a foglalkoztatónak nem minősülő, biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a tárgyévet megelőző évben nem volt bevétele, nem kötelezett a havi adó és járulékbevallás benyújtására, (és egyébként 2007-ben sem választja a biztosítást).  az elektronikus bevallónak az általa foglalkoztatott alkalmi munkavállaló adatait is be kell jelenteni, – hasonlóan az őstermelőnek SZJA levonás nélkül kifizetett összeg bevallásához –, de a kizárólag alkalmi munkavállaló foglalkoztatása nem jelent bevallási kötelezettséget. 2007-től az őstermelő is biztosítottá válik, és nyugdíjjogosultságot szerezhet, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralevő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év. Ez esetben viszont kötelezően biztosított lesz. A biztosítás alá tartozásról 2007. január 31-ig a 07T1051-es nyomtatványon kellett bejelentést tenni (az adatok változásáról 15 napon belül kell bejelentést tenni). Ez kereskedelmi forgalomban nem kapható, kizárólag a www.apeh.hu honlapról tölthető le, azonban papíralapon nyújtható be az illetékes elsőfokú adóhatóságnak. Az az őstermelő, akinek van más, ún. teljes jogú biztosítási jogviszonya, nem kell megtenni ezt a bejelentést. A mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot, magánnyugdíj-pénztári tagdíjat. Amennyiben a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 7 millió Ft-ot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20%-a után 8,5% nyugdíjjárulékot is magába foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot és 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Mindkét esetben lehetősége van a mezőgazdasági őstermelőnek a 07NYM01 Nyilatkozattal magasabb összegű társadalombiztosítási ellátás megszerzése érdekében magasabb összeg után járulékot fizetni. A Nyilatkozat csak az adott adóévre vonatkozik. Az ún. főfoglalkozású egyéni vállalkozók a 0758as nyomtatványon havonta, a tárgyhót követő hó 12-ig, az EVA adózó egyéni vállalkozók a 0758-as nyomtatványon negyedévente, az őstermelők saját jogú biztosításukról a 07085 nyomtatványon negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 12ig tesznek bevallást. A heti 36 órás foglalkoztatást elérő, munkaviszonyban álló biztosított egyéni vállalkozó, saját maga után nem kötelezett havi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására azon időszakra, amelyre vállalkozói SZJA-t alkalmazó vállalkozói kivétet nem számol el (átalányadózó vagy EVA-alany bevételt nem szerez).

Járulékok alapjának változásai 2006. szeptember 1-jétől új fogalommal, az ún. minimum járulékalap fogalmával kellett megismerkedni az adózóknak, amely a mini-

málbéres foglalkoztatás szokásjogából jelent kitörést. A 2006. szeptember 1-jétől december 31-ig meghatározott 125 ezer Ft-os minimum járulékalap mértékéből még ki se józanodtunk, 2007. január 1-től ez 131 ezer Ft-ra emelkedett. A teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a minimál járulékalapot, vagy részmunkaidőben ennek arányosát el nem érő járulékalap esetén a biztosított munkavállaló, társas vállalkozásnak a főállású tagja, főfoglalkozású biztosított egyéni vállalkozó járulékalapját be kellett jelenteni (2007. január 1-jétől a 08-as bevallás bejelentésnek is minősül). A minimál járulékalap alóli felmentés komoly gazdasági dilemma elé állíthatja a pályázattal munkahelyteremtő beruházást végző vállalkozásokat. A pályázati előírásban vállalt kötelező foglalkoztatás bérköltsége a duplájára növelt minimálbérrel nem gazdálkodható ki. A kötelező járulékalap alóli felmentés vagyonosodási vizsgálatokat, átfogó APEH-ellenőrzéseket vetít előre. Nem vitatható azonban, hogy a minimálbéren bejelentett ügyvezetők, valamint a tömegével minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók járulékalapja nem tudja a szolidaritási elven működő nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszert fenntartani. Az elektronikus havi adó- és járulékbevallással rövidebb időtávokon belül áttekinthetőbb lesz a biztosítási rendszer, mely máris növelte az adózási fegyelmet. Kis mértékben az adó és járulékbevételek is nőttek. 2007. április 1-jétől biztosítási jogviszony nélkül nem jár egészségügyi ellátás. Aki sehol sem biztosított, a minimálbér 16%-át fizeti a természetbeni ellátás egészségügyi biztosításaként, melyről a 07T1011-es bejelentő és 07T1021-es kijelentő nyomtatványt az APEH részére kell küldeni. Természetbeni ellátásra jogosultak külön biztosítás nélkül: a kiskorúak, a tanulók, egyetemisták, hajléktalanok. Jövedelmi vagyoni helyzet alapján önkormányzati jövedelemigazolással szociális alapon is lehet orvoshoz menni (több kitétel együttes teljesülése esetén kap igazolást ingyenes orvosi ellátásra). Néhány érdekesség a biztosítások terén A költségvetés fizeti meg a nem biztosított mezőgazdasági őstermelők, a hajléktalanok, a közeli hozzátartozók (2006. 12. 31-ig lehetett bejelenteni, de 2007. 03. 31. után ilyen címen nem lehet biztosított) után az egészségbiztosítási pénztárnak a minimálbér 16%-ának megfelelő összeget. (Nem biztosított a közös őstermelői igazolvánnyal: a kiskorú, a nyugdíjas, a tanuló, vagy akinek más biztosítási jogviszonya van). Szünetel a biztosítás: aki őstermelői regisztrációs lapját nem érvényesítette.

Járulékok mértéke Munkaviszony vagy tanuló jogviszony mellett a biztosítottat terhelő pénzbeni ellátás járulékát, 2006. 09. 01-jétől a 2%-ot, 2007. 01. 01-jétől a 3%-ot nem kell megfizetni. 2007. 04. 01-jétől a nyugdíjas egyéni vállalkozó csak 9% egészségügyi járulékot, de 8,5% nyugdíj járulékot is fizet! A 9%-os egészségügyi járulékért természetbeni ellátás jár.

További előírás 2008. január 1-jétől, hogy a minimálbér tizenkétszeresének (egész évre számított) összegét meghaladó jövedelem esetén a nyugdíjas magánszemély jövedelméről az APEH a nyugdíjfolyósító igazgatóság részére adatot szolgáltat a tárgyévi nyugdíj-járulék alapot képező jövedelem adatok összesítése alapján (nyugdíj folyósítás korlátozása várható!). A járulékalapok évközi változása miatt a járulékot vagy időszakonkénti számba vétellel, vagy az alap éves összegének arányosításával kell kiszámítani. 2006. 2006. 2007. 08. 31-ig 09. 01-től 01. 01-től Nyugdíj járulék foglalkoztatót terhelő, %

18

18

21

biztosítottat terhelő, %

8,5

8,5

8,5

11

11

8

Egészségbiztosítási járulék foglalkoztatót terhelő, % ebből: természetbeni ellátásra, %

7

5

4

3

6

7

pénzbeni ellátásra, %

biztosítottat terhelő, %

4

ebből: természetbeni ellátásra, %

4

4

2

3

10

16

pénzbeni ellátásra, %

Egészségügyi járulék1), % 1)

5

nyugdíjas egyéni vállalkozó a kivét után fizeti

Az elektronikus bevallást a számítástechnikai eszköz beszerzése, internetes kapcsolat létesítését magánszemélyek és vállalkozások részére biztosított különböző mértékű adókedvezményekkel segíti a jogszabály. Megszűnik a munkáltatói adóbevallás! A 2006. évi adóról a magánszemélyek vagy az APEH részére adnak felhatalmazást – a feltételek fennállása esetén – az adóbevallás elkészítésére, vagy önadózóként tesznek bevallást. A karakteres előírást enyhítették azzal, hogy a munkáltató részére kötelezővé teszi az APEH-nyilatkozat kitöltésében való segítő közreműködést (a gyakorlatban nagy mennyiségben fogják a munkáltatók bérszámfejtői a munkatársak bevallását elkészíteni).

Az adó mértéke Az adó mértéke szinte minden adónemben növekedett, összetételében változott. Új adónemként bevezetésre került a különadó, amely gyakorlatilag a társasági adó mértékét növeli 20%-ra, azonban a veszteséges vállalkozásoknak is kell fizetni ún. elvárt adóként. Csak figyelemfelhívásként jegyzem meg, hogy a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak adóhatósági ellenőrzésére is fel kell készülnünk 2007-től. A korábbi években már vihart kavart ajándékozási illeték felvetése követelés-elengedés, illetve tartozásátvállalás esetén körvonalazódott, nem illeszthető be az ajándékozási illeték tárgykörébe, mivel nem „dolog” és nem minősül vagyoni értékű jognak sem (faktorügyletek). Remélem, az okok és okozatok ismeretében jobban el tudják fogadni az adójogi változásokat. Árvay Ferencné, bejegyzett könyvvizsgáló és adószakértő, Igazsgáügyi szakértő, a FruitVeB főkönyvelője

20 07.


25

HÍREK

Z ö l d s é g -

é s


M egval ó sult

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet 2006. évi programjaiból

26

január 11.

Számviteli és adózási konferencia, Budapesti Corvinus Egyetem

Előadások és konzultáció a TÉSZ-ek pénzügyi vezetőinek

január 18–20.

Tanulmányút Loire-menti termelői szervezeteknél

Résztvevők a termelői szervezetek vezető szakemberei

február 2–4.

Fruit Logistica, Berlin

15 magyar kiállító, 80 látogató FruitVeB szervezésében

február 4.

Meggyfórum

Tanácskozás 4 ország 15 szakemberének részvételével

február 15.

FruitVeB TÉSz Főbizottsági ülés, Budapesti Corvinus Egyetem

Előadás tartása

március 3.

FruitVeB Elnökségi ülés, Budapesti Corvinus Egyetem

Beszámoló a 2005. évi tevékenységről, 2006. évi munkaprogram, PROGNOSFRUIT 2006 konferencia előkészületei, termékbizottsági feladatok megvitatása

máricus 8.

Intenzív ültetvények öntözése és racionális tápanyag-utánpótlása c. konferencia, Jakabszállás

Előadások és konzultáció

március 9.

Csehországi szakmai tanulmányút TÉSz-ek számára

Brno

március 13–15.

Marokkói szakmai tanulmányút

március 21.

Vetőmag szakértői ülés, Budapesti Corvinus Egyetem

Egyeztető szakértői megbeszélés

április 03.

FruitVeB TÉSz Főbizottsági ülés, FVM Budapest

Előadás tartása

április 09.

FruitVeB Küldött Közgyûlés, Budapesti Corvinus Egyetem

Beszámoló a 2005. évi tevékenységekről, 2006. évi munkaprogram, szervezeti kérdések

május 31.

Szakmaközi konferencia a hajtatott zöldségek szerepéről az egészséges táplálkozásban, Szentes

az Árpád Biokontroll Kft. rendezvénye, előadás tartása

június 6.

Ipari paradicsom termékbizottsági ülés és évadnyitó tanácskozás, Dombegyháza, Nyéki major

a FruitVeB és a Dombegyházi Euro TÉSz közös szervezése, előadás a magyar kertészeti kisés középvállalkozások versenypozícióját javító program keretében

június 9.

Kajszi-, őszibarack és szilvafélék szezonnyitó tanácskozás, Sóskút

a FruitVeB és a Buda TÉSz Kft. közös rendezvénye, előadás

június 13.

Intenzív gyümölcstermesztés c. szakmai tanácskozás és bemutató, Debrecen-Pallag

az MTA Kertészeti Bizottság Gyümölcstermesztési Albizottsága, A Debreceni Egyetem ATC közös rendezvénye, előadás tartása

június 15.

Cseresznye-és meggytermesztési tanácskozás, Érd, Elvira major

előadás tartása az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató, Fejlesztő Intézet Kht. valamint az MTA Kertészeti Bizottsága közös szervezésében

június 28.

Dinnye termékbizottsági ülés és évadnyitó tanácskozás, Dombegyháza

a FruitVeB és a Dombegyházi Euro TÉSz közös rendezvénye, előadás

június 29.

Kajszi tanácskozás, Kecskemét

a FruitVeB és a KF Kertészeti Főiskolai Kar Kisfái Tangazdasága közös rendezvénye, előadás

július 3.

A magyar mezőgazdaság és a vidék jövője az EU-ban konferencia, Mórakert Szövetkezet, Mórahalom, Aranyszöm rendezvényház

előadás tartása

július 3.

FruitVeB TÉSz Főbizottság ülése, Mórahalom

vendég: Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, előadás

július 26.

Kajszibarack bemutató, Cegléd

a FruitVeB, a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet, az MTA Kertészeti Bizottság Gyümölcstermesztési Albizottságának közös rendezvénye, előadás tartása

augusztus 10-12.

Prognosfruit 2006 Konferencia, Budapest

Nemzetközi alma-körte termésbecslő konferencia, szakmai tanulmányutak

augusztus 31.

Farmer Expo, Debrecen

A magyarországi meggytermesztés és kereskedelem helyzete, változásának tendenciái c. tanácskozáson előadás tartása

szeptember 2.

Dinnye konferencia, Szedres

előadás tartása

szeptember 16.

Diótermesztési tanácskozás, Lengyeltóti

Juglans Hungária Kft, az Érdi GyDKF Kht., az MTA Kertészeti Bizottság és a FruitVeb közös rendezvénye

szeptember 20-21.

EUREPGAP Konferencia 2006, Prága

előadás tartása, konzultáció

szeptember 23.

V. Szatmári Almanapok, Csenger

előadás tartása

szeptember 22-24.

Hortus Hungaricus 2006 Kiállítás, Szigetszentmiklós

Egyen zöldséget-gyümölcsöt naponta 3x promóciós program

szeptember 26.

FruitVeB TÉSz Főbizottság ülése, Debrecen

előadás tartása

május 25-28.

BraLa kiállítás

látványkonyhával egybekötött zöldség-gyümölcs árubemutató a magyar standon az AMC támogatásával Magyarországi Leader akciócsoportok számára bemutatkozási lehetőséget biztosítottunk

október 16-20.

IFE Fresh Produce, Moszkva

6 magyar kiállító részvétele a FruitVeB szervezésében

október 25.

Gomba szakmai nap, Budapest

Előadások tartása

október 26.

Paprika szakmai nap, Szentes

Előadások tartása

október 28.

IV. Mórahalmi Vetőmagbörze

Előadás tartása

november 21-24.

FOODAPEST, Budapest

14 kiállító részvétele a FruitVeb szervezésében

november 29.

Zöldség Termelői Főbizottság és Gyümölcs Termelői Főbizottság ülése, Debrecen

Regionális küldöttválasztó részülés

december 1.

Zöldség Termelői Főbizottság és Gyümölcs Termelői Főbizottság ülése, Kecskemét


december 5.

Zöldség Termelői Főbizottság és Gyümölcs Termelői Főbizottság ülése, Lengyeltóti


december 7.

„A versenyképesség kihívása – magyar agrárgazdaság az EU belső piacon” c. konferencia, Budapest

Előadás tartása

december 11.

Feldolgozóipari Főbizottság és Kereskedelmi Főbizottság ülése, Budapest

Küldöttválasztó ülés

december 12.

TÉSz Főbizottság ülése

Küldöttválasztó ülés

december 18.

Gyümölcs Termelői Főbizottság ülése, Budapesti Corvinus Egyetem

Főbizottság elnökének és hat fős elnökségének megválasztása

december 18.

Zöldség Termelői Főbizottság ülése, Budapesti Corvinus Egyetem

Főbizottság elnökének és hat fős elnökségének megválasztása

december 18.

FruitVeB Küldött Közgyűlés, Budapesti Corvinus Egyetem

Beszámoló az elmúlt három év tevékenységéről, alapszabály módosítása, NFT II. zöldség-gyümölcs fejlesztési irányelvei, célkitűzések és aktuális feladatok meghatározása

20 07.


Z ö l d s é g -

é s

HÍREK


N yilatk o ztunk január 11.

TÉSz-ek kifizetése (Dr. Mártonffy Béla)

MTV1

július 13.

Termelői csoportok támogatása

Kertészet és Szőlészet

január 26.

Előszüretelt a fagy (Dr. Lux Róbert)

Népszabadság

július 16.

Csökkenő magyar zöldség-gyümölcstermelés

MTI

február 4.

Magyarország: Központi szerepben a paprika, paradicsom, meggy és sárgabarack harc a keresletingadozás és a rizikófaktorok ellen (Dr. Mártonffy Béla)

Fruchthandel Magazin

július 17.

Ribizli, bogyósgyümölcs helyzet

DUNA Tv

július 17.

Terméskiesés

MTV1

március 3.

Óriási lehetőségek és tartalékok az orosz piacban (Dr. Lux Róbert)

Népszava

július 7.

Görögországból érkezik a dinnye

Magyar Nemzet

március 17.

Hideg rázza a fóliásokat

Szabad Föld

Július 14.

Padlón a magyar ribizli – Lengyelországba települtek a külföldi feldolgozók

Magyar Nemzet

március 27.

Bírálják a kormányt a hazai kertészek (Dr. Mártonffy Béla)

Magyar Nemzet

március 30.

Kertészet: lassan csordogáló pénzek (Dr. Bittsánszky János)

Magyar Nemzet

július 16.

Visszaesett a zöldség- és gyümölcstermesztésünk az EU-csatlakozás óta

Magyar Rádió

április 05.

A gyümölcsösök kiírtására buzdítanak (Dr. Lux Róbert, Szabó József)

Magyar Nemzet

július 18.

Egymillió tonnás csökkenés – A zöldség-gyümölcs ágazat az 1992-es Magyar Nemzet szintre esett

április 05.

Fejszére érett gyümölcsösök (Dr. Lux Róbert)

Népszabadság

július 19.

Silány meggy a piacon

Magyar Rádió

április 13.

Semmi sem véletlen


július 20.

A szakma mondja meg a fejlesztési irányokat


április 13.

A termelők nem érzik a magasabb agrárárakat (Dr. Mártonffy Béla)

Népszabadság

július 26.

Görögdinnye: begurult a hazai piacokra is

Népszava

április 20.

Szerepeljen a kertészet a fejlesztési tervben


július 26.

Idén édes és finom a dinnye

Napi Gazdaság

április 26.

EU-s Tapasztalatok

Duna Tv, Gazdakör

Július 27.

Keresett a magyar kajszi


május 05.

20 százalékos ÁFA hatása az ágazat mûködésére

MTV1, Agrárvilág

július 26.

Kicsi a magyar görög, de drága

Népszabadság

május 16.

A nagyobb teher a feketézőknek kedvez

Népszabadság, Czauner Péter

július 29.

Nagyot buktak a ribizlitermesztők

Magyar Nemzet

augusztus 1.

Gyenge termés, magas zöldség- és gyümölcsárak

Népszava

május 25.

FruitVeB – európai uniós forrás marketingre


augusztus 1.

Zöldséghiány várható Európában

Napi Gazdaság

május 29.

A virágzáskori álmok elszálltak A 2006. évi meggytermés – később lesz és kevesebb, mint ahogy vártuk

Fruchthandel Magazin, Kertészet Szőlészet, lengyel kertészeti lap

augusztus 2.

Terméskiesés az időjárás miatt

MTV1

augusztus 2.

Gyümölcspiaci helyzet

Duna Tv

május 29.

Átcsomagolt importeper

Világgazdaság

május 30.

TÉSZ támogatás

MTV1

augusztus 12.

Feleannyi alma termett – Az értékesítő szervezetek erősítését támogatja az unió

Magyar Nemzet

június 2.

Esőzés okozta károk

TV2

augusztus 16.

Kevés lesz a jó minőségû áru

Napi Gazdaság

június 2.

Zöldség-gyümölcsfogyasztás marketing

MTV

augusztus 16.

Szabályozatlan dinnyepiac – Nincs egyensúlyban a nagykereskedelem és a felvásárlás

Magyar Nemzet

június 12.

Védeni kell az itthon termelt gyümölcsöt

Magyar Nemzet

augusztus 19.

Görög a dinnye – Miért nem gyümölcsnagyhatalom Magyarország?

Magyar Nemzet

augusztus 24.

Áfán felül drágul a kosár – Több élelmiszer-ágazatban is nagy emelésre készülnek

Népszabadság

augusztus 30.

A paradicsom, de különösen a paprika még olcsóbb lesz

Népszava

augusztus 30.

Kik a legnagyobb vesztesei a szeptember elsejétől várható áremeléseknek?

Népszava

szeptember 21.

Fejlesztésre vár a magyar kertészet

Magyar Nemzet

június 15.

Később és kevesebb meggy érik az idén

Kertészet és Szőlésze

június 17.

Gyümölcs nélkül maradunk nyáron

Hídlap

június 20.

Bio integrált termesztés

MTV

június 20.

Zöldség-gyümölcspiaci helyzet

DUNA TV

június 22.

Dinnyénk sem lesz Minden gyümölcs drágul – az import elfogy, a hazai kevés

Magyar Nemzet

szeptember 27.

Kevesebb, mégis olcsóbb az alma

Népszava

június 22.

Dinnye nélkül marad az ország A meggyesek jó évre készülhetnek

Népszabadság, Czauner Péter

október 10.

Agrárlogisztika: sikeres piacra juttatás

Világgazdaság

június 27.

Szamóca

MTV1

október 19.

Új EUREPGAP követelmények jövőre


június 28.

Tarol a spanyol eper

Világgazdaság

november 6.

Elmaradt az almapiaci kartellháború

Magyar Nemzet

június 28.

Az Unión kívül is lehetnek új piacok – Akár harminc százalékkal is drágulhat a meggy

Napi Gazdaság

november 9.

Elvonások a zöldségpiacon

Világgazdaság

június 29.

Nehogy elrontsuk (meggy)


november 17.

Egymilliárdnál is többet húzhat ki az EU a zöldségesek zsebéből

Világgazdaság

július 1.

Dinnye helyzet

ECHO TV

november 22.

Gomba Trabanttal – A kis családi vállalkozásoknak egyedül nincs esélyük

Magyar Nemzet

július 4.

Jó a multik polcán, csak drága

Népszabadság

november 28.

Meleg őszútó – 10-30%-kal alacsonyabb a gázfogyasztás

Népszabadság

július 5.

Dinnye helyzet

Kossuth Rádió

november 21.

Több Zöldség, kevesebb gyümölcs fogy

Trade Magazin

július 5.

Mint Kánaánból érkezik az import zöldség

Magyar Nemzet

november 23.

Hét évre dőlnek el az ágazat lehetőségei


július 13.

Zöldség árak

ECHO TV

november 30.

Lesz-e magyar zöldség és gyümölcs?


július 13.

Zöldség-gyümölcs árak

INFO Rádió

december 06.

Ma már a friss gyümölcs és zöldség hódít a piacon

Világgazdaság

július 13.

Termelési kilátások

Katolikus Rádió

december 14.

A TÉSz-ek a kiállítások (Foodapest)


július 13.

Átlagos minőségû és mennyiségû termést hoz itthon az idei nyár. A termelőknek érik a gyümölcs

Népszabadság

december 30.

Csapás a termelőkre - A kertészeti támogatások leépítését is tervezik Brüsszelben

Magyar Nemzet

20 07.


27

H irdetés

Z ö l d s é g -

Kell nekünk a GPS? E

gyre többet hallani különböző fórumokon, hogy a GPS már a mezőgazdasági munkavégzésbe is betört, hogy sokkal hatékonyabban, költségtakarékosabban tudunk termelni, ha ezeket az eszközöket is csatasorba állítjuk. Már majdhogynem hátrányba kerülve érzi magát egy forgalmazó, ha nem tudja elmondani az eszközeiről, hogy „GPS is köthető hozzá”. Holott sokaknak még az sem egészen tisztázott, hogy pontosan mi is az a GPS, mi az, amit valóban el lehet várni egy ilyen eszköztől, és azt milyen feltételek mellett teljesíti? Milyen eszközök, amik ma már rendelkezésre állnak, és ezek mire alkalmasak? Ebben a rövid cikkben szeretném az alapvető tévhiteket eloszlatni, és valamelyest megvilágítani ezt a mezőgazdaságban még igencsak új technológiát.

Mi is az a GPS? Röviden, Global Positioning System = Műholdas Helymeghatározó Rendszer. Az Amerikai Védelmi Minisztérium által üzemeltetett rendszer, amely globális helymeghatározást tesz lehetővé, kizárólag külső forrásból, műholdakról vett adatokból (tehát csak a GPS készülék „tudja”, hogy hol van és senki más). Ez a szolgáltatás INGYENESEN igénybe vehető mindenki számára. Az eredmény egy korlátozott pontossággal (10–15m) meghatározott földrajzi koordináta, valamint egyéb adatok (sebesség, irány, pontos idő stb.). Az, hogy ezeket az adatokat milyen célra használjuk, az kizárólag attól az eszköztől függ, amelyet a GPS köré építettünk. Ennek értelmében az autós navigáció, a flottakövetés, a precíziós mezőgazdaság, a sorvezetők és robotpilóták (és még több oldalon keresztül folytathatnánk), mind olyan eszközök, amelyek csak alapadatként használják a GPS-ből származó adatokat, hogy a különböző feladatokat ellássák. Tehát az, hogy egy eszköz a GPS rendszerből származó adatokat (is) használ, még nem befolyásolja a felhasználási területet!

Milyen pontos a GPS? Ez talán a legtöbbet vitatott kérdés és sajnos ki kell ábrándítanom azokat, akik azt gondolják, hogy most 5 mondatban megtudják az „igazságot”. A kérdés teljes és korrekt megválaszolásával nyugodtan meg lehetne tölteni akár több folyóiratot is. A GPS nem hasonlít egyik „hagyományos” mérőeszközünkhöz sem, így a pontosság fogalma is merőben más. Tehát a GPS pontossága – mint azt már fentebb tisztáztuk – alapesetben 10–15 méter a mérések 95 százalékában. Joggal kérdezheti bárki, hogy akkor mi van a maradék 5 százalékkal? Igen, annak is megvan az esélye, hogy ennél nagyobb hiba keletkezik, de egyre kisebb valószínűséggel fog előfordulni. Azt is

28

20 07.

é s

PR

kérdezheti egy mezőgazdasági szakember, hogy „Akkor ez mire jó?”. Tulajdonképpen majdnem mindenre, hisz a világon eladott GPS készülékek 97–98 százaléka ilyen típusú készülék. Most csodálkozhat az, aki már hallott a GPSről, netán utána érdeklődött és műszaki adatlapokat is tanulmányozott, amikben egészen más számok szerepeltek. Igen, teljesen igaz az összes pontossági érték, amelyek ezekben a kiadványokban szerepelnek, mert a GPS lehet AKÁR 1 méter, 25–30 centiméter, 10–15 centiméter, 5 centiméter vagy AKÁR 2 centiméter pontos is. És itt a lényeg az „AKÁR”-on van! Mert ezek a pontossági értékek különböző mérési technológiákat rejtenek, amelyek már más rendszerek szolgáltatásait is igénylik, mint a GPS (legtöbbször ezek már plusz költséget is jelentenek). Tehát az a leglényegesebb kérdés egy eszközzel kapcsolatban, hogy milyen mérési módszer vagy módszerek megvalósítására képes, mert ebből egyenesen következik az elvárható pontosság. Mindezen felül a mezőgazdasági eszközöknél kétfajta pontossági mérőszámot lehet feltüntetni, a csatlakozási és a visszatérési pontosságot. Amíg az egyik azt jelöli, hogy 10–15 perc elteltével a csatlakozó sor távolsága mennyire egyezik az előre beállított munkaszélességgel, addig a másik érték arra ad választ, hogy másnap-harmadnap vagy egy hónap múlva, milyen pontosan talál vissza a sorokra. A GPS területmérésnél már említett tulajdonságának köszönhetően, a csatlakozási pontosság mindig 2–3-szor kedvezőbb, mint a visszatérési! Azt is sajnos tudomásul kell venni, hogy a mérési technológiákhoz rendelt pontossági adatok között nincs átfedés, ha valakinek pontosabb eredményre van szüksége, akkor lehet, hogy GPS készüléket kell cserélnie, ha a meglévő nem képes a pontosabb mérési módszert megvalósítani.

Mire használható a GPS a mezőgazdaságban? A rövid válasz valószínűleg meglepően hangzik. Gyakorlatilag minden mezőgazdasági tevékenység kapcsolatba kerülhet vele, hiszen a mezőgazdaságban létrejövő adatok 99 százaléka valamilyen konkrét földrajzi helyhez köthető. A kérdést inkább úgy kell feltennünk, hogy „Mire ÉRDEMES használni ezeket az eszközöket?”, és még talán leszűkíteni arra, hogy „Milyen eszközök állnak már rendelkezésre?” Vegyük sorra az eszközöket.  Területmérő GPS készülékek Valószínűleg ez az eszköz, amivel a legtöbben találkoztak már, vagy esetleg sajáttal is rendelkeznek. Ezek az eszközök a GPS egyik érdekes tulajdonságát használják ki, mégpedig hogy a mérési hiba, rövid időn belül hasonló irányú és nagyságú. Ennek következtében az



ilyen készülékekkel bejárt terület alakhelyes lesz, a területe is megfelelő pontosságú, csak lehetséges, hogy akár 15 méterrel is elcsúszik a „valós” helyétől.  Manuális sorvezető Ezeket a készülékeket arra a célfeladatra fejlesztették, hogy segítséget nyújtsanak a gépkezelőnek a pontos sorcsatlakozás végrehajtásában. Az eszközök alapvetően a műtrágyaszórási és permetezési munkák során nyújtanak óriási segítséget, de hasznos lehet egyéb munkaműveletek esetén is. Ezek az eszközök az EGNOS korrekciót felhasználva biztosítják az elvárt 25–30 centiméteres csatlakozási pontosságot. Az eszközök használatának legnagyobb előnye, hogy a fenti két feladatot mindenféle külső segítség nélkül képes elvégezni a vezető, akár éjszaka is! Ezen készülékek nagy előnye, hogy 15 perc alatt áthelyezhetőek egyik gépből a másikba és minden gépben üzemelnek, amiben egy szivargyújtó aljzat megtalálható!  Szervomotorral segített sorvezető Itt alapvetően a manuális sorvezető rendszer olyan fejlesztéséről beszélünk, ahol a gépkezelő feladatát egy szervomotor veszi át. A motort a kormányoszlopra rögzítve, egy egyszerű dörzskerék segítségével lehetőség nyílik, hogy már emberi beavatkozás nélkül vezesse végig a soron a gépet a GPS rendszer. A szervomotor sokkal precízebben képes a GPS által kijelölt egyenesen tartani a gépet, amellett, hogy a gépkezelőt is tehermentesíti. Ebben az esetben már érdemes elgondolkodni, hogy a GPS pontosságát fejlesztve az 5 centiméteres csatlakozási pontosságra, már a vetés is elvégezhető legyen.  Robotpilóta rendszerek Ebben az esetben a kormányzást a gép hidraulika körébe épített beavatkozó egység végzi el. Ennek következtében a kormányzási pontosság a lehető legjobb, a GPS pontosságát 100%-ig képes kihasználni a rendszer. Ezekben a rendszerekben már olyan dőlésmérők és gyorsulásmérők is helyet kapnak, amelyek lehetővé teszik, hogy az eddig csak a gép tetején elhelyezkedő antennára vonatkozó pontossági mérőszámok, a talajszinten, a keréknyomban legyenek érvényesek. A pontosság ebben az esetben elérheti a 2 centiméteres VISSZATÉRÉSI pontosságot. Amennyiben ilyen pontosságú rendszert használunk, úgy lehetőség nyílik a szántóföldi növénytermesztés összes munkáinak az elvégzésére emberi beavatkozás nélkül. Elvégezhető a talaj-előkészítés, a műtrágyázás, permetezés, a vetés valamint a sorköz-kultivátorozás (akár lejtős területen is!) és a betakarítás is. A GPS vezette erőgép számtalanszor képes ugyan azon a nyomvonalon végighaladni, így a taposási kár minimálisra csökkenthető. Ez különösen nagy értékű kultúrákban igen rövid idejű megtérülést tesz lehetővé. Nagy Bence, IKR zRt. 06-30-552-0194

=VXhVè{gXZci^cba^`VcnZgZh\° 7ooVVIg^bWaZgdWdieâi{gVVkZoZihi 6Ig^bWaZgdWdieâiV]Vhoc{aVi{kVackZ`ho^`V iZgaZiiZa_Zhibcn!bZ\hoccZ`V\e`ZoZa^ ]^W{`hXh``ZcViVedh{h^`{g# IjaV_Ydch{\d`/ BV\nVgcnZak`ZoZa[ZaaZi @ccn]Vhoc{aVi 'XZci^biZgZhk^hhoVighêdcidhh{\GI@bYWVc# IWW[aZigVìdgiejhgV[ZahoZgZa]Zi

pry±êêBIê· pryê{lytls zmlqslz{ zpê zêrlylzrlklstpêê <e`ZgZh`ZYZab^>\Vo\Vih{\'.)(7{WdacV!>@GEVg` IZa/%+"(%"**'"%&.);Vm/%+"()"*+."%(.

elismert szaktudás biztos jövedelem

www.uni-corvinus.hu

2007-2008

MESTERKÉPZÉSEK

Alapozza meg nálunk jövőjét! Kertészmérnök (MSc)

A kertészeti szakismereteket ötvözi a természettudományos és interdiszciplináris ismeretekkel, korszerű elméleti alapot és ezzel együtt gyakorlati felkészültséget biztosít. A szakirányi modulokon (dísznövény, gyümölcs, gyógynövény, zöldség, szőlész-borász) kívül magas szintű genetikai, élettani, környezettudományi, biometriai és más kapcsolódó ismereteket adunk át. Növényorvos (MSc)

Napjainkban a növényvédelem tudományosan megalapozott módszerei egyre inkább lehetővé teszik a károsítók elleni hatékony, egyben környezetkímélő védelmet és akár a biológiai növényvédelem területén a vegyszer nélküli növényorvoslást is. A sikeres növényvédelem feltételezi a növénytermesztési módszerek alapos ismeretét, a károsító szervezetek és a termesztett növény közötti kölcsönhatás elsajátítását, a növényvédelmi beavatkozás lehetőségeinek és kockázatának felmérését. 2007. március 15-ig jelentkezhetnek: a hagyományos képzési rendszerben szerzett főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők vagy azt 2007. nyaráig megszerzők. Bővebb információ: Tel.: 482 6296, 482 6525, 482 6375

E-mail: [email protected]

http://kerteszettudomany.uni-corvinus.hu

hIRDETÉS

Z ö l d s é g -

é s


HIRDETMÉNY lehetőség tagjaink számára a FruitVeB honlapján

Ezúton is értesítjük tagjainkat, hogy megújult a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács weblapja. A weblap továbbra is a régi címünkön érhető el: www.fruitveb.hu. Az adatok és információk feltöltése elkezdődött, amihez várjuk további ötleteiket és igényeiket. A megújult weblapon szeretnénk biztosítani tagjainknak az internetes bemutatkozás lehetőségét, amihez az alábbi megoldások állnak rendelkezésre:  Azoknak a tagjainknak, akik már rendelkeznek saját weboldallal szeretnénk felajánlani a FruitVeB honlapján a Linkek-Tagok helyen egy internetes hivatkozás létrehozását, hogy innen is elérhetővé váljon a saját szolgáltatásuk. Ez a szolgáltatás tagjaink számára ingyenes, mindössze az igény bejelentése szükséges hozzá.  Azoknak a tagjainknak, akik még nem rendelkeznek saját weblappal, lehetőséget nyújtunk a FruitVeB honlapján történő megjelenésre. Ehhez szükséges egy szabványos .html formátumban elkészített bemutatkozó oldal, amit igény esetén és a szükséges információk, képek, logók stb. megküldése után 20 ezer Ft egyszeri díjért elkészítünk. Ezen kívül semmilyen más szolgáltatási díj nem terheli a megrendelőt, a későbbiekben az esetleges apróbb módosításokat is elvégezzük (név-, cím-, telefonszám változás stb.).  Azok a tagjaink, akik partnereket szeretnének találni tevékenységükhöz a FruitVeB honlapján keresztül, vagy valamilyen aktuális szakmai hirdetést szeretnének megjeleníteni, lehetőség van speciális hirdetési reklámblokk megjelenítésére is (banner).  Az ezzel kapcsolatos költségek tagjaink részére 50 százalékos alapdíjon indulnak, amiből további engedmények kerülhetnek levonásra a megrendelés függvényében (lásd Listaárak).  A reklámképek a megrendelő által előre elkészített .gif formátumú, álló vagy mozgóképek lehetnek. Igény esetén a képek elkészítését is vállaljuk, aminek költsége a kép összetettségétől függően 20-40 ezer Ft összeg lehet.  A FruitVeB vezetősége fenntartja a jogot a megjelenítendő reklámok szakmai véleményezésére és esetleges elutasítására.

LISTAÁRAK reklámblokk megjelentetéséhez Hirdetési forma, felület Fejléc banner főlapon tagoknak Fejléc banner főlapon nem tagoknak

Méret 468×60 468×60

Ár/AV 0,3 Ft 0,6 Ft

Ár/hét 15 ezer Ft 30 ezer Ft

Ár/hónap 50 ezer Ft 100 ezer Ft

Jelmagyarázat: AV = 1 megjelenés, ami 10 másodpercet jelent • Megjegyzés: Minimális megrendelés 10 ezer AV

Mennyiségi kedvezmény időszakos lekötés esetén

3+1: Három hónap megrendelése esetén +1 hónap ingyenes 4+2: Négy hónap megrendelése esetén +2 hónap ingyenes Mennyiségi kedvezmény megjelenés alapú banner kampány esetén 100 ezer AV fölött 5 százalék, 200 ezer AV fölött 10 százalék, 300 ezer AV fölött 15 százalék Áraink áfa nélkül értendők és 2006. december 31-éig érvényesek.

HIRDETÉSFELVÉTEL:

FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet Fodor Zoltán Tel.: 06-1-381-1020, Fax.: 06-1-209-1697 E-mail: [email protected]

IFE FOODAPEST szakkiállítás

Évente lesz élelmiszeripari kiállítás! A Montgomery International és a HUNGEXPO Zrt. között létrejött megállapodás szerint IFE Foodapest néven egyesítik a két ismert élelmiszeripari szakkiállítást. Az egyesítéssel a kelet-európai és balkáni térség legjelentősebb élelmiszeripari fórumának vetették meg az alapjait. Az IFE FOODAPEST-et első alkalommal 2007. november 20-22. között, a továbbiakban pedig évente rendezi a két szervező cég közös csapata. Az IFE a világ vezető kiállítási márkája. A márkanév alatt Budapesten, Miamiban, Új Delhiben, Varsóban,

30

20 07.

Moszkvában, Londonban rendeznek élelmiszeripari kiállításokat. A Foodapest a közép-európai régió és a Balkán térségében 15 éve tölt be a piacvezető kiállításokhoz méltó szerepet. A két márka összekapcsolása előnyös a kiállítók és látogatók számára egyaránt. Ezentúl egyetlen rendezvénye lesz a közép-európai régiónak és a Balkánnak az eddigi kettő helyett. A Foodapest technológia szekciója kétéves marad, a következő 2008 novemberében lesz. Arculatát megtartva s pozícióját megerősítve Foodapest Élelmiszergép és Csomagolás Kiállításként időpontja kétévente egybeesik az IFE Foodapesttel.


További információ: Szebeni Márton: +36 1 263 6074 Christopher Newton: +44 207 886 3000

Megújult a FruitVeB honlapja! Az adatok feltöltését folyamatosan végezzük. Hamarosan a Zöldségés Gyümöcspiac újságunk is fölkerül a honlapra úgy, hogy rá lehet keresni az egyes témákra. Az adatok egy része védett. Jelszót a belépéshez a FruitVeB titkárságán lehet igényelni. A Fórumon lehetõség nyílik az on-line kommunikációra. Észrevételeiket az info@fruitveb címen várjuk.

Várjuk a jelentkezõket! FruitVeB munkatársai

Zöldség- Gyümölcs X I. é v f o l y a m, 1 2. s z á m, j a n u á r f e b r u á r

Recommend Documents