Zöldség-Gyümölcs piac és Technológia

Zö l d s é g - Gy ü m ö l c s

Piac és Technológia

XV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 2011. május 2011/ m á j u s

Zö l d s é g - G y ü m ö lc s  p i ac é s T e c h n o l ó g i a

Vásároljon itthonról otthonra minőségi zöldséget, gyümölcsöt! Garantáltan megbízhatóak az alábbi, FruitVeB-nél regisztrált termelői szervezetek termékei: • ABO TÉSZ Szövetkezet • Alföld 2003Szövetkezet • Alföld-Régió TÉSZ Zrt. • BALATON-KER-TÉSZ Szövetkezet • BOTÉSZ • Cibakert TÉSZ Szövetkezet • CSÁRDA-AGRO Szövetkezet • DALMO Kft. • Dél-alföldi KerTÉSZek Szövetkezete • Dombegyházi Euro TÉSZ Kft. • DŰNE FRUCT Szövetkezet • Észak-Alföldi Szövetkezet • FLORATOM-KER TÉSZ • FRESH FRUIT TÉSZ Szövetkezet • Gorzsai Paprika Szövetkezet • GRAND-COOP TÉSZ Kft. • GYÜMÖLCSÉRT Kft. • Hanság-Fertőmenti Szövetkezet • HAVITA-TÉSZ Szövetkezet • JÁSZ-TÉSZ Szövetkezet • KER-TÉSZ Értékesítő Szövetkezet • KER-TÉSZ-XXI. Termelői Értékesítő Kft. • KISKUNSÁGI TÉSZ • Kőrös-KERTÉSZ Zrt. • MAKÓKER-TÉSZ Szövetkezet • MEDI-FRUCT Szövetkezet • Nyársapáti Gazda Szövetkezet • Penta Família TÉSZ • RÓNA KER-TÉSZ Kft. • SZARVASI ZÖLDSÉG TÉSZ • Szatmár-Tiber Szövetkezet • Szatmárkert-Hodász Szövetkezet • SZEMTÉSZ Kft. • Valentin TÉSZ • Zöld Termék Szövetkezet • Zöld Kert-TÉSZ Szövetkezet

Előzetesen elismert TÉSZ-ek

Másodszintű szerveződések

• ALMARÉGIÓ Kft.

• Alföldi TÉSZ-ek Társulása Kft. • Alma Zóna Kft • DATÉSZ Dél-Alföldi Zrt. • Fruitmarketing Kft. • Hortico-Régió 2009. Kft. • TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. • TÉSZ Kereskedőház Kft. • Vega-Ház Kft.

• Arrabona Szövetkezet • BRASSICA Kft. • Finom Gyümölcs Kft. • GREEN STAR TEAM Kft. • GUTHKELED AGRO Szövetkezet • INTERFRUCT TÉSZ Kft. • Jutalma Kft. • KORONATÉSZ Szövetkezet • Magyar Gomba KerTÉSZ Kft. • Magyar Termés TÉSZ Kft. • Nógrád TÉSZ Kft. • Pannonker-TÉSZ Zrt. • PaprikaKert TÉSZ Kft. • RATÉSZ Szövetkezet • Szatmári Ízek Kft. • Szatmári Kistermelők Szövetkezete • Vega Fruit TÉSZ Kft.

Az Európai Közösség támogatásával finanszírozott kampány Az Európai Közösség támogatásával finanszírozott kampány

3

Tartalom aktuális

A Magyar Gyümölcstermelők Szövetségének közgyűlése………………………………………… 4 A második félévben áll föl a Vidékfejlesztési és Agrárkamara szervezete………………………… 4 Napirenden a Vidékstratégia………………………………………………………………………… 5 Megalakult a FruitVeB spárga tagozata……………………………………………………………… 5 szamóca

Az olasz szamóca birodalmában…………………………………………………………………… 6 Holland tapasztalatok spanyol szamócaültetvényekben…………………………………………… 8 Tripsz elleni védekezés szamócában………………………………………………………………… 9 Talajfertőtlenítés napsugárral…………………………………………………………………… 10 Kiadja és terjeszti: FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft-vel együttműködésben Szerkesztőség: 1118 Budapest, Villányi út 35-43. Tel.: 36 1 381 1020 Fax: 36 1 209 1697 E-mail: [email protected] Szerkesztőbizottság: dr. Bittsánszky János elnök, Fodor Zoltán, dr. Kádár András, Ledóné dr. Darázsi Hajnalka (technológia), dr. Lux Róbert, dr. Mártonffy Béla Főszerkesztő: dr. Boldvainé dr. Böde Beáta A jelenlegi szám holland cikkeit Malatinszky György, a német cikkeket Fábiánné Kardos Flóra, a spanyol cikkeket Vargha Dorottya és Vattamány Ágnes referálta

A szamóca permetezésének új módja…………………………………………………………… 12 gyümölcstermesztés

Hobbijuk a hatékonyság………………………………………………………………………… 14 Korszerű technológiák cseresznye és meggyültetvényekben…………………………………… 16 i n t e g r á lt t e r m e s z t é s

Az integrált termesztés időszerű kérdései……………………………………………………… 18 Legyen védjegyezhető az integrált termelésből származó termék!…………………………… 19 Kötelező lesz az integrált növényvédelem……………………………………………………… 19 gomba

Az európai gombapiac tendenciái……………………………………………………………… 20 A magyar gombaipar – múlt, jelen, jövő, lehetőségek?………………………………………… 22 A hazai gombaágazat helyzete…………………………………………………………………… 23 Új laskagomba hibridek termelési tapasztalatai………………………………………………… 24 zöldségtermesztés

Tördelés: Marossy Attila

A brokkoli – a nagy ismeretlen…………………………………………………………………… 25

Megjelenik: évente 10 alkalommal

Andalúziában a növényházak közel 110 ezer embert foglalkoztatnak………………………… 25

A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget.

Rendezvénynaptár Dátum

Esemény

Szervező

A Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia megjelent számai a FruitVeB honlapján olvashatók. Hozzáférés a FruitVeB tagjainak kód ellenében lehetséges. Kódot a FruitVeB titkárságán lehet kérni: [email protected], tel.: +36 1 381 1020

június közepe

Cseresznye, körte, referencia kert látogatás Vámosmikolán

TÉSZ-ÉSZ, Fruttamas Kft., EuroTrust Kft.

június közepe

Meggy termesztés, referencia kert látogatás Csorváson

Medifruct Tész, TÉSZ-ÉSZ

június közepe

Málna, ribiszke termesztés, referencia kert látogatás Nagyrédén

TÉSZ-ÉSZ, Jász Tész

június 14-16.

Fresh Convenience Congress, London, Egyesült Királyság

http://www.freshconveniencecongress.com

ISSN 2061-6686

július közepe

Zöldbab kísérleti bemutató Cibakházán

TÉSZ-ÉSZ, Cibakert TÉSZ

augusztus eleje

Dinnye nap – kísérleti bemutató, Medgyesegyháza

TÉSZ-ÉSZ, Medifruct, BCE,

augusztus közepe

Ipari paradicsom termesztés, fajtakísérlet, referencia kerti bemutató, Mezőberény

TÉSZ-ÉSZ, Csárda Agró Tész, FruitVeB

augusztus eleje (8-10 között)

Alma termesztés, Gala klónok, referencia kert látogatás

TÉSZ-ÉSZ, Oleum 2000 Kft, Fruttamas Kft.

augusztus 18-21. augusztus 18-21.

Fotó: Fodor Zoltán

2011/ m á j u s

XX. JUBILEUMI FARMER-EXPO   Nemzetközi Mezõgazdasági és http://www.farmerexpo.hu Élelmiszeripari Szakkiállítás, Debrecen VI. HORTICO  ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS KERTÉSZETI SZAKKIÁLLÍTÁS, http://www.farmerexpo.hu Debrecen

szeptember 7-9.

Asiafruit Congress, Hong Kong, Kína

http://www.asiafruitcongress.com

október 8-12.

ANUGA, Köln, Németország

http://www.anuga.com Zö l d s é g - G y ü m ö lc s  p i ac é s T e c h n o l ó g i a

4

aktuális

A Magyar Gyümölcstermelők Szövetségének közgyűlése Közgyűlést tartott a Magyar Gyümölcstermelők Szövetsége, amelyen elfogadták a módosított alapszabályt és megválasztották az új tisztségviselőket. Majd a szervezet költségvetését, munkaprogramját terjesztette elő az újonnan megválasztott elnök, Csizmadia György, a Botész Bodzatermelők Értékesítési Szövetkezetének elnöke. A Gyümölcstermelők Szövetségében a főtitkár, dr. Lux Róbert nyugdíjba vonulásával tisztújításra került sor. A szervezet 2010. évi tevékenységéről dr. Thurn László, a szövetség elnöke, majd dr. Lux Róbert tartott beszámolót. Az elnök sorra vette azokat a témákat, amelyeket a szervezet 26 éves fönnállása alatt nem sikerült elintézni, ami az elkövetkező vezetésre vár. Mint mondta, soha sem tudta elfogadni, hogy az alma nem gyümölcs. Vagyis, hogy az Alma Egyesülés, az Alma Terméktanács külön szervezetként működik. Mára beigazolódott, hogy ez az elképzelés nem volt helyes. Üdvözlendő az új vezetésnek az a törekvése, hogy a feszültségeket fölszámolja. Ezt az irány lenne jó tartani a többi, még külön álló szervezet esetében is. A másik téma: hogyan változott a kertészeti termékek kereskedelme? Új koncepció készült egy új nagybani piacról,

de nem ez a jövő útja. A nagybani piacok a forgalmazás maximum 30%-át bonyolítják, a jövő a TÉSZ-eké, mivel a folyamatos piaci

jelenlétet ők tudják biztosítani. A következő megoldásra váró feladat a piaci lehetőségek jobb kihasználása. Évekkel ezelőtt nem szereztünk előnyöket az uniós csatlakozásból, kevés termelő volt erre fölkészülve. Ma már sokan megállják a helyüket a versenyben, s bár most már megvan a technika, a piaci lehetőségeket nem használjuk ki eléggé (pl. idegenforgalom, vendéglői kínálat). Dr. Lux Róbert arról beszélt, hogy a szövetség rengeteg energiát fektetett abba, hogy a mindenkori kormányokkal megtalálja és kiépítse a megfelelő kapcsolatot, s mire ez létrejött, már új kormánnyal kellett előröl kezdeni a lobbizást. Eközben a szomszédos országok elmentek mellettünk. Az unióval sem sikerül igazán jó kapcsolatokat kiépíteni, a belső piaci irányítás összedőlt, szövetségeseket kellene találnunk, hogy nagyobb súllyal léphessünk föl a magyar érdekekért. Sokat kell még tennünk azért, hogy elegendő és jobb minőségű árualapot tudjunk előállítani. Ehhez természetesen infrastruktúra kellene, hogy a legkorszerűbbet tudjuk kínálni. Számtalanszor elhangzott már az a kritika, hogy nem a piac a korlát, hanem a men�nyiség és a minőség. A Gyümölcstermelői főbizottság ülésén elhangzottakról a következő számban adunk hírt. B.B. 

A második félévben áll föl a Vidékfejlesztési és Agrárkamara szervezete Sajtótájékoztatón jelentette be az új agrárkamarai törvény társadalmi vitára bocsátását dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és dr. Ángyán József, parlamenti államtitkár. A 10 évre szóló Nemzeti Vidékstratégia megalkotásával és végrehajtásával a kormány és a szaktárca a vidéki Magyarország egészének megújítására törekszik. A koncepció átfogó célkitűzései közül kiemelt feladat a helyi gazdaságok fejlesztése, a vidéki munkahelyek megőrzése és a vidéki életminőség javítása. A vidékfejlesztési tárca határozott célokat és cselekvési terveket jelöl ki négy átfogó területen: az agrárgazdaságban, a vidékfejlesztésben, az élelmiszer-termelésben és a környezetvédelemben, hogy 2020-ig érezhető legyen a javulás a vidék társadalmi és gazdasági életében. Az egyik legfontosabb fejezet az új agrárkamarai törvény megalkotása és elfogadtatása. A társadalmi vitára bocsátott törvénytervezet nyomán a szaktárca arra számít, hogy a jelenlegi 11 ezer tag helyett több százezer tagot tömöríthet majd a szervezet. A kormány célja az ország újjáépítése. A változásokhoz intézményekre van szükség, amelyek közül az egyik legfontosabb az agrárkamara alulról szerveződő rendszere lesz. Az a cél, hogy a kamara egyes szűk érdekcsoportok helyett a teljes agrár- és élelmiszergazdaság általános, és együttes érdekegyeztetési testülete legyen. Szolgáltatói, köztestületi és az állam által delegált feladatokat hajt végre, agrár és vidékfejlesztési ügyekben társa lesz a kormányzásnak. Alanyi jogon lesz tagja mindenki, aki agrárgazdasági tevékenységet folytat. A törvénytervezet szerint az agrárgazdasági szereplők túlnyomó részének a tagság ingyenes lesz, tagdíjat csak 100 millió Ft bruttó bevétel felett kell - sávosan - fizetni. A működéséhez szükséges forrásokat a tagdíjból (3-4 milliárd Ft-ra számítaZö l d s é g - G y ü m ö lc s  p i ac é s T e c h n o l ó g i a

nak) és a szolgáltatás fejében járó állami támogatásból, uniós forrásokból biztosítja. A jelenleg működő szakmai szervezetek (terméktanácsok, MAGOSZ) tovább működnek a kamara mellett, mivel a termékpályák mentén szerveződő intézményekre nagy szükség van az egész ország területén és a más országokkal való versenyképesség biztosítására. A Vidékfejlesztési és Agrárkamara törvényalkotó jogot nem kap, de nagy létszámú szervezet lévén, súlya lesz. Olyan állami feladatokat lát majd el, mint a szaktanácsadás, pályázat készítés, falugazdászok munkája. A jogszabálytervezet széles körű társadalmi vitája május 15-én lezárult, majd a további egyeztetéseket követően, még a nyári szünet előtt az Országgyűlés elé kerül. Az új rendszer a második félévben áll föl. B.B. 2011/ m á j u s

5

aktuális

Napirenden a Vidékstratégia A Nemzeti Vidékstratégia és az Agrárkamarai törvénytervezet megvitatása volt a legfontosabb célja a Magyar Kertészeti Tanács, az MKT legutóbbi ülésének. A Nemzeti Vidékstratégia nem számol a kertészettel. Az MKT fontosnak tartja jelezni a készítők felé, hogy az ország rendelkezik egy olyan értékteremtési lehetőséggel, a kertészeti ágazat potenciáljával, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az MKT azt tervezi, hogy véleményét tételesen, árucentrikusan fogalmazva juttatja el a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. A szervezet 2010. évi tevékenységről dr. Mártonffy Béla, soros főtitkár számolt be. A kertészetről elkészült egy tanulmány Kertészet Magyarországon 2010 - az ágazat részvételével és dr. Bittsánszky János elnök szerkesztésében. Ebben a stratégiában az szerepel, hogy a kertészet évek óta jelentősebb pozíciót szeretne elfoglalni az agráriumon belül. Ehhez megvannak az adottságok, de hiányzik az összefogás és a pénz, illetve a stratégiai döntés. A Kertészet Magyarországon 2010 anyagot minden döntéshozó asztalára eljuttatja az MKT. Egy igen fontos kérdésben, az alkalmi munkát illetően sikerült eredményt elérni a tavalyi évben. Pozitívan kell értékelni a Kertészeti albizottság létrehozását is a Mezőgazdasági bizottságon belül. Így könnyebben lehet majd megközelíteni a Vidékfejlesztési Minisztérium szakvonalát és a parlament frakcióját. Vezetője Farkas Sándor képviselő lett, aki támogatja, hogy a kertészet legfontosabb tevékenységeit magasabb szinten is elfogadtassák. A kiállítások kapcsán elmondta, hogy a Hortus Hungaricus új helyszínre költözik, az idén a Syma csarnok ad helyet a kiállításnak, ami lehetőséget termet a bővítésre is. Ebben az évben ismét megrendezésre kerül az OMÉK. Ennek kapcsán az Agrármarketing Centrum ügyvezetője azt tervezi, hogy egy napot a kertészet napjává tesznek, és a zöldség-gyümölcs promóciót is erre a napra szeretnék koncentrálni. A Felügyelő Bizottság munkájáról dr. Eke Sándor referált. Az ülés legfontosabb témája a Nemzeti Vidékstratégia megvitatása volt. Külön agrárstratégia nem készül, a vidékfejlesztés egy szeleteként jelenik meg benne az agrártermelés. A kertészet ezen belül nem szerepel a kiemelt területek között, pedig a szakma évek, évtizedek óta hangoztatott álláspontja szerint mind az értéktermelés, mid a munkahelyteremtés szempontjából figyelemre méltó az ágazat. Vélemények hangzottak el arról, hogy a szakmának kell markánsan megfogalmazni a stratégiát. Harminc évvel ezelőtt, amikor volt forrás, akkor sem volt agrárstratégia. Jelenleg meg 2011/ m á j u s

a valóságos piac hiányzik. Érdemes lenne a korábban készült szakmai anyagokat a stratégia készítőinek figyelmébe ajánlani, még mielőtt döntésre kerül sor. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban meghirdetett 1300 milliárd forint EMVA támogatásból mindössze 50 md jutott a kertészetre akkor, amikor a kertészetről mint az agrárium harmadik lábáról szólt a folyamatos kommunikáció – hozta szóba Csikai Miklós. A főtitkár a véleményekre reagálva azt látja a legnagyobb gondnak, hogy nem agrárirányból közelít a tervezet. A számos munkacsoportnak, szervezetnek véleményezésre kiküldött anyaghoz az MKT részéről azt kel-

Megalakult a FruitVeB spárga tagozata Megalakult a FruitVeB Zöldségtermelői főbizottságának Spárga tagozata Mórahalmon. A résztvevők köre teljes volt, szinte minden meghívott eljött. A rendezvényen a termelők mellett a kereskedők, az integrátorok és a felvásárlók is részt vettek. A spárga ágazat fejlesztési lehetőségeit a következő ülésre dolgozza ki a tagozat. Erre a szezon befejezése után kerül sor, ahol egyúttal az idei szezon kiértékelése is megtörténik. Az alakuló ülést dr. Kádár András, a FruitVeB Zöldségtermelői főbizottságának elnöke nyitotta meg. A magyar spárgaexport tapasztalatairól és az idei kilátásokról Racskó Anna, a FruitVeB Kereskedelmi főbizottságának elnöke tartott előadást. A termesztési változatok sokféleségéről és a termékpromócióról az ásotthalmi DűneFruct Szövetkezettől Tóth Sándorné számolt be. Dr. Fehér Béláné a spárga jövedelmezőségét elemezte és részletezte a SWOT analízissel megállapított erős és gyenge pontokat a spárga termesztésében és értékesítésében. Végül a pályázati lehetőségekről a Dél-Plant Kft. ügyvezető igazgatója, Gubacsi Zoltán számolt be.

lene megfogalmazni, hogy az országnak egy olyan adottsága van, amely hatalmas érték, értékteremtési lehetőség. Érték nélkül pedig nincs megélhetés és munkaalkalom. Reméli, hogy elfogadják Czerván György, agrárgazdaságért felelős államtitkár javaslatát, hogy a szakma ágazati szinten, tételesen, illúziók nélkül bontsa ki a problémákat. A termelésre legjobban a piac, a kereskedelem tud hatni. Egy korrekt kereskedelem meg tudja mondani, milyen változásokat, technológiát, fajtát kell preferálni. Az MKT árucentrikusan tervezi megfogalmazni a szakma véleményét. Ehhez csatlakozva dr. Hrotkó Károly dékán, tanszékvezető egyetemi tanár szorgalmazta az MKT részvételét a „Kertmagyarország program” kidolgozásában, mert ott készül egy kertészeti stratégia, egyfajta koncepció, a vidék átstrukturálása, egyfajta új szemléletű megközelítés a környezet, az életminőség szempontjából. Dr. Bittsánszky János, az MKT elnöke azzal összegezte az elhangzottakat, hogy a vélemények beépítésével az MKT közös anyagot készít, amit elküld a Vidékfejlesztési Minisztériumnak. Az agrárkamarai törvénytervezet kapcsán Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara volt elnöke az új kamarai tagsággal járó jogosultságokkal nem ért egyet, azzal, hogy azonos joggal bír az egyéni termelő és egy évtizedek óta működő szervezet, mikor az egyik nem fizet tagdíjat, a másik pedig milliókat tesz a kasszába. Egyetért az iparkamarával, hogy legyen egy gazdasági kamara, különböző területekkel, és így egységes elvek alapján működő rendszert épüljön föl. A törvénytervezetet a terméktanácsok is megvitatják. A szakmaközi testület mindenképpen igényli a prioritásos jelenlétet, hogy az új testület beindulását követő 2-3 év alatt a szakmai vonalak tisztán működhessenek. Fontosnak tartja, hogy a kertészeti vonalat külön és hangsúlyosan kell megjeleníteni. Vattamány Ágnes és B.B. 


6

szamóca

Az olasz szamóca birodalmában

A résztvevők bepillantást nyertek a zöldség- és gyümölcskereskedelemben vezető szerepet betöltő MAZZONI cég, illetve kisebb családi gazdaságok tevékenységébe, ahol a szabadföldi, a fólia alatti bakhátas és a fólia alatti talaj nélküli termesztési módszerekkel, illetve a szaporítóanyag előállításával ismerkedhettek meg. A tanulmányút során a hazai szakemberek innovatív technológiai módszereket láttak, szakmai információkat kaptak az öntözési, tápanyag utánpótlási fogásokról, betekintést nyerhettetek Olaszország egyik élenjáró kertészeti régiójának tevékenységébe. A vendéglátó Antonio Ferraresi, aki az út során szakmai kérdésekben az érdeklődők segítségére volt, megígérte, hogy lehetőség szerint május hónapban, a Nagyvenyimben megrendezésre kerülő szamóca kertlátogatásra szaktanácsadó kollégája kíséretében ellátogat és még részletesebb, esetleg teljes technológiát magába foglaló előadást tart.

A Mazzoni csoport A térségben közel 500 hektáron termesztenek szamócát, több mint felén fólia alatti termesztés folyik. A MAZZONI cég már az 1950-es években exportált friss gyümölcsöt az európai piacokra. Az elmúlt évtizedek alatt pedig felépítették a zöldség- és gyümölcstermesztés teljes vertikumát. A cég fejlett technológiája és logisztikai háttere biztosítja, hogy néhány óra leforgása alatt a megtermelt és gondosan csomagolt áru az európai piacokra jusson. Éves árbevételük meghaladja a 120 millió eurót. A cégbirodalom profiljai közé tartozik faiskola, gyümölcskereskedelem, zöldség-, gyümölcs-, és szántóföldi termesztés, de fejlődését a szamóca szaporítóanyag előállítása alapozta meg. Hűtőtárolóik kapacitásának kihasználtságát azzal növelték, hogy úgy alakították ki a gyümölcstermesztést

A Magyarországon szamócatermesztéssel foglalkozó szakemberek számára az észak-olaszországi Ferrara és Verona környéki szamócatermelő üzemek megtekintésére szervezett szakmai tanulmányutat a Tész-Ész Nonprofit Kft. a FruitVeB-bel közösen. és a vetésszerkezetet, hogy egy éven belül kétszer töltenek fel minden hűtőcellát (ez 2×43 000 tonna árut jelent). A gazdaságon belül külön kereskedelmi központ működik, rendelkeznek palántanevelő üzemmel, tároló-, válogató-, csomagoló egységekkel. Saját kutatóbázisukon elsősorban fajtanemesítéssel foglalkoznak. Céljaik között az első helyen szerepel, hogy az előállított fajták az időjárás viszontagságaival szemben ellenállóak legyenek. Nagyon figyelnek arra is, hogy az új fajta ne legyen fogékony különböző betegségekre, ha ilyet tapasztalnak, nem kísérleteznek vele tovább, hanem azonnal kiveszik a nemesítési programból. A szakmai út során Antonio Ferraresi kalauzolta a látogatókat, aki a MAZZONI cég szamóca palántákért és gyümölcsoltványokért felelős munkatársa.

Szaporító anyag előállítás A MAZZONI csoport 60-100 millió palántát értékesít évente. Az elmúlt év szélsőséges időjárása Magyarországhoz hasonlóan Olaszországot sem kímélte, ez nagyon megnehezítette a palánták előkészítését, csomagolását, válogatását. A palánták kitermelését jobb időjárás esetén két és fél hónap alatt fejezik be, az idén erre csak egy hónap állt rendelkezésükre. A fajtakísérletek során a palánták minőségét fűtés nélküli fóliaházakban ellenőr-

zik, különböző fajtájú és típusú palántákon nézik meg a virágképződés és gyümölcskötődés sikerességét. Az így nyert tapasztalatokat használják fel a programozott szürethez előállított palánták nevelésénél. A fóliaházakban a folyton termő, és az egyszer termő fajták is megtalálhatók. Az igények változnak, miután már Európában is minden fogyasztó tizenkét hónapon keresztül szeretne szamócát vásárolni, szükség van a folyton termő fajtákra. Az ebből adódó fogyasztói szokásokat figyelembe véve fejlesztették ki új fajtáikat. Természetesen a magasabb igényeket kielégítők jellegükből és hozamképességükből eredően jóval drágábbak az átlagnál, áruk a 20-50 euro centet is elérheti. A palánták besorolása termőképesség alapján történik. A legkisebb az A, majd az A+ és a Tray. Az A, A+ szabadgyökerűek, a Tray palánták poharakban, tőzegkockában nevelkednek és így kerülnek telepítésre.

Családi gazdaságok Ferrara környékén és Veronában lehetősége nyílt a csoportnak családi gazdaságokat is meglátogatni, akik ugyancsak szamócatermesztéssel foglalkoznak, átlagban 2 ha-on, szabadföldi bakhátas, fóliás bakhátas, és nem utolsó sorban talaj nélküli termesztésel. Telepítéskor a korai tápkockás fajták jöttek számításba, a mielőbbi szüretre törekedve. Olaszországban az augusztus közepe az optimális hónap a telepítésre, frigó palánta esetében 2-3 héttel korábban. Az ültetés során 5-6 palánta kerül egy m2-re. A legnagyobb költséget a szüret jelenti. Az országban tilos a teljesítmény alapján történő bérezés, egy olasz munkás 10-12 eurós órabért is kaphat, míg a vendégmunkások – általában Lengyelországból, Romániából – 6-8 eurós bérért dolgoznak. (Itt kompenzálják a szállás és az étkezés költségét). Naponta, személyenként lemérik

A piacokon egyre nagyobb az igény a folyamatos ellátásra, ezért folytontermő fajtákat fejlesztettek ki Zö l d s é g - G y ü m ö lc s  p i ac é s T e c h n o l ó g i a

2011/ m á j u s

7

szamóca

Kétszer használt bakhát

és minősítik a szedést, ennek alapján tesznek különbséget a munkavállalók között. A következő, esetleg kevesebb munkaerőre igényt tartó napokra csak a jól dolgozókat hívják vissza. Átlagban 100-150 kg termést tud egy munkás naponta leszüretelni, de ez természetesen függ a fajtától is. Verona tájegységben az évi kétszeri szüret jellemző, az időjárástól függően ősszel és tavasszal. Az olasz termesztők úgy igyekeznek a minőséget megőrizni, hogy évente – jó kondíciójú palántákkal – újra telepítik az ültetvényt. Ennek során a takarékossági szempontokat is figyelembe véve, a már lefektetett és fóliával takart bakhátról a régi egyedeket levágják és a fóliába mellettük képzett új helyekre palántáznak. Eddigi tapasztalataik szerint a már két éve használt bakhátakban hosszabb lesz a vegetációs időszak és nem lesz olyan jó minőségű a termés sem. A piacaik viszont megkövetelik a 100%-os minőségű árut, ezért az apróbb átmérőjű gyümölcsöt nem tudják értékesíteni, így nem is szedetik le.

2011/ m á j u s

Az ültetvény tápanyag-utánpótlását már nem komplex műtrágyákkal oldják meg, hanem a maguk által összeállított mono műtrágya keveréket alkalmazzák. A tápanyag ellátás során két fontos nitrogén utánpótlási időszakot emelnek ki, az egyik a telepítés utáni hatodik hét, illetve az ezt követő időszak, amikor a hajtásnövekedés elindul. E fenológiai időszakok után alacsony szinten tartják a nitrogént. A telepítés gondozásának időszakában heti két alkalommal kalcium-nitrátot juttatnak ki 150 kg/ha mennyiségben, az öntöző rendszeren keresztül. A tápanyag utánpótlás terén komoly gyakorlattal rendelkeznek, ezért a tápoldatozást a növény látványa alapján módosítják. A leszüretelt termésmennyiség egy-egy gazdaságban általában 28-30 tonna/hektár között változik. Az értékesítés egy részét helyben, közvetlen módon, – mint hazánkban –, az utak melletti árusító helyeken oldják meg (nem látszott túladminisztráltnak a tevékenység). A termés nagyobb hányadának értékesítése a TÉSZ-ekhez való beszállítással történik.

tív megoldást arra az esetre kísérletezik ki a gazdák, ha nem tudnak megfelelő talajfertőtlenítést végezni, ugyanakkor nem kívánnak felemelt termesztő rendszert kiépíteni. A palánta kókuszrostpaplanba kerül, duplán húzott fóliával bevont bakhátra helyezve. Ennél a termesztési módszernél komoly gazdaságossági számításokat végeznek, vizsgálva, hogy mennyire kifizetődő.

A talaj nélküli termesztés költséges alternatíva A talaj nélküli termesztés költsége jóval nagyobb, mint a szabadföldié vagy a fóliásé. Hátránya még, hogy a szüret is később kezdődik el. Ez a körülmény mára teljesen vis�szaszorította a talajnélküli termesztést. Előnye viszont a megnövekedett terméshozam, ami nagyobb az előző két technológiához képest: ez a sűrűbb ültetési távolságokból adódik, 8-10 palántát ültetnek ki m2-ként. A termesztő közeget perlites-tőzeges keverék alkotja. Az állományt mindig ideális nedvességi szinten kell tartani, garantálni kell a növény számára a relatív páratartalmat az állomány alatti mikro szórófejek alkalmazásával. Új technológiai elem volt a csoport számára egy kevésbé ismert, a földre helyezett ún. „talaj nélküli termesztés”. Ezt az alterna-

Dupla fóliás takarás talajnélküli termesztésnél

Mennyiségi és minőségi átvétel Az átvétel során megnézik a termés minőségét. Csak teljesen, 100%-ban kifogástalan árut vesznek át. Amennyiben minőségi hibát találnak a beszállított terméknél, azt minden esetben csökkentett áron, vagy egyáltalán nem veszi át a felvásárló. A termelőket ösztönzik a minél korábbi beszállításra, aki délig beér a leszüretelt terméssel, az magasabb árat kap. A termelők átlagosan 2-2,2 euró/kg felvásárlási árat kapnak a TÉSZ-hez beszállított árujukért a szezon alatt. A termesztés és értékesítés során az GLOBALGAP minőségbiztosítási rendszert alkalmazzák. A tanulmányúton a BOTÉSZ, a KER-TÉSZ Értékesítő Szövetkezet, a PENTA TÉSZ, a FLORATOM-KER Szövetkezet, a Balaton-KerTÉSZ, a Dombegyházi Euro TÉSZ, az Oleum2000 Kft., a DVP-DECO Kft., a PALESITS FAISKOLA Kft., a VEGA FRUIT TÉSZ, a BCE Gyümölcstermő Növények Tanszék, a Fruttamas Kft., a FruitVeB és TÉSZ-ÉSZ Kft. szakemberei vettek részt. GERGELY-VERES KATINKA Ker-Tész Értékesítő Szövetkezet 


8

szamóca

Holland tapasztalatok spanyol szamócaültetvényekben A Darbonne francia nemesítő cég leányvállalata, a Planasa Huelva közelében mediterrán környezetben foglalkozik szamócafajták nemesítésével és szelekciójával. Spanyolországban mediterrán fajtákat termelnek, ugyanezen fajták belgiumi körülmények között ún. félig folytontermő fajtáknak számítanak. A nemesítés során keresztezéssel nyert utódokból többszöri szelekcióval választják ki a fajtajelölteket, amelyeket magas bakháton valamint rovarmentes körülmények között is, állványos termesztésben is kipróbálnak. A megfelelő fajtajelölteket dugványozással klónozzák, majd talajos termesztésben is kipróbálják. A fajtajelölteket a növekedés, betegségellenállóság, termés forma, szín, minőség (brix-érték) alapján minősítik. A Planasa cég Candonga fajtáját a körzetben 40-45%-ban ültetik. Ez a fajta viszonylag kemény termésű, brix értéke 8 körüli, jó színeződésű, éretten szedve jó ízű. A keménység fontos tulajdonság, mivel a termés nagy részét az USA-ba és Európa más részébe exportálják; puha termésű fajtáknak nincs esélyük Spanyolországban. A Candonga fajta utódja a Sabrina lehet, amelyet részben a Candonga keresztezésével állítottak elő, és magasabb hozamú. Keménysége hasonló, de ízében kissé elmarad attól.

Termelő üzemek Huelva körzetében közel 7000 ha-on termelnek szamócát, 45%-ban Candonga, 30% Camarosa, a többit egyéb, pl. Festival, Fortuna és Esplendor fajtával. Az üzemméretek Spanyolországban nagyon változóak, a legnagyobbak 100 ha-nál is több földfelülettel rendelkeznek. Csaknem minden üzem azonos és viszonylag olcsó technológiával dolgozik, jól kihasználva a mediterrán klíma adta lehetőségeket. Magas, fekete fóliával takart bakhátakkal dolgoznak, amelyet nagy fesztávú, akár 100 m hosszú, blokkrendszerű vándorfóliákkal takarnak. A bakhátba október 20-a körül ültetnek, a szedési időszak január közepén kezdődik, fokozatosan növekvő szedéssel. A mediterrán fajták hosszú szedésre alkalmasak, ezért a szedés május végéig tart. A bakhátas-talajos termesztésben átlag 6 kg/m2 termést szednek. Május végén befejeződik a spanyol szedési szezon, ezután a növényeket kiszedik, majd nyáron DD-95-tel fertőtlenítik a bakhátakat és a berendezéseket. A magas nyári hőmérsékleten a készítmény teljes hatású. Néhányan megújítják a bakhátat is, hogy a szer utóhatása

Spanyol szamócatermelőket látogattak meg 2010-ben egy belga kutatóintézet és árverési csarnok munka társai, valamit néhány termelő. A fajtákat és a technológiákat tanulmá nyozták Huelva-ban.

Az állványos termelést a jobb klíma miatt főként magas fóliaházakban végzik. A terméslefutás alakulása és a napsütés között szoros az összefüggés. A védekezés nehézségei miatt gyakori a termésrotha dás, problémát okoz a kalifornia tripsz, az erős tripszfertőzés miatt gyakori a termés deformáció.

Csomagolás

Huelva-ban a bakhátas, fólia alatti termesztés két legfőbb fajtája a Candonga és a Camarrosa

a bakháttakarás alatt még hosszabb legyen. Ezután az ültető lyukak korai elkészítésével a szermaradványok eltűnnek a talajból, és októberben újra ültethetők a palánták. Spanyolországban februárban és márciusban hosszan tartó és intenzív esőkkel lehet számolni. Ebben az időszakban a sötét, hideg, esős idő miatt gyenge a szamóca fejlődése, rossz a beporzás, sok a torzult termés, a termések rosszul színeződnek. Különösen a Camarosa fajtában sok a torzult termés, a Candonga jobban tartja alakját. A termelők 40% kiesésről is beszélnek ebben az időszakban. Márciustól a javuló időjárásban ezek a problémák csökkennek, majd megszűnnek, sok új virágfürt fejlődik, a méhek jól repülnek, április közepén jelentősen nőnek a hozamok. A fedett bakhátas termelés mellett fólia alagutas és fóliaházas állványos termeléssel is foglalkoznak. Az állványos termesztésben a termesztő közeges zsákokba méterenként kb. 13 növényt ültetnek. Ezzel a sűrű ültetéssel átlag 10 kg/m2 termést szednek a szezon végéig. Állványon is főként Candonga és Camarosa fajtát, újabban Esplendor fajtát is termelnek.


Az üzemek egy része rendelkezik saját csomagolóegységgel, ahol a saját termésüket exportra kiszerelik. Más termelők részére a nagy, jobbnál-jobb modern, automatizált üzemek végzik a csomagolást. Ezekben az üzemekben a termelőtől a rekeszben műanyag tálcába szedett és beszállított szamócát szállítószalagon 500 gr-ra egalizálják, fóliázzák, kartonba rakják, a kartonokat tizesével zsugorfóliázzák, ezután 2 méter magasan raklapra rakják és rögzítik. Az egyik 110 taggal rendelkező szövetkezeti csomagolóüzemben megpróbálták a teljes folyamatot automatizálni. Az üzemben 17 szállítószalaggal összesen 4 személy végzi a csomagolást. Korábban szállítószalagonként 24 főre volt szükség. A termelők a szállítószalagra rakják a 10 db tálcával telt rekeszeket, egy kar a tálcákat tízesével kiszedi a rekeszből, egy 500 gr-ra beállított mérleg előtt elhaladva a kisebb súlyúakat leveszi és visszaszállítja az egalizálást ellenőrző dolgozókhoz, akik a hiányos tálcákat töltik fel 500 gr-ra. Ezután a tálcákat automaták fóliázzák, kartonokba majd raklapra rakják. Ezzel megtörtént az exportra történő előkészítés. Az automatizálásnak köszönhetően az üzem napi 450 tonna szamóca osztályozására és csomagolására képes.

Tanulságok A spanyolországi szamócatermelés egyes körzetekben gyorsan növekedett. A nemesítésben keresik a nagyobb hozamú fajtákat. A termesztéstechnológia az utóbbi tíz évben nem sokat változott. A metilbromid használatának betiltása miatt kérdéses, hogy a talajos termesztés meddig tud fennmaradni. A legnagyobb előrelépés a közeljövőben a csomagolásban várható. A bemutatott üzem az automatizálással már jelentősen csökkentette a létszámot és a munkabér költségeket. Csak idő kérdése, hogy más csomagolóüzemek is kiépítsék az automatizált szállítószalagokat és tovább optimalizálják költségeiket. (ProeftuinNieuws 09/2010)  2011/ m á j u s

9

szamóca

Tripsz elleni védekezés szamócában A tripszfélék sok gondot okoznak a szamócában, azonban a biológiai és vegyszeres védekezés ésszerű kombinációjával a holland szakemberek jól kezelik a problémát. A védekezéssel kapcsolatos teendőket egy ún. tripsz napon vitatták meg a termelők és a készítmények forgalmazói, a Dow AgroSciences, a Syngenta és a Biobest képviselői. A szamóca tripsz elleni védelmében az ésszerű kémiai és biológiai védelemre kell törekedni, amelyben a termelőnek elegendő háttér ismerettel kell rendelkeznie. Kémiai védekezés A pinosad hatóanyagú Tracer, amelyet talajbaktérium bevonattal kombinálnak, biológiai termesztésben is engedélyezett. A Tracer nem mérgező minden rovarra és állatra, a legtöbb hasznos rovart megkíméli, kivéve a méheket, poszméheket és a fürkészeket. A beporzó rovarokat a felszáradás után nem károsítja. Hatóanyaga részben az idegekre hat, ezáltal a kifejlett egyedekre és a lárvák ellen is hatásos. Fontos, hogy bőséges vízzel kell kijuttatni. A nedvesítők kedvező hatással vannak az aknázó legyek és hernyók elleni védekezésben, de az olajoknak erősebb a hatása. A legkedvezőbb hatást a cukrokkal érték el a tripsz csalogatásban. A Karate-t ismertetve felhívták a figyelmet, hogy kerüljék a magas hőmérsékletet és sok vízzel használják. A levéltetű ellen használt Karate ismert a tripsz elleni mellékhatásáról is, de különbözik más piretroidoktól,

különösen gőzhatását tekintve, amit erős zsíroldó, erős taglózó hatásának és kedvező kémiai zeon-szerkezetének köszönhet. A Vertimec-et is elegendő vízzel kell használni, emellett a relativ páratartalmat is figyelembe kell venni a viaszrétegen keresztüli jobb felvétel miatt. Legjobb a reggeli vagy esti kezelés, mivel a napfény UV sugarai gyorsan lebontják. A cég képviselője felhívta a figyelmet, hogy a lokfruktóz (poszméh táp) növeli a védekezés hatékonyságát, míg a nedvesítők hátrányosan hatnak.

Biológiai védekezés A biológiai védekezés a virágzás kezdetétől fogólapok kihelyezésével kezdődik. A Tripher Feromon-nal ellátott lapok vagy csíkok segítségével megállapítható, hogy milyen kártevőkkel kell számolni. Ez a feromon egyaránt hat a hím és nőstény Kaliforniai virág tripszekre.

Meghívó Szakmai napra 2011. június 28. Az Euphoros konzorcium, a Szent István Egyetem Kertészeti Technológiai Intézete, és az Árpád-Agrár Zrt. tisztelettel meghívja Önt a 2011. június 28-án 10 órakor kezdődő Szakmai napra – műtrágya- és vízfelhasználás csökkentésének lehetőségei a talajnélküli termesztésben. A rendezvény helyszíne: Árpád-Agrár Zrt. Székháza (Szentes, Apponyi tér 12.), majd Felsőréti Kertészeti Telep (Nagytőkei út mentén) A külföldi előadók prezentációját magyar nyelvű diákkal vetítjük, az elhangzottakat pedig fordítjuk a hallgatóság számára. Minden meghívottat szeretettel várunk!

A biológiai védekezés megkezdése előtt először kémiai védekezéssel, Tracer/ Vertimec-kel kell elpusztítani a kártevőket. A Biosweet-tel (66% glükóz) lehet a megmaradó egyedeket búvóhelyükről kicsalogatni, hogy könnyebben elérhetők legyenek. Az egyik fontos predátor a Amblyseus cumcumeris. Ez a ragadozóatka hathatósan véd a tripsz és szamócaatka ellen is, különösen az első lárvastádiumban. Másik fontos ragadozóatka az Amblyseius swirskii, amely az első stádiumban levő tripszlárvák ellen és molytetűlárvák ellen is hat. Az Orius faj szintén véd minden mozgó tripsz ellen. Ezek a ragadozók spontán is megjelennek a nyári és őszi termesztésben, ám tavasszal szinte fel sem lelhetők a hideg és a fényhiány miatt. A Hypoaspis miles talajlakó ragadozóatka, amely a tripszlárva bábokat fogyasztja. Közvetlenül a növények átültetése után kell a tövekhez szórni. Ezzel eddig még kevés tapasztalatot nyertek Belgiumban és Hollandiában. Szóba került a Steinerma feltiae hasznos levélfonálféreg is, amely behatol a levélbe, és a vele szimbiózisban élő Xenorhabdus baktérium felszabadul. Ezt a terméket csak kisegítőnek lehet tekinteni a magas páratartalomra, a hőmérsékletre és a fényre való érzékenysége miatt. (ProeftuinNieuws 02/2010) 

Részletes program 10.00 K öszöntő Dr. Csikai Miklós – vezérigazgató, Árpád Agrár Zrt. 10:10 Az Euphoros projekt rövid bemutatása Dr. Ombódi Attila – Szent István Egyetem 10:20 A paradicsom talaj nélküli termesztése Hollandiában: Történelem, gazdaságosság, aktuális kérdések. Az Euphoros projekt egyes innovatív megoldásainak gazdaságossági kérdései. Marc Ruijs, Wageningeni Egyetem 11:05 A hajtatás helyzete Olaszországban Recirkulációs talajnélküli termesztés: Hogyan és miért? Dr. Alberto Pardossi, Pisai Egyetem 11.50 A tápoldatok kémiája Tápoldat kalkulátor program bemutatása Dr. Luca Incrocci, Pisai Egyetem 12.30 Az Árpád Agrár Zrt. új, holland típusú üvegházában történő paradicsomhajtatás első tapasztalatai Zentai Ákos – kertészeti igazgató, Árpád Agrár Zrt. 13:00 Büféebéd 13:30 Indulás a Felsőréti Kertészeti Telepre 13:45 Új holland típusú üvegház bemutatása a helyszínen

2011/ m á j u s


10

szamóca

Talajfertőtlenítés napsugárral Az IFAPA, az andalúziai Mezőgazdasági és Halászati Kutató Intézet kutatócsoportja 1997 óta folytat kísérleteket Huelva területén szamóca kultúrákban. Az intézet huelva-i szamóca kísérleti állomásán biológiai úton történő fertőtlenítésre és bioszolarizációra beállított kísérleteket végeznek. Az Inia Projekt 1997 óta működik Spanyolországban, ennek keretében a metil-bromid hatóanyagot tartalmazó biocidek helyettesítésére keresnek alternatívát. A kutatócsoport a 2006-07 és a 2009-10-es időszakban számos kísérletet folytatott. Ezeknek stratégiai jelentőségük van, hiszen az általuk kínált megoldásokkal ösztönözhető az olyan vegyi anyagok kivonása az EU területéről, mint például az 1,3-diklórpropén (az egyik leggyakrabban használt talajfertőtlenítő szer Spanyolországban és Olaszországban). A nem kémiai eredetű megoldásoknak két folyamat kombinációja az alapja: a biogáz beépülése (biofumigáció) és ezzel egyidejűleg a talaj szolarizációja. A két folyamat együttesen adja azt a technikát, amelyet bioszolarizációnak, tudományos nevén a talaj biológiai úton történő fertőtlenítésének neveztek el.

Az említett tenyészidőszakok alatt ugyanazt a 8 kísérleti parcellát állították föl, A-tól H-ig beosztva. A : kontroll parcella, kezelés nélkül, B: bioszolarizáció csirketrágyával (30 000 kg/ha, Biosol-F-30), C: bioszolarizáció kész baromfi-

sel, négyszeri kezelés az ültetéstől december végéig, Biosol-F-30-Trico). A kísérlet módszere a kezdetektől a B eljárásmódra alapoz, ami bioszolarizáció friss baromfitrágyával magas dózisban. A 2008-09-es tenyészidőszakban újabb fajtákkal próbálkoztak, és a következő változtatásokat vezették be: A : kontrol parcella, mindenféle kezelés nélkül, B: bioszolarizáció baromfitrágyával (30 000 kg/ha, Biosol-F-30), C: bioszolarizáció kész baromfitrágyával (érlelt) (30 000 kg/ha, Biosol-D-30), D: biogáz friss baromfitrágyával a talaj szolarizálása nélkül (Biofum-F-30), E: bioszolarizáció baromfitrágyával (5000 kg/ha, Biosol-F-15) F: bioszolarizáció baromfitrágyával (7500

A beállított kísérletek A kísérlet során túlnyomórészt friss baromfitrágyát és egyéb organikus anyagokat használtak minden második héten, júliustól augusztus közepéig, melyeket átlátszó polietilén lapocskákkal szolarizáltak. A Camarosa fajtát használták referencia növényként, de azt tapasztalták, hogy a kapott eredmények kiterjeszthetőek az összes huelva-i termesztésben érintett fajtára. Alacsony fóliasátras termesztést alkalmaztak. A palántákat október harmadik hetében ültették ki, a szüret január-május között történt, az integrált termesztés hagyományos technikáit alkalmazták.

trágyával (érlelt) (30 000 kg/ha, Biosol-F-30), D: Trichoderma spp. (Tusal) csepegtető öntözéssel, négyszeri kezelés az ültetéstől december végéig, E: a B kezelés, kiegészítve 3%-os Harpin fehérje (Biosol-F-30- Protein) adagolásával, F: a B kezelés, kiegészítve Papillon Complex biostimulátor kijuttatásával (havi, öntözéssel, Biosol-F-30-Biostim), G: a B kezelés, kiegészítve chitozan használatával (havi rendszeresség, Biosol-F-30-Quitos), H: a B kezelés, kiegészítve Trichoderma spp (Tusal) használatával (csepegtető öntözés-

Szolarizáció A szolarizáció számos gyomfaj ellen nyújt hatékony védelmet, védi a növényeket a kártevőktől és a kórokozóktól. A szolarizáció a napenergia felhasználásán alapul: 0,03-0,05 mm vastagságú átlátszó fóliát terítenek az előzőleg megnedvesített talajra az év legmelegebb hónapjaiban. Így a fólia alatt a talaj hőmérséklete olyan mértékben felmelegedik, ami elpusztítja, vagy legalábbis visszaszorítja a növényi kórokozókat és gyomokat. Bármely kertészeti kultúrában vetés vagy palántázás előtt használható, termesztő berendezésben és szabadföldön is. A művelet során a talajt minimum 20-30 cm mélységben föllazítják. Majd ráhelyezik a fóliát, aminek a lehető legjobban kell illeszkedni a talaj felületére, nem maradhatnak alatta levegő buborékok. Ezért a fólia széleit árkokba fektetik és földdel befedik. Nálunk a fóliát július közepétől szeptember közepéig célszerű a felületen tartani a megfelelő hatás elérése érdekében. Alkalmazása minden esetben fokozza a kezelt területen termesztett növények növekedését és növeli a terméseredményt. Zö l d s é g - G y ü m ö lc s  p i ac é s T e c h n o l ó g i a

kg/ha, Biosol-F-7,5) G: bioszolarizáció Brassica pelletekkel (BioFence, 2000 kg/ ha, Biosol-B-2), H: biofumigáció Brassica pelletekkel (BioFence, 2000 kg/ha, Biofum-B-2). Ezeken a kísérleti parcellákon a biogáz mennyiségét és a Brassica pelletek koncentrációját változtatták. A 2009-10-es tenyészidőszakra vonatkozóan a következő parcellákat állították fel: A : kontroll parcella, kezelés nélkül, B: bioszolarizáció baromfitrágyával (30.000 kg/ha, Biosol-F-30), C: bioszolarizáció nagy dózisú Brassica pellettel (Biofence, 15 000 kg/ha, Biosol-B-15), D: biogáz Brassica pellettel standard dózis (2000 kg/ha) ültetés előtt bedolgozva, E: bioszolarizáció friss baromfitrágyával (12.500 kg/ha, Biosol-F-12,5) F: bioszolarizáció glicerinnel (1000 kg/ha, Biosol-GLY-1) G: bioszolarizáció Brassica pellettel (BioFence, 2000 kg/ ha, Biosol-B-2), H: bioszolarizáció cukrozott cékla lőrével (BioFence, 15 000 kg/ha, Biosol-VIN-15). Ezeken a kísérleti parcellákon újabb biofumigáns (gázosító) organikus anyagokat teszteltek. A 2010-11. tenyészidőszak kísérleteivel folytatták az előző munkák filozófiáját, tele2011/ m á j u s

11

szamóca pítéskor ugyanazt a gondolatmenetet alkalmazták, mint az előző évek kísérleteiben. A legfőbb újdonság az volt, hogy organikus anyagként „alperujo”-t, az olíva sajtolásakor keletkező mellékterméket alkalmaztak 12 500 kg/ha dózisban.

Anyag és módszer A kísérlet során minden évében szigorúan ellenőrizték a kísérleti blokkokat, mind a nyolc kezelés esetében 4 ismétlést állítottak be (20 m2, 150 növény ismétlésre). A B kísérlet sorozat (Biosol F-30, és Biosol F-25) mutatja be a standard kísérleti technológiát. A nyáron és ősszel alkalmazott kísérleti kezelés hét fő lépésből állt: a szerves trágya illetve a szerves biofumigáns anyag bedolgozása a talajba (július közepe), a talaj bővizű öntözése, hogy beindulhassanak a folyamatok közvetlenül az átlátszó polietilénnel való letakarása előtt, az átlátszó polietilén rétegek lefektetése a szolarizációhoz (50 µ) 3,3 méteres sávos elrendezésben és 0,3-0,35 méter kihagyással a sávok között, a könnyebb művelhetőség érdekében (július közepe), a terület talajának érintetlenül hagyása 4 héten keresztül, hogy elinduljanak a bioszolarizációs folyamatok (július közepétől, augusztus közepéig), a műanyag takaró eltávolítása kézi munkával, talajművelés és az öntözőrendszer felállítása, a kultúra elültetése (október eleje és közepe között). A fentiekben felsorolt lépéseket természetesen kiegészítik a földmegmunkálás különböző folyamatai, az öntözés és a műanyag takarás levétele. Talajmintákat vételeztek minden kísérleti parcelláról, amelyekben tanulmányozták a különböző talajlakó gombák jelenlétét a fertőtlenítés előtti (július közepe) és utáni (október) időszakokban. A kísérletek kezdetétől – a teljes tenyészidőszak alatt – minden parcellában 10 növényt állandó megfigyelés alatt tartottak. Minden hónap végén regisztrálták a kiválasztott növények átmérőjét életképességük értékelése céljából. A kultúra tenyészidőszakának végén (május) szintén ezeknek a növényeknek a segítségével állapították meg a talajban lakó kórokozók és fitopatogén nematódák jelenlétét. Mindezeken túl, vizsgálták a különböző tüneteket mutató növényeket is (dőlt, foltos, nagyon kistermetű), amelyre a 2009-10-es kísérleti évben került sor, ekkor rögzítették, hány növény pusztult el április végétől kezdve a kultúra tenyészidőszakának végéig. Természetesen az olyan fő agronómiai értékek, mint a termésmennyiség, a 2011/ m á j u s

korai termések, a gyümölcsök átlagos súlya minden kísérleti parcellán a kísérlet teljes ideje alatt rögzítve lett.

A legfontosabb kísérleti eredmények A 2006-07 és a 2007-08-as kísérleti években egyforma kezelés mellett [A (UC) kezelés és D (Tricoderma) kezelés] megfigyelhető, hogy mindkét esetben, amikor nem alkalmazták a talaj bioszolarizációját, a termésmennyiség sokkal alacsonyabbnak bizonyult. Az E kezelés (Biosol-F-30 fehérje), az F kezelés (Biosol-F-30 Biostim), a G kezelés (Biosol-F-30 Quitos) és a H kezelés (Biosol-F-30 Tricoderm) esetében minden kezelés a standard kezelést követte, és egyik esetben sem javultak a megfigyelt jellemzők (termőképesség és növény-egészségügyi állapot), míg a B kezelés (Biosol-F-30, bioszolarizáció friss baromfitrágyával, magas dózisban) esetében változott a helyzet. A fő megfigyelt jellegzetességek: túlélési százalék, a növények életképessége, nematódák jelenléte, teljes termésmennyiség. Hasonló eredmények mutatkoztak a 2008-09-es kísérleti év során létrehozott parcellákon. Szolarizáció nélkül [A (UC), D (Biofum-F-30) és H (Biofum-B-2)] ismét szerényebb terméseredmények és a kórokozók kevésbé ellenőrizhető jelenléte volt tapasztalható. A bioszolarizációt tartalmazó kezelések – mint a B kezelés (Biosol-F-30), az E (Biosol-F-12,5) és a G kezelés (Biosol-B-2) – esetében regisztrálták a legnagyobb terméseredményeket. Mindezek mellett a fertőtlenítő kezelések nagy része jelentős mértékben csökkentette a gombák jelenlétét a talajban. Ennek ellenére a D (Biofum-F-30) és a H (Biofum-B-2) kezelés nem csökkentette jelentősen a talaj mikroba-tartalmát. A kísérleti parcellákban az évek során csak nagyon alacsony szinten volt jelen a Pratylenchus penetrans és a Meloidogyne hapla. A kultúrák tenyészidőszakának végén a következő

fajok foltszerű előfordulását tapasztalták: Cylindrocarpon spp., Rhizoctonia spp. (gyökerekben), Pythium és Fusarium spp. (gyökerekben és a növényben egyaránt). A különböző tüneteket mutató növényeken a Fusarium spp., a Cylindrocarpon spp. és különösképpen a Rhizoctonia spp. nagy arányban volt kimutatható a D kezelés esetén (Biof-F-30). A teljes termésmennyiségre és a gyümölcsök átlagos súlyára vonatkozó adatokat a tartalmazza. A 2009-10-es kísérleti évet illetően – az A és D kezelések kivételével – mindegyik kezelés hatásosnak bizonyult Meloidogyne hapla-val szemben. Ekkor az elpusztult növények hányada volt a legjelentősebb a kísérleti adatok szempontjából, ugyanis ez sokkal magasabb arányt mutatott, mint az előző évek tapasztalata, habár a különböző kezelések között lényeges eltérések mutatkoztak. Az elpusztult vagy életképtelen növények esetében Macrophomina phaseolina és Fusarium oxysporum volt kimutatható. Találtak továbbá Rhizoctonia spp-t és Phytopthora cactorum-ot is. Március elején az A és D kezelések esetében elpusztult növényegyedeket figyeltek meg, amelyeknek gyökérés levélszöveteiből Fusarium oxysporum és Macrophomina phaseolina volt kimutatható. Továbbá, igen jelentős különbségek mutatkoztak a kezelések közötti termésmennyiségeket illetően mind növényre, mind területi egységre lebontva. Végül azt a következtetést kell levonnunk, hogy a B kezelés (Biosol-F-25), az E kezelés (Biosol-F-12,5 bioszolarizáció friss baromfitrágyával), a C kezelés (Biosol-B-15) és a G kezelés (Biosol-B-2 bioszolarizáció Brassica pelletel magas dózisban) eredményesnek bizonyult a Camarosa fajta esetében. A négyéves kísérletek és a különböző kezelések kombinálása azt vetíti előre, hogy a bioszolarizáció (bizonyos módosítások és fejlesztések után) remek megoldás lehet a szamóca esetében a metil-bromid használatának kiváltására. (J.M.López-Aranda, Horticultura 11/2010) 


12

szamóca

A szamóca permetezésének új módja emiatt a legnagyobb vízmennyiségű cso-

A szamóca kultúrában rendszerint háromfúvókás fúvókatartó segítségével juttatják portban mindhárom helyen AVI Twin 110 04 ki a növényvédő szereket. Általában 2000 liter vizet használnak hektáronként, de fúvókát kellett használni. sokszor ennél jóval kevesebb a kijuttatott víz mennyisége. Németországban a növényvédelmi szolgálat kísérletsorozatot indított a különböző vízszükségletű mód- Fontos felismerések szerek kipróbálására. A leveleken és a levélfonákon levő szerlerakódást vizsgálták, Az üzemi nyomás a 2000 literes változat botritisz-fertőzöttséget feltételezve. (11,4 bar) kivételével 8 bar volt, az üzemi Sávokra számított növényvédelem A használati utasítások literben vagy kilogrammban, egy hektárra vonatkoztatva adják meg a szerek adagolását, és általában így is használják. A fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági hivatal (BVL) növényvédő szerekről szóló jegyzékében azonban ez szerepel: „Ha sorok vagy sávok kezelésére használjuk a szert, akkor a szükséges mennyiséget a ténylegesen kezelt területre kell számítani, nem az összterületre. Ha például 50 cm a sortáv, és a sávok 20 cm szélesek, a kezeletlen terület 30 cm, akkor 1 hektáron csak 0,4 hektár a valóban kezelt terület, és a növényvédő szert is csak 0,4 hektárra kell számolni.” Ez azt jelenti, hogy az egy hektárra megadott mennyiséget olyan arányban kell csökkenteni, mint ahogy a kezelendő szamócasor szélessége viszonyul a sortávhoz. Ha a kezelt sáv 60 cm széles, a sortáv viszont 1 m, akkor 60/100=0,6 hektár a kezelt terület. A szer és a víz mennyiségét tehát 0,6-tal kell szorozni.

katartót használtak, amelyet középen IDKT kettős lapos sugarú fúvókával, kétoldalt pedig egy-egy légbeszívásos Air-Mix OC fúvókával láttak el. A fiatal szamócás kb. 0,5 méter szélességű volt 1 m sorközzel. Az indikátor (nátrium-fluorescein) lerakódását vizsgálták különböző fúvókaméretekkel, eltérő vízmennyiségben kijuttatva. A 3000 l és a 2100 l/ha csoportban a 05-ös méretet, az 1500 l/ha-nál a 04-es, végül az 1050 l/ha csoportban a 03-as fúvókát használták, a kezelést a sávokon alkalmazva. A nyomás a két nagyobb vízfelhasználású csoportban 3,4 bar, a két másikban 2,8 illetve 2,4 bar volt. A kijuttatás sebessége 3,6 km/óra, illetve a 3000 literes változatban 2,6 km/óra volt. Minél kisebb volt a vízfelhasználás, annál nagyobb volt a 10%-nál nagyobb lerakódást mutató levelek aránya. A sok vizet tartalmazó anyag lefolyt a levelekről, így a hatóanyag elveszett. Veszteséges volt még az 1050 liter/hektár mennyiség is. De az optimális mennyiséget nem sikerült megállapítani.

Eljárás a lerakódások mérésére

Fókuszban a levelek fonáka Az egyes kísérleti csoportokat megperme- és a terméskezdemény tezték, majd száradás után csoportonként 60 levelet vízoldékony indikátorral lemostak, és meghatározták az anyagmennyiséget, amit átszámítottak levél-négyzetcentiméterre. A különböző szermennyiségek összehasonlítására a levélfelület és a kezelt talajfelület egy-egy cm2-ét vetették össze. Az értékeléskor azokat a leveleket vették figyelembe, amelyeken a lerakódás meghaladta az ésszerűnek ítélt határt. A növény már elvirágzott, de a szirmok még nem teljesen hullottak le. Mivel a szirmokon levő lerakódásnak nincs biológiai hatása, ezért a még meglévő sziromleveleket eltávolították. A lerakódást az indikátor egy egységnyi mennyiségéhez (100 g/hektár) arányították.

Csepegési veszteségek A kísérletek kezdetekor a lerakódást az egész levélen vizsgálták. A felvitelhez talicskás permetezőgépet és háromfúvókás fúvó-

A levélfonákon levő lerakódás a szamóca szövőatkája elleni védelem miatt fontos. A gyümölcsrothadás megelőzésére a gyümölcskezdeményeket kell permetezni. 2009-ben a levélfonák és a terméskezdemények hatékony védelmére irányult a kísérlet. Az előző tapasztalatokból kiindulva eleve kisebb folyadékmennyiségeket alkalmaztak, 350, 500, 100 és 2000 l/ha-os csoportokat alkottak. A kezelendő sáv 0,7 méter volt 1 m sortávolság mellett. A technikán is változtattak. A sebesség és a nyomás egyenletessé tétele érdekében nem talicskás, hanem gépi vontatású, háromfúvókás fúvókatartót alkalmaztak. Mivel lényegében minden egyes fúvóka csak egy bizonyos sávot kezel, más fúvóka készletet alkalmaztak. Középre újra az AVI Twin kettős lapos sugarú került, két oldalra viszont TVI injektoros kúpos fúvókákat tettek, amelyeknek kör alakú sugara jobban behatol az állományba, mint a lapos sugár. Ezek azonban csak 03-as méretig kaphatók,


sebesség 5 km/óra (2000 l=3,6 km/óra). A levélfonák jobb elérése céljából az oldalsó fúvókákat kb. 15°-kal fölfelé, a sortól pedig 15 cm távolságra állították. A 2000 literes variánst szórták ki először, az AVI Twin kettős lapos sugarú fúvókák 110°-os körívben, szemre jól oszlatták el az anyagot. Amikor azonban ugyanezzel a beállítással, de a kétoldalt felszerelt kúpos fúvókákkal permetezték az 1000 l-es variánst, kiderült, hogy a 80°-os permetezési szög nem elegendő. Sáv alakú permetkép keletkezett. Ezt a variánst újra próbálták a kísérleti parcellával határos területen, de ott a növények nagyjából 30%kal fejletlenebbek voltak. A következő variánsok előtt a fúvókatartót kissé kijjebb állították. Ez viszont csak úgy volt lehetséges, ha a fúvókákat az eddigi 15°-os állás helyett kisebb szögbe állították, mert az oldalsó karok túl rövidnek bizonyultak ahhoz, hogy minden növénylevelet érjen a permet. Ennek a változtatásnak jelentős kihatásai voltak.

A 2009-es kísérlet eredményei A levelek fonákát kevesebb folyadék éri, ezért nagy vízmennyiségű permetszer sem csepeg le. A talajra jutott anyag 10%-ánál több lerakódást nem sikerült elérni. Feltűnő, hogy a 2000 l-es variáns felső állományában a legnagyobb a 2%-nál több lerakódás aránya. Ennek oka viszont nem a nagy vízmennyiség, hanem a fölfelé állított fúvókák. Az 1000 l-variánsban – szintén a felső állományban – elég nagy arányban találtak jó lerakódást mutató leveleket. Ez sem a vízmennyiségen, hanem a gyengébb állományon múlott. Rossz a 350 literes és az 500 literes variánsok eredménye is. A kísérlet legfontosabb felismerése: ha a levélfonákot permetezzük, a sugárnak mindig fölfelé kell irányulnia! Az alsó állományrészben a levélfonákot még a fölfelé irányított sugár sem találta el, a lerakódás még a 350 l-es variációnál is egységesen rossz. Jó a lerakódás viszont a gyümölcskezdeményeken, amelyek szinte minden fúvókaállással, a folyadékmennyiségtől függetlenül, jól eltalálhatók. Csak az 1000 l-variációnál, melyet gyengébb növényekre szórtak, volt a virágzatot ért anyagmennyi2011/ m á j u s

13

szamóca ség kissé magasabb, nagyobb, mint 5 µg. Ez az eredmény jól mutatja, hogy a virágzó növény nagyobb folyadékmennyiséget is fel tud fogni, nincs lecsorgás. Ez megindokolja a kísérletek nagy különbségeit, ha nagy és kicsi folyadékmennyiségeket hasonlítanak össze, és gyümölcsrothadást feltételeznek.

Lerakódás a gyümölcskezdeményeken A szamócánál fontos cél a gyümölcsrothadás leküzdése, ezért 2010-ben újra mérték a lerakódást. A három fúvókás kengyelt úgy optimalizálták, hogy az oldalsó fúvókák kissé fölfelé, a felső pedig a sor közepe fölé, a növényektől kb. 20 cm-re álljon. Kétoldalt újra TVI injektoros kúppalást-fúvókákat, középre pedig AVI Twin-t (injektoros dupla lapos sugarú fúvóka) szereltek. A megfelelő méretű fúvóka hiánya miatt a 2000 l-variánst három AVI-fúvókával szórták ki. A kezelendő sor 0,65 m széles volt. Erre a sávra számították ki a hektárra megadott anyagmennyiséget, és 500 l/ha, 1000 l/ha és 2000 l/ ha variánsokat készítettek. Felvetődött a kérdés, hogy a virágzat kezelésére nem lenne-e elegendő egy egyszerűbb, csak felülről jövő sugárral való kezelés, ezért

ezt is felvették a kísérletbe. Ehhez olyan kúppalást-fúvókát választottak, amely a sávos fúvóka eloszlatási képét mutatja. A 380 l/ha folyadékfelhasználást szintén átszámították a valós sorszélességre. A felülről, egy fúvókával való permetezés után nagyon jó volt a lerakódás a gyümölcskezdeményeken, ez a variáns volt az, ahol a legtöbb maradt a növényen a kijuttatott anyagból. Mivel a virágok zöme felfelé állt (legalábbis ez a fajta növény, ezen a helyen), a középső permetsugár találta el őket a legjobban. Az oldalsó sugarak lényegesen nehezebben találták el a virágzatot, kevés anyag került a virágzatra. Ezt az első eredményt azonban még más szamóca fajtákon is vizsgálni kell.

A kísérletek tanulságai A szamócánál szokványosan hasz-

nált 2000 l/ha vízmennyiség túl sok. A hasonló mezőgazdasági kultúrákban (pl. burgonya) 400, de legfeljebb 600 l/ ha mennyiséget permeteznek. Ez a szamócára is irányadó lehet. A sávra kijuttatandó mennyiséget át kell számítani. A német internetes oldalak ehhez segítséget is nyújtanak.

A fúvókákat

úgy kell szerelni, hogy a célterületet közvetlenül elérje a permet. A levélfonák permetezéséhez a fúvóka talajközelben, és legalább 5°-ban felfelé állítva legyen. A fúvóka növénytől való távolsága akkor állítható be jól, ha a kengyel állítható és megfelelő hosszúságú. Ez nem mindig megvalósítható, de fontos lenne, mert egy üzemen belül is eltérhetnek a sortávok és a sorszélességek. A virágzat permetezése felülről a legelőnyösebb. Az egyes fúvókával való sávkezeléshez négyszög osztású fúvókát válasszunk (injektor-kúppalást fúvóka, üzemi nyomás nagyobb, mint 6 bar). A kijuttatott folyadékmennyiség 3-400 l/ ha vagy akár kevesebb legyen. Ezt azonban kísérletképpen javasoljuk, mert túl kevés még a tapasztalat ennek terén. Az olyan fúvókák, amelyeket többedmagával való használatra fejlesztettek, de szólóban alkalmazunk (kettős lapos sugarú fúvóka), egyenetlenül juttatják ki a permetszert. Csak további fúvókák csatlakoztatásával kapunk egyenletes szórást. Az eredmények bebiztosítása érdekében a jövő évre újabb lerakódás kísérleteket tervez a növényvédelmi szolgálat. (Horst Knewitz és Oliver Strub, Obstbau 4/2011) 

Meghívó Az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató – Fejlesztő Kht., MTA Kertészeti Bizottság Gyümölcstermesztési Albizottsága, és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet tisztelettel meghívja Önt és kollégáit Cseresznye- és meggy tanácskozásra és fajtabemutatóra. A rendezvény időpontja: 2011. június 9. (csütörtök) 10 óra. Helyszíne: Érdi GyDKF Kht. kísérlet telepe, Érd Elvira major (7-es műút, Érd és Martonvásár között az út 25 és 26 km szelvényénél).

Program 10:00 Szenci Győző, igazgató Megnyitó 10:20 d r. Apostol János Schmidt Tamás Középérésű cseresznyefajták társításának lehetőségei 10:40 dr. Bujdosó Géza Termőre fordult intenzív cseresznye ültetvények művelése a gyakorlatban 10:55 Márkné Deák Szilvia dr. Apostol János Magyar cseresznyefajták ipari feldolgozhatósága 2011/ m á j u s

11:10 K állay Tamásné dr. prof. Tóth Magdolna Mesterné Ficzek Gitta Szügyi Sándor Az Érdi korai (IV-3/48) meggyfajtajelölt áruértéke és betakarításának tapasztalatai 11:25 dr. Vajna László dr. Rozsnyay Zsuzsanna Mitől pusztultak a meggyesek 2011. tavaszán? 11:40 Kérdések, hozzászólások 12:30 Bemutatókertek megtekintése vezeti: dr. Apostol János és dr. Bujdosó Géza


14

gyümölcstermesztés

Hobbijuk a hatékonyság A korszerű almatermesztési technológia használatáról, az öntözés, a tápanyag utánpótlás gyakorlati tudnivalóiról számolt be Szabó Viktor, a Bold Agro Kft. ügyvezető igazgatója, egyúttal a Havita TÉSZ kereskedelmi igazgatója a Gyümölcstermelők Téli Továbbképzésén, Kecelen. Ha valamit jól sikerült megoldani, másnap már azon gondolkodnak, hogyan csinálják másképp vagy még jobban. Ez a cég a Bold Agro Kft., akik Derecskén többek között almatermesztéssel foglalkoznak. Az almát a Havita TÉSZ értékesíti. Az 1500 hektár szántóföld és az 1100 kocás sertéstelep mellett 180 ha a gyümölcsös, ebből 100 ha az alma (20 ha új telepítés), 70 ha a meggy és 10 ha a japán szilva. Az első almafákat 1996ban telepítették el a Magyarországon akkor ismert legkorszerűbb technológigai elemek alkalmazásával, vagyis támrendszerrel, 100%-ban öntözéssel. Az átlagos termés stabilan 45 tonna/ha: a legkorábbi ültetvények 35-40 tonnát teremnek, a legújabbak pedig 70 tonnát hektáronként. Az I. osztályú alma aránya 80%. ULO rendszerű hűtőházuk kapacitása 2500 tonna. Az éves termésmennyiség 4000 tonna, hiszen a 20 ha kétéves ültetvény még csak harmadtermést hoz.

Ötletek a támrendszermagasítás technológiájához 2006-ban kezdtek foglalkozni a támrend szermagasítás gondolatával. Az akácoszlopos támrendszert 70 cm-rel magasították meg. A második huzalra nincs szüksége egy 5-6 éves ültetvénynek, ezért ezt helyezték legfölülre. Ennek a magasításnak a hektáronkénti költsége 70 ezer Ft. A fa 2-3 éven belül benövi a teljes magasságot, vagyis eléri a 3-3,5 m maximális magasságot. Az elképzelés az volt, hogy ezzel a lépéssel 25% termésnövekedést tudnak elérni. Számításuk beigazolódott, és így az 1 kg almára eső önköltség csökkent.

2 m-nél magasabb fáknál gépi metszést alkalmaznak, önjáró készülékkel, pneumatikus metszőollókkal

A termelés intenzív rendszerben történik, ám ez nem jelent több permetezést. Gyakorlatilag az önköltség jelentősen csökkent. A támrendszermagasítás azonban hátrányokkal is jár. A megmagasított ültetvényben a 25% gyümölcstöbblet kb. 1000 tonna, leszedéséhez magasított szedőgépek szükségesek, üzemeltetésük viszont költségesebb, mint egy hagyományos szedőkocsis megoldás. Ugyanez igaz a metszésre is. A növényvédelem is változik. Egy 2 m-es ültetvény 10 526 m2 sövényfelületet ad. Egy méter magasítás esetén a felület 15 789 m2, 50%-kal nagyobb lesz. Mivel a növényvédőszer-adagok hektárra vannak meghatározva, így egységnyi felületre kevesebb növényvédő szer jut. Ennek pozitív és negatív hatásai is vannak. Egyik negatív hatás: nem biztos, hogy a korábbi hatékonysággal lehet megvédeni a termést a kártevőkkel, kórokozókkal szemben. Pozitívum viszont, hogy a növényvédőszer-maradék a szüret idejére minimálisra csökken. A legutóbbi

Szabó Viktor

pedig gépi metszést alkalmaznak. A készülék önjáró, sorkövető, tartja a sebességet, pneumatikus metszőollókat lehet rácsatlakoztatni, így a levegő segítségével metszenek. Hatékonysága: 1 gép 50 ha-t tud megmetszeni egy szezon alatt. A 100 ha-t így két géppel, összesen négy emberrel könnyedén megmetszik.

Gyümölcsritkítás és gyümölcsszám beállítás A gyümölcs-szám beállítás a gyümölcstermesztés koronája. Lehet merésznek, óvatosnak lenni, el lehet rontani és hozzá is lehet adni

A fúrt kutakból még 100 m-es mélységből is elég magas a víz vastartalma, ezért tavakban szellőztetik a vizet, hogy a vízkövesedést el tudjál kerülni

vizsgálat szerint – 200 hatóanyagra vizsgálták az almát – mindössze 3 szermaradék volt kimutatható, de ezek értéke is messze a határérték alatt maradt. A csapadékos, növényvédelmi szempontból bonyolult 2010-es évben jöttek rá, hogy a permetező gépeket is magasítani kell, hogy azok a 3,5 m magasságba is ugyanazokat a vegyszeradagokat juttassák ki, mint a fa alján. Ebben a magasságban már gyakran fúj a szél, a szer elsodródik, a fedettség csökken. Ha a vegyszer nem jut el a fölső részre, akkor a 25% magasítás hiába való. A metszést 2 m-ig a hagyományos, kézi metszőollós metszéssel végzik, 2 m fölött


a terméshez. Virágzás környékén lehet termést kötni és ritkítani. Ehhez a Bold Agronál háromféle szert használnak, a Dirigol, ATS és Pathuril kombinációt. A ritkítás során egyik legfontosabb a ritkítás előtt, közben és után bekövetkező időjárás a ritkítószer dózisa, szinte másodlagos. Az időjárás sokkal fontosabb a szerek adagolásánál. Fontos az időpont megválasztása, ami a virágzáshoz és a gyümölcsmérethez kötött. Mivel magasak a fák, illetve a fiatal és öreg növényi részek nem egyszerre virágoznak, sokszor ketté kell választani a kezelést, más időpontban ritkítják a fák tetejét és az alját. 2011/ m á j u s

15

gyümölcstermesztés Ehhez hátfalas permetezőgépek kellenek, amelyek képesek arra, hogy a fát különböző magasságokban más időpontban kezeljék. Mivel fent található több fiatal rész, amik később virágoznak, ezért néha megesik, hogy a fák tetejét egy héttel később ritkítják le, mint az alacsonyabb részeket.

majd a terület előkészítse. Ez utóbbihoz szkréper ládákat használtak. Az 50 ha-os területet próbálták teljesen kiegyenlíteni, úgy, hogy egyfelé lejtsen. Erre azért volt szükség, hogy sehol ne álljon meg a víz az ültetvényben. Tápanyaggazdálkodás Hamar beigazolódott A fák tápanyaggal való helyes ellátásá- ennek helyessége, egy hoz egyik legfontosabb a talajmintavé- esőzés alkalmával a 70 tel, a levélmintavétel és a gyümölcsben mm-es csapadék néhány található tápanyagok vizsgálata. nap alatt lefolyt a területA mágnesszelep nélkülözhetetlen az automata rendszer működtetéséhez Nagyon fontos a mintavétel helye. A talaj- ről. A terület kialakításánál nál egyértelmű, a levélnél viszont fontos, arra ügyeltek, hogy minden sor 200 m legyen tatandó víz mennyiségét, kis vagy nagy adahogy a fa mely részeiről származnak, hogy a csepegtető cső hossza miatt. Azt akarták, gokban történjen-e az öntözés. Ehhez több fáról kell szedni és mindig ugyanarról hogy az almafák vízellátása tökéletes legyen. digitális tenziométereket használnak, a helyről, mert így lehet a tápanyagmozgás A rendszerbe biztonsági szelepet építettek be, ami a talaj vízkapacitását mutatja. évenkénti változását kimutatni. A mintavé- ha esetleg 8 bar-nál nagyobb nyomás keletA készülékeket 30-60 cm-es mélységben tel után kapott adathalmazból el kell tudni kezne, a szelep kinyit és visszavezeti a vizet a helyezték el, az adott területen 28 pár működönteni, hogy mi az optimális. A magyar tóba. Erre akkor van szükség, ha valamelyik dik. Két pár átlagértékeit szokták figyelembe laboratóriumok oda szokták írni, hogy sok mágnesszelep nem nyit ki, ne rongálódjon az venni. Talajba juttatás előtt beáztatják, hogy vagy kevés, csak azt nem lehet tudni, hogy öntözőrendszer. víztelítettsége elérje a 100%-ot. Két hét kell A nanoszűrő méri ahhoz, hogy a készülék elkezdjen dolgozni. a bemenő és a kimenő Ha nedves a talaj, akkor magába szívja a vizet, víz nyomáskülönb- ha száraz a talaj, kiengedi. A tenziométer ségét, ezzel együtt a 0-200 között mutatja a talajnyomás értékeszűrő ellenállását, és ket. Ha 0-10 között jelez, a talaj telített, 10-25 ha a nyomások közti között szántóföldi vízkapacitásnak felel meg, különbség nagy, a 25-50 között érdemes elkezdeni az öntözést, szűrő automatikusan 50-75 közötti tartományban lényeges az öblíti magát, így meg- öntözés az optimális növekedés fenntartásávédi a motort a leégés- hoz, 75 fölött száraz a talaj. től. Mikroszűrőből biztonsági okokból kettő van. Az öntözést teljes mértékben automata A csepegtetőcső kapacitása óránként 1,6 liter, 50 cm-es osztással készült vezérlőegység irámihez viszonyítanak, honnan tudják a terve- nyítja. Nappal tápoldatozás történik, ilyenkor zett termés mennyiségét. egy ember felügyeli a 100 ha-os rendszert, A vegetációs időszak előtt alapműtrágyát éjszaka a vízutánpótlás zajlik. Naponta többszórnak ki, a tél folyamán a K-t, március-ápri- ször – általában háromszor – juttatnak ki vizet, lisban pedig a N-pótlásra kerül sor. Kijuttatása sokszor, kis adagokat, így minden területet kizárólag a fák alá, műtrágyaszóróval törté- folyamatosan tudnak öntözni. nik. Virágzás előtt, ha szükséges elindítják az öntözést, hogy a virágzás közben megfelelő Hogyan döntsük el, mikor kell vízmennyiséghez jusson a fa. Az öntözővízzel mindig juttatnak ki tápanyagot. Mennyiségét öntözni? A digitális tenziométer segít a helyes öntözés a fa napi tápanyagszükséglete alapján számít- Az öntöző rendszer működéséhez el kell megválasztásában ják ki a teljes területre, és három naponként dönteni a ki-bekapcsolás időpontját, a kijutismétlik. Ha esik, akkor is. Sőt, ha esik, még Az alma ültetvényben virágzástól júliusig többet, mert figyelembe kell venni, hogy az 20-30 kPa értéken tartják a tenziométereket, eső miatt mennyi N mosódik ki az alsóbb ha ez alá esik az érték, nem lehet mit tenni, talajrétegekbe. A növényvédelmi kezelések vizes a talaj. 30 fölött megkezdik az öntöalkalmával, akár 5-6 tápanyagutánpótló szert zést. Július-augusztusban 60-70 kPa az ideis összekevernek. ális. Ekkor engedik, hogy kiszáradjon a talaj, azért, hogy a rügyek záródjanak (a következő évi termésre való tekintettel). AuguszÖntözés tustól a gyümölcs mérete szerint öntöznek: ha az átmérő nem éri el a több év átlagában A 20 ha-os fiatal almaültetvényben, amely a fajtára jellemző átlagos értéket, öntöznek, 2008-09-ben létesült, első lépés a tervezés, a ha meghaladja, abbahagyják az öntözést. gazdaságossági számítások elvégzése volt. A talaj felszínén összeérnek a kijuttatott Ezt követte a pályázat keresés, pályázat írás, vízmennyiségek körei DR. BOLDVAINÉ  2011/ m á j u s


16


Korszerű technológiák cseresznye és meggyültetvényekben A Gyümölcstermelők Téli Továbbképzésén évek óta kiemelt témaként szerepel a meggy. Idén az 1994-ben alakult, fő profilként frisspiacra meggyet termelő Hunapfel Kft. részéről Nemesnyik István ügyvezető igazgató számolt be arról, milyen technológiával érik el sikereiket. A jó üzemi szerkezet kialakítása alapvetően fontos az eredményességhez. A technológiákat az elsődleges értékesítési cél alapján szétválasztották, hiszen míg a konzervipari termelésnél megfelelő minőséget kell előállítani minél kisebb önköltség mellett, a frisspiacra termelésnél a minőség a legfontosabb – még elfogadható önköltség mellett. A frisspiac sokkal érzékenyebb a nem egyöntetű színre, csak a sötét bordó meggyet keresi. A koronaforma kialakításánál ezt figyelembe veszik. Ezért a művelési rendszer karcsú orsó vagy szabad orsó koronaforma. A metszés egy részét kézi ollóval végzik, így az sokkal alaposabb, mint a konzervipari ültetvénynél.

Művelési rendszerek Művelési rendszereik alapja a szabad orsó. A meggy esetében a térállás 6×3-3,5 m, sajmeggy alanyon. Az ültetvény rázógépes betakarításra lett tervezve, tehát maga a rázógép határozta meg ezt a sor- és tőtávot. A kézi szedésű ültetvényükben az új telepítések karcsú orsó rendszerben történnek, ezzel nagyon jók a tapasztalatok. Itt a térállás 4,5×1,5-2 m, az alany szintén sajmeggy. A cseresznyénél, miután nagyon erős termőhelyről van szó, nem vágtak bele sajmeggyalanyon egy intenzív ültetvénybe, hanem szabad orsót alakítottak ki. Hosszas utánajárás, információgyűjtés után a Piku1 alanyt választották 4,5×2 m-es térállással. Az orsó koronaformával szerzett 15 éves tapasztalat bebizonyította, hogy – kúpformájánál fogva – nagyon jó fényviszonyokat biztosít, és gépi betakarítású ültetvényekre is tökéletesen alkalmas. Dupla hasznosítású ültetvényekre is tökéletes. Ez azt jelenti, hogy a karcsú orsót kizárólag kézzel szedik, a gépi betakarítással alakított szabad orsókat pedig rázógéppel. Az orsó koronaformára nagyon egyszerű és világos szabályokat lehet meghatározni, amit az emberek is értenek, hiszen fontos, hogy a metszés jól sikerüljön. A metszési hatékonyság karcsú orsó meggynél nagyon jó, itt egységnyi időráfordítással sokkal precízebb metszést lehet végrehajtani, mivel a fa kisebb, keskenyebb lombkoronáról

van szó, a fa átlátható, illetve a gally és ág keresztmetszetek jóval kisebbek, mint egy szabad orsó térállású ültetvény esetében. Karcsú orsó meggy esetén a térállás növelése 10-20%-os terméstöbbletet eredményez a szabad orsóhoz képest.

A cseresznye orsó koronaformájának kialakítása A legtöbb kérdőjel abból adódik, hogy a cseresznyét milyen művelési rendszerben és milyen alanyokon érdemes nevelni. Cél, hogy minél hamarabb generatív állapotba kerüljön a fa, mert ezzel lehet a térállásban benntartani. A telepítés után 4-6 vázágat kiválasztanak, a konkurens és a túl meredek szögállásúakat eltávolítják. Nagyon fontos elem a vázágak lekötözése. A következő lépés az akrotóniás fészkek eltávolítása. Nem baj, ha nagy seb keletkezik, mert ezzel a csúcsnövekedést vissza lehet fogni.

A Hunapfel Kft. háttere

kitűnő

víz- és tápanyag-gazdálkodású talajok, átlagos csapadékmennyiség, átlagosnál melegebb éghajlat

Ültetvényszerkezet

80 ha meggy (2/3 frisspiaci, 1/3 konzervipari)

7,3 ha cseresznye 25 ha alma 9 ha szilva 830 t kapacitású hűtőház Csonthéjas telepítési tervek

12 ha cseresznye 20 ha konzervipari meggy 10 ha frisspiaci meggy

bemetszés nagyobb valószínűséggel eredményez meredekebb szögállású hajtást, míg egy bokrétás termőnyárs fölötti bemetszés általában lapos szögű hajtást eredményez. Itt a kötözés hiábavaló, egy idő múlva a csúcs ismét elindul fölfelé. Jó megoldás erre a „kiterítés”, vagyis egy töréssel az alatta lévő laposabb szögállású elágazásra kiterítik a hajtást, ez viszonylag kis növekedést okoz. A magasságkorlátozás módja a sudár letörése a megfelelő magasságban. Viszont ezt csak akkor lehet megtenni, ha berakódott! Egy másik lehetőség: a metszés során

Május végén a csúcshajtás alatti konkurens hajtásokat letépik

A második évben a főtengelyt nem vágják vissza. Ez azt eredményezi, hogy a csúcsrügyből tovább nőve hajtások nélkül marad. Hogy a korona középső részén is termő gallyazat legyen, ami majd a legkönnyebben szedhető, a rügy feletti bemetszést alkalmazzák. Ezt egy svájci bicska kis fűrészével, akár rendes kézi fűrésszel is el lehet végezni. Ami nagyon fontos, hogy csak száraz időben szabad csinálni, utána pedig nem árt egy rezes permetezést adni a fának. A túl meredek, vastag ágakat eltávolítják, illetve május végén letépik a csúcshajtás alatti konkurens hajtásokat. Fontos a középerős és lapos szögállású hajtások nevelése. Egy hajtásrügy fölötti


A rügy feletti bemetszést rügyfakadás előtt kell elvégezni 2011/ m á j u s

17


Vázág„kihegyezése” töréssel

törekedni kell megszabadulni a vázág végeken az akrotóniás fészkektől. Így egy egyszerű töréssel termőnyárs képződik. A cseresznyénél általában az egy éves vessző alján termőrügyek fejlődnek, a vessző többi részén pedig hajtásrügyek.

vázágelemek. Időnként az idős és vastag ágakat is szükséges ritkítani, visszavágni. Nagyon fontos, hogy a csonkon mindig maradjanak aktív részek. A gépi betakarítású szabad orsó formát inkább pneumatikus ollóval, illetve motoros fűrésszel alakítják ki. Nagyon fontos elem a gépi kontúrmetszés a gépi betakarítás megkönnyítésére: a ponyvának útban lévő termőgallyazatot le kell vágni. Mostanában kezdték használni síkfalmetszést a kúpforma kialakítására. A cseresznyénél a termőkori metszésnél a tető és a vázágak „kihegyezése” történik. Vannak olyan fajták, például a Rita, amely lelógó termőgally, vesszőgally rendszerrel rendelkezik, ahol apró a gyümölcs, így ezeket érdemes letörni. Tapasztalatuk szerint egy vázág két metszőolló szélességű lehet, ami azt jelenti, hogy az ennél hosszabb vesszőket egyszerűen visszatörik. Ezzel egy

fenológiai stádium szerint korrigálják a KC faktorok értékeivel. A tápanyag kijuttatása a humuszban szegényebb homokhátakon – tulajdonképpen csak a facsíkokban – szervestrágya formájában történik. Foszforra szilárd formában nincs szükség. Káliumot kálium-szulfát formájában ősszel adagolnak. A nitrogén kijuttatása megosztva történik, a vegetáció megindulása előtt szilárd formában, majd májusban, a kötődés ismeretében szilárd formában vagy 5-6 kg ha/ha/hét mennyiségben kicsepegtetve. Az is fontos, hogy a hajtásnövekedés elindulásának pillanatában már ott legyen a talajban, felvehető formában. Májusban a kötődési százalék alapján megbecsülve a termést már elő lehet készíteni a szükséges nitrogént. A csepegtető rendszeren keresztüli kijuttatás pedig folyamatosan (3-4 héten keresztül 5-6 kilós hatóanyagdózisban) biztosítani tudja a növény igényét szárazság esetén is. A hajtás- és gyümölcsnövekedés időszakában minden permetezéskor 5 kg/ha, majd a gyümölcsszüret után 2×10 kg/ha karbamid kijuttatása indokolt, mivel a csonthéjasok nitrogénigényes növények. Ősszel és tavasszal cink, bór és kálium, virágzáskor bór lombtrágya adagolása szükséges. A hajtásnövekedés megindulása után 1-2-szer keserűsó lombtrágya indokolt. Szüret előtt Ca lombtrágyát adagolnak. Magas páratartalom esetén standard tápsók, alacsony páratartalom esetén formulált lombtrágyák használata indokolt, hiszen ezekben vannak olyan hatóanyagok, amik javítják a felszívódást.

Kézi szedésű szabad orsó Csorváson

A szüret technológiája

keskeny termőgally-rendszert próbálnak kialakítani, amelyek egymás mellett találhatók. Egyes fajták nagyon vékony vesszőket képeznek, ezek erősítésére is nagyon alkalmas ez a módszer.

A meggy frisspiaci betakarítása kézi szedéssel történik, ez 350-400 embernek ad munkát. A kézi szedés átlagos teljesítménye 80-120 kg/fő/nap. Ehhez folyamatosan biztosítva van számukra az üres láda és a teli ládák átvétele. Egészen a vevőig tudják, hogy melyik ládát ki szedte. Az ültetvények a hűtőház körül vannak, így mindegyik láda 3 órán belül a hűtésre kerül, de minden egyes ládát még egyszer átnéznek és minősítenek a hűtőházban is. Azokat a ládákat nem fizetik ki, amelyek minőségben nem felelnek meg az elvárásoknak. A gépi betakarítás két német gyártmányú, Kilby típusú, önjáró rázógéppel történik. Ezek két egységből állnak, mind a két egységet egy-egy ember látja el. A rázóegység mögött egy utánfutó halad, melyen négy fő rakja a ládákat. A teli ládákat villás traktor viszi el és hozza raklapon az üres ládákat. Az átlagos teljesítmény függ a fákon lévő termés mennyiségétől, nagy átlagban 7 óra alatt végeznek egy hektárral, ami átlagosan 550 fát jelent. FERENCZ ANITA, FruitVeB, B. B. 

A termőkori metszés technológiája A termőkori metszésnél a hatékonyság növelését tartják fontosnak. Ehhez mindenféle eszközt biztosítanak: pneumatikus ollót, fűrészt, motoros fűrészt, síkfal metszőt, létra helyett önjáró szüretállványt (nagyon hatékony a metszés során). A metszést munkafázisokra bontották, tehát egy ember nem metsz készre egy fát, hanem csak egy bizonyos munkafolyamatot csinál. Először a korona felső részének a metszése történik önjáró állványon, kézi, illetve pneumatikus ollóval. Ez ritkítást, illetve magasságkorlátozást jelent. A második fázis csak szabad orsónál létezik, hiszen karcsú orsónál nincsenek vastagabb képletek, tehát erre nem éri meg külön egy munkafolyamatot kialakítani. A korona alsó részét is kell időnként ritkítani, amit legegyszerűbb egy motoros fűrésszel megtenni. A harmadik menetben kétkaros ollóval, illetve hagyományos metszőollóval a korona alsó részén részletgazdag visszametszést végeznek. Karcsú orsó esetében nagyon kell ügyelni arra, hogy a vázkarok ne kapaszkodjanak föl, ezért itt az egyéves vesszőket is mindig csonkra hagyják. A karcsú orsó fenntartó metszésének alapja a tengelyen a termő gallyazat rotációs metszése csonkra, ami aztán szépen megújul. A karcsú orsó metszése rendkívül egyszerű, annyit kell mondani az embereknek, hogy a nagyon vastag részeket vágják le, akár számszerűen meg lehet mondani, hányat. Ezzel rotációs vágást lehet megvalósítani. A szabad orsó hasonló metszést igényel. Itt a nagyobb térállás miatt vannak vastagabb térkitöltő ágak, illetve második 2011/ m á j u s

Öntözés és tápanyaggazdálkodás Csorváson háromféle öntözési módot alkalmaznak. A kézi szedésű, sajmeggy alanyú szabad orsónál egysoros csöpögtető rendszert, a cseresznyénél féltörpe alanyon kétsoros csepegtetőt használnak. A gépi betakarítású ültetvényeknél csévélő dobos, korona alatti öntözést végeznek. A kezdeti, csévélő dobos rendszer rossz iránynak tűnt, ezért mindenütt átalakították csepegtető rendszerré, a csévélő dobos csak a gépi betakarítású ültetvényekben maradt meg. Az öntözés helyes időpontjának megválasztásához mérik a talajnedvességet, illetve nagyon jó módszernek tartják a klimatikus vízmérleg számítást. Ez abban áll, hogy a meteorológiai állomás által milliméterben megadott potenciális párolgási adatot a


18

i n t e g r á lt t e r m e s z t é s

Az integrált termesztés időszerű kérdései

A tüskétlen szeder és a málna ültetvényekben egy új rovar, a darázs-szitkár károsít, melynek a védelme nem megoldott. Szántóné Veszelka Mária rávilágított, hogy ennek a kitapasztalása és a probléma megoldása nem lehet egyedül a termesztők feladata, hiszen ők a termelés hatékonyságát kockáztatják ezzel.

Az integrált termesztés témájában szervezett szakmai napot Gödöllőn a TÉSZÉSZ Kft. és a FruitVeB. A délelőtti közös program után, melyen az integrált termesztés fogalmát, a kutatási irányokat járták körül az előadók, délután két szek- Integrált védelmet tanúsító cióban folyt tovább a munka. A gyümölcs szekcióban elhangzott előadások után, védjegy lenne jó amelyek a környezetkímélő védekezésről szóltak, kerekasztal beszélgetésre Klemencsis András a tanúsítási rendszerről került sor. A fölkért hozzászólók mellett sokan kapcsolódtak be a vitába és adták mondta el észrevételeit. Ma Magyarországon a tanúsított („minőségi”) terméket főleg át tapasztalataikat. Ezeket gyűjtöttük csokorba. a multik követelik meg a rendszeres beszálJól alkalmazható a feromonos légtértelítés Kőrös Tamás a Biocont Magyarország Kft-től számolt be a feromonos légtérterítés gyakorlati használatáról. Elmondta, hogy a módszer megoldás lehet a kártevőkkel gyengébben fertőzött ültetvényekben, vagy mérsékeltebb fertőzés esetén kémiai kezeléssel lehet kombinálni. Az integrált és a biológiai növényvédelem keretébe beilleszthető. A társadalom környezetvédelem iránt növekvő fogékonysága és igénye a mezőgazdasági kártevők elleni védekezési stratégiát a csökkentett inszekticid felhasználás irányába tolja. Ezen okok miatt a feromonos légtérterítés alkalmazása gyorsan terjed. Ez a módszer a rovarok fajspecifikus, természetes ivari jelzőanyagainak, a szexferomonoknak a mesterséges kibocsátásán alapszik. Fontos néhány alapelvet betartani, például hogy a diszpenzereket a kártevők első nemzedékének rajzása előtt ki kell helyezni a legalább 4 ha nagyságú területre. Ezzel a módszerrel védekezni lehet a gyümölcsösben az almamoly, a sodrómolyok, az üvegszárnyú almafalepke, a keleti gyümölcsmoly, a barackmoly, az almafarontó lepke ellen, a szőlőben a tarka szőlőmoly és a nyerges szőlőmoly ellen. A Gyümölcsért Kft. balatonvilágosi ültetvényének növényvédelmi szaktanácsadója, Antyipenkó Beáta ezt azzal egészítette ki, hogy 25 ha-on használnak feromonos légtérterítést, de a módszer hátrányának érzik, hogy nagyon nagy a kézi munka igénye. Fölvetette továbbá, hogy a szú terjedése egyre nagyobb problémát jelent a fiatal és jó kondíciójú kajszi ültetvényeikben. Dr. Pénzes Béla a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője arra hívta föl a figyelmet, hogy a szú leginkább a nem megfelelő higiéniájú ültetvényekre jellemző, ahol nem hordják ki a levágott vastagabb ágakat, és a fa alatt hagyott nyesedékben a kis kéregszú gyorsan felszaporodik. Beszámolt hasonló tapasztalatiról cseresznye és meggy ültetvényekben is, ahol legyengült

fákat támadott meg gyorsan a szú, amely a szomszédos erdőből terjedhetett el. A fagykáros években gyakran jelenik meg a púpos szú az almaültetvényekben. Fő fertőzési forrásai az ültetvények közelében lévő erdők.

A kutatás a termelők érdekében történjen A Balaton Ker-TÉSZ-nél legnagyobb felületen termesztett héjas gyümölcsűek problémáiról beszélt hozzászólásában Garáné Szabó Zsuzsa. A héjasoknál a legnagyobb gond a kis kultúrákhoz hasonlóan a szűkös szerválaszték, és az éppen emiatt jelentkező, korábban esetleg csak elhanyagolható termésveszteséget okozó betegségek és kártevők elterjedése (BAN, dióburoklégy, stb.). A héjasok növényvédelmi kutatói túlterheltek, a felmerülő problémák megoldása várat magára. Antyipenko Beáta a barkók elleni védekezés nehézségeit vázolta. Míg külföldön sok kutató intézet foglalkozik a termelők gyakorlati problémáival, itthon a kertészeknek maguknak kell a hazai viszonyokra adaptálni az esetleg külföldön látott megoldást. Ők a barkók ellen a fa törzsét ragaccsal kenik be, amit egy francia tanulmányútjuk során láttak.


lítóiktól, de mellé ugyanúgy megveszik itthonról a nem tanúsítottat, és külföldről az ellenőrizhetetlen eredetű, szermaradék tartalmú zöldséget-gyümölcsöt. (Letörve ezzel a ténylegesen ellenőrzött termelésből származó magyar termékek árát, valamint a tanúsításra pénzt és időt áldozó termelők „lelkesedését”.) Véleménye szerint az integrál termesztésből származó (esetleg védjeggyel ellátott) termék hazai elismertetését csak egy – a mainál nagyságrendekkel szigorúbb – szélesebb körű és gyorsabb hatósági piacellenőrzéssel (főleg az import, de a hazai is ellenőrizendő), és a vizsgálatok eredményeiről a fogyasztók széles körének rendszeres tájékoztatásával lehetne megalapozni. Nem lenne szabad mindaddig piacra engedni egy import zöldség vagy gyümölcs tételt, amíg nincs bevizsgálva a szermaradék tartalma. A vegyszerek folyamatos kivonása miatt már nem sok maradt, ami ne férne bele az integrált növényvédő szerek közé. De a csökkenő vegyszerfelhasználás és a globális kereskedelem miatt teljesen új, vagy eddig jelentéktelen károsítók jelennek meg évrőlévre. Véleménye szerint nincsen olyan – gyártóktól független – társaság, amely az integrált növényvédelem hatékonyabbá tételéhez a technológia fejlesztésével foglalkozna. Szükség lenne az újonnan megjelenő károsítók beazonosítására, a védekezési módok gyors meghatározására. Az elengedhetetlen permetezés technika, az okszerű növénytáplálás, a megfelelő hatékonyságú növényvédő szer technológiává gyúrásában adhatnának segítséget a növényvédős szakembereknek, és rajtuk keresztül a termelőknek. Ha pedig a termelő az integrált termesztést választja, ezáltal csökkentett vegyszerfelhasználást vállal (amely a károsítók kártételi küszöb alatt tartását jelenti, mert a 100%-os növényvédelem nem megvalósítható), nagy eséllyel szembe találja magát a felvásárlókkal, feldolgozókkal, akik ezt a biztonságos árualapot nem értékelik, hanem visszaküldik vagy leértékelik. GARA JÚLIA  2011/ m á j u s

19

i n t e g r á lt t e r m e s z t é s

Legyen védjegyezhető az integrált termelésből származó termék! Az integrált termesztés kérdéseivel foglalkozó szakmai napon elhangzott előadások és hozzászólások alapján az alábbi javaslat fogalmazódott meg a FruitVeB felé az integrált termelésből származó termékek védjeggyel való tanúsításához szükséges irányelvek kidolgozására: Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! Mint Ön előtt is ismert, a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. szakmai rendezvényein igyekszik tagjai számára lehetőséget biztosítani, hogy egyegy kérdésben megfogalmazzák véleményüket és megosszák tapasztalataikat az ott megjelent kollégákkal. Ez történt a 2011. március 17-én megtartott „Az integrált termesztés időszerű kérdései a zöldség- és gyümölcstermesztésben” c. rendezvényünkön is. Az előadásokhoz kapcsolódóan aktív vita alakult ki, valamint a délutáni szekciókon a kerekasztal megbeszéléseken igény fogalmazódott meg az integrált kertészeti termékek piaci pozíciójának javítására. Az elhangzott javaslatok alapján a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. szaktanácsadói nevében beadvánnyal fordulok a FruitVeB elnökségéhez. A hazai integrált szemléletű kertészeti termesztés jelentős múlttal rendelkezik, amit a hazai kutatás eredményei is alátámasztanak. Az elmúlt években többször készültek

olyan tanulmányok, amelyben az integrált zöldség-gyümölcs termesztés szabályrendszerét dolgozták ki és juttatták el az állami hatóságokhoz. Sajnos a szabályrendszerek hivatalos elfogadása nem történt meg, az állami szervek nem vállaltak garanciát annak betartatására, így az ahhoz kapcsolódó, az integrált terméken használható tanúsító védjegy rendszer sem alakult ki. Ezzel jelentős versenyhátrányba kerültek a hazai termelők, mivel más országokban (Hollandia, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Portugália, Szlovénia stb.) mind az uniós, mind a helyi tanúsító védjegyek alkalmazása elterjedt. A szakmai napon dr. Kajati István ny. főtanácsos felhívta a szaktanácsadók figyelmét, hogy az Európai Parlament és Tanács 2009/128/ EK irányelve szerint az integrált növényvédelem végrehajtásához szükséges feltételeket a hivatalos felhasználók képviseletét ellátó szervezetek is kidolgozhatják. A végrehajtáshoz szükséges feltételek megteremtéséről a

tagállamoknak 2013. június 30-ig kell jelentést tenniük, kiemelten a megfigyelésre és szaktanácsadói szolgálatra vonatkozóan. Így javasoljuk, hogy a FruitVeB koordinációjával történjen meg egy munkabizottság felállítása az integrált terméktanúsítás irányelveinek megfogalmazására a zöldség-gyümölcs ágazatban. Majd az irányelveket a FruitVeB 2011 végéig adja be az állami illetékes hivatal felé. Ezzel lehetővé válhat, hogy 2012-től a termelői körök az integrált termékeiket tanúsító védjeggyel lássák el. LEDÓNÉ DR. DARÁZSI HAJNALKA, vezető szaktanácsadó 

Helyreigazítás A Piac és Technológia 2011. áprilisi számában dr. Kutasi József: Mikrobiológia talajoltás c. cikke mellől lemaradt: A talajoltóanyag kutatási programot a KMOP1.1.1 – 09 / 1-2009-0023 számú: „Új generációs komplex talajoltó készítmény speciális kezelési igényű, savas és szikes talajokhoz” című kutatási projekt támogatja.

Kötelező lesz az integrált növényvédelem Európa minden szántóföldi és kertészeti termelőjének kötelező lesz 2014-től a folyamatos integrált növényvédelem alapelveinek bevezetése saját üzemében. Kris Peters flamand mezőgazdasági miniszter ezért kezdeményezte, hogy az összes növénytermesztési ágazat minden termékére fejlesszék ki és propagálják az integrált növényvédelmet. 1990 és 2005 között a növényvédőszerek felhasználása 19%-kal csökkent, azóta azonban ez a pozitív fejlődés megállt. A folyamat jó irányba történő folytatásához külön erőfeszítéseket kell tenni. Az integrált növényvédelem ebben az irányban nagy előrelépést jelent.

mányzat a miniszter javaslatára a figyelőszolgálatoknak, az automata meteorológiai állomáshálózatoknak 130 ezer euró támogatást adott korszerűsítésekre és a szolgáltatások kiterjesztésére. Emellett az előjelző állomások eddigi 66 ezer euró támogatását ez évtől fölemelte 101 ezer euróra.

Az integrált növényvédelem dióhéjban Az integrált növényvédelem olyan védekezési mód, amelyben a lehetséges védekezési technikát úgy használják, hogy a növényi károsodás a gazdaságossági kárküszöb alatt maradjon. E miatt előnyt élvez a nem kémiai védekezés. A mechanikai gyomirtás vagy a természetes ellenségek használata biológiai védekezéssel előnyben részesül a gyomirtó szerekkel vagy rovarölő szerekkel szemben. Ha mégis növényvédőszeres kezelést kell végezni, akkor a környezetre kevésbé károsat kell előnyben részesíteni. Az integrált védelem egyik alapelve a kórokozó időben történő észlelése és a gazdasági kár megelőzése megfelelő eljárással. A flamand kor-

Eddigi már megvalósult Az elmúlt években már különböző kezdeményezések megvalósultak a környezetszennyezés csökkentése érdekében. A termelők ösztönzése a permetezési maradékok, a növényvédelmi gépek kimosására és helyes kezelésére eredményes akció volt. A kormányzat támogatásával a termelő központokban a növényvédőszerek helyes használatáról, a szennyezések megelőzéséről, a permetező szerek elsodrósodásáról, a szennyezések biofilteres és egyéb tisztításáról, megszüntetéséről tájékoztatókat és bemutatókat tartottak. Jelenleg GPS-sel végeznek kísérletet, melynek során a gépfordulóknál és szegélyeknél a permetezések átfedését vizsgálják. A gyümölcstermesz-

2011/ m á j u s

tésben a gyömölcsmolyok feromonos előrejelzésének lehetőségeit fejlesztik. Eddig az alma és körte termőfelület kb. felén használják a természetes növényvédelmet (7500 ha). A szükséges pénzügyi háttérhez (összesen 950 ezer euró) a fedezetet a flamand kormányzat szabaddá tette. Integrált növényvédelem – nincs más alternatíva A teljes integrált növényvédelem 2014-es indításához és az ágazat felkészítésére először ágazati csoportokat szerveznek, amelyek a különböző növényi kultúrákra kidolgozzák az irányelveket. Emellett létrehoznak egy ellenőrző tanácsadó csoportot, amelyben minden érintett képviselve van. Az ellenőrző tanácsadó csoport feladata és felelőssége, hogy az irányelvek garantáltan jók és széleskörűen alkalmazhatók legyenek. 2014-ben Belgiumban minden mezőgazdasági és kertészeti termelőnek készen kell állni arra, hogy az integrált növényvédelmet alkalmazza. Ezért már ma meg kell tenni minden lépést. Más alternatíva nincs. Fontos, hogy az integrált növényvédelem bevezetésével az adminisztrációs költségek ne növekedjenek. (ProftuinNieuws 19/2010)


20

gomba

Az európai gombapiac tendenciái Az étkezési gomba felhasználása Németországban 20 év óta közel változatlan. A friss gomba fogyasztásának emelkedését a feldolgozott – főképp a konzerv – áru iránti keresletcsökkenés kiegyenlíti. Enyhén negatív azonban a trend a feldolgozott gomba fogyasztásának folyamatos csökkenése miatt. Erről tudósít a német Agrárpiaci Információs Kft., az AMI elemzése. Újra nő a német termelés A fogyasztás számbeli emelkedését a frissgomba importjának növekedése okozza. Becslések csak a csiperkére vonatkozóan állnak rendelkezésre. A 90-es évek közepéig tartó enyhe megszorítások után 2001re bővítették a termelést, így az elérte a 63 ezer tonnás csúcsot. A bővítést részben a Hollandiába történő német beruházások jelentették, ami egyben a holland export növekedését is hozta. Ezután lassú csökkenés következett, ami a 2007. év fordulójára felgyorsult, abban az évben csupán 55 ezer tonnányi volt a termés. Eltűnt a Hollandiába irányuló, addig folytonosan bővülő export is. Ezután már emelkedés tapasztalható, 2010-ben 60 ezer tonnára becsülhető a termelés. Ez a tendencia folytatódik, hiszen a német kiskereskedelemben határozottan kedvelt a belföldi áru, és jól alakul a bioágazat is. Egyéb gombafajták termeléséről nincs jelentés, a mérleg szerinti 1500 tonna valószínűleg csak jelzésértékűnek tekinthető, eltúlzott adat.

országról az utóbbi években még évi 1000 tonnányi gomba sem érkezett.

Erdei gomba Kelet-Európából A friss gombák közül további 7-10 ezer tonna erdei (főleg róka) gomba. Az import 1992 óta enyhe emelkedést mutatott, de az utóbbi tíz évre ez már nem igaz. Litvánia és Lengyelország 2004-es EU-csatlakozása óta nem elég pontos a statisztika, a legfontosabb beszállítók pedig nem EU-tagországok. A 7000-8500 tonnányi „Egyéb friss gomba” címen jelzett áru ezekből érkezhetett. Nem könnyű a számok értelmezése, néhány fajta bevitele kitesz talán 1000 tonnát, a különleges gombafajták mennyisége összesen nem lehet több 500 tonnánál. A különbözet oka talán téves fajtajelzésekben keresendő. Az export figyelembe vételével tehát kiszámítható a friss fogyasztás mennyisége, amely - minden piaci veszteséget is beleszámolva - 135 ezer tonna, 1992 óta évi 2%-kal, az utóbbi évtizedben 1%-kal nőtt.

Lengyelországból Hollandián át érkezik az áru Németországba? A friss étkezési gomba importja 1992 óta 4%-kal nőtt évente, de ebben az évtizedben már csak 2%-kal. A 2010. évi import 80 ezer tonnára tehető, ebből 66 ezer tonna a csiperke. A hivatalos statisztika jól ragadta meg a lengyel mennyiségeket. A 2010-es AMIbecslés messzemenően megfelel a hivatalos statisztikának, de abban eltér, hogy szerintük 2005-2010 között az import 40%kal nőtt. Ez nem egyezik a tényleges piaci mozgással. A hiba lehetséges oka: a holland export ellenőrzés, a KCB sokkal kisebb német exportmennyiséget mutat ki, mint amennyi bevitelről a német importstatisztika tud. Mivel a KCB nem könyveli a re-exportot, a különbség oka az lehet, hogy holland kereskedőkön keresztül jutott Németországba a lengyel áru. A lengyel exportstatisztika szerint nagy a Hollandiába irányuló kivitel (az utóbbi években 15-22 ezer tonna között), de ezt valószínűleg továbbadják Németországnak, hiszen Lengyelországon és Hollandián kívül nincs említésre méltó szállító. Magyar-

Csökken az ipari gomba iránti kereslet Egyéb adatok hiányában csak a külkereskedelemről lehet beszélni. A BDC (Német Gombatermesztők Szövetsége) szerint évi 8 ezer tonnányit dolgoznak fel (nagyrészt rövid eltarthatóságú „vödrös gombát” gyártanak), de ez az adat nem frissül évente. Erősen csökkent a csiperkekonzerv bevitele, az utóbbi tíz év során évi 5%-kal is. Még ennél is jobban csökken az rövid ideig eltartható gomba importja. Nőtt viszont a kisebb jelentőségű tételek, mint a termesztett gombából készült konzervek, a szárított


és a fagyasztott gomba bevitele. Az ecetes gomba mennyisége jelentéktelen, az állítólagos növekmény oka inkább vámjogi eredetű lehet. A csökkenő import mellett az egyre növekvő kivitel (re-export) is sújtja az ágazatot. A feldolgozott gomba fogyasztása egyre csökken, az összes gombafogyasztásnak az 1992. évi 65%-os részesedéséről 2010-re 40%-ra esett vissza.

Erősödik a lengyel gombaexport A lengyel gombaexport erősödőben van, ez érvényes mind a friss, mint a feldolgozott árura. A lengyel agrárgazdasági intézet (IERiGZ) a legutóbbi három évre 230 ezer tonnában adta meg a termesztett gomba mennyiségét. Ez kissé különös, mert a friss csiperke exportja 2010-re 22%-kal, 150 ezer tonnára nőtt. Oroszország mellett az EUországok: Németország, Nagy-Britannia és Hollandia a legfontosabb célország. A friss csiperke kivitel látványos növekedését az „Egyéb friss gomba” export drasztikus csökkenésének (-60%, 10 ezer tonna) tudatában kell nyugtázni. Alighanem rosszul deklarált csiperke tételekről (barna csiperke) van szó, hiszen semmilyen fajtájú termesztett gombát nem lehet ilyen mennyiségben exportálni. Ha a két tételt összeadjuk, akkor kiderül, hogy 2007-2009 között nagyjából állandó, 147 ezer tonna körüli a kivitel, 2010-re pedig 8%-os emelkedést, 160 ezer tonnás export állapítható meg. Ez már reálisabb eredmény, és a német import-statisztikával is összhangban van. Nőtt a friss erdei gomba kivitele is 2010ben: a rókagombáé 7%-kal, 1823 tonnára, a vargányáé közel a nyolcszorosára, 917 tonnára. Lengyelországnál azonban Litvánia és Fehér-Oroszország fontosabb erdei gomba szállító. A feldolgozott gomba exportja 17%-kal, 53 751 tonnára nőtt, ebből 20 ezer tonna a gyorsfagyasztott áru. A feldolgozott termékek többi része konzerv (23 700 tonna), vagy rövid ideig eltartható gombakészítmény. A német háztartások egyre több friss árut vásárolnak. Sikeres cikk a friss csiperke, a kereskedők és a fogyasztók érdeklődése magasabb árakat biztosít. A háztartási panel adatai szerint 2003 és 2010 között évente 1%-kal több friss gombát vásárolnak a háztartások. A vásárolt áru mennyiségének növekedése főként a csiperkének tudható be. Fehér csiperkéből kevesebbet vásároltak, majd két év óta egyre többet, 2010-ben már erőteljes volt az emelkedés. Ezzel a fehér csiperke vásárolt mennyisége az elmúlt 8 év alatt állandó volt, míg a barna csiperke 2011/ m á j u s

21

gomba iránti kereslet a 2004. évi 10%-ról 19%-ra nőtt 2009-ben. Az idei év első két hónapjában további növekedés látszik, de ez is csak a barna csiperke iránti keresletnek tulajdonítható. A német csiperke részesedése 2003 óta egyre nőtt a panelben szereplő háztartásokban. A hazai termés egyre népszerűbb, ebből a kisebb a diszkontok forgalmaznak a legtöbbet.

Nyomott árak 2010-ben A mennyiségeknél is jobb az érték alakulása. A friss gombára fordított fogyasztói kiadások az elmúlt 8 év során évente 2%-kal, a csiperke esetében 3%-kal nőttek, főleg a belföldi csiperke ára emelkedett. Mivel a német áru jelenléte a diszkontokban kevéssel nagyobb is az importáruénál, az ár alakulását nem lehet azzal magyarázni, hogy csekélyebb a diszkontokban a belföldi gomba részaránya. Pontosítva: árnövekedésről 2008-ig lehet beszélni, mert azóta ha kisebb mértékben is, de csökkentek az árak. De nem estek vissza az alacsony kiindulási szintre. A csökkenő árak növekvő mennyiséggel, majd az erősen emelkedő árak érezhető csökkenéssel járnak. A 2008. év rejtélyesen alakult, mert a változatlanul emelkedő árak nem hozták a vásárolt áru mennyiségének csökkenését. Talán azért, mert minden friss zöldség ára magas volt abban az évben. Feltűnő az is, hogy az Aldi volt ebben ai időszakban a legolcsóbb, míg a trend fordulása után a többi diszkont lett népszerűbb. Összességében a vásárolt mennyiség 55%-a, a friss csiperkének pedig 29%-a diszkontokban talált vevőre. A piacokra, szupermarketekre az árumennyiségnek további 39%-a (értékben 44%-a) esett, tehát a kiskereskedelmen kívül eső bevásárlóhelyek jelentősége elhanyagolható. A csökkenő árak mellett a magas zöldségárak is kedveztek a csiperke eladásoknak. A klasszikus zöldségek az időjárás miatt nem álltak rendelkezésre, így a kereskedő láncok intenzíven keresték az akciókba vonható árut. A kiskereskedelem 2010 utolsó negyedévében majd 150-szer hirdette a csiperkét, míg az előző évben csupán 90-szer.

Népszerűbb a bioáru Az utóbbi évek során Németországban egyre nőtt a biocsiperke eladása. A GfK háztartási panel alapján végzett AMI-elemzés szerint az eladott csiperke 2%-a bio, a fogyasztói kiadásoknak viszont 5%-át teszi ki. Túlnyomórészt barna csiperkét vásárolnak, és szupermarketben vagy bioüzletekben, a disz-

kontokban kevesebbet. A kiadásokat nézve 42% a szupermarketek, 25% a bioboltok, és csupán 16% a diszkontok részesedése.

Nehéz helyzetben az erdei gomba és a különleges fajták Erdei és termesztett gombából (a csiperkét kivéve) a háztartások egyre csökkenő men�nyiséget vásárolnak (-5%), a rókagombának is 2004 és 2005 volt a két jó éve. Más termesztett gombákból (pl. a kései laskagomba vagy a shiitake gomba) is egyre kevesebbet vásárolnak. Ugyanígy a kiadások is csökkennek (-3%). A csökkenő tendencia az egyéb gombák külkereskedelmi adataiban is látszik, bár ezek helyessége kétséges. A háztartások fogyasztásánál figyelembe kell venni, hogy erdei gombából sokkal többet fogyasztanak házon kívül, mint a többi zöldségféléből. Az

dokumentálják megfelelően a termelés alakulását. Hollandiában tavaly 74 hektárra csökkent a termőterület (-3%). A kézi szedésű területek nagysága már csak 37,2 hektár. Még nem áll rendelkezésre a PT termésbecslése, de az előző évinél kissé kevesebbre, nagyjából 230 ezer tonnára számítanak majd. Hollandia friss csiperke exportja viszont, több éves csökkenés után, a tavalyihoz hasonlóan 68 ezer tonnányi. Nagy-Britannia jelentősége csökkent ugyan (-11%), de 25 ezer tonnányi felvevő kapacitásával még mindig fontos célország Hollandia számára. A Németországba irányuló kivitel 8%-kal, 19 ezer tonnára nőtt, és Franciaországba is egyre több gomba (+7%, 16 ezer tonna) kerül. A termelés értéke viszont a PT becslése szerint 7%-kal csökkent, jelenleg 210 millió EUR, emiatt Hollandiában is nyomottak az árak.

Lentinula edodes, shii-take

erdei gomba és a különlegességek esetében a szervezett kiskereskedelem kevésbé sikeres, az utóbbi években a vásárolt mennyiség kb. 70%-a kerül ki innen. A diszkontok részesedése az összmennyiségnek 20-30%-a, és a trend nem emelkedik. A szupermarketek vezetik a mennyiségi részesedést, 40%-kal. Jelentős még a hetipiacon elkelt erdei gombák, különlegességek aránya, ami eléri a vásárolt összmennyiség 10-15%-át.

Az EU-tagállamok gombatermelése Az EU egyéb tagállamainak gombatermelése kevéssé ismert, mert bár létezik egy európai termelői képviselet (GEPC), nem közölnek elég adatot. Egyedül Hollandiában

Más országokról csak elszórtan vannak termelési adatok, és ezek egy része elég különös. Így Olaszországban, az ISTAT szerint a termesztett gomba mennyisége 2009-ben 720 ezer tonna lett volna, ami teljességgel elképzelhetetlen. A DEFRA szerint pedig Angliában 7 hektár a termőterület, de a közölt statisztikai hibaszázalék miatt ez 4, de 10 hektár is lehet. Mindensetre a termelés valószínű, jóval kisebb, mint a legutóbb nyilvánosságra hozott becslések. A spanyol és a francia adatok elég hihetőek, de -20%kal kell számolni ahhoz, hogy más országok adataival összehasonlíthatók legyenek. Talán az EU agrárstatisztikai irányelveinek megvalósítása változást hoz majd. (Hans-Christoph Behr, AMI-MARKT Woche 2011/12) 

* Megjegyzés: A német statisztikában lehet, hogy némely adat pontatlan. A feldolgozott áru esetében nincs adat a raktárkészletek változásáról, és nem állandóak a frissáruátszámítási együtthatók sem. A külkereskedelmi adatok hézagosak, mert Lengyelország EU-tagsága óta az onnan Németországba érkező szállítmányok már nem szerepelnek a német import statisztikában. A tükör statisztikák segítségével, ellátási mérlegek alapján kiszámított hosszútávú trendek azonban elég jól tükrözik a valós helyzetet. 2011/ m á j u s


22

gomba

A magyar gombaipar – múlt, jelen, jövő, lehetőségek? A magyar csiperkegomba termesztés alakulását és az abban rejlő lehetőségeket veszi górcső alá a cikk az elmúlt húsz év tükrében. A gombatermesztést is elérte a krízis, jóllehet nem az elmúlt egy két évben, hanem a rendszerváltozás után. Az első, közel egy évtizedes sikertörténet az ezredfordulóra kifulladt. Az elmúlt évtizedben pedig hanyatlásnak indult a valamikori évi kétszámjegyű fejlődési mutatókat elért ágazat. A kérdés az, hogy hol hibáztuk el, hogy most mi a helyzet, habár mindig az a legérdekesebb, hogy mi lehet, mi lesz ezután?!! A magyar gombaipar a rendszerváltozás óta igen kalandos fejlődési időszakon ment keresztül. A kezdeti gyermekbetegségek, útkeresések után a magyar mezőgazdaság, ezen belül a kertészeti ágazat egyik legdinamikusabb és legsikeresebb ágazatává vált. Kevesebb, mint egy évtized alatt a kilencvenes években mintegy megtízszereződött a termelés, és exportmutatóit tekintve az első tíz legértékesebb friss kertészeti termék közé került be a termesztett gomba. A robbanásszerű termelési volumen elérése sajnálatos módon elsősorban és kizárólag külterjes módszerekkel történt. A hagyományos zsákos, kettesfázisú komposzt használata domináns és egyeduralkodó volt. A főleg pincés termesztés továbbterjedést nem váltotta fel modern gombaházas technológia, de még a hármasfázisú komposzt sem volt elérhető. A klasszikus gombatermesztő körzetek mellé nem igazán fejlődtek fel újak, a Budapest környéki vagy vidéken a Győr, Pécs, Eger környéki termesztés még ma is dominál, jóllehet sokat veszített fényéből. A sátras vagy állattartó telepek gombatermesztésre való átalakításával sem sikerült átütő és hosszan tartó sikereket elérni.

A fejlesztések elmaradása visszaesést hozott A hanyatlás, visszaesés fő oka, vagy okai könnyen és egyszerűen leírhatók: a magyar

gombaipar nem tudott egy olyan átütő és hosszan tartó fejlődési pályát megtervezni, amiben az olcsó, de kimagasló minőségű terméket lehetett volna nagy mennyiségben előállítani. A gomba folyamatosan eladható, 365 napos termék, fogyasztása nem kapcsolódik évszakhoz vagy évjárathoz. Mindez nem jelenti azt, hogy a keresletben nem mutatkozik némi ingadozás, de viszonylag stabil, egyöntetű árak mellett az élelmiszerláncok folyamatosan a polcon tartják, és ami a legfontosabb, számolnak ezzel a termékkel. Az európai, több mint 1,1-1,2 millió tonnás termelésből kevesebb, mint 2%-kal részesedünk (2010-ben termelésünk nem haladta meg a 24 ezer tonnát), ami igencsak minimális arány. Problémánk folyamatosan az volt és ma is az, hogy nagynak kicsik, kicsinek meg lehet, hogy nagyok vagyunk. Az elmúlt egykét év megint inkább némi bővülést jelent a korábbi, közel 30%-os visszaesés után, de sajnos a visszafejlődésnek az is volt az ára, hogy több mint ezer munkavállalót veszített az ágazat. A korábban említett piaci igények kielégítésére egy modern gombaipar létrehozásával lehetett volna felkészülni. A fejlesztések elmaradása és elsősorban az új gombaházak létesítése a jövő tekintetében is neuralgikus pont. Változásokra van szükség ahhoz, hogy ne kerüljünk további lejtőre, hogy megtarthassuk maradék piacainkat, termelésünket (ne kerüljünk arra a


sorsra, mint mondjuk Ausztria - több mint húsz évvel ezelőtt -, vagy Anglia, Franciaország az elmúlt években).

Koncepcióváltásra van szükség A koncepcióváltás nem tűr halasztást, de az elért eredményekre, a jelenlegi meglévő kapacitásokra is szükség van. A gombapincéket nem kell és nem szabad leírni, ez jelenti a jelenlegi termesztés meghatározó hányadát ma is. Abban az esetben, ha modern gombaházak építésével a magasabb minőségi igényű, nagyobb árutömeget megkövetelő exportot és az élelmiszerláncok igényeit ki tudjuk elégíteni, akkor a pincés termelésnek is biztosabb megmaradása, kifutási ideje maradhatna. A gombaipar, más kertészeti, intenzív, frissáru-termelési ágazatokhoz hasonlóan igen nagy lehetőséget ad a munkahelyteremtéshez, a munkahelyek megtartásához. Mivel a gomba szedése 365 napon át és egyenletes ütemben történik, szinte semmilyen nagy kilengés nem figyelhető meg

sem a termesztésben, sem a fogyasztásban. A folyamatos és helyben végzett munkának igen nagy jelentősége, lehetőségei vannak (az írek, lengyelek ezt már régen felismerték és folyamatosan támogatják), különös tekintettel az alacsonyan képzett munkaerő foglalkoztatására.

Fogyasztásbővítés és munkahelyteremtés A gombatermesztésben még mindig igen nagy fantázia és jövő van. Hathatós és nagy áttörést jelentő fejlődésre van szükség, amikor is a mennyiség növelésével egyetemben a minőséget növeljük. Az önköltséget pedig csökkenteni lehet és kell. Ezek a kijelentések futurisztikusnak hangozhatnak, álomképnek vagy irreálisnak is tűnhetnek, pedig megvalósíthatók. A lengyel gombaipar az elmúlt egy évtizedben több mint megduplázta a gomba előállítását. Ma jelenleg Lengyelország Európa első számú termelője több mint 260 ezer tonna gombával úgy, hogy a fejlődéssel párhuzamosan csökkentették az önköltséget és javították a minőséget. A gombaipar jelenlegi kibocsátásának megháromszorozásával az elveszített exportpiacok visszakerülhetnének hazai termesztők, 2011/ m á j u s

23

gomba

Új modern Ócsai gombatermesztő farm

A fejlesztések alapját és létjogosultságát is ma már kész és bizonyított ténynek vehetjük. Az elmúlt időszakban felépült két holland típusú gombaház, amelyek teljes egészében a legmodernebb és legmagasabb elvárásoknak megfelelő technológia mellet stabil árulappal és biztos gazdálkodással rendelkeznek. E két úttörő projekt bizonyítja azt (már több mint 4 éve), hogy amennyiben valaki anyagi áldozatot vállal, pontosan tudja, mit akar, akkor az biztosan megtérülhet. A két farm terméke egyaránt megállja a helyét a hazai és az exportpiacokon is, versenyezve a lengyel vagy más országok beszállítóival.

kereskedők kezébe, hosszú távon megtarthatnánk importfüggetlenségünket, és a hazai fogyasztás európai szintre való emelésének (a nyugateurópai gombafogyasztás 3 kg/fő, Magyarországon ennek optimális becslések szerint is csak a felénél tartunk) is meg lehetne az árualapja. A bővítés mindamellett, hogy nagy, átfogó egyéb mezőgazdasági, kertészeti hatásokat is magában rejt, további több mint 5000 embernek tudna munkát adni, arról nem beszélve, hogy egy erősödő, megerősödő gombaiparban a jelenlegi szereplők munkahelyei A termesztéstechnológia a legmagasabb élelmiszerbiztonsági előírásoknak is megfelel is megmaradhatnának.

Új komposztüzemek

A komposztüzemi fejlesztések területén is történtek komoly előrelépések, a 2000-es évek közepétől megépült mintegy húsz új, hármasfázisú hőkezelő. E fejlesztéseknek köszönhetően gombaiparunk lépést tudott

tartani a gombafarmok technológia váltásával a gyorsabb termesztési ciklus igényének kialakítása érdekében. Ez hozzásegítette a pincés termesztőket (visszahozva nekik a lehetőséget) a gazdaságos termesztéshez. A hármasfázisú komposzt és a hőkezelők létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, hogy e komposzttermék iránt belföldön és a környező országokban is újabb igények merültek fel. A jelenlegi állapot csak áthidalást és némi lélegzetvételt jelenthet a végleges megoldást tekintetében, azaz az új, modern gombaházak építéséig. Mutsy Árpád, Bio-Fungi Kft. 

A hazai gombaágazat helyzete Az utóbbi időben több újságcikk is foglalkozott a gombaágazat jövőbeni fejlesztési lehetőségeivel, talán ennek is köszönhetően megélénkült az érdeklődés a gombatermesztés iránt. Agrárkamarai információk szerint egyre többen nyilatkoznak úgy, ha újra megnyílik a lehetőség a pályázásra, akkor gombafarm létesítésében gondolkodnak. Évekkel ezelőtt az ágazati összefogás igényével létrejött TÉSZ-ek utolsó két tagja is csődbe ment vagy beszüntette a tevékenységét a gombatermesztésben, ezzel magával rántott jó néhány termelőt Győr környékén. Magyarország gombakomposzt előállítása az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is fontos szerepet tölt be a kelet- és középeurópai térségben. 2010-ben kb. 120 ezer tonna csiperke komposztot állított elő a három nagy csiperke komposzt üzem, amelynek közel fele került külföldre. Laska alapanyagból 15 ezer tonna készült, ebből 25-30% került a határon kívülre. Komposzt, illetve alapanyag felvevő piacaink elsősorban Románia, Horvátország, Szerbia, a 2011/ m á j u s

A 2010. január 15-vel lezárult kertészet fejlesztési pályázatok elbírálása megtörtént ez év februárjában. A beadott gombás pályázatok több mint fele nyert. Így elkezdődhet a projektek megvalósítása. Bosnyák Köztársaság. Biolaska alapanyagot több német termelő vásárol. Csiperke termesztésünk visszaesése az elmúlt évben megállt, mintegy 22 ezer tonna gombát termesztettünk, melynek 35-40%-át szállítottuk külföldre. Felvevő piacaink Ausztria, Németország, Olaszország és előre tőrt a Romániába irányuló szállítás. Laskagomba termesztésünk legfontosabb felvevő piaca továbbra is a hazai mellett Németország, de eljut a laskagombánk Párizsig és Londonig is. Egyre jelentősebb a környező országok, Románia, Horvátország és Szlovákia piaca. A költség folyamatos emelkedése ellenére az eladási árak alig emelkedtek, sőt

egyes területeken kifejezetten csökkentek. Továbbra is az olcsó lengyel gomba diktálja az árakat. 2011 első negyedévében a csiperkegombára kifejezetten keresleti piac volt. Ez több tényezőnek is köszönhető. Kínában és Lengyelországban csökkent a termelés, de a legutóbbi dioxin botrány is segítette a gomba iránti érdeklődés növekedését. Hazai viszonylatban is tapasztalható a gombafogyasztás növekedése, leginkább a kereskedelmi láncok értékesítésében. A nagybani piac szerepe viszont tovább csökkent. Piaci részesedésünk 2010-ben vegyesen alakult: Németországban elveszítettünk évi 1500-1600 tonna csiperke beszállítást Lengyelországgal szemben, Szlovákiában is vesztettünk évi 350 tonna beszállítást, ezzel szemben Ausztriában nyertünk 450460 tonnát. A szlovák kereskedelmi lánc igényéből a csiperke kisebb része, míg a laska teljes mennyisége magyar beszállító kezében maradt. Az egyenleg továbbra is negatív ebben az irányban. Dél-keleti irányban viszont jelentősen nőtt a kiszállítás. Nagy László, FruitVeB gombatagozat 


24

gomba

Új laskagomba hibridek termelési tapasztalatai A tervezetnél sokkal többen érdeklődtek a Pilze-Nagy Kft. és a Sylvan Hungaria Zrt. közös szervezésében megtartott, laskagomba termesztéssel foglalkozó szakmai nap iránt. A környező országokból is szép számmal jöttek meghallgatni az új laskafajták nemesítőinek és termesztőinek tapasztalatait. Az előadások keretében a hallatóság megismerkedett a termesztéssel kapcsolatos higiéniai eljárások módjaival, a gomba kórokozók elleni védekezés lehetőségeivel. Az eltérő termesztési és piaci igényekhez jobban alkalmazkodó fajtasort mutatott be a Sylvan Hungaria Zrt. nevében Erdei Balázs igazgató. Az ideális gombafajta jellemzője: sötét szín, nagy kalap, vastag hús. Magasabb széndioxid szint mellett termeszthető, kórokozókkal szemben (zöldpenész) rezisztens, jól tárolható és szállítható. Műszaki és munkaegészségügyi szempontból kevés spórát termel. E komplex jellemzőket az új fajták is csak részben testesítik meg. De az eddigi kedvező termesztési tapasztalatok reményt nyújtanak a fajtasor széleskörű elterjesztésére.

keny a zöldpenészre. A higiénia betartására igényes fajta, cserében viszont jól tárolható és szállítható. A távoli piacok fajtája. A P80 szövetésénél óvatosan kell a hőmérsékletet emelni, mert gyorsan túlszalad a 35°C maghőmérsékleten. További hullámokra is ajánlott rövid idejű szövetés-

nem találtunk érzékenynek. Télen a termőhullámok egyenletesen jelentkeznek, nyáron viszont az első hullám igen gyenge, de a második hullámban bőven terem. Szövetése a második-harmadik hullámban nyáron mindössze néhány nap, télen meghálálja a két hét szövetést. Nyáron gyorsan követik egymást a terméshullámok. Szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között is termeszthető, de a levegő páratartalma 85-90% között kell legyen. 900 ppm-es széndioxid szint is megengedhető számára, ami egészen magas, valóban előnyt jelent a termesztésnél. Rendkívül sok spórát ereszt. Mutatós, de csak rövid ideig tárolható, rövid szállításra, belföldi piacokra való. Az Ikaros szövetésével a HK35-nél már megszokott módon próbálkozunk, és ez be is vált. Energikus, gyors szövődésű fajta, 20-25 napra indul. A második hullámra 10-14 nap szövetés indokolt. Nyáron kevesebb, télen hosszabb idő szükséges ehhez. Termesztéséhez 10-16°C az ideális. Alacsony

Kontroll fajták: a HK35 és a P80 Összehasonlítási alapként a magyar nemesítésű világfajta, a HK35 és az utóbbi években elterjedt P80 olasz fajta szolgált. A termesztési tapasztalatokat a Pilze-Nagy Kft. üzemében, 22-24 kg-os blokkokon szűrték le, ezek a szakmai napon részletes ismertetésre kerültek. A HK35 nagyon érzékeny a széndioxidra, különösen ha nagy mennyiségű gomba indul be gyors növekedésnek. Maximum 700 ppm széndioxid terhelés engedhető meg. Érzé-

Fotók: Somos László

sel, enélkül értéktelen gombát nevel. Magasabb széndioxid (800 ppm) terhelést bír, mint a HK35. A hazai és a román piac befutott fajtája: amióta a P80 megjelent a hazai nagybani piacon, azóta a HK35 alig adható el. Eltarthatósága lényegesen rövidebb a HK35-nél, nem megfelelő hűtés és szállítás esetén könnyen vizesedik.

Az új fajták tapasztalatai téli, nyári és átmeneti időszakban

A Fotios egész évben termeszthető új fajta

A Fotios fajtát kipróbáltuk télen és nyáron is, nyáron kisebb sikerrel. Szövetése megegyezik a HK35-ével. Későn indul, negyven napra szedhető. Kondenzvízre azonban a fajta-tulajdonos figyelmeztetése ellenére


hőmérsékletnél (8°C) a kalap színe feketébe hajló, ez rontja az értékesíthetőségét. 85-90%-os páratartalmat igényel. A megengedett széndioxid szint 700-800 ppm. Mivel kalapja nagy, vastag húsú, tetszetős megjelenésű, jó piacos fajta lehet, ha tudjuk biztosítani a kíméletes szedést és csomagolást (egyérintős szedéssel). Tipikus kistermelői gondoskodást igényel. Spoppo (195) a HK35-ről nemesített, spóra nélküli igényes fajta. Épp ezért hazai termesztési feltételek mellett csak tölcséres gombát láttunk mindeddig függetlenül attól, hogy magyar vagy holland alapanyagon termett-e. Gombája csak akkor adható el, ha nincs más a piacon. NAGY LÁSZLÓ ügyvezető, Pilze-Nagy Kft.  2011/ m á j u s

25

zöldségtermesztés

A brokkoli – a nagy ismeretlen

Egy spanyolországi, murciai székhelyű, a brokkoli-fogyasztást elősegítő egyesület célja egy olyan zöldség fogyasztásának növelése, amelynek jellemzői nagyrészt ismeretlenek a vásárlók előtt. A brokkolit a rómaiak vezették be egész birodalmukba és onnantól kezdve indult hódító útjára a mediterrán területeken és Kis-Ázsiában. Annak ellenére, hogy már az ókori görögök és rómaiak is gyógyító hatást tulajdonítottak a brokkolinak (és egyéb káposztaféléknek), csak az elmúlt 30 év kutatásai bizonyították a brokkoli jótékony hatását. Nem túlzás azt mondani, hogy jelenleg nagyon divatos, és az erős gazdaságú, illetve fejlett kultúrájú országok egyik legtöbbre értékelt zöldsége. A legnagyobb brokkoli-fogyasztó országok Nagy-Britannia, az USA, Japán és Dánia. Hogyan változott meg ilyen gyorsan a brokkoli fogyasztása ezekben az országokban? Egyrészt a kommunikáció és a reklám hatására: 1924ben a d’Arrigo testvérek az olasz Calabriából Kaliforniába települtek, és elkezdődött a promóció. Egy helyi rádiócsatornán népszerűsítették a brokkolit, az egészségre és elsősorban a gyermekek szervezetére gyakorolt jótékony hatása miatt. Másrészt a tudományos kutatások foglalkoztak a brokkolival és terjesztették jó hírét. Harmadrészt a termelőkön és a kereskedőkön keresztül, akik lehetővé tették a zöldség megvásárlását a piacokon, mivel a világon sok helyen nem lehet brokkolit termeszteni. Az egyesület tagjai termelők, kereskedők, kutatók, feladata pedig a fogyasztók tájékoztatása a brokkoli jótékony hatásairól, valamint a piac és a kereslet-kínálat elemzése. (Javier Bernabeu / Horticultura 293) 

A brokkoli kitűnő C-vitamin-, folsav- és béta-karotin-forrás, minél sötétebb zöld vagy kékeszöld a virágzata, annál több C-vitamint és béta-karotint tartalmaz. Kiemelendő továbbá a benne lévő tokoferol (E-vitamin), niacin, pantoténsav, B1-, B2- és B6-vitamin is. Fontos kálium, kalcium, magnézium, vas, cink és foszfor-forrás is. Fontos szerepet játszik a rostdús táplálkozásban. Mivel káposzta féle, főzve puffasztó hatású lehet, ezért sütve-főzve epebetegségben szenvedőknek nem ajánlott. Kutatások bizonyítják, hogy – bizonyos enzimek működését serkentve – képes gátolni a rákot okozó anyagok hatását. Különösen jótékony a bél, gyomor, emlő, tüdő és a vese daganataira. A benne lévő ballasztanyagok megszüntetik a bélrenyheséget, véd a fertőzések ellen, erősíti az immunrendszert, enyhíti a menstruációs fájdalmakat. A brokkoli a legjobb stresszellenes zöldség, ezért különösen ajánlott azoknak, akiknek nagy fizikai vagy lelki megterhelést kell elviselniük. A nyers brokkoli tápanyagtartalma 100 grammban Energia (kcal) Fehérje (g) Szénhidrát (g) Rost (g) Víz (g) Kalcium (mg) Vas (mg) Jód (µg) Magnézium (mg) Cink (mg) Szelén (µg) Nátrium (mg) Kálium (mg)

33 3,56 2,66 3 90,6 58 0,86 15 19 0,49 0,7 22 279

Foszfor (mg) B1-vitamin (mg) B2-vitamin (mg) Niacin (mg) B6-vitamin (mg) Folsav (µg) Aszkorbinsav (mg) Karotonidok (µg) A-vitamin (µg) E-vitamin (µg) Koleszterin (mg) Zsír (g)

65 0,09 0,18 1,52 0,28 114 100 850,8 143,8 0,62 0 0,2

Andalúziában a növényházak közel 110 ezer embert foglalkoztatnak Az andalúz növényházakban folyó zöldség-gyümölcs termesztés meghatározó Európában. A számok is ezt mutatják: 43 400 hektáron termelnek (paprika, paradicsom, cukkini, padlizsán, uborka, görögdinnye, sárgadinnye, zöldbab), több mint 2,5 milliárd euró értékben, 2,5 millió tonna men�nyiséget. Így a belső fogyasztás több mint 60%-át fedezik, és az európai piacok több mint 30%-át látják el friss zöldséggel, gyümölccsel. Mindezek alapján nem is kétséges, hogy a munkaerő kérdése kiemelt szerepet játszik a szektorban. A növényházak jelenleg 110 ezer embernek adnak munkát Alméria és Granada tartományokban, ahol a legfontosabb zöldség-gyümölcstermő területek vannak. Az Andalúziába bevándorlók számának növekedése egyenes arányban áll a 2011/ m á j u s

mezőgazdasági szektor növekedésével. A munkavállalók közül 76 ezer embernek a gazdálkodás (ültetvények művelése, öntözés, betakarítás, stb.), 28 ezernek a kereskedelem és 5,5 ezernek a háttéripar (palántanevelők, műanyagipar, mezőgazdasági gépgyártók, integrált védelem, stb.) ad munkát. A bevándorlók szerepe továbbra is létfontosságú a szektor fejlődését illetően, ők a munkavállalók 36%-át adják (27 ezer fő), 70%-uk férfi és 30%-uk nő. A tavalyi évhez képest idén a külföldön megkötött szerződések száma csökkent, azonban ez nem azt jelenti, hogy a munkaerő is csökkent, hanem azt, hogy több a hazai, spanyol mezőgazdasági munkás. A bevándorlók között a fiatalok (átlagosan 31 évesek) vannak többségben, akik elsősorban Marokkóból (40%), Romániából (20%), Ecuadorból

(14-15%) származnak, illetve kisebb részben bolgár, kolumbiai, argentin (3-3%) és ukrán, szenegáli, ghánai, perui (2-2%) munkások. A munkavállalók között egyre több a nő, egy részük a földeken, nagyobb részük a gépsoroknál dolgozik. A gazdasági válság a növényházakra épülő termesztést is átalakította. Ez korábban stabil munkahelyet jelentett annak ellenére, hogy a munka szezonális. Ennek megfelelően a gazdaságokban dolgozó 76 ezer ember 68%-ának (52 ezer) állandó munkahelyet jelent, míg 32% idénymunkás (24 ezer). Az intenzív mezőgazdaság bővülésével párhuzamosan épült ki a háttéripar, amely közel 5,5 ezer munkahelyet teremtett, és szorosan kötődik a hajtatott, fedett zöldség-gyümölcs termeléshez. (Fulgencio Torres / Horticultura 293) 


26

hírek Indul az iskolagyümölcs program harmadik éve Az Európai Bizottság döntött a 2011/12-es tanévre szóló iskolagyümölcs programról, amellyel a harmadik év kezdődik meg a program életében. 24 tagállam határozott úgy, hogy részt vesz a programban, néhányan azonban, mint Svédország, Finnország és NagyBritannia, nem csatlakoznak. A 90 millió eurós uniós forrásból a legnagyobb kedvezményezett Olaszország (18 millió EUR), Németország (11 millió EUR), Franciaország (10 millió EUR), Lengyelország (9 millió EUR) és Románia (8 millió EUR). Az uniós forrás természetesen nemzeti támogatással is kiegészül. (Magyarország iskolagyümölcs programja a következő szezonban 3,66 millió euró uniós támogatásban részesül.) Az egyes tagállamok részesedése az uniós forrásból, millió EUR BEL 1,78 LIT 0,86

BUL 1,44 LAT 0,76

CZE 1,98 LUX 0,21

DEN GER EST 1,88 11,73 0,28 HUN MAL NET 3,66 0,25 2,96

GRE 1,86 AUS 1,3

ESP 6,23 POL 9,22

FRA 10,5 POR 2,87

IRE ITA 0,54 18,06 ROM SLN 8,48 0,55

CYP 0,33 SVK 2,19

Az USDA fokozza az iskolások zöldség-gyümölcs fogyasztásának támogatását Az amerikai Mezőgazdasági Titkárság bejelentette, hogy az USDA (Mezőgazdasági Minisztérium) folytatja az iskolákban futó Friss Zöldség-Gyümölcs Programot (FFVP) a 2011/12-es tanévben is. A program keretében ingyenesen adnak a tanulóknak friss zöldséget és gyümölcsöt a tanítási napokon. A program a korábbi Farm Bill nevű kampány kiterjesztése, és elsősorban az alacsonyabb jövedelmű általános iskolákat célozza meg az egész országban. A következő tanévben az USDA 158 millió dollárt tervez szétosztani az illetékes állami hatóságok között, amelyek azután kiválasztják a megfelelő iskolákat, ahol minden tanuló egész évben 50-75 dollár értékben kap friss terméket. Számítások szerint a program által 600-950 ezer diák jut majd friss zöldséghez, gyümölcshöz a következő iskolaévben.

(Freshfel Newsletter 12/2011)

(Freshfel Newsletter 12/2011)

M e g val ó s u lt január 28. január 31. február 9-11. február 18. február 22. március 2-4. március 3. március 17. március 17. március 21. március 23. március 25. március 31. március 31.

A Magyar Dinnyeszövetség, a Kertészek Földje Akciócsoport és a FruitVeB közös rendezvénye Előadások, konzultáció 16 magyar kiállító a FruitVeB szervezésében A TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. és a FruitVeB közös rendezvénye; Előadások, konzultáció Előadások, konzultáció Háromnapos előadás és konzultáció sorozat és posztgraduális képzés Előadások, konzultáció, tagozat megalakítása A FruitVeB és az ÉKASZ közös rendezvénye A FruitVeB és a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. közös rendezvénye Előadások Előadás tartása Pilze-Nagy Kft. és Sylvan Hungaria Kft. közös rendezvényének megnyitása Előadások, konzultáció Előadás tartása a Magyar Logisztikai Egyesület rendezvényén

április 28-30. május 3.

Első Nemzeti Dinnyefórum, Medgyesegyháza FruitVeB TÉSZ főbizottság ülése, Budapest Fruit Logistica kiállítás, Berlin Paprika Szakmai Nap, Szentes Ipari paradicsom szakmai megbeszélés, Mezőberény Gyümölcstermelők téli továbbképzése, Kecel FruitVeB spárga tagozatának alakuló ülése, Mórahalom Gyümölcstermelők szakmai továbbképzése, Újfehértó Integrált szakmai nap, Gödöllő FruitVeB elnökségi ülés, Budapest Mezőgazdasági bizottság Kertészeti albizottságának ülése, Budapest Laskagomba termesztési szakmai nap FARMAGAS Szakmai Egyeztető Fórum, Budapest Logisztikai Fórum, Budapest Könyvbemutató és vitaülés, Budapest Gondolatok az ún. előmozdító („új”) típusú szövetkezetek gazdasági lényegéről és integrációs jelentőségéről Olaszországi szakmai tanulmányút Magyar Gyümölcstermelők Szövetségének közgyűlése, Budapest

május 3.

FruitVeB Gyümölcstermelői főbizottságának ülése, Budapest

Előadások, beszámolók, konzultáció

május 10.

FruitVeB TÉSZ főbizottság ülése, Kecskemét

Előadások, beszámolók, konzultáció

április 13.

Előadás tartása a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és az Agroinform Kiadó rendezvényén A FruitVeB és a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. közös szervezésében szakmai tanulmányút az olaszországi szamócatermesztés megtekintésére Tisztújítás, az alapszabály módosítása

Ny i latkozt u n k január 11. január 12. január 22. január 28. január 28. január 28.

Késik a vetés a kertészetekben is Belvíz miatt késik a vetés Mi lesz veled magyar zöldség, magyar gyümölcs? Megmentették a dinnyeágazatot Nyolc év alatt harmadára csökkent a dinnyeexport Az áruházláncokban egyre több az importdinnye Európai jelentőségű dinnyefórumot rendeztek január 29. Medgyesegyházán január 29. Az összefogás megmentheti a magyar dinnyepiacot január-február Helyzet van – Jelentés a zöldség-gyümölcs frontról február 9. Ezren a dinnyefórumon február 10. Új húzóágazata lehet a mezőgazdaságnak február 10. I. Nemzetközi Dinnyefórum február 10. Új húzóágazata lehet a mezőgazdaságnak február 10. Munkahelyeket teremt a zöldség- és gyümölcstermesztés február 21.

Felszámolják a zöldségmaffiát

február 23. március

A beszállítók keményebb fellépést szeretnének a multikkal szemben Húzóágazat a zöldség-gyümölcs A frissesség volt a középpontban a Fruit Logisticán

március

Zöldség feketekereskedelem

március 2. március 2. március 8. március 9.

Nem fogunk hiányozni A lecsó és a saláta Átverik a vásárlókat Átgondolt agrárstratégiát akarnak a termelők Döcögő TÉSZ-ek: zöldség- és gyümölcsértékesítés. Mindenhol jól működik, nálunk miért nem? Az ágazat és a TÉSZ-ek szerepe Segíthetnék a munkahelyteremtést FruitVeB: egymillió tonnával is növelhetjük a zöldség- és gyümölcstermelést

február 23.

március 11. március 17. március 21. március 21.


Napi Gazdaság Index Élelmiszer Szaklap AgrárUnió ATV Trademagazin

Kertészet és Szőlészet Trade Magazin Kossuth Rádió, Lánchíd Rádió, Klubrádió Kertészet és Szőlészet Kertészet és Szőlészet Magyar Nemzet Napi Gazdaság

április 8. április 8. április 12. április 16. május 2. május 6. május 9. május 9. május 10.

Kossuth Rádió – Napközben

május 10.

Kossuth Rádió Magyar Nemzet

május 12.

Egymillió tonnával növelhető a termelés 3,5 millió tonna a cél A zöldségek és gyümölcsök áfa-csökkentését javasolja a szakma A FruitVeB is áfa-csökkentésért lobbizik a vidékfejlesztési tárcánál Áfa-csökkentésért lobbiznak a termelők Még várni kell az olcsó hazai primőrre Összeomlás szélén a dinnyeágazat Áfa-csökkentéstől várják a feketekereskedelem visszaszorulását Kertészeti albizottság Kíméletes védelem Szép jövője lehet a gombaágazatnak Az őstermelő, aki narancsot árul és még további 4 akadály a magyar zöldség előtt Megelőzés és megfigyelés Újabb nagybani piac épül FARMAGAS Szakmai egyeztető Fórum a magyarországi biogáztermelés ösztönzéséről Kétszeresére kellene növelnünk a dinnyetermő területet Belehúztak a növénytermesztők Aranyárban a zöldség Hiány miatt drága az alma 50 milliárdos fejlesztés valósulhat meg Különleges termés érik a Kárpát-medencében Fagykár: kötelező biztosítást javasolnak a termelőknek is A fagy nem veszélyezteti az ország gyümölcsellátását Fagykár emeli az árakat Sietős fagyosszentek miatt pusztulnak a gyümölcsösök Kelet-Magyarországon Hétből egyet csípett a fagy

május 6-13.

Fagykár riportok

Hir6.hu Magyar Hírlap Vendég & Hotel Kertészet és Szőlészet MTI Vidékjáró Magyar Nemzet Agrárunió Élelmiszer Szaklap, Népszabadság Kossuth Rádió – Krónika

Trade Magazin

március 22. március 23. március 24. március 25. március 26. március 28. március 28. március 28. március 30. március 31. április 1. április 4. április 6. április 6. április 7.

Világgazdaság MTI, Magyar Nemzet Magyar Nemzet MTI, Agromonitor Agrárunió Napi Gazdaság Napi Gazdaság Napi Gazdaság Kertészet és Szőlészet Kertészet és Szőlészet Trade Magazin ateceged.hu Kertészet és Szőlészet Kertészet és Szőlészet Agrárágazat Trade Magazin Napi Gazdaság Blikk Népszava Magyar Nemzet Népszabadság Magyar Nemzet MTI, Élelmiszer Szaklap Népszava Origo.hu Népszabadság TV2, RTL Klub, Info Rádió, Lánchíd Rádió, Kossuth Rádió, Duna TV

2011/ n m á j u s

MEGHÍVÓ

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet Gyümölcstermelői főbizottsága és a Fruitmarketing Kft./Fresh Fruit TÉSZ a második Keceli Meggyfesztivál keretében szakmai rendezvényt tart. A Meggyfesztivál fővédnöke: Font Sándor, országgyűlési képviselő, a Parlament Mezőgazdasági bizottságának elnöke. A rendezvény időpontja: 2011. június 10. (péntek) 10:00-13:00 óra. Helyszíne: Általános Művelődési Központ aulája, Kecel (5237 Kecel, Szabadság tér 17.).

Témák: A keceli meggytermesztés múltja kereskedelmi szemmel – előadó: Gyenes István, az egykori Zöldért és Spektrum Kft. külkereskedője. A magyar meggyfajták egészségvédő hatásának vizsgálatai – előadó: dr. Hegedűs Attila, BCE, Genetika Tanszék. Korszerű technológiák meggyültetvényekben – előadó: Nemesnyik István, a Hunapfel Kft. ügyvezetője. A meggyültetvények pusztulásának tanulságai – előadó: Szenci Győző, az Állami GyDKF Közhasznú Nonprofit Kft. igazgatója. Ültetvénykorszerűsítési lehetőségek és a meggypiaci helyzet rövid értékelése – előadó: Csizmadia György, a FruitVeB alelnöke. Az előadások után: TÉSZ vezetők, külkereskedők, nagykereskedők, termelők, feldolgozók vitafóruma.

Zöldség-Gyümölcs piac és Technológia

Recommend Documents