Piac- és országtanulmány

Piac- és országtanulmány A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógy- és wellness-turizmus kapcsolata Összeállította: Halassy Emőke

A Magyar Turizmus Zrt. 2008-ra a belföldi turizmus vonatkozásában a „Vizek Évét” hirdette meg. E döntést az indokolja, hogy Magyarország adottságai mind a vízparti, mind a gyógy- és wellness-turizmus szempontjából kedvezőek, és a különböző motivációjú belföldi utazások között a vízparti üdülésnek és az egészségturizmusnak kiemelt szerep jut. A témaévet megelőzően, 2007 decemberében a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság a magyar lakosság vízparti üdülésekkel, vízi turizmussal, valamint gyógy- és wellness-turizmussal kapcsolatos attitűdjeit, utazási szokásait és utazási terveit vizsgáló felmérést végzett. A kutatás eredményei szerint a felmérést megelőző évben (2006 decembere és 2007 novembere között) a megkérdezettek 54,1%-a vett részt legalább egy olyan belföldi utazáson, amelynek során az éjszakát is távol töltötte otthonától. Ez az arány szignifikánsan magasabb a 2006-ban kapott 49,3%-os eredménynél. Az utazás szervezéséhez használt legfontosabb információforrások a „szájreklám”, az internet és a prospektusok voltak. A legalább négynapos belföldi utazásokról egy-két hónappal korábban döntöttünk, a rövidebb utazások esetében kevesebb időt szántunk az utazás megtervezésére. Vízpartjaink, strandjaink, gyógyfürdőink és wellness-szolgáltatásaink egyaránt kedvező imázzsal rendelkeznek, a lakosság személyes hozzáállása is többnyire pozitív, amely a tisztaság, rendezettség fokozásával, a szolgáltatások színvonalának emelésével és megfelelő tájékoztatással jól kiaknázható. Ezt az is megerősíti, hogy a hazai vízpartoknak számos előnyt tulajdonítanak a válaszadók a tengerpartokhoz képest, gyógyfürdőbe vagy wellnessszolgáltatás kedvéért pedig belföldön utaznak szívesebben. A múltbeli utazások és az utazási tervek összevetése alapján a vízparti és a gyógy- és wellness-turizmus várható mérlege pozitív, azaz a tervek szerint többen fognak e célból elutazni, mint az elmúlt évben. Összességében a kutatás alátámasztotta, hogy jelentős a belföldi potenciál a vízparti üdülések és a gyógyfürdőkre, wellness-szolgáltatásokra alapozó egészségturizmus vonatkozásában.

Kulcsszavak: vízparti turizmus, vízi turizmus, strandok, aquaparkok, gyógyfürdők, gyógyturizmus, wellness, attitűd, utazási szokások, utazási tervek.

Bevezetés A Magyar Turizmus Zrt. 2008-ra a belföldi turizmus vonatkozásában a „Vizek Évét” hirdette meg, erőforrásait a vízparti és vízi turizmusra, valamint a gyógy- és wellness-turizmusra összpontosítja. A döntést az indokolja, hogy a különböző motivációjú belföldi utazások között a vízparti üdülésnek és az egészségturizmusnak kiemelt szerep jut: a belföldi főutazások leggyakoribb motivációja (39,7%) a vízparti üdülés; az egészségmegőrzést mint elsődleges motivációt az utazók 5,6%-a, a gyógykezelést 4,4%-a említette a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló 2006-os felmérésünk adatai szerint. A 39 ország nemzeti turisztikai marketingszervezeteit tömörítő European Travel Commission (ETC) elemzése szerint Európában folyamatosan nő a lakosság egészségtudatossága, miközben emelkedik az idősek aránya a népességben. E tendenciák Magyarországon is érvényesülnek, ami kedvez az egészségturizmusnak. A turisztikai bevételek

Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám

szempontjából különösen fontos jellemző, hogy a vízparti üdülés vagy egészségturizmus motivációval belföldön utazó magyarok átlagos tartózkodási ideje és fajlagos költése meghaladja a többnapos utazók átlagát. Magyarország adottságai kedveznek mind a vízparti, mind a gyógy- és wellness-turizmusnak. Nagy tavaink (a Balaton, a Tisza-tó, a Velencei-tó és a Fertő-tó), valamint folyóink (elsősorban a Duna és Tisza) vízi és vízparti turizmusban betöltött szerepe közismert tény. A gyógy- és wellness-turizmus szempontjából is van mire építenünk: hazánk területén 1372 termálforrás található, 385 településen működik termál-, illetve gyógyfürdő, A cikk a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság által, a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készített kutatás alapján készült. 2 Vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport. 3 A magyar lakosság utazási szokásait bemutató 2006. évi kutatás eredményei a Turizmus Bulletin XI. évfolyam 1-2. számának 12-27. oldalán olvashatóak. 4 Forrás: European Travel Commission: Tourism Trends for Europe, 2006. A tanulmány összefoglalója a Turizmus Bulletin X. évfolyam 4. számának 66-68. oldalán olvasható. 5 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2005. évi keresletfelmérés. 1

Piac- és országtanulmány ebből 66 minősített gyógyfürdő. A minősített gyógyfürdők közül 9 budapesti. 13 gyógyhellyel, 211 ásványvíz- és 203 gyógyvízforrással, öt-öt gyógybarlanggal, illetve gyógyiszap lelőhellyel és egy mofettával (szárazfürdővel) rendelkezünk. A KSH 2007. évi adatai szerint 56 gyógyszálloda és 59 wellness- szálloda 14 ezer, illetve 9300 férőhellyel várja a vendégeket. Az összes szállodai kapacitás mintegy egyötödét adják a gyógy- és wellness-szállodák, és ez az arány évről évre növekszik. A témaévet megelőzően, 2007 decemberében a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság a magyar lakosság vízparti és vízi turizmussal, valamint a gyógy- és wellness-turizmussal kapcsolatos attitűdjeit, utazási szokásait és utazási terveit vizsgáló felmérést végzett. Az alábbiakban ezen kutatás legfontosabb eredményei kerülnek bemutatásra.

szerkezeti reprezentativitást szem előtt tartva, 15%-os ellenőrzés mellett történt. Mivel az utazás jellemzően kollektív tevékenység, azon a háztartás tagjai többnyire közösen vesznek részt, az elemzés során a háztartásokra vonatkozó információkat is gyűjtöttünk. A kutatás céljaként meghatározott témaköröket – általános utazási szokások, a nyílt vizekkel, a strandokkal és aquaparkokkal, illetve a gyógy- és wellnessturizmussal kapcsolatos attitűdök és utazási szokások, az utazási hajlandóság növelésének lehetséges eszközei – külön-külön vizsgáljuk tanulmányunkban. A kutatás során elemeztük a hazai kínálat ismertségét, imázsát, az általános és a személyes attitűdöket, a jelenlegi aktivitást, az utazások tervezésekor használt információs forrásokat, a tervezett aktivitást, valamint az inaktivitás okait.

2. A kutatás eredményei

1. A kutatás módszertana

2.1. A MAGYAR LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI A kutatás célja a magyar lakosságnak a vízparti és vízi turizmushoz, valamint a gyógy- és wellness-turizmushoz való viszonyának feltárása volt, amelyet – tekintettel arra, hogy 2007-ben nem készült a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló átfogó tanulmány – kiegészítettünk néhány, az általános utazási szokásokra vonatkozó témakörrel is. A megkérdezés a M.Á.S.T. omnibusz kutatásának keretében zajlott. Az adatfelvétel 1000 fős mintán, a megkérdezett lakásán történő személyes adatfelvétellel, véletlenszerű mintavétel alapján, a megyei és település-

A kutatás eredményei szerint a felmérést megelőző évben (2006 decembere és 2007 novembere között)

Forrás: OGYFI és az Országos egészségturizmus stratégia Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2007. július 31. 8 Az utazás olyan, a lakóhelyen kívüli településre, területre történő helyváltoztatás, amelynek során a háztartás valamely tagja távol van otthonától és célja nem napi vagy rendszeres munkavégzés vagy tanulás. 6 7

1. ábra A belföldi utazáson részt vevők aránya szegmensenként (%) Település típusa nagyváros város község

67,0 55,5 37,7 Jövedelmi helyzet

78,2

átlag feletti átlagos átlag alatti

52,1 30,5 Iskolai végzettség

felsőfokú végzettség érettségi szakmunkásképző általános iskola nyolc általánosnál kevesebb iskola

84,2

61,4 42,0 38,2 14,3 Korcsoport

60 év feletti 51–60 év 41–50 év 31–40 év 25–30 év 18–24 év

55,5 50,4 58,2 61,3 61,2 60,9 0

N = 1000

10

20

30

40

50

60

70

80

90

% Forrás: Magyar Turizmus Zrt. /M.Á.S.T.


Piac- és országtanulmány a megkérdezettek 54,1%-a vett részt legalább egy olyan belföldi utazáson, amelynek során az éjszakát is távol töltötte otthonától. Ez az arány szignifikánsan magasabb a 2006-ban kapott 49,3%-os eredménynél. Az átlagnál magasabb arányban vettek részt belföldi utazáson • a nők (56,2%), • a gazdaságilag aktívak (62,1%), • a háztartásban gyermek szerepet betöltők (66,8%), • a három (67,6%) és a négyfős (66,8%) háztartásokban élők, • ahol van gyerek a háztartásban (57,1%), • akiknek van nyaralója (78,0%), • akiknek van internet hozzáférése (78,7%), • a panelben lakók (82,7-84,7%) és • a Közép-Magyarország tervezési-statisztikai régióban élők (59,6%).

Kutatásunk során az utazási döntés időpontjáról is érdeklődtünk, hiszen a jó marketingkommunikáció egyik kritériuma a megfelelő időzítés. A felmérés eredményei szerint a belföldi utazásokról való döntés időpontja nagymértékben függ a tervezett utazás hosszától. A rövid, egy-három napos utazásokról jellemzően az utazás időpontja előtt legfeljebb egy-két héttel döntenek (49,6%). A rövid utak esetében jellemző még az utazás előtt kb. egy hónappal történő döntés is (34,5%). A hosszabb, legalább négynapos belföldi utazásokról ilyen későn mindössze a válaszadók 17,7%-a szokott dönteni, általánosabb, hogy a hosszabb utazást annak kezdete előtt egy-két hónappal elhatározzák (44,8%) (3. ábra).

Minél fiatalabb a megkérdezett, minél magasabb az iskolai végzettsége, minél jobb a jövedelmi helyzete, minél nagyobb településen él, annál valószínűbb, hogy részt vett belföldi utazáson (1. ábra). A belföldön utazók (a mintában 541 fő) többnyire előzetesen tájékozódnak úti céljukról, mindössze 6,2%-uk nem használ semmilyen információs forrást. A válaszadók leggyakrabban a „szájreklámra” hagyatkoznak, vagyis a korábban ott járt ismerősöktől, barátoktól tudakozódnak (51,4%), de jelentős a honlapok (45,2%) és a prospektusok (35,3%) szerepe is (2. ábra).

A vízre mint vonzerőre épülő turisztikai termékek közül elsőként a megkérdezettek vízparti utazásokkal, vízi turizmussal kapcsolatos attitűdjeit vizsgáltuk négyes egyetértési skála segítségével. Hét kérdés Magyarország adottságainak elismertségét, öt az infrastruktúra színvonalának megítélését, négy pedig a megkérdezettek személyes hozzáállását vizsgálta. A megkérdezettek szerint Magyarország adottságai kedveznek a vízparti utazásoknak: többségük szerint Magyarország gazdag élővizekben és a horgászok paradicsoma, természetes vizeinknél pedig jól lehet strandolni.

2.2. A Nyílt vizekhez történő utazások 2.2.1. Attitűdök

2. ábra A belföldi utazáson részt vevők információs forrásai (%, több válasz adható) korábban ott járt személyek

51,4

honlapok

45,2 35,3

prospektusok 23,7

ott lakók

23,3

televízióműsor

22,1

térképek

20,4

utazási iroda 17,7

útikönyvek

17,3

sajtó internetes fórumok

14,4 10,4

Tourinform iroda rádióműsor

6,8

utazás kiállítás

5,1 26,1

egyéb helyről sehonnan

6,2 0

10

N = 541

20

%

30

40

50

60

Forrás: Magyar Turizmus Zrt. /M.Á.S.T.


Piac- és országtanulmány 3. ábra A belföldi utazási döntés időpontja az utazás kezdetéhez képest (%) 35 31,3 30 25

22,5

22,3

20

19,0

18,3

18,8

15,7 15 11,3

10,6

10 6,4

6,1

6,9 3,4

5 0,3

0,2 0,2 0

nem tudja

utazás előtt néhány nappal

utazás előtt 1-2 héttel

utazás előtt 3-4 héttel

1-3 napos utazásról N = 541

A vízi sportokban is jók, bár kevésbé kiemelkedők lehetőségeink: folyóink ideálisak az evezős túrákra, hazánkban számos, vízi sportra alkalmas helyet találni, és itthon is jókat lehet vitorlázni. A megkérdezettek többsége abban is egyetért, hogy Magyarország híres halételeiről – bár ezt a halfogyasztási statisztikák egyelőre kevésbé támasztják alá. Az evezős túrákra való alkalmasság és a vitorlázási lehetőségek esetében magas (a válaszadók ötöde, illetve negyede) volt azoknak az aránya, akik a kérdést nem tudták megválaszolni. A nyílt vízi utazásokhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal, az infrastruktúrával kissé kevésbé elégedettek honfitársaink: nem mindenki gondolja úgy, hogy könnyű információhoz és megfelelő szálláshoz jutni, nagy tavaink strandjainak szépségét és tisztaságát is többen megkérdőjelezik, a vízi sportokhoz kapcsolódó infrastruktúrát (vitorláskikötőket, vízitúra szolgáltatásokat) pedig fejlesztendőnek gondolják. A szálláshelyekkel és információval, illetve a vízitúrákhoz és vitorlázáshoz kapcsolódó infrastruktúrával kapcsolatosan a megkérdezettek 15-17%-a nem tudott véleményt alkotni. A személyes attitűdök kevésbé markánsan pozitívak, de szintén kedvezőek: a megkérdezettek többsége szívesen venne/vesz részt többnapos belföldi vízparti utazáson, szereti a halételeket, és érdeklődést mutat a vizek, vízpartok élővilága iránt is. A külföldi vízparti utazások iránt árnyalatnyival kisebb az érdeklődés, mint a

4,4 2,3

utazás utazás utazás utazás nem vesz előtt 1 előtt 2 előtt 3-6 előtt több részt ilyen hónappal hónappal hónappal mint 6 utazáson hónappal legalább 4 napos utazásról Forrás: Magyar Turizmus Zrt. /M.Á.S.T.

hasonló jellegű, belföldi utazások iránt: a külföldi utazást 4%-kal többen utasítják el, mint a belföldit. Természetesen a személyes viszonyulást kifejező kérdésekre a megkérdezettek döntő többsége tudott válaszolni (1. táblázat). Fontos megjegyezni, hogy akik a kutatást megelőző évben részt vettek belföldi utazáson, vagyis saját tapasztalattal rendelkeznek, szinte minden tekintetben kedvezőbb ítéletet alkottak nyílt vizeinkről a többieknél. Az egyetlen kivétel a halételekkel kapcsolatos személyes attitűd, amelynek esetében a nem utazók egyetértési indexe – nem szignifikáns mértékben – magasabb az utazókénál. 2.2.2. A hazai vízpartok és a tengerpartok összehasonlítása A válaszadókat felkértük a tengerpartok és a hazai vizek összehasonlítására is. A kutatás tapasztalata szerint a tengerpartok előnyei (újdonságot jelentenek, garantált a napsütés, a tengervíz kellemes, divatosabb, tisztább, jobbak a szolgáltatások) elvitathatatlanok, ugyanakkor a kutatás hazai tavaink számos vonzerejére világít rá. Sokak számára fontos szempont és megnyugtató, hogy itthon saját anyanyelvüket használhatják, hogy kevesebbet kell utazni, ismert a környezet és könnyebb az utazást megszervezni. A megkérdezettek egyötöde szerint pedig az édesvíz a kellemesebb. A vonzerőt fokozzák a kedvezményes, olcsó szálláslehetőségek, az üdülési csekk


Piac- és országtanulmány 1. táblázat Egyetértés Magyarország vízparti és vízi turizmusával kapcsolatos állításokkal (átlagérték négyfokozatú egyetértési skálán, a válaszadók körében)

Személyes hozzáállás

Turisztikai infrastruktúra

Adottságok

Állítás

Egyetértési index

Magyarország híres halételeiről, halászleveiről

3,57

Magyarország gazdag élővizekben

3,46

Természetes vizeink partján jókat lehet strandolni

3,37

Magyarország a horgászok paradicsoma

3,27

Magyarország folyói ideálisak az evezős túrákra

3,17

Magyarországon számos, vízi sportra alkalmas helyet találni

3,15

Magyarországon jókat lehet vitorlázni

3,09

Könnyű információhoz jutni a hazai vízparti kikapcsolódási lehetőségekről

3,22

A hazai vízparti üdülésekhez könnyen lehet megfelelő szállást találni

3,22

A nagy tavaink partján található strandok szépek és tiszták

3,07

Nagy tavaink vitorláskikötői korszerűek

2,92

Belföldön minden, a vízitúrához szükséges szolgáltatás könnyen elérhető

2,88

Szeretem a halételeket

3,22

Érdekel a vizek és a vízpartok élővilága

2,98

Szívesen vennék, veszek részt többnapos belföldi utazáson

2,88

Szívesen vennék, veszek részt többnapos külföldi utazáson

2,79

Megjegyzés: 1 = teljesen egyetért, 4 = egyáltalán nem ért egyet.

igénybevételének lehetősége, a nagyobb biztonságérzet, a jobb kirándulási lehetőségek és az, hogy a közelség miatt több idő marad a nyaralásra. (A megkérdezettek 11,1%-a tudott olyan további hazai előnyöket felsorolni, amelyek a kérdőívben nem szerepeltek.) Az ár/érték arány, amely az egyik legfontosabb döntési szempont, kiegyensúlyozottnak mondható: hasonló arányban jelölték meg a kedvező ár/érték arányt a tengerpartok, illetve a hazai vizek elő-


nyeként. A válaszadók a tengerpartokkal kapcsolatosan átlagosan 2,4 előnyt, a hazai vízpartokkal kapcsolatosan átlagosan 2,7 előnyt neveztek meg (2. táblázat). Azok, akik a felmérést megelőző egy év során utaztak belföldön, lényegesen magasabb arányban említették az ismert, megszokott környezetet (64,5%), azt, hogy kevesebbet kell utazni (65,9%) valamint, hogy a belföldi utazást könnyebb megszervezni (50,5%). Akik belföldi 2. táblázat

A hazai vízpartok és a tengerpartok előnyei (%, több válasz adható) Hazai vízpartok

Tengerpartok

Beszélnek magyarul

Előnyök

66,0

-

Kevesebbet kell utazni

59,2

-

Ismert, megszokott környezet

55,9

-

Könnyebb megszervezni

40,0

-

Kellemesebb az édesvíz/kellemesebb a tengervíz

18,2

36,4

Jobb ár-érték arány

16,0

13,8

Szebb környezet

10,2

30,3

Jobb szolgáltatások

3,7

15,9

Az újdonság varázsa

-

50,4

A garantált napsütés

-

38,0

Divatosabb

-

32,8

Tisztább

-

26,6

Egyik sem előnye

2,2

5,4

Nem tudja

5,2

8,7 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. /M.Á.S.T.


Piac- és országtanulmány utazásaik során vízparti üdüléseken is részt vettek, a jobb ár-érték arányt (18,6%), a kellemesebb édesvizet (24,5%) és a könnyebb megszervezhetőséget (52,7%) említették még magasabb arányban.

4. ábra A belföldi vízparti és vízi turizmus piaci potenciálja (%) Bizonytalan 4,0

2.2.3. Vízparti tevékenységek A megkérdezettek 30,1%-a semmilyen, nyílt vízhez kapcsolódó tevékenységet nem szokott végezni. Nem meglepő módon a természetes vizek partján a legtöbben strandolnak, fürdőznek (a megkérdezettek 64,8%-a említette), sokan a horgászatnak (26,3%), télen pedig a jeges sportoknak (12,4%) hódolnak. Madármegfigyelésen 7,8% szokott részt venni. A különböző vízi sportok egyelőre csak a lakosság kis hányadát érintik: az evezős túrákat 6,4%, a vitorlázást 5,5%, az egyéb vízi sportokat pedig 5,4% említette. A vitorlázás és a madármegfigyelés kivételével valamennyi tevékenységet jóval gyakrabban említették a férfiak, mint a nők. 2.2.4. A jelenlegi aktivitás A vizsgálatot megelőző egy év során a megkérdezettek 39,8%-a vett részt belföldi vízparti utazáson. Azoknak, akik utaztak Magyarországon, 73,6%-a tett vízparti utazást. Az átlagnál magasabb arányban jártak hazai vízpartokon a férfiak, a 18-24 évesek, a négyfős háztartásokban élők és a jobb anyagi helyzetben élők. Az összes megkérdezett 35,0%-a – bár a felmérést megelőző 12 hónapban nem vett részt belföldi vízparti utazáson – teljesen vagy inkább egyetértett azzal a korábbi attitűdállítással, hogy szívesen részt venne ilyen utazáson. Vagyis a teljes népességben több mint egyharmadnyi „tartaléka” van a vízparti turizmusnak. A vízparti utazáson részt vevők 59,4%-a minden esetben, 38,0%-a esetenként ott is éjszakázott. Az egynapos utazások száma alacsony, mindössze 2,6%-os volt. 2.2.5. Utazási tervek A megkérdezettek több mint fele biztosan (29,1%) vagy valószínűleg (22,6%) részt fog venni belföldi vízparti utazáson a felmérést követő egy év során. A teljesen elutasítók aránya 29,0%. Azok közül, akik a felmérést megelőzően nem tettek ilyen utazást, 27% jövőre elutazna, viszont a korábban utazók 7,6%-a biztosan nem fog újra belföldi vízparti utazásra menni. A tevékenység várható mérlege (ha az erős és a gyenge válaszokat együtt vesszük figyelembe) pozitív (4. ábra).

9

A kis mintanagyság miatt ez csak tájékoztató jellegű adat.

Nem volt és lesz 16,3

Nem volt és nem lesz 41,3

Volt és lesz 35,4 Volt és nem lesz 3,0 N = 1000


Azok többsége (79,0%), akik a felmérést követő 12 hónap alatt nem terveznek belföldi vízparti utazást, anyagi, egészségügyi, családi okokkal indokolják állásfoglalásukat, 14,4%-ot nem érdekel a tevékenység, 8,8%-nak egyéb oka van rá (3. táblázat). 3. táblázat Az inaktivitás okai (az adott jellegű utazást nem tervezők körében) Az inaktivi tás okai

Vízparti és vízi turizmus

Strandok, aqua parkok

Gyógy- és wellnessturizmus

Nincs rá lehetősége*

79,0%

71,2%

70,6%

Nem érdekli

14,4%

18,9%

13,7%

Egyéb indok

8,8%

12,1%

15,2%

*Anyagi, egészségügyi, családi okok, időhiány stb.


2.3. a strandfürdőkhöz, aquaparkokhoz kapcsolódó utazások 2.3.1. Attitűdök A strandfürdőkről és az aquaparkokról is kedvező képet alkottak a felmérésben részt vevők: többségük szerint aquaparkba járni divatos dolog és jó kikapcsolódást jelent az egész családnak; belföldi utazásuk során pedig szívesen ellátogatnak a helyi fürdőbe is. Ugyanakkor a magyarok általában nem szívesen utaznak messzebbre


Piac- és országtanulmány egy strandfürdő kedvéért: a többség lakóhelyén strandol. Honfitársaink általában jobban szeretnek a természetes vizek partján strandolni, ez alól kivételt jelentenek az átlag feletti jövedelműek, akik a strandokat/aquaparkokat kedvelik jobban (4. táblázat).

arány. A belföldi utazásuk során strandfürdőbe is ellátogató magyarok 39,0%-a mindig, 36,0%-a esetenként az éjszakát is ott töltötte, míg 22,9% csak egynapos utazásokat tett. 2.3.3. Utazási tervek

4. táblázat Egyetértés a strandokkal, aquaparkokkal foglalkozó állításokkal (átlagérték négyfokozatú egyetértési skálán, a válaszadók körében) Egyetértési index

Állítás Aquaparkba járni divatos dolog

3,34

Az aquaparkok jó kikapcsolódást jelentenek az egész családnak

3,28

Nem szívesen utazom messzebbre egy strandfürdő meglátogatása miatt

2,84

Ha belföldön utazom, szívesen ellátogatok a helyi fürdőkbe is

2,71

Jobban szeretek strandfürdőbe járni, mint természetes vizekhez

2,43

Megjegyzés: 1 = teljesen egyetért, 4 = egyáltalán nem ért egyet. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. /M.Á.S.T.

2.3.2. A jelenlegi aktivitás A megkérdezettek 50,2%-a szokott strandra vagy aquaparkba járni, olyan belföldi utazáson, amelynek során egy strandfürdőt is felkerestek, azonban csak 36,8%-uk vett részt a vizsgálatot megelőző egy évben. A belföldön utazók körében jóval magasabb, 68,0%-os ez az 5. ábra A strandfürdők/aquaparkok felkeresésének piaci potenciálja (%) Bizonytalan 7,2 Nem volt és lesz 11,3 Nem volt és nem lesz 48,1 Volt és lesz 27,8

Volt és nem lesz 5,6 N = 1000



A megkérdezettek 14,5%-a biztosan, 24,6%-a pedig valószínűleg felkeres majd a felmérést követő egy évben egy-egy strandfürdőt vagy aquaparkot a belföldi utazása során. A határozottan elutasítók aránya 31,3%. A tevékenység várható mérlege (ha az erős és a gyenge válaszokat együtt vesszük figyelembe) pozitív (5. ábra). Azok többsége (71,2%), akik nem terveznek a felmérést követő 12 hónap alatt ilyen jellegű belföldi utazást, anyagi, egészségügyi, családi okokkal indokolta állásfoglalását, 18,9%-ot nem érdekel a tevékenység, 12,1%-nak pedig egyéb oka van rá (3. táblázat). 2.4. gyógy- és wellness-turizmus 2.4.1. A gyógyfürdőkkel kapcsolatos attitűdök Magyarország adottságai nemcsak a vízparti üdülésnek, hanem az egészségturizmusnak is kifejezetten kedveznek: a válaszadók túlnyomó többsége (64,4%) szerint Magyarország gyógyfürdői világhírűek , és a magyar termál- és gyógyvizek számos betegséget orvosolnak (59,3%), miközben a vizek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások alkalmasak a megelőzésre (a teljesen egyetértők aránya 40,7%). A válaszok tanúsága szerint ugyanakkor hiányos az, ami „a vizek körül van”, vagyis nincs teljes egyetértés a szállások színvonala és a fürdők szépsége, tisztasága tekintetében. Arról, hogy a gyógyfürdők közelében könnyen található-e megfelelő szálláshely, 14,0% nem tudott véleményt alkotni. A hazai gyógyfürdők betegségek megelőzésére és a már meglévő betegségek gyógyítására egyaránt alkalmasak, a megkérdezettek hasonló jelentőséget tulajdonítanak e két szerepnek: a két egymást kizáró állítást (a fürdőket többnyire betegek veszik igénybe, gyógyulás céljából; a fürdőket a többség egészségmegőrzés céljából veszi igénybe) a válaszadók hasonlóan értékelték. A várt negatív helyett szignifikáns pozitív korreláció van a válaszok között. A személyes attitűdállítások közül leginkább az ismeretszintre vonatkozóval értettek egyet: a megkérdezettek fele pontosan tudja, hogy lakóhelye közelében hol található termál- vagy gyógyfürdő, és mindössze 4,9%-uk nincs egyáltalán elképzelése erről. A gyógy- és termálfürdők szempontjából nagy szerepe van a közelségnek: miközben a megkérdezettek jelentős hányada tudja, hogy a közelben hol talál gyógyfürdőt, relatíve kevesen utaznának messzebbre ezért. Magyarországon a megkérdezettek kétharmada utazna el többé-kevésbé

Piac- és országtanulmány 5. táblázat Egyetértés a Magyarország gyógyturizmusával kapcsolatos állításokkal (átlagérték négyfokozatú egyetértési skálán, a válaszadók körében)

Személyes állítások

Általános állítások

Állítás

Egyetértési index

Magyarország gyógyfürdői világhírűek

3,60

A magyar termál- és gyógyvizek számos betegséget orvosolnak

3,56

A vizek, illetve a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások alkalmasak a megelőzésre

3,33

A fürdők közelében könnyen lehet megfelelő színvonalú szállást találni

3,26

A magyar fürdők szépek és tiszták

3,12

A fürdőket többnyire a betegek veszik igénybe, gyógyulás céljából

3,00

A fürdőket a többség egészségmegőrzés céljából veszi igénybe

2,98

Tudom, hogy a közelben hol találok termál- vagy gyógyfürdőt

3,32

Szívesen utazom, utaznék el akár több napra is termál- vagy gyógyfürdő meglátogatása céljából Magyarországon

2,86

Nem szívesen utazom messzebbre termál- vagy gyógyfürdőbe

2,72

Szívesen utazom, utaznék el akár több napra is termál- vagy gyógyfürdő meglátogatása céljából külföldre

2,54

Gyakran fogyasztok gyógyvizet ivókúra gyanánt

1,85

Megjegyzés: 1 = teljesen egyetért, 4 = egyáltalán nem ért egyet.

szívesen több napra e célból, külföldre ennél kevesebben vágynak (a megkérdezettek fele) (5. táblázat). A kutatást megelőző 12 hónap során a belföldön utazó és a többi megkérdezett között a gyógyturizmus tekintetében nem mutatható ki véleménykülönbség. 2.4.2. A wellness-turizmussal kapcsolatos attitűdök A wellness-szolgáltatások már határozottan jelen vannak a köztudatban, annak ellenére, hogy maga a szó nem teljesen elfogadott: a többség szerint itthon sok helyen kínálnak wellness-szolgáltatásokat, és többnyire tudni


vélik, hogy mit értünk wellness alatt. A közelség ebben az esetben is fontos szempont, még a gyógyfürdőkhöz képest is kissé kevesebben vennének/vesznek részt szívesen többnapos belföldi wellness utazáson. (A külföldi utazás gondolata ebben az esetben is kevésbé népszerű.) A wellness iránti viszonylag alacsony keresletet magyarázza a wellness-szolgáltatások „drága” imázsa: a megkérdezettek egyetértenek abban, hogy a wellness-t nem tudja mindenki megfizetni (6. táblázat). A felmérést megelőző évben belföldi utazást tevő megkérdezettek minden állítással jobban egyetértettek, mint azok, akik nem utaztak. 6. táblázat

Egyetértés a wellness-szel kapcsolatos állításokkal (átlagérték négyfokozatú egyetértési skálán, a válaszadók körében)

Személyes állítások

Általános állítások

Állítás Itthon sok helyen kínálnak wellness-szolgáltatásokat

3,33

A wellness-szolgáltatásokat mindenki meg tudja fizetni

1,66

Tudom, hogy mit értünk wellness alatt

3,03

Számomra a „wellness” szó szimpatikus

2,94

Nem szívesen utazom messzebbre wellness-szolgáltatások igénybevétele miatt

2,79

Szívesen vennék, veszek részt többnapos belföldi wellness utazáson

2,62

Szívesen vennék, veszek részt többnapos külföldi wellness utazáson

2,41

Megjegyzés: 1=teljesen egyetért, 4= egyáltalán nem ért egyet.

Egyetértési index



Piac- és országtanulmány 2.4.4. A jelenlegi aktivitás Egészségmegőrzés céljából a megkérdezettek 18,0%-a, gyógyulás céljából 6,8%-a, mindkét célból pedig 14,7%-a szokott gyógyfürdőt felkeresni vagy wellness-szolgáltatást igénybe venni. Másfelől a megkérdezettek 60,5%-a nem vesz részt a gyógy- és wellness-turizmusban. Akik egészségmegőrzés céljából szoktak utazni, az átlagnál magasabb mértékben értettek egyet azzal, hogy gyógyfürdőink világhírűek, a többség egészségmegőrzés céljával látogatja őket, szívesen utaznának gyógy- vagy wellness céllal belföldön, könnyen lehet jó szállást találni, a „wellness” szó szimpatikus, tudja, hogy mit jelent, szívesen venne részt belföldi vagy külföldi wellness utazáson. Akik viszont gyógyulás céljából szoktak utazni, azok magasabb arányban értettek egyet azzal, hogy a fürdőket a betegek gyógyulásra veszik többnyire igénybe, gyakran ivókúráznak, nem szívesen utaznak messzire egy fürdő meglátogatása vagy wellness-szolgáltatás igénybevétele céljából. A vizsgálatot megelőző 12 hónapban csak a megkérdezettek 28,3%-a vett részt olyan belföldi utazáson, amelynek során egy termál- vagy gyógyfürdőt is felkeresett, vagy wellness-szolgáltatást vett igénybe. Azoknak, akik utaztak belföldön, 52,2%-a ilyen utazást (is) tett. Az utazók 32,1%-a termál- vagy gyógyfürdőben járt csak, 9,4% csak wellness-szolgáltatást vett igénybe, 10,7% esetében mindkettő előfordult. Akik egészségmegőrzés céljából szoktak utazni, döntően a vizsgálat előtti évben is utaztak. A jellemzően gyógyulás céljából utazók 51,7%-a járt gyógyfürdőben, 10,3% wellness-szolgáltatást is igénybe vett. A gyógy- vagy wellness-turizmusban részt vevők 39,1%-a mindig ott is éjszakázott, 39,4%-a volt, amikor igen, volt, amikor nem, míg 19,8% csak egynapos utazásokat tett. A csak wellness-szolgáltatásokat igénybe vevők 31,4%-a sohasem éjszakázott helyben, 51,0%-uk viszont mindig. A gyógy- és wellness-turizmus esetében kutatásunk néhány, az utazást befolyásoló tényező fontosságára is kitért. E tényezőket a megkérdezettek ötfokú skálán értékelték. Az eredmények az alábbiak: • a szállás magas színvonalú legyen: 3,51 • egy csomagban többféle szolgáltatást megvásárolhasson: 3,43 • sok szórakozási lehetőség, program legyen a közelben: 3,35 • fizethessen üdülési csekkel: 3,10 • kapjon beutalót: 3,03 • ne kelljen messzire utaznia: 3,00. A szállás színvonala elsősorban azoknak fontos, akik gyógyfürdőben is voltak és wellness-szolgáltatást is igénybe vettek. A csak wellness-szolgáltatást igénybe vevőknek a szolgáltatáscsomag és a sok szórakozási lehetőség fontos. Az üdülési csekkel való fizetés lehetősége

10 Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám

és a beutaló a gyógyfürdőket felkeresők számára lényegesebb az átlagnál. A férfiakat a jó szállás és a szórakozási lehetőségek vonzzák, a nőket inkább a szolgáltatás-csomagok és a kedvezmények (a beutaló és az üdülési csekk). A fiatalokat a szórakozási lehetőségek, a 40 év felettieket a kedvezmények és a közelség motiválják. A kedvezmények és a közelség nemcsak az átlag alatti, hanem az átlagos jövedelműeket is különösen befolyásolják. A jómódúaknak a szállás színvonala és a szórakozási lehetőségek megléte is mérvadó. 2.4.5. Utazási tervek A tervek szerint a megkérdezettek 9,8%-a biztosan, 24,5%-a valószínűleg részt fog venni a belföldi gyógy- és wellness-turizmusban a felmérést követő egy év során. Az ilyen utazást teljes mértékben elutasítók aránya 35,6%. A felmérést megelőző évben ilyen céllal nem utazók 17,0%-a tervez jövőre gyógy- vagy wellness utazást, viszont a korábban utazók 10,2%-a az elkövetkezendő egy év során nem kíván ilyen jellegű utazást tenni. A tevékenység várható mérlege ebben a szegmensben is pozitív (6. ábra). A gyógy- vagy wellness utazást tervezők csaknem egyharmada (31,0%) szállodát, 19,7%-a panziót, 10,9%-a fizetős magánszálláshelyet szeretne igénybe venni. Kempingben 4,4%-uk, saját nyaralóban 2,4%-uk, ismerős házában 21,1%-uk, egyéb szálláshelyen 5,5%-uk szállna meg, 5,1%-uk pedig még nem döntött erről. Az elzárkózók 70,6%-a anyagi, egészségügyi, családi stb. okokból nem lát lehetőséget az utazásra, 13,7%-ot pedig nem érdekel ez a fajta kikapcsolódási mód (3. táblázat). 6. ábra A gyógy- és wellness-turizmus piaci potenciálja (%) Bizonytalan 7,6

Nem volt és nem lesz 55,5

Nem volt és lesz 11,3

Volt és lesz 23,0 Volt és nem lesz 2,6 N = 1000


Piac- és országtanulmány megkérdezettek 24,4%-a legfeljebb 25%-os engedmény hatására már elutazna hétköznap, a megkérdezettek további 19,4%-a 26-35%-os árengedményt igényelne. Ennél nagyobb arányú engedményt 18,6% jelölt meg. A vízparti, gyógy- és wellness-turizmus esetében is fontos szerep juthat az üdülési csekknek, ezért erre a témára is kitértünk felmérésünk során. Az eredmények szerint a háztartások 12,6%-a kapott vagy vásárolt 2007‑ben beváltható üdülési csekket. A felmérést megelőző egy évben belföldön utazók – természetesen – ennél magasabb arányban, 19,4%-ban rendelkeztek 2007-es üdülési csekkel, akik pedig strandfürdőben/aquaparkban vagy gyógyfürdőben jártak, még nagyobb arányban említették ezt.

2.5. AZ ÁRSZÍNVONAL MEGÍTÉLÉSE Mint látható, az egyes tevékenységeket elutasító megkérdezettek nagy arányban indokolták döntésüket szűk mozgásterükkel, többek közt az anyagi korlátokkal. Erre az aspektusra külön is kitértünk. Az eredmények szerint a hazai tó- vagy folyópartok melletti strandolástól eltekintve valamennyi vízhez kötődő utazási formát – lehetőségeihez képest – költségesnek ítéli meg a magyar lakosság (7. táblázat). Itt is megjegyezzük azonban, hogy a saját utazási tapasztalattal rendelkező honfitársaink ez esetben is lényegesen kedvezőbb véleményt alkottak. 2.6. A VÍZPARTI, VALAMINT A GYÓGYÉS WELLNESS-TURIZMUS ÖSZTÖNZÉSE

3. Következtetések

A jelenleg kisebb érdeklődést mutató szegmensek vagy az anyagi okok miatt „kimaradó” csoportok esetében különösen nagy szerepe lehet a különféle kedvezményeknek. Kutatásunk során arra is kerestük a választ, hogy milyen eszközökkel lehet a hétköznap történő utazások felé mozdítani a keresletet. Kétszer akkora (9,1%) azoknak az aránya, akik semmiképpen sem utaznának hétköznap, mint azoké, akik kedvezmények nélkül is szívesen utaznak hétköznap (4,5%). Az eredmények szerint az árengedmények lennének a legsikeresebbek, amelyektől némileg marad el a 3=4 akciók és a 2=3 akciók vonzereje. A megkérdezettek átlagosan 39%-os kedvezményt szeretnének, de nagyok a különbségek: 24,1% érné be legfeljebb 25%-os kedvezménnyel, további 16,2% 30%-ot tartana vonzónak. Mivel a 3=4 akció 25%‑os kedvezménynek, a 2=3 éjszaka pedig 33%-osnak felel meg, ezek a kategóriák az árengedményt választók megfelelő válaszaival összevonhatók. Összességében a

A kutatás eredményei szerint vízpartjaink, strandjaink és gyógyfürdőink egyaránt kedvező imázzsal rendelkeznek, és a lakosság személyes hozzáállása is többnyire pozitív, amely a tisztaság, rendezettség fokozásával, a szolgáltatások színvonalának emelésével és megfelelő tájékoztatással jól kiaknázható. Megerősíti ezt, hogy a hazai vízpartoknak számos előnyt tulajdonítanak a válaszadók a tengerpartokhoz képest, gyógyfürdőbe pedig belföldön utaznak szívesebben. A belföldi turizmus további fejlődésére számíthatunk: a felmérést megelőzően a lakosság a korábbi évekhez képest nagyobb arányban vett részt belföldi utazásokon, a vizsgált motivációkkal (vízparti üdülés, vízi turizmus, gyógy- és wellness-turizmus) történő utazások 2008-ra várható mérlege pedig pozitív. Összességében a kutatás alátámasztotta, hogy jelentős a belföldi potenciál a vízparti üdülések és az egészségturizmus vonatkozásában. 7. táblázat

Vízparti tevékenységek árának megítélése (%, a saját lehetőségekhez képest) Egyáltalán nem drága

Nem drága

Nem tudja

Drága

Kifejezetten drága

Egy hazai folyó- vagy tóparti strand felkeresése

13,5

46,6

3,2

19,8

16,9

Általában a hazai vízparti üdülés

6,7

26,8

6,1

36,9

23,6

Egy magyarországi strandfürdő felkeresése

5,1

29,9

4,2

40,7

20,1

Vízi sportok űzése Magyar országon

2,6

10,2

19,5

31,6

36,1

Tengerparti üdülés

2,1

8,4

5,4

37,5

46,7

A hazai gyógyfürdők

1,9

14,5

4,1

49,5

30,0

Tevékenység

A hazai aquaparkok

1,5

7,4

7,9

34,0

49,2

Hazai wellness-szolgáltatások

0,5

5,2

5,4

38,7

50,1

N = 1000


Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám 11

Piac- és országtanulmány 7. ábra A vízparti, gyógy- vagy wellness utazást tervezők megoszlása Vízpartok férfiak, 10–50 év közöttiek, legalább érettségizettek, négyfős háztartások, átlagos és átlag feletti jövedelműek, nagyvárosban, városban élők

12,8%

Strandok, aquaparkok

10,5%

18–24, 41–50 év közöttiek, legalább érettségizettek, négyfős háztartások, átlag feletti jövedelműek, kisvárosban élők

23,7%

4,6%

2,7%

Gyógyfürdők, wellness 18–24, 41–50 év közöttiek, legalább érettségizettek, háromfős háztartások, átlag feletti jövedelműek, városban élők

Megjegyzés: a biztosan vagy valószínűleg utazók megoszlása. N = 1000

A megkérdezettek 59,7%-a lesz a kutatásban szereplő témák közül legalább egyben érintett 2008 során. A vízparti utazást, strandolást, gyógy- vagy wellness utazást tervezők megoszlását a 7. ábrában foglaltuk össze. Minden turisztikai termék esetében felsoroltuk azokat a demográfiai csoportokat, amelyek átlag feletti arányban tervezik (biztosan vagy valószínűleg), hogy a felmérést követő egy év során részt vesznek a hozzá kapcsolódó utazási tevékenységben. Mint látható, leginkább az 50 év alattiakra, a legalább érettségivel rendelkezőkre, a három-négyfős háztartásokra, az átlagos vagy átlag feletti jövedelműekre és a városban élőkre számíthatnak a szolgáltatók. A Magyar Turizmus Zrt. mint marketingkommunikációs szervezet sokat tehet azért, hogy egyértelművé váljanak olyan fogalmak, mint a wellness, hogy bővüljenek a vízi turizmussal, a vízparti és gyógyhelyi szálláslehetőségekkel kapcsolatos ismeretek, hogy erősödjön a gyógyfürdők elismertsége az egészség megőrzése terén, és hogy a lakosság kedvet kapjon a kissé távolabbra történő utazásokhoz is. A sikeres marketingkommunikáció kritériuma – egyebek mellett – a megfelelő csatornák kiválasztása és a jó időzítés. A felmérés eredményei szerint a belföldi utazás szervezéséhez használt legfontosabb információ-

turizmus bulletin Xi. évfolyam 4. szám

2,1%

Egyiket sem tervezi: 40,3%.


források a „szájreklám”, az internet és a prospektusok. A kedvező tapasztalatok, jó élmények mellett tehát e két eszközre érdemes a legnagyobb figyelmet fordítani. Ami pedig az időzítést illeti, a legalább négynapos belföldi utazásokról leggyakrabban egy-két hónappal korábban döntünk, a rövidebb utazások esetében ennél kevesebb időt szánunk az utazás megtervezésére. Az anyagi korlátoknak a vizsgálatba vont turisztikai termékek esetében (is) jelentős a szerepe. Ennek enyhítésében és a kereslet jobb időbeli eloszlásában a különféle (legalább 25%-os) árengedmények és az üdülési csekk lehetnek hatékony eszközeink.

felhasznált irodalom European Travel Commission, Tourism Trends for Europe, 2006 Központi Statisztikai Hivatal, Keresletfelmérés 2005 központi Statisztikai Hivatal, a kereskedelmi szálláshelyek adatai, 2007 Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Igazgatósága nyilvántartása Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Országos egészségturizmus stratégia, 2007

Piac- és országtanulmány

Recommend Documents