Gépjármű biztosítási piac Magyarországon 2013. Október
Zsombori Levente
Tartalom
•
Biztosítási alapfogalmak
•
Piaci adatok
•
Direkt kárrendezés
•
KGFB törvény módosítása
•
Jogszabályaink, amelyek hátráltatják a kárrendezést
•
Csalásmenedzsment
2
Gépjármű biztosítás – Jéghegy szindróma
A biztosítás társadalmi jelentősége
Ügyfél szempont: • • • • • •
Biztonságot nyújt Csökkenti a kockázatot, minimalizálja a kárt Nyugalmat ad Megtakarításra ösztönöz A kockázatokat tervezhető költséggé alakítja át Öngondoskodásra, takarékosságra, közösségi magatartásra ösztönöz
Nemzetgazdasági szempont: • • •
Betétek formájában támogatja a gazdaságot Kiegészíti a társadalombiztosítás szolgáltatásait Az állami költségvetés kiegészítő eleme
4
Biztosítási kockázatok
A biztosított díjfizetése ellenében a biztosító magára vállalja a kár kockázatát Biztosítási kockázatok: • Abszolút kockázat – életbiztosítás • Relatív kockázat – nem élet biztosítás Biztosítási fedezet: biztosítási díjak általi megfelelő tartalék képzés a várható veszteségek fedezésére
5
Biztosíthatóság és bevállalás Biztosíthatósági kritériumok: • • • • • •
Véletlen Előre nem látható Akarattól független Múltbeli adatok alapján a kockázat becsülhető Pénzben kifejezhető Veszélyközösség megléte
Bevállalási politika: • •
Kizárás: az előre ismert kockázatok, amelyeket a biztosító valamilyen okból nem kíván bevállalni Mentesülés: kockázatok, amelyek a biztosított gondatlanságából erednek
6
A biztosító szolgáltatása
A biztosítási esemény, vagyis a bevállalt kockázat bekövetkezésekor a biztosító a biztosítás szabályzatában és különös feltételeiben megadott feltételekkel térít. A biztosítási szolgáltatás mértéke a bekövetkező kár mértékéhez igazodik •
Szerződésen belül okozott kár – casco, vagyonbiztosítás - Alulbiztosítás - Túlbiztosítás
•
Szerződésen kívül okozott kár – kötelező felelősségbiztosítás
Viszontbiztosítás: jelentős kockázatok felosztása további biztosítók között
7
Személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek
8
Forrás: ACEA
Piaci adatok, Európa
9
Forrás: ACEA
Piaci adatok, Európa
10
Piaci adatok, Magyarország
11
Piaci adatok, Magyarország
12
Piaci adatok, Magyarország
13
Forrás: Mabisz évkönyv 2012
Piaci adatok, Magyarország
14
Forrás: KSH, GKI, Mabisz évkönyv 2012
Piaci adatok, Magyarország
15
Forrás: Mabisz évkönyv 2012
Piaci adatok, Magyarország
16
Forrás: Mabisz negyedéves jelentés, 2013. I-II.
Piaci adatok, Magyarország
17
Direkt kárrendezés A direkt kárrendezés lényege: •
Minden biztosító a saját KGFB biztosítottjának rendezi a kárügyét, majd elszámol az okozó biztosítójával.
•
Kivételek (bár vannak ellenpéldák is!): Nagy összegű károk Személyi sérüléses károk Dologi károk Szállítmány károk
•
A biztosítók közötti elszámolás egy központi rendszeren keresztül történik
•
Adott közlekedési szituációra előre meghatározott felelősségi szabályok kerültek meghatározásra
•
A rendszert alkalmazó országok: F, B, E, I, P, GR
18
Direkt kárrendezés A direkt kárrendezés előnyei: •
A biztosító a saját ügyfelét szolgálja ki, az ügyfél pedig a saját biztosítójánál veszi igénybe a szolgáltatást. Ennél fogva a jelenleg kizárólagos díjverseny részben átalakul szolgáltatási versennyé, vagyis nő a kárrendezés általános színvonala.
•
A jól szolgáltató biztosítók növelni tudják az állományukat.
•
A jól szolgáltató biztosítók kisebb mértékű ügyfél-fluktuációval számolhatnak, hiszen a jó szolgáltatással erősebben magukhoz tudják kötni az ügyfeleiket.
•
Ha már a KGFB és casco is ugyanannál a biztosítónál van, akkor vélelmezhető, hogy az ügyfél a további biztosításait is ugyanoda köti.
19
Direkt kárrendezés A direkt kárrendezés hátrányai: •
A rendszer csak akkor tud hatékonyan működni, ha a biztosítók szinte kivétel nélkül csatlakoznak (törvényi kötelezettség esetén ez nem kérdés)
•
A rendszer felállítása jelentős befektetést igényel, ki kell dolgozni a folyamatokat és a szabályrendszert, a központi elszámoló rendszer felállítása és üzemeltetése is költséget jelent
•
Jelentős IT beruházás szükséges
•
Zavart okozhat az ügyfelek, javítók körében, hogy mely ügyek rendezhetők a saját biztosítójuknál és melyek az okozó biztosítójánál (összeghatár alatti vagy feletti az adott sérülés?)
•
Megnő a biztosítók kintlévősége
20
Direkt kárrendezés A direkt kárrendezést alkalmazó országok eddigi tapasztalatai: •
Gyorsabb lett a kárrendezés, és ami fontos: a kárügyek nagy tömegét kitevő, kis összegű károk esetében
•
Az ügyfelek számára egyszerűbb lett az ügyintézés: mindig ugyanoda kell menniük, mégpedig a saját biztosítójukhoz
•
Csökkent a vitás esetek száma. Ennek oka: adott szituációkra előre meghatározott felelősségi szabályok kerültek meghatározásra
•
Csökkent a peres ügyek száma
•
Kisebb költséggel üzemeltethető a kárrendezés, ami pozitív hatással lehet a díjakra
•
Az ügyfelek azokat a biztosítókat preferálják, akik tagjai a direkt kárrendezési rendszernek 21
KGFB törvény módosítása
22
KGFB törvény módosítása -
A legnagyobb kérdés: valóban ezt akarja a szakma? Ez volt az eredeti törvényalkotói szándék??
-
További kérdés: valóban az ügyfél fog dönteni a közlekedésbiztonsági szempontokról??
-
Várható hatások: -
Az ellenőrzött javítókhoz, akik eddig is számlára dolgoztak, kevesebb ügyfél fog menni. Miért? Azért, mert az ügyfél közlekedésbiztonsági szempontból alkalmasnak fogja ítélni a járművét. Ez nem kétséges. Ezután felveszi az áfával növelt összeget a biztosítótól. Majd pedig abban lesz érdekelt, hogy minél kisebb összegből oldja meg a helyreállítást, sőt a végén még az áfa is a zsebében maradjon. És lesz olyan javító, aki megoldja neki. ÁFA nélkül
Szóval, kinek is jó ez a törvénymódosítás? 23
Jogszabályi ellentétek, amelyek hátráltatják a kárrendezést
A jogszabály, amire a biztosító a kérelmét alapozza: 2009. évi LXII. Törvény 30. § (6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kárrendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményéről, a károsult és a károkozó - 46. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosító megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kárigények rendezéséhez szükséges alapvető adatokról. 24
Jogszabályi ellentétek, amelyek hátráltatják a kárrendezést A jogszabály, amire a hatóság rendszerint hivatkozik:
Kérdés: Az ügyfél érdekelt abban, hogy a rá nézve terhelő adatokat (pl. ittas vezetés) tartalmazó iratot becsatolja a biztosítóhoz? 25
Jogszabályi ellentétek, amelyek hátráltatják a kárrendezést Egy másik válasz:
Kérdések: • Lehetséges, hogy egy kárügyben fontos lehet az ittasság, az okozó személye, vagy a megszegett KRESZ szabály? • Lehet úgy jól dönteni, hogy ezeket az információkat megtagadják a biztosítótól? • Ha már egy ügy eljut az ügyészségig, akkor lehetséges, hogy felmerültek fontos információk, amelyek befolyásolhatják a kárigény jogosságát?
26
Jogszabályi ellentétek, amelyek hátráltatják a kárrendezést
A szépséghiba, hogy a hivatkozott törvény nem tiltja az adatok átadását: 1994. évi XXXIV. Törvény: A közlekedési adatkezelés 91/P. § (1) A rendőri intézkedéssel járó közúti baleset során az érintett kérheti a balesetben érintett többi személy név és lakcímadatát, értesítési címét, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhelyének (telephelyének) címét, a jármű hatósági jelzésének adatát, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény számát és a biztosítóintézet megnevezését. Az intézkedő rendőr az adatokat az érintettel a helyszínen közli. (2) A rendőrség a közúti balesettel érintett írásos kérelmére igazolást ad a baleset idejéről, helyéről, továbbá az (1) bekezdésben felsorolt adatokról. (3) A (2) bekezdésben megjelölt adatokat az eljáró rendőri szerv a balesettel érintett, illetve a biztosítóintézet kérelmére a kárrendezési eljárás lefolytatásához a biztosítóintézetnek megküldi.
27
Jogszabályi ellentétek, amelyek hátráltatják a jogalap elbírálását a kárrendezésben Hogyan oldják ezt meg az EU más tagállamaiban?
-
Van ország, ahol a biztosító betekinthet a rendőrség adatbázisába, és láthatja akár az aznapi friss jelentéseket is
-
Hazánkban a hatályos törvény sem elegendő a szükséges információ megszerzéséhez
-
Több országban is létrehozhatták a biztosítók a közös káradatbázisukat, ahol ellenőrizhető egy jármű előzménye
-
Hazánkban az érintett írásos felhatalmazása szükséges, hogy a rá nézve terhelő adatokat a biztosító megkaphassa egy másik biztosítótól
28
Csalásmenedzsment -
A visszaélések elleni küzdelem egyre nagyobb jelentőséggel bír, egyre több fórum foglalkozik a kérdéskörrel
-
A válság bekövetkezésével sajnos még inkább aktuális lett ez a téma
-
A jogtalan kifizetések összegét, arányát nagyon sokan, nagyon eltérően becsülték
-
Pontos számok természetesen nem ismertek
-
Amennyiben a visszaélések csökkentése sikeres, akkor a biztosítási díjak is kedvezőbbek lehetnek
-
Az automatizált, tömegszerű folyamatok igénylik a hatékony kockázatfelismerő és jelző rendszerek működtetését
-
De a végső döntést a szakértőnek, kárrendezőnek kell meghoznia
29
Risk Analyzer System A szoftver funkciói •
A kárrendszer adatainak feldolgozása, adattisztítás
•
A rendszerben különböző ügyfélszámon rögzített, de azonos ügyfelek azonosítása
•
Ügyfelek és károk közötti kapcsolatok megkeresése
•
A kapcsolatok grafikus ábrán történő megjelenítése
•
Az ügyfelekhez, kárügyekhez tartozó részletes adatok összegyűjtése, megjelenítése
•
A kapcsolatok és káradatok alapján minden ügyfél esetében a kockázati érték meghatározása
•
Előre definiált és egyedi statisztikák készítése
30
Risk Analyzer System A szoftver felhasználása • Kárügyek ellenőrzése kifizetés előtt • Kárügyek utólagos ellenőrzése • Kockázatvállalás támogatása • Automatikus folyamatok támogatása • Csalásmegelőzés, csalásfelderítés • Adattisztítás
31
Risk Analyzer System
32
Néhány érdekes eset
Ezt a lökhárítót kértük leadni….
És ezt kaptuk 33
Néhány érdekes eset A javító saját hatáskörben cserére jelölte a váznyúlvány részelemet.
gy be nem jelentett ellenőrzés során edig ezt tapasztaltuk. 34
Néhány érdekes eset Nagy nevű márkaszerviz saját hatáskörben cserére jelölte a hátsó ajtót. A fényezőkamrában mégis a kijavított ajtóval találkoztunk
35
Néhány érdekes eset Nagy nevű márkaszerviz saját hatáskörben cserére jelölte az első ajtót. Ez rendben is van.
Egy be nem jelentett ellenőrzéskor külföldről behozott bontott ajtóval találkoztunk….. 36
Néhány érdekes eset Ez a csomagtérajtó is cserélendő, nem is kérdéses.
És elég hamar meg is lett az „új” elem….. 37
Köszönöm a figyelmet!
38
