PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság külföldi utazásai Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság
A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2003 októberében a magyar lakosság utazási szokásait feltáró kutatást végzett 1000 fôs, a 18 év feletti lakosságra, megyére, településméretre, nemre és korra országosan reprezentatív mintán. A kutatás az adatfelvételt megelôzô 12 hónap kirándulásait, éjszakázással együtt járó utazásait és a háztartás számára legfontosabb utazást, az úgynevezett fôutazást vizsgálta részletesen. A felmérés azért tekintette a háztartást vizsgálati egységnek, mivel az utazások, kirándulások jellemzôen több családtagot is érintenek, így pontosabb képet kaphatunk az együtt élô személyek utazási szokásairól. A kutatás a következô kérdéskörökre terjedt ki: • jellemzô kirándulási szokások (desztináció, idôpont, motiváció) – olyan útra vonatkozóan, amelynek során a háztartás valamelyik tagja egy napnál rövidebb ideig volt egy másik településen és az út motivációjául nem a munkavégzés vagy a tanulás szolgált, • jellemzô utazási szokások (desztináció, idôpont/idôtartam, motiváció, költségek) – olyan utazás esetében, amelynek során a háztartás valamelyik tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétôl és az utazás célja nem a munkavégzés volt, valamint amely nem tartott egy évnél tovább, • az utazási költségek változása az elôzô 12 hónaphoz képest, • a vizsgált 12 hónap fôutazása (az elôbbi utak között a háztartás számára legfontosabb utazás) esetében: a desztináció, a célterület kiválasztásának okai, a fôutazás során végzett tevékenységek, az út idôpontja, idôtartama, az együtt utazók száma, a fôutazás jellege, az igénybe vett közlekedési eszközök, az igénybe vett szálláshely típusa, az igénybe vett ellátás jellege, az utazás megszervezése, az utazási irodák szerepe az utazás szervezésében, turisztikai információk gyûjtése, információforrások, • a fôutazás költségeinek változása az elôzô 12 hónaphoz képest, • a következô 12 hónapra tervezett utazások.
1. A külföldi kirándulások jellemzôi A vizsgált idôszakban, 2002. október eleje és 2003. szeptember vége között a megkérdezett háztartások 66%ában fordult elô kirándulás, vagyis olyan út, amelynek során a háztartás valamelyik tagja egy napnál rövidebb ideig volt egy másik településen és az út motivációjául nem a munkavégzés vagy a tanulás szolgált. A kirándulások döntô többsége belföldi volt, a megkérdezett háztartásoknak mindössze 6,8%-a tett külföldi kirándulást. Az átlagosnál magasabb arányban kirándultak külföldön • az egyfôs háztartásokban (9%), • az átlag feletti jövedelemmel rendelkezô háztartásokban (11%), • a 30 év alatti válaszadók háztartásaiban (9%), • a felsôfokú végzettségû válaszadók háztartásaiban (17%), • a nagyvárosokban élôk háztartásaiban (10%), • a Közép-Magyarország (11%) és a Nyugat-Dunántúl (11%) tervezési-statisztikai régiókban található háztartásokban. Azokban a háztartásokban, ahol elôfordult külföldi kirándulás, a vizsgált 12 hónapban átlagosan 2,7 alkalommal kirándultak. Az 1000 fôs mintában összesen 181 külföldi kirándulást regisztráltunk, tehát egy megkérdezett háztartásban átlagosan 0,2 külföldi kirándulás fordult elô. A kirándulás évszaka szerint vizsgálva a kérdést, azt állapíthatjuk meg, hogy a külföldi kirándulásoknak 37%-át tették a nyári idôszakban, télre a külföldi kirándulások 14%-a esett. A külföldre irányuló kirándulások jellemzô idôszaka – a nyári hónapok mellett – a tavasz és az ôsz is (1. ábra). A külföldi kirándulások fô motivációit tekintve elsôdleges cél a vásárlás volt, a megkérdezettek 29%-a adta ezt a választ. A vásárlást az egyéb üzleti utak (például incentive út) és a rokonok, barátok meglátogatása követte, 12-12%-kal. A pihenés a külföldi kirándulások 11%ának volt motivációja.
2. A külföldi utazások jellemzôi A kutatás a belföldi és a külföldi utakra egyaránt kiterjedt. A Turizmus Bulletin 2004/1. számában a belföldi, jelen cikkünkben a külföldi utazások tapasztalatait ismertetjük.
A vizsgált idôszakban a megkérdezett háztartások 62%ában fordult elô utazás, azaz olyan helyváltoztatás, amelynek során a háztartás valamelyik tagja legalább
TURIZMUS BULLETIN 3
PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 1. ábra A külföldi kirándulások idôszaka
N=181
egy éjszakát távol töltött lakóhelyétôl és az utazás célja nem a munkavégzés volt, valamint amely nem tartott egy évnél tovább. A megkérdezett háztartások 20%-a tett külföldi utazást. Az átlagosnál magasabb arányban fordult elô külföldi utazás • azokban a háztartásokban, ahol 3-4 fô él együtt (24%), • a 30 év alatti válaszadók háztartásaiban (27%), • az átlag feletti jövedelemmel rendelkezô háztartásokban (34%), • az érettségizett (27%) és felsôfokú végzettségû válaszadók háztartásaiban (44%), • a nagyvárosokban élôknél (31%), • a Közép-Magyarország (29%) tervezési-statisztikai régiókban élôknél. Minél fiatalabb volt a válaszadó, annál valószínûbb, hogy a háztartásban az elmúlt 12 hónapban elôfordult külföldi utazás. Az utazás valószínûsége a településmérettel arányosan nô. Minél jobb anyagi körülmények között él egy háztartás, annál valószínûbb, hogy részt vett utazáson. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik a megkérdezett, annál valószínûbb, hogy utaztak külföldre a háztartásban. Azokban a háztartásokban, ahol a vizsgált idôszakban részt vettek külföldi utazáson átlagosan 1,8 al-
2. ábra
kalommal utaztak. Az 1000 fôs mintában összesen 363 külföldi utazást regisztráltunk, egy megkérdezett háztartásban átlagosan 0,36 utazás fordult elô. Az utazás évszaka szerint vizsgálva a kérdést, azt állapíthatjuk meg, hogy a külföldi utazások esetén a nyár szerepe döntô, a megkérdezettek 61%-a ebben az évszakban idôzik legszívesebben az otthonától távol. A téli évszakra a külföldi utazásoknak mindössze 11%-a esik (2. ábra). Az utazások fô motivációja tekintetében a válaszok legalább 10%-ánál három cél szerepelt, a többi jelentôsége ennél jóval kisebb volt: • pihenés (28%), • vízparti üdülés (14%), • rokonok, barátok meglátogatása (10%). Az utazások hosszára vonatkozó információkat az 1. táblázatban foglaltuk össze.
1. táblázat A külföldi utazások száma és hossza Külföldi utazások száma a mintában
363 db
Külföldi utazások együttes hossza a mintában
2388 éjszaka
1 külföldi utazás átlagos hossza 1 háztartásban a külföldi utazással töltött éjszakák száma N=202 és 363
6,6 éjszaka 0,24 éjszaka
Azokban a háztartásokban, ahol a vizsgált 12 hónapban részt vettek külföldi utazáson, átlagosan 215.234 forintot költöttek (2. táblázat). Egy külföldön utazással töltött éjszaka átlagos költsége 18.207 Ft volt az összes résztvevôre számítva. Az adatfelvétel tanúsága szerint egy magyar háztartás – az utazókat és nem utazókat is
2. táblázat A külföldi utazások költsége a vizsgált 12 hónapban
A külföldi utazások idôszaka Külföldi utazások összes költsége a mintában 1 külföldi utazás átlagos költsége az összes résztvevôre
119.772 Ft
1 külföldön utazó háztartás 12 hónapra esô utazási költsége
215.234 Ft
1 háztartásra jutó külföldi utazási költség
N=363
4 TURIZMUS BULLETIN
41.234.070 Ft
1 külföldön utazással töltött éjszaka költsége az összes résztvevôre N=202 és 363
41.234 Ft 18.207 Ft
PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY beleszámolva – átlagosan 41.234 forintot költött külföldi utazásra. A 202 háztartás 363 külföldi útja során összesen 30 országban fordult meg. A legnépszerûbbnek Horvátország bizonyult, a háztartások 25%-a szervezett ide utat, az összes utazásnak pedig a 18%-a irányult az Adriaitenger mentén fekvô országba (3. táblázat). Jelentôsebb arányban utaztak még Romániába, Ausztriába, Németországba, Olaszországba és Görögországba. Összességében a külföldi utak 47%-a irányult a tengerparti fürdôzés lehetôségét kínáló országokba. Az Európán kívüli utak aránya 11% volt.
A 157 külföldön fôutazását töltô utazó által leggyakrabban említett úti cél Horvátország volt (4. táblázat), amit 21%-uk keresett fel. Olaszországot a második (14% utazott oda), Romániát a harmadik helyen említették (12% utazott oda). Görögország 11%-kal a negyedik helyen áll. A külföldre utazók összesen 23 országot neveztek meg a fôutazás célországaként. Az Európán kívüli fôutazások aránya 10% volt. 4. táblázat A külföldi fôutazások célországai Ország
3. táblázat A külföldi utak legfontosabb célországai Háztartások aránya (%)
Utak aránya (%)
Horvátország
25
18
Románia
17
12
Ausztria
16
11
Németország
15
11
Olaszország
15
10
Görögország
10
7
Szlovákia
8
6
Spanyolország
5
4
Franciaország
5
3
Tunézia
4
3
USA
3
2
Csehország
2
1
Egyiptom
2
1
Svájc
2
1
Ország
Törökország
2
1
Nagy-Britannia N=202 és 363
2
1
3. A külföldi fôutazások jellemzôi A vizsgált idôszakban a megkérdezettek 50,7%-a állította, hogy elôfordult a háztartásban fôutazás, vagyis az utazások közül ki tudott választani egy különlegesen fontosat. A fôutazások 31%-a (157 utazás) külföldi volt. Külföldi fôutazáson az átlagnál magasabb arányban vettek részt • a Dél-Dunántúl (39%) és a Dél-Alföld (37%) tervezésistatisztikai régiók lakói, • a felsôfokú végzettségû válaszadók háztartásaiban (45%), • a 31-40 éves válaszadók háztartásaiban (36%), • a kétfôs (37%) háztartások tagjai, • az átlag feletti jövedelemmel rendelkezô válaszadók háztartásaiban (44%), • a nagyvárosokban élôknél (38%). A fenti társadalmi szegmensekbôl kerülnek tehát ki azok jellemzôen, akik külföldi útjukat tekintettek fôutazásnak.
Horvátország Olaszország Románia Görögország Németország Ausztria Spanyolország Tunézia Franciaország USA Törökország Egyiptom Nagy-Britannia Csehország Svájc Szlovákia Lengyelország Jugoszlávia Afrika Jordánia Málta Szlovénia
% 21 14 12 11 7 6 5 4 3 3 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 0,5
N=157 Az utak többsége (62%) tengerparti üdülést is kínáló országokba irányult. Ezt a szomszédos országok követték 21%-kal. A fôutazás úti céljáról a megkérdezettek 38%-a egy-két hónappal az utazás elôtt döntött (3. ábra). Ennél hamarabb hozott döntést 32%, míg 29% maximum egy hónappal az utazás elôtt határozta el, hogy útra kel. Tehát az utazók 70%-a legalább egy hónappal az út elôtt eldöntötte, hogy hová és mikor utazik. A külföldi fôutazások 67%-a esett a nyári szezonra. Kiemelkedô a szeptember szerepe, a fôutazások 12%-a valósult meg ekkor, vagyis ugyanolyan arányban vettek részt szeptemberi fôutazáson, mint júniusin (4. ábra). A külföldi fôutazások átlagos hossza 9,5 nap volt (5. ábra). Az utazások többsége (67%) legfeljebb egy hétig tartott, jellemzônek tekinthetôk még a 10 napos és a kéthetes utak is. Egy külföldi fôutazáson átlagosan 2,3 fô vett részt, azaz megállapítható, hogy a fôutazáson általában egy-
TURIZMUS BULLETIN 5
PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 3. ábra A külföldi fôutazás úti céljáról szóló döntés idôszaka
egy család csaknem minden tagja részt vett. A kétfôs háztartásokból átlagosan 1,95, a három-négyfôsökbôl 2,6, az ennél nagyobb háztartásokból 3,6 fô vett részt az utazáson. Az utak 38%-a esetében további személyek is
részt vettek a fôutazáson. Jellemzôen 1-3 további emberrel utaztak együtt. Az együtt utazó nem háztartástagokat is figyelembe véve, egy fôutazáson átlagosan 6,9 személy vett részt. 4. ábra
A külföldi fôutazások idôpontja
N=157
6 TURIZMUS BULLETIN
PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 5. ábra A külföldi fôutazások idôbeli hossza
N=157
A fôutazások 65%-ában az egész utazást egy helyen töltötték a résztvevôk (6. ábra). A második legnépszerûbb formának a csillagtúra bizonyult (16%), vagyis a szállás egy helyen volt, és innen tettek egynapos kirándulásokat. Az úti cél eléréséhez a leggyakrabban (52%) személygépkocsit vettek igénybe (5. táblázat). Bérelt buszszal a külföldi fôutazások 32%-ában, repülôvel 20%-ában utaztak a válaszadók.
6. ábra A külföldi fôutazások jellege
5. táblázat Az úti cél eléréséhez használt közlekedési eszközök Közlekedési eszköz Személygépkocsi Bérelt busz Repülôgép Vonat Menetrendszerû busz Hajó Bérelt személygépkocsi Motorkerékpár
% 52,0 31,9 20,1 7,2 3,3 3,3 2,6 0,9
N=157 A fôutazások 23%-ában nem vettek igénybe kereskedelmi szálláshelyet, 20,5%-ban ingyenes rokoni, baráti szálláson éjszakáztak, 1,2% vállalati üdülôbe, 0,8% saját nyaralójába ment, 0,6% pedig a vadkempingezést válasz-
N=157
totta. A kereskedelmi szálláshelyek közül a szálloda volt a legnépszerûbb, a válaszadók 30%-a vett ilyen szállást igénybe, ezt az apartman (24,7%) követte (7. ábra). A megkérdezettek 44%-a saját maga gondoskodott ellátásáról, 12%-ról pedig vendéglátóik (barátok, rokonok) gondoskodtak (8. ábra). Jelentôsnek mondható a félpanziós ellátás szerepe, 29% vette ezt a szolgáltatást igénybe. All-inclusive ellátásban a külföldi fôutazáson résztvevô háztartások 3%-ának volt része. Az utak 50%-a a család, barátok, ismerôsök szervezésében valósult meg. 8% esetében a munkahely, az iskola vagy valamely egyesület szervezte az utat. Teljes egészében utazási iroda szervezésében valósult meg a
TURIZMUS BULLETIN 7
PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 7. ábra A külföldi fôutazáson igénybe vett szálláshely típusa
N=157
külföldi fôutazások 16%-a, míg további 24% esetében az utazási iroda részfeladatokat vállalt magára. Az utazási irodát igénybe vevôk a leggyakrabban szállást és utaztatást vásároltak (9. ábra). Érdemes kiemelni, hogy itt a harmadik leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás a biztosítás volt. A külföldi utazások során leggyakrabban végzett tevékenység a pihenés volt, 80% adta ezt a választ (6. táblázat). A megkérdezettek jellemzôen ötféle tevékenységet végeztek. 8. ábra A külföldi fôutazáson igénybe vett ellátás típusa
6. táblázat A külföldi fôutazás során végzett tevékenységek rangsora
Végzett tevékenység Pihenés Természeti látnivalók megtekintése
62
Strandolás, fürdôzés
58
Mûemlékek meglátogatása
54
Vásárlás
42
Múzeumlátogatás
39
Helyi ételek megkóstolása, borkóstolás
36
Emberek életének megismerése
30
Világörökség megtekintése
20
Népi kulturális örökség megtekintése
20
Rokonok, ismerôsök felkeresése
19
Vízi sport
16
Szórakozás, diszkó, tánc
15
Kulturális rendezvények meglátogatása
12
Egyéb sport
5
Nyelvtanulás, nyelvgyakorlás
5
Hobbi tevékenység
4
Színház, opera, hangverseny látogatás
4
Wellness szolgáltatás igénybe vétele
3
Gyógyfürdô, kezelés igénybe vétele
3
Kerékpározás
1
Üzleti tevékenység
1
Tanulás, szakmai tábor, tanfolyamon
1
N=157 N=157
8 TURIZMUS BULLETIN
% 80
PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 9. ábra Az utazási irodától igénybe vett szolgáltatások aránya az utazási irodát a szervezésbe bevonó utazók között
N=62
A megkérdezettek az utazásokkal jellemzôen nagyon elégedettek voltak, a válaszadók az ötös elégedettségi skálán a vizsgált 15 tényezôre négy feletti átlagosztályzatot adtak (10. ábra). Kiemelendô, hogy az utazási irodákkal szinte teljesen elégedettek voltak a válaszadók.
A fôutazás úti céljáról elôzetesen a résztvevô háztartások 60, az utazás közben pedig 62%-a gyûjtött turisztikai információt. Azok, akik nem gyûjtöttek információt, arra hivatkoztak, hogy ôk, vagy az együttutazó társaság más tagjai korábban jártak ott, és ezért a szükséges informá10. ábra
A külföldi fôutazás egyes tényezôivel kapcsolatos elégedettség
N=157
TURIZMUS BULLETIN 9
PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY ció a rendelkezésükre állt. Az utazás során tájékozódók legfontosabb információforrását a prospektusok és a helyi lakosok jelentették (7. táblázat). Egy külföldi fôutazás költsége egy fôre átlagosan 86.433 Ft volt. Egy utazási napra átlagosan 11.744 Ft/fô 7. táblázat A külföldi fôutazás során igénybevett információforrások megoszlása Információforrás Prospektusok Ott lakók Útikönyvek Térképek Korábban ott járt személyek Helyi turista információt nyújtó iroda Utazási iroda Külföldi turisztikai hivatal magyarországi képviselete Internet Televízió mûsor Az ország magyar nagykövetsége Határon kapott információs anyagok N=97
10 TURIZMUS BULLETIN
% 52 42 39 38 33 18 17 8 8 4 1 1
költség adódott. Egy fôutazáson a résztvevôk a közlekedésre költöttek a legtöbbet, 40.217 Ft-ot, amely a külföldi fôutazás összes útiköltségének a 23%-át jelentette (8. táblázat). 8. táblázat A fôutazáson belüli költségek arányának átlagos alakulása a mintában Költségnem Közlekedés Szállás Utazási iroda csomagja Étkezés Szórakozás Vásárlás Egyéb célok N=152
% 23 18 17 15 13 12 1
Összefoglalva 2002 októbere és 2003 októbere között a magyar háztartások 66%-a kirándult, 62%-a utazott és 51%-a vett részt fôutazáson. A kirándulások 4%-a, az utazások 11%-a volt külföldi. A fôutazások esetében a külföldi utak aránya 31% volt.
