Zöld közbeszerzés! A környezettudatos közbeszerzés kézikönyve 2. kiadás Európai Bizottság
1
Fontos megjegyzés Ez a kézikönyv a Bizottság szolgálatainak tájékoztató jellegű kiadványa, és semmilyen módon nem tekinthető az intézményre nézve kötelező érvényűnek. Megjegyzendő továbbá, hogy a kézikönyv tartalma az uniós jogszabályok változása, többek között a közbeszerzési irányelvek módosítása és a Bíróság ítélkezési gyakorlatának függvényében alakul. A kézikönyv a 2011. júniusi helyzetet tükrözi. A „Europe Direct” szolgáltatása segít választ találni az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekre. Ingyenesen hívható telefonszám (*): 00 800 6 7 8 9 10 11 (*) Egyes mobilszolgáltatók nem engedélyezik a 00 800-as hívószámok elérését, illetve ezeket a hívásokat kiszámlázhatják. Az Európai Unióról további információk az interneten érhetők el (http://europa.eu). Rendszerező adatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2011 ISBN: 978-92-79-19930-1 doi: 10.2779/74936 © Európai Unió, 2011 A kézikönyv második kiadásához szükséges friss adatokat az Európai Bizottság és az ICLEI – Helyi Önkormányzatok a Fenntarthatóságért szervezet között létrejött 07.0307/2010/579463/SER/Cl sz. szerződés alapján állították össze. Sokszorosítás a forrás megjelölésével engedélyezett. Borítófotók: The Flying Dutchman/istockphoto.com, dobrinov/istockphoto.com, Stephan Köhler (ICLEI)
2
Tartalomjegyzék Bevezetés................................................................................................................................................. 5 A zöld közbeszerzés lényege ................................................................................................................. 11 1. fejezet – A zöld közbeszerzés megvalósítása .................................................................................... 12 1.1
Zöld közbeszerzési politika................................................................................................... 12
1.2
A zöld közbeszerzés prioritásainak és célkitűzéseinek meghatározása ............................... 13
1.3
Képzés és iránymutatás ....................................................................................................... 15
1.4
A zöld közbeszerzési követelmények forrásai...................................................................... 17
1.5
A zöld közbeszerzés nyomon követése és felülvizsgálata.................................................... 20
1.6
Hálózatépítés ....................................................................................................................... 21
2. fejezet – A közbeszerzési eljárás ....................................................................................................... 22 2.1.
Bevezetés ............................................................................................................................. 22
2.2.
A közbeszerzés alapelvei ...................................................................................................... 22
2.3.
Az eljárás kiválasztása .......................................................................................................... 23
2.4
Piaci tájékozódás .................................................................................................................. 25
2.5
A zöld közbeszerzés üzleti indokainak megalapozása ......................................................... 26
2.6
Szerződés vagy keretmegállapodás? ................................................................................... 28
3. fejezet – A szerződésben előírt kötelezettségek meghatározása ..................................................... 30 3.1.
A szerződés tárgyának meghatározása ................................................................................ 30
3.2.
Környezetvédelmi műszaki előírások ................................................................................... 33
3.3
Anyagokra és gyártási módszerekre vonatkozó előírások ................................................... 37
3.4
Egyedi megoldások alkalmazása .......................................................................................... 39
3.5
Ökocímkék és zöld közbeszerzési követelmények alkalmazása .......................................... 40
3.6
A megfelelőség ellenőrzése ................................................................................................. 41
4. fejezet – A beszállítók, a szolgáltatók és a vállalkozók kiválasztása .................................................. 43 4.1.
Bevezetés ............................................................................................................................. 43 3
4.2.
Kizárási feltételek ................................................................................................................. 43
4.3.
Kiválasztási szempontok ...................................................................................................... 45
5. fejezet – A pályázatok elbírálása ....................................................................................................... 49 5.1.
A szerződés odaítélésére vonatkozó általános szabályok.................................................... 49
5.2
Környezetvédelmi odaítélési szempontok alkalmazása....................................................... 53
5.3
Az életciklus-költségelemzés................................................................................................ 55
6. fejezet – A szerződés szerinti teljesítési feltételek ............................................................................ 60 6.1.
A szerződési feltételeket érintő szabályok........................................................................... 60
6.2.
Árubeszerzéssel kapcsolatos, szerződés szerinti teljesítési feltételek................................. 61
6.3.
A szerződés szerinti teljesítési feltételek építési beruházás vagy szolgáltatás esetén ........ 62
6.4
A szerződési feltételeknek való megfelelés nyomon követése ........................................... 63
7. fejezet – A zöld közbeszerzés legfontosabb ágazatai ........................................................................ 65 7.1
Épületek ............................................................................................................................... 65
7.2
Étkeztetési és vendéglátó-ipari szolgáltatások .................................................................... 67
7.3
Villamos energia................................................................................................................... 68
7.4
Faanyagok ............................................................................................................................ 68
A. melléklet - Vonatkozó jogszabályok és szakpolitikák ........................................................................ 71
4
Bevezetés A zöld közbeszerzési eljárást (GPP) az Európai Bizottság a Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés című közleményében olyan eljárásként határozza meg, „amelynek alkalmazásakor a hatóságok azoknak az áruknak, szolgáltatásoknak és munkálatoknak a beszerzését részesítik előnyben, amelyek más, azonos rendeltetésű árukhoz, szolgáltatásokhoz és munkálatokhoz képest kisebb mértékben terhelik a környezetet”. 1 A zöld közbeszerzés önkéntes eszköz, ami azt jelenti, hogy az egyes tagállamok és hatóságok maguk határozzák meg, hogy milyen mértékben kívánják azt érvényesíteni. Az uniós közbeszerzési irányelvek esetében meghatározott értékhatár feletti és alatti összegű szerződésekre egyaránt alkalmazható. 2 E kézikönyv célja, hogy segítséget nyújtson a hatóságok számára a zöld közbeszerzés eredményes megtervezéséhez és végrehajtásához. Az európai uniós jogszabályok által biztosított lehetőségeket tárgyalja gyakorlati megközelítésben, továbbá egyszerű és hatékony megoldásokat keres arra, hogy hogyan lehet a szerződésekben a környezetvédelmi szempontokat érvényesíteni. Gyakorlati okoknál fogva a kézikönyv a közbeszerzési eljárás logikáját és struktúráját tükrözi. Számos konkrét példát mutat be továbbá a hatóságok Unióban megvalósított zöld közbeszerzéseire. 3 A kézikönyv a hatóságok számára készült, elgondolásai és a megközelítései azonban éppúgy hasznosak a vállalatok beszerzői számára. A beszállítóknak és a szolgáltatóknak, különösen a kisebb vállalkozásoknak (kkv-knak) is segítséget nyújthat, hogy jobban megértsék a nyilvános közbeszerzési eljárásokban egyre gyakrabban megjelenő környezetvédelmi követelményeket. Számos európai hatóság már nemcsak a zöld közbeszerzést, hanem a fenntartható közbeszerzést is gyakorolja: vásárlási döntéseik során a környezetvédelmi és a szociális szempontokat egyaránt érvényesítik. Ez a kézikönyv a pályázati eljárást különösen környezetvédelmi szempontból vizsgálja. Az Európai Bizottság „Szociális közbeszerzés” címmel útmutatót adott ki, amely azt vizsgálja, hogy a közbeszerzési eljárás során hogyan lehet a szociális szempontokat érvényesíteni. 4 Miért szükséges a zöld közbeszerzés? A hatóságok a legnagyobb európai fogyasztók közé tartoznak: évente mintegy 2 trillió eurót költenek el (ez az Unió GDP-je 19 %-ának felel meg). Amennyiben vásárlóerejük olyan árukra, szolgáltatásokra és munkálatokra irányul, amelyeknek kevésbé jelentős a környezeti hatása, akkor nagymértékben hozzájárulhatnak a helyi, regionális és nemzetközi fenntarthatósági célkitűzések eléréséhez.
Példák zöld közbeszerzési szerződésekre
1
COM(2008) 400, 4. o. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelve. 3 Fontos megjegyzés: Bár a kézikönyvben szereplő információkat alaposan ellenőrizték, az Európai Bizottság a kézikönyvben vagy a kapcsolódó weboldalakon említett konkrét esetekkel kapcsolatban nem vállal felelősséget. 4 http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=6457&langId=hu 2
5
•
Energiahatékony számítógépek
•
Fenntarthatóan kitermelt faanyagból készült irodabútorok
•
Alacsony energiafelhasználású épületek
•
Újrahasznosított papír
•
Környezetbarát tisztítószereket használó takarítási szolgáltatások
•
Elektromos, hibrid vagy alacsony kibocsátású járművek
•
Megújuló energiaforrásokból származó villamos energia
A zöld közbeszerzés az innováció jelentős motorja lehet a piacon, mivel a zöld termékek és szolgáltatások fejlesztéséhez valódi ösztönzőket biztosít, különösen azokban az ágazatokban, ahol a közbeszerzők a piac jelentős részét képviselik (pl. építőipar, egészségügyi szolgáltatások vagy tömegközlekedés). A zöld közbeszerzés révén a hatóságok pénzügyi megtakarítást is elérhetnek, különösen akkor, ha egy szerződés tekintetében nem csak a vételárat, hanem az életcikusköltségeket vesszük figyelembe. Alacsony energiafelhasználású vagy víztakarékos termékek vásárlásával például jelentősen csökkenthetők a közüzemi kiadások. A vásárolt termékek veszélyesanyag-tartalmának csökkentése mérsékelheti az ártalmatlanítás költségeit. A zöld közbeszerzést alkalmazó hatóságok felkészültebben néznek szembe a jövő környezeti kihívásaival, valamint könnyebben teljesítik a szén-dioxidkibocsátásra és az energiahatékonyságra vonatkozó, illetve az egyéb környezetvédelmi politikákban megfogalmazott politikai és kötelező erejű célkitűzéseket.
Keretes szöveg eleje A zöld közbeszerzés előnyei • 2004–2007 között Bécs városa EcoBuy programja révén 44,4 millió eurót takarított meg és több mint 100 000 tonnával csökkentette szén-dioxid-kibocsátását. 5 • Csupán Hollandia hárommillió tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátana ki, ha a környezetvédelmi szempontokat is érvényesítő, fenntartható nemzeti közbeszerzés kritériumait valamennyi holland hatóság alkalmazná. A közszféra energiafelhasználása 10 %-kal csökkenne. 6 • Amennyiben az európai információtechnológiai beszerzések során a Koppenhágai Városi Tanács és a Svéd Közigazgatási Fejlesztési Ügynökség példáját követnék, az
5
Klimaschutzprogramm „ÖkoKauf Wien” spart CO2 und Geld (Bécs városa, 2008), megtekinthető a következő weboldalon: www.wien.gv.at/rk/msg/2008/0326/011.html 6
De impact van het programma duurzaam inkopen anno 2011, 4. oldal (Holland Infrastruktúraügyi és Környezetvédelmi Minisztérium, 2011)
6
energiafogyasztás mintegy 30 terawattórával csökkenne, amely hozzávetőleg négy atomreaktor teljesítményének felel meg. 7 • Egy, a lehetséges hatásokat pénzben kifejező költség-haszon elemzés szerint az Egyesült Királyságban 40,7 millió GBP (47,2 millió EUR) értékű megtakarítást eredményezne, ha a kormányzati beszerzési szabványokat (a zöld közbeszerzési kritériumokat) a központi kormányzat minden minisztériumában és végrehajtó ügynökségében alkalmaznák. 8 • Ha a világítás és az irodai berendezések terén az egész EU ugyanazokat a környezetvédelmi kritériumokat alkalmazná, mint a finnországi Turku városa, a széndioxid-kibocsátás évi 15 millió tonnával csökkenne, a villamosenergia-fogyasztás pedig a jelenleginek csupán a felét tenné ki. 9 Keretes szöveg vége Jogi keret A közbeszerzés jogi keretét az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) rendelkezései, valamint az uniós közbeszerzési irányelvek 10 határozzák meg, az Európai Bíróság értelmezése szerint. Nemzetközi szempontból az Unióra a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Kormányzati Beszerzési Megállapodásának (GPA) feltételei vonatkoznak. A fent említett keret számos olyan szabályt és alapelvet határoz meg, amelyet a közbeszerzési szerződések odaítélésekor figyelembe kell venni. A környezetvédelmi célkitűzéseket ezen a kereten belül sokféleképpen lehet érvényesíteni, amint azt ez a kézikönyv is bemutatja. Ágazati jogszabályok Az ágazatspecifikus uniós jogszabályok szintén kötelezően előírnak bizonyos kötelezettségeket, például energiahatékonysági minimumszabványokat, amelyeket egyes áruk és szolgáltatások beszerzésekor be kell tartani. Ezek a kötelezettségek jelenleg a következő ágazatokban érvényesek: •
Irodai informatikai berendezések – a központi kormányzati hatóságok által vásárolt valamennyi informatikai terméknek meg kell felelnie az Energy Star-rendeletben (az irodai
7
Green procurement makes a difference: Prime examples from the Nordic countries (A zöld közbeszerzés jelentősége: Kiemelkedő példák a skandináv országokból), 5. oldal (Északi Tanács, 2009), megtekinthető a következő weboldalon: http://www.norden.org/da/publikationer/publikationer/2009-740. A kritériumokat az energiafelhasználás, a zajkibocsátás, az újrahasznosítás és a veszélyes anyagok vonatkozásában alkalmazták. 8 Tizenegy évre vonatkozó, nettó jelenértékben kifejezett legjobb becslés; forrás: Revised Government Buying Standards for Furniture: Impact Assessment (A bútorokra vonatkozó módosított kormányzati beszerzési szabványok: hatásvizsgálat), 23. oldal (az Egyesült Királyság Környezetvédelmi, Élelmiszer- és Vidékügyi Minisztériuma, 2010) megtekinthető a következő weboldalon: http://sd.defra.gov.uk/documents/20100607furniture-ia.pdf A megtakarítások abból erednének, hogy egyre nagyobb teret nyerne a javítás, az újragyártás és az anyagok újrahasznosítása, illetve nőne a bútorok újrafelhasználásának aránya olyan további előnyök mellett, mint például az üvegházhatású gázok kibocsátásnak és a hulladékok mennyiségének a csökkenése. 9 Green procurement makes a difference: Prime examples from the Nordic countries (A zöld közbeszerzés jelentősége: Kiemelkedő példák a skandináv országokból), (Északi Tanács, 2009) 5. oldal. 10 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelvek (a továbbiakban: a közbeszerzési irányelvek).
7
berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló 106/2008/EK rendelet) 11 előírt legújabb energiahatékonysági követelményeknek. •
Közúti járművek – a közbeszerzési eljárás során valamennyi ajánlatkérő szervnek figyelembe kell vennie a járművek üzemeltetési energetikai és környezeti hatásait. A teljes életciklusra vonatkozó üzemeltetési költségek kiszámítására egységes módszert határoztak meg (a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK irányelv).
•
Épületek – legkésőbb 2013-tól valamennyi új építkezés és nagyobb felújítási projekt esetében energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeket kell alkalmazni. 12 2019. január 1-jétől a hatóságok által használt vagy a tulajdonukban lévő valamennyi új épületnek „közel nulla energiaigényű épületnek” kell lennie [az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv (átdolgozás)].
Egyes tagállamok ezenkívül saját szabályokat határoztak meg, amelyek bizonyos ágazatokra vagy szerződéstípusokra nézve kötelező érvényű zöld közbeszerzési szabványokat állapítanak meg. E jogszabályok áttekintésére e kézikönyv nem vállalkozik, a közbeszerzőknek azonban a nemzeti követelményekről naprakész információkkal kell rendelkezniük. Zöld közbeszerzés az uniós szakpolitikában A zöld közbeszerzés számos uniós szakpolitika és stratégia részét képezi, mivel elismerten elősegíti a természeti erőforrások fenntarthatóbb felhasználását, a fenntartható fogyasztás és termelés irányába történő elmozdulást, illetve ösztönzi az innovációt. Az Európa 2020, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája 13 azon kiemelt intézkedések közé sorolja a zöld közbeszerzést, amellyel az említett növekedés elérhető. Az Európai Bizottság 2008-ban elfogadott egy közleményt a zöld közbeszerzésről 14, amely a fenntartható termelésre és fogyasztásra vonatkozó cselekvési terv 15 részeként számos olyan intézkedést vezetett be, amely Európa-szerte elősegíti a zöld közbeszerzés megvalósítását. A következő keretes szöveg röviden ismerteti a legfontosabb jellemzőket. A zöld közbeszerzéssel kapcsolatos uniós szakpolitikák, stratégiák és jogszabályok részletes felsorolása a mellékletben található. Keretes szöveg eleje 11
Ez a közbeszerzési irányelvek alkalmazására megállapított küszöbértéket meghaladó értékű szállítási szerződésekre alkalmazandó. 12 „Jelentős felújítás” az épület olyan átalakítása, amely a külső térelhatárolók összfelületének legalább 25 %-át érinti vagy a külső térelhatárolókat és az épületgépészeti rendszert érintően – a telekárat nem számítva – összköltségében meghaladja az épület értékének 25 %-át (lásd az irányelv 2. cikkének (10) bekezdését). A tagállamoknak 2013-ig egy egységes módszertant követve meg kell határozniuk a különböző típusú épületek és épületelemek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelményeket. 13 COM(2010) 2020, Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája. 14 COM(2008) 400, Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés. 15 COM(2008) 397, Közlemény a fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról – Cselekvési terv.
8
A zöld közbeszerzés uniós szintű forrásai 16 •
Az uniós zöld közbeszerzési követelmények
Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek számára könnyebbé váljon a környezetkímélőbb termékek, szolgáltatások és munkálatok kiválasztása és megrendelése, tizennyolc termék- és szolgáltatáscsoport vonatkozásában születtek környezetvédelmi szemléletű közbeszerzési követelmények, amelyek közvetlenül beilleszthetők az ajánlattételi dokumentációba. 17 Az uniós zöld közbeszerzési követelményeket a jogalkotók folyamatosan felülvizsgálják és aktualizálják annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a termékekre vonatkozó legfrissebb tudományos adatokat, az új technológiákat, a piaci fejleményeket és a jogszabályi változásokat. •
Információs szolgálat
Az Európai Bizottság létrehozott egy információs szolgálatot, amely terjeszti a zöld közbeszerzéssel kapcsolatos információkat és választ ad az érdekeltek kérdéseire. Ennek elérhetőségei megtalálhatók a zöld közbeszerzésről szóló weboldalon: http://ec.europa.eu/environment/gpp/helpdesk.htm. •
Nyomon követés
Az Európai Bizottság megbízásából számos tanulmány készült, amelyek célja a zöld közbeszerzés megvalósításának nyomon követése a kormányzat valamennyi szintjén. A legutóbbi tanulmányt 2009-ben tették közzé, amely hét országban – Ausztriában, Dániában, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Hollandiában, Németországban és Svédországban – vizsgálta a megvalósítást. A vizsgálat eredményei a zöld közbeszerzésről szóló weboldalon érhetők el: http://ec.europa.eu/environment/gpp/studies_en.htm. A nyomon követésről 2011-ben további tanulmányok készülnek. •
Tájékoztatás
A zöld közbeszerzésről szóló weboldal a zöld közbeszerzés gyakorlati és szakpolitikai vonatkozásaira vonatkozó legfontosabb információforrás. A környezetvédelemmel összefüggő kérdésekkel, illetve a zöld közbeszerzésre vonatkozó helyi, nemzeti és nemzetközi információkkal kapcsolatos számos forrás hivatkozása megtalálható rajta. A weboldalon keresztül hozzáférhető például a zöld közbeszerzéssel kapcsolatos legfrissebb híreket és eseményeket ismertető hírértesítő, valamint a gyakran ismétlődő kérdésekre (GYIK) adott válaszok listája, a zöld közbeszerzés számos konkrét példája, valamint tanulmányok, képzési anyagok és ez a kézikönyv is. Mindezek tehát a következő weboldalról tölthetők le: http://ec.europa.eu/environment/gpp Keretes szöveg vége
Nemzeti és helyi intézkedések 16
Kérjük, tekintsék meg az EU zöld közbeszerzésről szóló weboldalát: http://ec.europa.eu/environment/gpp/index_en.htm. 17 Az uniós zöld közbeszerzési követelményeket folyamatosan fordítják az Unió valamennyi hivatalos nyelvére.
9
Mostanra már a legtöbb uniós tagállam kidolgozta saját nemzeti cselekvési tervét, amelyben a zöld (vagy fenntartható) közbeszerzésre vonatkozóan számos különböző tevékenység és támogató intézkedés szerepel. 18 A tagállamok többsége a közbeszerzés egészét tekintve, illetve az egyes termék- illetve szolgáltatáscsoportok tekintetében már meghatározta a zöld közbeszerzésre vonatkozó célkitűzéseit. Számos ország és régió bizonyos termék- és szolgáltatáscsoportok esetében már szintén kidolgozott zöld vagy fenntartható közbeszerzésre vonatkozó követelményeket. Ezek sok esetben nagyon hasonlóak az uniós zöld közbeszerzési követelményekhez, emellett olyan kiigazításokat tartalmaznak, amelyek az egyedi körülményeket vagy a követelményeket kidolgozó hatóságok prioritásait tükrözik. A követelményrendszerek többsége az életciklus-elemzések adatain alapul (amennyiben azok rendelkezésre állnak), illetve az ökocímkéken és az azokat alátámasztó tényeken. 19 Az EU zöld közbeszerzésről szóló weboldalán számos követelményre és az azokhoz kapcsolódó iránymutatásokra mutató hivatkozás megtalálható. Egyes ajánlatkérő szervek helyi, regionális és nemzeti szinten szintén fogadtak el zöld és fenntartható közbeszerzésre vonatkozó gyakorlatokat. Intézkedéseik egyes esetekben a nemzeti cselekvési terveket is inspirálták, illetve példájukat más tagállamokban is követték. Ez a kézikönyv számos ilyen példát mutat be, Unió-szerte pedig egyre több bevált gyakorlatot alkalmaznak. E példák összegyűjtött listája a következő weboldalon érhető el: http://ec.europa.eu/environment/gpp/case_en.htm.
18
http://ec.europa.eu/environment/gpp/action_plan_en.htm Lásd Evans, Ewing, Mouat és Nuttall Assessment and Comparison of National Green and Sustainable Public Procurement Criteria and Underlying Schemes (A zöld és fenntartható közbeszerzésre vonatkozó nemzeti követelmények, illetve az azok alapjául szolgáló rendszerek értékelése és összehasonlítása) (2010) című tanulmányát, amely a következő weboldalon érhető el: http://ec.europa.eu/environment/gpp/studies_en.htm. 19
10
A zöld közbeszerzés lényege Ez a kézikönyv a közbeszerzési eljárás minden egyes szakaszát érintve részletesen ismerteti, hogy a zöld közbeszerzés hogyan valósítható meg. Az alapvető lépések alábbi felsorolása egy-egy hivatkozást tartalmaz a kézikönyv azon részére, ahol a részletes információk találhatók. •
Ismerkedjen meg a zöld közbeszerzés alkalmazási körével és lehetséges előnyeivel, valamint a rendelkezésre álló forrásokkal (Bevezetés).
•
Kötelezze el magát az eljárás mellett és biztosítsa a politikai támogatást azáltal, hogy egyértelmű fogalommeghatározásokat és célkitűzéseket tartalmazó, a szervezetének megfelelő zöld közbeszerzési politikát fogad el (1. fejezet).
•
A zöld közbeszerzésre vonatkozó meglévő követelmények, ökocímkék és egyéb források megismerése után határozza meg a prioritásokat a kívánt termék- és szolgáltatáscsoport vonatkozásában (1. fejezet).
•
Végezzen tájékoztatási, képzési, hálózatépítési és nyomonkövetési tevékenységeket, annak érdekében, hogy célkitűzéseit biztosan elérje (1. fejezet).
•
Mérlegelje, hogy a zöld közbeszerzésre vonatkozó követelmények hogyan befolyásolják a kiválasztott árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos közbeszerzési eljárást, illetve hogy a követelményeket a jogi kötelezettségekkel összhangban hogyan fogja teljesíteni (2. fejezet).
•
Tájékozódjon a piacon kínált termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban: vegye fel a kapcsolatot a beszállítókkal és az életciklus-költségelemzés alapján szolgáljon üzleti indokokkal a zöld közbeszerzés alkalmazására (2. fejezet).
•
A pályázati eljárás során oly módon határozza meg a szerződés tárgyát és a műszaki előírásokat, hogy azok vegyék figyelembe a megrendelni kívánt áruk, szolgáltatások és munkálatok életciklusa során azok környezetre gyakorolt hatásait (3. fejezet).
•
Adott esetben alkalmazzon környezetvédelmi műszaki kapacitáson vagy környezetvédelmi vezetési intézkedéseken alapuló kiválasztási szempontokat és zárja ki a környezetvédelmi előírásokat súlyosan megsértő pályázókat (4. fejezet).
•
Olyan odaítélési szempontokat határozzon meg, amelyek arra ösztönzik a pályázókat, hogy a környezeti teljesítményüket az előírtnál magasabb szinten valósítsák meg, és ezeket a kritériumokat alkalmazza átlátható módon. A pályázatok összehasonlításakor értékelje az életciklusköltségeket (5. fejezet).
11
•
A szerződés teljesítésére vonatkozóan olyan kikötéseket határozzon meg, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a beszállítók vagy szolgáltatók környezetvédelmi kötelezettségeire és megfelelő jogorvoslatot biztosítanak arra az esetre, ha a követelmények nem teljesülnek a kellő mértékben. Gondoskodjon arról, hogy a kötelezettségvállalások nyomon követésére megfelelő rendszer álljon rendelkezésre (6. fejezet).
•
Határozza meg a környezetre nagy hatást gyakorló ágazatok, pl. építőipar, étkeztetés és vendéglátóipar, villamosenergia-termelés és faanyagok esetében a pályázati eljárás során alkalmazandó különleges zöld közbeszerzési megközelítéseket (7. fejezet).
1. fejezet – A zöld közbeszerzés megvalósítása A zöld közbeszerzés megvalósítása először is tervezést igényel: szervezeténél meg kell határozni a zöld közbeszerzés alkalmazási körét, tevékenységükre nézve meg kell állapítani a prioritásokat és a célkitűzéseket, az alkalmazottak számára megfelelő képzést kell biztosítani és a teljesítményt nyomon kell követni. Mindezek az elemek a zöld közbeszerzési politika részét képezhetik. Az ebben a fejezetben található iránymutatás minden olyan önálló hatóság esetében alkalmazható, amely a zöld közbeszerzést kívánja alkalmazni.
1.1
Zöld közbeszerzési politika
Európában több hatóság is átvette a megközelítést, és önálló zöld közbeszerzési politika kidolgozását vagy a zöld közbeszerzés megvalósításának más politikákba való beillesztését tervezi. A zöld közbeszerzéshez elengedhetetlen az adott szervezeten belül a különböző osztályok és az ott dolgozó személyzet közötti hatékony együttműködés. Emellett a zöld közbeszerzés sikeres megvalósításának általában egyik meghatározó tényezője a magas szintű támogatottság. A legnagyobb hatékonyság érdekében egy ilyen jellegű politikának: •
egyértelmű célkitűzéseket, kiemelt ágazatokat és időkereteket kell tartalmaznia (lásd az 1.2. pontot);
•
meg kell jelölnie a beszerzési tevékenységek hatókörét (pl. a tevékenység az egész hatóságot érinti vagy csak bizonyos szervezeti egységeket? A tevékenység mely termék- és szolgáltatáscsoportokat érinti?);
•
a politika végrehajtására ki kell jelölnie az általános feladatköröket;
•
tartalmaznia kell egy, a teljesítmény megfelelő nyomon követésére alkalmas mechanizmust (lásd az 1.5. pontot).
A zöld közbeszerzési politikát össze kell hangolni a meglévő politikákkal és stratégiákkal, valamint a legfontosabb érdekeltekkel, azaz a belső felhasználókkal, beszállítókkal és a vezetőséggel konzultálva kell kidolgozni. 12
Miután egy adott politikát bevezetnek, valamilyen formában ki kell dolgozni egy operatív végrehajtási tervet, amely körvonalazza az egyes feladatokat, a felelősségi köröket és az ütemtervet. A politikát és a végrehajtási tervet ezután a lehető legszélesebb körben ismertetni kell, különösen a leginkább érintett alkalmazottak körében. Keretes szöveg eleje Ciprusi elköteleződés a zöld közbeszerzés mellett 2008-ban Strovolos, Ciprus második legnagyobb városának önkormányzata kidolgozta a saját zöld közbeszerzési cselekvési tervét és útmutatóját. Első lépésben az önkormányzati tisztviselők számára a zöld közbeszerzéssel és a megállapított célkitűzésekkel kapcsolatos képzést szerveztek. A szerződések műszaki feltételeiben történt változásról levélben értesítették a közbeszerzési dokumentációért és az értékelésért felelős külső tanácsadókat is. A terv keretében eddig több intézkedést tettek: például megrendeltek egy kísérleti rendszert az egyik városi park erős megvilágításának csökkentésére, a polgármesteri hivatal pedig határozatot hozott arról, hogy a papírfogyasztás visszaszorítása érdekében a különböző eseményekre szóló meghívókat e-mailben küldjék el. Keretes szöveg vége 1.1.1 Munkacsoport létrehozása A beszerzési feladatokat számos hatóságnál különböző igazgatási területek látják el. A különböző szervezeti egységek képviselőiből álló munkacsoport létrehozása elősegítheti a szervezeti szintű elkötelezettséget, illetve azt, hogy a zöld közbeszerzési politika kidolgozásakor, a prioritások és a célkitűzések meghatározásakor és a képzési igények felmérésekor valamennyi igénynek eleget tegyenek. A csoport munkájába valószínűleg be kell vonni a pénzügyi, környezetvédelmi és beszerzési vezetőt, valamint a speciális részlegek, például az építési, az energetikai és az informatikai részleg képviselőit is.
1.2
A zöld közbeszerzés prioritásainak és célkitűzéseinek meghatározása
A közbeszerzési eljárásban a zöld közbeszerzési elvek alkalmazását jellemzően lépésről lépésre kell megvalósítani. Az egyik megközelítés szerint kezdetben csak a termék- és szolgáltatáscsoportok szűk körére kell összpontosítani. A zöld közbeszerzés iránt legelkötelezettebb részlegek kísérleti tevékenységei elősegíthetik a sikeres megvalósítás bemutatását és a megközelítés szélesebb körű elfogadtatását. 1.2.1 Hogyan kell a prioritásokat meghatározni? Annak megállapításakor, hogy milyen termékek és szolgáltatások, illetve munkálatok kerüljenek előtérbe, kezdetben három fő szempontot kell szem előtt tartani: 20
20
A termék- és szolgáltatáscsoportok kiválasztásakor az Európai Bizottság és a legtöbb tagállam ezeket a szempontokat vette figyelembe a zöld közbeszerzés követelményeinek kidolgozásához.
13
•
Környezeti hatás – Válassza ki azokat a termékeket (pl. flottaautókat) vagy szolgáltatásokat (pl. takarítási szolgáltatásokat), amelyeknek az életciklusuk alatt jelentős a környezeti hatásuk.
•
Költségvetési jelentőség – Összpontosítson azokra a területekre, amelyek a legnagyobb kiadást jelentik a hatóság számára.
Piaci hatás kiváltásának lehetősége – Összpontosítson azokra a területekre, amelyek a legnagyobb eséllyel befolyásolják a piacot. • Ez a szerződés méretétől vagy ismertségétől függhet, illetve az is befolyásolhatja, hogy a beszállítók számára mennyire fontos, hogy állami szektorból származó megrendelőkkel rendelkezzenek. Az ágazatok végleges kiválasztásánál még számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni: •
•
Politikai prioritások Vannak-e olyan sajátos helyi környezetvédelmi prioritások, például a városi levegőminőség, az energia-/vízfogyasztás, a hulladékgazdálkodás, illetve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, amelyekhez lehetne kapcsolódni?
•
A környezetvédelmi szempontból kedvezőbb alternatívák piaci elérhetősége A piacelemzés hasznos segítséget nyújthat annak meghatározásához, hogy elérhetők-e olyan megfelelő alternatívák, amelyeknek kisebb a környezeti hatása.
•
Költségszempontok A környezetkímélőbb alternatívák a költségek szempontjából inkább semlegesek vagy befolyásolni fogják-e a költségvetését? A „költségek” értékelésénél az életciklus alatt felmerülő valamennyi költséget tanácsos figyelembe venni: a vételárat, a használat költségeit (pl. energia- és vízfelhasználás, karbantartás), valamint a selejtezéssel kapcsolatos költségeket (lásd az 5.3. pontot).
•
A követelmények elérhetősége A zöld közbeszerzés követelményeit számos termék- és szolgáltatáscsoportra kidolgozták, így ezek közvetlenül beilleszthetők a pályázati eljárásba, elkerülve, hogy a környezeti teljesítménnyel összefüggő jellemzőkkel kapcsolatban hosszadalmas kutatásokat, illetve piacelemzést kellene végezni. Az uniós zöld közbeszerzési követelmények 18 termék- és szolgáltatáscsoportra terjednek ki és alap-, illetve átfogó változatban is rendelkezésre állnak (lásd az 1.4.1. pontot). Számos uniós országban nemzeti és regionális kritériumok is rendelkezésre állnak.
•
Ismertség Hatósága zöld közbeszerzéssel kapcsolatos tevékenységéről milyen mértékben fog tudomást szerezni a nagyközönség, a piac, más ajánlatkérő szervek és annak alkalmazottai? Észreveszik-e, hogy hatósága erőfeszítéseket tesz a környezetvédelmi teljesítmény fejlesztésére? A nagy profilváltások, például az adott hatóság által használt járművek típusa vagy az étkezdében a bioélelmiszerekre való áttérés elősegítheti a zöld közbeszerzési politikával kapcsolatos társadalmi tudatosság kialakítását és a szervezetéről kialakult kép javítását.
•
Gyakorlati szempontok Meg kell-e újítani jelentősebb szerződéseket vagy bizonyos termékilletve szolgáltatáscsoportokra hosszú távú szerződések vannak érvényben? Milyen időbeli és 14
pénzügyi forrásokat lehet mozgósítani a végrehajtáshoz? Van-e olyan termék/szolgáltatáscsoport, amelynek esetében már bevontak környezetvédelmi szakértőt? 1.2.2 A zöld közbeszerzéssel kapcsolatos célkitűzések meghatározása Az egyértelmű célkitűzések rendkívül fontosak az előrelépés értékeléséhez, illetve ahhoz, hogy a szándékait ismertesse a szervezeten belül és a nyilvánosság körében. A célkitűzések a következőket foglalhatják magukban: • Általános közbeszerzési célkitűzések: például 2015-ig a közbeszerzések 75 %-ának (értékben vagy a pályázatok számát tekintve) tartalmaznia kell a zöld közbeszerzési követelményeket. A célkitűzések nemzeti, regionális és helyi szinten különbözőek lehetnek. • Termék-/szolgáltatásspecifikus célkitűzések: például 2013-ra az iskolai étkezdékben kapható élelmiszerek 50 %-ának bioélelmiszerből kell származnia, vagy 2015-re minden takarítási szolgáltatónak olyan termékeket kell használni, amelyek megfelelnek az uniós ökocímkék környezetvédelmi szabványainak. • Operatív célkitűzések: például 2012-ig valamennyi közbeszerzéssel foglalkozó tisztviselőnek zöld közbeszerzésről szóló képzésben kell részesülnie, illetve a zöld közbeszerzéssel kapcsolatos iránymutatásoknak a hatóság belső hálózatán valamennyi munkatárs számára elérhetőnek kell lenniük. A zöld közbeszerzéssel kapcsolatos célkitűzések meghatározásánál fontos egyértelműen meghatározni, hogy a gyakorlatban mi számít zöld közbeszerzésnek. A tagállamok által nemzeti szinten megállapított célokat illetően egy pályázat akkor tekinthető zöld szemléletűnek, ha tartalmazza a nemzeti vagy uniós zöld közbeszerzési követelményeket. Keretes szöveg eleje A flamand kormány célja a fenntartható közbeszerzés Belgiumban a flamand kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ig a közbeszerzéseit 100 %-ban a fenntartható közbeszerzés követelményeinek megfelelően fogja végrehajtani. A fenti célkitűzéshez vezető lépéseket a 2009–2011-re, 2012–2014-re, 2015–2017-re és 2018–2020ra vonatkozó cselekvési tervekben fogják meghatározni. Minden cselekvési terv tartalmaz majd iránymutatást, kritériumokat és nyomonkövetési mechanizmust annak érdekében, hogy a központi kormányzat minden minisztériuma teljesíteni tudja ezt a célkitűzést. Keretes szöveg vége
1.3
Képzés és iránymutatás
A zöld közbeszerzés sikeres megvalósításához az alkalmazottaknak megfelelő gyakorlati készségekkel és ismeretekkel kell rendelkezniük, illetve hozzá kell férniük az információkhoz. Képzésre és iránymutatásra például a következő területeken lehet szükség: 15
•
Hogyan lehet a környezetvédelmi szempontokat a közbeszerzési eljárásba integrálni? (lásd a 2–7. fejezetet)
•
Hol lehet segítséget kapni a környezetvédelmi követelmények kidolgozásához? (lásd az 1.4. pontot és a 3. fejezetet)
•
Hogyan kell értékelni és ellenőrizni az ajánlattevők környezetbarát jellegre vonatkozó állításait? (lásd a 3.6. és az 5.2. pontot)
•
Hogyan kell a pályázati eljárás során az életciklusköltségeket értékelni? (lásd az 5.3. pontot)
Ez a kézikönyv bemutatja ezeket témaköröket és feltünteti azokat a forrásokat, ahol további információkat és iránymutatásokat lehet találni, amennyiben ezek rendelkezésre állnak. A kézikönyv ugyanakkor nem pótolja a zöld közbeszerzéssel kapcsolatos alapos képzést. Néhány uniós ország és régió zöld közbeszerzéssel kapcsolatos képzési programokat szervez: ezek lehetnek akár önálló, akár az általánosabb közbeszerzési képzésbe beépített képzési modulok.
Keretes szöveg eleje Képességfejlesztés Északkelet-Angliában Az egyesült királyságbeli észak-keleti fejlesztési és hatékonysági partnerség fenntartható közbeszerzésről szóló összefüggő tanfolyamsorozatot szervezett közbeszerzők, más érintett tisztviselők (többek között a felső vezetés), illetve az észak-keleti régió helyi önkormányzataiba beválasztott politikusok számára. Az alaptanfolyam az Egyesült Királyság új, háromnapos nemzeti képzési modulja a fenntartható közbeszerzés témakörében, amelyet a régióban kísérleti jelleggel indítottak, és amelyen azóta már a régió több mint száz alkalmazottja vett rész. Ezenkívül választott képviselők számára félnapos tanfolyamokat szerveztek, az oktatók is továbbképzésen vettek részt, valamint speciális találkozókat tartottak a fa- és faanyagbeszerzés, az életciklusköltségelemzés és a szénlábnyom kiszámítása témakörében. Keretes szöveg vége
Néhány hatóság szintén adott ki arra vonatkozó iránymutatást, hogy a zöld közbeszerzést közbeszerzési tevékenysége során hogyan kell megvalósítani. Ez az iránymutatás tartalmazhat, például különleges zöld közbeszerzési követelményeket, amelyeket bizonyos termék- és szolgáltatáscsoportokra kell alkalmazni. Különféle kézikönyvek és eszközök nemzeti szinten is gyakran elérhetők a zöld közbeszerzésről szóló weboldalakon, illetve némely esetben léteznek nemzeti zöld közbeszerzési információs szolgálatok is. Az Európai Bizottság 2008-ban iránymutatást dolgozott ki, amely zöld közbeszerzési cselekvési terv elkészítésére vonatkozó modulokat tartalmaz, valamint magában foglalja a zöld közbeszerzés jogi keretét és a gyakorlati megvalósításra vonatkozó tudnivalókat. A Bizottság emellett 2010-ben 16
információs szolgálatot hozott létre és tananyagokat adott ki a közbeszerzők zöld közbeszerzéssel kapcsolatos képzéséhez.
Keretes szöveg eleje Románia zöld közbeszerzésre oktatja a közbeszerzőket 2009-ben a román Környezetvédelmi és Erdőügyi Minisztérium zöld közbeszerzésre vonatkozó képzési programot indított. A képzésnek az volt a célja, hogy felhívja a figyelmet a zöld közbeszerzés környezeti előnyeire, a központi közigazgatásban olyan személyeket képezzen ki, akik a későbbiek során más hatóságok számára tarthatnak képzéseket, továbbá hogy terjessze a zöld közbeszerzéssel kapcsolatos eszközöket, módszereket és bevált gyakorlatokat. A képzési program eredményei: a környezetbarát követelmények ajánlattételi dokumentációba való beillesztéséről szóló jelentés, zöld közbeszerzést előtérbe helyező közbeszerzői hálózat a központi közigazgatási intézményeken belül, zöld közbeszerzésről szóló oktatói kézikönyv, valamint 49 tanításra alkalmas oktató. Keretes szöveg vége
1.4
A zöld közbeszerzési követelmények forrásai
A „zöld közbeszerzési követelmények” kifejezés nemcsak a kiválasztási és odaítélési szempontokat foglalja magában, hanem olyan előírásokat és szerződés szerinti teljesítési feltételeket is, amelyek segíthetnek zöldebb szemléletűvé tenni a szerződést. A zöld közbeszerzés megvalósítása során fontos lépés a zöld közbeszerzési követelmények forrásainak meghatározása. 1.4.1 Az uniós zöld közbeszerzési követelmények Az EU a bevezetőben említettek szerint számos termék- és szolgáltatáscsoportra kidolgozta a zöld közbeszerzési követelményeket, amelyeket rendszeresen felülvizsgál és aktualizál. A követelmények közvetlenül beilleszthetők az ajánlattételi dokumentációba és információkat tartalmaznak az ellenőrzés módszereiről is. A követelményeket folyamatosan fordítják az Unió valamennyi hivatalos nyelvére. A jelenleg érintett termék- és szolgáltatáscsoportok a következők: 21 • • • • • • •
Másoló- és grafikai papírok Tisztítószerek és takarítási szolgáltatások Irodai számítástechnikai berendezések Építőipari szolgáltatások Közlekedés Bútorok Villamos energia
21
2011-ben további követelményeket tesznek közzé a beltéri világításra, valamint az egészségügyi és háztartási papírtermékekre vonatkozóan. Kidolgozás alatt állnak a vízfelhasználó termékekre, a képalkotó berendezésekre, a fűtési rendszerekre, az irodaépületekre és a gyógyászati villamos készülékekre vonatkozó követelmények, amelyek elfogadása 2012-ben várható.
17
• • • • • • • • • • •
Étkeztetési és vendéglátó-ipari szolgáltatások Textíliák Kertészeti termékek és szolgáltatások Ablakok, üvegezett ajtók és felülvilágítók Hőszigetelő termékek Kemény padlóburkolatok Falpanelek Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységek Útépítési és közlekedési jelzőtáblák Közvilágítás és forgalmi jelzőlámpák Mobiltelefonok
A zöld közbeszerzési követelmények tudományos tényeken, a meglévő ökocímke-kritériumokon és az iparág, a civil társadalom és a tagállamok érdekelt feleitől összegyűjtött információkon alapulnak. A tudományos tények a rendelkezésre álló tudományos információkon és adatokon alapulnak, életciklus-alapú megközelítést alkalmaznak, valamint az érdekeltek a találkozók során megvitatják a felmerült kérdéseket és konszenzust alakítanak ki. Az uniós zöld közbeszerzési követelmények minden egyes érintett ágazat esetében kétszintű rendszert alkotnak: •
Az alapkövetelmények az alapvető környezeti hatásokkal foglalkoznak, és alkalmasak arra, hogy bármely tagállam ajánlatkérő szerve alkalmazza azokat. Úgy kerültek kialakításra, hogy a lehető legkisebb ellenőrzési többletráfordítással vagy költségnövekedéssel alkalmazhatók legyenek.
•
Az átfogó követelményeket azok számára dolgozták ki, akik a piacon elérhető legjobb környezetbarát termékeket kívánják megvásárolni. Alkalmazásuk ellenőrzési többletráfordítással és csekély költségnövekedéssel járhat az azonos funkciókkal rendelkező egyéb termékekhez képest.
Valamennyi uniós zöld közbeszerzési követelmény, illetve az azok megállapításakor figyelembe vett legfontosabb környezeti hatásokat ismertető műszaki háttér-információkat tartalmazó jelentés letölthető a zöld közbeszerzéssel foglalkozó weboldalról (http://ec.europa.eu/environment/gpp). A követelmények értelmezéséhez és alkalmazásához a zöld közbeszerzési információs szolgálat nyújt segítséget. 1.4.2 A követelmények egyéb forrásai Az uniós zöld közbeszerzési követelményeken túlmenően számos nemzetközi, nemzeti és regionális szerv dolgozott ki követelményeket a termék- és szolgáltatáscsoportok széles körére vonatkozóan. A követelmények alkalmazása többféleképpen történhet, noha az eljárások sok esetben hasonlóak az uniós zöld közbeszerzési rendszerhez. A legfontosabb követelményekre mutató hivatkozások megtalálhatók az uniós zöld közbeszerzésről szóló webooldalon. 1.4.3 Ökocímkék Az ökocímkék előírják azokat a környezetvédelmi követelményeket, amelyeknek a termékeknek és szolgáltatásoknak meg kell felelniük ahhoz, hogy a címkére jogosultak legyenek. Ilyen pl. a termék harmadik személy (vagyis nem maga a gyártó vagy a szolgáltató) általi tanúsítása. A közbeszerzési 18
eljárás során az ökocímkéket sokféleképpen lehet alkalmazni, nem lehet azonban előírni azt, hogy a termékek vagy szolgáltatások egy adott ökocímkével rendelkezzenek. Azzal, hogy az ökocímkéket az előírások kidolgozása, 22 az előírásoknak való megfelelés ellenőrzése 23 és a környezeti jellemzők pontozása 24 során konkrétan hogyan alkalmazzák, a kézikönyv megfelelő fejezetei foglalkoznak. A különböző típusú meglévő ökocímkéket az alábbiakban ismertetjük: Több ágazatban alkalmazott, több követelménynek megfelelő címkék - Ezek a legáltalánosabb és a zöld közbeszerzés során leggyakrabban használt címkék. A több követelménynek megfelelő címkék a termék vagy szolgáltatás életciklusa során azok környezeti hatására vonatkozó tudományos adatokon alapulnak, az alapanyagok kinyerésétől a termelésen és a forgalmazáson át a felhasználásig és a végső ártalmatlanításig. Számos olyan megfelelési követelményt alkalmaznak, amelyek meghatározzák a szóban forgó címkére vonatkozó szabványt. Különféle követelményegyütteseket határoztak meg minden egyes termék- vagy szolgáltatáscsoportra vonatkozóan. Ilyen típusú ökocímkék például az uniós ökocímke (virág) 25, az Északi Hattyú 26 és a Kék Angyal 27. Keretes szöveg eleje Az uniós ökocímke Az uniós ökocímkerendszert 1992-ben hozták létre abból a célból, hogy a vállalkozásokat környezetkímélőbb termékek és szolgáltatások forgalmazására ösztönözzék. Az ökocímkére jogosult termékek és szolgáltatások a virágos logót viselik, így ezek a fogyasztók – az állami és a magánbeszerzők – számára könnyen felismerhetővé válnak. Az ökocímkerendszer jelenleg 28 termékre és szolgáltatásra terjed ki, például a papírtermékekre, textilárukra, tisztítószerekre, kenőanyagokra, egyes készülékekre, háztartási és kertészeti termékekre, valamint a turistaszállásokra. A termékek és szolgáltatások körét folyamatosan bővítik. Keretes szöveg vége 1.4.4 Egyéb címkék Egy tárgykörhöz kapcsolódó címkék – Ezek egy vagy több, meghatározott kérdéshez, például az energiahatékonysághoz kapcsolódó megfelelési követelményen alapulnak. Ha egy termék megfelel a követelményeknek, használhatja a címkét. Ilyen címke például az uniós biocímke vagy az irodai berendezések „Energy Star" címkéje. Ágazatspecifikus címkék - Ágazatspecifikus címkerendszerhez tartoznak többek között az olyan szervezetek által működtetett erdőtanúsítási rendszerek, mint pl. az FSC (Erdőgondnoksági Tanács) 28 vagy a PEFC (az erdészeti tanúsítási rendszerek elfogadását célzó program) 29.
22
(3.5. pont) (3.6. pont) 24 (5.2.3. pont) 25 További információ: http://ec.europa.eu/environment/ecolabel 26 További információ: http://www.svanen.se/en 27 További információ: http://www.blauer-engel.de/en. 28 További információ: http://www.fsc.org. 29 További információ: http://www.pefc.org. 23
19
Osztályozáson alapuló címkék – Ez a rendszer nem megfelelési követelményeket alkalmaz, hanem a termékeket vagy szolgáltatásokat a szóban forgó tárgykörrel kapcsolatos környezeti teljesítményük alapján osztályozza. Ilyen például az uniós energiacímke, amely az energiával kapcsolatos termékeket osztályozza azok energiahatékonysága szempontjából: az A+++ a leghatékonyabb és a G a legkevésbé hatékony eszköz jelzésére szolgál. 30 Az egyes címkék alapjául szolgáló fent említett követelmények a nyilvánosság számára is elérhetők.
1.5 A zöld közbeszerzés nyomon követése és felülvizsgálata A célkitűzések felé történő előrelépés értékeléséhez nélkülözhetetlen a hatékony nyomonkövetési rendszer. A rendszer nyilvántartja, hogy mely pályázatban és/vagy odaítélt szerződésben szerepeltek zöld közbeszerzési követelmények. Az alkalmazott nyomonkövetési rendszernek ideális esetben információkat kell tartalmaznia a meghozott beszerzési döntések környezeti hatásairól is. Számos uniós tagállam már bevezette a zöld közbeszerzés nemzeti megvalósításának nyomon követésére szolgáló rendszereket, más tagállamokban pedig jelenleg folyik ezek bevezetése. Ez azt jelentheti, hogy meghatározott eljárások szerint információgyűjtést kell végezni. A zöld közbeszerzési szerződések számának nyomon követése mellett ajánlott elvégezni a zöld közbeszerzéssel kapcsolatos tevékenységek rendszeres kvalitatív felülvizsgálatát is, a felmerülő akadályokra, a korrekciós intézkedésekre, a további szükséges fejlesztésekre, valamint a jövőbeli célkitűzések értékelésére összpontosítva. Keretes szöveg eleje A környezetbarát termékekre vonatkozó kiadások nyomon követése Londonban A Londoni Tűzoltóság (LFB) átfogó rendszert vezetett be a környezetbarát termékekre fordított kiadások szervezeten belüli nyomon követésére. A szervezet elektronikus megrendeléskezelő rendszere összegyűjti a környezetbarátnak minősített, megrendelt termékek mennyiségére vonatkozó információkat. A megrendeléskezelő rendszerben nem szereplő nagyobb szerződéseket egyenként ellenőrzik. A Londoni Tűzoltóság főleg az uniós zöld közbeszerzési követelményeket, az Egyesült Királyság kormányzati beszerzési előírásait és más ökocímke-kritériumokat alkalmaz annak eldöntésére, hogy egy adott termék környezetbarátnak minősíthető-e. A környezetbarát termékekre vonatkozó kiadásokat az összes kiadáshoz viszonyítják és negyedévente jelentést küldenek a vállalat igazgatóságának, amely kitűzi az elérendő célokat. A környezetbarát termékekre fordított kiadások a 2006/2007. évi 215 000 GBP-ről (250 000 EUR) 2010/2011-ben 5 158 000 GBP-re (6 020 000 EUR) emelkedtek. Keretes szöveg vége
Keretes szöveg eleje Szlovákia méri a zöld közbeszerzésre irányuló célkitűzések elérésében tett előrelépéseket 30
További információ: http://ec.europa.eu/energy/efficiency/labelling/energy_labelling_en.htm
20
A Környezetvédelmi Minisztérium és a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség az ország zöld közbeszerzésre vonatkozó nemzeti cselekvési terve értelmében együttesen felelnek az előrelépés nyomon követéséért. Ennek érdekében kidolgoztak egy kérdőívet és az eredményeket évente értékelik. A kérdőív az alábbi információkat szerzi be a szlovák ajánlatkérő szervektől: • az összes odaítélt szerződés száma és értéke; • a zöld szemléletű szerződések száma és értéke, ahol „zöld szemléletűnek” az a szerződés tekinthető, amely megfelel az uniós zöld közbeszerzési alapkövetelményeknek; • az alkalmazott konkrét környezetvédelmi követelmények (pl. az ökocímkekritériumok, környezetvédelmi vezetési rendszerek, uniós energiacímke) 2010-ben a leggyakrabban alkalmazott követelmények a hulladékgazdálkodásra, az újrahasznosított anyagokra, az energiafelhasználás csökkentésére, a zajcsökkentésre és a veszélyes anyagok mennyiségének visszaszorítására vonatkoztak. Keretes szöveg vége
1.6 Hálózatépítés A zöld közbeszerzés megvalósítása során valamennyi hatóság ugyanazokkal a problémákkal szembesül, így a hálózatépítésben való részvételből és a más hatóságokkal való együttműködésből számos előny származik. A pályázati eljárásokban alkalmazott környezetvédelmi követelményekre, illetve a környezetbarát termékek piaci elérhetőségére vonatkozó információk megosztása révén sok időt és energiát lehet megtakarítani. Nemzeti és regionális szinten számos, a zöld és fenntartható közbeszerzésre irányuló hálózatot hoztak létre. A holland PIANOo hálózat (www.pianoo.nl) például lehetővé teszi a közbeszerzők számára, hogy szakmai eszmecserét folytassanak, csakúgy, mint a francia nagy nyugati regionális hálózat (www.reseaugrandouest.fr). Az uniós szinten elindított Procura+ kampány célja a zöld közbeszerzéssel kapcsolatos tapasztalatok tagállamok közötti cseréje és az egyes résztvevők támogatása a helyi szintű megvalósításban (www.procuraplus.org). A nemzeti és nemzetközi zöld/fenntartható közbeszerzési hálózatokról további információ a zöld közbeszerzésről szóló weboldalon található.
21
2. fejezet – A közbeszerzési eljárás Összegzés •
A közbeszerzők kötelessége, hogy gazdaságilag a legelőnyösebb ajánlatot válasszák és a beszerzési eljárások során tisztességesen járjanak el. A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztása magában foglalhat környezetvédelmi megfontolásokat is. A tisztességesség az egyenlő esélyek biztosítását és az átláthatóság garantálását jelenti.
•
Az előkészítő szakasz kulcsfontosságú. Egy pályázat elindítása előtt alapos elemzésre és tervezésre van szükség, ha környezetvédelmi célokat akarunk elérni.
•
Amennyiben a piaci szereplőket időben értesítjük a terveinkről, a beszállítók megfelelően fel tudnak készülni. Ha a közbeszerzők kapcsolatba lépnek a piaccal, megtudhatják, hogy milyen alternatív megoldások állnak rendelkezésre.
•
Az életciklus-költségelemzés, a közös beszerzés, keretmegállapodások vagy energiahatékonyságra vonatkozó szerződések megkötése például elősegítheti a zöld közbeszerzés révén elért költségmegtakarítások kimutatását, illetve a beruházási korlátok csökkentését.
2.1.
Bevezetés
Ahhoz, hogy a zöld közbeszerzés működjön, nélkülözhetetlenül fontos megismerni, hogy hogyan lehet a közbeszerzési eljárás előnyeit a legjobban kihasználni. A zöld közbeszerzési politikában – amennyiben nem alkalmazzák körültekintően – olyan gyakorlati kérdések okozhatnak elakadást, hogy például melyik eljárást és milyen kritériumokat kell alkalmazni, és hogy a környezetbarát jellegre vonatkozó állításokat hogyan kell megfelelően értékelni és ellenőrizni.
2.2.
A közbeszerzés alapelvei
A közbeszerzés arról szól, hogy összehangolják a keresletet és a kínálatot annak érdekében, hogy biztosítsák azokat az árukat, szolgáltatásokat és munkálatokat, amelyek nyújtása és végrehajtása a közszféra feladata. Ennek során két alapelvnek kell érvényesülnie: •
a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztása;
•
tisztességes eljárás.
A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztása
22
Az ajánlatkérő szervek felelősek azért, hogy az adófizetők pénzét minden egyes beszerzés során a gazdaságilag legelőnyösebb módon költsék el. A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat nem feltétlenül a legolcsóbbat jelenti. Arra utal, hogy meg kell találni azt a megoldást, amelyik az előírt követelményeket – többek között a környezetvédelmi követelményeket – a legköltséghatékonyabb módon teljesíti. A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztásánál nemcsak az áruk és szolgáltatások költségeit kell figyelembe venni, hanem a minőséget, a hatékonyságot, az eredményességet és az adott célra való alkalmasságot. A környezet védelme a fenti szempontok egyike lehet, ezért a szerződés odaítélése során a többi szemponttal azonos mértékben kell figyelembe venni.
Tisztességes eljárás A tisztességes eljárás a belső piac elveinek követését jelenti, amelyek a közbeszerzési irányelvek és az ezen irányelveken alapuló nemzeti jogszabályok alapját képezik. A legfontosabb alapelvek a következők: • Megkülönböztetésmentesség – Az ajánlatkérő szerveknek gondoskodniuk kell arról, hogy a szerződéshez valamennyi uniós ország, illetve az azonos jogokkal rendelkező országok gazdasági szereplői egyenlő mértékben hozzáférhessenek. 31 •
Egyenlő bánásmód – A hasonló helyzeteket nem lehet eltérően kezelni és az eltérő helyzeteket nem lehet azonos módon kezelni, kivéve, ha az ilyen bánásmód objektíven igazolható. Például valamennyi ajánlattevőre ugyanazok a határidők vonatkoznak, és mindegyik ajánlattevő számára ugyanazokat az információkat kell megadni, a költségek értékelése során azonban a különböző árakat tartalmazó ajánlatokat eltérően kell pontozni.
•
Átláthatóság – A verseny biztosítása érdekében az ajánlattételi lehetőségeket megfelelően széles körben kell közzétenni. A közbeszerzési döntéshozatali eljárásnak átláthatónak kell lennie és az ajánlatkérő szerv részéről mindennemű részrehajlást vagy önkényességet ki kell zárni. A sikertelen ajánlattevőket az ajánlatkérő szerv köteles értesíteni a pályázatuk elutasításának indokairól. 32
•
Arányosság - Azt jelenti, hogy a közbeszerzési eljárás során alkalmazott intézkedéseknek a kitűzött célokkal arányosnak kell lenniük és alkalmazásuk nem haladhatja meg a célok eléréséhez szükséges mértéket.
2.3.
Az eljárás kiválasztása
Minden közbeszerzési eljárás előkészítő szakasza alapvető fontosságú. Az eljárás kiválasztásakor mérlegelni kell, hogy az eljárás mely szakaszaiban van lehetőség a környezetvédelmi követelmények, illetve megfontolások alkalmazására. Például: o
A nyílt közbeszerzési eljárás során bármely gazdasági szereplő nyújthat be ajánlatot. Az előírt megfelelési kritériumokat teljesítő valamennyi ajánlattevő jogosult arra, hogy az
31
Ez a kötelezettség kiterjed azon országok gazdasági szereplőire is, amelyekre a WTO Kormányzati Beszerzési Megállapodásának feltételei vonatkoznak. Az említett országok felsorolása a következő weboldalon található: http://www.wto.org/english/tratop_e/gproc_e/memobs_e.htm. 32 A 2004/18/EK irányelv 41. cikkének (2) bekezdése.
23
ajánlatát értékeljék. Így a lehető legtöbb potenciálisan környezetbarát megoldáshoz hozzá lehet jutni, viszont nem lehet szűkíteni az ajánlattételre meghívottak körét pl. a környezetvédelmi technikai kapacitás alapján. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy rövidebb idő alatt lefolytatható. o
Meghívásos pályázat esetén a környezetvédelmi technikai kapacitást egy megelőző szakaszban lehet értékelni, és korlátozni lehet az ajánlattételre felkért gazdasági szereplők számát. Legalább öt gazdasági szereplőt fel kell hívni ajánlattételre, feltéve, ha elegendő számú alkalmas jelentkező van. 33 Ez a többszintű eljárás segíthet meghatározni az előírásokban, az odaítélési szempontokban és a szerződés szerinti teljesítési feltételekben célul kitűzendő környezeti teljesítmény megfelelő szintjét. A versenytársak számának korlátozásával azonban az ajánlatkérő elmulaszthat néhány magas környezeti teljesítményt kínáló pályázatot.
o
A tárgyalásos eljárást és a versenypárbeszédet a hatóságok csak különleges esetekben alkalmazhatják. 34 Ezek az eljárások a zöld közbeszerzés tekintetében bizonyos előnyökkel járhatnak, mivel olyan rugalmas elemeket tartalmazhatnak, amelyek alkalmazására a nyílt és a meghívásos eljárások során nincs mód. Ezek az eljárások különösen a környezetvédelmi előírások költségekre gyakorolt hatásának jobb megértését és ellenőrzését teszik lehetővé. A legjobb eredmény eléréséhez azonban mindkét eljárás esetében szükséges némi szakértelem és tapasztalat a beszállítókkal való tárgyalás terén. A versenypárbeszédet különlegesen összetett közbeszerzések esetén lehet alkalmazni (pl. amikor az ajánlatkérő objektíven nem tudja meghatározni az igényei kielégítésére alkalmas technikai eszközöket). Ez lehetővé teszi, hogy a kiválasztott résztvevők olyan megoldási javaslatokkal éljenek, amelyeket az eljárás későbbi szakaszaiban még finomítani lehet, így végül ki lehet választani a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot. 35
Keretes szöveg eleje Szociális lakások – A passzív ház követelményeinek teljesítése Finnországban A VASO egy nonprofit vállalat, amely számos délkelet-finnországi önkormányzat megbízásából szociális lakásokkal kapcsolatos közbeszerzésekkel foglalkozik. 2010-ben versenypárbeszédet kezdeményezett 37 olyan lakás építésére vonatkozó közbeszerzéssel kapcsolatban, amelyek Naantaliban a passzív ház követelményeinek megfelelően készülnének. A párbeszéd lehetővé tette, hogy a kiválasztott pályázókkal számos környezetvédelmi és felhasználói követelményt fokozatosan egyeztessenek. Keretes szöveg vége A fenti eljárások mindegyike számos olyan szakaszt tartalmaz, amely során alkalmazni lehet a környezetbarát megfontolásokat: •
az ajánlattétel tárgya és a műszaki előírások;
33
A 2004/18/EK irányelv 44. cikkének (3) bekezdése. Azokat a feltételeket, amelyek mellett ezek az eljárások alkalmazhatók, a 2004/18/EK irányelv 21., 29., 30. és 31. cikke tartalmazza. A 2004/17/EK irányelv szerinti ajánlatkérő szervek rendszerint alkalmazhatják ezeket az eljárásokat. 35 Lásd a 2004/18/EK irányelv 29. cikkét. A versenypárbeszédről további iránymutatás és információ az Európai Bizottság által kiadott magyarázó feljegyzésben található: http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/docs/explan-notes/classic-dir-dialogue_en.pdf 34
24
•
kiválasztási szempontok (pl. a kizárási szempontok, a pénzügyi és a műszaki kapacitásra vonatkozó kritériumok);
•
odaítélési szempontok;
•
a szerződés szerinti teljesítési feltételek.
E kézikönyv hátralévő része minden egyes szakasznak egy fejezetet szentel, amely annak módozatait vizsgálja, hogyan lehet a környezeti szempontokat az egyes szakaszokban figyelembe venni, illetve erre vonatkozóan gyakorlati példákat és javaslatokat mutat be.
2.4
Piaci tájékozódás
Az alkalmazandó eljárás kiválasztásához, illetve annak eldöntéséhez, hogy a környezetvédelmi követelményeket hogyan lehet a fent említett szakaszokba a leghatékonyabban beépíteni, célszerű a piacon tájékozódni pl. a környezetbarát alternatívák elérhetőségéről, költségeiről és gyakorlati vonatkozásairól. Egyszerű internetes piackutatással hozzá lehet jutni néhány alapvető információhoz. 36 Ahhoz, hogy ennél részletesebb képet kapjunk a piacról, a pályázati kiírást megelőzően párbeszédet lehet kezdeményezni a lehetséges beszállítókkal. Ez különösen akkor lehet igazán hasznos, ha nagyszabású környezetvédelmi követelményeket kíván érvényesíteni vagy olyan innovatív megoldásokat fontolgat, amelyek még viszonylag újak a piacon. A közbeszerzési irányelvek kifejezetten megengedik, hogy az ajánlatkérő szervek a beszállítókkal folytatott „technikai párbeszéd” keretében az ajánlattételi dokumentáció elkészítése során felhasználható tanácsot kérjenek. 37 Az ilyen eljárást azonban átlátható módon és megkülönböztetésmentesen kell lefolytatni. A párbeszéd eredménye (azaz a végleges ajánlattételi dokumentáció) nem részesíthet méltánytalanul előnyben egyetlen olyan beszállítót sem, aki az egyeztetésben részt vett. Keretes szöveg eleje Bútorkereskedelmi beszállítókkal folytatott párbeszéd Baszkföldön 2006-ban az IHOBE (Baszkföldi Környezetvédelmi Vezetési Hatóság) a környezetvédelmi követelmények kidolgozásához, illetve annak érdekében, hogy a piacot a jövőbeli pályázatra felkészítse, nyílt párbeszédet kezdeményezett a bútorkereskedelmi beszállítók egy csoportjával. Az IHOBE most már rendszeresen tart szemináriumokat a beszállítók számára, amelyek keretében ismerteti a későbbiek során kiírandó pályázatokban alkalmazandó környezetvédelmi követelményeket és megvitatja azokat az érdeklődő beszállítókkal. Keretes szöveg vége
36
A Bíróság a Stadt Halle-ügyben rámutatott, hogy „az olyan cselekmények ellen, amelyek az ügylet egyszerű előzetes vizsgálatát képezik, vagy kizárólag előkészítő jellegűek, és az ajánlatkérőnek a közbeszerzési szerződés odaítélésével kapcsolatos belső elgondolásainak keretébe illeszkednek” nincs helye jogorvoslatnak. 37 A 2004/18/EK irányelv (8) preambulumbekezdése.
25
Tanácsos jó előre a piac tudomására hozni azokat a jövőbeli pályázatokat, amelyekben környezetvédelmi követelmények is szerepelnek. Ez elegendő időt biztosít a beszállítók számára, hogy felkészüljenek a követelményekre. Ennek egyik módja az előzetes tájékoztató közzététele. A hatóságok a saját honlapjukon is közzétehetik ezeket az információkat vagy az érdeklődő beszállítók számára tájékoztató napot is tarthatnak. Keretes szöveg eleje A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés – innovációvásárlás Amennyiben a piacon nincs igényeinek megfelelő megoldás, érdemes megfontolni a kutatási és fejlesztési (K&F) szolgáltatások közvetlen beszerzését, amelyek segítséget nyújtanak a leginkább megfelelő megoldás megtalálásában. A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés olyan módszer, amelyet az ajánlatkérő szervek a K&F szolgáltatások beszerzése esetén követhetnek, feltéve, ha a 2004/18/EK irányelv 16. cikkének f) pontjában előírt feltételek teljesülnek. 38 A módszer lehetővé teszi, hogy a vállalatoktól beszerzett megvalósíthatósági tanulmányok, tervek és prototípusok révén fokozatosan rátaláljon a lehető legjobb megoldásokra. A ténylegesen kifejlesztett megoldás(ok) beszerzését ezután a szokásos közbeszerzési eljárás keretében kell lebonyolítani. Keretes szöveg vége
2.5
A zöld közbeszerzés üzleti indokainak megalapozása
A zöld közbeszerzés során számos olyan közbeszerzési eszközt lehet alkalmazni, amelyek elismerten hozzájárulnak a pénzügyi hatékonysághoz, és így az üzleti indokkal szolgálnak a szigorúbb környezetvédelmi előírások alkalmazására. Ilyen eszközök például az alábbiak: •
Az életciklus-költségelemzés – A közbeszerzési döntéseket gyakran még mindig a vételár alapján hozzák meg. Sok termék és munkálat esetében azonban a használat és a hulladékelhelyezés során felmerülő költségek, pl. az energiafelhasználás, a karbantartás és a veszélyes anyagok ártalmatlanításának költségei szintén igen jelentősek lehetnek. Az életciklusköltségek figyelembevétele a közbeszerzés során gazdaságilag egyértelműen ésszerű. Mivel a vételár, illetve az energiafelhasználás és karbantartás költségei az egyes hatóságokon belül más-más szervezeti egységeket terhelhetnek, az életciklus-költségelemzés közbeszerzési eljárás során történő alkalmazása valószínűleg szükségessé teszi a hatóságok különböző szervezeti egységei közötti együttműködést. Az életciklus-költségelemzéssel kapcsolatban további információkat az 5. fejezet és az EU zöld közbeszerzésről szóló weboldala tartalmaz (http://ec.europa.eu/environment/gpp/lcc.htm). Keretes szöveg eleje A zöldre mosás elkerülése
38
További információk a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésről: COM (2007) 799, Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés: az innováció serkentése a fenntartható, minőségi európai közszolgáltatások érdekében.
26
Egyre nő azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek környezetbarát vagy fenntartható vállalatnak tüntetik fel magukat, azonban bizonyítékokkal ezt nem tudják alátámasztani. Egyes beszállítók például eltúlozhatják az energiahatékonyságot vagy egy viszonylag kis jelentőségű környezeti hatásra összpontosítva állíthatják, hogy a vállalat környezetbarát. Éppen ezért fontos, hogy: • az ajánlati felhívást megelőzően ismerje meg a beszerzendő termék/szolgáltatás környezeti hatásait; • a műszaki előírásokat a termék teljes életciklusára vonatkozó környezeti hatásvizsgálat eredményei alapján határozza meg (pl. valamely ökocímke követelményei alapján); • a környezeti teljesítményre vonatkozóan kérjen a beszállítótól megfelelő bizonyítékot (lásd a 3.6. pontot). Keretes szöveg vége
•
Közös beszerzés – A közös beszerzés azt jelenti, hogy a hatóságok egy csoportja a közbeszerzési tevékenységeket közösen végzi annak érdekében, hogy a nagy tételben történő vásárlás, az alacsonyabb adminisztratív költségek, valamint a környezetvédelmi, műszaki és piaci ismeretek egyesítése révén költségmegtakarítást érjenek el. Ez a fajta beszerzés különösen hasznos lehet a zöld közbeszerzés megvalósítása esetén, hiszen a környezettel kapcsolatos szakértelem és a környezetbarát termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó ismeretek korlátozottak lehetnek. A közös beszerzést például a regionális vagy nemzeti szinten működő központi beszerző szervek alkalmazhatják annak érdekében, hogy a hatóságok számára a beszerzéseket lebonyolítsák.
Keretes szöveg eleje A holland önkormányzatok közösen írják ki a takarítási szolgáltatásokra vonatkozó pályázatokat 2009-ben Gooi en Vechtstreek holland régióban nyolc önkormányzat úgy döntött, hogy összefognak és közösen újítják meg az önkormányzati épületek takarítására vonatkozó szerződéseiket. A pályázati eljárás során többek között a következő környezetvédelmi követelményeket érvényesítették: a tisztítószerekben lévő bizonyos vegyi anyagok maximális szintjének előírása, a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése és a takarítási program meghatározott területein a mikroszálas technológia alkalmazása. Keretes szöveg vége
Keretes szöveg eleje A központosított közbeszerzés zöld szemléletűvé tétele Magyarországon
27
A magyar Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság az ország mintegy 1000 hatósága számára köti meg a közbeszerzési szerződéseket. 2010–2011-ben tizenkét olyan eljárást folytattak le, amelyben a környezetvédelmi szempontokat is érvényesítették és a megkötött szerződések értéke összesen 90 milliárd HUF-ot (338,6 millió EUR) tett ki. A környezetvédelmi követelményeket például a következő területeken alkalmazták: a személyi számítógépek megengedhető legnagyobb energiafelhasználása, illetve a papírtermékekre vonatkozó zöld tanúsítási rendszerek (pl. FSC, ECF, ökocímkék) alapjául szolgáló követelményeknek való megfelelés. Keretes szöveg vége
•
Energiahatékonysági szerződések – Az energiahatékonysági szerződés egy olyan szerződéses megállapodás, amelyet az épület energiahatékonyságának javítása érdekében az épület tulajdonosa vagy bérlője (ideértve a hatóságokat) köt az energetikai szolgáltató vállalattal. A beruházási költségeket rendszerint az energetikai szolgáltató vállalat vagy egy harmadik fél, például egy bank viseli, tehát a hatóságot pénzügyi kiadások nem terhelik. Az energetikai szolgáltató vállalatot díj illeti meg, amely általában a garantált energiamegtakarításhoz kapcsolódik. A szerződésben meghatározott időtartam elteltét követően az energiahatékonyságra fordított fejlesztésekből származó megtakarítások a hatóságnál jelentkeznek. Az energiahatékonysági szerződéseket leginkább épületegyüttesek esetében alkalmazzák annak érdekében, hogy a szerződéseket a potenciális befektetők számára vonzóbbá tegyék.
Keretes szöveg eleje Közös energiahatékonysági szerződések Stájerországban 2001-ben az osztrák Stájerországban helyi hatóságok egy csoportja összesen 21 olyan épületet választott ki, amelyek energiafehasználását csökkenteni lehet, így azok esetében közös energiahatékonysági szerződést kötöttek. A pályázati eljárás lefolytatásához az épületeket két csoportra osztották. A kiválasztott energiaszolgáltató a megkötött szerződésben 15–44 %-os mértékű energiamegtakarítást ígért a szerződés 12 éves időtartama alatt. A közös szerződéskötéssel megoldódott az a probléma is, hogy az alacsonyabb energiafelhasználású kisebb épületekre vonatkozó energiahatékonysági szerződések megkötése az energiaszolgáltató vállalatok számára kevésbé vonzó, a közösség részéről pedig nagyobb erőfeszítést igényel. Keretes szöveg vége
2.6
Szerződés vagy keretmegállapodás?
A zöld közbeszerzés szempontjait érvényesítő pályázati eljárások hatékonyságát növelő egyik módszer a keretmegállapodások odaítélése lehet. Keretmegállapodást több szolgáltatóval is lehet 28
kötni, ami lehetővé teszi, hogy a teljes közbeszerzési eljárás megismétlése nélkül több szerződést ítéljenek oda egyszerre. 39 Keretes szöveg eleje Francia keretmegállapodás környezetkímélőbb informatikai berendezések vásárlására 2008-ban az észak-franciaországi Dunkerque város közössége keretrendszert hozott létre asztali számítógépek, laptopok, munkaállomások és monitorok beszerzésére. A keretmegállapodást a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot benyújtónak ítélték oda. Az egyes szerződések esetében alkalmazott követelmények az energiahatékonyságra, a környezettudatos terméktervezésre (az elhasználódással kapcsolatos hatások minimalizálása és az újrafelhasználás elősegítése), a veszélyes anyagok korlátozására és az elhasználódott berendezés ártalmatlanítására vonatkoztak. A keretmegállapodás alapján a meglévő berendezéseket a teljesítmény javítása érdekében korszerűsíteni is lehet. Keretes szöveg vége Keretes szöveg eleje A keretmegállapodások révén erőforrásokat takarítanak meg Portugáliában A Portugál Nemzeti Közbeszerzési Ügynökség (ANCP) számos termékre és szolgáltatásra, pl. papírtermékekre és irodaszerekre, járműflottákra, valamint építőipari és takarítási szolgáltatásokra vonatkozóan vezet be és tart fenn nemzeti keretmegállapodásokat. Jelenleg nyolc ilyen keretmegállapodás tartalmaz környezetvédelmi követelményeket, ami az ANCP 2010. évi beszerzéseinek több mint 50 %-át jelenti (mind az odaítélt szerződések számát, mind azok értékét tekintve). A követelmények nemzeti szintű összesítése jelentős költségmegtakarítást eredményezett (2010-ben becslés alapján 168 millió EUR), illetve nagyszabású környezetvédelmi követelmények bevezetését tette lehetővé. A papírtermékekre és irodaszerekre 2011-ben kidolgozott keretmegállapodás például az alapján pontozta az ajánlatokat, hogy a termékek milyen arányban tartalmaznak újrahasznosított rostokat és a rostok milyen arányban származnak fenntartható módon kezelt erdőkből. A keretmegállapodásba harminc vállalatot vettek fel, ami éves szinten 30 millió EUR-t jelent. Keretes szöveg vége
39
A 2004/18/EK irányelv 32. és a 2004/17/EK irányelv 14. cikke.
29
3. fejezet – A szerződésben előírt kötelezettségek meghatározása Összegzés •
Egy szerződés tárgyának meghatározásakor az ajánlatkérő szervek nagy szabadsággal rendelkeznek a tekintetben, hogy mit kívánnak beszerezni. Ez nagy teret biztosít a környezetvédelmi megfontolások figyelembevételére, feltéve, ha a piaci verseny feltételeit pl. a hozzáférés korlátozása vagy akadályozása révén nem torzítja.
•
Az igények érdekeltek bevonásával történő alapos vizsgálata segíthet annak meghatározásában, hogy a szerződésben hogyan lehet érvényesíteni a környezetvédelmi szempontokat, illetve hogyan lehet elkerülni a felesleges vásárlásokat.
•
Adott esetben elő lehet írni a környezeti teljesítmény szintjeit, illetve bizonyos anyagokat és gyártási módszereket.
•
Amennyiben lehetővé teszik az ajánlattevők számára, hogy pályázatukat különböző változatokban nyújtsák be, könnyebben megtalálhatóak a gazdaságilag legelőnyösebb, ugyanakkor magas környezeti teljesítményt nyújtó ajánlatok.
•
Az előírások kidolgozásakor a műszaki előírások, az ökocímkék, valamint a zöld közbeszerzésre vonatkozó uniós és nemzeti követelmények mind értékes információforrást biztosítanak és az ajánlattételi dokumentációba közvetlenül beépíthetők. Azt azonban nem lehet előírni az ajánlattevők számára, hogy egy adott ökocímkére vonatkozó regisztrációval rendelkezzenek.
3.1.
A szerződés tárgyának meghatározása
Egy adott szerződés tárgya az a termék, szolgáltatás vagy építési beruházás, amelyre a beszerzés irányul. A meghatározás e folyamata általában a termék, szolgáltatás vagy építési beruházás leírásához vezet, de az lehet működésre vonatkozó vagy teljesítményalapú meghatározás is (lásd a 3.2.3. pontot). 3.1.1. A választás joga Elvben a szerződés tárgya a szükségleteknek megfelelő bármilyen módon, szabadon meghatározható. A közbeszerzési jogszabályok nem igazán arra vonatkoznak, hogy mi az, amit az ajánlatkérő szervek vásárolnak, hanem főként arra, hogy azt hogyan teszik. Ezért a közbeszerzési irányelvek nem korlátozzák magát a szerződés tárgyát.
30
A szerződés meghatározásának a szabadsága azonban nem korlátlan. Egyes esetekben egy bizonyos termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kiválasztása csorbíthatja az EU területén működő vállalatok egyenlő esélyeit a közbeszerzési eljárásokban. Ezért bizonyos biztosítékokra van szükség. E biztosítékok főként abban rejlenek, hogy a Szerződésnek a megkülönböztetésmentességgel, a szolgáltatások nyújtásának szabadságával és az áruk tagállamok közötti szabad mozgásával kapcsolatos rendelkezései valamennyi esetben érvényesek, így azok az irányelvben meghatározott küszöbérték alatti közbeszerzési szerződésekre vagy a szerződések egyes, az irányelv által nem szabályozott aspektusaira is vonatkoznak. 40 Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ajánlatkérő szervnek gondoskodnia kell arról, hogy a szerződés meghatározása ne befolyásolja más uniós országokból származó gazdasági szereplőknek, illetve az azonos jogokkal rendelkező országok gazdasági szereplőinek a közbeszerzési eljáráshoz való hozzáférését. 41 A második biztosíték az, hogy közbeszerzési szabályok szerint a műszaki előírásokat nem lehet megkülönböztető módon meghatározni. További információkat arra vonatkozóan, hogy ennek a kötelezettségnek a környezetvédelmi előírások alkalmazásakor hogyan lehet eleget tenni az alábbi 3.2. pont tartalmaz. 3.1.2. A tényleges igények felmérése A közbeszerzési eljárás megindítása előtt rendkívül fontos a szerződés lehetséges környezeti hatásait figyelembe véve felmérni a tényleges igényeket. A belső vagy végfelhasználókkal folytatott megfelelő konzultáció fényt deríthet arra, hogy alacsonyabb mennyiség beszerzése is elegendő lehet, illetve, hogy környezetkímélőbb megoldások is szóba jöhetnek. Néha az a legjobb megoldás, ha semmit sem vásárolnak. Amennyiben az igények tekintetében sikerül egyetértésre jutni, az segítheti a közbeszerzőket abban, hogy a közbeszerzési eljárás későbbi szakaszaiban környezettudatos döntéseket hozzanak. Sokkal könnyebb lesz például egy papírmentes (azaz elektronikus) számlázási rendszert bevezetni, ha azt a szervezeten belül már széles körben elfogadták és megtették a szükséges adminisztratív módosításokat. Hasonlóképpen egy épület elfogadható belső hőmérsékletére vonatkozó előzetes megállapodás meghatározza azokat a paramétereket, amelyek alapján az épület átalakítására, illetve a létesítmények kezelésére vonatkozó szerződésben szigorúbb energiaszabványokat lehet érvényesíteni. Mivel az igények felmérését rendszerint a közbeszerzési eljárás megindítása előtt végzik, elképzelhető, hogy a szerződés lehetséges környezeti hatásainak értékeléséhez még nem áll rendelkezésre az összes információ. Ahhoz, hogy átfogó képet lehessen kapni egy termék vagy szolgáltatás teljes élettartamára vetített környezeti hatásáról, gyakran érdemes még egy korábbi 40
A szabályokkal és alapelvekkel kapcsolatos további információért kérjük, tekintse meg a Bizottságnak a közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési eljárásokra alkalmazandó közösségi jogról szóló értelmező közleményét (2006/C 179/02). 41
Például azon országok gazdasági szereplőinek hozzáférését, amelyekre a WTO Kormányzati Beszerzési Megállapodásának feltételei vonatkoznak. Az említett országok felsorolása a következő weboldalon található: http://www.wto.org/english/tratop_e/gproc_e/memobs_e.htm.
31
szakaszban utánajárni a vonatkozó zöld közbeszerzési követelményeknek (lásd a 3.5. pontot). Egyéb szerződések esetén a közbeszerzési eljárás megindítása előtt végzett piacelemzés segítségével meghatározhatók azok a lehetséges megoldások, amelyek révén a beszerezni kívánt áruk vagy szolgáltatások környezeti hatásait a lehető legalacsonyabb szintre lehet csökkenteni. Ezeket azután össze lehet hasonlítani a tényleges igényekkel. 3.1.3 A legfontosabb környezeti hatások meghatározása Minden egyes szerződés esetében más-más lehetséges környezeti hatásokkal kell számolni. Ugyanakkor az árubeszerzésre, a szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések mindegyike esetében általában némiképp eltérő megfontolásokat kell érvényesíteni: •
Árubeszerzésre irányuló szerződések: o a termék-előállítás során felhasznált anyagok környezeti hatásai, valamint a gyártási folyamat hatása; o a termék-előállítás során megújuló nyersanyagok alkalmazása; o a termék használata során felmerülő energia- és vízfogyasztás; o a termék tartóssága/élettartama; o a termék újrafeldolgozási/újrahasznosítási lehetőségei az élettartam végén; o a termék csomagolása és szállítása.
•
Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések: o az alkalmazottak arra vonatkozó műszaki szakértelme és képesítései, hogy a szerződésben foglalt kötelezettségeket környezetbarát módon teljesítsék; o a szolgáltatás elvégzéséhez használt termékek/anyagok; o a szolgáltatás környezeti hatásainak minimalizálása érdekében alkalmazott irányítási eljárások; o a szolgáltatás ellátása során felhasznált energia és víz, illetve a keletkezett hulladék mennyisége. •
Építési beruházásra irányuló szerződések: o a fenti szempontokon túlmenően az építési beruházásra irányuló szerződéseknek jelentős környezeti hatásai lehetnek, pl. a földhasználatot, illetve a forgalomtervezést illetően; o néhány projekt esetében hivatalos környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, amelynek eredményeit a közbeszerzési eljárás során figyelembe kell venni; o Az építési szerződésekre vonatkozó további konkrét iránymutatást lásd a 7. fejezetben. Keretes szöveg eleje A napenergia hasznosítási lehetőségeinek felmérése Lengyelországban Częstochowa Lengyelország egyik legnaposabb területén fekszik, ahol a napsugárzás átlagos évi mennyisége 1025 kWh/m². Egy helyi kórház igényeinek a kielégítése érdekében 32
közbeszerzési eljárást indítottak napkollektorok és hőcserélők (a napenergiát vízmelegítésre használó egységek) vásárlására. A rendszer üzembe helyezése óta a kórház átlagosan évi 254 000 PLN (63 500 EUR) értékű energiaköltség-megtakarítást realizált. Keretes szöveg vége 3.1.4 Zöld cím választása a szerződés számára Ennek segítségével az ajánlattevők gyorsan megállapíthatják, mire van szükség, továbbá a zöld cím azt az üzenetet közvetíti, hogy a termék vagy szolgáltatás környezeti teljesítménye a szerződés fontos részét képezi. Keretes szöveg eleje Zöld cím a németországi Brémában 2010-ben a brémai vagyonkezelő vállalat „Környezetbarát irodaberendezésekre vonatkozó keretmegállapodás” címmel pályázatot írt ki. Az ajánlattételi felhívás követelményei között szerepelt a környezetvédelmi vezetési intézkedések alkalmazása, az ökocímke-kritériumok teljesítése, pl. az Energy Star-rendeletben foglalt és a Kék Angyal címkére előírt követelményeknek való megfelelés. A keretmegállapodás Bréma város valamennyi hivatala és ügynöksége számára hozzáférhető. A zöld cím azt jelezte, hogy a város a környezetvédelmet a kezdetektől fogva prioritásként kezelte. Keretes szöveg vége A környezetbarát címek használata nemcsak a potenciális beszállítók, hanem a helyi közösség és más ajánlatkérő szervek számára is üzenetet közvetít. A tényleges igények felmérését, a szükséges piacelemzést és a szerződés megfelelő címének kiválasztását követően ki lehet dolgozni a követelményekre vonatkozó előírásokat.
3.2.
Környezetvédelmi műszaki előírások
3.2.1. Műszaki előírások A szerződés tárgyának meghatározása után meg kell adni a tárgyra vonatkozó mérhető műszaki előírásokat, amelyeket a szerződési hirdetményben vagy az ajánlattételi dokumentációban szerepeltetni kell. Olyan ez, mint amikor egy vázlatból festményt készít az ember. A műszaki előírásoknak két funkciója van: •
Meghatározzák a szerződést a piac számára, így a cégek eldönthetik, hogy az érdekli őket vagy sem. Az előírások ezáltal meghatározzák a verseny mértékét.
•
Mérhető követelményeket határoznak meg, amelynek alapján az ajánlatok értékelhetők. Minimális megfelelőségi feltételeket szabnak. Amennyiben az előírások nem egyértelműek és pontosak, az óhatatlanul nem megfelelő ajánlatokat eredményez. A műszaki előírásoknak meg nem felelő ajánlatokat vissza kell utasítani. 33
A műszaki előírásoknak a megrendelendő munkálatok, áruk vagy szolgáltatások jellegére kell vonatkozniuk és nem a gazdasági szereplők általános kapacitására vagy képességeire. 42 Nagyon fontos az is, hogy az előírások egyértelműek legyenek és azokat valamennyi gazdasági szereplő egyformán értelmezze, illetve hogy az ajánlatkérő szerv az ajánlatok értékelésekor ellenőrizni tudja az azoknak való megfelelést (lásd a 3.6. pontot). Az átláthatóságra vonatkozó követelmény azt jelenti, hogy a műszaki előírásokat az ajánlattételi dokumentációban egyértelműen kell feltüntetni. 43 A műszaki előírásokat az európai, nemzetközi vagy nemzeti szabványokra való hivatkozással és/vagy a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények alapján lehet megadni. 44 Az ökocímkékben meghatározott megfelelő előírásokra is lehet hivatkozni. 45 A közbeszerzési irányelvek lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő szerv a műszaki előírásokat az anyag, termék, áru vagy szolgáltatás környezetvédelmi teljesítményének színvonala alapján határozza meg. 46 Elképzelhető például, hogy olyan számítógépre van szükség, amely óránként bizonyos mennyiségű energiánál nem fogyaszt többet, vagy olyan járműre, amelynek szennyezőanyag-kibocsátása nem halad meg egy bizonyos szintet. Egy áru, szolgáltatás vagy építési beruházás esetében elő lehet írni a gyártási folyamatokat és módszereket: erről a lehetőségről az alábbi 3.3. pont tartalmaz bővebb információkat. Keretes szöveg eleje Az észt minisztérium a takarítási szolgáltatások esetében környezetbarát előírásokat határoz meg Az Észt Környezetvédelmi Minisztérium 2010-ben pályázatot írt ki takarítási szolgáltatásokra. A műszaki előírások az alábbiakat tartalmazták: • • • •
a takarítási szolgáltatásokat az ISO 14001 vagy azzal egyenértékű szabvány alapján kell elvégezni; valamennyi műanyag zsáknak biológiailag lebomlónak kell lennie; a hulladékokat szétválogatva kell gyűjteni (csomagolóanyag, szerves hulladék stb.); a toalettpapírnak és a kéztörlőnek újrahasznosított papírból kell készülnie.
A szolgáltatási költségek esetében az ugyanezen műszaki előírásokat tartalmazó, ezt megelőző szerződéshez képest mintegy 10 %-os költségmegtakarítást sikerült elérni. Keretes szöveg vége
42
A 2004/18/EK irányelv VI. melléklete és a 2004/17/EK irányelv XXI. melléklete. Lásd még a C-532/06. sz., Emm. G. Lianakis AG kontra Dimos Alexandroupolis ügyben hozott ítélet 25-32. pontját. 43 Lásd a 225/98. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben hozott ítélet 81-83. pontjait, amelyben a kizárólag a francia jogszabályokban található besorolásokra való hivatkozásokkal megadott műszaki előírásokat a Bíróság közvetett módon megkülönböztetőnek találta. 44 A 2004/18/EK irányelv 23. és a 2004/17/EK irányelv 34. cikke. 45 A 2004/18/EK irányelv (29) és a 2004/17/EK irányelv (42) preambulumbekezdése. 46 A 2004/18/EK irányelv VI. melléklete és a 2004/17/EK irányelv XXI. melléklete.
34
3.2.2. Környezetvédelmi műszaki szabványok A szabványok jelentősen befolyásolják a termékek és folyamatok tervezését, és sok szabvány tartalmaz környezetvédelmi jellemzőket is, például energiafelhasználásra vagy hulladékgazdálkodásra vonatkozó eljárásokat. A környezetvédelmi műszaki szabványokra való hivatkozásokat közvetlenül be lehet építeni az előírásokba, s ezáltal a szerződés tárgyát egyértelműen meg lehet határozni. A közbeszerzési irányelvek az európai vagy nemzeti szabványokra hivatkoznak, ami az egyik módja az előírások meghatározásának. 47Egy szabványra való hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell követnie. 48 Ez azt jelenti, hogy az ajánlatkérő szervnek el kell bírálnia az egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat (egyenértékű szabványok vagy konkrét szabvány szerint nem minősített egyenértékű megoldások). Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevők számára a bizonyítékok minden formájának (pl. a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés) használatát engedélyezni kell. 49 A műszaki szabványoknak különféle formái lehetnek. Lehetnek teljes európai szabványok, európai műszaki engedélyek, közös műszaki előírások, nemzetközi szabványok és az európai szabványügyi szervek által létrehozott egyéb műszaki referenciarendszerek, valamint nemzeti szabványok, nemzeti műszaki engedélyek és nemzeti műszaki előírások. A szabványok a közbeszerzési eljárásban igen hasznosak, mivel egyértelműek, megkülönböztetésmentesek, illetve azokat rendszerint az érdekeltek széles körének a bevonásával dolgozták ki, ideértve a nemzeti hatóságokat, a környezetvédelmi szervezeteket, a fogyasztói szövetségeket és az iparágat. Mindez azt eredményezi, hogy az ilyen módon elfogadott szabvány által biztosított műszaki megoldásokat széles körben elfogadják. A szabványokat európai szinten az európai szabványügyi szervek – az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) 50, továbbá az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) – határozzák meg. 51 Ezek a szervek aktívan támogatják a környezetvédelmi megfontolások szabványokba történő beépítését. A CEN például kidolgozott egy olyan – környezetvédelmi keret néven ismert – eszköztárat, amelyet a szabványokért felelős műszaki bizottságok alkalmaznak. A környezetvédelemmel foglalkozó stratégiai tanácsadó szerv (SABE) teljes felelősséggel tartozik a környezetvédelemmel kapcsolatos ügyek, többek között az európai környezetvédelmi politikához való kapcsolódások koordinációjáért.52 Az Európai Bizottság maga is elkötelezett a műszaki szabványok zöld szemléletűvé tétele mellett. Ennek jegyében közleményt fogadott el a környezetvédelmi szempontoknak az európai szabványosításba történő integrációjáról. 53
47
A 2004/18/EK irányelv 23. cikkének (3) bekezdésének a) pontja és a 2004/17/EK irányelv 34. cikke (3) bekezdésének a) pontja. 48 A 2004/18/EK irányelv 23. cikke és a 2004/17/EK irányelv 34. cikke. 49 A 2004/18/EK irányelv 23. cikkének (4) bekezdése, a 2004/17/EK irányelv 34. cikkének (4) bekezdése, továbbá lásd a 45/87. sz., Bizottság kontra Írország ügyben hozott ítéletet. 50 További információ a http://www.cenelec.org webhelyen található. 51 További információ a http://www.etsi.org webhelyen található. 52 További információ a http://www.cen.eu/sh/sabe weboldalon található. 53 Integration of Environmental Aspects into European Standardisation (Környezetvédelmi szempontok integrálása az európai szabványosításba), COM(2004)130.
35
3.2.3 Teljesítményalapú vagy funkcionális követelmények A közbeszerzési irányelvek kifejezetten megengedik az ajánlatkérő szerveknek, hogy válasszanak a műszaki szabványok alapján, illetve teljesítmény vagy funkcionális követelmények alapján kidolgozott előírások alkalmazása között. 54 A teljesítményalapú/funkcionális előírások leírják a kívánt eredményt és az elvárt teljesítményt (pl. minőség, mennyiség, megbízhatóság) és azt is, hogy ezt hogyan fogják mérni. A ráfordításokat, illetve a munkamódszereket azonban nem írják elő az ajánlattevő számára. Az ajánlattevő maga tehet javaslatot a legmegfelelőbb megoldásra. A teljesítményalapú megközelítés általában nagyobb teret enged a piaci kreativitásnak, és egyes esetekben innovatív technikai megoldások kifejlesztésére sarkallja a piaci szereplőket. Keretes szöveg eleje Az energiahatékonyság jutalmazása a máltai iskolákban A máltai Pembroke városában az iskolákért felelős nemzeti szerv (A Jövő Iskoláiért Alapítvány [FTS]) előírta, hogy az új iskolaépületek helyszíni megújulóenergia-termelés révén energetikailag önellátóak legyenek. Az ajánlattevők különféle megoldásokat mutattak be ennek megvalósítására. Az előírásban meghatároztak bizonyos minimumkövetelményeket, többek között az energiahatékonyságra és vízfelhasználás hatékonyságára vonatkozóan. Ennél jobb teljesítmény esetén az odaítélési szakaszban további pontokat lehetett szerezni. A nyertes ajánlat napelemeket és szélturbinákat alkalmazott, amelyek segítségével az épület a szerződés első tíz hónapja során összesen 35 000 kWh energiát termelt. Keretes szöveg vége Keretes szöveg eleje A végeredmény meghatározása annak kifejtése nélkül, hogy az hogyan érendő el Ha egy épület irodáiban bizonyos hőmérsékletet kíván fenntartani, ezt megteheti azáltal, hogy a fűtési rendszerre vonatkozó részletes előírásokat ad meg. Alternatív megoldásként leszögezheti, hogy az irodák állandó hőmérsékletének 20 °C-nak kell lennie, és a beszállítókra bízza, hogy ezzel kapcsolatban különféle lehetőségekkel álljanak elő. A beszállítók azután választhatják a természetes fűtési és ventilációs rendszereket, amelyek csökkentik a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést. Keretes szöveg vége Teljesítményalapú előírások esetén körültekintően meg kell fontolni, hogy az ajánlatokat hogyan fogja tisztességes és átlátható módon értékelni és összehasonlítani. Felkérheti az ajánlattevőket, hogy jelezzék, hogy a kívánt eredményeket hogyan fogják elérni és az ajánlattételi dokumentációban előírt minőségi követelményeknek hogyan fognak eleget tenni. A fent említett esetben felkérheti az ajánlattevőket annak ismertetésére, hogy hogyan tartanák fenn a kívánt szobahőmérsékletet, és műszaki adatokkal támasszák alá a javasolt módszer megvalósíthatóságát. Megfontolandó az is, hogy hogyan lehet az ajánlatban szereplő pontos feltételeket később a szerződéses kikötésekbe foglalni. Ezzel a témával kapcsolatban bővebb tájékoztatás a 6. fejezetben található.
54
A 2004/18/EK irányelv 23. és a 2004/17/EK irányelv 34. cikke.
36
3.3
Anyagokra és gyártási módszerekre vonatkozó előírások
A környezeti hatás mértékét jelentősen meghatározza, hogy egy adott termék miből és hogyan készült, illetve hogy egy szolgáltatást vagy munkálatot hogyan végeznek el. A közbeszerzési irányelvek szerint a műszaki előírások meghatározásakor az anyagokat és a gyártási módszereket kifejezetten figyelembe lehet venni. 55 Mivel azonban valamennyi műszaki előírásnak kapcsolódnia kell a szerződés tárgyához, csak azokat a követelményeket lehet az előírásban szerepeltetni, amelyek a termék gyártására vonatkoznak és anélkül, hogy szembetűnőek lennének, annak tulajdonságait segítik elő. Mint minden egyéb követelmény esetében, az ajánlatkérő szervnek gondoskodnia kell arról, hogy a Szerződés alapelveit, azaz a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és az arányosság elvét az anyagok és a gyártási módszerek előírásakor is tiszteletben tartsák. 3.3.1. Anyagokra vonatkozó előírások Ajánlatkérő szervként jogában áll megkövetelni, hogy a megvásárolni kívánt termék egy adott anyagból készüljön, illetve, hogy bizonyos százalékban újrahasznosított vagy újrafelhasznált anyagokat tartalmazzon. Előírhatja azt is, hogy a termékben lévő összetevők vagy vegyi anyagok egyike sem lehet káros a környezetre vagy az egészségre. Ezt rendszerint azokra a jogszabályokra történő hivatkozással lehet elérni, amelyek korlátozzák a veszélyes vagy káros anyagok használatát, például a veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv 56 vagy a REACH-rendelet 57. A zöld közbeszerzési követelményekre tipikus példa többek között a tisztítószerekben és a textíliákban lévő egyes veszélyes anyagok korlátozása, illetve a másolópapír összetételére nézve a fogyasztói felhasználás után újrahasznosított anyagok bizonyos százalékának előírása. A Szerződésben foglalt megkülönböztetésmentesség alapelvének tiszteletben tartása érdekében ezeket a korlátozásokat objektív kockázatértékelésre kell alapozni. Az ökocímkék és a zöld közbeszerzési követelmények hasznos források, mivel tudományos adatokon, valamint az érintett termékekben megtálalható és a szolgáltatások elvégzésekor alkalmazott anyagok és összetevők életciklus-értékelésén alapulnak. Keretes szöveg eleje 100 %-ban újrahasznosított papír vásárlása Bulgáriában A bolgár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az irodai használatra szánt papír megrendelésekor 100 %-ban újrahasznosított rostanyagból készült papír beszerzése mellett döntött. A beszerzést megelőző piacelemzésből az derült ki, hogy áremelkedés nélkül át tudnának váltani a környezetkímélőbb papír használatára. A sikeres minisztériumi beszerzést 55
A 2004/18/EK irányelv VI. melléklete és a 2004/17/EK irányelv XXI. melléklete. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/95/EK irányelve (2003. január 27.) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról. 57 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról. 56
37
követően a Bolgár Központi Beszerzési Hivatal szintén aláírt egy arról szóló keretmegállapodást, hogy több hatóság részére szállítsanak 100 %-ban újrahasznosított papírt. Keretes szöveg vége Keretes szöveg eleje A magyar város kevésbé káros vegyi anyagokat választ A magyarországi Miskolc városa számos igénye kielégítésére környezetkímélőbb alternatívák megvásárlását tervezi. Télen például az utak jégmentesítésére nátrium-klorid helyett kalcium-magnézium-acetátot (CMA) használtak, amely kevésbé maró hatású anyag és nem növeli az ivóvíz nátriumtartalmát. A szúnyogpopuláció növekedésének megfékezésére a rovarokat elpusztító mérgező vegyi anyagok helyett inkább olyan anyagokat alkalmaznak, amelyek megakadályozzák a szúnyogok szaporodását. Ezeket a követelményeket beépítették a város ajánlattételi dokumentációjának műszaki előírásaiba. Keretes szöveg vége
3.3.2. Gyártási folyamatok és módszerek A közbeszerzési irányelvek lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő szerv az árubeszerzésre, a szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések műszaki előírásaiba gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket foglaljon bele. Ugyanakkor csak azokat követelményeket lehet az előírásban szerepeltetni, amelyek a termék gyártására vonatkoznak és anélkül, hogy szembetűnőek lennének, annak tulajdonságait segítik elő. Elő lehet írni például, hogy a villamos energiának megújuló forrásokból kell származnia, illetve, hogy az élelmiszert ökológiai módszerek alkalmazásával kell előállítani, mivel ezek a termelési módszerek a gazdasági szereplők számára Unió-szerte széles körben rendelkezésre állnak. Nem lehet azonban olyan gyártási folyamatot megkövetelni, amely védett vagy egyéb ok miatt csak egyetlen beszállító, illetve egy ország vagy régió beszállítói számára elérhető. Különösen fontos az arányosság elve: hogyan biztosítható az, hogy a gyártási folyamatokra előírt követelmények valóban hozzájáruljanak a támogatni kívánt környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez? A megrendelni kívánt áruk, szolgáltatások és munkálatok életciklusának alapos elemzése segítségével a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozóan megfelelő előírásokat lehet kidolgozni. Az életciklus-értékelés lehetővé teszi a termékek környezeti hatásának elemzését az élettartam kezdetétől a végéig. Ez tehát kiterjed a nyersanyagok kinyerésére és finomítására, a gyártásra és a termelés egyéb szakaszaira, egészen a felhasználásig és az ártalmatlanításig. Az egyes szerződésekre vonatkozó életciklus-értékelés elvégzése jelentős többlet-erőfeszítést igényel. Az ökocímkék alapjául szolgáló követelmények jellemzően az érintett termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan elvégzett életciklus-értékelésre építenek, valamint segíthetnek a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó megfelelő követelmények meghatározásában. Az uniós zöld közbeszerzési követelmények 38
figyelembe veszik ezeket az eredményeket, illetve néhány termék- és szolgáltatáscsoportot, például a villamos energiát, az élelmiszereket és a bútorokat illetően megfelelő gyártási módszereket írnak elő. Keretes szöveg eleje Az Európai Bizottság magasra helyezi a lécet a bútorbeszállítók számára Az Európai Bizottság a (például irodákba, étkezőkbe, tárgyalótermekbe és gyermekgondozási létesítményekbe szánt) bútorok beszerzéseire vonatkozó szerződéseiben számos környezetvédelmi követelményt ír elő, amelyek a bútorok teljes életciklusára vonatkoznak. A beszállítóknak vállalniuk kell, hogy megfelelnek az érintett bútorok teljes élettartamának minden egyes szakaszára előírt fenntarthatósági követelményeknek: a felhasznált faanyag eredete, nehézfémtartalom kizárása, a helyszínen újra fel nem használt gyártási hulladék eltávolítása, illékony szerves vegyületek és formaldehidek kibocsátásának csökkentése, csomagolási rendszerek, a szállítás és a raktározás során előforduló torlódások elkerülése, valamint integrált közút-vasút fuvarozás alkalmazása. Minden egyes irodabútor-elemhez tájékoztatót kell mellékelni arra vonatkozóan, hogy az adott bútort hogyan kell karbantartani és az élettartama végén hogyan kell kezelni. Keretes szöveg vége
3.4
Egyedi megoldások alkalmazása
Egyedi megoldások alkalmazása révén rugalmasabb előírásokat lehet bevezetni, ami környezetkímélőbb alternatívákat eredményezhet. Ez a megközelítés lehetővé teszi az ajánlattevők számára, hogy olyan alternatív megoldással álljanak elő, amely az előírt minimumkövetelményeknek ugyan megfelel, az összes előírásnak nem feltétlenül tesz eleget. Az egyedi megoldást tartalmazó és szabványos ajánlatok odaítélési szempontjai azonosak, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat élvez előnyt. Ez a megoldás hasznos lehet például abban az esetben, ha az ajánlatkérő szerv nem biztos abban, hogy egy alternatív termék vagy szolgáltatás milyen költséghatással jár, vagy abban, hogy például egy építési beruházásra irányuló szerződésben a szigorúbb szigetelési szabványok előírása késlelteti-e a kivitelezési határidőt. Megengedheti az ajánlattevőknek azt is, hogy több ajánlatot nyújtsanak be: egy szabványos és egy egyedi ajánlatot. Ahhoz, hogy a közbeszerzési eljárásban lehetősége legyen egyedi megoldások elfogadására, a következők szükségesek: 58 • • •
a hirdetményben közölni kell, hogy elfogadnak egyedi megoldásokat; elő kell írni azokat a minimumkövetelményeket, amelyeknek az egyedi megoldásoknak meg kell felelniük; az egyedi megoldások benyújtásával kapcsolatban adott esetben speciális követelményeket kell meghatározni (például „egyedi megoldás” jelzéssel ellátott külön boríték használatának előírása vagy annak előírása, hogy egyedi megoldást csak szabványos ajánlattal együtt lehet benyújtani);
58
A 36/18/EK irányelv 24. és a 2004/17/EK irányelv 36. cikke.
39
•
3.5
a szerződés odaítélésekor a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kell választani.
Ökocímkék és zöld közbeszerzési követelmények alkalmazása
Az uniós zöld közbeszerzési követelmények közvetlenül beilleszthetők az ajánlattételi dokumentációba és információkat tartalmaznak az ellenőrzési módszerekről is. A követelmények a rendszeres aktualizálásnak köszönhetően naprakészek, és idővel az Unió valamennyi hivatalos nyelvén elérhetők. Az 1.4. pontban foglaltak szerint az ökocímkék, valamint a zöld közbeszerzésre vonatkozó uniós és nemzeti követelmények mind hasznos információforrást biztosítanak a pályázati követelmények kidolgozásához. Az ökocímkéket a műszaki előírások összefüggésében kétféleképpen lehet használni: 59 • felhasználhatók arra, hogy segítséget nyújtsanak a beszerzendő áruk vagy szolgáltatások jellemzőinek meghatározására szolgáló műszaki előírások elkészítésében; •
az említett követelményeknek való megfelelés ellenőrzésekor a címkék elfogadhatók a műszaki előírásoknak való megfelelés bizonyítékaként.
3.5.1 Az ökocímkék alkalmazásának feltételei Ahhoz, hogy ökocímke-követelményeket lehessen támasztani a műszaki előírásokban, bizonyos feltételeknek eleget kell tenni: •
Az ökocímkéknek megfelelőnek kell lenniük az adott termék vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására. Ez maga után vonja, hogy csak a szerződés tárgyához kapcsolódó ökocímke-kritériumokat lehet alkalmazni. Amennyiben az ökocímkék a terméket előállító vagy a szolgáltatást nyújtó vállalat általános gazdálkodási gyakorlatára vonatkoznak, akkor azok műszaki előírások céljára többnyire nem alkalmasak.
•
Az ökocímkék követelményeinek tudományos adatokon kell alapulniuk.
•
A követelményeket részvételen alapuló módszer60 alkalmazásával kell elfogadni és azokat valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetővé kell tenni.
Nem lehet előírni az ajánlattevők számára, hogy egy adott ökocímkerendszerre vonatkozó regisztrációval rendelkezzenek, viszont a követelményeknek való megfelelést bizonyító egyenértékű eszközöket (pl. a gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentést) minden esetben el kell fogadni. Keretes szöveg eleje
59
Az ökocímkéket az odaítélési szempontok értékelésekor az 5. fejezetben leírtaknak megfelelően lehet alkalmazni. 60 A 2004/18/EK irányelv 23. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy az ökocímkét olyan eljárás keretében kell elfogadni, amelyben valamennyi érdekelt fél – például kormányzati szerv, fogyasztó, gyártó, forgalmazó és környezetvédelmi szervezet – részt vehetett.
40
A dán város az ökocímkéket választja A dániai Kolding városa az uniós ökocímke-kritériumokat és a más ökocímkékre vonatkozó követelményeket is nagy sikerrel építi be valamennyi olyan közbeszerzési tevékenységébe, amely a címkék által érintett termékekre irányul. Az ökocímkék alkalmazandó kritériumait közvetlenül beépítik a műszaki előírásokba és/vagy az odaítélési szempontokba. Kijelentették, hogy az ökocímkére vonatkozó engedély másolatát a követelményeknek való megfelelés teljes körű igazolásának tekintik, de más dokumentációt is elfogadnak. Az ökocímke-kritériumokat az utóbbi időben más pályázatok esetében is alkalmazták, például a tisztítószerekre, a másolópapírokra, az egyenruhákra, a mosodai szolgáltatásokra (az alkalmazott mosószert illetően), a nyomdai szolgáltatásokra (a felhasznált papírt illetően), az egészségügyi és háztartási papírtermékekre és a flottakezelésre (a kenőanyagok tekintetében). Keretes szöveg vége Keretes szöveg eleje A cseh zöld közbeszerzés ökocímkés termékekre is kiterjed A cseh kormány 2010-ben hozott egyik határozata megerősítette azt az utasítást, miszerint a nemzeti minisztériumoknak be kell építeniük a környezetvédelmi követelményeket a pályázati eljárásokba. Más állami szerveknek is ugyanezt a gyakorlatot javasolták és a Környezetvédelmi Minisztérium feladata, hogy erről adatokat gyűjtsön. Különleges módszereket dolgoztak ki az alacsonyabb környezeti hatást gyakorló informatikai termékek és bútorok beszerzésére. A legutóbbi adatok azt mutatják, hogy a minisztériumok évente mintegy 20 millió EUR-t költenek ökocímkés termékekre, amelyek legnagyobb részét a kazánok, informatikai eszközök, valamint papírtermék és irodaszerek teszik ki. Keretes szöveg vége
3.6
A megfelelőség ellenőrzése
Amennyiben az előírások kidolgozásakor műszaki szabványokra, ökocímkékre, uniós vagy nemzeti zöld közbeszerzési követelményekre támaszkodik, különös figyelmet kell fordítania arra, hogy hogyan ellenőrzi az ajánlattevők megfelelőségre vonatkozó állításait. Tanácsos az ajánlattételi dokumentációban előre meghatározni, hogy az ajánlattevők a megfelelőség bizonyítására milyen típusú dokumentumokat nyújthatnak be. Ezeket általában fel kell sorolni és le kell szögezni, hogy az ezekkel egyenértékű bizonyítékok szintén elfogadhatók. A környezetvédelmi követelmények általában igen összetettek és az azoknak való megfelelés értékelése némely esetben műszaki szakértelmet igényel. Ugyanakkor számos környezetvédelmi előírás esetében vannak olyan módszerek a megfelelőség ellenőrzésére, amelyek esetében nem szükséges műszaki szakértőket bevonni. Például: •
Az uniós és egyéb zöld közbeszerzési követelmények kötelező erejű környezetvédelmi jogszabályokra hivatkoznak, amelyet minden uniós gazdasági szereplőnek be kell tartania, mint pl. a veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelvet, valamint a 41
REACH- és a CLP-rendeletet. Az említett jogszabályoknak, illetve a vonatkozó nemzeti végrehajtási jogszabálynak való megfelelést a pályázók rendszerint bizonyítani tudják, hiszen ez az egyik alapvető feltétele annak, hogy a vállalkozás működhessen az Európai Unióban. •
Amennyiben egy ökocímke alapjául szolgáló követelményeket alkalmaznak, az ökocímkével rendelkező termékek vagy szolgáltatások megfelelőnek tekinthetők. A gyártótól, beszállítótól vagy szolgáltatótól származó vizsgálati eredmények, műszaki dokumentáció vagy nyilatkozat szintén igazolhatja a megfelelőséget.
•
A környezetvédelmi terméknyilatkozatok hasznos eszközök lehetnek a környezetvédelmi műszaki előírásoknak való megfelelés értékeléséhez. Ezek egy termék vagy szolgáltatás teljes életciklusa alatt kifejtett környezeti hatásokról szolgáltatnak információt. A környezetvédelmi terméknyilatkozatokra ISO szabvány 61 vonatkozik, és erre, illetve az ezzel egyenértékű szabványokra lehet hivatkozni.
•
Környezetvédelmi műszaki előírások alkalmazásakor az ajánlatkérő szerv felhasználhatja az adott szabvány megfelelőség-értékelésre vonatkozó eljárásait oly módon, hogy a termék megfelelőségének bizonyítására szolgáló egyik eszközként elfogadja a tanúsítást. Különböző szabványok eltérő tanúsítási rendszereket írnak elő, amelyeket a szabványügyi testületek weboldalain fel kell sorolni.
Az ellenőrzések kérdését az odaítélési szempontok összefüggésében, az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján az 5. fejezet tárgyalja tovább.
61
ISO/TR 14025 Környezeti címkék és nyilatkozatok – III. típusú környezeti nyilatkozat – Alapelvek és eljárások.
42
4. fejezet – A beszállítók, a szolgáltatók és a vállalkozók kiválasztása Összegzés •
Az eljárásból ki lehet zárni a környezetvédelmi jogszabályokat megsértő vállalkozásokat, amennyiben a jogsértés a nemzeti jog alapján szakmai kötelességszegésnek minősül.
•
A műszaki kapacitással kapcsolatos kritériumokat illetően egy vállalkozás múltban szerzett tapasztalata és alkalmazottainak szakképzettsége jó lehetőséget nyújt környezetvédelmi megfontolások alkalmazására.
•
Annak ellenőrzésére, hogy a vállalkozások teljesíteni tudják-e a szerződés által megszabott környezetvédelmi vezetési intézkedéseket, az ajánlatkérő szervek felkérhetik őket az ezzel összefüggő műszaki kapacitásuk igazolására.
•
Az olyan környezetvédelmi vezetési rendszerek, mint például a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) (nem kizárólagos) bizonyítékul szolgálhatnak e kapacitás meglétének igazolására. Egy adott környezetvédelmi vezetési rendszer követelményeinek való megfelelés előírása viszont nem megengedett.
4.1.
Bevezetés
A kiválasztási szempontok egy gazdasági szereplőnek a pályázott szerződés teljesítésével kapcsolatos képessége ellenőrzésére összpontosítanak. A szerződés teljesítésével kapcsolatos képesség értékelésénél az ajánlatkérő szervek figyelembe vehetik a szerződés tárgya szempontjából lényeges környezetvédelmi vonatkozásokkal kapcsolatos konkrét tapasztalatokat és szaktudást. Ki is zárhatnak olyan gazdasági szereplőket, akik egyes esetekben megsértik a környezetvédelmi jogszabályokat, illetve – kizárólag szolgáltatásnyújtásra és építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetén – kifejezetten érdeklődhetnek afelől, hogy az ajánlattevők a szerződés teljesítése során képesek-e környezetvédelmi vezetési intézkedéseket alkalmazni.
4.2. Kizárási feltételek A kizárási feltételek olyan körülményekre vonatkoznak, amelyek fennállása esetén egy gazdasági szereplő olyan helyzetbe kerülhet, hogy az ajánlatkérő szervek nem kívánnak vele semmilyen üzleti kapcsolatba lépni. 62
62
Pl. ha a gazdasági szereplő: • csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, • súlyos szakmai kötelességszegést követett el, • nem tett eleget adó és társadalombiztosítási járulék fizetésével kapcsolatos kötelezettségeinek.
43
A közbeszerzési irányelvek részletesen felsorolják azokat az eseteket, amelyekben egy ajánlatkérő szerv kizárhat egy gazdasági szereplőt a pályázati eljárásból. Némely kifejezetten súlyos büntetőügyben a kizárás kötelező. 63 A kizárási feltételek között két olyan rendelkezés van, amely alapján figyelembe lehet venni a gazdasági szereplők környezetet károsító magatartását: • •
szakmai magatartásukkal kapcsolatosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerős ítéletben elítéltek 64, vagy bizonyítottan súlyos szakmai kötelességszegést követtek el 65.
A környezetvédelmi jogszabályok be nem tartása a nemzeti jog alapján szakmai kötelességszegésnek minősülhet, ami azt eredményezheti, hogy az érintett vállalatot a közbeszerzési eljárásból kizárják. Ezt a kizárási jogalapot a közbeszerzők nem alkalmazhatják akkor, ha a nemzeti jog az adott jogsértést nem minősíti szakmai kötelességszegésnek. A hatóságoknak a kizárási jogalapok alkalmazásakor szem előtt kell tartaniuk az arányosság elvét, illetve e célból figyelembe kell venniük minden lényeges körülményt és minden olyan intézkedést, amelyet a gazdasági szereplő a kiválaszthatóságát befolyásoló kedvezőtlen helyzet orvoslására tett (pl. hogy a szakmai kötelességszegés milyen régen történt, az azt elkövető személyek a vállalatnál dolgoznak-e még, stb.). Számos ajánlatkérő szerv előírja a pályázók vagy ajánlattevők számára, hogy olyan nyilatkozatot írjanak alá, amelyben igazolják, hogy esetükben a kizárási feltételek egyike sem áll fenn. Keretes szöveg eleje A pályázati eljárásokból való kizárás a környezetvédelmi jogszabályok ismételt megszegése miatt A közbeszerzési irányelvek alapján, például súlyos szakmai kötelességszegésre hivatkozva ki lehetett zárni egy olyan hulladékkezelő céget, amely többször is megszegte a környezetvédelmi rendelkezéseket, és ezért különféle hatósági bírságokat kellett fizetnie. Ez az eljárás akkor alkalmazható, ha a környezetvédelmi rendelkezések megszegése a nemzeti jog alapján szakmai kötelességszegésnek minősül. Keretes szöveg vége
63
Például amennyiben a társaságot vagy a társaság egy képviselőjét bűnszervezetben, korrupcióban, csalásban vagy pénzmosásban való részvétel miatt elítélték (a 2004/17/EK irányelv 54. cikke és a 2004/18/EK irányelv 45. cikke). 64 A 2004/18/EK irányelv 45. cikkének (2) bekezdése és a 2004/17/EK irányelv 53. cikkének (3) bekezdése. 65 A 2004/18/EK irányelv 45. cikkének (2) bekezdése és a 2004/17/EK irányelv 54. cikkének (4) bekezdése
44
4.3.
Kiválasztási szempontok
4.3.1. Környezetvédelmi műszaki kapacitás A közszférára vonatkozó közbeszerzési irányelv részletesen felsorolja azokat az eszközöket, amelyeket az ajánlatkérő szerv előírhat a gazdasági szereplő számára, hogy bizonyítsa a szerződés teljesítésére vonatkozó műszaki kapacitását. 66 A környezetvédelmi műszaki kompetencia tartalmazhatja a hulladékkeletkezés minimalizálására, a szennyező anyagok környezetbe jutásának/szivárgásának elkerülésére, az üzemanyag-felhasználás csökkentésére, illetve a természetes élőhelyek megbolygatásának minimalizálására való műszaki alkalmasságot. Gyakorlati oldalról megközelítve például ilyen kérdésekről van szó: •
Van-e a vállalatnak környezetvédelemmel összefüggő szerződés teljesítésével kapcsolatos korábbi tapasztalata?
•
A vállalat alkalmaz-e olyan munkavállalókat, akik a szerződés környezetvédelmi kérdéseinek kezeléséhez kellő iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, illetve tapasztalattal rendelkeznek, vagy igénybe tudja-e venni ilyen személyek szaktudását?
•
A vállalat rendelkezik-e saját tulajdonú, a környezetvédelmi célok elérését lehetővé tevő műszaki berendezésekkel, illetve van-e hozzáférése ilyen eszközökhöz?
•
A vállalat rendelkezik-e olyan eszközökkel, amelyekkel biztosítani tudja a szerződés környezetvédelmi vonatkozásainak minőségét (pl. hozzáfér-e a megfelelő műszaki szervekhez és intézkedésekhez)?
A műszaki kapacitással kapcsolatos kritériumokat illetően a környezetvédelmi követelmények integrálásában hasznosnak bizonyulnak a teljesített szerződések adatai. Ezek a kritériumok felhasználhatók arra, hogy ezek alapján kérjen tájékoztatást a vállalatoktól arra vonatkozóan, hogy van-e korábbi tapasztalatuk hasonló környezetvédelmi követelményeket tartalmazó szerződések teljesítésében. Ennek során feltétlenül egyértelműen kell meghatározni, milyen információ számít relevánsnak, és milyen bizonyítékokat kell benyújtani. Keretes szöveg eleje Környezetbarát épülettervezés és építés Amennyiben egy ajánlatkérő szerv biztosítani kívánja, hogy egy középület környezeti teljesítmény szempontjából szigorú normák szerint épüljön, érdemes a pályázó építészeket felkérni annak igazolására, hogy korábban már terveztek hasonló jellegű épületeket. Ez történhet például egy korábbi köz- vagy magánszektorbeli ügyfél ajánlólevelével. Ennek megfelelően, ha egy önkormányzati létesítményt környezetvédelmi szempontból érzékeny területen kell felépíteni, az ajánlatkérő szerv kérheti annak igazolását, hogy az ajánlattevő rendelkezik ilyen feltételek mellett szerzett építési projektvezetési tapasztalattal. 66
A 2004/18/EK irányelv 48. cikke. A 2004/17/EK irányelv 53. és 54. cikkei előírják, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevők kiválasztását „a gazdasági szereplők rendelkezésére álló objektív szabályokkal és szempontokkal összhangban végzi”.
45
Keretes szöveg vége A környezetvédelmi vonatkozásokat egyéb esetben úgy lehet felmérni, hogy ellenőrzik a szerződés teljesítéséért felelős munkavállalók iskolai végzettségét és szakképzettségét. Ezek a kvalitások különösen olyan szerződések esetén fontosak, amelyek a környezetvédelmi célkitűzéseiket csak a munkavállalók megfelelő képesítése révén érhetik el. Keretes szöveg eleje Meggyőződés az azbeszteltávolítók szaktudásáról Az azbesztszigetelés Európa-szerte még mindig számos épületben megtalálható. Amikor ezeken az épületeken karbantartási munkálatokat végeznek, fontos, hogy az azbeszt eltávolítását képesített vállalkozók biztonságosan végezzék el. A hozzáértés igazolására egyes tagállamok engedélyezési rendszereket működtetnek az ilyen feladatok végzésére specializálódott ajánlattevők kiválasztása érdekében. Annak érdekében, hogy az ilyen munka elvégzésével kapcsolatos egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi kockázatot minimálisra lehessen csökkenteni, fontos feltüntetni a kiválasztási szempontok között, hogy az ajánlattevőknek rendelkezniük kell az ilyen feladatok elvégzéséhez szükséges, a megfelelő hatóság által kiadott engedéllyel tanúsított szakértelemmel, vagy ezzel egyenértékű igazolással. Keretes szöveg vége Végezetül – kizárólag szolgáltatásnyújtásra és építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetén – a közbeszerzési irányelvek lehetővé teszik az ajánlatkérő szervek számára, hogy kifejezetten a kiválasztási szakaszban érdeklődjenek arról, hogy a vállalat a szerződés teljesítése során milyen környezetvédelmi vezetési intézkedéseket tud alkalmazni. 67 Erre azonban kizárólag „indokolt esetben” kerülhet sor, így amennyiben a környezetvédelmi vezetési intézkedések a szóban forgó szerződés szempontjából nem lényegesek, úgy az ajánlatkérő szerv nem kérheti a vállalatot arra, hogy bizonyítsa az azok alkalmazására vonatkozó képességét. Az azonban, ha egy ajánlatkérő szerv azzal kapcsolatban érdeklődik, hogy a vállalat egy építési beruházásra irányuló szerződés teljesítése során tud-e energiatakarékossági intézkedéseket tenni, az a szerződés tárgyához kapcsolódó információkérésnek tekinthető. Az említett intézkedések alkalmazására vonatkozó képesség például bizonyítható valamely környezetvédelmi vezetési rendszer szerinti tanúsítással. 68 4.3.2. Környezetvédelmi vezetési rendszerek Bármely (állami vagy magán-) szervezet, amely környezeti teljesítménye általános szintjét növelni kívánja, dönthet környezetvédelmi vezetési rendszer bevezetéséről. A környezetvédelmi vezetési rendszerek szervezetfüggő eszközök, amelyek célja, hogy az elkötelezett szervezet általános környezeti teljesítményét növeljék. Lehetővé teszik, hogy a szervezetek egyértelmű képet kapjanak a környezeti hatásukról, segítik őket abban, hogy ezek közül a lényeges hatásokra koncentráljanak, illetve abban, hogy ezeket környezeti teljesítményük folyamatos 67
A 2004/18/EK irányelv 48. cikke (2) bekezdésének f) pontja és a 2004/17/EK irányelv 52. cikkének (3) bekezdése. 68 A 2004/18/EK irányelv 50. cikke és a 2004/17/EK irányelv 52. cikkének (3) bekezdése; el kell fogadni az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések alkalmazására való képesség egyéb bizonyítékait is.
46
fejlesztésével megfelelően kezeljék. Fontos fejlesztési terület lehet a természeti erőforrások (pl. víz és energia) felhasználása, az alkalmazottak képzése, környezetbarát termelési eljárások alkalmazása és környezetbarát irodaszerek beszerzése. Környezetvédelmi vezetési rendszert működtető szervezet kérheti az Unióban használatos két környezetvédelmi vezetési rendszer egyike, a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) 69 vagy a környezetvédelmi vezetési rendszerekre vonatkozó EN ISO 14001 európai/nemzetközi szabvány szerinti tanúsítást. Az EMAS rendszert elsődlegesen az EU-ban, illetve az Európai Gazdasági Térségben telephellyel rendelkező szervezetek használják, azonban azok a szervezetek is alkalmazhatják, amelyeknek a székhelye vagy telephelye máshol található. Az ISO szabványrendszere a világ valamennyi szervezete számára nyitott. Európában mintegy 89 000 szervezet rendelkezik ISO 14001 szabvány szerinti tanúsítvánnyal és közel 4500 szervezet és 7500 telephely EMAS-tanúsítvánnyal. Az EMAS szerinti tanúsítás magában foglalja az EN ISO 14001 szabvány követelményeit, valamint a felülvizsgálatra és ellenőrzésre, az alkalmazottak bevonására, a környezeti teljesítmény folyamatos fejlesztésére, valamint a nyilvánossággal és az alkalmazottakkal való kommunikációra vonatkozó további elemeket is. 4.3.3. Környezetvédelmi vezetési rendszerek és műszaki kapacitás A közbeszerzési irányelvek kifejezetten elismerik, hogy a környezetvédelmi vezetési intézkedések indokolt esetben igazolhatják, hogy a vállalatoknak megvan a szolgáltatásnyújtásra és építési beruházásra irányuló szerződések teljesítéséhez szükséges műszaki kapacitása. 70 Indokolt eset az, amikor az építési beruházás és/vagy szolgáltatás jellege indokolttá teszi környezetvédelmi vezetési intézkedések vagy környezetgazdálkodási rendszerek alkalmazását a közbeszerzési szerződés teljesítése során. Természetesen ezek az intézkedések közvetlenül kapcsolódnak a szerződés teljesítéséhez. Nem megengedhető olyan kiválasztási szempontoknak való megfelelést előírni, amelyek nem állnak összefüggésben a szerződés teljesítésével. Az EMAS-tanúsítványok igazolhatják, hogy a vállalat képes környezetvédelmi vezetési intézkedéseket alkalmazni. Az EN ISO 14001 szabványt, illetve a tanúsításra és a környezetvédelmi vezetésre vonatkozó megfelelő nemzetközi vagy európai szabványokat szintén el kell fogadni. A vállalatok tanúsítás nélkül is képesek lehetnek igazolni, hogy ezekkel egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedéseket alkalmaznak. Az alkalmazandó intézkedések tartalma az, ami lényeges, az ajánlatkérő szervnek pedig az erre vonatkozó bizonyítékot kell mérlegelnie.
69
Az 1221/2009/EK rendelet a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről. 70 A 2004/18/EK irányelv 48. cikke (2) bekezdésének f) pontja szerint az ajánlatkérő szerv a kiválasztási szempontok között a következőt is figyelembe veheti: „építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéseknél, és csak indokolt esetben, azon környezetvédelmi vezetési intézkedések megjelölése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud”. A 2004/18/EK irányelv 50. cikke és a 2004/17/EK irányelv 52. cikkének (3) bekezdése hivatkozik a környezetvédelmi vezetési szabványokra, például az EMAS-ra.
47
Ez azt jelenti, hogy az ajánlatkérő szervek nem írhatják elő a vállalatoknak, hogy rendelkezzenek EMAS- vagy ISO-tanúsítvánnyal, illetve azt, hogy (teljes mértékben) megfeleljenek e rendszerek követelményeinek. A környezetvédelmi vezetési rendszerek alkalmazása nem csupán a környezetvédelmi vezetési intézkedések végrehajtására vonatkozó műszaki kapacitás igazolását foglalja magában. Ha az ajánlatkérő szerv a 4.3.1. pontban említettek szerint más környezetvédelmi kiválasztási szempontokat szab meg (pl. technikai berendezésekkel vagy az alkalmazottak képzésével kapcsolatos követelményeket), a környezetvédelmi vezetési rendszer is bizonyíthatja a kapacitás meglétét, amennyiben az adott követelményekre nézve releváns információt tartalmaz. Ismételten megjegyzendő, hogy a műszaki kapacitásnak az említett rendszerek által előírt és a szerződés tárgya szempontjából lényeges, tényleges elemeit kell figyelembe venni, és nem csak a harmadik fél általi tanúsítás meglétére kell összpontosítani. 71 Az alkalmazandó környezetvédelmi vezetési intézkedésekre vonatkozó követelmények előírásánál szem előtt kell tartani az arányosság elvét: egy alacsony értékű és alacsony környezeti hatással rendelkező szerződés esetében lehet, hogy nem lenne megfelelő a fenti követelmények előírása. Keretes szöveg eleje A Litván Közútkezelő Hatóság (LRA) a környezeti kapacitást tartja szem előtt A Litván Közútkezelő Hatóság a közút- és autópálya-építésre irányuló pályázati eljárások során arra vonatkozóan kér bizonyítékot, hogy az ajánlattevők képesek-e környezetvédelmi vezetési intézkedéseket alkalmazni. Ezt a műszaki kapacitásra vonatkozó követelmények között bírálják el, valamint az EMAS és az ISO 14001 tanúsítványait, illetve az ezekkel egyenértékű egyéb tanúsítványokat vagy bizonyítékot fogadják el. Keretes szöveg vége
71
A T-331/06. sz., Evropaїki Dynamiki kontra Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyben (76. pont) a Bíróság azt állapította meg, hogy a harmadik fél általi hitelesítés megléte a vállalat környezetvédelmi vezetési rendszere minőségének értékelésekor magasabb pontszámot eredményezhet. Ezzel a témával kapcsolatban bővebb tájékoztatás az 5. fejezetben található.
48
5. fejezet – A pályázatok elbírálása Összegzés • Lehetséges környezetvédelmi odaítélési szempontokat alkalmazni, feltéve, ha azok: o a szerződés tárgyához kapcsolódnak, o az ajánlatkérő szerv számára nem biztosítanak korlátlan választási szabadságot, o a hirdetményben és az ajánlattételi dokumentációban a súlyozással és bármely egyéb alszemponttal együtt kifejezett említést nyernek, o nem tartoznak a kiválasztási szempontok közé (mint pl. a tapasztalat vagy az általános kapacitás). o megfelelnek az uniós jog alapelveinek. •
•
5.1.
Az odaítélési szakaszban az előírásokban szereplő minimumkövetelményeknél jobb környezeti teljesítményért többletpontokat lehet adni. Nincs megszabva annak a felső határa, hogy a környezetvédelmi szempontok milyen súlyozással vehetők figyelembe. Az „életciklus-költségelemzés” megközelítésének alkalmazása felfedi egy szerződés valós költségét. Az energia- és vízfelhasználás, valamint a karbantartás és ártalmatlanítás költségeinek értékelése arra mutathat, hogy a környezetkímélőbb megoldás a teljes élettartamot tekintve egyben az olcsóbb megoldást is jelenti.
A szerződés odaítélésére vonatkozó általános szabályok
5.1.1. Odaítélési szempontok Az ajánlatkérő szerv az odaítélési szakaszban értékeli a pályázatok minőségét és összehasonlítja a költségeket. Az ajánlatok minőségének értékelésekor az ajánlatkérő szerv előre megszabott és előzetesen közzétett odaítélési szempontokat alkalmaz annak eldöntésére, hogy melyik ajánlat a legjobb. A közbeszerzési irányelvek két lehetőséget biztosítanak: az ajánlatokat össze lehet hasonlítani kizárólag a legalacsonyabb ár alapján, illetve az ajánlatkérő szerv dönthet úgy is, hogy a szerződést a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat" benyújtójának ítéli oda, ami azt jelenti, hogy az áron kívül más odaítélési szempontokat is figyelembe vesz. A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szerinti további odaítélési szempontok a környezetvédelmi szempontokat is magukban foglalhatják. Az irányelvekben szereplő példák nem teljes körű felsorolása lehetővé teszi az ajánlatkérő szervek számára a következő szempontok értékelését: minőség, ár, műszaki érték, esztétikai és funkcionális jellemzők, környezeti jellemzők, folyó költségek, 49
költséghatékonyság, vevőszolgálat és technikai segítségnyújtás, szállítási határnap és határidő vagy teljesítési határidő. Nem szükséges, hogy minden egyes odaítélési szempont gazdasági előnyt nyújtson az ajánlatkérő szerv számára. 72 Az ajánlatkérő szerv szempontjából a nem tisztán gazdasági természetű tényezők – így például a környezeti tényezők – is befolyásolhatják az ajánlat értékét. Mivel a legjobb ajánlatot rendszerint számos különféle alszempont alapján határozzák meg, különféle technikákat lehet alkalmazni a különböző alszempontok összehasonlítására és súlyozására. Ezen technikák lehetnek mátrix-összehasonlítások, relatív súlyozások és előny/hátrány (bonus/malus) rendszerek. Az ajánlatkérő szerven múlik, hogy milyen odaítélési szempontokat alkalmaz és az egyes szempontok milyen súlyozásban részesülnek. Az ítélkezési gyakorlat meghatározott néhány alapvető szabályt az odaítélési szempontokkal kapcsolatban: 1. Az odaítélési szempontoknak kapcsolódniuk kell a szerződés tárgyához Az ajánlatkérő szervek szabadon határozhatják meg a szerződés tárgyát és ennek megfelelően szabadon választhatják ki az odaítélési szempontokat, az azonban nem megengedett, hogy olyan odaítélési szempontokat alkalmazzanak, amelyek a pályázati eljárás hatályán kívül eső tényezőkhöz kapcsolódnak. Keretes szöveg eleje A kapcsolat megléte vagy hiánya Az Európai Bíróság buszbeszerzéssel kapcsolatos egyik ítéletében (a Concordia Bus-ügyben) úgy rendelkezett, hogy a tömegközlekedésben használt buszok nitrogén-oxid-kibocsátásának szintjéhez és zajszintjéhez kapcsolódó odaítélési szempontok megfeleltek annak a követelménynek, miszerint a szerződés tárgyához kapcsolódónak kell lenniük. 73 A Bíróság a villamos energia vásárlásával kapcsolatos egyik ítéletében úgy rendelkezett, hogy az ajánlatkérő szerv várható fogyasztásán felüli, megújuló energiaforrásokból származó villamos energia mennyiségére vonatkozó odaítélési szempont alkalmazása nem volt megengedhető, mivel az nem kapcsolódott a szerződés tárgyához. 74 Keretes szöveg vége 2. Az odaítélési szempontok az ajánlatkérő szerv számára nem biztosíthatnak korlátlan választási szabadságot
72
Lásd a C-513/99. sz., Concordia Bus Finland Oy Ab kontra Helsingin kaupunki ügyben hozott ítélet 55. bekezdését (a Concordia Bus-ügy). 73 A Bíróság C-513/99. sz., Concordia Bus-ügyben hozott ítéletének 65. pontja. 74 Megjegyzendő azonban, hogy a Bíróság ezzel egy időben elismerte egy olyan odaítélési szempont lehetőségét, amely a megújuló energiaforrásokból származó elektromos áram mennyiségével kapcsolatos (mint az ajánlatkérő számára szállított elektromosáram-mennyiség része).
50
Az odaítélési szempontok sohasem biztosíthatnak az ajánlatkérő szervnek korlátlan választási szabadságot. 75 Ez azt jelenti, hogy objektív alapot kell biztosítaniuk a pályázatok megkülönböztetésére és kellően konkrétnak kell lenniük. A Bíróság megfogalmazásában, az odaítélési szempontokat úgy kell meghatározni, hogy az minden „ésszerűen tájékozott és elvárható gondossággal eljáró ajánlattevő számára” lehetővé tegye azok azonos módon történő értelmezését. 76 Keretes szöveg eleje Az odaítélési szempontok specifikussága és mérhetősége a Concordia Bus-ügyben A Concordia Bus-ügyben az ajánlatok értékelését megelőzően Helsinki önkormányzata meghatározott és közzétett egy rendszert, amelynek értelmében bizonyos szintű zaj- és nitrogén-oxid-kibocsátásra vonatkozóan többletpontokat ítélt oda. 77 E rendszert a Bíróság megfelelően specifikusnak és objektívnek találta. Keretes szöveg vége Az odaítélési szempontok objektivitására vonatkozó követelmény további eleme az ellenőrizhetőség. Amennyiben az odaítélési szempontok olyan tényezőkre vonatkoznak, amelyeket az ajánlatkérő szerv nem tud ellenőrizni, akkor nehéz bizonyítani, hogy azokat objektíven alkalmazták. Keretes szöveg eleje Az odaítélési szempontok ellenőrizhetősége az EVN Wienstrom-ügyben Az ajánlatkérő szerv az EVN Wienstrom-ügyben 78 a megújuló forrásokból való villamosenergia-termeléssel kapcsolatos egyik odaítélési szempontot úgy alkalmazta, hogy a beszerzési forrás tekintetében semmiféle bizonyítékot nem kért az ajánlattevőktől. A Bíróság azt állapította meg, hogy ez megsértette az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvét, mivel az ajánlatkérő szerv nem tudta és nem is állt szándékában ellenőrizni, hogy az ajánlattevők ennek az odaítélési szempontnak milyen mértékben feleltek meg. Keretes szöveg vége 3. Az odaítélési szempontokat előzetesen meg kell hirdetni A közbeszerzési irányelvek előírják, hogy az odaítélési szempontokat a hirdetményben vagy az ajánlattételi dokumentációban meg kell határozni. Az ítélkezési gyakorlat segítséget nyújtott annak meghatározásában, hogy az odaítélési szempontokat milyen részletességgel kell meghirdetni. A hirdetményben vagy a dokumentációban fel kell tüntetni:
75
Lásd a 31/87. sz., Gebroeders Beentjes BV kontra Hollandia ügyben hozott ítélet 26. pontját; illetve a C513/99. sz., Concordia Bus-ügyben hozott ítélet 69. pontját. 76 A C-19/2000. sz., SIAC Construction Ltd kontra County Council of the County of Mayo ügyben hozott ítélet 42. pontja. 77 Ebben az esetben többletpontokat adtak többek között olyan autóbuszok használatáért, amelyek nitrogénoxid kibocsátása 4 g/kWh-nál alacsonyabb (+2,5 pont buszonként) vagy 2 g/kWh-nál alacsonyabb (+3,5 pont buszonként), másrészt azokért, amelyek zajszintje 77 dB-nél alacsonyabb (+1 pont buszonként). 78 A C-448/01. sz., EVN AG és Wienstrom GmbH kontra Ausztria ügyben hozott ítélet.
51
o a szerződést a legalacsonyabb ár vagy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kritériuma alapján ítélik-e oda; o (a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kritériumának érvényesítése esetén) az alkalmazandó szempontok és alszempontok 79; o az értékelés során az egyes szempontok esetében alkalmazott súlyozás. 80 Amennyiben az ajánlatkérő szerv bizonyítani tudja, hogy a súlyozás nem lehetséges, úgy az odaítélési szempontokat csökkenő fontossági sorrendben lehet feltüntetni. 81 4. Az odaítélési szempontok nem lehetnek kiválasztási szempontok Az odaítélési szempontok nem vizsgálhatják azokat a kérdéseket, amelyeket a kiválasztási szakaszban alaposabban értékelnek, illetve azokat, amelyeket a kiválasztási szakaszban már értékeltek. Ez kizárja azokat az odaítélési szempontokat, amelyek például az ajánlattevők korábbi tapasztalataival, illetve műszaki és pénzügyi kapacitásával kapcsolatosak. 82 5. Az odaítélési szempontokat a közösségi jog tiszteletben tartásával kell meghatározni Az odaítélési szempontoknak meg kell felelniük a közösségi jog valamennyi alapelvének. A Bíróság kifejezetten kiemelte a megkülönböztetésmentesség elvét, amely más rendelkezések – például a szolgáltatásnyújtás szabadsága és a letelepedés szabadsága – alapjául is szolgál.
Keretes szöveg eleje Különbségtétel a specifikusság és a hátrányos megkülönböztetés között a Concordia Busügyben A hátrányos megkülönböztetés kérdését kifejezetten felvetették a Concordia Bus-ügyben. A Concordia Bus egyik kifogása az volt, hogy a Helsinki önkormányzat által támasztott feltételek hátrányos megkülönböztetést tartalmaztak, mivel az önkormányzat saját busztársasága, a HKL volt az egyetlen, amely rendelkezett olyan gázüzemű járművekkel, amelyekkel e szempont alapján maximális pontszámot kaphatott. A Bíróság ítélete szerint az, hogy az ajánlatkérő szerv által meghatározott egyik odaítélési szempont alapján csak egy vállalat kapott maximális pontot, a szempontot önmagában még nem tette megkülönböztetővé. Annak meghatározásakor, hogy egy odaítélési szempont megkülönböztető-e vagy sem, az eset valamennyi tényezőjét figyelembe kell venni. 83 Keretes szöveg vége
79
A C-532/06. sz., Lianakis és társai kontra Dimos Alexandroupolis és társai ügyben hozott ítélet 38. bekezdése. A C-532/06. sz., Lianakis és társai kontra Dimos Alexandroupolis és társai ügyben hozott ítélet 38. bekezdése. A C-331/04. sz., ATI EAC és társai kontra ACTV Venezia Spa ügyben hozott ítéletében a Bíróság megerősítette, hogy valamely odaítélési szempont részszempontjait nem szükséges előre súlyozni. 81 A 2004/18/EK irányelv 53. cikkének (2) bekezdése és a 2004/17/EK irányelv 55. cikkének (2) bekezdése. 82 A C-532/06. sz., Lianakis és társai kontra Dimos Alexandroupolis és társai ügyben hozott ítélet 25–32. bekezdései. 83 Ebben az esetben az egyik tényező, hogy a panaszos elnyert egy másik tételt, amelyben a gázüzemű járművekre vonatkozó ugyanezen előírást alkalmazták. 80
52
5.2
Környezetvédelmi odaítélési szempontok alkalmazása
A jogi keret jelentős teret hagy a környezetvédelmi odaítélési szempontok érvényesítésére, illetve számos különböző módszer és megközelítés alkalmazható: 5.2.1 Előírások vagy odaítélési szempontok? Annak eldöntésekor, hogy egy környezeti jellemző minimumkövetelmény (előírás) vagy preferencia (odaítélési szempont) legyen-e, számos szempontot kell mérlegelni. A környezetvédelmi odaítélési szempontok alkalmazása akkor célszerű, ha például az ajánlatkérő szerv bizonytalan a bizonyos környezetvédelmi célkitűzéseknek megfelelő termékek, munkálatok vagy szolgáltatások költségeit és/vagy piaci hozzáférhetőségét illetően. Ezen tényezők odaítélési szempontokba való beépítésével súlyozni lehet azokat más tényezők, többek között a költségek ellenében. A műszaki előírásokban meg lehet határozni a teljesítés minimálisan elvárt szintjét, majd az odaítélési szakaszban a még jobb teljesítményért többletpontokat lehet adni. Számos ajánlatkérő szerv alkalmazza eredményesen ezt a megközelítést, amely rugalmasságot biztosít a zöld közbeszerzés megvalósításakor.
Keretes szöveg eleje Környezetbarát informatikai termékek Münchenben Egy informatikai termékekre kiírt 2010-es müncheni pályázat során számos energiahatékonyságra, károsanyag-használatra és zajkibocsátásra vonatkozó környezetvédelmi szempontot érvényesítettek a Kék Angyal ökocímke és az Energy Star követelményei alapján. Egyes szempontokat a minimumkövetelményekbe építettek be és az ennél jobb teljesítményt az odaítélési szakaszban többletpontokkal jutalmazták. A környezeti és a minőségi teljesítményért kapott összes pontot elosztották az árral és az így kapott végleges pontszám alapján választották ki a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot. A pályázatot több tételre bontották, így a kis- és középvállalkozások is nagyobb esélyt kaptak arra, hogy elnyerjék a szerződés egyes részeit. Keretes szöveg vége 5.2.2 Súlyozási módszerek Az egyes szempontok súlyozása határozza meg, hogy a végső értékelésnél milyen súllyal esnek latba. A környezetvédelmi odaítélési szempontok súlyozása azt tükrözi, hogy a környezetvédelmi szempontokat az előírásokba milyen mértékben építették be. Amennyiben az előírásokba szigorú környezetvédelmi követelményeket építettek be, akkor ezek a szempontok az értékelés során alacsonyabb súlyozásban részesülnek és fordítva.
53
Nincs megszabva annak a felső határa, hogy a környezetvédelmi szempontok milyen súlyozással vehetők figyelembe. 84 A megfelelő súlyozás meghatározása érdekében célszerű mérlegelni az alábbi szempontokat: o a környezetvédelmi célkitűzések más megfontolásokhoz, pl. a költségekhez és az általános minőséghez viszonyítva a szerződés szempontjából mennyire fontosak o ezeket a megfontolásokat az odaítélési szempontokban milyen mértékben lehet érvényesíteni az előírásokon, a kiválasztási szempontokon és a szerződés szerinti teljesítési feltételeken túlmenően vagy azok helyett o az ajánlatkérő szerv az odaítélési szakaszban hány pontot oszthat ki: ez a terméktől/szolgáltatástól, illetve a piaci viszonyoktól függően változhat. Amennyiben például egy adott termék árát illetően nincsenek nagy különbségek, a környezeti teljesítmények viszont jelentősen eltérnek, akkor célszerű a környezeti jellemzők értékelésére több pontot kiosztani.
Keretes szöveg eleje Környezet- és egészségbarát takarítási szolgáltatások Toscanában A Toscanai Környezetvédelmi Ügynökség (ARPAT) a takarítási szolgáltatásokra kiírt pályázat során a gazdasági és környezetvédelmi szempontból legelőnyösebb ajánlat kritériuma alapján értékelte a benyújtott pályázatokat. Az árra 40 pontot, a minőségre pedig 60 pontot lehetett szerezni. A minőségi szempontok között többek között a „környezetbarát” takarítási technikák alkalmazása, a kevesebb csomagolóanyag, a termék környezeti teljesítménye (az ISO I. típusú ökocímke, illetve azzal egyenértékű címkék követelményeinek megfelelő termékek aránya) és a környezetvédelmi képzési programok minősége szerepelt. Keretes szöveg vége 5.2.3 Ökocímkék használata Az ökocímkék alapjául szolgáló és a termékek, munkálatok vagy szolgáltatások környezeti jellemzőire utaló követelményekre szintén lehet támaszkodni az odaítélési szempontok kidolgozásakor és értékelésekor. Az ökocímkék esetében az adott terméknek vagy szolgáltatásnak jellemzően számos környezetvédelmi követelménynek meg kell felelnie. Az egyik megközelítés szerint bizonyos ökocímkéket minimumkövetelményként lehet használni az előírások meghatározásánál, és később, az értékelési szakaszban többletpontokat lehet adni azoknak a termékeknek vagy szolgáltatásoknak, amelyek az ökocímke-kritériumoknál szigorúbb feltételeknek felelnek meg. Ugyanúgy, ahogyan az ökocímke-kritériumoknak az előírások kidolgozásához történő felhasználásakor, az odaítélési szakaszban sem lehet ragaszkodni egy bizonyos tanúsításhoz vagy 84
Az EVN Wienstrom ügyben (C-448/01.sz.) azt állapították meg, hogy a megújuló forrásokból származó villamosenergia-termeléssel kapcsolatos szempont esetében az összes adható pontszám 45 %-ának megadása
54
címkéhez, viszont figyelembe kell venni minden egyéb olyan bizonyítékot, amely alátámasztja az alapul szolgáló kritériumoknak való megfelelést. 5.2.4 Környezetvédelmi vezetési rendszerek alkalmazása Egyes esetekben egy környezetvédelmi vezetési rendszer bizonyítékul szolgálhat az odaítélési szempontok értékelésénél. Az odaítélési szakaszban azt kell vizsgálni, hogy egy adott szerződést hogyan fognak teljesíteni, tehát egy olyan ajánlat fontos lehet, amely szerint bizonyos intézkedéseket valamely környezetvédelmi vezetési rendszerrel összhangban valósítanak meg. Gondoskodni kell azonban arról, hogy egyetlen olyan értékelést se végezzenek el kétszeresen, amelyre a kiválasztási szakaszban már sor került. Keretes szöveg eleje A környezetvédelmi kötelezettségvállalások értékelése Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség az informatikai tanácsadási szolgáltatások nyújtására kiírt pályázat odaítélési szakaszában az összpontszám 10 %-át azoknak a környezetvédelmi politikáknak az értékelésére adta, amelyeket az ajánlattevők a szerződés teljesítése során kívántak alkalmazni. A környezetvédelmi szempontok értékelésekor a harmadik fél által tanúsított környezetvédelmi vezetési rendszert működtető vállalat magasabb pontszámot kapott, mint azok a vállalatok, amelyek ilyen tanúsítással nem rendelkeztek. A közbeszerzési eljárás megtámadását követően a Törvényszék azt az ítéletet hozta, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek jogában állt a mérlegelési jogkörét ily módon alkalmazni, mivel minden egyes ajánlatot érdemben vizsgált. 85 Fontos megjegyezni, hogy a közbeszerzési irányelvek az Európai Környezetvédelmi Ügynökségre nem vonatkoznak. A Bíróság záradékában szereplő, a környezetvédelmi odaítélési szempontok értékelésénél alkalmazott minőségi megközelítést azonban érdemes megemlíteni. Keretes szöveg vége
5.3
Az életciklus-költségelemzés
Egy közbeszerzési eljárás odaítélési szakaszában rendszerint az ajánlat költségei számítanak az egyik legfontosabb tényezőnek. De hogyan határozzuk meg a költségeket? Egy termék, szolgáltatás vagy munkálat elvégzésének megvásárlásakor az ajánlatkérő szerv mindig fizet valamilyen árat. A beszerzési ár azonban csak a költségelemek egyike a beszerzés, birtoklás és az ártalmatlanítás teljes folyamatában. Az „életciklus-költségelemzés” valamennyi olyan költség figyelembevételét jelenti, amely a termék, munkálat vagy szolgáltatás élettartama során felmerül:
elfogadható volt, feltéve, ha az odaítélési szempontokra vonatkozó egyéb szabályokat betartották. 85 A Bíróság megállapította, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „elvégezte az ajánlatok összehasonlító értékelését, vizsgálta, hogy az ajánlattevők által benyújtott környezetvédelmi politikák helytállóak-e, és megállapította, hogy mindössze egyetlen ajánlattevő alkalmazta már ezt a politikát, míg a többiek csak jelezték az erre vonatkozó szándékukat”. (a T-331/06. sz. Evropaїki Dynamiki kontra Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügy 76. bekezdése).
55
•
a beszerzési ár és az azzal kapcsolatos összes költség (szállítás, felszerelés, üzembe helyezés stb.);
•
az üzemeltetési költségek az energiát, az alkatrészeket és a karbantartást is beleértve;
•
az elhasználódással kapcsolatos költségek, mint pl. a leszerelés és az ártalmatlanítás költsége.
Az életciklus-költségelemzés – az 5.3.2. pontban foglalt különleges feltételek alapján – tartalmazhatja az externáliák (mint pl. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása) költségét is. Keretes szöveg eleje A szlovén minisztérium értékeli a járművek üzemeltetési költségeit A Szlovén Közigazgatási Minisztérium a hatóságok részére történő járműbeszerzésnél zöld közbeszerzési követelményeket is érvényesít. 2009-ben és 2010-ben azt a megközelítést alkalmazták, hogy hat járműkategóriára vonatkozóan meghatározták az átlagos szén-dioxidkibocsátás maximális küszöbértékét. 2011-ben a minisztérium egy még átfogóbb, a teljes élettartamra vonatkozó költségmodellre váltott azáltal, hogy az értékeléskor a szén-dioxid-, a nitrogén-oxid- és a részecskekibocsátás mellett az átlagos kilométerenkénti fogyasztást is értékelte. Ez a megközelítés összhangban van a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló irányelvvel (2009/33/EK). Keretes szöveg vége 5.3.1. Az életciklus-költségelemzés és a környezetvédelmi megfontolások Az életciklus-költségelemzést célszerű alkalmazni, függetlenül attól, hogy melyek a hatóság környezetvédelmi célkitűzései. Az életciklus-költségelemzés alkalmazásakor az ajánlatkérő szerv figyelembe veszi az erőforrás-felhasználás, a karbantartás és az ártalmatlanítás költségeit is, amelyeket a beszerzési ár nem tartalmaz. Ez gyakran olyan, mindenki számára előnyös helyzetet teremt, amelyben a környezetkímélőbb termék, munkálat vagy szolgáltatás összességében az olcsóbb. Az áruk, munkálatok vagy szolgáltatások teljes életciklusára vonatkozó megtakarítási lehetőségeket az alábbi rész mutatja be. Megtakarítások a víz- és energiafelhasználás terén A termék, munkálat vagy szolgáltatás teljes életciklusára vonatkozó költségei, illetve a teljes életciklus alatt gyakorolt környezeti hatások jelentős részét a víz- és energiafelhasználás költségei teszik ki. A víz- és energiafelhasználás csökkentése mind pénzügyi, mind környezetvédelmi szempontból egyaránt célszerű. Keretes szöveg eleje A görög város a közvilágítás költségei terén ért el megtakarításokat A görögországi Marousi városa a közbeszerzési pályázat kiírása előtt megvizsgálta, hogy az utcai világítóberendezések cseréjével milyen megtakarítások érhetők el. Azt állapította meg, hogy a régi, nagynyomású higanylámpák fémhalogén lámpákkal történő felváltásával az éves villamosenergia-fogyasztást 40 %-kal lehetne csökkenteni. Kidolgozták a műszaki előírást és 56
2500 új technológiával készült lámpatestet vásároltak és szereltek fel. A teljes élettartamra vonatkozó költségmegtakarítás – még a magasabb beszerzési ár mellett is – lámpánként 315 EUR, a teljes élettartam alatt pedig mintegy 2,9 tonnával csökken a szén-dioxid-kibocsátás. Keretes szöveg vége Megtakarítás a karbantartás és a csere terén Egyes esetekben a leginkább környezetbarát megoldás az, ha a lehető leghosszabb idő telik el a cseréig, illetve a lehető legkevesebb karbantartásra van szükség. Például, ha a betonhoz őrölt, granulált kohósalakot használnak, az növelheti az épületek élettartamát, ugyanakkor csökkentheti a beton kivirágzását (sókivirágzás), amely karbantartást igényel. Ez a megoldás a többi betontípushoz képest csökkentheti a teljes életciklusra vonatkozó összköltséget. Az ártalmatlanítással kapcsolatos költségek terén elért megtakarítások Egy termék vásárlásakor vagy egy építési beruházásra kiírt pályázat során könnyen megfeledkeznek az ártalmatlanítással kapcsolatos költségekről. Az ártalmatlanítással kapcsolatos költségeket végül meg kell fizetni, bár ezek a kiadások néha jóval később jelentkeznek. Amennyiben az ajánlattevő ezeket a költségeket nem veszi figyelembe, akkor az előnyös megállapodás igen költséges vásárlássá változhat. Az ártalmatlanítási költségek a fizikai eltávolítástól egészen a biztonságos ártalmatlanításig terjedhetnek. Az ártalmatlanítást gyakran nagyon szigorú rendelkezések, például az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelvben foglalt előírások szabályozzák. 86Keretes szöveg eleje Az ártalmatlanítási szakasz intelligens megtervezése: egy építőipari példa Az építőipari ágazat az egyik olyan területnek számít, ahol sok hulladék képződik. A régi épületek lebontásának eredményeként nemcsak nagy mennyiségű hulladékot kell elszállítani, hanem a veszélyes anyagok, mint például az azbeszt kezelését is meg kell oldani. Ezért az ajánlati felhívásban ki lehet térni arra, hogy várhatóan mennyi veszélyes hulladék termelődik a bontás során, illetve milyen költségvonzata van e hulladék eltávolításának. Néhány esetben, pl. útépítésnél lehetőség van az újrahasznosított anyagok, például a használt aszfalt vagy a bontásból származó anyagok felhasználásából származó haszon számításba vételére is. Keretes szöveg vége 5.3.2 A külső környezetvédelmi költségek értékelése A pénzügyi költségek közvetlenül az ajánlatkérő szervet terhelik, bizonyos esetekben azonban környezetvédelmi externáliával is számolni kell, azaz az egyes környezeti hatások, pl. az éghajlatváltozás vagy a savasodás társadalmi költségeivel is. A környezetvédelmi externáliákat is figyelembe vevő életciklus-költségelemzést gyakran teljes életciklusra vetített költségszámításként is emlegetik. Ahhoz, hogy a külső költségeket egy közbeszerzési eljárás során számításba lehessen venni, azoknak meg kell felelniük a fent meghatározott odaítélési szempontokra vonatkozó követelményeknek 86
Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelv.
57
(különösen annak, hogy a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk), és azokat pénzben kell kifejezni. Aztán ezeket a költségeket a többi költséggel együtt kell értékelni és ki kell választani a legalacsonyabb költségeket tartalmazó ajánlatot. Arról, hogy ezt a gyakorlatban hogyan kell elvégezni többek között a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló irányelv (2009/33/EK) szolgáltat példát. Keretes szöveg eleje Externáliák az életciklus-költségelemzésben: a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló irányelv A tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló irányelv kötelezően előírja az ajánlatkérő szerveknek, hogy közúti járművek vásárlásakor – az előírások vagy az odaítélési szempontok meghatározásánál – vegyék figyelembe a járművek energetikai és környezeti hatásait. Az irányelv a járművek teljes élettartamára megállapított üzemeltetési költségek értékeléséhez olyan módszert biztosít, amellyel ezek a hatások pénzben kifejezhetők. Ez a módszer pénzértéket rendel a különböző típusú kibocsátásokhoz (szén-dioxid (CO2), nitrogén-oxidok (NOx), nem metán szénhidrogének (NMHC) és részecskék). 87 Meg lehet határozni a pályázatban szereplő járművek teljes élettartamára vetített kibocsátásának költségvonzatát, amelyet aztán hozzá kell adni az egyéb közvetlen költségekhez, például a beszerzési árhoz, az üzemanyagköltséghez és a karbantartási költséghez. Keretes szöveg vége Amennyiben az ajánlatkérő szerv az externáliákat az életciklus-költségelemzés során értékeli, akkor ugyanezeket az elemeket más odaítélési szempontok mérlegelésekor már nem veheti figyelembe. 5.3.3 Az életciklus-költségelemzés alkalmazása Az ajánlatok értékelésekor egyre több európai hatóság alkalmazza az életciklus-költségelemzést annak megállapítására, hogy a költségek szempontjából melyik a legkedvezőbb ajánlat, és ehhez számos, különböző bonyolultsági fokú és alkalmazási körű eszközt dolgoztak ki (lásd a keretes szöveget). Az életciklus-költségelemzés megfelelő elvégzéséhez bizonyos szempontokat szem előtt kell tartani: •
•
Élettartam – Az, hogy egy terméket milyen gyakran kell cserélni, nagymértékben befolyásolja annak költségeit, különösen hosszabb távon. Egy olcsó, de gyakori cserét igénylő termék hosszabb távon költségesebb lehet, mint annak drágább, de sok éves használatra alkalmas alternatívája. Ezt figyelembe kell venni, amikor az ajánlatkérő szerv meghatározza, hogy az életciklusra vonatkozó költségeket hány évre vetítve kívánja összehasonlítani. Diszkontráta - A jövőbeli költségek „értéke” kevesebb, mint a jelenlegi költségeké, mivel a tőke idővel várhatóan bizonyos összegű kamatot termel. 88 Az életciklusra vonatkozó
87
Az ajánlatkérő szervek az egyes szennyezőanyag-kibocsátások esetében magasabb költségekkel is számolhatnak, feltéve, hogy ezek a költségek nem haladják meg az irányelvben szereplő vonatkozó értékek kétszeresét (a 2009/33/EK irányelv 6. cikke). 88 A ma 5 %-os kamat mellett befektetett 100 EUR egy év múlva 105 EUR-t ér majd. Ezért az egy év múlva elköltendő 105 euró „értéke” jelenleg csak 100 euró.
58
költségek összehasonlításakor ezt a tényezőt figyelembe kell venni. Ezt úgy lehet megtenni, hogy a jövőbeli költségekhez egy diszkontrátát kell rendelni, amely rendszerint az adott országban érvényes nemzeti kamatláb. A diszkontráta használatával a költségek nettó jelenértékben fejezhetők ki, ami lehetővé teszi a jelenlegi és jövőbeli költségek közvetlen összehasonlítását. •
Az adatok hozzáférhetősége és megbízhatósága – Az életciklusra vonatkozó költségek elemzése a jövőben felmerülő költségeket illetően (pl. karbantartási költségek, energiafelhasználás és a termék tényleges élettartama) nyilvánvalóan tartalmaz egy bizonytalansági tényezőt. Ezért fontos az ajánlattevőket arra felkérni, hogy költségbecsléseiket részletes adatokkal támasszák alá. Egyes esetekben, amikor a jövőbeli költségek a beszállító ellenőrzése alatt állnak (pl. ők végzik a karbantartást vagy az ártalmatlanítást), a szerződési feltételekben maximalizálni lehet a jövőbeli árakat, ami életciklus-költségelemzéskor nagyobb biztonságot ad. Keretes szöveg eleje Az életciklus-költségelemzés eszközei Az alábbi lista az életciklus-költségelemzés eszközeinek nem teljes körű felsorolását tartalmazza: •
Az Európai Bizottság kalkulátora a járművek beszerzésénél alkalmazott életciklusköltségelemzéshez: http://www.cleanvehicle.eu/hu/startseite/.
•
Az Európai Bizottság közös módszere az építőiparban alkalmazott életciklusköltségelemzéshez: http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/construction/files/compet/life_cycle_costing /final_report_en.pdf.
•
A SMART SPP projekt keretében az életciklus-költségelemzés és a szén-dioxidkibocsátás értékelésére kidolgozott eszköz: http://www.smart-spp.eu.
•
A Svéd Környezetgazdálkodási Tanács (SEMCo) által kidolgozott életciklusköltségelemzési eszköz: http://www.msr.se/en/green_procurement/LCC/.
•
A BUY SMART projekt keretében kidolgozott életciklus-költségelemzési eszköz: http://www.buy-smart.info
Keretes szöveg vége
59
6. fejezet – A szerződés szerinti teljesítési feltételek Összegzés •
A szerződési feltételek alkalmazhatóak a környezetvédelmi szempontok előírására a teljesítési szakaszban.
•
Az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy az árukat olyan módon kell leszállítani, illetve a szolgáltatásokat/munkálatokat úgy kell elvégezni, hogy az a lehető legkevesebb környezeti hatással járjon, és a környezeti teljesítményt a szerződés alapján bírsághoz lehet kötni vagy jutalmazni is lehet. Az ajánlatkérő szervek a környezetvédelmi kötelezettségvállalások megszegésének elkerülése érdekében a szerződés alapján megfelelő szankciókat is alkalmazhatnak.
•
A szerződési feltételek teljesítésére és a jelentéstételre vonatkozó kötelezettséget a szerződésben egyértelműen rögzíteni kell, a szerződésben foglalt feltételek betartását pedig a szerződés teljesítése során körültekintően ellenőrizni kell.
•
A szerződés szerinti teljesítési feltételeket nem lehet felhasználni arra, hogy az ajánlatkérő szerv olyan környezetvédelmi követelményeket vezessen be, amelyek a pályázati feltételekhez képest a szerződés jelentős módosítását eredményeznék, azaz ami a verseny kimenetelének megváltozását jelentette volna.
A szerződés szerinti teljesítési feltételek annak meghatározására szolgálnak, hogy hogyan kell a szerződést végrehajtani. Elismert tény, hogy a szerződés szerinti teljesítési feltételek tartalmazhatnak környezetvédelmi és szociális szempontokat is, feltéve, hogy ezek szerepelnek a hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, és megfelelnek a közösségi jognak. 89
6.1.
89
A szerződési feltételeket érintő szabályok
•
A szerződési feltételek nem lehetnek burkolt műszaki előírások, illetve odaítélési vagy kiválasztási szempontok. Más megfogalmazással a gazdasági szereplőt nem lehet arra kérni, hogy a közbeszerzési eljárás során igazolja, hogy a szerződési feltételeknek megfelel. A szerződési feltételek teljesítését csak a szerződés teljesítése során lehet ellenőrizni.
•
A szerződési feltételek ugyanakkor tartalmazhatják azokat a konkrét kötelezettségvállalásokat, amelyeket az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás során tett (pl. a környezeti teljesítmény ajánlatban vállalt szintjének teljesítésére vonatkozó előírás).
•
A szerződési feltételek az ajánlati felhívásban egyértelműen meg kell adni annak érdekében, hogy a vállalatok tisztában legyenek a megkötendő szerződésben foglalt valamennyi
A 2004/18/EK irányelv 26. és a 2004/17/EK irányelv 38. cikke.
60
kötelezettséggel és ezt az ajánlati áraikban ki is tudják fejezni. 90 Az ajánlatkérő szerv kikötheti, hogy a további részvételből kizárja azokat a gazdasági szereplőket, akik a szerződési feltételekhez nem járulnak hozzá. •
A szerződési feltételeknek a szerződés teljesítéséhez kell kapcsolódniuk. Ez azt jelenti, hogy kapcsolódniuk kell azokhoz a feladatokhoz, amelyek a beszerzendő áruk előállításához és leszállításához, illetve a megrendelt szolgáltatások vagy munkálatok elvégzéséhez szükségesek.
•
A szerződési feltételek nem vezethetnek megkülönböztetéshez bizonyos tagállamból származó ajánlattevők javára.
6.2.
Árubeszerzéssel kapcsolatos, szerződés szerinti teljesítési feltételek
Az árubeszerzésre vonatkozó szerződések esetében a környezetvédelmi feltételek alkalmazására a legjobb lehetőség annak előírása, hogy az árut hogyan kell leszállítani. A szerződés környezeti hatására az alábbi módokon lehet egyszerűen javítani: •
a megfelelő mennyiségű termék szállításának megrendelése; Ez gyakran nagy tételben történő szállítást jelent, mivel ez a szállítás környezeti hatását tekintve tételenkénti bontásban hatékonyabb, mint kisebb tételeknek gyakrabban történő szállítása. Annak előírása, hogy hetente vagy havonta hányszor lehet szállítani, egy másik módja lehet ugyanezen eredmény elérésének;
•
annak előírása, hogy az áruk szállítása csúcsforgalmi időszakon kívül történjék annak érdekében, hogy a szállítások minél kevésbé járuljanak hozzá a forgalmi dugók kialakulásához;
•
annak előírása, hogy a beszállító visszavesz (újrahasznosít vagy újrafelhasznál) minden olyan csomagolóanyagot, amely a termékkel érkezik (ennek kettős előnye van: a csomagolóanyagok központosított összegyűjtése az újrafelhasználás vagy újrahasznosítás előtt, és a beszállító arra való ösztönzése, hogy csökkentse a felesleges csomagolóanyagok használatát);
•
annak előírása, hogy a beszállító rendszeresen adja meg, hogy a termék szállítása során mennyi volt a szén-dioxid-kibocsátás, és hogy milyen intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a szerződés időtartama alatt csökkentse ezt a kibocsátást. Ez az egyszeri árubeszerzésre irányuló szerződésekre nem vonatkozna.
Keretes szöveg eleje Bútorok fenntartható csomagolása Írországban 90
A C-496/99 P. sz., Bizottság kontra CAS Succhi di Frutta ügyben hozott ítélet 115-121. bekezdései.
61
Az írországi Közművek Hivatala 2007 és 2010 között több mint 200 szerződést kötött irodabútorok szállítására évi 10 millió EUR értékben. A szerződési feltételekben előírták a vállalkozók számára, hogy a helyszínen a hulladék mennyiségének csökkentésére, a hulladékhasznosításra, a csomagolás minimalizálására, az újrafelhasználható csomagolóanyagok használatára, a környezeti kibocsátás ellenőrzésére, valamint az anyagok hatékony felhasználására és a hatékony közlekedési rendszer alkalmazására vonatkozó bevált környezetvédelmi gyakorlatokat alkalmazzanak. Az egyik beszállító például az árukat műanyag alapú csomagolóanyagok használata helyett takarókba csomagolva kezdte el szállítani. Az ilyen újrafelhasználható csomagolóanyagok alkalmazása most már bevett gyakorlat a bútorrészleg beszállítóinál. Egy másik vállalat a keményfa hulladékait felaprítja és a saját fűtési rendszerében használja fel. Keretes szöveg vége Amennyiben az előírásokban bizonyos anyagok vagy gyártási folyamatok, illetve módszerek szerepelnek, akkor azok az árubeszerzésre irányuló szerződések esetében a szerződési feltételek részét képezhetik. Az árubeszerzésre irányuló szerződések gyakran tartalmaznak bizonyos szolgáltatásokat vagy munkálatokat (pl. elhelyezés, beszerelés vagy karbantartás), amelyek szabályozására az alábbi feltételek megfelelőek lehetnek.
6.3. A szerződés szerinti teljesítési feltételek építési beruházás vagy szolgáltatás esetén Példák építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések lehetséges teljesítési feltételeire vonatkozóan: •
•
Hogyan történik a szolgáltatás teljesítése vagy a munkálatok elvégzése? o
Környezetvédelmi vezetési intézkedések alkalmazása, adott esetben olyan, harmadik fél által tanúsított rendszer szerint, mint például az EMAS vagy az ISO 14001.
o
A szerződés teljesítésével összefüggésben keletkező hulladék minimalizálása, pl. konkrét célkitűzések vagy maximális mennyiségek megállapításával és ezekhez kapcsolódó bírságok vagy jutalmak kikötésével.
o
Az erőforrások pl. villamos energia és víz hatékony helyszíni felhasználása.
o
Dózismérők használata a megfelelő mennyiségű tisztítószer stb. felhasználásának biztosítására.
Az ajánlattevő alkalmazottainak képzése o
Az alkalmazottak képzésben részesültek tevékenységük környezeti hatását illetően és annak a hatóságnak a környezetvédelmi politikájával kapcsolatban, amelynek épületében a munkát elvégzik. 62
•
A termékek és az eszközök helyszínre szállítása o a termékek helyszínre szállítása koncentrátum formájában és a helyszínen történő hígítás; o újrafelhasználható konténerek vagy csomagolás igénybevétele a termékek helyszínre szállításához; o a szén-dioxid vagy a szállítással összefüggő egyéb üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése.
•
Használt termékek vagy csomagolóanyagok eltávolítása •
Termékek, illetve csomagolóanyagok ajánlattevő általi elszállítása újrafelhasználás, újrahasznosítás vagy megfelelő ártalmatlanítás céljára.
Keretes szöveg eleje A szerződési feltételekben szereplő környezeti teljesítmény Toscanában A Toscanai Környezetvédelmi Ügynökség (ARPAT) a takarítási szolgáltatásokra odaítélt szerződésébe egy olyan feltételt foglalt, miszerint a sikeres ajánlattevőnek az elvégzendő szolgáltatásra be kellett vezetnie egy nem hivatalos környezetvédelmi vezetési rendszert. A vállalkozónak a következő három intézkedést kellett bevezetnie: 1. a szolgáltatásra vonatkozóan előzetes környezetvédelmi felülvizsgálatot kellett végeznie; 2. környezetvédelmi programot kellett indítania; 3. gondoskodnia kellett a program nyomon követéséről. A vállalkozónak (félévente) adatokat kellett szolgáltatnia a felhasznált termékek mennyiségéről annak érdekében, hogy a felhasznált termékek mennyisége évente bizonyos százalékkal csökkenjen, ugyanakkor rendszeres minőség-ellenőrzés elvégzésével gondoskodnia kellett arról, hogy a szolgáltatás minősége ne romoljon. Ezenfelül az alkalmazottaknak képzést kellett biztosítani a fenntartható takarítási technikákról. Keretes szöveg vége
6.4
A szerződési feltételeknek való megfelelés nyomon követése
A környezetvédelmi szerződési feltételek csak akkor hatékonyak, ha az ezen kikötéseknek való megfelelést szigorúan nyomon követik. A szerződési feltételeknek való megfelelést sokféleképpen nyomon lehet követni: • a beszállítót fel lehet kérni, hogy bizonyítsa a megfelelést; • az ajánlatkérő szerv helyszíni ellenőrzést végezhet; • a megfelelés ellenőrzésével meg lehet bízni egy harmadik felet. A feltételek be nem tartásáért megfelelő bírságot, illetve a jó teljesítményért jutalmat lehet kikötni a szerződésben. 63
Keretes szöveg eleje A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés nyomon követése Lettországban A lett Környezetvédelmi Minisztérium az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi eszköz (CCFI) keretében közel 50 millió EUR-t ítél oda fenntartható építési projektekre. A finanszírozást piaci alapon ítélik oda, és a pályázók az ellenőrzési listából zöld közbeszerzési követelményeket választhatnak, amelyek teljesítéséért a pályázat elbírálási szakaszában többletpontokat kaphatnak. Ezek a követelmények aztán a finanszírozás feltételeként jogilag kötelező érvényűek lesznek a kedvezményezett számára. Valamennyi, az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi eszköz keretében finanszírozott projektet azok lezárását követően még öt évig nyomon követnek: amennyiben a projekt nyomon követése során az első és a második évben azt állapítják meg, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését illetően a pályázatban és a szerződésben foglalt kötelezettségnek a kedvezményezett nem tesz eleget, úgy egy tervet kell benyújtania ennek a kiigazítására és a tervben foglaltakat saját erőforrásai felhasználásával kell teljesítenie. Amennyiben a kedvezményezett a kötelezettségeinek továbbra sem tesz eleget, úgy az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi eszköz keretében a projekt számára kiutalt forrásokat jogosulatlan támogatásnak minősítik és azokat a kedvezményezettnek vissza kell térítenie. Keretes szöveg vége
64
7. fejezet – A zöld közbeszerzés legfontosabb ágazatai Ez a rész azt mutatja be, hogy a zöld közbeszerzést négy fontos közbeszerzési kategóriában – az épületek, az étkeztetési és vendéglátó-ipari szolgáltatások, a villamos energia és a faanyagok esetében – hogyan lehet megvalósítani. Ezen ágazatok kiválasztására az 1. fejezetben meghatározott követelmények, azaz a környezeti hatásuk, költségvetési jelentőségük, lehetséges piacbefolyásoló hatásuk és a környezetkímélőbb alternatívák elérhetősége alapján került sor. Ezek a megközelítések az uniós közbeszerzési követelményeken alapulnak. 91
7.1
Épületek
Az ágazat környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi jelentősége miatt sok ajánlatkérő szerv elkötelezte magát a fenntarthatóbb építőipar irányába történő elmozdulás mellett. A legjelentősebb környezeti hatások az épületek használatához és különösen az energiafelhasználáshoz kapcsolódnak. Egyéb mérlegelendő fontos tényezők az építkezés során felhasznált anyagok, az épületen belüli levegő minősége, a vízfelhasználás, a közlekedésre és a földhasználatra gyakorolt hatások, valamint az építkezés során keletkező hulladékok. Az épületek igen bonyolult rendszerek, és számos olyan alkotóelemből állnak, amelyek mindegyike befolyásolja a szerkezet összteljesítményét. A zöld közbeszerzési megközelítések általában mind az épület egészének hatásával, mind pedig az egyes alkotóelemek környezeti jellemzőivel foglalkoznak. Ahhoz, hogy átfogó kép alakuljon ki, a környezeti értékelés elvégzéséhez igen hasznos lehet egy külön erre a célra kidolgozott eszköz. 92 7.1.1 Zöld közbeszerzési megközelítés • Építészek és mérnökök esetében kiválasztási szempontként határozza meg a fenntartható épülettervezés terén szerzett tapasztalatot, a vállalkozók esetében pedig a megfelelő helyszíni környezetvédelmi vezetési intézkedések alkalmazása terén szerzett tapasztalatot. • A kész épület energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelményeket 93 a közbeszerzési eljárás minden egyes szakaszában határozza meg. Tervezési szerződések odaítélésénél fontolja meg, hogy ad-e többletpontokat a minimumkövetelményeknél jobb teljesítmény elérése esetén.
91
http://ec.europa.eu/environment/gpp/gpp_criteria_en.htm. Ilyen eszköz például a LEED, a BREEAM és a klima:aktiv. Azzal kapcsolatban, hogy a környezeti értékelésre szolgáló eszközt hogyan lehet alkalmazni az épületfelújítási munkákra vonatkozó közbeszerzési eljárások során, további információ a www.sci-network.eu webhelyen található. 93 A bevezetésben említettek szerint az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv (átdolgozás) értelmében 2013-tól kezdődően bizonyos energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeket valamennyi új építkezés és nagyobb felújítási projekt esetén be kell tartani. 92
65
• Tájékozódjon az olyan szabványokat illetően, mint a TC/CEN 350 (Az építési munkák fenntarthatósága) és a TC/CEN 351 (Építési termékek – A veszélyes anyagok kibocsátásának értékelése) 94 annak eldöntéséhez, hogy az ezeknek a szabványoknak, illetve az ezzel egyenértékű szabványoknak való megfelelés szerepeljen-e az előírásokban. • Részesítse előnyben a megújuló energiarendszereket magukban foglaló terveket. • Korlátozza a veszélyes anyagok használatát az építőanyagokban. • Ösztönözze a fenntartható módon kitermelt faanyagok és más természetes anyagok, újrahasznosított és újrafelhasznált anyagok használatát, illetve az elhasználódott anyagok újrahasznosíthatóságát. • Fordítson figyelmet a beltéri levegő minőségére, a helyiségekben tartózkodók jó közérzetére és a megfelelő szellőzésre. • Írja elő a víztakarékos berendezések használatát és ösztönözze a „szürke víz” és az esővíz újrafelhasználását. • Foglaljon a szerződésbe a hulladék- és erőforrás-gazdálkodásra, illetve az építőanyagok szállítására vonatkozó feltételeket. • Foglalja bele a szerződésbe, hogy a vállalkozók az építkezés befejezése után évekkel is kötelesek az energiahatékonyságot ellenőrizni, illetve az épület felhasználóit a fenntartható energiafelhasználással kapcsolatos képzésben részesíteni. Keretes szöveg eleje Fenntartható új kórházépület Bécsben Az új Észak-bécsi Kórház építési munkálatait a Fenntarthatósági Chartának megfelelően végzik, amelyet a közbeszerzés és az építkezés minden egyes szakaszára, valamint az építkezés befejezése után a teljesítmény nyomon követésére is alkalmaznak. A charta nagyszabású feltételeket határoz meg többek között a következő területeken: általános energiaigény, helyszíni környezetvédelem, a beltéri levegő minősége, akadálymentesség, rugalmas használat, megújuló energiaforrások használata, valamint az építkezés során keletkező hulladékok és a zajkibocsátás. Keretes szöveg vége
94
Az említett szabványok kidolgozásáról és alkalmazásáról további információ a www.cen.eu webhelyen található.
66
7.2
Étkeztetési és vendéglátó-ipari szolgáltatások
Az Európai Bizottság megbízásából készült egyik tanulmány szerint Európában a legjelentősebb környezeti hatások 20–30 %-áért az élelmiszer- és italágazat a felelős. 95 Ebben az ágazatban a legjelentősebb környezeti hatások az élelmiszer-termelés során alkalmazott veszélyes kémiai anyagok használatához és az élelmiszer-szállításhoz kapcsolódnak. Sok hatóság arra törekszik, hogy az iskolai és hivatali étkezdékben növelje a bioélelmiszerek arányát, ugyanakkor csökkentse a jelentős környezeti hatást kiváltó hústermékek mennyiségét. A tengeri erőforrások nem fenntartható felhasználása és a csomagolási hulladékok szintén fontos szempontnak számítanak. 7.2.1 Zöld közbeszerzési megközelítés •
Határozza meg az ökológiai termeléssel előállított élelmiszerek minimális arányát. 96 Az odaítélési szakaszban adjon többletpontokat a minimumkövetelményeken felüli mennyiségekért.
•
Határozza meg a szezonális gyümölcsök és zöldségek minimális arányát és/vagy pontozza ezek felhasználását, és ugyanígy járjon el a fenntartható módon halászott tengeri termékek esetében is.
•
Foglaljon a szerződésbe olyan feltételeket, amelyek az élelmiszerek csomagolásából származó hulladékok minimalizálását írják elő.
•
Az étkeztetési cégek esetében alkalmazzon olyan kiválasztási szempontokat, amelyek a megfelelő környezetvédelmi vezetési intézkedések alkalmazásán, például az alkalmazottak számára biztosított képzésen alapulnak.
Keretes szöveg eleje Fenntartható élelmiszerek Malmőben Malmö azt szeretné elérni, hogy 2020-ra a város valamennyi közétkeztetési szolgáltatása teljes egészében bioélelmiszert kínáljon. A djupadali iskola számára kiírt kísérleti közbeszerzési projektben számos követelmény szerepelt: például a termékválasztékban biotermékeknek is szerepelniük kellett, a halászati termékeknek meg kellett felelniük a Tengergazdálkodási Tanács által megállapított (vagy azzal egyenértékű) követelményeknek, és heti egyszeri szállítást engedélyeztek olyan járművekkel, amelyek megfelelnek a város közlekedésre vonatkozó fenntarthatósági követelményeinek. A kísérleti projekt végén az iskolai étkezdében kínált élelmiszerek 97 %-a biotermék volt. A költségvetésre gyakorolt hatást minimalizálták azáltal, hogy a hústermékekről áttértek a szezonális zöldségekre. 95
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja: Environmental Impact of Products (EIPRO) (A termékek környezeti hatása), 2006, 15. oldal. Ez a tanulmány különböző piaci ágazatok hatását vizsgálta a következő környezeti hatásokat illetően: abiotikus erőforrások kimerülése, savasodás, ökotoxicitás és globális felmelegedés, eutrofizáció, emberi toxicitás, az ózonréteg pusztulása és fotokémiai bomlás. 96 Ahhoz, hogy egy termék az EU-ban „bio" minősítéssel kerüljön piacra, teljesítenie kell bizonyos követelményeket, és ezt egy elismert szervnek tanúsítania kell. Ezeket a követelményeket az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK tanácsi rendelet írja elő.
67
Keretes szöveg vége
7.3
Villamos energia
A fosszilis tüzelőanyagokból származó villamosenergia-termelés az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának egyik legfőbb forrása világszerte. Számos európai hatóság ma már megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát vásárol. A fogalommeghatározást a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv biztosítja. Ez az irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy az energiaszolgáltatók kérésére állítsanak ki származási garanciát a „zöld” villamos energiáról. Ezzel azt kívánják biztosítani, hogy ugyanazt a „zöld” villamos energiát nem értékesítik kétszer, hiszen azt fizikailag nem lehet megkülönböztetni a „nem zöld” villamos energiától. Ez a „zöld” villamosenergia-szolgáltatás hitelességének egyik fontos biztosítéka. 7.3.1 Zöld közbeszerzési megközelítés •
Írja elő, hogy a villamos energia (vagy annak egy része) megújuló energiaforrásokból származzon. Kérjen származási garanciát.
•
Fontolja meg olyan odaítélési szempont alkalmazását, amely az energiaellátó által ajánlott kiegészítő energiatakarékossági intézkedésekhez, például a jelenlegi fogyasztási szokásait vizsgáló energiaaudithoz kapcsolódik.
•
A szolgáltatóktól kért információk alapján értékelje az energiatermelés hatékonyságát és az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeket foglalja bele a szerződésébe.
Keretes szöveg eleje Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia vásárlása a Rivierenland régióban 2009-ben a holland Rivierenland régió tíz önkormányzata úgy döntött, hogy közösen újítják meg az energiaszolgáltatási szerződéseiket. Olyan keretszerződéseket készítettek, amelyek lehetővé tették az önkormányzatok számára, hogy válasszanak a fosszilis tüzelőanyagokból származó és a megújuló forrásokból előállított villamos energia között. Eddig mindegyik beszerző „zöld” villamos energia vásárlása mellett döntött, amelynek révén az éves 12,5 GWh fogyasztás mellett mintegy 5500 tonnával csökken a szén-dioxid-kibocsátás, ami 600 uniós polgár éves kibocsátásának felel meg. Keretes szöveg vége
7.4
Faanyagok
Sok közbeszerzési szerződés irányul – pl. építési munkák, bútorozás és padlóburkolás részeként – fa és fatermékek beszerzésére. A fenntartható módon és jogszerűen kitermelt faanyagokkal kapcsolatos elgondolásoknak nagy jelentőséget tulajdonítanak az Európai Unióban, amelynek eredményeként a 68
faanyagok nyomonkövethetőségének szabályozására számos jogi és önkéntes intézkedést fogadtak el. A 2010-ben elfogadott, fatermékekről szóló uniós rendelet 97 előírja azt a követelményt, hogy az Unió piacára kerülő valamennyi faanyagnak és faterméknek jogszerű forrásból kell származnia, valamint előírja a gazdasági szereplőknek, hogy az egész ellátási láncot illetően gondoskodjanak az említett termékek nyomonkövethetőségéről és a megfelelőség igazolásáról. A fakitermelő országokkal az erdészeti jogszabályok végrehajtására, erdészeti irányításra és erdészeti termékek kereskedelmére (FLEGT) vonatkozó uniós cselekvési terv értelmében kétoldalú önkéntes partnerségi megállapodásokat kötnek, ami lehetővé teszi, hogy engedélyezés révén igazolják az EU-ba irányuló kivitel jogszerűségét. 98 A FLEGT engedélyezési rendszer követelményeinek megfelelő faanyagok és fatermékek a fatermékekről szóló rendelet alkalmazásában jogszerűen kitermelt árunak minősülnek. Széles körben elfogadott, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás többek között a biológiai sokféleség, a termőképesség és az életképesség fenntartására irányuló gazdálkodást foglal magában. Sokan az erdőgazdálkodással kapcsolatos speciális szociális szempontokat is megemlítik, mint pl. az őslakosok erdőgazdálkodással kapcsolatos jogainak tiszteletben tartása és az erdei munkások alapvető jogainak védelme. Léteznek olyan tanúsítási rendszerek, mint pl. az FSC (Erdőgondnoksági Tanács) vagy a PEFC (az erdészeti tanúsítási rendszerek elfogadását célzó program), amelyeket fel lehet használni a fenti követelmény egy részének vagy mindegyikének való megfelelés igazolására. 7.4.1 Zöld közbeszerzési megközelítés •
Írja elő, hogy valamennyi faterméknek jogszerű és fenntartható módon kezelt forrásból kell származnia. A megfelelőség igazolása történhet harmadik fél általi hitelesítéssel olyan tanúsítási rendszerek révén, mint például az FSC vagy a PEFC, illetve olyan engedélyezési rendszerek révén, mint például a FLEGT. Egyéb bizonyítékokat szintén el kell fogadni.
•
Foglaljon a szerződésbe olyan feltételeket, amelyek előírják a beszállító számára az erdőgazdálkodásért felelős erdei munkások és őslakosok jogainak tiszteletben tartását (lásd az alábbi egyesült királyságbeli példát).
Keretes szöveg eleje Faanyagok fenntartható beszerzése az Egyesült Királyságban 99 Az Egyesült Királyság kormányának a fatermékekre vonatkozó közbeszerzési politikája a központi kormányzat minden minisztériuma számára előírja, hogy csak olyan faanyagot és faalapú terméket vásároljon, amely vagy jogszerű és fenntartható forrásból vagy FLEGT-
97
A fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló 995/2010/EU rendelet. 98 A FLEGT-rendszerről további információ a következő weboldalon található: http://ec.europa.eu/environment/forests/flegt.htm. 99 További információ: http://www.cpet.org.uk/uk-government-timber-procurement-policy.
69
engedéllyel, illetve azzal egyenértékű engedéllyel rendelkező forrásból származik. A helyi önkormányzatokat is erre ösztönzik. Ezenkívül 2010 áprilisától ezt a politikát kiterjesztették arra is, hogy olyan feltételeket kell a szerződésekbe foglalni, amelyek speciális szociális kérdésekkel foglalkoznak. Minden terméknek olyan forrásból kell származnia, ahol az erdőgazdálkodás során teljes mértékben szem előtt tartják az alábbi szempontokat: •
az erdőhöz kapcsolódó, törvény által biztosított, szokásjogon és hagyományon alapuló tulajdonjog és használati jog megállapítása, dokumentálása és tiszteletben tartása;
•
panaszok és vitás ügyek rendezésére szolgáló mechanizmusok, amelyek többek között a tulajdonjoggal és a használati joggal, az erdőgazdálkodási gyakorlatokkal és a munkafeltételekkel kapcsolatosak;
•
az erdei munkások munkával kapcsolatos alapvető jogainak, egészségének és biztonságának védelme.
Keretes szöveg vége Keretes szöveg eleje A francia város szigorú követelményeket határoz meg a fabeszerzéssel kapcsolatban A franciaországi Cognac városa 2005-ben úgy döntött, hogy a faanyagok beszerzésére vonatkozóan fenntarthatósági követelményeket vezet be. Erre az intézkedésre a kültéri bútorok készítéséhez felhasznált ritka és veszélyeztetett fafajokkal kapcsolatos aggodalmak miatt került sor. A közelmúltban kiírt pályázatokba a származás igazolására, a nemzetközi megállapodások betartására, illetve a kezelőszerek és ragasztók használatára vonatkozó valamennyi követelményt beépítették, és ez a költségekre semmiféle kedvezőtlen hatást nem gyakorolt. A követelményeket az építkezéshez használt faanyagok, falpanelek és ajtók esetében alkalmazták. A papírtermékekre és nyomtatott anyagokra vonatkozó követelményeket most vezetik be. Keretes szöveg vége
70
A. melléklet - Vonatkozó jogszabályok és szakpolitikák Uniós irányelvek és szakpolitikák Jogszabály/szakpolitika az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelv a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK irányelv a 2004/17/EK, a 2004/18/EK és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közbeszerzési eljárásokra irányadó értékhatárok tekintetében történő módosításáról szóló 1177/2009/EK rendelet Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés, COM(2008) 400
A COM (2008) 400 dokumentumot kísérő munkadokumentum SEC(2008) 2126
A fenntartható termelésre és fogyasztásra, valamint a fenntartható iparpolitikára vonatkozó cselekvési terv (SCP/SIP), COM(2008) 397
Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés: az innováció serkentése a fenntartható, minőségi európai közszolgáltatások érdekében, COM(2007) 799 Értelmező közlemény a közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési eljárásokra alkalmazandó közösségi jogról, 2006/C 179/2
Relevancia a közszférára vonatkozó közbeszerzési irányelv
a közüzemi ágazatokra vonatkozó közbeszerzési irányelv értékhatárokat állapít meg az árukra, szolgáltatásokra és építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési irányelvek alkalmazásához Iránymutatást biztosít arra vonatkozóan, hogy a közszféra fogyasztása okozta környezeti hatásokat hogyan lehet csökkenteni és a zöld közbeszerzést hogyan lehet arra felhasználni, hogy a környezetbarát technológiák, termékek és szolgáltatások terén ösztönözze az innovációt. Hasznos iránymutatással szolgál a hatóságok számára a környezetvédelmi követelmények meghatározásához és ellenőrzéséhez, eszközöket biztosít a zöld közbeszerzés ösztönzésére és számos termékcsoportra vonatkozóan nyújt példákat. Jogi és gyakorlati iránymutatást is biztosít.
Meghatározza a zöld közbeszerzést támogató uniós tevékenységek stratégiai keretét, valamint intézkedéseket tartalmaz, többek között a környezetbarát tervezésről szóló irányelv, az uniós ökocímke-rendelet, az EMAS rendelet és az energiafogyasztás címkézéséről szóló irányelv aktualizálására.
Új módszert vezet be a kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzésekkel kapcsolatban. Értelmezi a Szerződés alapelveit és az értékhatár alatti szerződésekre, koncessziókra stb. vonatkozó egyéb jogszabályokat.
71
72
Ágazati követelmények és egyéb vonatkozó szabályozások Jogszabály/szakpolitika a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK irányelv az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló 106/2008/EK rendelet az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv
Relevancia A tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló irányelv kötelező zöld közbeszerzési követelményeket ír elő a járművásárlásokra. Az Energy Star-rendelet kötelező zöld közbeszerzési követelményeket ír elő az iroda berendezések vásárlására.
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv az energiahatékony építkezésre vonatkozó mutatókat és küszöbértékeket határoz meg, többek között előírja a „közel nulla energiaigényű épületre” vonatkozóan a jövőben kötelezően betartandó követelményeket. az energiával kapcsolatos termékek Az energiafogyasztási címkézésről szóló irányelv új energia- és egyéb erőforrásenergiahatékonysági osztályokat vezet be. Kimondottan fogyasztásának címkézéssel és arra ösztönzi a hatóságokat, hogy kizárólag a magasabb szabványos termékismertetővel történő osztályba tartozó termékeket vásárolják. Az irányelv jelöléséről szóló 2010/30/EU irányelv átültetésével a tagállamok meghatározhatják az ajánlatkérő szervek számára a közbeszerzési eljárás során előírandó minimumkövetelményeket. az uniós ökocímkéről szóló 66/2010/EK A lehetőségekhez mérten összehangolja az uniós rendelet ökocímke-kritériumokat és zöld közbeszerzési követelményeket. az energiával kapcsolatos termékek A környezetbarát tervezésről szóló irányelv az energiával környezetbarát tervezésére vonatkozó kapcsolatos termékekre vonatkozó környezetvédelmi követelmények megállapítási követelmények kidolgozásához biztosítja a legfontosabb kereteinek létrehozásáról szóló uniós keretet. 2009/125/EK irányelv (átdolgozás) a szervezeteknek a közösségi Az EMAS rendelet arra vonatkozó tájékoztatást tartalmaz, környezetvédelmi vezetési és hogy az EMAS követelményeit a közbeszerzési eljárás hitelesítési rendszerben (EMAS) való során hogyan lehet figyelembe venni. önkéntes részvételéről szóló 1221/2009/EK rendelet a fát és fatermékeket piaci forgalomba A fatermékekre vonatkozó rendelet az Unió piacára bocsátó piaci szereplők kerülő fatermékek jogszerűségének biztosításához kötelezettségeinek meghatározásáról szolgáltat keretet. szóló 995/2010/EU rendelet az elektromos és elektronikus Az irányelv előírja az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló berendezések hulladékainak szelektív gyűjtését, kezelését 2002/96/EK irányelv és hasznosítását, valamint a kialakításukra vonatkozóan is megfelelő követelményeket határoz meg. az egyes veszélyes anyagok elektromos A közszférának gondoskodnia kell arról, hogy az és elektronikus berendezésekben való irányelvben meghatározott veszélyes anyagokat a alkalmazásának korlátozásáról szóló középületekből eltávolítsák és arról, hogy a vásárolt 2002/95/EK irányelv elektromos és elektronikus berendezések ilyen veszélyes 73
anyagokat ne tartalmazzanak. a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (REACH) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv
a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv (hulladékokról szóló keretirányelv)
A gyártóknak egy központi adatbázis nyilvántartásába regisztrálniuk kell az általuk alkalmazott vegyi anyagok tulajdonságaira vonatkozó részletes adatokat és biztonsági információkat. Kötelező nemzeti célkitűzéseket állapít meg arra vonatkozóan, hogy a villamos energiának milyen arányban kell megújuló forrásból származnia, előírja a származási garanciára vonatkozó szabályokat, valamint a bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumokat. Meghatározza a hulladékgazdálkodással kapcsolatos alapfogalmakat és előírja az olyan hulladékgazdálkodási alapelveket, mint például a „szennyező fizet” elv és a „hulladékhierarchia”.
Keretes szöveg eleje Az EU zöld közbeszerzésről szóló weboldala A kézikönyv elérhető az Európai Bizottság zöld közbeszerzésről szóló weboldalán (http://ec.europa.eu/environment/gpp), amely a következőket is tartalmazza: •
további információkat a zöld közbeszerzés jogi és szakpolitikai hátteréről;
•
az uniós zöld közbeszerzési követelmények teljes körű felsorolását és a háttérjelentéseket, valamint a követelmények megállapításának folyamatára vonatkozó információkat;
•
a tagállamok által elfogadott, zöld közbeszerzésre vonatkozó nemzeti cselekvési tervekkel kapcsolatos információkat;
•
az európai ajánlatkérő szervek által lebonyolított zöld közbeszerzésekre vonatkozó részletes példákat;
•
a zöld közbeszerzés szempontjából lényeges tanulmányokra, projektekre, hálózatokra és szervezetekre mutató hivatkozásokat;
•
a gyakran ismétlődő kérdések felsorolását és a legfontosabb kifejezések jegyzékét;
•
a zöld közbeszerzéssel kapcsolatos legfrissebb európai híreket ismertető hírleveleket és a közelgő eseményeket.
Keretes szöveg vége
Keretes szöveg eleje 74
Ökocímkék és a zöld közbeszerzés Az ökocímke a címkével ellátott termék vagy szolgáltatás környezeti jellemzőiről ad tájékoztatást. Ezek az információk rendszerint a termék vagy szolgáltatás teljes életciklusértékelését tükrözik. Az ökocímkék így a zöld közbeszerzés során igen értékes eszközök, amelyek elősegítik a fenntartható termelés és fogyasztás még szélesebb körben való elterjedését. Az Európai Unióban és más területeken is számos különféle ökocímkét alakítottak ki. Az e címkék alapjául szolgáló követelmények rendszerint megtalálhatók az adott ökocímkéért felelős hatóság honlapján. Az Európai Unióban használt legfontosabb ökocímkék felsorolása és a vonatkozó weboldalakra való hivatkozások elérhetők az EU zöld közbeszerzésről szóló weboldalán. Keretes szöveg vége
75
