Ziegler Dezső Tamás ROSSZ VÁLASZOK A MENEKÜLTKÉRDÉSRE: A SZÉLSŐJOBBOLDALI KORMÁNYZAT TALÁLKOZÁSA AZ EURÓPAI ANÓMIÁVAL A ROBBANÁSSZERŰ MAGYARORSZÁGI ELLENFELVILÁGOSODÁS A menekültügy kezelése kapcsán, azt gondolom, egy tény válhatott világossá mindenki számára, aki figyelte a fejleményeket: alapvetően elsődlegesen morális, másodlagosan politikai (és szociológiai), és csak harmadlagosan jogi kérdés az irreguláris migránsok (menekültek és illegálisan érkezők) befogadása, illetve kiutasítása. Ugyanakkor mára kialakult hazánkban egy olyan erős tömeghisztéria, amely megkérdőjelezi mind a nemzetközieurópai jogrend, mind a migránsok integrációjának célját és értelmét, és a befogadó hangokat nemes egyszerűséggel az ország elárulóinak, naiv utópistáknak állítja be, akik egy veszélyes tömeget akarnának „ráengedni” a társadalomra. Ugyanez a gondolkodásmód Európában még egy államban sem vált ilyen meghatározóvá – ha idegenellenes, vitatható intézkedések történtek is. A magyar átlagembernek persze vélhetően fogalma sincs arról, hogy az irreguláris migránsok jelentős része nem akar(t) hazánkban maradni, sőt, jelentős részét szinte erőszakkal tartották Magyarország területén. Az átlagember (lévén, nem az ő jogait csorbították) nem érzi, hogy ha bűncselekményt el nem követő embereket úgy hajtanak a rendőrök az utcán, mint ahogyan Bicskén történt, az miért visszás. Ugyanígy vélhetően azt sem érzi gondnak, ha valakit az arab hangzású neve miatt összekevernek valaki mással, letartóztatják, és a legkülönbözőbb technikákkal megkínozzák, mert abból indul ki, rá nem kerülhet sor, és ez biztonsági okokból szükséges.1 Egy demokráciákban a „népnek” joga van elutasítani például menekültek befogadását, ha mást nem, a kérdéses nemzetközi egyezmények felmondásának követelése, vagy az EU-ból való kilépés útján. Érvényes szabályt be nem tartani viszont igencsak problematikus, még, ha a nép ezt is követeli. Zárójelben jegyzem meg, a nagy gond Magyarországon egyéb területen is az, hogy a népakarat és az elit véleménye nem esett egybe a rendszerváltást követő időszakban számos kérdésben, és ahelyett, hogy megpróbálták volna elmagyarázni, oktatni mindenki számára, hogy melyik alapvető emberi jog miért fontos, inkább felülről próbáltak demokráciát oktrojálni a népre, míg az oktatásban átadott ismereteket erős nacionalizmus (sovinizmus), a sértettségérzés elplántálása, idegenellenesség, az empátia hiánya, szellemi és fizikai bezárkózottság, revizionista igény és autoriter szemlélet hatotta-hatja át. A demokrácia semmilyen praxisa nem lett biztosítva széles körben – így az oktatásban sem. Ez a kettősség viszont csak egy ideig tarható, nagyjából addig, amíg egy csoport nem kezd el azzal az ideológiával házalni, ami a társadalmi akaratot lefedi. 1
Case of El-Masri v. The Former Yugoslav Republic Of Macedonia (Application no. 39630/09). Ld. még Souad Mekhennet,,’A German man held captive in the CIA’s secret prisons gives first interview in 8 years’ https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2015/09/16/a-german-man-held-captive-in-the-ciassecret-prisons-gives-first-interview-in-8-years/
1
A keltett tömeghisztéria alapvetően egy dologra épít: a menekülőket egységesen kell kezelni, gyakorlatilag tömbszerűen, mindenkiről ugyanazokat a toposzokat elfogadván. A menekültek erőszakolók, betegségeket terjesztenek, bűncselekményt követnek el, és terroristák. Az iszlám nem képes a beilleszkedésre, az iszlám hívők a társadalom peremén élnek, nyelveket nem beszélnek, elvetik az európai értékeket és ellenségesek velünk szemben. Akik ideérkezek, megélhetési célból jönnek, nem menekültek.2 Ellenük meg kell védenünk az európai kultúrát. Zárójelben jegyzem meg, a az a szemlélet, hogy az „idegen” kultúra, mint olyan, veszélyt hordoz magában a „nemzeti” kultúrára, már Herdernél (1744-1803) megjelenik, ebből (is) fejlődnek ki a nacionalista nézetek később.3 Payne utal arra, hogy az olasz fasiszták számára az európai kultúra védelme volt az egyik pont, ami miatt másnak, többnek és különlegesebbnek tartották magukat, mint a nácik.4 Amikor jelenleg felvetik a rasszizmus vagy iszlamofóbia kérdését bizonyos tarthatatlan álláspontok kapcsán, az egyes szerzők nem értik, miért rasszistázzák le őket. A tömeg gyakorlatilag elfelejtette, nem érti, mit jelent a rasszizmus. Azt gondolom, ami lezajlott, lezajlik ma Magyarországon, az egy sajátságos ellenfelvilágosodás. A felvilágosodással indult el az a gondolat, hogy az embereket önállóan, individuális alapon kell kezelni. A felvilágosodással kezdtük el egymás nézetrendszerét tisztelni akkor is, ha az eltér a mienktől. Ez képezi a liberalizmus és a liberális alkotmányosság alapját. Az európai konzervatívok ma már alapvetően liberál-konzervatívok: konzervatív eszméket vallanak ugyan, ám az eszmerendszerűket nem akarják ráerőszakolni a társadalom egészére, lévén, hogy utóbbi, végső soron, egy modern Franco-féle diktatúrát eredményezne, ami rájuk is veszélyes lenne. A liberalizmus nem ellentéte tehát a konzervativizmusnak. A konzervatívok is Montesquieu és Locke örökösei. Valaki ragaszkodhat a tradicionális gondolkodásmódhoz úgy is, hogy a másik eltérő véleményét nem tiltatja be, akarja megsemmisíteni: ez tehát két eltérő tradíció különbsége: Sternhell Burke (majd a jelenlegi neokonzervatívok) és a toryk konzervativizmusaként állítja szembe őket.5 Sőt, bizonyos szerzők, mint Karen Stenner szerint (és ezzel jómagam egyetértek), a konzervativizmust pont az különbözteti meg az autoriter gondolkodásmódtól, hogy a társadalmi status quo fenntartására irányuló attitűdje miatt toleránsabb.6 Ez alatt azt kell érteni, hogy beépített magába sok mindent a felvilágosodás hagyományából, hiszen a szociális stabilitás és a status quo megőrzésében érdekelt: így az egyéni és kollektív szabadságjogok, illetve a sokszínű társadalom tiszteletére épít. Ezzel szemben persze az individualizmusnak, a toleranciának, az emberi jogok érvényesítésének mindig voltak kritikusai a történelemben. Zárójelben jegyzem meg, a problematikával függ össze a náci Carl Schmitt népszerűsége is Magyarországon a tudósok körében: azt hiszik, a vagy-vagy jegyében kell a liberalizmusról-konzervativizmusról gondolkodni. Már rögtön a felvilágosodást követően megjelent egyfajta ellen-felvilágosodás 2
A migráció kiváltó faktorai pedig még gazdasági migránsok esetén sem egyértelműek, ld. Douglas S. Massey, Joaquin Arango, Graeme Hugo, Ali Kouaouci, Adela Pellegrino, J. Edward Taylor, ’Theories of International Migration: A Review and Appraisal’. Population and Development Review, Vol. 19, No. 3 (Sep., 1993), pp. 431-466 3 Zeev Sternhell, The anti-Enlightment Tradition. Yale University Press, Yale, New Heaven, 2010. 21. o. 4 Stanley G. Payne, Fascism: Comparison and Definition, University of Wisconsin Press, 1983. 79. o. 5 Sternhell, The anti-Enlightment Tradition... 12. o. 6 Karen Stenner: Three Kinds of Conservativism, Psychological Inquiry: An International Journal for the Advancement of Psychological Theory Volume 20, Issue 2-3, 2009. és uő.: The Authoritarian Dynamic. Cambridge Studies in Public Opinion and Political Psychology, CUP, 2005. hol.
2
(ezzel a gondolattal előbb Isaiah Berlin,7 majd a fasizmuskutató Zeev Sternhell foglalkozott, más-más nézőpontból).8 Sternhell szerint az ellen-felvilágosodás nem akar „felvilágosodáskonform” liberalizmust: azt nihilizmusnak tartja, számára nem létezik a „más” értékének tisztelete, hiszen azt (egyébként logikusan) nem tartja értéknek, tehát nem is tartja védendő értéknek. Az értékrelativizmus számára káros, a mások más értékének tisztelete számára nihilizmus. Az ellen-felvilágosodás számára értelmezhetetlen a racionális keret, amire az emberi jogok épülnek, és inkább a nemzeti mítoszokat-legendákat, egyfajta „igazságot” helyez előtérbe. A marxistából a huszadik század tízes éveire proto-fasisztává vált francia Georges Sorel nyomán az ellen-felvilágosodás a nemzet mítoszaiban, a nemzeti nagyságban hisz, előbb a tettek kell, hogy jöjjenek, csupán utána következik az „elemezgetés”. Ebből kifolyólag, ha egy ilyesfajta gondolkodásmóddal bíró csoport hatalomra kerül, ott a fékekegyensúlyok rendszere csak akadály az „igazság” érvényesítésében, ezért ezek leépítendőek. Ráadásul, az ellen-felvilágosodás a „mi-ti” logika alapján embercsoportokban gondolkozik, jórészt faji alapon. Ilyen értelemben gyökerei a XIX. század végén megjelenő gobinizmusra nyúlnak vissza (mely a modern európai rasszizmus egyik forrása volt a XIX. századból).9 Az új felvilágosodás-ellenesség szerint, aki kívül van, ellenség, mi pedig szövetségesek vagyunk: egyfajta vérszövetséget alkot a nemzet (a belső ellenség ez alól persze kivételt képez). Ehhez kötődően érdemes megemlíteni Antonio10 elméletét, mely szerint mind az Egyesült Államokban, mind Európában létrejönnek mozgalmak, melyek magukat egyfajta „ modern törzsként” a nemzetköziesedés és annak hatásainak ellenpólusaként fogják fel. Szerintük a nemzetközi szervezetek rossz célokra jöttek létre, a nemzetköziesedés a nemzet elpusztulásához és egyfajta nihilizmushoz vezet. Az általa leírt csoportokat számos kutató a szélsőjobboldali kategóriába sorolná. Érdemes megfigyelni, hányszor került elő az elmúlt időszakban a gondolat, hogy a menekültek, migránsok más „fajhoz” tartoznak”.11 Ez egy meggyökeresedett, nagyon rossz kifejezés, amit még emberi jogi dokumentumok fordítása is használ, általában a „race”, azaz a rassz kifejezést fordítják fajnak. Szerintem magára valamit is adó konzervatív ma Európában nem használna ilyesfajta, a náci ideológiára reflektáló kifejezést. Visszatérve az individualizmus gondolatára, elterjedt tehát a menekülteket-irreguláris migránsokat „tömbszerűen” kezelni. A gond az, hogy nagyon egyszerű dolgunk lenne, ha a menekültek mind erőszakolók, terroristák, vagy bűnözők lennének: jelenlegi jogi rendszerünk alapján is ki lehetne utasítani őket, a közrend védelme érdekében, és szerintem széles társadalmi konszenzus állna egy ilyesfajta megoldás mögött. A gond ott kezdődik, hogy nem mind azok, sőt: a többség nem az. Gondot fog okozni a menekültek egy része Európában? Igen, nézetem szerint biztosan. Lesznek, akik nem tudnak majd beilleszkedni? Igen, 7
Isaiah Berli’s Counter-Enlightment (Szerk. Joseph Mali, Joseph. Wokler). American Philosophical Society, Philadephia, 2003. 8 Zárójelben jegyzem meg, hogy velük szemben de Felice a fasizmus ideológiáját pont, hogy a felvilágosodásból vezette le, némileg apologetizálva utóbbi racionális és tenni akaró jellegét kiemelve, ld Renzo de Felice, Fascism, An Informal Introduction to its Theory and Practice. Transaction Publishers, New Brunswick, London, 2009. 9 Joseph Arthur de Gobineau, Gobineu grófja (1816-1886), etnográfus által létrehozott nézetrendszer, a tudományos rasszizmus megalapozása, mely szerint a fehér faj, s azon belül is egy faj, az áriák a többi faj felett állnak. 10 Robert J. Antonio: After Postmodernism: Reactionary Tribalism. American Journal of Sociology Vol. 106, No. 1, July 2000 40-87. 11 „Anglia már akkor is vegyes fajú volt”. Sárközy Mátyás, Illegális határátlépő voltam, http://valasz.hu/publi/illegalis-hataratlepo-voltam-115441
3
bizonyára. Vannak radikálisak köztük? Feltételezem, hogy vannak (adatunk nincsen). Lehetnek olyanok, akik nemi erőszakot hajtanak majd végre? Igen, láttuk, hogy lehetnek. Viszont vissza is lehet kérdeni: gondot okoz majd az összes menekült? Nem, jelentős részük tökéletesen beilleszkedik, ahogyan Nyugat-Európában is tette. Mindegyik radikális? Nem, pontosan, hogy a radikalizmus és a kilátástalanság elől menekül jó részük, egy részük nem is lesz vallásos, más részük mérsékelten lesz vallásos. Egy részük (legfőképp a második, harmadik generáció) visszatérhet a valláshoz, és radikális lehet. Mindegyik erőszakoskodó? Nem, jelentős részük nem az, és nem is fog soha semmilyen bűncselekményt elkövetni. Ebből eredően, ha valakit nem engedünk be, vagy bűnözőként bevagonírozunk, akkor olyasmiért vonjuk felelősségre, amit az illető nem követett el. Svédországban a közelmúltban egy tizenöt éves fiú megkéselt egy szociális munkást egy fiatalkorúaknak kialakított szálláson: a többi menekült próbálta megakadályozni a tettét. Kérdés, büntetni akarjuk-e azokat is, akik a szociális munkás segítségére keltek? A fentiekből egy dilemma merül fel. Két opciónk van. Egyrészt, vagy nem engedünk be senkit, megszegvén nemzetközi kötelezettségeinket, és ezzel, azt gondolhatjuk, megóvhatjuk a társadalmunkat az olyan eseményektől, amilyenek Kölnben lezajlottak 2015 szilveszterén (nézetem szerint a terrorizmustól ez sem fog megóvni egy államot sem, ugyanis a vízumok kiadását nem tudjuk megállítani a nemzetközi tér működése miatt, gazdaságilag nem tudjuk és nem is akarjuk elszigetelni magunkat)12. Ugyanakkor, ezt a megoldást alkalmazva, olyanokat is büntetünk (vélhetően a nagy többséget), akik nem követnének el semmilyen büntetendő cselekményt, és hasznos tagjai lennének a társadalomnak. Van egy másik opció: beengedünk sokakat, és felvállaljuk a különböző konfliktusokat, megpróbálunk azok feloldásán dolgozni, az ebből eredő hátrányokat csökkenteni. Utóbbi egy darabig tartható (mondhatnánk, addig tartható, amíg tarthatalanná nem válik - az adatok tükrében, nézetem szerint, ez még jó darabig nem fog bekövetkezni, lásd később). És pontosan ez az, ami kikezdi a jelenlegi gondolkodásmódunk alapjait: két szuboptimális válasz közül kell választani. A különbség a két válasz között annyi, hogy egyik esetben feladjuk az európai kultúrára jellemző gondolkodási keretünket, a másik esetben pedig nem. A magyar kormány láttuk, hogyan döntött: feladta ezt a morális keretet, ahogyan más területen is, a felvilágosodás hagyományával szembemenve az anti-individualista, az emberi jogokat negligáló megoldások tömegét alkalmazva. Másrészt negatív hangnemben erősen tematizálta a vitát, plakátkampányba kezdett a menekültek ellen. Harmadrészt (és ezt nem kéne elbagatellizálni), átgyűrűzési effektusként rögtön kiterjesztette a rasszizmust a romákra is (hatszázezer romáról kell gondoskodnunk, velünk élnek, koloncok a nyakunkon ők is, sugallván, hogy nem közénk tartoznak). Negyedrészt a sajtó is megtört (oldalaktól függetlenül torzult a kép, amit küldött az emberek felé): Németországból folyamatosan úgy számolt be, mintha az összeomlás szélén állna, miközben a németek jól megtervezett, tudatos lépések sorozatát hajtották és hajtják végre, több, mint 80%-a adakozott a menekültek számára, és még mindig csak minden második német támogatná a ellenőrzés visszaállítását (55%) jelentős részük a rendőrségi fejlesztéseket hiányolja).13 A németek csupán 40%-a mondatná le Merkelt, (szerintem ez ahhoz képest, hogy mennyi embert fogadtak be, és étezik valódi 12
Itt elég utalni arra a tényre, hogy 2007 és 2013 között három millió vízumot adtunk ki az Európai szomszédságpolitika keretein belül. 13 Ld. Hoffmann Tamás, Ziegler Tamás: a Menekültügy jogi szabályozása, http://mta.hu/data/cikk/13/70/8/cikk_137008/_hoffmann.pdf: és http://www.stern.de/panorama/fluechtlingskrise-grenzkontrollen-werden-von-den-meisten-deutschen-befuerwortet-6656010.html
4
ellenzék, nem ijesztő arány).14 Itthon teljesen negligálták, hogy tradicionálisan az ország utcái évtizedek óta a szélsőjobb-szélsőbal összecsapásainak a színterei. Ehhez képest a helyzet főleg nagyjából 2016-ra jutott el oda, hogy kétségbeesettebb és tanácstalanabb, kritikusabb hangok megjelenjenek.
AZ ARMAGEDDON (SZÜR)REALITÁSA A fentiekkel szemben felvethető egy fontos és szerintem jó érv, amit igenis érdemes megvizsgálni: mi a helyzet akkor, ha a társadalmak a konfliktusokat nem tudják kezelni, azok kiéleződnek és tarthatatlan helyzeteket eredményeznek, olyan tömegben, hogy nem elvárható egy nemzettől sem azok fenntartása. Másként megfogalmazva: mi a helyzet tömeges normasértőkkel szemben, akiknek jelentős részével nem lehet együtt élni? Az individualizmus érvényesítését a magyar társadalom egy része azért utasítja el jelen helyzetben, mert azt gondolja, a tömeges konfliktusok az együttélést lehetetlenné teszik. Azt hiszem, ilyen esetekben (még akkor is, ha ezzel megtörik a tradíció) jelentős részünk azt mondaná (demokraták is), hogy fel lehetne oldani a fenti elveket, az állam túlélése érdekében. A gond az, hogy ezt a szintet messze nem értük el, és úgy tűnik, az emberek percepciói egyáltalán nem egyezek a valódi adatokkal: különösen igaz ez a kisebbségek arányára vonatkozóan az európai államokban.15 Elöljáróban egy csúsztatás érdemes tisztázni: sokszor elhangzik, hogy itt az európai keresztény kultúra néz szembe a muszlim világgal. Ehhez képest Európa jelenleg sem pusztán keresztény. Az Európai ember nézetrendszerének három forrása van: a keresztény-zsidó kultúrkör, a görög filozófia, és a felvilágosodás hagyománya. Nem kizárólagos a kereszténység hatása – egy jó darabig persze meghatározó volt. Az emberek jelentős része nem jár templomba (Magyarországon 2004-es adat szerint ez az arány 12% volt).16 Mindenütt meghatározó az ateisták száma, és a vallást az államtól szigorúan elválasztja az államok jó része. Ettől függetlenül persze az európai kultúrába, mint olyanba, beépült számos olyan elem, mely a vallásból táplálkozik. Azonban ez már egyfajta szekuláris kultúra, mely számos ponton elszakadt a vallástól. Emellett persze a Pew Institute szerint a magukat kereszténységhez tartozóként definiálók száma Európában ma 75%, 2050-re vélhetően ez a szám 65% lesz. 17 Másrészt vannak prognózisok az Európai muszlimok számára nézve. Ez jelenleg 6%, a Pew Institute szerint 2050-re 10% lesz.18 Nem igaz tehát, hogy mindenki rövidesen muszlim lesz Európában. Másrészt, a közvélekedéssel ellentétben, Európában nem a muszlimok követik el a legtöbb terrorcselekményt, sőt: az általuk elkövetett cselekmények száma viszonylag alacsony (az EU-ban vallási okból elkövetett terrorcselekmények átlaga 2%19 alatt van, az Egyesült Államokban sem muszlimok követik el a terrorcselekmények több, mint 90%-át. Ezzel egybe vágnak az FBI adatai is, 1976 és 2005 között iszlamisták a terrorcselekmények 6%-át 14
http://de.sputniknews.com/politik/20160129/307456019/merkel-umfrage-ruecktritt.html http://www.theguardian.com/news/datablog/2014/oct/29/todays-key-fact-you-are-probably-wrong-aboutalmost-everything 16 http://www.gallup.com/poll/13117/religion-europe-trust-filling-pews.aspx 17 Ld. http://www.pewresearch.org/fact-tank/2015/04/15/europe-projected-to-retain-its-christian-majority-butreligious-minorities-will-grow/ 18 Ld. uott. 19 http://thinkprogress.org/world/2015/01/08/3609796/islamist-terrorism-europe/ 15
5
követték el az USÁ-ban).20 21 A muszlimok elsöprő többsége világszerte sem támogatja a terrorista merényleteket (80-90% az átlag, még muszlim államokban is, a legrosszabb átlag Palesztinában van, negyven százalék körüli támogatottsággal), azokat nem tartja igazolhatónak, és az ISIS elutasítottsága is erős.22 A muszlimok által elkövetett cselekmények sokáig nem követeltek lényegesen több emberáldozatot, mint a hasonló cselekmények: 20012015 január között csupán két alkalommal kerültek 10 fölé Európában.23 Ehhez képest viszont vannak aggasztó jelek is. Egyrészt látjuk, hogy bizonyos államokban állandósult a fegyveres konfliktus (Afganisztán, Irak), és egyre erősödnek terrorszervezetek. Naivitás lenne nem kimondani, hogy bizonyos muszlim államokban széles körben támogatottságot élvező értékválasztások nem összeegyeztethetően az európai értékrenddel (ld. nők helyzete, erőszak, stb.), A sharia jogot az iszlám államokban sokan bevezetnék (széles támogatottságot élvez), amit a támogatói muszlimokra alkalmaznának jórészt (a dhimmikre, nem muszlimokra mást alkalmaznának).24 Felmerül ugyanakkor, hogy Európába pontosan azért érkeznek sokan, mert az általunk problematikusnak tartott állapotok elől menekülnek: ilyen oldalról megközelítve nem az az érdekes, hogy milyen az a társadalom, amiből érkeznek, hanem az, hogy mennyire tudnak majd beilleszkedni. Különböző adatok-analízisek különböző eredményre vezetnek a (beilleszkedést is elősegítő) végzettségekkel kapcsolatosan: egyrészt azt látjuk, hogy bizonyos államokban a társadalom alsóbb rétegeit képezik,25 míg ez Egyesült Államokban az átlag muszlim a középosztályba tartozik, tisztes megélhetéssel és a többségi társadalomhoz nagyban hasonló politikai nézetekkel: gyakorlatilag szinte tökéletesen sikerül integrálódniuk.26 Németországban eloszlik az érkezők végzettsége: 2014-es adatok szerint minden hatodik egyetemre járt, a szírek 21%-a felsőfokú végzettségű.27 Az antiszemitizmus a muszlimok körében Európában nagyjából kétszer olyan magas, mint az őket körülvevő társadalomban.28 Gyakran hangoztatott érv, hogy a muszlimok nem illeszkednek be a társadalmakba megfelelően. Őszintén szólva utóbbi érvet addig, amíg nem veszélyes egy csoport a társadalomra, nehezen találom érthetőnek. Sőt, azt gondolom, a nyugat-európai társadalmak egy részéből a vallások mindannyian, így a kereszténység is „kimenekül”, és számos ponton ellentmond az általános értékválasztásnak (ilyen például a materializmus vagy a fogyasztói kultúra kritikája, a relativista értékrendszer elutasítása). Emellett szokták mondani, hogy az önálló sharia bíráskodás is veszélyes, amit szintén nehezen védhető érvnek találok: egyrészt léteznek választottbíróságok, amik helyi szokások alapján járnak el. Másrészt létezek egyéb vallási bíróságok is, melyek a magánautonómia körében eljárhatnak – nehezen érthető számomra, hogy a diszpozitív szabályok keretei között miért ne létezhessen sharia bíráskodás 20
http://www.globalresearch.ca/non-muslims-carried-out-more-than-90-of-all-terrorist-attacks-inamerica/5333619 21 http://thinkprogress.org/world/2015/01/08/3609796/islamist-terrorism-europe/ 22 http://www.pewresearch.org/fact-tank/2015/11/17/in-nations-with-significant-muslim-populations-muchdisdain-for-isis/ 23 http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2015/01/daily-chart-8 24 http://www.pewforum.org/2013/04/30/the-worlds-muslims-religion-politics-society-overview/ 25 http://csis.org/files/media/csis/pubs/070920_muslimintegration.pdf 26 http://www.pewresearch.org/files/old-assets/pdf/muslim-americans.pdf 27 http://www.welt.de/wirtschaft/article145745112/Jeder-sechste-Fluechtling-ging-auf-die-Uni.html 28 http://www.adl.org/press-center/press-releases/anti-semitism-international/new-adl-poll-anti-semitic-attitudes19-countries.html#.Vkz4879ktB4
6
(sőt, hogy az előbb említett Berlinnel éljek: ez számomra azt jelentené, hogy megpróbáljuk megmondani valaki számára, hogyan éljen a saját szabadságával, paternalista alapon, mert az állam jobban tudja nála). Ez persze nem azt jelenti, hogy mindent el kellene tűrnünk: a saját értékeinket nem szabadna elhalványulni hagyni (ilyen például a nők elnyomásának a társadalmi életben való tilalma, az erőszakkal szembeni határozott fellépés, a terrorizmusra felhívó retorika üldözése, az állam és vallás szétválasztása). Ezek ugyanakkor, kógens szabályként, jelenleg is védettek. A menekültekkel kapcsolatos bűnügyi statisztikáról a következőket mondhatjuk el: Ausztriában, érdekes módon, nem emelkedett, sőt, csökkent a nagy arányú beáramlással az elkövetett, büntetendő cselekmények száma (vélhetően az átmenő forgalom miatt). Fontos persze kiemelni, hogy ez a szám így is viszonylag magas volt (8484 2015-ben).29 Németországban több kutatás arra mutatott rá, hogy nem magasabb a menekültek és az általuk elkövetett bűncselekmények aránya, mint a bűncselekmények elkövetésének aránya a társadalomban.30 Legtöbben tulajdon elleni bűncsekményeket vagy hamisítást követtek el (34 %), mások lopást (33%), rablást vagy testi sértést (16%).31 A nemi bűncselekmények aránya 1% alatt maradt a többi bűncselekmény körében (ez egy elgondolkodtató adat, főleg a kölni illetve ausztriai eseményekkel összefüggésben. Ezekhez képest 600 esetben volt támadás menekültotthonok ellen, halálesetek is történtek. Összefoglalva jól látható: természetesen vannak veszélyei a megnövekedett migrációnak, hiszen másfajta kultúrából érkeznek. Az európai muszlimok többsége ugyanakkor beilleszkedett eddig is. Franciaországban hozzávetőleg 5 millió muszlim él. Amennyiben ezt a teljes közösséget tesszük felelőssé pár ember (vagy akár pár száz ember) cselekményeiért, feladjuk a differenciáláson alapuló értékrendszerünket.
SZÉLSŐJOBBOLDALI KORMÁNYZATTÓL SZÉLSŐJOBBOLDALI VÁLASZOK Az, hogy mit hívnak szélsőjobboldalnak, kutatónként változik. Ez az ideológiai rendszer számos elemből tevődhet össze, véleményem szerint nagyjából a demokrácia és a demokratikus jogok, valamint az egalitarianizmus kritikáján, a liberális alkotmányozás elvetésén, a rasszizmuson át a tradíciók megtartásán vagy éppen átírásán, egy sajátságos „hitrendszeren” alapulva.32 A szélsőjobboldali pártoknak nem kell egyértelmű kötődést mutatniuk régi fasiszta pártokkal, elvileg létezhet egy azoktól független újfajta szélsőjobboldali erő.33 Payne szerint kétféle szélsőjobb (nemzeti autoriter jobboldal) létezik, a klasszikus fasiszták mellett: egy autoriter jobboldal és radikális jobb. Köztük, szerinte (nagyon leegyszerűsítve) az a különbség, hogy az autoriter jobboldal inkább a viszonyok stabilizálásában, a radikális jobb viszont a társadalom felforgatásában és radikális 29
https://www.kobuk.at/2016/01/straffaellige-asylwerber-fehlschluss-der-krone/; http://www.scribd.com/doc/293005854/2015-schon-uber-8480-Straftaten-von-Asylwerbern; 30 31
http://www.zeit.de/politik/deutschland/2015-11/bundeskriminalamt-fluechtlinge-deutsche-straftaten-vergleich; https://www.ndr.de/nachrichten/niedersachsen/braunschweig_harz_goettingen/fluechtlinge/Fluechtlingskriminali taet-Statistik-schlaegt-Vorurteil,ulfkuech100.html 32 Jelen írás szerzője készített egy írást ’Mit tanulhatunk a fasizmuselméletekből a mai Magyarországról?’ címen, melyben bővebben foglalkozik a kérdéssel. 33 Piero Ignazi, The Re-emergence of the Extreme Right in Europe – IHS. https://www.ihs.ac.at/publications/pol/pw_21.pdf 5. o.
7
változtatásokban érdekelt. A szélsőjobboldal kutatásának egyik legelismertebb szaktekintélye Cas Mudde populista radikális jobboldalról ír, szemben az extrém jobboldallal: e felosztás alapja is hasonló. Mudde számos esetben felvetette, hogy a magyar kormányzat retorikája szélsőjobboldali, és mint olyan, kimondottan veszélyes.34 A kormányzat korábban is gyakorlatilag a Jobbik programját valósította meg.35 Az gondolom, a kétféle szélsőség közül látványos, hogy az autoriter jobboldallal milyen erős rokonságot mutat. A kormány menekültpolitikáját keretben kell látni: egy olyan országról beszélünk, ahol az Alkotmánybíróság a végletekig devalválódott (szinte nem létezik), ezzel a fékek-egyensúlyok rendszere megszűnt. Az ügyészség tevékenysége vitatható. A média csak részben szabad, folyamatosan próbálják ellehetetleníteni (részben sikerrel). A gazdaságban tömeges a diszkrimináció és a korrupció.36 Állandósult a megfélemlítés a közoktatásban. Emellett viszont ritkák a rendőrségi atrocitások (bár előfordulnak, lásd a civil szervezeteket). Ritkán visznek el valakit koholt vád alapján fekete kocsival, csak lehallgatnak, újságírókat is csak elküldetnek munkahelyükről és nem csuknak börtönbe (bár előfordult előzetes letartóztatás úgy, hogy nem született vádemelés). Többpártrendszer van, bár szabad választások nincsenek (addig manipulálnak, amíg 43%-kal is kijön a kétharmad), és az ellenzék mindenhez asszisztál.37 Nyíltan rasszista törvényeket alkotnak (ld. az iskolai szegregáció intézményesítését), és rehabilitálnak náci közszereplőket/művészeket/írókat. Vörös Imre szerint a rendszer úgy funkcionál, mint fogaskerekek összessége: egy-egy fogaskerék önmagában még nem lenne antidemokratikus, ugyanakkor a maga egészében már egy erősen antidemokratikus rendszert eredményez. Az Egyesült Államokban is manipulálták a Republikánus és a Demokrata párt is több államban a választást: ugyanakkor nem söpörték el az alkotmányos rendszert. Az Egyesült Királyságban is tesz a miniszterelnök rasszizmusba hajló kijelentéseket, de mégis 6-800 ezer (sic!) ember érkezik hozzájuk évente, ami jelentős részét elküldhetnék, hiszen harmadik államból származnak (nem kötelező tehát az EU szabályok alapján őket ott tartani hosszú távon). A brit miniszterelnök, pártja aggályai ellenére, nem kezdte el a feje tetejére állítani az ország alkotmányos rendszerét. Ennek megfelelően moderáltak voltak a válaszok is a menekültügy kapcsán A kormány szélsőjobboldalisága az autoriter magyar társadalom gondolkodásmódjára épít. Az autoriter gondolkodásmód egyik nemzetközileg is elismert szaktekintélye Bob Altemeyer. Szerinte az autoriter gondolkodásmód három összetevője az egyén alárendelése a hatalomnak (authoritarian submission), az agresszió azokkal szemben, akik másként gondolkodnak (authoritarian aggression), és a konvencionalizmus (conventionalism). Tesztje (mely Adorno egy korábbi tesztjére, az F-skála, azaz a fasiszta-skála tesztre épül, beépítve az azt ért kritikákat) az autoriter gondolkodásmód legelismertebbje, még, ha elszórtan kritizálták is. Azt gondolom, a magyar társadalom jelentős része a teszt alapján a magas autoriter-szintűek közé 34
Cas Mudde, The Hungary PM made a ‘rivers of blood’ speech … and no one cares. Guardian, http://www.theguardian.com/commentisfree/2015/jul/30/viktor-orban-fidesz-hungary-prime-minister-europeneo-nazi; 2015 and the struggle for Europe’s core. Open Democracy, https://www.opendemocracy.net/caneurope-make-it/cas-mudde/2015-and-struggle-for-europe-s-core 35 Horvát Marcella: Mit konszolidál Orbán Viktor? A Jobbik-program kormányzati megvalósítása. MaNcs http://magyarnarancs.hu/publicisztika/mit-konszolidal-orban-viktor-78761 36 Ziegler Dezső Tamás: Az emberi jogok és az egységes európai piac kapcsolódási pontjai – diszkrimináció és rendszerszintű jogsértések. Állam- és Jogtudomány, 2015 4. szám, 71-93. o. 37 Unger Anna: A demokratikus választások alkotmányos és politikai ismérvei és a magyar választási rendszer. Fundamentum, 2014. 4. szám; Vörös Imre, Ceterum censeo. Népszabadság, http://nol.hu/velemeny/ceterumcenseo-1581049
8
tartozna (ún. RWA-k).38 A magas autoriter-szintűekre ugyanakkor jellemzőbb a félelem, mint a társadalom többi részére. Altemeyer ennek a konkrét okát ugyan nem tudja megmondani, de szerinte biztos, hogy gyerekkorukban is félelemre nevelték őket (ezt empírikus adatai támasztják alá, olyanokat neveltek beléjük, mint „ne beszélj idegenekkel”, „ne beszélgess feketékkel”, „a világ egy dzsungel, bármikor történhet valami rossz benne”, „az idegen népekben nem lehet bízni”, „rosszakarók vannak köztünk”). Ha ezt összevetjük a menekültkérdéssel, látjuk, az ország hisztérikus állapota és az autoriter gondolkodásmód között korreláció áll fenn. Akit félelemre nevelnek, akibe belenevelik a más népektőlemberektől-bőrszíntől való félelmet, az hisztérikusan fog reagálni a menekültkérdés esetén. Altemeyer kiemeli, hogy az autoriter gondolkodásmódú egyének hajlamosak erősebben reagálni a krízisekre: paranoiájukból adódóan rosszul mérik fel a veszélyt, és a veszély lehetőségét összekeverik a veszély tényével. Azt gondolom, így nagyobb annak is az esélye, hogy ha egy népcsoport/etnikum egy tagja követ el valamit rosszat, azt az egész csoportra, annak minden tagjára ki fogják vetíteni. A kormányzat ezt használta ki. Altemeyer azt is mondja, hogy az autoriterek hajlamosabbak bárki véleményét elfogadni, aki valami hasonlót mond, mint ők: nem nézik azt, hogy ki mondja: hiszékenyebbek. Levezetéseik nem a tényeken alapulnak, ugyanis nem a premisszákat, hanem a végeredményt nézik: ezért érdektelenek a menekültkérdésben a szakértők, vagy a nemzetközi szervezetek véleményei, adatai. Végül fontos, hogy az autoritereket nem feltétlenül autoriter jellemű ember vezeti: a rendszerben, és leginkább a tetején sokszor szociálisan domináns személyek állnak (őket az SDO - Social Dominance Orientation skálán mérik, lehetnek egyébként autoriter és szociálisan dominánsak egyszerre, ún. „double high-ok”).39 A szociálisan domináns személynek nincsenek elvei (vagy csak kevés van belőlük), véleményét bármikor megváltoztatja a hatalom elérése érdekében, morális gátlásai sincsenek. Válaszai részben hasonlóak, mint az autoriter gondolkodásmódú személyek esetén, mégis más okok mozgatják. Célja legfőképp a hatalom megszerzésére és megtartására, mások manipulálására irányul. Felvesz szerepeket, de azokat ledobja, ha úgy áll érdekében, és rendkívül jól alkalmazkodik a különböző körülményekhez. A fentiek alapján nem csodálkozhatunk a kormányzat menekültügyre adott válaszain: egy autoriter, szélsőjobboldali kormánytól természetes, hogy az ideológiájához legközelebb álló választ adja. Ennek része a túlzott félelemre adott erős, tekintélyelvű válasz. A hasonló cselekmények támogatottsága kapcsán Zakaria illiberális állama juthat az eszünkbe: egy olyan állam, melyben elvileg a társadalom jelentős része támogat antidemokratikus eszközöket, az intézményesített elnyomást.40 Az erre épülő jogszabályi rendszer szembemegy individualista hagyományainkkal, és egyfajta neo-rasszista logikán alapul. A kvótarendszer kapcsán folyamatban lévő (abszurd módon a tömeges emberi jogsértések láttán hallgató alapvető jogok biztosa által kezdeményezett) alkotmánybírósági eljárás nézetem szerint erre fog 38
Sajnos a magyar kutatások jelentős része nem az autoriter szemléletet. Hanem a szociális dominanciát veszik alapul, becsapós módon, ld. Erős Ferenc kritikáját Csepeli György, Murányi István, Prazsák Gergő: Új tekintélyelvűség Magyarországon c. kötetéről: Budapesti Könyvszemle, 2012 http://buksz.c3.hu/1201/05szemle.pdf 39 Ld Bob Altemeyer: The Other Authoritarian Personality. http://www.uky.edu/AS/PoliSci/Peffley/pdf/altemeyer%20The%20Other%20Authoritarian%20Personality.pdf; Felicia Pratto, Jim Sidanius, Lisa M. Stallworth, Bertram F. Malle: Social Dominance Orientation: A Personality Variable Predicting Social and Political Attitudes. Journal of Personality and Social Psychology, 1994 , Vol . 67 , No . 4 , 741-76 40 Fareed ZAKARIA: „The Rise Of Illiberal Democracy” Foreign Affairs 1997/6. 22.; Uő., The Future of Freedom: Illiberal Democracy at Home and Abroad. W. W. Norton & Company Inc.
9
ráerősíteni: alkotmánybírósági döntésünk is lesz róla, hogy nem tartunk be EU szabályokat. Ugyanilyen irányba visz a hatodik alkotmánymódosítás is: e két akció azon célt szolgálja, hogy a tömegek örömmel korlátozzák saját alapvető jogaikat, a félelemtől hajtván. Nézetem szerint, erre erős kereslet van a magyar társadalomban, egy antidemokratikus erő részéről logikus dolog a menekültkérdés ilyen módon történő használata.
AZ EURÓPAI ANÓMIA A menekültkérdésre, mára már jól látszik, Európa is képtelen volt megfelelő választ adni. Egyrészt küzd az ellen-felvilágosodás erőivel, bár ezen erők nem tudták átvenni a kontroll sehol, Magyarország kivételével (természetesen Lengyelország még csatlakozhat hozzánk). Bizonyos államok felfüggesztették a schengeni rendszer alkalmazását. Számos állam szigorította a menekültügyi rendszerét, kevesebb ellátást ad a menekülteknek. Dániában, Svájcban (újfent az emberi jogokat háttérbe szorítva, feloldva emberi jogi rendszerünket) elveszik a vagyontárgyaikat, stb. Kerítéseket építenek (ld. Ausztria). Nem segítenek a Földközi tengeren küszködőknek, sőt, elsüllyesztik a hajóikat, miközben százával halnak meg menekültek. Ugyanakkor, ha egyenként megvizsgáljuk a magyar intézkedéseket, láthatjuk, hogy a mienkben rajzolódik ki az autoriter, szélsőjobboldali, rasszista logika a legerősebben, és az államok jó része jelentős mennyiségű menekültet fogad be, vagy enged át országán még így is, velünk szemben. Ez azonban hosszú távon nyilvánvalóan komoly nehézségeket fog okozni. Ráadásul, demokrataként meg kell jegyezni, nem feltétlenül várható el az állampolgároktól annak tolerálása, hogy véleményükkel szemben a kormányzatok a befogadást erőltessék: bármennyire is nem értek egyet a szélsőségesen kritikus véleményekkel, demokratikus szempontból aggályos számomra a szignifikáns népakarat negligálása. Szerencsére egyébként itt az államok jelentős részében nem járunk: ahogyan említettem is, még Németországban is csupán csak egy kisebbség tartaná indokoltak Merkel lemondását, illetve csupán enyhe többség a határellenőrzés bevezetését, a virulens szélsőjobb pedig képtelen egyesülni és meghatározó szerepet kapni (és ez még a CDU-CSU-n belüli kritikák fényében is igaznak tűnik). A kérdés megoldására az EU-nak megfelelő külpolitikai döntéseket kellene hoznia, a kvóta bevezetése nem elégséges megoldás. Ám úgy tűnik, ez nem sikerül: a Törökországnak adott hatalmas, 3 milliárd eurós támogatás a menekültek ott tartására álságos megoldás. Törökország csak az Európából származóknak ad menekültstátuszt, a genfi egyezménnyel szemben, és az EU jelenleg ezt a rendszert finanszírozza.41 Az USA és az EU részben (értelemszerűen nem teljes egészében, de) felelős az iraki helyzetért, és az okozott kárt vitatható módon kívánja rendezni: így például Aleppo 2016 februári ostroma alatt a török hatóságok egy darabig nem engedték be az országba a menekülteket. Ez ugyanakkor szintén nem adekvát válasz a válságra (és ha az EU is áll mögötte, szintén felvethető a morális felelőssége).
41
https://www.hrw.org/reports/2000/turkey2/Turk009-10.htm
10
VOLNA MEGOLDÁS
Számomra egy megoldás létezne a helyzetre, mely széles európai támogatást élvezne: Európának rá kellene ébrednie saját meghatározó jellegére, és ki kéne lépni a reaktív szerepből, proaktív szemlélet bevezetésével. Vissza kellene állítani a rendet Irakban és Szíriában, katonai erővel. AZ EU szemet hunyt afölött, hogyan százezreket öltek meg, szinte a szemünk láttára, és terrorista csoportok milliókat üldöztek el az általuk elfoglalt területekről: ennek véget kellene vetni. Nem menekültotthonokat kellene felgyújtani, hanem ezt kéne követelni az EU államok polgárainak. Ráadásul érdemes lenne elgondolkozni a nemzetek önrendelkezési elvének újrafogalmazásán: jómagam nem gondolom, hogy minden nemzetet megillet a szuverenitás. Olyan nemzeteket, amelyekben tömegeket ölnek meg, nem feltétlenül illet meg, és külső erő kell, hogy legalább az emberi élet tiszteletben tartását kivívja (az ENSz mögött álló gondolkodási minta egyébként részben erre is épül). Másrészt haladéktalanul el kellene kezdeni a Genfi egyezmény revízióját: utóbbi nagy hátránya, hogy államok diverz módon értelmezik. E téren Eric Posner véleménye szokott az eszembe jutni: provokatív álláspontja szerint nem érdemes az emberi jogok terén nemzetközi egyezményeket kötni, ezek ugyanis nem váltják ki a megfelelő hatást, tág megszövegezésük miatt.42 Minden állam tiszteli az emberi méltóságot: csak van, ahol a nők nem vezethetnek, mert a méltóságot így értelmezik. Máshol a menekülteket hagyják a partok előtt megfulladni. Franciaországban felfüggesztették az Emberi jogok európai egyezményének alkalmazását. Van, ahol ugyanannak a személynek jár, míg máshol nem jár menekültstátusz (például, mert a balkánon keresztül érkezik). Megint máshol büntetik a menekültek zöld határon történő érkezését, mert a Genfi egyezmény 31. cikkét „máshogyan” interpretálják. Van, ahol jogszabályban előkészítették a menekültek tömeges kitoloncolását (Németország). Az egyezmény kereteinek átértelmezése, a túl tág keretek visszaütnek: ezeket egyértelműsíteni kellene. Ráadásul a tagállami lépések jelentős része abba a keretbe illeszkedik, amiket fentebb ismertettem, anti-individualista, anti-demokrata, emberi jogokkal szembe menő lépések, melyek az állampolgárok emberi jogait is csorbítják és egyúttal „tömbszerűen” kezelik a bevándorlókat. Harmadrészt az EU-nak fontos lenni a saját értékeink hangsúlyozása. Európai értékek igenis léteznek: ilyen a vallás-állam elválasztása, a tolerancia, a szabadság szeretete, az egyenlőség biztosítása, a piacgazdaság működtetése, a demokrácia, a nők alávetett helyzetének (legalább elvben) történő elvetése, szabad választások tartása, stb. Lényeges, hogy az újonnan érkezők ezekről az értékválasztásokról mielőbb elsajátítsák, és ehhez mindent meg kell tenni. Ehhez viszont az kell, hogy felismerjük az értékeinket, és fel is merjünk lépni azok érdekében: ez persze az értékrelativizmus feladását jelenti. Végül az EU-nak el kellene gondolkodnia egy hosszabb távú stratégián is. Az iraki-szír helyzeten túl is sokan vannak, akik például Afrikából fognak érkezni a jövőben, esetleg olyan államokból, amelyekben nincs háború: szimplán csak éhen, vagy szomjan halnának (a biopolitika területe ez). Jelenleg ezen fejleményekre nincsen adekvát uniós válasz. Márpedig, ha a világ egy része meggazdagodik a fejletlenebb rész által is hozzáadott értékekből (pl. 42
Eric Posner: The Twilight of Human Rights Law. OUP 2014. Posner azt is hozzáteszi, hogy bizonyos esetekben ráadásul többet ártana a végrehajtásuk, mint amennyi a hasznuk lenne.
11
olcsó munkaerő, nyersanyagok), sőt, ha kimondottan erre építette fel gazdaságát,43 természetes, hogy a beáramlás folytatódik, és mielőbb el kéne kezdeni a párbeszédet az erre adandó megfelelő válaszokról.
43
Ld. a fentebb idézet Douglas S. Massey cikk egyik elméletét, mely szerint nyugat-európai államok gazdasági fejlődésének egyik záloga a migráció.
12
