zene nélkül nincs élet az életbe a gyerekek, nélkül nincs

www. hirosnaptar.hu

Hírös Naptár Értékőrző havilap 2007. december

600

éve, 1407 körül született Hunyadi János kormányzó, a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedõbb hadvezére, Mátyás király apja. Nevéhez fûzõdik az 1456-os nándorfehérvári diadal. Rövid ideig Kecskemét földesura volt. 1452-ben Péró Jánosnak adományozta a várost, aki azonban zálogként visszaadta Hunyadinak, mivel 5000 arannyal, mint a sóraktárak vezetõje, nem tudott elszámolni. A nagy hadvezérnek Kecskemét is sokféleképpen állított emléket. A Városháza oromzati részén, a második emeleti ablakok közé, a tetõpárkány alatti falmezõkre medalionokba foglalt relief arcképek, köztük Hunyadi Jánosé kerültek, míg az épület dísztermében Székely Bertalan freskóinak egyike is õt ábrázolja. Egy városrész és annak egyik általános iskolája is az egykori földesúr nevét vette föl. Vidéken Pécs után Kecskeméten emeltek egész alakos szobrot Hunyadi János emlékére. Az 1985-ben fölavatott nagyméretû emlékmû-kompozíció középpontjában a hadvezér lovon ülõ, négy és fél méter magas szobra áll. A jobb kezében tartott pajzsán ismertetõjele, a holló, mögötte pedig Európa térképe látható. A mintegy másfél méter magas, palánkvárhoz hasonló, mûkõ talapzaton a pajzsok és turbánok csatamezõt idéznek.

„…zene nélkül nincs élet…”

125

éve, 1882. december 16-án Kecskeméten született Kodály Zoltán, a 20. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzõje, zenetudósa és zenepedagógusa. Édesapja, Kodály Frigyes a város teherleadási pénztárnoka volt, majd Szobra állomásfõnöknek nevezték ki, így Kodály alig féléves gyermekként szüleivel elköltözött Kecskemétrõl. Késõbb így írt errõl az idõszakról: „Születtem Kecskeméten, de mivel szüleim pár hónapos koromban elköltöztek onnan, nem illet meg a 'Kecskemét fia' büszke név”. Ezt követõen érettségizõ diákként látogatott el szülõvárosába, majd negyven éves korában, amikor Kecskeméti Végh Mihály zsoltárától ihletett Psalmus Hungaricus címû mûve már is-

mertté tette. Az elsõ ének-zenei általános iskola avatásán is jelen volt. Ünnepi beszédében így fogalmazott: „Emlékezetes napot élünk. Ez nem egyszerûen egy új épület avatása, hanem fordulópont a magyar mûvelõdés történetében... Innen azzal a tudattal mennek ki az életbe a gyerekek, hogy zene nélkül nincs élet…” 40 évvel ezelõtt, 1967ben halt meg. Életmûve fáklyaként világít vissza a megtett történelmi múltra ugyanúgy, mint

450

Kecskemét legrégibb õrzött irata a Szegedrõl áttelepült ötvösök céhlevele. A szakmai társulatot 450 éve, 1557-ben Ötvös Benedek, Ötvös Sebestyén és Ötvös Imre alapította. A céh szabályait a debreceni céh mintájára készítették el. A céh gondoskodott arról, hogy az ötvös csakugyan értse a munkáját, ötvös legényt ugyanis csak hibátlan, mûvészi kivitelû remek elkészítése után fogadtak mesterré. Vigyázott a céh arra is, amire a megrendelõnek volt szüksége: az ötvösmûvek hite-

A petróleumlámpától a lézerfényig

50

éve kapott iparûzési engedélyt Kiss András mesterfotográfus. A kunszentmártoni elsõ önálló mûhelytõl hosszú, „göröngyös” út vezetett Kecskemétig. Munkaszeretete, kitartása és fotóriporteri igényessége révén azonban mindig újabb és újabb lehetõségeket kapott, így kényszerkitérõkkel ugyan, de töretlen ívû szakmai pályát tudhat maga mögött. Az ember életének nagy kérdései sokszor apró dolgokon dõlnek el. Miért választotta a fotós mesterséget?

A lapban szereplõ cikkek forrásai: Kecskeméti Életrajzi Lexikon (Kecskeméti Füzetek 4.) – Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára – Székelyné Kõrösi Ilona: Kecskemét anno – Joós Ferenc: Barangolások Kecskeméten – Gábor Ildikó: A kecskeméti iparosság a dualizmus korában – Kiss András: Fényképalbum, ami maradt – Heltai Nándor: Hunyadiváros; Szeleifalu.

Valóban kicsin múlt! 1930-ban egy Szolnok megyei kis faluban, Tószegen

születtem. Az 1929-es nagy világgazdasági válság nagyon rosszul jött, amikor még Trianont sem heverte ki országunk. Szegénység volt, a faluban senkinek nem volt akkor még fényképezõgépe. Folytatás a 4. oldalon.

Próbaszám

elõre a halhatatlanságba. Élete, gondolatai példaként állhatnak valamennyiünk elõtt: „Nem sokat ér, ha magunknak dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a Nagy Harmónia, amiben egyek lehetünk. Akkor mondjuk csak igazán: Örvendjen az egész világ!"

lességére. A próbát próbatûkkel végezték. A tût az ún. lidiai kõre dörzsölték. A fémfolt annál jobban fehéredett, mennél több ezüstöt tartalmazott. Ha a kész ötvöstárgyat a kõre dörzsölték, megláthatták, melyik tû foltjával vág egybe: a mû annyi latos volt. Ha azonban a mû a próbát nem állta ki, összetörve új mûvelésre visszaadták. A XVI. század az ötvösmesterség virágkora volt. A magyar ötvösöknek itthon és külföldön is jó hírük volt. Mindenhol, így Kecskeméten is szívesen fogadták õket.

Leskowsky Albert (Kiss András, 1998)

ALAPÍTÁSI ÉV: 2007 KIADJA: H-MÉDIA BT. SZERKESZTI: A SZERKESZTÕBIZOTTSÁG FELELÕS SZERKESZTÕSÉG: SZERKESZTÕ: VARGA GÉZA 6000 KECSKEMÉT, TÓPART U. 8/C. TEL./FAX: 76/476-115 TÖRDELÉS, NYOMDAI ELÕKÉSZÍTÉS: DR. POTÓ ISTVÁN NYOMDA: FÖLDESI ÉS TÁRSA BT. FELELÕS VEZETÕ: FÖLDESI ZOLTÁN

A Kaszinó Kertet ábrázoló olajfestmény jól illeszkedik Iványi-Grünwald Béla Kecskeméten készült mûveinek sorába. A kép festõi megoldásai, a látványelemek stilizálásának módja, a szinte keveretlen színek letétele, a színes kontúrok, a vonalak és a színfoltok sajátos aránya, valamint a kartonpapír alapozás nélküli, nyers színének meghagyása és szerepe az összhatásban, mind jellemzõ az 1911 és 1914 körüli munkáin.

Az első kecskeméti gyár építésze

tesen. A városi vezetõk ugyanis belátták, hogy Kecskemét és vonzáskörzete csak nyerhet az itteni termékeket feldolgozó és különféle alakban a világkereskedelem útján értékesítõ nagyvállalattal. A megállapodás fõbb pontjai így szóltak: az osztrák vállalkozó 500.000 korona építési és forgalmi tõkét ruház be és „az új gyár építkezése még a folyó évben kezdetét veszi”. A város ugyanakkor vállalta, hogy az új üzem 15 évig mentesül a helyi pótadók fizetésétõl, illetve egy évtizedig hasonló vállalkozást nem támogat. Az egyességet 1900. május 23-án írta alá Kada Elek és Diffenbach Eugen. Az építkezés Zaboretzky Ferenc irányításával gyorsan haladt a bozeni tervek alapján. A Kiskõrösi út elején, a fülöpszállási vasútvonal mellett, a város által ingyen átengedett 15 hold 349 négyszögöl területen 1901 májusában avatták fel az üzemet, amelyet az alapítók Gyümölcs- és Fõzelékkonzerv-készítõ Részvénytársaság Elsõ Kecskeméti Konzervgyár néven jegyezték be. 1921-ben a jól mûködõ Elsõ Kecskeméti Konzervgyár sikerein föl-

Iványi-Grünwal Béla: Önarckép

s 1887-ben már együtt jártak a párizsi Julian Akadémiára. Münchenbe visszatérve csatlakozott Hollósy Simon köréhez. 1896-ban a nagybányai mûvésztelep alapítói, a festõiskola tanárai között volt. 1907-ben, azaz épp 100 éve Kecskeméten telepedett le. Kada Elek polgármester felkérésére részt vett a kecskeméti mûvésztelep megs z e r v e z é s é b e n, 1911-tõl a telep veA természet őszinteségre zetõje lett. Itt festette több nagyméretû törekvő tolmácsa dekoratív kompozícióját. Elsõ megbízása a Városháza é v v e l e z e l õ t t , homlokzatának mozaikja, majd 1867-ben szüle- 1912-ben a Kaszinó Allegóriák tett Iványi-Grünwald Béla festõ- címû freskóterve volt. Itteni élmémûvész. Tanulmányait a Mintarajz- nyeit számos kecskeméti témájú iskolában, Székely Bertalan és festményén is megörökítette Lotz Károly növendékeként kezd- (Kecskeméti országúton, Kaszinó te. Münchenben ismerte meg Kert, Kecskeméti lányok, CigányFerenczy Károlyt és Csók Istvánt, város, … stb.).

140

150

éve, 1857-ben született Zaboretzky Ferenc, több jeles kecskeméti létesítmény tervezõje, kivitelezõje. Részt vett többek között a Luther Palota, a Református Újkollégium és a Városi Kaszinó építésében. Nevéhez fûzõdik az elsõ kecskeméti gyár létesítése is, amelynek története a ma élõk számára is példaként szolgálhat.

Kecskemét akkori polgármestere, Kada Elek 1900. április 9-én fogadta egy dél-tiroli, bozeni gyümölcs- és fõzelékgyár vezérigazgatóját. Az osztrák úr bejelentette: ott építtetnék fel Magyarországra tervezett gyárukat, ahol a megfelelõ természeti körülmények mellett a befogadó várostól legelõnyösebb támogatást kapnak. Az ajánlatra ráhangolódó, egymásra licitáló városok versenyébõl Kecskemét került ki gyõz-

A Kiskõrösi úti telep 2007 nyarán

2

Iványi-Grünwal Béla: Kecskeméti lányok

Iványi-Grünwal Béla: Kaszinó Kert

buzdulva Platter János új Gyümölcs-Fõzelék konzervgyárat épített Kecskeméten, majd 50 évvel ezelõtt, 1957-ben egy miniszteri határozat egyesítette a két gyárat, így a kecskeméti Magyarország egyik legnagyobb konzervgyára lett. A 90-es években több tulajdonosváltás történt. 2000 márciusa óta a gyár ismét Kecskeméti Konzervgyár Rt.-ként mûködik. Az egykori Kiskõrösi úti telepen napjainkban a paradicsompor gyártásában piacvezetõ szerepet betöltõ KündigFood Kft. található.

A rideg vas művésze

100

Összefogással épült

100

éve, 1907-ben épült fel az egykori Iparos Otthon Komor Marcell és Jakab Dezsõ mûépítészek tervei alapján a kecskeméti iparosok összefogásával. Egyesek pénzadománynyal, mások mesteremberként a saját munkájukkal járultak hozzá a szecessziós stílusú épület létesítéséhez.

100

éve emelték Kecskemét legértékesebb útmenti emlékkeresztjét. A Máriavárosi vasútállomásnál, az 52-es út vasúti keresztezõdésében látható mûemlék anyaga teljes egészében szürke márvány, fémbõl Krisztus-, alatta Mária-szobor látható. A kovácsolt vaskerítéssel körbevett kereszten felirat áll: „A felfeszített Úr Jézus dicsõségére mély hálából emeltette egy hitvespár 1907”. A kegyeleti emlékhelyet két évvel ezelõtt széleskörû összefogással Fellegi Tamás kõfaragó mester és munkatársai állították helyre.

Az ünnepélyes átadásra 1907. december 7-én került sor, s mint a helyi sajtó lelkes szavaiból kiderült: „...Az egész épületen szépen érvényesül a magyar stíl, mely az egyszerû, de ízléses külsõ homlokzaton és a nagyteremben üvegmozaik berakásokkal, a kávéházban pedig festéssel domborodik ki teljesen”. Az építtetõk emlékét a bejáratnál márványtábla õrzi. Az épület földszintjén egykor vendéglõ és kávéház üzemelt, míg üvegmozaikkal díszített emeleti terme társas összejövetelek és kulturális rendezvények helyszínéül szolgált. Sõt, szálloda is mûködött benne az átutazó iparosok számára. A II. világháború után az épület a Kecskeméten állomásozott szovjet csapatok kultúrháza lett, majd 25 évvel ezelõtt, 1982-ben Szalvay Mihály Úttörõ és Ifjúsági Otthon néven nyitotta meg kapuit. Napjainkban is a város gyermek és ifjúsági szabadidõs intézménye: sokrétû, gazdag kulturális programot kínál a gyerekek és fiatalok számára. Az intézmény üzemeltetésében mûködik az Otthon Mozi és a város Parádfürdõi Ifjúsági Tábora is. Elõbbi a vidéki art mozi hálózat jelentõs központja, arculatát a mûvészfilmek bemutatása és az ifjúsági vetítések jellemzik. Utóbbi pedig a nyári vakáció idején alkotó és természetjáró táborok, míg év közben erdei iskolai, turisztikai és üdülõ programok számára biztosít lehetõséget.

1907-ben telepedett le Tiringer Ferenc mûlakatos mester Kecskeméten. Mûremek munkái napjainkban is a hírös város díszei. Kovácsoltvas alkotásai a Református Újkollégiumban, a Katona József Gimnáziumban, a Barátok templomában és a Szentháromság temetõben egyaránt láthatóak. Tiringer Ferenc Sárbogárdon született 1875. november 25-én. A tizenhárom testvér közül õ kovácsinas lett. Öt év után szabadították fel, ezután 1894-tõl az ország egyik legkiválóbb mesterénél, Jungfer Gyulánál sajátította el a mûlakatosság gyakorlati és elméleti alapjait; majd 1896-ban európai vándorútra indult: Bécs, München, Mannheim, Frankfurt am Main, Lipcse, Drezda, Berlin, Párizs és Katowice voltak útjának állomásai; többnyire, mint mûvezetõ dolgozott. Hazatérése után, 1903-ban az Országos Magyar Királyi Iparmûvészeti Iskola ötvös vendéghallgatójaként elsõ díjat nyert egy „kiválóan

Kezdetben apósa, Székely Sándor lakatosmester mûhelyében dolgozott, de rövidesen az élvonalba került és a helyi iparostársadalom szerény, halk szavú, de annál inkább megbecsült vezetõje lett. A Tiringercég az I. világháború elõtt már 2025 alkalmazottal dolgozott. Hírnevét hamarosan anyagi gyarapodás is kísérte: 1913-ra megvette a Mikes utca 1., 3., 5. szám alatti ingatlanokat, ahol háza, mûhelyei, rajzterem, öltözõ és raktárak kaptak helyet. A Barátok templomának kovácsoltvas kapuja

tervezett szenteltvíztartóval”. A következõ évben – egy rövid életû cégtársulás után – a Pozsonyi Állami Fémipari Szakiskolában nyert szaktanári állást, melybõl – saját kérésére – 1907 áprilisában kapott felmentést. 1906-ban vette feleségül a kecskeméti Székely Erzsébetet, akivel 1907-ben telepedett le a városban. Száz évvel ezelõtt, 1907. május 6-án 25-ös szám alatt jegyezték be a kecskeméti iparlajstromba.

1925-ben az ezüstkoszorút, 1928-ban – az elsõ világháborúban hõsi halált halt ipartestületi tagok emléktáblájáért – pedig a szakma legnagyobb kitüntetésének számító aranykoszorút kapta meg, mert „költõ és mûvész volt õ, aki nem rímekben, vagy rideg márványban fejezte ki szárnyaló gondolatait és lelkének virágait, hanem a rideg vasban, amelynek életet és szépséget adott.” Gábor Ildikó 3

A petróleumlámpától a lézerfényig 50 éve kapott iparűzési engedélyt Kiss András mesterfotográfus Folytatás az 1. oldalról.

1945-ben, amikor Budapest körül bezárult az ostromgyûrû, egy orosz katona egy lemezes fényképezõgépet árult, nekem ez nagyon megtetszett és megvettem tõle. Álmomban sem gondoltam volna, hogy ez a gép egész életemet határozza meg. Elsõ felvételeimet családomról, testvéreimrõl és a házunkról készítettem. K. Pesty László, a környék híres fényképésze hívta elõ a negatívokat. Elismerõ mosolyát szinte még ma is látom. Azután hetente-kéthetente vittem új felvételeimet a mesterhez. Elektromos hálózat híján a Nap fénye és egy petróleumlámpa szolgáltatta a másoláshoz szükséges fényt. Ekkor dõlt el végérvényesen, hogy életem összefonódik a fotózással. A mester tanulója lettem.

Õm Gyula erdész (Kiss András, 1970)

Hogyan vált a gyermek „hobbi”fotósból mesterember? Melyek voltak életpályájának legfontosabb állomásai?

4

Mint minden fiatalt, engem is vonzott a kalandvágy. A biztos megélhetés reményében ejtõernyõsnek jelentkeztem. Katonai pályafutásom azonban számos váratlan fordulatot tartogatott számomra. Néhány hónap után alakulatomat fölszámolták, engem tiszti iskolára vezényeltek. Avatásom után röviddel a Harcos címû hetilap fotóriportere lettem. Képeimmel a valóságot akartam

megmutatni, így felvételeimrõl hiányoztak az akkoriban elõírt boldog, diadalmas jövõt ígérõ arcok. Lázongásomat nem nézték jó szemmel fõnökeim, ezért a leszerelés mellett döntöttem. 1956 elején a Kunszentmártoni Vegyesipari Vállalat fényképész mûtermében vállaltam munkát, majd 50 évvel ezelõtt, 1957 januárjában eljött életem nagy pillanata: önálló mûhelyt nyithattam. „Az engedélyhez kötött iparûzõk lajstromában bevezettem és részére a fényképésziparnak való gyakorlásához hozzájárulok.” – szólt a kunszentmártoni engedély. Boldog évek következtek. Elsõsorban családi, alkalmi fényképeket készítettem. A munka mellett jutott idõ a tanulásra is: 1960-ban mesterlevelet szereztem. 1963-ban Nagykõrösre hívtak, de az ottani szövetkezet „gyengén muzsikált”. Önálló iparûzésre nem kaptam engedélyt, s hogy élni tudjunk, a közeli Kocséron kezdtem dolgozni. Elsõsorban esküvõi képeket készítettem, de abban az idõben is sokan kérték a keresztelõk megörökítését. Közben különbözõ munkákat kaptam Cegléden, Kunszentmártonban, Kecskeméten és Nagykõrösön is. Végül épp 40 éve, 1967-ben ez utóbbi városba helyezték át az engedélyemet. A mûterem mellett a sajtó számára is dolgoztam. Az ipar, a mezõgazdaság modernizálását, vállalati ünnepségeket kellett megörökítenem, de szívesen fotóztam a kismesterségeket, a népi iparmûvészeket. A városba látogató színmûvészeket és sok-sok híres embert, mint pl. Dr. Szentgyörgyi Albertet, Dr. Csapó Árpádot, Dr. Bay Zoltánt és számos más, érdekes és kedves vendéget örökítettem meg. Közel negyed század után Kecskemétre költöztünk. A hírös

város egyik legõsibb utcájában, a Kápolna utcában Fuji üzletet, majd 2002-ben a fõtéren egy Kodak fotókereskedést nyitottunk meg. Nyugdíjasként sem hagytam abba a munkát. Külföldi kiállításaim révén 2005-ben megkaptam az A.FIAP (nemzetközi fotómûvész) címet.

Mindig fogékony voltam az új technikai megoldásokra, az elsõk között voltunk, akik vakut vásároltunk. A villanófény forradalmasította a szakmát. Az elmúlt években sem voltunk tétlenek. Rugalmasan alkalmazkodtunk a változó piaci körülményekhez. Kereskedelmi forgalmunkat növeltük, így a nagy helyigényû mûtermet megszüntettük. Üzletkörünk is megváltozott. Nemcsak az amatõr, hanem a profi fotósok is hozzánk szoktak. Sikereinket annak is köszönhetjük, hogy eladóink rendelkeznek

Petróleumlámpával másolt kép (Kiss András, 1945)

Biztos vagyok abban, hogy az elmúlt 50 évet nem egyedül dolgozta át. Munkájában kik segítettek? Leghûségesebb, gyorsan tanuló segítõtársam, immár 50 esztendeje a feleségem. Bár zenemûvészeti pályára készült, egy rosszindulatú párttitkár ebben megakadályozta. Így mellém állt és az induló saját mûhelyünkben gyorsan kitanulta a szakmát. 1960-ban Õ is megszerezte a szakmunkáslevelet. Két fiúgyermekkel ajándékozott meg, de a család gondjai közben sem hagyott magamra: nemcsak a fotózásban, hanem a vállalkozás könyvelésében, levelezésében is sokat segített. Külön öröm a számomra, hogy amióta nyugdíjas vagyok, a fiam átvette a cég irányítását. Zsolt remek érzékkel tart lépést a korral. Neki is köszönhetõ, hogy Kelet-Európában nekünk volt elõször lézerfénnyel mûködõ digitális printerünk.

Az elmúlt években a fényképészet óriási változáson ment keresztül. Hogyan reagált a modern kor új kihívásaira?

azzal a szakmai ismerettel, amivel segíteni tudják a vevõink jó döntését. Arra törekszünk, hogy tanácsainkkal a fotózásban járatlanokat és a tapasztalt fotóriportereket is segíteni tudjuk. A szakma szeretetét és odaadását kell, hogy érezze a vásárló. A pénz pár évvel ezelõtt még magától jött, ha szerettük és tiszteltük a vevõt. Régen a legjobb reklám, a legjobb befektetés az volt, ha a mester nevét adta munkájához. Ma ez már a múlté, elég, ha csak a multik és a fiatalok új erkölcsi hozzáállására gondolunk! A jó kereskedõ nem csak kapni, adni is szeret. Mi ebben a szellemben dolgozunk. Varga Géza

KISS FOTÓ 6000 Kecskemét, Kápolna u. 22. Tel.: 06-76/477-336 E-mail: [email protected] 6000 Kecskemét, Szabadság tér 3. Tel.: 06-76/485-551 E-mail: [email protected] www.kissfoto.hu

Alapítvány a vállalkozások érdekében

15

A Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1992ben alakult. Az alapító tagok között a térség települési önkormányzatai, civil szervezetei, pénzintézetei és vállalkozásai egyaránt megtalálhatóak. Az alapítvány non-profit szervezetként mûködik. Legfontosabb célkitûzése a kis- és közepes vállalkozások segítése, a vállalkozói kultúra, a versenyképesség növelése, valamint új gazdasági társaságok indításának elõsegítése. Az alapítvány fõ szolgáltatása az alap és emelt szintû tanácsadás, a vállalko-

zások indításához, sikeres üzletviteléhez szükséges információkhoz való hozzájutás biztosítása. Emellett az innovációs szolgáltatások kiépítésével, pályázatkészítéssel, oktatással és képzéssel is foglalkoznak. Kezdettõl fogva, azaz immár 15 éve a vállalkozások körében az alapítvány legsikeresebb tevékenysége a Mikrohitel Program. Ez a pénzügyi konstrukció igen kedvezõ kondíciókkal vehetõ igénybe gépek,

berendezések, eszközök beszerzésére, beruházások pénzügyi feltételeinek biztosítására, valamint a már meglévõ üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bõvítésére, illetve a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszközök finanszírozására. A program sikerességét mutatja, hogy 1992 óta a megyében 1.000 mikro- és kisvállalkozás másfél milliárd forintot vett igénybe vállalkozásuk indításához, fejlesztéséhez.

Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Vállalkozói Központ

6000 Kecskemét, Vörösmarty u. 12. Tel.: 76/485-505; Fax: 76/485-504 Web: www.bacs-lea.hu; E-mail: [email protected]

Rác támadás

300

évvel ezelõtt a Duna-Tisza közén dúló rác csapatok Kecskemét környékén is garázdálkodtak. 1707. április 3-a, nagyböjt negyedik vasárnapja a város történetének gyászos napja. A fegyverbíró kecskemétiek zöme a rácoktól fenyegetett Nagykõrös védelmére sietett, de a váratlan támadás a védtelenül maradt Kecskemétet érte. Kétezer lovassal és ezer gyalogossal hajnalban értek a rablók a város alá. Fejszecsapásokkal betörték a kapukat, felkoncolták a kapuõröket és rettentõ ordítozással elárasztották az utcákat, elfoglalták a piacot, körülvették a fallal övezett templomokat. Talán az egész várost elpusztítják, ha a segélykérõ futár hívására vissza nem érkeznek a kecskeméti és a nagykõrösi fegyveresek. A rablással elfoglalt rácokat kiverték a városból. A Köncsög-Ágasegyháza határán lévõ Nyakvágó hegynél ért véget a csata. A hely neve magyarázat nélkül is elárulja, hogy mi lett a rablók sorsa.

5

M

ilyen elõzmények után született meg a megyei kórház onkoradiológiai központja?

Harcban a rákkal

A gondolat, hogy Kecskeméten is szükség lenne egy onkoradiológiai központra, ahol a helyi, illetve a megyébõl érkezõ betegek megkaphatnák a szükséges sugár- és kemoterápiás kezeléseket, már 20 évvel ezelõtt megfogalmazódott az akkori egészségügyi vezetõkben és politikusokban. Jelentõs szerepet játszott ebben az akkori egészségügyi vezetés részérõl Losoncz fõigazgató úr, de hasonló lelkesedéssel foglalkoztak a kérdéssel a megyei vezetõk, Gajdócsi István és Gaborják József is. Meg kell még említenem Ligeti fõorvosnõ nevét, aki, mint megyei egészségügyi fõosztályvezetõ, támogatta az elképzelést. Neki is köszönhetõ, hogy zöld utat kapott az az orvoscsoport, amely a megyei kórház Izsáki úti röntgen osztályán kezdte meg a munkát. 15 éve váltunk le az akkori radiológiai osztályról, s így jött létre az önálló onkoradiológiai részleg. Kezdetben öt ágygyal rendelkeztünk és két orvos dolgozott a részlegben, de elkezdtük annak a csapatnak a betanítását, amellyel öt évvel késõbb beindulhatott a 60 ágyas önálló onkoradiológiai központ. Ez a nevezetes nap 1997. június 22-e volt. Mindössze 50 munkatárssal kezdtük meg a munkát, ami igen szerény létszám. Hamar kiderült, hogy 60 ágy kevés, valóban szükség lenne 100 ágyra, ahogyan eredetileg is terveztük, csak a pénzhiány miatt nem valósulhatott meg. Elindult a küzdelem az emeletráépítésért. Ezzel egyidejûleg más osztályokon is elkezdtünk „terjeszkedni”, hogy el tudjuk látni a betegeinket. 2006 õszére készült el a bõvítés, így lehetõség nyílt újabb 40 ágy átadására. A kórház Izsáki úti tömbjében rendelkezünk még 20 ággyal, ahol krónikus betegeket ápolunk, további 10 ágyat pedig a kúraszerû ellátásokra, a bejáró betegek számára tartunk fenn.

10

Hogyan változtak az elmúlt tíz évben a kezelési módok?

6

Az nem módosult, hogy ma is a mûtéti kezelés, a sugár- és a kemoterápia jöhet szóba egy-egy daganatos megbetegedésnél, de a részletekben sok a változás. A sebészet

éves a megyei kórház onkoradiológiai központja. Dr. Szûcs Miklós, a központ igazgatója szerint az elmúlt idõszak egyértelmûen igazolta az intézmény létjogosultságát. Daganattípustól függõen különbözõ mértékben ugyan, de nõtt a túlélés, a gyógyulás, az élet meghosszabbításának esélye. szerepe nagymértékben csökkent. Ma már nem cél, hogy minél nagyobb szövetet távolítsunk el a testbõl. A daganatos betegség ugyanis már kialakulásakor sem helyi betegség, ezért a beteget komplexen kell kezelni. A sebészi megoldásnak fontos helye van a korai felismerés utáni mûtéteknél, de a további lépés nem az eltávolítások kiterjesztése. Jelentõsen fejlõdtek az elmúlt idõszakban a sugárterápiás módszerek. Nagyon fontos, hogy minél kevesebb egészséges szövetet érjen a sugárzás, s minél koncentráltabban érkezzenek a sugarak a beteg területre. A sugárkezelések ebbe az irányba haladnak. Egyre gyakrabban alkalmazzuk együtt, tehát egy idõben a sugárkezelést és a kemoterápiát. Ezt nevezzük radiokemoterápiának, amely kezdi kiszorítani a hagyományos kemoterápiát, mert eredményesebbnek tûnik. A leglényegesebb változások azonban a kemoterápia területén történtek. Ez gyakorlatilag a „legfiatalabb” módszer, hiszen csak a 2. világháború után kezdték alkalmazni. A hátránya az, hogy a terápiás szerek az egészséges sejteket is pusztítják, bár azok egy idõ után regenerálódnak. A legújabb kutatások megpróbálják olyan kötõanyagokhoz kapcsolni a hatóanyagokat, amelyek úgymond „megtalálják” a beteg sejteket. Ezek a gyógyszerek már hozzánk is eljutottak. Nagyon ígéretesek azok a szelektív hatású készítmények is, ame-

lyek speciálisan egy-egy tumorra hatnak. Ma már olyan tumorféleségeket lehet meggyógyítani, vagy visszafogni a betegséget több évre, évtizedre, amire eddig nem volt példa. A mûtéti megoldásban és a sugárkezelésben is történt elõrelépés, de az áttörést a kemoterápia fejlõdése hozhatja.

Nézzük a beteg szemével! Menynyivel nagyobb ma a túlélés, a gyógyulás, az élet meghosszabbításának esélye, mint tíz évvel ezelõtt? Attól függ, hogy milyen daganattípusról van szó. Van olyan, ahol nem változtak az esélyek. Nem találtuk meg még a kezelési kombinációt, nehéz a korai felismerés is. Ilyen a tüdõtumor. Vannak viszont olyanok, amelyeknél a korábbi esélyekhez képest több évet nyertünk. Ilyen például az emlõ-, a vastagbél és a végbéltumor. A harmadik típusba azok tartoznak, amelyeket sikerül meggyógyítanunk. Itt drámai az elõrelépés. Sajnos, ezek nem a leggyakrabban elõforduló tumortípusok. Heretumorban korábban fiatal emberek meghaltak, ma meggyógyulnak. Rájöttünk, hogyan lehet idõben felfedezni, mit kell csinálni, és megvan a megfelelõ gyógyszer is. Hasonlóan jók az eredmények a gyomor- és vékonybéldaganatoknak azoknál a speciális fajtájá-

nál, amelyek a kötõszövetbõl indulnak ki. Régebben gyorsan halálhoz vezettek, ma a betegek meggyógyulnak és nem esnek vissza. Úgy tûnik, hogy egyre több tumorféleséghez találjuk meg a megfelelõ gyógyszert. Közel 200 fajta tumor van. Jó lenne, ha mindegyikre megtalálnánk a hatásos készítményt. A genom, vagyis a szervezet örökítõ információinak felfedezésével új lehetõségek nyíltak meg a gyógyászatban, s igaz ez az onkológiára is. Ismerjük már a szervezet géntérképét. Elõre meg tudjuk mondani, hogy valakinek milyen betegsége lesz. Természetesen ez még nem mindennapi gyakorlat, de elvben megvan a lehetõsége. Ennek megfelelõen lehet majd a szûrõvizsgálatokat és a megelõzõ, elektív mûtéteket elvégezni. Van már arra példa, hogy egy harmincéves nõnek eltávolították az emlõjét, mert a géntérképébõl a szakemberek azt olvasták ki, hogy késõbb emlõrákja lesz. A gyógyítás mellett mindenképpen beszélnünk kell a megelõzés lehetõségeirõl is. Az elsõdleges megelõzés az, amikor figyelünk a környezetei körülményekre, a környezetszennyezés visszaszorítására, a megfelelõ táplálkozásra, de az is nagyon fontos lenne, hogy ismerjük egy-egy betegség tüneteit és eljárjunk szûrésekre. A korán felfedezett daganatok jóval nagyobb eséllyel gyógyíthatók. Kállai Erzsébet

Védett növény és kereskedés? Gladiolus! Gladiolus – a nõsziromfélék családjának nemzetségéhez tartozó évelõ, hagymás növény. Levele szálas vagy kardalakú, virágzata füzérszerû, féloldalas, a virágok leple hajlott tölcsérré záródik. 140 faja legnagyobbrészt afrikai. Hazánkban kardvirág néven ismert, de dákoska, illetve legényvirág néven is emlegetik. Hegyi réteken, gyertyános tölgyesekben is elõfordul, a réti és a mocsári kardvirág védett növény.

5

Kiskun Megyei Önkormányzat „Napraforgó” Ápoló-Gondozó Otthona. Büszkék vagyunk arra, hogy számos hazai fejlesztésû terméket is forgalmazunk. Az Innoveng 1 Kft., illetve a Stiha Bt. által gyártott tisztító- és fertõtlenítõszerek kiváló minõségûek, ugyanakkor megfizethetõ áron kínáljuk ügyfeleinknek. Saját termékünk is népszerû, a különbözõ illatú Gladiolus illóolajak közül az év végi idõszakban elsõsorban a 10 ml-es adventi fiolát ajánljuk, amely aromalámpához és autó illatosítására egyaránt felhasználható. Cégünk sikerességének titka a vevõk igényeinek személyre szabott

Gladiolus

A Gladiolus Kft. 5 éve, 2002ben alakult. Papír és vegyi áru nagykereskedelmével foglalkozunk. Kezdetben a Kecskeméten és környékén mûködõ kiskereskedelmi egységeknek forgalmaztuk termékeinket, majd termékskálánkat bõvítettük, így napjainkban már a közületek (óvodák, iskolák, szociális otthonok, egészségügyi intézmények, vendéglõk) speciális igényeit is figyelemmel kísérjük. Bács-Kiskun megye határain is túlléptünk, azaz az ország szinte valamennyi régiójába szállítunk. Partnerünk többek között Kecskeméten a Piarista Iskola és Rendház, valamint a város önkor-

mányzata, Budapesten a Szabó Ervin Könyvtár és a Farkas Edith Szeretetotthon, illetve Garán a Bács-

megvalósítása. Arra törekszünk, hogy névadónkhoz hasonlóan mi is mindig frissek és megbízhatóak legyünk.

JÁTÉK

GLADIOLUS Kft. • 6044 Kecskemét, Kossuth Lajos u. 11/2. Tel./Fax: 76/472-238 • Mobil: 30/456-7710 • www.gladiolus.hu E-mail: [email protected] HOL TALÁLHATÓ A GARABONCIÁS CSEMEGE KERESKEDÉS? A válaszokat december 31-ig a következõ címre várjuk: HN Szerkesztõsége, 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. A helyesen válaszolók között egy, a Garabonciás Csemegében levásárolható 10 ezer forintos utalványt sorsolunk ki.

5 éve a „Tejesség” igényével

A családi vállalkozásban mûködõ Alföldi Garabonciás Kft. 5 éve, 2002 óta kiskérõdzõ állatok tejének feldolgozásával foglalkozik, amelynek meghatározó alapanyaga a Bugac környéki puszták háztáji gazdaságaiból felvásárolt kecsketej. Sikeres mûködésüknek és termékeik egyre nagyobb kedveltségének köszönhetõen a cég a kisüzemi feldolgozás kereteit rövid idõn belül kinõtte, ezért a közelmúltban egy saját, EU regisztrációs számmal is rendelkezõ, korszerû tejfeldolgozó üzemet épített fel Izsákon. A Kiskunsági Nemzeti Park területén, az érintetlen alföldi pusztán megtermelt alapanyagot ma már egy hangulatos sajtmûhelyben, hagyományos receptúra alapján, de korszerû technológiát alkalmazva dolgozzák fel. Termékeik ismertek és népszerûek. Többek között rövid és hosszú érlelésû, lágy, félkemény, kemény, natúr és többféle fûszerezésû kecskesajt, illetve házi jellegû, leveles tehéntúró szerepel kínálatukban. A kft. az elmúlt hónapokban több új termékkel – kecskejoghurt, kecsketúró, üveges kecsketej és kecskekrémsajt – is megjelent a hazai és a külföldi piacokon. A "Garabonciás" sajtok értékesítése elsõsorban kereskedelmi háló-

zatokon (SPAR, Kaiser's, Interspar, CBA, Rothschild-üzletlánc) keresztül történik. Két éve, 2005 novembere óta Garabonciás Csemege Kereskedés néven a Luther udvarban nyitott boltban is megvásárolhatóak a kft. termékei. A sajtok mindegyike nagymértékben hozzájárul az egészséges táplálkozáshoz. A kecsketej különösen értékes tápanyagforrás, amely vitamintartalma és könnyû emészthetõsége révén elsõrendû alkotóeleme lehet az egészséges és gondosan megválasztott étrendnek is. Gazdag esszenciális aminosavtartalmának, valamint kiváló dietetikai hatásának köszönhetõen ez a nagyszerû tápanyag igen kedvezõ hatású lehet betegségek utáni lábadozás idején, de alkalmas az anyatej pótlására, és alapvetõ alkotóeleme a legkiválóbb kozmetikai szereknek is. Rendszeres fogyasztása különösen rossz étvágyú kisgyermek táplálására és idõskorban javallott. ALFÖLDI GARABONCIÁS Kft. 6070 Izsák, Vadas dûlõ Tel.: 76/569-105 Fax: 76/569-104 Web: www.garabonciassajt.hu E-mail: [email protected]

7

Pezsgő fürdőélet egykor és ma

Szimikron, az innovációs centrum „...mindig hinni kell abban, hogy a munkát jobban is elvégezhetjük...” [Dr. Juran, J. M.]

15

A Szimikron Ipari Kft. a dél-alföldi régió egyik legrangosabb gépipari vállalkozása. A 100%-os magyar tulajdonban lévõ gazdasági társaság 15 évvel ezelõtt, 1992-ben alakult, cégelõdjei révén azonban már közel 30 éves múltra tekint vissza. A Kft. fõ profilja: • golyósorsó gyártása • hidraulikus tokmány gyártása • szerszámrevolver gyártása A Szimikron Kft. évek óta komoly hangsúlyt fektet a gyártmány- és technológiafejlesztésre. Az OMFB

és OM Kutatás-Fejlesztési Alap támogatásával, a Miskolci Egyetemmel együttmûködve, tízéves kutatási munkával egy teljesen eredeti megoldáson alapuló, nemzetközi mércével is kiemelkedõ terméket fejlesztett ki. A programozható pofaállítással mûködõ tokmány többek között a CNC esztergagépeknél, illetve más gyártórendszereknél idõmegtakarítást jelent, valamint a forgácsolási teljesítmény növelését eredményezi. A termék elnyerte Közép-Európa egyik legnagyobb szakvására, az Industria 2000 Nemzetközi Ipari Szakkiállítás, valamint a Mach-Tech 2003 nagydíját és Magyar Minõség Háza

díjat kapott. Munkájuk, kiemelten az innovációs tevékenységük elismeréseként Kertész József ügyvezetõ igazgató 2005-ben a Miskolci Egyetem emlékérmét vehette át, míg Gaál József ügyvezetõ igazgató 2007-ben Eötvös Lóránd-díjban részesült. A cég megalakulása óta minõségi munkára törekszik, immár 8 éve ISO 9001 minõségbiztosítási tanúsítvánnyal rendelkezik. Fõbb partnerei a Knorr Bremse, a Thyssen, az Excel Csepel, de többek között az Audi, a Ford, az Opel és a Mercedes autók gyártósorában is megtalálhatók a kft. termékei.

SZIMIKRON Kft. 6000 Kecskemét, Külsõ-Szegedi út 49. Tel.: 76/484-100 Fax: 76/481-520 Web: www.szimikron.com E-mail: [email protected]

80

A Széktó fürdõt még a XVIII. században nyitották meg. A korabeli híradások szerint a fõvárosból is sokan keresték fel kellemes vize és olcsó árai miatt. Felújítása után, 80 éve, 1927 júniusában nyílt meg az új Széktói Strand. Az egykori, mindössze egy nyílt vízi medencével rendelkezõ fürdõ az elmúlt évtizedekben számos változáson ment keresztül. Néhány éve, mint Élményfürdõ és Csúszdapark üzemel. Többek között 6 pálya 12 m-es indítómagassággal várja a száguldás szerelmeseit. Közkedvelt a 33x25 m-es élménymedence is, amelyben pezsgõzóna, vízhenger, vízesés, jakuzzi, pezsgõpad és buzgár fogadja a vendégeket. Emellett a termálvízkincsre épülve három, különbözõ hõmérsékletû termálmedence áll rendelkezésre a gyógyulásra, kikapcsolódásra vágyó idõsebb és fiatalabb korosztály részére. Népszerû az Élményfürdõ újdonsága is, a mediterrán napozópart csónakázási lehetõséggel. A Széktói Strand 1927-ben …

Természetesen Lengyelország

Lengyelország 10

– különösen a fiatalok körében – egykor rendkívül közkedvelt úticél volt. A rendszerváltást követõ években azonban kikerült az érdeklõdés középpontjából. Jellemzõ adat, hogy 1997-ben egyetlen hazai utazási iroda ajánlatában sem szerepelt Lengyelország. Ezt az ûrt felismerve alakult meg 10 évvel ezelõtt a Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet. Munkájuk sikerességét mutatja, hogy Lengyelország idegenforgalmát az utóbbi években immár jelentõs növekedés jellemzi. Az

Janowska Góra

elmúlt évben több mint 65 millió külföldi, köztük mintegy 400 ezer magyar turista kereste fel az országot. A magyarok körében legnépszerûbb a számtalan magyar-lengyel közös emléket õrzõ Malopolska régió (Krakkó, Zakopane környéke), de sokan keresik föl Lódzot, Kielcét és a Sziléziai Vajdaságot is. A kedvezõ tendencia Kecskeméten is tapasztalható. Szinte valamennyi hírös városbeli utazási iroda szervez utakat Lengyelországba. Legtöbben a déli síterepeket választják, de sokan utaznak az ezer éves múltra visszatekintõ Gdansk-

ba, a különlegesen szép fõterérõl nevezetes Poznanba és természetesen a fõvárosba, a régebbi dokumentációk alapján csodálatos módon újjáépített Varsóba is. Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet 1075 Budapest, Károly krt. 11. Tel./Fax:1/269-7810, 269-7809 www.polska-tourist.info.hu

… és 2007 nyarán