Üzemen belüli energiahatékonyság javítása a. Selecta Flóra Kft.-nél. Engedélyezési terv KÖRNYEZETVÉDELMI LEÍRÁS

Üzemen belüli energiahatékonyság javítása a Selecta Flóra Kft.-nél Engedélyezési terv

KÖRNYEZETVÉDELMI LEÍRÁS Megrendelő:

Selecta Flóra Kft.

Helyszín:

Sümeg-Jánosmajor Hrsz.: 052/12

Készítette:

Planear Mérnöki Kft.

9700 Szombathely Szabó M. utca 50.

1031 Budapest, Nánási út 2/B.

Budapest, 2016. 03. 08.


Székhely: 7960 Sellye, Váralja u. 10.

1/13

Fióktelep: 1031 Budapest, Nánási út 2/B.

2016.március

E-mail: [email protected]

TARTALOMJEGYZÉK

1. 2.

Bevezetés, előzmények

Az azbesztcement hullámpala szakszerű mentesítése

3. Az épület szerkezeti bontásának, és a kivitelezés környezeti hatásai, és az ezekből eredő előírások 4.

Összefoglalás

MELLÉKLETEK 1. melléklet Szakértői engedélyek, jogosultságok



2/13


2016.március


Üzemen belüli energiahatékonyság javítása a Selecta Flóra Kft.-nél Engedélyezési terv

Környezetvédelmi leírás

1. Bevezetés, előzmények Műszaki leírás!!!

2. Az azbesztcement hullámpala szakszerű mentesítése:

Az azbesztmentesítési hatósági „engedélyeztetése” – munkaterv készítése:

A munkavégzés megkezdését megelőzően elkészítjük az azbesztmentesítés munkatervét, melyet 3 példányban benyújtunk a területileg illetékes Kormányhivatal Munkavédelmi Felügyelőségéhez. A munkavédelmi hatóság küldi el a munkaterv egyegy példányát a Környezetvédelmi felügyelőség és a Katasztrófavédelem részére, szakhatóságként bevonva őket. A hatóságnak és szakhatóságok 15 naptári nap áll rendelkezésére a munkaterv véleményezésére, esetleges hiánypótlási felhívás kiküldésére, vagy helyszíni bejárás kérésére. Amennyiben a munkaterv leadását követő 15 napon belül a hatóságok részéről észrevétel nem érkezik, úgy a munkatervet elfogadottnak kell tekinteni és az azbesztmentesítési munkálatok megkezdhetők. Planear Mérnöki Kft.


3/13


2016.március


Az azbesztmentesítési technológia leírása, műszaki jellemzői az azbesztcement hullámpala szakszerű mentesítésekor: 

munkaterület átadás-átvétel, építési napló megnyitása



munkavédemi kockázatértékelés elkészítése, benyújtása megrendelő részére jóváhagyásra



      

 

munkavédelmi, tűzvédelmi, biztonsgtechnikai és környezetvédelmi oktatások

munkavégzési engedély kérése

munkaterület körülhatárolása, figyelmeztető feliratok kihelyezése

a bontás előtt nedvesítés a szálkiválás minimalizálása érdekében, az azbesztcement anyaggal

tetőfedő-burkoló

anyagok

impregnálása,

szállekötő

az azbesztcement pala rögzítő kötéseinek oldása

a lebontást végző dolgozók egyszer használatos TYVEK rendszerű védőruhát, antisztatikus lángálló munkaruhát, FFP3 védőmaszkot, acél orrmerevítéses védőcipőt, védőkesztyűt és ötpontos teljes testhevedert viselnek

a kiporzás elkerülése érdekében a bontás során az azbesztcement termékek dobálása, törése, felületének bármi módon történő megsértése, vágása szigorúan tilos, ezért a tetőről történő leemelésük csak óvatosan, kézi erővel történhet a lebontott azbesztcement palákat rétegenként hermetikusan zárt PE fóliába csomagoljuk, raklapokra pántoljuk

A rakatokat ADR előírások szerint, azbeszthulladék befogadására engedéllyel rendelkező veszélyes hulladéklerakóba szállíttatjuk, „SZ” kísérőjeggyel dokumentáltan az azbesztcement termékek eltávolítása után a helyszínt zártrendszerű azbesztporszívóval porszívózzuk, majd maradékszál megkötő anyaggal vonjuk be.



4/13


2016.március


Az azbesztmentesítés személyi feltételei: A fenti technológia szerint leírt munkát megfelelő gyakorlattal rendelkező személyzet, megfelelő képesítéssel (jogosultsággal) rendelkező projektvezető irányítása alatt végezheti. A munkavégzéshez egy évnél nem régebbi, speciális orvosi vizsgálatok alapján kiállított azbesztmentesítésre feljogosító üzemorvosi engedély szükséges. Ez az azbesztmentesítési technológia teljes mértékben konform az Európai Azbesztszanálók Szövetségének (EARA) előírásaival, ami egyezik az EU szabályozással és megfelel a magyar előírásoknak is.

Az azbesztmentesítés során figyelembe vett és betartott főbb jogszabályok és szabványok Azbesztmentesítés

 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről

 MSZ ISO 8672 Levegőminőség. Szervetlen szálló rostok szám szerinti koncentrációjának meghatározása fáziskontraszt-mikroszkóppal. Membránszűrős módszer

 ÖNORM M9405 Messung von Asbestfaser-Konzentrationen in der Luft (Azbesztszál koncentráció mérése a levegőben)  ÖNORM M9406 Umgang mit schwach gebundenen asbesthaltigen Materialien (A gyengén kötött azbeszttartalmú anyagokkal történő eljárás)  TRGS 519 Asbest: Abbruch-, Sanierungs- oder Instandhaltungsarbeiten (Azbeszt: bontási, mentesítési és karbantartási munkálatok)



5/13


2016.március


Építési és bontási tevékenység, építmények, építési termékek

 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról

 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről  191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól

 Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

Munkavédelem, munkaegészségügy

 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

 230/2008. (IX. 12.) Korm. rendelet a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről

 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról  3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről  69/2003. (XII. 16.) ESzCsM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rend. módosításáról

 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről Planear Mérnöki Kft.


6/13


2016.március


 354/2009. (XII. tevékenységről

30.)

Korm.

rendelet

a

munkabiztonsági

szakértői

Kémiai biztonság

 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról  44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól  41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról

 3/2002. (II. 15.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet módosításáról

Biztonságtechnika, tűzvédelem

 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról  1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről  54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól  30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről

 33/1999. (IX. 24.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet módosításáról



7/13


2016.március


Levegőtisztaság védelem

 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet a levegő védelméről

 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Hulladékgazdálkodás

 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról

 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről  72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékok jegyzékéről

 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről

valamint

a

 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól  309/2014. (XI. 11.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről

 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántar-tásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről  385/2014. (XII.31.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről

 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről

Jogosultságok

 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól

 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészetiműszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól  378/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről Planear Mérnöki Kft.


8/13


2016.március


 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről 3. Az épület szerkezeti bontásának, ÉS A KIVITELEZÉS környezeti hatásai, ÉS AZ EZEKBŐL EREDŐ ELŐÍRÁSOK: Az épület kiürítése, és azbesztmentesítése után kezdhető meg a tető, és a nyílászárók bontása. A bontott anyagok szállítása során különös figyelmet kell fordítani a kiporzás megelőzésére. A keletkező veszélyes, és nem veszélyes hulladékok, arra jogosultsággal rendelkező, szerződött szakcéggel kerülhetnek elszállításra, és ártalmatlanításra. A bontott anyagok további sorsának meghatározása a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM rendelet alapján történik. Földtani közeg: A tervezett átalakítás egy meglévő üzem energetikai felújítása. A tető héjazat, acél tetőszerkezete és a külső nyílászárók elbontásra, és cserére kerülnek. A homlokzati fal hőszigetelése, és faaprítékos kazán, valamint új kémény kerül beépítésre, így a bontás, és építés során a földtani közeg nem érintett. Felszín alatti víz: A tervezett átalakítás egy meglévő üzem energetikai felújítása. A tető héjazat, acél tetőszerkezete és a külső nyílászárók elbontásra, és cserére kerülnek. A homlokzati fal hőszigetelése, és faaprítékos kazán, valamint új kémény kerül beépítésre, így a bontás során a felszín alatti víz közvetlenül nem érintett. A bontás, és építés során, üzemszerű körülmények között, a felszín alatti vízbe szennyező anyag nem kerül, abba a későbbiek során esetlegesen szennyezést okozó anyag nem marad. A bontást végző munkagépek üzemanyagtöltése a munkaterületen tilos. Felszíni víz: A bontási, építési tevékenység felszíni vizet nem érint. Környezeti levegő: A területen végzett tevékenységek során a légszennyező anyagok közül szilárd nem toxikus porkibocsátással, valamint az ott munkát végző járművek légszennyező anyag kibocsátásával kell számolni. A létesítés során a levegőterhelési szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási Planear Mérnöki Kft.


9/13


2016.március


határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott levegőminőségi határértéket meghaladó légszennyezettséget a bontási munkálatok során nem okozhatnak. Az épületbontás rövid idejű tevékenység. Légszennyező hatása időben és térben is korlátos. A hatás térbelisége: szállítási útvonalak, és a bontás közvetlen környezete. A bontás ideje alatt a munkafázisok szerinti eltolással és ennek megfelelő időszakos eltéréssel kerülhet sor a bontási anyagok és berendezések szállítására. A levegőterhelés további csökkentése érdekében a bontási tevékenységet végző vállalkozó kiválasztásánál szempontként figyelembe kell venni a bontás során alkalmazott munkagépek, tehergépkocsik korát, emissziós paramétereiket. A szállítási bontási tevékenységet csak olyan belsőégésű motorral rendelkező gépjárművek végezhetik, amelyek emissziója a közúti járművek forgalomba helyezésének műszaki feltételeiről szóló 6/1990.(IV.12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékeket nem haladják meg. A kiporzás csökkentése érdekében a bontás, és a bontott anyag szállítási útvonalán folyamatos locsolást kell megvalósítani, valamint a szállító járművek rakománya, és a helyben deponált anyagok is letakarásra kell, hogy kerülnek. Hulladékok

Veszélyes hulladék

- Azbesztet tartalmazó építőanyagok: (EWC 170605) 3905 kg H5 Ártalmas H7 Karcinogén A veszélyes hulladékok, arra jogosultsággal rendelkező, szerződött szakcéggel kerülhetnek elszállításra, és ártalmatlanításra.

Egyéb hulladék

A bontás során képződő hulladékok becsült mennyiségei: - Beton (EWC 17 01 01) 10 828 kg - Tégla (EWC 17 01 02) 15 100 kg - Fa (EWC 17 02 01) 489 kg - Üveg (EWC 17 02 02) 262 kg - Alumínium (EWC 17 04 02) 100 kg - Acél (EWC 17 04 05) 1530 kg - Bontásból származó inert h. (EWC 17 01 07) 1500 kg Papír és karton cs. hulladék (EWC 15 01 01) 150 kg Műanyag csomagolási hulladék (EWC 15 01 02) 150 kg Hőszigetelő anyagok, amik nem tartalmaznak veszélyes anyagokat EPS, XPS, kőzet gyapot (EWC 17 06 04) 430 kg Planear Mérnöki Kft.


10/13


2016.március


Az egyéb nem veszélyes hulladékok, is arra jogosultsággal rendelkező, szerződött szakcéggel kell hogy elszállításra, és ártalmatlanításra kerüljenek. Zajhatás, rezgéskeltés A bontással összefüggő építőipari kivitelezési munkálatokból származó zaj terheli a környezetet. A kivitelezés teljes időtartalma alatt biztosítani kell a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008 (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. mellékletében előírt zajterhelési határértékek teljesülését. A bontás zajkibocsátása a bejelentési fázisban a szokásosan alkalmazott technológiai műveletek alapján becsülhető meg. A használni kívánt építőipari berendezések zajszint adatait korábbi méréseink tapasztalatai alapján határoztuk meg: Gépi berendezés

Univerzális földmunkagép Kanalas kotrógép Földgyalu Daru 10 m Betonpumpa Tömörítő gép Daraboló gép Betonvágó gép Kompresszor BobCat rakodó- és kotrógép Homlokrakodó Toronydaru Autódaru Aggregátor

Vonatkoztatási Hangnyomásszint távolság 10 m 10 m 10 m 10 m 10 m 10 m 5m 5m 5m 5m 10 m 10 m 5m 5m

79dB (A) 73dB (A) 82dB (A) 72dB (A) 82 dB (A) 86 dB (A) 88 dB (A) 84 dB (A) 87 dB (A) 67 dB (A) 88 dB (A) 74 dB (A) 80 dB (A) 72 dB (A)

A berendezések működtetési helye mindig a munkavégzés szerint változik, a zajkibocsátási pont is ennek megfelelően módosul. Az építőipari gépek zajkibocsátása alapján becsült legnagyobb hangnyomásszint Lp= 88 dB.



11/13


2016.március


Hangnyomásszint Hangteljesítményszint 88 dB (A)

Mérési távolság 10 m

Hangteljesítményszint Lw= 110 dB (A)

A bontási kivitelezési tevékenységtől származó zaj becsült értékei alapján a tevékenység végzése idején, a nagyobb zajkibocsátással járó technológiai művelet végzése és a zajosabb építőipari gépek működtetése során időszakosan, kismértékű határérték túllépésre lehet számítani. Az építési, bontási technológiai folyamat során a legzajosabb gépek csak időszakosan, esetenként rövidebb időtartamokban üzemelnek, ezért a működtetés napi időtartama korlátozható. A zajos építési, bontási időszakokat időben korlátozni kell, a kivitelezői ütemtervben a napi munkavégzés időtartamát a zajkibocsátás korlátozására vonatkozó intézkedések egyidejű előírásával szükséges kidolgozni. Előzetesen meg kell határozni a legzajosabb építési, bontási időszakokat, a munkafázisra jellemző zajkibocsátás legnagyobb mértékét és napi időtartamát, a rész-tevékenység korlátozásának szükséges mértékét. A legzajosabb technológiai műveletek napi időtartamát Tm = 2-3 órában szükséges meghatározni, amit a kivitelezői ütemtervben kell rögzíteni. Ekkor 5-6 dB- lel kisebb napi zajterhelés várható a közvetlenül szomszédos területeken. Élővilág: A bontási tevékenység, valamint a kivitelezés az élővilág életfeltételeire időszakosan terhelő, elviselhető hatással van, melynek eredményeképp az élővilágra javuló módon hat. Táj: A bontási tevékenység, valamint a kivitelezés a tájra időszakosan terhelő, elviselhető hatással van. Épített környezet, művi elemek: A bontási, építési munkálatok épített művi elemeket nem érintenek. Kulturális örökségvédelem elemeire gyakorolt környezeti hatás A bontási, építési munkálatok kulturális örökségvédelemi elemet nem érintenek.



12/13


2016.március


Üzemen belüli energiahatékonyság javítása a. Selecta Flóra Kft.-nél. Engedélyezési terv KÖRNYEZETVÉDELMI LEÍRÁS

Recommend Documents