Zebegény Zebegény önkormányzatának lapja
Idén is nagyon szoros a község költségvetése “Közhelyként hangzik, hogy nehéz idõszakot zártunk le és nagyon nehéz idõszak van elõttünk. Közhely, de nagyon is igaz. Községünket is elérte az országban tapasztalható elégedetlenség, az egyet nem értés, a minden nyomorúságunkért a másik a felelõs álságos érzése. Mindannyian tudjuk, kimondatlanul is, hogy milyen erõk, mit és miért tettek az elmúlt idõszakban. Ennek ellenére, s talán ezért is önkormányzatunk jelenleg is stabil, gazdálkodása a nehézségek ellenére egyensúlyban van, intézményeink nem veszítették el községi önállóságukat. Vannak környezetünkben Önkormányzatok, akik irigykednek is ezért Zebegényre” – így kezdte beszámolóját Sinkó Vilmosné polgármester, aki április 24-én délután az iskola ebédlõjében tartott falugyûlésen egyebek mellett beszámolt az elmúlt esztendõben végzett munkáról és felvázolta önkormányzat elõtt álló 2009 évi feladatokat, terveket. A tavalyi számokból látható, hogy a 2008 évben a betervezett hiteleket csak mintegy 55 százalékban vette igénybe és használta fel az önkormányzat. Ennek oka, hogy a betervezett munkáik is lassabb ütemben készültek el, és a gazdasági és pénzügyi válság miatt a hitelfelvétel ideje, az azt megelõzõ gazdaságosságunkat vizsgáló banki elõmunkálatok is lassabban készültek el mint azt várták volna. 2008-ban költségvetési bevételek a tervezett 189 millió forint helyett 220.989 ezer forintban reali-
zálódtak, költségvetési kiadások pedig a tervezett 189 millió forint helyett 225.023 ezer forintban álltak meg. A két számból megállapítható, hogy bár az önkormányzatnak az elkövetkezõ idõszakban még takarékosabban kell gazdálkodnia, mégis a nehézségek ellenére, pénzügyi stabilitását még õrzi. A 2009-es költségvetési fõösszeg 215 millió forint, ebbõl a mûködési költség 195 millió forint. A felhalmozási oldalon az erre az évre átcsúszott József Attila út felújítása a települési vízellátás tekintetében a betervezett vízóra cserék költsége, a hulladék-kezelés szakfeladaton a kerepesi hulladéklerakó építésénél jelentkezõ. az önkormányzatot érintõ önrész összege valamint a szennyvíz turbina vásárlásakor igénybe vett hitel visszafizetése szerepel. Ez mindösszesen 20,5 millió forint. A mûködési oldalon a feladatok ellátásához a költségvetést 7,5 millió mûködési hitel felvétellel tudták kiegyensúlyozni. A költségvetés egyensúlyba hozásához azonban szükség van ennek a 7,5 millió forintos hitelnek a betervezésére. Nagyon szoros a költségvetés, ezért az önkormányzat az kérte az intézményeitõl, hogy a tavalyi költségvetési szinten maradjanak, saját költségvetésüket ennek megfelelõen készítették el. Az ez évi költségvetés az önkormányzati intézményekben foglalkoztatottakra összességében 44,75 fõ létszámot irányoz elõ. folytatás a 3. oldalon
2009. április
József Attila
Mama Már egy hete csak a mamára gondolok mindig, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még õszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. Csak ment és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám s a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magosba. Nem nyafognék, de most már késõ, most látom, milyen óriás õ szürke haja lebben az égen, kékítõt old az ég vizében.
Közösségi szolgáltató tér Elsõ körben sikeresen vett részt a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrált Közösségi Szolgáltató Tér kialakítására kiírt pályázatán a Zebegényi Iskolás Gyermekekért Alapítvány. A pályázatot – amely a Koperniczky-háznak az orvosi rendelõ és az ifjúsági ház feletti, több mint kétszáz négyzetméteres tetõtér beépítését célozza - az alapítvány adta be, mivel erre lehetõsége volt. A pályázati célok megvalósítása érdekében az alapítvány és a zebegényi önkormányzat megállapodást kötött, ennek lényege, hogy a beépítendõ területet az önkormányzat biztosítja. A pályázati feltételek között kötelezõ vállalások vannak, a kialakítandó kisebb és nagyobb helyiségek a közösségi és közösségfejlesztési célokat szolgálják. Ezek a terek helyet adnak a civil szervezeteknek, különbözõ programoknak, célul
tûzik ki az információs és kommunikációs technológiák helyi elérhetõségének javítását. Sor kerül tanoda tér, valamint gyermekek foglalkoztatását biztosító tér kialakítására is. A pályázat elsõ fordulójában településünk elnyerte az IKSZT címet, mely lehetõséget biztosít más pályázatokon való részvételre is. A második forduló a közeljövõben kerül kiírásra, amelyben a tervezés, kivitelezés és pontos eszközfejlesztésre pályázik az alapítvány. A beruházás – amely összesen 50 millió forintba kerül - teljes költségét fedezi a pályázati összeg. Ezek a források mintegy 3 ezer vidéki település számára nyílnak meg. A pályázók felé rendelkezésre álló támogatás nem kevés, egy IKSZT kialakítására, szolgáltatásokkal való megtöltésére a további mûködési költséggel együtt 200 ezer eurót, mintegy 50 millió forintot hívhatnak le a pályázók.
2
Zebegény
Elfogadták a 2008. évi zárszámadást Zebegény Község Képviselõtestülete április 7-én megtartott ülésén a napirend, majd a polgármester általános és a lejárt határidejû határozatokról szóló beszámolójának elfogadása után a következõ döntéseket hozta: - elfogadták a Vác Városi Rendõrkapitányság tavalyi tevékenységérõl szóló jelentést, valamint kiegészítésekkel a Szobi Rendõrõrs 2008. évi munkájáról készült beszámolót; - a képviselõ-testület a Mester Hálózat Magyarország Kft együttmûködési megállapodásában foglaltakat megismerte és a kiegészítéssel támogatja egy Mûszaki Segélyvonal elnevezésû diszpécserközpont szolgáltatatásainak mûködtetését; - a testület 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a 2008. évi zárszámadásról szóló 6/2009. (IV. 8.) számú rendeletét megalkotta; - a képviselõk 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül 7/2009. (IV. 8.) számú rendeletét a 2009. évi költségvetésrõl szóló 4/2009. (III. 4.) számú rendelet módosítására megalkotta; - megismerve a testület a Magyar Telekom Nyrt szerzõdés hosszabbítási ajánlatában foglaltakat úgy határozott, hogy a szerzõdést 2020. december 31. napjáig határozott idõtartamra 600.000.- forint/év bérleti díjban állapítja meg. Az önkormányzat 2010-tõl a bérleti díj összegét a KSH által a tárgyévet megelõzõ évre vonatkozóan megállapított fogyasztói árindex mértéke alapján automatikusan megemeli. A szerzõdés megkötésének feltétele a felajánlott támogatásról szóló megállapodás létrejötte; - döntöttek képviselõk a civil szervezetek idei támogatásának összegérõl. - a Zebegényi Napok rendezvénysorozat megszervezésére ad hoc bizottságot hoztak létre. A bizottság tagjai lettek: Csesznekiné Németh Zsuzsanna, Kis János képviselõk, a polgármesteri hivatal részérõl Polczer Krisztina, külsõs tagként Kapás László kanonok, dr. Pásztor Krisztina, Csókáné Salamon Melitta, Appfel Józsefné,
Szikriszt Péter, Himmerné Burján Anita, Krebsz Gábor, Varagya György, Pálosné Völgyi Edit, valamint a Dinex Mûsor és Programszervezõ ügynökség részérõl Moczó Dénes Gábor szerkesztõ; - nem támogatta a testület Papp Ferenc budapesti lakos pavilon telepítési engedélykérelmében foglaltakat; - a képviselõ-testület a DMRV Tátika utcai víztározó lebontásával kapcsolatos megkeresésében foglaltakat megismerte és úgy határozott, hogy a víztározó lebontását a polgármesteri hivatal fizikai dolgozói munkaidõn túli megbízási díjért elvállalják. Egyúttal felkérte a polgármesteri hivatalt, hogy a bontásból származó építõanyagokat értékesítse hirdetmény útján; - elfogadta a testület a 2009. évi közfoglalkoztatási tervben foglaltakat. - döntöttek arról, hogy április 24-én 17 órától az önkormányzat falugyûlést tart az is-
kola ebédlõjében; - elfogadták a Községi Könyvtár Szervezeti és Mûködési Szabályzatában foglaltakat; - Zebegény Község Képviselõ-testülete az önkormányzat tulajdonát képezõ 703, 704, 743/1 és 744/1 hrsz-ú ingatlanoknál – tekintettel arra, hogy a jelenlegi használók nem tudtak egységesen megállapodni a vásárolni kívánt terület határairól – további 2 hétre meghosszabbította a megállapodás megkötésének idõtartamát. Amennyiben 2 héten belül nem juttatják el a polgármesteri hivatalhoz a felek által jóváhagyott megosztási vázrajzot, úgy a hivatal eláll az értékesítéstõl és a terület kiméretését követõen megkezdi annak lekerítését; - a testület az önkormányzat tulajdonában lévõ és jelenleg használhatatlan Mókus–Szarvas utca összekötõ részének kõszórással történõ kialakítását elviekben támogatta. Egyúttal felkérte a polgármesteri hivatalt, hogy
szerezzen be további árajánlatot az útszakasz kialakításához és kérje fel az érintett ingatlanok tulajdonosait, hogy az út kialakításához anyagi támogatással járuljanak hozzá. Az önkormányzat a költségek 20 százalékát vállalja fel költségvetése terhére; - a testület Deák Erzsébet budapesti lakos területmegvásárlási kérelmében foglaltakat megismerte és úgy határozott, hogy az önkormányzat tulajdonában lévõ 738/2 hrsz-ú 160 négyzetméter nagyságú területét – jelenlegi forgalmi értékének 50 százalékán - részére 3.200- fotint/négyzetméter áron értékesíti. Egyúttal a területet a törzsvagyonból forgalomképes egyéb vagyonba, kivett csatorna mûvelési ágból beépítetlen területbe teszi; - a képviselõ a Futapest Klub Crossfutás megszervezéséhez 150.000.- forint egyszeri támogatást állapítottak meg. Az összeg 50 százalékát az önkormányzat vállalkozók támogatásából kívánja beszerezni.
A civil szervezetek 2009. évi támogatása Hittanos tábor Havas Boldogasszony Cserkészcsapat Zebegényi Fonó Közhasznú Egyesület Nyugdíjas Klub Dunakanyar Magyarság Népiskola Sonnenblumen Hagyományõrzõ Egyesület Zongora mesterkurzus Nemzeti Emlékezés Harangja Alapítvány Zebisz SE
20.000.- forint 70.000.- forint 100.000.- forint 260.000.- forint 60.000.- forint 100.000.- forint 70.000.- forint 70.000.- forint 50.000.- forint
- NE CSERÉLJEN NYÍLÁSZÁRÓT Huzatos, rosszul illeszkedõ nyílászáróit szigeteltesse velünk. Svéd technológia, garancia - EUROSTRIP - kiváló minõség. 60 nm-es lakás szigetelése kb: 29.000 Ft + Áfa. 90 nm-es családi ház szigetelése kb: 39.000 Ft + Áfa. MENITA Kft.
06-30/912-9413
www.menita.hu
“AJTÓK - ABLAKOK SZIGETELÉSE”
Zebegény
3
Idén is nagyon szoros a község költségvetése folytatás az 1. oldalról “2008. novemberében a Duna-parti ingatlantulajdonosok érdekeit sértõ határozatot kaptunk a vízügyi hatóságtól közzétételre. Önmagában ez a tény, hogy novemberben, amikor a nyaralótulajdonosok a szokásos módon a faliújságon közzétett határozatról nem értesülhetnek felháborító. Ezért tette meg önkormányzatunk, hogy az érintett tulajdonosokat falufórumra hívta, ahol tájékoztatást adtunk és meg tudtuk beszélni a feladatainkat. Ennek is köszönhetõen, meg a Dunakanyar többi településén is tapasztalható nagy ellenállásnak köszönhetõen, elsõ körben az eljárást 2009 december 31-ig felfüggesztették, majd második körben az eljárást megszüntették. Ennek ellenére nincs okunk a hurrá optimizmusra, hiszen a márciusi Gödön megtartott konferencián nyilvánvalóvá tette a hatóság, hogy a nagyvízi meder kijelölés uniós elvárás és végre is fogják hajtani. Annyit sikerült elérni, hogy a méréseket helyszínen elvégezve az érintett tulajdonosokat személy szerint kiértesítve nagyobb odafigyeléssel fogja a munkát a hatóság elvégezni. Nos ez is eredmény. Ilyen és hasonló ügyekben kell önkormányzatunknak keményen fellépni, és hangját hallatni” – mondta Sinkó Vilmosné, aki ezután részletesen beszélt a beruházásoknál – szennyvíztelep, József Attila út – történt határidõ csúszások okairól. Pályázatot nyújtott be az önkormányzat a Nemzeti Emlékhely felújítására is, a VFHhoz – tudtuk meg. A tervek szerint az eredeti, a Maróti által készített terveknek megfelelõen a négy égtájat jelölõ oszlopra felkerülnének a kovácsoltvas kettõs keresztek, A vaslépcsõ és a kilátórész ott megszûnne. Az emlékmû egész területén a parkosítás kertészeti tervek szerint megújulna. A temetõ felõl a keresztút járdája a másik oldali szerpentinhez hasonlóan kõburkolatot kapna, a feljutást segítõ lépcsõkkel és korláttal. A kápolna mögötti téren egy
nyolcszögletû a tájba illõ kõbõl épülõ épület kapna helyet, melyben nõi, férfi és mozgássérült mosdó, valamint teakonyha és raktárhelyiség kapna helyet. Az épület tetejére pedig kilátóteraszt terveztek. Ennek a pályázatnak a bírálatához egy bizottság látogatta meg a területet, sajnos a község terveit csak részben támogatják, de azt gondolom, a kis lépések is elõre visznek. Az elsõ körös értékelésen értesüléseim szerint ez a pályázat és a templom külsõ megújításának pályázata is melyet az egyházi Kós Károly Alapítvány adott be átmentek. Bízunk az elbírálás sikerében is – hallottuk a polgármester asszonytól. A falugyûlésen tartott polgármesteri beszámolóban szó volt a Duna-parti csónaklejáró rámpájának megrongálásáról. Az önkormányzat a károkozás után megkereste azt a vállalkozót, akinek a hajókikötõjét a rámpa használatával tették a vízre és megegyeztek, hogy közösen megtekintik a területet, és ezután a hivatalban lefolytatják a tárgyalást a további teendõkrõl. A polgármester asszony fontosnak tartotta, hogy beszéljenek a községben terjesztett Zebegényi Közbeszéd Magazinban megjelenõ ellenõrizetlen és indulatokat gerjesztõ írásokról is. Az itt meg-
jelentek kapcsán - mint mondta - szeretné eloszlatni a félreértéseket, Zebegény önkormányzata nem mûködtetett és nem is mûködtet sípályát. Az önkormányzat tulajdonában lévõ területen nulla forint bérleti díj ellenében lehetõséget biztosít a sípálya üzemeltetésére. A sífelvonó, mint felépítmény a Zebegényi síszakosztály tulajdonában van. Ezt a tulajdont adta át mûködtetésre a Mészkõ Kft.-nek. A felépítmény életveszélyes állapotban volt, aminek felújítását a Mészkõ Kft felvállalta. Zebegény Község Önkormányzata a mûködtetéshez az engedélyét megadta, más hatóságok hiánypótlásra szólították fel az üzemeltetõt. Zebegény Önkormányzata azt az álláspontot képviseli, hogy a pályát csak akkor lehet üzemeltetni, ha minden engedéllyel rendelkezik és biztosítható a felügyelet. Ehhez ragaszkodnak, nem kívánják ugyanis felvállalni, hogy bárki, zebegényi gyermek, vagy máshonnan érkezõ vendég balesetet szenvedjen a bizonytalan felépítmény miatt. Idõközben az önkormányzat megkapta a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott használatbavételi határozatot, melyben a mûködést 2019 április 30-ig engedélyezte. Sinkó Vilmosné köszönetet mondott a bányatulajdonos asszonynak, hogy pénzt és fáradságot
Németh Zoltán hirdetése
nem kímélve végigvitte az egyáltalán nem egyszerû engedélyezési eljárást. Így tehát a sípálya az elkövetkezendõ 10 évben engedélyekkel és biztonságosan mûködtethetõ. Végül Sinkó Vilmosné tájékoztatta a jelenlévõket a mûszaki segélyvonalról és a május 1-jei zebegényi rendezvényekrõl. Elmondta: az önkormányzat megállapodást írt alá a Mester Hálózat Kft-vel. A megállapodás tárgya, hogy a hálózat mûszaki segélyvonalának számát reklámozza az önkormányzat. Ez szám 0640/88-77-99, melyet minden olyan esetben hívhatnak a község lakosai, ha valamilyen háztartási gépük meghibásodik, ha valamilyen felújítási munkára keresnek szakembert. A mûszaki segélyvonal bármikor hívható és az általuk küldött szakember leinformálható. Május elsején községünkben három helyen és három idõben három külön rendezvény lesz. Egy rendezvény a sípálya területén a tavalyi szervezõk rendezésében kifejezetten fiatalok részére. A futballpályán a hagyományos gulyás partira várja a nyugdíjas klub mindannyiukat, délután pedig a fõtéren egy Majális fesztiválra várják a vendégeket a zebegényi vállalkozók. Mindhárom rendezvényre szeretettel várják a község lakóit a szervezõk.
4
Zebegény
Iskolai hírek Német nemzetiségi vers- és prózamondó verseny. Február 25-én immáron másodszor adott otthont iskolánk a német nemzetiségi vers- és prózamondó verseny kistérségi fordulójának, melyen Nagybörzsöny, Nagymaros és Zebegény versenyzõi vettek részt. A négytagú zsûri –
iskola dicséretesen nagy létszámú énekkarához (vezetõje: Csánkiné Tomeg Marianna) vendégségbe jött a verõcei iskola énekkara (vezetõje: Szigeti Benedek Sándorné). A két kórus együtt énekelve töltötte el a délutánt. Folytatásként hamarosan mi látogatunk el majd a verõcei
Paulisineczné Willem Vera, Galambosi Erzsébet, Gõcze Erika és Windberg Péter – “nehéz” helyzetét mi sem bizonyította ékesebben, mint hogy több kategóriában is holtverseny alakult ki. Tõlünk Varagya Panna 1. osztályos, Krebsz Szabolcs 2. osztályos, Polczer Krisztián 5. osztályos, Paulovits Boglárka 6. osztályos, Galambosi Vince 7. osztályos és Tóth Adrienn 8. osztályos tanuló képviselte iskolánkat az április 8-án Sziget-újfaluban megrendezett megyei fordulón, ahol mindannyian dicséretesen szerepeltek. Ezúton is gratulálunk a versenyzõknek és a felkészítõ tanároknak, Drobilich Ildikónak és Kárpáti Erikának. És szeretnénk köszönetet mondani Paulovits Jánosnak, aki felajánlásával lehetõvé tette, hogy a felsõ tagozatos versenyzõk tanára is részt vehessen a rendezvényen. Verõcei vendégek. Március 25-én egy új kezdeményezést indítottunk útjára. Az
iskolába. Felemelõ érzés volt hallgatni az énekszót. Mezei futóverseny. Április 2-án 12 diákunk – testnevelõ tanáruk, Karsainé Szentpéteri Bea vezetésével – Gödöllõre utazott, hogy részt vegyenek a mezei futóversenyen. Mindannyian becsülettel végigfutották a korcsoportnak megfelelõ távot. Kiemelendõ Németh Anna és Kenderák Zoltán teljesítménye. Gratulálunk nekik. Sok sikert kívánunk az április 27– 28-i atlétika verseny résztvevõinek is. (Az eredményekrõl a következõ újságban számolunk be.) Ifjú muzsikusok találkozója. Április 3-án – a többéves hagyományokhoz híven - “zenész” növendékeink részt vettek a nagymarosi ifjú muzsikusok találkozóján. Arnold Szabina, Kovács Réka, Csóka Bernadett, Laczkó Franciska és Németh Imola fuvola-; Kovács Benedek, Csóka Zsófia (2. o.) és Grandpierre Méda furulya-; Paulovits Boglárka hegedûjátékával emelte a rendez-
vény színvonalát. Gratulálunk nekik is és a felkészítõ tanároknak: WeidemannTóth Krisztinának és Kovács Évának is a remek produkciókért. Háromnegyed éves értékelés. Április 3-án kapták kézhez a diákok a háromnegyed éves értékelést, amit április 6-án fogadóóra követett. Itt nyílt lehetõség arra, hogy – az év vége közeledtével – még egyszer egyeztessenek a szülõk, a pedagógusok és a diákok, megbeszéljék az esetleges javítási lehetõséget. Hangverseny és kiállítás megnyitó. Április 6-án tartotta a fafúvós és a hegedû tanszak a háromnegyed éves hangversenyét, melyet egybekötöttek a festészet tanszak kiállításának megnyitójával. Hagyományõrzõ nap. Április 7-én rendeztük meg a tavaszi hagyományõrzõ napunkat, melynek elsõ részében a költészet napjára emlékeztünk József Attila, Márai Sándor és Radnóti Miklós egy-egy versének elszavalásával. Majd a német nemzetiségi vers- és prózamondó verseny megyei fordulójára bejutott tanulók mondták el verseiket – mintegy fõpróbaként. Ezt követõen a húsvéti szokásokat elevenítették, jelenítették meg az iskola diákjai énekekkel, versekkel, prózában – természetesen német nyelven. A tízórai után a kézmûves foglalkozások vártak ránk. Mindenki font egy tojástartó kosarat, ezen kívül a tanulók készíthettek bõr karkötõt, csipeszbõl nyuszit, díszíthettek tojást, színezhettek húsvéti képeket. Kellemes “alkotói légkörben” telt el a nap, miközben sok új információval is gazdagodtunk. A nap zárásaként pedig megrendeztük az elsõ hagyományõrzõ focibajnokságunkat, melyen az 1. helyezést a Putri, a 2. helyezést a Csaje, a 3. helyezést a Silac csapata érte el. Az 5 – 6. osztály gólkirálya Voicila Márk, a 7 – 8. osztályé Voicila Nelu, a lányoké Bálint Bea lett.
Gratulálunk. Ifjú mûvészek furulyatalálkozója. Április 18-án Visegrádon, a királyi palotában rendezték meg az ifjú mûvészek furulyatalálkozóját, melyre iskolánk növendékeit is meghívták. Kovács Réka ütõhangszeren; Kovács Benedek, Grandpierre Méda és Csóka Zsófia furulyán, Feke Zsófia fuvolán és ütõhangszeren, Paulovits Boglárka hegedûn játszott. Felkészítõ tanáraik: Weidemann-Tóth Krisztina és Kovács Éva. Õk szerepeltek délután a Szõnyi István Emlékmúzeum kiállítás megnyitóján is nagy sikerrel. Kistérségi diáktalálkozó. Iskolánk diákönkormányzatának hét tagja és a DÖKöt segítõ tanár (WeidemannTóth Krisztina) április 24-én Vámosmikolára látogatott, hogy részt vegyenek a kistérségi diáktalálkozón. Itt a játékos vetélkedõk mellett bemutatták iskolánkat is. A remek program igazi kikapcsolódást nyújtott számukra. Hulladékgyûjtés. Ugyancsak április 24-ére szerveztük meg a tavaszi hulladékgyûjtést, melynek bevételét ezúttal nem kapják meg az osztályok, hanem mindet a DÖK-gyereknapra fordítjuk. Ezen a napon így alkalmunk lesz sárkányhajózni, ami egészen biztosan maradandó élmény lesz. A diákönkormányzat úgy döntött, hogy a legtöbb papírt és a legtöbb vasat gyûjtõ osztály jutalma egy szabadnap legyen, ami azt jelenti, hogy az osztály által választott tanítási napon csak 3 órát tartanak meg a nyerteseknek a tanárok, ezután az osztály közös programot szervez magának. Második helyezés az országos versenyen. Polgár Balázs és Polgár László zongora tanszakos hallgatóink továbbjutottak a négykezes zongoraverseny országos fordulójára, ami április 24– 26-án volt. A versenyen 2. helyezést értek el! Egyedüli “falusi” kisiskolaként! Gratulálunk nekik és a felkészítõ tanáruknak, Gellai Ildikónak.
Zebegény
5
Igazi természetelvû mûvész Egy ismeretlen Munkácsy rajz a “Az ember parányi lényként születik a világra. Öntudatlan kis emberkének, aki ha mûvész lesz, már lelkében lakozik annak piciny csírája. Csak ennek birtokában válhat mûvésszé, ha a sors kegye továbbsegíti képessége kibontásában. A folyamat hosszú és küzdelmes. Magában rejti a teremtés szépségének és kínjának változó érzetét. Ha az érzések áradásával indul is egy kép születése, elkészülte után legtöbbnyire marad valami zavaró momentum, a kétség érzete.” A fenti sorok Meggyes László elmélkedései a mûvészetrõl, festészetrõl és önmagáról. Ezzel az idézettel kezdte beszédét április 18-án, délután a Szõnyi István Emlékmúzeumban dr. Írás Mátyás (képünkön), amikor a Tisztelet a Mesternek sorozat keretében Meggyes László
(1928-2003) festõmûvész kiállítását nyitotta meg. A kiállításmegnyitón köszöntõt mondott dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton, megyei múzeumigazgató. - Jó negyven éve volt, amikor megismertem õt – emlékezett vissza dr. Írás Mátyás. – A Damjanich Múzeum egy téli tárlatának képeit szemlélgettem, mikor magam sem vettem észre, de hosszú percek múltak el, s én csak néztem, a most itt látható Ablak télen festményt. Önkéntelenül is megszólítottam a közelemben állót és elragadtatással kezdtem beszélni a képrõl. Õ ezt szerényen vette tudomásul. Meggyes László volt. Ezt a találkozást aztán számtalan követte. Élmény volt a festészetrõl, mûvészetrõl beszélni vele. A szerény, halk szavú ember egyszerre felderült, érezni lehetett, az élete volt a festészet.
A fõiskola befejezése után rövid kitérõvel érkezett Szolnokra. A mûvésztelep, a Tisza, kivált a Zagyva, az akkor még érintetlen tabán, meghatározó hatással voltak mûvészetére. Igaz követõje volt annak a szolnoki hagyománynak, melyet Fényes Adolf, Aba-Novák Vilmos, Chiovini Ferenc jelentettek a magyar mûvészettörténetben. Szõnyi látásvilága ötvözõdött az elõdök szemléletével, kialakítva egy sajátos egyéni festési stílust, színvilágot. Tehetsége bár alkalmassá tette volna rá, az izmusok nem tudták elragadni. Azt és úgy festett, ahogyan azt érezte, szerette. Kevés olyan festõt ismertem, akinek egyénisége ennyire követhetõ volt mûvészetében, mint Meggyes Lászlóé. Mûvészetében a szép, ahogyan Szent Ágoston mondja, “Splendor ordinis” azaz a rend felcsillanása. Festészetének objektív üzenete van. Igazi természetelvû mûvész. Számára az évszakok, a színek vibrálása, a felhõk játéka jelentik az élményt. Jelenjen mindez meg a mûvésztelep kertjében, vagy a mezõtúri tanyák világában. Ez a kiállítás egy gazdag, szorgalmas életmûnek csak egy kis szeletét mutatja. Követhetõ a korai alkotások és a kiforrott mûvész sokszínûsége. Aquarell festészetben éppoly otthon érezte magát, mint az olaj világában. Nem is tudom melyiket szerette jobban, - talán mindkettõt. Számos elismerése mellett fontosnak tartom kiemelni, hogy munkásságát 1998-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. Magam szívbõl örülök annak, hogy itt Zebegényben láthatom munkáit, annak a házában, akirõl egyszer egy mûvészettörténésznek így nyilatkozott: “Szõnyi volt az élmény”. Boldog vagyok, hogy megvalósult ez a kiállítás, köszönet mindazoknak, akik a sikerhez hozzájárultak. Zárógondolatként engedtessék meg nekem, hogy Meggyes László szavaival búcsúzzak: “Ha festészetem a mûvészet e világához csak egy kis mozaik darabkával is hozzájárult, akkor nem volt hiába. Hiszen a parányi csíra, termõ virágot hozott” – mondta dr. Írás Mátyás.
Szõnyi múzeum gyûjteményében
Békéscsabán különleges ünnepséggel zárult március 26-án a Szõnyi mûvek újra itthon címû kiállítás. A Munkácsy Mihály Múzeumba látogatók több mint egy hónapig láthatták a Szõnyi Zsuzsa tulajdonában lévõ fest-
milyen feljegyzés nem utal arra, hogy ez Munkácsy Mihály munkája, születésének története pedig feledésbe merült, ezért nem tartották Munkácsy rajzaként számon a Szõnyi múzeumban. Egy lelkes újságíró, Lõcsey
ményekbõl és rajzokból álló kollekciót. Ezt az anyagot elõször 2007-ben Magyarországon a Szõnyi István Emlékmúzeumban mutatták be. A szép Szõnyi mûvekbõl álló összeállítás, azóta vándorkiállítássá alakulva járja az országot, Miskolc, Szolnok, Nyíregyháza Békéscsaba után Kecskemét, majd Zalaegerszeg lesznek a következõ állomások. Békéscsabán a kiállítás záró ünnepségén egy különleges Munkácsy rajzot mutattak be, mely eredetileg Bartóky József tulajdonában volt és Szõnyi István hagyatékából került a Szõnyi múzeum gyûjteményébe. A korábban ismeretlen szerzõ munkájaként beleltározott kis grafikáról a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa, Boros Judit szakvéleménye alapján bizonyítást nyert, hogy a fiatal Munkácsy keze munkája. Bartóky József, Szõnyi István apósa ugyanis Békéscsabáról származott. A kis rajz az õ édesanyját Szulimán Jolánt ábrázolja. Munkácsy bejáratos volt inas évei alatt a Szulimán családhoz, a fiúgyerekkel volt jó barátságban, és egyszer megkérte pajtásai lánytestvérét, Jolánt, hogy üljön neki modellt. A történetet Szulimán Jolán fia, Bartóky József jegyezte le. A képet a család megõrizte és így került Szõnyi István hagyatékából a múzeum tulajdonába. Mivel a rajz nincs aláírva, és sem-
Gabriella azonban utánajárt a rajz eredetének. Kutatásainak apropóját éppen a Békéscsabán megrendezett Szõnyi kiállítás adta. Lõcsey Gabriella egy elõször 1975-ben, majd 2004-ben újra kiadott helytörténeti kiadványban megtalálta a Szõnyi múzeumban õrzött rajz reprodukcióját. Czeglédi Imre történész közölte Munkácsy munkájaként a rajzot, Munkácsy Békés megyében címû könyvében. A Munkácsy eredetet az 1944-ben, Lázár Béla Munkácsy címû könyvében közölt Bartóky levéllel támasztotta alá, ebben Bartóky József a családi szájhagyományra támaszkodva elmeséli, hogyan rajzolta le édesanyját az akkor tizenhét éves Munkácsy Mihály. A szálak összeértek, a történet 2009-ben hitelesnek tûnõen kirajzolódott, a rajzról bebizonyosodott, hogy ez valóban Munkácsy munkája. A békéscsabai záró rendezvényen, a Szõnyi képektõl búcsúzva, a Szõnyi múzeum Munkácsy rajzát ünnepelte a lelkes közönség. Lõcsey Gabriella ismertette kutatásai eredményét, Szõnyi Zsuzsa boldogan ismerte meg dédnagymamája arcvonásait a nagy elõd rajza alapján. Különleges élmény részese lehetett, aki jelen volt a Munkácsy Mihály Múzeumban, a Múzsák termében 2009. március 26-án. KÖPÖCZI RÓZSA
6
Zebegény
Gyermekrajz pályázat A Zebegényi Fonó Egyesület rajzpályázatot hirdet a Parazsat evõ paripa címû népmese illusztrálására. Egy pályázó legfeljebb 3 darab, A4-es méretû képet adhat be; A technika szabadon választható (tus, akvarell, tempera, ceruza, kréta, zsírkréta stb.). Korosztályok:
I. II. III.
5-tõl 7 éves korig 8-tól 10 éves korig 11-tõl 14 éves korig
Minden kép hátára kérjük ráírni a pályázó, a felkészítõ tanár és az iskola nevét Eredményhirdetés és a pályamunkák kiállításának megnyitója június 20-án, az egyesületünk és a Szõnyi István Baráti Kör által szervezett Szentiván-napi ünnepen lesz a Szõnyi István Emlékmúzeumban. A díjakat Láncz József, az Elsõ Budai Mûvészellátó (Budapest, XII. Maros u. 12) tulajdonosa ajánlotta fel. A képeket a Szõnyi István Emlékmúzeum jegypénztárába, 2009. június 1-jéig várjuk.
Parazsat evõ paripa Volt egyszer, hol nem volt, hetedhét országon, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egy király, s annak három fia. Nõttek, nõdögéltek a fiúk, de a király nem tett mást, csak ült a vár hetvenhetedik szobájának az ablakában. Az egyik szeme nevetett, a másik pedig sírt. Tanakodtak a fiúk, jó lenne megtudni, mi lelte az apjukat. Megegyeztek, hogy bemegy hozzá a legidõsebbik, s megkérdezi. Be is ment a legidõsebb fiú, de mikor benyitott a szobába, már repült is a hatmázsás buzogány, a feje felett belefúródott a falba. Megijedt és kiszaladt. Másnap bement a középsõ fiú. Õ is úgy járt, mint az elsõ. Harmadnap Mirkó, a legkisebbik próbálkozott, de mikor repült feléje a hatmázsás buzogány, elkapta és azt mondta: - Itt van a buzogány, édesapám! Üssön agyon, ha megsértettem, megzavartam! - Talpig ember vagy, fiam, nem ijedsz meg, mint a bátyáid. Mi kívánságod volna? - Fölséges apám, csak azt szeretném megtudni, hogy miért ül mindig ebben a szobában, és sír az egyik szeme, s miért nevet a másik? - Hát, neked megmondom, Mirkó fiam. Volt egy vitéz barátom, akire ti is emlékezhettek. Itt élt sokáig, együtt mulattunk, vadásztunk, de egyszer haza kellett neki menni, mert az országát megtámadta az ellenség. Azt mondta, ha legyõzi, visszajön, s én azóta is várom. Az egyik szemem azért nevet, mert
úgy látom, hogy jön, a másik azért sír, mert sehogyse látom, s nincs nekem olyan fiam, aki fölkeresse, hogy életjelt hozzon róla. Visszament Mirkó királyfi a bátyjaihoz, és elmondta a titkot. Elhatározták, hogy a legnagyobbik megkeresi az öreg vitézt, s életjelt hoz róla. Kiválasztotta a legszebb paripát. Jól feltarisznyázva elindult. Ment, ment fél esztendeig, míg a rézhídhoz nem ért. Nem mehetett tovább, kivett egy darab deszkát a rézhídból, hogy megmutassa, meddig járt. Egy esztendõ múlva hazaért, s mikor elmesélte, mi történt vele, azt mondja az apja: - Fiam, én egy szempillantás alatt odaértem. Akkor a középsõ fiú kérte az apját, engedné el õt is. A középsõ fiú is föltarisznyázott, elindult a legszebb paripával, de úgy járt, mint a bátyja, csak az ezüsthídig tudott elmenni, kivett egy darab deszkát az ezüsthídból, s két esztendõ múlva hazaért. Mikor elmondta az apjának, mi történt vele, azt mondta az apja: - Én egy perc alatt odaértem, fiam. Akkor Mirkó királyfi jelentkezett. Bement a konyhába, kérte az öreg szakácsnõt, süssön neki valamit az útra. Azt mondta az öregasszony: - Hej, Mirkó királyfi, ha nem fogadod meg a tanácsomat, te is úgy jársz, mint a bátyáid. Kürtöltesd haza a ménest, és azt a lovat, amelyik leghátul jõ, s
megrúgja a kapufélfát, válaszd ki, az majd megtanít mindenre. Megfogadta a tanácsot a királyfi, hazakürtölte a ménest, kiállt a kapuba és várta a lovakat. A ménes után egy órára érkezett egy igen rossz gebe, de akkorát rúgott a kapufélfába, hogy az egész vár belerezdült. Odament hozzá Mirkó, átölelte a nyakát, bevezette az istállóba. Csak úgy magának mondogatta: - Jaj, de gebe vagy, kicsi lovam! Mivel etesselek? Szénával? Zabbal? Táltos volt a ló, megértette, s azt mondta: - Nem kell nekem, kicsi gazdám, se széna, se zab, hanem hozzál a konyhából egy teknõ parazsat! A ló fölhabzsolta a teknõ parazsat, olyan szép lett tõle, mintha minden szõrszála aranyból lett volna. - Tudom, Mirkó, miért választottál, hova akarsz menni – mondta a paripa – Másik lóval úgyse érnél oda. Most menj édesapádhoz, kérd el tõle azt a rozsdás kardot meg a penészes nyerget és féket a hetvenhetedik pincének a vakablakából. Mirkó királyfi hozta a kardot, a nyerget, a féket, ráfújt, s úgy tündöklött a szerszám és a kard, mintha most csinálták volna. Akkor a királyfi fölment az apjához, elbúcsúzott tõle. Aztán kivezette a lovat az istállóból, felült rá. Azt kérdezte a ló: - Hogyan menjünk, édes gazdám? Mint a szélvész, vagy mint a gondolat?
- Úgy, édes lovam, hogy ne essen kár benned se, bennem se. - Na, akkor hunyd be a szemed, kapaszkodj belém erõsen! Nemsokára megállt a ló. - Mit látsz, édes gazdám? - Látok egy rézhidat, az egyik deszka hiányzik belõle. - Azt a deszkát az idõsebb bátyád vitte el. Aztán megint behunyta a szemét Mirkó, s nemsokára megint azt kérdezte a ló: - Mit látsz, édes gazdám? - Látok egy ezüsthidat. - A hiányzó darabot a kisebbik bátyád vitte el. Na, most hunyd be a szemed! Nemsokára azt mondta megint: - Nyisd ki a szemed, édes gazdám! Mit látsz? - Látok egy aranyhidat. - Na, ha mással jöttél volna, csak eddig értél volna. Megint behunyta Mirkó királyfi a szemét. Nemsokára azt mondta a ló: - Jól hajtsd le a fejedet, édes gazdám, mert ha nem, bevered az égbe. Átnyargaltak az üveghegyen. Nemsokára nagyot toppantott a táltos állat. - Nyisd ki a szemed, édes gazdám! Mit látsz a távolban? - Látok egy selyemrétet, azon egy sátort, mellette meg egy lovat. - Ott van az édesapád barátja. Odamentek. Leszáll Mirkó királyfi a nyeregbõl, benéz a sátorba, s látja, hogy egy öreg vitéz alszik benne, és a kardja
Zebegény mellette vagdalódzik. Lefeküdt õ is a sátor mellé, s azt mondja kardjának: - Kard, ki a hüvelybõl! Úgy vagdalkozz felettem is, mint az a másik az öreg vitéz felett. Mirkó elaludt, az öreg vitéz meg felkelt, kiment a sátorból, és látja, hogy egy másik ló van a lova mellett, a sátor közelében pedig egy fiatalember alszik, s úgy vagdalódzik a kardja felette, mint az övé. Felkeltette, s kérdezte, kicsoda. Elmondta Mirkó, hogy õ az öreg király fia, segíteni jött, hogy végezzenek az ellenséggel, mert az édesapja már nagyon régen várja. Hüvelybe dugták a kardjukat, kibontották a tarisznyát, s nekifogtak falatozni. Javában falatoznak, s egyszerre nagyot nyerít a táltos ló. - Itt az ellenség! Lóra, fiam! Most mutassuk meg, mit tudunk! – kiáltott az öreg. - Kard, ki a hüvelybõl! Nekiiramodtak a rengeteg ellenségnek, hat híján mind lekaszabolták, azokat pedig egészen az üveghegyig kergették, s mikor az üveghegy alá értek, azt mondja az öreg vitéz: - Sajnos innen én már nem üldözhetem õket, édes fiam, mert a lovam patkójában elkopott mind a gyémántszeg. Egyedül kergette Mirkó királyfi az ellenséget föl az üveghegyen, már azt hitte, beveri a fejét az égbe, de akkor kinyílt egy csapóajtó, s eltûnt a hat huszár egy sötét folyosóban. Mirkó meg utánuk. Mikor egy jó óra múlva kiértek a világosságra, nagy rétet látott, azon egy fekete várat, oda akart a hat huszár menekülni, elérte õket, s levágta mind egy szálig. Akkor bement a fekete várba, hát az egyik csarnokban egy rettentõ nagy szövõszék elõtt ült egy vén banya, s ahogy a vetélõt jobbra vetette, kiugrott két huszár, amint balra vetette, két gyalog katona. Nemsokára annyi lett az ellenség, hogy Mirkó királyfi alig gyõzte levágni õket. Rátámadt a vén banyára, az meg rimánkodott, ha életben hagyja, nem szövi tovább a katonákat. - Nem bántalak, ha adsz nekem huszonnégy gyémántszeget! Adott a vén banya huszonnégy gyémántszeget, de mikor épp a kezét nyújtotta érte Mirkó, kiugrott a kard a kezébõl, s a vén banyát miszlikbe vágta. Mirkó
7 pedig fölgyújtotta a rettentõ nagy szövõszéket. Visszament, és azt mondta az öreg vitéznek: - Na, bátyám, hazamehetünk békességben, ezután már nem támad ellenség az országra. - Hát, ha ez igaz, akkor legyen a tiéd az egész országom, Mirkó fiam, mert én úgysem élek már sokáig. - Köszönöm, bátyámuram, de én nem az országért jöttem, hanem hogy elvigyem az édesapámhoz kegyelmedet, hadd töltsék együtt öreg napjaikat. Nem kérette magát az öreg vitéz, de amikor az üveghegy aljába értek, igen elszomorodott. - Mirkó öcsém! Mégiscsak itt kell maradnom, nem mehetek apádhoz, nem jutok át az üveghegyen, mert a lovam patkójában elkopott mind a gyémántszeg. Akkor Mirkó királyfi kivette zsebébõl a huszonnégy gyémántszeget, beleverte a négy patkóba, s szélnél sebesebben, még a gondolatnál is sebesebben keresztülvágtattak üveghegyen, aranyhídon, ezüsthídon, rézhídon és megérkeztek a király udvarába. Ott ült az öreg király a vár hetvenhetedik szobájának az ablakában, az egyik szeme sírt, a másik nevetett, de mikor meglátta kedves barátját és legkisebbik fiát, mind a két szemével elkezdett nevetni. Nagy mulatságot rendelt örömében. Hét nap, hét éjjel tartott a vendégség, míg a hetedik éjjel azt nem mondta az öreg vitéz a királynak: - Vitéz legény ez a te fiad, még vitézebb, mint mi voltunk fiatal korunkban. De még vitézebb volna, ha a legyõzhetetlen Kutyafejûtõl elhozná Tündér Ilonát. Hallotta Mirkó, mit beszélgetnek, kíváncsi lett, hol találná meg azt a Kutyafejût, hogy legyõzze, s a világszép Tündér Ilonát elhozza tõle. - Majd a lovad megmondja. Meg is mondta a lova, hogy erre meg erre, innét északra, onnét egy kicsit keletre, keletrõl meg egy kicsit délre, délrõl meg egy kicsit nyugatra, ott van az õ országa. - Mit szólsz hozzá, kedves lovam, meg tudok-e birkózni a Kutyafejûvel? - Nagy dolog lesz, kedves gazdám, sokkal nehezebb, mint a vén banyával s egész seregével. De azért ne csüggedj! Másnap Mirkó királyfi felült
a lovára, elvágtatott szélnél sebesebben, még a gondolatnál is sebesebben, míg a Kutyafejû gyémántpalotájára nem talált. Kilencvenkilencedik ablakában ott ült a világ legszebb lánya. Azt mondja neki Tündér Ilona: - Kár érted, Mirkó királyfi! Tudom, értem jöttél, de a Kutyafejû nem ád szép szóval neked. Ebéddel kínálta, s lement a hetvenhetedik pincébe, hozott egy kulacs bort, de mikor az asztalra tette, már hajította is a Kutyafejû a hétmázsás buzogányát. Ivott a kulacsból Mirkó, belemártotta ujját a borba, s visszadobta a hétmázsás buzogányt. Megérkezett a Kutyafejû s megkérdezte: - Csak nem a világ legszebb lányáért jöttél? Mert ha Tündér Ilonáért, akkor az egyikünk életébe kerül. - Add nekem szép szóra! Erre Kutyafejû megfogta Mirkó királyfit, térdig belevágta a földbe. Az kiugrott, ivott még egyet a kulacsból, belemártotta az ujját a borba, s belevágta Kutyafejût a földbe a nyakáig. Éppen a kardját emelte, mikor a lova odaugrott, s menten agyonrúgta. Megszabadult Tündér Ilona, nyakába szökött Mirkó királyfinak. - Te az enyém, én a tied! – mondta örömében. Indulni készültek, de Mirkó királyfi erõsen
elgondolkodott, mintha szomorkodna. - Mi bajod van? – kérdezte a világ legszebb lánya – Tán csak nem akarsz itt hagyni engem? - Dehogyis akarlak! Csak ezt a szép gyémántpalotát sajnálom. - Ha csak ez a bajod, fogd ezt a gyémántvesszõt, én bemegyek a palotába, te meg evvel a vesszõvel veregesd körül a palotát, s szép lassan gyémántalmává változik. Tedd a tarisznyádba, otthon pedig veregesd meg az almát evvel a vesszõvel, palotává változik, s a kilencvenkilencedik ablakában megtalálsz engem. Úgy lett, amint Tündér Ilona mondta. Betette a gyémántalmát a tarisznyába, s tízig se számolt, hazaért apja udvarába. A király meg a barátja messzirõl meglátták, s azt kiabálták: - Legyõzted-e a Kutyafejût? Mirkó királyfi nem szólt egy szót sem, kivette a gyémántalmát a tarisznyájából, letette az udvar közepére, megveregette a gyémántvesszõvel, s már ott is ragyogott szemük láttára a gyémántpalota, s Tündér Ilona könyökölt a kilencvenkilencedik ablakában. Megölelték, megcsókolták Mirkót, összeeskették a szépséges Tündér Ilonával, nagy lakodalmat csaptak. A mai napig is élnek, ha meg nem haltak.
Elégett a bánat is
A tél elmúltát, a természet újraéledését ünnepelték március 21én kicsik és nagyok. Az egész Kárpát-medencében, de fõképp a palócoknál szokás, hogy a Kisze-banyát - egy felöltöztetett szalmabábut, mely a telet, vele együtt a hideget, betegséget, sötétséget jelképezi - énekszóval a határba viszik, ott elégetik, vagy vízbe dobják. A “Zebegényi Fonó” is felelevenítette ezt a szokást: tavaszköszöntõ játékokkal, énekekkel várta az érdeklõdõket, majd az elkészített Kiszebábut - melybe minden jelenlevõ beletehette papírra vetett bánatát - közösen a Duna-partra vitték és elégették.
8
Zebegény
NaKE tárlat Nagymaroson
A ...TETEKKEL ZEBEGÉNYÉRT... ZEBEGÉNYI VÁLLALKOZÓI EGYLET SZERETETTEL MEGHÍVJA ÖNT ÉS KEDVES CSALÁDJÁT
az I . ZEBEGÉNYI M AJÁLISRA 2009. május 1. - Helyszín: Zebegény fõtere 14 órától
- Vásározók, kézmûves foglalkozások, vásári mulatságok a fõtéren 15 óra - “Tisztelet a Mi Mesterünknek!” Meglepetés kiállítás a Renessaince Ifjúsági Kávéház és a Galéria Cukrászda szervezésében 17 órától - A rendezvényt megnyitja dr. Beer Miklós megyéspüspök - a Zebegényi Általános Iskola alsó tagozatának néptánc csoportja Felkészítõ tanár: Gratzálné Prétyi Krisztina 18 órától - Zebegényi cserkészek játékos programja Csóka Sarolta vezetésével - Szvórák Katalin, Liszt- és Kodály-díjas énekmûvész elõadása a szentmise alatt - Csóka László elõadása 19-19.45 óráig - Latin tánccsoport elõadása. Elõadják: Ferenczy Roland, Boros Noémi, Polgár László, Bûdi Vivien, Kondrád Kevin, Rigó Adél 20 órától “Made In” zenekar Latin-Funky koncert A rendezvény hangulatáról a fõtéri gesztenye sor alatti “vigalmi negyed” gondoskodik. A rendezvény djmentes! A felajánlott adományos a Kós Károly templom javára fordtódnak! INFORMÁCIÓ: 06-70/553-4477
A Dunakanyar Magyarság Népiskola elõadásai Május 8., 18 óra: - Szántai Lajos: Jézus Krisztus kora II. Helyszín: Szob, Fekete István Iskola könyvtára Május 29., 18 óra: - Born Gergely: A tájban élõ Attila király I. Helyszín: Szob, Fekete István Iskola könyvtára
Mester Hálózat Magyarország Kft mûszaki segélyvonala: 06-40/88-77-99
Április 18-án nyílt a nagymarosi mûvelõdési házban a Nagymarosi Képzõmûvészeti Egyesület hagyományos tárlata. A kiállításon három zebegényi alkotó munkája is látható. Szabó Jane tûzzománcaival (felsõ kép), Zebegényi Mária kagylóból készült képeivel (középsõ fotó) és Ferenczy Glózer Ili Zebegény õszi fényben címû festményével (alsó kép) van jelen a kiállításon.
Zebegény Zebegény Község Önkormányzatának lapja honlap: www.zebegeny.hu Felelõs kiadó: Zebegény Község Képviselõ-testülete 2627 Zebegény, Árpád u. 5. Tel.: 27/571-510 Felelõs szerkesztõ: Furucz Zoltán Tel.: 27/316-100 Nyomdai elõállítás: Garmondtext Kft. 2167 Vácduka, Petõfi utca 28. Tel./fax: 27/316-100 e-mail:
[email protected] Felelõs vezetõ: Furucz Zoltán A kéziratok leadásának határideje: minden hónap 20. (A kéziratokat a polgármesteri hivatal titkárságán lehet leadni.)
