Zebegény Zebegény önkormányzatának hivatalos lapja
2008. január
Az országgyûlési képviselõnél jelentették fel Zebegény polgármester asszonyát! “Több minisztériumi, szakhatósági, jogi és parlamenti kapcsolatomat felhasználom, hogy ide, a falu közepébe, illetve az egész község lakóövezetében ne lehessen ipari-üzemi vállalkozást mûködtetni.” És így tovább, és így tovább.... Fenyegetés, fenyegetés, fenyegetés! “Az érintett 35 lakóingatlan tulajdonosa pertársaságot fog létrehozni.” “...nem csak a polgármesteri hivatal lesz az alperes, hanem a képviselõtestület tagjai is magánemberként.” “Ez nem fenyegetõzés, hanem érdekvédelem a részünkrõl” (idézetek a fenyegetõ e-mail-bõl). És hivatkozás az ország egyik legjobb ingatlanjogászára! .... és így tovább, és így tovább! Mirõl is szól a történet? Zebegény község képviselõtestülete felhatalmazást adott a polgármesternek a FORFA iskola hasznosítására jelentkezõ vállalkozóval való egyeztetésre. A döntés mechanizmusa már csak ilyen. Elõször felmérjük a lehetõséget, aztán bizott-
ság elõtt megtárgyaljuk, esetleg a pénzügyi és területfejlesztési bizottságok külsõ és belsõ tagjai segítségével elvégzünk egy SWOT-ANALÍZIST. Felmérjük a döntéshez az erõsségeket, a lehetõségeket, a gyengeségeket és az esetleges veszélyeket. Ennek birtokában alakíthat ki a képviselõ-testület felelõs döntést. Ennek a döntési mechanizmusnak a helyességét vitatja itt néhány zebegényi polgár. A demokrácia nem arról szól, hogy megakadályozzuk a felelõs döntés elõkészítést. A FORFA épülete a község tulajdona. Az önkormányzatnak pedig feladata a község vagyonával gazdálkodni. Gazdálkodásnak tekinthetõ-e, ha az önkormányzat magára hagyva az épületet, hagyja lepusztulni? Ugye nem! Gazdálkodásnak tekinthetõ-e az, ha csak annak értékesítésében gondolkodik? Szerintem nem! Az önkormányzat nem akarja elveszíteni ezt az értékes ingatlant, de azt sem szeretné, ha kihasználatlanul tönkremenne. Ezért
megoldást kell találni. Olyan megoldást, ami a község költségvetését nem terheli, de mégis hasznosítható az ingatlan. Jó ötlet a múzeum! Nagyon jó! Magunk is gondolkodtunk ebben is. De ki vállalja ma Magyarországon a kultúrára költeni a megtakarított pénzét, úgy, hogy tudja, nem fog az visszatérülni. S ha lenne is ilyen vállalkozó, a múzeum fenntartásának költségét mibõl fedezné az önkormányzat? Vajon a jelen esetben nem az e a felelõs gondolkodás, hogy megragadjuk a lehetõségét a felajánlott hasznosításnak? Szerintem a felelõs gondolkodás azt követeli az önkormányzattól, hogy feltárja annak a lehetõségét, hogy az adott terület közgazdasági erõforrásként mûködhessen. Ezidáig, amikor csak tulajdonként tekintettünk a FORFA épületére, pontosan emiatt támadták a polgárok az önkormányzatot, hozzáteszem joggal. Ha az önkormányzat, nem vagy rosszul gazdálkodik, kártérítési felelõsség terheli a
Magyarság Összetartozásáért Emlékérem Pap Gábornak A Magyarság Összetartozásáért Emlékérem átadásával köszönte meg az önkormányzat nevében Sinkó Vilmosné polgármester Pap Gábor mûvészettörténésznek, a Dunakanyar Magyarság Népiskola rendszeres és nagyon népszerû elõadójának eddigi tevékenységét. (részletes beszámolónk lapunk 3. oldalán)
testületet. Most feljelentették a polgármestert az országgyûlési képviselõnél! Miért is? Mert komolyan vette az önkormányzat vagyongazdálkodási feladatát. Miért is? Mert néhány polgár úgy vélte, egyéni érdekei ellen való, ha az önkormányzat gazdálkodik. Sajnos ilyen konfliktusok a gazdálkodás során kialakulhatnak. Mégis azt mondom, nem a vendégkönyvön keresztül való üzengetés a megoldás. Az sem segít a megoldásban, ha aláírást gyûjtünk az ellen, ami nincs, vagy a tévén keresztül tüzeljük az ország lakosságát, hogy Zebegényben tüntetnek a csokigyár ellen. A polgármester ajtaja eddig is és most is nyitva áll, a képviselõ-testületi ülések nyilvánosak, a bizottsági ülések idõpontjáról is igyekszünk tájékoztatni a lakosságot. Közösen megoldani a problémákat, tájékozódni és nem rémhíreknek felülni kifizetõdõbb és elõremutatóbb. SINKÓ VILMOSNÉ
Szõnyi emléktáblát avattak Budapesten január 17-én a Baross utca 21. számú házban, ahol a mester mintegy két évtizedig lakott. (Az ünnepségrõl részletes beszámolónk lapunk 4-5. oldalán.)
2
Zebegény
A képviselõ-testület döntései Sikertelen volt az óvodavezetõi pályázat Zebegény Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete január 8-án tartotta ez évi elsõ ülését. A képviselõk elfogadták a kiegészített napirendet, majd meghallgatták és elfogadták a polgármester lejárt határidejû határozatokról szóló beszámolóját, valamint a polgármester általános beszámolóját. A napirendek tárgyalása során a következõ határozatok születtek: - eredménytelennek minõsítette a képviselõ-testület a Napraforgó Óvoda óvodavezetõi álláshelyére kiírt pályázatát tekintettel arra, hogy nem érkezett be pályázat; - a Napraforgó Óvoda óvodavezetõi feladatainak ellátására Jungné Hrabanek Ágnest kérte fel és bízza meg 2008. január 9-tõl 2008. augusztus 15-ig; - döntöttek arról, hogy az iskolaszékbe tagnak az önkormányzat részérõl Verebesné Szikriszt Erzsébet képviselõt delegálják; - a képviselõ-testület a közétkeztetéssel kapcsolatosan beérkezett árajánlatokban foglaltakat megismerte és úgy határozott, hogy felkéri a településfejlesztési és pénzügyi bizottságait arra, hogy 2008. január 15-én 17 órai kezdettel összevont bizottsági ülést tartsanak a közétkeztetésben részt venni kívánó vállalkozók bevonásával. Ezt követõen a bizottságok tegyenek határozati javaslatot a képviselõ-testület felé legkésõbb január 20-ig; - a képviselõ-testület Bertényi Balázs zebegényi lakos kérelmében foglaltakat megismerte és úgy határozott, hogy az önkormányzat tulajdonát képezõ 133/38 hrsz-ú területbõl 140 négyzetmétert 3.500 forint/négyzetméter áron kínálja fel kérelmezõ részére megvételre; - a képviselõ-testület a DMRV Zrt 2008. évi rekonstrukciós tervjavaslatában foglaltakat megismerte és úgy határozott, hogy amennyiben megfelelõ pályázati támogatást sikerül szereznie, a rekonstrukciót megvalósítja; - megismerve a képviselõk
a polgármesteri hivatal informatikai ellenõrzésével kapcsolatos jelentést, felkérték a jegyzõt a jelentésben foglalt dokumentációs hiányosságok és hibák pótlására, javítására. Egyúttal felkérték a pénzügyi bizottságot, hogy a jelentésben megfogalmazott fejlesztésekhez az anyagi erõforrásokat a lehetõségekhez mérten tervezze be a 2008. évi költségvetésbe; - döntöttek arról, hogy a 2008. évi közvilágítási szerzõdést a beérkezett ajánlatok alapján továbbra is a KÖZVIL Zrt-vel kívánják megkötni; - a képviselõ-testület a 2008. évi intézményi villamosenergia-ellátással kapcsolatosan beérkezett ajánlatokat megismerte, de a felelõs döntés meghozatala elõtt további információk beszerzését kérte a hivataltól január 15-ig; - Lacza István zebegényi lakosnak az Almáskert Fogadó felszíni vízelvezetésével kapcsolatos beadványában foglaltakat megismerve a testület úgy határozott, hogy a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett pályázaton kívánja a probléma megoldásához szükséges pénzeszközt megszerezni; - Zebegény Község Képviselõ-testülete a védõnõi tanácsadóról készült szakfelügyeleti ellenõrzési jegyzõkönyvben foglaltakat megismerte. Felkérte a pénzügyi bizottságot, hogy a költségvetés készítésekor lehetõségeihez mérten különítsen el pénzügyi keretet a feltárt hiányosságok pótlása, beszerzése érdekében. Egyúttal felhatalmazta a polgármestert, hogy kezdjen tárgyalásokat az ipolydamásdi önkormányzattal a feladatellátás költségeinek csökkentése céljából; - Zebegény Község Képviselõ-testülete Hagyó Miklós budapesti fõpolgármester-helyettes, országgyûlési képviselõ kiáltványában foglaltakat megismerte és úgy határozott, hogy nem kíván részt venni a nyilatkozatháborúban; - Horváth Imrének a FORFA épület hasznosítására
vonatkozó megkeresésében foglaltakat megismerte a testület, és felhatalmazta a polgármestert, hogy a kért információkat biztosítsa a megkeresõ részére, valamint folytasson egyeztetõ tárgyalásokat a vállalkozóval az épület hosszú távú bérleti szerzõdéssel történõ mûködtetésével kapcsolatban; - Ipolyi István és Krebsz Gábor zebegényi lakosok terület-felajánlási megkeresésében foglaltakat megismerte a testület és azt köszönettel vette. Tekintettel azonban a szûkös anyagi lehetõségeire nem tud pénzügyi keretet biztosítani a szükséges feltáró munkálatok elvégzéséhez; - kiegészítéssel elfogadták a 2008. évi munkatervben foglaltakat; - módosították a Napraforgó Óvoda alapító okiratát; - módosították a Szõnyi István Általános Iskola és Mûvészetoktatási Intézmény alapító okiratát; - módosították a polgármesteri hivatal alapító okiratát; - Zebegény Község Képviselõ-testülete a Netteam Zrt iktatóprogram jogszabály- és verziókövetésre vonatkozó szolgáltatási ajánlatában foglaltakat megismerte és a 40.000 forint+áfa összegû megbízásos szerzõdést kívánja megkötni.
Átépítés a földhivatalban A Váci Körzeti Földhivatalban januárban megkezdték az ügyfélkezelõi rész átépítését, amely elõre láthatólag 2008. június 1–jéig tart. Az átalakítás alatt a földhivatal nyitva tartása változatlan, hétfõn 14–18 óra, szerdán 8–13 és 14–16 óra, pénteken 8–12 óra között várják az ügyfeleket, a csütörtök délelõtt pedig ügyvédi nap. Felhívjuk a figyelmet, hogy csak ezeken a napokon, a felsorolt órákban tudják fogadni az ügyfeleket. Az átalakítás alatt a tulajdoni lapok, helyszínrajzok kiadása továbbra is a földszinten történik, a bejárati folyosótól jobbra, az ügyiratokat, a szerzõdéseket az emeleten balra, a 21-es iktató szobában lehet leadni. Az eligazodást tájékoztató táblák is segítik. Az átalakítással együtt a telefonközpont is áthelyezésre, javításra kerül, ezért nem biztos, hogy minden nap mûködõképes lesz a telefonrendszer. A változást követõen viszont tágasabb helyen várják az ügyfeleket, hívószámos ügyintézéssel, amely során elõtérbe kerül a bankkártyás fizetési lehetõség, megvalósul az egyablakos rendszer. A földhivatal vezetõje, Posta Botond az átmeneti nehézségekért elnézést kér, de bízik abban, hogy a felújítást követõen a kor igényeit megközelítõ módon tudják majd fogadni a hozzájuk forduló ügyfeleket.
Figyelem! Felhívom a gondozottak figyelmét, hogy az orvossal tartott tanácsadás ideje megváltozik! Február 1-tõl: szerdánként reggel 8 órától lesz. Védõnõ
Anyakönyvi hírek január Elhunyt: Hámori Sándorné (szül.: Csumrik Mária)
Zebegény
3
Öt éve mûködik a Dunakanyar Népiskola Ünnepélyes keretek között, nagy érdeklõdés mellett zajlott a Dunakanyar Magyarság Népiskola összejövetele január 11-én, este a zebegényi iskola ebédlõjében. A már megszokott, magas szín-
rõce), Petrovics Lászlót (Nagymaros) és Sinkó Vilmosnét. “Ma hatodik évesek vagyunk, de csak azt ünnepeljük, hogy már öt éve összejárunk” – mondta Eszter-
Esztergomy György és Pap Gábor
vonalú és érdekes elõadás elõtt – melyben Pap Gábor mûvészettörténész a festett kazettás templomi mennyezetekrõl beszélt - a népiskola fennállásának 5 éves jubi-
gomy György, aki ezután átadta a szót Sinkó Vilmosnénak, aki ismertette Pap Gábor életútját, mûveit, majd átadta az önkormányzat emlékérmét Pap Gábornak. A
Pap Gábor mûvészettörténész Budapesten született 1939. május 7-én. Egyetemre az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, magyar–mûvészettörténet szakára járt. 1962–1963 között a Képzõmûvészeti Alapnál lebonyolítási elõadó, majd 1963–1973 között az MTV képzõmûvészeti rovatvezetõje, szerkesztõ, riporter, forgatókönyvíró, filmrendezõ, mûsorvezetõ, dramaturg. 1973–1979 között a Mûvészet fõszerkesztõ-helyettese, 1979–1981-ben a Postánál hírlapkihordó. 1982–1984 között a Kiskunhalasi Városi-Járási Könyvtár igazgatója, majd a városi tanács mûvelõdési osztályának munkatársa, 1984–1987 között külsõ munkatársa, 1984–1985-ben a budapesti Széchenyi Mûvelõdési Központ kiadói részlegvezetõje, 1987–1988-ban a Gödöllõi Helytörténeti Gyûjtemény igazgató-helyettese, 1989-tõl a Kecskeméti Nemzetközi Zománcmûvészeti Alkotómûhely mûvészettörténeti fõmunkatársa. 1973–1977 között nyaranta a zebegényi Szõnyi István Szabadiskola tanára, 1974-tõl tanít a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, a Debreceni Tanítóképzõben, Pécsett, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Kaposvárott, Gyõrött. 1984-tõl a Budapesti Mûszaki Egyetem Rózsa Ferenc Kollégiumában, a Bercsényi Klubban. 1994– 1995 a Képzõmûvészeti Fõiskolán, 1994-tõl a Gödöllõi Agrártudományi Egyetemen, 1995-tõl a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetemének meghívott és közkedvelt elõadója. 1993-tól a Csuvas Nemzeti Akadémia tagja. Fõbb mûvei: Nagy István; Nagy István–Nagy Balogh– Tornyai; Csak tiszta forrásból. Adalékok Bartók Cantata profanájának értelmezéséhez; A Napút festõje, Csontváry Kosztka Tivadar; Jó pásztorok hagyatéka – A Magyar népmûvészet, 1993; Jött éve csodáknak. A csillagmítoszi hagyomány élõ Atillája; A képíró bölcs, Tóth Menyhért (Turai G. Kamillal); Hazatalálás; Angyali korona, szent csillag.; Mag hó alatt; János vitéz és a tarot; Nefelejts – Emlékezetre méltó dolgok népmeséinkrõl, csillagainkról, sorsunkról; Hazatalálás; Száll az Isten házadra – Õsvallási elemek téli napfordulós népi szertartásainkban.
Vitéz lett Kautzky Ervin
Nagy figyelemmel hallgatták Pap Gábor elõadását a résztvevõk
leumát is ünnepelték a jelenlévõk. Az ünnepséget Esztergomy György, a népiskola kurátora nyitotta meg Nagy László: Adjon az Isten címû versének elmondásával, majd köszöntötte a jelenlévõket, kiemelve a rendezvényen megjelent polgármestereket, Bethlen Farkast (Ve-
Magyar Örökség-díjas mûvészettörténész a Dunakanyar Magyarság Népiskola rendszeres és nagyon népszerû elõadója. Ezt a tevékenységét Zebegény Község Önkormányzata a képviselõ-testület döntése értelmében a Magyarság Összetartozásáért emlékéremmel köszönte meg.
Kautzky Ervin színmûvész tavaly július 14-én, a Történelmi Vitézi Rend Közép-Magyarország Keleti és Nyugati Törzsszékei által tartott ünnepségén, a máriabesnyõi kegytemplomban letette a vitézi esküt, a vitézi avatására pedig szeptember 15-én, Budapesten, a Belvárosi rk. templomban került sor. A fotó a máriabesnyõi kegytemplomban készült. Gratulálunk a színmûvész úrnak, s elnézését kérjük, hogy ez egy kicsit megkésve történik, nem volt szándékunkban eltitkolni a nagy eseményt, szerkesztõségünk azonban csak most értesült a nagy eseményrõl. (Fotó és információ: www.vitezirend.co.hu)
4
Zebegény
Szõnyi emléktábla avatása Szõnyi István születésének 114. évfordulóján bronz emléktábla került Budapesten, a Baross u. 21. számú ház belsõ falára. A táblát ünnepélyes keretek között január 17-én avatták fel. Az ünnepségen a mûvészre emlékezett Imre Zsolt, Pest Megye Önkormányzatának kabinetfõnöke. Az emléktáblát Szõnyi Zsuzsa és dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Pest Megyei Múzeumok igazgatója leplezték le, majd Szõnyi István unokája, Komáromy Péter és a Szõnyi István Baráti Kör elnöke, dr. Feledy Balázs helyezte el a tisztelet és az emlékezés koszorúját.
Festészete nem ismert határokat. Sem városi, sem országhatárt. Újpest, Józsefváros, Nagybánya, Bécs, Berlin, Zebegény, Róma. Az igazi hely, az igazi tér, akár saját, akár más népekkel közös mindig az, amit a mûvészet maga teremt, nem pedig az, amit a valamilyen határok körbezárnak. Szõnyi István minden porcikájában fõvárosi volt. Itt élt, itt dolgozott, itt tanított ebben a házban. Itt bújtatta a II.világháború alatt a zsidó Imre Zsolt és Szõnyi Zsuzsa menekülteket, élete kockáztatásával itt gyártott hamis igainkább úgy érezzük, hogy áradó mûvészetének segítségével az egyetemes kultúra részeseivé válunk. Nagy öröm és meghatottság kerít hatalmába, amikor itt Szõnyi István emléktáblá-
elõtt, bizonyára többen vagyunk, akik úgy érezzük, hogy a mûvészet segítségével kitágult elõttünk a horizont, és Mi, kilépve a földi létezés e világi dimenziójából, az igazi térben és idõben összefor-
Dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Pest Megyei Múzeumok igazgatója
Imre Zsolt beszédében a következõket mondta: “Azt mondják a mûvészet önmagának szab határt. Sem az alkotói tehetség, mely egyéni emberi adottság, sem pedig a mûvészi hajlam, melyet az egyén saját közösségének kultúrájától örököl, nem torpan meg a határoknál. Még azokban a korszakokban sem lehetett a mûvészet áradását teljes mértékben feltartóztatni, amikor azok a városhatárok az emberi cselekvés szabadságának, a politikának, a társadalom önszervezõdésének sikeresen útját állták. Szõnyi István tudta ezt. Õ maga volt az áradó mûvészet.
zolványokat számukra. Szinte minden ide kötötte. De alkotni igazán Zebegényben tudott. Ismerte Európát, csodálta Rómát, de Magyarországot szerette. S benne Zebegényt. Joggal kérdezhetik, miért tud akkor a mûvész olymódon határokat szabni, hogy közben mégis egyesít? Talán azért, mert Szõnyi István bennünk él. Valahol itt legbelül. És emiatt érezzük úgy, hogy mûvészetének kulturális határai nem zárt határok, hanem nyitottak: mert minél közelebb engedjük magunkhoz mûvészetét, az igazi helybõl, az igazi térbõl, annál több jut nekünk is. És minél több jut nekünk ebbõl, annál
Vértesaljai László Jezsuita atya mondja el gondolatait
ja elõtt állhatok. Régi, gyermekkori emlékképek jutnak eszembe. Mintha nagyszüleim zebegényi házában ülnék az asztalnál, Nagyanyám pedig a mûvész úrról mesél, akit személyesen ismert. Számomra ez az alkalom személyes találkozás is egyben a családi hagyománnyal, és a múlt örökségével. S most, amikor itt állunk Szõnyi István emléktáblája
runk a mûvésszel. S ha netán megkérdezik, ez hogyan történhetett? A válasz egyszerû. Úgy, hogy a mûvészet önmagának szab határt. S hogy nem vagyunk valamennyien mûvészek? Sebaj, de Szõnyi István bennünk él. Valahol itt, legbelül.” Szõnyi István festõmûvész közel két évtizedig volt lakó-
Zebegény ja ennek a háznak. Az emléktábla állítását Szõnyi István lánya, Zsuzsa kezdeményezte, elkészítését a zebegényi Szõnyi István Alapítvány vállalta magára, amit a Polgári Magyarországért Alapítvány pályázata tett lehetõvé. A 40 x 60 centiméteres bronztáblát Kligl Sándor szegedi szobrászmûvész készítette el, melyen egy portrédombormû és a következõ szöveg áll: E házban élt és alkotott Szõnyi István (1894-1960) a XX. századi magyar festészet kiemelkedõ mestere. Szõnyi szoros szálakkal kötõdött a Józsefvároshoz is. 1930-tól a Baross u. 21. szám alatti ház V. emeletén lakott családjával együtt, ott volt a mûterme és magániskolája, ahol igen sok tehetséges fiatal kezdte mûvészi pályáját. Növendékeit az alapos elõképzés után sorra felvették a Képzõmûvészeti Fõiskolára. A magániskola 1937-ig mûködött, ekkor Szõnyi a fõiskola tanára lett, és mint összeegyeztethetetlent, a magániskolát be kellett zárnia. A II. világháború sötét éveiben saját lakásában és mûtermében bújtatta az üldözötteket, családjával együtt itt készítette a hamis papírokat számukra. Életük kockáztatásával mentették meg sok zsidó életét, ezért 1986-ban a Jeruzsálemi YAD VASHEM posztumusz emlékérmet ítélt meg a Szõnyi család számára és fát ültethettek az Igazak Fasorában. Az V. emeleti lakás 1945. január 5-én bombatalálatot kapott, ekkor festményeinek többsége, nagyszámú könyvtára, és minden értéke elpusztult. Ezután néhány évig még abban a házban, a második emeleten laktak, majd végleg kiköltöztek a dunakanyari kis faluba, Zebegénybe. Szõnyi István mûvészi munkássága és emberi helytállása az utókor számára is példaértékû, ezért tartotta fontosnak a Szõnyi István Alapítvány, hogy egy emléktábla jelezze azt a két évtizedet, melyet a kiváló festõmûvész abban a házban töltött el.
5
Baross utca 21. Mezítlábas gyerekkoromban azt hittem, hogy Zebegényen kívül nincs élet. Mondták, hogy a közeli Szobon megáll a vonat, nem is megy tovább, mert ott a szlovák határ. De micsoda nagyszerû élet zajlik Zebegényben, ahol a kertben szabadon lehet szaladgálni a puli kutya kíséretében. Öcsémmel és a többi gyerekkel együtt a Dunában térdig érõ iszapban állva naphosszat horgásztunk, amíg legalább hatvan apró kis halat nem fogtunk. Egyetlen sötét felhõt az apai szigor jelentette, ha a késõbb híressé vált “Zsuzsa a falóval” címû Szõnyi festményhez modellt kellett állni. Viszont a mûteremben megcsodálhattam a rengeteg színes festéket, amelyekhez persze nem volt szabad nyúlni. Boldog gyerekkoromnak azonban vége szakadt, amikor hat éves lettem. Nem értettem, hogy miért ne járhatnék a zebegényi iskolába, ahol hattól tizenkét éves korig minden gyerek egy osztályban tanult. Szüleim azonban attól tartottak, hogy mûveletlen analfabéta maradok és ezért az egész család beköltözött Pestre. A Baross utca 21. számú sarokház ötödik emeletén találtak lakást, méghozzá nagyablakos világos mûtermet, hogy apám télen is dolgozhasson. Nyaranta mindig kiköltöztünk Zebegénybe, amit nemcsak a gyerekek, de gondolom, a felnõttek is alig vártak. Budapest nekem iszonyatosan zajos óriási háztömegnek tûnt. Rohangáltak a csilingelõ villamosok, a kutyákat pórázon vezették, és az emberek sietõsen koptatták a cipõjüket a kemény aszfalton. Hová lett a jó puha föld? A legnagyobb meglepetést a lift jelentette, ami felvitt minket az ötödik
emeletre. A lakásban csapból folyt a víz, itt nem kellett a kútról, vagy a Brindli forrásból hozni az ivóvizet. Este csak fel kellett kattintani a villanyt, a petróleumlámpára nem volt szükség. A jó dolgokhoz hamar hozzászokik az ember. A lift helyett mi gyerekek a lépcsõház korlátján szerettünk lecsúszni, de a gondnoknõ sajnos megtiltotta ezt az érdekes sportot. Játszótársakat is találtunk a házban, az elsõ emeleti orvos lányával, Mészivel életre szóló barátságot kötöttem. Péter öcsémmel iskola után lementünk hozzájuk és indiánosdit játszottunk, a szekrény tetejérõl ugráltunk le uff-uff kiáltások közepette. Gyerekként sose vettük észre, hogy szegények vagyunk, a harmincas években nemigen vásároltak képet az emberek. Apám ekkor – a 29es kiállításának sikerén felbuzdulva – magániskolát nyitott a nagy lakáshoz tartozó teremben. Ide a gyerekek be nem tehették a lábukat, csak Szilveszterkor, amikor a nyári zebegényi festõkolónia tagjai hajnalig mulattak. Az évek múlásával megkomolyodtunk és az elemi után a Veres Pálné Gimnázium padjait kezdtem koptatni, míg öcsém a Trefort utcában járt gimnáziumba. Egy padban ült legjobb barátjával, Nagy Andrással, aki Péter korai halála után késõbb nekem is testvéri barátom lett. Életük kockáztatásával együtt vitték szét a városban az üldözötteket megmentõ hamis papírokat. Ezeket a legteljesebb titokban apám gyártotta a mûterem melletti kis mosdóban. Mivel fiatal korában nagyon érdekelte a kémia, mindent tudott a vegyi anyagokról és a tinták kimosásáról. A kifehérített dokumentumokra, anyakönyvi kivona-tokra szabadkézzel, tussal, új pecsétet rajzolt, ami hitelesebbnek tûnt, mint az
eredeti. Így százával mentettek zsidókat, a hamis papírok segítségével. A legveszélyesebb idõkben többen a Baross utca 21-ben, a mûteremben találtak menedéket. Eleinte féltünk a gondnoknõtõl, de kiderült, hogy õ maga is rejteget üldözötteket, és így a bombázások alatt mindenki lemehetett a pincébe. Az egész nagy házból senki se jelentette fel az “ideiglenes” lakókat! Ezekben az években ismertem meg Triznya Mátyást, késõbbi férjemet, aki szintén segített a mentésben. A bölcsészkarra járt, de közben festõnövendék is volt, nagy tisztelõje Szõnyinek. Ki tudja, hogy nem emiatt akarta-e elvenni a lányát? A Baross utcában nagy izgalom támadt, de szüleim azzal küldték el, hogy jelentkezzen, amikor majd elvégzi az egyetemet. Én viszont megmagyaráztam nekik, hogy a bombázások miatt úgyis mindnyájan meghalunk, miért ne legyünk boldogok legalább addig? Erre nem tudtak mit válaszolni. Meg is esküdtünk pontosan 1944. március 19.-én, nem sejtve, hogy ez történelmi dátum lesz. A Baross utcába már csak 1945-ben jutottunk el újra. A házat bombatalálat érte és az ötödik emeleti lakás elpusztult. Szüleim a második emeleten húzódtak meg két szobában. Még életben találtuk Péter öcsémet, aki agyhártyagyulladásban, gyógyszerek hiányában, nemsokára meghalt. A következõ években egyre fenyegetõbb árnyak nehezedtek Magyarországra, és úgy éreztük, hogy szabadság nélkül megfulladunk. Itália napfényes ege alatt új életet kezdtünk, de soha nem felejtettük el Zebegényt és a Baross utcai ötödik emeletet. T. SZÕNYI ZSUZSA
6
Zebegény
Könyvtári hírek
Örömfoci
A váci Király Endre Szakközépiskolában járt focit kedvelõ lánycsapatunk január 18-án egy baráti meghívásra „örömfocit” játszani. Mivel iskolánkban nincs fociedzés - ott pedig van -, így kikaptak a lányok, de nagyon jól játszottak és jól érezték magukat. A gólokat nem számolták ezért nem tudunk pontos eredményrõl beszámolni. A csapat tagjai: Bíró Dorottya, Fekete SZÜNIDEI FILMVETÍTÉS. Nagy sikere volt a gyerme- Dóra, Krebsz Adrienn, Mácsai Rita, Lauber Dóra, Havasi keknek tartott filmvetítésnek (a téli szünetben), 8 film került Karina.Tanáruk: Karsainé Szentpéteri Bea.
KÖNYVÁLLVÁNYOK BESZERZÉSE. A könyvtár december végén három könyvállványt vásárolt, ennek köszönhetõen a kézikönyv állomány áttekinthetõbb, rendezettebb, a kézikönyv részleg mellett sikerült kialakítani olvasósarkot is, így kulturáltan lehet helyben olvasni, tanulni.
levetítésre. Ezúton köszönjük meg a Szõnyi Baráti Kör (projektor) és a filmklik (filmek) segítségét. A filmvetítéseket szeretnénk rendszeressé tenni, mivel igény van rá. KLASSZIKUS KRIMIRAJONGÓK FIGYELMÉBE! Tájékoztatjuk azon Olvasóinkat, akik kedvelik a klasszikus krimiket, hogy e könyvekbõl tart még a kiárusítás. A könyveket darabonként 30 forintért elvihetik. ZEBEGÉNYI MESÉK. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a könyvtárban még megvásárolható Karner Ottó: zebegényi mesék címû könyv.
A Dunakanyar Magyarság Népiskola elõadásai - Február 1., péntek 18 óra: Szántai Lajos elõadása - Hol vagy Mátyás király? - Február 22., péntek 18 óra: dr. Varga Tibor - 1458. január 24. Az elõadások Zebegényben, a iskola ebédlõjében lesznek. Mindenkit szeretettel várunk.
Lesodródott az útról a Ford
Nógrádi János költõ emlékmûsora
Kisebb sérüléssel úszott meg egy közúti balesetet január 14-én, hétfõn reggel egy nõ, aki munkába menet egyedül utazott egy Ford típusú személygépkocsiban. A nõ Zebegény belterületén a 12-es útról lesodródott és hétnyolc méter repülés után az út menti melléképület sarkára zuhant. A légzsák az ütközés következtében kinyílt, így a hölgy szerencsés módon csak kisebb térdsérülést szenvedett. A járdán a baleset idejében nem közlekedett senki, így további sérülés nem történt. A hölgy saját lábán hagyta el a baleset helyszínét – tudtuk meg Szakszik Ákos alezredes, váci tûzoltóparancsnoktól, akik a mentésben segítséget nyújtottak.
Nógrádi János (1950-1980) költõ életmûvét reprezentáló irodalmi mûsor lesz a váci Madách Imre Mûvelõdési Központ Maklári termében április 5-én, szombaton 16 órakor. A hagyatékát rendezte, a mûsort szerkesztette és bevezeti: Péter Péter váci költõ. A verseket tolmácsolják: Péter Pál és Zsigmond Emõke. A kísérõzenét szerezte és elõadja: Kocsis György. Nógrádi János Hekli János néven született Tolmácson. Közgazdasági Technikumban érettségizett 1968-ban Vácott. Osz-
tályfõnöke Szentesi Miklós volt, aki felismerve tehetségét, segítette verseinek megjelenését. A Gyombolai Márton vezette váci Radnóti Miklós Írókörben csiszolódott lírája. Az akkori íróköri tagok közt saját, kialakult egyéni stílusával õ volt a legkiforrottabb. A helyi lapok és a Tiszatáj címû irodalmi folyóirat rendszeresen közölték verseit. Tragikus körülmények között hunyt el 1980-ban. A szervezõk minden érdeklõdõt szeretettel várnak. Keresik az egykori iskolatársakat, akik a hatvanas években a váci Közgazdasági Technikumba jártak.
SZÉKELYHIDI FERENC
Zebegény
7
Nem sokaság, hanem lélek… Így kezdõdik Berzsenyi Magyarokhoz címzett ódája. 1934-ben, amikor alig húsz évesen zebegényi kántorrá választottak, csodálattal töltötte el lelkemet a zebegényi férfikórus énekbefoglalt imádkozó áhítata. Most azért idézem, mert sohasem volt idõszerûbb a költõ üzenete, mint napjainkban! Berzsenyi a görög mitológia gonosz szellemét aposztrofálja a következõkben. “Ádáz Erinnisz lelke uralkodik!” De reménytelennek látszó sorsunk súlya alatt Goethe Faust-ját, vagy Madách Luciferjének lélekrombolását is idézhetnénk. Helyzetünk kétségbeejtõ! Az istentelen diktatúrákra jellemzõ taktika bevált, a nemzeti egység darabokban. “Mint oldott kéve széthull nemzetünk!” Nemcsak én látok sötéten. Egy barátom így ír levelében: “Egyre mélyebbre taposnak bennünket. Az össznépi hülyítés gõzerõvel folyik! Olyan ez az egész, mint egy rossz álom”. Velem együtt sokan érzik a becsületes emberek felelõsségét. Meggyõzõdésem, hogy sokunkban él, és egyre erõsödik a feltámadás hite és reménysége, amiben megerõsít az én falum lelkiségének üzenete. Vallom a költõ üzenetét, hogy a közösségek is rendelkeznek szellemi és lelki adottságokkal. Nem véletlenül alakultak ki a Zebegényre jellemzõ pozitívumok. Közösségünk habitusa évszázadok értékeit tükrözi. Templomunk szentélyének ablakai pozitív üzenetet hordoznak. A templomunkat hordozó István király és a Szûzanya képe emlékeztet arra, hogy hazánk egyetlen a világon, melynek elsõ királya szövetségese Krisztus édesanyjának, Máriának. Szent Istvántól elválaszthatatlan a Boldogasszony! Tükrözik a képek azt is, hogy faluközösségünk ezer év alatt az isteni és emberi értékek sokaságát halmozta fel. Zebegényt bámulatosan sokan ismerik és szeretik. Érdemes lenne kutatni vonzásának
okait. Lakosságunk etnikai összetételében a szentistváni gondolat érvényesülésének példaképe. A honfoglaló magyarság a volt Szvatopluk birodalom szórványos szlávjainak maradványaival találkozhatott. A két népcsoport élete példamutató szimbiózisban egyesült. Értékes kultúrörökséget adtak át egymásnak. Honfoglaló elõdeink itt tanulták meg a házépítést és ismerték meg az ekés földmûvelést. Elõdeink keletrõl fõleg a technikai kultúra értékeit hozták. Zebegény ugyanis a fegyvergyártás középpontja volta a honfoglalást követõ századokban. Volt mit tanulni, hiszen még kohászok is mûködtek a két patak mentén. A fegyvergyártók nemcsak vassal, acéllal, de fával, csonttal is dolgoztak. Két patakunk partján három munkatelepülésük is volt. Nevüket is tudjuk. Egy munkaterületük az újvölgyi patak mentén Nostra irányába húzódott. Ezt Csitároknak hívták. A mai Malom-patak jobboldalán két jelentõs telephely volt, Kis-Csitárok és Nagy-Csitárok. Tekintélyes termelést produkálhattak, amihez szükség volt a vaskohászatra is. De honnan szerezték be a vasércet? Szokolyán ma is megvan a tározó barlangja, ahonnan az ércet bányászták. A XVIII. század derekán osztrák tõkések meg akarták nyitni a bányát, de gazdaságtalannak bizonyult. Az érc szállítása sem volt könnyû. Akkoriban még a mi Szent-Mihály hegyünk andezittömbjével közvetlenül a Duna vizébõl emelkedett ki. A három munkaterület csak a Törökmezõn át volt megközelíthetõ. A mai Hatlópatak a völgy útján hat lóval vontatott szekér kapaszkodott fel a súlyos teherrel, hogy a kohászok nyersanyagát biztosítsák. Az eddigiek igazolják, hogy Zebegény lelkiségének pozitívumai nem véletlenek. Zebegényi 74 évem igazolja a megtartó együttélés csodáját. A múlt század elején már mindenki tudott magyarul. A szlávnevûek közül már csak Kemenczik Tóni bácsi tudott
tótul. A török idõk után szlovák betelepítés nem történt. Az Adamekek, Dutkák, Cservenákok, Gabulák a honfoglalástól kezdve együtt élték át történelmünk ezer évét a magyarokkal. A török idõt mintegy 300 magyar nyelvû embercsoport élte át. Erre telepítették a XVIII. század második felében a 400 körüli németet. Vajon kitõl tanultak meg magyarul – alig kétszáz év alatt? (Az 1939. évi népszámláláskor minden zebegényi magyar nemzetiségûnek vallotta magát!) Zebegény a magyar, szláv és német kultúra egymásra találásának és a három népcsoport génjeinek pozitív hordozója! Talán ezt éreztem én meg annakidején. 1936-ban megüresedett falumban a kántori állás. Küldöttség akart hazavinni, de már nem tudtam elszakadni az én falumtól. Az élet igazolt. Itt is voltak nyilasok. Túlkapásokról nem tudok. Számuk nem érte el a húszat. A háború alatt, és az elhurcoltakkal kapcsolatban sohasem engedték el egymás kezét. Az 1945-ös és 1947-es szabad választások során szinte száz százalékig vállalták Istent és a hazát! A Rákosi korszakban sokan menekültek ide. A biztonság szigete volt Zebegény. Egy példa. 1948-ban államosították iskolánkat. Engem átvett az állami iskola. Én minden további nélkül még négy évig tovább kántorizáltam. 1952. március 15-én csuktam le az orgonát. Négy éven át nem bántott senki. Pedig a szomszéd községekben nemcsak kirúgták, de valósággal üldözték kollégáimat (Laczus Géza, Szob). 1956 után lélekben összekapaszkodva vigyáztak egymásra. Hallgattak, mint a sír. Okosan. A haja szála sem görbült meg senkinek. Zebegény a válságos idõkben mindig a biztonság szigete maradt! Ez már nem lehet véletlen. Ez a Mindenható csodája! Zebegény, 2008. január 21. NÉMETH FERENC
„Ne hagyd magad!” FOGYATÉKOSSÁGÜGYI ANTIDISZKRIMINÁCIÓS PROGRAM
Országos diszkriminációs jelzõrendszert indított a Kézenfogva Alapítvány. A 06-40/ 200-320–as, helyi tarifával mûködõ kék számon az egész ország területérõl várják azok jelentkezését, akik fogyatékosságuk okán kerültek hátrányos helyzetbe életük lakhatási, foglalkoztatási, képzési-oktatási, egészségügyi, szociális színterein. A jelzõrendszer a „Ne hagyd magad!” antidiszkriminációs program gerincét képezi, amely keretében lehetõség nyílik az egyéni diszkriminációs esetek feltárására és jogi úton történõ kezelésére. Az antidiszkriminációs program fõ célja az értelmi sérült, halmozottan fogyatékos és autista emberek egyenlõ bánásmódjának elõsegítése. Erre azért van szükség, mert a sérült embereket is igen változatos módon éri diszkrimináció. Így például közvetlen, vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás. Ezért a program összetett módon: képzésekkel, információs napokkal, országos jelzõrendszer mûködtetésével, kiadványok országos terjesztésével, esélyegyenlõségi tervek készítésével éri el gyakorlatilag a teljes hazai „értelmi fogyatékos”- és „autista-szektor”-t, a szakembereket, a családokat, kihatva a hazai fogyatékos ügy több területére. Összességében az antidiszkriminációs program több tízezer, sõt százezer értelmi sérült ember elérését jelenti majd, ám fõ értéke hogy olyan célcsoportokat is elér, amelyek egyelõre kevéssé fogékonyak az antidiszkriminációs problémákra. Az országos hatókörû programot három szervezet valósítja meg: a Kézenfogva „Összefogás a fogyatékosokért” Alapítvány; a Szimbiózis Alapítvány; az Autisták és Autisz-tikusok Országos Szövetsége. További információ: www.kezenfogva.hu, Baráth Andrea, tel: 06-1/215-5213, 06-30 /274-4414,e-mail:
[email protected].
8
Zebegény
Az influenza kezelése - Ha megfertõzõdtünk, rossz a közérzetünk, lázasak vagyunk, feküdjünk ágyba, teljes nyugalmat biztosítsunk magunknak. Fizikai munkát ne végezzünk, mert a már úgyis legyengült szervezetünk tovább gyengül, és nagyobb lesz a szövõdmény veszélye. - A láz csillapítására vegyünk be lázcsillapítót, szükség esetén tegyünk a mellkasunkra állott vizes borogatást. - Igyunk sok folyadékot, fõként forró gyógyteákat, természetes gyümölcsleveket, hogy szervezetünket méregtelenítsük, és megelõzzük a láz okozta kiszáradást. - A betegség alatt is próbáljunk enni. Könnyû ételeket fogyasszunk. Étrendünk lehetõleg tejbõl, levesekbõl, tojásból, csirkehúsból, borjúhúsból és halból álljon. A szeszes italokat mellõzzük. Az alkohol nem pusztítja el a kórokozókat! - Gyakran szellõztessük azt a szobát, ahol tartózkodunk. Ha nincs lázunk, minél többet legyünk a tiszta, friss levegõn. Az idõjárásnak megfelelõen öltözzünk fel. A vírusok elpusztításában sokat segít a szaunázás, ha magas hõmérsékleten történik. - Betegen lehetõleg ne menjünk közösségbe, kerüljük a tömeget, mert másokat is megfertõzünk. A legtöbb influenzavírus a betegekkel történt érintkezéssel terjed.
Fel a Csóványosra! - avagy a tél visszatér Az idei elsõ rendezvényünkön, január utolsó vasárnapján, a Csóványosra hívtuk a túrázókat. A reggeli idõjárás nem ígért sok jót, Királyrétre menet szakadt az esõ. Felfelé
magasabb pontjára. Itt teljesítményük elismeréseként - a szolgáltatás mellett - nevezési díj ellenében, emléklapot és kitûzõt kaptak. A legtöbben Királyrétrõl és Diósjenõrõl érkeztek, minimum 20 kilomé-
Látogatási tilalom a kórház több osztályán
A zord idõjárás sem tartotta vissza azt a 107 elszánt túrázót, akik elhatározták, hogy leküzdik a természet erõit és felmásznak a BörAz Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat rendel- zsöny legmagasabb pontjára
kezése alapján az országos influenzajárvány miatt a váci Jávorszky Ödön Kórház szülészet-nõgyógyászati, a csecsemõés gyermek osztályán, az újszülött részlegen, valamint az in- gyalogolva ez havas esõre, kétenzív terápiás osztályon látogatási tilalom van, mely vissza- sõbb hóra váltott, melyet metszõ, néha viharos erejû szél kívonásig érvényes. sért. 10-13 óra között, -7 fokban, a kilátó aljában piskóta-, Megváltozott a váci csoki-, müzli szeletekkel, Jávorszky Ödön Kórház telefonszáma mandarinnal, forralt borral és meleg teával vártuk a résztvevõket. Az egészségügyi intézmény a A zord idõjárás sem tartot7/620-620-as központi telefonszámon 27/620-620-as ta vissza azt a 107 elszánt túrázót, akik elhatározták, hogy érhetõ el! Telefax: 27/314 693. leküzdik a természet erõit és A 620-620 telefonszám hívása után felmásznak a Börzsöny leg-
az eddig használt mellékeket továbbra is változatlanul lehet tárcsázni.
Palotakoncert Február 24-én vasárnap, 18 órakor a váci püspöki palota dísztermében ismét lesz palotakoncert. Mûsoron: Vivaldi, Händel mûvei. Elõadók: Huszár Anita, Cs. Nagy Tamás és kamarazenekara. MINDENKIT SZERETETTEL VÁRNAK!
tert gyalogolva. Hasonló “Fel a hegyre!” túrát (bárhonnan indulhatsz, bárhova érkezhetsz csak a megadott találkozási ponton legyél az adott idõtartamon belül) szervezünk októberben a Márianosztra melletti Nagy-Galla csúcsára. Következõ eseményünk március közepén kerül megrendezésre, Zebegény és Kismaros közötti Olimpiai Ötpróba formájában. További részletek: www.bthe.hu!
Zebegény Zebegény Község Önkormányzatának lapja www.zebegeny.hu Felelõs kiadó: Zebegény Község Képviselõ-testülete 2627 Zebegény, Árpád u. 5 Tel.: 27/571-510, honlap: www.zebegeny.hu Felelõs szerkesztõ: Furucz Zoltán Tel.: 27/316-100 Nyomdai elõállítás: Dunapress Multimédia Bt. 2626 Nagymaros, Mihályhegy u. 6. Tel./fax: 27/316-100 Felelõs vezetõ: Furucz Angelika Tel.: 20/373-0581, e-mail:
[email protected] A kéziratok leadásának határideje minden hónap 25. (A kéziratot a polgármesteri hivatal titkárságán lehet leadni.)