ZŐDI ZSOLT A SZ[MÍTÓGÉP ÉS A JOG INTERAKCIÓJA A KEZDETEK A JURIMETRICS MOZGALOM AZ AMERIKAI EGYESÜLT [LLAMOKBAN *

1. évf. 1. sz{m: 2011/ 1. Feltöltve: 2011.szeptember 1.

ZŐDI ZSOLT A SZ[MÍTÓGÉP ÉS A JOG INTERAKCIÓJA – A KEZDETEK A JURIMETRICS MOZGALOM AZ AMERIKAI EGYESÜLT [LLAMOKBAN*

A sz{mítógép és a jog (az Amerikai Egyesült Államokban) legal{bb ötven éve van szoros kapcsolatban egym{ssal. A sz{mítógép feltal{l{sa ut{n néh{ny évvel, 1949ben egy Lee Loevinger1 nevű 36 éves minnesotta-i ügyvéd cikket ír a Minnesotta Law Review-be, Jurimetrics. The Next Step Forward [Jurimetria, a következő lépés]2 címmel, amelyben egy előre kisz{mítható, logikus, természettudom{nyos alapokon nyugvó, és gépekkel t{mogatott jog víziój{t v{zolja fel. A cikk akkor hat{stalan marad, a méregdr{ga és hatalmas sz{mítógépek pedig szinte kiz{rólag néh{ny kiemelt természettudom{nyos műhely és a hadiipar sz{m{ra hozz{férhetőek még vagy tíz éven {t. Az ötvenes évek végén azonban a hardware olcsóbb lesz, és a gazdagabb amerikai egyetemek valamint néh{ny nagyobb mag{ncég is gépet v{s{rol vagy bérel, és szinte az első pillanattól elkezdenek jogi szövegeket is feldolgozni vele. Az amerikai ügyvédi kamara m{r a hatvanas évek fordulój{n bizotts{got alapít a kérdés vizsg{lat{ra, és konferenci{kon vitatja meg a gép {ltal nyújtott új lehetőségeket, sőt 1959-ben elindul egy – előbb stencilezett, majd néh{ny év múlva nyomtatott – újs{g, Modern Uses of Logic in Law [A logika modern felhaszn{l{sa a jogban] címmel. A logikus, tudom{nyos jog v{gya és lehetősége újra feltűnik, de a hatvanas években, a kísérletek előrehaladt{val végül illúziónak bizonyul. A jog nem v{lik természettudom{nny{, és a form{lis logika prób{j{t ki{llóv{; ehelyett a nagy ke-

A szerző jog{sz; elérhetősége: [email protected]. Lee Loevinger (1913-2004), a cikk születésének idején ügyvéd, később az American Bar Association Tudom{nyos és Technológiai Bizotts{g{nak elnöke, a Minnesotai Legfelsőbb Bíró{g bír{ja, helyettes főügyész (antitrust ügyekben) és A Federal Communications Commission vizsg{lója, Kennedy egyik tudom{nyos tan{csadó testületének tagja. A cikket többször is (1971-ben és hal{lakor, 2004-ben is) ut{nközölték. Loevingerről díjat neveztek el a 90-es évek közepén, és az egyébként {ltala alapított Modern Uses of Logic in Law c. folyóirat e cikkben foglalt műszav{nak hat{s{ra v{ltott nevet a 60-as évek közepén. 2 Lee Loevinger: Jurimetrics: The Next Step Forward, 33 Minnesotta Law Review, 455 *

1

PRO PUBLICO BONO ONLINE

reskedelmi célú jogi adatb{zisok tűnnek fel, amelyek m{r nem akarnak döntőautomat{k, vagy ítélet-előrejelzők lenni, csak a gyorsabb szövegkeresés eszközei. Ebben az ír{sban ezt a folyamatot igyekszem röviden felvillantani. Előbb a hőskort, az optimizmus korszak{t, majd a hatvanas éveket, amikor a sz{mítógép lassan megtal{lja valódi helyét a jog vil{g{ban, végül a hetveneseket, amikorra az első sikeres és valóban haszn{lható jogi adatb{zisok kialakulnak. Ez a tanulm{ny teh{t nem elsősorban jogtörténeti, hanem ink{bb kultúrtörténeti és jogelméleti szemszögű. A logikai alapokon nyugvó jog programj{nak buk{sa és a sz{mítógép valódi helyének kijelölődése úgy vélem a ma jog{sza sz{m{ra is érdekes és tanuls{gos lehet. LOEVINGER TANULM[NYA A Jurimetrics programadó cikke, Lee Loevinger 1949-es ír{sa azzal a m{ig sokat hangoztatott közhellyel kezdődik, hogy a jog elszakadt az élettől, egy szűk csoport belső ügyévé v{lt, a t{rsadalom kohéziój{t nem biztosítja. Ennek a helyzetnek a megold{s{ra rengeteg javaslat születik, de egyik sem arról szól, hogy a jognak is meg kéne v{ltoznia: a jog{szok érzékenyen utasítanak el minden ilyesmit, s ez m{r maga jelzi, hogy valami nincsen rendben. M{r olyan egyszerű dolgokban, mint mag{nak a jognak a definíciója is képtelenek dűlőre jutni, pedig elég csak a jog napi gyakorlat{t megvizsg{lnunk ahhoz, (hasonlóan Olivel Wendell Holmeshoz a neves Legfelsőbb Bírós{gi bíróhoz) hogy r{jöjjünk: a jog élete a gyakorlat, nem pedig a logika. Ez egyszerű {llampolg{r sz{m{ra ez azt jelenti, hogy neki a bírós{gok jövőbeli cselekedeteire vonatkozó előrejelzések lesznek a jog maga. De a bírós{gok mi alapj{n döntik el az ügyeket? És előrejelezhető ez? A legnagyobb baj, mondja Loevinger a jogi módszer tekintetében van. A jogot nem t{mogatja valódi tudom{ny. Ha megvizsg{ljuk a jurisprudence-t, a jogtudom{nyt, akkor olyan definíciókat, alapelveket, fogalmakat tal{lunk, amelyek nem {llj{k ki a konzisztencia és a logikai z{rts{g prób{j{t, hiszen csak spekul{ció eredményeképp születtek.3 A jog mégis tele van velük: ilyen fogalmakkal és szavakkal, mint főszab{ly és kivétel, alapelv és szab{ly, tulajdon, jogosults{g – amelyek mind var{zsszavak, és vagy teljesen jelentés nélküliek, vagy hom{lyos jelentésűek, és sokszor egész egyszerűen csak egy érvelés hamis, és sokszor csak körben forgó, önmag{ra visszamutató al{t{maszt{s{ra szolg{lnak. Annak, hogy a logik{nak vajmi kevés köze van ezekhez az érvekhez a kibernetika legújabb eredményei is al{t{maszthatn{k - mondja. Ma m{r vannak olyan gépek, amelyek képesek az emberi gondolati folyamatokat ut{nozni, csaknem korl{tlan mennyiségű v{ltozóval dolgozni, és ezeket jóval gyorsabban kezelni, mint az emberi elme. A probléma csak az hogy nincsen megfelelő nyelvünk a jogi v{ltozók megragad{s{ra, hiszen itt sz{mokra és szimbólumokra lenne szüksé-

3

Ugyanott, 470.

2


günk, és a jogi kifejezések szinte mind bizonytalan nyelvi képződmények, melyeknek csak ritu{lis fontoss{ga van. „B{rki, aki csak a legcsekélyebb mértékben is hisz abban, hogy a jogi ügyeket a ‘logika’ alapj{n döntik el, meg kellene fontolja a dolgot a kibernetika legutóbbi vívm{nyainak fényében. M{r léteznek olyan gépek, amelyek a gondolkod{si folyamatokat oly mértékig imit{lj{k, hogy differenci{l-egyenleteket és ezzel egyenértékű, vagy még bonyolultabb logikai műveleteket tudnak megoldani. A gépeket meg lehet úgy építeni, hogy szinte b{rmennyi v{ltozóval rendelkező problém{t meg tudjanak oldani, és még ezen sok v{ltozó esetén is sokkal gyorsabb a működésük, mint az emberi elmének. Miért nem lehet olyan gépet építeni, amely jogeseteket tudna eldönteni? A problém{k komplexit{sa, az érintett v{ltozók sz{m{t is tekintetbe véve jóval a létező gépek képességein belül van. Az a nehézség, hogy nincsen olyan nyelvezetünk, mint a tudósoknak a sz{mok és a műveleti jelek, amelyet a gépbe t{pl{lhatn{nk. A jogi terminusok csaknem mind bizonytalan nyelvi kifejeződések, melyeknek csak ritu{lis fontoss{ga van.”4 A legfontosabb ellenérv {ltal{ban az, hogy a t{rsadalmi jelenségek és a viselkedés tanulm{nyoz{s{ra, még nem alakultak ki jó modellek.5 Ez valóban így van részben, de ez nem szabad hogy visszatartson bennünket attól, hogy folyamatosan tanuljunk – hiszen a legtöbb tudom{ny kiforratlan módszerekkel kezdte, melyek egyre tökéletesedtek; miért ne lenne ez így a t{rsadalomtudom{nyokkal, és a joggal is. 6 Mindezekből teh{t Loevinger azt a következtetést vonja le, hogy ‘a következő lépés az emberiség fejlődésének hosszú útj{n a jogelmélettől, (amely üres spekul{ció a jogról) a jurimetria felé tett lépés, amely a jogi problém{k tudom{nyos vizsg{lata’.7 – Ahhoz, hogy ezt megvalósíthassuk, ugyanazokat a módszereket kell alkalmaznunk, mint a modern természettudom{nyoknak, és hasonlóan ahhoz, ahogy a spekulatív {lproblém{kat megoldani igyekvő alkími{ból kémia lett, úgy kell hogy a jurisprudence-ből jurimetrics v{ljék. Loevinger a tanulm{ny végén még egy tematik{t is aj{nl az új tudom{ny t{rgy{ul: kérdéseket, amelyeknek a tanulm{nyoz{sa feladat lehetne.

Ugyanott, 471. Ugyanott, 479. 6 Ez az érv folyamatosan jelen van a t{rsadalomtudom{nyokban, mintegy része a t{rsadalomtudom{nyok kötelező kisebbségi komplexus{nak. Gadamer is ezzel kezdi híres könyvét, (HG. Gadamer: Igazs{g és módszer. Gondolat, Budapest, 1977.). Habermas szintén hosszan reflekt{l r{ több ír{s{ban, (pl. Habermas, Jürgen: A t{rsadalomtudom{nyok logik{ja, Atlantisz, Budapest, 1994. 9.: ‘a tudom{nyok dualizmusa *<+ a fejlettségi szint különbségévé zsugorodik’.) de legutóbb is l{ttam felbukkanni pl. Mérő L{szló: Az érzelmek logik{ja, Tericum Kiadó 2010, 126 oldal{n: ’A pszichológia tudom{nya ma nagyj{ból ott tart, mint a fizika 1642-ben.’ Ugyanakkor nehéz lehet azzal megküzdeni lelkileg egy természettudom{nyos alapképzettségű embernek (mint amilyen Mérő és Loevinger is voltak), hogy 1949 és 2010 között eszerint nem történt semmilyen előrehalad{s. 7 Loevinger: Jurimetrics, 483. 4 5

3


Ezek a tém{k a következők: a tanúk viselkedésének tanulm{nyoz{sa (pl. a hazugs{g tudom{nyos módszerekkel történő leleplezése) ;  a bír{k viselkedésének tanulm{nyoz{sa (pl. milyen statisztikai módszerekkel lehetne a bír{k viselkedését, azonos jogesetek kapcs{n az eltérő ítélkezésüket vizsg{lni);  a jogalkotók viselkedésének tanulm{nyoz{sa;  jogi nyelv és kommunik{ció (pl. kifejezések pontosít{sa, definíciók megalkot{sa, jogi zsargon tökéletesítése, és a közvélemény sz{m{ra érthetővé való {tform{l{sa);  a jogi elj{r{s és a jogi adatrögzítés fejlesztése (a késések, elhúzód{sok kiküszöbölése, és hogy hogyan lehet az üzleti gépeket (business machines, a sz{mítógép korai elnevezése) és a módszertant a különböző jogi anyagok t{rol{s{ra alkalmass{ tenni (adapt);  az egyén nem kóros adapt{ciós zavarainak tanulm{nyoz{sa (itt elsősorban a h{zass{gok stabilit{s{nak és instabilit{s{nak vizsg{lata van említve);  kóros viselkedésform{k tanulm{nyoz{sa (pl. hogyan lehet az aberr{ciókat előzetesen jelezni, hogy a későbbi komoly problém{k kiszűrhetőek legyenek);  nem sz{ndékolt személyi sérülések (hogyan lehet azokat a nem sz{ndékos – negligens viselkedési form{kat megelőzni, amelyek személyi sérüléseket okoznak).  indik{torok kidolgoz{sa az egyes kategóri{kra, azaz az egyes problém{k metaelméletének kidolgoz{sa. 

A jurimetrics problém{i szűkek, konkrétak - mondja Loevinger - és lényegében korl{tlan sz{mban szaporíthatóak, s szerkezetükben olyanok, hogy egy-egy témakörről egyre többet lehet megtudni, el lehet a tud{st mélyíteni. A szerző szerint ezért a jurimetrics legfontosabb funkciója az lehet, hogy az a jog t{rsadalmi adapt{ciój{t elősegítheti, ennek intézményes módj{t jelentheti. Ha a jog{szok nem lesznek hajlandóak megv{ltozni, akkor megnő annak az esélye, hogy majd m{s szakm{k fogj{k ezt helyettük elvégezni, ahogy az adóz{ssal kapcsolatos jogalkot{s megalapoz{s{t makroközgazd{szok és statisztikusok végzi, vagy ahogy a szabadalmi jogot a mérnökök uralj{k. A TUDOM[NYOS JOGTÓL A GÉPPEL KEZELT SZÖVEGIG (az 1950-es és az 1960-as évek) B{r Loevinger a cikkben foglalt programot elkezdte megvalósítani8, mindenekelőtt azzal, hogy logikai t{rgyú dolgozatokat publik{lt, a tanulm{ny több mint 8

Loevinger: Dogmatism and Skepticism in Law, 38 Minnesota Law Review (1954) 471-523, Loevinger: The Lawyer's Role before Litigation, 11 Vanderbilt Law Review (1957) 155-166, Loevinger: Facts, Evidence and Legal Proof, 9 Western Reserve Law Review (1958) 154-175.

4


egy évtizedig szinte reflekt{latlan maradt, sőt mag{t a szót is hosszú időre elfelejtik. Az ötvenes években azonban sz{mítógép nagyot fejlődik. 1959-ben az IBM kijön a 7090-es teljesen tranzisztoros, a régebbi csöves 709-es modellnél hatszorta nagyobb sz{mít{si kapacit{sú gépével, majd két évvel később a kisebb szervezetek sz{m{ra aj{nlott 1404-es modellel. Ezek mind programozhatós{gban, mind megbízhatós{gban, és nem utolsó sorban üzemletetési költségeikben és {rukban is elérhetőek volt m{r mag{nszervezetek sz{m{ra is.9 Az ügyvédi t{rsadalom is felfigyel az új eszközre. Az American Bar Association m{r 1955-ben létrehoz egy bizotts{got, amely azt a célt tűzi ki, hogy megvizsg{lja: lehetséges-e ‘gépek haszn{lata olyan adatok ellenőrzésére és elemzésére, melyek túl kiterjedtek ahhoz, hogy az emberi elme egységében {tfogja őket’.10 Az igazi mozg{s azonban 1959-ben indul meg, amikor ez a bizotts{g {talakul a sz{mítógép jogi felhaszn{l{s{nak tanulm{nyoz{s{ra és felveszi az Electronic Data Retrieval Commitee [Elektronikus Adat-kinyerési Bizotts{g] nevet. A bizotts{g egy lapot is elindít Modern Uses of Logic in Law címmel. A lap kifejezetten a gyakorlati felhaszn{l{s esettanulm{nyainak közlését tűzi ki fő célj{ul, b{r a logikai tanulm{nyok, és a viselkedéstudom{nyok legújabb eredményeinek publik{l{s{tól sem z{rkózik el.11 A lap l{thatóv{ teszi, hogy ekkorra m{r nagyon sok helyen folyik ilyen ir{nyú kutat{s, és sorban jelennek meg az ezekről, és a hozz{juk kapcsolódó kísérleti projektekről szóló besz{molók.12 Loevinger is aktiviz{lja mag{t, mert elérkezettnek l{tja a pillanatot, hogy újra előterjessze a Jurimetrics programj{t.13 Ebben leírja azt a víziój{t, hogy egy évtizeden belül a jogi forr{skutat{s teljesen automatiz{lt lesz, egy ’10 l{b magas és 10 l{b széles nagys{gn{l nem nagyobb gép’ t{rolni tudja majd az adatokat amelyekre egy jog{sznak szüksége lehet és m{sodperceken belül kiadja a keresett anyagokat, tökéletes teljességben. Ugyanakkor a cikk utolsó bekezdése mutatja hogy Loevinger a m{r kibontakozó valós folyamatok ir{ny{val nem elégedett. Ha a régi feloszt{sokat haszn{ljuk és egyszerűen a régi kliséket sz{mítógépesítjük, mondja, akkor ez nem fog rugalmasabb és jobb jogot eredményezni, azaz összességében tudom{nyosabb jogot: Az adatok elektronikus kinyerésében semmi inherens nincsen, amely b{rmely jogi fogalmat vagy elj{r{st megv{ltoztatna, vagy a jogrendszert tenné a rugalmasabb{, vagy alkalmazkodóbb{ tartalmi elveiben a jelen körülményihez.14

Ld. az IBM honlapj{t: http://www-03.ibm.com [ibm/history/exhibits/mainframe/mainframe _ PP7090.html+. Az {ra ‘csak’ 2,8 millió doll{r volt, és m{r 63 ezer doll{r havidíjért ki lehetett bérelni. 10 Report of the Committee on Legal Research [notes] American Bar Association. Section of Taxation Program and Committee Reports, Vol. 1955, 164 11 1 Modern Uses of Logic in Law, (1959) 12 A Horty féle, később a Lexis mint{j{ul szolg{ló projekt is belekerül a decemberi – m{sodik – sz{mba. 13 Loevinger: The Industrial Revolution in Law, 2 Modern Uses of Logic in Law (1960), 56. 14 Ugyanott, 62. 9

5


Szerinte teh{t amit az ügyvédi kamara és a mag{nszervezetek csin{lnak, és amit a lapban közzétett esettanulm{nyokban l{thatunk, teh{t az automatikus adatkinyerés témakörében írottak nem ütik meg a jurimetrics, a jog tudom{nyos megalapoz{sa és vizsg{lat{nak szintjét. A dolgok ekkorra azonban m{r komoly önmozg{ssal rendelkeznek, és nem lehet ilyen szelíd figyelmeztetésekkel m{s mederbe terelni őket. A megjelenő cikkek szinte kiz{rólag a jog{sz munk{j{t segíteni hivatott új módszer, az automatikus adatkinyerés (automatic data retrieval) gyakorlati aspektusait taglalj{k: az indexelés (gépi vagy kézi?) kérdéseivel, az adatt{rol{s módszereivel, kérdéseivel, a gépi tartalomelemzéssel foglalkoznak. A jog a cikkekben {ltal{ban csak mint a szöveg egy speci{lis fajt{ja jelenik meg, az ír{sok pedig a születő sz{mít{studom{ny zsargonj{t haszn{lj{k. A logika, a sz{mít{studom{ny és a jog elkezdenek elbeszélni egym{s mellett. Szerzőnk azonban nem adja fel, mert 1961-ben megjelentet a folyóiratban egy tanulm{nyt Jurimetrics, Science and Prediction in the Field of Law [Jurimetrics, tudom{ny és előrejelezhetőség a jog területén] címmel15, amelyben újra csak az eredeti programot erőlteti. A tudom{ny, írja, eddig alig volt hat{ssal a jogra. Azt hittük, hogy a t{rsadalomtudom{nyok majd valódi tudom{nyos eszközt{rat adnak a kezünkbe a jog megv{ltoztat{s{hoz is. Nem így történt, és ennek sz{mos oka van. Főként az, hogy a tudom{nyt felszínesen közelítjük: azokon az eszközökön keresztül érzékeljük, amelyek olyan l{tv{nyosan behatoltak az életünkbe, de ezek az eszközök valój{ban nem tették az életünket tudom{nyosabb{. Mert a tudom{ny mindenekelőtt a valós{gnak való megfelelést jelenti,16 a kvantifik{lhatós{got, a sz{mszerű mennyiségekkel, a mérhetőséggel való oper{l{st. A t{rsadalmi jelenségeket pedig elsősorban a statisztika eszközeivel lehet kvantifik{lni. A jog teh{t a statisztikai módszerekből merítheti a legtöbbet.17 A statisztikai módszerek, amelyet a jog vil{g{ban is haszn{lhatunk a statisztikai {tlag (central tendency), az eloszl{s (range of distribution), a korrel{ció, és a valószínűség fogalmai. A tudom{ny legtöbb {llít{sa a jövőre vonatkozóan valószínűségekkel dolgozik. A jogi elj{r{sok valószínű kimenete is nagy biztons{ggal megjósolható lenne, ha a ténymeg{llapít{s pontoss{g{n lehetne javítani. Loevinger szerint a jogi ítéletek előrejelezhetőségének javít{s{ban nem lesz addig előrelépés, ameddig a jogi módszerek a régiek maradnak. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha a jogi szövegeket eleve úgy fogj{k kódolni és t{rolni elektronikusan, hogy a jogesetek ténybeli aspektusait lereduk{lj{k véges sz{mú elemre, vagy faktorra,18 és így egy jogeset matematikai leír{sa, vagy profilja megképezhető lesz, majd ennek a jog{szok megtanulj{k a módszertan{t. Az adatb{zisból a hasonlós{g Loevinger: Jurimetrics, Science, and Prediction in the Fields of Law, 3 Modern Uses of Logic in Law (1962) 187 és köv. 16 Szerzőnk itt P.W. Bridgeman, The Logic of Modern Phisycs c. munk{j{ra hivatkozik, aki a tudom{nyos módszert abból vezeti le, hogy egy fogalom történések meghat{rozott csoportj{val egyezik’ (‘corresponds to a set of operations’). 17 Ugyanott, 193. 18 Ugyanott, 203. 15

6


foka, és a korrel{ció kiolvashatóv{ v{lik, így a jogi esetek kisz{míthatós{ga, az elj{r{sok előre jelezhetősége jelentősen nőni fog. AZ ILLÚZIÓK SZERTEFOSZLANAK A Jurimetrics sok területe ekkorra m{s nincs is napirenden. A cikkek az elektronikus adatkinyerés, a jogi logika vizsg{lata, és az ítéletek előrejelezhetősége körül forognak. A t{rgykör szűkülése m{r az 1963-ban rendezett Jurimetrics konferenci{n is nyilv{nvaló. Az európai műveltségű Hans Baade19, aki épp ekkor kap {ll{st a Duke University-n, a konferenci{ról készült tanulm{nykötet bevezető tanulm{ny{ban20 leszögezi, hogy a jurimetriai kutat{sok – b{r a szó a teljes jog tudom{nyos tanulm{nyoz{s{nak törekvését jelentené – eddig ebben a h{rom témakörben folytak. Baade l{tszólag elkötelezett a Jurimetricsnek, azonban nagyon sok helyen szkeptikus. A viselkedéstudom{nyok alkalmaz{sa és az előrejelezhetőség témakörében péld{ul meg{llapítja, hogy tov{bbra is {ll Llewelyn azon érve, hogy ha az ítéleteket a tények és a levont jogkövetkezmények aspektusból elemezzük, és kiz{rjuk az elemzésből ‘a nyelvet’, akkor nem vesszük figyelembe a felsőbírós{goknak azon szok{s{t, hogy az ítélet retorik{j{val az alsóbb bírós{gokat is egyben ir{nyítani szeretnék olyan ügyekben, amelyek még csak most kerülnek eléjük. Azaz: az ítéleteknek szab{lyozó funkciója is van, a nyelvi készlet a többi bírós{g, mint virtu{lis hallgatós{g felé való fordul{st is tükrözi. Az ítélet nemcsak az ügyet dönti teh{t el, és ebből a szemszögből nem is elemezhető kiz{rólag egy ügy eldöntéseként. Ehhez hozz{ kell tegyük azt az egyébként azóta közhelyszerű tényt, hogy r{ad{sul a tények is nyelvileg konstru{lt dolgok. És valóban: azok a péld{k, amelyek a logika és a viselkedéstudom{ny haszn{lhatós{g{t hivatottak illusztr{lni a jogban olyan – {ltal{ban mesterségesen konstru{lt – tény{ll{sokkal oper{lnak, ahol ez a mozg{stér kicsi.21 A logika sorsa hasonlóan alakul. B{r a logika jogban történő vizsg{lata megmarad a Jurimetrics fontosnak tartott területének, a valós{gban rohamosan veszít a jelentőségéből 1965 és 1970 között. Alapvetően kétféle stílusú logikai cikk jellemezte a korszakot: az egyik tiszt{n elméleti ír{s volt, a jogi gyakorlati aspektusokra való közvetlen utal{s nélkül,22 a m{sik pedig olyan jogesetekkel oper{lt, (képzelt, vagy Hans Baade eredetileg német professzor volt, aki a h{ború elől menekült Amerik{ba, majd rövid időre újra visszaköltözött, de 1960-tól lényegében letelepedett itt. Életéről Markesinis, Basil: Introduction: The Life and Work of Hans Wolfgang Baade, 36 Texas International Law Journal, (2000), 403. 20 Baade, Hans W: Jurimetrics, New York, Basic Books, 1963. 21 Kayton, Irving: Can Jurimetrics be of Value to Jurisprudence? 33 George Wahington Law Review, (1964-65), 287. Ez egy két ajtóból {lló jelzőrendszert, illetve több, szintén elektromos csengőkkel és jelzőkkel ell{tott ajtók mögött ülő személyek mozg{s{ból szövődő banki lop{si jogesetet dolgoz fel - a logika eszközt{r{val. Ebben az esetben a tények valóban szik{r sz{mokk{ reduk{lhatóak, csakhogy ilyen jogeset nemigen van. Vagy ha van, nemigen jelent problém{t sem az eldöntése, sem az előrejelezhetősége. 22 Layman, E. Allen: Deontic Logic, 2 Modern Uses of Logic in Law (1960), 13. 19

7


megtörtént ügyekkel) amelyeket felbontottak bizonyos paraméterek mentén, és azt igyekeztek bebizonyítani, hogy a tény{ll{sok igenis kezelhetőek deszkriptorokkal, egy szűkebb területhez tartozó jogesethalmazban pedig felfedezhetőek statisztikai összefüggések, sőt végezhetőek pontos előrejelzések is. Kísérletek történnek a statisztikai gondolkod{s jogi alkalmaz{s{ra is.23 Által{nos képként azonban meg{llapíthatjuk, hogy a h{rom téma közül az adatkinyerés marad a sl{ger. Ezen belül pedig domin{lnak az indexeléssel kapcsolatos cikkek: ez a fő probléma, ez leglényegesebb módszertani kérdés. Két {ll{spont ütközik egym{ssal. A gépi indexek mellett l{ndzs{t törő szakemberek szerint a szövegekből a sz{mítógép kell hogy kigyűjtse a szavakat, (fellelt{rozva az összes előfordul{st, majd megjelölve összes előfordul{si helyüket), és a kereséseknek ezeken a gépi indexeken kell bonyolódniuk. A kézi index hívei szerint a gépi index buta és mechanikus, mert az nem t{rja fel az egyes dokumentumok belső jelenését, jogi fontoss{g{t, rendszertani elhelyezkedését és így lehetetlenné teszi azt a bizonyos metanyelvet, amely a jogot matematiz{lhatn{. Csak tov{bb rontja a helyzetet, hogy a gépi index képtelen kezelni (ekkor még) a szinonim{kat, és a gyűjtőfogalmakat. És persze, mondj{k a gépi index nagyon dr{ga is. Hiszen két egységnyi szöveghez gyakran a 3-5-szörös mennyiségű index tartozik, amely mind a t{rolókapacit{sok {r{t, mind a méregdr{ga gépidőt tekintve ebben az időben horribilis költségeket eredményezett. A jurimetrics eredeti tém{i közül teh{t csak egyetlen marad meg, de ugyanekkor, a hatvanas évek közepén p{rhuzamosan azzal, hogy a sz{mítógép bizonyos területeken a mindennapok részévé v{lik, és maga is elkezd problém{kat gener{lni, az újs{g has{bjain kezdenek feltűnni a szerzői joggal, 24 a szoftverek jogi st{tusz{val kapcsolatos cikkek, és az adatvédelem25 kérdéseit taglaló ír{sok. Az adatkinyerésen túlmutató projektek indulnak: a dokumentumok tartalm{nak gépi elemzése,26 az adminisztratív folyamatok, elj{r{sok (közigazgat{si és bírós{gi egyar{nt) gépi t{mogat{sa,27 {llami28 és mag{nnyilv{ntart{sok29 gépesítése,

Fels, E. M.: Some Statistical Methodology for Lawyers Articles and Reports, 4 Modern Uses of Logic in Law, (1963), 9. 24 Linden, Bella L.: Law of Copyright and Unfair Competition: The Impact of New Technology on the Dissemination of Information, 6 Modern Uses of Logic in Law (1965), 44 25 (név nélkül): Monitoring Devices and Lawyers, An Interim Report of the Special Commitee of Science and Law, Association of the Bar of the City of New York, 7 Modern Uses of Logic in Law (1966)p. 1; Fiordalisi, Vincent: Legal Problems in the Large-Scale Public Electronic Data Processing System Articles and Reports E, 7 Modern Uses of Logic in Law (1966), 53. 26 LANGEVIN, R.A.- OWENS: APPLICATION OF COMPUTERS TO DOCUMENT ANALYSIS, AN ARTICLES AND REPORTS, 5 MODERN USES OF LOGIC IN LAW (1964), 72 27 Lyons, John C: Automation and the Administrative Process, (Proceedings of the Special Committee on Electronic Data Retrieval, August 11, 13, 1963, Chicago, Illinois) 5 Modern Uses of Logic in Law (1964), 37., valamint Harris, Allen: Data Processing and Court Administration 6 Modern Uses of Logic in Law 174 (1965). 174., végül Riddles, A. J.: Computer Based Concept Searching of United States Patent Claims, 6 Modern Uses of Logic in Law (1965), 175. 23

8


az intelligens, géppel t{mogatott dokumentum-össze{llít{s30 lehetőségei a vizsg{lt területek. A matematikai logika helyett új területeiként jelentkezik a v{laszt{si matematika és az ezt taglaló ír{sok.31 Megjelennek a sz{mítógép bűnüldözésben és oktat{sban j{tszott szerepével kapcsolatos gondolatok.32 1967-ben az lap – amikor az eredeti jurimetrics programból m{r szinte semmi nem maradt – minden különösebb értesítés nélkül, felveszi a Jurimetrics nevet. Egy 1970-es {ttekintésben ezeket a tém{kat tal{ljuk a sz{mítógép és jog tematik{n belül:33 (1) Programozott oktat{s a jogi egyetemeken, (2) A döntéselmélet alkalmaz{si lehetőségei, (3) a jog vil{gnak valószínűségi és statisztikai elemzése, (4) jogi elj{r{sok t{mogat{sa sz{mítógéppel: bírós{gi elj{r{sok, napt{ri beoszt{sok és a szign{l{s gépi t{mogat{sa, esküdtszék menedzsment, ingatlan-nyilv{ntart{s, (5) szabadalmi igények keresésének t{mogat{sa sz{mítógéppel, (6) a szoftverek szabadalmi és szerzői jogi problém{i, (7) a jogi könyvt{r gépesítése, (8) a szimbolikus logika alkalmaz{sa, (9) v{laszt{si matematika, (10) mechaniz{lt bűnüldözés, (11) a sz{mítógépes bizonyítékok (nyilv{ntart{sok) elfogadhatós{ga, (12) személyiségi jogi problém{k a sz{mítógéppel kapcsolatban, valamint (13) a jogi elj{r{sban tanúsított viselkedés analízise és előrejelzése. Az 1970-ES ÉVEK ÉS AZ ELSŐ KERESKEDELMI CÉLÚ RENDSZEREK Amíg a természettudom{ny és a matematika módszerein nyugvó jog programja szép lassan elhal, mert a gyakorlat teljesen új ir{nyokat vesz, és {tadja helyét a jog és a sz{mítógép metszéspontj{n tal{lható m{sfajta tematik{knak, az ügyvédek és az üzlet vil{g{ban valami m{s kezdődik. A nagy és jelenleg is aktív kiadóv{llalatok szeretik magukat feltüntetni úttörőként a jogi adatb{zisok létrehoz{s{ban, az igazs{g azonban az, mint azt l{thattuk is, a hatvanas évek elején a sz{mítógépet szab{lyos eufória (hisztéria?) vette körül, és a jogi alkalmaz{sait illetően egyetemi és üzleti projektek tucatjai indulnak, módszertani cikkek sz{zait publik{lj{k, és nemcsak Modern Uses of Logic in Lawban.34 Az ügyvédség szinte követeli, hogy a kiadók lépjenek ebbe az ir{nyba.35 A Delves, Eugene, L: The Influence of Computers on Business Record Keeping 5 Modern Uses of Logic in Law (1964) 46; Cook, Robert: Improvement of Land Records, 5 Modern Uses of Logic in Law (1964) 107; Dickerson F. Reed: Land Data Banks, 6 Modern Uses of Logic in Law (1965) 173. 29 Dickerson: Legal Document Retrieval System for the Federal Aviation Agency, 6 Modern Uses of Logic in Law (1965) 191 30 Boucher, Harold I. Drafting Wills with the Aid of Fill-in Forms and an Automatic Typewriter, 5 Modern Uses of Logic in Law (1964), 45. 31 Banzhaf, John F.: Mathematics, Voting, and the Law: The Quest for Equal Representation; 8 Jurimetrics, (1966-68) 69. 32 Aviezri: Legal Information Retrieval, in: Alt, Franz (szerk.) Advances in Computers, Academic Press, New York, 1960. 114 és köv. 33 Ugyanott, 118. 34 Egy 1960-as cikk bevezetőjében péld{ul a szerzők m{r azzal borzolj{k a kedélyeket, hogy kolleg{iknak azt mondj{k: ne gondolj{k, hogy az ember helyettesítése a sz{mítógéppel ‘nem 28

9


projektek és a hozz{juk kidolgozott módszertanok m{r a későbbi sz{mítógépes jog{szkod{s szinte összes aspektus{t (és tévútj{t) is demonstr{lj{k.36 A LEXIS, a m{ig leghíresebb szöveges jogi adatb{zis születése ismert történet, amely 1964-ben kezdődik,37 amikor John Horty professzor az American Bar Association éves közgyűlésén demonstr{ciót tart.38 Ennek nyom{n hat{rozza el az Ohio State Bar Association (OSBA), hogy projektet indít a joganyag sz{mítógépre vitelére. A projekt vezetője előzetes elv{r{sként azt t{masztja a rendszerrel szemben, hogy az legyen kézileg nem-indexelt (azaz ne tartalmazzon külső, pl. a West kiadó {ltal létrehozott, és ekkorra m{r sztenderdnek sz{mító t{rgymutatót), legyen a teljes szövegen kereső,39 on-line (a sz{mítógéppel direkt elektronikus kapcsolatban {lló), és interaktív (a sz{mítógép visszajelzést követően újabb parancsok kiad{s{t lehetővé tevő) rendszer. 1973-ban sok viszontags{g és a forr{sok többszöri elapad{sa ut{n indul azt{n el a LEXIS nevű szolg{ltat{s. Ez az ohio-i, és a new york {llambeli jogszab{lyokat és jogeseteket, valamint a szövetségi jogesetek egy részét tartalmazza. Nagyon fon-

történhet meg a jog{szokkal is’. (Melton, Jessica S – Bensing, Robert C.: Searching Legal Literature Electronically: Results of a Test Program, 45 Minnesota Law Review (1960-61), 229.; a történetet felidézi: Tapper, Colin: Computers and the Law, Weidenfeld and Nicholson, London, 1973.p. 181-189., illetve Trosow, Samuel A.: The Database and the Fields of Law: Are There New Divisons of Labour? 96 Law Library Journal, (2004-2005), 67 35 Az American Bar Association (ABA) 1959 (!) m{jus{ban {llítja fel az Elektronikus Adatkezelési Bizotts{got. (Electronic Data Retrieval Commitee), Trosow: The database, 67 36 Egy cikk péld{ul a törvényi szöveg–korpusz menedzselésének hatékony lehetőségét veti fel - sz{mítógépek segítségével - a hatalmas mennyiségű precedens kezelése mellett. (Melton – Bensing: Searching, 230.). Egy m{sik ir{ny a jogszab{lyok szövegének logikai leír{s{t tűzi ki célul, illetve ugyanezt prób{lja a jogesetekkel kapcsolatban is megvalósítani. Egy harmadik a West rendszerét, a nyomtatott indexeket közvetlenül akarja {tültetni a sz{mítógépek nyelvére. (Hoffmann, Paul F.: Lawtomation in Legal Research: Some Indexing Problems, 4 Modern Uses of Logic in Law, (1963)p. 20). 37 Harrington, William G.: Brief History of Computer-Assisted Legal Research, 77 Law Library Journal (1984-1985) 543., valamint http://www.lexisnexis.com [anniversary/30th_timeline_ fulltxt.pdf] 38 Harrington: Brief History, 544. A Horty féle rendszer amely a University of Pittsburgh-ön működött és csak bizonyos egészségügyi jogszab{lyokat tartalmazott. 1965-re olyan fejlettségi fokot ért el, hogy szűk körben külső jog{szok kéréseit is teljesítette, akiknek nyomtatott v{laszokat küldtek a kérdéseikre. 39 A módszert nemcsak Horty, hanem akkor m{r a széles körben ismert katonai LITE projekt is alkalmazza: a szöveget digitaliz{lj{k, majd szót{rt készítenek belőle, majd minden szó minden fellelési helyét megjelölik. Kereséskor a gép a szót{rból kikeresi, majd felismeri a helyet, ahol a szó előfordul. Ha több szó van, akkor a szavak egym{shoz képesti logikai viszony{t is figyelembe véve hozza elő a dokumentumot, az idézetet, vagy a szót szövegkörnyezetében. Maga a cikk is egyértelműen jelzi, hogy ennek az egyszerű felső szintű indexekkel szemben hatalmas előnyei vannak: így a keresés mélysége maxim{lis, a szavak kontextusokban l{thatóak, és lehetővé teszik a kifejezések egységesítését, végül az indexelés sor{n felmerülő emberi hib{z{s lehetősége kiz{rt. (Davies, Richard P: LITE (Legal Information Thru Electronics), 6 United States Air Force Jag Bulletin, (1964) 138)

10


tos, hogy a szolg{ltat{s elsődleges célcsoportja m{r kezdetektől fogva az ügyvédek. A cég m{r a bemutató demonstr{ció alkalm{val elkezd előfizetéseket gyűjteni, és hamarosan orsz{gos értékesítői irodah{lózatot épít ki. 1975-ben a jogi kari könyvt{rakba is termin{lokat telepítenek, hogy a jövő nemzedékének jog{szai megismerkedhessenek a rendszerrel. Néh{ny év múlva ez a termin{l m{r a gazdagabb ügyvédi irod{k ügyvédeinek asztal{n is ott díszeleg. Az adatb{zist bet{rcs{zós módszerrel a telefonos h{lózaton keresztül lehet elérni. Eközben a feldolgozott és a rendszeren keresztül elérhető és kereshető adatok köre exponenci{lisan megnő. 1979-ben a rendszer kiegészül az üzleti és cégadatb{zist (főként újs{gcikkeket) tartalmazó NEXIS fant{zianevű résszel. 1980-ra a teljes szövetségi törvényi és esetjog elérhetővé v{lik, és a rendszert kiterjesztik az Egyesült Kir{lys{gra is, ahol a Butterworth cég lesz a disztribútor. Ahogy a gép gyakorlati alkalmaz{sai szaporodnak, úgy jelennek meg a szkeptikus hangok is, amelyek a hetvenes években tov{bb erősödnek a sz{mítógéppel kapcsolatban. A jogi munka a józan észre (common sense) épül, a józan észt pedig nem lehet sz{mítógéppel modellezni – mondj{k egyesek.40 A sz{mítógépes döntési mechanizmusok csökkentik a szabads{got,41 a sz{mítógép {ltal követelt merev logika megmerevíti a jogot is, és finom emberi dolgokat embertelen és személytelen gépekre nem lehet bízni, és végül, hogy az egyébként is borzalmasan bonyolult jog a sz{mítógépek {ltal kiv{ltott ‘önbizalom’ érzése miatt még bonyolultabb, még nagyobb mennyiségű lehet,42 - mondj{k a sokfelől érkező kritikusok. KÖVETKEZTETÉSEK A hetvenes évekre a Jurimetrics harmadik tém{ja, az adatkinyerés kérdésköre is lekerül teh{t a napirendről. Az élet eldönti a kézi index vagy gépi index dilemm{j{t - a gépi jav{ra. A sz{mítógép nemcsak kereskedelmi célú szolg{ltat{sok alapja, és egyre gyakrabban haszn{lt munkaeszköz lesz, hanem a vele kapcsolatos az illúziók, főként a természettudom{nyosan és matematikai logik{val megalapozott jog illúziói is szertefoszlanak. A jurimetrics nem tudja teljesíteni célkitűzését, és a hetvenes évek közepén, (illetve még ma is) csak egy folyóirat címe emlékezet arra, hogy a sz{mítógépek megjelenésekor voltak, akik hittek benne hogy az ítélkező-gép, vagy legal{bbis a jogi előrejelző-gép megalkotható lesz. A jog, m{r m{sodszor az európai történelemben (az első tal{n a felvil{gosod{s nyom{n született észjog és Begriffsjurispru-

Taube, Mortimer: Computers and common sense, New York, Columbia University Press, 1961 recenziója: Belnap, Nuel D: Taube, Mortimer: Computers and Common Sense, 4 Modern Uses of Logic in Law (1963), 34. 41 Spengler, Joseph J.: Machine Made Justice, Some Implications, 28 Law & Contemporary Problems (1963) 36 42 Dickerson, F. Reed: Some Jurisprudential Implications of Electronic Data Processing, 28 Law & Contemporary Problems (1963) 53. 40

11


denz volt), ezúttal sem engedte mag{t. A bírói ítéletek azóta sem jelezhetőek jobban előre mint a mozgalom kezdetén. Mi marad h{t fenn mégis a programból? A Jurimetrics módszertanilag megalapozta a nagy szöveges adatb{zisok létrejöttét, az indexeléssel kapcsolatos ír{sok egy része m{ig haszn{lható ismereteket ad. A deontikus logika legelőször a mozgalom folyóirat{ban lett konzekvensen a jog vil{g{ra alkalmazva. Nem csak a Jurimetrics hat{sa, de a kriminalisztika korszerű nyomoz{si technik{i, a t{rgyalóteremben haszn{lt technológia lehetősége itt jelenik meg először. A közigazgat{s nagy adatb{zisainak első leír{sait, a munkafolyamat-vezérlés lehetőségét, az informatika szerzői jogra gyakorolt hat{s{t a mozgalom lapj{ban ismertették először. De a Jurimetrics a legmaradandóbbat paradox módon mégiscsak a tévedéseivel alkotta, azzal ahogy megprób{lta a jogi szövegeket sz{mszerű paraméterekkel, v{ltozókkal és mennyiségekkel, egyfajta z{rt metanyelvvel megragadni, és ebben kudarcot vallott. Illetve ez sem maradéktalanul igaz. A jogvit{kn{l és a bírói ítéletek esetén a kudarc nagyrészt l{tható, de az okiratok szerkesztésénél, és a közigazgat{si elj{r{sok egy bizonyos részénél ez a gondolkod{s m{ig tetten érhető. De ez m{r egy m{sik történet.

12

ZŐDI ZSOLT A SZ[MÍTÓGÉP ÉS A JOG INTERAKCIÓJA A KEZDETEK A JURIMETRICS MOZGALOM AZ AMERIKAI EGYESÜLT [LLAMOKBAN *

Recommend Documents