ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar
ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK – TANÍTÓ SZAK
Ének-zene 1. A zenei nevelés elvei kisiskolás korban A zenei nevelés szerepe a kisiskolás gyermek személyiségfejlődésében. Kodály Zoltán zenei nevelési elveinek megvalósulása az alsó tagozaton, más zenepedagógiai koncepciókkal történő összehasonlításban. Képességfejlesztés a zenei nevelésben; kapcsolat más tantárgyakkal/műveltségterületekkel. A zenei készségfejlesztés hatása az írás–olvasás–számoláshoz szükséges kompetenciák fejlesztésére. 2. A daltanítás A gyermekjáték- és népdalok jelentősége és funkciója az általános iskola 1–4. osztályában. A szociális kompetenciák fejlesztésének lehetőségei az ének-zene órákon. A daltanítás módjai. A figyelem és emlékezet szerepe a hallás utáni daltanításban. A jelről történő daltanítás feltételei, fokozatai az 1–4. osztályban, szerepe az alsó tagozatos zenei nevelésben. 3. Az iskolai zeneoktatás előzményei, ismeretátadás Az iskolai zeneoktatás előzményei és az előkészítő időszak feladatai. A zenei ismeretek kialakításának feltételei. A ritmikus ismeretek kialakításának területei és mozzanatai. A dallami ismeretek tudatosításának folyamata. 4. Zenei készségfejlesztés Az ismeret – jártasság – készség – képesség pedagógiai–pszichológiai összefüggései. A ritmikai és dallami készségfejlesztés a zenei írás-olvasás terén. A differenciálás szükségessége és megoldásai az énekórákon. 5. A zenehallgatóvá nevelés A zenehallgatóvá nevelés lehetőségei kisiskolás korban. A zenehallgatás célja, feladatai, koncepciója, módszere és anyaga. A zenei ízlés fejlesztése, az esztétikai élmény az énekórákon. Valamennyi tétel kifejtésekor mutasson be gyakorlati példákat! Műveltségterületes hallgatók részére: 6. Magyar néphagyományok A hon- és népismeret megvalósulása az 1-6. osztályos ének-zene oktatásban. Az énekzene műveltségi terület kapcsolata más műveltségi területekkel. 7. Népzene és műzene Népzene és műzene kapcsolata az 1-6. osztályok zenei anyagában. A zenei látókör szélesítése: az európai műzene tanítása az 5. és 6. osztályban. 2008. március
Angol nyelv 1.
A fordító-grammatizáló nyelvoktatástól a kommunikatív nyelvoktatásig: Felfogásbeli és módszertani változások az angol, mint idegen nyelv oktatásában az elmúlt 50 évben. Megközelítések és módszerek, valamint alkalmazhatóságuk a korai nyelvoktatásban. Az idegen nyelvnek a gyermek személyiségfejlődésére gyakorolt hatását figyelembe véve mely módszerek bizonyulnak a legcélravezetőbbnek?
2.
A gyermek és az idegen nyelv: A 6-12 éves tanulók testi-szellemi fejlettségére jellemző vonások. A gyermekkori nyelvtanulás a korszerű pedagógiai-pszichológiai kutatások tükrében. A holisztikus megközelítés jelentősége az angol, mint idegen nyelv tananyag felépítésében.
3.
A korai nyelvoktatás sajátosságai: Anyanyelv-elsajátítás és idegennyelv-elsajátítás. Nyelvelsajátítás és nyelvtanulás. A nyelvelsajátítás esélyei a 6-12 éves korosztály számára.
4.
Kooperatív tevékenységi formák az idegennyelv-órákon: Óraszervezési kérdések a kisiskolások nyelvóráján a korszerű tanári és tanulói szerepfelfogásnak megfelelően. Az órák időbeosztása és a motiváció kérdései. Verbális és nem-verbális kommunikáció. Az utasítások nyelve.
5.
A készség-alapú nyelvoktatás fő területei: A 4 fő nyelvi készség: hallás utáni megértés, beszédkészség, olvasás, írás és tanításuk az életkornak megfelelő sorrendben és hangsúllyal. Szerepük és fejlesztésük módjai a 6-12 évesek számára.
6.
A kompetencia-alapú nyelvoktatás fő területei: A három nyelvi kompetencia: a szókincsfejlesztés, a kiejtés és a nyelvtan szerepe a 612 évesek nyelvóráin. Életkor-specifikus kompetencia-fejlesztő feladatok és tevékenységek.
7.
A forma-orientált nyelvoktatástól a tartalom alapú nyelvoktatásig: Az angol nyelv, mint az ismeretszerzés eszköze, és eszközként való használata. A tartalom-alapú nyelvoktatás szerepe és helye a 6-12 éves korosztály nyelvoktatásában. Téma-és tevékenység-központú nyelvoktatás, illetve hagyományos, forma-orientált nyelvoktatás.
Német nyelv Műveltségterületes hallgatók részére: 1. A legelterjedtebb nyelvtanítási módszerek a 20. században: a grammatizáló-fordító módszertől a kommunikativitást előtérbe helyező nyelvtanítási formákig.
2008. március
2
2. A transzfer és interferencia — a nyelv elsajátítását segítő és/vagy gátló nyelvi jelenség: az anyanyelvi kompetencia szerepe az idegen nyelvek tanulásában; egynyelvű óravezetés, a nyelvi váltás szükségessége. 3. A német mint idegen nyelv tanításának megtervezése, analízise — módszerek, munkaformák: a német nyelv tanításának legfontosabb dokumentumai; a német nyelv tanításának globális és részcéljai; a nyelvi órák tervezése, célkitűzések, feladatok, az órák elemző értékelése, a pozitívumok beépítése a nyelvtanítói munkába. 4. A differenciálás lehetőségei a német mint idegen nyelv tanításában: óratervezési-, szervezési kérdések; az effektív nyelvelsajátítást elősegítő feladatok, módszerek alkalmazása; a stációmunka − a „nyitott/nyílt” tanulás előkészítése és lebonyolítása, alkalmazható taneszközök; az együttműködési készség fejlesztésének lehetőségei. 5. Szólások, versek a német órán: a versek és mondókák motivációs szerepe a korosztály-specifikus nyelvtanulásban; alkalmazásuk módszertana; a tanulók életkorának megfelelő példák bemutatása. 6.
A szókincsfejlesztés, az értő olvasás kialakítása és fejlesztése a német nyelvi órán: a komplex szövegfeldolgozás kritériumai; a mesék szerepe és alkalmazásuk a nyelvelsajátítás folyamatában; a német nyelv tanításának szerepe a multikulturális nevelésben. 7. A játék szerepe a nyelvtanulás folyamatában: a négy alapkészség fejlesztését, a nyelvi kompetencia kialakítását segítő játékok, játékos munkaformák; szókincsfejlesztő és nyelvtani játékok ismertetése.
Magyar-német nemzetiségi 1. Daltanítás az általános iskola 1-2. osztályában: a német nyelvű énekóra anyagának kiválasztási szempontjai; a daltanítás módszerei, különös tekintettel az 1-2. osztályos korosztályra; az óra felépítése. 2. A szókincsfejlesztés, az értő olvasás kialakítása és fejlesztése a német nyelvű olvasás órán: a mesék szerepe és alkalmazása; a célnyelvű komplex mesefeldolgozás elmélete és lehetséges mozzanatai; a multikulturalitás kialakításának lehetőségei. 3. Szólások, versek a német órán: a versek és mondókák motivációs szerepe; alkalmazásuk módszertana; a tanulók életkorának megfelelő példák bemutatása.
2008. március
3
4. A német nyelvű testnevelés óra felépítése: előkészítő óra a mozgásforma elsajátításához szükséges játékos, fejlesztő gyakorlatokkal; variációk a bemelegítésre; egy mozgásforma (a kislabda-hajítás) játékos megtanítása. 5. A célnyelvű környezetismeret tanításának főbb módszertani szempontjai (egy emlősállat tanításának példáján): a nyelvi váltás problematikája. 6. A játékok szerepe a nyelvelsajátítás folyamatában: a négy alapkészség fejlesztését, a nyelvi kompetencia kialakítását segítő játékok, játékos munkaformák; életkor-specifikus és tudásszint szerinti játékok; szókincsfejlesztő és nyelvtani játékok bemutatása. 7. A differenciálás lehetőségei az idegennyelv-tanításban: óraszervezési kérdések; a stációmunka − a „nyílt/nyitott” tanulás szabályai, előkészítése és lebonyolítása, alkalmazható taneszközök; a pedagógus szerepe a stációmunka során; az együttműködési készség fejlesztése.
Informatika Műveltségterületes hallgatók részére: 1. Az informatika kompetenciarendszere Az informatikai ismeretek helye a gyerekek ismeretrendszerében, az informatika tantárgy célrendszere. Informatikaoktatási megközelítések napjainkban. Az információs társadalom által megkívánt kompetenciák. Az interkulturális nevelés megvalósításának lehetőségei az informatika órákon. 2. Az informatika célrendszere, tanításának alapelvei Az informatika helyének változása a központi tantervekben Magyarországon. Az informatika tanításának módszertani alapelvei. 3. Az algoritmusok szerepe a gondolkodásban és az informatikában Az algoritmusok szerepe az informatika tantárgy célrendszerében. Az algoritmikus gondolkodás, az algoritmusok alkalmazásának fokozatai. Algoritmusok tanítása, a programozás tanításának kérdései. 4. Számítógépek az oktatásban A számítógéppel segített oktatás és a számítógépre épített oktatás főbb ismérvei, alkalmazhatóságuk a tanítás során. Az oktatóprogramok felhasználása az oktatásban. Az oktatóprogramok története, fajtái, alkalmazási lehetőségei és hatásuk. 5. Módszerek és munkaformák az informatika tanításában Alkalmazásuk speciális kérdései. A konstruktív pedagógia megjelenése az informatika tanításában. Tanórai differenciálás és személyes bánásmód az informatika órákon.
2008. március
4
6. Alkalmazói ismeretek az informatikában Alkalmazói programok használatának tanítása. Az alkalmazói programok tanításának indokai, lehetséges módjai. Az alsó tagozaton alkalmazható alkalmazói programok. 7. Az internet alkalmazása informatikán belül illetve az oktatás rendszerében Az Internet felhasználása az oktatásban. Az Internet szerepe a társadalom életében. A gyerekek és az Internet kapcsolata. Az Internettel, hálózatokkal kapcsolatos ismeretek, kompetenciák megjelenése a 2003-as NAT-ban.
Ember és társadalom Műveltségterületes hallgatók részére: 1. Az emberismeret, a társadalomismeret és a múltismeret fejlesztési feladatainak műveltségterületeket átfogó jellege a kezdő- és az alapozó szakaszban. Az olvasókönyvek, a tankönyvek elemzésének sajátos szempontjai. – Az erkölcsi tudatosság fejlesztése. Az erkölcsi ítéletalkotás fejlesztésének eszmetörténeti alapjai, lehetőségei a kezdő- és az alapozó szakaszban. 2. A társadalomismereti tájékozódás a közvetlen környezetben, felkészítés a források tanulmányozására, a hitelesség mérlegelésére. A család, baráti kör, iskola, lakóhely megismerésének-megismertetésének lehetőségei a kezdőszakaszban. A helytörténeti kutatómunka során alkalmazható módszerek (gyűjtőmunka, múzeumpedagógia) az alapozó szakaszban. 3. A nemzeti és az európai identitástudat megalapozása a kezdőszakaszban, elmélyítése az alapozó szakaszban. A közösséghez tartozás tudatának történelmi, történetfilozófiai alapjai; a nemzet fogalmának értelmezései, az értelmezés történeti változásai. A nemzettudat tényezői a globalizáció korában. A nemzeti jelképek tanulmányozásának módszerei. 4. A közösségi múlt, a történelem tanulmányozásának forrásai, a források elemzésének módszerei, az időbeli tájékozódás fejlesztése a kezdő- és az alapozó szakaszban. Bevezetés a múltismeretbe a kezdőszakaszban, tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről. Kiemelkedő személyiségek, sorsfordító események idealizált és dokumentatív forrásainak feldolgozása, az önálló véleményformálás gyakoroltatása a kezdő- és az alapozó szakaszban. 5. Az életmódtörténet tanításának lehetőségei, módszerei, eszközei a kezdő- és az alapozó szakaszban. Az életmódot formáló tényezők és összefüggések bemutatása – történelmi korszak, kulturális hagyomány, nem, nemzetiség, vallás, társadalmi csoporthoz tartozás alapján – a kezdő- és az alapozó szakaszban, egy-egy konkrét példával illusztrálva, pl.: műveltségi területeket összefogó projektek tervezése.
2008. március
5
6. Az európai polgárrá válás útja: felkészülés a társadalmi szolidaritás, a tolerancia, a kultúrák közötti kommunikáció nevelési feladataira. A huszadik századi magyar történelem meghatározó eseményei, folyamatai dokumentumok, grafikonok, statisztikák, elbeszélések tükrében, az értelmezés alternatívái. Magyarország kulturális, nemzetiségi, vallási sokszínűségének történelmi alapjai. Magyarok a határokon túl. A hazai romák helyzete. Globalizáció és migráció. 7. Az emberi jogok, a gyerekek jogai a nemzetközi egyezményekben és a hazai dokumentumokban; az állampolgári nevelés megalapozása. Felkészítés a demokratikus állampolgári magatartásra; állami, lakóhelyi intézmények, a gyerekek jogai; a jogvédelem. Kapcsolatépítés lakóhelyi intézményekkel, civil szervezetekkel. A demokratikus jogok gyakorlata az iskolában, a vitakultúra fejlesztésének lehetőségei.
Magyar nyelv és irodalom 1. A kommunikációs kompetencia fejlesztése a szóbeli nyelvhasználat területén. Az anyanyelvi nevelés szerepe a személyiségformálásban. A beszéd helye az anyanyelvi képességek rendszerében. Az iskolába lépő gyermek beszédének jellemzői. Gondolkodás és beszéd. A kommunikatív beszéd. Korlátozott és kidolgozott kód. A szóbeli kommunikáció formálásának fő feladatai, területei: beszédértés, beszédművelés, beszédprodukció, metakommunikáció. A fejlesztés hagyományos eljárásai. A kulturált nyelvi magatartás kialakítását, a másik megértését, a hatékony szóbeli kommunikációt és a nyelvi kreativitást elősegítő módszerek (pl. beszélgetőkör, kiscsoportos kommunikáció, bábozás, szerepjátékok, drámajátékok stb.). A differenciálás szempontjainak érvényesítése (pl. beszédfogyatékos, rosszul halló, eltérő kulturális hátterű gyermekek); tehetséggondozás, hátránykompenzálás. 2. Az iskolakezdés problematikája; az írásbeli kommunikáció megalapozása az olvasás és az írás megtanításával. Az iskolakezdés problematikája. Az olvasás és az írás mint kommunikációs képesség és mint kognitív, ill. motoros tevékenység. Elsajátításuk pedagógiai, pszichológiai és élettani alapjai. Általános és speciális részkészségek. A ritmus és a zeneiség szerepe. A szociokulturális háttér jelentősége. Az olvasás- és írástanítás történetének fő tanulságai. Módszer és anyanyelv. A kiegyensúlyozott olvasás- és írástanítás jellemzői. A jelenlegi alternatívák áttekintése. Az alternatívák közti választás főbb szempontjai. Egy választott program bemutatása a választás indoklásával. Olvasás- és írástanulási problémák. Az olvasástechnika és az íráskészség fejlesztése. A differenciálás fontossága és lehetőségei, különös tekintettel az egyéni különbségekre és a sajátos nevelési igényű diákok tanítására (pl. diszlexiaveszélyeztettek). 3. Személyiségformálás, kulcskompetenciák fejlesztése irodalmi művek olvasásával és a tanulási képesség megalapozásával. Az olvasásfejlesztés célrendszere a személyiségfejlesztés szempontjából: készség-, ill. képességfejlesztés (szövegértés, tanulási és alkotó képesség); érzelmi, erkölcsi nevelés, az esztétikum befogadása; kognitív, kommunikációs, személyes és társas kompetenciák fejlesztése; ismeretnyújtás, értékközvetítés; olvasóvá nevelés (belső igény megteremtésével). A szövegfeldolgozás elvei, modelljei. Az irodalomolvasás
2008. március
6
megalapozása, az olvasás mint műélvezet megtapasztalása; az irodalmi szöveg jellemzőihez (fikcionalitás, történetiség, szövegszerűség, intertextualitás), valamint a tanulók életkori és egyéni sajátosságaihoz igazodó olvasmánytárgyalás. Az önálló tanulás és az önművelés megalapozása. Házi és egyéni olvasmányok. A szövegfeldolgozás korszerű módszerei (pl. kooperatív technikák, olvasási stratégiák tanítása, drámapedagógiai eljárások). A szövegértő olvasás differenciált fejlesztése. 4. A kommunikációs és a kognitív kompetenciák fejlesztése a nyelvtan és a helyesírás tanításában. Nyelvtan és a helyesírás tanításának összefüggései. A nyelvtantanítás szerepe az anyanyelvi nevelésben, az igényes és kontrollképes szóbeli és írásbeli nyelvhasználat, ezen belül a helyesírási készség megalapozásában. A nyelvtan- és helyesírás-tanítás tantervi alternatíváinak szaktudományos és pedagógiai-pszichológiai háttere, koncepcionális különbségek a célok, feladatok és a módszerek meghatározásában. A tananyag tartalmának és feldolgozásának elvei. A gondolkodás fejlesztésének lehetőségei az ösztönös nyelvhasználat tudatosítása során. A gyakorlás, ellenőrzés, értékelés kérdései. A helyesírási készség mibenléte, pszichológiai és pedagógiai tényezői. A készségfejlesztés eljárásai a differenciálás szempontjainak figyelembevételével. A hibák okai. A javítás és az értékelés. 5. Az írásbeli szövegalkotás tanítása a személyiségformálás és a kompetenciafejlesztés kontextusában. Az írásbeli szövegalkotás helye a kommunikációs képességek hierachikus rendszerében. A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás összehasonlítása. A fogalmazástanítás szerepe a tanulók személyiségének formálásában: gondolkodási, kommunikációs és alkotó képességeik, személyes és társas kompetenciáik fejlesztésében. A fogalmazástanítás gondolkodás-lélektani és szövegtani alapjai. A retorikai hagyományokra épülő eredményközpontú fogalmazástanítás jellemzői. A kommunikáció központú fogalmazástanítás. A folyamatközpontú megközelítés bemutatása. A NYIK-program fogalmazástanítási alternatívája. A kreativitás és az önkifejezés bátorítása, az egyéni stílus kialakulásának támogatása az alapvető műfaji, szerkesztési és stilisztikai ismeretek alkalmazásának gyakorlása során. A differenciálás, javítás és értékelés kérdései. Műveltségterületes hallgatók részére: 6. A szövegértelmező kompetenciák (tovább)fejlesztése 5-6. osztályban. A tíz-tizenkét éves korosztály olvasóvá nevelése a személyiségfejlesztés lehetőségeinek kiaknázásával – ismeretszerző és élményszerző olvasás. Az illiterális környezetből érkező és/vagy nyelvi hátránnyal küzdő gyerekek olvasásra motiválása, kooperatív és differenciált tanulásszervezés. Az irodalmi és nem irodalmi szöveg sajátosságai. Az irodalomtanítás alternatívái a korszerű irodalomfogalom kiépítése jegyében. Az irodalomértés esélyeinek megteremtése, az irodalomismeret biztosítása. Szövegmegközelítés, modern szövegfeldolgozó eljárások (RWCT, drámajáték, kreatív-produktív gyakorlatok) az olvasói válasz inspirációja, a kreatív befogadás lehetőségének megteremtése, valamint a szövegtípus specifikumainak szem előtt tartásával. A reflektáló olvasás képességének megalapozása; az esztétikum befogadásának megteremtése. Az irodalom és más művészetek kapcsolata, az irodalmi
2008. március
7
nevelés komplexitása; szintézisteremtő lehetőségek az irodalomtanításban, a műveltségelemek integrációjának megteremtése. A tanári eredményesség kontrollja. 7. A szóbeli és írásbeli nyelvhasználati képességek (tovább)fejlesztése 5-6. osztályban A kommunikációs helyzet és folyamat tényezőire tekintettel levő szóbeli és írásbeli nyelvhasználati képességek továbbfejlesztése a funkcionális nyelvszemlélet és a szövegszemlélet érvényesítésével. Ismeretbővítés, a grammatikai elemző készség, a helyesírási készség, a szóbeli és írásbeli szövegalkotóképesség fejlesztése a nyelvi kreativitás működtetésével és a játékosság elvének alkalmazásával az egyéni és életkori sajátosságokhoz igazodva, a differenciálás és együttműködés szempontjainak figyelembevételével. Az anyanyelvi nevelés komlex és integráló jellegének érvényesítése.
Matematika 1. A matematikatanulás szerepe; a gondolkodás fejlesztése a matematika tanulása során. A matematika szerepe a valóság megismerésében, leírásában. A matematika modellszerepe a gyakorlati élet, valamint a tudományok problémáinak megoldásában. A gondolkodás fejlesztésének lehetőségei a matematika tanulása során. Elemi gondolati műveletek (összehasonlítás, osztályozás, sorbarendezés). A matematikai logika alapjai (a kétfelé válogatás, a logikai „nem” megjelenése; halmazok metszete, a logikai „és”; halmazok uniója, logikai „vagy”, egylépéses egyszerű következtetések. A logikai műveletek megjelenése más tantárgyak tanulásában (természetismeret, nyelvtan …). A probléma és a problémahelyzet fogalma. A probléma-kiindulás szerepe általában a tanulásban (a spontán kisgyermekkori, óvodás kori tanulásban és az iskolai tanulás spontán és szervezett tanulási folyamataiban) és a matematika tanulásában. A problémamegoldás közvetlen útja és a matematikai modellek használata. 2. Fogalomépülés, ezen belül a matematikai fogalmak épülésének bemutatása a természetes szám fogalmának példáján. Az absztrahálás folyamatának bemutatása a természetes szám fogalmának konkrét tartalmaiból kiindulva: a tevékeny tapasztalatszerzés, az elvonatkoztatást segítő technikák, az absztrahálás folyamatának sokszori bejárása, az általános, magasabb szintű szintetizálás, a konkretizálás szerepe a fogalmak épülésében. A természetes szám fogalomalakulásának feltételét képező részképességek fejlesztése. Asszimiláció és akkomodáció. A „tudományos” fogalomalkotás összevetése a köznapi fogalmak alakulásával. A beszéd, írás és egyéb jelek szerepe a fogalomalkotásban. A pedagógus szerepe a gyerek fogalomépítő munkájában. 3. A számtani műveletek fogalmának alakulása. A műveletfogalmak alakítása. Műveletek tevékenységgel, képekkel és szöveges szituációkkal való értelmezése; a műveletek tulajdonságai és kapcsolataik. Az emlékezet fejlesztésének fontossága a számtani műveletek tanításában. A matematikai szöveg és a köznyelvi szöveg hasonlósága és különbözősége. A szövegértés és szöveg értelmezésének fejlesztése a műveletek értelmezése segítségével. Alkalmazkodás e téren a tanulók eltérő igényeihez/szükségleteihez.
2008. március
8
4. A számolási eljárások és szerepük a gondolkodás fejlesztésében. Összefüggések felismerése és alkalmazása a gondolkodásban. Az összefüggések szerepe az „értelmes” tanulásban. Analógiák, algoritmusok. Az analógiák szerepe és veszélye általában a tanulásban. Az algoritmusok megértésének fontossága és nehézségei. A fejszámolás hatása a tudatos emlékezés és figyelem fejlesztésére (tartósság, terjedelem, megosztottság). Az automatizálás fontossága, késleltetése és korlátai. Algoritmusok más tárgyak tanulásában (testnevelés, természetismeret, nyelvtan, zenei nevelés). A differenciálás jelentősége a gyakorlás során. A matematika tanulásának nehézségei. 5. Alkotások a matematika tanulásában és az alkotó gondolkodás fejlesztése. Alkotás mint önkifejezés (gyermeki szabad alkotások; zene, képzőművészet, irodalom) és alkotás mint a világ megismerésének eszköze. Produkció és reprodukció. Alkotások a matematika különféle területein: objektumok, halmazok, sorozatok, függvények, rendszerek, modellek alkotása. Az alkotások szerepe a megismerésben, megértésben, az általánosításban egy geometriai példa bemutatásával. A kreativitás és fejlesztése. A konvergens illetve a divergens gondolkodás fontossága. Együttműködési készség fejlesztése a matematika órákon. Műveltségterületes hallgatók számára: 6. Összefüggések a matematikában; az összefüggés-felismerő képesség fejlesztése; okkeresés, sejtés, megmutatás, igazolás és cáfolás (a bizonyítások tanításának fázisai) konkrét példák elemzése kapcsán. A függvényfogalom átfogó, egységesítő szerepe a matematikában és tanulásában. 7. A matematika didaktika alapelveinek érvényesülése a számfogalmak és a műveletfogalmak bővítése során (a kiterjesztés szükségessége és feltételei). Út az egyedi példáktól az általános felé, és az általános esetek egyedi, illetve speciális esetekre való vonatkoztatása. Az induktív út szükségessége és deduktív mozzanatok megjelenése.
Természetismeret 1. A kompetencia alapú készség- képesség- és ismeretrendszer kialakítás a természettudományos nevelés előkészítő és kezdő szakaszában. Az ember a természetben műveltségi terület keretében zajló nevelő-oktató munka célja, feladata. A megismerési képességek fejlesztésének hangsúlyai, a természettudományos szaktárgyak tanulásának előkészítése. A gyermeki személyiség fejlődése, fejlesztésének lehetőségei és feladatai a természet megismerésének folyamatában. 2. A természettudományos megismerés alapképességeinek fejlesztése. A természettudományos ismeretszerzéshez és feldolgozáshoz nélkülözhetetlen alapképességek fejlesztése, és annak differenciált folyamata.
2008. március
9
Munkaformák, szerepük és megválasztásuk szempontjai a fejlesztési folyamat előkészítő és kezdő szakaszában. Az együttműködési készség fejlesztésének lehetőségei. 3. A mérések szerepe a természet megismerésében. A természettudományos ismeretszerzés és feldolgozás folyamatában a mérés technikájának fejlesztése és annak szerepe az alapképességek továbbfejlesztésében. Pedagógiai módszerek, szerepük és megválasztásuk szempontjai a fejlesztési folyamat előkészítő és kezdő szakaszában. 4. A kísérletezés szerepe a természet megismerésében. A kísérletezés mint természettudományos ismeretszerző módszer szerepe, jelentősége és alkalmazása a megismerés folyamatában, a problémamegoldó gondolkodás és a kreativitás fejlesztésében. Eszközök, szerepük és megválasztásuk szempontjai a fejlesztési folyamat előkészítő és kezdő szakaszában. 5. A természettudományos ismeretek kialakításának folyamata az előkészítő és kezdő szakaszban. A természettudományos ismeretek kialakításának folyamata, az ismeretek szintje és bővülése, a természettudományos nevelés során. A környezetharmónikus és egészségorientált életvitel alakítása. Műveltségterületes hallgatók részére: 6. Az ember a természetben műveltségterület komplex és integratív jellege. Az ember a természetben műveltségterület komplex jellege. Műveltségi területek közötti integrálási lehetőségek a természettudományos fejlesztés vonatkozásában. 7. A természettudományos megismerést eredményessé tevő algoritmusok a fejlesztés előkészítő, kezdő, alapozó szakaszában. Algoritmusok és szerepük a megismerési képességek, készségek fejlesztési folyamatában, az ismeretek elsajátításában. Az algoritmusok szerepe a tanulási folyamatok elsajátításában és az ismeretek közötti összefüggések felismerésében.
Testnevelés 1. A testnevelés tartalmát meghatározó dokumentumok. Az iskolai testnevelés pedagógiai cél- és feladatrendszere a kialakítandó kompetenciák függvényében. A pedagógiai tervezés szintjei a testnevelésben (Pedagógiai Program, NAT, Kerettanterv, helyi tanterv, tanmenet, óravázlat). A testnevelés órák tartalma. 2. A 6-12 éves tanulók fiziológiai, pszichikai és motoros funkcióinak jellemzői. A tanító pedagógiai szerepe a 6-12 éves tanulók egészséges testi fejlődésében és a mozgásműveltség fejlesztésében. A tanulók organikus fejlődésének szakaszai, kölcsönhatásuk a pszichikus és motoros funkciókkal. A mozgásos cselekvés szerepe a megismerési folyamatokban.
2008. március
10
3. A testnevelés tanításának, tanulásának sajátosságai. A testnevelés és oktatási folyamatának sajátosságai és módszerei. A motoros cselekvéstanulás folyamata és a mozgástanítás,- tanulás pedagógiai kérdései (motiválás, differenciálás, ellenőrzés, értékelés). 4. Motoros képességek – pszichikus funkciók. A motoros képességek rendszere, fejlesztési lehetőségek az alsó tagozaton. A motoros és pszichikus képességek kölcsönhatásai. 5. A személyiség komplex fejlesztése testnevelési játékokkal. A mozgásos játékok szerepe az alsó tagozatos testnevelésben, a személyiségfejlesztésben (pl.: a szociális kompetenciák fejlesztésének lehetőségei, különös tekintettel az együttműködésre versenyhelyzetekben; illetve az empátia, a siker, kudarc feldolgozására versenyhelyzetekben /azt követően). A motoros cselekvéstanulást elősegítő módszeres eljárások és alkalmazásuk feltételei. Műveltségterületes hallgatók számára: 6. Sportjátékok megalapozása a 10-12 éves korosztálynál. A sportjátékokat előkészítő játékok szerepe az 5-6. osztályosok testnevelésében, személyiségfejlesztésében. 7. Az egészség és a rendszeres fizikai aktivitás összefüggései. Az egészséges életmód, a konstruktív életvitel értékrendjének, szokásrendszerének megalapozása 6-12 éves korú tanulóknál. A szabadidő kultúrált eltöltésére nevelés – szabadidős, rekreációs sporttevékenységek.
Technika - életvitel -háztartástan 1. Technikai kultúra és technikai nevelés A technikai nevelés változása a történelem során. Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület célja, feladatai, szerepe a gyermeki személyiség fejlesztésében. A technikai szemlélet formálása, az életviteli szokások alakítása, az önismeret fejlesztése, a szociális- és társadalmi kompetenciák megalapozása. 2. Technikai ismeretszerzés, ismeretátadás A technikai ismeretszerzés folyamata. A saját élményből adódó problémák megoldásának technikai lehetőségei. A környezettudatos magatartás alakítása az anyagmegmunkáló feladatok során. Az anyag-forma-funkció-szerkezet és eljárási módok összefüggésének felfedezése. Mérés és anyagvizsgálat. 3. Fejlesztendő készségek és képességek a technikai megismerés folyamatában A technika és életvitel tanításának fejlesztési feladatai. A fejlesztendő készségek és képességek rendszere. A képességfejlesztés folyamatának bemutatása, különös tekintettel a gondolkodási képességek, valamint a konstruáló képesség fejlesztésére.
2008. március
11
4. Természetes környezet, épített környezet Természetes környezet és épített környezet viszonya. A környezethez fűződő harmonikus viszony alakítása az épített környezet modellezése során. A rajzi kommunikáció és térszemlélet fejlesztésének lehetőségei. A technika-történeti érdekességek/természeti találmányok megfigyelése és értelmezése, az ezekhez kapcsolódó ismeretterjesztő szövegek segítségével. 5. A tanítás-tanulás hatékonyságát meghatározó tényezők Munkavégzési és tanulási szokások alakítása, a fejlesztést meghatározó lehetőségek. A technika órák tervezése, szervezése és megvalósítása, az alkalmazott módszereket és munkaformákat meghatározó tényezők. Az együttműködés fejlesztése a technika órán, differenciálás és személyes bánásmód az órákon.
Vizuális nevelés 1. Vizuális kultúra, vizuális műveltség, vizuális nevelés fogalmai és kölcsönös összefüggései. A vizuális nevelés rendszerének értelmezése az alkotó tevékenységformák és a közlésformák domináns fejlesztendő képességeinek tükrében. A vizuális nevelés integratív jellege. Műfajok, eljárások, technikák változatai a 6-10 éves korú gyermekek ábrázoló és kifejező képalakításaiban.
2.
A vizuális megismerés és vizuális kommunikáció folyamata, a vizuális megismerési és vizuális kommunikációs képességek tudatos fejlesztési módszerei. A vizuális imitáció pszichológiai folyamatának elemzése. A vizuális megismerés irányultságai és a modellek választásának tanítói tudatossága az ábrázoló jellegű képalakításban. A képi kommunikáció és képalkotó folyamat sajátos vonásai valamint gyermekközeli témapéldái a direkt közlések esetében Bemutatások, elemzések, technikai megoldások kapcsolata az életkori sajátosságokkal.
3. Differenciáló személyiségfejlesztés és pedagógiai érzékenység az esztétikaiművészeti nevelésben. A gyermeki önkifejezés mozgatói és a tanító pedagógiai viszonyulása. A gyermeki képalkotást, vizuális kifejezést segítő módszerek ( motivációk, inspirációk, stílusgyakorlatok ). A műélmény személyiségfejlesztő hatásai, elvek és módszerek. 4. Irányított szocializáció tárgy és környezetalakítással. Objektivitás és személyesség, a tárgykészítés általános lélektani folyamata. Élménymotivációk és az iskolai tárgykészítés tartalmi és technikai változatai, (anyag-forma-funkció-díszítmény összefüggésben). A tárgyforma és a díszítmény viszonyrendszerének problémája. A vizuális nevelés szerepe a multikulturalitás megteremtésében.
2008. március
12
5. Tanterv, pedagógus, gyermek A vizuális kultúratanítási tervének struktúrája, értelmezése. A tananyagszerkesztés elvei, vizuális logikai folyamatok tervezésének változatai. A közlésformák kapcsolásának lehetőségei a feladatsorok szerkesztésekor. A feladatsor és a projekt összehasonlítása . A szociális kompetenciák fejlesztésének lehetőségei a vizuális nevelés órákon. Műveltségterületes hallgatók számára: 6. A mozgóképkultúra pedagógiai kérdései Mozgóképi jelenségek és a vizuális nevelés válasza. A mozgóképkultúra integratív lehetőségei a vizuális neveléssel. A mozgóképi nyelv megismerését, alkalmazását célzó vizuális témák, feladatok gyermekközeli változatai. 7. A gyermeki életkori sajátosságok és a vizuális nevelés aktuális feladatai 5., 6. osztályban. A 10-12 éves gyermek képességeink fejlődése és lélektani jellemzői. A vizuális közlésformák hangsúlyai, témái, az ábrázoló és kifejező tevékenységek valamint technikák tartalmi mássága a tervezésben.
Budapest, 2008. március Dr. Hortobágyi István főigazgató
2008. március
13
