1 ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK
Bv. Biztonsági ismeretek c. tárgyból
1. Büntetés-végrehajtás biztonsági rendszere és annak feltételei (elemei). 2. A biztonsági tevékenység fogalma, a főbb biztonsági feladatok, valamint a biztonsági tevékenységre ható alapelvek. 3. A biztonsági tevékenység irányítása és ellenőrzése. 4. A szolgálattervezés- és szervezés általános és speciális szabálya. 5. A biztonsági tevékenységet ellátók eligazítása és váltása. 6. A biztonsági tevékenység differenciálása. 7. A bv. objektumainak őrzése, védelme, valamint az objektumokba történő be- és kilépés szabályai. 8. A büntetés-végrehajtás belső rendje és annak fenntartására szolgáló biztonsági intézkedések. 9. A szállítás és előállítás közbeni őrzés és felügyelet szabályai. 10. A fogvatartottak munkavégzése közbeni őrzés és felügyelet szabályai. 11. Az egyéb biztonsági feladatok (látogatás biztosítás, szabadlevegőn tartózkodás biztosítása, polgári egészségügyi intézményben elhelyezett fogvatartott őrzése, vagy ellenőrzése). 12. A személyi állomány riadóztatásának szabályai. 13. A kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó általános és speciális szabályok. 14. A lőfegyverhasználattal és a lőgyakorlatok végrehajtásával kapcsolatos általános és speciális szabályok. 15. A fogolyszökés bekövetkezése esetén teendő intézkedések. 16. A terrorcselekmény (túszejtés) bekövetkezése esetén teendő intézkedések. 17. A büntetés-végrehajtás és a rendőrség szervezetének együttműködése. 18. A büntetés-végrehajtás csapatszolgálati tevékenysége (a fogolyszökés és a terrorcselekmény kivételével).
2
1) Büntetés-végrehajtás biztonsági rendszere és annak feltételei (elemei).
A büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) biztonsági rendszere azon szabályi, tárgyi, személyi és szervezeti elemek összessége, amelyek biztosítják a bv. szervezet jogszabályokban meghatározott feladatainak biztonságos körülmények közötti ellátását. A bv. szervezetnek olyan biztonsági rendszert kell kialakítania, amely folyamatosan biztosítja: a. a fogvatartottak őrzését, felügyeletét, ellenőrzését, b. a bv. szerv őrzését, védelmét, c. a bv. szervezet jogszabályban meghatározott feladatainak biztonságos körülmények közötti ellátását. A bv. szervezet biztonsági rendszerének elemei: a. a rendelkezésre álló személyi állomány, b. a bv. szervezet tevékenységére vonatkozó jogszabályok és alacsonyabb szintű rendelkezések, c. a biztonsági létesítmények, biztonsági berendezések, technikai- és kényszerítő eszközök, okmányok, d. valamint a szervezeti felépítés. Biztonsági feladatot a bv. szervezet hivatásos állományának az a tagja láthat el, aki: a. kiképzett, b. ismeri az adott feladat végrehajtásának, a kényszerítő eszközök, fegyverműszaki szakanyagok, a biztonsági berendezések, technikai eszközök alkalmazásának és kezelésének szabályait, c. a napi szolgálatteljesítésre egészségügyi szempontból alkalmas és nem áll bódítószer hatása alatt. A bv. szerv vezetője a fogvatartottak felügyeletével és ellenőrzésével a bv. szervvel közalkalmazotti-, illetve munkajogviszonyban álló személyt is megbízhat. A bv. szervezet személyi állományának tagja a biztonsági feladatok végrehajtása során köteles a hatályos jogszabályi és egyéb szabályozók rendelkezéseit betartani.
A bv. biztonsági rendszerének olyan biztonságos állapotot kell biztosítania, amelyben a bv. szerv (intézet, intézmény, gazdálkodó szervezet) területén, valamint azon kívül - de bv feladatot ellátó - tartózkodó személyek - fogvatartottak esetében a jogszabályokban meghatározott korlátozásokon túl - életét, testi épségét, személy szabadságát, az ott lévő anyagi javakat, továbbá a bv. szerv rendjét, feladatának végrehajtását a veszélyeztetés
3 folyamatos fennállása ellenére lehetővé teszi. Ebben az állapotban a társadalom, a fogvatartottak, a személyzet, illetve a bv. javai, azok állapota, épsége nincs veszélyben, illetve a veszély megelőzésére, elhárítására előre kidolgozott és begyakorolt eljárások, módszerek állnak rendelkezésre, melyekhez a szükséges élő erő, tudás és anyagi háttér is biztosított. Ezt az állapotot folyamatosan fenn kell tartani, ami azt jelenti, hogy napi 24 órában azonos szinten kell működtetni a biztonsági rendszert. Ez a folyamatos, váltásos munkarend alkalmazásával lehetséges. A folyamatosságnak ki kell terjednie a fogvatartottak őrzésére, felügyeletére és ellenőrzésére, valamint a bv. szerv őrzésére és védelmére. Az őrzés Az őrzés fogalmát a szabadságvesztés és előzetes letartóztatásról szóló 6/1996. (VII.12.) IM rendelet (a továbbiakban: Bv. szabályzat) határozza meg. Az őrzés a fogvatartott meghatározott helyen való tartására, életének és testi épségének a megóvására, az intézet és az ahhoz tartozó létesítmények, illetve területek védelmére irányuló tevékenység, amelyet jogszabály alapján rendszeresített lőfegyverrel, illetve technikai eszközökkel, vagy szolgálati kutyával látnak el. (Bv. szabályzat 37. § (1) bekezdés) A felügyelet A felügyelet a fogvatartott meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének folyamatos – közvetlen, vagy közvetett - irányítása. (Bv. szabályzat 37.§ (2) bekezdés.) Az ellenőrzés Az ellenőrzés a fogvatartott meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének az időszakos figyelemmel kísérése. (Bv. szabályzat 37.§ (3) bekezdés.) A büntetés-végrehajtás végrehajtói szintje Intézetek A büntetés-végrehajtási intézetek a jogszabályok az országos parancsnok intézkedései és parancsai, valamint a szervezeti és működési szabályzatokban foglaltak alapján ellátják a büntetések és intézkedések végrehajtásával járó feladatokat, a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását. Intézet a következők figyelembevételével alapítható: • a büntetések és intézkedések jellegére, • a végrehajtási fokozatra (fegyház, börtön, fogház), • a fogvatartottak életkorára (fiatalkorúak), • a fogvatartottak nemére (női börtön), • egyéb végrehajtási sajátosságra. Az országban összesen 31 büntetés-végrehajtási szerv található, amelyeket tovább lehet csoportosítani az illetékességi szempontból és működési jellegük szempontjából. a. Országos és regionális végrehajtó intézetek (összesen 17 egység) Alapvető feladataik ezen intézeteknek a jogerős bírói ítéletek (büntetések és intézkedések) végrehajtása. Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Balassagyarmati Fegyház és Börtön Budapesti Fegyház és Börtön
4 Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete (Tököl) Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Kecskemét) Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Szirmabesenyő) Kalocsai Fegyház és Börtön Márianosztrai Fegyház és Börtön Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön Sopronkőhidai Fegyház és Börtön Szegedi Fegyház és Börtön Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Váci Fegyház és Börtön b. A megyei büntetés-végrehajtási intézetek (14 egység) Ezen intézeteknek az alapvető feladata, hogy az előzetes letartóztatásokat foganatosítsák. Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Közép-Dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Vas Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Intézmények A bv. szervek • egyes szociális és egészségügyi feladatok ellátására , • anyagi-technikai ellátására, • a személyi állomány oktatására, továbbképzésére, • büntetés-végrehajtási intézmény (a továbbiakban: intézmény) alapítható. Összesen négy ilyen intézményt működtet a büntetés-végrehajtás. Ezek a következők: 1. Bv. Szervezet Oktatási Központja 2. Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja Ezekben az intézményekben folyik a bv. szervezet személyi állományának oktatása, képzése, továbbképzése. 3. Bv. Központi Kórház 4. Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) A fogvatartottak egészségügyi ellátást és a kóros elmeállapotú fogvatartottak gyógyítását, kezelését végzik. Gazdálkodó szervezetek A bv. harmadik szervezeti egysége a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott, és a szabadságvesztés végrehajtásának a célja elérése érdekében működtetett gazdálkodó
5 szervezetek, melyek kizárólagos állami tulajdonban vannak. Összesen tizenkét ilyen egység működik, melyek a gazdasági tevékenységüket az érvényes jogszabályok és az igazságügyminiszter rendelkezései alapján végzik. A gazdálkodó szervezetek vagyonára az igazságügyminiszter zálogjogot alapíthat. A gazdálkodó szervezetek részére az elítéltek foglalkoztatásából eredő sajátos és indokolt többletkiadásokat - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben - a központi költségvetés megtéríti. A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek beszerzéseiknél hasonló értékű, minőségű árfekvésű ajánlat esetén - a bv. gazdálkodó szervezeteinek ajánlatát előnyben részesítik.(Sztv. 9.§ (1), (2), (3),(4) bekezdés) A büntetés-végrehajtás gazdasági társaságai szakmai tevékenységük alapján az ipari, ezen belül elsősorban a könnyűipari, valamint a mezőgazdasági ágazathoz tartoznak. A társaságok termelési profilja változatos: textil-, ruha-, bútor-, asztalos-, papír-, fém- és egyéb vegyesipari, valamint nagyüzemi mezőgazdasági tevékenységet végeznek. A Kft-k mai profilját még évtizedekkel ezelőtt, a jogelőd vállalatok létrehozásakor alakították ki, az akkori gazdasági politikai érdekekhez igazítva. Jellemzőjük, hogy kis területen, nagy létszámú betanított munkás foglalkoztatását teszi lehetővé. Azóta ugyan történtek módosítások, de alapvető struktúraváltásra, a DUNA PAPÍR Kft kivételével, nem volt lehetőség. A tevékenységek alapvetően három részre bonthatóak: saját, illetve kooperációs termékek előállítására, és bérmunkára. E három területen a társaságok ma is jelentős kapacitással rendelkeznek. Bizonyos feltételek biztosítása mellett lehetséges az elítéltek külső munkahelyen való foglalkoztatása is. Ipari jellegű gazdasági társaságok: DUNA-MIX Ipari Kereskedelmi Szolgáltató Kft. ÁBRÁND-ÁGYNEMŰ Fehérneműgyártó és Forgalmazó Kft. Kalocsai Konfekcióipari Termelő és Kereskedelmi Kft. Nagyfa-Alföld Mezőgazdasági és Vegyesipari Kft. Ipoly Cipőgyár Termelő és Szolgáltató Kft. BUFA Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft. Sopronkőhidai Szövő és Ruhaipari Kft. DUNA PAPÍR Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. NOSTRA Vegyesipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mezőgazdasági jellegű gazdasági társaságok Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Annamajori Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Pálhalmai Agrospeciál Mezőgazdasági Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Kft. A bv. szervezetének működési jellegét tekintve: 1) Országos végrehajtó intézetek Megyei jellegű intézetek Ellátással kapcsolatos Irányítással kapcsolatos Oktatással kapcsolatos, stb. 2) Foglalkoztatás jellege szerint: • ipari, • mezőgazdasági. 3) Objektum őrzés és védelem szempontjából
6 • • •
nyitott, félig nyitott, vagy félig zárt, zárt
Ezen feltételek figyelembe vételével a büntetés-végrehajtási intézetek, intézmények és gazdálkodó szervezetek biztonsági rendszere is bizonyos pontokon eltér egymástól. Vagyis más lesz a biztonsági rendszere egy nyitott mezőgazdasági intézetnek, mint egy országos zárt intézetnek, stb., de az általános szabályoknak ezekben az intézetekben is érvényesülniük kell. Azaz folyamatosan kell biztosítania az intézetben fogva tartott személyek őrzését, felügyeletét vagy ellenőrzését, és az objektum őrzését és védelmét. A rendelkezésre álló személyi állomány (személyi feltétel) A bv. szervezet személyi állománya állhat: • hivatásos büntetés - végrehajtási szolgálati jogviszonyban, • külön jogszabályban meghatározott munkakörök esetén közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyban álló személyekből, valamint • a gazdálkodó szervezeteknél hivatásos büntetés – végrehajtási szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, vagy munkajogviszonyban lévő személyekből. A közalkalmazott, köztisztviselő, illetve munkaviszonyban álló személy, olyan munkakört tölthet be, amelyhez a hivatásos jogviszony létesítésének sajátos feltételei nem szükségesek. A továbbiakban csak a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló szervezeti tagokkal foglalkozunk, mivel biztonsági tevékenységet a jogszabály szerint - kevés kivételtől eltekintve - csak ők láthatnak el. Első szint Az első szint a hivatásos szolgálati jogviszony létesítésének általános feltételeit tartalmazza. Az ide vonatkozó szabályokat az 1996. évi XLIII. tv. tartalmazza, amely a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szól. (a továbbiakban: Hszt.) A szolgálati viszony jellege A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit – a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében – önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti. A szolgálati viszony létesítésének feltételei: Hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 37 évnél nem idősebb, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű, szakképzettségű magyar állampolgárral létesíthető, a) aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, b) akinek életvitele nem kifogásolható és hozzájárul annak a szolgálati viszony létesítése előtti, valamint a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzéséhez,
7 c) aki elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását, d) aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonya fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül – törvényben meghatározott szerveknél és módon – ellenőrizhetik (a továbbiakban: megbízhatósági vizsgálat), e) aki hozzájárul a jogszabályokban meghatározott szintű nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez, ha az a beosztása ellátásához szükséges. Második szint A Hszt.-ben meghatározott feltételek megléte mellett rendelkeznie kell a munkakör betöltéséhez, azokkal a pszichikai feltételekkel, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy feladatukat a fogvatartott emberek között emberséges módon lássák el. (Sztv. 10. § (4) bekezdés) Harmadik szint Biztonsági feladatot a bv. szervezet hivatásos állományának az a tagja láthat el, aki: •
kiképzett,
•
ismeri az adott feladat végrehajtásának, a kényszerítő eszközök, fegyverműszaki szakanyagok, a biztonsági berendezések, technikai eszközök alkalmazásának és kezelésének szabályait,
•
a napi szolgálatteljesítésre egészségügyi szempontból alkalmas és nem áll bódítószer hatása alatt.
A bv. szerv vezetője a fogvatartottak felügyeletével és ellenőrzésével a bv. szervvel közalkalmazotti-, illetve munkajogviszonyban álló személyt is megbízhat. A fogvatartotti állomány (személyi feltételek) A Btk. alapján 40. § (1) A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart. (2) A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama két hónap, leghosszabb tartama tizenöt év; életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény, bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, továbbá halmazati vagy összbüntetés esetén húsz év. (3) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. 41. § (1) A szabadságvesztést büntetés-végrehajtási intézetben, fegyház, börtön vagy fogház fokozatban kell végrehajtani. (2) A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, valamint az elítélt kötelezettségeit és jogait külön jogszabály határozza meg. (3) A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a büntetés céljával ellentétesek, így különösen, amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed. 42. § (1) Fegyházban kell végrehajtani az életfogytig tartó szabadságvesztést. (2) Fegyházban kell végrehajtani a háromévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha a) állam vagy emberiség elleni bűncselekmény (X. és XI. Fejezet), b) 1. terrorcselekmény (261. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. §), visszaélés 39
40
41
42
43
8 robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel [263/A. § (1)–(3) bek.], haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés (263/B. §), bűnszervezetben részvétel (263/C. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. §), 2. az emberölés, az emberrablás, az emberkereskedelem, az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak, a közveszélyokozás, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése és a rablás súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bek., 175/A. § (2)–(4) bek., 175/B. § (3)–(5) bek., 197. § (2)–(3) bek., 198. § (2)–(3) bek., 259. § (2)–(3) bek., 261/A. § (3) bek., 321. § (3)–(5) bek.], 3. visszaélés kábítószerrel súlyosabban minősülő esetei [282. § (2) bek., 282/A. § (2) és (3) bek., 282/B. § (2) és (3) bek.], c) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmények (XX. Fejezet) miatt szabták ki. (3) Fegyházban kell végrehajtani a két évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha az elítélt többszörös visszaeső, vagy a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. 43. § Börtönben kell végrehajtani a szabadságvesztést – a 42. § esetét kivéve –, ha a) bűntett miatt szabták ki, b) vétség miatt szabták ki, és az elítélt visszaeső. 44. § Fogházban kell végrehajtani a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést, kivéve, ha az elítélt visszaeső. 45. § (1) Ha a bíróság szabadságvesztést alkalmaz, fegyházat, börtönt vagy fogházat szab ki. (2) A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre (83. §) – különösen az elkövető személyiségére és a bűncselekmény indítékára – tekintettel a törvényben előírtnál eggyel szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg. 46. § (1) A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az elítélt a büntetésvégrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre. (2) Az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bíróság az (1) bekezdés alapján hozott határozatát hatályon kívül helyezheti. (3) Életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés végrehajtása során az (1) bekezdés nem alkalmazható. 44
45
46
47
48
6/1996. IM rendelet alapján 24. § (1) Az elítéltet, közvetlenül az intézetbe való befogadása után írásban tájékoztatni kell a törvényben meghatározott kényszerítő eszközök használatának a lehetőségéről. (2) Az elítélt részére az elhelyezését követő huszonnégy órán belül át kell adni a szabadságvesztés végrehajtásának a rendjéről, a jogairól és a kötelezettségeiről szóló tájékoztatót, az intézet házirendjét, valamint ki kell oktatni a legfontosabb balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokra. Ha az elítélt írni, olvasni nem tud, a tájékoztatást szóban kell elvégezni, és annak megtörténtét az elítélt jelenlétében, két tanú aláírásával, írásban kell rögzíteni. (3) Az intézetnek biztosítani kell, hogy az elítélt az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott tájékoztatók tartalmát megismerhesse, ennek érdekében meg kell adni a szükséges segítséget és a folyamatos tájékozódás lehetőségét. 38. § (1) Zárkában kell elhelyezni a) a fegyház fokozatú, illetve általában a börtön fokozatú elítéltet; b) a biztonsági okból elkülönített elítéltet;
9 c) az ideiglenesen befogadott elítéltet; d) a különleges biztonságú körletre, illetve zárkába helyezett elítéltet. (2) Lakóhelyiségben lehet elhelyezni a) a fogház, kivételesen a börtön fokozatú elítéltet; b) azt az elítéltet, aki a szabadságvesztést enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának az elrendelése alapján tölti; c) az átmeneti csoportba helyezett elítéltet; d) a szabadságát töltő elítéltet. 39. § (1) Az elhelyezés során a) a különböző végrehajtási fokozatba tartozókat egymástól, b) a férfiakat a nőktől, c) a fiatalkorúakat a felnőttkorúaktól, d) az előzetesen letartóztatottakat az elítéltektől, e) a fekvőbetegeket az egészségesektől, a betegek közül a fertőzőket a nem fertőzőektől, a HIV-fertőzőtteket a többi fogvatartottól el kell különíteni. (2) Jogszabály az (1) bekezdésben foglaltakon túl, az elkülönítés egyéb szempontjait is meghatározhatja. (4) Az elkülönítést külön körleten, ennek elkülönített részén, illetve külön zárkában vagy lakóhelyiségben kell végrehajtani. 40. § (1) A gyógykezelés érdekében a különböző végrehajtási fokozatú elítéltek a kórteremben, a betegszobában, a fertőző elkülönítőben, illetőleg az e célra kijelölt zárkában közösen helyezhetők el. (2) Végrehajtási fokozattól függetlenül az elítéltek – az adott csoporton, részlegen vagy körleten belül – együtt helyezhetők el a gyógyító-nevelő és az átmeneti csoportban, a prevenciós részlegen, a hosszú időre ítéltek körletén, valamint az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása során és az anya-gyermek együttes elhelyezése esetén. (3) A különböző végrehajtási fokozatú elítéltek a munkahelyen együtt dolgozhatnak, az iskolai oktatásban, szakmai képzésben, a sport és a kulturális, valamint a vallási rendezvényeken, illetve az orvosi (egészségügyi) rendelésen közösen részt vehetnek, a szabad levegőn, illetőleg a közös étteremben együtt tartózkodhatnak. 41. § (1) Az elítéltek elhelyezési körletét az intézet egyéb területeitől, az egyes körletrészeket pedig szükség szerint egymástól el kell különíteni. (2) Az elhelyezési körleteket és az elítéltek munkahelyeit biztonsági szempontból minősíteni kell. A parancsnok határozza meg, hogy a körleten, illetve a munkahelyen milyen biztonsági csoportba sorolt elítélt helyezhető el, illetőleg foglalkoztatható. (3) A fegyház fokozatú, továbbá a 47. és 47/A. § hatálya alá tartozó elítéltek zárkáinak az ajtaját zárva kell tartani. (4) Ha a fegyház fokozatú elítélt számára az intézet meghatározott részén a felügyelet nélküli mozgást engedélyezték, vagy az elítélt átmeneti csoportba került, a zárkák ajtaját a napirendben meghatározott ideig kell nyitva tartani. A parancsnok a fegyház fokozatú elítélteknél a zárkaajtók nyitvatartását kivételesen egyéb esetekben is engedélyezheti. (5) A börtön, illetve a fogház fokozatú elítéltnél a zárka, illetve a lakóhelyiség ajtaját a reggeli létszámellenőrzéstől az esti létszámellenőrzésig – a napirendben meghatározott esetektől vagy a parancsnok eltérő rendelkezésétől eltekintve – nyitva kell tartani. (6) Arra az időre amikor az elítéltek nem tartózkodnak a zárkában vagy a lakóhelyiségben, az ajtókat zárva kell tartani 46
47
48
A fogvatartottak biztonsági csoportba sorolása 42. § (1) Az elítéltet a befogadási bizottság a fogvatartás biztonságára való veszélyesség növekvő mértéke szerint az I., a II., a III., illetve a IV. biztonsági csoportba sorolja.
10 (2) A biztonsági csoportba való besorolásnál a) az elkövetett bűncselekményt (annak jellegét és körülményeit), a szabadságvesztés időtartamát és végrehajtási fokozatát, a szabadságvesztésből még le nem töltött időt, a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének az időpontját, b) az elítélt személyiségét, előéletét, egészségi és fizikai állapotát, kapcsolattartását, c) új büntetőeljárás indítása esetén az ennek alapjául szolgáló magatartás jellegét és körülményeit, d) az intézet, illetve a foglalkoztatás biztonsági szempontú sajátosságait kell figyelembe venni. (3) A (2) bekezdésben foglalt szempontok értékelése alapján a) az I. biztonsági csoportba lehet besorolni azt az elítéltet, aki az intézet rendjét várhatóan betartja, szökésétől vagy más bűncselekmény elkövetésétől nem kell tartani, és a biztonságos fogvatartás általában ellenőrzéssel is biztosítható; b) a II. biztonsági csoportba lehet besorolni az elítéltet, ha arra lehet következtetni, hogy veszélyeztetheti az intézet rendjét, a biztonságos fogvatartás azonban felügyelettel vagy ellenőrzéssel is biztosítható; c) a III. biztonsági csoportba az elítélt akkor sorolható, ha arra lehet következtetni, hogy az intézet rendjével tudatosan szembehelyezkedik, és a biztonságos fogvatartás csak őrzéssel vagy felügyelettel biztosítható; d) a IV. biztonsági csoportba kell besorolni azt az elítéltet, akinél alapos okkal arra lehet következtetni, hogy az intézet rendjét súlyosan sértő cselekményt, szökést, a saját vagy mások életét, testi épségét sértő vagy veszélyeztető magatartást fog tanúsítani, illetve ilyen cselekményt már elkövetett, és a biztonságos fogvatartás csak őrzéssel, kivételesen felügyelettel biztosítható (4) Ha a biztonsági csoportba való besoroláshoz szükséges adatok, ismeretek hiányosak, azok megszerzéséig az elítéltet a III. biztonsági csoportba kell besorolni. 43. § (1) Az elítélt biztonsági csoportba sorolását legalább évenként, a III. biztonsági csoportba soroltaknál legalább hat hónaponként, a IV. biztonsági csoportba soroltaknál legalább három hónaponként a befogadási bizottság felülvizsgálja. (2) A besorolás alapjául szolgáló körülmények változása esetén a befogadási bizottság – halaszthatatlan esetben a parancsnok – az elítélt biztonsági csoportját az (1) bekezdés szerinti határidőktől függetlenül is köteles megváltoztatni. 44. § (1) A biztonsági csoportba való besorolás az elítélt törvényben meghatározott jogait nem érinti, a különböző biztonsági csoportokban a jogok gyakorlásának módját és rendjét az intézet házirendje határozza meg. (2) A biztonsági csoportba való besorolás indokairól az elítélt csak akkor tájékoztatható, ha a tájékoztatás a fogvatartás biztonságát nem veszélyezteti. A törvényerejű rendelet alapján a szabadságvesztés végrehajtásának rendje 24. § A szabadságvesztést a bíróság által meghatározott fokozatban — fegyházban, börtönben vagy fogházban — és a büntetés-végrehajtási szervezet által kijelölt, lehetőleg az elítélt lakóhelyéhez legközelebb eső büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre. A fegyház a börtönnél, a börtön a fogháznál szigorúbb végrehajtási mód. 24/A. § (1) Ha az elítélten több határozott tartamú, összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztést kell végrehajtani, előbb mindig a legszigorúbb fokozatút, az azonos végrehajtási fokozatban lévő szabadságvesztések közül pedig azt kell végrehajtani, amelyikből az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra. (2) A szabadságvesztés folyamatban lévő végrehajtását az (1) bekezdés szerinti végrehajtási sorrend érvényesítése érdekében meg kell szakítani. 25. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt 64
65
11 a) őrzését, felügyeletét és ellenőrzését, b) elhelyezését, élelmezését, ruházatát és egészségügyi ellátását, c) neveléséhez és oktatásához szükséges feltételeket, d) munkáltatását, e) a büntetés céljával nem ellentétes jogainak gyakorlását. (2) A szabadságvesztés végrehajtásának egyes fokozataiban eltérő az elítélt a) elkülönítése a külvilágtól, b) őrzése, felügyelete és ellenőrzése, c) büntetés-végrehajtási intézeten belüli mozgása, d) életrendje, e) személyes szükségleteire fordítható összeg, f) jutalmazása és fenyítése, g) részvétele az elítéltek öntevékeny szervezeteiben. 26. § (1) A fegyház a szabadságvesztés szigorúbb végrehajtási módja. (2) A fegyházban az elítélt a) életrendje részleteiben is meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll, b) a büntetés-végrehajtási intézeten belül is csak engedéllyel és felügyelet mellett járhat, c) külső munkában kivételesen részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető. (3) Ha az elítélt a fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésből legalább egy évet kitöltött, kivételesen engedélyezhető, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben vagy annak meghatározott részén belül felügyelet nélkül, ellenőrzés mellett járjon, és a büntetésvégrehajtási intézeten kívüli munkában részt vegyen. 27. § A börtönben az elítélt a) rövid tartamú eltávozása kivételesen engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít, külső munkában kivételesen vehet részt, b) életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll, c) a büntetés-végrehajtási intézet kijelölt területén szabadon járhat. 28. § (1) A fogház a szabadságvesztés enyhébb végrehajtási módja. (2) A fogházban az elítélt a) rövid tartamú eltávozása engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít, külső munkában részt vehet, b) életrendje részben meghatározott, szabad idejét belátása szerint használhatja fel, c) a büntetés-végrehajtási intézet területén szabadon járhat. 28/A. § (1) A fogház, illetőleg a börtön végrehajtásának általános szabályainál enyhébb végrehajtási szabályok akkor alkalmazhatók, ha – különösen az elítélt személyiségére, előéletére, életvitelére, családi körülményeire, bűnözői kapcsolataira, a szabadságvesztés során tanúsított magatartására, az elkövetett bűncselekményre, a szabadságvesztés tartamára tekintettel – a szabadságvesztés célja az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásával is elérhető. (2) Az enyhébb végrehajtási szabályok nem alkalmazhatók, ha a) az elítélt a szabadságvesztésből – az előzetes fogvatartásban a szabadságvesztés foganatbavételét közvetlenül megelőzően folyamatosan töltött időt is beszámítva – a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le; b) az elítélt a szabadságvesztésből fogház fokozatban legalább 3 hónapot, börtön fokozatban legalább 6 hónapot nem töltött le; c) az elítélt a törvény értelmében [Btk. 47. § (4) bekezdés], vagy a bíróság határozata folytán nem bocsátható feltételes szabadságra; d) az elítélt ellen újabb büntetőeljárás van folyamatban; 66
67
68
69
70
71
72
12 e) az elítélttel szemben újabb szabadságvesztés végrehajtására érkezik értesítés, és a büntetések nincsenek összbüntetésbe foglalva; f) a bíróság jogerős ítéletében fegyházbüntetésre elítélt a szabadságvesztés fokozatának enyhítésével (Btk. 46. §) tölti börtönbüntetését. (3) Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása esetén az elítélt a) huszonnégy órát, kivételesen negyvennyolc órát meg nem haladó időre havonta legfeljebb négy alkalommal eltávozhat a büntetés-végrehajtási intézetből azokon a napokon, amelyeken nem végez munkát; b) a személyes szükségletére fordítható pénzt készpénzben is megkaphatja, és azt a büntetés-végrehajtási intézeten kívül költheti el; c) a látogatóját a büntetés-végrehajtási intézeten kívül is fogadhatja; d) felügyelete mellőzhető, amikor a büntetés-végrehajtási intézeten kívül dolgozik. (4) Az elítélt köteles bejelenteni, hogy az eltávozás ideje alatt hol tartózkodik. (5) Az eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít. (6) Ha az elítélt az eltávozással, illetőleg a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkavégzéssel kapcsolatos magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, így különösen, ha az eltávozásról önhibájából nem az előírt időn belül tér vissza, vagy más, súlyos fegyelemsértést követ el, illetve a (2) bekezdésben meghatározott okok bekövetkeznek, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka felfüggeszti az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását és előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak az enyhébb végrehajtási szabályok megszüntetése iránt. 29. § (1) Azt az elítéltet, aki büntetését fegyház vagy börtön fokozatban tölti és a szabadságvesztésből legalább öt évet kitöltött, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése érdekében, a várható szabadulása előtt a) legfeljebb két évvel átmeneti csoportba lehet helyezni, b) (2) Az átmeneti csoportban az elítéltre irányadó büntetés-végrehajtási szabályok enyhíthetők, így különösen – a büntetés-végrehajtási intézetből az eltávozása engedélyezhető huszonnégy órát meg nem haladó időre, továbbá jutalomként ezt meghaladó, a 41. § (3) bekezdésében meghatározott időre, és részt vehet a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkában, – csökkenthető az életrend meghatározottsága, – a büntetés-végrehajtási intézet kijelölt területén szabadon mozoghat, – a pártfogóval rendszeresen érintkezhet, – az elítéltek öntevékeny szervezetének munkájában fokozottan részt vehet. (3) Az eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít. (4) Az átmeneti csoportba helyezés megszüntethető, ha az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét súlyosan megsérti. 30. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása során a nőket a férfiaktól, a fiatalkorúakat a felnőttkorúaktól el kell különíteni. (2) Az elítélteket egyedül, ha azonban ennek feltételei hiányoznak, közösen kell elhelyezni. (3) A büntetés-végrehajtási intézet házirendjét a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka határozza meg. 31. § (1) Ha az elítélt kóros elmeállapotúvá [Btk. 24. § (1) bekezdés] válik, és emiatt a szabadságvesztést nem lehet végrehajtani, az igazságügyi elmegyógyító intézetben kell elhelyezni. Az itt eltöltött idő a szabadságvesztésbe beszámít. (2) Gondot kell fordítani a személyiségzavarban szenvedő elítéltek gyógyítására, sajátos nevelésére és oktatására. 73
74
75
76
77
78
79
80
13
A jogszabályok, illetve alacsonyabb szintű rendelkezések feltétele (jogszabályi feltételek) Ezen feltétel megvalósulása is nélkülözhetetlen, ahhoz, hogy el tudja végezni a bv. személyi állománya a napi feladatait. Ehhez a feltételhez tartoznak a jogszabályok - törvények, rendeletek -, az állami irányítás egyéb jogi eszközei - pl. miniszteri utasítás -, az országos parancsnok és helyettesei által kiadott intézkedések, parancsok, továbbá a végrehajtói szinten az intézet parancsnokok intézkedései és parancsai. Jogszabályok A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják: • az Országgyűlés – törvényt, • a Kormány - rendeletet, • a Miniszterelnök és a Kormány tagja – rendeletet, • az önkormányzat – rendeletet. E rangsornak megfelelően - jogszabályi hierarchia - az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Többek között törvényben kell szabályozni: - bűncselekményeket, a büntetéseket és a büntetés-végrehajtást, Emellett az Sztv is tartalmazza, hogy a bv. szervezete részére feladatot csak törvényben lehet meghatározni. A bv. szervezetének működését és a biztonsági tevékenység végrehajtását alapvetően befolyásoló törvények: • az 1949. évi XX. tv. a Magyar Köztársaság Alkotmánya, • az 1979. évi 11. sz. tvr. a büntetések és intézkedések végrehajtásáról • az 1978. évi IV. tv. a Büntető törvénykönyv, • az 1998. évi XIX. tv. a Büntetőeljárásról, • az 1996. évi XLIII. tv. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (Hszt), • az 1995. évi CVII. tv. a büntetés-végrehajtási szervezetről (Sztv.), Ezen, törvények mellett természetesen még más törvények is tartalmaznak olyan normákat, amelyek hatnak a büntetés-végrehajtás működésére, de a biztonsági tevékenység végrehajtásához főleg ezek a jogszabályok kapcsolódnak. Kormányrendelet A Kormány az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. • 140/1996. (VIII 31.) Korm. r. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (a Hszt. végrehajtásáról szól) Kormány tagjának rendeletei A miniszter feladatkörében és törvényben, vagy Kormány rendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. • 6/1996. (VII.12.) IM r. a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályai, Önkormányzati rendelet Adott esetben befolyásolhatja egy-egy büntetés-végrehajtási szerv működését, például egy bv. intézet építészeti jellegének megváltoztatásánál ki kell kérni az érintett települési önkormányzat képviselő - testületének véleményét.
14
Az állami irányítás egyéb jogi eszközei Ide tartozik a határozat, az utasítás, a szabvány, a jegybanki rendelkezés, a bankfelügyeleti rendelkezés, a statisztikai közlemény és a jogi iránymutatás. A biztonsági területre vonatkozó állami irányítás egyéb jogi eszköze jellemzően az utasítás. Az utasítás A miniszter és az országos szerv vezetője jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki. • 4/2004. (IK.8.)IM. utasítás a bv. szervezet szakmai felügyeleti ellenőrzéséről. A parancs A parancs meghatározott szolgálati tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó egyedi utasítás. A szolgálat irányításának, a feladatok meghatározásának alapvető módja és eszköze, amely biztosítja a büntetés–végrehajtási feladatok teljesítését, a jogszabályok, előírások érvényesítését. A parancs meghatározott személy, vagy személyek egyértelműen meghatározott köre részére adható ki Az országos parancsnok meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására, illetve a hivatásos állomány tagjaira vonatkozóan – egyedi döntésként – parancsot ad. Országos Parancsnoki intézkedés (továbbiakban: OP. int.) Az országos parancsnok által a leggyakrabban alkalmazott, az egész büntetés-végrehajtási szervezetre vonatkozó végrehatási szabályokat tartalmazó rendelkezés, amely bármelyik szakterület munkáját szabályozhatja. Az országos parancsnok jogszabály meghozatalát nem igénylő kérdésben intézkedéssel állapítja meg az egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának szakmai, technikai és eljárási szabályait. A biztonsági tevékenység végrehajtását jellemzően OP. intézkedések szabályozzák, az egyik ilyen alapvető fontosságú intézkedés a 1-1/27/2011. OP. intézkedés a büntetés-végrehajtási szervezet Biztonsági Szabályzatának kiadásáról. Az OP. intézkedés mellett az országos parancsnok, a helyettesei, valamint a különböző szakterületeket felügyelő főosztályok és osztályok tájékoztatókat, módszertani útmutatókat és körleveleket bocsátanak ki. Helyi, végrehajtói szinten - intézetek, intézmények-, kibocsátott rendelkezések • intézetparancsnoki parancs (lásd: parancsoknál leírtak), • intézetparancsnoki intézkedés az OP., vagy OP. h. intézkedések helyi szintre - a helyi jellegzetességek alapján - történő leszabályozása, valamint más, az intézet helyi működését meghatározó tevékenységek, intézet parancsnoki szabályozása A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE I.) A személyi állományra vonatkozó jogszabályok
Törvény 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
15
Korm. rendelet 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról 21/2011. (III. 2.) Korm. rendelet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai és hozzátartozói nyugellátása, valamint a hivatásos és a szerződéses állományúak baleseti járadéka megállapításának rendjéről IM, IRM, BM rendelet 17/1994. (IX. 29.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezetek rendelkezése alatt álló lakások bérletéről 22/1995. (XII. 29.) IM rendelet az állam tulajdonában és a büntetés-végrehajtási szervek kezelésében lévő lakások, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről 6/1997. (III. 26.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak egyes illetményen kívüli járandóságairól, szociális juttatásairól és támogatásáról 7/1997. (III. 26.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai részére járó egyes költségtérítésekről 8/1997. (III. 26.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezetre vonatkozó kártérítési eljárás egyes szabályairól 9/1997. (III. 26.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatairól 10/1997. (III. 26.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak elismerési rendjéről 15/1997. (IV. 22.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai illetményjellegű juttatásainak megállapításáról és folyósításáról
illetményének
és
16/1997. (IV. 22.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai nyugellátásának eljárási rendjéről 2/2002. (II. 7.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezetnél adható lakáscélú támogatásról
16 38/2004. (XII.9.) IM rendelet a bv. szervek rendelkezésében lévő férőhelyek használatáról, valamint bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól 69/2007. (XII.28.) IRM rendelet a Rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai szolgálati és kiegészítő igazolványainak rendszeresítéséről, kiadásának és nyilvántartásának eljárási rendjéről 15/2008. (VII. 28.) IRM rendelet az igazságügyi és rendészeti miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 18/2008. (IX.18) IRM rendelet az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyáról szóló és személyügyi igazgatási rendjéről 19/2008. (IX.18) IRM rendelet az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről 21/2008. (IX.23.) IRM rendelet a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet és a Budapesti Fegyház és Börtön tiszthelyettes és zászlós állományának vissza nem térítendő lakáscélú támogatásáról 10/2009. (IV. 17.) IRM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról 17/2009. (VI. 4.) IRM rendeletet a hivatásos állomány tagjainak szolgálati időt elismerő támogatásáról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról 15/2010. (IV. 22.) IRM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjaira vonatkozó egyes munkáltatói jogkörök gyakorlásáról 3/2010. (X. 21.) BM rendelet a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreiről és a nemzetbiztonsági ellenőrzés szintjének megállapításáról
17
14/2010. (XII. 31.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint a hivatásos tűzoltóságok egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról 8/2011. (III. 16.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek hivatásos állományú tagjainak 2011. évi ruházati utánpótlási ellátmánya felhasználási rendjéről Egyéb 5/2011. (II. 11.) BM utasítás a belügyminiszter irányítása alatt álló költségvetési szervek választható béren kívüli juttatásairól, valamint a személyi juttatás terhére teljesítendő egyes kifizetésekről II.) A szervezetre vonatkozó jogszabályok Törvény 1995. évi CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről Korm. rendelet: 230/2008. (IX. 12.) Korm. rendelet a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről IM (IRM) rendelet 21/1994. (XII. 30.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási intézetek kijelöléséről 21/1997. (VII. 8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzatáról 4/1998. (II. 25.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet munkaügyi ellenőrzéséről 2/1999. (II. 11.) IM rendelet az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról a büntetés-végrehajtási szervezetnél 14/1999. (X. 22.) IM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés különös szabályairól a büntetés-végrehajtási szervezetnél 17/1999. (XI. 18.) IM rendelet a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának szabályairól a büntetés-végrehajtási szervezetnél
18
10/2000. (IV. 28.) IM rendelet az igazságügyminiszter felügyelete alá tartozó szervek katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól 13/2000. (VII.14.) IM rendelet a Börtönlelkészi Szolgálatról 4/2002. (III. 28.) IM rendelet a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtásának részletes szabályairól 24/2002. (XII. 13.) IM rendelet a büntetés-végrehajtás közúti járművei forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről 22/2003. (VI. 25.) IM rendelet a tárgyalás zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásáról 24/2006. (X. 5.) IRM rendelet a „Büntetés-végrehajtásért” Kitüntető Zászlóról Egyéb 26/2010. (XII. 29.) BM utasítás a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi szervek és oktatási intézmények részére felajánlott adományok elfogadásának rendjéről szóló szabályzat kiadásáról 11/2011. (V. 6.) BM utasítás a Belügyminisztérium és szervei készenlétbe helyezéséről, minősített időszaki működésének szabályairól, valamint személyi állományának értesítéséről 13/2011. (V. 23.) BM utasítás a Belügyminisztérium fejezethez tartozó egyes költségvetési szervek középirányító szervként történő kijelöléséről, az irányítói jogok gyakorlásának módjáról 14/2011. (V. 23.) BM utasítás a Belügyminisztérium fejezethez tartozó költségvetési szervek részére történő egyes belső ellenőrzési jogosítványok átruházásáról 15/2011. (V. 23.) BM utasítás a belügyi járművek használatáról és üzemeltetéséről
III.) A tevékenységre vonatkozó jogszabályok Törvény, törvényerejű rendelet
19
1979. évi 11. tvr. a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról 2009. évi XLVII. tv. a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról Korm. rendelet 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről IM, IRM, BM rendelet 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól 11/1996. (X.15.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak fegyelmi felelősségéről 13/1996. (XII. 23.) IM rendelet a fogvatartottakkal kapcsolatos kártérítési eljárás szabályairól 4/1997. (II. 12.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak birtokában lévő külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos eljárásról 17/1997. (V. 9.) IM rendelet a szabadságvesztés kezdő és utolsó napjának megállapításáról 5/1998. (III. 6.) IM rendelet a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról 36/2003. (X. 3.) IM rendelet a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatáról, működéséről 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól
44/2007. (IX.29.) IRM rendelet a büntetés-végrehajtási szervek területére történő be- és kilépés, valamint a büntetésvégrehajtási szervek területén tartózkodás részletes szabályairól
20
20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól 9/2011. (III. 23.) BM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségről, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékekről és szolgáltatásokról, azok átadás-átvételéről és az ellentételezés rendjéről Egyéb 2/1996. (III. 13.) IM-PM együttes rendelet a fogvatartottak foglalkoztatására jóváhagyott költségvetési előirányzat felhasználási rendjéről 7/2000. (III. 29.) IM-BM együttes rendelet az elzárás, illetőleg a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól 15/2005. (V.2.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről 7/2008. (IK 2.) IRM utasítás a büntetés-végrehajtási szervezet egységes iratkezelési és titokvédelmi szabályzatának kiadásáról 4/2009. (III. 20.) IRM utasítás a fogvatartottak számára kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás biztosításáról 11/2010. (III. 26.) IRM utasítás a fogvatartottak öngyilkossági kísérletei megelőzésének és kezelésének módszereiről 9/2011. (IV. 15.) BM utasítás a belügyminiszter irányítása alá tartozó egyes belügyi szervek jelentési rendjéről és egyes koordinációs feladatokról Szervezeti feltételek A büntetés-végrehajtás biztonsági tevékenységének irányítására, ellenőrzésére három egymásra épülő szintet, továbbá a biztonsági tevékenység törvényességének kontrollját biztosító további három egymással kapcsolatban nem álló szintet különböztethetünk meg. Ezek a szintek a következők: • minisztériumi szint • büntetés-végrehajtás országos parancsnokságának szintje • büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények szintjei továbbá; • a törvényességet ellátó ügyészi szintet, • az állampolgári jogok országgyűlési biztosának szintjét,
21 •
az emberi jogok védelmét ellátó nemzetközi és nemzeti intézmények, szervezetek szintjei.
Minisztériumi szint A minisztériumi szinten a hierarchia egymást követő szintjei a következők: • miniszter • államtitkár (a büntetés-végrehajtás felügyeletét ellátó illetékes minisztériumi vezető) • szakállamtitkár • a büntetés-végrehajtási szervezet tevékenységét általánosan illetve speciálisan ellenőrző osztályok illetve osztályok vezetői, továbbá beosztottai. A büntetés-végrehajtási szervezet miniszteri irányítására, így közvetett módon a biztonsági tevékenység irányítására és ellenőrzésére jogszabály ad felhatalmazást. A büntetésvégrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Szervezeti tv.) 2. § (1) bekezdése szerint a bv. szervezet működését a Kormány a büntetésvégrehajtásért felelős miniszter (a továbbiakban: Miniszter) útján irányítja. A Miniszter főbb feladatai a következők: a) előkészíti a bv. szervezetre vonatkozó, az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe tartozó jogszabályok és egyéb döntések tervezeteit; b) rendeletalkotás és normatív utasítás útján szabályozza a bv. szervezet tevékenységét; c) a Kormány döntésének végrehajtása érdekében, illetve a feladatkörében eljárva a bv. szervezet részére a törvényi keretek között feladatot határoz meg, és egyedi utasítást ad; d) ellenőrzi a gazdálkodást, jóváhagyja a bv. szervezet fejlesztési terveit; e) dönt bv. szerv létrehozásáról, átalakításáról, valamint megszüntetéséről; f) meghatározza az oktatás, a képzés és a továbbképzés irányait, összehangolja az erre irányuló tevékenységet; g) jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogkört gyakorol; h) meghatározza a kizárólag hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyekkel betölthető beosztásokat; i) j) rendszeresíti a bv. szervezetnél alkalmazható kényszerítő eszközöket, fegyverzeti, egyenruházati anyagokat, hír- és biztonsági rendszereket; k) megsemmisíti vagy megváltoztatja az országos parancsnok jogszabálysértő intézkedését; l) jogszabályban meghatározott esetekben felülvizsgálja az országos parancsnok határozatait, kivéve, ha a határozat a bíróság előtt közvetlenül megtámadható; m) gondoskodik a bv. szervezet ellenőrzéséről; n) jóváhagyja az Országos Parancsnokság szervezeti és működési szabályzatát; o) ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat. (3) A miniszter a bv. szervezet részére egyedi utasítást az országos parancsnok útján adhat. Ez egy fontos garanciális szabály, vagyis a Miniszter csak közvetett úton a szolgálati út betartásával adhat egyedi utasításokat. 8
9
10
11
12
13
14
Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának szintje A büntetés-végrehajtás országos parancsnokságán a hierarchia egymást követő szintjei a következők: büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (illetve az általa megbízott személy),
22 büntetés-végrehajtás országos parancsnokának helyettesei (illetve az általuk megbízott személy) a büntetés-végrehajtás országos parancsnokság szervezeti és működési szabályzatában megnevezett, szakmai feladatok irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó szervezeti egységek, illetve személyek. A Szervezeti tv. definiálja a büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) fogalmát, amely szerint a bv. szervezet a külön törvényben meghatározott szabadságelvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság átváltoztatása folytán megállapított elzárást végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv. Nyilvánvaló, hogy az irányítás, ellenőrzés a fentiekben definiált feladatok törvényes és biztonságos végrehajtására irányul. További fontos kritérium, hogy a bv. szervezet a feladatainak törvényes ellátásával járul hozzá a közrend és a közbiztonság erősítéséhez. A Szervezeti tv. rendelkezik a bv. szervezet központi vezető szervéről, amely a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: Országos Parancsnokság), élén pedig a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnoka) áll. Az országos parancsnok A Szervezeti tv. 4. §-a szerint az országos parancsnok a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, és az igazságügyi és rendészeti miniszter törvényben meghatározott jogkörében hozott döntéseinek keretei között vezeti a bv. szervezetet. Az országos parancsnok a bv. szervezet személyi állományának szolgálati elöljárója, illetve felettese. (2) Az országos parancsnok a) gondoskodik a bv. szervezet törvényes működéséről; b) előterjesztést, javaslatot tesz a miniszter részére; c) jogszabály meghozatalát nem igénylő kérdésben intézkedéssel állapítja meg az egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának szakmai, technikai és eljárási szabályait; d) meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására, illetve a hivatásos állomány tagjaira vonatkozóan — egyedi döntésként — parancsot ad; e) gondoskodik a bv. szervezet költségvetésében foglaltak megtartásáról; f) jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogkört gyakorol; g) jóváhagyja a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények szervezeti és működési szabályzatát; h) meghatározza a bv. szervezetnél rendszeresített kényszerítő eszközök, fegyverzeti, egyenruházati, hír- és biztonsági rendszerek, illetve az egyéb technikai eszközök típusát és készletnormáit. (3) Az országos parancsnok törvény, illetve a miniszter eltérő rendelkezése hiányában képviseli a bv. szervezetet. 16
17
A bv. intézetek szakmai tevékenységét –vezetői ellenőrzés keretében- az országos parancsnok és helyettesei rendszeresen ellenőrzik. A vezetői ellenőrzés eszközei: a) a parancsnokok rendszeres és eseti beszámoltatása a feladatok teljesítéséről, b) a bv. intézetek helyszíni ellenőrzése (szemléje), c) ellenőrzések és vizsgálatok elrendelése,
23 d) a jogszabályok, felügyeleti szervi és vezetői döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai és más információk, rendszeres vagy eseti statisztikai és egyéb adatok elemzése. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága 5. § Az Országos Parancsnokság a jogszabályok, a miniszter döntései és az országos parancsnok intézkedései alapján a) előkészíti az országos parancsnok intézkedéseit, parancsait és előterjesztéseit; b) felügyeli, ellenőrzi és szakmailag irányítja a bv. szervek szolgálati feladatainak a végrehajtását, így különösen a fogvatartás biztonságával, a fogvatartottak nevelésével, foglalkoztatásával, egészségügyi ellátásával, szállításával és nyilvántartásával kapcsolatos tevékenységet; c) bv. szervezet költségvetésének keretei között biztosítja a bv. szervek feladatainak ellátásához szükséges feltételeket; d) a fogvatartottak foglalkoztatását végző gazdasági társaságok (a továbbiakban: gazdasági társaságok) és a fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott költségvetési szervek működésével kapcsolatban ellátja a miniszter által meghatározott büntetés-végrehajtási feladatokat; e) végzi a honvédelemmel, a polgári és katasztrófavédelmi tevékenységgel, a munkavédelemmel és a tűzvédelemmel kapcsolatos központi feladatokat; f) együttműködik a büntetések és az intézkedések végrehajtásában közreműködő, illetve a végrehajtást segítő állami szervekkel és társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal és személyekkel, továbbá az érintett nemzetközi szervezetekkel; g) ellátja a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott egyéb feladatokat. 18
19
A bv. intézetekre irányuló szakmai ellenőrzési kötelezettségét az Országos Parancsnokság vezetői ellenőrzésekkel, valamint szervezeti egységei által végzett ellenőrzések útján teljesíti. A büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények A büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények vonatkozásában a hierarchia egymást követő szintjei a következők: • intézet parancsnok (illetve az általa megbízott személy), • intézet parancsnok helyettes (illetve az általa megbízott személy), • biztonsági osztályvezető, • biztonsági osztályvezető-helyettes, • szolgálatban lévő biztonsági tiszt, • szolgálatban lévő biztonsági főfelügyelő (teljes hatáskörrel a szolgálatban lévő biztonsági tiszt akadályoztatása esetén), ők az intézet egész területén általános hatáskörrel irányítják és ellenőrzik a biztonsági tevékenységet, • hatáskörükbe utalt területen az egyes szakterületek osztályvezetői illetve egyéb vezetői (pl. alegységvezető, vezető nevelő, körlet-főfelügyelő), A Szervezeti tv. 6-8. §-ai alapján a büntetés-végrehajtási intézetek (a továbbiakban: intézet) a jogszabályok, az országos parancsnok intézkedései és parancsai, valamint a szervezeti és működési szabályzatukban foglaltak alapján ellátják a büntetések és intézkedések végrehajtásával járó feladatokat, a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását. Intézet a büntetés és az intézkedés jellegére, a végrehajtási fokozatra, a fogvatartottak életkorára, nemére és a végrehajtás egyéb sajátos körülményeire tekintettel alapítható. A bv. szervek anyagi-technikai ellátására, a személyi állomány oktatására, továbbképzésére, egyes szociális és egészségügyi feladatok ellátására büntetés-végrehajtási intézmény (a továbbiakban: intézmény) alapítható.
24 Az intézetet (intézményt) a parancsnok, főigazgató főorvos, igazgató (a továbbiakban: parancsnok) vezeti, aki a) felelős az intézet (intézmény) feladatainak a törvényes végrehajtásáért, annak rendjéért és biztonságáért; b) gyakorolja a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló jogszabályokban meghatározott jogait, ellátja az ebből eredő kötelezettségeit; c) kapcsolatot tart jogszabály felhatalmazása alapján különböző szervezetekkel, elősegíti tevékenységüket és biztosítja az intézet részéről ehhez szükséges feltételeket; d) felelős az intézet (intézmény) gazdálkodásáért, a költségvetés előkészítéséért és végrehajtásáért, a számviteli rend betartásáért; e) ellátja a hivatásos állománnyal kapcsolatos parancsnoki feladatokat, jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogokat gyakorol a személyi állomány tagjai felett; f) képviseli az intézetet (intézményt). A bv. szerv vezetőjének feladata: a. tervezi, igényli és biztosítja a bv. szerv biztonságának fenntartásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, gazdálkodik a rendelkezésre álló erőkkel és eszközökkel, a működőképesség veszélyeztetése esetén jelentést tesz az országos parancsnoknak, b. részletesen szabályozza a jogszabályokban és a jelen szabályzatban meghatározott biztonsági feladatok végrehajtásának rendjét, c. szolgálatteljesítési helyet létesít, megszüntet, d. ellenőrzi és ellenőrizteti a biztonsági feladatok végrehajtását, és megteszi a szükséges intézkedéseket, rendszeresen beszámoltatja a biztonsági tevékenység irányításával megbízott vezetőket, e. évenként értékeli a bv. szerv és a gazdálkodó szerv személyi állománya előtt a bv. szerv biztonsági helyzetét, f. intézkedik a rendkívüli esemény megelőzésére, illetve annak megszakítására és következményeinek felszámolására, g. gondoskodik a bv. szerv személyi állományának biztonsági képzéséről, továbbképzéséről, h. biztosítja az együttműködési megállapodások alapján jelentkező biztonsági feladatok végrehajtását, i. vezeti az éves átfogó biztonsági vizsgálatot, meghatározza a biztonsági szemle, vizsgálat és -ellenőrzés végrehajtásának rendjét, j. meghatározza a bv. szerv biztonságára fokozott veszélyt jelentő anyagok, szerszámok, eszközök körét, szabályozza ezek nyilvántartásának, tárolásának, kiadásának, visszavételének rendjét, k. meghatározza a kulcsok kezelésének, az egyenruházati anyagok és a polgári öltözet tárolásának rendjét,
25 l. végrehajtja a fegyverzeti szakutasításban részére meghatározottakat. A bv. szerv vezetője hagyja jóvá: a. a bv. szerv és a gazdálkodó szerv, illetve a bv. szerv területén létesült telephely biztonsági rendszerének leírását és mellékleteit, b. helyettesének, a bv. szerv osztályvezetőinek ellenőrzési tervét, a gazdálkodó szerv biztonsági vezetőjének ellenőrzési tervét, c. a biztonsági felügyelők és a körletfelügyelők havi szolgálati terveit, napi szolgálatba vezénylését valamint a túlszolgálati idő elszámolását, d. a gazdálkodó szerv biztonsági vezetőjének havi eligazítását, feladat meghatározását. Az a) és b) pontban foglalt feladatok másra nem ruházhatók át. A biztonsági létesítmények, biztonsági berendezések és technikai eszközök (tárgyi feltételek) Szintén elengedhetetlen feltétele a biztonsági rendszer kialakításának és működésének a tárgyi feltételek megléte, annak állandó fejlesztése. Ebben a fejezetben vázlatosan térünk ki a témára, részletesen az objektumőrzés és védelem témakörnél kerül bemutatásra. A technikai őrzés fogalma A technikai őrzés az érzékszervekkel történő figyelésnek olyan biztonsági berendezéssel, vagy technikai eszközzel való kiegészítése, amely jelzi a biztonsági felügyelőnek és a technikai rendszer központjának - biztonsági ügyelet - az őrzött területen történő mozgás, illetve behatolási kísérlet helyét, továbbá biztosítja a biztonsági tevékenységet végrehajtók közötti információáramlást. A tárgyi feltételek elemei: a.) biztonsági berendezése – külső, belső személyvédelem, stb., ezek önmagukban is rendszert alkotnak b.) biztonságtechnikai eszközök, c.) gépjárművek, d.) lőfegyverek, fegyverműszaki anyagok, e.) műszaki építmények. A biztonságirendszer-leírás A bv. szerv biztonságos működésnek egyik feltétele, hogy a biztonsági tevékenység alapokmánya, a biztonságirendszer-leírás mindenkor olyan, a tényleges helyzetnek megfelelő, naprakész adatokat, információkat tartalmazzon, amelyeket alapul véve az egyes szakfeladatok végrehajtására vonatkozó helyi szabályozás elvégezhető. Az alapokmány tartalmának egységes szempontok szerinti összeállítása érdekében az országos parancsnok intézkedésben határozta meg a biztonságirendszer-leírás vázlatát. Fontos meghatározás, hogy az intézeteknek úgy kell elkészíteniük az okmányt, hogy az ne tartalmazzon állam-illetve szolgálati titoknak minősülő adatokat. A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó leírást a biztonsági vezető köteles elkészíteni és az intézet alapokmányával egységes szerkezetbe kell foglalni, amit a parancsnok (igazgató) hagy jóvá és lépteti hatályba. Az IMEI és a Bv. Központi Kórház vezetője az alapokmány elkészítése és jóváhagyása után annak egy példányát köteles átadni a székhelye szerint illetékes bv. intézet parancsnokának
26 (igazgatójának). A Bv. Szervezet Oktatási Központja, továbbá a pilisszentkereszti és az igali intézmény biztonságirendszer-leírást nem köteles készíteni. Az alapokmányok egy példányát a BVOP Biztonsági Főosztályára fel kell terjeszteni. Vázlat a biztonsági rendszer alapokmánya összeállításához I. Az intézet típusa, rendeltetése • országos vagy megyei, • a főbb biztonsági feladatok, az SZMSZ, a vonatkozó OP intézkedések, és az együttműködő szervekkel kötött együttműködési megállapodásokra figyelemmel, • az esetleges kiegészítő feladatokat. II. A biztonsággal összefüggő jellemzők 1. Az intézet területi elhelyezkedése, földrajzi környezete 2. Az intézet építészeti jellegű adottságai 3. A fogvatartottak biztonsággal összefüggő főbb adatai III. A biztonsági rendszer területei A biztonsági rendszer területeinek leírásakor csak a rendszer általános jellemzőit szükséges megadni, amit arra tekintettel kell megfogalmazni, hogy állam –és szolgálati titkot ne tartalmazzon. 1. Az intézet külső őrzése 2. A körleten belüli felügyelet és ellenőrzés 3. A munkavégzés ideje alatti őrzés, felügyelet, ellenőrzés 4. A szállítás és előállítás alatti őrzés 5. Egyéb a fogvatartottak mozgatása során végrehajtandó biztonsági feladatok IV. A biztonsági feladatok ellátásának szervezeti és szolgálati időrendszere, a biztonsági osztály elhelyezése 1. A biztonsági feladatokat ellátók személyi összetétele 2. A biztonsági osztály elhelyezési körlete V. Biztonsági berendezések, technikai eszközök, fegyverek, gépjárművek, szolgálati állatok A fegyverek, fegyverműszaki anyagok vonatkozásában csak azt kell rögzíteni, hogy az intézet feladatai teljesítéséhez milyen fegyverekkel rendelkezik, továbbá utalni kell arra, hogy az intézeti készleteket az országos parancsnok, a fegyverszobában elhelyezett mennyiséget a parancsnok intézkedésben szabályozza, az egyes őrzési feladatokhoz rendelt fegyvert pedig az őrutasítások tartalmazzák. Mellékletek • térkép az intézet székhelyéről, • vázlatrajz az intézet alapterületéről, • a biztonsági intézkedések szám és témaszerinti felsorolása. 4. A dinamikus és statikus biztonság A büntetés-végrehajtás biztonságát az azt alkotó elemek (feltételek) jellemzőit figyelembe véve fel lehet osztani dinamikus és statikus feltétekre is. Dinamikus biztonság A dinamikus biztonság mindazon tevékenységek összessége, amelyek a fogvatartottak személyiségének, viselkedésének, társas viszonyainak megismerésén, megértésén,
27 befolyásolásán és életminőségük alakításán alapul. A fogvatartottak kontrolljának leghatékonyabb eszköze az emberi kapcsolatokon, a kommunikáción alapul. Ennek alapfeltétele a kommunikációs készségek megfelelő színvonala, valamint a személyzet közvetlen, vagy közvetett jelenléte. A dinamikus biztonság kialakulásában a személyzet minden olyan tagja szerepet kap, aki a fogvatartottakkal személyes kapcsolatba kerül. Ebből következően a személyzet szakmai felkészültsége, alkalmassága, emberi rátermettsége, morális integritása alapvetően meghatározza a dinamikus biztonság állapotát. A dinamikus biztonság eszközei • megfigyelés, értékelés, célorientált információs rendszer, tájékoztatás, • napi élet racionális szervezése - házi- és napirend-, • törvényes és szakszerű bánásmód, konfliktusok kezelése, átlátható és következetes, valamint progresszív fegyelmezési- jutalmazási gyakorlat, • reagáló készség, a gyors és hatékony beavatkozás lehetősége, • életminőség átalakítás - elhelyezés, ellátás, rezsimaktivitás. Statikus biztonság A statikus biztonság mindazon tevékenységek, eljárások és eszközök összessége, amelyek a fogvatartottak a biztonságra veszélyes cselekményeinek fizikai megakadályozására, megszüntetésére vonatkoznak. A biztonsági rendszer alkalmazásával a bv. szerv biztonsága fenntartható, illetve helyreállítható. Az eljárások, tevékenységek, módszerek, eszközök összessége, amelyek együttes alkalmazásával észlelhetők, megelőzhetők, csökkenthetők, vagy megszüntethetők a biztonságot fenyegető tényezők. A statikus biztonság eszközei a.) a személyzet statikus biztonságra vonatkozó szaktudása, készségszintje, (hangsúlyozzuk, hogy a személyzet többi jellemzője a dinamikus biztonsághoz tartozik) b.) a biztonsági tevékenységet szabályozó rendelkezések, c.) hír- és biztonságtechnikai berendezések, d.) kényszerítő és mozgáskorlátozó eszközök, e.) tűz-, munkavédelmi eszközök, védőfelszerelések, f.) biztonsági létesítmények (bástyafal, őrtornyok, stb.), g.) építészeti megoldások.
2. A biztonsági tevékenység fogalma, a főbb biztonsági feladatok, valamint a biztonsági tevékenységre ható alapelvek. A biztonsági tevékenység Biztonsági tevékenységnek minősül a bv. szervezet biztonsági rendszerének működtetéséhez szükséges biztonsági feladatok végrehajtása, így különösen: a. a fogvatartott őrzése, felügyelete vagy ellenőrzése, b. a bv. szerv, valamint a bv. szerv mellett működő gazdálkodó szerv, továbbá a fogvatartottak bv. szerven kívüli foglalkoztatására szolgáló terület védelme, c. a fogvatartottak előállítása, szállítása és egyéb célból történő kísérése,
28 d. a bv. szerv házirendjében, azon belül a napirendben meghatározott feladatok végrehajtásának szervezése, illetve az abban való közreműködés, e. a fogvatartottaktól a viselkedési szabályok betartásának megkövetelése, ellenszegülés esetén a szabályszerű magatartás kikényszerítése, f. a rendkívüli események megelőzése, a bekövetkezett rendkívüli esemény megszakítása, a következmények felszámolása és a megfelelő működést biztosító állapot visszaállítása, g. a bv. szerv zavartalan működéséhez szükséges belső rend biztosítása. A biztonsági tevékenység alanyai Mindazok a személyek, akik a biztonság kialakításában és helyreállításában részt vesznek. a.) személyzet b.) fogvatartottak c.) az együttműködő szervezetek A biztonsági tevékenység tárgya Azok a személyek és tárgyak, akiket, és amiket a bv. szerv működésével összefüggő rendkívüli események fenyegetnek. a.) generálisan az egész társadalom, vagy annak egyes tagjai kerülnek veszélybe, b.) a fogvatartottak, velük szemben bárki által tanúsított jogtalan magatartás, c.) a személyi állomány tagja, d.) a bv. szerv javai, objektumai, eszközei, információs rendszere, adatállománya, stb. A biztonsági tevékenység eszközei Biztonsági tevékenység eszköze minden, amit a bv. szerv a fogva tartás rendjének és biztonságának érdekében alkalmaz, használ. Tágabb értelemben mindazok az eszmei, szimbolikus javak, erőforrások és (jogszabályok, vezetés rendszere, stratégiák, taktikák, egyéb módszertani eljárások), amelyekkel a biztonsági feladatok megvalósíthatók, és amelynek minősége meghatározza a tevékenység színvonalát. Alapvetően a dinamikus és statikus biztonság eszközei tartoznak ide. A biztonsági tevékenység tartalma A biztonsági tevékenység tartalmát a főbb biztonsági feladatok adják, vagyis azok a konkrét nap mint napi feladatok melyeket a biztonsági osztály személyi állománya a jogszabályok és egyéb alacsonyabb szintű rendelkezések, és eligazítás alapján végrehajt. A biztonsági tevékenységre ható alapelvek A tudomány szinte minden területén találkozunk az adott tudományágra jellemző alapelvekkel. Ezeknek az alapelveknek több funkciójuk van. Egyrészt adnak egy általános iránymutatást az adott tudományágon belül, egy olyan vezérfonalat, amely mentén könnyebben eligazodhatunk az adott tudomány területén. Másrészt az alapelveknek az általános iránymutatáson túlmenően konkrét funkciója is van. Egy olyan komplex területen, mint a bv. biztonsági ismeretek, melyet nagy részben konkrét főleg kógens szabályok – jogszabályok és más alacsonyabb szintű rendelkezések - hatnak át, mindenképpen fontosnak tartjuk az alapelvek szerepét. Az egyik speciális funkciója a biztonsági tevékenységre ható alapelveknek az értelmezési funkció. Ez azt a célt szolgálja, hogy a biztonsági tevékenységre ható, illetve azt közvetlenül meghatározó szabályokat és rendelkezéseket minden szervnél, illetve szervezeti egységnél
29 azonos módon értelmezzék és alkalmazzák. Azaz a helyi sajátosságokon túlmenően ne térjenek el attól az egységes alkalmazástól, amelyet a jogalkotó, valamint az országos irányító szerv kinyilvánít és megjelenít az írott szabályokban. A másik fontos funkciója a hézagpótlás, ami azt jelenti, hogy azokon a területeken, ahol nincs, vagy hiányos a szabályozás, illetve nincs is szükség írott szabályokra, ott az alapelvekben meghatározott szellemiségnek megfelelő akarat érvényesüljön, és az alapelvekből levezetett végrehajtással oldják meg a jelentkező feladatot. 1) A törvényesség alapelve A törvényesség egy olyan általános alapelv, amely szinte minden olyan tudományban, illetve szakterületen jelen van, ahol a működést teljes egészében vagy nagy részben jogszabályok, valamint alacsonyabb szintű egyéb, de jellemzően kogens szabályok határozzák meg. Így van ez a bv. biztonsági ismeretek és biztonsági tevékenység területén is. Ezen alapelvnek megfelelő magatartás, tevékenység azt jelenti, hogy a biztonsági tevékenységet úgy kell végrehajtani, hogy az megfeleljen minden azt szabályozó jogszabálynak. A törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. A fogvatartottat közvetlenül a bv. intézetbe való befogadási eljárás során tájékoztatni kell, hogy a bv. törvényes rendjének megsértése esetén, illetve annak fenntartása érdekében a személyi állomány tagjai több intézkedés megtételére jogosultak, illetve kötelezettek, így kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnak. A befogadás után át kell adni az ezzel kapcsolatos tájékoztató formanyomtatványt, egyúttal szóban is fel kell hívni a fogvatartott figyelmét a kényszerítő eszközök alkalmazásának lehetőségére. A személyi állomány tagja a bv. szervezet feladatkörében, szolgálati beosztásának (munkakörének) a jogszerű ellátása során a jogszabályokban meghatározott intézkedések megtételére jogosult és köteles. Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban annak törvényes céljával. Több lehetséges és alkalmas intézkedés közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. Az intézkedő nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A személyi állomány tagja az ilyen magatartás tanúsítóját a cselekmény abbahagyására felszólítani, vele szemben intézkedni, vagy az intézkedésre jogosult személynek jelentést tenni köteles. A személyi állomány tagja köteles megakadályozni, hogy a fogvatartottak egymást bántalmazzák, sanyargassák, vagy egyéb, az emberi méltóságot sértő magatartást tanúsítsanak. Az intézkedés során kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedésnél megsérült személy részére - amint az lehetséges - segítséget kell nyújtani, gondoskodni kell az orvosi ellátásáról, kórházi elhelyezés esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy értesítéséről. A személyi állomány egyenruha viselésére kötelezett tagját az intézkedése során az egyenruhája és az igazolványa, egyenruha viselésére nem kötelezett tagját az igazolványa igazolja.
30 Ha az intézkedések a személyi állomány vagy a fogvatartottak életének és testi épségének a megvédésére, a fogva tartás törvényes biztosítására, a fogolyszökés megakadályozására nem elegendők, a bv. szerv köteles más rendvédelmi szerv közreműködését kérni. 2) A kényszerítő eszközök alkalmazásának alapelve A bv. szervezet hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagja feladatának jogszerű teljesítése során, amennyiben más intézkedés nem vezet eredményre a Szervezeti tv-ben meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazására jogosult és köteles. Kényszerítő eszközzel ellátni csak az arra kiképzett személyt lehet. A kényszerítő eszköz alkalmazásakor még több alapelvet figyelembe kell venni, de ezt az erről szóló fejezetben fogjuk részletesen tárgyalni. A kényszerítő eszközök alkalmazásának közös szabályai a) A bv. szervezet hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagja feladatának jogszerű teljesítése során - amennyiben más intézkedés nem vezet eredményre - a törvényben meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazására jogosult és köteles. b) A törvényben meghatározott kényszerítő eszközök közül csak azok - addig és olyan mértékben - alkalmazhatók, amelyek az intézkedés eredményességéhez szükségesek. c) Kényszerítő eszköz alkalmazható.
valamely
cselekmény
(magatartás)
megtorlásaként
nem
d) Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre vagy a használatára nincs lehetőség, más eszköz is igénybe vehető, amennyiben a helyettesített eszköz alkalmazásának a feltételei fennállnak, és az alkalmas az intézkedéssel elérni kívánt cél megvalósítására. e) Kényszerítő eszközzel ellátni csak az alkalmazásra kiképzett személyt lehet. f) A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetővé teszik - előzetesen figyelmeztetni kell. g) Kényszerítő eszköz nem alkalmazható a magatehetetlen személlyel szemben - továbbá a testi kényszer és a bilincs kivételével - a terhes nővel és a gyermekkorú személlyel szemben, ha e körülményekről az intézkedőnek tudomása van, vagy azok számára nyilvánvalóan felismerhetők. h) Csak korlátozott testi kényszer (megfogás, lefogás) alkalmazható a kényszergyógykezelttel, az ideiglenes kényszergyógykezelttel és a kóros elmeállapotúvá vált fogvatartottal szemben. i) Testi kényszer az intézkedésnek passzívan ellenszegülő személlyel szemben is alkalmazható. j) A bilincs használatára és a bilincselés módjára az elítélt mozgását korlátozó eszközök alkalmazására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
31 k) A bv. szervezet közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló olyan tagjait, akik munkakörüknél fogva az elítéltekkel közvetlen kapcsolatban állnak, a támadás elhárítására és a testi épségük védelmére könnygázszóró eszközzel lehet ellátni. l) Kényszerítő eszközként csak az arra kiképzett szolgálati kutyát lehet alkalmazni. m) A hivatásos állomány tagja csak a bv. szervezetnél rendszeresített lőfegyvert használhatja. n) A lőfegyver használata után gondoskodni kell a helyszín biztosításáról. o) Nincs helye kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört vagy az intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható. p) A kényszerítő eszköz alkalmazását az elöljárónak - amint arra lehetőség nyílik szóban, a szolgálat befejezése után két órán belül írásban is jelenteni kell. q) A kényszerítő eszköz alkalmazásának a jogszerűségét a bv. szerv parancsnoka köteles megvizsgálni, majd álláspontjáról a kényszerítő eszköz alkalmazásától számított nyolc napon belül értesíti azt, akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták. Ha a kényszerítő eszközt a bv. szerv parancsnokának az utasítására alkalmazták, annak jogszerűségéről az országos parancsnok foglal állást. r) A jogszerűtlennek minősített kényszerítő eszköz használatáról az ügyészt nyolc napon belül, ha pedig a kényszerítő eszköz használata testi sérülést vagy halált okozott, haladéktalanul értesíteni kell. s) Ha a kényszerítő eszközt kényszergyógykezelttel vagy ideiglenes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, a kialakított állásfoglalásról az érintett személyen kívül értesíteni kell annak törvényes képviselőjét és az ügyészt is. t) Az intézkedést elszenvedett személynek - függetlenül az állásfoglalástól - joga van az intézkedéssel kapcsolatban feljelentést, keresetet, bejelentést vagy panaszt tenni az illetékes hatóságnál vagy szervnél. u) A kényszerítő eszközök alkalmazása szempontjából a bv. szerv, illetve annak vagyona elleni támadásnak vagy rongálásnak minősül az olyan magatartás, amely a területén lévő vagy az üzemeltetését (működését) biztosító létesítmények, tárgyak, berendezések, járművek megszerzésére, használhatatlanná tételére, megrongálására vagy megsemmisítésére irányul. 3) Differenciálás alapelve A fogvatartott őrzését, felügyeletét, vagy ellenőrzését a büntetés vagy intézkedés nemének, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának és a fokozatokon belül kialakított csoportok (biztonsági csoportok I-IV.) jellegének megfelelően a fogvatartott személyiségét és az intézet biztonsági helyzetét figyelembe véve differenciáltan kell megszervezni. 4) A személyiségformálás alapelve
32 A fogvatartott személyiségének formálása át kell, hogy hassa az összes olyan tevékenységet, intézkedést, amiben a fogvatartott is részt vesz. Ennek megfelelően kell az őrzést, felügyeletet vagy az ellenőrzést is végrehajtani, oly módon kell megszervezni a biztonsági tevékenység végrehajtását, hogy az elítélt tevékenyen vegyen részt az intézet közösségi életében és rendjének fenntartásában. 5) A személyi feltételek alapelve Itt szűkebb értelemben csak a biztonsági tevékenység ellátáshoz szükséges feltételeket vizsgáljuk. Biztonsági tevékenység ellátására a bv. szervezetének csak az a tagja vezényelhető, akit erre kiképeztek, ismeri az adott feladat végrehajtásának, a kényszerítő eszközök, a fegyver -, műszaki anyagok, biztonsági berendezések és technikai eszközök alkalmazásának és kezelésének szabályait, továbbá a napi szolgálat teljesítésére egészségügyi szempontból alkalmas és nem áll bódítószer hatása alatt. Az intézet parancsnok biztonsági feladat ellátásával és a fogvatartott tevékenységének figyelemmel kisérésével, a bv. szervnél közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló személyt is megbízhat. 6) A fokozott felelősség és védelem alapelve A biztonsági tevékenység ellátást szabályozó rendelkezések megszegőjével szemben a tevékenység, illetve a mulasztás súlyától függően a Hszt. szabályinak megfelelően fegyelmi eljárást kell indítani, vagy büntetőeljárást kell kezdeményezni, illetve előfordulhat, hogy mindkettőt együtt alkalmazzák. A hivatásos szolgálati jogviszonyban lévő szervezeti tag a feladatának ellátása során egyfelől hivatalos személynek, másfelől katonának minősül. Hivatalos személy minőségében a Btk. XV. fejezete IV. címébe tartozó hivatali bűncselekményeket követhet el: • Hivatali visszaélés, • Bántalmazás hivatalos eljárásban, • Kényszervallatás, • Jogosulatlan titkos információgyűjtés, • Jogellenes fogva tartás, Katonai bűncselekménynek minősülő elkövetés esetén: A Btk. meghatározása szerint katona a fegyveres erők tényleges, továbbá a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatának hivatásos állományú tagja. A jellemző bűncselekmények: Btk. XX. fejezet I. Cím • Szökés • Önkényes eltávozás, • Kibúvás a szolgálat alól, • Kötelességszegés szolgálatban, • Szolgálati feladat ellátása alóli kibúvás, • Jelentési kötelezettség megszegése, • Szolgálati visszaélés, Továbbá a függelemsértés (II. Cím); valamint az elöljárói bűncselekmények (III. Cím) – be, tartozó bűncselekmények. Mint hivatalos személy fokozott büntetőjogi védelemben is részesül. 7) A fogva tartás biztonságának és folyamatosságának alapelve
33 A bv. szervezetének olyan biztonsági rendszert kell kialakítania, amely folyamatosan biztosítja a fogvatartottak őrzését, az intézetben tartózkodó személyek életét, testi épségét, személyes biztonságát, az intézethez tartozó terület védelmét, valamint a büntetésvégrehajtási feladatok végrehajtását. A folyamatosságot a feladatok megfelelő tervezésével, szervezésével, valamint a folyamatos váltásos munkarenddel lehet elérni. Ezt az állapotot a nap bármely szakában szavatolni kell. 8) A minimális (szükséges) biztonság alapelve A bv. szerv biztonsági rendszerének olyan biztonsági szintet kell legalább -minimálisanbiztosítania, hogy az intézetben elhelyezett legveszélyesebb fogvatartott őrzése, felügyelete, vagy ellenőrzése biztosítva legyen. Ezt az állapotot lehetőleg minél kisebb anyagi ráfordítással kell megteremteni. 9) A minősített adat védelmének alapelve A bv. szervezet személyi állományának tagja a minősített adatot, valamint a tudomására jutott magántitkot köteles megtartani. A minősített adat védelmi kötelezettség alól jogszabály, valamint jogszabály felhatalmazása alapján az abban megjelölt személy felmentést adhat. 10) Intézkedési jog és kötelezettség egységének alapelve Az intézkedési jog és kötelezettség átszövi az egész büntetés-végrehajtási munkát. A személyi állomány tagja a bv. szervezet feladatkörében, szolgálati beosztásának (munkakörének) a jogszerű ellátása során a jogszabályokban meghatározott intézkedések megtételére jogosult és köteles. /Szervezeti tv. 11. §. (1) / Az intézkedéssel szembeni követelmények: • arányosság: az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban annak törvényes céljával; • több lehetséges intézkedés közül azt kell választani, amely az eredményesség mellett a legkisebb személyi korlátozással vagy károkozással jár. • kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását, • a sérült személynek segítséget kell nyújtani, orvosi ellátást kell biztosítani, • kórházi elhelyezésről értesíteni kell a beteg hozzátartozóját, vagy más a sérülttel kapcsolatban álló személyt. Az intézkedő eljárásával szembeni követelmények: • nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, embertelen vagy megalázó bánásmódot, • az ilyen utasítást köteles megtagadni, • köteles megakadályozni, ha ilyen magatartást tanúsít a személyi állomány tagja vagy fogvatartott. A személyi állomány tagját intézkedése során: • ha egyenruha viselésére kötelezett, akkor egyenruhája és a szolgálati igazolványa, • ha egyenruha viselésére nem kötelezett, akkor a szolgálati igazolványa igazolja. 11) Az együttműködés alapelve A bv. szervezet a jogszabályok keretei között együttműködik: a fogva tartás körülményeinek a figyelemmel kísérése, a szabadulás után a társadalomba való beilleszkedés elősegítése, a karitatív tevékenység végzése, továbbá az egyéb büntetésvégrehajtási feladatok segítésére alakult börtönmissziókkal és társadalmi szervezetekkel,
34 az ilyen tevékenységet ellátó egyházakkal, alapítványokkal, és személyekkel. (Sztv. 13. § ). Ha az intézkedések a személyi állomány vagy a fogvatartottak életének és testi épségének a megvédésére, a fogva tartás törvényes biztosítására a fogolyszökés megakadályozására, nem elegendők, a bv. szerv köteles más rendvédelmi szerv közreműködését kérni.
3. A biztonsági tevékenység irányítása és ellenőrzése. 39. Irányítás az irányító személy és az irányított személy közötti olyan hatalmi viszony, amelyben az irányító - közvetlen vagy közvetett úton - az irányított viszonyaira meghatározó befolyást gyakorol. 40. Ellenőrzés az a vezetői tevékenység, illetve eljárás, amely során azt vizsgálják, hogy az adott szervezeti egység, vagy az egyes tevékenységet végrehajtók a jogi rendelkezéseknek megfelelően és annak szellemében hajtják-e végre feladataikat, valamint az egyes feladatok végrehajtására az ott dolgozók alkalmasak-e, továbbá magába foglalja az ehhez szükséges eljárási jogosítványokat is. 41. Az ellenőrzés célja a biztonsági tevékenység értékelése, segítése, a kedvező jelenségek, tapasztalatok erősítése, terjesztése, a munkát akadályozó tényezők feltárása, megelőzése, a céloktól való eltérés okainak kiderítése, megszűntetése és a hiányosságok felszámolásához javaslatok kialakítása. Az ellenőrzésnek elő kell segíteni az adott szakterület szakmai színvonalának emelését, valamint folyamatos információt kell nyújtania a bv. szerv biztonsági feladatainak teljesítéséről. 42. Az ellenőrzés módja: a. közvetlen, b. közvetett, c. visszatérő, d. teljes, e. egyes területet érintő, f. általános, g. speciális, h. nyilvános, i. operatív. 43. Az ellenőrzés módszere: a. megfigyelés, b. helyszíni vizsgálat, c. beszámoltatás,
35 d. kikérdezés, e. tanúk meghallgatása, f. jelentések, okmányok vizsgálata. 44. Ellenőrzés fajtái: a. átfogó-, b. téma-, c. cél-, d. és utóellenőrzések lehetnek. 45. Átfogó-ellenőrzést kell tartani, ha az értékelt időszak alatt lefolytatott ellenőrzések tapasztalatainak, valamint az irányítás során szerzett információk felhasználásával, folyamatában átfogó képet kell nyújtani az adott szakterület, értékelt időszakban végzett biztonsági tevékenységéről. A megállapítások alapján javaslatot kell készíteni az adott biztonsági tevékenység javítására, a fejlesztéshez szükséges felső vezetői és közép vezetői intézkedések megtételére. 46. Témaellenőrzést kell tartani, ha egy konkrét biztonsági tevékenység egész folyamatát indokolt ellenőrizni abból a célból, hogy a vizsgálat eredményeként általánosítható következtetéseket lehessen levonni, és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen tenni. 47. Célellenőrzést kell tartani, ha a biztonsági tevékenységgel kapcsolatban egyedi feladat, illetve részfeladat végrehajtása, esetleg egy vagy néhány konkrét kérdés kivizsgálása válik szükségessé. 48. Utóellenőrzést kell tartani, ha valamilyen előzőleg végrehajtott ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján indokolt a megtett intézkedések teljesítésének és azok hatásának vizsgálata. Továbbá, ha az előzőleg végrehajtott ellenőrzés során felszínre került hiányosságok megszüntetéséről az adott szakterület vezetője az előírt határidőre nem tett jelentést, illetve a szükséges intézkedések elmaradtak vagy nem kielégítők. Alapelvek 49. Törvényesség, szabályszerűség Az ellenőrzést végző személyek és az ellenőrzött személyek az ellenőrzés során jogokkal rendelkeznek és kötelezettségekkel terheltek, amelyeket a vonatkozó szabályok tartalmaznak. A vizsgálat során jogszabályok, szakma specifikus standardok, szabályzatok, egyéb előírások betartását ellenőrzik. 50. Tervszerűség Az ellenőrzést lehetőleg ütemezni, tervezni kell. Ha a vizsgálatot végrehajtó ellenőrzési terv készítésére kötelezett, akkor a dokumentum tartalmazza az adott időszakban ellenőrzés alá vont tevékenységeket, személyeket, a vizsgálatra kijelölt feladatokat, az ellenőrzés időpontját.
36 51. Rendszeresség Az ellenőrzéseket visszatérően, rendszeresen, meghatározott tervek alapján kell végrehajtani. 52. Teljesség Minden törvényi és biztonsági érdek érvényesülése ellenőrizhető, mert azok valamely vezető ellenőrzési tevékenysége alá tartoznak. Követelmény, hogy egy adott bv. szerv ellenőrzési tevékenysége lefedje az egész biztonsági tevékenységet. 53. Folyamatosság Az adott bv. szervnél nincs ellenőrzés nélküli időszak. Az ellenőrzés alá vont időszak a már ellenőrzött időszakot közvetlenül követi. 54. Koordináció (racionalitás) Az ellenőrzési tevékenység akkor megfelelően összehangolt, ha az ellenőrzést végrehajtó személy minél kevésbé van megterhelve. Ennek érdekében koordinálni kell az ellenőrök tevékenységét, kiszűrni a párhuzamos vizsgálatokat, egymás megállapításait figyelembe kell venni. 55. Tárgyilagosság, függetlenség Az ellenőrökkel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy megállapításuk megalapozott, bizonyítható legyen, valamint az, hogy a bizonyítást okmányokkal támasszák alá. Mindezek mellett az ellenőrzött részéről is megfogalmazódik az igény az objektivitásra, hogy az ellenőrzést végző fél független, befolyástól mentes legyen. 56. Hatékonyság Lényeges kérdés, hogy az ellenőrzés mennyire eredményes a hibák feltárásában, de az eredményesség a feltárt hiba jellegétől és nem a mennyiségétől függ. A hatékonyság lényege, hogy rendszerbeli hiba javításával az egész biztonsági folyamat javítható legyen. A hatékony ellenőrzés elősegíti a hibajavítást, javaslatokat nyújt konkrét intézkedések meghozatalához és hasznosítható vizsgálati eredményeket biztosít. 57. A bv. szervezet biztonsági tevékenységének irányítását a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok), illetve az általa megbízott személy látja el. 58. A bv. szerv biztonsági tevékenységének irányítását és ellenőrzését a bv. szerv vezetője látja el. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a biztonsági tevékenységet ellátó alegységek vezetőin keresztül is gyakorolhatja. 59. A bv. szervezet biztonsági tevékenységének ellenőrzésére jogosult: a. a bv. szervezet irányítását ellátó miniszter, b. az országos parancsnok és helyettesei, valamint az általuk megbízottak, c. a törvényesség betartását ellenőrizheti a bv. törvényességi felügyeletét ellátó ügyész. 60. A bv. szerv vezetőjének feladata: a. tervezi, igényli és biztosítja a bv. szerv biztonságának fenntartásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, gazdálkodik a rendelkezésre álló erőkkel és
37 eszközökkel, a működőképesség veszélyeztetése esetén jelentést tesz az országos parancsnoknak, b. részletesen szabályozza a jogszabályokban és a jelen szabályzatban meghatározott biztonsági feladatok végrehajtásának rendjét, c. szolgálatteljesítési helyet létesít, megszüntet, d. ellenőrzi és ellenőrizteti a biztonsági feladatok végrehajtását, és megteszi a szükséges intézkedéseket, rendszeresen beszámoltatja a biztonsági tevékenység irányításával megbízott vezetőket, e. évenként értékeli a bv. szerv és a gazdálkodó szerv személyi állománya előtt a bv. szerv biztonsági helyzetét, f. intézkedik a rendkívüli esemény megelőzésére, illetve annak megszakítására és következményeinek felszámolására, g. gondoskodik a bv. szerv személyi állományának biztonsági képzéséről, továbbképzéséről, h. biztosítja az együttműködési megállapodások alapján jelentkező biztonsági feladatok végrehajtását, i. vezeti az éves átfogó biztonsági vizsgálatot, meghatározza a biztonsági szemle, vizsgálat és -ellenőrzés végrehajtásának rendjét, j. meghatározza a bv. szerv biztonságára fokozott veszélyt jelentő anyagok, szerszámok, eszközök körét, szabályozza ezek nyilvántartásának, tárolásának, kiadásának, visszavételének rendjét, k. meghatározza a kulcsok kezelésének, az egyenruházati anyagok és a polgári öltözet tárolásának rendjét, l. végrehajtja a fegyverzeti szakutasításban részére meghatározottakat. 61. A bv. szerv vezetője hagyja jóvá: a. a bv. szerv és a gazdálkodó szerv, illetve a bv. szerv területén létesült telephely biztonsági rendszerének leírását és mellékleteit, b. helyettesének, a bv. szerv osztályvezetőinek ellenőrzési tervét, a gazdálkodó szerv biztonsági vezetőjének ellenőrzési tervét, c. a biztonsági felügyelők és a körletfelügyelők havi szolgálati terveit, napi szolgálatba vezénylését valamint a túlszolgálati idő elszámolását, d. a gazdálkodó szerv biztonsági vezetőjének havi eligazítását, feladat meghatározását. Az a) és b) pontban foglalt feladatok másra nem ruházhatók át. 62. A bv. szerv vezetője helyettesének feladata:
38 a. ellátja a bv. szerv vezetője által a hatáskörébe utalt szakterületek vezetőinek közvetlen irányítását, végrehajtja azokat az egyéb feladatokat, amelyekkel a bv. szerv vezetője megbízza, b. a bv. szerv vezetője távollétében vagy annak akadályoztatása esetén teljes hatáskörrel ellátja a bv. szerv biztonsági tevékenységének irányítását, c. vezeti a befogadási és foglalkoztatási bizottságot (amennyiben ez nem a büntetés-végrehajtási osztályvezető feladata). 63. A gazdálkodó szerv vezetőjének közreműködése a bv. szerv biztonsági feladatainak végrehajtásában: a. a bv. szerv biztonsági rendszerének megfelelően irányítja a gazdálkodó szervnél a foglalkoztatást, továbbá az őrzés, felügyelet, vagy ellenőrzés végrehajtását, b. a bv. szerv vezetőjével egyeztetett módon és rendszerességgel értékeli a gazdálkodó szerv biztonsági tevékenységét, c. rendszeresen beszámoltatja a biztonsági vezetőt és a biztonsági tevékenység közvetlen irányításával megbízott munkáltatási egységek vezetőit, d. ellenőrzi a biztonsággal összefüggő feladatok végrehajtását, intézkedik a rendkívüli esemény megelőzésére, halasztást nem tűrő esetben annak megszakítására, felszámolására, intézkedéséről és annak eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a bv. szerv vezetőjét, e. a gazdálkodó szerv területén részt vesz az éves átfogó biztonsági vizsgálaton, f. új munkahely létesítése és a foglalkoztatás jellegének megváltoztatása előtt a biztonsági feladatokat egyezteti a bv. szerv vezetőjével. A b), c), e) és f) pontban foglalt feladatok végrehajtását a gazdálkodó szerv vezetője másra nem ruházhatja át. 64. A gazdálkodó szerv vezetője a biztonsági tevékenységgel kapcsolatos - a 63. pont a), és d), pontjaiban meghatározott - feladatait a biztonsági vezető útján is gyakorolhatja. 65. A biztonsági osztályvezető: a. közvetlen alárendeltségéről a bv. szerv vezetője rendelkezik, b. feladatait távollétében a szervezetszerű helyettese, annak hiányában a bv. szerv vezetője által kijelölt biztonsági tiszt látja el. 66. A biztonsági osztályvezető elöljárója: a. a biztonsági osztály állományának, illetve, ha az adott bv. szerv vezetője eltérően nem rendelkezett a körlet-főfelügyelőknek, a körletfelügyelőknek, továbbá a biztonsági feladatok ellátására más osztálytól igénybe vett beosztottaknak, a rendkívüli esemény megelőzésére, megszakítására és a következmények felszámolására igénybe vett állománynak, b. utasításait az alárendeltségébe tartozók kötelesek végrehajtani, más szakterületen dolgozók részére a biztonsággal összefüggő utasítást csak közvetlen veszély
39 elhárítása érdekében adhat, észrevételeiről, tapasztalatairól és intézkedéseiről az érintett osztály, illetve a gazdálkodó szerv vezetőjét tájékoztatja, és elöljárójának jelentést tesz. 67. A biztonsági osztályvezető feladata: a. elkészíti a hatáskörébe tartozó terület biztonsági rendszerének leírását, azok mellékleteit, a bv. szerv védelmi és riadóterveit, b. megtervezi és megszervezi a hatáskörébe utalt területeken a biztonsági feladatok végrehajtását, gazdálkodik a rendelkezésre álló erőkkel, eszközökkel, c. együttműködik a bv. szerv osztályvezetőivel, vezetőivel, d. együttműködik a gazdálkodó szerv biztonsági vezetőjével, e. gondoskodik az alárendeltségébe tartozók szakirányú felkészítéséről, f. osztályértekezleten félévente értékeli a biztonsági tevékenység végrehajtását, az állomány fegyelmét és meghatározza a következő időszak feladatait, g. a biztonsági tiszteket legalább félévenként beszámoltatja, h. jóváhagyja a biztonsági tisztek havi ellenőrzési tervét, i. jóváhagyja a szállítási tervet, j. intézkedik a biztonságot közvetlenül veszélyeztető körülmény megszüntetésére, k. negyedévenként eligazítja a biztonsági osztály beosztottait, l. a bv. szerv vezetőjének rendelkezése szerint az illetékes osztályok bevonásával biztonsági szemlét tart és biztonsági vizsgálatot szervez, m. halaszthatatlan esetekben - ha az elöljáró nincs jelen - intézkedik a rendkívüli esemény megelőzésére, megszakítására és következményeinek felszámolására, n. javaslatot tesz, illetve intézkedik a biztonsági osztály által üzemeltetett létesítmények, biztonsági berendezések, kényszerítő-, technikai eszközök karbantartására, javítására, pótlására, o. részt vesz a befogadási és foglalkoztatási bizottság (a továbbiakban: bfb.) munkájában, p. dönt a mozgáskorlátozó eszköz alkalmazásáról, q. részt vesz a biztonsági szemlén és az éves átfogó biztonsági vizsgálaton. 68. A biztonsági osztályvezető ellenőrzi különösen: a. a biztonsági tevékenység ellátását, b. a biztonsági tisztek szolgálatellátását, c. a biztonsági létesítmények, -berendezések, kényszerítő-, technikai eszközök állapotát és működését,
40 d. a lőfegyver, a lőszer és a fegyver-műszaki szakanyagok meglétét, kezelését, tárolását, karbantartását, használhatóságát, e. a házirendben meghatározottak betartását, f. a biztonsági intézkedések végrehajtását, a fogvatartottak fegyelmét, a magánelzárás végrehajtását, g. biztonsági szempontból a fogvatartottak foglalkoztatási helyeit, h. a szolgálati okmányok meglétét, vezetését. 69. A biztonsági osztályvezető-helyettes közvetlenül a biztonsági osztályvezetőnek van alárendelve. A biztonsági osztályvezetői feladatok közül azokat kell végrehajtania, amelyekkel közvetlen elöljárója, illetve a bv. szerv vezetője megbízza. Egyéb feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. 70. A biztonsági tiszt: a. közvetlenül a biztonsági osztályvezetőnek van alárendelve, ha a bv. szerv vezetője másképp nem rendelkezik, b. szolgálatban elöljárója: b.a) az alárendeltségébe tartozó főfelügyelőknek, felügyelőknek, hivatali időn kívül a bv. szerv vezetője által meghatározott körben a személyi állománynak, b.b) rendkívüli eseménnyel összefüggésben az igénybe vett személyi állománynak, amíg elöljárója az intézkedést át nem veszi. c. haladéktalanul intézkedik a biztonságot veszélyeztető körülmény megszüntetésére, arról elöljárójának jelentést tesz, d. elöljáróinak távollétében a bv. szerv vezetője által meghatározott hatáskörrel és felelősséggel rendelkezik. 71. A biztonsági tiszt feladata: a. a napi biztonsági feladatot ellátó állomány felkészültségének, alkalmasságának ellenőrzése, a szolgálat befejezésekor a soron következő szolgálat közlése, b. a biztonsági feladatokat ellátó állomány eligazítása, tájékoztatása, az előállítási, szállítási és egyéb intézeten kívüli őrzési, felügyeleti és ellenőrzési feladatra kijelöltek útba indítása, visszaérkezéskor fogadása, c. szükség esetén az alárendeltségébe tartozó személy leváltása, d. indokolt esetben a jogszabályban meghatározott biztonsági intézkedések foganatosítása, e. szükség esetén az elektromos zárrendszer áramtalanításának elrendelése és az azzal összefüggő egyéb intézkedések megtétele, f. szükség esetén a napirendtől eltérő időpontban létszámellenőrzés elrendelése,
41 g. a fogvatartottak mozgatásakor - a létszámra is tekintettel - a biztonsági körülmények figyelemmel kísérése, a szükséges intézkedések megtétele, h. gondoskodik a fogvatartott szabadításáról, hivatali időn kívül a jogszerű befogadásról, visszafogadásról, i. lőfegyverhasználat, illetve sérülést vagy halált okozó kényszerítő eszköz használata esetén intézkedik a helyszín biztosítására, a sérült ellátására és haladéktalanul jelentést tesz az elöljárójának, j. a fogvatartott rosszulléte esetén intézkedik az orvosi vizsgálatra, ha szükséges a kórházba szállításra, k. a fogvatartott halála esetén intézkedik a helyszín biztosítására, az orvos, az ügyész és a nyomozó hatóság értesítésére, l. a fegyverzeti szakutasításban részére meghatározottak végrehajtása. 72. A biztonsági tiszt ellenőrzi különösen: a. a biztonsági feladatot ellátók tevékenységét, b. a biztonsági létesítmények, -berendezések, technikai eszközök, a fegyverműszaki szakanyagok meglétét, rendeltetésszerű használatát, működését és használhatóságát, c. a fogvatartottak motozását, d. a bv. szervbe történő be- és kiléptetés szabályainak végrehajtását, e. a foglalkoztatási helyek rendjét, a fogvatartottak fegyelmét és a napirend betartását, f. a biztonsági intézkedések és a magánelzárás fenyítés végrehajtását, g. a biztonsági feladatok végrehajtása során a jogszabályi előírások érvényesülését, h. a szolgálati okmányok meglétét, szabályszerű vezetését, a minősített adatokra vonatkozó előírások és az adatvédelmi szabályok betartását, a ruházat tárolását, i. a szolgálatban levő biztonsági tiszt a bv. szerv területét a bv. szerv vezetője által meghatározottak szerint csak ellenőrzés, vagy intézkedés céljából hagyhatja el, j. a biztonsági tiszt feladatkörét - ha bármilyen okból a szolgálat folytatására alkalmatlanná válik - a biztonsági főfelügyelő veszi át, az átvétel idejét és tényét a szolgálati naplóban rögzíteni kell, a biztonsági főfelügyelő az eseményről jelentést tesz a bv. szerv vezetőjének vagy az őt helyettesítő személynek, k. a szolgálati állatokkal kapcsolatos feladatok ellátását. 73. A biztonsági főfelügyelő: a. a biztonsági főfelügyelő közvetlenül a szolgálatba lévő biztonsági tisztnek van alárendelve,
42 b. folyamatosan figyelemmel kíséri a biztonsági feladatokat ellátók tevékenységét és a biztonságtechnikai rendszer működését, annak jelzéseit, c. ha a szolgálatba lévő biztonsági tiszt bármilyen okból akadályoztatva van, akkor a biztonsági tisztet megillető hatáskörrel és felelősséggel intézkedik. 74. A biztonsági főfelügyelő feladata: a. összeköttetés tartása a szolgálatban lévő biztonsági tiszttel, a biztonsági felügyelőkkel, a körletfelügyelőkkel és a foglalkoztatási felügyelőkkel, b. a fegyverzeti szakutasításban részére meghatározottak végrehajtása, c. ha a biztonságtechnikai rendszer kezelésével külön személyt nem bíztak meg, a rendszer kezelése. 75. A büntetés-végrehajtási osztályvezető: a. ha az adott bv. szerv vezetője eltérően nem rendelkezett, felelős az elhelyezési körletek biztonságának folyamatos fenntartásáért, b. közvetlen alárendeltségéről a bv. szerv vezetője rendelkezik, c. a körlet-főfelügyelők, körletfelügyelők irányítását és ellenőrzését (amennyiben alárendeltségébe tartoznak) arra alkalmas hivatásos állományú beosztottján keresztül is gyakorolhatja. 76. A büntetés-végrehajtási osztályvezető feladata a hatáskörébe utalt területen: a. az alárendeltségébe tartozók szolgálatának megszervezése, tevékenységük irányítása, ellenőrzése, b. a biztonsági feladatok végrehajtásának szervezése, c. a biztonsági osztályvezetővel együttműködve a körlet-főfelügyelők, körletfelügyelők szolgálati utasításainak elkészítése, d. a biztonsági létesítmények, technikai eszközök, biztonsági berendezések és egyéb eszközök meglétének, rendeltetésszerű használatának és használhatóságának rendszeres ellenőrzése, e. a fogvatartottak jogszabályban meghatározott elhelyezésének és elkülönítésének a megszervezése, f. a körlet-főfelügyelők, körletfelügyelők szakirányú felkészítése, g. a büntetés-végrehajtási osztály beosztottai előtt a körlet biztonsági helyzetének, a körleten folyó tevékenységnek szükség szerint, de legalább félévenkénti értékelése és a következő időszak feladatainak meghatározása, h. a körlet-főfelügyelők negyedévenkénti eligazítása és tevékenységük rendszeres ellenőrzése, kivéve, ha a körlet-főfelügyelők a biztonsági osztályhoz tartoznak, i. részvétel a biztonsági szemlén és az éves átfogó biztonsági vizsgálaton,
43 j. intézkedni a rendkívüli esemény megelőzésére, halasztást nem tűrő esetben annak megszakítására, felszámolására, jelentéstétel az intézkedéséről és annak eredményéről a bv. szerv vezetőjének, k. vezeti a bfb-t (amennyiben ez nem a bv. szerv vezetője helyettesének a feladata). A g), h), i) pontban foglalt feladat végrehajtását másra nem ruházhatja át. 77. A büntetés-végrehajtási osztályvezető ellenőrzi: a. a körlet biztonságával összefüggő rendelkezések betartását, b. a körleten elhelyezett biztonsági berendezések, technikai- és kényszerítő eszközök, anyagok meglétét, rendeltetésszerű használatát, műszaki állapotát, működését, használhatóságát, c. a fogvatartottak közvetlen anyagi ellátását, a házirend végrehajtását, d. a biztonsági intézkedések és a magánelzárás végrehajtását, e. a fogvatartottak mozgatásának, kísérésének biztonságát, a szolgálati okmányok szabályszerű vezetését, a minősített- és adatvédelmi szabályok betartását. 78. Az objektumvezető, vezető nevelő Az objektumvezető, vezető nevelő alárendeltségét, hatáskörét és feladatait a bv. szerv vezetője munkaköri leírásban határozza meg. 79. A biztonsági vezető: a. közvetlenül a gazdálkodó szerv vezetőjének van alárendelve, b. ellátja azokat a biztonsági feladatokat, amelyeket a gazdálkodó szerv vezetője - a bv. szerv vezetőjével egyeztetve - a hatáskörébe utal. 80. A biztonsági vezető feladata: a. a foglalkoztatási felügyelők szolgálatának megszervezése, b. a hatáskörébe utalt területen a munkáltatás biztonságával kapcsolatos rendelkezések érvényesítése, c. ha olyan körülményt észlel, amelynek megváltoztatása, megszüntetése azonnali intézkedést igényel, a biztonsági tevékenységet ellátó személynek közvetlenül utasítást ad, azt jelenti a gazdálkodó szerv vezetőjének, intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja a szolgálatba lévő biztonsági tisztet, d. részt vesz a bfb. munkájában, e. elkészíti a gazdálkodó szerv biztonsági feladatot ellátó dolgozóinak az őrutasítás, szolgálati utasítás, illetve a munkaköri leírás biztonsági mellékletének tervezetét, f. a biztonsági tevékenységet ellátók felkészítése szükség szerint, de legalább havonta,
44 g. intézkedés az üzemképtelenné vált biztonsági berendezések, technikai eszközök megjavítására, pótlására, javaslattétel a technikai rendszer fejlesztésére, h. a napi biztonsági feladatok végrehajtásának ellenőrzése, i. a hatáskörébe tartozó területen a biztonsági szemle vezetése és végrehajtásának okmányolása, a biztonsági osztályvezetővel együttműködve biztonsági vizsgálat szervezése. 81. A biztonsági vezető ellenőrzi: a. a munkahelyek biztonságát, az őrzési, a felügyeleti és az ellenőrzési feladatok végrehajtását, b. a biztonsági berendezések, a technikai eszközök, a műszaki anyagok meglétét, állapotát, azok rendeltetésszerű használatát, karbantartását, c. a napi biztonsági- és a létszámellenőrzés végrehajtását, d. a fogvatartottak motozását, e. a munkahelyek biztonsági okmányainak vezetését. Az ellenőrzés szintjei A büntetés-végrehajtás biztonsági tevékenységének irányítására, ellenőrzésére három egymásra épülő szintet, továbbá a biztonsági tevékenység törvényességének kontrollját biztosító további három egymással kapcsolatban nem álló szintet különböztethetünk meg. Ezek a szintek a következők: • minisztériumi szint • büntetés-végrehajtás országos parancsnokságának szintje • büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények szintjei továbbá; • a törvényességet ellátó ügyészi szintet, • az állampolgári jogok országgyűlési biztosának szintjét, • az emberi jogok védelmét ellátó nemzetközi és nemzeti intézmények, szervezetek szintjei. Minisztériumi szint A minisztériumi szinten a hierarchia egymást követő szintjei a következők: • miniszter • államtitkár (a büntetés-végrehajtás felügyeletét ellátó illetékes minisztériumi vezető) • szakállamtitkár • a büntetés-végrehajtási szervezet tevékenységét általánosan illetve speciálisan ellenőrző osztályok illetve osztályok vezetői, továbbá beosztottai. A büntetés-végrehajtási szervezet miniszteri irányítására, így közvetett módon a biztonsági tevékenység irányítására és ellenőrzésére jogszabály ad felhatalmazást. A büntetésvégrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Szervezeti tv.)
45 2. § (1) bekezdése szerint a bv. szervezet működését a Kormány a büntetésvégrehajtásért felelős miniszter (a továbbiakban: Miniszter) útján irányítja. A Miniszter főbb feladatai a következők: a) előkészíti a bv. szervezetre vonatkozó, az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe tartozó jogszabályok és egyéb döntések tervezeteit; b) rendeletalkotás és normatív utasítás útján szabályozza a bv. szervezet tevékenységét; c) a Kormány döntésének végrehajtása érdekében, illetve a feladatkörében eljárva a bv. szervezet részére a törvényi keretek között feladatot határoz meg, és egyedi utasítást ad; d) ellenőrzi a gazdálkodást, jóváhagyja a bv. szervezet fejlesztési terveit; e) dönt bv. szerv létrehozásáról, átalakításáról, valamint megszüntetéséről; f) meghatározza az oktatás, a képzés és a továbbképzés irányait, összehangolja az erre irányuló tevékenységet; g) jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogkört gyakorol; h) meghatározza a kizárólag hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyekkel betölthető beosztásokat; i) j) rendszeresíti a bv. szervezetnél alkalmazható kényszerítő eszközöket, fegyverzeti, egyenruházati anyagokat, hír- és biztonsági rendszereket; k) megsemmisíti vagy megváltoztatja az országos parancsnok jogszabálysértő intézkedését; l) jogszabályban meghatározott esetekben felülvizsgálja az országos parancsnok határozatait, kivéve, ha a határozat a bíróság előtt közvetlenül megtámadható; m) gondoskodik a bv. szervezet ellenőrzéséről; n) jóváhagyja az Országos Parancsnokság szervezeti és működési szabályzatát; o) ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat. (3) A miniszter a bv. szervezet részére egyedi utasítást az országos parancsnok útján adhat. Ez egy fontos garanciális szabály, vagyis a Miniszter csak közvetett úton a szolgálati út betartásával adhat egyedi utasításokat. 8
9
10
11
12
13
14
Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának szintje A büntetés-végrehajtás országos parancsnokságán a hierarchia egymást követő szintjei a következők: büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (illetve az általa megbízott személy), büntetés-végrehajtás országos parancsnokának helyettesei (illetve az általuk megbízott személy) a büntetés-végrehajtás országos parancsnokság szervezeti és működési szabályzatában megnevezett, szakmai feladatok irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó szervezeti egységek, illetve személyek. A Szervezeti tv. definiálja a büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) fogalmát, amely szerint a bv. szervezet a külön törvényben meghatározott szabadságelvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság átváltoztatása folytán megállapított elzárást végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv. Nyilvánvaló, hogy az irányítás, ellenőrzés a fentiekben definiált feladatok törvényes és biztonságos végrehajtására irányul. További fontos kritérium, hogy a bv. szervezet a feladatainak törvényes ellátásával járul hozzá a közrend és a közbiztonság erősítéséhez. A Szervezeti tv. rendelkezik a bv. szervezet központi vezető szervéről, amely a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: Országos
46 Parancsnokság), élén pedig a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnoka) áll. Az országos parancsnok A Szervezeti tv. 4. §-a szerint az országos parancsnok a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, és az igazságügyi és rendészeti miniszter törvényben meghatározott jogkörében hozott döntéseinek keretei között vezeti a bv. szervezetet. Az országos parancsnok a bv. szervezet személyi állományának szolgálati elöljárója, illetve felettese. (2) Az országos parancsnok a) gondoskodik a bv. szervezet törvényes működéséről; b) előterjesztést, javaslatot tesz a miniszter részére; c) jogszabály meghozatalát nem igénylő kérdésben intézkedéssel állapítja meg az egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának szakmai, technikai és eljárási szabályait; d) meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására, illetve a hivatásos állomány tagjaira vonatkozóan — egyedi döntésként — parancsot ad; e) gondoskodik a bv. szervezet költségvetésében foglaltak megtartásáról; f) jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogkört gyakorol; g) jóváhagyja a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények szervezeti és működési szabályzatát; h) meghatározza a bv. szervezetnél rendszeresített kényszerítő eszközök, fegyverzeti, egyenruházati, hír- és biztonsági rendszerek, illetve az egyéb technikai eszközök típusát és készletnormáit. (3) Az országos parancsnok törvény, illetve a miniszter eltérő rendelkezése hiányában képviseli a bv. szervezetet. 16
17
A bv. intézetek szakmai tevékenységét –vezetői ellenőrzés keretében- az országos parancsnok és helyettesei rendszeresen ellenőrzik. A vezetői ellenőrzés eszközei: e) a parancsnokok rendszeres és eseti beszámoltatása a feladatok teljesítéséről, f) a bv. intézetek helyszíni ellenőrzése (szemléje), g) ellenőrzések és vizsgálatok elrendelése, h) a jogszabályok, felügyeleti szervi és vezetői döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai és más információk, rendszeres vagy eseti statisztikai és egyéb adatok elemzése. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága 5. § Az Országos Parancsnokság a jogszabályok, a miniszter döntései és az országos parancsnok intézkedései alapján a) előkészíti az országos parancsnok intézkedéseit, parancsait és előterjesztéseit; b) felügyeli, ellenőrzi és szakmailag irányítja a bv. szervek szolgálati feladatainak a végrehajtását, így különösen a fogvatartás biztonságával, a fogvatartottak nevelésével, foglalkoztatásával, egészségügyi ellátásával, szállításával és nyilvántartásával kapcsolatos tevékenységet; c) bv. szervezet költségvetésének keretei között biztosítja a bv. szervek feladatainak ellátásához szükséges feltételeket; d) a fogvatartottak foglalkoztatását végző gazdasági társaságok (a továbbiakban: gazdasági társaságok) és a fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott költségvetési szervek 18
19
47 működésével kapcsolatban ellátja a miniszter által meghatározott büntetés-végrehajtási feladatokat; e) végzi a honvédelemmel, a polgári és katasztrófavédelmi tevékenységgel, a munkavédelemmel és a tűzvédelemmel kapcsolatos központi feladatokat; f) együttműködik a büntetések és az intézkedések végrehajtásában közreműködő, illetve a végrehajtást segítő állami szervekkel és társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal és személyekkel, továbbá az érintett nemzetközi szervezetekkel; g) ellátja a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott egyéb feladatokat. A bv. intézetekre irányuló szakmai ellenőrzési kötelezettségét az Országos Parancsnokság vezetői ellenőrzésekkel, valamint szervezeti egységei által végzett ellenőrzések útján teljesíti. A büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények A büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények vonatkozásában a hierarchia egymást követő szintjei a következők: • intézet parancsnok (illetve az általa megbízott személy), • intézet parancsnok helyettes (illetve az általa megbízott személy), • biztonsági osztályvezető, • biztonsági osztályvezető-helyettes, • szolgálatban lévő biztonsági tiszt, • szolgálatban lévő biztonsági főfelügyelő (teljes hatáskörrel a szolgálatban lévő biztonsági tiszt akadályoztatása esetén), ők az intézet egész területén általános hatáskörrel irányítják és ellenőrzik a biztonsági tevékenységet, • hatáskörükbe utalt területen az egyes szakterületek osztályvezetői illetve egyéb vezetői (pl. alegységvezető, vezető nevelő, körlet-főfelügyelő), A Szervezeti tv. 6-8. §-ai alapján a büntetés-végrehajtási intézetek (a továbbiakban: intézet) a jogszabályok, az országos parancsnok intézkedései és parancsai, valamint a szervezeti és működési szabályzatukban foglaltak alapján ellátják a büntetések és intézkedések végrehajtásával járó feladatokat, a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását. Intézet a büntetés és az intézkedés jellegére, a végrehajtási fokozatra, a fogvatartottak életkorára, nemére és a végrehajtás egyéb sajátos körülményeire tekintettel alapítható. A bv. szervek anyagi-technikai ellátására, a személyi állomány oktatására, továbbképzésére, egyes szociális és egészségügyi feladatok ellátására büntetés-végrehajtási intézmény (a továbbiakban: intézmény) alapítható. A törvényességi felügyeletet ellátó ügyész A Szervezeti tv. 2. § (3) bekezdése szerint a büntetések és az intézkedések végrehajtása felett az ügyészség - külön törvényben meghatározottak szerint - törvényességi felügyeletet gyakorol. Az ügyészségnek felhatalmazást a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 51. § (2) bekezdése ad, amely szerint az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. A büntetések, intézkedések, a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedések végrehajtása törvényességének felügyelete, és a büntetés-végrehajtással kapcsolatos bírósági eljárásban való ügyészi közreműködés a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 11-12. §-ai szerint az alábbiakban realizálódhat.
48 Az ügyész felügyeleti tevékenysége során a) bármely időpontban ellenőrizheti a büntetés-végrehajtási intézetekben és a nyomozó hatóságoknál az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés és a szabadságvesztés foganatosításának, a fogva tartás körülményeinek törvényességét; a büntetés-végrehajtási szerveknél és a nyomozó hatóságoknál megtekintheti a fogva tartás körülményeit és rendjét szabályozó utasításait és a fogva tartási iratokat; b) ellenőrizheti az illetékes szerveknél a büntetések és intézkedések végrehajtására vonatkozó jogszabályok megtartását, így különösen • a közérdekű munka, • a pénzbüntetés, • a mellékbüntetések, • a kényszergyógykezelés és a kényszergyógyítás végrehajtását, továbbá • a feltételes szabadságra bocsátás, a pártfogó felügyelet és az utógondozás, valamint • a bűnügyi nyilvántartás és az idegenrendészeti őrizet törvényességét; c) meghallgathatja a fogvatartottakat, illetve felülvizsgálhatja a büntető ügyben hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatos panaszokat. d) ellenőrizheti a fogva tartottakkal való bánásmód törvényességét, a végrehajtás alatt állók jogvédelmére vonatkozó rendelkezések érvényesülését, valamint a büntetés végrehajtását biztosító intézkedések teljesítésének törvényességét; e) ellenőrizheti az idegenrendészeti közösségi szálláshelyeken a kijelölt kötelező tartózkodás végrehajtásának, valamint az ott tartózkodó személyekkel való bánásmód törvényességét, a jogvédelmükre vonatkozó rendelkezések érvényesülését; A büntetés-végrehajtási szervezet szakmai felügyeleti ellenőrzéséről Célja: a büntetés-végrehajtási tevékenység értékelése, segítése, a kedvező jelenségek, tapasztalatok erősítése, terjesztése, a munkát akadályozó tényezők feltárása, megelőzése, a céloktól való eltérés okainak kiderítése, megszűntetése és a hiányosságok felszámolásához javaslatok kialakítása. Elő kell segíteni a vezetés színvonalának emelését, valamint folyamatos információt kell nyújtani a bv. intézetek büntetés-végrehajtási szakmai feladatai teljesítéséről. Általános szempontok • az előző átfogó ellenőrzés legfontosabb megállapításai, ezzel kapcsolatos helyi intézkedések megvalósítása, • a vizsgált időszak során végrehajtott szakmai, ügyészségi, egyéb ellenőrzések főbb megállapításai, a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések és ezek hatásai, • az ellenőrzött időszakban történt fontosabb intézeti események. A szakmai ellenőrzés során vizsgálni kell • a büntetés-végrehajtás tevékenységére vonatkozó jogszabályi végrehajtását, a jogalkalmazói gyakorlatot, • a szakmai feladatok végrehajtását, • a szakmai- és költségvetési gazdálkodási tevékenység összhangját, • a személyi és a tárgyi feltételek alakulását, • a vezetők tevékenységét, • a Minisztérium vezetői részéről hozott döntések végrehajtását.
rendelkezések
49 A vizsgálat eredménye alapján elemezni és értékelni kell a működés törvényességét és hatékonyságát. A megbízólevél Az illetékes szervezeti egység munkatársai az ellenőrzési tevékenységet érvényes megbízólevél alapján látják el. A megbízólevél tartalmazza: • az ellenőrző szerv megnevezését, • a munkatárs nevét, szolgálati igazolványa számát, • az ellenőrzés végrehajtására, eljárási rendjére vonatkozó jogi norma megnevezését, • a megbízólevél számát, • a kiállítás keltét, • a kiállításra jogosult aláírását és bélyegzőlenyomatát, • a megbízólevél érvényességét. Az Országos Parancsnokság által végzett szakmai ellenőrzések Az Országos Parancsnokság köteles gondoskodni a bv. intézetek szakmai tevékenységének rendszeres ellenőrzéséről. Ez az ellenőrzés különösen az alábbi szolgálati feladatokra terjed ki: • a bv. intézetek vezetésére, irányítására, • a biztonsági tevékenység végrehajtására, • a védelmi tevékenység teljesítésére, • a személyi állomány elhelyezésére, személyzeti, szociális és egészségügyi ellátására, • a személyi állomány bűnügyi, fegyelmi helyzetének alakulására, • a fogvatartottak nevelésére, szállítására, nyilvántartására, foglalkoztatására, elhelyezésére, élelmezésére, ruházati ellátására, valamint egészségügyi ellátására, • a fogvatartottak igazgatásával kapcsolatos tevékenységre, • az egészségügyi ellátásra, • az informatikai tevékenységre, • a bv. intézetek üzemeltetésére, gazdálkodására, • a munkabiztonságra, tűzvédelemre, környezetvédelemre, és energiagazdálkodásra, • az ügyiratkezelésre gazdasági társaságok vonatkozásában • a gazdasági társaság és a bv. intézet közötti együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítésére, • a védelmi felkészülési tevékenységre, • a fogvatartottak foglalkoztatásával kapcsolatos biztonsági, munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi szabályok betartatására. Az Országos Parancsnokság által végzett szakmai ellenőrzéseket az Országos Parancsnokság szervezeti egységei hajtják végre. A szervezeti egységek kötelesek rendszeresen ellenőrizni a hatáskörükbe tartozó bv. intézetekben folyó szakmai munkát. A szakmai ellenőrzési tevékenységnek a hatáskörbe tartozó feladatok valamennyi részelemét le kell fednie. A szervezeti egységek ellenőrzési hatáskörébe az Országos Parancsnokság szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) meghatározottak az irányadók. Az ellenőrzések megszervezéséért és végrehajtásáért a szervezeti egységek vezetői felelősek.
50 Ellenőrzés módszeri • az Országos parancsnokságon működő informatikai nyilvántartásokból kinyerhető adatok, a jelentési és adatszolgáltatási rendszer alapján a bv. intézet által írásban megküldött adatok, jelentések és emlékeztetők, az előzőleg lefolytatott ellenőrzésekről szóló jelentések, továbbá a rendelkezésre álló egyéb információk elemzése, értékelése, • adat-, irat- és információkérés, • helyszíni ellenőrzés Szakterületekként összefoglaló jelentést kell adni: • a rendeltetésszerű működéssel kapcsolatos szakmai feladatok teljesítéséről, • a működés törvényességéről, a jogszabályok és belső rendelkezések hatályosulásáról, • a szakmai tevékenységgel kapcsolatos kedvező és kedvezőtlen tendenciákról, a helyzet kezelésére tett intézkedésekről, • a helyi szabályozottságáról, • a vezetői-irányítói tevékenység folyamatáról, színvonaláról, • a személyzet helyzetében, felkészültségében bekövetkezet változásokról, • a személyi-, anyagi- és tárgyi feltételek alakulásáról, • a külső szervekkel való együttműködés alakulásáról. Átfogó ellenőrzést minden bv. intézetben szükség szerint, de legalább négyévenként kell végezni. Az átfogó ellenőrzést az országos parancsnok felügyeli és az illetékes szervezeti egység vezetője koordinálja, és vezeti. Az átfogó szakterületi ellenőrzés szempontjai: I. Az előző ellenőrzések tapasztalatainak hasznosítása, azóta történt változások: • az előző átfogó ellenőrzés főbb megállapításai, a hiányosságok megszűntetésére tett intézkedése és ezek hatásai; • az egyéb ellenőrzések, illetve vizsgálatok főbb megállapításai, a hiányosságok megszűntetésére tett intézkedése és ezek hatásai; • az intézet alapfeladataiban, szervezeti felépítésében történt esetleges változások, • a szakterületi munkavégzés feltételeiben (személyi, tárgyi, anyagi) bekövetkezett változások • a szakmai tevékenység ellátása során keletkezett kedvező és kedvezőtlen tendenciák, és ezek megváltoztatására tett intézkedések és azok hatásai II. A bv. intézet működési rendje, vezetése, kapcsolatai: 1. A bv. intézet működési rendje • a belső szabályozás színvonala, hatékonysága, az alapdokumentumok megléte, kidolgozottsága, • az információs rendszerkidolgozottsága, működési hatékonysága, • a bv. intézet szervezeti felépítése, az esetleges változások és ezek hatásai, • a tervezési, a szervezési és a döntési mechanizmus; • az ellenőrzési rendszer működése, hatékonysága; 2. A vezetők (parancsnok, parancsnok-helyettes, gazdasági vezető, osztályvezetők) szakmai és vezetési tevékenységének értékelése. 3. A bv. intézet belső (szervezeti egységek, intézet és gazdasági társaság) és külső kapcsolatai (társadalmi környezet), a külső szervekkel történő együttműködés értékelése.
51 III. A szakterületek helyzetének, tevékenységének értékelése 1. A bv. intézet személyi feltételei, a személyi állomány helyzete, a személyzeti és szociális feladatok ellátása. 2. A bv. intézet biztonsági állapota, a biztonsági feladatok ellátása. 3. A fogva tartottak helyzete, a velük való bánásmód, ügyeinek és programjainak intézése, illetve szervezése. 4. A büntetés-végrehajtási nyilvántartási feladatok ellátása. 5. A fogva tartottak foglalkoztatása. 6. A személyi állomány és a fogva tartottak egészségügyi ellátása, a bv. intézet közegészségügyi és járványügyi helyzete. 7. A bv. intézet állapota, tárgyi feltételei, a gazdálkodási, ellátási és üzemeltetési feladatok végrehajtása, a szakmai és a gazdálkodási feladatok összhangja. 8. A bv. intézet védelmi felkészültsége. 9. A bv. intézet informatikai rendszerének működése. 10. A munkavédelmi, a tűzvédelmi, a környezetvédelmi, az energiagazdálkodási és az ügykezelési feladatok ellátása. Az ellenőrzés tervezése Az átfogó ellenőrzésekről 4 éves időtartamra, évekre lebontott ellenőrzési tervet kell készíteni. A terv elkészítése során törekedni kell az ellenőrzések éves szinten történő arányos elosztására. Az ellenőrzési tervet az Országos Parancsnokság SZMSZ-ben kijelölt szervezeti egységének vezetője állítja össze és az országos parancsnok hagyja jóvá.. A tervhez –cél-, téma-, és utóellenőrzésekre vonatkozóan az Országos Parancsnokság szervezeti egységek vezetőinek éves tervet kell készíteni. Országos Parancsnokság által elvégzendő átfogó ellenőrzésekről, továbbá a szakmai ellenőrzési szervezetek által készített téma-, cél-, és utóellenőrzésekről –a féléves munkaterv részeként- ellenőrzési tervet kell készíteni. A terv tartalmazza: • az ellenőrzendő bv. intézetek, gazdasági társaságok megnevezését, • az ellenőrzés típusát, időpontját, témáját, célját, • az egyes ellenőrzések időbeli ütemezését. • az ellenőrzést végző szakmai ellenőrzési szervezetet • a végrehajtásért felelős nevét • átfogó ellenőrzés esetén az ellenőrzés felügyeletével és vezetésével megbízott személyt Az Országos Parancsnokság szakmai ellenőrzési tervét az országos parancsnok a munkaterv aláírásával hagyja jóvá, a tervtől eltérni csak engedélyével lehet. A munkatervet úgy kell összeállítani, hogy szükség esetén, a soron kívüli, illetve a munkatervben nem szereplő ellenőrzési feladatok is végrehajthatók legyenek. Terven kívüli szakmai ellenőrzést az országos parancsnok és helyettesei rendelhetnek el. A tervezett ellenőrzésekről a bv. intézet parancsnoka az Országos Parancsnokság részéről megküldött munkatervből értesül. A terven kívüli ellenőrzést megkezdése előtt legalább 1 munkanappal korábban, szóban vagy írásban kell bejelenteni az érintett bv. intézet parancsnokának. A bejelentés az ellenőrzést végrehajtó szervezeti egység vezetőjének a kötelessége. Az előzetes bejelentést nem kell megtenni, ha az ellenőrzés célja csak a váratlan megjelenéssel biztosítható. A bejelentés mellőzését az országos parancsnok, illetőleg helyettesei engedélyezik.
52 Az ellenőrzés végrehajtása Valamennyi ellenőrzést ellenőrzési program alapján kell végrehajtani, amelyet az ellenőrzést végző személynek (a továbbiakban: ellenőr) belső használatra készült utasításként kell kezelnie. Halasztást nem tűrő, azonnali végrehajtást igénylő ellenőrzés esetén a program készítése az országos parancsnok vagy helyettesei engedélyével mellőzhető. Az ellenőrzési programot - az ellenőrző szervezeti egység vezetőjének követelményei, az ellenőrzendő bv. intézet működéséről, gazdálkodásáról rendelkezésre álló információk, az ellenőrzés célja, valamint a korábbi ellenőrzések tapasztalatai alapján – a végrehajtásért felelős szakmai szervezeti egység vezetője készíti el és a szakterületet felügyelő vezető hagyja jóvá. Több szakmai szervezet egyidejű bevonása esetén az ellenőrzés vezetésével megbízott személy készíti el az ellenőrzési programot. Az ellenőrzési program jóváhagyására az országos parancsnok vagy helyettesei jogosultak. A programtól eltérni csak a program jóváhagyójának engedélyével lehet, módosítását indokolt esetben a vizsgálatvezető kezdeményezheti. Az ellenőrzési programnak tartalmaznia kell: a) az ellenőrzést végző szervezeti egység megnevezését, b) az ellenőrzendő bv. intézet megnevezését, c) az ellenőrzés témáját, célját, d) az ellenőrzés típusának megjelölését, szempontjait, e) az ellenőrzés időpontját, f) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást, g) az ellenőrzés részletes feladatait, h) az ellenőrizendő időszakot, i) az ellenőrök (ezen belül külső szakértők), valamint a vizsgálatvezető megnevezését, j) az ellenőrzés tervezett időtartamát, a rész- és az összefoglaló jelentés elkészítésének határidejét, k) a kiállítás keltét, l) a készítő és a jóváhagyásra jogosult aláírását. „Nyílt parancs”-ban kell elrendelni az ellenőrzést, ha az ellenőr az adott szakterület ellenőrzésére nem jogosult, illetve ha az általánostól eltérő, kiemelt fontosságú ellenőrzést kell lefolytatni. „Nyílt parancs” aláírására az országos parancsnok és helyettesei jogosultak. Az ellenőrzések megállapításainak írásba foglalása A helyszíni ellenőrzést végrehajtó országos parancsnoksági ellenőr (több személy esetén az ellenőrzést végző csoport vezetője) az ellenőrzés befejezését követően minden esetben köteles az ellenőrzés tényét és az ellenőrzés legfontosabb tapasztalatait a bv. intézet „Ellenőrzési napló”-jába rögzíteni, a bejegyzés másodpéldányát magához veszi és azt a szolgálati helyén töltött első munkanapon szolgálati elöljárójának bemutatni. Az ellenőrzési naplóból kiemelt másodpéldányt az ellenőrzésről készített jelentéssel együtt kell irattárba helyezni. A megállapításokat az ellenőrnek minden esetben írásba kell foglalnia. Az írásba foglalás formái: a) ellenőrzési jegyzőkönyv, b) ellenőrzési részjelentés, c) ellenőrzési jelentés, illetve összefoglaló ellenőrzési jelentés. Az ellenőrzési részjelentés, ellenőrzési jelentés, illetve az összefoglaló ellenőrzési jelentés tartalmi köre tartalmazza: a) az ellenőrzést végző Országos Parancsnoksági szervezeti egység megnevezését, b) az ellenőrzött bv. intézet megnevezését
53 c) d) e) f) g) h) i) j)
az ellenőrzésre vonatkozó felhatalmazás megjelölését, az ellenőrzött időszakot, az ellenőrzés kezdetét és végét, az ellenőrzést végző(k) illetve az ellenőrzés vezetőjének a nevét, a vizsgálat célját, feladatait, az ellenőrzési megállapításokat az ellenőrzési program pontjainak megfelelő sorrendben, az összefoglaló értékelést a következtetéseket és javaslatokat, a jelentés készítésének dátumát és az ellenőr(ök) illetve az ellenőrzés vezetőjének valamint a jelentés jóváhagyójának aláírását és a jóváhagyás dátumát. A jelentésben lényegre törő, az eredményeket és a hiányosságokat összefoglaló, rövid, tömör értékelést is kell adni. Ha a jelentésben a megállapítások, következtetések alátámasztását, jellemzését szolgáló konkrét példák nagy száma miatt azok teljes körű ismertetése túlságosan terjedelmessé tenné a jelentést, akkor ezeket a "hibajegyzék" elnevezésű mellékletben kell közölni. A megállapításokat úgy kell megfogalmazni, hogy az ellenőrzött bv. intézet működése objektíven értékelhető legyen, vegye figyelembe a működésre, gazdálkodásra ható előnyös és hátrányos összefüggéseket. A jelentésben a kedvezőtlen irányzatok, a hibák, hiányosságok rögzítése mellett rá kell mutatni azok okaira, valamint következményeire (kihatásaira), hivatkozni kell azokra a jogszabályokra és egyéb szabályozásokra, szabályzatokra, amelyeknek előírásait megsértették. Az ellenőrzési jelentésnek tartalmaznia kell még egy záradékot is, amelyben az ellenőrzött bv. intézet parancsnoka nyilatkozik arra, hogy a jelentésben foglaltakat megismerte, és azokkal kapcsolatban 8 napon belül kíván-e észrevételt tenni. Az észrevételt írásban az ellenőrzést végrehajtó szakmai ellenőrzési szervezet vezetője (ellenőrzés vezetője) felé kell megküldeni. Az észrevételek elfogadásáról vagy elutasításáról, a jelentés jóváhagyásáról a szakmai ellenőrzési szervezetet felügyelő dönt a személyes megbeszélés során. Az ellenőrzésben résztvevők jogai és kötelezettségei Az ellenőr általánosságban jogosult a) az adat- és titokvédelmi szabályok betartása mellett az ellenőrzött bv. intézetnél (szervezeti egységnél) kérdéseket feltenni, arra a tájékoztatást megkapni, b) az ellenőrzött bv. intézet azon helyiségeibe –a vonatkozó szabályok betartásával- belépni, amelyek összefüggnek az ellenőrzési feladat megvalósításával, c) az ellenőrzött bv. intézet bármely dolgozójától írásban vagy szóban nyilatkozatot, tájékoztatást kérni, valamennyi dokumentumba betekinteni, d) minősített iratról a minősítő engedélyével, egyéb dokumentumokról a parancsnok tájékoztatásával másolatot, kivonatot készíteni, szükség esetén átvételi elismervény ellenében átvenni, e) a dokumentumokat - ha súlyos szabálytalanság történt, és az irat meghamisítása vagy eltüntetése a tények bizonyítását megakadályozná - másolat hátrahagyásával jogosult a vizsgálati anyaghoz csatolni, f) minősített iratba –a külön jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerintbetekinteni. Az ellenőrzött bv. intézet parancsnokának joga van: a) az ellenőr igazolványának, ellenőrzési programjának, az ellenőrzést elrendelő nyílt parancsnak, illetve megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az ellenőrzést megtagadhatja,
54 b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni, és az észrevételekre szóban vagy írásban választ kapni, c) titoktartási kötelezettség esetén - amennyiben ennek feloldását az ellenőr nem szerezte meg - a titoktartási kötelezettség alá vont témában az információ szolgáltatását, a dokumentum bemutatását vagy átadását megtagadni, d) a belépést, a területen történő mozgást az ellenőr életének, testi épségének, egészségének védelme, valamint a vagyon védelme a vonatkozó előírások betartásához, védőfelszerelés használatához kötni. E korlátozás nem minősül az ellenőrzés akadályozásának. Az ellenőr(ök) köteles(ek): a) ellenőrzési munkája során az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, belső rendelkezésekben, az ellenőrzési programban foglaltakat, valamint az őt megbízó ellenőrző szervezet rendelkezéseit maradéktalanul betartani, b) az ellenőrzött bv. intézetnél, illetve annak részegységeiben a biztonsági szabályokat betartani, c) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzendő bv. intézet vezetőjét tájékoztatatni, az ellenőrzési programját, az ellenőrzést elrendelő nyílt parancsot bemutatni, d) az objektív vélemény kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni, e) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni, f) az ellenőrzés alatt megismert állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni, illetve a jogszabályban meghatározott adatvédelmi kötelezettségének eleget tenni, g) haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrzött bv. intézet parancsnokának és saját szolgálati elöljárójának, ha az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési-, fegyelmi-, vagy kártérítési eljárás megindítására alapot adó súlyos mulasztás megalapozott gyanúja merül fel, h) az ellenőrzés befejezését követően megállapításait az ellenőrzött bv. intézet parancsnokával, valamint a vonatkozó részek tekintetében a felelőssé tett személyekkel ismertetni, i) az átvett dokumentumokról átvételi elismervényt adni, illetőleg azokat hiánytalanul visszaszolgáltatni, j) a vizsgálati megbízásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok fennállása esetén haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrzés vezetőjének. A bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. Az ellenőrzött bv. intézet dolgozója köteles: a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, b) az ellenőr részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, kérés esetén az eredeti iratokat másolat és átvételi elismervény ellenében - az ellenőrnek átadni, c) az ellenőr kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni, Az ellenőrrel szembeni követelmények: a) Nem végezhet ellenőrzést az a személy, aki az ellenőrzött bv. intézet vezető állású dolgozójának a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozója, illetve az ellenőrzést megelőző 2 évben az ellenőrzött bv. intézet dolgozója volt, b) aki nem rendelkezik legalább egy éves büntetés-végrehajtási gyakorlattal, c) akinek jogaira vagy kötelezettségeire az ellenőrzés eredménye kihatással lehet, d) akitől az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása egyéb okból nem várható (elfogultság).
55 Az összeférhetetlenségről az ellenőrzést elrendelő vezető dönt. 2.12. A bv. intézet által végzett szakmai ellenőrzések A rendeltetésszerű működtetéssel és működéssel összefüggő szakmai tevékenység vezetői és folyamatba épített ellenőrzésekkel történő belső ellenőrzése a bv. intézet feladata és kötelessége. A bv. intézet szakmai belső ellenőrzési rendszerének kialakítása, a belső ellenőrzési tevékenység végrehajtásának szabályozása, megszervezése és irányítása a parancsnok kötelessége. A bv. intézet szakmai belső ellenőrzési rendszerét folyamatosan vizsgálni és fejleszteni kell, a rendszer működését évente legalább egy alkalommal osztályvezetői értekezleten kell megtárgyalni. A bv. intézet szakmai belső ellenőrzési rendszerének működéséről a parancsnoknak évente egy alkalommal –az elmúlt évi tevékenységről szóló jelentés részeként- beszámoló jelentést kell készíteni. A beszámoló jelentés tartalma: a) a szakmai belső ellenőrzési rendszer működésének értékelését, a rendszerben bekövetkező változásokat, b) az ellenőrzés személyi és tárgyi feltételeit, a tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezőket, c) az ellenőrzési megállapítás alapján kezdeményezett büntető-, szabálysértési-, fegyelmi és kártérítési eljárások számát, d) a megállapítások hasznosítására tett intézkedéseket. A bv. intézetben –a munkaterv részeként- ellenőrzési tervet kell készíteni. Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell a parancsnok, a parancsnok-helyettes, a gazdasági vezető és az osztályvezetők tervbe vett ellenőrzési feladatait, különösen a beszámoltatások célját, tartalmi körét és időpontjait, a beszámoltatásra tervezettek nevét, a helyszíni ellenőrzések céljait, tartalmi köreit és időpontjait. A parancsnok és a parancsnok-helyettes ellenőrzési teve összeállítása során köteles havonta legalább egy hivatali munkaidőn kívüli, illetőleg munkaszüneti vagy ünnepnapra eső, továbbá egy éjszakai ellenőrzést beütemezni. A többi helyi vezető hivatali munkaidőn kívüli, illetve munkaszüneti vagy ünnepnapra, továbbá éjszakára eső ellenőrzési kötelezettségét a parancsnok határozza meg. A hivatali munkaidőn kívüli, illetőleg munkaszüneti vagy ünnepnapra eső, továbbá az éjszakai ellenőrzésre fordított időt döntően szabadidő megváltással kell kompenzálni. A parancsnok ellenőrzési tervét az országos parancsnok hagyja jóvá. A többi helyi vezető ellenőrzési tervének jóváhagyási gyakorlatát a parancsnok határozza meg. A parancsnok, a parancsnok-helyettes és az osztályvezetők a beszámoltatásról emlékeztetőt készítenek, helyszíni ellenőrzéseiket az erre rendszeresített dokumentumokban (ellenőrzési napló, szemlekönyv), ennek hiányában vagy külön rendelkezésre írásos feljegyzésben minden esetben kötelesek rögzíteni. A szakmai ellenőrzések során feltárt hiányosságok felszámolására haladéktalanul intézkedni kell, és a hiányosságok megszüntetéséről meg kell győződni.
56 4. A szolgálattervezés- és szervezés általános és speciális szabálya. A szolgálatszervezés az erre kötelezett elöljáró vezetői tevékenysége, amely a rendelkezésre álló erők és eszközök legcélszerűbb felhasználására, biztosítására irányul a napi feladatok sikeres végrehajtása érdekében. A szolgálatszervezéssel szemben támasztott követelmények Tervszerű Tervszerűség alatt azt értjük, hogy az erre kötelezett elöljáró a rendelkezésre álló információk, ismeretek alapján készíti a szolgálatszervezést, de a valóságos végrehajtásig a körülményekbe beálló lényeges változások (pl. rendkívüli esemény bekövetkezésének veszélye, járvány, soron kívüli előállítás, természeti katasztrófa) miatt sor kerülhet a szolgálatszervezés módosítására. Körültekintő A szolgálatszervezés annál körültekintőbb minél kevesebb a különbség a tervezett és a valóban végrehajtott feladatok között. A tervezés végrehajtójától ez nagyfokú ismereteket igényel a személyi állományra, az adott objektumra, az egyes fogvatartottakra és a végrehajtandó feladatokra vonatkozóan. Fontos továbbá a megszerzett tudás folyamatos szinten tartása, a szolgálatszervezés szabályozásának változásával kapcsolatos szabályok figyelemmel kísérése, az esetleges anomáliák jelentése. Konkrét A szolgálatszervezés konkrét személyre meghatározva tartalmazza ki, mikor, hol, milyen szolgálati feladatot lát el, illetve mikor, milyen jogcímen van távol. Természetesen abszolút konkréttá csak a végrehajtás után válik, hiszen elkészítésekor a szolgálatszervezés csak egy tervezet. A szolgálatszervezés parancsnoki jóváhagyását követően a beosztott kérelmére szolgálatcsere csak akkor engedélyezhető, ha többlet-túlszolgálatot vagy kétszeresen számítandó szolgálatteljesítési időt nem eredményez. A cserére a napi szolgálatszervezési napló megjegyzés rovatában utalni kell. Pontos A szolgálatszervezés pontos és valósághű vezetése kiemelkedően fontos, hiszen a szolgálatszervezésen feltüntetett szolgálatteljesítési és illetménypótlékra jogosító idők, valamint a túlszolgálatok összesítése alapján történik a pénzügyi elszámolás, illetve a kifizetésekre intézkedés. Rugalmas A szolgálatszervezésnek a változó körülményeket minden esetben figyelembe kell venni. Ezek lehetnek előre nem kalkulálható új szolgálati feladatok, de lehetnek a személyi állomány egyes tagjainak körülményeibe beálló lényeges változások (gyermek születés, betegség, haláleset). Arányos A szolgálatszervezés alkalmával arra kell törekedni, hogy a személyi állomány leterheltsége közel azonos legyen, kirívó, indokolatlan különbségek ne legyenek. Ez vonatkozik a havi szolgálatteljesítési időre, túlszolgálatok számára éppúgy, mint nappali illetve éjszakai szolgálatok arányára.
57 Differenciált A szolgálatszervezést a lehetőségekhez képest individualizálni szükséges. Figyelembe kell venni az adott szolgálati feladat jellegét, a fogvatartottak veszélyességi fokát, a rendelkezésre álló személyi állomány szellemi és fizikai adottságait. Törekedni kell a megfelelő embert a megfelelő feladatra elvhez. A differenciálás megfelelő alkalmazásával a rendkívüli események bekövetkezését minimalizálni lehet, a személyi állomány tagjainak szakmai önbecsülése is fejleszthető valamint leterheltsége is csökkenthető. Objektív Azonkívül, hogy a szolgálatszervezésnek a végrehajtást követően hűen kell dokumentálni a tényeket, fontos elem a pártatlanság, az igazságosság és az elfogulatlanság. A szakmai érdekeken kívül más szempontok nem játszhatnak szerepet (ellenszenv, barátság, egyéni érdek). Szigorúan tilos bármilyen diszkrimináció akár a személyi állomány akár a fogvatartottak vonatkozásában, amely nem szakmai kritériumok alapján történik. A szolgálatszervezéshez szükséges alaptájékozottság Általános ismeretek Az általános ismeretek azon a szabályok és normák összessége, amelyek minden büntetésvégrehajtási intézetre egyaránt kötelezőek Ezeket a szabályokat és normákat jogszabályok, az irányító szerv rendelkezései, valamint a helyi rendelkezések tartalmazzák. A szolgálatszervezéshez kapcsolódóan a következő normák és szabályok relevánsok: • a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény • a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet • a szolgálatszervezésről szóló 1-1/7/2004.(IK Bv. Mell.2.) OP intézkedés • a büntetés-végrehajtási szervezet Biztonsági Szabályzatának kiadásáról szóló 1-1/27/2011. OP intézkedés. Helyi ismeretek A helyi ismeretek a büntetés-végrehajtási intézet olyan, viszonylag stabil adottságainak, lehetőségeinek, jellemzőinek ismerete, amelyek a szolgálatszervezés szempontjából jelentősek. Ide soroljuk: • A büntetés-végrehajtási intézet és környékének adottságait. • Az intézet biztonság-rendszerét. • A biztonsági feladatot ellátó személyi állomány általános jellemzői. • A fogvatartottak főbb jellemzői. • A munkáltatás biztonsági rendszerét. • Az intézet házirendjének ismeretét. A szolgálatszervezés folyamata A rendelkezésre álló dinamikus és statikus biztonsági eszközök alapján, az eseti információk elemzésével, értékelésével kerül sor a szolgálatellátás rendjének kidolgozására. A szolgálatszervezés tehát egy folyamat eredményeképpen realizálódik, melynek főbb mozzanatai az alábbiak szerint elkülöníthetők. A szolgálati feladatok tisztázása: A vezető rendszerezi azokat a feladatokat, amelyeket a meghatározott szolgálati idő alatt végre kell hajtani. Ez a napi feladatok meghatározásában realizálódik, amelyet önállóan, illetve a többi szakterülettel együttműködve kell végrehajtani.
58 A helyzetmegítélés: A helyzetmegítélés a szolgálati feladatok végrehajtását, az intézet biztonságát, az erők és eszközök felhasználását befolyásoló tényezők, körülmények, és információk mérlegelését jelenti. A helyzetmegítélésnek ki kell terjednie: • a fogvatartottak helyzetének értékelésére, • a rendelkezésre álló erő összetételére, képzettségére, szakmai tapasztalatára és a feladat végrehajtására való alkalmasságára, • a végrehajtás terepének értékelésére. A szolgálatszervezés szempontjából a terepet elsősorban mezőgazdasági jellegű intézetekben, továbbá olyan intézeteknél kell figyelembe venni, ahol a munkáltatás külső munkahelyen történik. A terep értékelésénél vizsgálni kell: • a terep jellegét (sík, dombos, erdős, lakott) • a növényzet magasságát, sűrűségét, járhatóságát, • a beláthatóság lehetőségét, • a terep szökésre legalkalmasabb helyeit, • milyen tényezők segítik vagy nehezítik a szökevény üldözését, mozgását, rejtőzését. A terep jellegének értékelése alapján a következő döntéseket szükséges meghozni: • hol kell biztonsági felügyelőket felállítani, • hordozható őrtoronyból vagy földön kijelölt őrhelyről történjen-e az őrzés, • gyalogos-, kutyás-, kerékpáros-, gépkocsizó-, vagy lovas járőrt kell-e útba indítani, • a terület mely részét kell fokozottabban ellenőrizni, • a biztonsági tevékenység végrehajtásához milyen szolgálati eszközökre van szükség, • milyen legyen a biztonsági tevékenységet ellátók felszerelése, fegyverzete és összeköttetése. Fontos továbbá a végrehajtás terepe azon intézetek vonatkozásában, amelyek előállítást, illetve szállítást hajtanak végre. Itt az értékelésnek ki kell terjednie: • milyen szolgálati gépjárművel és milyen biztosítással célszerű végrehajtani a szállítást illetve előállítást, • a végrehajtás során milyen részfeladat megoldására szükséges együttműködési megállapodás alapján más fegyveres rendvédelmi szerv segítségét igényelni, • az előállítás, szállítás útvonalán hol lehet támadástól, egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésétől tartani, • az előállítási, szállítási cél helyszínén milyen biztonságot veszélyeztető körülménnyel számolhatunk (pl. nincs külön várakozó helyiség, környékbeli lakosok illetve a célszemély ismeretségi köréből várható negatív cselekmények) • a feladat biztonságos végrehajtásához milyen és hány darab szolgálati eszközre van szükség (pl. golyóálló-, szúrásálló mellény) • milyen legyen a biztonsági tevékenységet ellátók felszerelése, fegyverzete és összeköttetése, A szolgálatellátás rendjének kidolgozása A szolgálati feladatok tisztázása és a helyzet értékelése után a szolgálat ellátás rendjének kidolgozása következik a havi szolgálati terv, majd a napi szolgálatszervezésre rendszeresített nyomtatványon. A szolgálati terv készítése A szolgálatszervezés történhet a tárgyhónapra vagy annál rövidebb időszakra (pl. 20, 15, 10, napra). A tervezést minden esetben egy nyomtatványon kell elvégezni. A szolgálatteljesítési időbeosztást egy hónapra eső tervezésnél a tárgyhónapot megelőző hónap 25-ig kell elkészíteni, és gondoskodni kell arról, hogy azt az érintettek megismerhessék. Bár külön szabály erre vonatkozóan nincs abban az esetben, ha a február 28 napos célszerű a tervezést úgy elkészíteni, hogy a parancsnok jóváhagyását követően még legyen elégséges idő a szolgálati beosztás megismerésére. Rövidebb időszakra készített szolgálatteljesítési időbeosztás esetén az illetékes
59 szolgálati elöljáró köteles azt a szolgálatba lépést megelőző legalább 1 héttel közölni a ht. állomány tagjával. A szolgálati terv tartalmazza: • a szolgálatba lépők sorszámát, nevét, hadrendi számát, • személyre lebontva a szolgálatba lépés napját, időszakát, • a szolgálat tervezett időtartamát és a szabadidőt, • a távollét napját és okát (Sz, B, L, V.) • a távol töltött napok számát, • a tervezett szolgálati időt órában, • a naponta rendelkezésre álló létszámot. A szolgálatterven az adott napra tervezett szolgálatteljesítési időket (pl. 12.30 óra, 12.45 óra, 8 óra, 8.15 óra, stb.) ceruzával kell beírni, a teljesített szolgálati időt pedig –legkésőbb a következő munkanapon- a szolgálati napló adatai alapján golyósirónnal átírva kell rögzíteni A pihenőnap A pihenőnapokat a tervezési időszakra vonatkozóan előre kell jelölni. A jelölést golyósirónnal húzott, piros színű, átlós vonallal kell elvégezni úgy, hogy az egybefüggő 24 óra egyértelműen megállapítható legyen. A pihenőnapokat valamennyi szolgálati időrendszer esetén jelölni kell. Amennyiben a szolgálatra berendelés a kijelölt pihenőnapra esik, a szolgálatteljesítési időt szintén piros golyósirónnal kell feltüntetni, melyet elszámoláskor kétszeresen kell szorozni, illetve kétszeres időtartamú szabadidőt kell biztosítani. A ht. állomány tagjának hetenként kettő, az adott hónapban annyi pihenőnapot kell biztosítania, ahány szombat, vasárnap, illetve munkaszüneti nap van. A pihenőnapok hetenkénti kiadása –különösen a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben- veszélyeztetheti a szolgálatellátást, ezért a heti pihenőnapok havonta összevontan is kiadhatók. Az ügyeleti szolgálatot teljesítők esetén az egy hónapra eső pihenőnapok közül legalább egynek vasárnapra kell esnie. Fokozottan veszélyes szolgálati helyeken dolgozóknál a havi összevonásra nincs lehetőség. A folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben dolgozóknál amennyiben a nappali szolgálat befejezésétől a következő –éjszakai- szolgálat kezdetéig 24 óránál rövidebb idő áll rendelkezésre, pihenőnapként nem jelölhető ki. Ahol a két szolgálat között az egybefüggő időtartam a 40 órát eléri, ott két pihenőnap kiadható. Szabadság, vezénylés A szabadságot (eü. szabadságot, tanulmányi munkaidő kedvezményt) vezénylést a havi szolgálatszervezési okmányon a megfelelő betűjelzéssel kell tervezni, illetve jelölni. Szabadság (eü. szabadság, tanulmányi munkaidő kedvezmény) esetén a betűjelzést a szolgálatteljesítési napnak megfelelő naphoz, vezénylés esetén az annak megfelelő naphoz kell beírni. Aki az adott hónapban kizárólag szabadságon (eü. szabadságon, tanulmányi munkaidő kedvezményen stb.) volt vagy vezényeltként teljesített szolgálatot, ez esetben a távollétet a hivatali munkarend szerinti munkanapokra napi 8 órával kell jelölni és összesíteni. Ettől eltérni vezénylés esetén lehet, ha a fogadó bv. szerv írásos értesítése szerint a vezényelt pihenőnapon, munkaszüneti napon is szolgálatot teljesített, vagy munkanapon 8 órát meghaladó szolgálatteljesítés ideje keletkezett. A havi szolgálatteljesítési idő összesítésénél a szolgálati időrend alapján meghatározott óraszámokat kell a távollét napjára jóváírni (12 óra 30 perc, 8 óra, 8 óra 15 perc, stb.). Havi szolgálatteljesítési időkeret alkalmazásakor a ht. állományú tag számára nem lehet szabadidőt biztosítani, ill. nem lehet díjazást fizetni, ha a szolgálatteljesítési idők összesítése a havi keretet túllépi, de a tárgyhónapban szabadság (eü. szabadság, tanulmányi munkaidő kedvezmény stb.) miatt a tényleges szolgálatteljesítési ideje nem éri el az 50 órát, egészségügyi szakdolgozónál a 48 órát. A szolgálatterveket a parancsnok hagyja jóvá. Az egy hónapnál rövidebb időszakra készülő tervek jóváhagyásának módját helyileg kell megállapítani. A szolgálattervek parancsnoki jóváhagyását
60 követően a beosztott kérelmére szolgálatcsere engedélyezhető, ez azonban túlszolgálatot, többlettúlszolgálatot, vagy kétszeresen számítandó szolgálatteljesítési időt nem eredményezhet. A cserére a napi szolgálatszervezési napló megjegyzés rovatában kell utalni. Egyéb esetben a szolgálatcsere nem alkalmazható. A napi szolgálatszervezés kidolgozása A napi szolgálatszervezés folyamán végre kell hajtani: • az elöljáró utasításainak érvényre juttatását, • a szolgálati feladatok tisztázását, • a helyzetmegítélést, • a képességnek megfelelő feladat elosztást, • az ellenőrzés tapasztalatainak gyakorlatba való átültetését. A napi szolgálatszervezést a havi vagy annál rövidebb időszakra készített tervek alapján, legalább 48 órával korábban kell elkészíteni és jóváhagyni. A soron következő szolgálat időpontját a parancsnok által meghatározott módon és időben az érintettel közölni kell. A szolgálatban lévő biztonsági tiszt a parancsnok jogkörében eljárva szolgálati érdekből –hivatali munkarenden kívüli időszakban- a napi szolgálatszervezést megváltoztathatja, továbbá túlszolgálat teljesítésére kötelezhet. Intézkedését és annak okát a szolgálati napló „A szolgálat alatt történt események” rovatában köteles rögzíteni. A havi szolgálat tervezése a.) Figyelembe kell venni: • -a parancsnok által meghatározott feladatokat • -az intézet feladataiból és sajátosságaiból adódó őrzési, felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet, • -a személyi állomány vezénylését, szabadságolási tervét, az eseti és tartós egészségügyi szabadságot, • -a minimális biztonság elvét, • -a kül- és belpolitikai eseményeket. b.) A havi szolgálat tervezet tartalmazza: • -a biztonsági tevékenységet ellátók nevét, rendfokozatát, sorszámát és azonosító számát, • -a szolgálatba lépés napját, • -a szolgálat időtartamát, • -a heti pihenőnapokat, • -a távollét okát és idejét, • -a tervezett havi szolgálati időt, A szolgálatteljesítési időbeosztást egy hónapra eső tervezésnél a tárgyhónapot megelőző hónap 25-ig kell elkészíteni, és gondoskodni kell arról, hogy azt az érintettek megismerhessék. Rövidebb időszakra készített szolgálatteljesítési időbeosztás esetén az illetékes szolgálati elöljáró köteles azt a szolgálatba lépést megelőző legalább 1 héttel közölni a ht. állomány tagjával. A szolgálatterveket a parancsnok hagyja jóvá. Az egy hónapnál rövidebb időszakra készülő tervek jóváhagyásának módját helyileg kell megállapítani. A szolgálattervek parancsnoki jóváhagyását követően a beosztott kérelmére szolgálatcsere engedélyezhető, ez azonban túlszolgálatot, többlettúlszolgálatot, vagy kétszeresen számítandó szolgálatteljesítési időt nem eredményezhet. A cserére a napi szolgálatszervezési napló megjegyzés rovatában kell utalni. Egyéb esetben a szolgálatcsere nem alkalmazható.
61
A szolgálatteljesítési idő és mértéke A hivatásos szolgálati jogviszonyban állók esetében a heti szolgálatteljesítési idő 40 óra. A részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásokban 40 óránál hosszabb, de heti 54 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg. Ettől eltérni csak a háromváltásos rendszer alkalmazása esetén lehet. A Hszt. pihenőnapra vonatkozó rendelkezése szerint a hivatásos állomány tagját hetenként 2 pihenőnap illeti meg, amelyet lehetőleg együtt kell kiadni. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében az 1 hónapra eső pihenőnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie. A pihenőnap - a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve - a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható. A ht. állomány tagjának hetenként kettő, az adott hónapban annyi pihenőnapot kell biztosítani, ahány szombat, vasárnap, illetve munkaszüneti nap van. A munkaszüneti napokat a Munka Törvénykönyve, valamint a Hszt- ben meghatározott büntetés-végrehajtási szervezet napja adja, amely szeptember 8-án, Adorján napján van. A munkaszüneti nap helyett másik pihenőnap nem jelölhető ki. A szolgálatteljesítési idő - a heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével - több heti, havi vagy éves keretben is meghatározható. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban a szolgálatteljesítési időt éves keretben kell meghatározni. A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet 4 óránál rövidebb, és - a részben vagy egészben ügyeleti, őr- és készenléti jellegű szolgálati beosztásokat kivéve - 12 óránál hosszabb. A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 14/1997. (IV. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerint a bv. intézeteknél a szolgálatteljesítési idő szempontjából őrszolgálat jellegű beosztásnak minősül a fogvatartás rendjének és biztonságának fenntartására rendszeresített szolgálati beosztás. Ezért itt a szolgálatteljesítési idő 12 óránál hosszabb is lehet, továbbá időtartama korábbi időre berendeléssel vagy visszatartással is megnövelhető. E szabály vonatkozik a túlszolgálatra, valamint a pihenőnapon elrendelt túlszolgálatra is függetlenül attól, hogy utóbbi esetben a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő vagy díjazás jár. A minimumként meghatározott 4 óra nem vonatkozik a szolgálatteljesítési idő megszakítás nélkül –visszatartással vagy korábbi berendeléssel- való meghosszabbításának időtartamára. A ht. állomány tagja beosztásától függően a bv. intézetek jogszabályban meghatározott feladatainak folyamatos ellátása érdekében a) hivatali, b) a hivatali munkarendtől eltérő, és c) folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben teljesíti szolgálatát. A ht. állomány tagja szolgálatteljesítési időrendjét az állományilletékes parancsnok határozza meg. A heti munkaidőkeret az irányadó a hivatali, a havi munkaidőkeret a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben. A hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időrendszerben mindkét munkaidőkeret alkalmazható, de az őrszolgálati jellegű beosztásoknál csak havi munkaidőkeret határozható meg. Hivatali szolgálati időrendszer a bv. szerv irodai munkát végző tagjai számára megállapított munkaidő beosztás. A munkavégzés a hét munkanapjain történik, napi időtartama nagyrészt egyenlően elosztott és a munkakezdés általában 7-8 óra közötti. Az ún, rugalmas munkaidő a hivatali szolgálati időrendszerben dolgozó számára engedélyezhető. A törzsidőt a parancsnok határozza meg, de az 5 óránál kevesebb nem lehet. A rugalmas munkaidő alkalmazása a szolgálati feladatok teljesítését nem késleltetheti és nem akadályozhatja. Ha valamely napon a munkaidő az előírtnál hosszabb, az a besorolást nem változtatja meg, akkor túlszolgálat keletkezik (ha a túlszolgálatot az állományilletékes parancsnok írásban elrendelte). Hivatali munkarendtől eltérő az a szolgálati időrendszer, amelyben a munkavégzés nem csak a hét munkanapjain történhet, a munkaidő 7-8 óra közötti időtartamnál előbb vagy később kezdődik. Ide tartoznak azok a munkarendek is, amelyeknél a munkaidő napi időtartama az átlagost meghaladja,
62 emiatt szolgálatteljesítésre csak a hét egyes napjain, vagy másnaponta kerül sor. A heti két pihenőnapot azonban ilyenkor is biztosítani kell. Folyamatos, váltásos az a szolgálati időrendszer, amelyben a szolgálatot napoktól, napszakoktól függetlenül, napi 24 órában szervezik és teljesítik. A szolgálatok átadása-átvétele 12 óránként történik. A 24 óránkénti váltás csak ügyeleti szolgálatoknál lehet. A váltások száma 4 vagy 5 lehet. A hivatásos állomány nő tagját terhessége megállapításától a gyermekének 1 éves koráig éjszakai szolgálatteljesítésre, ha gyermekét egyedül neveli és annak felügyeletét 6 éves koráig más nem tudja ellátni, 24 órás szolgálatra nem lehet beosztani. A folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítőknél a szolgálat folyamatosságának fenntartása érdekében a szolgálatból lelépő, illetve a szolgálatba lépő állomány szolgálatteljesítési idejében átfedésnek kell lenni, amely időben az eligazítást, a váltást és a szolgálati felszerelések felvételét, leadását kell végrehajtani. Nem számítható ide a szolgálati öltözet felvételére, levetésére, továbbá az átöltözésre fordított idő. Ebből következően a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítők napi szolgálatteljesítési idejét 12 óra 30 percben –a biztonsági tiszteknél indokolt esetben legfeljebb 12 óra 45 percben- szükséges meghatározni. Amennyiben az őrzési feladatot az intézettől távoli egészségügyi intézményben teljesítik és a helyszínre szállítás miatt a biztonsági feladatot ellátót korábbi időre kell berendelni, a szolgálatteljesítési időt a berendelési időtől kell jóváírni. A napi szolgálatteljesítési idő szolgálati érdekből korábbi kezdéssel vagy későbbi befejezéssel meghosszabbítható, azonban a napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet 12 óránál hosszabb, kivéve a részben vagy egészben ügyeleti, őr- és készenléti jellegű szolgálati beosztásokat valamint az objektív eseteket (pl. nyári időszámításról visszaállás, tömegközlekedés leállása karácsonykor stb.), továbbá a két szolgálat között a járulékos időn kívül (a szolgálati helyre utazás, lakásra visszautazás) legalább 8 óra pihenőidő jár. A hat órát meghaladó szolgálatteljesítési idő esetén 30 perc, a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítők számára 60 perc munkaközi szünetet kell a munkaidőn belül biztosítani. Fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát. A hivatásos állomány nő tagját terhessége megállapításától a gyermekének 1 éves koráig éjszakai szolgálatteljesítésre, ha gyermekét egyedül neveli és annak felügyeletét 6 éves koráig más nem tudja ellátni, 24 órás szolgálatra nem lehet beosztani. A munkaközi szünetet a napi szolgálatteljesítési időn belül kell kiadni. A hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a másnapi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább 8 óra pihenőidőt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálati helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele. A Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon túl, munkaszüneti nap a büntetés-végrehajtási szervezet napja, amely szeptember 8.-án , Adorján napján van. A munkaszüneti napra távolléti díj jár. Pótlékok Idegennyelv-tudási pótlék A Hszt. 104. §-a rendelkezik erről a pótlék fajtáról és a jogosultsági kört a hivatásos állomány tagjainak olyan körére terjeszti ki, akik olyan szolgálati beosztást töltenek be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges, feltéve, hogy az nem a szolgálati beosztással járó feladatuk. A nyelvtanárnak, tolmácsnak és fordítónak ugyanis csak olyan nyelvtudás után fizethető nyelvtudási pótlék, amelynek ismerete a beosztás betöltésének nem feltétele. A pótlék mértéke nyelvvizsgákként az adott nyelvhez, elért fokozathoz (alap, közép, felső) és típushoz (A, B, C) igazodik. Főszabály szerint így felsőfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén az
63 illetményalap 50%-a, „A” vagy „B” típusú nyelvvizsga esetén 25-25%-a, középfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 30%-a, „A” vagy ”B” típusú nyelvvizsga esetén 15-15%-a, alapfokú, bármely nyelvvizsga esetén az illetményalap 10%-a jár. A jogalkotó megkülönböztetett idegennyelv-tudási pótlékot határozott meg angol, francia és német nyelvekből szerzett C típusú nyelvvizsga meglétekor. Ilyenkor felsőfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-ára, középfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 60%-ára, alapfokú nyelvvizsga esetén 15%-ára jogosult a hivatásos állomány tagja. Gépkocsivezetői, gépjárművezetői pótlék A Hszt. végrehajtására kiadott 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szerint gépjárművezetői pótlékra az jogosult aki beosztásából adódó feladatok ellátása során szolgálati gépkocsit rendszeresen vezet, és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatása szükségtelen, illetve gépkocsivezetőként a fegyveres szerv jelzésével és megkülönbözető jelzéssel ellátott gépjárművet vezet. Különleges gépjárművezetői pótlékra az a gépkocsivezető jogosult, aki a fegyveres szervnél rendszeresített különleges gépjárművet vezet. Az illetmény rendelet pontosítja a Vhr.-ben foglaltakt miszerint gépjárművezetői pótlékra az jogosult, aki ügyintézői gépjármű vezetésére engedéllyel rendelkezik, továbbá nem szervezetszerű beosztásából adódóan szolgálati gépjárművet szolgálati úton - legalább havi 100 km-en rendszeresen vezet - és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatása nem szükséges. Továbbá különleges gépjárművezetői szolgálat ellátásáért járó pótlékra az jogosult, aki a körszállítás során speciális, legalább 25 fő szállítására alkalmas, megkülönböztető jelzéssel ellátott, fogva tartottakat szállító járművet vagy páncélozott szállító járművet vezet. Gépjárművezetői pótlék havonta az illetményalap 13%-a. Különleges gépjárművezetői pótlék naponként az illetményalap 10%-a. Lovasjárőri pótlék Lovasjárőri pótlék illeti meg azt, aki a szolgálati állattal folyamatosan foglalkozik, arról rendszeresen gondoskodik (eteti, ápolja, szolgálatra felkészíti, gyakoroltatja), és lovasjárőri feladatot lát el. Ez azonban csak arra az időszakra jár, amikor a ht. állomány tagja ténylegesen lovasjárőri szolgálatot teljesít. Pótlékra jogosult továbbá az a kiképzésben részt vevő hivatásos állományú szakoktató (belovagló, tanár) valamint a lovas parancsnoka is, amennyiben a beosztásához szolgálati állatot ténylegesen rendszeresítettek. A lovasjárőri pótlék havonta az illetményalap 25 %-a. Kutyavezetői pótlék Kutyavezetői pótlékra jogosult, aki szolgálati kutyával folyamatosan foglalkozik, arról gondoskodik (eteti, ápolja, szolgálatra felkészíti, gyakoroltatja), és vele szolgálati tevékenységet lát el. Pótlékra jogosult a kiképzésben részt vevő hivatásos állományú szakoktató (kiképző, tanár), valamint a kutyavezető parancsnoka is, amennyiben beosztásához szolgálati állatot ténylegesen rendszeresítettek. A kutyavezetői pótlék összege az illetményalap 20%-a, ha a ht. állomány tagja a szolgálati kutyával szolgálati tevékenységet lát el, illetve, ha a kutyát szolgálatra felkészíti. Az illetményalap 15%-ára jogosult a ht. állomány tagja, ha a szolgálati kutyát gondozza (eteti, ápolja). Készenléti pótlék Készenléti pótlékra (díjra) jogosult, aki szolgálati időn kívül elérhető helyen köteles tartózkodni, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető. A készenléti pótlékban (díjban) részesülő éjszakai és délutáni pótlékra nem jogosult. A készenléti szolgálatból indokoltan berendelt orvos a tényleges szolgálatteljesítés időtartamára a készenléti pótlék helyett ügyeleti díjra jogosult. A készenlétben töltött idő alatt szolgálatteljesítésre berendelt ht. állomány tagja ennek idejére készenléti pótlék helyett túlszolgálatért járó díjazásban részesül. A készenléti pótlék teljesített óránként az illetményalap 0,25%-a. Őrzési pótlék
64 A bv. szervezetnél a fogva tartottakkal közvetlenül és folyamatosan foglalkozó felügyelőket, főfelügyelőket, ápolókat, szakápolókat és segédelőadókat őrzési pótlék illeti meg. Az őrzési pótlékra jogosító szolgálati beosztásokat az alábbi felsorolás tartalmazza. A Hszt. 306. §-ában és a Vhr. 38/B. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén őrzési pótlékra jogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati beosztások: • ápoló • biztonsági felügyelő • biztonsági főfelügyelő • foglalkoztatási felügyelő • főápoló • körletfelügyelő • körlet-főfelügyelő • munkáltatási felügyelő • segédápoló • segédelőadó (bűnügyi nyilvántartási, ha befogadóban teljesít szolgálatot) • segédelőadó (szociális) • segédelőadó (foglalkoztatási) • segédelőadó (körletellátó) • szakápoló Az őrzési pótlék havonta 5 %. Délutáni és éjszakai pótlékok Délutáni pótlékra az jogosult, aki vezényléses vagy váltásos szolgálati időrendszerben -a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítők kivételével- délután 14 óra és este 22 óra között látja el szolgálati feladatát. Amennyiben a szolgálatteljesítési idő legalább 50%-a délután 14 óra és este 22 óra közé esik, a pótlék a szolgálatteljesítés teljes időtartamára jár. Amennyiben a hivatkozott mérték az 50%-ot nem éri el, úgy a pótlék csak a délutáni pótlékra jogosító időtartam alatt teljesített szolgálat után jár. A délutáni pótlék teljesített óránként az illetményalap 0,25%-a. A fokozottan veszélyes szolgálati beosztások Fokozottan veszélyesnek az a szolgálati beosztás minősül, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység - a hivatásos szolgálattal járó általános kockázaton túl - életveszéllyel is járhat, illetve egészségkárosító kockázatok között kerül végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg. A büntetés-végrehajtási szervezetnél fokozottan veszélyes beosztást látnak el a különleges biztonságú körletre, az idegenrendészeti őrizet és a HIVpozitív fogvatartottak körletére beosztottak. Fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát, és a rendkívüli esetet kivételével túlszolgálat nem rendelhető el. Túlszolgálat Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset (baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, illetőleg elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb előre nem látható körülmény bekövetkezése) szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja a 84. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (túlszolgálat), illetőleg meghatározott ideig és helyen arra készen álljon. Nem minősül túlszolgálatnak az ügyeleti-, őr- és készenléti szolgálat, valamint a gyakorlaton való részvétel. Az elrendelhető túlszolgálat tartama naptári évenként 300 óra, amely a miniszter által kiadott rendelkezésben további 50%-kal növelhető. Ebbe az órakeretbe a kétszeres elszámolást maga után vonó túlszolgálatok csak egyszeresen számolhatók be. A napi szolgálatteljesítési idő túlszolgálat esetén sem haladhatja meg a 12 órát, valamint a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben dolgozó, őrszolgálat jellegű beosztást betöltő esetében a 12 óra 30 percet illetve a 12 óra 45 percet. Ez a korlátozás nem alkalmazható, ha a túlszolgálatra rendkívüli esetben kerül sor. A túlszolgálatot az
65 állományilletékes parancsnoknak írásban kell elrendelnie. A teljesített túlszolgálatról nyilvántartást kell vezetni. A hivatásos állomány tagját - az állományilletékes és annál magasabb parancsnok (vezető) kivételével - évi 150 óráig terjedő túlszolgálatért szabadidő, azon felüli túlszolgálatért beleértve a rendkívüli esetben teljesítettet is - díjazás illeti meg. Az állományilletékes parancsnok a 150 órán belüli túlszolgálat díjazását is engedélyezheti, ha a szabadidő kiadása a szolgálat ellátását veszélyeztetné. Nem jár szabadidő vagy díjazás azért a túlszolgálatért, amelyért a hivatásos állomány tagja illetménypótlékban részesül. A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő, illetőleg díjazás jár. A túlszolgálatért járó szabadidőt a túlszolgálatot követő napon (napokon), de legkésőbb 30 napon belül kell kiadni. Ettől el lehet térni, ha a túlszolgálat havi vagy éves szolgálatteljesítési idő keretében történt. A túlszolgálatért annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő 2. hónapban kell kifizetni. Aki az adott hónapban kizárólag szabadságon (eü. szabadságon) vezénylésen töltött idővel rendelkezik, ez esetben a távollétet a hivatali munkarend szerinti munkanapokra napi 8 órával kell jelölni és összesíteni. Ettől eltérni vezénylés esetén lehet, ha a fogadó bv, szerv írásos értesítése szerint a vezényelt pihenőnapon, munkaszüneti napon is szolgálatot teljesített, vagy munkanapon 8 órát meghaladó szolgálatteljesítés ideje keletkezett. Havi szolgálatteljesítési időkeret alkalmazásakor a ht. állományú tag részére nem lehet szabadidőt biztosítani, illetve nem lehet díjazást fizetni, ha a szolgálatteljesítési idők összesítése a havi keretet túllépi, de a tárgyhónapban szabadság (eü.szabadság) miatt a tényleges szolgálatteljesítési ideje nem éri el az 50 órát, egészségügyi szakdolgozónál a 48 órát. Ha a szolgálatteljesítési idők összesítése a havi időkeretet nem éri el, a hiányzó órákat a következő tervezési időszakban csak akkor lehet figyelembe venni, ha a tárgyhónapban szabadság (eü.szabadság) miatt a tényleges szolgálatteljesítési ideje eléri az 50 órát, egészségügyi szakdolgozónál a 48 órát. A vezénylésen töltött idő ténylegesen teljesített szolgálatteljesítési időnek minősül. A rendkívüli események megelőzése vagy a bekövetkezett rendkívüli események hatékony megszakítása, felszámolása érdekében teendő feladatokra a ht. állomány tagját fel kell készíteni. A gyakorló riadó és a törzsfoglalkozás kiképzésnek minősül, ezért a részvételt szolgálatteljesítési időként (vagy túlszolgálatként) kell elismerni. A rendkívüli eset (pl. baleset, elemi csapás) miatt elrendelt szolgálat túlszolgálatnak minősül. Rendkívüli esetben túlszolgálatra a fokozottan veszélyes beosztást betöltők is kötelezhetők. A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig azt heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő, illetőleg díjazás jár. A folyamatos váltásos szolgálati időrendszerben dolgozóknál a munkaszüneti napon teljesített szolgálat önmagában nem jelent túlszolgálatot is. A túlszolgálat akkor keletkezik, ha a havi munkaidő keretet az e napon teljesített szolgálat részben vagy egészében túllépi, vagy ha soron kívüli szolgálatteljesítésre történt a berendelés. Munkaszüneti napon teljesített szolgálatért –amennyiben nem minősül túlszolgálatnak- a ht. állomány tagjának az aznapi illetményén felül távolléti díj is jár. A jogosultság mértékénél a 0-24 óra közötti időszak az irányadó. A szabadság A hivatásos állomány tagja alap-, pót-, egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságra jogosult. A ht. állomány tagját megillető pótszabadság mértékét évente kell megállapítani, és az érdekelttel közölni. A ht. állomány tagját, ha a szolgálati viszonya év közben jön létre vagy szűnik meg, az alap- és pótszabadság együttes mértékének időarányos része illeti meg. A szabadság kiadásánál a hivatali munkarendben dolgozók számára az ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni. A folyamatos ügyeleti szolgálatot ellátók és a váltásos szolgálatteljesítési rendben dolgozók esetében a szabadság kiadása a szolgálati napok figyelembevételével történik. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulókat az oktatási intézmény által meghatározott rend szerint illeti meg a szabadság. A tanulmányaikat év közben befejezők a szolgálati idejük függvényében a szabadság időarányos részére is jogosultak. A szolgálati
66 viszony megszűnése esetén, ha a jogszerűen járó szabadság kiadására nincs lehetőség, azt pénzben meg kell váltani. Egyéb esetben a szabadság pénzbeli megváltására nem kerülhet sor. A ht. állomány tagjának személyi anyagát a szolgálati helye szerinti személyügyi szervnél az e célra rendszeresített személyügyi anyaggyűjtőben kell kezelni, nyilvántartani és tárolni. A szabadság engedélyezésére az állományilletékes parancsnok jogosult. Az alap- és pótszabadság együttes időtartamának 50%-át egyfolytában, a 25%-át, de legalább 10 napot pedig a hivatásos állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a fegyveres szerv működőképességét ne veszélyeztesse. A fegyveres szerv az általa meghatározott szabadság kezdő napját 30 nappal előbb köteles közölni a hivatásos állomány tagjával.
5. AZ ELIGAZÍTÁS ÉS A SZOLGÁLAT ÁTADÁS-ÁTVÉTEL SZABÁLYAI Az eligazítás szabályai Általános szabályok 82. Az eligazítás az a szolgálati tevékenység, amely során meg kell határozni a szolgálatba lépő, illetve lévő állomány feladatait és azok végrehajtásának módját. 83. A biztonsági- és körlet főfelügyelőket, felügyelőket a szolgálatba lépés előtt, a speciális biztonsági tevékenységet ellátókat a szolgálati feladatok megkezdése előtt kell eligazítani. 84. Az eligazítás lehet általános, vagy speciális. 85. Az eligazítást fel kell használni az állomány szakmai felkészültségének szúrópróbaszerű ellenőrzésére és szükség szerint annak javítására. Az eligazításon meg kell győződni arról, hogy a szolgálatba lépő megértette-e a részére meghatározott feladatokat és azok végrehajtására alkalmas-e. 86. Az általános és a speciális eligazítás helyét, idejét és módját a bv. szerv vezetője írásban határozza meg. 87. Az eligazításra kötelezett a szolgálatellátásra, a bv. szerv vezetője által meghatározott időpontban pihenten, az előírásoknak megfelelő tiszta és ápolt öltözetben köteles megjelenni. 88. Folyamatos, váltásos, hivatali munkarendtől eltérő, vezényléses szolgálat esetén az eligazításra kötelezettel a következő szolgálati beosztását a közvetlen elöljáró a bv. szerv vezetője által meghatározott módon közli. 89. Ha az eligazításra kötelezett szeszes italt fogyasztott, vagy más szer hatása miatt bódult állapotban van, szolgálatba nem léptethető. Ha ittassága, vagy önhibából eredő bódult állapota miatt nem láthatja el szolgálatát, fegyelmi, illetőleg büntetőjogi felelősséggel tartozik. Nem felel az eligazításra kötelezett szeszes ital hatása alatti megjelenéséért, ha szabadidejéből rendelik be, és a szeszesital fogyasztás a berendelés közlése előtt történt. Az általános eligazítás 90. Az általános eligazítás a szolgálatba lépést megelőzően kerül végrehajtásra, amelyet a bv. szerv vezetője által meghatározott időben, helyen és módon, a bv. szerv vezetője
67 által írásban meghatározott személy tart (általában a szolgálatba lépő biztonsági tiszt) a szolgálatot átvevő biztonsági tevékenységet ellátó állomány részére. 91. A szolgálatot átvevő állomány a meghatározott szakanyagokat a fegyverszobából az eligazítás előtt átveszi, a lőfegyverrel szolgálatba lépők betáraznak, kivéve abban az esetben, ha ezzel a lőfegyver töltött állapotba kerülne. Az eligazításon töltött lőfegyverrel megjelenni tilos! 92. Az eligazítás előtt meg kell győződni arról, hogy a szolgálatot átvevő állomány egészségügyi szempontból alkalmas a biztonsági tevékenység ellátására és nem áll bódító szer hatása alatt. Hiányosság vagy rendellenesség esetén a szolgálatot átvevő biztonsági tiszt a szükséges intézkedéseket köteles megtenni. 93. A körletfelügyelőket a körlet-főfelügyelő igazítja el a körletre vonatkozó részletszabályokról a szolgálatot átvevő biztonsági tiszt eligazítása után. 94. Az általános eligazítás tartalmazza: a. az előző szolgálat ellátásának tapasztalatait, a szolgálat ellátásával kapcsolatos lényeges eseményeket, azok tapasztalatait, tanulságait, b. a tudomásra jutott rendkívüli esemény tanulságait, c. az elöljárónak a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezéseit, utasításait, d. az eligazításon résztvevők szolgálati beosztását (ki, mikor, hol, milyen szolgálatot teljesít, mikor van váltás, stb.), e. a bv. szervet, a személyi állományt, a fogvatartottak őrzését, felügyeletét, ellenőrzését érintő lényeges információkat, f. a napi aktuális feladatokat, g. a személyi állomány szakmai felkészültségének szúrópróbaszerű ellenőrzését, h. a szolgálatot átvevő állományt szóban nyilatkoztatni kell arról, hogy alkalmasnak érzik-e magukat a szolgálat ellátására. 95. Eligazításra a szolgálatba szervezett állományt a biztonsági főfelügyelő sorakoztatja fel szolgálati beosztások szerint, ennek során ellenőrzi a szolgálatba lépők ruházatát, egyéni ápoltságát és felszerelését. 96. Az általános eligazítás részét képezheti - amennyiben azt a bv. szerv vezetője meghatározza - a váltást követően, a szolgálatot átadó állomány eligazítása amelyet, a szolgálatot átadó biztonsági tiszt tart a bv. szerv vezetője által meghatározott módon és időben. Ez az általános eligazítás a következőket tartalmazza: a. a szolgálat rövid értékelését, b. a következő szolgálatba lépés időpontjának ismertetését. A speciális eligazítás
68 97. A speciális eligazítást a szolgálatban lévő biztonsági tiszt, vagy az általa meghatározott személy tartja, azon biztonsági feladatokat végrehajtó állomány részére, amely konkrét feladathoz vagy aktuális eseményhez kötődik. Az eligazítás ideje, helye, módja eltérő, a feladatok és a téma függvényében kerül végrehajtásra. 98. A speciális eligazításon ismertetni kell: a. a végrehajtandó biztonsági feladatot, annak helyét és idejét, a feladat végrehajtásának módját, b. az összeköttetés módját, c. a feladatot végrehajtó állomány öltözetét, fegyverzetét, felszerelését, d. amennyiben a feladat végrehajtásban fogvatartott is érintett: d.a) annak alapadatait, veszélyességi fokát és a rendelkezésre álló adatok alapján a várható magatartását, d.b) az alkalmazandó mozgáskorlátozó, illetve az alkalmazható kényszerítő eszközök típusát és alkalmazásának módját. e. az esetleges veszélyforrásokat, f. rendkívüli esemény megelőzése, megszakítása, következményeinek felszámolása érdekében teendő elsődleges intézkedéseket, g. más szervvel történő együttműködés esetén a kapcsolattartás módját, a végrehajtandó feladatok megosztását. 99. Speciális eligazítást kell tartani különösen: a. a biztonsági felügyelők feladatairól a közbenső váltások előtt, b. az előállítást vagy szállítást végrehajtók részére a feladat végrehajtása előtt, c. rendkívüli esemény megelőzésekor, megszakításakor, következményeinek felszámolásakor, d. a foglalkoztatási feladat végrehajtása előtt, e. a szabad levegőn tartózkodással kapcsolatos feladatokról, f. a látogatással kapcsolatos feladatokról, g. a bv. szerv vezetője által meghatározott témakörben. A VÁLTÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK SZABÁLYAI Általános szabályok 100. A hivatásos állomány tagja a bv. szerv vezetője által meghatározott helyen, időpontban és módon jelentkezik szolgálatra a szolgálatot átvevő biztonsági tisztnél. A fegyverszobából átveszi a szolgálat ellátásához részére meghatározott szakanyagokat.
69 101. A váltások időtartama alatt a szolgálatteljesítési helyeken, illetve a felvezetés útvonalon vagy azok közelében illetéktelen személy nem tartózkodhat. A biztonsági tisztek váltása 102. A biztonsági tisztek a váltást a bv. szerv vezetője által meghatározott helyen, időpontban és módon hajtják végre. 103. A szolgálatot átadó biztonsági tiszt a szolgálatot átvevő biztonsági tiszttel közli: a. a szolgálat ideje alatt történt és tudomására jutott eseményeket, a megtett intézkedéseket, b. a szolgálat ellátásával, a szolgálatteljesítési helyekkel kapcsolatos változásokat, c. a folyamatban lévő feladatokat, d. a szolgálatszervezésben történt módosítást, e. az elöljáró szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezéseit, utasításait, f. a biztonsági tevékenységgel összefüggő egyéb lényeges információkat. 104. A szolgálatot átadó biztonsági tiszt átadja, a szolgálatot átvevő biztonsági tiszt átveszi: a. a nyilvántartás alapján létszám szerint a körleten, a munkahelyeken, illetve az intézeten kívül tartózkodó fogvatartottakat, b. a szolgálati okmányokat, a minősített iratokat, c. a kezelésére bízott kulcsokat és kulcsdobozokat, d. a megkezdett és soron következő feladatokat, e. a fogvatartottaktól átvett tárgyakat, értékeket, illetve a fogvatartottak részére kiadandó pénz- és értékletéteket, továbbá a biztonsági osztály részére egyéb célra kiadott pénzeszközöket, f. a biztonsági tisztek kezelésében lévő egyéb eszközöket. 105. A szolgálatot átvevő biztonsági tiszt ellenőrzi, vagy ellenőrizteti különösen: a. a szolgálatba lépő állomány alkalmasságát a szolgálatra, b. a fegyverszoba átadás-átvételét, a fegyverszoba biztonságát, rendjét, a fegyverek, fegyver-műszaki szakanyagok meglétét és épségét, c. a biztonsági főfelügyelő kezelésében lévő biztonsági berendezések, és a technikai eszközök meglétét, működését, állapotát és a tűzbiztonsági berendezéseket, d. a biztonsági felügyelők elhelyezési körletének rendjét, tisztaságát, a berendezések és felszerelések meglétét és állapotát,
70 e. a váltás időszakában a szolgálati elöljárója által meghatározottakat, elsősorban a biztonsági illetve a körletfelügyelők váltását. 106. Szolgálati okmányok vezetése váltáskor: a. a szolgálatot átadó biztonsági tiszt bejegyzi a Szolgálati Napló megfelelő rovatába: a.a) a fogvatartottak létszámát a szolgálat átadás időpontjában, a.b) a váltás időtartama alatt történt eseményeket (amennyiben volt ilyen), a.c) a szolgálat átadás időpontját, majd mindezt aláírásával igazolja, a.d) amennyiben az átvevő biztonsági tiszt közli a szolgálatot átadó biztonsági tiszttel, hogy „a szolgálatot átvettem”, a szolgálatot átadó biztonsági felügyelők, és körlet felügyelők eltávozhatnak. b. a szolgálatot átvevő biztonsági tiszt ellenőrzi a Szolgálati Naplóban bejegyzett adatok és tények valóságtartalmát, amennyiben mindent rendben talált aláírja a Szolgálati Naplót, amellyel igazolja a szolgálat átvételét, esetleges eltérő megállapítását a Szolgálati Napló megfelelő rovatában rögzíti. 107. A váltás ideje alatt bekövetkezett rendkívüli esemény esetén a szolgálatot átadó biztonsági tiszt köteles és jogosult a meghatározott intézkedési- és jelentési kötelezettségnek eleget tenni. Az esemény jellegétől függően, amennyiben az - vagy a szükséges intézkedés - a váltás tervezett időtartamánál tovább tart, kizárólag a biztonsági osztályvezető engedélyével kerülhet sor az időközbeni szolgálat átadásátvétel végrehajtására. Ilyen esetben az átadó biztonsági tiszt készítsen részjelentést a bekövetkezett eseményről, a tett intézkedésekről, és az intézkedések átadásának tényéről, amelynek megtörténtét az átvevő biztonsági tiszt aláírásával igazol. A biztonsági főfelügyelők váltása 108. A biztonsági főfelügyelők váltáskor a bv. szerv vezetője által meghatározott helyen, időpontban és módon az alábbi feladatokat hajtják végre: a. a szolgálatot átvevő biztonsági főfelügyelő a töltő-ürítő helyen végrehajtja a töltést, majd őrhelyére vonul és megkezdi a váltást, b. a szolgálatot átadó biztonsági főfelügyelő a szolgálatot átvevő biztonsági főfelügyelővel közli: b.a) a szolgálata ideje alatt történt eseményeket, b.b) a technikai rendszer elemeiben bekövetkezett változást, vagy azok meghibásodását, b.c) a szolgálatellátással összefüggő lényeges körülményeket. c. a szolgálatot átadó biztonsági főfelügyelő átadja, a szolgálatot átvevő biztonsági főfelügyelő átveszi: c.a) a szolgálati okmányokat, c.b) a kezelésére bízott kulcsokat és kulcsdobozokat, c.c) a fegyverszobát, annak kulcsát, az ajtót működtető mágneskártyát, az
71 ott található szakanyagokat tételesen, a tételeket darabszám szerint, c.d) a biztonsági főfelügyelők kezelésében lévő egyéb eszközöket. 109. A biztonsági főfelügyelők a váltás tényét, tapasztalatait, az átadás-átvétel megtörténtét kötelesek bejegyezni a Szolgálati Naplójukba. 110. A váltás időtartama alatt a szolgálatot átvevő biztonsági főfelügyelő ellenőrzi különösen: a. a hír- és biztonságtechnikai eszközöket és berendezéseket, b. a zárt láncú kamera rendszer működését, c. a biztonságtechnikai rendszert üzemeltető számítógépes rendszer működőképességét, d. a biztonsági osztály elhelyezési körletén belül az elektromos zárak működőképességét. 111. A szolgálatot átadó biztonsági főfelügyelő a váltást követően a biztonsági tiszt utasítására végrehajtja a töltő-ürítő helyen a meghatározott feladatot, majd a kitárazást, végül leadja a fegyverzeti szakanyagokat a fegyverszobába. A biztonsági felügyelő kötelessége, a biztonsági felügyelők váltása 112. A biztonsági felügyelő - ha a bv. szerv vezetője másként nem rendelkezik közvetlenül a szolgálatba lévő biztonsági tisztnek van alárendelve. 113. A biztonsági felügyelő beosztható: a. őr-, ügyeleti-, készenléti- és járőr szolgálatba, b. előállítási, szállítási és kísérési feladatra, c. a fogvatartott őrzésére, felügyeletére és ellenőrzésére, d. fegyveres biztosítási feladatra, e. biztonsági szemle, -vizsgálat és -ellenőrzés végrehajtására. 114. A biztonsági felügyelő kötelessége: a. a biztonsági felügyelő köteles a közvetlen szolgálati elöljárója utasítását, parancsát végrehajtani, b. ha a biztonsági felügyelőt a szolgálat ellátásában zavarják, vagy akadályozzák, illetve a bv. szerv biztonságát egyéb módon veszélyeztetik, az ezzel összefüggő cselekmény megszüntetésére köteles intézkedni, amit mindenki ellentmondás nélkül köteles végrehajtani, c. a biztonsági felügyelő a szolgálatteljesítési helyére érkező szolgálati elöljárójának köteles tiszteletadást teljesíteni és jelentést tenni. 115. Ha a biztonsági felügyelőt a szolgálatának ellátásában rosszullét vagy más ok akadályozza, azt haladéktalanul jelenti vagy jelzi a szolgálatba lévő biztonsági tisztnek.
72 116. A biztonsági felügyelő szolgálati öltözetét - az öltözködésre vonatkozó rendelkezések alapján, az időjárási viszonyokat és a végrehajtandó feladatot figyelembe véve - a szolgálatba lévő biztonsági tiszt határozza meg. 117. A biztonsági felügyelők lőfegyverrel történő váltáskor a bv. szerv vezetője által meghatározott helyen, időpontban és módon végrehajtják az alábbi feladatokat: a. a biztonsági felügyelőket a szolgálatba lépő biztonsági tiszt vagy az általa megbízott személy a töltő-ürítő helyre vezeti és ellenőrzi a töltés szabályszerű végrehajtását, b. a szabályszerű töltést követően a biztonsági felügyelőket a felvezető az őrhelyekre felvezeti, c. a biztonsági felügyelők felvezetésének és váltásának ideje alatt a váltás menetvonalán és a szolgálatteljesítési hely közelében fogvatartott vagy más illetéktelen személy nem tartózkodhat, d. az őrhelyen szolgálatban lévő biztonsági felügyelőnek a szolgálatot átadó biztonsági tiszt hírközlő eszközön keresztül utasítást ad a váltásra való felkészülésre és annak végrehajtásra, az őrhelyen a szolgálatban lévő biztonsági felügyelő a váltás felvezetését lőfegyverrel biztosítja a felállítási helyéről, e. a felvezetést végző személy a szolgálatot átvevő biztonsági felügyelőnek utasítást ad az őrhely átvételére, a szolgálatot átadó biztonsági felügyelő átadja, az átvevő biztonsági felügyelő átveszi az őrhelyet, ha a váltás felvezetés nélkül kerül végrehajtásra, akkor a váltást a biztonsági felügyelők önállóan hajtják végre, f. Az őrhely átvételekor a szolgálatot átvevő biztonsági felügyelő ellenőrzi: f.a) a biztonsági berendezések és technikai eszközök meglétét, működését, állapotát, f.b) a berendezési tárgyak meglétét, állapotát, f.c) az őrhely tisztaságát, f.d) a rendszeresített szolgálati okmányok meglétét, f.e) az őrhelyen rendszeresített kulcsok, kulcsdobozok meglétét, f.f) a felállítási helyet, a mozgási területet és az őrzésére bízott területet, illetve az ott tartózkodókat. g. a biztonsági felügyelők a váltás tényét és tapasztalatait kötelesek bejegyezni az átadás-átvétel nyilvántartására szolgáló okmányba. A szolgálat átvétel tapasztalatait és tényét a szolgálatot átvevő biztonsági felügyelő szóban, vagy hírközlő eszközön keresztül jelentse a szolgálatot átvevő biztonsági főfelügyelőnek, h. a szolgálatot átadó biztonsági felügyelő a váltást követően a biztonsági tiszt, vagy az általa meghatározott személy utasítására végrehajtja a töltő-ürítő helyen az ürítést, majd a kitárazást, ezt követően leadja a fegyverzeti szakanyagokat a fegyverszobába,
73 i. közbenső váltás előtt a biztonsági tiszt (biztonsági főfelügyelő) eligazítja a biztonsági felügyelőt a szolgálati feladatra, ellenőrzi a lőfegyver töltését, és útba indítja a szolgálatteljesítés helyére. Az útba indítást hírközlő eszközön keresztül közli a leváltásra váró biztonsági felügyelővel. A körlet-főfelügyelők váltása 118. A körlet-főfelügyelők váltáskor a bv. szerv vezetője által meghatározott helyen, időpontban és módon végrehajtják az alábbi feladatokat: a. a szolgálatot átadó körlet-főfelügyelő a szolgálatot átvevő körlet-főfelügyelővel közli: a.a) a szolgálata ideje alatt történt legfontosabb eseményeket, és a megtett intézkedéseket, a.b) a fogvatartottak őrzésével, felügyeletével, ellenőrzésével, mozgatásával, valamint a házirenddel, különösen a napirenddel kapcsolatos változásokat, a.c) a fogvatartottakra vonatkozó lényeges információkat, a.d) a fogvatartottak hangulatát, az azt befolyásoló tényezőket. b. A szolgálatot átvevő körlet-főfelügyelő meggyőződik arról, hogy a váltás végrehajtásának van-e akadálya, szükség esetén intézkedik az akadály megszüntetésére, c. A szolgálatot átadó körlet-főfelügyelő átadja, a szolgálatot átvevő körletfőfelügyelő átveszi: c.a) c.b) c.c) c.d) c.e)
a körlet nyilvántartásában szereplő fogvatartottakat létszám szerint, a végrehajtott és végrehajtandó feladatokat, a szolgálati okmányokat, nyomtatványokat és nyilvántartásokat, a körlet-főfelügyelő kezelésében lévő kulcsokat, kulcsdobozokat, a körlet-főfelügyelők kezelésében lévő egyéb eszközöket.
d. A váltás időtartama alatt a szolgálatot átvevő körlet-főfelügyelő ellenőrzi: d.a) a körletfelügyelők váltásának végrehajtását, d.b) a körlet-főfelügyelő kezelésében lévő biztonsági berendezések, technikai eszközök meglétét, működőképességét, használhatóságát, tárolását és a tűzbiztonsági berendezéseket, d.c) a körleten telepített biztonságtechnikai rendszerek és technikai eszközök működőképességét. 119. A szolgálatot átvevő körlet-főfelügyelő a váltást, annak tapasztalatait, a körleten lévő, valamint az onnan kiadott fogvatartottak létszámát jelenti a szolgálatot átvevő biztonsági tisztnek. Ha a körlet-főfelügyelő a szolgálatot váltás nélkül fejezi be, a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek jelenti mindazt, amit a szolgálatot átvevővel közölne. 120. A szolgálatot átadó körletfelügyelők részére a szolgálatot átvevő körlet-főfelügyelő ad engedélyt a körlet elhagyására a váltás végrehajtása után.
74 121. A szolgálatot átadó körlet-főfelügyelő a váltás befejezését követően felvezeti a szolgálatot átadó körletfelügyelőket a biztonsági osztály elhelyezési körletére, majd jelentést tesz a váltás végrehajtásáról. A körletfelügyelők váltása 122. A körletfelügyelők váltáskor a bv. szerv vezetője által meghatározott helyen, időpontban és módon végrehajtják az alábbi feladatokat: a. a szolgálatot átadó körletfelügyelő a szolgálati helyén várja a váltást, b. a szolgálatot átadó körletfelügyelő a szolgálatot átvevő körletfelügyelővel közli: b.a) a szolgálata ideje alatt történt legfontosabb eseményeket, és a megtett intézkedéseket, b.b) a szolgálat ellátását befolyásoló információkat, b.c) a házirendben, különösen a napirendben bekövetkezett változásokat, b.d) a folyamatban lévő feladatokat. c. A szolgálatot átvevő körletfelügyelő - az átadó körletfelügyelő egyidejű biztosítása mellett - ellenőrzi: c.a) a körletrészen, a zárkákban, lakóhelyiségekben ténylegesen és nyilvántartás alapján tartózkodó fogvatartottak létszámát, szemrevételezéssel személyesen, helyiségenként, c.b) a körletrészről kiadott fogvatartottakat nyilvántartás alapján, c.c) a biztonsági berendezések és technikai eszközök meglétét, működését, állapotát, c.d) szemrevételezéssel a zárkák, lakóhelyiségek és berendezési tárgyak épségét, használatra alkalmasságát, c.e) a szolgálati okmányok meglétét, c.f) a körletrész rendjét és tisztaságát, c.g) a körletrészen rendeltetésszerűen fogvatartottak által használt, de üres helyiségeket. d. amennyiben a szolgálati hely átvételekor bármilyen rendellenességet észlelnek, arról a szolgálatot átvevő haladéktalanul jelentést tesz a szolgálatot átvevő körlet-főfelügyelőnek és a továbbiakban az ő utasítása alapján jár el, ezekben az esetekben a tapasztaltakat és a megtett intézkedéseket rögzíteni kell a Szolgálati Naplóba, e. a körletfelügyelők a váltás tényét és tapasztalatait kötelesek bejegyezni a Szolgálati Naplóba, a szolgálat átvétel tapasztalatait és tényét a szolgálatot átvevő körletfelügyelő jelenti szóban vagy hírközlő eszköz útján az átvevő körlet-főfelügyelőnek, f. a szolgálatot átadó körletfelügyelő a váltást követően a szolgálatot átadó körletfőfelügyelő felvezetésével a biztonsági osztály elhelyezési körletére vonul. A felvezetés szabályai
75 123. Az őrhelyen felállított biztonsági felügyelő/k váltásakor, a váltást minden esetben felvezetéssel kell végrehajtani, ha a váltás közterületen keresztül történik. 124. A bv. szerv vezetője elrendelheti a bv. szerv területén belül a váltás felvezetéssel történő végrehajtását. 125. A felvezetőt az eligazítást tartó biztonsági tiszt jelöli ki. 126. A felvezetőt hírösszeköttetést biztosító eszközzel is el kell ellátni. 127. A felvezető a felvezetés végrehajtása után, tegyen jelentést a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek a felvezetés tapasztalatairól. 128. Ha a bv. szerv területén mezőgazdasági munkáltatás is folyik, a váltás felvezetés nélkül is történhet, amelyről a bv. szerv vezetőjének írásban kell rendelkeznie. 129. A körletfelügyelőket a szolgálatba lépő körlet-főfelügyelő vezeti fel.
6.
A biztonsági tevékenység differenciálása.
Jogalkotói differenciálás Az alapvető differenciálást a jogalkotó végzi el mikor egy-egy bűncselekmény vonatkozásában meghatározza az alkalmazható büntetési nemeket és a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát A törvényalkotó szervünk az országgyűlés, az általa megalkotott jogszabályok kötik a jogalkalmazókat, de egy bizonyos mozgási lehetőséget biztosít az ítélkezés számára. . Jogalkalmazói differenciálás A büntetések kiszabásában, valamint a szabadságvesztés kiszabása esetén a végrehajtási fokozatok meghatározásában van a bíróságoknak igen nagy a szerepük. Amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a büntetés céljának elérése nem teszi szükségessé, akkor meghatározott esetekben a szabadságvesztés helyett a bíróság közérdekű munkával, vagy pénzbüntetéssel is büntetheti az elkövetőt. Természetesen a bíróság ezzel a differenciálással csak akkor és ott tud élni, ahol erre lehetőséget ad a jogalkotó. Büntetések helyett, illetve mellett intézkedéseket is alkalmazhat a bíróság, valamint próbára bocsáthatja, megrovásban, stb. részesítheti a vádlottat. Mindezeket a jogalkalmazónak a jogalkotó által törvényben lefektetett a büntetetés kiszabásának elvei figyelembevételével kell megtennie. A büntetést – céljának (37. §.) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosbító és enyhítő körülményekhez. (Btk. 83.§.(1) bekezdés.) A büntetési tételnél enyhébb főbüntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a 83. §. rendelkezéseire figyelemmel túl szigorú. (Btk. 87. §. bekezdés.) Ha szabadságvesztést szab ki a bíróság, akkor a végrehajtási fokozatok tekintetében is differenciálhat. A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre (83.§) - különösen az elkövető személyiségére és a bűncselekmény indítékára - tekintettel a törvényben előírtnál eggyel szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg. (Btk. 45. §. (2) bekezdés.)
76
A büntetetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralévő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre. (Btk. 46.§ (1) bekezdés.) 2. Differenciálás a büntetés-végrehajtás területén A büntetés-végrehajtás során a differenciálás, ezen belül az egyéniesítés követelménye végső soron abból a büntetőpolitikai célból fakad, amely az elítéltek társadalomba visszavezetését jelöli meg a büntetés-végrehajtás alapvető feladataként. A biztonsági feladatok differenciálása A szabadságvesztést a bíróság által meghatározott fokozatban - fegyházban, börtönben, vagy fogházban - és a büntetés-végrehajtási szervezet által kijelölt, lehetőleg az elítélt lakóhelyéhez legközelebb eső büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre. A fegyház a börtönnél, a börtön a fogháznál szigorúbb végrehajtási mód. (Bv. kódex 24. §.) A szabadságvesztés végrehajtásának egyes fokozataiban eltérő az elítélt • elkülönítése a külvilágtól, • őrzése, felügyelete és ellenőrzése, • a bv. intézeten belüli mozgása, • életrendje, • személyes szükségleteire fordítható összeg, • jutalmazása és fenyítése, • részvétele az elítéltek öntevékeny szervezeteiben. (Bv. kódex 25.§ (2) bekezdés.) Az előzetesen letartóztatottakat és az őrizeteseket, - ha a végrehajtást jogszabály rendelkezése alapján büntetés-végrehajtási intézetben rendelik el - az eljáró ügyészség, illetve bíróság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) büntetés-végrehajtási intézetben kell elhelyezni. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoka erre a célra - kivételesen - más büntetésvégrehajtási intézetet is kijelölhet. (R. 1. §.) Az előzetesen letartóztatottakat a nem jogerős ítélet meghozatala után, a bíróság engedélyével az ítéletben megállapított végrehajtási fokozatnak megfelelő büntetésvégrehajtási intézetben lehet elhelyezni. (R.2. §.) Az elítéltek elhelyezése A Bv. kódex a 36.§-ban többek között rendelkezik arról, hogy az elítélt részére egészséges és kultúrált elhelyezést kell biztosítani, ez alapvető feladata a bv. szervezetének. A szabadságvesztés az intézet fenntartási munkák elvégzése érdekében a büntetés hátralévő tartamára tekintettel, valamint biztonsági és egyéb fontos okból a megyei (fővárosi) bv. intézetekben is végrehajtható. A fiatalkorú elítélteket a Fiatalkorúak Bv. Intézetében kell elhelyezni. Ha az elítéltet nem lehet elhelyezni a lakóhelyéhez közeli és a fokozatának megfelelő bv. intézetben, akkor az Országos Parancsnok a rendelet szabályaitól eltérő más bv. intézetet is kijelölhet.
77
Gyógyító-nevelő csoport működik: • Budapesti Fegyház és Börtön, • Kalocsai Fegyház és Börtön, • Sopronkőhidai Fegyház és Börtön, • Szegedi Fegyház és Börtön, • Váci Fegyház és Börtön, • Baracskai Országos Bv. Intézet, • Pálhalmai Országos Bv. Intézet, • Fiatalkorúak Bv. Intézet. A gyógyító-nevelő csoportba helyezett fogház fokozatú nőket a csoportban tartás idejére a Kalocsai Fegyház és Börtönbe kell elhelyezni. A prevenciós részlegbe történő elhelyezés Az elítélt - kérelme alapján – részt vehet személyiségfejlesztő, gyógyító vagy rehabilitációs programokon, a parancsnok engedélyezheti, hogy az elítélt az intézeten kívüli szakemberek ilyen jellegű szolgáltatásait is igénybe vehesse, ha a költségeket fedezni tudja és a feltételek az intézetben biztosíthatók. Az intézet az elítélt írásbeli kérelmére biztosítja az ellene más bűncselekmény miatt folyamatban lévő büntetőeljárás során vállalt kábítószer–függőséget gyógyító kezelést. A kezelés megkezdéséről az intézet értesíti azt a bíróságot, illetőleg ügyészséget, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van. Az önként jelentkező elítéltek számára a kábítószer–fogyasztás és–terjesztés megelőzésére prevenciós részleg létesíthető. A prevenciós részlegen az az elítélt helyezhető el, aki írásban nyilatkozik arról, hogy a kábítószer–mentesség ellenőrzése érdekében aláveti magát rendszeres vizsgálatoknak, és azokhoz vizsgálati anyagot (testváladékot) szolgáltat. A prevenciós részlegen történő elhelyezésről a nevelő javaslatára a befogadási bizottság dönt. Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának hatálya alá tartozó elítéltek elhelyezése Figyelembe véve az elítélt, illetve kapcsolattartójának lakóhelyét, az enyhébb végrehajtási szabályok hatálya alá tartozó elítéltet a végrehajtási fokozatának megfelelő bv. intézetben kell elhelyezni. Kivételes esetben a lakóhelyéhez legközelebbi megyei bv. intézetben is elhelyezhető az elítélt. Az elhelyezés során: a) a különböző végrehajtási fokozatba tartozókat egymástól, b) férfiakat a nőktől, c) fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól, d) az előzetesen letartóztatottakat az elítéltektől, e) a fekvőbetegeket az egészségesektől, a betegek közül a fertőzőeket a nem fertőzöttektől, a HIV-fertőzötteket a többi fogvatartottól el kell különíteni. Jogszabály a fentieken túl, az elkülönítés egyéb szempontjait is meghatározhatja. Az elkülönítést külön körleten, ennek elkülönített részén, illetve külön zárkában vagy lakóhelyiségben kell elhelyezni. (Bv. szabályzat 39.§ (1),(4) bekezdés.) Zárkában kell elhelyezni: • a fegyház fokozatú, illetve általában a börtön fokozatú elítéltet, • a biztonsági okból elkülönített elítéltet,
78 • • • •
az ideiglenesen befogadott elítéltet, a különleges biztonságú körletre, illetve zárkába helyezett elítéltet, az előzetesen letartóztatott fogvatartottat, a fegyelmi okból elkülönített fogvatartottat.
Lakóhelyiségben lehet elhelyezni: • a fogház, kivételesen a börtön fokozatú elítéltet, • azt az elítéltet, aki a szabadságvesztést alkalmazásának elrendelése alapján tölti, • az átmeneti csoportba helyezett elítéltet, • a szabadságát töltő elítéltet.
enyhébb
végrehajtási
szabályok
A gyógykezelés érdekében a különböző végrehajtási fokozatú elítéltek a kórteremben, a betegszobában, a fertőző elkülönítőben, illetőleg az erre a célra kijelölt zárkában közösen helyezhetők el. A végrehajtási fokozattól függetlenül az elítéltek együtt helyezhetők el a gyógyító–nevelő csoportban és az átmeneti csoportban, a prevenciós részlegen, illetve az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása során és az anya – gyermek együttes elhelyezése esetén. A körlet az intézet egyéb részeitől elhatárolt, zárkákat vagy lakóhelyiségeket magába foglaló terület. A zárka az elítéltek elhelyezésére szolgáló olyan helyiség, amelynek ajtaja, ablaka (a továbbiakban: nyílászárók) a külön rendelkezésekben meghatározott biztonsági feltételeknek megfelel. A zárkában folyóvízzel ellátott mosdót, - illetve az ön – vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítéltek elhelyezésére kialakított zárka kivételével – elkülönített, lehetőség szerint önálló szellőztetésű WC-t kell létesíteni. A lakóhelyiség az elítélt elhelyezésére szolgáló olyan lakhatásra alkalmas helyiség, amelynek nyílászáróinál a zárkára meghatározott biztonsági berendezés (felszerelés) mellőzhető. A lakóhelyiségeknél a tisztálkodáshoz szükséges folyóvizet, fürdőt, illetve WC-t körletenként is lehet biztosítani. A zárkában (lakóhelyiségben) elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy minden elítéltre legalább hat köbméter légtér, és férfi elítéltek esetén három négyzetméter, a fiatalkorúak, illetve a női elítéltek esetén három és fél négyzetméter mozgástér jusson. A mozgástér meghatározása szempontjából a zárka (lakóhelyiség) alapterületéből az azt csökkentő berendezési és felszerelési tárgyak által elfoglalt területet figyelmen kívül kell hagyni. Egyéni elhelyezés esetén a zárka (lakóhelyiség) alapterületének el kell érni a hat négyzetmétert. A zárkát (lakóhelyiséget) meg kell számozni, az ott elhelyezett elítéltek nevét az ajtón feltüntetni nem szabad. Minden zárkában (lakóhelyiségben) gondoskodni kell • a külön jogszabályban előírtak szerinti fűtésről, • megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvízről, • az olvasásra alkalmas természetes fényről, vagy mesterséges világításról, • a zárkák és egyéb helyiségek, a körletek, valamint a biztonsági szempontból kiemelt területek megfelelő világításáról, zárkát (lakóhelyiséget) állandóan megvilágítani csak akkor szabad, ha parancsnok biztonsági okból átmenetileg elrendelte, • a megfelelő szellőztetésről. A speciális rendeltetésű zárkák Minden intézetben ki kell alakítani • befogadó zárkát, ahová azokat az elítélteket kell elhelyezni, akiknek az egészségügyi vizsgálatát a befogadási eljárás során még nem fejezték be,
79 • • • • •
szabadságos zárkát, ahová azokat, az elítélteket kell elhelyezni, akik az intézetben töltik a szabadságukat, felszerelése megegyezik a szabaduló zárkáéval, szabaduló zárkát, ahová közvetlenül a szabadulása előtt kell elhelyezni az elítéltet, fegyelmi zárkát, a magánelzárás fenyítés végrehajtására, ön- és közveszélyes magatartást tanúsító elítéltek elhelyezésére szolgáló zárkát, ebben nem lehetnek zárka felszerelési és berendezési tárgyak és a helyiséget belül párnázott burkolattal, kell ellátni, különleges biztonságú zárkát.
A végrehajtási fokozattól függetlenül közösen helyezhetők el: • gyógykezelés érdekében kórteremben, illetőleg betegszobában, • gyógyító-nevelő csoportban és átmeneti csoportban, • munkahelyen együtt dolgozhatnak, • iskolai oktatásban, szakmai képzésben, a sport- kulturális, vallási rendezvényeket, illetve orvosi (egészségügyi) rendelésen közösen vehetnek részt, szabadlevegőn, illetőleg közös étteremben együtt tartózkodhatnak. Az intézet biztonsági rendszerének differenciálása A korszerű börtönben a biztonsági rendszert úgy kell kialakítani, hogy megfeleljen a szükséges (minimális) biztonság és a biztonság folyamatossága alapelveinek. A biztonsági rendszer alapvetően függ az azt meghatározó feltételek (jogszabályi és egyéb rendelkezések, személyi, szervezeti, tárgyi) állapotától. a) Jogszabályi és egyéb rendelkezések: A biztonsági tevékenység végrehajtását szabályozó rendelkezéseknek kell megalapozni a differenciálás lehetőségét, vagyis először meg kell alkotni azokat a jogszabályokat és rendelkezéseket, amelyek felhatalmazzák (kötelezik) a bv. szervezetét a differenciálás végrehajtására. b) Személyi feltételek A megfelelően differenciált biztonsági tevékenységet, csak olyan személyzettel lehet végrehajtani, amely alkalmas az adott feladatok gyakorlati végrehajtására. Azáltal, hogy differenciáljuk a biztonsági tevékenységet, jóval több, speciális részfeladatra bomlik szét a biztonsági tevékenység, mint előtte. A személyi állomány differenciálását már a munkaviszony létesítésekor végre kell hajtani, amit később képzéssel, továbbképzéssel kell tökéletesíteni. Fontos, hogy a biztonság tevékenység oktatásában az átlagosnál jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni a gyakorlati képzésre. c) Szervezeti feltételek A differenciált biztonsági tevékenység végrehajtása a szervezeti struktúra átalakítását is megkívánja. A szervezet felépítését úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a differenciált biztonsági feladatok végrehajtására. d) Tárgyi feltételek: A biztonsági berendezéseket, eszközöket, kényszerítő eszközöket stb., speciálisan az adott feladathoz kell alkalmassá tenni. Egyes biztonsági feladatok végrehajtásánál bizonyos szükségtelen berendezések és eszközök feleslegessé válnak, viszont más speciális eszközök, berendezések szükségesek lesznek. Például bizonyos feladatok elvégzéséhez kényszerítő eszközök, pl. lőfegyver feleslegesek lesznek, viszont jóval több
80 biztonságtechnikai berendezésre lesz szükség, vagy az adott feladatra alkalmas speciális lőfegyverre. 3. A biztonsági szempontú differenciálás Az elítéltek biztonsági csoportba sorolása. Az elítélteket a befogadási és foglalkoztatási bizottság a fogva tartásra való veszélyesség növekvő mértéke szerint az I. a II. III, illetve IV. biztonsági csoportba sorolja. A befogadási és foglalkoztatási bizottság Az intézetekben befogadási és foglalkoztatási bizottság működik. A bfb. a befogadástól számított nyolc napon belül az elítélt személyes meghallgatása után dönt: a) a Bv. kódex-ben meghatározott szempontok szerint csoportba sorolásról; (kbz) b) a munkahely és a munkakör kijelöléséről; c) az oktatásban és képzésben való részvételről A biztonságos csoportba sorolásnál különösen figyelembe kell venni: a) az elkövetett bűncselekményt (annak jellegét és körülményeit), a szabadságvesztés időtartamét és végrehajtási fokozatát, a szabadságvesztésből még le nem töltött időt, a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének az időpontját, b) az elítélt személyiségét, előéletét, egészségi és fizikai állapotát, kapcsolattartását, c) új büntetőeljárás indítása esetén az ennek alapjául szolgáló magatartás jellegét és körülményeit, d) az intézet, illetve a foglalkoztatás biztonsági szempontú sajátosságait. (Bv. szabályzat 42. § (2) bekezdés.) A rendeletben felsorolt feltételek mellett természetesen más feltéteket is figyelembe vehet a bfb, valamint a rendeletben meghatározott feltételeket intézetparancsnoki intézkedésben szűkíteni, pontosítani kell, pl. a szabadságvesztés időtartamát, stb. A felsorolt szempontok értékelése alapján a következő négy biztonsági csoportba sorolható az elítélt: I. biztonsági csoportba lehet besorolni azt a fogvatartottat, aki az intézet rendjét várhatóan betartja, szökésétől, vagy más bűncselekmény elkövetésétől nem kell tartani, és a biztonságos fogva tartás általában ellenőrzéssel is biztosítható; II. biztonsági csoportba lehet besorolni a fogvatartottat, ha arra lehet következtetni, hogy veszélyeztetheti az intézet rendjét, a biztonságos fogva tartás azonban felügyelettel vagy ellenőrzéssel is biztosítható; III. biztonsági csoportba a fogvatartott akkor sorolható, ha arra lehet következtetni, hogy az intézet rendjével tudatosan szembehelyezkedik és a biztonságos fogva tartás csak őrzéssel, vagy felügyelettel biztosítható; IV. biztonsági csoportba kell besorolni azt a fogvatartottat, akinél alapos okkal arra lehet következtetni, hogy az intézet rendjét súlyosa sértő cselekményt, szökést, a saját, vagy mások életét, testi épségét sértő vagy veszélyeztető magatartást fog tanúsítani, illetve ilyen cselekményt már elkövetett, és a biztonságos fogva tartás csak őrzéssel, kivételesen felügyelettel biztosítható. (Bv. szabályzat 24. § (3) bekezdés.)
81 A négy csoport közötti egyik lényeges különbség, hogy I- III-ig csoportba sorolható az elítélt, míg az, az elítélt, akinél alapos okkal lehet következtetni, hogy súlyos cselekményt fog elkövetni, vagy korábban - rendőrségi fogdában, vagy más bv. intézetben - már bizonyítottan elkövetett ilyen súlyos cselekményt, így különösen fogolyszökést, azt csak IV. biztonsági csoportba kell sorolni. Előfordulhat, hogy a befogadott elítélt azon adatai, amelyek alapján a biztonsági csoportba sorolást el kellene végezni hiányosak. Ha a biztonsági csoportba besoroláshoz szükséges adatok, ismeretek hiányosak, azok megszerzéséig az elítéltet a III. biztonsági csoportba kell besorolni. (Bv. szabályzat. 42. § (4) bekezdés.) A hiányzó adatokat rövid időn belül be kell szereznie az intézetnek, és az összes szükséges adat beszerzése után, ezen adatok figyelembe vételével újra meg kell határozni a biztonsági csoportba sorolást. A csoportba sorolás feltételeiül szolgáló körülmények, adatok természetesen a szabadságvesztés végrehajtása alatt változhatnak, így indokolt, hogy a rendeletben meghatározott időtartam elteltével a bfb. felülvizsgálja azokat. Az elítélt biztonsági csoportba sorolását legalább évenként, a III. biztonsági fokozatba soroltaknál legalább hathónaponként, a IV. biztonsági csoportba soroltaknál legalább három hónaponként a bfb. felülvizsgálja. A besorolás alapjául szolgáló körülmények változása esetén a befogadási biztosság halaszthatatlan esetben a parancsnok - az elítélt biztonsági csoportját az (1) bekezdés szerinti határidőktől függetlenül is köteles megváltoztatni. (Bv. szabályzat 43. § (1), (2) bekezdés.) A rendelet maximum határidőként az I., II. biztonsági csoportba sorolás indokoltságának felülvizsgálatát egy évben, a III. biztonság csoportba sorolás esetén hat, a IV. három hónapban határozza meg. Természetesen, ha ennél rövidebb időn belül történik változás az elrendelést indokoló körülményekben, akkor a bfb, halaszthatatlan esetben az intézet parancsnoka köteles megváltoztatni a csoportba sorolást. A biztonsági csoportba való besorolás az elítélt törvényben meghatározott jogait nem érinti, a különböző biztonsági csoportokban a jogok gyakorlásának módját és rendjét az intézet házirendje határozza meg. A biztonsági csoportba való besorolás indokairól az elítélt csak akkor tájékoztatható, ha a tájékoztatás a fogva tartás biztonságát nem veszélyezteti. (Bv. szabályzat 44. § (1), (2) bekezdés Főszabály szerint az elítéltet nem lehet tájékoztatni azokról az okokról, amelyeket figyelembe vett a bfb. a biztonsági csoportba soroláshoz. Kivételesen lehet ettől a főszabálytól eltérni, de csak akkor, ha ezzel, nem veszélyezteti a fogva tartás biztonságát. Ennek megítélése mindig a konkrét személytől, és az adott helyzettől függ. A különleges biztonságú zárkában és körleten való elhelyezés Az országos parancsnok, intézkedésben kijelölte azt a bv. intézetet, ahol a fokozott (kiemelt) őrzést igénylő fogvatartottakat kell elhelyezni. Az itt említett fokozott őrzés nem ugyanaz, mint az előzetesen letartóztatottak „fokozott őrzése”, amit a rendelkezési jogkör gyakorlója rendelhet el. A kiemelt őrzést igénylő fogvatartottakat, kbk-n, vagy kbz-n kell elhelyezni, a kbk-val rendelkező intézetek a Sátoraljai Fegyház és Börtön, valamint a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön, Szeged. Figyelemmel azonban arra a tényre, hogy különlegesen veszélyes fogvatartott lehet előzetesen letartóztatott is a megyei bv. intézetekben is szükséges a kbz-k kialakítása.
82 A kbk-ra és kbz-re helyezés általános elvei A fokozottan veszélyes fogvatartottak nem alkothatnak homogén kategóriát. Veszélyességük irányulhat önmaguk, fogvatartott társaik, vagy a személyzet ellen, de veszélyeztethetik a bv. intézet működését, sőt a társadalom tagjait is. A büntetés-végrehajtás számára különös veszélyt jelentő fogvatartottak típusai – a teljesség igénye nélkül – a következőképpen határozhatók meg: • nyíltan agresszív viselkedésű személyek, akik többnyire valamilyen személyiség zavarban szenvednek, viselkedésüket nem tudják kontroll alatt tartani, a konfliktusokra agresszív cselekedetekkel reagálnak, • a rejtett agresszivitású személyek, akik ritkán folyamodnak nyílt erőszakhoz, látszólag fegyelmezetten viselkednek, de a háttérbe a fogvatartott társaikat bántalmazzák, megalázzák, szexuálisan zaklatják, kényszerítik őket, • az informális vezető szerepet játszó fogvatartottak, akik szintén rejtetten végzik a tevékenységüket, ők maguk általában a háttérben maradnak, és onnan irányítanak. A többiek felett uralkodnak és erőszakkal, fenyegetéssel különböző fegyelemsértések elkövetésére kényszerítik őket. • aki nagyon súlyos bűncselekményt követet el (erőszakos személyelleni cselekmény) és alaposan feltehető, hogy újabb ilyen cselekmény elkövetésére hajlamos, • A szökési szándék is megalapozhatja a kbz-re vagy kbk-ra helyezést, de itt is fontos az alapos gyanú, mivel a szökési szándék általánosságban jellemző a fogvatartottakra, • a szervezett bűnözői csoportok tagjai, akik az intézetből is részt vehetnek a bűnszervezetben, • a védett személyek, erről a személyi körről az alábbiakban részletesen szólunk. A Védelmi Programban résztvevő fogvatartottakkal (védett személyek) kapcsolatos biztonsági szabályok A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. (a továbbiakban: Be.) lehetővé teszi a tanúk hatóság általi védelmének lehetőségét. A tanú általában minden jogrendszer szerint köteles vallomást tenni, és igazat mondani. A tanú fenyegetettsége, amely a személyét, vagyonát, vagy hozzátartozóit érinti kérdésessé teszi, elvárható-e tőle a vallomás tétel, ha az nagy kockázattal jár. A tanú fenyegetettségét csökkentendő a biztonságáért a felelősséget az állam vállalja, amely az igazságszolgáltatást működteti, és a tanúvallomásokra igényt tart. Az állam intézményesíti a tanúvédelmet, amivel igyekszik egyfelől kockázatmentessé tenni a tanú szereplését, másfelől megakadályozni az igazságszolgáltatás megbénítását.1 A tanúvédelem ismertté vált eszközei és módszerei: • a tanú személyének, adatainak a titkosítása; • a kihallgatás külön szabályai; • személyes védelem. A Be. mindhárom lehetőséget felkínálja. A tanú életének és testi épségének vagy személyes szabadságának védelme, valamint annak érdekében, hogy a tanú a vallomástételi kötelezettségének eleget tegyen és a vallomását megfélemlítés nélkül tegye meg, a tanút a Be.-ben meghatározottak szerint védelemben kell részesíteni. (Be. 95.§) 1. A tanú személyi adatainak zárt kezelése, (Be. 96.§); 2. Különösen védett tanú, (Be. 97.§); Akkor nyilvánítható a tanú különösen védetté, ha: • vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik,
83 • •
a vallomástól várható bizonyíték mással nem pótolható, a személye, tartózkodási helye, valamint az, hogy az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tanúként kívánja kihallgatni, a terhelt és a védő előtt nem ismert, • személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek van kitéve. A különösen védett tanú kihallgatására külön szabályok vonatkoznak 3. A tanú személyes védelme, (a tanúvédelmi program, Be. 98.-98/A.§) Ennek a részletes végrehajtásáról külön jogszabály – 2001. évi LXXXV. tv. – rendelkezik. A Védelmi Program (a továbbiakban: Program) célja, hogy védelmet nyújtson a büntetőeljárásban résztvevő, az igazságszolgáltatást tevékenyen segítő, továbbá azokkal közeli kapcsolatban álló olyan személyek számára, akik erre tekintettel kerülnek fenyegetett helyzetbe és személyes biztonságuk az állam fokozott védelmét igényli, valamint, hogy az érintettet fenyegető veszély mértékéhez igazodva különleges intézkedések alkalmazásával segítse elő a bűnözés – különösen a kiemelkedő súlyú, elsősorban szervezetten elkövetett bűncselekmények – elleni küzdelmet, a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás érdekeink hatékony érvényesítését. A védelmet ellátó szerv A Program előkészítéséért és végrehajtásáért a rendőrség szervezetén belül létrehozott Szolgálat felelős. Abban az esetben, ha az érintett fogvatartott, akkor a Programot a Szolgálat a bv. szervezettel együttműködve hajtja végre. • személyi védelem igénybe vétele; • nyilvántartásokban adatzárlat elrendelése, illetve a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresések jelzésének előírása; (ha a Szolgálat az adatkezelő szervet megkeresi, az köteles az érintett személy adatait zárolni és az adatszolgáltatást az azt igénylő számára megadni. Az adatszolgáltatás csak a Szolgálat engedélyével és annak közreműködésével nyomós közérdek érvényesítése érdekében teljesíthető.) • névváltoztatás; • személyazonosság megváltoztatása; • a nemzetközi együttműködésben való részvétel. A büntetés-végrehajtás szervezetének szerepe és feladatai Tanúvédelmi Program végrehajtása kapcsán A megállapodás azokra a fogvatartottakra nézve köthető – a fentebb meghatározott eljárás szabályai szerint – akik fenyegetett helyzetben vannak, valamint érintettek, (a továbbiakban: védett fogvatartott). A Programban résztvevő fogvatartott befogadása • az intézet a Szolgálattal előzetesen egyeztetett időpontban, más fogvatartottól elkülönítve fogadja be, • a befogadás alapjául szolgáló iratokat a Szolgálattól veszi át az intézet abban az esetben, ha adatzárlatot rendeltek el, a védett fogvatartott adatainak nyilvántartását a helyi és a központi nyilvántartásban a fogvatartottak adatainak nyilvántartásától elkülönítetten kell kezelni, a Szolgálat által elrendelt adatzárlat végrehatása érdekében az országos parancsnok intézkedik a helyi és a központi nyilvántartásban lévő adatok fokozott védelméről, és megállapítja a zárolt adatok kezelésére vonatkozó szabályokat, továbbá intézkedésben határozza meg az adatokhoz való hozzáférésre jogosultak körét is. • a befogadással kapcsolatos értesítési kötelezettséget az intézet a Szolgálaton keresztül teljesíti,
84 • •
a 6/1996. IM r. 14.§-át (a bíróság felhívására jelentkező elítélt befogadása), valamint a 16.§-át (megőrzésre történő befogadás) alkalmazni nem lehet, az érintett befogadásakor a bfb. feladatait a parancsnok által kijelölt osztályvezető látja el.
Ha a fogvatartottat a fogva tartás ideje alatt veszik fel a Programba, akkor más intézetbe kell átszállítani. Ha az érintettel szemben a névváltoztatás, vagy a személyazonosság megváltoztatása óvintézkedést alkalmazza a Szolgálat, akkor a befogadási eljárást újra le kell folytatni. A Szolgálat megkeresését a bv. szerv, mint a különleges óvintézkedések alkalmazásának végrehajtásában közreműködő szerv haladéktalanul végrehajtja. A bv. szerv az általa végrehajtásra kerülő feladat megkezdéséről 24 órán belül, rövid úton értesíti a Szolgálatot. A védett fogvatartott elhelyezése A védett fogvatartott elhelyezéséül szolgáló bv. intézetet a BVOP illetékes szervezeti egységének vezetője a Szolgálat vezetőjének egyetértésével jelöli ki. A védelemmel kapcsolatos feladatokat annak az intézetnek kell végrehajtania, amelynek nyilvántartásában a fogvatartott szerepel. A Szolgálat és az érintett közötti megállapodás alapján, az OP és az ORFK közötti e tárgyban megkötött együttműködési megállapodás keretei között kell biztosítani az érintett • különleges biztonságú zárkában vagy körleten való elhelyezését; (ebben az esetben a különleges zárkába- vagy körletre helyezés elrendelésére, felülvizsgálatára és meghosszabbítására vonatkozó általános szabályok nem alkalmazhatók); • a fogva tartására szolgáló zárkát is magába foglaló körletrész biztonságtechnikai eszközökkel történő ellenőrzését; • jogainak gyakorlását; • előállítás, szállítás, valamint kórházi kihelyezése esetén fokozott őrzését; • páncélozott járműben történő szállítását. A fogva tartás során a védett fogvatartott kapcsolattartását, azonosítható, a személyi állomány szolgálati feladatainak végrehajtását ellenőrizhető módon dokumentálni kell. Abban az esetben ha a védett fogvatartott más intézetbe történő átszállítása szükséges – de ez nem óvintézkedésként szükséges -, illetve az intézetet őrzéssel hagyja el, annak végrehajtására a parancsnok – a Szolgálat egyetértésével, indokolt esetben közreműködésével – intézkedik. Amennyiben a fogva tartás helyének megváltoztatása szükséges, erről, valamint az indokokról – előzetes egyeztetés végett – a szolgálatot értesíteni kell. Ha a fogva tartás helyének megváltoztatása halasztást nem tűr, ennek megtörténtéről az intézet a Szolgálatot haladéktalanul tájékoztatja. Ha a védett fogvatartott az intézetet bármely okból elhagyja, – előállítás, szállítás, kórházi kihelyezés kivételével – végleg szabadul, vagy rendőrségi fogdában kell elhelyezni, azt megelőzően 15 nappal – ha kevesebb idő áll rendelkezésre, akkor haladéktalanul – értesíteni kell a Szolgálatot. Az intézet ideiglenes elhagyására irányuló döntés előtt a Szolgálat véleményét be kell szerezni. Az érintett az intézeten kívül is fogadhat látogatót, melynek lefolytatása céljából az érintettet a Szolgáltnak kell kiadni. Az érintett gyógyító-nevelő csoportba nem helyezhető, részére az állapotának megfelelő foglalkoztatást, oktatást, valamint pszichoterápiás kezelést az IMEI-ben kell biztosítani. A Programban résztvevő büntetőügyben, egyéb bírósági ügyben, illetve közjegyzői eljárásban való előállítása, valamint nyomozó hatóságnak való kiadása végrehajtása érdekében a Szolgálatnak kell kiadni, azaz nem a büntetés-végrehajtás szállítja, illetve állítja elő. Abban az esetben, ha az intézetben nyomozó hatóság, vagy hatósági ügyben eljáró más szerv kívánja
85 kihallgatni a védett fogvatartottat, akkor a kihallgatáshoz be kell szerezni a Szolgálat előzetes hozzájárulását. A büntetés-végrehajtási szerv a Szolgálattól kapott, az érintett biztonsága érdekében alkalmazott különleges óvintézkedések módosításáról vagy megszüntetéséről szóló értesítés alapján a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszi. A programszerű védelem elrendelését, módosítását, megszüntetését a helyi nyilvántartásban az érintett adatainál rögzíteni kell. Ha a Szolgálat az érintett érdekében fedőadatok alkalmazását rendeli el, annak végrehajtása az országos parancsnok saját hatáskörében intézkedik. A kbk-ra és a kbz-re helyezés részletes szabályai A jogszabályok lehetővé teszik számunkra, hogy egyes fogvatartottakkal szemben szigorúbb szabályokat alkalmazzunk. Mindez többnyire abban nyilvánul meg, hogy elhelyezésüket, bármilyen célból történő mozgatásukat, munkáltatásukat, őrzésüket és ellenőrzésüket fokozottabb biztonsággal szervezzük meg. A különösen veszélyes fogvatartottak biztonságos fogva tartására két gyakorlat alakult ki világszerte. Egyes országokban szuperbiztonságú börtönöket építenek, és ott őrzi ezeket a fogvatartottakat. Más országokban, néhány börtönben szuperbiztonságú körleteket alakítanak ki, és a veszélyes fogvatartottakat szétszórtan ezekben helyezik el. A magyar büntetés-végrehajtási viszonyok között az utóbbi megoldás a célszerűbb, mivel az új börtönök létesítéséhez nincs megfelelő anyagi bázis. A kbk-n és kbz-n történő elhelyezés nem jelenthet fegyelmező eszközt, csupán biztonsági intézkedés, ezért az ide helyezett fogvatartottak jogait minden tekintetben biztosítani kell. Mégis az ilyen típusú fogva tartásnak vannak különböző negatív hatásai, amelyeket lehetőség szerint csökkenteni kell. Alapelvekként alkalmazható az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1982-ben 09. 24-én elfogadott ajánlása: • amennyire lehetséges a közönséges börtönszabályokat alkalmazzák a kbk-n és kbz-n, • csak olyan mértékben folyamodjanak biztonsági rendszabályokhoz, amennyire feltétlenül szükséges, • a biztonsági rendszabályokat az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartásával alkalmazzák, • biztosítsák, hogy a biztonsági rendszabályok vegyék figyelembe a veszélyesség terén meglévő eltéréseket, • lehetőség szerint ellensúlyozzák a fokozott biztonsági rendszabályok által okozott negatív hatásokat, • szükség szerint fordítsanak figyelmet a fokozott biztonsággal összefüggő egészségügyi problémákra, • a szükséges biztonság mellett biztosítsanak művelődési, szakképzési, munka- és szabadidős elfoglaltságokat, • alakítsanak ki rendszeres felülvizsgálati rendszert, amely kizárja , hogy a szigorú rezsimben töltött idő és az alkalmazott biztonsági szint meghaladja a kívánt mértéket, • garantálják, hogy a fokozott biztonsági egységekben megfelelő számú férőhely, személyzet legyen, és azok minden szükséges létesítménnyel rendelkezzenek, • biztosítsanak megfelelő kiképzést és tájékoztatást a veszélyes elítéltek fogva tartásában és ellátásában érintett személyzet számára. A kbz és kbk személyi és tárgyi feltételei A kbk és kbz kialakításánál több olyan körülményt kell figyelembe venni, amelyek veszélyt jelentenek. Arra kell törekedni, hogy a veszélyhelyzetek, a rendkívüli események bekövetkezése megelőzhető, megakadályozható legyen. Az ilyen események, illetve cselekmények várhatóan a következők lehetnek:
86 • • • • • • • •
a bv. intézetbe történő behatolás, támadás fogvatartott vagy személyzet ellen, illetve fogvatartott kiszabadítására irányuló cselekmény, a fogvatartott élete, testi épsége, egészsége ellen irányuló bármilyen cselekmény, fogolyszökés vagy fogolyzendülés elkövetése, terrorcselekmény elkövetése (főleg túszejtéssel), a fogvatartott részéről a személyzet ellen elkövetett bármilyen támadás, a fogvatartottak által elkövetett tömeges vagy más súlyos rendkívüli esemény, a személyzet vagy családjának befolyásolása, zsarolása, megfélemlítése, megvesztegetése, tiltott kapcsolatok létesítése.
A kbk-n, kbz-n szolgálatot teljesítő személyzet létszámát úgy kell megállapítani, hogy az önálló szolgálati helynek minősüljön. A kbz felügyeletét a körletrészen szolgálatot teljesítő körletfelügyelő is elláthatja. A kbk-n szolgálatot teljesítők létszámának nem szükséges minden napszakban azonosnak lennie. Olyan napszakban, amikor a fogvatartott a zárkájában tartózkodik, és az ottani tevékenységét kell felügyelni, akkor a létszám csökkenthető. A zárka nyitásakor, a fogvatartott mozgatásakor, vagy a zárkába más személyek belépésekor viszont legalább kettő fő felügyelőnek kell jelen lennie. A szolgálatot teljesítő személyzetnek állandónak kell lennie. Azokban az intézetekben, ahol egy-két kbz van, ott a felügyelői állományból több személyt kell kiképezni a feladat ellátásra, és közülük kell vezényelni a napi szolgálatot. A kbz-n vagy kbk-n elhelyezett fogvatartottal való bánásmódra a személyzetet külön fel kell készíteni. Az általános felkészültség mellett fokozott figyelmet kell fordítani különösen: • a stresszhelyzeteket el tudják viselni, kezelni tudják a feszültségeket, válsághelyzeteket, • a megvesztegetési, megfélemlítési kísérletekkel összefüggő tanácsadásra, támogatásra, • a zaklatás kivédésére. Az ilyen szolgálati helyekre lehetőleg jó fizikumú, pszichikailag alkalmas, szakmailag jól felkészült személyeket kell beosztani. Az itt szolgálatot teljesítő személyek és családtagjaik védelmére különös gondot kell fordítani. Ajánlott felvenni a kapcsolatot a nyomozó tisztekkel, annak érdekében, hogy a veszélyes cselekmények időben felderítésre kerülhessenek. Biztosítani kell, hogy a kbk-n és a kbz-n szolgálatot teljesítők neve, illetve azok neve is, akik a fogvatartottal vagy családtagjaikkal kapcsolatba kerülnek, titokban maradjon. Részükre fényképpel ellátott, és egy azonosító számot tartalmazó kitűzőt célszerű rendszeresíteni. A kbk és a kbz kijelölésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy annak egyetlen fala se legyen közterülettel határos. A falak és az ablakok belső területre, vagy olyan külső területre nézzenek, amely külső őrzéssel biztosított. A zárkát, illetve a körletet a bv. intézet más területeitől el kell különíteni. A fogvatartottak mozgatása a legkevésbé zavarja a körleten folyó napi tevékenységet. Rendkívüli esemény bekövetkezésekor könnyen megközelíthető, szükség esetén jól védhető legyen. A körlet többi részétől lehetőség szerint ráccsal, vagy fallal célszerű a kbz-t vagy kbk-t elválasztani. Amennyiben lehetséges a körletrésznek külön megközelítési lehetősége, bejárata legyen. A zárkák kialakításában a következő szempontokat célszerű figyelembe venni: • a zárkát egyszemélyesre kell kialakítani, és az alapterülete akkora legyen, hogy több funkció gyakorlását lehetővé tegye, • a falakat falbontás ellen meg kell erősíteni,
87 • • • • • • •
•
• •
•
a fűtőtesteket, fűtéscsöveket vagy burkolni szükséges, vagy a falba kell süllyeszteni és expandált lemezzel be kell borítani, a WC-t a mosdókagylót és a zuhanyzót „vandálbiztos” kivitelben kell elkészíteni és felszerelni, a rögzítéskor ügyelni kell arra hogy a falból ne legyenek kitéphetők, olyan ágyat kell kialakítani, amely rögzített, nem lehet alábújni, nem lehet kapaszkodni benne és nem alkalmas tárgyak elrejtésére, a matrac éghetetlen vagy nehezen éghető anyagból legyen, az asztalt és a széket rögzíteni kell, a használati eszközök elhelyezésére polcot célszerű a falra erősíteni oly módon, hogy azt ne lehessen leszakítani, a tükör fémből vagy törhetetlen üvegből készüljön és biztonságosan legyen rögzítve, az ablaknyílás belső síkját expandált lemezzel vagy ütésálló üveggel kell ellátni, ha a zárka a kívülről belőhető, akkor golyóálló üveggel kell felszerelni. Az ablaknak olyannak kell lenni, hogy a fényt áteressze, és a szellőzést biztosítsa. Amennyiben a szellőzés nem biztosítható, úgy mesterséges szellőzést kell kialakítani, az ablakrácsot meg kell erősíteni. célszerű két típusú zárkát kialakítani, az egyik egyhelyiséges legyen, a másik olyan, amely két részre osztható, lakó- és előtérre, a térelválasztást rácsokkal, expandált lemezzel vagy törhetetlen üveggel javasolt borítani. A térelválasztón vagy belső ajtaján legyen kéz- illetve láb bilincselésre alkalmas zárható nyílás. Egy-egy nyílás többfunkciójú is lehet. a bejáratot dupla ajtóval kell elkészíteni, külső ajtóként tele ajtó, belső ajtóként rácsajtót kell beépíteni. Azokban a zárkákban, ahol nem térelválasztó nem épült a rácsajtón, a térelválasztónál leírtakat kell figyelembe venni. az elektromos berendezéseket az előtérben kell elhelyezni, ha nincs előtér, akkor kisfeszültségű áramot kell bevezetni. A világító testeket olyan helyen kell felszerelni, hogy azok ne legyenek a fogvatartott részéről elérhetők, ugyanakkor az íráshoz és olvasáshoz megfelelő fényerősséget biztosítsanak. Célszerű a világítótestek burkolása is. a világítás és ha beépítet zuhanyozó van, azok kívülről szabályozhatóak legyenek.
A zárka belső kialakításánál törekedni kell arra, hogy az öngyilkosság és az öncsonkítás lehetősége a lehető legkisebb legyen. A kbz-t és a kbk-t biztonsági berendezésekkel és biztonságtechnikai eszközökkel kell ellátni, enne során: • a körlet épület külső részét, továbbá a kbz, illetve kbk, folyosóját kamerával kell megfigyelni, a be-illetve kihatolás jelzésére mozgásérzékelőket is fel lehet szerelni, • a zárka nyitására ajtónként külön-külön nyitásjelzőt kell felszerelni, • az összeköttetés céljából többcsatornás hírösszeköttetést kell kiépíteni, ezen kívül személyi riasztó rendszert is ki kell alakítani, • a zárkába vezetékes rádiót kell beépíteni úgy, hogy azt a fogvatartott ne tudja megrongálni. A kbk-ra helyezés feltételei A IV. biztonsági csoportba sorolt elítélt különleges biztonságú körleten helyezhető el. Különleges biztonsági körletre helyezhető az elítélt, akkor is, ha életének, vagy testi épségének védelme más módon nem biztosítható. (Bv. szabályzat 47. § (1);(2) bekezdés.)
88 Ehhez a körhöz tartozhatnak még azok az előzetesen letartóztatottak, akiknek a rendelkezési jogkör gyakorlója – bíró, vagy ügyész - a fokozott őrzését rendeli el, és IV. biztonsági csoportba sorolják. A kbk-ra helyezett elítélt a) állandó felügyelet alatt áll, b) az intézet területén engedéllyel és felügyelettel mozoghat, zárkáját zárva kell tartani, c) munkát a különlegesen kialakított körletrészen belül, illetve a parancsnok által kijelölt helyen végezhet, d) az elítéltek öntevékeny szervezetében nem vehet részt, e) az intézet csoportos művelődési, sportolási és szabadidő eltöltésének lehetőségeit csak a különlegesen kialakított körletrészen belül, illetve a parancsnok külön engedélyével veheti igénybe, önképzést folytathat, f) saját ruhát – az élet és testi épség védelme miatt kbk-ra helyezett elítélt kivételével – nem viselhet, g) magánál tartható tárgyak köre és mennyisége korlátozható. A különleges biztonságú zárkába, valamint a kbk-ra elhelyezett elítéltre vonatkozó végrehajtási szabályokat a házirend tartalmazza A kbk-ra helyezést elrendelő személyek köre: Az elítélt különleges biztonságú zárkába helyezését a bfb. legfeljebb három hónapra rendelheti el, melyet két alkalommal, három – három hónappal meghosszabbíthat. Ezt meghaladó időre az országos parancsnok által kijelölt bizottság (a továbbiakban: bizottság) rendelheti el a különleges biztonságú zárkába helyezés fenntartását. Az elhelyezés indokoltságát a bizottság hat hónaponként felülvizsgálja. (Bv. szabályzat 47. § (5) bekezdés.) Az elítélt különleges biztonságú körletre helyezését a bizottság legfeljebb hat hónapra rendelheti el, melyet az elhelyezés indokának fennállása esetén meghosszabbíthat. A különleges biztonságú körleten történő elhelyezés indokoltságát a bizottság hat havonta felülvizsgálja. A különleges biztonságú zárkába, illetve körletre helyezést az elrendelő haladéktalanul megszünteti, ha annak indokai már nem állnak fenn. (Bv. szabályzat 47.§ (6)-(7) bekezdés) A különleges biztonságú zárka Olyan sajátos szabályok alapján működtetett, speciálisan kialakított és felszerelt helyiség, ahová az (1) és (2) bekezdésben meghatározott elítéltet egyedül kell elhelyezni. Az intézetek különleges biztonságú zárkaként működtetett zárkáit az országos parancsnok intézkedésében határozza meg.(Bv szabályzat 47.§ (8) a)) A kbz kialakítását és használatbavételét a bv. intézet parancsnokának külön előterjesztése alapján az országos parancsnok engedélyezi. A kbz-re helyezés kilenc hónapjának letelte után a további elhelyezésről a parancsnok előterjesztése alapján a KFMB dönt. Az előterjesztéshez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges iratok fénymásolatát. Az előterjesztésben ki kell térni az intézet által foganatosított intézkedésekre és azok értékelésére. A különleges biztonságú körlet Az országos parancsnok intézkedésében kijelölt intézetnek az e célra kialakított különleges biztonságú zárkákból és a hozzájuk tartozó helyiségekből álló, elkülönített
89 része, ahová az (1) és (2) bekezdésben meghatározott elítélt végrehajtási fokozattól függetlenül helyezhető el.(Bv. szabályzat 47.§ (8) b)) A különleges biztonságú zárkát az adott körletrészen, a kbk-t a bv. intézet más területeitől el kell különíteni. Az országos parancsnok által kijelölt állandó bizottság (Különleges Fogva tartást Megállapító Bizottság a továbbiakban: KFMB) feladata: Az intézet parancsnok által felterjesztett, a kbk-n való elhelyezésre tett előterjesztések elbírálása. A döntésről az előterjesztő és az elhelyezésre kijelölt parancsnok, írásban kap értesítést. A bizottság a döntés előkésztésekor - indokolt esetben - a beutalásra szánt fogvatartott külső, vagy belső szakértő (pszichológus, pszichiáter, stb.) által történő vizsgálatát kezdeményezheti. Feladata továbbá a KFMB-nek, hogy az intézet parancsnok jelentése alapján - ami az indokoltságról szól - legalább hathavonta felülvizsgálja az elhelyezés indokoltságát. Amennyiben a kbk-ra helyezés a határidő letelte előtt megszűnik, a parancsnok köteles haladéktalanul előterjesztést tenni a KFMB-nek az elhelyezés megszüntetésére. A kbk-n elhelyezett fogvatartott mozgatása A parancsnok a fogvatartott intézeten kívüli szállítása, előállítása és polgári egészségügyi intézménybe történő elhelyezése során az együttműködési megállapodásban rögzítettek alapján – indokolt esetben – kérje az illetékes rendőri szerv segítségét. A kbz-n, illetve kbk-n elhelyezett fogvatartott intézetek közötti szállítását az Igazgatási Osztály vezetője – hivatali időn túl az OP ügyeletes tisztje – előzetes engedélyével lehet szervezni. A fogvatartott célszállítással, a külön e célra kialakított (páncélozott) szállítójárművel szállítható. A szállítás megkezdését és a befejezését az OP ügyeletes tisztjének jelenteni kell. Az elítélt büntetés félbeszakítási ügyében, illetve a súlyos beteg hozzátartozó meglátogatása, vagy temetésen való részvétel iránt benyújtott kérelem elbírálása során a biztonsági szempontokat különös súllyal kell mérlegelni. Amennyiben az arra jogosult súlyos beteg hozzátartozó meglátogatását illetve temetésen való részvételét felügyelettel engedélyezi, a parancsnok az előállításhoz az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kérje a rendőrség segítségét. A fogvatartott a kbk-t illetve a kbz-t a szükséges biztonsági intézkedések megtételét követően hagyhatja el. A mozgatást úgy kell végrehajtani, hogy őt lehetőleg más fogvatartott ne láthassa, vele kapcsolatba ne kerülhessen. A kbk és kbz házi-és napirendje: Az intézet parancsnoka a kbk-ra helyezett fogvatartottakra vonatkozóan sajátos házirendet készít. Szükség szerint készíteni kell egyénre szabott mozgatási, kezelési és egyéb speciális szabályokat tartalmazó helyi rendelkezést. Az ilyen rendelkezést soron kívül, de legkésőbb a behelyezést követő munkanapon kell elkészíteni. Belépés a kbk-ra: • a személyi állomány napi szolgálati feladatot ellátó, oda beosztott tagjai, a szolgálatteljesítés veszélyes munkakörnek minősül, így a szolgálati idő nem haladhatja meg a hat órát. (A feladat ellátására külön fel kell készíteni!); • a parancsnok előzetes értesítése mellett a felügyeleti szerv ellenőrzésére jogosult tagjai, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és megbízottja, a törvényes felügyeletet ellátó ügyész, a fogvatartott védője, jogi képviselője, a konzul és megbízottja, a pártfogó, a fogvatartott lelki gondozója;
90 •
a parancsnok engedélyével a hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személyek, a bv. szervezet tagjai, az oktatásra szerződött pedagógusok, a javítási-karbantartási munkát végző külső szakemberek, a fogvatartott látogatója; • az országos parancsnok engedélyével rendelkező más személyek; • a kbk területére más körletrészen elhelyezett fogvatartott nem léphet be! A pártfogók és a látogatók fogadására – egyedi biztonsági szempontok szerint kialakított – látogató helyiséget kell kijelölni, ahol a hivatalos ügyben eljáró személyek is végezhetnek meghallgatást. A kbz-be, valamint a kbk-ra más körletrészen elhelyezett fogvatartott nem léphet be. A kbz-be, valamint a kbk-ra belépők csak a feladatukkal összefüggő, illetve legszükségesebb személyes tárgyaikat vihetik magukkal. A be-és kilépés előtt kötelesek alávetni magukat ruházatuk és felszerelésük átvizsgálásának. A házi-és napirend egyéb szabályai: Az elítélt a kbk-n csak a bv. intézet által biztosított alsó és felsőruházatot és lábbelit viselheti. Ha az előzetesen letartóztatott ruházata biztonsági vagy egyéb szempontból nem megfelelő, az intézet látja el más, megfelelő polgári ruházattal. A védőjével és a konzullal az általános rendelkezések szerint tarthat kapcsolatot. A látogatás - zárkaelőtér kialakítása esetén – a zárkában is tartható, ha a fogvatartott mozgatása nagyobb veszéllyel jár. Egyéb esetben a látogatást biztonsági látogató helyiségben kell végrehajtani. A látogatás helyszínére védő, konzul táskát nem vihet be. A látogatás előtt a védő és a konzul ruházatát fémkeresővel át kell vizsgálni. Ha az érintkezés látogatóhelyiségben történik, akkor az általuk hozott csomagot az általános szabályok szerint kell átvizsgálni. Ha az ügyész, védő, lelkész, a zárkában látogatja a fogvatartottat, akkor a négyszemközti beszélgetést úgy kell megszervezni, hogy az lehetőleg a rácson keresztül történjék, és a felügyelő úgy helyezkedjen el, hogy a beszélgetést ne hallhassa. Ha hozzátartozó látogatja a fogvatartottat, akkor főszabályként a biztonsági beszélő fülkében kell azt lebonyolítani, de indokolt esetben a zárka előterében, vagy a körlet megfelelő részében is megtartható. A látogatás idejét úgy kel megszervezni, hogy az ne zavarja az intézet napirendjét. A kbk-n elhelyezett fogvatartottat munkáltatni csak a kbk területén lehet. Az élelmezését úgy kell megoldani, hogy az étel elfogyasztása csak a körletrészen belül történhet. Az elkészített étel adagolásában, kiosztásában fogvatartott nem vehet részt. Az általa küldött, illetve a részére érkezett valamennyi levelet - a nemzetközi szervezetekkel, a hatóságokkal, a védővel és a konzullal folytatott levelezése kivételével - ellenőrizni kell. Csomagot csak szigorú, a rendszeresített technikai eszközzel és kézi átvizsgálással végzett ellenőrzés után kaphat. A fogvatartott személyes szükségleteire folyósított összegből való vásárlásra a fogvatartottak részére fenntartott boltból elsősorban terméklista alapján kerülhet sor. A szabadlevegőn tartózkodást úgy kell megszervezni, hogy azon egy időben egy fogvatartott vegyen részt. A parancsnok engedélyezheti egyidejűleg több kbk-n elhelyezett fogvatartott részvételét, de a gyakorlatban nem igazán kerül alkalmazásra. A szabadlevegőn tartózkodást, egy külön erre a célra kialakított helyen kell végrehajtani A művelődését, sportolási lehetőségeit a kbk-n belül kell biztosítani. A sportolásnál elsősorban az egyénileg végezhető tevékenységet kell előtérbe helyezni. A. parancsnok itt is engedélyezheti a több kbk-n elhelyezett fogvatartott egyidejű részvételét a körletrészen belül, a gyakorlatban ez sem jellemző. Más fogvatartotti csoportba tartozó fogvatartottal együtt nem vehet részt sport- és kulturális rendezvényen. Vallását csak a kbk-n belül gyakorolhatja. A fogvatartott elkülönítése, magánelzárás fenyítés végrehajtása a kbk-n belül kerülhet végrehajtásra a zárka felszerelésének módosításával. Iskolai oktatásban csak magántanulóként vehet részt.
91 A fogvatartott gyógyszert csak életmentési céllal, az orvos által meghatározott mennyiségben tarthat magánál. A büntetés-végrehajtási fokozat megváltoztatásának kezdeményezéséről, enyhébb végrehajtási szabályok alá helyezési kérelméről tájékoztatni kell a KFMB-t. A fogvatartottat a kbk-ra helyezésről, a házirendről, a betartandó szabályokról szóban és írásban is tájékoztatni kell. A fogvatartott hozzátartozóját a látogatás rendjéről írásban, a látogatás előtt szóban is tájékoztatni kell. Mozgást korlátozó eszköz alkalmazása A kbk-ra elhelyezett fogvatartottal szemben mozgást korlátozó eszközt kell alkalmazni, ha IV. biztonsági csoportba sorolták. Ezt minden esetben alkalmazni kell, ha a fogvatartott a zárkáját elhagyja. A mozgást korlátozó eszközök közül egyidejűleg több is alkalmazható. A látogató fogadása: ajánlott a biztonsági fülkében lefolytatni, amelynek a lényege, hogy a fogvatartottat a környezetétől teljes mértékben izoláljuk, a láthatóság biztonsági üvegfelülettel, a beszédkapcsolatot pedig híreszközzel biztosítják. A látogató és a fogvatartott elhelyezése fizikailag külön térben történik. (Bővebben az Egyéb őrzés, felügyelet, vagy ellenőrzés c. fejezetben) A munkáltatás során megvalósuló biztonsági szempontú differenciálás A fogvatartottak munkába állítását a bfb. végzi a befogadás után. Ez minden elítélt esetében kötelező, aki a szabadságvesztését tölti, mivel az elítéltek kötelesek munkát végezni a büntetés végrehajtása alatt. A bfb. egyéb szempontok mellett figyelembe veszi a fogvatartott biztonsági csoportba sorolását, a munkahelyek biztonsági kategóriáját. Az elítéltek egyéni helyzetét a biztonsági csoportba sorolással már meghatározzák, így a munkába állításukkor a munkahelyek biztonsági szempontú értékelését kell elvégezni. A munkahelyeknél figyelembe kell venni az intézet jellegét, a munkáltatás jellegét, - ipari, mezőgazdasági, illetve külső vállalatoknál végzett munka -, a munkavégzés technológiáját, a munkarendet, és a munka-és tűzvédelmi szabályokat. A munkahelyek őrzési kategóriáit az intézet parancsnok állapítja meg. Így a bfb. az elítélt biztonsági csoportjának és a munkahely biztonsági fokának összehasonlításával állítja munkába az elítéltet. Mindenképpen meg kell említenünk, a munkavégzésből eredő differenciálás dominanciáját a többi terület felett. A napi élet zökkenőmentessége azt kívánja meg, hogy az azonos munkahelyen dolgozó elítéltek lehetőleg azonos körletrészen legyenek elhelyezve, ami megkönnyíti a munkahelyre történő ki- és az onnan történő bevonulás végrehajtását. Így sokszor sérülnek más differenciálási szabályok, főleg a nevelési terület differenciálása. A szállítás és előállítás során megvalósuló biztonsági szempontú differenciálás: A szállítás és előállítás a bv. szervezetének sajnos az egyik legmegterhelőbb biztonsági tevékenysége. Az intézetek közül a feladatot jórészt a megyei intézetek végzik, ahol olyan mértékű személyi és tárgyi jellegű leterhelést jelent, hogy nagyon sokszor sérülnek a minimális és szükséges biztonság elvei. A feladat optimálisan történő végrehajtása sokkal nagyobb és speciálisan kiképzett személyi állományt és speciális tárgyi feltételeket igényelne, de megoldásként felmerülhet az is, hogy a feladatot nem a bv. szervezete, hanem a rendőrség hajtaná végre.
92 A szállítást és előállítást végző állomány differenciálása A szállító és előállító felügyelők létszámára a szállítmány vezetője tesz javaslatot, amiről a biztonsági osztályvezető dönt. Nagyon lényeges, hogy a létszám alkalmazkodjon a szállított, vagy előállított fogvatartott(ak) veszélyességi fokához, a testi, fizikai adottságaihoz, a lelkiállapotához, helyismeretéhez, az előállítás helyszínének (épület) biztonsági körülményeihez. A létszámot alapvetően úgy kell megállapítani, hogy biztosított legyen az erőfölény, azaz előreláthatólag mind fizikálisan, mind kiképzettségi állapotukat tekintve alkalmasak legyenek megakadályozni a rendkívüli események bekövetkezését. Sajnos alapvetően minden feltételben hiányt szenvedünk, kevés a létszám, illetve gyenge szakmai képzettséggel rendelkeznek. A fogvatartott nemére tekintettel is differenciálni kell az állományt, férfi fogvatartottat női felügyelő nem állíthat elő. Adott esetben ez is jelenthet bizonyos problémát, mikor a női fogvatartottat férfi felügyelő állítja elő, és bizonyos helyzetekben gondba kerülhet a felügyelő, például a mellékhelyiség használata közben az őrzés folyamatossága sérülhet. Az előállítás, szállítás történhet: • különleges gépkocsival • különleges tehergépkocsival • páncélozott gépjárművel • orvosi javaslatra mentőautóval vagy légi járművel. Tárgyalás tartása zártcélú távközlő hálózat útján A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 244/A. §-a rendelkezik erről az új intézményről. Több külföldi országban már évek óta alkalmazzák az ehhez hasonló eljárásokat azokban az esetekben, ha a bírósági tárgyalás „hagyományos” módja veszélyeztetné annak eredményességét, az eljárásban résztvevő személyek biztonságát, illetve biztonságos fogva tartását. A tanács elnöke az ügyész, a vádlott, a védő, a tanú érdekében eljáró ügyvéd, a kiskorú tanú gondozója vagy törvényes képviselője indítványára, valamint hivatalból a tanúnak, vagy kivételes esetben a vádlottnak zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását rendelheti el. A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás során a tárgyalás helyszíne és a kihallgatott személy tartózkodási helye között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja. 4. A nevelés területén megvalósuló differenciálás biztonsági vonatkozásai Fogház a szabadságvesztés enyhébb végrehajtási módja. Fogházban az elítélt: a) rövidtartamú eltávozása engedélyezhető, külső munkában részt vehet, b) életrendje részben meghatározott, szabadidejét belátása szerint használhatja fel, c) a büntetés-végrehajtási intézet területén, szabadon járhat (Bv. kódex 28.§) A fokozatok közötti eltérések A szabadságvesztés egyes fokozatiban eltérő az elítélt: • elkülönítése a külvilágtól, • őrzése, felügyelete és ellenőrzése, • büntetés-végrehajtási intézeten belüli mozgása, • életrendje, • személyes szükségleteire fordítható összeg, • jutalmazása és fenyítése, • részvétele az elítéltek öntevékeny szervezetében.
93
Biztonsági szempontból a felsorolt jellemzők közül alapvetően az első három bír nagyobb jelentőséggel, de természetesen mind a hét többé- kevésbé kihat rá. A fokozatok megváltoztatására a Btk. lehetőséget ad a bv. bírónak, akinek a döntése főként az elítélt büntetés-végrehajtása alatt tanúsított magatartásától függ. E mellett lehetőség van a végrehajtási szabályok enyhítésére - EVSZ – és az átmeneti csoportba helyezésre, melyek szintén megváltoztatják az eredeti végrehajtási fokozat jellemzőit. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatainak megváltoztatásából fakadó differenciálási lehetőségek A jogalkotó a börtön fokozatot vette általánosnak, és ehhez viszonyította a másik két végrehajtási fokozatot. A fegyház a szabadságvesztés szigorúbb végrehajtási módja. Fegyházban az elítélt: a) életrendje részleteiben és meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll, b) a büntetés-végrehajtási intézeten belül is csak engedéllyel és felügyelet mellett járhat, c) a külső munkában kivételesen vehet részt, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető. Ha az elítélt a fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésből legalább egy évet kitöltött, kivételesen engedélyezhető, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben, vagy annak meghatározott részén belül felügyelet nélkül, ellenőrzés mellett járjon és büntetésvégrehajtási intézeten kívüli munkában részt vegyen. (Bv. kódex 26. §.) Börtönben az elítélt: a) rövidtartamú eltávozásra kivételesen engedélyezhető, külső munkában ugyancsak kivételesen vehet részt, b) életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll, c) a büntetés-végrehajtási intézet kijelölt területén, szabadon járhat. (Bv. kódex 27. §.) Az átmeneti csoport Azt az elítéltet, aki büntetését fegyház vagy börtön fokozatban tölti és a szabadságvesztésből legalább öt évet kitöltött, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése érdekében, a várható szabadulása előtt: a) legfeljebb két évvel átmeneti csoportba lehet helyezni, Az átmeneti csoportban az elítéltre irányadó büntetés-végrehajtási szabályok enyhíthetők, így különösen: • a bv. intézetből az eltávozása engedélyezhető 24 órát meg nem haladó időre, továbbá jutalomként ezt meghaladó a 41. §. (3) bekezdésben meghatározott időre és részt vehet a bv. intézeten kívüli munkában, • csökkenthető az életrend meghatározottsága, • a bv. intézet kijelölt területén, szabadon mozoghat, • a pártfogóval rendszeresen érintkezhet, • az elítéltek öntevékeny szervezetének munkájában fokozottan részt vehet (Bv. kódex 29. § (1), (2) bekezdés.) • az elítélt a személyes szükségletre fordítható pénzösszeget vagy annak egy részét készpénzben is megkaphatja (Bv. kódex 41/A. § (4) bekezdés.).
94 Az átmeneti csoportba helyezéssel egyértelműen csökken az elítélt életrendjének meghatározottsága, nagyobb lesz a szabadon történő mozgási lehetősége, zárka helyett lakóhelyiségben lehet elhelyezni, készpénzt tarthat magánál, vagyis biztonsági szempontból enyhébb lesz az őrzése, felügyelete vagy ellenőrzése. A végrehajtási fokozat megváltoztatása A Büntető Törvénykönyv 46. §. lehetőséget ad a végrehajtási fokozat megváltoztatására. A büntetés-végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani, ha pedig az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre. Az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bíróság az (1) bekezdés alapján hozott határozatát hatályon kívül helyezheti. (Btk. 46. § (1), (2) bekezdés A kezdeményezésre a bv. intézet jogosult. A szabadságvesztés szigorúbb végrehajtási fokozatának a kijelölésére az intézet nem tehet előterjesztés, ha az elítélt a szabadságvesztésből legalább hat hónapot nem töltött le. (Bv. Szabályzat 194. §) 5. Az előzetesen letartóztatottakra vonatkozó külön szabályok Az előzetesen letartóztatottat a bíróság végzése alapján kiállított értesítés, továbbá a tárgyalás előkészítése során hozott határozatig az ügyész, azt követően a bíróság rendelkezése alapján fogadja be. A büntetőeljárás szakaszától függően az ügyész, illetve a bíróság – rendelkezési jogkör gyakorlója – dönt az előzetesen letartóztatott a. intézetben történő elhelyezéséről, b. az ugyanabban az eljárásban letartóztatottaktól való elkülönítéséről, c. a levelezés, telefonálás és látogatása ellenőrzéséről, d. levelezésének, telefonbeszélgetésének, a látogató fogadásának és a csomagküldemény korlátozásáról, e. előállításáról, a nyomozó szervek részére történő kiadásáról, az intézetben való kihallgatásáról, f. más intézetbe való átszállításáról, kivéve a Központi Kórházba vagy az IMEI-be történő orvosilag indokolt sürgős átszállítást, g. polgári egészségügyi intézményben való elhelyezéséről, kivéve, ha arra orvosilag indokolt sürgős esetben kerül sor. Ha a bírói értesítés vagy az ügyészi rendelvény az előzetes letartóztatás végrehajtására vonatkozó valamely kérdésben nem tartalmaz rendelkezést, az intézet az általános jogszabályi előírásoknak megfelelően jár el. Ha az intézetben ideiglenesen elhelyezett fiatalkorú egészségügyi ellátása az intézetben nem biztosítható, a fiatalkorút polgári egészségügyi intézetben kell elhelyezni. A szállításról a bv. intézet gondoskodik. Az előzetesen letartóztatottat zárkában kell elhelyezni, ha a bfb. az előzetesen letartóztatottat kérelmére munkavégzésre, oktatásban, illetve képzésben való részvételre osztotta be, az elhelyezés kivételesen zárt körleten lévő lakóhelyiségben is biztosítható. A zárkában (lakóhelyiségben) elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy személyenként lehetőség szerint legalább 10 köbméter légtér és 4 négyzetméter mozgástér jusson. A zárkaajtók nyitva illetve zárva tartásáról a parancsnok a rendelkezési jogkör gyakorlójának figyelembe véve, a fogva tartás biztonságára vonatkozó szabályok szerint határoz.
95 Az elítéltekkel együtt munkát végző előzetesen letartóztatottaknak az elítéltekkel való közös elhelyezésére vonatkozó szabályait az országos parancsnok intézkedésben határozza meg. Az elhelyezés során az előzetesen letartóztatott katonát és a rendvédelmi szervek állományának tagját a többi előzetesen letartóztatottól lehetőleg el kell különíteni. Ha a rendelkezési jogkör gyakorlója az előzetesen letartóztatott fokozott őrzését rendeli el, a parancsnok az érintettet a biztonsági csoportba sorolás szempontjainak értékelésével a III. vagy IV. biztonsági csoportba sorolja. Az előzetes letartóztatottak elhelyezési körletén legalább 4 havonta biztonsági szemlét kell tartani, természetesen a biztonsági ellenőrzést és a biztonsági vizsgálatot az általános szabályok szerint kell végrehajtani. Az előzetesen letartóztatott védőjével szóban vagy írásban ellenőrzés nélkül érintkezhet. A szóbeli érintkezésre az intézet hivatali munkaidejében kerülhet sor, kivéve, ha a védővel való megbeszélés olyan eljárási cselekmény megtétele végett szükséges, amelynek az elmulasztásához jogkövetkezmény fűződik. A távbeszélőn történő beszélgetés csak az intézet készülékén történhet, a beszélgetés nem ellenőrizhető, az intézet azonban visszahívással meggyőződhet a hívás jogosságáról. Az előzetesen letartóztatott a büntetőeljárással kapcsolatban készített feljegyzéseit magánál tarthatja, azokat védőjének ellenőrzés nélkül átadhatja. A védő a védencével való megbeszélésről készített feljegyzését vagy hangfelvételt az intézetből ellenőrzés nélkül kiviheti. A védő személyes védelmét - kérésére vagy beleegyezésére – az intézet biztosítja. A felügyelet az előzetesen letartóztatott és a védő büntetőeljárási jogait nem korlátozhatja. Az előzetesen letartóztatott által a büntetőeljárással kapcsolatosan írt, vagy részére érkezett leveleket és iratokat a címzettnek az intézet küldi el, illetve kézbesíti. Ugyanazon büntetőeljárásban letartóztatottak elkülönítésére vonatkozó szabályokat az oktatás során valamint a művelődési és sportolási lehetőségek igénybevételkor is be kell tartani. Az intézetben megtartott egyházi rendezvényeken az ugyanazon büntetőeljárásban letartóztatottak csak akkor vehetnek részt együtt, ha az intézet biztosítani tudja hogy egymással ne érintkezzenek. Az előzetesen letartóztatott az intézetben saját ruháját viselheti, ha nincs megfelelő saját ruházata, lehetővé kell tenni, hogy azt letéti pénzéből megvásárolja, vagy csomagküldésre jogosultaktól megkérje. Ha semmilyen módon nem tudja a ruházati ellátását megoldani, akkor az intézet segélyként az évszaknak megfelelő polgári öltözettel látja el. Amennyiben az előzetesen letartóztatott munkáltatásban vesz részt, és az elítéltekkel közösen helyezik el, az intézet által biztosított formaruhát kell viselnie. Látogatáskor, bíróság, ügyész illetve más hatóság elé állításkor, valamint az egészségügyi intézménybe való átszállításakor a saját ruházatát viseli. A saját ruházat viselését akkor is biztosítani kell, ha súlyosan beteg hozzátartozóját látogatja, vagy a hozzátartozója temetésén vesz részt. Ha magánelzárás fenyítését rendelik el, és a saját ruházata a fogva tartás biztonságát, vagy az előzetesen letartóztatott életét testi épségét veszélyezteti, részére más megfelelő polgári ruhát kell biztosítani. A bírósághoz vagy az ügyészséghez történő előállításkor az előállító biztonsági felügyelő köteles jelenteni az előállított biztonsági csoportjának fokozatát, továbbá az intézet által a fogva tartás biztonsága szempontjából jelentősnek tartott körülményeket. A bíróság vagy az ügyészség írásbeli rendelkezése alapján biztosítani kell, hogy a kihallgatás idején az előállító biztonsági felügyelő ne tartózkodjon a helyiségben. Ha a bíróság az előzetes letartóztatást a tárgyaláson szünteti meg, az erről szóló végzés átadása után az előzetesen letartóztatottat helyben azonnal szabadítani kell. Ezzel egyidőben tájékoztatni kell, hogy a szabadulási igazolásának az átvétele, illetve az elszámolás érdekében az intézetet a következő munkanapon keresse fel. Abban az esetben, ha írásban kéri, akkor a
96 tárgyalásról a szabadítás után visszaszállítható az intézetbe. a szabadulási igazolás, és az elszámolás érdekében, ha az még aznap elvégezhető. 6. Az elzárást töltőkre vonatkozó speciális szabályok A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX tv. (a továbbiakban: Szbtv.) szankciórendszerében az elzárás és a pénzbírság büntetésként szerepel. Az elzárást (önállóan kiszabott) és a pénzbírságot helyettesítő elzárást bv. intézetben, illetőleg rendőrségi fogdában kell végrehajtani. Az elzárást az esetek túlnyomó részében bv. intézetben kell végrehajtani. Rendőrségi fogdában csak akkor lehet végrehajtani, ha az elkövető a rendőrség őrizetében van és az elzárás hátralévő tartama a 10 napot nem haladja meg. Ha az elkövető előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést tölt, akkor az elzárást ugyanabban a bv. intézetben kell foganatosítani. Egyéb esetekben az elkövető lakóhelye szerint illetékes bv. intézetben kell végrehajtani. Több elzárás esetén kizárólag bv. intézetben lehet az elzárást foganatosítani. A bv. intézetbe csak abban az esetben lehet befogadni az elkövetőt, ha a bíróság jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott elzárást kiszabó, illetve meg nem fizetett pénzbírságot elzárásra átváltoztató határozata a bv. intézethez megérkezett. A befogadás során az elkövető személyazonosságát meg kell állapítani. A befogadás alapjául szolgáló iratok vizsgálatára és a személyazonosság megállapítására a Bv. szabályzat rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A befogadott elkövetőt – közösségbe helyezés előtt – egészségügyi szempontból meg kell vizsgálni. A befogadással kapcsolatos közbeeső intézkedésekre és értesítésekre, valamint az elkövetőnél lévő tárgyak átvételére szintén a Bv. szabályzat vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A nyilvántartásba vett elkövetőt az elhelyezési körletre kell kísérni, és részére a megfelelő körletet, lakóhelyiséget vagy zárkát, továbbá fekvőhelyet kell kijelölni. Az elkövetőt a befogadás után haladéktalanul tájékoztatni kell jogairól és kötelezettségeiről Bv. szabályzat alapján. Továbbá az elkövetőt nyilatkoztatni kell, hogy részt kíván-e venni a munkáltatásban. Az elzárás végrehajtását indokolt esetben elhalasztható, félbeszakítható, felfüggeszthető és megszakítható. Ezekre a bíróság és az intézet parancsnok rendelkezhet. Az intézet parancsnoka sürgős esetekben engedélyezheti a félbeszakítást, például betegség esetén, ha az elkövetőt polgári egészségügyi intézménybe kell kihelyezni. Az elkövető az elzárást foganatosító szerv területén szabadon mozoghat, kivéve, ahol az elkövetők tartózkodása tilos. Az alkalmazható biztonsági intézkedések A biztonsági elkülönítésre, a személymotozásra, valamint a biztonsági ellenőrzésre, vizsgálatra és s szemlére a Bv. szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elkövető kapcsolattartása Levelezésére a Bv. szabályzat 85-87. §-át, a távbeszélő használatára a Bv. szabályzat 92.§-át kell alkalmazni. Látogatásra a Bv. szabályzat 88-89.§-át, a látogatók biztonsági ellenőrzésére a Bv. szabályzat 54.§-át kell alkalmazni. Csomagküldeményt az elkövető havonta élelmiszer tartalommal egyszer, valamint tisztasági csomagot kéthetente kaphat. A csomagküldésre egyebekben a Bv. szabályzat 91.§-át, továbbá az i. számú mellékletét kell alkalmazni. Tehát az e területekre vonatkozó szabályozás szinte teljes mértékben megegyezik a az elítéltek esetében alkalmazandó szabályokkal.
97 Az elkövető munkáltatása Az elkövető munkáltatásáról az elkövető nyilatkozata és orvosi vélemény alapján a bfb. dönt. Ha az elkövető ügy nyilatkozik, hogy a munkáltatásban részt kíván venni, a kijelölt munkát csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az az egészségét vagy a testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti. A munkáltatás céljából az elítéltekkel és az előzetesen letartóztatottakkal együtt szállítható. Abban az esetben, ha az orvos az elkövetőt betegnek vagy munkavégzésre képtelennek nyilvánítja munkára beosztani nem szabad. Az elkövetők elhelyezése Az elkövetőket főszabály szerint egyedül, ha azonban ennek a feltételei hiányoznak, közösen, lakóhelyiségben kell elhelyezni. A közös elhelyezés során • az elzárást töltőket a más jogcímen fogva tartottaktól, • a férfiakat a nőktől, • a betegeket az egészségesektől, • a betegek közül a fertőzőeket a nem fertőzőektől, • HIV-fertőzötteket a többi elkövetőtől el kell különíteni. Az elkülönítést külön körleten, ennek elkülönített részén, illetve külön zárkában vagy lakóhelyiségben kell végrehajtani. Az elhelyezésre és az elkülönítésre egyébként a Bv. szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elkövető ruházata Az elkövető a saját ruháját viselheti, ha az, használhatatlan, vagy nem az évszaknak megfelelő, akkor formaruházattal kell ellátni a Bv. szabályzat 2. számú mellékletének 2. pontja szerint. A részére kiadott ruházat megóvásáról és tisztántartásáról köteles gondoskodni. A munkával foglalkoztatott elkövető részére munkaruhát szükség esetén védőruhát kell biztosítani, ennek tisztántartásáról és javításáról az intézet gondoskodik. Az elkövető előállítása Az elkövető bírósági ügyben vagy közjegyzői eljárásban történő előállítása – ha nem került sor e célból az elzárás félbeszakítására – a Bv szabályzat 188-191. §-a szerint történik.
7.
A bv. objektumainak őrzése, védelme, valamint az objektumokba történő be- és kilépés szabályai.
A büntetés-végrehajtási objektumok jellemzői a) a büntetés-végrehajtás objektumai a közhatalom kényszerintézményei, mert olyan személyeket tartanak fogva, akik potenciálisan veszélyesek a közbiztonságra, b) általános védelmi szempontból nagy jelentőségük van, mert számottevő csapaterő elhelyezésére szolgálnak, c) egy részükben gazdasági termelő tevékenység folyik, d) fegyvereket és egyéb olyan eszközöket, anyagokat tárolnak, amelyek alkalmasak harci cselekmények végrehajtására. Lényeges, hogy a felsorolt szempontok együttesen jellemzőek a bv. objektumokra. Ezen jellemzők figyelembe vételével büntetés-végrehajtási objektumoknak nevezzük a szervezet személyi állományának, fegyverzeti felszerelésének, biztonsági berendezéseinek és egyéb anyagi javainak elhelyezésére és a rendeltetésszerű működés
98 biztosítására szolgáló épületeit, építményeit, valamint a fogvatartottak elhelyezésére, munkáltatására szolgáló létesítményeit a hozzátartozó területekkel együtt. A büntetés-végrehajtási objektumok őrzésének és védelmének célja A bv. intézetek sajátossága, hogy őrzésük eltér az általános objektumőrzési és objektumvédelmi elvektől, mivel az objektumőrzési feladatok mellett fogvatartott személyek őrzését és védelmét is biztosítani kell. Az egyik alapvető követelmény a bv. intézetekre nézve az, hogy a fogvatartottakat biztonságosan őrizzék, és így biztosítsák a társadalomtól való elszigetelésüket. E követelmény teljesítéséhez szükséges, hogy minden bv. intézetben, intézményben és gazdálkodó szervezetnél biztonsági rendszert alakítsanak ki. A biztonsági rendszernek folyamatosan biztosítania kell a fogvatartottak őrzését, felügyeletét, ellenőrzését, a bv. szerv védelmét, a büntetés-végrehajtás jogszabályokban meghatározott feladatainak biztonságos körülmények közötti ellátását. A bv. biztonsági rendszere több alrendszerből áll, az egyik leglényegesebb ezek közül a szűk értelembe vett biztonsági rendszer. Ez az őrhelyeken, és egyéb szolgálati helyeken teljesített biztonsági tevékenység a rendelkezésre álló biztonsági berendezések, technikai eszközök, szolgálati állatok alkalmazásának meghatározott rendje. Ennek folyamán valósul meg többek között az objektumvédelem is. A biztonsági tevékenység az intézet biztonságának kialakítására, fenntartására a bv. feladatok teljesítésére kialakított szervezetnek, és az ahhoz szükséges személyi állománynak és tárgyi eszközöknek a jogszabályok és más rendelkezések alapján történő alkalmazását, illetve felhasználását jelenti. A büntetés-végrehajtási objektumok sajátosságai Ahhoz, hogy a bv. objektum biztonságos őrzését és védelmét meg lehessen szervezni, figyelembe kell venni több az adott objektumra, és annak környezetére jellemző sajátosságot. Földrajzi jellegű sajátosságok Építészeti jellegű sajátosságok Személyi jellegű sajátosságok Itt alapvetően két csoportot kell figyelembe venni, az egyik a személyi, a másik pedig a fogvatartotti állomány. Működéssel összefüggő jellemzők A büntetés-végrehajtási szervezet szervezeti egységei lehetnek intézetek, intézmények és gazdálkodó szervezetek. Az intézetek a jogszabályok, az országos parancsnok intézkedései és parancsai, valamint a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak alapján ellátják a büntetések és intézkedések végrehajtásával járó feladatokat - köztük a kóros elmeállapotúak, valamint a kábítószerfüggőket gyógyító kezelésen résztvevők - gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását. Intézet a büntetés és intézkedés jellegére, a végrehajtási fokozatára, a fogvatartottak életkorára, nemére, és a végrehajtás sajátos körülményeire tekintettel alapítható. A büntetés-végrehajtási intézetek külső őrzése Az objektumőrzés módja: Jelzőrendszer nélküli, vagy más néven hagyományos őrzés: Ennél az őrzési módnál az őrzésre főként az élő erőt használják fel, vagyis a felállított biztonsági felügyelők érzékelésein, gyakorlati tevékenységén alapul. Jelzőrendszeres mód:
99 Amikor a technikai őrzés minden eleme alkalmazott, nem feltétele a külső személyi őrzés, de készenléti erő szükséges arra az esetre, mikor a technikai berendezések jelzését ki kell vizsgálni. Nagyon fontos követelmény, hogy a jelzőrendszer alkalmasságát rendszeresen ellenőrizni kell, és folyamatos karbantartást igényel, ehhez a technikai rendszer és a készenléti erő tagjainak magas fokú képzettsége szükséges. Szolgálati kutyával megerősített őrzés: A szolgálati kutyát - kiképzéstől függően - alkalmazni lehet többek között objektumőrzésre. Alkalmazható: • az intézet meghatározott területén, szabadon vagy futóláncon - kivételesen pányvaláncon - tartva, • az intézet zárt vagy bekerített területén, szabadon engedve, • duplasoros kerítés között szabadon vagy boxból jelzésre indítva, • belső vagy külső járőrözésre. A szolgálati kutyát csak olyan feladat végrehajtására lehet alkalmazni, amelyre kiképezték és minősítése alapján annak ellátásra alkalmas. Szolgálatba a szolgálati kutya csak állományparancsban kinevezett - kivételesen megbízott - kutyavezetővel állítható. A kutyavezető feladatait őrutasításban vagy szolgálati utasításban kell rögzíteni. Az objektumőrzés formái A külső őrzés az őrizendő terület határainak (bástyafal, kerítés, bejárati kapuk, stb.) őrzését és védelmét jelenti. A külső őrzés formái: Pontőrzés: A belső őrzésnek az a formája, amikor a felállított biztonsági felügyelő az őrizendő terület meghatározott részét őrzi. Ezek a pontok az objektum fontosabb részei, ilyen például az objektum bejárata vagy az objektum egymástól távol eső épületei, épületcsoportjai. Az előnye ennek a formának, hogy kevés élőerőre van szükség. Hátránya, hogy az objektum egyes részei ellenőrzés nélkül maradnak, és így kevésbé biztosítja az összefüggő objektumvédelemre való áttérést. Körkörös őrzés: A külső őrzésnek az a formája, ahol a felállított biztonsági felügyelők figyelési és tüzelési sávjai keresztezik egymást. Az objektum, a kerítés, illetve az épületfalak vonalában őrhelyeket létesítenek és így lesz összefüggő az őrzés. Olyan esetekben alkalmazzák, ha nagy az objektum területe és minden irányból fennáll a kitörés, illetve a behatolás lehetősége. Előnye, hogy biztosítja az objektum védelmét a külső-belső támadással szemben. Hátránya, hogy csak részben biztosítja a belső területek őrzését, és viszonylag nagy létszámú élőerőt igényel. Kombinált őrzés: Ez az őrzési forma az előző kettő ötvözete, az objektum határvonalát körkörös őrzéssel, a fontosabb belső és külső részeit pontőrzéssel őrzik. Alkalmazása ott célszerű, ahol nemcsak nagy az objektum területe, hanem a belső területen lévő létesítmények őrzése is fontos, amikor nem elegendő a külső védelem és a falak belső részeinek a védelme. Előnye, hogy az objektum területe mentén az ellenőrzés teljes és az objektumvédelemre való áttérés lehetőségét ez az őrzési forma biztosítja a legjobban.
100 Hátránya, hogy a legnagyobb élőerőt ez az őrzési forma igényli, továbbá az, hogy az objektum belterületén az ellenőrzés nem teljes, csak részleges a veszélye pontokra korlátozódik. Általános építészeti problémaként említjük meg azt, hogy az intézetek nagy részénél nem megfelelően helyezték el az őrtornyokat, mivel az őrtornyok többsége egymással szemben van elhelyezve, így egy esetleges lőfegyverhasználatnál nagy a veszélye annak, hogy a két felállított biztonsági felügyelő sérülést, akár halált okoz egymásnak. A büntetés-végrehajtási szerv működésének, a fogva tartás rendjének és biztonságának fenntartása érdekében alkalmazott biztonsági létesítmények, berendezések és technikai eszközök Az intézet biztonsági berendezései és technikai eszközei: a. védelmi építmények, őrhelyek és azok technikai berendezései, b. jelző, riasztó technikai eszközök és rendszerek, zártláncú televízió rendszer, c. bástyafal, d. biztonsági kerítés, e. nyomsáv, f. biztonsági ajtók, zárak, zárrendszerek, g. biztonsági rács, jelzőrács, h. kilátás gátló, i. műszaki akadály, j. világítástechnikai berendezések, áramfejlesztő, k. különleges gépjárművek és egyéb járművek, l. hír- összeköttetést biztosító berendezések, m. fémkereső, csomagátvizsgáló és anyagazonosító berendezések és eszközök. Technikai őrzés, az érzékszerekkel történő figyelésnek, olyan biztonsági berendezéssel vagy technikai eszközzel való kiegészítése, amely a külső felállított biztonsági felügyelőnek, a biztonsági ügyeletnek jelzi az őrzött területről kifelé irányuló mozgás, illetve a behatolási kísérlet helyét. Az objektum őrzésben és védelemben résztvevő személyek köre (az őrzést ellátók) 333. A külső őrzést ellátó személyi állomány: a. a külső őrhelyen felállított biztonság felügyelő, b. személybejárati biztonsági felügyelő, c. gépjármű-bejárati biztonsági felügyelő, d. járőr tevékenységet végrehajtó biztonsági felügyelő. 334. A külső őrzés elsődleges eszközrendszere: a. lőfegyver, b. szolgálati kutya, c. egyéb kényszerítő eszközök.
101 335. A külső őrzés másodlagos eszközrendszere: a. biztonsági létesítmények, b. biztonsági berendezések, c. technikai eszközök. Az őrhelyen felállított biztonsági felügyelő 336. Az őrhelyen felállított biztonsági felügyelő közvetlenül a szolgálatban lévő biztonsági tiszt alárendeltségébe tartozik. 337. Feladata: a. a fogvatartottak, a rábízott épület, illetve terület őrzése, védelme, b. az őrhely és a szolgálat szabályos átadás-átvétele, c. az őrutasítás, az eligazítás és a szolgálati elöljáró utasítása alapján történő szolgálatellátás, d. megakadályozni, hogy a bv. objektumba, illetve onnan illetéktelen személy, illetve a bv. rendjére, biztonságára veszélyes tárgy vagy anyag jogellenesen be-, illetve kijusson, e. haladéktalanul intézkedni, valamint jelentést tenni a bv. objektum rendjére, biztonságára veszélyes körülmények észlelése esetén. 338. Az őrhelyen tiltott magatartások Az őrhelyen tilos minden olyan magatartás, ami az őrhelyen felállított biztonsági felügyelő figyelmét a szolgálati feladata ellátásáról elvonja. Így különösen: a. az őrhelyét engedély nélkül elhagyni, b. lőfegyverét, felszerelését illetéktelen személynek átadni, szabályellenesen hordani, őrizetlenül hagyni, rendeltetésellenesen kezelni, c. tiltott tárgy átadás-átvételét megengedni, tiltott kapcsolatot engedélyezni, d. aludni, bódult állapotot előidéző szert fogyasztani, e. szórakoztató elektronikai, nem szolgálati hírközlő, kommunikációs és egyéb technikai eszközt (számítógép, játékgép, mobiltelefon, stb.), valamint az ilyen jellegű szolgálati eszközt nem szolgálati célból használni, f. olvasni. 339. Intézkedései: a. jó látási viszonyok esetén: a külső őrhelyen felállított biztonsági felügyelő - a közvetlen elöljárója kíséretében lévő személyek kivételével - mindenkit, aki az őrhelyet, a lősáv vonalát, az őrzésére bízott területet a meghatározott távolságra megközelíti „ÁLLJ! MARADJON HELYBEN! TÉRJEN KI JOBBRA! /BALRA!/, vagy
102 „ÁLLJ! FORDULJON VISSZA!” utasítson megállásra, illetve távozásra. Ha a közeledő személy a felszólításnak nem tesz eleget, úgy tegye meg a szükséges intézkedést, illetve jelentést. b. rossz látási viszonyok esetén: ha észleli, hogy az őrhelyéhez, vagy az őrzésére bízott területhez, a meghatározott területet átlépve bárki közeledik, akit nem ismer fel, akkor a lőfegyverét helyezze készenléti állapotba, tartsa a lőfegyver csövét a közeledő irányába és „ÁLLJ! KI AZ?” felszólítással megállásra, továbbá az érkezőt saját maga megnevezésére szólítsa fel, majd a következők szerint járjon el: „elöljáró”, vagy „váltás” esetén: a biztonsági felügyelő adjon utasítást az érkezőnek „ELÖLJÁRÓ ELŐRE!” („VÁLTÁS ELŐRE!”). Miután meggyőződik, hogy az érkező(k) azonos(ak) azzal, akinek magát (magukat) nevezte(ék) a lőfegyverének készenléti állapotát szüntesse meg és az elöljárónak jelentsen, vagy a váltását fogadja. 340. Ha az elöljáróval más is érkezik, akkor a biztonsági felügyelő „ELÖLJÁRÓ ELŐRE! KÍSÉRET HELYBEN MARAD!” utasítást adja, miután meggyőződik arról, hogy az érkező az a szolgálati elöljáró, akinek magát nevezte, a kíséretében lévő személyeknek „KÍSÉRET AZ ELÖLJÁRÓ VONALÁIG ELŐRE!” utasítást adja, majd a legmagasabb beosztású elöljárónak jelentsen. 341. Ha a közeledő illetéktelen személy, akkor őt a biztonsági felügyelő az „ÁLLJ! MARADJON HELYBEN!” felszólítással tartóztassa fel, és azonnal tegyen jelentést a szolgálatba lévő biztonsági tisztnek. 342. Ha a közeledő személyt a biztonsági felügyelő azonosította és a személy jogosult az őrhely közelében tartózkodni, akkor engedje tovább. Személy-, illetve a gépjármű-bejárati biztonsági felügyelő 343. A személybejárati biztonsági felügyelő közvetlenül a szolgálatban lévő biztonsági tiszt alárendeltségébe tartozik. 344. A személybejárati biztonsági felügyelő feladata: a. a személybejárati kapu őrzése és védelme, a szolgálatteljesítési hely fegyveres biztosítása, b. a bv. szerv tulajdonának védelme, c. a be-, és kiléptetések végrehajtása, erről nyilvántartás vezetése, a belépési engedélyek kiállítása, ajtók működtetésére alkalmas belépő kártyák, kitűzők, kulcsok, illetve a személyi riasztók kiadása-visszavétele, d. a kapu közelében csoportosulás, vagy más rendellenesség észlelése esetén jelentéstétel a szolgálatba lévő biztonsági tiszt felé, e. a személybejárati kapun illetéktelen személy bejutásának, fogvatartott szökésének, továbbá tárgyak jogtalan be-, illetve kivitelének, valamint a bv. szerv biztonságára veszélyes tárgyak bevitelének megakadályozása,
103 f. a be-, és kilépők táskáinak, csomagjainak, szükség esetén alkoholmentességének, ruházatának ellenőrzése, átvizsgálása a vonatkozó rendelkezések szerint, g. a be-, és kilépők ellenőrzésére szolgáló, rendszeresített berendezések, technikai eszközök alkalmazása feladatának ellátása során, h. a be-, és kilépő személyazonosságának, a belépés indokának, valamint a be- és kilépésre jogosító iratainak ellenőrzése, i. a fogvatartottakhoz érkező látogatók belépési jogosultságának, személyazonosságának ellenőrzése, j. a bv. szerv területén ideiglenes jelleggel dolgozó, nem a büntetés-végrehajtás alkalmazásában lévő személy(ek) be- és kiléptetése a bv. szerv vezetője által jóváhagyott névsor alapján, k. a beléptetés érdekében intézkedés az ügyintéző személy megkereséséről, l. a belépő személy beléptetés megkezdése előtti tájékoztatása a jogairól, feladatairól és kötelezettségeiről, a beléptetési eljárás menetéről, m. érvényt szerezni tiltó rendelkezéseknek, illetve alkalmazni a be- és kiléptetésre vonatkozó helyi rendelkezéseket, n. az őrhelyen elhelyezett szolgálati okmányok pontos vezetése, o. a kapu- és az áramtalanító kulcsot megőrizni, illetve azt meghatározott időpontban a szolgálatba lévő biztonsági tisztnek átadni. 345. A személybejárati biztonsági felügyelő a be- és kilépésre jogosultság vizsgálatakor megállapítja: a. rövid tartamú eltávozás, eltávozás, kimaradás, továbbá büntetésfélbeszakítás vagy szabadítás esetén a távozásra jogosító okmány, valamint visszaérkezéskor az okmányban feltüntetett adatok valódiságát, b. okmányok alapján a szabadságvesztés megkezdésére vagy folytatására, és az elzárás végrehajtásának megkezdésére jelentkező, illetve a rendőrség által átkísért személyazonosságát, c. ha a fogvatartott szállítása, előállítása, illetve egészségügyi intézménybe való kihelyezése a személybejárati kapun keresztül történik, akkor az erről szóló okmány valódiságát. 346. A gépjármű-bejárati biztonsági felügyelő közvetlenül a szolgálatban lévő biztonsági tiszt alárendeltségébe tartozik. 347. A gépjármű-bejárati biztonsági felügyelő feladata: a. megegyezik a személybejárati biztonsági felügyelő feladataival (a gépjárműkapura értelemszerűen alkalmazva) az i) pont kivételével, b. a gépjárművek be- és kiléptetésének végrehajtása, a gépjárművek be- és kihajtásának engedése,
104 c. anyagszállításkor az okmányok vizsgálata, tárolása, a jogtalan szállítás megakadályozása, illetve ennek haladéktalan jelentése a szolgálatba lévő biztonsági tisztnek, d. a be- és kihajtó jármű átvizsgálása, a vezetőfülke, az alváz-, valamint a jármű minden elrejtőzésre vagy anyagszállításra alkalmas egyéb részeinek ellenőrzése, e. a járműforgalmat zavaró személyről, járműről vagy egyéb körülményről azonnali jelentéstétel a szolgálatba lévő biztonsági tisztnek. 348. A személy-, illetve a gépjármű-bejárati biztonsági felügyelő a bv. szervbe érkező, onnan távozó személy be, illetve kiléptetése előtt meggyőződik: a. a személy személyazonosságáról, b. a be-, vagy kilépés jogosultságáról, c. a belépés okáról, arról, hogy az ügyintéző fogadja-e a belépésre jelentkezőt, d. a belépésre jogosító igazolvány, engedély, határozat meglétéről, érvényességéről, valódiságáról. 349. Abban az időszakban, amikor nincs személybejárati, illetve gépjármű-bejárati biztonsági felügyelő, feladatait a szolgálatba lévő biztonsági tiszt által kijelölt biztonsági felügyelő látja el. A jármű rakodásának ellenőrzése 350. A jármű rakodásának ellenőrzésekor és kisérésekor meg kell akadályozni, hogy a. a járművön fogvatartott elrejtőzzön, b. a szállítójegyen feltüntetettől eltérő mennyiségű vagy minőségű anyagot szállítsanak el a bv. szervből, c. a járművel érkező személy és bármely fogvatartott tiltott kapcsolatot létesítsen, d. tiltott tárgy a bv. szerv területére be-, illetve onnan kijusson, e. kiséréskor a jármű, vagy a személyek az engedélyezett útvonalat elhagyják, a bv. szerv számukra nem engedélyezett területére belépjenek. Járőrözési tevékenységet ellátó biztonsági felügyelő 351. A járőr közvetlenül a szolgálatban lévő biztonsági tiszt alárendeltségébe tartozik. 352. Állandó járőrszolgálat estén az őrutasítás (szolgálati utasítás) mellékleteként útiránytervet kell készíteni. 353. Feladata: a. az őrutasítás, szolgálati utasítás és az eligazítás alapján haladva figyelje a kijelölt épületeket, területet, valamint útvonalat, b. amennyiben a meghatározott területen illetéktelen személyt észlel, szólítsa fel megállásra vagy távozásra, ha szükséges intézkedjen és jelentsen,
105 c. a meghatározottak szerinti helyen, illetve időben a rendszeresített technikai eszközön jelentkezzen be a szolgálati elöljárójának, d. amennyiben többen hajtanak végre járőrtevékenységet, a járőrök tartsanak egymással folyamatos látó- és/vagy halló kapcsolatot, intézkedés esetén segítsék, illetve biztosítsák egymást. 354. Járőrszolgálat fajtái: a. eseti, b. állandó. 355. Az esti járőrszolgálat egy konkrét esemény, történés okán végrehajtandó feladat, míg az állandó járőrszolgálat a biztonsági rendszer részeként, rendszeresen alkalmazandó védelmi, illetve őrzési tevékenység. 356. Járőrszolgálat formái: a. gyalogos, b. kerékpáros, c. gépjárműves, d. szolgálati állattal végrehajtott. Belépés a büntetés-végrehajtási szerv területére A büntetés-végrehajtási intézeteknek biztonsági - ezen belül objektumőrzési és védelmi szempontból legérzékenyebb pontjai a személy - és járműbejárati kapuk. Azt mondhatjuk, hogy ezek a bejáratok egyfajta szükséges és mesterségesen kialakított „rések” a biztonsági rendszer - ezen belül a külső őrzés - folyamatosságán. Ezért ezeket a pontokat kiemelt figyelemmel kell kezelni biztonsági szempontból. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy alapvetően törvényi szinten - a Sztv. 14. § - szabályozta a jogalkotó. További részletes szabályokat tartalmaz a Bv. Szabályzat, valamint a B. Sz.. A büntetés-végrehajtási szerv területére belépő személy köteles a büntetés-végrehajtási szerv rendjére és biztonságára vonatkozó előírásokat betartani. (Sztv. 14. § (1) bek.). Annak érdekében, hogy az említett jogszabályi rendelkezést be tudjuk tartani, illetve tartatni, a következő intézkedéseket kell megtenni: • a belépni szándékozó személyt a személyazonosságának és a belépés indokának megállapítása céljából, igazoltatni kell, • a büntetés-végrehajtási szerv rendjére és biztonságára veszélyes eszközök külön jogszabályban - 6/1996. (VII. 12.) IM. rendelet - meghatározott tárgyak bevitelének megakadályozása érdekében a belépni szándékozó személy ruházata és csomagja átvizsgálható, ezt a tevékenységet a már említett biztonsági berendezésekkel fémkereső-kapu, csomagvizsgáló, stb. - lehet elvégezni. Ugyanezen intézkedéseket kell megtenni azzal a személlyel szemben, aki az intézet területéről kilépni szándékozik. Abban az esetben, ha a be-, illetve kilépni szándékozó személy ezen intézkedéseknek nem tesz eleget, akkor a be-, illetve kilépés engedélyezését meg kell tagadni. Az eddigiek csak a személyforgalom lebonyolítására vonatkoztak, de természetesen gépjármű forgalmat is kell bonyolítani minden intézetben. Vannak olyan intézetek, intézmények, ahol ugyanaz a bejárat szolgál a személy- és a járműforgalom lebonyolítására is, ez általában a
106 kisebb intézetekre jellemző. Az elterjedtebb megoldás azonban az, hogy külön személy- és külön járműbejárati kaput működtetnek az intézetek. A büntetés-végrehajtási szerv területére behajtó, vagy onnan távozó járműveket szintén át kell vizsgálni. A járművel érkezett személyek esetében a már említett be-, illetve kiléptetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Fontos, hogy ezekről a szabályokról a belépni szándékozó személyt tájékoztassuk. A legfontosabb előírásokról szóban, illetve a részletes szabályokról - ideértve a be nem vihető tárgyak jegyzékét is - írásban kell tájékoztatni, a belépni szándékozó személyt. Az intézetbe be nem vihető tárgyak: Az intézetbe nem vihető be a közbiztonságra, valamint az intézet rendjére és a fogva tartás biztonságára veszélyes tárgy, így különösen lőfegyver, lőszer, robbanószer, szúróvagy vágóeszköz, kábítószer. Adó-vevő készülék, telefon, fényképezőgép, illetve hang- és képfelvevő készülék bevitelét a parancsnok engedélyezheti. A védő – a belépéskor történő bejelentés mellett – külön engedély nélkül is jogosult hangfelvevő készülék (diktafon) intézetbe történő bevitelére. Az eddig említett szabályok általánosak, viszont vannak olyan esetek, amikor az általánostól eltérő speciális szabályokat kell alkalmazni. A hivatalos, vagy szolgálati ügyben eljáró személyekre vonatkozó rendelkezések Hivatalos, vagy szolgálati ügyben eljáró személyeknek azok minősülnek, akik jogszabályban meghatározott feladataik végrehajtására, vagy a büntetés-végrehajtási szervezettel együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítése érdekében lépnek az intézet területére. Ezek a személyek például: • az intézet személyi állományának tagjai, • a jogszabályban meghatározott védett személyek és a védelmüket ellátók, • országgyűlési képviselők, • az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos, továbbá az általuk megbízott személyek, • bíró, ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó, a pártfogó, valamint a közjegyző, • elítélt védője, és képviselője, • a hatósági eljárást, nyomozati cselekményeket, illetve az elítéltek intézetbe szállítását, előállítását és kísérését végző személyek, • az intézet, illetve a bv. szervezet felett irányítási, felügyeleti jogot gyakorló szervek képviselői, • a nem magyar állampolgárságú elítélt tekintetében az adott nagykövetség vagy konzulátus képviselője, • a fogva tartás körülményeivel foglakozó nemzetközi szervezetek megbízott képviselői, (pl. CPT), • az egyházak, továbbá a bv. szervezettel együttműködő más szervezet (személy) képviselője, • az intézet ellátásával és a fogvatartottak foglalkoztatásával összefüggésben eljáró, hivatalos üzleti tevékenységet végző személyek. Az említett személyek a személyazonosságuk és a feladatuk ellátására feljogosító igazolvány, okmány, megbízólevél vagy meghatalmazás felmutatása mellett a belépés indokának közlésével léphetnek az intézet területére. A védő, illetve a képviselő a kirendelésről szóló határozatot vagy a meghatalmazást köteles bemutatni. Előfordulhat, hogy a védő, illetve a képviselő éppen azért szándékozik belépni az
107 intézet területére, hogy aláírassa az elítélttel (fogvatartottal) a meghatalmazást. Ilyenkor természetesen engedélyezni kell a belépést, de az aláírásig az elítélttel csak ellenőrzés mellett beszélhet a védő, illetve a képviselő. Speciális szabály vonatkozik a védett személyre -. államfő, országgyűlés elnöke, miniszterelnök, legfelsőbb bíróság elnöke, alkotmánybíróság elnöke, - és kísérőik be- és kiléptetésére. A védett személyek és kísérőik be- és kiléptetése személyük, járművük és mozgásuk biztosítása a védelemhez szükséges eszközök bevitele, a parancsnok és a védelmet ellátó szervezet vezetője közötti előzetes egyeztetés szerint történik. Adott esetben még lőfegyvert is bevihetnek az intézet területére - amennyiben ez a védelemhez szükséges - és az intézet parancsnokával ezt előzetesen egyeztették. Ugyancsak bevihetik a rendszeresített lőfegyverüket az intézet területére az együttműködő szervek, akik az intézetben bekövetkezett rendkívüli esemény felszámolására lépnek be a börtön területére. További speciális szabályok vonatkoznak a hivatalos, vagy szolgálati ügyben eljáró személyek közül a hatósági eljárást, nyomozati cselekményeket, illetve az elítéltek intézetbe szállítását, előállítását és kísérését végző személyekre vonatkozóan, a részükre rendszeresített kényszerítő eszközöket - a lőfegyver kivételével - az intézetben maguknál tarthatják. Az intézetbe hivatalos vagy szolgálati ügyben, továbbá a parancsnok engedélyével belépő személyek ruházata és csomagja – a védett személyek és kísérőik, a hatósági eljárást, a nyomozati cselekményeket, illetve az elítéltek intézetbe szállítását, előállítását és kísérését, valamint a hatályos nemzetközi egyezményekben meghatározott kivételtől eltekintve – szemrevételezéssel és technikai eszközzel ellenőrizhető, továbbá az intézet területére be nem vihető tárgyak tekintetében tőlük nyilatkozat kérhető. A büntetés-végrehajtási bírótól és a büntetés-végrehajtás felügyeletét ellátó ügyésztől, csak az említett nyilatkozat kérhető. Lényeges az is, hogy az intézetbe belépett személyek az intézet területén hol tartózkodhatnak és hol nem. Általános szabályként azt mondhatjuk, hogy csak ott tartózkodhatnak, ahol a belépés okául szolgáló ügyet elintézhetik, feladatuk ellátásához való jelenlétük szükséges. Ez vonatkozik a hivatalos, vagy szolgálati ügyben eljáró személyekre. Specialitásként meg kell említenünk a büntetés-végrehajtás felügyeletét ellátó ügyészt, akinek tevékenysége az intézet egész területére kiterjed, valamint a fogvatartott védőjét is, aki csak az intézet e célra kijelölt helyiségében beszélhet a fogvatartottal. 4. A büntetés-végrehajtási objektumok védelme A fegyveres szervek egyik alapvető feladata, hogy az elhelyezésükre, illetve az őrzésükre bízott objektumokat óvják és védjék a támadó, vagy a biztonságukat veszélyeztető egyéb cselekményektől. A büntetés-végrehajtási objektumok alatt a bv. szervezet személyi állományának, fegyverzeti és egyéb anyagainak az elhelyezésére és a rendeltetésszerű működés biztosítására szolgáló épületeit, valamint a fogvatartottak elhelyezésére és munkáltatásukra szolgáló létesítményeit kell érteni, a hozzá tartozó területtel együtt. Mezőgazdasági jellegű munkáltatást folytató intézetek esetében a rendeltetésszerű működéshez elengedhetetlenül szükséges létesítmények és a hozzá tartozó terület minősül védendő objektumnak. A védelmi tevékenység a biztonsági és védelmi rendszer megfelelő működésén keresztül valósul meg. A védelmi rendszer az objektumok biztonsági rendszerének részét képezi, amelyek szoros, elválaszthatatlan kapcsolatban állnak egymással. A biztonsági rendszer állandó készenléti állapotot teremt az objektum biztonságát sértő vagy veszélyeztető rendkívüli események, illetve támadás elhárítására, szükséges esetben a védelem megszervezésére.
108 Az objektum védelem a fegyveres rendvédelmi szervek azon fegyveres biztosítási tevékenysége, amellyel védik az őrzésükre és védelmükre bízott objektumokat a támadó, illetve a biztonságot egyéb módon sértő vagy veszélyeztető cselekmények ellen. A bv. objektumok esetében az objektumvédelem célja, hogy biztosítsa a meghatározott objektum sérthetetlenségét, felderítse a kívülről támadók, illetve a szökést megkísérlők szándékát, megakadályozza személyek, vagy csoportok jogtalan, behatolását, visszaverje támadását, és kedvező feltételeket teremtsen a szökni, kitörni szándékozó elkövetők elfogásához. Az objektum elleni támadó tevékenység irányulhat: • az objektum biztonságának gyengítésére, • az objektum egyes részeinek megsemmisítésére, • az objektum birtokbavételére, • az objektumban tartózkodó egyes személyek megsemmisítésére, • az objektumban őrzött fogvatartottak kiszabadítására, kitörésük segítésére, • az objektumban elhelyezett fegyverek vagy az őrzött javak megszerzésére. Az objektumvédelem szempontjából a fogvatartottakat úgy kell tekinteni, mint akik potenciálisan csatlakozhatnak a támadó tevékenységhez. A támadó tevékenységek a következő eszközökkel történhetnek, illetve cselekvésekben nyilvánulhatnak meg: • fegyveresen vagy felfegyverkezve, • robbantással vagy más módon elkövetett rongálással, • fegyverrel, vagy más alkalmas eszközzel végrehajtott terrorcselekmény, • törvényellenes tömegdemonstrációval, csoportosulással, amely az objektum működését zavarja. A támadó tevékenységek egyéb jellemzőit tekintve lehetnek: • rövidideig tartó, vagy elhúzódó, • nyílt vagy rejtet, • rejtve induló és nyílttá váló, • váratlan vagy várható, • az objektum egészére vagy csak egy részére kiterjedő. Békeidőszakban védelmi helyzetet eredményezhet, ha: • az intézet közelében rendbontás, rendzavarás, tömegdemonstráció vagy más a közbiztonságot, illetve az intézet biztonságát veszélyeztető, de nem az ellen irányuló csoportosulás alakul ki, • az őrhelyeket, vagy az őrzött javakat támadás éri, vagy egyes jelekből arra lehet következtetni, hogy az hamarosan bekövetkezik, • az intézetben súlyos rendkívüli esemény történt. Békeidőszakban a fentieken túl védelmi helyzetet kiváltó tényező lehet a bv. intézetek ellen, mint az igazságszolgáltatás kényszerintézményével szembeni fellépés is, amely megnyilvánulhat: • törvényellenes tömegdemonstrációban, • a fogvatartottak zendülésre, kitörésre való bíztatásában,
109 • • •
egyes fogvatartottak, vagy fogvatartotti csoportok követelésében, kiszabadításuk segítésében, terrorcselekmények elkövetésében, a fogvatartottak zendülésének, kitörésének támogatásában,
szabadon
engedésének
Rendkívüli helyzetben a fent felsorolt támadó tevékenységek bekövetkezésével még fokozottabban kell számolni, melyek célja lehet: • fegyverek szerzése, • az intézet működésének és a hatóságok által elrendelt intézkedések végrehajtásának akadályozása, • egyes objektumrészek megsemmisítése, • az intézet vezetése vagy a személyi állomány tagjai elleni támadás, terrorcselekmények elkövetése. Az objektumvédelem jellege A védelemre való berendezkedés jellegét és minőségét elsősorban az objektum potenciális veszélyeztetettsége, illetve a védelem szempontjából fontos adottságai határozzák meg, ennek a legfontosabb tényezői a következők: • a bv. intézetben fogva tartottak létszáma, társadalmi veszélyesség szerinti összetétele, • a bv. intézetekben lévő fegyverek, fegyverzeti anyagok mennyisége, • a bv. intézet hivatásos állományának létszáma, kiképzettsége, az együttműködő erők létszáma, az együttműködés rendje, • az objektum földrajzi elhelyezkedése, kiterjedése, adottságai. Az objektumvédelemre való felkészülést már békeidőszakban végre kell hajtani, ez azt jelenti, hogy a védelmet meg kell szervezni, el kell készíteni a védelmi terveket, azok végrehajtását folyamatosan be kell gyakorolni, a kényszerítő eszközök alkalmazásának szabályait készség szintjén el kell sajátítani. Az objektumvédelemmel szemben támasztott követelmények Az objektumokat őrző és védő erőknek olyan kiképzettségi szinten kell állni, hogy bármikor készen álljanak a hatékony alkalmazásra. A hatékony alkalmazás feltételei: • az objektumőrzés és védelem pontos megszervezése, az őrzésvédelmi okmányok kidolgozása, naprakészen tartása, • a védelmi tevékenység begyakorlása, • a személyi állomány magas szintű kiképzése, • az éberség fenntartása, • a naprakészen szervezett együttműködés. Az objektumvédelem felépítésének sajátosságai A védelem felépítése sík terepen elhelyezkedő objektum esetében A sík terep a támadó szempontjából megnehezíti az objektum rejtett megközelítését, viszont kedvező feltételeket biztosít a távolabbról történő felderítésre, figyelésre. A védő erők szempontjából aránylag könnyű megszervezni a figyelési és tüzelési rendszert. Figyelembe kell venni az évszakot, valamint a napszakot, és a terep fedettségét. Az objektumvédelem fokozatai
110 Az objektumvédelem jellegét mindig az adott helyzet határozza meg a védelmet, az erőket és eszközöket attól függően kell alkalmazni. Az objektumőrzés ettől a helyzettől függően alakul át objektumvédelemmé, amely különböző védelmi fokozatok elrendelésében nyilvánul meg. A különböző fokozatok elrendelése vagy elérése függ: • a támadó tevékenység jellegétől, • az objektumon belüli ellenséges tevékenységétől, • a támadó erők megjelenési formájától, • a támadók erejétől, • a rendelkezésre álló erők és eszközök mennyiségétől. A védelmi fokozatok Megerősített őrzést kell elrendelni, ha az elsőfokú és a másodfokú védelmet nem igénylő rendkívüli esemény, ok, körülmény szükségessé teszi. Elsőfokú védelmet kell elrendelni, ha: • a biztonsági felügyelőt vagy az őrhelyet megtámadták, • rövid időn belül várható a támadás, • az objektumon belül súlyos rendkívüli esemény történt, • az objektum közvetlen közelében rendzavarás, tüntetés, csoportosulás van kialakulóban.
illetve
jogellenes
A másodfokú védelem a háborús időszak védelmi fokozata, abban az esetben kell életbe léptetni, ha a megerősített őrzés ereje kevésnek bizonyul eredményes ellentevékenység kifejtéséhez. Az objektumvédelmi terv A bv. intézet a védelmi tervet a biztonsági rendszerrel és a riadótervekkel együtt dolgozza ki. A védelmi terveket az objektum sajátosságainak és a lehetséges támadási formák figyelembevételével, mindhárom védelmi fokozatra el kell készíteni. Az objektumvédelmi terv tartalmazza: • az objektum vázlatát az egyes őrhelyekkel, azok berendezéseit, a műszaki berendezések és eszközök feltüntetésével, • a támadás valószínű irányait, • az intézetben a védőállások, védelmi szakaszok helyét, • a védőcsoport és a tartalék tevékenységét a különböző helyzetekben (amit lehet grafikusan rövid magyarázatokkal), • a különböző szolgálati elemek létszámát, felszerelését, • a híradás és az anyagi-technikai biztosítás rendjét, • a megerősítő erők feladatait, • a parancsnokok vezetési pontjait, segélyhely és lőszerfelvevő hely telepítését. A szolgálati elemek A védőcsoport felállított őrökből, járőrökből, rohamcsoportból és a megerősítésükre küldött erőkből áll. Feladataik: • a védő- és tüzelőállásokból biztosítsák az objektum körkörös őrzését és védelmét, • akadályozzák meg az illetéktelen ki- és behatolást az őrzött területre, • a kapott tűzparancs alapján tartóztassák fel, verjék vissza a támadókat, illetve a kitörni szándékozó fogvatartottakat.
111
Külső támadás esetén: • biztosítsák az intézet személy és járműbejárati kapuját, • akadályozzák meg azt, hogy a támadók parancsnoki épület megközelítsék, valamint a bástyafalakon átjussanak, • működjenek együtt más tüzelőállásban elhelyezett erőkkel, Belülről fenyegető támadás esetén: • a parancsnoki épület főbejáratának, személy és járműbejárati kapuk biztosítása, más iroda épületek védelme, közterülettel határos ablakon való bejutás megakadályozása, • a bástyafalon történő átjutás, • együttműködés más védőállásban elhelyezett erőkkel. A védelem parancsnokának feladatai: • a külső őröket azonnal rendelje tüzelőállásba (váratlan támadás esetén önállóan hajtsák végre), • rendeljen el zárást, a szükséges erőket rendelje magához, • intézkedjen a szükséges eszközök felvételére, • adja ki a fegyvereket és erősítse meg a támadással fenyegetett szakaszon a külső őrzést, • ha a külső őröket támadás érte, a tartalék tüzelőállásokból nyújtsanak tűztámogatást, • a rendelkezésre álló erőkkel biztosítsa a biztonsági blokk védelmét, • a rendkívüli helyzetről tegyen jelentést a szolgálati elöljárónak, értesítse az együttműködő szerveket és kérjen segítséget, • biztosítsa a kiértesített állomány nyílt vagy rejtett bevonulását, ha ez nem lehetséges, határozza meg a külső gyülekezési helyet, • a bevonulás biztosításához kérje az együttműködő szervek segítségét.
8.
A büntetés-végrehajtás belső rendje és annak fenntartására szolgáló biztonsági intézkedések. 534. A belső őrzés, felügyelet, ellenőrzés (a továbbiakban: belső felügyelet) célja, a házirendben meghatározottak érvényre juttatása, annak megakadályozása, hogy a fogvatartottak a részükre kijelölt körletrészt engedély nélkül elhagyják, illetve ott rendkívüli eseményt kövessenek el. 535. A belső felügyeletet úgy kell megszervezni, hogy az alkalmas legyen a fogvatartottak elhelyezési körletein a meghatározott rend és fegyelem fenntartására. 536. A belső felügyelettel összefüggő feladatok végrehajtása során a nevelési feladatok teljesítését elő kell segíteni. Ennek során a belső felügyeletet ellátó állomány és a nevelői állomány egymás mellé rendelve, szorosan együttműködve hajtja végre feladatait. 537. Amennyiben a belső felügyelettel összefüggő feladatokat a biztonsági osztály állománya hajtja végre:
112 a. a belső felügyeletet ellátó állomány a biztonsági osztályvezető (szolgálatban lévő biztonsági tiszt) alárendeltségébe tartozik, b. a biztonsági osztályvezető feladata a biztonsági tisztek belső felügyelettel összefüggő feladatokra történő felkészítése, c. a biztonsági osztályvezető a belső felügyelettel összefüggő feladatok vonatkozásában a lényeges eseményekről köteles tájékoztatni a büntetésvégrehajtási osztályvezetőt. 538. Amennyiben a belső felügyelettel összefüggő feladatokat a büntetés-végrehajtási osztály állománya hajtja végre: a. a belső felügyeletet ellátó állomány a büntetés-végrehajtási osztályvezető alárendeltségébe tartozik, b. amikor a büntetés-végrehajtási osztályvezető a bv. szervben tartózkodik, a szolgálatban lévő biztonsági tiszt kizárólag halaszthatatlan esetben jogosult intézkedésre a körleten, ebben az esetben a belső felügyeletet ellátó állomány köteles végrehajtani a szolgálatban lévő biztonsági tiszt utasításait, c. a büntetés-végrehajtási osztályvezető távollétében a belső felügyeletet ellátó állomány a szolgálatban lévő biztonsági tiszt közvetlen alárendeltségébe tartozik, d. a büntetés-végrehajtási osztályvezető a belső felügyelettel összefüggő feladatok vonatkozásában a lényeges eseményekről köteles tájékoztatni a biztonsági osztályvezetőt, e. a biztonsági osztály állományából ideiglenesen, egyedi feladat ellátására a körletre vezényelt biztonsági felügyelő a szolgálatban lévő biztonsági tiszt közvetlen alárendeltségébe tartozik, az ilyen jellegű feladatokkal kapcsolatban a körlet-főfelügyelő kérje a szolgálatban lévő biztonsági tiszt segítségét, ő maga csak halaszthatatlan esetben adjon utasítást (ha a bv. szerv vezetője eltérően nem rendelkezett). 539. A szolgálatban lévő biztonsági tiszt bármikor jogosult ellenőrizni a belső felügyeletet ellátó állomány tevékenységét, feladatellátását, szolgálatra alkalmasságát, felkészültségét. Tapasztalatait az ellenőrzési naplóban rögzíteni kell. Jelentős hiányosság esetén a szakterület vezetőjét tájékoztatnia kell a tapasztalatokról, és a tett intézkedésekről. 540. A körletfelügyelők a körlet-főfelügyelő közvetlen alárendeltségében végzik tevékenységüket. 541. A körlethez tartozó belső átjárókat, kapukat a körlet-főfelügyelő illetve a körletfelügyelők a bv. szerv vezetőjének rendelkezése alapján kezelik. Amennyiben indokolt, a bv. szerv vezetője önálló szolgálati helyet is létesíthet ebből a célból. 542. A belső felügyeletet ellátó állomány felszerelését a bv. szerv vezetője határozza meg. 543. A belső őrzést, felügyeletet, ellenőrzést ellátó személyi állomány: a. körlet-főfelügyelő,
113 b. körletfelügyelő. 544. A körlet-főfelügyelő feladata: a. a körletfelügyelők napi szolgálati feladatainak irányítása, b. a körletre vonatkozó biztonsági rendelkezések, a házirendben előírtak érvényesítése, c. a nevelők és szociális segédelőadók tájékoztatása a fogvatartottak hangulatáról, magatartásáról, az elkövetett fegyelmi vétségről, fegyelmi-, a biztonsági elkülönítésről, a magánelzárás megkezdéséről és letöltéséről, d. közreműködés a fogvatartottak eligazításában, e. a fogvatartottak szabad levegőn tartózkodásának napirend szerinti szervezése, f. a fogvatartottak áthelyezése a bfb. rendelkezése szerint, g. a létszámellenőrzés, az ébresztő és a takarodó végrehajtásának irányítása, h. a fogvatartott kiadása és visszavétele a körletről és annak dokumentálása, i. a biztonsági ellenőrzések szervezése, j. az étkezési létszám és a tálalási jelentés készítése, k. a fogvatartott részére érkező vagy az általa küldött csomag átvétele, a fogvatartott jelenlétében annak vizsgálata, ha a csomagban olyan tárgy van, amelyet a fogvatartott nem kaphat, vagy nem küldhet, a csomag visszaküldése, letétbe helyezése vagy - a fogvatartott beleegyezésével és jelenlétében megsemmisítése, jegyzőkönyv egyidejű felvételével, l. közreműködés a szükségleti cikkek vásárlásának végrehajtásában, m. a körlet tisztántartásához szükséges anyagok igénylése, n. közreműködés biztonsági-, körlet-, illetve tisztasági szemle megtartásában, o. részvétel az előállítás, szállítás előkészítésében, p. a fegyelmi elkülönítés, magánelzárás és a biztonsági elkülönítés végrehajtásának irányítása és dokumentálása, q. a magánelzárás végrehajtásának félbeszakítása külön intézkedés szerint, r. a szabaduló, a szállításra váró, illetve egészségügyi okból külön elhelyezésre szoruló fogvatartott kijelölt zárkába helyeztetése, s. a körleten elhelyezett fogvatartottakról a nyilvántartások vezetése, t. közreműködik a fogvatartottak felszerelési tárgyainak kiadásában, visszavételében, illetve a tárgyalásról szabadult fogvatartottak felszerelésének, személyes használati tárgyainak letétezésében, u. közreműködik a másod letétezési eljárás végrehajtásában,
114 v. a fogvatartottak pótnyomozásra történő kiadása, visszavétele, w. pótnyomozásra kiadás, tárgyalásra, vagy az eljáró szervhez történő előállítás, szállítás előtt végzi a hidegélelem fogvatartottak részére történő kiosztását, x. szervezi a fogvatartottak előállítását a bfb. üléseire. y. a j) k) m) n) t) u) v) w) x) feladatok végrehajtásával a bv. szerv vezetője más állományi tagot is megbízhat. 545. A körlet-főfelügyelő ellenőrzi: a. a körletfelügyelői feladatot ellátó állomány tevékenységét, b. a biztonsági előírások, a házirend betartását, c. a fogvatartottak differenciált elhelyezésének végrehajtását, d. a felszerelési és a berendezési tárgyak meglétét és állapotát, a fogvatartottak ruházatát, ápoltságát, e. a biztonsági ellenőrzések végrehajtását, f. a magánelzárás végrehajtását és az elkülönítési szabályok betartását. 546. A körletfelügyelő feladata: a. a kijelölt zárkába, lakóhelyiségbe helyezés és az előírt motozás végrehajtása, b. a házirend szabályainak megkövetelése, c. a fogvatartott egyéni és közösségi nevelésének elősegítése, a nevelő tájékoztatása a fogvatartottak magatartásáról, d. a felügyeletére bízott körletrész, zárka, lakó- és egyéb helyiségek ajtóinak a szolgálati utasítás szerinti zárva tartása, a kulcsok átadása az esti zárás után, e. a napirendben meghatározott esetekben és a szolgálati elöljáró utasítása alapján a fogvatartott elhelyezése a körleten, vagy kiadása a körletből, f. az elkülönített és magánelzárást töltő fogvatartottak ellenőrzése, az elkülönítésre vonatkozó rendelkezések betartása, g. annak megakadályozása, hogy a fogvatartott a körletrészt engedély nélkül elhagyja, a körlet, a zárka vagy más helyiség kulcsát megszerezze, h. a körletből anyagok, felszerelési és berendezési tárgyak engedély nélküli kivitelének, illetve a körletre bevitelének megakadályozása, i. a fogva tartás rendjét és biztonságát veszélyeztető cselekmény elkövetésének megakadályozása, j. részt vesz a biztonsági-, körlet-, illetve tisztasági szemlén és biztonsági vizsgálaton,
115 k. a szabaduló fogvatartottnak szabaduló zárkába helyezése, illetve szabaduláskor tiltott tárgy kivitelének megakadályozása, l. a fogvatartott ellenszegülésének, szükség esetén kényszerítő eszköz alkalmazásával való megszüntetése, ha erre egyedül nem képes, annak jelentése az elöljárónak, m. rendszeresített okmányok és nyilvántartások vezetése, n. biztonsági ellenőrzés végrehajtása, dokumentálása. 547. A körletfelügyelő ellenőrzi: a. váltáskor, ébresztő után és takarodó előtt a fogvatartottak létszámát, b. a zárkában levő fogvatartottak magatartását az elöljáró rendelkezése szerint, meghatározott időközönként, c. a fogvatartottak tevékenységét, d. a házirend megtartását, e. az ajtók, az ablakrácsok, a falak, a mennyezet és padozat épségét a szolgálati utasítás szerint naponta legalább egyszer, f. a biztonsági berendezések, a technikai eszközök, valamint a zárka- és a körlet berendezési tárgyainak meglétét, állapotát, használhatóságát, g. a körlet, a zárkák, a lakóhelyiségek rendjét, tisztaságát, a fogvatartottak ápoltságát, h. a fogvatartottak részére az előírt ruházat és felszerelés karbantartottságát, rendeltetésszerű használatát. 548. A belső felügyeletet ellátó állomány a szolgálatteljesítés ideje alatt szolgálati elöljárójának jelenti: a. a létszámellenőrzés végrehajtását, a fogvatartottak létszámát, b. fegyelmi vétség vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúját, ezzel egyidejűleg fegyelmi lapot állít ki, c. a fogvatartottak hangulatában bekövetkezett változást, d. a ruházat, a felszerelési tárgyak elhasználódását, hiányát, elvesztését, az anyagok megrongálását, e. a rendkívüli esemény előkészületét, kísérletét, elkövetését, biztonságra veszélyes körülmény észlelését és a megszüntetésére tett intézkedést, f. a biztonsági berendezésekben és a technikai eszközökben keletkezett üzemzavart, g. a szolgálata alatt előforduló egyéb rendellenességet,
116 h. a körletfelügyelő jelenti a szabad levegőn tartózkodásra vagy foglalkoztatásra sorakoztatás tényét, a ki- és bevonulás végrehajtását, a fogvatartottak létszámát. Biztonsági elkülönítés 130. A fogva tartás rendjét és biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmények megszüntetésére, illetve megelőzésére a fogvatartottakkal szembeni biztonsági intézkedésként biztonsági elkülönítés rendelhető el. Biztonsági elkülönítésére akkor kerülhet sor, ha a fogvatartott a bv. szerv rendjét, biztonságát súlyosan sérti vagy veszélyezteti, ha csoportos ellenszegülésben vesz részt, a táplálkozást, az utasítás végrehajtását, a munkavégzést megtagadja, illetve ön- és közveszélyes magatartást tanúsít. 131. A biztonsági elkülönítés az elhelyezés megváltoztatását és a külön jogszabályban nevesített korlátozások lehetőségeit jelenti. Nem kell az elhelyezést megváltoztatni, ha a fogvatartott egyéni elhelyezésben van és a zárkában hagyása az elkülönítés célját nem veszélyezteti. Az elkülönítésre magánelzárás végrehajtására kialakított zárka is igénybe vehető, de ebben az esetben a fogvatartott részére a külön jogszabályban szabályozott felszerelési tárgyakat biztosítani kell. 132. A biztonsági elkülönítés elrendelését hivatali munkaidőben a bv. szerv vezetője által írásban meghatározott, több szakemberből (pl. pszichológus, az érintett fogvatartott nevelője, a büntetés-végrehajtási- és a biztonsági osztályvezető) álló bizottság kezdeményezheti, hivatali munkaidőn kívül a szolgálatban lévő biztonsági tiszt tehet javaslatot. Mindkét esetben a bv. szerv vezetője dönt. 133. A biztonsági elkülönítés elrendelésével egyidejűleg rendelkezni kell a korlátozásokról is. Nem kell rendelkezni akkor, ha az elkülönítés külön jogszabályban meghatározott okból és időtartamban történik. 134. Büntetőeljárás alatt álló fogvatartott az ahhoz kapcsolódó jogainak gyakorlásában nem korlátozható. 135. A biztonsági elkülönítés időtartamának meghosszabbítását, valamint szükségességének felülvizsgálatát csak a bv. szerv vezetője, távollétében a bv. szerv vezetői jogkörben eljáró személy végezheti. Helyettesítés esetén a dokumentálásból legyen megállapítható, hogy a döntés a bv. szerv vezetője jogkörében történik. 136. Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító fogvatartottat az erre a célra kialakított helyiségben kell elhelyezni, és haladéktalanul intézkedni kell orvosi vizsgálata iránt. Az elkülönítés legfeljebb hat óra időtartamú lehet, az elkülönítés szükségességét azonban kétóránként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatra munkaidőben a bv. szerv vezetője által írásban meghatározott bizottság, hivatali munkaidőn kívül a szolgálatban lévő biztonsági tiszt tesz javaslatot, és a bv. szerv vezetője dönt. Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító fogvatartott elkülönítésére szolgáló helyiséget olyan nagyságúra kell kialakítani, amely meggátolja a kitámasztással mászást, ezáltal a mennyezet és a világítótest elérését, továbbá burkolata (oldalfal, padozat) legyen képes megakadályozni a dühöngő személy önkárosító sérülését. A helyiségben berendezési és felszerelési tárgy nem lehet. A helyiséget a használatba vételkor folyamatosan meg kell világítani. A fogvatartottat olyan ruházatban kell behelyezni, mely kizárja az élet kioltásának önfojtással való lehetőségét.
117 137. A fogvatartottat a biztonsági elkülönítés okáról, a korlátozó intézkedések bevezetéséről, a jogairól és a kötelezettségeiről tájékoztatni kell. 138. A biztonsági elkülönítésről "Biztonsági elkülönítési lap"-ot kell kiállítani, amelyet az ügykezelési szabályok, betartásával kell kezelni. Eredeti példányát az elkülönítés megszüntetése után az irattárban, fénymásolatát a fogvatartott nevelési iratai között kell elhelyezni. 139. A biztonsági elkülönítésre okot adó körülmény megszűnésével - a 136. pont szerinti elkülönítésnél legfeljebb hat óra elteltével - a biztonsági intézkedést haladéktalanul meg kell szüntetni. 140. A biztonsági elkülönítést a fogvatartotti alrendszerben, az érintett fogvatartott adatainál a "többlet-információ" adatmezőben rögzíteni kell. 141. Az el-, illetve visszaszállítás miatt megszüntetett biztonsági elkülönítésről a szállítmányvezetőt a biztonsági elkülönítési lap fénymásolt példányának átadásával kell tájékoztatni. 142. A biztonsági elkülönítéssel kapcsolatos bv. szervi feladatokat, hatásköröket és a végrehajtási rendet a bv. szerv vezetője intézkedésben köteles szabályozni. Fogvatartottak különleges biztonságú zárkába, illetve körletre helyezésének szabályai 143. Külön jogszabályban meghatározott fogvatartottak számára, a kijelölt büntetésvégrehajtási szervekben különleges biztonságú zárkákat, illetve a kijelölt bv. szervekben különleges biztonságú körletet kell kialakítani. 144. Különleges biztonságú körletet a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben, valamint a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben kell üzemeltetni. 145. Különleges biztonságú zárka kialakítását és használatbavételét a bv. szerv vezetőjének külön előterjesztése alapján az országos parancsnok engedélyezi. 146. A különleges biztonságú zárkát az adott körletrészen; a különleges biztonságú körletet a bv. szerv más területétől el kell különíteni. 147. A különleges biztonságú zárkában a fogvatartottat egyedül kell elhelyezni. 148. A fogvatartott különleges biztonságú zárkába helyezését a bfb. legfeljebb három hónapra rendelheti el, melyet két alkalommal, három-három hónappal meghosszabbíthat. Kilenc hónap elteltével a további elhelyezést - a bv. szerv vezetőjének előterjesztése alapján - a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán (a továbbiakban: OP) létrehozott Különleges Fogvatartást Megállapító Bizottság (a továbbiakban: KFMB) engedélyezi. Az előterjesztéshez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges iratok fénymásolatát. Az előterjesztésben ki kell térni a bv. szerv által foganatosított intézkedésekre és azok értékelésére. 149. A KFMB feladata a bv. szerv vezetője által felterjesztett, a különleges biztonságú zárkán, illetve körletrészen való elhelyezésre, illetve onnan kihelyezésre tett előterjesztések elbírálása. A döntésről az előterjesztő és az elhelyezésre kijelölt bv. szerv vezetője írásban kap értesítést.
118 150. A KFMB a döntés előkészítésekor - indokolt esetben - a beutalásra szánt fogvatartott külső vagy belső szakértő által történő (pszichológus, pszichiáter stb.) vizsgálatát kezdeményezheti. 151. Amennyiben a különleges biztonságú zárkában vagy körleten történő elhelyezés indokoltsága megszűnik, a bv. szerv vezetője haladéktalanul tegyen előterjesztést a KFMB-nek az elhelyezés megszüntetésére. 152. A bv. szerv vezetője a fogvatartott bv. szerven kívüli szállítása, előállítása és polgári egészségügyi intézményben történő elhelyezése során az együttműködési megállapodásban rögzítettek alapján - indokolt esetben - kérje az illetékes rendőri szerv együttműködését. 153. A különleges biztonságú zárkában, illetve körleten elhelyezett fogvatartott bv. szervek közötti szállítását a Központi Szállítási és Nyilvántartási Főosztály vezetője - hivatali időn túl az OP ügyeletes tisztje - előzetes engedélyével lehet szervezni. A fogvatartott szállítása célszállítással, lehetőleg a külön erre a célra kialakított (páncélozott) szállító járművel történjen. A szállítás megkezdését és befejezését az OP ügyeletes tisztjének jelenteni kell. 154. A különleges biztonságú zárkában, illetve körleten elhelyezett fogvatartottra vonatkozó végrehajtási szabályokat házirendben kell, rögzíteni. Szükség szerint készíteni kell egyénre szabott mozgatási, kezelési és egyéb speciális szabályokat tartalmazó helyi rendelkezést. Az ilyen rendelkezést soron kívül, de legkésőbb a behelyezést követő munkanapon kell elkészíteni. 155. A fogvatartott a különleges biztonságú zárkát, illetve körletet a szükséges biztonsági intézkedések megtételét követően hagyhatja el. A mozgatást úgy kell végrehajtani, hogy őt lehetőleg más fogvatartott ne láthassa, vele kapcsolatba ne kerülhessen. 156. Különleges biztonságú zárkába, illetve körletre beléphetnek: a. a személyi állomány napi szolgálati feladatot ellátó, oda beosztott tagjai, b. a bv. szerv vezetőjének előzetes értesítése mellett a felügyeleti szerv ellenőrzésre jogosult tagjai, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és megbízottja, a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyész és a konzul, c. a bv. szerv vezetőjének engedélyével a hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személyek, a büntetés-végrehajtási szervezet tagjai, az oktatásra szerződött pedagógusok, a javítási, karbantartási munkát végző külső szakemberek, nem a bv. szerv állományába tartozó szakorvosok, a fogvatartott védője és jogi képviselője, a fogvatartott lelki gondozója, d. az országos parancsnok engedélyével más személyek. 157. A pártfogó és a látogatók fogadására külön - egyedi biztonsági szempontok szerint kialakított - látogatóhelyiséget kell kijelölni, ahol, a hivatalos, ügyben eljáró személyek is végezhetnek meghallgatást. 158. A különleges biztonságú zárkába, illetve a körlet területére más körletrészen elhelyezett fogvatartott nem léphet be.
119 159. A különleges biztonságú zárkába vagy körletre belépők csak a feladatukkal összefüggő, illetve legszükségesebb személyes tárgyaikat vihetik magukkal. A be- és kilépés előtt kötelesek alávetni magukat ruházatuk és felszerelésük átvizsgálásának. 160. A külön jogszabályban meghatározott személyektől a be nem vihető tárgyak tekintetében csak nyilatkozat kérhető. 161. A különleges biztonságú zárkában, illetve körleten elhelyezett fogvatartott ruházatát az erre vonatkozó jogszabály alapján kell meghatározni. Ha az előzetesen letartóztatott ruházata (annak valamely felszerelése vagy tartozéka) a fogva tartás biztonságát, illetve az előzetesen letartóztatott testi épségét veszélyezteti, részére más megfelelő polgári ruházatot kell biztosítani. 162. A különleges biztonságú zárkában, illetve körleten elhelyezett fogvatartott munkát a zárkában vagy a kialakított körletrészen belül, valamint a bv. szerv vezetője által kijelölt helyen végezhet. 163. Az élelmezést úgy kell megszervezni, hogy az étel elfogyasztása csak a zárkában vagy a körletrészen belül történhet. Az elkészített étel adagolásában, kiosztásában fogvatartott nem vehet részt. 164. A fogvatartott gyógyszert csak életmentési céllal, az. orvos által meghatározott mennyiségben tarthat magánál. 165. A fogvatartott által küldött, illetve a részére érkezett valamennyi levelet - a hatóságokkal, a nemzetközi szervezetekkel, a konzullal és a védővel folytatott levelezése kivételével - tartalmilag is ellenőrizni kell. 166. A fogvatartott csomagot csak a rendszeresített technikai eszközzel és kézi átvizsgálással végzett ellenőrzés után kaphat és küldhet. 167. A fogvatartott személyes szükségleteire fordítható összegből való vásárlásra a fogvatartottak részére fenntartott boltból terméklista alapján kerülhet sor. 168. A szabadlevegőn tartózkodást úgy kell megszervezni, hogy azon egy időben egy fogvatartott vegyen részt, a bv. szerv vezetője engedélyezheti egyidejűleg több fogvatartott részvételét is. 169. A különleges biztonságú zárkában, illetve körleten elhelyezett fogvatartott más körleten elhelyezett fogvatartottal együtt nem vehet részt sport- és kulturális rendezvényen. 170. A különleges biztonságú zárkában, illetve körleten elhelyezett fogvatartott művelődését (tévénézés, rádióhallgatás, könyvkölcsönzés), sportolását lehetőleg a zárkában vagy a kialakított körletrészen kell biztosítani. 171. Különleges biztonságú körleten a sportolásnál elsősorban az egyénileg végezhető tevékenységeket kell előtérbe helyezni. A bv. szerv vezetője engedélyezheti több - ott elhelyezett - fogvatartott egyidejű részvételét is a körletrészen belül szervezett programon. 172. A fogvatartott iskolai oktatásban magántanulóként vehet részt.
120 173. A fogvatartott részére a vallása gyakorlását a különleges biztonságú zárkában, illetve körleten belül kell biztosítani. 174. A fogvatartott elkülönítését, magánelzárás-fenyítés végrehajtását az elhelyezés megváltoztatása nélkül, a zárka felszerelésének módosításával kell végrehajtani. 175. A különleges biztonságú zárka, illetve körlet kialakítása során a bv. szerv vezetője vizsgálja felül a bv. szerv biztonsági rendszerét, készítse el az ott szolgálatot teljesítők szolgálati utasításait, munkaköri leírásait. Szabályozza a különleges biztonságú zárka, illetve körlet működésének rendjét. 176. A különleges biztonságú zárka, illetve körlet felügyeletével, a speciális feladatok ellátásával csak felkészített (kiképzett) személy bízható meg. 177. A fogvatartott büntetés-félbeszakítási ügyében, illetve a súlyos beteg hozzátartozó meglátogatása vagy temetésén való részvétel iránt benyújtott kérelem elbírálása során a biztonsági szempontokat különös súllyal kell mérlegelni. Amennyiben az arra jogosult a súlyos beteg hozzátartozó meglátogatását, illetve temetésén való részvételét őrzéssel engedélyezi, a bv. szerv vezetője az előállításhoz az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kérje a rendőrség együttműködését. 178. A fogvatartottat a különleges biztonságú zárkába, i1letve körletre helyezéséről, a házirendről, a korlátozó intézkedésekről; a betartandó szabályokról szóban és írásban is tájékoztatni kell. A fogvatartott hozzátartozóját a látogatás rendjéről írásban, a látogatás előtt szóban is tájékoztatni kell. Mozgáskorlátozó eszközök 179. A bv. szervezet hivatásos állományú tagja feladatának jogszerű teljesítése során amennyiben a bilincs, kényszerítő eszközként való alkalmazásának a törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn - a fogva tartás biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmény megelőzése érdekében mozgáskorlátozó eszköz alkalmazására jogosult. Mozgáskorlátozó eszköz alkalmazásáról a biztonsági osztályvezető dönt, ettől eltérni csak a mozgáskorlátozó eszközök alkalmazásáról szóló bv. szerv vezetői intézkedésben meghatározottak szerint lehet. 180. A mozgáskorlátozó eszköz alkalmazása során alapvető követelmény az egyedi, személyre szóló döntés meghozatala, a törvényes bánásmód betartása, az emberi méltóság tiszteletben tartása. Ennek megfelelően, a fogva tartás biztonságát szem előtt tartó, ugyanakkor a túlzott mértékű korlátozást megelőző elrendelés érdekében a mozgáskorlátozó eszköz alkalmazásának elrendelése előtt az előállítandó fogvatartottról minél több, a feladat-végrehajtás szempontjából jelentőséggel bíró, így különösen a 25. számú mellékletben, a „FOGVATARTOTTRA VONATKOZÓ ADATOK, INFORMÁCIÓK” alatt felsorolt adatmező alapján kell az információkat összegyűjteni és rögzíteni. A fogvatartottra vonatkozó adatokat, információkat elsősorban a fogvatartott nevelőjének kell az adatmezőbe bevezetni. 181. A mozgást korlátozó eszközök egyénre szabott elrendelése során figyelembe kell venni az előállítás körülményeit és módját, mint például tervezett, vagy rendkívüli feladat, bv. szerven belül, illetve kívül, időpont, gépjárművel vagy anélkül történő végrehajtás, a helyszín sajátosságait, valamint az előállítást végrehajtó személyi állomány összetételét, létszámát.
121 182. Mozgáskorlátozó eszközként - ha a fogvatartott egészségi állapota azt megengedi végtagra helyezett bilincset vagy testi sérülést nem okozó más eszközt kell alkalmazni. 183. Mozgáskorlátozó eszközt lehet alkalmazni: a. a különleges biztonságú zárkában vagy a különleges biztonsági körleten elhelyezett fogvatartottal szemben, ha zárkán, illetve körleten kívüli kísérése történik, kivéve azt, akinél az elhelyezés oka a testi épségének, életének megóvása, b. körleten belüli vagy azon kívüli kísérés időtartama alatt azzal a fogvatartottal szemben, akinél alapos okkal feltételezhető, hogy kíséréskor a fogva tartás biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekményt szándékozik megvalósítani, különösen, ha szökésétől, az életet és testi épséget sértő vagy veszélyeztető támadásától, önkárosító magatartásától, valamint a bv. szerv zavartalan működtetésének megzavarására irányuló cselekmény megvalósításától kell tartani, c. kör- és célszállítás során, d. előállítás végrehajtásakor, e. nem a bv. által működtetett egészségügyi intézményben (a továbbiakban: külkórház) történő gyógykezelés időtartama alatt, f. ha bv. szerven kívüli vagy külső munkahelyről bűncselekmény megalapozott gyanúja vagy fegyelmi vétség elkövetése miatt a fogvatartott soron kívüli beszállítása vagy bekísérése válik indokolttá. 184. Foglalkoztatás és oktatás időtartama alatt, kulturális- és sportrendezvényen, vallásgyakorlás során mozgáskorlátozó eszközt alkalmazni nem lehet. 185. Lábbilincs elsősorban a fogvatartott intézeten kívül tartózkodásakor alkalmazható. Bv. szerven belül az eszköz csak a 183. pont a) alpontjában nevesített, továbbá az olyan fogvatartottal szemben alkalmazható, akinek kezére sérülés vagy a kézfej hiánya miatt mozgáskorlátozó eszköz nem helyezhető. Hivatali munkaidőn kívüli időszakban, a lábbilincs alkalmazásának elrendeléséről a szolgálatban lévő biztonsági tiszt (a Büntetés-végrehajtás Központi Kórház esetén a biztonsági főfelügyelő, az IMEI esetében az ügyeletes orvos) - még az előállítás megkezdését megelőzően - minden esetben egyeztessen a biztonsági osztály vezetőjével, vagy a biztonsági osztályvezetőt helyettesítő személlyel. 186. Amennyiben a mozgáskorlátozó eszközt a fogvatartottal szemben állandó jelleggel alkalmazzák, annak alkalmazási eseteit a fogvatartottra vonatkozó egyéni kezelési utasításban kell meghatározni. A mozgáskorlátozást meghatározó rendelkezéseket a fogvatartotti alrendszer többlet-információ menüjében rögzíteni kell. 187. Amennyiben a mozgáskorlátozó eszközt a fogvatartottal szemben alkalomszerűen alkalmazzák, annak, illetve a vezető bilincs alkalmazásának elrendelésére és megszüntetésére a bv. szerv vezetője és az általa - intézkedésben - megbízott személyek jogosultak. Ebben a helyi sajátosságokra figyelemmel meg kell határozni azokat az eseteket is, amikor a hivatásos állomány tagja saját elhatározásából jogosult dönteni a mozgáskorlátozó eszköz alkalmazásáról.
122 188. A mozgáskorlátozó eszközök alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket, előállítás esetén az előállítási utasításon, szállítás esetén az átadás-átvételi elismervény „szállítási rendelkezés” rovatában, illetve az ülésrenden kell feltűntetni. 189. Utasításra történő alkalmazás dokumentálásának szükségességéről, módjáról a bv. szerv vezetője intézkedésben rendelkezzen. A saját elhatározásból történt alkalmazást minden esetben dokumentálni és indokoltságát vizsgálni kell. Ennek módjáról szintén rendelkezni kell. 190. A bv. szervnél mozgáskorlátozó eszközként a rendszeresített - különböző típusú - kézés lábbilincs, vezetőszárral ellátott bilincstag /vezető bilincs/, illetve bilincsrögzítő öv alkalmazható. Testi sérülést nem okozó, más alkalmas eszköz (pl. nadrág- vagy derékszíj stb.) ilyen célra akkor vehető igénybe, ha az előzőekben felsorolt eszköz nem vagy nem kellő mennyiségben áll rendelkezésre. Vezető bilincs csak előállítás végrehajtása során alkalmazható. 191. A 190. pontban felsorolt eszközök közül egyidejűleg több is alkalmazható. Nem lehet a kezet hátra bilincselni a szállítás során. 192. Az utasításra vagy saját elhatározásból történő mozgáskorlátozó eszköz alkalmazás a biztonságot sértő vagy veszélyeztető körülmény megszűnéséig, de folyamatosan legfeljebb 12 óra időtartamban tartható fenn. Nem minősül folyamatos alkalmazásnak, ha a mozgáskorlátozó eszköz levétele és újabb alkalmazása között 2 óra eltelt. A 12 óra időtartam nem vonatkozik a fogvatartott bv. szerven kívüli előállítására, szállítására vagy őrzésére, ezért előállítás esetén az elrendelési ok megszűnésének a tárgyaláson történt szabadlábra helyezést, vagy a bv. szervbe visszaérkezést, szállításnál a bv. szervbe történő visszaérkezést vagy célszervbe érkezést, külkórházban történő gyógykezeléskor pedig a visszaszállítás befejezését kell érteni. 193. Szállításkor a fogvatartottat tilos tárgyhoz rögzíteni. Ez alól kivételt képez, ha a jármű valamilyen ok miatt hosszabb időre, várakozásra kényszerül és a biztonságos őrzés csak annak végrehajtásával teljesíthető (pl. balesetkor a jármű oldala nyitottá válik). 194. Kör- vagy bv. szervek közötti célszállítás esetén, ha a gépjárműbe szállás, vagy onnan kiszállás bv. szerven belül történik - ide értve az egészségügyi pihenőre kijelölt bv. szerv körülményeit is - a mozgáskorlátozó eszköz alkalmazásának szükségességéről az egyénekre szabott mérlegelést szintén el kell végezni. Az eszköz mellőzése esetén a szállítmányt annyi tartalék bilinccsel kell ellátni, hogy szükség esetén minden fogvatartott bilincselhető legyen. 195. Büntető ügyben történő előállításkor, ha az ügyész, illetőleg a bíró elrendeli az alkalmazott mozgáskorlátozó eszköz eltávolítását, a biztonsági felügyelő köteles azt végrehajtani. Az intézkedés nem vonatkozhat a vezető bilincs eltávolítására. 196. Külkórházba előállított fogvatartottnál a vizsgálat vagy orvosi ellátás idejére a mozgáskorlátozó eszközt - szükség esetén - arra a végtagjára kell áthelyezni, amelyen a vizsgálatot vagy az ellátást nem akadályozza. Amennyiben a vizsgálatot vagy az ellátást végző személy ragaszkodik az eszköz eltávolításához, akkor a biztonsági felügyelő az eligazítás szerint járjon el. Ha ilyen esetre konkrét útmutatást nem kapott, telefonon vagy rádión haladéktalanul tegyen jelentést elöljárójának és kérje az előállítással kapcsolatos további utasítást.
123 197. Ha a fogvatartottat baleset, lőfegyverhasználat miatt vagy más okból elsősegélyben vagy orvosi ellátásban kell részesíteni és az másképpen nem végezhető el, az egyéni mozgáskorlátozást meg kell szüntetni, vagy azon enyhíteni kell, illetve más végtagra kell az eszközt áthelyezni. 198. Amennyiben a mozgáskorlátozó eszköz sérülést okozott, a szükséges egészségügyi ellátásról gondoskodni kell. A célállomásra érkezést követően a sérülés körülményeiről baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. Motozás Általános szabályok 199. A motozás célja a büntetés-végrehajtás rendjét és biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzése, illetve megakadályozása, rendkívüli esemény elkövetésére alkalmas tárgyak előtalálása, tiltott tárgyak felkutatása, büntetőeljárással vagy fegyelmi eljárással összefüggő bizonyítékok beszerzése. 200. Intézkedés alá vont személy: a. a fogvatartott, b. a büntetés-végrehajtás területére belépő, vagy ott tartózkodó, illetve az onnan kilépő személy. 201. Az intézkedés alá vont személy a büntetés-végrehajtás rendjét sértő vagy veszélyeztető cselekmény, rendkívüli esemény-, valamint bűncselekmény megelőzése és megakadályozása érdekében biztonsági intézkedésként megmotozható. A fogvatartottakon kívül más személy csak a külön jogszabályokban és belső szabályzókban meghatározottak szerint motozható. 202. A motozás történhet eseti jelleggel, illetve előre ütemezetten. Eseti jellegű a motozás, amikor nincs idő a tevékenység előzetes megszervezésére, az események vagy a körülmények az azonnali végrehajtást teszik szükségessé. Az ütemezett motozástól akkor várhatunk eredményt, ha alaposan előkészítjük, és megtervezzük. A tervezés három szempontrendszer köré koncentrálódik: a. személyi feltételek biztosítása, b. tárgyi feltételek biztosítása, c. adekvát taktikai módszerek alkalmazása. 203. A tervezés során meg kell határozni a részt vevő személyek számát és a konkrét személyre szóló - feladatokat. A motozást végrehajtókat el kell igazítani, ez magába foglalja a cél meghatározását, a lebonyolítás mikéntjét, a várható körülményeket, továbbá a motozást elszenvedő várható magatartását. Célszerű kihasználni a váratlanság lélektani hatását. Továbbá oktatási szándékkal a talált tiltott tárgyakat, a felfedett rejtekhelyeket indokolt videó felvétellel, illetve fényképezőgéppel dokumentálni. 204. A biztonságra veszélyes vagy egyéb tárgyak, anyagok, illetve pénz előtalálásakor teendő intézkedéseket, továbbá a talált dologgal kapcsolatos eljárást külön országos parancsnoki intézkedés tartalmazza.
124 205. A motozás végrehajtásához a külön országos parancsnoki intézkedésben megnevezett munkakörökhöz előírt védőruházatot kell biztosítani. 206. A motozással kapcsolatos bv. szervi feladatokat, a végrehajtás rendjét, módszereit a bv. szerv vezetője intézkedésben köteles szabályozni. A személyi állomány tagjának konkrét feladatát őr- vagy szolgálati utasításban, munkaköri leírásban, illetve annak biztonsági mellékletében kell meghatározni. Intézkedni kell arra is, hogy az intézkedés alá vont személy a biztonsági intézkedéssel kapcsolatos jogairól, kötelezettségeiről anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatást kapjon. 207. A motozás nem történhet szeméremsértő, megalázó módon. A végrehajtás során fokozott figyelmet kell fordítani a helyszín és a módszer megválasztására, valamint az intézkedés alá vont személy esetleges támadására vagy ösztönszerű viselkedésére, szégyenérzetére, az illembe ütköző, különösen a nemiséghez kapcsolódó írott és íratlan szabályokra. A motozást csak az intézkedés alá vont személlyel azonos nemű személy végezheti. 208. A motozás során kerülni kell az indokolatlan károkozást. 209. A szívritmus-szabályozóval élő intézkedés alá vont személy technikai eszközzel nem ellenőrizhető. 210. A motozás végrehajtásának megkezdése előtt - amennyiben arra lehetőség van - az érintettet a végrehajtás alatti együttműködő magatartásra figyelmeztetni kell. Speciális szabályok 211. A motozás végrehajtható: a. szemrevételezéssel, b. kézzel, c. az e célra rendszeresített technikai eszközökkel, d. speciálisan kiképzett szolgálati kutyával. 212. A motozás fajtái: a. ruházat átvizsgálása, b. testüreg átvizsgálása, c. személyes használati tárgyak átvizsgálása, d. helyiségek átvizsgálása. 213. A ruházat átvizsgálás kétféle módon történhet: a. az intézkedés alá vont személyen lévő ruházatot és test felületét tapintásos módszerrel átvizsgáljuk, b. az intézkedés alá vont személyt felszólítjuk, hogy ruházatát vegye le, majd a levett ruházatot szemrevételezéssel, technikai eszközzel, vagy tapintásos módszerrel átvizsgáljuk.
125 214. Ha a testfelület és ruházat átvizsgálására (amennyiben a ruházat nem kerül levételre) irányuló motozás kézi fémkereső alkalmazásával történik, az intézkedés alá vont személlyel különböző nemű intézkedést foganatosító csak úgy hajthatja végre a vizsgálatot, hogy a technikai eszköz semmilyen fizikai kontaktusba sem kerülhet, a vizsgálat alá vont személy testével, ruházatával. 215. A testfelület átvizsgálása során különös figyelmet kell fordítani: a. a lábszár és boka környékére, b. a tenyér és ujjak közére, c. a combok között a nemi szervek környékére, d. női fogvatartott esetében a mellek környékére, e. a sarkakra, talpakra, hátközépre, hajzatra és a szakállra. 216. A ruházat átvizsgálása során különös figyelmet kell fordítani: a. a kabát, zubbony és inggallérra, b. a nadrág derékvarrására és hajtókájára, c. a cipő talpára, sarkára, belsejére, d. a fehérneműre. 217. A testüregek belsejének átvizsgálására irányuló motozást nemre való tekintet nélkül csak orvos végezheti. A testüregek szemrevételezéssel történő átvizsgálását a motozás alá vont személlyel azonos nemű személy is végrehajthatja. A testüreg átvizsgálás biztosítását csak a megmotozottal azonos nemű és az intézkedés biztonságos végrehajtásához szükséges létszámú személyzet végezheti. 218. A személyes használati tárgyak átvizsgálása alkalmával, ha az intézkedés alá vont személy nincs jelen a motozást - jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett - két tanú jelenlétében kell végrehajtani. A jegyzőkönyv egy példányát az intézkedéssel érintett személynek át kell adni. 219. A helyiségek átvizsgálása történhet általános szemrevételezéssel, illetve az egyes tárgyi elemek mindenre kiterjedő részletes ellenőrzésével. Az alkalmazott módszer lehet központból kiindulva a perifériák felé haladással, vagy az adott helyiség belső határvonalán haladva balról-jobbra, fentről-lefelé. 220. A felsorolt elemek önállóan és együtt is alkalmazhatók. 221. A fogva tartás biztonságának fenntartása érdekében a fogvatartottat meg kell motozni: a. befogadáskor és visszafogadáskor, b. zárkába, lakóhelyiségbe helyezés előtt, c. elkülönítés, magánelzárás, különleges biztonsági körletbe helyezés előtt, d. szállítás, előállítás előtt és után,
126 e. foglalkoztatásra indulás előtt, foglalkoztatás befejezésekor és a körletre visszaérkezéskor, f. biztonsági vizsgálat, biztonsági szemle során, g. ha feltételezhető, hogy tiltott tárgyat tart magánál, h. látogatás előtt és után, i. szabadon bocsátás előtt. 222. A bv. szerv vezetője a személymotozást a szabályzat 221. pontjában meghatározottakon túl más esetekben is elrendelheti, így különösen: a. csoportos rendezvény előtt és után, b. meghallgatás, kihallgatás előtt és után, c. szabad levegőn tartózkodás előtt és után, d. szakköri és egyéb foglalkozás előtt és után, e. munkavégzés közben, f. eltűnt vagy jogtalanul megszerzett tárgy, eszköz, anyag felkutatására. Biztonsági ellenőrzés, -vizsgálat, -szemle, valamint az átfogó biztonsági vizsgálat végrehajtása Biztonsági ellenőrzés 223. A biztonsági ellenőrzés alapvető célja a szökések megakadályozása és a rongálások felderítése. Az ellenőrzést szemrevételezéssel kell teljesíteni, de a bv. szerv vezetője a végrehajtás hatékonysága érdekében további módszereket is meghatározhat. 224. A biztonsági ellenőrzéskor fogvatartottak nem lehetnek jelen, ezért azt olyan időben kell végrehajtani, amikor az ellenőrzendő helyiségeket azok elhagyták, vagy a napirend szerint még nem használják. 225. Olyan helyiségek esetében, amelyeknél az ellenőrzést a 224. pont szerint nem lehet végrehajtani, annak időtartamára a fogvatartottakat a bv. szerv előre meghatározott részére kell kísérni. Felügyeletükről gondoskodni kell. Az egészségügyi helyiség vonatkozásában - amennyiben abban mozgásképtelen, magatehetetlen, közvetlenül műtét utáni állapotban lévő fogvatartott tartózkodik - a biztonsági ellenőrzés jelenlétében elvégezhető. 226. A biztonsági ellenőrzést naponta legalább egyszer kell végrehajtani. A fogvatartottak munkáltatására szolgáló helyiségek vonatkozásában a bv. szerv vezetőjének rendelkezése szerint a munkakezdés előtt és annak befejezése után kell elvégezni. Fokozott figyelemmel és körültekintéssel kell a biztonsági ellenőrzést végrehajtani a IV. biztonsági csoportba sorolt fogvatartottak körletrészén, zárkáiban és munkahelyein. 227. A biztonsági ellenőrzést a zárkákban és a lakóhelyiségekben a körletfelügyelő a munkahelyeken a foglalkoztatási biztonsági felelős, más helyiségekben (kórterem,
127 tanterem, stb.) a bv. szerv vezetője által meghatározott személyek kötelesek végrehajtani. 228. A biztonsági ellenőrzés végrehajtójának nevét, a végrehajtás idejét és tapasztalatait a bv. szerv vezetője által meghatározott módon dokumentálni kell. Biztonsági vizsgálat 229. A biztonsági vizsgálat célja a rendkívüli események okozására alkalmas, fogvatartottak által elrejtett vagy birtokolt eszközök, anyagok, tárgyak felkutatása és összegyűjtése, illetve elvétele. A vizsgálattal egyidejűleg a fogvatartottak személymotozását is el kell végezni. 230. A vizsgálattal szemben támasztott alapvető követelmény a rendszeresség, a váratlanság, a gyorsaság és a hatékonyság. 231. A biztonsági vizsgálat a nap bármely szakában végrehajtható, de a külön jogszabályban meghatározott pihenőidőn belül csak halaszthatatlan esetben végezhető. 232. A biztonsági vizsgálatok szervezéséért és végrehajtatásáért a biztonsági osztályvezető, valamint a biztonsági vezető felelős. A vizsgálatról készült jelentéseknek tartalmaznia kell a vizsgálat célját, idejét, helyét, a végrehajtók létszámát, a megállapításokat, a tett és a javasolt intézkedéseket. 233. A biztonsági vizsgálat végrehajtásának szabályait (gyakoriság, végrehajtók létszáma, eljárás tiltott tárgyak előtalálásakor, stb.) a bv. szerv vezetője határozza meg. Biztonsági szemle 234. A biztonsági szemle célja a biztonságra veszélyes körülmények felderítése, valamint a fogvatartottak birtokában lévő tárgyak, anyagok egyidejű és átfogó ellenőrzése. 235. A biztonsági szemlének a bv. szerv valamennyi helyiségére és létesítményére, így a fogvatartottaktól elzártakra (személyzet irodái, vállalkozásoknak bérbe adott helyiségek, stb.) is ki kell terjednie. 236. A biztonsági szemle során minden fogvatartottat meg kell motozni, továbbá ezzel egyidejűleg biztonsági vizsgálat is végrehajtható. 237. A biztonsági szemlét - figyelemmel a végrehajtási fokozatra megállapított minimális gyakoriságra - a bv. szerv vezetője által meghatározott időpontban és létszámmal kell végrehajtani. A szemle előkészítésével, vezetésével, a dokumentumok összeállításával bv. szervnél a biztonsági osztály vezetőjét, bv. gazdálkodó szervnél a biztonsági vezetőt kell kijelölni. A jogkör elöljárójukra átruházható. 238. A biztonsági szemle végrehajtásáról és tapasztalatairól jegyzőkönyvet, a feltárt hiányosságok jelentős száma vagy súlyossága esetén a megszüntetést előirányzó intézkedési tervet kell készíteni. Jóváhagyásáról a bv. szerv vezetője rendelkezik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az előző szemle során feltárt, de még meg nem szüntetett hiányosságokat és annak okait is. Átfogó biztonsági vizsgálat
128 239. Az átfogó biztonsági vizsgálat célja a biztonsági rendszer elemeinek bizottság általi elemzése, a szabályozás, a működtetés és a biztonsági feladatok végrehajtási tapasztalatainak értékelése. 240. A végrehajtási terv összeállítását, a vizsgálat témaköreit a bv. szerv biztonsági rendszer leírásának fejezetei szerint kell meghatározni. 241. Az átfogó biztonsági vizsgá1at előkészítéséért és vezetéséért a bv. szerv vezetője a felelős. A vizsgálat vezetése alárendeltre nem ruházható át. A bizottság munkájában amikor az általa irányított szervezetet is vizsgálja, elemzi, - a gazdálkodó szerv vezetője köteles részt venni. 242. A bizottság megállapításairól és annak alapján tett intézkedésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. Biztonsági ellenőrzés, -vizsgálat, -szemle, valamint az átfogó biztonsági vizsgálat végrehajtásának közös rendelkezései 243. A biztonsági ellenőrzés, -vizsgálat, -szemle, valamint az átfogó biztonsági vizsgálat végrehajtása alapján készülő iratokat az ügykezelési szabályok szerint kell iktatni és eredeti példányaikat az irattárban kell őrizni. A jelentést, a jegyzőkönyvet és az intézkedési tervet a feladat elvégzését követő 5 munkanapon belül el kell készíteni. 244. A szabályzatban meghatározott feladatokat az érintettek szolgálati utasításában munkaköri leírásában, vagy a munkaköri leírás biztonsági mellékletében rögzíteni kell. 245. Biztonsági vizsgálat vagy biztonsági szemle végrehajtásában más rendvédelmi szerv tagja kizárólag a két szerv közötti együttműködési megállapodás alapján, az abban szabályozott feladatra vonható be. 246. A szabályzatban meghatározottak végrehajtásában szolgálati kutya, kábítószerek és robbanóanyagok felderítése céljából, valamint biztosítási feladatokra vehető igénybe. Az ajtók zárva tartásának elrendelése 247. Az ajtók zárva tartásának elrendelésére és megszüntetésére a bv. szerv vezetője, valamint az adott bv. szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott bv. szerv vezetői jogkörben eljáró személy jogosult. 248. Az ajtók zárva tartásának elrendelésekor létszámellenőrzést kell tartani. Az elrendelés ideje alatt minden érintett fogvatartott a számára meghatározott zárkában vagy lakóhelyiségben köteles tartózkodni. 249. Az intézkedés végrehajtását dokumentálni kell, amelyben szerepelni kell a kiváltó ok rövid leírásának, az elrendelés és a megszüntetés időpontjának. 250. Az elrendelés lehet részleges vagy teljes. 251. Amennyiben az elrendelés tartama elhúzódik és nincs lehetőség meleg étel elkészítésére vagy kiosztására, akkor hideg élelmet kell a fogvatartottak számára biztosítani. Egyes jogok gyakorlásának a felfüggesztése
129 252. Az egyes jogok gyakorlásának felfüggesztésére a bv. szerv vezetője, valamint az adott bv. szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott bv. szerv vezetői jogkörben eljáró személy jogosult. 253. Az intézkedés vonatkozhat egyes fogvatartottakra, fogvatartottak meghatározott csoportjára, illetve a bv. szervben fogvatartott összes személyre. 254. Az intézkedés végrehajtását dokumentálni kell, amelyben szerepelni kell a kiváltó ok rövid leírásának, az elrendelés és a megszüntetés időpontjának, továbbá a felfüggesztett jogok, illetve az érintett fogvatartotti kör megnevezésének. 255. A bv. szerv vezetője által kijelölt személy a jogok gyakorlásának a felfüggesztéséről az érintett fogvatartottakat, továbbá a lehetőségek szerint mindazokat - a hatóságokat, a látogatásra és csomagküldésre jogosultakat - értesíti, akikre az intézkedés végrehajtása kihat. 256. Amennyiben a felfüggesztés időtartama elhúzódik és nincs lehetőség meleg étel elkészítésére vagy kiosztására, akkor hideg élelmet kell a fogvatartottak számára biztosítani.
9.
A szállítás és előállítás közbeni őrzés és felügyelet szabályai. A szállítás végrehajtása 413. A szállítás az előállítás olyan formája, ahol a fogvatartottak mozgatása valamilyen járművel történik. Alapelvek 414. A szállítást úgy kell végrehajtani, hogy a lehető legrövidebb ideig tartson és a fogvatartás biztonságát csak a szükséges mértékben veszélyeztesse. 415. A differenciálási és elkülönítési szabályok betartását és érvényre juttatását a szállítás során biztosítani kell. 416. A szállítást végrehajtó állományt a szállítás közben előfordulható váratlan helyzetekre folyamatosan képezni kell. 417. Amennyiben a szállítás biztonsága érdekében szükséges, más rendvédelmi szerv együttműködését kell igénybe venni. 418. Minden járműben legalább annyi mozgáskorlátozó eszközzel kell rendelkezni, amennyi a szállított fogvatartottak létszáma. 419. A fogvatartottak motozását fokozott körültekintéssel kell végrehajtani, annak érdekében, hogy ne maradjon náluk olyan tárgy vagy eszköz, amellyel a szállítás biztonságát veszélyeztethetik.
130 420. A biztonságra veszélyt jelentő fogvatartottak esetén célszerű a mozgáskorlátozó eszközök olyan kombinációját alkalmazni, amellyel a rendkívüli esemény bekövetkezését minimalizálni lehet. A szállítás formái 421. A napi célszállítás intézetek, objektumok közötti átcsoportosítást, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (a továbbiakban: IMEI) vagy a Büntetésvégrehajtás Központi Kórházba (a továbbiakban: Központi Kórház) történő sürgősségi szállítást jelenti. Célszállítás történhet még biztonsági okokból külön intézkedésre, a fogvatartottak előállítása céljából, illetve munkavégzéssel kapcsolatban. 422. Az országos körszállítás szervezésére és irányítására az OP hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége jogosult. Ez a szállítási forma heti egy alkalommal a Budapesti Fegyház és Börtönben kerül lebonyolításra. 423. A fogvatartott szállítására körszállítással akkor kerül sor, ha: a. végleg más bv. szervbe szállítják, b. megőrzéssel kapcsolatban szállítják, c. átadása szükséges más hatóságnak. 424. A szállításra kerülő fogvatartottakról nemenként, illetve célintézetenként 2 példányban, IMEI-be történő szállítás esetében 3 példányban átadás-átvételi elismervényt kell készíteni. 425. Az átadás-átvételi elismervény tartalmazza: a. az iratcsomagban lévő iratok számát, b. érték és tárgy letét számát, c. a fogvatartott nevét, jogállását, végrehajtási fokozatát, d. a fogva tartás alapjául szolgáló bűncselekmény és törvényhely megnevezését, többlet-információt, e. biztonsági csoportba sorolásra, mozgáskorlátozásra vonatkozó rendelkezést, továbbá minden, a biztonság szempontjából jelentős információt, f. az elkülönítésre vonatkozó ügyészi vagy bírói rendelkezést, g. külön intézkedés szerint a szállítás során szükséges egészségügyi adatokat, h. az átadó-átvevő nevét, rendfokozatát, jelvényszámát, szolgálati helyét. 426. A fogvatartott a rendszeresített szállító járművel, légi járművel, mentőautóval elsősorban őrzéssel szállítható. 427. A szállítás végrehajtása előtt (amennyiben az a bv. szerv, vagy a fogva tartás biztonságát közvetlenül nem veszélyezteti) a fogvatartottat értesíteni kell a szállítás idejéről, okáról, a cél bv. szerv helyéről, a távol töltött idő várható időtartamáról, a
131 visszaszállítás tervezett idejéről, továbbá fel kell hívni a figyelmét arra is, hogy a cél bv. szervben köteles az ottani házirend előírásait betartani. 428. A fogvatartotti szállító járművekben - a szállítmány létszámnak és a szállítás távolságnak figyelembe vételével -, annyi ivóvizet kell biztosítani, amennyi a szállítás időtartamára elégséges. 429. A fogvatartottak szállító járműveinek üzemanyaggal való feltöltését - ha azt a bv. szerv és a cél hely közötti távolság nem indokolja - a fogvatartottak bv. szervbe történő szállítása után kell végrehajtani. Amennyiben a nagy távolság miatt az üzemanyag felvétel elkerülhetetlen a feladat végrehajtása közben, azt a közbeiktatott műszaki pihenő keretében, a fogvatartottak bv. szervbe történő előzetes kiszállítása után kell elvégezni. Erre vonatkozóan a szállítási tervben rendelkezni kell. A szállítás szervezése 430. A szállítás végrehajtásának megszervezése a biztonsági osztályvezető feladata. 431. A szállítmányvezető áttekinti a büntetés-végrehajtási iratokat, a letéti csomagokat. Ezt követően javaslatot tesz a szállító jármű típusára, a szállító biztonsági felügyelők létszámára, összetételére, fegyverzetére, felszerelésére, valamint az egyéni mozgáskorlátozó eszközök mennyiségére és alkalmazására. A javaslatban foglaltakról a biztonsági osztályvezető dönt. 432. Ha a szállítás útvonalába eső bv. szervben a szállított fogvatartottak létszámát növelik, és emiatt az eredetileg útba indított biztonsági felügyelők létszáma a biztonságos szállításhoz nem elegendő, az útba eső bv. szerv vezetője a szállító biztonsági felügyelők létszámát a szükségesnek megfelelően köteles növelni. Ezt a szállítási tervben dokumentálni kell. 433. A szállítmányvezető gondoskodik az életmentő gyógyszer átvételéről és az orvos rendelkezésének megfelelő felhasználásról. 434. A szállítmányvezető feladata a szállítást megelőzően: a. felsorakoztatja a szállító biztonsági felügyelőket eligazításra, majd megtartja az eligazítást, b. egyezteti szállítási névsor és mutatókarton alapján a fogvatartottak létszámát és adataikat, c. átveszi a fogvatartott iratait, az átadás-átvételi elismervények alapján meggyőződik az érték-, illetve tárgyletét meglétéről és sértetlenségéről, majd gondoskodik azok biztonságos elhelyezéséről, d. ellenőrzi a szállítás előkészítésére kiadott intézkedések végrehajtását, e. előterjeszti jóváhagyásra a biztonsági osztályvezetőnek (távolléte esetén a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek) a szállítási tervet és az ülésrendet, f. ellenőrzi a gépjármű közúti közlekedésre való alkalmasságát, g. ellenőrzi a hírösszekötetést biztosító eszközök működését.
132 h. kioktatja a fogvatartottakat a szállítás, előállítás során tanúsítandó magatartási szabályokról, i. intézkedik: i.a) a fogvatartottak tájékoztatására, i.b) a fogvatartottak ruházatának és személyes használati tárgyainak átvizsgálására, a motozás végrehajtására, i.c) az orvos által adott gyógyszerek átvételére, i.d) a mozgáskorlátozására vonatkozó rendelkezések végrehajtására, i.e) a hideg élelem átvételére és az ivóvíz biztosítására. j. megkezdi a fogvatartottak szállítását, előállítását, a szállítási terv és az eligazítás alapján. 435. A szállítást útba indító bv. szerv biztonsági tisztjének feladata: a. szükség szerint módosítja a szállítási tervet és az ülésrendet, b. eligazítja a szállítást végrehajtókat, c. ellenőrzi a szállítás szabályos elindulását, d. ellenőrzi a hírösszeköttetést, e. jelentést tesz az OP ügyeletes tisztje felé, amennyiben olyan fogvatartottat indított útba, akinek szállítása jelentési kötelezettség alá tartozik (pl. KBK-s, nagy sajtónyilvánosságot kapott bűncselekmény elkövetője stb.), 436. Az útba indító bv. szerv körlet-főfelügyelőjének feladata: a. intézkedik: a.a) a szállításra kerülő fogvatartottak felkészítésére, a.b) a szállítási körlet (zárka) rendbetételére és átvizsgálására. b. átadja: b.a) a fogvatartottakat, b.b) az érték, illetve a tárgyletétet, b.c) a hideg élelmet. 437. A szállítást fogadó bv. szerv biztonsági tisztjének feladata: a. ellenőrzi a szállítmány fogadását, b. ellenőrzi a fogvatartottak átvételét, c. a szállítmányvezető jelentése alapján amennyiben szükséges intézkedik a fogvatartottak elkülönítésére, d. ellenőrzi a fogvatartottak ruházatának és személyes tárgyainak átvizsgálását, a motozás végrehajtását,
133 e. ellenőrzi a fogvatartottak zárkára helyezését, f. átveszi az értékletétet a szállítmányvezetőtől (ha a bv. szerv vezetője eltérően nem szabályozta), g. eligazítja a többletinformációval érkezett fogvatartottakról a szolgálatban lévő állományt, h. jelentést tesz az OP ügyeletes tisztje felé, amennyiben olyan fogvatartott érkezett, akinek befogadása jelentési kötelezettség alá tartozik (pl. KBK-s, nagy sajtónyilvánosságot kapott bűncselekmény elkövetője stb.), i. intézkedik az orvosi vizsgálatra történő előállítására, amennyiben a szállítás során a fogvatartott megsérült. 438. A szállítást fogadó bv. szerv körlet-főfelügyelőjének feladata: a. egyezteti a fogvatartottak adatait és átveszi a fogvatartottakat a szállítmányvezetőtől, b. intézkedik a fogvatartottak ruházatának és személyes tárgyainak átvizsgálására, motozására, c. kijelöli a megfelelő zárkákat a fogvatartottaknak (az elkülönítési szabályok és a dohányzási szokások figyelembevételével) és intézkedik az elhelyezésükre, d. intézkedik a fogvatartottak egészségügyi vizsgálatára, e. átveszi a szállítmányvezetőtől az érték, illetve tárgyletétet, f. ellenőrzi a fogvatartottak felszerelését, g. letétezi a megőrzésre érkezettek bv. szervben nem tartható tárgyait. A szállítás végrehajtása 439. A szállítást végrehajtja: a. szállítmányvezető, b. szállító biztonsági felügyelő, c. gépjárművezető. 440. Szállítás végrehajtása során a fogvatartottat a gépjárműbe történő beszállítása előtt meg kell motozni. 441. A szállító biztonsági felügyelő a szállítás során a szállító gépjármű, részére kialakított utasterében tartózkodik. 442. A szállítótér ajtóit a szállítás végrehajtása során zárva kell tartani, annak kulcsát a gépjármű vezetője kezeli. A szállítótér ajtaját kinyitni és oda bemenni csak rendkívüli esemény megelőzése, megszakítása, következményeinek felszámolása céljából lehet. 443. A tartalék kulcsot a gépjármű, szállító biztonsági felügyelők részére kialakított utastérben lepecsételt kulcsdobozban kell elhelyezni. A pecsét épségét induláskor és
134 érkezéskor a szolgálatban lévő biztonsági tiszt ellenőrzi. A kulcsdoboz felnyitásának időpontját és okát a szállítási tervben rögzíteni kell. 444. Az útba eső bv. szervben szükség esetén műszaki- és egészségügyi pihenőt lehet tartani. A műszaki- és egészségügyi pihenő szükségességét a szállítás körülményeinek értékelése alapján minden esetben vizsgálni kell. 445. A fogvatartottakat szállító gépjárművel megállni vagy a meghatározottól eltérő útvonalon haladni nem lehet, kivéve: a. a közúti ellenőrzést, b. az elháríthatatlan közlekedési akadály vagy egyéb akadályozó körülményt, c. rendkívüli esemény bekövetkezését. 446. Amennyiben a szállítás során a szállításban részvevők olyan eseményt észlelnek, amelyre való intézkedés elmulasztása a Btk. 172.§-ba ütköző bűncselekményt (Segítségnyújtás elmulasztása) valósítana meg, a szállítmányvezető köteles a tőle elvárható intézkedéseket megtenni úgy, hogy azzal a büntetés-végrehajtási feladatának ellátását ne veszélyeztesse. A nem tervezett megállást, illetve a meghatározott útvonaltól való eltérést haladéktalanul jelenteni kell az útba indító bv. szervnek és indokolt esetben az illetékes rendőrkapitányságnak. 447. Ha a rendszeresített szállító gépjármű műszaki hiba vagy egyéb ok miatt a meghatározott időpontban a bv. szervből nem indul el, a szolgálatban lévő biztonsági tiszt haladéktalanul értesíti erről az útvonal szerint következő, illetve a szállítmány fogadására kijelölt bv. szervet, az OP ügyeletes tisztjét és előállítás esetén az azt elrendelő hatóságot. Szállítás mentőautóval 448. Mentőautóval történő szállítás esetén a fogvatartottat menet közben a gépjármű belső tartozékához bilincselni tilos, a biztonsági felügyelőnek úgy kell a mentőautóban elhelyezkedni, hogy: a. a lőfegyveréhez ne férjen hozzá sem a fogvatartott, sem a mentőszolgálat személyzete, b. folyamatosan figyelemmel tudja kísérni az őrzésére bízott személyt, c. szükség esetén intézkedni tudjon, d. lehetőleg ne zavarja az egészségügyi személyzet tevékenységét, e. ne akadályozza a beteg (sérült) ellátását. Szállítás légi járművel 449. Azokon a légi járműveken, ahol a szállítás biztosítása a büntetés-végrehajtás feladata, ott - a légi jármű befogadó képességének figyelembe vételével - fogvatartottanként legalább egy biztonsági felügyelőt kell a kísérésre beosztani. 450. A kísérő biztonsági felügyelők a légi jármű fedélzetére bilincs és gumibot kivételével más kényszerítő eszközt nem vihetnek fel.
135 451. A szállítás ideje alatt - amennyiben indokolt - a fogvatartott végtagja tárgyhoz is rögzíthető. 452. A biztonsági felügyelőnek úgy kell elhelyezkedni a légi járműben, hogy a fogvatartottat folyamatosan figyelemmel tudja kísérni, amennyiben szükséges intézkedni tudjon az egészségügyi személyzet tevékenységének akadályozása nélkül. 453. A szállítás célhelyének ismeretében azonnal útba kell indítani egy fő biztonsági felügyelőt az őrzési feladat ellátásához szükséges lőfegyverrel, akinek megérkezéséig segítséget kell kérni a feladat végrehajtásához az adott helységben lévő bv. szervtől és/vagy a rendőri szervtől. Szállítás gépjárművel 454. Szállítás során a jármű utasterében a fogvatartott magánál tarthatja: a. zsebkendőt, b. a bv. szerv vezetőjének külön engedélyével ivóvizet műanyag flakonban. 455. A szállításnál a közbeeső vagy a kijelölt bv. szervben tartott pihenő alatt a fogvatartott a hideg élelmét elfogyaszthatja és a kijelölt helyen dohányozhat. 456. A jármű csomagterében kell elhelyezni a tárgyletéteket és az egyéb engedélyezett csomagokat. 457. Megőrzésre történő szállítás esetén a fogvatartott letéti zsákjában elhelyezhetők és szállíthatók a külön jogszabályban meghatározott tárgyak, kivéve a televízió és a hangszer. 458. A szállítás végrehajtása során meg kell akadályozni, hogy a fogvatartott a jármű szállítóterébe olyan tárgyat vigyen magával, amely a biztonságra veszélyes. Ennek ellenőrzése a szállítmányvezető feladata. A személyes tárgyakat tartalmazó csomagot úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz a fogvatartott ne férjen hozzá. Mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása szállítás során 459. Mozgáskorlátozó eszköz alkalmazása nem kötelezettség, hanem lehetőség, a szállítást befolyásoló összes biztonsági szempont figyelembevételével kell az egyéni döntéseket meghozni. A bv. szerv vezetőjének a bv. szervi jellemzők figyelembevételével kell az adott tárgykört szabályozó intézkedést elkészíteni. 460. Az egyéni mozgáskorlátozásra vonatkozó intézkedés a szállítás befejezéséig, illetve a visszaérkezésig érvényes. 461. A szállítás során tilos a kezeket hátra bilincselni, illetve a fogvatartottat tárgyhoz rögzíteni kivéve, ha a jármű valamilyen ok miatt hosszabb időre várakozásra kényszerül és a biztonságos őrzés más módon nem biztosítható. 462. Kör- vagy bv. szervek közötti célszállítás esetén, ha a gépjárműbe szállás, vagy onnan kiszállás bv. szerven belül történik - ide értve az egészségügyi pihenőre kijelölt bv. szerv körülményeit is - a mozgáskorlátozó eszköz alkalmazásának szükségességéről az egyénekre szabott mérlegelést el kell végezni. Elkülönítés a szállítás során
136 463. A büntetőügyben eljáró hatóság rendelkezése alapján a bűntársak elkülönítését a szállítás és az előállítás során is fenn kell tartani. A szállítás során a férfiakat a nőktől el kell különíteni. Az elkülönítés szempontjából a fogvatartottak többlet-információjában foglaltakat is figyelembe kell venni. Szállítási terv, ülésrend 464. A szállítást megelőzően szállítási tervet és annak mellékletét képező ülésrendet kell készíteni. A szállítási tervet a biztonsági tiszt készíti és a biztonsági osztályvezető hagyja jóvá. 465. A bv. szervből történő szállítást megelőző munkanapon az ülésrendet minden esetben a szállítmányvezető készíti el és a szolgálatban lévő biztonsági tiszt hagyja jóvá. A központi elosztóhelyről történő szállítás ültetési rendjéről a szállítmányvezető dönt, az ülésrendet annak megfelelően készíti el. 466. Nem kell szállítási tervet és ülésrendet készíteni, ha: a. a szállítás és előállítás a bv. szerv helye szerinti közigazgatási területen belül vagy a budapesti bv. szervek és a Központi Kórház között történik és a fogvatartottak létszáma 6 fő, vagy annál kevesebb, b. a szállítás munkáltatás céljából történik, c. a szállításra halasztást nem tűrő esetben kerül sor, d. ha a szállítás egy bv. szerv, különböző objektumai között történik. Egyéb szállítással kapcsolatos biztonsági feladat 467. Ha a szállító jármű a bv. szerv területére nem tud beállni, a fogvatartottak ki- és beszállításának időtartamára, a szállítmány esetleges megtámadásának elhárítására fegyveres biztosítást kell szervezni. Erről az érintett bv. szerv biztonsági osztályvezetője gondoskodik. Eljárás a szállítás közbeni szökés esetén 468. Amennyiben a szökevény elfogása lehetséges, haladéktalanul meg kell kezdeni az üldözést, amit addig kell folytatni, ameddig az eredménnyel járhat. 469. Az üldözés alatt a szállítmányvezető köteles gondoskodni a gépjárműben elhelyezett fogvatartottak őrzéséről. Amennyiben az üldöző járőr alkalmazásával a gépjárműben maradt fogvatartottak biztonságos őrzése nem biztosított a szállítmányvezető az üldöző járőr alkalmazását mellőzheti. 470. A szállítás csak az üldözés befejezése után folytatható. 471. A szállítmányvezető kötelezettsége szökés esetén: a. Jelentéstétel: a.a) ha az esemény az útba indító bv. szerv szerinti megye területén történt a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek, a.b) ha az esemény a megye területén kívül történt a legközelebbi bv. szerv szolgálatban lévő biztonsági tisztjének, továbbá az útba indító bv.
137 szerv szolgálatban lévő biztonsági tisztjének és minden esetben az illetékes rendőrkapitányságnak. b. Intézkedés: b.a) eredménytelen üldözés esetén a helyszín vagy az értékelhető nyomok megjelölésére, biztosítására, b.b) lőfegyverhasználat esetén, ha az sérülést vagy halált okozott a helyszín biztosítására, a sérült egészségügyi ellátására. 472. Az intézkedésekről és annak eredményéről jelentést kell tenni az útba indító bv. szerv szolgálatban lévő biztonsági tisztjének és engedélyt kell kérni a szállítás folytatására. A szállítás folytatását a legközelebbi szervvel, illetve rendőrkapitánysággal is közölni kell. Eljárás a gépjármű üzemképtelenné válása és közlekedési baleset esetén 473. A szállítást végző gépjármű üzemképtelenné válása esetén a gépjárművezető jelenti az eseményt, és a tartózkodási helyétől függően a 471. pontban foglaltak figyelembevételével intézkedést kér. 474. Az üzemképtelen vagy sérült gépjárműből csak a szállított személyek életének és testi épségének megóvása, a balesetet szenvedettek ellátása érdekében lehet kiszállni, illetve ha a továbbszállításra alkalmas gépjármű megérkezett. 475. Ha a fogvatartott sérülését a helyszínen nem tudják ellátni, a szállítmányvezető megszervezi egészségügyi intézménybe való előállítását, indokolt esetben segítséget kér a legközelebbi bv. szervtől, illetve az illetékes rendőrkapitányságtól. Eljárás a szállítás közbeni rosszullét vagy halál esetén 476. Ha a fogvatartott a szállítás közben rosszul lesz, haladéktalanul gondoskodni kell orvosi ellátásáról, és ezt jelenteni kell a legközelebbi bv. szerv vezetőjének. 477. Ha az orvos a beteget egészségügyi intézménybe utalja, és továbbszállítása a szállító járművön nem lehetséges, a szállítmányvezető köteles gondoskodni az előállításáról. Ha a szállítmányvezető úgy ítéli meg, hogy a szállítás folytatása csökkentett biztonsági felügyelettel nem biztonságos, helyben marad, és segítséget kér a legközelebbi bv. szervtől vagy az illetékes rendőrkapitányságtól. 478. Ha a fogvatartott szállítás közben meghal, a halott vizsgálat elvégzésére a legközelebbi orvost kell felkérni. A szállítást a rendőrség helyszíni vizsgálatának befejezése és a halálesettel kapcsolatos iratok átvétele után lehet folytatni. 479. A szállítmányvezető a fogvatartott rosszullétét, illetve a halálesetet és az intézkedéseit a 471. pontban meghatározottak szerint jelenti. Beteg fogvatartott(ak) szállítása 480. Ha a beteg fogvatartottat szállítani kell, a szállítás módját az orvos határozza meg, és erről - a beutaló kiállítását követően - értesíti a bv. szerv illetékes vezetőjét a szállításhoz és esetleges elhelyezéshez szükséges intézkedések megtétele céljából.
138 481. Körszállítással kizárólag az a beteg fogvatartott szállítható, akinél a körszállítás nem okoz állapot-rosszabbodást, illetve ezen idő alatt nem szorul orvosi, illetve ápolói ellátásra. 482. Amennyiben a fogvatartott egészségügyi állapota szükségessé teszi, a körszállítás ideje alatt - a bv. orvos írásos utasítása alapján - a szállítmányvezető gondoskodik a fogvatartott gyógyszerellátásáról. 483. A fertőző beteg vagy fertőző betegségre utaló gyanú esetén a fogvatartott szállításának módját a bv. orvos határozza meg. Szállításra elsősorban mentő-, vagy betegszállító gépkocsit kell igénybe venni. A szállítás - kivételesen - a bv. szerv szállító járművén is történhet. 484. Fertőző beteget vagy fertőző betegségre utaló gyanú esetén a fogvatartottat egészséges vagy más betegségben szenvedő személlyel együtt szállítani tilos. 485. Az azonos fertőzésben szenvedő betegek vagy arra gyanús fogvatartottak csoportos szállítása rabszállító gépjárművekkel is biztosítható. 486. Ha a fertőzött fogvatartottat tárgyalásra, szakértői vizsgálatra, helyszíni szemlére, ügyészi kihallgatásra kell előállítani, vagy kórházba kell szállítani, a fertőzött állapotát rövid úton jelezni kell az előállítást kérő hatóságnak a fogvatartott őrzéséről gondoskodó bv. szervet pedig írásban kell tájékoztatni az addig elvégzett kezelésekről.
10.
A fogvatartottak munkavégzése közbeni őrzés és felügyelet szabályai.
Munkáltatásnak minősül a fogvatartott szervezeti foglalkoztatásának az a formája, amikor a munkavégzés rendszeresen, díjazás ellenében történik. • •
• •
A díjazás nélküli munkavégzés Nem minősül munkáltatásnak a fogvatartottnak az intézet tisztán tartásában és ellátásában való díjazás nélküli kötelező részvétele. A díjazás nélküli munkavégzés ideje a napi négy órát, havonta összesen a huszonnégy órát nem haladhatja meg. A munkavégzést megelőzően a fogvatartott munkavégző képességéről orvosi nyilatkozatot szükséges beszerezni. Az intézet orvosa a díjazás nélküli munkavégzés idejét a fogvatartott egészségi és fizikai állapotára vagy életkorára tekintettel csökkentheti. A díjazás nélküli munkavégzés idejére a fogvatartottat szükség szerint kötelező ellátni munkaruhával és lábbelivel, szakmai és munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, esetleges balesete a munkabalesetre vonatkozó jogszabály szerint kerül elbírálásra. A díjazás nélküli munkavégzésről az intézet nyilvántartást (nyomtatványt) vezet.
A munkáltató kötelezettségei • az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit a jogszabályokban előírtak szerint biztosítani, • a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, az előírt oktatásokat megtartani, • a munka jellegének és a munkában részt vevő fogvatartottak összetételének megfelelő munkarendet kialakítani, • a munkát folyamatosan szervezni,
139 • • •
a végzett munkáért díjazást fizetni, a munkafolyamatokat, illetve a munkaköröket munkavédelmi szempontból veszélyességi fokozatokba sorolni, a munkáltatásból fakadó, a fogvatartottakat megillető jogok gyakorlását biztosítani.
A fogvatartott kötelezettségei • a kijelölt időben és helyen a munkát a munkáltató utasítása szerint elvégezni, • munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és technológiai utasítások szerint végezni. A munkáltatás szervezete A fogvatartottat munkával az intézet, az ilyen célra alapított gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: munkáltató), vagy a munkáltató szerződése alapján más gazdálkodó szervezet foglalkoztatja. A munkáltatás során is felmerülnek azonban olyan biztonsági kérdések, amelyeket sem elhanyagolni, sem megkerülni nem lehet. Tudjuk, hogy a munkáltatás, foglalkoztatás társadalmilag hasznos célt szolgál, ezek a tevékenységek csak az alapvető biztonsági szabályok figyelembevételével szervezhetők. A fogvatartott más gazdálkodó szervezetnél nem végezhet munkát, ha • ott a szabadságvesztés megkezdése előtt vezető tisztségviselő vagy tulajdonos volt, üzletrésszel rendelkezett, illetve ezen körülmények bármelyike a szabadságvesztés végrehajtása alatt is fennáll, • olyan munkakörben foglalkoztatnák, amelyet jogszabály rendelkezése szerint csak büntetlen előéletű személy tölthet be, • közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont] kerülne alá-fölérendeltségi vagy elszámolási viszonyba. A befogadási és foglalkoztatási bizottság feladatai, tagjai. A befogadási és foglalkoztatási bizottság a rendelkezésre álló adatok figyelembevételével a fogvatartásra való veszélyesség növekvő mértéke szerint biztonsági csoportokba sorolja a fogvatartottakat. Adott intézet parancsnoka a bfb., vagy az erre a célra létrehozott bizottság előterjesztése, a rendelkezésre álló adatok, illetve a biztonsági osztályvezető -biztonsági vezető- javaslata alapján a munkahelyeket is biztonsági csoportba sorolja. A biztonsági osztályvezető -biztonsági vezető- az adott munkahely besorolására vonatkozó javaslatánál az alábbi szempontokat veszi figyelembe: • a munkahely őrzött területen belül, vagy azon kívül helyezkedik el, • a munkahely bv. szervtől való távolságát, • a munkahely zárt -épületen belül- vagy nyitott területen működik. Ha épületen belül van, akkor földszinten vagy emeleten helyezkedik el, milyen az épület tetőszerkezete, falai, padozata illetve nyílászárói. Nyílt területen milyenek a közvetlen környezeti és terepviszonyok, • az adott munkahely illetve munkaterület mennyire belátható és a terület a biztonsági felügyeletet ellátók részéről mennyire ellenőrizhető, • milyen a munkahely biztonságtechnikai eszközökkel való ellátottsága (rácsok, zárak, ajtók, összeköttetés, kamerák, világítás. jelző-riasztó rendszer), • a fogvatartottak kísérésével, szállításával, mozgatásával összefüggő körülményeket, • a végzendő munka jellegét, több műszak esetén az egyes műszakok rizikó-faktorait, • a fogvatartottak által használt szerszámok, anyagok, eszközök fajtáit és mennyiségét, az anyag és áruszállítás, rakodás, mozgatás körülményeit, • a fogvatartottak létszámát és összetételét,
140 • • •
a biztonsági felügyeletet ellátók műszakonkénti létszámát, összetételét (hivatásos, közalkalmazott), felszerelését, a munkahely tagoltságát, felszereltségét, közművekkel való ellátottságát, a bv. szerv állományába nem tartozó személyek részt vesznek-e a munkafolyamatokba, vagy azok irányításában.
Tagjai: • a fogvatartási ügyek osztályvezetője (elnök), • a biztonsági osztályvezető vagy helyettese (az általuk kijelölt személy), • az egészségügyi osztály vezetője által kijelölt orvos, • a bűnügyi nyilvántartási osztály foglalkoztatási előadója, • a munkahelyi biztonsági vezető, • gazdálkodó szervezet munkáltatási előadója, • munka- és tűzvédelmi előadó. esetenként részt vesznek: • a nem dolgozó fogvatartott ismételt munkába állítása esetén a nevelője, • a biztonsági csoportba sorolás változása esetén a bűnügyi nyilvántartó csoport vezetője, a fogvatartott nevelője és a munkahelyi biztonsági felelős. Munkáltatás nyomtatványai Munkahelyi szolgálati napló: • A munkahelyi szolgálati napló a körleten kívüli munkáltatás során bekövetkezett események és létszámváltozások bejegyzésére szolgál. • A munkahelyi biztonsági felelős a naplót a munkakezdés előtt köteles átvenni, munka befejezése után leadni. • A létszámellenőrzéseket az őrutasításban, szolgálati utasításban és a munkaköri leírás biztonsági mellékletében foglalt előírás szerint kell végezni, a végrehajtását a naplóba beírni. • A munkahely ellenőrzésére jogosult elöljáró az esetleges intézkedését a jelentés rovatba jegyezheti. A jogerősen elítéltek, szabálysértési elzárást töltők közterületen történő közcélú munkáltatásának végrehajtásáról Célja: • a fogvatartottak foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése, • a közterületek tisztántartása, a közterületi létesítmények karbantartása vonatkozásában hatáskörrel rendelkező állami, önkormányzati szervek segítése a büntetés-végrehajtási szervezet részéről, • a büntetés-végrehajtási szervezet társadalmi hasznosságának erősítése a közvéleményben. Szabályai: • a munkáltatás közterületen kerül végrehajtásra, • a munkáltatásba a fogház és börtön fokozatú, az I. vagy II. biztonsági csoportba sorolt, jogerősen elítélt fogvatartottakat és a szabálysértési elzárást töltőket lehet bevonni, • nem lehet bevonni a munkáltatásba a fiatalkorúakat, • a munkáltatás csak a büntetés-végrehajtási szervezet által végzett őrzéssel vagy felügyelettel történhet, • a munkáltatásért a fogvatartotti munkadíj és a szállítási költség számolható fel,
141 •
a munkáltatás megkezdése előtt legalább öt nappal írásban kötelező tájékoztatni a területileg illetékes budapesti, megyei rendőrfőkapitányt a munkáltatás helyszínéről, időtartamáról, jellegéről, a résztvevő fogvatartottak és az őrzést végrehajtó állomány létszámáról.
487. A fogvatartottak munkáltatásának biztonsága szerves részét képezi a bv. szerv és a gazdasági társaság biztonsági rendszerének, ezért azt azzal összhangban kell megszervezni, oly módon hogy a biztonsági kockázat a szükséges mértéket ne lépje túl. A munkáltatás közbeni őrzés, felügyelet és ellenőrzés megszervezése kapcsán figyelembe kell venni a tárgyi és személyi feltételeket, így különösen az adott munkahely biztonsági feltételeit, a munkavégzés jellegét, körülményeit továbbá a vonatkozó tűzvédelmi-, munkavédelmi-, környezetvédelmi szabályokat, valamint az energiagazdálkodási szempontokat és a fogvatartottakra vonatkozó információkat. A munkáltatás szabályait értelemszerűen alkalmazni kell a foglalkoztatás többi formáira is. Személyi és tárgyi feltételek, a munkáltatás alanyai, területei 488. Hivatásos állományú személy a munkáltatás ideje alatt őrzési, felügyeleti, ellenőrzési feladatot láthat el, beosztása szerint lehet foglalkoztatási biztonsági felelős, foglalkoztatási felügyelő, foglalkoztatást közvetlenül irányító művezető. 489. Közalkalmazott, illetve a gazdálkodó szervvel munkaviszonyban álló személy a munkáltatás ideje alatt felügyeleti, ellenőrzési feladatot láthat el, beosztása szerint lehet foglalkoztatási biztonsági felelős, foglalkoztatást közvetlenül irányító művezető. 490. A fenti beosztások az adott munkahely vonatkozásában összevontan is meghatározhatók, erről az adott őrutasításban, szolgálati utasításban, vagy munkaköri leírás biztonsági mellékletében kell rendelkezni. A bv. szervnél közalkalmazotti, illetve a gazdálkodó szervnél munkaviszonyban álló személy őrzési feladat végrehajtásával nem bízható meg. 491. A fogvatartottak munkáltatásánál biztonsági tevékenységet ellátó állomány részletes feladatait: a. őrutasításban, b. szolgálati utasításban, c. munkaköri leírásban, illetve annak biztonsági mellékletében kell rögzíteni (közalkalmazott és munkaviszonyban álló munkavállaló esetén). 492. A fogvatartottak munkáltatásában részt vevő állomány részére - a napi eligazításon kívül - havi rendszerességgel eligazítást kell tartani, melynek célja az állomány szakmai tapasztalatának, ismeretszintjének felmérése, fejlesztése, valamint az eltelt időszak eseményeinek értékelése. A gazdasági társaságok munkáltatásban részt vevő állománya részére a biztonsági vezető, a költségvetési munkahelyek dolgozói részére pedig a biztonsági osztályvezető köteles havi eligazítást tartani, melynek tényéről foglalkozási jegyet kell felterjeszteni a bv. szerv vezetőjének jóváhagyásra. 493. A fogvatartottak munkáltatásában részt vevő, de nem a bv. szerv állományába tartozó személyeket szükséges mértékben, írásban kell tájékoztatni a biztonsági szabályokról, valamint a bv. szerv területén betartandó rendszabályokról. Az érintettek a tájékoztatást
142 aláírásukkal igazolják. A tájékoztatást a bv. szerv biztonsági osztályvezetője, akadályoztatása esetén a szolgálatba lévő biztonsági tiszt, a gazdasági társaságok vonatkozásában, pedig a biztonsági vezető végzi. 494. A fogvatartottakat munkával a bv. szerv vagy az e célra alapított gazdálkodó szerv foglalkoztathatja. A munkáltató szerződése alapján a fogvatartott más gazdálkodó szervnél is végezhet munkát a külön szabályozásban foglalt kivételektől eltekintve. A munka jellegének megfelelően a fogvatartottakat szervezeti egységekbe lehet beosztani (pl. munkabrigád, munkacsoport). 495. A költségvetési munkahelyeket és a gazdálkodó szerv üzemrészeit egymástól és a bv. szerv egyéb területeitől biztonsági létesítmények, -berendezések és technikai eszközök alkalmazásával, valamint a biztonsági tevékenység összehangolt megszervezésével el kell különíteni. Az adott munkaterületeken belül az egyes munkahelyeket pedig szükség szerint kell elkülöníteni egymástól. A fogvatartottak a biztonság, a munkafegyelem és a rend fenntartása érdekében a munkahelyre vagy munkakörre utaló jelzés viselésére kötelezhetőek. 496. A IV. biztonsági csoportba sorolt fogvatartott csak olyan munkahelyen foglalkoztatható, ahol a folyamatos őrzése és felügyelete biztosított és a munkahely a minősítésének megfelel. 497. A biztonsági tevékenység irányításával megbízott elöljáró a területre beosztott foglalkoztatási felügyelők közül minden esetben foglalkoztatási biztonsági felelőst jelöl ki. 498. A foglalkoztatási biztonsági felelős a munkáltatás közbeni biztonsági tevékenység ellátása során elöljárója az adott munkahelyre beosztott személyi állománynak. Foglalkoztatási biztonsági felelősi feladatokat közalkalmazott és munkaviszonyban álló munkavállaló is elláthat. 499. Azon közalkalmazottakat és munkaviszonyban álló munkavállalókat, akik munkájuk során fokozottan ki vannak téve a fogvatartotti állomány esetleges támadásának, könnygázszóró eszközzel lehet felszerelni (annak használatára ki kell oktatni). Munkahelyek kialakításának feltételei, új munkahely kialakítása, vagy meglévő munkahely jellegének megváltoztatása 500. A fogvatartottak munkáltatása a bv. szerv vezetője által jóváhagyott állandó és ideiglenes munkahelyeken az engedélyezett fogvatartotti állománytábla és munkarend szerint történik 501. A munkahelyeket biztonsági szempontból minden esetben a bv. szerv vezetője minősíti, amelynek során figyelembe kell venni az ott foglalkoztatott fogvatartottak összetételét, létszámát, biztonsági csoportba sorolását, valamint a munkaterület jellegét, sajátosságait. 502. Bv. szerven belüli munkavégzés esetén az I-II. biztonsági csoportba sorolt fogvatartottak munkavégzésére kijelölt munkahelyeken elsősorban ellenőrzéssel, a III. biztonsági csoportba sorolt fogvatartottak esetében felügyelettel, a IV. biztonsági csoportba sorolt fogvatartottaknál pedig őrzéssel és felügyelettel kell biztosítani a munkáltatást.
143 503. A felügyelet létszámát a munkahely jellegével és az ott foglalkoztatott fogvatartottak összetételével, létszámával összhangban a bv. szerv vezetője határozza meg. A munkáltatást biztosító felügyelői állománynak a fentieknek megfelelően rendelkeznie kell őrutasítással, vagy szolgálati utasítással. Közalkalmazott, illetve munkaviszonyban álló munkavállaló esetén munkaköri leírással és a biztonsági feladatokat rögzítő biztonsági melléklettel. 504. A munkahelynek szerepelnie kell a bv. szerv és a gazdasági társaság biztonsági rendszerének leírásában. 505. Amennyiben új munkahely létesítése, vagy a már meglévő munkahely munkakörülményeinek jelentős mértékű változása folytán a munkahely jellegének megváltoztatása válik szükségessé, akkor kezdeményezni kell annak engedélyezését. Munkahely létesítésére, vagy a változást követő további működtetésre kérelmet bv. szerv esetében a gazdasági vezető, gazdálkodó szervnél, pedig a gazdálkodó szerv vezetője vagy az általa felhatalmazással rendelkező személy jogosult előterjeszteni. 506. Új munkahely létesítése esetén is el kell végezni annak minősítését, majd annak megfelelően ki kell bővíteni a bv. szerv vagy gazdasági társaság biztonsági rendszerének leírását. Biztonsági feladatot ellátók köre 507. A foglalkoztatási biztonsági felelőst a biztonsági tevékenység irányításával megbízott elöljáró a területre beosztott foglalkoztatási felügyelők közül jelöli ki. A foglalkoztatási biztonsági felelős a munkáltatás közbeni biztonsági tevékenység ellátása során elöljárója az adott munkahelyre beosztott személyi állománynak. 508. A foglalkoztatási biztonsági felelős feladata: a. a biztonsági feladatokat ellátók eligazítása: a.a) a munkaterület biztonsági helyzetéről, a.b) a fogvatartottak összetételéről, a.c) a munkarendről, a munkavégzéssel kapcsolatos követelményekről, a.d) a jelzési és jelentési kötelezettségről, a.e) szállítással, kíséréssel, mozgatással és motozással kapcsolatos feladatokról, a.f) a rendkívüli esemény bekövetkezésekor teendő intézkedésekről, a.g) a fogvatartottak eligazításáról. b. a munkára kivonuláskor és visszakíséréskor a fogvatartottak átvétele és átadása, c. a fogvatartottak zárt rendben történő kísértetése a munkaterületre, a munka befejezése után a körletre, d. a munkakezdés előtt a munkavégzéssel összefüggő követelmények ismertetése a fogvatartottakkal, e. a fogvatartott megakadályozása abban, hogy: e.a) a kijelölt munkaterületet engedély nélkül elhagyja, e.b) illetéktelen személlyel kapcsolatot létesítsen, csomagot, levelet,
144 üzenetet és tiltott tárgyat átvegyen, vagy átadjon, e.c) a munkaterületről szökéshez, támadáshoz használható eszközt, egyéb anyagot elvigyen, e.d) a bv. szerv biztonságára fokozott veszélyt jelentő, így különösen mérget, alkoholt, az egészség károsítására vagy tűz okozására alkalmas anyagot magánál tartson, vagy elvigyen, e.e) anyagot, gépet, munkaeszközt, terméket (terményt) jogosulatlanul használjon, megrongáljon, használhatatlanná tegyen vagy megsemmisítsen, e.f) magáncélú munkát végezzen. f. a biztonságra veszélyes szerszámok és anyagok kezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályok betartása és betartatása, g. a bv. szerv vezetőjének rendelkezése szerint a munkakezdés előtt és befejezése után a munkaterület biztonsági ellenőrzésének, a fogvatartott ruházat átvizsgálásának szervezése, a tapasztalatok dokumentálása a munkahelyi szolgálati naplóba, (a biztonsági ellenőrzés időpontját is), h. a felügyeletére, illetve az ellenőrzésére bízott fogvatartottakról név szerinti nyilvántartás vezetése, i. az ajtók zárva vagy nyitva tartására vonatkozó szabályok érvényesítése, j. a munkaterületre, a munkahelyre illetéktelenül érkező személynek a távozásra való felszólítatása, k. részvétel az adott munkahelyen végrehajtott biztonsági szemlén és vizsgálaton, l. mezőgazdasági jellegű munkáltatás esetén az őrzéshatárok kijelölése, betartásának folyamatos figyelemmel kísérése, m. a kulcskezelési szabályok, valamint az egyen- és polgári ruházat tárolási szabályainak betartása és betartatása, n. a munkaterületre a szabályos ki- és beléptetés végrehajtatása. 509. A foglalkoztatási biztonsági felelős ellenőrzi: a. meghatározott időközönként a fogvatartottak létszámát, b. a munkáltatást közvetlenül irányítók biztonsági tevékenységének az ellátását, c. a fogvatartottak kartonjainak és fényképes nyilvántartásának naprakészségét. 510. Az ellenőrzés tapasztalatait rögzíti a munkahelyi szolgálati naplóba. A foglalkoztatási felügyelő 511. A foglalkoztatási felügyelő közvetlenül a foglalkoztatási biztonsági felelősnek van alárendelve. Feladatát őrutasítás vagy szolgálati utasítás, illetve eligazítás alapján látja el. Ha a foglalkoztatási felügyelői feladatokat közalkalmazotti vagy munkajogviszonyban álló munkavállaló látja el, akkor feladatit a munkaköri leírás biztonsági melléklete határozza meg.
145 512. Feladata: a. az őrutasításban vagy a szolgálati utasításban meghatározott időpontban és helyen, az előírt ruházatban és felszereléssel, az eligazításon történő megjelenés, b. a munkára kivonuláskor és visszakíséréskor a fogvatartottak átvételének és átadásának biztosítása, c. a fogvatartottak zárt rendben történő kísérése a munkaterületre, a munka befejezése után a körletre, d. a bv. szerv vezetőjének rendelkezése szerint a munkakezdés előtt és befejezése után a munkaterület biztonsági ellenőrzése, a fogvatartott ruházatának átvizsgálása, motozása, e. a fogvatartott megakadályozása abban, hogy: e.a) a kijelölt munkaterületet engedély nélkül elhagyja, e.b) illetéktelen személlyel kapcsolatot létesítsen, csomagot, levelet, üzenetet és tiltott tárgyat átvegyen vagy átadjon, e.c) a munkaterületről szökéshez, támadáshoz használható eszközt, egyéb anyagot elvigyen, e.d) a bv. szerv biztonságára fokozott veszélyt jelentő, így különösen mérget, alkoholt, az egészség károsítására vagy tűz okozására alkalmas anyagot magánál tartson, vagy elvigyen, e.e) anyagot, gépet, munkaeszközt, terméket (terményt) jogosulatlanul használjon, megrongáljon, használhatatlanná tegyen, vagy megsemmisítsen, e.f) magáncélú munkát végezzen. f. a biztonságra veszélyes szerszámok- és anyagok kezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályok betartása és betartatása, az ajtók zárva vagy nyitva tartására vonatkozó szabályok érvényesítése, g. a munkaterületre, a munkahelyre illetéktelenül érkező személynek a távozásra való felszólítása, h. a kulcskezelési szabályok, valamint az egyen- és polgári ruházat tárolási szabályainak betartása és betartatása, i. a munkaterületre a szabályos ki- és beléptetés végrehajtása, végrehajtatása. 513. A foglalkoztatási felügyelő ellenőrzi: a. meghatározott időközönként a fogvatartottak létszámát, b. a munkaterületen lévő fogvatartottak tevékenységét, magatartását az őrutasítás vagy a szolgálati utasítás, illetve az elöljáró rendelkezése szerint meghatározott időközönként, c. a biztonsági berendezések, a technikai eszközök, valamint a berendezési tárgyak meglétét, állapotát és használhatóságát,
146 d. a munkaterület rendjét, a tűzvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi és energiagazdálkodási szabályok betartását. Az ellenőrzés tapasztalatait rögzíti a számára meghatározott szolgálati okmányba. A foglalkoztatást közvetlenül irányító művezető 514. A foglalkoztatást közvetlenül irányító művezető közvetlenül a foglalkoztatási biztonsági felelősnek van alárendelve. Feladatát őrutasítás vagy szolgálati utasítás, közalkalmazotti vagy munkaviszonyban álló munkavállaló esetén a munkaköri leírás biztonsági mellékletében meghatározottak szerint, illetve eligazítás alapján látja el. 515. A foglalkoztatást közvetlenül irányító művezető feladata: a. az őrutasításban vagy a szolgálati utasításban, illetve a munkaköri leírás biztonsági mellékletében meghatározott időpontban és helyen, az előírt ruházatban és felszereléssel, az eligazításon történő megjelenés, b. a fogvatartottak szakmai munkájának irányítása, ellenőrzése, c. a fogvatartottak tevékenységének figyelemmel kísérése, rendellenesség esetén a szükséges intézkedések megtétele, d. jelenti, ha a fogvatartott: d.a) a kijelölt munkaterületet engedély nélkül elhagyja, d.b) illetéktelen személlyel kapcsolatot létesít, csomagot, levelet, üzenetet vagy tiltott tárgyat átvesz, vagy átad, d.c) a munkaterületről szökéshez, támadáshoz használható eszköz, egyéb anyag elvitelét megkísérli, d.d) a bv. szerv biztonságára fokozott veszélyt jelentő, így különösen mérget, alkoholt, az egészség károsítására vagy tűz okozására alkalmas anyagot magánál tart, vagy elvisz, d.e) anyagot, gépet, munkaeszközt, terméket (terményt) jogosulatlanul használ, megrongál, használhatatlanná tesz, vagy megsemmisít, d.f) magáncélú munkát végez. e. a biztonságra veszélyes szerszámok- és anyagok kezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályok betartása, f. az ajtók zárva vagy nyitva tartására vonatkozó szabályok betartása, g. a munkaterületre, munkahelyre illetéktelenül érkező személynek távozásra való felszólítása, h. a kulcskezelési szabályok, valamint az egyen- és polgári ruházat tárolási szabályainak betartása. 516. A foglalkoztatást közvetlenül irányító művezető ellenőrzi: a. meghatározott időközönként a fogvatartottak szakszerű munkavégzését, létszámát,
147 b. a munkaterületen lévő fogvatartottak tevékenységét, magatartását az őrutasítás vagy a szolgálati utasítás, illetve a munkaköri leírás biztonsági mellékletében, az elöljáró rendelkezése szerint meghatározott időközönként, c. a biztonsági berendezések, a technikai eszközök, valamint a berendezési tárgyak meglétét, állapotát és használhatóságát, d. a munkaterület rendjét, a tűzvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi és energiagazdálkodási szabályok betartását. Az ellenőrzés tapasztalatait rögzíti a számára meghatározott okmányba. Veszélyes szerszámok és eszközök kezelése 517. Biztonságra fokozott veszélyt jelentenek azok a szerszámok, eszközök, anyagok, amelyek fizikai jellemzőiknél fogva az emberi élet, testi épség veszélyeztetésére különösen alkalmasak, valamint a közbiztonságot veszélyeztető rendkívüli esemény fogolyszökés, közveszélyokozás, terrorcselekmény - elkövetésére, vagy annak kísérletére, előkészületére használhatók. 518. Így a biztonságra fokozott veszélyt jelent: a. amivel a biztonsági rács könnyen átvágható, különösen kézi és gépi vas fűrészlap, gyorsvágó, csiszolókorong és -gép, erővágó, feszítővas, reszelő, elektromos hegesztő készülék, lángvágó pisztoly, b. amivel a falazat könnyen megbontható, különösen véső, hidegvágó, kalapács, c. amely mászásra, fal, kerítés egyéb műszaki akadály leküzdésére alkalmas, különösen létra, palló, gerenda, állvány, kötél, drót, kábel, elektromos hosszabbító, hegesztő tömlő, öntözőcső, kombinált fogó, csípőfogó, lemezvágó olló, d. amellyel robbantás, mérgezés, más súlyos egészségkárosítás végrehajtható, különösen gázpalack, dissou- és oxigén palack, benzin, gázolaj, hígító, sav, lúg, fagyálló folyadék, egyéb maróhatású készítmény, növényvédő szer, e. amellyel személy elleni támadás végrehajtható, különösen kés, bárd, szúróvágóeszköz. 519. A bv. szerv vezetője további szerszámokat, eszközöket, anyagcsoportokat is "biztonságra fokozott veszélyt jelentő"- nek minősíthet. 520. A biztonságra fokozott veszélyt jelentő szerszámok, eszközök, anyagok tárolásáról, kiadásáról, visszavételezéséről, felhasználásáról pontos nyilvántartást kell vezetni úgy, hogy azok útja, mozgása a beszerzéstől (beszállítástól) a felhasználásig, illetve a selejtezést követő megsemmisítésig (elszállításig) nyomon követhető legyen. 521. A tárolás helyén az ott lévő eszközökről, anyagokról tételes listát kell kifüggeszteni, melyen szerepelnie kell a gazdasági vezető és a biztonsági osztályvezető, gazdálkodó szerv esetében pedig a biztonsági vezető bélyegzővel hitelesített aláírásának.
148 522. Fogvatartott részére ezek a szerszámok, eszközök, anyagok kizárólag munkavégzés céljából, a munkavégzés időtartamára, az elvégzendő feladathoz szükséges mennyiségben adhatók ki. 523. Kiadásukat és visszavételezésüket - időpont (óra, perc) - megjelölésével dokumentálni kell. 524. A felhasznált anyagok mennyiségét a nyilvántartó kartonon azonnal fogyatékolni kell, a maradványnak mindig a tényleges készletet kell mutatnia. 525. A nyilvántartást fogvatartott nem kezelheti. 526. Ilyen szerszámokkal, eszközökkel, anyagokkal a fogvatartottak felügyelet mellett dolgozhatnak. A biztonsági osztályvezető javaslatára ettől a bv. szerv vezetője eltérhet. 527. A fogvatartottak a részükre kiadott szerszámokat, eszközöket, anyagokat más fogvatartottaknak nem adhatják át. 528. A "biztonságra fokozott veszélyt jelentő" minősítésű szerszámokat, eszközöket, anyagokat úgy kell tárolni, hogy azokhoz fogvatartott vagy más illetéktelen személy engedély nélkül ne férhessen hozzá, ne tudja eltulajdonítani, rendkívüli esemény elkövetése céljából ne használhassa fel. 529. Tárolásukat egyéb eszközöktől, anyagoktól elkülönítetten, azonosítható módon, a tűzés munkavédelmi szabályok betartásával kell megoldani. 530. A méretüknél fogva biztonságra fokozottan veszélyes eszközöket, anyagokat (állvány, létra, palló, stb.) lehetőleg raktárban, pincében, padláson, vagy a bv. szerv kerítéssel külön elzárt területén kell tárolni. 531. A bv. szervnél beruházási, karbantartási, felújítási munkát, illetve egyéb tevékenységet végző külső vállalkozók által engedéllyel behozott, a biztonságra fokozott veszélyt jelentő szerszámok, eszközök, anyagok tárolását, ellenőrzését figyelemmel a helyi sajátosságokra - külön helyi intézkedésben kell szabályozni. 532. A fent leírtak betartását a. a bv. szerv vezetője évente, b. a bv. szerv vezetőjének szervezetszerű helyettese, gazdasági vezetője félévente, c. az illetékes osztályvezető, gazdálkodó szervnél a biztonsági vezető szakterületére vonatkozóan szükség szerint, de legalább negyedévente, d. a biztonsági tiszt a bv. szerv vezetője által meghatározott időközönként rendszeresen köteles ellenőrizni. 533. A bv. szerv vezetője a jelen fejezetben foglaltak figyelembe vételével a helyi szabályozást készítse el, amelyben térjen ki a hivatásos állományúak, a közalkalmazottak és a munkaviszonyban lévők által használt biztonságra fokozott veszélyt jelentő szerszámok, eszközök, anyagok kezelésére vonatkozóan is. A helyi intézkedésben meghatározott feladatokat az érintettek munkaköri leírásában, őr- vagy szolgálati utasításában, illetve a munkaköri leírás biztonsági mellékletében rögzíteni kell.
149
11.
Az egyéb biztonsági feladatok (látogatás biztosítás, szabadlevegőn tartózkodás biztosítása, polgári egészségügyi intézményben elhelyezett fogvatartott őrzése, vagy ellenőrzése). A szabadlevegőn tartózkodás szabályai
549. A szabadlevegőn tartózkodás szervezését és irányítását a körlet-főfelügyelő a szolgálatban lévő biztonsági tiszttel egyeztetve végzi. 550. Az eligazítást végrehajtó eligazítja a körletfelügyelőket, meghatározza a felállítási helyeket, az összeköttetés módját, a fogvatartottak összetételéről tájékoztatatást ad. 551. Az eligazítást végrehajtó felhívja a figyelmet a kijelölt terület átvizsgálására, a motozások végrehajtására, a tiltott tárgyak körletre való be- illetve kijutásának, megakadályozására, ki és bevonulás során a pontos létszámellenőrzésre és a kivonulás rögzítésére. 552. A biztonsági felügyelők eligazítását a szolgálatban lévő biztonsági tiszt, akadályoztatása esetén a szolgálatban lévő biztonsági főfelügyelő végzi. Meghatározza a biztonsági felügyelők felállítási helyeit mozgási körleteit, általános és speciális feladatait, a jelentési kötelezettség alá eső eseményeket, valamint szükség szerint az elsődleges intézkedéseket. A szabadlevegőn tartózkodás felügyeletét ellátó felügyelő 553. A szabadlevegőn tartózkodás felügyeletét ellátó felügyelő közvetlenül a szolgálatban lévő körlet-főfelügyelőnek van alárendelve. Feladatát szolgálati helyen az elöljárója által meghatározott kényszerítő eszközökkel látja el, a szolgálati utasításban meghatározottak szerint és az eligazítás alapján. 554. Feladata: a. az elöljáró által meghatározott kényszerítő eszközök, technikai eszközök és kulcsok felvétele, b. a szabadlevegőn tartózkodásra kijelölt terület átvizsgálása a szabadlevegőn tartózkodás megkezdése előtt és után, c. a fogvatartottak létszám szerinti átvétele, illetve átadása a körleten, d. a fogvatartottak szúrópróba szerinti motozása, e. a fogvatartottak biztonságos kísérése a körlet és a szabadlevegőn tartózkodás helyszíne között, f. a szabadlevegőn tartózkodásra szolgáló terület biztonságra veszélyes pontjainak ismerete és fokozott figyelése, g. a IV. biztonsági csoportba sorolt fogvatartottak létszámának és tevékenységüknek folyamatos figyelemmel kisérése,
150 h. a fogvatartottak magatartásának folyamatos figyelése, ha rendbontást észlel, jelenti az elöljárónak, ha kell és lehet, akkor intézkedik, szükség esetén bekíséri a rendbontót, i. látó-, és halló összeköttetés tartása a szabadlevegőn tartózkodást biztosító biztonsági felügyelőkkel, j. ha bármilyen a normálistól eltérő, vagy rendkívüli esemény bekövetkezésére utaló jelet észlel, azonnal jelentést tesz közvetlen elöljárójának, k. a bv. szerv vezetője és közvetlen elöljárója által meghatározott külön rendelkezések betartása és betartatása, l. az elöljáró által meghatározott kényszerítő eszközök, technikai eszközök és kulcsok leadása. A szabadlevegőn tartózkodást biztosító biztonsági felügyelő 555. A szabadlevegőn tartózkodást biztosító biztonsági felügyelő közvetlenül a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek van alárendelve. Feladatát őrhelyen lőfegyverrel, szolgálati helyen szolgálati kutyával vagy egyéb kényszerítő eszközzel látja el, az őrutasításban vagy szolgálati utasításban meghatározottak szerint és az eligazítás alapján. 556. Feladata: a. az elöljáró által meghatározott kényszerítő eszközök, technikai eszközök és kulcsok felvétele, b. összeköttetés tartása a technikai ügyelettel és a szabadlevegőn tartózkodás felügyeletét ellátó felügyelővel, c. a terület biztonságra veszélyes pontjainak ismerete és fokozott figyelése, d. rendkívüli esemény bekövetkezése esetén amennyiben lehetséges intézkedés foganatosítása és jelentés a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek, e. annak megakadályozása, hogy a fogvatartottak a kijelölt területet elhagyják, f. a szabadlevegőn tartózkodás felügyeletét ellátó felügyelő biztosítása, különösen intézkedése alatt, g. a fogvatartottak mozgásának, magatartásának, hangulatának folyamatos figyelemmel kísérése, h. látó-, és halló összeköttetés tartása a szabadlevegőn tartózkodást felügyelő felügyelőkkel, i. ha bármilyen a normálistól eltérő, vagy rendkívüli esemény bekövetkezésére utaló jelet észlel, azonnal tegyen jelentést közvetlen elöljárójának, j. a bv. szerv vezetője és közvetlen elöljárója által meghatározott külön rendelkezések betartása és betartatása,
151 k. az elöljáró által meghatározott kényszerítő eszközök, technikai eszközök és kulcsok leadása. A látogatás közbeni biztonsági tevékenység 557. A látogatás során meg kell akadályozni, hogy a látogató tiltott tárgyat átadhasson vagy a bv. szerv vezetője által nem engedélyezett tárgyat átvehessen, illetve azt, hogy a bv. szerv területén rendkívüli eseményt kövessen el. 558. A bv. szervnek biztosítania kell a látogató életének, testi épségének, személyes szabadságának védelmét. Ehhez biztosítani kell az egyes szakterületek közötti információáramlást és együttműködést. 559. A látogatás félbeszakítható, ha a fogvatartott, vagy a látogató a látogatás rendjét megsérti és azt figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba. 560. A látogatást kötelező megszakítani, ha a fogvatartott, vagy a látogató magatartása a bv. szerv biztonságát közvetlenül sérti vagy veszélyezteti. 561. A látogatásból kizárandó az a látogató, akit az ügyész vagy a bíróság a folyamatban lévő büntetőeljárás eredményessége érdekében attól eltiltott, illetve az a személy, akinek a magatartása a rendelkezésre álló adatok alapján a bv. szerv biztonságára veszélyt jelent. 562. Fontos a megelőző jelek minél hamarabbi észrevétele és időben történő jelentése az intézkedésre jogosult elöljárónak, akinek így lehetősége nyílik a megfelelő intézkedésekre való felkészülésre. A látogatás felügyeletét ellátó felügyelő 563. A látogatás irányítása a büntetés-végrehajtási osztály kijelölt beosztottjának (nevelő) feladata. 564. A látogatás felügyeletét ellátók közvetlenül a látogatást irányító alárendeltségébe tartoznak, aki együttműködik a szolgálatban lévő biztonsági tiszttel. Feladatukat a látogatást vezető elöljáró irányításával, eligazítása alapján, illetve a bv. szerv vezetőjének a látogatás rendjére vonatkozó írásos rendelkezéseinek betartásával az alábbiak szerint végzik. 565. A látogatás felügyeletét ellátó felügyelő feladata: a. az elöljáró által meghatározott kényszerítő eszközök, technikai eszközök és kulcsok felvétele, b. a látogató helyiség átvizsgálása a látogatás előtt és után, különös tekintettel az illemhelyekre és a látogató által használt egyéb helyiségekre, c. a látogatók szabályos be-és kiléptetése, személyazonosság ellenőrzése, a látogatók kísérése, d. a körleten a fogvatartottak létszám szerinti átvétele, motozása, kísérése, e. a látogatók által hozott élelmiszer ellenőrzése, f. a látogatás alatt a rend fenntartása,
152 g. esemény bekövetkezésekor köteles a szolgálatba lépő biztonsági tisztnek jelenteni és az általa meghatározott feladatokat végrehajtani, h. a látogatás befejeztével a fogvatartotti létszám ellenőrzése, i. a hozzátartozók kiléptetése, személyazonosságuk ellenőrzése, j. a fogvatartottak motozása a körletre való visszakísérésekor, k. a látogató helyiség átvizsgálása a látogatás előtt és után, különös tekintettel az illemhelyekre, l. az elöljáró által meghatározott kényszerítő eszközök, technikai eszközök és kulcsok leadása. A beteg fogvatartott külkórházban történő elhelyezésének egyes kérdéseiről, a fogvatartott őrzéséről, ellenőrzéséről. 566. Ha a fogvatartott egészségügyi ellátása nem tűr halasztást, vagy a büntetésvégrehajtási szervezet egészségügyi intézetébe történő szállítsa az egészségi állapotában rosszabbodást eredményezhet, akkor a fogvatartottat a területileg illetékes külkórház megfelelő osztályán kell elhelyezni. 567. Ha az elzárást töltő külkórházi ellátása szándékosan előidézett betegség vagy más személy által okozott testi sértés miatt válik szükségessé, akkor ez esetben az elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni. 568. A fogvatartott elhelyezése külkórházban - az összes körülmény mérlegelésével őrzéssel vagy ellenőrzéssel történhet. 569. Az őrzést vagy ellenőrzést a bv. szerv vezetőjének utasítása szerint a biztonsági osztály szervezi. 570. Az őrzésre beosztott vagy az ellenőrzéssel megbízott feladatait, kötelességeit őrutasításban, illetve szolgálati utasításban kell szabályozni. 571. Külkórházban történő elhelyezéskor figyelembe kell venni a fogvatartott által elkövetett bűncselekmény jellegét és az elkövetés körülményeit, a büntetés tartamát és az abból még hátralévő időt, a biztonsági csoportját, a rendelkezési jogkör gyakorlója által elrendelt korlátozásokat, kapcsolattartóit, a szabadságvesztés büntetés végrehajtása alatt tanúsított magatartását, egészségi állapotát. 572. Előzetesen letartóztatott külkórházba csak őrzéssel helyezhető el, és a kihelyezéshez meg kell kérni a rendelkezési jogkör gyakorlójának (ügyész vagy bíró) engedélyét kivéve, ha arra orvosilag indokolt sürgős esetben kerül sor. Erről azonban a rendelkezési jogkör gyakorlóját haladéktalanul értesíteni kell. 573. Fogvatartott ellenőrzéssel akkor helyezhető ki, ha az 571. pontban megjelölt körülményekből, valamint a mozgásképtelenséget okozó egészségi állapotából feltehető, hogy nem vonja ki magát a büntetés végrehajtása alól, nem kell tartani öngyilkosságától, és gyógyulása érdekében együttműködik az őt gyógykezelőkkel. A IV. biztonsági csoportba besorolt fogvatartott külkórházba csak őrzéssel helyezhető el.
153 574. Amennyiben az elzárást töltőt kórházi ellátás miatt külkórházba szükséges elhelyezni, akkor a bv. szerv vezetője az elzárást félbeszakítja. A bv. szervet a továbbiakban őrzési vagy ellenőrzési kötelezettség nem terheli. 575. Kihelyezés esetén elsősorban a külkórház osztályvezető főorvosát kell tájékoztatni a külkórházi rendet is érintő őrzés, illetőleg ellenőrzés legfontosabb biztonsági szabályairól. 576. Ellenőrzéssel történő kihelyezéskor a telefon- és faxszám megadásával egyidejűleg kérni kell, hogy bármilyen rendellenesség (így különösen a kihelyezett fogvatartott engedély nélküli eltávozása, a gyógykezelés megtagadása, öngyilkossági kísérlet, vagy a külkórház rendjének sorozatos megsértése stb.) esetén haladéktalanul értesítsék a bv. szervet, illetőleg azt, hogy a bv. szerv személyi állomány tagjának részére biztosítsák a fogvatartott személyes ellenőrzésének lehetőségét. 577. A külkórházban elhelyezett fogvatartott azon hozzátartozóit, kapcsolattartóit, akik részére a külkórházi elhelyezést megelőzően a látogatási engedélyt postázták, értesíteni kell a kihelyezés tényéről. Az értesítésben kapjanak tájékoztatást a látogatás rendjéről és időpontjáról. 578. Biztosítani kell, hogy a külkórházba őrzéssel elhelyezett fogvatartott a hozzátartozóival, kapcsolattartóival az őrzést végrehajtó bv. szerv vezetője által meghatározott időben találkozzon. 579. Az ellenőrzéssel kihelyezett fogvatartott a külkórházra vonatkozó látogatási rend szerint fogadhat látogatót. 580. Előzetesen letartóztatott esetében a rendelkezési jogkör gyakorlójának az elkülönítésre, illetve a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit be kell tartani. 581. Az ellenőrzéssel kihelyezett fogvatartottat ki kell oktatni a kötelességeire és jogaira, melynek tényét aláírásával kell igazolnia. 582. Az ellenőrzést őrzésre kell átváltoztatni, ha a fogvatartott a külkórházi rendtartást sorozatosan vagy súlyosan megsérti, öngyilkosságot vagy bűncselekményt kísérel meg, illetve magatartása arra utal, hogy a büntetés végrehajtása alól ki akarja vonni magát. 583. A hivatásos állomány tagja, ha a fogvatartott előállítását vagy külkórházban történő őrzését egyedül látja el és a személyes szükséglete, váratlan rosszulléte, betegsége, illetve szolgálati ügyben történő telefonálás, a szolgálatátadás, - átvétel vagy a fogvatartott szándékos önkárosító magatartása miatti segítségül hívás érdekében az őrzött személyt magára kell hagynia, távollétének idejére, illetve leváltásáig a fogvatartott végtagja tárgyhoz rögzíthető. 584. Annak a fogvatartottnak a végtagja, akinél alapos indokkal (konkrét tények, vagy bizonyítékok alapján) arra lehet következtetni, hogy szökni szándékozik, a saját vagy mások életét, testi épségét veszélyeztető magatartást fog tanúsítani (a bv. szerv vezetője által írásban kijelölt személy engedélyével), a külkórházban tárgyhoz rögzíthető, ez azonban a gyógykezelést nem akadályozhatja. A tárgyhoz rögzítést úgy kell végrehajtani, hogy az rendkívüli esemény - különösen fogolyszökés - elkövetését ne tegye lehetővé. Amennyiben az alapos indok már nem áll fent, a tárgyhoz rögzítést haladéktalanul meg kell szüntetni, ennek ellenőrzésére a bv. szerv vezetője által írásban kijelölt személy köteles.
154 Külkórházban elhelyezett fogvatartott őrzésének, vagy ellenőrzésének illetékességi rendje 585. Ha a fogvatartott a Fővárosi Bv. Intézet, a Budapesti Fegyház és Börtön vagy a Fiatalkorúak Bv. Intézete (Tököl) nyilvántartásában szerepel, az őrzést vagy az ellenőrzést az említett bv. szervek látják el Budapest területén. 586. Ha a fogvatartott külkórházban történő elhelyezéséről a Központi Kórház dönt, akkor az őrzést vagy ellenőrzést saját, ha az IMEI dönt, akkor a Budapesti Fegyház és Börtön biztonsági osztálya köteles megszervezni és teljesíteni Budapest területén. Ha azonban ez a döntés az 585. pontban felsorolt három bv. szerv valamelyikét érinti, annak az őrzést vagy ellenőrzést 4 órán belül át kell vennie. 587. Amennyiben más bv. szerv nyilvántartásában lévő fogvatartott külkórházba történő továbbirányításáról befogadási eljárás lefolytatása nélkül dönt a Központi Kórház vagy az IMEI, akkor az őrzés vagy ellenőrzés megszervezése tekintetében az 586. pont szerint kell eljárni. 588. Ha a fogvatartott szállítása közvetlenül a kijelölt külkórházba történik és a fogvatartott az 585. pontban fel nem sorolt bv. szerv nyilvántartásában van, az őrzést vagy ellenőrzést Budapest területén a Központi Kórháznak, illetve vidéken a legközelebbi bv. szervnek 4 órán belül át kell vennie. Az őrzés vagy ellenőrzés átadásáról a beteg szállítását végző bv. szerv a beteg felvételét követően, rövid úton tájékoztatja a Központi Kórházat vagy a külkórház elhelyezése szerint illetékes bv. szervet. 589. Azonos megye területén lévő bv. szervek közül a kihelyezett beteg fogvatartott őrzését vagy ellenőrzését annak a bv. szervnek kell ellátni, amelyik közigazgatási területén a külkórház található. 590. A fogvatartott 4 órán belüli átvételét a betegfelvételtől kell számítani, illetve végrehajtani. Az átadás-átvétel időpontjáig az őrzést az köteles ellátni, aki a fogvatartottat külkórházba szállította. Azt követően az őrzésről vagy ellenőrzésről a kiszállítást végző bv. szervtől kapott, az 571. pontban meghatározott információ alapján a feladatot átvevő bv. szerv vezetője dönt. 591. A fogvatartott őrzését vagy ellenőrzését átvevő bv. szervnek a feladat ellátására kijelölt személyt hivatalos megbízólevéllel kell ellátnia. A megbízólevélnek tartalmaznia kell az átvevő személy adatait, szolgálati igazolványának számát, az átvett fogvatartott adatait, a feladat átvételének időpontját és a külkóház megnevezését. 592. Ha a fogvatartott megőrzésesként tartózkodik az 585. pontban felsorolt bv. szerv valamelyikében és szükségessé válik külkórházba való kihelyezése, az őrzést vagy ellenőrzést annak a bv. szervnek kell megszervezni és teljesíteni, amelyben a kihelyezés időpontjában tartózkodik. 593. Ha az elzárást töltőt a Központi Kórházból kell kihelyezni külkórházba, az őrzést vagy ellenőrzést a Központi Kórház saját maga köteles megszervezni. 594. A rendőrségi fogdából vagy a Magyar Honvédség Katonai Fogházából (a továbbiakban: MH Katonai Fogház) a Központi Kórházba vagy az IMEI-be beutalt őrzését - külkórházba történő kihelyezés esetén - a rendőrség, illetve az MH Katonai Fogház veszi át az értesítést követő 6 órán belül, addig az őrzést az 586. pont szerint
155 kell végezni. Ha a fogvatartott kihelyezésének időpontja előre ismert, a külkórházba kísérést, szállítást a rendőrség, illetve az MH Katonai Fogház végzi. A fogvatartott tervezett kihelyezése külkórházba 595. Olyan esetekben, amikor a fogvatartottat azért kell külkórházban elhelyezni, mert bizonyos vizsgálata, kezelése csak ott történhet meg, de a kihelyezése nem sürgős, hanem előjegyzés alapján történik, tervezett kihelyezés valósul meg. 596. Amennyiben a kihelyezés tervezhető és az Budapest területén történik, a fogvatartottat (az 585. pontban felsorolt bv. szervek kivételével) a Központi Kórházba, vidéken a külkórházhoz legközelebb eső bv. szervbe kell szállítani. A szállítás előzetes jelzés után, kellő időben történjen meg. A fogvatartott egészségügyi anyagához mellékelni kell az 571. pontban meghatározott információkat. 597. Amennyiben a fogvatartott kihelyezése a Központi Kórházból, illetve IMEI-ből tervezetten történik és a fogvatartott az 585. pontban felsorolt bv. szervek valamelyikének állományába tartozik, úgy a kísérést, kiszállítást az érintett bv. szervnek kell végrehajtani. 598. A beteg fogvatartott külkórházban történő őrzését ellátó biztonsági felügyelő közvetlenül a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek van alárendelve. Feladatát őrhelyen lőfegyverrel, az őrutasításban meghatározottak szerint és az eligazítás alapján látja el. 599. A beteg fogvatartott külkórházban történő őrzését ellátó biztonsági felügyelő feladata: a. az elöljáró által meghatározott kényszerítő eszközök, mozgáskorlátozó eszközök és technikai eszközök felvétele, b. a kiszállítandó fogvatartott adatainak egyeztetése, c. a fogvatartott és személyes használati tárgyainak ellenőrzése, átvétele, d. a fogvatartott motozása, e. a fogvatartott eligazítása, f. a meghatározottak szerint mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása, g. a szállító jármű ellenőrzése, a fogvatartott biztonságos elhelyezése a szállító járműben, h. a fogvatartott biztonságos előállítása, i. az őrzés helyszínének biztonságos bejárása, szükség szerint mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása, j. az egészségügyi személyzet szükség szerinti tájékoztatása, k. a fogvatartottak magatartásának folyamatos figyelése, ha rendellenességet észlel a halaszthatatlan intézkedések megtétele majd jelentés az elöljárónak, l. szükség esetén a fogvatartottak biztonságos kísérése a külkórház helyszínei között,
156 m. az őrzésre szolgáló terület biztonságra veszélyes pontjainak ismerete és fokozott figyelése, n. a IV. biztonsági csoportba sorolt fogvatartott tevékenységének fokozott figyelemmel kisérése, o. ha bármilyen a normálistól eltérő, vagy rendkívüli esemény bekövetkezésére utaló jelet észlel, azonnal értesíti közvetlen elöljáróját, p. a bv. szerv vezetője és közvetlen elöljárója által meghatározott külön rendelkezések betartása és betartatása, q. az elöljáró által meghatározott kényszerítő eszközök, és technikai eszközök leadása. 600. A beteg fogvatartott külkórházban történő ellenőrzését a bv. szerv vezetője által írásban meghatározott módon, kell végrehajtani.
12.
A személyi állomány riadóztatásának szabályai.
A riadó fogalma Def: a büntetés-végrehajtási egységek, a személyi állomány és a rendelkezésre álló technikai eszközöknek olyan készenléti állapotba helyezése, amelyből rövid időn belül biztosított a várható esemény megelőzése, a bekövetkezett esemény megszakítása és megszüntetése, a következmények felszámolása. A riadó célja A riadó célját szűkebb és tágabb értelmezésben egyaránt meghatározhatjuk. a.) Szűkebb értelmezésünk szerint riadóval kell biztosítani a bv. szervek személyi állományának legrövidebb időn belül történő bevonultatását és készenléti állapotban helyezését az előzőekben rögzített feladatok végrehajtására. b.) Tágabb értelmezzük alapján a riadó célja, kiterjed az esemény megszakítására és a megszüntetésére, illetve az eseményből származó következmények felszámolására irányuló tevékenységsorozat megszervezésére, végrehajtására, ellenőrzésére és mindenoldalú biztosítására. A riadó méretei A riadó a bekövetkezett vagy feltételezett eseménytől függően lehet részleges, illetve teljes. Teljes riadó A büntetés-végrehajtási intézet és intézmény (a továbbiakban: intézet) vonatkozásában teljes, ha a riadó a személyi állomány valamennyi szolgálati-, illetve munkahelyen kívül tartózkodó tagjára (a felmentettek kivételével) kiterjed. Részleges riadó Részleges, ha a riadó a bv. szerv szolgálati-, illetve munkahelyen kívül tartózkodó személyi állományának egy külön meghatározott részére terjed ki.
157 Az intézetben az állományilletékes parancsnok (a továbbiakban: parancsnok), illetve a parancsnok hatáskörében eljáró személy jogosult a teljes személyi állomány riadóztatására. Részleges riadót az általuk nyílt paranccsal megbízott személy is elrendelhet. A riadó elrendelése Éles riadó A riadó elrendelhető / úgynevezett éles helyzetben / amikor a cél a személyi állomány kiértesítése, készenlétbe helyezése illetve mozgósítása az esemény megelőzésére, a bekövetkezett esemény megszakítására, megszüntetésére, továbbá következményeinek felszámolására. Gyakorló riadó A gyakorló riadó során kell a személyi állomány megfelelő felkészültségét elősegíteni a különböző feladatok teljesítésére. Elrendelésével kell meggyőződni a parancsnoki törzs, az intézkedések megtételére jogosult és kötelezett - parancsnoki törzsbe nem tartozó - vezetők intézkedő képességéről, a kiértesítési rendszer működéséről, a személyi állomány normaidőn belül történő bevonulásáról, a riadoztatott állomány alkalmazhatóságáról. A riadó értékelése • A riadó elrendelésére és végrehajtására vonatkozó feladatok ismerete. • A kiértesítés megszervezése, a riadó kiterjesztésének indokoltsága. • A riadó végrehajtására kiadott intézkedések tartalma és célszerűsége. • A riadóra vonatkozó normák betartása. • A riadó-felszerelés megléte. • A bevonultatott állomány alkalmassága a bekövetkezett, vagy feltételezett esemény • felszámolására. A riadót megfelelőre kell értékelni, ha a riadóztatott állomány legalább 70 %-a normaidőre bevonult és az előző szempontok döntően pozitív értékelést kaptak. Amennyiben a riadó nem volt megfelelő, úgy azt - akár feltételezett rendkívüli esemény nélkül is - 3 hónapon belül meg kell ismételni. A szervezés általános szabályai A bv. szervezet személyi állományának azon feladatait, melyeket rendkívüli esemény veszélye vagy bekövetkezése esetén, illetve rendkívüli helyzetben kell végrehajtani, meghatározott szerkezeti egységbe foglalt és előírt tartalmi követelményeknek megfelelő RIADÓTERV-ben kell megtervezni. A riadóterv tartalma A riadóterv az az okmány, amely egy adott bv. intézet helyi sajátosságainak figyelembevételével, teljes részletességgel tartalmazza a személyi állomány kötelességeit a rendkívüli esemény veszélye, vagy bekövetkezése esetén, illetve rendkívüli helyzetben végrehajtandó a napi feladatoktól eltérő speciális feladatokat A riadó terv tartalma (elrendelésre jogosultak köre, elrendelés módjai, berendelés szövege, feladattól függően a kiértesítendők körét, a kiértesítés rendszerét, módját és a végrehajtáshoz szükséges adatokat. A riadóterv készítésének további szempontjai:
158 A riadótervben foglaltak minősített adatnak számítanak, így abba illetéktelen személynek betekintenie nem szabad. A riadótervet el kell látni tartalomjegyzékkel: A tervben rögzíteni kell azokat az elsődleges feladatokat is, amelyeket a biztonsági tisztnek /parancsnoknak, biztonsági osztályvezetőnek / a riadó elrendelését követően azonnal végre kell hajtania: A riadótervhez a kötelezően előírt mellékleten túl, célszerű mellékelni még a bv. szerv székhelyének és a megye területének térképét, az intézet szintenként elkészített helyszínrajzát,(célserű több példányt mellékelni), illetve az intézet körzetének helyszínrajzon bejelölt zárási tervét. A zárási terv elkészítésekor indokolt az illetékes rendőri szervekkel együttműködni. A végrehajtási tervek A különböző rendkívüli események felszámolására kidolgozott feladatrendszert a riadóterv mellékleteként végrehajtási tervekben kell meghatározni. • a bv. intézet elleni külső támadás megszakítására, • a szökevény elfogására, • kitörés megakadályozására, • túszok kiszabadítására, • elemi csapás vagy tűz következményeinek felszámolására, • zárkatorlasz felszámolására, • robbantással való fenyegetés esetére. • szállítás, előállítás közben bekövetkezett rendkívüli esemény felszámolására, • fogolyzendülés megszakítására, • terrorcselekmény megszakítására. A biztonsági tiszt feladatai Ellenőrzött gyakorló riadó esetén Ha a riadót az elrendelésre jogosult elöljáró gyakorlat céljából nyílt parancs alapján rendeli el, a riadóparancsot vevő szolgálatban lévő biztonsági tiszt mindenek előtt győződjön meg a riadó elrendelésének jogosultságáról: erről oly módon győződhet meg, hogy az elöljárótól elkéri a nyílt parancsot és a szolgálati igazolványát, majd a két okmányban szereplő adatokat egyezteti. Egyezőség esetén a továbbiakban ugyanúgy jár el, mintha a rendkívüli esemény valóban bekövetkezett volna. /Eszerint kell eljárnia a riadóparancsot vevő más vezetőnek is. / Megismeri a feltevés szerinti rendkívüli eseményt. Ennek egyik módja lehet az, hogy az ellenőrző elöljárótól átveszi az írásbeli szöveget, vagy - ennek hiányában - feljegyzést készít az elöljáró közléséről. Ez utóbbi szerint kell eljárni akkor is, ha a riadót híreszközön rendelik el, valamint az elrendelés valódiságáról visszahívással meg kell győződni. Valamely esemény bekövetkezése esetén: Ez esetben a fentiekre nyilvánvalóan nincs szükség, intézkedéseit az adott körülmények figyelembe vételével kell megtennie. Az esemény eredményes leküzdésének fontos feltétele, hogy az elsődleges intézkedések időrendben is a legcélirányosabban történjenek. Vannak mozzanatok, halasztást nem tűrő intézkedések, amelyeket minden esemény bekövetkezése esetén haladéktalanul meg kell tenni, ezek: Az eseményről szóló jelentés pontos vétele A jelentést - a pontosság és a félreértés elkerülése érdekében - lehetőleg írásban rögzítse a biztonsági tiszt. Ennek során tisztázza - többek között - az esemény pontos helyét, idejét, jellegét, a jelentést tevő nevét, beosztását, stb.
159 A beosztott jelentésénél meg kell követelni a lehető legtömörebb, kizárólag tényeket tartalmazó információszolgáltatást. A jelentésírásban történő rögzítése nem lehet időigényes tevékenység. Ha fontosabb érdekek /életmentés, tűz továbbterjedésének megakadályozása, vagy robbanás következményeinek felszámolása stb. / indokolja, akkor elsődleges az arra való intézkedés, a feljegyzés készítése ezesetben nem lehet irányadó. A jelentés valódiságáról való meggyőződés Ha mód van rá, a biztonsági tiszt a helyszínen tájékozódjon, amennyiben az esemény szolgálati helyétől távolabb következett be, visszahívással, más esetben beosztottnak a helyszínre küldésével győződjön meg a jelentés valódiságáról. Ha a biztonsági tiszt az eseményt maga is észleli, vagy a helyszínen történő ellenőrzés jelentős időveszteséggel jár, akkor a kontroll elmaradhat. Az intézkedéseket a jelentésre alapozva kell megkezdeni, és tovább folytatni. A helyzet tisztázása már egy későbbi feladat lesz. Az esemény jellegéhez igazított halasztást nem tűrő intézkedések megtétele a valódi esemény során, de a gyakorlat alkalmával is intézkedni kell: • a helyszín elszigetelésére és a fellelhető nyomok biztosítására, • a közvetlen életveszély elhárítására, munkatárs vagy más személyek életének mentésére, az elsősegélynyújtás megszervezésére, a tűzoltók és a mentők értesítésére, • a tűz oltására, továbbterjedésének megakadályozására, • a szükséges áramtalanításokra, a gázszolgáltatás szüneteltetésére, a víznyerőhelyek biztosítására, • szökés esetén, ha annak bekövetkezése óta rövid idő telt el, tegyen kísérletet a nyomon vagy irányban történő üldözésre /ennek érdekében a szolgálatban lévő állományt csoportosítsa át /, elegendő erő esetén, rendelje el az intézet területén a kutatást , • szükség esetén az esemény jellegétől függően a területileg illetékes rendőrkapitányság, illetve az együttműködési megállapodás alapján más rendőrhatóság, • határőrség értesítése, Ezeket követően célszerű - a már tett és a még teendő intézkedések átgondolásával - rövid helyzetértékelést végezni. Ennek birtokában a biztonsági tiszt intézkedjen: • a szolgálatban lévő állomány tájékoztatására a folyamatban lévő feladatok szükség szerinti feladatok módosítására, • fogvatartottak hangulatának és magatartásának fokozottabb figyelemmel kísérésére, • az őrhelyek, illetve szolgálati helyek megerősítésére, • fegyverek, fegyverzeti anyagok, felszerelések előkészítésére, • járművek készenlétbe helyezésére, • falbontó, ajtókiemelő és egyéb műszaki eszközök előkészítésére, • rendvédelmi eszközök előkészítésére, • az eseménynapló megnyitására (célszerű módszer lehet e célra kiegészítőként hangszalag alkalmazása, mert az írásbeli munkáit magnetofon alapján így később is elvégezheti) • a be- és kilépés megszigorítására, illetéktelen személyek és járművek eltávolítására, A fejleményektől függően a szolgálaton kívül lévő állomány részére a biztonsági tiszt a riadótervben meghatározottak alapján riadót rendel el, és utasítást ad a bevonultatható személyi állomány kiértesítésére. Jegyezze vagy jegyeztesse a bevonulók beérkezési időpontját.
160 Intézkedik a bevonuló állomány öltözetének, gyülekezési helyének meghatározására, szükség esetén a tartalék erő ideiglenes parancsnokának kijelölésére a riadótervben meghatározott tartalék erő parancsnokának beérkezéséig a biztonsági tiszt az elsők között beérkező, arra alkalmas beosztottat bízza meg a teendők ideiglenes ellátásával. Ezzel együtt szervezze meg a gyülekezési helyen csoportosított személyi állomány tájékoztatását. A bevonuló állomány csak akkor öltözzön át hadiruhába, ha erre parancsot kapott és az nem jár időveszteséggel A feladat végrehajtásának eredményessége nem függhet az átöltözésre fordítható időtől. Szükség esetén a személyi állomány abban az öltözetben ténykedjenek, amiben az intézetbe bevonultak. Intézkedés a körleten a létszámellenőrzés végrehajtására, a zárkák és lakóhelyiségek bezárására, szükség esetén a munkáltatás beszüntetésére: indokolt esetben a biztonsági tiszt intézkedjen a munkáltatás beszüntetésére, illetőleg azon fogvatartottak fokozottabb őrzésére, akik munkájukat tovább folytatják /pl.: szakács, fűtő, stb. / Tájékoztassa a munkáltatást felügyelő személyi állományt, szerveztesse meg a biztonságra veszélyes eszközök darabszám szerinti visszavételét, a fogvatartottak sorakoztatását, létszámának ellenőrzését, motozását, visszakísérését a körletre, a munkahelyek áramtalanítását és ellenőrzését. Ezzel párhuzamosan szüntesse meg a fogvatartottak zárkán kívüli egyéb tevékenységét /szabadlevegőn tartózkodás, kultúr- és sporttevékenység, orvosi rendelés, stb. / Intézkedjen az egyes épületrészek elszigetelésére, az átjáró ajtók áramtalanítására, vagy mechanikus zárral való bezárására. A létszámellenőrzéshez, a fogvatartottak csoportjainak biztonságos mozgatásához a megerősítéseket, illetve a szükséges erőt biztosítani kell. A rendelkezésre álló erő- és eszköz felmérésére, az őrhelyek megerősítésére, a rendkívüli esemény továbbfejlődésének megakadályozására: a beérkező állományból erősítse meg az őrhelyeket, szervezze meg a fogvatartottak átkísérésének biztosítását, szükség esetén a fegyverszoba őrzését, az állomány folyamatos felszerelését. Készítse elő a riadótervhez mellékelt térképeket, vázlatokat, helyszínrajzokat. A tűz esetén kivonuló tűzoltóknak, illetve a más rendkívüli esemény megszakítására a megérkező együttműködő erők parancsnokának adja át a megfelelő okmányokat, a helyzetről adjon számukra tájékoztatást, szervezze meg a velük való együttműködést. Intézkedjen az eseményt megvalósító fogvatartottak létszámának, személyazonosságának megállapítására, készíttesse elő azok büntetés-végrehajtási iratait /igazgatási, nevelési, egészségügyi /. Túszfogással megvalósított terrorcselekmény esetén meg kell állapítani a túszok személyét, a lehetőségekhez képest egészségi állapotukat. A cselekményt elkövetőkkel időhúzási célból tárgyalásokba kell bocsátkozni, szem előtt tartva a túszok életének, testi épségének megóvását. A bv. személyi állományának tagja fegyvert, robbanóanyagot, vagy más, az emberi élet kioltására alkalmas eszközt a terroristáknak nem adhat át, arra még ígéretet sem tehet. Mindig a helyzethez legjobban igazodó és a legcélravezetőbb taktikát kell megválasztani és alkalmazni. Az esemény felszámolásához szükséges szolgálati csoportok létrehozására, feladataik meghatározására: a rendelkezésre álló erő függvényében megszervezi a szükséges csoportokat, eligazítja a bent lévő alparancsnokokat és a szolgálati csoportok parancsnokait, kijelöli a személyi állomány és a fogvatartottak egészségügyi segélyhelyeit. Korlátozó intézkedések megtétele: ennek keretében csökkentse a biztonsági osztály elhelyezési körletén történő indokolatlan mozgást, rendeljen el hírkorlátozást, /tiltsa meg a magánbeszélgetéseket, a távbeszélő készülékek használatát csak szolgálati célból engedélyezze.
161 Szigorítsa meg az intézetbe történő ki- és beléptesét. Tiltsa meg az illetéktelen személyek beléptetését, fokozott ellenőrzés után távolíttassa el az intézet területén lévő idegen személyeket és gépjárműveket. Jelentés a beérkező elöljáróknak: a biztonsági tiszt időközben készüljön fel a beérkező elöljárónak történő jelentéstételére. E célból értékelje a kialakult helyzetet, gondolja át a tett intézkedéseit, pótolja a hiányzó adatokat. Szükség esetén tartson tájékozódó jellegű ellenőrzést. Az ellenőrzés tartson rövid ideig, tartózkodási helyét, értesítésének módját a biztonsági főfelügyelőnek mindig ismernie kell. Az elöljáró beérkezése után: • tegyen pontos jelentést elöljárójának az eseményről, a tett intézkedéseiről, és azok eredményességéről, a létszámhelyzetről, az erő és eszköz felhasználásról; • hajtsa végre a kapott utasításokat, a végrehajtásról folyamatosan tegyen jelentést elöljárójának; • tartson folyamatos kapcsolatot a parancsnoki törzzsel: a birtokába jutott információkkal, javaslataival, észrevételeivel segítse a törzs tagjainak munkáját: • folyamatosan ellenőrizze a bevonulók szolgálatra alkalmasságát, a bevonulókat tájékoztassa az eseményről, a fejleményekről és a további feladatokról: • gondoskodjon a hírrendszerek zavartalan működéséről, a fegyverek és egyéni védőfelszerelések folyamatos kiadásáról: • a tartalék erő parancsnokával együttműködve kísérje figyelemmel a létszám alakulását, az erő- és eszköz felhasználást: • továbbra is kísérje figyelemmel az esemény felszámolásának folyamatát; • segítse az információáramlást: ennek érdekében tartson kapcsolatot beosztottaival, a szolgálati csoportok parancsnokaival; • az illetékes szolgálati ágak beosztottaival együttműködve intézkedjen az esetleges elkülönítések végrehajtására; • ellenőrizze vagy ellenőriztesse a munkáltatás beszüntetését, a veszélyes szerszámok visszavételét, a fogvatatottak körletre kísérését, az üzemek és üzemrészek lezárását. Elöljáró intézetben tartózkodása esetén a biztonsági tiszt elsődleges intézkedései leszűkülnek. Az eseményről szóló jelentés vételét követően - a legszükségesebb és halaszthatatlan intézkedések megtétele után haladéktalanul tegyen jelentést elöljárójának, a továbbiakban a kapott utasítás szerint járjon el. Nélkülözhetetlennek tartjuk, hogy a biztonsági tiszt a nap minden szakaszában ismerje az intézkedésre jogosult vezető / parancsnok, parancsnok helyettes, biztonsági osztályvezető, vezető ügyeletes tiszt / személyét, tartózkodási helyét, a legrövidebb időn belül történő kiértesítésének módját. Fontos tudni, hogy a biztonsági tiszt elöljárója a riadoztatott személyi állománynak mindaddig, amíg magasabb beosztású vezető az intézetbe beérkezik és a feladat végrehajtás irányítását átveszi. A körlet- főfelügyelő feladatai A biztonsági tiszttől kapott tájékoztatás alapján eligazítja a körletfelügyelőket. Meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket a biztonsági tiszt a körlet biztosítására vonatkozóan előírt. Fogadja a megerősítésre érkezett felügyelőket, meghatározza feladataikat. Felkészül a munkahelyekről bevonulók fogadására és elhelyezésére. Megszünteti a fogvatartottak zárkán kívüli tevékenységét /szabadlevegőn tartózkodás, kultúrés sporttevékenység, orvosi rendelés, vásárlás, stb. /, a fogvatartottakat zárkájukba kísérteti, szükség esetén elrendeli a személyi motozásukat. Megfelelő biztosítás mellett végrehajtja a létszámellenőrzést, a zárkák és lakóhelyiségek lezárását.
162 Az esemény jellegétől függően- áramtalaníttatja az elhelyezési körleten elektromos zárrendszerét, a kulcsokat eljuttatja a biztonsági tiszthez, vagy azokat elzárja a lemezszekrénybe. Ez utóbbit azonban jelentenie kell a biztonsági tisztnek A tett intézkedésekről folyamatosan jelentést tesz elöljárójának. Folyamatosan ellenőrzi a fogvatartottak hangulatát és magatartását. Ellenőrzi a felügyelők szolgálatellátását. Tevékenysége során szorosan együttműködik a nevelőkkel. Ha a körleten tüzet észlel, haladéktalanul intézkedik az életmentésre, a közvetlen veszélyeztetettek átcsoportosítására, valamint saját erővel kísérelje meg a tűz eloltását. Amennyiben a fogvatartottak ellátására hivatott munkahelyek /konyha, kazánház / szolgálati területén vannak és az említett helyeken az elitéltek tovább, dolgozhatnak, rendszeresen ellenőrizze, vagy ellenőriztesse az ott munkát, végzőket. Utasításra elkülönítéseket hajt végre, zárkákat üríttet ki, a fogvatartottakat szükség esetén átcsoportosítja. Ezirányú feladatait minden esetben megfelelő biztosítással kell végrehajtani. A büntetés-végrehajtási szervezet egyik alapvető feladata, a személyi állomány kötelessége, hogy a büntetés-végrehajtás rendjét, biztonságát súlyosan sértő vagy veszélyeztető cselekményeket, eseményeket megelőzze, a bekövetkezetteket megszakítsa, felszámolja, továbbá a katasztrófa helyzetekben is szakszerűen intézkedjen. Mindezek elengedhetetlen feltétele, hogy a bv. intézetek intézkedésre jogosult vezető állományának a válságkezelésre vonatkozó felkészültsége, magas színvonalú tevékenysége kellően összehangolt, begyakorlott legyen. A bv. biztonsági rendkívüli események, katasztrófahelyzetek megelőzése érdekében, illetve bekövetkezésük esetén intézkedésre jogosult vezetői állománynak az intézetekben rendszeresen törzsfoglalkozást kell tartani. Az intézkedésre jogosult vezetői állomány tagjai: • parancsnok, • parancsnok helyettes, • osztályvezető, • biztonsági tiszt, • biztonsági és körlet főfelügyelő, • gazdálkodó szervezet biztonsági vezetője, • parancsnok által kijelölt külön személy, • indokolt esetben az együttműködő szervek képviselői. A törzsfoglalkozás végrehajtása a feltételezett helyzetek, események bekövetkezése esetén teendő intézkedések (válságkezelés) gyakorlásának biztosítása. Az intézetekben negyedévente legalább egy törzsfoglalkozást kell tartani. A törzsfoglalkozások konkrét időpontját az intézet féléves munkatervében kell ütemezni. A törzsfoglalkozásról a tervezett időpont előtt nyolc nappal a téma megjelölésével az OP illetékes főosztályvezetőit távbeszélőn tájékoztatni kell. A foglalkozásokon három alkalommal a bv. biztonságával kapcsolatos rendkívüli eseményeket, egy esetben pedig katasztrófavédelmi váltságkezelést kell gyakoroltatni. A törzsfoglalkozások helyzetbeállításait úgy kell összeállítani, hogy mindazon eseményfajták, amelyek kezelésére az intézetek a riadó- és végrehajtási tervekben kötelezettek, a tárgyév folyamán kivétel nélkül szerepeljenek a foglalkozásokon. A választott témákat a soros törzsfoglalkozáshoz közeli időszakban történt súlyosabb események tanulságaival kell kiegészíteni. A törzsfoglalkozások végrehajtása előtt biztosítani kell az alapos felkészülésre a lehetőséget. A berendeltek ennek keretében tanulmányozzák a vonatkozó jogszabályokat, belső rendelkezéseket, valamint a riadó- és végrehajtási tervekben foglaltakat.
163 A törzsfoglalkozásra foglalkozás-vezetési tervet kell készíteni, amelynek tartalmi kellékei: • a foglalkozás helye, • ideje, tárgya, módszere, • a résztvevők köre, • öltözet, felszerelés, • a feldolgozandó téma, • a felkészülés irodalma, anyagszükséglete, • a foglalkozás vezető és a résztvevők tevékenysége. A törzsfoglalkozást a parancsnok vezesse és közvetlenül ellenőrizze a törzs egyes tagjainak felkészültségét. A szakmai ismeret hiányossága esetén intézkedjen azok megszűntetésére, illetve határozza meg a feladatokat. A tantermi foglalkozásokon a feltevéseket célszerű a résztvevőkből alakított csoportokban megoldani. Egy-egy csoportban az eltérő szakterületeken dolgozók és az azonos beosztásúak részvétele lehetőleg arányos legyen. A helyzetbeállítások elméleti megoldásait a feltételezett helyszínen is célszerű begyakorolni. A törzsfoglalkozásokról a biztonsági osztályvezető, illetve az „M” megbízott vezessen haladási naplót. A parancsnokok intézkedjenek arra, hogy a távollévők az elmaradt ismeretet utólag megszerezzék. A parancsnok követelje meg, hogy a foglalkozásra berendeltek az elhangzottakról megfelelő jegyzetet készítsenek. A törzsfoglalkozásokról a parancsnokok készítsenek jelentéseket, amelyet a foglalkozásvezetési tervvel együtt a BVOP-ra terjesszenek fel.
13.
A kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó általános és speciális szabályok. Az intézkedési kötelezettség és az intézkedések alkalmazásának közös szabályai
A fogvatartottat közvetlenül a bv. intézetbe való befogadási eljárás során tájékoztatni kell, hogy a bv. törvényes rendjének megsértése esetén, illetve annak fenntartása érdekében a személyi állomány tagjai több intézkedés megtételére jogosultak, illetve kötelezettek, így kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnak. A befogadás után át kell adni az ezzel kapcsolatos tájékoztató formanyomtatványt, egyúttal szóban is fel kell hívni a fogvatartott figyelmét a kényszerítő eszközök alkalmazásának lehetőségére. 1. A személyi állomány tagja a bv. szervezet feladatkörében, szolgálati beosztásának (munkakörének) a jogszerű ellátása során a jogszabályokban meghatározott intézkedések megtételére jogosult és köteles. 2. Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban annak törvényes céljával. Több lehetséges és alkalmas intézkedés közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. 3. Az intézkedő nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A személyi állomány tagja az ilyen magatartás tanúsítóját a cselekmény abbahagyására felszólítani, vele szemben intézkedni, vagy az intézkedésre jogosult személynek jelentést tenni köteles.
164 4. A személyi állomány tagja köteles megakadályozni, hogy a fogvatartottak egymást bántalmazzák, sanyargassák, vagy egyéb, az emberi méltóságot sértő magatartást tanúsítsanak. 5. Az intézkedés során kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedésnél megsérült személy részére - amint az lehetséges - segítséget kell nyújtani, gondoskodni kell az orvosi ellátásáról, kórházi elhelyezés esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy értesítéséről. 6. A személyi állomány egyenruha viselésére kötelezett tagját az intézkedése során az egyenruhája és az igazolványa, egyenruha viselésére nem kötelezett tagját az igazolványa igazolja. 7. Ha az intézkedések a személyi állomány vagy a fogvatartottak életének és testi épségének a megvédésére, a fogva tartás törvényes biztosítására, a fogolyszökés megakadályozására nem elegendők, a bv. szerv köteles más rendvédelmi szerv közreműködését kérni. A kényszerítő eszközök alkalmazásának közös szabályai 1. A bv. szervezet hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagja feladatának jogszerű teljesítése során - amennyiben más intézkedés nem vezet eredményre - a törvényben meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazására jogosult és köteles. 2. A törvényben meghatározott kényszerítő eszközök közül csak azok - addig és olyan mértékben - alkalmazhatók, amelyek az intézkedés eredményességéhez szükségesek. 3. Kényszerítő eszköz valamely cselekmény (magatartás) megtorlásaként nem alkalmazható. 4. Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre vagy a használatára nincs lehetőség, más eszköz is igénybe vehető, amennyiben a helyettesített eszköz alkalmazásának a feltételei fennállnak, és az alkalmas az intézkedéssel elérni kívánt cél megvalósítására. 5. Kényszerítő eszközzel ellátni csak az alkalmazásra kiképzett személyt lehet. 6. A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetővé teszik előzetesen figyelmeztetni kell. 7. Kényszerítő eszköz nem alkalmazható a magatehetetlen személlyel szemben - továbbá a testi kényszer és a bilincs kivételével - a terhes nővel és a gyermekkorú személlyel szemben, ha e körülményekről az intézkedőnek tudomása van, vagy azok számára nyilvánvalóan felismerhetők. 8. Csak korlátozott testi kényszer (megfogás, lefogás) alkalmazható a kényszergyógykezelttel, az ideiglenes kényszergyógykezelttel és a kóros elmeállapotúvá vált fogvatartottal szemben. 9. Testi kényszer az intézkedésnek passzívan ellenszegülő személlyel szemben is alkalmazható.
165 10. A bilincs használatára és a bilincselés módjára az elítélt mozgását korlátozó eszközök alkalmazására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 11. A bv. szervezet közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló olyan tagjait, akik munkakörüknél fogva az elítéltekkel közvetlen kapcsolatban állnak, a támadás elhárítására és a testi épségük védelmére könnygázszóró eszközzel lehet ellátni. 12. Kényszerítő eszközként csak az arra kiképzett szolgálati kutyát lehet alkalmazni. 13. A hivatásos állomány tagja csak a bv. szervezetnél rendszeresített lőfegyvert használhatja. A lőfegyver használata után gondoskodni kell a helyszín biztosításáról. 14. Nincs helye kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört vagy az intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható. 15. A kényszerítő eszköz alkalmazását az elöljárónak - amint arra lehetőség nyílik - szóban, a szolgálat befejezése után két órán belül írásban is jelenteni kell. 16. A kényszerítő eszköz alkalmazásának a jogszerűségét a bv. szerv parancsnoka köteles megvizsgálni, majd álláspontjáról a kényszerítő eszköz alkalmazásától számított nyolc napon belül értesíti azt, akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták. Ha a kényszerítő eszközt a bv. szerv parancsnokának az utasítására alkalmazták, annak jogszerűségéről az országos parancsnok foglal állást. 17. A jogszerűtlennek minősített kényszerítő eszköz használatáról az ügyészt nyolc napon belül, ha pedig a kényszerítő eszköz használata testi sérülést vagy halált okozott, haladéktalanul értesíteni kell. 18. Ha a kényszerítő eszközt kényszergyógykezelttel vagy ideiglenes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, a kialakított állásfoglalásról az érintett személyen kívül értesíteni kell annak törvényes képviselőjét és az ügyészt is. 19. Az intézkedést elszenvedett személynek - függetlenül az állásfoglalástól - joga van az intézkedéssel kapcsolatban feljelentést, keresetet, bejelentést vagy panaszt tenni az illetékes hatóságnál vagy szervnél. 20. A kényszerítő eszközök alkalmazása szempontjából a bv. szerv, illetve annak vagyona elleni támadásnak vagy rongálásnak minősül az olyan magatartás, amely a területén lévő vagy az üzemeltetését (működését) biztosító létesítmények, tárgyak, berendezések, járművek megszerzésére, használhatatlanná tételére, megrongálására vagy megsemmisítésére irányul. Kényszerítő eszköz fogvatartottal szemben akkor alkalmazható, ha 1. a bv. szerv rendjét, biztonságát sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít; 2. bármely személy életét, testi épségét, személyes szabadságát sérti, vagy veszélyezteti; 3. bűncselekmény megakadályozása érdekében szükséges. Kényszerítő eszköz alkalmazható azzal a személlyel szemben, aki 1. a bv. szerv által fogvatartott személy életét, testi épségét, személyes szabadságát vagy a fogvatartás biztonságát sérti, illetve veszélyezteti;
166 2. a bv. szerv területén annak rendjét, biztonságát sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít; 3. a bv. szerv, illetve a személyi állomány tagja ellen támad, a személyi állomány tagját a feladatának ellátásában akadályoz, vagy intézkedésre kényszerít; 4. a bv. szerv vagyonát rongálja, és azt felhívás ellenére sem hagyja abba; 5. továbbá a személyi állomány tagja a szolgálati (munkaköri) feladatának ellátása során - az illetékes hatóság intézkedéséig - a bíró, az ügyész, illetve az eljárásban közreműködő más hivatalos személy részére, az e személyek életét, testi épségét, személyes szabadságát sértő vagy közvetlenül veszélyeztető cselekmények megakadályozása érdekében - feladata végrehajtásának a veszélyeztetése nélkül - köteles a szükséges segítséget megadni. A szolgálati feladat végrehajtásának elsődlegessége mellett a segítségnyújtás szükségességéről a konkrét körülmények értékelésével a személyi állomány jelenlévő tagja dönt.
Az egyes kényszerítő eszközök Testi kényszer Az intézkedésnek ellenszegülő személlyel szemben az ellenszegülés megtörésére testi kényszer (megfogás, lefogás, ellökés, elvezetés, önvédelmi fogás) alkalmazható. Bilincs Bilincs alkalmazható a fogvatartott támadásának, szökésének, engedély nélküli eltávozásának és önkárosításának a megakadályozására, továbbá az intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére. Könnygáz, elektromos sokkoló eszköz, gumibot A bv. szervezetnél rendszeresített könnygáz, elektromos sokkoló eszköz, illetve gumibot alkalmazható 1. az életet, a testi épséget, a személyi szabadságot, illetve a vagyonbiztonságot közvetlenül sértő vagy veszélyeztető támadás elhárítására; 2. az intézkedéssel szembeni aktív ellenszegülés megtörésére. Szolgálati kutya Szájkosárral (pórázon vagy anélkül) • a testi kényszer alkalmazásának a feltételei fennállnak. Szájkosár nélkül pórázon • intézet, illetve a fogvatartás biztonságát veszélyeztető csoportosulás enyhébb ke. nem oszlatható szét, • ha az a személyi állomány tagjának az intézkedésével szemben tanúsított aktív ellenállás leküzdéséhez szükséges. Szájkosár és póráz nélkül • személyi sérüléssel fenyegető támadás, illetve az életet vagy a testi épséget közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására, • az elz., kivételével a ft. szökésének a megakadályozására, és a megszökött ft. elfogására
167 14.
A lőfegyverhasználattal és a lőgyakorlatok végrehajtásával kapcsolatos általános és speciális szabályok.
Lőfegyverhasználat Lőfegyverhasználat a hivatásos állomány tagjának saját elhatározásából, vagy az arra jogosult elöljáró utasítására történhet. Kötelékben való fellépés esetén lőfegyver csak az elöljáró utasítására használható. Lőfegyverhasználatnak csak a szándékos, személyre leadott lövés minősül. Nem minősül lőfegyverhasználatnak a figyelmeztető lövés, továbbá a tömegoszlatás, rendfenntartás céljából alkalmazott riasztólövés. Ha más kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezet eredményre, lőfegyver használható 1. az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására; 2. a testi épséget vagy a személyi szabadságot súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására; 3. a közveszélyokozás, a terrorcselekmény vagy a légi, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalombakerítésének megakadályozására vagy megszakítására; 4. bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének a megakadályozására; 5. lőfegyver, illetőleg robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására; 6. a bv. szerv ellen elkövetett fegyveres támadás elhárítására; 7. a fogvatartott erőszakos kiszabadításának a megakadályozására; 8. azzal szemben, aki a nála lévő fegyvert, vagy más, az életre és testi épségre veszélyes eszközt felszólításra nem teszi le, és magatartása annak ember elleni közvetlen használatának szándékára utal; 9. az intézkedő saját élete, testi épsége, illetve személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására. A bv. szervezetben rendszeresített robbanófegyverekre a lőfegyverhasználat szabályait kell alkalmazni. A lőfegyverhasználatról a bv. szerv parancsnoka az illetékes ügyészt haladéktalanul tájékoztatja. Nincs helye lőfegyverhasználatnak 1. ha az olyan személy életét vagy testi épségét veszélyeztetné, akivel szemben a lőfegyverhasználat feltételei nem állnak fenn; 2. ha az intézkedés célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető; 3. a fogvatartott szökésének megakadályozására, illetve szökése esetén elfogására; 4. A tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha a lőfegyverhasználat a fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett támadás, illetve ellenállás leküzdése miatt szükséges. A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie 1. felhívásnak, hogy a felhívott személy az intézkedésnek tegyen eleget; 2. más kényszerítő eszköz alkalmazásának; 3. figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik; 4. figyelmeztető lövésnek.
168 5. a lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei miatt ezek megtételére nincs idő, és a késedelem az élet közvetlen veszélyeztetésével járna. A lövészeti parancs alaki és tartalmi kellékei A bv. egységeknél a lövészetek végrehajtására parancsban kell intézkedni. A parancs tartalmazza: • a lövészetek helyét és idejét, • a lőgyakorlatok tárgyát és a végrehajtásukra kötelezett állománycsoportokat, • a lőtérszolgálatra beosztottakat, • a foglalkozásvezetőket, • a lőtérre vonatkozó biztonsági rendszabályokat. A parancshoz mellékelni kell: • a lövészetre kötelezettek állománycsoportba sorolásáról készített név szerinti kimutatást, • a lőgyakorlatok, a felkészítő foglalkozások és a lőtéren megtartásra kerülő egyéb foglalkozások levezetési terveit, • a lövészet anyagi és technikai biztosításának és a résztvevők utaztatásának rendjét. A komplex lőkiképzés elemei Fegyveranyag ismeret: • a fegyver harcászati jellemzői, műszaki adatai, • a fegyver főbb részei, működése, • a fegyver szét- és összeszerelése, • az előforduló akadályok elhárítása, • a fegyver karbantartása. Lőelméleti ismeretek: • a röppálya elemei, a fegyver pásztázó távolsága, • a célpont megválasztása, irányzék-állítás, • a csapott célgömbbel való célzás, az előforduló célzási hibák, • a pontos lövést befolyásoló időjárási tényezők, korrekciók végrehajtása. Lőelőkészítő foglalkozás: • a lőgyakorlatok ismertetése, • célok bemutatása, • a lőgyakorlat végrehajtásának rendje; • a fegyver hordmódja, • a töltés és ürítés szabályai, • a szabályos és célszerű testhelyzet felvétele, • a fegyver gyors és szakszerű tűzkésszé tétele, • a lőgyakorlat gyakoroltatása /bemutatása/ oktató tölténnyel, Biztonsági rendszabályok • általános biztonsági rendszabályok,
169 • •
lövészetek biztonsági rendszabályai, tiltó rendszabályok ismertetése.
Éles lőgyakorlat végrehajtása A lőelméleti ismereteket tanteremben vagy olyan helyen célszerű oktatni, ahol a szemléltetés lehetőségei is biztosítottak. A fegyveranyag ismeret oktatásával egyidőben a fegyver lövészet előtti karbantartása is elvégezhető. Lőtérszolgálat és kötelmei A lövészet eredményes végrehajtása és a biztonsági rendszabályok betartása érdekében lövészeti törzset kell kijelölni. A lövészeti törzs tagjai: • Lövészetvezető • Lőgyakorlat-vezető (minden szektorban) • Lőtérügyeletes • Biztonsági őrségparancsnok • Biztonsági őrség (őrök) • Lőtérberendező • Jelző(k) (ha szükséges, vagy az igénybevett lőtéren az alkalmazásuk kötelező) • Lőszeres (minden szektorban) • Fegyvermester • Orvos vagy egészségügyi szakápoló. A lőtérszolgálat kötelmei Lövészetvezető Lövészetvezetőnek olyan tisztet kell kijelölni, aki a lövészetek szervezésében és vezetésében kellő jártassággal rendelkezik. Felelős: a bv. egység lövészetének megszervezéséért, a lövészet biztonságos és utasítás szerinti végrehajtásáért. Elöljárója: a lőtérszolgálatnak és a lövészeten résztvevő teljes állománynak. Kötelességei: A lövészetet megelőzően: • tanulmányozza és ismerje meg a végrehajtásra kerülő lőgyakorlatokat, az előkészítő és egyéb foglalkozások leírásait és végrehajtásuk rendjét, • készítse el a lövészet levezetési tervét, azt nyújtsa be jóváhagyásra a bv. intézet parancsnokának, • intézkedjen a lövészet végrehajtásához szükséges anyagok és eszközök biztosítására, • tartson eligazítást a lőtérszolgálat részére, ismertesse a lövészet levezetésének tervét, határozza meg a feladatokat, • győződjön meg arról, hogy a Magyar Honvédség Repülőfőnökség, az érintett polgármesteri hivatal, a biztosítási övezethez közeli ipari üzemek, erdészet, a tulajdonviszonyoktól függően a mezőgazdasági termelők és más érintettek kiértesítése megtörtént-e a lövészet végrehajtásának idejéről. A lövészet megkezdése előtt:
170 • • • • • •
győződjön meg a lőtérszolgálatra beosztottak felkészültségéről, szolgálatra való alkalmasságáról, ellenőrizze (ellenőriztesse) a lőgyakorlat-vezetőkkel a fegyverzetet, a célok meglétét, a célmozgató berendezések működését, a jelzők meglétét és a fedezékek használhatóságát, biztonságosságát a hírösszeköttetés működőképességét, adjon utasítást a lőtérügyeletesnek és a lőgyakorlat-vezetőnek a lövészet levezetésének rendjére és a biztonsági rendszabályok szigorú megtartására, intézkedjen a foglalkoztatási helyek berendezésére és az ott történő foglalkozások megkezdésére, hallgassa meg a lőtérügyeletes és a lőgyakorlat-vezetők jelentését a célterület és az elektromos berendezések előkészítéséről, a lőtér lezárásáról, a biztosítás és hírösszeköttetés megszervezéséről, győződjön meg arról, hogy a lőtér a lőgyakorlatok biztonságos és szabályszerű végrehajtásához elő van-e készítve, majd adjon engedélyt a lövészet megkezdésére.
A lövészet alatt: • kísérje figyelemmel a lőtérre és a lövészet végrehajtására vonatkozó biztonsági szabályok megtartását, adja ki a „TÜZET SZÜNTESS” parancsot, ha: 9 a lövők megszegik a biztonsági rendszabályokat, 9 célterületen (biztonsági területen) emberek, gépjárművek vagy állatok jelennek meg, 9 a lőtér fölött alacsonyan szálló légi jármű vagy ejtőernyős személy jelenik meg, 9 a biztonsági őrök jelt adnak a tüzelés beszüntetésére, 9 a lőtéren vagy közvetlen környékén olyan rendkívüli esemény történt, amely a lőtéren végzett tevékenységgel valamilyen módon összefügg. • • •
baleset esetén azonnal intézkedjen a sérült egészségügyi ellátására, szükség esetén kórházba szállítására, tűz esetén intézkedjen az életmentésre, a fegyverek, lőszerek, robbanóanyagok biztonságos elkülönítésére, a tűz oltására és értesítse a helyileg illetékes tűzoltóságot, a lövészet ideje alatt történt rendkívüli eseményt, a tett intézkedést rögzítse a lőtérnaplóban és tegyen róla jelentést a saját és a lőteret kezelő bv. intézet parancsnokának.
A lövészet befejezése után: • fogadja a lőgyakorlat-vezetők jelentését a lövészettel kapcsolatos észrevételeikről, • intézkedjen a fegyvervizsgára, a lövészet befejezésére, a biztonsági őrök bevonására, • ellenőrizze a lőtérügyeletes által kitöltött lőtérnaplót, majd írja azt alá, • értékelje a lövészet végrehajtását, • jelentse a bv. intézet parancsnokának a lövészet eredményeit, a felhasznált lőszermennyiséget és a lövészet végrehajtásával kapcsolatos észrevételeit. Lőgyakorlat-vezető Közvetlenül a lövészetvezetőnek van alárendelve. Alárendeltségébe tartoznak a lövők (váltások) és a lőszektort kiszolgáló személyek. Felelős:
171 • •
az átadott lőszektorban a biztonsági szabályok megtartásáért, a rend és fegyelem fenntartásáért, a lőgyakorlat szabályos végrehajtásáért.
Kötelességei: A lövészet megkezdése előtt: • ellenőrizze a lőszektorban a célok szabályos elhelyezését és az előírt tüzelési testhelyzetből való láthatóságukat, a híradó eszközök működőképességét, valamint a fedezék biztonságát, • vezesse a jelzőket a fedezékbe, igazítsa el a jelzőfedezék parancsnokot a célok mozgatásának rendjére, a jelzés módjára, a biztonsági rendszabályok szigorú megtartására. A lövészet ideje alatt: • vezesse a lőgyakorlatot, irányítsa a lőszeres tevékenységét, ellenőrizze a kiadott lőszermennyiségét, a tárazás végrehajtását, • irányítsa a lövők és a jelzők tevékenységét, • a „TÜZET SZÜNTESS!” parancs után engedélyezze a jelzőknek a fedezék elhagyását és a jelzés megkezdését, • ellenőrizze a leküzdött céltáblák (találatok) számát, tartsa nyilván a lőeredményeket, • állítsa le a tüzelést a szektorban, ha valaki megsérti a biztonsági rendszabályokat, vagy rendkívüli esemény történt és haladéktalanul tegyen jelentést a lövészetvezetőnek, • mindaddig tiltsa meg a pirotechnikai anyag dobógyakorlat folytatását, amíg az eldobott, de fel nem robbant pirotechnikai anyagot újbóli indítással meg nem semmisítették vagy a célterületről el nem távolították. A lövészet befejezése után: • szervezze meg a lőszektor átvizsgálását és a töltényhüvelyek összegyűjtését, • adjon parancsot a jelzőknek a bevonulásra, a lőszeresnek a megmaradt lőszer és lőszerhüvely leadására és az elszámolás végrehajtására, • jelentse a lövészetvezetőnek a lövők által elért eredményeket, a lövészettel kapcsolatos észrevételeit. Lőtérügyeletes Közvetlenül a lövészet-vezetőnek van alárendelve. Alárendeltségébe tartozik a biztonsági őrség parancsnoka, az orvos (egészségügyi szakápoló) és a fegyvermester. Felelős: • a lövészet ideje alatt a lőtér rendjéért és a biztonsági rendszabályok szigorú megtartásáért, • az alárendeltek szolgálatellátásáért. Kötelessége: A lövészet megkezdése előtt: • adjon parancsot a biztonsági őrség parancsnokának a lőtér átvizsgálására, a biztonsági őrség eligazítására és az őrök felvezetésére. Ha igénybe veszik a jelzőfedezéket, a lőgyakorlat-vezetőktől kérjen jelentést azok biztonságos használhatóságáról,
172 • • •
•
határozza meg az alárendeltségébe tartozó szolgálat tartózkodási helyét és feladatát, a lőszer felvételező hely települési helyét, a sebesült szállításra kirendelt gépjármű várakozási helyét, tűzesse ki a piros lőtérzászlót vagy jelzőbóját, ha van ilyen, akkor kapcsoltassa be a lövészetre figyelmeztető jelzőfényt. A jelzést a lövészet befejezéséig kötelező fenntartani, miután meghallgatta a biztonsági őrség parancsnokának jelentését arra vonatkozólag, hogy a lőtér területét átvizsgálta, a biztonsági őröket, a figyelőt felállította, velük az összeköttetést megteremtette, a lövészetvezetőnek jelentse a készenlétet a lövészet megkezdéséhez, a lövészetvezető engedélyével adjon jelt a lövészet megkezdéséről.
A lövészet alatt: • figyelje a lőszektorok jelzéseit, azok alapján állapítsa meg a szektorok készenlétét a tüzeléshez vagy a tüzelés befejezéséhez, • adjon „TÜZET SZÜNTESS!” jelet vagy parancsot, ha: 9 a lövők megszegik a biztonsági rendszabályokat, 9 a célterületen emberek, járművek, vagy állatok jelennek meg, 9 a lőtér felett alacsonyan szálló légi jármű jelenik meg, 9 a biztonsági őrök vagy a jelzők egyéb veszélyt jelentenek vagy jeleznek. A tüzelés beszüntetése után a rend és a biztonság helyreállítása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket, A lövészet befejezése után: • a lövészetvezető engedélyét követően adjon parancsot a lőtérzászló bevonására, jelzőlámpa kikapcsolására és a biztonsági őrök bevonására, • hallgassa meg a biztonsági őrség parancsnokának jelentését a biztonsági őrök bevonásának végrehajtásáról, az őrök szolgálatának ellátásáról, • kérjen tájékoztatást a lőgyakorlat-vezetőktől a lőgyakorlat végrehajtásáról, a tapasztalatokról. • töltse ki a lőtérnaplót. A tüzelést minden lövőnek be kell szüntetni a szóbeli parancs /jelzés/ bevárása nélkül is, ha: • emberek, járművek vagy állatok jelennek meg a lőtéren, illetve a biztonsági területen, • alacsonyan szálló légi jármű jelenik meg a lőtér felett, • a lőtéren vagy a lőirányban tűz vagy más rendkívüli esemény keletkezett, • a lőtéren a „TÜZET SZÜNTESS” vezényszót /jelet/ adják. Tiltó rendszabályok: A lövészet, illetve a lőgyakorlatok végrehajtásánál a lőtéren tilos: • olyan lövőkkel lőgyakorlatot, illetve dobógyakorlatot végrehajtatni, akik a lőfegyver (pirotechnikai anyagok) biztonságos használatához (kezeléséhez) szükséges lőfegyveranyag-ismeretet, (pirotechnikai anyag-ismeretet) lőelméletet, tüzelési vagy dobási fogásokat és a biztonsági rendszabályokat nem sajátították el, • lőfegyvert a meghatározott lőiránytól eltérő irányba irányítani, a meghatározott lőirányokon kívül más irányba, illetve felfelé vagy lefelé lőni,
173 • • • • • • • • • • • •
15.
hibás fegyverrel tüzelést folytatni, illetve olyan fegyverrel lőni, amely nem a bv. tulajdonában van, a fegyvert emberre, állatra vagy légijárműre irányítani -függetlenül attól, hogy töltve vane, vagy nincs, lőszert kiadni, a fegyvert megtölteni és tüzelni a lőgyakorlat-vezető parancsa nélkül, a lőgyakorlatra előírt lőszermennyiségnél többet betárazni, illetve felhasználni, tüzelést folytatni a „TÜZET SZÜNTESS!” parancs után, tüzelőállásban lévő fegyvert -a lövő, lőgyakorlat-vezető és az ellenőrző személy kivételével- bárkinek megközelíteni, kapáslövésekkel végrehajtott lőgyakorlatnál a lövőt 10 méternél kisebb távolságra megközelíteni, célterületre menni addig, amíg a „TÜZET SZÜNTESS” vezényszót /jelet/ nem adják, a fegyvert a lőgyakorlat-vezető parancsa nélkül más személynek átadni, vagy bárhol őrizetlenül hagyni, a biztonsági őröket a felállítási helyükről -a lövészetvezető parancsa és a biztonsági őrparancsnok jelenléte nélkül- elküldeni, más feladattal megbízni, leváltani, a lőgyakorlatot olyan személlyel végrehajtatni, aki alkoholt fogyasztott, szeszesitalt a lőtér területére bevinni, a lövészeten résztvevőknek a lövészet előtt és alatt, továbbá mindaddig, míg fegyvert a fegyverszobába nem helyezték szeszes italt fogyasztani.
A fogolyszökés bekövetkezése esetén teendő intézkedések.
Btk. 245.§ (1) Aki a büntetőeljárás alatt vagy a szabadságvesztés végrehajtása során a hatóság őrizetéből megszökik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása során a részére engedélyezett büntetés félbeszakítás, eltávozás, rövidtartamú eltávozás vagy kimaradás tartamának elteltével abból a célból nem tér vissza, hogy a büntetés végrehajtása alól kivonja magát. Elsődleges intézkedések haladéktalanul meg kell kezdeni a közvetlen üldözést, folyamatos kapcsolattartás és jelentés az együttműködő szervek értesítése (körözés elrendeléshez információk) riadó elrendelése (az eseménytől függően részleges vagy teljes) közvetlen elöljárónak jelentés Eseménynapló megnyitása helyszín biztosítása a szükséges mértékben korlátozni kell a fogvatartottak mozgását, meg kell szüntetni a fogvatartottak zárkán kívüli tevékenységét intézkedni kell a nyitott körletrészek lezárására, ill. a zárkák, lakóhelyiségek állandó zárva tartására intézkedni kell a munkáltatás beszüntetésére, a külmunkahelyekre való kivonulás szüneteltetésére a látogatók fogadását fel kell függeszteni szüneteltetni kell a szállításokat és előállításokat
174 híradó és távbeszélő eszközök használatának korlátozása, csak a szolgálati célból feltétlenül szükséges beszélgetéseket lehet engedélyezni szükség szerint a riadó kiterjesztése, gyülekezési hely kijelölése, állomány öltözetének és felszerelésének meghatározása intézkedni kell a biztonsági szempontból fontos épületrészek elszigetelésére, ha szükséges az átjáró ajtók áramtalanítására vagy mechanikus zárral való lezárására jelentés a BVOP tiszti ügyeletére, a bv. ügyésznek tájékoztatja a nyomozó tisztet személybejárati, járműbejárati kapu megerősítése külső őrhelyek megerősítése szükség szerint a fegyverszoba, a biztonsági osztály körletének megerősítése szükséges szolgálati csoportok megalakítása • záró csoport (35-48) • biztosító őr, figyelő őrszem, járőr, ellenőrző átengedő pont, csapda, leshely (49-86) • kutató csoport (87-106) • felderítő kutató csoport (107-139) • bekerítő csoport (140-168) • üldöző csoport (169-184) a fogvatartott elfogása esetén intézkedés jegyzőkönyvi meghallgatására, elkülönítésére riadó beszüntetése esemény, állomány tevékenységének értékelése jelentés elkészítése és felterjesztése szökés körülményeinek kivizsgálása A külső őrzés megerősítése a személy- és járműbejárati kapuknál, és az intézet biztonsági szempontból veszélyesebb pontjain a biztonsági tevékenységet ellátók létszámát növelni kell valamennyi őrhelyen őrt kell felállítani, az időszakosan üzemelő fontosabb külső őrhelyeken a szolgálatot folyamatossá kell tenni, szükség esetén ideiglenes őrhelyet kell létesíteni a külső őrséget járőrszolgálattal kell megerősíteni a fegyverszoba, a fegyverraktár, a biztonsági osztály körletének megerősítése a be- és kilépő gépjárművek átvizsgálásának szigorítása a rendkívüli esemény szempontjából illetéktelen személyek eltávolítása ill. belépésüknek megtiltása a be- és kilépő személyek csomagjainak, és ruházatuknak fokozott ellenőrzése biztonsági szempontból jelentőséggel bíró események azonnali jelentése biztonsági osztály területén az indokolatlan személymozgás megtiltása A belső felügyelet megerősítése a körleten zárás elrendelése, majd megfelelő biztosítás mellett létszámellenőrzés ha a RE. a körleten történt a helyszín biztosítása, izolálása, szükség szerint elkülönítésre alkalmas zárkák kijelölése a fogvatartottak tevékenységen fokozott ellenőrzése, a körletfelügyelők létszámának szükség szerinti megerősítése a fogvatartottak figyelmének elterelése a bekövetkezett RE.-ről (pl. videó film vetítése) nagyobb körültekintéssel reagálni a fogvatartottak hangulatában beálló változásokra, hangadók kiszűrése a fogvatartotti mozgatásokra és az ezzel kapcsolatos biztonsági intézkedésekre felkészülés (pl. munkahelyről bevonulás) biztonsági szempontból jelentőséggel bíró események azonnali jelentése
175
A munkáltatás biztonságának megerősítése szükség esetén a munkáltatás beszűntetése, megfelelő biztosítás mellett a motozás és a bevonulás végrehajtása amennyiben a bevonultatás nem szükséges, úgy a fogvatartottak tevékenységének és hangulati változásainak fokozott figyelemmel kísérése a munkáltatási felügyelők létszámának szükség szerinti növelése járőrszolgálat szervezése a dolgozó fogvatartottak ellenőrzésére külső munkahelyen a fentieken kívül, szükség szerint meg kell szervezni a külső őrzést, a kiés beszállítást fegyveres őrökkel biztosítani kell biztonsági szempontból jelentőséggel bíró események azonnali jelentése A látogatás biztonságának megerősítése szükség szerint a látogatás azonnali beszűntetése, megfelelő biztosítás mellett a fogvatartottak visszakísérése a körletre, a látogatók kiléptetése ha a bekövetkezett RE.-re tekintettel a látogatás beszűntetése nem szükséges, akkor a felügyelői és nevelői létszámot növelni kell fokozottabb figyelmet kell fordítani a hozzátartozók beléptetésére, csomagjaik ellenőrzésére, kísérésükre, az ehhez szükséges erőt biztosítani kell a fogvatartottak kísérését, motozását és hangulatukban beálló változásokat kellő körültekintéssel kell végrehajtani ill. figyelni járőrszolgálat szervezése a látogatás rendjének biztosítására biztonsági szempontból jelentőséggel bíró események azonnali jelentése A belső mozgatások megerősítése a körleteken és az intézet egyéb belső területein a fogvatartottak csak kísérettel közlekedhetnek, az ehhez szükséges erőt biztosítani kell a fogvatartottak körletből, ill. körletbe való mozgatását biztosító létszámot, szükség szerint növelni kell a fogvatartottak szabad mozgását fel kell függeszteni, a szabad mozgási engedélyeket vissza kell vonni nagyobb csoportok mozgatásakor az adott területre biztosító őröket, ill. járőröket kell vezényelni biztonsági szempontból jelentőséggel bíró események azonnali jelentése Az előállítás és szállítás biztonságának megerősítése szükség szerint az előállítások, szállítások végrehajtásának felfüggesztése, a már folyamatban lévők lehetőség szerinti mihamarabbi befejezése, a szükséges jelentések és értesítések megtétele ha a felfüggesztés nem szükséges, akkor nagyobb súlyt kell fektetni a differenciálás elvének érvényesítésére szükség szerint növelni kell a végrehajtásban résztvevő erő nagyságát IV. bizt. csoportba sorolt fogvatartott előállítására, szállítására csak megnövelt erő biztosítása mellett kerülhet sor ahol lehetséges ott az előállítási és szállítási feladatok végrehajtását szolgálati kutyával is biztosítani kell az intézeten kívüli közterületen, a gyalogmenetben történő kísérést lehetőleg mellőzni kell, ha ez nem lehetséges, a kísérő őrök számát meg kell növelni biztonsági szempontból jelentőséggel bíró események azonnali jelentése
176 A külkórházi kihelyezés biztonságának megerősítése a Bv. Központi Kórház, az IMEI főigazgató főorvosa, valamint a bv. intézetek parancsnokai intézkedjenek arra, hogy a fogvatartottak külkórházi kihelyezésére csak halaszhatatlan esetben kerüljön sor, ilyen esetben kiemelt figyelmet kell fordítani a kihelyezett fogvatartott(ak) őrzésének vagy felügyeletének megszervezésére a kihelyezett fogvatartottak őrzésére szervezett erőt szükség szerint meg kell növelni, ilyen feladattal csak az arra legalkalmasabb felügyelőket lehet megbízni biztonsági szempontból jelentőséggel bíró események azonnali jelentése biztonsági szempontból jelentőséggel bíró események azonnali jelentése A csapattevékenység során bekövetkezhet olyan rendkívüli esemény, mikor a keresett személy az illetékességi területet elhagyja, és közterületen menekül. Ilyenkor a közvetlen vagy nyomon üldözést késedelem nélkül be kell vezetni, és azt folytatni kell mindaddig, amíg az üldöző járőrök és a szökevény között látó összeköttetés van, vagy a hátrahagyott nyomok alapján egyértelműen lehet következtetni a szökevény menekülési irányára. Az üldözés során előfordulhat, hogy a szökevény magánterületre, vagy a nyilvánosság részére megnyitott magánterületre menekül, és ott próbál elrejtőzni. Ezeket a helyeket a bv. erői csak a tulajdonos hozzájárulásával kutathatják át. Ennek hiányában haladéktalanul értesíteni kell a rendőrséget, és intézkedni kell a helyszín körülzárására. Ezekben az esetekben ügyelni kell arra, hogy idegen személy a szabad mozgásában nem korlátozható, és intézkedés alá nem vonható, tőle legfeljebb információ vagy felvilágosítás kérhető. A művelet végrehajtása során s súlyosabb rendkívüli események megelőzésére, felszámolására különböző módozatok (taktikai eljárások) alkalmazhatók: • zárás, • kutatás, • bekerítés, • üldözés, • tömegoszlatás. A zárás A zárás a a büntetés-végrehajtáshoz tartozó terület egy részének – többnyire a kutatás alá vont helyszín vagy működési terület, terepszakasz – körül zárását jelenti. Rendeltetése a lezárt területről történő menekülés, vagy kitörés, valamint oda az illetéktelen személyek bejutásának megakadályozása, a személy- és járműforgalom korlátozása, a be-, illetve kilépő forgalom ellenőrzése. Megkülönböztetünk összefüggő, illetve nem összefüggő zárást. Összefüggő a zárás, mikor a zárásban résztvevő személyek között látó összeköttetés van, ennek hiányában a zárás nem összefüggő. Az összefüggő zárást akkor kell alkalmazni, amikor a kutatás alá vont területhez több olyan terepszakasz (szőlő, gyümölcsös, erdős-, bokros terület) vagy épület, épület csoport csatlakozik, amely alkalmas a szökevény menekülésére, kitörésre, továbbá akkor is, amikor elegendő erő és idő áll rendelkezésre a végrehajtáshoz. A nem összefüggő zárást akkor célszerű alkalmazni, amikor a terület vagy terepszakasz egésze vagy annak egy része nem alkalmas az elkövető menekülésére, illetve akkor, nem állrendelkezésre elegendő erő, vagy idő az összefüggő záráshoz. A zárás. záró csoportokból, szigetelő csoportból és önálló szolgálati csoportokból, valamint tartalék erőkből épül fel. Az alegység nagyságától és alkalmazott szolgálati csoportok fajtájától függetlenül a zárásban résztvevő erőket záró csoportnak nevezzük, amelyek önállóan csak az illetékességi területen alkalmazhatók. A zárás tehát egy terület (körlet, körletrész, munkahely, nyílt terepszakasz, stb.) elszigetelését jelenti záró csoporttal.
177
A záró csoport telepítése Gépkocsiról lerakással akkor célszerű alkalmazni, amikor a lezárandó terület határán vagy annak közvetlen közelében gépjárművel járható út található. Ilyen esetben a záró csoportot a záró csoport parancsnoka telepíti. Ezen módszer hátránya, hogy a telepítés zajjal jár, így a telepítést a szökevény felfedezheti Gyalog menetben, kiküldéssel akkor alkalmazható, amikor a zárás vonala egy attól távolabbi pontról is kijelölhető. Előnye, hogy a zárást közel azonos időpontban lehet végrehajtani. Ez esetben a záró csoport tagjait a megfelelő biztosítás érdekében kötelékben (legalább 3-4 főt) kell együtt kiküldeni. Gyalogmenetben, felvezetéssel, akkor célszerű telepíteni a záró csoportot, ha a telepítésre elegendő idő áll rendelkezésre. Ilyenkor a felvezetést a záró csoport parancsnoka végzi. Kombinált telepítés, alkalmazható akkor, ha a terep jellegére és a kialakult körülmények ezt indokolják (például a szökevény kimozdult a rejtekhelyéről és meg kell gyorsítani a zárást, vagy a zárás vonalán csak részlegesen járható az út gépjárműve). Ilyen esetbe a zárás vonalának elfoglalását gépkocsiról lerakással, gyalogmenetben, felvezetéssel (kiküldéssel) hajtják végre. Kombinált telepítéskor a záró csoportok felállítását, össze kell hangolni úgy, hogy a zárás lehetőleg egy időben fejeződjék be. A zárás vonalán figyelési, és ha a feladat szükségessé teszi, tüzelési sávot kell kijelölni. A záró csoport tagjait ügy kell telepíteni, hogy a lezárt területre jó kilátás nyíljon. A záró csoport telepítését lehetőleg rejtve kell végrehajtani. A zárás vonalát lehetőleg természetes határok mentén (patak, vezeték, út, stb.) kell kijelölni. A zárás vonalán a személyek között nyílt terepen 100-150, fedett terepen 30-40, részenként fedett terepen 40-60 méterben kell meghatározni. Épület, épületrész zárásánál a ki- és bejáratokat, továbbá a menekülésre vagy kitörésre alkalmas részeket le kell zárni. A lezárt területre történő be- és kilépést, a területen történő áthajtás rendjét, a parancsnok, vagy az esemény felszámolásának irányításában résztvevő, intézkedésre jogosult magasabb beosztású vezető határozza meg. Ezt a zárás vonalán attól a pillanattól ellenőrizni kell, amint a zárásban résztvevő személyek, szolgálati csoportok felállítása megtörtént, függetlenül a zárás készenléti idejétől. A zárás végrehajtására vonatkozó parancs A zárás parancsnokának a zárás végrehajtására vonatkozóan az elöljárói utasítások alapján parancsot kell készítenie. A parancs tartalmazza: • a zárás vonalait, terepszakaszokat (megindulási helyek, gyülekezési körletek9, • a csoportok, illetve alegységek közötti csatlakozási pontokat, • a telepítés sorrendjét, módját és készenléti idejét, • az egyes személyek, csoportok különleges feladatait, • a tartalék erő létszámát, tartózkodási helyét és feladatát, • az összeköttetések és a jelentések rendjét, • a lezárt területre történő ki- és belépés, valamint a területen történő áthaladás rendjét, • a parancsnok tartózkodási helyét, • a lőfegyverhasználatra vonatkozó külön utasításokat, • az elfogott személy kísérésének módját.
178 A lezárt területen lőfegyvert csak akkor és oly módon lehet alkalmazni, ha a törvényben meghatározott feltételek hiánytalanul fennállnak. Ha a lezárt területről az elkövetőnek sikerül kitörnie, az üldözését azonnal meg kell kezdeni. A szigetelő csoport A szigetelő csoport a zárás elemeként, akkor a lezárt területen akkor alkalmazandó, ha a szökevény felkutatása szakaszosan (tér és időbeni), kerül végrehajtásra. Alkalmazásának célja, a lezárt és már átkutatott területet elszigeteljük a még át nem kutatott területtől. Feladatuk megakadályozni, hogy a keresett személy ne tudjon átmenni az egyik körzetből a másikba. Szolgálati csoportok A szolgálati csoportok megnevezés gyűjtőfogalom, a csapatszolgálati tevékenységek végrehajtására létrehozott, szervezett szolgálati csoportok összességét értjük rajta. Legfontosabb jellemzőjük, hogy általában egy bizonyos feladat végrehajtásának időszakára létrehozott alkalmi kötelék, amelyeket sokrétűen, így a záró csoport elemeként is hatékonyan alkalmazhatók. A zárásban alkalmazható szolgálati csoportok fajtái és feladataik A biztosító őrök A feladatukat a kijelölt felállítási helyen vagy mozgási körzetben a rendszeresített kényszerítő eszközökkel felszerelve, valamint lőfegyverrel, vagy anélkül látják el. Rendeltetésük, a zárásban, kutatásban, felszámolásban résztvevő saját és más erők tevékenységének, a helyszíneknek, saját eszközeinek a biztosítása, valamint az elfogott személyek és a lefoglalt eszközök őrzése. Létszáma 1-3 fő lehet. A figyelő őrszem Rendeltetése a személyek mozgásának, terepszakaszoknak a megfigyelése, a kijelölt helyszín vagy terepszakasz zárása, ezzel a rendkívüli esemény felszámolásában résztvevő erők tevékenységének a biztosítása. Létszámuk 1-5 fő lehet, a feladatukat általában eligazítás alapján, kényszerítő eszközzel felszerelve – külön utasításra lőfegyverrel – látják el. A járőr A járőr a büntetés-végrehajtásnál bekövetkezett rendkívüli esemény felszámolásánál kiterjedten alkalmazható önállóan, illetve kötelékben egyaránt. Így például a kijelölt objektum vagy terület és a hozzájuk tartozó biztosítási körzet ellenőrzésére, zárásból, biztosításból kimaradt terepszakasz lezárása. a járőr létszáma 1-6 fő lehet. Fajtái: • felderítő járőr (FJ), • biztosító járőr (BJ), • rendfenntartó járőr (RJ), • ellenőrző járőr (EJ), • üldöző járőr (ÜJ) A kettő fő vagy ennél nagyobb létszámú járőr esetében szolgálati csoport parancsnokot kell kijelölni. Az ellenőrző-átengedő pont (EÁP)
179 Az ellenőrző-áteresztő pont egy előre meghatározott helyen az áthaladó személy- és jármű forgalom ellenőrzésére, szabályozására a korlátozó rendszabályok betartására önállóan vagy más szolgálati csoport részeként alkalmazott szolgálati csoport. Az alkalmazására sor kerülhet: az illetékességi területen a fokozott ellenőrzés végrehajtására, a körülménnyel kapcsolatos egyes biztonsági intézkedések, személy-, létesítmény-, illetve helyszínbiztosítási intézkedések, gyalogos és járműforgalom korlátozására kiadott intézkedések érvényre juttatására. Az EÁP felállítási helyét olyan ponton kell megválasztani: • ahol a jármű- vagy személyforgalom a keresett személy legvalószínűbb mozgási irányába esik, • ahol a jármű vagy keresett személy nem tud az ellenőrzést megkerülve áthaladni, • ahol kedvező a biztosítás, ellenőrzés, átvizsgálás, visszaküldés és átkísérés lehetősége. Az EÁP legfontosabb funkciója, hogy akadályozza meg az ellenőrzés elkerülését, személy vagy jármű kitörését, elmenekülését, tegye lehetővé a forgalom elterelését, személyek vagy járművek átkísérését a lezárt területen. Tartsa fenn a rendet a szolgálatteljesítési helyen és annak közvetlen közelében, tartson folyamatos összeköttetést az őt kiküldő elöljáróval és a kijelölt szolgálati csoportokkal. Az EÁP létszáma 2-4 főtől 8-10 főig terjedhet. Ez függ: • a rendelkezésre álló erő létszámától, • a végrehajtandó létszámától, • a rendkívüli eseménytől, • a környező terepviszonyoktól, • az év- és napszaktól, az időjárási viszonyoktól. Az EÁP szolgálati felépítése állhat: • 2-4 fős esetén biztosító csoportból, átvizsgálóból, • 8-10 fős esetén biztosító és átvizsgáló csoportból, átkísérő csoportból, és tartalékból. Az elkövető elfogása érdekében az illetékességi területen elrendelt forgalomkorlátozás során – a szükséges közlekedés biztosítására is figyelemmel – az EÁP útzárat alkalmazhat. Az útzár az intézkedés elől járművel erőszakosan kitérni szándékozó személy feltartóztatására szolgáló eszköz, amely a járművet gumiabroncsainak kilyukasztásával, torlaszszerű telepítésével megállásra kényszeríti. Ilyenek lehetnek, pl. tüskés útzár, NÁTO drót, egyéb műszaki építmény (sorompó, betonelem stb.). Útzárral az utat teljes szélességében, részlegesen vagy zsiliprendszerűen lehet lezárni. Az útzárat „Útzár!” feliratú kiegészítő táblával, legalább 50 méterrel előre jelezni kell. A csapda és a leshely A csapda illetve a leshely rendeltetése a meghatározott vagy a feltételezett helyen megjelenő, esetleg ott áthaladó személy elfogása. A csapda A keresett szökevény elfogására vagy más súlyos rendkívüli eseményt előidéző fogvatartott elfogása céljából akkor kerülhet alkalmazásra, amikor megbízható adatok, pontos információk
180 vannak arra vonatkozóan, hogy a keresett személy vagy elkövető egy bizonyos helyen és időben meg fog jelenni. A leshely Egy meghatározott helyen akkor kell telepíteni, ha a rendelkezésre álló adatokból, illetve az adott helyzetből kiindulva arra lehet következtetni, hogy a keresett személy vagy elkövető megjelenésével, áthaladásával ott számolni lehet. A csapda és a leshely létszáma 3-10 fő lehet, amely szolgálati csoportok megerősíthetők műszaki, illetve egészségügyi feladatokat ellátó személyekkel is. Az alkalmazás körülményeitől és a feladat jellegétől függően a felszerelésük kiegészíthető a személyek időleges cselekvőképtelenné tételére alkalmas ingerlő gáz- és más pirotechnikai anyagokkal, speciális védőfelszerelésekkel, továbbá híreszközökkel. A csapda és a leshely szolgálati csoportokkal szemben támasztott követelmények: • legyen képes az elkövető elfogására, • a feladatát rejtve hajtsa végre, tevékenysége legyen váratlan, meglepetésszerű és határozott, • legyen biztosított az együttműködése más szolgálati csoportokkal, • legyen megbízható összeköttetése a parancsnokkal és más együttműködőkkel. A csapda és a leshely szolgálati tagozódása formailag azonos, feladataiban eltérő lehet. A szolgálati elemek a telepítés sorrendjében lehetnek: • biztosító csoport, • elfogó vagy felszámoló csoport, • tartalék, A csapda és a leshely parancsnokának feladatai: • ha szükséges a telepítés helyén hajtson végre szemrevételezést, • telepítse a szolgálati elemeket rejtve és fedve, • határozza meg: • az egyes szolgálati elemek parancsnokait, összetételüket és feladataikat, • a telepítés rendjét, • az álcázás szabályait, • az összeköttetés rendjét, a jeleket és jelzéseket, • az egyes szolgálati elemek feladatait arra az esetre, ha az elkövető személy a csapdát idő előtt felfedezi, és menekülni próbál, vagy túszejtés esetén a túsz életének kioltásával fenyegetőzik. A kutatás A művelet részeként végrehajtott csapatszolgálati tevékenység, amely a bv-hez tartozó területen súlyos rendkívüli eseményt elkövető, szökésben lévő vagy elrejtőzködő fogvatartott vagy eltűnt személy, illetve az elkövetéssel kapcsolatos tárgy felkutatására létesítmények biztonságát veszélyeztető körülmények, elemi csapást elszenvedők felkutatására irányul. A kutatás végrehajtható zárt vagy nem zárt területen. A kutatással szemben támasztott követelmény, hogy biztosítja a meghatározott terület, az ott található természetes és mesterséges tereptárgyak alapos átvizsgálását, főleg azokon a helyeken és irányokban, ahol a keresett személy rejtőzködése, a keresett tárgy előtalálása a legvalószínűbb. A kutatás legyen folyamatos.
181 A kutatás végrehajtásának módja lehet teljes vagy részleges. A teljes egy adott terület, területrész vagy épület teljes és összefüggő átvizsgálását jelenti. A részleges egy adott terület, területrész vagy épület egyes részeinek, körzeteinek, tereptárgyainak átkutatását jelenti. A kutatás történhet láncban, felderítő kutató alakzatban, és kombináltan. A kutatás irányát tekintve történhet egy irányban, két- vagy több irányban, vagy centrikusan. A kutatáskor létre kell hozni kutató csoportot és tartalékot. A kutatócsoport ereje láncalakzatban 8-50 főig terjedhet. A kutatók alakzatát a kutatólánc, az arcvonala elé kiküldött páros terepkutatók, illetve a terepkutatók mögött elhelyezkedő tartalék képez. A kutatócsoport megerősíthető: • egyéni és kollektív védő eszközökkel, • indokolt esetben rendszeresített fegyverekkel, • szállító járművel, • technikai ellenőrző eszközökkel, • szolgálati állatokkal. Láncalakzatban a kutatásban résztvevők egymás mellett, egymástól külön meghatározott térközökre haladva, egy arcvonalat képezve vizsgálják át a kijelölt területet. Páros terepkutatókat felfegyverkezett elkövető elfogása esetén kell alkalmazni, akik a kutatólánc előtt látótávolságra haladjanak. A tartalék a kutatólánc mögött, a kutatást irányító parancsnok közelében tartózkodjon. A felderítő kutató alakzatban a bv. erőiből szervezett kötelék felderítő kutató csoportot (FKCS) alkot. A szolgálati csoport alkalmazásakor a kutatásban résztvevők oszlopalakzatban haladnak a kutatás alá vont területen, vagy a terep jellegétől függően, ideiglenesen láncalakzatba bontakoznak szét. Az FKCS szolgálati tagozódása a terület jellegétől, a terepszakasz fedettségétől függően a tevékenysége során változhat, ereje 8-25 főig terjedhet.
A kutatás végrehajtása A kutatást végrehajtó szolgálati csoportok számára kutatási irányt, kutatási ütemet, kutatási sávot kell meghatározni. A kutatási irányt a világtájak alapján és a kutatási terepszakaszon található két tereptárgy segítségével kell kijelölni. Először a kiinduló pontot kell meghatározni. A kutatási irányt mindig, olyan tájékozódási ponthoz viszonyítva kell meghatározni, amely a kutatásban résztvevők nagytöbbsége által jól látható. A kutató csoport előrehaladásának mértékét kutatási ütemnek nevezzük, amely függ: • a terep jellegétől, • az átkutatásra kerülő terep nagyságától és a kutatásban résztvevő erők nagyságától, • a kutatás módjától. A bekerítés és az üldözés A bekerítés a csapatszolgálati tevékenység legaktívabb fajtája, amelyet akkor alkalmazhatunk az elkövető elfogására, amikor pontosan ismerjük annak tartózkodási helyét. Alkalmazásra kerülhet túszok kiszabadítására, elkövetők elfogására, megszökött fogvatartott elfogására. Magába foglalja az elkövető körülzárását, elszigetelését, elfogását. A bekerítés megvalósul azáltal, hogy az alegységek záró gyűrűt vonnak az elkövető rejtőzködési helye körül oly módon, hogy minden irányból meg tudják akadályozni a záró gyűrűből való kitörést A bekerítéssel szemben alapvető követelmény hogy: • legyen meglepetésszerű, gyors és aktív,
182 • •
biztosítsa az elkövető teljes körülzárását, az újabb jogsértő cselekmény lehetőségeitől való megfosztását, legyen képes a bekerített elkövető menekülésének ellenállni, akadályozza meg a rejtett vagy erőszakos kijutását a körbezárt területről.
A bekerítés formája lehet egysoros és kétsoros. A vonalát nyílt területen, illetve egyedül álló épület esetén az elkövető tartózkodási helyétől 50-150 méter távolságig kell megválasztani, figyelembe véve a terep jellegét. A bekerítés végrehajtásához az alábbi terepszakaszokat célszerű meghatározni: • megindulási szakasz, • a bekerítés szétbontakozási terepszakasza, • a biztosítás vonala. A bekerítést végrehajtó szolgálati csoportok A bekerítő csoport a bekerítés vonalán kialakított figyelőállásokban (tüzelőállásokban) helyezkedjen el. Rendeltetése az elkövető tartózkodási helyének teljes körülzárása, menekülésének, kitörésének megakadályozása. A bekerítésben résztvevők feladatai: • a szétbontakozás után rejtve foglalják el a bekerítés vonalát, • folytassanak fokozott figyelést, • a kitörni szándékozó elkövetőt fogják el, • sikeres kitörés esetén az üldözést haladéktalanul kezdje meg, • az elfogást követően vegyenek részt a terület átvizsgálásában, illetve a helyszín biztosításában. A bekerítés végrehajtása során a biztosító csoportot a bekerítést végrehajtók működési körzetének lezárására, a szolgálati csoportok tevékenységének biztosítására kell létrehozni. Feladatot kaphat a biztosítás vonalán a területre bevezető utak zárására, a gyalogos- és járműforgalom elterelésére, illetéktelen személyek bejutásának megakadályozására, személyek őrzésére, kísérésére. A biztosító csoport ereje 8-80 fő között lehet. Megerősíthető járművekkel, műszaki akadályokkal, útelzáró eszközökkel, híradó eszközökkel. A biztosító csoport állományába a záró csoportok, biztosítóőrök, és biztosító járőrök. továbbá EÁP-ok tartoznak. A biztosító csoportba beosztottak feladatai: • a megindulási helyről haladva foglalják el figyelőállásukat, • biztosítsák a bekerítő csoport szétbontakozását, • akadályozzák meg, hogy illetéktelen személyek a lezárt területre beléphessenek, • akadályozzák meg, hogy a kitörést megkísérlő elkövető a biztosítás vonalát átlépje, • ha az elkövető kitört, haladéktalanul kezdje meg az üldözését, vegyenek részt az elfogásban. Az elfogó- felszámoló csoport rendeltetése kiserejű fegyvertelen, illetve felfegyverkezett elkövető(k) elfogása, az általuk fogva tartott személyek, túszok kiszabadítása. A mennyiben az elfogás, vagy az erőszakos eszközökkel és módszerekkel történő felszámolás a bv. feladatává válik, akkor a felszámolókat lehetőség szerint a bv. intézet akciócsoportjának állományából kell létrehozni. A kialakult helyzet alapján az elfogó- felszámoló csoport feladatot kaphat az elkövetők tartózkodási helyeként megjelölt egyes objektumba történő erőszakos behatolásra, túszok kiszabadítására, felfegyverkezett személye lefegyverzésére vagy ártalmatlanná tételére.
183
Az elfogó- felszámoló csoportba beosztottakkal szemben támasztott követelmények: • kiemelkedően jó fizikai állóképesség, • küzdő sportokban való jártasság, • ismerjék az egyes objektumokba történő behatolási eljárásokat, • rendelkezzenek hatékony védőeszközökkel, kényszerítő eszközökkel, pirotechnikai anyagokkal, továbbá fegyverrel történő fellépés esetére hatásos lőfegyverekkel. Az elfogó- felszámoló csoport egész tevékenységét a meglepetés, a gyorsaság, a határozottság jellemezze. Kiképzettségük tegye lehetővé a kezdeményezés megragadását és a szükséges erőfölény azonnali megteremtését. Az elfogó- felszámoló csoportba beosztottak feladatai: • rejtve, zajkeltés nélkül közelítsék meg a megindulási terepszakaszt, • minden felesleges felszerelési tárgyat rakjanak le magukról, ami a mozgásukban gátolhatná, • pontosítsák az elkövetők tartózkodási helyét, • alkalmazzanak pirotechnikát, • hatoljanak be az adott helyre, hajtsák végre az elfogást, felszámolást. Az ereje 4-8 főig terjedhet, megerősíthető műszaki feladatokat ellátó személlyel, szolgálati kutyával, műszaki eszközökkel, berendezésekkel, valamint híradó eszközökkel. Az elfogó- felszámoló csoportot tájékoztatni kell és részükre meg kell határozni: • az elkövetőről rendelkezésre álló adatokat, információkat, • a túsz adatait, • az intézkedés alá vont terület adatait, a helyszín pontos alaprajzát, a helyiség alaprajzát és berendezéseinek elhelyezkedését, • az elkövetők és a túszok elhelyezkedését a helyiségen belül, • az esetleges túsztárgyalás során a beavatkozás elrendeléséig elért eredményeket, • a behatolás módját, sorrendjét, a feladatok egyes személyekre történő meghatározását, • az együttműködés és egymás biztosításának módját, • a megindulási, várakozási és gyülekezési helyeit, • készenléti időpontokat, • jeleket, jelzéseket, az összeköttetés és a jelentések rendjét. A tartalék általában a biztosítás vonalán belül, a bekerítés parancsnokának vezetési pontja közelében álljon készenlétben. A bekerítés végrehajtása, az elkövető elfogása A bekerítés megkezdésekor első ütemben a biztosító csoport, a bekerítő csoport, második ütemben az elfogó- felszámoló csoport, kihelyezése esetén a vezetési pont és a tartalék foglalja el a kijelölt helyét. A biztosítás, illetve a bekerítés vonalát a tereptárgyak védőképességét és a holttereket kihasználva rejtve foglalják el. Nyílt területen a bekerítést követően, a szolgálati csoportok helyeinek elfoglalása után, zárt térben elkövetet cselekmény esetén az elfogó- felszámoló csoport települése után az elkövetőket, fel kell szólítani a cselekményük abbahagyására, a megadásra, a búvóhely elhagyására. Ha az elkövetők a felszólításnak nem tesznek eleget, kilátásba kell helyezni a kényszerítő eszközök alkalmazását. Amennyiben az elkövetők azonnali elfogásához nem fűződik különös érdek, a saját erő megóvása érdekében a tárgyalásos módszert kell választani, a tárgyalás folyamatos
184 fenntartásával kell az elkövetőket kifárasztani, a cselekmény abbahagyására rábírni. A mikor a bekerítés parancsnoka az erőszakos behatolásról dönt, az elfogó- felszámoló csoport közelítse meg az elkövetők által uralt területet, a meghatározott ingerlő, illetve fény és hanghatást kiváltó pirotechnikai eszközök alkalmazása mellett hatoljon be az elkövetők tartózkodási helyére és fogja el az elkövetőket. A helyiséget az átvizsgálás után az elfogófelszámoló csoport parancsnoka adja át a helyszíni szemlebizottság vezetőjének. Az üldözés Az üldözés a csapatszolgálati egyik legaktívabb fajtája. Funkciója a szökésben lévő, menekülő fogvatartott elfogása. Az eredményességét nagymértékben befolyásolja, hogy a fogolyszökés befejezése és az üldözés megkezdése között mennyi idő telt el. Az üldözés alapvető feltétele, hogy legyen aktív, gyors és folyamatos. Az üldözést, ha annak feltételei megvannak, azonnal meg kell kezdeni. Az üldözést az köteles bevezetni, aki a szökést, a bekerítésből való kitörést észlelte. Az üldözést mindaddig folytatni kell, amíg reális esély van arra, hogy a szökevény elfogására bevezetett intézkedés eredménnyel járhat. Az üldözés során különös tekintettel kell lenni arra, hogy a bv. intézethez tartozó terület határán túl a büntetés-végrehajtás semmilyen korlátozó intézkedést nem vezethet be a szökevény elfogása érdekében. Az üldözés módjai lehetnek: • közvetlen, • nyomon, • irányban. A közvetlen üldözés Amikor a fogvatartott a bekerítésből, illetve az őrzés, felügyelet vagy ellenőrzés alól úgy vonja ki magát, hogy azt az őrzést, felügyeletet vagy ellenőrzést ellátó(k) közvetlenül vagy rövid időn belül észlelik és a rendelkezésre álló erőkkel az elfogásra, azonnal bevezetik az üldözést. A közvetlen üldözés feltétele, hogy az üldözők a szökevénnyel látó összeköttetésben legyenek, és a menekülés iránya folyamatosan figyelemmel kísérhető legyen. A nyomon üldözés Amikor a fogvatartott a számára kijelölt kényszertartózkodási helyről önkényesen eltávozik (az őrzés alól kivonja magát), úgy, hogy azt csak egy bizonyos idő eltelte után észlelik és a szökevényt az általa hátrahagyott személyes tárgyak, nyomok alapján követik az üldözők. Az irányban üldözés Amikor megbízható adatok, információk esetleg tapasztalatok alapján ismert, illetve feltételezhető a szökevény haladási iránya, vagy az a hely, ahová menekül. Ez az irány lehet egy a szökevény által nehezen áthatolható patak, folyópart, a könnyebb tájékozódás és a gyorsabb haladás érdekében a vasúti töltés, vagy közutak vonala. Az üldöző csoport felépítése: • felderítő járőr, • üldöző járőr, • zöm. A felderítő járőr feladata az elkövetőkre utaló nyomok f4elkutatása, a terep járhatóságának megállapítása, a menekülők beérése esetén az elfogás végrehajtása vagy az üldöző csoport közvetlen elfogásra irányuló tevékenységének biztosítása. Az ereje 2-4 fő lehet. A zöm feladata a felderítő és/vagy az üldöző járőrök által beért, feltartóztatott elkövetők bekerítése és elfogása. Az üldöző csoport tagjaival ismertetni kell, és meg kell határozni:
185 • • • • • • • •
a szökevények számát, fénykép alapján a személyleírását, a menekülés vélt vagy valós irányát, az általuk elkövetett bűncselekményt, magatartásukról, további szándékukról rendelkezésre álló információkat, a szökés óta eltelt időt, az üldözés célszerű formáját, az üldöző csoport rendelkezésére álló megerősítő eszközöket, a kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó külön szabályokat, készenléti időpontokat, az összeköttetések és a jelentések rendjét.
Az üldözés végrehajtása Az üldöző csoport parancsnoka a feladat végrehajtása után gyorsan jusson elhatározásra, röviden határozza meg az alárendeltek feladatait, majd a legrövidebb időn belül kezdje meg az üldözést. Az üldözés során folyamatosan értékelje a helyzetet, törekedjen a szökevény mielőbbi elfogására. Az üldözést megszakítás nélkül folytassák mindaddig, amíg a szökevényt elfogják vagy az üldözés beszüntetésére engedélyt nem kapnak. Az üldöző csoportba beosztott körültekintően készüljön fel a kapott feladat végrehajtására. Vételezze fel az előírt felszerelést, fegyvert és azokat úgy rögzítse, hogy azok ne vesszenek el, ne akadályozza őt a gyors előremozgásban, s ne keltsen velük indokolatlanul nagy zajt. Az üldözés irányában vizsgálja át alaposan a terepet, a menekülőre utaló nyomok felderítését jelentse azonnal a parancsnoknak. Tartsa be az üldözés ütemét, irányát, érje be a keresett személyt, határozottan tartóztassa fel, majd az üldöző csoport többi tagjával együttműködve vegyen részt az elfogásban. A mennyivel a bv. intézet nyomkövető szolgálati kutyával rendelkezik, úgy azt vessék be a nyomok felderítésére, illetve nyomkövetésre. Az üldöző csoportba beosztott gépkocsizó járőrt a menekülés lehetséges irányainak lezárására kell alkalmazni. A feltételezett vagy konkrét megjelenési helyen alkalmazzanak leshely, illetve csapda szolgálatot a menekülő elfogására.
16.
A terrorcselekmény (túszejtés) bekövetkezése esetén teendő intézkedések.
„Terrorcselekmény” 261. § (1) Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarja, a (9) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. (3) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna, és
186 b) aki tevékenységét a hatóság előtt felfedi, ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében, további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények megakadályozásában. (4) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő. (5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyűjt, illetőleg a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető, aki a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. (7) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésével fenyeget, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (8) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (9) E § alkalmazásában a) személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény az emberölés [166. § (1) és (2) bek.], a testi sértés [170. § (1)-(5) bek.], a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [171. § (3) bek.], a személyi szabadság megsértése (175. §), az emberrablás (175/A. §), a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [184. § (1) és (2) bek.], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [185. § (1) és (2) bek.], a hivatalos személy elleni erőszak (229. §), a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (230. §), a hivatalos személy támogatója elleni erőszak (231. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (232. §), a közveszélyokozás [259. § (1)-(3) bek.], a közérdekű üzem működésének megzavarása [260. § (1) és (2) bek.], a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [263/A. § (1)-(3) bek.], a fegyvercsempészet (263/B. §), a radioaktív anyaggal visszaélés [264. § (1)-(3) bek.], a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [264/C. § (1)-(3) bek.], a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (300/C. §), a rongálás (324. §) és a rablás (321. §), b) terrorista csoport: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmények elkövetése.” Elsődleges intézkedések • tárgyaló kijelölése, azonnali kapcsolatfelvétel az elkövetőkkel, meg kell kísérelni a cselekmény abbahagyására rábírni az elkövetőket, tisztázni kell az elkövetők létszámát nevét, fegyverzetét, a túsz nevét, egészségi állapotát, a terroristák követeléseit, az ehhez kapcsolódó határidőket • együttműködő szervek értesítése (rendőrség, mentők tűzoltók) • részleges riadó elrendelése, az állomány tájékoztatása a bekövetkezett eseményről
187 • • • •
közvetlen életveszély, ill. közveszély elhárítása érdekében azonnal utasítást kell adni a cselekmény erőszakos felszámolására, és kényszerítő eszközöket alkalmazva az elkövető(ke)t el kell fogni a halaszhatatlan jelentések és értesítések végrehajtása közvetlen elöljárók BVOP tiszti ügyelete
a terroristák és a túszok valamennyi bv. iratának előkészítése a terrorcselekmény helyét magába foglaló helyszínrajz, térképvázlat készítése elegendő erő esetén a fogvatartottak különböző tevékenységeinek beszüntetése, körletre kísérése, lezárása a működés helyszínének biztosítása (a szomszédos helyiségek kiürítése, a közlekedő útvonalak biztosítása) ha szükséges, a szolgálatba lévő állomány átcsoportosítása a folyamatos információszerzés megszervezése (figyelés, kihallgatás) szükség esetén a riadó kiterjesztése hírközlő csatornák szabaddá tétele a történt események és intézkedések rögzítése az Eseménynaplóba a bevonuló állomány csoportosítása, eligazítása, útba indításuk megerősítések (körlet, külső őrhelyek, frekventált pontok) szolgálati csoportok létrehozása anyagi, technikai eszközök biztosításának megszervezése fegyverzeti és műszaki anyagok készenlétbe helyezése az elkülönítések végrehajtására szolgáló helyiségek kijelölése, biztonsági szempontból történő ellenőrzése, berendezése a szükség esetén felmerülő egészségügyi ellátás megszervezése (személyi állomány, fogvatartottak) az állomány váltásának, pihentetésének megszervezése a riadó beszüntetése, a napi tevékenységre visszaállás a kihallgatások feltételeinek biztosítása az állomány tevékenységének értékelése, köszönetnyilvánítás az együttműködő erők részére a rendkívüli esemény okainak elemzése, a hasonló események megelőzéséhez szükséges intézkedések kiadása, esetleges fegyelmi eljárások elrendelése, büntetőeljárás kezdeményezése az összefoglaló jelentés elkészítése és felterjesztése Befejezett terrorcselekmények a magyar büntetés-végrehajtásban A Debreceni Büntetés-végrehajtási Intézetben 1988. július 06-án bekövetkezett terrorcselekmény Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben 1993. január 23-án bekövetkezett terrorcselekmény ismertetése A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben 1993. október 26-án történt terrorcselekmény ismertetése
17.
A büntetés-végrehajtás és a rendőrség szervezetének együttműködése. Az együttműködés fogalma
188 Szervezetek, szervek vagy személyek között kialakított a közös cél érdekében megvalósuló, feladat végrehajtásra irányuló, térben és időben összehangolt tevékenységben megmutatkozó munkakapcsolat. Feltételei • közös cél • folyamatosság • közös értékelés, elemzés • egymásra utaltság • információáramlás • tevékenység feltétel nélküli vagy ahhoz kötött segítése Elvei • célazonosság (közös célban egyetértés) • kölcsönösség (problémák megoldásának közös szándéka) • folyamatosság (határozott v. határozatlan ideig tart, folyamatos rendelkezésre állás, szükség esetén korrigálás) • feladatok pontos elhatárolása (együttm. területei, konkrét feladatok rögzítése) A büntetés-végrehajtás és a rendőrség együttműködése Területei A. igazgatásrendészeti értesítési és adatszolgáltatás (egyéb tájékoztatás) B. bűnügyi feladatok végrehajtása a bv. intézetekben (nyomozó tiszti tevékenység) C. közbiztonsági feladatok végrehajtása 1. súlyos rendkívüli események • terrorcselekmény • robbantással fenyegetés • fogolyzendülés • fogolyszökés • közveszélyokozás ha csapatszolgálati intézkedések szükségessek 2. objektumvédelmi feladatok • fogvatartottak kitörésének megakadályozása • ft-ak intézet hatalomba kerítésére irányuló tevékenységének megakadályozása • külső támadás elhárítására 3. egyéb az intézetet veszélyeztető cselekmények történések • tűzvész • földrengés • árvíz • tömegszerencsétlenség • nukleáris katasztrófa D. bizonyos esetekben kérhető segítség • szállításkor útvonal, gépjármű biztosítása, felvezetés, baleset esetén soronkívüli intézkedés • a bv. szerv rendjének közterületről történő megzavarása esetén
189 E. kiképzési feladatok • akciócsoportok • túsztárgyalók • szolgálati állatok • 4 évente közös törzsfoglalkozás, törzsvezetés vagy értesítési gyakorlat Szintjei Országos • a bv. országos parancsnoka az országos rendőrfőkapitánnyal • a bv. országos parancsnokának helyettesei az országos rendőrfőkapitány helyetteseivel • a BVOP ügyeletes tiszti szolgálata az ORFK főügyeletével Területi • a bv. szerv parancsnoka a megyei (budapesti) rendőrfőkapitánnyal • a bv. intézet szolgálatban lévő biztonsági tisztje az illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok központi ügyeletével 6/2001. (IK. 12) IM-BM együttes utasítása a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és az Országos Rendőr-főkapitányság, illetve szerveik együttműködéséről Célja a bv. szervezetnél elkövetett bűncselekmények és rendkívüli események felderítése, megelőzése, a bv. szervek rendjét súlyosan sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzése, megszakítása, felszámolása, a rend helyreállítása, továbbá a kiképzési feladatok kölcsönös elősegítése és végrehajtása Területei nyomozó tiszt • titkos szolgálati eszközök elhelyezéséről pk-t tájékoztatni • intézet pk-val kölcsönös tájékoztatás, együttműködés • kizárólag a ft-al kapcsolatban felderítés • ft-al kapcsolatos javaslattétel (szállítás, zárka, munkáltatás) • helyiség, berendezési tárgyakat bv. biztosítja bv. szerv létesítése, korszerűsítése esetén tájékoztatás minősített időszakban végrehajtandó feladatok meghatározása rendkívüli esemény felszámolása esetén feladatok kiképzés feladatok végrehajtásának évenkénti értékelése 2/2002. (VIII. 23) BVOP-ORFK együttes intézkedése a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és az Országos Rendőr-főkapitányság, illetve szerveik együttműködéséről szóló 6/2001. (IK. 12) IM-BM együttes utasítás végrehajtásáról Fő területei Re. bcs-ek megelőzése, felderítése, megszakítása, felszámolása
190 bűnmegelőzés ft. intézetelhagyása esetén információ csere befogadásról, beléptetésről tájékoztató RE. során a hatáskörök és feladatok meghatározása lőterek igénybevétele kommunikáció kiépítése kiképzés, továbbképzés sport és kulturális létesítmények igénybevétele szakértői tevékenység kölcsönös biztosítása egészségügyi együttműködés személyi védelem Nyomozó tiszt jogosult szabályok betartásával közlekedni, helyiségekbe belépni ft-al ellenőrzés nélkül érintkezni nyilvántartásokba betekinteni, másolatot készíteni munkavégzéshez szükséges eszközeit tartalmi ellenőrzés nélkül be-, illetve kivinni Fogolyszökés esetén körözési információk • megszökött fogvatartott személyi adatai • részletes személyleírás • fénykép • szökés helye, ideje, módja, célja, iránya • szökés körülményei • emberélet kioltására alkalmas eszközzel rendelkezik-e • várható magatartása • kapcsolattartójának neve és pontos címe • szabadságvesztés tartama, végrehajtási fokozata, bcs-e • a fogvatartás kezdete, várható szabadulás • elfogás esetén értesítendő hatóság megnevezése, címe, telefonszáma • körözést elrendelő pk. neve, rendfokozata, beosztása • a megszökött ft-al kapcsolatban felmerült egyéb releváns információk • nevelői vélemény 1/2003. (II. 28.) BVOP Ált. Hely.-ORFK Kb. Főig. együttes intézkedése a Büntetésvégrehajtási Szervezet és a Rendőrség törzseinek együttműködéséről Közös csapaterőt vagy kötelékben történő fellépést igénylő rendkívüli események alkalmával a felszámolás irányítására országos ügyekben Országos Rendőr-főkapitányság Országos Törzs (a továbbiakban: ORFK OT), területi ügyekben megyei (budapesti) rendőrfőkapitányságok törzsét (a továbbiakban: RFKT) kell létrehozni. Az ORFK OT-be a bvopk-a, a RFKT-be az intézet parancsnoka összekötő tisztet delegál, aki tartja a kapcsolatot a törzs és a bv. között.
191 Az Országos Rendőr-főkapitányság és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága között a Védelmi Programból eredő közös és kölcsönös feladatok végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás A BVOP feladatai • biztosítja a Védelmi Programba felvett elkülönített elhelyezését, felügyeletét, őrzését • teljesíti a jogszabályban előírt értesítéseket • halaszthatatlan szállítást követően tájékoztatás • biztosítja az érintettre vonatkozó külön rend érvényesítését • bf-re vonatkozó kérelem csak előzetes egyeztetést követően kerül elbírálásra • érintett fenyegetettsége változik azonnali tájékoztatás, egyeztetés után intézkedés • érintettre vonatkozó adatszolgáltatás csak engedéllyel Együttműködési megállapodás van még a büntetés-végrehajtás és a Katasztrófavédelem, a Határőrség, a VPOP, az RSZVSZ, a legfőbb ügyész, az ÁNTSZ, és a bv. gazdasági társaságok között. 18.
A büntetés-végrehajtás csapatszolgálati tevékenysége (a fogolyszökés és a terrorcselekmény kivételével).
A csapatszolgálat, a csapaterő és a csapattevékenység fogalma, és tartalma A kötelék a csapatszolgálati feladat végrehajtására szervezett csoport vagy alegység, a bv. szerv teljes ht. állományát érintő rendkívüli alkalmazás esetén egység, amely kiképzettségénél és összetételénél, valamint felszerelésénél és technikai ellátottságánál fogva alkalmas a bv. rendjét és működését súlyosan sértő cselekmények megelőzésére, felszámolására, őrzési- és biztosítási feladatok végrehajtására. A csapatszolgálati tevékenység a bv. törvényes rendjét sértő, veszélyeztető körülmények megszüntetését célzó rendkívüli intézkedések és kötelékben megvalósítható eljárási cselekmények összessége, amelyek a veszélyhelyzet megelőzése, felszámolása érdekében a kijelölt személyi állomány csapaterőben történő összevonását, kötelékbe szervezését, a vezetésre szervezett törzs alá rendelését, továbbá sajátos intézkedések alkalmazását teszik szükségessé. A csapaterő a csapattevékenység során a bv. erőiből, illetve más együttműködő rendvédelmi szerv állományából ideiglenes jelleggel létrehozott csoportok, alegységek, egységek összessége, amelyet a bv. rendjét és biztonságos működését zavaró körülmények felszámolására, a csapatszolgálati feladatok összehangolt végrehajtásának érdekében hoznak létre. A csapattevékenység tartalmi elemei magukban foglalják az alkalmazott erők vezetését, irányítását, mindazokat a taktikai eljárásokat, melyek hozzájárulnak rendkívüli események megelőzéséhez és felszámolásához. A csapatszolgálati tevékenység során a megelőzés azt jelenti, hogy valamilyen intézkedés bevezetésével nem alakul ki sértő vagy veszélyeztető helyzet, a sérelemmel vagy veszéllyel fenyegető körülményeket felszámolják, illetve a személyeket békés vagy erőszakos módon eltérítik ellenséges szándékuktól. A felszámoláson pedig azt értjük mikor a sértő vagy veszélyeztető körülmény bekövetkezik, és azt megszüntetik, illetve az elkövető személyeket - akár kényszerítő eszközök útján is ártalmatlanná teszik.
192
A csapaterővel megoldandó feladatok jellemzői, szervezete, tartalma, méretei A csapatszolgálatot ideiglenes jelleggel, a bv. ht. állományából, a rendelkezésre álló eszközök bevonásával, akkor kell szervezni, mikor a bv. szerv biztonságát veszélyeztető cselekmény ismerté vált, vagy már a közvetlen veszélyhelyzet kialakult. Amennyiben a kialakult veszélyhelyzet kezelése a bv. szervnél rendelkezésre álló személyi állománnyal nem biztosítható, akkor más bv. szerv, vagy együttműködés alapján más rendvédelmi szerv állományába tartozó erő és eszköz is igénybe vehető. A más bv. szervtől történő vezénylés és eszközök átadása ügyében a bv. országos parancsnoka a veszélyeztetett bv. intézet parancsnokának kezdeményezésére vagy önállóan dönt. A vezénylés megszüntetésére is az országos parancsnok dönt. Erő és eszköz átcsoportosítás esetén az állomány kiválasztása a várható feladatra történő gyorsított felkészítése (eligazítása), védőfelszereléssel történő ellátása, és a szállítandó létszámnak megfelelő jármű biztosítása az útba indító bv. intézet, a központi biztosítású felszerelések, tartalék anyagok meghatározott helyre történő szállítása az erre a célra kijelölt intézet feladata. Más bv. szervtől vezényelt állomány ellátásáról az alkalmazási képesség folyamatos fenntartásáról a fogadó bv. intézet köteles gondoskodni. A csapaterőben vagy egyes csapatszolgálati feladatokra más rendvédelmi szervek erői a jogszabályokban meghatározottak, illetve a velük kötött együttműködési megállapodások alapján vehetők igénybe. A bv. szerveknél nincs a katonai terminológiában használatos állandó alegység tagozódás, az ideiglenes csapaterőben alkalmazott alegységek, szolgálati vagy taktikai csoportok létszámát a feladat nagyságától függően a csapaterőt vezető parancsnok határozza meg. A csapaterővel megoldandó feladatok méretei összefüggésben vannak a feladat jellegével, a veszélyeztetett terület nagyságával, az elkövetők összetételével, a végrehajtásban résztvevő erők és eszközök mennyiségével. A csapat szolgálati tevékenység időtartam szerint lehet rövidebb lefolyású (pl. zárkatorlasz felszámolás) ezek egy-két óránál többet nem vesz igénybe. Vannak hosszabb lefolyású tevékenységek (pl. munkahely vagy egyéb helyiség elfoglalásának felszámolása, túszfogás stb.), mikor a felszámolás több órát, esetleg több napot is igénybe vehet. A terület nagyságát figyelembe véve a csapattevékenység mérete és a művelet irányítása lehet helyi, regionális és országos jellegű. helyi szintű csapattevékenységről beszélünk, ha feladat végrehajtás nem hagyja el a bv. objektum határait, regionális szintű, ha a veszélyhelyzet azonos vagy közel azonos időben kettő vagy ennél több bv. intézetre terjed ki, országos szintű, ha a veszélyhelyzet a bv. intézetek több mint 50%-át érinti, vagy, ha a csapattevékenység országos szintű irányítást igényel. Ezen meghatározásoktól eltérően annak eldöntése, hogy a csapattevékenység milyen méretű – a meghatározó tényezők figyelembe vételével – az országos parancsnok jogkörébe tartozik. A büntetés-végrehajtás személyi állományának alkalmazása csapatszolgálati tevékenység során A büntetés-végrehajtás ht. állományú tagjai a Sztv. 26.§ (1) bekezdésében meghatározott esetekben csapatszolgálati feladatok végrehajtására kötelékben alkalmazhatók:
193 • • • • • • • •
a fogolyzendülés felszámolására, a terrorcselekmény felszámolására, túszok kiszabadítására, a megszökött fogvatartott felkutatására, elfogására, a bv. szervet, illetőleg eszközeit, járműveit ért támadás elhárítására, a bv. szerv területéről vagy annak járműveiből való erőszakos kitörés megakadályozására, a bv. szerv biztonságát sértő vagy ezzel közvetlenül fenyegető tömeges vagy erőszakos cselekmények megakadályozására, felszámolására, a bv. szervet veszélyeztető, vagy a bv. szerv területén bekövetkezett természeti katasztrófa megelőzése, következményeinek felszámolása.
A felsorolt eseteken túl a Sztv. 13.§ (3) bekezdése alapján a bv. szervezet a körrend és a közbiztonság, az élet- és a vagyon biztonság súlyos sérelme vagy annak közvetlen veszélye esetén, az intézkedésre jogosult rendvédelmi szerv kérésére – a büntetés-végrehajtás biztonságának veszélyeztetése nélkül – segítséget nyújt a közbiztonsági feladatok ellátásához. Erre csak a bv. szervezet és az intézkedésre jogosult szerv közötti együttműködési megállapodás alapján az abban foglaltak szerint kerülhet sor az országos parancsnok előzetes engedélye alapján. A kötelékben történő fellépéskor a ht. állomány tagja a kötelék (szolgálati csoport) parancsnokának az utasítása szerint köteles eljárni. A csapattevékenység végrehajtásához szükséges parancsnokok: • helyi szintű tevékenység esetében – más intézkedés hiányában – az érintett bv. szerv parancsnoka, • regionális szintű feladat végrehajtás esetében az országos parancsnok általános helyettese, • országos szintű csapattevékenység esetén az országos parancsnok, akadályoztatása eseté az országos parancsnok általános helyettese vezeti a feladat végrehajtást. 2. A csapaterő tagozódása, az alkalmazható taktikai eljárások és szolgálati csoportok A csapaterő tagozódása A büntetés-végrehajtás szervezeténél alkalmazható csapatszolgálati tevékenység lehet támadó, illetve védekező jellegű. Támadó jellegű a csapaterő, ha bv. illetve az együttműködők erőinek csapatszolgálati tevékenysége olyan vészhelyzet megakadályozására, felszámolására irányul, amikor a rendkívüli esemény egy személy, csoport vagy tömeg szándékos cselekedetének a következménye és ez a szándék a biztonság személyi és tárgyi feltételeinek, a biztonsági rendszabályoknak a súlyos megsértésére irányul. Ezek közül a fontosabbak: fogolyzendülés, zárkatorlaszolás, fogvatartottak kitörési kísérlete, terrorcselekmény, túszejtés, a személyi állománytagjának, illetve a fogvatartottnak, valamint a bv. intézet vagy egyes javai ellen elkövetett külső támadás. Védekező jellegű a csapaterő alkalmazása, ha a büntetés-végrehajtás, illetve az együttműködők erőinek csapatszolgálati tevékenysége olyan veszélyhelyzet megakadályozására, következményeinek felszámolására irányul, mikor a rendkívüli esemény az emberi cselekedettől független történésnek a következménye. Ilyen események lehetnek: ár-és belvíz, rendkívüli időjárás, földrengés, villámcsapás, nagykiterjedésű tűz.
194 A fenti rendkívüli események bekövetkezése során a csapatszolgálati tevékenység elsősorban az emberi élet és a vagyon mentésére irányul, de emellett a bv. szerv működésének biztosítását és a biztonságos fogva tartást is szavatolni kell. A csapaterőben alkalmazható büntetés-végrehajtási művelet A csapatszolgálati tevékenységgel megoldandó feladatok összehangolt tevékenységét büntetés-végrehajtási műveletnek (a továbbiakban: művelet) nevezzük, mely intézkedés a rendkívüli esemény jellegétől, az elkövetők létszámától, az alkalmazható erő nagyságától függően kizárólag a büntetés-végrehajtáshoz tartozó, az Országos Parancsnoksághoz, a bv. intézetekhez és intézményekhez, továbbá a gazdálkodó szervezetekhez tartozó területeken (a továbbiakban: illetékességi terület) kerülhet bevetésre. A művelet ebben az értelmezésben nagyobb létszámú (akár a bv. szerv teljes személyi állományának) összehangolt, tervszerű és hatékony beavatkozást jelent. A tömegoszlatás A tömeg nagyobb létszámú személyek átmeneti csoportosulása, olyan közvetlen érintkezést biztosító területen, ahol a résztvevők ugyanazon jelenségekre spontánul, vagy előre szervezetten hasonlóan, vagy azonosan reagálnak. A tömeg létszáma 15-20 főtől, akár több ezer főig is terjedhet. Amennyiben a fogva tartás és a bv. szerv biztonságát közvetlenül veszélyeztető jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlatásra irányuló felszólításnak nem tesz eleget, a büntetetés-végrehajtás az itt leírt módon velük szemben a rendszeresített kényszerítő eszközök alkalmazása mellett kényszeroszlatást alkalmazhat. A tömegoszlatás a bv. erőből megalakított kötelék által alkalmazott eljárások, kényszerítő intézkedések, korlátozó rendszabályok összessége, amely a büntetés-végrehajtás rendjét, az anyagi javakat, vagy személyeket közvetlenül fenyegető tömeggel szembeni határozott fellépést, aktív, folyamatos ráhatást jelenti. A tömegoszlatás a jogellenes magatartás megszüntetését, a törvényes rend megteremtését eredményezi. A tömegoszlatás a jogellenes magatartást tanúsító tömeg feloszlatásának legvégső eszköze. A tömegoszlatás célja a megbomlott rend helyreállítása a jogszabályban meghatározott magatartás kikényszerítése, a tömeg magatartásával keletkezett zavar megszüntetése, a normális működéshez szükséges feltételek megteremtése. A tömeget a helyszínről való eltávozásban tilos korlátozni! Tömegoszlatásnál lőfegyver használatnak csak abban az esetben van helye, ha a tömegben lévő személlyel szemben az egyes személy elleni lőfegyver használat szabályai fenn állnak. Kötelékben történő fellépés esetén a hivatásos állomány tagja a kötelék parancsnokának az utasítása szerint köteles eljárni. A büntetés-végrehajtásnál a rend megzavarására irányuló tömeg alapvetően lehet fegyvertelen, felfegyverkezett és fegyveres. Fegyvertelen az a tömeg, amely emberi élet kioltására, vagy testi sérülés okozására alkalmas eszközökkel nem rendelkezik. Felfegyverkezett a tömeg akkor, ha tagjai emberi élet kioltására, illetve testi sérülés okozására alkalmas eszközökkel rendelkeznek. Fegyveres tömeg esetén az egyes személyek technikai értelemben vett lőfegyverrel rendelkeznek és várható, hogy ezeket a tömegoszlató erők ellen használni fogják. A bv. intézetekben bekövetkezett tömeges rendkívüli eseményeket a jellegüknek megfelelő módszerekkel erőszakmentesen, vagy erőszakkal kell felszámolni. A büntetés-végrehajtás biztonságát sértő tömeges cselekmények kialakulhatnak a bv. intézeten kívül, illetve azon belül. Külső cselekménynek minősül, amikor a bv. intézet közelében olyan jellegű tömeges csoportosulás alakul ki, amelynek cselekménye hatással lehet az intézet biztonságára. Ha a tömegmegmozdulás célja, hogy bejussanak az intézet területére, akkor a tömeget fel kell tartóztatni. A büntetés-végrehajtás a nem hozzá tartozó területen kívül a tömeg szétoszlatására
195 nem jogosult! Amennyiben a tömeg a bv. intézet ellen különböző támadó cselekményeket hajt végre, akkor az objektumvédelem szabályai szerint kell eljárni. Bv. szerv területén belüli cselekménynek minősül a fogvatartottak által tömegesen elkövetett aktív, vagy passzív ellenszegülés (utasítás megtagadás), amely a bv. intézet és a fogva tartás biztonságát rövidebb-, hosszabb ideig veszélyezteti. Az utasítás megtagadása azt jelenti, hogy a fogvatartottak a meghatározott szabályokat, utasításokat nem hajlandók végrehajtani. A tömegoszlatást végrehajtó kötelék tagozódása A tömegoszlatást végrehajtó kötelék, oszlató csoportból, kiemelő csoportból, rajtaütő csoportból, biztosító csoportból, tűzoltó csoportból, egészségügyi csoportból és tartalékból állhat. Az oszlató csoport a tömeg feloszlatására, terület kiürítésére alkalmazott alapvető szolgálati csoport, amelynek formája az adott jogellenes magatartást tanúsító tömeg jellege alapján az alábbi lehet: Mozgó sorfal az oszlató kötelék láncalakzata, amely lehet egy, vagy kétsoros. Egysoros mozgó sorfalat általában a passzív (békés) tömeggel szemben lehet alkalmazni. A mozgó sorfal szélességének meghatározásakor méterenként egy főt kell számolni. Oszlató ék az oszlató kötelék ék alakzata, amely elsősorban a sűrű tömegbe történő behatolásra, annak részekre bontására (zárkába való beszorításra) alkalmazható. Az oszlató ék felállásának meghatározásakor méterenként két főt kell alkalmazni. Mozgó sorfal és oszlató ék kombinációját akkor célszerű alkalmazni, amikor viszonylag nagyobb területen elhelyezkedő, nem egyenlő sűrűségű tömeg megbontását és a terület kiürítését egyidejűleg kell végrehajtani és ehhez elegendő erő áll rendelkezésre. Sorfal oszlop a kötelék kettes oszlopalakzata, amely nyílt és zárt területen elhelyezkedő laza, vagy különböző sűrűségű tömegben alkalmazható. Lényege, hogy az oszlató csoportba beosztottak legalább kétsoros alakzattal a tömeget - közéjük behatolva - kettéosztják, majd egy „jobbra, illetve ballra áttal” mozgó sorfal alakzatot vesznek fel, és ellentétes irányokba hajtják végre az adott területen tartózkodók kiszorítását. Az oszlató csoport megerősíthető szolgálati kutyával, amelyet a tömeges cselekmény esetén csak pórázon és kiképzett kutyavezető irányításával lehet alkalmazni. Az oszlató csoport felszerelése szolgálati öltözet, védőfelszerelés, hosszított gumibot (külön intézkedésre normál, illetve kombinált is lehet), könnygázszóró palack, bilincs, könnygázgránát, kombinált hang-, fénygránát, gumigolyós hanggránát. A bv. intézeten belül a tömegoszlatást úgy kell megszervezni, hogy a fogvatartottaknak lehetőségük legyen az adott terület elhagyására. Előre kell tervezni, hogy a tömeg milyen irányokba szorítható ki, ezekben az irányokban a biztosító csoportot úgy kell elhelyezni, hogy a tömeg a kívánt irányba legyen terelhető. A kiemelő csoport feladata a tömegbe tartozó felfegyverkezett személyek, különösen agresszív magatartást tanúsítók, uszító hangadók kiemelése, az épületek tetejére, vagy egyéb létesítményekre történő felmászás megszüntetése során a fogvatartottak lehozatala. A csoport a mozgó sorfal mögött (oszlató éken belül) tartózkodik, tagjai felszerelhetők egyéni védőfelszereléssel, és egyéb kényszerítő eszközökkel. A rajtaütő csoportot valamennyi - akár kisebb létszámú - tömeges cselekmény esetén lehet alkalmazni. Alkalmazása során arra kell törekedni, hogy bevetése meglepetésszerű, tevékenysége pedig jól szervezett legyen. Feladatuk, hogy a különböző területen tartózkodó kisebb csoportokat meglepetésszerűen támadják, a csoport tagjait ártalmatlanná tegyék, a
196 csoportosulást felszámolják. A csoport a mozgó sorfal mögött (oszlató éken belül) települ, tagjainak felszerelését a feladat jellegétől függően kell meghatározni. A biztosító csoport feladata az oszlató csoportba beosztottak védelme és az eredményes tevékenység végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása. A biztosító alegységben az alábbi szakcsoportok működtethetők: Záró csoport egyes irányok, illetve a tevékenység körzetének lezárása, a kiürített területekre való visszaszivárgás megakadályozására, a feloszlatott tömeg részeinek elszigetelésére, a tömeg terelésére alkalmazható. A csoport ellátható kényszerítő eszközökkel, ezen túl különböző akadályelemekkel. Erejét a lezárandó terület nagyságától függően kell meghatározni. Támogató és fedező csoport feladata az oszlató csoport tevékenységének a támogatása. A tömegoszlatás során feladatul kaphatják a fegyvert használó, vagy felfegyverkezett személy ártalmatlanná tételét pirotechnikai- ingerlő vegyi eszközök alkalmazásával, gumilövedékű fegyverrel riasztó lövés leadásával. Rendfenntartó csoport feladata a tömeg további terjedésének megakadályozása, illetve a tömeges cselekmény által nem érintett területeken a rend fenntartása. A csoport tagjai elláthatók kényszerítő - ha indokolt a tömegoszlatáshoz szükséges - eszközökkel. Műszaki csoport feladata a tömeges cselekmény felszámolásának műszaki biztosítása. Ezen belül: • akadályelemek telepítése, • zárka, illetve egyéb torlaszok megszüntetése, • szükségvilágítás biztosítása, • megrongálódott technikai eszközök cseréje, • felhasznált eszközök utánpótlásának biztosítása. Tűzoltó csoport feladata a gyújtogatások megelőzése, illetve a cselekmény felszámolása során keletkezett tüzek elfojtása. A csoport létrehozható saját állományból, illetve az együttműködő tűzoltókból is. Egészségügyi csoport feladata a felszámolás során megsebesült személyek ellátása. A csoportot alapvetően a saját egészségügyi állományból kell kiképezni, de a jogszabály lehetőségek mértékéig igénybe vehetők az állami egészségügyi szolgálat szolgáltatásai is. Tartalék erőt azért kell létrehozni, hogy az előre nem tervezhető, váratlan körülmények esetére is elegendő erő álljon rendelkezése. Ereje a rendelkezésre álló erők 10 %-ánál lehetőleg ne legyen kevesebb. A fogolyzendülés felszámolása A fogolyzendülés (Btk. 246. §) (1) Az a fogoly, aki a fogolytársaival együtt a büntetés-végrehajtás rendjét súlyosan veszélyeztető, nyílt ellenszegülésben részt vesz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságveszéssel büntetendő. (2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a fogolyzendülés (a) kezdeményezője, szervezője vagy vezetője,
197 (b) azon résztvevője, aki a fogolyzendüléssel szemben fellépő személy ellen erőszakot alkalmaz. (3) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a fogoly zendülés, ha a bűncselekmény különösen súlyos következményre vezet. (4) Az (1) bekezdés esetében korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az ellenszegülést önként vagy a hatóság felszólítására abbahagyja. (5) aki a fogolyzendülésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Büntetőjogi megközelítés A bűncselekmény tettese csak fogoly lehet, e szakasz alkalmazása során fogolynak kell tekinteni: • a hatóság őrizetében lévő személyt, (szabadságvesztést töltő, előzetes letartóztatásban lévő személy, elzárását töltő és idegenrendészeti őrizetét bv. szervnél töltő személy), A bűncselekmény elkövetési magatartása a büntetés-végrehajtás rendjét súlyosan veszélyeztető, nyílt ellenszegülés. A nyílt ellenszegülés a büntetés-végrehajtás rendjével való szembehelyezkedésnek bármely aktív, vagy passzív formája lehet, vagyis mind tevéssel, mind mulasztással elkövethető. Ilyen lehet, pl. a biztonsági felügyelők lefegyverzése, bezárása, az intézet valamelyik helyiségének, vagy részének hatalomba kerítése, a berendezési tárgyak elpusztítása, megrongálása, de megvalósulhat a parancsok végrehajtásának súlyos veszélyt előidéző megtagadásával, éhségsztrájkkal is. Nagyon lényeges, hogy a cselekményt megfelelően minősítsük, mivel teljesen más intézkedést igényelnek a hasonló, de nem zendülésnek minősülő cselekmények. A cselekmény akkor tényállásszerű, ha a nyílt ellenszegülés a büntetés-végrehajtási intézet szabályszerű működése, rendje, fegyelme, a munkáltatás természete, ideje, rendeletek, utasítások, szabályok ellen irányul. A jogszabály súlyosabb büntetéssel fenyegeti a fogolyzendülés kezdeményezőjét, szervezőjét, vezetőjét, valamint azt a résztvevőt, aki a fogolyzendüléssel szemben fellépő személy ellen erőszakot alkalmaz. A (3) bekezdés pedig további súlyosítást helyez kilátásba arra az esetre, ha a bűncselekmény különösen súlyos következményekre vezet. Kezdeményező az, aki a nyílt és súlyos vészhelyzetet eredményező bűncselekmény elkövetésére a foglyokat eredményesen rábírja. Szervező az, aki teljesen vagy részben kidolgozza a zendülés végrehajtásának tervét, az akciók lebonyolításának ütemét, módozatait, összeállítja a foglyok követeléseit. Vezetőnek kell tekinteni az akciók irányítóit, és mellettük a hangadókat is. A kezdeményező, szervező, és vezető lehet ugyanaz a személy is, de egy adott fogolyzendülésnek lehet több szervezője és vezetője is. A (3) bekezdésben megfogalmazott különösen súlyos következményt eredményezőnek kell tekinteni a bűncselekményt, ha a nyílt ellenszegülés következtében többen megsérülnek, vagy meghalnak, ha nagy kár keletkezett, vagy ha a fogolyzendülés felszámolására nagyobb erők igénybevételére van szükség, avagy a cselekmény hatására más bv. intézetben is fogoly zendülés tör ki. E minősített eset alkalmazhatóságának feltétele, hogy az elkövetőket az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terhelje. A fogolyzendülés egyszerű részvevője – mielőtt erőszak, vagy súlyos következmény keletkezett volna – önként vagy a hatóság felszólítására a cselekményt abbahagyja, büntetése korlátlanul enyhíthető. Tehát teljesen közömbös az, hogy milyen indítékkel hagyja abba a cselekményt. Viszont nem alkalmazható akkor, ha a zendülést a bv. személyzete illetve az együttműködő erők állománya törte le. Továbbá nem alkalmazható e kedvezmény akkor sem, ha a minősített esetek valamelyike megvalósul.
198 A bűncselekmény előkészülete is büntetendő, ez lehet az elkövetéshez szükséges eszközök megszerzése, a könnyítő feltételek biztosítása, az elkövetésben való megállapodás. A cselekmény kezdeményezése is önmagában előkészületi cselekmény ezért e magatartás is büntetendő. A fogolyzendülés felszámolása A felszámolás szempontjából mindenképpen különbséget kell tenni a résztvevők létszáma szerint. Mint azt már a fentiekben is megemlítettük, egyáltalán nem mindegy, hogy 3-tól 10 főig terjed az elkövetők létszáma, vagy ezt meghaladó nagyobb már tömegnek számító a résztvevők száma. Abban az esetben, ha kisebb a létszám általában elegendő lehet egy rajtaütő csoport alkalmazása, amely meglepetésszerűen, megfelelő eszközökkel ellátva, jól szervezetten kerüljön bevetésre. A feladatuk, hogy a kisebb csoport tagjait ártalmatlanná tegyék, és a csoportjelleget megszüntessék. A tömegesen végrehajtott fogolyzendülés felszámolása már jóval nagyobb tervezést, szervezést, létszámot és felszereltséget igényel. Ha tömegoszlatásra van szükség, akkor a tömegoszlatásnál leírtak alapján kell eljárni. Az elsődleges intézkedések a fogolyzendülés felszámolása során: • tájékozódás a kialakult helyzettel kapcsolatban, (az elkövetés helyszínéről, az elkövetőkről, a veszélyeztetés nagyságáról,) vagy jelentés útján, vagy a helyszínre küldött információs összekötő útján, vagy személyesen a helyszínen maga szerez információkat, • intézkedik a szükséges mértékű riadó elrendelésére, az állomány felszerelésére, az őrhelyek, szolgálatteljesítési helyek megerősítésére, • az esemény helyszínének biztosítására, körülzárására, abban az esetben, ha olyan létszámú a lázadás, amelyet előreláthatóan nem tud a bv. szerv állományával felszámolni, akkor értesíti az együttműködő erőket, ha viszont előreláthatólag a rendelkezésre álló állománnyal – különösen az akciócsoport alkalmazásával – felszámolható az esemény, akkor intézkedik a felszámoláshoz szükséges feltételek mihamarabbi biztosítására, • szükséges mértékű zárás és a munkahelyekről való bevonultatás, • kiadja a szükséges korlátozó intézkedéseket, különösen a következőkre való tekintettel: • az intézet területére történő be-és kilépés korlátozása, az intézet területén tartózkodó idegen személyek és gépjárművek eltávolítása, • az indokolatlan személymozgás megtiltása az intézet területén, • távbeszélő használatának korlátozása, csak szolgálati okból szükséges beszélgetések engedélyezése, • a fontosabb épületrészek, objektumok, mozgási útvonalak elszigetelése és fokozott biztosítása, • a fogvatartotti mozgások korlátozása, a zárka ajtók, illetve nyitott körletrészek zárása, • munkáltatás korlátozása, • látogatók fogadását fel kell függeszteni, • az intézetek közötti szállítást, körszállítást, és az előállítást külön rendelkezések szerint kell végrehajtani. • megteszi a szükséges jelentéseket az elöljáróknak, értesíti a mentőszolgálatot, bv. ügyészt, stb. A felszámolást irányító parancsnok feladatai
199 • • • • •
amennyiben nem ő tette meg az elsődleges intézkedéseket, hallgassa meg az arról szóló jelentést, tájékozódjon az addig megtett intézkedésekről, majd vegye át az irányítást; tájékoztassa a törzset a kialakult helyzetről, a riadó elrendelésének méretéről, a várható feladatokról; igazítsa el helyettesét, az osztályok vezetőit, a szolgálatban lévő biztonsági tisztet, a már kijelölt szolgálati csoportok parancsnokait; intézkedjen a szükséges erők gyorsított felkészítésére, eligazítására, határozza meg, hogy milyen erőt milyen feladatra kell felkészíteni; tegyen kísérletet a rendkívüli esemény békés módszerrel történő felszámolására, (felkérés, meggyőzés, figyelmeztetés, erődemonstráció,)
A felszámolás parancsnoka a rendelkezésre álló időn belül szervezze meg a parancsnoki munkát, ezen belül: • előzetes intézkedésben szabja meg a halasztást nem tűrő további feladatokat az alárendeltek számára; • ismertesse az időszámvetést, ezen belül szabja meg az elhatározások rögzítésének, jelentésének időpontját, a szolgálati csoportok telepítésének megkezdésére és készenlétére vonatkozó időpontokat. Ha az elöljáró az elhatározást jóváhagyta, a végrehajtandó feladatokat, a végrehajtás módját, az együttműködés rendjét, a biztosítási feladatokat írásos parancsba kell foglalni. A parancs legyen rövid, érthető és végrehajtható, egyértelmű. A parancsnak megfelelően a felszámolás fontosabb dinamikáját (a veszélyeztetett körzetet, az elkövetők pozícióját, a biztosítási körzetet, egyes szolgálati csoportok elhelyezkedését, terepszakaszait, közlekedési útvonalakat, stb.) térképszelvényen vagy vázlaton rögzíteni kell. A parancs alapján meg kell határozni a felszámolásban résztvevő szolgálati csoportokat, az az azon belül működő szolgálati elemeket, azok konkrét feladatait. Ki kell jelölni a parancsnokokat, és el kell igazítani őket a végrehajtandó feladatra tekintettel. Felszámolás során alkalmazható szolgálati csoportok • záró (biztosító) csoport a terület zárására, • kiemelő csoport, a hangadók, irányítók kiemelésére, • kísérő csoport a kiemelt személyek körletre kísérésére, • tűzoltó csoport, • egészségügyi csoport, • tartalék az előre nem tervezhető feladatok ellátására. A kötelékben való fellépéshez a tömegoszlatásnál írtak alapján kell eljárni. A felszámolás parancsnoka további intézkedésként gondoskodik az elfogott elkövetők elkülönítésére, kihallgatására, a rendkívüli esemény helyszínének biztosítására, a normál napirendszerinti működés helyreállítására. A felszámolás befejezését követően intézkedik a riadó beszüntetésére, értékelést tart, intézkedik az okok feltárásra, felelősség megállapítására, írásos jelentés elkészít és az országos parancsnoknak és az illetékes bv. ügyésznek felterjeszti, büntető feljelentést tesz az elkövetőkkel szemben.
200 A robbantással vagy más közveszéllyel való fenyegetés felszámolása A robbantással, vagy más közveszéllyel való fenyegetés célja a büntetés-végrehajtáshoz tartozó egyes épületek és anyagi javak fizikai megsemmisítése. Az elkövető az anyagi javak sértetlenül hagyását az állami szervhez, vagy társadalmi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. Az ilyen jellegű terrorcselekmény lehet rendkívül brutális, megfélemlítő, kíméletlen és kegyetlen, ezért az intézkedésre jogosult vezetőnek az értesülést követően azonnal meg kell kezdeni a felszámolásra irányuló előkészületeket. Ezek az alábbiak: • rögzíti (írásban, hang vagy képanyagon) a fenyegető üzenetet, vagy meghallgatja az eseményről szóló jelentést, • a bv. szervnél szolgálatban lévő állomány részére elrendeli a riadót, • a rendelkezésre álló erővel kiürítteti a jelzett körletet, amennyiben a robbanószerkezet helyére, a robbanás várható idejére nincs utalás, a fogvatartottakat a legbiztonságosabb, az előzetesen átvizsgált zárkába, udvarba, épületrészbe helyezi át, • késedelem nélkül értesíti a területileg illetékes megyei rendőrkapitányság központi ügyeletét, illetve a BVOP tiszti ügyeletét, • a szükséges mértékben kiterjeszti a riadót, • tájékoztatja a helyi tűzoltóságot, a helyi kórházat, illetve a mentőket. Az objektum biztosítása és a személyi állomány biztonsága érdekében bevezeti a szükséges korlátozó intézkedéseket, és elrendeli az alábbiakat: • szükség szerint megerősíti az őrhelyeket, • járőrözést rendel el, figyelemmel az érintett területre, továbbá a kulcsfontosságú helyekre, • elrendeli a fokozottan veszélyes létesítmények (pl.: gépház, hőközpont, gázfogadó állomás, üzemanyagtöltő állomás), valamint a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló szükséghelyek közvetlen őrzését, • amikor a tűzszerészek a jelzett területet átvizsgálták, a tűzszerészek parancsnokának egyetértésével intézkedik az eredeti állapot visszaállítására. A riadó befejezését követően: • értékeli a végrehajtást, a felszámolásban résztvevő állomány tevékenységét, • megköszöni az együttműködők munkáját és útbaigazítja őket a szolgálati helyükre, • a riadó befejezését jelenti a BVOP tiszti ügyeletére, • elkészíti és felterjeszti az írásos jelentés az országos parancsnokságra.
A bv. szervből történő erőszakos kitörés megakadályozása A cselekmény elkövetésével, vagy annak kísérletével a fogvatartottaknak az a céljuk, hogy a számukra kijelölt kényszertartózkodási helyet erőszakkal elhagyják, onnan kitörjenek. A kitörést a fogvatartottak megkísérelhetik valamilyen bezárt helyiségből, a bv. intézet területéről, illetve szállító járműből. A helyiségből való kitörés megakadályozásával érhető el, hogy a fogvatartottak, illetve a tömeges cselekmény résztvevői, például az udvarra történő kijutással ne kapjanak nagyobb teret. Belső helyiségekből történő kitöréskor a fogvatartottak létszámától és felszereltségétől függően a tömeges rendkívüli események felszámolására, a tömegoszlatásnak a módszereit célszerű alkalmazni. A bv. intézet területéről, vagy egyéb őrzött területről történő kitörési kísérlet felszámolása során - a résztvevők létszámától és
201 felfegyverkezettségétől, valamint tevékenységüktől függően vonatkozó szabályok az irányadók.
az objektum védelmére
Az intézkedésre jogosult vezető a kitörési kísérlet megakadályozására az alábbi halaszthatatlan intézkedéseket teszi: • meghallgatja a jelentést a kialakult helyzettel kapcsolatban, szükség esetén személyesen tájékozódik a helyszínen, • elrendeli az intézetben tartózkodó állomány részére a riadót, dönt a riadó további kiterjesztéséről, haladéktalanul intézkedik a helyszín elszigetelésére, a munkahelyekről történő bevonulásra, zárásra, létszámellenőrzésre, • tájékoztatja a törzset, parancsot ad a törzsmunka megkezdésére, az eseménynapló vezetésére, • a rendelkezésre álló állományból elrendeli az ideiglenesen szüneteltetett külső őrhelyek aktiválását, védelmi riadót rendel el, intézkedik az őrhelyek megerősítésére, a tüzelőállások elfoglalására, külön intézkedik a lőfegyverhasználat szabályairól, • bevezeti a szükséges korlátozó intézkedéseket, • kijelöli a gyülekezési körletet, meghatározza a felszámolásban résztvevők öltözetét, alapfelszerelését, • a törzs javaslata alapján elhatározásra jut, a kialakult körülményektől függően dönt az alkalmazásra kerülő taktikai eljárásról, az esemény felszámolásához szükséges szolgálati csoportok megalakításáról, felszerelésükről, • eligazítja a szolgálati csoportok parancsnokait, meghatározza feladatukat, az összeköttetés és a jelentések rendjét, a lőfegyverhasználat szabályait, • intézkedik a szolgálati csoportok mindenoldalú ellátására, az elsősegélyhely telepítésére, mentők biztosítására, az esetleges sérültek ellátásra. A kitörés megakadályozására az alábbi szolgálati csoportok alkalmazhatók: • kapcsolatfelvevő csoport, • elszállító, kísérő csoport, • oszlató csoport, • kiemelő csoport, • biztosító csoport. Zárkatorlasz felszámolása A zárkatorlasz, vagy különböző helyiségek eltorlaszolásának megszüntetésével és a torlaszolást végrehajtók kiemelésével egy hosszantartó, vagy súlyosabb rendkívüli esemény előzhető meg. A cselekmény abbahagyását a fogvatartottak általában valamilyen feltétel teljesítéséhez kötik és az elkövetési mód is hasonló a terrorcselekményhez. Ezért a torlaszolás felszámolásakor az intézkedő parancsnoknak célszerű a terrorcselekmények megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint eljárni. Az együttműködő szervektől azonban csak indokolt esetben kell segítséget kérni. A zárkatorlasz felszámolására az alábbi szolgálati csoportokat kell alkalmazni: Biztosító csoport, azon belül: • az érintett zárka körzetének lezárására záró csoportot, • különböző akadályelemek bontására műszaki csoportot, • a zárka berendezéseinek felgyújtásával való fenyegetés esetén tűzoltó csoportot, • megsebesült személyek ellátására egészségügyi csoportot,
202 •
az előre nem tervezhető feladatokra, a szolgálati csoportok megerősítésére tartalék erőt.
A zárkatorlasz felszámolására a zárkát eltorlaszoló személy elfogására, elkülönítésére, meghatározott helyre történő előállítására elfogó- felszámoló csoportot. Zárkatorlasz felszámolásánál könnygázgránát csak akkor alkalmazható, ha a helyiségből a fogvatartottakat - a hatásának kifejtését követően - azonnal el lehet távolítani.
