Alkalmazott hálózati ismeretek - Számítógéphálózatok passzív. elemei

Király László

Alkalmazott hálózati ismeretek Számítógéphálózatok passzív elemei

A követelménymodul megnevezése:

Számítógép javítása, karbantartása A követelménymodul száma: 1174-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-023-30

ALKALMAZOTT HÁLÓZATI ISMERETEK - SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK PASSZÍV ELEMEI

ALKALMAZOTT HÁLÓZATI ISMERETEK - SZÁMÍTÓGÉPHÁLÓZATOK PASSZÍV ELEMEI

ESETFELVETÉS - MUNKAHELYZET Munkahelyén, eőy komplex inŐormatikai meőoldásokat szállító vállalkozás alkalmazottjaként azt a Őeladatot kapja, hoőy kapcsolódjon be a leőújabb meőrendelés, eőy több telephellyel rendelkez céő inŐormatikai hálózatának kialakításába.

A Őeladat komplex, hiszen a meőrendel telephelyein jelenleő is működnek már inŐormatikai

eszközök, ezeket Őoőják úőy b víteni és inŐormatikai hálózatba inteőrálni, hoőy a meőrendel céő a számítóőépeivel valamint mobil eszközeivel (PDA, notebook) a telephelyén belül és a telephelyek között is képes leőyen adatátvitelre, kommunikációra.

Céőének hálózati szakemberei a helyszíni adateőyeztetés után elkészítették a hálózatb vítés terveit. Az ön közvetlen Őeladata a hálózati tervdokumentáció alapján ellen rizni a meőlév

hálózat

passzív elemeinek hálózati kapcsolatait, Őizikai és loőikai csatlakoztatási paramétereit, közreműködni az újonnan kialakításra kerül passzív hálózati elemek Őelszerelésében illetve meőőy z dni (tesztelni) a hálózati csatlakozási pontok működ képesséőér l.

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK ALAPVET

MIN SÉGI PARAMÉTEREI, FIZIKAI

MENNYISÉGEI Az inŐormáció átviteltechnikai meőoldásainak a Őejl dési Őolyamatban három Őontos paramétere

van,

hatékonysáőát: -

mely

alapvet en

meőhatározza

mindeőyik

kommunikációŐajta

az átviend adat mennyiséőe, az ún. adattömeő

az üzenet terjedésének sebesséőe, az ún. átviteli sebesséő és

az adó és a vev lehetséőes maximális távolsáőa, az ún. hatótávolsáő.

1

ALKALMAZOTT HÁLÓZATI ISMERETEK - SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK PASSZÍV ELEMEI A diőitális rendszerek alapvet

inŐormációhordozó Őizikai mennyiséőe az elektromáőneses

jel. Az elektromáőneses hullámokra is hasonló törvények vonatkoznak, mint a mechanikai hullámokra. Ha az elektromos töltés őyorsul (azaz, ha az elektromos áram naőysáőa vaőy iránya meőváltozik), elektromáőneses hullám keletkezik és terjed a tér minden irányába. Jellemz i: -

hullámhossz

-

frekvencia

-

terjedési sebesséő

A hullám terjedési sebesséőe mechanikai hullámok esetén a közeő sűrűséőét l Őüőő. A

hanőhullámok sebesséőe tenőerszinten kb. 330 m/s. Az elektromáőneses hullámok vákuumban 300 ezer km-t tesznek meő másodpercenként. Ezt a - természetben elérhet

legnagyobb - sebesséőet c-vel szokás jelölni. Az elektromáőneses hullámok közeőben a cnél lassabban haladnak. Az üveőben pl. a Őény sebesséőe v=200 000 km/s. Az elektromáőneses hullám Őontos jellemz je, a két eőymást követ

hullámheőy (vaőy

hullámvölőy) távolsáőa a hullámhossz. A hullám e Őontos jellemz je a Őrekvencia, amit az eőy másodperc alatt bekövetkez emelkedések és süllyedések számával mérünk. Mértékeőyséőe

a Hertz (Hz). [Hertz, Heinrich Rudolf (1857-1894) - német Őizikus. A katódsuőárzással és az elektrodinamikával

Őoőlalkozott.

FelŐedezte

és

tanulmányozta

az

elektromáőneses

hullámokat, valamint a Őényelektromos jelenséőet.] 1 Hz = 1 ciklus másodpercenként. Véőül, ha kiszemelünk eőy hullámcsúcsot, amint az szétŐut a víz Őelszínén, meőŐiőyelhetjük, hoőy az eőy jól meőhatározott sebesséőőel halad. Ez a hullám terjedési sebesséőe. Sávszélesséő (mértékeőyséőe : MHz ) A leőtöbb valósáőos elektromos áramkör ŐrekvenciaŐüőő en viselkedik. Ez azt jelenti, hoőy

ha az áramkör bemenetére adott jel Őrekvenciáját változtatjuk, miközben naőysáőa változatlan marad, a kimen

jel őyorsan csökken, ha a bemen

jel eőy bizonyos Őrekvencia

alá (alsó határŐrekvencia: Őa), illetve valamely Őrekvencia Őölé (Őels határŐrekvencia: ŐŐ) kerül. HatárŐrekvencia az a Őrekvencia, ahol a kimen

Őeszültséő a közepes Őrekvencián mért

értékéhez képest 3 dB-el, csökken. Ezt a jelenséőet az áramkörök, különböz mindiő jelen lev

saját bels

vezetékek

kapacitása és induktivitása okozza. A sávszélesséő az a

Őrekvencia tartomány, amelyet az eszköz vaőy az átviteli közeő szállítani képes eőy meőhatározott

paraméterekkel.)

min séői

szinten.

(HatárŐrekvenciák

között

állandó

értékű

min séői

Adatátviteli sebesséő: - Mbps -

a rendszer átviteli sebesséőének a jellemz je (elektronika, szoŐtver és átviteli közeő

Őüőő ) -

OSI modell Őizikai réteőe (layer 1) és maőasabb OSI szintek

A csatorna inŐormáció átviteli kapacitását Mbps-ban a következ határozzák meő: 2

az elérhet sávszélesséő MHz-ben a jelkódolás módja

az elektronika bonyolultsáőa

technikai jellemz k


AZ INFORMATIKAI HÁLÓZATÉPÍTÉS PASSZÍV ELEMEIRE, A STRUKTURÁLT KÁBELEZÉS KIVITELEZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABVÁNYOK A

szabványok

alkalmaznak.

olyan

Vannak

szabály-

szabványok,

és

eljárásőyűjtemények,

melyeket

eőy-eőy

amelyeket

őyártó

állított

el írásszerűen

össze

el ször

ajánlásként, majd kés bb, amikor már széles körben elterjedt szabványban röőzítettek a meőŐelel

szervezetek. Az inŐormatikai hálózatok területén a leőŐontosabb nemzetközi

szabványosító szervezetek: -

a Telekommunikációs Ipari Szövetséő (Telecommunications Industry Association, TIA) Elektronikai Iparáőak Szövetséőe (Electronic Industries Association, EIA) az Európai Elektrotechnikai Szabványosítási Bizottsáő (CENELEC) a Nemzetközi Szabványüőyi Hivatal (ISO)

A strukturált kábelezésre vonatkozó néhány Őontos szabvány: A szabvány jelölése TIA/EIA-568-B1

TIA/EIA-568-B2

TIA/EIA-568-B3

TIA/EIA-568-B

TIA/EIA-569-A

TIA/EIA-570-A

A szabvány tartalma Épületek

szabványa

kábelezési

A kieőyenlített csavart érpárú kábelrendszer elemei Az

optikai

kábelrendszerek

vonatkozó szabvány

elemeire

Kábelezési szabványok Az

üzleti

Őelhasználású

épületek

telekommunikációs kábelútjai és helyséőei Lakótéri

és

eőyszerűsített

kereskedelmi

telekommunikációs kábelezési szabvány Az

TIA/EIA-606

telekommunikációs

üzleti

Őelhasználású

telekommunikációs

épületek

inŐrastruktúrájának

Őelüőyeletére vonatkozó szabvány Az TIA/EIA-607

üzleti

Őelhasználású

telekommunikációs potenciálkieőyenlít

épületek

rendszerében

meőoldásokra

Őöldelésekre vonatkozó szabvány

és

3

ALKALMAZOTT HÁLÓZATI ISMERETEK - SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK PASSZÍV ELEMEI Az inŐormatikai hálózatépítésre és a Őelhasznált passzív elemek szerelésére vonatkozó további szabványok, a teljesséő iőénye nélkül: -

ISO/IEC 11801:2002-09

-

B.2:2002-06

-

EN50174-1:2000

-

MSZ2364-410:1999

HÁLÓZATI ÁTVITELI KÖZEGEK Átviteli közeő: Őizikai útvonal az átviteli rendszer adója és vev je között. A közeőek lehetnek: -

Vezet ,

-

nem vezet .

A kommunikáció mindkét esetben elektromáőneses hullámokkal történik. Vezet közeőek: -

koaxiális kábel,

csavart érpáras rézvezeték,

optikai szál.

Nem vezet közeőek - Vezeték nélküli átvitel (wireless transmission): A sodrott érpáras vezetéktípusok (Unshielded Twisted Pair = UTP) Az UTP kábeleknek mind a nyolc rézvezetéke sziőetel anyaőőal van körbevéve. Emellett a

vezetékek párosával össze vannak sodorva. Ennél a kábeltípusnál a vezetékek páronkénti összesodrásával csökkentik az elektromáőneses (EMI) és rádióŐrekvenciás (RFI) interŐerencia

jeltorzító hatását. Az árnyékolatlan érpárok közötti áthallást úőy csökkentik, hoőy az eőyes érpárokat eltér

mértékben sodorják. Akárcsak az árnyékolt csavart érpáras (STP) kábelnél,

az UTP esetében is pontos el írások vannak arra, hoőy hosszeőyséőenként hány sodrásnak kell lennie.

1. ábra. UTP kábelek1

1

Forrás: LAN KŐt Katalóőusa

4

ALKALMAZOTT HÁLÓZATI ISMERETEK - SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK PASSZÍV ELEMEI FTP (Foiled Twisted Pair - Őóliaárnyékolású sodrott érpáras) kábel Az FTP esetében eőy vékony ŐémŐólia köpeny helyezkedik el a sodrott érpárak körül.

Alkalmazása olyan,környezetben javasolt, ahol a zavarvédettséő biztosítása különösen fontos.

2. ábra. FTP kábel Árnyékolt sodrott érpár (Shielded Twisted Pair = STP)

3. ábra. STP kábel Árnyékolt sodrott érpáros SFTP kábel

4. ábra. SFTP kábel

5

ALKALMAZOTT HÁLÓZATI ISMERETEK - SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK PASSZÍV ELEMEI Koaxiális kábelrendszerek

5. ábra. Koaxiális kábel Őelépítés

6. ábra. BNC csatlakozóval szerelt koaxiális kábelek A koaxiális kábelek eőy réz vezet t tartalmaznak, amelyet eőy ruőalmas sziőetel réteő vesz körül. A központi vezet

ónnal bevont alumíniumszál is lehet, az ilyen kábelek olcsóbban

leőyárthatók. A sziőetel anyaőot eőy rézŐonat vaőy ŐémŐólia borítja, ami eőyrészt második

jelvezetékként Őunkcionál az áramkörben, másrészt árnyékolja a bels

vezet t. A második

réteő, vaőyis az árnyékolás révén a kívülr l származó elektromáőneses interŐerenciák hatása is mérsékelhet . Az árnyékoló réteőet véd köpeny borítja.

6


1. Optikai kábelrendszerek

7. ábra. Optikai kábel működési elve Az inŐormációt a szál belsejében terjed Őény szállítja. A Őény kibocsátásához és vételéhez az

optikai szál mindkét véőén inŐravörös, vaőy lézerdiódára van szükséő. A kibocsátott Őénysuőarak visszaver dnek a Őényvezet véőére.

szál Őelületér l és íőy jutnak el a szál másik

8. ábra. Optikai kábel Őelépítése2 Napjainkban a hálózati célra alkalmazott optikai kábel két üveőszálból áll, ezek külön burkolattal rendelkeznek. Az eőyik szál a készülék Őel l B készülék Őelé, a másik pediő ellenkez

irányba továbbítja az adatokat. Ezzel a meőoldással duplex kommunikációs

csatornát nyerünk. A réz csavart érpáras kábelekben külön érpár szolőál az adásra és a vételre. Az optikai szálas hálózatokban eőy szálat adásra, eőyet pediő vételre használunk.

2


7


9. ábra. Optikai kábelek működési elve A képen látható, hoőy az eőymódusú szálak uőyanazokból a réteőekb l állnak, mint a többmódusúak. Az eőy- és a többmódusú szálak között a leőŐontosabb különbséő az, hoőy

az eőymódusú szálak kisebb méretű maőjában csak eőy módus használható a Őényjelek

továbbítására. Az eőymódusú maőok átmér je 8-10 mikron. Az eőymódusú szálaknál a ŐényŐorrás inŐravörös lézer. Az általa el állított Őénysuőár 90 Őokos szöőben lép be a maőba.

Az eőymódusú szálakban az adattovábbító Őényimpulzusok lényeőében eőyenes vonalban haladnak a maő belsejében. Ezzel az eljárással az elérhet

sebesséő és az áthidalható

távolsáő eőyaránt jelent sen meőn . Az eőymódusú szálak alkalmazásával naőyobb sebesséő (sávszélesséő) biztosítására képesek, mint a többmódusúak és távolabbra képesek

elvezetni a jeleket. Az eőymódusú szálak a LAN-ok Őorőalmát leőŐeljebb 3000 méterre

képesek továbbítani. A többmódusú szálakkal csak 2000 méteres kapcsolatokat lehet

kialakítani. A lézerek és az eőymódusú kábelek dráőábbak, mint a LED-ek és a többmódusú

kábelek. Az eőymódusú kábeleket els sorban épületek közötti kapcsolatok kiépítésére használják.

Optikai patch kábelek csatlakozó kialakításai:

8

-

SC/SC

-

ST/ST

-

ST/SC


10. ábra. Optikai patch kábelek3 Néhány

jelenséő, ami az

(bitŐolyammal) meőtörténhet: -

terjed

-

csillapodik

-

visszaver dik

-

átviteli közeően

keresztül haladó inŐormáció csomaőőal

zaj hatások érik

id zítési hiba keletkezik ütközhet

Jelterjedés A jelterjedés a jelek helyváltoztatását jelenti. Amikor a hálózati kártya Őeszültséőjelet vaőy

Őényimpulzust bocsát ki (optikai jelátvitel) a Őizikai átviteli közeőre, a hullámokból álló néőyszöőimpulzus véőiőhalad, más szóval terjed az átviteli közeően. A terjedés azt jelenti, hoőy a bitet jelképez közeően.

villamos jelsorozat (inŐormáció csomaő) véőiőhalad az átviteli

A terjedés sebesséőe Őüőő: -

az átviteli közeő anyaőától,

őeometriai méreteit l és szerkezetét l, az impulzusok Őrekvenciájától.

Azt az id t, ami alatt eőy bit az átviteli közeő eőyik véőpontjától eljut a másikiő, majd onnan vissza, oda-vissza jelterjedési id nek nevezzük. A terjedési id t a őyakorlatban válaszid jellemzi, azaz eőy kiküldött kérelemre (pl. eőy eőyedülálló hálózati csomaő) érkez oldali nyuőtázás (pl.: hálózati nyuőta) ideje a kliens és a szolőáltató között.

33

kliens


9

ALKALMAZOTT HÁLÓZATI ISMERETEK - SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK PASSZÍV ELEMEI Jelcsillapodás Ha valamely elektronikus alkatrész, vaőy adatátviteli összeköttetés kimenetén a jel amplitúdója kisebb, mint a bemenetére adott jelé, azt mondjuk, hoőy csillapítás lépett Őel.

DeŐiníció szerint a csillapítás a kimen és a bemen teljesítmény hányadosa. A csillapítást az áramkörök belsejében lev

veszteséőek okozzák, tehát a csillapítás azt jelenti, hoőy a jel

enerőiát ad le a környezetének, íőy enerőiát veszít. A bitet jelképez Őeszültséőjel naőysáőa

illetve amplitúdója csökken, mivel az üzenetet szállító jel enerőiáját a kábel elnyeli. A

csillapítás az optikai jelek esetében is Őennáll - az optikai szál elnyeli és szétszórja a Őényenerőia eőy részét, miközben a Őényimpulzusok (a bitek) az üveőszálon áthaladnak. Ez a hatás azonban minimálisra csökkenthet a Őény hullámhosszának, illetve színének meőŐelel

meőválasztásával. Emellett meő kell Őontolnunk azt is, hoőy eőymódusú (monomódusú) vaőy többmódusú (multimódusú) optikai vezet t és milyen összetételű üveőszálat használjunk.

Bármit is választunk, a jelveszteséő elkerülhetetlen. Ez a probléma a hálózati átviteli közeő őondos meőválasztásával, valamint alacsony csillapítású hálózat meőtervezésével oldható

meő. Másik meőoldás lehet, ha adott távolsáőonként „ismétl t” építünk be. Az elektromos,

az optikai és a vezeték nélküli jeltovábbításhoz is kaphatók ismétl k. Jel visszaver dés

Amikor a Őeszültséőimpulzusok, illetve a bitek eőy határŐelülethez érnek, az enerőia eőy része visszaver dik. Visszaver désre sor kerül az anyaőok határain, illetve különböz

Őelületek kapcsolódásakor, méő akkor is, ha a két test uőyanabból az anyaőból van. A visszaver dési veszteséő az összeköttetés teljes hosszán található illesztetlenséőekb l származó visszaver dések összesített hatása, mértékeőyséőe a decibel (dB).

A leőŐ bb probléma az, hoőy a jel visszhanőként ver dik vissza az illesztetlenséőekr l, és a vev t különŐéle id pontokban elérve id zítési bizonytalansáőot okoz. Visszaver dés elektromos jelek esetén is létrejön. Az optimális hálózati teljesítmény miatt Őontos, hoőy a

hálózati átviteli közeő hullámimpedanciája illeszkedjen a hálózati kártyához.. Ha a hálózati átviteli közeő hullámimpedanciája nem meőŐelel , a jelek eőy része visszaver dhet,

interŐerencia jöhet létre, és több visszavert impulzus jelenhet meő a vonalon. Pl. a koaxiális

vezetékekkel Őelépített hálózatok esetén a vezetékek véőpontján az 50 ohmos lezárás hiánya

az eőész hálózati működés leállását eredményezte. Zaj hatások

A zaj eőy nemkívánatos jel, mely hozzáadódik a Őeszültséőimpulzusokhoz (vezetékes átvitel estén),

optikai

impulzusokhoz

(optikai

jelátvitel

esetén)

és

elektromáőneses

hullámimpulzusokhoz (vezeték nélküli jelátvitel esetén). Zajmentes elektromos jel nem létezik, viszont Őontos, hoőy a jel/zaj viszonyt (anőolul Siőnal-to-Noise, S/N) a lehet

leőmaőasabb értéken tartsuk. Minden bitre különböz

Őorrásokból származó mellékes,

nemkívánatos jelek rakódnak. Ha túl naőy a zaj, eőy 1-es bit 0-s bitté vaőy eőy 0-s bit 1-es bitté alakulhat, meősemmisítve ezzel azt az inŐormációt, amit az 1 bites üzenet hordozott.

10

ALKALMAZOTT HÁLÓZATI ISMERETEK - SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK PASSZÍV ELEMEI NEXT-A és NEXT-B Ha a kábelben az elektromos zajt a kábel más vezetékein továbbított jelek okozzák, akkor áthallásról beszélünk. A NEXT jelentése near end crosstalk, vaőyis közelvéői áthallás. Ha két

huzal közel helyezkedik el eőymáshoz és nincsenek meőcsavarva, az eőyik huzalban átvitt enerőia átléphet a szomszédos huzalra, és Őordítva. Ez zajt eredményezhet a kábel mindkét

véőén. Az áthallásnak számos olyan Őormája létezik, melyet Őiőyelembe kell vennünk a hálózatok építésénél.

11. ábra. NEXT – közelvéői áthallás4 Id zítési hiba keletkezése A diőitális jel egyik jelleőzetes tulajdonsáőa, hoőy a jelsorozat id zítése bizonytalan, a

jelsorozat állapotváltásai(0-ból 1-be vagy 1-b l 0-ba) a névleőes id ponthoz képest eltérhetnek. A rövid id tartamú eltérés elnevezése a jitter (remeőés,dzsitter), mely nem más,

mint eőy nemkívánatos Őázismoduláció. A jitter meőadható Őázisszöőben, id ben, vaőy a periódusid

százalékában, naőysáőa véletlenszerű, id ben nem állandó, tehát nehéz

védekezni ellene. Jel ütközés

Ütközés történik, ha uőyanabban az id ben két, kommunikáló számítóőép, eőy meőosztott átviteli közeőet használ. Réz alapú átviteli közeő esetén a két bináris számjeőyhez tartozó Őeszültséőérték

módosul,

ami

eőy

harmadik

Őeszültséőszintet

eredményez.

Eőyes

technolóőiák, például az Ethernet is kezeli az ütközést bizonyos szinten, és meőhatározza, hoőy melyik számítóőép adhat a hálózaton.

Ennek a technolóőiának az elnevezése a:

CSMA/CD) ( carrier sense multiple access with collision detection, ) amely az Ethernet hálózati szabvány eőyik kiindulási alapja volt.

4

Forrás: www.equicom.hu - Ethernet hálózatok min séőe 2007 május

11

ALKALMAZOTT HÁLÓZATI ISMERETEK - SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK PASSZÍV ELEMEI A kábeljellemz k mérése, kábelteszter A tíz els dleőes műszaki jellemz , amelyeket a kábeles összeköttetéseken a TIA/EIA szabványoknak való meőŐeleléshez ellen rizni kell. -

vezetéktérkép,

beiktatási veszteséő,

közelvéői áthallás (NEXT),

a közelvéői áthallás összesített értéke (PSNEXT), -

azonos szintű távolvéői áthallás (ELFEXT),

azonos szintű távolvéői áthallás enerőiaszintje (PSELFEXT),

visszaver dési csillapítás, terjedési késleltetés, kábelhossz,

késleltetési torzítás.

12. ábra. Kábelteszter5

5

Forrás: www.equicom.hu - 2010

12

ALKALMAZOTT HÁLÓZATI ISMERETEK - SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK PASSZÍV ELEMEI A tesztelés mindiő a helyszínen történik. A kábelteszterek különböz

típusai között az ár-

szolőáltatás aránypártól Őüőő en komoly tudásbeli különbséőeket tapasztalhatunk. Az eőyszerű kebelbekötési sorrend ellen rzését elvéőz

készülékt l kezdve a számítóőéphez

csatlakoztatható és autómatikus mérési sorozatokat véőz találhatunk különböz

műszerekiő , iően széles skálán

típusú kábelteszter készülékekeket. Az a kábelteszter, amely a

Őentebb Őelsorolt kábel min séői jellemz

vizsőálatokat képes elvéőezni szinte bizonyos,

hoőy a mérési adatokat a mér műszer memóriájában tárolja, majd számítóőépre csatlakoztatva elkészíti a mérési jeőyz könyvet.

Kábel és LAN technolóőiák Category5 A Cat 5-ös kábelek naőy jelinteőritást biztosító csavart érpáras árnyékolás nélküli réz vezetékek. Rendszerint ezeket a kábeleket használják számítóőépes hálózatok építéséhez, emellett sok eőyéb célra is alkalmazzák ket. Category6 A Cat 6-os kábelek a szabványos Giőabites Ethernet hálózatokhoz készültek, de visszaŐelé kompatibilisek a Cat 5/Cat 5e és Cat 3 kábel szabványokkal. A Cat 6 kábel alkalmas eőészen

az 1000BASE-T hálózatokhoz, és leőŐeljebb 250 MHz-es jeltovábbításra jók. Category7

A Cat 7-es kábelek alkalmasak haőyományos Ethernet hálózatokhoz és visszaŐelé kompatibilisek a Cat 5 és Cat 6 haőyományos Ethernet kábelekkel. Tipikus átviteli közeőek és technolóőiák

50 ohmos koaxiális kábel (10BASE2 Ethernet, Thinnet) 50 ohmos koaxiális kábel (10BASE5 Ethernet, Thicknet)

Maximális sávszélesséő

Maximális távolsáő

10 Mbps

185 m

10 Mbps

500 m

10 Mbps

100 m

100 Mbps

100 m

1000 Mbps

100 m

1000 Mbps

220 m

1000 Mbps

550 m

1000 Mbps

5000 m

5-ös kateőóriájú árnyékolatlan csavart érpár UTP, (10BASE-T Ethernet) 5-ös kateőóriájú árnyékolatlan

csavart érpár UTP, (100BASE-TX Ethernet) 5-ös kateőóriájú árnyékolatlan

csavart érpár UTP, (1000BASE-TX Ethernet) Többmódusú optikai szál (62,5/125 m) (100BASE-FX Ethernet) Többmódusú optikai szál (50/125 m)(100BASE-SX Ethernet) Eőymódusú optikai szál

13


A HÁLÓZATÉPÍTÉS PASSZÍV ELEMEI Csatlakozók A

kiépítend

kiválasztani. -

hálózatban

alkalmazott

kábeltípusnak

meőŐelel

csatlakozótípust

kell

UTP kábelhez: 8 kontaktus

FTP, STP, SFTP kábelhez: 9 kontaktus

Valamennyi RJ45-ös csatlakozón színjelöléseket találunk, ami az EIA/TIA 568 szabványnak Őelel meő. Ennek a szabványnak a színjelölésre vonatkozóan két változata van. Az EIA/TIA 568A és EIA/TIA 568B. A két változat esetében a narancssárőa és a zöld színek helyet

cserélnek. Európában az A változat a leőelterjedtebb. A B változatot az AT&T, valamint a Cisco ajánlja.

13. ábra. Kábelek bekötése6

14. ábra. RJ45 duőasz

6

Forrás: http://networking.layer-x.com/p070200-1.html - 2010

14

ALKALMAZOTT HÁLÓZATI ISMERETEK - SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK PASSZÍV ELEMEI Fali aljzatok A 15. ábra az RJ45-ös Őali aljzat bekötését szemléltetik.

15. ábra. Fali aljzat bekötése

15


16. ábra. Fali aljzat bekötése7 A 16. ábrán az LCS, Leőrand Kábelezési Rendszer UTP kábel Őali aljzatának bekötési

műveletei láthatók. A rendszer kialakítása olyan, hoőy nem iőényel külön szerszámot a kábel bekötése, csak a kábelek helyes színsorrendjére kell Őiőyelemmel lenni.

7

Forrás: LCS, Leőrand Kábelezési Rendszer-Katalóőus-2007

16

ALKALMAZOTT HÁLÓZATI ISMERETEK - SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK PASSZÍV ELEMEI Kábelrendez k, patch panelek

17. ábra Kábelrendez , patch panel8

A STRUKTÚRÁLT HÁLÓZATOK ALAPFOGALMAI A huzalozási központok: MDF/IDF A naőyméretű LAN-okban, az eőymástól naőy távolsáőban lév

hálózati eszközök esetén,

eőynél több huzalozási központra is szükséő lehet. Ekkor elkerülhetetlen, hoőy eőy huzalozási központot ki kell jelölni Ő

elosztó központnak (MDF). A többi huzalozási

központ közbüls elosztó központnak (IDF) tekintend .

Gerinckábelezés A kiterjesztett csillaő topolóőiát használó Ethernet LAN-ban az eőyes huzalozási központok

eőymással való összekötésére az EIA/TIA-568 szabvány által el írt kábelezési típust gerinckábelezésnek

nevezzük.

Eőyes

esetekben

(a

vízszintes

kábelezést l

meőkülönböztetés miatt) a őerinckábelezést Őüőő leőes kábelezésnek is nevezik.

8

való

Forrás: LCS, Legrand Kábelezési Rendszer-Katalóőus-2007

17

ALKALMAZOTT HÁLÓZATI ISMERETEK - SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK PASSZÍV ELEMEI A őerinckábelezés a következ kb l áll: -

a őerinckábelezés kábelezési nyomvonalai közbüls és központi kábelrendez k mechanikai csatlakozók

őerinchálózat-őerinchálózat összekötésére használt toldókábelek a különböz

emeleteken található huzalozási központok közötti Őüőő leőes hálózati

átviteli közeőek

-

hálózati kábelezés az MDF és a POP között

több épületb l álló telephelyen az épületek között használt hálózati átviteli közeőek

18. ábra. Kommunikációs elosztó, IDF Napjainkban a hálózati alkatrészeket őyártó céőek a kapcsolótáblától a csatlakozó aljzatiő terjed

komplett rendszereket kínálnak mind a strukturált kábelezés mind az optikai

hálózati elemek területén. A 27. tananyaőeőyséőben részletesen kiŐejtésre kerül a vezetékes hálózatok kialakításnak a gyakorlati ismeretei.

18


TANULÁSIRÁNYÍTÓ Az elméleti ismeretek elsajátítása után próbálja ki szakmai tudását a őyakorlatban: kezelési

útmutatójának

2. Intézményének vezetékes hálózatának min séőét vizsőálja meő a

hálózati terv-

1. Az

intézménye

(képz helye)

által

biztosított

kábelteszter

tanulmányozását követ en vizsőálja meő a tanára által átadott kábeleket (pl. eőyenes kötésű, keresztkötésű, hibás bekötésű, Őali - beépített kábel).

dokumentáció alapján, azonosított véőpontok között.

3. A kábelteszter által Őelmért vezeték tulajdonsáőokról (Őali illetve lenő

vezetékekr l

eőyaránt) készítsen az intézmény által meőszabott Őormai követelményeknek meőŐelel jeőyz könyvet.

19


ÖNELLEN RZ

FELADATOK

1. feladat 1. Eőy új hálózat telepítésénél a rendszerőazda az elektromos zajok által nem érintett átviteli

közeő használata mellett döntött. Melyik kábeltípus Őelel meő leőinkább iőényeinek? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________

2. feladat 10BASE-T hálózat esetén leőŐeljebb milyen távolsáőra lehet adatot küldeni anélkül, hoőy a jelcsillapodás káros hatása jelentkezne? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________

3. feladat Az alábbiak közül melyik ismerhet Őel hálózattérkép teszttel? (Három jó válasz van.) Húzza

alá a helyes válaszokat.

a) közelvéői áthallás (NEXT) b) szakadás c) terjedési késleltetés d) visszaver dési csillapítás e) meőcserélt érpár f) rövidzár

20


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Legrand : LCS: Kábelezési Rendszer katalógus-2007 LAN Kft Katalógusa: www.lan.hu Andrew S. Tanenbaum,: Számítógép-hálózatok. Panem Kiadó, Budapest, 2004. www.equicom.hu : Ethernet hálózatok minősége 2007. május

AJÁNLOTT IRODALOM Davies, Joseph: Biztonságos vezeték nélküli hálózatok. Szak Kiadó, Budapest, 2005.

22

A(z) 1174-06 modul 023 számú szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez:

A szakképesítés OKJ azonosító száma: 33-523-01-1000-00-00

A szakképesítés megnevezése Számítógép-szerelő, -karbantartó

A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 15 óra

A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv

TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” keretében készült.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó:

Nagy László főigazgató

Alkalmazott hálózati ismeretek - Számítógéphálózatok passzív. elemei

Recommend Documents