A globalizált termelés egy jellegzetes ellátási/elosztási láncának, hálózatának elemei • gyártóközpontok (GK): a márkanevet biztosító kiváló minőséget igényelő meghatározott elemeket, alkatrészeket gyártanak, számuk kicsi, • szerelőközpontok
(SK):
számuk
nagyobb,
felhasználók
közelében találhatók, terméktípusként differenciált is lehet, • beszállítók
(B):
alapvetően
szerelőközpont
közeliek,
a
szerelőközpontokkal közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban állnak, • felhasználók (F), vagy fogyasztók: általában szerelőközpont közeliek,
amelyek
a
szerelőközpontban
elkészült
árúkat
használják, a szerelőközponttal való kapcsolat közvetlen, vagy közvetett, • elosztóraktárak (ER): kapcsolatot tartanak elsődlegesen a gyártóés szerelőközpontok között, másodlagosan a beszállítók és szerelőközpontok, ill. szerelőközpontok és felhasználók között is, tároláson kívül más feladatokat is elláthatnak (pl.: csomagolás, komissiózás). Könnyen belátható, hogy a logisztikai – termelésirányítási kérdések nem szűkíthetők egy-egy telephelyen működő termelő vállalatra, hanem logisztikával integrált termelőhálózatot kell vizsgálni.
B
B
B
SK
B
B
SK
SK
ER F
F
F
GK F
F
F
SK
F
GK
ER
B
SK ER
F
F
B
F
ER SK
B
B
B Beszállítók,
SK
SK B F
B
Felhasználók,
SK Szerelőközpontok, ER Elosztó raktárak, GK Gyártóközpont
Globalizált termelési ellátási/elosztási lánc A globalizált termelés ellátási/elosztási lánc legfontosabb logisztikai jellemzői: • átfutási idők alakulása, • raktárkészletek alakulása, • logisztikai
lánc
minimalizálása.
működtetéséhez
szükséges
költségek
Az átfutási idő a logisztikai lánc két tetszőleges pontja között értelmezhető. Jellegzetes átfutási idők: • szereléshez szükséges alkatrészek, illetve részegységeknek, • a felhasználóhoz, fogyasztóhoz eljutó terméknek a megrendelési időponttól számított átfutási ideje. Számítás alapelvei: • az átfutási időt egy-egy termékre vonatkoztatjuk, • megkülönböztetünk rendelésre, ill. anyagáramlásra vonatkozó átfutási időt, • rendelési átfutási idő számításánál a párhuzamos eseményeknél a leghosszabbat kell figyelembe venni, • anyagáramlási átfutási időnél a párhuzamos események időráfordításait az alkatrész (részegység) értékeinek arányával súlyozva összegezzük, • átfutási várható értéket (átlagidőt) és annak a szórását vesszük számításba. GK
EK
GK
SK
F
EK
EK
B
B
Az átfutási idő egyszerűsített számítási modellje
Rendelés átfutási idő számítása: te1
tS1
tW1
tei
tSi
twi
ten
tSn
tM
tWT
teT
tSTk
T'Ak T''Ak
TE TA
A rendelési átfutási idő számításának modellje
Az i-edik alkatrésznél az átfutási idő komponensei: tei
a rendelést követő előkészítési idő (alkatrészhez
szükséges beszerzés, gyártás és az azt követő előkészítési idő: csomagolás, komissiózás), tSi
szállítási idő,
tWi várakozási (tárolási idő). A termékek összeszerelésénél az átfutási idő komponensei: teT
előkészítési idő
tM
szerelési idő, amely magába foglalja műveletközi
szállítás, tárolás és rakodás idejét is, tWT várakozási idő, tSTk szállítási idő a k-adik felhasználóhoz, TE alkatrész, részegység átfutási ideje, TTk termék átfutási ideje
Az optimalizálás diszkrét programozási módszerekkel oldható meg, amely eredményezi: • az alkatrész beszállítók megválasztását, szerelőközpontokhoz való hozzárendelését, • szállítóeszközök rakódó-, illetve tároló berendezések megválasztását, szállítási útvonalak meghatározását, • a beszállítók – elosztóközpontok – felhasználók közötti információs rendszer megválasztását, • a beszállítóknál, az elosztóraktárakban, a szerelőközpontokban a készletek nagyságát.
Anyagáramlási átfutási idő Az anyagáramlási átfutási idő a rendelésre diszponált anyagáramlással kezdődik, vagyis az anyagáramlási átfutási idő rövidebb, mint a rendelési átfutási idő. tR1
tG1 tRi
tRn
tGi tGn
tW1 tWi tWn
tS1 tSi
tΔ1
tM
tK
tZk
tAi tSn
tAn
TEAi
T'Tk
Anyagáramlási átfutási idő
tRi az i-edik alkatrész gyártás előtti tárolás ideje, tGi az i-edik alkatrész gyártás gyártási ideje, beleértve a műveletközi tárolás, szállítás és rakodás idejét is tWi az i-edik kész alkatrész tárolási ideje a beszállítónál, tSi az i-edik alkatrésznek a szerelőközpontba való beszállítás ideje tAi az i-edik alkatrész tárolási ideje a szerelőközpontba tM a szerelés ideje, amely magában foglalja a műveletközi szállítás, tárolás és rakodás idejét is, tK késztermék tárolási ideje a szerelőközpontban, tZk a készterméknek a felhasználóhoz való beszállítás ideje
GLOBÁLIS ÁRUSZÁLLÍTÁS Az eddig ismertetett hatások mellett a globalizáció a szolgáltatási logisztikai területeken is megjelenik. A logisztikai
szolgáltatásokban
bekövetkező
változások
szerepe nem kevésbé jelentős, mint a termelési logisztikáé. A változások hatása jelentős részben az áruszállítási rendszerek feladatainál jelentkezik (az első négy pont). A globális logisztika technológiai módszerei 1. Egységrakomány képzés 2. Szállítójárművek 3. Átrakodó helyek 4. Kommunikációs technika, számítógépes hálózatok 5. Elektronikus adatcsere (EDI) 6. Elektronikus kereskedelem 7. Nemzetközi logisztikai központok 8. Virtuális logisztikai vállalatok
Áruszállítási rendszerek Az alap-, a segéd-, az üzemanyagok-, a félkész- és késztermékek, valamint a hulladékok (röviden áruk) helyváltoztatása a kitermelés, a termelés, a felhasználás és a hulladékfeldolgozás helye között. Az áruszállítási igények várható változásai • csökken a szállításigényes tömegáruk aránya • csökken a küldemények nagysága, és ugyanakkor nő a szállítások gyakorisága • a
nemzetközi
szállítások
arányának
növekedése
következtében nőnek a szállítási távolságok • növekszenek a szállítási szolgáltatások minőségével kapcsolatos követelmények • nő a szállításon kívüli egyéb logisztikai szolgáltatások iránti igény, nő az outsourcing aránya
Fogalmak Szállítás: saját járművekkel, saját célra végzett szállítások. Fuvarozás: más tulajdonát képező áruk eljuttatása fuvardíj ellenében – szerződéses jogviszony keretében – a feladási helyről a rendeltetési helyre. Szállítmányozás: a szállítmányozó (speditőr) a saját nevében a megbízója számlájára vásárolja meg a fuvarozási és az áru továbbításához szükséges egyéb szolgáltatásokat. A szállítmányozó arra vállalkozik, hogy a mindenkori piaci helyzetnek megfelelően az árutovábbítást minél hatékonyabban szervezze meg.
Szállítási láncok Közvetlen szállítás: egy szállítójárművel azonos szállítópályán végzik a szállítást, az áru átrakásának igénye nélkül. Összetett szállítás: több szállítójárművel, különböző szállítópályákon végzik a szállítást, rendszerint több közlekedési alágazat működik együtt a szállítási feladat végrehajtásában: Hagyományos: közvetlenül az árukat rakják át egyik szállítójárműből a másikba Kombinált
szállítás:
az
árut
tartalmazó
zárt
konténereket, vagy magát a szállítójárművet, -eszközt rakják át az egyik szállítójárműből a másikba
Az áruszállítási feladatok főbb jellemzői • a szállítandó áruk, illetve szállítási egységek jellemzői • az
egyszerre
szállítandó
árumennyiségek
(a
küldemények) nagysága • a
feladási
viszonyított
és
rendeltetési
földrajzi
helyek
elhelyezkedése,
egymáshoz és
ezzel
összefüggésben a szállítási távolság • a szállítások rendszeressége, gyakorisága • a szállítások időtartamával, időpontjával kapcsolatos kötöttségek, korlátok Áruszállítás megválasztásával kapcsolatos szempontok • Terméksajátosságok (szállítási mód, stb.), • Csomagolási sajátosságok (mechanikai, vegyi védelem, stb.), • Szállítási sajátosságok (kezelhetőség, rögzítési módok, halmozhatóság, stb.), • Átrakodási szempontok (száma, jellege, eszköze, stb.), • Tárolási sajátosságok (érték, védelem, idő, stb.),
Áruszállítás megválasztásának célfüggvényei • Szállítási átfutási idő, • Szállítási költség, • Speciális célfüggvények (pl. rugalmas átadások, stb.)
A szállítási átfutási idő elemei: • egységrakomány-képzés
és
bontás
ideje
(minden
fokozatban), • rakodási idők (minden átrakóhelyen), • egységrakományok tárolási ideje, • szállítási idők (minden szállítási feladatra), • egyéb járulékos idők szállítás-nemenként.
A szállítási költség elemei: • egységrakomány-képzés
és
bontás
költségei
(minden
fokozatban), • egységrakományok bérleti, vagy beszerzési költségei, • rakodási költségek (minden átrakóhelyen), • egységrakományok tárolási költségei, • szállítási költségek (minden szállítási feladatra), • egyéb járulékos költségek szállításnemenként (repülőtéri, kikötői díj, stb.).
Áruszállítással kapcsolatos tervezési feladatok • Egységrakomány-képző eszköz megválasztása, • Szállítási módok megválasztása, • Átrakodó helyek megválasztása, • Szállítójárművek kiválasztása, • Kommunikációs technika megválasztása.
EGYSÉGRAKOMÁNY-KÉPZŐ ESZKÖZÖK MEGVÁLASZTÁSA Járulékos logisztikai feladat, növeli a technológia időt, de csökkenti a szállításhoz kapcsolódó időket és növeli az RST műveletek hatékonyságát. Az egységrakományos szállítás előnyei: • Lehetővé teszi az árukezelési, rakodási munkák gépesítését, automatizálását, • Csökkenti az árukezelési, rakodási munkák számát, • Lehetővé teszi integrált szállítási láncok kialakítását, • Csökkenti az árukezelési, rakodási időket,
• Fokozottan védi az árukat a rakodás, szállítás, tárolás közbeni igénybevételekkel szemben, • Csökkenti csomagolás költségeit, • Lehetővé teszi helytakarékos, gépesített, automatizált tárolási technológiák alkalmazását, • Fokozottan védi az árukat dézsmálás ellen. Az egységrakományos szállítás hátrányai: • Az egységrakomány-képző eszközök beszerzése nagy árumennyiség
esetén
viszonylag
magas
költségráfordítást igényel, • Az
üres
egységrakomány-képző
eszközök
visszaszállítása többlet ráfordítást jelent (célszerű ilyen esetekben
egyszeri
felhasználású,
ún.
egy
utas
egységrakomány-képző eszközök, vagy összehajtható egységrakomány-képző eszközök alkalmazása), • Az egységrakomány-képző eszközök saját tömege, illetve
térfogata
csökkenti
elhelyezhető nettó árutérfogatot.
az
adott
járműben
Konténerek A
globális
szállítási
rendszerek
legáltalánosabb
egységrakomány-képző eszközei a nagykonténerek. A konténeres szállítás valamennyi közlekedési alágazattal megvalósítható. A szállítási láncban a helyi, körzeti szállítást (fel- és elfuvarozást) rendszerint közúton végzik, a távolsági szállítás pedig vasúton vagy vízi úton történik. A leggyakrabban a közúti-vasúti és a közúti-vasúti-tengeri kombinációk fordulnak elő. A légi áruszállításban általában nem alkalmazhatók a földi szállításnál használt konténerek, ezért az áruk átrakására van szükség. Egységrakomány-képző eszközök típusai
EGYSÉGRAKOMÁNY-KÉPZŐ ESZKÖZÖK Szállítóládák, rekeszek, keretek Általános célú Fa, Műanyag, Fém, Stb. Speciális Hússzállító, Gyümölcsszállító, Stb.
Rakodólapok Általános célú Sík, Oldalfalas, Keretes, Stb. Speciális Hordószállító, Tekercsszállító, Stb.
Konténerek (szállítótartályok) Kiskonténerek Általános célú Speciális Kereskedelmi, Hűtő, Folyadékszállító, Ömlesztett anyag szállító, stb.
Közepes konténerek Általános célú Speciális Folyadékszállító, Gázszállító, Szemétszállító, Stb.
Nagykonténerek Általános célú Légi Speciális Hőszigetelt, Szabályozható hőmérsékletű, Tartály, Szállítólap, Nyitott, Nyitható, Összehajtható, Szétszedhető, ACTS konténerek, Cargo 2000, stb.
Szabványos konténer típusok (ISO 1. sorozat): • 40 láb hosszú (12192mm x 2438mm x 2438mm) – maximális teherbírás: 30480kg, • 30 láb hosszú (9125mm x 2438mm x 2438mm) – maximális teherbírás: 25400kg, • 20 láb hosszú (6058mm x 2438mm x 2438mm) – maximális teherbírás: 20320kg.
OOCL általános célú konténer (12192mm x 2438mm x 2438mm) ISO 1. sorozatú konténerek jellemzői: • a konténer minden sarkába sarokelem van beépítve, • hosszméreteik modulrendszerben vannak meghatározva, • szélességük egységesen 8 láb, magasságuk 8, illetve a raktér növelése érdekében 8,5 láb, • a sarokelemek feladata: o a konténerek megfogási helyei, o elősegítik a konténerek rögzítését a szállítójárművön, o lehetőséget adnak a konténerek összekapcsolására.
Speciális konténerek • ACTS konténerek (speciális gördülőegységgel ellátott, sínre tolható konténerek), • Cargo 2000 konténerek (Logistikbox – kisebb méretű konténerek): o 1700 x 2500 x 2470 mm – 4 db egységrakomány EUR elhelyezésére, o 2100 x 2500 x 2470 mm – 5 db egységrakomány EUR elhelyezésére, o 2500 x 2500 x 2470 mm – 6 db egységrakomány EUR elhelyezésére. • Légi szállítás konténerei: o Csak légi szállításra, o Közúti, vasúti, vízi szállításra is.
LD3 AKE speciális konténer légi szállításhoz
Légi konténerek sajátosságai • Kis önsúly (fele, vagy harmada a normál konténerekének), • Nagyobb felhasználhatósági arány (100-150), • Speciális alak (igazodik a gép formájához), • Speciális rögzítési lehetőség (perforált perem), • Igazodik a gép típusához, • Csak speciális járművel szállítható tovább. A globalizáció követelményei az egységrakomány-képzéssel szemben: • Növekvő szállítási mennyiségek, • Több szintű ER képzés elterjedése, • Univerzális ERKE-k jelentőségének növekedése, • Fokozott követelmények az ERKE-kel szemben, stb. Globális egységrakomány-képzés tervezési lépései • Egységrakomány-képzés feltételeinek megfogalmazása, • A feltételeknek megfelelő változatok képzése, • A képzési fokozatok számának meghatározása, • Szóba jöhető ERKE típusok kiválasztása (minden szinten), • Berakható darabszámok meghatározása (minden ERKE-re), • Célfüggvény kiválasztása, • A változatok minősítése a célfüggvény alapján, • Optimális változat kiválasztása, • Az optimális változat paramétereinek meghatározása.
A képzési fokozatok lehetnek • Egy fokozatú (egy típusú ER), • Két fokozatú (gyűjtőcsomag-raklap, raklap-konténer, stb.), • Három fokozatú (gyűjtőcsomag-raklap-konténer). Berakható darabszám meghatározása:
L W L W T = ( ⋅ ; ⋅ ) → max , l w w l H H ≤ hk ) , ,( h h ahol L – az ERKE hosszúsága, W – az ERKE szélessége, H – az ERKE magassága, l – a termék hosszúsága, w – a termék szélessége, h – a termék magassága, hk – halmozhatósági korlát. Nb = T ⋅
ERKE költségfüggvénye minden termékre:
K ER (m) = K bk (m) + K k (m) + n ⋅ K r (m) + K b (m) ahol Kbk - egységrakomány beszerzési költsége, Kk - egységrakomány-képzés költsége, Kr - egységrakomány rakodási költsége, Kb - egységrakomány bontás költsége, n - az átrakóhelyek száma, m - szükséges ERKE szám.
