Zárójelentés. "Rába árvízi előrejelző modell" magyarországi szakaszának megvalósítása október 30

Zárójelentés

"Rába árvízi előrejelző modell" magyarországi szakaszának megvalósítása

2011.október 30.

1

Na Vrsich 1490/5 100 00 Prága10 Csehország Tel: Fax:

Megbízó Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2.

Kontakt személy:

Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád út. 28.-32.

Sütheő László

Projekt címe:

+420 267 227 111 +420 271 736 912 [email protected]

Somogyi Péter

DHI belső munkaszáma: 32800124

"Rába árvízi előrejelző modell" magyarországi szakaszának megvalósítása szerzők Liptay Zoltán Árpád dr. Michal Veverka dr. Zsuzsanna Nagy Gregers Jorgensen

Dátum 2011.10.30.

dr. Krámer Tamás

Jóváhagyta

példányszám 4 db eredeti

2

Tartalomjegyzék 1

A 2011. október 30-ig elvégzett feladatok bemutatása. ................................................... 5 1.1

A végteljesítésig elvégzett tevékenységek összesítése .......................................................... 5

1.2

Tevékenységek ................................................................................................................... 6

1.

Tevékenység: modellépítés (árvízi előrejelző modell) .............................................................................. 6 Elöntési térképek ....................................................................................................................................... 12 Góri árvízcsúcs-csökkentő tározó ..................................................................................................... 13 Lukácsházi árvízcsúcs-csökkentő tározó ......................................................................................... 14 2. Tevékenység: 1D modell pontosító kalibrálása, validálás ....................................................................... 15 Sorok Perint Gyöngyös Műcsatorna ........................................................................................................... 15 Répce......................................................................................................................................................... 16 Pinka .......................................................................................................................................................... 19 Rába, Lahn, Lapincs és Csörnöc rendszer ................................................................................................... 22 Alsó-Rába................................................................................................................................................... 28 Marcal ....................................................................................................................................................... 29 Rába 1996 .................................................................................................................................................. 31 Tevékenység: 2D hidraulikai modell, validálás és az elöntési térképek ................................................... 35 3. ................................................................................................................................................................... 35 2D hidraulikai modell (pontositó kalibrálás és validálás) ............................................................................ 35 4. Tevékenység: liszenszek szállítása .......................................................................................................... 35 5. Tevékenység:Oktatás ............................................................................................................................. 36 6. Tevékenység: Valós előrejelző modell szállítása .................................................................................... 37 Adatasszimiláció ........................................................................................................................................ 37 Előrejelzés megbízhatósága ....................................................................................................................... 38 Honlapok ................................................................................................................................................... 38 Osztrák honlap ...................................................................................................................................... 39 Nemzeti honlap ..................................................................................................................................... 40 7. Tevékenység: A modellfejlesztés koordinálása ....................................................................................... 42

1.

sz. Melléklet ......................................................................................................................... 43

Egyes központi vízügyi (VIZIR) informatikai fejlesztési feladatok végrehajtása a Rába Előrejelző Modell kifejlesztésének támogatására .................................................................. 43 Egyes központi vízügyi (VIZIR) informatikai fejlesztési feladatok végrehajtása a Rába Előrejelző Modell kifejlesztésének támogatására .................................................................. 44 Rendszerleírás ............................................................................................................................. 44 Az Operatív Hidrológiai Modul alapadatbázisának továbbfejlesztése ............................................. 44 Replikáció beállítása (OHM) ......................................................................................................... 45 Vízhozam adatok feldolgozása (OHM) .......................................................................................... 46 Órás csapadékadatok generálása (OHM) ...................................................................................... 46 Automatikus adatexport létrehozása a vízügyi szerverfarmon ....................................................... 47 Adatok publikációja ..................................................................................................................... 47 Adatexport formátumok .............................................................................................................. 48 VÍZÁLLÁS EXPORT FÁJLOK ............................................................................................................ 49

3

VÍZHOZAM EXPORT FÁJL .............................................................................................................. 49 CSAPADÉK EXPORT FÁJL ............................................................................................................... 49 Adatmező minősítő kódok ........................................................................................................... 50 Állomás jegyzék (Rába Előrejelző Modell) ..................................................................................... 51 2.sz. Melléklet ............................................................................................................................. 56

4

A 2011. OKTÓBER 30-IG ELVÉGZETT FELADATOK BEMUTATÁSA.

1

1.1

Tevékenység sorszáma

1

A végteljesítésig elvégzett tevékenységek összesítése

Tevékenység elnevezése

modellépítés (árvízi előrejelző modell)

Időszak

― 2011. okt.30.

Leírás (tevékenység, tartalom, stb.) Az előrejelző rendszer felépítése és egyesítése a meglévő osztrák rendszerrel Online adatáramlás és adatok előfeldolgozásának megteremtése,tározók elöntési térképeinek sorozata 1D modell pontosító kalibrálása, validálása

2

1D modell validálás

― 2011. okt.30.

3

2D hidraulikai modell, validálása, elöntési térképek

2011.ápr.30. ― okt.30.

4

Licenszek szállítása

5

valós előrejelző modell

6

Oktatás

7

2D modell kalibrálásának finomítás, validálás Hardverkulcs és lincensz file szállítása A gráci szerveren a Megbízóval történt egyeztetések alapján a kért tartalom feltöltése, adatáramlás tesztelése, modellműködés tesztelése, hibák ellenőrzése és kapcsolattartás a VKKI – val (hiba elhárítása a tesztelési időszakban), FloodWatch fejlesztés, a honlapok elkészítése

2011.10.25―26, 28.

A modellfejlesztés koordinálása

folyamatos

A Megbízóval való folyamatos kommunikáció és a külföldi partnerekkel való kapcsolattartás, és a modellezési eredmények prezentálása

Eredmények

1db egyesített modell, működő online adatármalás, elöntési térképek sorozata a Góri és a Lukácsházi tározókra Előrejelző rendszerhez kalibrált 1D modell

1db 2D modell Megbízóként 1-1db MIKE 2D and MIKE 11 Real time szoftver (1-1 hardverkulcson)

1 valós idejű árvízi előrejelző rendszer 3 honlap elkészítése (2 nemzeti és 1db ausztriai magyar nyelvű)

3 napos képzés 4 munkatalálkozó Grácban a modell karbantartóival, 3 Dániában az osztrák modellrész fejlesztőjével és a Megbízókkal, 1 ProRaab találkozón való részvétel (ld.3.melléklet)

táblázat 1: Tevékenységek áttekintő táblázata 5

1.2

Tevékenységek

Az első részteljesítési határidőre szerződéses kötelezettségekből a következők valósultak meg: - modellépítés (árvízi előrejelző modell) - 1D modell pontosító kalibrálása, validálás - 2D hidraulikai modell, validálás és az elöntési térképek - liszenszek szállítása - oktatás, képzés - valós előrejelző modell szállítása - modellfejlesztés koordinálása

1. Tevékenység: modellépítés (árvízi előrejelző modell) Az előrejelző rendszer felépítése és egyesítése a meglévő rendszerrel A magyarországi Rába modellt egyesítettük a meglévő osztrák modellel. Erről bővebben az első jelentésben írtunk. Az előrejelzési helyek kiválasztását Vállalkozóval történt konzultáció segítette. Az alábbiakban felsorolt állomások kerültek be a modellbe, mint beállított előrejelzési helyek:

Árpás Karakó Karakó Kemestaródfa Kemestaródfa Kőszeg Mersevát Körmend Ragyogóhíd Répcevis Sárvár Sorkifalud Szentgotthárd Szombathely Tompaládony Szentgotthárd Szentgotthárd Repcelak új híd Rum Tompaládony Hegyfalu Gór tarozó alvíz Nicki gát alvíz új Vág Győr Győrszemere Mórichida Gyirmót Körmend Felsőcsatár Mihályháza Takácsi Nemesszalók Ikervar Ikervar Sótony

Rába Torna-patak Marcal Strem Pinka Gyöngyös Marcal Rába ártér – Csörnöc -Herpenyő Rába Répce Rába Sorok- Perint Rába Sorok- Perint Repce Lapincs árapasztó vápa l. szelv .Lahn-patak Repce árapasztó Rába ártér I - Csörnöc -Herpenyő Répce árapasztó Rába ártér II Répce Rába Rába Rába Sokoróaljai – Bakony ér Marcal Marcal Rába Pinka Bitva patak Gerence-patak Hajagos-patak Rába Üzemivízcsatorna Rába ártér I – Csörnöc -Herpenyő

6

Sárvár Csénye Csepreg közúti híd Rum Csörötnek Rábagyarmat Csákánydoroszló Molnaszecsőd Rábahídvég Vasvár Körmend vasúti híd Bük közúti híd Lukacshaza közúti híd Nagygeresd Bő-Gór közúti híd Szombathely - Ólad Nagybajcs Mosonmagyaróvár

Rába ártér Gyöngyös Répce Rába Rába Rába Rába Rába Rába Rába ártér I – Csörnöc -Herpenyő Rába Répce Gyöngyös Répce Répce Arany-patak Duna Mosoni

Az adatasszimiláció, ami az előrejelzéskor optimalizálja a modell teljesítményét (működését), az Online adatok helyén kerül bevezetésre. Olyan helyekre, ahol megfelelően definiált keresztszelvény áll rendelkezésre. Az adatasszimiláció vízszintre történik, egyéb esetben pedig vízhozam adatra.(Erről később részletesen írunk. Lásd 6.Tevékenység c. fejezet) Az előrejelző rendszer felépítése magába foglalja a küszöbök színkódokkal történő definiálását, amik az egyes készültségi szinteket jelölik. (átlag alatt, átlag felett vagy egyéb készültségi szintek (alacsony, közepes, magas).

Adatáramlás Az Online adatok áramlásának és előfeldolgozásának kialakítása Magyarországon Az előrejelzés Ausztriában, Grácban történik. Mielőtt a magyar adatokat az osztrák előrejelző modell fel tudja használni, előfeldolgozásra és formázásra van szükség, ami egy budapesti számítógépen történik a VKKI-ban. Az előfeldolgozás az alábbiakat tartalmazza: -

-

Releváns Online adatok kiemelése a magyar adatbázisból Online idősorok előkészítése olyan formátumra, hogy az a modell számításához megfelelő legyen. Ez egy folyamat, ami az elmúlt két naptól egészen az előrejelzés idejéig előkészíti a vízállás-, vízhozam- és csapadék idősorokat. A folyamat az adatok minőségi ellenőrzését is tartalmazza. Meteorológiai előrejelzés: Előrejelzés kiemelése a 6 napos előrejelzési periódusra rács formátumban és ezen adatok konvertálása vízgyűjtő idősorokra, hogy ezt az előrejelző modell használni tudja. Az adatáramlás automatikussága, hogy az új adatok minden órában elérhetők az osztrák FTP szerveren – készen a letöltésre és felhasználásra.

A Rába árvízi előrejelző rendszer adatáramlásának áttekintése Az 1. ábra mutatja a teljes Rába előrejelző rendszer adatáramlását. Az automata előrejelzés minden órában az elkövetkező 6 napra az alábbi lépésekkel történik: a) Adat kiemelése és előfeldolgozása Ausztriában, Magyarországon:

7

b)

c) d)

e)

Online adatok kiemelése az osztrák, magyar adatbázisokból és előfeldolgozása az előző fejezetben leírtak szerint. Ausztriában a modellt futtató számítógéppel azonos hálózatból érkeznek a feldolgozott adatok. A magyar adatok az osztrák hálózathoz kapcsolt FTP szerverekről érkeznek. A 6 napos automata előrejelzést az osztrák modell futtató végzi. Miután az előrejelzés szimuláció befejeződött minden releváns eredmény kiemelésre kerül és teljes modell felépítéssel együtt .zip formátumban FTP szerverre kerül. Weblap elkészítése: Az előrejelzések egy jelszóval védett weblapon jelennek meg Ausztriában. A teljes modell szimuláció feltöltése az osztrák FTP szerverre. Az aktuális modell szimuláció tovább vizsgálható a Flood Watch Online-ban a következő fejezetben leírtak szerint.

Flood Watch Online áttekintése Az Előrejelző rendszer egy online eszközt (Flood Watch Online) is tartalmaz, amely alkalmas lokális részletes vizsgálatokra vagy korábbi előrejelzések kiértékelésére. A legújabb előrejelzés osztrák FTP szerverről való letöltése után, a Flood Watch Online automatikusan kicsomagolja a .zip állományt és megnyitja az aktuális előrejelzést, ez által lehetővé teszi az eredmények részletes elemzését. Az adatok egy átnézetes tékép alapján láthatók, ami az egész Rába vízgyűjtőt lefedi. A következő eszközök érhetők el: a) Grafikonok és táblázatok kiválasztása az áttekintő térképre való kattintással. Lehetséges a zoomolás, az adatok összehasonlítása mért adatokkal és az adatok exportálása pl. munkafüzetbe további elemzés céljából. Az előrejelzett vízhozamok, vízszintek és vízgyűjtő csapadékok idősorai érhetők el a térképen. b) A előrejelzés a WEB lapon Google Maps felületen jelenik meg, zoomolás utca szintig lehetséges. c) MIKE 11 szerkesztők megnyitása a modell kialakítás megtekintéséhez. d) A modell szimulációs Log file megtekintése. e) MIKE View megnyitása. Az eredmények részletes elemzése, grafikonok, hosszszelvények, keresztszelvények és animációk segítségével. f) Flood Watch megnyitása ArcGIS környezetben.

8

Online adatbázis - Budapest

Adatfeldolgozás & minőségbiztosítás Magyar adat

FTP Ausztria Feldolgozott adat Online adatbázis Gráz

Adat feldolgozás & minőségbiztosítás Osztrák adat

Modell számító központ Ausztria Automata előrejelzés & eredmények feldolgozása

FTP Ausztria Modell Eredmények

WEB Szerver Graz

Flood Watch Online Graz

Flood Watch Online Szombathely

Flood Watch Online Győr

ábra 1. Rába árvízi előrejelző rendszer adatáramlása

9

Adatok előfeldolgozása a VKKI szerverén Az Árvíz előrejelző rendszer építésének keretében szükséges volt felépíteni az adatáramlást és az adatok előfeldolgozását, ahogyan az fentiekben is olvasható. Ez magába foglalja a rendelkezésre álló adatok kigyűjtését, megfelelő formátumra hozását, konvertálását és küldését a modell által elérhető tárhelyre. A munkát szoros együttműködésben végeztük a VKKI Adattár és Infrastruktúra Önálló Osztályával és jelenleg is folyamatos kapcsolatban állunk Pászthory Róbert rendszerfelelőssel. Az adatkigyűjtés és formázás részletes ismertetése az 1. sz. mellékletben olvasható. A tevékenység első lépésenként elkészült az az FTP szerver a VKKI szerverfarmján, amely tárhelyül szolgál a modellhez szükséges magyar online adatok számára. Az FTP-n négy mappa lett létrehozva az egyes adattípusok számára (ld. 2. ábra )

ábra 2: VKKI FTP szerver

Az egyes mappákba kerülnek az online adatok, az előre megadott fájlnévvel és formátummal.

10

ábra 3: Online adatok az FTP szerveren

A feltöltés után, minden óra 20-kor megtörténik az adatok konvertálása .dfs0 formátumba és küldése az osztrák szerverre.

ábra 4: Adatok konvertálása

Megjegyzések: A VIZIR rendszerhez kötődő informatikai fejlesztések elkészültek, ezzel megteremtődött az adatáramlás biztosítása –erről az elvégzett munkáról az első jelentésben beszámoltunk. A rendszer 2011. tavasz óta fut, így ennek a hosszú tesztperiódus tapasztalatai alapján javasolta a Vállalkozó, hogy történjen meg a VKKI-ban az adatkonvertálásra rendelkezésre álló idő meghosszabbítása. A Megbízókkal egyeztetve ennek ezt a változtatást elvégeztük, így az előrejelzés Grácban minden óra 25 perckor történik.

11

Elöntési térképek

A projekt keretében elkészült a Rába-folyó magyarországi vízgyűjtőjén található két árvízi tározó elöntési térképezése. Az elöntéseket a Megbízó által megadott visszatérési idejű vízhozamok mellett állítottuk elő.

A rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján elkészítettük a tározók ilyen célra optimalizált 1D hidrodinamikai modelljét, mely képes a tározótérben kialakult vízszintek és a műtárgyak viselkedésének pontos leképezésére. Ezzel számítottuk az adott vízhozam idősorokhoz tartozó maximális tározó vízszinteket. Az így kapott szinteket GIS alkalmazásban metszettük ki az átadott adatok alapján felépített digitális terepmodellekből. Ez a módszer nem képes szemléltetni az elöntések dinamikáját, a tározó felsőbb részén történő kilépéseket, de a tározóban kialakuló összefüggő vízfelszín magasságát és kiterjedését kellő pontossággal megadja. A tározókon végzett rövid 2D-s tanulmányok alapján elmondható, hogy a dinamika leginkább az árvizek kezdeti szakaszára jellemző a meder keresztszelvényi és helyszínrajzi jellemzőinek függvényében; míg a csúcsvízhozamok, azaz adott eseményhez tartozó maximális elöntések közelében a tározótérben kialakuló sebességek elhanyagolhatók.

A két vizsgált tározó:

12

Góri árvízcsúcs-csökkentő tározó

Gyakoriság 1% 3% 5% 10% 20% 33% 50%

Qmax [m3/s] 225 170 150 110 75 55 35

Hmax [m B.f.] 170.885 169.448 168.672 167.787 166.171 165.535 164.972

ábra 5: Góri tározó - elöntési vonalak

13

Lukácsházi árvízcsúcs-csökkentő tározó

Gyakoriság 0.3% 1% 3% 5% 10% 20%

Qmax [m3/s] 123 120 103 90 78 45

Hmax [m B.f.] 256.3 255.66 254.99 254.6 253.86 252.65

ábra 6: Lukácsházi tározó - elöntési vonalak

14

2. Tevékenység: 1D modell pontosító kalibrálása, validálás Sorok Perint Gyöngyös Műcsatorna Rendelkezésre álló mérési adatok:

Gyöngyös - Kőszeg Gyöngyös Műcsatorna - Csenye Sorok-Perint – Szombathely Sorok-Perint – Sorkifalud Arany-patak - Szombathely

A Gyöngyös –Gyöngyös Műcsatorna kalibrálásához a szabályozó műtárgy beállításait vettük alapul. Az egyik alapszabály az, hogy a Gyöngyös Műcsatornára nem érkezhet le kb. 3,5 m3/s vízhozamnál több. A valóságban 2009-ben a vízhozam 2,2 m3/s volt a Gyöngyös Műcsatornán. A 4,4 m3/s vízhozamot generáló esemény nagyon rövid, 1 óra lefolyású volt. Az ilyen 1 órás rövid lefolyású 2,2 m3/s vízhozamot okozó árhullámot az alkalmazott felbontású modellben leírni nagyon nehéz.

ábra. 7-8 Mért és számított vízállás (balra) és a vízhozam (jobbra) 2009-ben sorok Perint - Sorkifaludnál. (zöld és lila vonal - számított, kék vonal - mért

Sorok-Perint kalibrációja tartalmazza az Arany-patakot kalibrációját is. Nagyobb vízszintek esetén a Gyöngyös - Gyöngyös Műcsatorna – Sorok Perint szakaszon mesterséges partvonal alkalmazására volt szükség modell stabilitása végett. A rendelkezésre álló adatok miatt a kalibrálást a 2009-es periódusa végeztük el. A modell a - NAM és adatasszimilációs modult tartalmazó- előrejelző rendszerhez megfelelő szinten van kalibrálva.

ábra 9–10: Mért és számított vízállás (balra) és vízhozam (jobbra) 2009-ben Sorok Perint Sorkifaludnál. (zöld és lila vonal - számított, kék vonal - mért)

15

Répce Elérhető mérések:

Répce, Lutzmansburg Répce, Répcevis Répce, Gór felvíz, alvíz Répce, Tompaládony Répce-árapasztó, Répcelak

A Répce kalibrációját alapvetően a 2009-es árvízi esemény alapján végeztük. Első lépés a mért adatok összehasonlító elemzése volt, mely során kiderült, hogy Tompaládony állomásnál a júniusi árvíz előtti adatok nem megbízhatók (nem tudtuk felhasználni), így a kisvízi meder kalibrációjára nem alkalmasak. Eltérés adódott az utolsó osztrák (Lutzmansburg) és az első magyar (Répcevis) állomások mért vízhozamai között is, ezért a kalibrációt a magyar adatok alapján végeztük. Első fontos állomás a góri árvízcsúcs-csökkentő tározó alatti vízmérce. Hogy itt elfogadható eredményeket kapjunk, szükséges volt a tározótér és a műtárgy beépítése a modellbe.

ábra 11: Répce – Gór alvíz vízhozamok, 2009 (kék – mért, fekete – számított)

A tározó alatti teljes Répce szakasz és a Répce-árapasztó viselkedését a Répce hullámtere határozza meg. A rövidebb bal oldali és hosszabb jobb oldali hullámtéri ágak jelentős mértékben befolyásolják az árvizek levonulását.

16

ábra 12: Répce hullámterek modellváza

A fentiek miatt szükséges volt a hullámterek beépítése, hogy a modell pontosan vezesse a vizeket a Rábába. Tompaládony állomás mért adatai nagyban segítették a hullámterek és főmeder közötti vízmegosztás beállítását.

ábra 13–14: Répce – Tompaládony, 2009 (kék – mért, fekete – számított), kezdeti szakaszban jól látszik a hibás adat

Az utolsó állomás, amelyre mért adatok álltak rendelkezésünkre az a Répcelek vízmérce a Répce-árapasztón. A hullámterek kalibrációja erre az állomásra volt legnagyobb hatással, hiszen ez a torkolathoz közel helyezkedik el,így kb. 20 km hullámtéri ág van felette. Ez árvizek esetén két napos eltérést is okozhat a főmederben és a hullámtéren az érkező csúcsok között, és ez a 2009 júniusi árvíz esetén is beigazolódott.

17

ábra 15-16. Répce-árapasztó – Répcelak, 2009 (kék – mért, fekete – számított)

A szimulációs periódus elején látható kisebb csúcsok a 2009-ben használt és a számunkra átadott, modellbe beépített műtárgyüzemelés különbsége miatt adódnak. Az 1996 március-áprilisi árvízre mindössze két állomásra állt rendelkezésünkre hosszabb idősor. Ebből egy Répcevis, a kalibrációnál használt felső peremfeltétel, míg a másik Répcelak a Répce-árapasztón. Már a mért adatokon is látszik, hogy az árapasztóhoz érkező árvíz jelentős része a közvetlen a magyar vízgyűjtőről származik. A kalibrált modell közel 5 nap alatt vezeti le a Répcevisnél betáplált árhullámot, míg a Répce-árapasztón 1 nap múltán 57 m 3/s-os csúcs alakul ki.

18

ábra 17-18. Répce vízhozam, 1996 (kék – Répce-árapasztó, Répcelak; piros – Répce, Répcevis; fekete – számított)

Mivel a kalibráció csapadék-lefolyás modellek nélkül történt, ezért a többlet vízhozam nem jelentkezik az eredményekben.

Pinka Elérhető mérések:

Pinka, Felsőcsatár Pinka, Moschendorf Pinka, Kemestaródfa Pinka-ág, Kemestaródfa Strem, Heiligenbrunn

A Pinka esetében is szükséges volt a jobb- és baloldali hullámtér beépítése, mivel ezek hatással vannak egy-egy árhullám levonulására. A 2009-es eseményt használtuk a kalibrációhoz, ez minden tekintetben közelebb van a jelen állapothoz. Az 1996. évi árvíz szimulációjához nem állt rendelkezésünkre elegendő információ a peremfeltételeknél. 2009-re elegendő mért adat állt rendelkezésre, mind az osztrák, mind pedig a magyar fél részéről. Így a hullámtér viselkedését is megfelelő mértékben be tudtuk állítani, ez a Moschendorf állomás eredményeinél látszódik.

19

ábra 19. Pinka – Moschendorf vízhozam, 2009 (kék –mért, fekete – számított)

ábra 20. Pinka-ág – Kemestaródfa vízhozam, 2009 (kék –mért, fekete – számított)

20

ábra 21: Pinka – Kemestaródfa vízhozam, 2009 (kék –mért, fekete – számított)

21

Rába, Lahn, Lapincs és Csörnöc rendszer Elérhető mérések:

Lafnitz Eltendorf Lafnitz Heiligenkreuz Raab Neumarkt Rába Szentgotthárd Rába Körmend, Csörnöc Körmend Pinka Kermestaródfa, Pinka ág Kermestaródfa Sorok-Perint Sorkifalud

A kalibráció a Megbízóval való konzultációkon alapult. A magyar rész kalibrációjának első lépése a Szentgotthárd állomás felett beérkező vizek mérlegének elkészítése volt. A 2009-es árvízi esemény ismeretében többlet vízhozamot adtunk az osztrák vízgyűjtőről Neumarkt és Szentgotthárd közötti szakaszon. Ezt a megoldást használtuk az 1996-os kalibrációs időszakra is, Szentgotthárd és Körmend állomások között. A Rába mentén lépésről lépésre építettük fel a folyók hálózatát. Kalibrációhoz a 96-os eseményt használtuk. A 2009-re történő validáció esetében nyílvánvaló, hogy a folyók állapota 1996-ban és 2009-ben nagy mértékben eltérő. Például 2009-hez képest hiányzik a Lapincs árapasztó Szentgotthárdnál, körtöltés Csörötneknél és útkersztezés Sárvárnál. Emiatt úgy döntöttünk, hogy a 2009-es állapotot használjuk a modell felépítéséhez. A 2009-es ábra 22. “Konzultációs” példák időszak közelebb van a jelenhez, ezért a folyók állapota is aktuálisabb, mint 1996-ban. Ezen okból a 2009-es eseményt a kalibráció finomításához használjuk.

Eltendorf 280 m3s-1

80 m3s-1 Heiligenkreu z 210 m3s-1

Szentgotthárd 470 m3s-1 Neumarkt 240 m3s-1

+ 60 m3s-1

ábra 23 Modellfelépítés a Lapincs – Lahn – Rába szakaszra.

22

Az első lépés eredménye – Szentgotthárd feletti inputok vízmérlege és az ágak kalibrációja elfogadható a további kalibrációhoz. Szentgotthárd állomás vízszintjei és vízhozamai kalibráltak, így a Szentgotthárd alatti állomások kalibrációi következhetnek.

ábra 24 Mért és számított vízállás (balra), számított vízhozam (jobbra) Szentgotthárd állomás, 2009. (fekete vonal – számított, kék vonal – mért)

A kalibráció következő része a meglévő idősoroktól függ. Következő állomás Körmend. A Rába, Lahn, Lapincs és Csörnöc kalibrációjához szükséges beépíteni a Pinka folyót. Hogy a kalibráció során kiküszöböljük a Pinka felől érkező hibákat, Kemestaródfa állomást használtuk felső peremfeltételnek. A Pinka torkolatának leírása a Pinka kalibrációjával foglalkozó fejezetben található.

Kermestaródfa Pinka ág 30 m3s-1

Kermestarófa Pinka 110 m3s-1

Körmend (Rába) 400 m3s-1

Körmend (Csörnöc) 50 m3s-1

ábra 25 Modellfelépítés Rába – Pinka torkolat

23

ábra 26 Mért és számított vízállás (balra), számított vízhozam (jobbra) Körmend – Rába állomás, 2009. (fekete vonal – számított, kék vonal – mért)

ábra 27 Mért és számított vízállás (balra), számított vízhozam (jobbra) Körmend – Csörnöc állomás. (erre az állomásra limitált adat állt rendelkezésre)

Rum (Rába) 190 m3s-1

Sorok Perint Sorkifalud 21 m3s-1

Rum (Csörnöc) 100 m3s-1

ábra 28 Modellfelépítés a Rába – Sorok Perint torkolatnál (vízhozam számított értékekből).

24

A kalibráció ezen szakaszában Rum állomás igazolási pontként használjuk. A mért adatok Rába – Rum állomásnál korlátozott számban álltak rendelkezésünkre és a Csörnöcön teljes egészében hiányoztak. A rövid mért vízszint idősor azt mutatja, hogy a modell ezen ága az előrejelző rendszerhez megfelelő szinten kalibrált. Mivel vízhozam idősor nem állt rendelkezésünkre ebben a szelvényben, ezért itt a teljes kalibrációt nem tudtuk elvégezni.

ábra 29 Mért és számított vízállás (fekete vonal –számított, kék vonal – mért)

ábra 30 Számított vízhozam a Rum – Raba (feket vonal) és Csörnöc (kék vonal) állomásokra. 2009.

E fejezet utolsó szakasza Ikervár-Sárvár – a hullámtéri ág visszatorkolása a főmederbe és a Gyöngyös torkolata.

25

Rába Sárvár 320 m3s-1 Gyöngyös Csenye 4 m3s-1

Rába floodplain Sárvár 26 m3s-1

Rába ártér II Sotony 190 m3s-1 Rába Ikervár 145 m3s-1

Raba ártér I Ikervár 30 m3s-1

ábra 31 Modellfelépítés Ikervárnál, Sárvár. (A Rába Sárvár és a Gyöngyös Csénye állomásokra a vízhozamok állt rendelkezésre mért értékek, a többi számított érték).

Az üzemcsatorna kapacitása 30 m3s-1. Az ikervári szelvénynél számított vízhozam eloszlást a 32 sz. ábra mutatja.

ábra 32 Ikervári szelvénynél számított vízhozam eloszlás. (üzemcsatorna – kék vonal, Csörnöc zöld vonal, Rába fekete vonal).

Jelen szakasz utolsó mért adatokkal rendelkező kalibrációs pontja a sárvári szelvény. A A kalibráció olyan mértékű, hogy az adat asszimilációs modul képes javítani az eredmények időbeni eloszlását.

26

ábra 33 Vízhozam of sárvári szelvénynél. (Rába Sárvár mért – kék vonal, Rába Sárvár számított zöld vonal, Sárvár ártéri csatorna számított – fekete vonal).

A sárvári vízszintek is készen állnak az adat asszimilációval történő javításra. A sárvári hullámtér esetében olyan speciális összefüggést kell meghatároznunk az adat asszimilációs modulban, amely képes a viselkedés erős váItozásait leírni.

ábra 34 Vízhozam a sárvári szelvénynél. (Rába Sárvár mért – kék vonal, Rába Sárvár számított zöld vonal, Sárvár ártéri csatorna számított – fekete vonal).

A Rába, Lahn, Lapincs és Csörnöc ágak kalibrációja a NAM modellektől elkülönítve történt. Ebből kifolyólag többlet befolyást kellett megadnunk a rendszernek az osztrák területről. A folyó hálózat kalibrált, stabil és készen áll arra, hogy az előrejelző rendszerrel jó eredményeket szolgáltasson, a NAM modellek és adat asszimiláció segítségével.

27

Alsó-Rába Elérhető mérések:

Rába – Ragyogóhíd Rába – Árpás Rába – Győr

A Rába folyó alsó szakaszát az érdességek beállításával kalibráltuk. A felmért keresztszelvények jók, így a Manning tényezők beállítása után a modell eredményei jól illeszkednek a mért idősorokhoz.

ábra 35 Számított vízszint (balra) és mért és számított vízhozam (jobbra), 2009, Rába – Ragyogóhid. (fekete – számított, kék – mért)

ábra 36 Számított és mért vízszint (balra) és számított vízhozam (jobbra), 2009, Rába – Árpás. (fekete – számított, kék – mért)

ábra 37. Számított és mért vízszint (balra) és számított vízhozam (jobbra), 2009, Rába – Győr. (fekete – számított, kék – mért)

28

A modell utolsó szelvénye Komárom (Duna). A vízszint valós adatokra lett kalibrálva, a szelvény a teljes modellben alsó peremfeltételként működik.

ábra 38. Vízszint a Komárom – Duna szelvényben. (Komárom - Duna vízállás jobboldali grafikon mért – kék vonal, számított - fekete vonal).

Marcal Mersevát állomás, 52.0fkm A kalibráció az adatok szükössége miatt csak a 2007-2009 időszakra végezhető el. Nem állt rendelkezésre az összes, a modell kalibrációjához szükséges idősor más periódusra. A Mersevát állomáson kívül a másik állomás a Marcal-Rábaszentmiklós. Erre az állomásra megkaptunk ugyan az 1996 és az 1982 évi árhullámokhoz kapcsolódó adatokat, de nem állt rendelkezésre semmilyen adat a mellékvízfolyásokra,valamint magára a Marcal folyóra. Ahhoz, hogy a kalibrációt megfelelőképpen el tudjuk végezni, szükség van mind az összes mellékvízfolyás, mind pedig a mellékvízgyűjtő megfelelő minőségű adataira. Sajnálatos módon nem volt szignifikáns árvízi esemény 2007 és 2009 közti időszakban, és így csak a szelvényeknél keletkező vízhozam és vízállás trendeket tudtuk meghatározni. Az eredményekből tisztán látható, hogy a modell jól működik, a mért és a számított vízhozamok görbéi hasonlóak (ábra 39–40). Az ábrából nyilvánvaló, hogy valamilyen forrás hiányzik (mellékvízfolyás vagy felszíni hozzáfolyás), de tekintettel arra, hogy a modell előrejelző modellként fog működni, ezek a hiányzó adatok a szelvényeknél mért adatok alapján korrigálásra kerülnek majd.

29

ábra 39: Marcal Mersevát állomás (160082) km 52.0: Szimulált vízhozam: 2007.okt.- 2008.febr

ábra 40.: Marcal, Mersevát állomás (160082) km 52.0: Szimulált vízállás: 2007.okt.- 2008.febr. A Marcal folyót az előrejelező rendszer funkciójának megfelelően kalibráltuk, az ágak jól működnek, , az eltérések az adatok minőségéből adódik . Ezt az eltérést javítani fogják majd a megfelelő input adatok és az adatasszimiláció.

30

Rába 1996 Az 1996-os árvíz mért idősorait a Rába első, durva kalibrációjához használtuk fel. Ennek segítségével állítottuk be a főmeder és a hullámtéri ágak, valamint az ún. link channel-ek (összekötő csatornák) viselkedését, hogy a ’96-os állapotnak megfelelő vízmegosztást kapjunk. A bearányosítás további finomítását a 2009. júniusi árvízen végeztük, mivel ez közelebb áll a jelenlegi állapothoz.

ábra 41: Rába – Szentgotthárd, 1996 (vízhozam)

ábra 42: Rába – Szentgotthárd, 1996 (vízállás)

Nehézség volt a kalibráció során, hogy modellt csapadék-lefolyás modul nélkül kalibráltuk, viszont érkeznek közvetlenül is vizek a folyóba, amiket így feltételezett vízhozam idősorral definiáltunk. Az ábrákon látható, hogy Szentgotthárdnál az csúcsvízhozamok eltérése 2–3% körüli, míg az ez alatti szakaszon jelentős hatása van a jobboldali részvízgyűjtőkről érkező „mesterséges” árhullámoknak.

31

ábra 43: Rába – Körmend, 1996 (vízhozam)

ábra 44: Rába – Körmend, 1996 (vízszint)

32

ábra 45 Rába – Sárvár, 1996 (vízhozam)

ábra 46: Rába – Ragyogóhíd, 1996 (vízhozam)

33

Összefoglalás -kalibráció mennyiségi egyensúly %

csúcs vízhozam %

árhullám időzítése %

Szentgotthárd Rába

x

AAK

x

AAK

x

AAK

Körmend Rába

<10

nagyon jó

<10

nagyon jó

>25

gyenge

Körmend Csörnöc

x

AAK

x

AAK

x

AAK

Rum Rába

x

AAK

x

AAK

x

AAK

Rum Csörnöc

AAK

x

AAK

jó

<10

nagyon jó

x 15 25

AAK

Sárvár Rába

x 10 15

Sárvár völgy

x

AAK

x

AAK

x

AAK

Árpás Rába

nagyon jó

<10

nagyon jó

jó

<10

nagyon jó

<10 10 15

nagyon jó

Ragyogóhíd Rába

<10 10 15

Győr Rába Sorkifalud SorokPerint

xx 10 15

<10

nagyon jó

<10

nagyon jó

nagyon jó

<10

nagyon jó

Répce Répcelak

<10 15 30 15 30 10 15 10 15 15 30

nagyon jó

<10 10 15

jó

<10

nagyon jó

elfogadható

<10

nagyon jó

<10

nagyon jó

elfogadható

<10

nagyon jó

nagyon jó

jó

<10

nagyon jó

jó

<10 15 30

nagyon jó

<10 10 15 10 15

elfogadható

<10

nagyon jó

Répce Tompaládony Répce Gór Pinka Moschendorf Pinka-ág Strém

jó

elfogadható

elfogadható

jó

jó jó

Duna xx csak vízszintek táblázat 2 kalibrációs eredmények az adat asszimilációs modul rendszerbe történő beépítése előtti

A táblázat az adat asszimilációs modul rendszerbe történő beépítése előtti kalibrációs eredményeket tartalmazza. A kiértékelés a modell előrejelző rendszerben történő alkalmazhatóságát jellemzi. AAK – az adat alkalmatlan a kiértékelésre, általában ebben a szelvényben nincs mért vízhozam idősor vagy csak árvíz esetén, így az adatsor túl rövid az elemzéshez. A Duna esetében módosításokkal elérhető a jelentésben is bemutatott vízszint eredmény, de fontos megjegyezni, hogy ezekhez valótlan érdességeket kellett beállítani. Ez a tény valamiféle ellentmondást mutat a valóság és a modell között. Egy lehetőség például a keresztszelvény geometriák változtatása. A Marcal teljes egészében hiányzik a kiértékelési táblázatból. Ennek oka, hogy a kalibrációhoz olyan adatsort használtunk, melyre a Rába árvizei hatással voltak. Ilyen esetben a felső szakaszon mért adatok és az elöntött szelvények között nincs egyértelmű kapcsolat, amit a kalibrációhoz felhasználhatunk. A második ok az a nagymennyiségű víz, ami párolgással vagy beszivárgással távozik. Az előrejelző rendszer nem foglalja magába a felszín alatti áramlásokat (az említett mennyiség kb. 4-20 m3/s, ami a Rába előrejelzett árvizeinek töredéke csupán).

34

3.

Tevékenység: 2D hidraulikai modell, validálás és az elöntési térképek

2D hidraulikai modell (pontositó kalibrálás és validálás) Az 1D hidrodinamikai modellezésen alapuló előrejelző rendszer mellett 2D modellezéssel, nem operatív céllal, részletesen megvizsgálandó az árvizek lefolyása a hazai Rába hosszának felső 4/5-ében. Nevezetesen két különálló részre bontható a modellezés: a Szentgotthárd-Sárvár közötti Rába-szakasz (kb. 200 km2) a 89–206 fkm között, a Sárvár alatti Rába jobb-parti szükségtározó elöntése (kb. 57 km2) a 43–87 fkm között. A 2D modell eredményei feltárják a hullámtéri lefolyási viszonyokat, az elöntés időbeli dinamikáját és kiterjedését, a szükségtározó feltöltődését és ezzel támogatják az 1D ártéri modell-sematizálás fejlesztését vagy a területi beavatkozások tervezését. A 2D modellek a központi előrejelzésben nem vesznek részt, a peremfeltételeiket az operatív modellel való szoros összekapcsolás nélkül, off-line adják meg a felhasználók. A modellezési munkával megbízott konzorcium tagjaként a két részterület 2D modelljét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke építi fel. A részletes jelentés a külön mellékletben olvasható.

4. Tevékenység: liszenszek szállítása Leszállított hardverkulcsokhoz illesztettük a legújabb MIKE by DHI licenszeket, MIKE 2D és MIKE 11 Real Time (licenszfile-ok CD-re kiírva), valamint a Flood Watch legújabb verzióját és annak update-jét. Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság részére a korábban leszállított MZ22121 sz. hardverkulcshoz került aktiválásra a licensz file, míg az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság esetében az MZ-22118 sz. hardverkulcshoz tartozóra. Javasoljuk, hogy amennyiben a későbbiekben bármilyen kérdés adódik ezen leszállított licenszekkel v. hardverkulccsal kapcsolatban, kérjük tüntessék fel minden esetben a hardverkulcs számát a könnyebb ügyintézés végett.

35

5. Tevékenység:Oktatás A projekt keretében megrendezésre került az második oktatási sorozat, 2011.október 25-26 és 28. Az oktatáson a szerződésben foglaltaknak megfelelően 8 fő vett részt, 4 fő az ÉDUKÖVIZIG és 4 fő a NYUDUKÖVIZIG részéről Helyszín: Győr (helyszínt az EDUKÖVIZIG biztosította) November 25.: honlap, adatáramlás, Flood Watch fájl, az elöntési térképek készítésének módjának bemutatása Az oktatás során bemutattuk részleteiben az adatáramlás menetét, a VKKI szerverén lévő adatok szerkezetét, valamint példaként a legfrissebb előrejelzést töltöttük le, és megmutattuk az azzal való dolgozás menetét. Megtörtént az elkészült magyar honlap véglegesítése.Végigmentünk a könyvtárszerkezeten, és felhívtuk a figyelmet arra, hogy a program angol nyelvű, így a területi és a nyelvi beállításokra oda kell figyelni. Ilyen pl. , hogy a tizedesjelnek, aminek pontnak kell lennie, valamint a felsorolásnál vessző alkalmazandó. Bemutattuk az elöntési térképek készítésének. November 26.: MIKE FLOOD WATCH használata valós adatokkal Bemutatásra került a Flood Watch adatasszimilációs modulja. Megmutattuk, hogy lehetséges az új előrejelző hely beillesztése, valamint a készültségi szintek megváltoztatása. Megtörtént egy minta forgatókönyv elkészítése, mely során felhívtuk a figyelmet arra, hogy bármilyen változtatás a modellben (pl. műtárgy leírás) komoly kihatással lehet, így csak tapasztalattal rendelkező személynek ajánlott bármilyen változtatás elvégzése.

ábra 47 FloodWatch oktatás

November 28: adatok publikálása és forgatókönyvek készítése, adatasszimilációs helyek vizsgálata és a forgatókönyvek készítésének újbóli gyakorlása Az oktatáshoz szükséges 8db MIKE 11 Real Time és Flood Watch licenszt a DHI biztosított.

36

6. Tevékenység: Valós előrejelző modell szállítása Előrejelző modell Tevékenység rövid leírása: A gráci szerveren a Megbízóval történt egyeztetések alapján a kért tartalom feltöltése, adatáramlás tesztelése, modellműködés tesztelése, hibák ellenőrzése és kapcsolattartás a VKKI –val (hiba elhárítása a tesztelési időszakban), honlapok elkészítése

Adatasszimiláció Az előrejelző rendszer ún. adat asszimilációval javítja az 1D hidrodinamikai modell eredményeit, így állítja elő a tényleges előrejelzést. A MIKE11 adat asszimilációs modulja az érkező online adatokat felhasználva korrigálja az előrejelzés időpontja előtti eredményeket, majd az eltérések és egy előre definiált hiba előrejelző modell segítségével a korrekciót a jövőbeni értékekre is kivetíti. Az egyes asszimilációs pontokra külön modelleket állítottunk fel, melyek paramétereit a folyó adott szakaszának viselkedése és jellemzői szerint választottuk meg. A magyar modellrészen beépített adatasszimilációs pontok: Ág név (M11) Rába Rába Rába Torna-patak Marcal Strém Pinka Gyöngyös Marcal Csörnöc Rába Répce Sorok Sorok Répce Lahn Rába Répce Árapasztó Rába Rába Rába Rába Marcal Rába Rába Pinka Csörnöc Répce

Szelvényszám 205967.5 29270 89012 492.38 70850 405 5390.5 10280 51537 43409 73352 76208.5 9200 27600 52693.5 21084 73282 3600 66000 50800 28940 510 740 158984 29270 33117.7005 43409 60700

37

Előrejelzés megbízhatósága A Vállalkozó előkészítette az előrejelzés megbízhatóságát jelző konfidencia intervallumok megjelenítését. Az intervallumok a honlapon látható vízszint grafikonokon jelennek meg, az adott előrejelzési ponthoz tartozó statisztikai paramétereknek megfelelően. Ezen paramétereket a modell előrejelzései és a valós értékek összehasonlításával számíthatók, de a teljes rendszer hosszabb idejű futását igénylik. Elegendő hosszú idősorra van szükség, hogy a konfidencia intervallum az előrejelző rendszer valós megbízhatóságát mutassa. Az intervallum meghatározásának módja a Megbízó feladata, hiszen a rendszer előrejelzéseinek gyűjtése és összehasonlítása a valós adatokkal a fenntartási és üzemeltetési feladatkör részét képezi. Az intervallumok értékének számszerű definiálása a Vállalkozó által előkészített és a Megbízóval egyeztetett adattáblában történik, minden egyéb az előrejelzési pontokat érintő információval egyetemben.

Honlapok A

projekt

keretében

elkészítettük

a

osztrák

weblap

magyar

nyelvű

verzióját http://app.hydrographie.steiermark.at/bilder/Hochwasserzentrale/Source/RaabOverview_hu.htm . Tekinttetel arra, hogy automatikus rendszerről van szó, bármilyen (osztrák v. magyar) eredmények letiltása csak az osztrák helyi szerveren lehetséges csak, kézi vezérléssel (osztrák operátornak kell elvégeznie, helyben). A rendszer jelenlegi fázisában a távelérés nem lehetséges, ennek oka a tűzfal. A fenn említett okból kifolyólag javasoltuk a külön honlap létrehozása magyar oldalon. Teljesen a magyar használó kontrollja alatt és így az eredmények bemutatása lehetséges csak a magyarországi területre. Az osztrák weboldalon megjeleníthető elemek, terjedelmi és technikai korlátok miatt javasoltunk egy magyar weboldal kialakítását, így a VKKI szerverén lévő honlapjai az egyeztetett igényeknek megfelelően elkészültek. Cím: http://raba.vizugy.hu (jelszó: rabawebhun)

A rendszer lehetővé teszi a küszöbértékek változtatását az Excel vezérlőfájl módosításán keresztül. Ez a fájl a rendszer azon része, amelyik a weblaphoz szükséges adatokat generálja. A Partnerek az osztrák weblap tulajdonosával való megegyezés után távoli hozzáféréssel módosíthatják ezt a fájlt. A változtatásokat az osztrák tűzfalon belül kell elvégezni. A VIZIG feladata: megegyezni Mr Schatzl-lel az osztrák tűzfalon keresztüli hozzáférés biztosításáról. Szcenáriók készítése Forgtókönyvek készíthetők mind Szombathelyen, mind Győrben a MIKE FloodWatchon belüli MIKE 11-ben és az elkészült szcenáriókat a publikált weboldalon megtekinthetik /különbség, annyi lesz, hogy látszania kell, melyik a belső szcenáriós és melyik az osztrák webes felület/

38

Osztrák honlap A projekt keretében elkészült az előrejelzéseket szemléltető magyar és német nyelvű honlap, mely a grazi központi szerveren üzemel. A honlap mindig a Grazban készült legfrissebb előrejelzés eredményeit jeleníti meg, áttekinthető és egyszerűen kezelhető formátumban. A

honlap

elérhető

a

http://app.hydrographie.steiermark.at/bilder/Hochwasserzentrale/Source/RaabOverview_hu.htm weboldalról. A honlap célja egy olyan felület biztosítása, ahol az előrejelzések gyorsan megtekinthetők, kiértékelhetők egy kényelmesen kezelhető térképi megjelenítés segítségével. Az előrejelzésekkel történő operatív munkára a Floodwatch Online alkalmazást fejlesztettük. A honlap programozása során minden olyan funkció beépítését kerültük, mely a kapcsolat sebességének függvényében nehezíti és lassítja ezen kompakt felületet működését.

ábra 48 A gráci weblap

39

Nemzeti honlap A szerződésben szereplő grazi honlaphoz hasonló alapokon elkészült egy teljesen magyar nyelvű honlap, melynek a VKKI szerverfarmja biztosít tárhelyet. A honlap a Megbízó igényeinek megfelelően lett módosítva, a grazihoz képest többlet funkciókkal bír. Ilyenek a jelszóval védett belső felület, a működési területenként elkülönített megjelenés, az elöntési térképek megtekintésének lehetősége és a készültségi szint vagy árvízi gyakoriság szerinti megjelölés, stb. Külön kérés volt a tározók megjelenítése, így ezek a weblapon a többi előrejelzéssel együtt megtekinthetők. Esetükben a vízszintet, a kifolyó és befolyó vízhozamok mutatja a grafikon. A vízügyi igazgatóságok által adott adatokkal (FTP-re feltöltött pdf dokumentumokkal) felkerültek az állomások törzsadatai. A feltöltött állomáslistát az alábbi ábra (49. ábra) mutatja be.

ábra 49 Állomás törzsadatok feltöltése- Rába előrejelző rendszer, nemzeti weblap

A honlap nyílt forráskódú, azaz átadás után a Megbízó további módosításokat, fejlesztéséket végezhet igényeinek megfelelően.

40

ábra 50 Nemzeti weblap- Rába előrejelző rendszer

Weblap könyvtárszerkezete: /floodmaps – elöntési térképek /images – weblap képtára /js – weblap header állományai (függvények) /kml – Google Maps felület rétegei /pdf – állomás információs .pdf állományok /PNG_Raba_upper – nyilvános felület meteorológiai adatai (Felső-Rába) /PNG_Raba_lower – nyilvános felület meteorológiai adatai (Alsó-Rába) /PNG_Raba_upper_freq – nyilvános. felület vízhozam és vízszint adatai (Felső-Rába, árvízi gyak.) /PNG_Raba_upper_freq_internal – belső felület Q és H adatai (Felső-Rába árvízi gyak.) /PNG_Raba_lower_freq – nyilvános felület vízhozam és vízszint adatai (Alsó-Rába, árvízi gyak.) /PNG_Raba_lower_freq_internal – belső felület Q és H adatai (Alsó-Rába, árvízi gyak.) /PNG_Raba_internal – belső felület meteorológiai adatai /PNG_Raba_upper_warn – nyilvános felület Q és H adatai (Felső-Rába készültségi szint) /PNG_Raba_upper_warn_internal – belső felület Q és H adatai (Felső-Rába készültségi szint)

41

/PNG_Raba_lower_warn – nyilvános felület Q és H adatai (Alsó-Rába, készültségi szint) /PNG_Raba_lower_warn_internal – belső felület Q és H adatai (Alsó-Rába, készültségi szint) /source – egyes felületek forráskódjai Fenntartással kapcsolatos fontosabb tudnivalók: jelszó módosítása: /source könyvtárban található rabawebhun.htm fájl neve a belső felület eléréséhez szükséges jelszó. Tehát a fájl elnevezésének változtatásával cserélhető a jelszó. állomás információs állományok: minden ilyen fájl a /pdf alkönyvtárban kapott helyet. A .pdf kiterjesztésű fájlok nevei megegyeznek a hozzájuk tartozó állomás azonosítójával, melyet a közzétételkor alkalmazott .csv állományban adhatunk meg. elöntési térképek: a /floodmaps könyvtárban találhatók. Azonosítás szintén az előre megadott kódszámok alapján történik. A honlap az itt elhelyezett szöveges fájlokból olvassa be az elérhető térképek listáját, majd sorszám szerint hozzárendeli a megfelelő képfájlt.

FLOODWATCH felhasználói kézikönyv A Floodwatch felhasználói kézikönyvét külön dokumentumként, e jelentés kiegészítő dokumentumaként csatoltuk.

7. Tevékenység: A modellfejlesztés koordinálása Ezen tevékenység alatt értendő a folyamatos és sokszor személyes egyeztetés a Vállalkozó és a Megbízó közt, a tevékenységek tervezése, szervezése, valamint különösképpen a külföldi vízgyűjtő-területekhez kapcsolódó feladatok elvégzéséhez szükséges szervezési munkák elvégzése. A munka intenzív kommunikációt igényelt meg, elsősorban az ausztriai kollégákkal való kapcsolattartás és együttdolgozás terén, melybe az adategyeztetések köre éppúgy, mint a gráci központtal való folyamatos együttműködést beleértendő. A Vállalkozó a Megbízók kérésére güssingi workshopon bemutatta a munka előrehaladását 2011.május 31-én (előadás lásd. 3. melléklet).

42

1. sz. Melléklet Egyes központi vízügyi (VIZIR) informatikai fejlesztési feladatok végrehajtása a Rába Előrejelző Modell kifejlesztésének támogatására

43

Egyes központi vízügyi (VIZIR) informatikai fejlesztési feladatok végrehajtása a Rába Előrejelző Modell kifejlesztésének támogatására Rendszerleírás Az Operatív Hidrológiai Modul alapadatbázisának továbbfejlesztése A munka keretében el kellett végezni az Operatív Hidrológiai Modul SQL szerver alapú adatbázisában mindazon adatok (adattáblák) felvételét, melyek a Rába előrejelző modellhez szükséges, és jelenleg nincsenek meg vagy a kívánt formában jelenleg nem állnak rendelkezésre. A feladat nem tartalmazta az Operatív Hidrológiai Modul alkalmazásának továbbfejlesztését, csak a háttéradatbázis bővítését.

A csapadékösszegeket az alábbi új tábla kezeli az OHM-ben:

44

Replikáció beállítása (OHM) Az SQL szerver alapú OHM adatbázisokban biztosítani kellett, hogy az órás csapadékadatok ütemezetten, a kívánt legrövidebb időn belül eljussanak a NYUDUKÖVIZIG, ÉDUKÖVIZIG (esetleg még további 1-2 KÖVIZIG) szervereiről a VKKI és a központi vízügyi szerverfarm szervereire. Ehhez szükséges volt az OHM fésűs adatreplikáció beállítása. A replikáció általános menetét az alábbi ábra mutatja be:

A Rába Előrejelző Modellhez közvetlenül az OVSQL05 szerveren publikált ohm_Hm4 nevű fésűs adatreplikáció kapcsolódik.

45

Vízhozam adatok feldolgozása (OHM) Megtörtént a számított vízhozam adatok automatikus létrehozása az OHM adatbázisában, SQL szerver oldalon. A területi igazgatóságok (NYUDUKÖVIZIG, ÉDUKÖVIZIG) TAVM adatbázisában létrehozásra került a pTAVM_Op_QHSzam nevű tárolt eljárás, amely a tVizallasOperativ adattábla vízállásaiból a MAHAB QH összefüggései, valamint dH és R tényező idősorai felhasználásával vízhozam adatokat állít elő, majd berakja azokat a TAVM adatbázis tVizhozamOperativ táblájába. Mivel ez a tábla tartalmazhat már távmérő által számított illetve ultrahangos vízhozam mérő által generált vízhozam adatokat, ezért az eljárás csak akkor rakja be a számított adatot, ha az még nincs benne a táblában. A tVizhozamOperativ táblába bekerült adatok automatikusan triggerek segítségével átkerülnek az OHM megfelelő adattábláiba. A vízhozamot számító eljárást a KÖVIZIG SQL szervere a beállított ütemezés alapján automatikusan futtatja (jelenleg minden egész óra 2, 7 és 15 perckor). Az eljárás bármely KÖVIZIG SQL szerverén üzembe helyezhető.

Órás csapadékadatok generálása (OHM) Elvégeztük az órás csapadékadatok automatikus létrehozását az OHM adatbázisában, SQL szerver oldalon. A területi igazgatóságok TAVM adatbázisában lévő pTAVM_Oras_Csap_OHMbe elnevezésű eljárás a tCsapadekReg táblában található csapadékadatokból a futtatás időpontja előtti 24. órától kezdve előállítja (számolja) az órás csapadékösszegeket (figyelembe veszi a csapadék távmérők különböző típusait és az esetlegesen előforduló egyeletlen adatkiosztást is), majd ezeket átrakja az OHM tIdosorHm4 táblájába. Az órás csapadék adatokat előállító eljárást a KÖVIZIG SQL szervere a beállított ütemezés alapján automatikusan futtatja (jelenleg minden egész óra 2, 5, 12 és 17 perckor). Az eljárás bármely más KÖVIZIG SQL szerverén üzembe helyezhető.

46

Automatikus adatexport létrehozása a vízügyi szerverfarmon Elvégeztük a szükséges állomáskörre a vízállás, vízhozam, csapadék (órás) adatok kigyűjtését és exportálását. A fájl neve tartalmazza az állomás azonosítóját és az exportálás időpontját is. A fájlok frissítése óránként történik. A fájlformátumokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. A fájlokban 48 órára visszamenőleg minden adat bekerül. A Vízügyi Szerverfarmon létrehozásra került 3 SSIS Package, amelyek az adatbázis szerveren elhelyezett vezérlő és adatlekérdező eljárások segítségével lekérdezik és a megadott formátumban szöveg fájlokba exportálják a vízállás, vízhozam és csapadék adatokat. A következő ábra az egyik eljárást mutatja:

Az előállított fájlokban az adatok időpontja UTC+1-ben található. A CET => UTC konverzió a tavaszi és az őszi óraátállítás során jelentkező bizonytalansága miatt ezen a két napon a 2:00-2:59 közötti időpontokban keletkező adatok nem kerülnek exportálásra. Ha az exportáló eljárás a megadott időpontok között lefut, akkor a kigyűjtött adatokat tartalmazó fájlok nevében az óra helyett az XX karakterek szerepelnek.

Adatok publikációja El kellett végezni az exportált adatállományokra a fájlok publikálást a Vízügyi Szerverfarm FTP szerverén. (ftp.ovisz.hu). A következő ábra az elkészült rendszert mutatja be.

47

Az alábbi FTP mappák és login nevek állnak rendelkezésre a rendszerben: SZERVEZET

LOGIN NÉV

JELSZÓ

MAPPA

Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (NYUDUKÖVIZIG)

rmem_edukovizig

xxxxxxxxxxx

EDUKOVIZIG

Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (NYUDUKÖVIZIG)

rmem_nyudukovizig

xxxxxxxxxxx

NYUDUKOVIZIG

Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI)

rmem_vkki

xxxxxxxxxxx

VKKI

VITUKI Nonprofit Kft.

rmem_vituki

xxxxxxxxxxx

VITUKI

Országos Meteorológiai Szolgálat

rmem_omsz

xxxxxxxxxxx

OMSZ

DHI Group

rmem_dhi

xxxxxxxxxxx

DHI

Adatexport formátumok Formátum: szöveges, pontosvesszővel tagolt táblázatos fájlok. Első sor a fejléc, adatmező nevekkel. Minden fájl tartalma: órás adatok, 48 órás mozgó „időablakban”, minden órában frissülnek

48

Az időformátum: A nyári/téli időszámítás problémáinak elkerülésére mindenütt egységesen UTC+1-ben kerülnek meghatározásra az órás időpontok.

Fájlnevekben szereplő azonosítók: NNNXXX: az állomás azonosítója. Azonos a 6 karakteres vízügyi objektum rendszámmal. yyyymmddhh: Év, hónap, nap, óra, megadott (4-2-2-2) karakterszámokkal, nullákkal kiegészítve. VÍZÁLLÁS EXPORT FÁJLOK A fájl neve: PRL_NNNXXX_yyyymmddhh.TXT PRL: ProRaab WaterLevel Adatmező (fejléc)

Leírás

Formátum

StationVOR

Állomás vízügyi objektum rendszáma

XXXNNN

StationID

Állomás vízrajzi azonosítója (törzsszám)

NNNNNN

MeasurementDate

Észlelés, mérés időpontja

yyyy.mm.dd hh:mm

WaterLevel

Vízállás értéke, nullpont feletti magasságban (cm Balti feletti abszolút magasság

nnnn

FDCode

Mező leíró (minősítő kód)

nn

VÍZHOZAM EXPORT FÁJL A fájl neve: PRF_NNNXXX_yyyymmddhh.TXT PRL: ProRaab WaterFlow Adatmező

Leírás

Formátum

StationVOR


XXXNNN

StationID


NNNNNN

MeasurementDate

Észlelés, mérés időpontja

yyyy.mm.dd hh:mm

WaterFlow

Vízhozam értéke (m3/sec)

nnnnnn.nnn

FDCode


nn

CSAPADÉK EXPORT FÁJL A fájl neve: PRP_NNNXXX_yyyymmddhh.TXT PRL: ProRaab Precipitate Adatmező

Leírás

Formátum

StationVOR


XXXNNN

StationID


NNNNNN

MeasurementDate1

Csapadékösszeg megfigyelésének kezdő időpontja

yyyy.mm.dd hh:mm

MeasurementDate1

Csapadékösszeg megfigyelésének záró időpontja

yyyy.mm.dd hh:mm

Precipitation

Csapadékösszeg értéke (mm)

nnn

FDCode


nn

49

Adatmező minősítő kódok

FDCode

Leírás

277

Adathiány, operátor még nem rögzítette az adatot

278

Adathiány, mérés nem történt meg

283

Értékelhető, normál adat (nem minősített)

284

Az adat értéke becslésből származik

285

Ez egy operátor által javított adat

286

Számított adat, más alapadat(ok)ból Előfordul jellemzően: vízhozam esetében

287

Az adat értéke a méréshatáron alul esik Előfordulhat: csapadék esetében – csapadéknyom

50

Állomás jegyzék (Rába Előrejelző Modell) A táblázatban szereplő szervezet kódok jelentése: 1 – Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr 4 – Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár 6 – Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szombathely StationName

StationTypeName

StationBasicID SzervezetKod

Apácatorna

other service station

000815

4

Árpás

basic monitoring station

000011

1

Árpás


000340

1

Bácsa


000018

1

Bozzai


000348

6

Bozzai


166004

6

Bozsok


000536

6

Bucsu


166006

6

Celldömölk


166008

6

Csákánydoroszló árvízi vm.

flood-service station

160132

6

Csénye


160011

6

Csorna


004348

1

Csörötnek árvízi vm.


160104

6

Devecser


141084

4

Egyházasrádóc


166010

6

Felsőcsatár


166011

6

Felsőcsatár


000345

6

Felsőcsatár vm.


166051

6

Gór


004379

6

Gór tározó a.


160073

6

Gór tározó f.


160072

6

Gönyű


000004

1

Gyirmót (szvtp. Külvíz)


000038

1

Győr


000012

1

Győrsövényháza


004347

1

Győrszemere


000035

1

Győrzámoly


004345

1

Hanságliget


110299

1

Ikervár


160004

6

Káld


166014

6

Kamond


000526

6

Karakó


000553

4

Karakó


000350

6

Karakó vm.


166059

6

Kemestaródfa


160008

6

51

StationName

StationTypeName


Kemestaródfa


160009

6

Koroncó


004349

1

Körmend


000343

6

Körmend


166016

6

Körmend vasúti híd árvízi vm.


160147

6

Körmend vm.


166053

6

Kőszeg


003557

6

Lukácsháza közúti híd


160151

6

Mersevát


160082

6

Mihályháza


000555

4

Molnaszecsőd árvízi vm.


160133

6

Mórichida


000036

1

Nagybajcs


000003

1

Nemesszalók


003042

4

Nick


004350

1

Nick alvíz (új)


111541

1

Nicki duzzasztó, felvíz


110021

1

Osli


004553

1

Rába ártér I., Ikervár


160005

6

Rába ártér I., Rum


160002

6

Rába ártér II., Sótony


160006

6

Rába ártér, Körmend


160001

6

Rába ártér, Sárvár


160007

6

Rába ártér, Vasvár árvízi vm.


160141

6

Rábagyarmat árvízi vm.


160131

6

Rábahídvég árvízi vm.


160134

6

Rábaszentmiklós


000037

1

Ragyogóhíd


000009

1

Répce ártér I., Tompaládony


160016

6

Répce ártér II., Hegyfalu


160017

6

Répcelak-Újhíd


000033

1

Répcevis


000349

6

Répcevis


166054

6

Rum


166028

6

Rum


160081

6

Sárvár


000344

6

Sárvár


166029

6

Sitke


000540

6

Sopronhorpács


166030

6

52

StationName

StationTypeName


Sorkifalud


003064

6

Sorokpolány


000531

6

Szentgotthárd


000342

6

Szentgotthárd 1.szelvény


160119

6

Szombathely-Olad


000347

6

Szombathely


160010

6

Takácsi


000556

4

Tompaládony


160077

6

Tompaládony


000533

6

Uraiújfalu


004997

6

Vág


000010

1

Vág


004351

1

Vasszentmihály 1.sz.árvédelmi töltés flood-service station

160121

6

Vasszentmihály 2.sz.árvédelmi töltés flood-service station

160122

6

Vasvár átjátszó

166050

6


53

Eseménynapló (minta)

54

Riasztási rendszerbe bekerült személyek köre

A 2011.okt.30-ig beérkezett operátori lista igény alapján): ÉDUKÖVIZIG

Vízrajzi adatforgalom (LN cím) Sütheő László Ficsor Johanna Gyüre Balázs

NYUDUKÖVIZIG

Somogyi Péter Juhász István Nagy Katalin Nickl Mónika Takács Mónika Kapolcsi Fruzsina

DHI

Michal Veverka Liptay Zoltán

VKKI

Pászthory Róbert és

OSYS (üzemeltetés) Kiss Zoltán

55

2.sz. Melléklet

56

Zárójelentés. "Rába árvízi előrejelző modell" magyarországi szakaszának megvalósítása október 30

Recommend Documents