ZAMÁRDI VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A 2012 – 2017. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA
KÉSZÍTETTE: BALATONI INTEGRÁCIÓS KFT. 2012.
BEVEZETÉS ................................................................................................. 3 I. HELYZETÉRTÉKELÉS ................................................................................. 5 Általános jellemzés............................................................................ 5 1. ÉGHAJLAT ................................................................................................ 6 Általános klimatológiai viszonyok ...................................................... 6 2. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA .................................................................. 9 2. 1 Levegő........................................................................................ 9 2.1.1 Légszennyező források kibocsátása ................................ 9 2.1.2 A levegő szennyezettsége, imisszió .............................. 15 2.2 Vizek ......................................................................................... 16 2.2.1 A felszíni vizek............................................................... 16 2.2.2 A felszín alatti vizek ...................................................... 25 2.3 A föld ......................................................................................... 28 2.3.1 Geográfia, geológiai jellemzés ...................................... 28 2.3.2 A talajviszonyok leírása ................................................. 29 2.3.3 Területhasználat ........................................................... 30 2.3.4 Talajdegradációs folyamatok, talajállapot változások ... 32 2.3.5 Ásványvagyon............................................................... 35 2.4 A környezeti – és ökológiai állapot............................................. 36 2.4.1 A táj élővilágának ismertetése ...................................... 36 3. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA ............................................................ 40 3.1 Kommunális infrastruktúra ........................................................ 40 3.1.1 Ivóvízellátás .................................................................. 40 3.1.2 Szennyvízelvezetés- és tisztítás .................................... 42 3.1.3 Csapadékvíz-elvezetés .................................................. 44 3.1.4 Hulladékgazdálkodás .................................................... 46 3.1.5 Közterület üzemeltetés ................................................. 56 3.1.6 Energiafelhasználás ...................................................... 57 3. 2 Közlekedési infrastruktúra ........................................................ 59 3.2.1 Közúthálózat, útminőség ............................................... 59 3.2.2 Zajterhelés .................................................................... 61 3. 3 Épített környezet állapota ........................................................ 62 3.3.1 Településszerkezet........................................................ 62 3.3.2 Közigazgatási rendszer ................................................. 66 3.3.3 Demográfiai helyzet és folyamatok ............................... 66 3.3.4 Foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyok............. 67 3.3.5 Intézményi rendszer, szolgáltatás ................................. 68 4. A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI ÖSSZEFÜGGÉSEK .... 74 5. TERMÉSZETVÉDELEM................................................................................ 75 6. KÖRNYEZETBIZTONSÁG ............................................................................. 81 7. SWOT ANALÍZIS ..................................................................................... 83
1
II. ZAMÁRDI VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI STRATÉGIÁJA ............................. 84 1. STRATÉGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEK ..................................................................... 84 1.1 Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014. stratégiai tervezésének alapelvei.................................................................... 84 1.2 Környezeti jövőkép .................................................................... 85 1.3 ÁLTALÁNOS CÉLOK................................................................................. 86 1.4 A STRATÉGIAI PROGRAM ÉS A BALATON TÖRVÉNY ÖSSZEFÜGGÉSEI ..................... 87 2. TEMATIKUS CÉLOK ................................................................................... 88 2.1 A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése.... 88 2.2 Éghajlatváltozás mérséklés és alkalmazkodás .......................... 89 2.3 Környezet és egészség .............................................................. 92 2.4 Települési környezetminőség .................................................... 93 2.4.1 Településfejlesztés ........................................................ 93 2.4.2 A település levegőminőségének javítása....................... 95 2.4.3 Zajterhelés csökkentése................................................ 96 2.4.4 Közlekedés és környezet ............................................... 97 2.4.5 Települési közszolgáltatások és a környezetvédelem ... 98 2.4.6 Energiagazdálkodás ...................................................... 99 2.5 A biológiai sokféleség megőrzése, természet és tájvédelem... 100 2.6 Fenntartható terület és földhasználat...................................... 101 2.7 Vizeink védelme és „fenntartható” használata........................ 102 2.8 Hulladékgazdálkodás............................................................... 104 2.9 Környezetbiztonság ................................................................. 105 3. FELELŐSSÉGI KÖRÖK .............................................................................. 106 III. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM OPERATÍV INTÉZKEDÉSEI ............... 107 GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK ... 107 ÖNKORMÁNYZATI HATÁSKÖRBE TARTOZÓ INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK ................... 110 ÖSSZEFOGLALÓ A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM ÜTEMEZÉSÉRŐL – ZAMÁRDI ......... 123 A MEGVALÓSÍTÁS SZEREPLŐI ....................................................................... 127 ELLENŐRZÉS, MONITORING ......................................................................... 129 MELLÉKLETEK.......................................................................................... 130
2
Bevezetés Jogszabályi háttér A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetének 46. § (1) b) pontja szerint (megállapította a 2008. évi XCI. törvény) az önkormányzatoknak illetékességi területükre önálló települési környezetvédelmi programot kell kidolgozniuk, amelyet a képviselő-testületnek/közgyűlésnek jóvá kell hagynia. További feltételként határozza meg azt, hogy a környezetvédelmi programnak a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, valamint a település rendezési-fejlesztési terveivel összhangban kell készülnie. A feladat indoklása és célja A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmigazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Mindezek eredményeképpen - a gazdasági változások kétségtelen előnyös vonatkozásaival párhuzamosan - szinte minden környezeti elem állapota romlott. Ugyanakkor a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani. Mindezeket felismerve kezdődött meg Zamárdi városban az a környezetvédelmi tevékenység, amelynek keretében sor került a település környezetvédelmi programjának elkészítésére. Zamárdi környezetvédelmi programjának kidolgozása során figyelembe vett korábban készült dokumentumok: − Somogy Megye Aktualizált Környezetvédelmi Programja (2002) 2009. − Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve és Területrendezési Szabályzata (2000. évi CXII. számú törvény és az azt módosító 2008. évi LVII. számú törvény) és az érvényesítésére vonatkozó Intézkedési Terv − A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciójáról szóló 2153/2002. (V.15.) Korm. határozat − A Balaton Fejlesztési Tanács Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója, 20082020. − A Balaton Régió Stratégiai Programja és Részletes Fejlesztési Terve, 2007-2013. − Zamárdi város településfejlesztási koncepciója; 2004. − Zamárdi város integrált városfejlesztési stratégiája, 2009. − UNEP A Balaton Integrált Sérülékenység Vizsgálata és Adaptációs Stratégiák című projekt, 2008. − LIFE Balaton projekt - Integrált döntés támogató rendszer bevezetése a fenntartható turizmus érdekében a Balatoni Régióban, 2003-3007. − Országos Területfejlesztési Koncepció − Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP III.) 2009-2014. − A Dél-Balatoni – Sió-völgyi Települési Szilárdhulladék Kezelési Rendszer ISPA Pályázati Dokumentáció (Golder Associates Kft., ÖKO Rt.,2002.) − Földmérési és Távérzékelési Intézet topográfiai térképei, EOTR szelvényei − KSH Területi Információs Rendszer − Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer A települési környezetvédelmi program az egészséges környezet feltételeinek biztosítását, a veszélyeztetések kezelését, a természeti értékek megóvását, a fenntartható fejlődés feltételeinek kialakítását, a különböző - területi szinten
3
jelentkező - környezeti problémák, megoldását segíti elő. Ezen kívül a települési környezetvédelmi program olyan feladatokat is előirányoz, amelyek megvalósítása hozzájárul az országos, regionális, megyei és térségi szinten jelentkező problémák megoldásához. A programkészítés módja A program kiindulási alapja a megoldandó környezeti problémák azonosítása. A program nem egy-egy állapotot tekint problémának, hanem azt a kérdést teszi fel, hogy miért is jelent problémát az adott környezeti állapotjellemző tényleges vagy várható alakulása. A problémák feltárásával párhuzamosan meghatározásra kerülnek a problémák okai is abból a célból, hogy meg lehessen keresni a leghatékonyabb megoldásokat, és hogy a megelőzés elve érvényesíthető legyen. Egy-egy szakterületre együtt kell látni az okok, hatótényezők → a környezet állapota → probléma → cél → megoldások → feladat folyamatot. Ez lényegét tekintve megfelel az OECD-ben általánosan használt terhelés ==> állapot ==> válaszintézkedés modellnek. Továbbá kiemelten kell azt figyelembe venni, hogy a településen számos olyan természeti érték van, amelyek védelméről gondoskodni kell. A program a meglévő értékekkel kapcsolatos felelősség teljes tudatában, azok megőrzésének igényével készült. Ennek megfelelően a megvalósítása a város teljes lakosságának érdeke és ügye kell, hogy legyen. Programkészítés, egyeztetési folyamat A környezetvédelmi program készítésének legelső lépcsője a program elkészítésének kezdeményezése. A kezdeményezés szempontjából a fő mozgatóerő az volt, hogy a város önkormányzata 2011-ben megfogalmazta az igényt a település környezete átgondolt és tervszerű védelmére, harmonikus fejlesztésére vonatkozóan. A szakértői munka során, a tervezés minden fázisában nagy hangsúly lett fektetve a partnerség elvének érvényesítésére a következő tevékenységek értelmében. 1. A korábban készült dokumentumokat, környezetvédelmi vonatkozású önkormányzati rendeleteket, észrevételeket a szakértők megismerték és a munka során figyelembe vették. 2. A szakértői munka során folyamatos konzultációk történtek. Ebben közreműködtek egyrészt a polgármesteri hivatal szakértői, illetve az önkormányzat képviselői, másrészt − a területen illetékes hatóságok, szakhatóságok1, − konzulensként a területfejlesztési és gazdasági élet szereplőinek széles köre2. 3. A program kidolgozásának I. fázisában elkészült a település környezeti állapotának felmérése, értékelése, valamint a környezetvédelem szempontjából elérni kívánt célok, célállapotok megfogalmazása a város adottságaival összehangoltan. Ezt követően megkezdődött a helyzetértékelésre épülő stratégia és operatív intézkedések körének meghatározása, a korábbi programok, tervek vonatkozó részeinek felhasználásával. 4. A program kidolgozásának II. fázisában elkészült a környezetvédelmi program stratégiai és operatív fejezete települési szintű feladattervvel a 2012-2017. közötti időszakra vonatkozóan. Ezt követően 2012. augusztus 28-án leadásra került a város környezetvédelmi programjának tervezete.
4
I. Helyzetértékelés Általános jellemzés Zamárdi a Balaton déli partján, Somogy megye észak-keleti részén helyezkedik el, északról a Balaton, délről Somogy dombjai határolják. A földrajzi változatosság lehetőséget ad arra, hogy a Balaton parti településrészeken a víz és napfény szerelmesei, a dombok között pedig a kirándulni, kerékpározni, vadászni vágyók találják meg a pihenés és kikapcsolódás többé-kevésbé rendelkezésre álló alapfeltételeit. Fő idegenforgalmi attrakció a Balaton, a városban nyártól őszig igen magas a vendégéjszakák száma. A település nagyobb ipari üzemektől mentes üdülőváros, jellemzően vidékies terület, és nyaralóövezet keveréke. A környezeti terheléseket főként a környezeti erőforrásokkal való gazdálkodás területén, és kisebb mértékben a kibocsátások körében kell keresni. A várost a vidékies háttérrel rendelkező part menti települések kettőssége jellemzi. A települést a Balaton déli magaspartja, valamint az alatt húzódó 70. sz. főút és a Budapest-Nagykanizsa vasútvonal szeli ketté. A választóvonaltól déli irányban lévő magaslaton terül el a régi „ófalu” rész, csendes utcáival, kertes házaival, szőlőhegyével. Az állandó lakosság nagy része ide koncentrálódik. A magasabban fekvő részekről kitűnő panoráma nyílik a teljes Balatonra, a Balaton É-i partjára, különösen a Tihanyi félsziget festői látképére. A külterület déli irányban szőlőtermő domboldalakkal, kertekkel, búzatermő síkságokkal, szelíd völgyekben meghúzódó erdőségekkel folytatódik Észak Somogy belső részei felé. A vasút északi részén található a magasabban fekvő résztől hangulatában és adottságaiban teljesen eltérő „Fürdőtelep”, ahol többségében nyaraló ingatlanok találhatók. Az elmúlt évszázadban megvalósult nyaralóépítések sokfélesége, vendéglátóipari szolgáltatóhelyek nagy száma jellemzi a nagy kiterjedésű, sík területet. A települést északról a város fő vonzereje, a Balaton partvonala szegélyezi. A parti sáv és a közel 3 km hosszú szabadstrand Zamárdi legfrekventáltabb területe. 1. sz. táblázat: Zamárdi népességi és ingatlan állományi adatai Mennyiség
Megnevezés Lakónépesség (fő) Lakóingatlanok száma (db) Üdülő ingatlanok száma (db)
2691 1978 3522
Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2012
Zamárdi területén a csiszolt kőkorszaktól kezdve a réz-, a bronz-, a vaskor népeinek, majd a keltáknak, a rómaiaknak nyomait is fellelték. Különösen gazdag leletanyag került elő az avar temetőből, amely egyes vélekedések szerint egykor a Kárpátmedence legnagyobb és leggazdagabb temetője lehetett. A következő meghatározó időszak már a honfoglalás utáni korra esik. A település neve felbukkan az írásos emlékekben is, legkorábban egy 1082-re datált oklevélben, majd a hitelesnek elfogadott, III. István király 1171-es oklevelében. Tudni kell azonban, hogy a későbbi századokban egyre gyakrabban említett település formájában nem a mai elképzeléseink szerinti egy tömbben élő falut jelentette, hanem a birtokszerkezetnek megfelelően több kisebb közösséget. Az ősi falu a fontos útvonal mellé települt Egyházas-Zamárdi lehetett. A XVI. században a török pusztítása megpecsételte az egykori Zamárd falvak sorsát, pusztításaival hosszú időre elnéptelenítve a környéket. A település újjáélesztése, a XVIII. század 30-as éveitől Grassó Vilebald tihanyi apát és utóda Lécs Ágoston nevéhez kötődik. 1774-ben megépült a település temploma is. A lakosság fő
5
megélhetési forrása a föld és szőlőművelés, az állattenyésztés és a halászat. A mezőgazdasági jelleg maradt domináns egészen az 1960-as évekig, amikor a Balaton idegenforgalmi hasznosításának új korszaka kezdődött el, ami a változó igényekhez és lehetőségekhez történő alkalmazkodás révén ma is tart. A település 1927-ben kapott nagyközségi címet, 2008. július 1. óta város. A település változatos természeti környezetével, valamint az üdülővárosi jellegével kapcsolatos helyzetet és kihívásokat mutatja be adatok és részletes jellemzések segítségével a Helyzetértékelés című fejezet.
1. Éghajlat Általános klimatológiai viszonyok Zamárdi Észak Somogyban, a Balaton D-i partján található (1. sz. melléklet). A település a Dunántúli dombságon belül a Balaton medencéhez tartozó Somogyi parti sík kistáj része. A Balaton déli és nyugati partvidéke a tó egykori ártere, melyet tavaszonként rendszeresen elöntött. A Balaton hordalékából, turzásaiból felépült homokos part mögött jöttek létre a berkek, melyeket a déli magaspart egyes szakaszai (pl. Zamárdi, Földvári-domb) választanak el egymástól. A 20. században a homokos part szinte teljes egészében fürdőteleppé alakult, a part túlnyomó részét kikövezték, a síkot kiparcellázták. Igaz ez Zamárdira is, azonban a környező településekhez képest itt kedvezően hosszú szabadstrand és beépítetlen parti sáv található. Zamárdi térsége mérsékelten meleg-mérsékelten nedves éghajlatú táj. Évente 20002050 óra napsütés várható; ebből nyáron 800-820 órán, télen mintegy 200 órán át süt a nap. Az évi középhőmérséklet 10-10,2°C, de a Balaton partján eléri a 10,4°C-ot. A tenyészidőszak középhőmérséklete 17,4°C, sőt a Balaton közelében egy-két tizedfokkal magasabb. A napi középhőmérséklet a tó közelében már április 10 körül, máshol 2-3 nappal később meghaladja a 10°C-ot. Ez az időszak 189-192 napon át (a Balaton közelében néhány nappal még hosszabb ideig), okt. 19-ig tart. A tóhoz közeli részen 208-210 nap hosszúságú a fagymentes időszak (ápr. eleje és okt. vége között). A legmelegebb nyári nap sokévi átlaga 33,5°C. A téli leghidegebb napok átlaga -15,0-15,5°C. Az évi csapadék 650 mm körüli, s ebből a tenyészidőszakban 350-380 mm eső esik. A hótakarós napok száma a téli félévben általában 32, legnagyobb átlagos vastagsága 24 cm körüli. Az ariditási index értéke 1,08 körüli. Leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, de jelentős a DNy-i szél aránya is. Az átlagos szélsebesség 3,5 m/s körüli, a kiemelkedő területeken kevéssel fölötte. A hőigényes és hosszú tenyészidőszakú szántóföldi és kertészeti kultúrák számára kedvező az éghajlat. Az alábbi elemzéshez a Zamárdihoz legközelebbi meteorológiai állomás, az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Obszervatóriumának 1994-2004 évi, valamint 20082012 évi adatai kerültek felhasználásra. A korábbi időszak adatai az összehasonlíthatóság kedvéért kerülnek bemutatásra.
6
2. sz. táblázat: Hőmérsékleti közép, maximum és minimum adatok (2008-2011. évek) Közép-
Maximális
Minimális
A napsütéses órák száma
2008
12,2
hőmérséklet, °C 36,1
Lehullott csapadék, mm
-10,3
493
2 099
2009
12,0
35,4
-15,5
471
2 224
2010
10,9
33,9
-16,0
894
1 986
2011
11,6
36,6
-7,6
287
Évek
2 338
Átlag 11,7 536,3 35,5 -12,35 Forrás: www.ksh.hu - A meteorológiai megfigyelőállomások főbb adatai, 2012.
2161,7
Hőmérséklet Az évi középhőmérséklet 11,7 °C volt 2008-2011. évek átlagában (1994-2004. év átlagában 11,3°C volt). Az országos átlagnál magasabb érték a vízfelület temperáló hatásának következménye. A tél enyhe, a vizsgált időszak átlagában pozitív előjelűek a havi középhőmérséklet értékek. A leghűvösebb hónap a 2012. februári volt, -2,8 °C értékkel, amely a 2008. előtti időszakra visszatekintve is kiugróan alacsony. Július a legmelegebb, 22,7°C, de az augusztus sem marad el sokkal 22,3 °C-os értékével. A korábbi időszakokhoz képest elmondható, hogy enyhén, de hidegebbek a telek, a márciustól októberig tartó időszak átlaghőmérséklete viszont magasabb a megelőző, 10 éves időszak átlagainál. Kiemelkedően április-augusztus hónapok közt jelenik meg ez a különbség. 3. táblázat: A léghőmérséklet havi átlagainak alakulása évek adatai alapján Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. Léghőmér- 1994séklet 2004. 1,1 2,6 6,1 11,4 16,1 19,5 21,3 20,7 16,7 11,1 6,6 [°C] 2008-0,9 1,5 6,3 13,2 17,4 20,8 22,7 22,3 17,7 11,2 6,3 2011 Forrás: www.ksh.hu - A meteorológiai megfigyelőállomások főbb adatai, 2012.
XII.
Évi átlag
1,8
11,3
1,8
11,7
Csapadék Az 1994-2004. évi átlagos csapadék 563,6 mm volt, 2008-2011. években azonban kevesebb, 536,3 mm hullott. Utóbbi időszak érdekessége, hogy a 2010-es év 894 mm-es maximum, illetve a rá következő év 287 mm-es értéke meghaladják az 19942004-es időszak szélső értékeit. (810 mm és 563 mm) A térség csapadékbevételének éven belüli eloszlására a kétcsúcsú görbe jellemző, melynek főmaximuma június, másodmaximuma szeptember-október. A 2008-2011. évek átlagában a térség csapadékbevételére májusi (77 mm) és júniusi (59,9 mm) csúcsok jellemzőek. Kiemelkedő volt a 2010. év májusa, amikor egy hónap alatt 212 mm csapadék hullott, miközben 2011. évben a teljes évi csapadékösszeg mindössze 287 mm volt. 4. táblázat: A csapadék havi alakulása számszerűen (1994-2004., és 2008-2011.) Hónap
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Összesen Csapadék 1994[mm] 2004. 35,8 25,1 29,9 56,0 47,4 59,9 51,2 56,1 64,0 39,0 50,7 48,4 563,6 20082011 34 32 33 23 77 58 51 55 54 34 39 48 536 Forrás: www.ksh.hu - A meteorológiai megfigyelőállomások főbb adatai, 2012.
7
5. táblázat: A csapadék éven belüli téli-nyári megoszlása számszerűen Nyári csapadék (IV-IX.) [mm] %
Téli csapadék (X-III) [mm]
1994334,6 59,4 229 2004 2008317,2 59,1 219,2 2011 Forrás: www.ksh.hu - A meteorológiai megfigyelőállomások főbb adatai, 2012.
% 40,6 40,9
Az ariditási index értéke 1,08 körüli. Hótakaró 32 napig jellemző a térségre. A legnagyobb átlagos hóvastagság 24 cm. A levegő relatív páratartalma sok év átlagában 75%. A napsütéses órák száma igen kedvező 2000-2050 óra, mely csak kevéssel marad el az ország napfényben leggazdagabb Duna-Tisza közi tájaitól. Szél Az uralkodó szélirány az északnyugati, a délies irányokból pedig a délnyugati. Az időjárási frontokkal többnyire északias, a meleg beáramlással délies szélerősödések, szélviharok jelentkezhetnek. Mérsékelten szeles a vidék, a szélsebesség óraértéke évi átlagban 3,5 m/s. A legélénkebb február, március és július hónapokban, amikor 3,7-4,3 m/s közötti, a többi hónapban általában 3,3 m/s erősségű. A legcsendesebb az október. Szélcsend összesen 16%-os gyakorisággal fordul elő. A napi menetet figyelembe véve a leggyengébb a szél a reggeli órákban 6-7 óra között. Délelőtt 11 órától erősödik egészen 16 óráig, amikor eléri maximumát, majd ismét gyengül. 4. ábra: A szélirány gyakorisága Siófokra a Balaton című monográfia adatai alapján Szélirány gyakoriság, Siófok É 20
ÉNy
ÉK
15 10 5
Ny
K
0
DNy
DK
D
6. táblázat: A szélirány gyakoriságok számszerű megoszlása a Balaton monográfia alapján Gyakoriságok
É 11
ÉK 8
K 12
DK 5
D 5
8
DNy 11
Ny 14
ÉNy 18
Szélcsend 16
7. táblázat: A szélsebesség alakulása a Siófoki meteorológiai állomás észlelései alapján (havi átlagok 1997-2010.) Évek 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010.
Jan. 2,0 3,4 3,0 3,9 3,0 3,6 2,9 3,5 4,7 2,6 4,5 2,7 2,7 2,5 Átlag 3,2 Éves átlag
Havi átlag szélsebesség alakulása, Febr. Márc Ápr Máj Jún 3,5 3,8 5,4 4,3 2,5 3,5 5,1 3,5 3,2 3,4 4,4 3,3 3,3 2,9 4,0 3,9 4,9 3,8 3 3,4 4,9 3,5 4,1 3,7 4,9 3,6 4,3 3,2 3,4 3,7 2,6 2,5 4,3 3,8 3,0 4,6 3,9 3,0 4,0 3,1 3,2 3,4 4,1 3,6 4,2 2,8 4,4 3,6 3,7 3,3 3,5 3,8 3 3,9 2,9 3,6 4,4 4 3,2 3,1 4,8 5,1 2,3 3,6 3,7 3,2 3,8 3,6 4,8 4,5 3,7 4,0 3,7 3,7 3,6
Siófok, 1997-2010. (m/s) Júl Aug Szept Okt 4,3 3,2 3,3 3,6 3,8 3,1 3,2 3,2 3,8 2,9 2,6 3,6 4,7 2,9 2,9 2,2 3,9 3,0 4,2 2,1 3,9 3,1 3,6 3,5 4,4 2,8 3,3 3,3 3,9 3,3 3,3 1,6 3,6 3,8 2,9 2,2 3,0 4,0 2,3 2,9 3,8 3,1 4 3,3 4,3 3,2 3,9 2,6 3,7 3 3,1 3,8 3,6 3,2 3,3 2,8 3,9 3,2 3,3 2,9 3,5
Nov 2,7 3,6 3,5 2,7 4,7 2,8 2,2 4,7 3,0 3,9 4,5 3,1 2,6 2,8 3,3
Dec 3,4 2,8 3,7 2,2 3,3 2,5 3,5 2,5 4,1 2,6 2,8 3,9 3,1 4,4 3,2
Forrás: www.ksh.hu - A meteorológiai megfigyelőállomások főbb adatai, 2012.
Főbb széladatok (1998-2001) 10 m/s feletti (vmax>10 m/s) szélsebesség évente átlagosan 174, 15 m/s feletti (vmax>15 m/s) 71, 20 m/s feletti (vmax>20 m/s) 19 napon fordul elő.
2. A környezeti elemek állapota 2. 1 Levegő A vizsgált település légszennyezőanyag-terhelése vonatkozásában a lakóépületek és az intézmények fűtése, illetve a közúti közlekedés okozta légszennyezőanyag kibocsátás a meghatározó. Tekintettel arra, hogy a vizsgált területen elsősorban a szolgáltatás jellegű tevékenységek a jellemzőek, az ipari eredetű légszennyezőanyag kibocsátás nem jelentős, levegőminőségi problémák nem jelentkeznek. Zamárdihoz legközelebb Siófok városban működik az Országos Légszennyezettségi Merőhálózat keretében manuális merőállomás. 2.1.1 Légszennyező források kibocsátása Zamárdi területén előfordulnak regisztrált pontforrások, amelyek jellemzően kisebb volumenű ipari tevékenységhez, közszolgáltatók telephelyeihez, illetve idegenforgalmi szolgáltatásokhoz köthetők. Ezeket sorolja fel a 8. sz. táblázat. Az éves kibocsátási adatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.
9
8. sz. táblázat: Légszennyező pontforrások kibocsátásai Zamárdiban (2002-2010) Telephely AVE Zöldfok Zrt. HULLADÉKKEZELŐ-LERAKÓ TELEP (8621 Zamárdi ENDRÉDI ÚT 1.)
Budapest Föváros Önkormányzatának Gyermekotthona GYERMEKOTTHONÜDÜLŐ (8621 Zamárdi KNÉZICS U. 1.)
Dunántúli Regionális Vízmű ZRt. IPARI SZOLGÁLTATÓ ÜZEM (8621 Zamárdi BALATONSZÉPLAK-ALSÓ (TÓKÖZI BEJÁRÓ))
Szennyezőanyag 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 980 - Összes szerves anyag C-ként (TOC) (SPECIFIKUS) 999 - SZÉN-DIOXID 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 152 - Xilolok 157 - Etil-benzol 16 - Sósav és egyéb szervetlen gáznemű klór vegyületek, kivéve klór és ciánklorid HCl-ként 164 - Trimetilbenzolok 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 304 - Butil-alkoholok
2002
2003
2004
2005
Évek 2006
2007
2008
2009
2010
Összesen (kg)
<0,5
35
39
37
37
440
368
385
398
1 739
4 186
1 916
2 148
2 033
2 016
1 185
992
1 037
1 071
16 584
23
815
914
1 423
858
989
827
865
893
7 607
143
260
291
275
273
954
798
835
862
4 691
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
66
55
58
60
239
<0,5
311 540
349 203
330 592
327 769
1 308 952
1 095 779
1 145 644
1 181 750
6 051 229
8
2
1
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
11
75
21
15
70
133
78
<0,5
<0,5
<0,5
392
112
32
22
35
22
20
<0,5
<0,5
<0,5
243
<0,5 104 284
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
29 835
20 384
20 874
16 253
8 703
<0,5
<0,5
<0,5
200 333
55
55
<0,5
6
<0,5
<0,5
<0,5
32
<0,5
148
2 34
<0,5 120
<0,5 109
<0,5 48
<0,5 46
<0,5 50
<0,5 <0,5
<0,5 89
<0,5 63
2 559
188
650
593
261
255
266
<0,5
211
221
2 645
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
9
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
9
5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
5
11
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
11
11
Telephely
Szennyezőanyag
2002
308 - Butil-alkohol (primer-butanol) / butanol-1 / 312 - Aceton 321 - Etil-acetát / ecetészter; ecetsavetil-észter / 323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / 326 - Izo-butil-acetát 500 - Benzin mint C, ásványolajból 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID Human-Jövő 2000 Nonprofit Kft. HOTEL SZÉPLAK (8621 Zamárdi 8603 B.SZÉPLAK DEÁK F. ST. 4-41.)
Magyar Tenger Kft. GÉPMŰHELY ÉS SZÁRÍTÓ TELEP (8621 Zamárdi ENDRÉDI U.)
1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID
27
2003
2004
2005
Évek 2006
2007
2008
2009
2010
Összesen (kg)
55
55
<0,5
6
<0,5
<0,5
<0,5
32
<0,5
148
2
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
2
34
120
109
48
46
50
<0,5
89
63
559
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
1
1
1
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
3
92
92
92
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
276
2 227 117
7 783 206
6 714 881
2 193 599
2 188 116
2 200 132
<0,5
<0,5 581 946
<0,5 847 260
21
8
2
1
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
11
75
21
15
70
133
78
<0,5
<0,5
<0,5
392
112
32
22
35
22
20
<0,5
<0,5
<0,5
243
<0,5 104 284
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
<0,5
29 835
20 384
20 874
16 253
8 703
<0,5
<0,5
<0,5
200 333
361
462
365
8
<0,5
98
95
1 617
27
201
Forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer, 2012
12
<0,5
3 736 257
2011. év őszén érkezett panasz a helyi önkormányzathoz, ipari eredetű légszennyezéssel kapcsolatban. A Balatonendréd-Lulla összekötő út építése céljából, Zamárdi déli területén mobil aszfaltkeverő üzem létesült. Elhelyezkedése az Endrédi út és a Rétföldi utcai lakóövezet közvetlen közelében volt, a légszennyező anyag kibocsátás miatt a lakosság bejelentést tett. Az illetékes hatóságokat is bevonó önkormányzati vizsgálat megállapította, hogy az üzem szabálytalanul kiadott engedély miatt kerülhetett a lakóövezet mellé. A próbaüzemet végző létesítmény a lakott területtől távolabb eső, ipari jellegű területre került áthelyezésre. A problémát az önkormányzati szinten kiadott próbaüzemi engedély okozta, amely nem követte az ide voatkozó jogszabályokat. Közlekedés A településen a legjelentősebb légszennyezést éves szinten a gépjármű-közlekedés okozza, azonban ez a terhelés elmarad a nagy városokra jellemző, súlyos egészség károsodást okozó értékektől. A közlekedésből származó légszennyezőanyagok a forgalommal közel arányos mértékben képződnek, ezért a maximális terhelés a nyári idegenforgalmi időszakban (július - augusztus) jelentkezik. A közlekedési eredetű légszennyezés esetén a kipufogógázok okozzák a veszélyesebb szennyezést. Ennek fő összetevői a szén-monoxid, a szénhidrogének, a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid, és a korom. A gáznemű komponensek mellett nem elhanyagolható az úttesten lerakódott por. A szilárd halmazállapotú szennyezőanyagok és az ehhez kötődő policiklikus aromás szénhidrogének az úttest szélétől számított kb. 10 m széles sávban, kiülepednek a talajra, a növényzetre és a tereptárgyakra. A hatástávolság függ a forgalom mértékétől, a beépítettségtől, a domborzati és terepviszonyoktól, a széliránytól és szélsebességtől. A gáznemű szennyezőanyagok esetében a hatástávolság az úttengelytől számított 100-150 m-re tehető. A szén-monoxid koncentrációt elsődlegesen a közlekedés határozza meg: éves átlagban a közlekedés okozta fajlagos, 1 hónapra vonatkoztatott kibocsátás sokszorosa a fűtési emissziónak. Ez az arány a nyári szezonban még nagyobb, különösen Balaton parti település lévén, az idegenforgalomnak köszönhetően. A nitrogén-oxidok kibocsátásának döntő többségét szintén a közlekedés okozza, ugyanakkor a földgáz tüzelés részarányának növekedésével a NOx emisszió nő. (A 39.sz. táblázat tartalmazza a város közútjainak forgalomszámlálási adatait.) Jelentős az átmenő forgalom a településen áthaladó 7. sz. főúton, és a tőle 2-3 km-re délre húzódó M7 autópályán. Az új autópálya szakasz átadása óta a 7. sz. főút forgalma erősen lecsökkent. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb, hogy a település mentesült a nehézgépjárművek forgalmából származó emisszióktól (valamint zaj és rezgésterheléstől), amely a lakott terület közlekedéséből adódó gyakori megállások és gyorsítások következtében évtizedekig sújtotta a lakosságot. A pozitív változások közé sorolandó, hogy az 1995 óta eltelt időszakban az ólom emisszió - az ólmozatlan benzinek bevezetésével - gyakorlati szempontból elhanyagolható. A gépjárműpark lecserélése során a járművek fajlagos légszennyezőanyag-kibocsátásai csökkennek, aminek következtében a szén-monoxid és szén-hidrogén emisszió is jelentősen csökken (a katalizátoroknak köszönhetően). Ezzel szemben a nitrogén-oxidok kibocsátása viszont nő, mert a fajlagos kibocsátás csökkenése sem tudja kompenzálni a forgalom folyamatos növekedését. A közlekedési eredetű emissziók csökkentése érdekében a Kapos Volán Zrt. – évente jelentős többletköltség felvállalásával folyamatosan korszerűsíti járműparkját. Jelenleg még használatban vannak nem megfelelő műszaki állapotú autóbuszok bizonyos szakaszokon, de többségben elmondható, hogy a társaság által üzemeltetett autóbuszok zöme a káros anyag kibocsátás szempontjából korszerű (EURO 1-3) motorral felszerelt. A hulladékszállításban használt járművekre is igaz ez a pozitív változás.
13
A közlekedési emissziók szempontjából meghatározóak az M7 autópálya, a 7. sz. főút, és 7102-es számú út, amely a Szántódi révhez kapcsolódóan bonyolít jelentős forgalmat. Lakossági fűtés A közlekedési eredetű légszennyezés mellett fűtési időszakban meghatározó a tüzelési eredetű emisszió is. A fűtésből származó emissziókat a légszennyező anyagok közül a kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, a szilárd lebegőanyag és a korom emisszió jellemzi. A hagyományos tüzelőberendezésekkel végzett háztartási tüzelés jelentékeny légszennyező hatásának fő oka a nem tökéletes égés, mivel az egységnyi tüzelőanyag eltüzelése a tökéletlen égés következtében lényegesen több szénmonoxid- és koromkibocsátást okoz, mint ha azt jól szabályozható, korszerű kazánokkal végeznék. A tüzelőanyagok közül, a szén használata során keletkezik a legtöbb fajta és legnagyobb mennyiségű szennyezőanyag. Kedvezőbb hatás érhető el az olajtüzelés alkalmazásával, mivel az olaj kéntartalma, így kén-dioxid kibocsátása kisebb. A koromkibocsátás mellett, a magasabb égési hőmérséklet következtében, azonban megjelenik a nitrogénoxid kibocsátás. A fatüzelés viszonylag alacsony hőmérsékletű égéssel történik, így nitrogénoxid kibocsátást nem eredményez. Mivel a fa ként nem tartalmaz, elmarad a kén-dioxid kibocsátás is. Ezzel szemben jelentős a szilárd, nem toxikus légszennyezőanyag (pernye) kibocsátás. A jó szabályozási lehetőség következtében a gáztüzelés viszonylag kis mértékű szén-monoxid kibocsátást eredményez. Mivel a gáz kéntartalma jelentéktelen, gyakorlatilag kén-dioxid nem keletkezik. A magas égési hőmérséklet miatt nitrogén-oxid kibocsátással kell számolni, de szilárd szennyeződés gyakorlatilag szintén nem keletkezik. Megállapítható, hogy a fatüzelés mellett a gáztüzelés okozza a legkisebb környezetszennyezést. A település légszennyezettségi állapotáról konkrét mérési adatok nem állnak rendelkezésre. A környezeti adottságok alapján joggal feltételezhető, hogy a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező pontforrásokra vonatkozó technológiai kibocsátási határértékeket a légszennyező anyag tömegáramának figyelembevételével a település közigazgatási területén a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet szerinti egészségügyi és ökológiai határértékeket nem haladja meg. Tekintettel arra, hogy Zamárdi városára elsősorban szolgáltatás jellegű tevékenységek a jellemzők, az ipari eredetű légszennyezőanyag kibocsátás nem jelentős. A település levegőminőségének, ezáltal környezeti állapotának további javulása érhető el a gázhálózat házi bekötései számának növelésével, azonban a gázfűtés költségeinek növekedése ennek a folyamatnak egyre nagyobb akadálya, így sokkal indokoltabb lenne a kisebb energiafüggőséggel járó, megújuló energiák hasznosítása. Porszennyezés Porszennyezés szempontjából említést érdemelnek a burkolatlan földutak a város déli és nyugati határában, illetve egyes partmenti nyaralósorokon. Számottevő porszennyezésről inkább utóbbiak esetében beszélhetünk, különös tekintettel az aszályos nyári időszakokra, amikor a sűrűn elhelyezkedő nyaralóingatlanok mindegyike lakott, és a port felkeverő gépjármű forgalom is jelentősebb. A nagytáblás szántóföldek porszennyezése gépi földmunkák végzése idején jelentős lehet, de az uralkodó széliránynak köszönhetően a lakott övezetet nem terheli.
14
A település környezetében 2 db inert hulladékkezelő telep működik és egy gabonaszárító. Ezek főleg a szállópor koncentráció tekintetében jelenthetnének problémát, de a lakott területtől való nagy távolság miatt levegőminőségi gondokat nem okoznak. A települési közterületekre jellemző, hogy a viszonylag nagy fa- és cserje állomány hatékony védelmet képez a szálló por ellen. Bűzszennyezés Bűzprobléma a szennyvízelvezető-rendszer átemelőinél jelentkezik, ugyanis nyáron a magasabb hőmérséklettel járó nagyobb mikrobiális aktivitás következtében már rövid idő alatt anaerobbá válik a szennyvíz, ami szulfid tartalmú és más redukált gázok keletkezéséhez és bűzhatás megjelenéséhez vezet. Az őszi időszakban, alkalmanként gondot okoz az avarégetés miatt terjedő füst. Részben a bűzterhelés, levegőtisztaság témaköréhez is tartozik, hogy a nagystrandon a sétány és a vízpart közötti, pihenésre, napozásra alkalmas sávban az önkormányzat a I/2012. (I. 24.) számú helyi rendelet elfogadásával tiltotta meg a dohányzást. A dohányosok igényeinek kielégítésére a Margó Ede sétány déli oldalán helyezett el csikkgyűjtőket a meglévő padok mellé. 2.1.2 A levegő szennyezettsége, imisszió A manuális mérőhálózatban az ülepedő por koncentrációk kerültek meghatározásra. Az ülepedő por nagy szemcseméretű, gyorsan kiülepedő légszennyező anyag. Mivel a felső légutak védőrendszerén kiszűrődik, nem jut a mélyebb légutakba, egészségi hatása kisebb, mint a szállóporé. A siófoki mérőponton a következő értékeket rögzítették az elmúlt évek során: 2006. 2007. 2008. 2009. 2010.
évben évben évben évben évben
3,70 5,27 5,06 3,20 4,85
g/m2x30 g/m2x30 g/m2x30 g/m2x30 g/m2x30
nap nap nap nap nap
A Siófok településen található manuális mérőállomás adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált levegősszennyező anyag koncentrációja mindegyik évben határérték (16 g/m2x30 nap) alatti volt. E paraméter tekintetében nagy lokális különbségek fordulhatnak elő viszonylag kis távolságon belül is. A Siófoktól 9 km-re fekvő Zamárdi esetében az üdülőterületi sajátosságokból adódóan lehet hasonló értékeket becsülni, amelyek a szilárd burkolattal nem rendelkező utak környezetében magasabb is lehet a csapadékszegény időszakokban. Megjegyzendő, hogy a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet „a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről” nem tartalmaz ülepedő porra vonatkozó határértéket, a feltüntetett határérték a korábban érvényben lévő 14/2001 (V. 9.) KöM-EüM-KvVM rendelet szerinti. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet határozza meg az ország területeinek levegőminőségi besorolását. A rendelet 1. számú melléklete értelmében a település levegőminőségi állapota a 10. számjelű légszennyezettségi zónába tartozik, ennek megfelelően a levegő nem szennyezett.
15
9. sz. táblázat: Zamárdi levegőminőségi jellemzői Megnevezés Zamárdi
Kéndioxid F
Nitrogéndioxid F
Szénmonxid F
Ülepedő por (PM 10) E
Benzol F
Talajközeli ózon 0-I
Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapja http://www.kvvm.hu/olm/2010
A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet alapján a besorolási kódok jelentése a következő C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. 0-1 csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. 10. sz. táblázat: A zónacsoportokhoz tartozó koncentrációk (µg/m3, ülepedő por esetében g/m2*30 nap) Zónacsoport E F
Kén-dioxid 50-75 50 alatt
Nitrogén-dioxid 26-32 26 alatt
Szén-monoxid 10-14 10 alatt
Ülepedő por (PM 10) 2500-3500 2500 alatt
Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapja http://www.kvvm.hu/olm/2010
Környezeti konfliktusok, problémák megállapítása − − − − −
Légszennyező tevékenységek működésének nem körültekintő engedélyezése miatti problémák. Az üdülőtelep szilárd burkolat nélküli utcáin való közlekedés növeli a porterhelést. Fokozatosan nő a gépkocsi forgalom. A szennyvíz átemelőknél bűzszennyezés jelentkezik. A lakossági fűtés esetében csak nyomokban jelenik meg a megújuló energia használat.
2.2 Vizek 2.2.1 A felszíni vizek Vízrendszerek, vízgyűjtők A város területe a Balaton vízrendszeréhez tartozik. A települést érintő partszakasz hossza kb. 6,3 km. Zamárdi keleti részén a Kőröshegy területén eredő, Balatonendréden átfolyó Endrédi patak, tőle nyugati irányban 2 km-rel a kisebb vízhozamú, Zamárdi területén eredő Kútvölgyi árok torkollik a Balatonba. Ezeken kívül csak mesterséges vízfolyásokról, csapadékvíz gyűjtő csatornák vannak a város területén.
16
Balaton Hosszúsága 76,3 km, legnagyobb szélessége 12 km, legkisebb szélessége Tihany és Szántód között 1,27 km. Partvonalának hossza a legutóbbi felmérések szerint mintegy 235,6 km, melyből egy jelentős hányadot (108 km) épített partvédőművel láttak le. Átlagos mélysége 75 cm vízállásnál 3,36 m, a legmélyebb pontja az ún. Tihanyi-kútban van, 10,36 m. Területe közepes vízállásnál, nyugalomban 589 km2. A tó víztömege mintegy 2 milliárd m3. Vízgyűjtő területe kb. 5774,5 km2, fő befolyó vize a Zala-folyó, de több mint 40 patak és csatorna is táplálja a tavat. A Balaton hatalmas víztömege egy évtized alatt cserélődik ki: a víz elpárolog, elszivárog, vagy lefolyik az 1863-ban elkészült Sió-csatornán. A Zamárdihoz tartozó vízfelület 24,5 km2, a partszakasz hossza kb. 6,3 km. A településen kedvezően hosszú az egybefüggő, szabad partszakasz, illetve találhatók még ezen kívül hosszabb-rövidebb közterületi, szabadon megközelíthető szakaszok. A beépített partszakaszokon kemping, nyaralóépületek és kisebb üdülők találhatók nagy számban. Ezeken kívül jellemző, hogy a közterületek teljes hosszában BVK típusú partvédelmi mű húzódik mintegy 2700 méter hosszúságban. A nádasokkal borított öv mintegy 2300 méter hosszúságú. A nádasfoltok viszonylag kis területűek, amelyek mellett elegendő hely áll rendelkezésre a vízfelület szabad megközelítésére, ezért egyes területeken indokolatlan az ott található, magántelkek folytatásaként épült illegális bejárók száma. A Balaton zamárdi szakaszán található az Endrédi patak, a Kútvölgyi-árok torkolata, ezeken kívül csapadékvíz elvezető csatornák érik el a tavat. Endrédi patak Az Endrédi patak vízgyűjtő területe a Kőröshegyi-séd, a Cinege patak és a Jaba patak vízgyűjtői között helyezkedik el. Utóbbi már nem a Balaton vízgyűjtő területéhez tartozik, hanem a Sió csatornába torkolló Kis-Koppány patak legnagyobb mellékága. Az Endrédi patak vízgyűjtő területe: 30,5 km2. A területre hulló csapadékvizeket a mély fekvésű területekről mesterségesen kialakított vízelvezető árokhálózattal vezetik a patakba és majd a Balatonba. Az Endrédi vízfolyás felső szakasza Gyugyi patakként van nyilvántartva. A vízfolyásnak Síkos-kúttól nincs kialakult medre, nagyobb csapadékok alkalmával a völgyfenéken folyik a víz az Endrédi patakig. Az Endrédi patak teljes hossza a Gyugyi patakkal 13,76 km, a meder átlagos esése 1,0 0 /00. Jelentősebb mellékvízfolyással nem rendelkezik. Mellékágaival együtt a vízgyűjtő teljes vízhálózatának hossza 17,26 km, a vízhálózat sűrűsége 0,62 km/km2. Az Endrédi patak kiépítését az 1960-as évek végén kezdték meg. Első lépésben a torkolati szakaszt rendezték. A beavatkozást követően a vízfolyás 0+00 – 2+570 km szelvénye között az 5 éves visszatérési idejű nagyvizek kiöntésmentes levezetésére vált alkalmassá. Jellemző mederméretek: fenékszélesség 1,0-2,0 m, rézsűhajlás 1:1,5; mederesés 0-5 0/00. Az 1980-as évek második felében a vízfolyás két szakaszának jókarba helyezését végezték el (az alsó 0+790 – 2+633 km szelvények közötti szakasz, valamint a felső szakasz 4+465 – 8+200km szelvények között). A tervezés során több, a vízfolyáson üzemelő tó felújítását elhatározták (2+635, 3+375, 4+465 km szelvényekben), azonban ekkor csak a 4+465 km szelvényekben levő tó rekonstrukcióját végezték el. Ezt követően mint hordalékfogó tározó üzemel. A tározó minimális üzemvízszinten 1,32 ha felületű és 3.000 m3 térfogatú, míg maximális árvízszinten felülete 7,48 ha, térfogata ~ 137.000 m3. A patakon létestett halastavak területe a Töreki természetvédelmi területtel határos, amellyel szerves egységet alkot. (Siófok közigazgatási területén a Töreki-láp mentén található kijelölt természetvédelmi terület 292 ha, amelyből 142 ha erdő és 36 ha tó felület.) Az Endrédi patak sajátossága, hogy a kiépített szakasz felett mintegy 30 m-re található forrásfoglalás a patak második eredőjének tekinthető. A patak lényegében ettől mintegy 5 km-re nyugatra ered. Az itt még Gyugyi patak nevű források vize 2-3 km-en át szűk völgyben halad, majd a völgy kiszélesedésével eltűnik, elszikkad. Csak
17
nagyobb esőzések alkalmával – jellegzetesen kialakult meder nélkül – a völgyfenéken folyva éri el a 8+200 szelvénytől kialakított medret. A vízfolyáson beruházásnak minősülő vízrendezési tevékenységet lassan két évtizede nem végeztek. A fenntartásra fordítható pénzeszközök korlátozottak, az utóbbi években csak a legszükségesebb munkákat végezték el. A meder jelenlegi állapota a kapcsolódó területek vízelvezetési igényét nem tudja megfelelően biztosítani, ugyanakkor a kialakult természeteshez közelítő állapot vízminőségi szempontból kedvező, ha a szükséges iszapolások elvégzése rendszeresen megtörténik. A Tóközi-berek medencéjében összegyűlt vizet széles árokrendszer gyűjti össze, a főcsatornából vízmű emeli fel az Endrédi-patak medrébe, s viszi a Balatonba. Szárazság idején a vízmű nem üzemel. Kútvölgyi árok Zamárdi keleti oldalán a Kútvölgy szélesedik ki és hozza kevés vizét, amely a 7. sz. főút és vasút alatt átfolyva a József Attila utca mély betonárkában csörgedezik a Balaton felé. A víz a völgy középvonalában a Pap-réti forrásból fakad. Korábban kútkáva védte vizét. Ma beiszaposodott forrás, vize alig-alig csörgedezik. A völgyfenék árokrendszere inkább a fakadékos talajvizet, a pangóvizet és a csapadékvizet vezeti le a Balatonba. A forrás közelében öntözésre kialakított kis tó található, ami jelenleg nincs használatban. Szántódpuszta előtt, a Kápolna-domb mélyebb térségére torkollik be az erdőkből érkező, hosszú Csikászói-völgy árka. Maga a völgy kb. 4 km hosszú. A Tótoki-lap közeléből, a Gyugyi-patak völgyének magas vízválasztójáról indul el észak felé. A Káplán-kút után völgye kiszélesedik, és északra tart, Szántódpuszta irányába. Hóolvadáskor vagy nyári záporok után az erdőkről és szántókról összegyűlő víz kis patak képében csörgedezik le a völgyfenék kisebb gyepes térségein és kisebb nádasain át, majd mély átvágásban átbújva a széles szántódi földút, a 7. sz. főút és a vasúti híd alatt viszi kevés vizét a berek nagy vízgyűjtő árkába. Az évek nagy részében szárazon áll medre. Felszíni vízhasználatok, terhelések A felszíni vizekkel kapcsolatban vízkivételek Zamárdiban nem jelentkeznek. Siófok és Zamárdi határán működik a siófoki felszíni vízmű, illetve az Endrédi patakon vízkivétel valósul meg a halastó feltöltés és vízpótlás céljából, amelynek kapacitása 60 000 m3/év. Zamárdi tisztított szennyvizei a Sió-csatornába engedve távoznak a Balaton vízgyűjtőjéről. A csatornahálózatra nem csatlakozott háztartások, nyaralók aránya alacsony (16%), számuk azonban nem elhanyagolható. A helyben elszikkadó szennyvíz a talajvízszennyezésen keresztül terhelheti a Balatont. A település lakott területéről érkező csapadékvíz, valamint a mezőgazdasági területek és berekterületek érintésével érkező patakok jelentik a tóra nézve a legnagyobb terhelést Zamárdi területén. Az Endrédi patak vonatkozásában az eddig elkészült szakmai tanulmányok rendszeres mérések és számítások alapján becsülik az éves szennyezőanyag terhelést. A Kútvölgyi patak jóval kisebb, mindössze kb. 1700 m hosszú vízfolyása nincs kitéve a mezőgazdasági területekre jellemző eróziós bemosódásoknak. Gyepterületek szegélyezik és a települési csapadékvíz bevezetések terheik a vasúttól északra eső, torkolati szakaszon. Megjegyzendő azonban, hogy forrásterülete az AVE Zöldfok Zrt. rekultivált hukkadéklerakójától a Balaton irányába vezető völgyben található a depóniától mindössze kb. 1500 méterre. A lerakó környékén figyelőkutak segítségével ellenőrzik a felszín alatti vizek minőségét, de a Kútvölgyi árok esetében nem történik felszíni vízminőség ellenőrzés.
18
Szennyvíz bevezetések Kommunális vagy ipari szennyvíz a vizsgált területen nem kerül felszíni vizekbe. A településen a csatornázás és a szennyvíztisztítás megoldott. A tajajterhelési díj bevezetése következtében a rákötések száma jelentős. Előfordulnak olyan belterület széli, illetve külterületi részek, ahol még nem épült ki a gerincvezeték. A csatornázatlan településrészek szennyvízterhelése elsődlegesen a talajvíz szempontjából jelent vízminőségi kockázatot, mégpedig a nem teljesen vízzáró házi derítőaknák miatt. A tapasztalatok szerint azonban a Balaton vízgyűjtőjén a térség talajvizeinek egy része közvetlenül vagy a kisebb vízfolyások közvetítésével eljut a tóig. A csatornázatlan területekről a zárt szennyvíztárolókból elszállított települési folyékony hulladék a nagyobb kapacitású szennyvíztisztító telepre jut, de számolni kell az ellenőrizetlenül elfolyó, elszivárgó mennyiség szennyezésével. Felszíni vizek minőségi viszonyai A Balatont és az Endrédi patakot illetően állnak rendelkezésre a felszíni vizek főbb minőségi mutatóira vonatkozó adatsorok. A Balatonra általánosságban elmondható, hogy vízminősége az elmúlt évtizedekben jelentősen javult. Ez a fő befolyóktól távol eső Keleti medencében különösen igaz, amelyhez Zamárdi partszakasza is tartozik. A Balaton vize jellemzően kemény víz, pH-ja enyhén lúgos. Kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos jellege miatt az alga növekedésével járó széndioxid elvonás következtében a biogén mészkiválás folyamatos, miáltal a víz kismértékben zavarosnak tűnik, átlátszósága ritkán haladja meg az egy métert. A Balaton vízminőségét befolyásoló tényezők közül különösen fontos szerepet játszanak a mikrobiológiai jellemzők, az algásodás mértékét jellemző klorofill-a tartalom alakulása és az azt befolyásoló foszfor- és nitrogénháztartás jellemzői. Ez utóbbiak részben a Balatonba torkolló vízfolyások terhelésétől és a tó medrében felhalmozódott iszap mennyiségétől, tápanyagtartalmától és hullámzás miatti felkavarodásától függenek. A klorofill-a tartalom jelentősen függ továbbá az időjárástól és az annak hatására bekövetkező biológiai és kémiai folyamatoktól. A Balaton vízminősége a zamárdi partszakaszon üdülésre kiválóan megfelel. A vízminőség közvetlen hatása a strandoknál jelentkezik. A fürdőhelyek üzemeltetői a jogszabály alapján előírt gyakorisággal – négy-öt alkalommal – elvégeztették a fürdővíz bakteriológiai vizsgálatát. A vizsgálati eredmények szerint a fürdővíz kiváló minőségű. A víz minőségének romlása miatt további, az egészségügyi kockázat megállapítására irányuló vizsgálatokat - Klorofill-a, Cianobaktérium sejtszám az ÁNTSZ nem kezdeményezett. 2012. évben, és több korábbi évben a zamárdi nagy strand Kék-hullám zászló minősítést kapott. A minősítést azok a strandok és kikötők nyerhették el, amelyek a legtisztább fürdővízzel és partszakasszal rendelkeznek, megfelelő infrastrukturális és higiéniai feltételeket biztosítanak, valamint kiemelten figyelnek a biztonságra és a gyermekekre is. Az Endrédi patakon végzett vízminőség mérések is azt bizonyítják, hogy az erózió sújtotta mezőgazdasági területekről érkező természetes folyóvizek jelentősen terhelik a Balatont szerves anyaggal. A mérési időszakok között jelentős különbségeket lehe felfedezni. (2. sz. melléklet – részletes vízminőség adatok) Az önkormányzat tájékoztatása szerint a 2010-es év csapadékos tavaszi időszaka után komoly vízminőségi problémák jelentkeztek a vízfolyás Balatonba torkolló szakaszának utolsó 3-400 méterén. A 7. sz. Főút és a vasút alatt áthaladó patak színe zavaros volt, és közvetlen környezetében erős bűzhatás jelentkezett. A vízfolyás torkolatánál hasonló jelenségeket lehett észlelni a Balaton medrében is. A vizsgálatok kiderítették, hogy a szennyezést a Tóközi berekből bejutó, berodhadt víz okozta. A
19
Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szívattyúja a tavaszi esőzések következtében megemelkedett vizet az Endrédi patakba továbbította. A nyári, magas hőmérséklet hatására a berekből érkező víz jelentősen terhelte a Balatont. Megjegyzendő, hogy a megelőző években a SEFAG Zrt. az Endrédi patak mentén elhelyezkedő mesterséges tavakon nagy egyedszámú tőkés réce telepet tartott fenn, vadászati céllal. Az állomány bemosódó ürüléke jelentősen terhelte a tó és az abból kifolyó patak vizét. Feltételezhető, hogy a Tóközi berek által visszatartott szerves anyag a 2010 évi szivattyúzás során nagy mennyiségben jutott a Balatonba. A 11. sz. táblázat alapján elmondható, hogy az Endrédi patak vízminősége átlagértékek tekintetében a szennyezett kategóriába tartozik az MSz 12749 szerinti minősítés alapján. A táblázat elkészítésének alapjául szolgáló, részletes vízminőségi adatsorok alapján megállapítható az is, hogy a táblázatban található, erős szennyezettséget mutató értékek 2010. év V-VIII. havi méréseiből származnak. Tehát a Tóközi berek állott vizének szivattyúzásával függenek össze a vizsgált időszak legproblémásabb oxigénháztartási, nitrogén- és foszforháztartási értékei. A magas KOI (kémiai oxigén igény) és a viszonylag alacsonyabb BOI (biológiai oxigén igény) értékek a biológiailag már nehezen lebontható szervesanyag jelenlétére utalnak, és ez inkább a láp, mintsem a bemosódó szennyvíz hatására enged következtetni. 11. sz. táblázat: Felszíni vizek vízminőségi osztályozása (MSz 12749 szerint), a 2005. 03. -2011. 04. időszaki mérések alapján Jelmagyarázat: kiváló
jó
tűrhető
kiváló Paraméter
jó
szennyezett
tűrhető szennyezett
erősen szennyezett
Maximum
Minimum
Átlag
Oldott oxigén (mg/l)
7,5
0,2
2,98
Oxigén telítettség (%)
54
2
26,61
KOI sp (mg/l)
30
10,5
17,76
Ammónium/NH4-N (mg/l)
3,2
0,02
0,60
Orto-foszfát/PO4-P (mg/l)
0,99
0,02
0,27
pH (helyszíni) Fajlagos vezetőképesség (µS/cm) Biológiai oxigénigény/BOI5 (mg/l)
8,15
7,37
7,77
1430
600
1026,72
10,2
0,5
3,83
KOIcr (mg/l)
87
30
51,28
NH4 + (mg/l)
4,13448
0,03
0,78
0,14
0,01
0,05
0,043
0,003
0,01
3,9
0
1,33
0,881
0,002
0,29
3,04
0,06
0,84
Összes P (mg/l)
1,3
0,11
0,43
a-klorofill (mg/m3)
592
3,9
59,97
Összes N (mg/l)
6,39
1,25
2,6
NO2 (mg/l) NO2 -N (mg/l) NO3 (mg/l) NO3 -N mg/l PO4 (mg/l)
erősen szennyezett 10/2010 VM renelet szerinti határértéktk >6 60 - 130 < 0,4 < 0,15 6,5 - 9 < 1000 <4 <40 < 0,06
Klorid/Cl- (mg/l) 193 24,2 49,1 Forrás: Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2012.
<2 < 0,3 <3 < 60
20
Felszíni vizek minősítése a Víz Keretirányelv szempontjai szerint A vízfolyások biológiai, kémiai és hidromorfológiai állapotáról ad átfogó képet a Balatonnak az EU Víz Keretirányelve (VKI) szerint 2010. márciusában elkészült vízgyűjtő-gazdálkodási terve. A VKI a vizeket komplex módon és végső soron a vízi ökoszisztémák, a vízi élővilág életfeltételeinek biztonsága szempontjából értékeli, amely szerint egy víztér (a VKI szóhasználatával víztest) akkor van jó biológiai állapotban, amikor a típusának megfelelő fajokat és biodiverzitást hosszú távon fenn tudja tartani. Ennek megfelelően a víztestek a biológiai minősítése több élőlénycsoport összetételét, egyedsűrűségét, tömegét, illetve korszerkezetét veszi figyelembe. Ezek az élőlénycsoportok: − lebegő életmódot folytató algák (fitoplankton), − makroszkópikus vízi lágyszárú növényzet (makrofita), − aljzaton, vagy egyéb szilárd felületen bevonatot képző algák (fitobenton), − fenéklakó makroszkópikus vízi gerinctelenek (makrogerinctelenek), − halak. A minősítés a víztestek fizikai-kémiai és hidromorfológiai állapotát is figyelembe veszi, mint amelyek kihatással vannak az ökológiai állapotra. A biológiai elemekre hatással lévő fizikai, kémiai elemek két nagy csoportja az általános összetevők és különleges szennyezőanyagok. Az általános jellemzők egy része a biológiai élethez nélkülözhetetlen alkotója az élő vizeknek, ilyenek például a tápanyagok, az oxigén, különféle sók, más része a vizekben keletkező, vagy azokba kívülről bekerülő szerves anyag mennyiségére jellemző – lényegében az előzőekben ismertetett, korábban is vizsgált vízkémiai komponenseket magukban foglalva. A víztest hidromorfológiai állapotának minősítése egyrészt az élővilág fennmaradását lehetővé tevő vízjárási feltételek meglétét (hidrológiai feltételek), másrészt a medernek és a partmenti területeknek az ökológiai állapotot befolyásoló tényezőit (morfológiai feltételek) vizsgálja. Ez utóbbi körébe tartozik a meder burkolt, szabályozott vagy természetes volta, mederalakja, vonalvezetése, hordalék- és sebességviszonyai, feliszapolódottsága, folytonossága (völgyzárógátak), a partmenti környezet művi vagy természetes volta. Általános tapasztalat, hogy a jó ökológiai állapot feltétele, hogy a megfelelő hidromorfológiai körülmények a vízfolyás hosszának nagy részén biztosítottak legyenek. A vízfolyások jelentős része hidromorfológiai szempontból erősen módosítottnak tekinthető – többnyire árvízvédelmi, településrendezési okból vagy valamilyen hasznosítási célból – és ez az állapot, noha ökológiai szempontból nem ideális, a jövőben is fenn kell, hogy maradjon. A víztestek egy része pedig mesterséges úton jött létre, az ezekkel szemben támasztható ökológiai elvárások eleve mérsékeltek. A VKI a víztestek a típusnak megfelelő jó állapotba helyezését az elkövetkező 15 év alatt irányozza elő. A Balaton vízgyűjtő-gazdálkodási terve Zamárdi városát érintően 1 db vízfolyásról tartalmaz információt és értékelést. (A terv nem tér ki a 10 km2-nél kisebb vízgyűjtők vízfolyásaira.) Az Endrédi patak víztest az erősen módosított kategóriába tartozik, azonban kevés a rendelkezésre álló adat.
21
A Balaton tápanyag terhelését szemlélteti a 13. sz. táblázat, bemutatva a jelentősebb vízfolyásokon érkező nitrogén- és foszforterheléseket. A 14-15. sz. táblázatok adatai alapján elmondható, hogy a vízfolyások (alap)terhelése az 1994-96 közötti időszakban megemelkedett majd 1997-ben -a kisebb csapadék miatt- ismét erősen lecsökkent, az 1992 évi szintre és az 1998-1999-es csapadékosabb években ismét növekedett, 2000ben erősen lecsökkent, majd 2001-ben a lefolyás további csökkenése révén kevés további csökkenés állt be majd 2002-ben további drasztikus csökkenés következett. 2003-ban a számított foszfor terhelés tovább csökkent, de a nitrogén terhelés jelentősen mintegy 100 t/év értékkel (35%) megemelkedett. 2004. évben a nagyobb lefolyás hatására mintegy kétszeresére növekedett meg mind a foszfor- mind a nitrogén terhelés. 2005-re az ismét megnövekedett lefolyást kisebb mértékű további nitrogénterhelés-, míg ismét jelentős mértékű (40%-os) foszforterhelés növekedés követte. Ez utóbbi jelentős terhelés növekedés oka vélhetően az, hogy a sok lefolyási eseményből több bele esett a kétheti mintavételbe, míg a korábbi száraz években szinte egy sem, tehát a tényleges terhelésnövekedés valószínűleg ennél kisebb mértékű. A törzshálózati adatok csak az alapterhelés változásait mutatják és így attól függően, hogy a kis gyakoriságú mérések közé véletlenszerűen beleesett egy nagyobb lefolyási esemény egy-egy adata, vagy nem esett bele, igen nagymértékben változhat a számítható terhelés. Az adatok alapján látható, hogy az Endrédi patak a Balaton nitrogén és foszforterhelése szempontjából jelentős a Siófoki tómedencében. A szennyezettség hátterében a vízgyűjtő területen található mezőgazdasági területek nagy aránya, a szántóföldi növénytermesztés kedvezőtlen hatása és az ezzel összefüggő erózió áll. 12. sz. táblázat: Az Endrédi patak és vízgyüjtő területének jellemzése Paraméter Víztest részvízgyűjtő területe (ha) Erózió szempontjából veszélyeztetett terület (ha) Eróziós terület aránya (%) Mezőgazdasági területeken keletkező diffúz P emisszió (kg/év) Összes mezőgazdasági terület (ha) Összes mezőgazdasági terület (%) Mezőgazdasági terület, fajlagos P terhelés (kg/ha) Városi területeken (belterület, utak) keletkező diffúz P emisszió (kg/év) Összes belterület (ha) Összes belterület (%)
Adat 3060 438 14 678 1610 53 0,42 7,4 110 4
Városi terület, fajlagos P terhelés (kg/ha)
0,07
Egyéb területekről (erdők, vizes területek) származó diffúz P emisszió (kg/év)
66,9
Összes egyéb terület (ha) Egyéb terület, fajlagos P terhelés (kg/ha) Felszíni lefolyással közvetített összes P anyagáram a víztest alsó szelvényében Alaphozamból származó összes P anyagáram a víztest alsó szelvényében Összes P anyagáram a víztest alsó szelvényében
1341 0,05 51 0 51
Terhelés minősítése
fontos
Terhelés forrása Forrás: A Balaton vízgyűjtő-gazdálkodási terve (2010.)
erózió
22
13. sz. táblázat: Tápanyagterhelés a mért vízfolyásokból, 2005. Tórész I.
II.
III.
IV.
Vízfolyás
Szelvény
Összesen, kg/év:
TN kg/év 386000 26289 66042 82052 166307 50794 0 391483 20186 8906 3859 8025 12536 24698 29212 10501 117922 1885 3264 1176 4022 11132 21480 916885
TP kg/év 27088 1357 1212 4788 9443 2034 0 18833 1312 185 235 542 529 334 1397 60 4594 35 332 104 74 132 676 51191
PO4-P kg/év 16025 707 451 1382 2495 1153 0 6187 129 63 142 232 234 180 444 18 1442 17 172 53 30 68 341 23995
BAP kg/év 18238 837 603 2063 3884 1329 0 8716 366 88 161 294 293 211 635 26 2073 21 204 63 39 81 408 29434
Zala nélkül: Déli oldal: Északi oldal:
530885 416180 114705
24103 20125 3979
7970 5861 2109
11197 8714 2483
VM állomás
Zala Egervíz Imremajori cs. Keleti-bozót-árok Nyugati-övcsatorna Tapolca-patak Zichy-csatorna
Fenékpuszta Nemesgulács Balatonfenyves Fonyód Balatonkeresztur Hegymagas Bélatelep
z27 04FB41 05FB40 05FF24 05FF23 04FB42 05FB41
ABC-csatorna Burnót-patak Jamai-patak Köröshegyi-Séd Nagymetszés K-Ny-főcsatorna Tetves-patak Örvényesi-Séd
Balatonlelle Ábrahámhegy Balatonboglár Balatonföldvár Balatonszárszó Ordacsehi Visz Örvényes
05FB72 04FB39 05FB70 05FF26 05FB63 05FB71 05FF25 04FB36
Csopaki-Séd Endrédi-patak Fűzfői-Séd Lovasi-Séd Vörösberényi-Séd
Csopak Zamárdi Balatonfűzfő Alsóörs Csopak között Balatonalmádi
04FB32 05FB73 04FB27 04FB31 04FB28
Forrás: A Balaton vízgyűjtő-gazdálkodási terve (2010.)
23
14. sz. táblázat: A vízfolyásokból eredő tápanyagterhelés változása az egyes években, 1991-2005. Összes nitrogén, kg/év Tórész IV.
Vízfolyás Csopaki-Séd Endrédi-patak
1991 731 3794
1992 518 3162
Füzfői-Séd
2756
7010
Lovasi-Séd Vörösberényi-Séd
277 605
387 909
1993 579,0 5942, 9 2076, 4 246,3 767,4
Tórész IV.
1994 3034 6792
1995 6662 7550
1996 5241 4022
1997 2382 2495
1998 4170 3522
1999 3487 10043
2000 2002 3172
2001 2015 1128
2002 1058 1140
2003 809 1929
2004 1409 3110
2005 1885 3264
1565
2571
2558
1247
770
1297
740
394
265
481
608
1176
1484 1973
241 7603 5160 3291 13413 8474 Összes foszfor, kg/év 1995 1996 1997 175 57 36 380 296 228 113 126 125 51 82 78 38 160 131
1919 5265
308 1896
270 1809
1890 4458
4022 11132
2001 46 115 37 36 82
2002 25 75 27 10 41
2003 15 189 23 9 24
2004 21 266 44 51 44
2005 35 332 104 74 132
Vízfolyás 1991 1992 1993 1994 Csopaki-Séd 3 2 2,6 66 Endrédi-patak 253 247 272,8 345 Füzfői-Séd 171 247 82,6 86 Lovasi-Séd 18 16 11,4 92 Vörösberényi-Séd 5 6 5,1 23 Forrás: A Balaton vízgyűjtő vízgyűjtő-gazdálkodási terve (2010.)
2034 6483
4383 10873 15320 15760
1998 30 285 60 35 77
1999 59 905 55 112 151
2000 26 445 45 101 153
15. sz. táblázat: A vízfolyásokból eredő tápanyagterhelés változása az egyes években, 1996-2005. PO4-P, kg/év Tórész IV.
Vízfolyás Csopaki-Séd Endrédi-patak Füzfői-Séd Lovasi-Séd Vörösberényi-Séd
1996 25 126 44 27 80
1997 1998 1999 2000 14 19 25 14 95 141 398 246 74 45 41 23 32 13 39 30 68 50 115 96 BAP (biológiailag hozzáférhető foszfor), kg/év Tórész Vízfolyás 1996 1997 1998 1999 2000 IV. Csopaki-Séd 31 18 21 32 16 Endrédi-patak 160 122 170 499 286 Füzfői-Séd 60 84 48 44 27 Lovasi-Séd 38 41 17 54 44 Vörösberényi-Séd 96 81 55 122 107 Forrás: A Balaton vízgyűjtő vízgyűjtő-gazdálkodási terve (2010.)
2001 17 79 25 13 29
2002 10 33 15 4 20
2003 7 119 11 5 12
2004 6 133 23 20 28
2005 17 172 53 30 68
2001 23 86 27 18 39
2002 13 42 17 5 24
2003 9 133 13 6 15
2004 9 159 27 26 31
2005 21 204 63 39 81
24
2.2.2 A felszín alatti vizek Vízföldtani adottságok Rétegvíz A rétegvizek vezetésében tárolásában legjelentősebb szerepet a nagy vastagságban települt felső – pannóniai korú kötött és porózus képződmények játsszák. A változó vastagságú negyedidőszaki üledékekkel fedett jó víztartó képződmények bázisa, általában homokos kifejlődésű, mely helyenként aleuritos, agyagos, vékony homokkőpados réteg - betelepülésekkel tagolt. A vízadó rétegek pontos behatárolása nem mindig egyértelmű, a durvább szemű üledék fokozatos finomszeműbbé válása miatt. Karsztvíz A területen karsztvíz előfordulás nem ismert. Talajvíz Víztartó rétegként a felszínen, felszínközelben települő negyedidőszaki kőzetlisztes összlet különféle kifejlődési típusai játsszák a legfontosabb szerepet. A negyedidőszaki és a felső pannóniai képződmények víztároló képesség szempontjából hasonlóak, jó víztárolók. A talaj- és a rétegvizek egymással összefüggésben vannak, így a talajvíz alsó határa általában mesterségesen vonható meg a területen. Egységes vízzáró rétegek megjelenése nem jellemző az összletre. A talajvíz nyugalmi szintje a vízfolyások mederterületén és a Balaton egykori öblözeti területein felszínközelben és a felszíntől számított néhány méter (0 –2,0 m) mélységben helyezkedik el. Ingadozására a patakok vízhozama, csapadék, meterológiai viszonyok közvetlenül hatnak. A talajvízszint a kiemelt dombhátak felszíne alatt általában 20 méternél mélyebben található, felszíne a domborzat változásait csak nagyvonalakban, jellegében követi. Vízkémia A talajvíz szulfát-ion szintje általában nem éri el az agresszivitás alsó határát. A szulfáttartalom növekedése a mélyfekvésű mocsaras, lápos területek tőzeges kifejlődéseire a leginkább jellemző. A felszínközeli képződmények szennyeződés érzékenysége A felszínre került szennyeződések mélyebb rétegek felé való terjedésében meghatározó a felszínközelben települt rétegek földtani, vízföldtani kifejlődése. A szennyeződés érzékenységi kategóriák kijelölésénél a felszíntől számított első vízadó réteg fedőjének vízáteresztő képességét veszik alapul. Szennyeződésre erősen érzékeny képződmények Nagy vízáteresztő képességűek, K: 10-2 – 10-3 cm/sec. − Holocén korú homokos, tőzeges összlet, valamint a mederterületéhez kapcsolódó törmelékes üledékek, felső homok kifejlődési területei, a parti sáv öblözeteiben, a mederközeli területein. − Fiatal pleisztocén korú, a völgyközi hátak erózióra érzékeny, képességű, kőzettörmelékes, homokos kőzetlisztes
vízfolyások - pannóniai vízfolyások jó vízvezető kifejlődésű
25
képződményei. Szennyeződésre kevésbé érzékeny képződmények Közepes vízáteresztő képességűek, K: 10-4 – 10-6 cm/sec. − Holocén korú agyagos, homokos kőzetlisztes kifejlődésű öntésképződmények vízfolyások mederterületén, völgytalpain. − Pleisztocén korú, áthalmozott kőzetlisztes összlet agyagos-, homokos kőzetlisztes képződményei, völgyoldalakon települve (lejtőlösz). Szennyeződésre kismértékben érzékeny képződmények Rossz vízáteresztő képességűek, K: 10-7 – 10-10 cm/sec. − Felső – pannóniai ciklikusan változó agyagos, agyagmárgás - kőzetlisztes összlet képződményei, melyek felszínen a völgyoldali területeken jelennek meg. − Idősebb pleisztocén korú, fosszilis talajrétegeket, mészpadokat tartalmazó elsősorban kőzetlisztes, agyagos kőzetlisztes képződmények (öreg löszök) a dombsági területrész kiemelt hátterületein. Zamárdi a felszín alatti vizek állapota szempontjából a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet és a települések besorolásáról szóló 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint érzékeny területen helyezkedik el. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátérzékenysége szempontjából Zamárdi nitrátérzékeny területen fekszik. Felszín alatti víztestek A Víz Keretirányelv a felszín alatti vízadókat nagyobb egységekbe, víztestekbe való sorolását és ezen víztestek állapotának mind mennyiségi, mind minőségi szempontból figyelemmel kísérésének kötelezettségét írja elő. A mennyiségi szempontok között kiemelt szerepe van annak, hogy az adott felszín alatti víztesttől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) állapota ne romoljon, illetve helyreálljon. A felszín alatti víz az ökoszisztémák fennmaradását a források révén, a lápok esetében a kellően magas talajvízszint révén, vagy a kisvízi időszakokban a patakokat, folyókat tápláló és végső soron szintén felszín alatti eredetű alapvízhozam által biztosíthatja. A felszín alatti víz kitermelése tehát a VKI értelmében nem okozhat ezekben a tényezőkben olyan mértékű változást, amely az érintett ökoszisztémák ellehetetlenüléséhez vezetne. A felszín alatti víztestek száma országosan 185 db, melyből a Balaton vízgyűjtőn 16 található. Felszín alatti víz kitermelés Zamárdiban a felszín alatti vizekre alapozott, jelentős kapacitású ivóvíz kút működik. 16. sz. táblázat: Közcélú felszín alatti vízbázisok Település
Víztest kód
Hasznosítás célja
Védendő termelés m3/nap
EOV X
EOV Y
Zamárdi
p.4.3.1 sp.4.3.1
ivóvíz
2500
171776
566978
Forrás: A Balaton vízgyűjtő-gazdálkodási terve (2010)
26
Felszín alatti vizek minősége Felszín alatti víz minőségét befolyásoló tényezők A felszín alatti vizekre az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a bányászat, a lakóterületek egyaránt kockázatot jelentenek. Ezen környezethasználatok során a vízkészletet veszélyeztető szennyezőanyagok juthatnak a talajba és onnan a talajvízbe, majd a mélyebb rétegvizekbe. A térség talajvizei már most is elszennyeződtek, ivóvízként való fogyasztásra nem alkalmasak. További szennyeződésük a rétegvizekre is súlyos következményekkel járhat, tekintve, hogy a talajvizek hosszabb időn át való szennyeződése nehezen visszafordítható módon károsíthatja a rétegvizek minőségét. A felszín alatti vizek szennyezőforrásai pontszerűek vagy nagy területen jelentkező diffúz szennyezések lehetnek. A pontszerű szennyezések forrásai általában ipari létesítmények, hulladéklerakók, üzemanyag tárolók, esetenként felhagyott kutak, stb. lehetnek. A diffúz szennyezés többnyire mezőgazdasági területekhez vagy csatornázatlan településekhez köthető. Pontszerű szennyezőforrások Zamárdi területén kevés potenciális vagy kis jelentőségű pontszerű szennyezőforrás található. Említést érdemel az AVE Zöldfok Zrt- által használt, rekultivált hulladéklerakó telep. A terület csak természetes szigeteléssel, azaz a völgyfenéken lévő agyagréteggel rendelkezik. A telep közel 3 évtizedes működése alatt felhalmozott kommunális hulladék csurgalékai, illetve a területen leengedett, nagy mennyiségű szippantott szennyvíz miatt a felszín alatti vizek folyamatos monitoringozása szükséges. Az eddigi tapasztalatok és a figyelőkutak vízmintái szerint a természetes szigetelés hatékonyan akadályozza meg a szennyeződések kialakulását a felszín alatti vizeket illetően. Diffúz szennyezőforrások A város területén a diffúz szennyezés forrása a mezőgazdasági területeken történő szerves és szervetlen trágya felhasználás, valamint a külterületen tartott állatálomány okozta terhelés lehet. Zamárdi esetében utóbbi elenyésző. Diffúz terhelésnek a felső víztartók – általában a sekély mélységű talajvíz víztestek vannak kitéve. A következő táblázat a település területén lévő víztestek diffúz nitrogén terhelésének fajlagos, az évenkénti és hektáronkénti a talajvízbe jutó nitrogén értékeit tartalmazza. A város területén 3 db talajvíz figyelő kút működik 17. táblázat: Felszín alatti víz figyelőkutak Zamárdiban Obj. azon.
Név
EOVY
EOVX
Tengerszint feletti magasság
2927
Tóköz-puszta 2927
569563,00
171189,00
n.a.
2925
Zamárdi-felső
568928,00
172474,00
106,31
2926 Zamárdi-felső 569199,00 172045,00 107,97 Forrás: A Balaton vízgyűjtő vízgyűjtő-gazdálkodási terve (2010)
Felszín alatti víztest Balaton déli vízgyűjtő (sp.4.3.1) Balaton a Berekkel (sp.4.3.2) Balaton a Berekkel (sp.4.3.2)
Megjegyzés VKI_mon monitoring FKT, jelzősz:1433 fk megfigy FKT, jelzősz:1434 fk megfigy
27
Környezeti konfliktusok, problémák megállapítása − − − − −
Az Endrédi patakon lévő halastavak leeresztésekor jelentős szennyezőanyag terhelés éri a Balatont. A Tóközi-berek belvizének eseti szivattyúzása erősen szennyezi a Balatont. A rekultivált hulladéklerakó völgyével vízrajzilag kapcsolatban lévő Kútvölgyi árok esetében nem történik felszíni víz minőség mérés. A folyóvizek medre helyenként nem teszi lehetővé a megfelelő vízelvezetést, tisztításuk kiemelten kezelndő. A vízfolyások karbantartási feladatainak jelenlegi felosztása nem megfelelő.
2.3 A föld 2.3.1 Geográfia, geológiai jellemzés Zamárdi a Somogyi parti sík keleti oldalán fekvő település. Geográfiai jellemzőit tekintve sok hasonlóságot mutat a Balaton dél-keleti partján elhelyezkedő községekkel, várososkkal. 1. Somogyi parti sík Települések: 1=Balatonakarattya, 2=Balatonaliga, 3=Balatonboglár, 4=Balatonföldvár, S=Balatonkenese, 6=Balatonlelle, 7=Balatonőszöd, 8=Balatonszabadi-Fürdőtelep (Siófok), 9=Balatonszárszó, 10=Balatonszemes, 11=Balatonszéplak, 12=Balatonvilágos, 13 =Bélatelep (Fonyód), 14=Fonyód, 15=Fonyódliget (Fonyód), 16=Siófok, 17=Siójut, 18=Szántód (Zamárdi), 19=Zamárdi. 8. sz. ábra: Somogyi parti sík
Domborzati adatok A Balaton D-i partját a Nagyberek és Siófok között 2-4 km szélességben kísérő partszegély legmagasabb részeit — a vulkáni tufa tanúhegyeket (Boglári-, FonyódiVárhegy) kivéve — a somogyi meridionális hátak előterében elhelyezkedő domblábi lejtős síkok képviselik. Szelíd hajlású, alacsony felszín (120-160 m a tszf.). A tóhoz
28
kifutó köztes meridionális völgyek tölcsérszerű öblözetei, a berkek a feltöltődés színterei. Ma is nagyrészt vizenyős területek. Sajátos alakulatok a meridionális hátak tóig kinyúló elvégződései, amelyek alámosott magas, meredek (szakadékos) falakként keretezik a vízpartot. Hasonlóak a vulkáni tanúhegyek egyes tó felőli lejtői is. Az alacsony és magas, meredek partfalak és a vízszegély között helyezkedik el a tulajdonképpeni parti sáv, amely a szabályozások előtt vizenyős, mocsaras kis vápákkal és mélyedésekkel tagolt, egymás mögött sorakozó, különböző magasságú és kiterjedésű turzások rendszere volt (104-110 m tszf-i magasság között). Ma jórészt elegyengetett, feltöltött, csaknem teljesen beépített „üdülősáv”, „kultúrterület”. Földtani adottságok A terület nagyobb részét elfoglaló domblábi lejtős sík a megsüllyedt pannóniai homok- és agyagüledékekre települt prebalatoni hordalékkúp anyagából formálódott ki. Ezen a térszínen mind a pannóniai, mind a murvás homoküledékek számos helyen, kellő mennyiségben, könnyen hozzáférhető módon nyerhetők felhasználásra. Ugyancsak a felszínen hozzáférhetők az említett tanúhegyek agyag-, homok- és tufarétegei. A turzásokkal tarkított alluviális parti sávon a hullámoktól szétteregetett durva- és középszemű homok murvával, kavicsos rétegekkel keverve fordul elő; helyenként deflációs eredetű lepelhomok takarókkal fedve. A berkekben még kisebb foltokban tőzeg, nagyobb mennyiségben lápi mész, lápi agyag áll rendelkezésre. A talajvíz a domblábi síkon 6-12 m, a tóparti sávban, berkekben közvetlenül a felszín alatt helyezkedik el, de a magasabb turzásokon sincs 4-5 m-nél mélyebben. Ivásra egyik sem alkalmas. Artézi víz a pannóniai, esetleg a szarmata üledékekből 250-300 m között is — bár korlátozott mennyiségben — kutakkal felszínre hozható. Tájtipológiai összegzés Mérsékelten meleg, Siófoktól Ny-ra mérsékelten nedves éghajlatú kistáj. A tóparton meredeken elvégződő alámosott, barna és csernozjom barna erdőtalajjal borított alacsony dombhátak, valamint a közéjük és a tóparti turzások közé zárt, rossz lefolyású, lápos réti talajú árterek és többé-kevésbé lecsapolt síklápok (az ún. berkek) jellemzik a kistájat. Siófoktól K-re az éghajlat már mérsékelten száraz és a tó fölé emelkedő, mély talajvizű löszös síkságot mészlepedékes csernozjom fedi. Az ártereken az ártéri ligetek puhafa erdőcsoportjai mellett a rétlápok növényzetét lehet találni. A magasabb dombvonulatok maradványerdei vagy illír jellegű molyhos tölgyesek vagy cseres tölgyesek, míg a K-i tájrészen a tatárjuharos lösztölgyesek alkotóelemei bukkannak elő, helyenként homoki tölgyes csoportokkal. Az egyes típusok hasznosítását a tóhoz viszonyított fekvés eléggé meghatározza. A magasabb dombságok eróziós-deráziós völgyekkel tagolt, mély talajvizű felszínén lehet találni a településeket, valamint a szántók és a szőlők-gyümölcsösök kb. 1/41/4-részarányt elfoglaló foltjait, továbbá kis területű erdőfoltokat. A mély fekvésű, magas talajvizű árterek és síklápok vagy szántók, vagy rétek és legelők. A Ny-i tájrész löszös síkjainak tó közeli részét ugyancsak települési területek foglalják el, míg távolabbi területei kultúrsztyep jellegű szántóföldek, itt-ott ligetekkel tagolva. Hasznosítható nyersanyagait a berkek tőzege, lápföldje és lápi mész üledékei képviselik. 2.3.2 A talajviszonyok leírása Somogyi parti sík A parti területeken lápos réti és telkesített síkláp talajok találhatók. Utóbbiak kiterjedése jelentős (42%). Mintegy 70% -ukat rétek borítják. A kistáj löszös üledékekkel borított térszínein mészlepedékes csernozjomok (32%), csernozjom barna erdőtalajok (7%) és barnaföldek keletkeztek (15%).
29
Zamárdi területén ramann féle barna erdőtalaj, csernozjom barna erdőtalaj, mészlepedékes csernozjom, réti talaj, valamint lápos réti talaj fordul elő. A szántóföldi területeken elsősorban ramann féle barna erdőtalaj, másodsorban agyagbemosódásos barna erdőtalaj alakult ki. Az egyes talajtípusok tömbszerű lehatárolására nincs lehetőség, hiszen azok a KülsőSomogyra jellemző mozaikossággal fordulnak elő, a lejtőkön ramann féle barna erdőtalaj, míg a gerinceken, völgytalpakban agyagbemosódásos barna erdőtalaj fordul elő, a völgytalpakban réti talajjal, helyenként erdőtalaj eredetű lejtőhordalékkal tarkítva. 2.3.3 Területhasználat 18. sz. táblázat: Területhasználati adatok Zamárdiban Területi kategóriák
Terület nagysága (ha)
Terület aránya (%) 31,5 20,5 12,1 3,3 4,8 0,411 11,0
Művelés alól kivett
1422,19 925,85 544,28 146,96 216,07 18,54 496,34 3092,78 (ebből 2450 ha a Balaton vízfelülete)
ÖSSZESEN
4514,97
Termő Mezőgazdasági Szántó, kert Szőlő, gyümölcs Gyep Egyéb(nád) Erdő, fásított terület
Belterület Külterület Zártkert
664,65 3789,85 60,46
68,5 (54) 100 14,7 83,9 1,3
Forrás: Földhivatali adatbázis, takarnet.hu, 2012.
A földhivatali adatok alapján látható, hogy a település külterülete közel hatszorosa a belterületnek. A szántóföldek, szőlő- és gyümölcs ültetvények külterületen találhatók, de a belterület lakott részein is jelentős a nagyobb konyhakertek, vagy gondozott udvarok mellett megjelenő szőlők és kisebb, vegyes fajösszetételű gyümölcsös kertek összterülete. A “zártkert” hivatalosan már nem létező fogalom; külterületnek számít. A településhez tartozó szőlők, gyümölcsösök, pincék tartoznak ide, amelyek a Szélescsapástól nyugati irányban, az Alsópincesor és a Kő-hegy terüetein találhatók. A Tóközi út és az M7 autópálya metszésétől északra, valamint a Rétföldi utcától déli irányban terül el az egykori TSZ szőlő ülttevénye. Utóbbi esetében a zömmel elöregedett, dűlőutak által felosztott ültetvénynek sok tulajdonosa van, kisebb részét művelik, nagyobb része elbozótosodott, illetve kivágásra került. Fekvéséről elmondható, hogy a belterületet szegélyezi déli irányból, tehát a város terjeszkedése szempontjából fontos terület. 2011. évben megtörtént a terület egy részének belterületbe vonása. A jövőben építési telkek kialakítása céljából történő művelési ág változtatások, belterületbe vonási szándék további megjelenése várható a Balatoni panorámával rendelkező területek esetében. A Pusztai dűlőtől déli irányban az elmúlt években több gyümölcsös telepítés valósult meg, ami a terület mezőgazdasági potenciáljának kedvező kihasználását eredményezi. A környezettudatosságot jelzik az ültetvényekben elhelyezett madárodúk. A szántó területeken őszibúzát, kukoricát, napraforgót, repcét és helyenként lucernát termesztenek. Zamárdi jelentős része a 27/2006 (II.7.) Korm. rendelet szerint nitrátérzékenynek minősül. A műtrágyázásra, valamint szervestrágyázásra - a vizek
30
mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet rendelkezései az irányadóak. A 43/2010. (IV. 23.) FVM rendeletet szerint tilos növényvédő szert tárolni a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a Fertő-tó, valamint a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában mért egy kilométer széles távolságon, természeti területeken, valamint a védett természeti területeken és azok határától mért egy kilométeres távolságon belül, valamint vízművek, víznyerő helyek, víztározók védőterületén belül, továbbá ár- és belvízveszélyes területeken. E korlátozás nem vonatkozik a kiskereskedelmi egységek, valamint a termelő saját felhasználását szolgáló 25 kg alatti összes mennyiségre. Legeltetésre a Diászó és a Sáfránykert egy részét, valamint a belterülettől deli irányban elhelyezkedő, elhanyagolt szőlőterületet használja egy juhtenyésztéssel foglalkozó vállalkozó, akinek a telephelye is a Sáfránykertnek nevezett, külterületi völgyben található. Korábban a Komlós-völgy gyepterületeit is hasonló módon hasznosították, jelenleg azonban nagyrészt gondoztalan, gyomos. Az utóbbi évtizedek területhasználati szepontból történő elhibázott lépésének nevezhető a jelenleg rekultiváció alatt lévő hulladéklerakó 1983-as évi megépítése, ugyanis a település a Diászói legelő déli részével természeti és tájképi szempontból pótolhatatlan értékű területet veszített el. A település parti sávjában nagy kiterjedésű zöldterület található, korlátozott hasznosítási és beépítési lehetőségekkel, amelyeket a Balaton törvényhez illeszkedő településrendezési terv határoz meg. Kedvezőtlen, hogy fejlesztési koncepció és megfelelő jogszabályi kontroll hiányában az ingatlan befektetői érdekek előtérbe kerülésével nem kellően átgondolt, némely esetben vélhetően jogszabályellenes beépítések valósultak meg a parti sávban. Ezek a tóparti települések körében egyedülálló nagyságú beépítetlen zöldterületek rovására történtek. Megjegyzendő, hogy a szóban forgó területek korábban a Balaton medrét képezték, és csak az 1980as évek elejére befejeződő mederfeltöltésekkel váltak olyan, összefüggő szárazulattá, amelyen a strandolási igényekhez kapcsolódó, kizárólag közcélú használat valósítható meg. Ezzel párhuzamosan készült el a partvonal ökológiai szempontokat nélkülöző, BVK típusú parvédő művel történő kiépítése is, amely jelentősen átformálta a település partszakaszának korábbi arculatát. A part, mint vizes élőhely értéke nagyban csökkent a tömegturizmus által megkövetelt, nagy tömegek befogadását lehetővé tevő, stabil partvonallal rendelkező zöld sáv kialakításával. Az erdők, fásított területek települési részaránya a szárazföldi területek 24-28%-át teszi ki (a Földhivatal és a Somogy Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának adatai eltérőek az erdőterületek vonatkozásában) ami meghaladja az országos átlagot. Megjegyzendő, hogy a Zamárdit szegélyező erdőterületek nagy kiterjedésűek, és több település érintésével húzódnak dél felé Balatonendréd és Kőröshegy között. Rendeltetésük szerint többségében gazdasági erdőket, illetve kisebb arányban talajvédelmi és mezővédő erdőket lehet találni a településen. Kedvezőtlen, hogy Zamárdi, annak ellenére, hogy üdülőváros, nem rendelkezik olyan közjóléti célú erdőterülettel, amely a faanyagtermelő hasznosításból kivonva a jelenlegi és az elkövetkező generációk környezeti nevelését, rekreációját szolgálná természeti értékeivel, hangulatával, „állandóságával”. A tapasztalatok azt mutatják, hogy gazdasági erdők esetében a jelenleg folytatott erdőgazdálkodási gyakorlat nem ad lehetőséget az erdőterületek iránti, több generáció során kialakult kötődés figyelembe vételére. Ezáltal a helyi erdőkben - amelyek a környezeti nevelés fontos helyszínei lehetnek – megjelenhetnek akár olyan tarvágások is, amelyek az elfogadott szakmai gyakorlat ellenére a rekreációt segítő természeti környezet gazdasági érdekek miatti csökkenését üzenik egy helyi közösség, vagy a területre látogató turisták számára. Zamárdi természeti adottságait, idegenforgalmi szerepét figyelembe véve indokolt lenne valós természeti, táji értékeket hordozó, közjóléti
31
rendeltetésű erdőterület kijelölésének mérlegelése. A helyi védelem alatt álló Vaskereszt mellett található kiépített pihenőhelyet gazdasági erdők, és a vaskereszti erdőrezervátum, látogatásra nem alkalmas terüetei szegélyezik. A szomszédos települések közül említést érdemel a Balatonföldvári Parkerdő, amely 14 ha nagyságú. Balatonlellén található a 370 ha területű Kishegyi-parkerdő, ahol három kiépített erdei pihenöhely várja a látogatókat. 19. sz. táblázat: Erdőterületek rendeltetés szerinti megoszlása Zamárdiban (2012.) Elsődleges rendeltetésen belüli megoszlás Védelmi rendeltetésű erdők Természetvédelmi Talajvédelmi Mezővédő Honvédelmi Határrendészeti - nemzetbiztonsági Vízvédelmi Partvédelmi Vízgazdálkodási Településvédelmi Tájképvédelmi Műtárgyvédelmi Erdészeti génrezervátum Örökségvédelmi Bányászati Natura 2000 Erdészeti arborétum Összesen Gazdasági rendeltetésű erdők Faanyagtermelő Szaporítóanyag termelő Vadaskert Földalatti gomba termelő Összesen Közjóléti rendeltetésű erdők Gyógyerdő Parkerdő Tanerdő Kísérleti erdő Vadaspark Összesen Mindösszesen Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal, Erdészeti Igazgatóság, 2012. Elsődleges rendeltetés
Terület (ha) 0 143,40 12,50 0 0 0 0 0 7,91 0 13,30 0 0 0 0 0 177,11 413,66 0 0 0 413,66 0 0 0 0 0 0 590,77
20. sz. táblázat: Erdők tulajdonformáinak megoszlása Zamárdi területén, 2012. Tulajdonforma Állami tulajdon Közösségi tulajdon Magán tulajdon Vegyes tulajdon Összesen Forrás: Kaposvári ETI, Erdőterv 2.5.2.
Terület nagysága (ha) 522,86 4,01 63,90 0 590,77
Területek száma (db) 103 1 29 0 133
2.3.4 Talajdegradációs folyamatok, talajállapot változások Az eróziónak kitett területek nagysága, jellemzése A település eróziónak kitett részei az ÉÉNY-DDK-i tájolású, meridionális helyzetű lejtők. A lejtőkön a homokos lösz-löszös homok talajképző kőzet fokozottan erózió érzékeny, ami a téli hóolvadások, a tartós esőzések és a nyári felhőszakadások időszakában a lejtőkön lefutó felszíni víz által elsodort hordalék mennyiségében mutatkozik meg. A lejtőkről lemosódó hordalék a völgytalpakon terül el. A hordalék
32
egy része, illetve a hordalékból kioldódó tápelemek a patakokon keresztül terhelhetik a Balatont. A település külterületének északi fele elsősorban sík (0-5%), valamint enyhén lejtős (5-15%). Az erózió szempontjából szerencsés, hogy a lejtős részeken zártkertek, üdülőterületek, erdőterületek találhatóak. A szántóföldi növénytermesztés elsősorban sík területeken folyik. A település ezen területei kis mértékben erodáltak. A település külterületének déli felében hullámos-dombos felszínnel jellemezhető, az itt található terület lejtős (12-17%), valamint enyhén meredek (17-25%) lejtőkkel jellemezhető, azonban ezen területek erdő művelési ágúak, így a vízerózió itt nem számottevő. A település külterületének Balatonendrédtől keletre található részén elsősorban szántóterületek fordulnak elő, pedig a lejtőviszonyok inkább rét, vagy erdő művelési ágat kívánnának meg. A szántóterületek többsége enyhén lejtős (512%), lejtős (12-17%) területen helyezkedik el, de több helyen enyhén meredek (1725%) lejtőkön is folyik szántóföldi növénytermesztés. Zamárdi ezen területei közepes mértékben erodáltak. A felszín hullámos-dombos domborzati adottságai miatt fokozott jelentősége van a termőtalaj erózió elleni védelmének. A talajpusztulás elleni védekezés fontosságát, a talajvédő gazdálkodás szempontjainak alkalmazását a település önkormányzatának is tudatosítania kell a gazdálkodók körében. A külterületi földutak és vízlevezető árkok alapvetően az önkormányzat tulajdonában, kezelésében vannak. A térségben előforduló árkos, szakadékos erózió az esetek túlnyomó többségében nem a szántóterületeken, hanem azon földutakon fordul elő, melyek egyben a vizek elvezetését is szolgálják. Az erózió elleni védekezés alapelvei, megvalósítása, hatékonysága A lejtés foka, a lejtő hossza, a talaj típusa, a művelési ág és a művelés módja határozza meg az erózió mértékét. Az erózió a talajműveléssel évente bolygatott felszínű szántó- és ültetvény táblákon határozott jelenség. A gyepek zárt növénytakarója és az erdők avartakarója bizonyos védelmet nyújt az erózióval szemben, és csak a geológiai erózió jelensége érvényesül. Az erdőhasználatban elterjedten alkalmazott tarvágások után viszont a felgyorsuló talajerózió szabad utat kap. A jogszabályban rögzített „helyes gazdálkodási gyakorlat” előírása szerint a talajerózió elleni védekezés feltételei: − Eróziónak kitett területen a tavaszi vetésű növények vetéséig a talajfedettség biztosítása. − Erózióval veszélyeztetett területeken a lejtőre merőleges, a szintvonalakkal párhuzamos művelés alkalmazása. − Az erózió ellen kialakított terepalakulatok (teraszok, sáncok) megőrzése. − Tizenkét százaléknál nagyobb lejtésű területen a kapás növények termesztése tilos. − A természetes talajvédelmet szolgáló meglévő zöld sávok (sövények, tábla szegélyek) megőrzése. Az erózió elleni védekezés alapelveinek következetes alkalmazása, ha az eróziót teljesen nem is szünteti meg, a talajlepusztulás mértékét jelentősen csökkenti. A „helyes gazdálkodási gyakorlat” előírásainak betartása a növénytermesztéssel kapcsolatos támogatások kifizetésének feltétele, ennek ellenére a kisvízgyűjtő területén gyakran található szakszerűtlen talajhasználat.
33
Magaspartok felszínmozgásai A balatoni magaspartokhoz szorosan kapcsolódó felszínmozgások egy természetes felszínfejlődési folyamat részei, amelyet az emberi tevékenység kedvező és kedvezőtlen irányban egyaránt befolyásolt (önkényes teraszozások, területfoglalások ellenőrizetlensége). A magaspart zamárdi szakaszának magassága elmarad az ismertebb magaspartokétól (Balatonföldvár, Fonyód, stb.). Területe a 7. sz. főút déli oldalán az Endrédi úttól közel Szánódpusztáig húzódik, kisebb-nagyobb megszakításokkal. Keleti szakaszán helyenként meredek falban vagy omladékos lejtőkben végződik, azonban jellemző megjelenési forma a lankásabb, spontán, vagy telepített növényzet által borított meredek domboldal is. A főút, városközponttól nyugatra eső szakaszán beton támfal javítja a beerdősült rézsű állékonyságát, megkímélve a közutat az eróziós lerakódásoktól. A magas függőleges fal mentén részben a Balaton abráziós tevékenysége miatt bekövetkező nagymértékű suvadások és „lezökkenések”, továbbá az éghajlati stb. hatásokra bekövetkező omlások együttesen szinte mindenhol kialakítottak egy, a partot követő „omladéklejtő” sávot. Az egész magasparti összletet érintő suvadások döntően a történelem előtti időkben formálták a magaspart környezetét és alakították ki a mai morfológiát úgy, hogy egyúttal egy viszonylagos egyensúlyi állapot is kialakult. Az egyensúlyhoz a part hosszú feltöltődése is hozzájárult. Az egyensúlyi állapotot a történelmi időkben bekövetkezett vízingadozások, illetve vízszintsüllyedés közvetlenül befolyásolta, majd a múlt század végi, illetve század eleji nagyméretű felszínmozgások, amelyek elsősorban a vasútépítés során keletkeztek. Kedvező hatása volt továbbá az egyes igen veszélyes szakaszokon megépült víztelenítő és megtámasztó rendszereknek is. Sajnálatos módon azonban egyre nő az úgynevezett törmeléklejtőben bekövetkező mozgások, és a meredek partfal pereméről induló omlások lehetősége. Megállapítható, hogy a törmeléklejtőkben a mozgások szinte minden esetben víz hatására jöttek létre. Ez nagyrészt a természetes hidrológiai adottságok következménye. Az omladékanyag ugyanis a szálban álló pannon összlet Balaton felé áramló réteg- illetve talajvizét felduzzasztja, és ott, ahol a víz szabad kifolyása nem biztosított, újabb és újabb mozgások elindítója lehet. A természeti adottságok mellett a mozgások kialakulásában nem kis szerepe van az emberi tevékenységnek: a partfal mögötti területeken a szikkasztásokból, a hibás, elavult vízvezetékekből és a nem megfelelő minőségben megépült csatornákból a talajba jutó víz hatása megegyezik a természetes vizek hatásával: a plasztikus rétegek állapotát lerontja, illetve víznyomás kialakulását eredményezi, amelyek egyaránt a talajösszlet nyírószilárdságának csökkenéséhez, végsősoron felszínmozgáshoz vezethetnek. A szálban álló, közel függőleges magaspart összletre jellemző másik mozgásforma az omlás. Az átfagyás, napsütés, csapadék hatására a partél anyaga berepedezik és kisebb-nagyobb tömbökben pereg. Elhanyagoltabb esetekben nagyobb tömbök is leszakadhatnak, eróziós csatornák is képződhetnek. Az omlás a közvetlenül a partél alá telepített épületek, utak, vasút biztonságát veszélyezteti. A folyamat azonban a partél megfelelő gondozásával jelentősen javítható. További jellemző mozgásforma a nem teljesen függőleges falban, hanem igen meredeken álló, növényzettel többé-kevésbé benőtt felszínű szálban álló pannon rétegek felső, fellazult részének a hámlása. Elsősorban ott jellemző, ahol a rézsű meredeksége nagyobb, mint amilyet a talaj nyírószilárdsági paraméterei természetes állapotban is biztonsággal megengednek.
34
2.3.5 Ásványvagyon Zamárdi közigazdatási területén az Állami Ásványvagyon Nyilvántartás szerint a 21. sz. táblázatban található ásványi nyersanyag lelőhelyek ismeretesek, a Pécsi Bányakapitányság tájékoztatása szerint szilárdásvány bányatelek nem található a településen. A táblázatban szereplő Szántódi homokbánya felhagyott bányagödrei Szántódpusztától délre, szántóföldek mellett, az erdő határán helyezkedtek el. A mélyen fekvő, kitermelt terület évtizedeken át illegális hulladéklerakóként üzemelt, ahol időnként állati tetemek is megjelentek. A terület az M7 autópálya folytatásásnak építésével járó földmunkák során kitermelt föld elhelyezése során szűnt meg. Arról nincsenek információk, hogy az összegyűlt hulladék összegyűjtése, elszállítása és kezelése a betemetés előtt megtörtént-e. A tájseb megszűnése fontos eredmény a rendezett külterület igénye szempontjából. 21. sz. táblázat: Ásványi nyersanyag lelőhelyek területei Zamárdiban, 2012. Név
Ásványi nyersanyag
HRSZ
Lelőhely kód
Töréspont (EOV)
X (m)
Y (m)
1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
170110,00 170010,00 169790,00 169790,00 169980,00 169190,00 169280,00 169000,00 168930,00 168809,00 168891,00 168841,00 168818,00 168794,00 168788,00 168660,00 168536,00
567075,00 567120,00 567165,00 567040,00 567020,00 563750,00 563860,00 564080,00 564070,00 566421,00 566478,00 566538,00 566566,00 566718,00 566810,00 566889,00 566672,00
Diászó
Megkutatott, tömör téglaanyag lelőhely
n.a.
150506002
Szántódi homokbánya
Vakoló homok lelőhely volt, jelenleg törölt bányatelek
0136
150506003
Zamárdi I. – Diászói homokbánya
Közlekedésépítési homok lelőhely volt, jelenleg törölt bányatelek
066/1
150506004
Forrás: Pécsi Bányakapitányság, 2012.
Környezeti konfliktusok, problémák megállapítása − − − − − − − −
Elhanyagolt szőlőterületek a település déli oldalán. Elhanyagolt, elgyomosodó gyepterület a település déli oldalán (Diászó), amely tájképi szempontból is értékes. A hulladéklerakó megépülésével, használatával és rekultiváció utáni megjelenésével is jelentős tájképi veszteség érte a települést. A parti sávot érintő illegális beépítések, feltöltések, területfoglalások, bejárók megjelenése. Rekreációs vagy egyéb, nem gazdasági célú erdőterületek hiánya. Felszínmozgásra érzékeny területek. A helytelen területhasználat miatti talajdegradáció, talajlemosódás, vízmosások. A parlagon levő területek gyomosodása, allergén növények elterjedése.
35
2.4 A környezeti – és ökológiai állapot A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetében a táj, a természeti és a települési környezet minőségének védelme, a jelentős gazdasági potenciált képviselő üdülés és idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez szükséges környezeti feltételek megőrzése és javítása, a térség kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térség megfelelően szabályozott területhasználata elengedhetetlen feltételek az ökológiai állapot egyensúlyának megőrzéséhez. Az ökológia az élőlények egymás és környezetük közötti kölcsönhatás – rendszerét vizsgálja. Az ökológiai rendszerek, mint általában a környezeti rendszerek, nyíltak. Az élőrendszerek természetes körülmények között is változnak, de az emberi élet tartamához képest lassan, míg az emberi beavatkozások hatására a változások felgyorsulhatnak. Ha a környezetvédelmi szempontból negatív hatások dominánssá válnak (pl: túl sok az illegális lerakó a külterületen), a rendszer gyors ütemben degradálódik, sőt el is pusztulhat. Az élőrendszerekben fennálló törvényszerűségek ismeretében az ember szabályozhatja azok működését, így kellő tudatossággal az egyensúly pozitív irányba is eltolható, és tudatosan létrehozható egy új dinamikus egyensúlyi állapot. Az ökológiai állapotot a levegőbe kibocsátott terhelés, a felszíni- és felszínalatti vizeket, a talajt közvetlenül érő szennyezés számottevően befolyásolja. 2.4.1 A táj élővilágának ismertetése Magyarország növényteri örökségének kutatása szerint az ország aktuális növényzeti örökségének (1.800.000 ha) 17,3%-a súlyosan, 46,8%-a közepesen degradált, 32,6%a természetközeli és csak 3,3%-a természetes. Mindezek következtében az ország növényzet-alapú természeti tőke indexe 9,9%, ami azt mutatja, hogy a természetes ökoszisztéma szolgáltatások 90%-a már elveszett, illetve jelenlegi használata más jellegű. Ugyanakkor az élővilág-gazdagság szempontú természeti tőke index ennél is kisebb: csak 3,2%. Az aktuális növényzeti örökség további romlását és elvesztését ma is több veszélyeztető tényező okozhatja. Legsúlyosabbak: - az özönfajok inváziós fenyegetése: 21%, - a túlságosan nagylétszámú nagyvad-állomány degradáló hatása: 9%, - a nem fenntarható erdőművelés kedvezőtlen gyakorlata: 9%, - a vizes és nagy vízigényű élőhelyek kiszárítása, vízelvezetése: 7%. Növényvilág A Balaton déli és nyugati partvidéke a tó egykori ártere, melyet tavaszonként rendszeresen elöntött. A Balaton hordalékából, turzásaiból felépült homokos part mögött jöttek létre a berkek, melyeket a déli magaspart egyes szakaszai (Zamárdi, Földvári-domb) választanak el egymástól. A 20. században a homokos part szinte teljes egészében fürdőteleppé alakult: part túlnyomó részét kikövezték, a síkot kiparcellázták, a déli magaspartok növényzetét belterületi parkokká alakították. A lápi és más érzékeny fajok sokszor másodlagos élőhelyeken fordulnak elő, pl. régi anyagnyerőhelyek mélyedéseiben lehet találni kormos csátét (Schoenus nigricans) vagy orchideákat. A valamikor állományalkotó tengeri szittyó (Juncus maritimus) és vékony káka (Schoenoplectus pungens) már csak töredék populációkkal rendelkezik. A vízben álló nádasok, part menti bokorfüzesek és fűz-nyár ligeterdők lakott területek elé és közé szorultak. A nagyobb nádas és magassásos állományok az üdülőövezet mögött, az egykor nagy kiterjedésű télisásosok mellett maradtak fenn, ezt a sávot
36
viszont átvágta az autópálya. A mocsárréteken a gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa) és a nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) az állományalkotó. A tölgykőris-szil ligeterdők nyomát mutatja néhány nagytermetű kocsányos tölgy (Quercus robur). A művelés visszaszorulása és az élőhelyek felaprítása következtében nagy az inváziós terhelés: különösen az ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) és a magas aranyvessző (Solidago gigantea) jelenléte meghatározó. A település déli területein a növényzet Nyugat-Külső-Somogy erdeit idézi. A természetes erdőtársulások megmaradt állományai nagyobbrészt gyertyánostölgyesek, északias kitettségű völgyekben bükkösök. Egyes állományokban gyakori a májvirág (Hepatica nobilis), szártalan kankalin (Primula vulgaris) szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus), pirítógyökér (Tamus communis), kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum). Ritka orchidea a piros madársisak (Cephalanthera rubra). Délies kitettségben mészkedvelő tölgyesek fejlődnek, gyepszintjükben nő a bajuszoskásafű (Piptatherum virescens). Meredek lejtőkön megjelenik a cserszömörce (Cotinus coggygria). Erdőszéleken él a bókoló gyűrűvirág (Carpesium cernuum), nagyezerjófű (Dictamnus albus), tarka nőszirom (Iris variegata), mezei aggófű (Tephroseris integrifolius). A természetes erdőtársulások helyén igen gyakran akácosokat, erdeiés feketefenyveseket és más kultúrerdőket, valamint jellegtelen származékerdőket lehet találni, illetve jelentős a mezőgazdasági kultúrák aránya. Az erdőművelésbe vont területeket vegyeskorú, kemény- és lágylombos, valamint kisebb foltokban fenyőerdők borítják. Az erdők átlagos évi folyónövedéke 3,0-4,5 m3/ha között váltakozik. A mezőgazdasági termesztés elterjedtebb haszonnövényei a búza (20-30 q/ha), az ősziárpa, a kukorica, a napraforgó és a repce. A kertészeti kultúrák közül az őszibarack jelentősebb. A tó az emberi beavatkozások (pl. Sió-zsilip megépítése, berkek lecsapolása, a parti nádas öv megszüntetése, partvédő művek kiépítése, vízszennyezések) következtében csak részlegesen őrizte meg a többségében hínár- és a parti zonációhoz tartozó eredeti vegetációtípusait. A balatoni hínárok zömét a legyökerező hínáros békaszőlő alkotja, sokszor süllőhínár- és tüskéshínár-fajokkal. Állatvilgág A település változatos sokféleségnek.
természeti
környezete
kedvez
a
nagyfokú
biológiai
A Balaton állatvilága is nagyon gazdag, a mai ismeretek szerint a tóban és közvetlen környezetében mintegy 1360 állatfaj él. Az iszapos fenék jellegzetes tagjai a különböző puhatestűek (pl. tavi- és festőkagyló) és férgek. A tó és öbleinek rovarfajai közül kiemelhető néhány védett szitakötő: pl. a nádi acsa, a lápi acsa és az útszéli szitakötő. A bogarak közül a feketejegyű nádfutó jelent különösen nagy értéket. A Balatonban mintegy 50 halfaj ismert. Jellemző halfajok pl. a világszerte ismert fogassüllő, a csuka, a dévérkeszeg. A meder és a parti zóna jelentős számú kétéltűnek és hüllőnek is otthont jelent (pl. vöröshasú unka, levelibéka, kockás sikló, mocsári teknős, stb.). Balaton a Ramsari Egyezmény védelmét élvezi a téli időszakban. Ez az oltalom nem véletlen, hiszen mintegy 200 madárfajnak jelent költő- és táplálkozóhelyet a Balaton továbbá a vonulási időszakban és télen pihenőhelyet (pl. tőkés réce, barátréce, kerceréce, szárcsa, stb.). A tó illetve nádasai az emlősök számára is fontos élőhelyet jelentenek egészen az apró gerinctelenekre vadászó cickányoktól, a halat zsákmányoló vidrán át, a víz felett csapongva repülővadászó denevérekig. A Balaton mellett említést érdemelnek a település lápos, vízállásos területei, amelyek egyedi adottságaik miatt fontos élőhelyek. Ilyen a 7. sz. főút déli oldalán, Zamárdifelső irányában található, vízállásos erdősáv, a Tóközi berek, a Kútvölgyi patak környezete és a Brettyó is.
37
A Zamárdihoz tartozó erdőterület a SEFAG Zrt. Kezelésében van, része Somogy megye második legnagyobb összefüggő vadászterületének. Ez mintegy 38.000 ha nagyságú. Ezen a területen megtalálható csaknem minden, Magyarországon élő nagyvadfaj. Előfordul itt gímszarvas, őz, vaddisznó, majdnem minden apróvadfaj illetve a szőrmés és szárnyas vadászható fajok is. Zamárdi erdeiben a muflon nincs, és dámszarvas is ritkán jelenik meg. A vad táplálkozása szempontjából ideális ez a vidék, mert a vadászterület 75 %-át mezőgazdasági kultúrák borítják. Fontos az itt élő gímszarvasállomány kiváló minőségének megőrzésére. Az M7 autópálya új szakaszának megépítése a város külterületének deli határában az állatfajok egyedeinek mozgását nehezíti. A 22. sz táblázatban felsorolt védett fajok esetében történt regisztrált megfigyelés Zamárdi közigazgatási területéhez tartozó élőhelyeken. Az előforduló védett fajok listája különösen a madár- és rovarfajok tekintetében azonban ennél bővebb. 22. sz. táblázat: Zamárdi területén regisztrált védett fajok, 2012. Fajnév latin
Fajnév magyar
védettség (V:védett, FV: fokozottan védett, NJ: Natura 2000 jelölő faj)
Növények: V; NJ
Cirsium brachycephalum
Kisfészkű aszat
Juncus maritimus
Tengerparti szittyó
V
Adonis vernalis
Tavaszi hérics
V
Orchis coriophora L.
Poloskaszagú kosbor
V
Orchis laxiflora spp. palustris
Mocsári kosbor
V
Sonchus palustris
Mocsári csorbóka Rovarok
V
Iphiclides podalirius
Kardoslepke
V
Cucujus cinnabarinus
Skarlátbogár
V; NJ
Lucanus cervus
Szarvasbogár
V; NJ V
Anaciaeschna isosceles Kétéltűek:
V
Triturus vulgaris Bombina bombina
Pettyes gőte Vöröshasú unka
V; NJ
Pelopylax esculenta
Nagy tavi béka
V
Pelopylax ridibundus X lessonae
Kecskebéka
V
Hyla arborea
Leveli béka Hüllők:
V
Natrix natrix
Vízisikló
V
Natrix tessellata
Kockás sikló
V
Emys orbicularis
Mocsári teknős
V; NJ
Madarak Accipiter gentilis
Héja
V
Acrocephalus arundenaceus
Nádirigó
V
Aegithalos caudatus
Őszapó
V
Anser anser
Nyári lúd
V
Ardea cinerea
Szürke gém
V
Ardea purpurea
Vörös gém
FV, NJ
Aythya nyroca
Cigányréce
FV, NJ
Buteo buteo
Egerész ölyv
V
Carduelis chloris
Zöldike
V
38
Fajnév latin
Fajnév magyar
védettség (V:védett, FV: fokozottan védett, NJ: Natura 2000 jelölő faj) FV; NJ
Cicconia nigra
Fekete gólya
Circus aeruginosus
Barna rétihéja
V
Circus cyaneus
Kékes rétihéja
V
Curruca curruca
Kis poszáta
V
Dendrocopos maior
Nagy tarkaharkály
V
Dryocopus martius
Fekete harkály
V; NJ
Egretta alba
Nagy kócsag
FV; NJ
Egretta garzetta
Kis kócsag
FV; NJ
Emberiza schoeniclus
Nádi sármány
V
Erithacus rubecula
Vörösbegy
V
Falco columbarius
Kis sólyom
V
Falco subbuteo
Kabasólyom
V FV; NJ
Haeliotus albicilla
Réti sas
Lanius excubitor
Nagy őrgébics
Lanius collurio
Tövisszúró gébics
V; NJ
Locustella luscinionides
Nádi tücsökmadár
V
Luscinia megarrhinchos
Fülemüle
V
Luscinia svecica
Kékbegy
V
Netta rufina
Üstökös réce
V
V FV; NJ
Nycticorax nycticorax
Bakcsó
Panurus biarmicus
Barkós cinege
V
Parus caeruleus
Kék cinege
V
Parus maior
Széncinege
V
Parus pallustris
Barátcinege
V
Passer montanus
Mezei veréb
V
Phylloscopus collybita
Csilcsalpfüzike
V
Remiz pendulinus Saxicola torguata
Függőcinege Cigánycsaláncsúcs
V
Strix aluco
Macskabagoly
V
Sylvia atricapilla
Barátposzáta
V
Vanellus vanellus
Bíbic Emlősök:
V
Spermophylus citellus
ürge
Lutra lutra
vidra
V
V; NJ FV; NJ
Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, 2012.
Környezeti konfliktusok, problémák megállapítása − − − − −
Az ökológiai állapotot a kibocsátott szennyezőanyag terhelés számottevően befolyásolja. Az illegális hulladék lerakás, a beépítések és a turistaforgalom a fajok veszélyeztetettségét növeli. Az M7 autópálya megépült, új szakasza az állatfajok mozgását nehezíti. Az értékes élőhelyek megfelelő védelmi intézkedések hiányában károsodhatnak. A szántóföldi növénytermesztés és a jelenlegi erdőgazdálkodás formája a biodiverzitásnak nem kedvez.
39
3. A települési környezet állapota 3.1 Kommunális infrastruktúra 3.1.1 Ivóvízellátás A Balaton térséget ellátó állami tulajdonban lévő víziközmű rendszereket a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. üzemelteti. A város ivóvízellátásáta Dél-kelet Balatoni Regionális Vízmű (DKBRV) rendszere biztosítja. A fő vízbázis a Balaton vízre települő balatonszéplaki felszíni vízmű. A siófoki (csak nyári üzem) úgynevezett régi felszíni vízmű üzeme megszűnt. A felszíni vízmű kapacitás adata: Balatonszéplak 33.000 m3/nap. Balatonszéplakon található felszíni vízmű 2008. évben 4.631.900 m3 nyersvizet emelt ki a tóból és tisztított ivóvíz-minőségűre. A vízminőség javítási program keretében új szűrőberendezés került beszerelésre 2008. évben. A település esetében a vízminőség eddig is határértéken belül volt. Az ivóvíz ellátottság a településen 100%-os. A fővezetékek megfelelő hosszban rendelkezésre állnak a teljes körű ellátás megvalósítására a település belterületein. Az ivóvíz elosztóhálózat azbeszt cement anyagú. 23. sz. táblázat: Zamárdi ivóvíz minőségi adatai, 2012. Paraméter
Mért érték
Határérték
22
Összes keménység (nk ) pH Elektromos vezetőképes-ség (µS/cm)
8,29 747
5 – 35 6,5 – 9,5 2500
KOI ps (mg O2/l) Nátrium (mg/l)
2,94 40,9
5 200
Kálcium (mg/l) Magnézium (mg/l)
n.a. n.a.
-
Arzén (µg/l) Ammónium (mg/l)
2,7 <0,05
10 0,5
Nitrit (mg/l) Nitrát (mg/l)
<0,05 <1
0,5 50
Klorid (mg/l) Szulfát (mg/l)
48,9 145,78
250 250
Vas (mg/l) Mangán (mg/l)
<0,05 <0,05
0,2 0,05
Alumínium (mg/l) Forrás: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., 2012.
0,075
0,2
0
A szolgáltatott ivóvíz minősége a DRV Zrt., illetve az Országos Környezetegészségügyi Intézet vizsgálatai és szakvéleménye alapján a vonatkozó előírásokat kielégíti. A szolgáltattott ivóvíz mennyiségében az elmúlt 11 évet tekintve jelentős csökkenés figyelhető meg. A 2000. évi fogyasztás 372 481 m3-es értéke 2011-re 33%-kal csökkent, miközben a bekötött ingatlanok száma 3%-kal emelkedett. A fogyasztás csökkenés hátterében egyrészt a rendkívüli mértékben megemelkedett vízdíj és a vele együtt fizetendő szennyvízkezelési díj áll, amely takarékos használatra ösztönzi a lakosságot. Másrészről a településen az ivóvíz fogyasztás maximumai a nyári időszak turisztikai szezonjára koncentrálódnak, ennek következtében a vízhasználat nagymértékben függ a vendégéjszakák számától.
40
24. sz. táblázat: Zamárdi ivóvíz ellátó hálózatát jellemző adatok, 2012. Évek
Ivóvízhálózatba bekötött ingatlanok száma (db)
Szolgáltatott ivóvíz mennyisége (m3)
2000
4 709
372 481
2001
4 715
357 394
2002
4 722
364 614
2003
4 727
343 392
2004
4 790
293 637
2005
4 842
276 123
2006
4 871
278 533
2007
4 942
274 114
2008
5 101
278 131
2009
5 129
284 391
2010
4 798
261 692
2011 4 830 Forrás: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. 2012.
251 180
25. sz. táblázat: Felszín alatti vízbázis adatai Zamárdiban Paraméter Vízbázis VOR kódja
Adat ALG878
Vízbázis kódja
13003-10
Vízbázis neve
Zamárdi
Vízbázis üzemeltetője
DRV Zrt.
Felszín alatti (FAV) vagy felszíni (FEV) vízbázis Vízkivétel célja Vízbázis státusza Védendő termelés (m3/nap ) Vízbázis sérülékeny-e ? Vízbázis súlyponti koordinátái
FAV ivóvíz üzemelő 2500 igen EOVX 171776 EOVY 566978
Forrás: A Balaton vízgyűjtő-gazdálkodási terve (2010)
Környezeti konfliktusok, problémák megállapítása − − −
Az elöregedő ivóvíz ellátó vetekékek állapota közegészségügyi kockázatok hordozója. Az elöregedő ivóvíz ellátó vetekékek körében előfordulnak csőtörések. Az esővíz és szürkevíz háztartási hasznosítási feltételei nagyon kevés háztartásban vannak jelen.
41
3.1.2 Szennyvízelvezetés- és tisztítás A Balaton érzékeny felszíni víz, ezért környezetében a megfelelő szennyvízkezelésnek fontos szerep jut. Kevés a csatornahálózattal nem rendelkező településrészek aránya, illetve az ingatlan rákötések száma kedvezően magas. Ez részben annak is köszönhető, hogy az országos környezetterhelési törvény alapján a 15/2004. (X.26.) számú helyi rendelettel a talajterhelési díj bevezetése mellett döntött a képviselő testület. 26. sz. táblázat: Az ivóvíz- és szennyvízhákózat adatianak összehasonlítása Zamárdiban (2012) Évek
Ivóvízhálózatba Szennyvízhálózatba bekötött bekötött ingatlanok ingatlanok száma száma (db) (db)
Ivóvíz bekötések és szennyvíz rákötések különbsége (db)
A szennyvíz bekötések aránya az ivővíz bekötésekhez viszonyítva (%)
Szolgáltatott ivóvíz mennyisége (m3)
Elveztett szennyvíz mennyisége (m3)
2000
4 709
3 775
934
80
372 481
321 110
2001
4 715
3 798
917
81
357 394
305 616
2002
4 722
3 808
914
81
364 614
308 136
2003
4 727
3 833
894
81
343 392
293 111
2004
4 790
3 990
800
83
293 637
256 434
2005
4 842
4 074
768
84
276 123
232 364
2006
4 871
4 102
769
84
278 533
237 782
2007
4 942
4 157
785
84
274 114
237 008
2008
5 101
4 207
894
82
278 131
243 855
2009
5 129
4 287
842
84
284 391
241 989
2010
4 798
4 008
790
84
261 692
224 276
2011
4 830
4 049
781
84
251 180
216 160
Forrás: DRV Zrt., (2012.)
Kedvező, hogy a csatornázás Zamárdiban a DRV Zrt. 2011. évi adatai alapján kb. 84% körüli. Ez a mennyiség csak közelítő érték, mert tartalmazza az esetleges üres telkek, pincék bekötéseit is, ahol folyékony hulladék sok esetben nem keletkezik. Az ivóvíz hálózatba bekapcsolt ingatlanok számában benne vannak azok a telkek is, amelyek a csatornázatlan külterületen (pl. Kő-hegy), illetve a csatornázatlan belterületen (pl. Széles csapás) találhatók, ezért az ivóvízbekötésekhez viszonyított szennyvíz rákötési arány – a kapott adatok alapján - csak egy jól közelítő értéket ad, aminél a pontos érték vélhetően kedvezőbb. Megfigyelhető, hogy 2000 év óta 7,3 %-kal nőtt a csatornahálózatra csatlakozott ingatlanok száma, miközben az ivóvíz bekötések száma csak 2,5 %-kal emelkedett. Ez a különbség jelentős számú olyan ingatlanra utal, amelyek a korábbi közműpótló megoldásról áttértek a kisebb környezeti kockázattal járó csatornahálózaton történő elvezetésre. A változás mögött egyformán állhat a környezettudatosság erősödése, valamint a magas szippantási költségek és a talajterhelési díj összegénél kedvezőbb szennyvízdíj, amit azonban fogyasztás alapján kell fizetni. Érdemes azonban megvizsgálni az ivóvíz bekötések és a szennyvíz rákötések számainak éves különbségeit, ami 2011 évben is 781 db volt. Ha feltételezzük, hogy ezek fele olyan ingatlan (pl. külterületi), ahol nincs kiépített gerincvezeték, illetve olyan gazdasági épület, vagy pince, ahol nem keletkezik folyékony hulladék, még mindig közel 400 db az olyan ingatlanok száma, ahol a vezetékes szennyvízelvezetés helyett egyéb közműpótló megoldás található.
42
A csatornázatlan területeken, vagy rákötéssel nem rendelkező ingatlanokon a szennyvíz gyűjtőmedencék egy része valószínűleg vízzáróan kialakított, míg a régebben épült medencék vízzárósága bizonytalan, ezért gyakorlatilag illegális szikkasztóként működnek. A fallal körülhatárolt tárolók a szennyezőanyagokat kisebb mennyiségben engedik a talajvízbe, mint az eleve emésztőként létesített, fal nélküli gödrök. Mivel a szippantás a fogyasztott víz mennyiségéhez viszonyítva igen ritka, a keletkező szennyvíznek elhanyagolható töredéke, a talajba kerülő szennyvíz közvetlenül terheli a talajvizet és veszélyezteti a felszíni vizeket. A szennyezőanyagok egy része elbomlik (a szerves szén és a nitrogén egy része gáz alakban eltávozik: CO2, CH4, N2, N2O), a foszfor teljes mennyisége megmarad, de a környező talaj jelentős mennyiséget megköt kémiai reakció, ioncsere és fizikai adszorpció útján. Így a foszfor csak a talaj telítése után, viszonylag lassan vándorol a talajvízben. Az illegális szikkasztók permeábilitásának csökkenését a biológiailag nem bontható szerves anyag frakció fokozatos feldúsulása okozza, amely eltömi a talaj pórusait. Mivel ezek az anyagok jelentős része nehezen bomló zsírokból, zsírokat tartalmazó sejtmembrán maradványokból áll, gyakran az “elzsírosodás” kifejezés használatos. A biológiailag nehezen bomló szerves anyagok egyéb jelentős frakciói poliszacharidokat, fehérjéket is tartalmazó makromolekulákból és humin anyagokból állnak. A szigetelt tárolókban és az elzsírosodott szikkasztó medencékben gyűjtött folyékony kommunális hulladék elszállítására vonatkozóan az önkormányzatoknak szerződése van a DRV Zrt-vel. A szippantott, folyékony hulladék a siófoki szennyvíztelep ürítőhelyére kerül. A települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatást a 13/2004. (VI.29.) helyi rendelet szabályozza, amelyben a szállítási-ártalmatlanítási költségek is megjelennek. Ez 2010. évben 3049 Ft/ m3 volt talajterhelési díj nélkül számolva. Összehasonlítva a vezetékes szennyvíz elvezetés 600 Ft/ m3 körüli értékével megállapítható, hogy nem csak kényelmesebb, hanem kifizetődőbb az ingatlanok gerincvezetékre való rákötése. A szippantások száma a magas csatornázottsági arány miatt ritka, illegális leürítéssel járó szippantást végzők megjelenése nem tapasztalható. A talajterhelési díj bevezetésének köszönhetően kifizetődőbbé vált a gyűjtővezetékre való rákötés kiépítése, és a fogyasztás alapján számított szennyvíz díj rendszeres havi fizetése. Mivel Zamárdi a csatornázott települések közé tartozik, a Balarton törvénynek megfelelően, belterületi építkezések esetében, a csatorna hálózatra való rákötés feltétele az építési engedély kiadásának, más műszaki megoldás (pl. zárt szennyvíztároló) nem lehetséges. Emiatt a belterülethez tartozó, de szennyvízcsatornával még nem rendelkező településrészek (pl. Széles-csapás) estében jelenleg nincs lehetőség építkezésre. Igaz ez a Rétföldi úttól délre található, nemrégiben belterületbe vont ingatlanokra is. Zamárdi esetében fontos megjegyezni, hogy a másik jelentősebb mennyiségű folyékony hulladék a különböző sütésekből származó használt zsiradékok, amelyek az idegenforgalmi szezonban nagy mennyiségben keletkeznek. Jelenleg nem ismert ezek ártalmatlanítási módja, általában (az adott étterem, szálloda vezetőségének környezettudatosságától függően) a szennyvizekbe kerülnek. Nagyobb szállodák, éttermek esetében tapasztalható, hogy az összegyűlt sütőolajat rendszeresen elszállítják a begyűjtésre és újrahasznosításra specializálódott cégek. E típusú veszélyes hulladéknak számító folyékony hulladéknak jól szervezett ártalmatlanítási rendszere van. A kifőzdék, sütödék, éttermek működése során keletkező települési folyékony hulladékokra azonban jellemző, hogy kisebb adagokban, zsírfogókon keresztül engedik a közcsatornába őket. A zsírfogók műszaki állapota eltérő, a zsíros szennyvizek az átemelőknél úszó kéreg kialakulását okozzák, a szennyvíz
43
berothadását fokozzák, akadályozzák biztonságos működtetését.
esetenként
az
átemelő
szivattyúinak
Szennyvíztisztítás A Zamárdi területén keletkező, zárt csatornahálózaton keresztül elvezetett szennyvizet a DRV Zrt. kezelésében lévő siófoki szennyvíztisztító telepen tisztítják meg. A jelenlegi telep kapacitása: 32.500 m3/nap, 3 párhuzamos tisztító vonalon. Jelenleg egy 12.500 m3/nap kapacitású vonal üzemképtelen, tehát a tényleges kapacitás 2x10.000 = 20.000 m3/nap. Alkalmazott tisztítási technológia: 2x10.000 m3/nap + 12.500 m3/nap tisztítóegység - mechanikai tisztítás: finomrács, légbefúvásos homokfogó- előülepítő - biológiai tisztítás: biológiai eleveniszapos teljes biológiai tisztítás nitrifikációval és denitrifikációval: kevert és mélylégbefúvásos reaktorok - utóülepítő - fertőtlenítés szükség esetén. A két sor előülepítőinek térfogata 1140 m3, biológiai medencék térfogata összesen 2.800 m3, az utóülepítőké 3.650 m3. A harmadik sor térfogata kb. 4.550 m3. A siófoki szennyvíztelepen működő szippantott szennyvíz előkezelő kapacitása 300 m3/nap. A szennyvíztisztítás során keletkező iszap víztelenítése centrifugáva történik, majd a további kezelése a balatonszabadi komposzttelepen folytatódik. A keletkezett komposzt ellenőrzött körülmények között a mezőgazdaságban kerül felhasználásra. A Siófoki szennyvíztisztító tisztított szennyvize nem terheli a Balatont (befogadó a Sió csatorna). A Dél-balatoni települések szennyvízkezelése c. programban szerepel a szennyvíztisztító áthelyezése, azaz egy új szennyvíztisztító létesítése a várostól távolabbi területen, a jelenlegi teleptől délre, kb. 2 km távolságra. Környezeti konfliktusok, problémák megállapítása − −
Az illegálisan elszikkaszott szennyvíz növeli a talaj és talajvíz, rétegvíz szennyezettségét (elnitrátosodását). A szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező belterületi településrészeken egyedi szennyvíztisztító kisberendezés beépítésével sem adható ki építési engedély.
3.1.3 Csapadékvíz-elvezetés A csapadékvíz-elvezető rendszerek kialakításra kerültek: nyílt árok, zárt árok, vagy burkolt árok formájában. Ezek karbantartásáról, tisztításáról az önkormányzat szervezete a Zamárdi Gamesz (Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet) gondoskodik. Általánosságban elmondható, hogy az árok rendszer a település nagy részén megfelelően ellátja feladatát. A jelenlegi állapot annak köszönhető, hogy az elmúlt években, saját forrásból jelentős karbantartási munkák történtek. 27. sz. táblázat: Megvalósult csapadékvíz elvezető árok felújítások Zamárdiban Csapadékvíz elvezető karbatartásával érintett utca Orgona utca Nefelejcs utca Viola utca Szegfű utca Gyöngyvirág utca Fecske utca
Karbantartott szakasz a a a a a a
Liliom utcától a Balatonig Rózsa utca és a Balaton között Rózsa utca és a Balaton között Rózsa utca és a Balaton között Rózsa utca és a Balaton között Vécsey utcától a Balatonig
44
Csapadékvíz elvezető karbatartásával érintett utca Jegenye utca József A utca Nagy Sándor u Gábor Á. u Káposztáskert Siófoki út Római út Szélescsapás Rétföldi utca Nyírfa utca Tóközi út
Karbantartott szakasz az Alkotás u-tól a Balatonig teljes hosszban teljes hosszban a Knézits utca és a Dessewffy utca között teljes hosszban a Horváth köztől a Kiserdőig az erdőig a Magyarház utcától Endrédi u felé és a Szélescsapás felé kb 30-40m hosszban teljes hosszban teljes hosszban
Forrás: Zamárdi Város Önkormányzata, 2012.
A felújítások során vált nyilvánvalóvá, hogy egyes településrészeken a lejtési és mélységi problémák, a közműbekötések szintjei, árok betemetések és nem megfelelő telek bejárók miatt a helyi Gamesz saját hatáskörben nem tudja elvégezni a karbantartási, építési munkálatokat.. Ezeken a helyeken szintezést követő tervezői munkára, valamint a kialakítást és a fenntartást segítő műszaki követelemények helyi rendeletben való rögzítésére van szükség. A település déli és északi része domborzatilag eltérő területen fekszik, ennek következtében a csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatos szempontok is eltérőek. A 7. sz főúttól délre fekvő területek domborzata változatos, nagyobb esőzések alkalmával a magasabban fekvő területekről jelentős mennyiségű esővíz képes lezúdulni. A meredekebb utcák elvezető árkai esetében, illetve az útpadkák mentén könnyen kialakulnak vízmosások, bemaródások, a völgyekben pedig feliszapolódások rontják a létesítmények vízelvezető képességét. A megfelelő vízelvezetés nélkül épült, meredek utak (pl. Kő-hegyi utak) mentén előfordulhatnak alámosások, amelyek az út szegélyének beszakadását eredményezik. Földutak esetében a karbantartások elmaradása és a kialakult keréknyomokból létrejövő vízmosások okozhatnak problémát nagy mennyiségű hordalék lerakásával a csatlakozó utakon. Megállapítható, hogy a déli településrészt az északival összekötő, nagyobb lejtésű utak esetében (Endrédi út, Horváth-köz, Honvéd út, Szőlőhegyi út, Csap utca, Akácfa utca) a csapadékvíz elvezetés többségében megoldott, a lefolyó víz a 7. sz. főút menti csapadékvíz csatornába kerül. A település 7. sz. főúttól északra fekvő része sík területen fekszik, a csapadékvíz elvezető árkok a Balatonba vezető nagyobb árkok irányába lejtenek. A partmenti területeken a csapadékvíz egy része a földárkokban elszikkad, illetve kis esésű árkokban a tóba vezet. A parttól távolabbi területeken a csapadékvíz elvezetői mesterséges árkok (Bácskai árok, Szántód-Zamárdi berekcsatornák) és természetes vízfolyások torkolati szakaszai (Kútvölgyi árok, Endrédi patak, valamint az észak keleti településrész esetében a Siófokhoz tartozó Cinege patak).. Általánosságban jelentkező probléma, hogy számos területen nem megoldott a csapadékvíz elvezetése, mert az árkok a Balaton vízszintjénél mélyebben fekszenek. Ez a körülmény különösen magas vízállás melletti erős északi szél esetében jelentkezik kiélezetten, amikor a vízszint kilengés következtében kilép a tó a medréből, és elönti a parti utcákat. Megjegyzendő, hogy ez a jelenség elsősorban azokon a területeken jelent problémát, ahol a tó közvetlen patrszakasza beépült (Lenkei János utca, Gáspár András utca), és nem áll rendelkezésre vízelvezető árok. A nyaraló övezetben találhatók a tótól távolabb fekvő, csapadékvíz elvezető árkokkal nem rendelkező utcák is, ahol a Balaton közvetlenül nem, de a hóolvadás és az intenzív esők időszakos vízállásos állapotokat okoznak (Bercsényi utca, Török Ignác utca).
45
Fontos megjegyezni, hogy a Kiss Ernő utca északi oldalán (Harcsa utca, Zöldfa utca, Nagyváradi köz, Kossuth utca) csapadékvíz tározók működnek, amelyekből igény esetén szivattyúk továbbítják az összegyűlt, részben ülepedett, de tiszítás nélküli vizet a Balatonba. A szivattyúk teljesítménye bőven meghaladja a műszakilag szükséges mértéket, ezért működésük esetében azt lehet tapasztalni, hogy kivezető csöveiken erős sugárban ömlik a zavaros víz a tóba vezető, kb. 100 m hosszú árokba. Ez a látvány nem megnyugtató a környezettudatos szemlélő számára. Hasonló módon jut a csapadékvíz a Brettyó területén átvezető Bácskai árokba a Hársfa utca mellett. A Szántód-Zamárdi berekcsatornák vizeit – nagyvizek idején – belvízszivattyú telep emeli be a Balatonba a település nyugati határán. Meg kell továbbá említeni, hogy a külszíni csapadékvíz árkokon el nem vezetett felszíni vizek a szennyvíz elvezető csatornába jutnak. Előfordul a magáningatlanok csapadék elvezető rendszerének és szivárgóinak bekötése a szennyvíz csatornába. Nagy esőzések esetén előfordul emiatt a szennyvíz aknák és a szennyvíz átemelők kiöntése és a szennyvíztisztító telepek nagyobb mértékű terhelése. Fontos a domborzati viszonyok miatt lezúduló csapadékvizek megfogása céljából építendő létesítmények (záportározók) kialakításának mérlegelése, illetve az utak és csapadékvíz elvezető árkok építésénél, felújításánál, továbbá építési engedélyek kiadásánál a hosszú távon megoldást jelentő műszaki megoldások előnyben részesítése. 28. sz. táblázat: Csapadékvíz elvezető hálózat adatai önkormányzati adatszolgáltatás alapján, 2012. Megnevezés
Mennyiség
Csapadékvíz elvezető hálózat hossza kül- és belterületen (km)
51
Szilárd burkolatú csapadékvíz elvezető árok hossza (km)
3,9
Nyílt elvezető árok hossza (km)
41,3 (föld) + 3,9 (burkolt) = 45,2
Zárt elvezető árok hossza (km)
5,8
Csapadékvíz szűrő műtárgyak száma (db) 2006-2011 közötti időszakban kialakított, felújított csapadékvíz elvezető hálózat hossza (km)
kb 4-5
Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2012.
Környezeti konfliktusok, problémák megállapítása − − −
Az üdülőterület mélyen fekvő területein nem megoldott a csapadékvíz elvezetése. Nem megfelelő mélységben elhelyezett közmű bekötések, rossz átfolyású kapubejárók, árok betemetések nehezítik a felújítást. A szűrő- ülepítő műtárgyak és szivattyúházak működésének, valamint a csapadévíz tisztítás lehetőségeinek felülvizsgálata szükséges, különösen a Balatonba torkolló árkok esetében.
3.1.4 Hulladékgazdálkodás Zamárdi városára a balatoni üdülőtelepülések sajátosságai jellemzők. Az állandó lakosság viszonylag alacsony, de a nyári szezonban megtöbbszöröződik, ezzel párhuzamosan nő a lakossági hulladék mennyisége is. A közszolgáltató számára kihívást jelent a szolgáltatói díjak összehangolása a változó begyűjtési mennyiségekkel és időszakokkal. A hulladék szállítás lakossági terheinek növekedésének közvetett hatása általában a közterületi illegális lerakások szaporodása, illetve az üdülőterületen a szelektív gyűjtőszigetek elárasztása vegyes lakossági hulladékkal. Az alacsony jövedelmi színvonalon élő és/vagy kevésbé
46
környezettudatos lakosság körében ugyanis ez a szolgáltatás a legkevésbé szükséges az egyéb, szolgáltatások között. (pl. kábeltelevízió, mobiltelefon). A településen 20 db szelektív gyűjtősziget működik. Ipari eredetű normál és veszélyes hulladék néhány helyi javítóműhelyben keletkezik, illetve a közszolgáltatást végző cégek helyi telephelyein termelődik. A településen a hulladék közszolgáltatást végző AVE Zöldfok Zrt. (és jogelődje) 1983-2010-ig kommunális hulladéklerakót üzmeltetett a város külterületén. A telephelyen jelenleg inert hulladék kezelő telep, és agripellet üzem működik. A város keleti határán található még egy hulladékkezeléssel járó tevékenység, amelyet a M.Gép Kft. üzemeltet inert hulladék kezelő telep formájában. Az önkormányzat 1/2003. (I.28.) számú rendelete fekteti le a hulladékkezelés, településtisztaság helyi alapjait. A Dél-balatoni, Sió völgyi komplex települési szilárd hulladékkezelési rendszer kialakítása megnevezésű ISPA/KA projekt keretén belül a Dél-balatoni területrészen megvalósuló létesítmények, eszközök, berendezések üzemeltetése tárgyában lezajlott közbeszerzési eljárás eredményeként az AVE Zöldfok Zrt. nyerte el ezek üzemeltetési jogát. A 2007. március 8-án aláírt Üzemeltetési Szerződést követően üzembehelyezésre kerültek a projekt keretében már korábban beszerzett korszerű hulladékgyűjtő célgépjárművek, ezt követően fokozatosan kivonásra kerültek a régi korszerűtlen (IFA, LIAZ) hulladékgyűjtő gépjárművek. Ma már csak korszerű (EURO III) célgépjárművekkel történik a hulladékok gyűjtése, szállítása. A Zamárdi településen keletkező hulladékot a közszolgáltatást végző AVE Zöldfok Zrt. szállítja el. A szolgáltató külön nyilvántartást vezet lakossági és közületi tevékenységéről. 29. táblázat: Elszállított lakossági hulladék mennyiségek (2006 – 2011.) EWC kód 200301 200307 170107 170504 170101 170904 200101 200201 200139 200102 150102
Megnevezés kevert települési hulladék lom hulladék beton, tégla, cserép keverék föld, kövek beton kevert építési bontási papír, karton zöldhulladék műanyag üveg műanyag csom.hull. Összesen
2006.
2007.
Mennyiségek (t/év) 2008. 2009.
2010.
2011.
1 943
1 633
1 512
1 649
1 312
1 075
367
296
237
349
187
109
87
121
81
55
102
129
16 11 40 2 464
19 0,5 194 2 264
20 94 10 10 1 964
12 38 5 16 2 124
18 43 724 17 13 2 446
5 44 34 853 33 21 2 303
Forrás: AVE Zöldfok Zrt., 2012.
30. táblázat: Elszállított közületi hulladék mennyiségek (2006 – 2011.) EWC kód 200301 170107 170504 170101 200101 200201 200139
Megnevezés kevert települési hulladék beton, tégla, cserép keverék föld, kövek beton papír, karton zöldhulladék műanyag
2006.
2007.
Mennyiségek (t/év) 2008. 2009.
2010.
2011.
446
522
507
1 059
133
254
45
22
109
60
58
87
6 6 96 0,1
19 14 -
34 1
44 186 7
11 63 -
46 4 4 1
47
EWC kód 200102 150102 150101 200108 200125
Megnevezés üveg műanyag csom.hull. papír csom.hull. konyhai bioételmaradék (moslék) használt sütőolaj, zsiradék Összesen
2006. -
2007. -
Mennyiségek (t/év) 2008. 2009. 3 3 -
2010. 0,5 4
2011. 5
-
-
-
-
6
15
-
-
-
-
0,5
2,4
-
-
-
-
5
7,9
599
577
654
1 359
281
426
Forrás: AVE Zöldfok Zrt., 2012.
31. sz. táblázat: Hulladékgyűjtésbe bevont ingatlanok, intézmények száma (20052011) Évek Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db) Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont üdülők száma (db)
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
666
720
715
730
742
830
968
3284
3344
3374
3384
3368
3442
3447
Forrás: AVE Zöldfok Zrt., 2012.
Kommunális hulladék gyűjtés Megfigyelhető, hogy a lakossági hulladék termelés alakulása nagyjából kiegyenlített. Ingadozások a turisztikai szezon vendégszámával, illetve az időszakosan jelentkező igények teljesítésével kapcsolatban adódnak. A lakossági hulladék mennyiségét háztartásonként eltérő mértékben csökkentheti a 20 db szelektív gyűjtőpontról elszállított, újrahasznosítható csomagolóanyag mennyiség is. Továbbá megmutatkozik az adatokban az, hogy a kevert települési hulladék mennyisége a szolgáltatási paletta fejlesztésének köszönhetően az elszállított zöldhulladék mennyiségével csökkent. Tehát a lakosok, nyaralótulajdonosok feltehetően kevesebb komposztálható zöldhulladékot tesznek a vegyes hulldékot tartalmazó edényzetbe. Kedvező, hogy a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma mintegy 45%-kal emelkedett 2005-2011. évek között. Figylembe véve azonban az önkormányzati adatközlés szerinti 1978 db lakóingatlant, a 968 db hulladékgyűjtésbe bevont lakóingatlan aránya mindössze 49%. Ennél jóval kedvezőbb, 97%-os arányt mutat az üdülőingatlanok aránya, ahol 3522 db ingatlanból 3447 db vette igénybe a szolgáltatást 2011. évben. Az arányok esetében tapasztalható nagy eltérések feltehetően a kétféle adatforrás korlátolt összehasonlíthatóságából erednek. Szelektív hulladékgyűjtés A településen elhelyezett 20 db gyűjtősziget ad lehetőséget a lakosságnak, és nyaralótulajdonosoknak arra, hogy a hulladék újrahasznosításban részt vegyenek. Jelenleg papír, üveg és műanyag szelektív gyűjtése, szállítása és kezelése folyik. Az anyagáramok újrahasznosítható hányada a somi telepen működő válogatósoron kerül elkülönítésre. Megfigyelhető, hogy az üdülőterület frekventált pontjain elhelyezett gyűjtőszigetek edényzeteinek kapacitása a turisztikai szezonban nem elegendő. A keletkező csomagolási hulladék jelentős mennyisége mellett a tömörítés elmaradása is közrejátszik abban, hogy a gyűjtőszigetek két szállítás közt megtelnek, és a szelektíven gyűjtött hulladékot az edényzet mellé kénytelen
48
elhelyezni a szolgáltatást igénybe vevők. A gyűjtőszigetek megjelenése ennek hatására rendezetlen a nyári időszak alatt (pl. Rózsa téri gyűjtősziget). Az adatok nem tükrözik reálisan a szelektív hulladékgyűjtés helyzetét, ugyanis kb. 10 éve létesültek az első, kísérleti gyűjtőpontok. A tapasztalatok szerint a lakosság a kezdetektől fogva él a szelektív gyűjtés lehetőségével, tehát a településről 2002. év óta szállítanak el papír és műanyag csomagolási hulladékot. Az üveg frakció gyűjtésére később tették alkalmassá a gyűjtőpontokat új edényzetek elhelyezésével. A 21 db gyűjtősziget egy ISPA/KA projekt keretében valósult meg. Közülük 1 db felszámolásra került a körülötte kialakult, illegális kommunális hulladék lerakások miatt. Zöldhulladék Ebbe a kategóriába tartozik az ingatlanon keletkező növényi eredetű hulladék, különösen az ág (maximum 5 cm átmérőig), nyesedék, levél, fűkaszálék, elszáradt virág, stb. A zöldhulladék elszállítása kijelölt napokon, szelektív módon történik április 1. és november 30. között. A közszolgáltató biztosítja az ingatlantulajdonosok részére, hogy késő ősszel zöldhulladék elszállítást végez amelyet a lakosság igénybe vehet, ha a szállítás napjára megfelelően kihelyezi zöldhulladékát. 2010. év óta láthatóan jelentős mértékben nőtt a begyűjtött züldhulladék mennyisége. A településen kis mértékben ugyan, de tapasztalható, hogy a lakosság saját ingatlanján komposztálja zöldhulladékát. Ez a komposztálási rendszer legtöbb esetben fejletlen, hiányoznak hozzá a megfelelő eszközök és ismeretek. A kizárólag kertes házas övezetekben indokolt lenne a saját telken történő komposztálás fejlesztése, amely elősegítené a szállítási igények csökkenését, illetve a talaj termőképességének javítását. Illegális hulladék lerakások Az üdülőterületi részeken általános probléma az illegálisan elhelyezett lakossági hulladék rendszeres megjelenése. Ennek egyik gyakori formája a nyaralókból származó, ritkán, kis mennyiségben keletkező kommunális hulladék zsákos elhelyezése közterületi hulladékgyűjtők mellett, illetve más ingatlanok elé kitett hulladékgyűjtő edényzet mellé. Az ilyen jellegű lerakások szempontjából a szelektív gyűjtőszigetek váltak népszerűvé az elmúlt 10 év tekintetében. Megfigyelhető, hogy – főleg a nyári időszakban – a gyűjtőszigetek mellett halmokban állnak a kevert kommunális hulladékot tartalmazó zsákok. A probléma kezelése jelentős többlet ráfordításokat követel a helyi önkormányzattól. Illegális lerakások a település külterületének egyes helyein rendszeresen előfordulnak (pl. Komlós-völgy), de ezeket az önkormányzat rendszeresen felszámolja. Kedvező, hogy az M7 autópálya építése során a szántódi, felhagyott homokbánya betemetésre került, ezzel megszűnt Zamárdi külterületének legnagyobb illegális lerakó helye, amelyre vélhetően több szomszédos település (Szántód, Kőröshegy, Balatonföldvár) területéről szállítottak hulladékot. Veszélyeshulladék gyűjtés Veszélyes hulladék gyűjtésre a helyi közszolgáltató biztosít lehetőséget, szervezett formában azonban nem működik ilyen tevékenység. A használt elemektől több központi helyen (pl. közösségi ház) lehet biztonságosan megszabadulni. A helyi vállalkozások körében képződő veszélyes hulladékról az érintettek nyilvántartást vezetnek, az elszállításról saját hatáskörben gondoskodnak.
49
32. sz. táblázat: Veszélyes hulladék bejelnetések adatai Zamárdiban (2008-2010.) Rangsor
Adatszolgáltató ügyfél
Veszélyes hulladék mennyiség (kg)
2008
Adatszolgáltató ügyfél
Veszélyes hulladék mennyiség (kg)
2009 Dunántúli Regionális Vízmű ZRt. - IPARI SZOLGÁLTATÓ ÜZEM Magyar Tenger Kft. - GÉPMŰHELY ÉS SZÁRÍTÓ TELEP
Adatszolgáltató ügyfél
Veszélyes hulladék mennyiség (kg)
2010 AVE Zöldfok Zrt. HULLADÉKKEZELŐLERAKÓ TELEP
1.
Bölcsik Zoltán AUTÓSZERVÍZ
760
2.
Magyar Tenger Kft. - GÉPMŰHELY ÉS SZÁRÍTÓ TELEP
760
3.
Zöldfok Zrt. HULLADÉKKEZELŐLERAKÓ TELEP
758
AVE Zöldfok Zrt. HULLADÉKKEZELŐLERAKÓ TELEP
2 056
4.
Kelemen Csaba Lajos AUTÓSZERELŐ MŰHELY
510
Bölcsik Zoltán AUTÓSZERVÍZ
1 810
Magyar Tenger Kft. - GÉPMŰHELY ÉS SZÁRÍTÓ TELEP
1 875
5.
GAMESZ MŰSZAKI TELEP
227
610
Csehi Gábor AUTÓSZERVÍZ
1 200
6.
Marity Tibor GÉPJÁRMŰJAVÍTÓ MŰHELY
200
330
Bölcsik Zoltán AUTÓSZERVÍZ
340
7.
F.G.H. Patika Bt. PATIKA
19
8.
Friesz Attila GUMIJAVÍTÓ MŰHELY
2
9.
M-Gép Kft. HULLADÉKKEZELŐ TELEP Kelemen Csaba Lajos AUTÓSZERELŐ MŰHELY Zamárdi Önkormányzat Gazdasági-Műszaki Ellátó És Szolgáltató Szervezete MŰSZAKI TELEP
5 730
2 719
182
Marity Tibor GÉPJÁRMŰJAVÍTÓ MŰHELY
140
MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt. TÖLTŐÁLLOMÁS
22
10. 11.
8 482
M-Gép Kft. HULLADÉKKEZELŐ TELEP Dunántúli Regionális Vízmű ZRt. - VESZÉLYES HULLADÉK ÜZEMI GYŰTŐHELY
6 510
4 400
Zamárdi Önkormányzat Gazdasági-Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete MŰSZAKI TELEP Kelemen Csaba Lajos AUTÓSZERELŐ MŰHELY
292
100
F.G.H. Patika Bt. PATIKA
25
MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt. TÖLTŐÁLLOMÁS Friesz Attila GUMIJAVÍTÓ MŰHELY
16 2
Forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer, 2012.
Termelési hulladék Zamárdiban az ipari tevékenység nem jelentős. Termelési hulladék keletkezésével kapcsolatos bejelentésre néhány kisebb helyi javítóműhely, a hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek, valamint az ivóvíz és szennyvíz közszolgáltató cég mélyépítő üzemágának helyi telepe kötelezett (lásd 33. sz. táblázat).
50
33. sz. táblázat: Termelési hulladék bejelnetések adatai Zamárdiban (2008-2010.) Rangsor
1.
Adatszolgáltató ügyfél 2008 Zöldfok Zrt. - HULLADÉKKEZELŐLERAKÓ TELEP
Hulladékmennyiség (kg) 279 758
2.
M-Gép Kft. - HULLADÉKKEZELŐ TELEP
3.
Friesz Attila - GUMIJAVÍTÓ MŰHELY
4.
Balaton-Coop Zrt. - 26. SZ. ABC
824
5.
Bölcsik Zoltán - AUTÓSZERVÍZ Magyar Tenger Kft. - GÉPMŰHELY ÉS SZÁRÍTÓ TELEP Kelemen Csaba Lajos AUTÓSZERELŐ MŰHELY
760
6. 7.
219 590 13 080
760
Adatszolgáltató ügyfél 2009 DRV Mélyépítő Kft. - KÖZPONTI TELEPHELY AVE Zöldfok Zrt. HULLADÉKKEZELŐ-LERAKÓ TELEP
Hulladékmennyiség (kg) 2 037 580 247 086
M-Gép Kft. - HULLADÉKKEZELŐ TELEP
98 440
Magyar Tenger Kft. - GÉPMŰHELY ÉS SZÁRÍTÓ TELEP
45 419
Friesz Attila - GUMIJAVÍTÓ MŰHELY Dunántúli Regionális Vízmű ZRt. IPARI SZOLGÁLTATÓ ÜZEM
17 180 9 620
Adatszolgáltató ügyfél 2010 DRV Mélyépítő Kft. - KÖZPONTI TELEPHELY AVE Zöldfok Zrt. HULLADÉKKEZELŐ-LERAKÓ TELEP M-Gép Kft. - HULLADÉKKEZELŐ TELEP Magyar Tenger Kft. GÉPMŰHELY ÉS SZÁRÍTÓ TELEP Astra-Modell Kft. - NYARALÓ Friesz Attila - GUMIJAVÍTÓ MŰHELY
Hulladék -mennyiség (kg) 866 280 408 382 64 870 16 125 16 000 14 452
510
Hungaropharma Zrt. - ÜDÜLŐ
7 700
Hungaropharma Zrt. - ÜDÜLŐ
7 656
8.
GAMESZ - MŰSZAKI TELEP
227
Bölcsik Zoltán - AUTÓSZERVÍZ
1 810
Dunántúli Regionális Vízmű ZRt. - VESZÉLYES HULLADÉK ÜZEMI GYŰTŐHELY
4 400
9.
Marity Tibor - GÉPJÁRMŰJAVÍTÓ MŰHELY
200
Zamárdi Önkormányzat GazdaságiMűszaki Ellátó És Szolgáltató Szervezete - MŰSZAKI TELEP
1 472
Csehi Gábor - AUTÓSZERVÍZ
1 200
10.
F.G.H. Patika Bt. - PATIKA
Balaton-Coop Zrt. - 26. SZ. ABC
1 115
Balaton-Coop Zrt. - 26. SZ. ABC
782
Bölcsik Zoltán - AUTÓSZERVÍZ
680
19
11.
Kelemen Csaba Lajos AUTÓSZERELŐ MŰHELY
12.
Marity Tibor - GÉPJÁRMŰJAVÍTÓ MŰHELY
13.
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. - TÖLTŐÁLLOMÁS
14. 15.
330 140 22
Zamárdi Önkormányzat Gazdasági-Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete MŰSZAKI TELEP Kelemen Csaba Lajos AUTÓSZERELŐ MŰHELY F.G.H. Patika Bt. - PATIKA MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. - TÖLTŐÁLLOMÁS
292 100 25 16
Forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer, 2012.
51
Szilárd hulladék kezelés A korábban használt zamárdi lerakó A zamárdi lerakó 2009. július 15.-ig fogadott hulladékot, majd a vonatkozó jogszabályi előírásokat betartva a lerakással történő hulladékártalmatlanítási tevékenység befejeződött a telepen. A lerakó (066/36 hrsz.) Siófok Város Önkormányzatának tulajdonában van, tekintettel arra, hogy a Dél-balatoni, Sió-völgyi ISPA/KA projekt keretében a rekultivációja és az azt követő három évig tartó garanciális időszakban elvégzendő monitoringozásának költsége finanszírozható legyen. A lerakón kétlépcsős rekultiváció valósul(t) meg, az alábbi ütemezésben: Átmeneti lezárás (I. ütem, megvalósulás 2010): -
-
a depónia felszínén kialakult zavaró növényzet eltávolítása a rendezett depónia területén kívül, illetve nem a lerakóhoz tartozó területen lévő hulladék áthalmozása az áthalmozott hulladékból a fém és az építési hulladék kiválogatása a rendezett depóniába halmozott hulladék tömörítése, felszínének kiegyenlítése 1:2,5 meredekségű rézsűk kialakítása, a felszínen 2,5-5%-os lejtés biztosítása kiegyenlítő réteg terítése: funkciója a hulladéktest felszínének felső és oldalirányú kiegyenlítése, módosítása, valamint a hulladéktest alkalmassá tétele a következő rétegek elhelyezésére anyaga: 30 cm vastagságban kőmentes talaj vagy kezelt (aprított-osztályozott) inert hulladék fedőréteg terítése: funkciója a növényzet megtelepedését a növények táplálását szolgálja, anyaga: 30 cm humuszban gazdag talaj vagy komposzt a rézsűn a végleges rétegrend kialakítása, felszínen átmeneti fedőréteg kialakítása 0,5 m fenékszélességű, 1:1,5 rézsűhajlású, füvesített földmedrű talpárok kiépítése a fedőréteg felszínét a szél és a csapadék általi erózió megakadályozására füvesíteni kell.
Végleges lezárás (II. ütem, várható megvalósulás 2019): 1. A rendezett, átmeneti záróréteggel lefedett hulladéktest konszolidációját követően a végleges záróréteg kialakítása a következő rétegrend szerint - az átmeneti zárórétegen a zavaró növényzet eltávolítása, és a humuszos felső rétegből legalább 20 cm leszedése - szigetelőréteg: 0,006 m, bentonitos szigetelőlemez (bentomat,bentofix) - szivárgóréteg: 0,016 m, anyaga geoműanyag felületszivárgó (rács+geotextília) - fedőréteg: 0,2 m vastag osztályozott építési hulladék és 0,5-0,7 m vastag kis humusztartalmú talaj vagy stabilizált biohulladék, végül 0,3 m vastag humuszban gazdag talaj vagy komposzt 2. A lezárt depónia növényesítése. Az egykor Zamárdiban működő lerakó 1983 óta fogadta a település és a térség lakossági hulladékát, szippantott szennyvizét. Területe a várostól távol, Balatonendréd határában található. Sajnálatos, hogy kialakításakor a természetvédelmi szempontok háttérbe kerültek. A rekultiváció ellenére is elmondható, hogy a komoly természeti értékekkel bíró, idős tölgyekkel tűzdelt diászói legelő tájképi, természeti értékén helyrehozhatatlan sebet ejtett a beruházás.
52
A jelenleg használt somi lerakó A Dél-balatoni, Sió-völgyi ISPA/KA projekt keretében Regionális Hulladékkezelő Központ valósult meg Som község közigazgatási területén. A hulladékkezelő központ a 0159 helyrajziszámú területen található, kiterjedése 35,0222 ha. A telep építése 2008. március 10-én kezdődött, a teljes telep ünnepélyes átadása: 2010. május 31én történt. A hulladéklerakó műszaki védelme HDPE szigetelés, felülete 55.000 m2 . A hulladék tervezett betöltési vastagsága 40 m, csurgalékvíz gyűjtő medence nagysága 6.530 m3. A gázgyűjtő kutak száma 15 db, monitoring kútbó: 3 db található. Kapacitás adatok: Hulladéklerakó: I. ütem (kiépített): 1.125.000 m3 (1.350.000 tonna) II. ütem (bővítés): 3.310.000 m3 (3.972.000 tonna) Hulladékválogató: 18.500 tonna/év/2 műszak Komposztáló: 8.345 tonna/év Szigetelési rétegrend: aljzat szigetelés (alulról felfelé): 2x25 cm ásványi agyagszigetelés (k< 10-9m/s.) geoelektromos monitoring rendszer bentonit lemez (k< 10-11m/sec.) 2,5 mm HDPE fólia lemez geotextilía mechanikai védelem (1.200 g/m2) 30 cm kavics szivárgó réteg (OK 16/32 kavics) geotextilía eltömődés elleni védelem (200 g/m2) rézsű szigetelési rétegrend (alulról felfelé): geoelektromos monitoring rendszer bentonit lemez (k< 10-11m/sec.) 2,5 mm HDPE fólia lemez geotextilía mechanikai védelem (1.200 gr/m2) A hulladékválogató A csarnok mérete a bálatárolóval együtt 2.803 m2 , ebből a válogató csarnok mérete: 1.916 m2, a bálatárolóé 887 m2. A bálázógép 13-15 bála/óra teljesítménnyel dolgozik, (papírbála: 460 kg/bála; PET: 180 kg/bála). Komposztáló A terület nagysága: 3.130 m2, szemipermeábilis takaróval takart, irányított levegőztetéses eljárással működik. A prizmák száma 3 db (prizmánként kb: 350-400 m3 aprított zöldhull.). A komposztálás időtartama 4-6 hét (fóliával takart időszak), amit 4-6 hét utóérlelési szakasz követ. Hulladékudvar A terület nagysága 950 m2, veszélyes hulladékgyűjtő konténer 13.45 m2. Fejlesztési tervek településenként a szelektív hulladékgyűjtést illetően Az ISPA/KA projekt keretén belül kerülnek kiépítésre a szelektív hulladékgyűjtő szigetek, amelyek lehetővé teszik a papír, műanyag, üveghulladék elkülönített, szelektív gyűjtését. Inert hulladék-kezeló, lerakó telep A rekultivációval érintett zamárdi hulladéklerakó mellett 2012. június 5-én átadásra került egy inert hulladék-kezelő, lerakó telep, mely biztosítja a térségben az építésekből-bontásokból kikerülő inert hulladékok szakszerű kezelését, újrahasznosításra történő előkészítését, tovább nem hasznosítható inert anyagok
53
lerakással történő ártalmatlanítását megfelelő műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakón. A lerakó megvalósítását sürgette az a körülmény is, hogy az új hulladékgazdálkodási törvény szerint, amely az Európa Uniós hulladékhasznosítási irányelvet követi 2020ig várhatóan 70%-ra kell emelni az inerthulladék hasznosítást. Adatok a lerakóról: inert hulladék átmeneti tároló tér: inert hulladék feldolgozó tér: feldolgozott anyag tároló tér: inert hulladéklerakó kazetták (I.+II.): lerakó-bővítési tartalékterület:
2.555 850 2.230 6.350 2.640
Kapacitás adatok: Kezelendő hulladék mennyisége: Lerakásra kerülő hulladék mennyisége: Kiépített hulladéklerakó kapacitása: II. ütem (tartalékterület): ~ III. ütem (ráépítés): ~ Teljes inert hulladéklerakó kapacitás: Az inert lerakó várható életciklus tartama:
~ 13-15.000 tonna/év ~ 8-10.000 tonna/év I. ütem (I.+II. kazetta): ~ 56.000 m3 33.000 m3 26.000 m3 ~ 115.000 m3 ~ 12-15 év
m2 m2 m2 m2 m2
A lerakó műszaki védelme: A talajmechanikai feltárások alapján a helyszínen rendelkezésre állt megfelelő minőségű ásványi szigetelő anyag, így külső helyszínről történő beszállításra nem volt szükség. Depónia aljzat szigetelés műszaki védelme felülről lefelé: - felületi szivárgó (helyszínen előállított betontöretből) 30 cm - természetes anyagú ásványi szigetelés (agyag): >50 cm - tömörített altalaj. Rézsűk műszaki védelme: A kiépítésnél az alsó padkáig az agyagréteg helyett bentonitos szigetelés került kialakításra geotextília védelemmel, a fennmaradó egyéb rézsűszakaszok kókuszpaplan megerősítést kaptak az erózióvédelem érdekében. Alkalmazott technológia: A beérkező inert hulladék az új, 60 tonna méréshatárú hídmérlegen keresztül érkezik a telepre, ekkor rögzítik a mérlegelés adatait, illetve szemrevételezéssel ellenőrzik az inert hulladék típusát, összetételét. Ettől függően a vegyes inert hulladék egyből a lerakóra, míg az előválogatott hulladék az átmeneti tároló térre kerül elhelyezésre, ahol megtörténik annak további szétválogatása, osztályozása. Az inert hulladék átmeneti tároló tér az egy évben összesen beszállított hulladék kb. 8-10 hónapos mennyiségének tárolására alkalmas, a feldolgozás folyamatos működése miatt ennél hosszabb időtartamra tervezni nem volt indokolt. A feldolgozó téren három mobil munkagéppel, egy MFL R-CI 100-100/T típusú röpítő törő, egy MFL STE 90-60/T típusú pofástörő-, illetve osztályozógép, valamint egy HYUNDAI Robex 200 W-7 gumikerekes forgó-kotrógépre szerelt hidraulikus bontókalapáccsal és roppantó olló segítségével történik a hulladék feldolgozása (törés, aprítás, osztályozás), amely végül a feldolgozott anyagtároló térre kerül. A két dízelüzemű törőgép használata a beszállított inert hulladék mennyiségétől is függ, de legfőképp az igényelt töret minősége határozza meg azt, hogy melyik törő működik. A feldolgozott inert hulladék végül a feldolgozott anyagtároló térre kerül, ahonnan hasznosításra történő értékesítése biztosított. A beszállításra kerülő vegyes építési hulladék, illetve az átmeneti tárolótérről az osztályozás során kikerülő, tovább nem hasznosítható hulladékok elhelyezése, lerakása a megfelelő műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakón történik. Ez körülbelül a beérkező hulladékmennyiség 60%-át teszi ki.
54
Az egyre növekvő igényeknek megfelelve az AVE Zöldfok Zrt. tevékenységi körében dinamikusan fejlődő ágazat az inert hulladékkezelési szolgáltatás, amely a Zamárdi teleppel vált teljessé. Fejlesztések Az AVE Zöldfok Zrt. Zamárdi telephelyén a hulladéklerakási tevékenység megszűnését követően 2010-ben megépült egy agripelletet előállító üzem, amely az agráriumból kikerülő mezőgazdasági melléktermékből (szalma) magas fűtőértékű pelletet állít elő. Hulladékkezelést végző szolgáltatók engedélyei 34. sz. táblázat: Az AVE Zöldfok Településgazdálkodási és Kommunális Zrt. kommunális hulladékgyűjtéssel kapcsolatos környezetvédelmi engedélyei, 2012. Engedélyezett tevékenység
Engedélyezett mennyiség
Hasznosítás
8000 tonna/év
000722-003/2012
Ártalmatlanítás
100000 tonna/év
Begyűjtés
3856 tonna/év
093455-000/2011
Begyűjtés
1820 tonna/év
2017.11.15.
003919-002/2010
Begyűjtés
531165 tonna/év
2014.11.30.
003919-010/2010
Begyűjtés
531665 tonna/év
2014.11.30.
009582-015/2009
Begyűjtés
531165 tonna/év
2014.11.30.
Engedélyszám
010307-013/2007 Hasznosítás 8000 tonna/év Forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer, 2012.
Érvényes
2012.12.31.
2012.12.31.
A településen ezen kívül az M-Gép Kft., és az M. FAGÉP Kft. rendelkezik hulladék kezelési engedélyekkel. Az egy tulajdonosi körbe tartozó cégek főként építési hulladék kezelésse, feldolgozással foglalkoznak. 35. sz. táblázat: Az M-Gép Kft. hulladékgyűjtéssel kapcsolatos környezetvédelmi engedélyei, 2012. Engedélyszám
Engedélyezett tevékenység
Engedélyezett mennyiség
Érvényes
005886-019/2009
Előkezelés
150000 tonna/év
2014.07.31.
Hasznosítás
150000 tonna/év
2014.07.31.
005886-020/2009
Begyűjtés
5000 tonna/év
2014.09.30.
Szállítás
5000 tonna/év
2014.09.30.
005886-021/2009 Szállítás 10000 tonna/év Forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer, 2012.
2014.07.31.
55
36. sz. táblázat: Az M-FAGÉP Kft. hulladékgyűjtéssel kapcsolatos környezetvédelmi engedélyei, 2012. Engedélyszám
Engedélyezett tevékenység
Engedélyezett mennyiség
Érvényes
005886-019/2009
Előkezelés
59000 tonna/év
2016.10.31.
Begyűjtés
59000 tonna/év
2016.10.31.
Szállítás 59000 tonna/év Forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer, 2012.
2016.10.31.
Állati tetemek ártalmatlanítása A területen a lakossági állattartás nem számottevő, az utóbbi évtizedekben egyre inkább a baromfifélékre korlátozódik. Az üdülőövezeti területeken haszonállat tartás nem engedélyezett. Nagyüzemi állattartó telepek nincsenek. Zamárdi-felsőn a Galopp Kft. foglalkozik lovak tartásával, és erre szervezett idegenforgalmi programokkal, valamint Tóköz-pusztán figyelhető meg, hogy a helyi lakosok a baromfifélék mellett sertéseket hízlalnak. A település déli részén, a Sáfránykert elnevezésű völgyben juhokat tart egy vállalkozó, aki a bezárt hulladéklerakó irányában, illetve a település déli részén található, elvadult felgyomosodott szőlőültetvény területén legeltet. A Diászó északi peremén működött a település dögkútja. A 90’-es években beton foglalat és vas ajtó kialakításával tették „korszerűbbé” a dögkutat, ami később lezárásra került. Rekultiváció nem történt. Meg kell említeni, hogy kistérségi szinten megoldódott az állati tetemek ártalmatlanítása, az elszállítást a budapesti ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. végzi. Környezeti konfliktusok, problémák megállapítása − A szelektív gyűjtés feltételei kiépülőben vannak, de a gyűjtőszigetek a nyári időszakban túlterheltek. − Illegális lerakások jelennek meg időnként a külterületi földutak mentén. − Problémát jelent, hogy az üdülőtelepen keletkező kommunális hulladékot gyakran a közterületi hulladékgyűjtőkben, gyűjtőszigeteken, illetve zöldterületeken helyezik el. − Megfelelő hulladékgazdálkodás megvalósításának feltétele a tudatosság, illetve a hulladékkezeléssel, környezetvédelemmel és általában a köztisztasággal összefüggő, felelős szemlélet erősítése. 3.1.5 Közterület üzemeltetés A városban az önkormányzat szervezete, a Zamárdi Gamesz látja el a belterületek-, felszíni vízelvezető árkok karbantartását, a település virágosítását, utak portalanítását saját dolgozók alkalmazásával, és emellett lehetőség szerint közmunka program igénybevételével. A közterületek összességében gondozottak, az elvégzett munkák minőségében javulás tapasztalható. A település fejlődése során épülő parkok, ízléses közterek kezelése csak megfelelő gazda szemlélet meglétével lehetséges. A városban a karbantartott zöldterületek nagysága jelentős, mintegy 15,8 ha. Ennek szakszerű karbantarása jelentős erőforrásokat, szervezést és szaktudást igényel. A terület nagy részét a parti sáv zöldterületei teszik ki a Kiss Ernő és a Panoráma utca északi oldalán, amely a strandot is magába foglalja. Az itt található Margó Ede sétányon a Zamárdi Gamesz gondoskodik a hulladékgyűjtésről is. Jelentős még a Jegenye tér karbantartandó zöldfelülete, parkja, valamint a kisebb városi parkok, és a vasút melletti zöld sáv.
56
Kedvezőtlen, hogy a közterületi fák telepítése, ápolása, vagy esetleges kivágása nem minden esetben szakmai szempontok szerint történik, hanem kampányszerűen, vagy adminisztratív határidőhöz igazodva valósul meg. Itt szükséges megemlíteni az áramszolgáltató vállalat (E.ON Zrt.) által végzett, nem minden esetben szakszerű metszéseket is, amelyet a légvezetékek megóvása érdekében végeznek. Konfliktusokat okoz a veszélyesnek ítélt, de a településkép szempontjából jelentős fák kivágása, illetve megfigyelhetők kiszáradó facsemeték a nem megfelelő időszakban történő ültetések miatt. 2011-2012. években a Margó Ede sétányon több fát is megmérgeztek ismeretlenek, a fák emiatt kiszáradtak és kivágásra kerültek. A fák mérgezésének indítéka feltehetően a sétány mellett lévő appartmanház balatoni panorámájának biztosítása volt. Környezeti konfliktusok, problémák megállapítása − A jelentős zöldterület kezelése megfelelő szervezést és erőforrásokat igénylő feladat. − A közterületi fák telepítése, kezelése, kivágása nem minden esetben szakmai szempontok alapján történik. − A közterületi fák metszése, amelyet E.ON Zrt. végeztet, az elektromos áram ellátó légvezetékek megóvása érdekében, nem minden esetben szakszerűek. 3.1.6 Energiafelhasználás Elekrtomos áram szolgáltatás A településen az elektromos áram szolgáltatást az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.. végzi. Az ellátás színvonala kielégítő, a hálózat műszaki karbantartása folyamtos. Gyakori konfliktust okoz, hogy a légvezetékek megóvása érdekében, a közterületi fákon végzett metszéseket a szolgáltató által megbízott alvállalkozók nem megfelelő szakértelemmel végzik el. 37. sz. táblázat: Zamárdi áram ellátó hálózatát jellemző adatok Villamosenergiafogyasztók száma (db) 4163
Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db) 4411
Szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége (MWh/év) 16917
A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége (MWh/év) 8961
Forrás: E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., 2012.
Közvilágítás A település kiterjedt úthálózattal rendelkezik, amelyen a megfelelő éjszakai megvilágítást biztosítani kell. A meglévő rendszer erre alkalmas, azonban energiahatékonysága felülvizsgálatot igényel. Célszerű a gazdasági szempontból elérhető legjobb technológia alkalmazása az energiafogyasztás csökkentése érdekében. Izzócserék, illetve programozott működés segítségével az energiafogyasztás jelentősen csökkenthető lenne. A közvilágítás esetében figyelmet igényel a fényszennyezés csökkentését lehetővé tevő technológiák alkalmazása. Sok esetben elegendő az éjszakai dísz kivilágítások telepítésének átgondolása, korszerű világítótestek alkalmazása, a megvilágítás időbeni korlátozása. Zamárdiban a római katolikus templom esetében szükséges az időbeli korlátozás átgondolása, illetve a kilátó esetében a meglévő, indokolatlan díszvilágítás cseréje a biztonságos feljutást segítő éjszakai fényforrásokra, illetve diszkrét és ízléses épület kivilágításra.
57
Gáz szolgáltatás Zamárdi területén az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózat Zrt. látja el a vezetékes gázszolgáltatást. Az adatsorok alapján látható, hogy a fogyasztók száma 40%-os növekedést mutat a 2000-2010 közötti időszakban. A 3552 db üdülőingatlan közül nem ismeretes a fűtéssel, azon belül a gázfűtéssel rendelkezők aránya. A lakóépületek számához (1978 db) viszonyítva 94%-os arányról beszélhetnénk a gázfűtést illetően. Feltehetően ez az arány - figyelembe véve a tűzifa könnyű elérhetőségét a településen – aránytalanul magas. 38. sz. táblázat: Zamárdi gázellátó hálózatát jellemző adatok, 2012. Évek
Gázelosztó hálózat hossza (m)
2000 46 055 2001 47 897 2002 48 600 2003 48 600 2004 48 657 2005 48 657 2006 48 814 2007 48 814 2008 50 249 2009 50 569 2010 50 569 Forrás: E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt., 2012.
Lakossági fogyasztók száma (db) 1323 1328 1384 1440 1519 1588 1618 1761 1850 1852 1860
Közületi fogyasztók száma (db) 141 145 153 157 141 144 154 152 153 155 156
Kedvezőtlen, hogy megújuló energia hasznosítás csak kis mértékben működik a településen, bővebb adatok erről nem állnak rendelkezésre. Új építésű nyaralók, lakóépületek és a település legnagyobb szállodája a Hotel Wellamarin esetében tapasztalható napkollektoros rendszerek alkalmazása. A település vezetősége esetében jelen van a különböző környezetbarát energiák hasznosítását lehetőségként kezelő szemlélet, azonban a közintézmények esetében jelenleg az évtizedekkel ezelőtti korszerűtlen, pazarló rendszerek kiváltása zajlik fosszilis energiahordozót használó, de takarékosabb, jobb hatásfokú megoldásokra. Komolyabb szintű, megújuló energiára, vagy helyi biomasszára alapozott fűtési rendszer kialakítására a helyi, Fekete István Általános Iskola esetében lenne lehetőség. Ez a közintézmény a település legnagyobb energia felhasználója. Fontos megemlíteni, hogy az AVE Zöldfok Zrt. Zamárdi telephelyén a hulladéklerakási tevékenység megszűnését követően 2010-ben megépült egy agripelletet előállító üzem, amely az agráriumból kikerülő mezőgazdasági melléktermékből (szalma) magas fűtőértékű pelletet állít elő. Az előállított pellet helyben történő hasznosításáról, illetve ennek lehetőségéről nem állnak rendelkezésre információk. Környezeti konfliktusok, problémák megállapítása − − − −
A közvilágítás jelenlegi formájában jelentős energiafogyasztó, működése felülvizsgálatot gényel. Épületek díszkivilágításából jelentős fényszennyezés keletkezik. Rossz hatásfokkal működő energetikai rendszerek a közintézményekben. A megújuló energiahasználat lassú terjedése a lakosság alacsony jövedelmi színvonala miatt.
58
3. 2 Közlekedési infrastruktúra A város közlekedési szempontból az M7-es autópályáról, a 7. sz. főútról, valamint a Budapest-Nagykanizsa-Zágráb-Fiume / Ljubljana- Trieszt vasútvonalakon közelíthető meg. A város délkeleti irányú megközelíthetősége jelentősen javult az M7-es autópálya újabb szakaszainak megépítésével. Az autópálya másik előnye, hogy a korábban jelentős közúti teherforgalom szinte eltűnt, a 7. sz, főút közlekedési zajterhelése ezáltal számottevően lecsökkent. Vasúti közlekedés A terület északi részén, jórészt a partszakasz vonulatát követve vezet a Dél Vasút sínpárja, amely a megye első vasútvonalaként adott lendületet a XIX. század második felében a tóparti települések gazdasági életének, és jelentős része volt az idegenforgalom, a fürdőkultúra gyors kialakulásában is. Déli irányban vasúton siófoki vagy fonyódi átszállást követően lehet utazni. Vízi közlekedés A Balatoni hajózásnak turisztikai szempontból van jelentősége. A szomszédos Szántód településen található a Balaton egyetlen kompkikötője, amely az M7 autópályáról, Budapest irányából legrövidebb úton Zamárdin át közelíthető meg. A Balaton lassan mélyülő medre Zamárdit elsősorban a strandolásra teszi alkalmassá. A településen 2 db kisebb vitorlás kikötő található, nagyhajó kikötője nincs. Nagy beruházással járó kikötő építéssel kapcsolatos befektetői kezdeményezés indult 2006. időszakában, azonban a szóbanforgó kikötő fél évtizedre kiterjedő tervezői munka során sem kapta meg a szükséges környezetvédelmi szakmai hozzájárulásokat. Kerékpárúthálózat A településen önálló kerékpárút nem került kialakításra. Az üdülő övezeten halad át a Balatoni Bringakörút, amelyen évente több tízezer kerékráros érinti Zamárdit. Ennek ellenére önállóan kiépített kerékpárút, vagy kerékpársáv nincs a településen. A Bringakörút egyik legnehezebben járható szakasza a Zamárdi autóskemping és a Szántódrév közti szakasz. Az idegenforgalomhoz kapcsolódva elmondható, hogy hiányoznak a település, térség látnivalóihoz vezető – nem feltétlen aszfaltozott módon kiépített – kerékpáros útvonalak. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a 7. sz. főút mentén, illetve a vasútállomási gyalogátkelőnél – amely a település északi és déli része közti közlekedés tengelyét képezi – kerékpárral csak a járdán, vagy a gépjármű forgalomban, balesetveszélyes módon lehet közlekedni. 3.2.1 Közúthálózat, útminőség Zamárdi város közigazgatási területét érintő országos közútszakaszok: − 7. sz. Budapest-Nagykanizsa-Letenye főközlekedési út − 7102. sz. út, amely a 7. sz. főutat köti össze Szántódrévvel A forgalomszámlálási adatok alapján kitűnik, hogy a 7. sz. főút forgalma magas (3000 egységjármű/nap feletti).
59
39. sz. táblázat: Forgalomszámlálási adatok (2005-2010.)
Év
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Sorsz.
Út
Kezdőszelv . km + m formában
Végszelv. km + m formában
Évi átlagos napi keresztmets zeti forgalom (ANF E/nap)
Személygépk. kisautóbusz (utánfutóval is) forgalom
Kistehergépk. forgalom
Közepesen nehéz 2 tengelyes tehergépk. forgalom
Tehergépk. utánfutóval vagy pótkocsival forgalom
Nehéz tehergépk. forgalom
Motorker. és segédm. kerékpár forgalom
Kerékp. forg.
1
7
113 + 281
114 + 015
19 757
12 464
2 247
442
469
350
133
0
2
7
114 + 015
115 + 057
19 365
11 673
2 211
419
499
286
138
6
3
7102
0 + 000
2 + 725
3 614
3 211
262
3
23
2
32
33
1
7
113 + 281
114 + 015
21 751
13 553
2 587
292
336
241
97
4
2
7
114 + 015
115 + 057
20 306
11 953
2 264
356
424
289
131
6
3
7102
0 + 000
2 + 725
3 638
3 230
264
3
24
2
34
32
1
7
113 + 281
114 + 015
14 874
11 174
1 658
178
85
72
107
4
2
7
114 + 015
115 + 057
8 573
5 976
1 132
142
170
29
79
7
3
7102
0 + 000
2 + 725
3 228
2 566
508
18
9
0
58
137
1
7
113 + 281
114 + 015
10 574
8 007
1 273
213
101
12
145
7
2
7
114 + 015
115 + 057
7 384
5 486
1 039
104
124
21
93
6
3
7102
0 + 000
2 + 725
3 464
2 747
544
17
9
0
65
175
1
7
113 + 281
114 + 015
9 373
7 433
897
89
106
10
185
5
2
7
114 + 015
115 + 017
7 257
5 445
1 031
94
113
19
78
4
3
7102
0 + 000
2 + 725
3 132
2 493
494
16
8
0
55
115
1
7
113 + 281
114 + 015
8 167
6 341
765
103
122
12
161
5
2
7
114 + 015
115 + 017
7 252
5 501
1 133
100
73
9
113
41
3
7102
0 + 000
2 + 725
3 160
2 506
496
20
10
0
51
107
Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt., 2012.
60
A település úthálózata változó állapotú. Az utcák többségükben szilárd burkolatúak. Az üdülő övezetekben találhatók szilárd burkolat nélküli utcák, amelyek gépkocsiforgalma a szálló por koncentrációt növeli. Ezek különösen a Dessewffy utcától északi irányban elhelyezkedő mellékutcák. Előfordulnak olyan utcák is, amelyek szilárd burkolattal rendelkeznek ugyan, de a burkolat állapota kátyúzást, illetve teljes felújítást igényel. Ezek közé tartoznak a Dessewffy utcát keresztező Táncsics, Mikes és Klapka utcák, valamit a település déli területén húzódó Rétföldi utca. 40. sz. táblázat: Állami közutak szakaszainak állapota Zamárdiban, 2012. Kezdőszelv. km + m formában
Végszelv. km + m formában
Burkolat állapota
Részszakasz hossza
0
113 + 281
114 + 015
tűrhető
754,0 m
0
114 + 015
114 + 515
tűrhető
500,0 m
7
0
114 + 515
115 + 019
nem megfelelő
500,0 m
7
0
115 + 019
115 + 057
tűrhető
38,0 m
2 + 725
ossz
2 724,0 m
Sorszám
Út
Pálya
1
7
2
7
3 4
5 7102 0 0 + 001 Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt., 2012.
41. sz. táblázat: Önkormányzati adatszolgáltatás a települések úthálózatáról, 2012. Teljes úthálózat hossza (km)
Belterületi utak hossza (km)
Külterületi utak hossza (km)
91,6
47,9
0,77
Szilárd burkolatú utak hossza (km) 48,6
Kiépítetlen utak hossza (km)
Tervezett útfejlesztések (utca név és hossza km)
43
Rétföldi utca, 1,07 km
Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás.,2012.
A közutak témájához szervesen kapcsolódik a parkolás helyzete a városban. Jelenleg elmondható, hogy a nyári időszakban a Balaton parti utcák (főként a Kiss Ernő utca) zsúfoltak a gépkocsiktól, a parkolás feltételei pedig nem megfelelőek. A Kiss Ernő utca mentén a poros útpadkán és az útmenti fasor alatt találnak helyet a járművezetők. Kedvezőtlen, hogy a Kossuth utca, Kiss Ernő utca sarkán kiépített, jelentős méretű parkoló – tulajdonosváltással összegüggésben – más használati funkciókkal bír, miközben az önkormányzat a parti sáv zöldterületein jelöl ki nagyméretű, ideiglenes parkolókat. Komoly előrelépést jelent viszont a Zöldfa utca végén lévő parkoló felújítása. Indokolt lenne a parkolási kapacitás további növelése a Kiss Ernő utca, Panoráma utca teljes hosszában, a nyári szezon igényéhez alkalmazkodva oly módon, hogy a kulturált parkolás műszaki és esztétikai feltételei bizotsítottá váljanak. Átgondolást igényel a parkolás megoldása a Siófoki út déli oldalán is. 3.2.2 Zajterhelés Zamárdi város zajhelyzetét meghatározó egyik domináns forrás a közlekedés, amelynek zajterhelő hatása elsősorban a településen áthaladó országos közutak nyomvonalai, valamint a vasútvonal melletti területeken jelentkezik. A helyi önkormányzat 9/2008. (IV. 29.) számú rendelete hivatott az országos jogszabályokkal szinkronban lévő helyi előírások betartatására. Az üdülőterületi jelleg turistavonzó hatása jelentős közúti forgalmat eredményez. A főforgalmi út környezetére a 27/2008. (XII. 3.) KöM - EüM együttes rendelet állapít meg határértéket, ami üdülőterületre nappal 60, éjjel 50 dB, míg lakóterületre nappal
61
65, éjjel 55 dB. Kedvezően befolyásolta a zajterheltség alakulását az utóbbi években az M7 autópálya folytatásának megépítése, amely jelentős átmenő gépjárműforgalmat vezetett el a déli part településeiről, ily módon a városban csökkent a közúti közlekedés által okozott zajterhelés. A széliránytól függően azonban tartós, de nem jelentős zajterhelés éri a települést az autópálya irányából. A várost Balatonendréddel összekötő út települési szakasza jelentős forgalomi zajtól mentesült a Kútvölgyi árokkal párhuzamosan megépült új szakasz átadása óta. A Balaton parti települések zajterhelésére a part vonalát követő, Budapest – Balatonszentgyörgy – Nagykanizsa – Murakeresztúr MÁV vasúti fővonal forgalma is hatással van. A vasúti vonal környezetére a 27/2008. (XII. 3.) KöM - EüM együttes rendelet állapít meg határértéket, ami – a főutakhoz hasonlóan – üdülőterületre nappal 60, éjjel 50 dB, míg lakóterületre nappal 65, éjjel 55 dB, amely már nagymértékű terhelésnek számít. Környezetzavaró hatásuk miatt fokozott figyelmet igényelnek a kereskedelmi, szórakoztató szolgáltatásokat végző létesítmények, legerőteljesebb zavaró hatásuk az idegenforgalmi szezonban van. Ezek közül is kiemelkednek a szabadtéri zenés események, amelyek belterületen történő megrendezése évről évre komoly konfliktusokat okoz a rendezvényeket engedélyező helyi önkormányzat és a pihenni vágyó nyaralók, helyi lakosok között. Ez a probléma főként a nyaranta megrendezésre kerülő, Balaton Sound fesztivál időszaka alatt jelentkezik. Üzemi létesítmények okozta zajterhelés a településen nem okoz problémát. Az AVE Zöldfok Zrt., valamint az MGép Kft. telephelyein hulladékszállítással és feldolgozással járó, jelentős zajhatás észlelhető, azonban a telepek elhelyezkedése távol esik a lakott területektől, így ezzel kapcsolatos környezeti terhelésről nem jelentkezik. Környezeti konfliktusok, problémák megállapítása − − − − − −
Szilárd burkolat nélküli utcák az üdülőterületen (pl. Török Ignác utca, Bercsényi utca). Szilárd burkolattal rendelkező, de felújításra szoruló utcák (pl. Rétföldi utca, Mikes Kelemen utca, Vasvári Pál utca stb.). Helyenként hiányosak a gyalogos közlekedés feltételei (pl. Endrédi út). Kedvezőtlenek a kerékpáros közlekedés feltételei a 7. sz. főút mentén és átkelési szakaszain, valamint a Balatoni bringakörút nyugati szakaszán. Helyenént hiányosak a kulturált és bizonságos parkolás feltételei (Kiss Ernő utca, Siófoki út). A kültéri, zenés rendezvények ideje alatt nem megoldott a zajterhelési határértékek betartása (pl. Balaton Sound)
3. 3 Épített környezet állapota 3.3.1 Településszerkezet Zamárdi a Balaton déli parti települései közül a legfiatalabb város, 2008. évben szerezte meg a városi rangot. Ma a Balaton déli partjának leghosszabb – 3 kilométernyi – szabadstrandja, és részben még beépítetlen parti sávja található Zamárdiban. Sokak számára ez teszi kedvelt nyaralóhellyé. Az évszázadokig mezőgazdasági területet alkotó tóparti község csak az 1900-as évek eleje óta lett a családok kedvelt üdülőhelye. A falu élete és szerkezete az 1960-as évektől változott meg jelentősen. A régi időkben a megélhetését évszázadokig a mezőgazdaság jelentette. A jelenlegi közigazgatási területen a XV. századi oklevelek tanúsága szerint Egyházaszamárd, Balatonmelléky Zamárd, Lykzamárd, Kyszamárd
62
és Felsőzamárd települések helyezkedtek el, többé kevésbé ma is meghatározható helyen. A történelmi események előrehaladtával a település jelenlegi Fő utcája körül alakult ki a mai város őse, temploma 1773-ban épült. A Tihanyi Apátság jelentős birtokkal rendelkezett a településen, amelyek művelése megélhetést biztosított az itt lakók egymást követő generációinak. A XX. század első harmadától kezdve az idegenforgalom töltötte, és tölti be a fő szerepet, és ezzel összefüggésben átrendeződött a korábbi szerkezet is. A telpülés közigazgatási területéhez tartozik a főként üdülőingatlanokból álló Zamárdifelső, a 7. sz. főút mellett sűrűbben lakott Balatonszéplak-alsó. A várostól dél-keleti irányban található Tóközpuszta, amely a Tihanyi apátság egyik központja volt. Kiváló mezőgazdasági adottságai a TSZ idők végéig biztosítottak megélhetést az itt élők számára. 1972-ig tagiskola működött itt. Mivel a város több településrészből tevődik össze, amelyek a partvonal mentén, egymás mellett hosszan elnyúlva helyezkednek el, több helyen alakult ki központi jellegű terület. Ezek közül a legjelentősebb a zamárdi Szabadság-téren és tőle deli irányban, a Honvéd utca - Fő utca kereszteződésében kialakult településközpont, amely a várost markánsan elválasztó közlekedési tengely (vasút, főút) mindkét oldalára átnyúlik. A másodlagos alközpont szerepét betöltő Jegenye-tér Zamárdifelső, míg a Rózsa tér Balatonszéplak-alsó központjának tekinthető. A szerkezeti terv alapján Zamárdi karaktere az alábbi területegységekből áll: • Történeti településközpont, egyutcás, nőtt településrész orsós térbővülettel, a hosszútelkeken oldalhatáron álló, nyeregtetős, hosszúházas beépítésekkel. • Kőhegy szőlőterületein a Tihanyi Apátság birtokaként uradalmi szőlők, nagyméretű L alakú présházakkal, majd a XVIII. századtól jobbágyi szőlőkultúra megjelenése számos ma is meglévő hagyományos présházépülettel. • A századfordulón kialakult üdülőtelep a lapos parton, változatos méretű, de szabályos telkeken, szabadon álló, hagyományos zömök tornyos, karcsú tornyos, barokkos oromzatú és üvegezett verandás villaépületeivel. • A part „feltöltésével” a századforduló óta kialakult új üdülő, strandterületek, illetve a kiépült partvédőmű. • Új lakóterületi egységek a Siófoki út D-i oldalán, az ófalu eddig beépítetlen területei szabadon álló, kertvárosias jelleggel. A város integrált városfejlesztési stratégiája a következő acióterületeket definiálja: -
Zamárdi-Üdülőtelep Ófalu Újtelep Zamárdi-felső-Széplak Kő-hegy
Problémát jelent, hogy nincs egységes településközpont, és az alközpontnak nevezhető terek megjelenése és funkciói is hiányosak. Hiányzik továbbá a balatonra merőleges közlekedési tengely, és a központ üdülővárosi arculata is. A települést kettészelő vasút és a 7. sz. Főút miatt nehézkes a település északi és déli része közti közlekedés gépjárművel, kerékpárral és gyalogosan egyaránt. Településkép szempontjából kedvezőtlen a sokféle stílusban készülő, gyakran igénytelen megjelenésű reklámtáblák, hirdetési felületek, épület feliratok jelenléte. Megfontolandó lenne egységes, ízléses arculat kidolgozása, rendeletbe foglalása. Épített értékek védelme Zamárdiban jelentős számú helyi védelem alatt álló épített érték található. Célszerű azonban az 1994-ben megalkotott helyi rendeletben található listát felülvizsgálni, frissíteni és bővíteni a 2004-ben készült településfejlesztési koncepció javaslatai
63
alapján (pl. villaépületek, Tóközpuszta épített értékei, stb.). A jelenlegi felsorolás helyrejzi számai és objektumai nem minden esetben fedik a valóságot. Műemlékvédelem Zamárdiban 3 db országos- és számos helyi védelem alatt álló építészeti érték található, utóbbiakat az alábbi táblázat tartalmazza. Ezek állapota változó. A kisebb szobrok, emlékművek, keresztek megfelelő karbantartása könnyebben kivitelezhető. Ezekre az önkormányzat megfelelő figyelmet és erőforrásokat fordít. A templom és a magánházak felújítása a magas költségek, szűkös források és a tulajdonviszonyok miatt általában nehézségekbe ütközik. Az országos védelem alatt álló épületekről elmondható, hogy a Fő utcán található római katolikus templom külső és belső állapota megfelelő, gondozott. A tájház (Fő u. 83) és a templom mellett található lakóház (Fő. u. 120.) állapota hasonlóan jó. Fontos megemlíteni az 1785-ben emelt plébániaépületet, amely helyi védelem alá tartozó, műemlék jellegű épület, egyúttal Észak- Somogy egyik legrégibb lakóépülete. Állapota felújításra szorul. Az önkormányzat 16/1994 (VI.6.) számú rendelete tartalmazza a helyi védelem alatt álló objektumok felsorolását (42. sz. táblázat). A listán a régi településrész falusi építészeti értékei mellett a település északi részén, elszórtan megjelenő nyaralók, villák épületei is szerepelnek. Az utcaképre vonatkozó védelmet HT megjelölés jelöli. A H1 kód a teljes épület és a hozzátartozó terület védettségét, a H2 csak az épület, vagy ahhoz tartozó, meghatározott objektum védettségét jelöli. Az országos védettségű objektumok mellett MJ jelzés szerepel. A rendelet kitér a fenntartás és az épület felújítási, bővítési lehetőségek szabályaira is. A rendelet módosításai között látható, hogy a korábban Magyar Ház néven ismert, központi elhelyezkedésű, jelentős építészeti értékkel bíró régi épület mindössze egy évig állt helyi védelem alatt, majd közlekedési szempontokra hivatkozva lebontották. A város ezzel a döntéssel jelentős építészeti értékkel lett szegényebb, amihez nem mérhető a leaszfaltozott, kiszélesített út (a Magyar Ház utca) hasznossága. 42. sz. táblázat: Helyi és országos védelem alatt álló építészeti értékek Ssz.
Utca
Házszám
Hrsz.
1.
kőkereszt
Objektum
Fő u.
9.
2487
H1
2.
kerítés
Fő u.
12.
2487
H2
3.
lakóház
Fő u.
16.
2492
HT
4.
utcakép
Fő u.
17-20.
2493-96
MJ
5.
plébánia
Fő u.
22.
2499/1
H1
6.
lakóház
Fő u.
23.
2501
H1
7.
lakóház
Fő u.
24.
2502
H1
8.
lakóház
Fő u.
25.
2503
H1
9.
lakóház
Fő u.
28.
2506
H2
10.
kerítés
Fő u.
36.
2515
H1
11.
lakóház
Fő u.
46.
2528
HT
12.
utcakép
Fő u.
70-71.
2448-49
H2
13.
pince
Fő u.
92.
2386
H1
14.
lakóház
Fő u.
98.
2380
H2
15.
kerítés
Fő u.
113.
2323
H2
16.
kerítés
Fő u.
125.
2300
H1
17.
lakóház, kerítés
Fő u.
126.
2300
H1
18. 19.
kőkereszt Nepomuki Szt. János szobor
Fő u. Fő u.
-
2465 2466
H1 MJ
20.
kőkereszt
Fő u.
-
2537
H1
21.
Szamárkő
Külterület
-
2652/8
H1
64
Jelölés
Ssz.
Objektum
Utca
Házszám
Hrsz.
Jelölés
22.
Vasútállomás
MÁV terület
-
2225
H1
23.
Maár Villa
Schweidel u.
2.
1580
H1
24.
villa
József A. u.
4.
1637
H1
25.
R.k. kápolna
Petőfi u.
9.
2098
H1
26.
kútház
Petőfi u.
9.
2098
H2
27.
villa
Petőfi u.
21.
1946
H1
28.
villa
Petőfi u.
27.
1916
H1
29.
nevelőotthon
Knézich u.
1.
1679
H1
30.
óvoda
József A. u.
-
1709
H1
31.
villa
IV. Köz 15.
15.
2043
H1
32.
villa
Kiss E. u.
4.
2044
H1
33.
villa
Kiss E. u.
5.
1782
H1
34.
üdülő
Rákóczi u.
15.
2952
H1
35.
orvoslakás
Kossuth u.
8.
2109
H1
36.
orvosi rendelő
Kossuth u.
12.
2106
H1
37.
Szt. Kristóf szobor
közterület
-
4458
H1
38.
üdülő
Szent István u.
-
3540
H1
39.
üdülő
Móricz Zs. u.
18.
4005-06
H1
40. üdülő Nyár u. 6. 4553 Forrás: Zamárdi Város Önkormányzatának 16/1994 (VI.6.) számú rendelete, 2012.
H1
Régészeti örökségvédelem Régészeti jelentőségű védetté nyilvánított területek: -
A Réti-földek néven nyilvántartott avarkori temető A déli rész helyrajzi számai: 052/48, 052/50 - 59 Az északi rész helyrajzi számai: 2481, 2482, 2483, 2484, 2485, 2486, 2487, 2488, 2489, 2490, 2491, 2492, 2493, 2494, 2495, 2496, 2497, 2498, 2499, 2500
-
Az endrédi úti Gépállomás és szomszédos területei Helyrajzi számai: Gépállomás területe: 050/3, 050/4, 050/30 Gépállomástól délre: 050/14, 17, 18, 19, 20, 23, 24, 25, 26 Gépállomás mögött: 050/30b
Nyilvántartott régészeti lelőhelyek: A nyilvántartott régészeti lelőhelyek 50%-a a település lakott, beépített részén taláható. Másik felét alkotják a lakott részeken kívüli terrületek, ahova a fenti 2 db régészetileg nyilvántartott védett lelőhely is tartozik. A régészeti örökség védelmében alkalmazni kell a témával kapcsolatos jogszabályokat, amelyet a város településszerkezeti terve tartalmaz. A településen tervezett építési beruházások megtervezésénél különös tekintettel kell lenni az érintettségi vizsgálatokra.
65
3.3.2 Közigazgatási rendszer Az államigazgatás területi szervei főként megyei szinten működnek. (pl. Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal, Nemzeti Adó és Vámhivatal Hivatal Somogy Megyei Adóigazgatósága) de megtalálhatók a regionális szerveuetek is (pl. Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség). Ugyanakkor a kisebb illetékességű I. fokú államigazgatási szervek területi hatálya igazgatási feladatonként eltérő, nem egységes. Az Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve körzetre kiterjedő közegészségügyi felügyeletét I. fokon a Siófoki, Balatonföldvári, Tabi Kistérségi Népegészségügyi Intézet ÁNTSZ Siófoki Intézete látja el. A Siófoki Rendőrkapitányság és a Somogyi Munkaügyi Központ Siófoki Kirendeltsége illetékes a város területén. Az önkormányzati igazgatás helyi szerve a polgármesteri hivatal, amely egyrészt döntésre előkészíti az önkormányzati hatósági ill. helyi önkormányzati ügyeket a hatáskör címzettje – a képviselő-testület vagy a polgármester – számára, másrészt szakszerűen előkészíti a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket. A településen főállású polgármester látja el az önkormányzat vezetését Az építésigazgatásban a kiemelt szakértelmet igénylő ügyek hatáskörét általában a városi jegyzők kapták meg, a városban helyi építési hatóság működik. 3.3.3 Demográfiai helyzet és folyamatok A Somogy megyei demográfiai folyamat negatív tendenciájú, amely a természetes szaporodás elégtelenségéből és a negatív vándorlási különbözetből adódik. Zamárdi városa ettől eltérő képet mutat: az elmúlt évek adatai alapján megállapítható, hogy jelentős mértékű népességnövekedés regisztrálható. A terület népességeltartó képessége a jelenleginél nagyobb számú lakosság befogadását is lehetővé teszi. A városban mindezek ellenére megfigyelhető az a kedvezőtlen tendencia, hogy a fiatalok nagy része munkalehetőség, illetve lakáshoz jutás hiányában kénytelen elhagyni Zamárdit. Különösen igaz ez a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre, illetve a 20-30 éves korosztályra. 43. sz. táblázat: A város demográfiai adatai, 2010. Állandó Állandó Állandó Állandó Állandó Állandó Öregedési Aktív népesség, népesség, népességből népességből népességből népességből index korúak férfiak nők 15 év alatti 15 év alatti 65 év fölötti 65 év fölötti (65+/0száma száma száma férfiak nők férfiak nők 14) 1323
1398
176
160
234
351
1800
1,74
Forrás: Területi Információs Rendszer, 2012.
Zamárdi állandó lakosainak a száma 2010. év végén 2721 fő volt, a nemek aránya 48-52% a nők javára, az aktív korúak aránya a teljes népességből 66,2%. A település lakosságszáma növekvő, amit a pozitív vándorlási egyenleg (2010-ben +44 fő) és a természetes szaporodás biztosít (2010-ben +8 fő).
66
44. sz. táblázat: A város népmozgalmi adatai, 2010. Elvándorlások száma (áll. és Állandó Állandó ideigl. elvándorlások odavándorlások vándorlások száma száma száma összesen) 82 126 165 Forrás: Területi Információs Rendszer, 2012
Odavándorlások száma (áll. és ideigl. vándorlások száma összesen)
Élveszületések száma
Halálozások száma
190
21
13
3.3.4 Foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyok Az országos tendenciákhoz hasonlóan a kereslet csökkenés, a gazdaságtalan tevékenységek leépítése (állattartó telepek megszüntetése, tsz-ek felszámolása), a szervezeti átalakulások és a privatizáció együttes hatásaként csökkent a termelő teljesítmény. A mezőgazdasági szektorban foglalkozók aránya alacsony, elsődlegesen az idegenforgalmi – turisztikai jellegű kereskedelmi – vendéglátó, szolgáltató tevékenység ad megélhetést a munkát vállalóknak. Ez azonban általában csak a nyári időszak alatt jelent folyamatos munkavégzést. A nem szezonális jellegű munkát végzők főként a helyi önkormányzatnál, a városi gamesznál, néhány kisebb helyi vállalkozásnál, illetve a közeli Siófokon található közszolgáltató és egyéb cégeknél, kisvállalkozásoknál, éves nyitvatartású éttermekben, szállodákban dolgoznak. A település gazdaságát az idegenforgalom és a hozzá kapcsolódó szolgáltató szektor határozza meg. 2010. év végén összesen 644 db regisztrált vállalkozás volt Zamárdiban, ennek több mint a fele volt érdekelt az idegenforgalomban, a további ötöde, illetve tizede az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, illetve a kereskedelem területén. 45. sz. táblázat: A Zamárdiban működő vállalkozások száma a különböző gazdasági szektorokban, 2010. Megnevezés
Mértékegység Mennyiség
Regisztrált vállalkozások, társas vállalkozások száma a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás nemzetgazdasági ágakban (A+B gazd.ág) Regisztrált vállalkozások, társas vállalkozások száma a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban (C+D+E gazd.ág) Regisztrált vállalkozások, társas vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág) Regisztrált vállalkozások, társas vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág) Regisztrált vállalkozások, társas vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban (H gazd.ág) Regisztrált vállalkozások, társas vállalkozások száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban (I gazd.ág) Regisztrált vállalkozások, társas vállalkozások száma a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban (J gazd.ág) Regisztrált vállalkozások, társas vállalkozások száma az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (K gazd.ág) Regisztrált vállalkozások, társas vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban (M gazd.ág) Regisztrált vállalkozások, társas vállalkozások száma az
67
db
46
db
16
db
39
db
59
db
339
db
7
db
9
db
92
db
6
db
6
Megnevezés
Mértékegység Mennyiség
egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (N gazd.ág) Regisztrált vállalkozások, társas vállalkozások száma az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (O gazd.ág) Regisztrált vállalkozások száma az egyéb tevékenység nemzetgazdasági ágban (P+Q gazdasági ág, az év végén) Összesen
db
25
db
0
db
644
Forrás: Területi Információs Rendszer, 2012
A település a balatoni turizmusnak jelentős mértékben kitett, ennek megfelelően a munkanélküliség is szezonálisan hullámzik. A számított éves adat 2010-ben 6,3%, ami a térségi átlaggal közel megegyezik. 46. sz. táblázat: Zamárdi munkanélküliségi / nyilvántartott álláskeresőinek jellemzői, 2010. Megnevezés Regisztrált munkanélküliek száma összesen Regisztrált munkanélküliek száma, férfi Regisztrált munkanélküliek száma, nő Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl összesen Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl, férfi Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl, nő Regisztrált munkanélküliek száma általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel Regisztrált munkanélküliek száma általános iskolai végzettséggel Regisztrált munkanélküliek száma szakmunkásképző végzettséggel Regisztrált munkanélküliek száma szakiskolai végzettséggel Regisztrált munkanélküliek száma szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettséggel Regisztrált munkanélküliek száma főiskolai végzettséggel Regisztrált munkanélküliek száma egyetemi végzettséggel Regisztrált munkanélküliek száma, fizikai foglalkozású Regisztrált munkanélküliek száma, szellemi foglalkozású Regisztrált munkanélküli pályakezdők száma Regisztrált munkanélküli pályakezdők száma, férfi Regisztrált munkanélküli pályakezdők száma, nő
Mértékegység
Mennyiség
fő fő fő fő
106 50 56
fő fő fő
39 15 24 3
fő 28 fő 33 fő fő 35 fő 4 fő fő fő fő fő fő
3 81 28 8 3 5
Forrás: Területi Információs Rendszer, 2012.
3.3.5 Intézményi rendszer, szolgáltatás Zamárdi a Siófoki térség frekventált települése, intézményhálózata városi rangjához képest gyengének nevezhető, hiszen csak alapfokú oktatási intézményekből áll. A kialakult rendszer hátterében azonban az alacsony állandó lakosság áll, amely igényeit többé-kevésbé így is ki tudja szolgálni a hálózat.
68
Közoktatás Óvoda: Nagyméretű (2200 m2) játszóudvara EU-szabványnak megfelelő, hangulatos praktikus fajátékokkal, vízforgatós pancsoló medencével felszerelve, amely a gyerekek testi fejlődését is szolgálja. Saját konyhával rendelkezik, ezzel is biztosítva az óvodás korosztály étkezési szükségleteinek kielégítését. Jelenlegi férőhelye 70 fő, ez azonban a speciális demográfiai folyamatok következtében nem bizonyul elegendőnek, emiatt 2011. évben több gyermek beiratása a siófoki, illetve a balatonendrédi óvodában fog megvalósulni. Az önkormányzat rövid távú tervei közt szerepel az óvoda bővítése. Nemrégiben történt meg a rendkívül rossz hatásfokú elektromos fűtés cseréje. Az új rendszer a réginél takarékosabb, de a jövőben szükség lenne a korszerűbb energetikai megoldások alkalmazására. Fekete István Általános Iskola: A településen 1740 óta működik iskola. A közintézmény épülete kétszintes, két összefüggő épülettömbből áll, külön tornacsarnokkal, bitumenes sportpályával, korszerű napközis konyhával és étteremmel, nyolc tanteremmel, és könyvtárral rendelkezik. A tantermek nagysága, elhelyezkedése, természetes megvilágítása optimális. Az iskola eszközellátottsága, tárgyi feltételei is kiválónak mondhatóak. A 2004/2005-ös tanévtől az iskola többcélú, összetett intézményként működik: • •
egyrészt nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó általános iskolai egység, 1-8. évfolyamos osztállyal; másrészt alapfokú művészetoktatási iskola, 1-8. évfolyamos osztállyal
Meg kell jegyezni, hogy az intézmény a település legnagyobb energiafogyasztója, ami jelentős terhet ró a városra. A közeljövőben célszerű lenne az intézmény energetikai célú fejlesztési lehetőségei közül kiválasztani a helyi viszonyok alapján legkedvezőbbnek mondható megoldást, megújuló energiára, illetve helyben képződő biomassza fűtésre alapozva. Emellett néhány évig működött Zamárdiban középfokú, sőt felsőfokú oktatási intézmény is, de a Dél-Balatoni Idegenforgalmi és Közgazdasági Szakközépiskola keretein belül működő alapítványi iskola helyi tagintézménye megszűnt. Egészségügyi ellátás Zamárdi egészségügyi ágazata az elmúlt időszak alatt sokat fejlődött. Két orvosi, egy fogorvosi rendelője korszerűen felszerelt, jól műszerezett. Az egészséges életmódra nevelést segíti még a helyi vöröskereszt - a település egyik legnagyobb társadalmi szervezete - közel 100 fős tagsága. A védőnői szolgálat két körzetre osztva végzi a feladatát szoros együttműködésben a háziorvosokkal, a fogorvossal és a helyi szociális intézményekkel. A szolgálat ellátási területe az alábbiak szerint alakul:
2.4.3. Közigazgatás Zamárdi Város Önkormányzata A polgármester és a képviselő testület munkáját a jegyző és az alpolgármester segítik. A képviselőtestület munkarendje szerint minden hó utolsó hétfőjének délutánján tartja rendes ülését, és ha szükség van rá, akkor rendkívüli ülésekre is sor kerül. Ezen kívül közmeghallgatást, lakossági fórumot is tart, amennyiben a helyzet azt megkívánja. A hivatal feladatai között kiemelt jelentőségű a képviselőtestület és
69
a bizottságok munkájának a segítése, a döntéshozatalra szánt ügyek szakmai előkészítése, írásbeli előterjesztések formájában. A képviselőtestület három bizottságot hozott létre, amelyek a következőek: •
Pénzügyi Bizottság
•
Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság
•
Szociális és Közoktatási Bizottság
A város rendelkezik környezetvédelmi alappal, az ezzel kapcsolatos részleteket az önkormányzat 7/2012. (I.24.) rendelete rögzíti. A környezetvédelmi alap felhasználási területei a következők lehetnek: - a környezetvédelmi szempontból károsodott terület javítása, rehabilitációja, - a környezetvédelmi, egészségügyi beruházások megvalósítása (pl: védőfásítás), - a város természeti erőforrásainak, természeti értékeinek megőrzése, fenntartása, - a környezet- és természetvédelemről szóló tájékoztatások, előadások finanszírozása, - környezet- és természetvédelmi felmérések, tanulmányok költségeinek finanszírozása, - a talaj valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelme. Zamárdi Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala A hivatal feladatai között kiemelt jelentőségű a képviselőtestület és a bizottságok munkájának a segítése, a döntéshozatalra szánt ügyek szakmai előkészítése, írásbeli előterjesztések formájában. Az önkormányzat alkalmazottai három nagy egységet alkotnak: • Polgármesteri Hivatal (önálló) • Gamesz (részben önálló gazdasági intézmény) • Intézmények (részben önálló gazdasági intézmények): óvoda, iskola, közösségi ház és könyvtár, védőnői szolgálat, Tourinform iroda, GyermekjólétiCsaládsegítő szolgálat. A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti a polgármester irányításával. Körjegyzőség nincs. A hivatal munkáját az ISO minőségbiztosítási rendszernek megfelelő, auditált módon végzi. A településen kisebbségi önkormányzat nem működik. Az önkormányzat gazdálkodási szervezete 1997 óta látja el a település működéséhez szükséges műszaki feltételek biztosításához kapcsolódó feladatait. A 30 főt foglalkoztató önkormányzati intézmény a kötelezően ellátandó feladatai mellett műszaki lehetőségei révén segít a helyi civil szervezetek, polgárok ezen jellegű problémáinak megoldásában is, mint például a Nyugdíjas Klub tagjainak szállításakor. Speciális tevékenységként a városban kegyeleti szolgáltatást is nyújt. Szociális ellátás A szociális ellátórendszer a település méretéhez és jellegéhez képest igen jó, köszönhetően annak, hogy a kötelezően előírt Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat mellett két országos méretű egyházi karitatív szervezet is képviselteti magát Zamárdiban. Mindemellett a település és ellátási körzete messze nem küzd olyan komoly szociális problémákkal és feszültségekkel, mint a megye településeinek jelentősebb része, és értelemszerűen a turizmus – az egészségügyi intézményekkel ellentétben – sem okoz komoly terhelést az intézmények számára.A gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, házi segítségnyújtás jól működik a városban. Fontos a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Zamárdi Csoportjának, valamint a Magyar Vöröskereszt Zamárdi Alapszervezetének tevékenysége.
70
Gazdaság A településen az idegenforgalom dominál, de megtalálhatók az agrárvidéki hagyományok, ahol a szántóföldi növénytermesztés mellett megjelenik a kertészet, erdő- és vadgazdálkdás. A gazdaságában halványan megjelenik az élelmiszeripari termékek feldolgozása is. Ezt a helyi pincészet és a pálinkafőző vállalkozás reprezentálja. A város, illetve a szomszédos Siófok jelentős szolgáltató iparának munkaerő felszívó ereje az idegenforgalmi szezonban érezteti kedvező hatását. Jelenleg az adottságok turisztikai kihasználásának feltételei részben vannak csak megteremtve, folyamatos a minőségi turizmus feltételeinek kialakítása. A háttérterületek természeti, táji környezetére, a kerékpáros turizmus lehetőségeire épített szolgáltatások még erősen hiányosak. A turisztikai célra rendelkezésre álló kereskedelmi (11990) és magán szállásférőhelyek (3662) száma: 39263 férőhely az eltöltött vendégéjszakák száma 231790 db volt 2010. évben. Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma: 11990 − Szállodák szállásférőhelyeinek száma: 379 − Panziók szállásférőhelyeinek száma: 174 − Turistaszállások szállásférőhelyeinek száma: 110 − Ifjúsági szállók férőhelyeinek száma: 0 − Kempingek szállásférőhelyeinek száma: 11170 − Üdülőházak szállásférőhelyeinek száma: 15 − Magánszállásadás férőhelyeinek száma összesen: 3662 − Fizetővendéglátás szállásférőhelyeinek száma:− Falusi szállásadás szállásférőhelyeinek száma: 47. sz. táblázat: A város vendégforgalmának jellemző adatai, 2010. Megnevezés Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Vendégek száma a szállodákban Vendégek száma a panziókban Vendégek száma turistaszálláson Vendégek száma ifjúsági szálláson Vendégek száma kempingekben Vendégek száma üdülőházakban Vendégek száma a magánszállásadásban Vendégek száma falusi szálláson Összesen
Vendégek száma Belföldi és Külföldi külföldi 23 467 5 513 3 609
736
783 96 0 17 149 1 830 28 451
239 0 0 4 538 0 4 011
51 918
9 224
Forrás: Területi Információs Rendszer, 2012
48. sz. táblázat: A városban töltött vendégéjszakák jellemző adatai, 2010. Vendégéjszakák száma Belföldi és külföldi külföldi
Megnevezés Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Vendégéjszakák száma a szállodákban
71
86 356
24 477
12 034
2 599
Vendégéjszakák száma Belföldi és külföldi külföldi 4 255 1 916 443 0 0 0 64 023 19 962 5 601 0
Megnevezés Vendégéjszakák Vendégéjszakák Vendégéjszakák Vendégéjszakák Vendégéjszakák
száma száma száma száma száma
a panziókban tursitaszálláson ifjúsági szálláson kempingekben üdülőházakban
Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban Vendégéjszakák száma falusi szálláson Összesen
145 434
27 837
231 790
52 314
Forrás: Területi Információs Rendszer, 2012.
Jóléti, jövedelmi viszonyok A jövedelmi viszonyokat a nyomott bérek mellett az alacsony szintű jóléti transzfer jövedelmek - GYES, családi pótlék, nyugdíj – jellemezik, amelyet a településen élők egyéb jövedelmekkel voltak kénytelenek kiegészíteni (turisztikai szolgáltatások, háztáji gazdaság). Zamárdiban az egy adózóra jutó adóköteles jövedelem 2010-ben 1 595 978 Ft volt. 49. sz. táblázat: Távközlési adatok, 2010. Egyéni analóg távbeszélő fővonalak száma (lakásfővonal) 735
ISDN vonalak száma
Nyilvános távbeszélő állomások száma
Szolgálati üzemi fővonalak száma (analóg)
Távbeszélő fővonalak száma (ISDN vonalakkal együtt)
102
8
1
933
Üzleti analóg távbeszélő fővonalak száma (közületi fővonal) 87
Forrás: Területi Információs Rendszer, 2012.
Zamárdi személygépkocsi ellátottsága magas (588 db). A település ingatlanállományát a lakások és az üdülők befolyásolják. Zamárdi lakásállománya 2010-ben 1074 db volt, amelyhez még mintegy 3000 db üdülőingatlan is hozzáadandó (2001-es Népszámláláskor 3076 db). 50. sz. táblázat: Zamárdi lakásállományának adatai, 2010. Megnevezés Zamárdi
Lakásállomány (db)
2010 évben épített lakások száma (db)
1074
16
Forrás: Területi Információs Rendszer, 2012.
72
2010 évben épített épített üdülőegységek száma (db) 2
Környezeti konfliktusok, problémák megállapítása − − − − − − − −
Nincs egységes településközpont. Településszerkezeti okokból nem megoldott a város észak-dél irányú közlekedése a 7. sz. főút, és a vasút két oldalán. Az épített értékek védelmének gyengesége tapasztalható egyéb, kényelmi érdekekkel szemben (Magyar Ház példája). A helyi védelem alatt álló építészeti értékek listája nem pontos, nem teljeskörű. A jelentős számú régészeti lelőhely a település déli irányú terjeszkedését nehezíti. Jelentős, részben már feltárt régészeti leletanyag, amely bemutatása a településen nem megoldott. Az adott települési övezetbe megjelenésük vagy elnagyolt méretük miatt nem illő épületek megjelenése (Kőhegy, Üdülőterület) A sok esetben igénytelen kidolgozású, és nem egységes megjelenésű reklámtáblák rontják a településképet.
73
4. A lakosság egészségi állapota, környezet-egészségügyi összefüggések A lakosság egészségi állapotát számos kockázati tényező határozza meg. A rizikótényezők túlnyomó többsége elsősorban betegségre hajlamosító, fenntartó ok (ún. másodlagos ok), és nem közvetlenül kiváltó tényező. Halmozódásuk azonban növelheti a betegségek kockázatát, előfordulási gyakoriságát. Az egészségi állapotot befolyásoló kockázati tényezők: 1. egyéni, endogén tényezők: - veleszületett genetikai adottságok - szerzett tulajdonságok - életkor, nem 2. életkor, életvitel: - táplálkozási szokások - fizikai aktivitás - élvezeti szerek fogyasztása - szabadidő eltöltése 3. lakókörnyezeti tényezők: - természetes környezet közegeinek fizikai, kémiai, biológiai állapota - épített környezeti tényezők fizikai, kémiai, biológiai állapota - város-falu - ipar-mezőgazdaság - szolgáltatások 4. munkakörnyezettel, munkavégzéssel kapcsolatos tényezők: - fizikai (hő, zaj, rezgés, ionizáló és nem ionizáló sugárzás) kóroki tényezők - kémiai (gáz, gőz, füst, aerosol, por, rost) kóroki tényezők - biológiai (mikrobiológiai) kóroki tényezők - pszichoszociális kóroki tényezők 5. társadalmi, gazdasági (makro és mikro) környezeti tényezők: - életvitelt meghatározó társadalmi gazdasági tényezők - szociális környezet (migráció, munkanélküliség, elszegényedés, globalizáció, stb.) 6. az egészségügyi és szociális ellátáshoz való hozzáférés: - ellátás minősége - ellátás elérhetősége A környezeti tényezőkkel összefüggő betegségek nehezen azonosíthatók, mivel számos tényező együttes hatásának eredményeként alakulnak ki. A lakosság korösszetétele, az idős korúak magas aránya miatt a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint azt az egészségügyi ellátás szervezettsége és szakmai színvonala indolkolná. A születések száma kisebb a halálozások számánál. Magas a mozgásszervi, keringési rendszer, daganatos és cukorbetegek száma. E betegségek a kedvezőtlen szociális helyzetből is adódó egészségtelen táplálkozással, a mozgásszegény életmóddal hozhatók összefüggésbe.
74
Kiemelt figyelmet kell szentelni Zamárdi városában: - a vízminőség- védelmére, hiszen ahhoz, hogy az ivóvízminőségű víz garantált legyen, és az üdülési céloknak is megfeleljen, a Balaton vizének biológiai szempontból is stabilnak kell lennie, - ezzel összefüggésben a közel 100 %-os csatornázottsági (és rákötési) arány elérésére, a csapadékbemosódás megakadályozása, - a pollenkoncentráció csökkentésére, a parlagfű-mentesítésre, - a belsőtéri levegőszennyezők kontrollja mellett a dohányzás visszaszorítására, - az ivóvíz alacsony fluortartalma miatt a fogszuvasodás megelőzéséhez a fluorpótlásra, - a golyvagyakoriság csökkentésére a jódozott konyhasó használatára - a települési szilárd és folyékony hulladék elhelyezése az uniós szabványoknak megfelelően.
5. Természetvédelem A természetvédelem az élő és élettelen természeti értékek és azok rendszereinek megóvását célozza. Egyik fő célja a biológiai sokféleség megőrzése, amelynek alapja a természetes és természetközeli élőhelyek működőképes állapotban történő megóvása. Zamárdi területét érintően számos értékes természeti területet lehet találni, amelyek egyrészt a Balatonhoz, és egyéb vizes élőhelyekhez, másrészt a település déli szérét szegélyező erdőségekhez kapcsolódnak. A színes természeti környezet számos, védelem alatt álló állat- és növényfajnak jelent életteret, ezért szükség van pontos ismeretükre, megóvásukra. Természetvédelem alatt álló területek Zamárdi területén országos védelem alatt álló, és védelemre javasolt területeket lehet találni. A NATURA 2000 hálózatba tartozó berekterületek és erdőterületek, illetve a Nemzetközi Ökológiai Hálózat részét képező elemek jelzik a védendő természeti értékek meglétét, a területhasználatok ésszerű korlátozásának igényét. Helyi védelem alatt álló természeti területek a város közigazgatási területén nincsenek, azonban önkormányzati rendelettel védett fák és fasorok jelzik, hogy a természeti értékek tudatos megőrzésével kapcsolatos tevékenység kibontakozóban van. Zamárdi Város Önkormányzata a 21/2004. (XII.16.) számú rendeletével egyes fákat, fasorokat, facsoportokat, illetve azok termőhelyeit (természeti emlékek), védetté nyilvánította. A rendelet többek között a védelemmel kapcsolatos kitáblázást, a fenntartás szabályait, valamint a további fák, facsoportok védelmére irányuló javaslattevés szabályait is rögzíti. A védett fák kezelését a városi Gamesz végzi. Megjegyzendő, hogy kitáblázással nem lehet találkozni a megjelölt vák mellett. A lista bővítése is indokolt lehet a külterületi értékes faegyedek számbavétele után.
75
51. sz. táblázat: Helyi rendelettel védett édett fák, facsoportok, fasorok Zamárdiban, 2012. Fafaj Fekete dió (Juglans-nigra)
Termőhelyi adatok Termőhely: Tóközpuszta Helyrajzi szám: 026/2 A terület tulajdonosa: Ambrus Imre
Jellemzés Valószínűleg Zamárdi legidősebb fája, életkorát 250300 évre becsülik. Törzs körmérete: 430 cm, magassága 28-30 méter.
Japánakác (Sophora japonica)
Termőhely: Tóközpuszta Helyrajzi szám: 026/2 A terület tulajdonosa: Galopp KFT. Termőhely: Katykó-dűlő Helyrajzi szám: 4658/2 A terület tulajdonosa: özv. Illés Zoltánné Termőhely: Szabadság tér Helyrajzi szám: 2222 A terület tulajdonosa: Önkormányzat Termőhely: Fő utca 120. Helyrajzi szám: 2311 A terület tulajdonosa: Varga László és társa
Törzs körmérete: 385 cm, magassága 28-30 méter. Életkora: 120-150 év.
Házi berkenye domestica)
(Sorbus
Tiszafa (Taxus baccata)
Eperfa (Morus alba)
4 db Kislevelű (orvosi) Hárs (Tilia cordata) Jegenye nyár fasor (Populus nigra Italica)
Termőhely: Fő utca Helyrajzi szám: 2465 A terület tulajdonosa: Önkormányzat Termőhely: Széchenyi utca mindkét oldala Helyrajzi szám: 3029/1 A terület tulajdonosa: Önkormányzat
Törzs körmérete 175 magassága: 10-12 méter.
cm,
A 148 cm törzs körméretű növény életkora 200 évre becsülhető. A Zamárdi, Fő u. 120. szám alatti 150 éve épült ház udvarában, kb. 100-120 éve ültetett példányból az egyik még ma is él, törzskörmérete 230 cm. A viszonylag jó állapotban lévő faóriás a szépen karbantartott tájházzal egy tipikus régi falusi porta hangulatát őrzi. Jelenleg összefüggően ez a 4 db 150-160 cm törzskörméretű fa utal a régi falusi utcaképre.
A Széchenyi utcában ültetett fasorban 130-tól 280 cm törzskörméretet elérő fák díszlenek. Erős gyökérzetük szinte kipányvázza ezeket az óriásokat, amelyek egy tipikus balatoni utcakép látványát mutatják. Széchenyi-fa (Tilia cordata) Termőhely: A Széles csapás Nem mérete miatt, hanem eleji park, a Millecentenáriumi kulturális emlék volta miatt emlékműnél érdemel védelmet, mert A terület tulajdonosa: Széchenyi István halálának Önkormányzat 150. évfordulóján ültette a város lakossága. Forrás: Zamárdi Város Önkormányzatának 21/2004. (XII.16.) számú rendelete
Országos védelem alatt álló területek A Tóközi berek egésze országos védettnek minősül. A terület szélein előfordulhat, hogy a déli részén már nem az egész hrsz minősül lápnak, hanem csak egy része. Szakértői vizsgálatot követően ezeket a területeket meg kell osztani. A Zamárdi területén található, egyedi hatósági határozattal történő lehatárolásra váró ex lege védett láppal érintett ingatlanok helyrajzi számos listája:
76
Zamárdi Zamárdi Zamárdi Zamárdi Zamárdi Zamárdi Zamárdi
010 011/1 011/2 011/3 011/4 011/5 011/6
Zamárdi Zamárdi Zamárdi Zamárdi Zamárdi Zamárdi Zamárdi
011/7 027 028 029 030 031/10 031/2
Zamárdi Zamárdi Zamárdi Zamárdi Zamárdi Zamárdi Zamárdi
031/3 031/4 031/5 031/6 031/7 031/9 05/10
Zamárdi Zamárdi Zamárdi Zamárdi Zamárdi Zamárdi Zamárdi
05/11 05/2 05/3 05/4 05/5 05/6 05/7
Védelemre javasolt területek A Zamárdi határában található a Vaskereszt Erdőrezervátum, amely 117,9 ha nagyságával a SEFAG Zrt-hez tartozó legnagyobb kiterjedésű védett terület. Feladata, a területén található mészkedvelő tölgyes védelme. Megjegyzendő, hogy a terület keleti szomszédságában, a Vaskereszt emlékhelynél népszerű erdei pihenő és tűzrakóhely található. A jövőben meg kell vizsgálni, hogy az erdőrezervátum és a pihenőhely szomszédsága miatt szükséges-e intézkedéseket tenni. A vaskereszt erdőrezervátum helyrajzi számos listája: Zamárdi Zamárdi Zamárdi Zamárdi Zamárdi
0111/2 0102/3 a 0102/3 b 0105/1 0106/1
Zamárdi Zamárdi Zamárdi Zamárdi Zamárdi
0107/1 0108/1 0109/2 0110/3 0110/4
Zamárdi Zamárdi Zamárdi Zamárdi Zamárdi
0111/1 0111/3 a 0111/3 b 0112 0113/1
Ezen kívül a 2004. évben készült településfejlesztési koncepcióban védelemre javasolt területek között jelenik meg a Diászó és a Sáfránykert völgye, valamint a település külterületét délről szegélyező Öreghajlás erdeje. Célszerű megvizsgálni a védelem alá helyezés lehetőségét, és szükséges szintjét (helyi v. országos) valamint a bemutatási funkció (pl. tanösvény) lehetőségét is. A védett parkerdőben, illetve a diászói legelőn kialakított tanösvény (akár a rekultivált hulladéklerakó érintésével is) az idegenforgalmi kínálatot is bővítené. Natura 2000 területek Magyarországra az uniós csatlakozás óta érvényes a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv. Ezért kötelező volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyek, valamint állat- és növényfajok védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának a részeivé váltak. Különleges madárvédelmi területek és különleges természet megőrzési területek kerültek meghatározásra. A kijelöléssel hazánk területének közel 21%-a lett Natura 2000 terület. Védett területeink csaknem teljes egészében bekerültek a hálózatba, de ezeken kívül további körülbelül 1.2 millió hektár kapott védettséget. Ezek között sok a mezőgazdasági terület, így a rezervátum-szerű védelem helyett a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolására alapozó megóvás, fenntartható gazdálkodás kerülhet előtérbe. Kihirdetésre került az azóta többször mdosított 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, valamint a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről. A rendeletek célja az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó közösségi jelentőségű, és kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, valamint vadon élő növény- és állatfajok élőhelyének megőrzése, és ezáltal a biológiai sokféleség fenntartása, megőrzése és az ehhez szükséges szabályok megállapítása.
77
A Natura 2000 hálózatba tartozó területek 1. Balaton (HUBF30002) Zamárdi 02/60 2. Dél-Balatoni berkek (HUDD20041) Zamárdi 05, 06/1, 07, 08, 09, 010, 011/1, 011/2, 011/3, 011/4, 3571/3, 3571/4, 3571/5, 3571/6, 3571/7, 3571/8, 3571/9, 3571/20, 3571/21, 3571/26, 3571/27, 3571/28, 3571/29, 3571/31, 3571/32, 3571/33, 3571/34, 3571/35, 3571/36, 3571/37, 3571/38, 3571/39, 3571/40, 3571/41, 3571/42, 3571/43, 3571/44, 3571/47, 3571/48, 3571/49, 3571/50, 3571/51, 3571/53, 3571/54, 3571/55, 3571/56, 3571/57, 3571/58, 3571/59, 3571/60, 3571/61, 3571/62, 3571/63, 3571/64, 3571/65, 3571/66, 3571/67, 3571/68, 3571/69, 3571/70, 3571/71, 3572/1, 3572/2, 3573/5, 3573/6, 3573/7, 3573/8, 3573/9, 3573/10, 3573/11, 3573/12, 3573/13, 3573/14, 3573/15, 3573/16, 3573/17, 3573/18, 3573/19, 3573/20, 3573/21, 3573/22, 3573/23, 3573/24, 3573/25, 3573/26, 3573/27, 3573/28, 3573/29, 3573/30, 3573/31, 3573/32, 3573/33, 3573/34, 3573/35, 3573/36, 3573/37, 3573/38, 3573/39, 3573/40, 3573/41, 3573/42, 3573/43, 3573/44, 3573/45, 3573/46, 3573/47, 3573/48, 3573/49, 3573/50, 3573/51, 3573/52, 3573/53, 3573/54, 3573/55, 3573/56, 3573/57, 3573/58, 3573/59, 3573/60, 3573/61, 3573/62, 3573/63, 3573/64, 3573/65, 3573/66, 3573/67, 3573/68, 3573/69, 3573/70, 3573/71, 3573/72, 3573/73, 3573/74, 3573/75, 3573/76, 3573/77, 3573/78, 3573/79, 3573/80, 3573/81, 3573/82, 3573/83, 3573/84, 3573/85, 3573/86, 3573/87, 3573/88, 3573/89, 3573/90, 3573/91, 3573/92, 3573/93, 3573/94, 3573/95, 3573/96, 3573/97, 3573/98, 3574, 3627/1, 3627/2, 3636/16, 3636/18, 3636/21, 3636/22, 3636/24, 3636/25, 3636/26, 3636/27, 3636/28, 3636/29, 3636/30, 3636/31, 3636/32, 3636/33, 3636/34, 3636/35, 3636/36, 3636/37, 3656, 3658/3, 3658/4, 3658/5, 3658/6, 3658/7, 3658/8, 3658/9, 3658/10, 3658/11, 3658/12, 3658/13, 3658/14, 3658/15, 3658/16, 3658/17, 3658/18, 3658/19, 3658/20, 3658/21, 3658/22, 3658/23, 3658/24, 3658/25, 3658/26, 3658/27, 3658/28, 3658/29, 3658/30, 3658/31, 3658/32, 3658/33, 3658/34, 3658/35, 3658/36, 3658/37, 3658/38, 3658/39, 3658/40, 3658/41, 3658/42, 3658/43, 3658/44, 3658/45, 3658/46, 3658/47, 3658/48, 3658/49, 3658/50, 3658/51, 3658/52, 3658/53, 3658/54, 3658/55, 3658/56, 3658/57, 3658/58, 3658/59, 3658/60, 3658/61, 3. Köröshegyi-erdők (HUDD20042) Zamárdi 0109, 0111/a, 0111/b, 0112, 0113, 0114, 0115, 0116, 0120/a, 0120/b, 0121, 0122, 0123/a, 0123/b, 0124, 0125, 0126/a, 0126/b, 0130, 0131, 0144,
A Natura 2000 hálózat kihirdetése óta eltelt időszakban több jogszabály módosítás és végrehajtási utasítás született a Natura 2000 hálózattal kapcsolatban, amelyek a következők: A 275/2004. (X. 8.) Korm. Rendelet módosításai: − 201/2006. (X.2.) Korm Rendelet − 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről − 144/2007. (VI.22.) Korm. Rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról
78
− − −
269/2007. (X.18.) Korm.Rendelet – A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól A Kormány 23/2010. (II. 11.) rendelete az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelete az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről Az EURÓPAI BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2007. november 13.) A 92/43/EGK tanácsi irányelv értelmében a pannon bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területeit tartalmazó jegyzék elfogadásáról (az értesítés a C(2007) 5404. számú dokumentummal történt)
−
41/2012 VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól
A Balaton természetvédelmi jelentősége -
1989. március 17. óta október 1–től április 30-ig ramsari terület (a vonuló és telelő vizimadarak védelme érdekében). Az EU Madárvédelmi Irányelv és az Élőhelyvédelmi Irányelv alapján a NATURA 2000 hálózat része. A természetes élőhelyek, kiemelten is a balatoni nádasok védelme szempontjából különleges élőhelyegyüttes.
Nemzeti Ökológiai Hálózat területek A védett területekhez hasonlóan a megmaradt nem védett természetes és természetközeli élőhelyek sem lehetnek elszigetelt egységek, mivel kis kiterjedésük miatt nem biztosíthatják hosszú távon az élővilág fennmaradását, nem akadályozhatják meg a fajok további eltűnését. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes területeket olyan funkcionális rendszerben, ökológiai struktúrában kell értékelni és kezelni, hogy a kisebb-nagyobb élőhelyek összekapcsolása valamilyen módon megvalósuljon. Erre a szakmai megfontolásra az "ökológiai hálózat" rendszerének elismerése épült. Magyarországon a Nemzeti Ökológiai Hálózat tervezése 1993-ban kezdődött meg az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség / International Union for Conservation of Nature and Natural Resources), szervezésében. A Nemzeti Ökológiai Hálózat kijelölését a nemzetközi eszközök messzemenő figyelembe vételével végezték. A nemzetipark-igazgatóságok szakembereinek közreműködésével elkészültek az egyes igazgatóságok illetékességi területéhez tartozó regionális ökológiai hálózatok. Ezek összeillesztésével született meg az országos hálózat 1:50 000 léptékű digitális adatbázisa. A most készülő, az ökológiai folyosók általános szabályozására vonatkozó miniszteri rendelet biztosítja majd az élőhelyek, életközösségek konkrét védelmén túl a közöttük lévő biológiai kapcsolat megőrzésének, fejlesztésének, rekonstrukciójának és kialakításának részletes jogi hátterét. Az ökológiai hálózathoz tartozó élőhelyek védelmének biztosítása a magyar jogrendbe is beépült. Az ökológiai hálózattal kapcsolatos rendelkezéseket, utalásokat tartalmaznak a következő jogszabályok: • •
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (53. §) 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (4., 9., 12., 13., 19. és 22. §-ok)
79
• •
132/2003. XII. 11. OGY határozat a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programról 46/1999. (III.18) Korm. rendelet a hullámterek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról (6. §)
Az ökológiai hálózat funkcionális elemei Magterületek: Magterületnek nevezik a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai. Ökológiai folyosók: A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az élőhelyeket, élőhelykomplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. Pufferterületek: A magterületek és a folyosók körül védőzónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természetközeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól. Rehabilitációs területek: A kijelölendő rehabilitációs területek a magterületek, ökológiai folyosók és védőövezetek hálózati elemek területein belül zárványként jelentkező, vagy ezekkel határos ökológiailag sérült állapotú területek, melyek megszakításokat okoznak az egyes zónákban. Helyreállításukat követően a hálózathoz kapcsolhatóak. Zamárdi városa magterületekkel és ökológiai folyosók területével érintett. Az adott területek megfelelő kezelésének, megőrzésének biztosítása érdekében szükség van a jogszabályi háttér, valamint a tulajdonosi kör megismerésére, valamint a jelenlegi területhasználati módok áttekintésére. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve (2008. évi LVII. tv.) övezeti besorolásai alapján a város területén Magterület övezetébe (Ö-1), és Ökológiai folyósó övezetébe (Ö-2) tartozó területek találhatók. Ezenkívül a tó felszíne időszakosan nemzetközi jelentőségű vízimadár élőhely (vonatkozó rendelet: 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól). A téli vándorlási időszakban vízimadarak csapatai pihennek a Balaton vizén, úgy mint a tőkés réce (Ansa platyrhynchos), szárcsa (Fulica atra), kerceréce (Bucephala clangula), a fütyülő réce (Ansa penelope), a barátréce (Aythya ferina) és a vetési lúd (Anser fabalis). Védett és fokozottan védett vízimadarak is megjelennek itt, többek között a kanalsréce (Anas clypeataa), a hegyi réce (Aythya marila), a kontyos réce (Aythya fuligula), a füstös réce (Melanitta fusca), a kis bukó (Mergus albelus), a nyári lúd (Anser anser) és a sarki búvár (Gavia arctica). Továbbá a parti nádasok védelmét a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998. (II. 13.) Kormányrendelet, valamint a Balaton törvény 20. § (4)-(5) és 35. § d)-h) bekezdések előírásai szabályozzák. Ennek alapján a természetvédelmi hatóságok 2006-2007. folyamán az önkormányzat útján kihirdették a nádassal érintett területeket.
80
Környezeti konfliktusok, problémák − − − − −
A település nem rendelkezik természeti szempontból értékes élőhelyeire, illetve a fellelhető állatfajokra, növényfaj egyedekre vonatkozó, szakmai igényű felméréssel. A helyi rendelet keretében védett fák köre nem teljes, a kitáblázás hiányzik. Értékes élőhelyek (Diászó, öreghajlási erdő) nem állnak természetvédelmi oltalom alatt. A természeti, táji értékkel bíró Diászó száraz gyepterület karbantartás hiányában elgyomosodott, beerdősült. A Vaskereszt erdőrezervátum mellett közkedvelt erdei pihenőhely található, a két funkció összeegyeztethetősége egyeztetéseket igényel.
6. Környezetbiztonság A környezetbiztonság a természeti és környezeti katasztrófák számának világszerte tapasztalható növekedése miatt kiemelt társadalmi megítélést kap. Ennek és a felelős politikai gondolkodásmódnak köszönhető, hogy az Országgyűlés elfogadta a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényt (katasztrófavédelmi törvényt). Ezt a jogszabályt a jelenleg érvényben lévő, katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény követte. A katasztrófavédelmi törvény a katasztrófák elleni védekezés, felkészülés fő települési feladatainak végrehajtását a polgármesterekre bízza. A polgári biztonság érdekében jelenleg folyik az állami szervezetben a környezeti kockázatok felmérése. A környezet állapotát egyrészt természetes, másrészt mesterséges (ember által előállított) tényezők változtathatják meg gyorsan és nagymértékben. Ezeket a gyors és nagymértékű környezeti változásokat nevezik katasztrófáknak. A környezetbiztonság, közbiztonság, valamint közlekedésbiztonság mellett megkülönböztetett figyelem tulajdonítandó a Balaton parton a fürdőzők, és a vízi sportokat űzők biztonságára (az UV-sugárzás okozta veszélyeket is bele értve), az élelmiszerbiztonságra, továbbá a munkavégzés biztonságos feltételeinek garantálására csakúgy, mint a lakosság létbiztonságára, illetve általában a katasztrófa megelőzésre, és elhárításra. Fel kell készülni arra, hogy az éghajlatváltozás következtében növekszik a szélsőséges időjárási események gyakorisága, ami az eddigieket meghaladó kockázatot jelent. A hagyományos hatósági eszközök mellett e feladat elvégzése során az erre szakosodott civil szervezetek (polgárőrség) aktivitására is építeni kell, és fel kell készíteni a lakosságot a gyors beavatkozások szervezett elvégzésére. Természetes eredetű katasztrófák lehetőségei: − Földrengés, − Légköri természeti csapások (csapadék, szél, magas hőmérséklet okozta károk), − Természetes eredetű tűzvész. A mesterséges (emberi tevékenység által okozott) katasztrófák lehetőségei: − Üzemi robbanás, üzemi környezetszennyezés (mérgezés, tűz, villámcsapás, tankautó, vasúti baleset), − Tűzvész, − Repülőgép baleset, − Terrorista merénylet következményei.
81
Zamárdi városban a fejlesztéseknek és a települések biztonságos működtetésének, az élet-és vagyonbiztonságnak alapvető feltétele az üzemi robbanás és a tűz elleni védelem hatékony megoldása. A tűz elleni védekezés legfontosabb eszközei, módszerei: − a szükséges oltóvíz - mennyiség biztosítása, − az oltóvíz biztonságos eljuttatása a település valamennyi beépített, illetve beépítésre szánt területére, − a vízkivétel műszaki lehetőségeinek biztosítása, − az egyes építési övezetek, illetve létesítmények gyors megközelítése a tűzoltóság járművei részére. Környezeti konfliktusok, problémák megállapítása − − −
A természetes eredetű és az emberi tevékenység által okozott katasztrófák bekövetkezése, kiemelten a bozót és nádastözek esetére. Közúti (tartálykocsi) baleset. Földcsuszamlás, partfal omlás.
82
7. SWOT analízis Erősségek − kedvező a város fekvése, természetföldrajzi adottságai − kedvező a város megközelíthetősége − az ivóvíz és energia ellátás megoldott − megfelelő a villamos távvezetékek, a gáz, úthálózat sűrűsége és hosszúsága − természeti és táji értékek gazdagon találhatók a településen − a beépítésektől védett parti sáv idegenforgalmi vonzerő is egyben − szennyező ipari tevékenység hiánya − egyes településrészeken még fellelhető természet közeli állapotok − nagy fajgazdagság, megfigyelési, vadászati lehetőségek Gyengeségek − felszíni szennyeződésre érzékeny természeti környezet − hiányos a csapadékvíz-elvezető rendszer − sérülékenység az éghajlatváltozás hatásaival szemben − jelentős forgalom a szezonban, szűk keresztmetszet − rendezvények okozta zajterhelés − a terület nagy része erózió által fokozottan veszélyeztetett − természeti értékek védelme nem megfelelő − közjóléti erdő (parkerdő) hiánya − a környezetvédelmi szempontok nem megfelelő érvényesítése döntéshozatali munkában − kihasználatlanok a parti sáv zöldterületének adottságai
a
helyi
Lehetőségek − fejlesztések összehangolása a turizmussal − a civil-szféra aktivizálódása − kihasználatlan parti zöldterületek hasznosítása − a környezettudatos életszemlélet kialakítása − megújuló energiaforrások (napenergia, biomassza) hasznosítása − természeti értékek védelmének megszervezése − közjóléti erdő kijelölése − fenntartható turizmus, természetvédelmi oktatás Veszélyek − központi és helyi támogatások csökkenése − a dinamikusabban fejlődő régiók vonzásának hatására nagyobb mértékű elvándorlás feltételezhető − helyi értékek háttérbe kerülése a globalizálódó világban − az EU szigorodó szabályozása a környezetvédelem területén (pl.: hulladékgazdálkodás) − az éghajlatváltozás következtében romlik a Balaton és a vízgyűjtő vízmérlege, romlik a vízminőség − a rekultivált hulladéklerakó csurgalékai elérik és károsítják a felszín alatti vizeket − az éghajlatváltozás miatt csökken a biológiai sokféleség
83
II. Zamárdi Város Környezetvédelmi Stratégiája 1. Stratégiai összefüggések 1.1 Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014. stratégiai tervezésének alapelvei A stratégiai célok és az intézkedések megfogalmazása a következő alapelvek figyelembevételével történt: −
a környezetvédelmi törvényben is szereplő alapelvek, amelyek alapvetően a környezethasználat helyes módjára (elővigyázatosság, megelőzés), a felelősség vállalására (szennyező fizet), a közérdekből fakadóan az együttműködés és átláthatóság fontosságára hívják fel a figyelmet (tájékoztatás, nyilvánosság);
−
a környezeti problémák, jelenségek, folyamatok összetettségéből eredően mind nagyobb teret kell kapnia a holisztikus megközelítésnek (összefüggések vizsgálata, hatásfolyamatok feltárása), az integráció elvének, valamint a rövid, közép és hosszú távú szempontok egyidejű figyelembe vételének;
−
a területiség figyelembe vétele átfogó elvének érvényesítése, a fenntartható térhasználat, a kedvező területi hatások elősegítése és területi szinergia megvalósítása, a környezeti, társadalmi és gazdasági adottságokhoz illeszkedő, területileg differenciált beavatkozások kialakításának elve;
−
kiemelt figyelmet kell szentelni az esélyegyenlőség, a társadalmi igazságosság, valamint a nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elvének; ezek egyúttal kapcsolódnak a helyi erőforrások fenntartható hasznosításának elvéhez, miszerint törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére, de egyben a helyi sajátosságok, sokszínűség, készletek védelmére.
Ezen alapelvek következetes érvényesítése a tervezésen túl a megvalósításnak is fontos eleme kell, hogy legyen. A Program átfogó célterületei A Program hosszú távú célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához. Szemléleti alapja a környezet rendszerszemléletű megközelítése oly módon, hogy a társadalmi szükségletek anyagi és nem anyagi természetű feltételeinek biztosítása, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységek harmonikus viszonyban álljanak a környezettel. Ennek része a környezeti potenciál megőrzése, a természeti önszabályozó mechanizmusok védelme, a környezet terhelhetőségének, valamint az ökoszisztémák anyag- és energiaforgalmi sajátosságainak figyelembe vétele. A hosszú távú célkitűzéshez kapcsolódóan a Program átfogó céljai: a települési életés környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése; természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése; a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése.
84
A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése Cél az emberhez méltó, kiegyensúlyozott, egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek teljesülése, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja, valamint a környezetbiztonság javítása. Ez utóbbi az élet- és vagyonbiztonság szempontjait is figyelembe véve kiterjed a szélsőséges természeti folyamatok és természeti katasztrófák (pl. árvizek, szélviharok, földrengések, erdőtüzek) előrejelzésére és kárainak csökkentésére, valamint az ipari balesetek, technológiai eredetű katasztrófák (pl. vegyi balesetek) megelőzésére és kárcsökkentésére. Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése Ezen átfogó cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítására, a környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség / megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítására irányul. Kiemelt figyelmet kap a természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása. A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése A fenntartható életmód, fogyasztás és termelés együttesen biztosítja a társadalmigazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválását, azaz, hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntarthatóbb, organikus termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok „fenntarthatósága” iránti igényt. A fenntartható termelés forrástakarékos (beleértve az anyag-, a víz-, a terület-, a termőföld- és energiahasználatot, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezését, az anyagciklusok körfolyamattá zárását); csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat (kibocsátások és hulladékok minimalizálása, a megújuló erőforrások fenntartható mértékű használata); növeli a termékek és szolgáltatások értékét a fogyasztók számára. E célok nem valósíthatók meg a társadalom környezettudatosságának erősítése nélkül. Ezáltal biztosítható, hogy az életminőséget közvetlenül érintő tényezők mellett az emberi élet alapjait jelentő természeti erőforrások és értékek védelme és fenntartható használata, valamint az ezekkel szorosan összefüggő életmód, fogyasztási és termelési szokások együttesen szolgálják a társadalom hosszú távú jóllétét.
1.2 Környezeti jövőkép A már elfogadott környezetvédelmi programmal összhangban szükséges egy környezeti jövőkép kialakítása a város számára. A jövőkép megalkotásához elengedhetetlen a lakossággal, civil szervezetekkel, ipari és mezőgazdasági vállalkozásokkal és a hatóságokkal a környezetvédelem terén még szorosabb együttműködés megvalósítása. A végső cél, hogy a település lakóinak életminősége, komfortérzete jelentősen javuljon és a város a közigazgatási területén található természeti kincsek előnyeit turisztikai és gazdasági szempontból ki tudja használni, ugyanakkor az ennek érdekében megvalósuló fejlesztések az ökoszisztéma teherbíró képességét ne haladják meg, működjenek a megtartó funkciók, a védett értékek ne károsodjanak. Fokozatosan el kell érni, hogy az emberek belső igényévé váljon a tiszta, egészséges környezet és mindez párosuljon egy fenntartható, környezettudatos magatartás, életszemlélet kialakításával.
85
1.3 Általános célok A város környezetvédelmi programjának céljait döntően szempontok határozzák meg: − a környezeti állapot értékeléséből következő célok, − a jogszabályi előírásokból következő célok, − az EU tagságból fakadó célok.
a
következő
főbb
A helyzetértékelés segítségével megállapíthatók azok a célok, amelyeket a település területén meg kell valósítani annak érdekében, hogy a környezet állapota a kívánt elvárásoknak megfeleljen. Ezeknek a céloknak a teljesítése nem kizárólag az önkormányzat feladata, hanem részben a településen tevékenykedő gazdálkodó szervezetekre és a lakosságra is hárul. Ezért szükséges a célok egységes megfogalmazása azért, hogy az önkormányzat koordináló szerepe erősödhessen. A település környezetvédelmi feladatait elsősorban az önkormányzati törvény és a környezetvédelemmel, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet rendezésével összefüggő törvények szabályozzák. A legfontosabb jogszabályok a következők: 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről 1996 évi LIII. törvény a természet védelemről 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2000. évi LXIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és területrendezési szabályzatának megállapításáról 2001. évi LXXXI. törvény a környezeti információhoz való hozzáférésről 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről 2008. évi LVII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és területrendezési szabályzatának megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása 2008. évi XCI. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról A célok kitűzése során figyelemmel kell lenni az országos, régiós, megyei és települési szintű koncepciók, programok teljesítésére, illetve a környezetvédelmi érdekek érvényesítésére. Az EU jogszabályai a tagállamokat, a tagállamok természetes és jogi személyeit közvetlenül kötelezik, így Magyarország és Zamárdi számára is kötelezővé válnak. Az EU joganyagaiból és környezetvédelmi politikájából adódó elvárások, alapelvek az általános és a konkrét célok megfogalmazásánál a lehetőségek figyelembe vételével beépítésre kerültek. A teéepülési környezetvédelmi program célja - a Nemzeti Környezetvédelmi Program céljával összhangban - a legfontosabb környezeti problémák feltárása, és azok megoldása, azaz: 1. A település lakói életkörülményeinek és életminőségének javítása, és a vonzó kistelepülési életmód megteremtése, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások megelőzése, csökkentése, megszüntetése. 2. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez méltó üdülőhely minőségi fejlesztése a közhasználatú zöldterületek növelésével oly módon, hogy az biztosítani tudja a
86
lakó és üdülőnépesség rekreációs igényét. 3. A település adottságaihoz és hagyományaihoz illeszkedő, a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vevő fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, környezetbarát, és versenyképes termelési és szolgáltatási technológiák alkalmazása. 4. Környezeti, táji és természeti értékek megóvása, helyreállítása, illetve a természet védelmének szem előtt tartása a település gazdasági, társadalmi fejlesztése során. 5. A fentiekkel összhangban, a környezettudatos életszemlélet erősítése, és a partnerség fejlesztésének előtérbe helyezése.
1.4 A stratégiai program és a Balaton törvény összefüggései A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (Balaton Régió) fejlesztésével kapcsolatos feladatokat a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. számú törvény, illetve az azt módosító 1999. évi XCII. számú törvény értelmében a Balaton Fejlesztési Tanács látja el, amely jog- és hatáskörénél fogva jelentős támogatást és együttműködést képes biztosítani a kormányzati és az önkormányzati vízminőségvédelmi, környezetvédelmi intézkedések és más fejlesztési programok ütemezésére, összehangolására és végrehajtásuk gyorsítására. A stratégiai célok megvalósításához hozzárendelhető intézkedések, továbbá a konkrét projektek kidolgozásának bázisául a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és Területrendezési Szabályzatának megállapításáról szóló 2008. évi LVII. számú törvény (a továbbiakban „Balaton törvény”) szolgál. Ebben a Szabályozásban 27 alövezetet különböztetnek meg s ezeket a 4/1. – 4/16. sz. mellékleteken (térképeken) is megjelenítik, a törvény 4. sz. mellékletéhez csatoltan. Alapvető célja a törvénynek a táj jellegének, a természeti és települési környezet minőségének védelme és fontos célja az üdülés és idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez szükséges környezeti feltételek javítása és a térség kiegyensúlyozott fejlődésére való törekvés. Zamárdi városára az övezeti besorolások alapján a következő előírások vonatkoznak környezeti és épített környezeti elemenkénti felsorolásban – részletesen a 4. sz. melléklet tartalmazza. Levegőtisztaság-védelem 15. § a) b) ba) bb) bc) bd) be) bf) bg) Felszín alatti és felszíni vizek 34. § a) b) c) d) 35. § a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) Talaj, területhasználat 5. § 6.§ a) b) c) d) e) f) 7.§ 8.§ (1) (2) (3) a) b) 14.§ (1) (2) (3) 16.§ (1) (2) (3) a) b) c) d) e) f) g) h) i) ia) ib) ic) id) (4) (5) a) b) c) d) e) f) (6) (7) a) b) c) d) e) (8) (9) (10) (11) (12) 16/A.§ (1) (2) (3) 17.§ (1) (2) 18.§ (1) (2)
87
19.§ (1) a) b) c) d) (2) (3) a) b) 20.§ (1) (2) (3) (4) (5) 22.§ (1) (2) (3) 28/B. § (1) (2) 29.§ a) b) 30. § (2) a) b) c) (3) d) 31. § a) b) 32. § (1), (2) a) b) 33. § a) b) 39. § (1) a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) (2) (3) (4) 40. § a) b) c) d) e) f) g) h) i) 41. § a) b) 42. § a) b) c) d) e) f) g) 43.§ a) b) c) 44. § a) b) 45. § a) b) c) d) 46. § a) b) c) d) e) Táj, természetvédelem 23. § a) b) c) d) e) f) g) h) i) 24. § a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) 25. § (1) a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) 26. § a) b) c) d) e) f) g) h) i) Infrastruktúra 4/C. § (1) (2) a) b) e) f) h) i) (3) a) b) c) d) 9. § (1) (2) (3) a) b) (4) (5) (6) (7) 21.§ Épített környezet védelem 10.§ 11.§ 12.§ 13.§ a) b) c) 27. § (1) (2) a) b) c) 37. § a) b) c) d) e) 38. § a) b) c)
2. Tematikus célok 2.1 A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése Indoklás Az ember és a természet viszonyát, a jelen és a jövő generációk számára kedvező vagy kedvezőtlen jellegét hosszabb távon a társadalmi értékrend és az ebből fakadó viselkedés, termelési-fogyasztási szokások befolyásolják leginkább. A társadalmi értékrend részét képező, azt befolyásoló környezettudatosságnak olyan szintjét kell elérni a jövőben, amely az ok-okozati összefüggések és az ezek mélyén rejlő hajtóerők feltérképezésének fényében biztosítja, hogy a társadalmi-gazdasági tevékenységekkel együtt járó környezetterhelés a lehető legkisebb mértékű legyen, beleértve a szennyezőanyag kibocsátás és a hulladéktermelés minimalizálását, az erőforrások takarékos használatát.
88
A környezetvédelmi döntések előkészítésében, a döntések végrehajtásában való társadalmi részvételt az EU elvárásai, az Aarhusi Egyezmény kötelezettségei, a hazai jogszabályok erősítik, de a társadalmi partnerek egyre növekvő mértékben igénylik is. Célok: A társadalmi részvétel ösztönzését szolgáló legfőbb intézkedések: a környezeti információkhoz való hozzáférés javítása; a civil szervezetek és a lakosság bevonása az őket érintő döntések előkészítésébe; civil szervezetek bevonása környezet és természetvédelmi feladatok végrehajtásába, közreműködésük pénzügyi támogatása. Jelenleg a környezeti nevelés döntő színterei az oktatási intézmények, ám ahhoz, hogy sikeres legyen a program, a színtereket ki kell terjeszteni az élet szinte minden területére, de különösen a családra, az oktatási és művelődési intézményekre, a civil szervezetekre, a hatóságokra, az önkormányzatokra és a gazdaság szereplőire is. Leírás TUDAT-1. Környezeti nevelés, oktatás, szemléletformálás. A társadalom környezeti értékrendjének javítása. - Környezet- és természetbarát, valamint a környezettudatos szabadidős tevékenységek elősegítése. - Óvodás, iskolás korúak oktatása és a szülők bevonása (közös növényültetés, gondozás). - Környezettudatosság és a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek megjelenítése az oktatási segédanyagokban. - Zöld Óvoda, Ökoiskola, Erdei Óvoda és Erdei Iskola programok szervezése, kiterjesztése. TUDAT-2. Környezeti információhoz való hozzáférés. − A lakosság hiteles tájékoztatása a környezet állapotáról és annak változásairól. − Fórumok, klubok szervezése, médiában való környezetvédelmi műsorok közvetítése. TUDAT-3. Az önkormányzat, a lakosság és a civil szervezetek környezetvédelmi tevékenységének, együttműködésének elősegítése. - Környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletek folyamatos felülvizsgálata, azok betartatása. - Környezetvédelemmel kapcsolatos információs adatbázis összeállítása.
2.2 Éghajlatváltozás mérséklés és alkalmazkodás Indoklás A világ eseményeit tekintve látható, hogy növekszik az éghajlatváltozással összefüggő természeti katasztrófák (árvizek aszály, erdőtüzek stb.) száma. Magyarországon is megszaporodtak a szélsőséges időjárási események. Az utóbbi évek eddig nem tapasztalt szélsőségeket, szokatlan időjárási viszonyokat hoztak, természeti károkkal, problémákat okozva az infrastruktúrában, vagyoni javakban, nem ritkán veszélyeztetve az emberek személyi biztonságát és egészségét. A tudományos előrejelzések szerint a Balaton térségében a globális átlagot meghaladó, tartós melegedés várható, amelynek jelei már napjainkban is mérhetők, illetve érzékelhetők. A szélsőséges időjárású napok gyakorisága megnő (erős szél, túl magas/túl alacsony hőmérséklet, nagy hőmérséklet-ingadozás, egyszerre túl sok csapadék, stb.). A csapadékos napok száma csökken, a csapadékeloszlás egyenlőtlenebb lesz (télen több, nyáron kevesebb), amely a mezőgazdasági
89
tenyészidőszakban, illetve az idegenforgalmi évadban nagyobb szárazságot eredményez. Várható, hogy a fenti változások a természeti környezetre, a térség gazdaságára, ezen belül a Balatonnál meghatározó szektorra, a turizmusra is erőteljes hatást fognak kifejteni. Éghajlatvédelmi szempontból Magyarország helyzete ellentmondásos, csakúgy mint Közép-Kelet Európában a többi korábbi szocialista országé. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása jóval alacsonyabb, mint az 1990-es éveket megelőzően, amely időszak a klímavédelmi nemzetközi vállalások alapjául szolgál. Ugyanakkor a viszonylag kedvező állapot nem a klímatudatosságnak köszönhető, hanem a kibocsátás nagy részéért felelős szocialista nehézipar megszűnésének, a gazdasági szerkezet átalakulásának. A kibocsátási trendek arról tanúskodnak, hogy döntően a nehézipar összeomlását követően, 1992 óta lényegében nem változott az ország üvegházhatást okozó gázkibocsátása. A klímavédelmet a Magyar Köztársaság Országgyűlése és Kormánya napjaink sürgető, megoldandó kérdésének tekinti. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) Magyarország középtávú klímapolitikájának irányát jelöli ki a 2008−2025. közötti időszakra, elkészítését az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 3. §-ának rendelkezése írja elő. Magyarország kibocsátás-csökkentési törekvéseit eddig a Kiotói Jegyzőkönyvben 2012-re tett 6 százalékos csökkentési vállalása határozta meg. 2012. után a fejlett ipari országoknak, közöttük Magyarországnak is jelentősebb mértékben kell kibocsátását csökkenteni, mint a globális átlag. A hazai éghajlatváltozási és energiagazdálkodással kapcsolatos politikának összhangban kell lennie az európai uniós politikával, amely nem kevesebbet kíván elérni, mint 10-15 év alatt egy új ipari forradalmat, amelynek végső célja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megteremtése. A 2008-2025. közötti időszakra szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia a célokat és tennivalókat a nemzetközi kötelezettségvállalások figyelembevételével jelöli meg. Az államnak mind a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának mérséklését, mind az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást ösztönöznie, erősítenie kell. Ehhez kapcsolódóan a konkrét intézkedéscsomagot − a tervezési és helyzetkezelési teendőket − a Nemzeti Éghajlatváltozási Programok fogják tartalmazni. A programok országos és regionális szinten fogják előirányozni a megfelelő lépéseket. Az éghajlati alkalmazkodás felelősségét nemcsak az államnak és az önkormányzatoknak, hanem egyidejűleg az üzleti szférának, a civil szervezeteknek, valamint jelentős mértékben a helyi közösségeknek, azaz a lakosságnak is viselnie kell. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet vonzó környezeti állapotának és gazdasági versenyképességének, népességmegtartó erejének megőrzése érdekében rendkívül fontos a felkészülés a változásokhoz való alkalmazkodásra, azaz a kedvező változások kihasználására és a kedvezőtlenek mérséklésére. Amíg a klímavédelemben a kibocsátás-csökkentési törekvések csakis globális összefogás esetén vezethetnek eredményre, addig az alkalmazkodási lépések helyi és regionális szinten önállóan is sikeresek lehetnek. A mostani és a leendő fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy a globális változások tudomásul vétele mellett a fentiekben prognosztizált körülmények között a természeti környezet, a térség lakóinak életfeltételei és a gazdasági környezet elfogadhatók maradjanak. Ehhez a természetvédelem, az emberi egészség védelme, a vízgazdálkodás, a mezőés erdőgazdálkodás, valamint a települési környezet fejlesztése terén kell a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában megfogalmazott szempontokat érvényesíteni. Célok: A globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának mérséklésében, és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban a kormányzati szervek mellett az üzleti szférának, a civil szervezeteknek, valamint jelentős mértékben a helyi közösségeknek, azaz a lakosságnak is tevőlegesen részt kell venniük. A kibocsátások
90
hathatós és tényleges mérséklését kell elérni leginkább az energetikában, az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás terén. A kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatások elleni védekezés az alkalmazkodóképesség javításával, a károk megelőzésével, enyhítésével. A klímatudatosság erősítése. Leírás KLÍMA-1. Politikák, intézkedések és eszközök a kibocsátás mérséklés megvalósítására. - A fosszilis energiahordozók használatának csökkentése, a megújuló energiatechnológiákra adott bevezetési támogatás alkalmazása a településen. - A közlekedés vonatkozásában a CO2 szabványok a közúti közlekedésben, a vonzó tömegközlekedési eszközökbe és a közlekedés nem motorizált formáiba való beruházás. - Az építészetben szabványok és címkézés alkalmazása, épületek energetikai felmérése, valamint a hőtechnikai fejlesztése. - A mezőgazdaságban helyi adottságokra épülő szabályozások a jobb földgazdálkodás érdekében, az erdőterületek növelésére, védelmére, fenntartható természetközeli kezelésük megvalósítására. - A hulladékgazdálkodás terén pénzügyi ösztönzők a jobb hulladék- és szennyvízgazdálkodás érdekében, hulladékgazdálkodás szabályozása. KLÍMA-2. Technológiák és intézkedések a kibocsátások mérséklésére. - Megújuló hő és egyéb energia használat (nap-, szél-, geotermál-, bioenergia). - A közlekedés vonatkozásában üzemanyag hatékonyabb járművek alkalmazása, a nem motorizált közlekedés feltételeinek javítása, szállítási igények ésszerűsítése. - Az építészetben hatékonyabb fűtő- hűtő berendezések, elektromos készülékek használata, természetes fény használata, szigetelések fejlesztése, passzív- és aktív napenergia hűtésre/- fűtésre, zöldfelületek növelése. - A mezőgazdaságban hatékonyabb talajművelés, trágyakezelés; extenzifikálás, céltudatos energianövény termesztés ösztönzése. - Természetközeli és folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek alkalmazásának ösztönzése, erdőfelújítások, telepítések, erdei biomassza felhasználás. - A fenntartható hulladékgazdálkodás elveinek (3R – reduce: hulladékcsökkentés; reuse: újrafelhasználás; recycling: újrahasznosítás) érvényesítése, szemléletformálás. KLÍMA-3. Intézkedések az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz. - Megfelelő jogi-gazdasági szabályozó rendszer kialakítása. - Társadalmi szemléletformálás, hatékonyabb anyag-energia felhasználás. - Hőségterv kidolgozása különös tekintettel a lakosság, és a vendégek felkészítésére; a közegészségügy felülvizsgálata az éghajlati alkalmazkodás követelményeinek integrálása érdekében. - A Balaton és térségének helyes vízkészlet gazdálkodása; vízvisszatartást előmozdító megoldások alkalmazása (ciszternák, ülepítő terek, szűrőmezők, medertisztítás); a települési csapadékvizek okszerű kezelése, az elvezető rendszerek alkalmassá tétele a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadék befogadására. - A mezőgazdaságban a termelők ösztönzése a legmegfelelőbb fajtaválaszték megválasztására alkalmazkodóképességi vizsgálatok eredményei alapján. - Az erdőterületek nagyságának növelése, az erdőssztyepp zónában alacsony záródású erdők fenntartása; mezővédő erdősávok rendszerének kialakítása, fás legelők területének növelése, folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek elterjesztése, a természeti károsításokat követően az erdőterületek helyreállításának biztosítása.
91
-
-
Építési előírások, szabványok felülvizsgálata, szigorítása az éghajlatváltozással együtt járó hatásoknak megfelelően; klímatudatos telepítés módszereinek kidolgozása és megismertetése a rendezési terveket, épületterveket készítő szakemberekkel. A természetvédelem klímapolitikájának kialakítása és összehangolása az erdészeti, agrár-, energia- és vízgazdálkodási szektorokkal; helyben történő adaptáció elősegítése a meglévő biológiai sokféleség megőrzése érdekében; a természeti területeket körülvevő táj átjárhatóságának fokozása, a fajok vándorlásának elősegítése érdekében.
2.3 Környezet és egészség Indoklás Az egészség az életminőség semmi mással nem helyettesíthető eleme, melynek megtartása vagy helyreállítása megkülönböztetett figyelmet kell, hogy kapjon mind az egyén, mind a társadalom értékrendjében és cselekvésében. A magyar lakosság egészségi állapota kedvezőtlen képet mutat. A születéskor várható átlagos élettartam hat évvel az EU átlaga alatt van. A két vezető halálok, a légzőszervi daganatos betegségek tekintetében hazánk Európában első helyen áll, a keringési rendszer betegségei esetében is a legrosszabb eredménnyel rendelkező országok között szerepel. A halandósági kockázati tényezők között kiemelt fontosságúak – az életmód és a táplálkozás mellett – a környezeti ártalmak, a települési és lakókörnyezet egészségkárosító hatásai. A környezeti tényezők és az emberi egészség közötti ok-okozati összefüggés elemzése alapján feltételezhető, hogy a halálesetek mintegy 15%-ának az oka a szennyezett, rossz minőségű környezet. Az OECD 2008-ban Magyarországról készített környezetpolitikai teljesítményértékelésében felhívja a figyelmet arra, hogy a környezetegészségügyben jelentkező problémákat tovább súlyosbíthatja mind a szegénység, mind a jövedelem egyenlőtlenségek növekedése. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a levegőszennyezéssel és az ivóvíz minőségével összefüggő egészségi problémák megelőzésére, illetve mérséklésére. Célok: Olyan környezeti állapot biztosítása, amely hosszú távon nem befolyásolja negatívan az emberi egészséget, és hozzájárul a lakosság egészségi állapotának javításához. Leírás EMB-1. A lakosság egészségi állapotának javítása. − Egészséges életmód népszerűsítése, aktív szűrő- és betegségmegelőző prevenciós program kidolgozása és megvalósítása. − Sportrendezvények szervezése, sportolással kapcsolatos beruházások, fejlesztések. − Környezeti ártalmakkal összefüggő betegségek, hatások feltárása. EMB-2. Az allergén gyomnövények jelentős visszaszorítása, és ezen növényekkel kapcsolatos ismeretterjesztés. − Az év minden napján 30 pollenszem/m3 érték alatt maradjon a parlagfű koncentrációja és csökkenjen a biológiai allergének okozta egészségi kockázat.
92
2.4 Települési környezetminőség Különösen fontos a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, így Zamárdi városában is, a települési infrastruktúra olyan irányú fejlesztése, amely egyben a környezet és természet védelmét és a fenntartható fejlődést biztosítja. Jelenleg már nemcsak az elkezdődött infrastruktúra fejlesztések (szilárd hulladékok elhelyezése, vízminőségvédelem, zaj- és levegőszennyezés mérséklése) szükségesek, hanem az infrastrukturális feltételek olyan összehangolt, rendszer szemléletű mennyiségi és minőségi jellegű átalakítása, amely korszakos jelentőségű változást eredményez, és biztosítja az európai, hasonló adottságú térségekhez, településekhez történő felzárkózást. A település környezeti állapotának jellemzői, a település és a környező táj kapcsolata, a települési infrastruktúra, a szolgáltatások színvonala mind az életminőséget alapvetően meghatározó tényezők. Az „élhető település” az ott élők számára elsősorban környezeti ártalmaktól mentes, esztétikus, komfortos, megfelelő rekreációs feltételekkel rendelkező, biztonságos lakóhelyet jelent. A környezeti infrastruktúra részét képezi az egészséges ivóvíz szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint a rendszeres és szervezett hulladékgyűjtés és -kezelés. Fontos, hogy a településen élők igényeinek kielégítése, a településfejlesztés és -rendezés, illetve az infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztés a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével történjen, beleértve többek között az energiatakarékos és egyúttal „klímatudatos” építést és fenntartást, a környezetkímélő közlekedés elterjesztését, a zöldfelület-gazdálkodási szempontok megfelelő érvényesítését 2.4.1 Településfejlesztés Indoklás Az épített környezet, azaz a település védelme, fenntarthatóvá, élhetőbbé tétele természetvédelmi, tájvédelmi, környezetegészségügyi és nem utolsósorban érzelmihangulati, mentális kérdés. Természetvédelmi kérdés abban a tekintetben, hogy hogyan illeszkedik az ökoszisztémába, mekkora térrészt foglal el és mekkorát használ fel. Tájvédelmi, tájesztétikai kérdés, hogy beleilleszkedik-e a tájszerkezetbe, vagy inkább további megbontását, feldarabolódását okozza. A település szerkezete, zöldfelület-rendszere, arculata nagyban meghatározza a lakosság hangulatát, egészségét, azaz döntően befolyásolja az életminőséget. A település épített világa, az épületek, utak, műszaki létesítmények rendszere biztosítja a település működőképességét, az egyes települési funkciók közti szükséges kapcsolatokat. Kiemelten kell kezelni a települési tervezési feladatokat (pl. településrendezési tervek felülvizsgálata, települési hulladékgazdálkodási tervek átdolgozása, vízrendezési tervezések stb.), amellyel a tervszerű környezetgazdálkodás segíthető elő. A közvetlen települési környezet képezi az ember mindennapi életterét. A települési közterületek (utak, járdák, parkok állapota) rendezettsége, tisztasága, a megfelelő növényzet – elsősorban őshonos, tájbaillő fafajok felhasználásával - nagymértékben javíthatja az ott élők közérzetét. A tisztaság és a növényzet számottevően növeli az ingatlanok értékét is. A növényzetnek komoly szerepe van a káros környezeti hatások, a porterhelés a gáz állapotú szennyező anyagok és a zaj csökkentésében. A város közigazgatási területén tervezett környezetvédelmi jellegű beruházások (csapadékvíz elvezetés, csatornahálózat bővítése stb.), belterületbe vont településrészeken megvalósuló építkezés, út- és kerékpárút fejlesztése, parkolók
93
létesítése, valamint sport és rekreációs létesítmények építése – során a régészeti és műemléki érintettséget vizsgálni kell. Az egyes fejlesztési célok és feladatok a régészeti örökséget veszélyeztethetik. Amennyiben a beruházás műemléket, műemléki környezetet, műemléki jelentőségű területet, vagy régészeti lelőhely területét érinti – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal bevonása szükséges. A földmunkával járó beruházásokkal a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján a lelőhelyeket el kell kerülni. Ha ez nem lehetséges, a 22. § (2) bekezdés alapján a beruházás megkezdése előtt megelőző régészeti feltárást, örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. Célok: Kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítása és fenntartása. Az épített környezet és a zöldfelületi rendszer védelme. A település harmonikusabb tájba illesztése. A település zavartalan működését biztosító környezeti infrastruktúra kiépítése. Leírás TEP-1. Összefüggő, egységes zöldfelületi rendszer kialakítása, növelése, megújítása, fenntartása. A zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelése. − A nagyobb forgalmú utcákban, ahol lehetséges, és ahol indokolt, környezeti hatásoknak, és az újabb károsítóknak ellenálló fajták (cserjék, lehetőleg őshonosak) telepítése. − A közterületek gondozása (legalább évente két-háromszori kaszálás, évenként nyesés), a település körül a legkritikusabb részeken (utak széle, hulladéklerakásnak kitett területek, stb.) függetlenül a terület jellegétől. − Gyepborítás kialakítása minden olyan területen, ahol a talajviszonyok és a területhasználati mód lehetővé teszi. − A növényzet életképességének növelése az ültetési mód és alkalmazkodóbb, ellenállóbb fajták (például erősebb facsemete) telepítésével. − A sport- és rekreációs rendeltetésű létesítmények és területek kiemelt gondozása és fejlesztése, különösen a parti sáv erre alkalmas részein. − Virágos területek növelése lehetőség szerint a lakosság, főként a gyermekek és fiatalok bevonásával. TEP-2. Az épített környezeti értékek védelme és az ehhez szükséges feltételek biztosítása. − A településkép harmóniájának fokozott védelme. − Az épületek külső megjelenésének javítása. − Leromlott településrészek megújítása a környezeti szempontok figyelembe vételével. − Helyi építészeti örökség számbavétele, védetté nyilvánítása és fenntartása. − Környezetbarát építési anyagok, folyamatok, technológiák előnyben részesítése az önkormányzati beruházásoknál. − Egységes, környezetbe illeszkedő hirdető- és útbaigazító tábla rendszer alkalmazása, összhang megteremtése a BKÜ településeivel. − Korszerű infrastruktúra hálózat kialakítása (pl.: elektromos közművek földkábelben létesíthetők). TEP-3. Szúnyogirtás. A komfortérzetet befolyásoló szúnyogállomány csökkentése környezetbarát módszerekkel (biológiai szúnyogirtás, belterületi lárva tenyész-helyek felmérése és megszűntetése).
94
2.4.2 A település levegőminőségének javítása Indoklás Az utóbbi két évszázadban a földön a levegő összetétele jelentősen megváltozott, ugyanis egyes légköri nyomgázok és aeroszol részecskék légköri mennyisége világszerte rohamosan emelkedik. Az emberiség létfeltételeit is veszélyeztető következmények elkerülése csak nemzetközi összefogással lehetséges, amelyben Magyarországnak és Zamárdinak is az arányos felelősség elve alapján kell szerepet vállalnia. Az éghajlatváltozás kockázatát csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével lehetséges megelőzni. E gázok kibocsátása az energiatermelés, a közlekedés, egyes ipari tevékenységek és az intenzív mezőgazdasági termelés rovására írható, így a légkör védelme végső soron a nemzetgazdaságokat átszövő energetikai, közlekedési infrastruktúra, illetve a termelési-termesztési rendszerek fenntarthatóbb fejlesztését jelenti. A globális folyamatok mellett helyi szinten nem az üvegház hatású gázok, hanem az emberi egészséget, az ökológiai rendszert és az épített környezetet is fenyegető légszennyező anyagok okoznak komoly gondokat. Ezek forrásai szintén az energetikai és más iparágak, a mezőgazdaság, a közlekedés, a szolgáltató ágazat, a lakossági fűtés – tehát antropogén eredetűek. Olykor a természet maga is nagy mértékben hozzájárul a légszennyezéshez (vulkán kitörés, aszály stb.). A légszennyezők e csoportjának hatása általában jóval gyorsabban érzékelhető (napok, hetek, súlyos esetekben percek alatt), mint az üvegház hatású gázok esetében. A légszennyező anyagok szilárd (por, korom, pernye), gáz (kéndioxid, nitrogén oxidok, kénhidrogén, ammónia, szénmonoxid, metán, alacsony forráspontú szerves anyagok) és gőz (üzemanyag gőzök, közepes és magas forráspontú szerves anyagok) lehetnek. A szilárd légszennyezőkhöz gyakran kötődnek az egészségre különösen káros szerves mikroszennyezők (policiklikus aromás vegyületek, dioxinok, oldószergőzök, stb.). Ezen anyagok egy része a légkörben rövid élettartamú, így csak a kibocsátási pont szűkebb környezetében (néhány 100 m – néhány km) van jelentős hatásuk. Ugyanakkor egyes anyagok (pl. savas oxidok) regionális, mások (freonok, perzisztens szerves vegyületek) globális szinten is kifejtik káros hatásukat. A települési környezetvédelmi programban nagy figyelmet kell fordítani a légszennyezők e csoportjába tartozó anyagok csökkentésére is, mivel ezek lokálisan és rövid távon hatnak mind a lakosság egészségi állapotára, mind pedig az élővilágra és az épített környezetre. A városban az ipari tevékenységnek nincs jelentősége, jelentősebb környezetterhelő tevékenység a közlekedés. A közúti, vasúti közlekedési kibocsátások alakulásában három tényező játszik fontos szerepet: az üzemanyag és a jármű-állomány minősége, valamint a járműhasználat mennyisége. Zamárdiban az üdülőterület jellege miatt, a település teljes területén és környékén az itt lakók, ide látogatók szempontjából kerülni kell minden olyan tevékenységet, ami az éghajlati viszonyokat és a tájjelleget tartósan hátrányosan befolyásolja, vagy az emberek nyugalmát zavarja. Ilyenek különösen a víz-, por-, füst és gázszennyezéssel, a levegő kémiai vagy biológiai szennyezésével, zajjal, valamint a növényállomány és a domborzat megváltoztatásával járó tevékenységek. A várost egy nagy forgalmú út (7. sz.) és az autópálya (M7) szeli át, ami a déli part fő közlekedési tengelye.
95
Ezenkívül a vasút korszerűsítése szintén fontos az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából is, mivel ennek a közlekedési formának a legalacsonyabb az egy utaskm-re jutó széndioxid kibocsátása. A Balaton déli partján a vasúti közlekedés jelentős környezeti terhelést, ezen belül jellemzően zajterhelést okoz, melynek csökkentése érdekében szükség van a minőségi fejlesztésre, korszerűsítésre, amely – egyéb energiagazdálkodást is figyelembe véve –modern diesel üzemű, alacsony padlós motorkocsik beállítását és a sínpálya felújítását jelenti, ezáltal elősegítve a gyorsabb, gördülékenyebb elérhetőséget. Célok: Légszennyezettség kialakulásának megelőzése. A levegő minőségének védelme: a szennyezettség csökkentése, illetve a jó minőség megőrzése. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló por részecskék 20%-os csökkentése 2010 és 2020 között (25 µg/m3-ről 20 µg/m3–re). Az EU tematikus stratégiájával összhangban a 2020-ra teljesítendő célok megalapozása, időarányos teljesítése országos szinten (kén-dioxid: 55 kt, nitrogén-oxidok: 89 kt, illékony szerves vegyületek: 96 kt, ammónia: 90 kt). Leírás LEV-1. A közlekedési eredetű emissziók csökkentése. − Korszerű motorokkal rendelkező autóbuszok alkalmazása. Az autóbuszok okozta koromszennyezés csökkentése jelentős beruházással és forgalomszervezéssel jár, de a dízel járművek megfelelő karbantartásával kisebb költségekkel is jelentős javulás érhető el. − A nem motorizált közlekedés feltételei megteremtésének elősegítése a kerékpárút-hálózat fejlesztése (a településközpontban, a 7. sz. főút mellett, stb.). − A szilárd burkolatú, pormentes (portalanított) utak arányának fokozatos növelése, növénytelepítés megvalósítása. Meg kell teremteni az összhangot a vízminőség védelemmel, azaz a burkolat kialakítás mellett biztosítani kell a csapadékvíz elvezetést is. − Törekedni kell a közlekedési és közúti szállítási igények mérséklésére. LEV-2. A város meglévő vasútvonalának fejlesztése, és a levegőminőség védelem érdekében korszerűsítése. − A nehéz szerelvényeket közlekedtető vasúti fővonalat tehermentesítő nyomvonal lehetőségének vizsgálata. − Korszerű járműpark kialakítása. LEV-4. A jogszabályban előírt levegőtisztaság-védelmi feladatok teljesítése. − Avar és kerti hulladékok égetésére vonatkozó helyi szabályozás megalkotása, betartatása. − Szennyezés nélküli, vagy a legkisebb levegőszennyezést okozó megoldások előnyben részesítése a közlekedésfejlesztést, iparfejlesztést érintő önkormányzati döntések során. − A lakosságot veszélyeztető levegőminőségi helyzet esetén a szükséges intézkedések megtétele, lakosság folyamatos tájékoztatása. 2.4.3 Zajterhelés csökkentése Indoklás A településeken a lakosság számára veszélyes vagy károsító zajterhelések csökkentését aktív vagy passzív módon, különböző műszaki megoldással, adminisztratív eszközzel, illetve ezek kombinált alkalmazásával lehet megoldani. A környezet általános védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 31. § szerint a zaj – és rezgés elleni védelem keretében műszaki, szervezési módszerekkel kell megoldani: − a zaj- és rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének
96
csökkentését, − a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagy megakadályozását, − a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét, valamint − a passzív akkusztikai védelmet (intézkedési terv kidolgozása során) a tervezett fejlesztések és terület felhasználások zajvédelmi szempontú vizsgálata során. Célok: A lakosság egészségvédelme érdekében a környezeti zajok elfogadható szintre történő mérséklése. A közlekedésből, ipari, szolgáltatási, mezőgazdasági termelésből származó zajterhelés az előírások betartásával nem haladhatja meg a határértékeket. Leírás ZAJ-1. A meglévő zaj és rezgés források feltárása, pontos nyilvántartása, zajkibocsátási határérték megállapítása, a meglévő problémát okozó zajforrások kibocsátásának csökkentése, korlátozása (forgalomszervezéssel). ZAJ-2. Az új létesítmények telepítésénél fokozott gondot kell fordítani a vonatkozó zajvédelmi előírások betartására (elsődleges célnak kell tekinteni lakó- és gazdasági területeken is). − Érvényt kell szerezni a zaj- és rezgésvédelmi rendelet előírásainak. − Következetesen ellenőrizni kell a zajcsökkentésre kötelezett létesítmények intézkedéseinek hatékonyságát. ZAJ-3. A zenés rendezvények (pl. Balaton Sound) esetében gondoskodni kell a zajkibocsátás lehetséges mértékű csökkentéséről, korlátozásáról, az előírások betartatásáról. Célszerű a zaj gyakori mérésének megszervezése, és határérték túllépés esetén intézkedés megtétele. 2.4.4 Közlekedés és környezet Indoklás Az EU új közlekedésfejlesztési irányelve kimondja, hogy át kell gondolni a közlekedési infrastruktúrák rendszerét, és törekedni kell a meglévő hálózatokon, a meglévő feltételek javításával, környezetkímélő módon megoldani a gazdaság szállítási, és személyforgalmi igényét. Az utak vonatkozásában a szélességnél figyelembe kell venni a távlati közművesítést (vízvezeték, földkábel) a csapadékvíz-elvezetést. A település közlekedésének olyan szintű megszervezése szükséges, amely a közlekedésbiztonság növelése mellett minimálisra csökkenti a közlekedés eredetű levegőszennyezést és zajterhelést, javítva így a lakosság komfortérzetét. Célok: Fenntarthatóbb települési közlekedési rendszerek kialakítása. A különböző közlekedési eszközök és formák (egyéni és közösségi) használatának hatékony összehangolása. Az egyéni, nem motorizált közlekedési formák elősegítése, fejlesztése. Leírás KÖZL-1. A város úthálózatának fejlesztése.
97
− − − −
Meglévő útszakaszok, belterületi utak korszerűsítése, biztonságossá tétele és karbantartása. Szilárd burkolatú utak és térburkolatok vízzáróan, csapadékvíz elvezető rendszerrel történő kiépítése. Utak portalanításának megvalósítása, burkolat kialakítása, javítása. A települési úthálózat por-, illetve síkosság mentesítése (környezetbarát anyagok alkalmazásával).
KÖZL-2. A város területén a közlekedés biztonságossá tétele. A gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása. − A szűk keresztmetszetek felszámolása, a település átkelési szakaszain a forgalom biztonságossá tétele (7. sz. főút mentén). − Az előírt sebesség betartását elősegítő műszaki megoldások kialakítása. − A közlekedés környezeti hatásait (zaj, por) mérséklő növényzet telepítése. − A kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése és feltételeinek javítása. − Parkolási lehetőségek fejlseztése a nyári gépkocsiforgalomhoz igazodó mértékben. KÖZL-3. A vízi közlekedés biztonságosabbá tétele, a közlekedési eszközök szennyezőanyag kibocsátásának megakadályozása (anti-fouling vegyszerek használata), továbbá a kikötői infrastruktúra fejlesztése. KÖZL-4. Közösségi közlekedés feltételeinek javítása. 2.4.5 Települési közszolgáltatások és a környezetvédelem Indoklás A lakosság ivóvízzel való ellátása a legfontosabb közszolgáltatások egyike, amely nélkülözhetetlen emberi szükségletet és társadalmi-közegészségügyi igényt elégít ki. A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása az önkormányzatok kötelező feladata. A város rendelkezik közműves ivóvízellátással. A településen keletkező szennyvizek elvezetése és –tisztítása a lakosság életminőségének javításához, a közegészségügyi szempontok érvényesítéséhez, a környezet védelméhez, valamint a gazdaság fejlesztéséhez egyaránt hozzájárul. A tisztított szennyvíz, eső- és csurgalékvíz hasznosítást a fogyatkozó édesvízkészletek védelme érdekében növelni kell. Külön probléma az erózió és csúszásveszély következtében a felszíni vízelvezetés megoldatlansága. A lejtős területeken az utak szolgálnak vízelvezetőként. Célok: A közműves vízellátás területén fennálló ellátási hiányok felszámolása. A csatornázottság arányának növelése, a közműolló fokozatos bezárása. Leírás KOMVÍZ-1. Az ivóvízellátás, csatornázottság korszerűsítése, bővítése. − Az ivóvízhálózat teljes körű felülvizsgálata, a szükséges javítások, felújítások elvégzése (régi vízvezeték rendszer cseréje), új hálózatok kialakítása az ellátatlan területeken. − A rákötések számának növelése a szennyvízcsatorna hálózattal rendelkező település részeken. Csatornahálózat kialakítása a be nem kapcsolt településrészeken, a kialakítandó beépítési telkeken. KOMVÍZ-2. A kommunális szennyvíz kezelését biztosító létesítmények kihasználtságának felülvizsgálata, optimalizálása. − A települési folyékony hulladék kezelésének szabályozott megvalósítása. − Csapadékcsatornába történő illegális szennyvízbekötések feltárása,
98
− −
megszüntetése, az illegális szennyvízszikkasztás felszámolása. Szennyvíz tárolók vízzáróságának vizsgálata. Szennyvíziszapok komposztálása, ártalommentes elhelyezése.
KOMVÍZ-3. Ki kell építeni a város teljes területén a csapadékvíz-elvezető és tisztító rendszert és gondoskodni kell folyamatos karbantartásáról (a gyommentesítés kaszálással, kapálással lehetséges, gyomirtó szerek használata tilos), mivel csak ilyen módon csökkenthető a város tápanyag és szennyezőanyag terhelése közvetetten a Balaton felé. 2.4.6 Energiagazdálkodás Indoklás Világszerte erős törekvés mutatkozik a megújuló energiaforrások hasznosítására, egyrészt a fosszilis energiahordozók felváltása, másrészt a környezeti kockázat csökkentése, harmadrészt pedig az energiaexport függőség csökkentése érdekében. A megújuló energiaforrások alkalmazása a terület- és gazdaságfejlesztés kiemelkedő fontosságú területe gazdasági, szociális és környezeti szempontból egyaránt. A hagyományos fosszilis energiahordozók (kőszén, kőolaj, földgáz) ára egyre inkább emelkedik és utóbbiak esetében a készletek kimerüléséhez közeledve hosszabb távon még erőteljesebben fog emelkedni, amivel a lakosság jelentős része képtelen lesz lépést tartani. Másrészt, a kőolaj és gázárak növekedése nyomást fog gyakorolni a kőszén felhasználás növelése irányában, amely a már ismert környezetvédelmi problémák (savas eső, pernye, stb.) ismételt súlyosbodásához vezet, amennyiben megfelelő alternatív energiaforrások fejlesztése nem történik meg. Az elkövetkező 12 évtized átmeneti állapotnak tekintendő, amikor a hagyományos energiahordozók közül a legkisebb szennyezést okozó földgáz használatát célszerű növelni. Célok: Energiahatékonyság, megújuló energia hasznosításának növelése. Leírás ENERGIA-1: Gázhálózat fejlesztése ENERGIA-2. Korszerű, biztonságos energia ellátás energiahálózat fejlesztése a kialakítandó építési telkeken.
megvalósítása,
villamos
ENERGIA-3. A közvilágítás energiafelhasználásának, fényszennyezésének csökkentése korszerű, irányított fényforrások, illetve időzítés alkalmazásával. ENERGIA-4. Energia hatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások (napenergia, geotermikus energia, biomassza) használata akadályainak megszűntetése, elősegítési rendszerének fokozatos kiépítése. − Elő kell segíteni a lakások, lakóházak, közintézmények, energiatakarékosságra, az energiahatékonyság növelésére, az alternatív energiák felhasználására irányuló törekvéseit. − Az önkormányzati intézmények energiahatékonyságának vizsgálata, szükség esetén javítása, a működési költségek csökkentése. − Fosszilis energiahordozók hatékonyabb átalakítása (kis fajlagos szennyezőanyagkibocsátású, korszerű tüzelőberendezések alkalmazásának támogatása). − A káros kibocsátás csökkenését eredményező építőipari, építészeti megoldások megvalósításának támogatása, ösztönzése (passzív napenergia hasznosítás, hőszigetelés).
99
2.5 A biológiai sokféleség megőrzése, természet és tájvédelem Az élő rendszerek ember által történt szétdarabolódása Európában a legnagyobb mértékű. A negatív hatások, a mozgatórugók, a változások iránya a fogyasztói társadalom térhódítása következtében fő vonalaiban már Magyarországon is hasonlóak ahhoz, amit Nyugat-Európában lehet tapasztalni. Természeti örökségünk jövőbeni megőrzése érdekében a természetvédelmi szempontokat nem csupán a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken, hanem – ha különböző módon és mértékben is – de minden területen és tevékenységben érvényesíteni kell. Indoklás A természet megőrzése és védelme szervezett, törvényileg szabályozott, központilag irányított és finanszírozott szakmai és hatósági tevékenység, de egyszersmind társadalmi, önkormányzati, állampolgári érdek és feladat is. A táji sokféleség és a biológiai sokféleség szorosan összetartozó fogalmak, csak egy változatos, a hagyományos tájszerkezetet őrző táj rendelkezik a különböző élőhelytípusok sokaságával, ami a biológiai sokfélség alapját képezi. Az emberi térhódítás jelenlegi fokán a biológiai sokféleség megőrzéséhez már messze nem elegendő a még megmaradt természetes/természetközeli élőhelyek megőrzése, egyre nagyobb energiát kell fordítani a tönkretett élőhelyek rehabilitációjára, illetve új élőhelyek létrehozására a megváltozott környezetben. A táj az élőhely biztosítása mellett esztétikai funkciót is betölt, a természetes vegetáció, a geológiai és települési sajátságok harmóniája hangulati-közérzeti kérdés, inspiráció a lakosság, vonzerő a turisták számára. A város területén magterület pufferterületek (Ö-3) találhatók.
(Ö-1),
ökológiai
folyosó
területek
(Ö-2),
és
Célok: A biológiai sokféleség megőrzésének és helyreállításának elősegítése a védett természeti területeken és azokon kívül. A város természeti értékeinek és környezetének védelme, fenntartható használata. Továbbá a település és környezeti tájainak fenntartható használata, a táj esztétikai értékének megőrzése. Leírás BIODIV-1. Biztosítani kell a természetes élőhelyek, különösen a veszélyeztetett növény- és állatfajok természetes élőhelyeinek védelmét. − A természetes területeket károsan érintő tevékenységeket fel kell tárni, meg kell szüntetni. − Inváziós fajok elterjedésének megelőzése, korlátozása, visszaszorítása. − Natura 2000 területek esetében az EU által előírt kötelezettségek teljesítése. BIODIV-2. A természetes területekre, élettelen természeti értékekre védelmi, és – lehetőség szerint – bemutatási-hasznosítási koncepciókat kell kidolgozni, megőrzésük és fenntartásuk érdekében. − A város védett természeti értékeinek megismertetése érdekében tájékoztató kiadványok készítése. − Ökoturizmus, szemléletformálás megvalósítása. BIODIV-3. A település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekkialakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére. − Biztosítani kell a jellegzetes (élő és élettelen) tájképi elemek fennmaradását. − Tájérték kataszter elkészítése. − Felhagyott, illetve tájképromboló épített elemek, felszíni tájsebek rehabilitációja.
100
2.6 Fenntartható terület és földhasználat Indoklás A természeti erőforrások között, a környezetben sajátos helyet foglal el a termőföld, mert feltételesen megújuló, korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás, amelyen alapul a mezőgazdaság, az élelmiszer termelés, erdőgazdálkodás. Az intenzív ipari tevékenység szennyező hatása megváltoztatja a talajok termékenységét-, befolyásolja a szerkezetet, talajképződés és pusztulás folyamatát. A város területén felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny (SZ-1.) területek találhatók, ahol természet és környezetkímélő gazdálkodást lehet folytatni. Ezenkívül a városban földtani veszélyforrásnak kitett területek (P-1), vízeróziónak fokozottan kitett területek (P-2), komplex tájrehabilitációt igénylő területek (R-1), valamint ökológiai rehabilitációt igénylő területek (R-2) is találhatók. Ezenkívül említésre szorul a gondozatlan, gyomos, parlagterületek előfordulása is. A térség erdőgazdálkodásában elsősorban az erdők rekreációs funkcióira kell fókuszálni, erősítve a közjóléti erdőhasználatot. Az erdők gazdasági használatában a természet közeli formák támogatandóak, valamint az erdei termékekben rejlő lehetőségek kihasználása, gyűjtése, feldolgozása és piacra juttatása. Az újonnan telepítendő erdőknél a klíma, domborzat, talaj adottságainak figyelembe vételével, a jelenlegi élőhelynek leginkább megfelelő, lehetőleg természet közeli társulás kialakítására kell törekedni. Célok: A talaj termőképességének védelme, a talajdegradációs és szennyező folyamatok megelőzése, illetve mérséklése. Leírás FÖLD-1. Ösztönözni kell a termőföld minőségének védelmét és termékenységének megőrzését, illetve javítását szolgáló beruházások megvalósítását, a talajvédelmi létesítmények fenntartását, valamint a talaj vízgazdálkodásának ésszerű szabályozását, a szélsőséges vízháztartási helyzetek mérséklését. − Parlagterületek rehabilitációja: a területek használatlansága egyrészt környezetegészségügyi gondokat (parlagfű, egyéb allergének), másrészt pedig növényegészségügyi problémákat (gyomosodás, fertőzés) okoz. − Potenciális talajszennyezést jelentő illegális hulladéklerakások, vadlerakások felszámolása. FÖLD-2. Agrár-környezetvédelem. − Vegyszermentes szegélyek létesítése és fenntartása. − Nedves talajú területek vagy időszakosan vízzel borított területek rendezése a természetvédelmi szempontok érvényesítésével (rétgazdálkodás). − Műtrágyák körültekintő, talajvizsgálattal megalapozott alkalmazása (tekintettel a felszín érzékenységére vízbázis-védelmi szempontból) − Lejtős területeken az erózió megelőzése érdekében talajvédő agrotechnika alkalmazása. − A bio- illetve integrált gazdálkodás feltételeinek megteremtése, népszerűsítése és a kémiai kockázat csökkentése. FÖLD-3. Biztosítani kell az emberi tevékenység vagy természeti okok miatt csökkent területű erdőtársulások megőrzését, továbbá ösztönözni kell a fafaj cserék felgyorsítását az idősebb faállomány megújítását (őshonos fafajok).
101
FÖLD-4. Az eróziós hatások megakadályozása érdekében a hiányzó csapadékvízelvezetési rendszerek, hordalékfogók kiépítése, környezetvédelmi szabályok érvényesítése, a csapadék beszivárgás megakadályozása a magaspartok tetején kialakult településrészeken. − Ahol a terület lejtésviszonyai a 10 %-ot meghaladják, ott az erózió fellépését kizáró területhasználatot kell lehetővé tenni. A földrészletek tagolásával, lejtőmegszakítókkal eróziómentes szakaszokat kell létrehozni, talajfedettséget biztosító füvesítéssel, vagy egyéb módon kell az erózió kialakulását megelőzni.
2.7 Vizeink védelme és „fenntartható” használata Indoklás A víz alapvető, pótolhatatlan lételeme minden élőlénynek. Az érintetlen vagy természetközeli állapotú tiszta felszíni vizek a biodiverzitás megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségűek. A víz természeti erőforrásként is értékes. A felszíni és felszínalatti vizeket megannyi gazdasági tevékenységhez használják fel: turizmus, mezőgazdaság, ipar, bányászat és nem utolsósorban természetesesen ezek az ivóvíz legfőbb forrásai. A víz megújuló természeti erőforrás, azonban nem körültekintő használata és a globális igények szakadatlan növekedése (népességnövekedés a gazdasági növekedés, fogyasztás, „életszínvonal” növelés kényszerével párosulva) következtében az egészséges édesvíz hiánytól szenvedő lakosság aránya rohamosan emelkedik, a fenntarthatóságot veszélyezteti, mitöbb, diplomáciai vagy akár fegyveres konfliktusok robbanhatnak ki a nem is oly távoli jövőben. Ennek elkerülése, érdekegyeztetés, a vízkészletek takarékosabb felhasználása érdekében számos globális kezdeményezés indult, mint pl. a „Water for Peace” – Víz a Békéért – program. Magyarország nagy hagyományokra visszatekintő, magas szintű vízpolitikával és vízgazdálkodási gyakorlattal rendelkezik. A vízpolitika központi kérdése a vízzel, mint nem helyettesíthető természeti készlettel és környezetbiztonsági tényezővel való átfogó és többcélú gazdálkodás. Az ország hidrológiai viszonyai lehetőséget biztosítanak a társadalom és a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődéséhez, a társadalmi tevékenységek ugyanakkor jelentős hatást gyakorolnak mind a hidrológiai folyamatokra, mind a készletek mennyiségére és minőségére. A vízvédelemhez tartozik a felszíni vizek, a talajvíz és a mélységi vizek védelme, a környezetkímélő vízgazdálkodás, az ásvány- és gyógyvizek, valamint a gyógyászati célú hévizek kiemelkedő védelme. A felszín alatti víz esetében biztosítani kell az egyensúlyt a felszín alatti víz kitermelése és utánpótlódása között. A közműves ivóvízellátásra közegészségügyi szempontból feltétlenül szükség van. A Balaton törvény alapján elkészült a város szennyeződésérzékenységi besorolása, amely alapján területének jelentős része szennyeződésre fokozottan érzékeny (SZ1.), így a talaj és ezen keresztül a felszín alatti vizek és a Balaton veszélyeztetettsége fokozott mértékű. A terület (fokozott) érzékenysége miatt mindenféle tevékenységet nagyobb figyelemmel kell végezni (a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet iránymutatásainak figyelembevételével). A Balaton, mint állóvíz sajátos adottságokkal és problémákkal rendelkező sérülékeny ökoszisztéma, melynek védelméről több kormányintézkedés rendelkezik (2035/2001 (II.23.) Korm.határozat, 2153/2002, (V.15.) Korm. határozat, valamint a 1033/2004. (IV. 19.) Korm. határozat). Meg kell akadályozni, hogy a Balatonba bejuthassanak a különböző diffúz és pontszerű szennyezőforrásokból származó emittált szennyező anyagok, ezért a bel-
102
és külterületi vízrendezést, a csapadékvíz összegyűjtést, a csapadékvíz elvezetést meg kell oldani a település teljes területén. Az éghajlatváltozás következtében növekszik a szélsőséges időjárási események gyakorisága, ami az eddigieket meghaladó kockázatot jelent. Fel kell készülni a mind hevesebb viharokra, a Balaton vízszintjének kilendüléseire, hirtelen nagy csapadékokra, hőhullámokra. Ezen változások mindegyike kedvezőtlen vízgazdálkodási és vízminőségvédelmi szempontból. Alkalmazkodási intézkedésként fontos a csapadékvizek visszatartása, beszivárogtatása, és az erózió csökkentése. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy a strandolás egyben a leginkább időjárásfüggő vonzerő. Míg a vendégéjszakák száma alig kimutatható mértékben függ a nyári vízhőmérséklettől, addig a strandbelépések száma 1oC hőmérséklet növekedésre mintegy 10%-kal növekszik. Az éghajlatváltozási előrejelzések 2025-ig 1.0-1.4 °C hőmérséklet emelkedést mutatnak. Fel kell készülni strandterületek iránti igény növekedésére, amely nehezen egyeztethető össze a vízpart rehabilitációs rendeletekkel. Másrészről, a levegő hőmérséklet már ma is lehetővé tenné a szezon hosszabítást, azonban az alacsony vízhőmérséklet miatt a strandok késő tavaszi nyitása és kora őszi zárása nem hozza meg a kívánt eredményt. Emiatt rendkívül fontos, hogy a strandokon olyan, megújuló energiával üzemelő, meleg vizes medencék létesüljenek, amelyek a strandolási szezont több héttel meghosszabbíthatják. A vizek védelmével és fenntartható használatával kapcsolatos tevékenységek keretét az EU Víz Keretirányelv (VKI) jelenti. Célok: A Víz Keretirányelvvel összhangban 2015-ig a vizek „jó állapotának” elérése. A Balaton, mint természeti érték és mint ivóvízbázis védelme, a vízminőség javítása, a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás megteremtése. A további felszíni és felszín alatti víz minőségének védelme. Leírás VÍZ-1. Vízvédelmi tevékenység – vízfolyások belterületi, külterületi rendezése, vízfolyások, tavak „jó állapotának” elérése. − A vízkeret irányelvvel összhangban el kell végezni a települések környezetében lévő vízfolyások karbantartási feladatait, hogy az esetleges nagycsapadékok okozta árhullámok levonulása biztosítva legyen, és a szabályozott vízkormányzás újra megvalósulhasson. − Fel kell tárni a diffúz szennyezőhatások szempontjából a kritikus szennyezőpontokat, amelyek megszüntetése, korlátozása és ellenőrzése az önkormányzat hatáskörében is elvégezhető. − A szennyező források/területek megszüntetésének, felszámolásának fontossági sorrendjét meg kell állapítani (pl. illegális hulladéklerakás), környezetszennyező hatásaikat mérsékelni, majd megszüntetni szükséges (a gyommentesítés kaszálással, kapálással lehetséges, gyomirtó szerek használata tilos). VÍZ-2. Felszíni és felszín alatti vizek minőségének vizsgálata, vízbázis védelem. − A mezőgazdasági eredetű vízszennyezés mérséklése, a műtrágyák körültekintő használata. − Felszíni vizek minőségének rendszeres ellenőrzése. VÍZ-3. Biztosítani kell a megmaradt természetes partszakaszok védelmét (a part felől a települést szegélyező nádasok speciális védelem alatt állnak, ezért a területhasználatot jogszabályi előírások korlátozzák, ám a nádast számos – nagyrészt rendezetlen jogviszonyú – bejáró, napozó-fürdőstég szabdalja). − A Balaton medrét és parti sávját érintő esetleges fejlesztések (pl. partvonal szabályozás, kikötő, strand) tekintetében a Balaton partvonal szabályozási
103
tervével, a mindenkor hatályos nádasminősítéssel, valamint a 5/2005. (III.10.) TNM rendelettel és mellékleteivel való összhang megteremtésére figyelemmel kell lenni. VÍZ-4. A Balaton vízminőségének, higiénés állapotának javítása a partközeli (strandi) területeken, legalább II. osztályú vízminőség fenntartása. A klorofill-a koncentráció ne lépje túl a 25 mg/m3 értéket. − Fel kell tárni, hogy hol szükséges a mederkotrás a fenéküledékben felhalmozódott foszfor és más szennyezőanyag eltávolítására. − Gondoskodni kell a kiemelt iszap ártalom mentes és gazdaságos elhelyezéséről. − A Balaton törvény előírásaival összhangban meg kell akadályozni a tisztítatlan csapadékvizek közvetlen tóba kerülését, mivel ma már ez jelenti a legnagyobb közegészségügyi kockázatot. − Strand higiénés állapotának javítása.
2.8 Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás (szilárd, folyékony) nem képzelhető el megfelelő műszaki védettséggel rendelkező, alkalmas környezeti feltételek közé telepített hulladékgazdálkodási létesítmények nélkül. Ehhez elengedhetetlen a regionális kezdeményezés és koordináció mellett létrejövő településcsoportok (társulások) létrehozása, amelyek hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás szempontjából összetartoznak, közös hulladékgazdálkodási tervet készítenek. Egy ilyen rendszer jelentősen növeli a munka hatékonyságát, javítja és meggyorsítja a hulladékgazdálkodási, illetve hulladékkezelési feladatok komplex és hatékony megoldását. Ennek megvalósítása érdekében ISPA/KA pályázat került kidolgozásra „Dél-Balaton és Sió-völgyi települési szilárd hulladékkezelési rendszer kialakítása” címmel, amely 204 település hulladékgazdálkodását hivatott megoldani. A korszerű hulladékgazdálkodás egyben azt jelenti, hogy az ismételt felhasználáson, újrahasznosításon keresztül kevesebb primer nyersanyag és energia kerül felhasználásra, amely jelentős mértékben segíti a fenntarthatóságot és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. A kevesebb lerakott hulladék egyben kevesebb természetes terület felhasználását is jelenti, amely fontos tényező a biodiverzitás megőrzése szempontjából. Célok: Az évente képződő hulladék mennyisége 20 %-kal csökkenjen. A 2014-re képződő hulladék legalább 40 %-a hasznosuljon, az energetikai hasznosítás elérje a 10 %-ot. Leírás HUL-1. Települési hulladékgazdálkodás tervezése a hulladék keletkezés megelőzése érdekében (hulladékgazdálkodásról szóló törvény valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban). A tervezés fő céljai: − Helyi hulladékgazdálkodás intézményrendszerének kialakítása. − Hulladék keletkezés megelőzése, hulladék mennyiségének csökkentése. − Hulladékok szelektív gyűjtése. − Újrahasznosítás, újrafelhasználás, tovább hasznosítás. − Ártalmatlanítás. − A környezetvédelem szempontjainak megfelelő, minimalizált lerakás. HUL-2. Hasznosítás a települési hulladékok területén. − A kommunális háztartási, veszélyes és hasznosítható komponensek szelektív gyűjtésének megvalósítása, az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítása.
104
− − − − − −
A lakossági veszélyes hulladékok évenkénti begyűjtése. Házi és helyi komposztálás szervezése. Komplex hulladékkezelő rendszer részeként újrahasználati központok kialakítása. A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság 80%-a számára. A települési szilárd hulladék újrafeldolgozási arányának 30%, teljes hasznosításának 40% fölé emelése. 2014-ig a papír, üveg, fém és műanyag hulladékok összességében 35%-os hasznosítása (2020-ig 50%).
HUL-3. Hulladékok ártalmatlanítása. − A lerakási igényeket kielégítő, közszolgáltatás keretében működő, térségi ártalmatlanító kapacitások biztosítása. − A papír és a biohulladék lerakástól eltérő kezelésének megoldása. − A régi lerakó rekultiválásával és utógondozásával, az illegális lerakás és a hulladékelhagyás felszámolásával és szankcionálásával kapcsolatos feladatok ellátása. − Közterületen elhagyott hulladékok begyűjtése, kezelése. − Lakossági szemléletformálás a lerakás minimalizálása, a korszerű hulladékgazdálkodás megvalósítása és hulladékelhagyás megszüntetése érdekében. HUL-4. A hulladékszállítás műszaki színvonalának javítása érdekében fokozatosan növelni kell a minimális porkibocsátású, környezetbarát motorral működő, alacsony zajszintű korszerű hulladékgyűjtő-szállító gépek beszerzését.
2.9 Környezetbiztonság Indoklás A környezetbiztonság fogalomkörébe azok a biztonságunkat veszélyeztető események és folyamatok tartoznak, amelyek egyrészt természeti (földrengés, árvíz, szélviharok, erdőtűz stb.), másrészt emberi eredetűek (pl. környezet-károsítással is járó ipari, közlekedési katasztrófák). A civilizációs eredetű szennyezések egyaránt származhatnak hazai és külföldi tevékenységekből, melyek a felszíni vizek és a levegő szennyezésén túl több éven keresztül veszélyeztethetik a felszín alatti vizek, a földtani közeg természetes állapotát, illetve jelentős természetkárosítással is együtt járhatnak. A már bekövetkezett, tartós környezetkárosodások felszámolása érdekében szükséges a szennyezőforrások és területek felderítése, a kármentesítési feladatok végrehajtása. Több – magyar részvételű – pán-európai szintű nemzetközi egyezmény tartalmaz a környezetbiztonságra vonatkozó rendelkezéseket, hiszen az ezzel kapcsolatos folyamatok, hatások átterjednek az országhatárokon is. A természeti és ipari katasztrófák elhárítása, illetve következményeik felszámolása az ország biztonságának egyik kulcseleme. A környezetbiztonság feladatait olyan egységes rendszerbe célszerű beilleszteni, ahol a környezetvédelem, az egészségvédelem és az általános biztonsági intézkedések együtt jelennek meg Az 2011. évi CXVIII. törvény (un. „katasztrófa-törvény”) pontosan meghatározta a különböző szervezeteknek, a felelősöknek és az állampolgároknak a katasztrófák elleni védekezésben rájuk háruló feladatokat. Az ipari termelés, tevékenység különböző formában és mértékben veszélyezteti a környezetet. A lakosság komfortérzetének, biztonságának megteremtése, az információ, tájékoztatási lehetőségek korszerűsítésével valósítható meg. A veszélyeztetések a keletkezés oka alapján három fő csoportra oszthatók: − technikai (technológiában bekövetkező zavar, veszélyes anyag kezelése),
105
tárolása,
− −
természeti (földrengés, tűz, vízbázisok elszennyeződése - ez utóbbi jellemzően inkább emberi hatásokra következik be), egyéb (terrorcselekmény, nukleáris veszélyeztetés, háborús veszélyeztetés).
Célok: A környezetbiztonság növelése. A veszélyeztetés megelőzése. A bekövetkezett katasztrófák következményeinek hatékony enyhítése, elhárítása. A környezetkárosodás felszámolása. Leírás BIZ-1. Helyi környezeti károk kezelése, a települések fejlesztési – rendezési tervezésénél fokozott figyelem a földtani adottságokra, a felszín mozgásokkal való veszélyeztetettségre. − Katasztrófa, illetve havária terv kidolgozása a zöld hatóság bevonásával. − A jogszabályok betartásának hatékonyabb ellenőrzése a gazdálkodó szervezetek, közintézmények működtetése és a magáningatlanok tekintetében.
3. Felelősségi körök A települési környezetvédelmi program egyik fő célja, hogy a környezetvédelmi szempontokat érvényesítse a területfejlesztési és környezetvédelmi programok és projektek megvalósítása során. Ahhoz, hogy a célokat az adott felelősségi körökhöz lehessen rendelni, a fentiekben kitűzött célok esetében elsődlegesen arra volt szükség, hogy áttekintésre, és elkülönítésre kerüljön az önkormányzat közvetlen és közvetett feladatai, valamint az önkormányzattól független, a gazdálkodó szervezetek felelősségi körébe tartozó feladatok. Ennek alapján a célok és a feladatok két csoportot alkotnak: 1. gazdálkodó szervezetek hatáskörébe tartozó feladatok 2. önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatok − az önkormányzat közvetlen irányításával és megvalósításával végrehajtandó feladatok − az önkormányzat közvetett irányításával és közreműködésével végrehajtandó feladatok.
106
III. A környezetvédelmi program operatív intézkedései Gazdálkodó szervezetek hatáskörébe tartozó intézkedések, feladatok A vállalat neve Kapos Volán Zrt.
Végrehajtandó program megnevezése, tervezett intézkedések, beruházások A közlekedési eredetű levegőszennyezés csökkentése korszerű járművek használatával.
Kapcsolódó cél, célállapot LEV-1.
Magyar Közút Nonprofit Zrt. Állami közutak karbantartása, útpadka művelés, kaszálás.
KÖZL-1. TEP-2.
Magyar Közút Nonprofit Zrt. A lecsökkent forgalmú 7. sz. főút rehabilitációja, zöld sáv kialakításával és a parkolási lehetőségek bővítésével (Vasút u., Siófoki u.).
KÖZL-2. TEP-2.
Dél-balatoni Vizitársulat
VÍZ-1. KLÍMA-3.
Somogy Megyei Kormányhivatal, Erdészeti Igazgatóság SEFAG Zrt., erdőtulajdonosok SEFAG Zrt., erdőtulajdonosok
Földtulajdonosok, mezőgazdasági vállalkozók Mezőgazdasági vállalkozók
Felszíni vízfolyások (Endrédi patak, Kútvölgyi árok, berekcsatornák) külterületi mederrendezése (iszaptalanítás, nádkaszálás, cserjeirtás). Erdőterületekre vonatkozó szabályozás betartatása a „2009. évi XXXVII. törvény Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról” jogszabály alkalmazása. Körültekintő gazdálkodás eróziós területeken.
FÖLD-3. KLÍMA-3.
FÖLD-2., 3., 4., KLÍMA-2., 3. A meglévő adottságokra alapozva parkerdő kialakítási TEP-1., lehetőségének elősegítése, amely egyrészt a TUDAT-1., rekreációt segíti, másrészt tanösvény létesítésével a KLÍMA-2., környezeti nevelést szolgálja. BIODIV-1.,2. EMB-1. A vízerózió elleni védekezés helyes területhasználattal, FÖLD-2., 4. agrotechnikával KLÍMA-3. Csökkentett vegyszer- és műtrágyahasználattal járó, FÖLD-1., 2. illetve a vonatkozó előírásokat betartó növénytermesztési, kertészeti tevékenység, valamint az extenzív állattartás fejlesztése.
107
Várható hatás, eredmény A levegőszennyezettségre vonatkozó értékek csökkennek. A közlekedés biztonsága javul, valamint rendezettebb lesz a településkép. A település hosszanti tengelyét képező közlekedési folyosó javítja a településképet, nő a közlekedésbiztonság. A vízfolyás vízminősége, vízszállító képessége és környezete is javul. Erdőterületek növekedésével nő a természetközeli élettér, javul a talajvédelem. Csökken a termőtalaj pusztulása. A pihenésre, környezeti nevelésre alkalmas területek, és a megőrzött élőhelyek növekednek.
A megvalósítás várható időpontja 2012-től folyamatos 2012-től folyamatos
2015-2017.
2012-től folyamatos 2012-től folyamatos
2012-től folyamatos 2012-től folyamatos
Csökken a termőtalaj 2012-től folyamatos pusztulása. Javul a környezet használat, 2012-től folyamatos munkahelyek teremtődnek.
Végrehajtandó program megnevezése, tervezett intézkedések, beruházások A felszínmozgásra érzékeny területek számbavétele, felmérése.
Kapcsolódó cél, célállapot FÖLD-4.
A Tóközi-berek területén nagy mennyiségű csapadék esetén összegyűlő, berothadt berekvizek esetleges szivattyúzásakor az Endrédi-patak és a Balaton szerves anyag terhelésének lehetséges csökkentése, illetve a problémák megoldása a turisztikai szezon előtt. Csatornahálózat teljes körű kiépítése, további lakossági rákötések ösztönzése.
VÍZ-1., 2. LEV-3. KLÍMA-3.
A Balaton foszforterhelése 2012-től folyamatos csökken, nem jelentkezik erős szennyezésre utaló jel a turisztikai szezonban.
KOMVÍZ-1.
DRV Zrt.
A Siófoki új szennyvíztisztító telep megépítése.
KOMVÍZ-2.
DRV Zrt.
Az azbeszt tartalmú vezetékek cseréje.
KOMVÍZ-1.
ÁNTSZ
A környezeti ártalmakkal összefüggő egészségügyi kockázatok feltárása.
EMB-1.
AVE ZÖLDFOK Zrt.
A termelődő hulladék elszállítási költségeinek racionalizálása, a lakosság ösztönzése a megfelelő hulladékgyűjtő edény méret megválasztására akciók keretében. A szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése (helyenként gyakoribb gyűjtés vagy nagyobb edényzetek kihelyezése), az újrahasznosítás megszervezése, a lakosság tájékoztatása a rendszer eredményes működése érdekében. Pelletizáló üzem működtetése helyi mezőgazdasági hulladék hasznosítása céljából, valamint a helyben történő hasznosítás megoldása. Az inert hulladék kezelő telep szakszerű működtetése, tájképi problémák megelőzése.
HUL-1., 2., 3. KLÍMA-2.
Szikkasztások megszűnése, 2012-2015. vízbázisvédelem, jelentős javulás a felszínalatti vízminőségben. Javul a tisztítási és befogadó 2013-2014. kapacitás. 2012-től folyamatosan Javul a lakosság életkörülménye. Preventív intézkedések, 2012-től folyamatosan egészségkárosító hatások feltárása, megismerése. Nő a lakosság 2012-től folyamatos elégedettsége a szolgáltatással.
Az inert hulladék kezelő telep szakszerű működtetése, tájképi problémák megelőzése, szakszerű hulladékkezelés biztosítása. A vasúti zaj műszaki és szervezési eljárásokkal történő csillapítása. A peron jövőbeni átépítése során a helyi környezetterhelés lehetséges szintű csökkentése.
HUL-4. BIODIV-3.
A vállalat neve Bányakapitányság
KöDu-VízIg
DRV Zrt.
AVE ZÖLDFOK Zrt.
AVE ZÖLDFOK Zrt. AVE ZÖLDFOK Zrt. M-GÉP KFT. MÁV Zrt.
108
HUL-1., 2., 3. KLÍMA-2.
ENERGIA-4. KLÍMA-2. HUL-4. BIODIV-3.
LEV-2. ZAJ-1.
Várható hatás, eredmény Lakosság biztonságérzete nő, javulnak az életkörülmények.
Csökkennek a településen az illegális lerakások, nő a lakosság környezettudatossága, elégedettsége. Korszerű biomassza hasznosítás, munkahelyteremtés. A rekultivált hulladéklerakó közelében elhelyezett telep nem rombolja a tájképet. A telepre beszállított egyéb hulladékok kezelése, égetés mellőzése. A zajterhelés mértéke csökken.
A megvalósítás várható időpontja 2013-2014.
2012-től folyamatosan
2012-től folyamatosan 2012-től folyamatosan 2012-től folyamatosan 2015-2017.
Végrehajtandó program megnevezése, tervezett intézkedések, beruházások Somogy Megyei Települési földvédelmi stratégia kialakítása Kormányhivatal, Növény- és (irányelveket rögzítő kívánatos földhasználati Talajevédelmi Igazgatóság struktúra). A vállalat neve
BfNPI
BfNPI gazdálkodók, közintézmények
Kapcsolódó cél, célállapot FÖLD-1.
Biztosítani kell a természetes élőhelyek védelmét a BIODIV-1. város védelem alatt álló területein, továbbá elő kell mozdítani további helyi természeti értékek védelem alá helyezését, kezelését. A helyi természeti értékek bemutatásának BIODIV-2. megszervezése (pl. tanösvény kialakításával). A jogszabályok betartásának hatékonyabb ellenőrzése a BIZ-1. gazdálkodó szervezetek, közintézmények működtetése és a magáningatlanok tekintetében.
109
A megvalósítás várható időpontja Az adottságoknak megfelelő 2012-től folyamatos területhasználat valósul meg, birtokszerkezet, tulajdoni struktúra alakul ki. Várható hatás, eredmény
A helyi természeti értékek megmaradnak az utókor számára.
2012-től folyamatosan
Flóra, fauna védelme, 2013-2014. tudatformálás, értékvédelem nő. Kevesebb szennyező anyag 2012-től folyamatosan kibocsátás, zajterhelés.
Önkormányzati hatáskörbe tartozó intézkedések, feladatok
TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG – LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSA Ssz. 1.
2.
3.
Várható Várható Kapcsolódó Megvalósítás várható költség pénzügyi célok, időpontja (eFt) források célállapot A településen jelentkező közúti LEV-1. 2014-2017. részletes regionális és forgalom okozta légszennyezés TEP-1. költségelemz. EU források, hatásainak csökkentése KÖZL-2. igényel önkorm. védőintézkedések bevezetésével, ZAJ-1. támogatás zöldterület, zöld sáv fejlesztéssel (pl. a 7. sz. főút mentén a négysávos útpálya rehabilitációjával) A szilárd burkolatú, pormentes LEV-1. 2012-től részletes regionális utak arányának növelése KÖZL-1. folyamatosan költségelemz. forrás, (csapadékvíz-elvezető rendszer KOMVÍZ-3. igényel önkorm. kiépítésével együtt) KLÍMA-3. támogatás Feladat, tervezett intézkedés
Levegőszennyezéssel járó ideiglenes vagy állandó jellegű gazdasági tevékenységek körültekintő engedélyezése
LEV-3.,4. EMB-1.
2012-től szervezési folyamatosan intézkedés
Növényvédő fasorok telepítése, zöldterület fejlesztés, forgalomkorlátozás
Következmény indikátor A légszennyezési adatokban mutatkozó káros anyag- és zajcsökkenés, porterhelés csökkenése.
Felelős, közreműködő önkormányzat3, Magyar Közút Nonprofit Zrt., civil szervezetek
Szilárd burkolatú út Javul a környezet- önkormányzat1 hossza nő (km), egészségügy porterhelés állapota. csökkenése (%) Jogszerűtlenül működő telephely nem létesül (db)
-
110
Eredmény indikátor
Nem jelentkeznek önkormányzat1 jogszerűtlen működés miatti légköri terhelések, lakossági panaszok.
VÍZEINK VÉDELME ÉS „FENNTARTHATÓ” HASZNÁLATA Ssz. 4.
5.
6.
7.
8.
Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) A településen levő természetes, VÍZ-1., 2012-től részletes vízfolyások állapotának javítása, a KLÍMA-3. folyamatosan költségszennyező anyag bemosódások elemzést elleni intézkedések elvégzése igényel (Endrédi patak, Kútvölgyi árok) A Tóközi berekben összegyűlő LEV-3. 2013-tól szervezési belvíz (berothadt berekvíz) VÍZ-1., 4. folyamatosan intézkedés szivattyúzása esetén az Endrédi KLÍMA-3. patak és a Balaton szennyezésének lehetséges csökkentése, illetve a védőintézkedés turisztikai szezon előtti megvalósítása A Kútvölgyi árok vízminőségének VÍZ-2. 2013-tól 150 időszakos monitoringozása folyamatosan
Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, vízügyi közmunka program
Partszakasz védelem, partvonal VÍZ-3. szabályozás, illegális KLÍMA-3. csónakkikötők, bejárók TEP-1. megszűntetése útján a nádas FÖLD-4. szűrőmezők megőrzése (partvonal-rehabilitációs tanulmányterv alapján) A Balaton vízminőségének javítása VÍZ-4. a csapadékvíz befolyásoknál (hordalékfogók, iszapcsapdák elhelyezése, strandi területek kotrása)
2012-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel
önkorm. támogatás
2013-tól részletes folyamatosan költségelemzést igényel
regionális forrás, önkorm. támogatás
Feladat, tervezett intézkedés
111
-
önkorm. támogatás
Eredmény indikátor
Következmény indikátor
Felelős, közreműködő
Gyom kaszálás A vízfolyások Észak-Somogyi (fm),iszapeltávolí- megközelíthetősége, Vízitársulat, 3 KöDu-VízIg, tás (m ), rendezett és környezete is önkormányzat2 meder hossza (km) javul. Nem jelentkeznek A Balatonba KöDu-VízIg, erős szennyezések kevesebb szerves önkormányzat3 az Endrédi patakon szennyezés jut, a különböző csökken a bűzhatás. vízminőségi paraméterek tekintetében (mg/l) Vízminőségi A Kútvölgyi árok adatsorok, szennyezettségének különböző megismerése, időszakokban, esetleges azonos védőintézkedések paraméterek megtétele. tekintetében (mg/l) Természetes Partvonal partszakasz, szabályozása medervonal hozzájárul a Balaton meghatározásra ökológiai kerül (km), állapotának megóvott nádasok javításához 2 (nádasok). (m ) Eltávolítotott Parti sáv, strandok szerves hordalék ökológiai, és egyéb vízminőségi, szennyezőanyagok higiéniás állapota (kg),külső terhelés javul. csökkentése (%),
önkormányzat1, civil szervezetek
önkormányzat2, KTVF, KöDu-VízIg,
önkormányzat1
FENNTARTHATÓ TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT Ssz. 9.
Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) Parlagterületek, felhagyott FÖLD-1. 2012-től részletes hasznosítású területek (szőlők, KLÍMA-2. folyamatosan költséglegelők, pl. Diászó) BIODIV-1. elemzést rehabilitációjának megszervezése, TEP-1. igényel megvalósítása Feladat, tervezett intézkedés
10. Az AVE Zöldfok Zrt. által használt, hulladéklerakó rekultivációjának ellenőrzése, a rekultiváció 2. lépcsőjének előkészítése 11. A 7-es út melletti meredek, omlásveszélyes, csúszásveszélyes partfal védelmének biztosítása
KLÍMA-2. TEP-1. HUL-3. VÍZ-1. FÖLD-3., 4. BIZ-1.
2012-2017.
szervezési intézkedés
12. A parti sáv szabályozásával össze nem egyeztethető területhasználatok megakadályozása a partvonalrehabilitációs tanulmányterv (5/2005. (III.10.) TNM rendelet) alapján 13. Rekreációs rendeltetésű, helyi védelem alatt álló erdőterület (parkerdő) kialakítási lehetőségének vizsgálata területhasználati, tulajdonosi és kezelői oldalról
TEP-1. BIODIV-3. FÖLD-4.
2012-től szervezési folyamatosan intézkedés
2012-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel
Várható Következmény pénzügyi Eredmény indikátor indikátor források földtulajdono- Rendezett területek Javul a sok, (ha) nagysága nő, tájesztétika, a földhasználók elgyomosodott területhasználat forrásai, területek színvonala. önkorm. csökkennek támogatás KEOP, ISPA(KA
Szakszerű rekultiváció valósul meg (m2)
önkorm. támogatás, regionális forrás
Támfal építése, megerősítése (fm), növényzet telepítése (m2)
Parti zöldterületek megőrzése közcélú hasznosításra (m2) -
TEP-1. 2013-2014. FÖLD-3. BIODIV-1. KLÍMA-2., 3. EMB-1.
szervezési intézkedés -
112
Parkerdő létesítésére alkalmas erdőterület kijelölése (ha)
Felelős, közreműködő
önkormányzat3, érintett területek tulajdonosai, Somogy megyei korányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Ig. BfNPI Javul a önkormányzat3, tájesztétika, nő a érintett terület biodiverzitás. tulajdonosa, AVE Zöldfok Zrt. Jelentősen javul a önkormányzat2, környezet érintett területek állapota, a tulajdonosai lakosság életkörülményei, a veszély elhárításra kerül. A település egyik önkormányzat1 fotos vonzereje megmarad, ami környezeti és gazdasági szempontból is hasznos. Javulnak a önkormányzat2, környezeti SEFAG Zrt., nevelés alapjai, BfNPI bővül a turisztikai kínálat, javulnak az életkörülmények.
TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG - TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Ssz.
Feladat, tervezett intézkedés
14. A település köztisztasági feladatainak megszervezése, közterületek üzemeltetése, fejlesztése (hulladékgyűjtés, közterület tisztítás)
Kapcsolódó Megvalósítás Várható Várható célok, várható költség pénzügyi célállapot időpontja (eFt) források TEP-1. 2012-től részletes önkorm. folyamatosan költségelemz. támogatás igényel
Következmény indikátor
Felelős, közreműködő
Porterhelés csökken, javul a környezet állapota, a lakosság komfortérzete. A gondozott, A helyiek és a parkosított, vendégek virágosított közérzete javul, a területek száma nő település (m2) vonzereje nő.
önkormányzat1, AVE Zöldfok Zrt.. lakosság
2012-től részletes önkorm. folyamatosan költségelemz. támogatás, igényel regionális forrás, KEOP
Közterületek új funkciói, faültetések, látvány- és funkcionális térelemek (db)
önkormányzat1, helyi vállalkozók
2015-2017.
Megépülő új út hossza (m), településközponti fejlesztések (db)
15. A település zöldterületeinek, TEP-1. fasorainak szakszerű ápolása; KLÍMA-3. átgondolt parkosítási, fásítási, tevékenység, fa kivágások szakmai megalapozása, kertészeti szempontok követése 16. A parti sáv zöldterületére TEP-1. vonatkozó fejlesztési terv FÖLD-4. kidolgozása és fokozatos BIODIV-3. megvalósítása a vízpart rehabilitációs rendelet lehetőségeihez és a helyi adottságokhoz, igényekhez igazodva 17. A település központi tengelyének TEP-2. fejlesztése az integrált KÖZL-1., 2. városfejlesztési stratégia szerint
2012-től részletes önkorm. folyamatosan költségelemz. támogatás, igényel regionális forrás, KEOP
18. Épületek külső megjelenésének javítása
2012-től részletes önkorm. folyamatosan költségelemz. támogatás, igényel regionális forrás, tulajdonosi hozzájárulás
TEP-2.
Eredmény indikátor
részletes pályázati költségelemz. forrás igényel
113
Tisztított és karbantartott területek aránya 2 (m )
A jelenleg funkciókban szegény terület egy közkedvelt, vonzó parkká válik.
önkormányzat1, helyi vállalkozók, lakosság
A település É-D önkormányzat1 irányú közlekedése könnyebbé válik, központja egységesebb lesz. Rendezett Kedvezően önkormányzat2, utcasorok, változik a tulajdonosok rendezett épületek település külső száma (db) megjelenése .
TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG - TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Kapcsolódó Megvalósítás Várható Várható célok, várható költség pénzügyi célállapot időpontja (eFt) források 19. Műemlékek karbantartása, védett TEP-2. 2012-től szervezési önkorm. objektumok listájának bővítése, az folyamatosan intézkedés, támogatás, épületek állagmegóvásának részletes reg. forrás, ösztönzése költségelemz. tulajdonosi igényel hozzájárulás Ssz.
Feladat, tervezett intézkedés
20. A közterületek ízléses megjelenését célzó intézkedések (és rendeleti hátterük) kialakítása pl. a közterületi hirdetőtáblák egységesítésével, ízléses közterületi használati- és látvány térelemek elhelyezésével kapcsolatban
TEP-2.
2013-tól szervezési folyamatosan intézkedés
114
önkorm. támogatás
Eredmény indikátor
Következmény indikátor
Védett építészeti Kedvezően értékek változik a bővülésének száma település külső (db), felújított megjelenése, az épületek száma értékek (db) megőrzése biztosítottá válik. Rendeletek száma A település (db), kihelyezett esztétika javul, a egységesített település táblák száma (db) vonzereje nő.
Felelős, közreműködő önkormányzat2, tulajdonosok
önkormányzat1, helyi vállalkozók
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Ssz.
Feladat, tervezett intézkedés
21. Helyi rendeletek folyamatos aktualizálása a hulladékgazdálkodási rendszer hatékony működtetéséhez 15/2004 (X.26) önk. rendelet 22. Hulladékgazdálkodási terv időszakos felülvizsgálata
Várható Kapcsolódó Megvalósítás várható költség célok, időpontja (eFt) célállapot HUL-1., 2012-től szervezési TUDAT-3. folyamatosan intézkedés
HUL-1.
HUL-1., 2. 23. Tudatformálás a kommunális-, szelektív -, és zöldhulladék gyűjtés hatékonyabbá tétele érdekében. HUL-1., 3., 24. A szelektív hulladékgyűjtés rendszerének fejlesztése a nyáron 4., jelentkező megnövekvő KLÍMA-2. elhelyezési igényekhez igazodva
2012., 2015. 300
2012-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel 2013-2014. részletes költségelemzést igényel
25. A lakosság ösztönzése a helyben HUL-1., 2. képződő szerves hulladék komposztálására, illetve települési komposztáló kialakításának átgondolása
2012-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel
26. Illegális lerakások feltárása, folyamatos felszámolása, a szennyezéssel kapcsolatos szankcionálás
2012-től 500/év folyamatosan
HUL-3. BIODIV-1. FÖLD-1.
115
Várható pénzügyi források
Eredmény indikátor
Következmény indikátor
Felelős, közreműködő
Felülvizsgálatok és A lakosság önkormányzat1 módosítások szemlélete száma (db) megváltozik, szabályszerű hulladékgazdálkodás valósul meg. önkorm. Tervdokumentáció Elkészül a korszerű önkormányzat1 támogatás (db) hulladékgazdálkodás helyi kereteit összegző terv. önkorm. Szervezett akciók, Többen és AVE Zöldfok Zrt., támogatás, megjelentetett hatékonyabban önkormányzat2, AVE Zölfok kiadványok száma veszik igénybe a civil szervezetek Zrt. forrásai (db) szolgáltatásokat. önkorm. Lerakott hulladék A gyakoribb ürítések AVE Zöldfok Zrt., támogatás, mennyisége illetve nagyobb önkormányzat2 3 regionális gyűjtőedényzet csökken (m ), a forrás, hasznosult arány kapacitás miatt ISPA/KA nő (%), kevesebb kevesebb probléma gyűjtőszigeteken. hulladékhalom a gyűjtőszigeteken (db) önkorm. Lerakott hulladék Csökken a önkormányzat2, támogatás, mennyisége hulladékszállítási civil szervezetek, KEOP, igény, valamint jó lakosság csökken (m3), Háztartások helyben marad a minőségű humusz költségvetése szervesanyag keletkezik. önkorm. Illegális Rendezett, önkormányzat1, támogatás lerakásokról hulladékmentes civil szervezetek, elszállított hulladék belterület, lakosság mennyisége (kg) külterület.
KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM Ssz.
Feladat, tervezett intézkedés
27. A szennyvíz csatorna hálózatának további bővítése a még nem csatornázott településrészeken
Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) KOMVÍZ-1.,2. 2012-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel
28. A csatornázott településrészeken a KOMVÍZ-1.,2. 2012-től Szervezést rákötések ösztönzése folyamatosan igénylő intézkedés
29. Csapadékvíz elvezető rendszerek átfogó korszerűsítése, ahol szükséges, újratervezése, kiépítése, karbantartása, műtárgyak kiépítése
KOMVÍZ-3. FÖLD-4. KLÍMA-3.
2012-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel
116
Várható pénzügyi források regionális és EU forrás, helyi lakosok
Eredmény indikátor
Következmény indikátor
Felelős, közreműködő
A csatornahálózat Javul a önkormányzat2, hossza nő (km), a csatornázottság DRV Zrt., vizicsatornahálózatba az életminőség, közmű társulat, bekötött ingatlanok továbbá a Balaton helyi lakosok száma nő (db) vízminőség javulásához is hozzájárul. önkormányzat2, csatlakozó A csatornaJavul a háztartások hálózatba bekötött csatornázottság DRV Zrt., helyi költségvetése ingatlanok száma az életminőség, lakosok nő (db) továbbá a Balaton vízminőség javulásához is hozzájárul. önkorm. Csapadék-csatorna Megoldódik a önkormányzat1 támogatás, hálózat hossza felszíni regionális (km), kapacitása vízelvezetés, forrás 3 csökken a (m /nap) környék terhelése, dugulások megszűnnek.
ENERGIAGAZDÁLKODÁS Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) ENERGIA-4. 2012-től 30. Közintézmények 100.000 energiahatékonyságának növelése, KLÍMA-1. folyamatosan nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés, alternatív energia használat során − Általános iskola és óvoda energetikai fejlesztése − Polgármesteri hivatal energetikai fejlesztése 31. A közvilágítás energiahatékonysági ENERGIA-4. 2013-2014 részletes fejlesztésének vizsgálata szakértő KLÍMA-1. költségbevonásával, valamint az épület elemzést kivilágítások esetében (kilátó, igényel templom) a jelenlegi renszerek cseréje fényszennyezés mentes műszaki megoldásokra. Ssz.
Feladat, tervezett intézkedés
Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás, KEOP
önkorm. támogatás, regionális forrás, KEOP
Eredmény indikátor
Következmény indikátor
Felelős, közreműködő
Energiafogyasztás Csökken a hő éves szinten veszteség, javul csökken (%) az energia felhasználás, csökkennek a fenntartási költségek.
önkormányzat1
Energiafogyasztás éves szinten csökken (%), fényszennyezés mértéke csökken
önkormányzat1
Csökkennek a fenntartási költségek, sötétben is élvezhető lesz a panoráma a kilátóból.
KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ERŐSÍTÉSE Ssz.
Feladat, tervezett intézkedés
Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) TUDAT-1.,2. 2012-től részletes KLÍMA-3. folyamatosan költségelemzést igényel
32. A gyerekek játékos nevelése a környezetvédelemre, környezetvédelmi események szervezése, ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok szervezése 33. Környezetvédelmi akciók TUDAT -1., 3. 2012-től 300/év szervezése a lakosság és a folyamatosan nyaralótulajdonosok részvételével
Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás, NCA önkorm. támogatás, regionális forrás, NCA
117
Eredmény indikátor Foglalkozások száma, előadások száma, közös akciók száma (db)
Következmény indikátor Javul a lakosság környezeti felelőssége és a környezettudatos magatartás.
Felelős, közreműködő önkormányzat2, civil szervezetek
Környezetvédelmi Javul a önkormányzat2, akciók száma (db) környezettudatosság, civil szervezetek felelősségérzet.
KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ERŐSÍTÉSE 34. A helyi környezetvédelemmel, TUDAT -1., környezeti értékekkel kapcsolatos 2., 3. rendszeres tájékoztatás a települési újságban 35. A környezetvédelemmel TUDAT-3. kapcsolatos rendeletek folyamatos felülvizsgálata, a szükséges korrekciók megtétele, a rendelet betartatása az érintettek körében
2012-től szervezést folyamatosan igénylő feladat 2012-től folyamatosan -
Megjelent cikkek száma (db)
A helyi értékek ismertté válnak, erősödik a helyi identitás. rendelet Rendeletek Hatékonyabb felülvizsgálat felülbírálása, környezetvédelmi szankcionálás (db) intézkedések.
önkormányzat2, civil szervezetek, lakosság önkormányzat1, érintettek
KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET Kapcsolódó célok, célállapot 36. A település úthálózatának KÖZL-1. fejlesztése, burkolat korszerűsítése LEV-1. (pl. Rétföldi u., Táncsics u., Mikes ZAJ-1. u.), közúti forgalom biztonságossá tétele, padkák rendezése 37. A meglévő járdák és gyalogos KÖZL-2. forgalomra kijelölt területek LEV-1. bővítése, karbantartása, (pl. Endrédi úti járda kiépítése, sétautak bővítése) 38. A kulturált parkolás feltételeinek KÖZL-2. biztosítása, különösen a strand teljes hosszában (Kiss E. u., Panoráma u.) Ssz.
Feladat, tervezett intézkedés
Várható Megvalósítás várható költség időpontja (eFt) 2012-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel
Várható pénzügyi források regionális forrás, önkorm. támogatás
2012-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel
regionális forrás, önkorm. támogatás
Kiépült, felújított Javul a gyalogos járdák hossza, felülete közlekedés (km, m2) biztonsága
2013-2015.
regionális forrás, önkorm. támogatás
önkormányzat1 Kiépült parkoló felület Kialakulnak a kulturált parkolás nagysága (m2) feltételei
részletes költségelemzést igényel
118
Eredmény indikátor
Következmény indikátor
Felelős, közreműködő
Kiépült, felújított utak Javul a közlekedés önkormányzat1, hossza (km), burkolt biztonsága Magyar Közút felület nagysága (m2) Nonprofit Zrt. önkormányzat1
KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET 39. A település É-D-i közlekedési KÖZL-2., tengelyének kialakítása során a LEV-1. kerékpáros közlekedés szempontjainak figyelembe vétele) 40. A Balatoni bringakörút települési KÖZL-2., szakaszának biztonságosabbá LEV-1. tétele új kerékpársáv/kerékpárút építésével a Harcsa utcától Szántódrév irányába. 41. Turistaút jellegű kerékpáros KÖZL-2. útvonalak kijelölése/kialakítása a BIODIV-2. város külterületi látványosságaihoz 42. Meglévő kikötői infrastruktúra KÖZL-3. fejlesztése, szem előtt tartva a meder adottságait és a parti sáv lehetőségeit
2013-2015.
2013-2014.
2013-2015.
2014-2017.
részletes költségelemzést igényel részletes költségelemzést igényel
regionális forrás, önkorm. támogatás regionális forrás, önkorm. támogatás
Javul a kerékpáros önkormányzat1 közlekedés színvonala, biztonsága Kialakított Javul a kerékpáros önkormányzat1 kerékpársáv/kerékpár- közlekedés út hossza (m) biztonsága
részletes költségelemzést igényel részletes költségelemzést igényel
regionális forrás, önkorm. támogatás regionális forrás, önkorm. támogatás
Kijelölt/kialakított Javul a kerékpáros önkormányzat1 útvonalak hossza (m) közlekedés biztonsága
119
Kialakított kerékpársáv hossza (m)
Vitorlás férőhely bővülés (db)
Javulnak a kikötés önkormányzat1, feltételei, de a Balatoni Hajózási létesítmények Zrt. nem okoznak jelentős környezetterhelést
KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG Ssz.
Feladat, tervezett intézkedés
Várható Kapcsolódó Megvalósítás várható költség célok, időpontja (eFt) célállapot LEV-1. 2012-től részletes EMB-2. folyamatosan költségTEP-1. elemzést igényel
43. A szálló por mennyiségének csökkentése (növény telepítéssel, növényállomány cserével), az allergén (gyom-) növények felmérése, tájékoztató és megelőző tevékenység 44. Egészséges életmód EMB-1., népszerűsítése – sportolási TEP-1. lehetőségek bővítésével − Túraútvonalak karbantartása, bővítése (gyalogos, kerékpáros útvonalak) − Az Egészségőr egyesület támogatása − A Dobribán Géza Sportcentrum átgondolt, minőségi fejlesztése − Sportrendezvények szervezése
2012-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel
Várható pénzügyi források önkorm. támogatás
önkorm. támogatás, civil szféra támogatás, regionális forrás
Eredmény indikátor Légszennyezés mértékének csökkenése (%), megbetegedések száma csökken (db) Sportolási, nevelési célú rendezvény (db), szűrő programok (db/év)
Következmény indikátor
Felelős, közreműködő
A környezet önkormányzat2, terhelése ÁNTSZ, csökken, civil szervezetek egészségi állapot javul A lakosság egészségi állapotának javítása
önkormányzat2, civil szervezetek
BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE Ssz.
Feladat, tervezett intézkedés
45. A meglévő, védett természeti értékek megőrzésének és kezelésének biztosítása (helyi rendelettel védett fák, Tóközi berek, Vaskereszti erdő, Natura 2000 területek)
Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) BIODIV-1. 2012-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel
120
Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, KEOP
Eredmény indikátor A, megőrzött, természeti értékkel bíró területek, élőhelyek, egyedek (m2, db)
Következmény indikátor
Felelős, közreműködő
Természeti önkormányzat2, értékek BfNPI megőrzése biztosítottá válik.
BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE Ssz.
Feladat, tervezett intézkedés
Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) BIODIV-1., 2. 2012-2014. szervezést igénylő feladat
46. A település természeti értékeinek felmérése, indokolt esetben élőhelyek, illetve további fák, facsoportok védelem alá helyezése (Öreghajlás, Diászó, diászói tölgyek), 21/2004 (XII. 16.) rendelet bővítése 47. A védelem alá helyezett területek TUDAT-1. esetében a természeti értékek FÖLD-3. bemutatását segítő tanösvény BIODIV-2. kialakítása, illetve rekreációt segítő, termelésből kivont parkerdő kijelölése 48. A Vaskereszt erdőrezervátum BIODIV-1. védett területe és a mellette lévő FÖLD-3. erdei pihenőhely szomszédságából adódó itézkedések szükségességének egyeztetése 49. Előírásokat követő gazdálkodás a BIODIV-1. Natura 2000 alá tartozó FÖLD-2. területeken
50. Tájképi adottságok megőrzése
BIODIV-3.
Várható pénzügyi források
-
2013-2015.
részletes költségelemzést igényel
2013
szervezést igénylő feladat
önkorm. támogatás, KEOP
-
2013-tól részletes folyamatosan költségelemzést igényel
ÚMVP
2012-től részletes folyamatosan költségelemzést igényel
önkorm. támogatás, KEOP
121
Eredmény indikátor
Következmény indikátor
Felelős, közreműködő
Védett területek Természeti önkormányzat2, növekedése, védett értékek BfNPI objektumok száma megőrzése nő (ha, db). biztosítottá válik.
A település természeti értékeinek bemutatása tanösvény kialakításával (km) Egyeztetések megvalósítása, intézkedések (db)
Természeti önkormányzat2 értékek SEFAG Zrt, bemutatása, és a BfNPI környezeti nevelés feltételei javulnak. A pihenőhely önkormányzat2 további megléte civil szervezetek, nem károsítja az BfNPI erdőrezervátumot.
fenntarthatósági Természeti szempontokat értékek szem előtt tartó megőrzése gazdálkodás a biztosítottá válik. Natura 2000 területeken (ha) tájsebek Természet-közeli helyreállítása (db), állapot helyreáll, csökken a megszűnnek a balesetveszély és a felszíni talaj degradálódása egyenetlenségek (%)
VM, MVH, SEFAG Zrt., mezőgazdasági vállalkozók, telektulajdomnosok önkormányzat1, BfNPI
ZAJTERHELÉS CSÖKKENTÉSE Ssz.
Feladat, tervezett intézkedés
51. Az új létesítmények telepítésénél fokozott gondot kell fordítani a vonatkozó zajvédelmi előírások betartására 52. A meglévő létesítményeknél, és esetenkénti zenés rendezvények alkalmával gondoskodni kell a hiteles zajmérés helyi megoldásáról, a határértékek betarthatósága érdekében
Kapcsolódó Megvalósítás várható célok, időpontja célállapot ZAJ-2. 2012-től folyamatosan
ZAJ-1.
Várható költség (eFt) -
2013-tól 500 folyamatosan
Várható pénzügyi források rendelet betartás
önkorm. támogatás
Következmény indikátor
Eredmény indikátor
Felelős, közreműködő
Zajterhelési értékek változása (dB)
A lakosok életkörülményei javulnak
önkormányzat2, vállalkozók
Zajterhelés csökkenése a mérések és felszólítások eredményeként (db)
A lakosok életkörülményei javulnak
önkormányzat1, vállalkozók, rendezvényszervezők
KÖRNYEZETBIZTONSÁG Kapcsolódó Megvalósítás Várható célok, várható költség célállapot időpontja (eFt) 53. Havária terv készítése (felkészülés BIZ-1. 2014. 400 esetleges veszély helyzetre), aktualizálása Ssz.
Feladat, tervezett intézkedés
Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás
Eredmény indikátor A potenciális veszélyhelyzetek ismertté és elkerülhetővé válnak
Következmény indikátor
Felelős, közreműködő
Lakosság önkormányzat2, biztonságérzete katasztrófa-védelmi nő, javulnak az igazgatóság életkörülmények
önkormányzat1: közvetlen önkormányzati feladatok, amelyeket az önkormányzat szervezeteinek kell megoldaniuk önkormányzat2: a település és más gazdálkodó szervezetek, illetve a lakosság bevonásával megoldandó feladatok, amelyekhez szükséges az önkormányzat szervezési intézkedése önkormányzat3: államigazgatási (nem helyi) szervek által megoldható, illetőleg elősegíthető feladatok, amelyek megoldását az önkormányzatnak szorgalmaznia célszerű
122
Összefoglaló a környezetvédelmi program ütemezéséről – Zamárdi Ssz. 1. 2. 3. 4. 5.
Feladatok
2012
2013
2014
LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSA Utak melletti zöldterület, zöldsáv fejlesztések Pormentes utak arányának növelése Légszennyező tevékenységek körültekintő engedélyeztetése VÍZEINK VÉDELME ÉS „FENNTARTHATÓ” HASZNÁLATA Természetes vízfolyások tisztítása
6.
Körültekintő belvíz szivattyúzás az Endrédi patakba Vízminőség mérés a Kútvölgyi árkon
7.
Partszakasz védelem, partvonal szab.
8.
A Balatonba folyó csapadékvíz tisztítása
10.
FENNTARTHATÓ TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT Parlagterületek rehabilitációja, birotkrendezés Hulladéklerakó rekultiváció nyomonkövet.
11.
Omlásveszélyes partfalak védelme
12.
Területhasználatok körültekintő engedélyezése a parti sávban Parkerdő kialakításának előkészítése
9.
13.
17.
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Köztisztasági feladatok megszervezése, közterületek üzemeltetése, fejlesztése Zöldterületek, parkok, közterületi faállomány szakszerű kezelése A parti sáv zölderületeinek tervszerű fejlesztése A város É-D tengelyének fejlesztése
18.
Épületek külső megjelenésének javítása
19.
Védett műemlékek karbantartása, települési lista bővítése Közterületi esztétikai szempontok, intézkedések érvényesítése
14. 15. 16.
20.
2015
123
2016
2017
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Ssz. 21.
Feladatok
2012
2013
2014
23.
Rendelet alkotás/módosítás a hulladékgazd. rendszer működéséhez Hulladékgazdálkodási terv kidolgozása, felülvizsgálata Lakossági tudatformálás
24.
A szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése
25.
Lakossági komposztálás ösztönzése
26.
28.
Illegális lerakások folyamatos felszámolása KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Szennyvízcsatorna hálózat bővítés, korszerűsítés A szennyvízcsatorna rákötések ösztönzése
29.
Csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése
22.
27.
30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.
ENERGIAGAZDÁLKODÁS Közintézmények energiahatékonyságának növelése Közvilágítás energiahatékony fejlesztése; fényszennyezés csökk. (kilátó, templom) KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ERŐSÍTÉSE Óvodások, iskolások környezeti nevelése Környezetvédelmi akciók a lakosság, nyaralók bevonásával Cikkek a helyi újságban Környezetvédelmi rendeletek felülvizsgálata KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET A település úthálózatának fejlesztés Meglévő járdák karbantartása, új járdaszakasz kialakítása Parkolók korszerűsítése, bővítése
41.
Az É-D-i közlekedési tengely kerékpárosbarát kialakítása Balatoni bringakörút szakaszának fejlesztése (Harcsa u. – Szántód) Turisztikai célú kerékpáros útvonalak
42.
Kikötői infrastruktúra fejlesztése
40.
43. 44.
KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG Szálló por menny. csökkentése, allergén gyomnövény felmérés Egészséges életmód népszerűsítése, sportolási lehetőségek bővítése
124
2015
2016
2017
BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE Ssz.
Feladatok
45.
Természeti értékek védelmének biztosítása Természeti értékek felmérése, védelem kiterjesztése új területekre, faegyedekre Parkerdő, tanösvény kialakítása
46. 47. 48. 49. 50.
2012
2013
Szakmai egyezt. a Vaskereszti erdőrez. és a pihenőhely szomszédsága miatt Natura 2000 alá tartozó területeken megfelelő gazdálkodás megvalósítása Tájképi adottságok megőrzése
52.
ZAJTERHELÉS CSÖKKENTÉSE Zajvédelmi előírások betartatása új létesítmények esetében Zajmérés megoldása önk. hatáskörben
53.
Havária terv készítés
51.
KÖRNYEZETBIZTONSÁG
legfontosabb feladatok fontosabb feladatok fontos feladatok
125
2014
2015
2016
2017
A települési feladattervekben használt rövidítések: ISPA/KA – Előcsatlakozási Alap / Kohéziós Alap (Instrument for Structural Policies for PreAccession) a környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló nagyberuházásokat támogató EU program KöDu-VizIg – Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság KTVF – Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség BfNPI – Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság KEOP – Környezet és Energia Operatív Program ÚMVP – Új Magyarország Vidékfejlesztési Program NCA – Nemzeti Civil Alap MVH – Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
126
A megvalósítás szereplői A környezetvédelmi program megvalósítása szempontjából alapvető a környezetvédelem intézményrendszerének helyi szinten való erősítése. E nélkül veszélybe kerülhet a fenntartható fejlődés elvének gyakorlati érvényesítése, a közérdek védelme, az önkormányzati környezetvédelmi feladatok ellátása. A Nemzeti Környezetvédelmi Program céljainak megfelelően erősíteni kell az önkormányzat környezetvédelmi intézményrendszerét. Elengedhetetlen bővíteni és hatékonnyá tenni a környezetvédelmi szakmai és szervezeti rendszert, elősegítve annak megfelelő működtetését a szakmai és a lakossági feladatokban való közreműködésnél. Szükséges erősíteni a horizontális kapcsolatok rendszerét, szorosabb együttműködésre törekedve a társhatóságokkal, vállalatokkal, oktatási, egészségügyi intézményekkel, civil szervezetekkel és a lakossággal. A környezetvédelmi program megvalósításában nagy szerep hárul a helyi társadalom szereplőire, szervezeteire. A környezetvédelmi, természetvédelmi és a területfejlesztési törvénnyel, valamint a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban e vonatkozásban sajátos feladatai vannak az önkormányzatnak. A környezetvédelmi ismeretek, az ökológiai szemlélet és a környezettudatos magatartásforma kialakítása minden állampolgár és minden szakma számára elengedhetetlen a fenntartható fejlődés irányába való előrelépés igénye miatt. Az oktatás, képzés, tájékoztatás feladata, hogy az emberek számára világossá tegye az egyes döntéseik környezeti következményeit és a helyes megoldások módozatait. Az önkormányzatnak ebben tevékeny részt kell vállalnia. A helyi társadalom környezethez való viszonyában az országos és helyi tömegtájékoztatási eszközöknek döntő szerepe van. A környezetvédelmi tájékoztatás hatékonyabb formáinak alkalmazását kell elősegíteni és egyidejűleg a színvonalat növelni. A helyi társadalom szempontjából is alapvető elvárás az információhoz való jog biztosítása. Ebből a szempontból nem elegendő a környezeti állapotadatok megadása, hanem szükség van az okok, okozók tisztázására is, mert e nélkül a védekezésnek korlátozottak a lehetőségei. A környezetvédelmi Önkormányzata.
program megvalósításának
főszereplője:
Zamárdi
Város
A megvalósítás további szereplői: − A város lakossága − Az államigazgatás központi és területi szervei − Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság − Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség − Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság − Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság − Dél-Balatoni Vízi társulat − Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve − Somogy Megyei Kormáynhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság − Magyar Közút Nonprofit Zrt. Somogy Megyei Igazgatóság − Balatoni Hajózási Zrt. − Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. − E-on Zrt. − Kulturális Örökségvédelmi Hivatal − AVE ZÖLDFOK Zrt.
127
− − − − − − − −
Somogy Megyei Földhivatal Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Balaton Fejlesztési Tanács Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Siófoki Kistérségi Többcélú Társulás Somogy Megyei Önkormányzat Vállalkozások Civil szervezetek
A szaktárcák feladatai a környezetvédelmi program megvalósítása során: − szakmai segítség, − hatósági feladatok, − költségvetésükben a hozzájuk tartozó projektek pályázat útján történő finanszírozhatóságának biztosítása.
128
Ellenőrzés, monitoring A program végrehajtását folyamatosan nyomon kell követni, és meg kell szervezni az esetleges eltérésekről vagy gondokról a visszacsatolást. Ez utóbbit célszerű úgy kialakítani, hogy a jelzések alulról-felfelé áramoljanak annak érdekében, hogy a szükséges programok mindig a lehető legalacsonyabb szinten szülessenek meg, a szubszidiaritás elvének megfelelően. Így a folyamatos visszajelzéseket először a részprogramok felelősei kapnák meg, akik intézkednének, és arról tájékoztatnák a végrehajtás fő felelősét. Az ellenőrzési rendszer gyakorlatilag az együttműködés során született feladatvállalásokat hivatott nyomon követni és jelezni az eseteges eltéréseket. A település önkormányzatának minden teljesítésről tájékoztatást kell kapnia, mivel a program egészének végrehajtásáért felelős szervezet. Az információáramlást ezért úgy kell megszervezni, hogy ne csak a felmerülő problémákkal kapcsolatban forduljanak hozzá, hanem a pontos teljesítésekről is mindenkor tájékozott legyen. Az információ-áramlás biztosítása magában foglalja az alábbi tevékenységeket: − a szerződések és megállapodások folyamatos nyomon követése, − a teljesítésekről szóló írásbeli tájékoztatások számon kérése a részprogramok felelőseitől és az együttműködő partnerektől, − a részprogramok felelőseivel együtt helyszíni ellenőrzések végzése, − a teljesítésekről szóló tájékoztatók feldolgozása és annak alapján összesített jelentések készítése az önkormányzat számára, külön kiemelve a szükséges intézkedéseket, − a megtett intézkedések visszajelzése. Az ellenőrzési folyamat fontos eleme, hogy az önkormányzat évente nyilvános beszámolót készítsen a Környezetvédelmi program végrehajtásáról. A társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követése A társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követése kettős követelményt támaszt a monitoring rendszer megszervezésére vonatkozóan. Egyrészt fontos megismerni az új fejlesztéseket, azok hatását a gazdasági és társadalmi folyamatokra, másrészt figyelni kell a fejlesztések, beruházások és a turistaforgalom által a környezetre gyakorolt hatásokat. Mivel a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a Balaton Fejlesztési Tanács koordinálásával folyamatos programozási, monitoring és kutatási tevékenység folyik, az ennek során elkészített dokumentumok, jegyzőkönyvek fontos támpontot jelentenek a település fejlődésének, állapotának nyomon követésében.
129
Mellékletek
130