ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA 8999 Zalalövő Rákóczi u. 1. Tel.: 30/386-8195 E-mail:

Tel/fax: 92/371-025 [email protected]

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Készítette: a Zalalövői Általános Iskola Nevelőtestülete

2013. március

TARTALOM

1

Az iskola nevelési programja .................................................................................................... 1 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.............. 1 1.1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei............................................... 2 1.1.2 Az iskola cél-és tevékenységrendszere ................................................................................... 5 1.1.3 Tanulásszervezési eljárásaink, módszereink: .......................................................................... 8 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................... 9 1.2.1 A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink................................. 9 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok................................................. 10 1.3.1 Az egészségnevelési program céljai ..................................................................................... 11 1.3.2 Az egészségnevelés iskola feladatai ..................................................................................... 12 1.3.3 Egészségnevelés tanórán kívüli foglalkozások: .................................................................... 14 1.3.4 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .................................................................. 15 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................. 16 1.4.1 Az iskolában folyó közösségfejlesztés pedagógiai feladatai .................................................. 16 1.4.2 Az iskolában folyó közösségfejlesztés színterei ................................................................... 17 1.4.3 Az iskolánkban folyó közösségfejlesztés eszközei, formái ................................................... 18 1.4.4 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok ................................................. 18 1.4.5 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ............................................................. 19 1.4.6 A diákönkormányzat közösségfejlesztési feladatai ............................................................... 19 1.4.7 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ......................................................... 19 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .................................................... 20 1.5.1 A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai ........................................................................ 20 1.5.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ................................................ 21 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................... 21 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .............................................. 21 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ........................................ 22 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése .............................. 23 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ................................................................................... 25 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................ 25 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ....................................... 26 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ........................................... 27 1.8.1 A szülők, tanulók és az iskola kapcsolata............................................................................. 27 1.8.2 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ........................................................... 28 1.8.3 A szülők közösségét érintő kapcsolattartási formák:............................................................ 28 1.9 A tanulmányok alatti vizsgák ................................................................................................. 29 1.10 Felvétel – átvétel ...................................................................................................................... 29

Zalalövői Általános Iskola

2013

Pedagógiai Program

2.

Az intézmény helyi tanterve .................................................................................................. 30

2.1 Az alkalmazott kerettantervek és a tantárgyak megnevezése .............................................. 30 2.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ............... 32 2.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ...... 33 2.3.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása...................................................... 33 2.3.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................................... 34 2.3.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása...................................................... 34 2.3.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................................... 34 2.4 Mindennapos testnevelés ........................................................................................................ 35 2.5 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ..................... 35 2.6 Projektoktatás .......................................................................................................................... 36 2.6.1 Projektnapok ...................................................................................................................... 36 2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................. 37 2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ........ 37 2.8.1 2.8.2 2.8.3 2.8.4

Értékelés, motiváció ........................................................................................................... 37 A tanulók értékelése, minősítésének formája ....................................................................... 38 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............. 38 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai................................................................................................................................ 41 2.8.5 A tanuló magatartása és értékelésének formái, követelményei ............................................. 42 2.8.6 A tanulók szorgalma értékelésének szempontjai .................................................................. 43 2.8.7 A magasabb évfolyamra lépés feltételei ............................................................................... 44 2.8.8 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ........................................... 45 2.9 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .............. 45 2.9.1 A Hungarofit és Mini Hungarofit módszer leírása ............................................................... 45 2.9.2 Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez. ........................... 47 2.10 Az intézmény környezeti nevelési programja ....................................................................... 47

3.

2.10.1 A környezeti nevelési program megalkotásának alapjai ..................................................... 47 2.10.2 Alapelvek, jövőkép, célok ................................................................................................. 48 2.10.2 Konkrét célok................................................................................................................... 50 2.10.3 Erőforrások ...................................................................................................................... 51 2.10.4 Iskolán belüli együttműködés ........................................................................................... 52 2.10.5. Iskolán kívüli együttműködés ........................................................................................... 52 2.10.6. Anyagi erőforrások ........................................................................................................... 53 2.10.7. Tanulásszervezési és tartalmi keretek ................................................................................ 53 A pedagógiai program érvényességi ideje, értékelése, felülvizsgálata, módosítása, nyilvánosságra hozatala ......................................................................... 58

3.1 A pedagógiai program érvényességi ideje ................................................................ 58 3.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ................................................. 58 Zalalövői Általános Iskola

2013

Pedagógiai Program

3.3 A pedagógiai program módosítása ........................................................................................ 58 3.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ..................................................... 59


2013

Pedagógiai Program

1

1 Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Jövőkép A Zalalövői Általános Iskola a jövőben is megőrzi és tovább erősíti a környék oktatási intézményei között megszerzett jó pozícióját. A város egyetlen általános iskolájaként arra törekszünk, hogy intézményünket mind jobban megismerjék a környező településeken, növekedjen a tanulólétszám. Valljuk, hogy további működésünk érdekében még vonzóbbá kell tennünk iskolánkat. A jövőben is biztosítjuk a helyben lakó és a környékről érdeklődő gyerekek számára a 8. évfolyam végéig a tankötelezettség teljesítését. Megőrizzük, a lehetőségekhez és a szolgáltatást igénybe vevők elvárásaihoz igazodva folyamatosan fejlesztjük oktató-nevelő munkánk színvonalát, bővítjük szolgáltatásaink körét. A tartalmi munka minőségének, a tanítás-tanulás feltételeinek javítása érdekében kihasználjuk a pályázati és a különböző munkakapcsolatokból adódó lehetőségeket.

Küldetésnyilatkozat Arra törekszünk, hogy iskolánk tanulóinak korszerű alapműveltséget nyújtsunk, úgy készítsük fel őket a továbbtanulásra, hogy ne okozzon gondot számukra a középiskolába való beilleszkedés, a követelmények teljesítése. Olyan tanulókat szeretnénk nevelni, akik fogékonyak saját környezetük és a természet értékeire, akik aktívan részt vesznek lakóhelyük életében, a környezet ápolásában és védelmében. Fontosnak tartjuk, hogy kialakítsuk tanulóinkban az önművelés, önálló tanulás igényét, az információk közötti tájékozódás képességét. Vállaljuk, hogy folyamatos önképzéssel, továbbképzéssel fejlesztjük szakmai-pedagógiai ismereteinket, nyitottak leszünk az újra. Szeretnénk, hogy az iskolánkból kikerülő fiatalok rendelkezzenek olyan tudással és képességekkel, melyek képessé teszik őket a gyors és hatékony alkalmazkodáshoz változó világunkban, segítik őket a társadalmi és munkahelyi beilleszkedésben, hozzájárulnak ahhoz, hogy sikeres emberek legyenek. Iskolánk működésében fontosnak tartjuk a partnerközpontú minőségszemléletet. A szülőket, tanulókat, munkatársakat legfontosabb partnereinknek tekintjük. Feladatunknak tekintjük, hogy fejlesszük tanulóink nemzeti azonosságtudatát, közvetítsük nemzeti kultúránk értékeit, neveljünk más népek, a hazánk területén élő kisebbségek életének, kultúrájának megismerésére, megbecsülésére. Tanulóink magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.


2013

Pedagógiai Program

2 Azt kívánjuk elérni, hogy az iskolánkból kilépő tanuló felnőtt élete küszöbén legyen képes egészséges életvitelre, értékként tisztelje a harmonikus életet, legyen elképzelése saját közelebbi és távolabbi jövőjéről.

Az iskola legfontosabb értékei A pedagógiai program egy, a működést megalapozó dokumentum, amelyben az intézmény meghatározza a maga értékrendjét azért, hogy döntései az értékekkel összhangban legyenek. Az értékek és a napi gyakorlat egymásnak való megfelelése adja hiteles cselekvésünket. Nevelő-oktató munkánk során az értéket számunkra a következők jelentik: • az egyén tisztelete, az egész személyiség fejlesztése, kibontakoztatása • magas szintű szakmai-pedagógiai felkészültség, minőségi munkavégzés, hivatástudat • folyamatos önképzés, továbbképzés • partnerközpontú működés • az elsajátított tudás hasznossága, a tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságának növelése. • differenciált oktató-nevelő tevékenység, tehetséggondozás, felzárkóztatás • színes, sokoldalú iskolai élet • önismereti, együttműködési készség fejlesztése • közösségfejlesztés, alapvető közösségek együttműködésének kibontakoztatása • testi és lelki egészség • esélyegyenlőség megvalósulása • nemzeti hagyományok • Európához tartozás • felkészítés az egész életen át tartó tanulásra, tapasztalatszerzésen alapuló tanulásszervezési eljárások alkalmazása

1.1.1

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

Az alapelvek áthatják a nevelési rendszer, a pedagógiai koncepció és a nevelő-oktató munkafolyamat teljes egészét.

Az iskolánkat meghatározó alapelvek: • • • • • • • • • •

gyermekközpontúság gyakorlatközpontúság tevékenység-centrikusság módszertani felkészültség támogató, innovatív tanári attitűd differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség a tanulói személyiség egészének fejlesztése ismeretbe ágyazott képességfejlesztés motiváló tanulási környezet integrációs elv


2013

Pedagógiai Program

3

Gyermekközpontúság A gyermekközpontúság azt jelenti, hogy iskolánkban olyan légkört igyekszünk teremteni, ahol tanulóink jól érzik magukat, és ahol képességeik kibontakoztatásának optimális feltételei megvannak. Mindennapi munkánknak elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét kell szolgálnia, így minden tevékenységet annak rendelünk alá.

Gyakorlatközpontúság Arra törekszünk, hogy tanulóink a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia és megszereztetnie.

Tevékenység-centrikusság A tanítási tanulási folyamatok során olyan élményszerű helyzeteket teremtünk, ahol a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonhatnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazhatják. Biztosítjuk annak a lehetőségét, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket és azokat meg tudják vitatni, védeni. Ezáltal fejlődik a kommunikációs készségük, gyakorlatot szereznek a véleménynyilvánításban, és javul a társakkal való együttműködésük is.

Módszertani felkészültség Iskolánkban kiemelten kezeljük a pedagógiai módszertani kultúránk megújítását, melyek a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelést, a felfedeztető tanítás-tanulást, a megértésen alapuló fejlesztést célozzák meg (melynek eszköze lehet a problémaközpontú tanítás, a kooperatív tanítási módszerek). Pedagógusaink szakmai kompetenciájának bővítését módszertani továbbképzések, tréningek, szakmai konzultációk, bemutató foglalkozások, műhelyfoglalkozások segítik.

A tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív tanári attitűd Iskolánk nyitott, befogadó az új elképzelésekre, módszertani eljárásokra, az innovációra. Felkészültek vagyunk az innovációval járó szerepváltásra, szemléletváltásra, szakmailag együttműködünk a jó gyakorlat jegyében. Érzékenyen reagálunk a társadalmi-gazdasági kontextus igényeire. A szülőkkel való kapcsolattartásunkban nagy hangsúlyt fektetünk a szemléletformálásra.


2013

Pedagógiai Program

4

Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit, a differenciált tanulásszervezési módszereket, lehetővé téve a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést, biztosítva ezzel a hatékony tanulás szempontjából nélkülözhetetlen helyes énkép alakulását. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetében az eredményes együttneveléséhez gyógypedagógust alkalmazunk, illetve biztosítjuk a kiemelten tehetséges gyermekek csoportos és egyéni foglalkoztatását.

A tanulói személyiség egészének fejlesztése Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: az énkép, önismeret, a nonverbális készségek, a kreativitás, a divergens gondolkodás és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.

Ismeretbe ágyazott képességfejlesztés A kompetencia alapú oktatás bevezetésével lehetővé vált az ismeretbe ágyazott képességfejlesztés. A képességeket ismeretek nélkül nem lehet fejleszteni, ezért az oktatás során mindkettőnek megfelelő teret biztosítunk. Arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel megfelelő arányban, együtt alkalmazzuk.

Motiváló tanulási környezet Hozzásegítjük a tanulókat ahhoz, hogy a tanulás során kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk, hogy a tanulási helyzeteket pozitív megtapasztalások kísérjék. Ideálisan alakuljon a tanulók tantárgyakhoz, tanuláshoz, iskolához való viszonya.

Integrációs elv A hatékony kompetenciafejlesztés érdekében olyan programok alkalmazását is szorgalmazzuk, amely különböző műveltségi területekkel (pl.: művészetek) és az alaptanterv közös követelményeivel való kapcsolat megteremtését, erősítését jelentik. Nemcsak a tantárgyi, hanem a képességterületi és a nevelési integrációs lehetőségeket is fejlesztjük.


2013

Pedagógiai Program

5

1.1.2 Az iskola cél-és tevékenységrendszere Célunk a teljes személyiség fejlődésének messzemenő figyelembevétele A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: • Gyermekközpontú pedagógiai szemlélet megvalósítása. • A képességek kialakulásának, fejlődésének, a fogalmak épülésének tapasztalati megalapozottsága. A szemléletesség elvének érvényesítése. • A fejlődéshez szükséges idő biztosítása. A tanultak alkalmazása. • A tananyag feldolgozása úgy történik, hogy az ismeretek elsajátítása mellett szolgálja az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés fejlesztését. • A kreativitás fejlesztése a játék, a művészetek és az önkifejezés eszközeinek széleskörű alkalmazásával. • Környezet - érzékeny szemlélet, környezettudatos magatartás kialakítása. • A szociális készségek gyakorlására hangsúlyt helyező pedagógiai módszerek alkalmazása. • A tevékenység-központú oktatási szemlélet gyakorlati megvalósítása.

Célunk az inklúzió biztosítása, a szegregáció csökkentése A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: • A készségek, képességek kiépüléséhez szükséges egyénenként különböző hosszúságú fejlesztő időszak biztosítása. • A frontális oktatás túlsúlyát csökkentő, az egyéni különbségek figyelembevételére alkalmas differenciált tanulásirányítási módok és haladási tempó alkalmazása. • A kiemelkedő képességű és/vagy tehetséges gyerekek helyi közösségben (osztályban, iskolában) tartásának elősegítése. • A kooperatív tanulási technikák segítségével a gyerekek közötti információcsere elősegítése. • Heterogén tanulói csoportok kialakítása, az integrált nevelés feltételeinek megteremtése.

Célunk az olvasás, a szövegértés és a szövegalkotás szintjének emelése A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: • Az írás és olvasás tanulására fordított idő szükség szerinti meghosszabbítása. • Az írástanulás előkészítése mozgásokkal és a mozgás vizuális megjelenítésével. • A szövegértés-szövegalkotás adta lehetőségek kihasználásával az anyanyelvi kompetenciák, a gondolkodási képességek, kommunikációs képességek fejlesztésének előtérbe helyezése a tanórákon. A vitakultúra, az érvelés képességének fejlesztése, a szöveges feladatok értelmezésének segítése, a fegyelmezett feladat-végrehajtás, szabálykövetés, konfliktuskezelés fejlesztése verbálisan és játékba ágyazottan. A pozitív transzfer kihasználása a megfigyelés, ismeretszerzés, és-alkalmazás területein. • A háttér - információk felfedezésének és értelmezésének segítése.


2013

Pedagógiai Program

6 •

• • • • • •

A kérdésfeltevés, kérdéstechnika fejlesztése érdekében a tanulók ösztönzése arra, hogy felmerülő gondjaikkal kapcsolatosan tegyék fel kérdéseiket a tanárnak vagy egymásnak, úgy hogy a kérdésre választ is kapjanak. Az olvasástanulás egyéni tempójához való alkalmazkodás. Az értelmező olvasás fejlesztése valamennyi tantárgy tekintetében. A saját olvasat lehetőségének megteremtése. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. A szókincs fejlesztése, a beszélgető-kör, a szabad beszélgetés lehetőségének megteremtése, egymás meghallgatásának „tanítása”. Az iskolán kívül szerzett ismeretek nevelési célú felhasználása. Az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása.

Célunk matematikatanításunk megújítása, a matematikai kompetencia fejlesztése A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: • A kezdő szakaszban a cselekvő, személyes tapasztalatszerzésre építünk. • A matematika iránti érdeklődés felkeltése, és a tanulási folyamatban az aktív részvételhez a motiváció biztosítása. • A matematikai értelmező - és problémamegoldó tevékenység kialakítása, segítése, melynek alapját a problémák manipulatív, tárgyi tevékenységgel való, cselekvő megoldása képezi. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a problémák önálló megoldása által, az alkotó gondolkodásra nevelés az alkotások létrehozásával történik. • Olyan autentikus, életszerű helyzetek teremtése, amelyek személyes jelentéssel bírnak a tanulók számára és jellemzőek azokra a feladatokra és problémákra, amelyekre a diákoknak a későbbiekben alkalmazniuk kell tudásukat és készségeiket. • A tanulók előzetes tudásának felhasználása. • A diákok fogalmi és metakognitív felfogásának fejlesztése, azáltal, hogy kis csoportokban megvitatják azokat és reagálnak rájuk. Ösztönözni kell őket arra, hogy saját tanulási tevékenységüket felidézzék, és reflektáljanak rá. • A matematika-specifikus gondolkodási képességek fejlesztése. Ezek közül a rendszerzés és a kombinativitás fejlesztése a kisiskoláskorban a legintenzívebb. Felsőbb évfolyamokon az absztraháció szintje is emelhető. Az induktív és deduktív gondolkodás fejlesztése és fejlődési szintjének folyamatos ellenőrzése. • A szakmai nyelv, a matematikai kifejezések tárházának fokozatos bővítése. Az eljátszás, megjelenítés, modellezés, rajzolás elősegíti a fogalomfejlődést, a szakszavak, jelölések, jelölésrendszerek használatát. • Matematikatörténeti érdekességek megismertetése önálló vagy csoportos kutatómunkák szervezésével, interaktív számítógépes matematikai programok alkalmazásával. • A matematikai készségek - számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás – fejlesztése a matematikai tevékenységek végzése során. • A determinisztikus, illetve nem determinisztikus események területén való tájékozódás képességének fejlesztése. • A matematikai feladatok, a definíciók, tételek alakítása, matematikai szövegek értelmezése érdekében fontos feladat a szövegértés és a szövegesfeladat-megoldó képesség fejlesztése.


2013

Pedagógiai Program

7

Célunk a természettudományos kompetencián alapuló cselekvő attitűd kialakítása A cél elérését szolgáló feladataink: • A természeti világ alapelveinek, alapvető tudományos fogalmainak elsajátítása. • Technológiai folyamatok, emberi tevékenységek természetre gyakorolt hatásának bemutatása. • A tudományos elméletek szerepének megismerése a társadalmi folyamatok alakulására. • Kritikus véleményalkotás az áltudományos nézetekkel szemben. • Az alkalmazott technológiák (előnyök, korlátok) hatásának bemutatása a társadalom egészére. • Cselekvő attitűd kialakítása a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében. • A természettudományok ismeretszerző folyamatainak megismerése. • Legyen képes elméleti ismereteinek gyakorlatban történő alkalmazására.

Célunk az információs és kommunikációs technológiák használata, az informatikai képesség fejlesztése A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: • A számítógépes kultúra iránti attitűdök kialakítása: előítéletek, elvárások, preferenciák, élmények, tapasztalatok. • A számítógép-használattal kapcsolatos szokások kialakítása. Az IKT - használata szaktárgyi órákon. • A megismerési képességek fejlesztése. Az informatikai képességek fejlesztése. • Az informatikához köthető általános tanulási képességek fejlesztése. • Az informatikához köthető komplex, inspiráló tanulási környezet biztosítása. • Az informatikához köthető differenciálás megoldása. • A kooperatív tanulási formák kialakítása és/vagy fejlesztése internet segítségével. • Az informatikai képességrendszerben a gondolkodási képességek fejlesztése. • Az információszerzés, szelektálás és feldolgozás módszereinek megismertetése. • A könyvtárak, elektronikus információhordozók, nyomtatott taneszközök ésszerű és célszerű használatának támogatása. • Az SDT informatikai területének megismertetése. • A speciális multimédiás hardvereszközök megismertetése. • A digitális tananyagok tanítási órákon történő alkalmazása. • A számítógéppel való együtt tanulás (SZET) módszereinek alkalmazása. • A vizuális és kommunikációs formák kezelésének fejlesztése. • A számítógéppel segített kollaboratív tanulás biztosítása. • Az elektronikus írástudás fejlesztése. • Digitális tananyagfejlesztés. A multimédiás oktatóprogramok alkalmazása.

Célunk az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: • A nyelvtanulás iránti motiváció kialakítása és fenntartása.


2013

Pedagógiai Program

8 • • •

• •

Hatékony nyelvtanulási stratégiák megismertetése és használata. Korszerű nyelvtanulási módszerek, változatos munkaformák alkalmazása. A nyelv elsajátíttatása a tanulók életkori sajátosságait, szükségleteit és ismereteit figyelembe vevő tartalmak, életszerű tevékenységek és feladatok révén, a használható és továbbfejleszthető nyelvtudás kialakítása érdekében. Együttműködés készségének fejlesztése (célnyelven is). Hozzájárulás tanulóink autonóm nyelvtanulóvá válásához.

Célunk a motiváció erősítése A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: • Az óvoda és az iskola közötti átmenet törésmentes, természetes folyamattá, gyermekközpontúvá alakítása. • Teret adunk a szabad képzettársításon alapuló spontán játékoknak a tanórán kívüli idejüket iskolában töltő diákok iskolai életében. • Motiváló tanulási környezet kialakítása az osztályban és az iskolában. • Az iskola szereplői (diákok, szülők, pedagógusok) közötti kapcsolatok személyesebbé tétele, különös tekintettel az iskola és a szülők kapcsolatára. • A játékos módszerek alkalmazásában rejlő, tanulást segítő értékek felhasználása.

Célunk a diákok élethosszig tartó tanulási igényének megalapozása A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: • A „jó tanuló” hagyományos jellemzőit kiegészítő személyiségjegyek erősítése: az önállóság, a belső kontroll, az önszabályozó tanulási készség, a nyitottság, rugalmasság, kreativitás, a toleráns attitűd, az együttműködési készség fejlesztése. • A várható többszöri pályamódosítás érdekében a tanulás kognitív kompetenciájának fejlesztése. • A digitális tanulási módszerek, technikák fejlesztése. • A pozitívtanulási és tantárgyi attitűd kialakítása.

1.1.3 Tanulásszervezési eljárásaink, módszereink: • • • • • • • • • • •

Tanórai differenciálás Kooperatív technikák Tevékenységközpontú pedagógiák Drámapedagógia Egyéni és csoportos projektmunka Prezentációs technikák IKT technológiák Hatékonytanulómegismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnózis Attitűdváltást segítő programok pedagógusok számára Habilitációs és rehabilitációs tevékenységek Együttnevelés, inklúzió


2013

Pedagógiai Program

9 • Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés • Óvoda-iskola átmenet támogatása A módszerek közül kiemelt fontosságúként kezeljük a kooperatív technikák, a csoportmunka és a differenciált egyéni munka alkalmazását.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az átdolgozott Nemzeti alaptantervben és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás szolgálják, hogy tanulóink: • • • • • •

különböző szintű adottságaikkal eltérő mértékű fejlődésükkel iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal eltérő érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel; szervezett ismeretközvetítéssel; spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

1.2.1 A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink •

A tanulók erkölcsi nevelése A különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. Feladataink: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása tanulóink körében. (szociális kompetenciák)

•

A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, felkészülés az egész életen át tartó tanulásra. (hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése)

•

A tanulók érzelmi nevelése A tanulókat körülvevő környezet jelenségeire, a közösségre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. (énkép, önismeret fejlesztése)

•

A tanulók közösségi nevelése Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Az együttműködési készség kialakítása az önismeret fejlesztésével. (szociális kompetencia) A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. (anyanyelvi kommunikáció)

•

A tanulók esztétikai nevelése Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának tudatosítása, értékmegőrző magatartás kialakítása.


2013

Pedagógiai Program

10 Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben. (esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) •

A tanulók akarati nevelése Az önismeret kialakításával a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség formálása. (énkép, önismeret fejlesztése)

•

A tanulók nemzeti nevelése A haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti hagyományok ápolása, megbecsülése; a hazaszeretet érzésének felébresztése. (szociális és állampolgári kompetencia)

•

A tanulók állampolgári nevelése Az alapvető emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése. Problémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és problémák iránt. (állampolgári kompetencia)

•

A tanulók munkára nevelése A munka fontosságának tudatosítása. A munkavégzés, mint az ember egész személyiségét fejlesztő folyamat iránti tudatos törekvés, igény kialakítása. (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia)

•

A tanulók egészséges életmódra nevelése A testmozgás képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti vágy felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása.

•

A tanulók környezeti nevelése A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása. (természettudományos kompetencia)

Az eredményes munka feltétele, hogy a pedagógus egész személyiségével adjon példát tanítványainak, és ezáltal alkalmas legyen a személyiségfejlesztéssel járó feladatok elvégzésére.

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Városunk és a környező falvak leendő felnőtt lakossága egészségének befolyásolására hatással van tevékenységünk. Ezt átérezve, már eddig is kihasználtuk azokat a lehetőségeket, amelyek a különféle tantárgyak tanítása, illetve az osztályfőnöki órák tananyagában megjelentek, vagy szakkörök, vetélkedők témáját képezték. Nem csak a tanulók körében végzett munkának van jelentősége, hanem legalább ennyire hangsúlyos a pedagógusok továbbképzése, felkészítése. A pedagógusok többségeszervezett tanfolyamon készült fel az Életvezetési ismeretek és készségek című program bevezetésére, amely az osztályfőnöki órák tananyagának szerves részét képezi. Évi 12 órában foglalkozunk a


2013

Pedagógiai Program

11 témával, amely magában foglalja a serdülőkori változásokat, az egyén és a közösség viszonyát, a veszélyeztető tényezőket, és az egészséges életre való felkészítést.

Előzmények, tapasztalatok •

A tanulók tisztában vannak azokkal az ismeretekkel, amelyeket az egészséges életmód megkövetelne, (például: káros szenvedélyek megítélése, az egészséges táplálkozás jellemzői, a sport, a testmozgás jelentősége) de ez a napi tevékenységükre sok esetben nincs hatással.

•

A személyes higiénia feltételei adottak, de szinte minden osztályban van tanuló, akinél a tisztálkodás kívánnivalót hagy.

•

A családok életében jelen van az alkohol, a cigaretta, és mint elsődleges minta, nagy hatással van a gyerekekre. Ezekben az esetekben a szemléletváltoztatást kell célul kitűznünk, hogy az elmélet és a gyakorlat közötti különbséget csökkentsük.

•

A táplálkozási szokások sem megfelelőek a tanulók jelentős részénél. A szülők kellő figyelmet fordítanak a gyerekek táplálkozására, de ez sok esetben csak a mennyiségre vonatkozik.

1.3.1 Az egészségnevelési program céljai Hosszú távú célok: El kell érnünk, hogy tanulóink az egészséget az egyik legfontosabb értéknek tekintsék, és ezt életvezetésük tükrözze is. Legyenek felkészülve a családtervezésre, a krízishelyzetek felismerésére, kezelésére.

Középtávú célok: Általános iskolás éveik alatt tegyenek szert azokra az ismeretekre, amelyek lehetővé teszik, hogy egy adott döntési helyzetben felismerjék a helyes utat, és a kockázati tényezők ismeretében azt válasszák. Legyenek készek nemet mondani a káros szenvedélyekre. Ismerjék a betegségek kialakulásának okait, a gyógyulás folyamatát, a szexualitás szerepét az ember életében.

Rövid távú célok: A napi táplálkozásuknál vegyék figyelembe az egészséges mennyiség és minőség szempontját. A testmozgás legyen a mindennapjaik szerves része, örömforrás, hasznos időtöltés, és lehetőség a közösség építésére. A káros szerek ne legyenek hatással életükre. Ismerjék saját egészségi állapotukat! Legyenek tisztában az egészséges testtartás, a mozgás fontosságával.

A program végrehajtását segítik: •

A prevenciós team tagjai (az iskola igazgatója, DÖK. segítő tanár, gyermekorvos, védőnők, ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnöki munkaközösség vezetője, alsós munkaközösség vezetője, szülői munkaközösség vezetője);

•

Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve;


2013

Pedagógiai Program

12 •

Zala Megyei Rendőr Főkapitányság Megelőzési Csoport;

•

Zala Megyei Kórház Drogambulancia.

1.3.2 Az egészségnevelés iskola feladatai Az egészségstratégia megvalósítása

1-4. évfolyam Az 1-4 évfolyamon az osztályfőnöknek lehetősége nyílik a tanulók szokásainak folyamatos ellenőrzésére, alakítására. Ide tartozik a személyes higiénia, a helyes táplálkozási és tisztálkodási szokások kialakítása. A mindennapi testnevelés szintén hozzájárul az egészségfejlesztési feladatok megvalósításához. Felelősök: • osztályfőnökök – napi megfigyelés, • alsós munkaközösség vezető • védőnők, • gyermekorvos – évenkénti ellenőrzés,

5. évfolyam Az előző években kialakított szokások megóvása a cél. Nem kis feladat, hiszen a tanulók a szaktantermi rendszerben állandóan vándorolnak, így azok a mindennapi tevékenységek, amelyek az alsós évfolyamokban természetesek voltak, az új helyzetben már nem biztos, hogy működnek. A másik fontos változás, hogy az osztályfőnökökkel való kapcsolattartás a szaktanári rendszer miatt lényegesen lazább, az ellenőrzés rendszeressége is jelentősen ritkább. Nagyobb szerepet kap a tanulók önállósága, egymásra gyakorolt hatásuk. Cél: A kialakított egészséges szokások megtartása. Felkészítés az esetenként már fellépő káros szenvedélyek visszautasítására. A tanulói közösség erősítése, pozitív értékek kiemelése, a negatív tendenciák visszaszorítása. Felelősök: • osztályfőnökök, • osztályfőnöki munkaközösség vezető, • gyermekorvos, • védőnő.

6. évfolyam A serdülés időszakának problémái sok esetben már jelentkeznek. Az osztályfőnöki órák témái nagy számban foglalkoznak a serdülés testi, lelki tüneteivel, illetve a kortársaknak az egyénre gyakorolt hatásával. Foglalkoznunk kell a káros szenvedélyeknek a tanulókra és a családra gyakorolt hatásával. Kiemeljük ezek egészségi és az anyagi oldalát is. Természetesen az egészséges életmódra nevelés koncentrikus bővülése érvényes a személyes higiéniával kapcsolatosan, a serdülőkori változások tisztálkodási szabályaira.


2013

Pedagógiai Program

13 A tantárgyi órák közül a természetismeret órákon szintén foglalkozunk egészségnevelési kérdésekkel. Felelősök: • osztályfőnökök, • osztályfőnöki munkaközösség vezető, • biológia szaktanár, • gyermekorvos, • védőnő.

7. évfolyam Meghatározó a serdülés általánossá válása, érvényes a tanulók érzelmi fejlődésére és testi változásaikra egyaránt. Egyre erősödik az önállóság iránti vágy, a saját akarat érvényesítése, ami sok esetben a tiltott szerek kipróbálásában nyilvánul meg. A legtöbb tanuló ilyenkor próbálja ki az első cigarettát, vagy éppen az alkoholt. Erre az időre tisztában kell lenniük a tanulóknak azzal, hogy a serdüléssel nő a felelősségük saját magukkal és társaikkal szemben. Nagyon fontos, hogy kit tekintenek hiteles személynek, kinek a véleményét fogadják el. Ha viselkedésükben csak a felnőttekkel való szembenállás a meghatározó, akkor prevenciós programjaink is alacsonyabb hatásfokúak. Ebben a korosztályban tervezzük bevonni a kortárs segítőket, akik korukból, felkészültségükből kifolyólag szakemberek szerint hitelesen tolmácsolják a követendő erkölcsi normákat. A 7. évfolyamon tervezzük a Rendőr Főkapitányság Megelőzési Csoportjának tájékoztatóját a veszélyeztető tényezőkről. Felelősök: • osztályfőnökök, • osztályfőnöki munkaközösség vezető, • gyermekorvos, • védőnő.

8. évfolyam 8. évfolyamban a prevenciós program koncentrikus felépítése kiteljesedik. Részét képezik az egészségnevelés, drog-prevenció, fiatalkorúak jogi ismeretei, családi életre nevelés. A legális és illegális drogokkal való foglalkozás nagy jelentőségű, mivel a következő tanévtől valamennyien iskolát, és ezzel együtt települést is váltanak. A környezetváltozással, az iskolaváltással sokszor az önbizalmuk is csorbát szenved. Ilyenkor minden kapaszkodót igénybe vesznek. Ilyen lehetőség azoknak a társaknak a közeledése, akik valamilyen káros szenvedély rabjai. A közösséghez tartozás vágya számos esetben háttérbe szorítja az addig kialakult értékrendet. Erre a korra tehetőek az első szexuális élmények is. Mindezekre a lehetőségekre akkor készítjük fel tanulóinkat, ha a veszélyekkel megismertetjük őket, illetve a kortárs segítők hitelesen beszámolnak a saját, vagy társaik tapasztalatairól. A 8. évfolyam biológia anyagában szerepel az egészségtan, amely tanórai keretben szélesíti a tanulók egészségről szerzett ismereteit. Felelősök: • osztályfőnökök,


2013

Pedagógiai Program

14 • • • •

biológia szaktanár, osztályfőnöki munkaközösség vezető, gyermekorvos, védőnő.

Az osztályfőnöki, illetve szaktárgyi kereteken túl a gyerekek szabadidejének eltöltésében is kell, hogy szerepet kapjanak az egészség megóvására, visszaállítására irányuló törekvések.

1.3.3 Egészségnevelés tanórán kívüli foglalkozások: Szakkörök A programok egy részét a táplálkozási ismeretek teszik ki. A témához kapcsolódó, a tanulói igényeknek és érdeklődésnek megfelelő szakkörök szervezésével a tanulók még több ismeretet és gyakorlatot szereznek az egészséges életmód területén.

Gyógytestnevelés A délutáni órákban tartott foglalkozásokat szakképzett gyógytestnevelő tartja. A gyermekorvos által a tanévkezdéskor kiszűrt tanulók heti három alkalommal speciális gyakorlatokat végeznek a problémájuknak megfelelően. A tevékenység eredményességét a gyermekorvos félévente ellenőrzi.

Mindennapi testedzés megvalósítása A bevezetésre kerülő mindennapos testnevelés órákon túl a délutáni tömegsport foglalkozások és a Diáksport Egyesület foglalkozásai is hozzájárulnak tanulóink egészséges életviteléhez.

Vetélkedők Hagyományosan minden tanév novemberében a felsős osztályok között játékos vetélkedőt tartunk az egészséges életmód jegyében. Osztályonként öt-öt fős csapatok létrehozásával vidám, látványos feladatokkal kívánjuk felhívni a tanulók figyelmét az egészség, a fizikai állóképesség fontosságára. Felelősök: • természettudományi munkaközösség, • ifjúságvédelmi felelős. A májusi egészségnap programjain a tanulók érdeklődésüktől függően választhatnak kozmetikai bemutató, reformkonyhai ételkészítés, bőrgyógyász előadása, nőgyógyász tájékoztatója közül. Felelősök: • osztályfőnökök, • szülői munkaközösség, • ifjúságvédelmi felelős.


2013

Pedagógiai Program

15

Anyagi erőforrások Az iskola költségvetése, pályázatok, szülői munkaközösség támogatása, szponzorok.

A nevelőtestület bevonása A tantestület tájékoztatása szeptember hónapban megtörténik, mivel a nevelőtestület legtöbb tagja elvégezte az Életvezetési ismeretek és készségek c. tanfolyamot, ezért fogékonyak a téma iránt. Felelősök: • osztályfőnöki munkaközösség vezetője, • gyermekvédelmi felelős.

A szülők tájékoztatása A szeptemberi szülőértekezleten tájékoztatjuk a szülőket az iskolában folyó elsődleges prevenció tartalmáról. Kikérjük véleményüket, ötleteiket, tapasztalataikat a témával kapcsolatban. A tanévenként három alkalommal tartandó szülőértekezleteken folyamatosan tájékozódunk munkánkhatásáról, otthoni eredményeiről. A program szülőkre kiterjesztett része a szülők igényeihez, érdeklődéséhez igazodva a Szülők Iskolája programjain belül valósul meg, az éves munkatervben meghatározottak szerint. Felelősök: • osztályfőnökök

A programok értékelése A tanulók folyamatos attitűd-vizsgálatok, kérdőívek mellett az iskola folyosóján elhelyezett véleményládába tehetik kívánságaikat, véleményüket, esetleges panaszaikat tartalmazó papírjaikat, amelyet az iskolavezetés és a programokért felelős személyek tanulmányoznak és levonják a szükséges következtetéseket.

1.3.4 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A tanulóknak legyen ismeretük arról, hogy mi a feladatuk egy baleset esetén. Tudják, hogy hogyan kerülhetők el a további balesetek. Legyenek tájékozottak, hogy kitől és milyen formában kaphatnak segítséget. Ismerjék a leggyakoribb sérülések ellátásának módját, az elsősegélynyújtás alapjait.


2013

Pedagógiai Program

16

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Elméleti ismeretek a természetismeret, biológia, technika, testnevelés, osztályfőnöki, számítástechnika, testnevelés órákon. b) Gyakorlati elsősegélynyújtása biológia órákon.

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az emberi élet alapja a társas valóság. Az ebben való léthez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér is megjelenik. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségi nevelés területei: • család • óvoda • iskola • iskolán kívüli közösségek • társadalom A gyerekek szempontjából meghatározó a család, az óvoda és az iskola, mert az alapvető viselkedési formákat itt sajátítják el. Nem becsülhető le a baráti kör, sportegyesület és egyéb közösségek hatása sem, de ezek csak később kezdenek előtérbe kerülni. A társadalom egészének hatása elsősorban a médián keresztül közvetítődik. A média hatása különösen erős a gyerekekre. Ezt az iskolának figyelembe kell venni, és megfelelően értelmeznie. (digitális kompetencia).

1.4.1 Az iskolában folyó közösségfejlesztés pedagógiai feladatai Az egyén szintjén alapvetően két egymással szemben álló gondolkodásmód létezik: az individuális és a kollektív gondolkodásmód. Az iskola egyik fontos feladata, hogy a család mellett az iskolai színtéren is megtanulják a gyerekek a kollektív gondolkodásmódot. A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Szociális és állampolgári kompetenciák Közjó iránti elkötelezettség, konfliktuskezelés, együttműködő magatartás Felelősségvállalása környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért

Anyanyelvi kommunikáció Saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezőkészség.

A hatékony közösségfejlesztés érdekében az iskola neveljen: • felelősségvállalásra


2013

Pedagógiai Program

17 • • • • • • • • • • •

saját képességek maximális kifejlesztésére a szabályok betartására önfegyelemre becsületességre mások győzelmének elfogadására mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására helyes értékítélet, önértékelés képességének kialakítására közvetlen környezetünk (iskola) megóvására harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel hon-, és népismeretre hazaszeretetre

A hatékony közösségfejlesztés érdekében az iskola alakítsa ki: • a másság elfogadását (vallás, életmód, különböző kultúrák, fogyatékosság), (szociális kompetencia) • az empátiás kapcsolatteremtés képességét • a türelem és megértés képességét • saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciáját • önálló véleményformálás képességét (anyanyelvi kommunikáció) • érvek kifejtésének, megvédésének, értelmezésének képességét (kommunikációs képesség) • az új információs környezetben való eligazodás képességét.(digitális kompetencia)

A hatékony közösségfejlesztés érdekében az iskola mutassa meg: • hogy sokféle vélemény létezik. • véleményét mindenkinek jogában áll képviselni, megvédeni.

1.4.2 Az iskolában folyó közösségfejlesztés színterei Tanórák: • osztályfőnöki órák

Tanórákon kívüli iskolai foglalkozások: • napközi • szakkörök • sportfoglalkozások

Tanórákon kívüli, diákok által (tanári segítőkkel) szervezett iskolai foglalkozások: • diákönkormányzat rendezvényei • iskolai ünnepélyek


2013

Pedagógiai Program

18

Szabadidős tevékenységek: • osztálykirándulások • klubdélutánok • tanulmányi kirándulások

1.4.3 Az iskolánkban folyó közösségfejlesztés eszközei, formái • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Osztálykirándulások Osztályfőnöki órák (konfliktusok kezelése) Informatikai és Családi Nap, Alapítványi bál Ünnepélyek, megemlékezések Klubdélutánok Farsang Mikulás Karácsony Iskolai tájékoztatási rendszer Ünnepélyes tanévnyitó (leendő elsősök méltó fogadása) Ünnepélyes tanévzáró Ballagás (búcsú a nyolcadikos diákoktól) Kézműves foglalkozások Foglalkozások megtekintésének lehetőségének biztosítása a leendő elsősök szüleinek Házirend Kapcsolat más iskolákkal Osztályok közötti versenyek Iskolák közötti versenyek Kitüntetések jutalmak Aktív szülői részvétel: Bitbúvár Alapítvány, Szülői Munkaközösség

1.4.4 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Tanórák: • osztályfőnöki órák

A tananyag elsajátíttatásakor minden pedagógus: • • • • •

segítse a tanulók kezdeményezéseit, segítse a közvetlen tapasztalatszerzést, biztosítson elég lehetőséget és teret a közösségi cselekvések kialakításához adjon átfogó képet a munka világáról változatos munkaformák alkalmazásával erősítse az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia)


2013

Pedagógiai Program

19

1.4.5 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai Tanórákon kívüli iskolai foglalkozások: • • • • A

szakkörök sportfoglalkozások napközi foglalkozások egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozások közös feladatok, célok, az együtt megélt élmények, programok, az egymásért vállalt

felelősség erősítsék a tanulók összetartozását.

1.4.6 A diákönkormányzat közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzat érdekérvényesítő funkciója mellett hangsúlyozott szerepet kap az öntevékenységre, önszerveződésre való nevelés is, melynek keretében a tanulók a pedagógusok segítségével saját fejlettségüknek megfelelő szinten, önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzatnak célirányos tevékenységéhez szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladata: • olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik azegyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, • a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítőtevékenységek fejlesztése, • a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, • olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösségtagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, • közösség iránti felelősségérzet, felelősségtudat kialakítása, fejlesztése, • a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, • olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékelimás közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

1.4.7 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A szabadidős tevékenységek olyan örömöt adó munkaformák köré szervezett foglalkozások,amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatásanemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni.


2013

Pedagógiai Program

20 Feladata: • jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítőkülső szakemberekkel, • a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, • a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, • a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása,fejlesztése, • olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányúelmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak apozitív töltésű életmód kialakítására. Az osztálykirándulások, klubdélutánok, a diákönkormányzat rendezvényei tartalmukkal, hangulatukkal járuljanak hozzá, nyújtsanak olyan élményt, hogy a tanulók valóban a közösséghez tartozónak érezhessék magukat.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

1.5.1 A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, javító, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, helyi tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, bejáró tanulók felügyelete tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,


2013

Pedagógiai Program

21 • iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, • szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, • osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

1.5.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének véleményét figyelembe véve – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök • Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. • Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. • Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. • Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. • Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. • Szülői értekezletet tart. • Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. • Segíti az iskolai tankönyvrendelés lebonyolítását. • Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. • Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. • Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

• Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a diákönkormányzat munkáját, a közös feladatok megoldását. • Hospitál ,órát látogat az osztályában.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az iskolai oktató-nevelő munka során figyelembe kell venni a tanulók eltérő képességeit, egyéni fejlettségük szintjét, érdeklődési körét, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményét.

A tehetség kibontakozását serkenti: • a megfelelő légkör megteremtése,


2013

Pedagógiai Program

22 • • • • • •

a motiváció, a tanár ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése,

A tehetség kibontakozását gátolja: • • • •

az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer.

Az idegen nyelv tanítását 4. évfolyamtól kezdjük heti 2 + 1 órában. Angol és német nyelv közül választhatnak a tanulók. A 7. évfolyam kivételével a felső tagozatonis növeltük a nyelvi órák számát a szabadon tervezhető órakeret terhére. Az idegen nyelv oktatása- ahol a létszámlehetővé teszicsoportbontásban történik. Az érdeklődő és tehetséges tanulóknak szakköri keretben lehetőségük vanmásodik idegen nyelv tanulására 7. évfolyamtól. A tanórákon belül lehetőség szerint a képességek és tudásszint alapján differenciált foglalkoztatás történik.

A tehetség, a képesség kibontakozását az alábbi tevékenységek szolgálják. • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • csoportbontások • tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök, kézműves foglalkozások, (tanórán kívüli tevékenységek); • iskolai sportkörök; • művészeti tevékenységek (zene –és táncoktatás, énekkar ) • versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), • szabadidős foglalkozások egy része (pl. színház- és múzeumlátogatások); • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. • Sport- és tanulmányi versenyek, mesemondó - verseny, vers és prózamondó verseny,

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Iskolánk a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján sajátos nevelési igényű tanulók nevelését – oktatását végzi integráltan, a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve szerint. A szakértői bizottság szakértői véleménye alapján biztosítjuk, hogy valamennyi sajátos nevelési igényű tanulónk az integrált oktatás mellett különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön.


2013

Pedagógiai Program

23 A különleges gondozási igény szükséges: • • • •

életkori sajátosságoktól eltérő fejlődése (részleges, teljes) miatt, tanuláshoz szükséges képességek, készségek részleges, teljes kiesése miatt, a tanuló fejlődésmenete lassúbb, alacsonyabb szintű, az iskolába hozott ismeretek köre szűkebb.

Az igény kielégítése: sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárás alkalmazását teszi szükségessé. A foglalkozásokat speciális képzettséggel rendelkező pedagógus vezeti, kiscsoportos vagy egyéni foglalkozásokon, egyéni fejlesztési terv alapján. Időkeret:a köznevelési törvényben meghatározottak szerint, a szakértői véleményalapján Tartalmi munka: • egyéni fejlesztési terv alapján zajlik (minden gyermekkel foglalkozó nevelő maga állítja össze, mely rövid időszakra szól: 1 hónapra), • a sérülés típusát figyelembe kell venni, • követni az egyén fejlődési ütemét, • komplex pedagógiai fejlesztés, melynek során nemcsak egy terület igényel fejlesztést. • tréningszerű: a feladatokat sokszor kell végiggyakoroltatni az egyes tanulókkal. A rutin megszerzése csak tréningszerű alkalmazással lehetséges. • tanulási folyamatokra épül, melynek elemeit lépésről lépésre kell megterveznie a fejlesztő pedagógusnak. Előfordul olyan gyermek, akinél a tanulási folyamat egyes elemeit, lépéseit további elemekre, újabb lépésekre kell bontani. • a megfigyeléseket mindig lejegyzi a fejlesztő pedagógus.

Az egyéni fejlesztési terv részei: • • • • • • •

motorika: nagymozgás – finommozgás, percepció: vizuális – akusztikus – taktilis, figyelem, emlékezet, gondolkodás, beszéd, tantárgyi képességek, szociális érettség.

A fejlesztési terv végén kerül megállapításra, hogy a gyermek a tanév végén honnan, hova jut el, honnan kell a következő tanévtől a foglalkozásokat folytatni.

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A szociális viselkedés arra irányul, hogy az egyén a környezet elvárásainak megfeleljen. Ha egy gyermek nem tud az elvárásoknak megfelelni, akkor a szociális viselkedés elsajátításának folyamata rosszul működik. A probléma kialakulásának meghatározó okai: • kisgyermekkori egészségügyi problémák, • rossz életkörülmények, a szülők magatartása, Zalalövői Általános Iskola

2013

Pedagógiai Program

24 • az elhanyagoltság, • kevés idő eltöltése a családi környezetben stb. A probléma megoldásához szoros kapcsolatot tartunk az • óvodával, • nevelési tanácsadóval, • tanulási képességvizsgáló intézménnyel, • egészségügyi szakemberekkel: gyermekorvos, védőnők, pszichológus, logopédus, • gyermekjóléti szolgálattal. • Rendkívül fontos a szülővel, a családdal való kapcsolatfelvétel, illetve bizalmuk elnyerése.

Pedagógiai tevékenységeink során törekszünk a közösség egységgé formálására, a másság elfogadására, a közösség helyes érték – és normarendszerének kialakítására. Pedagógiai munkánk első lépése, hogy felismerjük a már kialakult zavarokat és megkeressük a kiváltó okokat. A tanulás sikere a pedagógus, a szülő, a gyermek közös érdeke. Iskolánkban az alábbi tevékenységek szolgálják a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő diákok problémáinak enyhítését: • A leendő első osztályos tanítók szoros munkakapcsolatot alakítanak ki az óvónőkkel: Az iskolába lépés előtt megismerkednek a gyerekekkel. Nyílt napon meglátogatják a foglalkozásokat, részt vesznek szülői értekezleten; Az osztályfőnökök minden gyermekről tájékoztatást kapnak az iskolába lépés előtt; Az óvódások ellátogatnak az iskolába, részt vesznek a tanórákon, megismerkednek a leendő tanító nénivel az óvónők az iskolakezdést követően néhány hónap elteltével tanórán győződnek meg a gyermekek fejődéséről, melyet a pedagógusokkal való konzultáció követ. • Amennyiben a magatartási problémával küzdő gyermek rendelkezik a Nevelési Tanácsadó szakvéleményével, a pedagógus annak figyelembevételével tervezi a tanórákat, foglalkozásokat. Ha valamelyik tanulónak súlyos beilleszkedési nehézségei vannak, akkor a Nevelési Tanácsadóhoz fordulunk szakmai segítségért. • A tanórai tanulást az egyéni képességekhez igazodva szervezzük. A differenciált foglalkoztatást minél többször alkalmazzuk. • A gyengébb képességű gyermekek részére felzárkóztató foglalkozást szervezünk. • A nevelő a tanulóval minél szorosabb személyes kapcsolat kialakítására törekszik. • A szülők, családok nevelési problémáinak segítése minden pedagógus feladata. Ennek érdekében a problémás tanulóknál többszöri családlátogatásra kerül sor. • A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek részére fejlesztő foglalkozásokat szervezünk a helyi tantervben meghatározott időkeretben.


2013

Pedagógiai Program

25

1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Helyzetfelmérés • • •

Tájékozódás a gyermekek családban elfoglalt helyéről, életmódjáról, életviteléről,diákjaink káros szenvedélyeiről, önértékelési gondokról, a kudarcról, az önmegvalósítási nehézségekről, példaképekről, célokról, tanulási, beilleszkedési stb. nehézségeiről stb.

Szervezési feladatok • • • • •

•

Előadások szervezése a fiatalokat érintő témakörökben, rendhagyó osztályfőnöki órák, Szabadidős tevékenységek ajánlása, Egyéni és csoportos problémafeltáró beszélgetési lehetőségek szervezése, Kapcsolattartás a szülőkkel, diákokkal, Kapcsolattartás az illetékes családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, Segítségnyújtás ahhoz, hogy a diákok egyéni problémáik megoldásához külső szakember segítségét vegyék igénybe.

Intézményünkben az iskolai gyermek - és ifjúságvédelmi feladatokat az osztályfőnöki munkaközösség vezetője látja el. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek az alábbiak: • a tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása, a megelőzésre törekvés; • nevelő és szülő személyes kapcsolattartása családlátogatás révén; • szoros kapcsolattartás a szociális alapszolgáltatási központtal, valamint a helyi gyámhivatallal; • a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek lehetőség szerinti segítése • a hátrányos helyzetenyhítésére, a nehéz családi és anyagi helyzet jelzése,

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a csoportbontásban történő oktatás • felzárkóztató órák; • napközi otthon foglalkozásai; • diákétkeztetés; • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • az osztályfőnökök, pedagógusok részéről a fokozott odafigyelés; • felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségéről a szülőkkel való kapcsolattartás során; • együttműködés a Szociális Alapszolgáltatási Központtal. Zalalövői Általános Iskola

2013

Pedagógiai Program

26

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanulók közössége: a Diákönkormányzat A Köznevelési Törvény egyenrangú félként kezeli az oktatás folyamatában szereplőket, és demokratikus működési formát ír elő az iskolák számára. Az iskola egyes alapdokumentumai a Diákönkormányzattal való egyeztetési vagy véleményezési folyamaton keresztül lépnek életbe, illetve ezeken keresztül változtathatók meg. A tanulói jogokat és kötelességeket tanulóinkkal folyamatosan betartatjuk. Ebben a Diákönkormányzatnak nagy a felelőssége. A házirend elkészítésében és minden, a diákokat érintő kérdésben véleményt nyilváníthatnak. A felvállalt feladatok elvégzéséért felelősséggel tartoznak. A Diákönkormányzat önálló működési szabályzattal rendelkezik, aktívan részt vesz az egész iskolát érintő közös programok szervezésében. A diákközgyűléseken feltett kérdéseivel, előforduló problémák felvetésével és a diákok kéréseinek továbbításával segíti az iskola vezetésének munkáját. A diákönkormányzat működése gyakorlóterepe a közügyekben való hatékony együttműködésnek, így az állampolgári kompetenciák fejlesztésének. Iskolai Diákönkormányzatunk dönt: • saját működéséről; • a működéséhez biztosított pénzeszközök felhasználásáról; • hatáskörei gyakorlásáról; • egy tanítás nélküli munkanap programjáról; • tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. A tanulók érdekeinek képviseletére, jogaik és érdekeik érvényesítésére, valamint a tanórán kívüli szabadidős tevékenység segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat legfőbb szerve a diáktanács. Tagjai a 2 -8. évfolyamon osztályonként választott diáktanács-képviselők. A diákönkormányzati választásokon minden diák választó és választható. A diákönkormányzatnak a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően döntési, egyetértési, illetve véleményezési joga van a tanulóifjúságot érintő kérdésekben. A tanulói érdekképviselet közvetlen fórumaként évente egy alkalommal megszervezzük a diákközgyűlést. Ezen a tanulók az intézmény működésével, a diákélet problémáival kapcsolatosan közvetlen kérdéseket intézhetnek az iskola vezetéséhez, és arra érdemi válaszokat kérhetnek. Tanulói kezdeményezésre, az igényeknek megfelelően az iskolában sportkör, önképzőkör, szakkör az intézményvezető engedélyével létrehozható és működtethető. A működő szakkörök, sportkörök munkájában minden érdeklődő tanuló részt vehet. Diákjaink közreműködnek az iskolai rendezvények és ünnepélyek lebonyolításában. Társadalmi munkavégzésre az intézményi és városi igényeknek megfelelően alkalmanként kerül sor az éves munkatervekben meghatározottak szerint.


2013

Pedagógiai Program

27

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1 A szülők, tanulók és az iskola kapcsolata Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény eredményes működéséhez nemcsak a tanulók érdeklődésének, hanem a szülők érdekeinek figyelembe vétele is szükséges. A szülői ház és a pedagógusközösség aktívkoordinált együttműködése nélkül lehetetlen az iskolai nevelés és a tanulók személyiség fejlesztésének eredményes megvalósítása. Az együttműködés alapjául a tanulók iránt érzett közös felelősség szolgál. Egymás kölcsönös támogatása és a koordinált pedagógiai tevékenység révén lehet elérni a megfelelő eredményt. A kedvezően fejlődő gyermeki személyiség kialakulásának feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét az iskola igazgatója és az általa megbízott igazgatóhelyettes fogja össze.

Az együttműködés formái az iskola részéről: •

• •

Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről és magatartásáról írásban és szóban. (Tájékoztató füzetek rendszeres ellenőrzése, írásbeli jelzés a tanuló gyenge tanulmányi előmeneteléről.) A tanuló egyéni vagy családi problémája, veszélyeztetése esetén az ifjúságvédelmi felelőstájékoztatása, családlátogatás, szükség esetén egyéb intézkedés kezdeményezése. Az intézmény a minőségirányítási program szerint méri a szülők igényét és elégedettségét az intézményben végzett munkával kapcsolatban. A szülők véleményének figyelembe vételével alakítja további munkáját.

Az együttműködés formái a tanulók részéről: • • • • •

A tanuló a köznevelési törvénynek és az iskola házirendjének megfelelően teljesíti kötelességeit. A tanuló él a közoktatási törvényben és az iskola házirendjében biztosított jogaival. A tanuló javaslataival, ötleteivel hozzájárul az iskola életének színesebbé tételéhez A tanulókat érintő kérdésekben megfelelő módon nyilvánít véleményt. Aktívan vesz részt a szabadon választott foglalkozásokon.

Együttműködés formái a szülők részéről: • • • • •

Aktív részvétel az iskolai rendezvényeken. Aktív részvétel a Szülői Szervezet munkájában, ötletnyújtás. Az igények és problémák nyílt feltárása az iskola oktató-nevelő munkájával kapcsolatban. Korrekt véleménynyilvánítás az iskoláról és az iskola által felvetett kérdésekben. Iskolai alapítvány segítése


2013

Pedagógiai Program

28 •

Együttműködő magatartás a nevelési problémák leküzdésében, felzárkóztatásának segítésében és a tehetséggondozásban. Érdeklődő, segítő hozzáállás. A tanuló felszerelésének biztosítása.

• •

a

tanulók

1.8.2 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Az intézmény minőségirányítási programjának megfelelően végezzük a tanulók igény –és elégedettségmérését. A házirendben meghatározottak szerint a tanulók a diákönkormányzaton keresztül fordulhatnak a nevelőtestülethez, az intézményvezetéshez a tanulók nagyobb körét érintő kérdésekkel, kérésekkel.

1.8.3 A szülők közösségét érintő kapcsolattartási formák: A szülő joga, hogy részletes és érdemi tájékoztatást kapjon gyermeke tanulmányi előmeneteléről, fejlődéséről, magaviseletéről, a neveléshez segítséget és tanácsokat kapjon. A pedagógus a szülőt és a tanulókat rendszeresen tájékoztatja az őket érintő kérdésekről, felhívja a szülő figyelmét, ha gyermeke fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Az intézmény biztosítja a szülőknek a törvényben előírtaknak megfelelően a gyermek neveltségi és tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérését. Az intézményben a Szülői Munkaközösség a szülői véleménynyilvánítás hivatalos fóruma. A szülők jogosítványait a szervezet Működési Rendje tartalmazza. Az iskola minden évben a Szülői Munkaközösség közvetítésével eljuttatja a szülőkhöz az intézmény programját és elvárásait. Közvetlen információcserére a szülői értekezleteken és a fogadóórákon van lehetőség, de a pedagógusok készséggel állnak rendelkezésre a szülőkkel való beszélgetésre előre egyeztetett időpontokban. Évente legalább három alkalommal tartunk szülői értekezletet, a szülői értekezletek előtt pedig fogadóórán tájékozódhatnak a szülők gyermekeik tanulmányi előmeneteléről, megbeszélhetik a pedagógussal nevelési problémáikat. A tanulói munka közvetlen megtekintését az éves munkatervben meghatározott időpontban a nyílt napok biztosítják. Célunk, hogy a szülőket minél közelebb hozzuk az iskolához, mind több rendezvénybe vonjuk be őket, ezáltal is minél közvetlenebb, bizalmas kapcsolatot alakítsunk ki a családi ház és az iskola között. A szülők intézményünket anyagilag is támogathatják alapítványainkon keresztül.

Személyes kapcsolattartás formái: 1. 2. 3. 4. 5.

szülői értekezlet fogadóóra családlátogatás nyílt napok, üzenetek (tájékoztató füzet. ellenőrző könyv, levél, telefon)


2013

Pedagógiai Program

29

Szülői értekezlet Feladata:a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. A szülőértekezleteken a szülők tájékoztatást kapnak a gyermekek magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, munkafegyelméről, az iskola házirendjéről, a közös programok szervezéséről. Itt beszélik meg a pedagógusok a szülőkkel a tanulmányi kirándulások előkészítését, esetleges szülői segítséget a lebonyolításban. Javaslatok és szülői részvétel a szabadidős és kulturális programokban (karácsony, gyermeknap, táborozás, ballagás, stb.).

Fogadóóra Fogadóórákat tartunk az 1-8. évfolyamon. A szaktanárok és a tanítók egyénileg fogadják a szülőket, tájékoztatást adnak a gyermekek tantárgyi előmeneteléről, teljesítményéről. Személyes beszélgetéssel, tanácsadással próbálják feloldani a jelentkező nevelési vagy tanulmányi problémákat.

Családlátogatás Fontosnak tartjuk a tanulók jobb megismerése érdekében, hogy valamennyi osztályfőnök a közös munka kezdetén otthonában is keresse fel tanítványait. A családlátogatás határidejét, rendszerességét az éves munkaterv tartalmazza A pedagógus közvetlenül szembesül a gyermek szociális helyzetével, találkozik a szülők nevelési módszereivel, az otthoni tanulás lehetőségeivel. A szülők, gyerekek és testvérek kapcsolatáról tájékozódik.

Nyílt napok Évente rendszeresen rendezünk nyílt napokat az iskolában. A szülők itt osztályközösségben látják gyermekük tanulmányi munkáját, viselkedését, társaihoz és a pedagógushoz való viszonyát. Fontosnak tartjuk az első osztályosok szüleinek megjelenését, ők rendelkeznek a legkevesebb információval az iskolai munkáról. A felső tagozatban megismertetjük a szülőkkel az egyes tantárgyak speciális tanulási módszereit.

Üzenetek A szülőkkel való napi kapcsolattartást tudjuk biztosítani ezekkel a formákkal.

1.9 A tanulmányok alatti vizsgák Az intézmény a szükség szerinti javító –és osztályozó vizsgákon kívül nem szervez egyéb, tanulmányok alatti vizsgákat. A fenti vizsgák szervezésére, követelményrendszerére a Köznevelési Törvény és a Nemzeti Alaptanterv az irányadók.

1.10 Felvétel – átvétel Az intézménybe történő tanulófelvételt az SZMSZ 9.1 –Tanulói jogviszony keletkezése, feltétele –pontja szabályozza.


2013

Pedagógiai Program

30

2.

Az intézmény helyi tanterve

2.1

Az alkalmazott kerettantervek és a tantárgyak megnevezése

Az alkalmazott tantervek és tantárgyak 1-4 évfolyam 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1. számú melléklete szerinti alábbi kerettantervek: • • • • • • • • •

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene o Ének-zene – A változat Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

Szabadon választható tantárgyak • •

Dráma és tánc Informatika Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

szabodon tervezhet ő

Magyar nyelv és irodalom

7

0,5

3. évf.


7

0,5

4. évf.

szabodon t ervezhető

6

1


6

Idegen nyelvek

2

Matematika

4

0,5

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

1

Dráma és tánc *

0,5

4

1

1

1

4

1

1 1

Informatika* Szabadon tervezhető órakeret/felhasznált órakeret

2

2

2

2

3

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret/felhasznált órakeret

25

25

25

25

25

25

27

27

* szabadon választható


2013

Pedagógiai Program

31

A választott tantervek és tantárgyak 5-8 évfolyam 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2. számú melléklete szerinti alábbi kerettantervek: • •

• • • • • • • • • • • • •

Magyar nyelv és irodalom o A változat Idegen nyelv o Idegen nyelv o Függelék: angol és német nyelvi specifikáció Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan o A változat Fizika o B változat* Kémia o B változat* Földrajz Ének-zene o A változat Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

Emelt óraszámú kerettantervek: •

Informatika


2013

Pedagógiai Program

32 Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. Tantárgyak szabodon tervezhető

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika * Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret/felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret/felhasznált órakeret

4 3 4

szabodon tervezhető

4 3 3

0,5

1 1

8. évf.


3 3 3

1 1


4 3 3

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1

2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 1

1 1 1

0,5

1 1 1,5

1 5 1

1 1

1 1 5 1

0,5

1 1 5 1

1

1

1

5 1

2

2

3

3

3

3

3

3

28

28

28

28

31

31

31

31

* emelt szintű

A kerettantervben meghatározottakon felül a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyag kiegészítését a kerettantervekben rögzítettük. Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára a 11. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez - 11.1. – Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) kerettantervet alkalmazzuk.

2.2

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei • Iskolánkban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, amelyet az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön kívül néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl.: felszerelés testnevelés és rajzórára ).


2013

Pedagógiai Program

33 • Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. • A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt, a megelőző tanév májusában a szülői értekezleten az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A tankönyvek beszerzését az iskola bonyolítja. • A kiválasztott tankönyveket a szülői munkaközösség jóváhagyása után az oktatási törvénynek megfelelően az iskola minden tanév meghatározott időpontjáig megrendeli. • Az iskola biztosítja: az oktatási törvényben előírt ingyenes tankönyvre jogosultaknak a taneszközöket; munkatankönyvek megvásárlásával, tartós tankönyvek könyvtári kölcsönzésével. • A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: ♣

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;

♣

az egyes taneszközök közül azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók;

♣

a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be.

♣

a taneszközök ára legyen elérhető a szülők számára, de a minőség legyen az elsődleges;

• Az iskola saját költségvetési keretéből, illetve egyéb forrásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára.

2.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.3.1

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az óvodai csoportokból lehetőleg változtatás nélkül, vagy kis változtatással képezzük az iskolai

osztályokat, ezáltal a tanulók megváltozott környezetben, de ismerős társakkal, barátokkal kezdhetik el iskolai tanulmányaikat. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. A szülők egyedi kéréseit az osztályfőnök személyére vonatkozóan nem tudjuk figyelembe venni. Osztálytermi, nagyfelmenő, nem szakrendszerű oktatás folyik.


2013

Pedagógiai Program

34 A tanulási módszerek, az iskolai fegyelem és figyelem a kötelességérzet kialakítása mellett az alsó tagozat első két évében egyik kiemelt feladat a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

2.3.2

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Ebben a szakaszban- az idegen nyelv és a testnevelés kivételével – tovább folytatódik a nem

szakrendszerű oktatás. A testnevelés, informatika, idegen nyelv tantárgyak kivételével osztálytermi oktatás folyik. A szakaszban csoportbontást alkalmazunk idegen nyelvi tantárgyakból. Az alsó tagozat harmadiknegyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanításitanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.

2.3.3

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az osztályközösségek megváltoztatása nélkül folytatják tanulmányaikat a gyerekek. Az igazgató ad

megbízást a pedagógusoknak az osztályfőnöki teendők ellátására. Csoportbontást alkalmazunk az eddig kialakult tapasztalatok alapján továbbra is idegen nyelvből. Technikából a két csoportot a lehetőségek függvényében úgy alakítjuk ki, hogy az egyikben a fiúk, a másikban a lányok kapjanak helyet. A lehetőségek figyelembe vételével szaktantermi oktatás folyik. A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

2.3.4

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. 7 -8. évfolyamon is folytatódik az előzőekhez hasonlóan a


2013

Pedagógiai Program

35 csoportbontás idegen nyelvből és technikából. 7-8. évfolyamon matematika és magyar nyelv valamint irodalom órákon az évfolyam képességek szerinti bontása azt jelenti, hogy a gyorsabban és lassabban haladó csoport is ugyanazt a tantárgyi követelményrendszert teljesíti, de eltérő a haladási tempó, a módszertanbeli megoldások, az elmélet és a gyakorlat időarányai. • • • • • •

• • • •

•

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. az önismeret alakításával, az értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családba, a társas kapcsolatokba, a barátságba, a csoportba való beilleszkedést segítjük a tanulási stratégiák megválasztásában kiemelt szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozása fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

2.4 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Helyi tantervünkben a napi 1 testnevelés óra keretében biztosított.

2.5 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az 1-4. évfolyamon szabadon választható tantárgy a Dráma és tánc, a 4. évfolyamon az informatika. Az iskola minden tanév április 15-ig írásban tájékoztatja a szülőket a választható tantárgyakról. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni.


2013

Pedagógiai Program

36 Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló • milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá, • melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá, ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen -, gyermekével közösen gyakorolja.

2.6 Projektoktatás 2.6.1

Projektnapok

Cél: •

Zalalövő természeti, történelmi és társadalmi környezetének komplex bemutatása

•

Tanulóink ismerjék meg és tekintsék értéknek szűkebb környezetünket

•

A környezeti problémák megoldásához szükséges alapvető készségek kialakítása

•

Környezetük iránti pozitív attitűdök létrehozása

•

Aktív, cselekvő részvételi szándék kialakítása

•

Legyenek fogékonyak a környezeti problémák iránt

•

Nyerjenek betekintést a zalalövői üzemekben folyó munkába

•

Ismerjék meg Zalalövő közintézményeinek tevékenységét

•

A sokrétű, átfogó ismeretszerzés célja a tanulók továbbtanulásának megalapozása

Követelmény: Zalalövői Általános Iskola

2013

Pedagógiai Program

37 •

Minden tanuló ismerje meg Zalalövő és környékének természetes élőhelyeit

•

Ismerje lakóhelyünk védett növényeit

•

Ismerje meg Zalalövő ókori történelméből fennmaradt emlékeket

•

A tájház megismerésén keresztül tudják a népi építészet jellegzetességeit

•

Ismerje a paraszti élet éves rendjét

•

Legyen tájékozott a környező dombokon folyó gyümölcstermesztés munkáiban, növényvédelemben

•

Tudjon csoportban ismertetőt készíteni a zalalövői üzemek tevékenységéről

•

Legyen képes egyszerű vizsgálatok utasítás alapján történő elvégzésére

Tevékenységi formák: •

Csoportmunka

•

Természet megismerését szolgáló játékos feladatok

•

Szerepjátékok

•

Érzékszerveket érzékenyítő feladatok

•

Projekt munka készítése

•

Szóbeli beszámoló előadása

2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket az iskola Esélyegyenlőségi Programja tartalmazza.

2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

2.8.1

Értékelés, motiváció Az értékelésnél legfontosabb s zempont, hogy a f elnőttek és a tanulók értékelése

folyamatos, objektív és igazságos

legyen. A követelményeknek mindenki előtt

világosnak, tisztának kell lennie. Az értékelésnek mindig fejles ztő hatásúnak kell lennie.


2013

Pedagógiai Program

38

2.8.2

A tanulók értékelése, minősítésének formája Célja: visszajelzés a pedagógusoknak és a tanulónak, tájékoztatás a szülőnek a

gyermek iskolai munkájáról, esetleges hiányosságairól. Az értékelés módja: • első évfolyamtól a második évfolyam félévéig

f élévkor és tanév végén

szöveges értékelés, évközben érdemjegyekkel; • 2. évfolyam végétőla 8. évfolyam végéig a hagyományos 5 fokozatú skálán érdemjegyekkel és félévi illetve év végi os ztályzattal; • a témazárók osztályzatai súlyozottabban szer epelnek (az os ztályozó naplóban piros színnel jelöltek), vagyis az érdemjegyek átlagából nem feltétlenül következik a f élévi és év végi os ztályzat; • az év végi os ztályzat az egész éves tanulmányi munka értékelése; • azokból a tantárgyakból, melyet a tanév sor án több pedagógus is tanít,/pl. természetismer et / az év végi os ztályzatot a nevelők közösen, a tanuló egész évi munkáját figyelembe véve állapítják meg.

Az értékelésnél a következő tényezőket vesszük figyelembe: • tanuló órai munkája; • szóbeli feleletek; • írásbeli f eleltek; • témazárók (a munkaközösségek által választott, vagy kidolgozott egységes norma alapján); • tanulmányi versenyek; • tanórán kívüli tevékenységek.

2.8.3 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanítás-tanulás folyamatának szerves részét képezi a tanulók tudásának ellenőrzése, értékelése, amely alapja nevelő-oktató munkánk hatékonyságának. Intézményünkben a beszámoltatás, számonkérés formái valamennyi tantárgynál a következők:


2013

Pedagógiai Program

39 •

•

•

Egy témakörön belül: o

szóbeli felelet

o

írásbeli felelet

o

gyakorlati tevékenységek

o

gyűjtőmunkák

Az egyes témakörök végén: o

témazáró dolgozat

o

felmérő feladatlap

Iskolai mérések.

A beszámoltatás, számonkérés követelményei: •

Feleljen meg a tantervi követelményeknek

•

Segítő szándékú, nevelő jellegű legyen

•

Rendszeres legyen

•

Valamennyi tanulónak egy félév során tantárgyanként legalább három érdemjegye legyen

•

A beszámoltatást, számonkérést követő értékelés objektív, reális, igazságos legyen

•

A témazáró dolgozatok, felmérő feladatlapok száma, tartalma, értékelése munkaközösségen belül tantárgyanként egységes legyen

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya: A beszámoltatások formái: •

Írásbeli felelet

•

Témazáró dolgozat

•

Felmérő feladatlap

•

Iskolai mérés

Írásbeli felelet: •

Egy tananyagra vonatkozik, esetleg egy-két óra anyagát felölelő egységre, ismétlő kérdést is tartalmazhat.

•

Célja a tanulók tudásszintjének mérése érdemjeggyel, illetve annak megállapítása, hol tartanak a tanulók a tananyag elsajátításában, milyen beavatkozásokra van szükség a jobb eredmények érdekében


2013

Pedagógiai Program

40 •

Alkalmazásának gyakorisága a szaktanártól függ.

•

Nem lehet a büntetés eszköze.

•

Egy héten belül kijavítandó.

•

Az értékelésben teljes értékű érdemjegynek számít.

•

Bekerül az ellenőrző könyvbe és a naplóba.

•

Egy osztályon belüli alkalmazása legyen következetes.

Témazáró dolgozatok, felmérő feladatlapok: •

Célja egy nagyobb egységen, témakörön belül elsajátított ismeretek, azok alkalmazásának megítélése, a tanulók érdemjeggyel való értékelése

•

Az értékelésben a témazárók, felmérők érdemjegyei fokozott hangsúllyal szerepelnek, a naplóban piros színnel jelöltek.

•

Írásának időpontját, a főbb tartalmi elemeket a szaktanár, tanító előre egyezteti a tanulókkal.

•

A munkaközösségen belül tantárgyanként azonos feladatsorokat íratunk.

•

Kettőnél több felmérőt, témazárót nem íratunk egy nap.

•

A javítás határideje az írástól számított két hét.

•

A tanév során írt témazárók számát a munkaközösségek határozzák meg

•

Témazáró dolgozat, felmérő feladatlap esetén javító dolgozatot nem íratunk.

Iskolai mérések •

A mérés célja: Az 1-8. évfolyamon a tanév végén különböző tantárgyakból történő mérés célja annak megállapítása, hogy a tanulók rendelkeznek-e azon ismeretekkel, készségekkel és képességekkel, amelyek elérését az iskola Pedagógiai Programjának cél-és feladatrendszerében meghatározott, illetve amelyeket a tantervi követelmények állítanak.

•

A mérés módja Az iskolai és a munkaközösségi munkatervek tartalmazzák minden tanévben a mérések időpontját, az alkalmazott módszereket és formákat.

•

A mérések értékelése: az adott műveltségi területre vonatkozó, a témazáróknál, felméréseknél elfogadott értékelési rendszer szerint történik.

•

Érdemjegye egy témazáró jegynek felel meg a tanuló év végi értékelése során.


2013

Pedagógiai Program

41 Mérési területek, feladatok •

Az 2. és a 4. évfolyam végén az iskolavezetőség az éves munkatervében meghatározott módon méri fel a tanulók kommunikációs, olvasási, írási és számolási készségszintjét.

•

Az 5-8. évfolyamon mérjük a készségek és képességek alkalmazásának elért szintjét az éves munkatervben meghatározott területeken.

2.8.4 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat az iskolában folyó tevékenység, ismeretszerzés otthon végzendő kiegészítése, amely az ismeretanyag megtanulását, elmélyítését, a vele kapcsolatos írásbeli feladatok megoldását, jártasságok és készségek fejlesztését, a tanultak gyakorlati alkalmazását jelenti. Az eredményes otthoni tanulás alapja, hogy valamennyi nevelő megismertesse és elsajátíttassa az egyes tantárgyak tanulásának speciális módszereit. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei: •

Tervszerű legyen /büntetésből nem adunk házi feladatot!/

•

A feladat-meghatározás egyértelmű, világos legyen

•

Jól előkészített legyen

•

Feleljen meg a tanuló képességeinek, életkori sajátosságainak / ne a szülőnek adjunk házi feladatot!/

•

A tanuló motivált legyen az elkészítésében

•

Törekedjünk arra, hogy a házi feladatokat minőségileg és mennyiségileg differenciáljuk.

•

Segítse a számonkérésekre, beszámoltatásokra való felkészülést

•

A feladatok megoldásához a szükséges feltételek optimálisan biztosítva legyenek

•

Az évfolyamon és tantárgyon belül a követelmények és a teljesítés feltételei azonosak legyenek /terjedelem, határidő/

•

A megoldást rendszeresen ellenőrizzük és javíttassuk Korlátai: Az iskolai szünetek idejére is csak annyi házi feladatot adjunk, mint amennyit szorgalmi időben a

következő órára való felkészüléshez adunk. •

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.


2013

Pedagógiai Program

42

2.8.5

A tanuló magatartása és értékelésének formái, követelményei A tanulók magatartását és szorgalmát 2. évfolyam végétől havonta érdemjeggyel értékeljük az

alábbiak szerint. Példás /5/: •

Közösségi munkát szívesen végez, a közösségben kezdeményező, elősegíti mások beilleszkedését.

•

Közösségi munkában részt vesz, de nem kezdeményező, megbízatásait becsületesen ellátja, egyéni és közösségi érdekeket képes összehangolni.

•

Kötelességeit, feladatait képességeihez mérten jól ellátja.

•

Felelősséget érez önmaga és társai munkája, magatartása iránt. Ügyel a közvagyonra, az iskola rendjére, tisztaságára és szépítésére. Felelősségérzete tükröződik az iskolát képviselő valamennyi tevékenységében. (verseny-, kultúrális-és sporttevékenység, kirándulás, táborozás, ünnepélyek, iskolába járás stb.)

•

Önállósága az életkornak megfelelően jó. Viselkedése iskolában és iskolán kívül udvarias, figyelmes. Öltözködésére, környezetére igényes.

•

Önmaga és társai magatartását helyesen és megfelelő hangnemben ítéli meg. Nincs szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetése, intője, megrovása.

Jó /4/ •

A közösségi munkában részt vesz, a megbízatásait teljesíti.

•

Felelősséget érez mások munkája iránt, kevésbé törődik a másokéval.

•

Ügyel a közvagyonra, az iskola rendjére, tisztaságára, szépítésére. Felelősségérzete általában tükröződik az iskolát képviselő valamennyi tevékenységében.

•

Önállósága az életkornak megfelelő, néha irányításra szorul.

•

Viselkedése az iskolában és az iskolán kívül jó. Személyes tisztaságára, öltözködésére és környezetének rendjére ügyel.

•

Törekszik megfelelő hangnemben és reálisan megítélni mások és önmaga magatartását. Nincsen írásbeli figyelmeztetése, intője rovása.

Változó /3/ •

A közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, gyakran passzív. Egyéni érdekeit gyakran a közösségi érdek elé helyezi.

•

Iskolai munkáját sok esetben felelőtlenül látja el. Az elkövetett hibákért nem vállal felelősséget.


2013

Pedagógiai Program

43 •

Felelősségérzet az iskolát képviselő tevékenységében kevésbé tükröződik.

•

Kevésbé önálló, gyakran szorul irányításra.

•

Társaival és a felnőttekkel szembeni magatartása udvariatlan, durva. A közvagyonra, az iskola rendjének és tisztaságának megtartására kevésbé ügyel. A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik.

•

Önmaga és társai magatartását elhamarkodottan és nem megfelelő hangnemben ítéli meg.

•

A házirend szabályait többször megsérti. Igazolatlanul mulaszt.

•

Osztályfőnöki intésnél súlyosabb fegyelmezési büntetése nincs.

Rossz /2/ •

A közösségi munkából kivonja magát, magatartásával zavarja a közösség életét. Egyéni érdekeit a közösségi érdek elé helyezi.

•

Iskolai és iskolán kívüli tevékenységét felelőtlenség jellemzi.

•

Viselkedése romboló hatású, társai tanulását akadályozza.

•

Társaival és a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva. A közvagyonra, az iskola rendjére és tisztaságára nem ügyel.

•

Saját hibáit nem ismeri el, véleménynyilvánítása durva, agresszív.

•

A házirend szabályait sokszor és durván megsérti.

•

Több alkalommal igazolatlanul mulaszt. Több írásbeli figyelmeztetője, intése, megrovása van.

2.8.6

A tanulók szorgalma értékelésének szempontjai Példás /5/

•

Tanulmányi munkáját minden tárgyból rendszeresen elvégzi.

•

Képességeihez mérten jól felkészül a tanítási órákra, azokon aktívan részt vesz.

•

Iskolai munkáját öntevékenyen kiegészíti és azt hasznosítja. (szakköri, sportköri tevékenység, tanulmányi versenyzés stb.)

•

Tanulmányi eredményeit megtartja vagy javítja.

•

Iskolai felszerelése tiszta, rendes, és azokat a tanítási órákra mindig elhozza. Órákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat és azokat elvégzi.

Jó /4/


2013

Pedagógiai Program

44 •

Képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt.

•

A tanítási órákra képességeihez mérten készül fel, azokon aktívan vesz részt.

•

Iskolai felszerelése tiszta, rendes.

Változó /3/ •

Tanulmányi eredménye elmarad képességeitől. Tanulmányi kötelezettségeit részben teljesíti, állandó ellenőrzés mellett képes elfogadható szinten végezni a munkáját.

•

A tanítási órákon általában passzív, munkavégzése felületes.

•

Közömbös az iskolai munkáját kiegészítő egyéb tevékenységekben.

•

Tanulmányi eredményében jelentős visszaesés tapasztalható.

•

Iskolai felszerelése többször hiányos, rendetlen, ezért figyelmeztetésben is részesült.

Hanyag /2/ •

Képességeihez és körülményeihez képest keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében.

•

Tanítási órákon rendszeres munkát nem végez, munkavégzése felületes.

•

Az iskolai munkát kiegészítő egyéb tevékenységekben hanyag.

•

A tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el.

2.8.7

A magasabb évfolyamra lépés feltételei • A tanuló az előírt minimumkövetelményeket az adott évfolyamon minden tantár gyból teljesítette. • A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. • Első évfolyamból a másodikba lépés feltétele, hogy az év végi értékelés legalább „megfelelő” legyen. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tes z eleget előírt követelményeinek, munkája előkés zítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon f olytatja. • Ha

legalább

három

tantár gyból

elégtelen

osztályzatot

kapott,

akkor

a

tantestület határozata alapján vagy javító vizsgát tehet, vagy évet köteles ismételni. •

Javítóvizs gát tehet a vizsgázó, ha


2013

Pedagógiai Program

45 o

a tanév végén – legf eljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

o

az osztályozó vizsgár ól, a különbözeti vizsgáról s zámára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

• A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet.

2.8.8

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát és a technikát. Célunk

ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására, a minél személyre szólóbb fejlesztés megvalósítása. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni, amennyiben a szakos ellátottság lehetővé teszi. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.9

2.9.1

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A Hungarofit és Mini Hungarofit módszer leírása A tanulók fizikai állapotának mérésére a Hungarofit módszert alkalmazzuk. Az időszakos mérések során a folyamatos visszacsatolás lehetőséget ad az elvégzett edzésmunka

hatásának, az edzettségi szint változásának nyomon-követéséhez. A nemzetközi és a hazai szakirodalom szerint a fizikai fitness legegyszerűbb módon az aerob kapacitással, az izomerővel és az egészséges testsúllyal fejezhető ki.


2013

Pedagógiai Program

46 Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elért teljesítmény értékelése és az arra adott élettani reakciók értelmezése lehetővé teszi a pillanatnyi teljesítmény-élettani paraméterek meghatározását. HUNGAROFIT és annak egyszerűsített változatát a MINI HUNGAROFIT fizikai fittséget mérő motorikus próbarendszerek. Az egész testet felölelő izomerő mérésére összeállított próbák között legnagyobb mértékű összefüggés természetesen a láb dinamikus erejére kiválasztott két próba között tapasztalható Mini Hungarofit 7 éves kortól 1+4 motorikus próba. A próbák elvégzéshez mérőszalag és stopperóra szükséges. I. Aerob állóképesség mérése •

Cooper-teszt

II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése •

Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére)

•

Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére)

•

Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére)

•

Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére)

III: •

Testsúly

•

Testmagasság

•

Csuklókerület

Hungarofit 5-8. évfolyamon 1+6 motorikus próba A próbák elvégzéshez mérőszalag, stopperóra és tömött labda szükséges. I. Aerob állóképesség mérése •

Cooper-teszt

II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése


2013

Pedagógiai Program

47 •

Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére)

•

Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére)

•

Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére)

•

Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére)

•

Tömött labda-dobás hátra, két kézzel, a fej fölött (a váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérésére)

•

Lökés előre, az ügyesebb kézzel, tömött labdával (a kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének a mérésére).

III.

2.9.2

•

Testsúly

•

Testmagasság

•

Csuklókerület

Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez. Minden elvégzett méréshez külön-külön és együttesen megadott paraméterek (pl. egyén, osztály,

évfolyam, nem, valamilyen próba) alapján több év távlatában megjeleníti a fejlődést. Így az értékelések, a fejlődés vizsgálata alapján arra is következtethetünk, hogy az év folyamán testnevelő tanári munkánkban milyen hatékonysággal terheltük a gyerekeket, milyen változást tudtunk elérni velük közösen a fizikai állapotukban. Sokoldalúan terheltük-e őket, vagy csak egy-két területet fejlesztettünk sikeresen.

2.10 Az intézmény környezeti nevelési programja 2.10.1 A környezeti nevelési program megalkotásának alapjai A környezeti nevelés programjának megjelenítése az intézmény Pedagógiai Programjában nagy előrelépést jelent és várhatóan hasonló fejlődést eredményez a környezeti nevelés terén. A város földrajzi és geológiai adottságai: •

Zala-part: 4 km-es, 0,5 km széles sík parti sáv, domboldal lakott

•

agyagos lejtős völgyek, "hegyek",

•

szőlő, gyümölcstermesztés lehetősége, fakitermelés, fafeldolgozás


2013

Pedagógiai Program

48 •

bokorerdős, fás területek

•

szubalpin éghajlat

Új probléma: •

Tranzit helyzet: 86-os főút Zalalövőt átszeli, az utóbbi időben óriási kamionforgalommal.

•

Elhanyagolt szemetes területek

Erősségek: •

a természeti környezet közelsége (Borostyán-tó, Zala folyó, erdők, Őrségi Nemzeti Park)

•

településünk emberléptékűsége

•

kipróbált, használt kommunikációs csatornák

•

mindennapos

munkakapcsolat

különböző

intézményekkel

(közművelődési,

ŐNP

Igazgatóság, civil szervezetek, önkormányzat) •

személyes kapcsolatok

•

iskolánk arculata

•

hagyományaink, eddigi sikereink

•

a tantestület környezeti nevelés iránti elkötelezett tagjai

•

iskolavezetés innovációs irányultsága

•

iskolánk tárgyi feltételei

A környezeti nevelés szempontjából különösen fontos, hogy iskolánk „nyitott” legyen, azaz szerves, integráns részét képezze a településnek, a zalai régiónak. A környezeti nevelés megtervezésekor kiemelt figyelmet kell fordítunk a település (város, kistérség, régió) természeti és társadalmi-kulturális jellegzetességeire, adottságaira; a helyi értékek és gondok feltérképezésére. Külön feladat ezeknek a helyi értékeknek, adottságoknak az iskolai programba (és konkrétan a tantervekbe) való beépítése.

2.10.2 Alapelvek, jövőkép, célok A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: •

a fenntartható fejlődés;

•

a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;


2013

Pedagógiai Program

49 •

a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;

•

alapvető emberi szükségletek;

•

emberi jogok;

•

demokrácia;

•

elővigyázatosság;

•

biológiai és társadalmi sokféleség;

•

az ökológiai lábnyom.

Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: •

a környezettudatos magatartást és életvitelt;

•

a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;

•

a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát;

•

a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;

•

a rendszerszemléletet;

•

tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;

•

az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: •

alternatív, problémamegoldó gondolkodás;

•

ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;

•

szintetizálás és analizálás;

•

problémaérzékenység, integrált megközelítés;

•

kreativitás;

•

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;

•

vitakészség, kritikus véleményalkotás;

•

kommunikáció, médiahasználat;


2013

Pedagógiai Program

50 •

konfliktuskezelés és megoldás;

•

állampolgári részvétel és cselekvés;

•

értékelés és mérlegelés készsége.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete: Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. A diákok szemléletét, környezet-és természetszeretetét csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Tehát a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

2.10.2 Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Tervek: •

a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;

•

tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása;

•

új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap.

Hagyományok ápolása: •

projekttantervi programok szervezése, megvalósítása, ökológiatábor szervezése;

•

drog-prevenciós program folytatása;

•

osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.


2013

Pedagógiai Program

51 Szaktárgyi célok: •

a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei);

•

a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);

•

interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);

•

multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;

•

a számítógép felhasználása a tanórákon.

2.10.3. Erőforrások Belső személyi erőforrások Pedagógusok: Minden pedagógusnak feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók, a kollégák és a pedagógiai munkát segítő személyek számára. A Nemzeti alaptanterv szerint a környezeti nevelés értékei, szempontjai minden tantárgyban meg kell, hogy jelenjenek. Ezért nagyon fontos, hogy minden pedagógus a környezeti nevelési célokat integrálja tantárgyába, részt vegyen a környezeti nevelési programokon. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés közös és egységes szemléletben jelenjen meg, ki kell alakítani ill. tovább kell fejleszteni a munkaközösségek együttműködését. Diákok: Az iskola minden tanulójának feladata, hogy vigyázzon környezetére, kulturáltan viselkedjen, társait is figyelmeztesse minderre. Tartsa be a házirend idevonatkozó rendelkezéseit. Vegyen részt a környezeti nevelési programokon, magatartásával, aktív részvételével segítse elő a környezeti nevelési célok megvalósulását. A Diákönkormányzat által szervezett akciókon (hulladékgyűjtés, túrák) aktívan működjön közre.

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskolai adminisztráció területén fontos feladat a takarékosság, csökkenjen a felesleges papírfelhasználás. A szelektív hulladékgyűjtéshez kapcsolódva gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront.


2013

Pedagógiai Program

52 A technikai dolgozók vegyenek részt azokban a környezeti nevelési feladatokban, amelyekben szükség van a segítségükre. Munkájuk során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas takarító- és tisztítószereket, festékeket használjanak. Vegyenek részt a szelektív hulladékgyűjtésben.

2.10.4 Iskolán belüli együttműködés Tanárok és diákok A diákok a környezeti neveléssel kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban fontos szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a hulladékgyűjtési akcióknak, a madarak és fák napi túrának, az osztálykirándulásoknak, a nyári táboroknak. Tanárok és szülők

Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülőkkel való együttműködés. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben az iskolánk által közvetített környezettudatos magatartást. Kívánatos, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók.

2.10.5. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó:A fenntartóval való kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Célunk, hogy a fenntartó megismerje és támogassa az iskola környezeti nevelési programját.

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények Környezeti nevelési programunk megvalósítását színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Tanulmányi kirándulások és túrák alkalmával felkeresünk múzeumokat, állatkerteket és lehetőség szerint nemzeti parkokat. Különösen fontos számunkra a helyi közelség miatt az Őrségi Nemzeti Park, melynek munkatársaival már felvettük a kapcsolatot. Környezeti nevelési programjainkba továbbra is szeretnénk bevonni őket.


2013

Pedagógiai Program

53 Civil szervezetek Környezettudatos szemlélet kialakítására szükség van mind a diákok, mind a szülők körében. Tantestületünkből többen aktív tagjai a Zalalövői Városszépítő és Környezetvédő Egyesületnek, így az ő irányításukkal szoros együttműködést alakítottunk ki az egyesülettel, részt veszünk az általuk szervezett akciókon. Célunk, hogy a többi civil szervezettel is nagyobb mértékben együttműködve tudjuk a környezettudatos szemlélet és magatartás kialakítását megvalósítani.

Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

2.10.6. Anyagi erőforrások A felújításokat oly módon kell elvégezni, hogy azok a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, és környezetkímélő működését szolgálják. A Szülői Munkaközösség anyagi eszközökkel és személyes segítségnyújtással ad támogatást. A pályázati lehetőségeket is maradéktalanul ki kell használni, hogy az anyagiak rendelkezésre álljanak.

2.10.7. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos szervezésű tanórák Minden tantárgy programjába beépítjük a kerettantervekben megtalálható globális és regionális gondok mellé a helyi cselekvési feladatokat, lehetőségeket. Tanmenetünkben, tanítási programunkban is jelöljük ezeket. A tanulók fejlesztését, a helyi természeti és kulturális értékek megismertetését is szolgáló feladatokkal, példákkal végezzük. A házi feladatokban, dolgozatokban, tehetséggondozásban is meg kell nyilvánulni e szemléletnek.


2013

Pedagógiai Program

54 Nem hagyományos szervezésű tanórai lehetőségek Témanapok Iskolánkban

szervezünk őszi

és

tavaszi

témanapokat.

Ilyenkor

a

választott

témákat

projektmódszerrel dolgozunk fel, korosztályoknak megfelelően. Témanapokat az Őrségi Nemzeti Park támogatásával valósítjuk meg. E napokon dolgozzuk fel a fákkal, erdővel, mezővel kapcsolatos tananyagokat a nem természettudományos tantárgyak vonatkozásában is. A megvalósításkor alkalmazott fő tevékenységformák: Játékok érzékelést fejlesztő szituációs stimulációs drámajáték stb. Kézműves foglalkozások Akciók vetélkedők pályázatok kiállítás rendezése faültetés kutatómunka "nemzetközi akciók" stb. Látogatás múzeum állatkert szeméttelep Őrségi Nemzeti Park stb. Versenyek Iskolazöldítés Környezetvédelmi Jeles Napok: október 5.

az állatok világnapja

március 22.

A víz világnapja

április 22.

Föld napja

május 10.

madarak és fák napja


2013

Pedagógiai Program

55 Tanórán kívüli, választható lehetőségek Lehetőség szerint részt veszünk diákpályázatokon Környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat (pl. országos: Herman Ottó biológia, Kaan Károly természetismereti versenyek, rajzpályázatok.) A jeles napok megünneplése változatos módon történik. A megvalósítás színhelyei, keretei: •

környezeti-természeti értékek feltárását bemutató szakkörök,

•

tanulmányi verseny

•

szaktábor, nyári tábor

•

kirándulás, túra

•

gyűjtőmunka, könyvtári munka, kiselőadás, demonstráció,

•

interjú, kérdőívkészítés

•

iskolai kiadványok készítése, újság készítés

•

kiállítás rendezése

•

látogatások: múzeum, állatkert , tanya, botanikus kert, stb.

•

környezeti nevelési projektek szervezése,

•

környezetvédelmi akciók, kampányok, környezet szépítés,

•

kapcsolattartás külső partnerekkel,

•

városi, megyei, országos természetismereti versenyek,

•

kézműves foglalkozások,

Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan továbbképzéseket szervezünk, amelyeken bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: Játékok •

szituációs

•

memóriafejlesztő


2013

Pedagógiai Program

56 •

kombinációs

•

érzékelést fejlesztő

•

ráhangolást segítő

•

bizalomerősítő

•

kapcsolatteremtést segítő

•

drámapedagógia

Riport módszer •

kérdőíves felmérés

•

direkt riportok

•

fotóriport

Projekt módszer •

analízis – akció projektek

Terepgyakorlati módszerek •

terepgyakorlatok

•

táborok

•

térképkészítés

•

egyszerű megfigyelések

•

célzott megfigyelések, mérések

Aktív, kreatív munka •

természetvédelmi és fenntartási munkák

•

rekonstrukciós munkák

•

madárvédelmi feladatok

•

szelektív hulladékgyűjtés

•

rend- és tisztasági verseny


2013

Pedagógiai Program

57 Művészi kifejezés •

vizuális művészet a környezeti nevelésben

•

irodalmi alkotások

•

zeneművészet

•

fotóművészet

•

táncművészet

•

népművészet

•

esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése

•

a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

Közösségépítés •

csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében


2013

Pedagógiai Program

58

3.

A pedagógiai program ér vényességi ideje, értékelése, felülvizsgálata, módosítása, nyilvánosságra hozatala

3.1 A pedagógiai program érvényességi ideje • Az iskola 2013. szeptember 1. napjától s zervezi meg nevelő és oktató munkáját pedagógiai pr ogramja alapján. • A pedagógiai programban található helyi tanter vet 2013. s zeptember 1. napjától

az

első

és

ötödik

évfolyamon,

majd

ezt

követően

felmenő

rendszer ben vezetjük be. • Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre, azaz 2013. szeptember 1. napjától 2021. augus ztus 31. napjáig szól. A 2016/2017-es tanév során a nevelőtestületnek a pedagógiai program teljes - minden fejezetr e kiterjedő - felülvizs gálatát, értékelését el kell végeznie, és szüks ég esetén ezen pedagógiai programot módosítani kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell készíteni.

3.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai progr amban megfogalmazott célok és f eladatok megvalósulás át a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint: • a

szakmai

munkaközösségek

minden

tanév

végén

írásban

értékelik

a

pedagógiai progr amban megfogalmazott általános célok, és a helyi tantervben megfogalmazott tantár gyi célok és követelmények megvalósulását; • Az év végi mérés ek tapasztalatai és egyéb f elmérések alapján elemzést készítünk arról, hogy a tanulók milyen szinten teljesítik az előírt tantervi követelményeket. • A nevelőtestület a Szülői Munkaközösség bevonásával négy évente elemzi a pedagógiai progr amban megfogalmazott célok teljesülését.

3.3 A pedagógiai program módosítása ♦

A pedagógiai program módosítására:


2013

Pedagógiai Program

59 •

a nevelőtestület tagja;

•

a szakmai munkaközösségek;

•

a Szülői Munkaközösség

•

az iskola fenntartója

•

az iskola igazgatója; tehet javaslatot.

♦

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé.

3.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az

iskola

pedagógiai

progr amja

nyilvános,

minden

érdeklődő

számár a

megtekinthető. A pedagógiai pr ogram egy- egy példánya a következő személyeknél, helyeken tekinthető meg: • az iskola fenntartójánál, • az iskola ir attárában; • az iskola weblapján • az iskola könyvtárában; • az iskola nevelői s zobájában; • a munkaközösségek vezetőinél; • az igazgatónál; • az igazgatóhelyettesnél.


2013

Pedagógiai Program

60

3.5 A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok A

Zalalövői

Munkaközösség

Általános a

2013.

Iskola év

pedagógiai

március

hó

26.

programját napján

a

tartott

Szülői ülésén

véleményezte és elfogadásra javasolta.

Maurerné Csiba Zsuzsanna a szülői szervezet nevében

A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2013. március 27-i ülésén egyhangúlag elfogadta.

Zalalövő, 2013. március 27.

___________________ nevelőtestület tagja

Őrné Czendrei Renáta jegyzőkönyv-vezető

___________________ nevelőtestület tagja

A Zalalövői Általános Iskola pedagógiai programját jóváhagyta: Zalalövő, 2013. március 28.

Gyarmati Antal igazgató


2013

Pedagógiai Program

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Recommend Documents