Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nagykanizsai Katasztrófavédelmi Kirendeltség H-8800 Nagykanizsa, Kossuth tér 25. Tel: +36 (93) 516-003 Fax: +36 (93) 516-003 e-mail:
[email protected]
Szám: 37030 / 376-12 / 2015. ált.
Tárgy
: Bírság kiszabása veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt Ügyintéző : Horváthné Molnár Tünde tű. alezredes Telefonszám: 93/516-003 HATÁROZAT
Az ITALMAKE HUNGARY Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Székhely: 8800 Nagykanizsa, Sugár út 1. 2. emelet 14., Adószám: 24684325-2-20, Közösségi adószám: HU24684325, Cégjegyzékszám: 20-09-073758) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 100.000 Ft,- azaz egyszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A kivetett bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, a kötelezett részére megküldött postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával köteles megfizetni. Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 5.) címzett, de a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nagykanizsai Katasztrófavédelmi Kirendeltségénél benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke 5.000,- (azaz Ötezer) forint. A fellebbezésben a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.
2 Indokolás Az ITALMAKE HUNGARY Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Székhely: 8800 Nagykanizsa, Sugár út 1. 2. emelet 14., Adószám: 24684325-2-20, Közösségi adószám: HU24684325, Cégjegyzékszám: 20-09-073758, a továbbiakban: Ügyfél) ügyfelet 100.000 Ft,- összegű bírsággal sújtottam a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 38/2009. (VIII.7.) KHEM rendelet (a továbbiakban: KHEM rendelet), továbbá a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X.17.) NFM rendeletben (a továbbiakban: NFM rendelet) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nagykanizsai Katasztrófavédelmi Kirendeltség (a továbbiakban: Kirendeltség) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§-ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2) rendelkezései alapján 2015. március 18-án, az Ügyfél 8800 Nagykanizsa, Garay utca 19-21. szám alatti telephelyén (a továbbiakban: Telephely) a veszélyes áru közúti szállítás előkészítésének ellenőrzését végezte. Az eljárás során vizsgált időszakban több, a veszélyes áruk szállítására vonatkozó jogszabály rendelkezései voltak hatályosak: 1. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 38/2009. (VIII.7.) KHEM rendelet 1. melléklete (a továbbiakban: régi belföldi ADR) (2011. december 16. – 2013. október 25.) 2. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény 1. melléklet (a továbbiakban: új ADR) (2013. július 1. – 2015. július 01.) 3. NFM rendelet (2013. október 26. – 2015. július 20.). A Kirendeltség, mint az eljárás lefolytatására jogosult első fokú hatóság az ellenőrzés során tapasztaltakat a helyszínen készített 37030 / 376-1 / 2015. ált. és 37030 / 376-2 / 2015. ált. számú jegyzőkönyvekben rögzítette. A tényállás tisztázására 37030 / 376-4 / 2015. ált. számú, majd adatközlés hiányára tekintettel 37030 / 376-5 / 2015. ált. számú végzésben ismét adatközlésre kötelezte az Ügyfelet az alábbiak szerint: „…az érdemi döntéshez szükséges alábbiakban meghatározott adatokat, illetve dokumentumokat jelen végzésem kézhezvételét követően 30 napon belül küldje meg hatóságom részére. 1. Ki volt az Ügyfél, mint vállalkozás vezetője 2013. szeptember 01. - 2015. március 18. közötti időszakban (név; születési hely, idő; anyja neve; lakcím; tartózkodási hely, állampolgársága; adóazonosító jele)?
3 2. Az 1. pontban meghatározott Ügyfél vezetőjének kézbesítési megbízottja (név, cím)? 3. Amennyiben a vállalkozásnak több vezetője volt a vizsgált időszakban ismertetni szükséges, hogy mely személy felelt a 8800 Nagykanizsa, Garay utca 19-21. szám, 649/47. hrsz. alatti telephelyén (a továbbiakban: Telephely) a biztonsági előírások betartásáért/betartatásáért (különös tekintettel a veszélyes áruk szállítására, előkészítésére vonatkozó előírásokra). 4. Az Ügyfél Telephelyén keletkező veszélyes hulladékok elszállításához kapcsolódó tevékenységet (kirakás, átvétel, csomagolás, címkézés, berakás, feladás, szállítás, …) mely vállalkozás végzi és milyen dokumentumok (szerződés, megállapodás, …) alapján? Az igazoló dokumentumokat csatolni szükséges. 5. Azon dokumentumokat (szállítólevél, fuvarlevél, számla, „SZ” kísérőjegy a veszélyes hulladék szállításához, …), amelyek igazolják, hogy az Ügyfél a Telephelyen a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény (a továbbiakban: új ADR) hatálya alá tartozó veszélyes árut vett át, adott fel, rakott be, csomagolt. 6. A korábban megküldött, 37030 / 376 - 4 / 2015. ált. számú végzésben foglaltak elmaradásának oka, Ügyfél az adatközlésre kötelezésben foglaltaknak miért nem tett eleget. A vizsgálat a 2013. szeptember 01. - 2015. március 18. közötti időszakra terjed ki.” Az Ügyfél képviseletében Maurizio Mastrolorenzi ügyvezető az adatközlésnek 2015. június 10-én elektronikus úton megküldött, 37030/376-6/2015. ált. számon iktatott levelében az alábbi nyilatkozatot tette: „1. Chi era il Cliente, come dirigente dell’Impresa nel periodo tra il 1 settembre 2013 e 18 marzo 2015 (nome, data e luogo di nascita, nome della madre, indirizzo, residenza, cittadinanza, codice fiscale); Il responsabile dell'impresa sono stato sempre io, i dati li dovresti avere. A vállalat vezetője mindig én voltam. Név: Maurizio Mastrolorenzi Szül. idő és hely: 1970.11.28. Cingoli Anyja neve: Pitturi Mariapia Lakcím: 60010 Ripre, Via Fornace 44. ITALIA Állampolgársága: olasz Adószáma: 8379513894 Útlevélszáma: AA 1764585 2. (nome, indirizzo della) persona incaricata di ricevere le notificazioni del dirigente del Cliente determinato nel punto 1. Siccome io non ero mai presente in azienda, andavo una volta al mese per pochi giorni, il responsabile di stabilimento è sempre stata ORSI, che si avvaleva del cosulente con il quale abbiamo avuto un contratto. Era lei che recepiva le indicazioni del consulente e le doveva mettere in pratica. Mivel én sosem voltam jelen a cégnél, havonta egyszer néhány napot, az üzem vezető felelőse mindig Gaál Orsolya volt.
4 Adatai: Szül. idő és hely: 1977.08.23. Nova Anyja neve: Katona Mária Teréz Lakcím: 8360 Lenti, Deák Ferenc u. 23. Szem.ig.száma: 109947 PA Ő volt a kapcsolattartó is a cégünkkel szerződésben álló tanácsadókkal, neki kellett a tőlük kapott információkat a gyakorlatban érvényesíteni. 3. Nel caso l’Impresa avesse più dirigenti nel periodo esaminato, è necessario rendere noto quale persona era responsabile del mantenimento e del far mantenere le norme di sicurezza allo stabilimento (in seguito: Stabilimento) di 8800 Nagykanizsa, via Garay 19-21, nr. catastale 649/47 (con particolare riguardo alle norme della preparazione e del trasporto delle merci pericolose). Sempre e solo Orsi. Mindig és csakis Gaál Orsolya. 4. Quale impresa svolge le attività relative a trasportare via (scarico, ricevimento, imballaggio, etichettamento, carico, spedizione, trasporto…) i rifiuti pericolosi risultati allo Stabilimento del Cliente, e in base a quali documenti (contratto, accordo…) ? È necessario allegare i documenti che l’attestano. Il contratto dovrebbe essere li in azienda, ma di fatto fino ad oggi non sono mai stati ritirati anche perché la produzione è sempre stata poca, ed i rifiuti sono tutti li in azienda. Aspettavamo di averne una maggiore quantità per poi organizzare il ritiro. A szerződésnek a cégnél kell lennie, de az igazság, hogy a mai napig nem kerültek elszállításra azért is, mert a termelés mindig kevés volt, s a teljes hulladék a cégnél van. Vártuk, hogy legyen egy nagyobb mennyiség, majd megszervezni a visszaszállításukat. 5. I documenti (polizza, lettera di accompagnamento, fattura, biglietto di accompagnamento „SZ” per il trasporto di rifiuti pericolosi) che attestano che il Cliente allo Stabilimento ha ricevuto, spedito, caricato, imballato merce pericolosa sotto il vigore. È stato constatato che relativamente allo Stabilimento, secondo il verbale di nr. generale 37030/376-1/2015, steso sul luogo, il Cliente ha infratto le norme relative alla preparazione del trasporto stradale delle merci pericolose. In base al punto e) del comma (1) del 20 § della legge ungherese sulla circolazione stradale „chi infrange le norme relative al trasporto di merci pericolose, al trasportatore (speditore), al veicolo stradale e al suo personale, al mittente, allo stockatore temporaneo, all’imballatore, al caricatore, ricaricatore della merce, al destinatario e alla nomina e all’abilitazione del consigliere di sicurezza del trasporto di merce pericolosa, può essere obbligato a pagare multa d’infrazione. Per prendere la decisione di merito è necessario, per chiarire ulteriormente i fatti, l’esame dei documenti suddetti e il conoscimento del fornimento di dati del cliente. Il fornitore ci ha sempre consegnato la merce con proprio trasportatore, quindi in fase di ricevimento non eravamo noi ad organizzare il trasporto. Quando la merce ripartiva, partiva sempre in bottiglie da 500ml e mai in taniche grandi, e quasi sempre in modiche quantità, quindi non soggetta ad ADR. Nelle rare occasioni in cui sono partiti grandi stock, mi sembra due in tutto, abbiamo organizzato in trasporto con mezzi autorizzati al trasporto di materiali pericolosi. Tranne che per le piccole quantità che trasportavamo con il nostro furgone, per le quantità più importanti trasportate sa terzi, dovresti vere le fatture dei trasporti nella contabilità. A szállító mindig telephelyünkre szállította saját fuvarozójával a megrendelt árut, tehát nem mi voltunk akik a szállítást szerveztük.
5 A készáru mindig 500 ml-es kiszerelésben került elindításra, soha nagyobb kannákban, mindig kis mennyiségben, tehát nem vonatkozott rá az ADR. Azon ritka esetekben, amikor nagyobb szállítmány indult, azt hiszem kettőször, akkor veszélyes anyagok szállítására alkalmas eszközöket szerveztünk. Kivéve kisebb mennyiségeket, melyet saját furgonunkkal szállítottunk, jelentősebb mennyiséget szállítottak külsősök, melyek szállítási számláit a könyvelésben megtalálhatóak. FAMMI SAPERE SE TI SERVE ALTRO. Szóljál ha szükséged van még valamire. CORDIALI SALUTI / BEST REGARDS Maurizio Mastrolorenzi _____________________________________ ITALMAKE GROUP ITALIA - SLOVENIA - UNGHERIA – TUNISIA”
Ügyfél fentiekben az adatközlésre kötelezésnek részben tett eleget, hatóságom 37030 / 376-9 / 2015. ált. számú végzésében a hiányzó adatok, illetve dokumentumok vonatkozásában ismét adatközlésre kötelezte Ügyfelet, a végzésben részletesebb megfogalmazással: „… az érdemi döntéshez szükséges alábbiakban meghatározott adatokat, illetve dokumentumokat jelen végzésem kézhezvételét követő 30 napon belül küldje meg hatóságom részére. 1. Az Ügyfél Nagykanizsa, Garay utca 19-21. szám, 649/47. hrsz. alatti telephelyén (a továbbiakban: Telephely) a veszélyes áruk szállításához kapcsolódó tevékenységeket (kirakás, átvétel, csomagolás, címkézés, berakás, feladás, szállítás, …) ki végezte? 2. Amennyiben a fenti tevékenységeket (kirakás, átvétel, csomagolás, címkézés, berakás, feladás, szállítás, …) nem Ügyfél képviselője vagy alkalmazottja végezte, mely vállalkozás végezte és milyen dokumentumok (szerződés, megállapodás, …) alapján? Az igazoló dokumentumokat csatolni szükséges. 3. Az Ügyfél a Telephelyén keletkező veszélyes hulladékok elszállításához kapcsolódó tevékenységet (kirakás, átvétel, csomagolás, címkézés, berakás, feladás, szállítás, …) ki vagy mely vállalkozás végzi (személy, illetve vállalkozás megnevezése) és milyen dokumentumok (szerződés, megállapodás, munkaköri leírás, …) alapján? Az igazoló dokumentumokat csatolni szükséges. 4. Azon dokumentumokat (szállítólevél, fuvarlevél, számla, „SZ” kísérőjegy a veszélyes hulladék szállításához, …), amelyek igazolják, hogy az Ügyfél a Telephelyen a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény 1. melléklete (a továbbiakban: ADR) hatálya alá tartozó veszélyes árut vett át, rakott ki, adott fel, rakott be, csomagolt.
6 5. A Telephelyen 2015. március 18-án megtartott, a veszélyes áru szállításának telephelyi ellenőrzése során hatóságom részére átadott és másolatban jelen végzésemhez csatolt SV22312, SV22447, SV22690, SV22753 és SV22809 számú szállítóleveleken szereplő veszélyes áru átvételét, valamint kirakását ki végezte? A vizsgálat a 2013. szeptember 01. - 2015. március 18. közötti időszakra terjed ki.” A végzés „nem kereste” jelzéssel 2015. július 28-án érkezett vissza hatóságomhoz. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 79. § (3) bekezdése értelmében Ügyfelet értesítettem a kézbesítési vélelem beálltáról, egyúttal az adatközlésre kötelezést az értesítéshez csatoltam. Az Ügyfél adatközlés teljesítésre nyitva álló időn belül végzésemnek nem tett eleget, hatóságom fentiekre tekintettel a rendelkezésére álló adatok alapján döntött. A fentiekben megnevezett dokumentumokkal, valamint a helyszínen tapasztaltakkal igazolhatóan többek között az alábbiak kerültek megállapításra:
Az ellenőrzés előzetes kiértesítés alapján került végrehajtásra, előzetesen egyeztetett időpontban. Ügyfél a Telephelyet bérli a FA-MESTER KANIZSA Kft. (Nagykanizsa, Garay utca 19., Cégjegyzékszám: 20-09-065870, Képviselő: Balázs Imre) tulajdonostól. A Telephelyen 2013. szeptember 01. napjától az emeleti szinten varrodát működtettek, majd 2013. október 30. napjától a földszinten kozmetikai egységet. A vállalkozás vezetője Maurizio Mastrolorenzi (IT 60010 Ripe, via fornace 44.). A Telephelyen folytatott tevékenység: a nagyobb kiszerelésben érkező kozmetikai termékeket és alapanyagokat kisebb kiszerelésbe csomagolják át. A Telephelyen előforduló veszélyes anyagok: aceton, etanol, parfüm készítmények. A telephelyen veszélyes hulladékként üres, tisztítatlan csomagolóeszközök keletkeznek. Az Ügyfél résztvevői besorolása: címzett, feladó, csomagoló, szállító. A kozmetikai részlegen az eljárás időpontjában alkalmazott nem dolgozik, a korábban ott dolgozó Gaál Orsolya és Lőrincz Enikő munkaviszonya közös megegyezéssel 2015. március 11. napján megszűnt. A telephelyen a régi belföldi ADR/új ADR hatálya alá tartozó veszélyes árut átvevő személy a vállalkozás vezetőjének nyilatkozata értelmében Gaál Orsolya alkalmazott, a telephely vezetője volt. Közvetlen felügyeletét havi rendszerességgel a vállalkozás vezetője, Maurizio Mastrolorenzi látja el. Gaál Orsolya 2013-ban, Lőrincz Enikő pedig 2014. évben részesült éves munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásban a bemutatott dokumentumok alapján. A veszélyes áru közúti szállítására vonatkozó, érvényes/hatályos bizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó által tartott oktatások nem valósultak meg. Az Ügyfél nem alkalmazott veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót. A veszélyes anyagok közül csak a MOLARSOLV D és az aceton anyagokra vonatkozóan rendelkeznek biztonsági adatlappal, a többi anyagra vonatkozóan nem.
7 I. Az Ügyfél ellenőrzés alá vont telephelyére eltérő mennyiségben különféle, a régi belföldi ADR/új ADR hatálya alá tartozó veszélyes áru érkezett: -
UN1090 ACETON 3, II, max. 500 liter mennyiségben a bemutatott SV22312, SV22447, SV22690, SV22753, SV22809 számú szállítólevelek alapján, 20 literes kiszerelésben. UN1993 Gyúlékony, folyékony anyag, m.n.n. (Alkohol keverék (MOLARSOLV D)) 3, III, 20-25 literes kiszerelésben. UN1260 Parfüm készítmények gyúlékony oldószerekkel 3, III, 1-5 literes kiszerelésekben.
Az Ügyfél alkalmazásában álló Gaál Orsolya a címzett tevékenységi körhöz kapcsolódó munkát végzett. Régi belföldi ADR 1.2.1: Címzett (átvevő): a fuvarozási szerződés szerinti címzett. Ha a címzett a fuvarozási szerződésre vonatkozó előírásokkal összhangban harmadik személyt jelöl meg, az ADR értelmében ezt a személyt kell címzettnek tekinteni. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés nélkül végzik, az a vállalkozás tekintendő címzettnek, amely megérkezéskor a veszélyes árut átveszi; Új ADR 1.2.1 Címzett: a fuvarozási szerződés szerinti címzett. Ha a címzett a fuvarozási szerződésre vonatkozó előírásokkal összhangban harmadik személyt jelöl meg, az ADR értelmében ezt a személyt kell címzettnek tekinteni. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés nélkül végzik, az a vállalkozás tekintendő címzettnek, amely megérkezéskor a veszélyes árut átveszi; A címzetti feladatkört ellátó személy oktatása a veszélyes árukra vonatkozó előírásokra nem igazolható az eljárás során vizsgált időszakban (2013. szeptember 01. - 2015. március 18.) a jogszabályi előírásoknak megfelelően. A régi belföldi ADR/új ADR 1.3.3 rögzíti, hogy az iratokat a munkáltatónak meg kell őriznie, az illetékes hatóság számára hozzáférhetővé kell tenni. Régi belföldi ADR/új ADR 1.3.3: „Az e fejezet szerinti oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak meg kell őriznie és kérés esetén a munkavállaló vagy az illetékes hatóság számára hozzáférhetővé kell tenni. Az iratokat a munkáltatónak az illetékes hatóság által meghatározott időtartamig kell megőriznie. Az oktatásra vonatkozó iratokat új munkakör betöltése esetén ellenőrizni kell.” A KHEM rendelet 2. mellékletének 4. pontjában foglaltak szerint az iratokat a munkáltatónak legalább 5 évig meg kell őriznie. KHEM rendelet 2. mellékletének 4. pont: „… A munkáltató az oktatásban résztvevő részére igazolást állít ki. Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak legalább 5 évig meg kell őriznie.” Az NFM rendelet 1. melléklet 5. pontja alapján öt évig, de legalább a munkakör betöltésének megszűnését követő két évig kell a munkáltatónak az oktatásra vonatkozó dokumentumokat megőriznie. NFM rendelet 1. melléklet 5. pontja: „… Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak legalább öt évig, de legalább a munkakör betöltésének megszűnését követő két évig meg kell őriznie.”
8 A résztvevők biztonsággal kapcsolatos feladatait – többek között – a régi belföldi ADR/új ADR 1.4.1.1 pontjában előírtak rögzítik: „A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani.”. Az NFM rendelet 1. melléklet 4. pontja alapján az oktatást a jogszabályban történt változásokkal a naptári év végéig ki kell egészíteni: „A képzést ismeretfelújító oktatás keretében rendszeresen, de legalább kétévenként, a naptári év végéig ki kell egészíteni az előírásokban történt változásokkal. Ezen kívül az ismeretfelújító oktatást az ADR Szabályzat 1.8.5.3 bekezdésében meghatározott kritériumokat kielégítő baleset vagy káresemény bekövetkezése esetén a balesetben vagy annak okozásában érintett munkavállalók részére soron kívül is meg kell tartani.” A R2 2. számú mellékletében rögzíti az I., II., illetve III. kockázati kategóriába tartozó szabálytalanságok általános leírását, valamint a felsorolt szabálytalanságokat kategóriákba sorolja. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3) 6. § alapján az 5. mellékletében került meghatározásra a kockázati kategóriákba sorolt cselekmények, mulasztások bírságolási összege, valamint a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők köre. Megállapítható, hogy az elkövetett szabálytalanság személyi sérülés kismértékű kockázatával járhat. Az érintett személyek esetén nem ismert, hogy milyen jellegű képzésben vettek részt. Előfordulhat, hogy olyan feladatot végeznek, amelynek során egy nem kívánt esemény (baleset, tűzeset) észlelése során az érintett dolgozó a szükséges intézkedéseket nem tudja megtenni, vagy helytelen cselekvést folytat a kellő ismeretek hiánya miatt. A fent meghatározottak szerint, figyelembe véve a R2 2. számú mellékletének III. kockázati kategóriához tartozó meghatározását („A vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni.”) az oktatással kapcsolatos szabálytalanságot az R3 5. mellékletének 3. táblázat 6. pontja alá soroltam, a III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztásként soroltam be. A bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők közül (feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, szállító (fuvarozó), címzett) az Ügyfelet, mint Címzettet tettem felelőssé, mivel a mulasztás az általa alkalmazott személyt érinti. A fentiekben részletezettek szerint döntöttem, a bírság összegét 100.000 (azaz egyszázezer) forint összegben határoztam meg.
II. Ügyfél szállítást és csomagolást is végzett az ellenőrzés során tett nyilatkozata, illetőleg adatközlése alapján, azonban az erre vonatkozó adatok nem állnak hatóságom rendelkezésére. A szállítással kapcsolatban Ügyfél adatközlése hiányos volt, emiatt megalapozott döntés ezen szabálytalanság esetében nem hozható.
9 A Kkt. 20.§ (1) bekezdés e) pontja alapján „a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.” A jelen határozatomban megnevezett Telephelyen 2015. március 18-án végrehajtott ellenőrzés során felvett 37030/376-1/2015. ált. számú jegyzőkönyv alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét az Ügyfél, mint az áru címzettje megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban R1) 3. § (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A R2 5. § (1) bekezdése alapján, ha az ellenőrző hatóság az ellenőrzés során a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos szabálytalanságot állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni és az ott meghatározott szankciókat alkalmazni. Az R3 6. §-a alapján a Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az 5. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki c) a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendeletben, g) a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló jogszabályban, k) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló törvényben, valamint az ADR belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a veszélyes áruk, anyagok, hulladékok szállítására (fuvarozására), valamint a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezést megsérti. A Kkt. 20. § (5) bekezdése alapján, a bírságot a rendelkezés megsértéséért felelős köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a külön jogszabályban meghatározott bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában kötelesek megfizetni. Ha a felelősségük aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. Nem állapítható meg a bírságfizetési kötelezettség a közúti szállítást végző működési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok esetén, amelyet az nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre. Fentiekre tekintettel megállapítom, hogy az Ügyfél az adott szabálytalanságért, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört (címzett) ellátó személyek képzésére, a dokumentálásra és a dokumentumok megőrzésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt köteles a tételes összegű bírságot megfizetni.
10 A bírság összegét az R3 5. mellékletében foglaltak alapján szabtam ki. Megállapítom, hogy az R2 5. §-a alapján az ellenőrzés során feltárt minden egyes szabálytalanságot az 5. mellékletben nevesített mulasztások szerint kell egyenként besorolni, és hogy az 5. mellékletben nevesített mulasztások kockázati besorolását a bírság kiszabása során nem állt módomban módosítani. A kockázati kategóriákban tételesen nem szereplő mulasztást az egyéb mulasztások körébe kellett besorolnom az 5. mellékletben meghatározott három, csökkenő súlyosságú kockázati kategóriának megfelelően. Az R3 13. § (2) bekezdése szerint, ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében és az annak alapján indult közigazgatási eljárásban a 2-11. §-ban meghatározott több - a hatóság hatáskörébe tartozó - szabályszegést állapít meg, akkor a bírság kiszabására irányuló eljárást ugyanazon szabályszegővel szemben egy eljárásban kell lefolytatni. A bírság mértéke az egyes szabályszegések miatt megállapított bírságok összege, amely azonban nem haladhatja meg a megállapított legsúlyosabb szabályszegés miatt kiszabható bírság háromszorosát, de legfeljebb a 2 200 000 forintot, járművezető esetén a másfélszeresét, de legfeljebb a 800 000 forintot. Mindezekre tekintettel a fentiekben részletezettek szerint döntöttem, a bírság összegét 100.000 (azaz egyszázezer) forint összegben határoztam meg. Tekintettel arra, hogy a feltárt szabálytalanság a III. kockázati kategóriába sorolandó, így a kockázati kategória általános leírása alapján a tényállás emberi élet, egészség veszélyeztetésével jár. Emiatt a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 12/A. § (1) bekezdésébe foglalt figyelmeztetés, illetve a Ket. 94.§ (1) bekezdés a) pontjában szabályozott hatósági felhívás alkalmazása a Kkv. tv. 12/A. (2) bekezdés a) pontjára tekintettel kizárt, mivel a feltárt jogszabálysértés az emberi életet, testi épséget vagy egészséget veszélyezteti. Ennek okán az ügyfél kis- és középvállalkozói minőségének vizsgálatával összefüggő eljárási cselekményeket mellőzni szükséges. A fentieken túl a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII.29.) KHEM rendelet 2.§ (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának a Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontja alapján a R3 5. mellékletében foglalt esetekben van helye. Megállapítom, hogy a hatósági felhívás erre tekintettel is kizárt. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144.§-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. §-ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, a R2 3.§ (1) bekezdésében, a R3, valamint a R1 és a Ket. rendelkezésein alapul.
11 A Kirendeltség hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá az R1 2. § bf) pontjában, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4) 4/A. § a) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Kirendeltség illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) bekezdés c) pontjában és a R4 4. § (1) bekezdése alapján az 1. mellékletében rögzítetteken alapul.
Nagykanizsa, 2015. év szeptember hó 07. nap
Dobos István tű. alezredes tűzoltósági tanácsos kirendeltségvezető
Készült : 2 példányban Terjedelme : 6 lap / 11 oldal Kapják : 1) ITALMAKE HUNGARY Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Maurizio Mastrolorenzi (IT 60010 Ripre, Via Fornace 44.) 2) Irattár
