Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nagykanizsai Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető H-8800 Nagykanizsa, Kossuth tér 25. Tel/Fax: +36 (93) 516-003 e-mail:
[email protected]
Ügyirat szám: 20.2/250-4/2014/NH.
Tárgy: Tűzvédelmi bírság Ügyintéző: Telefonszám: 93/516-003
HATÁROZAT DAB Pumps Hungary Kft. (8800 Nagykanizsa, Buda Ernő u. 5.) Ügyfelet tűzvédelmi jogszabályi rendelkezések megszegése miatt 480.000,- Ft, azaz négyszáznyolcvanezer forint tűzvédelmi bírsággal sújtom. A pénzbírságot a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámra banki vagy készpénz átutalási megbízással teljesítheti jelen határozatom jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül késedelmi pótlék mentesen. A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a „tűzvédelmi bírság” szöveget, a határozat számát és a bírság fizetésre kötelezett nevét. Felhívom a figyelmét, hogy a tűzvédelmi bírság teljesítése részletekben is engedélyezhető, hatóságomnál benyújtott 19.200,- Ft értékű illetékbélyeggel ellátott kérelem elbírálását követően. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól kell felszámítani. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában elrendelem a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamatadók módjára történő behajtását. Felhívom a figyelmét, hogy a tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel. Határozatom ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3- 5.) címzett, de a hatóságomhoz benyújtandó, 19.200,- Ft értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni.
INDOKOLÁS 2014. március 13-án a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nagykanizsai Katasztrófavédelmi Kirendeltség tűzvédelmi hatósági átfogó ellenőrzést tartott, melyről 20.2/2501/2014/NH. számon jegyzőkönyv készült. A jegyzőkönyvben az alábbi hiányosságok, jogsértések kerültek rögzítésre.
1. A tűzoltó készülékek nyilvántartási naplója hiányzott. 2. A hő-és füstelvezető rendszer időszakos (féléves) felülvizsgálatáról szóló dokumentumot bemutatni nem tudták. 3. A villamos táplálású menekülési útirányt jelző biztonsági jelek működőképességének havonkénti ellenőrzési naplóját bemutatni nem tudták. 4. A csarnok K-i részén, az ebédlőben lévő fali tűzcsapok felülvizsgálata a jogszabályi előírásoknak megfelelő időszakos rendszerességgel nem történt meg. A további 4 db fali tűzcsap szekrényen a felülvizsgálatát igazoló jelölés hiányzott. 5. A tűzvédelmi szabályzatból hiányzott a tűzveszélyességi osztályba történő besorolás. 6. A beépített tűzjelző berendezés üzemeltetési és karbantartási naplójában a havonkénti, negyedéves és a rendszeres féléves felülvizsgálat, karbantartás dokumentálása nem történt meg. Továbbá azok elvégzését sem tudták igazolni. 7. A létesítményen belüli fali tűzcsap szekrények időszakos felülvizsgálatát a jogszabályi előírásoknak megfelelő időszakos rendszerességgel nem végezték el. 8. A létesítményen belüli tűzcsapok, valamint a létesítmény tűzivíztározó medencéjének időszakos felülvizsgálata nem történt meg. 9. A kazánházban lévő tűzoltó készülék biztonságos rögzítése nem megfelelő. Kétséget kizáróan megállapítható, hogy megszegte az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX.6.) BM rendelet (a továbbiakban OTSZ) 1. rész I. fejezet 32. § (1) bekezdését: „A tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett készenlétben tartó a tűzoltó készülékekről nyilvántartási naplót vezet. A nyilvántartási napló tartalmazza a) a készenlétben tartó nevét, b) az ellenőrző vizsgálatot végző nevét, c) a karbantartó személy vagy személyek nevét, d) a tűzoltó készülék készenléti helyét, típusát, gyári számát, e) a negyedéves vizsgálat elvégzésének dátumát hónap és nap szerint, f) a karbantartás szükségességére való utalást, g) a tűzoltó készülékkel kapcsolatos egyéb megjegyzéseket, és h) a vizsgálatot végző személy aláírását.”
Megszegte az OTSZ 5. rész XXXII. fejezet 584. § (2) bekezdését: „Vonatkozó műszaki követelmény eltérő rendelkezése hiányában a hő és füstelvezető rendszert és a füstmentesítés eszközeit félévente kell ellenőrizni és karbantartani.” Megszegte az OTSZ 5. rész XXV. fejezet 398. § (3) bekezdését: „A villamos táplálású menekülési útirányt jelző biztonsági jelek működőképességét rendszeresen, de legalább havonta próbával ellenőrizni kell, melyről ellenőrzési naplót kell vezetni. A meghibásodott elemeket (akkumulátor, fénycső) haladéktalanul cserélni kell.” Megszegte az OTSZ 1. rész II. fejezet 36. §- t: „A falitűzcsap-szekrények felülvizsgálata feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson.” Megszegte a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII.6.) BM rendelet 3. § c) pontját: „A Szabályzatnak tartalmaznia kell: a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat;” Megszegte az OTSZ 2. rész XI. fejezet 201. § (4) bekezdés d), e) pontjait: „Az üzemeltetési napló tartalmazza a rendszeres (napi, havonkénti, negyedéves) ellenőrzésekre vonatkozó adatokat, a rendszeres (féléves, éves) felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó adatokat”
Megszegte az OTSZ 1. rész II. fejezet 36. §- t: „A falitűzcsap-szekrények felülvizsgálata feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson.” Megszegte az OTSZ 1. rész II. fejezet 38. § (2) bekezdését: „A tűzcsapokat legalább félévenként a gyártó előírásai és a 35. §-ban meghatározott általános feladatok alapján kell felülvizsgálni, és évenként teljes körű felülvizsgálatot kell végezni.” Megszegte az OTSZ 1. rész II. fejezet 42. § (1) bekezdését: „Medencék, tartályok (a továbbiakban együtt: víztárolók) és egyéb vízforrások félévenkénti felülvizsgálatáról, ötévenkénti teljes körű felülvizsgálatáról az üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik. Továbbá gondoskodik azon tartozékok nyomáspróbázásáról, amelyek a használat során nyomásnak vannak kitéve.” Megszegte az OTSZ 5. rész XXXII. fejezet 591. § (4) bekezdését: „A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést, berendezést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. Közösségi építményben a - fali tűzcsappal kombinált tűzoltó készüléket tartó fali tűzcsap szekrény vagy tűzoltó készülék tartó szekrény kivételével - tűzoltó készüléket (legfeljebb 1,35 m) akadálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni. Helyéről eltávolítani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad.”
A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, valamint a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII.7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 7. § (1) bekezdése alapján „a tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben, továbbá a Ksktv.- ben meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1–8., 12–16. a), 17– 18., 20–24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén – az 5. § szerinti eljárások kivételével – a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező.” A határozat rendelkező részének 6. pontjában feltárt hiányosság az R. 7. § (1) bekezdése, valamint ugyanezen rendelet 1. mellékletének 17. c) pontja szerint a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. A határozat rendelkező részének 7. pontjában feltárt hiányosság az R. 7. § (1) bekezdése, valamint ugyanezen rendelet 1. mellékletének 20. pontja szerint a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. A határozat rendelkező részének 8. pontjában feltárt hiányosság az R. 7. § (1) bekezdése, valamint ugyanezen rendelet 1. mellékletének 20. pontja szerint a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. Az R. 1. melléklet 17. c) pontjában meghatározott tűzvédelmi szabálytalanság: „Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés készenlétben tartásának, karbantartásának, felülvizsgálatának hiánya működésének akadályozása, ha a védett tér 500 m2 feletti alapterületű.”, mely esetén kiszabható tűzvédelmi bírság tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke 400.000 Ft/rendszer, azaz négyszázezer forint/rendszer, legnagyobb mértéke 2.000.000 Ft/rendszer, azaz kettőmillió forint/rendszer. Az R. 1. melléklet 20. pontjában meghatározott tűzvédelmi szabálytalanság: „Jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának,karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya”, mely esetén kiszabható tűzvédelmi bírság tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke 40.000,- Ft, azaz negyvenezer forint, legnagyobb mértéke 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint. Mivel az R. alapján határozatomat mérlegelési jogkörben hoztam, ezért hatósági döntésem indokolás részében szerepeltetni szükséges a Ket. 72. § (1) ec) pontjában , valamint a 94/A. § (1) bekezdésében meghatározott mérlegelési körülményeket és szempontokat.
(Ket. 72. § (1) ec): „A határozatnak – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell az indokolásban a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozatesetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket,”) (Ket. 94/A. § (1): „Ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé - ide nem értve a 61. § szerinti eljárási bírságot -, a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - mérlegeli különösen: a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.”) A bírságolási összeg meghatározásánál az alábbi szempontokat és körülményeket vettem figyelembe: •
Hatóságom megítélése szerint a társadalom számára veszélyeztető jelleggel bír a bírságolással érintett cselekmény, mulasztás, ugyanis jogszerűtlen tevékenység folytatására ösztönöz, ha tudatosul, hogy a szigorú jogszabályi előírások mellett üzemeltethető egy létesítmény úgy, hogy a korábban kialakított, létesített tűzvédelmi berendezések, eszközök és felszerelések felülvizsgálata, karbantartása és ellenőrzése nem került végrehajtásra és az nem von következményeket, szankciót maga után.
•
A jogsértéssel okozott hátrány jogkövető magatartással visszafordítható.
•
A jogsértéssel érintettek azok a személyek, akik a létesítményben napi tevékenységet, munkát folytatnak. A jogsértő állapot időtartama legalább félév.
• • • •
A tűzvédelmi bírság összegének megállapításakor figyelembe vettem, hogy a DAB Pumps Hungary Kft.- vel szemben hatóságom első alkalommal élt a bírság kiszabás eszközével. A jogsértést elkövető együttműködő magatartást tanúsított. A jogsértést elkövető gazdasági súlya közepes mértékű.
A fentiek alapján tűzvédelmi jogszabályi rendelkezés megszegése miatt a határozat rendelkező részének 6. pontjában feltárt jogsértés miatt 400.000,- Ft, azaz négyszázezer forint, a határozat rendelkező részének 7. pontjában feltárt jogsértés miatt 40.000,- Ft, azaz negyvenezer forint és a határozat rendelkező részének 8. pontjában feltárt jogsértés miatt 40.000,- Ft, azaz negyvenezer forint, mindösszesen 480.000,- Ft, azaz négyszáznyolcvanezer forint tűzvédelmi bírságot szabtam ki. A tűzvédelmi bírság összegének részletekben történő teljesítésének lehetőségét a Ket 74. § (2) bekezdése biztosítja. A késedelmi kamat mértékét, valamint a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamatadók módjára történő behajtását a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 43. § (3) bekezdése határozza meg, illetve biztosítja. A továbbiakban kötelezem a DAB Pumps Hungary Kft. Ügyfelet, hogy a fent említett hiányosságokat (1-9 pontok) határozatom kézhezvételét követő 30 napon belül szüntesse meg.
Döntésem a fenti jogszabályhelyeken alapul. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. A Ket. 98. § (1) bekezdése értelmében az első fokon hozott határozattal szemben önálló fellebbezésnek van helye, melyet a Ket. 102. § (1) bekezdése szerint annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A Ket. 99. § (1) bekezdése alapján a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezés elbírálásra a R. 2. § (1) bekezdése alapján a területi katasztrófavédelmi szerv jogosult. A fellebbezési eljárásra a Ket. 102-105. §- a az irányadó. A fellebbezés illeték összegét illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése írja elő. Határozatom a Ket. 71. § (1) bekezdésén, a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 11. §- án alapul. Hatásköröm az R. 1. § (1) bekezdés c) pontján alapul, területi illetékességemet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI.30.) BM. rendelet 1. § 1. melléklete határozza meg.
Nagykanizsa, 2014. április 17.
Készült: 2 példányban, egy példány: 3 lap Kapja: 1., DAB Pumps Hungary Kft. (8800 Nagykanizsa, Buda Ernő u. 5.) 2., Irattár Gépelte: Irattár:
