Zajvédelem. Felfutóban a zaj- és rezgésvédelmi piac Egyre több az érintett. A zaj hatása a gazdasági életre Térképen a valóság

Zajvédelem a napi gazdaság melléklete · 2007. szeptember

Felfutóban a zaj- és rezgésvédelmi piac Egyre több az érintett

A zaj hatása a gazdasági életre Térképen a valóság

m é r é s

–

v é d e l e m

– i n n o v á c i ó

za jvédelem

A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember

VÁLASSZA A FELMERÜLT IGÉNYRE A MEGFELELŐ ZAJÁRNYÉKOLÓ ELEMET! Kínálatunkban mind a felületi megjelenés, mind az akusztikai követelményeknek való megfelelés szempontjából közúti és vasúti zajcsökkentésre minden felmerülő igény kielégítésére találhat megfelelő típust: Típus

Akusztikai jellemzők Vasúti zajvédelemre történő minősítés FABETON AKUSZTIK ZAJÁRNYÉKOLÓFAL-RENDSZER Fabeton Akusztik IV A2, B3 – Fabeton Akusztik V A3, B3 – Fabeton Akusztik VII A3, B3 vasúti zajvédelemre független laboratórium által a DS 8000103 szerint minősített Fabeton Akusztik VIII A4, B3 vasúti zajvédelemre független laboratórium által a DS 8000103 szerint minősített Fabeton Akusztik X (2 oldalról elnyelő) A4, B3/A3, B3 vagy A4, B3/A4, B3 vasúti zajvédelemre független laboratórium által a DS 8000103szerint minősített FA AKUSZTIK ZAJÁRNYÉKOLÓFAL-RENDSZER A3, B3 – A4, B3 vasúti zajvédelemre független laboratórium által a DS 8000103szerint minősített A4, B3 vasúti zajvédelemre független laboratórium által a DS 8000103szerint minősített

Fa Akusztik I Fa Akusztik II Fa Akusztik III Fa Akusztik IV (2 oldalról elnyelő) A4, B3/A3, B3 vagy A4, B3/A4, B3 vasúti zajvédelemre független laboratórium által a DS 8000103 szerint minősített

A Fabeton Akusztik rendszer egy oldalról elnyelő zajárnyékoló elemeinek zajforrás felőli oldala (két oldalon elnyelő elemek esetén mindkét oldala) festéssel és mintázással változatossá tehető. A mintázás – típustól is függően – lehet kisbordás, nyomott mintás, mélybordás, „tojástartó” kialakítású. Az egy oldalon elnyelő elemek hátoldala standard kialakításban cementsimításos betonfelület. A hátoldal kívánt színre festett fabetonkéreggel opcióként rendelhető. A Fa Akusztik rendszer zajárnyékoló elemei – típustól függően – mindkét oldalon rendelhetők fafonatos, vagy egyik oldalon léces, másik oldalon fafonatos kialakításban.

gyártó:

4181 Nádudvar, Bem József út 3. Telefon: 54/527-023 Fax: 54/482-014 E-mail: [email protected] Web: www.fabeton.hu

forgalmazó:

·2·

1581 Budapest, Pf. 96. Telefon (06-1) 252-1577 Fax: (06-1) 252-3577 E-mail: [email protected] www.transinvest.hu

Bevezető A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember

z a jvédelem

„A csend hangjai...” Tisztelt Olvasó!

A csend nyugodt életünk alapja, ám – különösen a nagyvárosokban élő emberek számára – nem könnyű megteremteni a feltételeit. Ennek illusztrálására hadd osszam meg önökkel a következő történetet.

H

osszas keresgélés után családommal sikerült találnunk egy olyan lakóhelyet, ahol viszonylag kellemes életteret találtunk ahhoz, hogy kizárjuk a „világ zaját”. A lakásunkat ettől függetlenül egy „ügyes szakember” tanácsára igyekeztünk hangszigeteléssel is ellátni, hiszen a szomszédaink nem élnek hangtalan életet. Így akartuk megkímélni magunkat attól, hogy bármilyen közünk is legyen az életükhöz. Bele is vágtunk az olcsónak éppen nem mondható beruházásba, azonban a kivitelezéshez felkért mesterember hétköznapi szóhasználattal csak „nikecellként” emlegetett kartont illesztett a belső válaszfal va-

kolatára. Ez a karton – mint e kiadvány készítése során megtudtam – hőszigetelésre tökéletesen alkalmas, azonban merevsége miatt inkább felerősíti az átszűrődő hangokat, semmint csillapítaná. Saját példámból arra a következtetésre jutottam, hogy még a kivitelezők – tisztelet a kivételnek – sem mindig ismerik a különféle akusztikai problémák kiszűrésére legmegfelelőbb megoldást. Mindennapjaink velejárói a környezeti zaj és rezgés különféle megnyilvánulási formái, az építkezések, a forgalmas közutak, autópályák, repülőterek működéséből adódó negatív hatások, de ne feledkezzünk meg a munkahelyi zaj problematikájáról

sem. A rosszul hangszigetelt irodaépület vagy az ipari üzemekben a zajvédelmi előírások figyelmen kívül hagyása csökkenti munkánk hatékonyságát, arról nem is nem beszélve, hogy a folyamatos zavaró hangok egészségünket is károsan befolyásolják. A Napi Gazdaság legújabb melléklete a téma aktuális problémáit, a zaj és rezgés elleni védekezés lehetőségeit, szabályozását, újdonságait igyekszik körbejárni neves szakemberek segítségével, amelyet ezúton ajánlok szíves figyelmükbe. Üdvözlettel, Csendes Károly lapkereskedelmi igazgató

Megjelenik a mellékleteként • A céges írásokat a cégek szponzorálják • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Produkciós munkák: Fáma Kft., Prime rate Kft., www.primerate.hu • Felelős kiadó: a kiadó ügyvezető igazgatója • Szerkesztő: Rozgonyi György • Olvasószerkesztő: Cs. Bánhalmi Andrea • Tipográfiai terv: Kecskés Zsolt • Tördelőszerkesztő: Lovas Bence • Képszerkesztő: Túrós-Bense Levente • Nyomás: PERA-UNIÓ, Kvassay László felelős vezető • A lap bármely részének másolásával és terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. • Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájárulása nélkül.

·3·

Bme akusztika za jvédelem


Életünk kísérője a zaj és rezgés

Az élet mozgás, változás, fejlődés. Mindehhez fizikailag szorosan hozzátartozik az idő és az egyensúlyi állapot körüli kitérő mozgás (rezgés). A különben füllel is hallható, kis amplitúdójú rezgések tartományába számos olyan rezgésforrás (hangszalag, hangszertest, közlekedési eszközök, gépek, épületek stb.) tartozik, amelyek napi életünk, gazdasági tevékenységünk fontos és nélkülözhetetlen eszközei. Sőt, mi több: fejlődésünk mozgatórugói.

A

rezgésforrásokból valamilyen közeg (levegő, Békésy György folyadék, szilárd test) segítségével kibocsátott, és továbbított energia a környezetében lévő objektumokat kényszerrezgésként gerjeszti. Hatására megjelennek az adott testre, közegre jellemző gerjesztett energiaállapotok és egyes kiemelkedő rezonanciás állapotok. Ezek a rezgésfolyamat vagy a füllel is észlelhető hangok felerősítésével, kiemelésével sokszor nem kívánt, esetleg maradandó hatásokat idéznek elő. Máskor a rezgésállapot előidézése kapcsolatba kerülhet gazdasági, kulturális, emocionális igényeink kielégítésével, és sok munkával keressük például a különleges hangszerek újratermelésének lehetőségeit, módjait. A rezgő felületek is kommunikálnak. Gépeink, közlekedési eszközeink felületi rezgései fontos információs források a gépállapot, a megmunkálási minőség és a gépkarbantartás szakértői számára. Technológiai folyamatokban az erre épülő ún. gépdiagnosztika évtizedek óta nélkülözhetetlen elem. Egy korszerű hadihajón manapság több ezer rezgésmonitor jeleit folyamatosan a helyszínen elemzik, és a műszaki felügyeletet végző prevenciós szoftver az útiterv ismeretében már

több hónappal korábban jelzi, hogy például majd a Tahiti kikötőjében augusztus 30-ára tervezett kikötésnél melyik gép, melyik és milyen típusú csapágyának pótlásáról kell gondoskodni. Az alkatrész időben és a legolcsóbb szállítási módon eljut a kikötőbe, majd a hajó tartalékainak feltöltése alatt lehetőség van a gép teljes felújítására (állapotfüggő megelőző karbantartás). Hosszú utat kellett az emberi fejlődésnek, a technológiai és alapkutatásoknak megtenni ahhoz, hogy ilyen és ehhez hasonló fejlettséggel, könnyedséggel, hatékonysággal uraljuk világunkat! Hazánkban 1936 óta szervezett műszaki tevékenység keretében folyik a zaj- és rezgésvédelem. Ugyanez az USA-ban 1934-ben vette kezdetét. Miközben egyre jelentősebb eredmények születnek a gépek, közlekedési eszközök, a szabadidő és katonai felhasználások zajcsökkentésében, a globális méretekben jelentősen növekvő felhasználás mértéke a rezgő források által kibocsátott zaj szintjét szinte megállíthatatlanul növeli. Egyre hatékonyabb és nemzetközi szabályozásra van szükség ahhoz, hogy a közeli és távolabbi jövőben az egészségünket alattomosan veszélyeztető zaj ellen még hatékonyabban és szervezettebben tudjunk fellépni. A Nemzetközi Zajelleni Mérnöki Szervezetnek (International Institute of Noise Control Engineering) – amelynek hazánk megalakulása, 1972 óta tagja – jelenleg 106 résztvevője van. A legutóbbi, augusztusi kongresszusán Isztambulban a rezgés és zajszennyezés globális megjelenésének megfékezése volt a téma. Ez a célkitűzés igen fontos, mert egy évtizeddel ezelőtt a szakemberek elsősorban helyi problémának tekintették a zaj- és rezgésszennyezést. Ez a szemlélet csak a probléma oldaláról volt igaz, de megoldására az önkormányzatok rendelkezésére álló helyi erőforrások messze nem voltak elegendők. A rendszeres védekezéshez – a történelmi példákra is visszatekintve – valóban globális erőfeszítésekre van szükség. Ilyen nemzetközileg kiemelkedő munkásságot fejtett ki Békésy György, aki a mai méréstechnika egyik úttörőjeként a múlt század 20-as éveiben kezdeményezte a távközlési vonalak vizsgálatát impulzusos gerjesztéssel. A magyar rádiózás fejlesztése érdekében stúdiót alakított ki és zenei szakértő bevonásával meghallgatással vizsgálta a rádió 6-os stúdiójában az akusztikai módosítások eredményezte hang minőségét. A telefonkommunikáció fejlesztésének célkitűzésével a budapesti Postakísérleti Állomáson a fül mechanizmusának felfedezésre megkezdett vizsgálatait az ötvenes évektől az Egyesült Államokban folytatta. Életműve új szemléletet adott a hallószerv biofizikájáról, működéséről, lehetséges védelméről. Új kísérleti technikája az orvosi és kommunikációs kutatásokhoz jelentős eredményekkel járult hozzá. Korszerű – elvi felépítésében ma is használható – audiométert (hallásvizsgáló készülék) fejlesztett ki, lehetővé téve a tömeges és a zajártalom kimutatására alkalmas automatikus hallásvizsgálatokat. A hazai akusztikai kutatások ma is Békésy munkásságára, hagyományaira, szakmai emlékeire és nemzetközi elismerésének kapcsolati tőkéjére támaszkodnak. Dr. Illényi András MTA AKB elnök

·4·

BME Híradástechnikai Tanszék A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember

z a jvédelem

Zaj és rezgés – van megoldás?!

A

mindennapi műszaki gyakorlatban számos olyan feladat adódik, amikor a zavaró zaj forrása pontosan ismert, és a megoldásra ma már bevált módszerek, anyagok és szerkezetek egész sora áll rendelkezésre. Mégis gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor hiányzik a megfelelő hangszigetelés a lakópark lakásai között, nem épül meg a betervezett zajárnyékoló fal az új út mellett, vagy a zajos gépsor beszerzésekor nem rendelik meg a hozzá tervezett zajvédő tokozást. A magyar környezetvédelmi, építési és munkaügyi előírások rendszere nemzetközi színvonalú, ezért a helyzetnek javulnia kell(ene), ha kellő eréllyel érvényt lehet(ne) szerezni az előírásoknak. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy minden érdekelt kellő ismeretekkel rendelkezzen. A beruházóknak és az önkormányzati tisztségviselőknek fel kell mérniük a tervezett beruházások következményeit és meg kell követelniük az előírások maradéktalan betartását, a zajos létesítmények tervezőinek pedig ismerniük kell a forrás jellemzőit és a zajcsökkentés lehetséges módjait. Ebben a folyamatban nagy szükség van tapasztalt szakértőkre, de ugyanolyan fontos, hogy az önkormányzati tisztségviselők és a munkában részt vevő mérnökök legalább a zaj- és rezgésvédelmi alapfogalmakkal tisztában legyenek és szükség esetén igénybe vegyék szakértő segítségét. A gazdaság fejlődése, például a jövőben várható infrastrukturális fejlesztések olyan problémákat is felvetnek, amelyek megoldásához a mindennapi mérnöki rutin már nem elegendő. Az új utak, a 4-es metró és a megnövelt sebességű vasútvonalak a zaj és a rezgés növekedésével járhatnak, ezért megvalósításuk gyakran komoly ellenállásba ütközik – miközben persze mindenki jobb közlekedést szeretne. Tudomásul kell azonban venni, hogy sikeres fejlesztéseket csak a beruházók, építtetők igényeinek, valamint az érintett lakosság és civil szervezetei érdekeinek egyeztetésével, előrelátó és gondos tervezéssel lehet megvalósítani.

A Lágymányosi hídon áthaladó 1-es villamos rezgésének és zajának szimulációja (tanulmány)

Az összetett zajvédelmi feladatok megoldásánál a következő alapkérdések merülhetnek fel: mi a zajok keletkezésének oka, mi jellemzi a zajok és rezgések keletkezését és terjedését és nem utolsósorban: hogyan lehet/ kell beavatkozni a zajcsökkentés érdekében. A BME Híradástechnikai Tanszék Akusztikai Laboratóriumában több olyan kutatást végeztünk az elmúlt években, amelyek eredményeit jól tudtuk hasznosítani számos összetett feladatnál. Ha például egy nagyobb ipari üzem közelében a zajszint nagyobb a megengedettnél, az egy-két ponton végzett zajmérés biztosan nem elegendő a zajcsökkentéshez. Részletes méréssorozattal és speciális szoftvereket igénylő számításokkal lehet eldönteni, hol vannak a mértékadó források, amelynek javítása nélkül az eredő zaj nem csökkenthető. Olyan mérő és elemző módszereket dolgoztunk ki, melyekkel sikerült feltárnunk két fűtőmű és több nagyüzem domináns zajforrásait és így megalapoznunk a sikeres zajcsökkentést. Ahogy csökken a városokban a könnyen beépíthető terület nagysága, egyre több problémát okoznak a vasúti pályáktól származó és a környező épületekben megjelenő rezgések. Ha meglévő vasutak közelébe lakóházat vagy irodaházat építenek, előre meg kell határozni a várható rezgéseket és össze kell vetni a határértékekkel és/ vagy a beruházó igényeivel. Túllépés

esetén az épületben megfelelő rezgésszigetelést kell alkalmazni. Ha ez nem történik meg, végeláthatatlan vita és pereskedés kezdődhet, a lakás el-, az irodaház kiadhatatlan lesz. Jó példa viszont az előrelátó tervezésre a Művészetek Palotája, ahol az üres telken végzett mérésekkel és számítógépes szimulációkkal sikerült meggyőzni a beruházót: megfelelő rezgésszigetelés nélkül nem lehet biztosítani a szükséges csendet a hangversenyteremben és a színházban. Nem olcsó, de a teljes beruházási összeghez képest nem jelentős költségtöbblettel végül olyan rugóelemeket építettek az épületbe, amelyek a kedvezőtlen környezet ellenére maximálisan kielégítik az akusztikai igényeket. Ha a vasúti pályák a már meglévő épületekben okoznak zavaró zajokat és rezgéseket, vagy éppen a házak alatt készül új metróalagút, a pálya okozta rezgés csökkentését kell megoldani. A Budapest–Győr vasútvonal korszerűsítése kapcsán felmerült például a déli vasúti összekötő híd zajcsökkentésének szükségessége. Itt is méréseket és szimulációkat végeztünk, amelyekből kiderült: a megfelelő rezgésszigetelés mellett az elöregedett acél járólapokat is ki kell cserélni – az eredmény 5-8

·5·

decibeles zajcsökkentés volt. Hasonló módszerek alapján pedig most van folyamatban az 1-es villamos átvezetésének tervezése a Lágymányosi hídon. Jóval nehezebb kérdés a 4-es metró okozta rezgések problematikája, ahol ráadásul az új vonal átlagos mélysége kisebb lesz a 2-es és 3-as metróénál. Kutatásaink alapján több lépésből álló, integrált számítási módszert dolgoztunk ki a talajban terjedő rezgések és az általuk okozott épületzajok számítására, és számos mérést végeztünk a meglévő vonalakon. Munkánk eredményei alapján szigorú, de megalapozott rezgéskövetelményeket írtak elő a pályaépítésre vállalkozó cégek számára. Igaz-e a hát a címben kérdőjellel feltett állítás? Meggyőződésünk, hogy igen: a zaj és rezgés elfogadható szintre csökkenthető, ha a fejlesztések és beruházások során a kezdetektől szem előtt tartják a kérdést, tervezési alternatívákat állítanak fel, ezeket hozzáértő szakemberek megfelelő módszerekkel megvizsgálják, javaslatot tesznek a szükséges védelmi intézkedésekre, és azokat a beruházók, tervezők és kivitelezők meg is valósítják. Dr. Augusztinovicz Fülöp egyetemi docens, BME

Híradástechnikai Tanszék, [email protected] További információk: http://acoustics.hit.bme.hu

KVVM za jvédelem


A környezeti zajvédelmi szabályozás hazai rendszere

Életünk során mindnyájunknak sok helyen sokféle zajhatást kell elszenvednünk. A munkavállalókat érő zaj mind mértékében, mind értékelésének módjában, mind pedig a védekezés lehetséges eszközeiben eltér a lakóhelyen, közterületen tapasztalható zajtól. A gyakran használt környezeti jelző a munkahelyen kívül tapasztalható jelenségek megjelölésére szolgál.

A

lehet jármű, háztartási gép, építőipari berendezés, kerti kisgép – fel kell tüntetnie az általa garantált zajszintet. A mindennapi használatra szánt árucikkek (háztartási gépek, kerti kisgépek) esetén az előbbi szabály fő célja a vásárlók tájékoztatása, a környezettudatos fogyasztói szokások feltételeinek megteremtése. Ugyanez a gyártó oldaláról a zajkibocsátás mértékének csökkentésére való ösztönzést jelenti. Az EU irányelvei a termékek egy részére (járművekre, építőipari gépekre, kerti kisgépekre) a zajszint-feltüntetési kötelezettség mellett a piacra bocsátás feltételeként az unió egészére egységes zajkibocsátási határértékeket állapítanak meg. Az ilyen jellegű szabályozás célja a kereskedelmi akadályok tagállamok közti lebontása, ezért az irányleveket átültető nemzeti jogszabályokban az EUkövetelményektől nem lehet eltérni, a közösségi előírásoknak megfelelő berendezések piacra bocsátása nem akadályozható meg. pelsőczy csaba

környezeti zaj csökkentésére két lehetséges eszköz kínálkozik: be lehet avatkozni a zaj forrásánál és a zaj terjedésének útvonalán. A forrásnál történő beavatkozásnál a zajos berendezések műszaki jellemzőinek megváltoztatásával érhető el zajcsökkentés. Könnyen belátható azonban, hogy a technikai korlátok miatt a műszaki paraméterek csak bizonyos mértékig javíthatók. A termékekre vonatkozó szabályozás ön-

A teljes tevékenységre vonatkozó szabályok

magában nem oldja meg azt a problémát sem, amit több forrás egyidejű működése okoz. Az egyes berendezésekre vonatkozó szabályokon kívül szükség van olyan jellegű előírásokra is, amelyek a telephelyen végzett teljes tevékenység együttes zajhatását korlátozzák az érzékelő oldalán. Ezek a követelmények gyakorlatilag a berendezések elhelyezésének helyes megválasztásával, a berendezés leárnyékolásával, falak építésével, azaz a zaj terjedési útjának befolyásolásával teljesíthetők.

Az egyes termékekre vonatkozó szabályok Valamennyi ilyen jellegű hazai szabályozó az EU egy-egy releváns irányelvének átvételével született. Közös vonásuk, hogy a gyártónak a termékén – ami

Gyakori tévhit, hogy az EU-ba való belépésünkkel kizárólag olyan jogszabályoknak van létjogosultságuk, amelyek valamilyen közösségi joganyag átvételét szolgálják. Valamennyi tagállam továbbra is alkothat jogszabályokat saját belső kezdeményezésre, a feltétel csupán annyi, hogy az áruk szabad mozgása nem akadályozható. Több uniós tagállamhoz hasonlóan Magyarországon ebbe a szabályozási körbe tartoznak azok a rendeletek, amelyek egész telephely vagy közlekedési létesítmény zajkibocsátását szabályozzák. Ezen a téren kulcsfontosságú a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet és az ehhez kapcsolódó határértékekre, valamint a zaj- és rezgésbírságra vonatkozó szabályozás. A rendeletcsomag várhatóan 2008. január 1-jétől teljes mértében megújul, jelenleg azonban még ez határozza meg

·6·

a hatósági munka kereteit. A rendelet alapszabálya, hogy a termelő- és szolgáltató létesítmények engedélyeztetése során be kell mutatni, hogy azok milyen zajforrásokkal rendelkeznek, milyen mértékű zajhatást okoznak a környezetükben lévő védendő objektumoknál és meddig terjed a hatásterületük. A környezetvédelmi hatóság megvizsgálja, hogy a teljes telephely, létesítmény okozta zaj mértéke milyen viszonyban áll a tevékenységre megállapítható zajkibocsátási határértékkel, és ennek eredményeként hozza meg döntését. A hatásterület bemutatásának elsősorban az ügyfelek megállapítása szempontjából van jelentősége. Fontos követelmény, hogy a tevékenység megkezdése előtt zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni a környezetvédelmi hatóságtól. A későbbi ellenőrzések, illetve panaszbejelentések során a hatóság ugyanis azt vizsgálja, hogy a tényleges kibocsátás hogyan viszonyul a határérték határozatban szereplő értékéhez. Túllépés esetén szankcióként bírság, végső esetben a tevékenység korlátozása, tiltása jöhet számításba.

Mire valók a zajtérképek? A nemrégiben Budapestre és a környezetében lévő 21 településre elkészült stratégiai zajtérképek elsősorban a közúti, a vasúti és a légi közlekedés zajhatásaink áttekintő bemutatására szolgálnak, emellett azonban tartalmazzák a jelentősebb telephelyek (egységes környezethasználatiengedély-köteles okozta terhelési adatokat is. Az elkészítésük elsődleges célja az érintetett települések zajcsökkentési intézkedési tervének előkészítése. Míg az előző részekben ismertetett szabályozók a termelő számára állapítottak meg kötelezettségeket, addig a stratégiai zajtérképekre és intézkedési tervekre vonatkozó jogszabály az önkormányzatok feladatává teszi, hogy a településrendezési eszközök alkalmazásával vagy egyéb módon járuljanak hozzá a környezet minőségének javításához. Parászka Viola tanácsos Környezetvédelemi és Vízügyi Minisztérium Levegő, Zaj és Közlekedési Osztály

Környezetvédelmi felügyelőség A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember

z a jvédelem

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a lakosság szolgálatában

A

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDV KTVF) első fokú hatósági jogköröket lát el a környezetvédelem (ezen belül zaj- és rezgésvédelem), a természetvédelem és a vízügy szakterületein. Illetékességi területe Budapest, Nógrád megye, Pest megye (Cegléd–Nagykőrös környezetének kivételével), továbbá Heves megyéből Hatvan környéke. A környezeti zaj- és rezgésvédelem szakterületén az első fokú hatósági jogkör meg van osztva a felügyelőség és a települési (budapesti kerületi) önkormányzat jegyzője között (a többször módosított), 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 25. §-a és melléklete szerint. A felügyelőség legfontosabb hatósági feladata a zaj- és rezgésvédelmi követelmények érvényesítése. Ennek főbb területei: – környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásokban a környezeti zaj- és rezgésvédelmi előírások érvényre juttatása; – építési engedélyezési eljárásokban a tervezett létesítmények zajvédelmi minősítése, a várható zajkibocsátás értékelése és a szükséges zajvédelmi intézkedések és építmények előírása; – a környezethasználattal járó tevékenységek, üzemek és telephelyek, valamint utak, vasutak és más közlekedési létesítmények zajvédelmi ellenőrzése; – a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos zajvédelmi vizsgálatok lefolytatása, az eljárás során szükséges intézkedések megtétele és a hatáskörileg illetékes közigazgatási szervek megkeresése; – a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek véleményezése és jóváhagyása; – a területfejlesztési és szabályozási tervek véleményezése. A felügyelőségnek a (szak)hatósági döntései meghozatalához megfelelő dokumentációval kell rendelkeznie, amelyben be kell mutatni, hogy az ügy tárgyát képező vizsgált terület, létesítmény, berendezés, tevékenység – egyrészt zajforrásként milyen zajt okoz a környezetében, – másrészt zajtól védendő területként, létesítményként milyen zaj terheli környezetétől és saját magától. Mindkét esetre be kell mutatni a meglévő és/vagy várható zajkibocsátás, zajterhelés számszerű értékeit, a konkrét esetre vonatkozó zaj- és rezgésvédelmi követelményeket, határértékeket, továbbá azt, hogy ezek milyen feltételekkel teljesíthetők. A beadandó dokumentáció tartalmi és formai követelményeire vonatkozóan jogszabályok és szabványok részletes előírásokat tartalmaznak. A dokumentáció zajvédelmi munkarészeit az e területen jogosultsággal rendelkező szakértővel célszerű elkészíttetni.

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDV KTVF) 1072 Budapest, VII. Nagydiófa utca 10–12. Telefon: 478-4400, Fax: 478-4520, E-mail: [email protected] Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu

·7·

Szakértőink telefonos megkeresés esetén zaj- és rezgésvédelmi kérdésekben szóbeli tájékoztatást adnak (478-4400/zajcsoport).

Assista Kft. za jvédelem


Az Assista Kft. repülőtéri zajmonitorrendszere

A

modern ember életritmusának felgyorsulásával a távolságok gyorsabb leküzdésének igénye is felerősödött. A repülőterek megnövekedett forgalma okozta zajterhelés az egykor a lakóterületektől távol létesített, de ma már beépített települések lakosságát zavarja, ezért a repülőterek – törvényi kötelezettségüknek eleget téve – zajmonitorrendszert létesítenek. Az elmúlt években Európa lakossága egyre gyorsabban és kényelmesebben akarja a távolabbi úti célokat elérni, ami magával hozta a kisebb méretű sport- és katonai repülőterek fejlesztésének igényét, többek között Magyarországon is. Hazánkban már több megfelelő kiépítettségű repülőtér üzemel. Egyes multinacionális cégek kifejezetten igénylik, hogy a telephely közelében kisebb gépek fogadására alkalmas repülőtér legyen, amivel a cég alkalmazottai vagy akár a berendezések, alkatrészek gyorsan szállíthatók. Egy adott környék idegenforgalmát szintén növelheti a repülőtér-fejlesztés, hiszen egyrészt a helybeliek is könnyebben utazhatnak nyaralni, másrészt a külföldi látogatók is kényelmesebben és gyorsabban érkeznek hazánkba. Mindezek azonban a repülőterek környezetében élők számára sokszor kellemetlenséggel járnak. Az utóbbi években a repülőterek vonzáskörzetében élők részéről a zajterhelés miatt érkezett a legtöbb panasz, a repülés felelős irányítói pedig érthető módon igyekeznek a kellemetlenségeket csökkenteni. Ennek első lépése a repülőterek tényleges zajterhelésének meghatározása, a zaj monitorozása (folyamatos megfigyelése).

A zajmonitorrendszer folyamatosan méri az állomásnál keletkező zajterhelést és gyűjti az adatokat, amelyek – egyebek mellett – GSM-kapcsolaton keresztül is lekérdezhetők. Az adatokat egy tetszőleges helyszínen elhelyezett központi számítógépen dolgozzák fel, amely a begyűjtött zajszintadatokat a repülési napló adataival összevetve azonosítja és rendszerezi a repülési zajeseményeket. Az Assista Kft. által kínált zajmonitorrendszerbe tetszőleges számú monitor állomás telepíthető. Az állomások száma a repülőtér kiterjedésétől és a védendő területek fekvésétől függ, az állomás pedig lehet fix telepítésű vagy mobil egység. A mobil egység előnye, hogy akár a panaszos félnél is felállítható időszakosan, így pontos adatokat kaphatunk a zajterhelés tényleges mértékéről. Az elmúlt években Magyarország két jelentős idegenforgalmi látványosságokkal rendelkező városa fejlesztette a területén lévő repülőteret: Debrecenben már évek óta használják a régi orosz katonai repülőteret, és 2003-ban elkészült a zajmonitorrendszer. Az Assista Kft. által telepített rendszerbe három monitor állomás tartozik, kettő fix és egy mobil, az adatok begyűjtése és feldolgozása a repülőtéren történik. 2007-ben Pécs városa is az Assista Kft.-vel készíttette el a repülőtér zajmonitorrendszerét, amely ugyancsak két fix és egy mobil állomásból áll, a kiértékelés itt is a repülőtér hatáskörében maradt. Az itt szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy bár mindkét fix monitor közvetlenül lakott helyen van (Pogányban és Pécs déli részén), a repülőtéri zaj nem növeli érzékelhetően a lakóterületek

meglévő zajterhelését. A repülőgépek zajterhelése a monitor pontokban csak rövid idejű, egy-két perces zajszintemelkedést okoz, ami 2-5 dB-nek felel meg. Ez a nyolc órára vonatkoztatott zajterhelési mutatókban nem jelent változást. A pogányi lakosság mégis tiltakozik, mivel a repülőgépek zajára a mélyhangok (tonális jelleg) jellemzők, és a repülőgép elhaladásakor kellemetlen érzést kelthetnek. Az említett mélyhangok a jelenlegi szabályozás szerinti A-frekvenciaszűrővel az eredő zajterhelés meghatározásban kisebb súllyal szerepelnek. Azonban meg kell jegyezni, hogy az emberek zajérzékenysége nagyon eltérő. A zajmonitorrendszerek telepítése az első lépés a repülési zaj megfigyelésére, amellyel a repülőterek kiszűrhetik például a nem megfelelően karbantartott gépeket. Másrészt önmagukban, megfelelő szabályozás hiányában a kellemetlenséget a lakosság körében nem szüntetik meg. Az Assista Kft. az elmúlt hat évben a magyarországi zaj- és rezgésmérők piacának aktív szereplőjévé vált és több világszínvonalú gyártó termékeinek forgalmazója.

LARSON DAVIS: zajmérők, analizátorok, mikrofonok LMS: többcsatornás akusztikai és rezgéstechnikai analizátorok POLYTEC: lézeres rezgésmérők RION: zajmérők, rezgésanalizátorok SINUS: többcsatornás zaj- és rezgésanalizátorok WÖLFEL: IMMI zaj- és légszennyezettségterhelésprognózis készítő program

·8·

Assista Kft. 1116 Budapest, Solt u. 15. Telefon: +36-30-957-0415 Fax: +36-1-208-4572 E-mail: [email protected]

Enviroplus Kft. A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember

z a jvédelem

„Láthatóvá” teszik a zajt

B

ár a nagyvárosok zajterheltsége egyre aggasztóbb méreteket ölt, a zaj elleni küzdelem mind ez ideig nem hozta meg a kívánt eredményeket. Ezt ismerte fel az Európai Unió is 2002-ben, amikor – szakítva a korábbi gyakorlattal – közösségi szintre emelte a környezeti zaj elleni védelmet. A folyamat első hazai szakasza 2007 júniusában zárult le azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a Budapestre és vonzáskörzetére vonatkozó, az európai irányelv szerint elkészített stratégiai zajtérképet. Az Enviroplus Környezetvédelmi Szaktanácsadó és Tervező Kft. (Enviroplus) szakmai vezetésével elkészített stratégiai zajtérkép lehetővé teszi, hogy Budapest zajterhelését bárki megtekinthesse. Ehhez nem kell mást tenni, mint beírni a böngészősorba a következő honlapcímet: http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html. A térkép mindenki számára elérhetően bemutatja a jelentősebb források okozta zajterhelést és a lakossági érintettséget. Az ingatlanpiaci szereplők hamar felismerték a zajtérkép hasznát, és közülük sokan egy adott ingatlan ajánlásához vagy beárazáshoz már most felhasználják az eredményeit. 2008 júliusáig e zajtérkép alapján a fővárosnak el kell készítenie az intézkedési tervet is. Az Enviroplus komoly tapasztalatokat szerzett a zajtérképezés hazánkban még újszerű technikájában. A nemzetközi gyakorlat szerint a zajtérkép a különböző tervezési folyamatokban igen hasznos, sőt nélkülözhetetlen segédeszköz a tervezők, döntéshozók számára annak érdekében, hogy a tervezett beavatkozások, létesítések a környezeti zaj szempontjából is optimálisak legyenek. Ez nemcsak szigorúan vett környezetvédelmi, hanem gazdaságossági szempont is, hiszen már a tervezési fázisban megvalósítható a szükséges zajcsökkentés. A későbbi beavatkozások az eredeti költségek többszörösére rúgnak, már ha egyáltalán műszakilag kivitelezhetők.

Az Enviroplus által is alkalmazott új generációs zajtérképezés előnyei:

– rövid idő alatt nagyszámú vizsgálati pontban megbízható eredmény – a vizsgálati pontok, térképi síkok tetszőleges magasságokban és irányokban kijelölhetők – a zajterhelés könnyen értelmezhető, értékelhető a színes ábrán – megteremti a környezet zajhelyzetének „láthatóságát” – adatot szolgáltat a lakossági érintettségre vonatkozóan – modellezhető a tervezett beavatkozás utáni állapot – a régi/új állapotok különbsége változástérképen értékelhető – jól alkalmazható hatósági eljárások, hatásvizsgálatok esetében is

vonatkozó helyzetét mutatták. Az Enviroplus által is használt új eljárással a korábbinál nagyságrendekkel részletesebb, áttekinthetőbb zajterhelési kép állítható elő. A zajtérképkészítés lehetőségével tehát egy új eszköz kerül a tervezők/döntéshozók kezébe, amely segíti a fenntartható környezeti tervezést.

Mi a zajtérkép és mi az újdonság benne? A zajtérkép tulajdonképpen „számított zajhelyzetet” jelenít meg. A környezet geometriai és egyéb jellemzői, valamint a zajforrás adatai alapján – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – egy speciális szoftver tetszőlegesen sűrű raszterhálózatra terhelési szinteket határoz meg. Ezek sokasága, sűrűsége jeleníti meg a terület zajtérképét. Korábban a zajterhelést csak hosszas és költséges méréssorozatokkal lehetett meghatározni, így meglehetősen kevés információ állt rendelkezésre az adott környezet zajterheléséről. A mérések az adott helyszín adott időpontra

·9·

További információ: Enviroplus Környezetvédelmi Szaktanácsadó és Tervező Kft. 1096 Budapest, Telepy u. 3. [email protected] Telefon: 06-1-224-1417, 06-70-229-7059

KTI za jvédelem


A Közlekedéstudományi Intézet Kht. vezető szerepe a zajkezelési módszerek fejlesztésében és alkalmazásában Napjaink kiemelkedő környezetvédelmi problémája a lakosságot érő környezeti zajterhelés. A fő zajforrás a közlekedés, ezen belül a közúti forgalom zajhatása okozza a legnagyobb gondot. Budapest térségében azonban jelentős a légi forgalom miatt kialakuló zavaró zajhatás is.

A

Közlekedéstudományi Intézet (KTI) Kht. a közlekedés okozta környezetterhelési problémák tudományos igényű elemzésével évtizedek óta jelentős eredményekkel járul hozzá a hazai környezetvédelem feladatainak megoldásához. A nagy múltú intézet felett a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A közlekedési zaj miatt kialakuló környezeti problémák kezelésének korszerű és igen hatékony segédeszköze a zajtérképezés. A mai technológiai színvonal biztosítja a zajtérképezés műszaki hátterét, azonban megfelelő felkészültségű szakemberek közreműködésére is szükség van. A KTI rendelkezik a szükséges háttérrel és az erőforrásokkal. Az intézet fontos referenciája a közelmúltban befejeződött, a zajtérképezés lehetőségeire építő ún. stratégiai zajtérképezés. Ennek első lépéseként az intézet elkészítette a 6 milliónál nagyobb jármű/év forgalmat lebonyolító közutakra és az 50 ezernél nagyobb művelet/év forgalmú repülőtérre vonatkozó stratégiai zajtérképeket. A referencia értékét jelentősen növeli, hogy ekkora méretű zajtérképezési feladat – teljesen hazai

erőforrásokra alapozva, külföldi segítség nélkül – eddig csak a KTI-ben készült. A projekt végrehajtásába a GKM infrastruktúra fejlesztési programok főosztályától, elsősorban Szoboszlay Miklós vezető főtanácsos részéről jelentős segítséget kapott az intézet, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pedig értékes iránymutatással segítette a munkáját. A feladat részét képező intézkedési tervek esetében ki kell emelni, hogy a magyar jogrendbe iktatott számítási eljárásokat vagy az intézet fejlesztette ki (közúti zaj számítása) vagy honosította (repülési zaj számítása), illetve korszerűsítette (vasúti zaj számítása). A közlekedéssel kapcsolatos környezeti zajvédelem területén kiemelt intézeti tevékenység az ún. stratégiai környezeti hatásvizsgálatok elkészítése. E hatásvizsgálat számos alapvető szempontját tekintve eltér a már hosszabb ideje alkalmazott projektorientált hatásvizsgálatoktól. Ez a különbség a hatások értékelésére alkalmazott indikátorokban mutatkozik meg. Az intézet a közlekedési környezetvédelem területén számos egyéb feladatot is ellát. Ezek közül itt csak a járműtípus-jóváhagyási tevékenységet

emeljük ki, beleértve a járműzaj területét is. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága keretében működő szakmai bizottságok munkájában az intézet évtizedek óta részt vesz, és típusvizsgáló állomásként kijelöléssel is rendelkezik. Minden érdeklődő megkeresést örömmel veszünk, akár konkrét szakértői tevékenységet igénylő feladatról van szó (környezeti zajterhelés felmérése, intézkedés kidolgozása a zajterhelés, illetve a hatásai mérséklésére), akár elméleti megfontolásokat is igénylő, összetett feladatokról (tanulmányok, koncepciók kidolgozása). Munkánkat fejlett műszerpark (Soundbook-Samurai kétcsatornás mérőrendszer, Larson-Davis 2900 kétcsatornás elemző, kéziműszerek stb.), továbbá zajtérképező és légszennyezettség-térképező szoftver segíti.

Közlekedéstudományi Intézet Kht. (KTI) 1119 Budapest, Thán Károly u. 3–5. Levelezési cím: 1518 Budapest, Pf. 107. Járműtechnikai, Környezetvédelmi és Energetikai Tagozat (dr. Kovács Miklós) Központi telefonszám: +36-1-371-5936 Központi fax szám: +36-1-205-5951 E-mail: [email protected] Web: www.kti.hu

· 10 ·

Nádép-Fabeton Kft. A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember

z a jvédelem

A közúti és vasúti zajok csökkentése az emberi környezet védelmében

Zajárnyékoló falak

A

zajárnyékoló falak tervezésének első lépése az akusztikai terv, amelynek elkészítéséhez zajvédelmi szakértőt kell bevonni. A megvalósítani kívánt zajcsökkentés nagyságából kiindulva – a zajforrás és a védendő létesítmény geometriai elhelyezkedésének függvényében – az akusztikai terv tartalmazza a létesítendő zajárnyékoló fallal szembeni akusztikai követelményeket, a zajárnyékoló fal telepítési helyét, szükséges hosszát és magasságát. Hangsúlyozni kell, hogy a közúti és vasúti zajárnyékoló falakkal szembeni akusztikai követelmények (a zajforrás különbözősége miatt) eltérők.

Közúti zajárnyékolás Az ÚT 2-1.303:2006 sz., a közúti zajárnyékoló falak létesítésére és fenntartására vonatkozó útügyi műszaki előírás meghatározása szerint zajárnyékoló fal építése akkor javasolt, ha az árnyékolással megvalósítani kívánt zajcsökkentés az imissziós (zajterheléstől védendő) ponton 3 és 15 dB között van. A jelenleg érvényes szabvány szerint az akusztikai követelményeket az MSZ-EN 1793-1:2000 (minősítő hangelnyelés), illetve az MSZ-EN 17932:2000 (minősítő léghanggátlás) szabványok szerinti osztályok feltüntetésével adják meg: Hangelnyelés Léghanggátlás Osztály DLa (dB) Osztály DLR (dB) A0 nem vizsgált B0 nem vizsgált A1 <4 B1 <15 A2 4–7 B2 15–24 A3 8–11 B3 >24 A4 >11 A korábbi szabvány visszaverő, részlegesen elnyelő és teljesen elnyelő akusztikai minősítéseket használt (korábban teljesen elnyelőnek minősültek a jelen szabvány szerint A3/B3 és A4/B3 osztályba sorolt falak).

Vasúti zajárnyékolás A vasúti zajárnyékolásra (a zajforrás különbözősége miatt) nem a közútra vonatkozó akusztikai kategóriák jellemzők. Akusztikai követelményként és a vasúti zajárnyékolásra javasolható falak akusztikai minősítéseként a következő követelmények kielégítését kell előírni, illetve igazolni. Követelmények: A DS 8000103 sz. Deutsche Bundesbahn Richtlinien für bauliche Lärmschutzanlagen an Eisenbahnstrecken (RLE) című irányelve szerint a vasútvonalak menti zajárnyékoló falak akusztikai jellemzőinek a következő követelményeket kell kielégíteniük (e követelményeket támasztják a magyarországi vasúti zajárnyékoló falakkal szemben is): Hangelnyelési tényező frekvencia (Hz) 100 125 250 500 1000 2000 4000 hangelnyelési t. 0,2 0,3 0,5 0,8 0,9 0,9 0,8 Hanggátlás f (Hz) 100 125 250 500 1000 2000 4000 hanggátlás R (dB) 10 12 18 24 30 35 35 Ezt az akusztikai követelményeknek való megfelelőséget akkreditált laboratóriumnak kell igazolnia.

Mindkét zajárnyékolásra vonatkozóan: a Magyarországon forgalomba hozható zajárnyékoló falaknak Építőipari Műszaki Engedéllyel kell rendelkezniük. Ennek része, illetve melléklete az akusztikai minősítő szakvélemény, amely tartalmazza az engedélyezett falra vonatkozó osztály, illetve – a vasúti zajárnyékolásra is minősített falak esetén – a vasúti zajra való megfelelőség-vizsgálatát. Két oldalról elnyelő zajárnyékoló elemeket kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor az egy oldalról elnyelő elemek ugyan a primer zajt csökkentik, de a zajárnyékoló fal és a védendő létesítmény között egy másik zajforrás is található: például egy vágány mellé telepített zajárnyékoló fal, vagy ha a fal és a védendő házak között még egy út is húzódik. Egy oldalról elnyelő fal alkalmazásával a zajterheléstől védendő házak helyzete – bár a vasúti zajtól mentesülnek, de – összességében a közút zajának házakra történő visszaverése miatt nem javul, sőt romlik. Minden ilyen helyzetben két oldalról elnyelő zajárnyékoló falat kell építeni. A zajárnyékoló falak megépítése után elvégzendő helyszíni akusztikai vizsgálatok: – beiktatásiveszteség-mérés (zajszintmérés a fal mindkét oldalán, a kivitelezés megfelelőségének igazolására), – imissziómérés (zajterhelésmérés a védendő létesítménynél a zajárnyékolófalépítés hatásosságának bizonyítására), ami a kivitelezésen túl a tervezés megfele· 11lőségét · is igazolja.

Vibrocomp za jvédelem


· 12 ·

Széchenyi István Egyetem A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember

z a jvédelem

A zajvédelem oktatása a Széchenyi István Egyetemen ■■ Dr. Koren Edit–Bedő Anett

A

Széchenyi István Egyetemen 1993-ban indult a környezetmérnök-képzés Bulla Miklós tanszékvezető egyetemi docens irányításával. A cél olyan szakemberek képzése, akik széles körű természettudományos alapképzettséggel rendelkeznek, ismerik a helyi, regionális, országos és globális környezeti problémákat és kezelésük módszereit, valamint a környezetkímélő műszaki eljárások és technológiák alkalmazását. Ennek érdekében a tantervet úgy állítottuk össze, hogy helyet kapjanak benne a környezetvédelmet érintő legfontosabb tantárgyak, így a zaj-, a rezgés- és sugárzásvédelem is. 2006-ban a bolognai folyamatot követve BSc-képzést indítottunk.Tisztában vagyunk azzal, hogy hét félév alatt nem képezhetünk zaj-, rezgés- és sugárzásvédelmi szakembereket, ezért arra szeretnénk a hallgatókat megtanítani, hogy a leendő munkahelyüken (önkormányzatok, környezetvédelmi felügyelőségek, környezetgazdálkodási konzultáns cégek, környezetmérnöki szolgáltató irodák, vezető nagyvállalatok saját környezetvédelmi részlegei) a zajvédelmi problémákat és az ezekre adott jogi, műszaki megoldásokat megértsék és meghatározott eljárási rendben biztonsággal alkalmazzák. Egyetemünknek hagyományosan jó kapcsolata van az Audi Hungaria Motor Kft.-vel (sok végzett diákunk talált már ott munkát), támogatásukkal alakítottuk ki a zaj- és rezgésvédelmi laboratóriumunkat. Első lépcsőben két RION NL_-20 és NL21 integráló zajszintmérőt vásároltunk, a hozzá

kapcsolódó kalibráló műszerrel, valamint oktatói használatra a Soundplan zajtérképező szoftvert. Az utóbbi években a zajterhelés egyre súlyosabban

segítségével zajtérképeket készítenek. A szakdolgozati témaválasztásban is egyre népszerűbb a zajmérés és annak feldolgozása, valamint a zajtérképezés.

érinti a lakosságot. Ezt felismerve az Európai Unió egyik irányelvében előírta, hogy a tagállamokban egységes mérési, megítélési módszerrel kell a zajterhelési értékeket megadni. Ennek megfelelően megszülettek a magyar jogszabályok is a zajtérképezések területeiről és határidejéről, valamint az intézkedésiterv-készítési módszerekről. A zajtérkép ugyanis a legszemléletesebb módja a zajterhelés bemutatásának egy adott területen. Győr város zajtérképét – Budapestét követve – 2012-ig el kell készíteni, így végzős diákjaink az ehhez kapcsolódó feladattal találkozni fognak, bárhol dolgozzanak is. Ezért hallgatóink gyakorlati oktatás keretében önállóan zajterhelést mérnek Győr utcáin, és az időközben beszerzett felhasználóbarát IMMI szoftver

Az elmúlt években többen sikeresen védték meg a szakdolgozatukat a következő témákban: elkerülő utakkal elért zajterhelések változása, vasútállomás átépítésének zajvédelmi vonatkozásai, átviteli hálózati transzformátor-alállomás zajvizsgálata, gyártó üzem környezeti zajterhelésének vizsgálata, a győri Szent István út zajterhelésnek vizsgálata. Egykori diákunk a nemrég átadott Árkád üzletközponti csomópont zajterhelésével foglalkozott szakdolgozatában. Ebben a munkában figyeltünk fel arra, hogy a zajtérkép nemcsak az eredmények szemléletes bemutatására alkalmas, hanem az épületek zajterhelésének változását még a tervezés fázisában egy lakossági fórum keretében is meg lehet értetni a résztvevőkkel. Ez segíthet az adott területen épülő lakások értékének meghatározásában, a lehetséges lakossági reakciók felmérésében és a kedvezőbb tervezési változatok kialakításában. A két ábra bal oldalán szürkével jelölt lakóépületek zajterhelése a 2007-es, illetve a 2010ben megnövekedett forgalom becslése alapján leolvasható (részlet Mórocz Anett: A Győri Árkád csomópont közúti közlekedéséből származó zajterhelés vizsgálata című diplomamunkájából). Az elhelyezkedést, a munkába állást segíti, hogy a szakdolgozati feladatok zöme valódi térségi, vállalati problémák feldolgozására irányul, együttműködést kialakítva végzős hallgatóink és lehetséges későbbi munkahelyük között.

· 13 ·

Budapesti Erőmű Zrt. za jvédelem


Észrevétlen energiatermelés a budapestiek szomszédságában Sokaknak tájidegen egy erőmű látványa a városokban, holott ez tőlünk nyugatra sem ritka jelenség. Erre igen egyszerű a magyarázat, ugyanis a távhőszolgáltatást nagyobb távolságról már nem lehet hatékonyan és gazdaságosan ellátni. Ezért kell a távhőszolgáltató erőműveket a városokban üzemeltetni, csak az nem mindegy, hogy milyet és hogyan. ■■ Major Balázs, Budapesti Erőmű Zrt.

A

Budapesti Erőmű Zrt. erőművei több mint száz éve látják el a főváros lakosságát villamos és hőenergiával (távhőés forróvíz-szolgáltatással), jelenleg a főváros négy régiójában. A cég történetének utolsó közel tíz éve igen eredményes volt, ugyanis immár hat éve az Electricité de France leányvállalataként – csaknem 67 milliárd forint értékben – teljes körű erőműfejlesztést hajtottunk végre a Kelenföldi, Kispes-

ti és az Újpesti Erőművekben. Ennek eredményeként a telephelyeinken mára a kor műszaki színvonalának megfelelő, legjobb elérhető technikának számító kombinált ciklusú, úgynevezett kapcsolt energiatermeléssel állítjuk elő a villamos és hőenergiát. A fejlesztések lokális és globális környezetvédelmi hatásai vitathatatlanok, sőt mindemellett – a jobb hatásfoknak köszönhetően – olcsóbban adjuk a hőenergiát a Fővárosi Távhőszolgáltató Zrt.-nek.

Környezetvédelmi szempontból azonban nemcsak az új technológia bevezetésének köszönhetjük a javulást, hanem az azzal párhuzamosan végzett tevékenységeknek. Erőműveink légszennyezőanyag-kibocsátása jelentősen csökkent, annak köszönhetően, hogy kazánjainkban elsősorban földgázt tüzelünk el. A korábbi évtizedekben okozott talaj- és talajvízszen�nyezéseket megszüntettük a közel tíz évig tartó kármentesítési munkáink során. A jelentősebb fejlesztések után sikerült az üzemelés során keletkező hulladékok mennyiségét minimálisra csökkenteni. Mindezeken túl azonban a legnagyobb feladatot a berendezéseink zajkibocsátásának csökkentése jelentette és egyes telephelyeink esetében jelenti még ma is. A Kelenföldi Erőmű kivételével minden telephelyünk a lakosok közvetlen környezetében helyezkedik el, ami komoly kihívást jelent cégünknek a zajvédelem szempontjából, ezért a zajkibocsátást műszaki megoldásokkal és szervezési változtatásokkal próbáltuk csökkenteni. Arra törekedtünk, hogy a nagyobb zajkibocsátással rendelkező berendezéseinket (például szivattyúk, turbinák) épületen belül helyezzük el, sőt amennyiben szükséges, esetenként még külön zajfogó burkolattal is ellássuk őket. Utóbbira példa a kelenföldi erőműben lévő gőzturbina vagy a vízkivételi mű szivattyúi. A kazánok kéményeiben hangtompítókat helyeztünk el, és a biztonsági szelepeket is hangtompítóval láttuk el. Ahol az említett műszaki megoldá-

· 14 ·

sok nem hozták meg az eredményt, közvetlenül az erőmű határába zajfogó falat létesítettünk – például a Kispesti Erőmű Nefelejcs utcai oldalán – annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabbra csökkentsük a lakosokat érő zajterhelést. A munka- és technológiai szervezési megoldásokra a Révész Fűtőmű és a Kispesti Erőmű esetét említhetjük. Előbbinél arra törekedtünk, hogy az üzemeltetési időszak minél rövidebb legyen, ezért a fűtőmű hőkörzetének nyári melegvíz-ellátása az újpesti erőműből történik. Így a fűtőmű kizárólag a fűtési szezonban, azaz október közepétől április közepéig üzemel, amikor a lakások ablakai többnyire csukva vannak. A Kispesti Erőműben pedig a gázturbina indítása úgynevezett csúszóparaméteres üzemmódban történik, aminek az a lényege, hogy a gázturbinához kapcsolódó hőhasznosító kazán felfűtése során keletkező gőzt nem a környezetbe, hanem redukálón keresztül a forróvíz-rendszerbe vezetjük, így elkerülhető a nagy nyomás miatti komoly zajkibocsátás. Az említett műszaki és szervezési intézkedéseinkkel sikerült az erőműveink zajkibocsátását jelentősen csökkenteni. Azonban meg kell említeni, hogy a vonatkozó törvények alapján telephelyeinken távhőtermelési kötelezettségünk van. Mivel a BE ZRt termeli az energiát és a lakossági szolgáltatást a FŐTÁV Zrt végzi, ezért a beruházásaink sikere a BE ZRt, FŐTÁV ZRt, és a helyi önkormányzatok hatékony együttműködésén múlik.

MÁV A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember

z a jvédelem

Zaj- és rezgésvédelem a MÁV országos vonalhálózatán

A

környezetvédelem egyre inkább az életminőség része lesz. Ennek egyik részterülete, a megfelelő zaj- és rezgésvédelem – a vasút menti települések lakóinak jogos igényeként – manapság egyre nagyobb hangsúlyt kap. Így a társaság környezetvédelmi stratégiája a vasút szakmai tevékenységének szerves részévé vált. A MÁV az elmúlt évben dolgozta ki az uniós előírásokkal összhangban lévő új környezetvédelmi utasítását. Ennek egyik legfőbb célja a vasúti tevékenység által keltett zaj és rezgés mértékének csökkentése. A környezetvédelmi utasítás szerint a beruházónak minden vasúti területen folyó új tevékenység megkezdése előtt, még a tervezés időszakában meg kell vizsgálnia az építés és az üzemeltetés során várható zaj- és rezgéskibocsátás mértékét, annak környezetre gyakorolt hatását. A vasútfejlesztéssel érintett területeken ezért a kivitelezést megelőző időszakban környezetvédelmi hatásvizsgálat és akusztikai zajtérkép készül. Amennyiben a környezetterhelési vizsgálat azzal az eredmén�-

nyel zárul, hogy a helyszínen mért környezeti zaj vagy rezgés az előírt határértéket meghaladja, intézkedési terv készül a káros hatások mérséklésére. A vasútüzem során keletkezett zajok többnyire a járművek gördülési zajából, motorzajból, az információs hangrendszerek, valamint pálya- és egyéb építési munkálatok keltette hanghatásból adódnak. Magának a vasúti közlekedésnek a zajszintje a vontatás módjától, a jármű állapotától, a közlekedés sebességétől, a pálya elhelyezkedésétől, kiképzésétől, valamint a vasúti pálya és az észlelés helye közti távolságtól függ. Ezek a zajhatások a vasúti nyomvonal helyes vonalvezetésével, az épületek megfelelő elhelyezésével és védelmével, a járművek jó állapotban tartásával, a vasúti pályák megfelelő kiképzésével és karbantartásával, valamint zajgátló létesítmények (például megfelelő erdősáv, védtöltés, különböző anyagú és kiképzésű zajvédő falak) kialakításával csökkenthetők. Ilyen korszerű zajvédő falakat már sok helyen létesítettek a MÁV vonalain, és ezeket a zajvédel-

mi intézkedéseket természetesen a jövőben is folytatják. A vasútüzemmel összefüggésben zajhatással jár az utastájékoztató és utasításadó távközlő berendezések működtetése is. Az előírások szerint ezeknek a berendezéseknek a pályaudvari alapzaj mellett is hallhatónak kell lenniük. A környezetvédelmi utasításnak megfelelően a vasútállomásokon, megállóhelyeken a hangszórós utastájékoztatást a legszükségesebb terekre és időtartamra kell korlátozni. A berendezés az éjszakai órákban csak csökkentett hangerővel üzemeltethető. A teherpályaudvarok környékén a rakodási zajok mértékét a vasúttársaság nappali rakodással és alacsony zajszintű gépek alkalmazásával igyekszik csökkenteni. Magyarországon a hatályos környezetvédelmi előírások szerint védősávon belül lakó- és intézményi épületek nem építhetők, csak abban az esetben, ha az építtető gondoskodik a megfelelő védelemről. Közforgalmú vasútvonalak esetén az építmények közötti legkisebb távolságot az országos településrendezési és építési követelményekről kiadott kormányrendelet

· 15 ·

általában 50, környezeti hatásvizsgálatra köteles esetekben 100 méterben határozza meg. Ezen a távolságon belül építmény elhelyezése csak külön jogszabály alapján lehetséges. A meglévő vasútvonalak menti utólagos rátelepüléseknél a probléma többnyire abból adódik, hogy a beépítések miatt bizonyos lakóépületek a védőtávolságon belülre kerültek. Azonban tekintettel arra, hogy a különböző vasútvonalak kiépítése általában megelőzte a településszerkezetek kialakulását, e probléma megoldása nem lehet kizárólag a vasúttársaság feladata. Budapest Főváros Önkormányzata megrendelésére a főváros területére 2007-ben elkészült stratégiai zajtérkép megfelelő alapot biztosít a vasúti zajvédelmi intézkedési tervek elkészítéséhez is. A MÁV új környezetvédelmi utasításának végrehajtása jó lehetőséget biztosít a vasúttársaságnak a környezeti célok elérésére. Az utasítás alapján elvégzett megelőző és utólagos védelmi intézkedések – melyek során a vasútüzemből adódó káros környezeti hatások folyamatosan csökkennek – mindannyiunk érdekét szolgálják.

Szélerőmű za jvédelem


Zajos szélturbinák: hangos titánok a megújuló energiaforrások szolgálatában

A

szélenergia hasznosításának eredete a technikai kultúrtörténet korai évszázadaiba nyúlik vissza, itt elsősorban a vitorlásokra és a szélmalmokra gondolunk. A szél erejével hajtott vízi járművek a tengerpartokon megtelepedett civilizációknál már az írott történelem előtti időkben valamilyen formában megtalálhatók voltak. Jelenlegi ismereteink szerint a hajózással kapcsolatos első rajzos és írásos emlékeket az ókori Felső-Egyiptomban találták meg: az i. e. 3000 körüli időkből származó agyagedényen egyszerű, keresztvitorlás csónak ábrája látható. A nagyjából ötszáz évvel később keletkezett sírrajzok keresztvitorlás, kormánylapátos kis hajót ábrázolnak. A vitorlások évszázadokon át tartó fényes karrierje a gőzhajózás elterjedésével lassan leáldozott, és napjainkban jelentőségük elsősorban a vízi sportokra korlátozódik. A szélkerékkel hajtott berendezésekre az első egyértelmű utalások a XII–XIII. század közé tehetők. A szélmalmoknál a szélenergiát malomkövek mozgatására, ezáltal a gabona őrlésére használták.

Ismeretesek azonban más alkalmazások is, például Hollandiában szélkerékkel hajtott egyszerű szivattyúkkal emelték ki a tengerszintnél mélyebben fekvő területekre beszivárgott vizet. A mai modern szélturbinákat általában elektromos áram fejlesztésére használják. A több szélturbinából álló, közös irányítású berendezéscsoportot szélerőműparknak nevezik. A szélturbina legfontosabb részei a járókerék, a hajtómű és az elektromos generátor. A járókerék lapátjait úgy alakítják ki, hogy azok a belépő áramlást a megfelelő mértékben eltérítsék. A levegőrészecskék egyenes vonalú, állandó sebességű mozgásának megváltoztatásához szükséges erőt a lapát fejti ki, amely az ébredő ellenerő hatására elmozdul. A kialakuló mozgás és az irányában ható erő együtt teszi lehetővé a tengelyteljesítmény levételét. Az elektromos generátor ezt alakítja át elektromos teljesítménnyé. A hajtómű a járókerék kis fordulatszámát áttételezi a generátor nagy fordulatához. A felépítésnek megfelelően a szélturbinák zaját a járókerék, a hajtómű, az elektromos generátor és a segédberendezések (gondolamozgató, olajszivattyú stb.) együtt idézik elő. Az 1990-es években megkezdett fejlesztések eredményeként a szélturbinák meghatározó zajforrása a járókerék áramlási eredetű zaja. Ez utóbbit egyrészt a szárnyak és a tartóoszlop felülete mentén kialakuló egyenetlen áramlás miatti ingadozó nyomás (egymásra hatás zaja, a lapát menti határréteg zaja, az atmoszferikus határréteg miatti zaj, a turbulens megfúvás zaja), másrészt a lapátok mögött leúszó örvényes nyomban kialakuló húzó- és nyomófeszültségingadozás – az úgynevezett nyomzaj – okozza. Az áramlási eredetű zajok erősségéről magunk is meggyőződhetünk, ha a 100-120 km/óra sebességgel közlekedő járművünk ablakát lehúzzuk – a jellegzetes süvítő zaj ehhez hasonló módon keletkezik. Figyelembe véve a nagyméretű szélturbináknál

manapság használatos járókerék-átmérőket és fordulatszámokat, a lapátcsúcs sebessége a 300-500 km/óra közötti értéket is elérheti. Belátható, hogy a nagy sebességgel mozgó, nagy felületű lapát igen jelentős hangteljesítmény kisugárzására képes, hatása több száz méter távolságban is zavaró lehet. A környezeti zajterhelés szempontjából további kedvezőtlen tényező, hogy a lapátok magasan – a talaj fékező hatásától távol, ahol nagy a szélsebesség – helyezkednek el, így a zajterjedést alig akadályozza valamilyen domborzati vagy egyéb elem. További probléma, hogy az atmoszferikus határrétegben a talajfelszíntől fokozatosan növekvő sebességű áramlási térben a hangsugarak elgörbülnek, ezért a széllel megegyező irányban terjedő hangsugárzás hangosabb, a széllel szemben kialakuló terjedésnél pedig halkabb. A szélturbina-berendezések járókerék-átmérője egyébként az egy-két métertől akár 100 méterig terjedhet, gondolamagasságuk 10 és 100 méter közé esik. Az említett gépek járókerék-fordulatszáma 10–300 ford./ perc, hasznos teljesítményük 1-2 kW és 3-4 MW érték között mozog. Összegezve megállapítható: a szélturbinák előnyös tulajdonságai közé tartozik, hogy megújulóenergia-forrásra támaszkodik és nem jár üzemanyagköltséggel, légszennyezéssel. Hátrányai közé sorolható, hogy a szélnek – energiahordozóként – kicsi az energiaáramsűrűsége, ezért nagy gépmérethez kis turbinaegység-teljesítmény adódik. (Összehasonlítva három különböző turbinát: az energiaáram-sűrűség átlagos értéke szélturbinánál 4 kW/ m2, a Pelton turbinánál 60 MW/m2, a gőzturbina Curtis-fokozatnál 2 GW/ m2.) Hátrányos tulajdonság továbbá az időben kiszámíthatatlan, a szél aktivitásához kötődő energiatermelés – igaz, ez a hatás jól kiegyensúlyozható olyan rendszerekben, ahol nagy a beépített tárolókapacitás, például vízerőművek formájában – és az olyan környezeti ha-

· 16 ·

tások mint a zaj, a látvány vagy a zavaró elektromágneses mezők. A szélturbinákat a zaj okozta konfliktusok elkerülése érdekében a lakó- és pihenőterületektől megfelelő távolságban kell elhelyezni. A szélturbinák zajkeltése hazánkban jelenleg fontos, aktuális téma. 2003-as adatok alapján vizsgálva a villamosenergia-termelés megoszlását a felhasznált energiahordozók szerint Európában, azt látjuk, hogy a szélenergia hasznosításából származó rész 42 TWh, amely a teljes európai termelés 1,3 százaléka. Ezzel szemben Magyarországon ugyanez az érték 4 GWh, vagyis a teljes magyarországi termelés 0,01 százaléka. A jelentős eltérés legfőbb okai: a Kárpát-medencében uralkodó kedvezőtlen szélviszonyok, a nehezen szabályozható, alapvetően fosszilis és nukleáris energiahordozókra épülő energiarendszer, a nagy népsűrűség miatti telepítési nehézségek és a forráshiányos gazdaság. Az EU előírásai szerint hazánkban a megújuló energia hasznosítását 2010-ig 3,6 százalékra kell növelni, lehetőleg nem az erdők kivágása és eltüzelése árán. A kiforrott szélturbina-konstrukciókkal biztosíthatók a kedvező működési feltételek, a nagy gyártási volumen miatt a kedvező ár és megtérülési idő. A szén-, kőolaj- és nukleárisenergiakészletek végessége szintén a szélenergia hasznosítása mellett szól. A hazai viszonyokat tekintve a szélenergia hasznosításának területén az európai átlaghoz képest megmutatkozó lemaradásunk pusztán a kedvezőtlen működési feltételekkel nem magyarázható, így a közeli jövőben hazánkban szélerőműparkok telepítése jöhet szóba. Ezzel kapcsolatban a gazdasági döntéshozóknak mindenképpen komoly környezeti zaj- és egyéb hatásokkal kell számolniuk, amelyek pontos, szakszerű tervezéssel és kivitelezéssel az előírásoknak megfelelő, elvárható alacsony szintre csökkenthetők. Dr. Koscsó Gábor

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember

z a jvédelem

Békésy György Akusztikai Kutatólaboratórium

Hagyomány és szakértelem: 60 év a hazai akusztikai kutatás, oktatás és ipari szakértés szolgálatában

A

kiemelkedő Nobel-díjas halláskutató nevét viselő laboratórium oktatásban – előadások, tantermi és laboratóriumi gyakorlatok tartásával – története az 1940-es évek végére nyúlik vissza. A külföldre tá- mindig a kiemelten fontos feladatok közé tartozott. A Békésy György Akusztikai Kutatólaboratórium fő részei a 163 köbméter vozott Békésy György akadémikus félbehagyott akusztikai kutatásainak folytatására a Központi Fizikai Kutató Intézetben Akusztikai és hasznos térfogatú süketszoba és a megközelítőleg 131 köbméter térfogatú Ultrahang Kutatócsoport alakult. Az eredményes munkának köszönhetően zengőszoba. A mérőhelyiségeket a megfelelően alacsony környezeti alapzaj a kutatócsoport részére korszerű, európai viszonylatban is figyelemreméltó biztosítása érdekében kettős falszerkezettel készítették el. A testhangátvezetés csökkentése érdekében a belső laboratóriumot alakítottak ki az MTA A Békésy György Akusztikai Kutatólaboratórium helyiségek alapja rugókötegeken Budaörsi úti kutatóházában. Az 1975 a következő feladatok elvégzésére vállalkozik: nyugszik. A szabad tér akuszőszén átadott laboratórium az akusztika – akusztikai és rezgéstani helyszíni és laboratóriumi mérések, oktatása, kutatása és fejlesztése szolgá- – zajmérések végzése, zajcsökkentési tervek és hatástanulmányok készítése, tikai tulajdonságait modellező latában az első független hazai intézet – a termékfejlesztéshez kapcsolódóan és utólag felmerült probléma esetén süketszobában a jó hangelnyelés érdekében a határoló felületeket volt. Ebben az időszakban alapkutatá- zajforrások csendesítése, légtechnikai berendezések akusztikai vizsgálata, 5450 darab, 20x20 cm alapterüsok végzése mellett a laboratórium be- – különböző hangtechnikai berendezések és rendszerek vizsgálata, – gépdiagnosztikai rezgésmérések végzése, önálló megfigyelő rendszer terletű és 80 cm hosszú hangelnyelő kapcsolódott a hazai híradástechnikai vezése és építése, anyagból készült ék borítja. A sügyárak termékfejlesztésébe. 1981-től – rezgéskalibrálás, beleértve az országos etalon fenntartását, az MTA Műszerügyi és Méréstechnikai – járműipari akusztikai és rezgéstani mérések, vizsgálatok végzése, beleért- ketszoba elsősorban hangforrások sugárzási tulajdonságainak vizsSzolgálatán belül folytatta munkáját. ve a tartóssági rezgésterhelés-vizsgálatokat is, A két intézmény együttműködésének – akusztikai és rezgéstani mérésekhez egyedi kísérleti, vizsgáló berendezé- gálatára (részletes tér- és időbeli sek és mérőrendszerek tervezése és elkészítése, felbontással), illetve szubjektív eredményeként a hagyományos akusz- – beszédakusztikai vizsgálatok végzése, rendszerek fejlesztése, tikai és rezgésmérési szolgáltatás mellett – az akusztika, rezgéstan, zaj- és rezgésvédelem területen előadások, kurzu- akusztikai vizsgálatokra alkalmas. A zengőtér a süketszoba akusztimérőberendezések fejlesztésével és épí- sok szervezése és tartása. kai ellentettje: falait jó hangvis�tésével bővült a laboratórium tevékenysége. Ezzel párhuzamosan elkezdődött a beszédakusztika, ezen belül a gépi szaverő anyagok borítják, illetve határoló felületeit szabálytalan geometria beszédfelismerés kutatása, illetve különböző termékek és ipari létesítmények jellemzi. A zengő hangterű mérőtér hangforrások hangteljesítményének, zajcsökkentési feladatainak elvégzése, továbbá számos hazai és nemzetközi illetve különböző anyagok hangelnyelési tulajdonságainak meghatározására alkalmas. A laboratórium felszerelései közé tartoznak az alapvető akusztikai szabvány megalkotása kapcsolódik a laboratórium nevéhez. 1992-ben az Akusztikai Kutatólaboratórium szervezetileg visszakerült a és rezgéstani mérésekre szolgáló mikrofonok és rezgésérzékelők, előerősíMTA Természettudományi Kutatólaboratóriumok szervezetébe, majd 1995- tők, töltéserősítők, tápegységek, analizátorok, mikrofon- és rezgéskalibrálók ben az akadémiai átszervezések során a BME Távközlési és Telematikai mellett a különleges, egyedi mérések elvégzésére szolgáló speciális hang- és Tanszékhez (jelenleg Távközlési és Médiainformatikai Tanszék) csatlakozva rezgésérzékelők, intenzitásmérő, akusztikai műfej, impulzus kalapács, légfolytatta tevékenységét. A tanszék és a laboratórium közötti kapcsolatot a rugós alátámasztású, 700 kilogramm tömegű rezgésmentes mérőasztal, rezbeszédakusztikai kutatások iránti közös érdeklődés alapozta meg. A Távköz- gésgerjesztők és egyéb berendezések. A megfelelő szakmai felkészültség és lési és Médiainformatikai Tanszéken végzett hallásmodell-kísérletek alapján eszközháttér elismeréseként az OMH a laboratóriumot 1989-ben akkreditált elkészült beszédfelismerő rendszereket sikerrel alkalmazzák az egészségügy, rezgéskalibráló laboratóriummá nyilvánította. A országos rezgésmérő etalon jelenleg is a laboratórium birtokában van. Az előzőekben felsorolt műszeaz oktatás, illetve a műszaki élet más területein. 2006 őszén a BME két tanszéke: a Távközlési és Médiainformatikai Tan- reken és berendezéseken kívül a munkát 5 asztali és 3 laptop számítógép, szék, valamint az Áramlástan Tanszék együttműködési szerződést kötött. mérési adatfeldolgozó és különböző számító szoftverek segítik. Utóbbinak az akusztika területén kifejtett tevékenységét az áramlástechnikai berendezések zajkeltésével, az áramló közegekben keletkező zajjal és az azokban lejátszódó hangterjedési jelenségekkel kapcsolatos kutatások mellett az ipari gyakorlatban felmerült gépészeti zajcsökkentési problémák megoldása tette teljessé. A tanszékek együttműködésének eredményeként – a kibővült ipari kapcsolatok révén – a laboratórium sikeres tevékenységet fejt Dr. Vicsi Klára laboratóriumvezető ki a villamos berendezések zajcsökkentésében, illetve más, az energiaiparral (Távközlési és Médiainformatikai Tanszék) és járműgyártással kapcsolatos akusztikai feladatok megoldásában. A laboTelefon: 463-1940, mobil: 30-474-3503, e-mail: [email protected] ratórium jelenlegi megrendelői között olyan kiemelkedő cégek találhatók, Dr. Koscsó Gábor képviselő (Áramlástan Tanszék) mint a Siemens, az EGI Zrt. vagy a Visteon Hungary Kft. Megalakulása óta Telefon: 463-4073, mobil: 20-980-6776, e-mail: [email protected] az Akusztikai Kutatólaboratórium munkatársainak részvétele az egyetemi

Elérhetőségek:

· 17 ·

Minőség za jvédelem


A lakóépületek akusztikai minősége A z embereknek a legtöbb épületfajtáról – oktatási, egészségügyi, kereskedelmi, lakó stb. – hétköznapi, személyes tapasztalatokon alapuló véleménye van. A legáltalánosabb tapasztalatok a lakóépületekhez kapcsolódnak, ezért ebben, az akusztikai minőségről szóló írásban a lakóépületek, lakások példáit tekintjük át. Az ismertetés a BME Épületakusztikai Laboratóriumában folyó k+f-tevékenységi, akusztikai célú szerkezetfejlesztési, vizsgálati, valamint gyakorlati tervezési tapasztalatokra támaszkodik. Az emberek egy épületről sokféle szempont alapján alkotnak véleményt: az esztétikai sajátosságok mellett szempont lehet a használhatóság, a kényelem, az üzemelési és fenntartási költség, a fűtési megoldások, a takaríthatóság, a helyiségek természetes eredetű világossága stb. Ezek közül az egyik, hogy az épület helyiségei – és külső környezete – mennyire csendesek vagy zajosak. A jó akusztikai minőséget a csendes belső terű épület képviseli. Ennek a sajátosságnak komoly piaci értéke van, bár számszerűsítése a nemzetközi gyakorlatban is kutatási tevékenység tárgya. Ugyanakkor e tulajdonság sohasem önmagában, hanem egy sor tulajdonság részeként jelenik meg. Tapasztalatok szerint a jó általános minőséghez hozzátartozik a jó akusztikai minőség is. Az állítás ellentétei sem állnak távol a valóságtól, például az akusztikai minőséget lerontó műszaki hibák nagyon gyakran más (tervezési, kivitelezési) hibákkal együtt jelennek meg. Azaz: egy épület akusztikai minősége akkor rossz, elégtelen, ha belső terei, helyiségei zajosak. Amikor belépünk egy épületbe, viszonylag rövid idő alatt a legtöbb minőségi elemről véleményt tudunk mondani. Az akusztikai minőség nem ilyen. Az, hogy lakásunk mennyire zajos csak az ott-lakás során derül ki: halljuk-e a szomszédok különböző tevékenységét, behallatszik-e a közlekedés, halljuk-e a vízellátás, szellőzés berendezéseinek működését vagy akár az épület földszintjén lévő üzlet, vendéglő zaját. A jó vagy rossz akusztikai minőség objektív megítélését szolgálják a szabványokban, rendeletekben megfogalmazott akusztikai előírások, amelyek közül a legfontosabbak: 8/2002 KöM–EüM rendelet, MSZ 15601-1 és MSZ 15601-2 szabványok. Ezen előírásokhoz szabványos mérési és – sajnos korántsem teljes – szabványos méretezési módszerek kapcsolódnak.

Külső, belső zajforrások – a zaj elleni védelem Egy lakóépület akusztikai minőségére vonatkozó szakmai feladat első lépése a zajforrások azonosítása. A teljesség igénye nélkül három elemet kell mindig számításba venni és a kapcsolódó zajcsökkentési munkálatokat elvégezni. 1. Közlekedés: a közlekedést az épülethez képest külső zajforrásnak és egyúttal adottságnak kell tekinteni. A városi zaj Magyarországon éppúgy, mint a többi fejlett európai országban a városi főútvonalak, autópályák

városi szakaszai mentén a nappali időszakban meghaladja a 70 dB, az éjszakai időszakban a 65 dB egyenértékű A-hangnyomásszintet. Ez mind objektív, mind szubjektív értelemben jelentős zajterhelésnek számít. Az épületek belső tereinek, helyiségeinek védelme a közlekedés okozta zaj ellen kötelező feladat. Ebben szinte az egyetlen számítása jöhető eszköz a homlokzati szerkezetek (ablak, erkélyajtó, redőnyszerkezet, szellőző elemek, homlokzati falazatok) hangszigetelésének célszerű meghatározása. A közlekedési zaj elleni védelem műszaki megoldásai, azaz a fokozott hangszigetelésű ablakok, erkélyajtók, homlokzati falak több szubjektív és objektív igénnyel ütköznek. Az egyik ilyen objektív igény a helyiségek friss levegővel való ellátása, a kapcsolódó szubjektív igény pedig az, hogy az emberek szeretnek nyitott ablaknál aludni. Ha egy ablak, erkélyajtó nyitva van, nincs zajcsökkentő hatása. Ezért kiemelten fontos az építészeti tervezés, azaz az épület környezetbe illesztése, tájolása. Részben az európai szabványosítás, részben a hazai műszaki fejlesztés eredményeként napjainkra rendelkezésre állnak a szükséges méretezési módszerek, határértékek és a megfelelő hangszigeteléssel rendelkező épületszerkezetek. 2. Használat: a lakások rendeltetésszerű használata zajt kelt, ami a szomszédos lakások lakóit zavarhatja. A járkálás, bútorok tologatása, a hangos beszéd, a rádió-, hifiberendezés-hallgatás, több háztartási berendezés használata zajt keltő tevékenységek. A tevékenységek időbeli jellege sem kedvező, belenyúlik az éjszakai időszakba. A műszaki fejlődés pedig egyre nagyobb teljesítőképességű – és sajnos hangosabb, zajosabb – berendezéseket eredményezett. A használati zaj ellen a lakásokat elválasztó épületszerkezetek hangszigetelésével kell védekezni. Az elmúlt évek szisztematikus fejlesztésének eredményeképpen ma már rendelkezésre állnak azok a szerkezeti megoldások, amelyekkel a szabványokban rögzített hangszigetelési előírások teljesíthetők. A feladat megoldását honosított európai szabványok (méretezési és mérési módszerek), valamint tervezési segédletek segítik. 3. Épületgépészeti berendezések: a hagyományosan alkalmazott épületgépészeti berendezések (vízellátás, függőleges irányú közlekedés, egyedi fűtés, hagyományos központi fűtés) mellett további jelentős számú nagy rendszer is az épület része (központi fűtés, központi szellőzés, központi vagy egyedi hűtés). E rendszerek többsége jelentős, nagy teljesítményű zajforrást is tartalmaz, amelyek hatóterülete az egész épületre kiterjed. A zajcsökkentési célú telepítési megoldások általánosságban nem kidolgozottak, a műszaki információ részleges, hiányos és szabványos méretezési módszerek is csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Sokszor a problémát az építészeti tervezés gerjeszti: a zajforrás kényes helyre, érzékeny környezetbe kerül. Ezen okok miatt az épületgépészeti berendezések telepítéséhez kötelezően hozzátartozó zajcsökkentési tevékenység egyedi, bonyolult, kockázatokat sem nélkülöző feladat. Több szakmára, szakterületre és berendezéstípusra kiterjedő fejlesztésre van szükség az előrelépés érdekében. És talán azon is el lehetne gondolkodni, hogy valóban szükség van-e ennyi klímaberendezésre...

a BME Épületakusztikai Laboratóriuma: k+f-tevékenység, akusztikai célú szerkezetfe jlesztés · 18 ·

Az ábrán egy épület részlete látható. Az épület nem valóságos, célja egyes, az akusztikai minőséggel ös�szefüggő sajátosságok bemutatása. Az épületnek a közlekedési zajforrásokhoz képest van zajos és csendes oldala. Ezt a homlokzati szerkezetek a méretezésénél figyelembe kell venni. A gépészeti berendezések (vízcsapok, kád, WC, lift, gépészeti aknák) némelyike alaprajzi értelemben kedvezőtlen helyre került, ezért kis zajú berendezésekre van szükség. A vízcsapok, szelepek esetében ez például I. minőségi osztályba tartozó berendezéseket jelent.

Az ábrán bejelöltük a külső zaj elleni méretezés, illetve a belső hangszigetelés méretezése során elsősorban figyelembe veendő határoló szerkezeteket. A megfelelő megoldások részben a már említett szabványok, részben tervezési segédletek alapján egyértelműen kiválaszthatók. Például ha az épület városi főútvonal mellett található, akkor – ablak, erkélyajtó a zajos oldali lakások esetében: nem ritkán olyan szerkezetekre van szükség, amelyek termékjellemzője, azaz a súlyozott léghanggátlási szám és a színképillesztési tényező ös�szege nagyobb, mint 35 dB;

– homlokzati falazat: a zajos oldali lakások esetében Porotherm 38 N+F + kiegészítő hőszigetelő vakolat; – lakáselválasztó falak: 30 cm vastagságú Porotherm 24/30 hanggátló falazóelem; – a lakás és közlekedő terület közötti fal: Porotherm 24/30 hanggátló falazóelem, 24 cm beépítésben; – lakásbejárati ajtó: olyan szerkezetekre van wzükség, amelynek termékjellemzője, azaz a súlyozott léghanggátlási szám és a színképillesztési tényező összege nagyobb, mint 33 dB;

– födém: legalább 20 cm vastag monolit vasbeton szerkezet, rajta 5 cm úsztatott betonaljzat, az úsztató réteg TL-TK30/25 lépéshangszigetelő lemez; az úszó padló egyébként a lakás használói számára lehetőséget ad a burkolatválasztásra. Természetesen más szerkezetekkel is megfelelő eredmények érhetők el. A kivitelezési szokások azonban az ismeretek hiánya vagy költségcsökkentés miatt gyakran alapvetően hibás szerkezetválasztást részesítenek előnyben. Dr. habil. Reis Frigyes [email protected]

Modern technológia, minőség és megbízhatóság a siker receptje A székesfehérvári Alufe Vállalat 1968-as megalakulása óta elsősorban alumínium homlokzatelemekkel foglalkozik. Bár az azóta eltelt időszakben sokszor viharos változások is bekövetkeztek, ez a cég üdítő kivétel: a tulajdonosok cserélődése mellett a technológia és a gyártás töretlen fejlődési utat járt be. Az Alufe Fémszerkezeti Kft. jelenéről és jövőjéről Bikádi János ügyvezetővel, Radics János vállalkozásvezetővel és Pigler Zsolt vezető tervezővel beszélgettünk.

– A közelmúltban befejezett projektek közül az egyik legnagyobb és legismertebb a budapesti Árpád híd melletti Duna torony teljes külső homlokzata és zajszigetelése. Technológiailag ez mennyire volt komoly feladat? Bikádi János: már a méretek is igen komolyak: két 66 méter magas toronyról és egy kapcsolódó harmadik épületről van szó. Ehhez durván 23 ezer négyzetméternyi alu–üveg–lemez homlokzat tartozik, és ami technológiailag is érdekes, hogy ebből mintegy 15 ezer négyzetméter úgynevezett elemes homlokzattechnológiával készült. Ez azt jelenti, hogy az üzemünkben előre legyártott, beüvegezett homlokzatelemeket a helyszínen már igen gyorsan, daruk segítségével helyezzük fel. Bár a módszer Nyugat-Európában már elterjedtnek számít, tudomásunk szerint Magyarországon mi alkalmaztuk először. A szerelés négy hónapig tartott (hagyományos technológiával egy évbe is beletelt volna), ugyanakkor a többi módszerhez képest sokkal hosszabb tervezési-előkészítési szakaszt igényel. Pigler Zsolt: az épület Budapest egyik legzajosabb forgalmi csomópontja mellett helyezkedik el, így a zajvédelmi szempontok kiemelten nagy hangsúlyt kaptak. Az épületek híd felé eső részén 41 decibeles hanggátlást biztosít a szerkezet. Az

ablakok szigetelésére összetett technológiát választottunk: két üvegréteg között egy 24 milliméteres légrés van, a belső üveg pedig egy kétrétegű, ragasztott üveg, speciális, ún. SC-fóliával. Az épület irodaházi funkciója miatt a szintek között is komoly hangcsillapítási elvárásoknak kellett megfelelni: ez 55 decibelt jelent. Ezt úgy értük el, hogy a födémek lezárásánál alul-felül acéllemezzel, közte pedig nagy sűrűségű szigetelővel, ún. hanglágy anyaggal dolgoztunk. Ráadásul az elemes homlokzat lehetővé teszi, hogy a szintenkénti válaszfalak is jól hangszigeteltek, hiszen az egyes elemek egymással nincsenek kapcsolatban. – A közeljövőben egy hasonlóan nagy forgalmú út, a Soroksári út mellett is épül egy nagy irodaház, a TriGránit-csoporthoz tartozó Duna Business Hotels Ingatlanfejlesztő Kft. fejlesztésében. Milyen projektről van szó? Radics János: itt is két különálló, egyenként nyolcezer négyzetméteres homlokzatfelületről van szó – a Soroksári úti forgalom felé 45 decibeles hanggátlásra van szükség, a másik irányban valamivel kevesebbre, bár itt is fel kell készülni a Duna felől fújó szél hatására. Ezt részben a Duna toronyhoz hasonló hangszigetelt üveggel, részben ún. dupla homlokzattal oldjuk meg – ebben két üvegszerkezet között egy légrés biztosítja a magas hanggátlási értékeket.

– A cég tehát komoly sikereket ért el eddig is. Hogyan képzelik el a további fejlesztési, bővítési lehetőségeiket? Bikádi János: ehhez kapcsolódóan el kell mondani, hogy a cég 1993 és 2000 között leányvállalatként a német Rheinhold & Mahla AG tulajdonában volt, majd 2003-ban vette meg a jelenlegi menedzsment. A német tulajdonos alatt a gyártásnak csupán 20 százaléka irányult a magyar piacra, a kivásárlás óta azonban Magyarország tekinthető prioritásnak. Ugyanakkor hagyományosan évi egy-két projektet Németországban is megvalósítunk. Legutóbb a Daimler-Benz AG-tól kaptunk egy kétmillió eurós megbízást az egyik irodaházuk homlokzatának teljes tervezésére és kivitelezésére. A Benetton müncheni áruházát tavaly adtuk át. Ez szintén elemes technológiával készült, és az Európában rekordméretű, 4 és fél méteres bronzlemez elemeivel elnyerte München városának 2006-os homlokzattechnikai díját. Emellett a szomszédos országokban is szeretnénk terjeszkedni – valószínűleg Szlovákiában tudunk leghamarabb megjelenni. Ez a nagy gyártókapacitásunk miatt szinte kényszer is, hiszen a magyar piac egyszerűen kicsi ennek lekötésére – ráadásul mi elsősorban nem az árral, hanem a minőséggel tudunk a versenytársaink elé kerülni.

Raab Karcher A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember

z a jvédelem

Fontos a hangszigetelés

E

Napjainkban a hőszigetelés mellett egyre fontosabb szerepet kap a lakások, épületek, helyiségek megfelelő hangszigetelése. Egyes lakóházak, társasházak lakáselválasztó falai, födémei nem érik el a szabványban előírt hangszigetelő értéket, és a szomszédos helyiségben keletkező zajok nagy részét átengedik, ezzel zavarva nyugalmunkat.

gy helyiség akusztikai követelménye annak funkciójából ered. A határoló szerkezetek minősége, vastagsága, a zajforrások intenzitása határozza meg az alkalmazandó anyagokat és azok vastagságát. A vasbeton födémszerkezetek vizsgálatakor a léghang és a lépéshang a mértékadó. A lépéshang-szigetelésre a megfelelő padlóburkolati rétegrend kialakítása a legmegfelelőbb megoldás. Épületek, helyiségek hangszigetelésénél figyelembe kell venni a hangok terjedési közegét, eredetét. Ezek alapján a következő zajokat különböztetjük meg: – az épületen kívüli zajok (közlekedés, szolgáltató tevékenység) szempontjából a leggyengébb „láncszem” a homlokzati nyílászárók, amelyek körültekintő kiválasztása elengedhetetlen a belső terek megfelelő zajszintjének eléréséhez. A határoló szerkezetekről általában elmondható, hogy minél nagyobb a testsűrűségük, annál jobb a hangszigetelésük. Akusztikai szempontból a nagyobb testsűrűségű szálas szigetelőanyagok használata a legmegfelelőbb a homlokzaton, illetve a könnyűszerkezetes épületeknél a határoló falakon belül. A szálas szigetelőanyagok igen jó hangelnyelési tulajdonsággal rendelkeznek, ellentétben a zártcellás habokkal; – az épületen belüli léghangok (beszéd, zene, áthallás) szempontjából a helytelenül megválasztott vagy kivitelezett szerkezet okozza elsősorban a problémát: például amelyik válaszfal nehéz és ezáltal jó hangszigetelő, azt „nem bírja el” a födém, amelyik viszont könnyű és olcsó, az nem hangszigetel megfelelően. Körültekintő anyagválasztással és kivitelezéssel könnyű szerkezetből is igen jó akusztikai tulajdonságú határoló szerkezeteket lehet kialakítani; – az épületen belüli kopogó (test)hang (födémen, lépcsőn való járás, mosógép, gépészet) elsősorban az egyes épületszintek között helytelenül kialakított lépészaj-szigetelés esetén szokott problémát okozni, valamint a határoló falakba hanglágy anyag beiktatása nélkül befogott, illetve átvezetett szerkezeteknél (például társasházak lépcsője, gépészeti csőátvezetések). A helytelenül kivitelezett lépészaj-szigetelés utólag nem javítható, ezért nagyon fontos, hogy a kivitelezéskor odafigyeljünk a hangszigetelést javító munkafolyamatok megfelelő minőségű kivitelezésére.

Szerkezeti anyagok A hangszigetelésnél igen fontos szempont a megfelelő építőanyag kiválasztása. Az alkalmazott építőanyagok, szerkezetek testsűrűségének csökkentése nem körültekintő tervezés, méretezés és kivitelezés esetében ugyanis akusztikai problémákat eredményezhet, ami az épületek, helyiségek rendeltetésszerű használatát ellehetetleníti. Fő- és válaszfalak építésére egyaránt alkalmas a mészhomoktégla, amely azon kívül, hogy nagy szilárdságú anyag, jó hőszigetelő képességgel rendelkezik, tűzálló, és nagyon fontos tulajdonsága, hogy kiváló akusztikai csillapítást biztosít.

Gipszkartonfalak A belső falaknál egyre elterjedtebb a könnyűszerkezetes falak alkalmazása. Igen fontos a gipszkartonfalak megfelelő szerelése, mivel ha az épület szerkezetében terjedő hang tovább tud terjedni a szerelt fal szerkezetébe, nem lesz megfelelő a hangszigetelés. A válaszfalak tartószerkezete és a födém között rugalmas szalag (szigetelő szivacscsík) nyeli el a tovaterjedő rezgéseket. A szerkezet léghanggátlását azzal is növelhetjük, ha a fal mindkét oldalán nem egy-egy, hanem két-két réteg gipszkartont helyezünk el a vázszerkezeten. Akusztikus előtétfalak készítésénél, tetőterek gipszkarton belső burkolatánál akusztikus kengyelt alkalmaznak, amely hajlított formája révén képes elnyelni kisebb mozgásokat, rezgéseket. A hőszigetelésre használt szigetelőanyagok is rendelkeznek hangszigetelési, hangelnyelési képességgel, viszont a megfelelő hangszigeteléshez a megfelelő anyagot kell kiválasztani. A szerelt falakba minél vastagabb és minél nagyobb testsűrűségű szálas hangszigetelést kell elhelyezni. Az elérhető legjobb akusztikai értékek érdekében minden réteg illesztési hézagait és csavarfejeit glettelni kell.

álmennyezetek szerkezetén is át kell vezetni. A szerelőprofilok közé a megfelelő hangelnyelés elérésére legalább 20 mm vastag ásványgyapot-hőszigetelést kell helyezni. Felfüggesztése történhet: horogvégű huzallal és Ankerfix-gyorsfelfüggesztővel, kombinált felfüggesztővel, közvetlen felfüggesztővel, nóniuszos felfüggesztővel, Anker-felfüggesztővel vagy nóniuszos kengyellel.

Nyílászárók, üveg Az ablak hangszigetelő képességében szintén az üvegfelület játssza a legjelentősebb szerepet. A hangszigetelés függ továbbá a tok anyagminőségétől, valamint attól, hogy az ablakszárny mennyire tökéletesen záródik. A hanggátlást decibelben kell mérni, ennek alapján sorolják az üvegezést, illetve magát az ablakot osztályokba. A Magyarországon forgalmazott típusok általában 3-as és 4-es osztályba tartoznak. Minél magasabb a decibelérték, annál jobb minőségű a hangszigetelés. Az üvegezés esetében meghatározó tényező lehet az üvegsúly és az üvegek közti távolság. A hanggátlás enyvezett-ragasztott üvegekkel, nehézgázok alkalmazásával tovább növelhető. A bonyolult összetételű hő- és hangszigetelő gázok azonban jelentősen megnövelhetik a nyílászárók árát. Érdemes az árnyékolástechnika eszközeivel is kiegészíteni a nyílászárót, mert azok mind a hő-, mind a hangszigetelést tekintve tovább javítják az ablak hőszigetelő képességeit. Ezek ma már néhol alapáron a nyílászáróba is be vannak építve.

Álmennyezet Az álmennyezeteket eredetileg a jobb akusztikai hatások elérése érdekében fejlesztették ki, alkalmazása leginkább ott indokolt, ahol fokozott igény a tűzvédelem, a hanggátlás és a hőszigetelés. Az álmennyezetek akusztikai tulajdonságai két részre oszthatók: hangcsillapítás és léghanggátlás. Az akusztikus gipszkarton-álmennyezet födém- vagy más vízszintes teherhordó szerkezetre függesztett vázszerkezet, lyuggatott vagy sliccelt gipszkarton építőlemez-borítással. Az épület tartószerkezetének mozgási hézagait az

· 21 ·

Saint-Gobain Építőanyag Kereskedelmi zRt. 1107 Budapest, Ceglédi út 1-3. Tel.: 431-3300, Fax: 431-3342 [email protected], www.rktuzep.hu

Liabau za jvédelem


Liaphon falazóblokkok a csend érdekében

A

Liaphon közfalazó termékeket Liapor duzzasztott agyaggolyóból készült könnyűbetonból állítják elő. Az agyaggolyó kívül kemény felületű, belül pedig szivacsos szerkezetű, 1200 Celsius-fokon kiégetett kerámia, amely belső felépítésének köszönhetően a hangot kitűnően elnyeli. A Liaphon falazóblokk így a léghanggátlást nemcsak a tömegével, hanem mintegy 6 dB hangabszorpcióval is biztosítja. Összehasonlítva az olyan egyéb hangcsillapító falazóelemekkel, mint a mészhomoktégla vagy az égetett kerámia hanggátló 30-as falazóblokk, a Liaphon több szempontból is előnyösebb:

Megjegyzés: az ábra és táblázat egy Liaphon 20-as falazóblokkot mutat, amely lakások közötti közfalak esetére ajánlott. Látható, hogy 58 dB csillapítása jelentős tartalékot mutat az 52 dB szabványos követelményhez képest.

Hangcsillapító falazóblokkok összehasonlítása

Típus

Egység Liaphon Kerámia Mészhomok

20 cm

30 cm

30 cm

•

Vakolatvastagság

cm

2x3,5

2x2

2x1,5

•

Falvastagság összesen

cm

27

34

33

•

Darabszükséglet db/nm

11,5

52

16

•

1 nm fal tömege (vakolt) kg

340

611

544

•

Súlyozott léghanggátlás (Rw) dB

58,1

59

55

– használatával kisebb fajlagos súly érhető el ugyanolyan hangcsillapítás mellett, ami ráadásul vékonyabb falazóblokkok előállítását teszi lehetővé. Ezáltal az alapterület nem csökken, ami 10 m falnál nagyjából egy négyzetmétert jelent. Emellett az esetleges födémterhelés is csökken, ami ráépítésnél, rekonstrukciónál igen fontos szempont; – könnyű a bedolgozhatósága, hiszen a 20-as elemből 11,5 db/nm, a 15-ös elemből 8,5 db/nm az anyagszükséglet. A falazóblokk – a többi termékhez hasonlóan – gyémánttárcsával vágható, de azoknál könnyebben, jobban véshető; – a 20 cm vastag elemek akciós ára nettó 480 Ft/darab, ami a mészhomoknál és a hangcsillapító 30 cm kerámiánál kedvezőbb. Ezzel pedig akár több millió forint is megtakarítható; – bár közfalaknál elsőre nem feltétlenül szempont, de a hőszigetelése és a páraáteresztése is jobb, mint a többi falazóelemé. Magyarországon is gyár tanak hasonló falazóblokkokat, például a Frühwald Kft. telepein. Van amelyiknek bár gyengébb a hangcsillapítása, de jobb a hővezetése, így külső falazatokhoz vagy hézagkitöltő falazásra betonszerkezetes építményeknél ajánlott. A külső falazatoknál az a probléma, hogy nem léghanggátlást adnak meg, hanem egy maximálisan megengedhető belső zajszintet. Így viszont ha egy porózus égetett kerámia külső falazóblokk hőszigetelése jó, de a hangcsillapítása csak 42 dB, akkor ez a fal egy mező közepén kiváló lehet, de egy forgalmas belvárosi helyen akusztikailag nem megfelelő. Erre igen gazdaságos megoldás a szendvics szerkezet, amely egy égetett kerámia falhoz képest egyrészt hőtechnikailag jobb, másrészt páratechnikailag azonos, harmadrészt pedig akusztikailag mintegy 10 dB-lel jobb léghanggátlást, és megfelelő falakat eredményez.

Ingyenes tanácsadás, nagykereskedelem. Kiskereskedelmi elárusítóhelyeink megtalálhatók az interneten

· 22 ·

Ursa A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember

z a jvédelem

Üveggyapot az akusztikában

A

szálas szigetelőanyagokat, ezen belül is az üveggyapotot általában ott alkalmazzák, ahol akusztikai feladatokat kell megoldani. A problémamegoldás lényeges, meg nem kerülhető részét alkotják ezek a termékek. A hangszigetelés ugyanakkor nem választható el markánsan a hőszigeteléstől, mert a szálas szigetelőanyag sajátossága, hogy a hő- és hangszigetelést együtt biztosítja, ami komoly előny más anyagokkal szemben. A tervezői és felhasználói szegmensben a kőzetgyapotot(ásványgyapotot) sajnos szinte mindig csak a bazaltgyapottal azonosítják. A bazaltgyapot (ásványgyapot) tulajdonképpen egy gyűjtőnév, ami tartalmazza az üveggyapotot is. Az üveggyapotban ráadásul a természetes ásványi anyag több mint 70 százalékos részarányt képvisel. Sőt, az Ursa üveggyapot előállítása kevésbé terheli a környezete, hiszen az anyag összetételének háromnegyede újrahasznosított üvegcserép. Az Ursa-termékek akusztikai szempontból is egyre több területen alkalmazhatók eredményesen. A szerelt válaszfalak esetében főleg hangszigetelő tulajdonsága miatt elterjedt, ugyanis – kevés kivételtől eltekintve – ezek a válaszfalak azonos hőmérsékletű helyiségeket határolnak el, ebben az esetben pedig nincs hőszigetelési követelmény. A homlokzatok és a tetőtér-beépítések esetében a hő- és hangszigetelő tulajdonság együttesen jelenik meg, az úszópadlókban szintén a hangszigetelés a meghatározó. Az út- és vasúti pályák mellett létesülő zajgátló, hangelnyelő falakban értelemszerűen csak a hangszigetelési, hangelnyelési tulajdonsága miatt alkalmazzák e terméket. Lényeges felhasználási terület a belső terek akusztikai minőségének biztosítása (például előadótermek, színházak, mozik, stúdiók, tantermek), a visszhangosság megszüntetése, a beszéd érthetőségének javítása. Magyarországon ugyan nem mondható általánosnak, de Európa északi országaiban sikeresen alkalmazzák tantermekben az akusztika javításának érdekében. Az Ursa termékkínálatában az elmúlt évek

kutatási és fejlesztési munkáinak eredménye, hogy a szerkezetekben történő szakszerű alkalmazást lebontották anyagjellemzőkre – e jellemzők az Ursa üveggyapotra mint szálas szigetelőanyagra vonatkoznak, és megtalálhatók a termékszabványokban. (A termékszabványokhoz elkészültek a harmonizált vizsgálati szabványok is.) Az Ursa azzal a tudásbázissal és olyan partnerekkel rendelkeA termékek kiemelt szerepét igazolja az a kísérletsorozat, amelynek során néhány osztályterembe akusztikai burkolatot építettek, és azt vizsgálták, hogy ennek milyen hatása lesz a diákok tanulmányi eredményeire. A vizsgálat eredménye szerint az e tantermekben tanuló diákok könnyebben megtanultak olvasni, és a szövegértésük is jobb eredményt mutatott, mint a többi tanulóé. Ismerve a hazai diákok szövegértési problémáit, talán itthon is szélesebb körben lehetne eredményesen alkalmazni. Az Ursa-termékek számos korábban épített multiplex moziterem akusztikai burkolataként is sikeresen szerepeltek.

zik, akik e szabványos vizsgálatokat el tudják végezni. A cég a hanggátlási, hangszigetelési és hangelnyelési célú felhasználáshoz biztosítani tudja a szabványos adatokkal rendelkező termékeket. A szakszerű alkalmazást pedig a más gyártókkal közösen kifejlesztett és bemért nagyszámú beépítési csomópont segíti elő. Az Ursa által elkészített csomópontokat gyakorlatilag csak át kell emelni, és azonnal beilleszthető a tervdokumentációba. Ezek a csomópontok az adott projektnek megfelelően szerkeszthetők, és néhány pontosítás után alkalmazhatók. A társaság mindehhez segítséget is nyújt, hiszen az akusztikai szempontból megfelelő rétegfelépítéseket, rétegrendeket a tervezők, szaktervezők rendelkezésére bocsátják, az anyagok nem csak szakkiadványaikban, hanem az internetes honlapon is elérhetők.

A z U r s a a m á r t ö b b m i n t 1 8 é v e Sa l g ó ta r j á n b a n g yá r t o tt T he r w o o l i n ü v egg yap o t h ő - é s ha n g s z i gete l ő te r m é k e k m á r k a n e v e . · 23 ·

Józsa és Társa 2000 Kft. za jvédelem


Szerkezetihang-problémák vizsgálata az építőiparban probléma jelentkezik, nem elég az észlelhető zajterhelés spektrális elemzése, a szerkezeti hangok vizsgálata is indokolt. Erre alkalmas a Józsa és Társai 2000 Kft. által képviselt lengyel SVANTEK Ltd. zaj- és rezgésmérőanalizátorcsaládja. Egy gyakorlati példa szemlélteti a műszercsalád működési elvét: egy újonnan épített szálloda pinceszintjén helyezték el a teremgarázs szén-monoxid-elszívását biztosító ventilátorokat. Ennek következtében az időkapcsolóval ellátott berendezés működésekor még az épület második emeletén is olyan hangos zaj keletkezett, hogy a vendégek panaszt tettek az igazgatóságon. A Józsa és Társai 2000 Kft. felkérést kapott a létesítmény kivitelezőjétől, vizsgálja meg a problémát és keressen rá megoldást. A zajforrás analízist a már említett SVAN-959 típusú zaj- és rezgésmérő analizátorral végezték el. Egyértelműen megállapítható volt, hogy az emeleti lakószobákban hallható

A

z utóbbi évtizedekben jelentős változás következett be az építőiparban: dominánssá váltak a monolit vasbeton szerkezetű épületek. Bár ez a technológia jelentősen meggyorsítja az építkezést, azonban az épületeket a testhangvezetéssel terjedő szerkezeti hangok problémáira fokozottan érzékennyé teszi. (A szerkezeti hang azt jelenti, hogy az épület egyes elemei akár egészen távoli egyéb épületrészekre elviszik a berendezések okozta rezgést, ahol azok felerősödve, zajként jelentkeznek. Legtöbbször a lakók, vagy az épületben dolgozók, szakember segítsége nélkül nem tudják kideríteni a zaj okát.) Amennyiben az épületet kiszolgáló gépészeti rendszerek működése során ilyen

További információ: Józsa és Társai 2000 Kft. 6720 Szeged, Somogyi u. 6. Józsa Gusztáv okl. fizikus, okl. környezetvédelmi szakmérnök, akusztikai szakértő Telefon: 06-30-565-7365 E-mail: [email protected] Honlap: www.jozsakft.hu · 24 ·

igen zavaró zajt a pinceszinten elhelyezett ventilátor helytelen beépítése okozza, mert közvetlenül a vasbeton épületszerkezethez kapcsolták. A működésekor fellépő rezgés szerkezeti hangként jutott a védett lakószobákba, ahol azt az épületszerkezetek másodlagos léghangként lesugározták. A ventilátor zajcsökkentése mellett a rezgési energiát is csökkenteni kellett, amit a cég az úgynevezett rezgésszigetelt megfogással valósított meg. A példa jól mutatja, milyen fontos szerepe van az épületek tervezésekor az akusztikai szakértőnek.

Opakfi A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember

Értjük-e a zajvédelmet? A zajvédelemmel foglalkozó szakemberek többsége már tapasztalta, hogy a munkahelyén, a más szakterületen dolgozók vagy a munkája során vele kapcsolatba került „ügyfelek” (a zajt okozó, illetve a panaszos) nehezen értik meg a zajvédelem lényegét. A szakmánkban gyakran már annak az egyértelmű meghatározása is nehézségbe ütközik, hogy mit kell zajnak tekinteni. Az biztos, hogy a zaj valamilyen hangjelenség, amelynek pontosan meghatározható fizikai tulajdonságai (intenzitása, frekvenciamenete stb.) van. Zajnak azonban csak azokat a hangokat tekintjük, amelyek zavarók, kellemetlenek vagy az egészségre veszélyes hatásúak. Azaz zajról, zajosságról csak ott beszélhetünk, ahol ember tartózkodik, és csak akkor, ha a hanghatás az ember tevékenységét zavarja vagy az egészségére – esetleg a szubjektív véleményétől függetlenül is – káros. Bonyolítja a helyzetet, hogy a zajok megítélése – a még elviselhető mérték meghatározása – függ a zajforráshoz való viszonyunktól is. Az otthoni, hangos zenét élvezettel hallgatjuk, de a szomszédból átszűrődő, a miénknél esetleg milliószor kisebb intenzitású zajok az „őrületbe kergetnek”. A közlekedéstől nagyobb zajterhelést viselünk el, mint a szomszédban működő üzemtől vagy szórakozóhelytől, hiszen közlekedni kell, az üzemi zaj viszont tőlünk idegen, ezt nem kell, és nem is akarjuk elviselni. És a tetejében még itt van a dB (decibel) is – a logaritmusszámításhoz kevéssé értők számára sejtelmes kifejezés –, ami még tovább bonyolítja a laikusok részéről amúgy is nehezen emészthető határérték-rendeletek értelmezését. Az akusztika ugyanis az a szakterület, ahol a kétszer kettő mindig öt, azaz kétszeres intenzitás 3 dB, tízszeres 10 dB, százszoros 20 dB növekményt jelent. A határértéket 10-20 dB-lel túllépő diszkó hangereje valójában 10–100 diszkó hangteljesítményével egyenlő! Ezért is nagyon fontos, hogy a zajterhelést a lehető legnagyobb pontossággal és a vonatkozó szabványok előírásainak maradéktalan teljesítésével mérjük. További zavart okozhat, hogy többféle zajra vonatkozó határérték létezik, amelyeket csak ott és úgy lehet alkalmazni, ahogy azt a vonatkozó rende-

z a jvédelem

let meghatározza. A külső környezetből származó üzemi zajokat a védendő homlokzat előtt két méterre vizsgáljuk, a közlekedés zajterhelésére pedig a homlokzat előtt és a védendő helyiségben (csukott ablakokkal!) is van követelmény. A határértékeket azért így határozták meg, mert a mérést ilyen feltételekkel lehet jól reprodukálhatóan elvégezni, és ha az így megállapított határérték teljesül, akkor a lakószobákban biztosítható a nyugodt pihenés. Más kérdés, hogy a határérték bizonyos kompromisszum „eredménye”, hiszen – a városok működésének ellehetetlenítése nélkül – nem lehet mindenki számára és minden helyzetre érvényesen olyan követelményeket meghatározni, amelyek mindenféle zavarást teljesen kiküszöbölnek. Az emberek bizonyos, becslések szerint 5-10 százaléka a határértéknek megfelelő zajt is zavarónak érezheti. Az elmondottak nemcsak a lakosságot érintik, hanem a zajvédelemmel foglalkozó akusztikus szakemberek is gyakran éles vitákat folytatnak a lehető legjobb megoldásokról. Erre az Optikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesület (OPAKFI, www.opakfi.hu) akusztikai, valamint zaj- és rezgéscsökkentési szakosztályaiban folyó mindennapi gyakorlati munka és a rendszeres szakmai rendezvények során van lehetőség. Az OPAKFI az adott témában leginkább jártas szakértők bevonásával az elmúlt 40 évben csaknem 700 zaj- és rezgésvédelmi feladatot oldott meg, de ennél is fontosabbak a jogszabály-előkészítő munkák: a zajvédelmi kormányrendelet, a határértékekről szóló miniszteri rendelet, a zajtérképkészítés rendeletei és a szabványkészítési tevékenység, azaz a zajmérési módszereket, zajvédelmi fogalmakat meghatározó szabványok. A legfontosabb szakmai kérdésekről pedig az évente rendezett zajvédelmi szemináriumokon, például az idén október 10–12. között Sopronban zajló eseményen lehet eszmét cserélni. Kvojka Ferenc OPAKFI zaj- és rezgéscsökkentési szakosztály

· 25 ·

TriGránit Zrt. za jvédelem


A leginnovatívabb zaj- és rezgésvédelmi megoldások a Művészetek Palotájába

Z

aj- és rezgésvédelmi szempontból mestermunkának tekinthető a Művészetek Palotája kialakítása, hiszen minden körülmény adott volt, ami a beruházás ez irányú védelmét bonyolulttá tette – mondta el lapunk megkeresésére Hajdu László, a TriGránit-csoport fejlesztési igazgatója. A színház környezetéből számos zavaró zaj- és rezgésforrás hatását ki kellett küszöbölni a beruházás során: egyrészt az épület

szönhetően a mélyfrekvenciás rezgések nem jutnak be. Fontos szerepet kaptak a tervezőknél a teremakusztikai megoldások. Ezek célja, hogy az egyes hangszerek hangját minden helyen ugyanolyan magas minőségi színvonalon lehessen élvezni. Ehhez a TriGránit az Artec cég közreműködését kérte az akusztikai tervezésnél, Russel Johnson vezetésével, aki világszerte már 40 koncertterem megtervezését tudhatja magáénak. A terem arányainak felosztása, a felhasznált anyagok, a burkolatok kiválasztása, illetve a „zengőkamrák” kialakítása az ideális állapot elérésében játszottak szerepet. Utóbbi azt jelenti, hogy a koncertterem körül a terem térfogatának mintegy 25 százalékát kitevő térfogatú kamrahelységet helyeztek el körben. A kamrák ajtói zárt állapotban teljesen belesimulnak a burkolatba, az egyes kamraajtók nyitásával a hangok utórezgésének időtartamát lehet állítani. Akusztikailag fontos volt, hogy ezek az ajtók betonból legyenek, méretüknél és többtonnás súlyuknál fogva – a karmester utasításainak megfelelően – számítógépes vezérléssel állíthatók. A hangversenypódium fölé tervezett hangvető álmennyezeti elem, az úgynevezett canopy három részből áll, magassága a zenekar nagyságának és a karmester igényeinek megfelelően állítható. A közhiedelemmel ellentétben nemcsak azért van rá szükség, hogy a közönség felé szórja a hangot, hanem azért is, hogy a zenekar tagjai egymás játékát is hallják. A minimális alapzaj kialakítása érdekében az épületben a gépészeti berendezéseket a lehető legtávolabb helyezték el a koncertteremtől, és a szellőzést is minimális légsebességgel, nagy keresztmetszetű megoldásokkal alakították ki. A világítótestek beszerzésénél ugyancsak meghatározó szempont volt azok csendessége. A TriGránit természetesen a hagyományos kereskedelmi és irodai létesítmények kialakításánál is törekszik a zaj és rezgés szintjének minél lejjebb szorítására, hiszen tisztában van vele, hogy ez az ott dolgozók, vásárlók kényelemérzetét nagyban befolyásolja – mutatott rá Hajdu. Ennek során főleg a homlokzati fronton igyekeznek a léghangok terjedését maximálisan gátolni, ugyanakkor a többnyire belső üvegfallal elválasztott irodák hangszigetelésére is ideális megoldásokat kínálnak. A gépészet területén a hűtőgerenda-rendszer csendesebb üzemmódú a fan-coilos rendszereknél, ráadásul általa egyszerre megoldható a szellőzés, a hűtés és a fűtés is – ezért az előbbit alkalmazzák a legújabb irodaházaikban.

mellett halad a HÉV és a villamos, amelyek saját zajukon kívül a vasúti és a közúti sínek rezgésével is megterhelik a környéket. A fő projekt azonban ezek ellenére a közeli Lágymányosi híd alapjai által kibocsátott rezgések elleni védekezés volt. A Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen végzett felmérések eredményei alapján az a döntés született, hogy a Művészetek Palotája koncertterme és színházterme az úgynevezett ház a házban kialakításban készüljön el. Ennek lényege, hogy az épületnek külső és belső szerkezeti héja is van. A két héjnak nincs közös eleme, és betontartalmú összeköttetés sem létesült közöttük. A belső szerkezeti héjat kompozit gumipárnára, illetve gumirugóra ültették. A koncertterem például 200 darab gumipárnán „ül”, ennek kö-

· 26 ·

TriGranit Development Corporation Millennium Városközpont 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 6. Telefon: 456-6200 www.trigranit.com

Trigánit

akkreditált zajvizsgált


z a jvédelem

SZOLGÁLTATÁSAINKKAL SEGÍTJÜK PARTNEREINKET

w Zajmérés – környezeti és munkahelyi zajvizsgálatok w Zajtérképkészítés és modellezés w Zajvédelmi megoldások kidolgozása, kivitelezése w Környezeti hatástanulmányok, alapállapot-felmérés, prognózis készítése HÍVJA IRODÁNKAT VAGY LÁTOGASSON EL HONLAPUNKRA! IMSYS MÉRNÖKI SZOLGÁLTATÓ KFT. 1033 BUDAPEST, Mozaik u. 14/a Tel.: (1) 430-0014; (1) 430-0015; Fax: (1) 437-0325 E-mail: [email protected] Internet: www.imsys.hu

Habszivacsok a zajvédelemben is Az Eurofoam Hungary Kft., az Európa-szerte ismert Eurofoam cégcsoport tagja, poliuretán lágyhabokat, köznyelven habszivacsokat gyárt és konfekcionál a Miskolc melletti sajóbábonyi ipartelepen. Az Eurofoam által gyártott szivacstermékek felhasználási köre felöleli az élet szinte minden területét: benne van a bútorban, autóban, cipőben, de ugyanígy ott van a konyhában és fürdőben is. A technika fejlődésével megnőtt az igény a speciális habokra, illetve azok speciális konfekcionálására, ezért ma a cégen belül külön üzletág foglalkozik az úgynevezett technikai habokkal. Ehhez az üzletághoz tartozik az olyan igények kielégítése, amelyeknél nagy szerepe van a megrendelővel való közös gondolkodásnak, a műszaki tanácsadásnak és a meglévő megoldások rugalmas alkalmazásának. Az Eurofoam műszaki hab üzletág vevőköréhez tartozik az autóipar, a csomagolástechnika, a gépipar és a zajcsökkentés-zajvédelem is. A mai zajos világunkban különösen fontos, hogy környezetünk zajait a lehető legjobban lecsökkentsük, kiszűrjük mind az otthonunkból, mind a munkahelyünkről. Kevesen tudják, hogy egy európai felmérés szerint a teljes lakosság 10 százaléka halláskárosult. Az ember komfortérzetét, így teljesítményét is befolyásolja az egész nap őt érő zaj. Az Európai Unióban és Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a zajterhelés

csökkentésére. Már törvények szabályozzák, hogy a különböző helyeken mekkora lehet a maximális zaj. Az Eurofoam cégcsoporton belül az osztrák Eurofoam Audiotec üzletága a zajcsökkentés szakértője. Számos különféle anyaggal, megoldással és igény esetén zajszintméréshez szükséges felszereléssel és felkészültséggel is rendelkezik. Az osztrák Audiotecnél felhalmozott tudás minden csoporttag számára hozzáférhető, ami magas szintű szakmai hátteret biztosít. Az Eurofoam Hungary Kft. az osztrák háttérrel és saját tudásbázissal megoldásokat és zajcsökkentő anyagokat kínál épületek, ipari csarnokok, munkagépek, ventilátorok, kompresszorok, klímaberendezések, gépek, autóbuszok, vasúti kocsik stb. zajcsökkentéséhez. A poliuretánhab nyitott cellaszerkezete révén (pórusos anyag) különösen alkalmas hangok elnyelésére, a visszhangzás megszüntetésére, ami számos esetben – különösen ipari csarnokokban, közösségi helyiségekben – a megfelelő szintre képes csökkenteni a zajterhelést. Más esetekben a gépek zajos terének burkolásával vagy külső térben, például mezőgazdasági munkagépeknél a dolgozó fülkéjének hangelnyelő anyagokkal való beburkolásával hatásosan csökkenthető a zaj. Munkatársaink az osztrák Audiotec cég szakértőivel közösen zajszintmérést is végeznek, és a mérés eredményének függvényében dolgozzák ki a megfelelő zajcsökkentő megoldásra az ajánlatot.

Elérhetőségeink: 3792 Sajóbábony, Pf. 16. Telefon: 06-46-549160 Fax: 06-46-549167 E-mail: [email protected] www.eurofoam.hu · 27 ·

Stúdióakusztika za jvédelem


Stúdiók akusztikai tervezése

A

hangfelvétel-technika és a műsorszórás technikai fejlődése mind a tervezőket, mind a felhasználókat arra ösztönzi, hogy a stúdiókkal szembeni akusztikai követelményeket újra és újra átgondolják. Egy-egy nagyobb technikai változás nagy hatású lehet. Ez történt például a sztereó technika, a digitális technika vagy a többcsatornás sztereó technika (surround) megjelenésekor. Ha áttekintjük az épület- és teremakusztikai tudományágak történetét, azt látjuk, hogy vannak egészen gyors fejlődést mutató periódusok, és vannak olyan évek, sőt évtizedek, amikor alig van fejlődés a terem- és épületakusztikai módszerekben, szemléletben. Az első stúdiók a múlt század elején épültek. Ezek a telefonhírmondó nyomdokán megjelenő rádióadások céljára épült helyiségek voltak. Természetesen addig, amíg a műsorszórás átviteli láncának hangminősége olyan volt, hogy a hallgatót elsősorban az érdekelte, hogy mi szól, addig kevésbé voltak fontosak azok az akusztikai körülmények, ahogy a hang megszólalt. A múlt század elején jutott az akusztika tudománya abba fázisba, hogy objektív mérhető és számítható paraméterrel tudta tervezhetővé, számíthatóvá tenni a termek akusztikai viselkedését. A kísérletek azt mutatták, hogy a hangesemények időbeli lefutása erősen befolyásolja az akusztikai ítélet kialakulását. Az első definiált teremjellemző az utózengési idő volt. Nagy jelentőségű volt a pontos definíció megfogalma-

zása, a számításhoz szükséges képlet levezetése és a mérési módszer kidolgozása. A kérdéssel sok tudós foglalkozott, így a magyar Nobel-díjas Békésy György is. A Magyar Rádió ma már műemléknek számító 6-os stúdiójának tervezésekor kísérleteket végzett az utózengési idő optimális beállításához. Az akkori ajánlások csak az 500 Hz-es oktávsávra adtak meg ajánlott értékeket a különböző helyiségekre. Békésy azt találta a 6-os stúdió tervezési munkája és kísérletei során, hogy nem elegendő csak erre a közepes sávra, hanem az egész hallható tartományra meg kell határozni az optimális utózengési időt. Ez a felfedezés az akusztikai burkolatok pontosabb tervezéséhez vezetett. Akkor még ugyan csak kísérleti úton, de megkeresték azokat az anyagokat és szerkezeteket, amelyek a különböző frekvenciájú hangok elnyelésére alkalmasak. Békésy óta több ajánlás is született a különböző típusú helyiségek optimális utózengési idejére, így a különböző célú stúdiókra is. A gyakorlatban jól lehet alkalmazni például a BBC által kidolgozott ajánlást, amelyből az ajánlott utózengésiidőértékek meghatározhatók. A stúdióépítés és -tervezés gyakorlatában több irányzat van. Az egyik megszokott módszer az, hogy bár elsősorban az utózengési időre ajánlott értéket vesszük figyelembe, a káros hangvisszaverődések elkerülése érdekében sokszor több hangelnyelő anyagot alkalmazunk, mint amennyit az ajánlott lecsengési idő

indokol. Minél kisebb a terem térfogata, annál nehezebb – különösen zenei célra – megfelelő utózengési időt elérni, hiszen kis térfogatban rövid időn belül sok káros erős reflexió érkezhet a vételi pontba (mikrofonba, hangmérnökhöz, a zenész helyéhez). A kisebb térfogat rövidebb utózengési időt követel, a káros hangvisszaverődések hatását hangelnyeléssel csökkentik, ezért – főleg zenei célú stúdiók esetén – mesterséges zengetéssel pótolják a természetes zengést. Kevésbé kell mesterségesen változtatni a tér zengésén, ha nagy térfogatú stúdiót építünk vagy nagy térfogatú teremben, templomban készítik a hangfelvételeket. Ugyanakkor nagy térfogat esetén a késői hangvisszaverődések okoznak problémát, tehát ilyenkor is csökkenteni kell a reflexiók hatását. Ha a stúdióban tisztább, levegősebb hangzást szeretnénk elérni, akkor a zavaró hangvis�szaverődések hatását nemcsak hangelnyeléssel csökkenthetjük, hanem diffúzorokat alkalmazunk a hangenergia szétszórására. A stúdióépítésben a túlcsillapított terek helyett egyre inkább a levegősebb, tisztább hangzásra törekszenek. A kísérletek igazolták, hogy ha kizárólag hangelnyelő anyagokkal kívánjuk elkerülni a káros reflexiókat, akkor túlcsillapítjuk a helyiséget. Fárasztó és kellemetlen lesz a túlcsillapított környezet a stúdióban dolgozók számára, a hang pedig mattá, fátyolossá válik.

· 28 ·

A pszichoakusztikai kísérletek egyre tágabb körben történő alkalmazásával a mérhető és számítható objektív paraméterek sora bővült. Ezek közül például a hangtisztasági fok, a beszédérthetőség, a korai és késői hangenergia arányának számíthatóságával a teremakusztikai tervezés pontosabbá vált. A digitális technika nem csak a tökéletesebb teremakusztikai teret követeli meg, de magával hozta a megengedhető zajszinttel kapcsolatos követelmények változását is. A dinamikatartomány kiszélesedése a hangfelvételi stúdiókban megengedhető zajszint értékének csökkenéséhez vezetett, a követelmények szigorodtak. A követelményeket egyszerűbb esetekben egy számértékkel adják meg, az igényesebb, például zenei stúdiók esetében a frekvencia függvényében változó zajszintgörbékkel adnak meg határértéket a helyiségben megengedhető maximális zajszintre. Az akusztikus tervezők számára ma rendelkezésre álló számítástechnikai és jelfeldolgozási eszközök óriási segítséget nyújtanak: nemcsak a paraméterek pontosabb számítását teszik lehetővé, hanem a virtuális akusztika módszereivel mód nyílik a tervezett stúdió hangterének mesterséges előállítására és hallhatóvá tételére is. Ez azt jelenti, hogy egyre gazdaságosabban lehet tervezni, hiszen a számítógépes módszerekkel jól követhető egy-egy teremakusztikai vagy épületakusztikai elem hatása. Borsiné Arató Éva akusztikus szakértő

cdm Kft. A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember

z a jvédelem

Gyakorlati megoldások tárháza zaj- és rezgéscsillapításra

A mindennapok zajproblémáinak jelentős részére lenne megoldás, csak sokan még a rokon szakmákból sem tudnak róla eleget – erről és a legújabb trendekről Horváth Zoltánnal, a CDM Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

– Aki panelházban lakik vagy lakott, tudja, milyen az, amikor több házzal vagy több emelettel odébb fúrják a falat, és az mégis úgy hallatszik, mintha az embert körülvevő négy fal valamelyikének a túloldalán dolgoznának... – Igen, ez így van. E házak szerkezete olyan, hogy a rezgések nagyon messze el tudnak jutni a merev kapcsolatokon keresztül, és ezeket a rezgéseket aztán a födémek és a falak szépen lesugározzák. A cégünkhöz érkező megkeresések zöme is ilyen jellegű, illetve az ilyen problémák megelőzését célozza: valahogyan meg kell akadályozni, hogy a máshol zajként megjelenő rezgések a forrásnál bejussanak az épületszerkezetbe. – Hogyan lehet megelőzni, illetve megoldani ezeket a problémákat? – Mindennek a gondos tervezés az alapja. Szerencsére egyre több tervező veszi komolyan az akusztikai szakértők műszaki észrevételeit, és már az épületek tervezése során tekintettel van ezekre. Ezután már csak egy olyan kivitelező kell, aki az építés során is hasonló körültekintéssel jár el. Mivel a vásárlóközönség és a megrendelők is egyre igényesebbek, sok tervező és kivitelező már a saját bőrén tapasztalta, hogy nem szabad az akusztikai szempontokat figyelmen kívül hagyni, mert anyagilag a többszörösét is elvesztheti az utólagos műszaki és jogi huzavona során.

– A CDM mit tud ajánlani a piacnak? – Cégünk alapvetően három fő területen tevékenykedik: magasépítési, ipari és vasútépítési zajés rezgéscsillapító rendszerek és termékek tervezésével, illetve forgalmazásával foglalkozunk. Lakó- és irodaházakban, valamint kereskedelmi létesítményekben elsősorban a gépészeti berendezések okozta rezgések, ezáltal a zaj csillapításához tudunk megoldásokat javasolni. Ezenkívül a különleges akusztikai igényű funkciók (például mozik, bowling- és squash-pályák, valamint fitnesztermek) esetében keresnek meg az akusztikus szakértők, tervezők, illetve a kivitelezők. Ipari területen gépalapokhoz szükséges rezgéscsillapí-

tási megoldásokkal, vasútépítésben pedig számos zaj- és rezgéscsillapító szerkezeti elemmel vagy éppen teljes rendszerrel rendelkezünk – legyen szó nagyvasúti vagy városi villamosvasúti munkáról. A nagyobb referenciáink közé tartozik a Művészetek Palotája, illetve az ennek közelében lévő Déli vasúti összekötő híd. – Milyen irányú mozgások és fejlődés tapasztalható a magyar piacon az önök területén? – Ha lassan is, de folyamatosan fejlődik a piac. Már nem kell olyan sok helyen győzködni a tervezőt, a beruházót vagy a kivitelezőt az akusztikai igényességről – és itt még korántsem színházi vagy hangversenytermi igényességről beszélünk. A piac már azt is kezdi felismerni, hogy nem szabad sajnálni a pénzt ezekre a megoldásokra. Néhány éve egy lakóházban squash-pályát terveztek. Némi gondolkodás után a kivitelező vállalta a korábban nem kalkulált többletköltséget, ami körülbelül annyi volt, mint egy konyha nagyságú helyiség eladási ára. Szerintem sokkal jobban járt, mintha egy lakást a zaj miatt nem tudott volna értékesíteni, vagy jogi útra terelődött volna a vita. Az ipari és vasútépítési piac a magasépítéshez képest konzervatívabb, ezért még óvatosabban közelít a területhez. De bizonyos szigorú szabályozók itt is mind gyakrabban meggyőzik a megrendelőket, hogy aktív zaj-, illetve rezgéscsillapítási rendszereket alkalmazzanak, és ne érjék be az utólagosan „összeeszkábált” félmegoldásokkal.

CDM Magyarország Kft. 1135 Budapest, Szent László út 95. Telefon: (06-1) 431-8177 Fax: (06-1) 431-8178 E-mail: [email protected] www.cdmkft.hu

· 29 ·

Brüel & Kjaer za jvédelem


Biztonságos Okos Kényelmes Sokoldalú A Brüel & Kjaer 2250 nem csak precíz zajszintmérő: 4 zajdózis-paramétereket számít 4 méréssorozat-adatokat gyűjt 4 4 valósidejű oktáv- és tercelemző 4 utózengési időt mér 4 az utózengési idő méréséhez mérőjelet is szolgáltat 4 6400 vonal maximális felbontású zoom FFT spektrumot mér valós időben 4 rezgéselemzést végez akár tranziens jelekre is 4 fordulatszámot mér 4 az elemzéssel párhuzamosan rögzíti is a jelet 4 a zajesemények visszahallgathatók 4 minden menü magyarul jelenik meg a kijelzőn

A hardver, amiről régebben csak álmodtunk: 4 120 dB átfogás, nincs méréshatárváltás 4 IEPE rezgésérzékelő bemenet 4 kommentár mikrofon, hogy ne kelljen jegyzetelni 4 jó fogású készülékház, egykezes kezelés 4 színes lcd ötféle megjelenéssel, érintőceruzával 4 600 grammos műszer a lítiumion-akkuval együtt 4 számítógép-kapcsolat USB kábellel Ismerje meg a zajszakértők megvalósult álmát kézközelből:

Spectris Components Kft. 1096 Budapest, Telepy u. 2/F Telefon (061) 215-8305 · 30 ·

Acreon kft. A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember

Elmélkedések és tanulságok az akusztikáról

A

szakemberek nehezen fogadják el, hogy nem beszélik az ő nyelvüket. Igaz, léteznek olyan szakmák, amelyek a közérdeklődés miatt szerencsés helyzetben vannak (autó, futball, divat stb.). Az akusztika nem tartozik közéjük. Az akusztikával kapcsolatban a legtöbben először az autóhifire asszociálnak, mások a koncerttermekre vagy színházakra, és van, aki a stúdiókra, hangmérnökökre vagy éppen a társasházi élet körülményeire. Érdekes módon csak azoknak jut eszébe saját otthonuk vagy munkakörnyezetük, akik már kerültek vitás helyzetbe zavaró zajok vagy rezgések miatt, vagy egyszerűen mert nem találtak más okot a rossz közérzetre. A tájékozatlanság sajnos mindenütt visszaköszön, amit tovább erősít a többnyire hozzá nem értésből fakadó, az akusztikát övező mítosz. Pedig az akusztika mérnöki és alkalmazott tudomány, ami mérhető, tervezhető és ezért számon is kérhető. Erről sajnos kevesen tudnak és kevesen tanítják. A mindennapok környezete érzékeinken, így a halláson keresztül is folyamatosan hat a közérzetre. Az akusztikai hatások – a zajok és a rezgések, a zárt terek hangzása – élettanilag is befolyásolnak minket. A halláskárosodás például nem visszafordítható folyamat, ezért közös felelősség és kötelezettség a megelőzése. Léteznek szabványok és rendeletek, amelyek ebben segítenek. Nem teljes körű a szabályozás, de kellően szigorú, amit szükség esetén a nemzetközi gyakorlatban már elterjedtebb ajánlásokkal is ki lehet egészíteni. Az egyre tudatosabb piacnak köszönhetően egyre gyakoribbak az akusztikai tervezés, a kivitelezés akusztikai vonzatú hibáira visszavezethető reklamációk, amelyek azután sokszor perekhez, kártérítésekhez vezetnek. Ez talán érthető, ha a rövidlátó érdekeket vizsgáljuk. Van, hogy a beruházó nagyvonalú és hiányos műszaki követelményeket fogalmaz meg, amit látványosan, de olcsón és gyorsan szeretne megvalósítani, vagy más esetekben nem tudja pontosan, mit akar elérni. A kivitelező a lehető legolcsóbban és leggyorsabban igyekszik az elvárásokat teljesíteni, ezért sokszor ragaszkodik a megszokott és régen bevált megoldásokhoz, még akkor is, ha ezek az új követelményeket többnyire legfeljebb csak papíron teljesítik. Talán a legnagyobb baj a vásárlói tájékozatlanság. Mivel az ügyfelek nincsenek tisztában az elvárható minőséggel, vásárlói reklamáció csak akkor merül fel, ha a probléma már tényleg kirívó. Trükkök pedig léteznek: például a lakás csendességét akkor lehet a leginkább ecsetelni, amikor még egy szomszéd sem költözött be, az iroda csendessége pedig a kikapcsolt szellőzéssel demonstrálható. Az akusztikailag is megfelelő, korszerű megoldást általában a tervezésen és a kivitelezésen is megspórolják. Pedig a tudatos akusztikai tervezés nem feltétlenül jelent drágább vagy lassúbb megoldást, de a minőséget mindenképpen javítja. A jelenlegi gyakorlat ennek ellenére azt mutatja, hogy az akusztikusnak csak utólagos, „problémamegoldó” szerep jut még az úgynevezett nagyberuházásoknál is. Mint tudjuk, az utólagos javítások mindig

z a jvédelem

drágábbak, és az eredmény is bizonytalan. Például kinek jó, ha egy rossz hanggátlású fal elé utólag hanggátló burkolatokat építenek, pedig elsőre is jó hanggátlású fal lett volna építhető? Ha a beruházó eladhatóbb, az átlaghoz képest jobb minőséget szeretne elérni és ezt képes pontosan megfogalmazni, megbízik a tervező szaktudásában és kreativitásában, akkor a kivitelező is könnyebben teljesít, és a végfelhasználó is elégedettebb. Ami talán meglepő: ez nem feltétlenül jelent nagyobb költségeket; bár a tervezésre több időt kell szánni, a többletköltség a szervezettebb kivitelezéssel visszanyerhető. Az építész szakmákban ideje lenne az akusztikai szempontokat komolyabban venni és oktatni. Szakemberként nehéz elfogadni, hogy olyan alapvető és eltérő jelentésekkel, mint például „hangelnyelés” és „hanggátlás” csak nagyon kevés építész és építő van tisztában, mert erről komolyan soha nem tanultak. Mindeközben a tévhit szerint az akusztikus drága és „csúnya” dolgokat művel. Érdemes megnézni az igényes színházakat és koncerttermeket, vagy a jó házi mozikat: az akusztikus szakember tisztában van más szakmák elvárásaival is és kellő eszköztárral, tudással, kreativitással rendelkezik ahhoz, hogy megoldást találjon minden kihívásra. Az akusztikai hatások ötvöződnek az esztétikai kivitellel és magasabb szintre emelik azt. Többségünk vizuális alkat, ezért látható élményként csapódik le az összhatás. Az akusztika igény kérdése, minőségi mutató. Tudományos háttérrel rendelkező, innovatív szakma, tehát állandóan fejlődik. Ennek a fejlődésnek köszönhetően ma már emberközeli és „környezetbarát”. Cégünk, az Acreon Kft. akusztikai problémák megoldását vállalja, a tervezéstől a kivitelezésig, műszaki garanciák vállalásával. Jelentősebb referenciáink: Művészetek Palotája, Millenáris Teátrum, RTL székház (MCC), Korda Filmstúdió, Európa Konferenciaközpont, Budapesti Kongresszusi Központ, A38 koncertterem, és még sorolhatnánk.

Acreon Kft. 1118 Budapest, Bozókvár utca 12. Telefon: +36-1-279-1967 Fax: +36 1 279 1968 E-mail: [email protected] www.acreon.hu · 31 ·

ACREON za jvédelem


Hangmérnök Kft. akusztikai tervezés, zajmérés, zajcsökkentés 1112 Budapest, Igmándi u. 17. Telefon: 310-3282, Fax: 310-3302, mobil: 20-980-6776 Társaságunk a következő feladatok elvégzésére vállalkozik: 8 Környezeti és munkahelyi zajmérések végzése 8 Ipartelepek környezeti zajkibocsátásának vizsgálata, 8 zajcsökkentési intézkedési tervek összeállítása 8 Gépek, berendezések zajkibocsátásának mérése, 8 zajcsökkentési tervek készítése 8 Beruházásokkal kapcsolatos zajvédelmi hatástanulmányok készítése 8 Akusztikai tervek és mérések, hangtani vizsgálatok végzése 8 Kihangosító rendszerek akusztikai tervezése 8 Hangtechnikai berendezések és rendszerek vizsgálata

· 32 ·

Környezetvédelmi felügyelőség A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember

· 33 ·

z a jvédelem

Otis za jvédelem


Felvonók zaj- és rezgésszigetelése

(5. ábra)

A

felvonókkal szembeni elvárások közül napjainkban az egyik legfontosabb az alacsony zaj- és rezgésszint. Az elvárás természetes, de megvalósítása igen sok műszaki akadályba ütközik. Korábban a régi magyar felvonós (MSZ 04/11-1) szabvány írt elő zajhatárértékeket, azonban e szabvány ma már nem érvényes és a benne leírtak is messze túlhaladottak: a géphelyiségben max. 80 dB(A), az aknában max. 70 dB(A). A jelenleg érvényes felvonós EU-szabványból – mivel csak biztonságtechnikai céllal készült – az ilyen követelmények teljesen kimaradtak.

A felvonók maximális zajterhelésére a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002 (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelet 4. melléklete érvényes, amely felsorolja a felvonó keltette zajtól védendő összes helyiséget és az azokhoz tartó zajhatárértékeket (30 dB-től 60 dB-ig terjedően, helyiségtől függően). E határértékek betartása már fokozott mérnöki körültekintést igényel. A termék folyamatos fejlődését benne a zaj és rezgés csökkentését is a piac ugyan kikényszeríti, ez azonban önmagában kevés. Valóban jó műszaki megoldások a zaj és rezgés ellen csak akkor születnek, ha erre külön, a termékfejlesztéskor, illetve az épület tervezésekor odafigyelnek. Az építészeti tervezés felelőssége (ilyen a felvonó megfelelő helyre való betervezése, az aknával szomszédos helyiségek védelme) azért különösen fontos, mert csupán gépészeti fejlesztéssel, a „világ legcsendesebb liftje” megalkotásával sem teljesíthetők e határértékek, hiszen álló lift mellett az átlagos városi zajterhelés 40-45 dB(A). Természetesen az említett rendelet és a piaci verseny igen sok olyan műszaki innovációt eredményezett, amelyek a zajt és a rezgést jelentősen csökkentették. Ilyen például a legfőbb zaj- és rezgésforrás (a hajtás) zajának csökkentése azáltal, hogy hiányzik maga a zaj forrása. Nincs morgó hidraulikus szivattyú vagy hagyományos csigahajtómű, csattogó fékkel, csak nagy nyomatékú frekvenciaszabályozott elektromotor. Ilyen műszaki megoldás korábban is létezett, de kizárólag „felhőkarcoló-technológiában”. Az innováció az, hogy ma már a legkisebb lakóházi lifthez is ugyanez kapható. Jelentős előrelépés az acélsodronykötél helyett az egyedi poliuretán-bevonatú lapos kötél (1. ábra) alkalmazása. Ezt a forradalmi megoldást az OTIS fejlesztette ki és szabadalmaztatta. Ez a sodrott kötél (2. ábra) okozta elkerülhetetlen vibrációt a töredékére csökkentette.

A szíj további előnye a klasszikus felvonóhajtásból (acéltárcsa–acélkötél érintkezésből, 3. ábra) kötelezően adódó hang megszüntetése. A lapos kötél és a hajtómű nélküli hajtás együttes használata kulcsfontosságú innovációt jelentett a felvonó iparban, amit az OTIS a második generáció – Gen2 – névvel kívánt szimbolizálni. (4. ábra) Sem a lapos kötélnek, sem a hajtás csapágyainak nincs szüksége környezetszennyező kenőanyagra, a Gen2 felvonó valóban környezetbarát „ zöld „ termék. A felvonó kizárólag saját függőleges vezetősínjeire támaszkodik (5. ábra), természetesen gumibakokon keresztül, amelyek minden rezgést a liftakna legaljára vezetnek. A sínek periodikus oldalirányú támasztása továbbra is elkerülhetetlen, azonban e támaszok függőleges elmozdulást tesznek lehetővé. Így a legfőbb függőleges rezgés akadálytalanul fut le a síneken legalulra, így oldalirányban a szintekre minimális rezgés adódik át. A felvonóvezérlés mikroprocesszor-bázisú, a nagy teljesítményű rész is teljesen elektronizált, emiatt az indításkor/megálláskor hallható relé zaja töredéke a korábbinak. A hajtás – a pillanatnyi terhelésnek megfelelően – fokozatmentesen gyorsít és lassít. A lakóházi felvonóknál jól ismert megállás előtti sebességátváltásos rántás, majd a lassú sebességről való erős befékezés itt nem fordul elő. A szinteken a legfőbb zaj okozója az ajtó. A zaj szempontjából csak az automatikusan nyíló és záródó ajtó kontrollálható. Az OTIS a Gen2 termékeihez kizárólag frekvenciaszabályozott ajtót alkalmaz. Az ajtómotor nyomatéka helyileg számítógéppel programozható. Ezzel a záráskori csapódás megelőzhető, és utólag is bármikor megszüntethető. A mozgó ajtólapok rezgés- és zajszigetelő speciális filccsúszókkal vannak megvezetve. Mivel a fülkeajtó a beszálló utas biztonsága érdekében elektronikus védelemmel van ellátva, a

· 34 ·

(3. ábra)

(4. ábra)

(2. ábra)

(1. ábra) beszorítás megelőzésére a visszanyitás nem mechanikus, ezért a mechanikai zaj kizárt. A biztonsági ajtóretesz kötelezően mechanikus, de speciális, eleve zajcsökkentett kialakításban készül. A cikkben azokat a legfontosabb elemeket kívántuk ismertetni, amelyekkel alapvetően csökkenthető a felvonók zajés rezgéskibocsátása. Meg kell jegyezni, hogy a Gen2 felvonó a magas utazási komfort, az alacsony zajszint, továbbá versenyképes ára miatt a legnépszerűbb, a legkelendőbb és legjobban értékesíthető termék a magyar és európai piacon. A hazai piac visszajelzése a fent említett műszaki paraméterek tekintetében várakozáson felüli. Pápai László eladás támogatási osztályvezető

ÉMI-Tüv SÜD Kft. A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember

Időszerű kérdés a felvonók zaj- és rezgésszigetelése

z a jvédelem

Az utóbbi időben egyre többen panaszkodnak a felvonókra, hogy „zajosak”. Az észrevétel egyaránt vonatkozik az – akár több évtizede – üzemelő berendezésekre és a most telepítés alatt állókra.

A

probléma kezelésére a régi hazai szabályozás telepítési követelményeket írt elő. Így például sokáig az OÉESZ tételesen szabályozta a felvonóhoz tartozó helyiségek elhelyezésének lehetőségét, miszerint felvonógépház, illetve -akna mellé közvetlenül nem lehetett lakóhelyiséget építeni. A létesítési szabvány – tételes előírások formájában – a felvonó gépházában keletkező zaj megengedett mértékéről is rendelkezett. Az EU-csatlakozással egyidejűleg a magyar előírásokat visszavonták. Az OÉESZ helyére lépő 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) már nem rendelkezik a felvonó mellé telepített lakószobák tilalmáról. Ezenkívül a szabványváltozások során bevezetett és jelenleg hatályos normatív dokumentumok csak azt írják elő, hogy a felvonóból az épületre nem adódhatnak át káros rezgések. A lakóépületek megengedett zajterhelésére a 8/2002. (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelet tartalmaz követelményeket, és meghatározza a lakóépületekben az összes épületgépészeti berendezés (nevesítve a klímát, szellőzést, felvonót stb.) egyidejű működése esetén a határértékeket. Ezek a maximált határértékek függnek a napszakoktól (más éjjel és más nappal), továbbá az ingatlan beépítési környezetétől (más zöldövezetben és más például belterületen). Mivel a felvonó által keltett zaj, illetve rezgés a konstrukció, illetve a beépítés függvénye, értékei az üzemelés során állandók. A kérdést bonyolítja, hogy az elviselhető zaj mértéke a szubjektív érzékenységtől, továbbá a kibocsátott hang intenzitásától és frekvenciájától is függ. Nem egyszerű a felvonók által keltett zajok és rezgések elemzése sem, ugyanis különböző frekvenciájú rezgések keletkezhetnek a meghajtó gépcsoport egyes elemeinek működése (villamos motor, hajtómű, tengelykapcsoló stb.), illetve a fülke és az ellensúly közlekedése során. Ezek a rezgések érzékelhetők a keletkezés helyén (a gépházban, illetve az aknában, vagy gépház nélküli kivitel esetén csak az aknában), és az épületszerkezetek közvetítésével az épületben bárhol elterjedhet. Védekezni a rezgések keletkezése ellen lehet – ez a felvonó gyártóművének feladata és kötelessége –, továbbá az elterjedés ellen megfelelő rezgéscsillapító/ rezgésszigetelő elemek alkalmazásával. Ezeket a zajforrás és az épületszerkezetek, általában a gépkeret és a tartószerkezet közé, szükség esetén a vezetősínek és a tartószerkezet közé építik be. E megoldásokat általában a gyártó is rendszeresíti vagy ajánlja. A megfelelő zaj- és rezgésszigetelést a felvonó telepítésekor célszerű elvégezni, az utólagos beavatkozás egyrészt költségesebb, másrészt jelentős szerelési munkával jár. Ajánlott ebben a kérdésben preventíven eljárni: a beépítendő felvonó gyártójától/forgalmazójától a berendezés telepítése előtt

ÉMI-TÜV SÜD Kft. Budapesti iroda 1043 Budapest, Dugonics u. 11. Telefon: 06-1-399-3601 Fax: 06-1-399-3603 www.emi-tuv.hu

a tényleges zajszintről írásbeli tájékoztatást kérni, illetve a típus kiválasztása során a gyártók ajánlatát ebből a szempontból is mérlegelni. Nehezíti a problémát, hogy ma a keletkező rezgések és zaj kibocsátásra vonatkozó határértékek nincsenek szabályozva, továbbá hogy az alkalmazott rezgésszigetelő betétek laboratóriumi vizsgálata és megfelelőségének ellenőrzése sem megoldott. A rezgésszigetelő elemek felépítésükből adódóan nem minden frekvenciájú rezgés kioltására alkalmasak, ezért azokat célszerű bevizsgáltatni. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy az utólagos beavatkozás sem hozza meg a kívánt eredményt. Minden szempontból megfelelő megoldást csak a keletkező rezgések és zajok frekvenciájának műszeres feltárása, továbbá az alkalmazott rezgésszigetelő betétek laboratóriumi vizsgálata eredményezhet. Többéves tapasztalat birtokában állítható, hogy a lakóépületekbe beépített, megfelelően tervezett és gyártott, illetve felszerelt és gondosan karbantartott felvonók által keltett zajok és rezgések nem okoznak káros – főleg nem elviselhetetlen – terhelést, azok nem haladják meg egy automata mosógép zajterhelését. Palla Miklós Gyökér Imre vezető szakértő tanúsítási csoport vezetője ÉMI-TÜV SÜD Kft. ÉMI-TÜV SÜD Kft.

· 35 ·

Amplifon za jvédelem


Világcég a hazai hallókészülék-piacon Az Amplifon a világ legnagyobb hallókészülék-forgalmazó cége, amely Milánóból indult több mint ötven évvel ezelőtt. A vállalatcsoport a világpiac mintegy nyolc százalékát tudhatja magáénak, összforgalma közel 700 millió euró évente. Európában és a tengerentúlon is jól ismerik a márkát, viszont Kelet-KözépEurópában egyedül Magyarországon van jelen, miután 2002-ben megvásárolta a Viton Hallókészülékek Kft.-t. A cég minden országban – ahol jelen van – vezető szerepet tölt be, csakúgy, mint Magyarországon. A hazai piaccal kapcsolatos kérdéseinkre Terman Tibor ügyvezető igazgató válaszolt.

– Magyarországon hol találkozhatunk Amplifonszalonokkal, és kik vásárolnak önöknél? – Jelenleg 28 értékesítési ponttal, kiskereskedelmi és szolgáltatási egységgel, úgynevezett hallásgondozó szalonokkal vagyunk jelen az országban, ezek közül kilenc Budapesten található. A magyar lakosság tíz százaléka halláskárosult, egyébként világviszonylatban is ez az arány. Ügyfeleink nagy része a 65 év feletti korosztályból kerül ki, mert a halláskárosodás az öregedés egyik gyakori velejárója. Mivel a magyar társadalmat az öregedés jellemzi, ez a szegmens bővülni fog. A jelenlegi magas zajszennyezettség mellett sajnos az egyre fiatalabb korosztály is érintett lesz ebben a témában. Például egy friss kutatás szerint a rádiótelefonok a hallás magas hangtartományait veszélyeztetik, éppúgy, mint az mp3-lejátszók. Természetesen gyerekek számára is kínálunk megoldást. – Milyen termékeket forgalmaznak? Mit tud egy ilyen modern szerkezet? – Mivel egy piacvezető cégről van szó, a készülékek terén is a lehető legmagasabb színvonalat kell nyújtanunk. Választékunk szinte minden problémára ad megoldást. Az Amplifon a digitális hallókészülékeket részesíti előnyben, amelyekbe egy miniatűr „számítógép” van beépítve. A készülék kicsi, diszkrét kialakítású, és számtalan funkcióval rendelkezik: egyes készülékek képesek érzékelni, hogy honnan jön a hang, meg tudja különböztetni a zajt a beszédtől, a zajt lecsökkenti, a szemből jövő beszédet pedig felerősíti, így segítve a párbeszéd közbeni beszédértést. A digitális készülékeket be lehet programozni több szituációnak megfelelő erősítésre (párbeszéd, zene, zajos környezet, tv-nézés stb.), a moderneb-

bek automatikusan érzékelik, hogy mikor melyiket kell használniuk, de vannak olyanok is, amelyekben kézzel vagy távirányítóval lehet váltani a különböző programok között. A legfontosabb tulajdonságuk, hogy a bennük rejtőző számítógép segítségével mindenki az egyéni igényeinek megfelelő beállításokat kaphat, ami lehetővé teszi a lehető legjobb hallást. Régen csak analóg készülékek voltak forgalomban. Leegyszerűsítve: az analóg készülék minden bejövő hangot felerősít, míg a digitális készülékek sokkal összetettebb és egyénre szabott erősítésre programozhatók. A digitális és az analóg készülékek között ég és föld a különbség. – Mennyibe kerül a legkorszerűbb hallókészülék? – A nagyon jó készülékek, amelyek tökéletesen illeszthetők a hallásveszteséghez, 150-200 ezer forint körüli összegbe kerülnek ma Magyarországon. Ezek vényre nem kapható készülékek. Ráadásul személyre szabhatók, ami azért fontos, mert a halláskárosodás mindenkinél eltérő mértékű. A szalonban elvégzett félórás hallásvizsgálat során kiderül, hogy a mély, közepes és magas hangokat milyen szinten hallja rosszul az illető. Ha a normál hangerőnél 30 dB-lel erősített hangokat nem hallja, akkor beszélünk hallásvesztésről. A hallásveszteség mértéke, illetve a páciens életvitele és szokásai határozzák meg, hogy milyen készüléket ajánlunk neki, és azt hogyan programozzuk. Ezért mindenképpen azt javaslom, hogy mielőtt valaki hallókészüléket vásárol, menjen el több helyre, nézze meg, hogy ki mit kínál és mennyiért. Lássa a különbségeket! Mi többek között szűrőprogramok keretében igyekszünk megmutatni az Amplifon előnyeit. – Kaphatunk ezekre a termékekre támogatást? – Magyarországon a hallókészülék gyógyászati segédeszköznek számít, ezért a társadalombiztosítás (OEP) támogatja. Létezik egy úgynevezett OEPlista, amelyben a termék tudásának megfelelően különböző kategóriák szerint vannak csoportosítva a hallókészülékek. A támogatás mértéke 50 százalékos – mind az analóg, mind a digitális készülékekre –, de ez kategóriánként mindig a legolcsóbb termék árához viszonyított. (Például ha 50 ezer forintba kerül a legolcsóbb hallókészülék az adott csoportban, akkor 25 ezer forint a támogatás a csoport többi · 36mértéke ·

készülékére is, vagyis a 200 ezer forintosra is.) Sajnos az OEP-listát utoljára öt évvel ezelőtt frissítették, azóta erre nem volt lehetőség, a gyártók nem ajánlhatták legújabb termékeiket. A listán szereplő készülékek fele digitális, fele analóg készülék. Ez utóbbit már nem is gyártják Európában. Közgyógyászati státust az önkormányzatok adnak az arra rászorulóknak, ők az OEP-lista kategóriáiban szereplő legolcsóbb termékeket kapják meg térítésmentesen, vagyis az állam teljes támogatást ad ezekre a készülékekre. A közgyógy státus csak az analóg készülékekre vonatkozhat, a digitálisra nem. Magyarországon a digitális készüléket OEP-támogatással 7 évente lehet cserélni, Európában ez 3-5 év. – Önök szerint mi lenne a megoldás az aránytalan támogatás kiküszöbölésére? – Többek között a Magyar Hallókészülék Forgalmazók Országos Szövetsége is ajánlást tett a fülkvótás rendszerre, ami Európa más országaiban már jól működik. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy fix összeget kapna minden halláskárosult a készülék megvásárlására. – Miért különleges egy Amplifon szalon? – A halláskárosultak régen csak a kórházakban, ma már többek között az Amplifon hallásgondozó szalonokban is kaphatnak ellátást. Munkánk a hallásgondozás, amibe beletartozik a szakasszisztensi, orvosi szolgáltatás és a hallókészülékek programozása is. Az Amplifon nem terméket forgalmaz, ennél jóval többet ad: a hallás élményével ajándékozza meg az embereket. Szolgáltatunk, aminek csak egy része maga a termék, vagyis a hallókészülék. Ami nálunk a legfontosabb, az az emberközpontú, egyénre szabott törődés.

Halláskárosodás A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember

z a jvédelem

A zaj hatása az emberi szervezetre Mindazon hangokat, amelyek az emberben kellemetlen érzetet keltenek, tevékenységét, nyugalmát zavarják, illetve patológiás reakciókat váltanak ki, zajnak nevezzük.

A zaj eredetét tekintve származhat:

- ipari üzemekben folytatott tevékenységből, valamint - környezetből. Ez utóbbinál külön kell említeni a közlekedésből származó zajt mint az egyik leggyakoribb környezeti zajforrást. A zajnak, különös tekintettel az ipari zajra: – intenzitása, – színképe (frekvenciaspektruma), – időbeli lefolyása van. A hangfrekvenciás rezgéseket három csoportba soroljuk: – az 1–20 Hz közötti infrahangok, – a 20 Hz és 20 kHz-ig terjedő rezgések a hallható hangok, – a 20 kHz feletti hanghullámok az ultrahangok.

■■ Dr. Martin János

M

indhárom frekvenciatartományban a hang – hangnyomásszintjétől, frekvenciájától és a behatás időtartamától függően – átmeneti, illetve maradandó változásokat okoz az emberi szervezetben. Ezek összességét összefoglaló néven zajártalomnak nevezzük. A következőkben csak a hallható hangok tartományába eső rezgésekkel és azok hatásaival foglalkozunk. A 40–65 dBA hangnyomásszintű zajok pszichés (idegesítő, terhes) hatásokat váltanak ki. A 65–85 dBA közöttiek a pszichés (magatartásbeli) változások mellett a vegetatív idegrendszer irányítása alatt működő funkciókban okoznak eltérést, elsősorban azokon a munkahelyeken, ahol a munka végzéséhez fokozott figyelem szükséges (irodák, vezérlőhelyiségek), illetve a zaj nem kapcsolódik szervesen a munkafolyamathoz. A figyelem és teljesítmény csökkenésével már ilyen mértékű zajexpozíció is növeli a munkahelyi balesetek gyakoriságát. Egyesült államokbeli statisztikai adatok szerint

85 dBA expozíció felett évi egy nappal nő a táppénzes napok száma.

A zaj vegetatív hatásai

– a szimpatikus tónus fokozódása – a paraszimpatikus tónus csökkenése – perifériás vazokonstrikció – szívfrekvencia-emelkedés – vérnyomás-emelkedés – hipertónia – általános anyagcsere-fokozódás – az emésztőrendszer különböző funk cióinak gátlása – fekélybetegség – izomtónus-fokozódás – mellékvesekéreg-stimuláció – a hipotalamusz-, hipofizisrendszer ben fokozott aktivitás – motoros nyugtalanság

85 dBA feletti hosszabb-rövidebb idejű egyszeri zajexpozíció után is kimutatható a hallásküszöb átmeneti, időszakos emelkedése, ami igen gyakran objektív (fülzúgás) és szubjektív (teltségérzés) panaszokkal társul. Az átmeneti hallásküszöb-emelkedés (TTS) nagysága – az egyéni érzékenységen túl – elsősorban a zajszint nagyságától, illetve az expozíció időtartamától függ. A zajexpozíció megszűnte után az átmeneti hallásküszöb-emelkedés fokozatosan normalizálódik. Rendszeres vagy egyszeri nagy intenzitású (140 dB csúcsot meghaladó) zajbehatás után a hallásküszöb-emelkedés maradandó lehet (PTS). Az egyszeri zajbehatás eredményeként kialakuló maradandó halláscsökkenés esetében akusztikus traumáról vagy dörejártalomról beszélünk. Ez üzemi balesetnek minősül. A zajexpozíció okozta kóros eredetű elváltozások, zavarok elsősorban a belső fülben található szőrsejtekben, illetve azok működésében mutathatók ki. A szőrsejtek károsodása (percepciós halláskárosodás) együtt jár az ún. kóros hangosságfokozódás jelenségével, ami az exponált és károsodott dolgozóknál főleg a beszédmegértés zavarában nyilvánul meg. Ez a kóros működés

maradandó, és a későbbiekben sem gyógyszeresen, sem hallókészülékkel nem javítható, ezért jelentős a foglalkozási betegség kialakulásának a megelőzése. Az akut hallószervi sérülés az esetek nagy részében aszimmetrikus, ami annak a következménye, hogy a közel térben bekövetkezett nagy intenzitású hanghatás a fej árnyékoló hatása miatt az egyik oldalt sokkal jobban érinti. Ezzel szemben a tartós zajexpozíció következtében kialakuló hallásromlás minden esetben szimmetrikus. A két oldal között maximálisan 10-15 dB-es hallásküszöb-különbség alakulhat ki. Nagyobb eltérés esetén a rosszabbul halló fül hallás státusának alakulásában egyéb kiváltó okot is keresni kell. A kezdeti halláscsökkenés – csipke kialakulása – az expozíciós idő növekedésével fokozatosan progrediál, átterjed a beszédfrekvenciára is. A károsodásra jellemző az 500–2000 Hz felé fokozatosan emelkedő hallásküszöb. Attól kezdve, hogy a károsodás ráterjed a beszédfrekvenciákra (500, 1000, 2000 Hz), foglalkozási betegségről beszélünk. Tapasztalatok szerint a 100 dBA-t meghaladó hangnyomás�szintű zajok, valamint az impulzív komponenseket (kalapálás) tartalmazó expozíció fokozottan veszélyes. Külön kérdéskör a hangrobbanás (dörej) jelensége. A dörej egy rendkívül erős, rövid ideig tartó hangjelenség, ami elsősorban légnyomásváltozást okoz. A robbanás okozta dörej spektrumában főleg a mély hangok dominálnak. A zaj hallószervre gyakorolt károsító hatását audiométerrel, úgynevezett süket kabinban vizsgáljuk. A hallásküszöb mérése történhet fülhallgatóval (légvezetés) vagy a fül mögé helyezett vibrátorral (csontvezetés). A percepciós típusú halláskárosodást minden esetben a csontvezetéses hallásküszöb mérésével kell megállapítani.

· 37 ·

A jelenleg használt audiométerek a 125–8000 Hz-es frekvenciatartományban mérik a hallásküszöböt, illetve rendelkeznek küszöb feletti vizsgálati lehetőségekkel. Ez utóbbiak alkalmasak a szőrsejtek károsodásának kimutatására. 1995-től minden szervezett munkavállaló részére biztosítani kell a foglalkozás-egészségügyi ellátást, amelynek a halláskárosodások kialakulásának megelőzése szempontjából egyik elsődleges feladata a munkavállalók egészségkárosodásának megelőzése, valamint a dolgozók zajexpozícióban való foglalkoztatásának megítélése. Az erre vonatkozóan kidolgozott 33/1998. (VI. 18.) NM számú rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről előírja, hogy minden olyan munkahelyen, ahol a zajszint a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendeletben megadott határértékeket meghaladja, a dolgozók előzetes, időszakos és záró alkalmassági hallásvizsgálata szükséges.

za jvédelem

Vektor munkavédelem A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember

Egyre modernebb zajvédő eszközök

S

okan nem is tudják, hogy a zajhatással terhelt gyárakban a rendszerváltozás előtt úgynevezett süketpénz járt azoknak a dolgozóknak, akik nem hordtak fülvédőt a halláskárosodás megakadályozására. Ez oda vezetett, hogy sok munkás direkt nem viselte a védőeszközöket, nehogy elessen a pluszpénztől. Az azóta eltelt időszak pozitív változásairól és a legújabb zajvédelmi fejlesztésekről Kérdő Saroltát, az innovatív munkavédelmi eszközökkel, szolgáltatásokkal foglalkozó Vektor Kft. ügyvezetőjét kérdeztük. – Az 1987-ben alakult Vektor Szövetkezet mára a munkavédelmi – és így a zajvédelmi piac – csaknem száz főt foglalkoztató milliárdos piaci szereplőjévé vált. Ön gondolta volna húsz évvel ezelőtt, hogy ilyen fejlődési potenciál lesz a magyar piacban? – Amikor 1985-ben először vettem részt a düsseldorfi nemzetközi A+A munkavédelmi-biztonságtechnikai kiállításon, már akkor szembetűnő volt, hogy mennyire előttünk halad a világ. Várható volt, hogy előbb-utóbb hazánk is csatlakozik a nemzetközi trendekhez, és szerencsére az egyén és a vállalat szintjén itthon is egyre nagyobb a felelősségvállalás a zajvédelem ügyét illetően. Meggyőződésem, hogy a magyar piac még most is jelentős fejlődés előtt áll, legalábbis a mi ügyfélkörünk évről évre bővül. – Az önök által kínált komplex szolgáltatáscsomagok miben különböznek a versenytársakéitól? – Mi hamar specializálódtunk a saját fejlesztésű munkavédelmi ruházatok gyártására – amelyhez saját varrodát üzemeltetünk Szegeden –, illetve a védőeszközök – így zajvédő termékek – importálására, forgalmazására. Sok ügyfél azonban csak annyit tud, hogy a munkavédelmi előírásokat be kell tartani, de hogy pontosan mit és hogyan, arra nem vagy tévesen tudja a választ. Cégünk profiljában benne van az adott cég teljes körű átvilágítása, a munkavédelmi eszközök tetőtől talpig meglévő kínálata, az eszközök karbantartása, a szakmai oktatások, képzések és az egyedi igényeknek megfelelő fejlesztés. Legfőbb versenyelőnyünk tehát a komplexitás. Vannak egészen speciális termékeink is, ilyen például a leesés elleni eszközök, a nagy védelmi képességű ruházatok vagy a bérruha-szolgáltatás, ahol akár hetes turnusokban tudjuk cserélni a kollekciót. – A zajvédelem területén kik a legnagyobb ügyfeleik? – A teljesség igénye nélkül az Alcoa, a GE, a Synergy, az AES, a Robert Bosch, az Audi Hungaria és a honvédség, persze mindenkinél más és más

igényeket kell kielégíteni. Ugyanakkor sok megrendelőnk van az építőipar, az energiaipar és a vasipar területéről. A munkáltatók egyre komolyabban veszik a munkavédelmi előírásokat, amelyek betartása a vállalati imázsra is rendkívül jó hatással van, nem utolsósorban pedig a táppénz miatt kieső munkanapok száma is csökkenhet. Szerencsénkre a hét hivatalos Vektor márkaképviselet és a 25 viszonteladó partner gyakorlatilag országos lefedettséget biztosít, így az ügyfelek egyre újabb szegmenseit tudjuk elérni. – Az önök által bemutatott modern füldugók már nem szorítják a hallójáratot, nem okoznak fejfájást, a digitális fültokok („fülhallgatók”) pedig hagyományos beszélgetést tesznek lehetővé a munkások között, miközben mellettük düböröghetnek a gépek, hiszen azt a fültok tökéletesen elnémítja. Vannak, akik mégis ódzkodnak a viselésüktől. Mi lehet ennek az oka? – Sokan még mindig nem ismerik az új termékeket vagy nem számolnak azzal, hogy a zajterhelés halláskárosító hatása hosszú távon, de visszafordíthatatlanul jelentkezik. Itt ki kell emelni a felvilágosítás jelentőségét. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a gyártóknak a biztonsági hatékonyság, az esztétikum és az ár mellett továbbra is törekedniük kell a minél komfortosabb eszközök kifejlesztésére. Ebbe az irányba mutat a Bluetooth-eléréssel vagy beépített sztereórádióval ellátott fültokok megjelenése.

Vektor Munkavédelmi, Műszaki Fejlesztő és Gyártó Kft. 1095 Budapest, Soroksári út 164. Telefon: (061) 281-1945, Fax: (061) 281-1947 E-mail: [email protected] www.vektor-safety.hu

· 38 ·

Debreceni Egyetem A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember

z a jvédelem

A zaj- és rezgésvédelem oktatása és kutatása a Debreceni Egyetemen Műszaki karán Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Műszaki Kara (DE AMTC MK) az Ybl Miklós Műszaki Főiskola Debreceni Területi Egységéből fejlődött ki a felsőfokú intézmények közelmúltbeli integrációja és a felsőfokú ok-

A

Iskola Környezetorientált, költséghatékony létesítménymérnöki tervezés, üzemeltetés elnevezésű doktori programja akkreditációjának előkészítése. A karon jelenleg több mint 3000 nappali és levelező tagozatos hallgató folytat tanulmányokat, és jelentős létszámmal posztgraduális képzés is indult. A zaj- és rezgésvédelem oktatása a karon fő tantárgyként a környezetmérnöki alapszakon

tatási rendszerünk szerves átalakulása (az ún. Bologna-folyamat) eredményeképpen. A karon jelenleg építészmérnöki, építőmérnöki, gépészmérnöki, környezetmérnöki, valamint műszaki menedzser alapszakokon folyik az új típusú mérnökképzés. Ezenkívül idén sikeresen akkreditáltuk a kar első mesterszakán a létesítménymérnöki képzést, amely a következő tanévben indulhat. Folyamatban van a mechat ronikai alapszak és a gépészmérnöki mesterszak akkreditációja, akárcsak a Gépészeti Tudományok Doktori

két félévi tananyag. Ezért a szakért a kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszéke a felelős. Az első félévben heti két óra előadás keretében a hallgatók megismerik a zaj- és rezgésvédelem elméleti alapjait, majd a következő félévben heti négy órában terepi gyakorlat formájában műszeres méréseket végeznek és a mérési eredményekről jegyzőkönyvben számolnak be. A feladatok elvégzése során figyelembe kell venniük az érvényes előírásokat és jogszabályokat. A leggyakoribb mérési feladatok: a

■■ Dr. Horváth Róbert tanszékvezető főiskolai tanár

· 39 ·

közúti és vasúti zaj mérése, a munkatéri zajmérés, a környezeti zajmérés, valamint a rezgésmérés. A mérésekhez jelenleg egy első osztályú SVANTEK gyártmányú zaj- és rezgésmérő, valamint két másodosztályú, szintén SVANTEK zajmérő műszer áll rendelkezésre. A kiértékeléshez a tanszék HEFOP pályázatból, valamint szakképzési támogatásokból 15 darab számítógépet szerzett be, továbbá egy nagy értékű zajtérképező szoftverrel is rendelkezik. Ezeket az eszközöket a hallgatók nemcsak az oktatás során, hanem a hallgatói tudományos diákköri munkájukban is használhatják. Az elmúlt négy év környezetmérnöki záróvizsgái során nyolc hallgató készített és védett meg zaj- és rezgésvédelem témájú szakdolgozatot. A tanszék az Ortopédiai Klinikával közös fenntartásban üzemelteti a Biomechanikai Anyagvizsgáló Laboratóriumot, ahol – a karon egyedülállóan – GVOP pályázati forrásból megvalósított akkreditált mérések végezhetők fémen és műanyagokon, valamint az ezekből készített alkatrészeken, protéziseken és implantátumokon. A tanszéken folyó kutatások egy része ehhez a laboratóriumhoz kötődik, itt végezzük az anyagok reológiai tulajdonságainak vizsgálataira vonatkozó méréseket. Egy hallgatónk ebben a laboratóriumban készített dolgozatával első helyezést ért az elmúlt tanévi házi tdk versenyen és az országos tdk versenyen is különdíjat érdemelt ki. Folyamatban van egy négycsatornás rezgésmérő műszer beszerzése, amely nemcsak az oktatásban, hanem a legkülönfélébb anyagok akusztikus tulajdonságainak kutatásában is jelentős szerepet kap. A képen egy emberi combcsontnak a laboratórium INSTRON típusú biaxiális anyagvizsgáló gépén történő fárasztásos vizsgálata látható, amelyet lézeres rezgésméréssel egészítettünk ki. Az emberi testrészekben terjedő rezgések és egyes behatásokra történő rezgésváltozások nagy pontosságú mérésével kívánjuk jobban megismerni a beépítendő implantátumok és protézisek anyagainak kifejlesztésében és vizsgálataiban fontos anyagtulajdonságokat.

Repülési zaj za jvédelem


A repülési zaj speciális jellemzői

A

repülési zaj zavaró hatása azért különbözik az egyéb közlekedési a 2002/49/EK irányelvben is javasolt úgynevezett Lden egyenértékű hangnyoeredetű zajétól, mert „felülről jön”, nagyobb területen terjed szét, másszinteket használtak, különböző súlyozással nappalra, estére és éjjelre. és árnyékolással sokkal nehezebb ellene védekezni. Emellett egy- A kutatás azt az ismert tézist erősítette meg, hogy az emberek számára a egy repülőgép elhaladásának időtartama viszonylag hosszabb ideig tart, és leginkább zavaró hatású zaja a repülőtérnek van, ezt követi a közúté, a sort az így keletkező zaj spektrális összetétele zavaróbb hatású, mint például egy pedig a vasúté zárja. A megkérdezettek több mint 50 százaléka Lden = 65,8 sínpályán keletkező „hagyományos” hang. A cikkhez mellékelt ábra értelme- dB repülési zajt már zavarónak minősít. Hasonló mintavételből a közúti zajt zéséhez képzeljük el, hogy olyan helyen állunk árnyékolásmentes környezet- csak Lden = 71,2 dB érték elérésétől, a vasútit pedig Lden > 75 dB érték esetén ben, ahol egy elhaladó tehergépkocsi is és egy elhaladó B 737-300-as repü- minősítették zavarónak. lő is egyformán LAmax = 80 dB(A) maximális elhaladási A felsorolt példák érthetővé teszik azt a jelenséget, zajt okoz. Az ábra azt mutatja, hogy mekkora területet Az ábra magyarázata: a maximális hogy ha a háttérzajból egy jármű elhaladási zaja 10-20 elhaladási zaj LAmax csökkenésének dB-lel kiemelkedik, akkor ezt sokkal többen és jóval namekkora zajjal szór be a repülőgép, valamint a gépko- törvényszerűségei a térbeli távolság csi. Az ábrán körülbelül 65 dB(A) magasságban van egy függvényében tehergépkocsi (piros), gyobb területen ítélik zavarónak az emberek, ha a jelenség vízszintes vonal, ami arra utal, hogy ha egy lakóépület személyautó (zöld) és két különböző repülőgép elhaladásától származik. A repülési zajjal kapcsolatos szokásos zajpanaszok épühomlokzata előtt ennél nagyobb LAmax keletkezik, akkor repülőgép esetére, árnyékolásmenleten belül vagy kívül egyaránt jellemzően zavaróak, bemár egy résre nyitott ablak esetén is az épületben beszéd- tes környezetben. szédérthetőségi problémákat és alvászavart okozhatnak. érthetőségi problémák adódnak. Az ábráról az is leolvasható, hogy a beszédérthetőségi problémák a megfi- Bármelyik említett hatás stresszhelyzeteket teremt és gátolja a külső vagy gyelési ponthoz képest személyautó esetén 15, teherautó esetén 50, közepes belső terek egészséges, rendeltetésszerű használatát, továbbá a zavarásnak sugárhajtású gép esetén 2800, ennél nagyobb sugárhajtású gép esetén 5740 kitett ingatlanok értéke miatti értékvesztés joggal kelt aggodalmat a tulajméter térbeli távolságokon kívül szűnnek csak meg. Ugyancsak jól látszik, donosokban. A táblázatban néhány zavaró hatás jellemző zajszintjét tüntettük föl Jansen hogy ha a megfigyelési ponton egy teherautó és egy közepes méretű sugárhajtású gép elhaladási zaja éppen megegyezik, akkor ehhez képest az összes vizsgálatai alapján. A táblázatból látható, hogy a zavarás mértéke mind a nappali, mind az éjszakai időszakban nemcsak a tartós egyenértékű zajtertöbbi ponton a repülőgép zaja lényegesen nagyobb, mint a teherautóé. Közismert, hogy míg egy teherautó elhaladási zajának időtartama 10-15 heléstől, hanem az észlelt maximális zajszintektől is függ. A beszédérthetőség szempontjából közismert, hogy lakószobákban, illetmásodperc, addig egy repülőgépé – a repülési útvonal és a megfigyelési pont ve megfelelő akusztikai kialakítású kisebb közösségi terekben a jól artikulált helyzetétől függően – akár 40-60 másodperc is lehet. Egy holland kutatás azt vizsgálta, hogy a különböző eredetű közlekedési emberi beszéd akkor érthető, ha a beszéd és a háttérzaj pillanatnyi hangnyozajok milyen mértékben zavarják az embereket. Az összehasonlítás alapjául másszintje között legalább 8 dBA különbség van az észlelő fülénél mérve. A jól artikulált emberi beszéd átlagos hangnyomásszintje a beszélő szájától egy méter távolságban mérve suttogásnál 36, halk beszédnél 42, normál beszédnél 52, emelt hangú beszédnél 62, hangos beszédnél 72, kiabálásnál 82 dB(A) szintet ér el, S időállandóval mérve. Az e típusú normál terekben a hangterjedés miatt a beszélőtől való távolság megduplázódása mintegy 6 dB hangnyomásszint-csökkenést jelent. Minden olyan helyiségben, ahol egy repülőgép átrepülése közben a beszélő hangos beszédre vagy kiabálásra van kényszerítve, már mondhatjuk, hogy beszédérthetőségi problémák vannak. A Ferihegyi repülőtér környezetében a múlt esztendőben a XVI. ker. önkormányzat megbízásából helyszíni zajméréseket végeztünk a kerület családi házas részein, két helyszínen. A vizsgálatok eredményei szerint repülőgépek nélkül a környezet átlagos egyenértékű nappali zajterhelése 49-52 dB között volt, a repülőgépekkel együtt ez körülbelül 6 dB-lel megemelkedett. Az egy-egy repülő elhaladása alkalmával mért maximális zajszint általában LAmax = 70-74 dB között volt, de mértünk LAmax = 80 dB értéket is.

· 40 ·

Repülési zaj A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember

z a jvédelem

szintek, mind az egyedi elhaladási maximumok esetén érvényes, így a lakosság mintegy 20-25 százaléka számára a zajterhelés már zavaró hatású. Több épületben a lakók valószínűleg alvászavarról számolnának be, ugyanis az éjszakai időszakban általában több mint 8-10 átrepülés van, és a biztos felébredés küszöbszintje LAmax = 55 dB értéknél található. Egy átlagos lakóépület ablakai KB = –15 dB és –20 dB közötti beiktatási veszteséggel rendelkeznek, így az épületen kívül mért LAmax = 70-75 dB maximális átrepülési zajok már biztos felébredést okoznak a lakosság elég nagy hányadánál. Nyáron, nyitott ablaknál pedig az egészséges alvás már lehetetlen. A XVI. ker. önkormányzat megbízásából készült vizsgálatunk szerint a repülőtér zaja vélelmezhetően beszédérthetőségi problémákat okoz a lakóépületek melletti oktatási, kulturális intézményekben is. Tételezzük fel, hogy a beszélő egy repülő elhaladása közben 62 dB-es emelt hangon beszél, és a hallgató a helyiségben körülbelül 4 méter távolságra található. A helyiség ablakai KB = –15 dB és –20 dB közötti beiktatási veszteségeit figyelembe véve a külső környezetben mért maximális átrepülési zaj LAmax = 57-62 dB fölött már beszédérthetőségi problémát okoz, ennél pedig lényegesen nagyobb átrepülési zajokat mértünk. A probléma megoldásához a beszélőnek nemhogy emelt hangon kell beszélnie, hanem inkább kiabálni kell minden egyes gép áthaladása közben vagy pedig a nyílászárókat kell kicserélni jobb minőségűre (KB = –40 dB). A mérési helyszíneken mért repülési zajok olyan értékeket érnek el, amelyek a korábban felsorolt zajpanaszok mindegyikét indokolják, annak ellenére, hogy a környezeti zajterhelés-határértékek teljesülnek. Ebből az következik, hogy a repülőtérnek minden lehetséges eszközt fel kellene használni annak érdekében, hogy a repülőtér környezetében az egyedi átrepülések maximális zajszintjeit a lehető legkisebbre csökkentse. A Ferihegyi repülőtéren 1984 óta üzemel a két futópályás forgalmi rend. A repülőtér azóta folytonosan újabb engedményeket, újabb haladékot kapott a zajgátló védőövezetek kijelölésére, a legutolsó határidő 2005. január 1. volt [lásd az 176/1997. (X. 11.) Korm. r. 29. § (3) bekezdését]. Ez a határidő már nagyon szigorú volt, mert a rendelet szerint ha a repülőtér 2005. január 1. után nem rendelkezik zajgátló védőövezettel, illetve ha határidőre nem hajtotta végre az 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet 14–18. §-aiban előírt zajcsökkentési intézkedéseket, akkor elvileg a repülőtér működési engedélyét is vissza kellene vonni. Tudomásom szerint a repülőtér máig nem rendelkezik a korm. rendelet szerint számított zajgátló védőövezettel, tehát nem tudni, hogy mi lehet a jogalapja annak, hogy nem vonták vissza az üzemelési engedélyét. dr. Forián Szabó Péter okl. építőmérnök, zaj- és rezgésvédelmi szakértő A 8/2002. (III. 2.) KöM–EüM együttes rendelet Számértékek a közlekedésből eredő zajok egészségkárosító hatásaival kapcsolatban 3. sz. melléklete szerint a határérték az átmenő for- Jansen vizsgálatai szerint (forrás: Zeitschritft für Lärmbekämpfung 6/1987. 153. o.) galommal rendelkező közutak mentén 60/50 dB, Tartós egyenértékű Maximális zajszint épületen Egészségügyi hatások ahol a számláló a nappalra vonatkozó, a nevező zajterhelés épületen kívül L belül L kívül L A,eq A,max A,max az éjszakára vonatkozó egyenértékű zajterhelést • – 38 40 Változások az alvás minőségében jelenti. Nagyobb repülőterek környezetében ez a • – – 40 EEG-felvételekkel követhető fiziológiai változások (ébredés) határérték 65/55 dB értékre emelkedik. A vizsgált • – 45 55 Beszédértés-zavarok helyszíneken a mérések idején közlekedéstől szár• 45–55 – – A lakosság 0–20%-át zavarja mazó környezeti zajterhelés határérték-túllépést a • – – 55 Vegetatív alvászavarok nappali időszakban nem lehetett kimutatni. • – – 60 Biztos felébredés Ha azonban a helyszínen mért maximális elhala• 65 – – Határozott lakossági reakció (30–70%-ot zavar, 5–15% károsodik) dási zajszinteket összehasonlítjuk a korábban említett • – – 75 Szignifikáns vegetatív hatások adatokkal, akkor megállapítható, hogy a repüléstől • 80 – – A lakosság 60–90%-át határozottan zavarja származó zajok a repülés nélkül számítható átlagos • – 85 – A halláskárosodás kezdete zajterhelést megnövelik. Ez mind az egyenértékű

· 41 ·

HM Technik za jvédelem


Zajtól védett katonák

A Magyar Honvédség nagy hangsúlyt helyez a katonák egészségkárosodásának megelőzésére, illetve a kockázati tényezők minimálisra csökkentésére. A munka-egészségügyi feladatok között kiemelt helyen szerepel a hallásvédelem.

A

HM kutatásfejlesztéssel foglalkozó Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség Technológiai Igazgatósága kiemelt hangsúlyt helyez erre a szakterületre is. „Feladataink közé tartozik az új eszközök fejlesztése, a régiek felújítása és a beszerzés minőségi oldalának biztosítása. Új eszköz a honvédségnél úgy nem kerülhet használatba, hogy előtte ne ment volna át nagyon szigorú vizsgálatokon” – mondta el lapunknak Gyulai Gábor mk. ezredes, az Elektronikai és Vegyi Fejlesztési Osztály osztályvezetője. A Magyar Honvédségben a zajvédelem a már EU-konform civil jogszabályokra épül. A Magyar Honvédség feladataiból adódóan túlnyomórészt „zajos” tevékenységekkel kell számolni, ezért nagy hangsúlyt kell helyezni a folyamatos zajszintmérésekre, ezek birtokában pedig a megfelelő egyéni védőeszközök kiválasztására. Ezt a tevékenységet a Magyar Honvédség Honvéd Egészségügyi Központ Preventív Igazgatóságának Közegészségügyi Intézete és annak Munka- és Sugárhigiénés Laboratóriuma végzi, amely nemcsak hazai, de NATO-felkérésre is végez különböző méréseket. A zajvizsgálatokon kívül az intézet szakemberei a következő kémiai és fizikai kockázati tényezőket vizsgálják: vegyi anyagok, ionizáló és nem ionizáló sugárzás, vibráció, hősugárzás, magas légnyomás és megvilágítás.

2006-ban az intézet kezdeményezte a Munka- és Sugárhigiénés Laboratórium tevékenységeinek a NAT – Nemzeti Akkreditációs Testület – általi akkreditációját, az eljárás hamarosan lezárul. A laboratóriumban hitelesített mérőműszerekkel dolgoznak. Az intézetben 1996 óta folyik a munkahigiénés tevékenység, 1998-ban vásárolták az első hitelesített, speciális időjárási körülmények között, terepi mérésekre is alkalmas mérőműszereket. Ha a Technológiai Igazgatóság új fejlesztési témát indít, a laboratóriummal együttműködve részletesen felmérik a kockázati tényezőket. A kockázatelemzés után a zajexpozíció mértékétől függően meghatározzák, hogy milyen zajcsillapítási értékű egyéni védőeszközöket kell kiosztani a katonák részére. A munkavállaló köteles a számára kiadott védőeszközöket megóvni, karbantartani, azonban ha az eszköz megsérül, a munkáltató köteles azonnal lecserélni. A kockázati tényezőknek kitett munkakörökben pedig kötelező a rendeletben előírt időközönként foglalkozás-egészségügyi szűrővizsgálatra menni, amelynek része az audiológiai vizsgálat is. Az esetleges halláscsökkenés jellegétől függően a foglalkozás-egészségügyi orvos ajánlására ki lehet emelni a munkavállalót az ártalmas munkakörnyezetből. Tehát a HM gondosan ügyel az állomány zajvédelmére is.

· 42 ·

HM tech A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember

· 43 ·

z a jvédelem

Rovatcím za jvédelem


· 44 ·

Zajvédelem. Felfutóban a zaj- és rezgésvédelmi piac Egyre több az érintett. A zaj hatása a gazdasági életre Térképen a valóság

Recommend Documents