A látható zaj MÁRKUS PÉTER zaj‐ és rezgésvédelmi szakértő MÁRKUS MIKLÓS zaj‐ és rezgésvédelmi szakértő MKE Biztonságtechnika továbbképző szeminárium 2015
Mi a zajtérkép? A zajtérkép a zajadatok megadásának, kezelésének és ábrázolásának legpraktikusabb formája, mely ún. GIS (Geographic Information System) térinformatikai rendszerbe integrálja az adott célfeladatnak megfelelő topográfiai‐, földrajzi‐ és zajadatokat.
számítógépes modell (zajtérképező szoftverrel készül) teljes egészében háromdimenziós (geodéziai felmérés) számított eredményeket tartalmaz (nem mérvadó) minden számítás szabványos és validált jövőbeni tervezett állapot modellezhető minden zajforrás típusra alkalmazható (pl. közlekedés) levegőszennyezettség számításra is alkalmas
A zajtérképezés célja
általános műszaki‐tervezési feladatok területfejlesztési és rendezési tervek vizsgálati része zajtól kiemelten védett, csendes területek kijelölése 49/2002 EK irányelv szerinti stratégiai zajtérkép készítése akusztikai méretezés előzetes akusztikai tervfejezetek készítéséhez egyedi zajforrások környezeti vagy belső téri terjedési modellezése zajvédelmi hatásterület meghatározása hatásvizsgálatok és közlekedésfejlesztési koncepciók tervfejezete üzemen belüli terjedési viszonyok és zajos üzemrészek feltárása zajcsökkentési megoldások várható hatásának elemzése
Európai Parlament és Tanács 49/2002/EK irányelv stratégiai zajtérképek készítése intézkedési tervek készítése 100000 fő feletti nagyvárosok nagy forgalmú közlekedésre egységes módszerekkel egységes adatszolgáltatás az egész európai közösségre
JOGHARMONIZÁCIÓ Törvényi szinten: 1995. évi LIII. törvény a feladatok delegálása az Önkormányzatoknak
Kormány szinten: 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a 49/2002/EK irányelv átvétele
Miniszteri szinten:
25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet részletes módszertani útmutató
Lakótelep geodéziai modell
M0 autóút geodéziai modell
Üzem geodéziai modell és zajtérkép
több mint 20 üzemi létesítmény
4,5
2 km
több mint 500 mérési pont
Mire jó a munkahelyi zajtérkép? Előzetes akusztikai tervezés (prevenció/predikció)
Munkahelyi zajtérkép készítése a várható kockázatok becslésére Nem létező vagy összetett helyzetek modellezése és elemzése Munkahelyi kockázatok kezelése Jogszabályi, hatósági és munkavédelmi elvárások teljesítése Munkahelyi zajexpozíció vizsgálata és értékelése (66/2005) Egyéni védőeszközök kiválasztása (munkavédelmi szakértői feladat) Kockázatértékelés Intézkedési terv készítés Hosszú távú zajvédelmi stratégia készítése Munkahelyi zajcsökkentés tervezése (modellezés/méretezés) Munkahelyi zajtérkép készítése a megoldások modellezésére Összetett helyzetek és megoldások elemzése
Többféle módon készíthető zajtérkép? számítással: szoftveres belső téri terjedési modellezéssel méréssel: műszeres vizsgálatokkal és grafikus ábrázolással Számítás (szoftveres modellezés)
Mérés (műszeres vizsgálat)
Célok meghatározása munkavédelem/zajcsökkentés/méretezés tervezés/prevenció/predikció Vizsgálandó üzemhelyiség kiválasztása Utózengési idő vizsgálata/becslése Geometriai paraméterek rögzítése Egyedi zajforrások/típusok meghatározása Hangteljesítményszintek vizsgálata/becslése Szabadtéri és zengőtéri terjedési modellezés Munkahelyi zajtérkép készítése Ellenőrzés
Munkahelyi zajexpozíció vizsgálata Kiegészítő referencia mérések végzése Geometriai paraméterek rögzítése
A mérési eredményeken alapuló zajtérkép (raszteres)
A mérési eredményeken alapuló zajtérkép (isophon)
Alkalmazási területei mérési eredmények grafikus ábrázolása az alaprajzon
a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet szerinti jegyzőkönyv melléklete az egyenértékű A‐hangnyomásszint ábrázolása a zajforrások üzemszerű működése mellett (egy adott pillanatban!) munkahelyi kockázatok kezelése zajexpozíció értékelése rögzített munkahelyek esetén egyéni védőeszközök kiválasztása zajos zónák kijelölése és EVE használati területének kijelölése zajtól védett munkahelyi területek (pihenőhelyek) kijelölése kockázatértékelés és intézkedési terv készítése hosszú távú zajvédelmi stratégia készítése
Mire nem alkalmas a méréses zajtérkép?
a zaj belső téri terjedésének modellezése és grafikus ábrázolása előzetes akusztikai tervezés és a várható kockázatok becslése nem létező vagy összetett helyzetek modellezése és elemzése változó állapotok, technológia, zajforrások hatásának prognózisa zajexpozíció elemzése változó vagy mozgó zajforrások esetén zajexpozíció elemzése több zajforrással dolgozók esetén munkahelyi zajcsökkentés tervezése (modellezés/méretezés)
A belső téri modellezés alapjai a zárt térben kialakuló hangnyomásszintet befolyásolják:
hangteljesítményszint térfogat és belső felület hangelnyelési tényező diffúz hangtér
visszavert/zengő hangtér egyensúlyi állapot szabadtéri hangtér közvetlen/gömbhullámú hangtér együttesen van jelen
Hangterjedés zárt térben együttesen érzékelhető:
diffúz (visszavert) hangtér hatása szabadtéri terjedésű (közvetlen) hangtér hatása a két hangtér energiatartalma összeadódik: L = LW
⎛ D 4 ⎞ ⎟⎟ + 10 ⋅ lg⎜⎜ 2 + ⎝ 4r π R T ⎠
megjegyzés: a zajtérképező szoftverrel történő modellezés a fenti képlet szerint is elvégezhető, vagyis az elkészített szabadtéri és zengőtéri zajmodellt logaritmikusan összegezzük
a teremállandó függ: a határoló felületek méretétől a hangelnyelési tényezőtől (becslés/mérés)
A szükséges paraméterek Forrásadat
Meghatározás módja
Pontosság
Utózengési idő T (s)
méréssel
0,01 s
Geometriai paraméterek r (m)
méréssel
1 cm
Hangteljesítményszintek LAW (dB)
hangnyomásszint méréssel és számítással/becsléssel
0,1 dB
helyszíni bejárás során tapasztaltak alapján
‐
hangnyomásszint méréssel
0,1 dB
Azonos típusú zajforrások darabszáma n (db) Hangnyomásszintek LAeq (dB)
Utózengési idő (emlékeztető) UTÓZENGÉS (LECSENGÉS) hangforrással energiafeltöltés kikapcsolás után az energia csökken a tér hangelnyelő képességétől függ: minél kisebb az elnyelési felület annál hosszabb idő alatt hal el a hang (vö. mélygarázs és lakószoba)
a tapasztalati úton igazolt Sabine‐képlet:
T = 0,163 ⋅
UTÓZENGÉSI IDŐ időtartam, amely alatt a hangforrás kikapcsolása után: az energiasűrűség egymilliomod részére a hangnyomásszint 60 decibellel csökken
V A
Geometriai paraméterek rögzítése
Geometriai paraméterek rögzítése
Hangteljesítményszint meghatározása gyártói adatlap/katalógus alapján
tanúsítvány, típusvizsgálat, stb. szerint alapvetően A‐súlyozott érték általában sorozatgyártásban forgalmazott berendezések esetén hangnyomásszint méréssel és szabadtéri terjedési számítással
HA a zajforrás térbeli elhelyezkedése ezt lehetővé teszi HA a környező zajforrások zajhatása ezt lehetővé teszi hangnyomásszint méréssel és szabványos számítási eljárással esetünkben az MSZ EN ISO 3746:1999 szabvány szerint
A modellezés folyamata nagyon hasonló a környezeti zajtérkép készítéséhez a méretek jelentősen eltérnek
alaprajz raszteres vagy vektoros grafikai formátumban (esetleg AutoCAD) a helyiség, illetve munkaterület kijelölése konkáv határoló felület esetén a segédvonal mellett falszerkezet létrehozása határoló felületek és árnyékoló objektumok bevitele (csoportokba) a zajforrások rögzítése a modellezési céloknak megfelelően (csoportokba) a helyiségben felvett mérési pontok rögzítése („Küszöbérték” megadásával) a szabad hangterében mértekkel a források korrigálása („Beépítési terv”) szabadtéri zajtérkép készítése (rácsszámítás a kijelölt területre) zengőtéri zajtérkép készítése (a zajtérkép konstansra állítása) (opcionálisan használható a szoftver „Csarnok belső szint” számítási eljárása) belső téri zajtérkép készítése (a két zajtérkép energetikai „Csatolása”)
Szoftveres belsőtéri zajtérkép (3D modell)
Szoftveres belsőtéri zajtérkép (rácsszámítás)
Munkavédelmi alkalmazás (egységes skálázás)
Munkavédelmi alkalmazás (határérték skála)
KOMPLEX MEGOLDÁS Akkreditált munkahelyi zajvizsgálat
66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet szerinti vizsgálat és értékelés 3/2002. (II. 8.) SzCsM‐EüM együttes rendelet szerinti értékelés vizsgálati jegyzőkönyv és szakértői vélemény készítése beavatkozási határértékek szerinti intézkedésekre javaslatok tétele EVE megfelelőség ellenőrzése SNR módszerrel (pontatlan)
Munkahelyi zajtérkép készítés
céloknak megfelelő szakmailag előre egyeztetett módszerrel egyedi raszterben és skálázással (a zónák kijelöléséhez) elektronikusan csatolás a kockázatértékeléshez vagy intézkedési tervhez Egyéni hallásvédő eszköz kiválasztás MSZ EN 458:2005 szabvány szerinti részletes elemzés és értékelés külön munkakörönként és védőeszköz típusonként speciális (pl. impulzusos) zajforrások figyelembe vétele
TELJES KÖRŰ MEGOLDÁS munkahelyi zajterhelés vizsgálat
66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet szerinti vizsgálat és értékelés 3/2002. (II. 8.) SzCsM‐EüM együttes rendelet szerinti értékelés munkahelyi zajtérkép készítés egyéni hallásvédő eszköz kiválasztás munkahelyi levegőszennyezettség vizsgálat
MSZ, OSHA, és NIOSH vizsgálati előírások alapján 25/2000. (IX. 30.) EüM‐SzCsM együttes rendelet szerinti értékelés szilárd fázisra történő mintavétel, totál és respirábilis por mintavétel CO, CO2, NO, NO2, O2, H2S, CH4 és további mintegy 20 féle illékony anyag
komfort és klíma vizsgálat
3/2002. (II. 8.) SzCsM‐EüM együttes rendelet szerint mesterséges megvilágítás vizsgálat MSZ EN 12464‐1:2003 szabvány alapján
TELJES KÖRŰ MEGOLDÁS EGYÜTTES MEGRENDELÉS ESETÉN:
kevesebb kiszállás
egy alkalommal párhuzamosan mérhetők a különböző feladatok kevesebb erőforrás
kevesebb vizsgáló munkatárs szükséges a mérésekhez kevesebb idő szükséges a teljes feladat elvégzéséhez kevesebb adatfeldolgozás és dokumentálás egyes jegyzőkönyvekhez hasonló forrásadatok szükségesek egyes szakterületek/feladatok között lehetnek átfedések dokumentációk rövidebb idő alatt összeállíthatók kevesebb költség és idő
Köszönöm a figyelmet! Márkus Péter szakértő
[email protected]
