Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4625 Záhony, József Attila út 48

Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4625 Záhony, József Attila út 48.

ZÁHONYI ÁRPÁD VEZÉR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2013)

Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Pedagógiai program

1

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés ..........................................................................................................................................................................4 A pedagógiai program törvényi háttere ........................................................................................................................5 Az iskola pedagógiai programja meghatározza ............................................................................................................6 Küldetés nyilatkozat........................................................................................................................................................6 Jövőkép ............................................................................................................................................................................6 Intézményi helyzetkép ....................................................................................................................................................7 Az iskola jogállása, tevékenysége ...................................................................................................................................8 NEVELÉSI PROGRAM............................................................................................................................................... 11 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei ... 11 1.1 Az iskola a nevelés terén alapvető pedagógiai értéknek tekinti az alábbi feladatok megvalósítását: ................. 11 1.2 Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai, feladatai ........................................................................................... 12 1.3 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei, a kulcskompetenciák fejlesztésében.............................................................................................................................................................. 16 2. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása .................................................. 27 3. A képzés rendje ......................................................................................................................................................... 32 3.1 A képzés szakaszai ............................................................................................................................................... 32 3.2 Képzési specialitások............................................................................................................................................ 33 3.3 Tanórán kívüli foglalkozások ............................................................................................................................... 34 3.3.1 Egyéb foglalkozások ..................................................................................................................................... 34 3.3.2 Alapfokú művészetoktatás ............................................................................................................................ 34 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................................ 35 4.1 Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos alapelvek, célok, feladatok, eljárások, eszközök .................... 36 5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ...................................................... 43 5.1 Tehetséggondozás, képességfejlesztés ................................................................................................................. 43 5.2 Esélyegyenlőtlenségekből adódó nehézségek enyhítése – felzárkóztatás ............................................................ 44 5.3 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ............................... 47 5.4 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása ................................................................................................ 48 5.5 A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere .... 50 5.5 A gyermek- és ifjúságvédelem iskolai feladatai ................................................................................................... 51 6. A közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................................................................ 52 6.1 Közösségfejlesztés ............................................................................................................................................... 52 6.2 A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában ........................................................ 54 6.3 Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai .......................................................................................................... 56 6.4 Az osztályfőnöki megbízatással kapcsolatos feladatok ........................................................................................ 56 7. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ........................................................................ 57 7.1 A szülők, tanulók és pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ..................... 57

Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program

2

7.2 Kapcsolat a tanulókkal ........................................................................................................................................ 58 7.3 Kapcsolat a nevelésben együttműködő intézményekkel...................................................................................... 59 8. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ........................................................................................... 60 9. Egészségnevelés ......................................................................................................................................................... 61 9.1 Az intézményben folyó egészségnevelési szemléletformálás és prevenció .......................................................... 64 10. Elsősegély - nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ...................................................... 65 11. Környezeti nevelés ................................................................................................................................................... 66 11.1 A környezettudatosságra nevelés célja .............................................................................................................. 66 11.2 Az iskolai környezetvédelemmel összefüggő feladatok .................................................................................... 66 11.3 Célok, feladatok ................................................................................................................................................ 67 11.4 Módszerek, tanulásszervezési formák ............................................................................................................... 68 11.5 A környezeti nevelés színterei ........................................................................................................................... 68 11.6 A környezeti nevelés tanítási órán kívüli lehetőségei ........................................................................................ 69 11.7 A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................................................................. 69 12. Közlekedési nevelés ................................................................................................................................................ 71 13. Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás .......................................................................................................... 72 14. Erőszakmentes, konfliktuskezelő technikák ........................................................................................................ 72 15. Hagyományok, éves rendezvények ........................................................................................................................ 73 HELYI TANTERV ....................................................................................................................................................... 76 Bevezető.......................................................................................................................................................................... 77 1. A helyi tanterv bevezetése felmenő rendszerben a 110/2012.(VI.4.) Korm. rendelet a Nat bevezetéséről és alkalmazásáról a 2013/2014-es tanévtől a 2016/2017-es tanévvel bezárólag ............................................................ 79 2. A Nat műveltségi területeinek felépítése ................................................................................................................ 80 3. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam ........................................................................... 81 3.1 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés ......................................................................................................... 82 3.2 Egységesség és differenciálás .............................................................................................................................. 84 4. Tantárgyi struktúra és óraszámok .......................................................................................................................... 85 5. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam .......................................................................... 90 5.1 Célok, feladatok.................................................................................................................................................... 90 5.2 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés ........................................................................................................ 91 5.3 Egységesség és differenciálás .............................................................................................................................. 95 5.4 Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 5–8. évfolyamon

(kerettanterv) ....................................... 96

5.5 Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon a helyi tanterv alapján .................................................. 98 5.6 Ellátandó óraszám (heti, éves) a Kt. szerint 2013/2014. tanévtől a 2016/2017-es tanévvel bezárólag (2.,3.,4.,6.,7.,8. évfolyamon) kivezető rendszerben .................................................................................................. 100 5.6.1 Heti ellátandó óraszám a Kt. szerint 2013/2014. tanév (2.,3.,4.,6.,7.,8. évfolyamon) kivezető rendszerben ............................................................................................................................................................................. 102 5.6.2 Heti ellátandó óraszám a Nkt. 2011. évi CXC tv. 6.sz.mell. 2013/2014. tanév (1. és 5. évfolyamon) felmenő rendszerben ............................................................................................................................................ 102 5.6.3 Heti ellátandó óraszám a Kt. szerint 2014/2015. tanév (3.,4.,7.,8. évfolyamon) kivezető rendszerben ...... 103


Pedagógiai program

3

5.6.4 Heti ellátandó óraszám az Nkt.2011. évi CXC tv. 6.sz.mell. 2014/2015. tanév (1.,2.,5.,6. évfolyamon) felmenő rendszerben ............................................................................................................................................ 103 5.6.5 Heti ellátandó óraszám a Kt. szerint 2015/2016. tanév (4.,8. évfolyamon) kivezető rendszerben.............. 104 5.6.6 Heti ellátandó óraszám az Nkt. 2011. évi CXC tv. 6.sz.mell. 2015/2016. tanév (1.,2.,3.,5.,6.,7. évfolyamon) felmenő rendszerben ............................................................................................................................................ 104 5.6.7 Heti ellátandó óraszám az Nkt. 2011. évi CXC tv. 6.sz.mell. 2016/2017. tanévben (1-8. évfolyamon) ..... 105 5.7 2013/2014-es tanév ............................................................................................................................................ 106 A Kt. 52.§ (7) bek. a nem kötelező (választható) valamint a Nkt. 6.sz. melléklet engedélyezett időkeret különbözetének felhasználása .................................................................................................................................. 106 6. Az alapfokú művészetoktatás előírt tananyaga és követelményei ...................................................................... 109 7. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei .................................................................................... 109 8. Iskolai taneszközök és felszerelések jegyzéke ....................................................................................................... 110 9. A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei ............................................................................................................ 110 9.1 Általános iskola 1- 8. évfolyam ......................................................................................................................... 110 9.2 Alapfokú művészetoktatás ................................................................................................................................. 112 10. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei ................................................................................................ 113 10.1 Általános iskola 1- 8. évfolyam ....................................................................................................................... 113 10.2 Alapfokú művészetoktatás ............................................................................................................................... 114 11. A nevelő-oktató munka értékelési rendszere ...................................................................................................... 115 11.1 A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével ................................................................. 115 kapcsolatos szabályok .............................................................................................................................................. 115 11.2 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .......................................................................................................... 115 12. A nevelő- oktató munka értékelési rendszere ..................................................................................................... 118 12.1 Az értékelés típusai.......................................................................................................................................... 118 12.2 Tantárgyi követelmények és az osztályozás .................................................................................................... 120 12.3 Az értékelés és osztályozás módjai.................................................................................................................. 121 12.4 A tanulók magatartásának és szorgalmának követelményei és minősítésének fokozatai ................................ 124 12.5 A tanulók jutalmazásának elve ........................................................................................................................ 127 12.6 A jutalmazás formái ........................................................................................................................................ 127 13. Fegyelmező intézkedések és büntetések ............................................................................................................... 129 14. Az otthoni, egyéb foglalkozások (napközi, tanulószobai) felkészüléshez adott írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ........................................................................................................................... 131 15. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ........................................................................ 132 16. Az intézmény részvétele a TÁMOP „Kistérségi összefogással az esélyegyenlőség megteremtéséért a Záhonyi Kistérségben” című pályázatban ............................................................................................................................... 139 17. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések 141 18. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ............................................................................................. 143 1. A Pedagógiai program hatálybalépése ........................................................................................................... 143 2. A Pedagógiai program felülvizsgálata ............................................................................................................. 143 3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai ....................................................................... 144


Pedagógiai program

4

1. sz. melléklet (elektronikus adathordozó): Tantárgyak helyi tanterve 1-8. évfolyam (óraszám, tananyag) ..... 147 2. sz. melléklet: Integrációs Pedagógiai Rendszer .................................................................................................... 148 A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere ... 152 Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere a következő elemeket tartalmazza ............................................. 154 I. Az alkalmazás feltételei ........................................................................................................................................... 155 1. Integrációs stratégia kialakítása ............................................................................................................................ 155 1.1 Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei alapján ................................................ 155 1.2 Célrendszer megfogalmazása ........................................................................................................................ 158 2. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően ........................................................................ 161 3. Együttműködések-partnerségi kapcsolatok kiépítése ........................................................................................... 162 3.1 Szülői ház ...................................................................................................................................................... 162 3.2 Kapcsolat a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal ............................................................................... 167 3.3 Iskolán kívüli kapcsolatok, szakmai és szakszolgálatokkal ........................................................................... 169 3.4 Együttműködés (kapcsolattartás) a középiskolákkal ..................................................................................... 171 3.5 A Roma Kisebbségi Önkormányzattal való kapcsolattartás .......................................................................... 173 3.6 Együttműködés a civil szervezetekkel ........................................................................................................... 174 II. A tanítást – tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei ........................................................................... 176 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről ..................................... 176 1.1 Az önálló tanulást segítő fejlesztés ................................................................................................................ 176 1.2 Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése ........................................................................................................ 176 1.3 Szociális kompetenciák fejlesztése ................................................................................................................ 177 2. Kompetencia alapú értékelés rendszere ................................................................................................................ 179 2.1 Egyéni értékelési napló .................................................................................................................................. 179 2.2 Az értékelés módszerei, eszközei .................................................................................................................. 180 III. Várható eredmények ............................................................................................................................................ 180 1. Elvárható eredmények .......................................................................................................................................... 181 IV. Intézményi önértékelés ......................................................................................................................................... 182

Bevezetés

Felértékelődött a kreatív alkotókészség és a gyors reagálás képessége. Nemzeti célkitűzéseink hatékony megvalósítása igényli az iskolai nevelés és oktatás tudatosabb tervezését, az intézményes nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseinek újragondolását és aktualizálását. Elemi erővel jelentkezik az a társadalmi szükséglet, hogy az oktatás készítse fel az ifjúságot az Európa Unióban, a versenytársadalomban való helytállásra és az önmegvalósításhoz elengedhetetlen sikerorientált beállítódásra. Az iskolarendszer szelektivitása fokozódott. Erősödött a minőségi verseny, szinte minden iskolafokon, melyben meghatározó az a társadalmi pedagógiai potenciál (környezet, iskola, Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program 5 család), amelyben az egyes iskolák élnek és működnek. Az intézménynek folyamatosan alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez. A köznevelési intézmények állami fenntartásba vételével hatékony, szakszerű, korszerű, társadalmi igényeket kielégítő, esélyegyenlőséget teremtő, piacképes tudást, végzettséget biztosító iskolarendszer jön létre. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott pedagógiai értékekkel összhangban az Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola értékes hagyományaira építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik az oktatási reform és a kor kihívásainak megfelelni.

A pedagógiai program törvényi háttere  az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról,  11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről,  a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet,  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról  51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program 6  2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról  2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Az iskola pedagógiai programja meghatározza - az iskola nevelési programját - ennek keretén belül az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékeit, -

a helyi tanterv nevelési-oktatási koncepcióját.

Küldetés nyilatkozat A tudás megszerzése annak tovább adása nagy tett, de még nagyobb annak megtartása, tovább művelése. Nekünk, pedagógusoknak az a küldetésünk, hogy boldog boldogulni tudó, gondolkodó emberekké neveljük a ránk bízott ifjúságot, mert csak tanult ember sokasága viheti előbbre nemzetünket, s a világot.

Jövőkép A világ a változások korát éli. Az ember igyekszik mindig szebbet, jobbat teremteni. Iskolánk nevelési-oktatási koncepciója a felnövekvő nemzedék nevelését új módszerek alkalmazásával, új attitűdök követésével teszi. Alapvető célunk, hogy tanulóinkat az emberiség hasznos polgárává neveljük, kiemelt figyelmet fordítva a keresztény világnézet és az emberi magatartás alapvető Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program 7 értékeinek közvetítésére. Szem előtt tartva az egyetemes magyar nemzeti hagyomány megismertetését, a nemzeti öntudat fejlesztését, és Európához tartozásunk erősítését. Kazinczy Ferenc 150 éve megfogalmazott epigrammája örök érvényű a jövőt illetően: „Jót, s jól ebben áll a nagy titok. Ezt, ha nem érted szánts és vess S hagyd másnak az áldozatot.” A záhonyi iskola célja sem más, mint jót, korszerűt, hasznosat tanítani. Jóra, szépre, magyarságra nevelni a harmadik évezredbe lépett ifjúságot.

Intézményi helyzetkép Záhony határ menti kisváros Észak-kelet - Magyarország csücskében, a Tisza folyó partján. Településünkön egy általános iskola működik, többcélú intézményként fogadja Zsurk, Győröcske és a környező falvakból bejáró gyermekeket. Névadónk történelmi nagysága és szellemisége vezérel bennünket a nevelési- és oktatási tevékenységeinkben, a hagyományok ápolásában, őrzésében. Pedagógiai programunkban fontosnak tartjuk, hogy kialakítsuk tanítványainkban mindazokat az intellektuális emberi és erkölcsi értékeket, amelyek birtokában szűkebb és tágabb közösségük javát szolgálhatják. A nevelés-oktatás preferált területei a matematika, az idegen nyelv (angol, német), valamint az informatika tantárgyak csoportbontásban történő oktatása. A tanítás-tanulási folyamatban különös figyelmet fordítunk a tehetséges tanulókkal való foglalkozásra és a tanulásban lemaradt tanulóink egyéni felzárkóztatására. A korszerű tudás megszerzését garantálja a kompetencia alapú oktatás. Az 1-3. évfolyamon iskolaotthonos nevelés és oktatás folyik. Tanórán Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program 8 kívül az ismeretek bővítését szolgálják a szakköri foglalkozások. A sportfoglalkozások jó lehetőséget kínálnak a mozgáskultúra fejlesztésére, a versenysportra való felkészítésre. Az iskola sajátos arculatában mérföldkő volt a 2003/04-es tanév, képzési profilunk művészetoktatással bővült. 2007-ben elnyertük a minősített alapfokú művészetoktatási intézmény címet. A személyiség sokoldalú fejlesztésének tárháza a művészetoktatás négy ágazata: a zene-, a tánc-, a szín- és a képzőművészet, pedagógiai értéke nevelő-oktató tevékenységünk egyik gyöngyszeme. Lehetőséget biztosít a művészetek iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására. A művészetoktatásban tevékenykedő tanulóink, hasznos, örömteli időtöltésre találnak társaikkal az együttes alkotó munkában. A közös fellépések erősítik az egymáshoz, a településhez való tartozás érzését. Hagyományőrző rendezvényeink színvonalát emelik növendékeink és pedagógusaink fellépései: gálaműsorok, hangversenyek, tárlatok, félévi és év végi vizsgák. A képzőművészeti ág évente szervezett nyári alkotó tábora gazdag személyiségformáló műhely. A „Festőpalánták” alapítvány támogatja a hátrányos helyzetű, tehetséges tanulókat. A tantestület innovatív, magasan kvalifikált. Tanítványaink a tanulmányi és művészeti versenyeken elért kimagasló eredményekkel évről évre öregbítik iskolánk hírnevét.

Az iskola jogállása, tevékenysége A köznevelési intézményt alapító, fenntartó és működtető szerv neve, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest, Nádor utca 32. A köznevelési intézmény hivatalos neve: Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony, József Attila út 48. Az intézmény jogállása: jogi személyiségű szervezeti egység Az intézmény típusa: többcélú, általános iskola és alapfokú művészeti iskola Az intézmény évfolyamainak száma: 8 OM azonosítója: 033446 Az intézmény alapfeladata (feladat-ellátási hely szerinti bontásban): Székhely: 4625 Záhony, József Attila út 48. Köznevelési alapfeladatok: -

általános iskolai nevelés-oktatás Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program

-

-

alsó tagozat

-

felső tagozat

9

alapfokú művészetoktatás Táncművészeti ág -

társastánc tanszak

Színművészeti ág -

színjáték tanszak

többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai neveléseoktatása

Feladat-ellátási hely: 4625 Záhony, Ady Endre út 37. alapfokú művészetoktatás -

Zeneművészeti ág Klasszikus zene: -

fafúvós tanszak

-

rézfúvós tanszak

-

akkordikus tanszak

-

billentyűs tanszak

-

vonós tanszak

Elektroakusztikus zene: -

billentyűs tanszak

Feladat-ellátási hely: 4625 Záhony, Ady Endre út 79. alapfokú művészetoktatás -

Képzőművészeti ág -

képzőművészeti tanszak

-

grafika és festészet tanszak


Pedagógiai program 10



NEVELÉSI PROGRAM

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei 1.1 Az iskola a nevelés terén alapvető pedagógiai értéknek tekinti az alábbi feladatok megvalósítását: - a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztését -

az egyéni és a csoportos teljesítmény ösztönzését

-

a közjóra való törekvés megalapozását

-

a nemzeti közösségi összetartozást és a hazafiság megerősítését.

Célunk továbbá, hogy a családdal együttműködve nevelni a felnövekvő nemzedéket az igazság és az igazságosság, a jó és szép iránt, fejleszteni a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ez által hozzájárulni ahhoz, hogy a tanuló -

a haza felelős polgárává váljék,

-

kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága,

-

reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert, Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

-

Pedagógiai program 12 megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában,

-

törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására,

-

legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően,

-

váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre,

-

ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat,

-

tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.

1.2 Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai, feladatai 1 – 4. évfolyam: Célok: 

óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését,



vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe,



a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során,



tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt,



iskolánk adjon teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére, alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt,



a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket,

Feladatok: 

a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon pedagógiai munkánk középpontjában,



a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlesszük a kisgyermekekben

a

felelősségtudatot,

a

kitartás

képességét,

és

mozdítsuk

érzelemviláguk gazdagodását, 

adjunk, mutassunk példákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,



alapozzuk meg tanulási szokásaikat,



támogassuk az egyéni képességek kibontakozását,



működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában,


elő



Pedagógiai program 13 figyeljünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak,



tudatosítsuk tanulóinkban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket,



erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat,



formáljuk a gyermekek jellemét, mely szolgálja személyiségük érését.

5 – 8. évfolyam: Célok: 

folytassuk és erősítsük az első szakasz (alsó évfolyamok) nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését,



a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegyük figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik, -

a 10-12 éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalataikhoz,

-

13-14 éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi- és elemző gondolkodás,



neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket,



tanulóinkat – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően – készítsük fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre,



készítsük fel tanulóinkat jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására.

Feladatok: 

fejlesszük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolataikhoz szükségesek,



a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük tanulóink

önismeretét,

együttműködési

készségét,

akaratát,

segítőkészségét,

szolidaritásérzését, empátiáját, 

teremtsünk olyan helyzeteket, amelyekben tanulóink gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük értékét,



tudatosítsuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és általánosan jellemző szabályait, tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában,



terjesszük ki a tanulói demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra, Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony



Pedagógiai program 14 fejlesszük tanulóinkban a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igényeket, erősítsük tanulóinkban az Európához való tartozás tudatát.

Művészetoktatás: Célok: 

a tanítási-tanulási

folyamat

során strukturált

tudást

közvetítünk: az

ismeretek

megszerzésének, a megértés, az alkalmazás, a magasabb művészeti szintű illetve új körülményekhez való alkalmazkodás képességének kialakításával (kreativitás) 

pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll, hogy tovább fejlesszük minden egyes gyermekben személyiségének saját értékeit



törekszünk arra, hogy növendékeinkben kialakuljon a reális önértékelés képessége, a teljesítmény és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom



alapvető célunk, hogy növendékeink képesek legyenek a művészetek befogadására, értésére és művelésére, minél több művészeti ág iránti érdeklődésre, nyitottságra.

Feladatok: 

pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés áll, az egyéni képességek kibontakoztatása



fejleszteni kell a növendékek felelősségtudatát, a kitartás képességét és az érzelemvilág gazdagodását



erősíteni kell a humánus magatartásmintákat, szokásokat, a jellem formálásával szolgálni a gyermek személyiségének érését



ki kell alakítani növendékeinkben a közösségi magatartás elemi szabályait



fogékonnyá kell tenni gyermekeinket saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt



erősíteni kell az Európához való tartozás tudatát és egyetemes értelemben is késztetni más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére.




Pedagógiai program 16 1.3 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei, a kulcskompetenciák fejlesztésében ALAPELVEK Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat.

CÉLOK Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos és technikai, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetenciaterület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a Nat szerint

FELADATOK Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket) A kulcskompetenciák Nat által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához.

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK Az egyes kompetenciaA modern területekre készített személyközpontú, programcsomagok interaktív, tapasztalati részelemei, tanulói, tanári tanulásra alapozó segédletek, tankönyvek, tanulásszervezési eljárások, munkafüzetek, a módszerek, pedagógiai munkaközösségek által kultúra általánossá tétele. kidolgozott tanmenetek, SDT anyagok, demonstrációs eszközök A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;



ALAPELVEK Felkészítjük tanulóinkat az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.

CÉLOK A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!

FELADATOK A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak.

ELJÁRÁSOK A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.

ESZKÖZÖK A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, választjuk ki. A szummatív tesztek elkészítéséhez megyei, országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk.

Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk ki tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.

Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!

Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.

Feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez.

Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő – tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését.


Pedagógiai program 18 ALAPELVEK A jó képességű tanulóinknak lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.

Iskolánkban két idegen nyelvet (angol és német) oktatunk.

Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes nevelő-oktatómunka érdekében.

CÉLOK A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.

FELADATOK A tehetséges gyermekeket segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában.

ELJÁRÁSOK A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel.

ESZKÖZÖK Az intelligencia és kreativitás – fejlesztő egyéni programokkal. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével.

Minél több tanuló tegyen az általános iskola befejezéséig alapfokú nyelvvizsgát.

A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása, a nyelvi labor, SDT, internet lehetőségeinek kihasználása.

Jellemezze pedagógiai munkánkat egyfelől a következetesség és az igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség!

Demokratikus tanár- diák viszony kialakítása, oldott hangulatú tanítási órák.

Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük, az életkori sajátosságok figyelembe vételével. A tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányának növelése (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia)


Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat.

Pedagógiai program 19 ALAPELVEK Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez.

CÉLOK Akadályozzuk meg, hogy a szociokulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek!

FELADATOK Hatékony felzárkóztató munka, napközi otthonos ellátás, tanulószobai foglalkoztatás a rászoruló gyermekeknek.

ELJÁRÁSOK Differenciált foglalkoztatás, egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terhelés.

Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDT – programokat.

Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai – informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során. 8. évfolyam végére minél több tanulónk tegyen ECDL vizsgát. A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kultúrájának megalapozása, a természeti – társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel.

Tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait.

A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését.

Az általános iskolai oktatásban alkalmazzuk a kerettantervi jellegű – műveltségi területeken átívelő hat programcsomag részelemeit, amely lehetőséget kínál a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására

Ezek: Én és a világ Én és a másik Az én dimenziója Polgár a demokráciában Felnőtt szerepek Toleranciára nevelés

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá.


ESZKÖZÖK Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás, egyéni felzárkóztató korrepetálás. Kooperatív tanulási-tanítási technikák és módszerek alkalmazása. Már 3. évfolyamtól megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal. 4-8. évfolyamon tanórán és tanórán kívül informatikai képzést nyújtunk..

Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok tananyaghoz kapcsolódó részelemei, (tanári, tanulói segédletek), kooperatív tanulás-tanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT- anyagok.

Pedagógiai program 20 ALAPELVEK A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltségterület kitűntetett kötelességének tekinti.

CÉLOK Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztését.

FELADATOK A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába.

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az „Ember és társadalom” műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret).

Az emberismeret, az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez. Nyújtson betekintést másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába.

Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, az

Az „Ember a természetben” műveltségi blokk ismeretanyaga az ember és természeti környezete viszonyát megalapozza.

Tanuljanak meg a fiatalok globálisan gondolkodni és felelősséggel cselekedni.

ELJÁRÁSOK Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalomismeret, etika; egészségtan; hon-és népismeret modulprogramok tematikáját. A tanítás-tanulás folyamatában az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módszerekkel (kooperatív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a pedagógus.


ESZKÖZÖK Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk.

Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok tananyaghoz kapcsolódó részelemei, (tanári, tanulói segédletek), kooperatív tanulás-tanítási technikák.

Pedagógiai program 21 egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése.

ALAPELVEK Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: Egészség-, alkotás-, minőség-, kultúra centrikusság. Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya építést.

CÉLOK A kommunikációs – és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét! Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét! Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat

FELADATOK Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. Választási /döntési helyzetekben felelősen cselekedni. A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanuló megismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét!

ELJÁRÁSOK A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását játékokkal a drámapedagógia eszközeivel, a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével, segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését. A tanuló-megismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérési – ellenőrzési – minőségbiztosítási programjának megfelelően.


ESZKÖZÖK Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez. Ember-és társadalomismeret, etika modul.

Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése.


ALAPELVEK A tudományok komplex rendszerének tartalma jelenik meg a SZÉK kompetenciaterületben (biológia, genetika, etológia, filozófia, etika, szociológia, kulturális antropológia, földrajz, pszichológia, pedagógia, társadalomismeret, művészettörténet / felnőtt-ábrázolás, filmművészet, nyelvek, kultúrák) A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.

CÉLOK Ezen ismeretek integrációjának és szintézisének megteremtése a célunk az 1-6. és 7-8. évfolyamokon.

FELADATOK Az összefüggések és kölcsönös determinációk felismertetése, a felelős és kritikus gondolkodás fejlesztése, a döntési képesség és cselekvési készenlét kialakítása.

ELJÁRÁSOK Életből vett minták vizsgálata, variációs lehetőségek kidolgozása, a SZÉK programcsomag elemeinek alkalmazása.

ESZKÖZÖK Szituációelemzés, alternatív megoldási stratégiák kidolgozása, ítéletek alkotása és vállalása.

Fejlesszük a szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat.

Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.

Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérésértékelés. Következetes nevelőoktatómunka.

Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kulturált és egészséges életvitel kialakítása.


Pedagógiai program 23 ALAPELVEK A Nat valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk – környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életvitel és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport.

CÉLOK Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogság megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtalálják helyüket és boldogulásukat.

FELADATOK Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre.

ELJÁRÁSOK A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható.

ESZKÖZÖK A hagyományos és digitális ismerethordozókból kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákat.

A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematika specifikus készségek, képességek, motívumok és attitűdök fejlesztése. A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon.

Mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen!

Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése.

Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.

Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.

Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára!

Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett.

A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel.

Differenciálás. Kooperatív tanulási technikák. Projektek.



ALAPELVEK A releváns tudás kialakítása a matematikai-logikai, az idegen nyelvi kompetencia területen.

CÉLOK Juttassuk el a tanulókat a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez!

A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása.

A tanulási környezet indítson aktív, konstruktív elsajátítási folyamatokat a tanulókban!

A nyelvtudás nemcsak műveltség, hanem a mindennapi élet szerves része is: - munkahelyhez segít - az információ áramlást biztosítja -bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe.

Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon.

FELADATOK Szelektálni kell a tantárgyi tartalmak között azon témakörök hangsúlyosabb megjelenítésével, amelyek jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést. Egyensúlyt kell találni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, a problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között. A tanulók idegen nyelv – használati képességének fejlesztése: - a beszéd - az írásbeli szövegalkotás - a szövegértés fejlesztése.

ELJÁRÁSOK A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematika oktatás bevezetése. Projektnapok szervezése.

ESZKÖZÖK A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása.

Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt. Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában.

Szituációs játékok Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása.


Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása: - magazinok - interjúk - tévéműsorok - filmrészletek - történetek, mesék - levelek - szerepjátékok.


ALAPELVEK Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.

CÉLOK A beszédfejlesztés fő céljai: - interakció - összefüggő beszéd.

Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban.

Fejlődjön a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötletesen, újszerűen, szokatlan funkcióban használni.

A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában.

A cél, hogy a tanuló fő vonalaiban képes legyen megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni részletesebb instrukciókat. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket.

FELADATOK A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni. Tudjon írni: - üzeneteket - feljegyzéseket - életrajzot - magánlevelet - egyszerű történéseket.

A legfontosabb feladat, hogy a hétköznapi témákról szóló szövegeket megértse a tanuló. Hosszabb szövegeket hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja, megértse.

ELJÁRÁSOK Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt Felkészülés után ismerős, személyes témában informál.

ESZKÖZÖK Párban és csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.

Ajánlott nyelvi tevékenységek: - vázlatkészítés - életrajz írása - élménybeszámoló - üzenet - feljegyzés írása - történet tömörítése. Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva: - hírműsor - filmrészlet - interjú - történetek, mesék, - versek.

Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás.


Autentikus olvasott és hallható anyagok.


ALAPELVEK A nyelvórákon lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetencia integrált fejlesztésére.

Az értékelés kompetenciákra irányuljon és kommunikatív nyelvhasználat során történjen. Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye. Lényeges az önértékelés, mely az autonóm nyelvtanulók fontos mércéje.

CÉLOK A cél, hogy növekedjen a tanuló - kreativitása - önismerete, önbecsülése - váljon autonóm személyiséggé - legyen képes együttműködésre -fejlődjenek interkulturális kompetenciái. A megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. A bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen.

FELADATOK Fontos arra felkészítenünk a gyermekeket, hogy legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé.

ELJÁRÁSOK Az interkulturális tudatosság kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák különbözőségét, a kisebbségi kultúrákat és tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti.

ESZKÖZÖK Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása.

Az értékelésnek fontos része legyen - az önértékelés - a társak értékelése. Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges. Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi szinteket.

Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.

A tanuló portfoliót készít,/ a tanuló összes munkája összegyűjtve/ - ünneplés - dicséret - oklevél - naplóvezetés /erősség, gyengeség/ -közös értékelés



2. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása A fejlesztési területek, nevelési célok a teljes iskolai nevelési oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg. Olyan területek egymástól független és összehangolt fejlesztését jelentik, amely a nevelési folyamat alapvető célját képezik. Konkrét tantárgy formájában nem kerül megjelenítésre a kerettantervek között, azonban fejlesztésük alapfeladat egy egészséges és jól működő társadalom kialakításához. Erkölcsi nevelés Alapvető célja, a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért

viselt

felelősségtudatuk

elmélyítése,

igazságérzetük

kibontakoztatása,

társadalmi beilleszkedésük elősegítése. A pedagógus, az iskola minden dolgozója magatartásával, viselkedésével, öltözködésével példaként szolgál az iskola tanulói számára. A társadalmi viselkedés általános szabályai a társadalmi értékrend átadása, minden tantárgy tanítási órájához hozzátartozik. Konkrét területként az erkölcstan, hit- és erkölcstan, valamint az osztályfőnöki foglalkozások témakörei kapcsolódnak. Továbbá az iskolai rendezvények vonatkozásában, minden esetben fő üzenetként kell, hogy megfogalmazásra kerüljenek az erkölcsi neveléssel, céljaival összhangban lévő elvárások. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg a nemzeti, népi kultúránk értékeit, valamint a lakóhely és környékének hagyományait. A nevelő-oktató munka kiemelt céljai közé tartozik e terület fejlesztése, mert csak egészséges és szilárd nemzeti öntudattal, és lokálpatrióta érzelmekkel építhető a jövő, mind szűkebb, mind tágabb pátriánkban. Annak érdekében, hogy a tanulókban erősödjön a saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, meg kell ismertetni velük a legfontosabb értékeket, kiemelkedő személyiségeket, kiemelkedő eseményeket, szimbólumokat. A nemzeti ünnepekről való megemlékezések, iskolai rendezvények nagymértékben hozzájárulnak a szülőföld, a haza és a nemzethez való kötődés kialakulásához. Március 15., Június 4., Október 6., Október 23. Az osztálykirándulások alkalmával lehetőség nyílik hazánk legszebb tájainak, nemzeti parkjainak megismerésére. A tanórák magyar, történelem, földrajz, osztályfőnöki, ének-zene, honés népismeret tananyagai révén kialakul és erősödik a nemzeti identitás érzése. A művészetoktatás tanórái is értékes lehetőséget kínálnak, nyitottabbá válnak más népek, nemzetiségek, kisebbségek kultúrájának megismerésére is. Idegen nyelvi órákon angol, német ajkú nemzetek szokásaiba nyerhetnek bepillantást. Ez által tanulókban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről. Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program 28 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. A közügyekben való részvételhez, nélkülözhetetlen a megfelelő tájékozottság, a megalapozott ismeretek. A nyugati típusú demokráciákban ezek az állami és a társadalmi élet mozgatórugói. Célunk, hogy olyan törvénytisztelő és törvényt ismerő generációkat neveljünk, akik állampolgári kötelezettségük alapján országunkban biztosítják a demokratikus működés feltételeit. Kiemelt feladat, hogy tanulóink ismerkedjenek meg az alapvető emberi szabadság és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őket megillető érvényesítési lehetőségekkel. Alkalmazzák a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat, vegyenek részt olyan tevékenységben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják. Legyenek nyitottak a társadalmi jelenségek iránt és képesek együttműködésre, kooperációra. A témakörök alapvetően az osztályfőnöki órák és a történelem tantárgyhoz kötődnek. A különböző hivatalokban tett látogatások (Járási Hivatal, Polgármesteri Hivatal) lehetővé teszik, hogy a tanulók tájékozódjanak ott folyó tevékenységekről. Az önismeret és társas kultúra fejlesztése Az önismeret - mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló fejlődés, fejlesztő képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Az ember társas lény, akkor gyakorolható, ha saját személyiségének ismerete megfelelő alapot nyújt hozzá. a nevelési terület fejlesztése alapvetően osztályfőnöki feladat, az osztályfőnöki órák anyagának része kell, hogy legyen, de jó lehetőség kínálkozik az etika órákon is. A tanulót neveljük empátiára, együttműködésre. A közös tevékenységek révén szerezzen ismeretet saját képességeiről és lehetőségeiről, sajátítsa el a humánus magatartást. Életkorának megfelelő szinten ismerje a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját. Több szempontból is lásson rá vitás helyzetre, konfliktusra, legyen képes vitatkozni, rendelkezzen megfelelő önkritikával. Legyen tisztában társadalmi szerepeivel (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Ismerje a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. Gyakorlati megvalósítás színterei: diákönkormányzat, osztályközösség rendezvényei. Családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van, a gyerekek, a fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi-lelki egészségének, közösségi létének kialakításában. A család a társadalom építőköve. Az iskolában is fontos feladat e nevelési terület fejlesztése. Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program 29 A biológia, egészségtan, etika és osztályfőnöki órák témakörei, a felvilágosító előadások (szexuális kultúra kérdéseivel való foglalkozás, családtervezés, nemi szerepek biológiai funkciói, csecsemőgondozás) jó lehetőséget nyújtanak a családi életre nevelés terén, melyben szakmai segítséget nyújtanak az iskolaorvos, védőnő, pszichológus, valamint a családsegítő szolgálat munkatársai. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészsége életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Épp testben épp lélek, a testi-lelki egészség teljességére utal, amely tartalmazza a megfelelő fizikai és mentális állapotot. A kettő nem független egymástól, ezért fejlesztése csak együttesen lehet eredményes. Kiemelt figyelmet kell fordítani tanulóink körében a rendszeres testmozgás, a természetjárás megszerettetésére, az egészséges táplálkozásra, valamint a személyes higiéné kialakítására. A tantárgyak: testnevelés, környezetismeret, biológia, egészségtan, osztályfőnöki órák tananyagai, a tanórán kívüli foglalkozások: egészségvédelmi szakkör, iskolai sportfoglalkozások, DSE szakosztályai, rendezvények: fogászati hónap, tanulmányi kirándulások, jó lehetőséget kínálnak a testi-lelki fejlesztésre. A Nemzeti alaptanterv egyik fontos fejlesztési területe a testi és lelki egészségre nevelés. E célokhoz kapcsolódóan a testnevelés és sport műveltségi terület tartalmában megjelenik a relaxáció fogalma, mint az egészségmegőrzés és a prevenció egyik tanulható és tanítható eszköze. A relaxáció különböző mozgásos légző gyakorlatai, a belső figyelmet, az önkontrollt, a testtudat kialakítását, a fizikai aktivitás támogatását, valamint az érzelmi akarati tulajdonságok fejlesztését célozzák meg, a feszültségoldás, a stressz kezelés és az agresszió megelőzésére. A mindennapi pedagógiai munkában a kötelező tantárgyaknál, magyar nyelv és irodalom, vizuális kultúra, valamint a drámapedagógiai foglalkozásoknál a relaxációs alapgyakorlatok alkalmazása is fontos feszültségoldó, lazító, mozgásos tevékenység. A lelki egészség megőrzéséhez, nagymértékben hozzájárulnak a művészetoktatás tanórái is. A művészeti nevelés a tanulók értelmi és érzelmi intelligenciáját alakítja, fejleszti, felgyorsítja az intellektuális fejlődést. Felvilágosító előadásokkal ismertetjük meg tanulóinkkal az alkohol, a dohányzás, a drogok használatának az emberi szervezetre romboló hatásait. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nemzeti alaptanterv nagy hangsúlyt fordít a személyiségfejlesztő nevelő munkára. E fontos pedagógiai feladat megvalósítása során a tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért) és vállalásaiért helyt is áll. Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program 30 Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is. Hagyomány az „Öregek napján” tanulóink műsorral kedveskednek a szép korúaknak. A Gesztus Közhasznú Egyesülettel együttműködési megállapodása van az intézménynek, melyben az egyesület vállalja, hogy a fogyatékkal élő emberek

integrációját

szolgáló

szemléletformálás

céljából

csoportfoglalkozásokat

tart

évfolyamonként egy osztályban. Kölcsönös részvétel egymás rendezvényein, esélyegyenlőség napja, kulturális műsor szolgáltatása. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát, a természetben és a kultúrában. Törekedni kell, hogy a tanulókban kialakuljon a környezetharmonikus, környezetkímélő, életvezetéshez szükséges szokások kialakítása, valamint a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre irányítás. Gyakorlati színtere az iskola külső és belső környezetének esztétikus kialakítása, tantermek dekorálása. Nem hagyva figyelmen kívül a személyes élettér kialakításában a környezetbarát mód, előnyben részesítve a természetes újra hasznosítható, illetve újra hasznosított anyagokat. Meg kell tanítani gyermekeinket az energiával való tudatos gazdálkodásra, a takarékos víz, elektromos áram használatára. E téren számos pályázati felhívás is kínálkozik, rajzpályázatokon való részvételi lehetőség, környezetvédelmi akciókba való bekapcsolódás. Hagyományt ápoló rendezvények a „Víz világnap” a „Föld napja” alkalmából vetélkedők szervezése. A tanév során, folyamatos tanórán kívüli hasznos ismereteket nyújt a tanulóknak a környezetvédelmi szakkör, mely a környezettudatosságra nevelés fontos színtere. A természettudományos tantárgyak ismeretanyagai: biológia, kémia, fizika, szorosan kapcsolódnak e nevelési területhez. Pályaorientáció Az iskolának – a tanuló életkorához igazodva és lehetőségéhez képest – átfogó képet kell nyújtani a munka világáról. Megfelelő ismereteket kell nyújtani a tovább tanulással, a választható középfokú iskolákkal, szakmákkal kapcsolatban, mely a 7-8. évfolyamon az osztályfőnökök kiemelt feladatai közé tartozik. A tovább tanulást, a középfokú intézmények nevelő-oktató munkájába való betekintést szolgálják a nyílt napokon való részvételek, pályaválasztási szülői értekezletek tartása. A különféle szakmák megismerését célozzák meg az üzemlátogatások. A Pedagógiai Szakszolgálat pályaválasztási tanácsadással nyújt segítséget a tovább tanulni kívánó tanulóknak. Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program 31 Kiemelt cél, hogy a tanulót meg kell ismertetni az élethosszig tartó tanulás fogalmával. Legyen jövőképe, önismerete, tudja megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, ismerje saját adottságait, érdeklődési körét, mely szakmákban tudná hasznosítani magát. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie, a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életében meghatározó gazdasági- pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Céljaink közé tartozik, hogy a tanuló ismerje az általa fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja, pénzre vonatkoztatva is. Neveljük arra, hogy tudjon vigyázni a pénzére, azt takarékosan ossza be. Legyen képes összehasonlítani, hogy a különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek. Történelmi ismeretei révén ismerje meg a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Osztályfőnöki órák keretén belül lehetőséget kell nyújtani a banki szolgáltatások megismerésére is. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés célja, hogy a tanulók tudjanak, hatékonyan tudjanak keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Fel kell a tanulók figyelmét a közösségi oldalak, valamint a média tartalmak megosztásának esetleges veszélyeire, a videó játékok használatának helyes mértékére. A közösségi oldalakon megjelenő

verbális

agresszió

elhárítására

megfelelő

kommunikációs

stratégiával

kell

rendelkezniük. Minden tantárgy vonatkozásában, de elsősorban informatika és osztályfőnöki órákon a tananyaghoz kapcsolódóan, vagy annak kiegészítéseként, a médiát tudatosan és helyesen használó diákokat kívánunk nevelni. Tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést, útbaigazítást adjon, a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítani a tanulót arra, hogy tudjon a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban, a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben, lexikonokban és a világhálón. Legyen képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. Célunk, a hatékony tanulási technikák megismertetése, gyakoroltatása a megfelelő teljesítmény eléréséhez. A nevelő-oktató munkában ehhez nagymértékben hozzájárul a két szegmens terület fejlesztése, felzárkóztatás és tehetséggondozás. Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony


3. A képzés rendje 3.1 A képzés szakaszai A

Nat-ban

meghatározott

fejlesztési

feladatok

az

egyes

képzési

szakaszokhoz

kapcsolódnak. Ezek a következők: az alapfokú nevelés-oktatás szakasza: -

1–4. évfolyam;

-

5–8. évfolyam;

Az alsó tagozat (1–4. évfolyam) első két évében a szabályozás lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A 3–4. évfolyamon erőteljesebbé válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóan – az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés a Nat fejlesztési feladataiban is kifejeződő elvárásokra összpontosít. A Nat az első négy évfolyamot tekinti az első önálló képzési szakasznak. A felső tagozat (5–8. évfolyam) funkciója elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudás- tartalmak megalapozásának

a folytatása. A 7–8. évfolyam alapvető feladata – a változó és egyre

összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése. A Nat a második négy évfolyamot tekinti a második önálló képzési szakasznak. A 2013/14-es tanévtől az intézmény a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 19. §-a alapján egész napos iskolaként is működhet. Iskolánk nem tudja biztosítani az ehhez szükséges feltételeket, így nem egész napos iskola. Az 1-2. évfolyamon elsődleges feladatunknak tekintjük, hogy megszerettessük az iskolát, a tanulást tanítványainkkal. Ennek érdekében lassú ütemben következetesen alakítunk ki szokásokat. A tanulási folyamatban a pozitív élményszerzést biztosítjuk (dicséret, sikerélmény). Törekszünk a korra jellemző játékosság biztosítására, a szabadidő aktív kihasználására. A 2-3. évfolyamon kivezető rendszerben iskolaotthonos oktatási formában folyik a képzés. A kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásainak időkeretét úgy szervezzük, hogy a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban biztosítva legyen a tanulók részére az új ismeretek, tananyagok, követelmények elsajátítása, a következő tanítási napokra történő felkészülés, továbbá a mindennapi testedzés. Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program 33 Az iskolaotthonos nevelés és oktatás – a nem szakrendszerű oktatásra alapozva – egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét. A 3-4. évfolyamon az alapkészségek, kulcskompetenciák kialakítására helyezzük a fő hangsúlyt valamennyi tantárgy keretében. Kiemelten a matematikai-logikai, írási és olvasási készségek kialakítására. Minden nap biztosítjuk a játékos egészségfejlesztő testmozgást. A 4. évfolyamon hagyományos oktatási formában (délelőtt tanítás, délután napközi) tanítók végzik az nevelést-oktatást, kivétel az idegen nyelvek, és az informatika tantárgyak tanítása. Az 5-6. évfolyamon a nevelő-oktató munka folytatását, a képességek, készségek fejlesztését állítjuk középpontba. Törekszünk a tanulók egészséges terhelésére, érdeklődésüknek megfelelően 5-6. évfolyamon az alapkészségek megszilárdítása a fő feladatunk a kompetencia alapú oktatás. A kötelező órákon kívül lehetőséget biztosítunk, hogy tanulóink szakköri foglalkozásokon is gyarapítsák ismereteiket. (matematika, testnevelés, informatika, környezetvédelem, egészségvédelem). A 7-8. évfolyamon nevelő-oktató munkánk középpontjába a személyre szóló fejlesztést helyezzük. Kiemelten kezeljük a problémamegoldó képesség, kreativitás kibontakoztatását. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát. (kísérlet, búvárkodás a könyvtárban). A megalapozott kompetenciákat továbbfejlesztjük. Felkészítünk a továbbtanulásra. 3.2 Képzési specialitások Tanóra keretén belül csoportbontással az alábbi tantárgyak oktatása történik: -

matematika (4-8. évfolyam az osztálykeretet megbontva, a képességekhez igazodó, nívócsoportok szervezésével)

-

idegen nyelv tudásszint szerinti kiscsoportos (6-8. évfolyam, angol, német,)

-

informatika tudásszint szerinti kiscsoportos (6-8. évfolyam)

-

testnevelés (párhuzamos osztályok nemek szerinti bontása)

Választható tanórák: -

magyar nyelv és irodalom 8. évfolyam

-

matematika 8. évfolyam

Minden év május 20-ig felmérjük, hogy hány tanuló, milyen nem kötelező tanítási órán kíván részt venni. A jelentkezés elfogadása után a szülőnek módja van, – a következő tanév első munkanapjáig –, hogy visszamondja, illetve módosítsa a jelentkezést írásban, igazgatónak címezve. Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program 34 Ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelező tanítási órára, a tanítási év végéig köteles azon részt venni. Az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell kezelni, mint a kötelező tanítási órát. 3.3 Tanórán kívüli foglalkozások 3.3.1 Egyéb foglalkozások



Napközi otthoni ellátás,(1., 4-5. évf.)



Tanulószobai foglalkozás, (6-8.évf.)



Szakkörök: - szaktárgyi szakkörök, amelyeket tehetséggondozó vagy felzárkóztató jelleggel szervez az iskola, attól függően, milyen a tanulók érdeklődése, igénye - tanulók készségeihez igazodó szakkörök: sportköri foglalkozások, DSE szakosztályai; atlétika, kosárlabda, labdarúgás, úszás.



- énekkar



Egyéb szakkörök: - környezetvédelem – egészségvédelem, hagyományőrző

3.3.2 Alapfokú művészetoktatás  Zeneművészeti ág Klasszikus zene:

-

fafúvós tanszak

-

rézfúvós tanszak

-

akkordikus tanszak

-

billentyűs tanszak

-

vonós tanszak

Elektroakusztikus zene:



Szín és bábművészeti ág



színjáték tanszak

Táncművészeti ág:



billentyűs tanszak

társastánc tanszak

Képző- és iparművészeti ág:

-

képzőművészeti tanszak

-

grafika és festészet tanszak



4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiséget – a biológiai tényezők és környezeti, nevelési hatások egymással szoros kölcsönhatásban együttesen határozzák meg. A személyiség fejlődését három tényező befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés. A személyiség jellege, kialakulása, az örökletes és környezeti hatások, illetve ezek interakciójának, egymásra hatásának eredménye és eredője. Az egyénben az adottságok, mint diszpozíciók jelennek meg, melyek génjeiben, azok kódjában benne vannak. A környezeti hatások – társadalom, nevelési intézmények, család – befolyásolják azt, hogy az adottságból mi, mikor és milyen mértékben, miképpen valósul meg. Ezek közül legjelentősebb a nevelés-oktatás személyiségformáló hatása. Az oktatás része, és nem kizárólagos tartalma a nevelésnek. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok négy területe: a./ az értelem kiművelése: hatékony, önálló tanulás kompetenciája b./ segítő életmódra nevelés: szociális és állampolgári kompetencia c./ egészséges és kulturált életmódra nevelés: szociális és állampolgári kompetencia d./ szakmai képzés alapozása: kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A személyiségfejlesztésből adódó iskolai feladataink iskolánk gyermekideáljának személyiségéből fakadnak. Iskolánk gyermekideálja: Legyen nyitott, magabiztos, barátkozó természetű, szorgalmas, tisztelettudó, szabálykövető, kitartó, együttműködő, emberközpontú, humanista. Nevelő-oktató munkánk minden fázisában azon munkálkodunk, hogy személyisége az évek során, illetve az iskola falait elhagyva érje el vagy közelítse meg az elképzelt ideált. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.


Pedagógiai program 36 4.1 Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos alapelvek, célok, feladatok, eljárások, eszközök

ALAPELVEK Nevelő – oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése. Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségét, elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket). Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb – tágabb emberiés természeti környezetéhez, a munkájához való viszonya.

CÉLOK Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését.

FELADATOK Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás.

ELJÁRÁSOK Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat.

ESZKÖZÖK Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében.

A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását.

Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében.

Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot.

Követjük a tanítványaink magatartásában megnyilvánuló SZÉK kompetencia-elemek fejlődését! Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében „szociális tükör” évén. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk.



ALAPELVEK Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.

CÉLOK Az egyes életkori fejlődési szakaszok: latencia kor (68 év); prepubertás kor (911 év); pubertás kor (12-16 év) jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok, stb.)

FELADATOK Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési – oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket.

A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).

Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel.

A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel.

ELJÁRÁSOK Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását. A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és interiorizáció közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni.


ESZKÖZÖK A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban a az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben. A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak.


ALAPELVEK A kompetencia-alapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a nevelés – oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése.

CÉLOK Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát.

FELADATOK Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játék-szeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata.

Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát (szociális penetrancia). A pedagógusok – a segítő életmódra nevelés – sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival.

A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív személyiségekké! Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal.

Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is.

ELJÁRÁSOK Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulás módszertani epocha beépítésével a tanrendbe. Az iskolai társas szituációk az iskolai / osztály közösség mindennapi életében „terepgyakorlatként” szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia – antipátia kapcsolatok).


ESZKÖZÖK A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.

Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése.


ALAPELVEK A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Kiépítjük és az egyéni életélési kultúra részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motívumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotip módon működő cselekvések).

CÉLOK Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség). A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek – drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód).

FELADATOK A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét! A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit. - egészség, - önmegvalósítás –alkotás, - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája.

ELJÁRÁSOK Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint. A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalására is alkalmas szituációk teremtése.

Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk.

Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, vizuális kifejező képesség.

Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket! Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását.

Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket.


ESZKÖZÖK Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma, riportok készítése – elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi – zenei – képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és videofelvételek, riportok. A testi – lelki jó komfortérzés érdekében a tömegsportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képesség-fejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése. Művészetoktatásban való részvétel: zene-,szín-,tánc és

Pedagógiai program 40 képzőművészet. ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Frusztrációs nevelési A nevelő személyiségének A verbális és nonverbális A kortársi interakciókat A nevelőtestület szituációkban adekvát fontos eleme a hitelesség kommunikációs képességek indirekt módon irányítjuk, elsajátítja a neveléssel konfliktus-megoldási (kongruencia), az elfogadás változatos formáinak s a pozitív tartalmú összefüggő mérési – stratégiákat alkalmazunk: és az empátia (beleélő megtanítása. csoportnyomás eszközét a értékelési ismereteket és problémamegoldó készség), önmaga állandó A problémamegoldás kívánt nevelési hatások készségeket, igény szerint (győztes-győztes), fejlesztésére, lépéseit tudatosan betartjuk elérésének szolgálatába alkalmazza azokat: alkalmazkodó, elkerülő, interperszonális (a probléma meghatározása, állítjuk. A szempontváltás neveltségi szint kompromisszumkereső, készségeinek javítására a konfliktusban érintett képességét gyakorlással vizsgálatok, versengő (győztes-vesztes). kell törekednie. személyek azonosítása, sajátíttatjuk el. szociometriai mérések, lehetséges megoldási módok Követendő mintákat tanulási motiváció, keresése, a választott nyújtunk a szorongásvizsgálat, megoldás kivitelezése. kommunikációban és a attitűdvizsgálat, konfliktusok kezelésében. szociometria, személyiségvizsgálat. A pedagógus tekintélyét a Korlátozottan tekintélyelvű A szociális befolyásolás Változatos, a szituációkhoz A bevezetőben vázolt szakmai – emberi és magas szintű fokozatait a helyzetnek adekvát módon valamennyi nevelési autoritásra alapozzuk. demokratizmusra épülő megfelelően alkalmazni: megválasztott nevelési módszernek A pedagógus személyisége nevelési stílusra behódolás (alapja a hatalom), eljárásokat és módszereket létjogosultsága lehet, de alkotó művészetté nemesíti törekszünk, a pedagógusok azonosulás (alapja a alkalmazunk. annak eldöntése, hogy a professzionális szakmai bánásmódja, vonzerő) és interiorizáció Esetmegbeszélések. mikor, melyik megoldást munkáját. kontrollmódszerei a (alapja a hitelesség). alkalmazza a pedagógus, nevelés folyamán, az kizárólag a nevelő alkalmazkodjanak a gyerek döntésének a függvénye. életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz.



ALAPELVEK CÉLOK Az iskolánkban folyó A pedagógus bánásmódja pedagógiai tevékenység és nevelési stílusa legyen alapja a tanuló, nevelő, szociálintegratív. szülő együttműködése.

FELADATOK Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával.

A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik.

Az életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő prioritások megtalálása, a nevelő hatások összehangolása.

A nevelési területek kölcsönös hatékonyságának megteremtése a személyiség harmonikus fejlődése érdekében.

ELJÁRÁSOK Az ember és társadalomismeret, etika modul keretében összehangoltan az osztályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával.

ESZKÖZÖK A rendelkezésünkre álló ismerethordozók, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk. Szülői értekezletek, közös programok szülőkkel. A közösségi nevelés Konkrét megélt módszereinek, a életszituációk elemzése, szociálpszichológiai megoldási alternatívák csoportnyomás kidolgozása, alkotó viták eszköztárának alkalmazása. lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése.



ALAPELVEK Tanulóink személyiségébe építjük a szociális (társas) kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberitermészeti-társadalmi környezet alakításának képességét.

CÉLOK A következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem és igazságosság.

FELADATOK Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően.

A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a tovább tanulásra.

Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát. A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása.

A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése.

ELJÁRÁSOK Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az önkiszolgáló munkák, a közlekedés, és a vásárlás szokásai, mintái, készségei. A formális és informális emberi-közösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése.


ESZKÖZÖK A formális és informális szerepek értelmezése, elemzése, (szimulatívjátékos) gyakoroltatása, a szerepkonfliktusok „megélése”, feloldásuk lehetőségeinek feltárása. A különböző kompetencia-területek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.


5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 5.1 Tehetséggondozás, képességfejlesztés Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. Ne csak az elméleti tantárgyakban keressük a tehetségeket. A tehetség-képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: 

egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése



a matematika tantárgy nívócsoportos oktatása 4-8. évfolyam



szakkörök szervezése érdeklődés szerint



választható tanórák



tanulmányi versenyek szervezése



tanulmányi versenyekbe való bekapcsolódás



kulturális rendezvények szervezése, látogatása



sportversenyek



tudásszint szerinti csoportbontás (idegen nyelv 6-8. évfolyam, informatika 6-8. évfolyam)



iskolai könyvtár



művészetoktatás (zene,- tánc,- képző,- színművészet) - vizsgaelőadások, (félévi, év végi) - növendékhangversenyek, - szaktáborokban való részvétel, - pályázatok, helyi tárlatok, - iskolai, városi rendezvényeken, ünnepségeken történő fellépés

Az iskola Szülői Munkaközössége anyagilag támogatja az iskolai tehetséggondozást, a tanulók különböző szintű és jellegű versenyeztetését, részvételét a személyiségét pozitív irányban elősegítő programokban (nevezési díjak finanszírozása). A képességfejlesztés és tehetséggondozás hatékony fokozását szolgálja az összehangolt iskolai tanítási struktúra (tanórai, tanórán kívüli foglalkozások).


Pedagógiai program 44 Tanórán differenciált tanulásszervezéssel, (kooperatív, páros csoportmunka) egyénekre készített feladatlapokkal, egyéni foglalkozással kívánjuk megvalósítani a tehetséges tanulók képzésének feltételrendszerét. Fokozott figyelemmel történik a kiemelkedő képességű tanulók versenyekre való felkészítése, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások szervezése (választható tanórák). Tanulmányi kirándulások, nyári táborozások szervezése, lebonyolítása. (idegen nyelvi, képzőművészet).

5.2 Esélyegyenlőtlenségekből adódó nehézségek enyhítése – felzárkóztatás Iskolánkban tanuló diákközösség meglehetősen heterogén összetételű, mely nagymértékben befolyásolja pedagógiai munkánkat. A családok életmódja, anyagi viszonyai nagyon változóak. Tanulóink zömmel rendezett családi körülmények között élnek. Ugyanakkor tanulóink közel 1/3-ának családi háttere a mai társadalmi valóság összes negatívumával rendelkezik, vannak mély szegénységben élő családok (megélhetési lehetőségek, munkanélküliség, alacsony értékrend). Az e családból kikerülő tanulóink nagyobb odafigyelést, törődést és szeretetet igényelnek. Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy a nemkívánatos környezeti hatásokat kompenzáljuk a kedvezőtlen személyiségvonások ellenére, a gyermekben lévő lehetőségeket feltárjuk. Céljaink: 

az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén



az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése



a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása



az SNI-s tanulók integrált oktatásának megvalósítása



a lemorzsolódás csökkentése illetve megelőzése



az oktatás hatékonyságának növelése érdekében kompetencia alapú oktatás megvalósítása



megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése



az intézményben tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán kívüli programokba



együttműködés a szülői házzal


Pedagógiai program 45 Nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: 

kulcskompetenciák fejlesztése, egyénhez igazodó fejlesztés



a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése



a tanulók személyiségének megismerése



a tanulók tehetségjegyeinek feltárása



adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása



differenciált és egyénre szabott tanulmányi követelmények



differenciált és egyénre szabott ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása



fejlesztő, felzárkóztató órák szervezése



informatika szakkör szervezése



szabadon választható tanórákon való részvétel



a művészetoktatás foglalkozásain való részvétel



szakköri munkába való bekapcsolódás



iskolai étkezés biztosítása



egyéb foglalkozásokon való részvétel: napközis, tanulószobai foglalkozások igénybe vétele

Felzárkóztatási tevékenységünk megszervezésekor alapvető fontosságú, hogy megismerjük azt az okot, ami alapján a tanuló tanulási nehézségekkel küzd. A hátrányok típusai: a./ Családi hátrányok Azokat a gyermekeket soroljuk ide, akik mögött nem áll stabil, gondoskodó család, felbomlott családok, szülő halála, tartósan beteg szülő, mentálisan sérült, pszichésen kiegyensúlyozatlan szülő, a szülő deviáns életvezetése, a szülő „elfoglaltsága„ miatt törődik keveset a gyermek nevelésével. b. / Anyagi hátrányok Hátrányos helyzetűnek számítanak azok a családok, amelyek nem képesek az átlagosnak megfelelő anyagi körülményeket biztosítani a gyermekeiknek valamilyen okból (életvitel, munkanélküliség, sok gyerek a családban).


Pedagógiai program 46 c./ Tanulási hátrányok Ide soroljuk azokat a gyerekeket, akik valamilyen oknál fogva nem képesek a rendszeres tanulásra. Leggyakoribb okok: gyenge képességek, beilleszkedési zavarok, pszichés problémák, kellő motiváltság hiánya, alapkészségek nem megfelelő volta. A hátrányok kompenzálásának formái: 

Anyagi hátrányok kompenzálása - tankönyvtámogatás - kedvezményes étkezés - napközis, tanulószobai elhelyezés - Szülői Munkaközösség támogatása (tehetséges tanulók versenyeztetése, kulturális rendezvények költségeikhez való hozzájárulás) - szociális segélyek, kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal - karitatív gyűjtési akció (ruhanemű, könyv) - tartós tankönyv kölcsönzése könyvtárból



Szociokulturális hátrányok, tanulási hátrányok kompenzálása - differenciált foglalkoztatás tanórán - kulturális rendezvényeken, szabadidős programokon való részvétel - szakköri munkába való bekapcsolódás - könyvtári tevékenységben való részvétel - fejlesztő taneszközök használata - sportrendezvényeken való részvétel - szünidei programokba való bekapcsolódás - felvilágosító, mentálhigiénés tájékoztatók - felzárkóztató foglalkozás


Pedagógiai program 47 5.3 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Felgyorsult társadalmunkban az egyre rosszabb anyagi háttér és egyéb negatív társadalmi hatások eredményeképpen megnőtt a beilleszkedési nehézségekkel, tanulási nehézségekkel, magatartási zavarokkal küszködő gyermekek száma. Gyakran tapasztalható ezen gyermekek agresszivitása. A leggyakrabban előforduló magatartási zavarok: 

hiperaktivitás



kognitív funkciók zavarai (figyelemzavarból adódó problémák)



agresszió

A magatartás – zavaros tanulók egy része az ismeretek elsajátításában, a szociális kultúrában bizonyos mértékben elmarad hasonló korú társaitól, de rendelkezik a fejlődés potenciális lehetőségével. Különleges bánásmódot igényelnek, felzárkóztatásuk egyéni fejlesztési terv alapján történik, figyelembe véve a szakszolgálat szakvéleményét. Lemaradásuk behozható, teljesítményük emelhető. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek 

szoros kapcsolat a Hétszínvirág Óvoda és Bölcsődével,



együttműködés

Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyei

Pedagógiai

Szakszolgálat

Záhonyi Tagintézményével, 

alapos, körültekintő környezettanulmány (családlátogatás) a Gyermekjóléti Szolgálattal



a magatartási problémák okainak alapos feltárása



az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése



felzárkóztató foglalkozások tartása, egyéni fejlesztési tervek alapján, a tanév folyamán


Pedagógiai program 48 5.4 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Az organikus okra visszavezethető, a megismerő funkciók vagy a viselkedés tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók – sajátos nevelési igényű – nevelése-oktatása integrált (együttnevelt) formában történik. A sajátos nevelési igény kifejezi: -

a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását;

-

az iskolai tanuláshoz szükséges képességek átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét.

A sajátos nevelési igény szükségessé teszi: -

a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását,

-

illetve kiegészítő, fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a Nat-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egyegy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus, logopédus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.


Pedagógiai program 49 A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális tanulást segítő eszközökhöz való hozzáférés. Az SNI igényű tanulók fejlesztésének célja: -

a sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése vagy lehetőség esetén megszüntetése,

-

harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása,

-

megfelelő, az egész élet során jól használható kompenzatórikus technikák elsajátítása (életpálya kialakítása).

A cél elérése érdekében az SNI tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség), az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkezik, aki a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes SNI tanulók csoportjaira jellemző módosulásait; -

szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni fejlődési ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;

-

a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti a folyamatos értékelésbe, hatékonyságvizsgálatba, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz;

-

egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;

-

alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

-

együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók részképesség zavarral küzdenek, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, valamint egyéb pszichészavarral küzdő tanulók. Tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink többirányú segítséget vehetnek igénybe: 

a tanítási időn túli felzárkóztatás, korrepetálás a tanulási nehézség megszüntetésére



a sajátos nevelési igényű tanuló részére a felzárkóztatás és képességfejlesztés céljából habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokon való részvétel, melynek


Pedagógiai program 50 célja a jól működő képességek tudatos fejlesztése, illetve a hiányzó képességek fokozatos

kiépítése

(az

adott

évfolyam

heti

óratervének

15

%-ában)

gyógypedagógus, szakvizsgázott pedagógusok közreműködésével 

differenciált tanórai foglalkoztatás, egyéni bánásmód



folyamatos, megerősítő visszajelzés alkalmazása



kapcsolattartás Pedagógiai Szakszolgálattal, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal



a szakvélemények figyelembe vétele a tantárgyi értékelésnél



a továbbtanulás segítése, pályaorientáció

Leggyakrabban előforduló részképesség-zavarok: -

diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, beszédhiba, figyelemzavar, egyéb pszichés zavar

A szakintézmények konkrétan megnevezik a magatartászavar és a tanulási probléma okát. A vizsgálati eredményt minden pedagógusnak meg kell ismernie, aki a gyermekkel foglalkozik. A 2011. CXC. Nkt. 56. § (1) bek. szerint, a szakértői vélemény alapján a tanuló az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesíthető a követelmények értékelése, minősítése alól. Írásbeli, szóbeli felelet esetén hosszabb felkészülési időt kell ezen tanulók számára biztosítani. Szükség esetén az írásbeli beszámolót szóbelivel, a szóbelit írásbelivel kell felváltani. (diszlexiás tanuló, dadogó tanuló). Az egyes tantárgyakból az értékelés, minősítés alóli felmentés esetén egyéni foglalkozás keretében (1-3 fő), egyéni fejlesztési terv alapján kell segíteni a tanuló felzárkóztatását a többiekhez.

5.5 A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere A Pedagógiai program 2. számú melléklete tartalmazza.


Pedagógiai program 51 5.5 A gyermek- és ifjúságvédelem iskolai feladatai a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden osztályfőnök, pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásban, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére két pedagógus koordinátorként segíti az osztályfőnökök, és a szaktanárok munkáját. Alapvető feladatuk, hogy segítsék a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: 

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,



családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,



a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,



segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,



a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,



tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: 

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,



meg kell keresni a problémák okait,



segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,



jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakemberének (jelzőrendszer működtetése)

d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:


Pedagógiai program 52 

Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyei

Pedagógiai

Szakszolgálat

Záhonyi

Tagintézménye, 

Szociális Központ Gyermekjóléti Szolgálatával,



Polgármesteri Hivatallal, (gyámügyi igazgatás)



Járási Hivatal - Gyámhivatal



gyermekorvossal, iskolai védőnővel,



továbbá

a

gyermekvédelemben

résztvevő

társadalmi

szervezetekkel,

egyházakkal, Vöröskereszttel, alapítványokkal. e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: 

a felzárkóztató foglalkozások,



a tehetséggondozó foglalkozások,



a differenciált oktatás és képességfejlesztés, az indulási hátrányok csökkentése,



a pályaválasztás segítése,



a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),



egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,



a családi életre történő nevelés,



a napközis és a tanulószobai foglalkozások,



az iskolai étkezési lehetőségek,



az egészségügyi szűrővizsgálatok,



a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),



a tanulók szociális helyzetének javítására javaslat tétel



a szülőkkel való együttműködés,



pályázatokon való részvétel,



tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgáltatásokról.

6. A közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok 6.1 Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés a közösségek kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését jelenti. Ebben kulcsszerepe van az iskolai közösségeknek, a pedagógusoknak, mint közösségfejlesztőknek. Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program 53 Célunk: a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségekben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztetésével kapcsolatos feladataink: 1. Különféle tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. -

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. -

Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. -

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 2. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.


Pedagógiai program 54 6.2 A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A pedagógus:  napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük;  tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására;  tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi;  a lemaradó tanulók

számára felzárkóztató

foglalkozásokat szervez, egyéni

segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;  gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet;  a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről;  rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen;  az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen;  a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli;  az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani;  a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók


Pedagógiai program 55 állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el;  fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét;  biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek;  feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése;  tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően;  különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során;  a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására;  a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait;  a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazárót, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja;  a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli;  megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor;  az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra;  foglalkozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket;  állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik.  Közreműködik az intézményi szintű ünnepek, rendezvények megszervezésében, a tanulók felkészítésében.


Pedagógiai program 56 6.3 Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma. Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak. Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat, a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret).

6.4 Az osztályfőnöki megbízatással kapcsolatos feladatok Feladata, hogy megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, s ezek alapján segítse az egyes tanuló személyiségének helyes irányba fejlődését. Tevékenységével aktívan elősegítse az osztályközösség kialakulását, illetve megerősödését. Rendszeresen áttekinti az osztályában a gyermekek tanulmányi eredményeit, konzultál tanár társaival a tanulók haladásáról. Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program 57 Közreműködik a tanulók és tanárok konfliktusai megoldásában, szükség szerint a problémamegoldásba bevonja a szülőket is. Elvégzi az osztályába járó tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési feladatait, ehhez kikéri tanár társai, valamint a tanulók véleményét is. Ellátja az osztályfőnöki teendőkkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. Szülői értekezletet tart, melyen megadja a szülőknek az neveléssel-oktatással, a szülőket érintő egyéb kérdésekkel kapcsolatos legfontosabb aktuális tájékoztatást. Rendszeresen fogadóórát tart, mely során tárgyilagosan tájékoztatást nyújt a szülőknek a gyermekük fejlődéséről, viselkedéséről. Az osztályában tanulókat ellátja az iskola életével, működésével kapcsolatos fontosabb információkkal, segíti felkészülésüket, támogatja részvételüket az iskolai rendezvényeken, programokon. Pontosan ellátja a tanügyi nyilvántartások vezetésével kapcsolatos teendőket. Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését. Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására. Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.

7. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 7.1 A szülők, tanulók és pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei a) A tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan a tájékoztató füzeten keresztül értesítik. b) A szülőket az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

iskola igazgatója évente kétszer az SZMK ülésen,

-

osztályfőnök évente kétszer az osztályok szülői értekezletén. (a tanév elején, félévkor)

Az együttműködés formái: a) Családlátogatás (a gyermek érdekében szükség van a családi körülmények megismerésére) b) Szülői értekezlet Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program 58 Feladata: -

szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

-

szülők tájékoztatása 

az iskola pedagógiai programjáról, (nevelési programjáról, helyi tantervéről),



az országos és helyi közoktatás politika változásairól,



a tanulók tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról,



az osztályközösség céljairól, feladatairól, problémáiról, annak megoldásairól,



a szülők kérdéseinek, javaslatainak összegyűjtése, továbbítása az iskola igazgatója felé.

c) Szaktanári szülői értekezlet évente két alkalommal fogadó óra keretén belül (szülők, pedagógusok közös megbeszélése egy-egy tanuló egyéni fejlesztése érdekében). A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik iskolánk igazgatójával, nevelőtestületünkkel vagy a szülői munkaközösséggel. Törekszünk az iskola és a szülők közötti szoros együttműködésre szabadidős programok szervezése során is. 

Tanulmányi kirándulások



Mikulás, farsang megrendezése



Közös munka szervezése az iskola területén



Kerékpártúrák



Sportdélután



Jótékonysági bál szervezése

7.2 Kapcsolat a tanulókkal Törekszünk a jó diák-tanár kapcsolat kialakítására. Olyan légkört teremtünk, ahol a tanulók nyíltan, őszintén véleményt mondhatnak, kérdéseket tehetnek fel, bátran kiállhatnak saját igazuk mellett. Fontosnak tartjuk iskolánkban az információk áramlását. Ennek érdekében: 1. A tanulókat az iskola életéről, az aktuális feladatokról iskolánk igazgatója, a DÖK vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják - igazgató: évente kétszer iskolagyűlésen - DÖK – vezető: havonta megbeszélésen, hetente DÖK-foglalkozás - osztályfőnök: folyamatosan osztályfőnöki órákon. Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program 59 2. A tanulót egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan szóban, illetve írásban tájékoztatják. 3. Havonta, az aktualitásoknak megfelelően egy-egy osztály dekorálja a DÖK – falat. 4. Havonta értékeljük tanulóink iskolai viselkedését. Élünk a dicséret és elmarasztalás lehetőségével. 5. A tanulók egyénileg feltehetik kérdéseiket, elmondhatják véleményüket, javaslataikat az iskolai élettel kapcsolatosan (kívánságláda). 7.3 Kapcsolat a nevelésben együttműködő intézményekkel Az iskola nyitása megsokszorozta a külvilággal fennálló kapcsolatait, ennél fogva tennivalóit is. Életképességét nagymértékben befolyásolja, hogy milyen a környezethez való viszonya. A kapcsolatok ápolása és tartalmas (az iskolánk számára pedagógiai hasznot hozó) fenntartása, időigényes, felelősségteljes feladat, de a hatékony működtetés érdekében elengedhetetlen. Iskolánk szoros kapcsolat kialakítására törekszik azokkal a társintézményekkel, melyek társadalmi és szakmai igényeket közvetítenek felénk, akik együttműködésükkel segíthetik nevelő-oktató tevékenységünket. 

Konstruktív együttműködés a Záhonyi Tankerülettel, Járási Hivatallal.



Hétszínvirág Óvoda és Bölcsődével szakmai kapcsolattartás.



A VOKE Vasutas Művelődési Ház és Könyvtárral, a Záhonyi Vasutas Sport Clubbal, a Városi Uszodával napi kapcsolattartás.



A Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium

rendezvényein

való

részvétel.

Pályaorientációban

folyamatos

együttműködés. 

Rendszeres és folyamatos az információáramlás a Záhony és Bodrogköz Térségek Egységes Pedagógiai Szakszolgálatával, az 1.sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal.



Harmonikus együttműködés kiépítése az egyházakkal, (római, görög katolikus, református) kölcsönös segítségnyújtás, egymás rendezvényein való részvétel, tárgyi ellátottság biztosítása a hitoktatás megtartásához (tanóra, fakultatív).



Együttműködés a rendőrséggel, katasztrófavédelemmel (Közlekedés biztosítása, felvilágosító prevenciós előadások tartása osztályfőnöki órákon).



Együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal, Járási Gyámhivatallal.



A Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézettel való kapcsolattartás. Szakmai

kapcsolatok

ápolása

a

körzetben

elhelyezkedő

középfokú

intézményekkel. 

A városban működő civil szervezetekkel való együttműködés (Gesztus Közhasznú Egyesület, Vöröskereszt, Nőszövetség, Polgárőrség)

8. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészség fogalmának megközelítései: 

Az egészségügyi Világszervezet /WHO/ meghatározása szerint az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota.



Az emberiség egyik legfontosabb kincse.



Biológiai szempontból: az egyén egészségérzetét testi és lelki egyensúlya, munkakészsége, munkakedve, a szűkebb és tágabb környezettel való viszonya alakítja ki. Ezek eredményezik a határozott életvezetést, az életrend kialakítását és a lelki harmóniát.

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 128. §-a alapján a teljes körű egészség fejlesztéssel valamint az egészséges életre nevelés feladatai:  A tanulók optimális fizikai fejlődéséhez szükséges feltételek és tevékenység biztosítása.  A higiéniás kultúra megalapozása, az ehhez nélkülözhetetlen ismeretek elsajátítása, és rendszeres gyakoroltatása.  A tanulók egészséges életmódjának, napirendjének szervezése.  Fizikai és pszichikai edzettségük fokozása, testi és szellemi teherbíró képességük fejlesztése.  Az öntevékeny egészségvédelem szokásrendszerének kialakítása.  Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére is.  A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek egészséges életvitelt kialakítani.  Fejlesszék a beteg, fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó magatartást.  Ismertessék meg a környezet – háztartás – iskola – közlekedés – veszélyes anyagok leggyakoribb, egészséget veszélyeztető tényezőit.


Pedagógiai program 61  Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek a káros függőségekhez vezető szokások, életmódok (pl. dohányzás, alkohol és kábítószer fogyasztás,  Média tudatosság, médiafogyasztás egészségvédő módja (játék, - számítógép,- Internet függőség) kialakulásának megelőzése. Az iskola feladata: foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel és figyelmet fordítson a családi életre történő felkészítésre. Ezek a feladatok a tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon valósulnak meg. A nevelő hatások a tanulók személyiségében integrálódnak, így gyermekeink a világban használható ismeretekkel tudnak eligazodni.

9. Egészségnevelés Az iskolai egészségnevelés célja: A növő gyermekkorban és a serdülőkorban lévő tanulók higiénés tudását olyan szintre emelni, amely lehetővé teszi, hogy mindazokat a forrásokat igénybe vegye és használni tudja, amelyek az egészségi állapotának javítására szolgálnak, és amelyek számára biztosítottak. Képessé kell tenni őket arra, hogy a tanult humánbiológiai ismeretek alapján egészségi állapotukat illetően maguk tudjanak hatékony döntéseket hozni. Ennek eléréséhez el kell sajátíttatni: -

az egészséges emberi szervezet jellemzőit,

-

a fenyegető veszélyeket, a betegség, a rossz egészségi állapot tüneteit és ezekre való helyes reagálási módot,

-

a mozgásszegény és a rendszeres testedzés élettani hatásait a különböző szervrendszerekre,

-

a minden napi testnevelést, testedzést,

-

a személyi higiénia, a tisztálkodás, testápolás helyes módját, elmulasztása esetén a megjelenő betegségeket,

-

a tisztálkodási eszközök higiénét, a helytelenül alkalmazott kozmetikai szerek ártalmait,

-

a káros szenvedélyek következményeit,

-

a nő és a férfi élettani és pszichés különbségét,

-

az egyén és a társadalom felelőssége az egészséges környezet megvalósításáért,


Pedagógiai program 62 -

környezetbarát viselkedés; a Föld élőlényeinek ismerete, az élet tisztelete állat – és növényvédelem,

-

a természetjárás fiziológiai, pszichikai előnyeit,

-

az elsősegélynyújtás alapelemeit.

Az egészségnevelés témakörei, szaktárgyi koncentrációja Tantestületünk minden tagja – beosztástól és szaktárgytól függetlenül – érezze saját feladatának az egészséges életmódra nevelést, együttműködve az iskola orvosával, védőnőjével. Rendszeres szűrővizsgálat, fogászat, kötelező védőoltások. Tantárgyaink azonban tantervi anyaguktól függően különböző mértékben foglalkoznak az egészséges életmódra neveléssel. Személyi higiéné Szaktárgyi realizálódása: biológia, egészségtan, osztályfőnöki órák, napközi otthoni foglalkozások, 1- 4 osztályok tantárgyai -

érzékszervek megismerése, rendeltetésük, ápolásuk szükségessége

-

testápolási, tisztálkodási módszerek, szokások kialakítása

-

szájhigiéne

-

tisztaság elmulasztása – betegségek föllépése

-

helyes öltözködési szokások

-

tisztasági csomagok megléte

Rendszeres testedzés Szaktárgyi realizálódása, testnevelés – földrajz órák, napközis szabadidős foglalkozások. -

a mozgásszervrendszer, légző- keringési szervrendszer

-

teherbíró-képesség növelése

-

általános ellenálló képesség növelése

-

a pszichés jólét elősegítése, a szorongás és a stressz oldása

-

sportolási lehetőségek szabadidőben

-

tanulmányi kirándulások, terepgyakorlatok

-

egészségvédelem szokásrendjének kialakítása, egymás segítése

-

az ideális testsúly fenntartása

-

az úszás megszerettetése

Korszerű táplálkozás


Pedagógiai program 63 Szaktárgyi realizálódása: biológia, kémia órák, egészségtan – modul tantárgy -

a természetben meglévő táplálékforrások, tápanyagok ismerete

-

egészséges táplálkozás, étkezési szokások kialakítása

-

az emésztés élettana

-

ételeink energiatartalmának és a szervezet energiafelhasználásának egyensúlya

-

a tápanyagaink szervezetre gyakorolt élettani hatásai

-

a helytelen táplálkozás és következményei, az alaptápanyagok szükségesnél nagyobb mennyiségű bevitele /cukor, koleszterin, só /

-

egészséges táplálkozással megelőzhető betegségek ismerete /szív- és érbetegségek, gyomorpanaszok, vesebetegségek /

Káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése Szaktárgyi realizálódása: osztályfőnök, biológia órák, egészségtan - modul tantárgy -

dohányzás

–

alkohol

–

kábítószerek

károsító

hatásai

az

egyes

szervrendszerekre -

Miért kezdenek az emberek ilyen anyagokat fogyasztani?

-

Milyen társadalmi, élettani és egyéb hatások befolyásolják?

Család, társas kapcsolatok Szaktárgyi kapcsolata: osztályfőnöki órák, ember és társadalomismeret, etika, 1-4. osztályok tantárgyai -

az emberi életkorok fiziológiai, pszichológiai jellemzői

-

a családok típusai, családon belüli szerepek

-

gyermek, majd serdülő a családban

-

az iskola feladata: foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel és figyelmet fordítson a családi életre történő felkészítésre.

Biztonság – balesetvédelem Szaktárgyi kapcsolat: fizika, kémia, természetismeret, testnevelés, technika órák, informatika, rajz, egészségvédelem szakkör -

alapvető biztonsági szabályok az iskolában és a lakásban

-

a közlekedés alapszabályai

-

elektromos berendezésekkel való bánás

-

veszélyes anyagok tárolása, kezelése

-

az elsősegélynyújtás elsajátítása, gyakorlása



9.1 Az intézményben folyó egészségnevelési szemléletformálás és prevenció TERÜLET SZEMÉLYI HIGIÉNIA

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD

TARTALOM étkezési szokások, tisztálkodás, WC-használat

minden napi testmozgás

AIDSmegelőzés, a biológiai és SZEXUÁLIS pszichés KULTÚRA, érettség, nemi CSALÁDI betegségek ÉLETRE megelőzése, NEVELÉS amit a védekezésről tudni kell Mikor JÁTÉK-, mondhatjuk SZÁMÍTÓGÉP, azt, hogy játékINTERNET számítógép, FÜGGŐSÉG Internet függő valaki? DOHÁNYZÁS, Dohányzás, ALKOHOL, alkohol, drog DROGfogalma, káros PREVENCIÓ hatása

MÓDSZER

MEGVALÓSÍTÓ

IDŐ/GYAKORISÁG

szoktatás, napi gyakorlat

osztálytanító, védőnő

1-4. évfolyam napi

sportköri foglalkozások, versenyek, kirándulás, egészségnap szervezése

testnevelő tanár, védőnő, osztályfőnök

1-8. évfolyam tanítási időn kívül, tanórán

felvilágosítás, előadás, tananyag, prospektusok, szórólapok,

védőnő, orvos, biológiatanár, (osztályfőnök)

5-8. évfolyam biológia óra, osztályfőnöki óra, tanórán kívül évente min. 4 óra

Videó anyag, felvilágosítás, előadás

csoportos beszélgetés rendőrség, osztályfőnök

osztályfőnöki óra, etika óra, média óra

felvilágosítás, életvezetési készségek és ismeretek

külsős szakember (rendőr) osztályfőnök, kortárssegítő

Osztályfőnöki óra minimum évi két alkalommal évfolyamonként

BŰNMEGELŐZÉS

Mi a különbség a diákcsíny és a szabálysértés között?

Felvilágosítás, előadás, szórólap

rendőr

osztályfőnöki óra min. évi két alkalom

BÁNTALMAZÁS ISKOLAI ERŐSZAK

Agresszív viselkedés,

Felvilágosító előadások, videó

egyéni, csoportos beszélgetés

osztályfőnöki órák, etika óra,


Pedagógiai program 65 MEGELŐZÉSE

tanulótársak tettleges és verbális bántalmazása

ÉLETVEZETÉSI ISMERETEK

Önismeret, konfliktuskezelés, személyiségfejlesztés

KÖRNYEZETTUDATOS GONDOLKODÁS

Mit tehetünk közvetlen környezetünk védelmében?

anyagok elemzése

külső szakember, pszichológus, pszicho-pedagógus, gyermekjóléti szolgálat munkatársai

tanterv szerint

osztályfőnök

komposzt nap, szakkör, osztályfőnök, DÖK hulladékgyűjtés, madarak és fák napja, faültetés

erkölcstan órák,

osztályfőnöki óra évi 10 alkalom folyamatos, évi két alkalom, tanév meghatározott ideje

Együttműködési lehetőségek: 

Az iskolák-óvodák egészségügyi ellátásának programja (orvos, fogorvos, védőnő, közoktatási intézmények vezetői)



ÁNTSZ – gyermekintézmények ellenőrzése



Záhony és Bodrogköz Térségek Egységes Pedagógiai Szakszolgálata, 1.sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság



Szociális Központ - Gyermekjóléti Szolgálata, Járási Gyámhivatal

10. Elsősegély - nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Általános iskolás kortól kezdve lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók az elsősegély nyújtás alapismereteivel megismerkedhessenek. Az oktatási intézmény maga is lehet baleset forrása, hiszen a mozgásos órák, foglalkozások (testnevelés, sportkör stb.), a szünetekben történő önfeledt játék , a legprecízebb tanári felügyelet mellett is tartogathatnak , eredményezhetnek kisebb-nagyobb baleseteket. A tanulóknak meg kell tanulniuk, el kell sajátítaniuk azokat az ismereteket, amelyekkel gyors segítséget nyújthatnak társaiknak ( a baleset során keletkezett helyzet felismerése, stb.) addig, míg a szakszerű segítség meg nem érkezik. Ma Magyarországon több olyan baleset is történik, amely során kisebb lett volna a baj, ha a közelben van olyan személy, aki mer vagy tud , gyors segítséget nyújtani a bajba jutottaknak, Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program 66 addig , míg a mentő megérkezik. Elsősegély-nyújtó ismeretek elsajátítása elsősorban a jogosítvány megszerzéséhez köthető, ahol a megszerzett ismereteket rövid ideig, kevés gyakorlással szerzik meg. Az általános iskolában kezdődő ismeretelsajátítás segítséget nyújthat abban, hogy a későbbiekben tanulóink stabil ismeretekkel bármilyen baleseti szituációban hatékonyan tudjanak segítségére lenni a balesetet szenvedett társának. Megvalósítása: A témakörökhöz szakemberek segítségét veszi igénybe az iskola. - Helyi Mentőszolgálat - Vízi Mentőszolgálat Az ismeretek elsajátítása már alsóban, a tanulók életkorához igazodva elkezdődnek, felsőben egyes témák tanórákon kerülnek feldolgozásra: biológia, egészségtan, kémia, osztályfőnöki óra keretében. Tanórán kívüli foglalkozáson egészségvédelmi szakkör működik az iskolában, biológiatechnika szakos pedagógus irányításával.

11. Környezeti nevelés 11.1 A környezettudatosságra nevelés célja A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését (Nat), valamint óvja, védje a természetes és épített környezetét és olyan életvitelt alakítson ki, amely mentes a számára káros ártalmaktól. 11.2 Az iskolai környezetvédelemmel összefüggő feladatok 

Elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát.



A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony


Legyenek képesek a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére.



Alakuljon ki bennük vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősítését.



Ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak.



Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi, gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit.



Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.



Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá.



Szerezzenek személyes tapasztalatot az együttműködés, a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén.

11.3 Célok, feladatok Kiemelt célok, feladatok  Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása. 

Globális és helyi környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása.



A természet szeretetére való nevelés.



A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés.



Ismeretek és jártasságok kialakítása, döntésképesség.

Konkrét célok, feladatok  Természeti - épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése. 

Lakóhelyünk természeti értékeinek megóvása



Helyi értékek és problémák feltérképezése, lakóhelyünk környezetvédelmi feladatai



Helyi célok megfogalmazása (faültetés, madárvédelem, hulladékgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság)



Hagyományok ápolása



Együttműködés a szülőkkel, környezetünkben élőkkel.

11.4 Módszerek, tanulásszervezési formák  A tanítási órák klasszikus módszerei 

Tanulmányi kirándulás



Napközis, szabadidős foglalkozások



Osztályfőnöki órák környezeti nevelés témái



Szakköri foglalkozás



Múzeumlátogatás



Terepgyakorlat



Tanulmányi séták

11.5 A környezeti nevelés színterei Környezeti nevelés tantárgyi keretek között  Az 1-4. évfolyam tanítási óráin: A környezeti nevelés átfogja az 1-4. évfolyamos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve integrált módon történik. Első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása a természettel, a környezettel való ismerkedés és a „környezetbarát” szokások formálása a fő cél. 

A 5-8. évfolyam tanítási óráin: A környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tárgyak: természetismeret, biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tárgyak tanulása során szerzi a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. A társadalomtudományi tárgyak feladata, hogy a társadalmi szerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. E tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tárgyak bemutatják a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, jogi eszközöket. Technika-életvitel

nagy

lehetősége,

hogy

gyakorlati

szempontból

elemezze

környezetbarát létformát és követendő helyes példákat keressen és mutasson meg.


a


11.6 A környezeti nevelés tanítási órán kívüli lehetőségei 

A tantermek tisztaságának megőrzése, dekorálása az osztályok feladata.



Napközis csoportok alkalomszerűen végeznek takarítási munkálatokat (iskolaudvar tisztántartása, szemétszedés, falevélgyűjtés)



Évente megszervezzük a téli madárvédelmet



Hasznosítható anyagok gyűjtése (DÖK papírgyűjtés)



Szelektív hulladékgyűjtés



Jeles napok keretében megemlékezünk a Föld, a Víz, Madarak és fák napjáról



Környezetvédelmi szakkör működtetése



Rajzpályázatok, melyek a környezethez kötődést örökítik meg(képzőművészeti ág)



Tanulmányi versenyeken való részvétel



Tanulmányi kirándulások osztályonként



Az iskolaudvar további parkosítása



Energiával való takarékoskodás (víz, villany)



Veszélyes hulladékok gyűjtése (szárazelemek)

11.7 A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok A Nat értelmében a helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is szerepel. 

A fogyasztóvédelmi oktatás célja -

A fogyasztói kultúra fejlesztése és tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.

-

A fogyasztó önvédelmi ismereteire és a jogorvoslat módjára alaposan fel kell készíteni a leendő fogyasztókat.



A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag


Pedagógiai program 70 megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az un. Cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmenteség között. Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése. A fogyasztónak joga van: a.) alapvető szükségleteinek kielégítéséhez b.) a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz c.) a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között d.) a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez e.) a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez f.) az egészséges és elviselhető környezetben való élethez g.) a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. 

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban

- Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai. - Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) - Együttműködés más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel - Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások - Alapfokú oktatás: a Nat-ban megnevezett műveltségi területeken az


Pedagógiai program 71 élelmiszerbiztonsággal, a helyes táplálkozással, a vásárlási szokásokkal kapcsolatok ismeretek oktatását meg kell szervezni.  A

Módszertani elemek

módszereknek

tartalmaznia

kell

az

egyén

és

társadalom

viszonyáról

szóló

információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák. 

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól.



Helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása.



Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel (pl. séta a piacon, vagy vásárcsarnokban, számlaadási kötelezettség tapasztalatai, mit tartalmazzon a számla).



Egy pénzintézet és egy energiaszolgáltató tevékenységének megismertetése, a tapasztaltak kiértékelése.



Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel.



Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése.)



Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés).

A vásárlás során az alábbiakra kiemelt figyelmet kell fordítani: 

az alkalmazott reklám, annak hatékonysága,



az élelmiszerek fogyaszthatóságának, eltarthatóságának kérdése, lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszerek esetén mi a teendő?



a lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszerek egészségre gyakorolt hatása,



a Vásárlók Könyve, az abban szereplő bejegyzések sorsa,



a biztonsági őrök feladata, hatásköre a kereskedelmi egységekben.

12. Közlekedési nevelés Felgyorsult életünk és a közlekedési kultúra romlásának köszönhetően egyre gyakrabban hallhatunk közlekedési balesetekről. A közlekedési szabályok ismerete és az egyén viselkedési kultúrája az alapja a biztonságos közlekedésnek. A helyes és biztonságos közlekedés szabályainak elsajátíttatása az életbiztonságunkat növeli. Kicsi gyermekkortól a


Pedagógiai program 72 családok alakíthatják ki leginkább az erre való igényt, de az iskolának is komoly a felelőssége ebben. Az iskolában a közlekedési nevelés két alapvető színtere: 

Elméleti oktatás 1-4. évfolyamon a környezetismeret órák tananyagában jelenik meg. 5-8. évfolyamon a technika tanterv, osztályfőnöki órák tananyagának része a közlekedési szabályok megerősítése.



Gyakorlati alkalmazás

Iskolán kívüli programok, kirándulások, alkalmával tudatosítjuk és alkalmazzuk a helyes közlekedés szabályait. 13. Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás A téma az osztályfőnöki órákon kerülhet feldolgozásra. Cél, hogy tanulóink megismerjék és megtanulják elkerülni azokat a helyzeteket, amelyben károsultakká, áldozatokká válhatnak. (aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, felkészülés a felnőtt lét szerepeire) Legfontosabb nevelési feladataink, amelyet mindennapi nevelő munkánk során végeznünk kell: 

Erkölcsi nevelés erősítése



Alapvető törvényi ismeretek nyújtása



Alapvető állampolgári jogok ismertetése

Ez a téma nem kötődik konkrét tantárgyhoz, a mindennapi eseményekhez alkalmazkodva, a társadalmi és iskolai történéseket felhasználni kell diákjaink szemléletét alakítanunk.

14. Erőszakmentes, konfliktuskezelő technikák A konfliktus életünk része. A konfliktusok során kialakuló viták szükséges részei mindennapjainknak. Diákjainkban a mindennapi együttlét során ki kell alakítanunk a konfliktusok kezelésének erőszakmentes technikáit.


Pedagógiai program 73 Legfontosabb feladatunk, hogy gyermekeinket is megtanítsuk a vitás helyzetek kezelésére.

Konfliktuskezelési technikák gyakorlati alkalmazásának színterei: 

A tanórai technikák (páros munka, csoportos és együttműködő, kooperatív tanítási technikák) alkalmazásával kell a gyermekeket hozzászoktatni a társas viszony, az abból adódó konfliktusok helyes megoldására.



Dráma órák, ahol szituációs játékok keretében gyakoroltatható a konfliktuskezelés.



Osztályfőnöki órákon, az osztályban kialakuló konfliktusok megbeszélése, vitakultúra elsajátítása.



Szünetekben, szabadidőben kialakuló konfliktusok esetén az ügyeletes pedagógus feladata a problémamegoldás segítése.



Magatartási,

beilleszkedési

gondokkal

küzdő

gyermekeinkkel

kiemelten

foglalkozik aPedagógiai Szakszolgálata (pszichológus, fejlesztő pedagógus)

15. Hagyományok, éves rendezvények Az iskolai hagyományok rendszere: A közösségi értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány olyan közösségteremtő erő, amely állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Hagyományaink rendszerré fejlesztésében az eddig elért eredményekre építünk. Iskolánk 1996-ban vette fel az Árpád Vezér nevet. Ezzel is erősíteni kívántuk a hazafias, lokálpatrióta nevelésünket, nemzeti identitásunkat. Szervezeti hagyományok: -

Diákönkormányzat működése, ezen belül: 

tanulói ügyelet működtetése



versenyek, vetélkedők szervezése



egészségnevelési hónap rendezvény



hangverseny, gyermekszínház szervezése



műsoros estek szervezése



szabadidős programok szervezése (mikulás, karácsony, farsang, madarak és fák napja, gyermeknap)


Pedagógiai program 74 Diákönkormányzatunk éves programterv alapján dolgozik, melyben a felsoroltakon kívül még számos tevékenységrendszert találunk. Iskolatörténeti hagyományok: 

kiállítások szervezése /képzőművészeti ág növendékeinek munkáiból /



kapcsolat régi tanítványokkal, nyugdíjas pedagógusokkal egyéni találkozásokon, programokon /kirándulás, pedagógusnap /

Az iskolai rendezvények hagyományai: Szeptember: 

Tanévnyitó ünnepély



Az első osztályosok fogadása, köszöntése



Szülői értekezlet osztályonként

Október : 

Osztálykeretben emlékezünk az aradi vértanúkra október 6-án



Október 23. ünneplése iskolai szinten

November : 

Egészségnevelési hónap rendezvényei (felvilágosító előadások, vetélkedők, rajzverseny, sportverseny, évfolyamonként uszodalátogatás)



Pályaválasztási szülői értekezlet a 8. évfolyam számára

December : 

Szaktanári szülői értekezlet



Mikulás ünnepség osztálykeretben



Karácsonyi ünnepség iskolai szinten

Január : 

Tanulmányi versenyek házi fordulójának bonyolítása szaktárgyanként



Jeges délután – iskolai szinten



A magyar kultúra napja

Február : 

Farsangi mulatság; alsó-5-8. évfolyam



Tanulmányi versenyek házi fordulójának bonyolítása szaktárgyanként



Második félévi szülői értekezlet osztályonként

Március : 

Nőnapi megemlékezés (osztálykeret, alkalmazotti közösség)



Március 15. ünneplése iskolai szinten

Április: 

Árpád-hét



Megemlékezések: - A költészet napjáról

A Föld napja alkalmából környezetünk védelméről

Május:



Szaktanári szülői értekezlet



Madarak és fák napja /környezetvédelmi szakkör /



Gyermeknapi program szervezése



Gálaműsor

Június : 

Pedagógus-nap megünneplése



Végzős tanulóink megvendégelése, bankett



Tanévzáró ünnepség, ballagás szervezése iskolai szinten

Alapfokú művészetoktatás: Az iskolai szintű ünnepségeken, rendezvényeken túlmenően a következők: 

Megemlékezés a zenei világnapról



Növendék- és tanári hangversenyek szervezése havonta



Rajzverseny



Állandó kiállítások, tárlatok a növendékek munkáiból



Kulturális műsorokban, rendezvényeken való részvétel



Városkörzeti, megyei, országos versenyekre benevezés minden művészeti ágban

Egyéb iskolai rendezvények: 

Jótékonysági bál (SZMK)



Tanulmányi kirándulások (osztályonként)



Tantestületi kirándulás



Szaktáborok szervezése: sí, idegen nyelvi, sport, képzőművészet,



Megyei, országos szaktárgyi versenyekre való felkészülés, azokon való részvétel /versenykiírás alapján és ütemezésében /

 Levelezős versenyeken való részvétel / a kiírás ütemezésében / Környezetünk alakításának hagyományai: Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony


Osztálytermeink

dekorációjának

megválasztásában,

tartalmában

igazodunk

a

szaktantermi jelleghez, a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételéhez. Az osztálytermek gondozói a szaktanárok, osztályfőnökök és napközis nevelők irányításával a tanulók. Elismerés, jutalmazás hagyományai: 

A tanári és a tanulói elismerés, jutalmazás hagyományait az intézmény házirendje és a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

HELYI TANTERV



Bevezető A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás A Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak a képzési szakasz sajátosságai is kimunkált dokumentumban, a kerettantervekben öltenek testet. Az oktatásért felelős miniszter által kiadott, illetve jóváhagyott kerettantervek jelentik a tartalmi szabályozás következő szintjét. A kerettantervek tehát meghatározó szerepet töltenek be a Nat céljai és feladatai érvényesítésében. Az egyes iskolatípusokban

és oktatási

szakaszokban a kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy

vagy két évfolyamonkénti

követelményeit, a tantárgyközi tudás- és készségterületek fejlesztésének feladatait, és közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, illetve ajánlott

időkeretet. Az

egyes műveltségi területeknek lehetnek olyan fejlesztési céljai és tartalmi elemei amelyek a kerettantervekben

nem

önálló

tantárgyként,

más

hanem

tantárgy/tantárgyak

részeként jelennek meg, sőt, a kerettantervi implementációban más műveltségterületek részévé

is válhatnak. Az intézmény szakmai önállóságát a kerettantervekben kötelező

tartalommal nem szabályozott időkeret szabad felhasználása, a módszertani szabadság, az

engedélyezett kerettantervek

közötti

választás,

illetve

az

egyedi

tantervek

engedélyeztetési lehetősége biztosítja. A Nat-ban tanítás

megfogalmazottak alapján

folyamatában elsajátítandó

tudás mélységét, meghatározásához. kerettantervek tankönyvíróknak

szervezettségét, A Nat

és oktatási és

a kerettantervek

fejlesztési és

alapul

határozzák meg a tanulás-

követelményeket, szolgálnak

továbbá az elvárt

a kimeneti

követelmények

normáit, követelményeit közvetítő, de annál részletesebb programok – a Nat-tal együtt – irányt

szerkesztőknek,

a tanítási

segédletek,

mutatnak

a

eszközök készítőinek,

továbbá az állami vizsgakövetelmények, valamint az országos mérési-értékelési eszközök


Pedagógiai program 78 kidolgozóinak, de legfőképpen az iskolák nevelőtestületeinek. A kerettantervek az alábbi elvárásoknak felelnek meg: -

a bennük kifejeződő értékrendszer tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket;

-

azonosíthatók bennük a Nat-ban megjelölt fejlesztési területek, nevelési célok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak,

továbbá a bennük foglaltak

alkalmasak ezek fejlesztésére, követésére és értékelésére; biztosítják a felkészítést az

adott iskolafokot, iskolatípust lezáró vizsgák

követelményeire; -

segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozást, a sajátos nevelési igényű tanulói csoportok fejlesztését;

-

használatuk során érvényesülnek a tanulói, gyermeki jogok és a tanulási esélyegyenlőség;

-

érvényesíthető útmutatásokkal szolgálnak mind a kiemelt, mind a egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatok, mind pedig a műveltségi tartalmak teljesítéséhez;

-

kellően nyitottak a továbbfejlesztésre, a célokhoz alkalmazkodó felhasználásra.

A helyi tanterv a háromszintű tantervi szabályozás legalsó, de a gyakorlat szempontjából legmeghatározóbb szintje, melyet egy iskola pedagógiai programjában kitűzött céljainak, alapelveinek megfelelően kiválaszt, összeállít. Az iskolák helyi tantervei jellemző módon úgy alakulnak ki, hogy az egyes nevelőtestületek a helyi sajátosságoknak megfelelően választanak az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott kerettantervek közül, és azt a megadott keretek között saját viszonyaikra adaptálják. A helyi tantervek iránti alapvető követelmény, hogy megfeleljenek annak a választott kerettantervnek, amely elkészítésük alapjául szolgál, továbbá az iskola arculatára jellemzően töltsék meg a helyi tartalomnak megfelelő tanítási-tanulási tartalmakkal és tevékenységekkel a rendelkezésükre álló, átlagosan 10%-os szabad időkeretet. Mindezek figyelembevételével iskolánk helyi tantervként adaptálta az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által közzétett az Emberi Erőforrások Minisztere által jóváhagyott 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet alapján kiadott kerettantervet.


Pedagógiai program 79 Kerettanterv az általános iskola 1-4.évfolyamára Kerettanterv az általános iskola 5-8.évfolyamára

1. A helyi tanterv bevezetése felmenő rendszerben a 110/2012.(VI.4.) Korm. rendelet a Nat bevezetéséről és alkalmazásáról a 2013/2014es tanévtől a 2016/2017-es tanévvel bezárólag Tanév/évfolyam

2013/2014.

2014/2015.

2015/2016.

2016/2017.

1.évf. helyi tanterv (kerettanterv 2012) helyi tanterv (kerettanterv 2012) helyi tanterv (kerettanterv 2012) helyi tanterv (kerettanterv 2012)

2.évf. helyi tanterv (OM 2008)


helyi tanterv (kerettanterv 2012) helyi tanterv (kerettanterv 2012) helyi tanterv (kerettanterv 2012)

helyi tanterv (OM 2008) helyi tanterv (kerettanterv 2012) helyi tanterv (kerettanterv 2012)

4.évf. 5.évf. 6.évf. helyi helyi helyi tanterv tanterv tanterv (OM (keret- (OM 2008) tanterv 2008) 2012) helyi helyi helyi tanterv tanterv tanterv (OM (keret- (keret2008) tanterv tanterv 2012) 2012) helyi helyi helyi tanterv tanterv tanterv (OM (keret- (keret2008) tanterv tanterv 2012) 2012) helyi helyi helyi tanterv tanterv tanterv (keret- (keret- (kerettanterv tanterv tanterv 2012) 2012) 2012)



helyi tanterv (OM 2008)

helyi tanterv (OM 2008)

helyi tanterv (kerettanterv 2012) helyi tanterv (kerettanterv 2012)

helyi tanterv (OM 2008) helyi tanterv (kerettanterv 2012)

Megjegyzés: Helyi tanterv: -

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által közzétett az Emberi Erőforrások Minisztere által jóváhagyott 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet alapján kiadott adaptált kerettanterv

-

kerettanterv az általános iskola 1-4.évfolyamára

-

kerettanterv az általános iskola 5-8.évfolyamára felmenő rendszerben

Helyi tanterv: adaptált kerettanterv OM 2008 kivezető rendszerben



2. A Nat műveltségi területeinek felépítése A Nat az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszára fogalmaz meg érvényes értékeket, műveltségképet, tudás- és tanulásértelmezést. Mivel egyre inkább felértékelődik a formális, informális, nem formális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények, szervezetek szerepe, idővel a kötelező iskolai képzés nem nyújthat befejezett, lezárt tudást. Így az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek, készségek, jártasságok, attitűdök kialakítása alapvető jelentőségűvé válik. A Nat-ban meghatározott fejlesztési feladatok az egyes képzési szakaszokhoz kapcsolódnak. Ezek a következők: az alapfokú nevelés-oktatás szakasza: -

1–4. évfolyam;

-

5–8. évfolyam;

Az alsó tagozat (1–4. évfolyam) első két évében a szabályozás lehetővé teszi az ebben az életkorban

különösen jelentős egyéni különbségek

kezelését. A 3–4. évfolyamon

erőteljesebbé válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóan – az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés a Nat fejlesztési feladataiban is kifejeződő elvárásokra összpontosít. A Nat az első négy évfolyamot tekinti az első önálló képzési szakasznak. A felső tagozat (5–8. évfolyam) funkciója elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A 7–8. évfolyam alapvető feladata – a változó és egyre

összetettebb

tudástartalmakkal

is

összefüggésben –

a már

megalapozott

kompetenciák továbbfejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése. A Nat a második négy évfolyamot tekinti a második önálló képzési szakasznak. A Nat-ban megjelenített

műveltségterületi követelmények azonos szerkezetűek. Az

Alapelvek, célok című fejezetet a Fejlesztési feladatok követik, majd a fent említett nevelési-

oktatási

szakaszoknak

megfelelően

a

közműveltségi

tartalmak


zárják.

3. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában

–

élményszerű

tanulással,

problémahelyzetekből

kiinduló

izgalmas

tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.

Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Pedagógiai program 82 3.1 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá

teszi

más

kultúrák

befogadására.

Egyszerű

idegen

nyelvi

szóbeli

kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek. Matematikai kompetencia A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes-e ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat. Természettudományos és technikai kompetencia Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére. Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program 83 Digitális kompetencia Kialakul és fejlődik a tanulóban az IT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása, továbbítása). Szociális és állampolgári kompetencia Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére. A hatékony, önálló tanulás A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére.


Pedagógiai program 84 3.2 Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a Nat-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat


Pedagógiai program 85 alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés.

4. Tantárgyi struktúra és óraszámok Iskolánk helyi tanterve: az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által közzétett az Emberi Erőforrások Minisztere által jóváhagyott 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet alapján kiadott adaptált kerettanterv. -

Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára

-

Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára

A helyi tantervben a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek a kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Az előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek a 90 %-át fedik le, a fennmaradó 10 %-os időkeretet a tananyag követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, kompetenciák fejlesztésére használjuk fel. Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok (kerettanterv) Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok Óraterv 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27



A nevelőtestület döntése alapján az óratervek kialakítása az alábbi szempontok figyelembe vételével történt: - A köznevelési törvényben meghatározott kötelező óraszámok. -

A Nat műveltségi területekre előírt százalékos időarányok.

-

Az intézmény gyakorlatában általánosan elfogadott és használt tantárgyi rendszer.

-

A helyi sajátosságoknak, igényeknek való megfelelés.

A szabadon tervezhető órakeret felhasználása: -

elosztva az adott évfolyamon tanítandó tantárgyak között, megemelve a minimális óraszámmal közölt tantárgyak heti óraszámát

-

az óraszám növelést készségfejlesztésre, ismeretek gyakorlására fordítjuk

1. évfolyam: 2. évfolyam: 3. évfolyam:

4. évfolyam:

magyar nyelv és irodalom

1 óra

matematika

1 óra


1 óra

matematika

1 óra


1,5 óra

matematika

1 óra

környezetismeret

0,5 óra


1,5 óra

matematika

1 óra

környezetismeret

0,5 óra

A kötelező tantárgyi választékból választott tantárgyi program az alsó tagozaton ének-zene tantárgyból: „ A” változat.


Pedagógiai program 87 Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon a helyi tanterv alapján

Óraterv 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 8

2. évf. 8

3. évf. 7.5

5 1 1 2 2 1 5 25

5 1 1 2 2 1 5 25

5 1 1.5 2 2 1 5 25

4. évf. 7.5 2 5 1 1.5 2 2 1 5 27

A Nat műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében A helyi tanterv a Nat valamennyi műveltségterületének – alsó tagozatra meghatározott – fejlesztési tartalmait belefoglalja a fenti tantárgyak rendszerébe. A műveltségi területek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja.

A Nat műveltségi területei

Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Művészetek: (Dráma és tánc) Informatika (Könyvtári informatika)

Magyar nyelv és irodalom

Matematika

Matematika

Informatika

Informatika

Élő idegen nyelv

Idegen nyelv

Ember a természetben Ember és társadalom

Környezetismeret

Művészetek Ember és társadalom

Ének-zene

Művészetek

Rajz és vizuális kultúra

Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Ember a természetben

Technika és életvitel

Testnevelés és sport



Pedagógiai program 88 Az informatika műveltségterület tanítási tartalmai alkalmazás jelleggel valamennyi tantárgy tanításában jelen vannak. A helyi tanterv szerkezete Tanítási tartalmak Az egyes tantárgyak tantervei

évfolyamokra bontva jelenítik meg a fejlesztési

követelményeket, az ezek megvalósítását szolgáló tanulói tevékenységeket és azokat a tanítási tartalmakat, témaköröket, amelyek a tanulói tevékenységek keretét, s egyúttal az egységes műveltségbeli alapok tartományát adják. Teljesítmény elvárások Az első négy iskolai év képzési jellegének és belső szakaszolásának megfelelően a helyi tanterv csak a második év végétől fogalmaz meg várható fejlesztési eredményeket. Ezeket azonban nem a továbbhaladás feltételének igényével, hanem a következő tanévi fejlesztés feltételeinek leírásaként adja meg, tájékozódási pontokat kínálva ezzel a tanulók fejlődésmenetének követéséhez és az elért eredmények szöveges értékeléséhez. A törvényi rendelkezésnek megfelelően a nevelőtestület döntése alapján a 2. évfolyam második félévében kerül sor a tanulók teljesítményelvárásokhoz igazodó érdemjegyekkel, illetve osztályzatokkal kifejezett értékelésére. A helyi tanterv ezért a második évfolyam végére már továbbhaladási feltételeket fogalmaz meg annak eldöntéséhez, hogy a tanuló felsőbb évfolyamon folytathatja-e tanulmányait a következő tanévben. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A fejlesztésközpontú pedagógiai gyakorlatban a tanulói tevékenységek és teljesítmények, valamint a tanulók fejlődésmenetének értékelése az elért fejlesztési eredmények mentén történik. Az értékelés személyre szóló és nem minősítő jellegű, tehát abból indul ki, hogy a gyerek hol tart a fejlődés folyamatában. Rámutat az aktuális – a korábbi saját teljesítményekhez viszonyított tanulási eredményekre, a további fejlődés szükségességére. Útmutatást és bíztatást ad a továbblépéshez, hogy a gyerek tudatosan és szívesen végezze tanulási feladatait és minél jobban megközelíthesse a majdani kimeneti elvárásokat. A jó értékelés értékrendet közvetít, megerősít, és nem megszégyenít. Segíti a személyiség egyén és közösség szempontjából fontos értékeinek felismerését, az elvárások megértését, értelmezését és belülről motivál a további erőfeszítésekre. Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program 89 A kisiskolás korosztály fejlesztésében különösen fontos szerepe van a fejlesztő értékelésnek, mely végigkíséri a tanulás folyamatát és döntő többségében szóbeli, szöveges értékelés. Ez elsősorban a tanító feladata, de értékelhetik egymást vagy önmagukat is a tanulók. Az írásbeli feladatok azonnali kijavítása és javíttatása a fejlesztés meghatározó feltétele. Itt is bevonhatók az értékelésbe a tanulók, azonban a tanító írásbeli szöveges észrevételei, megjegyzései, melyek fejlődésüket segítő lényeges szempontokra irányítják a tanulók figyelmét, semmivel nem pótolhatók. Ezekre a folyamatos szóbeli és írásbeli értékelésekre épülnek a félévi és tanév végi szummatív értékelések. Írásban és szövegesen kell értékelni a tanulókat az első évfolyamon, és a második évfolyam első félévében. A második évfolyam első félévében a tanulók évközi teljesítményét továbbra is lehet érdemjeggyel értékelni. A második évfolyam végén, a harmadik és a negyedik évfolyamon félévkor és év végén a tanulási teljesítmények értékelése érdemjegyekkel, illetve osztályzatokkal történik. A tanulók szó- és írásbeli szöveges értékeléséhez, az osztályzatokkal történő értékeléshez a helyi tanterv egyes tantárgyi területeinél felsorolt értékelési szempontok adnak eligazítást. A tanító a szempontok közül az adott időszak fejlesztési céljainak megfelelően, válogathat, rangsorolhat, súlyozhat.



5. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam 5.1 Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez

szükséges

kompetenciaterületek

tulajdonságok fejlesztésére.

és

koncentrációs

képességek,

akarati

Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek

megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.


Pedagógiai program 91 5.2 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában, törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.

Matematikai kompetencia A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában.


Pedagógiai program 92 A tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések meghozatalára. Digitális kompetencia A tanuló mind motiváltabbá válik az IT-eszközök használata iránt. Képes alapvető számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által biztosított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A megszerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani prezentációkat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz.


Pedagógiai program 93 Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként segítséggel - meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával. Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is.


Pedagógiai program 94 A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IT-eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit, egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.


Pedagógiai program 95 5.3 Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a Nat-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program 96 Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés.

5.4 Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 5–8. évfolyamon (kerettanterv)

Óraterv 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4

6. évf. 4 3 3

7. évf. 3 3 3

8. évf. 4 3 3

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1

1 1

2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 1

1 1 5 1 3 28

1 1 5 1 3 31

1

1 1 1 1 5 1 2 28

5 1 3 31

A nevelőtestület döntése, a szabadon tervezhető órakeret felhasználására: -

elosztva az adott évfolyamon tanítandó tantárgyak között, megemelve a minimális óraszámmal közölt tantárgyak heti óraszámát az óraszámnövelést készségfejlesztésre, ismeretek gyakorlására fordítjuk elosztva az adott évfolyamon nem szereplő tantárgy, de az előző évfolyamon tanított tantárgy tanítására (5. évfolyam: informatika)


Pedagógiai program 97 Szabadon tervezhető órakeret felhasználása az alábbi tantárgyak óraszámának növelésével: 5. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom

0,5 óra

Matematika

0,5 óra

Informatika

1 óra

6. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom

0,5 óra

Matematika

1,5 óra

Természetismeret

0,5 óra

Vizuális kultúra

0,5 óra

7. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom

1 óra

Matematika

1 óra

Kémia

0,5 óra

Földrajz

0,5 óra

8. évfolyam: Matematika

1 óra

Biológia-egészségtan

1 óra

Technika, életvitel és gyakorlat

1 óra

A kötelező tantárgyi választékból választott tantárgyi programok: -

magyar nyelv és irodalom (A változat)

-

biológia- egészségtan (A változat)

-

fizika (A változat)

-

kémia (B változat)

-

ének-zene (A változat)

Választott kötelező tantárgy: 5. évfolyamon hon-és népismeret.



5.5 Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon a helyi tanterv alapján

Óraterv 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika

5. évf. 4,5 (4-5) 3 4,5 (5-4)

6. évf. 4,5 (5-4) 3 4,5 (4-5)

7. évf.

8. évf.

4

4

3

3

4

4

2

2

2

2

1

1 2,5 (3-2)

1

1

2 2 1,5 (2-1) 1,5 (1-2) 1

2 1

1

1

1 1 5 1 31

1 1 5 1 31

2

Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

1 1 1 1 1 5 1 28

1 1,5 (1-2) 1 1 5 1 28

2 2 1

Kötelező tantárgy: erkölcstan / hit- és erkölcstan választására vonatkozó jogszabályi háttér: - Nkt. 2011. CXC. törvény 35. §, 97. § (7) bek., 98. § (6) bek. - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 14. § (5) bek. 74/A. §, 182/A-B. §. Az iskolának minden év május 20-ig fel kell mérni, hogy a tanuló melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy az állami általános iskolában kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni.


Pedagógiai program 99 A Nat műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében A helyi tanterv a Nat valamennyi műveltségterületének – felső tagozatra meghatározott – fejlesztési tartalmait belefoglalja a fenti tantárgyak rendszerébe. A műveltségi területek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja. A Nat műveltségterületeinek megjelenése az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszerében A NAT műveltségi területei

Tantárgyak



Élő idegen nyelv

Idegen nyelv

Matematika

Matematika

Ember és társadalom

Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika

Ember a természetben

Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Egészségtan

Földünk – környezetünk

Földrajz

Művészetek

Magyar nyelv és irodalom Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport

Informatika

Informatika

Életvitel és gyakorlati ismeretek





Pedagógiai program100 5.6 Ellátandó óraszám (heti, éves) a Kt. szerint 2013/2014. tanévtől a 2016/2017es tanévvel bezárólag (2.,3.,4.,6.,7.,8. évfolyamon) kivezető rendszerben Tantárgy

2.évfolyam 2 osztály



heti

éves

heti

éves

heti

éves


8

296

8

296

8

296

Matematika

5

185

4

148

4,5

166,5

Informatika

-

-

-

-

1

37

Idegen nyelv

-

-

-

-

2

74

Környezetismeret

1

37

1,5

55,5

1,5

55,5

Ének-zene

1

37

Rajz és vizuális kultúra

1

37


1

37

1

37

1

37


3+2

111

3+2

111

3+2

111

-

-

-

-

-

-

20+2

740

20+2

Szabadon tervezhető óra Kötelező óraszám

Tantárgy

6.évfolyam

(1-2)

1

37

1,5

55,5

(2-1)

(5-4)

(1-2)

1

37

1,5

55,5

(2-1)

740 23,5+2 869,5

7.évfolyam

8.évfolyam

heti

éves

heti

éves

heti

éves

Magyar nyelv és irodalom (dráma)

4

148

4

148

4

148

Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret)

2

74

2

74

2

74

Idegen nyelv

3

111

3

111

3

111

Matematika

4

148

4

148

4

148

Informatika

1

37

1

37

1

37

1,5

55,5

-

-

-

-

Fizika

-

1,5

55,5

1,5

55,5

Biológia és egészségtan

-

1,5

55,5

1,5

55,5

Kémia

-

1,5

55,5

1,5

55,5

Természetismeret

Földrajz

1

37

1,5

55,5

1,5

55,5

Ének-zene

1

37

1

37

1

37

1,5

55,5

1

37

0,5

18,5

1

37

1

37

0,5

18,5

2,5+2,5

92,5

2,5

92,5

2,5

92,5

0,5

18,5

0,5

18,5

0,5

18,5

Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Osztályfőnöki


Pedagógiai program101 Modultantárgyak Egészségtan

-

-

0,5

18,5

-

-

-

-

Ember és társadalomismeret, etika

-

-

-

-

0,5

18,5

0,5

18,5

Mozgóképkultúra és médiaismeret

-

-

-

-

-

-

1

37

Kötelező óraszám

23,5+2,5 869,5 26,5 980,5 26,5 980,5

A mindennapos testnevelés, testmozgás bevezetésének megszervezése az alábbi jogszabályok figyelembe vételével történt: -

Nkt. 27. § (11) bek. és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet

-

Átmeneti rendelkezések 193. § (3) bek. a nevelési - oktatási intézmény működéséről

Megvalósításának módja: 2 - 3. évfolyamon iskolaotthonos oktatási formában, valamint a 4. és 6. évfolyamon, heti 5 testnevelés órára a kiegészítés, a Kt. 52. § (7) bek. óraszámaiból lett felhasználva.


Pedagógiai program102 5.6.1 Heti ellátandó óraszám a Kt. szerint 2013/2014. tanév (2.,3.,4.,6.,7.,8. évfolyamon) kivezető rendszerben

Egyéni Választható óraszám Kt.52.§ foglalk.Kt.52.§ (7.) (11.c)

Kötelező óraszám Kt.52.§ (3.)

Évfolyam

Óraszám Osztály Összóra

Óraszám Összesen 12% Összesen

%

1. 2.

20

2

40

10

2

4

2,4

4,8

3.

20

2

40

10

2

4

2,4

4,8

4.

22,5

2

45

10

2,25

4,5

2,7

5,4

6.

22,5

3

67,5

25

5,625

16,875

2,7

8,1

7.

25

3

75

30

7,5

22,5

3

9

8.

25

2

50

30

7,5

15

3

6

Összesen

135

14

317,5

26,875

66,875

16,2

38,1

5.

5.6.2 Heti ellátandó óraszám a Nkt. 2011. évi CXC tv. 6.sz.mell. 2013/2014. tanév (1. és 5. évfolyamon) felmenő rendszerben

Évfolyam

1.

Nkt.27.§ Nkt.27. § (4) (4) Összesen 6.sz.mell. Oszt. 6.sz.mell. heti Engedélyezett Összesen Heti óraszám időkeret óraszám különbözete 2

25

50

27

54

2.

0

0

3.

0

0

4.

0

0

5.

2

28

56

23

46

6.

0

0

7.

0

0

0 106

0 100

8. Összesen

4

53

50

Nkt.. 27. § (5) tehetség v. felzárkóztatás


2

2

4

Pedagógiai program103 5.6.3 Heti ellátandó óraszám a Kt. szerint 2014/2015. tanév (3.,4.,7.,8. évfolyamon) kivezető rendszerben

Évfolyam

Kötelező óraszám Kt.52.§ (3.)

Óraszám Osztály Összóra

Egyéni Választható óraszám Kt.52.§ foglalk.Kt.52.§ (7.) (11.c) Óraszám Összesen

%

Összesen

12%

1. 2. 3.

20

2

40

10

2

4

2,4

4,8

4.

22,5

2

45

10

2,25

4,5

2,7

5,4

7.

25

3

75

30

7,5

22,5

3

9

8.

25

3

75

30

7,5

22,5

3

9

92,5

10

235

19,25

53,5

11,1

28,2

5. 6.

Összesen

5.6.4 Heti ellátandó óraszám az Nkt.2011. évi CXC tv. 6.sz.mell. 2014/2015. tanév (1.,2.,5.,6. évfolyamon) felmenő rendszerben

Évf.

Nkt.27.§ Nkt.27. § (4) (4) 6.sz.mell. Oszt. 6.sz.mell. Összesen Engedélyezett Összesen Heti időkeret óraszám különbözete

Nkt. 27. § (5) tehetség v. felzárkóztatás

1.

2

25

50

27

54

2

2.

2

25

50

27

54

2

5.

2

28

56

23

46

2

6.

2

28

56

23

46

2

8

106

212

100

200

8

3. 4.

7. 8. Összesen


Pedagógiai program104 5.6.5 Heti ellátandó óraszám a Kt. szerint 2015/2016. tanév (4.,8. évfolyamon) kivezető rendszerben

Évfolyam

Kötelező óraszám Kt.52.§ (3.) Óraszám Osztály Összóra

Egyéni Választható óraszám Kt.52.§ foglalk.Kt.52.§ (7.) (11.c) Óraszám Összesen

%

Összesen

12%

1. 2. 3. 4.

22,5

2

45

10

2,25

4,5

2,7

5,4

25

3

75

30

7,5

22,5

3

9

47,5

5

120

9,75

27

5,7

14,4

5. 6. 7. 8. Összesen

5.6.6 Heti ellátandó óraszám az Nkt. 2011. évi CXC tv. 6.sz.mell. 2015/2016. tanév (1.,2.,3.,5.,6.,7. évfolyamon) felmenő rendszerben

Évf.

Nkt.27.§ Nkt.27. § (4) (4) 6.sz.mell. Oszt. 6.sz.mell. Összesen Engedélyezett Összesen Heti időkeret óraszám különbözete

Nkt. 27. § (5) tehetség v. felzárkóztatás

1.

2

25

50

27

54

2

2.

2

25

50

27

54

2

3.

2

25

50

27

54

2

4.

0

0

5.

2

28

56

23

46

2

6.

2

28

56

23

46

2

7.

2

31

62

25

50

2

162

0 324

152

0 304

12

8. Összesen

12


Pedagógiai program105 5.6.7 Heti ellátandó óraszám az Nkt. 2011. évi CXC tv. 6.sz.mell. 2016/2017. tanévben (1-8. évfolyamon)

Évf.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Összesen

Nkt.27.§ Nkt.27. § (4) (4) 6.sz.mell. Oszt. 6.sz.mell. Összesen engedélyezett Összesen heti időkeret óraszám különbözete 2 2 2 2 2 2 2 2 16

25 25 25 27 28 28 31 31 220

50 50 50 54 56 56 62 62 440

27 27 27 28 23 23 25 25 205

54 54 54 56 46 46 50 50 410

Nkt. 27. § (5) tehetség v. felzárkóztatás 2 2 2 2 2 2 2 2 16

Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs és rehabilitációs, valamint a fejlesztő órakeretét (óratervi óra 15 %-a) a tanulók számának évenkénti változása miatt tanévenként a tantárgyfelosztás tartalmazza a kivezető rendszerben. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs és rehabilitációs, valamint a fejlesztő órakeretét, a tanulók számának évenkénti változása miatt tanévenként a tantárgyfelosztás tartalmazza a felmenő rendszerben. (Nkt. 6.sz. melléklet)


Pedagógiai program106 5.7 2013/2014-es tanév A Kt. 52.§ (7) bek. a nem kötelező (választható) valamint a Nkt. 6.sz. melléklet engedélyezett időkeret különbözetének felhasználása Kt. 52.§ (7) bek. alapján

Nkt. 6.sz. melléklet alapján

Összesen

nem kötelező, (v. tanóra) engedélyezett 66 100 órakeret egyéni foglalkozás 38 4 Nevelőtestületi döntés alapján, a tanuló heti óratervi órájába beépítve:

166 42

- 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra

2 osztály x 1 óra = 2 óra

- 6. évfolyam: matematika


1 óra

- 7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 0,5 óra matematika

3 osztály x 0,5 óra = 1,5 óra

1 óra


- 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 0,5 óra matematika

2 osztály x 0,5 óra = 1 óra

1 óra

2 osztály x 1 óra = 2 óra Összesen: 12,5 óra

Mindennapos testnevelés óraszámára felhasználva: -

4. évfolyam: 2 osztály x 2 óra

-

6. évfolyam: 3 osztály x 2,5 óra

4 óra 7,5 óra Összesen: 11,5 óra

Szabadon választva, minden tanév május 20-ig A tanulók felkészítése a középfokú intézményekbe a felvételi eljárást megelőző központi írásbeli felvételikre, választható tanóra. - 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra


- 8. évfolyam: matematika 1 óra

2 osztály x 1 óra = 2 óra Összesen:

4 óra

Csoportbontások: - 6-7-8. évfolyam: angol - német nyelv (osztályonként kettéosztva, tudásszint alapján kiscsoportos)

6. évf. – 3 osztály x 3 óra = 9 óra 7. évf. - 3 osztály x 3 óra = 9 óra 8. évf. - 2 osztály x 3 óra = 6 óra

- 6-7-8. évfolyam: informatika

6. évf. – 3 osztály x 1 óra = 3 óra 7. évf. - 3 osztály x 1 óra = 3 óra 8. évf. - 2 osztály x 1 óra = 2 óra Összesen:


32 óra

Pedagógiai program107 Egyéb foglalkozások: Nkt. 27. §. (2) bek.valamint Nkt. 62§ (6) bek. szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, sportkör, tömegsport foglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, napközi, tanulószoba tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, pályaválasztást segítő foglalkozás, diákönkormányzati-foglalkozás, tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, k) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)

Szakkörök: - matematika 5- 6-7. évfolyam (évfolyamonként 1 óra)

3 évf. x 1 óra = 3 óra

- környezet- egészségvédelem (5-8. évfolyam, 1 óra)

5- 8.évf. = 1 óra

- számítástechnika

5- 6.évf. = 1 óra

- angol

5. évf.

1 óra

- német

5. évf.

1 óra

- hagyományőrző szakkör

1 óra

Sportköri foglalkozás: - kosárlabda: 2 csoport

2 óra = 2 óra

- labdarúgás: 3 csoport

3 x 1 óra = 3 óra

Énekkar

2 óra Összesen:

15 óra

Napközi 1630 óráig -

1. évfolyam (2 csoport)

5 nap x 3,5 x 2 osztály:

35 óra

felhasználva 33,5 óra -


22,5. óra felhasználva 16,5 óra

-


2 nap x 3,5 x 1 csoport:

7 óra

3 nap x 2,5 x 1 csoport:

7,5 óra

Összesen: 14,5 óra felhasználva 14 óra Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program108 -

6. évfolyam (1.csoport)

15 óra

-

tanulószoba (1 csoport)

15 óra

Iskolaotthon 1625 óráig Nkt. 27. §. (2) bek. -

2-3. évf. 4 osztály x 20,5 óra/hét

82 óra

Egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás Egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás Alsó tagozaton az alábbi tantárgyakra: -


-

matematika felhasználva 28 óra

Felső tagozaton az alábbi tantárgyakra: -


-

matematika

-

természetismeret

-

történelem

-

idegen nyelv angol, német

-

biológia

-

kémia

-

földrajz felhasználva 29 óra

Diákönkormányzati foglalkozás

2 óra

A további tanévekben órakeret meghatározása, felosztása a tantárgyfelosztásban illetve az órarendben terveződik és konkretizálódik.


Pedagógiai program109

6. Az alapfokú művészetoktatás előírt tananyaga és követelményei Az alapfokú művészetoktatás tananyagát, követelményeit művészeti áganként, tanszakonként az helyi tantervek szabályozzák: - 27/1998. MKM rendelet alapján kimenő rendszerben - 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel módosított 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben meghatározottak felmenő rendszerben.

7. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséről az alábbi jogszabályok rendelkeznek: -

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv.

-

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv.

-

A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet.

A jogszabályi előírások betartása garantálja a nevelőtestületnek a tankönyvellátás biztonságos megszervezését. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: 

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.



Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

Taneszközök beszerzésénél prioritást élvez: 

az informatikai rendszer működtetése, IT-eszközök bővítése, cseréje,



tantárgyanként az alapkészségek megszilárdítását igénylő eszközök,



a tehetséggondozást, felzárkóztatást segítő eszközök,



alapfokú művészetoktatás eszközkészletének biztosítása.



8. Iskolai taneszközök és felszerelések jegyzéke A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2.sz. melléklete írja elő. Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről.

9. A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei 9.1 Általános iskola 1- 8. évfolyam A tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését részletesen az alábbi törvények szabályozzák: -

A 2011. CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 50., 51., 53. paragrafusai.

-

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 21., 22., 23., 24. paragrafusai.

A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. -

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, iskolaérett legyen.

Az első évfolyamra történő beíratáskor be kell mutatni: -

a gyermek személyazonosítására alkalmas okiratot

-

a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt,

-

az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást (óvodai szakvélemény),

-

a Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleményét (ha az óvoda a Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálatát kérte)

-

szükség esetén a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság véleményét,

-

a szülő személyi igazolványát


Pedagógiai program111 A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: -

a tanuló születési anyakönyvi kivonatát;

-

a lakcímét igazoló okmányát,

-

a szülő személyi igazolványát;

-

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

-

az előző iskola által kiadott értesítést iskolaváltoztatásról.

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben

a

tanuló

valamely

tantárgyból

a

szintfelmérő

vizsgán

az

előírt

követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Iskolaváltás esetén, amennyiben a tanuló az adott osztályban tanított idegen nyelvet nem tanulta, a szülőnek kell gondoskodnia az idegen nyelvre történő felzárkóztatásról, hogy a gyermek legfeljebb a következő tanév végéig osztályozó vizsgát tegyen. Osztályozó vizsga más iskolában is teljesíthető. A tankönyvek beszerzéséről a szülő köteles gondoskodni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről az iskola igazgatója dönt az alábbiak szerint: -

a 2011. évi CXC. tv. a Nemzeti köznevelésről 51. § alapján

-

a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével, ha a férőhely ezt megengedi.

Sajátos nevelési igényű tanuló felvétele az intézménybe a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság által kiadott szakvélemény alapján történik, befogadó nyilatkozattal. A tanuló az iskolával a beiratkozás napjától tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony megszűnik: a) Az átvétel napján, ha a tanuló másik iskolában folytatja tanulmányait. b) A nyolcadik évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján.


Pedagógiai program112 9.2 Alapfokú művészetoktatás A tanulói jogviszony keletkezését, feltételeit a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 23. § A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról – szabályozza. 

Belépés Tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. Mindkettőről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre.



A növendékek felvétele A törvény által előírt időintervallumban, március 1-je és április 30-a között. Az intézményben tanulókat és azok szüleit május utolsó hetében nyilatkoztatjuk (írásban) a

tanulmányok

folytatásáról.

Ezen

dokumentum

birtokában

tudjuk

felvételi

keretszámunkat megállapítani. A felvételre jelentkezőket bizottság minősíti, majd javaslatot tesz az igazgatónak a kérelem elbírálásához és arra, hogy melyik évfolyamra vegyék fel. A felvétel eredményéről (írásban vagy szóban) értesítjük a tanulót, vagy a szülőt, gondviselőt. Ha a tanuló az intézmény magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. Az iskola körzeten kívüli tanulókat is felvehet, a jogszabályban meghatározott létszámnormák figyelembe vételével. 

A kilépés feltételei: - átiratkozik másik iskolába, - szülői kérés alapján, írásban.



10. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei 10.1 Általános iskola 1- 8. évfolyam Magasabb évfolyamba léphet a tanuló, ha a tantárgyi követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból sikeresen teljesítette. 2011. CXC. tv. Nkt. 51. § Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola 1. évfolyamának megismétlését akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben meghatározott tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, érdemjegyei, osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, javító vizsgán nyújtott teljesítménye alapján bírálják el. Az első-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A tanuló az első-nyolcadik évfolyamon, tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Az első – nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: -

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, magántanuló,

-

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,

-

egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát, a tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen,


Pedagógiai program114 10.2 Alapfokú művészetoktatás 

Az alapfokú művészeti iskola felsőbb évfolyamába az a növendék léphet, aki a közvetlenül megelőző osztály minimális követelményeinek eleget tett, főtárgyból és kötelező tárgyból eredményes vizsgát tett és mindezekről bizonyítványt kapott. Ha bármilyen elfogadható ok miatt a tanuló a beszámolón nem vett részt, osztályzatát a hangszeres tanár, illetve szaktanár állapítja meg.



Elégtelen érdemjegy esetén a tanuló évfolyamot ismételhet.



A növendék az adott évfolyamra előírt követelményeket egy tanévnél rövidebb idő alatt is teljesítheti, vagy egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben is teljesítheti. Ebben az esetben osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani.



Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák egyharmadát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.



Felmentés vagy egyéb ok miatt a tanuló szolfézs (kötelező tárgy) és főtárgyi évfolyama egymástól eltérő is lehet. Ezt a bizonyítványban és a törzslapon is fel kell tüntetni. Ebben az esetben a felsőbb osztályba lépésnél a hangszeres osztályt kell figyelembe venni.



„A” tagozatról „B” tagozatra (zenei tanszakokon) irányítható a növendék az adott tanszaki munkaközösség illetve a szaktanár javaslata alapján.



A növendék az utolsó alapfokú évfolyam illetve továbbképző évfolyam befejezését követően alap- valamint záróvizsgát tehet. Művészeti alapvizsgát először azoktól a tanulóktól lehet megkövetelni a továbbhaladás feltételeként, akik a 2000/2001. tanévben kezdték meg tanulmányaikat az alapfokú művészeti iskola első alapfokú évfolyamán.



Az alap- és záróvizsgát a jogszabályban meghatározottak szerint kell végezni.



Az alapfokú művészeti iskola alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamba az léphet, aki – jogszabályban meghatározottak szerint szervezett – művészeti alapvizsgát tett. (2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről 57. §)



11. A nevelő-oktató munka értékelési rendszere 11.1 A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok A tanulmányok alatti vizsgák rendjét a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a 24. fejezet 64. §-ától 78. §-ig szabályozza. 11.2 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: -

osztályozó vizsga,

-

pótló vizsga,

-

javítóvizsga.

2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

-

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5.

A tanulmányok alatti vizsgák rendjét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a 24. fejezet 64. §-ától 78. §-ig szabályozza.



6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel -

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

-

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben

szereplő

követelmények

alapján

a

nevelők

szakmai

munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: - 2013-2014. tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon. - 2014-2015. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon. - 2015-2016. tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon. - 2016-2017. tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt.

8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem

Írásbeli

Szóbeli Vizsga Alsó tagozat írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli szóbeli írásbeli szóbeli szóbeli

Gyakorlati

gyakorlati gyakorlati gyakorlati gyakorlati

Felső tagozat írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli



Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli

szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli

gyakorlati gyakorlati

írásbeli írásbeli

gyakorlati

szóbeli gyakorlati



12. A nevelő- oktató munka értékelési rendszere Az ellenőrzés voltaképpen ismeretszerzés a tanulók fejlődéséről, teljesítményéről, az értékelés pedig egybevetés az elvárt, az elvárható fejlődéssel, fejlődési ütemmel és teljesítményszínvonallal. A jól szervezett iskolai ellenőrzéssel a pedagógus a saját munkájának eredményességét értékeli. Az ellenőrzés, értékelés akkor teljesíti feladatát, ha: -

sokoldalú (nemcsak emlékezeti teljesítményeket, hanem a neveltségi szintet vizsgálja)

-

objektív (az eredményeket és hiányosságokat is tükrözi)

-

változatos (szóbeli és írásbeli ellenőrzés)

-

figyelembe veszi az életkori sajátosságokat

-

rendszeres és folyamatos

-

ha nevelő-oktató jellegű és nem ítélkező

-

tekintettel van valamennyi tantárgy sajátosságaira

Minden tanulási teljesítményt kell értékelni, de nem minden teljesítményt lehet és kell osztályozni. 12.1 Az értékelés típusai A tanulási eredmények értékelésének három típusát alkalmazzuk: diagnosztikus, formálósegítő (formatív), lezáró-összegző (szummatív). Funkció

formatív

szummatív

Lényege

formál (felismer)

Időpont

folyamat közben

minősít

folyamat

(megállapít

végén

Alap

kritériumorientált

Szóbeli és írásbeli formái

Gyakoriság

Írásbeli feleletek

Alkalomszerű

Feleltetés

Alkalomszerű

Röpdolgozat

Alkalomszerű

Óra eleji kérdések

Alkalomszerű

Házi feladat

Alkalomszerű

Témazáró

Témazárás után.

Felmérő

Félévkor és év végén.

normaorientált Szóbeli és írásbeli beszámoló Szintfelmérő

6. és 8. év végén Év végén



diagnosztikus

elemez (leír)

folyamat elején és végén

kritériumorientált

Szintfelmérő

normaorientált Külső mérések

Tanév elején

Ütemterv alapján

A) Diagnosztikus értékelés Ezt az értékelési módot új tanulási szakasz, vagy új témakör megkezdésekor alkalmazzuk. Felmérjük a diákok előzetes tudásának szintjét és mélységét, mely ismeretekre lehet építeni, illetőleg milyen problémák jelentkezhetnek az egyes tanulók fejlesztése során. Az itt szerzett tapasztalatok sohasem számíthatók be a végső minősítésbe. Célja: -

megismerni a tanulók tapasztalatait, képességeit, érdeklődését, nehézségeit, teljesítmény szintjét

-

meghatározni a várható tanulási nehézségek okait

-

segíteni a döntésben, hogy mit szükséges változtatni az előre eltervezett programon, annak érdekében, hogy azt a tanulók könnyebben teljesíthessék

B) Formatív értékelés A tanítás-tanulás teljes folyamatában érvényesülő visszacsatolás, amely a megtanított, minimum szintű tudáselemek teljes körére vonatkozik. Célja: az eredményes tanulás elősegítése, a folyamat szabályozása, a tanulási problémák feltárása. Mind a diákot, mind a tanárt segíti abban, hogy kölcsönösen megismerjék mennyire sikerült megközelíteni a tanulási célokat és milyen lépéseket kell tenni a továbbhaladás érdekében. A mérés jellegzetes eszköze a tantárgyi feladatlap. Az eredmények értelmezése során elfogadható a 80 % és attól jobb teljesítmény. 50 % – 80 % között teljesített feladatokra vissza kell térni, az 50 % alatti eredmények esetén az adott témát újból meg kell tanítani. C) Szummatív értékelés A tanítás-tanulás folyamatát lezáró ellenőrzés, minősítő jelleggel. Célja: egy hosszabb tanulási szakasz eredményeinek megállapítása, rögzítése.


Pedagógiai program120 A szummatív értékelés a formatív értékeléssel együtt a tanulók teljesítményének és a program hatékonyságának meghatározását segíti. Szűri, szelektálja a tanulókat. A minősítés együtt jár az osztályozással, vagy a szöveges értékeléssel. Sajátos céljai: -

a diákok teljesítményének mérése

-

a tanulók általános teljesítményének ellenőrzése

-

lehetővé teszi vagy meggátolja a továbbhaladást

12.2 Tantárgyi követelmények és az osztályozás Iskolánk a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.

Az

ellenőrzés

kiterjedhet

a

régebben

tanult

tananyaghoz

kapcsolódó

követelményekre is. Szóbeli felelet esetén: -

Jelest az kaphat, aki a törzsanyagot pedagógus segítő kérdései nélkül is tudja adni. (optimum szint)

-

Jót az kaphat, aki a törzsanyagot kevés pedagógusi segítő kérdés feltevése mellett, de folyamatosan tudja.

-

Közepest: az kaphat, aki a törzsanyagot csak kérdésekre történő válaszadással tudja.

-

Elégségest

az

kaphat,

aki

rendelkezik

a

következő

osztályba

való

előrehaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel és készségekkel. (minimum szint). A 2. évfolyamon év végén, valamint a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1),


Pedagógiai program121 12.3 Az értékelés és osztályozás módjai Alakítsunk helyes arányt a szóbeli és írásbeli ellenőrzési formák között. Félévi érdemjegyek száma: 

Heti 1 órás tantárgy esetén: minimum 2 érdemjegy – ebből 1 szóbeli felelet.



Heti 2 órás tantárgy esetén: minimum 3 érdemjegy – ebből 1 szóbeli felelet.



Heti 3-4 órás tantárgyak esetén: 4-5 érdemjegy – ebből 2 szóbeli felelet.

A dolgozatokat, témazárókat a pedagógusok 10 munkanapon belül javítják. Egy-egy téma lezárása után alkalmazzuk az írásbeli ellenőrzést (témazáró dolgozat). A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: (a tanulócsoportok képességeihez igazodva el lehet térni az optimum szint felé)

Teljesítmény 0 – 33 %: 34 – 50 %: 51 – 70 %: 71 – 90 %: 91-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

1. Szöveges értékelés 1. évfolyamon és a 2. évfolyam első félévében. A szöveges értékelés alapelvei: 

legyen összhang a Nat, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között



minősítés-központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze



vegye figyelembe az életkori sajátosságokat



jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés



legyen személyre szóló és ösztönző jellegű



vegye figyelembe a gyerek önmagához mért fejlődését, képességeit



alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet



a tanítási – tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni



konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját


Pedagógiai program122 

legyen közérthető mind a tanuló mind a szülő számára.

A minősítés formái: 

kiválóan megfelelt: ha a tanuló a helyi tanterv tantárgyi követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni képes



jól megfelelt: ha a tanuló a helyi tanterv tantárgyi követelményeit elsajátította. Kisebb hiányosságokkal alkalmazni képes tudását



megfelelt: ha a tanuló a helyi tanterv tantárgyi követelményeit pontatlanul, felszínesen sajátította el, tudását csak segítséggel képes alkalmazni



felzárkóztatásra szorul: ha a tanuló a helyi tanterv tantárgyi követelményeit csak minimálisan sajátította el, önálló munkavégzésre nem képes, kizárólag nevelői segítséggel képes feladatvégzésre



Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor a tanulók értékelésekor a pedagógusok a központilag kiadott (Oktatási Minisztérium) mondatbank-szoftvert is alkalmazzák.



A tanulók haladásáról kéthavonta tájékoztatást adunk a tantárgyi értékelőlapok segítségével a szülők számára.



A tanulók órai és önálló munkájának értékelését a pedagógus szóbeli vagy írásbeli véleménnyel, pontozással, szimbólumokkal is kifejezi. A témazáró felméréseket százalékosan értékelik, ezeket az eredményeket a tájékoztató füzetekbe is bejegyzik.



A pedagógusok tanév közben érdemjeggyel értékelnek a tájékoztató füzetbe, osztálynaplóba.

2. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe. A modulokban meghatározott tantárgyi követelmények sikerorientáltak. A modul tantárgyak értékelése félévkor a tájékoztató füzetbe, év végén a törzslapba, bizonyítványba kerül bejegyzésre. Helyi tantervünkben (OKM 2007) a modul tantárgyakat az alábbiak szerint tanítjuk: 

Önálló tantervi modulként: - Egészségtan 6. évfolyam, heti 0,5 óra - Ember – és társadalomismeret, etika 7-8. évfolyam, heti 0,5 óra - Mozgóképkultúra – és médiaismeret 8. évfolyam, heti 1 óra


Pedagógiai program123 

Integráltan oktatjuk: - dráma – magyar nyelv és irodalom tantárgyban 5-6. évfolyam - tánc – testnevelés és sport 5-6. évfolyam - hon- és népismeret – történelem és állampolgári ismeretek tantárgy 6. évfolyam



Tanulói teljesítmény értékelése: Érdemjeggyel: egészségtan Szöveges minősítéssel: média, etika



- Kiválóan megfelelt: ha a tanuló a helyi tanterv tantárgyi követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni képes (jeles) - Jól megfelelt: ha a tanuló a helyi tanterv tantárgyi követelményeit elsajátította. Kisebb hiányosságokkal alkalmazni képes tudását (jó) - Megfelelt: ha a tanuló a helyi tanterv tantárgyi követelményeit pontatlanul, felszínesen sajátította el, tudását csak segítséggel képes alkalmazni (3)



- Felzárkóztatásra szorul: ha a tanuló a helyi tanterv tantárgyi követelményeit csak minimálisan sajátította el, önálló munkavégzésre nem képes, kizárólag nevelői segítséggel képes feladatvégzésre (2)

3. A művészetoktatásban a növendékek teljesítményeinek értékelése, azok formái: -

Az osztályzás a tantervi követelmények alapján a növendékek elméleti és gyakorlati eredményeinek egybevetése alapján történik.

-

Osztályzatot kap a növendék havonta, félévkor és év végén.

-

Az érdemjegyet havonta és félévkor a főtárgy tanár és a kötelező tárgyakat oktató nevelő állapítja meg.

-

Az év végi beszámolót (vizsgát) a növendékek vizsgabizottság előtt teszik (zenei tanszakok), ahol a főtárgy tanár javaslata alapján a bizottság állapítja meg az érdemjegyet.

-

Az előképzők (zene, képző, szín, tánc) tanszakjain a növendékek csak szöveges értékelést kapnak: jól megfelelt, megfelelt, vagy nem felelt meg.

-

Az osztályzatokat félévkor a tájékoztató füzetbe, év végén a törzslapra, bizonyítványba kell bejegyezni.

-

Az érdemjegyről a tanuló szülőjét (felnőtt tanuló kivételével) tájékoztatni kell.

-

Ha a növendék valamely kötelező tantárgy tanulása alól felmentést kapott, a felmentését félévkor a tájékoztató füzetbe, év végén a törzslapra és bizonyítványba az osztályzat rovatba „fm” rövidítéssel kell jelezni.


Pedagógiai program124 12.4 A tanulók magatartásának és szorgalmának követelményei és minősítésének fokozatai A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Magatartás: A tanulók magatartását az 1. évfolyamon, 2. évfolyamon félévkor az osztályfőnök szöveges értékeléssel minősíti. A 2. évfolyam második félévétől a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye a tanuló javára dönt az osztályzatról, ha ezt az évközi érdemjegyek lehetővé teszik. A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe (ellenőrző) illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) magatartású az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja;

-

a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

-

kötelességtudó, feladatait teljesíti;

-

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

-

tisztelettudó;

-

társaival,

nevelőivel,

a

felnőttekkel

szemben

udvariasan,

előzékenyen,

segítőkészen viselkedik; -

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

-

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

-

nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

b) Jó (4) magatartású az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; -

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

-

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

-

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

-

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

-

nincs írásbeli intője vagy megrovása.



c) Változó (3) magatartású az a tanuló, aki. - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; -

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

-

feladatait nem minden esetben teljesíti;

-

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

-

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

-

igazolatlanul mulasztott;

-

osztályfőnöki intője van.

d) Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; -

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

-

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

-

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

-

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

-

több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

-

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, osztályzatokat használjuk. Szorgalom: A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon, 2. évfolyamon félévkor az osztályfőnök szöveges értékeléssel minősíti. A 2. évfolyam végétől a tanulók szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról a tanuló javára, ha az évközi érdemjegyek ezt lehetővé teszik. A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe, illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) szorgalmú az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; -

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

-

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;



munkavégzése pontos, megbízható;

-

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

-

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) szorgalmú az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; -

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

-

a tanórákon többnyire aktív;

-

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

-

taneszközei tiszták, rendezettek

c) Változó (3) szorgalmú az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; -

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

-

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

-

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

-

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d) Hanyag (2) szorgalmú az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; -

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

-

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

-

feladatait többnyire nem végzi el;

-

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

-

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

-

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.


Pedagógiai program127 12.5 A tanulók jutalmazásának elve Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: -

eredményes, kulturális tevékenységet folytat,

-

kimagasló sportteljesítményt ér el,

-

a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

12.6 A jutalmazás formái a) Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: -

szaktanári

-

napközis nevelői dicséret

-

osztályfőnöki

-

igazgatói

-

nevelőtestületi

Tanév végén elismerés illeti a tanulót, tanulmányi eredményéért, példamutató magatartásáért könyvvel és oklevéllel, ajándékutalvánnyal jutalmazhatók az alábbiak szerint: -

1-3. évfolyam: kitűnő

-

4. évfolyam: kitűnő, egy négyes

-

5-8. évfolyam: kitűnő, három négyes

-

művészetoktatásban: kitűnő

A tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön (városkörzeti 1-3.; megyei 1-5.; országos 1-10. helyezés) elért eredményekért a tanulók jutalomkönyvben részesülnek a tanév végén, melyhez az SZMK támogatást nyújt. b) Csoportos jutalmazási formák: Tanulmányi kirándulás költségeihez hozzájárulás, színházlátogatás. A jutalom odaítéléséről a nevelőtestület dönt az osztályozó értekezleten, figyelembe véve a Diákönkormányzat javaslatát. Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony


c) Árpád Vezér Érdemérem adományozása Az adományozás a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik. Az iskola által 1996-ban alapított érdemérem, oklevél adományozásának feltételei: -

A nyolcadik évfolyamot befejező, 1-8. évfolyammal bezárólag kitűnő tanulmányi eredményű,

versenyeken

színvonalas

teljesítményt

nyújtó,

példamutató

magatartású tanuló (1 fő). -

A nyolcadik évfolyamot befejező, példamutató magatartású, kiváló közösségi munkát végző, versenyeken színvonalas teljesítményt nyújtó tanuló (1 fő).

A nevelőtestület az adományozás feltételeitől eltérhet, amennyiben a 8. évfolyamon nincs olyan tanuló, aki a követelményeknek megfelel. Adott esetben a nevelőtestület dönthet arról, hogy megemeli a kiadható érdemérmek számát. A jutalmazásokat a helyben szokásos módon közzé kell tenni: faliújság, Zóna, honlap.



13. Fegyelmező intézkedések és büntetések a) Az a tanuló, aki kötelességeit, a Házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál, mint nevelési eszköz. Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell írni. b) A fegyelmező intézkedések formái: - szaktanári figyelmeztetés; - napközis nevelői figyelmeztetés; - osztályfőnöki figyelmeztetés; - osztályfőnöki intés; - osztályfőnöki megrovás; - igazgatói figyelmeztetés; - igazgatói intés; - igazgatói megrovás; - nevelőtestületi figyelmeztetés; - nevelőtestületi intés; - nevelőtestületi megrovás. A tanuló súlyos kötelesség szegése esetén a fenti fokozatok betartásától el lehet térni. c) Fegyelmi és kártérítési felelősség Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. Fegyelmi büntetés lehet: (2011. évi CXC. tv. A nemzeti köznevelésről 58. §-a alapján) - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg


Pedagógiai program130 megvonása (kivéve a szociális kedvezményeket és juttatásokat) - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából d) Súlyos kötelesség szegésnek minősülnek az alábbi esetek: -

az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása

-

az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatal, fogyasztása

-

a szándékos károkozás

-

az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése

-

ezen

túl

mindazon

cselekmények,

melyek

a

büntető

törvénykönyv

alapján

bűncselekménynek minősülnek. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 21. pontban (53. §-61.§) előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A nevelésioktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és az a szülő tudomására kell hozni. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője az Nkt. 59. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.



14. Az otthoni, egyéb foglalkozások (napközi, tanulószobai) felkészüléshez adott írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Bármely tantárgyból az otthoni, másnapra történő felkészülés, az önálló tanulás erősítését, a gyakorlást, a tananyag megerősítését szolgálja. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: 

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.



Az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.



Iskolaotthonos nevelés és oktatás: az oktatás megszervezése a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban – melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következő tanítási napokra is felkészülnek – kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében.



Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.



A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.



A tantárgyak, modulok órarendjének kialakításakor törekszünk a minden napi arányos terhelésre. Az eltérő egyéni adottságokra épített képességek fejlesztését, differenciált házi feladattal valósítjuk meg.



A házi feladat ellenőrzése a napköziben és a tanulószobán minden feladatból mennyiségi és minőségi.



Az otthoni ellenőrzés a szülő feladata és kötelessége. A tanár és a tanító minden házi feladatot ellenőriz a saját módszerei szerint.



A tanuláshoz szükséges forrásokat: tankönyveket, munkafüzeteket, kísérleti eszközöket, mérőeszközöket, a könyvtárban végzendő munka lehetőségét, számítógépeket, Internet elérhetőségét biztosítjuk. Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony


15. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai

felkészültségének,

teljesítményének

mérésére,

értékelésére.

Szerkesztette:

Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 

A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a tájékoztató füzeten keresztül a szülők tudomására hozzák.



A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok: I. Az aerob állóképesség mérésére a Cooper – tesztet használjuk II. Az erő, erő-állóképességének mérése: 1. Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet:

a vizsgált személy az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó

Feladat:

rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés, - majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés:

az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük cm-

ben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Évfolyam

1

1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72

2

1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75

3

1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78

4

1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81

5

1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84

6

1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87

7

1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90


Pedagógiai program133 8

1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93

9

1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96

10

1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99

11

1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02

12

1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05

13

1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08

14

1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11

15

1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14

16

1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17

17

1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20

18

1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24

19

1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28

20

1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32

21

1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Évfolyam

1

0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47

2

1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50

3

1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53

4

1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56

5

1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59

6

1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62

7

1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65

8

1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68

9

1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71

10

1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74

11

1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77

12

1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80

13

1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84

14

1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87

15

1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90



1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94

17

1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98

18

1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02

19

1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05

20

1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08

21

1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11

2. Hason fekvésből törzsemelés folyamatosan (a hátizmok dinamikus erő – állóképességének mérése) Kiinduló helyzet: a vizsgált személy hasán fekszik, úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a vizsgált személy az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

20 22 24 26 28 30 32 34

2

24 26 28 30 32 34 36 38

3

28 30 32 34 36 38 40 42

4

32 34 36 38 40 42 44 46

5

36 38 40 42 44 46 48 50

6

40 42 44 46 48 50 52 54

7

44 46 48 50 52 54 56 58

8

48 50 52 54 56 58 60 62

9

52 54 56 58 60 62 64 66

10

56 58 60 62 64 66 68 70

11

60 62 64 66 68 70 72 74



64 66 68 70 72 74 76 78

13

68 70 72 74 76 78 80 82

14

72 74 76 78 80 82 84 86 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

16 19 22 25 28 29 30 32

2

20 23 24 29 32 33 34 36

3

24 27 28 33 36 37 38 40

4

28 31 32 37 40 41 42 44

5

32 35 36 41 44 45 46 48

6

36 39 40 45 48 49 50 52

7

40 43 44 49 52 53 54 56

8

44 47 48 53 56 57 58 60

9

48 51 51 57 60 61 62 64

10

52 55 56 61 64 65 66 68

11

56 59 60 65 68 69 70 72

12

60 63 64 69 72 73 74 76

13

64 67 68 73 76 77 78 80

14

68 71 74 77 80 82 83 84

3. Hanyatt fekvésből felülés folyamatosan (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Kiinduló helyzet:

a vizsgált személy torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkótartás előre néző könyökkel.

Feladat:

a vizsgált személy üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan.

Értékelés:

a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)



PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Évfolyam

1

25 28 31 34 36

38

40

42

2

30 33 36 39 41

43

45

47

3

35 38 41 44 46

48

50

52

4

40 43 46 49 51

53

55

57

5

45 48 51 54 56

58

60

62

6

50 53 56 59 61

63

65

67

7

55 58 61 64 66

68

70

72

8

60 63 66 69 71

73

75

78

9

65 68 71 74 76

78

80

82

10

70 73 76 79 81

83

85

87

11

75 78 81 84 86

88

90

92

12

80 83 86 89 91

93

95

97

13

85 88 91 94 96

98

100 102

14

90 93 96 98 100 102 104 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 7.

8.

1

20 23 26 29 32 34 36

38

2

25 28 31 34 36 38 40

42

3

30 33 36 39 41 43 45

47

4

35 38 41 44 46 48 50

52

5

40 43 46 49 51 53 55

57

6

45 48 51 54 56 58 60

62

7

50 53 56 59 61 63 65

67

8

55 58 61 64 66 68 70

72

9

60 63 66 69 71 73 75

77

10

65 68 71 74 76 78 80

82

11

70 73 76 79 81 83 85

87

12

75 78 81 84 86 88 90

92

13

80 83 86 89 91 93 95

97

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

évfolyam



85 88 91 94 96 98 100 102

4. Fekvőtámaszban karhajlítás folyamatosan (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Kiinduló helyzet:

mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző

ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar.) a vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és

Feladat:

nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés:

a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

5

7

9

2

7

9

11 13 15 17 19 21

3

9

11 13 15 17 19 21 23

4

11 13 15 17 19 21 23 25

5

13 15 17 19 21 23 25 27

6

15 17 19 21 23 25 27 29

7

17 19 21 23 25 27 29 31

8

19 21 23 25 27 29 31 33

9

21 23 25 27 29 31 33 35

10

23 25 27 29 31 33 35 37

11

25 27 29 31 33 35 37 39

12

26 28 30 32 34 36 38 40

13

27 29 31 33 35 37 39 41

14

28 30 32 34 36 38 40 42

11 13 15 17 19


Pedagógiai program138 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1

1

2

2

3

4

5

6

2

1

2

2

3

4

5

6

7

3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

4

5

6

7

8

9

10 11

7

5

6

7

8

9

10 11 12

8

6

7

8

9

10 11 12 13

9

7

8

9

10 11 12 13 14

10

8

9

10 11 12 13 14 15

11

9

10 11 12 13 14 15 16

12

10 11 12 13 14 15 16 17

13

11 12 13 14 15 16 17 18

14

12 13 14 15 16 17 18 19

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám

Minősítés

0 – 11

igen gyenge

12 – 22

gyenge

23 – 33

elfogadható

34 – 43

közepes

43 – 52

jó

53 – 63

kiváló



16. Az intézmény részvétele a TÁMOP „Kistérségi összefogással az esélyegyenlőség megteremtéséért a Záhonyi Kistérségben” című pályázatban Záhony Város Önkormányzata a TÁMOP -2008-3.3.2/08/2-2008-0063 kódszámú pályázatban 5. konzorciumi tagként vesz részt. A projekt időtartama: 2010. január 1-től 2011. július 31-ig A fenntarthatóságát 5 évig kell biztosítani. A fenntarthatóság időtartama: 2011. augusztus 1.-től 2016. július 31.-ig. A pályázat célja, hogy elősegítse az esélyegyenlőség érvényesülését és megerősítse az iskolarendszer

esélyteremtő

szerepét

a

halmozottan

hátrányos

helyzetű

tanulók

vonatkozásában. Részcélok -

A halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek iskolák közötti és iskolán belüli szegregációjának csökkentése, a tanulói arányok kiegyenlítése érdekében tervezett beavatkozások támogatása révén.

-

A halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek minél nagyobb arányban részesüljenek az óvodai nevelésből és a korai fejlesztést támogató szolgáltatásokból.

-

Elterjessze a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelését támogató módszertanok alkalmazását a közoktatási intézményekben.

-

Megcélozza az érettségit adó középfokú oktatási formákban, valamint a minőségi szakképzésben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a nem halmozottan

hátrányos

helyzetű

tanulók

között

jelenleg

rendkívül

nagy

aránykülönbség csökkentését. Olyan tevékenységek megvalósítása támogatható, melynek révén el lehet érni, hogy ez az arány ne térjen el egymástól 25 %-nál nagyobb mértékben. Támogatott tevékenységek intézményünkre vonatkozóan B. komponens: Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférésének támogatása. -

Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések, eszközfejlesztés.

-

Tanulóbarát iskolai környezet kialakítása.

-

Az ingázó HHH gyermekek mobilitásához szükséges támogatás két tanéven keresztül.


Pedagógiai program140 C. komponens: Komplex felülvizsgálati, visszahelyezési programok magas sajátos nevelési igényű gyermek-, tanuló aránnyal rendelkező településeken. -

Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása.

D. komponens: A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatását biztosító szakmai programok működtetése. -

Óvoda-iskola átmenetet támogató szakmai együttműködések megteremtése.

E. komponens: Érettségit adó középfokú oktatási intézményben, illetve minőségi szakképzést biztosító szakiskolában történő továbbtanulási utak megerősítése. -

Felvételire való egyéni és kiscsoportos felkészítések megszervezése.

Horizontálisan, minden fejlesztéshez kötelezően kapcsolódó tevékenységek: -

Módszertani fejlesztés megvalósítása, tantestületek (legfeljebb 30 fő) kapják helybe vitt szolgáltatásként 30 órás akkreditált képzés.

-

Módszertani mentor igénybevétele.

-

A pedagógusok intézmények közötti horizontális tanulása, hospitálási programok.

-

Fenntartói környezet érzékenyítése.

-

Nyilvánosság biztosítás: internetes banner.

A pályázat keretében támogatott tevékenységek és a komplex közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervek megvalósítását szakértők mentorálják. A mentori támogatás célja, hogy a beavatkozások szakszerű megvalósítása mellett, azok fenntarthatóságát és a közoktatási fejlesztések tágabb összefüggésbe illesztését is ösztönözze.



17. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések 

A pedagógiai program érvényessége, hatályba lépése 1. Az iskola 2013. szeptember 1-jétől az átdolgozott pedagógiai program és helyi tanterv alapján szervezi meg és végzi nevelő – oktató munkáját a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján. 2. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje addig tart, amíg a törvényi változások az átdolgozást szükségessé nem teszik. 3. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. (2011. CXC. tv. a nemzeti köznevelésről 26. §)



A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. 2. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.



A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója,

-

a nevelőtestület bármely tagja,

-

a nevelők szakmai munkaközösségei,

-

a szülői munkaközösség

-

intézményi tanács

2. A tanulók a pedagógiai program módosítására diák-önkormányzati képviselői útján javaslatot tehetnek. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.


Pedagógiai program142 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában és könyvtárában;

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola igazgatójánál és helyetteseinél;

-

munkaközösség-vezetőknél;

-

az intézmény honlapján.



18. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása Jelen Pedagógiai program módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lép érvénybe. 1. A Pedagógiai program hatálybalépése

A Pedagógiai program ......... év .................. hó ........ napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Pedagógiai program hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti az előző készített Pedagógiai program. 2. A Pedagógiai program felülvizsgálata

A Pedagógiai program felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az intézményi tanács, ennek hiányában az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék, ennek hiányában a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A Pedagógiai program módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. igazgató

P.H.


Pedagógiai program144 3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai

A Pedagógiai programot az intézmény diákönkormányzata ......... év .................. hó ......... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen Pedagógiai program felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A tanulók tankönyvtámogatásának megállapítása, az iskolai tankönyvellátás megszervezése, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje vonatkozásában a diákönkormányzat egyetértési jogkört gyakorolt, nevezett rendelkezésekkel egyetért. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. diákönkormányzat vezetője A Pedagógiai programot az intézményi tanács ......... év .................. hó ........ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az intézményi tanács véleményezési jogát jelen Pedagógiai program felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. intézményi tanács képviselője A Pedagógiai programot a szülői szervezet (közösség) ......... év .................. hó ........ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen Pedagógiai program felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A tanulók tankönyvtámogatásának megállapítása, az iskolai tankönyvellátás megszervezése, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje vonatkozásában a szülői szervezet egyetértési jogkört gyakorolt, nevezett rendelkezésekkel egyetért. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. szülői szervezet képviselője A Pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete ......... év .................. hó ........ napján tartott értekezletén elfogadta.

............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag



4. Fenntartói nyilatkozat Jelen Pedagógiai programot ot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………... ……………………………………... (fejezet és címmegjelölések) vonatkozásában a(z) …………………………………………………….. (fenntartó hivatalos megnevezése) mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult szerve/vezetője az Pedagógiai program fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. fenntartó képviselője



1. Működtetői nyilatkozat Jelen Pedagógiai program a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a működtetőre többletkötelezettséget telepítő rendelkezések ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………... ……………………………………... (fejezet és címmegjelölése) vonatkozásában a(z) ................................................................... Önkormányzat (működtető települési önkormányzat hivatalos elnevezése) ......... év .................. hó ........ napján tartott képviselő-testületi ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy működtető döntésre jogosult szerve a Pedagógiai programot fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. működtető képviselője



1. sz. melléklet (elektronikus adathordozó): Tantárgyak helyi tanterve 1-8. évfolyam (óraszám, tananyag)

A helyi tantervben évfolyamonként (1-8) meghatározott kötelező tantárgyak, tanórai foglalkozások óraszáma, tananyaga, valamint a kötelezően választandó tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma, tananyaga.



2. sz. melléklet: Integrációs Pedagógiai Rendszer



ZÁHONYI ÁRPÁD VEZÉR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA INTEGRÁCIÓS PROGRAMJA



Készítette: A Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevelő közössége

Az elfogadás dátuma: Záhony Város Önkormányzati Képviselő-testületének 75/2011.(V.31.) sz. határozata

Az integrációs pedagógiai rendszer felülvizsgálatának ideje: 2012. szeptember a hatályos jogszabályoknak megfelelően.



TARTALOMJEGYZÉK

A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere ............................................................................................................................................................................ 152 Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere a következő elemeket tartalmazza ................................... 154 I. Az alkalmazás feltételei ................................................................................................................................. 155 1. Integrációs stratégia kialakítása 155 1.1 Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei alapján ................................... 155 1.2 Célrendszer megfogalmazása .............................................................................................................. 158 1.2.1 Célcsoport: ................................................................................................................................... 158 1.2.2 A program szellemisége:.............................................................................................................. 158 1.2.3 Az Integrációs Program alapelvei ............................................................................................... 159 1.2.4 Az osztálytermekben folyó nevelő – oktató munka során az alábbi alapértékeket ...................... 159 preferáljuk: ............................................................................................................................................ 159 1.2.5 A cél elérését segítő sajátosságaink (eszközök, módszerek):....................................................... 160 1.2.6 Erőforrás tervünk: ........................................................................................................................ 160 1.2.7 Szervezetfejlesztési tervünk: ........................................................................................................ 161 2. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően 161 3. Együttműködések-partnerségi kapcsolatok kiépítése 162 3.1 Szülői ház ............................................................................................................................................ 162 3.1/A Az intézmény és a család közötti partnerség kiépítésének feladatai .......................................... 162 3.1/B Kapcsolati célcsoport: a szülői ház - minden szülő .................................................................... 163 3.1/C A kapcsolattartás formái, célja, felelőse ...................................................................................... 164 3.1/D. A szülőkkel az iskola programjának ismertetése ....................................................................... 165 3.1/E Igazgatói határozatok .................................................................................................................. 165 3.1/F A szülő bevonása a nevelés-oktatás feladatába ........................................................................... 165 3.1/G Közös szabadidős programok szervezése ................................................................................... 166 3.2 Kapcsolat a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal ..................................................................... 167 3.3 Iskolán kívüli kapcsolatok, szakmai és szakszolgálatokkal ................................................................. 169 3.4 Együttműködés (kapcsolattartás) a középiskolákkal ........................................................................... 171 3.5 A Roma Kisebbségi Önkormányzattal való kapcsolattartás ................................................................ 173 3.6 Együttműködés a civil szervezetekkel ................................................................................................. 174 II. A tanítást – tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei ................................................................. 176 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről 176 1.1 Az önálló tanulást segítő fejlesztés ...................................................................................................... 176 1.2 Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése .............................................................................................. 176 1.3 Szociális kompetenciák fejlesztése ...................................................................................................... 177 2. Kompetencia alapú értékelés rendszere 179 2.1 Egyéni értékelési napló ........................................................................................................................ 179 2.2 Az értékelés módszerei, eszközei ........................................................................................................ 180 III. Várható eredmények .................................................................................................................................. 180 1. Elvárható eredmények

181

IV. Intézményi önértékelés ............................................................................................................................... 182



A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 171.-172. par. tartalmazza a képesség kibontakoztató és az integrációs felkészítés szabályait, amely többlettámogatás biztosításával ösztönzi a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó - iskolai nevelésének-oktatásának megszervezését. A képesség-kibontakoztató felkészítés és az integrációs felkészítés 2003. szeptember 1-jétől az általános iskolákban és a szakiskolákban vezethetők be. A rendelet mindkét formára vonatkoztatva előírja, hogy a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján – kiadott pedagógiai rendszer alkalmazásával történik. A törvény szerint a pedagógiai rendszer részét képezi a tanterv, a ráépülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és - továbbképzési kínálat, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység. Az itt közreadott pedagógiai rendszer ezt a komplex pedagógiai rendszert készíti elő. Országos és helyi fejlesztések eredményeként olyan országosan akkreditált kerettantervek készülnek majd, amelyek az integrációs felkészítésbe bekapcsolódó iskolákban az integráció filozófiáját követő pedagógiai gondolkodásmódon alapuló, ennek megfelelő tanterveket alkalmazó, az integráció céljaihoz illesztett értékelést működtető, a pedagógusok munkáját speciális továbbképzési kínálattal, illetve a szolgáltatás feladatait is ellátó pedagógiai rendszerrel segítik majd. Az itt kiadott integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskolák életébe egy speciális szempontot, az együttnevelés szempontját emeli be, mely átstrukturálja a pedagógiai rendszer fogalmának hagyományos kereteit. Az itt kiadott integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem ad meg részletes tanítási tartalmakat, választandó tantervet, tankönyvet, stb., nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. Ha az integrációs nevelés ezt a célt eléri, működőképessé válik. A különböző intézmények a kialakított struktúrát már a saját pedagógiai programjuknak és helyi tantervüknek megfelelő tartalmakkal tölthetik ki.



Törvényi szabályozás A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 171.-172. par. tartalmazza a képesség kibontakoztató és az integrációs felkészítés szabályait. (1) A tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából z iskola képesség-kibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. (2) A képességkibontakoztató felkészítés keretében - a tanuló helyzetéhez igazodva - oldja meg az iskola a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet. (3) A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik. (4) A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik. (5) A képesség-kibontakoztató felkészítésben az a tanuló vehet részt, aki a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának megállapításánál figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényű halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámát is. (6) Az iskola igazgatója felveheti a képességkibontakoztató felkészítésbe azt a tanulót, aki nem halmozottan hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a tanuló hátrányos helyzetű. Az így felvehető tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett, képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók harminc százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve. (7) Az EMMI rendelet 172. § (1) bekezdése alapján a képesség kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanuló - egyéni fejlesztési terv alapján történő - haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, a tanulót, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét. (8) A képességkibontakoztató felkészítést az intézmény – az EMMI rendelet 172. § (2) bekezdése alapján az intézmény – a külön jogszabályban erre kijelölt szervezettel kötött együttműködési megállapodás alapján, a Szervezet szakmai támogatásával szervezi meg. A szakmai szolgáltatás kiterjed az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 31. §-a szerinti önkormányzati intézkedési terv közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve elkészítésének támogatására. (9) Nem nyújtható többlettámogatás a képesség-kibontakoztató felkészítéshez, ha az általános iskolában évfolyamonként több osztály működik, és évfolyamonként az egyes osztályokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya eltérő az osztályok között, amennyiben ez az eltérés bármely két osztály között meghaladja a huszonöt százalékot. (10) Képesség-kibontakoztató felkészítés az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában indítható.



Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere a következő elemeket tartalmazza

I. Az alkalmazás feltételei II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei III. Várható eredmények IV. Intézményi önértékelés



I. Az alkalmazás feltételei Az integrációs pedagógiai rendszer alkalmazásához elengedhetetlen néhány olyan szervezési, intézményi feltétel, amely biztosítja azokat a kereteket, amelyeken belül az integráció működni tud. Az iskola élete több ponton is átalakul, ha integrációs nevelésbe kezd. Újra kell gondolni tevékenységét, helyzetét, így az alábbi elemek végrehajtása kötelező.

1. Integrációs stratégia kialakítása 1.1 Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei alapján Az Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Integrációs Programja a hátrányos helyzetű gyerekek integrációs képesség kibontakoztató felkészítésének pedagógiai feladatát. a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 171.-172. par. szerint szándékozik megvalósítani és csökkenteni a szociális hátrányokat. Az intézmény bemutatása Szent - Györgyi Albert gondolatát magunkénak vallva határoztuk meg nevelő-oktató munkánk fő feladatait. „ Az iskola dolga, Hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, Hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, Hogy megtanítson bennünket a jól végzett Munka örömére, és az alkotás izgalmára, Hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, És, hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” Ezért fő feladatunk a műveltség megalapozása, a személyiség sokoldalú fejlesztése, valamint olyan korszerű tudáshoz juttatni gyermekeinket, hogy a rájuk zúduló információtengerből képesek legyenek szilárd értékrend alapján válogatni, a gondolkodás és a döntés képességének birtokában hagyják el az iskolapadokat. A nevelő-oktató munka kettős pilléren nyugszik: az egyik a család, a másik az iskola. A cél azonban közös, legféltettebb kincsünk a gyermek nevelése. Ennek érdekében nagyon fontos ápolni, megőrizni a szülői házzal kialakult partneri, harmonikus együttműködésünket. Ebben köszönet illeti a szülők közösségét, akik aktív szerepet vállalnak mindennapi életünkben. Jelenleg a HHH gyermekek szüleivel is jó kapcsolatunk van, rendszeresen részt vesznek az iskola életében, rendezvényeinken. Pedagógiai hitvallásból fakadóan hiszünk a gyermek jóra nevelhetőségében. Hisszük, hogy a jó példának és jó szónak nevelő ereje van. Az élet azt igazolja, hogy a világot mindig a jó emberek vitték előbbre. Ha az iskolánk szellemiségét ez az alapvető optimizmus hatja át, akkor az eredményes nevelői munkát illetően jó úton járunk.



Az 1-3. évfolyamon iskolaotthonos oktatási forma működik. Pedagógiai előnyeivel megnyugtató megoldást nyújt az óvoda és az iskola átmeneti problémáinak az enyhítésére. A hagyományos tanítási órarendtől eltérően egy osztályt két tanító tanít váltva, tantárgycsoportban, egyenlő arányban megosztva közöttük a tanórákat és a szabadidős tevékenységeket. A felelősség - megosztás kiegyensúlyozottabb, nevelés terén előnyösebb. A napi időbeosztás jobban megfelel a kisgyermek életkori jellemzőinek. Nagyobb intenzitással lehet foglalkozni a tanulásban lassúbb ütemben haladók felzárkóztatásával és a tehetségek gondozásával. Az itt tanító kollégák nagyon átgondolt órarendet állítottak össze. Az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában, 1-4. évfolyamon a fejlesztés kiemelt területei az alábbiak: - írás, olvasás, számolási készség kompetenciájának kialakítása - a tanulási stratégiák megválasztása (a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele) - az ismeretek tapasztalati megalapozása, - a differenciált fejlesztés, - a tanulók egészséges terhelése, - fejlődésük folyamatos követése, - az iskolaotthonos oktatási formában mindennapos testnevelés szervezése Második szakasz: 5-8. évfolyam Szervesen folytatja az első szakasz nevelő-oktatómunkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Ennek érdekében nevelő-oktató tevékenységünk preferált területei az alábbiak: - a matematika tantárgy nívócsoportos oktatása 3-8. évfolyamig, gondot fordítva a tehetségek szellemi fejlődésére, a gyengébbek felzárkóztatására, - kiscsoportos nyelvi oktatás 5-8. évfolyamig (angol, német nyelvből) a hatékony nyelvtanulás érdekében (jól felszerelt nyelvi labor) - a nyolcadik évfolyamon a sikeres felvételik érdekében választható tanórákat szervezünk magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból - tanulási nehézséggel küzdő, lemaradó tanulóinkat segíti felzárkóztató programunk (egyéni korrepetálások 1-7. évfolyammal bezárólag) - a személyiség sokoldalú fejlesztését jól szolgálja a művészetoktatás, valamint az énekkar tevékenységei - tantárgyi szakköri foglalkozásokat kínálunk, melyek tanulóink ismereteit bővítik, mélyítik (matematika, számítástechnika, környezetvédelem-egészségvédelem) - a mozgáskultúra fejlesztését, a sportolást; a versenyekre való felkészülést célozzák meg az iskolai sportköri foglalkozások,(10) és a DSE szakosztályai (labdarúgás, kosárlabda, atlétika, úszás). - informatika oktatás 4. évfolyamtól (2 jól felszerelt számítástechnika szakteremmel rendelkezünk) - a mindennapos testnevelés keretében az 5. és 6. évfolyam szervezett úszásoktatásban részesül. Tanórán kívüli tevékenység közül fontos a napközi otthoni nevelői munka, mely sokrétűségéből fakadóan segíti a gyermek tervszerűen irányított másnapra való felkészülését, viselkedéskultúrájának fejlesztését, a szabadidő hasznos eltöltését.


Pedagógiai program157 Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink minél nagyobb számban vegyék igénybe a napközis és tanulószobai foglalkozások által nyújtott lehetőségeket. A délutáni foglalkozásokat színesíti az alapfokú művészetoktatás négy ágazata: - zeneművészeti ág, ezen belül a következő tanszakok választhatóak: klasszikus zene: billentyűs-zongora, fafúvós-furulya, fuvola, akkordikus-gitár, vonós-hegedű, elektroakusztikus zene: billentyűs-szintetizátor-keyboard, - képzőművészeti ág: festészet tanszak, az előképzők után grafika tanszak, - színművészeti ág: színjáték tanszak, - táncművészeti ág: társastánc tanszak, Mindegyik művészeti ág előképzővel indul és ezt követi a képzés rendjében alapfokon hat évfolyam. A zeneművészeti ágon van négy továbbképző évfolyam. A Nemzeti köznevelési törvény és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet alapján a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a művészetoktatás térítési díj kötelezett, melyet minden évben a fenntartó határoz meg. A gyermekvédelmi kedvezményben részesülők térítési díjmentesek. Célunk: minél nagyobb arányban bevonni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinkat az alapfokú művészetoktatásba. A művészeti tanórák pedagógiai értéke nevelő-oktatómunkánk fontos része. Az ismeretközlés mellett egyre fontosabbá vált a nevelés, s ennek egyik legjobb eszköze a művészetekkel való foglalkozás. Az alapfokú művészeti nevelés lehetőséget biztosít a művészetek iránt vonzódó tanulók ismereteinek gyarapítására. Intenzíven fejleszt számos képességet: memória, koncentráció, önfegyelem. Nevelő hatását lemérhetjük a tanulók magatartásában, értelmi, etikai, esztétikai fejlődésében. Azok a gyerekek, akik valamilyen művészeti ágban tevékenykednek, hasznos, örömteli időtöltésre találnak társaikkal az együttes munkában. A közös fellépések erősítik az egymáshoz, a településhez való tartozás érzését. Hagyományőrző rendezvényeink színvonalát emelik növendékeink és pedagógusaink fellépései, gálaműsorok, hangversenyek, tárlatok, félévi, év végi vizsgák. Az elsajátított ismeret, tudás nem haszontalan időtöltés, gazdag, személyiségformáló. Intézményünk aktív részese településünk minden napjainak. Színvonalas műsorokkal emeljük városunk kulturális életét. A művészetoktatásban szakmai kihívást jelentett a minősítési eljárás. Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény címet kaptunk 2007-ben. Művészeti áganként kiválóra minősített: a zeneművészeti ág, a képzőművészeti ág, a színművészeti ág, és minősített a táncművészeti ág.


Pedagógiai program158 Az itt tanító kollégák lelkiismeretes szakmai munkáját dicséri az elért eredmény. Egyrészt megfeleltünk az OM idevonatkozó rendeletének, mely a minőségbiztosításról és minőségfejlesztésről szól, másrészt a költségvetési törvény változtatása minősítéshez köti a normatíva folyósítását. Szeretnénk, ha az induló első évfolyamon a szülők élnének ezzel a lehetőséggel, amely az intézményben helyben adott és valamelyik művészeti ágba beíratnák gyermekeiket. A középiskolai felvételiken a 8. évfolyamos tanulóink megállják a helyüket, magas pontszámokat érnek el, amellyel szívesen látják a záhonyi gyerekeket neves gimnáziumokban és szakközépiskolákban. (Tóth Árpád Gimnázium Debrecen, Ady Endre Gimnázium Debrecen, Krúdy Gyula Gimnázium, Kölcsey Ferenc Gimnázium, Vasvári Pál Gimnázium Nyíregyháza, Bessenyei György Gimnázium Kisvárda) Tanítványaink értékálló tudását biztosítja, hogy megtartják a középiskolákban az iskolánkból vitt eredményeiket. Az intézmény az országos kompetencia méréseken 4.-6.-8. évfolyamon szövegértés és matematika tantárgyból minden tanévben az országos átlag felett teljesít. A rangos megyei és országos versenyeken kiemelkedő eredményeket érünk el több tantárgyból. (matematika, magyar nyelv, német nyelv, informatika, történelem) A tantestület innovatív, magasan kvalifikált.

1.2 Célrendszer megfogalmazása Célunk: Tudatos pedagógiai munkával arra törekszünk, hogy nevelési- és oktatásszervezési keretünket az alábbi kívánalmak jellemezzék: -

Minden 6 – 14 éves korú gyerek integrált keretek között nevelődjön. Biztosítsa minden gyermek számára a lehetőséget képességei kibontakoztatásához. Az előzetes, otthonról hozott tudást, kultúrát minden gyermek értékként képviselheti. Tudatosan figyelje és fejlessze a gyermekek interperszonális és csoportszociális készségeit is. A szülő, a család, (mint partner) legyen résztvevője az iskolai folyamatoknak, erősödjön a család- iskola- gyerek közötti kommunikáció. Együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli környezetben dolgozunk. Az oktatás ügyében érintett intézmények szervezett, tudatos együttműködése valósuljon meg. Továbbtanuló gyermekeink előmenetelének nyomon követése. A programban felhasználható pedagógiai, módszertani kultúra fejlesztése.

1.2.1 Célcsoport: Az általános iskola 386 fős tanulóközössége, a nevelés – oktatás szakemberei, a pedagógusok 38 fős közössége, az intézmény használói, a településen élő családok. A nevelésben partner, a fenntartói társulásban működő önkormányzatok (Záhony, Zsurk, Győröcske), szülők, Roma Kisebbségi Önkormányzat, civil szervezetek.

1.2.2 A program szellemisége: Az Integrációs Programunk – építve több hazai és nemzetközi iskolafejlesztő program legjobb tapasztalataira – egy olyan nyitott iskolamodellt vázol fel, amely alapvetően fontosnak tartja a gyermek szükségleteire, viselkedésére, tulajdonságaira való reagálást, illetve érdekeltté, motiválttá akarja tenni őt saját nevelődési, Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program159 tanulási folyamataiban. Ezért mind a tananyag feldolgozási módjának, ütemének, szervezeti kereteinek kialakításába bevonja magát a gyermeket is. Kezdetektől, a gyerek iskolába kerülésétől, hangsúlyosan épít a tanulók önálló gondolkodására, mérlegelésére és döntéseire. Hagyja érvényesülni a gyermek spontán érdeklődéséből, tapasztalataiból származó nevelő hatásokat. Foglalkoztató, munkáltatói iskola kialakítására törekszünk. Az egyén fejlesztésén keresztül, azzal kölcsönhatásban, fejleszti a befogadó közösséget. A közösen végzett tevékenységek, együttes élmények, az egész személyiség érzelmi, morális fejlődését segítik. Fontos a tudatos differenciálás és a hatékony kompetencia alapú oktatás teljes körű elterjesztése. A program a mások iránti nyitottságot és elfogadást, a szorgalmat kiemelt értéknek tekinti, az egész személyiséget fejlesztve tanítja. Meghatározó benne a gyermekközpontúság, a pedagógus és a gyermek kapcsolata. A gyermekeken keresztül a záhonyi családokra is hat.

1.2.3 Az Integrációs Program alapelvei -

-

Olyan emberek nevelése a cél, akik egész életükön át, nyitottak a folyamatos tanulásra, információk szerzésére. A gyerekekkel szemben az egyéni fejlődésnek megfelelő elvárásokat, és ezzel harmonizáló feladatokat szükséges megfogalmazni, biztosítani. A tanulókat korszerű (anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai, informatikai, természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai, művészeti) tudás birtokába kell juttatni. A tanítási környezetet a demokratikus szemléletre és a személyek közötti kölcsönös megbecsülésre építjük. A tanuláshoz való jog erősítése, tudatosítása.

1.2.4 Az osztálytermekben folyó nevelő – oktató munka során az alábbi alapértékeket preferáljuk: -

Gondoskodás, törődés: figyelés önmagunkra, másokra, modellszerű tanítói, tanári magatartás, a tisztelettudó, megbecsülő, figyelmes gondoskodó attitűd alakítására. Hatékony kommunikáció: a nyelvi, a művészetek által közvetített kommunikáció a társadalmi beilleszkedés alapja. Az összefüggések felismerése, aktivitás, alkalmazni tudás: a világ jelenségeinek komplex megismerése, alakítása. A közösség: a gyermekek együttműködő csoportja a demokratikus társadalmi beilleszkedés modelljeként a közösségbe tartozás élményét nyújtja. Tárgyi értékeink megőrzése, megbecsülése.


Pedagógiai program160 1.2.5 A cél elérését segítő sajátosságaink (eszközök, módszerek): -

A pedagógus szerepe, személyiségének jelentősége. A tanulóbarát környezet kialakítása. A tanítás – tanulás sajátos megszervezése (a folyamat tudatos megszervezése). A tanórán kívüli foglalkozások hatékony felhasználása. A testi – lelki egészség fejlesztése, erősítése – mentálhigiéné, egészségnevelési program. A projektoktatás meghonosítása, kooperatív tanítás elterjesztése. A differenciálás. A sajátos rendszerű értékelés – egyénre szabott értékelés. A szülőkkel való nyílt, őszinte, rendszeres élő kapcsolat kialakítása. A helyi társadalom tagjainak széleskörű együttmunkálkodása.

1.2.6 Erőforrás tervünk:

Személyi ellátottságra

Tárgyi ellátottságra

Meglévő képzettségek számbavétele.

A meglévő feltételek számbavétele

Hiányzó képzettségek feltérképezése (gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus).

A hiányzó tárgyi eszközök feltérképezése

A beiskolázási tervünk felülvizsgálata, aktualizálása, esetleges módosítása.

A taneszköz fejlesztési tervünk áttekintése, átdolgozása

Új módszerek, pedagógiai eljárások megismerése egymás gyakorlatából, és más integrációs iskolától, továbbképzéseken való részvétel, belső képzések.

Az integrációs nevelés évfolyamain a tantermek bútorainak fejlesztése és esélyegyenlőségi pályázatok.

Új módszerek meghonosítása folyamatos (pl. projektmódszer, kooperatív tanulás, informatikai ismeretek elmélyítése), óravázlatok készítése.

A munkakörnyezet folyamatos alakítása az elvárásoknak megfelelően (ROP beruházás, folyamatos fejlesztés), rövid, közép, hosszú távú fejlesztés.

A hiányzó szakemberek képzése: fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus, utazó gyógypedagógus, pszichopedagógus.

Helyi források, pályázati pénzek bevonása az integrációs eszközök beszerzéséhez, az integráló környezet kialakításához.


Pedagógiai program161 1.2.7 Szervezetfejlesztési tervünk: A stratégiai célok elérése érdekében - Megszervezzük az integrációs rendszer működtetéséhez szükséges munkacsoportokat. (IPR menedzsment felállítása, IKCS, Átmenetet biztosító munkacsoport, Módszertani adaptációt segítő munkacsoport) - Iskolai környezeti munkacsoport (IKCS) működtetésével – rendszeres kapcsolattartást biztosítunk a programot támogató társintézményekkel, civil szervezetekkel. - Óvodából iskolába való átmenetet segítő csoport működtetése közösen az óvodával - Meghatározzuk az integrációs munkacsoportok feladatait, munkamódszereit, együttműködési formáit. - A módszertani képzéseken elsajátított ismereteket adaptálva működtetjük a módszertani adaptációt segítő munkacsoportot. - Ütemtervet készítettünk a munka végzéséhez. - Kidolgoztuk és alkalmazzuk a programelemeket. - Elfogadtuk a kidolgozott programelemeket, a megírt programot. - Folyamatosan kontrolláljuk az iskolában az 1. évfolyamon dolgozó nevelők munkájában az új programelemek bevezetését. - Tervet készítünk a tantestületi képzésekre. - Tantestületi belső képzések alkalmával megismerjük a szakmai és törvényi szabályozásokat. - Osztályfőnökök feladatainál a munkaköri leírásukban rögzítjük az integrációs rendszer működtetéséhez kapcsolódó feladatokat. - Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásánál kiemelt figyelmet kapnak a HHH tanulókhoz kapcsolódó tevékenységek

2. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően 2012/2013-es tanév Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók osztályonkénti kimutatása

1/a 1/b 2/a 2/b 3/a 3/b 4/a

21 20 22 19 20 18 25

halmozottan hátrányos helyzetű HHH 2 1 1 1 2 2 3

4/b

23

6

2

8

34,7

5/a

20

1

1

2

10,0

5/b

21

2

1

3

14,2

5/c

21

3

1

4

19.0

6/a

23

1

1

2

8,6

osztály

oszt. létszám

méltányossági HH (30%) 1 1 1 1 1 1 1

összes hátrányos 3 2 2 2 3 3 4


% 14,2 10,0 9,0 10,5 15,0 16,6 16,0

Pedagógiai program162 6/b

25

5

2

7

28,0

6/c

20

1

1

2

10,0

7/a

21

1

1

2

9,5

7/b

24

1

1

2

8,3

8/a

25

4

2

6

24

8/b

19

3

1

4

21,0

Összesen:

386

40

21

61

Az intézmény HHH tanulóinak elosztása minden évfolyamon megfelel a jogszabályban rögzítetteknek

3. Együttműködések-partnerségi kapcsolatok kiépítése "A gyerekeknek egészséges környezetre van szükségük és a közösségnek nem lehetnek egészségesek a szülői támogatás nélkül." Trish Magee

3.1 Szülői ház Cél: A szülők bevonása az oktatás- nevelés folyamatába. Oktató nevelő munkánk hatékonyságát nagymértékben befolyásolja, milyen kapcsolat alakul ki az iskola dolgozói és a szülők között. Amennyiben ez a kapcsolat jó, nagymértékben elősegíti a gyermekek fejlődését. A közös ráhatás eredményeként nő a pedagógiai munka hatékonysága. 3.1/A Az intézmény és a család közötti partnerség kiépítésének feladatai Kapcsolatépítés alapvető céljai:

Kapcsolati célcsoport Szülői ház- minden szülő

1. Kommunikáció fejlesztése

2. Egymás megismerése, elfogadása

3. Gyermek képességeinek kibontakoztatása

Kapcsolat formái: a) nyílt napok, fogadóórák, szülői értekezletek

A gyermek iskolai A szülők bevonása az teljesítményének iskolai életbe megismerése

Közös programok kialakítása (igényfelmérés, szervezés)

b) látogatás a családnál

A család megismerése

Tanácsadás, segítségnyújtás

A passzív szülők bevonása


15,8


c) közös iskolai rendezvények, szabadidős programok,

Közösségépítés

Összetartozás érzésének erősítése

Közös ismeret- és élményszerzés

Kapcsolat gyakorisága

a) havonta

b) félévente

c) kéthavonta

Dokumentálás módja

Személyek Közös fejlesztési célok

A munkaközösség vezetők (alsós, felsős) és a gyermekvédelmi felelős beszámolója Osztályfőnök és gyermekvédelmi felelős Háromhavonta egyéni fejlesztési napló

Osztályfőnöki feljegyzések, jelenléti ívek

Új szülők tájékoztatása, bevonása

Mentálhigiénés programban való együttműködés

3.1/B Kapcsolati célcsoport: a szülői ház - minden szülő a) A kapcsolattartás időrendje Szeptember: szülői értekezlet, fogadóóra Október: fogadóóra November: fogadóóra, 8. osztályos szülői értekezlet pályaorientáció témakörben December: fogadóóra, szaktanári szülői értekezlet Január: szülői értekezlet, fogadóóra Február: fogadóóra Március: fogadóóra Április: nyílt napok, szülői értekezlet, fogadóóra Május: fogadóóra, szaktanári szülői értekezlet Felelős: igazgató, osztályfőnök, szaktanár, b) Családlátogatás: Leendő első és ötödik osztályokban a leendő osztályfőnök látogatást tesz, illetve a tanév során szükség esetén bármikor. Felelős: osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős c) Közös iskolai rendezvények, szabadidős programok: Szeptember: tanévnyitó ünnepély, papírgyűjtés, Október: Zene Világnapja, Népdaléneklő verseny, emlékezés az aradi vértanúkra, Október 23ünnepi műsor November: Fogászati- és testápolási verseny December: Mikulás ünnepség, Karácsonyi gálaműsor, jótékonysági vásár Február: Farsang Március: Nőnap, Március 15. ünnepi műsor Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony

Pedagógiai program164 Április: Költészet napja-szavalóverseny, rajzpályázat, Föld napja – osztályok közötti vetélkedő, Árpád-hét (versenyek, vetélkedők) Családi Nap Május: Anyák napja, koncert, osztálykirándulások, kerékpártúrák, művészetoktatás gálaműsora, Gyermeknap, Június: ballagás, tanévzáró ünnepség A felelősök az aktuális tanév munkatervében vannak feltüntetve. 3.1/C A kapcsolattartás formái, célja, felelőse Célja a szülő és pedagógus lehetőségeinek ismertetése arról, milyen fórumok állnak rendelkezésre a közös együttműködéshez. Szülői értekezletek: - iskolai szülői munkaközösségi értekezlet – évi három alkalommal - osztály szülői értekezlet – évi három alkalommal - szaktanári szülői értekezlet – évi két alkalommal - pályaválasztási szülői értekezlet - kirándulás megbeszélése a szülőkkel- egy alkalommal - ballagással kapcsolatos megbeszélés – egy alkalommal - művészetoktatás – tanszaki szülői értekezletek Felelős: igazgató, osztályfőnök, szaktanárok, napközis nevelő Családlátogatás: Cél, hogy évente egyszer jusson el a családokhoz az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel -

a program kezdetén környezettanulmány elvégzése a program elfogadása alkalmával problémák, sikerek esetén alkalmanként (szükség esetén)

Módszer alkalmazása: beszélgetés, meggyőzés. Felelős: osztályfőnök, gyermek- és ifj.véd. felelős, Gyermekjóléti Szolg. munkatársa, Nyílt nap, nyílt óra, nyílt hét: - az iskolai-óvodai programba /Ped. pr./ kínált lehetőségeken kívül további alkalmakat biztosítunk a programban részt vevő szülők számára. Módszer alkalmazása: példamutatás Felelős: osztályfőnök, szaktanár, Esetmegbeszélés: -

Egy felmerült probléma tisztázása érdekében. Esetjelzőlapok alkalmazása.


Pedagógiai program165 Módszere: beszélgetés, meggyőzés Felelős: osztályfőnök, szülő, gyermek- és ifj.véd. felelős, Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa Negyedéves tájékoztató a gyermekről: -

A tanulóra jellemző személyiségjegyek, képességek valamint a tanulmányi előmenetele, magatartása alapján.

Felelős: osztályfőnök, szaktanár Tájékoztató füzetébe bejegyzések, információk: -

alkalmanként (dicséret, figyelmeztetés stb.)

Felelős: osztályfőnök, szaktanár, igazgató, művészetoktatás szaktanárai Telefonon történő elérhetőség, azonnali intézkedés érdekében.

3.1/D. A szülőkkel az iskola programjának ismertetése Célja, hogy a szülő ismerje meg, mit jelent gyermeke számára, ha ebben a programban részt vesz. Ideje: szeptember, első szülői értekezlet Felelős: igazgató 3.1/E Igazgatói határozatok Az IPR-be bevont HH tanulókról osztályonként 30% 3.1/F A szülő bevonása a nevelés-oktatás feladatába Részt vehetnek az osztály foglalkozásain - nyílt nap szervezése. Célja, hogy megláttassuk a szülőkkel az oktatás-nevelés problémáit a tanítási órákon. - Lehetőség van erre egyrészt a nyílt napokon, órákon. - Másrészt, az adott gyermek megfigyelésére legyen alkalma egy-egy órán-problémás esetekben. Felelős: osztályfőnök, szaktanár,


Pedagógiai program166 3.1/G Közös szabadidős programok szervezése Célja a szülő bemutatkozása pozitív példával. Ideje lehet egy-egy tanítási óra, vagy délutáni rendezvény, napközi. a) Közös sportfoglalkozás. Felelős: osztályfőnök, szaktanár, napközis nevelő b) művészeti foglalkozás Célja: A nevelő irányításával megtanul a szülő szakszerű segítséget adni. Ideje, helye: Tanórán kívül, szabadidőben, otthon Felelős: osztályfőnök, szaktanár, szülő c) Tanórán kívüli osztályprogramok megszervezésében és lebonyolításában is részt vehetnek. - kirándulás - versenyre elvitel - tájékozódás Célja, hogy segítse a pedagógus munkáját. d) Jelenjen meg gyermeke kíséretében is iskolai ünnepélyeken (pl. évnyitó, évzáró) tevékenyen hozzájáruljon osztályrendezvények lebonyolításához. (pl. farsang, mikulás, színházlátogatás, kirándulások, stb.) Felelős: osztályfőnök, szülő, óvónő



3.2 Kapcsolat a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapgondolata értelmében ahhoz kell minden szükséges állami, önkormányzati segítséget megadni, hogy a szülők a gyermeket a családban nevelhessék fel. A gyermekvédelmi törvény olyan szociálpolitikai célt tűzött ki maga elé, amely egy tágabb gyermekvédelmet, a minden rászoruló gyermek egyenlőségét növelő általános ellátó rendszer keretét határozza meg. A társadalom működési zavarai a leginkább kiszolgáltatott réteget: a gyerekeket és a fiatalokat sújtják, közülük is leginkább azokat, akik amúgy is hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben kénytelenek élni. Egészséges fejlődésük előmozdításához szükség van a személyiségfejlődés bonyolult feltételrendszerét figyelembe vevő gyermek – és ifjúságvédelmi tevékenységre is, amelyben az óvoda és az iskola pedagógusainak fontos szerepük van. A gyermekvédelem minden gyermekre és fiatalra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tudnivalók összessége. A gyermek- és ifjúságvédelem területén legfontosabb prevenció. Ehhez szükséges a gyermekek családi- és életkörülményeinek megismerése. A baráti kör feltérképezése, nyílt, őszinte kapcsolat kialakítása. A hátrányos és nehéz anyagi helyzetben élők támogatása. A bűnmegelőzés érdekében szakértők bevonásával felvilágosító előadások szervezése. Szoros kapcsolat kialakítása a hivatásos pártfogókkal, a rendőrség ifjúságvédelmi felelőseivel, a gyámüggyel. A gyermekvédelem sokrétű, összetett, komplex tevékenység. Az óvoda és az iskola jelentősége, hogy mindkettő „jelző intézmény”, így nem kell külön „felderíteni” a problémás gyereket, tehát elérhetők, segíthetők, befolyásolhatók. Cél: A gyermek problémáit minél korábban felismerni, és minél hatékonyabban kezelni, megelőzve súlyosabbá válásukat. Lényeges, hogy a felderített eset után a jelzés időben kerüljön a megfelelő segítő szervezethez. Együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal: -

-

A tanév elején (szeptember hónapban) a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyerekek nyilvántartásának felülvizsgálata és az új gyermekvédelmi esetek felderítése Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával való egyeztetés, közös családlátogatások. Folyamatos kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával, hatékony együttműködés. Havonta egy alkalommal megbeszélés, a tapasztalatok, problémahelyzetek és a segélynyújtás formáinak, módjainak átbeszélése. Szükség szerint esetmegbeszélések tartása, ahol jelen van a gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök, a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai, a védőnő, a gyámügyi előadó esetleg a jegyző, az orvos, és ha olyan jellegű a probléma, akkor a helyi rendőrség is. (krízishelyzet esetén többször is sor kerül esetmegbeszélésre). Évente egyszer éves tanácskozásra kerül sor, melyen a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek (óvoda, iskola, Gyermekjóléti Szolgálat, védőnő) értékelik az éves munkát.

A védőnő rendszeresen végzi látogatásait az iskolában és tájékoztatja a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársát, valamint az iskola gyermekvédelmi felelősét, ha olyan problémával találkozik, ami hatáskörükbe tartozik.


Pedagógiai program168 A Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett fórumokon való részvétel (egészséges életmód, gyermeknevelés buktatói, családtámogatási rendszer) témakörben. Az együttműködés a nyári szünetben is fenn áll, a kapcsolattartás folyamatos, szükség esetén családlátogatás szervezése, esetmegbeszélés tartása problémás helyzetben. A gyermekek védelmének rendszerében fontos feladatot látnak el az alábbi személyek: Iskolán belül: - igazgató, igazgatóhelyettes - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, - osztályfőnök, szaktanár, napközis nevelő Iskolán kívül: - védőnő, - iskolaorvos, - RKÖ képviselő Az igazgatónak az iskolán belül a megelőzés és a veszélyeztetett gyermekek érdekében alkalmazott módszerek megválasztásában fontos szerepe van. Megfelelő gyermekvédelmi szemléletet alakít ki az iskolában, a gyermekvédelmi munkát folyamatosan ellenőrzi és értékeli. Az osztályfőnököknek kiemelkedő szerepük van: A problémás gyerekeket folyamatosan figyelemmel kíséri Igyekszik megismerni minden tanulóját, ezek képességeit, érdeklődési körét, jellemét, családi körülményeit, pályaválasztási terveit. A gyermekkel kapcsolatos minden változást megkonzultál a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden osztályfőnök, pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásban, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére egy pedagógus gyermek- és ifjúságvédelmi felelősként tevékenykedik. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: - a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, - családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, - a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, - segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, - a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, - tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.



Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, - jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakemberének. Védőnő: felvilágosító, egészségvédő programok szervezése, tisztaságvizsgálat (egészségügyi ellenőrzés) Iskolaorvos: egészségügyi szűrések, felmérések, védőoltások

3.3 Iskolán kívüli kapcsolatok, szakmai és szakszolgálatokkal

Szociális Központ Családsegítő Szolgálata Záhony és Bodrogköz Térségek Egységes Pedagógiai Szakszolgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei 1.sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Rendőrkapitányság Roma Kisebbségi Önkormányzat Együttműködések, partnerségi kapcsolatok kiépítése szakszolgálatokkal, folyamatos konzultációra való törekvés.

szakmai

szervezetekkel

Cél: A speciális segítségnyújtás időben történjen, szakember bevonásával, egyéni fejlesztéssel. 1. A szakszolgálatok működési rendjét, igénybevételét törvényi előírás határozza meg. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. végrehajtásának fontos feltétele az oktatási intézmények tevékenységébe illesztett differenciált személyiségfejlesztés, az egyéni sajátosságok figyelembe vétele, a lemaradók folyamatos felzárkóztatása, valamint a társadalmi és kulturális hátrányok kompenzálása. Ennek az oktató-nevelő munkának intézményi szintű speciális szakmai támogatása a pedagógiai szakszolgálatok alaptevékenysége, melyet intézményünk napi szinten igénybe vesz. Intézményünk az alábbi szakszolgálati tevékenységet veszi igénybe rendszeresen: - Nevelési tanácsadás - Logopédiai ellátás - Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás - Gyógytestnevelés


és

Pedagógiai program170 A Pedagógiai Szakszolgálat kérésre vizsgál. A feltárt problémák orvoslása időben történjen meg, a segítés szakszerű legyen minden gyermek esetében. Szakvélemény alapján speciális munkarend kialakítása. Adekvát munkaszervezés, pedagógiai segítségnyújtás. Fejlesztés, időszakos kontroll vizsgálatra küldés. Egyéni fejlődési napló vezetése. Egyéni korrekció nyújtása. Speciális képzettségű nevelő munkába állítása. 1. A tankötelezettségi törvény előírása alapján az óvodai iskolaérettségi vizsgálatot figyelembe véve, a Pedagógiai Szakszolgálat véleménye alapján az igazgató dönt a felvételről. 2. A tanév rendjéről szóló EMMI rendelet minden tanévben meghatározza a tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányoknak a csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák igazgatói minden év október 15-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések, illetve a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni és ezért az osztálytanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. A vizsgálatot az érintett tanulókkal december 10-ig kell elvégezni. A vizsgálat elvégzéséhez a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 4-8 évesek számára elnevezésű programcsomagot kell használni. Probléma esetén vizsgálati kérelemmel fordul az intézmény a Pedagógiai Szakszolgálathoz, illetve szükség esetén az 1.sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz a gyermek egyéni fejlesztése érdekében. (logopédiai terápia, egyéni fejlesztés, sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs fejlesztése, integrált oktatás keretén belül). Eredmény: sikerélményekhez jutás, egyéni ütemű készség és képességfejlesztéssel speciális gondozással jelentős javulás elérése. Dokumentálás: -

vizsgálatkérő lapok, pedagógiai vélemény, szakvélemény, felülvizsgálati kérelem, egyéni fejlesztő napló, értékelő lapok



3.4 Együttműködés (kapcsolattartás) a középiskolákkal

A továbbtanulás (pályaválasztás) az egyik legfontosabb állomás a tanuló életében. A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Az iskolaváltás, az új környezet, az új társak, új normarendszer sok fiatalnál okozhat megtorpanást, az eredmények csökkenését. Tanulóink megyei és megyén kívüli középfokú intézményekbe jelentkeznek és nyernek felvételt. Rendszeres kapcsolattartás a helyi középfokú intézménnyel van, a Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr Béres József Kollégium, valamint a Bessenyei Iskolaszövetség keretén belül a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégiummal. Cél: 1. Az átmenet problémáinak csökkentése érdekében alaposabb előkészítő munka. 2. Tudatosabb együttműködés a középiskolákkal. 3. Az utókövetés feltételeinek kialakítása. Feladatok a minőségi beiskolázás érdekében: a) előkészítés: 5. osztálytól a tanulók tudatos felkészítése a sikeres pályaválasztásra, motiválás, érdeklődés felkeltése. Felelős: osztályfőnök b) közvetlen felkészítés a beiskolázás előtt: - a középiskolák nyílt tanítási napjain való részvétel biztosítása (a tanulónak, osztályfőnöknek egyaránt) - pályaválasztási kiállítás megtekintése a megyeszékhelyen (a 8. évfolyam tanulói, osztályfőnökök, igazgatóhelyettes) - eszmecsere a középiskolák pályaválasztási felelős tanáraival, szórólapok, a középiskolák bemutatója alapján – motiváltság megerősítése - Pedagógiai Intézet (megyei) pályaválasztási szaktanácsadójának, szakmai segítségének igénybevétele - Munkaügyi Központ számítógépes programjának igénybevétele - a tanulóink körében legnépszerűbb középiskolák pályaválasztási felelőseinek meghívása iskolánkba – látogatási terv készítése a jövőre vonatkozóan, együttműködési terv körvonalazása Határidő: a 8. évfolyamon szeptember – december hónapokban. Felelős: osztályfőnök, igazgatóhelyettes, szülő, tanuló. c) döntés (közös felelősség: gyermek, szülő, osztályfőnök) Határidő: január. Felelős: osztályfőnök, igazgatóhelyettes.



d) a középiskolák hivatalos visszajelzésének adminisztrálása, irattárazása. Határidő: május, június. e) együttműködési terv elkészítése azon középiskolákkal, amelyekbe az integrációban részt vevő tanulók felvételt nyertek. -

az együttműködési területek azonosítása: tanulmányi munka, közösségi tevékenység, motiváltság, szabadidős program, családi helyzet, neveltségi szint, stb. a kapcsolattartás módja, felelősei utókövetés, módja, felelősei

f) utókövetés (együttműködés a megállapodás alapján) -

félévkor minden tanév végén az iskolatípus utolsó évfolyamán - újabb tanintézmény, a munka világa felé

Az integrációs naplóhoz csatolni kell minden új adatot. Várható eredmény: -

sikeres minőségi beiskolázás az általános és középiskolák együttműködésének új alapokra helyezése, bővítése a tanulók fejlődésének, sorsának megbízhatóbb utókövetése pedagógiai tapasztalatok levonása, dokumentálása, felhasználása a következő évfolyamok tanulóinál

A folyamat értékelése: A tanév végi értekezleten, a terület felelős gazdái. A gyakorlat kontrollálása: szükség esetén beválás vizsgálatkor.



3.5 A Roma Kisebbségi Önkormányzattal való kapcsolattartás Célok: 1. A kisebbségi önkormányzat bevonása a z intézmény munkájába. 2. Párbeszéd többség és kisebbség között 3. A gyermekek identitás tudatának erősítése 4. Egymás kultúrájának tiszteletben tartása, nyitottság és elfogadás 5. Saját eszközeikkel ők is segítsék a program sikerét. Tevékenységek: - iskolai rendezvényeken való részvétel - családlátogatások - tehetséges tanulók mentorálása (Útravaló-MACIKA Tehetséggondozó program)

program,

Arany

János

A törvény szerint a program részesei lehetnek azok a tanulók: -

akiknek szülei 8 osztályt vagy annál kevesebbet végeztek el rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek esetleg egyéni elbírálás alapján kerülnek a programba.

Feladatok: 1. A kisebbségi önkormányzattal megismertetni az iskola integrációs programját. 2. Esetmegbeszélések szükség szerint tanulókról, a családokról. 3. Bevonjuk őket a közös munkába, ha az integrációs oktatásban résztvevő roma tanulókkal probléma van, közösen oldjuk meg azt. 4. A versenyekre kell utaztatni a tanulókat, igénybe vesszük a kisebbségi önkormányzat segítségét. 5. A lehetőségekhez mérten segítségadás a rászoruló családoknak, például: iskolai tanszerek, felszerelések pótlása. 6. Minden esetben meghívjuk a kisebbségi önkormányzat képviselőit: -

iskolai rendezvényekre, művészeti bemutatókra fórumokra bemutató órákra napközis foglalkozásokra családlátogatásokra

7. Együttműködési megállapodás megszervezése. 8. A gyakorlat kontrollálása, eredmények népszerűsítése. 9. Környezettanulmányok elkészítésébe való bekapcsolódás. 10. Hiányzások összesítése, felmérése havonta.



3.6 Együttműködés a civil szervezetekkel

Az elmúlt évtized társadalmi folyamatainak egyik legjelentősebb eredménye a civil szerveződések megjelenése az élet minden területén, így az oktatásban is. Az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény jelentős jogokat adott a társadalom tagjainak ahhoz, hogy ne csak felülről irányítsák, formálják őket, hanem egyénként megfogalmazott gondolataik, az egyének szervezetbe tömörítésével törvényes meghallgatásra találjanak. A közhasznú törvény kizárja a politikai elkötelezettséget. A civilszervezeteket nem kötik túlzottan szigorú jogszabályok, ezért rugalmasak, gyorsan tudnak alkalmazkodni a változásokhoz és hiányterületeken is pillanatok alatt képesek megjelenni, állandó kontrollt jelentenek. Indikátorként azonnal jelzik, ha valami nem jól szabályozott, nem jól működik, ha érdeksérelem történik. A civil szervezetek tulajdonképpen magát a társadalmat képezik, közben a társadalmat formálják, eközben saját maguk is alakulnak. Az egész társadalmat lefedik, az élet minden területén megnyilvánul az önszerveződés. Így kerülhetnek bele e szerveződésekbe pedagógusok, egészségügyi dolgozók, szülők, gyermekek (ifjúsági tagozat). Szemléletformálásra van szükség a társadalom minden területén, így az oktatásban is. Beszélnünk kell az integrációról, illetve az inkluzív befogadásról. (Inkluzív befogadásról beszélünk akkor, amikor nem a gyermeket akarjuk mindenkor alkalmassá tenni, hogy a többivel együtt lehessen, hanem az intézményt, a gyerektársakat, a pedagógust, azaz a gyermek környezetét alakítjuk úgy, hogy a képes legyen alkalmazkodni a befogadásra váró gyermek eltérő sajátosságaira.) Az egyének tudatába tartósan be kell épüljenek olyan értékek, melyek a társadalmi együttélést jobbá, humánusabbá teszik. A társadalmi értékrendbe szerepelnie kell az eltérő viselkedés, a gondolkodás létjogosultságának. Ennek egyik módja: a nyilvánosság, erkölcsi támogatás. A civilszervezetek adatbankjukkal segítséget nyújthatnak hátrányos helyzetű családok, egyének, tanulók nyilvántartásában. A helyi civilszervezetek szorosan kapcsolódnak a különféle megnyilvánulási formákhoz, így az oktatáshoz is, jó példával járnak elől, elősegítik a pozitív változásokat. Ezen szervezetek a támogatásokon kívül nagy hangsúlyt fektetnek a prevencióra is. Felvilágosító programok szervezése szülőknek, gyermekeknek együtt és külön-külön. Települési szinten szabadidős programok, kirándulások, táborok szervezése tanulóknak, családoknak. Krízishelyzetbe került családok számára azonnali segítségnyújtás, illetve segíteni visszailleszkedésüket a kapcsolattartás révén. Esetleges intézményi hátterek biztosítása, megkeresése. A tagok egymáshoz való viszonyán sok múlik. Segítségre szorult egyéneket családokat vonhatunk be a szervezetekbe segítő szándékkal. A szemléletformálással, szemléletváltoztatással a problémák „felkarolásával” hátrányos helyzetben lévőket lehet kiemelni a nem kívánatos helyzetből. A civilszervezetek a konkrét segítségen túl a személyes és kollektív példamutatásukkal tudnak jó példával szolgálni. A szervezetek tagjain, illetve kuratóriumai lévén képesek kapcsolattartásra.



Az alapítványok és civil szervezetek tevékenysége anyagi és erkölcsi támogatásban nyilvánul meg az intézmény részére: -

sportrendezvények művészetoktatás-nyári képzőművészeti tábor vetélkedők, versenyek lebonyolítása jutalmazások (könyv- és pénzjutalom,) eszközvásárlás karitatív gyűjtés (ruha, játék) gyermeknapi programok támogatása

Az anyagi erőforrások előteremtése nem kis feladat. A befolyt tagdíj, pályázati és az 1% SZJA felajánlás mellett fontos az elkötelezettség. A társadalmi tudat pozitív irányban történő formálása nagyon hosszú folyamat. Az, hogy az egyének tudatába beépüljenek olyan értékek, melyek a társadalmi együttélést jobbá, humánusabbá teszik, nagyon sok fáradtsággal járó munkát kíván. Több évre kiterjedő sokrétű folyamat, mely megkívánja a fokozatosan, kisebb lépésekben történő haladást, mert ennek van komoly hatása. Az együttműködési megállapodások elkészültek. (Hajós Alfréd Diáksport Egyesület, Gesztus Közhasznú Egyesület, Nőszövetség, Festőpalánták Képzőművészeti Közhasznú Alapítvány, Városi Polgárőrség, Nyugdíjas Klub Egyesület, Záhonyi Közlekedési DSE, )



II. A tanítást – tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei az integrációs fejlesztést megvalósító pedagógiai rendszert azokkal a szempontokkal egészítik ki, amelyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció – a heterogén összetételű iskolák és tanulócsoportok kialakítása – leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazását jelentik. Így az egyes rendszerelemeket is ez a szempont befolyásolja alapvetően. Iskolánk a kiválasztott programelemeket önálló fejlesztés útján valósítja meg.

1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről 1.1 Az önálló tanulást segítő fejlesztés A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok: -

osztályfőnöki óra keretén belül önismereti tréning, a Záhony és Bodrogköz Térségek Egységes Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusával, cél: reális énkép, önmegismerés és önkontroll, önállóság, önfejlesztés igénye,

-

a tanulás tanítása cél: hatékony tanulási módszerek elsajátítása, önálló tanulás fejlesztése, könyvtárhasználat, informatikai eszközök használata, (interaktív tananyagok) képzőművészeti tárlatok megtekintése, hangversenyen való részvétel

-

prevenciós programok; (dohányzás, alkohol, drogfogyasztás, helytelen táplálkozás kialakulásának megelőzésében külső szakember bevonásával) cél: egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás fejlesztése

1.2 Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése Tantárgyi képességfejlesztő programok: - Anyanyelvi kommunikáció Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: elsajátításának eredménye, mely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez, feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Tanulás szervezési mód: választható tanóra 8. évfolyam magyar nyelv és irodalom cél: felvételi előkészítő a sikeres továbbtanulásra - Idegen nyelvi kommunikáció Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony


-

kezdeményezését, folytatását és lezárását, a szövegolvasást, - értést és – alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Tanulásszervezési mód: kiscsoportos képesség szerinti bontás 5-8. évfolyammal bezárólag mindkét idegen nyelvből (angol, német). Matematikai kompetencia Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveltek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. Tanulásszervezési mód: 3-8. évfolyam az osztálykeretet megbontva, a képességekhez igazodó, nívócsoportok szervezésével.

-

Digitális kompetencia Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat- szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás, - kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés a tanulás terén. Tanulásszervezési mód: 7-8. évfolyam képesség szerinti kiscsoportos bontás

-

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, művészetek iránti nyitottság, kreativitás, az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság. Alapfokú művészetoktatás; zene-, képző-, szín-, tánc.

-

Tantárgyi szakkörök Tantárgyi ismeretek bővítése, tehetséggondozó jelleggel. Matematika, számítástechnika, környezetvédelmi- egészségőr.

1.3 Szociális kompetenciák fejlesztése A közösségfejlesztés a közösségek kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését jelenti. Ebben kulcsszerepe van az iskolai közösségeknek, a pedagógusoknak, mint közösségfejlesztőknek. Célunk: a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségekben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. 1. Közösségfejlesztő, közösségépítő programok -

Diákönkormányzat működése, éves programterve alapján

-

Tanulmányi kirándulások osztályonként Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony


Szaktáborok szervezése, (idegen nyelvi, képzőművészet)

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek - művészeti kör: Főnix Gyermekkórus - versenyek, vetélkedők szervezése (rajz, sport, vers- és prózamondás,) - egészségnevelési hónap rendezvény - hangverseny, gyermekszínház szervezése - műsoros estek szervezése - szabadidős programok szervezése (mikulás, karácsony, farsang, Madarak és fák napja, gyermeknap) 3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek A közösségi értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány olyan közösségteremtő erő, amely állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Hagyományaink rendszerré fejlesztésében az eddig elért eredményekre építünk. Iskolánk 1996-ban vette fel az Árpád Vezér nevet. Ezzel is erősíteni kívántuk a hazafias, lokálpatrióta nevelésünket, nemzeti identitásunkat. Minden tanév április utolsó hetében névadós hetet szervezünk gazdag programkínálattal. Projektmódszer: Árpád-hét 4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái -

értékelő esetmegbeszélések munkaközösségi megbeszélések

5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei 1. számú melléklet az értékelés vázlata és az egyéni értékelési napló -

a szöveges értékelés – árnyalt értékelés egyéni fejlődési napló

6. Multikulturális tartalmak -

multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban történelem, földrajz, ének-zene, magyar nyelv és irodalom

7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása -

-

A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Pályaorientáció A középfokú intézmények tájékoztatói a beiskolázásról. Nyílt napon való részvétel. Pályaválasztási szülői értekezlet.



Pályaválasztási tanácsadás (Záhony és Bodrogköz Térségek Egységes Pedagógiai Szakszolgálat tevékenységének igénybevétele)

2. Kompetencia alapú értékelés rendszere 2.1 Egyéni értékelési napló Iskolánk pedagógiai sajátosságai, így az egész Integrációs nevelési program is, az esélyek megteremtését szolgálják. Ezekből egy hangsúlyos elem az értékelésre kialakított koncepciónk, amely nem választható el az iskolában folyó teljes folyamattól. Hisszük, hogy az önmagát beteljesítő jóslat igaz lehet akkor is, ha valakit alulértékelünk, de akkor is, ha netán többet feltételezünk róla, bizalmunkkal tüntetjük ki. A mi értékelő munkánknak a gyerekbe vetett bizalom az alapja. Az értékelés e programban az információk gyűjtésének eszköze, melynek segítségével a pedagógus, a gyermek, a szülő egyaránt felmérheti a gyerek fejlődésének mértékét, és támpontokat kapunk a további tervezéshez, fejlesztéshez. Elkészítettük az egyéni fejlődési naplót, melyben szöveges és árnyalt értékelés is történik. A tanév elején elkészített egyéni fejlesztési terv figyelembe vételével végezzük munkánkat. A tanév végén a napló segítségével képet kapunk a gyermek fejlődéséről a tanév eleji állapothoz képest. Az értékelést negyedévenként a szülővel közös megbeszélés keretében ismertetjük, átbeszéljük, a szülő aláírásával hitelesíti. Az értékelés céljai: -

-

A gyerekek fejlődésének nyomon követése és képességeiknek pontos felmérése. A pedagógus visszajelzést kapjon munkájáról, megfelelően tervezte-e az elsajátítandó ismereteket az osztály és az egyén számára, ehhez megfelelő módszereket választott-e ki, megfelelő időt és tevékenységeket biztosított-e a készségek gyakorlására. Hiteles kép rajzolása gyermeknek, szülőnek pillanatnyi fejlődési állapotról, megismerjék a teendőiket. A hiteles értékelés nélkülözhetetlen része az önmagunkról alkotott vélemény (önértékelés) is.

A gyerekek értékelése a következő szellemben történik: -

Az értékelés a gyerekekért, s elsősorban a gyereknek szóljon. Alakítsa a helyes önértékelést, segítse az önismeretet. A gyerek fejlődéséhez megfelelő gyakorlati tanácsokat adjon. A szülők és a gyerekek is részt vegyenek az értékelés folyamatában, a gyerek legyen aktív részese saját fejlődésének. Az értékelés ne kritérium – orientált legyen, hanem az egyén fejlődéséhez mért, serkentsen további erőfeszítésre. Legyen személyhez szóló, amelyik nem pusztán az állapotot, tényeket rögzíti, hanem a továbblépés lehetőségét is megmutatja. Tekintse minél átfogóbban a gyerek személyiségét, figyeljen a tudás- és a teljesítményszinttel nem kifejezhető személyiségvonások fejlődésére is. A teljesítmény mérésére többféle eszköz, módszer használata célszerű. A gyerek erősségeit, nem pedig gyengéit emeli ki. Segítse a pedagógusok és szülők közös gondolkodását a gyerek fejlődése érdekében Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Záhony


2.2 Az értékelés módszerei, eszközei 1. Negyedéves szöveges értékelés: Az osztályfőnök összegző értékelése a szempontsor alapján. A szülő kézjegyével látja el, hozzáfűzheti saját gondolatait is. 2. Egyéni fejlődési napló: Ezt az osztályfőnök vezeti. Vannak publikus és nem publikus bejegyzései is. Ezek összegző oldalairól kapnak másolatot a gyerekek, a családok negyedévente. 3. Személyes beszélgetések: Negyedévente sorra kerülő beszélgetés, amelyen a szülő, a tanuló és a pedagógus van jelen.. Úgy gondoljuk, hogy a leírt gyakorlat hozzájárul a gyerek, a szülő és a pedagógus sokoldalú, alapos, elmélyült és folyamatos együttműködéséhez. Ezáltal a gyermek megítélésének és fejlesztésének felelősségteljes munkáját nagyban segíti.

III. Várható eredmények

Minden évben értékelni kell a következő területeket: -

A hátrányos helyzetű tanulók aránya az intézményben megfelel-e a jogszabályban előírtaknak, osztályok, csoportbontások vizsgálata. Az intézmény tartósan képes-e a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyermekek fogadására és együttnevelésére. A multikulturális tartalmak beépülnek-e a helyi tantervbe és alkalmazzák-e a pedagógusok. Sikerült-e az intézménynek párbeszédet kialakítani minden szülővel. Az intézményben létezik-e tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer és fejleszthető-e. Hányan és milyen eredménnyel vesznek részt tanulmányi, művészeti versenyeken, pályázatokon. Megtörténik-e a szülők és a partnerek bevonása a sportrendezvényekbe, tanulmányi, kulturális és egyéb iskolai rendezvényekbe. Eredményes-e a személyiség és közösségfejlesztés e tanulók körében. Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökken, megszűnik az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. Intézményünkben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. Sikerült-e csökkenteni a tanulók indulási hátrányait



1. Elvárható eredmények Jelenlegi állapot

Ellenőrzés módja

Jelenlegi a 40 főből 39 fő továbbhaladó

Statisztikai elemzés

Az arány megtartása

Jelenleg nincs ilyen


Ez az arány maradjon

Csökken az iskolai hiányzások száma

Jelenleg: 10 nap/fő

Elemzés, osztályfőnöki jelentés

Csökkenjen az 1 tanulóra jutó mulasztott napok száma

Csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magán tanulók száma

Jelenleg nincs

Nyilvántartás ellenőrzése

Az arány megtartása


Növekedjen az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma

OKM FIT-jelentés Intézményi jelentés

Ezt az eredményt megtartani.


A részvételi arány növelése

Jelenléti ívek Interjúk Feljegyzések

Minden szülővel az intézmény kapcsolatteremtésre törekszik.

Cél Nem növekszik az évfolyam ismétlő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma Csökken az intézményben az iskola rendszerű oktatásból kikerülők száma

Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma

Az intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladják.

Nő a HHH gyermekek aránya a tanórán kívüli programokban Minden HHH szülővel sikerüljön kiépíteni a folyamatos kapcsolattartást

A 2012/2013. tanévben 4 fő halmozottan hátrányos helyzetű tanuló tanult tovább érettségit adó intézményben Jelenleg a kompetencia mérések eredményei az országos átlagot meghaladják. Jelenleg tanórán kívüli programokban HHH tanulók 50 %- a vesz részt. Jelenleg a szülők nagy részével van a intézménynek kapcsolata a tanév során.

Elvárás



IV. Intézményi önértékelés

Az önértékelés rendszeres elvégzése, dokumentálása és szükség esetén szakértő igénybevétele. Minden esetben figyelembe kell venni az EMMI rendelet 172. § (2) bekezdése alapján külön jogszabályban erre kijelölt szervezet ajánlásait, dokumentumait. Az éves értékelések figyelembe vételével kell tervezni a következő tanév munkáját, módosításokat, korrekciókat szükség esetén elvégezni. Az önértékelések minden évben az integrációs program mellékletét képezik.


Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4625 Záhony, József Attila út 48

Recommend Documents