MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

P EDA GÓGI AI PRO GRAM

2013

TARTALOMJEGYZÉK

A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások .......................................................................................................................... 5 A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése ........................................................................................................................ 6 Iskolánkról ...................................................................................................................... 8 NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................ 11 Pedagógiai alapelveink ................................................................................................. 11 Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ........ 16 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 20 Iskolai egészségnevelési program ................................................................................. 22 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............. 25 Iskolai környezeti nevelési program ............................................................................. 28 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................. 30 A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ................................................................. 32 A pedagógusok helyi intézményi feladatai ................................................................... 40 Munkaköri leírás ........................................................................................................... 46 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai ................................... 52 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ............................................................................................................................. 70 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok – a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ............................... 74 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai........................................................................ 84 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei ................................ 87

HELYI TANTERV ..................................................................................................... 89 A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik (óraterv) ............................................................................... 89 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ............................................ 94 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése ....................................................................................................................... 96 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ............................ 107 A tanulók fizikai állapotának mérése.......................................................................... 108 A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések ..................................................................................................... 116 SAJÁTOS

NEVELÉSI

IGÉNYŰ-

TANULÁSBAN

AKADÁLYOZOTT

TANULÓK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA .......................................................... 119 Törvényi szabályozás .................................................................................................. 119 Tagozatunk önmeghatározása ..................................................................................... 121 A tagozat tanulóképessége – szociológiai helyzetképe .............................................. 123 Tanulóink nevelési, oktatási szempontú jellemzői ..................................................... 124 Tanulócsoportok ......................................................................................................... 125 Személyi és tárgyi feltételek ....................................................................................... 125 SAJÁTOS

NEVELÉSI

IGÉNYŰ-

TANULÁSBAN

AKADÁLYOZOTT

TANULÓK NEVELÉSI PROGRAMJA ................................................................ 127 Alapelvünk .................................................................................................................. 127 Az autizmus- spektrumzavarokban szenvedő (autisztikus) tanulók fejlesztésének elvei ............................................................................................................................. 133 Intézményrendszeren belüli szolgáltatások a gyermekek részére .............................. 136 Intézményünkben folyó nevelő – oktató munka, eszköz- és eljárásrendszere ........... 138 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 141

A tanulási képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozásokon .................................................................................................. 153 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ- TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK HELYI TANTERVE ........................................................................... 162 A MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ........ 233 Bevezetés .................................................................................................................... 233 Hagyományaink .......................................................................................................... 235 A nevelőmunka konkrét területei a kollégiumban ...................................................... 237 A tanulmányi munka konkrét területei ....................................................................... 241 Értékrendszerünk ........................................................................................................ 248 Követelményrendszerünk ........................................................................................... 251 A kollégiumi tevékenység szerkezete ......................................................................... 253 Diákönkormányzat ...................................................................................................... 257 A kollégium ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségirányítási rendszere ................. 258 Kapcsolatrendszerünk ................................................................................................. 263 A pedagógiai program véleményezésére vonatkozó záradék ..................................... 290

5

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK

1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései 2. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései 3. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései

6

A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE

Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen
a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be,
illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre. Ezért 2013. szeptember 1-jétől:
az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd;
míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017

1.

2.

3.

4.

5.

ÉVFOLYAM 6. 7.

8.

9.

10.

11.

12.

2013 2007 2007 2007

2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007

2013 2013 2007 2007

2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007

2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013

7

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: • 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.

• 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

8

Mottó: "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert)

ISKOLÁNKRÓL

Helyzetelemzés 1785-ben Mezőhegyes újraalapítását, életre hívását a lótenyésztésre alkalmas körülmények és igények tették lehetővé. Mára ez a tevékenység inkább szimbóluma a településnek. Az alapvető tevékenységi forma sokkal inkább a növénytermesztés – az ehhez szükséges természeti adottságok az országos átlag felettiek – és az állattenyésztés. A legnagyobb munkaadó, a Ménesbirtok Rt. privatizációja a jövőben befolyással lesz a település megtartó-képességére. A munkanélküliek száma évről évre nő, az értelmiség elvándorlása a cukorgyár megszűnésével kezdődött, és tart még ma is. Mezőhegyes múltjából és tevékenységéből eredően több külterületi egységgel, majorokkal rendelkezik. A külterületen élők a város lakosságának közel 20 %-át teszik ki. Tekintettel hátrányos helyzetükre, életkörülményeikre, a város központjától való távolságra, az infrastruktúra alacsony szintjére, a róluk, illetve a gyermekeikről való gondoskodás rendkívül nehéz feladat elé állít bennünket is, amelyet meg kell oldanunk.

9

A város másik nagy oktatási intézménye a helyi Szakképző Iskola, (melynek keretén belül gimnáziumi, szakközépiskolai oktatás és szakmunkásképzés folyik). Kapcsolatunk régi hagyományokra épül, folyamatos, jónak mondható. 1982-ben valóban a város központjában épült fel egy hatalmas parkosított, ligetes terület közepén a József Attila Általános Művelődési Központ. Ez az intézmény messze meghaladta a körzetében lévő lehetőségeket, valóban egyedülálló volt adottságai tekintetében. Az elmúlt közel két évtized során jelentkező amortizáció, valamint a pénzügyi nehézségek miatti korlátozott fejlesztési lehetőségek az épületek állagában, felszereltségében visszaesést okoztak. Ezen területek fejlesztése tehát elkerülhetetlenül szükséges a jövőben. A tanulólétszám csökkenése miatt iskolaépületeink száma az eddigi háromról kettőre csökkent, ami az alsó tagozat egy részének ÁMK épületébe költözését tette lehetővé. 8 osztályos általános iskola vagyunk, amelyben - a tanárok és a felhasználók (szülők, gyermekek) felelősségére építkezve – harmonikus együttműködésben folyik a munka. A tanár felelőssége az, hogy minden gyermek a neki szükséges fejlesztésben részesüljön, a gyereké, hogy a legjobb tudása szerint tanuljon, a szülő pedig gondoskodjon arról, hogy gyermeke használja ki a felkínált lehetőségeket. A kisváros egyetlen alapfokú oktatási intézményeként 6-16 éves korig nyújtunk lehetőséget a tanulásra. Iskolánk nyitott az új befogadására, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet a hagyományőrzésre.

Tevékenységünk helyszínei: - Az általános iskolai oktatás egy helyszínen Béke park épületében folyik. - Az enyhén értelmi fogyatékosok a kollégiumban tanulnak délelőtt. - A közös tevékenységeink színtere az aula, a színházterem és a kiscsoportos foglalkozásokra alkalmas gyermekkönyvtár helyisége.

10

- A sportoláshoz és a testneveléshez szükséges feltételek kiemelkedők (sportcsarnok, esetleg színházterem.) Az iskola épületén belül működik a városi könyvtár és az intézményi iskolakönyvtár - együttesen 31162 kötetes állománnyal. - Az 1994-ben megalapított Alapfokú Művészeti Iskolánkban – hangszeres zene, - színjátszás, képzőművészet, – közel 200 gyermek vesz részt képzésben. - Az 1975-ben megépített kollégium a külterületi helyeken élő gyermek számára biztosít megfelelő életkörülményeket és tanulmányi munkájukhoz szakmai segítséget a nevelőtanárok részéről. Sajnos a gyermeklétszám csökkenése intézményünkben is érezhető. 1997-től folyamatosan tanulócsoportok megszüntetésére kényszerültünk. Az intézményben jelenleg 16 általános iskolás és két speciális tanterv szerint tanuló, sajátos nevelési igényű osztály működik. A program alapján megvalósítandó céljaink eléréséhez az oktatást segítő tárgyi feltételek fejlesztés szükséges. Szakmai fejlesztéshez, továbbképzéshez, programok lebonyolításához pályázatok segítségével igyekszünk anyagi fedezetet biztosítani – gyakran sikerrel. Az intézményegységek közötti munkakapcsolat folyamatos, munkánkhoz szükséges és segítségnyújtó kapcsolatot tartunk az önkormányzattal, a szülőkkel és a diákönkormányzattal.

11

NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

A Mezőhegyesi József Attila Általános Iskolában, Diákotthonban és Alapfokú Művészeti Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: -

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

-

a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

-

a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

-

diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,

-

minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,

-

az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: • tanuló és tanuló, • tanuló és nevelő, • szülő és nevelő, • nevelő és nevelő között.

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

12

Ennek érdekében: -

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

-

iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák

a

tanulók

műveltségét,

világszemléletét,

világképük

formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, -

az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,

-

fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,

-

szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,

-

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

-

segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,

-

törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

-

szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel,

kiemelkedő

személyiségeivel

és

hagyományaival,

hogy

mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: -

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

-

igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,

13

-

ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,

-

nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve

a

tanulók

számára

szervezett

városi

szintű

megmozdulások

szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében -

biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek.

5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: -

humánus,

-

erkölcsös,

-

fegyelmezett,

-

művelt,

-

kötelességtudó,

-

érdeklődő, nyitott,

-

kreatív, alkotó,

-

becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

-

képes a problémák érzékelésére és megoldására,

-

gyakorlatias,

-

képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

-

jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

-

van elképzelése a jövőjét illetően,

14

-

becsüli a tudást,

-

öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

-

ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

-

képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,

-

tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

-

képes

az

értő

olvasásra,

gondolatait

helyesen

és

szabatosan

tudja

megfogalmazni szóban és írásban, -

a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

-

ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: • nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, • a természet, a környezet értékeit, • más népek értékeit, hagyományait, • az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

-

a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,

-

ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

-

ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,

-

ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,

-

viselkedése udvarias,

-

beszéde kulturált,

-

társaival együttműködik,

-

szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

-

képes szeretetet adni és kapni,

15

-

szereti hazáját,

-

megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

-

szellemileg és testileg egészséges, edzett,

-

egészségesen él,

-

szeret sportolni, mozogni,

-

megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

16

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai

munkánk

alapvető

feladata,

hogy

a

gyermeki

nyitottságra,

fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

17

7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

18

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását - A tanulói közösség célzó, beidegző tevékenységének módszerek. megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. 2. Magatartási modellek - Elbeszélés. - A nevelő részvétele a bemutatása, közvetítése. - Tények és jelenségek tanulói közösség bemutatása. tevékenységében. - Műalkotások bemutatása. - A követendő egyéni és - A nevelő személyes csoportos minták példamutatása. kiemelése a közösségi életből. 3. Tudatosítás - Magyarázat, beszélgetés. - Felvilágosítás a (meggyőződés - A tanulók önálló elemző betartandó magatartási kialakítása). munkája. normákról. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: -

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten

feleljen

meg

az

iskolánk

helyi

tantervében

megfogalmazott

követelményeknek.) -

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,

19

-

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

-

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

20

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

21

6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására

és

környezetük

rendben

tartására

irányuló

tevékenységek

gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

22

ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását

szolgáló

tevékenységi

formákat,

az

egészségbarát

viselkedésformákat; • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások

keretében

–

foglalkoznak

az

egészség

megőrzésének

szempontjából legfontosabb ismeretekkel -

a táplálkozás, élelmiszerhigiéne

-

az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,

-

a családi és kortárskapcsolatok, személyes- és társas kapcsolatok

-

barátság, szerelem, párkapcsolat, családtervezés

-

a környezet védelme, biztonságos környezet

-

az aktív életmód, a sport,

-

a személyes higiénia,

-

az elsősegély-nyújtás alapismeretei,

-

a szexuális fejlődés

-

lelki egészség

2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

23

3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: -

testnevelés órák;

-

játékos,

-

egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon;

-

az iskolai sportkör foglalkozásai;

-

tömegsport foglalkozások;

-

úszásoktatás;

b) a helyi tantervben szereplő természetismeret és biológia-egészségtan tantárgyak tananyagai 5-6. osztály Az ember szervezete és egészsége; 7-8. osztály Megismerik az alapvető elsősegély-nyújtási eljárásokat, valamint a szűrővizsgálatok és a védőoltások jelentőségét a betegségek megelőzésében; c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

szakkörök (Vöröskereszt, Elsősegélynyújtás);

-

minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése;

-

minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;

-

nyári táborok

24

f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele -

félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;

-

a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében.

25

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

-

ismerjék

meg

az

élettannal,

anatómiával

kapcsolatos

legfontosabb

alapfogalmakat. -

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

-

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

-

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

-

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

-

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: -

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel

és

jártasságokkal

rendelkezzenek

elsősegély-nyújtási

alapismeretek területén; -

a

tanulóknak

bemutatjuk

és

gyakoroltatjuk

velük

elsősegély-nyújtás

alapismereteit; -

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az

elsősegély-nyújtási

alapismeretek

elsajátításával

kapcsolatos

feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében -

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel, a tűzoltósággal, rendőrséggel

26

-

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY -

biológia-egészségtan

kémia

fizika testnevelés -

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási

ismeretek:

teendők

közlekedési

baleset

esetén,

segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

szakkörök (Vöröskereszt, elsősegélynyújtás);

-

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;

27

-

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

28

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;

-

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások

keretében

–

foglalkoznak

a

környezet

megóvásának

szempontjából legfontosabb ismeretekkel:
a környezet fogalmával,
a földi rendszer egységével,
a környezetszennyezés formáival és hatásaival,
a környezetvédelem lehetőségeivel,
lakóhelyünk természeti értékeivel,
lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. 2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő természetismeret és biológia-egészségtan tantárgyak tananyagai 5-6. osztály: A hazai életközösségek és védelmük 7-8. osztály: Életközösségek, Az ember és környezete;

29

b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére;

-

évente

egy

környezetvédelemmel,

természetvédelemmel

foglalkozó

projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; -

a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában, elemgyűjtés (PontVelem).

30

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata:

A

tanulói

közösségek

irányításánál

a

nevelőknek

alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés

31

csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

32

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

33

Az egységes alapokra épülő differenciálás

Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: -

Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

-

A

tanulásszervezés

meghatározó

szempontja

a

tanulók

aktivitásának

kibontakoztatása. -

Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.

-

Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.

-

Az

iskolai

tanítás-tanulás

különböző

szervezeti

formáiban

(az

osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.

34

-

A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

-

A

feladathoz

illeszkedő

tanulásszervezési

technikák,

alkalmazása

nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek • Fontos feladat az iskola névadójának, József Attila emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti szavalóverseny megrendezése. • Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. • Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján. • Évenként több alkalommal suliújságot adunk ki a DÖK segítségével. • Iskolánkban a lakóhelyünkön fellelhető neveléstörténeti, helytörténeti és néprajzi emlékeket őrző iskolatörténeti gyűjteményben található. A gyűjtemény minden érdeklődő számára nyitott, előzetes megbeszélés alapján látogatható.

35

b) Diákönkormányzat.

A

tanulók

és

a

tanulóközösségek

érdekeinek

képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját

az

5-8.

osztályokban

megválasztott

küldöttekből

álló

diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola intézményvezetője által megbízott pedagógus segíti.

c) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. • Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. • A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. • További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. • A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, -

akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi,

-

akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.

36

d) Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő

hátrányainak

ellensúlyozása

céljából

képesség-kibontakoztató

és

integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók -

egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása,

-

fejlődésének elősegítése,

-

a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.

Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képességkibontakoztató felkészítésben. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik. e) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. f) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az intézményvezető beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

37

g) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. h) Témahetek, témanapok tantárgyi hónapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka

elősegítése

céljából

a

tanulók

számára

projektoktatást

(témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet-

és

környezetvédelemmel,

iskolánk

névadójával,

illetve

a

honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg. i) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és

környékének

megismerése céljából.

természeti,

történelmi,

kulturális

értékeinek

38

j) Osztálykirándulások.

Az

iskola

nevelői

a

tantervi

követelmények

eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára

évente

egy

alkalommal

osztálykirándulást

szerveznek.

Az

osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. k) Táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segíti. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. A gyerekek szüleik kérelme alapján az iskolai munkát segítő József Attila Általános Iskola Gyermekeiért Alapítványhoz fordulhatnak támogatásért. l) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. követelmények

Egy-egy

tantárgy

teljesítését

néhány

szolgálják

témájának a

különféle

feldolgozását,

a

közművelődési

intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

39

m) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.

túrák,

kirándulások,

táborok,

színház-

és

múzeumlátogatások,

klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. IPR program lehetőségeit is kihasználjuk. n) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. o) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. p) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

40

A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI

1.

A pedagógusok alapvető feladatai -

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

-

Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.

-

Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (nevelésseloktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

-

Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.

-

A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.

-

Aktív

részvétel

a

nevelőtestület

értekezletein,

valamint

a

szakmai

munkaközösségek munkájában. -

Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

-

A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

-

A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

-

Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

-

A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

41

2.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás -

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

-

A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).

-

Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

-

A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon

-

Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon

-

A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

-

A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.

-

Az

eredményes

tanulás

módszereinek,

technikáinak

elsajátíttatása,

gyakoroltatása a tanítási órákon. -

A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

3.

A tehetséges tanulók gondozása -

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

-

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.

-

Részvétel

az

iskolai

tanulmányi,

sport

és

kulturális

versenyeken,

vetélkedőkön, bemutatókon. -

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

42

-

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

4.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése -

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.

-

A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.

-

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.

-

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

-

Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

5.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása -

Szabadidős

programok

szervezése

iskolán

kívül

(pl.

színház-,

múzeumlátogatás, kirándulás). -

Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).

-

Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.

43

-

A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

6.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel -

Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.

-

Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.

-

Iskolai

szintű

kirándulások,

táborok

önálló

szervezése,

segítség

a

szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. 7.

Munkafegyelem, a munkához való viszony -

A munkaköri kötelességek teljesítése.

-

Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.

-

Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.

8.

Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében -

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

-

Részvétel

a

különféle

feladatok

megoldására

alakult

nevelői

munkacsoportokban. -

Oktatási

segédanyagok,

szemléltető

és

mérőeszközök

kidolgozása,

közreadása. 9.

Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés -

Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.

-

Továbbképzéseken való részvétel.

44

-

A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

-

Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

10. Az iskolai munka feltételeinek javítása -

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.

-

Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

-

Az iskolai alapítvány működésének segítése.

-

Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).

-

Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.

-

Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában -

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.

-

Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

-

Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

12. Aktív részvétel a tantestület életében -

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.

-

Önkéntes

feladatvállalások

a

nevelőtestület

közösségi

rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. -

Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

életének;

45

13. Az iskola képviselete -

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

-

Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

-

Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.

-

Bekapcsolódás

az

iskolán

kívüli

szakmai-pedagógiai

szervezetek

tevékenységébe. -

Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.

-

A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

-

Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

14. A vezetői feladatok ellátása -

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.

-

Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.

-

A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal -

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

-

Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.

-

Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

-

Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

46

MUNKAKÖRI LEÍRÁS

Munkakör megnevezése: Tanító/Tanár Kötelező óraszáma: 22 A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek A munkakör célja: A közoktatási törvényben előírtak alapján, az intézmény oktatási-nevelési feladatainak ellátása elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, Minőségirányító program, Házirend, - Pedagógiai program. A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: Mezőhegyesi József Attila Általános Iskola, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola  az intézmény telephelye: 5820 Mezőhegyes, Béke park 1. A tanító a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve az utasításra jogosult munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el.

47

A munkakör tartalma Szakmai feladatok Általános szakmai feladatok

A tanítói feladattal kapcsolatos általános szakmai feladatok - A tanító rendelkezik a korszerű általános műveltséggel, idegennyelv-tudással, társadalmi érzékenységgel. - Tevékenysége során tiszteletben tartja az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat. - Tevékenysége során kifejezésre juttatja egyéni és közösségi felelősségérzetét. Közösségi feladatokat vállal. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. Minőségirányítással kapcsolatos feladatok - Figyelemmel kíséri az intézmény minőségirányítási programját, különösen a megfogalmazott minőségpolitikát és minőségcélokat.

48

- Fogadja a szülők az iskola működésével, tevékenységével kapcsolatos jelzéseit, javaslatait, igényeit, s azokat tolmácsolja az intézményvezető felé.

Részletes szakmai feladatok

Alapfokú nevelési-oktatási feladatok - A tanító az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és a nyitottságot. - Segíti a tanulót átvezetni az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. - Fogékonnyá teszi a tanulót a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. - Tevékenysége során teret ad a tanuló játék- és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. - Tanítói tevékenysége közben a tanultak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. - A tanuló kíváncsiságára és érdeklődésére építve fejleszti a tanulóban a felelősségtudatot,

a

kitartás

képességét

és

előmozdítja

érzelemvilágának

gazdagodását. - Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. - Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segítséget nyújt a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. - Tevékenysége során ügyel arra, hogy - a tanulók fejlesztése a test és lékek szempontjából harmonikusan történjen, - a tanulók szocializációs folyamatait elősegítse,

49

- megteremtse az elemi műveltségi alapok feltételrendszerét, - a tanulási stratégia a tanulókhoz legjobban igazodóan kerüljön megválasztásra. A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok - A tanító alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ennek keretében - gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, - az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti - figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, - segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, -

segíti

a

hátrányos

helyzetben

lévő

gyermek,

tanuló

felzárkózását

tanulótársaihoz, - a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, - ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, - közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, - a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi

együttműködés

magatartási

szabályait,

és

törekszik

azok

betartatására, - a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, - a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad,

50

- tevékenysége során a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, - a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. - Segíti a speciális ellátást igénylő tanuló beilleszkedését, külön figyelmet szentel neki. - A tanulók ültetési rendjét kialakítja, illetve a tanuló fejlődését figyelembe véve változtatja. Az ültetési rendnél figyelembe veszi a szülő kérését is. A pedagógiai programmal, az oktatás gyakorlati oldalával kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. - Részt vesz a tantárgyfelosztás véleményezésében. - Munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. - Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat. A tanulók értékelése - Irányítja és értékeli a tanulók tevékenységét. Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok - Vezeti a tanulók jelenlétével, hiányzásával kapcsolatos nyilvántartást. - Az intézményvezető utasítása alapján ellát egyes adminisztrációs, illetve ügyiratkezelési feladatokat. - Tájékoztatja az intézményvezetőt - ha a tanuló az iskolából több alkalommal igazolatlanul távol marad, - ha indokoltnak tartja valamely tanuló nevelési tanácsadáson, illetve szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton való részvételét.

51

Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer - Haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt arról, ha tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja vagy gyanítja. (Javasoltja a gyermekjóléti szolgálat értesítését.) - Együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a családgondozóval az osztályába tartozó, illetve az általa tanított tanuló veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében. Egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok - Elkéri a gyógyult tanulótól az orvosi igazolást. - A napközben a betegség tüneteit mutató tanulót elkülöníti társaitól, s gondoskodik arról, hogy a tanuló szülei haladéktalanul értesítésre kerüljenek. - Közreműködik a tanulók egészségügyi vizsgálatánál, segíti a védőnő és az orvos munkáját. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja (részt vesz legalább a hétévenkénti továbbképzésen). Informatikai eszközök használata - Munkájához kapcsolódóan az intézmény informatikai szabályzatában foglaltak betartásával alkalmazza az intézmény informatikai és irodai műszaki berendezéseit.

52

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI

1. Az osztályfőnök feladatai -

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.

-

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

-

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.

-

Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

-

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

-

Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

-

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

-

Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

-

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

-

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.

-

A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.

-

Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

-

Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

53

-

A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

-

Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

-

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.

-

Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

-

Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

-

Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.

-

Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

-

Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

-

Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

-

Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Első osztályban szóban értékelünk.

-

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.

-

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

-

A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

-

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

54

-

A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.

-

Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

-

A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével

kapcsolatos

feladatokat,

elkészíti

az

ehhez

szükséges

dokumentumokat. -

Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).

-

Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

-

Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

-

Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.

-

Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.

-

Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

-

Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).

-

Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

2. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv -

Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

-

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.

55

-

Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).

-

Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.

-

Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.

-

Az osztály diákközösségének vezetői.

-

Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán -

Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.

-

Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

-

Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról -

Tanulók száma, ebből leány

-

Állami nevelt (gondozott)

-

Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

-

Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló

-

Sajátos nevelési igényű tanuló

-

Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló

-

Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul

-

Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)

-

Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók

-

Más településről bejáró tanuló

-

Nem magyar állampolgár

-

Évfolyamismétlő

56

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról -

Tanulók száma

-

Osztályozott tanulók száma és aránya

-

Osztályozatlan tanulók száma és aránya

-

Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga

-

Az osztály tanulmányi átlaga

-

Kitűnő tanulók száma és aránya

-

Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén

-

Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén

-

Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén

-

Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

-

Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

-

Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya

-

A bukások száma tantárgyanként

-

A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei

-

Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

-

Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

-

Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői
A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)
Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján
A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya

57


A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
Továbbtanulás iskolatípusok szerint
Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya
Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya
Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya
Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén -

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).

-

Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).

-

A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).

-

Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.

-

Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).

-

A

közösségi

tevékenység

(önkormányzás

szintje,

közös

programok

és

rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). -

A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).

-

Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:

58


Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 4. Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin -

A házirend szabályainak megbeszélése.

-

Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.

-

Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.

-

Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.

-

Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.

-

Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése.

-

A kerékpáros közlekedés szabályai.

b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák -

Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével.

-

Elsősegély-nyújtási

alapismeretek:

teendők

közlekedési

baleset

esetén,

segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. -

Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele.

-

Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.

59

-

Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.

-

Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról.

-

Megemlékezés az iskola névadójáról.

-

Osztálykirándulás előkészítése.

c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként:

5. évfolyam

Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok.

Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása.

Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései.

60

Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése.

Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása.

Tananyag:

Közlekedés

Gyalogos

közlekedés

kisebb,

nagyobb

településen.

Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait!

6. évfolyam

Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket!

Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink.

61

Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában!

Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit.

Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete.

Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele!

Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése.

Közlekedési

jelzések,

továbbhaladási

algoritmusok

leírása.

Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit!

62

7. évfolyam

Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról!

Tananyag:

Személyiségünk

Örökletes

adottságok:

testi

alkat,

ösztönök,

temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában!

Tananyag:

Pályaorientáció

Képességek:

térbeli

gondolkodás,

nyelvi

kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális

és

szellemi szempontjai.

Munkahelyi ártalmak

és

a

stressz.

A

munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb.

63

Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani

az

érdeklődési

területeket

és

elmondani

azok

szerepét

a

pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.

Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal!

Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása.

8. évfolyam

Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, Kommunikáció.

másságának Vitatkozás,

elismerése, versengés,

tisztelete.

A

másik

megismerése.

kompromisszumok.

Jellem-lelki

tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az

64

ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit!

Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét.

65

Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.

Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni!

Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően -

A tanulást is tanulni kell

-

Tanulást segítő tevékenységek

-

Egészséges életrend

-

A helyes napirend kialakítása

-

A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége

66

-

Ünnep a családban

-

Az ünnepek szerepe az emberek életében

-

Ismerem-e önmagam?

-

A megismerés forrásai

-

Baráti kapcsolatok

-

Részvétel a házi munkában

-

A nyári szünidő tervezése

-

A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás

-

Fiúk és lányok barátsága

-

A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság

-

Igazmondás, hazugság

-

A serdülők biológiai és higiéniai problémái

-

Fejlesztő játékok tanulása

-

Tudni illik, hogy mi illik

-

Illemtan a gyakorlatban

-

Lakásunk kultúrája

-

Pályaválasztásra készülünk

-

Önállóság a tanulásban

-

Konfliktusok az osztályban

-

Igaz barátok az osztályban

-

A kulturált magatartás szabályai

-

Viselkedés ünnepi alkalmakkor

-

Bírálat, önbírálat

-

A család funkciói

-

Konfliktus a családban

67

-

Fizikai és szellemi munka

-

A pénz szerepe életünkben

-

Ápolt, divatos megjelenés

-

Hogyan rendezném be otthonomat?

-

A vendéglátás illemtana

-

A határainkon túl élő magyarság

-

Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban

-

Az étkezési kultúra

-

Az iskolaválasztás gondja

-

A család pályaválasztási elképzelései

-

Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában

-

Törekvés a harmonikus életre

-

Jövőnkre készülünk

-

Harcban önmagunkkal

-

Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban

-

Ügyintézés a mindennapokban

-

Barátság, szerelem, szexualitás

-

Házasság és család, a felbomló család

-

Hétköznapok és ünnepek a családban

-

Korunk jellemző betegségei

-

A fiatalkori bűnözés

-

A hivatalos helyen való viselkedés illemtana

-

Különféle tanulási módszerek

-

A jó időbeosztás, a helyes napirend

-

Közösségfejlesztő játékok

68

-

A kulturált viselkedés alapjai, illem

-

Ismerős, haver, barát

-

Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása

-

Árulkodás, becsület, "betyárbecsület"

-

Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség

-

Közlekedési szabályok, utazási illemtan

-

Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények

-

Megjelenés, öltözködés

-

A sport szerepe az egészséges fejlődésben

-

Helyem a családban, szüleink tisztelete

-

Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás

-

Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása)

-

Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye

-

A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása

-

Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége

-

Iskolai hagyományok megismerés

-

Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek.

-

Szerelem és házasság

-

Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink.

-

Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése

-

Családi hagyományok, ünnepek

-

A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia

-

Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési

megbeszélése

eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen -

A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése

69

-

Megélhetés, gazdálkodás, jólét

-

Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága

-

Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink

-

Helyünk Európában

-

Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások

-

Az információszerzés lehetőségei

-

Családi munkamegosztás, segítés otthon

-

A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás

-

Szabadidő

értelmes,

hasznos

eltöltése

(olvasás,

rendszeres

zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.) -

Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása

-

Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása

sportolás,

70

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük -

a sajátos nevelési igényű;

-

a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;

-

a kiemelten tehetséges;

-

a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű

tanulók egyéni fejlesztését. 1. Sajátos nevelési igényű tanulók -

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában és szegregált formában folyik.

-

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.

-

A többi tanulóval együtt integrált SNI (enyhén értelmi fogyatékos) tanulókra vonatkozó helyi tanterv – a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott SNI tanulók iskolai nevelésének és oktatásának irányelve alapján készült – megegyezik a SNI Tanulásban Akadályozott Tanulók (TANAK) helyi tantervével.

-

A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

71

-

Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.

-

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:
gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,
az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének,
a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,
a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,
a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,
speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,
képességfejlesztő játékok, eszközök,
számítógépek fejlesztő programokkal. 2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

-

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,

-

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

-

felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

-

egyéni foglalkozások;

-

képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

-

nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

-

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

-

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

-

iskolai sportkör, szakkörök;

72

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

-

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

-

a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);

-

a szülőkkel való együttműködés;

-

családlátogatások;

-

szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

-

szülők

tájékoztatása

a

családsegítő

és

a

gyermekjóléti

szolgálatokról,

szolgáltatásokról. 3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: -

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

-

a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;

-

egyéni foglalkozások;

-

képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

-

iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);

-

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

-

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

-

iskolai sportkör, szakkörök;

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

-

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

73

4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek -

képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik;

-

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,

-

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

-

felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

-

egyéni foglalkozások;

-

a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen;

-

nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

-

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

-

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

-

iskolai sportkör, szakkörök;

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

-

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

-

a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);

-

a szülőkkel való együttműködés;

-

családlátogatások;

-

szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

-

szülők

tájékoztatása

szolgáltatásokról.

a

családsegítő

és

a

gyermekjóléti

szolgálatokról,

74

AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK – A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI

1. Az iskola közösségeinek együttműködése

Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: -

az igazgatóság ülései,

-

az iskolavezetőség (az igazgatótanács) ülései,

-

a különböző értekezletek,

-

megbeszélések,

-

stb.

3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség (az igazgatótanács) tagjai kötelesek: -

az iskolavezetőség (igazgatótanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,

-

az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatótanács) felé.

75

6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatótanáccsal), az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel.

A szakmai munkaközösségek együttműködése 1. Az

iskolában

tevékenykedő

szakmai

munkaközösségek

folyamatos

együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: -

a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,

-

iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,

-

iskolán kívüli továbbképzések,

-

a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.

3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatótanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

Az iskolaszék és az iskola közösségeinek együttműködése 1. Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. 2. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani.

76

3. Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: -

az iskola intézményvezetője, (Ha nem tagja az iskolaszéknek.)

4. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola intézményvezetője rendszeresen köteles tájékoztatni az iskolaszéket.

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola intézményvezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola intézményvezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

-

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

-

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel.

77

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán

kívüli

–

alábbi

területeinek

tervezésében,

szervezésében

és

lebonyolításában: -

a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);

-

tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;

-

sportélet;

-

túrák, kirándulások szervezése;

-

kulturális, szabadidős programok szervezése;

-

a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, a József Attila Általános Művelődési Központ honlapján).

5. Ezekben a kérdésekben -

az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;

-

a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az intézményvezetőnek ki kell kérnie.

6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az intézményvezető felé.

78

7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: -

az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

-

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

-

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

-

a házirend elfogadása előtt.

8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső

szervezetekkel

való

kapcsolattartásban

(a

tanulók

véleményének

továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. 9. Az iskolában iskolai vezetőség (igazgatótanács) működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének (az igazgatótanácsnak) teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola intézményvezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola intézményvezetője legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

-

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között.

79

b) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. c) Szülői értekezlet. Feladata: -

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

-

a szülők tájékoztatása • az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, • az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, • a helyi tanterv követelményeiről, • az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, • saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, • a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, • az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, • a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

d) Fogadóóra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

80

3. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával,

nevelőtestületével vagy intézményi tanáccsal,

illetve

az

iskolaszékkel. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola intézményvezetőjétől, valamint

nevelőitől

az

iskolai

munkatervben

évenként

meghatározott

intézményvezetői, intézményvezető-helyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egyegy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az a József Attila Általános Művelődési Központ honlapján;

-

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola könyvtárában;

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola intézményvezetőjénél;

-

az iskola intézményvezető-helyetteseinél;

-

a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél

81

2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel

1. Az

iskolai

munka

megfelelő

szintű

irányításának

érdekében

az

iskola

igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: -

Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

-

Az intézmény működtetőjével: Mezőhegyes Város Önkormányzata

-

A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: o József Attila Általános Művelődési Központ Óvodái (1. sz. 2. sz. 3. sz. Óvoda) Cím: 5820 Mezőhegyes, Béke park 1. o Harruckern János Közoktatási Intézmény Cím: 5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc u. 23.

-

A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: o Mezőkovácsházi Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet Cím: 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 6.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola, rendszeres munkakapcsolatot

tart

fenn

az

alábbi

intézményekkel,

szervezetekkel,

gazdálkodókkal: -

Az iskolát támogató József Attila Általános Iskola Gyermekeiért Alapítvány kuratóriumával.

-

Aprónép Alapítvány (Cím: 5820 Mezőhegyes, Csokonai u. 1.)

-

A József Attila Általános Művelődési Központtal (Cím: 5820 Mezőhegyes, Béke park 1.)

-

Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel:

82

o Római Katolikus Egyház Cím: 5820 Mezőhegyes, Szent György tér 1. o Református Egyház Cím: 5820 Mezőhegyes, Kossuth Lajos u. 5. o Evangélikus Egyház Cím: 5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc u. 3. -

A Mezőkovácsházi Rendőrkapitánysággal (Cím: 5800 Mezőkovácsháza, Árpád u. 198.)

-

A Város- és Környezetvédő Egyesület (Cím: 5820 Mezőhegyes, Posta u. 30.)

-

Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület (Cím: 5820 Mezőhegyes, 5820 Mezőhegyes, Kiskatonák tere 9/1/A)

-

Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. (Cím: 5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc út 30.)

-

Mezőhegyesi Platán SE (Cím: 5820 Mezőhegyes, Kórház u. 36.)

-

Mezőhegyesi Sportegyesület (Cím: 5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc u. 1/A)

-

Városi Nőklub (Cím: 5820 Mezőhegyes, Béke park 1.)

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a helyi gyermekorvossal (Dr. Varga Sándor, 5820 Mezőhegyes Hild János u. 5.) és iskolánkban dolgozó védőnővel (Erdősi Tiborné). Felelős az iskola intézményvezetője. 4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Mezőhegyes Város Önkormányzat Szociális Intézményegységével (Cím: 5820 Mezőhegyes, Kossuth u. 20.; Vezető: Gál Mária). A munkakapcsolat felügyeletéért az intézményvezető a felelős.

83

5. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a területi szakmai munkaközösségek munkájába.

84

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI

1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: -

osztályozó vizsga,

-

pótló vizsga,

-

javítóvizsga.

2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

-

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

85

5.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel -

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

-

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)

közölni kell.

7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben)

szereplő

követelmények

alapján

a

nevelők

szakmai

munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.

86

8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

87

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI

1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: -

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

-

a szülő személyi igazolványát;

-

a gyermek lakcímkártyáját;

-

az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;

-

a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

-

szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: -

a tanuló anyakönyvi kivonatát;

-

a szülő személyi igazolványát;

-

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

-

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

88

5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola intézményvezetője dönt.

6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az intézményvezető a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az intézményvezető-helyettesek

és

az

érintett

évfolyam

osztályfőnökeinek

véleményét.

7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

89

HELYI TANTERV

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV)

1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere

által kiadott

kerettantervek közül az Apáczai Kiadó és a Mozaik Kiadó által ajánlottakra épül. 2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

3. A Hit- és / Erkölcstan tantárgyat szövegesen értékeljük.

4. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja.

5. Az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározását a fenti táblázat tartalmazza.

6. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol és német nyelvet tanulják.

90

Érvényes a 2015/2016. tanév végéig Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Kötelező óraszám a törvényben

1. 8 4,5 1 1 1,5 1 3 20

2. 8 4,5 1 1 1,5 1 3 20

3. 8 4 1 1,5 1,5 1 3 20

4. 7 3 1 3 2 1 1,5 1 3 22,5

Tantárgy/évfolyam

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret)

4

4

3,5

3,5

2

2

2

2

Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

4 0,5 (+0,5) 2

3

3

3

1

1

1

Fizika

1,5

1,5

Biológia és egészségtan

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

1

1,5

1,5

1

1

1

1

1,5

1,5

1

0,5

Informatika Természetismeret

Földrajz Ének-zene Rajz

1,5

Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc)

1 1 2,5 +(0,5)

1 2,5 +(0,5)

1 2,5 +(0,5) 0,5

0,5 2,5 +(0,5) 0,5

1

0,5 0,5

0,5

0,5

22,5 +(1)

22,5 +(0,5)

25 +(0,5)

25 +(0,5)

Ember és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki Egészségtan Kötelező óraszám a törvény alapján

91

Érvényes a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon I. félév

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Összes heti óra

1. 2. 3. 4. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 8

8

8

8

-

-

-

5 1 1 2 2 1 5 25

5 1 1 2 2 1 5 25

5 1 1 2 2 1 5 25

2 5 1 1 2 2 1 5 27

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon II. félév

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Összes heti óra

2. 3. 4. 1. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 8

8

8

8

-

-

-

5 1 1 2 2 1 5 25

5 1 1 2 2 1 5 25

5 1 1 2 2 1 5 25

2 5 1 1 2 2 1 5 27

92

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon I. félév

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Összes heti óra

5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 4

4

4

4

3 4 1

3 4 1

3 4 1

3 4 1

2

2

2

2

2 1 1 2 1

2 1 1 1 1 1

2 2 2 1 1 1 1

1 2 2 2 1 1 1

1

1

1

1

5 1 28

5 1 28

5 1 31

5 1 31

93

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon II. félév

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Összes heti óra

5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 4

4

4

4

3 4 1

3 4 1

3 4 1

3 4 1

2

2

2

2

2 1 1 2 1

2 1 1 1 1 1

2 1 2 2 1 1 1

2 2 1 2 1 1 1

1

1

1

1

5 1 28

5 1 28

5 1 31

5 1 31

94

Az érvénybe lépő tantervek bevezetése iskolánkban 2013. szeptembertől Évfolyam Tanév 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2013/2014

KT

NAT

NAT

NAT

KT

NAT

NAT

NAT

2014/2015

KT

KT

NAT

NAT

KT

KT

NAT

NAT

2015/2016

KT

KT

KT

NAT

KT

KT

KT

NAT

2016/2017

KT

KT

KT

KT

KT

KT

KT

KT

2017/2018

KT

KT

KT

KT

KT

KT

KT

KT

2018/2019

KT

KT

KT

KT

KT

KT

KT

KT

2019/2020

KT

KT

KT

KT

KT

KT

KT

KT

2020/2021

KT

KT

KT

KT

KT

KT

KT

KT

NAT: a 2003. évi törvénymódosítás és a NAT 2003 alapján felülvizsgált helyi tanterv KT: Nemzeti alaptanterv 2012. kerettanterve

95

A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. Egyéb eszközök, felszerelések A pedagógusaink a munkaközösség véleményének kikérésével megválaszthatják a tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. A törvényi előírások irányt szabnak a lehetőségeknek. Ennek érdekében a következő elveket be kell tartani: - Csak olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérünk a tanulóktól, amely nélkülözhetetlen a tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához. - A kért eszközök nélkülözhetetlenek, a tanórai foglalkozáson azokat minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. - Nem kötelezhetjük a szülőt a magasabb árú taneszköz beszerzésére. - Tanítási év közben a taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntést nem változtatjuk meg. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

96

4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 6. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

97

A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

2. Az

előírt

követelmények

teljesítését

a

nevelők

az

egyes

szaktárgyak

jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika,

környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia

biológia, földrajz ellenőrzésénél: • a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; • az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

98

5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: • az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, • a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)

6. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: • Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. • A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. • Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

99


KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
JÓL TELJESÍTETT
MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL • A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

8. A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

9. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

10. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

11. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

100

12. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében

a

tanulók

írásbeli

dolgozatainak,

feladatlapjainak,

tesztjeinek

értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0-30 % 31-50 % 51-74 % 75-90 % 91-100 %

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

13. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a

példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)

érdemjegyeket illetve osztályzatokat

használjuk.

14. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

15. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja;

-

a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

101

-

kötelességtudó, feladatait teljesíti;

-

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

-

tisztelettudó;

-

társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;

-

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

-

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

-

nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

b) Jó (4) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja;

-

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

-

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

-

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

-

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

-

nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c) Változó (3) az a tanuló, aki. -

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

-

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

-

feladatait nem minden esetben teljesíti;

-

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

-

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

-

igazolatlanul mulasztott;

-

osztályfőnöki intője van.

102

d) Rossz (2) az a tanuló, aki: -

a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

-

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

-

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

-

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

-

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

-

több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

-

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

16. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

17. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

103

18. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

-

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

-

munkavégzése pontos, megbízható;

-

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

-

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

-

a tanórákon többnyire aktív;

-

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

-

taneszközei tiszták, rendezettek.

c) Változó (3) az a tanuló, akinek: -

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

-

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

-

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

-

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

-

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

104

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: -

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

-

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

-

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

-

feladatait többnyire nem végzi el;

-

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

-

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

-

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

19. Azt a tanulót, aki képességihez mérten -

példamutató magatartást tanúsít,

-

vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

-

vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

-

vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

-

vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

20. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -

szaktanári dicséret,

-

napközis nevelői dicséret,

105

-

osztályfőnöki dicséret,

-

intézményvezetői dicséret,

-

nevelőtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén -

szaktárgyi teljesítményért,

-

példamutató magatartásért,

-

kiemelkedő szorgalomért,

-

példamutató

magatartásért

és

kiemelkedő

szorgalomért

dicséretben

részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók intézményvezetői dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

21. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

22. Azt a tanulót, aki -

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

-

vagy a házirend előírásait megszegi,

106

-

vagy igazolatlanul mulaszt,

-

vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

23. Az iskolai büntetések formái: -

szaktanári figyelmeztetés;

-

napközis nevelői figyelmeztetés;

-

osztályfőnöki figyelmeztetés;

-

osztályfőnöki intés;

-

osztályfőnöki megrovás;

-

intézményvezetői figyelmeztetés;

-

intézményvezetői intés;

-

intézményvezetői megrovás;

-

tantestületi figyelmeztetés;

-

tantestületi intés;

-

tantestületi megrovás.

24. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

25. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: -

az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;

-

az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;

107

-

a szándékos károkozás;

-

az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;

-

ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

26. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

27. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

108

A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA

1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján -

az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:
a

kerettanterv

testnevelés

tantárgyra

vonatkozó

rendelkezéseiben

meghatározott tanórán való részvétellel,
iskolai sportkörben való sportolással,
kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján

kiadott

intézményvezetői

engedéllyel

–

sportszervezet,

sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

109

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE

1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)

2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.

3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

110

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.

2.

3.

1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61

1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

4. 5. évfolyam

1.34 1.37 1.40 1.43 1.46 1.49 1.52 1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.89 1.94 1.98

1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.97 2.01 2.05 2.09

6.

7.

8.

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

111

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

1.

2.

3.

0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

4. 5. évfolyam

1.24 1.27 1.30 1.34 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.88

1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92 1.96

6.

7.

8.

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN

(A

hátizmok

dinamikus

erő-

állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez,

112

2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

4. 5. évfolyam 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80

6.

7.

8.

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

113

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

4. 5. évfolyam 25 28 29 32 33 36 37 40 41 44 45 48 49 52 53 56 57 60 61 64 65 68 69 72 73 76 77 80

6.

7.

8.

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét

térdét

90

fokos

szögben

behajlítja.

Laza

tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.

114

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

4. 5. 6. évfolyam 34 36 38 39 41 43 44 46 48 49 51 53 54 56 58 59 61 63 64 66 68 69 71 73 74 76 78 79 81 83 84 86 88 89 91 93 94 96 98 98 100 102

7.

8.

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88

26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

4. 5. 6. évfolyam 29 32 34 34 36 38 39 41 43 44 46 48 49 51 53 54 56 58 59 61 63 64 66 68 69 71 73 74 76 78 79 81 83 84 86 88 89 91 93 94 96 98

7.

8.

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

115

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32

4. 5. évfolyam 11 13 13 15 15 17 17 19 19 21 21 23 23 25 25 27 27 29 29 31 31 33 32 34 33 35 34 36

6.

7.

8.

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

116

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

4. 5. évfolyam 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13 13 14 14 15 15 16

6.

7.

8.

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

3. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:

Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63

Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló

117

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

I. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban

megfogalmazott

általános

célok

és

követelmények

megvalósulását. 2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola intézményvezetője;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

118

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

az iskolaszék;

-

a szülői munkaközösség;

-

az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az iskolaszék véleményét. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra

vagy

a

működtetőre

a

jogszabályi

előírásokon

felül

többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az József Attila Általános Művelődési Központ honlapján. Az honlap címe: www.mezohegyesamk.hu 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola intézményvezetőjétől,

intézményvezető-helyettesétől,

valamint

az

iskola

pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

119

4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

a József Attila Általános Művelődési Központ honlapján;

-

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola könyvtárában;

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola intézményvezetőjénél;

-

az iskola intézményvezető-helyetteseinél;

-

a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél;

-

a Városi Könyvtár iskolai feladatokat ellátó részlegében;

-

a József Attila Általános Művelődési Központ óvodáiban.

120

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰTANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Törvényi szabályozás

Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés c) pontjában

kapott

felhatalmazás

alapján

az

egyes

miniszterek,

valamint

a

Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 2. § (1) A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelését és oktatását végző iskola helyi tantervét az oktatásért felelős miniszter által az iskolatípusra kiadott kerettantervek közül választott kerettanterv, és az e rendelet 2. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltak figyelembevételével készíti el és fogadja el. (2) A sajátos nevelési igényű tanulót a többi tanulóval együtt nevelő, oktató iskola a helyi tantervének elkészítésénél az e rendelet 2. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét is figyelembe veszi. 4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. augusztus 1-jén lép hatályba, azzal, hogy a rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni. (2) A (3) bekezdés 2017. augusztus 31-én lép hatályba.

121

(3) Hatályát veszti a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet (a továbbiakban: R.). Részletek az Oktatási Miniszter 2/ 2005.(III.1.) OM rendeletének előszavából: „A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve az iskolai oktatás alapdokumentumait – Nemzeti alaptantervet – kiegészítő, azokkal együtt értelmezhető és alkalmazható dokumentum. A tartalmi szabályozás részeként szolgálja a közoktatásról szóló törvényben meghatározott különleges gondozáshoz való jog érvényesítését függetlenül az iskolai nevelés, oktatás szervezeti kereteitől.” „A sajátos nevelési igény kezelésének kultúrája megköveteli, hogy e területen a speciális igények elismerést nyerjenek, hogy az érintett személyeket fokozott figyelem vegye körül, környezetük törekedjen hátrányaik enyhítésére, az előítéletek csökkentésére. Mindezek megvalósításában kiemelkedő szerepet játszanak, fokozott társadalmi felelősséget viselnek az iskolák.”

122

Tagozatunk önmeghatározása

Tagozatunk a többségi általános iskola része, ezért annak pedagógiai programja a tagozatra is vonatkozik. A tagozat pedagógiai programja kiegészíti azt az értelmi fogyatékos tanulók nevelését oktatását szolgáló 2/2005.(III.1.) OM rendeletének 2. sz. melléklete alapján. Az Irányelv az iskolai nevelés, oktatás tartalmi szabályozásának oldaláról szolgálja

a

fogyatékos

tanulók

különleges

gondozáshoz

való

jogának

érvényesítését. Az iskola beiskolázási körzete: Mezőhegyes és a környező települések. Tanulóinkat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslatai alapján vesszük fel a tagozatra. Ebben az értelemben tagozatunk " bemenetszabályozott " intézmény. Tagozatunk feladata, hogy Mezőhegyes és a kistérségben élő, enyhe fokban értelmi fogyatékos / tanulásban akadályozott, tanköteles korú tanulók eltérő tanterv szerinti iskolai nevelését, oktatását végezze. Tagozatunkon, az integráltan nevelhető, értelmileg akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók oktatását- nevelését is ellátjuk. Az integrált nevelés és oktatás az értelmileg akadályozottaknál, a sikeres együttnevelés szempontjainak figyelembevételével, egyedi döntéseken alapul. Az integráció előnyei az értelmileg akadályozott gyermekek számára: − Az értelmileg akadályozott gyermek számára az integrált környezet hatása feltétlenül mintát jelent a szociabilitás, a társas viselkedés, az öltözködés és a társadalmi beilleszkedés terén – a társadalmilag elfogadott magatartás-repertoárt sajátítja el. − Fejlődik az alkalmazkodóképessége. − Minél korábbi életkorban valósul meg az integráció, annál korábban lát a gyermek pozitív példákat.

123

− A korai életszakaszban megvalósuló integráció az értelmileg akadályozott gyermeket hozzásegíti, hogy fokozatosan ismerje fel saját lehetőségeit, fogadja el önmagát, és próbálja elfogadtatni magát a társakkal. − Konfliktuskezelési stratégiákat sajátít el, megtanul harcolni az érdekeiért. − Ha a gyermek lakóhelyéhez közeli integráló intézménybe jár, olyan gyermekcsoportba kerül, akikkel gyakran találkozhat a mindennapi életben (pl. játszótéren, az üzletekben). A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja esetén nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a gyermek ne szigetelődjön el társaitól, ne kizárólag a pedagógus fogadja el. Az integráció előnyei a befogadó gyermek-/tanulóközösség számára: − A gyermekekben tudatosul, hogy vannak olyan társaik, akik néhány tekintetben különböznek tőlük, esetenként segítségre szorulnak. − Spontán alakulnak ki olyan morális értékek a személyiségükben, mint a segítőkészség és a tolerancia. − Megtanulnak másképp együttműködni társaikkal. − Megtanulják értékelni saját képességeiket. − Önismeretük, önértékelésük erősödik. − Alkalmazkodóképességük, elfogadókészségük fejlődik. A tagozat célkitűzései között első helyen szerepel tanulóink képességfejlesztése, a habilitáció, a rehabilitáció, az általános műveltség alapozása az életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően.

Céljaink között kiemelt helyen szerepel: - a differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességek fejlesztése során - a hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen és osztályfokon

124

- eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése - tanulóink felkészítése a továbbtanulásra, a továbbképzésre - az önálló életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása - a személyiség gazdagítása az önelfogadással, a mások elfogadásával, a toleráns magatartással - az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, azonosulás ezekkel az értékekkel.

Mindehhez olyan iskolai légkört teremtünk, amelyben a felnőtt, a gyermek jól érzi magát, ahol az emberi, a társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a „különösségét”, a másságot is elfogadva. Tagozatunk 1-8. évfolyamig neveli növendékeit. A napközit, diákotthont, szakkört, sportkört, zeneiskolát, a többségi általános iskola tanulóival közösen látogatják, ezért tagozatunk részben integrált.

A tagozat tanulónépessége - szociológiai helyzetképe

Tanulóink 90 %-a Mezőhegyesi lakos, mindössze 10%-ra tehető azoknak a száma, akik más településről érkeznek - felvételük egyéni elbírálás, mérlegelés alapján történik. A tanulók jelentős része a társadalom perifériáján élő, hátrányos helyzetű családi miliőből érkezik. A családok általában előnytelen helyzetben vannak, mert a megváltozott társadalmi körülményekhez nem tudnak alkalmazkodni. Közülük sokan tartoznak a munkanélküliek közé, vagy alkalmi munkából tartják el családjukat. A biztos egzisztenciát teremtők száma kevés. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma a tagozaton eléri az 50%-ot. Ezért nem a véletlen műve, hogy egyre több a

125

szorongó, bizonytalanság érzésével küzdő, a szeretetre, a biztos kapcsolatra, védettségre vágyó gyermek, ill. egyre több a deviáns magatartású fiatal.

Tanulóink nevelési, oktatási szempontú jellemzői

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekeknél személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével és / vagy funkciózavarával függ össze. A fogyatékosságból eredően az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál jellegzetes különbségek alakulnak ki, amelyek megmutatkoznak: - a sérült, vagy fejletlen pszichikus funkciók jellegzetes különbségét létrehozó okok sokszínűségében, - abban, hogy az eltérés ugyan minden pszichikus funkciót (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi, akarati élet, viselkedés, magatartás, cselekvés, attitűdök, stb.) érinthet, azonban ennek változatossága tanulónként és funkciónként vizsgálva igen nagy: - a fejlődés ütemében és dinamikájában, - a fejlesztés várható eredményében. Nem prognosztizálható biztonsággal, hogy az enyhe értelmi fogyatékos tanuló, a tanulás, az ismeret elsajátítás folyamatában milyen készség, képesség szintre, milyen ismeret birtokába juttatható el. Mindezek konkrétan is megfigyelhető és mérhető fejlődésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva. A nevelhetőség szempontjából nagyon eltérő egyéni adottságok miatt fejlesztésükben egyénenként is eltérő nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai segítségnyújtást igényel együttműködve a szülői házzal. A nevelésnek elsődlegesen a kommunikációs és szocializációs képességek, valamint a

126

pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítania. Mindezeket a gyógypedagógia eszközrendszerével kell elérni.

Tanulócsoportok

Tagozatunk

az

alapító

okirat

értelmében

1-8.

osztott,

ill.

osztatlan

tanulócsoportokkal működik. A tanulócsoportok száma és az összevonások jellege évenként változik a tanulók létszámától függően. Napközis ellátásuk és diákotthoni elhelyezésük integráltan történik. A diákotthon lakóinak jelentős része a mi tanulóinkból kerül ki. A szabadidős tevékenységekben, szakkörökben, sportfoglalkozásokon is érvényesül az integráció.

Személyi és tárgyi feltételek

Tagozatunkon az oktató nevelő munkát gyógypedagógusok és általános iskolai tanítók, tanárok látják el. A rehabilitációs órákat csak gyógypedagógusok tartják. A logopédiai foglalkozást és a bázis terápiás foglalkozásokat szakképzett szakemberek látják el. Tagozatunk a központi iskolához kapcsolódó diákotthonban működik. A tantermek kis alapterületűek, maximum 14-16 fő elhelyezésére alkalmasak. A kétszemélyes tanulópadok, a polcos szekrények, a játékpolcok helyet biztosítanak a tanulók felszerelésének, az oktatási taneszközök egy része azonban a folyosóra szorul (zárható szekrényekben). Taneszköz készletünk nagy része elavult és hiányos, ezeknek a felújítása, beszerzése folyamatosan történik - az iskola anyagi lehetőségeihez mérten és pályázati forrásból.

127

A tantermeink délutáni foglalkozások színterei is, ezért igyekszünk minél otthonosabbá tenni azokat.

A foglalkozások egyéb színterei: A testnevelés, ének, számítástechnika, tantárgyak tanítása, valamint a szakkörök a többségi iskola termeiben vannak. A napközis foglalkozások a diákotthon tantermeiben vannak. A tanórák közti szünetet- rossz idő esetén-, a diákotthon folyosóján töltik tanulóink. A folyosó dekorációja, kiállított tárgyai, képei, virágai megkívánják a fokozott védelmet, így fegyelmező erőként is működnek. A környezet védelmére, óvására is nevel és a "mienk tudatát" erősíti a tanulókban. A tízórai elfogyasztásának helye a diákotthon ebédlője. Az ebédlőt a tanulók felügyelettel használják. A kulturált étkezés mellett

gyakorolhatják

a

megjelenés,

a

társas

viselkedés,

a

kérés,

köszönetnyilvánítás, összes formáját. Az udvar a gyülekezés, a levegőzés, a mozgás, a játék színtere, amit közösen használunk az általános iskolával.

a

128

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰTANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK NEVELÉSI PROGRAMJA

Alapelvünk: - a sajátos nevelési igényű tanulók sérüléséből adódó hátrányos következmények maximális csökkentése, ellensúlyozása - a tanulók életkori és sérüléséből adódó specifikumok, lehetőségek, korlátok és speciális szükségletek figyelembe vétele - az aktuális igényeknek megfelelően az alkalmazott módszerek, eszközök, eljárások, tevékenységformák és szervezeti keretek módosítása - a differenciált és egyéni segítségnyújtás tanulóinknak, az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket figyelembe véve - olyan légkör biztosítása, ahol az emberi, társadalmi kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a különösségét, a másságot is elfogadva - a hátrányos megkülönböztetés tilalmának figyelembevétele: az intézményben tilos a tanulók hátrányos megkülönböztetése, akár a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt. - demokratikus, humanista, az egyén tiszteletén, a lelkiismereti szabadságon, a személyiség fejlődésén alapvető közösségek, az etnikai csoportok és a nemek egyenlőségén alapuló, a szolidaritás és a tolerancia értékeit figyelembe vevő tanítási-tanulási folyamatok szervezése. - az esélyegyenlőség megvalósulásának segítése.

129

Általános céljaink: - a sajátos nevelési igényű tanulók készség és képességfejlesztése, habilitációja, rehabilitációja - az alapvető tanulási képességek fejlesztése - az általános műveltség megalapozása életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően - a tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának formálása - reális önismeret, önelfogadás képességének kialakítása - az ön és környezetellátó és védő technikák birtoklására nevelés - biztos tájékozódás kialakítása a környezetben, viselkedés és megnyilvánulás különféle helyzetekben - testi, lelki egészség megóvása - felkészítés a társadalmi munkamegosztásban való részvételre olyan ismeretek elsajátítatása,

amelyek

saját

életének

szervezésében,

a

munkavégzésben

nélkülözhetetlenek - érdeklődés, természetes vonzódás felkeltése az ember környezetében megjelenő gyakorlati feladatok megoldására - etikus gazdasági és társadalmi viselkedésmódok megismertetése - országunk és tágabb környezetének, a nemzeti hagyományoknak megismertetése, - nemzeti identitás fejlesztése, a kisebbséghez tartozók azonosságtudatának ápolása - az európai humanista értékrend és az Európához tartozás erősítése (Állampolgári nevelés megvalósítása) - a globalizációban rejlő lehetőségek és veszélyek felismertetése - értékeink, kultúránk, szülőföldünk, népünk megismerése - képessé tenni a tanulóinkat, hogy tanulmányaikat befejezve a társadalom rendezett életvitelű, eredményesen dolgozó tagjaivá váljanak

130

- gazdálkodással és pénzügyekkel kapcsolatos készségek fejlesztése, és az okos gazdálkodás képességeinek kialakítása. - eligazodás a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. - A kulcskompetenciák fejlesztése - Kulcskompetenciák: - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematikai kompetencia - Természettudományos és technikai kompetencia - Digitális kompetencia - Hatékony, önálló tanulás kompetencia - Szociális és állampolgári kompetencia - Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia - Esztétikai-, művészeti tudatosság és kifejező képesség - A tanulók felkészítése az egész életen át tartó tanulásra.

Az általános iskola általános célkitűzései:

Bevezetőszakasz 1-2 évfolyam Célok: - óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekekben a megismerés, megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot - vezessük át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai életforma és tanulás tevékenységeibe

131

- az iskolai élet és társas kapcsolatok szokásrendjének kialakítása - feladat- és szabálytudat kialakítása - közösségi tudat kialakítása - az érzelmi élet megalapozása - adjunk teret a gyermek játék és mozgás iránti vágyának - közvetítsünk a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket, - fejlesszük az alapvető képességeket és készségeket, kultúr technikákat és kommunikációt. Feladatok: - gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képességfejlesztéshez, a tartós emlékezet kialakításához - személyre szóló fejlesztés megvalósítása - változatos tananyag biztosítása, mely a gyermeki kíváncsiságra, érdeklődésre épít - a felelősségtudat és a kitartás képességének kialakítása - minták nyújtása az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz - tanulási szokások megalapozása.

Kezdő szakasz: 3-4 évfolyam Célok: - segíteni a gyermek természetes fejlődését, érését - az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény ébrentartása - az érzékelés útján szerzett tapasztalatok erősítése - a személyiség értelmi, érzelmi, akarati tulajdonságainak gazdagítása, erősítése - az egyéni képességek kibontakoztatása, tehetséggondozás

132

- a pozitív tulajdonságok felfedezése, tudatosítása és megerősítése önmaga és csoporttársai felé is - a saját fejlődési ütem és fejlesztési korlát elfogadása, önismeret megalapozása és fejlesztése - az eltérő ütemű fejlesztésből adódó hátrányok csökkentése.

Feladatok: - az egyéni képességek kibontakoztatása - segítségnyújtás a tanulási nehézségek leküzdésében - a szűkebb és tágabb környezetben megismerhető értékek, a társas kapcsolatok és a magasabb társadalmi normák tudatosítása - a humánus magatartásminták és szokások erősítése - a személyiség érésének elősegítése, a jellem formálása.

Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam Célok: - az előző szakaszok nevelő- oktató munkájának folytatása - készségek, képességek további fejlesztése - fogalmi gondolkodás alapjainak lerakása - az önismeret erősítése, reális énkép kialakítása önmagáról - az önálló tanulás elsajátítása, a megismerés módszereinek, műveleteinek gyakorlott alkalmazása - a jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása - a személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása

133

- visszavezetés a nem sajátos nevelési igényű fiatalok korcsoportjaiba, befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen - egészségmegőrző, környezetóvó attitűdök kialakítása. Feladatok: - azoknak a képességeknek a fejlesztése, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek -

a

tanulók

önismeretének,

együttműködési

készségének,

akaratának,

segítőkészségének fejlesztése - olyan helyzetek teremtése, amelyekben a tanulók gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét - a közösség demokratikus működése értékének és néhány általánosan jellemző szabályának tudatosítása - az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmának tisztázása és tudatosítása.

Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam Célok: - ismeretek nyújtása a továbbtanulás és a pályaválasztás lehetőségeiről - a tanulók felkészítése érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően a továbbtanulásra, illetve a társadalomba való beilleszkedésre - a cselekvőképesség, a taratós munkavégzés, az erőfeszítés és a kitartás képességének erősítése, megszilárdítása - felkészíteni a tanulókat a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására Feladatok: - demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra - a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés

134

- a nemzeti azonosságtudat fejlesztése, az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igény kialakítása - az Európához való tartozás tudatának erősítése -

más

népek

hagyományainak,

kultúrájának,

szokásainak,

életmódjának

megismertetése, megbecsülésének, megszilárdítása - az emberiség közös problémáinak bemutatása, tudatosítása.

Az autizmus- spektrumzavarokban szenvedő(autisztikus) tanulók fejlesztésének elvei Az autista gyermekek sérülésükből adódóan eltérően fejlődnek, mint tipikusan fejlődő társaik. Jellegzetes kommunikációjukkal, különös szociális viselkedésükkel és fantáziájuk fejlődésével kapcsolatos problémáikat nem lehet a fejlődés elmaradásával magyarázni. Az autizmussal élőknek más a kognitív stílusuk, agyuk másképpen dolgozza fel az információkat. Hallanak, éreznek és látnak, agyuk azonban ezekkel az információkkal eltérő módon bánik. Ezért náluk a kommunikáció és a szociális interakció minőségileg károsodik. Fejlesztésük folyamán a következő területekre kell figyelnünk:

Érzékelés A gyermekek szélsőséges reakciókat adhatnak a kapott ingerekre. Ezek megértése és helyes irányba terelése a pedagógus feladata. Mivel a tanár nem képes minden esetben befolyásolni a környezetet, ahonnan a különböző ingerek érkeznek, ezért szükséges olyan oktatási program,amely a gyermek tűrésszintjét növeli.

Figyelemfejlesztés Az autista tanulók figyelem-problémája túlzott ingerszelektálás. Általában a környezetnek csak egy leszűkített részére reagálnak. A pedagógusnak az első szakaszban a közös figyelmet kell elérnie a gyermekkel.

135

Emlékezetfejlesztés Az autista gyermekeknek jó a memóriájuk személyes élményekre vonatkozóan, valamint jó az epizodikus emlékezetük is. A világról való általános tudásuk azonban hiányos, csak egy-egy részletet ragadnak meg és nem tudják ezeket a részleteket egy nagyobb halmazba integrálni. A velük foglalkozó pedagógusnak munkája során figyelembe kell vennie, hogy vizuális emlékezetük jobb, mint a verbális, tehát a tananyagban élni kell ezzel a lehetőséggel.

Problémamegoldás Az autizmussal élő gyermekek tanulásmódját az jellemzi, hogy szituációhoz kötött, és ismereteit nem, vagy rosszul tudja új helyzetekre vonatkoztatni, vagyis általánosítani. A gyermek nem képes olyan általános elvek absztrahálására, melyek irányíthatják

a

stratégiaválasztást,

hanem

kizárólag

a

szituáció

bizonyos

vonatkozásaira reagál. Pedagógusként arra kell figyelni, hogy a gyermeknek álljanak rendelkezésre alternatív válaszok, és meg kell tanulnia, hogy a különböző helyzetek különböző megközelítéseket igényelnek.

Szociális megközelítés A tanterv biztosítja a gyermek számára, hogy megtanulja elviselni mások közelségét, és a tanulási feladatokkal kapcsolatban együtt tudjon működni.

Nyelv Az autista gyermekek rendszerint nyelvi nehézségekkel küzdenek, ezért nagyok a hátrányaik a gondolkodás és tervezés területén. Gyakran nem figyelnek a felnőttek instrukcióira, így aztán egyáltalán nem sajátítják el a nyelv irányító funkcióját.

136

Utánzási készség fejlesztése A jó verbalitású autista gyermek látszólag kiválóan utánoz. Ám az utánzás során pontosan lekopírozza a mozdulatokat, de nem adaptálja őket saját vonatkoztatási rendszerébe. Pedagógusként időt kell szentelni arra, hogy utánozni tanítsuk a gyerekeket.

Szociális kogníció Az autista gyermeknek problémát okoz az érzelmek felfogása, a másokkal való interakcióba lépés, mások érzelmeinek átélése, és az emberi viselkedés megértése. Ennek következményeként ezeknek a gyermekeknek gondot okoz a többiekkel való viszony, így egy idő után „csodabogárnak” tekintik őket. Szociális szempontból alkalmatlanná válnak, s így gyakran teljesen visszavonulnak a társas helyzetektől. A velük foglalkozó felnőttnek törekednie kell arra, hogy szándékát a lehető legegyértelműbben és legegyszerűbben fejezze ki és kerülje az ironikus és metaforikus nyelvezetet. Meg kell őket tanítani, hogy meg tudja fogalmazni kívánságát, gondolatát. Az autisztikus kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiája megelőzheti a kóros viselkedés kialakulását, enyhíti a fejlődés devianciáját. A korai speciális terápia hiányában az óvodai fejlesztés fő céljai kiegészítve a viselkedés problémák, viselkedés és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a korai, elemi készségek kialakításával, fejlesztés elemeivel. Ennek érdekében az óvodai nevelés, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő – különösen a természetes élethelyzetek – használandók a fejlesztésre. Szükséges az intenzív, jól strukturált, és a meglévő töredékkészségek használata, az egyéni

motiváció

megteremtése,

alkalmazkodó módszerek alkalmazása.

a

speciálisan

a

gyermek

szükségleteihez

137

Intézményrendszeren belüli szolgáltatások a gyermekek részére Fejlesztő foglalkozások Formái: habilitációs és rehabilitációs jellegű fejlesztés Habilitáció Célja: Preventív tevékenység, mely a szociális hátrányokból adódó tanulási nehézségek, hátrányok, különféle részképesség zavarok kialakulásának megelőzésére szolgál.

Rehabilitáció Célja: A sajátos nevelési szükséglet mellett fellelhető tanulási nehézségek, hátrányok, különféle részképesség gyengeségek, zavarok speciális, célirányos terápiája, korrekciója.

Feladatai: A

követelmények

elsajátításához

szükséges

alapkészségek,

képességek

megalapozása, fejlesztése, stabilizálása, mely irányul a tanulás, a kogníció három alappillérének, a figyelem, az észlelés az emlékezet, valamint a gondolkodás fejlesztésére.

Logopédiai ellátás

A logopédiai tevékenység célja: - a már kialakult beszédhibák javítása, - az esetenként fellépő másodlagos elváltozások korrekciójával ép beszéd létrehozása, - diszlexia, diszgráfia megelőzése, ill. redukációja, - nyelvi – kommunikációs zavarok javítása egyéni vagy csoportos formában.

138

A logopédiai tevékenység feladatai: - beszédindítás, beszédkésztetés fokozása (korai beszédfejlesztés), - az új fonémák kialakítása, rögzítése, automatizálása, - a szókincs, kifejezésformák bővítése, gyakorlása, - képességfejlesztő gyakorlatok - artikulációs mozgásügyesítő gyakorlatok - fonémahallás fejlesztése (magánhangzók, mássalhangzók időtartama, differenciálása) - vizuális, auditív , emlékezetfejlesztő gyakorlatok - differenciáló gyakorlatok (formák, betűk, szavak) - beszédtechnikai gyakorlatok (légzés,- ritmus, kiejtésgyakorlatok).

Komplex gyógypedagógiai fejlesztés: tartalma:

- mozgásnevelés ( nagymozgások, finommotorika ), - kommunikáció, beszédre nevelés, - érzelmi – akarati nevelés, - játékra nevelés, - önkiszolgálásra nevelés.

Bázisterápiák: - Ayres módszer Cél: - a vesztibuláris rendszer fejlesztése a saját testérzet biztonságának megteremtésén keresztül - egyensúlyérzék fejlesztése. Alkalmazott eszközök: Ayres terápia eszközei

139

- Lovas terápia Cél: - lehetővé tenni a sérült gyermekek komplex fejlesztését , ahol a ló nem eszköz, hanem aktív, cselekvő társ.

Intézményünkben folyó nevelő – oktató munka eszköz- és eljárásrendszere: Általános eszközök, módszerek 1. Nyelvi (verbális) eszközök: beszéd - beszélgetés (irányított beszélgetés, spontán vagy tervezett formájú, egyéni vagy csoportos)

2. Nem nyelvi (non verbális) eszközök: - arckifejezés (mimika) - szemmozgás - tekintet - testhelyzet, testtartás - mozdulatok (gesztusok) - kulturális jelzések

3. Szociális technikák Technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: - fejlesztő beszélgetés szociális készségfejlesztő technikák: - minta- és modellnyújtás - megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás) - szerepjáték - dramatizáló tevékenység

140

A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: - az oktatás valamennyi módszere - meggyőzés - minta - példa - példakép - példakövetés - bírálat - önbírálat - beszélgetés - felvilágosítás - tudatosítás - előadás - vita - beszámoló

A tevékenység megszervezésének módszerei: - követelés - megbízás - ellenőrzés - értékelés - játékos módszerek - gyakorlás

141

A magatartásra ható módszerek: - ösztönző módszerek: - ígéret - helyeslés - bíztatás - elismerés - dicséret, pozitív megerősítés szóbeli dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskola tanulói előtt - iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás stb.) írásbeli dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba) - intézményvezetői dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba) - oklevél - osztályozás - jutalmazás a jutalmazás formái: - szóbeli dicséret - írásbeli dicséret - oklevél - jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak)

- kényszerítő módszerek: - felszólítás - követelés

142

- parancs - büntetés a büntetés formái: - szóbeli figyelmeztetés - osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás - intézményvezetői figyelmeztetés, - nevelőtestület elé idézés - tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!)

- gátlást kiváltó módszerek: - felügyelet - ellenőrzés - figyelmeztetés - intés - tilalom - elmarasztalás.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a képességeinek, fejlettségének megfelelő fejlesztést. Joga van a különleges gondozáshoz, joga van ahhoz, hogy rendelkezésére álljanak azok a pedagógiai feltételek, amelyek hozzásegítik őt személyiségének, képességeinek legteljesebb kibontakoztatásához.

143

Olyan készségek fejlesztéséről kell gondoskodnunk, amelyek igazodnak tanulóink sérüléséhez, életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez. Ezek az ellátandó feladatok az iskolánk pedagógiai értékközvetítő tevékenységének lényegét adják, amelynek célja elsősorban a személyiség- és közösségfejlesztés. Az eltérő nevelési igényű, tanulásban akadályozott, illetve tanulási részképességzavarral küzdő gyermekek jelentős deficittel indulnak az élet számos területén. Bármilyen komoly is a lemaradás, képességeiknek megfelelő szinten el kell érni, hogy érdekelje őket a világ, nyitottak legyenek az élményekre. Fejleszthetőségük szintjén ki kell alakítani bennük a kedvezőtlen külső adottságoktól való szellemi autonómiát: stressztől, deprimációktól, tragédiáktól, tisztességtelenségtől, megaláztatásoktól, stigmatizációtól. Lehetővé kell tenni, hogy sok minden tegye tartalmassá az életüket akkor is, ha az egy akadályozott élet, ha sokkal kevesebb biztonságot, jót kaptak az élettől, mint amennyire szükségük lett volna. A tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamat azt a célt szolgálja, hogy a tanulók - adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Célzott pedagógiai munkánk eredményeképpen tanulóink váljanak képessé hatékonyság, és önálló tanulásra a szükséges mértékű, egyénre szabott megsegítés mellett. A tanulás iránti pozitív attitűd kialakításához felhasználjuk a gyermekek és tanulók korábbi tanulási és élettapasztalatait. A hatékony és önálló tanulás kialakításához új tanulási lehetőségeket alkalmazunk. A pedagógia szerint a személyiség egyik legalapvetőbb sajátossága, hogy meghatározott szerkezettel rendelkezik, vagyis nem egyszerűen pszichikus folyamatok és képződmények összessége, hanem a különböző szintű és funkciójú komponensek strukturált, dinamikus egysége. A nevelés, a segítés elsődleges alapfunkciója a személyiségfejlesztés. A nevelési folyamat a gyermek egyéni képességeinek, tulajdonságainak, egész személyiségének fejlesztése: az individualizáció és a perszonalizáció.

144

Minden gyermek egész személyiségével vesz részt élete minden történésében, és minden hatást és benyomást feldolgoz, ezért minden hatás alakítja a személyiségét. Ugyanakkor a hatásokat az előző benyomások feldolgozásával alakított személyisége válogatva értékeli, a hatásokra azután reagál, befogadásukat vagy elvetésüket maga határozza meg kialakult szükségletei, belső motívumai, érdekei, értékei szerint. Ez jelenti a személyiség viszonylatos autonómiáját. A személyiség külső hatások aktív feldolgozása által fejlődik. A tanulást segítő személyiségfejlesztés összetevői a kongruencia (a valódiság, őszinteség, hitelesség), a feltétel nélküli pozitív elfogadás és az empatikus megértés. Az iskolai személyiségformálás attitűdje az az atmoszféra, amely a fejlődéshez szükséges biztonságnak és elfogadásnak a melegét sugározza. A tanuló számára a lehető legoptimálisabb testi-lelki fejlődést, az értelmi és az érzelmi kibontakozást csak az egyéni szükségletekre épülő pedagógiai megoldásokkal érhetjük el. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy tanulóink ismerjék és értsék saját tanulási stratégiáikat, készségeiknek és szaktudásuknak erős és gyenge pontjait, valamint képesek legyenek megtalálni a számukra elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, az útmutatást, a támogatást. A tanulóinkat képessé kell tenni a közös munkára, a saját munkájuk értékelésére, szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Az oktató-nevelő munkának a személyiségformálásban betöltött két – hagyományos értelemben használt – alapfunkciója: az ismeretátadás és a képességfejlesztés egymásra épülve, összekapcsolódva, egymást kiegészítve és egyben erősítve jelennek meg. Mindezekkel párhuzamosan és velük kölcsönhatásban történik a diszharmonikus rendszerek átszervezése és a következményes károsodások megelőzése. Ez a komplex tevékenységrendszer eredményezheti a tanulók személyiségének egyensúlyát a fejlődés korlátai és lehetőségei között. Az iskolától függetlenül jelen lévő szocializációs hatások, életminták nap, mint nap befolyásolják tanulóinkat a család, a kortárs csoportok és az információk tömege által.

145

Ezek sajnos sok esetben a tárgyi értékek preferálását és negatív hatásokat közvetítenek feléjük. Ezzel szemben az iskolai közösségben az ember, az élet, a természet szeretetét és megbecsülését, a pozitív életszemléletet, a humanisztikus értékeket kívánjuk erősíteni. A családi nevelés problémái, a szülői modellek szerepének gyengülése miatt az iskolára jelentős szerep és felelősség hárul a normák közvetítésében, a szociális tanulás feltételeinek megteremtésében. Az iskolában eltöltött idő megnövekedésével sokoldalú lehetőség nyílik a közösségalakító minták megismertetésére, az emberi kapcsolatok gazdagságának

és

az

egymáshoz

tartozás

örömének

megtapasztalására.

A

kudarcélmények, az elfogadottság és a sikerek hiánya miatt a tanulók közösségi nevelése, közös élményhez juttatása kiemelt fontosságú. A személyiségfejlesztés feladatai az alábbi területekre bonthatók: 1. Motoros képességek fejlesztése; 2. Kommunikációs képességek fejlesztése; 3. Kognitív képességek fejlesztése; 4. A kreatív képességek fejlesztése; 5. Szociális képességek fejlesztése;

1. Motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja: - a gyermek általános testi fejlődésének elősegítése - a mindennapi élet praktikus feladataihoz szükséges mozgások fejlesztése és gyakorlása; - a helyes beszédartikulációhoz és az iskolai tanuláshoz szükséges finommozgások fejlesztése; - mozgás terén mutatkozó fejlődési elmaradások korrigálása;

146

- a szabadidő változatos és életkornak megfelelő eltöltéséhez és az egyes sportágak gyakorlásához szükséges mozgások megtanulása; - a későbbi pályaválasztáshoz, illetve munkavégzéshez szükséges mozgások elsajátításának előkészítése, - valamint az egészséges életmódot elősegítő szokások kialakítása

2. Kommunikációs képességek fejlesztése - A közlés és befogadás, a szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése minden pedagógus feladata. - A kommunikációs képességek csak differenciáltan fejleszthetők eredményesen. A gyermek képességei a tevékenységei során fejlődnek. Ezért valós kommunikációs helyzetek sorozatát kell megteremtenie a pedagógusnak, amelyekben a tanulók mind a közlő, mind a befogadó szerepét átélhetik. Ebben a légkörben megbeszélhetnek, kérdezhetnek, vitázhatnak, véleményezhetnek, megfogalmazhatják észrevételeiket és indulataikat éppoly gyakorisággal kommunikálva egymással, mint a pedagógussal. Mindehhez kockázat- és félelemmentes légkör szükséges, az elemző és fejlesztő értékelések biztosításával, a minősítő megnyilvánulások számának jelentős csökkentésével.

3. Kognitív képességek fejlesztése - érzékelés, észlelés; - a közvetlen és a megtartó emlékezet fejlesztése - egyszerű logikai műveletek elvégzése, fogalmi összefüggések felismerése, bonyolultabb logikai műveletek elvégzése, problémamegoldás; - kapcsolat kialakítása más pszichikus folyamatokkal – érzés, akarat – és más képességekkel kommunikatív, kreatív és motoros képességek;

147

- új helyzetekhez való alkalmazkodás, a folyamatosan változó feladatok megoldása, mint intelligencia – működés; - önreflexió, interperszonális Én- kapcsolatok működése és megjelenése a tudatban; - az Én-identitás kognitív megerősítése - a világismeret és az önismeret egymásra vonatkoztatása.

4. A kreatív képességek fejlesztése A személyiségfejlesztés során biztosítani kell a kreatív képesség kibontakozásának alapvető belső forrását: az öröm, a derű, - és a vidámságélményt. Ezzel az élménnyel növeljük a gyermek biztonságérzetét, ösztönözzük a dolgok felfedező megismerésére, a cselekvésekben való részvételre. Az utánzáson, mintakövetésen, az emlékezésen alapuló tanulás eredményeiből kiindulva az individuum egyedi megismerő, érzés – és cselekvésbeli tulajdonságainak megjelenítése a gondolkodási folyamatokban és a létrehozott produktumokban. Az orientációs képességek fejlesztése A térbeli és időbeli tájékozódás elősegítése - az etikai, életvezetési, anyagi, egészségi értékek személyes rangsorának kialakítása; - a társadalmi élet normáinak, szabályainak, törvényének ismerete, vagyis a természet és a társadalom által meghatározott törvényszerű, szabályszerű viszonyok közötti eligazodást lehetővé tevő orientációs képesség fejlesztése.

5. Szociális képességek fejlesztése Elő kell segíteni a felnövekvő gyermek számára a személyközi kapcsolatokból származó élmények feldolgozását, a kapcsolatok kialakítását; - részvételt a szociális aktivitásban; - a tájékozódást a különféle szociális struktúrákban; - aktív bekapcsolódás a közügyekbe.

148

Mindezek segítségével hozzá kell járulni a gyermek - életkorának megfelelő identitásának, önismeretének kialakulásához. A gyermek eközben ismereteket szerez, érzelmeket él át és a szociális képességeit kifejező tulajdonságokat gyakorolja. A személyiségformálás folyamatában alapvető fontosságú: - az elfogadás; - motiválás; - a pozitívumokra történő támaszkodás; - sikerélményekhez juttatás; - különleges gondozási igény kielégítésében a biológiai, pszichológiai és a szociális tulajdonságok komplex megközelítése; - fizikai, szellemi és erkölcsi fejlesztés egysége és egyenértékűsége; - a személyiségfejlesztésben résztvevő szakemberek együttműködése; - a kötelező és szabadon választott tevékenységek egysége, integrációja a személyiségfejlesztés céljainak szolgálatában; - minden gyermek sajátos, egyéni életútja, életesélye szempontjából döntő kompetenciák kialakításának előtérbe helyezése; - a szociális és állampolgári kompetencia kialakítása.

A személyiségfejlesztés célja: a személyiség belső tényezőiben az alábbi változások elérése: - önkontroll, felelősség önmagukért, lehetőség szerinti önállóság, önfejlesztés igénye, személyes méltóság - reális énkép, önismeret, önértékelés kialakítása; önmaga értékeinek felismerése; - nyitottság, érdeklődés; - igyekezet, szorgalom; - esztétikai érzékenység;

149

- törekvés a testi-lelki egészség megóvására; - pozitív értékrend; - tanulási képességek, módszerek, ismeretszerzési igény kialakítása; - információk feldolgozása, szelektálása; - problémamegoldó képesség; - alkalmazható tudás elsajátítása; - kötődések, azonosulások - közösséghez, családhoz, társhoz, hagyományokhoz, szokásokhoz, hazánkhoz, kultúránkhoz, népünkhöz.

Az interperszonális viszonyban az alábbi változások elérése a cél: - pozitív érintkezési formák, kapcsolatteremtés kulturált módja; - egymásra figyelés; - együttműködés képessége; - mások elfogadása, szeretet, segítőkészség, önzetlenség cselekedetekben történő megmutatkozása; - normatudat, viselkedés és magatartási szabályok megértése - viselkedéskultúra a hagyományosan elfogadott normák, illemszabályok szerint; - kommunikációs és metakommunikációs csatornák adekvát és kulturált használata; - felelősségvállalás a tettekért; - konfliktuskezelés békés technikák alkalmazásával; - részvétel az iskolai közösségi életben; - kritikai készség fejlesztése; - társas kapcsolatok örömteli megélése, fenntartásukra irányuló törekvések.

150

A sajátos nevelési igényű, értelmileg akadályozott, tanulási nehézségekkel, illetve részképesség zavarokkal küzdő tanulók személyiségfejlesztésének sajátos elvei:

1. A követelmények teljesítéséhez hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van.

2. Az

előírt

minimális

teljesítményekre

építve

szükség

esetén

sajátos,

a

fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése.

3. A pedagógusok segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat a követelmények elérésében, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve.

A személyiségfejlesztés megvalósításának színterei: A személyiségfejlesztés nem elkülönülő tanóra feladata; szükséges integrálni a nevelésoktatás-képzés rendszerébe.

1. A személyiségfejlesztés megvalósulása tanórák keretében: A személyiségfejlesztő feladatok összekapcsolják a különböző tantárgyak közös elemeit. A már meglévő tapasztalatokra kell épülniük, alacsony szocializációra, rossz élményekre, korábbi iskolai kudarcokra.

Tanórai feladatok a tanulók személyiségének alakításában, fejlesztésében: Az értelem kiművelése: - tanítás – tanulás folyamat tartalmi és formai elemeinek optimális megválasztása, - a társadalmilag hasznos tevékenységre való ráismerés biztosítása (élmény, rácsodálkozás),

151

- a játékismeret és az alkotásvágy fejlesztése, - a tanulási teljesítmény optimalizálása, - tapasztalati és értelmező tanulás képességének fejlesztése, - az önálló tanulás képességének fejlesztése, - differenciált tanulás-szervezés, tanulássegítés egyéni bánásmóddal, - kognitív képességek fejlesztése, - beszéd, beszédértés fejlesztése, - szóbeli- és írásbeli kommunikáció képességének fejlesztése, - idegen nyelv elsajátíttatása tanulóink képességi szintjén, - a gondolkodás fejlesztése: - problémamegoldás, - összefüggések látása, kezelése, - tehetséggondozás – differenciált fejlesztési lehetőségek alkalmazása; A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét tevékenységrendszer, illetve módszertani alapelvek részletesen a helyi tanterv tantárgyainál kerülnek rögzítésre.

2. A személyiségfejlesztés megvalósításának lehetőségei a kötelező tanórák keretén belül: 1. Anyanyelvi nevelésben: - szituációs játékok során irodalmi művek, párbeszédek megjelenítésével; 2. Művészeti nevelésben: - tánc és dráma elemének felhasználásával; 3. Természeti nevelésben: - környezetvédelmi akciók, gyűjtések során

152

4. Munkára nevelésben: - technikai jellegű közös alkotómunka lehetőségeinek megteremtésével; 5. Vizuális nevelésben: - plakátfestés, díszlet- és jelmezkészítés, rendezvények előkészítése; 6. Testnevelés órákon: - a csoportkohézió erősítésével - csapatjátékok, váltóversenyek, páros gyakorlatok; 7. Ének órákon: - a közös éneklés örömének megismertetésével – játékos kánon, felelgető játék, népi gyermekjátékok, körjátékok;

3. A személyiségfejlesztés megvalósítása tanórán kívüli foglalkozások keretében A tanórán kívüli tevékenység a személyiség önmegvalósításának szerves része. A tanórán kívüli foglalkozások keretében megváltozik: - a gyermek és a közösség kapcsolata; - a gyermekek – nevelők együttműködése; - a gyermek aktivitása, állóképessége javul, - fejlődik az önbizalma, - sikerélmény elérésére törekszik, - a tanulását, ismeretbővítését segítő programok iránt fokozatosan érdeklődővé válik, - megszerzett tapasztalatai alapján bővül a kapcsolata tágabb környezetével, - olyan értelmes tevékenységek végzését tartja fontosnak, aminek előnyeit hasznosítani tudja. A tanórán kívüli foglalkozások keretében kiemelt szerepet kap az együttműködés, alkalmazkodás, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés képességének fejlesztése.

153

Ezzel párhuzamosan olyan tevékenységi formák alkalmazása is jelen van, amelyek elősegítik a tanulók későbbi eredményes társadalmi beilleszkedését. Fejlesztik a testi, lelki, szellemi egészséget, akaratot, jellemet, cselekvési képességet, erkölcsi arculatot, művelt, kulturált magatartást.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezésével kapcsolatos követelmények, irányok: - Az iskolakezdés első szakaszában célszerű egy-egy tevékenységi terület késleltetett indítása, a délutáni időszak lépcsőzetes felépítése. - A csoport életkori sajátosságait, speciális szükségleteit megfelelően figyelembe véve lehet meghatározni a foglalkozások heti időtartamát. - A jó időbeosztás, az átgondolt tervezés példaértékű a gyermek előtt. - Az egyes tevékenységi területek programjába is beépülnek a fejlesztő szakemberek ajánlásai,

amelyek

kifejezetten

játékos,

indirekt

formában

illeszkednek

a

tevékenységi területekhez. - A szabadidős tevékenységek sokrétű, széles választékot nyújtanak és igazodnak a tanulók igényeihez, képességeihez, életkori sajátosságaihoz, időtartam, módszer, eszközválasztás, helyszín tekintetében is. - A tanuló olyan foglalkozáson vesz részt, amelyben sikereket érhet el, ahol egyenrangú tagja lehet a csoportnak, közösségnek, és amely egyben hozzájárul képességei fejlődéséhez is. - A tevékenységek erősítik az én tudatot, az öröm forrásai, élményt nyújtanak a gyermekeknek, lehetőséget adnak az önmegvalósításra, a feszültség oldására.

154

A tanulási képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozásokon

Kisiskoláskor (1- 4. évfolyam) A habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem,

fejlesztése

az

észlelés

-

képalkotás

folyamatain

keresztül,

a

cselekvésszabályozás, belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése.

Gondolkodási képességek fejlesztése -Érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása. - Összehasonlítás: tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alak-forma, nagyság, mozgás, mennyiség), a feltárt lényeges tulajdonság alapján a hasonló és megkülönböztető jegyek, több szempontú összehasonlítása, stb. - Differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és mennyiség alapján, rendezés, pl.: nagyság, szín, mozgás szerint. A gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem, a koncentráció folyamatos fejlesztését. -

Emlékezet:

személyek,

tárgyak,

szimbólumok

megjegyzése,

felsorolása,

egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése, cselekedetekre, cselekvésre, történésre visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése.

A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása

155

különböző testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése stb. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása, nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok stb., mozgás kivitelezés - tempó, erősség, ritmus szerint.

Téri- és időbeli tájékozódási képesség alakítása Térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése (fent - lent, elöl - hátul - középen, stb.) Térbeli helyzetek megfogalmazása - relációs szókincs fejlesztése. Hármas irányultság: Honnan? Hol? Hová? Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni - időpont (mikor?), időköz (mettől - meddig?), az idő ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése stb.

Kommunikációs képességek fejlesztése A beszédindíték, a beszédkedv fokozása, ösztönzés a kommunikációra. A beszéd technikai részének fejlesztése, beszédmintával, gyakorlatokkal, mint: a tagolt beszéd, a helyes légzés, a toldalékok pontos tiszta ejtése, a szünettartás. A fonematikus hallás fejlesztése, a beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerő, hanglejtés, beszédtempó és ritmus megtanításával, gyakorlásával. Az olvasás - írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: Az olvasás irányának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása (időtartam, ajaktartás, artikulációs mozgás szerint) mássalhangzók megkülönböztetése (zöngés- zöngétlen hangok, betű felismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok, stb.).

156

Írásmozgás fejlesztése: a ceruzafogás, görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások egymásutánjai, iránytartások mozdulatok gyakorlása, a fonetikus írás hibái, a hangok betűk közötti asszociáció megerősítése stb.

Szociális képességek fejlesztése: Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán. Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása.

Kamaszkor (5- 8. évfolyamok) Az első pedagógiai szakaszban felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, a tanulók fejlettségét, az elvárható tudást. A felsoroltakon túl a habilitáció, a rehabilitáció kiemelt területe és feladata: a gondolkodási

képességek,

tanulási

képességek,

kommunikációs

képességek

fejlesztése.

Gondolkodási képességek fejlesztése: Feladat: az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges, megegyező, eltérő jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések,

különbségek

megfogalmazása,

differenciálása,

a

relációkban

való

gondolkodás. A verbális szint megerősítése, gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat és művelet rendszerekben, (az általános, a fölé - mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás stb.)

157

Tanulási képességek fejlesztése: Feladat: a szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncentráció a tanulás idején, zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézségek leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés stb. Kommunikációs képességek fejlesztése: Feladat: az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, valóságos nyelvi készségek kialakítása, konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartalmi, formai alakítása, gyakorlati információközlések szóban, írásban, szövegértelmezés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban és írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, ok feltárás, (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye) az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer stb.

Harmonikus személyiség alakítása: A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat, a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskerülő magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok - okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képességek fejlesztése a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése.

Törekvés

a

kulturális,

szociális

hátrányok

felszámolására,

a

kortárscsoportokba történő visszavezetésre, beilleszkedésre.

A habilitációs, rehabilitációs fejlesztő program kiscsoportra készül az állapottól függően, így tartalma, követelményei csak a csoport képességeinek ismeretében fogalmazható meg.

158

A foglalkozásra a pedagógus tematikus tervet készít - a kialakított csoportok típusa szerint - féléves, vagy egyéves időtartamra. A tematikus terv a tagozat éves munkatervének része.

Egészségügyi

és

pedagógiai

célú

habilitációs

és

rehabilitációs

tanórai

foglalkozások szervezésének szempontjai értelmileg akadályozott tanulóknál A foglalkozások célja csökkenteni a károsodásból eredő nagyfokú lemaradásokat, a meglévő

képességelőnyökre

építve

az

eredményes

személyiségfejlesztés

megvalósítása tanórai keretek között egyéni és kiscsoportos formában. A fejlesztés célja nem a tanórai tananyag átismétlése, hanem a képességek, készségek terápiás fejlesztése. - érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros koordináció, tájékozódás; - bazális stimuláció, logopédia, szociális és kommunikációs tevékenység segítése, - művészeti foglalkozások, zene, rajz, stb.; - mozgásállapot javítása, sporttevékenység;

Egyéni és kiscsoportos foglalkoztatás Fő hangsúly az épen maradt részképességek fejlesztésén és tehetséggondozáson van.

Iskolai tevékenységek és szolgáltatások A tanórán kívüli iskolai szolgáltatások és programok, a szabadidős tevékenységek egy jelentős része integráltan történik a normál tanulókkal együtt, egy másik részük viszont a tagozat keretein belül valósul meg. - A tanulók reggeli és délutáni ügyeletének ellátása (felnőtt ügyelet). - A napi étkezés biztosítása igény és rászorultság szerint. - A mindennapi testedzés.

159

- Szakkörök a tehetséggondozásra, a képességfejlesztésre. - A könyvtár használata, könyvek kölcsönzése, könyvtári foglalkozások igénybevétele. - Felkészítés kulturális és sportversenyekre, vetélkedőkre, tanulóknak hirdetett iskolai és iskolán kívüli versenyekre. - Kötelezően előírt egészségügyi szűrővizsgálatok. - A környező (könnyen megközelíthető) kulturális szolgáltatások közös, csoportos igénybevétele,(múzeumok, kiállítások, műemlékek megtekintése) alkalmanként. - Túrák szervezése, lebonyolítása. (igény és lehetőség szerint). - A jelzett szolgáltatások a szülők tájékoztatásával - esetenként részvételükkel szerveződnek. A sokrétű, konkrét tapasztalatgyűjtés a tanulók szocializációs képességeit fejlesztik, az információk, a spontán szerzett ismeretek, a tanulás, a kíváncsiság felkeltését segítik. Mintát adnak a tanulónak a tartalmas szabadidő eltöltésre, képességeik kibontakoztatására. Az iskola által nyújtott szolgáltatás a magatartási, beilleszkedési zavart mutató tanulók helyzetén is javít azzal, hogy tartalmas elfoglaltságot kínál, viselkedési mintákat ad számukra a különböző élethelyzetekben, sikerélményhez juttatja őket, társas kapcsolataikat szélesíti. A tanórán kívüli tevékenységben bőven kínálkozik lehetőség a kulturális, a szociális háttér miatti hiányosságokat mutató tanulók felzárkóztatására. Az érintkezési formák, elvárások bemutatásával, játékos gyakorlásával, a test, a ruházat tisztántartásának elsajátításával, a kulturált étkezési szokások megtanításával, a közlekedési eszközökön, a nyilvános helyeken történő viselkedés szabályainak gyakorlásával, és számtalan praktikus ismerettel igyekszünk visszavezetni ezeket a tanulókat a kortárs csoportba, igyekszünk elfogadásukat, befogadásukat segíteni.

160

Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja a tagozati élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesítését, védőóvóintézkedést tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei fel

Feladatunk a tanulók életkori szakaszaihoz kötötten tér el:

Kisiskoláskor: - A tanulók elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) ellátása a családban. - A tanuló egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása és testi épségének óvása a családon belül és a családon kívül. - A tanuló egészségi állapotának figyelemmel kisérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül, az iskolafogászati rendeléseken. - A tanuló intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása (ügyelet, étkezés, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, stb.), a tanuló rászorultsága, igénye szerint. - A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások pénzbeli és természetbeli - felkutatása, a hozzájutás segítése, támogatása, valamint tanácsadás. - Segítségnyújtás a kulturált szabadidő eltöltéshez, az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő rendezvényeken történő részvételhez. - Gyors és hatékony intézkedés a gyermeket veszélyeztető helyzetben. - Folyamatos ellenőrzés: (a tanuló eredményeit, rendszeres iskolába járás) szükség esetén eljárás kezdeményezése.

161

Serdülőkor: - A családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi,értelmi fejlődését. - Milyen kortárs csoportban vesz részt, mennyire ellenőrzött a tevékenységük, szabad mozgásuk. - Használ-e a tanuló egészségre káros anyagokat, szereket, folytat-e korára, fejlődésére káros életmódot. - Folyamatos ellenőrzést, nyomon követést igényel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett környezetben nevelkedő fiatal otthoni életformája, ellátása, pihenése. A rendszeres iskolába járás elérése, a tanulmányai befejezése, a pályaválasztás és eredményes beiskolázás érdekében: - Bekapcsolni az iskolai tevékenységbe, felzárkóztatásba, tehetséggondozásba, a sportköri munkába, az iskolán kívüli kortárs csoportok tevékenységébe. - Életkorának, fejlettségének megfelelő kulturális programokra mozgósítani. - Folyamatos, őszinte érzelmi kötődést biztosítani, amelyben problémáit nyíltan feltárhatja.

A tagozat hagyományrendszere Részt veszünk az általános iskola által szervezett ünnepi megmozdulásokon, képességeinkhez

mérten

a

készségtárgyakból

szervezett

házi

versenyeken,

kiállításokon, pályázatokon.

Egészségnevelési és Egészségfejlesztési Program A többségi iskolával közösen kidolgozott és az ott leírt program alapján dolgozunk, figyelembe véve tanulóink képességeit, lehetőségeit. Testnevelés óráink száma heti 5.

162

Környezeti nevelési program A többségi iskolával közösen kidolgozott és az ott leírt program alapján dolgozunk, figyelembe véve tanulóink képességeit, lehetőségeit.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges személyi feltételek Az álláshelyek az iskolai pedagógiai programnál vannak feltüntetve.

163

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰTANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK HELYI TANTERVE

Helyi tantervünknek – a 2/ 2005.(III.1.) OM rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének és oktatásának irányelve alapján készült - az oktatási miniszter által kiadott kerettantervet választottuk, melyet helyi sajátosságaink figyelembevételével alkalmazunk.

Helyi tantervünk felépítése: 1. Tantárgyi rendszerek és óraszámok 2. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 4. Az iskolánkba jelentkező tanulók felvételének elvei 5. Az ellenőrzés és értékelés elvei 6. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása 7. A tanulók fizikai állóképességének mérése 8. Kerettanterv - Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat (1-4. évfolyam) • Céljai, feladatai • Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák • Tantárgyi tartalmak, témakörök - Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat (5-8. évfolyam) • Céljai, feladatai • Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák

164

• Tantárgyi tartalmak, témakörök - Összevont osztályszervezés törvényessége - Hetes óraterv az összevont osztályok tanulócsoportok számára

165

1. Tantárgy rendszer és óraszámok enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára (18. évfolyam) Szakaszok – Évfolyamok Tantárgyak

Bevezető szakasz

Kezdő szakasz

Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika

8

4

8

4

Informatika 2

7

8

5

4

4

4

2

2

4

5

4

4

4

4

1

1

1

1

1

1

2

2 2

2

2

2

2

2

4

4

Környezetismeret Történelem ,társadalomi és állampolgári ismeretek Hon és népismeret Természetismeret

2

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

2

2

1

1

Vizuális kultúra

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

Földrajz Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

1

1

1

1

2

2

2

2

5

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

Kötött óraszám

23

23

23

24

26

26

29

29

Kötelező óraszám Szabadon tervezhető órák Összesen

25

25

25

27

28

28

31

31

2

2

2

2

2

2

2

2

25

25

25

27

28

28

31

31

REHAB (egyéni)

3

3

3

3

3

3

4

4

166

2. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek kiválasztásának elvei az iskolában: - A tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló. - A tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a fogyatékos tanuló szükségleteihez. - Az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez munkafüzet is tartozzon. - A tankönyvek ne legyenek túl zsúfoltak, legyenek jól olvashatóak, jól áttekinthetőek. - Azokat a tankönyveket rendeljük meg elsősorban, amelyek a tantárgyak tanterveihez illeszkednek és kézikönyveket is kínálnak. A tankönyv kiválasztásnál mérlegelni kell az árat, mert a családok csak nagy nehézségekkel képesek kifizetni a taneszközöket. A tankönyv kiválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja és a tankönyvrendelést megelőzően döntést hoz.

3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A többségi iskolával közösen kidolgozott és az ott leírt program alapján dolgozunk, figyelembe véve tanulóink képességeit, lehetőségeit. Az értelmileg akadályozott tanulók esetén a személyiségfejlődés és az érzelmi élet fejlődése érdekében a követelményszint nem teljesítése esetén is meg kell tartani a korosztályi csoportban maradást. Az értelmileg akadályozott gyermek és fiatal személyiségfejlődése ugyanazokon az állomásokon megy át, mint ép társaié. A harmonikus személyiségfejlődés biztosítása érdekében a befogadó intézménynek elsősorban ezt, és nem az intellektuális szintet vagy az ismeretek szintjét kell figyelembe vennie a tanulócsoportba való illesztéskor. − A képzés során el kell sajátíttatni a tanulókkal az egyéni képességekhez illeszkedően minden olyan tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás befejezése után találkozhatnak.

167

Az értelmileg akadályozott tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetőbb célja a szociális beilleszkedés megvalósítása. − A tanulók értékelése során nem pusztán a tananyag elsajátításának mértékét kell figyelembe venni, hanem főleg az önmagához mért fejlődést, a tanulás attitűdjét. Az értékelés fontos feladata a készségek és képességek folyamatos diagnosztikus felmérése, ennek alapján a legmegfelelőbb fejlesztési eljárás és terápia kiválasztása.

4. Az iskolánkba jelentkező tanulók felvételének elvei Tagozatunk bemenet szabályozott, csak azt a tanköteles korú tanulót vehetjük fel, akinek érvényben lévő szakértői véleménye van, és számára a bizottság a mi intézményünket jelölte ki.

5. Az ellenőrzés és értékelés elvei Az értékelés szempontjainál arra kell különös tekintettel, figyelemmel lennünk, hogy mit értékeljünk: - A tanuló önmagához mért fejlődését, az ismeretek elsajátítása, a képesség minőségi, mennyiségi gyarapodása terén. - A tanuló szociális képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlődését. Az értékelés rendszeressége és formái, a továbbhaladás feltételei azonosak az általános iskola programjában leírtakkal. Az értelmileg akadályozott gyermek iskolai értékelése során a tanuló tudását, attitűdjét, magatartását figyeljük meg, az egyénre szabott elvárt teljesítményekhez viszonyítunk és önmagukhoz mért fejlődésük alapján teszünk megállapításokat. Az értékelés fontos funkciója ebben az iskolatípusban a készségek és képességek folyamatos és diagnosztikus felmérése, ennek alapján a tanuló jellemzőihez igazodó legmegfelelőbb fejlesztési eljárás és terápia kiválasztása. Ezért az értékelés nem lehet pusztán minősítés, hanem a kitűzött célokhoz, feladatokhoz a kiválasztott eszközöknek és terápiáknak a tanulói teljesítményre gyakorolt hatásának vizsgálata történik.

168

Az értelmileg akadályozott gyermeknél jelentkező sajátos nevelési igény miatt fontos, hogy az értékelés ösztönző hatású legyen, segítse a pozitív személyiségjegyek továbbfejlődését.

Mit értékeljünk? • szociális képességek, magatartási és viselkedési szokások alakulását; • tanuláshoz és munkához való hozzáállást; • cselekvőképességet és pszichomotoros fejlődést; • tanult ismeretek alkalmazásának képességét; • tantárgyi követelmények teljesítését az egyéni fejlesztési tervekkel összhangban; • a tanuló iskolai követelményeken túli tudását, más területeken megmutatkozó képességeit; • a tanuló foglalkozásokon nyújtott érdeklődését, aktivitását, kooperációját.

Hogyan értékeljünk? Alkalmazott értékelési formák: • Szóbeli értékelés: lehetőség szerint a pozitív teljesítményt kell értékelni, fontos a gyakori, ösztönző hatású megerősítés. (Helyeslés, dicséret.) • Különböző szimbólumok, tárgyjutalmak: például pontozás, csillag, dicsérő kártyák, stb. • Szöveges értékelés: 1. évfolyamtól 2. évfolyam félév végéig. 2. évfolyam év végétől 8. évfolyam év végéig érdemjeggyel.

169

Alkalmazott ellenőrzési formák: Az ellenőrzés során az értékelés szempontjából lényeges adatokat gyűjtünk a tanuló fejlődéséről, viselkedéséről, teljesítményéről. • Folyamatos megfigyelés játékban, tanulásban, mindennapos élethelyzetben, spontán megnyilvánulásokban; • Értelmi teljesítőképesség mérése egyszerű feladatlappal; •

Képességmérés

(iskolakészültség,

önkiszolgálás

szintje,

neveltségi

szint,

finommotorika, pszichikus funkciók mérése). • Irányelvek által meghatározott iskolai fejlesztési szakaszhatárokon a pedagógiai hozzáadott érték mérés, • Tevékenységvizsgálatok mérése, munkavégzés pontossága, sorrendje, munkatempó kitartás; • Személyiségfejlődésének megfigyelése.

6. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása A többségi iskolával közösen kidolgozott és az ott leírt program alapján dolgozunk, figyelembe véve tanulóink képességeit, lehetőségeit

7. A tanulók fizikai állóképességének mérése A többségi iskolával közösen kidolgozott és az ott leírt program alapján dolgozunk, figyelembe véve tanulóink képességeit, lehetőségeit.

170

8.Műveltségi területek, ezen belül az egyes tantárgyak Helyi tantervünk az alábbi dokumentumok átdolgozásával készült: • KERETTANTERV enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák 1-8 évfolyam számára.

Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat (1-4. évfolyam)

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára készült kerettanterv céljaiban, feladataiban és az ezekre épülő további tartalmakban s figyelembe veszi a jövőben várható társadalmi, gazdasági változásokat, valamint az ezzel összefüggésben megjelenő, a köznevelés egészére vonatkozó célokat és feladatokat. A kerettantervi rendszer az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében is prioritásként értelmezi azokat a személyiség-, készség- és képességfejlesztési tartalmakat, amelyek az egyén és a társadalom számára egyaránt nélkülözhetetlenek. A célok és feladatok meghatározása a Nemzeti Alaptanterven és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvén alapul.

Célok és feladatok Ebben a szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. Az alsó tagozat első évfolyamán javasolt tananyag elsajátítására – a Nemzeti alaptanterv által biztosított lehetőséggel élve – ajánlott egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű

171

elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységet tesz lehetővé a tanulók számára. Az 1-2. évfolyamon cél a személyiség biztonságérzetének megteremtésével, az egyéni diagnosztikára épülő funkcionális képességfejlesztéssel elérni az egyénhez viszonyítva azt a legoptimálisabb adaptív állapotot, amely elégséges előfeltétele a tantárgyi rendszerű fejlesztésnek. Olyan fejlettségi szintre kell hozni a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciókat – a gyógypedagógia eszközrendszerének, módszereinek, terápiáinak felhasználásával –, hogy a tanuló az alapvető kultúrtechnikák elsajátítására a sérülésének, állapotának megfelelő idő biztosítása mellett felkészült legyen. A tanulókat

fogékonnyá,

befogadóvá

kell

tenni

a

környezet,

a

közvetlen

megtapasztalható természet és a társas kapcsolatok iránt, miközben tág teret adunk az életkori sajátosságoknak, a fejlettségnek megfelelő gyermekjátéknak és mozgásnak, mindezzel felkeltve érdeklődésüket a tanulás iránt. A 3-4. évfolyamon a cél az alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése a tanulók

egyéni

háttértényezőinek

figyelembevételével,

a

pszichés

funkciók

fejlesztésének stratégiáját tartalmazó egyéni fejlesztési tervek alapján, tantárgyi rendszerben végzett intenzív fejlesztési folyamatban. Kiemelt feladat a személyiség érésének, az önismeret fejlődésének elősegítése a tanulási, viselkedési szokások elsajátításával, magatartási normák közvetítésével; a sérülésből, a fogyatékosságból eredő tanulási nehézségek leküzdésének, a jól működő funkciók

továbbfejlődésének

segítése

individualizált

programok,

terápiák,

differenciáló pedagógiai eljárások alkalmazásával.

Fejlesztési területek – nevelési célok Erkölcsi nevelés Feladata a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása.

Az

életkori jellemzőkhöz illeszkedő – a spontán belátáson alapuló – szabálykövetési

172

képesség megerősítése, az alkalmazkodás és az önérvényesítés, a felelősségvállalás képességének alapozása a mindennapi iskolai gyakorlatban. Szociális konvenciók (köszönés, megszólítás stb.) szerepének tudatosítása a közösségi életben.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Az otthon, az iskola, a lakóhely alapvető személyi viszonyainak megismerése, biztos tájékozódás kialakítása az alapvető téri és időrelációkban, a nevezetes események megismerése, az ezzel kapcsolatos élmények feldolgozása. Hagyományok, népszokások megismerése, felelevenítése az abban való aktív részvétel feltételeinek megteremtésével. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az iskolai keretek között gyakorolható demokratikus részvétel. A házirend értelmezésével a jogok és kötelességek szerepének megértése. Érzékenység kialakítása mások problémái, nehézségei iránt, megoldások keresése.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanulók önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezet létrehozásával az önmagára jellemző tulajdonságok, érzelmi és indulati megnyilvánulások ismerete. Az énkép, önismeret alakítása, fejlesztése, szociális tanulás, az ember jellegzetes külső- és belső

jegyeinek

megismerése.

Az

egymáshoz

való

alkalmazkodóképesség,

együttműködési készség, elfogadás alapozása. A gyakran előforduló konfliktusok kezelésének gyakorlása, helyes magatartás bemutatásával. Az együttműködés és közreműködés a csoportban, közösségben, a meghatározott feladatok végzésében. A családi és az iskolai szerepek megismerése, alkalmazkodás és azonosulás a családi és iskolai viszonyrendszerekben.

173

A családi életre nevelés Személyes

élmények

alapján

a

családi

élet

jellemzőinek

megbeszélése,

szerepjátékok, élmények, történések, családi események. A családon belüli kapcsolatok, egymás segítése, felelősségvállalás a családon belüli feladatokért, az egymásrautaltság.

A testi és lelki egészségre nevelés A testi fejlettségnek, adottságnak megfelelő egészségtudatos táplálkozás mértéktelenség - mohóság - önkorlátozás. Tisztálkodási szokások napi ritmusa.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Gyakorlati tevékenységekben a részvétel különbözőségeinek megfigyelése, hasonlóságok és különbségek, egymás erősségeinek és gyengeségeinek, felismerése, az együttműködésre alapozott segítés, annak hatásainak megtapasztalása.

Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatokban.

Pályaorientáció Foglalkozások, foglalkozásokhoz rendelt tevékenységek megismerése, egyeztetése, tapasztalatgyűjtés. Az érdeklődés felkeltése, egyéni érdeklődések erősítése. Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek során kipróbálhatják képességeiket,

174

Gazdasági és pénzügyi nevelés Vásárlások,

társasjátékok,

szituációk

segítségével

a

pénz

szerepének,

a

gazdaságosság fontosságának a felismertetése.

Médiatudatosságra nevelés Életkornak megfelelő gyermekműsorok hallgatás-nézése és a tapasztalatok megbeszélése. A valóság és a virtuális valóság megkülönböztetésének elemi példáival az értelmező, kritikai gondolkodás alapozása.

A tanulás tanítása A tanulás iránti érdeklődés felkeltése, sok személyes élmény biztosítása a tanulói tevékenység serkentésével. Az egyéni érdeklődésen alapuló önművelő és szükséglet kielégítő szabadidős tevékenységek lehetőségeinek megismerése, az azokban való részvétel igényének kialakítása, alapozása.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelv-elsajátítás folyamatában elsődleges feladat a szókincsfejlesztés, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztése. Ennek során a tanuló képek tartalmáról szóbeli leírást ad, elsajátítja az írás, olvasás képességét. Feladat a szöveg információhordozó funkciójának tudatosítása, az értő olvasásra törekvés. Tények, gondolatok érzések felismerése, átélése olvasott szöveg alapján, dramatizálás.

Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló érdeklődésének felkeltése és pozitív irányultság kialakítása a más nyelveken megszólaló beszéd és a más nyelveken beszélők iránt.

175

Matematikai kompetencia Jellemzője a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A fejlesztés feladata: az elemi rendszerező képesség és kombinatív képesség fejlesztése. Kialakul a tanuló fejlettségének megfelelő szintű biztos számfogalma. Alapműveleteket végez, manipulál. Ismeri és használja a mértékegységeket. Képes mennyiségi következtetésre, becslésre, mérésre.

Természettudományos és technikai kompetencia Érdeklődéssel fordul a környezet tárgyai, élőlényei, jelenségei felé. A mindennapi életben előforduló jelenségek körében tapasztalatszerzésre törekszik. Tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, ezek eredményeit értelmezni is tudja. Alkalmazza a segédeszközöket. Figyel az ember és természet kölcsönhatása folyamataira. Gyakorlatias ismeretekre tesz szert. Értékeli a természet szépségét, törekszik annak védelmére, a környezet megóvására (növényápolás, madáretetés). Igyekszik elsajátítani és lehetőség szerint betartani az egészséges életmód szabályait.

Digitális kompetencia A számítógép megismerése, egyszerű kezelési műveletek végzése, szoftverek futtatása irányítással. A tanuló motivált az IKT eszközök használata iránt.

Szociális és állampolgári kompetencia Az iskolai életrend biztonságában a tanulók jól érzik magukat. Ismerik a magatartási szabályokat. Kötődnek a pedagógushoz és a társaikhoz. Szociális képességeik főként az osztályban megélt saját élmények alapján fejlődnek: felelősségtudat, kitartó, szorgalmas munka, mások teljesítményének elismerése, jó és rossz elkülönítése, reális önértékelés.

176

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló tud segítséget kérni.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló ismeri az alkotás örömét. Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, képzőművészeti elemek alkalmazásával

Hatékony, önálló tanulás A középpontban az olyan alapvető készségek fejlesztése áll, mint az írás, olvasás, számolás, az IKT-eszközök. A hatékony, önálló tanuláshoz alapvető készségekkel, képességekkel kell rendelkezni. A tanuló a tanuláshoz szükséges taneszközök használatában biztos, gyakorlott. Érdeklődik a tanulás iránt, érdeklődése az elért sikerekből, a fejlesztő értékelés során kapott elismerésből és biztatásból, valamint a korábbi tapasztalatok alapján kialakult kíváncsiságból táplálkozik.

177

Ajánlás a tantárgyak óraszámaira a NAT alapján az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat nevelő általános iskolák alsó tagozata (1-4. évfolyam) számára

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7

7

6

7

4 1

4 1

3 1

4 1

-

-

-

-

2 2 1 -

2 1 2 -

2 2 2 1

2 2 2 1

1

1

1

1

5 -

5 -

5 -

5 -

2

2

2

2

25

25

25

27

BEVEZETŐ SZAKASZ (1-2. évfolyam) Tantárgyankénti követelmények, elérendő képességek, készségek:

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM -

Mutasson fel a tanuló mérhetően folyamatos fejlődést a kommunikáció készségében, tudjon bekapcsolódni beszélgetésekbe kérdésekkel, válaszadással.

-

Legyen képes közreműködni egyszerű üzenetek átadásában.

-

Tudja elmondani saját személyi adatait.

178

-

Beszéljen érthetően, tagoltan, helyes köznyelvi kiejtéssel, helyes ritmusban.

-

Legyen képes szövegértést bizonyító feladatok megoldására segítséggel, előkészítéssel.

-

Legyen képes felkészülés után egyenletes tempóban olvasni.

-

Írásképe legyen rendezett, olvasható.

-

Tudjon

szavakat,

előkészítéssel,

3-4

rövid

mondatokat

betűből

álló

másolni

szavakat

írottról,

tollbamondás

nyomtatottrólután

leírni,

előkészítéssel. -

Legyen képes alkalmazni a gyakorolt helyesírási szabályokat: előkészítés mellett alkalmazza a mondatkezdő nagybetűt, a mondatvégi írásjeleket, legyen ismerete a „j”hang kétféle jelöléséről.

-

Legyen betűismerete a tanult betűk körében.

-

Legyen képes 3-4 mondóka vagy vers elmondására.

MATEMETIKA -

Tudjon ciklikus sorokat folytatni.

-

Legyen képes legalább háromelemű szekvencia felidézésére.

-

Tudjon a megismert tulajdonságok alapján csoportosítani.

-

Tudjon kész csoportokat egy tulajdonsággal elnevezni.

-

Legyen biztos számfogalma 20- as számkörben.

-

Jártasság összeadás, kivonás elvégzésében 10- es számkörben, eszközhasználat nélkül.

-

Tudja az egyszerű szöveges feladatot művelettel megjeleníteni, lejegyezni.

-

Ismerjen fel összefüggéseket személyek, tárgyak, számok között.

-

Tudja kifejezni a felismert összefüggéseket tevékenységgel, szóval.

-

Legyen képes dolgokat egymáshoz rendelni.

-

Tudjon egyszerű sorozatokat alkotni megadott szabály alapján.

-

Különböztesse meg a kerek, szögletes, gömbölyű alakzatokat.

-

Gyűjtsön tapasztalatokat a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom méréséhez.

179

KÖRNYEZETISMERET -

Alkalmazza a gyakorolt megismerési módszereket (tapasztalat, megfigyelés, csoportosítás).

-

Tudja kifejezni tapasztalatait szóban és rajzban.

-

Tudja az időjárás elemeinek, a napoknak, a napszakoknak és az évszakoknak a nevét.

-

Értse az összehasonlítások során a tanár által használt kifejezéseket, relációkat.

-

Ismerje a fő csapadékfajtákat.

-

Használja a téri és idői relációkat jelentő legegyszerűbb kifejezéseket.

-

Fokozatosan önállósodjon a gyalogos közlekedésben.

-

Ismerje fel és nevezze meg a megfigyelt növényeket és állatokat. Tudja, hogy a növényeknek emberi táplálkozásra alkalmas részeik vannak, melyek az egészséges táplálkozásban fontos szerepet játszanak.

-

Vegyen részt az életkorának megfelelő növényápolási és állatgondozási munkákban.

-

Fokozódó önállósággal válassza meg az évszaknak, az időjárásnak megfelelő öltözéket.

ÉNEK-ZENE -

Tudjon csoportban egyre nagyobb terjedelmű gyermekdalokat, népi játékokat, körjátékokat énekelni.

-

Vegyen részt oldottan, örömmel az éneklésben.

-

Értse a ritmus, a dallam, a szöveg jelentését.

-

Törekedjen a szöveg szép, tiszta ejtésére, a helyes artikulációra, a megfelelő tempó és hangerő alkalmazására.

-

Ismerje fel a tanult dalokat dallam- és ritmusmotívumokról.

-

Tudjon egyszerű ritmusmotívumokat megszólaltatni, ritmushangszert használni.

-

Fejlődjön akusztikus figyelme, irányultsága, intenzitása.

180

-

Kapcsolódjon be körjátékba, mozgásos, táncos tevékenységbe.

-

Jelenítse meg improvizációban a saját nevét.

RAJZ –KÉZMŰVESSÉG -

Tudjon megfigyelni, nagyság szerint rendezni formákat.

-

Tudja a tárgyak helyét, helyzetét meghatározni segítségnyújtással.

-

Tudja megkülönböztetni a sík –és térformákat. A szabályos –szabálytalan formákat, valamint a szögletes-íves, szögletes-gömbölyű és szimmetrikus formákat tudja megnevezni, ábrázolni.

-

Értse meg a tankönyv ábráit, az egyszerű eligazító táblákat, piktogramokat.

-

Értelmezze az egyszerű arckifejezéseket, gesztusokat.

-

Tudjon szabadon alakítani élmény alapján festéssel rajzzal.

-

Ki tudja fejezni az időjárás egyszerű jelenségeit az évszakokhoz kapcsolódóan képkialakításaiban.

-

Tudjon tárgyakat készíteni papírból, agyagból.

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK -

Fokozódó önállóság az önkiszolgáló tevékenységben- öltözködés önállóan (eseti segítségnyújtás mellett) alapvető tisztálkodási szokások alkalmazása

-

Ruházat, tisztálkodási eszközök, tanszerek helyének, pakolásának, kezelésének elsajátítása. Részvétel a fejlettségének megfelelő házimunkában, csoportos tevékenységben.

-

Az étkezési, táplálkozási rend betartása. Étkezés késsel, villával.

-

Építőelemek felismerése, megnevezése. Tudjon saját elképzelést,ötletet megvalósítani az építésben.

-

Részvétel a közös tevékenységben az építésben.

-

A megismert természetes anyagok pontos megnevezése. Képek, formák, kompozíciók létrehozása irányítás, segítségnyújtás mellett.

181

-

Tudjon átalakított anyagot megnevezni, csoportosítani, egyszerű műveleteket végezni.

-

Használja rendeltetésszerűen a megismert eszközöket, szerszámokat.

-

Tudjon papírt nyírni ollóval. Tudjon festékkel, ragasztóval bánni.

-

Rendelkezzen elemi ismeretekkel az anyagtakarékosságról, a környezet megóvásáról.

-

Elvárható a tanulótól a gyalogos közlekedés szabályainak ismerete, a tanult szabályok alkalmazása, a balesetmentes közlekedés a felnőttek közelében.

-

Rendelkezzen tapasztalatokkal a helyi tömegközlekedésről, az utazás közbeni magatartásról.

-

Ismerje a gyalogos átkelésre kijelölt helyek jelzését (zebra- lámpa), a rendőr karjelzéseit.

TESTNEVELÉS ÉS SPORT -

Tartsa be a biztonsági szabályokat

-

Értse az órán elhangzó utasításokat és szakkifejezéseket, ezeknek megfelelően cselekedjen.

-

Legyen képes alkalmazni a tanult sorakozási formákat, alakzatokat, menetgyakorlatot.

-

Tudja végrehajtani a bemelegítő gyakorlatokat bemutatás után.

-

Legyen képes gyors indulásokra, irány- és iramváltásokra futásgyakorlataiban

-

Alakuljon ki a hajító mozdulat. Érzékelje a távolba és a célba dobás különbségét.

-

Legyen képes mozgásában megkülönböztetni a magasba és a távolba történő ugrást.

-

Tudja összekapcsolni és irányítással sorozatban végrehajtani a tanult talajtornaelemeket.

-

Ismerje, illetve alkalmazza a labda birtokbavételének és továbbításának egyszerű kéz- és lábtechnikás megoldásait.

182

-

Ismerje a tanult játékok nevét, tanári segítséggel tudja és tartsa be a játékszabályokat.

ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata: Az erkölcsi nevelés, ahogy az ép, úgy az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. Középpontjában a formálódó gyermeki személyiség áll – testi, szellemi és lelki értelemben. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek nevelésének kiemelt célja, hogy a foglalkozások azonos erővel hassanak a különböző értelmi képességekkel rendelkező, eltérő szociális körülmények között élő, kulturális és etnikai szempontból heterogén csoportot képező tanulók fejlődésére. Az erkölcsi nevelés fő célja: A tanulók erkölcsi érzékének kialakítása és fejlesztése, az európai civilizációban általánosan elfogadott erkölcsi értékek tanulmányozása és ezek alkalmazása a mindennapokban. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelése során törekedni kell a normaértelmezés egyszerű voltára, az ehhez kapcsolódó követelmények konkrét megfogalmazására. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelésénél különös tekintettel kell lenni az érzelmi intelligencia fejlesztésére is, amely a viselkedést lényegi módon befolyásolja. Az erkölcstan tantárgy felépítése nem elsősorban ismeret, hanem érték- és fejlesztésközpontú; ezért fontossága az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelésénél kiemelkedő. A tananyag felépítése spirális szerkezetű.

Tematikai egység, ismeretek, fejlesztési követelmények Az 1-2. évfolyamos tanulónak lehetőséget kell biztosítani, hogy átélje a közösséghez, szülőföldhöz, nemzethez tartozás örömét. Az első két évfolyamon az önismeret és önértékelés, a szociális és környezeti érzékenység, a szűkebb és tágabb környezetben (család, iskola, lakóhely) való

183

tájékozódás, alapvető kommunikációs formák megismerése, elemi magatartási szabályok gyakoroltatása a cél. A tantárgy lehetőséget nyújt az 1-2. osztályos gyermekek harmonikus fejlődéséhez szükséges állandóság és érzelmi biztonság megteremtéséhez. - Az én világom/ személyes adataim, külső jegyeim, belső tulajdonságaim, kedvenceim,

élettörténetem/

megfogalmazása.

Egészséges

Saját

tulajdonságok

önértékelés

felismerése,

megalapozása.

Szűkebb

azonosítása, környezet

megismerése. Szociális és környezeti érzékenység alakítása. - Társaim- Ők és én / társas kapcsolataim, kommunikáció-kapcsolatfelvétel felnőttekkel, gyerekekkel/. Személyes kapcsolatokban és a környezetben való tájékozódás képességének fejlesztése. Társak, barátok, segítő közeg fontosságának megéreztetése, közösségi érzés kialakítása. Az egymáshoz való odafordulás jelentőségének elmélyítése. Alapvető kommunikációs formák megismerése, tudatos használatának fejlesztése, személyes érzések és gondolatok kifejezése. Elemi magatartási szabályok megismertetése iskolai és iskolán kívüli helyzetekben, azok gyakoroltatása. - Közvetlen közösségeim -A család és a gyerekek/ közösségeim, családom, napirendem/ Családi-rokoni kapcsolatok tudatosítása. Tapasztalatszerzés különböző családi értékekről. Az otthoni és iskolai együttélés örömeinek tudatosítása. Az ünnepekkel és azok hagyományaival való ismerkedés. Mindennapi szokásaink megismerése, szabályok és tilalmak szükségességének megértetése. Az egészséges élethez szükséges napirend megismertetése. - Tágabb közösségeim -A lakóhelyi közösség /lakóközösség, amelyben élek, más lakóhelyek és azok szokásai/A lakóhelyi környezet és annak hagyományainak megismertetése. Tájékozódás a lakóhelyen, a lakóhellyel kapcsolatos tapasztalatok bővítése. A különböző településfajták jellegzetességei. - A környező világ / jó és rossz, növényekés állatok környezetünkben/A lakóhely élővilágához fűződő személyes kapcsolat kialakulásának elősegítése. A környező élővilág megóvására irányuló felelősségérzet megalapozása.

184

KEZDŐ SZAKASZ 3-4. évfolyam Tantárgyankénti követelmények, elérendő képességek, készségek

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM -

Legyen képes a nyelvi formák alkalmazására mindennapos társas érintkezésben.

-

Tudja gondolatait kifejezni összefüggő mondatokban.

-

Legyen képes adott témában 4-5 mondat alkotására.

-

Ismerje fel a tanult nyelvi fogalmakat (mondatfajták, szófajok)

-

Alkalmazza a megismert nyelvtani szabályokat tollbamondásnál, emlékezetből való írásnál a begyakorolt szavakban.

-

Legyen képes a feldolgozott szövegek folyamatos olvasására.

-

Alkalmazza eszközszerűen az olvasást és az írást a tartalmi megértést bizonyító egyszerű feladatok megoldásában.

-

Legyen képes röviden, összefüggően beszámolni az olvasottakról, az eseményekről.

-

Rendelkezzen elemi műfaji ismeretekkel (vers, próza, megkülönböztetése).

-

Írásképe legyen tiszta, rendezett, könnyen olvasható.

-

Legyen képes előkészítés után tollbamondással 1-5 mondat leírására.

-

Tudjon szöveghűen elmondani emlékezetből 1-1 verset.

MATEMATIKA -

Tudjon alaphalmazokon adott tulajdonságú részhalmazt előállítani.

-

Tudjon megfogalmazni egyszerű állításokat és azok tagadását.

-

Legyen biztos számfogalma 100-as számkörben.

-

100-as számkörben tízes átlépés nélkül készségszinten tudjon összeadni és kivonni.

-

Legyen jártas a tízes átlépés összeadásában, kivonásában.

-

Értse a szorzás, bennfoglalás és a részekre osztás tartalmát.

185

-

Tudjon önállóan megoldani egyszerű szöveges feladatokat.

-

Legyen jártas egyszerű relációk értelmezésében, kifejezésében, megfogalmazásában.

-

Jártasság a számok nagyságának összehasonlításában.

-

Ismerje fel a szabályokat és tudja azokat megfogalmazni.

-

Tudjon állandó különbségű számsorozatot folytatni mindkét irányban.

-

Ismerje a téglalap és a négyzet tulajdonságait.

-

Legyen jártas a négyzet és a téglalap kerületének tapasztalati számításában.

-

Ismerje a tanult szabvány mértékegységeket.

INFORMATIKA A tantárgy célja: Az informatikai műveltségterület elemeinek elsajátítása, készségek -, képességek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása más műveltségi területekben, az enyhén értelmi fogyatékos tanulót egyéni képességeinek figyelembe vételével, az életvitele alakításához szükséges információkhoz és azok alkalmazásához tudjuk hozzásegíteni, továbbá olyan praktikus készségek, képességek fejlesztése, amelyek a tárgyi ismeretszerzés mellett, a tudás mindenkori frissítésének, ezzel az élethosszig tartó tanulásnak a feltételei. A tantárgy feladata: A tantárgy feladata a tanulók motiválása, érdeklődésük felkeltése és a tantárgy iránti pozitív attitűd kialakítása változatos tevékenységekkel, tapasztalati úton. A tanulók a közvetlen környezet jeleit, üzenettartalmát értelmezve és megjelenítve jutnak el az információszerzés-, feldolgozás-, tárolás-és átadás technikáinak elsajátításához – mindvégig a gyermeki kíváncsiságra építve. A tanulók tevékenységek és a tapasztalatok megosztása és megbeszélése során jutnak el a hétköznapi algoritmusokban előforduló adatok olvasásához, rendezéséhez. Elérendő követelmények: -

A számítógép részeinek (gépház, képernyő, billentyűzet, egér) megismerése.

-

Ismerkedés a számítógépek használatának balesetvédelmi és egészségügyi előírásaival, a számítógépek üzemeltetési rendjével.

186

-

Információ befogadása, fogalmak megjegyzése.

-

Ismerkedés a betű- és számbillentyűkkel.

-

Funkcióbillentyűk megismerése: enter és iránybillentyűk (kurzorvezérlők) használata.

-

Adott informatikai eszközök kezelése.

-

A megismert alkalmazások indítása és futtatása.

-

Grafikus felület eszközkészletének megismerése.

-

Ábrák kiszínezése.

-

Személyhez kötődő egyszerű ábrák, rajzok készítése.

-

Kétkezes gépelést tanító program megismerése és folyamatos használata.

-

Multimédiás programokban az egér használata.

-

Adatok gyűjtése, értelmezése.

-

Közvetlen környezetben található közhasznú információforrások felfedezése, megismerése.

-

Jelek, szimbólumok értelmezése.

-

Mindennapi cselekvések utasítási sorrendjének felsorolása, sorrendbe állítása.

-

Események képsorainak sorba rendezése.

-

Képolvasás és beszéd pontos értelmezése.

-

Spontán szimbolikus kommunikáció gyakorlása.

-

Kognitív eljárások egyszerű algoritmusok használata informatikai környezetben számítógépen.

-

Irányok, útvonalak követése.

-

Egyszerű algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása.

-

Adatok gyűjtése, értelmezése, feldolgozása segítséggel.

-

Néhány mindennapi adatbázis megismerése, kipróbálása a cél eléréséhez.

-

Az informatika eszközrendszere alapvető használatának gyakorlása.

-

Eligazodás a logikai rendben meglévő információforrások között, használatuk megtanulása, szokások elsajátítása.

-

Képes újságok, képes könyvek nézegetése.

187

ERKÖLCSTAN A 3-4. évfolyamos tanulónak is lehetőséget kell biztosítani, hogy átélje a közösséghez, szülőföldhöz, nemzethez tartozás örömét. A 3-4. évfolyamon az önfegyelem, az önkontroll, a szociális magatartás kialakulásának, a konfliktusok kezelésének segítése a cél. Kiemelt szerepet kap a szociális érzékenység erősítése, a többféle közösséghez tartozás felismertetése; az összetartozás, a szabályok szerepének megértése. - Milyen vagyok, milyennek látnak mások/ tulajdonságaim, szokásaim, érzelmeim, indulatim, hősök és példaképek/ Önismeret, önelfogadás segítése, példakép keresése. Önfegyelem, önkontroll, szociális magatartás kialakulásának segítése. - Közösségben és egyedül- a társaim és én/ párbeszéd, az igazi barát, békében és haragban,

elfogadva

és

elutasítva/

Hatékony

kommunikáció

feltételeinek

tudatosítása. A baráti kapcsolatok létrehozásához, megtartásához és az esetleges konfliktusok kezeléséhez szükséges készségek fejlesztése. Szociális érzékenység erősítése - Az osztály és az iskola/ a mi osztályunk, iskolánk, az osztály működése/ A többféle közösséghez tartozás felismertetése. Az osztályon belüli összetartozás érzésének megerősítése. Szabályok szerepének és fontosságának megértése a közösség életében. A saját iskolához való kötődés érzésének erősítése. - Kulturális-nemzeti közösség / a nyelv, ami összeköt, szokások, jelképek, ünnepek, más kultúrák, szokások, ünnepek / Annak megértetése, hogy a magyar nemzeti közösség számára fontos összekötő kapocs a közös nyelv, a jelképek, a ciklikusan visszatérő szokások és ünnepek; az ezekkel való azonosulás elősegítése. Ismerkedés Magyarországon élő más népcsoportok kulturális hagyományaival. - A környezetem és én- Az épített és a tárgyi világ / lakóhelyi épített örökségünk, tárgyaink világa, a világ öröksége / A múlt értékeinek megőrzése, továbbörökítése. A helyes fogyasztói magatartás kialakítása.

188

- A mindenség és én – születés és elmúlás / kezdet és vég, a világ megismerése/ A kezdet és a vég elvont fogalmának megismertetése a gyerekek életkorának megfelelő szinten.

KÖRNYEZETISMERET -

Aktívan vegyen részt a tapasztalatok önálló vagy kiscsoportban történő gyűjtésében.

-

Legyen képes a tapasztalatait mondatokba foglalni, rajzban vagy írásos formában rögzíteni.

-

Ismerje környezetének legjellemzőbb felszíni formáit és vizeit.

-

Használja a földrajzi neveket, ismerje a fő világtájak nevét.

-

Legyen képes megfigyelni különböző anyagokat.

-

Ismerje fel közvetlen környezetében a halmazállapot – változásokat.

-

Tudja csoportosítani megadott szempontok alapján lakóhelye élőlényeit.

-

Legyen képes felsorolni segítséggel az életjelenségeket és az élethez szükséges környezeti feltételeket.

-

Sorolja fel kép vagy a valóság alapján a virág és a gyümölcs része.

-

Vegyen részt környezetvédelmi tevékenységben.

-

Ismerje a balesetmegelőzés fő szabályait

-

Tudja szűkebb lakóhelyén útbaigazítani az idegent.

ÉNEK –ZENE -

Tudjon

a

tanult

dalok

hangulatának

megfelelően

közösen

énekelni

emlékezetből, legyen képes a tanult gyermekjátékokat, népi játékokat eljátszani. -

Vegyen részt az improvizációs gyakorlatokban, jelenítse meg saját nevének ritmusát, dallamát.

-

Legyen gyakorlott a helyes légzéstechnikában, a szövegszerkesztésben, a dal hangulatának megfelelő előadásában.

-

Ismerje fel a tanult ritmusértékeket hallás és kottakép alapján.

189

-

Használja

a

ritmushangszereket

önállóan,

ritmusjátékok

gyakorlott

megvalósítása. -

Ismerje fel a tanult szolmizációs hangok nevét és kézjelét, énekelje le azokat kézjelről.

-

Rendelkezzen ismeretekkel a tanult kottáról (betűs, szám, színes, ötvonalas kotta).

-

Vegyen részt a ritmus -, az olvasó-, a kottakirakó gyakorlatokban, növekvő önállósággal.

-

Legyen

képes

fegyelmezetten

meghallgatni

röviden

–

életkorának,

fejlettségének megfelelő- zeneművet, zenei részletet. -

Tudja élményét, érzelmét szóban, rajzban, mozgásban, játékos formában kifejezni.

RAJZ ÉS KÉZMŰVESSÉG -

Váljon gyakorlattá az egyes vizuális elemek használatában. Fejlődjön érzelmi világa és kreativitása.

-

Tudjon képet alkotni az időjárás, az évszakok hangulatának kifejezésével, a téri viszonylatok spontán rögzítésével.

-

Legyen képes egyszer vizuális ritmusok létrehozására.

-

Tudjon megfigyeléseket tenni és azokat megfogalmazni a természeti környezet vizuális jellemzőire vonatkozóan.

-

Tudjon tárgyakat készíteni a megismert anyagokkal.

-

Ismerje a vonal- és foltképzési technikákat.

-

Legyen képes forma- és színritmusok létrehozására tárgykészítés céljából.

-

Biztosan ismerje téri szerkezetek létrehozásakor a térbeli viszonylatokat.

-

Ismerjen fel cselekvéssort képeken.

-

Ismerjen fel tárgyat két nézete alapján.

-

Legyen képes látvány hatására képet alkotni.

-

Tudjon látvány alapján tárgyakat segítséggel, szóban elemezni, összefüggéseket rávezetéssel felfedezni.

190

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK -

Az egészséges életmódhoz szükséges szokásrend ismerete, betartása.

-

Önállóság, gyakorlottság az önellátásban – öltözés, tisztálkodás, étkezés.

-

Egyszerű háztartási munkák gyakorlott elvégzése, háztartási kisgépek használata.

-

Részvétel és aktivitás a környezetellátó munkatevékenységben.

-

Az építődoboz jártasság szintű használata. Ismeretek a szerelődoboz elemeiről, szerszámainak használatáról. A rajz és a tárgy megfeleltetése, alaprajz elkészítése.

-

Műveleti algoritmus

leolvasása, értelmezése segítséggel, használata a

tárgykészítésben. -

Az egyensúly és stabilitás alkalmazása az építésben, a térrendezésben, a modellezésben.

-

A térhelyzetre, viszonyokra- vonatkozó fogalmak pontos használata.

-

Anyagvizsgálati módszerek ismerete, tapasztalatok megfogalmazása.

-

Gyakorlott eszközhasználat a papírmunkában, a famunkában, a textilek megmunkálásában, a megismert eszközök tekintetében.

-

Az anyag- forma- funkció értelmezése, felismerése a tárgykészítésben – irányítás mellett.

-

Az esztétikai követelményekre való törekvés a tárgykészítésben, a munkában.

-

Az anyagtakarékossági szempontok ismerete és alkalmazása a tervező, kivitelező munkában.

-

Tudjon tisztán dolgozni, a problémák megoldásához segítséget kérni.

-

A tanult, begyakorolt magatartási szabályok betartása a közlekedési helyzetekben.

-

Biztonságos közlekedés gyalogosan és a tömegközlekedési eszközökön.

-

A közlekedés eszközeinek az ismerete, csoportosítása.

-

Vészhelyzetek felismerése, elkerülése a gyalogos és a tömegközlekedésben.

191

TESTNEVELÉS ÉS SPORT -

Értse meg és hajtsa végre az utasításokat menetgyakorlatok közben.

-

Törekedjen a tanult mozgásformák, gyakorlatok, esztétikus, koordinált végrehajtására.

-

Egyéni teljesítménye mérhetően növekedjen.

-

Tudjon egyenletes irányban 6-8 percig futni vagy futómozgást tartalmazó tevékenységet végezni.

-

Törekedjen a maximális futósebesség elérésére rövidtávon, majd a sebesség minél hosszabb ideig történő tartására.

-

Tudjon állórajtból indulni, ugrásoknál hangsúlyozott legyen az elrugaszkodás.

-

Növekedjen a célba dobásoknál a találatszám, távolba dobásoknál az egyéni eredmény.

-

Tudjon a tanult talajtornaelemekből összeállított egybefüggő talajgyakorlatot végrehajtani tanári segítséggel.

-

Tudjon egyfajta szekrényugrást végrehajtani, segítségnyújtás mellett elvégezni.

-

Alkalmazkodjon a labda méretéhez, súlyához, a repülő labda útjához, ívéhez, irányához, sebességéhez.

-

Alkalmazzon

egy számára

megfelelő

labdafogást,

elkapást,

birtoklást

feladathelyzetben és játékban. -

Tudjon a játékhelyzetnek megfelelően helyezkedni, viselje el játék közben a kudarcokat.

-

Tudjon a mellig érő vízben biztonságosan mozogni.

192

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat 5-8. évfolyam

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára készült kerettanterv céljaiban, feladataiban és az ezekre épülő további tartalmakban s figyelembe veszi a jövőben várható társadalmi, gazdasági változásokat, valamint az ezzel összefüggésben megjelenő, a köznevelés egészére vonatkozó célokat és feladatokat. A kerettantervi rendszer az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében is prioritásként értelmezi azokat a személyiség-, készség- és képességfejlesztési tartalmakat, amelyek az egyén és a társadalom számára egyaránt nélkülözhetetlenek. A célok és feladatok meghatározása a Nemzeti Alaptanterven és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvén alapul.

Célok és feladatok A felső tagozaton a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tudásgyarapítást, a képességek, a személyiség fejlesztését a konkrét tapasztalásokra alapozva a gondolkodási funkciók különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve kell elérni. Az 5.-6. évfolyamon a cél a tevékenységek számának és minőségének növelésével, az

önálló

tanulás

képességének

fejlesztésével

az

alapvető

kultúrtechnikák

használatának eszközszintűvé tétele, valamint az intenzív személyiségfejlesztés. Ehhez szükséges az alapkészségek megerősödésének biztosítása a tanulói tevékenységek középpontba állításával, a gyakorlás lehetőségeinek megteremtésével, továbbá a konkrét megtapasztaláson alapuló tudásgyarapítás erősítése a gondolkodási funkciók különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve. A tantárgyi tartalmakat, a tevékenységeket, feladatokat, a terápiás célú eljárásokat a fejlődés

193

egyéni üteméhez, a módosult tanulási képességhez kell igazítani. Végső soron mindennek meg kell alapoznia a tanulók felkészítését az önálló életvitelre, és önálló munkavégzésre, a tanulói a képességkultúra fejlettségéhez igazodó szakiskolai továbbtanulásra, társadalmi beilleszkedésre. A

7.-8.

évfolyam

legfontosabb

célja

a

tudáselemek

szintetizálása,

a

képességstruktúra megszilárdítása, a személyiség integritásának növelése. E

cél

eléréséhez

szükséges

feladatok

a

tanuló

sikeres

továbbtanulási,

szakmaelsajátítási lehetőségeinek kialakítása; az önálló tanulás, a tájékozódási képesség, a tájékozottság, a döntési képesség erősítése; a társadalmi beilleszkedéshez szükséges szociális és cselekvési kompetenciák kialakítása, az önálló életvitelre való alkalmasság megszilárdítása.

Fejlesztési területek – nevelési célok Erkölcsi nevelés A szabályok létrehozásának folyamatában való részvétel megtapasztalása, gyakorlati alkalmazása, a megbeszélés, a megegyezés, a szabályokhoz való rugalmas alkalmazkodás képességének fejlesztése. Pozitív erkölcsi tapasztalatok erősítése. A magatartásban, az emberi kapcsolatokban a szeretet, bizalom, türelem, együttérzés, igazmondás stb. megismertetése, gyakoroltatása, befogadása. A negatív tapasztalatok feldolgozása, irigység, közömbösség, harag, durvaság stb., azok hatásai.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Tantárgyi tanulmányaik során megismert történelmi és kulturális értékeink alapján tudatosodjon a nemzeti összetartozás érzése. Közösségi tevékenységgel, lakóhelyén aktív részvétellel váljon részesévé a jelentősebb társadalmi eseményeknek, ünnepeknek, ezen élmények segítségével, alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet.

194

Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az iskolai demokráciában, a diákönkormányzat tevékenységeiben való aktív részvétellel a demokratikus technikák gyakorlása: véleménynyilvánítás, döntéshozatal, képviselet. A tanulói jogok és kötelességek arányainak tudatosítása.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az éntudat, az énkép (önismeret) fejlesztése, törekvés önmaga minél sokrétűbb fizikai, pszichikai, erkölcsi megismerése.

A családi életre nevelés A család fogalma, típusai, tagjai, feladatai, családfa, generációk együttélése, családi munkamegosztás, gazdálkodás a családban, a család szerepe az egyén egészséges, harmonikus fejlődésében, egymásrautaltság, lelki közösség.

A testi és lelki egészségre nevelés A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatása. Önellátó, testápoló technikák. Az érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása, az önismeret alakítása, az önértékelés képességének fejlesztése.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A szociális érzékenység fejlesztése, az együttérző, segítő magatartás erősítése. Segítő feladatok az iskolai életben, rendszeresség.

195

Fenntarthatóság, környezettudatosság Mindennapi tevékenységeiben váljon általánossá a környezetkímélő, takarékos magatartás, alakuljon ki a természeti és épített környezet iránti szeretet és megóvás igénye.

Pályaorientáció A munka szerepe az ember életében. Érdeklődési területek, vonzódások tudatosítása, reális pályakép a képességek, adottságok szerint, mérlegelés. A fizikai és a szellemi munka (a szülők és ismerősök szakmája, ismert szakmák rendszerezése fizikai és szellemi munkacsoportba, melyek a két szakmacsoport lényegi különbségei és hasonlóságai.

Gazdasági és pénzügyi nevelés Részvétel a pénz kezelésében, évfolyam-tevékenységben, a családból hozott példákkal a célszerű gazdálkodás gyakorlása, a pénzhasználat és a fogyasztás területén. A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése. Gazdasági, pénzügyi intézmények szerepe a mindennapi életben.

Médiatudatosságra nevelés A

különböző

médiumok,

mint

ismeretszerzési,

művelődési,

önkifejező

kapcsolatteremtési lehetőségek, az alkalmazásokban lévő veszélyforrások. Tudatosság kialakítása a válogatásban.

A tanulás tanítása Az életkori jellemzők figyelembevételével a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. Az együttműködésre építő (kooperatív-interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok fokozott alkalmazása. Az egyéni tanulási stílus figyelembevétele, egyéni tanulási stratégiák érvényesítése.

196

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Anyanyelvi kommunikáció Feladata az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása. Szókincsfejlesztés. Különböző helyzetekben szóban, írásban megnyilvánuló kommunikációs képesség kialakítására törekvés. Szövegértés fejlesztése. A tanuló a nyelvi funkciók birtokában képes érvelni, vitázni. Az írásbeli kommunikációban. Elvárás a normakövető helyesírásra törekvés. Képes, a kép-, ábra, grafikon- és diagram-elemzésre. Elsajátítja a jegyzetkészítés alapjait. A metakommunikációs eszközök értelmezésére és alkalmazására törekszik. Képes könyvtárhasználatra. Képes különböző típusú szövegek megkülönböztetésére, információk gyűjtésére és feldolgozására.

Idegen nyelvi kommunikáció Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók idegennyelv-tanulásában elsősorban hallásra támaszkodó nyelvtanulás valósul meg. Az elsajátítás során a kommunikáció játékos keretek között zajlik, sok helyzetgyakorlattal. Célja a tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrája iránti érdeklődés felkeltése. Az idegen nyelvi kommunikáció mint kulcskompetencia az enyhén értelmi fogyatékosok nevelésében egyénileg differenciált tananyagstruktúrát igényel.

Matematikai kompetencia A tanuló fejben vagy írásban végzett számításai során matematikai műveleteket végez, s ezt mint eszközt alkalmazza különböző mindennapi probléma megoldása céljából. A matematika órákon elsősorban az elemi számolási készségek fejlesztése valósul meg. Ide tartozik a számírás készsége, az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a törtek használata, a mértékegység-váltás. A tanuló figyelmet fordít a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra. A szövegek értő olvasásával képes adatgyűjtésre, a feladat lényeges elemeinek a kiválasztására. Kiemelten fontos a konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység, a

197

szabálytudat és a stratégiahasználat kialakítása. Elsajátíthatók és gyakorolhatók a gondolkodási műveletek (pl. problémamegoldó gondolkodás), a funkcionális képességek (érzékelés, észlelés, felidézés, emlékezés, figyelem, képzelet), a segédeszközök alkalmazása.

Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló felismeri a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudásalkalmazásra képes az ember és természet kölcsönhatása vonatkozásában. A

mindennapi

életben

előforduló

természettudományos

jelenségek

körében

vizsgálódásra törekszik. A természeti és gazdasági, valamint a társadalmi folyamatok közötti összefüggéseket felismeri, megérti. Megismeri az emberi test felépítését, működését, értékeli az egészséget, törekszik annak megőrzésére, ismeri a káros szokások, szenvedélyek egészségromboló hatását. Kiemelt feladat a tanulók egészségvédelmi, betegségmegelőzési és környezeti ismereteinek bővítése, az emberiséget fenyegető járványok, veszélyek és elkerülésük lehetőségének ismerete. Felismeri a gazdaság környezetkárosító hatását (éghajlatváltozás, savas esők) és a környezetvédelmi törekvések összefüggéseit. Belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés pl. a veszélyes hulladékok kezelése iránt.

Digitális kompetencia Számítógépes alkalmazásokat ismer. Képes az elektronikus média használatára. Ismeri az információkeresés technikáit, ezeket a tanórán, tanórán kívül és a hétköznapi életben is alkalmazza. A világhálón elérhető információkat megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is kamatoztatja. A megszerzett információt irányítással, majd egyre önállóbban képes kezelni, azokból prezentációkat, beszámolókat állít össze. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta

198

lehetőségeket és használja is ezeket. Fontos feladat, hogy a tanuló felismerje az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekedjen ezek elkerülésére. A valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségek megláttatása nyomán kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat.

Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. Ismeri az alapvető magatartási, viselkedési szabályokat, megnyilvánulásai az alkalomnak és helyzetnek megfelelőek. Fejlesztendő

készségek:

a

személyközi

viselkedés

készségei

(tolerancia,

kapcsolatteremtő képesség, mások elfogadása, konfliktuskezelés, asszertivitás, segítés másokon); az önmagunkkal szembeni viselkedés (következmények vállalása, etikus viselkedés, pozitív énkép, érzelmek kifejezése, pozitív énkép, önelfogadás); feladattal kapcsolatos viselkedés (együttműködési készség, kommunikáció feladatvégzés közben, csoporton belüli aktivitás). A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Terveket készít céljai megvalósításához.

Tudja fogadni

mások segítségét, és tud segítséget adni. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó.

199

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai elemek alkalmazásával Nyitott a kulturális sokféleség megismerésére. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség lényege a kreativitás fejlesztése. Fontos megismernie a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzést. Érzékeny a művészi önkifejezés felismerésére. A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok

kifejezésére

különböző

művészeti

területeken

alkalmazott

kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával.. Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is. Feladat az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése.

Hatékony, önálló tanulás Az önálló tanuláshoz szükséges más kompetenciák: kognitív kompetenciák (értelmi intelligencia, kreativitás, alternatív gondolkodás) emocionális kompetenciák (érzelmi intelligencia, érzelmi tulajdonságok) fizikális kompetencia (erő, fizikai állóképesség, ügyesség,

gyorsaság,

edzettség,

ellenálló

képesség)

affektív

kompetencia

(feladattartás, feladattűrés, újrakezdés, kitartás), szociális kompetenciák (pl.: együttműködési készség,) és kommunikációs készség. Az önálló tanulásra képes tanuló

szükségszerűen

rendelkezik

ezen

kompetenciákat

alkotó

képességek

eszközeivel (számtalan készséggel), alapismeretekkel és pozitív attitűddel. Bizonyos tanuláshoz szükséges tulajdonságokkal is, ilyen az igényesség, a fegyelem, a rendszeresség, a következetesség. A tanulás az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára különösen megerőltető, mert több időre van szükségük, gyakrabban éri őket kudarc, ezért folyamatos feladat a motiváltság biztosítása, kudarctűrésük fejlesztése.

200

Ajánlás a tantárgyak óraszámaira a NAT alapján az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat nevelő általános iskolák felső tagozata (5-8. évfolyam) számára

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

4

4

4

4

4 1

4 1

2 3 1

2 4 1

2

2

2

2

1 2 2 2 1

2 1 2 2 1

4 2 1 1 1

4 2 1 1 1

1

1

2

1

5 1

5 1

5 1

5 1

2

2

2

2

28

28

31

31

Az általános iskola Alapozó (5-6.évfolyam) és fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszában. A tanulók fejlesztése az előző pedagógiai szakasz eredményeire – elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra - épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás – tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.

201

ALAPOZÓ SZAKASZ (5-6. évfolyam) Tantárgyankénti követelmények, elérendő képességek, készségek.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM -

A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazásának fejlesztése.

-

Szóbeli és írásbeli nyelvhasználat legalapvetőbb elveinek,

normáinak

elsajátítása. -

Csoportosítás, válogatás, vizsgálódás

-

Betűrend készítése, lexikon használata.

-

Elválasztás szabályai.

-

Szavak csoportosítása szófajuk, jelentéstartalmuk alapján.

-

Gyűjtés, csoportosítás.

-

Szavak átalakítása: képzéssel jelezéssel ragozással

-

Szószerkezet alkotása, átalakítása.

-

Szószerkezetek keresése, gyűjtése irodalmi szövegből.

-

A

szószerkezetek

felismerése

a

mondatokban,

azok

mondatokból/ba. -

Mondat tagolása, írásjelek használata.

-

Helyes szórend meghatározása.

-

Helyes hangsúly gyakorlása.

-

Számbeli egyeztetés gyakorlása, ellenőrzése, javítása.

-

Szövegalkotás megadott szempontok alapján.

-

Társalgásban részt tud venni.

-

Képes a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni.

-

Képes meggyőzni, érvelni, kérdezni, véleményt elfogadni.

-

Az olvasást az információszerzéshez és átadáshoz felhasználja.

ki/beemelése

a

202

-

Könyvtárhasználatra képes megadott szempontok alapján.

-

Lényegkiemelésre, tartalom rövid visszaadására képes (esetleg tanári kérdések alapján)

-

Olvasható, áttekinthető írásművek készítésére képes megadott szempontok alapján. Tudja az írást kommunikációs célokra használni.

-

Szavakat

átalakít,

csoportosít,

szóösszetételeket

alkot,

használ

saját

gondolatainak kifejezése érdekében. -

A tanult szószerkezeteket felismeri, gyűjti, csoportosítja.

-

Képes hiányos és bővített mondatot alkotni, átalakítani a közlés szándékához igazítva.

-

A kijelölt memoritereket szöveghűen, megfelelő hangsúllyal elmondja.

-

Tanult irodalmi művek tartalmát ismeri, szereplőket, helyszínt beazonosít.

-

Irodalmi alkotások esetében tud összehasonlítani, értelmezni, elemezni.

-

Líra, epika, dráma fogalmát ismeri, tud ennek megfelelően csoportosítást végezni.

MATEMATIKA -

Elemek halmazokba rendezése két szempont szerint.

-

Adott tulajdonságú részhalmaz előállítása alaphalmazon.

-

Közös tulajdonságok felismerése, metszet előállítása.

-

Egyszerű állítások, tagadások megfogalmazása.

-

Logikai kifejezések pontos használata.

-

Minél több lehetőség előállítása kombinatorikus feladatokban.

-

Biztos számfogalom 100-as számkörben.

-

Jártasság 1 000-es és 10 000-es számkörben.

-

A törtszámok és a negatív számok ismerete.

-

A szorzó- és bennfoglaló táblák tudása (szükség esetén táblázat segítségével).

-

A tanult írásbeli műveletek megoldása (szükség esetén számológéppel).

-

Egyszerű szöveges feladatok önálló megoldása.

203

-

Testek és síkidomok egy és több szempontú csoportosítása a tanult tulajdonságok alapján. Szabvány mértékegységek és a közöttük lévő váltószámok ismerete.

-

A téglalap és a négyzet kerületének mérése, számítása; területének mérése lefedéssel.

-

Szerkesztések: szögek és szakaszok rajzolása, másolása, felezése; párhuzamos-, merőleges egyenesek szerkesztése, téglalap- és négyzet rajzolása

-

Racionális számok összehasonlítása, összefüggések felfedezése, szabály megfogalmazása.

-

Sorozatok folytatása a felismert szabály alapján.

-

Adatok leolvasása táblázatból, koordináta rendszer adatpárjainak leolvasása, lejegyzése.

-

Adatok táblázatba beírása a felismert szabály alapján, ábrázolásuk koordináta rendszerben.

-

Statisztikai adtok lejegyzése, ábrázolása egyszerűbb esetekben.

-

Valószínűségi játékokban az esetek lejegyzése.

ERKÖLCSTAN -

A tanuló tisztában van az egészség megőrzésének jelentőségével, és tudja, hogy maga is felelős ezért.

-

Tudatában van annak, hogy az emberek sokfélék, és elfogadja a testi és lelki vonásokban megnyilvánuló sokszínűséget.

-

Képességeinek tükrében gondolkodik saját személyiségjegyein, törekszik vélekedéseinek és tetteinek utólagos értékelésére.

-

Gondolkodik rajta, hogy mit tekint értéknek; tudja, hogy ez befolyásolja a döntéseit, és hogy időnként választania kell még a számára fontos értékek között is.

-

Képes különféle szintű kapcsolatok kialakítására és ápolására; rendelkezik a konfliktusok kezelésének és az elkövetett hibák kijavításának néhány, a gyakorlatban jól használható technikájával.

204

-

Fontos számára a közösséghez való tartozás érzése; képes elfogadni a közösségi normákat.

-

Elfogadja a sajátjától eltérő véleményeket, szokásokat és kulturális, illetve vallási hagyományokat.

-

Érzékeli, hogy a társadalom tagjai különféle körülmények között élnek, képes együttérzést mutatni az elesettek iránt, és lehetőségéhez mérten szerepet vállal a rászorulók segítésében. Megbecsüli a neki nyújtott segítséget.

-

Tisztában van azzal, hogy az emberi tevékenység hatással van a környezet állapotára, és törekszik rá, hogy életvitelével minél kevésbé károsítsa a természetet.

-

Ismeri a modern technika legfontosabb előnyeit és hátrányait.

-

Tisztában van vele, hogy a reklámok a nézők befolyásolására törekszenek.

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALMI ISMERETEK -

Tudjon különbséget tenni a történelem különböző megismerési forrásai

-

között.

-

Legyenek elemi összehasonlító fogalmai a távoli korban és a ma élő

-

emberek életmódjáról.

-

Ismerje fel a tanult korokat képről: ruházatot, használati tárgyakat,

-

jellegzetes épületeket.

-

Legyen képes beszélni Jézus születéséről, a kereszténység kialakulásáról.

-

Értékelje a Biblia jelentőségét, tudjon elmondani bibliai történetet.

-

Mondja el önállóan a megismert mondák, legendák, történetek tartalmát.

-

Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei

-

között.

-

Tudja a tanult eseményeket időrendbe rendezni.

-

Legyen képes segítséggel rajzos beszámolókat készíteni.

-

Ismerje fel és nevezzen meg hazánk őskori és ókori emlékeiből legalább

-

kettőt képről, filmről.

-

Tudja leolvasni, megmutatni a képes történelmi atlaszban a tanultakkal

205

-

összefüggő történelmi helyeket.

-

Olvassa le és mutassa meg vándorló őseink állomáshelyeit.

-

Ismerje a letelepedés, a honfoglalás évszámát, valamint fontosabb emlékhelyeit. Tudjon érzelmileg azonosulni a honfoglalással, a magyarság életében betöltött szerepével.

-

Tudja megnevezni a tanult korok uralkodóit, beszéljen tetteikről.

-

A magyar koronázási ékszereket megnevezi.

-

A megismert mondák, legendák, rövid történetek tartalmát segítséggel elmondja.

-

Megkülönbözteti a történetek mesés és valóságos eseményeit.

-

A

történelmi

hősökkel

érzelmileg

képes

azonosulni.

Ok-okozati

összefüggéseket tanári irányítás mellett fölismer. -

Legyen képes tanári rávezetéssel ok- okozati összefüggések felismerésére, következtessen tanulságokra.

-

Legyen képes példákkal illusztrálni az ország fennmaradásának, a magyarság megmaradásának küzdelmeit.

-

Legyen képes ismereteit bővíteni forrásanyagok felhasználásával, olvasson

-

rövid részleteket a tananyaghoz kapcsolódóan.

-

Tudja a tanult évszámokat az időszalagon elhelyezni, az események

-

helyszíneit a térképen megmutatni.

-

Legyen képes a jártasság szintjén használni a képes történelmi atlaszt.

-

Mondjon példákat a történelmi események művészeti megjelenítésére.

HON- ÉS NÉPISMERET -

Legyen tájékozott saját életeseményei alapján a múlt – jelen – jövő relációs rendszerben.

-

Ismerje saját helyét, szerepét a családjában.

-

Mutassa be az iskolai közösséget közvetlen tapasztalatszerzés, saját élmény alapján.

-

Meséljen családja és iskolája múltjából érdekes történeteket.

206

-

A tanuló ismerje lakóhelyének településformáját, természeti szépségeit, gazdasági értékeit.

-

Legyen képes ezek rövid szöveges bemutatására.

-

Tudjon biztonságosan tájékozódni és közlekedni lakóhelyén.

-

Ismerje és használja a lakóhely művészeti és kulturális szolgáltatásait.

TERMÉSZETISMERET -

Aktív részvétel a kísérletek végzésében.

-

Tanult és vizsgált anyagok jellemző tulajdonságainak ismerete.

-

Kölcsönhatások, változások, folyamatok ismerete a mindennapi környezetben.

-

Egyre önállóbb tapasztalatszerzés, ezek megfogalmazása és lejegyzése írásban és rajzban.

-

Ismeretek a különféle energiaforrásokról, törekvés az energiatakarékos életmódra

-

Környezetünkben lévő egyes természeti és technikai rendszerek ismerete.

-

Életközösségek élő és élettelen összetevői, az élőlények testfelépítése.

-

Ismeretek az emberi test felépítéséről.

-

Az egészséges életmód feltételeinek ismerete.

-

Aktív részvétel a környezetvédő tevékenységekben.

-

Tájékozottság a naprendszerről, a bolygókról.

-

Térképismeret, térképhasználat.

-

IKT eszközök használata.

FÖLDRAJZ -

A közvetlen földrajzi térben való tájékozódáshoz szükséges topográfiai fogalmakat felismeri a térképen és a földgömbön.

-

Látja a térkép és a valóság kapcsolatát.

-

Ismeri a Föld alakját.

-

Megérti, hogy a térkép a valóság sajátos ábrázolása.

207

-

Tud tájékozódni egyszerű térkép, térképvázlat alapján.

-

Segítséggel képes műveletvégzésre a térképen, földgömbön.

-

Elemi térképolvasás (felismerés, keresés) és szemléleti térképolvasás szintjére minden enyhén értelmi fogyatékos tanuló jusson el.

-

Ismeri a történelmi és a földtörténeti időegységek időnagyságrendi és időtartambeli különbözőségét.

-

A tanuló megérti, hogy a Föld története sokkal régebben kezdődött, mint az emberiségé.

-

Tudja, hogy összefüggés van a Föld mozgásai és az időszámítás között.

-

Tudja, hogy a felszín folyamatos változásban van.

-

Ismeri a hegységképződési folyamatokat.

-

A fenntartható fejlődés érdekében belátja a nyersanyagok és energiahordozókészletek végessége miatti takarékosság szükségességét.

-

Az energiatakarékos magatartás szükségességét megérti, követését elfogadja. Belátja az emberiség jövője, fennmaradása szempontjából fontos problémákat: ivóvízkészletek és energiaforrások biztosítása.

-

Ismer a földrajzi környezetre kifejtett emberi hatásokat és azokból adódó problémákat.

-

Ismeri Magyarország nagytájainak átfogó természet- és gazdaságföldrajzi jellegzetességeit.

-

Képről megismeri lakóhelye és a főváros nevezetes épületeit.

-

Magyarország tipikus tájait képről szóban képes jellemezni.

-

A tanulók a tevékenységek végzésében és a teljesítményekben az önállóság szempontjából nagy egyéni különbségeket mutathatnak.

ÉNEK-ZENE -

A kulturált, esztétikus közös és egyéni éneklés megőrzése.

-

Az éneklési kedv és énekbátorság szinten tartása.

-

Új ismeretek szerzése a tanult dalok kapcsán (tartalom, hangulat, szerkezet).

-

Dalcsokor összeállítása, kedvenc dalok választása.

208

-

Hallás utáni daltanulás, esetenként kottából történő daltanulással kiegészítve.

-

Kánonéneklés tanári segítséggel.

-

A zenei kreativitás, zenei fantázia fejlődése.

-

Törekvés a zene belső lényegének megértésére.

-

Ritmikai-dallami ismereteik bővítése, megszilárdulása.

-

Fokozott önállóság a különféle kották használatában.

-

A zenei hallás, a zenei memória, a zenei figyelem, a belső hallás, a muzikalitás fejlődése.

-

Részvétel a tanult népdalok elemzésében.

-

Képesség ismereteik összekapcsolására az ének-zenei, valamint az irodalmi, történelmi, földrajzi tanulmányaik egy-egy témakörében.

-

A többször hallott hangok, hangzások felismerése.

-

A meghallgatott hangszerek, kórusok hangjának, hangzásának felismerése.

-

Zenei részletek irányított figyelmű hallgatása.

-

Ismeretek szerzése zenetörténeti korokról, zenei műfajokról, zeneszerzők életéről, munkásságáról.

-

Nyitottság a zenei élmények befogadására.

RAJZ –ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A tanuló képes: -

egyenletes foltot satírozással létrehozni,

-

művészi alkotásokon tónushatásokat észrevenni,

-

ismeretek szerzésére tapasztalati úton a mértani testekről.

A tanuló képes: -

felismerhető képet készíteni,

-

emberalak szoborszerű megjelenítésére,

-

műalkotásokhoz érzelmeket asszociálni, emlékezetből egyszerű rajzot készíteni.

A tanuló képes: -

tudatos színkeverésre temperával, vízfestékkel,

209

formát ábrázolni (megközelítő hasonlósággal), -

vázlatszerű ábrát készíteni,

-

egyszerű alaprajzot értelmezni.

A tanuló képes: -

funkció szerint csoportosítani közvetlen környezete tárgyait,

-

képek alapján tárgyakról rövid (szóbeli) jellemzést adni,

-

törekedni munkája igényes kivitelezésére, tárgyat készíteni az általa választott technikával.

INFORMATIKA -

A számítógép perifériáinak ismerete, a billentyűzet és egér tanult funkcióinak használata.

-

Alapszintű „kommunikálás” a számítógéppel.

-

Szabálykövető magatartás.

-

Egyszerű, rajzos, szöveges dokumentum lehetőleg önálló, ha szükséges, egyéni segítségadással megvalósuló elkészítése.

-

Információforrás irányított keresése a neten, a közhasznú információforrások megtalálása és felhasználása a mindennapi életben.

-

A hétköznapi algoritmusok értelmezése, alkalmazásuk.

-

Felvetett egyszerű problémákra a megoldás módszerének kiválasztása tanári segítséggel.

-

Algoritmikus képesség egyéni haladáshoz képest elvárt megerősödése, a grafikai kifejező képesség önállósulása.

-

Több, gyermekeknek szóló weboldal és program ismerete, a gyermekek számára készült honlap ok használata önállóan vagy tanári segítséggel.

-

Tájékozódás az ABC betűrendben a könyvespolcon, a könyvtárban segítséggel, szerző vagy cím alapján könyv kiválasztása a katalógusból – segítséggel.

-

Tartalomjegyzék használata – segítséggel.

-

Az olvasottakról beszámoló – kérdések alapján.

210

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK -

Ápolt, kulturált megjelenés, következetes és rendszeres testápolás.

-

Az élelmiszerek ismerete és csoportosítása az egészséges táplálkozás megvalósítása és az étkezési zavarok elkerülése érdekében.

-

A test változásainak érzékelése, a pubertás kornak megfelelő higiéniás szokások bevezetése.

-

Önállósulás a gyalogos és közösségi közlekedésben, a kerékpáros közlekedés szabályainak elsajátítása.

-

Új anyagok és újabb technikák megismerése a tárgyak alakításához, modellek készítéséhez.

-

Az egészséges életmód érdekében szükséges tennivalók körének bővítése.

-

Életkorának és képességeinek megfelelően ismeretek az energiatakarékosságról, a szelektív hulladékgyűjtésről.

-

A gazdálkodással és pénzhasználattal kapcsolatos fogalmak megismerése.

TESTNEVELÉS ÉS SPORT -

Értse meg és alkalmazza a tanult gyakorlatok, feladatok eredményes végrehajtásához szükséges szakkifejezéseket, utasításokat.

-

Váljon képessé a szervezést elősegítő gyakorlatok fegyelmezett végrehajtására.

-

Ismerje a mozgáslehetőségeket az egyes sportszereken és szerkombinációkon.

-

Segítségnyújtás mellett képes legyen összetettebb gimnasztikai elemek kivitelezésére.

-

Tudja a futások, járások különböző formáit.

-

Legyen képes futás közben a felgyorsulásra, a sebesség, a lendület fokozására.

-

Tudjon futás közben akadályokat leküzdeni, adottságainak megfelelően.

-

Sajátítsa el az ugrások jellemző mozgásösszetevőit- alkalmazza fejlettségének megfelelően.

-

Tudja a hajító mozdulatot pontosan kivitelezni.

-

Tudjon három elemből álló összefüggő talajgyakorlatot végrehajtani.

211

-

Tudjon egyfajta szekrényugrást végrehajtani – tanári segítségnyújtás mellett.

-

Alkalmazza a megszerzett labdakészséget a megismert szabályok szerint.

-

Vegyen részt szívesen játékokban, versenyekben.

-

Működjön együtt csoporttársaival a szabályokat betartva.

-

Viselje el a kudarcot, fogadja el a jobbik győzelmét.

-

Mutasson fel önmagához képest javulást az úszás technikáiban.

OSZTÁLYFŐNÖKI -

Fejlődik önismerete, reális önértékelése.

-

Kialakul a nyitottság a társas kapcsolatokra, fejlődik a szociális érzület.

-

Felelősséget érez cselekedeteiért, vállalásaiért, megfelelően érzékeli és értékeli a sikert, a kudarcot.

-

Felismeri az iskolai konfliktusokat, törekszik a megoldásra.

-

Megszilárdul az iskolai követelmények szerinti normatartás.

-

Tanulását (segítséggel) megtervezi. Felkészüléséhez figyelembe veszi az előzetes értékeléseket, tapasztalatokat. Különbséget tesz kedvelt és kevésbé kedvelt tevékenységek között, elfogadja, hogy nem csupán a kedvelt tevékenységeket kell elvégezni. Fokozódik kitartása, fejlődik felelősségérzete, feladattudata.

-

Ismeri és tiszteli a közösségi hagyományokat, részt vesz ápolásukban.

-

Közvetlen környezete természeti és kulturális értékeit ismeri, megóvásukban aktívan részt vesz.

-

Ismeri a lelki és testi egészségmegőrzés érdekében legcélravezetőbb technikákat. Különbséget tud tenni pozitív és negatív tulajdonságok között.

-

Képes erőfeszítéseket tenni, akarati tényezőket mozgósítani a változásért, a változtatásért. Elfogadja, hogy vannak olyan helyzetek, amikor segítséget kell kérni.

212

FEJLESZTŐ SZAKASZ (7.-8. évfolyam) Tantárgyankénti követelmények, elérendő képességek, készségek.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM -

Az írásbeli szövegalkotás legalapvetőbb szabályainak ismerete.

-

Néhány mondatos szöveg önálló alkotása.

-

Az írás közben felmerülő helyesírási, értelmezési probléma esetén, vagy önellenőrzéskor, javításkor a megfelelő segédkönyvek használata - tanári segítséggel.

-

Hibátlan (betűkihagyás és betűcsere nélküli) másolás, szavak, mondatok, néhány mondatnyi szöveg látó-halló tollbamondás és emlékezet alapján történő írása.

-

Önmaga és mások írásmunkáit ellenőrizze, javítsa a tanult nyelvtani szabályoknak megfelelően.

-

Képes az olvasottak mondanivalóját megfogalmazni, az olvasottak időrendi, történeti átlátására, összefoglalására.

-

Képes szövegalkotáskor az alkalomhoz és a helyzethez igazodni.

-

Verset és prózát (részleteket) kontaktustartás mellett értelmezve, a (helyes) ritmus, hanglejtés és hangsúlyok alkalmazásával elmond, bemutat (felolvasás).

-

Képes különböző műfajú szöveg élménynyújtó olvasására.

-

Képes hangulati szempontú szövegelemzésre.

-

Fogalmazásában, szóhasználatában, beszédében egyéni stílusa alakulóban van.

-

Képes az írást céljainak elérése érdekében használni.

-

Tanult nyelvtani szabályokat alkalmazza önálló írása során.

-

Igyekszik rendezett külalakú, olvasható írásműveket készíteni.

-

Tanulás érdekében tud lényeget kiemelni, vázlatot készíteni.

-

Rendelkezik ismeretekkel a tanult írók, költők életéről.

-

Olvasás útján szerzett ismereteiről írásban is öt-hat mondatban számot ad.

-

Képes beszélgetni egy-egy irodalmi alkotásról

213

-

Az

olvasottakban

felismeri

az

ok-okozati

összefüggéséket,

logikai

kapcsolatokat, cselekvések következményeit. Szöveghűen elmondja a tanult verseket, versrészleteket.

IDEGEN NYELV -

Legyen motivált arra, hogy a képességeihez mérten merjen megszólalni a különböző kommunikációs helyzetekben.

-

Alkalmazza a tanult a non-verbális és verbális elemeket, a kommunikáció szabályait.

-

Próbálja meg a beszédszándékokat automatikusan felismerni, a lényegét megérteni és azokhoz alkalmazkodni.

-

Próbálja meg felismerni és megérteni a tanult szavakat és kifejezéseket, a tanár egyszerű utasításait, tőmondatait. Ismerje fel a tanult kérdéseket, s azokra releváns válaszokat adjon.

-

Próbálja a tanult nyelvtani szerkezeteket alkalmazni.

-

Igyekezzen megfelelő ritmussal a tanult egyszerű mondatokat megismételni, törekedjen a megfelelő kiejtésre, hanglejtésre.

-

Igyekezzen megtanulni néhány dalt, mondókát idegen nyelven.

-

Próbáljon meg saját magáról 12-15 mondatban összefüggően beszélni.

-

Az eredményeket minden tanuló saját fejlődési szintjéhez kell mérni, s inkább az akarat, a motiváció dominál, sem mint a pontos nyelvhasználat.

MATEMATIKA -

Elemek több szempont szerinti rendezése a halmazábrák különböző részeibe.

-

Állítások és tagadások megfogalmazása a halmazábrákról.

-

Állítások igazságának eldöntése.

-

A logikai kifejezések pontos használata.

-

Minél több (összes) lehetőség előállítása kombinatorikus feladatokban.

-

Biztos számfogalom 10000-es és 100 000-es számkörben.

214

-

Jártasság 1 000 000-ós számkörben.

-

A törtszámok és a negatív számok ismerete.

-

Szorzó-és bennfoglaló táblák ismerete (szükség esetén táblázat segítségével).

-

A tanult írásbeli műveletek megoldása (szükség esetén számológéppel).

-

Műveletek közönséges törtekkel és tizedes törtekkel.

-

Egyszerű és összetett szöveges feladatok megoldása (szükség esetén segítséggel).

-

Testek, síkidomok egy és több szempont szerinti csoportosítása.

-

Speciális háromszögek, négyszögek megnevezése.

-

szakaszok, szögek szerkesztése, felezése; négyzet, téglalap és háromszög szerkesztése.

-

Henger és kúp tulajdonságainak ismerete.

-

Mértékváltások következtetéssel.

-

Négyzet és téglalap területének számítása.

-

Kocka és téglatest felszínének számítása, térfogatának mérése.

-

Racionális számok összehasonlítása, összefüggések felfedezése, szabály megfogalmazása.

-

Sorozatok folytatása a felismert szabály alapján.

-

Adatok leolvasása táblázatból, koordináta rendszer adatpárjainak leolvasása, lejegyzése.

-

Adatok beírása táblázatba a felismert szabály alapján, ábrázolásuk koordináta rendszerben.

-

Statisztikai adatok lejegyzése, ábrázolása egyszerűbb esetekben.

-

Valószínűségi játékokban az esetek lejegyzése.

ERKÖLCSTAN -

A tanuló megérti, hogy az ember egyszerre biológiai és gondolkodó lény, aki alkalmas tanulásra és mások megértésére.

-

Életkorának és képességeinek megfelelő szinten ismeri önmagát.

-

Nyitott más kultúrák értékeinek megismerésére és befogadására.

215

-

Képességeinek megfelelő szinten elképzeli saját jövőjét; tudja, hogy céljai eléréséért erőfeszítéseket kell tennie.

-

Életkorának és mentális képességének megfelelő szinten tudja, hogy minden döntés szabadsága egyúttal felelősséggel is jár.

-

Ismeretei vannak a függőséget okozó szokások súlyos következményeiről.

-

Irányítás mellett ismereteket szerez a közvetlen környezetében jelenlevő hagyományokról, az emberi- és a társas kapcsolatok természetéről, az erkölcsről, a világvallásokról, a kereszténység európai hagyományairól.

-

Képes megkülönböztetni a helyes és helytelen emberi cselekedeteket.

-

A tisztelet, szeretet, megbecsülés fogalmáról elképzelésekkel rendelkezik, melyet saját segítőkész magatartásával támaszt alá.

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALMI ISMERETEK -

A tanuló kezelni tudja a kiemelkedő történelmi személyiségekről gyűjtött életrajzi adatokat.

-

Ismeri a reformkor haladó politikusainak nevét és törekvéseikről néhány mondatban

beszámol.

A

reformkor

eseményei

között

történelmi

összefüggéseket szempontsor szerint fölismer tanári irányítás mellett. -

Összefüggéseket tud említeni a világtörténelem és hazánk történelmének eseményei között.

-

A nemzeti alapműveltséghez tartozó évszámokhoz történelmi ismeretet kapcsol.

-

Az adott tematikai egység tárgyalt témaköreiben – képességeinek megfelelően – írásban és/vagy szóban számot ad a tanult elemi történelmi ismereteiről.

-

Gazdasági, társadalmi változásokra példát tud mondani.

-

A térképen meg tudja mutatni a szabadságharc legfontosabb helyszíneit, szempontsor alkalmazásával beszámol a történelmi eseményekről.

-

Információkat képes gyűjteni a történelmi atlaszból.

-

Képről felismeri gróf Széchenyi Istvánt, Kossuth Lajost, Táncsics Mihályt, Deák Ferencet.

-

Felismeri Budapest történelmileg nevezetes épületeit.

216

-

Felismeri, hogy a trianoni békeszerződés mekkora veszteségeket jelentett hazánk számára.

-

A második világháború főbb helyszíneiről, évszámairól, legfontosabb eseményeiről a térkép adatainak segítségével beszámol.

-

A

nemzetiszocialista,

fasiszta

eszmék

tartalmát

fölismeri,

a

faj-és

idegengyűlöletet elutasítja. -

Néhány történelmi tárgyú verset, elbeszélést, regényt ismer.

-

Magyarországhoz, hazánk történelmi személyiségeihez pozitív attitűddel viszonyul.

-

A tanult ismeretekhez kapcsolódó dokumentumanyagot képességei szerint értelmezi. Egyszerű összefüggéseket fölismer, azokból következtetéseket képes levonni.

-

A

történelem

műveltségterülethez

kapcsolódó

eszközöket,

tantárgyi

segédleteket a jártasság szintjén tudja alkalmazni. -

A tanuló képességei szerint elsajátítja a társadalomhoz, állampolgársághoz és a gazdasághoz kapcsolódó alapvető ismereteket.

-

Felismeri az emberi közösséghez kapcsolódó kulcsszerepű tényezőket és folyamatokat; utóbbi területen lehetőségei szerint tájékozódik.

-

Az alapvető emberi jogokat és kötelességeket ismeri; az alkotó, demokratikus közösség értékrendjét elfogadja.

-

Tájékozódik a hivatalos ügyintézés módjaiban, annak illetékes és korszerű formáiban.

-

A média és nyilvánosság szerepét ismeri, azok különböző területein képességei szerint tájékozódik; egyúttal különbséget próbál tenni tény és vélemény között.

-

A világháló közösségi portáljain való részvétel lehetőségeiről tud, az egyéni virtuális jelenlét előnyeiről és hátrányairól képet alkot.

-

Ismereteket szerez a jövedelem szerepéről az ember életvezetésének tükrében.

-

Fogalmi képet alkot a pénzről, a pénzintézetekről, azok tevékenységeiről; utóbbiak lehetséges szerepéről az életpálya felépítésének tükrében.

-

A fizikai és szellemi munka jellegzetességeit megkülönbözteti, tájékozódik az egyes gazdasági ágazatokban, reális képet alkot a munkavállalás jelentőségéről.

217

-

Az élethosszig tartó tanulás fontosságát, az egyén állandó alkalmazkodásának szerepét képessége szerint magára vonatkoztatja folyamatosan változó világunkban.

TERMÉSZETISMERET BIOLÓGIA,EGÉSZSÉGTAN -

Tudjon példákat mondani a tanult életközösségek növény és állati egyedeire, jellemző életformájukra.

-

Legyen

képes

példákon

keresztül

bemutatni

egy-egy

életközösséget

veszélyeztető történést és az ember felelősségét. -

Vegyen részt a növények, állatok gondozásában, óvásában, becsülje élő környezetét.

-

Legyen igénye egészséges környezetre, tevőlegesen vegyen részt annak kialakításában.

-

Fogadja el a másságot, lássa meg benne a természet sokszínűségét, szépségét. Legyen toleráns a saját környezetében felfedezhető mássággal kapcsolatosan.

-

Bővítse ismereteit különféle információhordozó anyagokon keresztül.

-

Legyen képes információ rövid, tömör közlésre szóban és írásban.

-

Ismerje saját teste felépítését, a szervrendszereket. Tudja elhelyezkedésüket, működésük lényegét és szerepét a szervezet harmonikus működésében.

-

Ismerje a fogamzásgátlás néhány lehetőségét.

-

Legyen képes megkülönböztetni a szervezet egészséges és beteg működését.

-

Legyenek ismeretei a természetgyógyászatról. Utasítsa el a kuruzslás minden formáját.

218

FIZIKA -

Legyen képes a tanuló egyszerű mechanikai és hőtani jelenségeket megfigyelni a gyakorlatban és kísérletekben. Tapasztalatait fogalmazza meg.

-

Ismerje fel a tanult fizikai ismeretek szerepét a technika és természeti környezetben. Lássa be pl., hogy a súrlódás és közegellenállás egyaránt lehet hasznos és káros.

-

Ismerje a fizikai vizsgálatokhoz szükséges eszközök balesetmentes használatát.

-

Legyen járatos a mérések végzésében és tudjon egyszerű kísérleteket önállóan is elvégezni.

-

Tudja kiválasztani azokat a cikkeket, könyveket, rádió-, televízió műsorokat, amelyek segíthetik a fizikai jelenségek jobb megismerését.

-

Tudja megkülönböztetni az egyenletes és egyenletesen változó mozgásokat.

-

Tudja, hogy nem a mozgás fenntartásához, hanem a mozgásállapot megváltozásához kell erő.

-

Ismerje fel a halmazállapot-változásokat a mindennapok gyakorlatában.

-

Ismerje a hőmérséklet-kiegyenlítődés elvét és az energia megmaradás törvényét.

-

Tudjon gyakorlati példákat mondani a hőmérséklet mérésére.

-

Példák segítségével tudja értelmezni, hogy mi a különbség a test súlya és tömege között.

-

Ismerje fel az anyagok halmazállapotát, tudja azokat jellemezni

-

Ismerjen fel a gyakorlatban néhány egyszerű gépet.

-

Legyen

tájékozott

arról,

hogy

az

egyszerű

gépek

a

mindennapi

munkavégzésben nélkülözhetetlenek. Tudja, hogy az összetett gépek alapjául is az egyszerű gépek szolgálnak. -

Tudjon példát mondani a nyomás fizikai törvénye alapján készült berendezésre.

-

Tudja, hogy a vízvezetékrendszerek létrehozása a fizika törvényein alapul.

-

Ismerje a közlekedőedény fogalmát.

-

Tudja indokolni fizikai ismeretei segítségével a testek úszását, lebegését, elmerülését.

219

KÉMIA -

Lássa be a tanuló a kémiai ismeretek fontosságát a mindennapi életben és a tudományos fejlődésben.

-

Tudja csoportosítani tanári segítséggel a változásokat aszerint, hogy megváltozott-e az anyagok minősége.

-

Ismerje fel a vizsgált anyagok leglényegesebb fizikai és kémiai tulajdonságait.

-

Tudja, hogy az oxigén és a víz elengedhetetlen feltétele az életnek.

-

Ismerje a tűz hasznát és pusztítását. Ismerje a tűzoltás néhány alapszabályát.

-

Tudja a tűzoltók riasztásához szükséges tennivalókat.

-

Legyen képes tájékozódni a napi sajtóban, ismereteket szerezni a médián keresztül, tudja azokat átadni, értelmezni.

-

Fogalmazza meg tanári segítséggel, majd fokozódó önállósággal a vizsgált anyagok jellemző tulajdonságait.

-

Tudja, hogy a lúg veszélyes méreg, ismerje kezelésének szabályait.

-

Mondjon példát a lúgok hasznosítására.

-

A tanuló ismerje a tanult elemek és vegyületek nevét.

-

Tudjon példát mondani felhasználásukról, jelentőségükről az ember életében,

-

Ismerje azokat a veszélyeket, amelyeket a tanult kémiai anyagok jelenthetnek, tartsa be kezelésük, tárolásuk szabályait.

-

Tudja, hogy a vásárolt termékek használata előtt mindig el kell olvasnia a használati utasításokat és azokat maradéktalanul be kell tartania.

FÖLDRAJZ -

Tájékozódás a földrajzi térben az eligazodáshoz szükséges topográfiai fogalmak felismerése, megnevezése bármilyen térképen.

-

Térképolvasás

nagy

egyéni

különbségekkel:

szemléleti

térképolvasás

segítséggel, ha a tanulók képességbeli eltérései lehetővé teszik: következtető térképolvasás.

Segítséggel

képes

a

fokhálózat

segítségével

helymeghatározásra. -

Legyen képes megnevezni a szomszédos országokat és fővárosaikat.

történő

220

-

Tudja megmutatni a térképen a tanult tájakat.

-

Rendelkezzenek elemi szintű tájékozottsággal a különféle méretarányú és jelrendszerű térképek olvasásában.

-

Felfedezik a vízszintes és a függőleges övezetesség kialakulásának okait.

-

Ismerik a gazdasági ágazatok szerepét a földrészek, térségek, országok gazdasági életében.

-

Képesek magyarázni a földrajzi térben zajló felismert kölcsönhatásokat és összefüggéseket.

-

A tanulók tanulmányaik eredményeképpen energiatakarékos magatartás kialakítására törekednek.

-

Tudatosodnak benne a természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események időnagyságrendi, valamint időtartambeli különbségei.

-

Tudja felismerni képen az állóvizet, és folyóvizet.

-

Tudja, hogy a víz a természetben állandó körforgásban van.

-

Ismerje a környezetvédelem feladatát. Ismerje a vízszennyezés okait és elkerülésének lehetőségeit.

ÉNEK-ZENE -

A kulturált, esztétikus közös és egyéni éneklés megőrzése.

-

Az éneklési kedv és énekbátorság szinten tartása.

-

Ismeretek szerzése a tanult dalok kapcsán (tartalom, hangulat, szerkezet).

-

Dalcsokor összeállítása, kedvenc dalok választása.

-

Hallás utáni daltanulás, esetenként kottából történő daltanulással kiegészítve.

-

Kánonéneklés tanári segítséggel.

-

A zenei kreativitás, zenei fantázia fejlődése.

-

Aktív részvétel a rögtönzéses játékokban, gyakorlatokban.

-

Törekvés a zene belső lényegének megértésére.

-

Önállóságra törekvés a ritmusértékek használata és lejegyzése terén.

-

Biztonságos tájékozódás a vonalrendszerben, dallamok írása, olvasása, másolása fokozott önállósággal.

221

-

Népdalok elemzése, jelölése.

-

A többször hallgatott zenei részletek felismerése, elemzése.

-

A szülőföld zenéjének ismerete, érdeklődés a szülőföld, a lakóhely zenei értékei iránt.

-

Ismerkedés korunk zenei irányzataival (jazz, populáris és alkalmazott zenék).

-

Képesség a zenei élmény átélésére.

-

Érzelmek, hangulatok megfigyelése, azok kifejezése különféle formákban. Az esztétikai érzék, a zenei ízlés fejlődése.

-

Képesség a meghallgatott zenei példák valamint tanulmányaik, olvasmányaik, filmélményeik között kapcsolatot találni.

RAJZ-ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A tanuló képes: − műalkotások kompozíciós elemeinek célzott megfigyelésére, − ritmikus, szimmetrikus képet komponálni − egyszerű makettet készíteni, − két híres magyar képzőművészt megnevezni. A tanuló képes: −

vizuális és verbális kommunikáció megfeleltetésére,

− egyszerű, élmény utáni alkotás létrehozására választott technikával, − szabad képalkotó önkifejezésre, érzelemvilága harmonizálása érdekében. A tanuló képes: − műélmény vizuális kifejezésére, − egyszerű formák látványszerű ábrázolására, egyszerű plakátok tervezésére és kivitelezésére.

222

A tanuló képes: − egyszerű használati és dísztárgy tervezésére és megalkotására, − közvetlen környezet esztétikumának, rendjének fenntartására, − értékítéletet hozni természeti és mesterséges környezetének esztétikájára vonatkozóan. A tanuló képes: − a mozgóképes közlésmód elemi értelmezésére, − különbségtételre a dokumentum és a játékfilm között, − kritikával szemlélni a reklámokat, − a személyiségépítő műsorválasztásra, internetes viszonylatban ügyelni saját biztonságára, személyes adatai védelmére.

INFORMATIKA -

Kezelje önállóan vagy segítséggel a számítógép főbb perifériás egységeit, ismerje ezek funkcióit.

-

Ismerje a számítógép és a mobilkommunikációs eszközök fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban.

-

Használja célirányosan az internetet.

-

Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait.

-

Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában.

-

Használja etikusan az információforrásokat.

-

A számítógép kezelés alapjainak elsajátítása

-

Többféle formázást tartalmazó szöveges, rajzos, táblázatos dokumentumok elkészítése.

-

Adatok táblázatos, diagramos, grafikonos megjelenítésének értelmezése.

-

Információ feldolgozási képességének gyakorlati hasznosságának belátása.

223

-

Testi és lelki egészség megóvása érdekében a függőség megelőzése, az internet veszélyeinek elhárítása.

-

Törekvés a gyermeki adottságok kibontakoztatására.

-

A számítógép egyre biztosabb önálló kezelése.

-

Iskolai algoritmusok értelmezése, minél önállóbb alkalmazása.

-

Algoritmizáló képesség megerősödése, önállósulása.

-

Grafikai kifejező képesség önállósulása.

-

Szabálykövető magatartás, megerősödött feladattudat kialakulása.

-

Önbizalom, önértékelés fejlesztése.

-

Céltudatos információszerzés.

-

Iskolai feladathoz dokumentum kiválasztása segítséggel, majd egyre önállóban.

-

Tárgy- és névmutató használata.

-

Beszámoló a szerzett információról – kérdések segítségével

-

Hagyományos

és

elektronikus

könyvtárszolgáltatások

igénybevétele

tanauláshoz, szórakozáshoz. -

A

korszerű

számítógépes,

technológiákon hálózatokból,

alapuló

könyvtári

multimédiás

ismerethordozókból,

oktatóprogramokból

való

információszerzés lehetőségének, módjának ismerete.

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK -

Ápolt, kulturált megjelenés, következetes és rendszeres testápolás.

-

Tájékozódás térképen, közlekedési jelzések felismerése, és alkalmazása.

-

Menetrend használata. Közlekedéssel kapcsolatos tájékoztatás figyelemmel kísérése.

-

Működő modellek készítése irányítással.

-

Vásárlással,

szolgáltatás

igénybevételével

kapcsolatos

fogyasztóvédelmi

szabályok és információk ismerete. -

Háztartási pénzgazdálkodás, felelős pénzkezelés elemeinek megértése, az ismeretek alkalmazása.

224

-

Pályaválasztás során felmerülő szempontok és teendők megismerése és mérlegelése a helyes döntés érdekében.

TESTNEVELÉS ÉS SPORT -

Lássa be a tanult rendgyakorlatok szükségességét, az utasításokat megfelelő önfegyelemmel hajtsa végre.

-

Legyen képes bemelegítésre alkalmas 8-10 gimnasztikai gyakorlat önálló elvégzésére.

-

Ismerje a legfontosabb testtartást javító gyakorlatokat, alkalmazza tanórán kívül is.

-

Tudjon 6-8 percig kitartóan futni.

-

Ismerje és alkalmazza az ugrásoknál az energikus elugrást, a légmunka fontosságát, a biztonságos talajérést.

-

Mérhetően javuljon a hajítás és a lökés mozdulata, fejlődjön teljesítménye az előző évihez képest.

-

Tudjon 3-6 elemből álló összefüggő talajgyakorlatot (tanári segítséggel) folyamatosan bemutatni.

-

Labilis egyensúlyi helyzetben is növekvő biztonsággal uralja testhelyzetét Legyen gyakorlott két sportjátékban, ismerje és tudja betartani a szabályokat.

-

Tanúsítson megfelelő önfegyelmet, önuralmat, sportszerű magatartást játék közben.

-

Ismerjen két úszástechnikát és legyen képes folyamatos úszásra.

-

Tudjon alkalmazkodni az időjáráshoz szabadtéri sporttevékenység közben is.

OSZTÁLYFŐNÖKI -

Reális önértékelés, önfejlesztési igény kialakulása.

-

A kritika elfogadása, a felelősség felismerése, készség személyiségének fejlesztésére.

-

A közösségért érzett felelősség felismerése, érvényesítése.

225

-

Saját helyének, szerepének felismerése adott közösségben, törekvés az önérvényesítés és a közösség érdekeinek összeegyeztetésére.

-

Az egyéni adottságainak megfelelő konfliktuskezelés a környezetben.

-

Az iskola, a tágabb közösség elvárásainak megfelelő normatartás.

-

Reális pályaválasztási célkitűzés, iskolaválasztás.

-

Egyéni adottságaihoz mért erőkifejtés, én-erő mozgósítás a kitűzött célok megvalósítása érdekében.

-

Állampolgári tájékozottsággal rendelkezik közvetlen környezet demokratikus közéletében.

-

Ismeri, egyéni adottságaihoz igazodóan részt vesz a természeti értékek védelmében, a kulturális hagyományok ápolásában.

-

Tisztában van a serdülőkor legjellemzőbb megnyilvánulásaival, képes önmagát, reakcióit elemezni, következtetéseket levonni, a szükséges változtatások érdekében erőfeszítéseket tenni.

-

Belátja, hogy a testi és lelki egészségi állapot szorosan összefügg, ismeri a megőrzés

érdekében

leggyakrabban

használható

technikákat,

azoknak

alkalmazásár törekszik.

Egységesség és differenciálás Az egységesség és a differenciálás érvényesítésének megvalósítását a pedagógiai gyakorlatban az adaptív oktatás jellemzőinek ismerete és annak alkalmazása teszi lehetővé. Az oktatási folyamat akkor adaptív, ha a megvalósítása során a differenciálás és az egységesség elve egyaránt érvényesül. Az adaptív oktatás gondolata, a megvalósítás gyakorlata az egymástól különböző tanulók egyszerre történő eredményes tanításának ellentmondását oldja fel. Egy olyan tanári gondolat- és tevékenységrendszert

kínál,

amely

a

tanulók

egyéni

sajátosságainak

figyelembevételére épülve egyszerre biztosítja a differenciálás egyéni fejlesztő hatását és a pedagógiai gyakorlatban megjelenő egységességet. Az adaptív oktatás feltételei között egyenrangúan szerepelnek a szükséges tanulói sajátosságok – a tanuló tudása, az aktivitásra való készenléte, az önálló munkavégzés

226

és az együttműködés terén való fejlettsége, a társas kapcsolatrendszerben való helyzete – és a tanulók számára leginkább kedvező tanulásszervezési formák: a frontális munka, a csoportmunka, a párban folyó tanulás, az egyéni munka, az individualizált munka. A pedagógiai differenciálás hátterében az a törekvés húzódik meg, hogy az egységes tartalmi szabályozás keretei között minden tanuló a neki megfelelő nevelésben

és

oktatásban

teljesítőképességének

teljes

részesülhessen kibontakoztatása

optimális érdekében.

fejlődése, A

egyéni

differenciálásnak

nélkülözhetetlen és sok variációban alkalmazott eszköz-együttesként kell megjelennie. A sajátos nevelési igényű tanulók hatékony oktatása, nevelése érdekében többszintű és változatos differenciálást kell megvalósítani – mind a gyógypedagógiai intézményi, mind az integrált nevelés szervezeti formák esetén – a csoportba sorolás, a célok, a tartalom, a követelmények, a szervezési módok és eszközök vonatkozásában egyaránt. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják

ugyanakkor az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében oktatásában (az együttnevelésre vonatkozóan is), a fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, továbbá az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók

227

számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. Az adaptív oktatás gyakorlati megvalósításának két kulcsmozzanata van. Az egyik a bemeneti jellemzők köre, melyek alapjaiban kijelölik az egyéni utat, illetve az annak bejárásához vezető stratégia megvalósítandó pedagógiai mozzanatait. A másik a kimeneti

elvárások

köre,

melyek

a

prognosztizálható

fejlesztés/fejlődés

kritériumainak, a kimeneti követelmények meghatározásához nyújtanak segítséget. A bemenetnél, az iskolai, oktatási folyamat kezdetén a sajátos nevelési igény pontos, egyénre szabott feltárása szükséges, a képességstruktúra, a lényegi személyiségvonások, a szocializációs funkciók területeinek feltérképezésével. A feltárás a gyógypedagógia, a pszichológia módszereivel történik. A funkcionális képességek (az észlelés, az emlékezet, a figyelem, a gondolkodás), a tanult képességek (a kommunikációs, a kognitív, a cselekvés, a szocializációs képességek) a család legjellemzőbb mutatói, a családi szocializáció színterei, a kommunikációs, célracionális, dramaturgiai tevékenységrendszer, az interakciók és struktúrák rendszere együtt jelenthetik a gyermeki szükségletek megfogalmazásának alapjait, amelyre építeni lehet az egyéni út meghatározását, a pedagógiai diagnózist, a stratégiát és terápiát. A kimeneti elvárások – a pedagógiai folyamatban a tanulók egyéni jellemzőit, fejleszthetőségi sajátosságait mindvégig figyelembe véve – a társadalmi szükségletből vezethetők le. A társadalmi szükséglet meghatározásához kiindulópontot a társadalom leírása jelenti, a jelen és a belátható jövő társadalma sajátosságainak számbavétele. Ez azt jelenti, hogy a klasszikus tudásközlés mellett az információrobbanás korszakának jellemzőjeként az integratív, interpretatív szerepet is figyelembe véve lehet az iskola helyi nevelési rendszerét a társadalom szocializációs közegének modelljeként tekinteni. Így a fejlesztési- nevelési-oktatási - képzési rendszerben érvényesíthetők a következő jellemzők: (a) a nevelés mint kapcsolat, az értékek, a tudás, a cselekvési minták közvetlen cseréje, (b) az identitás és önismeret mint szocializációs cél, (c)

228

párbeszéd, megoldáskeresés, értékelés, válogatás, kritika, közvetlen megfigyelés, kipróbálás mint tipikus tevékenységek és (d) a kíváncsiság, mint motiváció.

Az összevont osztályszervezés törvényessége

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénynek kötelező érvényű előírása, hogy „Összevont osztályokat szervezni az általános iskolában, az alapfokú művészetoktatásban, továbbá a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem lehet. Összevont osztályt szervezni - a felzárkóztató oktatás kivételével - legfeljebb négy egymást követő iskolai évfolyam tanulójából lehet.” Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet 3.§-nak (3) bekezdésében foglalt előírása: „Ha az iskolai oktatást a közoktatásról szóló törvény 3. számú melléklete II. fejezet 4. pontja szerint összevont osztályban szervezik meg, a tanórai foglalkozásokat az osztatlan tanítás sajátosságainak figyelembevételével, a közös és az osztott órák arányát meghatározva kell beépíteni a helyi tantervbe.” Az 1-2. és 3-4. évfolyamokra elkészített az óratervei a hivatkozott jogszabályi előírásoknak megfelelnek. Az 1-4. évfolyamra vonatkozó óratervekről megállapítható, hogy a tantárgyak óraszámai minden egyes évfolyamra meghatározottak. Az iskola a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52.§ - ban biztosított időkeretek figyelembevételével készítette el az óraterveket, továbbá, hogy a tanulók heti terhelése nem lépi túl a hivatkozott törvény 52. §-a (3) bekezdése által szabott korlátokat. Az 1-2. évfolyam óratervébe beépítették a heti 5 testnevelés órát, így az megfelel a nemzeti köznevelésről szóló 2012. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében előírt követelményeknek is. Az óraterv alapján megállapítható, hogy a tanulók heti terhelése megfelel a 1993. évi LXXIX. törvény 52. §-a (3) bekezdése által szabott korlátoknak.

229

Összevont osztályokra vonatkozó óratervei a közoktatásról szóló LXXIX. törvény, valamint a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló, többször módosított a 243/2003.(XII. 18.) kormányrendeletben előírtak szerint készültek. Az iskola óratervei maradéktalanul megfelelnek a közoktatási Törvény 2011. évi CXC. törvény nemzeti közneveléséről szóló 52. § (3),(6),(7) bekezdésé

Óraterv az összevont osztályokban Az óratervekben alkalmazott rövidítések:

K: Közvetlen óra (amikor a pedagógus, az adott tantárgy tanítási óráján, a tanítástanulás folyamatában meghatározó szerepet tölt be, a tanítási órát közvetlenül irányítja.). Ö: Önálló óra

(amikor az adott tantárgyból megtervezett feladatsor szerint a gyermek tanulását taneszköz, algoritmus, közvetett irányítással befolyásolja).

K: Közös közvetlen óra (amikor a pedagógus azonos tantárgyból több osztály számára tervezett tananyagot dolgoz fel a tanulási folyamat közvetlen irányításával).

230

ÖSSZEVONÁSI TÍPUSOKRA JAVASOLT ÓRATERVEK Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 1-2. évfolyamai számára

Erkölcstan Technika, Életvit. és gyak. ism. Vizuális kultúra Ének-zene Testnevelés és sport Heti óraszám összesen Évi óraszám összesen

1. évfolyam heti/éves óraszám Közvetlen Önálló 4/148 óra 4/148 óra 2/74 óra 2/74 óra 1/37 óra 1/37 óra Közös közvetlen órák 1/37 óra 1/37 óra 2/74óra 2/74 óra 5 /185 óra 18 óra+7 óra 925 óra

2. évfolyam heti/éves óraszám Közvetlen Önálló 4/148 óra 4/148 óra 2/74 óra 2/74 óra 1/37 óra 1/37 óra Közös közvetlen órák 1/37 óra 1/37 óra 2/74óra 2/74 óra 5/185 óra 18 óra+7 óra 925 óra

Választható órák száma

2 óra/hét

2 óra/hét

REHAB ( egyéni)

3 óra/hét

3 óra/hét

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret

231

Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 3-4. évfolyamai számára

3. évfolyam heti/éves óraszám Közvetlen Önálló 3/111 óra 4/148 óra 2/74 óra 2/74 óra 1/37 óra 1/37 óra Közös közvetlen órák 1/37 óra 1/37 óra 2/74 óra 5 /185 óra

4. évfolyam heti/éves óraszám Közvetlen Önálló 4/148 óra 4/148 óra 2/74 óra 3/111 óra 1/37 óra 1/37 óra Közös közvetlen órák 1/37 óra 1/37 óra 2/74 óra 5/185 óra

Informatika

1 /37 óra

1 /37 óra

Vizuális kultúra

2/74óra

2/74óra

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Erkölcstan Technika, Életvit. és gyak. ism. Ének-zene Testnevelés és sport

Heti óraszám összesen Évi óraszám összesen

18 óra+7 óra 925 óra

19 óra+8 óra 999 óra

Választható órák száma

2 óra/hét

2 óra/hét

REHAB (egyéni)

3 óra/hét

3 óra/hét

232

Heti óraterv az összevont 5-6. osztályok számára

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Természetismeret Földrajz Történelem társadalmi és állampolgári ism. Matematika Erkölcstan Hon- és népismeret Technika életvitel és gyakorlat Vizuális kultúra Informatika Ének-zene Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Kötött óraszám összesen: Szabadon tervezhető óra: Heti óraszám összesen: REHAB (egyéni)

5. osztály Heti óraszám Évi óraszám K Ö K Ö 2 3 74 111 1 1 37 37

6. osztály Heti óraszám Évi óraszám K Ö K Ö 2 2 74 74 1 1 37 37 2 74

1

1

37

37

1

1

37

37

2 1 1

2

74 37 37

74

2 1

2

74 37

74

2

74

2

74

2 1 2 5 1 21 2 28 4

74 37 74 185 37

2 1 2 5 1 22 2 28 4

74 37 74 185 37

7 2

6 2

233

Heti óraterv az összevont 7-8. osztályok számára

7. osztály Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Történelem és állampolgári ism. Földrajz Matematika Erkölcstan Természetismeret Informatika Technika életvitel és gyakorlat Vizuális kultúra Ének- zene Testnevelés: Osztályfőnöki óra Kötött óraszám összesen: Heti óraszám összesen: REHAB (egyéni)

Heti óraszám K Ö 2

2

2 1 2 2 1 2 1

8 osztály

Évi óraszám

2 2

Évi óraszám

K

Ö

K

Ö

K

Ö

74

74

2

2

74

74

74 1

Heti óraszám

37 74 74 37 74 37

2 37 74 74

1 2 2 1 2 1

74 1 2 2

37 74 74 37 74 37

2

74

2

74

2 1 5 1

74 37 185 37

2 1 5 1

74 37 185 37

24

7

24

31

31

4

4

7

37 74 74

234

A MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

1.

Bevezetés Mezőhegyes város településstruktúrája napjainkig őrzi eredeti jellegét. A lakosság

kisebb hányada külterületen, majorokban él. A központból menetrend szerinti autóbusz,- ill. vonatjáratokkal lehet a majorokba kijutni. A járatok a reggeli és a kora délutáni órákat kivéve, elég ritkán közlekednek. A majorokban lakó családok már ezért is hátrányos helyzetűek. Az 1970-es évek végéig működtek a nagyobb majorokban külterületi iskolák. A körzetesítés bevezetésével ezek sorra megszűntek. A gyerekek számára kényelmes kollégium épült fel 1975-ben. Jelenleg a majori gyerekeken kívül a központban élő szociálisan hátrányos helyzetűek is otthont kapnak. 1.2 Jogi alapok A Magyar Köztársaságnak a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvénye meghatározza azokat a jogi kereteket, amely lehetővé és szükségessé teszik minden iskola számára a pedagógiai program elkészítését.

A pedagógiai program készítésénél figyelembe vettük az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának és a gyermeki jogok chartájának általános irányelveit.

Pedagógiai programunk jogi környezetét az alábbi törvények és rendelkezések különösen szabályozzák: a Közoktatási Törvény 49. és 53. paragrafusa és a 9/2004. (III.8.) OM rendelettel megváltoztatott 46/2001. (XII. 22.) számú OM rendelet (a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja) és a 36/2009 (XII. 23 OKM rendelet).

235

1.2.1. Kollégiumunk: helyzetünk, főbb jellemzők Kollégiumunk a Mezőhegyesi József Attila Általános Iskola része, állami fenntartású, önkormányzati működtetésű fiú és lány kollégium, amely 4 éves kortól 16 éves korig fogad óvodásokat és diákokat. A tanulók a környék településeiről, más megyéből is érkeznek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetűek. Nevelési koncepciónk kialakításakor ezt is figyelembe kellett venni.

1.2.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások A kollégium személyközpontú környezet kialakítására törekszik. Ennek során a kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális-, a sport- és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről.

1.2.3. Ellátottság, berendezés, felszerelés Kollégiumunk 1975-ben épült, a 2008-ban került sor a nyílászárók cseréjére, 2009ben újították fel a második emeleti vizesblokkot, pályázati források felhasználásával. A bútorok a pályázati lehetőségekből cserélődnek. A

helyiségek

állapota

megfelelő,

további

korszerűsítések,

az

épület

akadálymenetesítése, a fűtés korszerűsítése, további vizesblokkok cseréjét tervezzük. Jelenleg a két szinten 16 háló található. Egy társalgó, ahol négy számítógépen internetezési lehetőség biztosított. A két szinten négy tanulószoba van (melyből kettőben az iskola sajtos nevelési igényű gyermekei tanulnak 8-14 óra között). A kollégiumi minimum feltételekkel rendelkezünk.

236

1.2.4. Személyi feltételek A kollégiumi nevelő tanárok képzetsége a törvényben előírtaknak megfelelő, valamennyien felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A kollégiumi nevelők élnek a posztgraduális képzés, szervezett továbbképzésekbe való bekapcsolódás, szakvizsgával záruló továbbképzésekbe való beiskolázás, továbbképzés, önképzés lehetőségeivel. A kollégiumi nevelő tanárokon kívül 3 fő gyermekfelügyelő, gyermekgondozói feladatokat lát el. Két takarítónő és egy konyhalány látja el a mindennapi feladatokat.

2.

Hagyományaink Minden év októberében a templom falán elhelyezett Gonzeczky emléktáblánál

emlékezünk az aradi vértanúkra. A kopjafánál mécsesek gyújtásával rójuk le kegyeletünk október 23. hősei és mártír sorsú forradalmárai előtt. December az adventi ünnepvárás hangulatában zajlik. A karácsonyi ünnepségünket együtt töltjük tanárainkkal, pártfogóinkkal, a város képviselőtestületének tagjaival. Minden év februárjában megszervezzük a farsangi ünnepségünket, ahol a nevelők és a diákok is rövid programmal, vetélkedővel készülnek. A jelmezes felvonulást értékelés majd diszkó követi. Anyák napjára a gyerekek saját kezűleg készített ajándékkal térnek haza. Hagyományosan szervezünk környezetvédő, történelmi, városvédő vetélkedőket. Évvégén évzáró és ballagási ünnepséget szervezünk. 2.1. Feladataink Az érvényben lévő közoktatási törvény alapján a következő: -

megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez,

237

nemzeti vagy etnikai kisebbségi nyelven, illetve gyógypedagógiai nevelésioktatási intézményben való tanuláshoz a lakóhelyükön kívül nincs lehetőségük, illetve -

akinek a tanulásához megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani.

A kollégium feladata a tanuló -

humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és

érdeklődésének

megfelelően

tehetségének,

kibontakoztatása,

iskolai

tanulmányainak segítése -

sportolási, művelődési és önképzési lehetőségének biztosítása

-

öntevékenységének, együttműködési készségének fejlesztése, önállóságának felelősségtudatának fejlesztése

-

A kollégium pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátás, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt, segítséget nyújt, segítséget ad a sikeres társadalmi beilleszkedéshez, biztosítja a tudáshoz jutás esélyét.

-

A munka és pihenés ésszerű arányaink kialakításával, a sportolás lehetőségek biztosításával gondoskodik a tanulók sokoldalú művelődéséről, szabadidejének tartalmas eltöltéséről.

-

Felkészíti a tanulókat arra, hogy legyen igényük önképzésre, művelődésre, vegyenek részt kollégiumi életük szervezésében. 2.2 A kollégium sajátos helyzetéből adódó kitűzött céljaink Elsődleges célunk az együttműködési képesség és a demokratizmus fejlesztése. Ennek kialakítása során a hátrányos helyzetű tanulók segítése, leszakadók felzárkóztatása, a tehetségek felkutatása és kibontakoztatása, a tanulók neveltségi szintjének, igényszintének emelése. A kollégiumnak pozitív szociális szokásokat és mintákat kell közvetítenie, fejlesztenie kell a szociális készségeket: empátia, tolerancia, konfliktuskezelő vita, - és szervezőkészség. Fontos továbbá a tanulók önismeretének, önbecsülésének fejlesztése. A kollégium nevelési feladataihoz a

238

szabadidő kulturált eltöltésére, a kulturált párkapcsolat kialakítására, a családi életre, ésszerű háztartásvezetésre való nevelés is. Mindezek

segítségével

remélhető,

hogy

a

pedagógiai

tevékenységünk

eredményes lesz.

3.

A nevelőmunka konkrét területei a kollégiumban 3.1 Kompetencia alapú fejlesztés A kompetencia alapú fejlesztés elengedhetetlen eszköze az egyéni képességek

feltérképezése, a fejlesztési törekvések kiértékelése, sőt a fejlesztésben résztvevők bevonása az értékelés továbbfejlesztés folyamatába. Ez lehetővé teszi, hogy a fejlesztés számára minél inkább felhasználható, a fejlesztésben résztvevők számára érthető visszajelzéseket biztosítsunk. - Kulcskompetenciák és kognitív ismeretek egyéni, intézményi és az országos standardokkal is összevethető mérés. - Hatékony tanuló-megismerési technikák alkalmazása - Egyéni kompetencia-mérések végzése - A mérésben résztvevők és családjaik bevonásával kialakított-fejlesztett visszajelzési rendszer - Tantárgyi képességfejlesztő programok Megállapodás a tanulók egyéni tanulmányi céljairól, haladási ütemet figyelembe vevő differenciált tanulásszervezés a kollégiumban. - Folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól (egyéni fejlesztési tervek és napló, szöveges értékelés, számszerű eredmények) - Az egyes tanulók szociális helyzetének felmérése, szociális támogatások biztosítása az iskolai tanulmányok zavartalan és az egyéni képességek minél szélesebb körű fejlesztése érdekében.

239

Személyes képességek fejlesztése - Önismereti és mentálhigiénés programok - Motiváltságot segítő programok - Identitást artikuláló és erősítő programok szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése - Közösségfejlesztő, közösségépítő programok - Előítéletek kezelését szolgáló programok - A tanulói önkormányzatiság kialakítása, erősítése - Környezettudatos és demokratikus állampolgári kompetenciák fejlesztését szolgáló programok - Kommunikációs képességeket fejlesztő programok - Komplex művészeti programok - Informatikai és média projektek - Idegen nyelvi ismeret és nemzetközi csereprogramok

3.2 Környezeti nevelés A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben: -

Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is annak környezetével, kultúrájával együtt;

-

A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés;

240

-

A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése;

-

A testi-lelki egészség megőrzése.

A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természetkörnyezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza az emberi szervezet működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Annak érdekében, hogy mindez megvalósulhasson, indokolt hosszú távú pedagógiai célokat magunk elé tűzni, melynek fő szempontjai az alábbiak: -

az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése;

-

rendszerszemléletre nevelés;

-

a fenntarthatóságra nevelés

-

a környezetetika hatékony fejlesztése;

-

érzelmi és értelmi, valamint a tapasztalaton alapuló kreatív környezeti nevelés;

-

a toleranciára, megértésre való nevelés;

-

a környezettudatos magatartás és életvitel segítése;

-

az állampolgári – egyéb közösségi - felelősség kialakítása;

-

az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése;

-

az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása;

-

ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenti azok súlyosságát;

-

helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések;

-

problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség kialakítása, fejlesztése;

-

az összefüggések megértésének elősegítése;

-

a létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása;

-

az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás;

241

-

családi életre nevelés, valamint az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése.

Általános feladataink: -

természeti – épített - szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése;

-

a helyi értékek és problémák feltérképezése,

-

helyi célok megfogalmazása (pl.: öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladék elhelyezés és – gyűjtés, energiatakarékosság, helyi védettség stb.); -nemzeti hagyományok védelme és ápolása különböző szinteken;

-

a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikációfejlesztése;

-

legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése;

3.3 A kollégiumi egészségnevelés: Kiemelt feladat a testi, szellemi egészség egységének, az egészséges életmódnak, az igényes életvitelnek a kialakítása, a kiegyensúlyozott életritmus, napirend, higiéniás szabályok betartása. Ennek érdekében folyamatosan ellenőrizzük, értékeljük a szobarendet,

tornatermi

foglalkozásokat,

sportversenyeket,

egészségnevelési,

felvilágosító előadásokat szervezünk tanulóinknak. Tájékoztató fórumok -

Szülői értekezletek Szülőcsoportok számára szervezett fórumokon tájékoztatást nyújtunk csoportszinten. Csoportszintű tájékoztatás esetén külső előadó meghívásával színesítjük az előadást, pl. orvos, pszichológus, rendőrség bűnmegelőzési osztályának szakembere stb.

-

Szakmai tanácskozások, tréningek Elsősorban a nevelők felkészültségének fejlesztésére szolgál, de a diákokat is meghívjuk, amikor csak engedi a program, illetve a téma.

4.

A tanulmányi munka konkrét területei 4.1. A tanulmányi munka segítése

242

4.1.1. A tanulási kultúra fejlesztése Meghatározó jellegű a tanulási motívumok fejlesztése, melyek elősegítik, hogy a diákok számára a tanulás életprogramjuk elengedhetetlen részévé váljon, felkeltse bennük a kíváncsiságot, a megismerési, felfedezési vágyat. A csoportvezető nevelőnek ennek érdekében változatos módszereket kell alkalmaznia. Ezen kívül a tanév elején fel kell mérnünk a tanulási stílusokat és képességeket. A rászoruló diákoknak módszertani segítséget kell nyújtanunk szervezett foglalkozások keretében. A kollégium feladata, hogy biztosítsa a nyugodt és zavartalan tanulás feltételeit. Fejleszteni kell a tanulási, megismerési, gondolkodási képességeket. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók elsajátíthassák a helyes tanulási módszereket. 4.1.2. Felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaorientáció A diákotthon segítse a tanulásban elmaradt gyerekeket, biztosítsa annak esélyét, hogy a tehetséges tanulók képességeiket továbbfejlesszék, tudásukat bővítsék. Feladatunk a tanulók képességeinek felismerése, a tehetséges tanulók kiválasztása, a tanulók közötti képességbeli különbségek kezelése és ennek megfelelően a pályaorientáció segítése. Feladatunk, hogy a kudarcélménytől való szorongást megszüntessük, felfedeztessük a tanulás örömét, működtessük a mindenkiben meglévő vagy mindenkiből előhozható kíváncsiságot, fejlesszük a tanulási hatékonyságot, a rendszerező-képességet, mert csak a belülről fakadó késztetés eredményez tartós tudást. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása Hátrányos helyzetűnek tekintjük mindazon tanulókat, akik speciális foglalkozások nélkül az életben nem egyenlő esélyekkel indulnak. Igyekszünk felismerni a szociális képességek tekintetében fejletlen és beilleszkedési zavarral küszködő, a kreativitás szintjén és motivációjukat tekintve fejletlen tanulót. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy felismerjük és egyéni bánásmódban részesítsük a rejtett dysgráfiás, dyslexiás, dyscalculiás tanulókat.

243

A hátrány felismerése, mibenlétének megállapítása mindannyiunk felelőssége. Feltétlen szükség van tehát a nevelőtestületen belüli folyamatos információáramlásra. A gyengébb tanulóknál fokozottan oda kell figyelni önbizalmuk növelésére, biztonságérzetük fokozására. Ezt a jó teljesítményt nyújtók munkájának elismerésével, valamint egyéni beszélgetések formájában a szorongások, félelmek enyhítésével lehet elérni. Nevelőinknek segítenie kell abban, hogy tudásuknak és képességeiknek megfelelően tanuljanak, illetve akarjanak teljesíteni, és ennek megfelelő eredménnyel végezzék el iskolai tanulmányaikat. A tehetséggondozás A tehetséggondozás első lépése a tehetséges tanulók felismerése. Ezeket a diákokat motiválni kell, a kiemelkedő eredmények elérése érdekében megkülönböztetett figyelmet, programokat, egyéni fejlesztést, gazdagítást igényelnek. Fontos szempont kell, hogy legyen a gyerekek kreativitásának fejlesztése. A diákotthon támogatja tanulóink iskolai szakköri munkáját. Mivel többen közülük az alapfokú művészeti iskola növendékei is, számukra intézményi keretek biztosítják a bemutatkozás és további fejlődés lehetőségét. A pályaorientáció segítése A későbbi sikeres pályaválasztás érdekében legfőbb célkitűzéseink: -

reális jövőkép kialakítása

-

a saját elképzelések, törekvések és lehetőségek szembesítése, összehangolása

-

tudatosuljon számukra a folyamatos tanulás jelentősége

-

legyen igényük, kitartásuk az önművelésre

-

munkájukra igényesek, példamutatóak legyenek

-

a közép- és hosszú távú, céltudatos gondolkodás ösztönzése

Diákjaink rendszeresen részt vesznek az általános iskolában tartott pályaválasztási fórumokon, valamint nyílt napokon. Szervezésünkben megismerkednek a településen

244

munkát adó intézményekkel, üzemekkel. Mindezek együtt remélhetőleg jól előkészítik tanulóink számára a helyes döntést. 4.1.3. Differenciált foglalkozások A tanulók eltérő felkészültségi szinttel, különböző ismeretanyaggal rendelkeznek. A szilenciumokon és a csoportfoglalkozásokon belül ezért alapvető a differenciált foglalkozás. A lemaradó tanulók felzárkóztatására külön foglalkozásokat szervezünk. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tehetséges gyerekek felkarolására is, különös tekintettel akkor, ha az adott tanulók hátrányos helyzetűek. A tevékenység színterei: szakköri óra, sportkör és minden egyéb diákjaink részvételével kapcsolatos foglalkozás: versenyekre való felkészítés, rendezvényelőkészület, színjátszó és kézműves szakkör, közéleti szerepvállalás, szervezőmunka. 4.2. A tanulókról való gondoskodás, személyes törődés A diákotthoni nevelés alanya és kiinduló pontja a kollégista tanuló, a maga által „hozott” előképzettségével, elvárásaival, szükségleteivel.

A kollégiumba kerülő tanulót nevelő pedagógusokkal szembeni elvárások közül hangsúlyos:

megfelelő

empátiával

rendelkezzen,

a

tanuló

személyiségének

megismerésével alakítsa ki a számára legcélravezetőbb bánásmódot, gondoskodást.

Ennek érdekében: - a tanulók alapos megismerése szükséges (előképzettség, szokásai, elvárásai stb.) - tanár-diák kapcsolat kölcsönös bizalmon alapuló légkörének kialakítása - nyugodt, szeretetteljes nevelési-oktatási környezet kialakítása - tanári közösség jó intézményi pedagógiai környezetet teremtsen (bizalmat árasztó emberi- és tárgyi környezet)

Feladatok, módszerek:

245

- a tanulók mindennapi tevékenysége szervezésében való közreműködés, támogatás (érdeklődés, segítség, gondoskodás) - közösségek szervezésénél a tanulók egyéni kéréseinek figyelembevétele - segítség nyújtása, ill. közreműködés a tanulók magánéleti problémáinak megoldásában (bizalom, diszkréció) - a tanulók sokoldalú megismerése, képességek, készségek felmérése, feladatbiztosítás ezek gyakorlására - segítség nyújtása a helyes énkép kialakításához (önértékelés) - felnőttek és diákok közötti kölcsönös bizalomerősítő alkalmak teremtése (közös kulturális együttlétek, ünnepek, kirándulások) - rendszeres lehetőség teremtése a diákok véleményének meghallgatására, és azok kinyilvánítására - kapcsolatépítés a diákok és a felnőtt, - nem pedagógus – dolgozók között (közös rendezvény, fórum) - visszafogott, megalapozott kritika, gyakori dicséretek, egyéb elismerések

4.3. A gyermek- és ifjúságvédelem programja Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Ehhez szükséges a szülők és a nevelők összehangolt munkája. Legfőbb feladatok közé tartozik: •

elsősorban a megelőzés,

•

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémájuk megoldása érdekében fordulhatnak,

•

szülő, osztályfőnök és nevelőtanár szoros együttműködése a veszélyeztető okok feltárása érdekében,

246

•

a veszélyeztető okok megléte esetén a gyermekjóléti szolgálat értesítése, a tanulók

anyagi

veszélyeztetettsége

esetén

gyermekvédelmi

támogatás

megállapítását kezdeményezni egész évben, de különösen év elején, •

a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felkutatása s nyilvántartásba vétele, beilleszkedési zavarokkal, illetve tanulási nehézségekkel küszködő tanulók problémáinak feltárása, a segítségnyújtás megszervezése,

•

állami gondozott vagy nevelőszülőknél lévő tanulókkal való fokozott törődés,

•

egészségmegőrző és felvilágosító előadások szervezése,

•

szoros együttműködés a fenntartóval,

•

étkezési kedvezmény, rendszeres gyermekvédelmi támogatás ügyében,

•

szakemberek bevonásával előadások szervezése a drogról a tanulóknak.

A kollégium pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: •

felzárkóztató foglalkozások,

•

tehetséggondozó foglalkozások,

•

beilleszkedési zavarok csökkentése,

•

személyes egyéni tanácsadás,

•

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

•

családi életre történő nevelés,

•

kollégiumi étkezési lehetőségek,

•

tanulók szabadidejének szervezése,

•

tanulók szociális helyzetének javítása, segély, természetbeni támogatás,

•

szülőkkel való együttműködés,

•

tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról,

•

együttműködés az iskolaorvossal és egyéb gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel.

247

4.3.1. A gyermekvédelmi munkát meghatározó elveink: - minden kollégista diákot előítéletek nélkül segítünk, védünk, hallgatunk meg, kérdezünk; - tiszteletben tartjuk a diákok személyiségét, emberi méltóságát; - mindenkihez tapintattal közelítünk; - a tudomásunkra jutott információkat titokban tartjuk, azt csak és kizárólag a diák helyzetének javítására, problémájának megoldására használjuk fel; - senkit nem részesítünk igazságtalan előnyben, de a lehetséges segítés és beavatkozás érdekében rangsorolunk a hátrányosság és a veszélyeztetettség mértékének megfelelően. - Figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett tanulók közösségi kapcsolatait, közösségbe épülését. Ügyelünk rá, hogy semmiféle hátrányos megkülönböztetés ne érhesse őket. 4.3.2. Nevelőink ifjúságvédelmi feladatai - A csoportnevelőknek szoros kapcsolatot kell tartaniuk a szülői házzal vagy a nevelőszülőkkel, esetlegesen a tanuló lakhelye szerinti önkormányzattal. - Közre kell működniük a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátásában, a tanuló

fejlődését

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében,

feltárásában,

megszüntetésében (tanulmányi eredmény romlása, családi gondok, gazdasági helyzet romlása esetén). - Kötelességük, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. - A nevelőnek feladata a szülők és a gyerekek tájékoztatása a számba vehető konkrét lehetőségekről (például világosítsa fel őket az igénybe vehető szociális juttatásokról). - A nevelőnek tájékoztatnia kell a tanulót és szüleit arról is, hogy a gyermek érdekében milyen intézkedéseket tart szükségesnek. 4.4.

A

tevékenység

beilleszkedési,

magatartási

nehézségekkel

összefüggő

pedagógiai

248

A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal való foglalkozás során különösen fontos, hogy kiderítsük milyen okok állnak viselkedésük hátterében, és ennek megfelelően segítsük őket nehézségeik leküzdésében. Különös figyelmet kell a visszahúzódó, csendes diákokra fordítanunk az egyéni foglalkozások és a csoportos tevékenységek során egyaránt, mert problémáik sokszor rejtve maradnak, éppen visszahúzódó magatartásuk miatt. Nem engedhetjük, hogy bármely gyerek perifériára kerüljön, elmagányosodjon. Ezért erősíteni kell a csoportban is a toleranciát, a felelősségérzetet, az egymásra figyelés érzését, másfelől pedig a nevelő indirekt módon, személyes példamutatásával nyújt mintát a befogadó magatartásra. Az egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások során szükségszerűen integrálódnak a közösségbe beilleszkedési zavarokkal küzdő diákjaink is. Ezért kollégiumi szinten különösen fontos, hogy olyan változatos tevékenykedési kört biztosítsunk, amelyben minden kollégista diák talál érdeklődésének megfelelőt. 4.5. A személyiség fejlesztése A személyiségfejlesztés sarkalatos pontja az önismeret fejlesztése. Nagyobb teret kell adnunk annak, hogy a tanulók értékelni tudják önmagukat, viselkedésüket, teljesítményüket, társaikat. Kihangsúlyozzuk: törekedniük kell mind a testi, mind a lelki egészségük fenntartására. Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal saját testüket, szervezetüket, pszichikumukat, a testi és lelki betegségeket, megelőzésüket, az egészség

megőrzését,

az

egészséges

életmódot.

Ehhez

a

csoportnevelői

foglalkozásokon túl szakemberek segítségét is igénybe vesszük. Ugyanakkor a személyiség fejlesztése minden nevelő feladata. A foglalkozásoknak nagy jelentőséget tulajdonítunk, mert segítségükkel nem csak önmagukat ismerik meg jobban a diákok, hanem a közösséghez tartozás élményét is elmélyítik.

249

5.

Értékrendszerünk

A kollégiumban, a tanulókkal való folyamatos együttélés során a pedagógia minden apró elemének értékközvetítő szerepe van. Ezért a nevelőtanárnak személyében, ruházatában, eszközeiben, társas viszonyaiban, beszédét tekintve is folyamatosan példát kell mutatnia. Szeretetre, céltudatosságra, becsületességre, a teljesebb önismeretre és önművelésre, valamint a normatisztelet fontosságára kell nevelnie. - Szeretetre - a családtagok, a társak, a közösség és a haza iránt. Céltudatosságra, döntés-képességre, kitartásra: a kudarcok és akadályok leküzdésére. - Becsületességre: a jó és a rossz, a helyes és a helytelen, az igaz és a hamis felismerésére, vagy legalábbis a felismerés igényére. Őszinteségre, a felelősség vállalására, az elvekhez, a közösségekhez és az emberek iránt való hűségre. - Teljesebb önismeretre, vagyis: a testi és lelki tulajdonságok, adottságok, erények és hibák felismerésére, az önigényesség fejlesztésére, az öntudat és az önbecsülés erősítésére. - A folyamatos önművelésre: a tanulás, mint személyiségfejlesztés közeli és távolabbi céljának ismeretére, az alapvető tanulástechnikák ismeretére, szorgalomra, a kombinációs készség, valamint az alkotóképesség fejlesztésének igényére. - Normatiszteletre: a helyzet felismerésének, elemzésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a képességére, valamint az udvarias, illedelmes, de természetes viselkedésre. 5.1. A tanulóközösség A tanulóközösség önmagában is rendszert alkot. Kisebb közösségekre, csoportokra tagolódik. Ilyenek: a kollégiumi csoportok, azonos osztályba, szakkörbe járók, egyéb csoportok, egy szobában lakók. A teljes kollégiumi közösség fejlesztése a kisebb közösségek fejlesztésével kezdődik. A tanulói csoport - az elsődleges közösség állandó érintkezési lehetőségeivel - a családiasság, a meghittség, barátság szellemét alakítja ki. Amellett, hogy keretein belül is állandó, kooperatív tevékenység folyik, tudomása lehet tagjai más kollektívákban kifejtett tevékenységéről és magatartásáról. Mindezt nemcsak figyelemmel kíséri,

250

hanem támogathatja, értékelheti is. Jól ismeri tagjait, ezért segítséget nyújthat önnevelésükhöz, céljaik megközelítéséhez és ahhoz, hogy egyéni törekvéseiket reális irányba tereljék. A legfőbb összetartó erő minden csoport esetében a közös tevékenység, a közös cél. A csoportnevelő személyiségétől és a gyerekek érdeklődésétől függően kell meghatározni a célokat és megszervezni a közös szabadidős foglalkozásokat. A hagyományoknak nagy kohézióteremtő és nevelő ereje van. A hagyományok, mint rögzült magatartásformák újra és újra mintául szolgálnak az egyes tagok és az egész közösség számára. Mint az előzőekben megfogalmaztuk, kiemelten fontosnak tartjuk hagyományteremtő törekvéseinket, hogy ezáltal is erősítsük diákjaink összetartását és kötődését kollégiumunkhoz. A jó közösség eszmeileg, meggyőződésében is egységes. Ennek tükrözője az egységes közvélemény, a nézetek nagyfokú egybevágása. Az összetartó közösségben közösek az életminták, az etikai normák és a cselekvési modellek. Ezeknek óriási szuggesztív, motiváló hatása van az egyes tagokra. A közvélemény, a közösségi normarendszer

komoly

pedagógiai

potenciált

képvisel.

Megkönnyítheti

és

meggyorsíthatja a személyiség fejlődését, a helyes elvek és magatartási formák kialakulását és megszilárdulását. A jó közösségekre jellemző a demokratizmus, a döntések közös meghozatala. Ha az egyén szabadon vesz részt ezek kialakításában, a közös elhatározások elfogadása biztosíthatja a szabadságát. A pedagógusnak ki kell jelölnie, melyek azok a területek, ahol az egyén illetve a csoport önállósága megvalósítható, és mikor kell az érdekeket a nagyobb

közösség

érdekeinek

alárendelni.

A

legfontosabb

magának

az

alapközösségnek az élete és helyes irányú fejlődése. Az egyén számára szükséges egy olyan alapközösség, amely tevékenységét értékeli, amelynek értékrendszerét elfogadja, és amely befogadván őt, az érzelmi biztonságot, az együttes élmény örömét adja meg számára.

251

5.2. A kollégiumi közösség A kollégiumi közösségben többféle csoportközösség dolgozik együtt. Elsődleges a szobaközösség. Kollégiumunk - a nagyobb egység és a hatékonyabb közös munka - érdekében azonos életkorú szobaközösségeket igyekszik létrehozni. A

kollégiumokban

nagyobb

közösségegységet

jelenthet

egy-egy

csoport,

tanulószoba közössége. Itt már lehetnek együtt heterogén, különböző életkorú tanulók is. Így a homogén és heterogén összetétel előnyei egyaránt hatni tudnak. A kollégiumok nevelő jelentősége éppen a közvetlen együttélésből fakadó pszichológiai előnyök miatt igen nagy. Sok, a gyerekeket igazán megragadó, közösségmozgósító pedagógiai kezdeményezésre és ötletre van szükség. A diákönkormányzati képviselők pedig az összekötő kapcsot jelentik az iskola és a kollégiumi diákság között. 5.3. A csoportgyűlés szervezésének rendje A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott témaköröket, követelményeket a nevelőtanárok irányításával csoportszinten dolgozzuk fel, valósítjuk meg. Minden csoportban az egyéni sajátosságoktól függetlenül kiemelt szerepet kell kapnia a szociális viselkedés és illemszabályok elsajátításának, a káros szenvedélyek megelőzésének. Rendszeresen iktatunk be a csoport és a diákotthon, valamint a csoport tagjainak ügyeivel,

szervezéssel,

közösségi

feladatok

megbeszélésével

kapcsolatos

foglalkozásokat. Havonta értékeljük a szobák tisztaságát is, jutalmazással egybekötve. Évente 3 alkalommal a csoportok számára összevont otthongyűlést tartunk. Ennek keretén belül a tanév elején ismertetjük a tűz- és balesetvédelmi szabályokat, áttekintjük a házirend aktuális kérdéseit, megbeszéljük az év folyamán előttünk álló feladatokat, célkitűzéseket. Félévkor és a tanév végén értékeljük az adott időszakot, értékeljük az elért eredményeket, feltárjuk az esetleges hiányosságokat. Az otthongyűlések látogatása minden diák számára kötelező.

252

6.

Követelményrendszerünk

A követelmények megfogalmazása azért fontos, mert így válik mindenki számára világossá, hogy a célok megvalósulása érdekében mit kell tennie, teljesítenie. Követelményrendszerünk fogalmazza meg a pedagógusra, a kollégium egészére, a szobaközösségekre, az érdeklődési csoportokra, az egyes kollégistákra vonatkozó feladatokat és elvárásokat. 6.1. Diákjainkra vonatkozó követelmények: - tartsa be a kollégiumi életre vonatkozó szabályokat - tartsa be az együttélés normáit, tartsa tiszteletben mások jogait, legyen figyelmes - tartsa rendben környezetét, óvja közös értékeinket - legyen őszinte, egyenes, vállalja a felelősséget tetteiért - legyen jól nevelt, az értékeket tisztelő, viselkedni tudó, erkölcsös, becsületes, jellemes, önmagával és másokkal szemben igényes - ismerje fel, hogy mi a jó, mi a rossz, a helyes és helytelen, az igaz a hamis, cselekedjen a pozitív értékek szellemében, tudjon és akarjon igazodni az elfogadott társadalmi normákhoz - képességeinek megfelelően teljesítse tanulmányi kötelezettségeit, és törekedjen az önművelésre, vegyen részt, ha szükséges, társai tanulmányi segítésében - törekedjen szabadideje hasznos és kulturált eltöltésére - ismerje és szeresse nemzetét, szülőföldjét, nemzete történetét, szeresse anyanyelvét - legyen pozitív, előítélet-mentes véleménye a hazánkban élő nemzetiségekkel, kisebbségekkel kapcsolatban, tartsa tiszteletben jogaikat, nemzeti érzéseiket - törekedjen az európai kulturális hagyományok és örökség megismerésére, megóvására 6.2. A kollégiumi dolgozókkal szemben támasztott követelmények A kollégiumi nevelőtanár higgyen hivatásában, a pedagógiai értékekben, a gyermekek nevelhetőségében, jellemezze pedagógiai optimizmus.

253

1. Ismerje meg a tanulók személyiségét. Alakítson ki a tanulókkal nyílt, őszinte kapcsolatot. Érdeklődjön a tanulók gondjai iránt, hallgassa meg problémáikat, bajaikat, segítsen ezek és a kialakuló konfliktusok megoldásában. Segítse beilleszkedésüket a kollégium életébe. 2. Tartson kapcsolatot a kollégistáink szüleivel. Ha szükséges, kérje a szülők segítségét a nevelési problémák megoldásában. Tájékoztassa a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről, értesítse őket, ha a tanuló fegyelmi büntetésben vagy jutalomban, dicséretben részesül. 3. Alakítson ki a kollégiumi és iskolai tanárokkal - beleértve a vezetőket is együttműködő, folyamatos munkakapcsolatot. Tartson konzultációt a szaktanárokkal, az osztályfőnökökkel. 4. Minden nevelőnk felelős az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért. A felmerülő gondokat tapintattal és toleranciával közelítse meg. Működjön együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, szükség esetén a területi, illetve a gyermek lakóhelyén lévő önkormányzati gyermekvédelmi felelősökkel. 5. Ismerje a hatályos jogszabályokat, az iskola és a kollégium belső szabályzatait és azok szellemében járjon el. 6. A kollégium anyagi és nevelési helyzetének javulására vonatkozó pályázatokra hívja fel a figyelmet, működjön együtt a pályázati tevékenységben. 7. Tartsa fontosnak a modern, differenciált nevelési elvek megvalósítását: - A tanulókkal való foglalkozás tervezésének alapja a tanulók közötti különbségek feltárása. - Az értékelés folyamatos, a tanulás segítésének érdekében történik. - A tanulók fejlődését képességeik alapján értékeljük. - A tanulás segítését változatos és motiváló módszerekkel végezzük, figyelembe véve az eltérő tanulási stílusokat. - A tanulási idő beosztása a tanulói igényekhez alkalmazkodva rugalmas. - A nevelőtanár segíti a tanuló készségeinek fejlődését, erősíti önbizalmát.

254

- A tanulók együttműködnek egymással és a tanárral a problémák megoldásában. - A tanulók is részt vesznek a csoport tanulmányi munkájának értékelésében. 7.

A kollégiumi tevékenység szerkezete

A kollégium a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglakozások keretében szervezi. 7.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások 7.1.1. Tanulást segítő foglalkozások Tanulószobai foglalkozás A tanulószobai foglalkozás a napi, rendszeres iskolai felkészülést biztosítja. Közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben és nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben zajlik csoportos illetve egyéni foglalkozás keretében. A tanulószobai foglalkozáson való részvétel minden kollégista számára kötelező. Differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozás A kiemelt képességű tanulók tehetséggondozása egyéni érdeklődés alapján, a szakképesítéssel rendelkező pedagógus vezetésével egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás formájában valósul meg. Felzárkóztató foglalkozások A valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása tanulói igények illetve szaktanári kérések szerint egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás keretében zajlanak pedagógus irányításával.

7.1.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások Tematikus csoportfoglalkozások A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában előírt témakörök tematikus feldolgozása csoportfoglalkozások keretében zajlik. Minden héten egy kötelező foglalkozást tartunk.

255

A rendeletben meghatározott 22 órában, azaz a foglalkozások 60 %- ában dolgozzuk fel a kijelölt témákat. A foglalkozások formáját és tartalmát úgy tervezzük meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségük gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez és a közösség fejlődéséhez. Általános csoportfoglalkozások A foglalkozások fennmaradó 40%-ában a kollégiumi csoport tagjainak életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése történik. A kollégiumi csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma Témakörök 1.Tanulás 2.Énkép, önismeret, pályaorientáció 3.Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 4.Környezettudatosság 5.Testi és lelki egészség 6.Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 7.Hon-és népismeret Kötelező foglalkozás Közösségi, egyéni feladatok szervezése szabad sáv Összes órák

1-8. évfolyam 3 óra 3 óra 3 óra 2 óra 4 óra 3 óra

4 óra 22 óra 15 óra 37 óra

7.2. Szabadon választható foglalkozások Évente a felmerülő tanulói igények alapján alakítjuk a szakköri kínálatunkat. A tanév első hetében felmérjük, hogy hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván részt venni. Ennek megfelelően azokat indítjuk, amire tényleges igény van a diákok részéről és amelyet a kollégium személyi feltételei is lehetővé tesznek.

256

A tanulók számára választható tevékenységek köre:  informatika szakkör  nyelvművelő, beszédművelő szakkör  dráma szakkör  kézműves szakkör  történelmi szakkör  helyismeret, helytörténet szakkör  egészséges életmód kör  életvitel-háztartástan szakkör  környezet- és természetvédelmi szakkör  pályaorientációs szakkör  kollégiumi sportkör (futás, tánc) 7.3. Speciális ismereteket adó foglakozások 7.3.1. Az egyéni törődést és gondoskodást biztosító foglalkozások Ezen foglakozások keretében egyrészt a tanulók számára lehetővé kell tenni, hogy egyéni problémáikat, ha vannak, feltárják, és ezek megoldására tanácsot illetve segítséget kapjanak a kollégium nevelőitől. Másrészt fontos, hogy iránymutatásunkkal tanulóink elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a szociális értékrendet. Diákjaink életkorából adódóan nevelőink a hétköznapokra a szülői gondoskodást is át kell, hogy vállalják. A felsőbb osztályosok egészségének védelme érdekében a foglakozások keretén belül helyet kell kapniuk a káros szenvedélyek megelőzéséről való beszélgetéseknek is.

257

7.3.2. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges életmódra nevelés, valamint a környezet megismerésére, megóvására és helyes ápolására való törekvés. Heti rendszerességgel tartunk tornatermi foglalkozást az ÁMK tornacsarnokában. Időjárástól függően futóedzést vezetünk a helyi sportpályán. Rendszeresen rendezünk beltéri és szabadtéri sportversenyeket. A kollégium előterében táncórákat tartunk. Nagy hangsúlyt fektetünk természeti környezetünk megismerésére, diákjainkkal sok időt töltünk a szabadban. Évszakonként egészségügyi sétákat és túrákat szervezünk lakóhelyünk nevezetes helyeire, így például a Békás-tó környékére, valamint a városunk határait szegélyező erdőkbe. A környezettudatosságra nevelés jegyében minden év szeptemberében ökoprogramot hirdetünk és indítunk el, amelynek sarkalatos pontja a szelektív hulladékgyűjtés, illetve kollégiumunk környezetének tisztán tartása. 7.4. Az egész kollégiumi közösséget megmozgató rendezvények A tanév folyamán vannak olyan rendezvényeink, amelyek immár hagyományosan minden évben megrendezésre kerülnek.  évnyitó kollégiumi gyűlés, az új diákok köszöntése  Október 6. – megemlékezés az aradi vértanúkról  Október 23.- mécses gyújtás a kopjafánál  a Jótékonysági rendezvényen való fellépés  Mikulásnapi diszkó  Karácsonyi ünnepség  félévértékelő kollégiumi gyűlés

258

 farsangi mulatság, diszkó  Március 15.- megemlékezés, történelmi vetélkedő  Kollégiumi ballagás, évzáró ünnepség  Évértékelő kollégiumi gyűlés 7.5. Időbeosztás A tanulók kollégiumi napirendje Időpont 6.45 6.45-7.00 7.00-7.30 7.30-7-45 11.4514.00-16.00 14.00-15.00 16.00-16-15 16.15-17.00 17.00-18.00 17.00-18.00 18.00-18.30 18.3020.00 20.00-21.00 21.00

8.

Tevékenységi forma ébresztő tisztálkodás, öltözködés, szoba rendbetétele reggeli készülődés az iskolába folyamatos érkezés az iskolából órarendtől függően, ebédelés, levegőzés, játék a szabadban tanulószobai foglalkozás kimenő a felső évfolyamosoknak szerdai napokon uzsonna szabad foglalkozás, levegőzés, játék, vásárlások intézése kötelező csoportfoglalkozások hétfői napokon korrepetálás, tehetséggondozás, szükség szerint tanulás szabadon választható foglalkozások, szakkörök adott napokon szabadidős tevékenységek vacsora fürdés, ágyazás, játék, tévénézés takarodó az alsó évfolyamosok számára tévénézés, internetezés a felső évesek számára takarodó a felső évfolyamosok számára

Diákönkormányzat A kollégiumban minden tanév elején a diákok és a nevelők javaslata alapján

diákönkormányzati képviselőket választunk. Az intézményegység-vezető a diákönkormányzatos tanulókkal való együttműködés elősegítésére felnőtt segítő patrónus tanárt nevez ki a kollégium pedagógusai közül. A diákönkormányzati képviselők feladata, hogy képviseljék a kollégiumot az iskolai diákönkormányzati üléseken, illetve az általuk szervezett rendezvényeken.

259

8.1. A diákönkormányzat szerepe A kollégiumi diákönkormányzati képviselő kötelező jelleggel részt vesz az iskolai diákönkormányzat által kéthetente szervezett ülésen. Az ülésről visszatérve beszámol az ott elhangzottakról kollégiumi diáktársainak. A diákok számára a diákönkormányzati munka fontos eleme lehet a társadalmi, állampolgári szerepek, a demokrácia alapelveinek tanulásában. A diákvezetők is hasznosítható tudást, gyakorlatot szerezhetnek. Hozzájárulhat a szociális képességrendszerük, a vezetőképességük fejlesztéséhez is. A diákönkormányzat fontos szerepet tölt be ezen felül a diákok jogainak, kötelességeinek ismertetésében és érvényesítésében.

9.

A kollégium ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségirányítási rendszere A minőségirányítás olyan tudatos, szervezett és folyamatos tevékenység, amely a

kollégium partnerközpontú céljainak és napi működésének közelítését szolgálja. Egyenletes és kiszámítható folyamatokat jelent az iskolában, a dokumentált minőségügyi rendszer működési elvei alapján. A minőségirányítási rendszer folyamatleírása az intézményi minőségirányítási program része. A minőségirányítási program ad visszajelzést a kollégium gyermekközpontúságáról is, ezzel összefüggésben a nevelési környezetről, a viselkedéssel, attitűdökkel, módszertani kultúrával kapcsolatos alapvető követelményekről. A kollégium dolgozóinak és az intézményegység-vezető tevékenységének mérését, értékelését a tanév végén az iskola minőségirányítási programjának kidolgozott egységes szempontrendszere alapján végezzük. Az iskolavezetés és az intézményegység-vezető a munkatársak bevonásával tudatosan fejleszti az intézmény szervezeti kultúráját.

260

A minőségirányítási tevékenység hosszú távú és folyamatos munkát jelent, amely a minőségirányítás adta kereteken belül rugalmasan folyik. 9.1. Az értékelés alapelvei, formái, alkalmai Az értékelésnek a Pedagógiai Programban elfogadott szempontok alapján, mindenki által ismert rendszer szerint kell történnie. Fontos, hogy mindenki ismerje az értékelés szempontjait, és tisztában legyen a vele szemben támasztott követelményekkel. Az értékelésnek személyre szólónak és ösztönzőnek, rendszeresnek, tény- és tárgyszerűnek kell lennie. Nem lehet megtorló, fegyelmező jellegű: a pozitívumokat kiemelőnek, a javítási területeket megnevezőnek kell lennie. Fontos, hogy rámutasson a hiányosságokra és segítse a továbblépést, valamint a követelmények és elvárások pontos ismeretében, az alapján történjen. Az értékelés a kollégiumi oktatási folyamatban közvetlenül részt vevők számára kétirányú: egyfelől a véleményüket kérjük a kollégiumról, másrészt értékeljük a folyamatban elvégzett munkájukat. A pedagógusi munkát évente, a diákok tanulmányi és közösségi munkáját félévente vizsgáljuk. A kollégiummal kapcsolatban álló partnerek elégedettségét kérdőív segítségével a minőségellenőrzési munkacsoport irányításával mérjük. 9.2. A dolgozók munkájának értékelése Az értékelés területei 1., Munkafegyelem (pl. határidők betartása, vállalt feladatok elvégzése). 2., Eredményesség (pl. tanulmányi- és versenyeredmények), nem utolsó sorban pozitív változás a rábízott gyermekek személyiségének fejlődésében. 3., Esetleges többletmunkák (az adott tanévre megszabott munkaköri leíráson túlmutató feladatok vállalása, elvégzése).

261

4., Tanári egyéniség (pl. diákokhoz való kapcsolata, munkatársakhoz fűződő kapcsolata). Az értékelés formái, alkalmai A pedagógusok, dolgozók munkáját az intézményegység-vezető és az általános iskola intézményvezetője előre kidolgozott szempontrendszer alapján évente írásban, alkalmanként pedig szóban értékeli. Az értékelés módszerei, eszközei Az értékelés a munkafegyelemmel kapcsolatban történhet jelenléti ív, egyéni megfigyelések alapján. Összefüggésben a feladattervek megvalósításával. Az eredményesség kérdéskörében a statisztikai adatok elemzése szolgál támpontul. A többletmunkával kapcsolatban az egyéni vállalások, az egyéni beszámolók a mérvadóak. Fontos még a munkatervek, foglalkozási tervek, tanmenetek rendszeres áttekintése, a csoportnaplókkal való összevetésük, a szakköri és a korrepetálási munkáról való tájékozódás.

Az ellenőrzés szintjei

1. Önellenőrzés, önértékelés A csoportvezető pedagógus felméri és rögzíti a csoportja kezdeti ismeret-, és készségszintjét. Elkészíti az éves tanulói foglalkozási tervet, kijelöli a felzárkóztatásra, korrepetálásra kötelezetteket. Nyomon követi azok tevékenységét. Az eredményeket év vége előtt felméri. Értékeli a kollégiumi csoport haladását. Összegzi a tapasztalatokat, tanulságokat, összgyűjti a módosítási javaslatokat.

262

Az éves tevékenységről évvégi beszámolót készít, melyben értékeli a saját munkáját is. 2. Az intézményegység-vezető ellenőrzési munkája Összehangolja és ellenőrzi a feladatok és célok megvalósítását. Áttekinti az önellenőrzési-önértékelési beszámolókat, összeveti őket saját tapasztalatival. 3. Az iskola intézményvezetőjének ellenőrző munkája A kollégium teljes munkájának értékelése az intézményvezető feladata. 9.3. A tanulók értékelése A tanulók értékelésének és ellenőrzésének célja, hogy segítse a helyes szokások, a belső motiváció kialakulását, önellenőrzési és önértékelési képességeinek fejlődését, az öntevékenység kibontakozását. Az értékelésnek segítő szándékúnak és fejlesztő hatásúnak kell lennie. A tanulói munka értékelésére fokozottan érvényes, hogy a diákok által ismert rendszer szerint kell történnie. Fontos, hogy minden diák tisztában legyen az értékelés szempontjaival és tisztában legyen a vele szemben támasztott követelményekkel. Az egységes követelményrendszer megfogalmazása és megtartása a nevelők és a kollégiumvezetés feladata. Az értékelés területei Csoportfoglalkozásokon, kötelező foglalkozásokon való részvétel, a tanulók tanulmányi teljesítménye, előrehaladása, fegyelem, szorgalom, rendszeretet, tisztaság, a kollégiumi és az általános emberi rendszabályok, értékek tiszteletben tartása, a házirend betartása, a kollégiumi helységek és eszközök rendeltetésszerű használata, a közösségi munkavégzés, a szabadidős tevékenységek, versenyeken való részvétel, eredmények.

263

Az értékelés formái, alkalmai

1.Szóbeli értékelés A napi munka során az adott cselekedetekhez kapcsolódóan, a diákokkal folytatott helyzetfeltáró beszélgetések során, a naplók, ellenőrzők egyeztetése után, a félévi és évvégi eredmények értékelésekor, az egész diákközösség előtti értékeléskor, a közös együttlétek értékelésekor, a tantestület előtti értékelés folyamán. A közösségért végzett munka, a tisztaság és a tanulmányi eredmények értékelésébe bevonjuk a tanulókat is, így fejlesztve erkölcsi ítélőképességüket és önkontrolljukat.

2.Szöveges értékelés Kiemelkedő teljesítményű, illetve problémás tanulók esetében a tájékoztató füzeten vagy az ellenőrző könyvön keresztül a szülőt írásban értesítjük. Tanulóink jutalmazását vagy megrovását nevelő szándékkal végezzük. Fokozatai a következők: Jutalmazás: 1. Csoportvezetői nevelői szóbeli dicséret 2. Csoportvezetői nevelői írásbeli dicséret 3. Intézményvezetői dicséret írásban 4. Nevelőtestületi dicséret 5. Rendkívüli jutalmazás (tárgyjutalmak, támogatók által felajánlott jutalmak,stb.) Megrovás: 1. Csoportvezetői nevelői szóbeli figyelmeztetés 2. Csoportvezetői nevelői írásbeli figyelmeztetés 3. Csoportvezetői nevelői írásbeli intés 4. Intézményvezetői intés írásban

264

5. Nevelőtestületi megrovás írásban 6. Rendkívüli jutalmazásból kizárás 7. Szülő beidézése 8. Kizárás a diákotthonból, csak fegyelmi eljárás során

10.

Kapcsolatrendszerünk

10.1. Kapcsolat és együttműködés a szülőkkel A kollégium nevelési-oktatási feladatait úgy tudja maradéktalanul ellátni, ha együttműködik a szülőkkel, amelynek alapelve a szülőkkel való rendszeres és folyamatos kapcsolattartás. A szülők tájékoztatásának szokásos formáin túl, úgymint az ellenőrzőn vagy levélen esetleg telefonon keresztül történő értesítés, fontosnak tartjuk a személyes és egyéni kapcsolat kialakítását. Nevelői fogadóórák nincsenek, bármikor az érdeklődő szülők rendelkezésére állunk. Kirívó esetben családlátogatásra is sor kerülhet. 10.2. Kapcsolattartás az iskolával Az iskola intézményvezetője és a kollégium vezetője kölcsönösen és rendszeresen tájékoztatják egymást a kollégiummal, a nevelőmunkával kapcsolatos eseményekről. A kollégium nevelői napi kapcsolatot tartanak a diákok osztályfőnökeivel és szükség szerint szaktanáraikkal. A csoportvezető tanárok rendszeresen ellenőrzik az osztálynaplókban a tanulók tanulmányi előmenetelét. Pedagógusaink részt vesznek az iskola értekezletein, így az év indításától az év zárásáig bekapcsolódnak az iskolai nevelőtestület munkájába. A tanulókat tanító kollégák a félévi és év végi értékelésnél rendszeresen kikérik a kollégiumi csoportvezetők véleményét.

265

Az iskola védőnője heti, szükség esetén pedig napi rendszerességel ellenőrzi a diákok egészségét, tisztaságát. 10.3. Külső partnerekkel, civil szervezetekkel való együttműködés A kollégium jelentős személyiségformáló hely, amelyet úgy tudunk még jobban kiteljesíteni, ha nyitunk a település különböző intézményei, vállalkozásai, civil szervezetei felé. Szakmai programjainkat a bevonásukkal dolgozzuk ki. Azáltal, hogy megismerjük tevékenységeiket, szélesítjük tanulóink látókörét. Ennek megfelelően minden évben szervezünk gyár-, és üzemlátogatásokat, közös programot szervezünk a városban működő civil szervezetekkel és előadókat hívunk meg körünkbe. Együttműködő partnereinket, támogatóinkat és az önkormányzati képviselőket rendszeresen meghívjuk kollégiumi rendezvényeinkre. A kollégium törekszik arra, hogy a település lakóit is tájékoztassa az intézményben folyó munkáról. Ezét sajtókapcsolatot tartunk fenn a helyi újsággal, amely két-három havonkénti rendszerességgel számol be a kollégiumunkban folyó érdemi munkáról, sikereinkről, eredményességünkről.

A kollégiumi foglalkozások keretprogramterve csoportfoglalkozások szervezéséhez, tartalmának meghatározásához Bevezető A közoktatási kollégiumokban élő tanulók hagyományok és jogszabályok által meghatározott, szervezett keretek között, a kollégium erkölcsi, érzelmi és szociális védelme alatt élik iskolás és kollégiumi éveiket. A család, a családi környezet átruház bizonyos

jogokat és

kötelességeket a

kollégiumra,

mint nevelő-befogadó

intézményre, illetve a kollégiumi nevelőtanár, mint a szülőt pótolni hivatott, erre szakosodott pedagógusra. Így a kollégium egyik természetes partnere a család, mint a

266

személyes hátteret adó küldő, a másik az iskola, mint intézményes partner, ahol az eredményes és végzettséget adó tanulmányi munkában a kollégium segíti a tanulót. A kollégiumpedagógia a családi, az iskolai és a bentlakásos nevelés sajátos jellemzőit tartalmazó, összesítő pedagógia. A kollégiumi nevelésben egyaránt hangsúlyos szerepet kap az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása, a gyermekek és fiatalok testi, lelki, szociális fejlődésének segítése az életkori sajátosságok és egyéni adottságok figyelembevételével. Törekszik a családból hozott értékek megőrzésére és fejlesztésére. Biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, szakmatanulását, jövőjük alapozását. A kollégiumi foglalkozások és tevékenységek átszövik és irányítják a tanulók életét.

A

kollégium

a

maga

sajátos

arculatával,

hagyományrendszerével,

foglalkozásaival, tevékenységeivel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival hozzájárul az ott eltöltött idő hasznos és örömteli megéléséhez. A különböző tanulási formák biztosításával, a felzárkóztatás és tehetséggondozás változatos módjaival, követhető életviteli mintákkal, példákkal lehetővé teszi azt, hogy a kollégisták érdeklődésüknek, képességeiknek, pályairányultságuknak, szakmaválasztásuknak

és

tehetségüknek

megfelelően

tanulhassanak

és

készülhessenek önálló életükre. A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégista személyiségének, erkölcsi

habitusának

és

tudatosságának,

jellemének,

identitástudatának,

önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi tudatának, képességeinek és érdeklődésének megalapozása és fejlesztése. A kollégiumban az együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a csoportban, a közösségben. A „kollégiumi közösségi tudat” kiépítése a kollégiumi közösség minőségének jelzője lehet. A jó kollégiumi légkör feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és a pedagógusok között. A kollégium segíti a tanulókat a kollégiumi foglalkozási tervekben meghatározott ismeretek

elsajátításában,

biztosítja

a

képességek

fejlődéséhez

tevékenységek, művészeti és egyéb alkotások létrehozásának feltételeit.

szükséges

267

A kollégium a kompetenciák fejlesztését úgy segíti, hogy a tematikus csoportfoglalkozások során olyan tevékenységeket szervez, amelyek által a tanulók ismeretei

bővülnek,

képességeik

gyarapodnak,

attitűdjeik

pozitív

irányba

formálódnak. A kollégiumi foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, az egészséges életvitel kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, foglalkozásokban és tevékenységekben a kollégista megtapasztalja a másik ember, különösen a sajátos nevelési igényű embertársai elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélheti a szülőföld szeretetét, a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez, a hagyományok és értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, a természeti, történelmi és kulturális örökség megbecsülését. Nyitottá és elfogadóvá tesz a hazai nemzetiségek, kisebbségek és más népek kultúrája iránt. Felkészít a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A kollégiumi foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók az iskolai nevelés és oktatásnak nemcsak a tantárgyi, hanem a tantárgyközi területeiről is ismereteket

és

képességeket

szerezzenek,

élményekben

részesüljenek.

A

foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégium hozzájárul az egész életen áttartó tanulás megalapozásához. 1. Tanulás A kollégiumba érkező tanulók jellemzően sok iskolából, különböző méretű és társadalmi összetételű településről, eltérő családi környezetből jönnek. Attitűdjeik, életviteli és tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága is eltérő. Mivel a tanuláshoz tartozó képességek legtöbb összetevője tanítható, a rendszeres tanulás módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. A kollégiumi tanulás módszertani foglalkozások közvetlenül az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését, de távlatosan a sikeres

268

pályaválasztást, a világban való eredményesebb tájékozódást szolgálják. Segítik a kollégistákat abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, hatékony, célszerű, feladataikhoz, életrendjükhöz igazodó fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulnivalók között. Elősegítik, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, alapja az iskolai sikernek, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás bármely irányára, valamint a felnőtt életre. Kialakítják az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészítenek az önművelésre és önnevelésre. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak a fejlesztése a kollégiumban magába foglalja az egyénhez igazodó korszerű tanulási stratégiák, módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, ideértve a képi olvasás és a digitális olvasás képességeit, az emlékezet erősítését, a célszerű tudás kialakításához szükséges módszerek kialakítását, az önnevelés igényének kialakítását, az életen át tartó tanuláskihívásának, gondolatának elfogadását. A tanulás módszertani foglalkozások hozzájárulnak az önművelés igényének fejlesztéséhez, kibontakoztatásához, az önálló ismeretszerzéshez kötődő pozitív attitűd kialakításához, az iskolai és iskolán kívüli tanulás jelentőségének felismeréséhez. A foglalkozások elősegítik, hogy a tanulók tudásuknak megfelelő szinten tudjanak és akarjanak teljesíteni, e tudást kívánják továbbfejleszteni.

1.1. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Ismerje meg - és előbb tanári segítséggel, majd önállóan - alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságaihoz igazodó, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között - képességeivel, érdeklődésével, pályaképével, illetve az objektív követelményekkel egyaránt harmonizáló - fontossági sorrendet felállítani. Tudja - segítséggel - szervezni az idejét, a tevékenységeit.

269

Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és fogadja el a könyvtárban való viselkedés normáit. Tudja igénybe venni az iskolai könyvtár, a digitális információhordozók által biztosított szolgáltatásokat. Tudja megkülönböztetni az alapvető dokumentumfajtákat. Legyen

képes

ismereteket

meríteni

nyomtatott

és

audiovizuális

dokumentumokból, valamint az Internetről, tömegkommunikációs műsorokból. Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi ismertetést készíteni, és erről szóban vagy írásban beszámolni. Legyen képes munkáját értékelni. Időkeret: 3 óra

270

Témakörök

Tanulási módszerek alkalmazása

Könyvtárhasználat, dokumentumismeret

elsajátítása

és

Tartalmak, tevékenységek Tanulási módszerek a kollégiumban. Egyéni tanulás. Tanulás közösségben. Segítő tanulás. Ellenőrzött tanulás. Különböző tanulási technikák, módszerek (pl. jegyzetkészítés, szövegolvasás, szövegírás, lényegkiemelés), tanulási stratégiák megismerése, felismerése saját tanulási stratégiájának megismerése és elsajátítása. A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzet-specifikusan. A tanulás egyéb feltételei (időterv, taneszközök, motiváltság, tanulási sorrend stb.). A feltételek fontossága, kipróbálása a gyakorlatban, egyéni sajátosságok megbeszélése. Könyvtárhasználati ismeretek. Képi jelek, ikonok, diagramok olvasása. Dokumentumismeret, nyomtatott dokumentumok ismerete és alkalmazása. Tájékozódás a könyvtárban (segédkönyvek, katalógus, kézikönyvtár). Az ismeretek elsajátítása és a készségek kialakítása feladatok segítségével a gyakorlatban. A szellemi munka technikái. Különböző témák feldolgozása egyes könyvtári segédeszközök és dokumentumok segítségével (könyvek, folyóiratok, videó, CD-ROM, Internet stb.).

271

2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció Az általános és középfokú iskolai korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és mentális hatásra. E hatások feldolgozásában a kollégistának a család helyett vagy mellett a kollégiumi közösség nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozások elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő, azért, hogy támogassák az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. A pszichés történések tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére, az önmenedzselés megalapozására. Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontos az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerése, alakítása, a kollégista társadalmi orientálódásban való segítése, az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetése, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlása is. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakulásához járul hozzá a kollégium. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő attitűdjüket, motívumaikat a nevelés egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. A pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészítés egyik fontos eleme. Célja, hogy segítse a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítani kell a tanulóikban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A kollégiumnak lehetőségeihez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról, és olyan tevékenységeket kell felkínálnia, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák.

272

2.1. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam

Ismerje meg a személyiség jellemzőit, az ember tulajdonságait, tudatosítsa, hogy a családi, az iskolai, a kollégiumi közösség milyen teljesítményeket, jellemzőket vár el tőle, miképp egyeztethetők össze az eltérő szereplők által közvetített elvárások. Törekedjen

önmaga

tulajdonságainak,

képességeinek

megismerésére,

fejlesztésére. Tudja, mit tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, társaiért, kollégiumáért. Felelősen teljesítse kollégiumi és iskolai megbízatásait. Értse, miért van szükség az alapvető magatartási szabályok megtartására. Törekedjen a konfliktusok vesztes nélküli megoldására, kerülje az agressziót. Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására, tolerálja mások értékeit. Tudatosuljon a tanulóban a pálya és a személyiség megfelelésének jelentősége. Tudja összehasonlítani az egyes pályák szakmai, ergonómiai elvárásait, jellemzőit. Időkeret: 3 óra

273

Témakörök

Ki vagyok én?

Az egyén és a társadalom

Pályaorientáció

Tartalmak, tevékenységek Önismereti kompetenciák fejlesztése. Az ember személyiségjellemzői, szomatikus, mentális és pszichés tulajdonságai. A személyiségprofil összetevői, tartalmai. Értelmi képességeink (adottságok, tanulás, gondolkodás, intelligencia, kreativitás). Érzelmeink és indulataink (félelem, harag, agresszió, részvét, öröm, szeretet, empátia, tolerancia). Belső mozgatóerőink (élettani, biztonsági, értelmi szükségletek, a szeretet és a megbecsülés szükséglete, a szépség, a rend és az önmegvalósítás iránti igény). - Történetek értelmezése, beszélgetések másokról (irodalmi és művészeti példák) és önmagunkról. - A lelki folyamatok megfigyelése és megjelenítése szóban, írásban. Az egyén helye a társadalomban. Egyén, család, közösség. A konfliktuskezelés és lehetőségei. Az érzelmek, az érzelmek szerepe. A motiváció és az értékrend. A képességek (pl. nyelvi kifejezőkészség, számolási képesség, kézügyesség, fizikai teherbírás, ötletgazdagság, kapcsolatteremtési képesség) meghatározása, felismerése. A különböző képességek meghatározása és megismerése különféle eljárások (vizsgálati módszerek) és szituációk segítségével. Érdeklődési területek ismerete. Az érdeklődés szerepe a pályaválasztásban.

274

3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra A foglalkozások segítik a diákokat abban, hogy szabadon gondolkodó és a korszerű nemzeti hovatartozást vállaló, de az európai hagyományokat is ápoló, öntudatos polgárrá váljanak. Más népek és nemzetek, etnikumok kultúrájának megismerésén keresztül elsajátítják a humanista és globális szemlélet- és gondolkodásmódot, erősödik európai identitástudatuk. Megismerik, mit jelent magyarnak lenni, mint európai, és európaiként magyarnak lenni. A tanulók megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit, az embereket veszélyeztető kihívásokat. Nyitottá és megértővé válnak a különböző szokások, életmódok kultúrák, vallások iránt. Információkat szereznek az emberiséget

foglalkoztató

közös,

globális

problémákról,

elköteleződnek

a

fenntartható fejlődés, a prevenció pártján. Az alapprogram meghatározza, hogy a kollégisták személyes élményeik, egyéni és/vagy csoportos alkotófolyamat, befogadás során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a műalkotások megismerése által tárgy- és környezetkultúrájuk, fejlődjön véleményalkotó képességük. A kollégium alkotóhelyzetek biztosításával ösztönözze a tanulókat személyes elképzeléseik kifejezésére a művészi kommunikáció segítségével. Tegye lehetővé a tehetséges kollégiumi tanulók számára alkotások (irodalmi, képzőművészeti, nép- és iparművészeti, fotó, film, internetes objektiváció, blog, weboldal) készítését, produkciók (zenei, tánc és dráma, egyéb színpadi előadó-művészet) létrehozását és bemutatását. Nevelje a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére. Ösztönözze a tanulókban a bátor, találékony gondolkodást, új kérdések felvetését, az ötletes, eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. Támogassa a mindennapi tevékenységek során az esztétikus, harmonikus tárgyak, eszközök, anyagok választását. Segítse az egyéni ízlés alakulását. Mutasson példát a szélsőségektől tartózkodó, divatos testkultúrára,

275

öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra. A művészi kommunikáció különböző formái mellett a gondolatok kifejezésének, közlésének egyéb eszközeit is tanulják meg alkalmazni, s az legyen hozzáférhető a tanulók számára. Külön figyelmet kell fordítani a könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használatára való felkészítésre, az önművelés támogatására. Váljon a műveltség életvitelüket meghatározó erkölcsi értékké számukra. A fejlesztés során a tanulók ismerjék meg az európai kulturális hagyományokat és örökségeket, fogadják el és tartsák tiszteletben az egyetemes emberi jogokat, más népek nemzeti érzéseit, kultúráját. Váljanak érzékennyé, nyitottá a globális problémák iránt. 3.1. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Ismerje meg a kollégista az Európai Unió történetét, a főbb európai kulturális hagyományokat. Legyenek nyitottak az Európán kívüli más kultúrák iránt is. Kapcsolódjon be a kollégiumi kulturális és művészeti tevékenységekbe. Váljon egyre tudatosabbá, gazdagabbá a művészetről, az esztétikai élményről való gondolkodása. Ismerje fel az alapvető (irodalom, dráma, tánc, bábjáték, képzőművészet, design, zene, film) művészeti ágakat. Ismerkedjen a különböző művészeti ágak alkotásaival, ismerje azok legfontosabb kifejező eszközeit. Legyen érdeklődő és nyitott a különböző korok stílusai és kifejezőeszközei iránt, keresse bennük a mának szóló üzenetet, s egyre jobban értse a keletkezés korának sajátosságait. Alakítson véleményt művészeti alkotásokról. Válasszon ízlésének megfelelően, egyre tudatosabban a rendelkezésére álló tárgyak, anyagok eszközök között, törekedjék környezetében a tárgyak, terek, színek, formák harmóniájának megteremtésére. Tehetségéhez és alkotókészségéhez mérten vegyen részt valamilyen alkotókör munkájában, egyéni vagy közös produkcióban. Vegyen részt a kollégium diákhagyományainak ápolásában, fejlesztésében.

276

Alakuljon ki igénye az érdeklődésének megfelelő ismeretek önálló bővítésére. Tegyen kísérletet a világban történt események megértésére. Ismerje a könyvtár működésének a céljait. Ismerje a könyvtárban követendő viselkedési normákat. Tudja kezelni az egyszerű katalógusrendszert, ismerje és használja a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Időkeret: 3 óra Témakörök

Európaiság

Mindennapok művészete

Az alkotás öröme

Tartalmak, tevékenységek Az európai kulturális hagyományok. Mit jelent európainak lenni? Az Európai Unió kialakulása Az Európai Unió tagállamai Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz Mi a szép? Miért tetszik? Mi a divatos? Mi az ízléses? Mi a művészi? Ismerkedés környezetünk használati tárgyaival, műalkotásaival. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Szabadidő tervezés műsorfüzet segítségével. Zenehallgatás. Tárlat-, kiállítás-, múzeumlátogatás. Színház-, bábszínház-, cirkusz-, koncertlátogatás. A kollégium külső és belső terei. Tervezés, modellezés. Ritmizálás, éneklés, zenélés. Részvétel közös produkciókban. Irodalmi alkotás. Saját médiatermékek (pl. újság, faliújság, plakát, rádió- és fotóriport, videofilm, internetes honlap) előállítása. Egyszerű dramatikus eszközök készítése, használata, drámamódok alkalmazása, közös dramatikus produkciók. Képzőművészeti alkotás. Kiállítás, előadás, tárlat létrehozása. A kollégiumi hagyományok. A követésre méltó diákhagyományokhoz kapcsolódó rítusok, szertartások, ünnepek lebonyolítása.

277

A műveltség értéke

A gondolatok közlése

Informatikai ismeretek gyakorlati alkalmazása

A magyar és az egyetemes kultúrtörténet értékeinek megismerése. Alkotóköri, önképzőköri munka. Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozás a kultúra hazai, illetve a településen élő jeles képviselőivel. Műveltségi játékok, vetélkedők. Tematikus vetélkedők, pályázatok. Diáklevelezés Napi szintű tájékozódás és beszélgetés a világban történtekről. Hírközlő média figyelése. Megbeszélés, véleménycsere. A könyvtárkultúra ismerete. A szoros abc megismerése. Egyszerű katalógusok használata. Ismerkedés a közkönyvtár által nyújtott lehetőségekkel. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása.

4. Környezettudatosság A kollégiumokban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel kapcsolatos harmonikus életvezetésre. Mutassa be a kollégium a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjen arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tenni a kollégistákat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözni kell a kollégistákat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Egyértelművé kell tenni, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja

278

közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Törekedni kell a kollégista pozitív jövőképének kialakítására. A kollégium elősegíti a tanulók környezettudatos (környezetért felelős) szemléletének, magatartásának kialakulását, melyet a környezettel való harmonikus együttélés megteremtésére való törekvés jellemez, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását, és a fenntartható fejlődést. 4.1. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Váljon a kollégista érzékennyé környezete állapota iránt. Legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére, vegye észre a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését. Jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére. Fejlődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények környezetkímélő életmódhoz szükséges szokások. Legyen mozgósítható a környezet védelmét

célzó

közös

cselekvésre.

Vegyen

részt

környezetvédelmi akcióban, s erről tudjon számot adni. Időkeret: 2 óra

helyzetének

megfelelő

279

Témakörök

Környezetünk állapota

Közös felelősségünk

Tartalmak, tevékenységek A kollégium külső és belső környezete. Az élő környezet alakítása, védelme, növény-, kertgondozás, faültetés, kedvtelésből tartott állatok gondozása, részvétel a vadon élő állatok (pl. madarak, denevérek) védelmében. A kollégium működése és környezetvédelem. Környezetet feleslegesen terhelő tevékenységek (pl. termékek, anyagok pazarló felhasználása, energiafogyasztás). A hulladék kezelése. Vásárlási, fogyasztási szokásaink. Igények és szükségletek. Környezetbarát termékek. Részvétel környezetvédő tevékenységekben (pl. parkosítás, környezettakarítás, természeti és kulturális örökség védelme, gondozása szakember vezetésével). Közvetlen környezetünk állapota. Veszélytérkép-készítés. Hol vannak a településen problematikus, veszélyeztetett, szennyezett helyek, hol vannak értékes, védelemre, megőrzésre érdemes helyek, épületek. Kapcsolatok építése helyi környezetvédő, településvédő civil szervezetekkel.

5. Testi és lelki egészség A foglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. A kollégium különböző tereinek rendezésével, csinosításával, díszítésével készüljön fel a lakókörnyezete esztétikus és kellemes kialakítására.

280

A nevelés során segíteni kell a kollégistát problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében, válsághelyzetben támaszt szükséges nyújtani számára. Módot kell adni arra, hogy elsajátíthassa a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és alkalmas módjait. A diákokat segíteni kell abban, hogyan kerülhetik el a környezet egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Megfelelő ismereteket kell közvetíteni ahhoz, hogy elutasíthassák a szenvedélybetegséghez, a káros függőséghez vezető szokásokat. A kollégium a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. A tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a harmonikus és konstruktív életvitel

szokásrendszerének

kialakítására,

elsajátítják

az

ehhez

szükséges

ismereteket, készségeket, ismereteket, készségeket. Kialakul a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk. 5.1. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Ismerje és sajátítsa el az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, a kollégiumban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismerje és kövesse az illemszabályokat, s lépjen fel egyre bátrabban, élve a demokratikus eljárásokkal kortársai közt, e normák érvényesítéséért. Ismerje fel és legyen képes csökkenteni, elkerülni a környezetében a veszélyeztető tényezőket. Rendelkezzen megfelelő empátiával embertársai iránt. Ismerje a döntés és felelősség

fogalmát,

ezek

jelentőségét,

és

ennek

tükrében

alkalmazza

a

konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Tartsa tiszteletben és fogadja el a nemzeti vagy etnikai, kisebbségi azonosságtudat létét és a másságot. Életkorának megfelelő szinten ismerje a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját. Rendelkezzen az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Alakítsa ki a személyiségének megfelelő humánus magatartást az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében. Találja meg az egyéniségének megfelelő helyet a

281

csoportban. Legyen képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Ismerje a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. Ismerkedjék meg az alapvető emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Ismerje fel a súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához tudjon megfelelő segítséget kérni. Ismerje a különböző tisztségek, megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget. Legyen tisztában azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Legyen jártassága az egyszerű háztartási eszközök célszerű használatában. Tudjon gazdálkodni élethelyzeteinek megfelelően. Időkeret: 4 óra

282

Témakörök

Társas kapcsolataink

Élet a kollégiumban

Tartalmak, tevékenységek Beszélgetés, kapcsolatépítés, közösségépítés. Az érthető közlés megtanulása. Figyelem másokra. A problémák megoldásának módszerei, a döntéshozatal. Konfliktuskezelés. Mások elfogadása, a másság elfogadása. Tematikus beszélgetések, közösségépítő drámajáték. Segítség kérése, segítség nyújtása. Helyem a kollégiumban. Ismerkedés a kollégium szociokulturális környezetével. Közösségi szerepek vállalása. Önálló feladatok elvégzése. Önértékelés, értékelés. Kiben bízhat, kihez fordulhat problémáival, kitől kérhet tanácsot, segítséget. Veszélyes helyzetek felismerése, megoldása. Jogok, kötelességek, kötelezettségek, felelősségek. A diákönkormányzat munkája. Többségi és a kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben. A kisebbségek életének megismerése. Bemutató a kisebbségek által képviselt sajátos értékekből. Kapcsolatok a fogyatékkal élő embertársakkal.

283

Testi, lelki egészségünk

Balesetek, veszélyhelyzetek elkerülése. A biztonságot veszélyeztető helyek és helyzetek megbeszélése. Személyi higiénia. A helyes testápolás elsajátítása. Egészséges napirend összeállítása. Testi és lelki változások a serdülőkorban. A növekedésből adódó változások, a tartáshibák korrigálása, mozgásszervi deformitások megelőzése. A serdülő lányok és fiúk testi, lelki, érzelmi különbségei és hasonlóságai. Beszélgetés a kamaszkorban átalakuló kapcsolatokról. Szeretetről és szerelemről. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás, egészségtelen táplálkozási szokások, játékfüggés stb.) kialakulása, veszélyei, felkészítés az elutasításukra. A virtuális világ hatása a viselkedésre, életmódunkra.

6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A kollégista saját értékeiről - a család mellett - a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez szociokulturális tapasztalatokat, alakul személyisége. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A témakör feldolgozása elősegíti, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben. A foglalkozások segítik a kollégista beilleszkedését környezetébe, felkészítik a felnőtt lét szerepeire. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely alapvetően segíti a társadalomba történő beilleszkedést. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, a tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek is,

284

ezért szükséges a gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz, a vállalkozáshoz fűződő ismeretek átadása. A foglalkozások során a kollégista megismeri és gyakorolja a kollégium, az iskolai és a helyi társadalom közössége nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. Felkészül az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint - nemektől függetlenül - a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi

pénzgazdálkodásra.

családteremtéssel,

a

A

párválasztással,

gyermekgondozással

és

barátsággal,

szerelemmel,

gyermekneveléssel

kapcsolatos

ismeretek is fontos szerepet kapnak. A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A kollégiumban célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének

megértése.

A

kollégiumi

lét

a

társadalmi

tevékenységek

megismerésének, a felnőttkori polgári létnek, a rugalmasságnak, a toleranciának, az együttműködésnek, továbbá az agresszió elutasítása gyakorlásának kiváló terepet biztosít. 6.1. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Ismerje, fogadja el és kövesse a kollégista az alapvető illemszabályokat és a kapcsolatteremtés elfogadott formáit, vegyen részt környezetében ilyen szabályok értelmezésében, alakításában. Legyen képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismerje meg a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat is, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. Vállaljon feladatokat a közösségben.

285

Legyen tisztában a vállalt feladatok céljával, tartalmával, felelősségével, legyen képes hiteles önértékelésre, mások igényes értékelésére. Törekedjen a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés technikáit. Tartsa tiszteletben, hogy környezetében eltérő nemzeti és etnikai kisebbségi azonosságtudattal és kulturális szokásokkal is élhetnek mások. Ismerkedjen az alapvető emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekkel, és az őket megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Időkeret: 3 óra

286

Témakörök

Én és a család

A kollégium és az iskola

A társadalom

A háztartás

Tartalmak, tevékenységek A család története - családi történetek. Családfa készítése, családi történetek gyűjtése. A család típusa, szerkezete, működése. Szerepek és szabályok a családban. Saját tapasztalatok feldolgozása; beszélgetések, szituációs játékok vita segítségével. Jogok és kötelességek. A kollégiumi és az iskolai közösség írott és íratlan törvényei, szabályai. A szabályzatok, szabályok megismerése és megvitatása problémahelyzetek segítségével. Alapvető illemszabályok. Szociális készségek (empátia, kooperáció, kommunikáció). Gyakorlás szituációs játékok és csoportépítő tréning segítségével. A másik ember megismerése. Többségi és kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben. Alá- és fölérendeltségi kapcsolatok. Irodalmi példák és saját élmények feldolgozása különböző kifejezési formák segítségével. Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete.

287

7. Hon- és népismeret A kollégiumi nevelésben meghatározó elem, hogy a többségi társadalomhoz tartozó tanuló a határainkon belül élő nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval él, élhet együtt. A foglalkozások és tevékenységek célja ebben a témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet „elküldte” a kollégiumba, s az új környezet értékei is épüljenek be a személyiségébe. Az ebből adódó célok és feladatok: a. a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet (település, kisebb tájegység); ismerete szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet összefüggése, alapjainak erősítése, b. régiónk, országunk, nemzetünk, ismerete, szeretete; c. az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata; d.

a

határainkon

kívül,

kisebbségben,

diaszpórában

élő

magyarok

hagyományainak, helyzetének ismerete, a velük való közösségvállalás; e. nemzeti hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása; f. nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat), nemzeti ünnepeink; g. a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek, migráns csoportok jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik, jelképeik tiszteletben tartása; A tanulókban tudatosul, hogy mindenkinek először saját népének hagyományait, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania ahhoz, hogy más népek kultúráját, az egyetemes értékeket és a kultúrák közötti kölcsönhatásokat megérthesse. A hazai nemzetiségi, etnikai kisebbségi, migráns csoportok kollégiumai, illetve azon kollégiumok, amelyekben nemzetiségi és etnikai-kisebbségi tanulókkal foglalkoznak, a fenti célok mellett speciális célkitűzések is megfogalmazódnak: a. nemzetiségi identitástudat, az etnikai tudat megőrzése, fejlesztése, nemzetiségek hagyományainak, kulturális örökségének tisztelete, ápolása,

288

b. az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata, c. az anyanemzet, illetve az egész etnikum főbb eredményeinek és gondjainak megismerése, d. az adott nemzetiség szimbólumainak, hagyományainak ismerete. 7.1. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Ismerje lakóhelye és Magyarország népi hagyományait. Legyen nyitott más népek kultúrája iránt, ismerje meg, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság szimbólumait. A nemzetiségi kollégiumokban élők életkoruknak megfelelő szinten ismerjék nemzetiségük nyelvét, nemzetük és nemzetiségük hagyományait. Időkeret: 4 óra

289

Témakörök

Helyismeret, helytörténet

Múltismeret, hagyományok

Tartalmak, tevékenységek A kollégium közvetlen környezete. Tájékozódási gyakorlatok, egyszerű térképvázlatok készítése. A település vagy a környező tájegység kulturális, gazdasági történelmi stb. nevezetességei. Helytörténeti gyűjtőmunka. A legfontosabb nevezetességek bemutatása élőszóban, rajzban, fotón stb. Nemzetünk történelmének legfontosabb helyszínei. Nemzetiségi kollégiumokban a nemzetiség, illetve az anyanemzet történetének legfontosabb helyszínei. Néhány helyszín (az esztergomi királyi palota, a budai, az egri vár, a mohácsi csatatér, a kassai dóm, a debreceni kollégium stb.) megismerése és bemutatása szóbeli, képes, írásos anyag segítségével vagy kirándulás keretében a helyszínen. A múzeumlátogatás kultúrája, a múzeumi anyag feldolgozásának különböző módjai. Adatok, történetek, érdekességek gyűjtése, bemutatása nemzeti múltunkból (a tanulók érdeklődésének megfelelően) különböző módokon (élőszóban, írásban, rajzban, táblán). A magyarság és/vagy a magyarországi nemzetiségek egyes hagyományainak megismerése múzeumi anyagok (pl. skanzen, tájház, néprajzi, helytörténeti gyűjtemény stb.) és feldolgozások segítségével. Választott népi hagyomány megelevenítése (népdalok, gyerekjátékok, szokások, kéziművestechnikák stb.).

290

Szimbólumok

Jelenismeret

Nemzetiségi kollégiumok kapcsolata anyanyelvi területekkel

Nemzeti ünnepeink, nemzetiségeink ünnepei. Aktív részvétel ünnepeinken. Címerünk, zászlónk eredete. A Himnusz, a Szózat ismerete. Magyarország nemzetiségei. Nemzetiségeink nyelvhasználata, nyelvi kölcsönhatások (szógyűjtés) Magyar nemzetiségek a határon túl. Anyaggyűjtés a magyarországi és a határon túli magyar nemzetiségekről. Tájékozódás a térképen. A diákönkormányzat munkájának megismerése. Kapcsolatfelvétel, cserekapcsolatok a hagyományismeretben, hagyományőrzésben. Tanulmányi kirándulás.

291

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉLEMÉNYZÉSÉRE VONATKOZÓ ZÁRADÉK

A Mezőhegyesi József Attila Általános Iskola, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.

Kelt.:

................................................... Fenntartó