XXVI. Kállai Kettős Néptáncfesztivált

TÁMOGATÓK:

Nagykálló Város Önkormányzata

Nemzeti Kulturális Alap

Nagykálló Város Önkormányzata

2013. október 4-5-6-án rendezi meg a

XXVI. Kállai Kettős Néptáncfesztivált

Kállfó Nonprofit Kft.

Tóth Géza egyéni vállalkozó

Aroma Kkt.

FESZTIVÁL FALU KIRAKODÓVÁSÁR HAJNALIG TARTÓ TÁNCHÁZAK FESZTIVÁLKLUB

A XXVI. Kállai Kettős Néptáncfesztivál fesztiválzenekara a Bürkös Zenekar

Reméljük meghívásunkat nem fogják megvetni, megjelenésükkel minket is meg fognak tisztelni!

2

A fesztivál szakmai támogatója a Martin György Néptáncszövetség

3

„A néptánc mindig megmarad varázsával és igazmondásával. Jobban, mint a beszéd, hiszen a test „beszéde” tolmács nélkül érthető, s mindamellett a nemzeti karakter jegyeit hordozza.” (Rábai Miklós)

Kedves Vendégeink! Nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy elsőként köszönthetem Önöket, köszönthetlek titeket hagyományőrzőket és –tisztelőket a XXVI. Kállai Kettős Néptáncfesztiválon. Huszonhatodik alkalommal szólítjuk ugyanis Nagykállóba a néptáncosok legkiválóbbjait, és huszonhatodik alkalommal hívjuk közönségünket a bemutatókra, a versenyprogramokra. Nekünk nagykállóiaknak nagyon fontos esemény a fesztivál, hiszen egyre ritkábbak azok a rendezvények, amelyek ilyen nagy múlttal rendelkeznek, és lehetőséget teremtenek arra, hogy megismerkedjünk saját nemzeti és kulturális hagyományainkkal a néptánc segítségével, illetve azon keresztül. Szinte már közhely, annyiszor mondjuk, hogy ezek a táncosok új színt hoznak a város életébe, a néptáncot kedvelők, a hagyományokat őrzők, tisztelők életét pedig néhány napra megédesítik. Sokak szerint küldetése van ennek a három napos rendezvénynek Nagykálló életében, amikor olyan szellemi, intellektuális

4

élménnyel, látvánnyal gazdagodhatunk, amely hosszú időre kitart, s majd számoljuk a heteket, hónapokat a következő katarzis megéléséig. A három nap alatt népdalokat, régi szokásokat, mesterségeket, „helyeket” és embereket ismerhetünk meg. A magyar néptánc gyakorlása, vagy csupán annak szeretete, egy speciális közösségé emeli a fesztivál résztvevőit, legyen az táncos, zenész, vagy csak néptáncot kedvelő laikus néző. Az 1971. óta rendszeresen megtartott fesztivál nemcsak a régióból, az országból, hanem a határon túlról is várja, és szeretettel fogadja a táncosokat, zenészeket, népművészeket és a magyar kultúra iránt érdeklődő közönséget. Idén 13 hazai tánccsoport és 6 külföldi együttes közvetíti mondanivalóját táncával, hiszen a résztvevő együttesek igen „jól beszélik” a tánc nyelvét. A táncosok számára a színpadon megszűnik a külvilág, s bennünket, nézőket ez az érzés ragad magával, mikor nézzük, csodáljuk ezt a fajta mozgásművészetet.

Mert Nagykállóban ezt láthatunk, igazi tánccal kifejezett művészetet, amit elénk tárnak olykor egyedül, olykor párosan, vagy csoportosan a mozgásművészek. Mert hiszen a néptáncosok is azok. Ők csak igazán, akik igazi virtussal mutatnak be a nézők számára egy-egy lassú, vagy gyors tempójú koreográfiát. A néptánc „varázsával és igazmondásával” lehetővé teszik azt, amit a falvakban és kisebb közösségekben már régen felfedeztek, hogy a puszta üzleti-, vagy munkakapcsolatok háttérbe szorításával előtérbe kerüljenek az emberi, baráti viszonyok.

Mai rohanó világunkban kitűnő lehetőséget nyújtanak az effajta kapcsolatteremtésre az ilyen országos fesztiválok, melyek elsősorban nemzeti értékeink megőrzését és újjáélesztését hivatottak szolgálni. Kívánom, hogy a nagykállói színpadon sikerüljön elérni a legjobb táncos teljesítményeteket, remélhetőleg a közönség mellett nektek, táncosoknak is hatalmas élményt, feltöltődést jelent majd. Borsiné Sveda Anita fesztiváligazgató

A XXVI. Kállai Kettős Néptáncfesztivál résztvevői: Külföldi vendégek:

Hazai együttesek:

Limanowai Tánccsoport

Bocskai Néptáncegyüttes / Hajdúböszörmény

/ Lengyelország

Metzingeni Tánccsoport / Németország

Nagyváradi Néptánccsoport / Románia

Tasnádi Tánccsoport

Debreceni Népi Együttes / Debrecen Debreceni Népi Együttes Ifjúsági Csoportja / Debrecen Eördögh Forgó Néptáncegyüttes / Nyíracsád Főnix Néptáncegyüttes / Debrecen Kállai Kettős Néptáncegyüttes / Nagykálló

/ Románia

Kincső Néptáncegyüttes / Budapest

Técsői tánccsoportok

Kisfigurás Táncegyüttes / Nyíregyháza

/ Ukrajna

Nógrád Táncegyüttes/ Salgótarján Nyírség Táncegyüttes / Nyíregyháza Palóc Néptáncegyüttes / Szécsény Szinvavölgyi Táncegyüttes / Miskolc Űjfigurás Táncegyüttes / Nyíregyháza

5

PROGRAM

PROGRAM 16:30

2013. október 4. (péntek)

SZAKMAI BEMUTATÓ ÉS VERSENY I. 15:30

Helyszín: Városi Sportcsarnok 20:00

A XXVI. KÁLLAI KETTŐS NÉPTÁNCFESZTIVÁL ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓJA

SZAKMAI ÉRTÉKELÉS I.

Helyszín: Városi Sportcsarnok

Helyszín: Általános Iskola

Fellépnek:

18:00 a Kállai Kettős téren felállított rendezvénysátorban nyit a Fesztivál Falu

Gilicemadár Népdalkör, Rózsafa Citerazenekar A résztvevőket köszönti Dr. Karakó László, országgyűlési képviselő, a Nagykállói Járási Hivatal vezetője Dr. Simon Miklós, országgyűlési képviselő A rendezvényt megnyitja Juhász Zoltán, Nagykálló Város polgármestere

Bemutatkozik a Kállai Lakodalmas Egyesület, valamint Dobó Lajos és népi zenekara 21:00

CIMBALIBAND KONCERT TÁNCHÁZ A BÜRKÖS ZENEKARRAL 22:30 BODROGZUG - ZALKODI TÁNCOK Vezeti Antal Dóra és Antal Roland 23:00 CIGÁNY TÁNCOK Vezeti Demarcsek Zsuzsa és Demarcsek György Kísérnek Mahovics Tamás és barátai 23:30 NYÍRSÉGI TÁNCOK Vezeti Márton Julianna és Puskás László, közreműködik a Debreceni Népi Együttes Ifjúsági Csoportja

6

7

PROGRAM

PROGRAM 21:00

2013. október 5. (szombat)

FOLK ERROR KONCERT 10:00

SZAKMAI BEMUTATÓ ÉS VERSENY II. Helyszín: Városi Sportcsarnok 15:00

SZAKMAI BEMUTATÓ ÉS VERSENY III. Helyszín: Városi Sportcsarnok 20:00

SZAKMAI ÉRTÉKELÉS II. Helyszín: Általános Iskola 17:00

FESZTIVÁLKLUB A BÜRKÖS ZENEKARRAL ÉS A FOLT ZENEKARRAL Helyszín: Fesztivál Falu

TÁNCHÁZ 22:30

DÉVAVÁNYAI TÁNCOK

Vezeti Mahovics Tamás, közreműködnek a Belencéres Néptáncegyüttes tagjai 23:00

MOLDVAI ÉS GYIMESI TÁNCOK Vezeti Barsi Csaba 23:30

RIMÓCI TÁNCOK

Vezeti Paluchné Percze Piroska és Paluch Norbert, közreműködik a Palóc Néptáncegyüttes

Bemutatkoznak a metzingeni, a limanowai, a nagyváradi, a tasnádi és a técsői tánccsoportok. Fellép még a Kállai Kettős Néptáncegyüttes és a Hagyományőrző Kállai Kettős Néptáncegyesület.

A PENDELYTŐL A KESZKENŐIG – NÉPVISELETI BEMUTATÓ Kalauzol Mészáros Attila táncpedagógus, etnográfus

8

9

PROGRAM

Közhírré tétetik,...

2013. október 6. (vasárnap) 10:00

KIRAKODÓVÁSÁR VÁSÁRI SZOKÁSOK ÉS BOLONDSÁGOK Helyszín: Fesztivál Falu

Közreműködnek a Fesztiválon résztvevő együttesek, a Kállai Pöttöm Néptánccsoport, a Bürkös Zenekar és a Téka Népművészeti Táborban megismert Bab Társulat

...hogy a nemes Nagykálló városában a Kállai Kettős Néptáncfesztivál idején, ezen 2013-ik esztendő Mindszent havának 6-ik napján, délelőtt 10 órától délutánig hagyományos kirakodóvásár tartatik! A kézművesmesterek színe-java kínálja remekbe szabott portékáit a lábbelitől a gyöngykalárisig, a vesszőkosártól a mézeskalácsig! A megfáradt vásározók a lacikonyha sátrában verhetik el éhüket, csillapíthatják szomjukat!

15:00

A nagyérdemű közönség szórakoztatásáról messzeföldről érkező válogatott komédiások, mutatványosok, jövendőmondók gondoskodnak! El ne szalasszák szerencséjüket, gyűjtögessék pénzecskéjüket! Tessenek csak tessenek, csak aztán el ne essenek! Vegyenek-vigyenek, vigyenek-vegyenek!

Helyszín: Városi Sportcsarnok

Mindnyájuknak jó vásárt és minden jókat kívánok!

A rendezvényt értékeli

A vásár kisbírája

ÜNNEPÉLYES EREDMÉNYHIRDETÉS, DÍJÁTADÁS ÉS GÁLAMŰSOR

Dr. Diószegi László, a Martin György Néptáncszövetség elnöke A díjakat átadja: Halász János, kultúráért felelős államtitkár, országgyűlési képviselő Dr. Budai Gyula, a térség egyéni országgyűlési képviselője, parlamenti államtitkár Dr. Karakó László, országgyűlési képviselő, a Nagykállói Járási Hivatal vezetője Dr. Simon Miklós, országgyűlési képviselő Juhász Zoltán, Nagykálló Város polgármestere A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják!

10

11

Bocskai Néptáncegyüttes A hajdúböszörményi Bocskai Néptáncegyüttes 1952-ben alakult, és 2012ben ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját. Az elmúlt 60 esztendő folyamán sok generáció több száz táncosa öregbítette az együttes hírnevét Magyarországon, és országhatárainkon kívül egyaránt. A hazánkban megrendezett fesztiválokon kívül a táncosok bejárták Európa szinte minden országát. A fesztiválokon való színvonalas szerepléseik gyümölcse az a rengeteg oklevél és díj, amelyek a mai napig az együttes gyűjteményét képezik.

[Hajdúböszörmény]

Az együttes 2012-ben elnyerte a „Kiválóan Minősült Táncegyüttes” címet. Lánytánckar vezető: Bíróné Marsi Andrea Örökös Aranygyöngyös táncos, a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa Művészeti vezető: Szűcs János Vásárhelyi László díjas és Örökös Aranysarkantyús táncos

Debreceni Népi Együttes

[Debrecen]

A Debreceni Népi Együttes 1950 tavaszán alakult azzal a céllal, hogy összegyűjtse és műsorában feldolgozza az alföldi magyar néphagyományokat, dalokat, táncokat. Ma már hazánk minden tánctípusa és dialektusa szerepel az együttes műsorán. A Debreceni Népi Együttes az Örökös Kiváló Együttes címmel, Kölcsey Ferenc- és Pro Urbe díjjal büszkélkedhet, valamint, a 2008. évben Megyei Príma Díjban részesült.

Az elmúlt öt év eredményei, sikerei:

Az együttes alapítója és 1993-ig vezetője dr. Béres András néprajzkutató, koreográfus volt. Az itt végzett szakmai tevékenységével évtizedekre meghatározta a csoport előadásainak, műhelymunkájának színvonalát. Jelenleg a művészeti vezetők Hercz Beáta és Hercz Vilmos, a Népművészet Ifjú Mesterei. A fiatal együttesvezetők célja, hogy az együttesben folyó munka méltó legyen az alapító nevéhez, több évtizedes munkájához és a következő generáció is megismerje és tovább örökítse azt.

2009. VI. Martin György Néptáncfesztiválegyüttesi és zenekari nívódíj

Az együttes tevékenysége sokrétű, de alapja a magyar nép hagyományos tánc és zenei kultúrája, amelyet igyekeznek mindenkor olyan szinten művelni, hogy méltóak legyenek közönségük szeretetére.

2005. Kállai Kettős Néptáncfesztivál koreográfusi és zenekari nívódíj

-

2007. V. Martin György Néptáncfesztivál – együttesi nívódíj 2008. Országos Minősítő Fesztivál - Kiválóan minősült kategória 2008. Megyei Príma Díj 2009. Martin György Emlékplakett

2009. XXIV. Kállai Kettős Néptáncfesztivál – együttesi nívódíj 2010. Kölcsey Ferenc elnyerése

Művészeti Ösztöndíj

2011. VII. Martin György Néptáncfesztivál – együttesi nívódíj 2012. Országos Minősítő Fesztiválon – Kiválóan minősült kategória 2013. VIII. Martin György Néptáncfesztivál – együttesi és zenekari nívódíj

Az együttes tánckarvezetői: Herczné Barna Éva és Vámosi István Az együttes művészeti vezetői: Hercz Beáta és Hercz Vilmos, a Népművészet Ifjú Mesterei

12

13

Debreceni Népi Együttes Ifjúsági Csoportja [Debrecen] A Debreceni Népi Együttest 1950-ben Béres András alapította, s haláláig, 1993-ig ő irányította. Az együttesben az óvodás kortól kezdődően folyik a néptánc oktatása, és egészen a felnőtt együttessel bezáróan 6 korcsoportban oktatják a néptáncot. Idén az ifjúsági csoport tagjai is bemutakoznak a Kállai Kettős Néptáncfesztivál színpadán. Az elmúlt néhány esztendő szakmai megmérettetései és eredményei: • Arany, és Ezüst minősítés Hajdú-Bihar Megyei Gyermek Néptáncfórumon • Országos Ifjúsági Néptáncfesztiválon való részvétel • részvétel az Ifjúsági Szóló Néptáncfesztivál elődöntőjén • Együttesi Nívódíj a nyíregyházi Országos Ifjúsági Néptánc Találkozón

•

• • • • •

részvétel a Thália Színházban megrendezésre kerülő 2011-es Ifjúsági Néptánc Antológián, Antal DóraAntal Roland: Körben Gömörben c. koreográfájával egy pár továbbjutása az Ifjúsági Szóló Néptáncfesztivál országos döntőjébe egy pár Pántlikás Táncos címet kapott a Nyíregyházi Regionális Gyermek Szóló Néptáncfesztiválon különdíj a nyíregyházi Vécsey-Vásárhelyi Kamara Néptáncfesztiválon Együttesi Különdíj a hajdúnánási Gyermek és Ifjúsági Néptánc Fórumon A szakmai fellépéseken kívül számos városi rendezvényen is szerepelt a csoport, mint például a Virág Karneválon vagy a Kárpát-medencei Betlehemes Találkozón

Eördögh Forgó Néptáncegyüttes A csoport 7 éve alakult, és jelenleg nyíracsádi, nyírábrányi és nyírmartonfalvasi fiatalokból áll. A csoport tagjai igyekeznek elsajátítani a Kárpát-medencében élő magyarság színes tánckultúráját, annak megőrzését, s majdan továbbadását, ami rengeteg kitartással és figyelemmel párosul. A társaság minden egyes tagja külön egyéniség, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy fejlesszék a népi tudásukat, és megőrizzék a régi hagyományokat generációkon keresztül. Minden nyáron egy hetes edzőtáborba vesznek részt, aminek a főbb irányvonalai a kondíciófejlesztés, a közösség formálás, a csoportszellem erősítése és nem utolsó sorban a táncok, táncstílusok elsajátítása, elmélyítése.

[Nyíracsád]

Látókörük szélesítése érdekében fórumokon, fesztiválokon és táncversenyeken is egyaránt részt vesznek, kikapcsolódás és szórakozás céljából bálokba és táncházakba járnak. Az együttes első ízben lép Országos szintű színpadra! Előadásukban Kállói és Mezőszopori táncokat láthatnak. Az együttes művészeti vezetői: Márton Julianna és Márton Attila Együttes vezető: Kerti Sándor Állandó Kísérő zenekara és zenei segítője a Bürkös Zenekar.

A csoport vezetői: Márton Julianna és Puskás László

14

15

Főnix Néptáncegyüttes 23 évvel ezelőtt 1990-ben lelkes szülők támogatásával megalakult a Főnix Gyermek- és Ifjúsági Néptáncegyüttes. Az egyetlen biztos pont Debrecen egyik legnépesebb kertségében a Csapókerti Közösségi Házban lévő próbaterem volt és jelenleg is az. Az anyagi fedezetet a tagok által fizetett tagdíjak és a pályázatokon nyert támogatások biztosítják. Az együttes művészeti munkáját a teljes vezetőség ingyenesen látja el megalakulás óta. 2000-ben indítottuk útjára a Tűztánc Ifjúsági Táncfesztivált, mely az ifjúsági együttesek számára nyújt barátkozási és színpadi fellépési lehetőséget. Ez a rendezvény együttesünk

[Debrecen]

évadzáró műsora is, ami már nemzetközi méretűvé nőtte ki magát az elmúlt 14 év alatt. 2006 nyara óta minden évben megszervezzük a megye gyermek néptáncosainak a nyári tábort a Balaton mellett, számos kis település gyermekeinek részvételével. A szakmai munka 3 különböző korosztályú csoportban folyik. Anyagi lehetőségeinkhez mérten minden megyei megmérettetésre igyekszünk eljutni. Rendszeres résztvevői vagyunk a Kállai Kettős Néptáncfesztiválnak. Több alkalommal mutatkoztunk be külföldön is.

Kállai Kettős Néptáncegyüttes A Kállai Kettős Néptáncegyüttes a Vásárhelyi László Alapfokú Művészeti Iskola fenntartásában működik. A több mint 60 éves múltra visszatekintő együttes jelenlegi tagjai középiskolás diákok, akik büszkék arra, hogy egy ilyen tradíció részesei lehetnek. Elhivatottságukat a hagyományok ápolása iránt eredményeik is bizonyítják, hiszen évek óta rendszeres továbbjutói a megyei és regionális táncos megmérettetéseknek. Legbüszkébbek a tavalyi Ifjúsági Néptánc Antológiás szereplésükre.

[Nagykálló]

Példamutatásuk az utánpótlás csoportokat is ösztönzi, hisz a Kállai Gyermek Néptánccsoport is bemutatkozhatott már gyerek Antológián, és az országos tanulmányi versenyen is döntősök lehettek. Így a közel hetven fős társulat közösen mutatkozik be a 2013-as Kállai Kettős Néptáncfesztiválon. Az együttes vezetői: Marinka Nagy Katalin és Marinka Tibor

Művészeti vezetői: Törökné Csécs Lenke Csokonai-díjas Szakmai vezető: Törökné Vajda Judit, Török Gergely Asszisztens: Dr. Szilágyi-Szabó Ágnes

16

17

Kincső Néptáncegyüttes

[Budapest]

A Kincső Néptáncegyüttes egy osztálynyi kisiskolásból alakult 1980-ban Békásmegyeren, Budapest III. kerületében. Mára gyerekek, és fiatal felnőttek százaival szerettettük meg a magyar néptáncot és népzenét.

Ez a kimeríthetetlenül gazdag néphagyomány teszi lehetővé számunkra a folyamatos megújulást, előadásaink sokszínűségét. A magyar néptánc gazdag tárházát, táji változatait avatott koreográfosok segítségével állítjuk színpadra.

Együttesünk neve magában rejti, amit a néphagyományról, mit közös kincsünkről gondolunk: KINCS Ő: számunkra kincset jelentő. Minden fellépésünkön ennek a csodálatos néptánc kincsnek adózunk.

Kiválóan minősült Együttesünk, számos hazai és nemzetközi fesztivál díjazottja. 2004-ben Budapestért Díjat, 2011-ben Óbuda Kultúrájáért Díjat kapott. 2011-ben a XXV. Kállai Kettős Néptáncfesztiválon Nívódijban és Koreográfusi Különdíjban részesült.

18

Kisfigurás Táncegyüttes Az együttes a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola növendékeiből alakult 2006. szeptemberében. A csoport tagjainak hitvallása, hogy megőrizzék, és tovább örökítsék a Kárpátmedence tánc és folklór hagyományait. Az együttes művészeti vezetői: Antal Dóra és Antal Roland

[Nyíregyháza]

A csoport jelenlegi tagjai az iskola X-XI. évfolyamos tanulóiból áll. Az elmúlt évben számos megyei és regionális megmérettetésen szerepeltek nagy sikerrel. Köszönetet mondunk a tagozaton tanító mesternőknek, mestereknek áldozatos munkájukért.

Kísér: Bürkös Zenekar

19

Nógrád Táncegyüttes A salgótarjáni Nógrád Táncegyüttes 1975-ben alakult. Tagjai - a megalakulás óta - salgótarjáni és Nógrád megyei, folklórt kedvelő fiatalok és felnőttek, de mára már Heves megyei fiatalok is bekapcsolódtak a munkába. A többszörösen kiváló együttes számos együttesi és egyéni nívódíj birtokosa. Rangos néptáncfesztiválokon vívta ki a szakmai zsűrik és a közönség elismerését, s szerzett együttesi, koreográfusi vagy zenei díjakat. Külföldi fellépéseik alkalmával is nagy sikerrel képviselik hazájukat. A fennállásának 38. évében járó táncegyüttes repertoárját főként a Kárpát-medence magyar néptáncai alkotják.

[Salgótarján]

Természetesen a Palóc táncok - mint azt majd láthatják - nem maradhatnak el műsoraikból. A táncegyüttes fenntartója a Salgótarjáni Néptáncművészetért Közalapítvány. Az együttes művészeti vezetője: Szabó János, az együttes alapító tagja. Művészeti asszisztensek: Szabó Ágnes Ilona és Husvéth Csaba néptáncpedagógusok Tánckarvezető: Steib Janka

Nyírség Táncegyüttes Az együttes repertoárja hiteles képet ad a magyarság népművészetéről, a magyarok és más népcsoportok táncos karakteréről. Az „eredeti” táncok „egyszerű” színpadra állítása mellett az együttes alkotói újszerű komponálási formákkal is jelentkeznek. Repertoárjukban így megtalálhatók dramatikus, színházi jellegű produkciók, magyar népszokásokat feldolgozó koreográfiák valamint a régies tánckincset és zenét az újabb korszakok „modernebb” táncaival és zenéjével ötvöző alkotások. Gyűjtéseikkel és színpadi feldolgozásaikkal folyamatosan tartják ébren az érdeklődést a rendkívül gazdag és változatos SzabolcsSzatmár-Bereg megyei tánckincs iránt. Az együttes rendszeres résztvevője a Kállai Kettős Néptáncfesztiválnak, a Zalai Kamaratánc Fesztiválnak, a Néptáncosok Országos Bemutató Színpadának és a Néptáncantológiának. A fesztiválokon elért eredményei alapján többszörös Nívódíjas, Kiválóan Minősült Együttes.

[Nyíregyháza]

Tagjaik között igen sokan szólistaként is bizonyították tehetségüket: Aranysarkantyús ill. Aranygyöngyös Táncos címmel rendelkeznek, többen az „Örökös” cím birtokosai, néhányan pedig a Népművészet Ifjú Mestere kitüntetés tulajdonosai. Az együttes kísérőzenekara a Szikes Zenekar. Művészeti vezetők: Demarcsek György, Örökös Aranysarkantyús Táncos, a Népművészet Ifjú Mestere Kácsor-Ignácz Gabriella, Örökös Aranygyöngyös Táncos, a Népművészet Ifjú Mestere Kácsor István, Nívódíjas táncpedagógus és koreográfus Művészeti asszisztens: Éder Róbert, a Népművészet Ifjú Mestere Az együttes vezetője: Demarcsek György

20

21

Szinvavölgyi Táncegyüttes Palóc Néptáncegyüttes A palócság központi régiójában, a Nógrád megyei Szécsény városában működő Palóc Néptáncegyüttes 1998-ban alakult. A csoport saját tájegységének tánc és zenei kultúrája mellett több, Kárpát-medencében található néprajzi terület hagyományával ismerkedik. A repertoárjukon szereplő – nagyrészt autentikus szemléletben készült – koreográfiákkal rendszeres résztvevői regionális, országos és nemzetközi fesztiváloknak. Belgiumtól Törökországig számos európai országban vendégszerepeltek és szereztek szakmai elismeréseket, mint például a lengyelországi Beszkidek Fesztivál fődíját és a Zakopánei Fesztivál Ezüst Fokos díját. A negyven főt számláló tánckar utánpótlás csoportjával együtt megalakulása óta házigazdája a közel 100 éves múltra visszatekintő szécsényi szüretnek. Mindemellett szívesen vesznek részt a társművészetekkel közösen létrejövő produkciókban is. A Palóc Néptáncegyüttes a Martin György Néptáncszövetség tagja. Működési feltételeit a Szécsényi Népművészeti Egyesület és Szécsény Város Önkormányzata biztosítja. Fő támogatója a Palóc-Coop Zrt. és a Bablena Trade Kft.

22

[Szécsény]

Az együttes alapító vezetője: Őze János Művészeti vezető: Paluch Norbert Művészeti munkatársak: Simon Zsuzsanna, Ádám Norbert, Dr. Bárány Dávid Viseletkészítők: Angyalné Balázs Anna, Ádámné Nagy Tímea, Paluchné Percze Piroska, Rimóczi Hajnalka Zenei kíséret: Folt Népzenei Együttes és a Rimóci Rezesbanda Közreműködők: Benkó Fruzsina Borbála, Varga Ivett, Bablena Ferenc, Terék József és Okos Tibor Versenyprogram címe: Ars poetica Műsorszerkesztő: Paluch Norbert Munkatársak: Őze János, Paluchné Percze Piroska, Takács Bernadett, Tamásné Veres Kata és Okos Tibor

A Miskolc városban működő Szinvavölgyi Táncegyüttest, illetve utánpótlás csoportjaival együtt a Szinvavölgyi Táncműhelyt a ,,Bükkalja Táncszínház” Alapítvány működteti. Az együttes 1946-ban alakult, s azóta is a magyarországi néptáncos szakma kiemelkedő képviselője. Különlegessége, hogy bár fő profilja a magyar néptánc hagyományainak megőrzése, azonban az évek folyamán több táncszínházi produkció is az együttes repertoárjába került. A Szinvavölgyi Táncegyüttes Miskolc város reprezentánsa, s mint ilyen, rendszeresen vesz részt rangos hazai, illetve nemzetközi fesztiválokon, versenyeken. Jelenleg a felnőtt együttes létszáma 44 fő, az utánpótlás bázis 200 fős. 1998-tól a táncműhely utánpótlását a Szinvavölgyi Alapfokú Művészeti Iskola biztosítja. 2006-ban a Szinvavölgyi Táncegyüttes a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díjban részesült az eddig végzett hagyományőrző tevékenységéért.

[Miskolc]

2007-ben az együttest Miskolc város Múzsa díjasává választották. A műhely táncosai feladatuknak tekintik a magyarországi, a felvidéki és az erdélyi néptáncok hagyományhű ápolását, és a koreográfiák megtanulásán kívül a néptánc improvizáció magas szintű tolmácsolását. Előtérbe helyezik a magyar tánchagyomány megismerését és megismertetését, ami egyúttal lehetőséget ad arra is, hogy fogékonnyá tegyen bárkit egy olyan művészeti ág élményvilága iránt, amely a zenével és a költészettel egyenrangú. Az együttes 2010-ben és 2012-ben egy-egy nagy túrnén vett részt Mexikóban, az idén pedig Izraelben és Németországban képviselték Magyarországot és Miskolcot. Tánckarvezetők: Bárdos Zsuzsanna és Körmöndi Tamás Művészeti vezetők: Kiss Anita és Maródi Attila Igazgató: Jóna István

23

Újfigurás Táncegyüttes A Művészeti Középiskola Újfigurás Táncegyüttese a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola Táncművészeti Tagozatának 12-13. évfolyamos növendékeiből alakult, akik ebben az együttesi felállásban 3 éve táncolnak együtt. A jövő táncművészeti, hívatásos táncosai, táncpedagógusai, koreográfusai, táncos szakemberei, színházi táncosai közismereti és szakmai tanulmányaik mellett szabadidejükben is táncolnak. Teszik mindezt azért, mert létformájuk a tánc, ami összetartja közösségüket és megfűszerezi a hétköznapi élet kőlevesét.

[Nyíregyháza]

A néptánc szakma szóló és csoportos versenyein az együttes több alkalommal nyert együttesi nívódíjat, fődíjat, ill. szóló táncosi díjakat. Legutóbbi sikerüket a Néptáncosok Országos Bemutató Színpada c. rendezvénysorozatán aratták, ahol a Kiválóan minősült címet szerezték meg. Az együttes vezetői: Szilágyi Zsoltné Ujlaki Marianna és Szilágyi Zsolt néptánc pedagógusok. Kísér: a Bürkös Zenekar

SZABAD A VÁSÁR! Mióta a világ világ, a vásárok mindig az adásvevés-cserélés céljára szolgáltak. Mindig olyan helyeken tartottak vásárokat, amelyek földrajzi fekvése kedvező volt:

hátrébb került a sorban. Másik regula szerint az egy mesterséghez tartozók közül mindig az idősebb, tekintélyesebb mesterek foglaltak helyet a sor elején, majd életkor szerint követték őket az ifjabbak. Egy fiatalabb csak akkor léphetett előrébb, ha a sor elejéről kiesett egy idős mester.

• •

Nyílhúzás

Vásárhelyek

• •

fontos átkelőhelyeknél, forgalmas szárazföldi és vízi utak kereszteződésénél, hegyvidék és síkság találkozásánál, egy-egy vidék központi településén.

Sok település a nevében is őrzi a régi vásárok emlékét vagy a vásár szóval, vagy a vásár napjának nevével: • • • •

Vásárosnamény (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Hódmezővásárhely (Csongrád megye) Dunaszerdahely (volt Pozsony megye, Szlovákia) Szombathely (Vas megye)

Az árusok sorrendjének kijelölése gyakran nyílvetéssel (nyílhúzással), azaz sorsolással történt. Valamikor valóságos nyíllal végezték, de a 19. században a nyíl már fémből készült lapocska, kerek érme vagy egyik felén lapos golyó volt, amelybe számokat véstek, vagy ritkábban a mesterek monogramjait ütötték bele. A sorsolás úgy zajlott, hogy ezeket a nyilakat beletették egy kalapba, jól összerázták, majd mindenki húzott egyet. A sátrakat aztán a sorsolásnak megfelelő sorrendben állították fel. Az egy mesterséghez tartozók sátrai sokszor hosszú utcasorokat alkottak.

Sátorverés A vásárokban a legtöbb árus egyszerűen felállítható, ponyvával letakart sátorban árulta a portékáját. Az azonban nem volt mindegy, hogy ki hol verte fel a sátrát: forgalmas vagy félreeső helyen-e. Hogy ne történjen emiatt veszekedés, a helyfoglalás rendjét különböző előírásokkal próbálták szabályozni. Általános szabály volt például, hogy a helybeli mesterek mindig előnyösebb helyen árulhattak, mint az idegenek. Minél messzebbről jött valaki, annál

24

25

Alkudozás

Komédia

Az alku szorosan hozzátartozott a vásárhoz: nem csak a vevők igyekeztek lejjebb alkudni az árakat, hanem maguk az eladók is elvárták, hogy alkudjanak a portékájukra. Az alku volt a vásár legérdekesebb, legizgalmasabb jelenete: az eladó dicsérte, a vevő pedig becsmérelte az árut; az egyik fölfelé, a másik lefelé igyekezett húzni az árát. Az volt ilyenkor a szokás, hogy az összeg kimondásakor egymás tenyerébe csaptak. Addig egyezkedtek, addig csapkodták egymás tenyerét, míg végül mind a kettő engedett, és rendszerint a két érték között félúton állapodtak meg. A megegyezést ugyancsak kézfogással pecsételték meg („Itt a kezem, nem disznóláb!”), illetve gyakran áldomást is ittak a jól sikerült vásár után. Alkudni csak az első vevővel nem alkudtak – azért, hogy ne vigye el a szerencséjüket! Az első vevőnek akár még veszteség árán, alku nélkül is odaadták az árut annyiért, amennyiért kérte, mert úgy hitték, hogy különben nem lesz szerencséjük a vásárban. Úgy tartották, hogy a tőle kapott első pénz szerencsét hoz: „Phű, phű, apád, anyád ide jöjjön!” – szavakkal megköpdösték és a többitől külön rakták.

„Sokan csak azért mentek a vásárba, hogy a komédiák előtt ácsorogjanak. Nem közönséges élvezet és szórakozás volt számukra a kikiáltók beszédeit hallgatni, a csalogatóul bemutatott szereplőket és a produkcióikat látni. Minden komédia előtt másmás bámulnivaló húzta mágnesként a kíváncsi embereket. Hát még a tapasztalatlan gyereksereget! ... Mulattató jelenettel csalogatta egyik komédiás a bámészkodó közönséget. Kivezetett a komédiából egy szamarat a tömeg elé, és megkérdezte tőle: Ki a részeges? A szamár kikeresett egy férfit, és hajtogatta előtte a fejét a közönség nagy hahotájára.” (Hódmezővásárhely)

26

Vásárfia A vásárból senki nem tért haza üres kézzel; vásárfiát (ajándékot) még az is vett, aki csak szórakozni, bámészkodni ment a sokadalomba. Sokan apró csecsebecséket, filléres cukorkákat, játékokat vittek az otthon maradottaknak ajándékba, de a legnépszerűbb vásárfia mindig a mézesbaba (mézeskalács) volt. Az ügyes kezű mesterek olyan sokfélét készítettek, hogy mindenki talált kedvére valót: a kislányoknak pólyás babát, piros szívet vásároltak, a kisfiúk lovat, huszárt, kardot, pisztolyt kaptak. A nagylányoknak szépen díszített tükrös szívet vett a kedvesük, melynek felirata elárulta a legény érzéseit: „Szív küldi szívnek szívesen.” A legények gyakran gyűrű, fülbevaló, gyöngysor ajándékozásával is jelezték udvarlási szándékukat – így kétszeresen is boldog volt az a leány, aki vásárfiával tért haza a sokadalomból.

NAGYKÁLLÓ-HARANGOD Ha nyár, akkor Téka tábor 2014. július 19-én immár 30. alkalommal nyitja meg kapuit Kelet-Magyarország legnagyobb hagyományőrző tábora, a Téka Népművészeti Tábor. 1985 óta, minden év július utolsó hetében táborlakók, zenészek, táncosok és kézművesek töltik meg vidám élettel a dombok által övezett Harangodot. Ekkor kerül megrendezésre Nagykálló egyik legrangosabb, nemzetközileg is ismert és elismert rendezvénye, a TÉKA NÉPMŰVÉSZETI TÁBOR. Napközben különböző kézműves foglalkozásokkal várjuk a táborba érkezőket, lesz agyagozás, bőrművesség, csipkeverés, csuhézás, fafaragás, gyöngyfűzés, gyékényezés, kemencézés, kovács-mesterség, nemezelés, szövés, vesszőzés. Lesz tánctanítás és hajnalig tartó táncházak, ahol a vidám közönségnek a Bürkös Zenekar, a „Zöldsátor” Zenekar (gyimesi, moldvai) és a Galga Zenekar, Pál István „Szalonna” vezetésével húzzák majd a talpalávalót. 2014-ben 30 órás táncházban mulathat a tábor apraja nagyja. Nagykállói Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 4320 Nagykálló, Kossuth út 8. Telefon/fax: (42) 263-141; (42) 563-067 E-mail: [email protected] Web: www.nagykalloharangod.hu Táborvezető: Borsiné Sveda Anita Telefon: 06/30-257-70-65 E-mail: [email protected]

27

FESZTIVÁLIRODA: NAGYKÁLLÓI KIEMELTEN KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. 4320 Nagykálló, Kossuth út 8. Telefon/fax: (42) 263-141; (42) 563-067 E-mail: [email protected];

Web: www.kallofeszt.hu Fesztiváligazgató: Borsiné Sveda Anita Telefon: 06/30-257-70-65 E-mail: [email protected]

A rendezvény médiatámogatói: