XXI. Kecskeméti Népzenei Találkozó 2007. szeptember 20-23. a Kodály év jegyében Szeptember 13-30. Mónus Béla fafaragó kiállítása Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ A Gránátalma- és Király Zsiga-díjas alkotó 1954-ben született Kecskeméten iparos szülők gyermekeként. 1979-óta foglalkozik fafaragással. Úgy véli: a fák hosszú életük során erezetükben, gyökereikben, repedéseikben őrzik meg "emlékeiket". Ezek felkutatása segíti őt egy-egy szobor elkészítésében. Az utóbbi évtizedben főleg nagy méretű, szabad téri alkotásokat készített. A budapesti Állatkertben több munkája is látható. Kecskemét testvérvárosában, Rodostóban zágoni "Mikes tölgyből" készítette el Mikes Kelemen emlékművét. Látogatható: szeptember 30-ig naponta 10-18 óráig szeptember 20-23-ig naponta 10-20 óráig Szeptember 14-23. Népművészeti kirakodóvásár Mesterségbemutatók: szeptember 21-23. Helyszín: Főtér Szeptember 20-21. délelőtt Rendhagyó órák Kecskemét általános iskoláiban és középiskoláiban A népzene minél szélesebb megismertetése érdekében az idei népzenei találkozónak is meghatározó rendezvényei a város iskoláiban megszervezett azon programok, amelyben a felnövekvő nemzedékek autentikus előadókkal ismerkedhetnek meg, rendhagyó órák keretében. Szeptember 20-23. Lemezbörze és kiadványvásár Helyszín: Főtér A Periferic Records, a Fonó, a FolkEurópa, az Etnofon, a TIMP Kiadó, a Mezőgazda Kiadó, az MTA Zenetudományi Intézete és a Hagyományok Háza mutatják be a népzene témaköréhez kapcsolódó kiadványaikat. Szeptember 20-23. Míves hagszerek - kiállítás a Magyar Hangszermíves Céh szervezésében Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ A Magyar Hangszermíves Céh kiállításán népi, historikus és klasszikus hangszerészek mutatkoznak be. Közös bennük, hogy mindannyian kortársaink és műfajuktól függetlenül kimagasló alkotók. Munkáikat világszerte megbecsülik, talán éppen idehaza ismerik őket legkevésbé.
A kiállítás egyik különlegessége Bársony Mihály, a Népművészet Mestere (1915-1989) tiszaalpári műhelyének bemutatása, amely az egyetlen épségben megőrzött hagyományőrző hangszerkészítő hagyaték Magyarországon. A hangszerkészítők alkotásai nem egy gyűjtemény darabjait képezik, hanem a mesterek legfrissebb munkái. Nemcsak megcsodálhatók, hanem akár meg is vásárolhatók." Látogatható: naponta 10-20 óráig Szeptember 20-23. Cantus Hungaricus, Kodály Zoltánhoz vezető képek – Móser Zoltán fotókiállítása Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ A tárlat a Kodály nyomát kereső Móser Zoltán képes beszámolója az életműről. Az ének, a zenemű fekete-fehér képekben elbeszélve. A fotóművész képei emléket állítanak Kodálynak, melyek a múlt örökségének és a magyar népdal szeretetével készülnek. Látogatható: naponta 10-20 óráig Szeptember 20-23. A népzenekutató Kodály Zoltán – fotó- és dokumentumkiállítás Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ A Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Központja fotó- és dokumentumkiállítással emlékezik a 125. éve született Kodály Zoltánra. A jubileumi tárlat Kodály életének jelentősebb pillanatait, állomásait idézetekkel, népzenei feljegyzésekkel, kortársai gondolataival és archív fotókkal illusztrálja. A világhírű művész és zenepedagógus tudományos pályáját mutatja be, kizárólag kutatómunkájára fókuszálva. A szakmai tervet dr. Pávai István, a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Központjának vezetője készítette. Szeptember 20-23. Gyűjtés közben – fotókiállítás Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ A magyar táncházmozgalom nem csak a városi fiatalok folklórhoz kapcsolódó klubéleteként fejtette ki hatását. A táncházmozgalom zenészei és táncosai egyben egy soha nem látott mértékű népzene-, és néptáncgyűjtést is elindítottak. E terepmunka dokumentumait vonultatja fel a Hagyományok Háza rendezésében összeállított kiállítás, melyben az elmúlt 35 év gyűjtéseinek képeit láthatjuk. Egy-egy találkozás pillanatai ezek. Olyan pillanatok, amelyekben lelkes, elhivatott fiatalok elkezdték újrafonni a hagyomány elszakadni látszó fonalát. Szeptember 20., csütörtök 17 óra A XXI. Kecskeméti Népzenei Találkozó és a Míves hangszerek, valamint a Cantus Hungaricus kiállítások megnyitója Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ Megnyitja: dr. Zombor Gábor, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere és Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója
Közreműködik: Petrás Mária népdalénekes
19 óra Irodalmi est Közreműködnek: Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter színművészek, valamint a Fonó Zenekar Helyszín: a Népi Iparművészeti Gyűjtemény udvara Az előadáson részletek hangzanak el Szent Gellért nagy legendájából, a Madách-Rimay kódexből, az Esterházy-énekgyűjteményből, valamint Arany János, Mikszáth Kálmán, Juhász Gyula, Nagy László és Győry Attila műveiből. A művészi összhatást a házigazda Fonó Zenekar muzsikája, valamint a szabadszállási Birkás Pincészet borai egészítik ki. 19 óra „Kecskemét is kiállítja...” Közreműködik: a Kecskemét Táncegyüttes, valamint kecskeméti népzenészek és énekesek Helyszín: Főtér Szeptember 21., péntek 10 óra Kálmán Lajos Országos Népdaléneklési Verseny Helyszín: Református Gimnázium A kecskeméti Tanítóképző Főiskolán számos hallgató végzett a verseny névadójának, Dr. Kálmán Lajos népzenekutató-pedagógusnak növendékeként, akik a népzene elkötelezett hívei, s munkásságának továbbvivői lettek. A pávakörök, amatőr muzsikusok, énekesek gyakran fordultak hozzá segítségért, mely kéréseknek mindig eleget tett. Az első ízben meghirdetett Kálmán Lajos Országos Népdaléneklési Versenyre 48 magyarországi középiskolás jelentkezett. A megmérettetés napján valamennyien egy szabadon választott, maximum 4 perces népdalcsokrot mutatnak be. A zsűri tagjai lesznek: Birinyi József a KÓTA társelnöke, Paksa Katalin népzenekutató, Sebestyén Márta népdalénekes és Sebő Ferenc népzenész. Az általuk kijelölt három legkiválóbb énekes közreműködik a szeptember 22-i kecskeméti gálaműsorban, mely Kodály Zoltánnak állít emléket. 10 óra Prímásverseny Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ, A Hagyományok Háza és a kecskeméti Erdei Ferenc Kulturális Központ közösen meghirdetett táncházzenei prímásversenyét a XXII. Kecskeméti Népzenei Találkozón, 2007. szeptember 21-én 10.00 órától bonyolítjuk le, az EFMK Színháztermében. Itt minden hegedűsnek két versenyszámot kell előadnia: egy kötelező és egy szabadon választott programot, egyenként 5-5 perc időtartamban. A kötelező versenyszámban kalotaszegi, vagy szatmári muzsikát kell előadni, a szabadon választott versenyszámnak a magyar népi hegedűjáték egy másik táji változatát kell képviselnie.
A jelentkezők: Csonka Ferenc (Becse, Szerbia), Hegedűs Gergely Dávid (Kecskemét), Hegedűs Máté (Kecskemét), Horsa István (Komárom), Keller Dániel (Kecskemét), Kovács Márton (Maklár), Maruzsenszki Andor (Kiskunhalas), Noga Michal (Kassa, Szlovákia), Soós Csaba (Budapest) A zsűri tagjai: dr. Halmos Béla népzenekutató, Kelemen Barnabás hegedűművész, Radics Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes vezető prímása, Salamon Beáta zenész, zenetanár és Vavrinecz András népzenekutató, a Hagyományok Háza népzenei szakelőadója. A verseny fődíja egy 800.000,- Ft névértékű mesterhegedű, a magyar hangzásverseny-győztes Gollob Balázs – Bárdi Szabolcs műhelyből. 15-18 óra „Népzenei sokadalom” - népművészek, népzenei együttesek műsora Helyszín: Főtér 19 óra Kodály után 100 évvel - gálaműsor Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ A „Kodály után, száz évvel” címet viselő hagyományőrző gálaműsor egy, a népzenekutatás és a népművészet művelői számára egyaránt kiemelkedően fontos évforduló kapcsán kívánja felhívni a figyelmet az élő zenei- és tánchagyomány mai állapotára. Nemrég volt száz éve ugyanis annak, hogy Kodály Zoltán, majd az ő ösztönzésére Bartók Béla is 1906-ban elkészítették első népzenei fonográffelvételeiket. Az első gyűjtések, majd az első autentikus népzenei hangzóanyagot tartalmazó kiadványok egy, a világon példa nélkül álló „folklórdokumentációs mozgalmat” indítottak el. A magyar hivatásos népzenekutatók és amatőr népzenegyűjtők százainak munkája eredményeképpen bizton állíthatjuk, hogy mára mi, magyarok tudunk a legtöbbet Európa nemzetei közül a saját népzenei hagyományunkról. A Kodály-évforduló alkalmából megrendezendő gálaműsorunkban szeretnénk felmutatni, hogy a zeneszerző népzenekutatói munkásságának terepén, a Kárpát-medence különféle régióiban máig élő gyakorlatként találkozhatunk az éneklés, muzsikálás, vagy a tánc hagyományával. A kortárs közkultúra szerves része ez a műveltség, hiszen mai, élő emberek saját, művészi szintű, ugyanakkor természetes, organikusan kifejlődött kifejezőeszközeit láthatjuk benne. Száz éve, amikor megindult a hagyományos kultúra szisztematikus dokumentálása, a gyűjtők a tudatos értékmentés szándékával kezdték rögzíteni a népélet egyes fragmentumait. Ezzel egy időben ezek a szakemberek felismerték a közösségi társadalmi rendszerek fellazulását, és sokan – köztük maga Kodály is – a huszonnegyedik órát emlegették. Most, száz évvel egy ilyen meghatározó pillanat után, mi is érzékeljük a hagyományos kultúra rendszerének felbomlását. Ugyanakkor azt is látjuk, mennyire fontos, hogy mi, magyarok, és velünk együtt a Kárpát-medence többi nemzetei, ha töredékesen is, de még mindig szemtől-szemben találkozhatunk azzal az önmagunkkal, melyet Európa más népei már csak a múzeumokban, vagy művelődéstörténeti kiadványokban láthatnak. Régiónkban még mindig szép számmal fellelhetők a népzene azon nagy tudású, sokszor lélegzetelállítóan virtuóz hagyományőrzői, akiknek muzsikáját immár a nagyvárosi koncerttermek közönsége is befogadni látszik. Zenéjük olyan bensőséges, magával ragadó értékeket hordoz, amelyek
semmilyen más zenei műfajban nem mutatkoznak. Úgy véljük, hogy ezen értékek felmutatása fesztiválunk elsődleges feladatai közé tartozik. A gálaműsor résztvevőit elsősorban Kodály Zoltán és Bartók Béla gyűjtéseinek tájegységeiről válogattuk össze, de célunk nem lehet csak e régiók népzenéjének leltárszerű bemutatása. Sokkal inkább szeretnénk hangsúlyozni, hogy a nagy elődök népzenegyűjtői munkássága nem maradt követők nélkül, és hogy ennek a nagyszabású, immár évszázados múltra visszatekintő szakmai érdeklődésnek a magyar nyelvterület (és szomszédságának régiója) még ma is kiváló terepet szolgáltat. Alföld - Kupuszinai (bácskertesi) rezesbanda (v. Bács-Bodrog m., Bácskai Duna mente, Szerbia) - Tisszaalpári hagyományőrzők – tekerő, klarinét, ének (Bács-Kiskun m., AlsóTiszavidék) - Kádár Ferenc – ének, furulya (Körösladány, Hajdú-Bihar m., Körösök vidéke) - Dobcsák János és Dobcsák Béla – ének, klarinét (Szomotor, v. Zemplén m., Bodrogköz, Szlovákia) - Méhkeréki zenekar Szabó Gábor vezetésével (Békés m., Körösök vidéke) Felföld - Pál István dudás (Tereske, Nógrád m., Palócföld) - Holecz Ilona - ének (Alsóbodok, v. Nyitra m., Zoborvidék, Szlovákia) - Kürti zenekar Anyalai Sándor vezetésével (v. Komárom m., Vág-Garam köze, Szlovákia) - Viliam Slovák – ének, furulya, fujara (Málnapatak-Hidegkút, v. Nógrád m., Polyánhegyalja, Szlovákia) - Tótraszlavicai zenekar Štefan Žolták vezetésével (v. Sáros m., Szlovákia) Dunántúl - Bátai tamburazenekar Balogh László vezetésével (Tolna m., Sárköz) - Bogádmindszenti zenekar Belány János vezetésével (Baranya m., Ormányság) - Dömötörffy Józsefné és Szakál Miklósné – ének (Nemespátró, Belső-Somogy) - Gadányi Pál horvát dudás és tanítványai (Tótújfalu, Somogy m., Drávamente) Moldva és Bukovina - Illés Imréné – ének (Andrásfalva/Érd, Bukovina) - Gusás József – furulya (Dózsaújfalu, Szeret mente, Moldva, Románia) - László Erzsébet – ének (Pusztina, Tázló mente, Moldva, Románia) - Alexandru Iancu – hegedű és Antim Ioan – koboz (Sănduleni, Prăjoaia, Tázló mente, Moldva, Románia) Erdély - Erdőszombattelki zenekar Varga László vezetésével és az Ördöngösfüzesi Hagyományőrző Együttes (v. Szolnok-Doboka m., Mezőség, Románia) - Magyarpéterlaki zenekar Csíszár Aladár vezetésével (v. Maros-Torda m., Maros mente, Románia) - Tímár Viktor – furulya, hegedű és Tímár János - gardon (GyimesközéplokHidegségpataka, Gyimes, Románia)
Utána Táncház Házigazda: a Méta együttes Szeptember 22., szombat 10 óra Tudományos tanácskozás: Kodály Zoltán zeneoktatási koncepciója és a mai magyar népzeneoktatás Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ A tanácskozás aktualitását a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzenei tanszakalapítása (szept. 18.), valamint a Kodály évad adják meg. A fórum célja néhány vitaindító előadás után (Eredics Gábor, Ördög Mária, Ittzés Mihály, Joób Árpád), felkért hozzászólók bevonásával kialakítani egy termékeny vitát az alábbi témákban: Szolfézs vagy hangszerismeret: utak a kottaolvasáshoz A népzene, mint kötelező tantárgy Az auditív zeneoktatási módszertan elmélete és gyakorlata A népdal szerepe a hangszeroktatásban A hagyományőrzés viszonya a népzene piaci hasznosításával Organikus zenepedagógiai eljárások a néphagyományban A tanácskozásra szeretettel várjuk mindazokat a szakembereket, aki a népzene oktatásával, a zeneoktatás módszertanával, a Kodály-módszer alkalmazásával elméletben, vagy gyakorlatban foglalkoznak, valamint minden olyan érdeklődőt, akit foglalkoztatnak a népzene társadalmi szerepének kérdései. 10-12 és 16-19 óra „Népzenei sokadalom” - népművészek, népzenei együttesek műsora Helyszín: Főtér 19 óra Két nomád nemzedék - gálaműsor Helyszín: Főtér 1988-ban, 16 évvel a táncházmozgalom kibontakozása után Magyarország legnevesebb népzenei együttesei egy nagyszabású, közös koncertet adtak a szegedi Dóm téren. Ez az a zenész generáció, melynek indíttatásairól, egyáltalán a magyar folklór mozgalom „táncházas újhullámáról” e hőskorszak neves költőinek, publicistáinak, fotóművészeinek közreműködésével született meg a Nomád nemzedék című kiadvány. Ilyen, közös koncertet a magyar népzenei mozgalom muzsikusai azóta sem adtak. Most, 19 évvel az emlékezetes szegedi előadás után, a Kecskeméti Népzenei Találkozó keretében ismét találkoznak. A „Két nomád nemzedék” címmel viszont arra szeretnénk utalni, hogy az általuk elkezdett munka nem maradt követők nélkül. Műsorunkban ugyanis nem csak ennek a hőskorszaknak az emlékeit szeretnénk feleleveníteni, hanem felmutatjuk azt is, hogy a magyar népzenei mozgalom immár második zenészgenerációja hirdeti lemezeivel, táboraival, táncházaival, koncertjeivel egyaránt hagyományos kultúránk értékeinek nagyszerűségét ország, s világ színe előtt. Hál’ Istennek ez a sor itt sem szakad meg, hiszen mögöttük immár tanítványok egész hada sorakozik. Reméljük Találkozónkon velük is találkozhatunk, hol a műsorok nézőközönségeként, hol a táncházakban, hangszerrel a kézben…
A műsorban közreműködnek: Halmos Béla, Sebő Ferenc, Sebestyén Márta, Téka, Ifj. Csoóri Sándor, Muzsikás, Ökrös Zenekar, Vujicsics, Egyszólam, Békés Banda, Fonó Zenekar, Méta, Zurgó, Szigony, Magyar Dudazenekar, Csík Zenekar, Üsztürü. Rossz idő esetén a gálaműsor az Erdei Ferenc Kulturális Központban kerül bemutatásra. Utána Táncház Házigazda: a Téka együttes Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ Szeptember 23., vasárnap 10-18 óra Játszóház a Hagyományok Háza szervezésében A játszóházban a tárgyalkotó népművészet és az egyes hagyományos, kézműves mesterségek anyagaival és technikáival ismerkedhetnek a gyerekek. A nemezelés, a kötélverés, a madzagszövés, a papírmerítés és a rongybaba-készítés során a gyerekek játékos formában kipróbálhatják kézügyességüket, majd a saját kezűleg készített játéktárgyakat természetesen haza is vihetik. 15-18 óra „Népzenei sokadalom” - népművészek, népzenei együttesek műsora Helyszín: Főtér 19 óra Bartók-trilógia - I. tétel: Kincses Felvidék Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes Korunkat a változás jellemzi. Változik gazdasági környezetünk, a társadalom, amiben élünk, változnak szokásaink, a kultúránk, változunk mi magunk is. Ebben az átalakuló világban nehéz kapaszkodót találni, mert – az állandónak és változatlannak hitt – hagyományhoz való viszonyunk is átalakulóban van. Nem elégszünk már meg a személyes tapasztalatok, közvetítők által vagy filmről, hangszalagról megismert folklór reprodukálásával. Keressük és megmutatjuk, amit ebből a kultúrából ma aktuálisnak, magunkra nézve érvényesnek, értékesnek tartunk, keressük, meghatározzuk és elhelyezzük magunkat a saját nyelvünkön, a mi világunkban. A Kincses Felvidék című műsorával a Magyar Állami Népi Együttes a magyarországi hivatásos együttesek között először foglalja össze a Felvidék etnikailag sokszínű tánc- és zenekultúráját. Kiindulásként azon tájegységek anyagából merítettünk, ahol Bartók népzenekutatói munkássága is elindult (Gömör, Zoborvidék, Felső-Garam mente stb.), ám az igazi szándék nem egy leltár bemutatása volt, hanem inkább Bartók Kárpát-medencekoncepciójának érzékeltetése. A Bartók-évforduló jó alkalmat kínál Bartók Béla géniuszának újbóli felfedezésére. Ráirányítja figyelmünket arra az életműre és gondolkodásmódra, mely mintaként szolgál számunkra is. Eszerint a népzene és néptánc minél tökéletesebb megismerése után, abból kiindulva, saját, mai, aktuális nyelvünket kell megalkotnunk.
A Kincses Felvidék a Bartók-trilógia első része, melyben az együttes a forráshoz legközelebbi, ahhoz leginkább hasonlító formában mutatja be az „eredetit”. Az ezt követő részek, melyek a közeljövőben kerülnek színre, az absztrakció egyre magasabb szintjén követik Bartók útját, és jutnak el az inspiráló mintától a kortárs nyelvig.
Prológus
Egy pár – Zoborvidék Kanászoké – Ipolybél (Ipoly mente), Tardoskedd, Kéménd (Vág-Garam köze) Dudacsárdás – Ipoly mente Góralski – Szuchahora (Árva) Oláhos – Kisdobra (Bodrogköz) Csárdás és fogás – Bodrogköz Csárdás – Magyarbőd (Abaúj) Karikázó és karička – Imreg, Céke (Zemplén) Krucena, Do šaflika – Sáros Verbuňk, čardaš – Opálhegy, Parnó (Zemplén) Pásztorbotoló – Gömör Dudanóták – Zsére (Zoborvidék), Kürt (Vág-Garam köze) Rozkazovačky – Nagyócsa (Polyánhegyalja) Ruszin chorovodok – Kijó (Sáros) Odzemok – Háromszlécs (Liptó) Hajduch, šuchom – Rimakokova (Gömör) Vasvári és csárdás – Gömör
Epilógus Az előadás magyarországi és szlovákiai alkotók közös munkája.
Zene: Agócs Gergely Koreográfusok, tánctanárok: Furik Rita, Kökény Richárd, Mihályi Gábor, Richtarcsik Mihály, Hégli Dusán, Lépes Anikó, Stanislav Marišler, Lindá Luptáková, Vladimír Michalko, Marianna Svoreňová
Látvány, díszlet: Kovács Gerzson Péter Grafika: Kovács Bori Vilma Videómunkák: Ernst Süss, Digitart Kft. Viseletek: Furik Rita Vezető koreográfusok: Hégli Dusán, Mihályi Gábor A rendező munkatársa: Mihályi Gábor Rendező: Kovács Gerzson Péter (Harangozó-díjas és Lábán Rudolf-díjas)
Közreműködik a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara.
Zenekarvezető-prímás: Pál István Tánckarvezető: Kökény Richárd Asszisztensek: Bakos Gabriella (Harangozó-díjas) Nemes Szilvia Varga Péter
Művészeti vezető: Mihályi Gábor (Harangozó-díjas)
Rossz idő esetén a gálaműsor az Erdei Ferenc Kulturális Központban kerül bemutatásra.
Egyéb programok: Szakmai filmek vetítése Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ Szeptember 21., péntek 15-18 óráig Szeptember 22., szombat 15-18 óráig Szeptember 23., vasárnap 10-15 óráig Bereczki Csaba: Életek Éneke I-IX. (2007) Bartók Csaba: „Írígyelik a cigányok, hogy én zsigulival járok” – Potta Géza portréfilmje (2006) Bakos Katalin: Kodály és Bartók nyomában a Felvidéken (2006) Szakály István: Gömöri cigányok (2006) Beszélgetés a mesterekkel Helyszín: Erdei Ferenc Kulturális Központ, Szeptember 21., péntek 15 óra Pál István tereskei dudással beszélget Agócs Gergely népzenekutató. Szeptember 21., péntek 16 óra Szóráth János tiszaalpári klarinétossal beszélget Szerényi Béla népzenekutató. Szeptember 21., péntek 17 óra Csíszár Aladár magyarpéterlaki prímással beszélget Pávai István népzenekutató. Kiegészítő program: szeptember 22., szombat Harmadik Magyar Dorombfesztivál Helyszín: Kecskeméti Ifjúsági Otthon Minden programra a belépés díjtalan! Információ: Erdei Ferenc Művelődési Központ (Kecskemét) – Koós Ildikó, Orbán Mariann Telefon: 76/503-880 Hagyományok Háza (Budapest) – Agócs Gergely, Mohácsy Albert Telefon: 1/225-5063
Támogatók: Kecskemét Város Önkormányzata, NKA, Gollob Balázs és Bárdi Szabolcs hegedűkészítők, Birkás Pincészet-Szabadszállás Médiatámogató: m2
