XXI. ÉVFOLYAM 6. SZÁM SZEPTEMBER 17. T A R T A L O M SZEMÉLYI RÉSZ

XXI. ÉVFOLYAM

6. SZÁM

2010. SZEPTEMBER 17.

VAS M EGY E ÖN KORMÁNY ZA TÁNAK ÉR TESÍ TİJ E TARTALOM SZÁM

TÁRGY

OLDAL

SZEMÉLYI RÉSZ 106/2010. (IV.30.) sz. határozata

A Gayer Gyula Emlékplakett adományozásáról

793

169/2010. (IX. 17.) sz. határozat

A Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgatójának megbízásáról

793

170/2010. (IX. 17.) sz. határozat

A Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet igazgatója közalkalmazotti jogviszonyának közös megegyezéssel történı megszüntetésérıl, valamint a megüresedett álláshely betöltésére vonatkozó pályázati kiírásáról

794

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK 14/2010. (IX. 17.) ö. rendelet

A Vas Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési elıirányzatainak módosításáról

794

15/2010. (IX. 17.) ö. rendelet

A megyei önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 10/1995. (VI. 19.) rendelete módosításáról

813

16/2010. (IX. 17.) ö. rendelet

A megyei önkormányzat vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 10/2007. (VI. 8.) rendelete módosításáról

865

KÖZGYŐLÉSI HATÁROZATOK 147/2010. (IX. 17.) sz. határozat

A tárgysorozat elfogadásáról

869

148/2010. (IX. 17.) sz. határozat

A lejárt határidejő közgyőlési határozatok végrehajtásáról, valamint a közgyőlés legutóbbi ülése óta történt fontosabb döntésekrıl, eseményekrıl szóló beszámoló, és a közgyőlés elnökének saját hatáskörben végrehajtott elıirányzatváltoztatásáról szóló tájékoztatójának elfogadásáról

870

149/2010. (IX. 17.) sz. határozat

A Vas Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési elıirányzatainak módosításáról készült könyvvizsgálói vélemény elfogadásáról

870

150/2010. (IX. 17.) sz. határozat

Szándéknyilatkozatról gazdasági társaság létesítésére

870

151/2010. (IX. 17.) sz. határozat

A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság munkájáról készült tájékoztató elfogadásáról

870


792

152/2010. (IX. 17.) sz. határozat

A megyei közgyőlés 2007-2010. évekre szóló társadalmigazdasági programja végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról

870

153/2010. (IX. 17.) sz. határozat

A megyei önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának I. félévi tapasztalatairól szóló beszámoló elfogadásáról

871

154/2010. (IX. 17.) sz. határozat

A megyei önkormányzat 2010. I félévi gazdálkodásáról készült könyvvizsgálói vélemény elfogadásáról

871

155/2010. (IX. 17.) sz. határozat

Az ivánci Vas Megyei Szakosított Otthonban megvalósított beruházásról készült beszámoló elfogadásáról

871

156/2010. (IX. 17.) sz. határozat

Az Önkormányzati elfogadásáról

Házirendjének

871

157/2010. (IX. 17.) sz. határozat

A Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. aktív ágyszámainak átcsoportosításáról

880

158/2010. (IX. 17.) sz. határozat

A Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. Csecsemı- és Gyermekgyógyászati Osztály aktív ágyainak belsı átcsoportosításáról

880

159/2010. (IX. 17.) sz. határozat

A Vas Megyei Markusovszky Kórház járóbeteg szakellátásának helyzetéról szóló tájékoztató elfogadásáról

881

160/2010. (IX. 17.) sz. határozat

A Vas Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthon pályázaton való részvételéhez hozzájárulás megadásáról

881

161/2010. (IX. 17.) sz. határozat

Az MMIK Logo Ifjúsági Szolgálat TÁMOP-5.2.5.B-10/2 Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítı programok – pályázatának támogatásáról

881

162/2010. (IX. 17.) sz. határozat

Pályázat benyújtásának támogatásáról a Magyar-Szlovén ETE programra

881

163/2010. (IX. 17.) sz. határozat

Pályázat benyújtásának támogatásáról a SzlovéniaMagyarország Operatív Program 2007-2013. második pályázati kiírására

881

164/2010. (IX. 17.) sz. határozat

Az „1000 perc a településünkért” mozgalomban kimagaslóan teljesített kistelepülési önkormányzatok támogatásáról

882

165/2010. (IX. 17.) sz. határozat

Vizesblokk felújításának támogatásáról a szombathelyi Vas Megyei Szakosított Szociális Intézetben

882

166/2010. (IX. 17.) sz. határozat

A Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás társulási megállapodásának módosításáról

882

167/2010. (IX. 17.) sz. határozat

Közösségi célú alapítvány támogatásáról

886

168/2010. (IX. 17.) sz. határozat

A Kemenesaljai Egyesített Kórház Celldömölk alapító okiratának módosításáról térítésköteles egészségügyi szolgáltatás nyújtása érdekében, valamint a kapcsolódó elıkészítı munkálatok elvégzéséhez

887

171/2010. (IX. 17.) sz. határozat

„Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról Vas megye védınıi közössége részére

171

Kórház

Sárvár

új

793


172/2010. (IX. 17.) sz. határozat

„Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról a Danubius Health Spa Resort Sárvár részére

891

173/2010. (IX. 17.) sz. határozat

„Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról az Oszkói Hegypásztor Kör részére

891

174/2010. (IX. 17.) sz. határozat

„Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról a Pinkamindszenti Tőzoltó Egylet, valamint Hosszúpereszeg Község Önkéntes Tőzoltó Egyesülete részére

891

175/2010. (IX. 17.) sz. határozat

„Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. Központi Mőtıszolgálata, valamint az Idegés Gerincsebészeti Osztálya részére

891

KÖZLEMÉNYEK Tájékoztató a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság munkájáról

892

Beszámoló a megyei közgyőlés 2007-2010. évekre szóló társadalmi-gazdasági programja végrehajtásáról

897

Beszámoló a megyei önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának I. félévi tapasztalatairól

952

SZEMÉLYI RÉSZ A megyei közgyőlés 106/2010. (IV.30.) sz. határozata a Gayer Gyula Emlékplakett adományozásáról A közgyőlés 2010. évben Gayer Gyula Emlékplakettet adományoz 1. Balogh Csaba osztályvezetınek, erdıtervezési igazgatóhelyettesnek; 2. Krancz Tibor ügyvezetınek (INNOWest Kft.); 3. Sinka András igazgatóhelyettesnek (Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség); 4. Varga László erdımővelési elıadónak, az Erdei Iskola vezetıjének; 5. Nagy Erzsébet SZMJV Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztály Kommunális és Környezetvédelmi Iroda vezetıjének. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke 2010. június 5.

A megyei közgyőlés 169/2010. (IX. 17.) sz. határozata a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgatójának megbízásáról A közgyőlés a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgatói munkakörébe 2010. október 1-jei hatállyal 2015. augusztus 31-ig – öt éves idıtartamra – Nagy Gábort bízza meg. Illetményét havi bruttó 360.000.- Ft-ban állapítja meg. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal


794

A megyei közgyőlés 170/2010. (IX. 17.) sz. határozata a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet igazgatója közalkalmazotti jogviszonyának közös megegyezéssel történı megszüntetésérıl, valamint a megüresedett álláshely betöltésére vonatkozó pályázati kiírásáról A közgyőlés 1.

a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet igazgatójának, Fekete Árpádnak a határozatlan idejő kinevezett magasabb vezetıi közalkalmazotti munkakörét - munkáját megköszönve és elismerve 2010. szeptember 30. napján közös megegyezéssel megszünteti,

2.

pályázatot ír ki az intézményvezetıi álláshely betöltésére az elıterjesztéssel egyezı tartalommal,

3.

elrendeli, hogy a pályázati eljárás eredményes lezárásáig az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátása az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzatában meghatározott helyettesítési rendre vonatkozó szabályok szerint történjen.

Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke 2010. szeptember 30. (1. pont tekintetében) azonnal (2. pont tekintetében)

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 14/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelete a Vas Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetésének módosításáról

A Vas megyei Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv., a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérıl szóló 2009. évi CXXX. törvény, és az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény alapján a következıket rendeli el: 1. § A R. 3. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A közgyőlés az önkormányzat 2010. évi költségvetése bevételi elıirányzatának fıösszegét 11,437,273 E Ftban állapítja meg. Ezen belül: 1. Megyei önkormányzat bevételi elıirányzata 11,163.688 E Ft 2. Vas megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat bevételi elıirányzata 2.606 E Ft, 3. Vas megyei Horvát Kisebbségi Önkormányzat bevételi elıirányzata 2.728 E Ft, 4. Vas megyei Német Önkormányzat bevételi elıirányzata 2.295 E Ft 5. Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás 265.956 E Ft.” 2. § A R. 6. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A költségvetés bevételi elıirányzatából mőködési célokat szolgáló forrás 6,702.691 E Ft (Ebbıl: területi kisebbségi önkormányzatoknál 7.629 E Ft, Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulásnál 199.933 E Ft), a felhalmozási feladatok finanszírozására számításba vehetı bevétel 4,734.582 E Ft (Ebbıl: Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulásnál 66.023 E Ft.) 1. Az 1/ pontban rögzített források a R. 1/A. számú mellékletében szerepelnek.” 3. § A R. 4. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A közgyőlés a finanszírozási bevételek elıirányzatát 694.934 E Ft-ban állapítja meg (Ebbıl: mőködési kiadásokra 333.484 E Ft, fejlesztési kiadásokra 361.450 E Ft), mely azonos a költségvetés pénzügyi hiányával. A pénzügyi hiány finanszírozására az önkormányzat 700 millió Ft-os hitelkerete nyújt fedezetet. „

795


4. § A R. 8. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A közgyőlés a költségvetési szervek részére 3,760.902 E Ft felügyeleti szervi támogatást biztosít, melybıl 3,694.097 E Ft mőködési, 66.805 E Ft felhalmozási célokat szolgál.” 5. § A R. 9. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A közgyőlés az önkormányzat 2010. évi költségvetése kiadási elıirányzatának fıösszegét 11,973.756 E Ftban állapítja meg. Ezen belül: ● Megyei önkormányzat kiadási elıirányzata 11,700.171 E Ft, b) Vas megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat kiadási elıirányzata 2.606 E Ft, c) Vas megyei Horvát Kisebbségi Önkormányzat kiadási elıirányzata 2.728 E Ft, d) Vas megyei Német Önkormányzat kiadási elıirányzata 2.295 E Ft. e) Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás 265.956 E Ft. (2) Az önkormányzat 2010. évi finanszírozási kiadásainak elıirányzatát 158.451 E Ft-ban állapítja meg. 2. A kiadási elıirányzaton belül intézményenként (területi kisebbségi önkormányzatokat elkülönítetten) a kiemelt elıirányzatokat a R. 1. számú mellékletének B/ pontja tartalmazza. (4) Az (1) bekezdés a) pontjában rögzített kiadási elıirányzaton belül kiemelt elıirányzatok: E Ft Önk. Hiv. Társulás Területi kis.önk 31.133 2.053 Személyi juttatások elıirányzata 3,414.656 Munkaadókat terhelı járulékok 894.221 7.731 469 Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások 2,341.277 161.069 2.660 Speciális célú támogatások 330.430 1.000 Felújítási elıirányzat 41.648 Beruházási elıirányzat 355.589 33.476 Egyéb felhalm. célú kiadások, támogatások 96.271 32.547 Támogatási kölcsönök nyújtása, törlesztése 13.083 1.447 Pénzforgalom nélküli kiadások: Tartalékok 4,212.996 Mőködési tartalék: céltartalék 1.960 Ált.tartalék 180.856 Fejlesztési tartalék: általános 2,404.480 Céltartalék 1,625.700 265.956 7.629 Költségvetési kiadási elıirányzat összesen 11,700.171 Kiadási elıirányzat mindösszesen 11,973.756 Finanszírozási célú kiadások Fejlesztési célú (hitel) 158.451 Mőködési célú Költségvetési kiadások összesen 12.132.207 „ 6. § A R. 11. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Az önkormányzat felhalmozási kiadási elıirányzata 5,095.739 E Ft, melyet költségvetési szervenként, feladatonként és célonként a R. 5. sz. melléklete tartalmazza. (2) Az 1. pontban rögzített felhalmozási kiadási elıirányzatból a felhalmozási célú kiadás 4,761.245 E Ft, a fejlesztési hitel és kötvény utáni kamattörlesztés 334.394 E Ft, az ÁFA befizetési kötelezettség 100 E Ft-ot tesz ki.”


796

7. § A R. 12. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A közgyőlés az önkormányzati hivatal 1. mőködési kiadásaira 726.689 E Ft-ot biztosít, melyet feladatonkénti bontásban a R. 4. sz. mellékletében rögzít. 2. felhalmozási kiadásaira 631.386 E Ft-ot hagy jóvá a R. 5. sz. mellékletének A/ pontjában szereplı célokra.” 8. § A R. 13. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A közgyőlés az önkormányzat pénzforgalom nélküli kiadásait (tartalékait) 4,212.996 E Ft-ban határozza meg. Ebbıl: a mőködési céltartalékot 1.960 E Ft-ban, a mőködési általános tartalékot 180.856 E Ft, a fejlesztési céltartalékot 1,625.700 E Ft-ban, általános tartalékot 2,404.480 E Ft-ban rögzíti.” 9. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Szombathely, 2010. szeptember 17. Dr. Kun László sk. megyei fıjegyzı

Kovács Ferenc sk. a közgyőlés elnöke


797

798



799

800



801

802



803

804



805

806



807

808



809

810



811

812


813


A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 15/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelete a megyei önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 10/1995. (VI. 19.) rendelete módosításáról

Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV tv. 1. §. (6) bek. a.) pontjában kapott felhatalmazás alapján Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról (a továbbiakban: Szabályzat) szóló rendeletét az alábbiak szerint módosítja. 1. § A Rendelet 9/D. számú melléklete helyébe jelen rendelet 1. számú melléklete lép. 2. § A Rendelet 9/E. számú melléklete helyébe jelen rendelet 2. számú melléklete lép. 3. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Szombathely, 2010. szeptember 17.

Dr. Kun László sk. megyei fıjegyzı

Kovács Ferenc sk. a közgyőlés elnöke

814



815

816



817

818



819

820



821

822



823

824



825

826



827

828



829

830



831

832



833

834



835

836



837

838



839

840



841

842



843


844

SZMSZ 9/E sz. melléklete KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Vas Megyei Önkormányzati Hivatal (továbbiakban hivatal) kockázatkezelési szabályzatát az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban Vhr.) 157.§-nak megfelelıen, a következık szerint határozom meg. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A kockázatkezelés célja, tartalma A SZABÁLYZAT CÉLJA A szabályzat a megyei önkormányzat kockázatkezelési eljárásának meghatározására szolgál, amely a kockázati tényezık meghatározását, azok értékelését, a kockázatokra adott válaszreakciókat és a kockázatok felülvizsgálatát foglalja magában. A kockázatkezelés révén a költségvetési szerv csökkentheti a kockázatok hatásait, illetve megelızheti a feltárt kockázatok bekövetkezését. Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 157.§-nak a alapján a költségvetési szerv, jelen esetben a hivatal vezetıje, a megyei fıjegyzı köteles a kockázati tényezık figyelembe vételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert mőködtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a hivatal tevékenységében, gazdálkodásában rejlı kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat. A hivatal vezetésének feladata, hogy azokra a kockázatokra - eseményekre vagy következményekre, amelyek lényegi befolyással lehetnek a szervezet célkitőzéseire –tudjon reagálni a szervezet oly módon, hogy lehetıség szerint elısegítse az eredeti célok elérhetıségének, teljesítésének valószínőségét, és ezzel egy idıben minimálisra csökkentse az ezt veszélyeztetı tényezık bekövetkeztének esélyét. 2. A kockázat fogalma, a kockázat kezelés meghatározása A kockázat fogalma A szervezet céljainak megvalósítása vagy teljesítése során léteznek olyan tényezık, amelyek bekövetkezése és hatása bizonytalan. Bizonytalanságuk a szervezet mőködésének, felépítésének összetettségébıl, illetve a környezet (gazdasági, társadalmi, politikai, természeti stb.) összetettségébıl és kiszámíthatatlan változásaiból fakad. Kockázat: a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínősége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv mőködését. Tágabb értelemben véve a kockázat mindazon események összességét jelenti, amelyek bekövetkezése hatással lehet a szervezet által kitőzött célok elérésére. Ez a hatás lehet negatív, illetve pozitív is. Amennyiben pozitív hatásról van szó, az definiálható úgy is, mint lehetıség. A kockázat lehet egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van a szervezet célkitőzéseire, lehet véletlenszerő esemény, hiányos ismeret vagy információ. Eredendı kockázat: a szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépı hibák elıfordulásának kockázata. Ellenırzési kockázat: az ezen hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem elızı illetve fel nem táró, a folyamatokba be nem épített ellenırzési eljárásokból fakadó kockázat. Maradvány kockázat: a kockázat csökkentésére tett azonnali válaszlépések (szervezeten belül mőködı belsı kontroll) után még fennálló kockázat. 3. A kockázat kezelıje A hivatal mőködésének alapvetı érdeke, hogy elérje célkitőzéseit, a cél érdekében végzett tevékenysége, mőködése során különféle kockázatokkal szembesül. A vezetıknek külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a kockázatkezelést minden folyamatba beágyazzák. A kockázatkezelés elsısorban a szervezet feladatellátását

845


támogató belsı folyamat. A kockázatkezelés nem azonos a kockázatok minimalizálásával, a kockázatok vállalása együtt jár adott célok elérésével.

megszüntetésével

vagy

A kockázatok értékelése alapján, a kockázati helyzetek folyamatos figyelemmel kisérése, a kockázatkezelési intézkedések státuszának és hatékonyságának vizsgálata, kockázati jelentés készítése a fıjegyzı közremőködésével, a közgyőlés elnökének a feladata. A kockázatkezelés folyamatábráját az 1.számú melléklet tartalmazza. 4. A kockázatkezelési hatókör A szervezet vezetésének feladata, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek a szervezet célkitőzéseire, tudjon válaszolni olyan módon, hogy lehetıség szerint elısegítse a szervezet eredeti céljainak elérhetıségének, teljesítésének valószínőségét, s ezzel egy idıben minimálisra csökkentse az ezt veszélyeztetı tényezık bekövetkeztének esélyét, lehetséges hatását. 1) A költségvetési szerv szervezeti egységeinek vezetıinek felelıssége és kötelessége az éves költségvetési terv kialakítása, végrehajtása és folyamatba épített ellenırzése, illetve a tevékenységrıl való beszámolás során a kockázati tényezık, elemek azonosítása, a kockázati hatás mérése, a kockázatok bekövetkezésének valószínősítése, és ennek a valószínőségnek a szervezet tőréshatárán belüli szintre történı csökkentése, illetve a bekövetkezés megelızése. 2) A kockázatelemzés felöleli a költségvetési szerv valamennyi tevékenységi területét. 3) A költségvetési szerv minden szervezeti egységének vezetıje az éves munkaterv elkészítése során elkészíti a területe célkitőzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését (azonosítás, értékelés), annak kezelési módját. 4) A költségvetési szerv minden szervezeti egységének vezetıje felméri, mi jelenthet kockázatot az adott területen és mekkora kockázat nagyságokkal lehet számolni, és a meghatározott kockázati nagyság alapján milyen intézkedéseket kell elvégezni. II. A KOCKÁZATOK KEZELÉSÉNEK FOLYAMATA A kockázatkezelés folyamatát az 2. sz. melléklet tartalmazza. 1. Kockázati tényezık azonosítása A kockázat azonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek a költségvetési szerv célkitőzéseit veszélyeztetı fı kockázatok. A kockázatok azonosítását a szervezeti egységek vezetıje végezi. A kockázatok azonosításának folyamata: • Fókusz célok meghatározása: A megyei önkormányzat fı célkitőzéseinek meghatározása az alapító okiratban, az SZMSZ-ben és Társadalmi Gazdasági programban meghatározott célok és feladatok alapján. • A kockázatok azonosításához szükséges a szervezet tevékenységeinek, a szervezeti egységek mőködési folyamatainak meghatározása. • A kockázatok azonosításának eszköze a kockázatvizsgálat. A kockázatok forrása lehet a hivatalra nézve külsı eredető kockázat, vagy a hivatal saját tevékenysége (vagy annak hiánya) hatására kialakuló belsı kockázat. A hivatalt érı kockázatok nem függetlenek egymástól, alapvetı jellegük alapján kategorizálhatók. Kockázati kategóriák: Külsı kockázatok KÜLSİ KOCKÁZATOK Infrastrukturális Gazdasági Jogi és szabályozási Környezetvédelmi

Az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája megakadályozhatja a normális mőködést. Kamatláb-változások, árfolyam-változások, infláció negatív hatással lehetnek a tervekre. A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelı megkötéseket tartalmazhatnak. A környezetvédelmi megszorítások a szervezet mőködési területén korlátot szabhatnak a lehetséges tevékenységeknek.


846

Politikai Piaci Elemi csapások

Egy kormányváltás megváltoztathatja a kitőzött célokat. Egy szervezet tevékenysége magára vonhatja a politika érdeklıdését vagy kiválthat politikai reakciót. Versenyhelyzet kialakulása vagy szállítói probléma negatív hatással lehet a tervekre. Tőz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésének képességére. A katasztrófavédelmi terv elégtelennek bizonyulhat.

Belsı szervezeti kockázat: PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK Költségvetési Csalás vagy lopás Biztosítási Tıke beruházási Felelısségvállalási

A kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. A források kezelése nem ellenırizhetı közvetlenül. Eszközvesztés. A források nem elegendıek a kívánt megelızı intézkedésre. Nem lehet a megfelelı biztosítást megszerezni elfogadható költségen. A biztosítás elmulasztása. Nem megfelelı beruházási döntések meghozatala. A szervezetre mások cselekedete negatív hatást gyakorol, és a szervezet jogosult kártérítést követelni. TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZATOK

Mőködés-stratégiai Mőködési Információs Hírnév Kockázat-átviteli Technológiai

Projekt Újítási

Nem megfelelı stratégia követése. A stratégia elégtelen vagy pontatlan információra épül. Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitőzések. A célok csak részben valósulnak meg. A döntéshozatalhoz nem megfelelı információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez. A nyilvánosságban kialakult rossz hírnév negatív hatást fejthet ki. Például a kialakult rossz megítélés csökkentheti a kívánt tevékenység terjedelmét. Az átadható kockázatok megtartása, illetve azok rossz áron történı átadása. A hatékonyság megtartása érdekében a technológia fejlesztésének/lecserélésének igénye. A technológiai üzemzavar megbéníthatja a szervezet mőködését. A megfelelı elızetes kockázatelemzés, hatástanulmány nélkül készült el a projekt-tervezet. A projektek nem teljesülnek a költségvetési vagy funkcionális határidıre. Elmulasztott újítási lehetıségek. Új megközelítés alkalmazása a kockázatok megfelelı elemzése nélkül. EMBERI ERİFORRÁS KOCKÁZATOK

Személyzeti Egészség és biztonsági

A hatékony mőködést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelı képesítéső személyi állomány hiánya. Ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat.

A kockázatkezelés stratégiai szemlélető megközelítésének kulcsa a kockázatok beazonosítása a szervezet fı célkitőzéseinek tükrében. A két leggyakrabban alkalmazott módszer közül a hivatal a kockázati önértékelés módszerét választotta kérdıívek segítségével. (3. sz. melléklet) 2.

Kockázatok felmérése és értékelése

A kockázatfelmérés célja a kockázatok megállapítása és jelentıségük szerinti sorba állítása annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínősége, és azok milyen hatással lehetnek a szervezetre, ha valóban felmerülnek.


847

A szervezeti egység vezetıje évrıl évre köteles meghatározni és aktualizálni az egység elıtt álló rövid és középtávú prioritásokat, célkitőzéseket és feladatterveket. Ezeket a célokat, célkitőzéseket az éves tervben kell rögzíteni. Az éves munkaterv elkészítését átfogó kockázatfelméréssel kell összekötni, a feladatokat egy idıben kell végrehajtani. A kockázatok értékelése történhet: • számszerően, • valamilyen minıségi ismérv szerint Számszerősíthetı kockázat: Az adott kockázat pénzben kifejezve milyen mértékő negatív irányú eltérést okozhat a megfogalmazott várható értéktıl. Nem számszerősíthetı kockázat mértéke a kockázatelemzés alapján: • alacsony • közepes • magas A szervezeti egység vezetıje által felméri az adott területet érintı kockázatok nagyságát, mely alapján kerül meghatározásra, hogy milyen intézkedéseket kell elvégezni. A kockázati értékelést a 4.sz. mellékletben leírtak szerint kell elvégezni. A folyamatlistában megadott minden egyes tevékenység szöveges magyarázattal történı kiegészítése szükséges, melyben ki kell térni a mellékletben meghatározott fókusz célokra gyakorolt hatásra (bekövetkezés valószínősége: alacsony, közepes, magas; bekövetkezı esemény Ft-ban kifejezett értéke, amennyiben ez értékelhetı pénznemben; továbbá meg kell határozni a kockázatokra adott válaszreakciók módjait. Azt is jelezni kell, ha nem kezelhetı a kockázat.) A szervezeti egység vezetıi által a fentiek figyelembevételével végezhetı el a fıfolyamatok átfogó, kockázatközpontú értékelése. A kockázat értékelı lapokat (4. számú melléklet) a szervezeti egység vezetıi továbbítják a fıjegyzı részére. Az értékelés eredményeként, tisztán láthatóvá válnak a szervezet számára, a céljai eléréséhez kapcsolódó kockázati prioritások. Kockázatok folyamatgazdái A szervezeti egység vezetıje által felmért, az adott területet érintı kockázat nagyságának alapján kerül meghatározásra, hogy milyen intézkedéseket kell elvégezni és minısíteni. Az egyes szervezeti egységeken belül a vezetık felelnek a kockázatok felismeréséért, kezeléséért (munkaköri leírásukban foglaltak szerint). A kockázati értékelést követıen a kockázati tőréshatárt meghaladó folyamatokhoz az adott szervezeti egységen belül külön folyamatgazdákat kell kijelölni. Kockázati tőréshatár A kockázatok azonosítása és értékelése után meghatározásra kerül a kockázati tőrıképesség, majd a közgyőlés elnökének döntenie kell arról, hogy - az önkormányzat stratégiai céljait figyelembe véve – az önkormányzat vállalni tudja az adott kockázatot vagy sem. Amennyiben nem vállalható fel a kockázat, akkor intézkedéseket kell tenni annak csökkentése vagy megszüntetése érdekében. Eredendı folyamat és maradványkockázat Figyelemmel kell lenni arra, hogy a csökkentı intézkedések ellenére is maradhat egy bizonyos szintő kockázat. Ezek lehetnek: • eredendı kockázat • folyamat kockázat • maradvány kockázat Az eredendı kockázat alatt beazonosított, de még nem kezelt kockázatot értjük, amelyre a szervezet a megfelelı módon fog majd reagálni. A maradványkockázat ezzel szemben a kockázat csökkentésére tett azonnal válaszlépések után még fennálló olyan mértékő kockázati szint, ami lehetıség szerint a tőréshatáron belül helyezkedik el. A folyamatkockázatok a rendszer folyamatában merülnek fel és a kontrollok mőködésével kapcsolatosak (pl. személy ismeretére való hagyatkozás, dokumentumok átszállítása egyik helyrıl a másikra) megfelelı folyamatszervezéssel csökkenthetık, elkerülhetık.

848


3. A kockázatokra adott reakciók A felmért, majd kiértékelt kockázatok tulajdonképpen a kockázatok tényleges kezelésének elıkészítését jelentették. A költségvetési évre szóló munkaterv/célkitőzések végrehajtását megakadályozó tényezık, kockázatok azonosítását követıen a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó válasz/intézkedés meghatározása szükséges. Sor kerül a konkrét lépésekre, válaszreakciókra, amelyek célja, hogy csökkentsék, illetve megszüntessék a fenyegetést jelentı kockázatokat. Kockázatkezelési stratégiák A négy alapvetı kockázatkezelési stratégia az alábbi lehet: 1. A KOCKÁZAT ELVISELÉSE: EZ ELİFORDULHAT AKKOR, HA A SZERVEZET KIALAKULT MŐKÖDÉSI RENDJE OLYAN, HOGY NAPI MŐKÖDÉSE SORÁN MINDEN BEAVATKOZÁS NÉLKÜL AUTOMATIKUSAN KEZELI A FELMERÜLİ KOCKÁZATOT, EZÉRT NINCS SZÜKSÉG KÜLÖN BEAVATKOZÁSRA. AZ IS ELİFORDULHAT, HOGY A SZERVEZET AZONOSÍTOTTA ÉS FELMÉRTE A KOCKÁZATOT, DE NINCS LEHETİSÉGE ANNAK KEZELÉSÉRE (PL. TECHNIKAI AKADÁLYOKBA, IDİKORLÁTBA VAGY ANYAGI KORLÁTBA ÜTKÖZIK). 2. A KOCKÁZAT KEZELÉSE: A LEGTÖBB KOCKÁZAT ESETÉBEN EZT ALKALMAZZUK, MERT A KOCKÁZATOS KÖTELEZİ FELADATOK LEGTÖBB ESETBEN NEM SZÜNTETHETİK MEG ÉS NEM HÁRÍTHATÓK ÁT. A KOCKÁZAT CSÖKKENTÉSE ÁLTALÁNOSAN A BELSİ KONTROLLRENDSZER CÉLJA ÉS FELADATA. 3. Kockázat átadása: Ebben az esetben a kockázat bekövetkezésének valószínősége nem csökken, hatása nem változik, azonban a kockázatviselı személye módosul. Tipikus példa lehet rá a fedezeti ügylet, vagy biztosítás kötése, esetleg a mővelet olyan partnernek történı átadása, aki felkészült a kockázat kezelésére. A biztosítás megkötése esetén felmerül a kérdés, hogy a biztosítási összeg mit foglaljon magában, hiszen az egyszerő kármentesítés nem feltétlenül csökkenti az esemény bekövetkezése miatt történt esetleges reputáció-vesztést, míg a tevékenység átadásával esetleges lehetséges hasznokról is lemond a szervezet. 4. A KOCKÁZATOS TEVÉKENYSÉG BEFEJEZÉSE: EGYES KOCKÁZATOK NEM CSÖKKENTHETİK ELFOGADHATÓ SZINTRE, CSAK MEGSZÜNTETHETİK AZ ADOTT TEVÉKENYSÉG MEGSZÜNTETÉSÉVEL. A KÖLTSÉGVETÉSI SZFÉRÁBAN EZ NAGYON KORLÁTOZOTT LEHETİSÉGET JELENT. A kockázatkezelés módjai Amennyiben a kockázat kezelésére kerül sor, az a további négy különbözı típusú kontroll tevékenységen keresztül valósítható meg: - MEGELİZİ KONTROLLOK: EZEK A KONTROLLOK KORLÁTOZZÁK EGY NEM KÍVÁNT KÖVETKEZMÉNNYEL JÁRÓ KOCKÁZAT REALIZÁLÓDÁSÁNAK LEHETİSÉGÉT. A SZERVEZETEN BELÜL MŐKÖDİ BELSİ KONTROLLOK TÖBBSÉGE EHHEZ A KATEGÓRIÁHOZ TARTOZIK. - Korrekciós kontrollok: Ezek a kontrollok a realizálódott, nem kívánt kockázat következményeit korrigálják, úgy, hogy kisegítı megoldást nyújtanak a kár vagy veszteség csökkentésére. - Iránymutató kontrollok: Ezek a kontrollok egy bizonyos, kívánt következmény elérését biztosítják. Általában egy tevékenység vagy tevékenységcsoport konkrét lépéseit, idıbeni ütemezésüket tartalmazzák. Hasznos lehet a szervezet korábbi, hasonló tevékenységekbıl nyert tapasztalatainak beépítése az ilyen jellegő kontrollokba, amely ugyancsak biztosítékként szolgálhat a kívánt cél eléréséhez. Példái lehetnek az eljárásrendek, vagy elıírások, vezetıi utasítások. - Felderítı kontrollok: Ezek a kontrollok azt a célt szolgálják, hogy fényt derítsenek olyan esetekre, amikor nem kívánt események következtek be. Mivel csak az esemény bekövetkezése után fejtik ki hatásukat, ezért csak abban az esetben használhatók, amennyiben lehetıség van a kár vagy veszteség elfogadására. Bármelyik kontroll alkalmazása esetén fontos, hogy az arányban legyen a kockázat mértékével. Általában elég, ha a kontrollok egy ésszerő biztosítékot szolgáltatnak arra, hogy a kockázat mértékét a szervezet tőréshatárán belülre szorítják. A kontrollok célja sokkal inkább a kockázat mértékének visszaszorítása, mintsem teljes megszüntetése, úgy, hogy az a szervezet kockázati tőréshatárán belülre kerüljön. A kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében a költségvetési szerv vezetıje intézkedik a legmagasabb kockázatú terület/tevékenység ellenırzésérıl (preventív ellenırzés), folyamatos jelentést, beszámolót kér vagy helyszíni vizsgálatot tart, vagy felkéri a belsı ellenırzést vizsgálat elvégzésére. A hatékony folyamatba épített ellenırzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére. A folyamatba épített ellenırzés hatékonyságát támogatja az ellenırzési nyomvonal kialakítása. Az ellenırzési nyomvonal kiépítése alapján lehet a megfelelı kockázatelemzési tevékenységet ellátni. A kockázatkezelésért felelıs vezetı az egyes szakmai területeket érintı kockázatok kezelését átruházhatja a terület vezetıire.

849


4. A kockázatok felülvizsgálata A kockázati intézkedések folyamatos figyelemmel kísérése, a kockázatkezelési intézkedések státuszának és hatékonyságának vizsgálata a fıjegyzı feladata. Amennyiben az intézkedések nem érik el a kívánt hatást, azokat módosítani kell, illetve új intézkedéseket kell kidolgozni. A kockázati jelentéseknek ki kell térniük az intézkedések részletes vizsgálatára. A kockázatok felülvizsgálata során át kell tekinteni a költségvetési szerv kockázati profiljában bekövetkezett változásokat, illetve fel kell mérni, hogy a kockázatkezelési folyamat hatékonyan mőködik e. A kockázatkezelés minden aspektusát legalább évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati tevékenységet általában az adott kockázatokért felelıs személyek, szervezeti egységek látják el. Meg kell vizsgálni, hogy a szervezeten belül mőködı kontroll tevékenységek megfelelıen tudják-e csökkenteni a felmerülı kockázatok hatását, bekövetkezésük valószínőségét, szükség van-e új kontroll tevékenységek bevezetésére, a meglévık kibıvítésére, esetleg feleslegessé vált-e valamelyik. A felülvizsgálat eszköztárába tartoznak: kockázati önértékelés, felelıs személy beszámoltatása, az ellenırzési nyomvonal és szabálytalanságok kezelésére vonatkozó belsı szabályok. A kockázatok és intézkedések nyilvántartása A feltárt kockázatokat, hibákat nyilván kell tartani. (5.sz melléklet) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az egyes folyamatokra vonatkozóan a kockázat kezelésére javasolt intézkedést, a felelıs munkatárs nevét. A kockázatkezelési eseteket a szervezet vezetıje elemzi és szükség esetén javaslatot tesz az egyes tevékenységek szabályozásának korszerősítésére. Kockázatkezelési nyilvántartást köteles vezetni minden titkárság a rá vonatkozó folyamatokról és feladatokról. 5. A kockázatkezelés további tényezıi Az alábbi elemek fontos szerepet játszanak a kockázatkezelés folyamatában, azonban a folyamatnak nem részei. - Kommunikáció és tájékoztatás: A kommunikáció és tájékoztatás a kockázatkezelés folyamatában az egészet végigkísérı és átható igen lényeges tényezı. - A szervezet kapcsolatai: A szervezet kapcsolatain a vele kölcsönös függıségi viszonyban, szoros együttmőködési kapcsolatban lévı más szervezetek értendık. A kapcsolat egyik formája lehet, amikor a szervezet célkitőzéseinek teljesítése függeni fog vagy hatással lesz a másik célkitőzéseinek elérésére. Sok költségvetési szervnek vannak felügyelt intézményeik, illetve tartoznak más felügyelete alá. Ilyen esetben a felügyeletet ellátó intézmény kockázati prioritásai hatással lesznek a felügyelt intézmény prioritásaira. A felügyeletet ellátó intézménynek viszont számba kell vennie a felügyelt intézmény kockázatkezelési tapasztalatait, amikor kialakítja saját kockázati prioritásait, stratégiáját. Szinte minden költségvetési szervnek vannak harmadik féllel kötött szerzıdéses kapcsolatai. Fontos hogy a szervezetek számításba vegyék ezeknek a kapcsolatoknak a jelentıségét, és ennek megfelelıen folytassanak kommunikációt a harmadik féllel, amikor a kockázati prioritásaikat meghatározzák. - A szervezet környezete: Fıleg a törvények és szabályozások lehetnek hatással a kockázati környezetre. A szervezet számára fontos, hogy meghatározza, ezek milyen módon írnak elı számára követelményeket. Egy másik fontos része a környezetnek a hazai, illetve nemzetközi gazdasági helyzet. A szervezetet szintén korlátozzák a tevékenységében érdekelt és érintett csoportok elvárásai. 6. A KOCKÁZATKEZELÉS IDİTARTAMA A kockázatkezelés tevékenységét a döntés elıkészítésnél, a költségvetési koncepció elkészítésének elsı szakaszaiban kell megkezdeni az adott szervezeti egység vezetıjének. (4. sz. melléklet szerinti kockázatértékelı lap kitöltésével és a folyamatlista szerinti tevékenység szöveges értékelésével. A kitöltött kockázatértékelı lapot minden évben október 10-ig kell megküldeni a megyei fıjegyzınek (és a PGT vezetıjének). A költségvetési év során folyamatosan nyomon kell követni a folyamatokat, frissíteni a kockázat értékelés megállapításait, illetve ellenırizni a megtett intézkedések hatásait a kockázatok folyamatos változásával. Amennyiben jelentıs, titkárságon belül nem kezelhetı kockázatos esemény következik be, azt a megyei fıjegyzı és a közgyőlés elnöke felé haladéktalanul jelezni kell.

850


Kockázati stratégia kialakításához az önértékelési kérdıív (3. számú melléklet) kitöltését és a fıjegyzıhöz történı továbbítását a hivatal minden szervezeti egysége köteles évente június 30-ig elvégezni. III. A SZABÁLYZAT HATÁLYA Jelen szabályzat a Vas Megyei Önkormányzat Hivatalának szervezeti egységeire vonatkozik. E szabályozás elıírásait 2010. szeptember 17-tıl kell alkalmazni, ezzel egyidejőleg a 2005. július 1-tıl hatályos kockázatkezelési szabályzat hatályát veszti. Szombathely, 2010. szeptember 7. Dr. Kun László sk. megyei fıjegyzı

851


1. számú melléklet A KOCKÁZATKEZELÉS FOLYAMATÁBRÁJA Start

1. Környezeti hatások és a belsı mőködés figyelése, elemzése

2. Kockázatot jelent?

nem

igen 3. Elemzés, adatok, információk győjtése, leírása

nem 4. Számszerősíthetı a kockázat? igen

9. Kockázat minısítése (alacsony, közepes, magas)

5. Rendelkezésre álló adatok alapján az esemény bekövetkezésének hatása a költségvetésre

nem

6. Intézkedést igénylı kockázat? igen

7. Kockázat kezelése (Intézkedés végrehajtása)

8. Kockázat továbbra is fennáll? 10. Kockázat értéke > 0,5 MFt

nem

igen

11. Kockázati jelentés a közgyőlés elnökének

Vége

Vége

nem

igen


852

2. sz. melléklet KOCKÁZATELEMZÉS A kockázat értékelési folyamatoknál meg kell határozni a pontos kritériumokat, amelyek a céloknak való megfelelést biztosítják. Meg kell határozni, hogy: - mely kockázatok jelentısek, - mely kontrollok fogják csökkenteni a kockázatot, - milyen további kiegészítı kontrollok szükségesek, - milyen jellegő nyomon követés szükséges? Egy terület tényleges vagy potenciális kockázatának értékeléséhez véleményt kell alkotni az adott terület kulcsfontosságú tényezıinek meghatározása és mérlegelése alapján, amelyek az elvégzett tevékenységekkel, a létezı kontroll rendszerekkel, múltbéli és valószínősíthetı jövıbeli eseményekkel, a mőködési környezettel stb. kapcsolatosak. A pénzügyi és gazdasági tényezık ebben a folyamatban általában nagyobb hangsúllyal jelennek meg, hiszen általában a pénzügyi kockázatot és a mőveletek nagyságrendjét jól jellemzik. A kockázati tényezık a következıképpen osztályozhatók: -

-

-

-

Pénzügyi és gazdasági: bevétel volumene, kiadások, készpénz összege, likviditás és forgó- illetve tıkeeszközök értéke, egyéb befektetett erıforrások értéke, a mővelet értéke a szervezet számára. Magatartási: a vezetıség és a munkatársak személyes tulajdonságai és értékei; szerepek és helyzetek; tisztesség, megbízhatóság, motiváció; a belsı ellenırzéssel szemben tanúsított hozzáállás, elszámoltathatóság és kontroll. Történeti: múltbéli veszteségek, hibák, szabálytalanságok, kontroll vétségek stb. volumene, gyakorisága és oka. Ez a fennálló aggályokat is magában foglalja. Mőködési: mőveletek mérete, komplexitása, mőszaki jellege, láthatósága, érzékenysége, stabilitása; változás mértéke és valószínősége (a mőveletekben, munkatársak személyében és folyamatokban); rejlı inherens kockázat; elhelyezkedés, delegálás. Környezeti: külsı tényezık: pénzügyi, gazdasági, jogi stb.; a környezet dinamizmusa; kapcsolódások más rendszerekhez, más mőveletektıl való függés (pl. informatika); vezetıség, közvélemény aggályai stb. Belsı kontrollhoz kapcsolódó: a problémák megelızésére, észlelésére és korrigálására, a rendszerek gyengeségeinek kiemelésére és kijavítására, a kellemetlen események kezelésére és a célkitőzések elérésének elısegítésére tervezett belsı kontrollok megléte és eredményessége. A mőveletek és pénzügyi kontrollok, illetve az átruházott kontrollok és delegált hatáskör terjedelme hatást gyakorol majd. Közvélemény: a közvéleményre gyakorolt hatás.

A vezetıség véleményét, megítélését figyelembe kell venni arra vonatkozóan, hogy mely területeket kell nagy kockázatúnak tekinteni. A kockázat értékelése alapvetıen a fent említett, különféle tényezık kvalitatív minısítésére alapul, amely a tapasztalatokra és a rendelkezésre álló információkra támaszkodó megítélést eredményez. Fókusz célok meghatározása Cél: A Megyei Önkormányzat fı célkitőzései azok a célok, melyeket a kockázatelemzés során meghatározott folyamatok szerint kockázati tényezık segítségével vizsgálunk. Pontszám: Az önkormányzat által végzett tevékenységek alapján a szervezeti egységek irányítása alá tartozó fı folyamatok az egyes célokra gyakorolt hatásuk alapján 1 - 5-ig terjedı skálán értékelésre kerülnek. 1 - kevésbé lényeges a tevékenység az adott célkitőzés elérése érdekében. 5 - meghatározó a tevékenység az adott célkitőzés elérése tekintetében.

853


Fókusz célok: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Cél Önkormányzati Hivatal, Megyei Közgyőlés és bizottságai mőködési feltételeinek biztosítása A gazdálkodás egyensúlyának, szabályszerőségének folyamatos biztosítása, a gazdálkodás hatékonyságának növelése Az önkormányzat vagyonával való hatékony gazdálkodás Kötelezı feladatok minél színvonalasabb, hatékonyabb ellátása Megyei intézmények szervezeti, munkáltatói, pénzügyigazdasági és szakmai felügyelete A különbözı támogatások elnyerése érdekében a pályázati tevékenység hatékonyságának növelése A Megyei Önkormányzat által nyújtott támogatások szabályzatok szerinti megállapítása, folyósítása, elszámoltatása Belsı ellenırzési tevékenység színvonalának javítása, szabályok, normák szerinti mőködés

pontszám (1-5) 1-5 1-5 1-5 1-5 1-5 1-5 1-5 1-5

Kockázati tényezık azonosítása Kockázati tényezı: Azonosított kockázati tényezık a szervezet fı célkitőzéseinek tükrében. Intervallum: Az önkormányzat által végzett tevékenységek alapján a szervezeti egységek irányítása alá tartozó fı folyamatokra vonatkozóan az egyes kockázatok bekövetkezésének valószínősége 0-10-ig terjedı skálán értékelésre kerül. 0 – bekövetkezése valószínőtlen, 10 – szinte biztos a bekövetkezés valószínősége. Kockázati tényezık:

Sorszám

Kockázati tényezı

Bekövetkezés valószínősége (0-10)

1.

Szabályozás, kontrollok megbízhatósága

0-10

2.

Szervezeti változások

0-10

3.

A rendszer összetettsége

0-10

4.

Jogszabályi környezet változása

0-10

5.

Külsı környezet, kapcsolatok változása

0-10

6.

Munkatársak képzettsége, tapasztalata, magatartása

0-10

7.

Irányítási kockázat

0-10

8.

Bevételszintek / kiadás szintek változása

0-10


854

9.

Pénzügyi szabálytalanságok valószínősége

0-10

10.

Adatvédelem, Informatikai kockázat

0-10

Folyamatok meghatározása A Megyei Önkormányzat célkitőzéseinek elérése érdekében végzett fı tevékenységei, mőködési folyamatai alapján a szervezeti egységek irányítása alá tartozó fı folyamatok meghatározásra kerültek. (SZMSZ) Folyamatlista: 1. Elnöki Kabinet Kapcsolattartás (állami és önkormányzati szervekkel, társadalmi-, érdekképviseleti-, civil 1. szervezetekkel, sajtóval) 2. Ügyintézés, adminisztráció, szervezés 3. Operatív tevékenység 4. Nemzetközi szerzıdések 5. Támogatási pénzeszközök 2. Védelmi Titkárság 1. Védelmi feladatok tervezése, szervezése 3. Szervezési és Jogi Titkárság 1. Iktatás, irattárazás szabályozása, szervezése 2. Közbeszerzés 3. Szerzıdések készítése, felülvizsgálata 4. Személyzeti munka ellátása, nyilvántartása 5. Közgyőlés üléseinek elıkészítése, szervezése, Közzététel 6. Hivatal jogi képviseletének ellátása 7. SZMSZ, rendelet tervezetek elıkészítése 8. Közgyőlési és bizottsági elıterjesztések, döntési javaslatok törvényességi ellenırzése 9. Költségvetésben meghatározott pénzeszközökkel kapcsolatos pályáztatás, elszámoltatás 10. Intézmények, gazdasági társaságok ellenırzése 11. Munkáltatói kölcsön nyújtásával kapcsolatos feladatok 5. Területfejlesztési Titkárság 1. Uniós források, pályázatfigyelés, pályázatírás 2. Számítástechnikai rendszerek mőködtetése, honlap fejlesztés, TEIR mőködtetés 3. Területrendezési terv, környezetvédelmi program, idegenforgalom, területfejlesztés 4. Költségvetésben meghatározott pénzeszközökkel kapcsolatos pályáztatás, elszámoltatás 5. Kapcsolattartás, együttmőködés (nemzetközi szervezetek, települések) 6. Társadalmi Gazdasági Program elkészítésében való részvétel 6. Pénzügyi és Gazdasági Titkárság 1. Költségvetési koncepció 2. Költségvetés tervezés 3. Elıirányzatok kezelése 4. Beszámolás Normatív támogatások igénylése, azokkal kapcsolatos nyilvántartás, elszámolás, egyéb 5. adatszolgáltatás 6. Pénzügyi, számviteli, gazdálkodási terület belsı szabályozása 7. Számviteli tevékenység, adatszolgáltatás 8. Pénzügyi mőveletek (bankszámla, likviditásmenedzsment, feuve, jogkörök gyakorlása) 9. Vagyonnyilvántartás, a változások átvezetése, az információáramlás biztosítása 10. Vagyongazdálkodás, hasznosítás 11. Biztosítás 12. Beruházás, felújítás 13. Eu-s, egyéb támogatások Gazdasági társaságokban tulajdon, alapítás, mőködtetés, átszervezés, megszőntetés, kapcsolatos 14. feladatok ügyintézése 15. Kapcsolattartás, együttmőködés (fenntartott intézményekkel, pénzintézetekkel, stb.)


855

16. Kötvénnyel kapcsolatos feladatok kezelése 17. Munkáltatói kölcsön nyújtásával kapcsolatos feladatok 18. Társadalmi Gazdasági Program elkészítésében való részvétel 7. Mővelıdési és Sport Titkárság A megyei fenntartású intézmények közvetlen szakmai irányítása, felügyelete, mőködtetési 1. feltételeinek koordinálása 2. Részvétel a felújítási, beruházási és beszerzési igények rangsorolásában Kapcsolattartás, együttmőködés (fıhatóságokkal, állami és önkormányzati szervekkel, társadalmi3. , érdekképviseleti-, civil szervezetekkel.) 4. Költségvetésben meghatározott pénzeszközökkel kapcsolatos pályáztatás, elszámoltatás 5. Pályázatfigyelés, pályázatírás 6. Költségvetési koncepció, Társadalmi Gazdasági Program elkészítésében való részvétel 7. Normatív támogatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatás 8. Ifjúsági, mővészeti, kulturális, sport feladatok megyei szintő koordinálása 7. Egészségügyi, Szociális és Ifjúságvédelmi Titkárság A megyei fenntartású intézmények közvetlen szakmai irányítása, felügyelete, mőködtetési 1. feltételeinek koordinálása Kapcsolattartás, együttmőködés (fıhatóságokkal, állami és önkormányzati szervekkel, társadalmi2. , érdekképviseleti-, civil szervezetekkel.) 3. Intézményi térítési díjak megállapítása 4. Költségvetésben meghatározott pénzeszközökkel kapcsolatos pályáztatás, elszámoltatás 5. Egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megyei szintő koordinálása 6. Költségvetési koncepció, Társadalmi Gazdasági Program elkészítésében való részvétel 9. Ellenırzési Csoport 1. Kockázatelemzés 2. Éves ellenırzési terv elkészítése Ellenırzési program készítése, ellenırzés lefolytatása (önkormányzati hivatal, megyei fenntartású 3. intézmények, megyei tulajdonú gazd. társaságok), jelentéskészítés 4. Nyomon követés (intézkedési terv, utóvizsgálat) 5. Beszámolás 6. Szabályozás A folyamatok kockázati értékelése Az egyes tevékenységek prioritásának meghatározása az összes célkitőzés és a kockázati tényezıhöz való viszony figyelembe vételével. A kockázatmérési eljárás szakmai értékítéleten alapul, amelyet az értékeléskor az értékelést végzı szervezeti egység a rendelkezésére álló információk, valamint a szakértelme és szakmai gyakorlati ismeretei alapján végez el. A várható kockázatok teljes körének összegyőjtését követıen, az egyes kockázatok értékelését - azok valószínősége és a szervezetre gyakorolt hatása alapján – a kockázatelemzés kritérium mátrix (KKM) segítségével kell elvégezni (lásd kockázatértékelı lap, 4. sz. melléklet.) A jobb felsı részben azonosított kockázatok a legjelentısebb kockázatok, a bal alsó rész kockázatai a legkisebb szintőnek minısíthetık. A bal felsı, középsı és a jobb alsó rész kockázatai mérsékeltnek minısíthetık. A 4. sz. mellékletbıl leolvasható, hogy mely tényezı magas kockázatú és nagy valószínőséggel bekövetkezı. A „Kockázatkezelés valószínősége (%)” oszlop az adott folyamat kockázati tényezıkre adott pontszámainak összegét tartalmazza %-os formában (0-100-ig). A „Kockázatkezelés valószínősége (magas, közepes, alacsony) az elıbbi oszlop % értékét minısíti a következık alapján: A = alacsony 0 – 33 % K = közepes 34 – 66 % M = magas 67 – 100 % „A Kockázatok értéke forintban” oszlop abban az esetben tartalmaz adatot, ha az adott folyamatnak Ft-ban meghatározható kockázati értéke van. A „Hatás” oszlopban szubjektív értékítélet alapján kerül rögzítésre, hogy az adott folyamat kockázati feltétel bekövetkezése esetén milyen hatással bír az önkormányzat tevékenységére. Magas minısítést szükséges adni a 100 M Ft és az azt meghaladó összegő (vagyonmérleg 1 %-át meghaladó) kockázati érték esetén. Közepes kockázatot az 50 M Ft (vagy a vagyonmérleg 0,5 %-át meghaladó) kockázati érték esetén. Egyébként 3 fokozatú értékelést kell alkalmazni, a következı értékelési kategóriákkal:


856

Alacsony = A Közepes = K Magas = M A végsı értékelés oszlopot a KKM rendszer szerint kell kitölteni. A kockázatelemzés kritérium mátrix (KKM):

A = alacsony - hatás alacsony, bekövetkezés valószínősége alacsony A = alacsony - hatás alacsony, bekövetkezés valószínősége közepes A = alacsony - hatás közepes, bekövetkezés valószínősége alacsony K = közepes - hatás magas, bekövetkezés valószínősége alacsony K = közepes - hatás közepes, bekövetkezés valószínősége közepes K = közepes - hatás alacsony, bekövetkezés valószínősége magas M = magas - hatás közepes, bekövetkezés valószínősége magas M = magas - hatás magas, bekövetkezés valószínősége magas M = magas - hatás magas, bekövetkezés valószínősége közepes

3. sz. melléklet Kockázati önértékelés A kockázatkezelési stratégia kialakításához és a kockázatok beazonosításához a kockázati önértékelés módszere kerül alkalmazásra. Az önértékelés szervezeti egységenként történik az alábbi önértékelési kérdıív segítségével. Önértékelési kérdıív: Kérdés: Szabályozás

Válasz:

I. 1. 2. 3.

Rendelkeznek-e a mőködés területére teljes körő szabályozással? Amennyiben nem vagy részben, mely terület szabályozása hiányos? Mikor készült a mőködés területére vonatkozó szabályozás?

igen, nem, részben

4.

Mikor történt módosítás utoljára?

5.

Rendelkezik-e minden dolgozó munkaköri leírással?

igen, nem, részben

6.

igen, nem, részben

II.

A szervezeti és személyi változásokat a belsı szabályozáson keresztül vezették-e? Szervezet / változások

1.

Az elmúlt két évben történtek-e szervezeti változások?

igen, nem, részben

857


2.

Amennyiben igen, azok milyen jellegőek voltak?

3.

Hány fı végzi a szervezeti egység feladatait?

4.

Volt-e távozás az elmúlt két évben?

igen, nem, részben

5.

Volt-e érkezés az elmúlt két évben?

igen, nem, részben

6.

Megfelelı-e a szervezet feladatait ellátók összlétszáma?

igen, nem, részben

7.

Milyen képzéseken, továbbképzéseken vettek részt?

8.

Szervezeti változás esetén az átadás-átvétel szabályszerően lezajlotte? Személyi változás esetén a munkakör átadás átvétel szabályszerően dokumentáltan történt-e? Külsı környezet, kapcsolatok

igen, nem, részben, nem volt igen, nem, részben, nem volt

igen, nem, részben

2.

A hazai és Európai Uniós szervekkel van-e kapcsolat? (Minisztériumok, irányító hatóságok, közremőködı hatóságok, központi ktgvetési szervek, más önkormányzatok, intézmények, egyéb) Ha van, akkor megfelelı-e a kapcsolat?

igen, nem, részben

3.

Volt-e változás az elmúlt két évben a fontosabb partnerekben?

igen, nem, részben

4.

Jelentısen változtak-e a politikai, gazdasági célok az elmúlt két évben? Tapasztalható-e a partner szervezetek mőködésében hibák, hiányosságok, határidık betartása, stb.? Jelentısen változtak-e a tevékenységekhez kapcsolódó jogszabályok az elmúlt két évben?

igen, nem, részben

9. III. 1.

5. 6.

igen, nem, részben igen, nem, részben, folyamatosan

IV.

Hatékonyság, eredményesség, gazdaságosság

1.

Figyelemmel kísérik-e a környezeti változásokat, ezekhez alakítják-e a belsı folyamatokat, feladatokat? Győjtik-e a gyakorlati ötleteket, javaslatokat?

igen, nem, részben

Elıfordult-e, hogy nem állt rendelkezésre elegendı információ a döntéshozatalhoz, vagy a folyamat folytatásához? A vezetık megfelelıen értékeli-e a pénzügyi, költségvetési és szakmai mőködési programokhoz kapcsolódó beszámolók jelentıségét? A rossz koordináció akasztott-e meg folyamatot, vagy döntéshozatalt?

igen, nem, részben

2. 3. 4.

5. 6.

igen, nem, részben

igen, nem, részben

többször, néhányszor, nem jellemzı erıs, közepes, gyenge

V.

Milyen hatékonyságú a belsı kommunikáció (felsı vezetık – közép vezetık – dolgozók)? Irányítási, ellenırzési kockázat

1.

A szervezet alapvetı célkitőzéseit meghatározták-e?

igen, nem, részben

2.

igen, nem, részben igen, nem, részben

4.

A célkitőzések tartalmaznak-e egyedi, sajátos célokat, ezek világosak, érthetıek-e? A mőködtetett folyamatok, rendszerek egyedi célkitőzései összhangban vannak-e az alapvetı célokkal, stratégiával? A feladat, felelısség és hatáskör meghatározás megfelelı-e?

5.

A vezetık túlterheltek-e operatív feladatokkal?

igen, nem

3.

igen, nem, részben


858

6. 7. 8. 9. 10. 11. VI. 1. 2.

A dolgozók tisztában vannak-e jelentési, beszámolási kötelezettségükkel? A dolgozók ismerik-e a szabályzatokban foglaltakat, a napi gyakorlatok során érvényesítik-e azokat? Az információáramlás lassú, nehézkes.

igen, nem, részben

Az belsı kontroll rendszer hiányossága miatt a FEUVE nem szőri ki a hibákat. Az ellenırzési megállapítások elfogadásra kerülnek-e a vezetés által? Az ellenırzés által feltárt hiányosságok korrigálása biztosított-e? Források Biztosítottak-e a feladatok végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek? Ha nem vagy részben, akkor milyen beszerzések maradtak el az elmúlt években?

igen, nem, részben

igen, nem, részben igen, nem, részben

igen, nem, részben igen, nem, részben igen, nem, részben

3. 4.

Biztosítottak-e a feladatok ellátásához szükséges pénzügyi források? Ha nem vagy részben, akkor milyen feladatok maradtak el az elmúlt években?

igen, nem, részben

5.

Várható-e ……. évben pénzmaradvány?

igen, nem, részben

VII. 1.

igen, nem, részben

IX. 1.

Pénzügyi kockázat A szabálytalanságok által okozott pénzügyi veszteség a költségvetés 1%-a felett volt. (…... évi eredeti elıirányzat) A csalások elkövetése által okozott veszteség a költségvetés 0,5%-a felett van. Informatikai kockázat Elıfordult-e, hogy az informatikai rendszerek meghibásodása következtében a tevékenységet huzamosabb ideig nem lehetett ellátni? Elıfordult-e, hogy az informatikai rendszerek meghibásodása következtében adatkárosodás, adatvesztés történt? Biztosítási védelem Rendelkeznek-e biztosítással az egyes vagyontárgyakra vonatkozóan?

2.

Védelmi riasztó eszközökkel felszerelte-e az épületek, gépkocsik?

igen, nem, részben

X. 1.

Ellenırzöttség Voltak-e ellenırzések az elmúlt két évben?

igen, nem

2.

Milyen ellenırzések voltak?

2. VIII. 1.

2.

igen, nem igen, nem, nem fordult elı csalás

igen, nem, részben

igen, nem, részben


859

860



861

862


863


5.sz. melléklet A KOCKÁZATOK ÉS INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA

Sorsz.

Folyamatok

Kockázat

Kockázat Bekövetkezés valószínősége

Felmerülı kár mértéke

Kockázat kezelésére javasolt intézkedés

Felelıs munkatárs neve


864

A Vas Megyei önkormányzat Közgyőlésének 16/2010. (IX. 20.) önkormányzati rendelete a megyei önkormányzat vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 10/2007. (VI. 8.) rendelete módosításáról

A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése a megyei önkormányzat vagyongazdálkodási szabályairól szóló 10/2007. (VI. 8.) rendeletét (továbbiakban: R) az alábbiak szerint módosítja: 1.

§.

(1) A R. 1. sz. mellékletének 1.2.19. pontjában jelzett Kıszeg 1991 hrsz-ú ingatlan kikerül a forgalomképtelen törzsvagyoni körbıl. (2) A Kıszeg 1991 hrsz-ú ingatlan az R. 1. számú mellékletének 1.4. – korlátozottan forgalomképes törzsvagyont tartalmazó – melléklete 17. pontját képezi (mellékelve). 2.

§.

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Szombathely, 2010. szeptember 17.

Dr. Kun László sk. megyei fıjegyzı

Kovács Ferenc sk. közgyőlés elnöke


865

866



867

868


869


KÖZGYŐLÉSI HATÁROZATOK A megyei közgyőlés 147/2010. (IX. 17.) sz. határozata a tárgysorozat elfogadásáról A közgyőlés az ülés tárgysorozatát a következık szerint állapítja meg: 1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

23. 24. 25. 26. 27. 28.

Beszámoló a lejárt határidejő közgyőlési határozatok végrehajtásáról, valamint a közgyőlés legutóbbi ülése óta történt fontosabb döntésekrıl, eseményekrıl, és a közgyőlés elnökének saját hatáskörben végrehajtott elıirányzat-változtatásáról szóló tájékoztatója a.) A Vas Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési elıirányzatainak módosítása b) Könyvvizsgálói vélemény a 2010. évi költségvetési elıirányzatok módosításáról Az SZMSZ 9/D mellékletét képezı ellenırzési nyomvonal és a 9/E mellékletét képezı kockázatkezelési szabályzat módosítása Javaslat gazdasági társaság létesítésére Tájékoztató a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság munkájáról Beszámoló a megyei közgyőlés 2007-2010. évekre szóló társadalmi-gazdasági programja végrehajtásáról a.) A megyei önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának I. félévi tapasztalatai b.) Könyvvizsgálói vélemény a 2010. évi gazdálkodás I. félévi tapasztalatairól Az ivánci Vas Megyei Szakosított Otthonban megvalósított beruházás értékelése Az Önkormányzati Kórház Sárvár új Házirendjének elfogadása a.) A megyei kórház aktív ágyszámainak átcsoportosítása b.) A megyei kórház Csecsemı- és Gyermekgyógyászati Osztály aktív ágyainak belsı átcsoportosítása A Vas Megyei Markusovszky Kórház járóbeteg szakellátásának helyzete A Vas Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthon pályázaton való részvételéhez hozzájárulás megadása Az MMIK Logo Ifjúsági Szolgálat TÁMOP-5.2.5.B-10/2 - Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítı programok – pályázatának támogatása Pályázat benyújtása a Magyar-Szlovén ETE programba Pályázat benyújtása a Szlovénia-Magyarország Operatív Program 2007-2013. második pályázati kiírására Az „1000 perc a településünkért” mozgalomban kimagaslóan teljesített kistelepülési önkormányzatok támogatása Vizesblokk felújításának támogatása a szombathelyi Vas Megyei Szakosított Szociális Intézetben A Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás társulási megállapodásának módosítása Közösségi célú alapítvány támogatása A Kemenesaljai Egyesített Kórház Celldömölk alapító okiratának módosítása térítésköteles egészségügyi szolgáltatás nyújtása érdekében, valamint a szükséges kapcsolódó elıkészítı munkálatok végzése A Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgatójának megbízása Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet igazgatójának közalkalmazotti jogviszonyának közös megegyezéssel történı megszüntetése, valamint a megüresedett álláshely betöltésére vonatkozó pályázati kiírás „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozása a Vas megye védınıi közösségének „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozása a Danubius Health Spa Resort Sárvár részére „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozása az Oszkói Hegypásztor Kör részére „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozása a Pinkamindszenti Tőzoltó Egylet, valamint Hosszúpereszeg Község Önkéntes Tőzoltó Egyesülete részére „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozása a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. Központi Mőtıszolgálata részére Javaslat a megyei önkormányzat által alapított kitüntetı díjak és elismerések 2010. október 23-i adományozására


870

A megyei közgyőlés 148/2010. (IX. 17.) sz. határozata a lejárt határidejő közgyőlési határozatok végrehajtásáról, valamint a közgyőlés legutóbbi ülése óta történt fontosabb döntésekrıl, eseményekrıl szóló beszámoló, és a közgyőlés elnökének saját hatáskörben végrehajtott elıirányzat-változtatásáról szóló tájékoztatójának elfogadásáról A közgyőlés a lejárt határidejő közgyőlési határozatok végrehajtásáról, valamint az elızı ülése óta történt fontosabb döntésekrıl, eseményekrıl szóló beszámolót, és a közgyőlés elnökének saját hatáskörben végrehajtott elıirányzat-változtatásáról szóló tájékoztatót elfogadja. A megyei közgyőlés 149/2010. (IX. 17.) sz. határozata a Vas Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési elıirányzatainak módosításáról készült könyvvizsgálói vélemény elfogadásáról A közgyőlés a Vas Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési elıirányzatainak módosításáról készült könyvvizsgálói véleményt elfogadja. A megyei közgyőlés 150/2010. (IX. 17.) sz. határozata szándéknyilatkozatról gazdasági társaság létesítésére A közgyőlés • •

kinyilvánítja azon szándékát, hogy az Alpokalja Gyógyterápiás Uszoda Korlátolt Felelısségő Társaság alapításában részt kíván venni; ennek érdekében a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézményt, azaz a kıszegi 1991 hrsz-ú ingatlant - a megyei önkormányzat vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 10/2007. (VI. 8.) rendeletének módosításával – korlátozottan forgalomképes vagyonná minısíti át.


a közgyőlés elnöke 2011. január 15. (beszámolásra) A megyei közgyőlés 151/2010. (IX. 17.) sz. határozata a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság munkájáról készült tájékoztató elfogadásáról

A közgyőlés a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. év folyamán Vas megyében végzett kiemelt tevékenységeirıl, illetve a közeljövı terveirıl készült tájékoztatóját elfogadja. A megyei közgyőlés 152/2010. (IX. 17.) sz. határozata a megyei közgyőlés 2007-2010. évekre szóló társadalmi-gazdasági programja végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról A megyei közgyőlés a 2007-2010. évekre szóló társadalmi-gazdasági programjáról szóló beszámolót a bizottságok kiegészítésével – egyetértıleg – elfogadja. Felelıs: Határidı:

a megyei közgyőlés elnöke azonnal

871


A megyei közgyőlés 153/2010. (IX. 17.) sz. határozata a megyei önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának I. félévi tapasztalatairól szóló beszámoló elfogadásáról A közgyőlés: 1. 2.

az önkormányzat 2010. I. félévi gazdálkodásáról szóló beszámolót az elıterjesztés és mellékletei szerinti tartalommal elfogadja, utasítja a megyei intézmények vezetıit, hogy költségvetésükben rendelkezésre álló fedezet erejéig vállaljanak kötelezettséget, valamint arra, hogy a dologi kiadások többleteit a bevételek fokozásával, takarékossággal, költségvetésen belüli átcsoportosítással fedezzék, szükség esetén egyéb intézkedéseket foganatosítsanak költségvetésük egyensúlyban tartása érdekében. Elrendeli, hogy az Áht. elıírásainak megfelelve a bevételek elmaradása esetén vizsgálják felül kötelezettségvállalásaikat, és hozzák meg a szüksége intézkedéseket. E pont elıírásainak teljesítésérıl elszámolást kötelesek benyújtani az intézményvezetık a megyei közgyőlés elnöke és a megyei fıjegyzı részére.

Határidı: Felelıs:

az 1. pont vonatkozásában azonnal, a 2. pont (az elszámolás) vonatkozásában 2010. november 10. az 1. pont vonatkozásában a közgyőlés elnöke, a 2. pont vonatkozásában az intézményvezetık

A megyei közgyőlés 154/2010. (IX. 17.) sz. határozata a megyei önkormányzat 2010. I félévi gazdálkodásáról készült könyvvizsgálói vélemény elfogadásáról A közgyőlés az önkormányzat 2010. I. félévi gazdálkodásáról készült könyvvizsgálói véleményt elfogadja. A megyei közgyőlés 155/2010. (IX. 17.) sz. határozata az ivánci Vas Megyei Szakosított Otthonban megvalósított beruházásról készült beszámoló elfogadásáról A közgyőlés a Vas Megyei Szakosított Otthonban (Ivánc, Kossuth L. u. 1-3.szám alatt) megvalósított akadálymentesítési beruházásról készített beszámolót elfogadja. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal A megyei közgyőlés 156/2010. (IX. 17.) sz. határozata az Önkormányzati Kórház Sárvár új Házirendjének elfogadásáról

A megyei közgyőlés az Önkormányzati Kórház Sárvár új Házirendjét jóváhagyja. Az új Házirend 2010. október 1. napján lép hatályba. Felelıs: Határidı:


Önkormányzati Kórház Sárvár Házirend I. Általános rész Az Önkormányzati Kórház Sárvár (továbbiakban: Kórház) Fıigazgatója az Intézmény Házirendjét a következık szerint szabályozza, a hatályos egészségügyi törvény elıírásainak megfelelıen.


872

I.1.

A Házirend kiadásának célja

meghatározni mindazokat a szabályokat, amelyek ismerete a gyógyintézetben nyújtott egészségügyi szolgáltatások igénybevevıi számára a jogaik rendeltetésszerő gyakorlása, illetıleg kötelezettségeik teljesítése szempontjából nélkülözhetetlen, így különösen − a Kórház belsı rendjével összefüggı elıírásokat, − a kapcsolattartási jog gyakorlásával összefüggı szabályokat, − a betegjogok gyakorlásának és érvényesítésének szabályait, − a betegjogi képviselıvel való kapcsolattartás rendjét, − a betegek értékeinek megırzésével kapcsolatos elıírásokat, − a gyógyító tevékenységgel, az orvosi titoktartással és a betegek személyiségi jogaival összhangban a sajtónyilvánosság rendjét. I.2. − −

A Házirend hatálya területi vonatkozásában kiterjed a Kórház, mint egészségügyi szolgáltató által, a Sárvári telephelyen nyújtott fekvı- és járóbeteg ellátásra, alanyi vonatkozásában kiterjed • az ellátást igénybe vevı betegekre (továbbiakban: Betegek), • a betegek hozzátartozóira, látogatóira és bármely, a Kórház területére belépı egyéb személyre (továbbiakban: Látogatók), valamint • a Kórházzal, mint egészségügyi szolgáltatóval közalkalmazotti vagy bármilyen más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyre, továbbá mindazokra a személyekre (továbbiakban: Személyzet), akik a Kórház nevében járnak el.

Beutalás, betegfelvétel, elıjegyzés II.1.

Járóbetegek felvétele

Járóbeteg-szakellátás a Kórházhoz tartozó Járóbeteg-központban és gondozókban folyik. A járóbeteg szakrendelések beutalóval vehetık igénybe, kivéve: − Nıgyógyászati szakrendelés, − Bırgyógyászati szakrendelés, − Pszichiátriai és addiktológiai szakrendelés, − Fül-orr-gégészeti szakrendelés, − Szemészeti szakrendelés, − Sebészeti és a Traumatológiai szakrendelés. Az elsı alkalommal beutalóval igénybe vett ellátások közül a további ellátásokhoz nem kell beutaló: − Bır- és nemibeteg gondozó − Tüdıgondozó − Kúraszerő ellátás Az elsı alkalommal beutalóval igénybe vett ellátások esetén az ezzel kapcsolatos ismételt ellátáshoz, vagyis kontrollvizsgálatra történt visszarendelés esetén, egyik járóbeteg szakrendelésre sem kell beutaló. Nem kell beutaló egyik szakrendelésre sem, ha a beteg azt véleményezi, hogy egészségi állapota az azonnali ellátást indokolja, és a beutalásra jogosult orvos felkeresése az ellátást jelentısen késleltetné (sürgısségi ellátás). A Járóbeteg-központ Betegfelvétele a beteg adatainak rögzítése után a beteget tájékoztatja sorra kerülésének várható idejérıl, valamint az elıtte ellátásra várók számáról. Ki kell függeszteni valamennyi szakrendelés és gondozó rendelési idejét, az aktuálisan rendelést végzı orvos nevét, szakképesítését, és egy nappal korábban a rendelésben történı változást/szünetelést, és értesíteni kell ez utóbbiról a Járóbeteg Központ Betegfelvételét, valamint a Kórház portai telefonközpontját.


873

A rendelési idı a közvetlen betegellátás idıtartamát jelenti, ezért a nyugodt és alapos vizsgálat érdekében a szakrendelések meghatározhatják az egy rendelési napra kiadható elıjegyzések számát. A betegek ellátásának sorrendjét elsıdlegesen az elıjegyzés határozza meg, melynek figyelembe vételével történik a nem elıjegyzett betegek érkezési sorrend történı ellátása. Ki kell függeszteni az ettıl eltérı gyakorlatot (pl. kórházból frissen kibocsátottak, egészségügyi dolgozók, sürgıs esetek, stb. soron kívüli fogadása). Az így kialakult betegellátási sorrendet minden szakrendelés és gondozó köteles figyelembe venni! Elıjegyzési idıpontot a Járóbeteg-központ Betegfelvételénél személyesen, telefonon: 06-95/523-004 közvetlen számon, valamint a 06-95/523-000, 320-011, 320-013, 320-136 központi hívószámokon, az adott mellék kapcsolásával lehet kérni 8-16 óráig. Valamennyi szakrendelésünk és gondozónk igénybe vételéhez egészségbiztosítási kártya (TAJ kártya, európai egészségbiztosítási kártya) szükséges. II.2.

Fekvıbetegek felvétel rendje

A beteg beutaló révén, az osztályok betegellátási rendje alapján, elıjegyzést követıen kerül felvételre az osztályra. A beteggel közölni kell a tervezett kezelés várható idıtartamát, módját. Az elıjegyzési dokumentációban rögzíteni kell a beteg adatait, a feltételezett diagnózist és elérhetıségeit. A felvételi idıpont módosulása esetén a beteget értesíteni kell. A személyes adatok adminisztratív felvétele a Központi Betegfelvételi Irodán történik, ahol a felvételt a beteg hozzátartozója is intézheti. A felvételhez szükséges dokumentumok: − személyi igazolvány, lakcímkártya − beutaló, − TAJ-kártya, európai egészségbiztosítási kártya − elızı orvosi leletei. A Központi Betegfelvételi Irodán a beteg (és/vagy hozzátartozója) tájékoztatást kap a reá vonatkozó Házirendrıl. A tájékoztatás szóban történik, azonban az osztályonkérésre a Házirendet írásos formában is rendelkezésre kell bocsátani, a felmerülı kérdésekre a kezelıorvos és az osztály szakszemélyzete köteles a megfelelı felvilágosítást megadni. Amennyiben a beteg nem rendelkezik érvényes társadalombiztosítással, vagy térítésköteles szolgáltatást vesz igénybe, abban az esetben a térítés díjáról, valamint annak megfizetési módjáról, írásban tájékoztatni kell, melynek tudomásul vételét aláírásával igazolnia kell. A Kórház mindenkor érvényes, „Az egészségügyi és azokhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások Térítési díj Szabályzata”, a beteg kérésére, valamennyi osztályon megtekinthetı. Elıjegyzési idıpontot, tájékoztatást a Fekvıbeteg-központ Betegfelvételénél személyesen, telefonon: 06-95/523015 közvetlen számon, valamint a 06-95/523-000, 320-011, 320-013, 320-136 központi hívószámokon, az adott mellék kapcsolásával lehet kérni 8-16 óráig. III. Osztályok, szakrendelések rendje −

A betegellátásban közremőködı személy köteles nevét, beosztását, szakképzettségét feltüntetı azonosító viselésére.

−

Az egyes gyógyító osztályok/szakrendelések mőködési rendjét a szakmai sajátságok alapján az osztályvezetı fıorvosok határozzák meg. Ennek során figyelembe kell venni a betegek nyugalomhoz, pihenéshez való jogát.

−

A fekvıbetegek kötelesek az orvosi vizit és a pihenési idı alatt a kórtermekben tartózkodni.

−

A Házirend által nem szabályozott, az osztály/szakrendelés jellegébıl adódó egyéb elıírásokat az osztályos mőködési rend tartalmazza, melyekrıl tájékoztatást a betegfelvétel során a felvevı orvos, illetve annak megbízása alapján az ápoló személyzet ad.

−

Olyan sürgıs ellátási esetekben, amikor a beteg nem képes hozzátartozóival kapcsolatot teremteni, az egészségügyi szakszemélyzet nyújt segítséget.


874

IV. Kezelıorvosi tájékoztatás −

A beteg (és/vagy hozzátartozója) az állapotáról, a tervezett vizsgálatokról, beavatkozásokról kezelı orvosától kap szóbeli, részletes tájékoztatást. Amennyiben a tájékoztatással kapcsolatban kérdései vannak, a beteg által feltett kérdésekre a kezelıorvosától kap választ.

−

Az invazív beavatkozások és egyéb, jogszabály által elıírt olyan esetben, mely elıtt a beteg külön írásos beleegyezésére van szükség, a tájékoztatás megtörténtét a beteg aláírásával igazolja, a megfelelı, kimerítı és közérthetı felvilágosítást követıen.

−

A beteg −a kezelıorvosa közremőködésével− betekinthet a kezelésérıl készült iratokba, kórlapba, dokumentációba.

−

A beteg jogairól az osztályokon kifüggesztett ismertetıbıl, kérésére a rendelkezésére bocsátott Egészségügyi Törvény szövegébıl tájékozódhat.

V. Mozgás az intézmény területén −

A betegek az osztályuk területén a saját kórtermükben, valamint a közös helyiségekben szabadon közlekedhetnek, míg a vizsgáló és kezelı helyiségekben csak ellátásuk során tartózkodhatnak.

−

A nıvérmunkahelyen, a személyzeti szobákban, személyzeti szociális helyiségekben, mőszaki területeken és kiszolgáló helyiségekben betegek nem tartózkodhatnak.

−

A beteg az osztály területét csak az ápolószemélyzetnek történt bejelentést követıen hagyhatja el.

−

A kórház területét elhagyni csak a kezelı orvos, illetve ügyeleti idıben az ügyeletes orvos írásbeli engedélyével lehet, ilyen esetben a portán a beteg köteles a portásnak felmutatni az írásbeli engedélyét, a portás pedig köteles a távozó nevét, a távozó osztályát és a távozás idejét rögzíteni, és az osztálynak jelezni.

−

Gépjármővek, hivatali céllal, a Kórház területére csak engedéllyel hajthatnak be, és a kijelölt helyen parkolhatnak (kivéve az életveszélyes eseteket), parkolásukkal nem akadályozhatják a Kórház folyamatos mőködését, a tőzvédelmi feladatok maradéktalan ellátását.

−

Gépjármővek, magán céllal, a Kórház területére parkolási díj megfizetésével hajthatnak be, a parkoló befogadóképessége erejéig, és a kijelölt helyen parkolhatnak (kivéve az életveszélyes eseteket), parkolásukkal nem akadályozhatják a Kórház folyamatos mőködését, a tőzvédelmi feladatok maradéktalan ellátását.

VI. Szolgáltatások az Intézmény területén A betegek az alábbi szolgáltatásokat vehetik igénybe a Kórház területén: −

Büfé, valamint könyv- és hírlapárusítás,

−

Ital- és kávé automaták,

−

Beérkezı postai küldemények az osztályos személyzet útján történik,

−

Vallásgyakorlat és hitélet, valamint lelkiszolgálat

−

Szociális szolgáltatás

−

Gyógyászati segédeszközöket árusító üzlet

−

Vendégszoba

−

Fodrász, pedikőr-manikőr rendelésre

−

Internet

−

TV-készülék használata

−

Hőtıszekrény bérlése

VII. Dohányzás, szeszes ital fogyasztása −

A kórház területén szeszesitalt, alkohol tartalmú italokat tartani és fogyasztani TILOS! Betegek kezelıorvosuk engedélyével −rendkívül indokolt esetben− fogyaszthatnak alkoholt.

2010. SZEPTEMBER 17. −

875

A nemdohányzók védelme érdekében a Kórház egész területén dohányozni szigorúan csak a kijelölt helyeken lehet, és ez vonatkozik a személyzetre, a betegekre és a látogatókra is!

VIII. Szerencsejátékok, fegyverek, állatok −

A Kórházban bármifajta hazárd- és szerencsejáték tilos!

−

A Kórházba fegyvert sem behozni, sem tartani, még engedéllyel sem lehet!

−

A Kórházba állatokat sem behozni, sem tartani nem lehet!

−

A szabály megszegése a terápiának, a kezelésre vonatkozó megállapodásnak azonnali felülvizsgálatát vonja maga után!

IX. Üzleti tevékenység −

A Kórház területén csak az Intézménnyel erre vonatkozó szerzıdéssel, vagy írásbeli fıigazgatói engedéllyel rendelkezı vállalkozók folytathatnak üzleti tevékenységet, kizárólag a számukra kijelölt helyen és idıben.

−

Üzletkötık, ügynökök a betegek és látogatók körében üzleti tevékenységet nem végezhetnek.

X. Vagyonvédelem −

A beteg, a hozzátartozó, illetve a látogató a kórházi felszerelésben, berendezésben szándékosan vagy gondatlanságból okozott kárért anyagi felelısséggel tartozik. Az okozott és megtérítendı kár értékét −a gazdasági igazgató javaslata alapján− a fıigazgató állapítja meg, és írásban közli az érintettel.

XI. Halálozás −

A Kórházban elhunyt beteg hozzátartozóját a kezelıorvos, ügyeleti idıben az ügyeletes orvos telefonon értesíti. Telefonkészülék hiányában az értesítés távirati úton történik.

−

A halál okairól, körülményeirıl csak a kezelıorvos adhat személyesen tájékoztatást a hozzátartozóknak.

−

Az elhunyt személyes holmiját, a felvett leltár alapján, az osztályvezetı fınıvér adja át a hozzátartozóknak.

−

A halottvizsgálati jegyzıkönyvet, adatlapot az anyakönyvi hivatal számára a Központi Betegfelvételi Irodában kapja meg személyesen a hozzátartozó, amennyiben személyesen nem veszi át, akkor az iratokat a Központi Betegfelvételi Iroda ajánlottan postázza azokat.

−

Az elhunytat megtekinteni, elızetes idıpontegyeztetés alapján, a Prosecturán lehet.

−

A Kórházban temetkezési vállalkozás nem mőködik.

XII. A betegek jogai és kötelezettségei XII.1. A betegek jogai A betegek jogai az egészségügyi intézményünkben történı ellátás, gyógykezelés során: 1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog: A beteg jogosult az egészségi állapota által szakmailag indokolt egészségügyi ellátásra. 2. Az emberi méltósághoz való jog: Az egészségügyi ellátás során a beteg ember méltóságát tiszteletben kell tartani. A beteget jogainak gyakorlásában csak egészségi állapota által indokolt ideig, mértékben és módon lehet korlátozni. 3. A kapcsolattartás joga: A beteg jogosult más személyekkel az egészségügyi intézményben való tartózkodás ideje alatt, a jogszabályok, illetıleg a házirend által megszabott korlátok között személyesen, illetıleg közvetetten (írásban, telefonon, stb.) kapcsolatot tartani. A kapcsolattartás joga kiterjed a látogatók házirend keretei között történı fogadásának, illetıleg a vallási meggyızıdésnek megfelelı egyházi személlyel való kapcsolattartásnak a jogára. Súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon. A beteg ezen jogát, a betegtársak jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságának biztosításával gyakorolhatja


876

4.

5. 6.

7.

8.

9.

XII.2. 1. 2.

3.

4.

5. 6.

7.

XII.3.

Az intézmény elhagyásának joga: A betegnek joga van az egészségügyi intézményt elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. E jog a vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben korlátozható. A beteg tájékoztatáshoz való joga: A beteg jogosult a számára egyénesített formában megadott teljes körő tájékoztatásra. Önrendelkezéshez való jog: Az önrendelkezési jog keretében a beteg maga döntheti el, hogy kíván e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele. A törvényben meghatározott formában e jog korlátozható. Az egészségügyi ellátás visszautasításának joga: A beteg jogosult visszautasítani az egészségügyi ellátást (részben vagy egészben), azonban ezen joga csak akkor érvényesíthetı, ha az ellátás elmaradása mások életét vagy testi épségét nem veszélyezteti. E jog a vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben korlátozható. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga: A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplı adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen. Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplı adatokkal a beteg rendelkezik. A dokumentációról a beteg kérésére és költségére másolat készíthetı. Az orvosi titoktartáshoz való jog: A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásban résztvevı személyek az ellátás során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait megırizzék, bizalmasan kezeljék, illetve azokat csak az arra jogosult személlyel közöljék. A beteg az arra jogosult személyt írásban, nyilatkozatban megjelölheti, amennyiben ilyen nyilatkozatot nem tesz, abban az esetben a Ptk. szerinti hozzátartozóját az intézmény arra jogosult személyként kezeli. A betegek kötelezettségei

Minden beteg köteles a Kórház házirendjét betartani! A beteg tájékoztatási kötelezettsége: A beteg köteles a kórházi tartózkodása során állapotáról, betegségének elızményeirıl (korábbi betegségekrıl, gyógyszerszedésrıl, egészségkárosító kockázati tényezıkrıl, tudott fertızı betegségrıl) a kezelıorvost részletesen tájékoztatni. Együttmőködési kötelezettség a gyógyító tevékenységben: A beteg köteles a kezelési utasításokat betartva saját egészségi állapotának javulása érdekében együttmőködni a gyógyító személyzettel, valamint alkalmazkodni a Kórház szabályaihoz és munkarendjéhez. A beteg a saját egészségi állapotáért a tıle elvárható módon felelısséggel tartozik. Együttmőködési kötelezettség más betegek tekintetében: Minden beteg köteles tiszteletben tartani más betegek jogait egészségük megırzéséhez, a betegségek megelızéséhez és a gyógyuláshoz. A beteg köteles az osztály csendjét és a betegtársai nyugalmát megırizni, valamint a Kórház és a kórterem rendjére, tisztaságára ügyelni saját és betegtársai gyógyulása érdekében. A beteg együttmőködési kötelezettsége a gyógyító személyzet tekintetében: A beteg köteles tiszteletben tartani valamennyi egészségügyi dolgozó jogait. A beteg adatszolgáltatási kötelezettsége: Minden beteg köteles személyi adatait, biztosítási jogviszonyát hitelt érdemlı módon igazolni, valamint a hatályos Adatvédelmi törvényre és a Kórház belsı szabályzataira tekintettel, adatainak kezeléséhez hozzájárulni. A beteg térítési díj fizetési kötelezettsége: A beteg köteles az OEP által finanszírozott tevékenységeken túl igénybe vett intézményi szolgáltatások térítési díjait, a kiállított számlán szereplı fizetési határidın belül megfizetni.

Betegjogok érvényesítése

−

A betegek véleményüket a kezelésükrıl, az ellátás során szerzett tapasztalataikról –név nélkül− eljuttathatják a Kórház vezetéséhez. A véleményeket írásos formában, minden formai kötöttség nélkül, a Központi Betegfelvételi iroda mellett elhelyezett panaszládába dobhatják.

−

Bizonyos idıközönként a Kórház a beteg elégedettségét vizsgáló kérdıív kitöltésére is megkérheti a beteget. A kérdıív kitöltése név nélkül történik és nem kötelezı.

−

Konkrét panaszt, névvel ellátott feljegyzést a Kórház Fıigazgatójához lehet eljuttatni, aki azt köteles kivizsgálni, és annak eredményérıl a bejelentıt írásban tájékoztatni.

−

A beteg panasza kivizsgálása érdekében –külön jogszabályban meghatározottak szerint– a betegjogi képviselıhöz is fordulhat.

2010. SZEPTEMBER 17. −

XII.4. −

877

A Kórház betegjogi képviselıje: Dr. Gerbert Ottóné, aki minden szerdán 9,00 és 10,00 óra között, a Kórház által biztosított külön helyiségben tart fogadóórát. Dokumentáció A beteg minden, a Kórházon belüli egészségügyi ellátásához kapcsolódó, egészségügyi dokumentációt a beteg kórlapjában kell összegyőjteni.

−

A dokumentációba bejegyzést tevı egészségügyi dolgozó nevét, a bejegyzés idıpontját rögzíteni kell.

−

A dokumentáció elektronikus úton, informatikai rendszerrel is történik, biztonságos kezelésérıl, archiválásáról a Kórház informatikusa gondoskodik.

−

A beteg számára kinyomtatott zárójelentést kell átadni, a kórházi tartózkodását követıen, két példányban. A kinyomtatott zárójelentés egy példányát a beteg dokumentációjában meg kell ırizni.

−

Amennyiben a beteg kéri, a dokumentációról –térítés ellenében- másolatot készíttethet, melynek térítési díját a Kórház pénztárába elızetesen be kell fizetnie.

XII.5.

Az egészségügyi személyzet jogai

−

A kórházi személyzetet egészségügyi tevékenységének ellátása során, a közfeladatokat ellátó személyeknek járó jogi védelem illeti meg.

−

Az orvos a beteg vizsgálatát megtagadhatja, ha más beteg sürgıs ellátása ebben akadályozza, ha saját egészségi állapota ezt nem teszi lehetıvé, vagy személyes kapcsolata a beteggel ezt indokolttá teszi. Ilyenkor a beteget más orvoshoz kell irányítania.

−

Az elvégzett vizsgálat után a további kezelést az orvos akkor tagadhatja meg, ha azt nem tartja indokoltnak, vagy −ha azt a beteg állapota lehetıvé teszi− késıbbi idıpontra rendeli vissza.

−

A beteg kezelését megtagadhatja az orvos akkor is, ha a beteg viselkedése sértı vagy fenyegetı vele szemben, illetve ha a kezelésben nem mőködik együtt orvosával, betegségére vonatkozó fontos adatokat eltitkol, az utasításokat nem tartja be.

XIII. A fekvıbetegellátás egyedi szabályai XIII.1. Orvosválasztás A beteg az ıt kezelı osztály orvosai közül megválaszthatja kezelıorvosát. A választott kezelıorvosnak kötelessége tájékoztatni a beteget, ha a kezeléséhez szükséges képzettséggel nem rendelkezik, s ez esetben az osztályvezetı fıorvos javaslata alapján ajánlatot tesz a betegnek a kezelést elvégzı orvos személyére. A betegellátásban közremőködı személy köteles nevét, beosztását, szakképzettségét feltüntetı azonosító viselésére. Az egyes gyógyító osztályok/szakrendelések mőködési rendjét a szakmai sajátságok alapján az osztályvezetı fıorvosok határozzák meg. Ennek során figyelembe kell venni a betegek nyugalomhoz, pihenéshez való jogát. A fekvıbetegek kötelesek az orvosi vizit és a pihenési idı alatt a kórtermekben tartózkodni. A Házirend által nem szabályozott, az osztály/szakrendelés jellegébıl adódó egyéb elıírásokat az osztályos mőködési rend tartalmazza, melyekrıl tájékoztatást a betegfelvétel során a felvevı orvos, illetve annak megbízása alapján az ápoló személyzet ad. Olyan sürgıs ellátási esetekben, amikor a beteg nem képes hozzátartozóival kapcsolatot teremteni, az egészségügyi szakszemélyzet nyújt segítséget.


878

XIII.2. Napirend Ébresztı, nyugovóratérés: − Az osztályokon 6 órakor van ébresztı, 21 órakor nyugovóratérés. − Lehetıség szerint 13 órától 14.30 óráig délutáni pihenıt kell tartani, illetve biztosítani. Gyógyszerelés: − Az osztályokon csak a kezelıorvos által elıírt gyógyszer szedhetı! − A gyógyszerosztás idıpontja az egyes osztályokon eltérı lehet! Általában a reggeli (7.00-7.30) és az ebéd ideje (12.30-13.00) alatt, az esti gyógyszer egyéni szempontok szerint adható 19.30 és 21.00 óra között. Vizitek: − Az orvosi vizitek alatt a beteg köteles a kórteremben tartózkodni! − A vizitek idıpontja osztályonként eltérı lehet, amelyrıl az osztályos mőködési rendekbıl lehet tájékozódni. − A vizitek, étkezések és gyógyszerosztás idején a betegek kötelesek az osztályon tartózkodni (kivéve: vizsgálatok). − A betegek a parkban is sétálhatnak, amelyet elızıleg be kell jelenteni az osztályos orvosnak vagy ápolónak. Étkezések: − A Kórház a felvett beteg állapotának megfelelı étkezést biztosít, az alábbiak szerint: a felvétel napján ebéd, kisétkezés. és vacsora, a távozás napján reggeli, minden más napon reggeli, ebéd, kisétkezés(ek) és vacsora. − A betegek étrendje a betegségének megfelelıen kerül összeállításra, ezért egyéb élelmiszert csak a kezelıorvos tudtával, belegyezésével fogyaszthat! − Az étkezések idıtartama: reggeli 7,30-8,30 között, ebéd 11,30-12,30, kisétkezés igény szerint (tízórai: 10,15 körül, uzsonna: 15,15 körül), vacsora: 18,30-19,30 között. − A járóképes betegek az osztályok étkezıjében, a járóképtelenek, segítségre szorulók az ápolószemélyzet segítségével a kórteremben étkeznek. − Kórtermekben az éjjeliszekrényekben csak tartós tárolásra alkalmas élelmiszert tarthatnak a betegek. Romlandó, saját ételt az osztályok hőtıszekrényében, névvel, dátummal ellátott csomagban lehet elhelyezni. A több napos, romlás veszélyének kitett ételt az ápolószemélyzet eltávolíthatja, a beteg tudtával. Az osztályon étel készítésére nincs lehetıség. − Amennyiben a kezelés miatt a szokásos étkezési idıben a beteg nem tud táplálkozni, ételét a személyzet tárolja, s amint a beteg állapota lehetıvé teszi, kérésére melegítés után tálalja. − A beteg saját evıeszközeit, tányérját használhatja, ezek tisztántartásáról maga gondoskodik. XIII.3. Látogatási rend, kapcsolattartás − − − −

− − −

A Kórház általános látogatási rendje szerint hétköznap délután 16,00 és 18,00 óra között, hétvégén és ünnepnapokon délelıtt 10,00-11,30 között és délután 15,00 és 18,00 óra között fogadhatnak a betegek látogatókat. Ettıl eltérı idıpontban az osztályvezetı fıorvos adhat írásbeli rendkívüli látogatási engedélyt. Súlyos állapotban lévı beteg esetén a hozzátartozó kérheti, hogy folyamatosan, látogatási idın kívül is a beteg mellett tartózkodhasson. A látogatási idın kívül (az ébresztés és a nyugovóra térés idıpontja között) a betegek és hozzátartozóik a közös helyiségekben találkozhatnak. Az Intézménybe betérı valamennyi látogató, segítı hozzátartozó nem zavarhatja a betegek gyógyítását, köteles betartani a gyógyító személyzet utasításait, valamint a házirendben foglaltakat. Amennyiben a látogató nem tartja be az érvényes utasításokat, valamint a személyzet külön szóbeli kérése ellenére is attól eltérıen viselkedik, abban az esetben az ápolószemélyzet a látogatási jog gyakorlását megvonhatja. Tizenkét éven aluli gyermeket a kórterembe vinni −esetleges fertızıdésük és a lelki megrázkódtatás veszélye miatt− csak az ápolószemélyzet engedélyével lehet. Egy betegnél egy idıben csak 2 látogató tartózkodhat, a hozzátartozók a kórtermekben nem étkezhetnek, a beteg ágyára nem ülhetnek! Rendkívüli körülmények esetén (pl. járvány) a személyes kapcsolattartást az orvosigazgató az Intézmény egészére vagy részlegére kiterjedıen átmenetileg korlátozhatja.

2010. SZEPTEMBER 17. − −

−

879

A beteget a kórházi tartózkodása alatt is megilleti a nyilatkozás, sajtószereplés joga a személyiségi jogok tiszteletben tatásával (pl. nyilatkozhat balesetérıl, bármely a beteget érintı kérdésekkel kapcsolatos megkeresésre). A sajtónyilatkozat megtételérıl a kezelıorvost tájékoztatni kell. A Kórház területén kép- vagy hangfelvétel készítését, írásos kérelem alapján a Fıigazgató engedélyezheti! A Kórházban kezelt beteg a felvételeken csak személyes beleegyezésével vehet részt. A beleegyezı nyilatkozatot a betegdokumentációhoz kell csatolni. A sajtónyilvánosság a résztvevık részérıl nem sértheti az orvosi titoktartással és a személyiségi jogokkal kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeket sem. Az adatvédelmi törvény értelmében a Kórház telefonon csak arról adhat felvilágosítást, hogy az illetı személy az Intézményünkbe felvételre került, de ezt is csak akkor, ha a beteg ezt nem tiltotta meg. Részletes felvilágosítást azon személynek ad a beteg kezelıorvosa, akinek tájékoztatásához a beteg kifejezetten hozzájárult.

XIII.4. Higiéniés szabályok (ruházat, tisztálkodás) − − − − −

A betegek kórházi tartózkodásuk alatt saját ruházatukat viselhetik, amennyiben ennek saját vagy betegtársaik egészsége érdekében nincs akadálya. A beteg köteles magával hozni kórházi tartózkodásához szükséges ruhanemőket, a személyes használati tárgyait: papucs, pizsama, köpeny, evıeszköz, tisztálkodási és higiéniai szerek (szappan, bırápoló szerek, fogkefe, fogkrém, pohár, törülközı, WC-papír), stb. A betegek személyes tárgyaikat az ápolószemélyzet segítségével éjjeliszekrényben, kórtermi szekrényben helyezhetik el. Az itt elhelyezett tárgyakért a Kórház anyagi felelısséget nem vállal! A betegek a kórtermekhez tartozó fürdıszobát az egész nap folyamán használhatják. Hajszárítót csak az erre alkalmas, megjelölt csatlakozóba dugva lehet használni! A beteg kérésére és saját költségére az ápolószemélyzeten keresztül mosási szolgáltatást vehet igénybe, mosni –kis kézimosáson kívül– az osztályon nem lehet.!

XIII.5. Értéktárgyak kezelése −

A betegek részére nagyobb összegő pénz, illetve érték megırzésére az Intézmény HÁZIPÉNZTÁR-ában van lehetıség, melynek módjáról felvilágosítást az osztályvezetı fınıvértıl kaphat.

−

A pénztár nyitvatartási idején kívül felvett betegek értéktárgyait az egyes osztályokon elzárt helyen kell tartani a pénztárba való elhelyezés legközelebbi idejéig.

−

A Kórház HÁZIPÉNTÁR-ában elhelyezett pénz és érték(ek) átvételérıl a beteg bevételi bizonylatot kap. A HÁZIPÉNZTÁR-ban letétbe helyezett értéktárgyakat és készpénzt a beteg, vagy írásbeli meghatalmazás alapján a meghatalmazott személy veheti át, átvételi elismervény (kiadási bizonylat) aláírásával.

−

A beteg által behozott, és a HÁZIPÉNZTÁR-ba le nem adott, azaz letéti nyilvántartásba nem vett értéktárgyakért, az Intézmény nem vállal felelısséget.

XIII.6. Pihenés, kikapcsolódás az Intézmény területén −

Színes televízió általában az étkezıkben, társalgókban rendelkezésre áll. Este 21,00 és reggel 6,00 óra közötti éjszakai, 13,00 és 14,30 óra közötti délutáni pihenı idején a betegek részére még a közös helyiségekben található televízió használata sem megengedett (a folyamatban lévı mősor befejezéséig). A TV hangereje nem zavarhatja a kórteremben fekvık nyugalmát más idıszakban sem.

−

A kórteremben TV-t, rádiót, magnót kizárólag a szobatársak beleegyezésével, lehet hallgatni.

−

Hangos beszéddel, rádiózással, televíziózással az osztály csendjét és a betegek nyugalmát nem zavarhatja.

−

Telefonálni a kórház területén elhelyezett nyilvános készülékekrıl lehet. A betegek az Intézmény telefonjait nem használhatják.

−

Saját készülék használata: • A beteg kórházi tartózkodása idején használhatja saját szórakoztató elektronikai eszközeit (magnó, rádió, stb. - TV készülék kivételével), a használatukkal azonban betegtársai nyugalmát nem zavarhatja! • A betegek által behozott készülékek meghibásodásáért, használatukból eredı esetleges balesetekért, a készülékek értékéért Intézményünk nem vállal felelısséget. • Mobiltelefont a Kórház területén −az orvosi berendezések mőködésének biztonsága érdekében− csak korlátozottan lehet használni, a tiltott területeket az adott osztály jelöli ki.


880

XIII.7. Távozás − −

− − −

A betegek sürgıs, hivatalos vagy magánügyeik intézésére, illetve hétvégi eltávozásra –mérlegelve egészségi állapotukat– az osztályvezetı fıorvostól kaphatnak írásbeli engedélyt, melynek tényét a beteg dokumentációjában rögzíteni kell. A beteg a saját döntése alapján történı végleges eltávozás szándékát a kezelıorvosának köteles bejelenteni. A beteg eltávozásának idejét a betegdokumentációban pontosan rögzíteni kell! A betegnek ez a joga csak akkor korlátozható, ha mások testi épségét, egészségét veszélyezteti, vagy ha ezt törvény írja elı. Kórházi elbocsátás elıtt, a kezelés befejeztével, a beteget és/vagy hozzátartozóját az elbocsátás idejérıl lehetıleg 24 órával elıbb tájékoztatni kell. A zárójelentést a szükséges felvilágosítással, utasításokkal a távozás napján a kezelıorvos adja át a betegnek és/vagy hozzátartozójának. A beteg, távozása esetén, a kezelı orvostól kérheti a betegszállítás igénybe vételét.

XIV. Záró rendelkezések A Házirend mind a Fekvıbeteg, mind pedig a Járóbeteg Betegfelvételi pultjainál, az osztályok fınıvéreinél megtalálható, valamint a www.korhazsarvar.hu honlapon is megtalálható! Jelen Házirend-et Sárvár Város Önkormányzatának Képviselı-testülete …../2010. (……..). számú, a Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése a 156/2010. (IX. 17.) számú határozatával hagyta jóvá, hatályba lépésének idıpontja: 2010. október 01. Sárvár, 2010. szeptember …….. ………………………………………. (Dr. Szijártó Valéria) fenntartó képviseletében Sárvár Város jegyzıje

………………………………………. (Vancsura Miklós) Önkormányzati Kórház Sárvár fıigazgató

………………………………………. (Dr. Dénes Tibor) fenntartó képviseletében Sárvár Város polgármestere

A megyei közgyőlés 157/2010. (IX. 17.) sz. határozata a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. aktív ágyszámainak átcsoportosításáról A közgyőlés a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt javaslatával egyezıen egyetért a kórház aktív ágyszámának 2010. november 1-jei hatályú, az elıterjesztésben foglaltak szerinti átcsoportosításával. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke (közlésért) azonnal

A megyei közgyőlés 158/2010. (IX. 17.) sz. határozata a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. Csecsemı- és Gyermekgyógyászati Osztály aktív ágyainak belsı átcsoportosításáról A közgyőlés egyetért a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. Csecsemı- és Gyermekgyógyászati Osztálya aktív ágyszámának a javaslattal egyezı belsı átcsoportosításával 2010. november 1-jei hatállyal. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke (közlésért) azonnal


881

A megyei közgyőlés 159/2010. (IX. 17.) sz. határozata a Vas Megyei Markusovszky Kórház járóbeteg szakellátásának helyzetéról szóló tájékoztató elfogadásáról A közgyőlésnek elfogadja a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. járóbeteg szakellátásának helyzetérıl szóló tájékoztatót azzal, hogy a kórház vezetése tájékoztassa a sürgısségi ellátásban részesülı betegeket az ellátás igénybevételének feltételeirıl és várható idıpontjáról a tapasztalható zsúfoltság, hosszú várakozási idı és a felmerült panaszok miatt kialakult helyzet megszőntetése érdekében. A megyei közgyőlés 160/2010. (IX. 17.) sz. határozata a Vas Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthon pályázaton való részvételéhez hozzájárulás megadásáról A közgyőlés egyetért a Vas Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonnak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint az ESZA Nonprofit Kft Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében TÁMOP 5.2.5. A-10/2 számú - Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítı programok megvalósítására kiírt pályázatán való részvételével. Felelıs: Határidı:


A megyei közgyőlés 161/2010. (IX. 17.) sz. határozata az MMIK Logo Ifjúsági Szolgálat TÁMOP-5.2.5.B-10/2 - Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítı programok – pályázatának támogatásáról A közgyőlés az MMIK Logo Ifjúsági Szolgálat TÁMOP-5.2.5.B-10/2 – „Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítı programok” címő – kötelezı önrész nélküli - pályázatának benyújtását támogatja. Felelıs: Határidı:

az intézmény igazgatója – a pályázat határidıre történı benyújtására a pályázat kiírása szerinti határidı A megyei közgyőlés 162/2010. (IX. 17.) sz. határozata pályázat benyújtásának támogatásáról a Magyar-Szlovén ETE programra

A közgyőlés: 1. 2.

támogatja a Magyar-Szlovén Határmenti Együttmőködés (ETE) keretében benyújtandó „Területi Információs és Fejlesztési Hálózat” kialakítása címő pályázatot; a projekt tervezett költsége 300 ezer euró. A pályázathoz szükséges önerıt (a Vas Megyei Önkormányzatra jutó összeg 5 %-át) azaz 15.000 eurót 50-50 %-ban a 2011. évi és a 2012. évi költségvetésében biztosítja.



A megyei közgyőlés 163/2010. (IX. 17.) sz. határozata pályázat benyújtásának támogatásáról a Szlovénia-Magyarország Operatív Program 2007-2013. második pályázati kiírására A közgyőlés 1.

támogatja, hogy a Megyei Önkormányzat vezetı partnerként a Szlovénia – Magyarország Operatív Program 2007 – 2013. második pályázati kiírására „Határeset” címmel komplex pályázatot nyújtson be;


882

2.

3.

kötelezettséget vállal, hogy a végleges pályázati projekt összegének 5 % erejéig, maximálisan 5, 5 millió forint összegben – a pályázat sikere esetén - az elıírt önrész összegét a fejlesztési tartalék terhére biztosítja; megbízza a közgyőlés elnökét, hogy a pályázat benyújtásához szükséges dokumentumokat aláírja.


a közgyőlés elnöke, illetve a pályázat szakmai felelıse – a dokumentáció elkészítéséért és határidıre történı benyújtásáért azonnal, illetve 2010. szeptember 30. A megyei közgyőlés 164/2010. (IX. 17.) sz. határozata az „1000 perc a településünkért” mozgalomban kimagaslóan teljesített kistelepülési önkormányzatok támogatásáról

A közgyőlés az „1000 perc a településért” mozgalomban elért kimagasló közösségi eredményei és az „1000 éves Vas megye” Emlékbizottság javaslata alapján, a helyi települési közösségi feladatok további céljára Telekes Község Önkormányzatát 500 ezer Ft, Rábagyarmat Község Önkormányzatát 300 ezer Ft és Petımihályfa Község Önkormányzatát 200 ezer Ft egyszeri, vissza nem térítendı támogatásban részesíti. Felelıs: Határidı:


A megyei közgyőlés 165/2010. (IX. 17.) sz. határozata vizesblokk felújításának támogatásáról a szombathelyi Vas Megyei Szakosított Szociális Intézetben A közgyőlés a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet részére vizesblokk felújítására és akadálymentesítésére 600.000 Ft. támogatást biztosít a megyei önkormányzat fejlesztési tartaléka terhére. Felelıs: Határidı:


A megyei közgyőlés 166/2010. (IX. 17.) sz. határozata a Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás társulási megállapodásának módosításáról A közgyőlés a Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás létrehozásáról szóló társulási megállapodást az elıterjesztéshez csatolt mellékletnek megfelelıen módosítja. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnök azonnal Társulási megállapodás

Vas Megye Önkormányzatának Közgyőlése (képviseli: Kovács Ferenc, a megyei közgyőlés elnöke), Bük Város Önkormányzatának Képviselı-testülete (képviseli: Horváth Lajos polgármester), Celldömölk Város Önkormányzatának Képviselı-testülete (képviseli: Fehér László polgármester), Sárvár Város Önkormányzatának Képviselı-testülete (képviseli: Dr. Dénes Tibor polgármester), Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselı-testülete (képviseli: Viniczay Tibor polgármester) megállapodnak abban, hogy a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2.§ (5) bekezdés a) pontjában, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/B.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint az e törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggı önkormányzati feladatok végrehajtására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 41.§ (1) bekezdésében, továbbá a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16.§-ában kapott felhatalmazás alapján, a külön jóváhagyandó alapító okirattal közösen létrehozott, önálló jogi személyiséggel rendelkezı, önállóan gazdálkodó költségvetési szervként mőködı szakképzés-szervezési társulást hoznak létre 2008. március 1. napjától kezdıdı hatállyal.

883


Mivel idıközben a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 22. § módosította a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. törvény 17. §-át, a társulási megállapodás egyes pontjait meg kell változtatni. Ennek megfelelıen a helyi önkormányzatok társulásai 2010. január 1-jétıl nem költségvetési szervek, viszont továbbra is a költségvetési szervek gazdálkodásáról szóló szabályokat kell alkalmazniuk. A társulási szándékukat kifejezı önkormányzatok a társulás mőködésével kapcsolatban a következı tényeket és alapvetı rendelkezéseket rögzítik: 1.

A társulás neve, székhelye:

Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás 9700 Szombathely, Berzsenyi tér 1.

2.

A társulás tagjainak neve, székhelye: Vas Megye Önkormányzata (9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1.) Bük Város Önkormányzata (9737 Bük, Széchenyi u. 44.) Celldömölk Város Önkormányzata (9500 Celldömölk, Városháza tér 1.) Sárvár Város Önkormányzata (9600 Sárvár, Várkerület 2-3.) Szentgotthárd Város Önkormányzata (9970 Szentgotthárd, Széll K. tér 11.)

3.

A Társulás tagjai által fenntartott a szakképzés feladataiban résztvevı iskolák, és a számba vehetı tanulók száma: Intézmény neve

Fenntartó

Létszám (fı)*

Celldömölki Mőszaki Szakközépiskola és Szakiskola

Celldömölk Város Önkormányzata

Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakközépiskola

Sárvár Város Önkormányzata

Barabás György Mőszaki Szakközépiskola és Szakiskola

Sárvár Város Önkormányzata

536

Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény Felsıbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskola

Vas Megye Önkormányzata

137

III. Béla Szakképzı Iskola és Kollégium Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium Béri Balogh Ádám Gimnázium, Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola *a 2009/2010.illetve a megelızı két tanév átlagában

Bük Város Önkormányzata Szentgotthárd Város Önkormányzata Vas Megye Önkormányzata Vas Megye Önkormányzata Vas Megye Önkormányzata

317 213

155 528 384 215 152

4.

A Társulás célja: 1. új típusú térségi integrált szakképzı központ létrehozása, 2. a szakképzésnek a jelenleginél hatékonyabb formában történı megszervezése, 3. a szakképzési profil munkaerı-piaci igények szerinti alakítása. A Társulás tagjai kijelentik, hogy magukra nézve kötelezıen elfogadják a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (továbbiakban: RFKB) által a szakképzés fejlesztésének összehangolásával összefüggésben hozott döntéseit.

5.

A Társulásban részt vevı megyei közgyőlés és a képviselı-testületek mindegyikének minısített többséggel hozott döntése szükséges: a) a megállapodás jóváhagyásához; b) a megállapodás módosításához; c) a megállapodás megszüntetéséhez; d) a társuláshoz történı csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz; e) a társulási megállapodás év közbeni felmondásához. f) a társulás által a szakképzés fejlesztéséhez kapcsolódó nem önkormányzati intézményekkel való megállapodás megkötéséhez, illetve velük nonprofit gazdasági társaság létrehozásához;


884

6.

A Társulás jogállása, gazdálkodásának jellemzıi: a) A Társulás jogi személyiséggel rendelkezik. b)A Társulás mőködési területe a Társulás tagjainak feladat-ellátási területe. c) A Társulás szerzıdéseit tevékenységi körén belül önállóan kötheti a megállapodásban rögzített célok megvalósítása érdekében, szerzıdések jogosítottja, illetve kötelezettje a Társulás lesz. d)A Társulás a költségvetési rend szerint gazdálkodó, önkormányzati körbe tartozó szerv, amely pénzügyi-gazdálkodási feladatait önállóan látja el.

7.

A Társulás szervezete: Társulási Tanács Társulás munkaszervezete Társulás vezetı tisztségviselıi: o Társulási Tanács elnöke, o elnökhelyettese.

9.

A társulási megállapodás határozatlan idıre szól.

10. A Társulás döntéshozó szerve: Az öttagú Társulási Tanács, amely a társult önkormányzatok polgármestereibıl és a megyei közgyőlés elnökébıl áll. A szavazati súly illeszkedik a tanulói létszámhoz, így megegyezik az önkormányzatok éves költségvetési hozzájárulásának arányával, azzal, hogy a társulás egy tagja sem rendelkezhet a szavazatok több mint felével. Tanulói létszámként az adott tanév október 1-jei statisztikai szakképzési tanulólétszámot kell figyelembe venni. Társulási Tanács ülésén a társult önkormányzatot képviselni és szavazni személyesen vagy a társulás tagjai által írásban meghatalmazott helyettes képviselı útján lehet. 11. A Társulási Tanács feladat-és hatásköre: a) ellátja a szakképzés-szervezési feladatokat, b) a szakképzés körében közoktatási megállapodást, vagy más megállapodást köthet, c) a Társulás által ellátott feladatokra önálló fejlesztési tervet, illetve esélyegyenlıségi tervet készít és fogad el, d) a szakképzés fejlesztési irányára és beiskolázási arányára tekintettel meghatározza a társulás tagjai által fenntartott intézményekben a szakképzési évfolyamokon indítható szakmai csoportok számát az RFKB döntésének megfelelıen, e) meghatározza a társulás rövid és középtávú feladatait, f) pályázatot nyújthat be a szakképzésre fordított állami források megszerzésére, g) elızetesen elfogadja a Társulás költségvetését, h) véleményezi a megállapodás módosítására, megszüntetésére tett kezdeményezéseket, i) véleményezi a társuláshoz történı csatlakozásra tett kezdeményezéseket, j) jóváhagyja, törvényi változás esetén módosítja a Társulási Tanács Szervezeti és Mőködési Szabályzatát, k) javaslatot tesz a c)-e) pontokban meghatározott feladatokhoz kapcsolódó jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére. 12. A Társulási Tanács mőködésére vonatkozó szabályok: A Társulási Tanács az alakuló ülésen mondja ki megalakulását, és állapítja meg mőködésének részletes szabályait a megállapodásban meghatározott keretek között. A Társulási Tanács tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. A Társulási Tanács a Társulási megállapodás és a Társulás Szervezeti és Mőködési Szabályzata módosítása, valamint a Társulás költségvetésének tárgyalásakor akkor határozatképes, ha az ülésén valamennyi tagja jelen van. Egyéb esetekben a Társulási Tanács ülése akkor határozatképes, ha az ülésen részt vevı képviseleti jogosultaknak a tagok által képviselt szavazati aránya a 75%-ot eléri. A Társulási Tanács döntéseit a 11. pontban meghatározott kérdésekben az összes szavazat 75%-os szavazati arányával, minden más esetben egyszerő többséggel (több mint 50 %) hozza meg. A Társulási Tanács üléseit az elnök, távollétében az elnökhelyettes, mindkettıjük akadályoztatása esetén a Társulási Tanács által felhatalmazott tag hívja össze és vezeti.


885

Az ülést össze kell hívni: a) szükség szerint, de évente legalább két alkalommal, b) a Társulási Tanács által meghatározott idıpontban, továbbá c) a Társulás tagjának vagy a Társulási Tanács tagjának – napirendet tartalmazó – indítványára, d) a Társulás székhelye szerinti Államigazgatási Hivatal vezetıjének kezdeményezésére. A Társulási Tanács ülésérıl jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyvet az elnök és a Társulási Tanács által felhatalmazott személy írja alá. A jegyzıkönyvet 15 napon belül meg kell küldeni a Társulás székhelye szerinti illetékes Államigazgatási Hivatal vezetıjének. 13. A költségek viselésének aránya és teljesítésének feltételei: A Társulás tagjai a Társulás folyamatos mőködéséhez szükséges költségvetési fedezetet (pénzügyi támogatást) az általuk fenntartott, a szakképzés feladataiban résztvevı iskolák tanulói létszáma mértékének megfelelı arányban biztosítják a Társulás számára. A Társulás megalakulásakor a társuló önkormányzatok a Társulás mőködtetéséhez vagyoni hozzájárulást nem biztosítanak. A Társulás folyamatos (éves) mőködéséhez szükséges költségvetési hozzájárulás mértékérıl a Társulás tagjai minden év február 15-ig döntenek. A Társulás folyamatos mőködéséhez szükséges éves hozzájárulásokat a Társulás tagjai minden év április 30-ig kötelesek a Társulás számlájára befizetni. A Társulásból való kiválás, illetve a Társulás megszőnése esetén a szerzett vagyont annak szaporulatával együtt a kiváláskor, illetve a megszőnéskor megállapított tanulólétszám alapján osztják meg egymás között az önkormányzatok. A pályázati forrásból származó vagyon tulajdoni aránya a pályázatban részt vevı önkormányzatok között oszlik meg a pályázatban vállalt önrész arányában. Amennyiben egy építkezés részben pályázati forrásból, részben önkormányzat által biztosított önrészbıl, illetve TISZK hozzájárulásból valósult meg, az épület vagy épületrész tulajdonjoga térítés nélkül az ingatlan fekvése szerinti önkormányzatot illeti meg a TISZK megszőnése esetén. 14. A társuláshoz való csatlakozás és a társulási megállapodás felmondásának részletes szabályai: a) A Társuláshoz más szakképzés feladataiban részt vevı iskolát fenntartó önkormányzat is csatlakozhat. A csatlakozás feltétele, hogy az érintett önkormányzat elfogadja és magára nézve kötelezınek elismeri jelen megállapodás tartalmát, valamint a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által a szakképzés fejlesztésének összehangolásával összefüggésben hozott döntéseket. b) A csatlakozás elfogadásáról a Társulás tagjai a szándéknyilatkozat megérkezésétıl számított legkésıbb 60 napon belül döntenek. c) A Társuláshoz csatlakozni a szándéknyilatkozat Társulási Tanácshoz történı beérkezését követı tanítási év kezdetén lehet. d) A Társulás év közbeni felmondásáról a tanítási év végére szóló szándéknyilatkozatot legalább egy tanítási évvel korábban kell a Társulási Tanácsnak bejelenteni. e) Az év közbeni felmondás elfogadásáról a Társulás tagjai a szándéknyilatkozat megérkezésétıl számított 60 napon belül döntenek. f) Csatlakozás, vagy felmondás esetén a Társulás tagjai a jelen megállapodást a költségek viselésének arányában, illetve a szavazatok arányában módosítják. 15.

A Társulás ellenırzésének rendje:

a) A Társulási Tanács tagjai mőködésükrıl, a Társulás pénzügyi helyzetérıl, valamint a társulási cél megvalósulásáról évente – a gazdasági évrıl szóló beszámolóval egyidejőleg – a tájékoztatják a megyei közgyőlést, illetve a képviselı-testületeiket. b) A Társulás szakmai, jogi és pénzügyi-gazdasági ellenırzését éves ellenırzési ütemterv alapján a Vas Megyei Önkormányzat Hivatala végzi.


886

16.

A Társulás megszőnése esetén a Társulás tagjainak vagyoni jogai és kötelezettségei:

A Társulás megszőnik, ha • a társulási megállapodást valamennyi tag felmondja, • a társulás valamennyi tagja elhatározta a társulás megszüntetését; • a bíróság jogerısen dönt a társulás megszőnésérıl. A Társulás megszőnése esetén a Társulási Tanács köteles elszámolni a Társulás tagjai felé, akiket a fel nem használt pénzeszközök a tanulói létszám mértékének megfelelı arányban illetnek meg. 17.

A Társulás tagjai a Társulás mőködése során felmerülı vitás kérdések rendezésére a Vas Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

18.

A Társulás tagjai tudomásul veszik, hogy jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi CXXXV. törvény és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Jelen megállapodás a Társulás tagjai képviselıinek aláírásával jön létre. Az önálló jogi szervként mőködı Társulás a megállapodást aláíró önkormányzatok közgyőlésének, illetve képviselıtestületeinek a Társulási megállapodást elfogadó, minısített többséggel hozott határozatával jön létre. A Társulás tagjai közgyőlésének, illetve képviselı-testületeinek határozatai a jelen megállapodás elválaszthatatlan részét képezik.

19.

20.

A Társulás tagjai kijelentik, hogy a megállapodásban foglaltakat önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával a kölcsönös elınyök és az arányos teherviselés alapján rögzítették.

Szombathely, 2010. augusztus 26.

…………………………………… Vas Megye Önkormányzatának Közgyőlése

…………………………………… Bük Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

…………………………………… Celldömölk Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

…………………………………… Sárvár Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

…………………………………… Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

…………………………………… Címzetes megyei fıjegyzı

A megyei közgyőlés 167/2010. (IX. 17.) sz. határozata közösségi célú alapítvány támogatásáról A közgyőlés: 1. • 2. Felelıs: Határidı:

az elnöki keret terhére a Gulyás József Emlékalapítvány részére – a Neumann Kupa lebonyolításához – 25.000 Ft összegő támogatást biztosít; felkéri elnökét a támogatási szerzıdés aláírására. közgyőlés elnöke azonnal

887


A megyei közgyőlés 168/2010. (IX. 17.) sz. határozata a Kemenesaljai Egyesített Kórház Celldömölk alapító okiratának módosításáról térítésköteles egészségügyi szolgáltatás nyújtása érdekében, valamint a kapcsolódó elıkészítı munkálatok elvégzéséhez A közgyőlés egyetért • • Felelıs: Határidı:

a Kemenesaljai Egyesített Kórház Celldömölk alapító okiratának módosításával a térítésköteles egészségügyi szolgáltatások nyújtása érdekében – az elıterjesztésben foglaltak szerint -; és felkéri a kórház igazgatóját, hogy az alapító okirat módosításával összefüggésben lévı belsı szabályzatokat is módosítsa az új alapító okiratnak megfelelıen. közgyőlés elnöke azonnal ALAPÍTÓ OKIRAT

Alapító okirat száma: 1. A költségvetési szerv neve: Kemenesaljai Egyesített Kórház Celldömölk 2. A költségvetési szerv székhelye: 9500 Celldömölk, Nagy Sándor tér 3. 3. A költségvetési szerv telephelyei: a.) Celldömölki telephelyek: 9500 Celldömölk, Kossuth Lajos u. 5. 9500 Celldömölk, Ady Endre u. 1. b.) Intaházai telephely: 9551 Mesteri – Intaháza (egészségügyi és szociális részleg) 4. Az alapító és fenntartó szerv neve, székhelye: Celldömölk Város Önkormányzata (9500 Celldömölk, Szentháromság tér 1.) és Vas Megyei Önkormányzat (9700 Szombathely, Berzseny Dániel tér 1.) 5. Alapítás ideje: 1996. december 31. 6. Besorolás a tevékenység jellege alapján: közszolgáltató – közintézet 7. Mőködési köre: • celldömölki telephelyek és az intaházai telephely pszichiátriai rehabilitáció tekintetében az Egészségügyi Miniszter által meghatározott ellátási terület, illetve megállapodásokon alapuló ellátási terület. •

az intaházai telephely: Mentális, szenvedélybetegek bentlakásos ellátása /szociális otthont illetıen/ Vas megye közigazgatási területe.

8. A költségvetési szerv irányító szerve, székhelye: Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye: Celldömölk Város Önkormányzatának Képviselıtestülete (9500 Celldömölk, Szentháromság tér 1.) és Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése (9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 1.) 2008. évi CV. törvény 8. § (2) bekezdésének b.) pontjában meghatározott jogok tekintetében az irányító szerv: Celldömölk Város Önkormányzatának Képviselıtestülete (9500 Celldömölk, Szentháromság tér 1.) Vezetı kinevezési rendje: „Az igazgatót, az intézmény egyszemélyi felelıs vezetıjét Celldömölk Város


888

Önkormányzatának Képviselıtestülete pályázat útján, határozatlan idıtartamra nevezi ki, de döntéséhez köteles kikérni az Intézményfenntartó Társulás Tanácsa, valamint a megyei közgyőlés elnökének véleményét.” 9. Jogszabályban meghatározott közfeladata: Az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény 89-92. §-ai szerint. 10. Alaptevékenysége: Ágazati szám:86 Ágazat megnevezése: humán-egészségügyi ellátás Szakágazat száma: 861000 Szakágazat megnevezése: Fekvıbeteg - ellátás 11. Az intézmény feladatai: Az intézmény pénzügyi elszámolásait az alábbi szakfeladaton számolja el. 841901-1 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai szakfeladat. Alaptevékenység (kötelezı feladatai) a.) Szakorvosi járóbeteg szakellátás /a mindenkori heti óraszámokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött éves szerzıdések tartalmazzák/: aa.) Celldömölki telephelyeken 862211-1 Járóbetegek gyógyító szakellátás szakfeladat számon: • belgyógyászat • sebészet • traumatológia • nıgyógyászat • gyermekellátás • fül-orr-gégészeti ellátás • szemészet • bır- és nemibetegellátás • ideggyógyászat • urológia • pszichiátriai szakambulancia • tüdıgyógyászat • gasztroenterológia • kardiológia • addiktológia • reumatológia és fizikóterápia • gyermek tüdıgyógyászat • klinikai laboratórium (várandós anyák immunszerológiai vizsgálatával együtt) • képalkotó diagnosztika (rtg., ultrahang) • nem orvos által vezetett szakrendelés (mozgásterápia) 862213-1 Járóbetegek gyógyító gondozása szakfeladat számon: • • •

bır és nemibeteg gondozás tüdıgyógyászati gondozás pszichiátria

869036-1 Vér-, szövet- és egyéb kapcsolódó szövetbank szakfeladat számon. ab.) Intaházai telephelyen


889

862211-1 Járóbetegek gyógyító szakellátása szakfeladat számon: • pszichiátriai szakambulancia • nem orvos által vezetett szakrendelés (pszichoterápia) 862213-1 Járóbetegek gyógyító gondozása szakfeladat számon: • pszichiátriai gondozás • addiktológiai gondozás b.) Kórházi szakellátás és diagnosztika /a mindenkori ágyszámot az Egészségügyi Miniszter rendelete alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött éves szerzıdések tartalmazzák/ ba.) Celldömölki telephelyen 861001-1 Fekvıbetegek aktív ellátása szakfeladat számon: - mátirx osztályszerkezetben belgyógyászat sebészet szülészet-nıgyógyászat - transzfúziológia - aneszteziológia - klinikai orvosi laboratórium - képalkotó diagnosztika (rtg., ultrahang) - kórházhigiénie - intézeti gyógyszertár - kórbonctan 861002-1 Fekvıbetegek krónikus ellátása. bb.) Intaházai telephelyen 861003-1 Bentlakásos egészségügyi rehabilitációs ellátás szakfeladat számon Egyéb humán egészségügyi ellátás 861003-1 Bentlakásos egészségügyi rehabilitációs ellátás szakfeladat számon gyógyfoglalkozás az alábbi munkahelyeken • • • • • • • • •

kertészet nyomda könyvkötészet bábmőhely kézimunkamőhely állattenyésztés mosoda konyha karbantartás

c.) 872003-1 Pszichiátriai betegek lakóotthoni ellátása szakfeladat számon /a mindenkori férıhelyek számát a Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal érvényben lévı engedélye tartalmazza/ •

pszichiátriai betegek szociális célú ellátása, gondozása és ápolása bentlakásos otthonban

•

pszichiátriai betegek szociális célú foglakoztatása a 861003-1 számon felsorolt munkahelyeken

Egyéb vendéglátás d.) 562917-1 Munkahelyi étkeztetés a Celldömölk, Nagy S. tér 3. sz. alatti és a


890

Mesteri-Intaházai telephelyen 559099-1 Egyéb, m.n.s. szálláshely -szolgáltatás szakfeladat számon e.) Nıvérszállás Az intézmény egyéb feladatai: Az intézmény valamennyi telephelyén az alapfeladat ellátását segítı, kiegészítı tevékenységeket végezhet a közfinanszírozott ellátás céljára le nem kötött kapacitásainak hasznosítása érdekében. Ennek keretében az intézmény az alapfeladataival összeegyeztethetı vállalkozási tevékenységet folytathat, ellenérték fejében, üzletszerően nyereség- és vagyonszerzı tevékenységet végezhet, amely különösen: a) alaptevékenységének megfelelı, illetve egyéb szakterületeken végzett egészségügyi szolgáltatás. b) alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítı és kiegészítı tevékenység. c) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiskereskedelem. A kiegészítı vállalkozási tevékenység nem veszélyeztetheti az intézmény alapfeladatának ellátását. A vállalkozásból származó bevétel mértéke nem haladhatja meg az intézmény költségvetésében tervezett összkiadásának 33%-át. A konkrét tevékenységet az intézmény kizárólag az alapítók elızetes hozzájárulását követıen végezheti.” 12. A feladatellátását szolgáló vagyon és a vagyon feletti rendelkezési jog: a./ A celldömölki telephelyek tekintetében a vagyont Celldömölk Város Önkormányzata által módosított 6/1999. (II.24.) számú rendelete tartalmazza. b./ Az intaházai telephely tekintetében a vagyont a Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 10/2007.(VI.08.) számú - a Megyei Önkormányzat Vagyongazdálkodásának Szabályairól szóló - rendelet tartalmazza. c./ A további vagyont az intézmény éves költségvetése és zárómérlege jelenti. d./ A feladatellátást szolgáló eredeti vagyon a celldömölki telephelyek tekintetében Celldömölk Város Önkormányzata, az intaházai telephely tekintetében a Vas Megyei Önkormányzat tulajdonát képezi. e./ A vagyon növekmény a két önkormányzatot együttesen illetik meg, s a gesztor – a Celldömölk Város Képviselıtestület mérlegében szerepel. f./ Az intézményt a feladatellátását szolgáló vagyon felett ingyenes használati jog, az éves költségvetési keretet illetıen gazdálkodói jog illeti meg. 13. A költségvetési szerv a feladatellátáshoz gyakorolt funkciója szerinti besorolása, gazdálkodása: a./ önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv, b./ az elıirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik c./ Az intézmény gazdálkodását az államháztartásról szóló – többször módosított –1992. évi XXXVIII. törvény VII. fejezetének rendelkezései szerint éves költségvetés alapján folytatja. 14. A foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszonyok: - közalkalmazotti jogviszony; az 1992. évi XXXIII. törvény szerint, - megbízásos jogviszony; az 1959. évi IV. törvény szerint, - vállalkozói, illetve közremőködıi szerzıdés; az 1959. évi IV. törvény szerint, - határozott idejő munkaszerzıdés; az 1992. évi XXII. törvény szerint. Celldömölk-Szombathely, 2010.

Fehér László polgármester

Kovács Ferenc megyei közgyőlés elnöke

Záradék: A Kemenesaljai Egyesített Kórház alapító okiratát Celldömölk Város Önkormányzatának Képviselıtestülete …………..számú határozattal, valamint a Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése 168/2010. (IX. 17.) számú határozattal hagyta jóvá.


891

A megyei közgyőlés 171/2010. (IX. 17.) sz. határozata „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról Vas megye védınıi közössége részére A közgyőlés Vas megye védınıi közösségének a védınıi hivatás 95. évfordulója alkalmából „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele”-t adományozza, melynek átadására szeptember 17-i jubileumi ünnepségen kerül sor. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke azonnal A megyei közgyőlés 172/2010. (IX. 17.) sz. határozata „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról a Danubius Health Spa Resort Sárvár részére

A közgyőlés a Danubius Health Spa Resort Sárvár részére – 25 éves jubileumi fennállásának alkalmából – „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele”-t adományozza. Felelıs: Határidı:


A megyei közgyőlés 173/2010. (IX. 17.) sz. határozata „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról az Oszkói Hegypásztor Kör részére A közgyőlés az Oszkói Hegypásztor Kör részére, a közösség 25 éves kiemelkedı és példamutató munkája, a kistáji néprajzi és kulturális örökség védelmét, megújítását eredménnyel szolgáló tevékenysége elismeréseként „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” kitüntetést adományozza. Felelıs: Határidı:


A megyei közgyőlés 174/2010. (IX. 17.) sz. határozata Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról a Pinkamindszenti Tőzoltó Egylet, valamint Hosszúpereszeg Község Önkéntes Tőzoltó Egyesülete részére A közgyőlés a Pinkamindszenti Tőzoltó Egylet megalakulásának 130. éves, Hosszúpereszteg Község Önkéntes Tőzoltó Egyesülete 120. éves évfordulója alkalmából a civil szervezıdések részére „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele”-t adományoz. Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke 2010. szeptember 4. ill. 2010. szeptember 11

A megyei közgyőlés 175/2010. (IX. 17.) sz. határozata „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. Központi Mőtıszolgálata, valamint az Ideg- és Gerincsebészeti Osztálya részére A közgyőlés a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. Központi Mőtıszolgálat, és az Ideg- és Gerincsebészeti Osztály részére – fennállásuk 30. évfordulójára – „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele”-it adományozza. Az oklevelek átadására a jubileumi ünnepségen – 2010. október 1-jén – kerül sor Felelıs: Határidı:

a közgyőlés elnöke 2010. október 1.


892

KÖZLEMÉNYEK TÁJÉKOZTATÓ a 2010. év folyamán Vas megyében végzett kiemelt tevékenységekrıl, illetve a közeljövı terveirıl A kiemelkedı jelentıségő folyamatban lévı ill. tervezett fejlesztéseink, egyéb tevékenységeink részletezése elıtt feltétlenül és sajnálatosan meg kell említeni, hogy meglévı létesítményeink megfelelı színvonalú és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelı fenntartása, karbantartása egyre nagyobb gondot, idınként megoldhatatlan problémát jelent. Ennek oka egyértelmően a forráshiány, mely nem csak reálértékében, hanem sajnos nominálisan is csökkent az elmúlt évek során, ráadásul a csökkenı (és inflálódó) forrásokat (a fejlesztések miatt) több létesítményre kell fordítanunk. Ez a helyzet a megye polgárainak elégedetlenségét is kiváltja, de hamarosan a védmővek védképességének lényegi romlását is okozni fogja. ÁRVÍZVÉDEKEZÉS Árvízi károk utáni helyreállítási munkák: A Rába-völgyben, 2009. év nyarán levonult árvíz során keletkezett károk miatt Igazgatóságunk az alábbi helyreállítási-, illetve ahhoz kapcsolódó munkákat végezte, illetve végeztette el az állami tulajdonú létesítményeken és védelmi eszközökön: Szentgotthárdi duzzasztó jobb parti támfal kimosódás helyreállítása, és stabilizálása Lapincs padka kotrás, helyreállítás, mederkotrás Rábai zsilipek (22 db) iszapolása, uszadék eltávolítás, burkolatok helyreállítása a Szentgotthárd-Körmend szakaszon Sorompók helyreállítása, pótlása Körmendi partszakadás helyreállítása. Büdös-árok zsilip altalaj helyreállítás. Vasszentmihályon vízelvezetı árok helyreállítása Csörötnek, Rába meder helyreállítása, partbiztosítása Töltéskorona helyreállítása, Szentgotthárdon és Körmenden Személyi árvízvédelmi eszközök pótlása Helyreállításhoz szükséges tervek, mérések, szakvélemény, feltárási munkák elvégzése, védekezési segédletek készítése és aktualizálása, árvízi károk és helyreállítás dokumentálása Körmend, Büdös-árok szivattyúház helyreállítása, Pajtás diesel belvízszivattyú beszerzése és beépítése Körmenden Kisteljesítményő szivattyúk (4 db) és csıkészlet pótlása Körmenden, Szentgotthárdon Árvíz során tönkrement egytengelyes fenntartógép pótlása Vízrajzi eszközök visszapótlása Helyi árvízvédelmi Központ helyreállítása Körmenden és Szentgotthárdon Védelmi Központok informatikai eszközeinek cseréje, pótlása

Összes költség:

112. 000. 000,- Ft

Tájékoztatás a 2010. évi árvízvédekezésrıl: 2010 eddigi idıszakában a sokévi átlagnál több csapadék hullott, fıként a nyári hónapok (június, augusztus) egymást követı csapadékzónák érték el térségünket. Árvízvédelmi szempontból szerencsés helyzetnek nevezhetı, hogy a jelentısebb csapadék tevékenységek között annyi csapadékmentes idıszak általában volt, melynek köszönhetıen nem nagy árhullámok, hanem több egymást követı – de utol nem érı – kisebb árhullám vonult le vízfolyásainkon. Ennek eredménye, hogy 2010-ben a mai napig Vas megyében csak 2010. június 16. – június 18. között a Rábán, Szentgotthárdnál és Körmendnél kellett elrendelni árvízvédelmi készültséget. Az árhullám kialakulásáról, a várható árvízi eseményekrıl értesítettük az érintett települések polgármestereit. Az I. rendő fıvédvonali védekezés során szükség szerint zártuk a zsilipeket-, figyelı és járırszolgálatot láttak el kollégáink. Vízhozammérı csoportunk vízhozamméréseket végzett a Rábán és mellékvízfolyásain. Árvízi segítségnyújtás más Vízügyi Igazgatóságok mőködési területén:


893

2010.05.16-24. között Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Miskolc) területén folytatott árvízvédekezési munkálatokban Igazgatóságunkról 42 fı vett részt. Dolgozóink részben mőszaki szaktanácsadóként látta el feladatát az önkormányzatok polgármesterei mellé rendelve, másrészt az állami védvonalakon történı védekezést irányították. Kollégáink az alábbi önkormányzatoknál teljesítettek szolgálatot: Parád, Recsk, Sirok, Szajla, Tarnaszentmária, Verpelét, Feldebrı, Aldebrı, Tófalu, Kápolna, Kompolt, Bıcs, Sajóhídvég, Köröm, Kesznyéten, Nyékládháza, Felsızsolca, Ónod, Nagycsécs, Sajószöged. 2010.06.01-25. között Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Miskolc), az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Gyır) és a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Székesfehérvár) területén kollégáink állami védvonalakon védekeztek és önkormányzatok védelmében vettek részt a veszélyhelyzet (rendkívüli készültség) hatálya alatt. Dolgozóink feladatai közé tartozott az önkormányzati segítségnyújtás és az állami védvonalakon történı védekezés. Ezen idıszak alatt Igazgatóságunk állományából 105 fı vállalt részt a védekezési illetve a védekezést kiszolgáló munkákból. Észak-Magyarországon az alábbi önkormányzatoknál végeztek munkát: A Tarna mentén: Parád, Recsk, Sirok, Terpes, Szajla, Tarnaszentmária, Verpelét, Feldebrı, Aldebrı, Tófalu, Kápolna, Kompolt, Jászjákóhalma, Visznek, Jászdózsa, Visonta. A Hernád mentén Tornyosnémeti, Hidasnémeti, Hernádszurdok, Hernádcéce, Méra, Gibárt, Encs-Fügöd, Ináncs, Gesztely, Hernádszentandrás, Aszaló, Felsızsolca, Alsózsolca, Onga, Belegrád, Bıcs, Sajóhidvég, Köröm, Kesznyéten, Nyékládháza, Felsızsolca. A Sajó mentén: Sajónémeti, Sajólád, Ónod, Nagycsécs, Sajószöged. A Vadász-patak mentén: Szikszó. A Boldva mentén: Arnót, Borsodszirák. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén védekezı kollégák a Duna a Mosoni-Duna és a Rába menti védvonalakon teljesítettek szolgálatot. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén csoportunk III. fokú védekezés keretében teljesített szolgálatot a Sión és a Kaposon. Vas megye vízállapotának, az árvízi biztonságának javítása érdekében több fejlesztést is elindított ill. tervez Igazgatóságunk, melyrıl az alábbiakban számolunk be. Folyamatban , megvalósítás alatt levı projektjeink: Lukácsházi tározó NYDOP -4.2.1/A-2008-0001 Az 1965-ös árvíznél a megáradt Gyöngyös patak rendkívül nagy elöntéseket, károkat okozott a patak menti településeken, lakott, és mezıgazdasági mőveléső területeken. Szombathelyen különösen nagy károkat okozott a víz. Az árvíz után a vízügyi szakemberek azt javasolták, hogy Lukácsháza térségében épüljön egy árvíztározó, amely mentesíti a településeket az árvízi károktól. Ennek szükségességét több azóta levonult kisebb-nagyobb árhullám is igazolta, melyek közül külön kiemelendı az 1982. évi és a 2008.évi árhullám. 2008-ban a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság uniós támogatást nyert az árvízi tározó megvalósítására. A 2,78 milliárd forint összköltségő beruházást teljes egészében a Nyugat-dunántúli Operatív Program finanszírozza. A tározó megépülésével megoldódik a Gyöngyös-patak és Sorok-Perint mentén lévı települések, így Szombathely, Lukácsháza, Gyöngyösfalu, Gencsapáti, Balogunyom, Sorkifalud, Sorkikápolna és Zsennye árvízvédelme. Megszőnnek 25 ezer ember életét, anyagi eszközeit veszélyeztetı árvízkárok. Mintegy 3600 hektár terület mentesül az árvízi kockázattól, elmaradnak a több milliárdos költségő helyreállítási munkák, a jelenlegi árterületek pedig biztonsággal használhatók lesznek, lehetıvé válik új területek beépítése, hasznosítása. A megépülı tározó völgyzáró gátja 2,4 km hosszú, a legnagyobb magassága 8,2 méter. A töltésbe épülı zsilip árvízkor csak annyi vizet ereszt ki, amennyi a tározó alatti medrekben kiöntés nélkül levezethetı. A létesítmény árvíz esetén 5,2 millió m3 vizet képes betározni 145 hektár területen. Az árvízvédelmi létesítmény megépítéséhez kb félmillió m3 föld kitermelésére és beépítésére került sor. Az anyagnyerıhelyen ökológiai célú vizes élıhely kialakítására kerül sor. Ezáltal két „külön tó” (9 ha és 16 ha) jön létre, melyet töltés választ el egymástól. Átlagos vízmélységük kb. 1,5 – 1,6 m lesz. A tavakban „fészkelı sziget” készül. A két tó a vízfelületekben szegény nyugat-dunántúli térségben hasznos változásokat eredményez. A vízhez kötıdı élıvilág számára jó életkörülményeket biztosít. A tavak kialakításával vizes, nedves élıhely adottságokat teremtünk meg (sekély vízmélység, természetes partvonal, stb.). Ez a kialakítás a „fészkelı szigetekkel” kedvezı teret nyújt a vízinövények, a vízhez kötıdı állatvilág megtelepedésének, gyarapítva ezzel a térség élıhelyeit. Az így kialakuló új vizes-nedves élıhely kiemelt szerepet kaphat a természeti értékek megismerésében, bemutatásában. A létesítmény kivitelezését a három nyugat-dunántúli, magyar tulajdonú cégbıl (Szabadics Zrt.-Zalakaros, Hydrocomp kft.-Zalaegerszeg, Meliorációs kft.-Szombathely) Gyöngyös-menti Tározóépítı Konzorcium a

894


végzi. A munkák befejezésének határideje 2010. szeptember 24. Az építés 13 hónap alatt valósul meg az eredetileg tervezett költségekhez képest kb. 200 millió Ft megtakarítással. Openwehr - Duzzasztók átjárhatósága a határvidéki Rábán A „Duzzasztók átjárhatósága a határvidéki Rábán” címő projekt, amelyet a Közös Monitoring Bizottság támogatásra javasolt, az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttmőködés Program keretében (AT-HU ETE 2007-2013), három partner (Stájerországi Vízgazdálkodás, Burgenlandi Vízépítés, és a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) együttmőködésével valósul meg, magában foglalva három duzzasztónál végrehajtani beruházást. A projekt szerepel a 2005. évben készült Folyógazdálkodási tervben, melyet széles körő társadalmi egyeztetés elızött meg. A terv internetes honlapon is elérhetı volt. A Rába ökológiai rehabilitációs munkák keretében 2008. évben az osztrák Fél elkészítette az országhatár-Rába szurdok közötti szakaszra, a magyar Fél pedig az országhatár-körmendi duzzasztó közötti szakaszra a komplex ökológiai rehabilitációs tervet, melyek egységes szemléletben, jelkulccsal készültek. A tervben elıirányzott ökológiai rehabilitációk közül kiválasztásra került Magyarországon egy (Szentgotthárd), Ausztriában pedig két duzzasztó, melynek átjárhatóságának kiépítésére a Felek közös pályázatot nyújtottak be. A Rába menti ökológiai beruházások fı célja, az árvízvédelmi feladatok megoldása ökológiai állapotjavítással, a Rába egész vízgyőjtıjére nézve. Megfelelnek az EU Víz Keretirányelvben foglaltaknak, a vízgazdálkodási és természetvédelmi jogszabályoknak, és egyúttal harmonizálnak az árvízvédelemmel és a turisztikai hasznosítással. Magyarországon, a Szentgotthárdi duzzasztó átalakítása magában foglalja az átjárhatóság biztosítását a halak számára, a vízfolyás öntisztító képességének növelését és a lehetıségek jobb kiaknázását a víziturizmus területén (horgászat, kajak/kenu stb.). A fejlesztés keretében a duzzasztó felújítása és átépítése mellett hallépcsı és kenucsúszda is épül. A projekt részeként megvalósul egy fa gyaloghíd is Rába fölött, mely a településfejlesztésben, a Rába-part használatában nyit meg új lehetıségeket. Az átalakítás, árvízvédelmi és városképi szempontból Szentgotthárd városát, ökológiai és turisztikai hatása azonban a Magyarlak és Alsószölnök 22 km folyószakaszt érinti. A projekt összköltsége 2 millió Euro, amelybıl a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1 millió Euro-t használ fel. Ennek az összegnek a 85 %-a uniós forrásból, 15 %-a pedig nemzeti társfinanszírozásból történik. A projekt megvalósítása folyamatban van, jelenleg a közbeszerzési eljárás elıkészítése folyik, az nyílt ajánlati felhívás közzététele szeptember hónapban várható. A beruházás 2011 júniusában fejezıdik be. A projekt révén a határon átnyúló együttmőködés által a rizikófaktorok lényegesen csökkenthetıvé válnak, a Rába folyó minısége javul. Ezzel egyidejőleg a természeti tér adottságok szintén javulnak, a vízi területek vonzóbbá válnak. -ProRaab – Árvízi elırejelzı modell Az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttmőködés Program 2007-2013 keretén belül, a Stájerországi Tartományi Hivatal, mint Vezetı Partner, a Burgenlandi Tartományi Hivatal, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, mint résztvevı partnerek által benyújtott „ProRaab(a)“ elnevezéső pályázata 2008. augusztusában támogatást nyert. A projekt célja, hogy a csapadék és a hımérsékleti elırejelzések, illetve a mért hidrológiai adatok alapján egységes árvízi elırejelzı modell kerüljön kidolgozásra a teljes Rába vízgyőjtı jelentısebb vízfolyásaira. A támogatási szerzıdést –technikai okok miatt- csak 2010. március 8-án írták alá, azonban az elıkészítı munkálatok 2008 márciusában már megkezdıdtek a 4 résztvevı partner szoros együttmőködésében. A projekt futamideje 2011. dec. 31. Teljes költségvetése: 1.141.000 Euro, melybıl Igazgatóságunkra esı rész 307.500 Euro. A modellezési munkálatokra mind Ausztria, mind Magyarország külön közbeszerzési eljárást indított. Ausztria a megvalósításban kissé elıbbre tart, mivel sikeresen tudták elıfinanszírozni a rájuk esı projekt részt. Magyarországon jelenleg hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytatunk le. A nyertes vállalkozóval 2010. október elsı felében várható a szerzıdéskötés. Az elırejelzı modell egy országokon átnyúló, egységes, operatív üzemmódban, on-line adatokra támaszkodó folyamatosan mőködı informatikai rendszer és szoftver lesz. A rendszer meghatározott gyakorisággal készít elırejelzéseket a vízszint és a vízhozam alakulására a Rába, valamint a jelentısebb mellék vízfolyásain a kijelölt szelvényekre. Az elırejelzı modell a Rába völgyben megadja még az elöntésre kerülı területeket, továbbá a folyóhálózat helyszínrajzán grafikusan (pl. színekkel) jelzi a különbözı, elıre meghatározott vízfolyás szakaszokra az elırejelzési idıhöz tartozó vízállapotokat (vízállás ill. vízhozam szerint), figyelmeztetéseket – alapul véve a megadott jellemzı vízállás ill. vízhozam értékeket.


895

Az automatikus elırejelzések közzé lesznek téve egy internetes honlapon keresztül az önkormányzatok, gazdálkodók számára is elérhetık lesznek. Terveink, tervezett projektjeink: Szentgotthárd árvízvédelme Dozmati komplex hasznosítású tározó Gyöngyös-Perint vízrendszer revitalizációja Pinka projekt Répce projekt Záportározás-árvíztározás kisvízfolyásokon Kıszeg árvízvédelme Szentgotthárd árvízvédelme A 2009. évben lezajlott árvízi események rámutattak a szentgotthárdi árvízvédelmi rendszer gyenge pontjaira. Megállapítást nyert, hogy a Lapincs és a Rába folyók hullámterein a vízemésztı-képesség növelésére, továbbá az árvízvédelmi létesítmények közül a támfalak fejlesztésére (magasításra) van szükség. (2009. júliusában a Rába vízszintje elérte az önkormányzati támfal tetejét!) A város belterületi szakaszán az elmúlt évtizedek folyamán mind a Rába, mind pedig a Lapincs folyó hullámterén jelentıs keresztmetszet csökkenés állt elı. Ennek megszüntetése sürgıs feladat. Az elvégzendı munkák közül a Lapincs mederkotrását (2009. évben biztosított árvízi helyreállítási forrásból) már elvégeztük. Szükség lenne még a Rába, mintegy 1600 méter hosszú szakaszának meder- és padkakotrására és a Lapincs folyó 400 méteres szakaszának padkakotrására is. A fentiekben felsorolt mederiszapolási munkák megvalósítási költségét 100 millió Ft + ÁFA összegre becsüljük. A Rába állami és önkormányzati támfalainak magasítása, erısítése szintén kiemelten fontos és sürgıs feladat. Ezen munkák megvalósítását a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében kívánjuk Szentgotthárd Önkormányzatával közösen elvégezni. A munkákra részben forrást teremthet – az adminisztratív problémák megoldása után – az a kb.200 millió Ft, melyet Igazgatóságunk a szintén árvízvédelmi célú és szintén Vas megyei Lukácsházi tározó projekt megvalósításánál megtakarít. A Szentgotthárd árvízvédelmi biztonsága érdekében elengedhetetlen fejlesztések becsült költsége 300 millió Ft + ÁFA. Dozmati komplex hasznosítású tározó A tározó kiépítésének elsıdleges célja az ármentesítés (Torony, Sé, Szombathely-Olad). A tározótéren belül lehetıség nyílik állandó vízfelülető tó kialakítására. A part menti gyepterület, nádas élıhelyek védett madárfajoknak biztosítanának fészkelı helyet. Az állandó vízfelülető tározó megoldaná aszályos idıben a Szombathelyi csónakázótó, valamint a Tófürdı látványtavának frissítı vízzel való ellátását. Az árvíztározó max. elöntési felülete 35 ha , max. térfogata 800 ezer m3 lenne. Kiépítésének költsége kb. 800 millió Ft-ra tehetı. A kiépítés után a tározó alatt az Arany-patak árvízi hozama kb. a felére csökkenne, s ezzel az érintett települések lakott területeinek (bizonyos fejlesztési területeinek) árvízvédelme megoldódna. A Dozmati tározó engedélyezési terveit Igazgatóságunk már elkészíttette. Gyöngyös - Perint vízrendszer revitalizációja A Lukácsházi tározó ill. a majdani dozmati árvíztározó üzembe helyezésével a nagyvizek levezetésénél nincs szükség a Sorok-Perint nagymérető medrére, így más típusú kialakítása, használata is lehetıvé válik. Erre a belterületi szakaszokon egyértelmő lakossági igény tapasztalható, míg a külterületi szakaszokon ezzel az élıvilág számára teremthetık kedvezıbb életfeltételek, új élıhelyek. Egy ilyen program hosszabb távon, több lépcsıben lesz megvalósítható. Elsı lépcsıként Igazgatóságunk a Perint Szombathely belterületi szakaszának ilyen „átformálására” tanulmánytervet készíttetett. Ez részben városi lakosság vízhez közelebb vitelét, a rekreációs lehetıségek bıvítését, zöld folyosó kialakítását tenné lehetıvé, másrészt az EU Víz Keretirányelvében megfogalmazott elvárásoknak is megfelelne. A projekt keretében emléket állítanánk a régi szombathelyi „vizes” helyeknek is (Ördög-gát, Népfürdı, stb.). A projekt megvalósítása természetesen csak a megyeszékhely önkormányzatának közremőködésével és egyetértésével, valamint jelentıs uniós források igénybevételével lenne lehetséges. A program gondolatát, alapelveit a tavalyi Savaria Nyári Egyetem fıépítészi fóruma elé vittük, s ott is egyetértésre talált elképzelésünk. Pinka projekt A Pinka osztrák-magyar közös érdekeltségő határszakaszán két európai uniós támogatású projektet is indított a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Az Európai Területi Együttmőködés (ETE) programjában a Burgenlandi Tartományi Hivatal vízügyi szekciójával együtt pályáztunk. Az osztrák

896


programirányító szervezet e projekt javaslat estében továbbtervezést tart szükségesnek. A tisztán magyar területet érintı projekt javaslatunkat a Környezeti és Energetikai Operatív Programban befogadta az Irányító Hatóság. A projektek komplexen foglalkoznak a Pinka menti térség árvízvédelmi problémáinak megoldásával és az ökológiai állapot javításával. Az ökológiai fejlesztések során (magyar és osztrák területen egyaránt) a meglévı vízierımőveknél hallépcsık épülnének a vízfolyás teljes hosszirányú átjárhatósága érdekében. Több mederszakasz és holtág ökológiai rehabilitációja is megtörténik, mely jó lehetıségeket teremt további ökoturisztikai fejlesztés megindításához. A projekt további eredménye, hogy az országhatártól független, egységes fejlesztést irányoz elı a Pinkára. A projektek tervezett költsége 800 millió Ft. Répce projekt A NYUDUKÖVIZIG (Szombathely) és az ÉDUKÖVIZIG (Gyır) közös pályázatot készített elı a Répce menti fejlesztésekre. A Répce-árapasztó rekonstrukciója valósulna meg, mely Répcelak város árvízvédelmét szolgálja. A projekt része a Góri árvíztározó tározóterének rendezése, mely a tározó üzemeltetési körülményeit javítaná. A Répce mentén olyan a lefolyási viszonyokat javító, lokális beavatkozásokat tervezünk (pl. malom maradványok eltávolítása, torlaszok megszőntetése, stb.), melyek a térség árvízi viszonyain javítanak az ökológiai értékek megırzésével. Ezek a fejlesztések összhangban vannak az EU árvízi irányelvével is. A komplex fejlesztés mintegy 2 milliárd forintból valósulna meg. Záportározás-árvíztározás kisvízfolyásokon 2009-ben nyarán, a Rába árvíz idején a megye kisebb vízfolyásai is komoly elöntéseket, károkat okoztak. A hirtelen lezúduló nagycsapadék, és az ebbıl keletkezı árhullámok több települést sújtottak (Kıszeg, Velem, Rönök, Rábagyarmat, stb.). A közelmúltban az ország más dombvidéki területein is (Borsod, Baranya, Tolna, Gyır-Moson-Sopron, Veszprém megye) hasonló, sıt még súlyosabb események történtek, és ismét nem a nagy folyók, hanem a kisebb vízfolyások árhullámai okoztak rendkívüli károkat. A kialakult rendkívüli helyzet ismételten a megelızés szükségességére irányította a figyelmet. 1999-ben, majd 2003-ban a vízügyi szolgálat országosan felmérte és feltárta a dombvidéki záportározási lehetıségeket azon térségekben, ahol a nagy intenzitású esık hatására kialakuló árhullámok települést, vagy egyéb értékes területet veszélyeztetnek. Ez a felmérés Vas megyére is elkészült, s ez a következı leginkább veszélyeztetettnek ítélt falvaknál javasolta tározó megvalósítását: Rönök, Gasztony, Alsószölnök, Szakonyfalu, Csörötnek, Magyarlak, Rábagyarmat, Kondorfa, Hegyhátsál, Nagymákfa, Kisrákos, Viszák, Bérbaltavár, Kıszegdoroszló, Cák, Gyırvár. Záportározó kiépítésével és mőködtetésével számos azóta kialakult lokális káresemény megelızhetı lett volna. Vas megye tekintetében ezt igazolja, hogy már az 199. évi dokumentáció javaslatot tett a Rönök ill. Rábagyarmat feletti patakszakaszon záportározó építésére. Ha ezek megépültek volna, akkor a két településen nem következett volna be 2009-ben a patakok árvízi kiöntése. A záportározó építési program azonban – a megfelelı szakmai elıkészítettség ellenére – a mai napig nem indult el, mivel sem költségvetési, sem uniós forrás nem állt rendelkezésre. Rendkívül fontos volna akár országos, akár regionális, akár megyei szinte és forrásokból a kármegelızést szolgáló záportározási program mielıbbi elindítása, melynek szakmai elıkészítését és felügyeletét Igazgatóságunk készséggel vállalná. Kıszeg árvízvédelme Kıszegen keresztülfolyik a Gyöngyös-patak, amely nagyobb áradások esetén elöntést okozhat a város lakott területeinek egy részén. Az országhatár közelsége és a belterületi szakaszok magasfokú beépítettsége miatt azonban árvízvédelmi létesítmények kiépítésére nagyon korlátozottak a lehetıségek. A veszélyeztetettségi helyzet javítása érdekében mindenképp szükséges a lefolyási viszonyok javítása és a patakmeder vízleveztı képességének növelése. Ennek érdekében a közeljövıben tervezési, projekt elıkészítési folyamatot indítunk el. Célunk, hogy mielıbb olyan tervekkel rendelkezzünk mely meghatározza, hogy a Lukácsházi tározó fölötti Gyöngyös szakaszon milyen megoldásokkal biztosítható az árvízi vízhozamok belterületi kiöntés nélküli levezetése. A tervezés során természetesen figyelembe fogjuk venni a város „Gyöngyszemünk a Gyöngyösünk” címő projektjének tartalmát is. A megnyugtató árvízvédelmi rendszer kialakításáig az árvízi helyzetet azzal kívánjuk javítani, hogy Kıszegen a várossal közösen egy védelmi raktárt hozunk létre. Ott az árvízi védekezéshez szükséges anyagok tárolására lesz lehetıség. A védelmi anyagokat (pl. homokzsák, árvízi fáklyák) Igazgatóságunk biztosítani fogja. Szombathely, 2010. szeptember 8. Nádor István sk. a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója

897


BESZÁMOLÓ a megyei közgyőlés 2007- 2010. évekre szóló társadalmi-gazdasági programja végrehajtásáról I. Testületi mőködés, kapcsolatrendszer A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § (6) bekezdése írja elı az önkormányzatok számára, hogy gazdasági programot kell készíteniük a képviselı-testület megbízatásának idıtartamára, vagy azt meghaladó idıszakra. A megyei közgyőlés a rendelet értelmében elkészítette 2007. áprilisában a 2007-2010. évekre szóló társadalmi gazdasági programját. Ebben határozta meg a megyei önkormányzat mindazon célkitőzését, feladatait, amelyeket a költségvetési lehetıségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a területfejlesztési koncepcióhoz is illeszkedve – az önkormányzat által végzett kötelezı és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését hivatottak szolgálni. A program idıarányos végrehajtását 2009. májusi ülésén tárgyalta meg a testület. A megyei közgyőlés és bizottságai a ciklus során – az éves munkaterveikben meghatározottak szerint – elsısorban a szakmai feladataik ellátására törekedtek, természetesen szem elıtt tartva a költséghatékony mőködést. A feladatok ellátását azonban nagy mértékben meghatározta a gazdasági függıség. A kötelezı feladatok ellátását bevételek elvonása, illetve az állami normatívák folyamatos csökkenése mellett kellett megoldani. Összességében és általánosságban elmondható, hogy míg a megyei önkormányzat kötelezı feladatellátásába tartozó teendık nem fogytak, sıt egyes területeken újabb feladatokkal még esetleg gyarapodtak is, az ezért juttatott kormányzati pénzek jelentısen csökkentek. Olyannyira, hogy azok már semmilyen ésszerő karcsúsítással, átszervezéssel sem voltak kigazdálkodhatók, ezért az önkormányzat kötvény kibocsátására kényszerült, mivel már egyre kevesebb értékesíthetı vagyontárggyal rendelkezik, illetve a gazdasági válság következtében a kereslet is jócskán megcsappant. A megyei közgyőlés a ciklus során kiemelt figyelmet fordított: - a szakmai feladatellátás és a pénzügyi lehetıségek összhangjának megteremtésére, az intézményrendszer strukturális átalakításának végrehajtására a mőködıképesség fenntartásának érdekében, a racionális gazdálkodási tevékenység segítésére; - az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére, a szociális és gyermekvédelmi intézmények mőködésének racionalizálására, a területi összehangolás érdekében együttmőködés kialakítására, fejlesztésére az intézmények fenntartóival, a települési önkormányzatokkal; - a megyei önkormányzat ingatlan és ingóvagyonával való racionális gazdálkodásra; - a megyei kisebbségi önkormányzatok mőködésének segítésére; - a megye szakképzésének a szakember-ellátottság helyzetéhez igazodó átstrukturálására, a beiskolázás alakulásának figyelemmel kísérésére a munkaerı-piaci igények figyelembevételével; - a megyei önkormányzat fenntartásában mőködı oktatási, közmővelıdési és közgyőjteményi feladatok ellátásának biztosítására, az intézmények szakszerő gazdaságos és költség-hatékony mőködtetésére; - a pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatás hatékony mőködésének figyelemmel kísérésére; - a megyei önkormányzat fenntartásában mőködı közoktatási intézmények minıségirányítási programjának felülvizsgálatára; - a szakmai feladatok ellátására és a szolgáltatások biztosítása terén szoros együttmőködés kialakítására, fejlesztésére, tartalmának bıvítésére a megye többcélú kistérségi társulásaival és a települési önkormányzatokkal; - a megye közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésére; - a komplex vidékfejlesztés, falumegújítás megvalósítására; - a kistelepülések településfejlesztési munkája segítésére; - a megyei idegenforgalmi desztinációk egységes arculatú marketingjének kialakítására, a piaci megjelenítés lehetıségeire; - a megye területi szerepkörének erısítésére, illetve fejlesztésére. A megyei önkormányzat törekedett arra, hogy ebben a ciklusban is kellıen el tudja látni térségi, területi feladatait. Amint az a csatolt mellékletbıl is kitőnik a közgyőlés és bizottságai által tárgyalt napirendek és döntések nem elsısorban a saját és szervei mőködésével voltak kapcsolatosak, hanem elsısorban a térségi és területi közszolgáltatások szervezésével, a helyzetük értékelésével. A megyei életkörülményeivel kapcsolatos tájékoztatók a dekoncentrált szervezetek részérıl, beszámolók a rendészeti szervek részérıl, a területfejlesztési tanácsban végzett munkáról szóló tájékoztatók mind azt tükrözték, hogy a megye lakosságának ellátása,


898

összevetve az ország más megyéivel, kielégítı, jó színvonalú, a települések infrastruktúrája, környezeti állapota, az egészségügyi és szociális ellátás – a lehetıségek keretein belül – megoldott, a közrend és közbiztonság helyzete megnyugtató, sıt kifejezetten jónak értékelhetı. Változatlanul gondot jelent azonban az, hogy a fiatalok életkezdése, a munkahelyteremtés nem megfelelı. Egyre jelentısebb gondot jelent a közlekedési feltételek hiánya. A megyei önkormányzat munkatervi feladatainak minden évben eleget tett, összesen 33 alkalommal ülésezett a ciklusban, 70 rendeletet alkotott és 945 határozatot hozott. A közgyőlés által tárgyalt fıbb beszámolókat, tájékoztatókat, koncepcionális napirendeket a 2. számú melléklet tartalmazza. A megyei közgyőlés bizottságai munkájuk során megfelelıen szolgálták javaslataikkal, aktív szerepvállalásukkal, ellenırzéseikkel a testület munkáját. Jelentıs szerepet töltöttek be a döntések elıkészítésével, hiszen a jelentısebb napirendeket több szakmai bizottság is tárgyalta a saját szakmai szemszögébıl. A munkájuk eredményesnek mondható, hiszen javaslataikat – néhány kivételtıl eltekintve – szinte minden esetben elfogadta a képviselı-testület. Az átruházott hatáskörben végzett munkájukat minden esetben beterjesztették a közgyőlésnek, amelyet a testület mindenkor elfogadott. Szólni kell a testületi ülést megelızı tanácsnoki, frakcióvezetıi értekezletek hasznosságáról is, hiszen ezek voltak azok a fórumok, ahol a szakmai vitákat követıen politikailag is elıkészítették a döntéseket, s ezáltal a közgyőlés ülései már hatékonyak, gyorsak, s többnyire a vélemények ütköztetésével is a konszenzusra való törekvésre irányultak azáltal, hogy felül tudtak kerekedni a politikai törekvéseken és elsısorban az intézmények mőködésének a racionalizálását, költséghatékony mőködését célozták meg. A 7 szakmai bizottság a ciklus során összesen 238 alkalommal ülésezett és1807 határozatot hozott, amelybıl 259 döntés született átruházott hatáskörben. II. Terület- és gazdaságfejlesztés, területrendezés, kommunális szolgáltatás 1.

A ciklusprogramban megfogalmazott stratégiai cél értelmében a megyei érdekek érvényesítését, a döntés elıkészítésében, a döntéshozatalban való részvétellel és érdekérvényesítéssel sikerült megvalósítani. Az ÚMFT, ROP, ETE, TEÚT, LEKI, TEKI, CÉDE, stb. programokban mind a döntés elıkészítés, mind a projektkiválasztás tekintetében a Vas Megyei Területfejlesztési Tanács munkaszervezete együttmőködésében, sikeresen képviseltük a megye érdekeit. A 2007-2008-as akciótervek megvalósítása során, valamint az azóta eltelt idıben, az összes programban jelentıs eredményeket értünk el. Az ÚMFT keretében elnyert támogatások összege Vas megyében 72,2 Mrd Ft. 1125 pályázó közül 590 pályázó volt eredményes az irányító Hatóság döntése értelmében. A 72,2 Mrd Ft fejlesztési támogatás megoszlása ágazatok szerint a következı: Gazdaságfejlesztésre 8,2 Mrd Ft, környezetvédelemre 7,5 Mrd Ft, közlekedésfejlesztésre 28,4 Mrd Ft, társadalmi infrastruktúra fejlesztésre 11,0 Mrd Ft, turizmusra 5,2 Mrd Ft, városfejlesztésre 5,6 Mrd Ft, közszolgáltatások fejlesztésére 6,3 Mrd Ft jutott. A TEÚT, LEKI, TEKI, CÉDE, TRFC pályázatokon is sikeresen szerepeltek a megye települései. A 20062007-2008-2009. évi Vas megyére esı támogatásokkal megvalósult projektek összköltsége több mint 9 milliárd forint volt, amihez 2,9 milliárd forint támogatást kapott a 386 vas megyei projekt. Az ETE programok tekintetében mindkét viszonylatban (AU_HU, SLO-HU) idıarányos teljesítés történt. Mindkét esetben valamivel több mint 50%-a került lekötére a rendelkezésre álló forrásnak. Osztrák viszonylatban még a nyáron, Szlovén viszonylatban várhatóan csak az ısz folyamán, folytatódik a projektek kiválasztása. Mivel a határon átnyúló projektek általában több szereplısek, - gyakran regionális vezetı és projekt partnerek részvételével valósulnak meg - ezért nem lehetséges külön meghatározni az összköltség Vas megyére esı részét. Az eddig elfogadott projektek ismeretében azonban kijelenthetı, hogy a legtöbb elnyert pályázatban van vasi szereplı.

2.

A megyei önkormányzat saját hozzájárulása a stratégiai célok eléréséhez: a)

Kistelepülések pályázati önerejének biztosítása A megyei közgyőlés gazdasági programjának területfejlesztési része célként jelölte meg a megye kistelepüléseinek támogatását a pályázataik önerejének biztosításán keresztül. A kitőzött cél érdekében a közgyőlés 2008. és a 2009. évi költségvetésében 100-100 millió forintot különített el községek és


899

nagyközségek támogatására. A forráshoz a kistelepülések önkormányzatai pályázati úton juthattak hozzá, melyrıl a területfejlesztési és környezetvédelmi bizottság, valamint a területfejlesztés titkárság elıkészítı munkája után a közgyőlés hozott döntést. A települési önkormányzatok fejlesztési pályázatainak önerı-kiegészítését szolgáló vissza nem térítendı támogatás segítségével a két év alatt 152 önkormányzat fejlesztése valósulhatott meg 2,5 Mrd Ft értékben. A támogatás szükségességét igazolja az az igény, amelyet az önkormányzatok és a települések képviselıi is többszörösen jeleztek, hogy a 2008. év végén hazánkba is begyőrőzött gazdasági válság miatt szinte ez az egyetlen lehetıségük maradt pályázataik önerejének biztosításra. A 2006-ban kitőzött céloknak megfelelıen a Vas Megyei Közgyőlés 2009. évi költségvetésében ismét elkülönített erre a célra 100 millió forintot, hogy növelje a kistelepülések európai uniós forráshoz való hozzájutásának lehetıségét. b) Az Interreg III/A program a 2006. év végén lezárult. 2007. januártól az Európai Területi Együttmőködés (ETE) programokon keresztül valósul meg a határmenti együttmőködés mind szlovén, mind osztrák-magyar viszonylatban. Aktívan részt vettünk mindkét program stratégiájának elfogadásában, a pályázatok elbírálásában és a nyertes projektek kiválasztásában, valamint a már futó projektek ellenırzésében. Jelenleg mindkét program a félidejénél tart, a rendelkezésre álló források valamivel több mint fele került elbírálásra. A megvalósítás sok esetben elkezdıdött, azonban még mindig vannak elbírált, de még le nem szerzıdött projektek. c)

A fejlesztések elıkészítése hazai és nemzetközi szinten: ca) A CETC szervezete 2007. és 2008. évben kibıvült Vas és Zala megyék részvételével. Konkrét eredménynek tekinthetı, hogy elkészült az úgynevezett „Green paper”, ami a bizottság jóváhagyása után jelenleg az Európai Parlament végsı döntésére vár. Ez azt jelenti, hogy ezzel a Baltikumtól az Adriáig tartó közlekedési tengely az unió hivatalos programjai közé kerül be. A tervek szerint 2010 junius 26-án lengyelországi Szczieczinben összeülnek az érintett országok közlekedési miniszterei, és közös nyilatkozatban fogják kérni a folyosó TEN hálózatba törtnı felvételét. Amennyiben ez megtörténik zöld utat kaphat a folyosó kiépítése. A CETC 2010-ben kibıvült a horvátországi megyékkel. Így a Rijekai Tengermellék tagságával immár a két tenger kikötıje (az adriai Ljubjana és a Balti Szczieczin) tagja a szervezetnek. A következı félév soros elnöki tiszte a Svéd Skane régióra szállt át a horvátoktól. cb) A gyorsforgalmi utak megyei tervezése és építése az utóbbi idıszakban örvendetesen felgyorsult. Az M86 Vátot elkerülı szakasza ugyan jelentıs csúszással, de átadásra került. A Szombathely-Vát, valamint a Szeleste elkerülı szakasz tendereztetése sikeresen befejezıdött, így mindkét szakaszon indult a kivitelezés. Befejezéshez közel áll a Szeleste-Répcelak szakasz tervezése, elkészült a Sárvárt elkerülı 2. szakasz építése is. Folyik a 86-os fıút Szombathely-Körmend szakasz korszerősítésének tervezése, felmerült, hogy a teljes szakasz 4 sávos kiépítésével egységes hálózat alakuljon ki Gyır és Szentgotthárd között ez által kapcsolódva mindkét végén a nemzetközi hálózatokhoz. Elkezdıdött az M9-es út tervezése, egyelıre több nyomvonalváltozat vizsgálatával, illetve sikeres tenderrel indulhat a környezeti hatásvizsgálat két nyomvonalra. A tervezés folyamán a Vasvárt keletrıl elkerülı szakasz került elıtérbe, ami által sajnos az M8as és az M9-es néhány km-en közös szakaszonösszefonódva- megy át a Rábán. Ezzel nagyon megdrágul a kivitelezés, hiszen két csomópont kerül kialakításra.

d) A megyei területfejlesztési program elemeinek valóra váltása érdekében, a regionális és határon átnyúló projektekben, részt vett a megye a különbözı szintő tervek kidolgozásában, az elıkészítési és döntési folyamatokban. Ma elmondható, hogy a megyei terv szinte összes prioritásában történtek elırelépések. A megvalósuló projektek tekintetében folyamatos tájékoztatást kap a területfejlesztési és környezetvédelmi bizottság és a közgyőlés is. A megyei térinformatikai szolgáltatások folyamatosan bıvülnek, ma már jelentıs információk érhetık el kistérségi, települési, illetve a civil szféra szintjén is. A kistelepülésekkel való kapcsolattartás jelentısen javult (fokozottan a pályázati önerı kapcsán), azonban a kistérségi munkaszervezetekkel való együttmőködés bıvítése még kívánnivalót hagy maga után, elsısorban kapacitáshiány miatt. e)

A területfejlesztési és vidékfejlesztési elképzelések megyei koordinációja sajnos továbbra sem kielégítı, elsısorban a két szféra teljesen elkülönülı intézményrendszere miatt. Egyetlen eredmény, hogy idınként tájékoztatást kérünk és kapunk bizottsági szinten a vidékfejlesztés szervezeteitıl. A hivatalban egy új szakember munkába állása kapcsán a jövıben ezen a téren is javulás várható.


900

f)

Ágazati együttmőködés, projekttársaság: Az európai uniós források megszerzéséhez követni kell az unió által megfogalmazott irányelveket. Ezen útmutatásoknak köszönhetıen a 2007-2008-as periódusban látványosan elindultak a hálózatos gazdasági együttmőködések, klaszterek kialakítása (autóipari, a termál, a textil, helyi termék, a faipari, az elektronikai és a megújuló energia-klaszter). A megye területén található klaszterek tevékenysége többnyire illeszkedik a megyei ágazati fejlesztési dokumentumokban leírt elképzelésekkel, tervekkel. Ezen ágazati szereplıket tömörítı szervezetekkel a kapcsolatfelvétel megtörtént és a közös kapcsolódási területek feltérképezése után egyesekkel a közös munka is elindult. A tevékenységek fı köre pályázati lehetıségeken alapul, melyek egységesen segítik a megye és a gazdasági együttmőködések terveinek magvalósulását is.

g) Nyugat - Pannon Foglalkoztatási Paktum Az elmúlt évek során a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központtal együttmőködve projektpartnerként vettünk részt a foglalkoztatási paktum elıkészítésénél és a projekt megvalósításánál. 2008-ban a határ mindkét oldalán elfogadták a közös elvekre épülı dokumentumot, mely mindkét fél részérıl aláírásra is került. A dokumentumban leírtak hően tükrözték mindkét fél akaratát és elvárásait ez által is lehetıséget biztosítva, mind a munkáltatok mind a munkavállalók részére, hogy igényeik szerint a hiányszakmák és a kiemelten érzékeny területek kerüljenek prioritásba. Sajnálatos módon a Rába folyó szennyezése által kiváltott politikai nézeteltérések és az osztrák fél ki nem mondott munkahelyvédelmi tevékenységének köszönhetıen a Foglalkoztatási Paktum nyújtotta lehetıségek nem kerültek kiaknázásra. Számunkra ez az elzárkózás a további együttmőködéstıl érthetetlen, hiszen a paktum nyújtotta lehetıségekkel az osztrák fél szabályozhatná a magyar munkavállalók beáramlását, és pótolhatná gazdaságában a hiányszakmák által keltett őröket. 3.

Vendégforgalom-turizmus Eredményesen vettünk részt a különbözı turizmus-fejlesztés célú pályázatokon. 2007-ben „ A Nyugat-dunántúli turisztikai régió ismertségét növelı turisztikai marketingeszközök támogatása” címő pályázat keretében a megyei önkormányzat támogatást nyert Vas megye turisztikai értékeit bemutató marketingkiadvány elkészítésére. „Vas megye az ezerarcú táj” címő kiadvány 6 nyelven (angol, német, cseh, román, horvát, magyar) készült el, nyelvenként 10.000 példányban. A potenciális célközönséget figyelembe véve Vas megye legfontosabb turisztikai ágazataihoz (gyógy-, falusi-, aktív-, rendezvény-, konferencia- és nemzeti örökséghez kötıdı turizmus) kapcsolódó valamennyi fıbb vonzerıt tartalmazza a kiadvány. A megyei önkormányzat 2008-ban szintén pályázatot nyújtott be. Ennek keretében a 2008-ban elkészült kiadványnál egy még tartalmasabb, figyelemfelkeltıbb kiadványt készített el „Vas megye kincsei” címmel. A megyei kiadványok az alábbi évente megrendezésre kerülı turisztikai kiállításokon kerülnek népszerősítésre: a. Budapest-Utazás kiállítás b. Csehország-Brno GO turisztikai vásár c. Csehország-Pilsen turisztikai kiállítás d. Udine- GOOD - Gasztronómiai Kiállítás és Vásár Vas megye széleskörő nemzetközi kapcsolatokat ápol mind bilaterális, mind pedig multilaterális szinten. Az együttmőködés egyik fı területe a turizmus. 2009-ben a turisztikai együttmőködésekre különösen nagy hangsúlyt fektettünk, melynek eredményeként számos program sikeres lebonyolítását könyvelhetjük el, illetve több turisztikai projektnek a megvalósítása folyamatban van. Ezek közül a legjelentısebbek a következık: A Vas Megyei Önkormányzati Hivatal az alábbi, a Közös Monitoring Bizottság által elfogadott az Európai Területi Együttmőködés keretében meghirdetett projektekben vesz részt partnerként: „Zarándoklás és búcsújárás Közép-Európában- Zarándokutak közép-európai hálózatának kiépítése az osztrák-magyar határtérségben”- Pilgrimage, illetve „Határon átnyúló Prémium Turistaút elıkészítése és kialakítása Kıszegtıl a Semmeringig és tovább a Joglland Waldheimat régióba”- Alpannónia címő projektben. Vas megyét az Alpok-Adria Munkaközösség turisztikai munkacsoportjában Nagy Gábor, a Vas Megyei Közgyőlés Turisztikai és Sport Bizottságának elnöke képviseli. A munkacsoport 2010. június 7-én ülésezett legutóbb, ahol a képviselık a futó és a tervezett projektekrıl tárgyaltak. A legfontosabb projektjei az AlpokAdria Magazin - melynek koordinátora Horvátország, az Alpok-Adria bélyeg - melynek koordinátora Horvátország, illetve az Alpok-Adria térkép aktualizálása, ismételt megjelentetése - a feladat koordinátora Burgenland.


901

2009. június 17-19. között Vas megyében, Bükfürdın került megrendezésre a Visegrádi Országok Régióinak és Megyéinek VI. Fóruma. A fórumon a négy ország 23 régiója,megyéje képviseltette magát politikai, turisztikai és kulturális szinten egyaránt. A VI. Fórum választott témája: „A természeti és épített örökségek védelme a turizmus jegyében” volt. A fórum részvevıinek javaslatára, illetve egyetértésével a VII. Fórum választott témája: „Közös turisztikai desztináció lehetıségei”, melynek keretében megvizsgálnánk, milyen esélyeink vannak arra, hogy a világ turisztikai piacán a négy ország régiói, megyéi közös turisztikai kínálattal lépjenek színre. A Visegrádi Országok Régióinak VI. Fórumán döntés született arról, hogy a Visegrádi térség régiói létrehoznak egy munkacsoportot, melynek fı feladata a turisztikai együttmőködés kialakítása a négy ország régiói között. A csoport koordinálását Vas megye vállalta magára, vezetı tisztségét Majthényi László, a Vas Megyei Közgyőlés alelnöke tölti be. Az Európai Borostyánút projekt 2009. március 19-én került beadásra a „Közép-Európa 2007-2013 – Határon átnyúló együttmőködési program, Városok és régiók attraktivitásának, valamint versenyképességének növelése” elnevezéső alaphoz. Mint ismeretes Vas megye - Zlín régió, mint vezetı partner mellett - az 1. számú partner szerepét tölti be a projektben. Vas megye a 2. Munkacsoport – Kommunikáció, tudásmenedzsment és disszemináció koordinációját vállalta magára, mely nem csupán a projekt fı céljait magában foglaló, hanem az egyik legnagyobb költségvetéső munkacsomag irányítását is jelenti. A projektet 2009. novemberében elutasították, de 2010. májusában átdolgozott tartalommal újra benyújtásra került. 2009. június 18-21. között ötfıs olasz turisztikai delegáció látogatott megyénkbe. A Szardíniáról érkezı delegáció látogatásának célja megyénk turisztikai kínálatának bemutatása, valamint a régió és a megye turisztikai szakemberei közötti kapcsolatfelvétel elısegítése volt, a további sikeres együttmőködés reményében. A delegáció tagjai hazájukban és nemzetközi szinten is elismert szakemberek voltak, akik tapasztalata építı lehet megyénk turizmusa vonatkozásában. Szeptemberben nyújtja be az Önkormányzat a Natur Kulinarium címő projektet, amelyben vezetı partnerként vesz részt. A projekttel gyakorlatilag a klasszikus értelemben vett kerteket szeretnénk bevonni a két ország turisztikai kínálatába. Ez magában foglalja a különbözı természeti látványosságokat, mint a kerti kulisszákat, a látogatható kerteket, a szőkebb és tágabb értelemben vett kerti termékeket, az egészségmegırzést célzó ajánlatokat, kezeléseket a természetben, a természetbıl, a természetben „őzhetı” aktív programokat. Ezen túl szándékunkban áll a témához kapcsolódó rendezvények, népi kultúrák, szokások turisztikai programok körébe történı felvétele és hasznosítása is. A projekttel lehetıségünk nyílik a kert téma szakmai bemutatására, szakmai ajánlatok összeállítására a kertek iránt érdeklıdık részére. 2007-ben elkészült, és a közgyőlés által elfogadásra került a 2007-2013 közötti „Vas megye turisztikai továbbfejlesztésének lehetıségei” címő koncepció. A dokumentumban megfogalmazott turisztikai lehetıségek, fejlesztések nagy része az adott idıszakban megvalósult. (fürdı-, termék-, falusi szálláshelyek fejlesztése). A megye két kiemelt üdülıhelyén (Bükfürdı, Sárvár) jelentıs fejlesztések valósultak meg az elmúlt években. A megye termálfürdı kínálata tovább szélesedett Celldömölkön, a Ság-hegy lábánál, csodálatos természeti környezetben felépült a Vulkánfürdı. Befejezıdött a szentgotthárdi termálfürdı építése, megújult a szombathelyi Termálfürdı. Fontos a körmendi fürdı és szórakoztató központ fejlesztése is. A korábbi években problémaként merült fel, hogy a vendégforgalom elsısorban a gyógy- és termálfürdıkkel rendelkezı településekre koncentrálódik. Ma már tapasztalható, hogy a gyógy- és termálfürdık mellett fokozatosan nıtt az érdeklıdés a többi idegenforgalmi vonzerı és programlehetıség iránt. A İrségi Nemzeti Park népszerősége a következetes marketingtevékenység eredményeként látványosan emelkedett. Az utóbbi években Kıszegen és a megyeszékhelyen ugyancsak élénkebb lett a turistaforgalom. Már nemcsak az épített és a természeti értékek csábítják a vendégeket, hanem a gazdagodó kulturális rendezvények, vásárok, egyházi események, konferenciák sora is. A megyei turisztikai kínálat további színesítése, a megye ismertségét, jó hírét növelı települési, vagy civil kezdeményezések életben tartása érdekében a Vas Megyei Közgyőlés turisztikai célú elıirányzatot mőködtet. A megyei kiemelt rendezvények a Savaria Karnevál, a Körmendi Vízi Karnevál, az İrségi Nemzeti Park által rendezett İrségi Nemzetközi Tökfesztivál sok vendéget vonzanak. Kisebb kistérségi, vagy helyi jelentıségő rendezvénnyel a megye sok települése jelentkezik. Ilyen, pl. a már országosan is számon tartott kıszegi rendezvény a „szılı jövésérıl”, a vasvári Rétes fesztivál, sótonyi és nyıgéri gyepőtiprás, az İrségi Vásár. Nemzetközi hírnevő a szombathelyi Bartók Szeminárium, a sárvári Folklór napok Továbbra is országos az érdeklıdés a Sitkei Kápolnáért megrendezésre kerülı koncertre. A nemzetközileg is jelentıs mőemlékek turisztikai célú hasznosítása elkezdıdött. A NYDOP 2009-10. évi Akcióprogramjában kiemelt projektként nevesítésre került a körmendi Batthyány várkastély és várkert hasznosítási alternatíváira készített tanulmány, illetve a kıszegi vár rekonstrukciója.


902

A 2006-ban lezárult Eurotrad nemzetközi projekt eredményeként egy nemzetközi katalógus készült el, amelyben a kastélyturizmusra jelenleg is alkalmas megyei mőemlékek szerepelnek. A kínálat új színfoltja az „ökoturizmus”, melynek Vas megyében két bázisa van: az İrség és Kıszeg Natúrpark. Az Irottkı Naturpark 2009-ben az Európai Bizottság elismeréseként elnyerte „Magyarország legjobban fejlıdı ökoturisztikai desztinációja” és „ Kiváló Európai Desztináció „ ( ÉDEN-díj) címet. Javultak a konferenciaturizmus fogadási feltételei, Szombathelyen elsısorban a Hotel Pelikán szervezı munkája figyelemreméltó. Az elmúlt években Vas megyében a vadvizek renaturációs és revitalizációs tevékenységei az országban elsıként és napjainkban is egyedüliként szakmai civil szervezet (Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége) kezdeményezésére a hatóságok hathatós támogatásával elindultak. Az EU direktíváknak megfelelı programok keretében természet közeli állapot alakult ki néhány, korábban elhanyagolt vízfolyáson. Vasszécsenynél megújult a Gyöngyös patak medre és azt övezı park, létrejött Magyarország egyik pisztrángozó szakasza. Hétvégeken a létesítmény forgalma nagy, a környezı megyékbıl is érkeznek vendégek. A büki fürdı közelében – a fürdı vendégek kívánságára is – a Répce folyó medrének és partjának felújításával megteremtıdött a pisztrángfogás lehetısége. Lukácsházánál 5 km hosszon a partszakasz sétálható állapotú, úgynevezett „Sebes pisztráng tanösvény” lett kialakítva. E területen országos pisztrángfogó bajnokságot rendeznek évenként. A Csörnöc-Herpenyı patak renaturálása és revitalizációja 50 km hosszúságban a falusi turizmus esélyeit javítja. A Pinka patak vaskeresztesi, horvátlövıi és pornóapáti szakaszain szintén ezeknek a tevékenységeknek köszönhetıen horgászturizmus országosan is példaértékő helyszínei alakultak ki. A vízterület fejlesztések a 2009-2010.évben is tovább folytatódtak. A tavalyi évben a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége kezelésébe került a 36 ha Gersekaráti Sárvíz-tó, melyen 60 db korszerő horgászhely került kiépítésre. A horgászhelyek a nemzetközi és hazai hagyományos édesvízi horgászverseny szabályoknak megfelelıen 10-10 méterenként helyezkednek el és a szakszerő halasítás miatt gyorsan a hazai regisztrált versenyvizek között jegyzik a tavat. A pálya kialakítását követıen a Sárvíz-tó adott otthont az országos minısítéső Milo-Mahor Kupának, az Országos Egyéni Horgászbajnokság Nyugati Elıdöntıjének és az Országos Horgász Csapatbajnokság II. osztájú versenynek. A versenyek rendkívül pozitív hatást gyakorolt Vasvár -és kistérsége idegenforgalmára, mert a versenyre érkezı sporthorgászok kísérıjükkel együtt több napot töltenek Sárvíz-tó közelében. A Vas megyei Horgász Szövetség az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely, Turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímre „Pinka-völgyi Horgászturisztikai fejlesztések „ c. támogatási kérelem került benyújtásra. A projekt keretében a két projekt elem valósul meg Vas megye horgászturizmusának élénkítése érdekében Pinkamindszent település belterületén a 2/5 hrsz-ú vízállás rehabilitációja, illetve Vaskeresztesi Horgászturisztikai Központ állandó rendezvénysátorral történı bıvítése. A Pinkamindszenti tóterületének tervszerő rendezésével, a tó újra élesztésével, hasznosításával lehetıség lesz egy élı,- pihenı,- és kikapcsolódásra alkalmas vízi környezet megteremtésére. A tervezett mőszaki beavatkozás, helyreállítás az újrahasznosítást biztosító felületek kialakítását, azaz a felszíni formák alakítását - egy összefüggı vízfelület létrehozását, padkás szelvényő "zöldövezet" kiépítést -, a vízrendezést és a biológiai helyreállításnak megfelelı termıréteg biztosítását foglalja magába. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakmai partnereként a KEOP programba benyújtásra került a Pinka patak pornóapáti és felsıcsatári szakaszának renaturálása is, mely projekt pozitív elbírálása esetén tovább erısödik Vas megye horgászturisztikai vonzereje. Vas megyében nincsenek olyan nagy bortermelı vidékek, mint a szomszédos megyékben (Soproni, Balatonfelvidéki borvidék). Helyi szervezetek összefogásával egyre több borral kapcsolatos turistacsalogató rendezvénye van a megyének (pl. Szılı jövésének rendezvényei, Szüreti mulatságok, stb.) A Kıszeg-Vashegy borút jól funkcionál. Bük és Sárvár térségében vannak már borturizmussal foglalkozó vállalkozók. 4.

Közlekedés a)

Közúti fejlesztések A megyei közlekedési hálózatok összehangolása érdekében folyamatos tárgyalásokat, egyeztetéseket tartunk az ágazati szervekkel (minisztérium, tervezık, NIF, KKK, Magyar Közút Kht. polgármesterekkel, stb.). Az ebben a fejezetben szereplı összes megfogalmazott cél tekintetében elırehaladás történt, azonban meg kell jegyezni, hogy az eredeti tervekhez képest több esetben csúszások tapasztalhatóak (Lásd: Vát elkerülı szakasz befejezésének elhúzódása, az M8 Körmend elkerülı-országhatár közötti szakasz indítása). Sajnos a 86-os fıút Szombathely- Körmend szakaszának építésében is csúszás várható, azonban ennek még pozitív hozadéka is lehet, ha sikerül a teljes nyomvonalon 4 sávot kiépíteni. A jelenlegi állapot szerint -miniszteri utasításra- 4 sávra történik a


903

tervezés és engedélyeztetés azonban a kivitelezés mikéntjérıl csak késıbb születik döntés. A már több éve tartó Szombathely- Kıszeg (87-es) és S31-es út tervezése a határtérségben továbbra sem tudott kimozdulni a holtpontról, elsısorban amiatt, hogy Ólmod község eddig egyetlen változatot sem tudott elfogadni. Mivel Ausztriában ezen belül Burgenlandban, a fertı tó melletti Kismarton- Bruck gyorsforgalmi út egyelıre környezetvédelmi és lakossági tiltakozás miatt nem épül meg, ezért az ott felszabadult pénzt sürgısen az S31 továbbépítésére kívánják felhasználni. Mivel a magyar oldalon nem sikerült dönteni a határmetszési pontban, ezért Osztrák oldalon úgy döntöttek, hogy a jelenlegi Kıszegi határátkelı környékén csatlakoznak a magyar oldalhoz. Sajnálatos ugyanakkor, hogy jelenleg még nincs döntés magyar oldalon a Szombathely- Kıszeg –Országhatár (M87) megépítésében. A tervezés ugyan elkezdıdött, de a végpont bizonytalansága miatt nem tud elıre haladni. Összességében kijelenthetı, hogy a megyei gyorsforgalmi és közútfejlesztési tervek jól alakultak, azonban a folyamatos határidıcsúszások a megvalósítást gyakran hátráltatják. Sajnos, valószínősíthetı, hogy a gazdasági válság hatására további határidı csúszások várhatóak. Az oktatási, kulturális és ifjúsági bizottság megfogalmazta azt a javaslatot, hogy a 86-os út nyomvonalának tervezésekor a LentiRédics irányba menı forgalmat is vegyék figyelembe. A Szombathely- Körmend szakasz, az új nyomvonal és a 4 sávra történı tervezés miatt sajnos jelentısen csúszik. A Körmend- Zalalövı – Rédics szakaszon elkezdıdött a korszerüsítés, ami 11,5 tonnás búrkolatmegerısítést, útkorrekciókat és elkerülı szakaszok építését jelenti. (Nádasd és Zalalövı elkerülı építése.) b) Vasúti fejlesztések •

• • c)

A GYSEV kezelésében lévı Sopron- Szombathely- Körmend- Szentgotthárd vonal korszerősítése (villamosítása) jelenleg a tervek szerint halad. (Sopron- Szombathely szakasz elkészült, a Szombathely- Körmend- Szentgotthárd szakasz korszerősítése terv szerint halad A KörmendZalalövı szakasz megszüntetését végsı soron nem sikerült meggátolni. Várhatóan az új kormányzati ciklusban újra üzembe helyezik. Nagyobb súlyt akkor kaphat a szakasz, ha a CETC (Baltikum-Adria) folyosó a TEN hálózat részévé válik. A vonal megtartása iránt aktívan részt vettünk az összes lehetséges fórumon, ágazati egyeztetésen. A Szombathely - Kıszeg szakasz részleges korszerősítése 2008. év nyarán megtörtént. A Porpác-Csorna-Gyır szakasz nem szerepel a kormányhatározatban, így csak a politikai lobby és az Észak-Déli tengely felértékelıdése lendítheti elıre az ügyet.

Reptér fejlesztés

A váti repülıtér ügye az elmúlt esztendıben nagy léptekkel haladt elıre. Folyamatosan zajlanak a szakmai és társadalmi egyeztetések. Itt meg kell jegyezni, hogy az OTrT. végszavazása során egy eljárási hiba történt, így a repülıtér a szombathelyi kereskedelmi (nemzetközi repülıtérré fejleszthetı repülıtér néven került be (tévesen) az OTrT-be. A változást jelenlegi ismereteink szerint csak az OTrT megváltoztatásával lehet törvényesen elérni. Az ügy érdekében intenzív egyeztetésekbe kezdtünk az illetékes ágazati szervekkel. Sikerült elérni, hogy az országgyőlés, soron kívül módosította az OTrT-t így Szombathely MJ város (Vát-Porpác) is szerepel most már a ”nemzetközi (kereskedelmi) repülıterek felsorolásában. A fejlesztés elıkészítésére a Siaport Kft. 400 millió Ft összegre pályázatot nyújtott be, aminek döntése hamarosan várható. 5.

Környezet- és természetvédelem 2002-ben készült el a Nyugat-Dunántúli Regionális Környezetgazdálkodási Program. A program segíti a korábbi megyei programok megvalósítását, igény szerint koordinációját, a települési önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek és magánszemélyek kezdeményezéseit. Ugyanakkor a megyei környezetvédelmi program hatálya lejárt. Új program kidolgozása nem kezdıdött el a ciklus alatt. A települések is kötelezettek környezetvédelmi program készítésére, melynek folyamatosan tesznek eleget, s azok összhangban vannak a regionális programmal. Két, országos figyelmet is felkeltı környezetvédelmi probléma jelentkezett a térségben, amelyek megoldása túlmutatott a helyi lehetıségeken. A Heiligenkreuz-i hulladékégetı és a Rába-habzás ügyében is osztrák felekkel szemben kellett az érdekeinket képviselni, ezért az egyeztetésekbe a helyi önkormányzati és szakmai szervezetek mellett a minisztérium is bekapcsolódott. A Rába-habzás ügyében történt elıre lépés, a hulladékégetı ügyében egyelıre nem látszik a megoldás.


904

a)

Rába-habzás Magyarország és Ausztria hosszú tárgyalássorozat után 2007. májusában közösen létrehozott egy Rába Akciócsoportot, amelynek feladata a folyó vizsgálata, vízminıségének javítása. A munkacsoport jelentıs eredményeket tudott elérni: - szigorúbb határértékek kerültek bevezetésre a bırgyáraknál; - bevezetésre került a bırgyárak emisszióiról, valamint a befogadók állapotáról készült vizsgálati eredmények nyilvánossá tétele. 2007. augusztusától 2008. szeptemberig automata mintavevı berendezés üzemelt a szentgotthárdi duzzasztónál, ezáltal egy teljes éven keresztül naponkénti vizsgálati eredmények adtak tájékoztatást a Rába vízminıségérıl; - elkészült a „Rába-survey”, az elsı magyar-osztrák vízminıségi hossz-szelvény vizsgálat a forrásvidéktıl a Duna torkolatáig; - elkezdıdött a bırgyárakban a szennyvíz magasabb fokú tisztítását biztosító létesítmények megvalósítása; - Fürstenfeldben a termálvíz főtési célú hasznosítását 2008. április végén befejezték, ezáltal a Lapincs geotermikus erımőbıl származó sóterhelése gyakorlatilag megszőnt; - a Rába ökológiai rehabilitációja céljából az osztrák magyar ETE program keretében két projekt került elindítására a ProRaab(a) árvízi elırejelzı modell és az „OPENWEHR” projekt három duzzasztó – Hohenbrugg, Neumarkt és Szentgotthárd – átépítésére. Az együttmőködésnek köszönhetıen ma már nemcsak a határ 6 km-es sávjában kerül bevonásra az engedélyezési eljárás során a magyar fél, hanem a Rábát érintı valamennyi eljárásba. Ezen kívül a Rábát érintı valamennyi változásról haladéktalanul értesítést kapunk, mondhatjuk naprakész tájékoztatásban van részünk.

b) Heiligenkreuzi hulladékégetı A BEGAS Kraftwerk GmbH. burgenlandi székhelyő vállalat hulladékégetı mő létesítését tervezi közvetlenül a magyar határ mellé, Szentgotthárdtól 900 m-re. A tervezett helyszín az osztrák városoktól távol, Burgenland legkeletibb részén található, ahol az uralkodó szélirány észak-nyugati, így a legtöbb környezetszennyezıdés Magyarországot érné. Magyarország a kezdetektıl fogva erıteljesen tiltakozott – számtalan lakossági és civil megmozdulástól kezdve a helyi népszavazáson át a köztársasági elnök sajtónyilatkozatáig – a beruházás ellen, de mindezek ellenére az osztrák fél nem hajlandó a beruházás leállításáról, vagy más helyszínen történı megvalósításáról tárgyalni. A Burgenlandi Tartományi Hivatal 2009. február 5-én kiadta az építési engedélyt. Az engedély ellen fellebbezést nyújtott be érdekelt ügyfélként az İrségi Nemzeti Park és Szentgotthárd Önkormányzata is. Osztrák Köztársaság Környezetvédelmi Szenátusa (Umweltsenat) 2010. június 11-én meghozta döntését a Heiligenkreuzi hulladékégetı engedélyezési eljárása során a Burgenlandi Tartományi Hivatal, mint elsıfokú építési hatóság által 2009. február 5-én kiadott engedélyre beérkezett 486 fellebbezési kérelemmel kapcsolatban. Az Umweltsenat határozatával az engedélyt kiegészítı és módosító feltételekkel helybenhagyta. A döntés ellen 2010. június 30-tól számított 6 héten belül lehet felülvizsgálati kérelmet benyújtani az osztrák Közigazgatási Bírósághoz (Verwaltungsgericht). A közigazgatási Bíróság jóváhagyhatja vagy felfüggesztheti az Umweltsenat döntését, amely határozat szintén megtámadható. A beruházás elleni tiltakozásul továbbra is minden jogi és politikai eszközt fel kell használni, hogy megakadályozzuk a szemétégetı határ mellé tervezett felépítését. c)

6.

A megye védelmi stratégiája a lignitbányászat beindítása ellen, eddig sikeres volt. A jövıben is minden rendelkezésre álló eszközzel, meg kell akadályozni a bányanyitásnak, illetve lignit kitermelésének lehetıségét. Egy esetleges bányanyitás, illetve kitermelés, nagymértékben lehetetlenítené el, a turizmusra, a természeti és épített örökség megóvására elhatározott programjaink végrehajtását. A lignitbányászat alternatívájaként, a megye továbbra is vállaljon nagyobb szerepet a megújuló energiaforrások elterjesztésében.

Árvízvédelem A lukácsházi szükségtározó kiemelt projektként szerepel a Nyugat-dunántúli Operatív Programban, a támogatási szerzıdés 2008. augusztusában aláírásra került. A kiépítésre tervezett tározó árvízcsúcscsökkentı funkciót tölt be, s az anyag nyerıhely rehabilitációja során lehetıség van két horgásztó kialakítására. A tározó a 153 m3/s-os csúcs vízhozamot 70 m3/s-ra mérsékli. (A tározó alatti mederszakasz vízemésztı képessége mintegy 70 m3/s.) A tározó árvízi térfogata 5,2 millió m3. A tározó teljes átadása


905

(2010, júliusa) valószínőleg késedelmet szenved, azonban az év folyamán arra sor kerülhet. Az OsztrákMagyar ETE program keretében elindult a folyó „Árvízvédelmi elırejelzési rendszerének” a kiépítése. 7.

Hulladékgazdálkodás-szennyvízkezelés A Környezetvédelmi Felügyelıségek irányításával 2003-ban a területi tervezési statisztikai (nagy) régiókra kiterjedı területi hulladékgazdálkodási terv készült, amelyeket a környezetvédelemért felelıs miniszter rendeletben hirdetett ki. A törvénymódosítás kapcsán csak regionális hulladékgazdálkodási terv készítése kötelezı, így külön megyei terv nem készült. A készülı megyei rendezési terv az eddig tervezetteken túlmenıen új lerakók létesítésével nem számol. A megyében folyamatosan bıvül a szennyvízhálózattal ellátott lakások száma, jelenleg három városban nyertek az ágazati programból forrást a szennyvízhálózat bıvítésére. A 2000 fı alatti települések szennyvízkezelését nem az ágazati, hanem a regionális programok támogatják, de viszonylag alacsony támogatási összeggel (100 millió Ft). A pályázati eljárások két lépcsıs, elıreláthatólag 7 kistelepülés jut el a beruházásig 2010-ben. A szilárd hulladék elhelyezése a megyében jelenleg megoldott. Némi elırehaladás történt a szelektív hulladékgyőjtés bevezetésére és mőködtetése terén, ugyanakkor az illegális hulladéklerakás terén nem történt elırelépés. A NYDOP program keretében 6 településen kerül sor felhagyott hulladéktelep rekultivációjára.

8.

Térszerkezet Bük várossá avatása 2007. július hónapban megtörtént. Jánosháza térségi funkciójának erısítése szerepel a megyei rendezési tervben.

9.

Területrendezés Az OTrT módosítása megtörtént. A hosszú többlépcsıs egyeztetési eljárás során sikerült érvényesíteni a megyei érdekeket, azonban a parlamenti végszavazáson, különbözı képviselıi indítványok hatására mégis számunkra elınytelen – nem egyeztetett – változtatásokkal hagyták azt jóvá. (M9-es nyomvonalvezetése, Szombathelyi repülıtér, stb.) Az említett – nem egyeztetett – változtatásokat szóvá tettük, illetve kifogásoltuk. Nem tartjuk szerencsésnek, hogy több fordulós egyezetések után – ami nehezen kialakított konszenzusokra épül – a végszavazás kapcsán hirtelen elıállt ötletek alapján történjen változtatás. Ezt az eljárást egyébként az unió is kifogásolta az OTrT-vel kapcsolatban. Az elkövetett hibák korrigálására részben az MTrT módosításával van lehetıség. Ennek érdekében a közgyőlés határozatának megfelelıen sürgısen elindítottuk az MTrT módosítását. Jelenleg folyik a terv módosítása. 2010. május 30-i határidıvel elkészült az MTrT egyeztetési változata, amit a szeptemberi közgyőlésnek fogunk elıterjeszteni. A közgyőlésnek való bemutatás után következhet a miniszteri jóváhagyás (90 nap) és ez után lehetséges csak a „Rendelet” elfogadása. Sajnos ez az aktus már az új közgyőlésre marad. Területi Információs Rendszer – Vas Megyei Térinformatikai Rendszer (www.vasteir.hu) A megfogalmazott célkitőzések elérésének érdekében több párhuzamos tevékenységet (fejlesztéseket, illetve fenntartási munkákat) végeztünk el a rendszer fejlesztése és üzemeltetése érdekében. 2007. évben a Baross Gábor Innovációs Alapra benyújtott fejlesztési pályázat keretében - 14 millió Ft értékben - elkészítettük és átadtuk a befektetési ingatlan alrendszert, amelyben a kistérségekkel, illetve gazdaságfejlesztı szervezetekkel történt megállapodás keretében összegyőjtöttük és tematizáltuk a befektetési célra alkalmas Vas megyei ingatlanokat, így ezek kereshetıvé és térképen megjeleníthetıvé váltak. A rendszerbe a munka során integráltuk a teljes megyei kataszteri alaptérképet ortofotó adatbázissal kiegészítve. Ebben a formában a térképi szolgáltatás - egyedülálló módon - országosan csak Vas megyében érhetı el. A megyei képviselık részére 2 évente információs füzetet készítettünk el (2005, 2007, 2009), legutóbbi a költségtakarékosság jegyében csak elektronikus formában került kiadásra. Adatszolgáltatási tevékenységünk portfóliójának bıvítése érdekében Vasvár várossal elektronikus térképszolgáltatásról szóló megállapodást kötöttünk, amelyben a „Katonák útja” weboldalaihoz (http://katonakutja.vasihegyhat.hu/cgi-bin/katonakutja/index.cgi) nyújtunk térinformatikai szolgáltatást.


906

A 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet módosította a 112/1997. (VI. 27.) Korm. rendeletet, amely alapján a kötelezı adatszolgáltatási rend megszőnt. A térinformatikai adatszolgáltatási feladatok folytatólagos ellátásának érdekében egyedi adatátadási megállapodásokat kötöttünk a Központi Statisztikai Hivatallal, a Magyar Közúttal, az MTA-TAKI-val, illetve az Állami Foglalkoztatási Szolgálat folyamatos adatküldést teljesít. 2009-ben a Nemzeti Kataszteri Program Kht.-tól kataszteri térképfrissítést vásároltunk, így az alaptérkép adatbázisának verziója folyamatos. Ezekkel egyidejőleg a megkötött megállapodások tartalma alapján a rendszert teljesen nyilvánossá tettük, ezáltal minden egyes eleme mindenki számára teljes mértékben szabadon elérhetıvé vált. 2009. II. negyedévében új erdészeti alrendszert integráltunk a rendszerünkbe a Vas Megyei Erdészeti Szolgálattal folytatott együttmőködési tárgyalások alapján. 2009. március hónapban az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttmőködési program keretén belül a Burgenland Tartományi Hivatallal együttesen pályázatot nyújtottunk be „CommonGIS – Partnerség a határ mentén, közös térinformatikai szolgáltatások” címmel, fizikai adatcsere nélkül mőködı, egyesített szolgáltató rendszer kiépítése céljából. A pályázatról 2010. november 24-25-én pozitív döntés született a Közös Monitoring Bizottság által. A pályázat teljes költségvetése: 446.091,4 EUR, melybıl az Önkormányzat 307691,4 EUR összeget birtokol, a 95% támogatási intenzitási tartalommal. A megvalósítás 2010. március 1-én elkezdıdött, szerzıdés szerinti befejezési idıpontja 2011. augusztus 31. III. TÉRSÉGI HUMÁN KÖZSZOLGÁLTATÁS A./ 1. a kulturális ágazatban A társadalmi – gazdasági program (továbbiakban: TGP) I. fejezetének alapelve a szakmai feladatokat ellátó intézményrendszer feladatarányos, költség-hatékony mőködtetése. Ezzel összhangban az ágazat intézményeinek pénzügyi és személyügyi gazdálkodásában évenként a fenntartó meghozta a szükséges és indokolt ésszerősítési intézkedéseit: racionális létszám meghatározása, feladatorientált támogatás és költségvetési kondíciók kialakítása, a saját és megszerezhetı külsı pályázati források bekapcsolásának ösztönzése. 1. 1.1 Közmővelıdés: a)

A térségi szolgáltatást ellátó MMIK épületének tervezett teljes rekonstrukciójára nem volt lehetıség és esély ebben a választási ciklusban. Az épület kisebb belsı felújítása, mőszaki felszereltség korszerősítése az évenkénti OKM érdekeltségi támogatási pályázat csekély forrásaival valósult meg, mint pl.: a konferencia terem felújítása, új székek, számítógépek beszerzése, 2009-ben a térségi szolgáltatáshoz a mikrobusz cseréjét nem sikerült megoldani. A területi szolgáltatás és a kulturális – ifjúsági turizmust szolgáló velemi Továbbképzıház korszerősítése, a Népmővészeti Mőhelyrendszer felújító és korszerősítı programjai pályázati forrásokból ütemezett módon zajlottak a beszámolási idıszakban. b) A szakmai funkciókhoz igazodó humán szervezeti struktúra - kellı szakemberekkel - kialakult az intézményben a közmővelıdési szolgáltatások, a felnıttképzés, az ifjúság segítés és a kulturális – turisztikai funkciókra figyelemmel. A szakmai alaptevékenységgel összhangban módosult az intézmény szervezeti, munkamegosztási struktúrája. c) A kistérségekre irányuló, velük való együttmőködéssel megvalósuló programok tervszerően zajlottak és a helyi értékek számára elsıdleges bemutatási, megjelenési lehetıségekkel rendszeressé váltak az intézmény munkájában. Ezt reprezentálják pl.: az „Átjáró” kistérségi ifjúsági könnyőzenei programok, a „Reneszánsz kavalkád” eseménysorozata, a Logo Ifjúsági Szolgálat települési programjai, a kistérségekre koncentráló kihelyezett felnıttképzési kurzusok, a megyei és regionális szakmai továbbképzések, módszertani bemutatók rendszere (İriszentpéteren, Vasváron, Szentpéterfán, Celldömölkön, Sárváron, stb.). Az OKM szakfelügyeleti kontroll elemzésének regionális megvalósításában kapott az intézmény vezetı és koordináló szerepet, melyet sikerrel hajtott végre a szomszédos Zala és Gyır-Moson-Sopron megyével együttmőködve. d) Korszerősítve mőködik az MMIK www.kulturista.hu honlapja, amely többoldalú és aktuális információs rendszerként nyújt tájékoztatást, szakmai információkat, közöl módszertani útmutatókat. Egyben a közmővelıdési rendezvényekrıl is tájékoztatást ad. A honlap lehetıséget biztosít a kapcsolódó megyei és országos szakmai információs bázisok, intézmények, szervezetek eléréséhez is.


907

1.2 Közgyőjtemények: a)

Közkönyvtári ellátás megırizte szakmai színvonalát annak ellenére, hogy 2009-tıl a Berzsenyi Könyvtár nyitvatartási idejét a maximált eddigi rendelkezésre álláshoz képest némileg csökkenteni kellett. A megyei Könyvtár több országos szakmai pályázatnak (TIOP, TÁMOP) a megyei vezetı szerepét vállalva fejleszti a saját és a térségi funkciójú intézmények szolgáltatásrendszerét. b) A közcélú és társadalmi igényő információs, szakmai és tudományos tájékoztató munka a közgyőjteményekben a belsı szakmai és jogszabályi rendelkezésekkel összhangban zajlik. A Megyei Levéltárban önálló kutatószolgálat mőködik. A múzeumi szervezetet többnyire egyéni kutatók veszik igénybe az intézményre vonatkozó kutatói szabályzat alapján. Az információs és kutatói kérdésekre, igényekre az intézményeink győjteményük függvényében korrekt válaszokat, segítséget és tájékoztatást nyújtanak. c) A megyei Könyvtár területi funkciójának megfelelıen tervszerően együttmőködik a városi könyvtárakkal, azok kistérségi munkájának segítése érdekében szakmai, módszertani napokat szerveznek. Szombathely Kistérségével külön megállapodás keretében segíti a települések könyvtári ellátását a megyei könyvtár. d) a Megyei Levéltár tervszerően végzi az állomány feltárást, ennek eredményeként a győjtemény kutathatóságát elısegítı segédletek összeállítását. A Levéltári Napok szervezése, kiadványok és kiállítások, együttmőködéssel szervezett helytörténeti programok erısítik az intézmény szakmai és közönségkapcsolatait. Kiemelkedı szakmai eredményt jelent a „Források a Muravidék történetéhez” címő, több éves kutatási munka alapján megjelentetett magyar – szlovén nyelvő két kötetes forrásgyőjtemény, melyet a Zala Megyei Levéltárral együttmőködve készítettek. Kiemelt szerepet vállalt a Levéltár a 2010-ben a húsz éves jubileumát ünneplı Nemzetközi Ifjúsági Levéltári Tábor tapasztalatait összegzı szakmai konferencia megszervezésében, amely tudományos szempontból is sok újdonságot kínál. e) a megyei múzeumi szervezetben a vezetıváltás bekövetkeztével új szakmai szellem vált meghatározóvá, melynek eredménye a szervezeti ésszerősítés, a győjteményi egységekkel való célirányosabb bánásmód jellemzı. A szakmai programok erıteljesen közönség és látogató centrikussá váltak. Jelentıs pályázati forrásokat mozgósított az intézmény a Smidt Múzeum, a szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeum korszerősítésére, látogatóbarát fejlesztésére. A városokban mőködı múzeumok közös érdekő fenntartásának együttmőködésen alapuló biztosításában áttörés történt: Sárvár, Kıszeg, Körmend és Vasvár vállalt együttmőködési illetve anyagi támogatást a helyi múzeumok mőködtetésében. Új raktárbázist vásárolt az önkormányzat, amely a győjtemény szakszerő tárolását és feldolgozását, bemutatását jól szolgálja a következı idıszakban, egyben hosszú távon megoldja a több évtizede húzódó győjteményi raktározási problémát. A bemutató és tanulmányi raktár kialakításához az intézmény minisztériumi és más pályázati forrás megszerzését célozta meg. A szakmai muzeológiai együttmőködésben bıvülést jelent az İrség Nemzeti Park Igazgatóságával és a megyei Kereskedelmi és Iparkamarával kialakított tevékenység. f) A Képtár stabilizálta szakmai együttmőködését a megye mővészeit összefogó szakmai szervezettel és több kiállítással (Régió Art), az új kezdeményezést jelentı Ars Pannonica Biennáléval országos jelentıségő programot indított el. Nemzetközi kapcsolataiban a célszerő bıvítést jelentette a Szent Márton kiállítás, a Kelet – Szlovákia kincsei címő tárlat és a Textilgyőjtemény bemutatkozása Krakkóban. A megvalósítás feltételeinek realitása esetén a Képtár ad otthont a tervezett Schrammel Múzeumnak, amely külön-győjteményként egy újabb kuriózuma lehet az intézménynek. Szakmai munkájában egyre több partner bevonásával törekedtek múzeumpedagógiai módszerekkel az intézmény aktív látogatóivá tenni az iskolás korosztályt, az egyetemi hallgatókat, melyhez eredményes pályázatokat is benyújtottak.

1.3 Mővészeti tevékenység: a)

A Savaria Szimfonikus Zenekar birtokba vette a felújított Bartók termet. Új menedzser vezetıség dolgozik a zenekar megyei és regionális szerepének hathatós betöltése érdekében, a kapcsolataik és komolyzenei szolgáltatásaik bıvítéséért. A zenekar az elıadómővészeti törvény alapján, ha nehezebben is, de megkapta az I. kategóriába történı besorolását, ami a központi finanszírozás szempontjából fontos állomás. b) A bábmővészetnek továbbra is a Mesebolt Bábszínház a meghatározó és színvonalas mővelıje, amely a források csökkenése ellenére is megırizte közönségét és ellátja helyi, térségi feladatait. Az új szakmai vezetı határozottan kezdeményezte a színház intenzívebb megjelenését a megyei mővészeti életben. Új együttmőködési programok keretében készültek produkciók és sikeres


908

pályázatok révén változatosabb módszerekkel igyekeztek közönségüket bıvíteni. A Bábszínház szintén I. kategóriás színház lett, bár a ciklus során nem sikerült a joggal elvárható önálló intézményi elhelyezésüket megoldani. A két fenntartó önkormányzat a színház gazdasági átalakulásáról nem hozott döntést a beszámolási idıszakban. c) A néptánc-kultúra ápolását meghatározó Ungaresca Táncegyüttes mőködési struktúra váltás elıtt állt, amelynek megvalósítása már a következı idıszak feladata lesz. Az együttes utánpótlása biztosított. A megye néptánc együttesei – Körmend, Sárvár, Celldömölk, Gencsapáti, Kıszeg, stb. továbbra is a saját térségükben mozgató és kezdeményezı szerepet játszanak a hagyományırzı tevékenységben és a kulturális programok megvalósításában. d) Az irodalmi örökség megırzésében és bemutatásában fejlıdött a megye ilyen emlékhelyeinek ismertsége. Új tervek készültek Nagy Gáspár bérbaltavári, Pilinszky János velemi emlékhelyének létrehozására. Kıszeg ad majd otthont a Pannon Irodalmi Örökség Múzeumának, amely az Életünk folyóirat kiállító és kutatóhelyeként fog mőködni egy jelentıs pályázati projekt végrehajtásának eredményeként. Jánosháza önkormányzata a saját emlékei és értekei bemutatására tervezi a megyei múzeum és önkormányzatunk együttmőködésével a helytörténeti múzeuma létrehozását. e) A megye alkotómővészeinek munkáját, bemutatkozási lehetıségeit az önkormányzat kapcsolat közvetítéssel, koordinációval és céltámogatással, a tisztségviselık védnökségi vállalásaival segítette. Jelentıs mővészeti programokat külön céltámogatással kezdeményezett a megyei önkormányzat. Megıriztük a mővészeti mecenatúra támogatási alapot, amelynek eredményeként több kiadvány, kiállítás, mővészeket bemutató katalógus, zenei esemény, képzımővészeti és más alkotás láthatott napvilágot. Külön kell szólni a megye településeit bemutató filmrıl és fotópályázatról, amely egyben a kulturális turizmust is jól szolgálja. A ciklus idıszakában vált stabillá a Régió Art, a vasi mővészek közös bemutatkozása és indult el 2008-ban az Ars Pannonica Képzımővészeti Biennálé, amely országos szakmai visszhangot váltott ki. A megye hagyományos kiemelkedı hazai és nemzetközi vonzerejő mővészeti programjai tovább folytatódtak (Tavaszi fesztivál, Bartók Szeminárium, Textil Triennálé, stb.), 2010-tıl a Médiawave – a Fényírók Fesztiváljával tovább gyarapodott az igényes mővészeti programkínálat. 1.4 Egyéb: A Batthyány évforduló komplex megyei eseményei, az 1000 éves vármegyére emlékezı programok, a történelmi évfordulók és emlékezı ünnepek, rendezvények sikeres megvalósítását szolgálták a megyei céltámogatási alapok, miként az elnöki keretbıl nyújtott támogatások. Ezen források célirányos biztosításával a hon – és népismereti rendezvények, országos és regionális mővészeti, kulturális programok jó színvonalon kerültek megrendezésre. Több jelentıs eseménynek, országos szakmai konferenciának – várkutatók, ifjú régészek, Könyvtárosok Egyesülete, természettudományi muzeológusok, Országos Honismereti Akadémia, stb. – adott otthont a megye, az önkormányzat és intézményei, mely programok jól szolgálták Vas megye kultúrát pártoló és támogató tevékenységét.

2. Ifjúsági koordinációs feladatok 2.1

A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése által 2000-ben elfogadott megyei ifjúságsegítı koncepciójára építve 2006-ban pályázati úton támogatást nyert az SZMM „Helyi önkormányzatok gyermek és ifjúsági feladatai ellátásának kiegészítı támogatása” elnevezéső pályázatán, melynek részelemeként - a megyei ifjúsági cselekvési terv elkészítése érdekében – elkészíttette a megyében élı fiatalok élethelyzetét elemzı megyei ifjúságkutatást (ITTK, Budapest). A kutatást végzı összehasonlító adatokat tartalmazó, összefoglaló tanulmányt készített. Erre alapozva a megyei önkormányzat – a szakmai szervezetek, önkormányzatok, kistérségek javaslatait figyelembe véve - a cselekvési program legfıbb fejlesztési irányainak a korosztály társadalmi stabilitásának segítését, erısítését, az ifjúság közösségi részvételének, aktivitásának ösztönzését és a fiatalok információs társadalomban való részvételét határozta meg. A megyei ifjúságsegítı cselekvési program hatékony eszköz a továbbiakban a megyei önkormányzat, a települési önkormányzatok, az érintett intézmények, szervezetek, szakemberek közötti partneri viszony megerısítésére, az ifjúsági korosztály érdekében végzett hatékony feladatellátásra, együttmőködésre. Mindehhez szükség volt a helyi, kistérségi, megyei, országos és nemzetközi ifjúságpolitikai, fejlesztési projektekben való részvétel erısítésére, az ehhez szükséges források megtalálására.

2.2

Az MMIK LOGO Ifjúsági Szolgálata megyei szintő ifjúsági szakmai módszertani szolgáltató központként koordinálta a LOGO Ifjúsági Pont Hálózat munkáját találkozók szervezésével, az ifjúságsegítı tevékenység szakmai hátterének biztosításával, a Vas megyei integrált közösségi szolgáltató terek ifjúsági


909

munkáját, valamint felkeresı ifjúsági munkát végzett Vas megye hátrányos helyzető településein, a területi-térségi ifjúsági szolgáltatásra helyezve a hangsúlyt helyi, kistérségi, megyei, regionális programok, kistérségi ágazatközi szakmai találkozók szervezésével, megvalósításával. Az MMIK mintegy 17 millió Ft-ot nyert a TÁMOP 5.2.5/08/1 kódszámú, „Gyermekek és fiatalok integrációs programjai” EU-s pályázaton. A pályázat keretében - 2009-2010-ben - többek között az ifjúsági információs pontok hálózata és a meglévı ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatás fejlesztését; az ifjúságsegítı szakemberek egyéni és közösségi kompetenciájának fejlesztését, komplex ifjúsági szabadidıs programokat tudtak megvalósítani. 2.3

A megyei önkormányzat kiemelt figyelmet fordított a regionális és nemzetközi ifjúsági kapcsolatainak megtartására, bıvítésére, a nemzetközi ifjúsági cseretáborok szervezésének elısegítésére, a fiatalok számára még több lehetıségek biztosítva a programokban való részvételhez. Évente egyre több résztvevıvel zajlottak és zajlanak a Steiermark tartománnyal (Európa-hét, Európa Nap, Nemzetközi Gyermekrajz Pályázat és Kiállítás - Feldbach, Európai Ifjúsági Találkozó - Neumarkt, Európaszeminárium, stb.), Hunyad megyével (Hunyad megyei diákok üdültetése Balatonberényben, sítábor Straján), Zlin régióval (Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Filmfesztivál) és az Alpok-Adria Munkaközösséggel (Alpok-Adria Nyári Ifjúsági Játékok) az ifjúsági kapcsolatok. A balatonberényi gyermeküdülıben folyamatosan zajlott a szervezett nyári üdültetés során a rászoruló, hátrányos helyzető, illetve a megye nemzetközi együttmőködéseibıl adódóan a Hunyad megyei és muravidéki fiatalok táboroztatása, ehhez a megyei önkormányzat költségvetésében minden évben meghatározott keretösszeget különített el.

3. Tudományos élet 3.1

A megyei közgyőjtemények és kutató munkát végzı intézmények részére koordináló szakmai konzultációt szervezett a ciklus elején, mely alkalommal egymás szakkutatási programjait megismerték és ösztönzést kaptak az összehangolt tevékenység kialakítására. Az eddigi információk és adatok alapján a megye tudományos koncepciójának kidolgozása még a következı idıszak feladata lesz.

3.2

A közgyőlés Tudományos Tanácsadó Testülete tagjai révén és a szakmai kutatásokat preferáló támogatási javaslataival ad ösztönzést a megye kutatóhelyeinek munkájához, az együttmőködésük erısítéséhez. Ezt a törekvést jól szolgálják az évenként megrendezett Tudomány Napja programjai és ezen alkalommal átadott elismerések. A szakmai együttmőködést és az eredmények megismertetését a különbözı tudományágakban hatékonyan és nívósan szolgálja a közgyőlés Vasi Szemle címő tudományos folyóirata, amely maga is egyik tudományos mőhelyként funkcionál.

3.3

A megyetörténeti kutatásban az elmúlt évek jelentıs szakmai eredményeket hoztak a pályázati források pl.: Interreg III. A Magyarország – Szlovénia – Horvátország projekt keretében - sikeres felhasználása következtében. Fontos adatbázisok készültek el, melyek további kutatásra ösztönöznek, ugyanakkor széles körben váltak hozzáférhetıvé a szakmai intézmények honlapján keresztül. Publikációk és kiadványok fémjelzik a kutatómunka eredményeit, melyrıl a közgyőlési testületeket rendszeresen tájékoztatja a kutatás koordinátora. E programnak köszönhetıen indult el a Levéltár kiadásában egy térképmappa sorozat, mely a megye kistérségeinek történelmi értékeit, települései változásait követi nyomon. A kutatás az elfogadott koncepció alapján folyik tovább és újabb EU alapú ( Szlovénia – Magyarország Operatív Program 20072013.) pályázati források bevonásával kívánja következetesen feltárni Vas megye történetét. A kutatási projekthez járult hozzá kiváló szakmai és tudományos elıadásaival az „1000 éves Vas megye” sorozat, melynek keretében megyetörténeti konferenciát szerveztünk Vasváron, továbbá elkészült egy új megyetörténeti kiállítási anyag, melyet vándoroltatni tudunk a településeken. Megjelenés elıtt áll a Vas megye településeirıl készült monográfiák, történeti munkák bibliográfiája.

4. Sportfeladatok Fı stratégiai célok: A sportfeladatokkal kapcsolatban két fı stratégiai célt jelölt meg a program az egyik a megyében kialakult tömegsport, szabadidı sport és a minıségi versenysport tevékenység alapfeltételeinek elısegítése, a másik pedig támogatási források koordinálásával hozzájárulni a települések, a kistérségek, a fiatalok rendszeres sportolásának, az utánpótlás nevelés és az olimpiai minıségi versenysport helyzetének fejlesztéséhez.


910

A megye kiemelt figyelmet fordított a két stratégiai cél megvalósítására. A megyei önkormányzat minden évben a költségvetésében elkülönített célelıirányzatok terhére támogatást nyújtott a tervezett fejlıdés megvalósításához. A finanszírozás mellett tömegsport és a szabadidısport alapfeltételeinek megteremtéséhez a Vas Megyei Sportigazgatóság és a Vas megyei sportági szakszövetségek sportszakmai segítségével is számolhattak a szervezetek. A szakembergárda versenyek szervezésével, lebonyolításával nyújtott segítséget. A megyében megtörtént az iskolai testnevelés helyzetének felmérése. 2008-ban két beszámoló került napirendre, az egyik az egész megyére kiterjedı, a másik pedig a megyei fenntartású intézményekre vonatkoztatva. A program idıszakára vonatkoztatva a Turisztikai és Sport Bizottság ülésein a megyében mőködı sportági szakszövetségek beszámoltak a megyében folytatott tevékenységükrıl, tájékoztatták a bizottságot a sportágak jelenlegi helyzetükrıl és aktuális problémáikról. 2010-ben a Vas Megyei Önkormányzat a kötelezı sporttal kapcsolatos feladatainak ellátására feladat-ellátási megállapodást kötött a Vas Megyei Sportági Szakszövetségek Tanácsával. A minıségi versenysport támogatására is kiemelt figyelmet fordított a megye. Kiemelten támogatott rendezvények voltak minden évben: a profi kick boksz gála, MHS- Donic Kupa asztalitenisz ranglistaverseny és a Pannonsport Kft. által szervezett nagy jelentıségő rendezvények és többek a Birkózó Magyar Grand Prix. Minden évben elismerte a nemzetközileg kiemelkedı eredményt elért sportolók teljesítményét. A 2006-os Pekingi Olimpián eredményesen szereplı sportolókat érdem szerint jutalmazta. 2008-ban az Év Vasi Embere is olimpikon, Pars Krisztián lett. Figyelmet fordított a Speciális Olimpián szereplı sportolók érdemeinek elismerésére. A Vas Megyei Sportigazgatóság: a) b)

c)

d)

e)

f) g)

h)

Érdemben, és hatékonyan segíti a megyében mőködı 36 sportági szakszövetség sportszervezı munkáját segíti. Minden évben segítséget nyújtott az utánpótlás csapatok edzıtáboroztatásához. A balatonberényi edzıtáborban számos sportág fiataljai vettek részt. Folyamatos volt az utánpótlásmőhelyekkel történı egyeztetés. Több egyesület kapott tárgyi (felszerelés, kupák, érmek), anyagi és szakmai segítséget az elmúlt években. Hagyományosan minden évben szervezi az országban egyedülálló kistelepülések megyei versenysorozatát. Az elmúlt években nıtt a kiskörzeti selejtezık és a résztvevık száma. Napjainkban már a szomszédos megyékbıl is vesznek részt egyes települések a versenysorozatban. Javaslatára a megye a kistelepülések sportcélú elıirányzat 5 millió forintos kerete támogatást nyújtott minden évben a megye településein mőködı sportszerveztek mőködéséhez, feltételeiknek javításához, sportrendezvények lebonyolításához. Az elmúlt idıszakban évente átlagban 60 egyesület munkáját segítette a megye a támogatások odaítélésével. Minden évben megszervezte a Vas Megyei Sportnap és Vas Megyei Diák Sportnap rendezvényeknek, amelyen évrıl évre nı a résztvevık száma. Folyamatosan zajlottak a megye diákolimpia versenyei, amelyekrıl továbbjutva országos elıdöntıkön és döntıkön képviselték a versenyzık iskolájukat és megyénket. A városok vonzáskörzetébe tartozó településeket is mind nagyobb számban sikerült bevonni a küzdelmekbe. Kiválóan szervezte meg 5 ország tartományai ifjúságának részévetekével az Alpok-Adria Nyári Olimpiát, amely 2008. évben Európa legnagyobb ifjúsági sportrendezvénye volt. Minden évben a megye elismerte a kiemelkedı tanulmányi és sport eredményt elért diákok teljesítményét a „Jó tanuló – jó sportoló” Megyei Díjátadó Ünnepség keretében. Rendszeresebbé vált a megye lakosságának szabadidıs sporttevékenysége. Szélesedett a programok kínálata is. Kiemelkedı sikerrel zajlott le az Elvira Maraton, a Rába Úszás, a Rába Túra, a Celldömölki Vulkán Kupa, a kıszegi Írottkı futás, a História Futás, Csata Futás stb. 2010-ben az 1000 Éves Vasvármegye programsorozathoz kapcsolódva a Megyefutás mozgatta meg a vasi sportembereket, a megye számos települése csatlakozott a rendezvényhez. A Természetbarát Szövetséggel együttmőködve minden évben számos túrát szerveztek több ezer résztvevıvel. A Sportmúzeummal kapcsolatban az állandó kiállító hely létrehozása nem valósult meg. A Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságán külön győjteményeként megtalálható, az idıszaki kiállításokon bemutatják. 2009-ben 6 hétig láthatta a nagyközönség a „Szemelvények Vas megye 1945 elıtti sporttörténetébıl” címő kiállítást. A kiállítás megnyitóját sportbemutatókkal színesítették. Jelenleg is megtekinthetı a 2009. októberében nyílott, Vasi Sportolók az olimpiákon címő tárlat.

911


B./ Közoktatás, szakképzés 1. A kitőzött fıbb stratégiai célok tekintetében elért eredmények 1.1.

1.2. 1.3.

1.4.

1.5.

1.6.

1.7.

1.8.

A meglévı oktatási és szakképzı rendszer fenntartása megyei önkormányzati szinten sikeresnek tekinthetı, mőködıképes. Települési szinten azonban jellemzı volt a 2007-2010. közötti idıszakban a kistelepülési óvodák, általános iskolák megszüntetése, tagintézménnyé alakítása, fenntartói jogának alapítvány részére történı átadása. A helyi kisközösségeket átszervezésre, megszüntetésre ösztönözte (kényszerítette) a központi költségvetési forrásmegosztás kormányzati átalakítása, illetve a demográfiai helyzet. A jogszabályoknak az önkormányzati fenntartók igyekeztek megfelelni, a jogszabályok azonban nem az önkormányzatok valós lehetıségeihez igazodtak. Az esélyegyenlıséget a közoktatási törvénynek megfelelıen esélyegyenlıségi terv elkészítésével illetve elfogadásával biztosította a megyei önkormányzat mind önkormányzati, mind intézményi szinten. Ez feltétele volt a hazai és európai uniós pályázati források megszerzésének. A tervek megvalósítását azonban a jogalkotó forrásoldalról nem támasztotta alá, a kiírt pályázatok feltételei irreálisak voltak (40%-os önrész), vagy eleve nem szerepeltek a pályázati célok között. A közoktatási intézmények akadálymentesítése például megoldatlan maradt. A közoktatási intézmények átjárhatósága biztosított a megyében. A megyei önkormányzat a Rázsó Imre Szakközépiskola kijelölésével a tizennyolc éves korig kiterjesztett tankötelezettség teljesítését lehetıvé tette azon tanulók számára is, akik más intézményben nem tudnak eleget tenni kötelezettségüknek. A szakképzésben a tanulólétszám csökkenését nem tudtuk megállítani, ahogyan a többi fenntartó sem a megyében. Azok az intézkedések, amelyek a szakképzés összehangolására irányultak: TISZK-ek létrehozása, mőködtetése, szakképzési fórumok szervezése egyelıre nem bizonyultak elégségesnek a kedvezıtlen folyamatok megállítására, megfordítására. A probléma kezelésére az együttmőködés elengedhetetlenül szükséges a közoktatás és a szakképzés szereplıi, a gazdaság és a szakképzés között. A szakképzésben a magas színvonalú képzés tárgyi feltételeit a szakképzı intézmények biztosítani tudják. Egyrészt növekszik a tanulószerzıdések száma és a cégek, vállalkozások lehetıvé teszik eszközeik használatát, másrészt az iskolai tanmőhelyek a szakképzési hozzájárulás, illetve pályázati források felhasználásával kiváló felszereltségő tanmőhelyeket alakítottak ki. A Savaria TISZK-ben lévı üzletrészét a megyei önkormányzat értékesítette a másik tulajdonos, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata számára, és létrehozta a vidéki szakképzı intézményeket is befogadni képes Vasi Megyei Szakképzés –szervezési Társulást, a Vasi TISZK-et, amely az európai uniós fejlesztési pénzek felhasználásával igyekszik javítani a szakképzés körülményein. A Berzsenyi Dániel Fıiskola átalakult, része lett a Nyugat-magyarországi Egyetemnek Savaria Egyetemi Központ néven. A megyei önkormányzat jó kapcsolatokat ápol az egyetemmel, segíti kibontakozását Szombathelyen és térségében. Ennek keretében a Vas Megyei Önkormányzat és a Savaria Egyetemi Központ Természettudományi és Mőszaki Kara megállapodást kötöttek egymás tevékenységét elısegítendı. A Vas megyei identitástudat fejlesztését a megyei önkormányzat segítette azoknak a programoknak a finanszírozásával, amelyek nevelési, oktatási, kulturális, tudományos, turisztikai, sport területen hangsúlyt fektettek a megyei értékek bemutatására, népszerősítésére: vetélkedık, sportversenyek, kiállítások, kiadványok. 2. A társadalmi, gazdasági programban meghatározott feladatok végrehajtása

2.1

2.2

2.3

Vas megye közoktatás-fejlesztési tervét a közgyőlés felülvizsgálta, a módosított, 2007-2013. évekre szóló tervet honlapján közzétette. A közoktatás-fejlesztési tervre alapozva adta ki a megyei önkormányzat a települési önkormányzatok intézmény megszüntetési-, átszervezési szándékához a szakvéleményeket. A megyei önkormányzat kiemelt feladatként kezelte a nemzetiségi oktatás ügyét. A szlovén illetve a német oktatás ügyében megkereste a szakpolitikára döntı hatással bíró oktatási és kulturális minisztert, érdemleges választ, illetve a kisebbségi önkormányzatok oktatásügyi problémáira megoldást nem kaptunk a minisztertıl. A kiegészítı horvát kisebbségi oktatás Kıszegen a megyei-, a városi- és a helyi kisebbségi önkormányzatok megállapodása alapján biztosított. A megyei önkormányzat középfokú intézményei felkészültek a kétszintő érettségi és a szakmai vizsgák problémamentes lebonyolítására. A vizsgák lebonyolításának költségeit a központi normatíva nem fedezi, az OKM pályázati úton nyújt támogatást a vizsgák szervezéséhez. A megyei fenntartású középfokú nevelési-oktatási intézményekben a továbbtanulási mutatók megfelelıek, a beiskolázott

912

2.4

2.5

2.6

2.7

2.8

2.9 2.10


tanulók száma minden intézményben csökken, a fenntartó általában ennek megfelelıen kevesebb számú osztály illetve csoport indítását engedélyezi az adott tanévben A megye szakképzési kínálata alkalmazkodni próbál mind a térség munkaerıpiaci kihívásaihoz, mind a gyıri székhelyő Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság iránymutatásaihoz. Az RFKB 2008-tól megállapította a hiányszakmákat a régióban, és meghatározta a kiemelten támogatott, támogatott illetve nem támogatott képzések listáját, ezt évente fejleszti. A késıbbiekben számítanunk kell arra, hogy a bizottság az indítható képzéseket TISZK szintre lebontva fogja meghatározni. A megyében két TISZK mőködik: a Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás és a Savaria TISZK, valamint országos hatáskörő TISZK-ek Vas megyei tagintézményei (vépi és kıszegi szakképzı intézmények). A TISZKek együttmőködnek a gazdaság szereplıivel: a gazdasági kamarákkal, munkaügyi központokkal, cégekkel, szakszervezetekkel. Az együttmőködés intézményesített formái a TISZK-ek tanácsadó testületei, alkalmi formái: a képzési vásár és a szakképzési fórumok. A Vas Megyei Szakképzésszervezési Társulás tagjai: Bük-, Celldömölk-, Sárvár-, Szentgotthárd-, és Vas Megye önkormányzatai. A Vasi TISZK-et az országban elsıként regisztrálta a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet. A Vasi TISZK az Új Magyarország program TÁMOP 3.1.4 pályázatán 360 millió forintot nyert a megyei szakképzés fejlesztésére illetve sikeresen győjti be a szakképzési hozzájárulásokat, ugyanis ezek 2008 szeptemberétıl már csak a TISZK-eken keresztül fogadhatók. A TÁMOP program 2009-ben indult. A pályázatnak része a megyei szakképzés-fejlesztési terv aktualizálása, amelynek elkészítése és az érdekelt fórumokkal való egyeztetése szakértı bevonásával megtörtént. A szakképzési programok végrehajtását, a megye szakemberellátását hátráltathatja az alacsony tanulói létszám, ezért a szakképzés szereplıinek fokozottabb együttmőködésére van szükség. A Vasi TISZK infrastrukturális fejlesztésre a TIOP-3.1.1 pályázaton 856 millió Ft támogatást nyert el, aminek keretein belül Sárváron és Celldömölkön hajtanak végre nagyobb mértékő beruházást. A fenntartó megyei önkormányzat közoktatási intézményeit többször átszervezte az idıszakban, a legfontosabbak: - a szakképzı intézményekben új, a gazdaság igényeinek megfelelı szakok indítása, egyes, kevésbé kurrens szakok megszüntetése, - gimnáziumi képzés felmenı rendszerben, a kollégiumi nevelés 2008. évben történı megszüntetése a vasvári szakképzı intézményben, - a Dr. Nagy László intézmény egységes gyógypedagógiai módszertani intézménnyé vált, beszédjavító iskolájának megszőnt az országos mőködési területe. A Vas Megyei Önkormányzat Hivatala Mővelıdési és Sport Titkársága az intézmény átszervezésének lehetıségét megvizsgálta, annak lehetséges szempontjait kidolgozta. - a közoktatási intézményeknek, mint költségvetési szerveknek az új jogszabály szerinti besorolása, az alapító okiratuknak az új szakfeladati mutatórend szerinti módosítása - Rázsó Imre Szakközépiskola és Szakiskola kollégiumi intézményegysége megszőnt, a kollégiumi elhelyezést igénylı tanulók elhelyezése a Rendészeti Szakközépiskolában megoldott. Még több erıfeszítés vált szükségessé a hátrányos helyzető tanulók képzésének biztosítására, mert az országos kompetenciamérések azt bizonyították, hogy a hátrányos szociális környezet kedvezıtlen hatásait a nevelési-oktatási intézmények nemhogy tompítanák, hanem még inkább felerısítik. A Rázsó Imre Szakközépiskola és Szakiskolát a fenntartó a tankötelezettség teljesítésére kijelölte, vagyis a máshonnan elutasított tanulók ebben az intézményben teljesíthetik tankötelezettségüket. Ugyanez az intézmény lehetıséget biztosít a felzárkóztató oktatás megszervezésére. A minıségbiztosítási követelmények megtartását illetve az esélyegyenlıségi programok megvalósítását ellenırizte és értékelte a fenntartó a közoktatási intézményekben, illetve folyamatosan folytatja ezen tevékenységét. A NyME SEK Pedagógiai Szolgáltató Központja elkészítette az intézmények értékelését képezı szempontrendszert és részt vesz a minısítésben. A nevelés-oktatás tárgyi feltételeit biztosítja a fenntartó, illetve pályázati forrásokból maguk az intézmények. Az Oktatási Hivatal által engedélyezett határidıig, 2008. augusztus 31-ig beszerezték hiányzó taneszközeiket. A taneszközök korszerősítése folyamatos a közoktatásban, szakképzésben. Az informatikai korszerősítésre a központi költségvetésbıl pályázható összegek fokozatosan csökkentek, helyette azonban lehetıség volt a TÁMOP illetve TIOP pályázatok keretei között gép- és eszközbeszerzésekre. Nagyobb gondot okoz a beszerzett eszközök, gépek mőködtetése, üzemeltetése. A kollégiumok, diákotthonok korszerősítése pályázati forrásokból lehetséges. A vasvári és a Rázsó Imre Szakközépiskola kollégiuma megszőnt, az igény a többi intézményben is csökkenı tendenciát mutat. A pedagógiai szakszolgálati- illetve szakmai szolgáltatási feladatok ellátásáról egyrészrıl a Nyugatmagyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Pedagógiai Szolgáltató Központja gondoskodott a megye illetékességi területén a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján, másrészrıl a Vas Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság a megyei önkormányzat

913


2.11

2.12 2.13

2.14

saját fenntartású intézményeként. A szolgáltatásokról az intézmények évente beszámoltak a megyei önkormányzatnak. Szükségessé vált a párhuzamos feladatellátás miatt a tevékenységeket összehangolni a többcélú kistérségi társulásokkal. A kezdı lépések megtörténtek az egyeztetı fórum összehívásának köszönhetıen, mélyebb változások elérése nélkül. A fejlesztı iskola elindítására – ha igény van rá – a Rumi Többcélú Gyógypedagógiai Intézményben adott a lehetıség. A Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány a kistérségi együttmőködést elısegítette pályázati kiírásai révén. A közalapítványok központi támogatása azonban megszőnt, az alapító önkormányzatok (megyeiilletve megyei jogú városi önkormányzat) még nem döntöttek az alapítvány további sorsáról. A körmendi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban indított nyelvi elıkészítı évfolyam a 2009-2010. tanévben végzett, a tapasztalatok eddig kedvezıek, a felsıoktatásba bekerülık aránya mutatja meg az eredményességét. A 2010-2011. tanévtıl kell biztosítani minden középfokú intézményünkben az angol nyelv oktatásának lehetıségét, illetve a nyelvi elıkészítı képzést. Vendégtanulóként a gimnázium biztosíthatja a többi intézmény tanulójának is ezt a lehetıséget, ezért érdemes fenntartani a nyelvi elıkészítı osztályt. A felnıttoktatás a megyében biztosított, a képzési stratégia kidolgozása a Vasi TISZK szakembereinek segítségével folyamatban van. A felnıttoktatásban erıs a szerepe a nem önkormányzati szektornak. A felsıfokú szakképzést egyes intézményeink is vállalták, illetve igyekeztek vállalni, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ szerepének erısítésére is törekedett a megyei önkormányzat. A Berzsenyi Dániel Fıiskola az egyetem része lett, de az egyetemi képzések indítása akadozott, a megyei önkormányzat a kitörési lehetıségek közül, megállapodás útján is, a felsıfokú szakképzés szerepének erısítését javasolta az egyetemi központnak. C./ Kisebbségek

A megye mind a három megalakult (cigány, horvát, német) kisebbségi önkormányzatot évenként 500 ezer forinttal támogatta. Emellett szakmai segítséget nyújtott az önkormányzati mőködés feltételeinek biztosításához. A hivatal maradéktalanul biztosította a törvény által elıírt feltételeket, mindhárom területi kisebbségi önkormányzattal együttmőködési megállapodást kötött. Önkormányzatunk fontosnak tartotta a sárvári Lengyel Kisebbségi Önkormányzattal való együttmőködést is, annak ellenére, hogy a megyében kis létszámú lengyel nemzetiség él, és csak egy településen alakult kisebbségi önkormányzat. A közgyőlés minden évben megtartotta a megyében is meghonosított Kisebbségek Napja rendezvényt, amelyre a költségvetésébıl külön elıirányzati összeget biztosított. Minden évben más-más, kisebbség lakta település adott otthont a rendezvénynek. E jeles napon adta át a közgyőlés elnöke a „Kisebbségekért” önkormányzati kitüntetést, amelyet a vasi kisebbség egy-egy képviselıjének ítélt oda a testület. A Kisebbségek Napja rendezvény alkalmat kínált a kisebbségek kulturális bemutatkozására is. A közgyőlésnek ezen rendezvénye egyöntetően pozitív visszhangot váltott ki a kisebbségek körében. A megyei közgyőlés, az önkormányzati hivatal eredményes kapcsolatrendszert alakított ki a kisebbségek országos, regionális szervezeteivel is. Különösen eredményes, programokban és törekvésekben megvalósuló kapcsolatokat épített ki az Országos Szlovén Önkormányzattal, a Magyarországi Szlovének Szövetségével. Hasonlóan sikeres az együttmőködés a Német Kisebbségi Önkormányzatok Vas-Zala Megyei Szövetségével, alkalomszerő a horvátok és a cigányok országos önkormányzatával. A megyei közgyőlés elfogadta azt a keretmegállapodást, amely az Országos Szlovén Önkormányzat, a Magyarországi Szlovének Szövetsége és a Vas Megyei Közgyőlés között a szlovén kultúra, az oktatás és a hagyományırzés érdekében jött létre. A megállapodás szerint az érintett felek évente hivatalos formában (a megyei közgyőlés és érintett bizottságai elıtt) értékelték, tájékoztatták egymást az abban foglaltak megvalósulásáról. Segítette a megye a Vas Megyei Horvát Kisebbségi Önkormányzat és a Vas megyében mőködı települési horvát kisebbségi önkormányzatok együttmőködési megállapodásának elıkészítését, annak megvalósítását. A megye intézményei közül a Vas Megyei Levéltár a Mogersdorfi Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpóziumon kezdeményezte a térségben élı kisebbségek történetének, az együttélés tapasztalatainak feldolgozását, amely a szimpóziumokat követı összefoglalókban jelenik meg. Részvételével, szakmai segítésével valósult meg évente a Magyar-Szlovén Ifjúsági Levéltári Kutatótábor, amely mintaszerő, példaértékő regionális kezdeményezés. Pályázatot nyújtottunk be a Vas Megyei Múzeumok Izgatósága részvételével a Szlovénia-Magyarország ERFApályázatra, amely a szentgotthárdi Pável Ágoston Szlovén Nemzetiségi Múzeum megújítását szolgálja. 2009. december 2-án egy háromoldalú együttmőködési megállapodást írt alá a Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése, a Vas Megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat és a Vas Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal. Az együttmőködés célja a Vas megyében élı romák és hátrányos helyzető csoportok segítése. 2010-ben lehetıség nyílt a rászorulókat jutányos áron tőzifához, palántákhoz juttatni, a beoltatlan ebek


914

problémájára is megoldást találni, valamint a Talaj és Növényvédelmi Igazgatóságon keresztül a parlagfőmentesítésbe, közérdekő védekezésbe is bekapcsolódhattak a települési cigány kisebbségi önkormányzatok, ez által munkához juttatva a rászorulókat. Az együttmőködési készség elsısorban a települési önkormányzatok részérıl a kezdetekben nehézkes volt, de a projektek elırehaladásával egyre több önkormányzat élt a Szakigazgatási Hivatal nyújtotta lehetıségekkel. A megyei önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat a koordinációs tevékenységet látta el az együttmőködés során. A Vas megyében élı nemzetiségek esélyegyenlıségének megteremtése, anyanyelvhasználatuk fennmaradása, identitástudatuk megırzése, egymás kultúrájának megismerése érdekében a Bizottság koordinálásában Szombathely Város Önkormányzata, a Megyei Mővelıdési és Ifjúsági Központ, a területi, települési kisebbségi önkormányzatok, kisebbségi civil szervezetek közremőködésével - 2009-ben sikeresen valósult meg mintegy 600 résztvevıvel az I. Vas Megyei Nemzetiségi Fesztivál az MMIK-ban - hagyományteremtı szándékkal. A Vas Megyei Közgyőlés felvette a kapcsolatot a horvátországi Lika-Senj megyével, amely együttmőködés elsı állomásai közé tartozott 2008-ban egy horvátországi tanulmányút. Folyamatos volt az együttmőködés Neckar– Odenwald járással, amely a német kisebbség szempontjából is lehetıséget nyújthat az anyaországgal való kapcsolattartásra. 2009 szeptemberében a megyei közgyőlés Kisebbségi és Külügyi Bizottságának egyes tagjai Hunyad megyei tanulmányúton vettek részt, ahol többek között a Hunyad Megyei Tanács elnökével és kisebbségi képviselıikkel találkoztak és tárgyaltak a két ország kisebbségei, a Hunyad megyében található magyar és német kisebbség helyzetérıl. D./ Egészségügyi ellátás

1. 2007-ben a Markusovszky Kórház szerkezetátalakítása az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérıl szóló 2006. évi CXXXII tv-ben és az egészségügyi miniszter 2007. márciusi határozatában foglaltaknak megfelelıen alakult. A szerkezetátalakítást követıen, 2007. április 1-tıl megkötött új finanszírozási szerzıdés szerint a kórház számára nem jelöltek ki ellátási kötelezettséget a korábbi, több szakmában örökölt és gyakorolt regionális (idegsebészet, haematológia, gyermekhaematológia, arc- állcsont-és szájsebészet), valamint megyei (a megyei lakosság egészét érintı) (endokrinológiai, anyagcsere-betegségek, diabetes, alkohol- és drogbeteg ellátás, kézsebészet, csecsemı- és gyermek fül-orr-gégészet, gyermekszemészet, gyermektüdıgyógyászat, gyermek-gasztroenterológia) feladatellátásra, és nem kapta meg az ezekhez szükséges többletsúlyszámot. A két megyei fenntartású kórház integrációja következtében a Vas Megyei Markusovszky Lajos Általános, Rehabilitációs és Gyógyfürdı Kórház, Egyetemi Oktatókórház (2007. október 1-tıl egyszemélyes, zártkörő nonprofit részvénytársaság) összesen 1321 ágyon jelentısen csökkent aktív (857) és megnövekedett krónikus (464) ágyon nyújt fekvıbeteg szakellátást. 2. Telephely összevonás, épületkorszerősítés 2008. október végéig 247 millió forintot fordítottunk épületfelújításra. Köztük a legnagyobb horderejő volt az Infektológiai Osztály kialakítása a volt urológiai épületben. Ha erre nem kerül sor, az ideiglenes engedéllyel rendelkezı Infektológiai Osztályt 2008. december 31-i hatállyal be kellett volna zárni. A 2008. november 1-jétıl új helyén lévı osztály végleges mőködési engedélyt kapott. Nagyobb összegő befektetést jelentettek még a szülészeti császármőtı, szülıszobák átalakítása, a Vérellátó épületében folyó munkák, a gépkocsiparkolók bıvítése a Vérellátó telephelyen, a sebészeti VIP-szobák kialakítása, a várható Európai Unió-s pályázatok elıkészítéséhez szükséges geodéziai felmérések, pályázati anyagok elkészítése. Kisebb költségő munkákra került sor több egységben. A központi telephelyen átalakításra került az elektromos áram fıelosztója, a Sebészeti Tömb betápláló kábelcseréje, valamint a tőzgátló ajtók beépítése történt meg. A Komplex Tömbben sor került a tőzi vízellátás átalakítására, valamint a tőzjelzı rendszer felújítására, a Csecsemı- és Gyermekgyógyászati Osztályon a baba-mama szobákba zuhanyozókat építettünk be. Az alváslaboratórium kialakítása befejezıdött, az Ortopédiai Sebészeti Osztály bútorzata bıvült, a Traumatológiai Osztály orvosi szobáinak klimatizálása befejezıdött. A Nappali Kórház súlyfürdı medencéje is megújult. A Szentgotthárdi Rehabilitációs Osztállyal ingyenes internetes telefonos összeköttetést alakítottunk ki. 2010. június 25-én került átadásra az átalakított és korszerősített Patológia Tömb, melynek felújított bruttó alapterülete:1 000 m2 , a beruházás bruttó költsége a beépített technológiával együtt: 400 millió Ft volt.


915

3. Fejlesztések A kórház több mint 350 millió Ft értékben saját erıbıl hajtott végre beruházásokat. A fejlesztések kisebb nagyobb mértékben szinte mindent szakmát érintenek: a Központi Mőtıblokkot, a Szemészeti Osztályt, az Ortopédiát, a Szájsebészetet, a Traumatológiai Osztályt, a Patológiai Osztályt, a Szülészetet, stb. Megyei Önkormányzati forrásokból történt a 3 Teslás MRI, valamint a mobil rtg-készülék és a UH-berendezés vásárlása. 2008. évben a kórház saját forrásból felújította a 0,5 Teslás MRI-készülékét, továbbá megtörténik a DSA felújítása és áthelyezése is. A DSA a jövıben a haemodinamikai laboratórium tartalékgépe lesz, de ezen folynak a gasztroenterológusok által végzett ERCP-beavatkozások, többek között az endoszkópos epeúti kıeltávolítások. Az európai színvonalú Sürgısségi Betegellátó Osztály 2,5 milliárd forintos, többségében címzett állami támogatásból, megyei önkormányzati támogatásból és a kórház hozzájárulásából épült fel, amely 2007. júliusban kezdte meg mőködését. A Sürgısségi Tömb kialakításával országosan is egyedülálló vállalkozás valósult meg a Markusovszky Kórházban. Magyarország legkorszerőbb sürgısségi betegellátó egysége helikopter-leszállóval a tetın, sokktalanítóval, külön képalkotó diagnosztikával (CT, Rtg, UH) és a 13 ágyas – intenzív ellátási szintő – sürgısségi fekvıbetegellátással. Az „egykapus rendszer” kialakításával és a Baleseti-, Helyreállító és Kézsebészeti Osztálynak a Sürgısségi Tömbbe való költöztetésével mind szemléleti, munkaszervezési, mind orvosszakmai szempontból sokkal hatékonyabbá és gyorsabbá vált az ellátás. A kórház szentgotthárdi székhelyén 2006-ban kezdıdött meg az önálló intézeti gyógyszertár kialakítása, amelynek pénzügyi fedezetét a megyei önkormányzat 7,5 millió Ft-os támogatása, valamint az akkor még 2 különálló kórházként mőködı intézmények közösen benyújtott és sikeres struktúraátalakítási pályázata (10,7 millió Ft illette a Rehabilitációs Kórházat) jelentette. A hiányzó bútorzat és eszközbeszerzések, a hatósági engedélyezés, a számítógépes rendszer telepítése után a gyógyszertár ez év végére tehetı mőködıképessé. Az egészségügyi ellátórendszer struktúraátalakításának támogatására kiírt pályázaton, az önállóan benyújtott pályázat alapján 170,7 millió Ft-ot nyert el. A Rehabilitációs Kórházzal közösen beadott pályázaton- a rehabilitációs ágyak cseréje és egyéb szempontok figyelembevételével – az elnyert összeg 47,6 millió Ft, amelybıl 36,9 millió a Markusovszky Kórházat, 10.68 millió Ft a Rehabilitációs Kórházat illette. A Vérellátó épületben a szőrı- és gondozócentrum kialakítására 52,2 millió Ft-ot, a korai rehabilitációt igénylı betegek ellátását szolgáló, volt urológiai épület átalakítására 52,42 millió Ft-ot fordítottak, míg a belgyógyászati és sebészeti tömb komfortosítására 103,0 millió Ft-ot költöttek. A sárvári kórház aktív ellátásának megszőntetése miatt a sebészeti és szülészeti-nıgyógyászati ellátás feltételein kellett javítani, közel 120 millió Ft ráfordítással. A járóbeteg szakellátás kórház Markusovszky utcai telephelyére történı beköltöztetése – a Március 15. téri Rendelıintézet „kiürítési igényével” párhuzamosan – megkezdıdött. 4. Folyamatban lévı fejlesztések a.

b.

A TIOP 2.2.4 „Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés a Markusovszky Kórházban” címő pályázaton 4,786 milliárd Ft támogatást nyert a kórház, az önkormányzat által vállalt önrész 700 millió Ft. A fejlesztés révén új, belgyógyászati jellegő szakmákat befogadó épület létesül a belgyógyászati („kék csempés”) épület helyén mintegy 11 600 m2 alapterülettel, felújításra kerül a központi sterilizáló és technológiai berendezései valamint a központi mőtı és az intenzív osztály helyiségei.

c.

A TIOP 2.2.5 „Korszerő regionális onkológiai hálózat kialakítása” címő pályázat befogadásra került, 1.623,6 milliárd Ft összberuházási költséggel.

d.

Befogadásra került a NYDOP-2009-5.2.1/C konstrukció keretében a „Korai és speciális rehabilitáció fejlesztése a Markusovszky Kórházban” címő pályázat. A pályázati támogatás elnyerése esetén az ideggyógyászati épület I. és II. emeletének nyugti oldala újulhat meg, több mint 200 millió Ft ráfordítással.

5. A minıségügyi rendszer A kórházban Integrált Irányítási Rendszer (IIR) mőködik: A minıségirányítási rendszer (MIR) mőködtetése folyamatos. A MIR-hez - a betegellátás vonatkozásában szorosan kapcsolódó MEES Magyarországi Egészségügyi Ellátási Standardok bevezetése, tanúsításának elıkészítése már 2008. évben már elkezdıdött. A környezetirányítási rendszer (KIR) 3 éve mőködik a kórházban.


916

A Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Irányítási Rendszer (MEBIR) 2 éve történı bevezetése óta eredményesebb lett a munkavédelem, tőzvédelem, katasztrófavédelem, sugárvédelem, foglalkozás-egészségügy, kórházhigiéné irányított mőködtetése. Az MIR és MEBIR 2009. novemberi felügyeleti, a KIR megújító és a MEES tanúsító auditja sikeresen lezárult, mind a négy terület megfelelt a szigorú elıírásoknak, a tanúsító cég által támasztott követelmények alapján teljesítettük az elvárásokat. A rendszerek mőködését, mőködtetését a nemzetközi szabványok hatékonyan irányítják. Az egészségügyi ellátás színvonalának lemérésére szolgáló MEES mőködése szintén igazolást nyert. E./ Szociális ellátás A program célul tőzte, hogy ki kiemelt figyelmet kell fordítani az ideiglenes mőködési engedéllyel rendelkezı bentlakásos intézmények, illetve telephelyeik tárgyi, illetve személyi feltételeinek javítására. A Vas Megyei Idıskorúak Szociális Intézete Acsád 4 telephelye (Kıszeg, Kálvária u., Kıszeg, Munkácsy u., Kıszegpaty és Peresznye), a Vas Megyei Idısek Otthona Táplánszentkereszt, a Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc - a lakóotthonok kivételével -, a Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár telephelyeként mőködı Nyugdíjasok Hegyháti Otthona Oszkó, a Sárvári Kórház Simasági telephelye, valamint 2009. évtıl a Vas Megyei Idısek Otthona Hegyfalu ideiglenes mőködési engedéllyel rendelkezik a személyi, és/vagy tárgyi feltételek hiányosságai végett. A megyei önkormányzat évrıl-évre csökkenı bevételei azonban sajnálatos módon nem tették lehetıvé a hiányosságok megszüntetését a tárgyi és személyi feltételek javítását, így a végleges mőködési engedélyek megszerzése továbbra is várat magára. Az elmúlt idıszakban a fenntartó bevételi forrásainak szőkülése és a pályázati lehetıségek csak kisebb volumenő felújításokat tettek lehetıvé. A megyei önkormányzat – a 2003. évben elkészített és 2006., valamint 2008. évben felülvizsgált - Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának széleskörő helyzetelemzésére alapozott szociálpolitikai feladatai közül az alább felsorolt intézményeinkben a következı fejlesztések valósultak meg: Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthona Sajtoskál intézményünkben a Szociális és Családügyi Minisztérium támogatása révén megépített Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthona Sajtoskál Rehabilitációs Célú Lakóotthona 2007. évben szerezte meg végleges mőködési engedélyét. A rehabilitációs célú lakóotthon családias környezetben, 12 pszichiátriai beteg lakó elhelyezését biztosítja. A lakók fokozatos áthelyezésével a központi telephelyen lévı férıhelyek száma csökken, s ezáltal enyhül a lakószobák zsúfoltsága. Az újonnan átadott lakóotthon közvetlen szomszédságában 20 fı foglalkoztatására alkalmas szociális foglalkoztató kivitelezése valósult meg pályázati támogatás révén 2006. évben. Továbbá a szociális foglalkoztatás keretében feldolgozott termékek tárolására 2007. évben egy 20 m2-es tárolót vásárolt az intézmény. Az intézmény pavilonépületének fürdı és WC helyiségeinek átalakítása, felújítása, akadálymentessé tétele megtörtént, a kastélyépület részleges tetı felújítása befejezıdött, azonban a jövıben a teljes felújítás szükséges. Továbbra is nehézséget jelent az intézmény életében a teljes akadálymentesítés hiánya, fıként a mozgáskorlátozott lakók szintek közötti közlekedése, valamint a súlyos állapotban lévı lakók szállítása során. Az ivánci Vas Megyei Szakosított Otthonban a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetetett vissza nem térítendı támogatás elnyerésére a Vas Megyei Önkormányzat 2006. februárjában nyújtotta be pályázatát a Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc lakóotthoni programja megvalósításához. A „Más – ként élni! – lakóotthoni program intézményben élı értelmi sérültek számára” c pályázattal elnyert 37.500.000 Ft-ból kialakított lakóotthon 2007. június 23-án került átadásra. Az ápoló célú lakóotthon 12 értelmi fogyatékkal élı lakó számára biztosít korszerő, családias elhelyezést. A lakóotthon 2007. év során végleges mőködési engedélyt kapott. A 2006. évben beindított szociális foglalkoztatás tárgyi feltételeinek megteremtése érdekében a volt kazánház épület átalakításával öltözıhelyiségek, illetve két szolgálati lakás felújításával kézmőves mőhely kerültek kialakításra. A 14.951.000 Ft költségigényő beruházást a megyei önkormányzat által biztosított 12 millió Ft-os támogatás, illetve támogatói felajánlás révén sikerült megvalósítani. Ezen túlmenıen a felülvizsgálat idıszakában a raktárépület tetıszerkezete a fenntartó által nyújtott 10.000.000 Ft-os támogatás révén javításra került, ezzel egyidıben a portán mosdó és WC helyiségek kialakítása is megtörtént. A 2008. november 17-i benyújtási határidıvel a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által „Egyes szociális szakosított ellátási formák és nappali ellátások 2008. évi egyszeri kiegészítı támogatására” kiírt pályázaton elnyert 2.361.480 Ft összegbıl tovább folytattuk a vizesblokk korszerősítését. A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlıségéért Közalapítvány mint támogatásközvetítı szervezet által az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus akadálymentesítés támogatására kiírt pályázatán elnyert 19.650.536.Ft és 2.549.104.-Ft saját erı, összesen: 22.199.640.-Ft összegbıl az intézmény fıépületébe történı akadálymentes bejutás kialakítása és a szintek közötti akadálymentes átjárás lift beépítésével történı biztosítása valósult meg történt meg.

917


Vas Megyei Idıskorúak Szociális Intézete Acsád intézményünk öt telephelyen végzi idıs, demens, mozgásukban korlátozott, pszichiátriai, valamint szenvedélybeteg emberek ellátását. Jelen program megvalósításának idıtartama alatt a Vas Megyei Idıskorúak Szociális Intézete Acsád Kıszegpatyi Mentálhigiénés Otthona tetı- és csatorna cseréjét ugyancsak a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által „Egyes szociális szakosított ellátási formák és nappali ellátások 2008. évi egyszeri kiegészítı támogatására” kiírt pályázaton elnyert 3,5 millió forintból valósítottuk meg. Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet Szombathely épületének nem megfelelı hıszigeteléső és meghibásodott ablakai kijavítását, illetıleg cseréjét, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által „Egyes szociális szakosított ellátási formák és nappali ellátások 2008. évi egyszeri kiegészítı támogatására” kiírt pályázaton elnyert 15 millió Ft-ból valósítottuk meg. Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár az átlagot jóval meghaladó elhelyezést biztosító megfelelı személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezı bentlakásos intézményünk. A megyei önkormányzat fenntartásában mőködı bentlakásos intézmények költséghatékonyabb mőködésére törekvés jegyében megvalósult – az intézmény, illetıleg intézményi telephely földrajzi közelsége okán – a Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár, illetve a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet telephelyének az oszkói Nyugdíjasok Hegyháti Otthonának összevonása 2009. január 1-i hatállyal. Az átszervezés az irányítási, illetve a szolgáltatási költségek csökkentését, továbbá a munkaszervezés rugalmasabbá tételét célozza. A kitőzött fejlesztési prioritások megvalósításának alakulása: a) az idısotthoni férıhelyek bıvítése kismértékben az igények csökkenésére tekintettel az emeltszintő, illetıleg a pszichiátriai férıhelyek idıs férıhellyé történı átminısítésével, illetve átcsoportosításával történt meg. b) a demens férıhelyek további bıvítése az intézményi összférıhelyszám változatlanul hagyása mellett, a bekerülı, illetve a bentlakó demenssé vált igénylık számának függvényében az idıs férıhelyek terhére valósult meg. Újabb demens részlegek kialakítására a meglévı hegyfalui és szombathelyi intézményünkben mőködın kívül nem került sor. c) tartós bentlakásos intézmények fizikai és kommunikációs akadálymentesítése részben valósult meg. d) a tartós bentlakásos intézményekben a profiltisztítás véghezvitele - különös tekintettel a pszichiátriai és szenvedélybetegekre -, nem valósult meg pénzügyi fedezet hiánya miatt e) az ellátottak foglalkoztatásának megszervezése a fogyatékkal élık, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozását végzı intézményekben megvalósult f) nem valósult meg a nem megfelelı állagú, ennek folytán nagy költséggel üzemeltethetı épületek rekonstrukciója, vagy kiváltása, és az intézmények teljes körő fizikai, illetve infokommunikációs akadálymentesítése. Így mihamarabb felújításra, vagy kiváltásra vár a Vas Megyei Idısek Otthona kastélyépülete Táplánszentkereszten, a Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc „C” pavilonépülete, valamint a Vas Megyei Idıskorúak Szociális Intézete kıszegpatyi telephelye. Szintén megoldásra vár – az egészségügyi ellátórendszer struktúraátalakításának függvényében – a Sárvári Kórház Simasági Részlege további sorsa, különös tekintettel az épület rendkívül leromlott állagára. g) a rehabilitációs intézményi ellátás biztosítására már történtek lépések, a sajtoskáli Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthona rehabilitációs célú lakóotthona, illetve a Vas Megyei Szakosított Otthonban Ivánc intézményeinkben egy rehabilitációs célú lakóotthon kialakítása révén. A Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet Szombathely jövıbeni tervei között vakok elemi rehabilitációs csoportja (VERCS) létrehozása az erre irányuló pályázat kiírásának hiányában nem valósult meg. h) a szociális módszertani feladatok ellátás a jogszabályváltozás alapján kiírt pályázat révén elkerült a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézettıl. A kistérségi társulásokkal való együttmőködés kialakítására nem került sor. F./ Gyermek és Ifjúságvédelem A megyei önkormányzat – a Gyermek- és ifjúságvédelmi koncepcióval összhangban – megfogalmazott feladatainak megvalósítása a következıképpen alakult: A gyermek- és ifjúságvédelmi intézményrendszer struktúraátalakítása területén: A lakásotthonos átalakítások - a kıszegi Dr. Nagy László EGYMI Gyermekotthonai kivételével – befejezıdtek. A kıszegi intézmény tekintetében a fiú gyermekotthon kiváltása nem valósult meg, melynek oka megfelelı anyagi fedezet, illetve a kiváltásra irányuló pályázat hiánya. Az elmúlt idıszakban azonban struktúraváltozás történt, a különálló, felújított épületrészekbıl gyermekotthoni csoportok kerültek kialakításra, amely már közelít a Gyvt-ben elıírt lakásotthoni feltételekhez. Szükség volna azonban a gyermekotthon teljes

918


kiváltására, vagyis az intézmény részeként, de az intézmény területén belül különálló egységként történı mőködésre. Az utógondozói ellátásban részesülı fiatal felnıttek elhelyezési körülményeiben pozitív irányú változások történtek, napjainkban az utógondozottak nagy része külsı férıhelyen, vagy utógondozói otthonban él: 2008. július 1-tıl az ikervári Vas Megyei Batthyány Lajos Gyermekotthon és Általános Iskola lakásotthonaiból az utógondozói ellátottak az intézmény üresen álló szolgálati lakásában kerültek elhelyezésre, melynek eredményeképpen 5 fiatal számára kezdıdhetett el az önálló életre való felkészítés. A külsı férıhely mőködtetése 2010. január 1-tıl azonban pénzügyi okok miatt szünetel, amely az utógondozottaknak a gyermekotthonban történı visszaköltöztetésével járt. A kıszegi Dr. Nagy László EGYMI Gyermekotthoni csoportjaiból is kikerültek az utógondozói ellátásban lévı fiatal felnıttek, ık a felszabadult szolgálati lakásokból kialakított lakásokban kerültek elhelyezésre. A TEGYESZ által mőködtetett Szombathely, Széll Kálmán u. 25. II. em. 12. sz. alatti külsı férıhely gazdaságossági szempontok alapján 2010. január 1-tıl megszüntetésre került, az utógondozói ellátásban részesülı fiatal felnıttek a korábban a speciális csoport részére fenntartott lakásotthonban kerültek elhelyezésre. A gencsapáti Ernuszt Kelemen Gyermekvédelmi Intézmény az utógondozói ellátást igénylı anyák és gyermekeik elhelyezését szolgáló újabb lakással bıvült, amely a TEGYESZ által mőködtetett befogadó csoport Szombathelyre történı költöztetését követıen szabadult fel. A rumi Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermek- és Diákotthonban az utógondozói ellátást igénylı fiatal felnıttek elhelyezésére szolgáló lakások tárgyi feltételeinek javítása csak részben valósult meg saját erıbıl. Az ott élı fiatalok szociális foglalkoztatásának megszervezése továbbra is feladat. 2008. évben indult el a nevelıszülıi hálózat bıvítése, melynek keretében Jánosháza településen, a megyei önkormányzat által megvásárolt épületben 5 lakás kialakításával hivatásos nevelıszülık elhelyezésére került sor. Az új létesítmény 2009. szeptember 1-jén 1 évre szóló határozott idejő mőködési engedélyt kapott. A mőködési engedélyben kikötött tőzivíz tároló elkészült, így 2010. július 1-tıl végleges mőködési engedéllyel rendelkezik a nevelıszülıi ház. Az ikervári Vas Megyei Batthyány Lajos Gyermekotthon és Általános Iskola speciális csoportjaiban élı gyermekek – elsısorban a pszichiátriai és szenvedélybeteg gyermekek/fiatalok - szakszerő gondozásának, nevelésének, a „nevelési felügyelet” elláthatóságának feltételei (tárgyi, személyi) nem valósultak meg. A jogszabályi elıírások, valamint a gyermekek biztonságos ellátása érdekében azonban a jövıben szükséges megteremteni annak feltételeit. A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat által mőködtetett speciális leány gyermekotthoni csoport - a megfelelı kihasználtság okán - 2010. január 1-tıl megszőnt. A korszerő nevelés feltételeinek biztosítása területén kitőzött feladatok megvalósulása: a) a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek folyamatos továbbképzése biztosított. b) a jogszabályok által elıírt személyi feltételek nem javultak. A létszámcsökkentés következtében a szakmai létszám már nem éri el az egyébként a pénzügyi lehetıségeinket jóval meghaladó jogszabályi követelményeket. c) a nevelıszülıi szerepet vállalók felkészítése a feladat ellátására, illetve szakmai tanácsadás, továbbképzés a már mőködı nevelıszülık részére is folyamatos, a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen történik. d) az utógondozói ellátásban részesülı fiatal felnıttek munkába állításának nehézségeire tekintettel továbbra is vizsgálni szükséges a szociális foglalkoztatás (munkarehabilitáció, fejlesztı - felkészítı foglalkoztatás) keretében megnyíló lehetıségeket, társadalmi integrációjuk elısegítésének lehetséges módozatait. e) a jelenleginél is hatékonyabb munkavégzés, a tudás alapú szolgáltatás fejlesztése szükségessé teszi egyrészt a humánerıforrás fejlesztést (elsısorban a fejlesztı tevékenység, korai gondozás, felzárkóztatás, tehetséggondozás területén), másrészt az ellátórendszer sajátosságainak kutatására, elemzésére, az eredmények visszacsatolására, a gondozási módszerek megújítására képes módszertani intézmény kijelölését. 2009. évben az Ernuszt Kelemen Gyermekvédelmi Intézményt javasolta az ágazati minisztérium a regionális módszertani feladatok ellátására, azonban pénzügyi fedezet hiányában a fenntartó nem támogatta a kijelölést. f) az ellátást nyújtók kiégési tünetcsoportjának megelızése, szupervíziók biztosítása szintén kizárólag pályázat útján valósult meg. A szakmai együttmőködés szorosabbá tétele a gyermekvédelmi, szociális, egészségügyi és oktatási intézményekkel, civil és karitatív szervezetekkel, valamint a minıségbiztosítási rendszer kialakítása ugyancsak hozzájárulhat a magasabb hatásfokú gyermekvédelmi munkavégzéshez.

919


A megyei önkormányzat önként vállalt feladatként biztosítja a Vas Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthon által kezelt Lakástámogatási Alap mőködését, melynek célja az állami gondoskodásból kikerült fiatalok önálló életkezdésének, lakáshoz jutásának támogatása. E célra fordítható összeg azonban az évek folyamán egyre csökkent, évente már csak néhány fiatal lakásvásárlásához, felújításához tud támogatást nyújtani az Alap felhasználására létrehozott bizottság.

IV. A megyei önkormányzat gazdasági feltételrendszere, pénzügypolitikája, beruházások, felújítások, vagyongazdálkodás 1.

Költségvetési gazdálkodás

Az önkormányzat gazdálkodása 2007. évtıl a korábbi évekhez viszonyítva egyre feszítettebb pénzügyi feltételek között folyik. Az önkormányzat bevételi forrásai folyamatosan csökkennek. A költségvetések valamennyi évben azt tőzték ki célul, hogy a mőködıképesség biztosított legyen, a rendelkezésre álló forrásokat elsısorban a kötelezı feladatokra koncentráljuk, a fejlesztési mérleg egyensúlyban legyen, a pénzügyi hiány nagysága kezelhetı legyen, az önkormányzat minél kisebb mértékben adósodjon el. Ennek érdekében a 2007. óta csökkenı bevételeket folyamatos pénzügyi megszorításokkal próbálja az önkormányzat ellensúlyozni. Az önkormányzat költségvetése elıször a 2006-os ében eredményezett hiányt. A 2006. évi zárszámadás során 39.302 E Ft volt az együttes mérleg hiánya. 2007. évben 357.655 E Ft, míg 2008-ban 261.077 E Ft, 2009-ben pedig 410.924 E Ft hiánnyal zárta a megyei önkormányzat az évet, mely mindig a következı év pénzügyi pozícióit rontotta. A 2007-2008. év kiemelkedı pénzügyi eseménye az 5 milliárd Ft összegő zártkörő kötvény kibocsátás volt. A lefolytatott pályázat eredményeképpen a Raiffeisen Bank Zrt.-vel kötött szerzıdést a megyei önkormányzat. Az 5 milliárd Ft 2007. október 11-tıl az önkormányzat rendelkezésére áll. A megyei közgyőlés döntésének értelmében az 5 milliárd Ft értékben kibocsátott kötvénybıl származó bevételbıl 2 milliárd Ft-ot 3 évre a pénzpiacon befektettünk. A kibocsátott fejlesztési célú kötvénybıl 967 millió Ft elköltésre került, 30 millió Ft kölcsönként került kihelyezésre, további 1.682 millió Ft-ra pedig kötelezettségvállalás történt. A rövidtávra, folyamatos megújításokkal lekötött 3 milliárd Ft-ból 2010. június 30.-áig 966.684 E Ft a tényleges felhasználás (3T erejő MR kórház részére 522.469 E Ft, 200.000 E Ft múzeumi raktárépület, 170.000 E Ft jánosházi nevelıotthon, 74.215 E Ft a kistelepülések pályázatinak önerı kiegészítéséhez 2010. június 30-ig kifizetett része). További 30.000 E Ft- tagi kölcsönt nyújtott a megyei közgyőlés a Vagyonkezelı Kft. részére 2+4 éves futamidıre. A megyei közgyőlés az 50/2010. (III.26.) sz. határozatával döntött, hogy a Vas Megye Fejlesztéseiért Kötvény tıkéjébıl hitelkeret kiváltására 200 millió Ft kölcsönbe vétele történik meg, az összeget 2010. december 31-ig köteles visszafizetni az Önkormányzat a kötvényes számlára. Ugyancsak a kötvény tıkébıl 220 millió Ft kölcsönbevétele történik meg 2010. évben felmerülés ütemében az önkormányzat és az intézmények induló pályázatainak elıfinanszírozásához a 114/2010. (VI.03.) sz. közgyőlési határozat szerint. 2010. június 30-ig 6.920 E Ft átvezetése történt meg. További kötelezettségvállalások is történtek a kötvény tıke terhére: a kistelepülések támogatására még el nem utalt összeg 25.785 E Ft, 27.000 E Ft Smidt Múzeumi pályázat önerejére, 60.000 E Ft támogatás Püspöki Palota felújítására az egyháznak, 1.500.000 E Ft kórházai pályázati önrészekhez, 30.000 E Ft Schrammel győjtemény elhelyezésére. Nyertes pályázat esetén további kötelezettségvállalások a közgyőlési határozatok alapján: 5.604 E Ft az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttmőködési program pályázatának önrészére, a Kemenesaljai Kórház intaházi szervezeti egységének pályázatához szükséges 20.000 E Ft önerı és a N. T. Közgazdasági Szakközépiskola KEOP pályázatához szükséges 13.434.430 Ft önerı. A jelenleg még fel nem használt tıkét részösszegekre bontva, különbözı lejáratokra, rövidtávon, betétlekötés formájában kamatoztatjuk. A svájci frank árfolyamának tartós emelkedése miatt a kötvényt lejegyzı bank kezdeményezte, hogy az önkormányzat nyújtson biztosítékot. A bank a jegyzéskori árfolyam 110%-án felüli árfolyam emelkedés visszafizetési kötelezettséget növelı részére biztosítékot kért. A közgyőlés 88/2009. (IV. 30.) sz. határozatával jóváhagyta az óvadéki szerzıdést. Az árfolyammal folyamatosan változó összeget egy óvadéki számlán kell elhelyezni, mindaddig, míg a svájci frank árfolyama le nem megy 110% alá a kötvény jegyzéskori árfolyamhoz képest. Az óvadékként elhelyezett összeg után az önkormányzat piaci kamatot kap, de a kötvény lejáratáig nem rendelkezhet az óvadéki számlán elhelyezett pénzeszközökkel.

920


2010. június 30.-án az árfolyamveszteség miatti átértékelés eredményeként a kötvény visszafizetendı tıkeértéke 7.251 millió Ft volt. Az árfolyam várhatóan tartósan a kibocsátáskori árfolyamszint felett fog maradni, így a megyei önkormányzat visszafizetési kötelezettsége jelentıs mértékben nı. A másik jelentıs változás, hogy a közgyőlés olyan döntést hozott, hogy a Markusovszky Lajos Általános, Rehabilitációs és Gyógyfürdı Kórház, Egyetemi Oktató Kórház Szentgotthárd költségvetési szervét megszüntette (ezt megelızte a szentgotthárdi kórház 2007. február 15-tel történı megszüntetése, s a megyei kórházba történı integrálása) és a feladat ellátására zártkörően mőködı, nonprofit részvénytársaságot hozott létre 2007. október 1-tıl, melynek vagyonnal történı ellátását vagyonkezelési szerzıdés útján biztosította. A gazdasági társaságként mőködı kórháztól az alapító a jelenleginél hatékonyabb, a várható bevételek optimalizálását, a ráfordítások minimalizálását, a változó közgazdasági környezethez való nagyobb fokú alkalmazkodást várja. Az önkormányzat költségvetéséhez 2008. évtıl a kórház már nem az államháztartás részeként kapcsolódott, és emiatt a 2008. évi költségvetési fı ısszeg is jelentısen lecsökkent. A közgyőlés 2007. december 1-i hatállyal vagyonkezelı kft-t alapított. A korábban intézmények által kezelt vagyoni körbıl vagyonkezelıi szerzıdéssel kerültek ingatlanok és ingóságok a társasághoz, elsısorban azok, melyek közfeladat ellátásához nem szükségesek. A Kft vagyongazdálkodási tevékenysége eredményeképpen képzıdı nyereség az önkormányzat tulajdonában lévı vagyoni körben hasznosítható. A megyei önkormányzat 2007-2010. között jelentıs bevételcsökkenést szenvedett el. Az illetékek beszedésének feladatait 2007. január 1-jétıl nem a megyei önkormányzatok, hanem az Adó-és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal területi igazgatóságai látják el. Az APEH által beszedett illetékbevételek megosztása azonos marad a korábbi évek szabályozásával, azaz: a megyei önkormányzat illetékességi területén beszedett illeték 35 %-a közvetlenül illeti meg a megyei önkormányzatot. A fennmaradó 65 %-ból a központosítás után annak kétharmada valamennyi megyei és fıvárosi önkormányzatot egyenlı összegben, egyharmada a megye lakosságszáma arányában kerül visszaosztásra a megyei önkormányzatokhoz. Az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra a megyei önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 8,5 %-a visszatartásra kerül. Az Országgyőlés 2008. november 25-én elfogadta 20 millió Ft értékhatár alatt az örökösödési illeték eltörlését. Ez 150 millió Ft bevételi kiesést jelentett 2009 évre. 2010. január 1-jétıl szintén az illetéktörvény változásának hatására az ingatlan adás-vétel illetékének mértékét csökkentették, mely várhatóan 100 millió Ft-os illeték bevételi kiesést fog eredményezni 2010 évre. Pontos számításokat nem áll módunkban végezni, mivel nincsenek adataink az illetékbevételek megoszlására vonatkozóan. Tovább ronthatja a helyzetet, hogy 2010 második félévétıl az örökösödési illeték egyenes ági öröklésnél teljes mértékben eltörlésre került. A költségvetési tervezésnél meg nem ismert jogszabályváltozás hatására a 2010 évi tervezett illeték bevételi elıirányzat teljesítésénél elmaradás várható. Az átengedett központi adók (SZJA) bevétele 2010 évtıl drasztikus csökkenést mutat, ugyanis a megyei önkormányzatoknak egységesen átengedett 370 millió Ft-os SZJA összeg eltörlésre került. (Ez 2006-ban még 568 millió Ft bevételt jelentett önkormányzatunknak.) A megyei lakosságszám és az ellátottak száma után járó SZJA részesedés összege is folyamatosan csökkent az évek során. Az egy fıre vetített átengedett összeg mérsékelten 2009-ben emelkedett ugyan, de a lakosságszám és az ellátotti létszám (fıleg az oktatási) csökkenése hatására az SZJA részesedés összege folyamatosan mérséklıdött. A normatív támogatások 2007-2008. években változatlanok voltak. A 2007 szeptemberétıl induló teljesítmény mutatókon alapuló normaív finanszírozás az oktatásban az önkormányzatot megilletı normatíva összegének csökkenését eredményezte. (117 millió Ft-tal 2008 évre) 2009-ben csökkenés következett be a normatív támogatás fajlagos mutatóiban, melyet a tanulólétszám folyamatos csökkenése tovább fokozott (107 millió Ft). A normatíva fajlagos mutatóinak értéke a gazdasági válság hatása miatti megszorítások eredményeként 2010. évtıl további 10%-kal csökkent, amely 270 millió Ft bevételi kiesést eredményezett. Az intézményi körben jelentıs szerkezeti átalakításokra az elmúlt években nem került sor. Vas megyében a szakképzı intézményeket mőködtetı városi önkormányzatok (Bük, Celldömölk, Sárvár, Szentgotthárd) öt intézménnyel, illetve a megyei önkormányzat együttmőködési megállapodást írtak alá Vas Megyei Szakképzésiszervezési Társulás (VASI TISZK) létrehozása ügyében. Az intézmény részben önálló költségvetési szervként épül be a költségvetési rendeletünkbe. Új szerkezeti elem, hogy 2007 márciusában megalakultak a területi kisebbségi önkormányzatok, megyénkben három (horvát, német és cigány). Ezen önkormányzatok gazdálkodásukkal, részben önálló költségvetési szervként beépülnek az önkormányzati hivatal gazdálkodásába, elkülönítetten, de részeként. Ez új helyzetet


921

teremtett, hisz mind a költségvetésüket, mind a beszámolóikat saját önkormányzatuknak kell határozattal elfogadni, s ezt követıen épülhet be a megyei önkormányzat költségvetésébe. A vasvári Béri Balogh Ádám Gimnázium, Posta és Bankforgalmi Szakközépiskola költségvetésében a kollégium mőködtetése 2008. június 30-ig került biztosításra, azt követıen megszőnt a folyamatosan csökkenı állami normatíva mértéke és a csökkenı gyereklétszám miatt. 2009. január 1-jétıl az Oszkó településen lévı Nyugdíjasok Hegyháti a Vas Megyei Szociális Intézet, Szombathely intézményétıl a Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár intézményéhez csatolta a megyei közgyőlés 248/2008. (XI. 28.) sz. határozatával. 2009. december 31-ével megszőntetésre került a Vas Megyei Önkormányzat Gyermek, Ifjúsági és Családi Üdülıközpont, Balatonberény költségvetési szerv. Az ingatlan vagyonkezelési szerzıdés keretében a Vas megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft-jéhez került átadásra a gyermeküdültetési feladat szervezésével együtt. 2007. évben nem volt kötelezı béremelés, 2008. évben azonban központi bérpolitikai intézkedésekre került sor a közszférában. Ennek garanciális elemei - közalkalmazotti bértábla - átlagosan 5 %-kal emelkedtek. A pótlékalap 2 %-kal, 19.600 Ft-ról 20.000 Ft-ra. A köztisztviselıi illetményalap 5 %-kal 36.800 Ft-ról 38.650 Ft-ra emelkedett. Az új illetményeket kiadási többletét 161 millió Ft-ot a központi költségvetés 2008-ban év közben térítette meg az önkormányzatnak. A többlettámogatás összegével a zárszámadás keretében kellett elszámolnunk. 2009. évben a normatívák azonban már nem fedték le egészen az elızı évben végrehajtott bérfejlesztést. 2009-ben a 13. havi juttatást eltörölték, azt már a tervezésnél sem lehetett figyelembe venni. Ez évben a központi költségvetés még kereset-kiegészítést biztosított az alacsony fizetési kategóriákban, második félévre fedezetét azonban önkormányzatunknak kellett kigazdálkodnia munkaadói járulék megtakarításaiból. A járulékterhek 2009. második félévétıl bizonyos jövedelem határig csökkentek 29%-ról 27 %-ra, 2010-tól pedig teljes körben 27%-ra. A tételes EHO eltörlésre került 2010-tıl. Ez utóbbi lépések kiadási megtakarítást jelentettek. A rehabilitációs hozzájárulást viszont drasztikus mértékben növelték. Az ÁFA mértéke 2009. július 1-jétıl 20%-ról 25%-ra nıtt, amely dologi kiadásainkat növelte. 2007-2010. közötti idıszakban az intézményeknél a közalkalmazotti létszám összesen 2.156,15 fıvel csökkent. Ebbıl 1.821,0 fıt jelentett a Kórház államháztartási rendszerbıl való kikerülése, így a közalkalmazott létszámcsökkenés 335,15 fı volt. A köztisztviselıi létszám 2 fıvel került csökkentésre 2010 január 1-jétıl. A létszámleépítés ennél lényegesen nagyobb volt, de idıközben néhány intézménynél a szakmai feladatellátáshoz igazodóan növekedett is a létszám. A létszámcsökkentések miatti egyszeri kiadási többletek egy részét a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen /végkielégítés, felmentés/ pályázatok útján visszaigényelte az önkormányzat. 2010-tıl azonban már csak a pedagógus munkakörök megszőntetésénél igényelhetı a létszámleépítés után központi támogatás. A központi források nem tartalmaztak az infláció ellentételezésére fedezetet egyik évben sem. Az elmúlt években a dologi kiadások szőkössége jellemezte az intézmények gazdálkodását, pénzügyi helyzetük évrıl évre feszített, de e mellett stabil gazdálkodást igyekeznek folytatni. A saját bevételek fokozása, különféle pályázati és átvett pénzek még mindig hathatós segítséget jelentettek, ez kiegészülve a takarékosság fokozásával, és más belsı tartalékokkal ezidáig hozzájárult a mőködıképesség megırzéséhez, az elért színvonal tartásához. Az élelmezést nyújtó intézményi körnél, a jelentıs élelmiszer áremelések hatásának ellensúlyozására az élelmezési nyersanyagnorma 15 %-kal került megemelésre 2008-ban, aminek vonzata 35 millió Ft volt. Az évek óta nem emelt dologi kiadások reálértéke egyre romlik, az élelmezésen túlmenıen a gáz, távhı, víz, szennyvíz és villamos energia kiadások növekedése szőkíti az egyre csökkenı fenntartási, mőködtetési lehetıséget. Az energián kívül az egyéb dologi kiadások terén is az eddigieknél is nagyobb mértékben kell takarékoskodni, elsısorban a karbantartások, beszerzések terén, de a mőködéshez szükséges egyéb kiadásokat /telefon, gépkocsi használat stb./ is mérsékelni kell. Saját erıbıl a szükséges karbantartásokat a kívánt mértékben nem lehetett elvégezni, a készletek, fogyóeszközök cserére szorulnak. A likviditási helyzet romlását mutatja, hogy 2007. évben a 250 millió Ft folyószámlahitel keretet februárban 350, áprilisban 500, júliusban 570 millió Ft-ra kellett felemelni. Míg a korábbi 250 millió Ft-os keretbıl 2006. évben szinte nem kellett felhasználni, addig a 2007-2008. években az 570 millió Ft szinte egészében forgalomban volt. Közbeszerzési eljárás keretében 2008-ban pályáztatásra került a megyei önkormányzat számlavezetése, mely eredményeképpen az OTP- vel újabb 4 évre szóló szerzıdés került aláírásra, és 2009. január 1-jétıl a folyószámla hitelkeretünk 600 millió Ft-ra került felemelésre. A megyei közgyőlés 6/2010. (II. 12.) sz. határozatával hozzájárult a folyószámla-hitelkeret 700 millió Ft-ra történı növeléséhez. 50/2010. (III. 26.) sz. határozatával pedig a Vas Megye Fejlesztéseiért Kötvény tıkéjébıl 200 millió Ft hitelkeret kiváltására történı kölcsönbe vételéhez, mely összeget 2010. december 31-ig köteles visszafizetni az Önkormányzat a Kötvényes bankszámlára.


922

Az önkormányzat 3 jogcímen, az ütemnek megfelelıen törlesztette a hiteleit. A balatonlellei üdülı felújításához felvett 70 millió Ft OTP hitel 2008. december 31-én lejárt, az OTP által bejegyzett jelzálog törlésérıl intézkedtünk. A Markusovszky kórház részére 2001. évben /kórház fizeti vissza/ Philips gépek vásárlására az Erste Banktól 879 millió Ft hitel felvételre került sor 96 havi futamidıre, mely 2009. májusban szintén lejárt. A Markusovszky kórház részére különféle diagnosztikai és terápiás radiológiai berendezések beszerzésére, haemodinamikai labor kialakítására /Siemens Kft-vel kötött hosszúlejáratú szállítási szerzıdés kiváltására/ 1.100.000 E Ft hitel felvétel történt 84 havi futamidıre, 2006. október havi kezdési törlesztéssel. A hitelbıl 250 millió Ft-ot a megyei önkormányzat, 850 millió Ft-ot pedig a kórház fizet vissza. 2010. június 30- án a fennálló hitelállomány 446.958 E Ft. Az önkormányzat bevételeinek illetve kiadásainak évenkénti alakulását a melléklet tartalmazza. 2.

Intézmények mőködtetése

Az önkormányzat irányítása alatt mőködı intézmények mőködési feltételeit a megyei önkormányzat a nehezedı pénzügyi kondíciók ellenére is folyamatosan biztosította. A közalkalmazottak jövedelmi helyzete nem változott, jelentısen racionalizálni kellett azonban a létszám és bérgazdálkodást, az önként vállalt feladatokat, bérelemeket szőkíteni kellett. A létszámcsökkentés mind a technikai létszámokat, mind a szakmai létszámokat érintette. Szakmai területen a feladatokhoz, az ellátotti létszámhoz jobban igazodó létszámstruktúra kialakításában már nincsenek tartalékok. A merev ágazati létszámnormákat oldották a jogszabályok, de még mindig nagy a távolság a pénzügyi lehetıségek és a jogszabályi elıírások között. Az intézmény-racionalizálás területén a nagyobb megtakarításokat eredményezı megoldásokat kell keresnünk, pl. nem kötelezı önkormányzati feladatokat ellátó intézmények megszüntetése, kiszervezése, gazdasági szervezetté való átalakítása, összevonások, stb. E lépésekre a kialakult gazdasági helyzet várhatóan rákényszeríti az önkormányzatokat, tehát erre fel kell készülni. A megyei önkormányzat pénzügyi pozícióinak romlását érdemben csak az intézményrendszer mőködésének olcsóbbá tételével lehet megakadályozni. A Szombathely Megyei Jogú Várossal közösen mőködtetett intézményeket illetıen mindkét önkormányzat már korábban vizsgálta és elemezte az egyes intézmények tiszta profilú mőködtetésének lehetıségét. A fenntartást érintıen változás azonban nem történt. Jelentıs eredmény azonban, hogy 2007-ben aláírásra került az intézményfenntartó társulás mőködtetésérıl szóló megállapodás a két önkormányzat között, melyben 2012-ig a közösen mőködtetett intézmények fenntartási költségeihez való hozzájárulás egységesen 50 %-ban került meghatározásra. Ezen intézmények többnyire az önként vállalt feladatok körébe tartoznak mindkét önkormányzatnál, finanszírozásukat központi források csökkenı mértékben segítik, így egyre nagyobb terhet jelentenek. 3.

Beruházási, felújítási feladatok

A beszámolási idıszakban a beruházási és felújítási tevékenységünket kedvezıtlen mértékben befolyásolta a címzett támogatások megszüntetése. Ezen az Európai Uniós pályázati források megjelenése sem segített, mivel az itt meghirdetett projektek egy részét nem az önkormányzatoknak írják ki, illetve az önkormányzati feladat ellátásához nem kötıdik szorosan a pályázat célja, vagy az elvárt önrész összege (20 %, esetleg több) túl magas. 2008. évtıl érezhetı a gazdasági válság, mely jelentısen befolyásolta az ingatlan piacot, így közvetve az önkormányzat vagyonhasznosítási bevételeit is. Sajnos ezek messze elmaradtak a várttól, ezért az ebbıl a forrásból megvalósítani kívánt beruházások, felújítások elmaradtak. Továbbra is jellemzı az önkormányzat ingatlanállományára, hogy idıs épületekben - ezek nagyrészt régi (80-140 éves) mőemlék épületek – kell a kötelezı feladatot ellátni. A mőködtetésükre egyáltalán nincs pályázati forráslehetıség, sıt a ciklus elején még jellemzı „kastélykiváltás” pályázatokat – mely a régi épület helyett új építését támogatta - is jelentısen korlátozták, a támogatható kört leszőkítették. Az épületek állapota miatt pedig haladéktalanul szükség lenne a részleges, illetve teljes épület rekonstrukciókra. Az önkormányzat több ingatlan esetében is rendelkezik felújításra, átépítésre vonatkozó tervdokumentációval, de ezek nem minden felújítandó épületre vonatkozóan állnak rendelkezésre. Ezért az esetleges pályázaton való részvételt ez nagyban hátráltatja. Mivel a jogszabályok elıírják, hogy a közintézmények akadálymentesét 2012-ig el kell végezni, ezért az erre vonatkozó terveket, tanulmányokat is elı kellene készíteni. Mérlegelni kell a rekonstrukciós beruházások prioritását, és célszerő volna rögzíteni a megvalósításra kijelölt feladatokat. E lista alapján tervdokumentációval és megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével a pályázatokat célszerő volna elıkészíteni.


923

A felhalmozási mérleg tényleges adatai a következık: 2007. év: 5,440 millió forint, 2008. év: 0,999 millió forint (kötvény fel nem használt része fejlesztési tartalékba van helyezve, így az a teljesítési adatban nem jelenik meg), 2009. év: 1,293 millió forint, 2010. évi terv: 4,488 millió forint (A számok tartalmazzák a hiteltörlesztéseket, pénzátadásokat is.). Befejezıdtek, illetve folyamatban vannak a következı nagyobb munkák: - Befejezıdött a Markusovszky Kórház sürgısségi betegellátás rekonstrukciója 2007. évben 2,6 milliárd forint összértékkel, melybıl címzett támogatás 2,47 millió volt. - A Markusovszky Kórház a Siemens Rt-tıl /hosszúlejáratú szállítási szerzıdés kiváltására/ részletre vásárolt nagyértékő diagnosztikai és terápiás radiológiai berendezéseket, az erre Este Banktól felvett fejlesztési hitel 2009 májusában lejárt. A haemodinamikai labor kialakítására 1,100.000 E Ft hitel felvétel történt 84 havi futamidıre, 2006. október havi kezdési törlesztéssel. A hitelbıl 250 millió Ft-ot a megyei önkormányzat, 850 millió Ft-ot pedig a kórház fizet vissza. 2010. június 30- án a fennálló hitelállomány 446.958 E Ft Befejezıdött a Szakosított Otthon Ivánc „B” épület rekonstrukciója (37,62 millió forint összértékben, melybıl a támogatás 30 millió forint) - Megyeháza konyha rekonstrukció 46,69 millió forintba került. - Rázsó Imre Szakközépiskola szakképzési hozzájárulási pénzeibıl tanmőhelyt épített. A beruházás értéke 136,73 millió forint. A gyakorlati képzéshez gépek, berendezések beszerezésére is sor került 55,98 millió forint értékben. - Büki Gyógyfürdınél új kút fúrásához járultunk hozzá (a teljes beruházás 50 millió forint, melynek 50%-át a tulajdonostárs, Büki Önkormányzat egyenlítette ki) - Jánosházán ingatlant vásároltunk, ahol 5 lakásos hivatásos nevelıszülıi gyermekotthont alakítottunk ki, (a teljes bekerülési költség 170 millió forint volt) - A Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága mőtárgy-raktározási feladatainak megoldására ingatlant vásároltunk 200 millió forint értékben. - A velemi Hotel Avar szálló ½ tulajdonrész megszerzése 17,98 millió forintba került. - A Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet nyílászáró cseréje 15 millió forint értékben befejezıdött (a felújítás teljes egészében pályázati forrásból valósult meg) - A Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézménynél a kollégium épület tetızeténél történt tőzeset helyreállítása 31,5 millió forintba került, melynek költségeit teljes egészében a biztosító finanszírozta. A szakmai feladatellátáshoz szükséges eszközöket az intézmények szakképzési alapokból, fejezeti kezeléső pályázati eszközökbıl tudják elsıdlegesen biztosítani. Az ehhez szükséges saját erıhöz a megyei önkormányzat az éves költségvetésekben ágazatonként pénzeszközt különített el. A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlıségéért Közalapítvány (Norvég/EGT Finanszírozási mechanizmus támogatásával) közvetítésével valósul meg az ivánci Szakosított Otthon Nagykastély bejáratának akadálymentesítése 22 millió forintból. A beruházás folyamatban van, várhatóan augusztus végére fejezıdik be. A ciklus egyes éveiben a felhalmozásra fordított kiadásokat a melléklet részletesen tartalmazza. 4.

Gazdálkodás az önkormányzat vagyonával

2007. júniusában a Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése új rendeletet alkotott a vagyongazdálkodás szabályairól, amit alapvetıen az önkormányzati törvény azon módosítása tett szükségessé, mely szerint az önkormányzatok közfeladataik hatékony ellátásának biztosítása, a vagyon állagának és értékének megırzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében bármely jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet részére vagyonkezelésébe adhatják az önkormányzat vagyonát. A rendeletbe részletesen beépítésre kerültek a vagyonkezelıi jog megszerzésének és az annak jogi kereteit rögzítı vagyonkezelıi szerzıdésnek a nélkülözhetetlen tartalmi elemei. A közgyőlés 2007. évben a törvény és a közgyőlési rendelet adta lehetıséggel élve kijelöléssel, ingyenesen – vagyonkezelıi szerzıdést kötve - adta át az önkormányzati feladatellátáshoz szükséges vagyont a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt., a Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft., illetve 2010. évben a Vas Megyei Temetkezési Kft. – mely a késıbbiekben beolvadt a Vagyonkezelı Kft-be - részére. A jelenleg is érvényben lévı 10/2007.(VI.8.) számú vagyonrendelet megalkotása óta 4 alkalommal került módosításra: egy korlátozottan forgalomképes ingatlan (Szombathely, Berzsenyi tér 1. Galéria iroda) egyéb vagyonná történı átminısítése során, a Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft. alapítása, majd a Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft. ingatlanforgalmazással összefüggı feladatainak növekedése, valamint az önkormányzat ingatlanvagyonában idıközben bekövetkezett változások aktualizálásához kapcsolódóan.

924


2007. évben sor került a megyei önkormányzat és intézményei vagyongazdálkodási koncepciójának aktualizálására, mely a vagyongazdálkodás teljes körő áttekintését, az addigi feladatellátás értékelését, a koncepció aktualizálását, és az önkormányzat, illetve intézményei számára a hatékony vagyongazdálkodás érdekében szükséges idıszerő feladatok meghatározását jelentette. Az önkormányzat felülvizsgálta a költségvetési szerveknél, és a gazdasági társaságoknál a feladatellátáshoz nem feltétlenül szükséges ingatlanok hasznosítási lehetıségét. Folytatta a 65/2000. (V. 19.) számú határozatában kijelölt ingatlanok értékesítését. Így eladásra került az intézményracionalizálás során megszüntetésre került Vas Megyei Autóközlekedési Tanintézet vagyonkezelésében lévı Körmendi úti OMV benzinkút alatti földterület. Folytatódott az elızı ciklusban megkezdıdött folyamat, az önkormányzat gazdasági társaságai által használt ingatlanvagyon és üzletrész eladás, illetve intézmény racionalizáció keretében felszabaduló ingatlan értékesítés. Így eladásra kerültek a Savaria Tourist Kft. privatizációját követıen a társaság használatában lévı Hotel Liget Szálló, valamint a Szombathely, Berzsenyi tér 2. sz. alatti un. Galéria iroda és üzletek. Szombathelyen a Megyei Jogú Város Iseum-i projektjéhez kapcsolódó telekhatár rendezés során 20 m2-nyi terület tulajdonosa lett a helyi önkormányzat. Eladásra került a Szalafı Pityerszeri vendéglı a Falumúzeumot vagyonkezelı İrségi Nemzeti Park Igazgatóság részére. Az illetékhivatali feladatoknak az APEH-hoz történı átkerülése miatt értékesítésre kerültek az illetékhivatal használatában lévı gépjármővek, ingóvagyon. Ezen kívül több kisebb-nagyobb – elsısorban ápolási díjhátralék fejében megörökölt – földterülettıl, ingatlanrésztıl vált meg az önkormányzat (sitkei földterületek, osli szántó, mikosszéplaki lakóingatlan, apátistvánfalvai erdı tulajdoni hányadok). A gondozási díjhátralék miatt az önkormányzat tulajdonába kerülı kis értékő ingatlan tulajdoni hányadok értékesítését elsısorban a sok, gyakran külföldön élı résztulajdonossal való kapcsolatfelvétel, a rendezetlen tulajdoni viszonyok, az elhanyagolt ingatlanok állapota hátráltatja. A közgyőlés által értékesítésre kijelölt ingatlanok közül – elsısorban a gazdasági válság, a kedvezıtlen ingatlanpiaci helyzet (túlkínálat, alacsony árak) miatt - mindeddig nem sikerült eladni a Szombathely, Szılısi úti kastélyt, a velemi Avar Szállót (melynek a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány tulajdonában lévı ½-ed tulajdoni hányadát közérdekő kötelezettségvállalás címén megszerezte az önkormányzat), a Szombathely, Thököly u. 14. szám alatti irodaépületet, a Szombathely, Március 15. téri Megyei Kórház Rendelıintézetet, a badacsonytomaji üdülıépületet, a kıszegpatyi kastélyt (mely jelenleg az acsádi szociális otthon egyik telephelyeként funkcionál). A Szombathely, Gyırffy utcai lakások – melyek kórházi vagyonkezelésben állnak - értékesítése és helyi önkormányzati kezelésbe adási kísérletei sem vezettek eredményre. A szintén a kórház vagyonkezelésében lévı szentgotthárdi lakásokhoz kapcsolódóan szándéknyilatkozat került elfogadásra az önkormányzat részére történı átadásról, az átruházás azonban a helyi önkormányzat visszalépése miatt meghiúsult. Az ingatlaneladások 2007, 2008. és 2009. években összesen bruttó 281.858 ezer Ft (nettó 236.749 ezer Ft) vagyonértékesítési bevételt eredményeztek. Az ingatlanértékesítésrıl szóló tételes jegyzéket a melléklet tartalmazza. Az intézmények, önkormányzati gazdálkodó szervezetek mőködtetésének racionalizálása, a hatékonyabb, flexibilisebb költséggazdálkodás elérése érdekében sor került a Vas Megyei Önkormányzat Gyermek-, Ifjúsági és Családi Üdülıközpontja költségvetési szerv megszőntetésére, a feladatellátással a Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft. megbízására, illetve a Vas Megyei Temetkezési Vállalat szervezeti átalakítására, majd szintén a Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı kft-be való beolvasztására. Önkormányzati intézményracionalizálás keretében az Oszkói Idısek Otthona a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézettıl a Vasvári Vas Megyei Idısek Otthonához történt átadásra. Ugyancsak vagyonkezelık közötti átcsoportosításra került sor a Közgyőlés Ellátó Szervezetétıl a Vas Megyei Önkormányzat Gyermek-, Ifjúsági és Családi Üdülıközpontja, illetve – az Üdülıközpont megszőntetését követıen – a Vas Megyei Önkormányzati Hivatal között a badacsonytomaji üdülı esetében. A közgyőlés döntését követıen - a balatonberényi üdülı megszüntetéséhez kapcsolódóan - a Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft. vagyonkezelésébe jutott gépjármővek közül kettı egy-egy megyei költségvetési szerv használatába került. Jelentıs változást eredményezett, hogy a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. és a Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft. alapítása során a feladatellátáshoz szükséges ingatlan és ingóvagyon a gazdasági társaságok részére átadásra került. Ennek következtében a korábbiakban az önkormányzati intézmények használatában lévı vagyon 12,6 milliárd Ft-tal csökkent, míg a vagyonkezelésbe adott ennyivel nıtt. 2010. évben tovább nıtt a vagyonkezelésbe adott vagyon összege a Vas Megyei Önkormányzat Gyermek-, Ifjúsági és Családi Üdülıközpontja költségvetési szerv megszőntetését követıen az intézmény által használt balatonberényi ingatlanoknak, valamint a Vas Megyei Temetkezési Vállalat szervezeti átalakulását, majd a Vas Megyei Vagyonkezelı Kft-be történı beolvasztását követıen a Ferenczy I. u.1. szám alatti telephelynek


925

vagyonkezelésbe adásával (mintegy 820 millió Ft-tal, forgalmi értéken). Ezzel 13,4 milliárd Ft-ra emelkedett a vagyonkezelésbe adott eszközök értéke. Változások történtek a megyei önkormányzatot megilletı ingyenes használati jog, és a megyei önkormányzat tulajdonán biztosított ingyenes használati jog tekintetében. Az Életünk Szerkesztısége részére használatba vételi megállapodás aláírására került sor Kıszeg Város Önkormányzatával a Sgraffytos házban, Vasváron a Béri Balogh Ádám, Körmenden a Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakiskolánál a kollégiumi ellátás megszőntetéséhez kapcsolódóan visszaadásra kerültek a helyi önkormányzatoknak a kollégium épületek. A Magyar Állam tulajdonában lévı ingatlanok ingyenes használati jogáról mondott le a megyei önkormányzat – a helyi önkormányzatok javára – a kıszegi turistaszállónál és a körmendi Batthyány kastély-együttesnél. Utóbbi esetében – mivel a kastély-együttes fejlesztésére vonatkozó pályázatot a helyi önkormányzat nem nyerte meg és ezért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. és a helyi önkormányzat között nem került sor a vagyonkezelési szerzıdés megkötésére – maradt a megyei önkormányzatnál az ingyenes használat joga. Ingyenes használati jogot biztosított a közgyőlés az ÁNTSZ épületében a kisebbségi önkormányzatoknak, módosította az ÁNTSZ-szel kötött ingyenes használati megállapodást, mivel az ÁNTSZ-nél idıközben bekövetkezett szervezeti változások miatt az ingatlan fele elegendı feladataik ellátásához. Hozzájárulását adta a közgyőlés a Szombathely, 11-es Huszár út 130. szám alatti egészségügyi raktárépület ingyenes használati jogának az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet javára történı átjegyzéséhez, az ISES Alapítvány részére a kıszegi Öregtorony (Zwinger) felsı szintjének használatához, valamint a Megyeháza étterem üzemeltetésre történı bérbeadásához. Elkezdıdtek a tárgyalások a Magyarországi Camphill Egyesülettel a velemi volt Gyermeküdülıvel kapcsolatos megállapodás lejáratát követıen az ingyenes használat megszüntetése érdekében. Eredményes tárgyalásokra került sor az Evangélikus Egyházzal a Szombathely, Középhegyi úti ingatlanban feladatot átvállaló Johanneum Diakóniai Központ mőködtetéséhez átadott pénzeszközök csökkentése érdekében. A beruházásokon, felújításokon túl az ingatlanvagyon gyarapodását eredményezte, hogy VÁB döntéssel az önkormányzat ingyenes használóból tulajdonosa lett az Ivánci Szociális Otthonban a 3/2 hrsz-ú („C” épület) ingatlannak és a kıszegi Hısök Tornyának. A körmendi Rázsó Imre Szakközépiskola beruházásában elkészült épületek, felépítmények a megyei önkormányzat tulajdonába kerültek. Bükfürdı biztonságos termálvíz ellátása érdekében a tulajdonosok közös beruházásában megvalósult büki 8-as számú kút földterületének fele szintén a megyei önkormányzat vagyonát gyarapítja. Ugyancsak vagyonnövekedést jelent a velemi Avar Szálló – korábban a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány tulajdonában lévı - ½ tulajdoni hányadának a Vas Megyei Önkormányzat részére – közérdekő kötelezettségvállalással - történı átvétele is. Az önkormányzati intézmények feladatellátását, mőködését, fenntartását - a használatukba adott vagyon feladataik sérelme nélküli bérbeadása révén - 2007-2009. években 387 millió Ft bérleti díjbevétel segítette. A bérleti díjaknál többnyire sikerült elérni az inflációkövetést, de a bérleti díjbevételek növekedését mérsékelte a bérelhetı ingatlanok túlkínálata. A bérleti díjbevételek csökkenéséhez a gazdasági válság, a fizetési morál romlása mellett hozzájárult az is, hogy az intézmény racionalizációhoz kapcsolódóan a Vagyonkezelı Kft. –hez került át több bérbeadással hasznosított ingatlan. Osztalékbevétel csak a Nyugat-Pannon Fejlesztési Zrt.-tıl került évente jóváírásra. Önkormányzati vállalati nyereség elvonás 2006. évben volt, amikor a Vas Megyei Temetkezési Vállalattól 5,5 millió Ft összegő osztalékelıleg elvonásáról döntött a közgyőlés. Az önkormányzati vagyon értéke a mérlegbeszámolók adatai szerint (immateriális javak, ingatlanok, gépek, berendezések, jármővek, üzemeltetésre átadott eszközök) a 2006. december 31-i bruttó 22,6 milliárd Ft-ról 2009. december 31-re bruttó 22,2 milliárd Ft-ra csökkent. Ezen belül az ingatlanvagyon bruttó 13,5 milliárd forintról 9,1 milliárd forintra mérséklıdött, ami elsısorban a vagyonkezelésbe adás bevezetésébıl (kórház) adódik. Az önkormányzati vagyonból bruttó 13,9 milliárd Ft (nettó 11,9 milliárd Ft 2010. III.31-én) a vagyonkezelésre, üzemeltetésre átadott eszköz, amely 2006. év végén mindössze 0,6 milliárd Ft volt. Az ingatlanvagyon a jogszabályban elıírt 2003. I. 1-jei átértékelést figyelembe véve több mint 33 milliárd Ft becsült értékő ingatlanvagyont jelent. Az önkormányzat vagyonáról szóló nyilvántartás minden évben bemutatásra kerül az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló (zárszámadás) kötelezı mellékleteként. Az önkormányzat részesedései a 2006. évi 509.280 ezer Ft-ról 2009. év végére 491.670 ezer Ft-ra (névértéken) csökkentek, ami alapvetıen a Florasca Környezetgazdálkodási Kft. és a Savaria TISZK Kht. üzletrész értékesítése miatt következett be. A csökkenést nem ellensúlyozta a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. és a Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft. megalapítása, valamint a Mesteri Termál Kftben, ill. a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Kft-ben szerzett részesedések. A Vas Megyei Temetkezési Vállalatnak gazdasági társasággá történı átalakításával, majd 2010. április 1-tıl a Vas Megyei Vagyonkezelı Kft-be történı beolvadásával tovább csökkentek (466.840 ezer Ft-ra) az önkormányzat részesedései. Az

926


önkormányzati részesedéssel mőködı gazdasági társaságok éves beszámolói és üzleti tervei minden évben szerepelnek a közgyőlés napirendjén. A megyei közgyőlés 30 M Ft tagi kölcsönt nyújtott a Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft. részére hatéves futamidıre, annak érdekében, hogy a „Kemenesaljai Kistelepülésekért” Kommunális Szolgáltató Khtben üzletrészt vásároljon, s tagi kölcsönt nyújtson. A közgyőlés készfizetı kezességet vállalt az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévı Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelı Kft. által 1 évre felvett 10 millió Ft folyószámlahitelhez. Az üzemeltetésre átadott eszközök 452.545 ezer Ft-ról 388.666 ezer Ft-ra csökkent részben a Florasca Kft. privatizációjához kapcsolódóan, részben az ÁNTSZ épületének a Vagyonkezelı Kft. vagyonkezelésébe adása, a Kıszegi rendelıintézeti feladatoknak a megyei önkormányzathoz (Markusovszky Kórház) történı visszaadása, valamint a büki 8-as termálkút beruházáshoz kapcsolódó növekedés miatt. Az önkormányzati vagyont használók az üzemeltetésre, vagyonkezelésre átvett ingatlanok mőszaki állapotáról, a használók karbantartási, felújítási kötelezettségeinek teljesítésérıl évente beszámolót készítenek, és 2008. óta a Pénzügyi, Gazdasági és Vagyongazdálkodási Bizottság elıtt is tájékoztatást adnak. Az üzemeltetésre átadott ingatlanok karbantartására, felújítására az elmúlt három évben 64 millió Ft-ot fordítottak. A Vagyonkezelésre átadott ingatlanoknál a karbantartási, felújítási, beruházási munkák (folyamatban lévık is) összege 2008-2009. években több mint 2,3 milliárd Ft, mely 10 millió Ft kivételével a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt-nél valósult meg. Az önkormányzat vállalatánál és gazdasági társaságainál az „üvegzseb” törvényhez kapcsolódóan meghatározásra kerültek a vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek, és kezdeményeztük a szervezeti és mőködési szabályzatok ennek megfelelı módosítását. Sor került a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb mőködésérıl szóló 2009. évi CXXII. törvény elıírásainak megfelelıen a felügyelı bizottsági és igazgatósági tagok létszámának csökkentésére, a Javadalmazási Szabályzatok elfogadására. Az önkormányzat számára a kötelezı kéményseprı ipari feladatokat 2009. január 1-tıl 2013. december 31-ig - pályázati kiírás eredményeképpen – továbbra is a privatizált Vas Megyei Kéményseprı és Tüzeléstechnikai Kft. látja el. Az önkormányzat folyamatosan biztosította a megalapozott vagyongazdálkodást segítı, a hatályos rendeleteknek megfelelı, a számviteli nyilvántartásokkal összhangban álló önkormányzati ingatlanvagyon-kataszter naprakész vezetését, az ingatlanvagyon mozgását (értékesítés, vásárlás, átszervezés, megszőntetés) követıen az önkormányzatnál maradó vagyon kezelését, az ehhez kapcsolódó földhivatali ingatlan-nyilvántartási ügyintézést. Összességében megállapítható, hogy a megyei önkormányzat közgyőlésének társadalmi-gazdasági programjában megfogalmazott célok helyesnek bizonyultak, megvalósításuk alapvetıen eredményesnek tekinthetı, annak ellenére, hogy a beszámolási idıszakban az elızı ciklushoz képest számottevıen szerényebbek voltak. Ennek tudható be, hogy több, a megyei önkormányzat által nyújtandó közszolgáltatás minıségének javítására, fejlesztésére irányuló elképzeléseinket csak részben sikerült elérni. Az elkövetkezı önkormányzati ciklusban várhatóan nem javul számottevıen pénzügyi mozgásterünk. Erre tekintettel az új négyéves program alapvetı célkitőzése a rendelkezésünkre álló erıforrások hatékony felhasználásával az elért közszolgáltatási színvonal megtartása, illetve egyes közszolgáltatások differenciált kezelése, fejlesztése lehet.

Szombathely, 2010. szeptember 1. Kovács Ferenc sk.


927


928

2. sz. melléklet KIMUTATÁS a közgyőlés által tárgyalt fıbb beszámolókról, tájékoztatókról, koncepcionális napirendekrıl

2007. • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Az ápolás és gondozás helyzete a megyei fenntartású szociális intézményekben A megyei önkormányzat által létrehozott közalapítványok kuratóriumainak beszámolói tevékenységükrıl Vas megye gazdaságának helyzete A megye 2007-2010. évekre szóló társadalmi-gazdasági programjának meghatározása A népegészségügyi ellátás megyei helyzete Az Országos Területrendezési Terv módosító javaslatának véleményezése A 2006. évi összefoglaló ellenırzési jelentés elfogadása A megye közlekedésének helyzete, a tervezett felújítások és azok ütemezése (közút,vasút) A megye munkaerı, illetve foglalkoztatási helyzete A Vas Megyei Önkormányzat Közoktatás-fejlesztési Tervének aktualizálása Beszámoló Vas megye közbiztonságának 2006. évi helyzetérıl, valamint a rendırség és az önkormányzatok kapcsolatáról, együttmőködésérıl Tájékoztató a hajléktalan ellátás helyzetérıl Beszámoló a szociális módszertani feladatellátás megyei helyzetérıl A megyei önkormányzat fenntartásában mőködı gyermekvédelmi intézmények 2006. évi tevékenységének értékelése A Vas Megyei Temetkezési Vállalat és a Vas Megyei Önkormányzat gazdasági társaságai 2006. évi tevékenységérıl szóló beszámoló A megye turisztikai továbbfejlesztésének lehetıségei 2007-2013. között A Savaria Térségi Integrált Szakképzı Központ Kht. mőködése A megyei önkormányzat és intézményei vagyongazdálkodási koncepciójának aktualizálása A közös fenntartású intézmények mőködése Vas Megye Közmővelıdési Fejlesztési Programja 2007-2013. Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója és Programja elfogadása A megyei fenntartású nevelési-oktatási intézmények beiskolázási helyzete, a 2007/2008. tanévi feladatellátási terve Tájékoztató a Szombathelyi Határır Igazgatóság tevékenységérıl Tájékoztató az E. ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. tevékenységérıl, különös tekintettel a fogyasztói bekötések ellátására, az áramkimaradások kezelésére, a települések közvilágítási rendszerének karbantartására, üzemeltetésére A Savaria Térségi Integrált Szakképzı Központ Kht. mőködése A Vas Megyei Markusovszky Lajos Általános, Rehabilitációs és Gyógyfürdı Kórház, Egyetemi Oktatókórház gazdálkodása, pénzügyi helyzete Vas megye részvétele az Autopolis Fejlesztési Pólus programban és annak várható hatása a megye gazdaságára Vas megye szívprogramja végrehajtásának alakulása Vas megye 2008-2014. évekre szóló ifjúságsegítı cselekvési programjának elfogadása Vas Megye Területrendezési Tervének módosítása Tájékoztatót a gyermekvédelmi alapellátás megyei helyzetérıl

2008. • • • • •

Az onkológiai és onkoradiológiai ellátás megyei helyzete A Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. középtávú fejlesztési koncepciója Vas Megye Szívprogramjának kiterjesztése és folytatása Az Önkormányzati Kórház Sárvár középtávú fejlesztési lehetıségeirıl szóló tájékoztató A megye munkaerı-piaci helyzete

2010. SZEPTEMBER 17. • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

929

A szlovén oktatás helyzete a megyében A Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságának beszámolója 2002-2007. közötti tevékenységérıl A pedagógiai szakszolgálatok megyei feladatellátásának helyzete, különös tekintettel a logopédiai ellátást érintıen Tájékoztató a fogyasztóvédelmi intézményrendszer átszervezésérıl és a nyugat-dunántúli régió fogyasztóvédelmi szervezeteinek tevékenységérıl A 2007. évi összefoglaló ellenırzési jelentés elfogadása Vas megye vasúti közlekedésének helyzete, a regionális és európai észak-déli tengely tükrében Tájékoztató a nevelıszülıi hálózat mőködésérıl Vas megye öt évre szóló egészségügyi, szakmai fejlesztési programjának felülvizsgálatáról készült tanulmány elfogadása A GYSEV beszámolója a Vas megyei vasúti fejlesztéseirıl A megye környezetvédelmi állapota, különös tekintettel az akut környezeti problémák megoldásának alakulására A német és horvát nemzetiségi oktatás megyei helyzete, a továbbfejlesztése érdekében teendı intézkedések meghatározása Beszámoló a Vas Megyei Kéményseprı és Tüzeléstechnikai Kft. tevékenységérıl Beszámoló a megyei fenntartású gyermek és ifjúságvédelmi intézmények mőködésérıl, a megyei önkormányzat gyermekvédelmi feladatainak teljesítésérıl Az önkormányzati vállalatok és gazdasági társaságok 2007. évi tevékenységének értékelése A megyei önkormányzat által létrehozott közalapítványok kuratóriumainak beszámolói tevékenységükrıl A Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. középtávú fejlesztési koncepciójának beruházási tanulmányterve és költségvetése A Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény feladatellátásának és mőködtetésének új lehetıségei Az élelmiszerbiztonság helyzete, különös tekintettel az ellátandó feladatkör kibıvülésére Tájékoztató az E. ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. tevékenységérıl, különös tekintettel a fogyasztói bekötések ellátására, az áramkimaradások kezelésére, a települések közvilágítási rendszerének karbantartására, üzemeltetésére Beszámoló a megyei közmővelıdési szolgáltatás helyzetérıl A megyei fenntartású nevelési-oktatási intézmények beiskolázási helyzete, a 2008/2009-es tanév feladatellátási terve A megye szakképzı iskoláinak beiskolázási tervei, javaslatok a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság számára a munkaerı-piaci igények figyelembevételével Tájékoztató a schengeni feladatok ellátására való átállás helyzetérıl és az integrált rendırség ezzel összefüggı tapasztalatairól Beszámoló a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. 2008. évi tevékenységérıl A Vas Megyei Levéltár beszámolója 2002-2007. közötti tevékenységérıl A Megyei Területrendezési Terv (MTrT) módosításának elıkészítése az Országos Területrendezési Terv (OTrT) módosításával összefüggésben Tájékoztató Vas Megye Szívprogramjának 2008. évi végrehajtásáról Tájékoztató a II. Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2008. évi akcióprogramjának teljesítésérıl, jövıbeni fejlesztési tervek meghatározásáról

2009. • • •

• • • • •

Beszámoló a Mesebolt Bábszínház 2004-2008. közötti tevékenységérıl A vidékfejlesztés megyei lehetısége, falumegújítás az ÚMVP alapján, kiemelten a megye rurális vidékeire fókuszálva Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2008-as periódusa során elnyert Vas megye területét érintı támogatások bemutatása, a pályázati rendszer mőködése során szerzett tapasztalatok ismertetése. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009-2010-es akciótervei keretében Vas megyét, a megye több térségét érintı fejlesztési elképzelések ismertetése Az iskolai testnevelés helyzete és az ifjúság egészségügyi állapota Vas megye szociális szolgáltatás-tervezési koncepciójának felülvizsgálata 2008-2010 Vas Megye agrárgazdaságának helyzete, a továbbfejlesztés feladatai A megye nemzetközi kapcsolatainak áttekintése, azok eredményei, a továbbfejlesztés lehetıségei A 2008. évi összefoglaló ellenırzési jelentés

930 • • • • • • • • • •

• • • • • • • • •


A megyei fenntartású gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények mőködésének, a megyei önkormányzat gyermekvédelmi feladatainak értékelése Beszámoló Vas megye közbiztonságának 2008. évi helyzetérıl, valamint a Rendırség és az önkormányzatok kapcsolatáról, együttmőködésérıl A gyógy,- és egészségturizmus lehetıségei Vas megyében A megyei önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok és vállalat éves beszámolóinak jóváhagyása, valamint a megyei önkormányzat által létrehozott közalapítványok és a Vas Megyei Markusovszky Kórházért Alapítvány Kuratóriumainak beszámolói tevékenységükrıl A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 2007-2010. évekre szóló társadalmi gazdasági programjának idıközi értékelése Tájékoztató a megye munkaerı-piaci helyzetérıl A 2009-2010-es tanévre vonatkozó beiskolázási tervek, jelentkezések, férıhelyek, képzési struktúra, javaslatok a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság számára a munkaerı-piaci igények figyelembevételével Tájékoztató a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt-ben az orvosok és szakdolgozók társadalmi, illetve anyagi megbecsültségének helyzetérıl A megyei fenntartású nevelési-oktatási intézmények beiskolázási helyzete, a 2009/2010. tanévi feladatellátási terv Árvízvédelmi beruházások nyomon követése a megyében: a lukácsházi tározó építésének, a rába árvízvédelmi elırejelzı rendszer megvalósításának helyzete, továbbá a Répce folyó árvízvédelmi helyzete, különös tekintettel a góri víztározóra. Monitoring a kiemelt megyei környezet és természetvédelmi projektekrıl Beszámoló a Vasi Szemle Szerkesztıség 2004-2009. közötti tevékenységérıl A pedagógiai szakszolgálatok egész megyére kiterjedı ellátásának helyzete különös tekintettel a kistérségi feladatellátásra A Vas megyei területrendezési terv módosításának folyamata A Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. Stabilizációs Intézkedési Programja A Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. járóbeteg-ellátása Beszámoló a megyei önkormányzat által kibocsátott kötvény helyzetérıl A Vas Megyei Önkormányzat 2010. évi pénzügyi ellenırzési terve A Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. tevékenysége, különös tekintettel a sürgısségi betegellátás és a humánerıforrás helyzetére Tájékoztató a Közút Operatív Programban 2007-2013. között megvalósításra tervezett Vas megyei közútfejlesztési projektekrıl

2010. VI.30-ig • • • • • • • • • • • •

Tájékoztató az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. tevékenységérıl, különös tekintettel az áramkimaradások kezelésére, a települések közvilágítási rendszerének karbantartására, üzemeltetésére Tájékoztató Vas Megye Szívprogramjának megvalósításáról, valamint kiterjesztésérıl és folytatásáról Tájékoztató a Közút Operatív Programban 2007 – 2013. között megvalósuló M85 és M86 közútfejlesztési projektekrıl Tájékoztató az Európai Területi Együttmőködési programról (HU-SLO,HU-AT) A gyermekvédelem helyzete Vas megyében Tájékoztató Vas Megye Önkormányzata, Valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Természettudományi és Mőszaki Kara közt létrejött együttmőködés elsı évérıl Beszámoló az MMIK 2005-2010. közötti munkájáról A 2009. évi összefoglaló ellenırzési jelentés A megyei fenntartású gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények mőködésének, a megyei önkormányzat gyermekvédelmi feladatainak értékelése Beszámoló Vas megye közbiztonságának 2009. évi helyzetérıl, valamint a rendırség és az önkormányzatok kapcsolatáról, együttmőködésérıl A romák szociális és munkaerı-piaci helyzete; civil együttmőködési lehetıségek A megyei önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok üzleti terveinek bemutatása, 2009. évi éves beszámolóik jóváhagyása és a megyei önkormányzat által létrehozott közalapítványok kuratóriumainak beszámolói tevékenységükrıl

2010. SZEPTEMBER 17. • • • •

931

A 2010-2011. tanévre vonatkozó beiskolázási tervek, jelentkezések, férıhelyek, képzési struktúra, javaslatok a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság számára a munkaerı-piaci igények figyelembevételével Beszámoló a Szombathelyi Képtár 2005-2010. közötti munkájáról A nemzetiségi oktatás területi (mikrotérségi) együttmőködési lehetıségei, a horvát, szlovén és német nemzetiségi nyelvoktatás helyzete a megyében A Vas Megyei Közgyőlés a települési önkormányzatok fejlesztési pályázatainak önerı-kiegészítését szolgáló vissza nem térítendı támogatására kiírt célelıirányzatból megvalósult beruházások, az összeg felhasználásának áttekintése

932


933


4. sz. melléklet A bizottságok által tárgyalt, közgyőlés elé nem került fontosabb beszámolók, tájékoztatók

Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 2007. • • • • • • • • • • • • • • •

Beszámoló a Johanneum Evangélikus Diakóniai Központ 2006. évi mőködésérıl Beszámoló a Fogyatékosügyi Tanács 2006. évi tevékenységérıl Beszámoló a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény Gyermekotthonainak mőködésérıl Beszámoló a Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc beruházásainak megvalósulásáról Beszámoló a TEGYESZ által kezelt, nagykorúvá vált fiatalok lakáshoz jutását segítı alap 2006. évi felhasználásáról A Vas Megyei Önkormányzat által 2007. évben támogatott intézményi beruházások szükségességének indoklása Beszámoló a Regionális Forrásközpont Kht tevékenységérıl A szociális foglalkoztatás tapasztalatai a megyei fenntartású szociális intézményekben A sürgısségi ellátás helyzete a Vas Megyei Markusovszky Lajos Általános, Rehabilitációs és Gyógyfürdı Kórházban az újonnan kialakított SBO feltételei között A kistérségi társulások szerepe a megye szociális feladatellátásában A pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátásának, gondozásának problémái az idıskorúak tartós bentlakásos szociális intézményeiben Tájékoztató a Kemenesaljai Egyesített Kórház Celldömölk intaházi, valamint az Önkormányzati Kórház Sárvár simasági szervezeti egységérıl Beszámoló az egészségügyi struktúraváltást támogató pályázati pénzösszegek felhasználásáról és azok lehetséges folytatásáról Beszámoló az Ernuszt Kelemen Gyermekvédelmi Intézmény új tárgyi feltételek közt történı mőködtetésérıl Az Esélyek Háza mőködésének tapasztalatai különös tekintettel a megyei fenntartású szakosított szociális intézményekkel történı együttmőködésre

2008. • • • • • • • • • • • • • •

Beszámoló a Kemenesaljai Egyesített Kórház Celldömölk Intaházai Szervezeti Egységének és az Önkormányzati Kórház Sárvár Simasági Telephelyének 2007. évi mőködésérıl, pénzügyi, gazdasági helyzetérıl Beszámoló a Vas Megyei Fogyatékosügyi Tanács 2007. évi tevékenységérıl Beszámoló a Vas Megyei Idısügyi Tanács 2007. évi tevékenységérıl Tájékoztató a nagykorúvá vált gyermekvédelmi gondoskodás alatt nevelkedett fiatalok lakáshoz jutását segítı támogatási alap 2007. évi gazdálkodásáról Tájékoztató a Johanneum Evangélikus Diakóniai Központ mőködésérıl Az Intézményi Várólista kialakítása és mőködése a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt-ben Az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer fejlesztésének lehetıségei, különös tekintettel a pályázati források elérhetıségére Tájékoztató a közpénzekbıl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. Tv. elıírásairól A Haemodinamikai Laboratórium mőködésének tapasztalatai A megyei gyermekvédelmi intézményben élı utógondozottak ellátásának helyzete, gondozásának tapasztalatai Tájékoztató az Idısek Világnapja rendezvény elıkészítésének feladatairól Az idıskorúak intézményi felvételére vonatkozó szakértıi vizsgálatok tapasztalatainak áttekintése. A szakosított szociális intézményi felvételre várakozók elıgondozásának tapasztalatai. Beszámoló a Kemenesaljai Egyesített Kórház Celldömölk Intaházai Szervezeti Egységének és az Önkormányzati Kórház Sárvár Simasági Telephelyének 2008. évi mőködésérıl Falugondnokok Vas és Gyır-Moson-Sopron Megyei Egyesületének tájékoztatója

934


2009. • • • • • • • • • • • •

Beszámoló a nagykorúvá vált gyermekvédelmi gondoskodás alatt nevelkedett fiatalok lakáshoz jutását segítı támogatási alap 2008. évi gazdálkodásáról A megyei gyermekvédelmi intézményekben élı speciális ellátást igénylı gyermekek gondozásának tapasztalatai Tájékoztató a Johanneum Evangélikus Diakóniai Központ mőködésérıl Tájékoztató a nevelıszülıi hálózat Jánosháza településen történı bıvítésének helyzetérıl Tájékoztató az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésének lehetıségeirıl, különös tekintettel a pályázati lehetıségekre Tájékoztató az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésének lehetıségeirıl, különös tekintettel a pályázati lehetıségekre Tájékoztató a házi segítségnyújtást, otthoni ápolást-gondozást nyújtó szervezetek munkájáról: Pátria Szociális Szolgáltató Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kkt. Az intézményi várólista mőködése a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt-ben Tájékoztató az idısek és nyugdíjasok felmérésérıl Vas megyében Tájékoztató az Idısek Világnapja szervezésének alakulásáról A Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. járóbeteg szakellátásának helyzete Tájékoztató a 3 Teslás MRI beüzemelése és mőködése során szerzett tapasztalatokról

2010. • • • • • •

Beszámoló a nagykorúvá vált gyermekvédelmi gondoskodás alatt nevelkedett fiatalok lakáshoz jutását segítı támogatási alap 2009. évi gazdálkodásáról Tájékoztató a Johzanneum Evangélikus Diakóniai Központ 2009. évi mőködésérıl Tájékoztató az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésének lehetıségeirıl, különös tekintettel a pályázati lehetıségekre Tájékoztató a jánosházi nevelıszülıi ház mőködésének tapasztalatairól Tájékoztató a Vas Megyei Gyermekvédelmi Szakértıi Bizottság 2009. évi tevékenységérıl A megyei fenntartású szociális intézményekben folyó szociális foglalkoztatás tapasztalatai, eredményei

Kisebbségi és Külügyi Bizottság 2007. • • • •

A megyei fenntartású intézmények szerepvállalása a kisebbségeket segítı munkában Beszámoló a roma kisebbség foglalkoztatási helyzetérıl és lehetıségeirıl A Pannon cigányzenekar egy éves mőködésének tapasztalatai A hátrányos helyzetőeket segítı szolgálatok, intézmények mőködésének tapasztalatai

2008. • • • •

Beszámoló a megyei önkormányzat 2008. évi nemzetközi tervébıl adódó aktuális feladatokról Beszámoló a Lika-Szenj megyével való testvérmegyei kapcsolatok 2008. évi feladatairól A három területi kisebbségi önkormányzattal és az Országos Szlovén Önkormányzattal való együttmőködés áttekintése A cigány kisebbségi közmunkaprogramban való részvétel, együttmőködés a Regionális Munkaügyi Központ és a települési kisebbségi önkormányzatok között

2009. • • • • • •

Tájékoztató a roma nyelv oktatásának bevezetésérıl Szombathelyen Tájékoztató a Sárvári Lengyel Kisebbségi Önkormányzat tevékenységérıl A német oktatás helyzete Vas megyében, kiemelt figyelemmel Vaskeresztes és térségére A horvát oktatás helyzete a megyében A szlovén oktatás helyzete a megyében A romák helyzete a megyében


935

2010. •

Tájékoztató Vas megye nemzetközi kapcsolatairól, eredményeirıl – aktuális teendık

Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottság 2007. • • • • • • • • • • • • •

Tájékoztató a 2007. évi megyei és városi ifjúsági együttmőködésrıl Beszámoló a Berzsenyi Dániel Fıiskola Pedagógiai szolgáltató Központ tevékenységérıl Tájékoztató Vas Megye Önkormányzata és Szombathely MJV Közötti ifjúsági együttmőködési programterv elıkészítésérıl Beszámoló a megyei fenntartású középfokú nevelési-oktatási intézmények diákönkormányzatainak 2006. évi tevékenységérıl Tájékoztató a „Fiatalok Vas megyében” címő megyei ifjúságkutatásról, annak eredményérıl és javaslatairól Tájékoztató a közös fenntartású intézmények, valamint a Társulási Tanács mőködésérıl Tájékoztató az intézményi átszervezésekrıl Tájékoztató a Vasi Gyermek- és Ifjúsági Fórum 2004-2007. években végzett tevékenységérıl Beszámoló a 2007. évi balatonberényi szervezett nyári gyermeküdültetés tapasztalatairól Beszámoló a megyei fenntartású folyóirat szerkesztıségek munkájáról Tájékoztató a megyében mőködı nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekrıl Tájékoztató a LOGO Ifjúsági Szolgálat tevékenységérıl Tájékoztató a megyében mőködı közgyőjteményekrıl és teleházakról

2008. • • • • • • • • • • • • • •

Tájékoztató a Megyei TISZK helyzetérıl és a benyújtandó pályázatról Tájékoztató a 2008. évi XI. Ifjúsági megyenap programjáról Tájékoztató a SEK Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központ feladatairól, mőködtetésérıl, feltételrendszerérıl Szakképzés és a megye munkaerı-foglalkoztatási helyzete, valamint a diákok szünidei foglalkoztatása Tájékoztató az oktatási és kulturális ágazat intézményei dolgozóinak képzésérıl, továbbképzésérıl Megyei fenntartású közoktatási intézmények elızetes tantárgyfelosztási és szakos ellátottsága Tájékoztató a fiatalok egészségügyi állapotáról és iskolai testnevelés helyzetérıl Vas megyében A felzárkóztató oktatás helyzete a megye szakképzı intézményeiben Beszámoló a 2008. évi nyári szervezett gyermeküdültetésrıl Tájékoztató a Vas megyei közoktatás-fejlesztési terv adatbázisának elemzésérıl A testnevelésre és sportra fordítható órák kihasználása a megyei fenntartású közoktatási intézményekben Az OKÉV mérés és az intézményi minıségirányítási program összhangja Beszámoló a megyei fenntartású gyermekvédelmi intézmények oktató – nevelı munkájáról Tájékoztató a hon- és népismeret Vas megyéhez kötıdı képzési módokról, tevékenységekrıl és rendezvényekrıl

2009. • • • • • •

Tájékoztató a 2009. évi XII. Ifjúsági Megyenapról A pedagógiai szakszolgálatok egész megyére kiterjedı ellátásának helyzete különös tekintettel a logopédiai ellátásra A NYME SEK Pedagógiai Szolgáltató Központnak – feladatai, mőködtetése, feltételrendszere címő tájékoztatója Megyei fenntartású szakképzı intézményekben szakképzési struktúra áttekintése Tájékoztató a megyei fenntartású nevelési-oktatási intézmények intézményi minıségirányítási programjának végrehajtásáról Az át- és továbbképzések elemzése, véleményezése különös tekintettel a szakos ellátottságra a megyei fenntartású nevelési-oktatási intézményekben

936 • • • • • • • • •


Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás tevékenységének és a TÁMOP 2.2.3. pályázat elindításnak tapasztalati Beszámoló a megyei közmővelıdési szolgáltatás helyzetérıl Közoktatási intézményekben a szakos ellátásról végzett célvizsgálat eredménye A megyei fenntartású nevelési-oktatási intézmények elızetes tantárgyfelosztásainak vizsgálata, különös tekintettel a szakos ellátottságra és a túlórák mértékére Beszámoló a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága 2008-2009. évi munkájáról Tájékoztató beszámoló a nyári gyermeküdültetés tapasztalatairól Tájékoztató a nem önkormányzati közoktatási intézmények, alapítványok helyzetérıl Beszámoló az intézményi esélyegyenlıségi tervek megvalósulásáról Tájékoztató az Életünk Szerkesztısége irodalmi örökség gondozási tevékenységérıl

2010. • • • • • • • • •

Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás (Vasi TISZK) tevékenységének és a TÁMOP 2.2.3. pályázat elindításának tapasztalatai Tájékoztató a Civil Információs és Szolgáltató Központ tevékenységérıl Tájékoztató a megyei fenntartású közoktatási intézmények át, és továbbképzési terveirıl Tájékoztató a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban folyó nyelvi elıkészítı képzésrıl A Vas Megyei Önkormányzat által fenntartott kollégiumok helyzete A megyei önkormányzat Vas megye mővészeti életét támogató tevékenysége 2007-2010. között A megyei fenntartású nevelési-oktatási intézmények elızetes tantárgyfelosztásainak vizsgálata, különös tekintettel a szakos ellátottságra és a túlórák mértékére Beszámoló a TÁMOP 3.1.4 – Kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése címő pályázati projekt elırehaladásáról Tájékoztató a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény referenciaintézménnyé válásának lehetıségérıl

Pénzügyi, Gazdasági és Vagyongazdálkodási Bizottság 2007. • •

A Vas Megyei Kéményseprı és Tüzeléstechnikai Kft. tájékoztatója a 2006. évben végzett kötelezı kéményseprı-ipari közszolgáltatás ellátásáról A Vas Megyei Önkormányzat által 2007. évben támogatott intézményi beruházások szükségességének indoklása

2008. • • •

A Vas Megyei Kéményseprı és Tüzeléstechnikai Kft. tájékoztatója a 2007. évben végzett kötelezı kéményseprı-ipari közszolgáltatás ellátásáról Tájékoztató a Vas Megyei Temetkezési Vállalat temetési szolgáltatásainak és mőkıüzemi termékeinek árjegyzékérıl Tájékoztató a közpénzekbıl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. Tv. elıírásairól

2009. • •

A Vas Megyei Kéményseprı és Tüzeléstechnikai Kft. tájékoztatója a 2008. évben végzett kötelezı kéményseprı-ipari közszolgáltatás ellátásáról Tájékoztató az üzemeltetésre, vagyonkezelésre átadott ingatlanok mőszaki állapotáról, használók karbantartási, felújítási kötelezettségeinek teljesítésérıl

2010. • •

A Vas Megyei Kéményseprı és Tüzeléstechnikai Kft. tájékoztatója a 2009. évben végzett kötelezı kéményseprı-ipari közszolgáltatás ellátásáról Tájékoztató az üzemeltetésre, vagyonkezelésre átadott ingatlanok mőszaki állapotáról, a használók karbantartási, felújítási kötelezettségeinek teljesítésérıl

2010. SZEPTEMBER 17. •

937

Tájékoztató a Vas Megyei Önkormányzati Hivatal OTP Bank Nyrt-nél vezetett bankszámláira felvezetett inkasszós megbízásokról

Területfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 2007. • • • • • • •

A vidékfejlesztés lehetıségei 2007-2013. A Nemzeti Fejlesztési Terv (2007-2013) ismertetése, a régió 2 éves akciótervének bemutatása A megújuló energiaforrások és alternatív szennyvíztisztítási megoldások pályázati lehetıségei A környezetvédelem megyei helyzetének alakulása (kistelepülések szennyvíztisztítása, alternatív természetközeli megoldások) A területfejlesztési intézményrendszerek átalakulása, stratégiai szakmai együttmőködések ösztönzése, különös tekintettel a kistérségi munkaszervezetekkel való együttmőködés erısítésére Tájékoztató a megye hulladékgazdálkodási helyzetérıl, komplex térségi hulladékkezelı rendszer mőködtetésének lehetıségeirıl Beszámoló a Regionális Közlekedésszervezési Irodák megalakulásáról, mőködésérıl

2008. • • • • • •

Beszámoló a területfejlesztési célú nemzetközi együttmőködésben rejlı lehetıségek alakulásáról (CETC, ETE, Szlovénia-Magyarország, Ausztria-Magyarország határmenti pályázati együttmőködések) Tájékoztató a 2007-2008. évi akciótervben szereplı kiemelt megyei környezet- és természetvédelmi projektekrıl, a következı 2 évi akcióterv feladatai, az árvízvédelem helyzete (Lukácsházi árvízvédelmi tároló, stb., Rába projekt, stb.) Tájékoztató a „Történelem határok nélkül” Interreg III/A. Szlovénia-Magyarország- Horvátország szomszédsági program – Árpádkori templomokról Vas megye közúti közlekedésének helyzete, a tervezett beru8házások megvalósulása, jövıbeni tervek (M86, 86-os fıút, M8, M87, stb.) A TeIR mőködése, rendezési tervek integrálása a rendszerbe A vidékfejlesztés megyei lehetıségei, a falumegújítás elısegítése, az ÚMVP alapján, kiemelten a megye rurális vidékire fókuszálva

2009. • • •

• •

Beszámoló a 2008. évi Vas Megyei Közgyőlés a települési önkormányzatok fejlesztési pályázatainak önerıkiegészítését szolgáló vissza nem térítendı támogatására kiírt pályázatának eredményeirıl A Vas Megyei Önkormányzat és intézményeinek fejlesztési tervei és azok megvalósulásának áttekintése Határon átnyúló programok értékelése, tapasztalatok, további teendık (ETE: Slo-Hu, Au-Hu, Közép-Európa 2007-2013. Nemzeteken átnyúló együttmőködés operatív programja, CETC) Beszámoló a területfejlesztési célú pályázatok értékelésérıl, a döntés-elıkészítésben való megyei részvételrıl, a területfejlesztési célú nemzetközi együttmőködésekben rejlı lehetıségek kialakításáról A regionális hulladékkezelési fejlesztések áttekintése, szelektív hulladékgyőjtés és térségi szennyvízkezelés helyzetének értékelése Vas megye gazdasági helyzetének értékelése a gazdasági válság hatása, várható következményei

2010. • • • • • •

Tájékoztató az İrségi Nemzeti Park (ÖNP) munkájáról A Regionális Fejlesztési Ügynökség beszámolója az ÚMFT keretében megvalósított, illetve folyamatban lévı pályázatairól Megújuló energiaforrások hasznosításának lehetıségei a megyében. Eredmények- további pályázati lehetıségek Beszámoló a megyei önkormányzat folyamatban lévı pályázatairól A készülı megyei területrendezési terv (MTrT) bemutatása A „CommonGIS” térinformatikai projekt részletes bemutatása, a projekt elırehaladása

938


Turisztikai és Sport Bizottság 2007. • • • • • • • • • • •

A Rába víziturizmusának lehetıségei Tájékoztató a megye turisztikai és kerékpárútjairól Tájékoztató a falusi turizmusban rejlı lehetıségekrıl Beszámoló a Vas Megyei Sportigazgatóság 2006. évi tevékenységérıl Tájékoztató a Büki Gyógyfürdı Zrt. szakmai fejlesztési elképzeléseirıl A Büki Gyógyfürdı Zrt. 2006. évi gazdasági és könyvvizsgálói beszámolója Tematikus utak, mint turisztikai termékek A megyei turisztikai szervezetek együttmőködési, továbbfejlesztési lehetıségei Beszámoló a Batthyány Év 2007. sportversenyeirıl Beszámoló az MMIK honlapjának megújításáról és fejlesztésérıl A Csörnöc-Herpenyı vízfolyások revitalizációja

2008. • • • • • • • • • • •

Beszámoló a Vas Megyei Sportigazgatóság 2007. évi tevékenységérıl Tájékoztató a Vas megyei Speciális Olimpiai mozgalomról A Kézmővesség 1000 éve a Kárpát-medencében A lovas turizmus fejlesztési lehetıségei A vallásos turizmus emlékhelyei Vas megyében Peking 2008. Vas megyei résztvevık, felkészülés, várható eredmények Tájékoztató ETK Önkormányzati Klub által szervezett telesport-országos sportkonferenciáról Peking 2008. Vas megyei résztvevık eredményei Az iskolai testnevelés helyzete és az ifjúság egészségügyi állapota A megyei turisztikai desztinációk egységes arculatú marketingjének megjelenítési lehetıségei Beszámoló az Alpok-Adria nyári játékokról

2009. • • • • • • • • • •

Beszámoló a Vasi Megyekép Fotópályázat tapasztalatairól Beszámoló a Vas Megyei Sportigazgatóság 2008. évi szakmai munkájáról Kultúra éve 2009. címő tájékoztató A Vas megyei labdarúgás helyzete (finanszírozás, utánpótlás, amatır és profi bajnokságok) A vállalkozói Központ turisztikai jellegő projektjei és projekttervei Vizes sportok helyzete Vas megyében (Vízilabda, úszás), különös tekintettel az utánpótlás nevelésre, finanszírozásra Vas Megye sportjának kapcsolatrendszere, különös tekintettel a nemzetközi kapcsolatokra (NeckarOdenwald, Alpok Adria) – együttmőködés tapasztalatai, jövıbeni elképzelések Turisztikai szakképzés helyzete a munkaerı piaci igények figyelembevételével A kick-boksz helyzete Vas megyében eredmények, finanszírozás, utánpótlás nevelés A Vas megyei Sportigazgatóság által szervezett nyári sporttábor tapasztalatai és a jövıbeni elképzelések

2010. • • • • • • • • • • •

Tájékoztató a Zlín régió turisztikai lehetıségeirıl Tájékoztató a Nyugat-dunántúli régió megjelenésérıl a 2010. évi Utazás Kiállításon Beszámoló a Vas Megyei Sportigazgatóság 2009. évi tevékenységérıl A 2010. évi Utazás kiállítás szakmai értékelése Tájékoztatás a Vas Megyei Lovas Szakszövetség tevékenységérıl Csapatsportágak- kézilabda helyzete és finanszírozása Vas megyében felnıtt és utánpótlás korosztályban Csapatsportágak – kosárlabda helyzete és finanszírozása Vas megyében felnıtt és utánpótlás korosztályban Sport és turizmus – A sport, mint turisztikai vonzerı Vas megyében Tájékoztató a Büki Gyógyfürdı Zrt. beruházásának helyzetérıl Sárvár és kistérségének turisztikai lehetıségei Tájékoztató Vas megye részvételének szervezési elıkészületeirıl az Alpok Adria Nyári Játékokra


Ügyrendi és Jogi Bizottság 2007. •

A Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezete 2006. évi tevékenységérıl szóló beszámoló

2008. • •

A Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezete 2007. évi tevékenységérıl szóló beszámoló A Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezete SZMSZ-ének módosítása

2009. • • •

Tájékoztató az e-közgyőléssel kapcsolatos felmérésrıl A Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezete 2008. évi tevékenységérıl szóló beszámoló A Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezete SZMSZ-ének módosítása

2010. • •

A Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezete 2009. évi tevékenységérıl szóló beszámoló A Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezete SZMSZ-ének módosítása

939

940



941

942



943

944



945

946



947

948



949

950



951


952

BESZÁMOLÓ a Vas megyei Önkormányzat 2010. I. félévi költségvetésének végrehajtásáról

Az államháztartásról szóló módosított 1992.évi XXXVIII. tv. 79. §-ában elıírt tájékoztatási kötelezettségnek eleget téve az alábbiakban számolunk be az önkormányzat I. félévi gazdálkodásáról.

I. Az önkormányzat 2010. I. félévi gazdálkodása, pénzügyi helyzete

A 2010. évi költségvetést a közgyőlés 684.010 E Ft hiánnyal hagyta jóvá. Ez a megelızı évi tervezett hiánynál (268.368 E Ft) 415.642 E Ft-tal több. A 2010. évi költségvetés az elızı évekhez hasonlóan súlyos pénzügyi gondokat jelez. A 2010. évi központi szabályozás jelentıs forráskiesést eredményezett a megyei önkormányzat számára, a fajlagos normatívák átlagosan 10%-kal csökkentek a gazdasági válság hatására, amely az ellátotti létszámcsökkenéssel (80 fı) együtt mintegy 270 millió Ft-os bevételkiesést eredményezett. Jelentıs bevételkiesést eredményezett az SZJA megyei önkormányzatoknak egységesen leadott részének eltörlése (2009. évhez képest 370 millió Ft kiesés). Az illetékbevételek tervezett mértéke is csökkentésre került 100 millió Ft-tal az idıközben végrehajtott illetéktörvény változások és a visszaesı ingatlan- és gépjármőpiac következtében. A 2010. évi tervezett pénzügyi hiánynak része a 2009. évrıl áthúzódó, prognosztizált 400 millió Ft hiány. A 2010. évi koncepció szinten megjelenı mintegy 1.200 millió Ft pénzügyi hiány ellehetetlenítette volna az önkormányzat mőködését, ezért a közgyőlés ismételten létszámleépítésrıl döntött, ami 131,0 fı közalkalmazotti és 2 fı köztisztviselıi létszámcsökkentést eredményezett. Az intézményektıl történı forráselvonás 462.200 E Ft volt, a megyei önkormányzati hivatal kiadásai 64.789 E Ft-tal kerültek csökkentésre. Így lehetett a 2010. évi költségvetést 684.010 E Ft hiánnyal tervezni. A létszámcsökkentés megtakarításai igazából 2011. évben éreztetik majd hatásukat, ugyanis a leépítések egyszeri többletkiadásai jelentıs összegeket tesznek ki. Felmértük a 2010. évi létszámcsökkentéssel járó egyszeri többletkiadásokat, amelynek egy részét, (mint végkielégítés, felmentés 50 %-a, prémium évekbe történı továbbfoglalkoztatás 100 %-a) az állami költségvetésbıl támogatásként megpályázhatjuk, egy része pedig az önkormányzat egyszeri terhe, amely a hiányt növeli. Az idei évtıl változás, hogy csak a közoktatási intézmények létszámleépítésének költségeit lehet megigényelni központi forrásból. A felmérés végeredménye 138.900 E Ft többletkiadás lett. Várhatóan ebbıl 62.903 E Ft igényelhetı meg a központi költségvetésbıl a létszámleépítésekhez, 50.370 E Ft pedig a prémium évek foglalkoztatáshoz kapcsolódóan (ebbıl 2009. évrıl áthúzódó prémiumévesek 36.508 E Ft). 2010. évben központi bérpolitikai intézkedésekre nem került sor a közszférában. A szakszervezetek és a kormány közötti egyeztetések eredményeként kereset-kiegészítés került bevezetésre az alacsony jövedelemkategóriákban, melynek fedezete évközben (január és április hónapokban) pótelıirányzatként került biztosításra. A munkaadókat terhelı járulékok mértéke csökkent. 2010. január 1-jétıl a jövedelmek teljes körére 27% lett. A tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlésre került. A rehabilitációs hozzájárulást viszont drasztikus mértékben növelték. Az ÁFA mértéke 25%-os maradt. Az évek óta nem emelt dologi kiadások reálértéke folyamatosan csökken. A gáz és villamos energia kiadások, főtési költségek növekedése pedig indokolttá tenné annak emelését, a cél 2010-ben az, hogy a 2009. évinél sokkal takarékosabban kell az energiát használni. Az intézményi költségvetések elızı évi tervszintő dologi kiadással számolnak. Az évek óta nem emelt dologi kiadások reálértéke egyre romlik, a gáz, távhı, víz, szennyvíz és villamos energia kiadások növekedése szőkíti az egyre csökkenı fenntartási, mőködtetési lehetıséget. Az energián kívül az egyéb dologi kiadások terén is az eddigieknél is nagyobb mértékben kell takarékoskodni, elsısorban a karbantartások, készlet beszerzések terén, de a mőködéshez szükséges egyéb kiadásokat /telefon, gépkocsi használat stb./ is mérsékelni kell. A pályázati pénzeszközök (elsısorban mőködési források) megszerzésére kiemelt figyelmet kell fordítani. Továbbra is

953


fokozott elvárás a költségvetési fegyelem erısítése, a visszafogott, takarékos gazdálkodás, tervezési és végrehajtási fegyelem erısítése, költségérzékenység fokozása, az önkormányzati tulajdon védelme. A költségvetések végrehajtásánál kiemelt figyelmet kell fordítani a dologi kiadásokra, az egyes intézményeknél elsı félévben idıarányoson felül teljesült kiadásokat a második félévben szigorú megtakarításokkal kell ellensúlyozni, hogy év végére a hiány ezek miatt ne emelkedjen. A likviditási helyzetünk az elsı félév során végig kritikus volt. A felhalmozásra fordítható vagyonhasznosítási bevételek a korábbi évekhez hasonlóan 2010. évben sem teljesülnek idıarányosan. Év végiig is bizonytalan realizálásuk. A kiadások közül a fejlesztési hiteltörlesztések ugyanakkor folyamatosan jelentkeznek, amely a likviditási helyzetünkre hatást gyakorol. Ezen kívül a központi támogatások idıarányosan érkeztek, a mőködési kiadásaink viszont nem igazodnak a bevételek teljesüléséhez, az idıarányosnál nagyobb mértékben teljesülnek. Több intézmény is folyamatosan az idıarányosnál jóval magasabb összegő finanszírozást vett igénybe annak ellenére, hogy a kiskincstári rendszer is leállításra került, és egyedi kiutalásokkal - fülvizsgálat után - teljesítjük a kiutalásokat. Az intézményi dolgozók bérfizetései közvetlenül a hivatal bankszámlájáról történnek, nem az intézményekérıl, továbbá a járulékterheket is a hivatal normatíva bevételeibıl tartja vissza a központi költségvetés, nem az intézményektıl kerül inkasszálásra. Ezek a tételek nem korlátozhatóak, de az igénybe vett intézményfinanszírozás mértékét növelik. A személyi és járulékkiadások magas aránya miatt a teljesítési adat az idıarányost meghaladja. Az év eleji 600 millió Ft-os hitelkeretünk folyamatosan teljes mértékben kihasználásra került, sıt nem volt elegendı. A likviditási gondok enyhítésére a megyei közgyőlés 6/2010. (II. 12.) sz. határozatával hozzájárult a folyószámla-hitelkeret 700 millió Ft-ra történı növeléséhez. 50/2010. (III. 26.) sz. határozatával pedig a Vas Megye Fejlesztéseiért Kötvény tıkéjébıl 200 millió Ft hitelkeret kiváltására történı kölcsönbe vételéhez, mely összeget 2010. december 31-ig köteles visszafizetni az Önkormányzat a Kötvényes bankszámlára. A fejlesztési tevékenységünk egyelıre stagnál. A korábbi jól mőködı pályázati rendszerek (címzett, cél) megszőntek, az ebbıl folyó beruházások befejezıdtek. Helyettük az uniós pénzekbıl igényelhetı, jelentıs önerıt feltételezı finanszírozások léptek be, de a megyei önkormányzat viszonylag kevés projektet tud befogadtatni. A költségvetésben tervezett projektek nagy része már megvalósulás fázisában van. Ezek a finanszírozási problémáinkat tovább mélyítették, ugyanis utófinanszírozásos jellegőek. A költségvetés az elmúlt idıszakban három alkalommal került módosításra. Az áprilisi elıirányzat-módosítás indoka az volt, hogy a TISZK az 1997. évi CXXXV. törvény alapján jogi személyiségő társulásnak minısül, nem pedig az önkormányzat költségvetési szervének, így ezt a változást át kellett vezetni a rendeleten. A május és június hó folyamán módosításra kerülı költségvetésnek az alapját az képezte, hogy a központi forrásokból kapott pótelıirányzatokról a közgyőlés elnökének a közgyőlést folyamatosan tájékoztatni, a költségvetési rendeletet ezen összegekkel negyedévenként módosítani kell (kereset-kiegészítésre biztosított elıleg, országgyőlési képviselı választásra kapott fedezet, központi támogatások, minisztériumoktól kapott támogatás értékő bevételek, stb.) A 2009. évi zárszámadás során a tényleges mérleghiány 410.924 E Ft lett a tervezett 400 millió Ft-tal szemben, amely 10.924 E Ft-tal nagyobb volt, mint a prognosztizált hiány. A pénzmaradvány elszámolást követıen a hiányt 694.934 E Ft-ra kellett megemelni. Az 2010. évi hiányra a hitelkeretünk nyújt fedezetet. I. Bevételek eredeti elıirányzata Bevételek módosított elıirányzata Teljesítés Teljesítés %-a

Bevételi források és azok teljesülése 10,482.688 E Ft 12,106.561 E Ft 5,444.427 E Ft 44,97%%

I. Mőködési bevételek 1. Intézményi mőködési bevételek 1,697.852 E Ft-tal szerepelnek a költségvetésben. Ebbıl az intézmények 1,475.968 E Ft-tal –nagyobbrészt térítési díjak- részesednek. A térítési díjakat a közgyőlés rendeletben állapította meg. Az önkormányzati hivatalnál a bevételi tervszám 234.334 E Ft volt, ezen belül a kötvény befektetéseibıl 202.400 E Ft kamatbevételt terveztünk, ezen túlmenıen mőködési célú pénzeszközátvételként 31.934 E Ft értéken szerepeltettük a költségvetésben a kórház Zrt.-tıl hiteltörlesztéshez kapcsolódóan befolyó bevételt. Az összegbıl 12.450 E Ft-ot az intézmények részére intézményfinanszírozásként került átadásra.

954


Az elsı féléves módosított elıirányzat 1,713.044 E Ft, a növekmény 15.192 E Ft volt. A növekmény a hivatalnál 7.115 E Ft, az intézményeknél 8.577 E Ft volt. A hivatali növekménybıl 500 E Ft-ot intézményfinanszírozásként átadtunk költségvetési szerveinknek. A hivatali növekmény 7.115 E Ft összege az OTP Bank Nyrt-tıl érkezett reklámszolgáltatási bevétel 800 E Ft + 200 E Ft ÁFA értékébıl, a Szlovénia Magyarország Határon Átnyúló Együttmőködési Progam Élı Örökségünk projektjéhez befolyt 3.424 E Ft mőködési célú pénzeszközátvételbıl, a Szociális Minisztériumtól Idısek tartós bentlakásos intézményeinek kiegészítı támogatása címen elnyert 2.651 E Ft értékő támogatásból, valamint az Ifjúsági célelıirányzathoz visszafizetett 40 E Ft támogatásból áll. Az intézmények közül kiemelhetı az acsádi intézményünk 1.732 E Ft-os vállalkozásoktól érkezı támogatási bevételeivel és az MMIK 5.509 E Ft-os Európai Szociális Alaptól Gyermekek és fiatalok integráció programjára elnyert elıirányzat növekményével. Az önkormányzati hivatalnál a teljesítés 35,9%-os, az intézményeknél 53,1%-os. A kötvény pénzpiacon elhelyezett tıke utáni hozam bevétele 66.627 E Ft volt, amely azt jelenti, hogy 34.573 E Ft elmaradás mutatkozik az idıarányos teljesítéshez képest. (A tervezett hozamból a 2010. évi kamattörlesztésre 19.076 E Ft került kifizetésre) Az elmaradás oka, hogy a kötvénytıkébıl a likviditási gondok enyhítésére 200 millió Ft került átvezetésre a hitelkeret kiváltására az 50/2010. (III. 26.) sz. közgyőlési határozat alapján, melynek következtében az összeg befektetésébıl tervezett hozam nem realizálódott. Továbbá a betéti kamatszint is jelentısen csökkentésre került a tervezés idıszakához képest.

955


2. Támogatásértékő mőködési bevételek / államháztartáson belülrıl/

2. Támogatásértékő mőködési bevételek a.) Önkormányzati hivatal összesen Ebbıl: Iskolatej program támogatása Bursa Hungarica ösztöndíj

E Ft

Eredeti Módosított Teljesítés elıirányzat elıirányzat 2010.VI.30. 270 444 271 364 84 954 0 0 74 370 0 0 0 0 0 68 186 0 10 000 50 370 62 903

Szociális foglalkoztatás támogatása Idıközi választás támogatása Élı Örökségünk Szlovénia Mo. Együttmők. Progr. Önk. Min. Védelmi Bizottság 2010 évi mőküdésére 2010. évi ogy. választás megszervezésére Szoc. Min. TEGYESZ páláyzat TÁMOP Kompetencia alapú oktatás TIOP - pedagógiai módsz. Reform inform. támog. Körmend Város támogatása Kölcsey F. Gimn.-hoz Prémium évek program Létszámcsökkentés kiadásainak támogatása TISZK mőködéséhez társult ökormányzatok támogatása 4 615 Sárvár Város támogatása TISZK mőködéséhez 0 Veszprém megyei tanulók iskolai ellátásának támogatása 0 Répecelak - megyetörténeti vetélkedı támogatása 0 Gyermeküdülı Balatonberény tartalékának átvétele b.) Intézmények összesen 591 797 Ebbıl: B.L. Gyermekotthon és Ált. Isk. Ikervár 2 930 TEGYESZ 1 296 Dr. Nagy László Egys. Gyógyped. és Mód. Int. 35 965 Rázsó I. Szakközépisk, Szakisk. és Koll. Körmend 500 Mesebolt Bábszínház 8 500 Savaria Szimfonikus Zenekar 158 780 MMIK 40 000 Ungaresca Táncegyüttes 3 050 Berzsenyi D. Könytár 67 000 Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága 54 670 Szombathelyi Képtár 37 550 TISZK 181 556 További 18 intézmény 0 Kisebbségi önkormányzatok össze sen 4 153 TISZK (Társulási tv. változása miatt önálló jogi sze mély) 0

388 0 74 370 6 0 5 500 12 996 522 67 156 0 10 000 37 523 62 903

733 126 35 242 6 3 424 5 500 12 551 0 23 689 1 242 0 0 0

0 0 0 0 549 070

0 1 002 1 369 50 20 219 384

12 759 37 113 78 487 1 528 8 956 113 491 48 324 3 050 101 557 54 670 45 150

728 871 26 900 1 413 5 450 44 760 33 956 1 526 61 460 7 877 26 376

43 985 5 434

8 067 2 931

148 516

315 861

A fenti táblázat adatai mutatják a tervhez képesti elıirányzat változást, illetve a féléves teljesítést. Az önkormányzati hivatalnál az elıirányzaton növekedés volt. A 2010. évi országgyőlési választások 1. és a 2. fordulója során felmerülı kiadásokra 12.996 E Ft támogatás érkezett. A Vas Megyei Védelmi Bizottság 2010. évi mőködési és felhalmozási kiadásainak finanszírozására az Önkormányzati Minisztérium 6.000 E Ft-ot biztosított, ebbıl a felhasználáshoz igazodóan 5.500 E Ft a mőködési célú támogatás. Idıközi választásokra 6 E


956

Ft, az iskolatej programhoz kapcsolódóan 388 E Ft többletbevétel érkezett a hivatalhoz. A megyei önkormányzat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2009. évben kiírt pályázatain a gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások fejlesztésére 333 E Ft, illetve 189 E Ft utófinanszírozású támogatásban részesült. Az összegek felhasználása a Vas M. Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonnál megtörtént. Az intézményeknél: A csökkenés oka az, hogy a Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás az 1997. CXXXV. törvény értelmében jogi személyiségő társulásnak és nem költségvetési szervnek minısül, így nem szerepeltethetı az önkormányzat költségvetési szervei között sem. Az 1/2010. (II.16.) közgyőlési rendeletben a társult önkormányzatok által az intézmény részére biztosított támogatást, 4.615 E Ft-ot a Vas Megyei Önkormányzati Hivatalnál terveztük meg bevételként és intézményfinanszírozásként adtuk tovább a szervezetnek. Mivel a támogatási összeg közvetlenül a TISZK-nél jelenik meg, ezért a hivatalnál az elıirányzat csökkentésére volt szükséges. Továbbá mivel önálló jogi személy a TISZK nem kezelhetı az intézmények között, az (hasonlóan a kisebbségi önkormányzatokhoz) külön soron szerepel. Ezért a költségvetésben e soron szereplı elıirányzatát az intézmények összesen sorából át kellett csoportosítanunk külön sorra. Egyébként az intézmények sikeres pályázati tevékenységének köszönhetı növelı hatás. (MMIK az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól 4.000 E Ft-ot nyert el a közmővelıdési szakfeladat ellátáshoz, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól a települési és ifjúsági konferencia megszervezéséhez pedig 3.000 E Ft-ot. Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása a mozgókönyvtári feladatok ellátásához 12.375 E Ft-ot biztosít a Berzsenyi Dániel Könyvtár részére. A Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus 2 db mőtárgy megvásárlásához 4.500 E Ft támogatást nyújtott a Szombathelyi Képtárnak. 122.618 E Ft összegő növekedést okozott az elıirányzaton, hogy a Vas Megyei Önkormányzat feladat ellátási szerzıdést kötött Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatával a szombathelyi illetékességő gyermekek gyermekvédelmi szakellátására vonatkozóan. A szombathelyi önkormányzat a hozzájárulás összegét közvetlenül az intézménynek utalja át, ezért az összeget a gyermekvédelmi ellátást nyújtó intézményeinknél a mőködési célú intézményfinanszírozásból kellett átcsoportosítani a támogatásértékő mőködési bevételek közé. 3. Önkormányzat sajátos mőködési bevétele Az APEH által beszedett illetékbevételek megosztása azonos maradt a korábbi évek szabályozásával. 2010. január 1-jétıl - az illetéktörvény változása következtében - az ingatlan adás-vétel illetékének mértékét csökkentették, mely várhatóan 100 millió Ft-os illeték bevételi kiesést fog eredményezni 2010 évre. Pontos számításokat nem áll módunkban végezni, mivel nincsenek adataink az illetékbevételek megoszlására vonatkozóan. Tovább ronthatja a helyzetet, hogy 2010 második félévétıl az örökösödési illeték egyenes ági öröklésnél teljes mértékben eltörlésre került. A költségvetési tervezésnél meg nem ismert jogszabályváltozás hatására a 2010 évi tervezett illeték bevételi elıirányzat teljesítésénél elmaradás várható. Ennek összege elérheti a 200 millió Ft-ot is A 2010-es évre 1,450.000 E Ft illetékbevételt terveztünk. A teljesítés az elsı félévben 592.695 E Ft (40,88%). A teljesítési adatnál idıarányostól már az elsı félévben 132.305 E Ft elmaradás jelentkezett. Átengedett központi adók /SZJA/ A központi kormányzat a 2010. évi költségvetési törvényben már nem szerepeltetette a megyei önkormányzatoknak egységesen járó jogcímen ezidáig biztosított SZJA részesedést, mely a 2009-es évhez képest 370 millió Ft-os bevételkiesést eredményezett. Az önkormányzat a személyi jövedelemadóból a következık szerint részesedik: megye lakosai után 120 Ft/fı 264.165 fı megyei intézmények ellátottai után 20.755 Ft/fı 4.695 fı Összes SZJA részesedés Módosított elıirányzat I. félévi teljesítés (46,7%) II. 1.

31.700 E Ft 97.465 E Ft 129.165 E Ft 129.165 E Ft 60.320 E Ft

Támogatások

Normatív támogatások /8/A. sz. melléklet/ a) Megyei igazgatási, sport és kulturális feladatokra egységesen a) Megyei igazgatási, sport és kulturális feladatokra 264.165 lakos 392 Ft/fı c) Területi gyermekvédelmi szakszolgálatra 45.690 fı, 650 Ft/fı d) Feladatmutatóhoz kötött támogatás

69.939 E Ft 173.492 E Ft 29.698 E Ft 1,804.521 E Ft

957


Normatív támogatás összesen: I. félévi módosított elıirányzat I. félévi teljesítés (46,5%)

2,007.711 E Ft 2,007.711 E Ft 933.661 E Ft

2. Normatív kötött felhasználású támogatás eredeti elıirányzata /8/B. sz. melléklet/ 8.862 E Ft, módosított elıirányzata szintén 8.862 E Ft, a teljesítés 4.283 E Ft, 48,3%. 3. Helyi önkormányzatok színházi /bábszínházi/ támogatásának konstrukciója azonos az elızı évivel, a támogatás szintje azonban 18.000 E Ft-tal csökkent, 16.100 E Ft lett. A költségvetési törvény 7. számú melléklet 1/b pontja 27.000 E Ft-ot tartalmaz a Bábszínház mővészeti tevékenységének támogatására a 2009-ban realizált fizetı nézık száma alapján. Így mindösszesen 43.100 E Ft szerepelt eredeti elıirányzatként. A módosított elıirányzat 133.677 E Ft-ra nıtt, a Savaria Szimfonikus Zenekar 2010. évi mőködéséhez biztosított 90.577 E Ft központi támogatás következtében. A teljesítés 65.416 E Ft, 48,9%. 4. Központosított támogatások A költségvetési tervezéskor nem terveztünk a központosított elıirányzaton tételt. Módosításként kerültek a költségvetésbe a következı tételek: - Helyi szervezési intézkedések támogatása, prémium évek 22.865 E Ft, - 2010. évi kereset-kiegészítés fedezete 186.830 E Ft - Könyvtári, közmővelıdési érdekeltségnövelı támogatás 4.616 E Ft. A központosított elıirányzatok módosított összege 214.311 E Ft, a teljesítés 214.311 E Ft.

III. Felhalmozási és tıkejellegő bevételek 1. Tárgyi eszközök értékesítése Vagyonhasznosításra/eladásra kijelölt eszközök között figyelembe vehetı tételek: a Thököly u. 14. számú ingatlan, Szombathely Szılısi úti ingatlan, a Badacsonyi üdülı és kisebb földterületek. Az önkormányzat felhalmozási feladatainak teljesítéséhez a fejlesztési mérleg egyensúlyban tartása mellett az elfogadott költségvetésben legalább nettó 45.405 E Ft bevétel teljesülése került elıírásra a fejlesztési mérleg egyensúlyának biztosítása érdekében. Teljesítés nem volt az elıirányzaton. Az intézményeknél tervezett elıirányzat nem volt, a módosított elıirányzat 588 E Ft, a teljesítés 2.952 E Ft. 2. Támogatásértékő felhalmozási bevétel /áht-n belülrıl/

2. Támogatásértékő felhalmozási bevételek

E Ft

Eredeti Módosított Teljesítés elıirányzat elıirányzat 2010.VI.30.

a.) Önkormányzati hivatalnál összesen Vas Megyei Területrendezési Terv CÉDE pályázat 2009 Önkormányzati Minisztérium Védelmi Bizottság támogatása (intézményfinanszírozásba átcsoportosítva) TÁMOP Kompetencia Alapú Oktatás b.) intézményeknél c) Vasi TISZK pályázati összeg felhasználásnak megfelelı átcsoportosítása Mindösszesen: A Védelmi Bizottság támogatása intézményfinanszírozásként.

az

Ellátó

Szervezet

részére

0

11 276

0

9 746

0 0 0

500 1 030 0

18 232

0 0

33 476 44 752

203 121 221 853

leadásra

került

500

500

felhasználásra

Az Önkormányzati Hivatalnál: e jogcímen elıirányzatot nem terveztünk. A módosított elıirányzat növekedését az idıközben elnyert pályázati támogatások eredményezték.

958


A teljesítés az elıirányzaton 495,7%-os a következı elıirányzatmódosításnál a TISZK és az intézményi teljesítések elıirányzatát is biztosítani fogjuk. Az Intézményeknél: sem szerepelt a tervezésnél összeg ezen az elıirányzaton, amely az elsı félév során nem módosult. Vas M. Szakképzési-szervezési Társulás TÁMOP 2.2.3-07/2 pályázat forrásaiból informatikai szoftverfejlesztésre használt fel 33.476 E Ft-ot, így a felhasználáshoz igazodóan a támogatás értékő mőködési bevételekrıl a támogatás értékő felhalmozási bevételek közé volt szükséges átcsoportosítani az összeget. Felhalmozási célú pénzeszközátvétel (Áhn. kívülrıl)

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel a.) Önkormányzati hivatalnál összesen Fogy. Személyek Esélyegyenlıségéért Alapítvány támogatása ivánci akadálymentesítéshez Idısek bentlakásos intézményeinek kiegészítı támogatása Jószívvel segítünk Alapítvány támogatása b.) intézményeknél c) Vasi TISZK pályázati összeg felhasználásnak megfelelı átcsoportosítása Mindösszesen:

E Ft

Eredeti Módosított Teljesítés elıirányzat elıirányzat 2010.VI.30. 11 790

16 326

7 875

11 790

11 790

7 860

0

4 536

10 000

15 690

15 14 085

0

0

0

21 790

32 016

21 960

4. Önkormányzat sajátos felhalmozási bevételt nem terveztünk, teljesítési adat sincs. IV. Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele államháztartáson kívülrıl: Ezen az elıirányzaton terveztük meg a Markusovszky Kórház Zrt-tıl kölcsönnyújtás visszatérülése jogcímen az UniCredit hitel tıke törlesztı részleteit 122.439 E Ft összegben. (A hiteleket az önkormányzat vette fel, kölcsönként adta tovább a kórháznak a haemodinamikai labor eszközeinek kifizetésére. A törlesztést a non profit Zrt vállalta.) Továbbá itt került megtervezésre a Vas Megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat munkaügyi perköltségeire 2009-ben adott 500 E Ft összegő kölcsön megtérülése is. Az eredeti elıirányzat tartalmazta még az önkormányzati dolgozóknak nyújtott lakásépítési támogatásból történı visszafizetéseket 4 millió Ft összegben. A módosított elıirányzat 127.886 E Ft. Az elıirányzat növekedésének oka a Vas Megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzatnak 225 E Ft összegben, a Német Kisebbségi Önkormányzatnak pedig 722 E Ft összegben megállapodás alapján nyújtott kölcsön volt. A felhasználás 64.271 E Ft 50,2%. V. Hitelek Hitel felvételt az önkormányzat a költségvetésében nem tervezett, az eltelt idıszakban negyedévente likviditási hitel felvételére került sor, összesen halmozottan 1,041.103 E Ft összegben, vagyis az elsı két negyedévben két alkalommal mindösszesen ennyi folyószámlahitel igénybevételére került sor. A halmozott (két negyedévi) visszafizetése ezen összegnek 753.126 E Ft volt, mely az 1. sz. melléklet forgatási célú pénzügyi mőveleteinek kiadásai között szerepel. (A hitelfelvétel a mérleg finanszírozási bevételek elıirányzatán szerepel.) VI. Pénzforgalom nélküli bevételek/ pénzmaradvány/ A költségvetés (területi kisebbségi önkormányzatok és TISZK nélkül) összesen 4,079.767 E Ft maradványt tartalmazott a terv (ebbıl mőködési tartalék 1.960 E Ft), mely a zárszámadást követıen – az alábbi táblázat szerint – módosult.

959


E Ft Pénzforgalom nélküli bevételek Önkormányzati hivatal Támogatott intézmények Mők. pénzmar. összesen: Önkormányzati hivatal E: kötvénybıl származó Támogatott intézmények Fejlesztési célú pénzmar. össz. Területi kisebbségi önk. Mők. és fejl. célú pm. együtt

Eredeti elıirányzat 1.960 17.553 19.513 4,062.214 4,050.054 0 4,060.254 0 4,079.767

Módosított elıirányzat 45.280 326.169 327.611 4,105.534 4,050.054 95.255 4,188.056 1.209 4,516.876

Teljesítés 2010.VI.30.-án 50.714 296.510 328.870 54.590 11.270 69.771 106.194 812 435.876

A költségvetés összesen 4,079.767 E Ft maradványt tartalmaz, melybıl 19.513 E Ft mőködési célú pénzmaradvány 4,060.254 E Ft pedig fejlesztési célú pénzmaradvány. Mőködési célú pénzmaradványként terveztük: • az önkormányzati hivatalnál 1.960 E Ft összegben a vasvári idısek otthonánál az emelt szintő ellátás miatt beszedett és elkülönített díjat, • az intézményeknél 17.553 E Ft összegben az elızı évi pénzmaradványból különbözı mőködési célokra tervezett összegeket. Fejlesztési célú pénzmaradványként vettük figyelembe a következıket: • kibocsátott kötvény feladattal nem terhelt tıkerésze (2,342.568 E Ft) és hozamainak 2009. évben fel nem használt maradványa (18.512 E Ft), valamint a kötvény visszafizetésére tartalékolt összeg (12.656 E Ft), összesen 2,373.736 E Ft összegben, • Közigazgatási hivatal által akadálymentesítésre biztosított 10.200 E Ft, • 2008. évi elıirányzat megtakarításokból feladattal terhelt összegként terveztük: (Smidt Múzeum pályázatok elıkészítése, a kötvény 2008. évi hozamából fejlesztésre költhetı jogcímeken): összesen 23.441 E Ft került megtervezésre. (Beruházások között került megtervezésre 5.000 E Ft a jánosházi lakóotthon tőzivíztároló kialakítására és telekvásárlásra, 612 E Ft víruskeresı és spam szőrı program beszerzésére, 2.265 E Ft Levéltár és Múzeum részére Szikla könyvtárprogram beszerzésére, és 5.000 E Ft a táplánszentkereszti idısek otthona lift kialakítására. Felújítások között terveztük 20.000 E Ft értékben az MMIK és Levéltár tetıfelújítását. Intézményfinanszírozásként került figyelembe vételre 3.000 E Ft intézményi beruházásra.) • A kibocsátott kötvénybıl feladattal terhelt tıkerész 1,587.000 E Ft összeg került tervezésre (Püspöki Palota felújítása 60.000 E Ft, Markusovszky Kórház pályázati önrész 1,500.000 E Ft, Múzeumok Igazgatósága pályázatához önerı 27.000 E Ft). (Beruházások között került megtervezésre további 30.000 E Ft a Schrammel győjtemény elhelyezésére.) Az elıirányzat-módosítások során a következı tételek módosultak: • a kibocsátott kötvény feladattal nem terhelt része 85.000 E Ft-tal csökkent (20.000 E Ft a feladattal terhelt kötelezettségek közé került átcsoportosításra Kemenesaljai Egyesített Kórház pályázati önrészéhez, 65.000 E Ft-ot pedig a Commongis térinformatikai pályázat utófinanszírozásának megelılegezésére). Hozamainak 2009. évben fel nem használt maradványa 5.054 E Ft-tal, a kötvény visszafizetésére tartalékolt összeg 95.743 E Ft-tal került megemelésre a második elıirányzat-módosítás során a pénzmaradvány rendezésekor. • A 2008. évi elıirányzat megtakarításokból feladattal terhelt összeg 31.941 E Ft-tal csökkent, a felhasználásnak megfelelı átcsoportosítások következtében (Élı Örökségünk Program önereje 2.000 E Ft összegben, a Zarándoklás és búcsújárás önereje 5.000 E Ft összegben dologi kiadásokra, Commongis pályázat önereje 4.000 E Ft összegben, a területrendezési terv 2010 évi önereje 3.941 E Ft összegben pedig beruházások közé.) • A kibocsátott kötvénybıl feladattal terhelt tıkerész a hozamnál említett átcsoportosítás következtében 20.000 E Ft-tal nıtt a Kemenesaljai Egyesített Kórház pályázati önereje következtében. • (Beruházások között az Ivánci Szakosított Otthon akadálymentesítésének 2009. évi maradványa 9.450 E Ft összegben jelent meg az elıirányzaton. A közoktatási intézmények 2009. évi szakmai és informatikai fejlesztésének maradványa 3.309 E Ft összegben emelte az elıirányzatot az elızı évi pénzmaradványból. A Vas Megyei Területrendezési Terv elkészítésére 1.063 E Ft-ot tettünk.) • (Smidt Múzeum felújításának tervezésére 1.045 E Ft-ot különítettünk el az elızı évi pénzmaradványból a második elıirányzat-módosítás során.) • Települések uniós pályázataihoz önerı biztosítására 2008. és 2009. évben fel nem használt 95.762 E Ft céltámogatási keret került biztosításra. • Kötvény kamatfizetésére 2009. évi maradványból 141.508 E Ft lett áthozva.


960 •

A dolgozók lakásépítési támogatásának 2009. évben fel nem használt része 8.183 E Ft összegben növekedett. Intézményeknél eredeti elıirányzatot nem terveztünk, a módosított elıirányzat 95.255 E Ft. Intézményi beruházásokra és felújításokra képeztünk elıirányzatot. A két legnagyobb összegő: Rázsó Imre Szakközépiskola maradványa 23.962 E Ft, valamint a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága 40.000 E Ft. A zárszámadás keretében megállapításra került a tényleges pénzmaradvány, amivel az elıirányzatok módosításra kerültek. A visszaengedélyezett pénzmaradvány teljes mértékben kötelezettségvállalással terhelt: szállítói tartozásokra, pályázati pénzek elszámolására. Az intézményeknél az összes – mőködési és felhalmozási - növekmény 308.616 E Ft volt. Az I. félévi teljesítés 296.510 E Ft (90,91%-os) Az önkormányzati hivatalnak a 43.320 E Ft pénzmaradványa keletkezett. A tervezett 2009. évrıl áthúzódó hiánnyal szemben kellett rendezni a 2010. évben a 2009. évrıl áthúzódó további kötelezettségeket, valamint központi költségvetésbe jelentkezı visszafizetési kötelezettségünket is. Mindez azt eredményezte, hogy a 2009. évi tervezett 400 millió Ft hiány ténylegesen 410.924 E Ft lett, a különbséggel a 2010. évi hiány szintjét kellett megemelni. Finanszírozási célú mőveletek /pénzügyi hiány/ A költségvetés mőködési mérlegének kiadásai 684.010 E Ft-tal haladták meg a bevételeket. Ezt a második elıirányzat-módosításnál a pénzmaradvány elszámolást követıen 694.934 E Ft-ra kellett megemelni. Ez az önkormányzat pénzügyi hiánya. A pénzügyi hiány miatt elıálló likviditási gondokat folyószámlahitel igénybevételével – nehezen, de - tudtuk kezelni. Az önkormányzat folyószámlahitel kerete 2010. január 1-jétıl 600 millió Ft. 2010. március 2-ától 700 millió Ft. A megyei közgyőlés ugyanis 6/2010. (II. 12.) sz. határozatával hozzájárult a folyószámla-hitelkeret 700 millió Ft-ra történı növeléséhez, majd pedig 50/2010. (III. 26.) sz. határozatával a Vas Megye Fejlesztéseiért Kötvény tıkéjébıl 200 millió Ft hitelkeret kiváltására történı kölcsönbe vételéhez, mely utóbbi összeget 2010. december 31-ig köteles visszafizetni az Önkormányzat a Kötvényes bankszámlára. Kötvény befektetések Esemény megnevezése

Összeg (Ft)

Lekötés idıtartama

Lekötés kezdete

Lekötés lejárata

Éves hozamok

OTP lekötés

300 000 000

90 nap

2010.05.26

2010.08.24

6,0%

OTP lekötés

800 000 000

90 nap

2010.04.09

2010.07.08

6,46%

FK10ZF02 kötvény vásárlása Erste Bank Zrt-nél

1 000 000 000

3 év

2007.12.14

2010.12.14

7,50%

OTP Új Energia Alap befektetési jegyeinek jegyzése

1 000 000 000

3 év

2007.12.19

2011.03.21

Jelenleg 0%

Raiffeisen Bank Zrt-nél betétlekötés

1 000 000 000

6 havi

2010.03.31

2010.09.30

6,25%

A 2007-2008. év kiemelkedı pénzügyi eseménye az 5 milliárd Ft összegő zártkörő kötvény kibocsátás volt. A lefolytatott pályázat eredményeképpen a Raiffeisen Bank Zrt.-vel kötött szerzıdést a megyei önkormányzat. Az 5 milliárd Ft 2007. október 11-tıl az önkormányzat rendelkezésére áll. A megyei közgyőlés döntésének értelmében az 5 milliárd Ft értékben kibocsátott kötvénybıl származó bevételbıl 2 milliárd Ft-ot 3 évre a pénzpiacon befektettünk. A kibocsátott fejlesztési célú kötvénybıl 967 millió Ft elköltésre került, 30 millió Ft kölcsönként került kihelyezésre, további 1.682 millió Ft-ra pedig kötelezettségvállalás történt. A rövidtávra, folyamatos megújításokkal lekötött 3 milliárd Ft-ból 2010. június 30.-áig 966.684 E Ft a tényleges felhasználás (3T erejő MR kórház részére 522.469 E Ft, 200.000 E Ft múzeumi raktárépület, 170.000 E Ft jánosházi nevelıotthon, 74.215 E Ft a kistelepülések pályázatinak önerı kiegészítéséhez 2010. június 30-ig kifizetett része). További 30.000 E Ft- tagi kölcsönt nyújtott a megyei közgyőlés a Vagyonkezelı Kft. részére 2+4 éves futamidıre. A megyei közgyőlés az 50/2010. (III.26.) sz. határozatával döntött, hogy a Vas Megye Fejlesztéseiért Kötvény tıkéjébıl hitelkeret kiváltására 200 millió Ft kölcsönbe vétele történik meg, az összeget

961


2010. december 31-ig köteles visszafizetni az Önkormányzat a kötvényes számlára. Ugyancsak a kötvény tıkébıl 220 millió Ft kölcsönbevétele történik meg 2010. évben felmerülés ütemében az önkormányzat és az intézmények induló pályázatainak elıfinanszírozásához a 114/2010. (VI.03.) sz. közgyőlési határozat szerint. 2010. június 30-ig 6.920 E Ft átvezetése történt meg. További kötelezettségvállalások is történtek a kötvény tıke terhére: a kistelepülések támogatására még el nem utalt összeg 25.785 E Ft, 27.000 E Ft Smidt Múzeumi pályázat önerejére, 60.000 E Ft támogatás Püspöki Palota felújítására az egyháznak, 1.500.000 E Ft kórházai pályázati önrészekhez, 30.000 E Ft Schrammel győjtemény elhelyezésére. Nyertes pályázat esetén további kötelezettségvállalások a közgyőlési határozatok alapján: 5.604 E Ft az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttmőködési program pályázatának önrészére, a Kemenesaljai Kórház intaházi szervezeti egységének pályázatához szükséges 20.000 E Ft önerı és a N. T. Közgazdasági Szakközépiskola KEOP pályázatához szükséges 13.434.430 Ft önerı. A jelenleg még fel nem használt tıkét részösszegekre bontva, különbözı lejáratokra, rövidtávon, betétlekötés formájában kamatoztatjuk. A svájci frank árfolyamának tartós emelkedése miatt a kötvényt lejegyzı bank kezdeményezte, hogy az önkormányzat nyújtson biztosítékot. A bank a jegyzéskori árfolyam 110%-án felüli árfolyam emelkedés visszafizetési kötelezettséget növelı részére biztosítékot kért. A közgyőlés 88/2009. (IV. 30.) sz. határozatával jóváhagyta az óvadéki szerzıdést. Az árfolyammal folyamatosan változó összeget egy óvadéki számlán kell elhelyezni, mindaddig, míg a svájci frank árfolyama le nem megy 110% alá a kötvény jegyzéskori árfolyamhoz képest. Az óvadékként elhelyezett összeg után az önkormányzat piaci kamatot kap, de a kötvény lejáratáig nem rendelkezhet az óvadéki számlán elhelyezett pénzeszközökkel. 2010. június 30.-án az árfolyamveszteség miatti átértékelés eredményeként a kötvény visszafizetendı tıkeértéke 7.251 millió Ft volt. Az árfolyam várhatóan tartósan a kibocsátáskori árfolyamszint felett fog maradni, így a megyei önkormányzat visszafizetési kötelezettsége jelentıs mértékben nı. III. Költségvetés kiadásai Kiadások eredeti elıirányzata Kiadások módosított elıirányzata Teljesítés Teljesítés %-a

11,166.698 E Ft 12,106.561 E Ft 4,850.948 E Ft 40,07%

Mőködési kiadások 1. Személyi juttatások és közterhek 2010. évben bérpolitikai intézkedésekre nem került sor a közszférában. Január és április hónapban került sor kereset-kiegészítés biztosítására. Ennek fedezetét a központi költségvetés biztosította önkormányzatunk számára. 2010. évtıl a munkaadói járulékok mértéke a jövedelmek teljes körére 27%-ra csökkent. Az önkormányzati hivatalnál: a személyi juttatások kiszámításánál a köztisztviselıi törvény illetve a helyileg alkotott közszolgálati szabályzat, valamint a képviselık díjazását meghatározó közgyőlési rendelet szolgált alapul. A soros elırelépések hatását a költségvetésébe beépítettük. A hivatal köztisztviselıinek engedélyezett létszáma 2 fıvel került csökkentésre. Az önkormányzati hivatalnál személyi juttatásoknál a teljesítés 122.870 E Ft volt (45,08%), a munkaadói járulékoknál pedig 30.933 E Ft (46,15%). Az intézmények a 2009. évvégi létszám és béradatok figyelembevételével kiszámították a 2010. évi bér- és járulék szükségletüket, a soros elılépések figyelembevételével. A közgyőlés rendelettel 2009 decemberében csökkentette az intézmények létszámkeretét, meghatározta a 2010. január 1-jei induló létszámot, alapot teremtve a létszámcsökkentések érdekében megteendı munkáltatói intézkedésekre. Az intézmények engedélyezett létszámkerete 2010. január 1-jétıl 131,0 fıvel csökkent, melybıl a város és megye által fenntartott intézményi körben 9,0 fı létszámcsökkentés várható. Felmértük a létszámcsökkentéssel járó egyszeri többletkiadásokat, aminek egy részét, (oktatási intézmények elbocsátott dolgozóinak végkielégítése, felmentése 50%-a, általánosan a prémiuméves foglalkoztatás 100%-a) az állami költségvetésbıl támogatásként megpályázhattuk, egy része pedig az önkormányzat egyszeri terhe, ami a hiányt növeli. A felmérés végeredménye (a 2009. évi létszámcsökkentés áthúzódó hatásával prémiuméves foglalkoztatással együtt) 138.900 E Ft többletkiadás, várhatóan ebbıl megtérül 113.273 E Ft (ebbıl 2009. évi prémium éves foglalkoztatás áthúzódó hatása 36.508 E Ft), amit a bevételeknél figyelembe vettünk. Ennek következtében az önkormányzat hiánya 25.627 E Ft-tal nıtt a költségvetés készítésekor azért, mert a központi költségvetés a létszámleépítés kiadásainak csak egy részét téríti meg. Az intézmények költségvetése tartalmazza a létszámcsökkentésekkel együtt járó egyszeres terheket, hisz a kifizetés az intézményeknél jelenik meg. Az intézményeknél személyi juttatásoknál a teljesítés 1,622.237 E Ft volt (51,69%), a munkaadói járulékoknál pedig 428.559 E Ft (51,91%).

962


Az elıirányzat módosítás során a megyei önkormányzatnál – területi kisebbségi önkormányzatok és a Vasi TISZK nélkül - a személyi juttatások elıirányzata 253.979 E Ft-tal 3,410.565 E Ft-ra, a munkaadókat terhelı járulékok elıirányzata 59.949 E Ft-tal 892.687 E Ft-ra nıtt. Ennek elsıdleges oka, hogy a pénzmaradvány részeként beépítésre került a költségvetésbe az elızı évrıl áthúzódó kifizetési kötelezettség fedezete, valamint a kereset-kiegészítés pótelıirányzata. A teljesítés a személyi juttatásoknál 1,761.804 E Ft (51,16%), a munkaadókat terhelı járulékoknál 463.665 E Ft (51,46%) volt. 2. Dologi és egyéb folyó kiadások A megyei szintő dologi kiadások elıirányzata a tervezettett 1,988.979 E Ft-ról 2,350.855 E Ft-ra módosult részben pénzmaradványból, részben pályázatokból. Az önkormányzati hivatalnál a dologi kiadások – kamatok és áfa nélküli – 374.638 E Ft tervezett elıirányzata 571.779 E Ft-ra növekedett. A 197.141 E Ft-os növekedés egyrészt a 7/2010 (V.06.) sz. zárszámadási rendelet 10/B melléklete alapján az áthúzódó kiadási tételekre visszaengedélyezett pénzmaradvány elıirányzatot növelı hatásának következménye, másrészt az országgyőlési választáshoz kapcsolódó kiadások, és az elnyert pályázatok növelték az elıirányzatot. A felhasználás a hivatalnál az 155.754 E Ft (27,24%-os). Az idıarányosnál alacsonyabb teljesítés oka, hogy a dologi kiadások elıirányzatai nagyobb részének teljesítése a második félévre esik (pl: 1000 éves Vasvármegye, stb.). Továbbá a kötvényhez kapcsolódó kamatfizetés is itt kerül elszámolásra (bár tartalmilag a felhalmozási célú kiadásokhoz kapcsolódik), az elıirányzatán - ezidáig az alacsony CHF Libor kamatláb miatt - alacsony volt a teljesítés. Az intézmények dologi kiadásainak módosított elıirányzata 164.735 E Ft-tal haladja meg a tervezettet. E növekménybıl a dologi kiadásokra visszaengedélyezett pénzmaradvány 140.701 E Ft-ot tesz ki, a fennmaradó dologi növekedést pedig pályázati úton megszerezhetı pénzeszközökbıl, illetve konkrét feladatokra biztosított különféle csatornákból érkezı támogatásokból érték el az intézmények. A felhasználás 942.958 E Ft (53,0%-os) 3. Speciális célú támogatások a. Támogatásértékő mőködési kiadások Az önkormányzati hivatalnál e jogcímen a tervezett 85.760 E Ft-os elıirányzat 91.200 E Ft-ra módosult. Ennek egyik oka a korábban említett TISZK önálló jogi személlyé válása miatt elıirányzat rendezés (2.132 E Ft) volt. Pénzmaradványból került megemelésre az elıirányzat a következı tételekkel: 676 E Ft 2009. évi szociális foglalkoztatás támogatásából visszafizetési kötelezettség, 7.496 E Ft a kisközségi rendezési tervek támogatása. A központosított elıirányzatból 436 E Ft került felhasználásra a TISZK 2010. évi kereset-kiegészítésének támogatására e soron. A kistelepülések sportcélú támogatásának rendezése 400 E Ft-tal, valamint intézményfinanszírozásként 4.900 E Ft-tal csökkentette az elıirányzatot. A teljesítés 23.315 E Ft (25,56%-os): Az intézményeknél nem terveztünk ilyen kiadáselemet, módosított elıirányzat sincs. A teljesítés 82.908 E Ft, amely a TISZK önálló jogi személlyé válása következtében keletkezett. 2009. december 31-ig részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként a Nádasdy Tamás Közgazdasági Szakközépiskolához volt kapcsolva a Vasi TISZK. 2010. január 1-jétıl a jogszabályi környezet megváltozása miatt önálló jogi személlyé vált, így a költségvetési rendeleten át kellett vezetni az ezzel kapcsolatos változásokat. A TISZK bankszámláján szereplı összeg átvezetése miatt keletkezett teljesítés az elıirányzaton. b. Mőködési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre elıirányzata azon összegeket tartalmazza az önkormányzati hivatalnál, melyeket támogatási céllal, többnyire önként vállalt feladatokra civil és gazdasági szervezeteknek, egyházaknak biztosít a közgyőlés. E jogcímen jelenik meg többek közt a sportági szakszövetségeknek biztosított támogatás. A Kıszegi Mezıgazdasági Szakközépiskola valamint az Egészségügyi Gyermekotthon átadása miatt az Evangélikus Egyház részére nyújtott támogatás. A tervezett 80.830 E Ft-os elıirányzat 78.930 E Ft-ra módosult. A felhasználás 41,93%-os. c. Ellátottak pénzbeli juttatásai E tételen a gyermekvédelemben megjelenı nevelıszülıi díj, nevelési díj és ellátmány, valamint a szociális ellátottaknak biztosítandó zsebpénz és egyéb jóléti kiadások elıirányzata szerepel, 88.251 E Ft a tervezett, 90.483 E Ft a módosított elıirányzat. A növekedés az intézményeknél pályázati pénzekbıl történt. A felhasználás 43.299 E Ft, 47,85%-ot. d. Intézmények gazdálkodása Az intézmények a korábbi évekhez hasonlóan feszes pénzügyi helyzetrıl számolnak be. A költségvetési támogatásból 60,8%-ot vettek igénybe az elsı félév során, egyes intézményeknél az igénybevétel az idıarányost jóval meghaladja, mások attól elmaradnak. A teljesítés magas arányát magyarázza az is, hogy a 2010. évi kereset-kiegészítéseket január és április hónapokban kellet kifizetni.


963

Az egyes intézmények gazdálkodásával kapcsolatosan felmerült észrevételek a következık: • Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezeténél a személyi és járulék kiadások idıarányosan teljesültek, a dologi kiadásoknál mutatkozik idıarányosnál magasabb felhasználás, szinte minden tételen az idıarányost meghaladó a teljesítés. Ebbıl kiemelhetı a hajtó és kenıanyagok elıirányzatának 97,89%-os teljesítése. Jelentıs túlköltés mutatkozik a közüzemi díjakon (83,33%), és a javítási és karbantartási költségeknél (73,33 %). Ez utóbbi költségek 75%-át a gépjármővek javítása teszi ki. Az intézmény intézkedési tervet dolgozott ki a túllépések ellensúlyozására, illetve megtakarítások elérésére. Az intézkedési terv azonban érdemi és megvalósítható javaslatokat nem tartalmaz, ezért az év végére legkevesebb 10 millió Ft-os tervezetten felüli kiadási szint várható az intézménynél. • A szociális ellátó rendszerünkben a bevételek az idıarányostól elmaradtak. Ennek indokaként azt hozták fel az intézmények, hogy a térítési díjakat megállapító rendelet áprilisi testületi elfogadása miatt az elsı negyedévben jelentıs bevételkiesést szenvedtek el. Illetve sok a személyi térítési díjas ellátott, akik nem tudják a teljes térítési díjat megfizetni. Az intézmények többsége kiadási megtakarításokkal kompenzálni tudja bevételkiesését. Az ivánci otthon jelezte, hogy jelenleg év végére 15 millió Ft-os többlet intézményfinanszírozási igénnyel számol. Az intézménytıl intézkedési terv bekérésére került sor. Az acsádi intézménynél (11,6 millió Ft) és a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézetnél (5,1 millió Ft) magas a szállítóállomány. Mindkét intézmény jelezte, hogy kiadási megtakarításokat eszközöl az év végégi a szállítóállomány ledolgozására. • Az oktatási intézmények közül a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény hordoz magas kockázatot. Intézményfinanszírozását az idıarányosnál nagyobb mértékben 59,5%-ban használta fel. Dologi kiadásai teljesítése magas (62,4%), különösen a gázenergiánál (64%), és a távhıszolgáltatásnál (114%). Mivel ezen tételek aránya a dologi kiadásokon belül magas, ezrét jelentıs a hatásuk. Magas a szállítóállománya is (25,9 millió Ft), melybıl 3,1 millió Ft 90 napon túl járt le. A dologi kiadásai elıirányzatán 31 milliós többletet jelez elıre az év végére, az év eleji nyitó szállítóállományával azonos összeget hoz várhatóan. A Kölcsey Ferenc Gimnázium év végére 947 E Ft kiadási többletet jelzett elıre. A várható túlköltés oka, hogy az igazgató felmentési idejére helyettesítéssel kell megoldani az általa tartott órákat, amely a párhuzamosság miatt többlet bérkifizetést eredményez. Az intézményfinanszírozása 55,7%os volt. Szállítóállománya 2,7 millió Ft, a kiadási fıösszeghez viszonyított arányban a legrosszabb értéket mutatja az intézmények között. A rumi intézmény 1,5 millió Ft-os szállítóállományt jelez elıre az év végére. • A gyermekvédelem területén mindegyik intézmény a dologi kiadások elıirányzatának alacsony szintjét jelezte, azt csak takarékos gazdálkodással tudják ellensúlyozni. Jelentıs változást hozott ezen intézményeknél a Szombathely Megyei Jogú Várossal kötött gyermekvédelmi megállapodás, melynek értelmében a város köteles hozzájárulni a szombathelyi gyermekek költségeihez. Szombathely város azonban ezidáig még semmit sem teljesített kötelezettségvállalásából. • A mővelıdési intézmények közül a Savaria Szimfonikus Zenekarnál mutatkozik 91,5%-os intézményfinanszírozási igénybevétel. Bevételei ezidáig idıarányosan teljesültek. Dologi kiadásai az idıarányosnál magasabb arányban kerültek felhasználásra (65,9%) a kiküldetés, reklám és propaganda költségek (135,1%) és a közüzemi díjak (65,1%) és kommunikációs szolgáltatások (84,4%) teljesítésének magas szintje miatt. A személyi kiadásokon is túlteljesítés mutatkozik a nem rendszeres személyi juttatások (85,1%) és az állományba nem tartozók juttatásai (86,7%) sorokon. A módosított éves elıirányzatban a 2009. évi CXXX: tv. 7. melléklet 2.a pontja szerint a Helyi Önkormányzatok Hivatalos Zenekari és Énekkari támogatása az idıarányos megyei önkormányzat részére leutalt szinten 45.289 E Ft-tal lett figyelembe véve az intézménynél, amennyiben a második ugyanekkora összegő részletet is megkapja, javul a finanszírozása aránya, de abban az esetben is túlköltés jellemzi. A korábbi években jelzett problémák most is jelentkeznek. Kiadási többlete várható év végéig. A két fenntartó által biztosított 10-10 millió Ft-os többlettámogatáson túl további 15 millió Ft-os hiányt jelez az intézmény. Az MMIK 74,5%-os intézményfinanszírozás igénybevételének az oka az, hogy jelentıs pályázati tevékenységet folytat az intézmény. A pályázatok nagy része utófinanszírozott, melyet az költségvetési szerv intézményfinanszírozásából fedezett az elsı félév során. Dologi kiadásait az idıarányosnál magasabb mértékben használta fel (70%), amely egyrészt a pályázati tevékenységének köszönhetı, másrészt a közüzemi költségek idıarányost meghaladó teljesítése okozza. A Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága kiadásainak a teljesítése idıarányos. Az intézmény problémaként jelezte, hogy a költségvetési tervtárgyalások idején Sárvár Várostól kapott ígéret, miszerint a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum költségeibıl a dologi kiadások teljes összegét és a személyi kiadások felét átvállalja a város a megyétıl, nem valósult meg. Az ígéret következtében nem került leépítésre 2 fı létszám a sárvári múzeum személyzetébıl. Így a múzeumnak nem áll rendelkezésére a fedezet a telephely teljes költségének mőködtetésére. Elıre jelzik, hogy valószínőleg ısztıl kénytelenek lesznek bezárni a sárvári múzeumot. Jelentıs pályázati tevékenységet folytat az intézmény. Ez likviditási gondokat okozott számára, azonban a közgyőlés döntése alapján ennek megelılegezését a kötvény tıkébıl biztosítja a megye. Az akár több éves pályázati programok támogatási összegei csak a projekt lezárulta után érkeznek meg, addig a


964

megyei önkormányzatra hárul annak megelılegezése, amely a kötvénytıke befektetésébıl tervezett hozam elıirányzaton a felhasználás miatt bevételi kiesést eredményezhet az év végéig. A Szombathelyi Képtár év végére 5 millió Ft túlköltést jelez, a végkielégítések összegét várhatóan nem tudja kigazdálkodni (3,5 fı). Ennek teljes összege 8,4 M Ft, melybıl 3,4 M Ft-ot tud többletbevételeibıl fedezni, a fennmaradó 5 M Ft-ra a fenntartó támogatását kéri. Az intézmény intézkedési tervet köteles készíteni az év végére jelzett várható hiánya ledolgozására. Az Életünk Szerkesztısége 1 M Ft bevételkieséssel számol, melyet dologi kiadásai visszafogásával tud kompenzálni. Összességében megállapítható, hogy a korábbi évekhez képest egyre több intézmény jelzett pénzügyi nehézséget. Kérdésként merülhet fel a fenntartó felé elkészített intézményi költségvetések megalapozottsága, realitása, a tervezés megbízhatósága. Kiemelt kockázatot továbbra is az évek óta hiányt termelı Dr. Nagy László Egységes Gyógyped. Intézet, Kıszeg s a Savaria Szimfonikus Zenekar jelent. Új kockázatként jelentkezett az Ivánci Szakosított Otthon és a Szombathelyi Képtár. Utóbbi három intézménynél intézkedési terv készítése került elıírásra az év végére jelzett hiány megelızésére. Kiemelt figyelmet kell fordítani továbbra is a Kölcsey F. Gimnáziumra magas szállítóállománya miatt. Továbbá szigorú takarékossági intézkedéseket kell bevezetni az Ellátó Szervezetnél a dologi kiadások (elsısorban az üzemanyagköltség) túlfutásának megelızésére. 4. Felhalmozási kiadások Az eredeti 4,488.222 E Ft elıirányzat 5,027.502 E Ft-ra növekedett az elıirányzat módosítás során. A teljesítés 358.150 E Ft, 7,1%. a. Beruházás Önkormányzati hivatalnál A költségvetésben 72.667 E Ft összegő beruházást terveztünk. A Schrammel győjtemény Képtárbeli elhelyezésére 30 millió Ft-ot tartalmazott a költségvetés, a jánosházi nevelıszülıi otthonhoz telekvásárlásra és tőzivíztároló kiépítésére 5.000 E Ft-ot, az ivánci szakosított otthon akadálymentesítésére 11.790 E Ft-ot (pályázati forrás), a Levéltár és Múzeum részére könyvtárprogram bevezetésére 2.265 E Ft-ot, a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény tőzjelzı berendezésére 1.000 E Ft-ot, a táplánszentkereszti idısek otthona részére lift kialakítására 22.000 E Ft-ot, víruskeresı szoftver vásárlására pedig 612 E Ft-ot. A módosított elıirányzat174.170 Ft-ra nıtt. A dologi kiadások közé átcsoportosítottunk 612 E Ft-ot víruskeresı és spam szoftver beszerzésére a felhasználáshoz igazodóan. 5.004 E Ft került átcsoportosításra a beruházások közé a fejlesztési tartalékból és a dologi kiadások közül a területrendezési terv elkészítésére, illetve 9.746 E Ft CÉDE támogatás érkezett a Nyugat-Dunántúli Fejlesztési Tanácstól e célra. A TÁMOP kompetencia alapú oktatás pályázathoz kapcsolódóan, a felhasználáshoz igazodva 1.030 E Ft növekmény keletkezett az elıirányzaton. 4.536 E Ft összegő támogatást nyert el a megye a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól szociális otthoni eszközbeszerzésekre. 40 E Ft került átcsoportosításra az elnöki keretbıl a felhasználáshoz igazodóan. 69.000 millió Ft került átvezetésre fejlesztési tartalék kötvénytıkéjérıl a COMMONGIS Térinformatikai pályázat kiadásainak megelılegezésére utófinanszírozásos jellege miatt. 2009. évrıl áthúzódó kifizetésként a közoktatási intézmények szakmai informatikai fejlesztésére biztosítottunk 3.309 E Ft-ot. Az elıirányzaton a teljesítés 30.179 E Ft (17,3%), az ivánci akadálymentesítésbıl 385 E Ft-ot fizetett ki az önkormányzat az I. félévre. A közoktatási intézmények szakmai informatikai fejlesztésére a teljes 3.309 E Ft felhasználásra került. A területrendezési terv CÉDE pályázatából 11.312 E Ft került elköltésre. A szociális otthoni eszközbeszerzésnél 4.725 E Ft a teljesítés, a COMMONGIS pályázaton pedig 3.836 E Ft. Az intézményeknél tervezett 24.200 E Ft-os eredeti elıirányzat 119.672 E Ft-ra nıtt döntıen pályázati forrásokból. A teljesítés 87.373 E Ft, 73,01%-os. Az idıarányosnál magasabb teljesítés oka, hogy több intézmény is már az elsı félév során elköltötte beruházási elıirányzatát (Könyvtár, Levéltár, Ellátó Szervezet, Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet), sıt a Múzeum 20 millió Ft-tal a rendelkezésre álló elıirányzata feletti teljesítést hozott. b.

Felújítás

Az önkormányzati hivatalnál az MMIK tetıszigetelésére és a Levéltár tetıjavítására összesen 20 millió Ft került megtervezésre. A pénzmaradványból 1.045 E Ft-tal került megemelésre az elıirányzat a Smidt Múzeum felújítási tervdokumentációjának elkészítéséhez, továbbá 100 E Ft növekedést okozott az elıirányzaton a Kıszegi Gyógypedagógiai Intézmény tőzkár helyreállításhoz kapcsolódó mőszaki ellenırzés költsége. Az intézményeknél az 1.250 E Ft tervezett elıirányzat 8.134 E Ft-tal emelkedett 9.384 E Ft-ra. A növekedéshez 3 millió Ft-tal járult hozzá az acsádi lift kialakítás, 5.134 E Ft-tal pedig az MMIK Míves Tanoda kialakításának eszközbeszerzése. A teljesítés 5.096 E Ft (54,31%).

965


c.

Egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások

Az önkormányzati hivatal költségvetésében ezen az elıirányzaton nem tervezett felhasználást. A módosított elıirányzat 95.762 E Ft, amely az elızı évek pénzmaradványából áthozott a községeknek uniós pályázatokhoz nyújtott önerı támogatásból tevıdik össze. Az elıirányzaton a teljesítés 44.186 E Ft 46,14 %-os. Az intézményeknél a TEGYESZ-nél a fiatalok lakáshoz jutásának elıirányzata növelte meg 219 E Ft-tal a nullára tervezett elıirányzatot. A teljesítés 200 E Ft, 91,3 %-os. III. Felhalmozási célú kölcsönök nyújtása, törlesztése államháztartáson kívülre Az önkormányzati hivatal és intézmények dolgozóinak lakásvásárlásához a költségvetés 4.000 E Ft-ot tartalmazott. Pénzmaradványból további 8.183 E Ft-tal növekedett az elkölthetı keret. Az eltelt idıszakban 2.250 E Ft kifizetés történt meg. IV. Hitelek kiadásai. Fejlesztési hitel törlesztés Az önkormányzat a hitelszerzıdésekben rögzítetteknek megfelelıen törlesztette a hiteleit.

Hitelfajta UniCredit hitel kórházi finanszírozás UniCredit hitel önkorm. finanszírozás Összesen

Tıketörlesztés Kamat tervezett I. félévi tervezett I. félévi 122 439 60 275 31 934 16 912 36 012

17 728

9 393

4 973

158 451

78 003

41 327

21 885

(Számvitelileg a kamat dologi kiadás, de tartalmilag a fejlesztési mérleg kiadási oldalán szerepel) Az eltelt idıszakban negyedévente likviditási hitel felvételére került sor, összesen halmozottan 1,041.103 E Ft összegben, vagyis az elsı két negyedévben két alkalommal mindösszesen ennyi folyószámlahitel igénybevételére került sor. A halmozott (két negyedévi) visszafizetése ezen összegnek 753.126 E Ft volt, mely az 1. sz. melléklet forgatási célú pénzügyi mőveleteinek kiadásai között szerepel. Kötvény utáni kamatfizetési kötelezettségünk tervezett elıirányzata 151.559 E Ft volt, melyet a pénzmaradvány rendezésekor 141.508 E Ft-tal emeltünk meg 293.067 E Ft-ra. A tényleges kiadás 19.076 E Ft. Az alacsony teljesítés oka, hogy a CHF Libor kamatláb, melytıl a kamatfizetési kötelezettségünk függ alacsony szintre állt be, így az elıirányzaton év végéig akár megtakarítást is elérhetünk annak ellenére, hogy a HUF/CHF árfolyam gyengülése a fizetendı összeg Ft értékére növelıleg hat. ÁFA befizetés címen nem terveztünk összeget, az elıirányzat módosítások során a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai és Módszertani Intézménynél 100 E Ft elıirányzatot teremtettünk, melynek teljesítése 100%os. V. Pénzforgalom nélküli kiadások /tartalékok/ Az Önkormányzati Hivatalnál mőködési tartalékként 49.460 E Ft került megtervezésre. A módosított elıirányzat összege 183.779 E Ft. Az elıirányzatból a Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár emelt szintő ellátottak befizetéseinek összegét, 1.960 E Ft-ot, mőködési céltartalékba helyeztünk át. További csökkenést eredményezett, hogy a táplánszentkereszti idısek otthona 2.000 E Ft többletintézmény finanszírozást kapott PVC padlócserére. 238 E Ft-ot kellett a személyi kiadások közé átcsoportosítani a berényi decemberi havi bérek kifizetésére. Növekedést okozott a félév során az elıirányzaton a Szimfonikus Zenekar támogatásának II. félévi 45.288 E Ft összege, mely bevétel a második félévben fog realizálódni. További növekedést eredményezett 9.527 E Ft összegben a 2009. negyedik negyedévi prémium éves foglalkoztatás költségeire beérkezı támogatás. Ennek összegét az intézmények már elızı évben megkapták, de a támogatás csak az idei évben érkezett be. Növelte az elıirányzatot a Cigány Kisebbségi Önkormányzat 225 E Ft-os és a Német Kisebbségi Önkormányzat 722 E Ftos 2009. évi mőködési kölcsönének rendezése. 40 E Ft-tal növelte az elıirányzatot egy elızı évi visszafizetett, fel nem használt támogatás. A megyei közgyőlés 92/2010. (IV.30.) sz. határozata alapján az Evangélikus Egyház részére a Kıszegi Mezıgazdasági Szakközépiskola mőködtetésének 2010. évi támogatására a költségvetésben tervezett 10.385 E Ft-ot a következık szerint csoportosítottuk át: az Egészségügyi Gyermekotthon mőködtetésére 5.000 E Ft-ot, mőködési tartalékba 5.385 E Ft-ot.

966


Az elıirányzaton növekedést okozott a a Szombathely Megyei Jogú Várossal kötött gyermekvédelmi megállapodás, melynek értelmében a város köteles hozzájárulni a szombathelyi gyermekek költségeihez (122.618 E Ft). Szombathely város azonban ezidáig még semmit sem teljesített kötelezettségvállalásából. Fejlesztési általános tartalékként terveztük a kibocsátott 5 milliárd Ft kötvénybıl a kötelezettséggel nem terhelt, és a pénzpiacon lekötésre kerül 2,342.568 E Ft-ot. Itt tartjuk nyilván a befektetésekbıl származó, kiadással nem terhelt 33.047 E Ft hozamot is, továbbá a 2008. évi pénzmaradványból vállalt 18.512 E Ft kötelezettségeket. Az elıirányzat 95.743 E Ft-tal a nıtt a törlesztésre tartalékba helyezett összeg soron az elızı években képzett összeggel a pénzmaradvány rendezése során. Továbbá 5.054 E Ft növekedés volt szintén a pénzmaradvány rendezésébıl a Smidt múzeumi pályázat elıkészítés elıirányzaton. Fejlesztési céltartalékként 1,620.641 E Ft szerepel a költségvetésben, melynek fedezete a közigazgatási hivataltól akadálymentesítésre átvett 10.200 E Ft, az elızı évi pénzmaradványból 23.441 E Ft, illetve a kötvénykibocsátásból származó bevételbıl 1,587.000 E Ft. Összetevıi: 10.200 E Ft a közigazgatási hivatal által a Megyeházán lift beruházáshoz korábban átutalt, de fel nem használt elıirányzat, a Püspöki Palota felújításához biztosított 60.000 E Ft-os támogatás, a Markusovszky Kórház Zrt. pályázatainak megvalósításához biztosított 1,500.000 E Ft összegő önerı, és a Smidt Múzeum felújításához biztosított 27.000 E Ft-os pályázati önrész. Tovább a fejlesztési általános tartalék pontban felsorolt jogcímeken keletkezett 2008. évi pénzmaradványból a közgyőlés által vállalt kötelezettségek egyes pályázatokhoz önerı biztosítására 23.441 E Ft összegben, melynek a részleteit az 5. sz. melléklet tartalmazza. A fejlesztési céltartalék módosított elıirányzata 1,625.700 E Ft. A területrendezési terv 2.941 E Ft-ja átcsoportosításra került a beruházások közé a felhasználásokhoz igazodóan. A nem nyertes pályázatok felszabaduló összegeibıl 100 E Ft került átcsoportosításra a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény idén kifizetett mőszaki ellenırzési feladataira. A fejlesztési tartalékból fejlesztési céltartalékba került átcsoportosításra a megyei közgyőlés 65/2010. (III.26.) sz. határozata értelmében a Kemenesaljai Egyesített Kórház intaházi szervezeti egységének NYDOP-2009.5.2.1/C „Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése” címő pályázatának a benyújtásához a kötvény terhére biztosított 20.000 E Ft önerı. Az Élı örökség Slovén-Mo Határon Átnyúló Együttmőködési Program önerejéhez biztosított összegbıl 2.000 E Ft-ot csoportosítottunk át a fejlesztési céltartalékból mőködési kiadások közé a felhasználáshoz igazodóan. A Zarándoklás és búcsújárás Közép-Európába 2010-2011. elnevezéső program önerejéhez biztosított összegbıl 5.000 E Ft átcsoportosítására volt szükség a dologi kiadások elıirányzatra, a megvalósítás során felmerült kiadásokra. A térinformatikai pályázat partnerség a határmentén 4.000 E Ft elıirányzatát át kellet csoportosítani az elıirányzatról a felhasználás miatt. A 2011. elsı félévi gazdálkodás számszaki és szöveges értékelése alapján valamint az egyes folyamatokat évvégéig prognosztizálva a következı megállapítások tehetık: Az év elsı félévében feszített volt a pénzügyi helyzet, a folyószámlahitel igénybevétel jelentıs volt, a likviditásra több tényezı negatívan hatott: - A pénzügyi hiány magas szinten indult, (410.924 E Ft). Az elızı évi tervezett hiányhoz képest a tényleges hiány 10.924 Ft-tal nıtt, így év közben meg kellett emelni a hiány szintjét 694.934 E Ft-ra. - A 2009. évi likvid hitelt az évben nem tudtuk visszapótolni, bent ragadt 249 millió Ft, amit a számlánkról a pénzintézet januárban azonnal leemelt. - A költségvetés tartalmaz 62.903 E Ft központi forrást, amelyet a létszámcsökkentések egyszeri többletkiadásaira pályázat útján igényelhetünk meg. A pályázat beadásra került, realizálódása áthúzódik a III - IV. negyedévre, a kifizetések viszont már folyamatosan jelentkeznek. - Néhány intézmény bevétele az idényszerőségbıl adódóan, és egyéb, a pályázati források utófinanszírozása miatt nem a kiadási szükségletnek megfelelıen állt rendelkezésre, így az ütemezettnél nagyobb önkormányzati támogatási szükséglet jelentkezett. - Vagyonhasznosítási bevételek nem jelentkeznek, azok teljesülése teljesen bizonytalan, viszont az ebbıl történı kifizetések (hiteltörlesztés stb.) idıarányosak. - Az illetékbevétel teljesülése 10% körüli elmaradást mutat az idıarányoshoz képest, az év végéig 200-250 millió Ft bevételkiesés várható ezen az elıirányzaton. Pozitívumként kell megemlíteni, hogy a kötvényhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettségünk a CHF Libor kamatláb alacsony szintje miatt az idıarányosnál alacsonyabb, ha a kamatszint az év végig ilyen alacsony marad, akkor jelentıs megtakarítást érhetünk el az elıirányzaton.


967

A gazdálkodásunk nagyon feszített a 695 millió Ft-os hiányszint csak nagyon szigorú gazdálkodás mellett lehetne tartható, melyhez szükséges lenne, a tervezett bevételek teljesülése, illetve hogy évközben plusz kötelezettségvállalásokra ne kerüljön sor. A hiányszintet nagyban befolyásolja az intézmények gazdálkodása is. Néhány intézmény esetében már látszanak gazdálkodási problémák (az anyagban jeleztük), melyre kiemelt figyelmet kell fordítani annak érdekében, hogy a hiányuk minimalizálható legyen. A felhalmozási bevételek elmaradása mellett a felhalmozási kiadások folyamatosan jelentkeznek, amely az év végi hiány mértékét tovább növelheti. Minden további nem tervezett kiadás, bevételi elmaradás növeli a tervezett 695 millió Ft hiányt.

Szombathely, 2010. szeptember Kovács Ferenc sk. a Vas Megyei Közgyőlés elnöke

968



969

970



971

972



973

974



975

976



977

978



979

980



981

982



983

984



985

986



987

988



989

990



991

992



993

994



995

996



997

998



999

1000



1001

1002



1003

1004

KÉSZÜLT: Felelıs kiadó: Felelıs vezetı: ISSN 1216-2868


a Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezeténél 26 példányban Dr. Kun László megyei fıjegyzı Bandi Zoltán igazgató

XXI. ÉVFOLYAM 6. SZÁM SZEPTEMBER 17. T A R T A L O M SZEMÉLYI RÉSZ

Recommend Documents