XXI. ÉVFOLYAM
8. SZÁM
2010. NOVEMBER 26.
VAS M EGY E ÖN KORMÁNY ZA TÁNAK ÉR TESÍ TİJ E TARTALOM SZÁM
TÁRGY
OLDAL
SZEMÉLYI RÉSZ 188/2010. (XI. 26.) sz. határozat
A Gazdasági és Ügyrendi Bizottság tagjának megálasztásáról
1027
189/2010. (XI. 26.) sz. határozat
Az Egészségügyi és Szociális Bizottság nem képviselı tagjának megválasztásáról
1027
204/2010. (XI. 26.) sz. határozat
A Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet Szombathely igazgtójának kinevezésérıl
1027
205/2010. (XI. 26.) sz. határozat
A Szombathelyi Képtár igazgatójának megbízásáról
1027
206/2010. (XI. 26.) sz. határozat
A Megyei Mővelıdési és Ifjúsági Központ igazgatójának megbízásáról
1027
207/2010. (XI. 26.) sz. határozat
Szengotthárd Város Önkormányzata Kerekasztalába tag delegálásáról
Szociálpolitikai
1058
208/2010. (XI. 26.) sz. határozat
Az IHSZ Megyék Idegenforgalmi Szövetsége Egyesületbe tag delegálásáról
1028
209/2010. (XI. 26.) sz. határozat
A közgyőlés alelnöke gazdasági társaságokban betöltött vezetıi tisztségeihez szükséges hozzájárulásról
1028
210/2010. (XI. 26.) sz. határozat
A Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. elnökvezérigazgatói tisztségének szétválasztásáról, s ebbıl fakadóan az igazgatóságba új tag, illetve új vezérigazgató megválasztásárról
1028
ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK 18/2010. (XI. 29.) ö. rendelet
A Vas Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési elıirányzatainak módosításáról
1029
19/2010. (XI. 29.) ö. rendelet
Vas Megye Területrendezési Tervének módosításáról
1064
20/2010. (XI. 29.) ö. rendelet
A 2011. évi kötelezı megállapításáról
1076
kéményseprı
ipari
díjtételek
KÖZGYŐLÉSI HATÁROZATOK 190/2010. (XI. 26.) sz. határozat
A tárgysorozat elfogadásáról
1079
2010. NOVEMBER 26.
1026
191/2010. (XI. 26.) sz. határozat
A közgyőlés legutóbbi ülése óta történt fontosabb döntésekrıl, eseményekrıl szóló beszámoló elfogadásáról
1079
192/2010. (XI. 26.) sz. határozat
A Vas Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési elıirányzatainak módosításáról készült könyvvizsgálói vélemény elfogadásáról
1079
193/2010. (XI. 26.) sz. határozat
Vas Megye Területrendezési Terve megyei szabályozási irányelveinek elfogadáról
1080
194/2010. (XI. 26.) sz. határozat
A Vas Megyei Területrendezési Terv módosításának érvényesítéséhez szükséges intézkedések elfogadásáról
1105
195/2010. (XI. 26.) sz. határozat
A megyei és közös fenntartású intézmények alapító okiratainak módosításáról
1106
196/2010. (XI. 26.) sz. határozat
A megyei önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának I-III. negyedévi tapasztalatairól
1114
197/2010. (XI. 26.) sz. határozat
A 2010. évi gazdálkodás I-III. negyedévi tapasztalatairól készült könyvvizsgáló vélemény elfogadásáról
1114
198/2010. (XI. 26.) sz. határozat
A kötvény hozam 2008. és 2009. évi szabad pénzmaradványából többletköltség fedezetének biztosításáról
1114
199/2010. (XI. 26.) sz. határozat
Vas Megye Fejlesztéseiért Kötvény tıkéjébıl az utófinanszírozott pályázatok megelılegezésére történı összeg kölcsönbe vételérıl
1114
200/2010. (XI. 26.) sz. határozat
Intézményi pályázatok benyújtásához való hozzájárulásról
1114
201/2010. (XI. 26.) sz. határozat
Szakvélemény kiadásáról Sárvár Város Önkormányzata fenntartásában mőködı Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképzı Iskola átszervezéséhez
1115
202/2010. (XI. 26.) sz. határozat
„Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról a Magyar Éremgyőjtık Szombathelyi Csoportja, a Bobai Népdalkör, a Szentpéterfai Színjátszó Kör, a Magyarországi Szlovének Szövetsége, a Rumi Nıi Kar, a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztı Egyesület, az Ungaresca Táncegyüttes, valamint az Ungaresca Táncegyüttes Senior Csoportja részére
1115
203/2010. (XI. 26.) sz. határozat
„Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról a Vas Megyei Idısek Otthona Táplánszentkereszt, valamint a Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc egyesített kosárlabda csapata részére
1116
KÖZLEMÉNYEK A megyei önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának I-III. negyedévi tapasztalatai
1116
1027
2010. NOVEMBER 26.
SZEMÉLYI RÉSZ
A megyei közgyőlés 188/2010. (XI. 26.) sz. határozata a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság tagjának megválasztásáról A közgyőlés Szabó Józsefet a Vas Megyei Közgyőlés Gazdasági és Ügyrendi Bizottságának tagjává megválasztja. A megyei közgyőlés 189/2010. (XI. 26.) sz. határozata az Egészségügyi és Szociális Bizottság nem képviselı tagjának megválasztásáról A közgyőlés Kovács Jánost a Vas Megyei Közgyőlés Egészségügyi és Szociális Bizottsága nem képviselı tagjának megválasztja. A megyei közgyőlés 204/2010. (XI. 26.) sz. határozata a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet Szombathely igazgtójának kinevezésérıl A közgyőlés: 1. 2.
a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet Szombathely igazgatói álláshelyére 2010. december 1. hatállyal határozatlan idıre Fekete Árpádot nevezi ki; illetményét havi bruttó 350.000.- Ft-ban állapítja meg.
Felelıs: Határidı:
a közgyőlés elnöke azonnal A megyei közgyőlés 205/2010. (XI. 26.) sz. határozata a Szombathelyi Képtár igazgatójának megbízásáról
A közgyőlés egy évre szóló magasabb vezetıi megbízást ad 1. 2.
a Szombathelyi Képtár igazgatói munkakörének ellátására: dr. Gálig Zoltánnak; illetményét bruttó 359.600.- Ft-ban állapítja meg.
Felelıs: Határidı:
a közgyőlés elnöke azonnal A megyei közgyőlés 206/2010. (XI. 26.) sz. határozata a Megyei Mővelıdési és Ifjúsági Központ igazgatójának megbízásáról
A közgyőlés egy évre szóló magasabb vezetıi megbízást ad 1. 2.
az MMIK igazgató munkakörének ellátására: Joós Tamásnak; illetményét bruttó 404.200.- Ft-ban állapítja meg.
Felelıs: Határidı:
a közgyőlés elnöke azonnal
2010. NOVEMBER 26.
1028
A megyei közgyőlés 207/2010. (XI. 26.) sz. határozata Szengotthárd Város Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalába tag delegálásáról A közgyőlés Szentgotthárd Város Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalának tagjai sorába Kovács Endrét delegálja. Felelıs: Határidı:
a közgyőlés elnöke azonnal A megyei közgyőlés 208/2010. (XI. 26.) sz. határozata az IHSZ Megyék Idegenforgalmi Szövetsége Egyesületbe tag delegálásáról
1.)
A közgyőlés az IHSZ Megyék Idegenforgalmi Szövetsége Egyesület munkájában részt kíván venni. Ennek érdekében Majthényi Lászlót, a megyei közgyőlés alelnökét delegálja, hogy Vas megye érdekeit az Egyesületben képviselje. A megbízatás a 2010-2014-es önkormányzati ciklus idejére szól.
2.)
A közgyőlés vállalja, hogy az Egyesület éves 50.000 Ft-os tagdíját a 2011. évi költségvetésében a tagdíjak között megtervezi.
Felelıs: Határidı:
a közgyőlés elnöke azonnal
A megyei közgyőlés 209/2010. (XI. 26.) sz. határozata a közgyőlés alelnöke gazdasági társaságokban betöltött vezetıi tisztségeihez szükséges hozzájárulásról A közgyőlés hozzájárul, hogy Majthényi László alelnök az alábbi gazdasági társaságokban betöltött vezetı tisztségeit a jövıben is elláthassa: - Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft – FEB tag (2010. dec.31-ig), díjazás nélkül; - Pannon Termál Klaszter Nonprofit Kft – ügyvezetı (megbízás: 2012. május 30-ig), díjazással; - SPA Hungary ZRT – IT tag, díjazás nélkül; - Kemenes JOGinfo Bt – képviselı, díjazás nélkül. Felelıs: Határidı:
a közgyőlés elnöke azonnal
A megyei közgyőlés 210/2010. (XI. 26.) sz. határozata a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. elnök-vezérigazgatói tisztségének szétválasztásáról, s ebbıl fakadóan az igazgatóságba új tag, illetve új vezérigazgató megválasztásárról A közgyőlés 1.
Dr. Lakner Lászlót, a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. Igazgatósága elnökének, a társaság alapító okirata V/4. pontja figyelembevételével megválasztja, s egyúttal 2010. XI. 30-i hatállyal vezérigazgatói munkaviszonyát közös megegyezéssel megszünteti.
2.
Prof. Dr. Nagy Lajost, 2010. XII. 1-jei hatállyal a fıorvosi feladatai ellátása mellett, a Vas Megyei Markusovszky Kórház Zrt. vezérigazgatójának öt éves idıtartamra megválasztja, s egyúttal az Igazgatóságból visszahívja.
3.
Csuka Lajosnét a Vas Megyei Markusovszky Kórház Zrt. Igazgatóságába, a társaság alapító okirata V/4. pontja figyelembevételével megválasztja.
Felelıs: Határidı:
a közgyőlés elnöke azonnal
1029
2010. NOVEMBER 26.
ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK
A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 18/2010. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a Vas Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetése módosításáról
A Vas megyei Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv., a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérıl szóló 2009. évi CXXX. törvény, és az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény alapján a következıket rendeli el: 1. § A R. 3. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A közgyőlés az önkormányzat 2010. évi költségvetése bevételi elıirányzatának fıösszegét 11,878,853 E Ftban állapítja meg. Ezen belül: 1. Megyei önkormányzat bevételi elıirányzata 11,870.437 E Ft 2. Vas megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat bevételi elıirányzata 2.833 E Ft, 3. Vas megyei Horvát Kisebbségi Önkormányzat bevételi elıirányzata 3.288 E Ft, 4. Vas megyei Német Önkormányzat bevételi elıirányzata 2.295 E Ft (2) Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás 2010. évi költségvetése bevételi elıirányzatának fıösszege 265.956 E Ft.” 2. § A R. 6. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A költségvetés bevételi elıirányzatából mőködési célokat szolgáló forrás 7,008.283 E Ft (Ebbıl: területi kisebbségi önkormányzatoknál 8.416 E Ft, Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulásnál 199.933 E Ft), a felhalmozási feladatok finanszírozására számításba vehetı bevétel 4,870.570 E Ft (Ebbıl: Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulásnál 66.023 E Ft.) 1. Az 1/ pontban rögzített források a R. 1/A. számú mellékletében szerepelnek.” 3. § A R. 4. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A közgyőlés a finanszírozási bevételek elıirányzatát 668.560 E Ft-ban állapítja meg (Ebbıl: mőködési kiadásokra 331.911 E Ft, fejlesztési kiadásokra 336.649 E Ft), mely azonos a költségvetés pénzügyi hiányával. A pénzügyi hiány finanszírozására az önkormányzat 700 millió Ft-os hitelkerete nyújt fedezetet. „ 4. §. A R. 7. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. A megyei önkormányzat az állami költségvetésbıl intézményi feladatmutatóhoz kötıdıen 1,800.165 E Ft támogatásban részesül. 2. A normatív, kötött felhasználású támogatás összege 8.862 E Ft. 3. A központi támogatások jogcímeit, mértékét, összegét, intézményi szintő számbavételét a R. 8/A, 8/C, 8/D, 8/E. sz. mellékletei tartalmazzák.” 5. § A R. 8. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A közgyőlés a költségvetési szervek részére 3,770.057 E Ft felügyeleti szervi támogatást biztosít, melybıl 3,702.502 E Ft mőködési, 67.555 E Ft felhalmozási célokat szolgál.” 6. § A R. 9. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:
2010. NOVEMBER 26.
1030
„(1) A közgyőlés az önkormányzat 2010. évi költségvetése kiadási elıirányzatának fıösszegét 12,388.962 E Ftban állapítja meg. Ezen belül: ● Megyei önkormányzat kiadási elıirányzata 12,380.546 E Ft, b) Vas megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat kiadási elıirányzata 2.833 E Ft, c) Vas megyei Horvát Kisebbségi Önkormányzat kiadási elıirányzata 3.288 E Ft, d) Vas megyei Német Önkormányzat kiadási elıirányzata 2.295 E Ft. (2) Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás 2010. évi költségvetése kiadási elıirányzatának fıösszege 265.956 E Ft. (3) Az önkormányzat 2010. évi finanszírozási kiadásainak elıirányzatát 158.451 E Ft-ban állapítja meg. (4)A kiadási elıirányzaton belül intézményenként (területi kisebbségi önkormányzatokat elkülönítetten) a kiemelt elıirányzatokat a R. 1. számú mellékletének B/ pontja tartalmazza. (5) Az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben rögzített kiadási elıirányzaton belül kiemelt elıirányzatok: E Ft Önk. Hiv. Társulás Területi kis.önk Személyi juttatások elıirányzata 3,475.074 31.133 2.753 Munkaadókat terhelı járulékok 909.716 7.731 574 Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások 2,586.861 161.069 2.012 Speciális célú támogatások 317.763 1.630 Felújítási elıirányzat 65.264 Beruházási elıirányzat 445.635 33.476 Egyéb felhalm. célú kiadások, támogatások 96.393 32.547 Támogatási kölcsönök nyújtása, törlesztése 13.283 1.447 Pénzforgalom nélküli kiadások: Tartalékok 4,204.601 Mőködési tartalék: céltartalék 735 Ált.tartalék 176.190 Fejlesztési tartalék: általános 2,403.276 Céltartalék 1,624.400 265.956 8.416 Költségvetési kiadási elıirányzat összesen 12,114.590 Kiadási elıirányzat mindösszesen 12,388.962 Finanszírozási célú kiadások Fejlesztési célú (hitel) 158.451 Mőködési célú Költségvetési kiadások összesen 12,547.413 „ 7. § A R. 11. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Az önkormányzat felhalmozási kiadási elıirányzata 5,207.219 E Ft, melyet költségvetési szervenként, feladatonként és célonként a R. 5. sz. melléklete tartalmazza. (2) Az 1. pontban rögzített felhalmozási kiadási elıirányzatból a felhalmozási célú kiadás 4,872.725 E Ft, a fejlesztési hitel és kötvény utáni kamattörlesztés 334.394 E Ft, az ÁFA befizetési kötelezettség 100 E Ft-ot tesz ki.” 8. § A R. 12. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A közgyőlés az önkormányzati hivatal 1. mőködési kiadásaira 716.410 E Ft-ot biztosít, melyet feladatonkénti bontásban a R. 4. sz. mellékletében rögzít. 2. felhalmozási kiadásaira 640.632 E Ft-ot hagy jóvá a R. 5. sz. mellékletének A/ pontjában szereplı célokra.” 9. § A R. 13. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A közgyőlés az önkormányzat pénzforgalom nélküli kiadásait (tartalékait) 4,204.601 E Ft-ban határozza meg. Ebbıl: a mőködési céltartalékot 735 E Ft-ban, a mőködési általános tartalékot 176.190 E Ft,
1031
2010. NOVEMBER 26.
a fejlesztési céltartalékot általános tartalékot
1,624.400 E Ft-ban, 2,403.276 E Ft-ban rögzíti.” 10. §
A R. 27. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. A közgyőlés feljogosítja a.) az oktatási és kulturális bizottságot, hogy az oktatási, kulturális, közösségtámogató és az ifjúsági, a kisebbségi és nemzetközi, a turisztikai, a sportcélú, a kistelepülések sportcélú, valamint a sportági szakszövetségek támogatási célú elıirányzat, b.) az egészségügyi és szociális bizottságot, hogy az egészségügyi, szociális, drogprevenciós, valamint a kardiovaszkuláris célú elıirányzat, c.) területfejlesztési és külkapcsolati bizottságot, hogy a turisztikai célú elıirányzat felhasználására pályázati eljárás lefolytatása mellett döntést hozzon. 11. § A R. 17. § (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A közgyőlés (1) a költségvetési szervek létszámkeretét e rendelet 6. sz. melléklete szerint rögzíti.” 12. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Szombathely, 2010. november 26. Dr. Kun László sk. megyei fıjegyzı
Kovács Ferenc sk. a közgyőlés elnöke
1032
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1033
1034
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1035
1036
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1037
1038
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1039
1040
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1041
1042
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1043
1044
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1045
1046
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1047
1048
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1049
1050
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1051
1052
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1053
1054
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1055
1056
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1057
1058
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1059
1060
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1061
1062
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1063
2010. NOVEMBER 26.
1064
Vas Megye Közgyőlésének 19/2010. (XI. 29.) önkormányzati rendelete - Vas Megye Területrendezési Tervének módosításáról – a 3/2008. (II. 15.) önkormányzati rendelettel módosított 8/2006. (IV. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról
I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A rendelet célja A rendelet célja, hogy meghatározza Vas megye egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a mőszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható térségfejlıdésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megırzésére, illetve természeti erıforrások védelmére, és fenntartható használatára. 2. § A rendelet területi hatálya A rendelet hatálya Vas megye területére terjed ki. A megye területéhez tartozó települések felsorolását (kistérségi bontásban) jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. II. fejezet A MEGYE TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVE 3. § (1) A megye Térségi Szerkezeti Tervét M=1:100.000 méretarányban a rendelet I. számú melléklete tartalmazza. (2) A Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriák1 a) erdıgazdálkodási térség b) mezıgazdasági térség c) vegyes terület-felhasználású térség d) városias települési térség e) hagyományosan vidéki települési térség f) vízgazdálkodási térség g) építmények által igénybe vett térség (3) Az országos és térségi jelentıségő mőszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos és térségi jelentıségő egyedi építmények elhelyezkedését az I. számú rajzi melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 1. számú melléklet tartalmazza.
1
OTrT 5. § (2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következı, a) legalább 50 ha területő térségek: aa) erdıgazdálkodási térség, ab) mezıgazdasági térség, ac) vegyes területfelhasználású térség, b) legalább 10 ha területő térségek: ba) városias települési térség, bb) hagyományosan vidéki települési térség, c) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ca) vízgazdálkodási térség, cb) építmények által igénybe vett térség.
1065
2010. NOVEMBER 26.
III. fejezet TÉRSÉGI ÖVEZETI SZABÁLYOK 4. § (1) A megye Térségi Övezeteinek területét M=1:100.000 méretarányban a rendelet II./1.-13. számú mellékletei tartalmazzák az alábbiak szerint a) Magterület övezete (II./1. sz. melléklet) b) Ökológiai folyosó övezete (II./1. sz. melléklet) c) Pufferterület övezete (II./1. sz. melléklet) d) Kiváló termıhelyi adottságú szántóterületek övezete (II./2. sz. melléklet) e) Kiváló termıhelyi adottságú erdıterületek övezete (II./3. sz. melléklet) f) Erdıtelepítésre alkalmas terület övezete (II./3. sz. melléklet) g) Országos jelentıségő tájképvédelmi terület övezete (II./4. sz. melléklet) h) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezete (II./4. sz. melléklet) i) Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (II./5. sz. melléklet) j) Történeti települési terület övezete (II./6. sz. melléklet) k) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezete (II./7. sz. melléklet) l) Felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területének övezete (II./8. sz. melléklet) m) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (II./9. sz. melléklet) n) Együtt tervezhetı térségek övezete (II./10. sz. melléklet) o) Rendszeresen belvízjárta terület (II./11. sz. melléklet) p) Nagyvízi meder övezete (II./11. sz. melléklet) q) Földtani veszélyforrás területének övezete (II./12. sz. melléklet) r) Vízeróziónak kitett terület övezete (II./13. sz. melléklet) 5. § Az OTrT 16. § alapján a felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területének övezetében a következı szabályokat kell alkalmazni: a) Az övezet területén lévı vízfolyást az övezeten kívülrıl érkezı tisztított szennyvíz befogadójaként nem lehet felhasználni. Amennyiben a meglévı hálózat befogadója az övezeten belül található, akkor a hálózat üzemeltetıjét kötelezni kell az övezetre vonatkozó szennyvíztisztítási követelmények betartására. b) Az övezet területén lévı szennyvíztisztító telepre az övezeten kívül keletkezett szennyvíz akkor vezethetı, ha a szennyvíztisztító telep az övezetre vonatkozó szennyvíztisztítási követelményeknek megfelel. c) Az övezet területén a szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésekor a vízszennyezı anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrıl és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló jogszabályban rögzített, egyéb védett területek befogadóira vonatkozó határértékeket kell figyelembe venni. 6. § Az egyes települések II./1-13. számú melléklet szerinti övezetekkel való érintettségét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. 7. § IV. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) A megyei területrendezési tervet legalább 5 évente felül kell vizsgálni. Szombathely, 2010. november 26. Dr. Kun László sk. címzetes megyei fıjegyzı
Kovács Ferenc sk. a közgyőlés elnöke
1066
2010. NOVEMBER 26.
A rendelet 1. számú melléklete Vas megye településrendszere Megyei jogú város: Szombathely Városok: Bük, Celldömölk, Csepreg, Körmend, Kıszeg, İriszentpéter, Répcelak, Sárvár, Szentgotthárd, Vasvár, Vép
Nem városi rangú települések (kistérségenként): Celldömölki kistérség települései: Boba, Borgáta, Csönge, Duka, Egyházashetye, Jánosháza, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Szergény, Tokorcs, Vönöck Csepregi kistérség települései: Bı, Chernelházadamonya, Gór, Hegyfalu, Iklanberény, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget, Tömörd Körmendi kistérség települései: Csákánydoroszló, Daraboshegy, Döbörhegy, Döröske, Egyházashollós, Egyházasrádóc, Halastó, Halogy, Harasztifalu, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Katafa, Kemestaródfa, Magyarnádalja, Magyarszecsıd, Molnaszecsıd, Nádasd, Nagykölked, Nagymizdó, Nemesrempehollós, Pinkamindszent, Rádóckölked, Szarvaskend, Vasalja Kıszegi kistérség települései: Bozsok, Cák, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Kiszsidány, Kıszegdoroszló, Kıszegpaty, Kıszegszerdahely, Lukácsháza, Nemescsó, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Velem İriszentpéteri kistérség települései: Bajánsenye, Felsıjánosfa, Felsımarác, Hegyhátszentjakab, Hegyhátszentmárton, Ispánk, Ivánc, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Kisrákos, Kondorfa, Magyarszombatfa, Nagyrákos, İrimagyarósd, Pankasz, Szaknyér, Szalafı, Szatta, Szıce, Velemér, Viszák Sárvári kistérség települései: Bejcgyertyános, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Gérce, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Káld, Kenéz, Meggyeskovácsi, Megyehid, Nick, Nyıgér, Ölbı, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Sitke, Sótony, Szeleste, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Zsédeny Szentgotthárdi kistérség települései: Alsószölnök, Apátistvánfalva, Csörötnek, Felsıszölnök, Gasztony, Kétvölgy, Magyarlak, Nemesmedves, Orfalu, Rábagyarmat, Rátót, Rönök, Szakonyfalu, Vasszentmihály Szombathelyi kistérség települései: Acsád, Balogunyom, Bozzai, Bucsu, Csempeszkopács, Dozmat, Felsıcsatár, Gencsapáti, Gyanógeregye, Horvátlövı, Ják, Kisunyom, Meszlen, Nárai, Narda, Nemesbıd, Nemeskolta, Perenye, Pornóapáti, Rábatöttös, Rum, Salköveskút, Sé, Sorkifalud, Sorkikápolna, Sorokpolány, Söpte, Szentpéterfa, Tanakajd, Táplánszentkereszt, Torony, Vasasszonyfa, Vaskeresztes, Vassurány, Vasszécseny, Vasszilvágy, Vát, Zsennye Vasvári kistérség települései: Alsóújlak, Andrásfa, Bérbaltavár, Csehi, Csehimindszent, Csipkerek, Egervölgy, Gersekarát, Gyırvár, Hegyhátszentpéter, Kám, Mikosszéplak, Nagytilaj, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Petımihályfa, Püspökmolnári, Rábahidvég, Sárfimizdó, Szemenye, Telekes
1067
2010. NOVEMBER 26.
A rendelet 2. számú melléklete Vas megyei mőszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények rendszere A közlekedési hálózatok és egyedi építmények Vas megyét érintı elemei 1. Gyorsforgalmi utak -
M8: (Ausztria) - Szentgotthárd térsége – (Veszprém – Enying térsége – Sárbogárd térsége - Dunaújváros Kecskemét térsége - Szolnok - Füzesabony térsége /M3/) (a Szentgotthárd és Szolnok közötti szakasz a TEN-T hálózat része) M86: Szombathely térsége - Csorna – (Mosonmagyaróvár térsége /M1/) (a TEN-T hálózat része) M87: Szombathely térsége /M8/) - Kıszeg térsége - (Ausztria) M9: Szombathely térsége /M86/ - Püspökmolnári térsége – (Zalaegerszeg térsége - Nagykanizsa Kaposvár - Szekszárd térsége - Szeged /M5/ (az M86 és az M7 közötti szakasz a TEN-T hálózat része)
2. Fıutak 2.1. A fıúthálózat elemei 8. sz. fıút: (Székesfehérvár /M7/ – Veszprém) - Szentgotthárd - (Ausztria) 74. sz. fıút: (Nagykanizsa /7. sz. fıút/ – Zalaegerszeg) - Vasvár /8. sz. fıút/ 76. sz. fıút: (Balatonszentgyörgy /7. sz. fıút/ - Hévíz – Zalaegerszeg) - Nádasd /86. sz. fıút/ 84. sz. fıút: (Balatonederics /71. sz. fıút/) - Sárvár – (Sopron) - (Ausztria) 86. sz. fıút: (Szlovénia) – (Rédics - Zalabaksa – Zalalövı) – Körmend - Szombathely – (Csorna – Mosonmagyaróvár /1. sz. fıút/) 87. sz. fıút: Kám /8. sz. fıút/ - Szombathely - Kıszeg - (Ausztria) 88. sz, fıút: Sárvár /84. sz. fıút/ - Vát (86. sz. fıút) 89. sz. fıút: Szombathely /87. sz. fıút/ - Bucsu - (Ausztria) 2.2. Új fıúti kapcsolatok Vép térsége /M86/ – (Nemeskér - Pereszteg /M85/) Sárvár /84. sz. fıút/ - Celldömölk térsége – (Pápa - Tatabánya - Tát (105. sz. fıút/) (Szlovénia) – Bajánsenye – (Zalalövı - Zalaszentgyörgy térsége /76. sz. fıút/) 2.3. Fıutak tervezett településelkerőlı szakaszai 76. sz. fıút: 84. sz. fıút: 86. sz. fıút: 88. sz. fıút: 89. sz. fıút:
Hegyhátsál, Katafa, Nádasd Rábapaty, Simaság Nádasd, Egyházasrádóc, Kisunyom, Balogunyom Sárvár Szombathely
2.4. Térségi mellékutak − − − − − − −
Lukácsháza (87, sz. fıút)- Bozsok - Torony - Ják – Körmend (8. sz. fıút) Répcelak (86. sz. fıút) - Ostffyasszonyfa - Celldömölk – Jánosháza (8. sz. fıút) Lukácsháza (87. sz. fıút) - Csepreg – Tompaládony (84. sz. fıút) Csempeszkopács (87. sz. fıút)– Vasszécseny – Tanakajd – Táplánszentkereszt (86. sz. fıút) (Kerkabarabás /86. sz. fıút/– Ramocsa) – Kerkáskápolna – Bajánsenye (Bajánsenye – Zalalövı új fıút) Szombathely nyugati elkerülı (86. sz. és 89. sz. fıutak között) Vasvár keleti elkerülı (8. sz. és 74. sz. fıutak között)
3. Határátlépési pontok 3.1. Gyorsforgalmi- és fıúthálózaton lévı határátlépési pontok Szlovénia felé − Bajánsenye (új fıút)
2010. NOVEMBER 26.
1068
− − − − −
Ausztria felé Szentgotthárd térsége: Szentgotthárd (Rábafüzes): Bucsu: Kıszeg: Kıszeg térsége:
M8 8. sz. fıút 89. sz. fıút 87. sz. fıút M87
3.2 Vasúti törzshálózaton lévı határátlépési pontok
-
Szlovénia felé Bajánsenye
-
Ausztria felé Szentgotthárd
4. Az országos vasúthálózat elemei 4.1. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként mőködı országos törzshálózati vasútvonalak − − − − −
Gyır - Celldömölk Szombathely - Sopron - Ágfalva - (Ausztria) Székesfehérvár - Szombathely Szombathely - Szentgotthárd - (Ausztria) Boba - Zalaegerszeg - Bajánsenye - (Szlovénia)
4.2. Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak − Hegyeshalom - Porpác − Szombathely - Zalaszentiván − Körmend - Zalalövı 4.3. Térségi jelentıségő vasútvonalak (vasúti mellékvonalak) − Szombathely - Kıszeg 4.4. Térségi mellékúton levı híd − Répcelak – Jánosháza térségi mellékúton Rába híd 5.1. Kereskedelmi (nemzetközi) repülıtérré fejleszthetı repülıtér − Vát-Porpác (Szombathely) 5.2. Egyéb nyilvános polgári célú repülıtér −
Szombathely-Gencsapáti-Söpte
6. Kerékpárút hálózat elemei 6.1. Országos kerékpárút törzshálózat elemei 8. Északnyugat-dunántúli kerékpárút: 8.A: (Gyır - Zirc - Veszprém - Balatonfüred - Szigliget – Keszthely – Zalaegerszeg – Zalalövı) - İriszentpéter 9. Dunántúli határmenti kerékpárút: 9.A: (Kölked - Villány - Siklós - Barcs - Gyékényes - Murakeresztúr - Letenye - Lenti – Rédics - Szentgyörgyvölgy) - Velemér - Magyarszombatfa - Bajánsenye – İriszentpéter – Szalafı -
2010. NOVEMBER 26.
1069
Apátistvánfalva - Magyarlak - Rábagyarmat - Rátót – Csákánydoroszló – Pinkamindszent Szentpéterfa - Pornóapáti - Felsıcsatár – Narda - Bucsu - Bozsok - Velem – Kıszeg Horvátzsidány - Csepreg – (Szakony - Lövı - Fertıd – Hegyeshalom) 9.D: Szentgyörgyvölgy - Magyarföld - Bajánsenye 9.E: Szalafı - (Szlovénia) 9.F: Szentgotthárd - (Ausztria) 9.G: Szentpéterfa - Ják 9.H: Ólmod - (Ausztria) 82. Termál kerékpárút: 82.A: Zalabér - Kám - Rum - Sárvár - Szeleste - Bük - Csepreg 82.B: Rum - Szombathely - Bucsu 83. Rába - Bakonyalja kerékpárút Sárvár - Celldömölk - Mersevát - Pápa 6.2. Térségi jelentıségő kerékpárutak − − − − − − − − − −
Kıszeg - Szombathely Szombathely – Bük Szombathely - Ják Rába-menti kerékpárút (Katafa - Kám) Celldömölk - Jánosháza - Mikosszéplak Vasalja - Körmend – Katafa - Felsıjánosfa Vasvár - Telekes - (Zalaegerszeg) Kerkáskápolna – (Ramocsa – Zalabaksa) Sárvár – Répcelak – (Csorna) Rábagyarmat – Ivánc - İriszentpéter
7. Térségi jelentıségő logisztikai központok − Gencsapáti, Söpte − Vát - Porpác 8. Térségi jelentıségő mellékúton levı híd −
Répcelak - Ostffyasszonyfa - Celldömölk - Jánosháza útvonalon Rába híd
Egyéb mőszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények Vas megyét érintı elemei 9. Erımővek a) Erımővek 50MW feletti teljesítményő: -b) Kiserımővek 50MW alatti teljesítményő: Érintett település: - Ikervár (I.,II) 10. A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei a)
400 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei: – (Gyır) - Szombathely, – Szombathely-(Hévíz).
b) Térségi ellátást biztosító 120 kV-os elosztó hálózat elemei: – (Sopron) - Szombathely, – (Sopron) - Szombathely felhasítva Kıszeg bekötése, – Szombathely - Szombathely I., – Szombathely I. - Szombathely II., – Szombathely - Körmend,
2010. NOVEMBER 26.
1070
– –
–
– – –
Körmend - (Zalaegerszeg), Körmend - Szentgotthárd, Szentgotthárd - Pankasz, Pankasz - Lenti, Szombathely - (Ikervár), Ikervár - Celldömölk, Celldömölk - (Ajka), Sopron-Szombathely felhasítva Csepreg bekötése (tervezett), Szombathely – Szombathely-Derkovits (tervezett), Szombathely - Vasvár (tervezett), Vasvár - (Zalaszentgrót) (tervezett).
11. Térségi szénhidrogén szállítóvezeték elemei – – – – –
(Devecser) - Jánosháza - Káld - Meggyeskovácsi - Vasszécseny - Szombathely, Szombathely - Kıszeg, Jánosháza - Celldömölk - Répcelak - (Újkér), Répcelak - (Kapuvár), Meggyeskovácsi - Sárvár, (Pókaszepetk) - Körmend – Szentgotthárd, (Pókaszepetk) – Nagytilaj – (Hetyefı) – Jánosháza.
12. Országos jelentıségő meglévı szükségtározók – Rába menti országos jelentıségő szükségtározó Megnevezés Rába menti
Vízfolyás Rába
Település Ostffyasszonyfa, Csönge, Kenyeri, Pápoc
13. 1 millió m3-t meghaladó és 10 millió m3-nél kisebb tározási lehetıségek Tározó neve Lukácsházi Bük-Bı-Gór víztározó Rába menti
Település Lukácsháza, Kıszeg, Kıszegdoroszló Bı, Bük, Gór, Sárvár
1071
2010. NOVEMBER 26.
A rendelet 3. számú melléklete
Magterület övezete
Ökológiai folyosó övezete
Pufferterület övezete
Kiváló termıhelyi adottságú szántóterületek övezete
Kiváló termıhelyi adottságú erdıterületek övezete
Erdıtelepítésre alkalmas terület övezete
Országos jelentıségő tájképvédelmi terület övezete
Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezete
Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete Történeti települési terület övezete
Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezete
Felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területének övezete
Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete
Együtt tervezhetı térségek övezete
Rendszeresen belvízjárta terület
Nagyvízi meder övezete
Földtani veszélyforrás területének övezete
Vízeróziónak kitett terület övezete
település
(II./1. z. m.)
(II./1.sz. m.)
(II./1.sz. m.)
(II./2.sz. m.)
(II./3.sz. m.)
(II./3.sz. m.)
(II./4.sz. m.)
(II./4.sz. m.)
(II./5.sz. m.)
(II./6.sz. m.)
(II./7. sz.m.)
(II./8.sz. m.)
(II./9.sz. m.)
(II./10.sz..m)
(II./11.sz.m)
(II./11sz.m.)
(II./12..sz.m)
(II./13. sz.m)
Vas megye településeinek térségi övezetekkel (II./1-13. számú mellékletek) való érintettsége
Acsád Alsószölnök Alsóújlak Andrásfa Apátistvánfalva Bajánsenye Balogunyom Bejcgyertyános Bérbaltavár Bı Boba Bögöt Bögöte Borgáta Bozsok Bozzai Bucsu Bük Cák Celldömölk Chernelházadamonya Csákánydoroszló Csánig Csehi
X X X X X X X X X --X X X --X X X --X X --X X ---
X --X X --X X X X X X X X ----X --X X X X X X ---
--------------X --X ----X --------X --------X ---
--------------------X ----------------X ------X
X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
X --X X ----X X X ----X ----X --X --X --------X
X X X X X X --X ------------X ----X X ------X X
------------X --X X X X X ----X X ----X X X -----
----X ----------X ------X --X ------------X --X
----------------------------X ----X X X ---------
--------X --X X ----X X ----X ----X --X --X -----
------X --------X ----------------------------X
----X --------------X ----X ----------X --X -----
------------X --------------X X X --X -----------
--------------------------------------------X ---
--X X --------X --------------------------X X ---
--X --X X ---------------------------------------
X X X X X X X X X X X --X X X --X X X X X X --X
2010. NOVEMBER 26.
1072
Csehimindszent Csempeszkopács Csénye Csepreg Csipkerek Csönge Csörötnek Daraboshegy Döbörhegy Döröske Dozmat Duka Egervölgy Egyházashetye Egyházashollós Egyházasrádóc Felsıcsatár Felsıjánosfa Felsımarác Felsıszölnök Gasztony Gencsapáti Gérce Gersekarát Gyanógeregye Gyöngyösfalu Gyırvár Gór Halastó Halogy Harasztifalu Hegyfalu Hegyháthodász Hegyhátsál Hegyhátszentjakab Hegyhátszentmárton Hegyhátszentpéter Horvátlövı Horvátzsidány Hosszúpereszteg Ikervár Iklanberény Ispánk Ivánc Ják Jákfa Jánosháza Káld Kám Karakó Katafa Keléd
--X X --X X X X X X X ------X X X X X X X X X X X X X ----X X X X X X X X X --X X X X X X X X X --X --X
X --X X --X X X X X X X --X X X X ------X ----X X X X X X X X X X X ------X X X X ------X X X --X X X X
------X --------X X --------X ----------------X ------X ----------------------X X ------------X X ----X
--------------------------X ------------------------X --------------------------------------X ----X -----
X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
X --X X X ------X X X --X ----X --X --------X X X --X X --X ------------X --X X X ------X ----X X --X ---
------X X --X X X X ----X --X --X X X X --X X X --X --X X X --------X X --X X ------X X --------X --X ---
X --X ----X --------X --------X --------X ------X --X ------X X X X ----X ----X X ------X X --X --X -----
--------------------X ----------X ------X X X ----X X --------X ----------X --X --------------X ------X
------X ----------------------------------------------------------------X --------------X --X -----------
--X X X X X ------------X --------X X ----X ------X ------X --------------------X --X X --X X -----------
X ------X ------------------------X ----------X ----X --X ------X --X --X ----X ----X -------------------
--------------------------X X --X --------X ------------------X --------------X X --------------X -------
--X --------------------------------------X ------X ------------------------------------X ---------------
----------X ------------------------------------------------------------------------------X -------------
----X ----X X --X X --------X ------X --X ----------------X ----------X --------X ----X --X ----X --X ---
------------X X X --------------X X X X ------X --------------------X X X ------X --X X -----------------
X --X X X X X X X X X X X X X --X X X X X X X X X X X X X X --X X X X X X X X X X --X X X X X X X X X X
1073
2010. NOVEMBER 26.
Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kemestaródfa Kenéz Kenyeri Kercaszomor Kerkáskápolna Kétvölgy Kisrákos Kissomlyó Kisunyom Kiszsidány Köcsk Kondorfa Körmend Kıszeg Kıszegdoroszló Kıszegpaty Kıszegszerdahely Lukácsháza Lócs Magyarlak Magyarnádalja Magyarszecsıd Magyarszombatfa Meggyeskovácsi Megyehid Mersevát Mesterháza Mesteri Meszlen Mikosszéplak Molnaszecsıd Nádasd Nagygeresd Nagykölked Nagymizdó Nagyrákos Nagysimonyi Nagytilaj Nárai Narda Nemesbıd Nemescsó Nemeskeresztúr Nemeskocs Nemeskolta Nemesládony
X X X X X X X X X X X X X --X --X X X X X --X X --X --X X X X X --X X X X X X X --X X X X X X X X X --X
--X X X X --X X X X X ------X X X --X X X X X X ----X X X X X X X --X X X X X X X --X X X X --X X X X ---
--X --------------------------------X --------------------X ------------X --X ------X -------------------
X X X X X X --------------------X ----------------------------X --X ----------------X ----------X X -----
X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
------------------------X --X ------X X X --X ------------X ----------X --X --------------------------X
X --------X ------X X X X X --X --X X X X --X X --X ----X ----------------X ----X X ----------------X ---
--X X X X --X X X ----------X --X --------X --------X X --X --X X X X X X --X X ----X X X X --X X X -----
--X ------------------------------------X X X ----------------------------------------X X ---------------
------------------------------------X X -----------------------------------------------------------------
----X --X X X X X ------------------X X ------------------X X ----X ----------------X --X --X ----X X ---
------------------------X --------------------------------------------X ----------X --X -----------------
--X --X ------------------------------------------------X ----X ------------------------X ---------------
--------------------------------------X X X X X ----------------------------------------X X X X ---------
--X X --X ------X ------------------------------------------------X ----------------X -------------------
------------X --X ------------------X ------------X X X --X ------------X X ----X -----------------------
----------------------X ------X ------X X ---------------------------------------------------------------
X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X --X X X X X X X X X X X X X X --X X X X X X ----X X X ---
2010. NOVEMBER 26.
1074
Nemesmedves Nemesrempehollós Nick Nyőgér Olaszfa Ölbı Orfalu İrimagyarósd İriszentpéter Ostffyasszonyfa Oszkó Ólmod Pácsony Pankasz Pápoc Pecöl Perenye Peresznye Petımihályfa Pinkamindszent Pornóapáti Porpác Püspökmolnári Pusztacsó Pósfa Rábagyarmat Rábahidvég Rábapaty Rábatöttös Rádóckölked Rátót Répcelak Répceszentgyörgy Rönök Rum Sajtoskál Salköveskút Sárfimizdó Sárvár Sé Simaság Sitke Söpte Sorkifalud Sorkikápolna Sorokpolány Szaknyér Szakonyfalu Szalafő Szarvaskend Szatta Szeleste
X X X X X X X X X X ----X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X --X X X X X X X X X X X --X X X X X X X
--X X X --X ------X --X X --X X X ----X X X X X ----X X X X X X X X X X ----X X X X X X X X ------X X X
------X --------------------X ----------------------X --------X ----X ------X ---------------------------
--------------------X --X -------------------------------------------------------------------------------
X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
------X X ----------X X X ------X --X ----X X ------X ----X --------X ------X X --X ------X ------X --X
X ------X --X X X --X X --X ------X X ------------X ------------X X X ----X X --------------X X X --X X
--X X X --X ------X ----X --X X X ----X X X X X X --X X X X X X --------X ----X --X --X --X ------X -----
------X X X ----------------X --X ------------X X ----X --------------------X ------X -------------------
----------------X ----------------------------------------------------------X ------------------X X -----
----X X ----X --X X ------X --X X --------X ----------X ------------X X ----X X X X ------------X X -----
--------X ----X X --X --X X --------X ------------------------------------X ----------------X --X -------
----------X --------------------X X --------X --------X ------------X ------X X --X ---------------------
--------------------------------X ------------X ------------------------------X ----X ----X -------------
----X ------------X --------X ------------------------X ------X ------------X ----X ---------------------
----X X ----------X --------X --------------X ----X X X X --X X --X X ------X ----X ----------X --X -----
------X ----X X ------------------X --------------X ----------------------X ----------------X X X X -----
X --X X X --X X X X X --X X X X X X X X X --X ----X X X X --X X X X X ----X X X --X --X X X X X X X X ---
1075
2010. NOVEMBER 26.
Szemenye Szentgotthárd Szentpéterfa Szergény Szıce Szombathely Sótony Tanakajd Táplánszentkereszt Telekes Tokorcs Tömörd Tompaládony Tormásliget Torony Uraiújfalu Vámoscsalád Vasalja Vásárosmiske Vasasszonyfa Vasegerszeg Vashosszúfalu Vaskeresztes Vassurány Vasszécseny Vasszentmihály Vasszilvágy Vasvár Vát Velem Velemér Vép Viszák Vönöck Zsédeny Zsennye
--X X X X X X ----X --X --X X --X X X --X --X X X X X X X X X X X X X ---
X X X X X X X X X X --X X --X X --X ----X X X X X X X X X X X X --X --X
------------X --------X --------X ------X ------------X -----------------
------X ----------------------------------------------------------X -----
X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
----------X X ----X --------X ------------X X ------X X X X -------------
X X ----X X ------X X X --------------------X --------X --X X X X --X X
----X X ----X ----------X --X X X X X X X X ----X X X --X --------X -----
------X ----X --------------X ------X X --------------------------X X ---
--X ------X ------------------------------------------X -----------------
X X X ----X X X X --X ------X X ----X ----------X ------X X --X --X -----
--------X --------X --------------------------------------------X -------
X ----X ----X --------------X ----------------------------------------X
----------X --X X ----------X ------------------X ------X X --X ---------
--------------------X --------X ----------------------------------X -----
--X --------X ----------------X ------------------X --X --------------X
--X ------X X ----------------------------------------X --X ----X -------
X X --X X --X X X X X X X --X X X X X --X X X --X X --X --X X --X X --X
2010. NOVEMBER 26.
1076
A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 20/2010. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a kéményseprı ipari közszolgáltatás kötelezı igénybevételérıl szóló 13/1996. (XII. 6.) számú rendelet módosításáról
1.
§.
A R. 7. §. (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép „7. §. (3) A 2011. évre vonatkozó szolgáltatási díjat jelen rendelet melléklete tartalmazza. 2.
§.
E rendelet 2011. január 1. napján lép hatályba.”
Szombathely, 2010. november 26.
Dr. Kun László sk. megyei fıjegyzı
Kovács Ferenc sk. a közgyőlés elnöke
A 13/1996. (XII. 6.) számú rendelet 2. sz. melléklete
KÉMÉNYSEPRİ-IPARI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK 2011. ÉVI DÍJAI A táblázat a díjakat ÁFA nélkül tartalmazza! 1.1 Folyamatos tartózkodás céljára szolgáló épületek, helyiségek kéményei Tevékenység megnevezése 1.1.1 Egyedi kémények vegyes tüzeléshez (félévente egyszer) 1.1.2 Győjtıkémények vegyes tüzeléshez (félévente egyszer) 1.1.3. Szilárd-és olajtüzelı-berendezések központi kéményeinek 60 kW felett, 4096 cm2 kéménykürtı keresztmetszete alatt ellenırzése és tisztítása (használat ideje alatt három havonta) 1.1.4. Szilárd és olaj tüzelıberendezések központi kéményeinek (60 kW felett, 4096 cm2 kéménykürtı keresztmetszete felett) ellenırzése és tisztítása (évente egyszer) 1.1.5. Tartalék egyedi kémények ellenırzése, szükség szerinti tisztítása (évente egyszer) 1.1.6. Tartalék győjtıkémények ellenırzése, tisztítása (évente egyszer) 1.1.7. Tartalék üzemi/központi kémények ellenırzése, tisztítása 1.1.8. Egyedi kémények gáztüzeléshez (évente egyszer) 1.1.9. Győjtıkémények gáztüzeléshez (évente egyszer) 1.1.10. 4096 cm2 –nél kisebb központi kémény, gáztüzeléshez 1.1.11. 4096 cm2 nagyobb központi kémény, gáztüzeléshez
Lakosság 2011. év
Közület 2011. év
1354
1522
3125
3135
9357
9384
9357
9384
677
770
1567
1567
4674
4702
1233 2801
1388 2805
4192
4196
4192
4196
1077
2010. NOVEMBER 26.
1.1.12. Egyedi kémény mesterséges áramlású 1864 1864 égéstermék-elvezetéső berendezéshez CO2 vagy O2 méréssel 1.1.13. Győjtı kémény mesterséges égéstermékelvezetéső berendezésekhez CO2 vagy O2 1606 1606 méréssel/készülék 1.1.14. Központi kémény mesterséges áramlású égéstermék-elvezetéső berendezésekhez CO2 vagy O2 4553 5804 méréssel A füstcsatorna ellenırzésének és tisztításának díja megegyezik a hozzájuk csatlakozó kémény díjának 50 %ával 1.2. Külön jogszabályban meghatározott idıszakos tartózkodás céljára szolgáló üdülıegységek kéménye, forintban Lakosság Közület Tevékenység megnevezése 2011. év 2011. év 1.2.1 Egyedi kémények ellenırzése és tisztítása 1354 1522 (négyévenként) 1.2.2. Győjtıkémények vegyes-tüzeléshez 3125 3135 (négyévenként) 1.2.3. Tartalék egyedi kémények ellenırzése, szükség 677 770 szerinti tisztítása (négyévenként) 1.2.4. Gáztüzelı berendezések egyedi kéményeinek 1233 1382 ellenırzése szükség szerinti tisztítása (évente egyszer) 1.2.5. Gáztüzelı berendezések egyedi kéményeinek ellenırzése szükség szerinti tisztítása (üdülık esetén 2801 2804 évente egyszer) 1.2.6. Egyedi kémény mesterséges áramlású égéstermék-elvezetéső berendezéshez CO2 vagy O2 1864 1864 méréssel 2.1. Új égéstermék elvezetı kivitelezés közbeni, eltakarás elıtti ellenırzés (létszámigény 2 fı) Ft/db Lakosság, közület Tevékenység megnevezése 2011. év 2.1.1. Egyedi kémények gravitációs égéstermék 3283 elvezetése esetén 2.1.2. Egyedi kémények mesterséges 4117 égéstermék elvezetése esetén 2.1.3. Győjtıkémény zárt égésterő 1915 berendezések esetén (szintenként) 2.1.4. Központi kémények gravitációs 4117 égéstermék elvezetése esetén 2.1.5. Központi kémények mesterséges 4933 égéstermék elvezetése esetén 2.2. Új, újjáépített vagy megosztott épületek, lakások használatba végteléhez végzett kéményvizsgálatok, szakvélemények készítése (létszámigény 2 fı) Tevékenység megnevezése 2.2.1. Egyedi kémények gravitációs égéstermék elvezetése esetén 2.2.2. Egyedi kémények mesterséges égéstermék elvezetése esetén 2.2.3. Győjtıkémény zárt égésterő berendezések esetén (szintenként) 2.2.4. Központi kémények gravitációs égéstermék elvezetése esetén
Lakosság, közület 2011. év 6268 9746 3951 9389
2010. NOVEMBER 26.
1078
2.2.5. Központi kémények mesterséges égéstermék elvezetése esetén
10895
2.3. Újonnan épített vagy javított, illetıleg újból használatba vett felülvizsgálati kötelezettség alá esı kémények és tartozékok mőszaki felülvizsgálata, szakvélemény készítése (létszámigény 2 fı) Tevékenység megnevezése 2.3.1. Egyedi kémények gravitációs égéstermék elvezetése esetén 2.3.2. Egyedi kémények mesterséges égéstermék elvezetése esetén 2.3.3. Győjtıkémény zárt égésterő berendezések esetén (szintenként) 2.3.4. Központi kémények gravitációs égéstermék elvezetése esetén 2.3.5. Központi kémények mesterséges égéstermék elvezetése esetén
Lakosság
Közület
2011. év
2011. év
6268
6575
9746
10200
3951
4103
9389
9843
10895
11591
3. Gázüzemő kémények mőszaki átvételéhez, illetve a tüzelési mód megváltoztatása esetén szükséges terhelhetıség meghatározása Ft/db Lakosság és közület Tevékenység megnevezése 2011. év 3.1.1.1. Egyedi kémény esetén helyszíni adatfelvétel alapján méretezési nomogram 7418 felhasználásával 3.1.1.2. Egyedi kémények M. Sz.-04-82/2-85. 6964 szerinti ellenırzése 3.1.2. Győjtıkémény esetén helyszíni adatfelvétel 3951 alapján számítógépes méretezés (szintenként) 3.1.3. Központi kémény esetén helyszíni 18788 adatfelvétel alapján számítógépes méretezés 3.1.4. Egycsatornás győjtıkémények felülvizsgálata 4285 és állapotfelmérése szintenként (3 fı) 3.2. Túlnyomásos égéstermék elvezetı mőszeres minısítése, vizsgálata, gáztömörség, szivárgási érték mérés
17197
4. Egyéb közszolgáltatással kapcsolatos (nem kéményseprı ipari munkák) 4.1. Kiszállás meghiúsult vizsgálat esetén
Ft/db
1522
4.2. Tanúsítványok, bizonylatok pótlása, másolatok készítése
Ft/db
955
4.3. Egyéb irodai levelezés (ügyfél kérésére csekk, számla küldése) kezelési költség
Ft/db
251
1079
2010. NOVEMBER 26.
KÖZGYŐLÉSI HATÁROZATOK A megyei közgyőlés 190/2010. (XI. 26.) sz. határozata a tárgysorozat elfogadásáról A közgyőlés az ülés tárgysorozatát a következık szerint állapítja meg: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
Beszámoló a közgyőlés legutóbbi ülése óta történt fontosabb döntésekrıl, eseményekrıl, valamint a közgyőlés elnökének saját hatáskörben végrehajtott elıirányzat-változtatásáról szóló tájékoztató a.) A Vas Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési elıirányzatainak módosítása b) Könyvvizsgálói vélemény a 2010. évi költségvetési elıirányzatok módosításáról Vas Megye Területrendezési Tervének módosítása A 2011. évi kötelezı kéményseprı ipari díjtételek megállapítása A megyei és közös fenntartású intézmények alapító okiratainak módosítása a.) A megyei önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának I-III. negyedévi tapasztalatai b.) Könyvvizsgálói vélemény a 2010. évi gazdálkodás I-III. negyedévi tapasztalatairól A kötvény hozam 2008. és 2009. évi szabad pénzmaradványából többletköltség fedezetének biztosítása Vas Megye Fejlesztéseiért Kötvény tıkéjébıl az utófinanszírozott pályázatok megelılegezésére történı összeg kölcsönbe vétele Intézményi pályázatok benyújtásához való hozzájárulás Szakvélemény kiadása a Sárvár város Önkormányzata fenntartásában mőködı Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképzı Iskola átszervezéséhez „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozása a Magyar Éremgyőjtık Szombathelyi Csoportja, a Bobai Népdalkör, a Szentpéterfai Színjátszó Kör, a Magyarországi Szlovének Szövetsége, a Rumi Nıi Kar, a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztı Egyesület, az Ungaresca Táncegyüttes, valamint az Ungaresca Táncegyüttes Senior Csoportja részére „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozása a Vas Megyei Idısek Otthona Táplánszentkereszt, valamint a Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc egyesített kosárlabda csapata részére A Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet Szombathely igazgatói álláshelyére beérkezett pályázatok elbírálása A Szombathelyi Képtár és az MMIK igazgatói álláshelyére beérkezett pályázatok elbírálása Delegálás Szentgotthárd Város Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalának tagjai sorába Az IHSZ Megyék Idegenforgalmi Szövetsége Egyesület munkájában való részvétel Személyi ügyek Javaslat a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. elnök-vezérigazgatói tisztség szétválasztására, s ebbıl fakadóan az igazgatóságba új tag, illetve új vezérigazgató megválasztására. A megyei közgyőlés 191/2010. (XI. 26.) sz. határozata a közgyőlés legutóbbi ülése óta történt fontosabb döntésekrıl, eseményekrıl szóló beszámoló elfogadásáról
A közgyőlés az elızı ülése óta történt fontosabb döntésekrıl, eseményekrıl szóló beszámolót, valamint a közgyőlés elnökének saját hatáskörben végrehajtott elıirányzat-változtatásáról szóló tájékoztatót elfogadja. A megyei közgyőlés 192/2010. (XI. 26.) sz. határozata a Vas Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési elıirányzatainak módosításáról készült könyvvizsgálói vélemény elfogadásáról A közgyőlés a Vas Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési elıirányzatainak módosításáról készült könyvvizsgálói véleményt elfogadja.
2010. NOVEMBER 26.
1080
A megyei közgyőlés 193/2010. (XI. 26.) sz. határozata Vas Megye Területrendezési Terve megyei szabályozási irányelveinek elfogadáról A közgyőlés Vas megye területrendezési tervének megyei szabályozási ajánlásait a következık szerint határozza meg:
2.1. A megyei terület-felhasználási kategóriákra vonatkozó megyei szabályozási ajánlások 2.1.1Erdıgazdálkodási térség A területrendezési tervre vonatkozó szabályok elvileg nem teszik lehetıvé, hogy 50 hektárnál kisebb területfelhasználási egységek ábrázolásra kerüljenek a szerkezeti tervlapon. Ugyanakkor más szabályok szerint lehetséges az összes erdıterület erdıtörvénnyel összhangban történı ábrázolása. Jelen tervjavaslat a két követelményt együttesen érvényesíti. A léptéknek megfelelı részletezettségben ábrázolja az erdıterületeket, a tervezett erdıgazdasági térség elemeket pedig 50 hektárt meghaladó egységekben tervezi. Az erdıgazdasági térségre vonatkozó terület-felhasználási ajánlások •
Az NKP III.-ban megjelenı intézkedésekkel összhangban Vas megyében is érvényt kell szerezni az alábbi szempontoknak: Az erdısített területek környezetkímélı használata (pl. szálaló erdıgazdálkodás). A folyamatos erdıborítást és elegyességet biztosító erdımővelési és erdıkezelési eljárások alkalmazása. Az erdıtelepítés megvalósítása, az erdıtömbök összekapcsolásának elısegítése. A mezıgazdasági és nem mezıgazdasági földterület elsı erdısítésének támogatása, az ıshonos, elegyes erdık telepítésének elınyben részesítése. Az erdık környezeti állapota fenntartása, javítása, illetve az erdık természetességének javítása és közjóléti értékének növelése. Az erdık szerkezetátalakítása (pl. a sarj eredető erdık mag eredetővé alakítása). A folyamatos erdıborítást és elegyességet biztosító erdımővelési és erdıkezelési eljárások alkalmazása.
•
Az erdıgazdasági térségben új erdıtelepítések, tájfásítások meghatározásánál kiemelt szempont a) a mezıgazdasági táj ökológiai és környezetvédelmi tagolása, b) a véderdık és véderdısávok erózió- és defláció elleni védelemnek megfelelı telepítése, c) a zöldfolyosó-rendszer kiegészítése d) és a települési környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló erdıstruktúra kialakítása.
•
A meglevı erdık fenntartása, új erdık telepítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a védelmi, valamint az egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetés érvényesítésére, elsısorban a nagyobb városi települések és az üdülı funkciójú települések környezetében.
•
A védett természeti területeken levı erdık elsıdleges védelmi rendeltetése mellett a védettség fokának függvényében törekedni kell az ökoturizmus fejlesztésére.
•
A védelem alatt álló erdıterületeken meg kell oldani a fenntartható területhasználat, a biológiai sokféleség védelme, a természetkímélı erdıgazdálkodás szempontjainak összeegyeztetését, törekedni kell az ıshonos társulások fajösszetételének fenntartására ill. elısegítésére.
•
Erdıtelepítésre kijelölendı területek meghatározásánál a táji - termıhelyi adottságokat, a mezıgazdálkodásra való területalkalmasságot, a természetvédelmi és gazdasági igényeket is szükséges mérlegelni.
•
Erdıtelepítést a tájvédelmi szempontok figyelembevételével, a tájkarakter megırzésének biztosításával javasolt végezni.
1081
2010. NOVEMBER 26. •
A tervezett erdıtelepítések szakszerőségének, valamint a talajra és a környezetre gyakorolt kedvezı hatásának biztosítása érdekében erdıtelepítés csak az erdészeti hatóság által jóváhagyott telepítésikivitelezési terv alapján végezhetı.
•
A nem erdı mővelési ágba sorolt a) természeti területek - természetközeli gyepek, nádasok, mocsarak, vízállásos területek, stb.-, b) védelemre tervezett természeti területek, c) Natura-2000 hálózathoz tartozó természetes élıhelyek, d) a természetvédelmi törvény erejénél fogva védett területek - lápok, földvárak, stb., e) illetve védetté nyilvánított - természetvédelmi, tájvédelmi területek erdısítése általában nem kívánatos, illetve indokoltnak tőnı erdıtelepítési igény esetén csak a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhetı.
•
Az ártereken levı erdıterületek fenntartásánál és tervezésénél figyelembe kell venni a vízgazdálkodási és természetvédelmi érdekeket is, a nem ıshonos fafaj-összetételő erdıállományok átalakítására programot célszerő kidolgozni.
•
Összehangolt támogatási rendszerek alkalmazásával indokolt a megyei erdısítési program megvalósításának elısegítése és befolyásolása az alábbi irányelvek figyelembevételével: a) Az erdısítési program megvalósításához EU-s pénzügyi hozzájárulást javasolt biztosítani. b) A hosszú távú támogatás mértékét a teljes bekerülési összeg figyelembevételével célszerő meghatározni (emelni). c) A célállomány típusonként differenciált támogatási rendszert célszerő kidolgozni és alkalmazni a honos fafajokból álló ültetvények és a természetközeli állományok létrejöttének erıteljes támogatására.
A tényleges új erdıterületek helyét földtulajdonosok határozzák meg.
és nagyságát
a támogatási feltételekhez
alkalmazkodó
2.1.2 Mezıgazdasági térség A mezıgazdasági térségre vonatkozó területrendezési ajánlások: •
Az NKP III.-ban megjelenı intézkedésekkel összhangban Vas megyében is érvényt kell szerezni az alábbi szempontoknak: Az agro-ökológiai adottságokhoz illeszkedı, környezetbarát gazdálkodás alkalmazása (pl. környezetbarát és talajkímélı agrotechnika, vetésforgó, vetésszerkezet, tápanyag-ellátás, öntözés alkalmazása; erózióvédelem; integrált növényvédelem; tarlóégetés elkerülése). Talajvédı gazdálkodás megvalósítása, a talaj-degradációs tényezık megelızése, mérséklése, a talaj vízháztartási képességének javítása (kapcsolódik a környezetbarát mezıgazdasági gyakorlathoz). A tisztított szennyvíz és szennyvíziszapok szakszerő mezıgazdasági felhasználása. Mezıgazdasági üzemek energia-hatékony korszerősítése, megújuló energiaforrások alkalmazása. A termıföld igénybevételével megvalósuló beruházások során a talajvédelmi szabályok betartása (a beruházással, építéssel érintett területek humuszos termırétegének megmentése, illetve a környezı talajok minıségének megóvása).
•
A termıföld rendeltetésétıl eltérı igénybevétel csak a legszükségesebb mértékben és elsısorban a jelenleg beépített területtel határos gyengébb termıhelyi adottságú területeken javasolható. Az átlagosnál jobb adottságú földterület beépítésére szánt területté csak kivételesen indokolt esetben jelölhetı ki, amennyiben a mővelés alóli kivonás közérdekő - a jóváhagyott településfejlesztési koncepcióban támogatott - célt szolgál és arra a funkcióra kevésbé értékes földterület nem áll rendelkezésre.
•
A mezıgazdasági térség terület-felhasználása során - a mindenkori terület potenciálja és a mővelési ág együttes figyelembevételével - ösztönözni kell a gazdaságos árutermelésre alkalmas birtokméretek kialakítását. Törekedni kell a fölaprózott, termesztésre alkalmatlan birtokstruktúra fokozatos felszámolására. Ahol a birtokméret az adott mővelési ághoz viszonyítva megfelelı, és táji, természetvédelmi érdekeket nem sért, lehetıvé kell tenni farmgazdasági területek kijelölését a gazdálkodással való együttlakás lehetıségének biztosítását.
1082
2010. NOVEMBER 26.
•
A termıterületek védelme érdekében külterületen településrendezési tervekben az OTÉK-ban megengedett telekminimumnál nagyságrendileg nagyobb, illetve az ott megengedett beépítési %-nál kisebb értékeket célszerő meghatározni a beépíthetıség feltételeként, továbbá célszerő a kisebb farmgazdasági területek kijelölése helyett a birtokközpontos rendszer ösztönzése a településtervekben
•
A mezıgazdasági térségben elı kell segíteni az agrár-térszerkezetet elınyösen formáló mozaikos védı erdısávok, fasorok telepítését, egyben biztosítani kell a meglévı mezsgyék, erdısávok védelmét. A területeken meg kell akadályozni a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációját.
•
A mezıgazdasági térséghez tartozó területek további felaprózódását a településrendezés eszközeivel is gátolni kell.
•
A mezıgazdasági térség részét képezı kertgazdaság területeken - differenciált külterület-szabályozással, azon belül a helyi sajátosságokhoz illeszkedı terület-felhasználási kategóriák alkalmazásával törekedni kell a terület rendeltetésszerő használatához képest intenzívebb beépítések meggátlására. - Ezért a településrendezési tervek készítése során, a tájkarakter védelme érdekében javasolt az OTÉKban megengedett telekminimumnál nagyobb - irányelvként: hagyományos szılı- és intenzív kertészeti területeknél legalább 1500-3000 m2, nem hagyományos szılı- és gyümölcsös területeknél min 30006000 m2 -, illetve az OTÉK-ban megengedett beépítési %-nál kisebb, max. 1,5%-os értékeket meghatározni a beépíthetıség illetve a beépítés feltételeként. - Amennyiben az OTÉK szerinti általános mezıgazdasági övezetben a mezıgazdálkodás építményigénye birtokközpontban nem biztosítható, a településrendezési tervben megengedhetı a beépítés a legalább 3 ha-t elérı birtok táji-természeti értéket nem képezı részén, max. 0,5%-os, tájbaillı beépítettséggel. Az állattartás, szénatárolás településtervben meghatározandó építményigénye is csak tájba illesztett módon biztosítható, a terület táji-természeti értéket nem képezı részén, max. 0,5%-os beépítettséggel.
•
A mezıgazdasági térséghez tartozó borvidéki és szılıkataszterbe sorolt területeken a beépítés településrendezési tervben megállapítandó feltétele a szılı mővelési ágnak megfelelı területhasználat.
•
A borvidékek szılıterületein és minden szılıkataszterbe sorolt területen a tájhagyományok megırzése mellett figyelemmel kell lenni az ültetvényrekonstrukció során az EU-szabályozás feltételeire.
•
A mezıgazdasági térségbe tartozó magasabb ökológiai, de alacsonyabb termıhelyi értékő mezıgazdasági területek az agrár-környezetvédelmi alapú környezetkímélı területhasználat, az ökogazdálkodás és az erre épülı ökoturizmus és vidékfejlesztés javasolt célterületei, ennek megfelelıen itt kiemelt fejlesztési és rendezési cél a táji változatosság, mozaikosság fenntartása: gyepek - ligetek - erdık, nádasok, nedves - vizes élıhelyek megóvása illetve területi részarányuk növelésének elısegítése.
•
A mezıgazdasági térségben ösztönözni kell az extenzív tájgazdálkodásra alkalmas - jellemzıen több tíz-, vagy néhány száz ha-os - birtokméretek kialakítását, törekedni kell a tájvédelmi szempontok érvényesítésére alkalmatlan fölaprózott birtokstruktúra fokozatos felszámolására. Az intenzív mővelésbıl kivonandó, öko(bio-) és egyéb külterjes mezıgazdálkodásra sem alkalmas területek elsısorban extenzív gyepgazdálkodással, honos fafajokkal történı ligetes fásítással, halastóként vagy egyéb vizes- nedves élıhelyek kialakulására módot adó formában hasznosítandók.
•
A mezıgazdasági térségben elsıdlegesen a táj értékeinek és karakterének megırzését szolgáló tájhasznosítási módjait szükséges támogatni. Ezen belül - a területi adottságok és alkalmasság figyelembevételével - az extenzív rét és legelıgazdálkodás, ár- és hullámtéri gazdálkodás, víztározás halastavak, és többcélú tározók létesítése élvezzen prioritást.
•
A mezıgazdasági térség extenzív tájgazdálkodásra alkalmas területein - az agrár és a környezetvédelmi támogatási formák összehangolt alkalmazásával - ösztönözni kell a szántóterületek arányának csökkentését, a gyep és erdıterületek arányának jelentıs növelését. A vízfolyások menti hullámtéri területeken és a megyei területrendezési tervben ökológiai zöldfolyosóként és magterületként jelzett területeken található szántóterületeket erdısíteni, fásítani, illetve gyepesíteni célszerő. A gyepek -rétek, legelık extenzív fenntartása során elsıdlegesen a hagyományos módszerek - a legeltetés és kaszálás - alkalmazása kívánatos, a természeti - környezeti szempontból érzékeny termıterületeken a mőtrágyázás, vegyszerhasználat kerülendı.
2010. NOVEMBER 26.
1083
•
A mezıgazdasági térség beépítésre szánt területté való minısítése általában nem kívánatos, kivételesen csak abban az esetben, ha a terület természeti-, tájképi értékei nem károsodnak, adottságai is fennmaradnak, továbbá a terület biológiai sokfélesége sem károsodik helyreállíthatatlanul.
•
A mezıgazdasági térségben - a megyei szerkezeti tervben ábrázolt területeken és építményeken túlmenıen új építmény létesítése is csak indokolt esetben, a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül legyen lehetséges.
•
Fáslegelın, nedves réten és lápos-mocsaras területen ill. ezek 500 méteres körzetében a beépítés, burkolatok és vonalas létesítmények építése kerülendı.
•
A mezıgazdasági térségben a táj- és természetvédelmi szempontoknak alárendelten kell elısegíteni az erdısávok, fasorok telepítését, de elsıdlegesen a meglévı mezsgyék, facsoportok, erdısávok védelmét kell biztosítani. A tájfásítás meglevı értékei megırzendık, új fásítás telepítésénél honos fajok alkalmazhatók.
•
A mezıgazdasági mővelésbıl kivett területek gyepesítése, erdısítése, erdısávok, fasorok, mezsgyék kialakítása esetén figyelembe kell venni az egyes növény- és fafajok allergizáló képességét.
•
A térség vízgazdálkodása az ökológiai elvek szerint tartandó fenn. A rendelkezésre álló vízkészlet megırzendı és helyben, lehetıleg többcélúan hasznosítandó, a felszíni vizeket mesterségesen elvezetni, a talajvíz csökkenését eredményezı tevékenységet végezni - vészhelyzetet, illetve potenciális veszélyhelyzetet kivéve - tilos.
•
Az ár-és belvízveszélyes mezıgazdasági területek mővelési ágát és módját úgy kell megválasztani, -szántó és egyéb intenzív mővelés esetén: megváltoztatni - hogy a vízgazdálkodási és a természetvédelmi szempontok prioritása érvényesüljön, e területek - kemikália-, stb.- szennyezıdése kizárható legyen, potenciálisan környezetszennyezı vagy veszélyeztetı létesítmény elhelyezése nem javasolható.
•
A mezıgazdasági térség érzékeny természeti területein illetve extenzív mővelésre alkalmas részein a szántóföldi mővelést a lehetıleg vissza kell szorítani, a fennmaradó szántókon is csak extenzív ökológiai tájgazdálkodási típusú mővelés folytatható: a) a tápanyag-utánpótlást, a vegyszerek használatát minıségében, idıben és mennyiségben korlátozni szükséges, csak mechanikai gyomirtás megengedett; b) a szántókon is tőrni el kell a belvizes foltokat, idıszakos vízállásokat; c) a kialakult táblahatárok mezsgyéit, gyepes, cserjés tábla szegélyeit meg kell ırizni, illetve vissza kell állítani vagy ki kell alakítani a birtokrendezés során.
2.1.3 Vegyes terület-felhasználású térség A megyei területrendezési tervben vegyes terület-felhasználású térség került alkalmazásra: •
az OTrT-ben kijelölt térségekben (a területi lehatárolások pontosításával)
A vegyes terület-felhasználási térségre vonatkozó területrendezési ajánlások: •
A vegyes terület-felhasználású térség által érintett területeken a racionális földhasználat elvének alkalmazásával cél e kedvezıtlen termıhelyi adottságú területek erdı, illetve gyepterületként való használata.
•
A térségben beépítésre szánt területet csak jóváhagyott településfejlesztési koncepció által meghatározott funkcióra, a takarékos területhasználat szempontjai figyelembevételével ajánlott.
•
A vegyes terület-felhasználású térség által érintett területeken is törekedni kell a történetileg kialakult kompakt településszerkezet megırzésére és továbbfejlesztésére. Ennek érdekében új beépítésre szánt területek kijelölésére a kialakult településszerkezethez szervesen kapcsolódó - beépítésre alkalmas területen - kerüljön sor.
•
A vegyes terület-felhasználású térség által érintett területeken települési térségen kívüli - ahhoz szervesen nem kapcsolódó - zöldmezıs beruházások településrendezési tervbe illesztése elıtt területrendezési tanulmányt és stratégiai környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni (a tervezett fejlesztés hatásainak komplex
1084
2010. NOVEMBER 26.
vizsgálatára), ha a tervezett terület-felhasználás kiterjedése meghaladja a 10 hektárt, vagy az egymással funkcionális kapcsolatban lévı, de egymáshoz nem kapcsolódó terület-felhasználások együttes kiterjedése meghaladja a 15 hektárt. •
Szegélyfásítás tervezése indokolt a külterületi szigetszerően megjelenı zöldmezıs beruházások tájba illesztése érdekében. A szegélyfásítás során lehetıség szerint kerülni kell a tájidegen fajok alkalmazását.
2.1.4 Vízgazdálkodási térség A vízgazdálkodási térségre vonatkozó területrendezési ajánlások •
Együttmőködve az ágazattal, a szomszédos megyék érintett térségeivel - vízgyőjtınként - komplex vízgyőjtı-gazdálkodási tervet kell készíteni a 221/2004. (VII.21) Korm. rendelet szerint. A térségi vízgazdálkodás keretében érvényesíteni kell az EU Vízkeret-irányelvében (Water Framework Directive) foglaltakat.
•
A folyóvizek és a part menti területek terület-felhasználásánál és hasznosításánál két prioritást kell párhuzamosan érvényesíteni: - az árvizek biztonságos levezetése (élet- és vagyonvédelem) - valamint a vízmegtartás (ökológiai és turisztikai vízigény biztosítása, árvízcsúcs csökkentı szerep).
•
A települések településrendezési tervében rögzített távlati területhasznosítás figyelembe vételével - a vízgyőjtı szintő térségi komplex vízgyőjtı-gazdálkodási tervhez kapcsolódva - el kell készíteni a települések csapadékvíz elvezetési tervét. Abban le kell határolni a zárt csapadékvíz elvezetéső és a nyílt árkos vízelvezetéső területeket. Meg kell határozni a vízgyőjtık várható távlati terhelését.
•
A többletvíz elvezetése mellett a térségi vízgazdálkodási tervekben foglalkozni kell a vízvisszatartás és hordalékfogás kérdéseivel is, a lehullott csapadék ésszerő hasznosításával.
•
A természetes partvonalak csak kivételesen, a Vízügyi Felügyelıség engedélyével, környezeti hatásvizsgálat alapján változtathatóak meg, a természetes vízfelületek pedig nem csökkenthetık.
•
A folyókat, élıvizeket övezı ökológiai, illetve zöldfolyosó hálózatok megtartása és fejlesztése (rehabilitációja) kiemelt feladat. Az ehhez szükséges területeket a településrendezési tervek területfelhasználást meghatározó szerkezeti és szabályozási munkarészeiben biztosítani kell, az ajánlott besorolás lehet vízgazdálkodási, mezıgazdasági vagy erdıterület. A vízgazdálkodási térségben támogatni szükséges a mellékág-rehabilitációs, vizes élıhely rekonstrukciós törekvéseket.
•
A településrendezési tervekben az építésügyi elıírások megfogalmazása során körültekintı szabályozás indokolt e területek „elépítésének” megakadályozása és a környezetszennyezés mérséklése érdekében.
•
A környezeti terhelés mérséklése érdekében szükséges kijelölni a vízparti táborozásra alkalmas helyeket, ott biztosítani a zavarásmentes tartózkodáshoz szükséges szolgáltatásokat (WC, hulladéktárolás és elszállítás, hajókivételi lehetıség, kijelölt tisztálkodó-helyek és fızıhelyek, tőzifa vételezési lehetıségek, stb.)
•
A feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni „az árvíz megelızés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlata” (Best practices on flood prevention, protection and migitation) európai dokumentumát,
•
Érvényesíteni kell a teret a folyónak elvet.
•
Gondoskodni kell az élet- és vagyonvédelem további biztosításáról a differenciált kockázatvállalás elve alapján.
2.1.5 Települési térség E kategórián belül a megyei területrendezési terv két kategóriát alkalmaz és határol le az alábbiak szerint:
2010. NOVEMBER 26.
1085
Tekintettel arra, hogy a belterületi laksőrőség a megye városai többségében is alacsonyabb, mint a definícióban rögzített 15 fı/ha, a városi rangú települések települési területei - a jogi státusznak megfelelı - „városias települési térség”-ként kerültek ábrázolásra. A települési térségre vonatkozó területrendezési ajánlások: •
Az NKP III.-ban megjelenı intézkedésekkel összhangban Vas megyében is érvényt kell szerezni az alábbi szempontoknak: Barnamezıs területek felhasználása. Zöldfelület kataszter létrehozása. A települések talajának védelme. A helyi zaj- és rezgésvédelemi szempontból csendes övezet, illetve fokozottan védett terület kijelölése. A települések fejlesztési-rendezési tervezésénél fokozott figyelem a földtani adottságokra, a felszínmozgásokkal való veszélyeztetettségre. Az igénybevételre kerülı biológiailag aktív felületek magas biológiai aktivitású területek létesítésével történı területi pótlása. Infrastruktúra-fejlesztés a környezeti szempontok figyelembe vételével. A települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezését biztosító elıkezelı és fogadó létesítmények kialakítása.
•
A településrendezési tervekben - a területhasználat és a beépítés jellemzıinek figyelembevételével - fokozott figyelmet kell fordítani a települési karakternek és a tervben támogatni kívánt funkcionális célnak egyaránt megfelelı terület-felhasználási kategóriák megválasztására és a kategóriákhoz tartozó területhasználati, építési és környezethasználati szabályok differenciált meghatározására.
•
A településrendezési tervek készítése során fokozott figyelmet kell fordítani a településszerkezet javítását szolgáló tervezési megoldások alkalmazására, de a kulturális örökség és a természeti környezet szempontjából érzékeny területeken el kell kerülni a településrészek hagyományos szerkezetének és jellegének megváltoztatását.
•
A települési területek alakítása, bıvítése során - a sokoldalúan vizsgálandó területi alkalmasságon túlmenıen - figyelembe kell venni a tájszerkezeti, településszerkezeti szempontokat is.
•
Törekedni kell a tagolt települési szerkezet kialakítására. A térszerkezet tagolásának egyik legfontosabb eszköze (a térségi zöldhálózatok rendszerébe illeszkedı) települési zöldfelületi rendszer kialakítása, a meglévı zöldterületek megırzése, a táji környezetet is figyelembe vevı méretezéssel új funkcionális zöldterületek tervezése, a zöldterületi (és zöldfelületi) egységek funkcionális és ökológiai hálózatot képezı rendszerbe szervezése, a települési szegélyek megfelelı kialakítása.
•
A települési területeken a településszerkezet alakításával, a helyi építési szabályozással segíteni kell a lakó és intézményi funkciókat zavaró tevékenységek megszüntetését, újabb zavaró tevékenységek távoltartását elısegítı országos hatókörő szabályok érvényesülését.
•
A települési térségekben törekedni kell a történetileg kialakult kompakt településszerkezet megırzésére és továbbfejlesztésére. Ennek érdekében új beépítésre szánt területek kijelölésére a kialakult településszerkezethez szervesen kapcsolódó - beépítésre alkalmas területen - kerüljön sor.
•
Városi települési térségekben preferálni indokolt a meglévı lakóterületek intenzívebb hasznosítását.
•
Elsısorban a városi települési térségekben javasolt a zöldterületek és zöldfelületek kiterjedésének növelése, az alulhasznosított területek biológiai aktivitásának növelése. Minden települési térségben indokolt azonban olyan közterület-szabályozás érvényesítése, amely a közlekedés biztosításán és a közmővek elvezetésének biztosításán túl lehetıvé teszi legalább egyoldali fasor telepítését is.
•
A települések beépítésre szánt területei és a mellettük meglévı - vagy tervezett - fıutak, elkerülı utak között - a zaj- és rezgés, illetve a közlekedésbıl eredı légszennyezés elleni védelemre is alkalmas - védı, takaró zöldsávok létesítése indokolt. A lakó és a gazdasági funkciójú területek között a környezetvédelmi és településesztétikai követelmények együttes teljesítése érdekében védı takaró zöldsávok tervezése indokolt.
1086
2010. NOVEMBER 26.
•
A hagyományosan vidéki települési térségekben meg kell elızni a települési területek olyan mértékő sőrítését (a területhasználat és a beépítés intenzitásának túlzott növelését), amely kedvezıtlen irányba befolyásolja a lakókörnyezet és a környezetminıség alakulását, és rontja a falusias életmód feltételeit.
•
A beépítésre nem szánt területek beépítésre szánt területté való átminısítése és tényleges igénybevétele során követelmény, hogy bebizonyosodjon: adott településben a jóváhagyott településfejlesztési koncepcióban elıirányzott funkció elhelyezésére sem a beépített (mőszakilag már korábban igénybe vett) területek helyreállításával (rehabilitálásával), sem a jóváhagyott településrendezési tervekben a beépítésre szánt területként szabályozott területek hasznosításával nincs lehetıség.
•
Törekedni kell a funkcióját vesztett, üres létesítmények (és területeik) újrahasznosítására.
•
A települési térség igénybevételének és bıvítésének fontos kritériuma, hogy az csak mőszaki infrastruktúra kialakításának biztosítása esetén lehetséges, sıt egyáltalán nem lehetséges, ha az a települések területén az a megyei ökológiai hálózathoz tartozó területet érint, vagy az összefüggı erdıterületeket csökkentené.
•
A (volt zártkerti) kertgazdasági területek beépítésre szánt területté való átminısítése akkor támogatható, ha adott területen a tervezett funkcióhoz nélkülözhetetlen közterületek kialakíthatók, a közmővek elhelyezhetık, és a funkcióhoz tartozó telekméretek és telekgeometria az OTÉK követelményeivel összhangban a területtulajdonosok önkéntes elhatározásával és költségviselésével megteremthetı. Lakó funkcióra fentieken túl akkor javasolható a terület átminısítése, ha a humán infrastruktúra és a közszolgáltatások is biztosíthatók.
•
A települések beépített területei még az agglomerálódó térségekben sem épüljenek össze. A települési identitás megırzése és erısítése, a strukturált területhasználat és a zöldfolyosók folyamatosságának biztosítása érdekében indokolt a települési beépítésre szánt területei között minimum 200 méter széles beépítésre nem szánt mezı vagy erdıgazdasági terület, vagy zöldterület kijelölése.
•
A települési térségen kívüli - ahhoz szervesen nem kapcsolódó - zöldmezıs beruházások településrendezési tervbe illesztése elıtt területrendezési tanulmányt és stratégiai környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni (a tervezett fejlesztés hatásainak komplex vizsgálatára), ha a tervezett terület-felhasználás kiterjedése meghaladja a 10 hektárt, vagy az egymással funkcionális kapcsolatban lévı, de egymáshoz nem kapcsolódó terület-felhasználások együttes kiterjedése meghaladja a 15 hektárt.
•
Takaró- illetve szegélyfásítás tervezése indokolt a külterületi szigetszerően megjelenı zöldmezıs beruházások tájba illesztése érdekében.
•
Az egymáshoz láncszerően kapcsolódó hagyományos településstruktúrájukat ırzı települések közé nem javasolt nagy, összefüggı lakóterületek kijelölése.
2.1.6 Építmények által igénybe vett térség •
Az építmények által igénybe vett térség területén elsısorban a gyengébb termıképességő talajok igénybevételével kell megvalósítani a fejlesztéseket, a természetvédelem érdekeinek szem elıtt tartásával.
2.1.7 A közlekedési hálózatok fejlesztésére vonatkozó megyei feladatok, irányelvek •
A megye jelenlegi hátrányos helyzetét kiküszöbölendı törekedni kell a megyét érintı, tervezett országos gyorsforgalmi utak minél hamarabb történı megépítésére.
•
A szomszédos Ausztriával és Szlovéniával való intenzívebb együttélés érdekében az elvágott, felszámolt útkapcsolatok minél teljesebb - az utóbbi évtizedek településfejlıdési hatásainak figyelembevételével történı - visszaállítására kell törekedni.
•
Szorgalmazni kell a községek jobb ellátását, a lakosság színvonalasabb kiszolgálását elısegítı, hiányzó településközi úthálózati elemek fokozatos kiépítését. A kiépítés módját (vonalvezetés, keresztmetszeti kialakítás és burkolatminıség) az útszakasz hálózatban betöltött szerepe és az út természeti környezetének figyelembevétele alapján minden esetben egyedileg kell meghatározni.
2010. NOVEMBER 26. •
1087
A Szombathelytıl K-re tervezett új repülıtér fejlesztésével és a gyorsforgalmi hálózat kiépítésével ki kell alakítani a térség új logisztikai rendszerét, amelynek elısegítésére Szombathelyen, illetve a tervezett repülıtérhez kapcsolódóan a mőködés szempontjából optimális, jól meghatározott helyen logisztikai központot kell létrehozni és mőködtetni.
2.1.8 Az energiaközmőveket érintı szabályozási, illetve tervezési irányelvek •
Az energiaközmővek szabályozása kettıs célú, egyrészt szabályozni kell a meglevı és tervezett, föld feletti és alatti (távlatban szükséges) hálózatok és létesítmények területigényét, valamint a védelmüket biztosító biztonsági övezeteket. Másrészt szabályozni kell az esztétikai követelmények, a tájkép és a település arculat javítását szolgáló hálózatok és létesítmények megjelenési formáját.
•
Az energiaközmő hálózatok és létesítmények területigényének, kapcsolódó biztonsági övezetének szabályozása az ágazati szabványok és elıírásoknak megfelelıen egyértelmően szabályozhatók. Új szabályozási feladat a közmőellátást szolgáló hálózatok és létesítmények fektetési formájának szabályozása. Az ország, ezen belül Vas megye gazdasági életében fontos gazdasági ágazattá váló idegenforgalom fejlesztési igénye a környezeti állapot jelentıs javítása. A környezeti állapot javítását szolgálja a látvány, településkép, tájkép javítása is. Nagyon fontos az arculatformálás.
•
Az energiaellátó hálózatok és létesítmények telepítését, fektetési módját rendelettel szabályozni csak a terület- illetve településrendezési tervek segítségével lehet. A privatizáció, az üzleti érdek a szolgáltatót az egyéb szempontok figyelmen kívüli hagyásra ösztökéli. A területrendezési tervek szabályozásán keresztül lehet érvényesíteni a települések, s egyben a megye érdekeit.
•
A mőszaki feltételek 0,4-120 kV-os hálózatig bezárólag (a 120 kV-os hálózat is!) lehetıvé teszik a vezetékek oszlopokra történı telepítése helyett indokolt környezetben a földalatti telepítést. A tájképi, településképi védelem érdekében a vezetékek földalatti elhelyezése növény-fa telepítése számára területet szabadít fel, amely nemcsak a látványjavítást szolgálja, hanem biológiailag is javítja a környezeti állapotot.
2.1.9 Az elektronikus hírközlési hálózatokat, létesítményeket érintı szabályozási irányelvek •
Az elektronikus hírközlési hálózatok és létesítmények szabályozása kettıs célú, egyrészt szabályozni kell a meglevı és tervezett hálózatok és létesítmények területigényét, valamint a védelmüket biztosító biztonsági övezeteket. Másrészt szabályozni kell a hálózatok és létesítmények megjelenési formáját az esztétikai követelmények, a tájkép védelem és a település arculat javítása érdekében.
•
A helyfoglalási igényeket szabályozni az ágazati elıírások alapján egyértelmően lehet, de a hely kijelölését, az elhelyezés módját terület szabályozási feladatnak kell tekinteni. A megye gazdasági életében fontos gazdasági ágazattá váló idegenforgalom fejlesztési igénye a környezeti állapot jelentıs javítása. A környezeti állapot javítását szolgálja a látvány, településkép, tájkép javítása is. Nagyon fontos az arculatformálás.
•
Ezen hálózatok és létesítmények telepítését, fektetési módját rendelettel szabályozni csak a terület- illetve településrendezési tervek segítségével lehet. A területrendezési tervekben, a megyei területrendezési tervben rögzített elıírásokkal biztosítani lehet a településrendezési tervekben való továbbvezetést, s így érvényt lehet szerezni a település, a megye érdekeinek is.
•
A vezetékes elektronikus hírközlési hálózat elhelyezése a településrendezési tervben rendezhetı, a vezeték nélküli hírközlési (távközlési és mősorszórási) hálózatok, létesítmények közül az antennatelepítés szabályozása igényel irányelvi ajánlást.
•
Tudomásul véve, hogy a jó minıségő vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz megfelelı sőrőségben és magasságban antennák elhelyezése szükséges, ezek megjelenése azonban nem ronthatja a település arculatát. Elfogadva, a mai mőszaki ismeretek alapján, a telepítés szükségszerőségét, a városkép védelme és a társadalmi környezet kedvezıbb fogadókészsége érdekében törekedni kell, hogy az elhelyezésre kerülı antennák: 1. lehetıleg ne önálló tartószerkezettel épüljenek, 2. lehetıleg épület, építmény (torony, kémény, stb) tetejére, minél kisebb láthatósággal kerüljön elhelyezésre, 3. különbözı szolgáltatók létesítményei csoportosítva kerüljenek elhelyezésre,
2010. NOVEMBER 26.
1088
4. 5.
6. 7. 8. 9.
a már meglevı létesítmény közelébe, újabb létesítményt elhelyezni szándékozó szolgáltató, az antennáját a meglevı szolgáltató tartószerkezetére szerelje, tekintettel a 3G-s rendszer legkedvezıbb 5-600 m-es raszterrel igényelt elhelyezhetıségére, ez egyben azt is jelzi, hogy ennél közelebb új telepítési szándék nehezen támogatható. A raszteron belüli szolgáltató közelébe újabb szolgáltató jelentkezne, arra csak a már ott mőködı szolgáltatóval közös helyre való telepítés támogatható, lehetıleg a lakóterületi övezeteket kerülje ki, a természetvédelmi és egyéb védettségő területeket tartsa tiszteletbe, városrendezési szempontból kedvezıbb, ha a telepítési hely bérelt és nem tulajdonba vett telekre történik, mőemlék épületen, építményen csak a Mőemlék Felügyelıség támogatása esetén helyezhetı el.
2.1.10 Vízellátásra vonatkozó szabályozási, illetve tervezési irányelvek •
A települések beépített és beépítésre szánt területén a vezetékes vízellátottságát teljes körővé kell tenni.
•
A közüzemi ivó- és tüzivíz ellátási igény távlati kielégítése érdekében a meglevı bázisok, az elosztóhálózatok és hálózati létesítmények, mőtárgyak folyamatos karbantartása, elavult, elhasználódott vezetékek, berendezések rekonstrukciója szükséges.
•
Az un. egykutas települések, forráson alapuló vízbázisú települések, a szigetszerően egyedi helyi ellátással rendelkezı települések regionális hálózati rendszerhez való csatlakozási lehetıségét legalább tervezési szinten elı kell készíteni.
•
A túl hosszú hálózattal csatlakozó települések több-oldali térségi, regionális összekötésének megoldási lehetıségét is vizsgálni kell.
•
A vízbázisok védelmét szolgáló és még meg nem állapított hidrogeológiai védıterületek kijelölését és annak jogi rendezését meg kell oldani.
•
A meglevı és tartalék vízbázisok védelmét szolgáló hidrogeológiai védıterületeken belül a 123/1997 (VII.18.) Korm. rend-ben rögzített elıírásokat érvényesíteni kell.
•
A termelt vizek vízkezelését úgy kell megoldani, hogy az elıírások szerinti vízminıségi elvárások (arzén, nitrát, ammóniatartalomra vonatkozóan is) biztosíthatók legyenek.
•
Regionális hálózati rendszerhez kell csatlakoztatni azokat a településeket, amelyeken a helyi vízbázis vízkezelésének megoldásával sem tudják az elıírásoknak megfelelı vízminıséget biztosítani.
2.1.11 Szennyvízelvezetésre, kezelésre vonatkozó tervezési irányelvek •
A még közcsatorna hálózattal nem rendelkezı település közcsatornázásának és szennyvizeinek kezelési megoldására elı kell készülni, legalább a vízjogi létesítési engedély beszerzése és 2 évenkénti meghosszabbítása vagy módosítása szükséges (még, ha a gazdasági realitás alapján a megvalósításra csak nagyobb távlatban kerülhet is sor).
•
Az 500 fı alatti településeknél (ahol a szennyvíz közcsatornás összegyőjtése és tisztító telepen történı kezelésének megoldása csak nagyobb távlatban várható) az egyéni kezdeményezéső helyi szakszerő szennyvízpótló berendezések, egyedi kisberendezések alkalmazását, ha azt az ÁNTSZ, az illetékes hatóság is engedélyezi, támogatni kell. Ha környezetvédelmi, egészségvédelmi, vízvédelmi, topográfiai okokból helyi megoldás nem alkalmazható, akkor zárt győjtımedencék létesítését kell elıírni, amelynek víztömörségét ellenırizni kell. Zárt győjtımedence csak ott létesíthetı, amelynek szükséges ürítése mindenkor (őrítési gyakorisági igény figyelembe vételével) biztonsággal megoldható.
•
A külterületeken, illetve a beépítésre nem szánt területeken keletkezı szennyvizek győjtésérıl és kezelésérıl a települések helyi építési szabályzatának kell rendelkeznie.
•
A tisztítási technológiák meghatározásánál figyelembe kell venni a befogadóra vonatkozó elıírásokat is.
2010. NOVEMBER 26.
1089
•
A létesítendı tisztítótelepek technológiáját, mőszaki megvalósítását úgy kell megválasztani, hogy annak védıtávolság igénye nem érinthet olyan távlati fejlesztésre szánt területet sem, amelyet a tisztítótelep védıtávolságán belül nem szabad elhelyezni.
•
A települések szennyvíztisztító telepére csak olyan kommunális és ipari elıkezelt szennyvíz vezethetı, amely a szennyvíziszap utóhasznosítási lehetıségét nem akadályozza meg.
2.1.12 Felszíni vizek, csapadékvíz elvezetésre vonatkozó tervezési irányelv •
A települések településrendezési tervében rögzített távlati területhasznosítás figyelembe vételével el kell készíteni a település vízgyőjtıkre kitekintı csapadékvíz elvezetési tervét. Abban le kell határolni a zárt csapadékvíz elvezetéső és a nyílt árkos vízelvezetéső területeket. Meg kell határozni a vízgyőjtık várható távlati terhelését.
•
A vízgyőjtık vízminıség védelme érdekében az élıvízbe vezetés elıtt hordalékfogó mőtárgyak elhelyezését elı kell írni.
•
A vízgyőjtı rendszert, az ahhoz tartozó állandó, vagy idıszakos vízfolyásokat, patakokat, árkokat, vízmosásokat, tavakat stb. vízgazdálkodási területnek kell tekinteni, annak medrét változtatni, vagy bármilyen tevékenységgel érinteni csak vízjogi engedély alapján lehet.
•
A vizek partján annak meder karbantartására szabad sávot kell biztosítani a kezelıje számára. Nagyobb folyók mentén, tavak körül 10 m, patakok partján 6 m, árkok mentén 3 m-es sávot kell szabadon hagyni.
2.1.13 Árvíz-, belvízvédelemre vonatkozó tervezési irányelv •
A vízfolyások, tavak mentén árvízvédelemre, valamint mederkarbantartásra az elsırendő védvonal lábától, illetve a magas part-éltıl 10 m-es sávot szabadon kell hagyni. Patakok mentén 6 m-es sávot kell mederkarbantartásra szabadon hagyni.
•
Az elsırendő árvízi védvonal és a folyó medre közötti hullámtéri területre a Kormányrendeletben rögzített elıírásokat be kell tartani.
•
Veszélyeztetett településeknél a csapadék-vízelvezetés tervezésénél figyelembe kell venni a záportározási lehetıségeket.
•
A vízfolyások, patakok, tavak, további egyéb idıszakosan, vagy állandóan vízjárta területeket, amelyek a földhivatali térképen vízgazdálkodási területekként rögzítettek, mindaddig vízgazdálkodási területnek kell tekinteni, amíg annak módosítására vízjogi üzemeltetési engedély nem ad lehetıséget.
•
Tartósan, idıszakosan vízállásos, belvízzel veszélyeztetett, mélyfekvéső terület hasznosítási javaslatánál a vizes adottságot figyelembe kell venni, a belvíz veszélyeztetett területen csak olyan tevékenységet, fejlesztést szabad engedélyezni, amelyben az idınkénti, vagy tartósabb vízállás kárt nem okoz, ettıl eltérı igény esetén a belvízmentesítést – a belvíz elvezetı mővek jogerıs vízjogi engedély alapján történı kiépítésével és üzemeltetésével meg kell oldani.
•
A vizes adottságok és lehetıségek idegenforgalmi célú (üdülés, sportolás, szabad idı eltöltés) hasznosítását elıtérbe kell helyezni, vízpartok rendezésével, fokozottabb mederkarbantartással, vízfolyások revitalizációjával, tározó tavak létesítésével.
•
Élıvizek vízminıség védelmét biztosító beavatkozási igények településrendezési tervekben való továbbvezetésének a biztosítása (hordalékfogók, olajfogók telepítése, stb).
2010. NOVEMBER 26.
1090
2.1.14 Tervezett térségi jelentıségő belvíztározók (záportározók) a megye területén Az 1 millió m3-nél nagyobb tározási lehetıségeket a Megyei Közgyőlési rendelet melléklete tartalmazza. Az 1 millió m3 alatti tározók Vas megye területén az alábbiak:
Tervezett tározó neve İriszentpéteri Kisrákosi Petımihályfai Zalavégi Haraszti-völgyi Tömördi Boldogasszony Ólmodi Váti Jáki Szarvaskendi Kondorfai Rábagyarmati Orfalui
Kezelıje İrségi VTT NYDVIZIG NYDVIZIG NYDVIZIG ZVGT NYDVIZIG HKVT HKVT NYDVIZIG NYDVIZIG İrségi VTT İrségi VTT İrségi VTT İrségi VTT
Helye - település İriszentpéter, Nagyrákos Kisrákos, Szaknyér Petımihályfa, Andrásfa, Telkes Zalavég, Bérbaltavár Szentgyörgyvölgy, Gödörháza Tömörd Csepreg Ólmod Vát Ják Szarvaskend Kondorfa Rábagyarmat Orfalu
Felszíne [ha] 13,9 24,5 36,3 30,6 7,1 22,3 21,6 13,5 24,8 32,9 11,5 14,6 14,1 7,3
Térfogata ezer [m3] 417 764 800 758 106 830 455 405 485 658 415 263 494 218
2.1.15 A környezet védelmével kapcsolatos megyei irányelvek, ajánlások Általános elvek 1.
A településrendezési tervekben indokolt a be nem épített területeket beépítésre nem szánt területfelhasználási egységekként szabályozni.
2.
A nagy környezeti érzékenységő - lehatárolható - területekre a településrendezési tervek szabályainak kidolgozásánál meghatározott területhasználati szabályokat kell érvényesíteni.
3.
Az építésügyi elıírások megfogalmazása terén az eddigieknél körültekintıbb szabályozás szükséges a nagy környezeti érzékenységő területeken a területek beépítésének megakadályozása és a környezetszennyezés mérséklése érdekében.
Levegıvédelem 1.
A környezeti levegı jelenleg jellemzıen jó minıségét védeni kell. A jogszabályi elıírásokra támaszkodva biztosítani kell, hogy a védendı lakó- és természeti környezetet zavaró új, ténylegesen illetve potenciálisan légszennyezı források létesítésére ne kerüljön sor.
2.
A védendı lakó- és természeti környezetet zavaró létesítményeknél szükség esetén a tevékenység felfüggesztésével gondoskodni kell arról, hogy a megyei területrendezési tervben meghatározott térségi terület-felhasználás, infrastruktúra hálózat, az övezeti szabályozás maradéktalanul szolgálhassa az ember és a természeti környezetet adó élıvilág egészséges életterét.
3.
Szentgotthárd városban immissziómérı állomás telepítése javasolt.
Víz- és talajvédelem, szennyvízkezelés 1.
A felszín alatti vizek minıségvédelme szempontjából kiemelten érzékeny és érzékeny meghatározású települések területén a tényleges és potenciális talajszennyezı forrásokat föl kell számolni. Az érzékeny területeket mentesíteni kell a talajba szakszerőtlenül és ellenırizetlenül kerülı szennyvizektıl, ennek
2010. NOVEMBER 26.
1091
érdekében a - helyben megoldást jelentı - környezetkímélı szennyvíz-ártalmatlanítási eljárás alkalmazásának feltételeit biztosítani kell. 2.
A folyékony települési hulladékok korszerő, környezetkímélı kezelését az adottságoktól függıen differenciáltan kell megoldani. A szennyvízcsatorna-hálózattal racionálisan elérhetı településrészeken keletkezı folyékony települési hulladékok ártalmatlanítása - messzemenıen figyelembe véve a környezetvédelmi és gazdaságossági érdekeket, hatékonyságot - részben térségi szennyvíztisztító telepeken, részben helyi egyedi szennyvíz-kezelı kislétesítményben történhet.
3.
Az egyedi szennyvíz-kezelés tiltása esetén a racionálisan nem csatornázható területeken a szennyvíz zárt rendszerő győjtését kell elıírni, a zárt győjtımedencék vízzáróságát fokozott körültekintéssel kell ellenırizni. Zárt győjtımedence csak ott létesíthetı, amelynek szükséges ürítése mindenkor (ürítési gyakorisági igény figyelembe vételével) biztonsággal megoldható.
4.
A közcsatorna hálózattal még nem rendelkezı valamennyi település közcsatornázásának és szennyvizeinek kezelési megoldására legalább a vízjogi létesítési engedély beszerzése szükséges, a gazdasági támogatás elnyeréséhez szükséges pályázati feltételek teljesíthetısége érdekében.
5.
A szennyvizek kezelése és ártalommentes elhelyezése érdekében győjtött folyékony települési hulladékok, szennyvíz ártalmatlanítására részben a szennyvíztisztítókon elıkezelı-fogadó mőveket szükséges kialakítani, részben a talajerı-utánpótlást jól hasznosító klasszikus mezıgazdasági mőveléső területeket lehet kijelölni.
6.
A már közcsatorna hálózattal rendelkezı települések beépített és beépítésre szánt területein keletkezı szennyvizeket közcsatorna hálózattal kötelezı összegyőjteni, és szennyvíztisztító telepen megtisztítani.
7.
A kommunális szennyvíztisztítókon keletkezı szennyvíziszapnak - a jogszabályi elıírások figyelembe vétele mellett történı - szakszerő hasznosítása távlatban is támogatható környezetvédelmi irányelv.
8.
A létesítendı tisztítótelepek technológiáját, mőszaki megvalósítását úgy kell megválasztani, hogy annak védıtávolság igénye nem érinthet sem meglévı, sem olyan távlati fejlesztésre szánt területet sem, amelyet a tisztítótelep védıtávolságán belül nem szabad elhelyezni.
9.
A települések szennyvíztisztító telepére csak olyan kommunális és ipari elıkezelt szennyvíz vezethetı, amely a szennyvíziszap utóhasznosítási lehetıségét nem akadályozza meg.
Zaj- és rezgés elleni védelem 1.
A nagy forgalmú országos fıutak tervezett nyomvonalain várható közúti forgalom zaj- és rezgésterhelése sem a védendı épített, sem a védendı természeti környezetet nem zavarhatja. A kialakult területhasználatból eredı környezeti konfliktusok - zaj- és rezgésterhelés, légszennyezés - megoldása ágazati, megyei és települési szinten összehangolt és támogatott intézkedési tervek alapján lehetséges.
Hulladékgazdálkodás 1.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tartalmához illeszkedıen ki kell dolgozni Vas megye Hulladékgazdálkodási Tervét is, és a hulladékgazdálkodási helyzet javítása érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tenni.
2.
Az EU- ill. az egyéb nemzetközi irányelveknek megfelelıen a megye hulladékgazdálkodási tervében is nagy hangsúlyt kívánatos adni azoknak a fejlesztéseknek, intézkedéseknek, amelyek • elısegítik a keletkezı hulladékok mennyiségének csökkenését, • a szelektív hulladékgyőjtés és kezelés rendszerének általánossá válását szolgálják, • a szelektíven győjtött és/vagy válogatott hulladékok újrahasznosítását lehetıvé teszik.
3.
A meglévı hulladéklerakó telepek mellett, vagy azok bıvítéseként a korszerő hulladékgazdálkodáshoz szükséges egyéb hulladékkezelı létesítmények (pl. hulladékválogató, kompaktor, komposztáló, lakossági hulladékudvar) letelepítése ill. mőködtetése is szükséges.
2010. NOVEMBER 26.
1092
4.
A „Térségi hulladéklerakó-hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetébe” a megyei területrendezési tervben kijelölhetı azon területek tartoznak, amelyek a védendı terület-felhasználású területeken (erdı, kiváló termıhelyi adottságú szántó-, szılı- és gyümölcsös területek) és a térségi védelmi övezeteken kívül vannak.
5.
Új térségi lerakóhely csak a „Térségi hulladéklerakó-hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetében” helyezhetı el, és az elhelyezés csak a külön jogszabályokban meghatározott területalkalmassági vizsgálatok (környezeti hatásvizsgálatok: elızetes-, részletes környezeti hatástanulmány), valamint az országos, a regionális és az elıbbiekkel összhangban készítendı megyei hulladékgazdálkodási tervek alapján történhet.
6.
A térségi hulladéklerakókat, illetve hulladékgyőjtı rendszereket fokozatosan föl kell készíteni a szelektív hulladékgyőjtésre, -kezelésre és annak újrahasznosítására.
7.
Szombathely-Újperint felhagyott hulladéklerakó és a veszélyes hulladékégetı telephelye rekultivációjának mielıbbi elvégzése indokolt.
8.
A lakosságnál keletkezı különleges bánásmódot igénylı hulladékok szelektív győjtésére, kezelésére a megye nagyobb lélekszámú településeiben, illetve a térségi hulladéklerakókhoz kapcsolódva - a kıszegi, szombathelyi, vasvári, sárvári és celldömölki hulladékudvarokon felül - újabb hulladékudvarok létesítése szükséges.
2.2 A megyei övezetekre vonatkozó irányelvek és ajánlások A tervmódosítás során törlésre javasolt, illetve átnevezendı térségi övezetek, valamint bevezetésre kerülı új egyedi övezetek: A megszőnı vagy átnevezésre kerülı övezet hatályos megyei TrT szerinti elnevezése: Védett természeti terület övezete Védett természeti terület védıövezete Természeti terület övezete Ökológiai (zöld) folyosó övezete Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete Csúszásveszélyes terület övezete -------A kulturális örökség védelme szempontjából kiemelten kezelendı terület övezete Egyéb érzékeny természeti terület övezete Kertgazdasági jellegő (volt zártkerti, szılı, gyümölcsös) terület övezete
Helyébe lépı övezet (OTrT szerinti megnevezéssel), ill. új megyei övezetek: Országos ökológiai hálózat övezetei: magterület-, ökológiai folyosó-, pufferterület övezetei -Földtani veszélyforrás területének övezete Kiváló termıhelyi adottságú szántóterületek Mezıgazdálkodásra másodlagosan alkalmas (közepes termıhelyi adottságú) mezıgazdasági területek övezete Kiváló termıhelyi adottságú erdıterületek Erdıtelepítésre alkalmas terület övezete Erdıtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület Együtt tervezhetı térség övezete Nagyvízi meder övezete Történeti települési terület övezete ---
A megalapozó vizsgálatok eredményeinek értékelése alapján Széleróziónak kitett terület övezete Vas megyében nem kerül lehatárolára. A HM adatszolgáltatása értelmében Vas megyében a Kiemelt fontosságú meglévı honvédelmi terület övezete nem került lehatárolásra.
2010. NOVEMBER 26.
1093
Fentiek, valamint a kötelezı tartalmi követelmények és az OTrT figyelembe vételével Vas megye területrendezési terve az alábbi övezetekre fogalmaz meg irányelveket és ajánlásokat: • Magterület övezete • Ökológiai folyosó övezete • Pufferterület övezete • Kiváló termıhelyi adottságú szántóterületek • Mezıgazdasági mővelésre másodlagosan alkalmas terület • Kiváló termıhelyi adottságú erdıterületek • Erdıtelepítésre alkalmas területek • Erdıtelepítésre másodlagosan alkalmas terület • Országos jelentıségő tájképvédelmi terület • Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület • Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete • Történeti települési terület • Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület • Felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területe • Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület • Együtt tervezhetı térségek övezete • Rendszeresen belvízjárta terület • Nagyvízi meder területe • Földtani veszélyforrás területe • Vízeróziónak kitett terület • Szélerımő elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület 1. Az országos ökológiai hálózat övezetei: a) magterület- b) ökológiai folyosó- c) pufferterület övezete Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelıen az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen mőtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetık el, és a táj jellegét kedvezıtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhetı. Magasépítmények2 elhelyezése kerülendı, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhetı. Az ökológiai hálózat mezıgazdasági mővelés alatt álló területein csak környezetkímélı extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén mőveléság-változtatás - mővelés alól kivonás és a mővelés alól kivett terület újrahasznosítása - csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges. a) Magterület övezete 1.
Az övezet által érintett települések szabályozási tervében az elıírásokat a magterületen lévı védett természeti területek kezelési tervében foglaltakkal összhangban szükséges meghatározni. Védett természeti területen kerülendı távközlési, energetikai, vagy más célú magasépítmény, potenciálisan környezetszennyezı létesítmény; így különösen hulladéklerakó, szennyvíziszap-tározó, hígtrágya-tározó létesítése. A meglévı potenciálisan szennyezı létesítmények, üzemelı külszíni bányák mőködése csak a természetvédelmi érdekeknek alárendelten, a természeti és táji értékek sérelme nélkül történhet. Ökológiai magterületen, védett természeti területen új építmény létesítése kizárólag a természetvédelmi célokkal összhangban, a természeti és tájképi értékek veszélyeztetése nélkül javasolható.
2.
Azokon a településeken, ahol a település belterülete is védett, ill. a belterületet védett külterület veszi körül, a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény szerint a védett természeti terület a természetvédelmi hatóság engedélyével beépítésre szánt területté minısíthetı. A kijelölés feltételeként célszerő elıirányozni, hogy az a jelenlegi belterülethez kapcsolódva, annak legfeljebb 20%-át teheti ki, erdı vagy más természetes, ill. természetközeli élıhely igénybevétele nélkül. Ezen irányelvek érvényesítése érdekében a magterület övezete tekintetében - az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a magterület megyei övezetre vonatkozó övezeti szabályok mellett - a következı ajánlásoknak is érvényt kell szerezni: • a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg,
2
Magasépítmények alatt értjük a továbbiakban a 10 m-t meghaladó építménymagasságú építményeket
2010. NOVEMBER 26.
1094
• • • • • • • •
mővelési ág változtatás csak extenzívebb (természetszerő) irányba engedélyezhetı; a tájkép- és látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során érvényesíteni kell; közlekedési építmények a tájba illesztve, a terepi adottságokhoz alkalmazkodva helyezhetık el; a beépítésre szánt területek növelése és fejlesztése a tájkarakter erısítésével, a történeti tájszerkezet és a tájképi adottságok megırzésével, történhet; egyéb új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szimbolikus építményként (emlékmő, kegyhely, stb.) helyezhetı el; minden új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományoknak megfelelıen történhet; 10 m magasságot meghaladó építmény - kilátó rendeltetéső építmény kivételével - nem létesíthetı, csarnok jellegő épület, reklámcélú építmény elhelyezése nem engedélyezhetı; erdıtelepítés, erdıfelújítás, fásítás kizárólag ıshonos fafajokkal végezhetı; gyepfeltörés, szántás, ültetvénytelepítés, energetikai célú növénytelepítés, intenzív agrotechnika folytatása az övezetben nem engedélyezhetı.
b) Ökológiai folyosó övezete 1.
Ökológiai folyosók területén csak természet- és környezetkímélı terület-felhasználás, ill. tevékenység fenntartása javasolható. Az övezet területén fontos a meglévı természetszerő mővelési ágak (erdı, gyep, nádas, stb.) megtartása, mőveléság-váltás csak abban az esetben javasolható, ha az a termıhelyi viszonyokhoz igazodva, a természetközeli gazdálkodás irányába (intenzív gazdálkodási módból az extenzív irányba) történik. A szárazföldi ökológiai folyosók megırzése érdekében erdıtelepítést, erdıfelújítást ıshonos fafajokkal, természetkímélı módon a termıhely-típusra jellemzı elegyarányoknak megfelelıen javasolt végezni.
2.
Minden építéssel járó mőszaki beavatkozás (pl. mőszaki infrastruktúrahálózat és építményeinek elhelyezése, fejlesztése), vagy bármilyen környezetterhelı tevékenység megvalósítása, folytatása csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával, a természetvédelmi érdek sérelme nélkül lehetséges. Ezen irányelvek érvényesítése érdekében az ökológiai folyosó övezet területén - az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint az ökológiai folyosó megyei övezetre vonatkozó övezeti elıírások mellett - a következı ajánlásoknak is érvényt kell szerezni: • a természetvédelmi hatóság hozzájárulása nélkül a területhasználati, környezeti és funkcionális változtatások nem engedélyezhetık és nem hajthatók végre; • a településrendezési tervek készítése során az ökológiai folyosók folytonosságát és folyamatossá tételét ökológiai vizsgálatokra alapozva kell tervezni és biztosítani; • a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; • a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévı természetszerő mővelési ágak (gyep, nádas, erdı, mocsár) megtartandók, mővelési ág váltása csak intenzívebb mővelésőbıl a természetszerő irányában engedélyezhetı; • a beépítésre szánt területek növelése és fejlesztése az ökológiai folyosó funkció biztosítása mellett a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megırzésével, a tájkarakter erısítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; • szántómővelési ágú területen új beépítés nem helyezhetı el, kertgazdasági övezetbe sorolt területen a 2000 m2-nél kisebb telek nem építhetı be; • közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetık ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élıhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok mőködése biztosítható; • közlekedési építmények tájba illesztve, a terepi adottságokhoz alkalmazkodva helyezhetık el, új építmény elhelyezése, mőszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi hatóság és kezelı hozzájárulása alapján történhet; • 10 m magasságot meghaladó építmény - kizárólag kilátó rendeltetéső építmény, víztorony kivételével nem létesíthetı, csarnok jellegő épület, reklámcélú építmény elhelyezése nem engedélyezhetı; • a területen környezetszennyezı tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélı tájfenntartó módszerek és gazdálkodás alkalmazható; • erdıtelepítést, erdıfelújítást, fásítást ıshonos fafajokkal kell végezni; • energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhetı.
2010. NOVEMBER 26.
1095
c) Pufferterület övezete 1.
A nemzeti ökológiai hálózaton belül meghatározott pufferterületek fı funkciója a védett természeti területek védıövezeteinek biztosítása, valamint a tájképvédelmi szempontok érvényesítése. Védett természeti területek kijelölt védıövezetében a védett természeti területet veszélyeztetı vagy zavaró tevékenység nem, vagy csak a természetvédelmi hatóság elıírásainak megfelelıen folytatható.
2.
Az övezetében a területet szennyezı vagy veszélyeztetı létesítmény nem helyezhetı el, meglévı külszíni mőveléső bánya csak a természetvédelmi hatóság határozatában foglaltak szerint üzemeltethetı. Az övezetbe tartozó területeken a meglévı és nyilvántartott ásványvagyon területeivel összhangban kell meghozni és érvényesíteni a térségi szabályozás bányamővelésre vonatkozó elıírásait. A földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges. Az övezethez tartozó természeti területen beépítésre szánt terület csak a gazdálkodással összefüggésben, a szennyvíz- és hulladékkezelés megfelelı infrastrukturális feltételeinek biztosítása esetén jelölhetı ki, és minden építéssel járó tevékenység folytatásához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges. Az övezetben csak extenzív természetközeli, természet- és környezetkímélı gazdálkodási módszereket célszerő alkalmazni. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad. Ezen irányelvek érvényesítése érdekében a pufferterület övezete tekintetében - az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a pufferterület megyei övezetre vonatkozó övezeti elıírások mellett - a következı ajánlásoknak is érvényt kell szerezni: • kiemelten kell érvényesíteni a látvány- és tájképvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során; • mővelési ág váltásához, mővelés alól kivonáshoz és a mővelés alól kivett terület újrahasznosításához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges; • védett természeti területen szántómővelési ágban építmény nem helyezhetı el; • energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhetı; • kertgazdasági övezetbe sorolt területeken 1500 m2-nél kisebb telkek nem építhetık be; • új külszíni bányatelek nem állapítható meg; • közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlı vezetékek, egyéb közmővezetékek, építmények tájba illesztve a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel létesíthetık; • csarnok jellegő épület, reklámcélú hirdetı építmény elhelyezése nem engedélyezhetı; • a területen környezetszennyezı tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelı telep - a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végzı létesítmény (komposzt telep) kivételével-, valamint hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthetı; • csak extenzív jellegő, természet- és környezetkímélı gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni.
2.
Kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezete
Az OTrT elıírásai szerint kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetıség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhetı ki. Az övezetbe esı kiváló termıhelyi adottságú földterületeken elsıdlegesen a mezıgazdasági mővelés feltételeit kell biztosítani, a beépítésre szánt területi kijelölés kerülendı. A kiváló termıhelyi adottságú szántóterületek övezetében figyelmet kell fordítani az agrártérszerkezetet elınyösen formáló, mozaikos, kis területigényő talaj- és mezıvédı fásítások (fasorok, erdısávok) megırzésére és telepítésére. Ezen irányelvek érvényesítése érdekében a kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezet tekintetében - az OTrT-ben meghatározott kiváló termıhelyi adottságú szántóterület országos övezetre vonatkozó övezeti elıírások mellett - a következı ajánlásoknak is érvényt kell szerezni: • az övezetet a településrendezési tervekben mezıgazdasági terület-felhasználásba, ezen belül általános övezetbe (Má) kell sorolni; • csak a fenntartható minıségi termelést szolgáló - a talaj fizikai, kémiai, biológiai védelmét biztosító agrotechnikai módszerek alkalmazhatók; • csak a termıhelyi adottságokat megırzı területhasználat folytatható; • az övezetben mővelés alóli kivonás csak kivételes esetben, a kivonást szükségessé tevı létesítmény más módon való elhelyezésének lehetetlensége esetén engedélyezhetı (összhangban a termıföldek védelmérıl szóló törvény „helyhez kötöttségi kivételt” megfogalmazó elıírásával).
1096 •
•
• • • •
2010. NOVEMBER 26.
az övezetben - az OTrT-rıl és a föld védelmérıl szóló törvénnyel összhangban - beépítésre szánt terület kijelölése csak akkor javasolható, ha az: - mezıgazdasági birtokközpont kialakítását, vagy helyi mezıgazdasági termékek feldolgozását szolgálja, - a mezıgazdaságra épülı turizmus (agroturizmus) fejlesztése érdekében feltétlenül szükséges, - a településfejlesztés másmódon nem, csak a kiváló termıhelyi adottságú termıföldek igénybevételével oldható meg. Kiváló termıhelyi adottságú szántóterületeken erdısítés csak abban az esetben javasolható, ha az erdıterületi átsorolás: - a termıföldek védelmét vagy más mezıgazdálkodási érdekeket; - környezetszennyezés elhárítását, környezeti kárenyhítést; - az országos és térségi ökológiai hálózat folytonosságának kialakítását szolgálja. Az övezet területén beépítésre szánt területként kell biztosítani a még rendeltetésszerően mőködı mezıgazdasági üzemek, majorok fejlesztési lehetıségét. Az övezet jó minıségő, árutermelésre alkalmas mezıgazdasági termıföldjeit a településrendezési tervekben általános mezıgazdasági területként javasolt kijelölni. Az általános mezıgazdasági területen a gazdasági épülettel beépíthetı telek - földrészlet minimális területét legalább 10,0 ha-ban javasolt meghatározni. Az övezet területén a termıföldek védelmét és a tájkép tagolását biztosító fasorokat, védı erdısávokat, mezsgyéket meg kell ırizni. Ösztönözni kell a nagy összefüggı mezıgazdasági termıföldek fasorokkal, mezsgyékkel, védı erdısávokkal való tagolását. A mezıgazdasági területeket feltáró külterületi dőlıutak, vízelvezetı árkok és meliorációs létesítmények fenntartását biztosítani kell.
3.
Mezıgazdálkodásra másodlagosan alkalmas (közepes termıhelyi adottságú) mezıgazdasági területek övezete (új övezet) Rajzi melléklet jele: „A” •
A mezıgazdálkodásra másodlagosan alkalmas területek övezetét a kiváló termıhelyi adottságú szántó övezet kiegészítéseként javasoljuk létrehozni. Az övezet létrehozásának célja, hogy a települések földmővelésre igénybe vehetı területi alapjai megırizhetık legyenek, a megyei területet kevésbé érintı kiváló adottságú szántóterületeken túl is. Mivel az övezetnek még nincs elıképe a hazai területrendezési gyakorlatban, erre egyedi elıírások megfogalmazása szükséges.
•
Szabályozási logikája nyilvánvalóan a kiváló adottságú szántóterületéhez hasonló, de indokolt annál valamivel enyhébb elıírások alkalmazása. Szükséges az övezet területét elsısorban a be nem épített területhasználatra és elsısorban a mezıgazdálkodásra fenntartani. Az ettıl való eltérés, kivételes esetben az övezet igénybevételének település- és tanulmánytervi igazolása alapján tehetı lehetıvé.
•
Amennyiben az övezet területét a mővelés alóli kivonással járó településrendezési mővelet (övezeti átsorolás) érintené, kötelezı a fejlesztés egyéb reális alternatíváit kidolgozó területrendezési döntéselıkészítı tanulmányterv elkészítése és hatásvizsgálat (esetleg környezeti vizsgálat) vagy területrendezési hatósági eljárás lefolytatása. Az átsorolás abban az esetben engedélyezhetı, amennyiben a tanulmány és a (hatás)vizsgálat bizonyítja, hogy más, az érintett övezeten kívüli, fejlesztésre alkalmasabb terület nincs a településen.
•
Ezen irányelvek érvényesítése érdekében az övezet területe településrendezési tervben mezıgazdasági területbe, ezen belül OTÉK szerinti általános övezetbe (Má) sorolandó, kivéve, ha történetileg kialakult mővelési módja (ültetvény, kert) a kertes besorolást teszi szükségessé. Más, beépítésre szánt és nem szánt övezet csak kivételes esetben jelölhetı ki, amennyiben tanulmány vagy hatásvizsgálat bizonyítja hogy más lehetıség az eltérı övezet kialakítására nem áll rendelkezésre a településen, illetve hogy az adott övezeti átsorolást feltétlenül az érintett település területén szükséges megvalósítani.
4.
Kiváló termıhelyi adottságú erdıterület
Az övezet OTrT szerinti fogalom meghatározása a következı: „Az ıshonos fafajokból álló erdıtársulások fenntartására leginkább alkalmas az erdı hármas funkcióját - környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdıterületek.” Az OTrT övezetre vonatkozó szabályozás szerint egyrészt a külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges, másrészt beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetıség hiányában, területrendezési hatósági engedély alapján jelölhetı ki.
2010. NOVEMBER 26.
1097
A megye kedvezı erdıterületi adottságainak védelme érdekében kerülendı a kiváló termıhelyi adottságú erdıterületeken a beépítésre szánt területek kialakítása és a külszíni bányászat is. A kiváló termıhelyi adottságú erdıterület övezet tekintetében - az OTrT által meghatározott országos övezetre vonatkozó elıírások mellett - a következı ajánlások érvényesítendık: • az övezetbe tartozó területeket az illetékes erdészeti hatóság állásfoglalása alapján a tényleges kiterjedésnek megfelelıen a településrendezési tervekben kell pontosítani; • az e területrendezési övezetben lehatárolt területek a településrendezési eszközökben csak erdıterület települési terület-felhasználási egységbe sorolhatóak, ettıl való eltérés csak területrendezési hatósági eljárás alapján engedélyezhetı. • a kiváló termıhelyi adottságú erdıterületek az erdıtervezés során elsısorban védelmi célú elsıdleges rendeltetésbe sorolandók. 5.
Erdıtelepítésre alkalmas terület
Az erdıtelepítésre alkalmas területre vonatkozóan ágazati adatszolgáltatás nem állrendelkezésre, így az szakértıi megalapozással, tervezı javaslataként került kijelölésre. Az övezet területe a megye szerkezeti tervén erdıgazdálkodási térségként kijelölt terület már meglévı erdıterületen kívüli erdıtelepítésre alkalmas területeket fedi le. Figyelembe vettük a hatályos megyei terv által lehatárolt szél- és vízerózió által veszélyeztetett területeket, amelyeket törekedtünk erdıtelepítésre alkalmas területnek minısíteni, amennyiben más tényezı (pl. ökológiai besorolás) ezt nem korlátozta. Az övezet területére vonatkozóan az OTrT 19/A. §-a kimondja, hogy beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetıség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhetı ki. Az erdıtelepítésre alkalmas terület övezet tekintetében - az OTrT által meghatározott erdıtelepítésre alkalmas terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó elıírásai mellett - a következı a következı ajánlások érvényesítendık: • nem sorolhatók az övezetbe mezıgazdálkodási szempontból kiváló termıhelyi adottságú, illetve természetvédelmi alapon erdısítési szempontból korlátozott területek; • a településrendezési tervekben alapesetben beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki, az övezet területe tervezett erdıterületbe sorolandó, lehetıleg meglévı erdıterülethez kapcsoltan; • az erdıtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erdıtelepítés lehetıségét megırzı területhasználat folytatható; • erdıtelepítést az élıhelynek megfelelı, természetesen kialakult ıshonos fafajokból álló erdıfoltok megırzésével kell végezni, cél a minél inkább természetközeli új erdıállományok létrehozása. 6. Erdıtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete (új övezet) Rajzi melléklet jele: „A” •
Erdıtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete az „erdıtelepítésre elsıdlegesen alkalmas területet” kiegészítı övezeti kategória, amely a termıhelyi alkalmasság regionális szintő vizsgálata alapján került kijelölésre és települési szinten pontosítandó.
•
Az övezet létrehozásának célja, hogy a települések erdısítésre igénybe vehetı területi alapjai tovább növekedjenek. Mivel az övezetnek még nincs elıképe a hazai területrendezési gyakorlatban, erre egyedi elıírások megfogalmazása szükséges. Szabályozási logikája nyilvánvalóan az erdıtelepítésre alkalmas területekhez hasonló, de indokolt annál valamivel enyhébb elıírások alkalmazása. Javasolt az övezet területét elsısorban a tervezett erdık településrendezési tervi kijelölésére fenntartani.
•
A településrendezési terv készítése során az erdısítendı területek kijelölésénél figyelembe kell venni az övezet által érintett területeket. Célszerő az erdısítésre másodlagosan alkalmas területet is a településszerkezeti terven erdıterületbe sorolni, amennyiben ez a besorolás nem ellentétes más - a településfejlesztési koncepcióban már elfogadott - településfejlesztési és rendezési cél teljesítésével.
7.
Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület
•
Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan (OTÉK szerinti) terület-felhasználási kategória jelölhetı ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet hozható létre, amely a tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.
1098
2010. NOVEMBER 26.
•
Az övezet által érintett területen meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat. Ennek ellenırzéséhez a tájképet jelentısen megváltoztató építmények terveihez és a tájképet jelentısen megváltoztató beruházások elıkészítı terveihez látványtervet is kell készíteni.
•
Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
•
Az övezetben közmővezetékeket és járulékos közmőépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó mőszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - ajánlott elhelyezni.
•
Az övezet által érintett települések szabályozási tervében javasolt lehatárolni a településtörténeti, településszerkezeti és településképi értéket képviselı településrészeket, objektumokat és azok védı övezetét, amelyek védelme a településrendezési szabályozásban is érvényesítendı.
•
Az övezet területén, mind a már beépült, mind a nem beépített területeken, biztosítani szükséges a tájképi adottságok, a történelmileg kialakult tájhasználat, mővelési mód, mővelési ág arány, építési szokások megırzését.
•
A tájképvédelmi övezetbe tartozó települések rendezési terveihez a tájrendezési terv keretében tájképvédelmi fejezet készítése szükséges.
8.
Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület
•
A Nyugat-magyarországi Térségi Hulladékgazdálkodási Terv tartalmához illeszkedıen ki kell dolgozni és a jóvá kell hagyni Vas megye Hulladékgazdálkodási Tervét.
•
A térségi hulladéklerakó helyeken - kiemelten a három legnagyobb hulladékgazdálkodási térséget (Szombathely, Kıszeg, Harasztifalu) - a szelektív hulladékgyőjtés kiteljesedéséig, illetve annak kiegészítéseként hulladékválogatót szükséges létesíteni és üzemeltetni.
•
A térségi hulladéklerakók befogadóképességének idıbeni meghosszabbítását szolgáló szelektív hulladékgyőjtés bevezetése mellett meg kell vizsgálni a környezetkímélı technológiájú (ellenırzötten szabályozható és monitoringozható) égetéssel történı hulladékártalmatlanítás területi lehetıségeit.
•
Az értékes természeti és táji környezet megóvása érdekében a hulladékgazdálkodás létesítményeinek helymeghatározása és engedélyeztetése során a megye táji és turisztikai potenciáljának megırzését szem elıtt tartva körültekintıen kell eljárni. A Szentgotthárd és az İrség területét veszélyeztetı osztrák területen tervezett hulladékégetı káros hatásainak csökkentése érdekében a településrendezés eszközök alkalmazása során az emberi egészség és a környezeti értékek megóvására kiemelt figyelemmel kell lenni.
•
A nemzetközi-, illetve EU-irányelveknek megfelelıen a megye hulladékgazdálkodási tervében is nagy hangsúlyt kívánatos adni azoknak a fejlesztéseknek, intézkedéseknek, amelyek elısegítik a keletkezı hulladékok mennyiségének csökkenését, a szelektív hulladékgyőjtés és kezelés rendszerének kialakulását, általánossá válását szolgálják, a szelektíven győjtött és/vagy válogatott hulladékok újrahasznosítását - a tudatos környezetgazdálkodást segítve, valamint ezzel újabb munkalehetıséget teremtve - lehetıvé teszik.
9.
Történeti települési terület
•
A történeti települési terület övezetében a kulturális és épített örökség értékeinek együttes elıfordulása jelentıs, ezeken a területeken a meglévı kulturális örökségi értékek és a meglévı, ill. fejlıdı települési környezet harmonikus egyensúlyát kell biztosítani.
•
A településrendezési tervek értékvizsgálataira alapozottan önkormányzati rendelettel szükséges biztosítani a védendı települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi értékek megırzését, továbbfejlesztését.
•
A kulturális örökség és a természeti környezet szempontjából érzékeny területeken kerülni kell a település hagyományos szerkezetének, jellegének megváltoztatását, a települések belterületének kiterjesztését és a
2010. NOVEMBER 26.
1099
közlekedési hálózat fejlesztéséhez kötıdı üzletközpontok, raktárbázisok céljára új beépítésre szánt területek kialakítását és minden olyan beavatkozást, amely az ember által mővelt táj, a falvak és a város egyensúlyi helyzetét megbontja. •
Az épített örökség védelmét lehetıleg az integrált védelem szellemében kell biztosítani: ahol mód van rá, konkrét, tartós, lehetıleg hasznot hozó funkciókkal, idegenforgalmi, turisztikai hasznosítással kapcsolódva más rokon szakterületekhez (pl. muzeológia, táj- és természetvédelem).
•
A települési szintő értékvédelem kiemelt célterülete a helyi értékek, közte kiemelten a népi építészet megmaradt emlékeinek védelme, környezetük értékırzı alakítása. Fontos a helyi beépítési és építészeti karaktert mutató elemek megırzése, a környezet alakításának szabályozásában a helyi karakter érvényesítése.
•
A települések beépítésre szánt területe csak a történelmi településszerkezethez igazodva, az utcahálózat szerves folytatásaként növelendı a feltétlenül szükséges mértékig.
•
Településkép-védelmi területen nagyobb léptékő szabályozási tervek készítése javasolt (M=1:1.000).
•
A történeti településmagok közterületein a közmővek lehetıség szerinti rejtett - többnyire föld alatti vonalvezetése ajánlott a településképi megjelenés javítása érdekében.
•
A tájban megjelenı, település-sziluettet megváltoztató bel- és külterületi magas-építmények elhelyezését kerülni kell.
•
Meg kell akadályozni a történetileg önálló települések összemosódását, amely különösen az agglomerálódó térségek, település-együttesek esetében igényel tudatos településrendezési tevékenységet.
•
Az egyes települések településrendezési terveiben a történetileg önálló települések, településrészek között beépítetlenül maradó zöldsávokat vagy egyéb eltérı városképi karaktert elısegítı szabályozást kell elıirányozni.
Intézkedési javaslatok: •
Az építészeti örökség helyi védelmét minden településnek önkormányzati rendeletben kell biztosítani, a vonatkozó jogszabály adta lehetıséggel élve.
•
A területi helyi védelmet - a településrendezési tervek értékvédelmi vizsgálataira alapozottan - ki kell terjeszteni: − a településszerkezetre (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentıs zöldterület), − a településképre (külsı településkép, belsı településkép, utcakép), − a település táji környezetére (a település megjelenése a tájban, hagyományos mővelési módok, a növényzet és a természetes környezet), − a településkarakter védelmére (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen).
•
Az egyedi védelem az építmény (épület vagy mőtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb.), az építményhez tartozó földrészletre, annak jellegzetes növényzetére, szobor, mőalkotás, utcabútor védelmére, egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.
•
A megye teljes területére össze kell állítani, és folyamatosan kiegészíteni az értékvédelem megyei kataszterét a településrendezési tervek értékvédelmi vizsgálataira alapozva.
•
A településrendezési tervekben az építési övezetek paramétereinek, az egyes övezetekhez tartozó építménymagasságok meghatározásakor figyelemmel kell lenni a település-sziluettek megırzésére.
•
A helyi építési szabályzatokban rögzíteni kell, hogy a történeti településrészek területén új közmővek építése vagy a közmővek rekonstrukciója csak rejtett (föld alatti) vonalvezetéssel történhet.
1100
2010. NOVEMBER 26.
•
A népi építészet értékeinek megmentése kiemelt helyi feladat.
•
A helyi védelem kiterjesztendı a sajátos épületekre, ill. építményekre, mint a majorok épületei, a pajták és a vallási kisemlékek (haranglábak, keresztek, kálváriák), szobrok, temetık és sírjelek.
•
A mőemlékek jogszabályban meghatározott vagy egyedileg kijelölt mőemléki környezetét a földhivatali nyilvántartásba be kell jegyezni, és a pontosított mőemlékjegyzéket hozzáférhetıvé kell tenni.
•
Az idegenforgalmi hasznosítás javasolt módja a tematikus utak rendszere. Pályázatokat javasolt kiírni a tematikus utak kidolgozására és mint idegenforgalmi-turisztikai csomagot ajánlani a szolgáltatók felé. Így a kisebb érdeklıdésre számot tartó kulturális értékek is bevonhatók a programba. Célszerő ehhez a szomszédos megyék és országok hasonló törekvéseit is számításba venni, ezekhez kacsolódni.
A Történeti települési terület övezetét pontosító lehatárolást az E. sz. melléklet tartalmazza. 10. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület •
A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezet pontos kiterjedését a településrendezési tervekben kell rögzíteni a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság bevonásával a 219/2004. (VII. 21.) számú Korm. rendeletben rögzítettek figyelembevételével.
•
Az eltérı környezeti érzékenységő - lehatárolt - területekre meghatározott területhasználati szabályokat a településrendezési tervek övezeti szabályai meghatározásánál érvényesíteni kell.
•
A felszín alatti vízbázisok védıterületén a területhasználatra és a különbözı tevékenységekre vonatkozó szabályokat az érvényes kormányrendelet és ágazati rendeletek alapján kell megállapítani.
•
A vízbázisokat veszélyeztetı szakszerőtlenül kialakított üzemelı és felhagyott hulladéklerakók felszámolásáról gondoskodni kell.
11. Felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területe •
A településrendezési tervekben indokolt a be nem épített lehatárolt területeket beépítésre nem szánt területfelhasználási egységekként szabályozni.
•
Az építésügyi elıírások megfogalmazása terén az eddigieknél nagyobb szigor és körültekintıbb szabályozás ezen területeken a területek „elépítésének” megakadályozása és a környezetszennyezés mérséklése érdekében.
12. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület •
Az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetének kijelölése során figyelembe kell venni, hogy külszíni mőveléső bányatelek csak a magterület és az ökológiai folyosók területén kívül jelölhetı ki.
13. Rendszeresen belvízjárta terület •
Az övezetbe tartozó területeket - vízügyi megalapozó tanulmányok felhasználásával - le kell határolni (illetve a megyei övezeti lehatárolást pontosítani kell). Katasztert kell felállítani az övezetbe sorolt területekrıl.
•
Ezeket a lehatárolásokat a településrendezési tervek szerkezeti és szabályozási munkarészei kidolgozásánál érvényesíteni kell mind a beépítésre szánt területek kijelölésnél, mind az övezetbe tartozó területeken való építés differenciált szabályozása kidolgozásánál.
•
Az övezet állandó vagy idıszakos vízborítású területeit vízgazdálkodási területként, természetközeli területként, vagy korlátozott használatú területként kell szabályozni.
•
Az övezeten belül szükséges átalakítani a jelenlegi mezıgazdasági dotációs rendszert. Összhangban az európai uniós elvárásokkal a rendszeresen belvízjárta területeknek minısülı mezıgazdasági területeken ne
2010. NOVEMBER 26.
1101
járjon kompenzálás a belvízkárért, amennyiben ott szántóföldi növénytermesztés zajlik. Kompenzáció jár viszont annak, aki olyan jellegő területén mővelési ág változtatást hajt végre, vagy területén olyan tevékenységbe kezd (legeltetés, kaszálás, méhészet, nádgazdálkodás, erdımővelés, stb.), amelynél a belvíz a területhasználatot nem befolyásolja, vagy éppenséggel erısíti. 14. Nagyvízi meder •
Az övezet területén alkalmazni kell a nagyvízi medrek, parti sávok, fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról szóló 21/2006. (I.31.) Kormány rendelet elıírásait.
•
A kedvezıbb ökológiai állapot elérése, a tájökológiai egyensúly fenntartása valamint a fenntarthatóság kívánalmainak való megfelelés elérése érdekében a dotációhoz pályázati lehetıségeket kell biztosítani, forrásokat kell elkülöníteni.
•
A nagyvízi meder beépítési korlátozásának a vonatkozó jogszabályi elıírások alkalmazásával eleget kell tenni.
•
A településrendezési eszközökben olyan területhasználat kijelölése javasolt amely a természetes és természetközeli élıhelyek védelmének elsıdleges biztosítása mellett (pl. korlátozott mezıgazdasági terület) az árvízi védekezés és a természetvédelem kiemelt szempontjaival összhangban lehetıséget teremt a terület többcélú (mezı-, erdı-, gyep-, vadgazdálkodás, ártéri tájgazdálkodás) hasznosítására is.
•
Az övezeten belül szükségeltetik egy mővelési ág kataszter felállítása a jelenlegi nemkívánatos területhasználatok (szántó, mővelésbıl kivett nem természeti terület) visszaszorítása az ökológiai egyensúly visszaállítása érdekében.
•
Vizsgálni javasolt a terület turisztikai potenciáljának lehetıségeit. Amennyiben az árvízvédelem, valamint a természetvédelem követelményeibe és más jogszabályokba nem ütközik, akkor a szabályozási tervekben célszerő lehetıvé tenni a vizekkel összefüggı, közösségi, rekreációs célú építmények (pl. vízitúrabázisok, sátorozóhelyek) elhelyezését.
•
Az övezet területén a vízminıség-védelem érdekében a vegyszerhasználatot korlátozni kell.
15. Földtani veszélyforrás területe •
Az érintett településrendezési tervek szabályozási tervében - a földtani és ásványvagyon-gazdálkodási szakterületért felelıs szerv aktualizált adataira alapozott - részletes vizsgálattal meg kell határozni a csúszásveszélyes területek határait.
•
Azon települések rendezési tervének megalapozásához, amelyek közigazgatási területét a megyei tervben lehatárolt csúszásveszélyes terület övezete érinti, mérnökgeológiai és geotechnikai szakvéleményt kell készíteni.
•
A ténylegesen csúszásveszélyes területeket - az illetékes szakhatóság bevonásával - e szakvélemény eredményeinek figyelembevételével - a megyei terv övezeti lehatárolásának pontosításával - kell lehatárolni.
•
A lehatárolt területeken a terület-felhasználás és a területhasználat szabályainak meghatározásánál a csúszásveszély elhárítására fokozott figyelmet kell fordítani. Az alkalmazott tervi megoldásokat - e települések településrendezési terveiben mérnökgeológiai és geotechnikai alátámasztó munkarészben kell összefoglalni.
•
Az övezet területén fontos feladat a felszín növényborítottságának megırzése és növelése, valamint a csúszás veszélyeztetettsége fokozódásával járó beavatkozások korlátozása.
A Földtani veszélyforrás terület övezetét pontosító lehatárolást az F. sz. melléklet tartalmazza.
1102
2010. NOVEMBER 26.
16. A vízeróziónak kitett terület •
Hosszú távú cél a területen lehullott csapadék mind nagyobb hányadának helyben - térségben - tartása, a településrendezési tervekben olyan területhasználati módok és mőszaki megoldások javaslatának beépítése illetve azok alkalmazása, amely csökkenti a lefolyási tényezıt.
•
Az övezet által érintett települések településrendezési eszközei kidolgozása keretében felszíni vízrendezési munkarészt kell készíteni a mértékadót meghaladó rendkívüli csapadékmennyiségek következtében kialakuló veszélyhelyzetek megelızése érdekében.
•
Vízgyőjtınként olyan komplex vízgazdálkodási tervek készítésére van szükség, amelyek alapján meghatározhatóvá válnak az egyes vízfolyások vízgyőjtı területein szükséges meliorációs, és mőszaki beavatkozások.
•
A vízeróziónak kitett terület övezetében kiemelt célkitőzés a növényzettel való borítottság megırzése, illetve növelése.
•
A mővelési ág változások során az extenzívebb területhasználatokat kell elınybe részesíteni. Ahol az nem ellentétes a táj és természetvédelem érdekeivel, ott kiemelkedı jelentısége van az erdıtelepítésnek és a folyamatosan gyeppel borított rét, legelıterületek növelésének.
•
Az intenzív területhasználatok során kiemelt szerepe van a lejtıre merıleges - a rétegvonalakkal párhuzamos - talajmővelésnek, illetve szılı és gyümölcsös területeken a teraszok kialakításának.
•
Az utak nyomvonalvezetésének kialakításánál, illetve az utak mőtárgyai paraméterei és mőszaki megoldásai meghatározásánál is kiemelt feladat a lehullott csapadék visszatartása, a talajba beszivárogni nem tudó víz elvezetésének késleltetése, ezzel a talajvédelem érdekeinek érvényesítése.
A Vízeróziónak kitett terület övezetét pontosító lehatárolást a G. sz. melléklet tartalmazza. 17. Együtt tervezhetı térségek övezete Rajzi melléklet jele: „B” •
Az övezetben szükséges összehangolni a tervezett lakó- gazdasági-, logisztikai- és rekreációs célú területkínálatokat a túlkínálat illetve a koordinálatlan településfejlıdés elkerülése érdekében. Új beépítésre szánt terület kijelölésének szükségessége az övezet összes kínálatának figyelembevételével indokolandó az érintett településrendezési tervek alátámasztó munkarészében.
•
Az övezet területén ösztönözni kell az érintett települések együttes fejlesztési koncepcióinak, programjainak és településszerkezeti terveinek készítését. A fenti célokat szolgáló ingatlangazdálkodási megalapozást térségi szemlélettel szükséges elvégezni.
•
A meglévı települések megújulását és intenzitásnövekedését szükséges támogatni a fejlesztési területek ötletszerő burjánzásával szemben. Ösztönözni kell a városi és vidéki rekreáció fejlesztését, az ehhez szükséges területhasználati egységek kijelölését az együttmőködı településeken, különös tekintettel a BükCsepreg és a Kıszeg-környéki térségben.
•
Javasolt, hogy az „Együtt tervezhetı térség” települései alakítsanak ki közös stratégiát az ingatlanspekuláció megelızésére, a területi kínálatok szabályozására, a településfejlesztési irányok, projektek meghatározására, a várható folyamatok kézbentartására, a racionális gazdasági-logisztikai és a rekreációs terület kínálat kialakítására, a táj védelmére.
•
Az együtt tervezhetı térségek használják ki a több települést érintı együttes pályázati és pályáztatási lehetıségeket, a fejlesztési források feltárási lehetıségeit és kistérségi szinten is optimális felhasználását. Az együttes tervezés természetesen kiterjeszthetı a terület- és településtervezési, ingatlan- és gazdaságfejlesztési szinten túl a településszociológiai és humánerıforrás gazdálkodási, oktatási és kulturális területekre is.
2010. NOVEMBER 26.
1103
18. Szélerımő elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete Rajzi melléklet jele: „C” Az energiatermelés korszerősítése olyan megoldást igényel, amely hosszútávon biztosítja a szükséges energiatermelést, miközben megırzi a természeti és táji értékeket és területeket. A szélerımővek elhelyezésére a település (több település közös, vagy kistérség) rendezési tervében lehet területet kijelölni. A szélerımővek telepítésére alkalmas területek övezete több szempontrendszer összevetésével került lehatárolásra. Az éves átlagos szélsebesség 50 méteres magasságban mért alakulását tartalmazó széltérkép (forrás: OMSZ) adatai jelentették a kiindulási alapot:
A széltérkép információit egybevetettük a megye területén érvényesítendı korlátozásokkal, továbbá figyelembe vettük a szélkerekek - szélerımővek - szélerımő parkok telepíthetıségére vonatkozó jogszabályokat, ajánlásokat. Fentiek alapján a megye területén az alábbi három alkalmassági kategória került meghatározásra, amely irányadó a kistérségi vagy települési szintő továbbtervezés során: a) az éves átlagos szélsebesség 4,5 m/s feletti - szélerımővek telepítésére kedvezı, erısen preferált b) az éves átlagos szélsebesség 3,5 m/s és 4,5 m/s közötti - szélerımővek telepítésére preferálható. c) az éves átlagos szélsebesség 3,5 m/s alatti - szélerımővek telepítésére még preferálható. A megyei területrendezési terv léptékének megfelelı pontossággal került lehatárolásra a szélerımővek telepítésére alkalmas terület övezete. A településrendezési tervezés során a települési tervek mélységének megfelelı pontosítás szükséges. •
Szélerımővek elhelyezési feltételei:
-
megfelelı erısségő, gyakoriságú és magasságú szélenergia potenciál jelenléte, az áramszolgáltató képes fogadni (bár ez törvényben elıírt kötelessége) a megtermelt elektromos energiát (nyilatkozat beszerzése szükséges), környezetvédelmi hatástanulmány, ami kitér a következıkre: természetvédelem, mezıgazdaság (különös tekintettel a meliorált területekre és a repülıgépes növényvédelemre), bekötı utak, rendezési terv, erdészet, geológia (alapozási problémák és ásvány vagyon védelem), vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, közúti közlekedés, légi közlekedés, zaj- és rezgés ártalom, építészet, erımőgépészet, légszennyezés és meteorológia, a megtermelt elektromos energiát kábelen vezetik a meglévı rendszerbe, a földtulajdonossal megkötött bérleti szerzıdés, ami kitér a terület rekultivációjára (újrahasznosítására) a felhagyás után, amennyiben felszín alatti természeti értéket nem veszélyeztet, földkábelt kell alkalmazni (a vonatkozó jogszabály által meghatározott kapacitás esetén környezetvédelmi engedély megléte szükséges)
-
-
1104
2010. NOVEMBER 26.
Az övezetre vonatkozó településrendezési irányelvek: • -
Elhelyezést kizáró okok: magterület, ökológiai folyosó és pufferterület és annak 1000 méteres körzete, kiváló termıhelyi adottságú szántóterület, országos és térségi jelentıségő tájképvédelmi területek, földtani veszélyforrás területe, települési térségben (a településrendezési tervekben 1000 méteres védıövezetet ajánlott érvényesíteni) (megyei TrT szerinti) erdıgazdálkodási térség területe,
•
A településszerkezeti tervben lehet kijelölni a szélkerekek elhelyezésére szánt - szélerımő telepítésére megvizsgálható - területet, és a szabályzatban kell megfogalmazni, hogy hol, hány méter magas szélkerék helyezhetı el, illetve elıírni az elvégzendı vizsgálatokat, hatástanulmányokat, valamint szabályozni, hogy hol nem lehet szélerımővet elhelyezni.
•
A szélerımővek telepítésére alkalmas terület egészét nem kell mővelésbıl kivonni, csak a mőtárgyak által elfoglalt, s üzemeltetésükhöz szükséges és használt területeket.
•
Szélerımő telepítésekor a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.
•
A széltornyok telepítési távolsága erdıterülettıl, külterületen építmények által igénybe vett területtıl min. 1h (h = a torony és a lapát együttes magassága), beépítésre szánt területtıl 3-5 h (3h – gazdasági területfelhasználás, 5h – lakó, vegyes, üdülı terület-felhasználás), ismert madárvonulási útvonalakba széltornyok nem telepíthetık.
A megújuló energiák hasznosítására vonatkozó Európai Uniós irányelveknek megfelelıen a hasonló területi szabályozások átvétele szükséges a jövıben a napenergia, a biomassza és a geotermikus energia hasznosító létesítmények területi szabályozására, mint a szélerımővek esetében már elkezdıdött. A megyei közgyőlési határozat tartalmazza az új beépítésre szánt terület kijelölését korlátozó - összesítı övezet tervlapját. A tervlap együttesen - összevontan - ábrázolja azokat a megyei rendelettel jóváhagyott övezeteket, amelyek által érintett területen az OTrT elıírások alapján új beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki. A tervlap a rendelettel jóváhagyott övezetekhez képest területi többletet nem foglal magába, a könnyebb tájékozódást szolgálja. A tervlap sorszáma: „D”. A környezet védelmével kapcsolatos megyei irányelvek és ajánlások •
A folyékony települési hulladékok korszerő, környezetkímélı kezelését az adottságoktól függıen differenciáltan kell megoldani. A szennyvízcsatorna-hálózattal racionálisan elérhetı településrészeken keletkezı folyékony települési hulladékok ártalmatlanítása - messzemenıen figyelembe véve a környezetvédelmi és a gazdaságossági érdekeket, hatékonyságot - részben térségi szennyvíztisztító telepeken, részben helyi egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményben (lásd a 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet elıírásait) történhet.
•
A kommunális szennyvíztisztítókon keletkezı szennyvíziszap a jogszabályi elıírások figyelembe vétele mellett történı hasznosítása távlatban is támogatható környezetvédelmi irányelv.
•
Dögterek és dögkutak a megyében nem üzemeltethetık.
•
A nagy forgalmú országos fıutak tervezett nyomvonalain várható közúti forgalom zaj- és rezgésterhelése sem a védett és védendı épített-, sem a védett és védendı természeti környezetet nem zavarhatja. Új építések a hatályos jogszabályi elıírásoknak megfelelıen történhet. A kialakult területhasználatból eredı környezeti konfliktusok - zaj- és rezgésterhelés, légszennyezés - megoldása ágazati-, megyei és települési szinten összehangolt és támogatott intézkedési tervek alapján lehetséges.
2010. NOVEMBER 26.
1105
•
A környezeti levegı jelenleg jellemzıen jó minıségét védeni kell. A jogszabályi elıírásokra támaszkodva biztosítani kell, hogy a védendı lakó- és természeti környezetet zavaró, új, potenciálisan, illetve ténylegesen légszennyezı források létesítésére ne kerüljön sor.
•
A megengedettnél nagyobb mértékben légszennyezı, meglévı létesítményeknél környezetvédelmi célú technológiai korszerősítéssel, szükség esetén a tevékenység felfüggesztésével gondoskodni kell arról, hogy a megyei területrendezési tervben meghatározott térségi terület-felhasználás, infrastruktúra hálózat, az övezeti szabályozás maradéktalanul szolgálhassa az ember és a természeti környezetet adó élıvilág egészséges életterét.
•
A folyékony települési hulladékok lerakással történı ártalmatlanítására használt földgödrös leürítıket meg kellett szüntetni.
•
A szakszerő egyedi szennyvíz-kezelés tiltása esetén a racionálisan nem csatornázható területeken a szennyvíz zárt rendszerő győjtését kell elıírni. A szennyvizek kezelése és ártalommentes elhelyezése érdekében győjtött folyékony települési hulladékok, szennyvíz ártalmatlanítására részben a szennyvíztisztítókon elıkezelı-fogadó mőveket szükséges kialakítani, részben a talajerı-utánpótlást jól hasznosító klasszikus mezıgazdasági mőveléső területeket szükséges kijelölni.
•
A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti vizek minıségvédelme szempontjából kiemelten érzékeny és érzékeny meghatározású települések területén a potenciális és tényleges talajszennyezı forrásokat föl kell számolni. Az érzékeny területeket mentesíteni kell a talajba szakszerőtlenül és ellenırizetlenül kerülı szennyvizektıl, ennek érdekében a helyben megoldást jelentı környezetkímélı szennyvíz-ártalmatlanítási eljárás alkalmazásának feltételeit biztosítani kell. A megyei közgyőlés 194/2010. (XI. 26.) sz. határozata a Vas Megyei Területrendezési Terv módosításának érvényesítéséhez szükséges intézkedések elfogadásáról
A közgyőlés a megye területrendezési tervének érvényesítését szolgáló intézkedési: 1.
A Közgyőlés elnöke gondoskodik a megyei területrendezési terv, a megyei területrendezési szabályzat és a megyei területrendezési ajánlások közzétételérıl, a módosított területrendezési tervnek a megye honlapján való elhelyezésérıl és tájékoztatja a többcélú kistérségi társulásokat, és a településeket a terv alkalmazásának gyakorlati teendıirıl.
2.
A Közgyőlés elnöke gondoskodik arról, hogy a jóváhagyott megyei területrendezési terv által lehatárolt övezetek digitális formában is hozzáférhetık legyenek a településrendezési tervek készítésének (felülvizsgálata, módosítása) elısegítéséhez.
3.
A Közgyőlés elnöke gondoskodik arról, hogy az elfogadott területrendezési tervben foglaltak - a határozattal elfogadott irányelvekkel és ajánlásokkal együtt - beépüljenek a megyét érintı fejlesztési koncepciókba, programokba és azok a régiós dokumentumokban is érvényesüljenek, illetve, hogy a területrendezési tervben lehatárolt övezetek (mint beavatkozási célterületek) figyelembe vételre kerüljenek a következı (2013-2020 közötti idıszakra készülı), a megyét is érintı dokumentumokban.
4.
A Közgyőlés Elnöke kezdeményezi a területfejlesztésért felelıs miniszternél, hogy az országos településhálózat-fejlesztési koncepció kidolgozása során fokozott mértékben vegyék figyelembe Szombathely régiós szerepébıl adódó sajátosságokat.
5.
A Közgyőlés elnöke kezdeményezi az OTrT soron következı módosításának kidolgozásáért felelıs minisztériumnál, hogy az OTrT felülvizsgálatakor az M8 és az M9 tervezett gyorsforgalmi utak Vas megyét érintı szakaszainál a 2003. évi törvény 2008. évi módosítása elıtti állapothoz visszatérve a megye 2006-ban jóváhagyott területrendezési tervében és a 2010-es módosításban is rögzített nyomvonal kerüljön rögzítésre az Ország szerkezeti tervében és váljon a törvény részévé.
6.
A Közgyőlés Elnöke kezdeményezi a területfejlesztésért felelıs miniszternél, hogy az Országos Területrendezési Terv soron következı módosítása során kerüljön összehangolásra az ásványi nyersanyaggazdálkodás területe az országos jelentıségő tájképvédelmi terület övezetében. Kezdeményezi,
2010. NOVEMBER 26.
1106
hogy a megye szempontjából kiemelt jelentıségő tájképvédelem hatékonyságának emelésére kerüljenek meghatározásra és szabályozásra a tájképvédelem érdekében szükséges tervi dokumentumok tartalmi követelményei, valamint azok elbírálásának szempontjai (tájképvédelmi terv, látványterv stb). 7.
A Közgyőlés elnöke kezdeményezi, hogy az OTrT soron következı felújítása alkalmával a Rába menti országos jelentıségő szükségtározó által érintett települések felsorolása egészüljön ki Sárvár településsel.
8.
A Közgyőlés Elnöke kezdeményezi, hogy az országos költségvetés készítésénél biztosítsanak támogatást (illetve pályazati forrást) azoknak a települési önkormányzatoknak, amelyeknek településrendezési eszközeiket a megyei területrendezési terv módosulása miatt felül kell vizsgálni. Hasonlóan, a térségi érdekeket szolgáló fejlesztésekkel érintett települések anyagi támogatást kapjanak településrendezési terveik következı felülvizsgálatához.
9.
A megyei fıépítész - illetve a fıépítészi feladatokat ellátó szervezeti egység vezetıje - évente beszámol a Közgyőlésnek a jóváhagyott terv érvényesülésérıl, arról, hogy a településrendezési tervekhez kapcsolódó tervtanácsok munkájában, illetve e tervek államigazgatási egyeztetési eljárásaiban hogy érvényesülnek a tervben foglaltak. A megyei közgyőlés 195/2010. (XI. 26.) sz. határozata a megyei és közös fenntartású intézmények alapító okiratainak módosításáról
A közgyőlés az alábbiakban felsorolt intézmények alapító okiratát a módosító okiratokban foglaltaknak megfelelıen módosítja és a változásokat – a módosításokkal - egységes szerkezetbe foglalja: -
a Berzsenyi Dániel Megyei és Városi Könyvtár, a Megyei Mővelıdési és Ifjúsági Központ, a Szombathelyi Képtár, a Savaria Szimfonikus Zenekar, az Ungaresca Táncegyüttes, a „Mesebolt” Bábszínház, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Vas Megyei Levéltár, az „Életünk” Szerkesztısége, a Vasi Szemle Szerkesztısége
Felelıs: Határidı:
a közgyőlés elnöke azonnal Módosító okirat
(Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 195/2010. (XI. 26.), és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének …../2010.(……) számú határozatához) A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése a Berzsenyi Dániel Megyei és Városi Könyvtár alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: 1.) Az Alapító okirat bevezetı része az alábbiakra módosul: „ A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése az alábbi alapító okiratot adja ki:” 2.) Az alapító okirat 8. és 9. pontja jogszabályi változások miatt törlésre kerül, ezáltal a további pontok értelemszerően átsorszámozásra kerülnek. 3.) Az intézmény besorolására vonatkozó pont helyébe a következı rendelkezés lép: Az intézmény gazdálkodási besorolása: önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv 4.) A Foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszonyok megnevezéső pontból törlésre kerül „a 2008. évi LXV. törvénnyel módosított” szakasz.
1107
2010. NOVEMBER 26.
5.) Az okirat hatálybalépésének ideje megnevezéső pont a következıképpen változik: Az okirat hatálybalépésének ideje: a törzskönyvi nyilvántartásba történı bejegyzés napja Szombathely, 2010…………………… Kovács Ferenc Vas Megyei Közgyőlés elnöke
Dr. Puskás Tivadar Szombathely Megyei Jogú Város Polgármestere
Dr. Kun László megyei fıjegyzı
Dr. Kaczmarski János Szombathely Megyei Jogú Város Jegyzıje Módosító okirat
(Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 195/2010. (XI. 26.), és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének …../2010.(……) számú határozatához) A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése a Megyei Mővelıdési és Ifjúsági Központ alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: 1.) Az Alapító okirat bevezetı része az alábbiakra módosul: „ A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése az alábbi alapító okiratot adja ki:” 2.) Az alapító okirat 2. pontjában a Tagintézmény telephelyére vonatkozó 2./ pont helyébe a következı rendelkezés lép: „2./ Kastélyszálló 9727 Bozsok, Rákóczi F. u. 1. T: 94/360-960” 3.) Az alapító okirat „Az intézmény közfeladatként ellátott alaptevékenysége” megnevezéső 7./a. pontja 7. pontra változik és kiegészül az alábbiakkal: „5510001 Szállodai szolgáltatás (Bozsok) 5520011 Üdülıi szálláshely szolgáltatás (Velem) 6820021 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 6820011 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 7730001 Egyéb gép, tárgyieszköz kölcsönzése” 4.) Az alapító okirat 7./b. és 8. pontja jogszabályi változások miatt törlésre kerül, ezáltal a további pontok értelemszerően átsorszámozásra kerülnek 5.) Az intézmény besorolására vonatkozó pont helyébe a következı rendelkezés lép: Az intézmény gazdálkodási besorolása: önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv 6.) A Foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszonyok megnevezéső pontból törlésre kerül „a 2008. évi LXV. törvénnyel módosított” szakasz. 7.) Az okirat hatálybalépésének ideje megnevezéső pont a következıképpen változik: Az okirat hatálybalépésének ideje: a törzskönyvi nyilvántartásba történı bejegyzés napja Szombathely, 2010…….………. Kovács Ferenc Vas Megyei Közgyőlés elnöke
Dr. Kun László megyei fıjegyzı
Dr. Puskás Tivadar Szombathely Megyei Jogú Város Polgármestere Dr. Kaczmarski János Szombathely Megyei Jogú Város Jegyzıje
2010. NOVEMBER 26.
1108
Módosító okirat (Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 195/2010. (XI. 26.), és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének …../2010.(……) számú határozatához)
A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése a Szombathelyi Képtár alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: 1.) Az Alapító okirat bevezetı része az alábbiakra módosul: „ A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése az alábbi alapító okiratot adja ki:” 2.) Az Alapító okirat 5. pontjának „Tagintézmény létrehozásának éve:” megnevezéső része a következıképpen változik: „ Tagintézmény létrehozásának ideje: „ 3.) Az alapító okirat 8. és 9. pontja jogszabályi változások miatt törlésre kerül, ezáltal a további pontok értelemszerően átsorszámozásra kerülnek. 4.) Az intézmény besorolására vonatkozó pont helyébe a következı rendelkezés lép: Az intézmény gazdálkodási besorolása: önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv 5.) A Foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszonyok megnevezéső pontból törlésre kerül „a 2008. évi LXV. törvénnyel módosított” szakasz. 6.) Az okirat hatálybalépésének ideje megnevezéső pont a következıképpen változik: Az okirat hatálybalépésének ideje: a törzskönyvi nyilvántartásba történı bejegyzés napja Szombathely, 2010…….………. Kovács Ferenc Vas Megyei Közgyőlés elnöke
Dr. Puskás Tivadar Szombathely Megyei Jogú Város Polgármestere
Dr. Kun László megyei fıjegyzı
Dr. Kaczmarski János Szombathely Megyei Jogú Város Jegyzıje
Módosító okirat (Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 195/2010. (XI. 26.), és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének …../2010.(……) számú határozatához)
A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése a Savaria Szimfonikus Zenekar alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: 1.) Az Alapító okirat bevezetı része az alábbiakra módosul: „ A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése az alábbi alapító okiratot adja ki:” 2.) Az alapító okirat 8. és 9. pontja jogszabályi változások miatt törlésre kerül, ezáltal a további pontok értelemszerően átsorszámozásra kerülnek.
1109
2010. NOVEMBER 26.
3.) Az intézmény besorolására vonatkozó pont helyébe a következı rendelkezés lép: Az intézmény gazdálkodási besorolása: önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv 4.) A Foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszonyok megnevezéső pontból törlésre kerül „a 2008. évi LXV. törvénnyel módosított” szakasz. 5.) Az okirat hatálybalépésének ideje megnevezéső pont a következıképpen változik: Az okirat hatálybalépésének ideje: a törzskönyvi nyilvántartásba történı bejegyzés napja Szombathely, 2010……………………
Kovács Ferenc Vas Megyei Közgyőlés elnöke
Dr. Puskás Tivadar Szombathely Megyei Jogú Város Polgármestere
Dr. Kun László megyei fıjegyzı
Dr. Kaczmarski János Szombathely Megyei Jogú Város Jegyzıje
Módosító okirat (Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 195/2010. (XI. 26.), és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének …../2010.(……) számú határozatához)
A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése az Ungaresca Táncegyüttes alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: 1.) Az Alapító okirat bevezetı része az alábbiakra módosul: „ A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése az alábbi alapító okiratot adja ki:” 2.) Az Alapító okirat 5. pontjának megnevezése a következıképpen változik: „ 5.Az intézmény létrehozásának ideje: „ 3.) Az alapító okirat „Az intézmény közfeladatként ellátott alaptevékenysége” megnevezéső 7./a.) pontja 7. pontra változik és kiegészül az alábbival: „6820021 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése” 4.) Az alapító okirat 7./b. és 8. pontja jogszabályi változások miatt törlésre kerül, a 8. pont helyébe a következı rendelkezés lép: „Vállalkozási tevékenysége: nincs” 5.) Az alapító okirat 9. pontja helyébe a „Mőködési köre” - megnevezéső pont kerül. 6.) Az alapító okirat 10. pontja helyébe „Az intézmény irányító szerve” - megnevezéső pont kerül. 7.) Az alapító okirat 11. pontja helyébe az „Alapítói jogokkal felruházott irányító szerve:” – megnevezéső pont kerül. 8.) Az alapító okirat 12. pontja helyébe a következı rendelkezés lép: „ Az intézmény gazdálkodása: a.) Az intézmény gazdálkodási besorolása: önállóan mőködı költségvetési szerv b.)Az intézmény pénzügyi – gazdasági feladatait ellátó önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv: Megyei Mővelıdési és Ifjúsági Központ (az 1992. évi XXXVIII. tv. és a 292/2009 (XII. 19.) Kormányrendeletben foglaltak és az intézmény éves költségvetése alapján.) Az Ungaresca Táncegyüttes költségvetési elıirányzatai a Megyei Mővelıdési és Ifjúsági Központ költségvetésébe épül be. ”
2010. NOVEMBER 26.
1110
9.) Az alapító okirat „Az intézmény vezetıjét” –megnevezéső pontja 13.) pontra változik. 10.) Az alapító okirat „Foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszonyok” - megnevezéső pontja 14.) pontra változik, a pontból törlésre kerül „a 2008. évi LXV. törvénnyel módosított” szakasz. 11.) Az alapító okirat „Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon és a vagyon feletti rendelkezési jog”megnevezéső pontja 15.) pontra változik. 12.) Az alapító okiratnak „Az okirat hatálybalépésének ideje” megnevezéső pontja 16.) pontra változik, és az alábbiakra módosul: „Az okirat hatálybalépésének ideje: a törzskönyvi nyilvántartásba történı bejegyzés napja” Szombathely, 2010…….………. Kovács Ferenc Vas Megyei Közgyőlés elnöke
Dr. Puskás Tivadar Szombathely Megyei Jogú Város Polgármestere
Dr. Kun László megyei fıjegyzı
Dr. Kaczmarski János Szombathely Megyei Jogú Város Jegyzıje Módosító okirat
(Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 195/2010. (XI. 26.), és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének …../2010.(……) számú határozatához) A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése a „Mesebolt” Bábszínház alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: 1.) Az Alapító okirat bevezetı része az alábbiakra módosul: „ A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése az alábbi alapító okiratot adja ki:” 2.) Az Alapító okirat 5. pontja az alábbiakra módosul: „ 5.) Az intézmény létrehozásának ideje: 1995. 01.01. „ 3.) Az alapító okirat 8. és 9. pontja jogszabályi változások miatt törlésre kerül, ezáltal a további pontok értelemszerően átsorszámozásra kerülnek. 4.) Az intézmény besorolására vonatkozó pont helyébe a következı rendelkezés lép: Az intézmény gazdálkodási besorolása: önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv 5.) A Foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszonyok megnevezéső pontból törlésre kerül „a 2008. évi LXV. törvénnyel módosított” szakasz. 6.) Az okirat hatálybalépésének ideje megnevezéső pont a következıképpen változik: Az okirat hatálybalépésének ideje: a törzskönyvi nyilvántartásba történı bejegyzés napja Szombathely, 2010…………………… Kovács Ferenc Vas Megyei Közgyőlés elnöke
Dr. Kun László megyei fıjegyzı
Dr. Puskás Tivadar Szombathely Megyei Jogú Város Polgármestere Dr. Kaczmarski János Szombathely Megyei Jogú Város Jegyzıje
1111
2010. NOVEMBER 26.
Módosító okirat (Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 195/2010. (XI. 26.) számú határozatához) A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: 1.) Az Alapító okirat bevezetı része az alábbiakra módosul: „ A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése az alábbi alapító okiratot adja ki:” 2.) Az alapító okirat 5.) pontja az alábbiakra módosul: „ Az intézmény alapításának idıpontja: 1979.11.01. Intézménytörténeti alapítás éve: 1962 ” 3.) Az alapító okirat „Az intézmény közfeladatként ellátott alaptevékenysége” megnevezéső 7.) pontja kiegészül az alábbiakkal: „ 1820001 Egyéb sokszorosítás 4761001 Könyv-kiskereskedelem 4799091 Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem 5210201 Raktározás, tárolás 5811001 Könyvkiadás 5814001 Folyóirat, idıszaki kiadvány kiadása 9004001 Kulturális mősorok, rendezvények, kiállítások szervezése 9101231 Könyvtári szolgáltatások ” 4.) Az alapító okirat 11. pontjának „Kiegészítı tevékenység” megnevezéső része jogszabályi változások miatt törlésre kerül, továbbá a 11. pontban a „Vállalkozási tevékenység”-megnevezéső rész az alábbiakra módosul: „Vállalkozási tevékenység: az intézmény vállalkozási tevékenységet folytathat eszközeinek, szabad kapacitásainak hasznosítása érdekében az éves költségvetése jóváhagyott összkiadásának 30%-os mértékéig oly módon, hogy ez nem veszélyezteti az intézmény alapvetı szakfeladatainak ellátását. 4721004 Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme 4722004 Hús, húsáru kiskereskedelme 4724004 Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem 4725004 Ital-kiskereskedelem 4729004 Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem 4781004 Élelmiszer, ital, dohányárú piaci kiskereskedelme 4789004 Egyéb áruk piaci kiskereskedelme 5590994 Egyéb m.n.s. szálláshely-szolgáltatás 6820024 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése ” 5.) Az alapító okirat 12.) pontja jogszabályi változások miatt törlésre kerül, ezáltal a további pontok értelemszerően átsorszámozásra kerülnek. 6.) Az intézmény besorolására vonatkozó pont helyébe a következı rendelkezés lép: Az intézmény gazdálkodási besorolása: önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv 7.) A Foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszonyok megnevezéső pontból törlésre kerül „a 2008. évi LXV. törvénnyel módosított” szakasz. 8.) Az okirat hatálybalépésének ideje megnevezéső pont a következıképpen változik: Az okirat hatálybalépésének ideje: a törzskönyvi nyilvántartásba történı bejegyzés napja Szombathely, 2010. november 26. Kovács Ferenc sk. Vas Megyei Közgyőlés elnöke
Dr. Kun László sk. megyei fıjegyzı
2010. NOVEMBER 26.
1112
Módosító okirat (Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 195/2010. (XI. 26.) számú határozatához)
A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése a Vas Megyei Levéltár alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja:
1.) Az Alapító okirat bevezetı része az alábbiakra módosul: „ A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése az alábbi alapító okiratot adja ki:” 2.) Az alapító okirat „Az intézmény közfeladatként ellátott alaptevékenysége” megnevezéső 7./a pontja 7. pontra változik és kiegészül az alábbiakkal: „6820021 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 7730001 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése” 3.) Az alapító okirat 7./b és 8. pontja jogszabályi változások miatt törlésre kerül, ezáltal a további pontok értelemszerően átsorszámozásra kerülnek 4.) Az intézmény besorolására vonatkozó pont helyébe a következı rendelkezés lép: Az intézmény gazdálkodási besorolása: önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv 5.) A Foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszonyok megnevezéső pontból törlésre kerül „a 2008. évi LXV. törvénnyel módosított” szakasz. 7.) Az okirat hatálybalépésének ideje megnevezéső pont a következıképpen változik: Az okirat hatálybalépésének ideje: a törzskönyvi nyilvántartásba történı bejegyzés napja.
Szombathely, 2010. november 26.
Kovács Ferenc sk. Vas Megyei Közgyőlés elnöke
Dr. Kun László sk. megyei fıjegyzı
Módosító okirat (Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 195/2010. (XI. 26.) számú határozatához)
A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése az „Életünk” Szerkesztısége alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: 1.) Az Alapító okirat bevezetı része az alábbiakra módosul: „ A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése az alábbi alapító okiratot adja ki:” 2.) Az Alapító okirat 2.) pontjából – a telephely megszőnése miatt - az alábbi rendelkezés törlésre kerül: „Telephelye: Pannon Irodalmi Örökség Háza 9730 Kıszeg, Jurisics tér 7.” 3.) Az Alapító okirat 7.) pontjából – a telephely megszőnése miatt - az alábbi szakfeladatok törlésre kerülnek: „ 6820021 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 6832001 Ingatlankezelés „ 4.) Az alapító okirat 8. és 9. pontja jogszabályi változások miatt törlésre kerül, ezáltal a további pontok értelemszerően átsorszámozásra kerülnek.
1113
2010. NOVEMBER 26.
5.) Az intézmény besorolására vonatkozó pont helyébe a következı rendelkezés lép: „ Az intézmény gazdálkodása: a.) Az intézmény gazdálkodási besorolása: önállóan mőködı költségvetési szerv b.) Az intézmény pénzügyi –gazdasági feladatait ellátó önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv: Vas Megye Közgyőlésének Ellátó Szervezete az 1992. évi XXXVIII. tv. és a 292/2009. (XII.19.) Kormányrendeletben foglaltak és az intézmény éves költségvetése alapján. Az „Életünk” Szerkesztısége költségvetési elıirányzatai a Vas Megye Közgyőlésének Ellátó Szervezete költségvetésébe épül be.” 6.) A Foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszonyok megnevezéső pontból törlésre kerül „a 2008. évi LXV. törvénnyel módosított” szakasz. 7.) Az Alapító okirat utolsó pontja után új pontként kerül feltüntetésre az okirat hatálybalépésének ideje a következıképpen: Az okirat hatálybalépésének ideje: a törzskönyvi nyilvántartásba történı bejegyzés napja Szombathely, 2010. november 26. Kovács Ferenc sk. Vas Megyei Közgyőlés elnöke
Dr. Kun László sk. megyei fıjegyzı
Módosító okirat (Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 195/2010. (XI. 26.) számú határozatához) A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése a Vasi Szemle Szerkesztısége alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: 1.) Az Alapító okirat bevezetı része az alábbiakra módosul: „ A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése az alábbi alapító okiratot adja ki:” 2.) Az alapító okirat 8. és 9. pontja jogszabályi változások miatt törlésre kerül, ezáltal a további pontok értelemszerően átsorszámozásra kerülnek. 3.) Az intézmény besorolására vonatkozó pont helyébe a következı rendelkezés lép: „ Az intézmény gazdálkodása: a.) Az intézmény gazdálkodási besorolása: önállóan mőködı költségvetési szerv b.) Az intézmény pénzügyi –gazdasági feladatait ellátó önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv: Vas Megye Közgyőlésének Ellátó Szervezete az 1992. évi XXXVIII. tv. és a 292/2009. (XII.19.) Kormányrendeletben foglaltak és az intézmény éves költségvetése alapján. A Vasi Szemle Szerkesztısége költségvetési elıirányzatai a Vas Megye Közgyőlésének Ellátó Szervezete költségvetésébe épül be.” 4.) A Foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszonyok megnevezéső pontból törlésre kerül „a 2008. évi LXV. törvénnyel módosított” szakasz. 5.) Az Alapító okirat utolsó pontja után új pontként kerül feltüntetésre az okirat hatálybalépésének ideje a következıképpen: Az okirat hatálybalépésének ideje: a törzskönyvi nyilvántartásba történı bejegyzés napja Szombathely, 2010. november 26.
Kovács Ferenc sk. Vas Megyei Közgyőlés elnöke
Dr. Kun László sk. megyei fıjegyzı
2010. NOVEMBER 26.
1114
A megyei közgyőlés 196/2010. (XI. 26.) sz. határozata a megyei önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának I-III. negyedévi tapasztalatairól A közgyőlés az önkormányzat 2010. I-III. negyedévi gazdálkodásáról szóló beszámolót az elıterjesztés és mellékletei szerinti tartalommal elfogadja. Felelıs: Határidı:
a közgyőlés elnöke azonnal
A megyei közgyőlés 197/2010. (XI. 26.) sz. határozata a 2010. évi gazdálkodás I-III. negyedévi tapasztalatairól készült könyvvizsgáló vélemény elfogadásáról A közgyőlés az önkormányzat 2010. I-III. negyedévi gazdálkodásáról készült könyvvizsgálói véleményt elfogadja. A megyei közgyőlés 198/2010. (XI. 26.) sz. határozata a kötvény hozam 2008. és 2009. évi szabad pénzmaradványából többletköltség fedezetének biztosításáról A közgyőlés hozzájárul a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény kollégiumi épületében a tőzjelzı berendezés bıvítéséhez szükséges többletköltség, 454 E Ft átcsoportosításához a fejlesztési tartalék 2008. és 2009. évi pénzmaradványa (Smidt Múzeum, Pályázatok elıkészítése, 2008. évi kötvény hozamából felhalmozásra költhetı jogcímen) terhére. Felelıs: Határidı:
a közgyőlés elnöke azonnal
A megyei közgyőlés 199/2010. (XI. 26.) sz. határozata Vas Megye Fejlesztéseiért Kötvény tıkéjébıl az utófinanszírozott pályázatok megelılegezésére történı összeg kölcsönbe vételérıl A közgyőlés hozzájárul a Vas Megye Fejlesztéseiért Kötvény tıkéjébıl 203.368 ezer Ft-nak - a felmerülés ütemében - a pályázatok elıfinanszírozásához szükséges kölcsönbe vételéhez, mely összeget a pályázati összegek visszaérkezése után vissza kell vezetni az Önkormányzat Kötvényes bankszámlájára. Felelıs: Határidı:
a közgyőlés elnöke 2010. december 1-tıl a felmerülés ütemében a kölcsön biztosítására, illetve a pályázati összeg megérkezése a kölcsön visszafizetése tekintetében A megyei közgyőlés 200/2010. (XI. 26.) sz. határozata Intézményi pályázatok benyújtásához való hozzájárulásról
A közgyőlés támogatja, hogy 1.
a Berzsenyi Dániel Megyei és Városi Könyvtár az NKA-hoz muzeális könyvállomány karbantartására szóló pályázatát a saját költségvetése bevétele terhére 316.080,- Ft önrész vállalásával;
2.
a Vas Megyei Levéltár az NKA-hoz szakmai könyvállomány gyarapítására és állományvédelmi eszközök, anyagok beszerzésére szóló önrész nélküli pályázatát;
3.
a Szombathelyi Képtár az NKA-hoz jubileumi Évkönyve kiadására önrész nélküli pályázatát, valamint a Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátushoz a mőtárgy vásárlásra önrész nélküli meghívásos pályázatát;
2010. NOVEMBER 26.
4.
1115
az MMIK a Weöres Sándor XX. Országos Gyermekszínjátszó Találkozó Vas megyei bemutatójának megrendezésére, valamint közmővelıdési tevékenysége online marketing promóciójának támogatására az NKA –hoz önrészt nem igénylı pályázatait
a pályázati kiírások szerint benyújtsa. Felelıs: Határidı:
az intézmények igazgatói – a pályázatok benyújtásáért a megjelölt pályázatok határideje
A megyei közgyőlés 201/2010. (XI. 26.) sz. határozata Szakvélemény kiadásáról Sárvár Város Önkormányzata fenntartásában mőködı Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképzı Iskola átszervezéséhez A közgyőlés megállapítja, hogy Sárvár Város Önkormányzatának azon szándéka, hogy a fenntartásában mőködı Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképzı Iskolát átszervezi oly módon, hogy tevékenységi körét a felnıttképzéssel bıvíti, Vas megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban van. Felelıs: Határidı:
a közgyőlés elnöke azonnal
A megyei közgyőlés 202/2010. (XI. 26.) sz. határozata „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról a Magyar Éremgyőjtık Szombathelyi Csoportja, a Bobai Népdalkör, a Szentpéterfai Színjátszó Kör, a Magyarországi Szlovének Szövetsége, a Rumi Nıi Kar, a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztı Egyesület, az Ungaresca Táncegyüttes, valamint az Ungaresca Táncegyüttes Senior Csoportja részére A közgyőlés: 1.
a Magyar Éremgyőjtık Szombathelyi Csoportjának a folyamatos szakmai és közösségi munkája elismeréséül, a szervezet 30 éves jubileuma alkalmából;
2.
a Bobai Népdalkörnek 10 éves fennállása alkalmából és színvonalas hagyományápoló tevékenysége elismeréséül;
3.
a Szentpéterfai Színjátszó Körnek megalakulása 20. évfordulója alkalmából; anyanyelvi hagyományırzı, közösségépítı tevékenységük elismeréséül;
4.
a Magyarországi Szlovének Szövetségének megalakulása 20. évfordulója alkalmából; hagyományırzı, közösségépítı, anyanyelv-ápolási, identitásfejlesztési és a nemzetiségi oktatás területén végzett tevékenységük elismeréséül;
5.
a Rumi Nıi Karnak megalakulása 25 évfordulója alkalmából;
6.
a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztı Egyesületnek megalakulása 20 évfordulója alkalmából;
7.
az Ungaresca Táncegyüttesnek alapítása 55. évfordulója alkalmából;
8.
az Ungaresca Táncegyüttes Senior Csoportjának megalakulása 20. évfordulója alkalmából
„Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele”-t adományozza. Felelıs: Határidı:
a közgyőlés elnöke azonnal
2010. NOVEMBER 26.
1116
A megyei közgyőlés 203/2010. (XI. 26.) sz. határozata „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele” adományozásáról a Vas Megyei Idısek Otthona Táplánszentkereszt, valamint a Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc egyesített kosárlabda csapata részére A közgyőlés a Vas Megyei Idısek Otthona Táplánszentkereszt részére – alapításának 60. évfordulója alkalmából –, valamint a Vas Megyei Szakosított Otthon egyesített kosárlabdacsapata részére – a Nyári Európa Játékokon (Varsó) elért bronz helyezéséért – „Vas Megye Közgyőlésének Elismerı Oklevele”-t adományozza. Felelıs: Határidı:
a közgyőlés elnöke azonnal
KÖZLEMÉNYEK ELİTERJESZTÉS a Vas megyei Önkormányzat 2010. I-III. negyedévi gazdálkodásának tapasztalatairól
Az államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. tv. 79. §-ában elıírt tájékoztatási kötelezettségnek eleget téve az alábbiakban számolunk be az önkormányzat I-III. negyedévi gazdálkodásáról. I. Az önkormányzat 2010. I-III. negyedévi gazdálkodása, pénzügyi helyzete A 2010. évi költségvetést a közgyőlés 684.010 E Ft hiánnyal hagyta jóvá. Ez a megelızı évi tervezett hiánynál (268.368 E Ft) 415.642 E Ft-tal több. A 2010. évi költségvetés az elızı évekhez hasonlóan súlyos pénzügyi gondokat jelzett. A 2010. évi központi szabályozás jelentıs forráskiesést eredményezett a megyei önkormányzat számára. A fajlagos normatívák átlagosan 10%-kal csökkentek a gazdasági válság hatására, amely az ellátotti létszámcsökkenéssel (80 fı) együtt mintegy 270 millió Ft-os bevételkiesést jelentett. Jelentıs bevételkiesést eredményezett az SZJA megyei önkormányzatoknak egységesen leadott részének eltörlése (2009. évhez képest 370 millió Ft kiesés). Az illetékbevételek tervezett mértéke is csökkentésre került 100 millió Ft-tal az idıközben végrehajtott illetéktörvény változások és a visszaesı ingatlan- és gépjármőpiac következtében. A 2010. évi tervezett pénzügyi hiánynak része a 2009. évrıl áthúzódó, prognosztizált 400 millió Ft hiány. A 2010. évi koncepció szinten megjelenı mintegy 1.200 millió Ft pénzügyi hiány ellehetetlenítette volna az önkormányzat mőködését, ezért a közgyőlés ismételten létszámleépítésrıl döntött, ami 131,0 fı közalkalmazotti és 2 fı köztisztviselıi létszámcsökkentést eredményezett. Az intézményektıl történı forráselvonás 462.200 E Ft volt, a megyei önkormányzati hivatal kiadásai 64.789 E Ft-tal kerültek csökkentésre. Így lehetett a 2010. évi költségvetést 684.010 E Ft hiánnyal tervezni. A létszámcsökkentés megtakarításai igazából 2011. évben éreztetik majd hatásukat, ugyanis a leépítések egyszeri többletkiadásai jelentıs összegeket tettek ki. Felmértük a 2010. évi létszámcsökkentéssel járó egyszeri többletkiadásokat, amelynek egy részét, (mint végkielégítés, felmentés 50 %-a, prémium évekbe történı továbbfoglalkoztatás 100 %-a) az állami költségvetésbıl támogatásként megpályázhatjuk, egy része pedig az önkormányzat egyszeri terhe, amely a hiányt növeli. Az idei évtıl változás, hogy csak a közoktatási intézmények létszámleépítésének költségeit lehet megigényelni központi forrásból. A felmérés végeredménye 138.900 E Ft többletkiadás lett. Várhatóan ebbıl 62.903 E Ft igényelhetı meg a központi költségvetésbıl a létszámleépítésekhez, 50.370 E Ft pedig a prémium évek foglalkoztatáshoz kapcsolódóan (ebbıl 2009. évrıl áthúzódó prémiumévesek 36.508 E Ft). Az eddigi teljesítési adatok és már benyújtott, és idén még várhatóan megérkezı összegek alapján 2010. évben 68.869 E Ft-ot kapott meg a megyei önkormányzat a létszámleépítéshez kapcsolódóan, a prémium éves foglalkoztatásra év végéig összesen várhatóan 52.321 E Ft támogatás fog érkezni. 2010. évben központi bérpolitikai intézkedésekre nem került sor a közszférában. A szakszervezetek és a kormány közötti egyeztetések eredményeként kereset-kiegészítés került bevezetésre az alacsony
2010. NOVEMBER 26.
1117
jövedelemkategóriákban, melynek fedezete évközben (január és április hónapokban) pótelıirányzatként került biztosításra. A munkaadókat terhelı járulékok mértéke csökkent. 2010. január 1-jétıl a jövedelmek teljes körére 27% lett. A tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlésre került. A rehabilitációs hozzájárulást viszont drasztikus mértékben növelték. Az ÁFA mértéke 25%-os maradt. Az évek óta nem emelt dologi kiadások reálértéke folyamatosan csökken. A gáz és villamos energia kiadások, főtési költségek növekedése pedig indokolttá tenné annak emelését, a cél 2010-ben az, hogy a 2009. évinél sokkal takarékosabban kell az energiát használni. Az intézményi költségvetések elızı évi tervszintő dologi kiadással számolnak. Az évek óta nem emelt dologi kiadások reálértéke egyre romlik, a gáz, távhı, víz, szennyvíz és villamos energia kiadások növekedése szőkíti az egyre csökkenı fenntartási, mőködtetési lehetıséget. Az energián kívül az egyéb dologi kiadások terén is az eddigieknél is nagyobb mértékben kell takarékoskodni, elsısorban a karbantartások, készlet beszerzések terén, de a mőködéshez szükséges egyéb kiadásokat /telefon, gépkocsi használat stb./ is mérsékelni kell. A pályázati pénzeszközök (elsısorban mőködési források) megszerzésére kiemelt figyelmet kell fordítani. Továbbra is fokozott elvárás a költségvetési fegyelem erısítése, a visszafogott, takarékos gazdálkodás, tervezési és végrehajtási fegyelem erısítése, költségérzékenység fokozása, az önkormányzati tulajdon védelme. A költségvetések végrehajtásánál kiemelt figyelmet kell fordítani a dologi kiadásokra. Egyes intézményeknél az egy-háromnegyed év idıarányoson felül teljesült kiadásait az év hátralevı részében szigorú megtakarításokkal kell ellensúlyozni, hogy év végére a hiány ezek miatt ne emelkedjen. A likviditási helyzetünk év eleje óta folyamatosan kritikus. A felhalmozásra fordítható vagyonhasznosítási bevételek a korábbi évekhez hasonlóan 2010. évben sem teljesülnek idıarányosan, a kijelölt ingatlanok eladása az idei évben már nem várható. A kiadások közül a fejlesztési hiteltörlesztések ugyanakkor folyamatosan jelentkeznek, amely a likviditási helyzetünkre hatást gyakorol (éves szinten 45 millió Ft kiadást jelent). Ezen kívül a központi támogatások idıarányosan érkeztek, a mőködési kiadásaink viszont nem igazodtak a bevételek teljesüléséhez, az idıarányosnál nagyobb mértékben teljesültek. Több intézmény is folyamatosan az idıarányosnál jóval magasabb összegő finanszírozást vett igénybe annak ellenére, hogy a kiskincstári rendszer is leállításra került, és egyedi kiutalásokkal - fülvizsgálat után - teljesítjük a kiutalásokat. Az intézményi dolgozók bérfizetései közvetlenül a hivatal bankszámlájáról történnek, nem az intézményekérıl, továbbá a járulékterheket is a hivatal normatíva bevételeibıl tartja vissza a központi költségvetés, nem az intézményektıl kerül inkasszálásra. Ezek a tételek nem korlátozhatóak, de az igénybe vett intézményfinanszírozás mértékét növelik. A személyi és járulékkiadások magas aránya miatt a teljesítési adat az idıarányost meghaladja. Az intézmények nagy részénél a dologi kiadások teljesítése is meghaladja az idıarányost, amely év végére problémákat jelez elıre. Az év eleji 600 millió Ft-os hitelkeretünk folyamatosan teljes mértékben kihasználásra került, sıt nem volt elegendı. A likviditási gondok enyhítésére a megyei közgyőlés 6/2010. (II. 12.) sz. határozatával hozzájárult a folyószámla-hitelkeret 700 millió Ft-ra történı növeléséhez. 50/2010. (III. 26.) sz. határozatával pedig a Vas Megye Fejlesztéseiért Kötvény tıkéjébıl 200 millió Ft hitelkeret kiváltására történı kölcsönbe vételéhez, mely összeget 2010. december 31-ig köteles visszafizetni az Önkormányzat a Kötvényes bankszámlára. E visszapótlás fedezetét a Szombathely Város által a 2009-2010 évi – jogszabály által elıírt - gyermekvédelmi ellátás támogatására önkormányzatunknak fizetendı összeg jelentené. A fejlesztési tevékenységünk egyelıre stagnál. A korábbi jól mőködı pályázati rendszerek (címzett, cél) megszőntek, az ebbıl folyó beruházások befejezıdtek. Helyettük az uniós pénzekbıl igényelhetı, jelentıs önerıt feltételezı finanszírozások léptek be, de a megyei önkormányzat viszonylag kevés projektet tud befogadtatni. A költségvetésben tervezett projektek nagy része már megvalósulás fázisában van. Ezek a finanszírozási problémáinkat tovább mélyítették, ugyanis utófinanszírozásos jellegőek. A költségvetés az elmúlt idıszakban négy alkalommal került módosításra. Az áprilisi elıirányzatmódosítás indoka az volt, hogy a TISZK az 1997. évi CXXXV. törvény alapján jogi személyiségő társulásnak minısül, nem pedig az önkormányzat költségvetési szervének, így ezt a változást át kellett vezetni a rendeleten. A május, június és szeptember hó folyamán módosításra kerülı költségvetésnek az alapját az képezte, hogy a központi forrásokból kapott pótelıirányzatokról a közgyőlés elnökének a közgyőlést folyamatosan tájékoztatni, a költségvetési rendeletet ezen összegekkel negyedévenként módosítani kell (kereset-kiegészítésre biztosított elıleg, országgyőlési képviselı választásra kapott fedezet, központi támogatások, minisztériumoktól kapott támogatás értékő bevételek, stb.) A 2009. évi zárszámadás során a tényleges mérleghiány 410.924 E Ft lett a tervezett 400 millió Ft-tal szemben, amely 10.924 E Ft-tal nagyobb volt, mint a prognosztizált hiány. A pénzmaradvány elszámolást követıen a hiányt 694.934 E Ft-ra kellett megemelni. Az 2010. évi hiányra a hitelkeretünk nyújt fedezetet. Az illeték bevételi kiesésünk (év végéig 350 millió Ft) miatt várhatóan a hiány szintje el fogja érni az 1 Mrd Ft-ot.
2010. NOVEMBER 26.
1118
I.
Bevételi források és azok teljesülése
Bevételek eredeti elıirányzata Bevételek módosított elıirányzata Teljesítés Teljesítés %-a
10,482.688 E Ft 11,437.273 E Ft 6,333.157 E Ft 55,37%
I. Mőködési bevételek 1. Intézményi mőködési bevételek 1,697.852 E Ft-tal szerepelnek a költségvetésben. Ebbıl az intézmények 1,475.968 E Ft-tal –nagyobbrészt térítési díjak- részesednek. A térítési díjakat a közgyőlés rendeletben állapította meg. Az önkormányzati hivatalnál a bevételi tervszám 234.334 E Ft volt, ezen belül a kötvény befektetéseibıl 202.400 E Ft kamatbevételt terveztünk, ezen túlmenıen mőködési célú pénzeszközátvételként 31.934 E Ft értéken szerepeltettük a költségvetésben a kórház Zrt.-tıl hiteltörlesztéshez kapcsolódóan befolyó bevételt. Az összegbıl 12.450 E Ft-ot az intézmények részére intézményfinanszírozásként került átadásra. Az I-III. negyedév módosított elıirányzat 1,711.485 E Ft, a növekmény 13.633 E Ft volt. A növekmény a hivatalnál 4.350 E Ft, az intézményeknél 9.783 E Ft volt. A hivatali növekménybıl 500 E Ft-ot intézményfinanszírozásként átadtunk költségvetési szerveinknek. A hivatali teljesítés elemei a következıek: az OTP Bank Nyrt-tıl érkezett reklámszolgáltatási bevétel 830 E Ft + 207 E Ft ÁFA értékébıl, a Vasi Cosulting Kft-tıl érkezett reklám szolgálatás 80 E Ft + 20 E Ft ÁFA bevételébıl, a Szlovénia Magyarország Határon Átnyúló Együttmőködési Progam Élı Örökségünk projektjéhez befolyt 3.424 E Ft támogatás értékő mőködési bevétel, a Szociális Minisztériumtól Idısek tartós bentlakásos intézményeinek kiegészítı támogatása címen elnyert 2.651 E Ft értékő támogatásból, valamint az Ifjúsági célelıirányzathoz visszafizetett 40 E Ft támogatásból áll. Közbeszerzési dokumentáció megvásárlásából 160 E Ft+40 E Ft ÁFA bevétel érkezett, gondozási díjhátralékból pedig 577 E Ft. Az intézmények közül kiemelhetı az MMIK 46.567 E Ft, az Ellátó Szervezet 36.101 E Ft-os összegben teljesített bérleti díj bevételével, az acsádi intézményünk 4.276 E Ft-os vállalkozásoktól érkezı támogatási bevételeivel és az MMIK 15.994 E Ft-os mőködési célú pénzeszközátvételével. Ugyancsak jelentıs a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézményünk támogatás értékő mőködési bevétele 44.525 E Ft-os teljesítési adatával. Az önkormányzati hivatalnál a teljesítés 51,49%-os, az intézményeknél 85,36%-os. A kötvény pénzpiacon elhelyezett tıke utáni hozam bevétele 118.107 E Ft volt, amely azt jelenti, hogy 33.693 E Ft elmaradás mutatkozik az idıarányos teljesítéshez képest. Az elmaradás oka, hogy a kötvénytıke egyes befektetési formái egy összegben, decemberben fizetnek kamatot. (A tervezett hozamból a 2010. évi kamattörlesztésre 26.654 E Ft került kifizetésre.) A kötvénytıkébıl a likviditási gondok enyhítésére 200 millió Ft került átvezetésre a hitelkeret kiváltására az 50/2010. (III. 26.) sz. közgyőlési határozat alapján, melynek következtében az összeg befektetésébıl tervezett hozam nem realizálódik. 2. Támogatásértékő mőködési bevételek / államháztartáson belülrıl/ A lenti táblázat adatai mutatják a tervhez képesti elıirányzat változást, illetve a féléves teljesítést. Az önkormányzati hivatalnál az elıirányzaton növekedés volt. A 2010. évi országgyőlési választások 1. és a 2. fordulója során felmerülı kiadásokra 7.272 E Ft, az önkormányzati választásokra 14.065 E Ft, a kisebbségi választásokra 110 E Ft támogatás érkezett. A Vas Megyei Védelmi Bizottság 2010. évi mőködési és felhalmozási kiadásainak finanszírozására az Önkormányzati Minisztérium 6.000 E Ft-ot biztosított, ebbıl a felhasználáshoz igazodóan 5.500 E Ft a mőködési célú támogatás. Idıközi választásokra 6 E Ft, az iskolatej programhoz kapcsolódóan 954 E Ft többletbevétel érkezett a hivatalhoz. A TIOP - pedagógiai módszertani reform informatikai támogatása pályázat keretében az önkormányzat ezidáig 1.242 E Ft támogatást kapott. Az intézményeknél: A csökkenés oka az, hogy a Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás az 1997. CXXXV. törvény értelmében jogi személyiségő társulásnak és nem költségvetési szervnek minısül, így nem szerepeltethetı az önkormányzat költségvetési szervei között sem. Az 1/2010. (II.16.) közgyőlési rendeletben a társult önkormányzatok által az intézmény részére biztosított támogatást, 4.615 E Ft-ot a Vas Megyei Önkormányzati Hivatalnál terveztük meg bevételként és intézményfinanszírozásként adtuk tovább a szervezetnek. Mivel a támogatási összeg közvetlenül a TISZK-nél jelenik meg, ezért a hivatalnál az elıirányzat csökkentésére volt szükséges. Továbbá mivel önálló jogi személy a TISZK nem kezelhetı az intézmények között, az (hasonlóan a kisebbségi önkormányzatokhoz) külön soron szerepel. Ezért a költségvetésben e soron szereplı elıirányzatát az intézmények összesen sorából át kellett csoportosítanunk külön sorra. Az intézmények sikeres pályázati tevékenységet folytattak. Az MMIK az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól 4.000 E Ft-ot nyert el a közmővelıdési szakfeladat ellátáshoz, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól a települési és ifjúsági konferencia megszervezéséhez pedig 3.000 E Ft-ot. Szombathelyi Kistérség Többcélú
1119
2010. NOVEMBER 26.
Társulása a mozgókönyvtári feladatok ellátásához 12.375 E Ft-ot biztosít a Berzsenyi Dániel Könyvtár részére. A Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus 2 db mőtárgy megvásárlásához 4.500 E Ft támogatást nyújtott a Szombathelyi Képtárnak. Stb. Támogatás értékő mőködési bevételek / államháztartáson belülrıl/
a.) Önkormányzati hivatal összesen Ebbıl: Iskolatej program támogatása Bursa Hungarica ösztöndíj
E Ft
270 444
251 676
117 321
0 0 74 370 0 0 0 0 68 186 0 10 000 50 370 62 903
734 0 74 370 6 3 424 5 500 7 272 61 430 1 242 10 000 24 745 62 903
955 126 52 864 6 3 424 5 500 7 272 23 689 1 242 5 000 0 0
0 0 0 50 0 0 503 447
0 1 002 1 996 50 20 14 065 110 330 238
47071 12 759 37 269 79 400 1 704 8 959 70 780 54 095 3 050 101 557 36 675 45 150
4 941 1 454 1 174 44 525 1 994 7 875 70 670 51 497 2 488 84 332 14 190 37 423
4 978 6 420
7 675 6 566
148 516
403 835
Szociális foglalkoztatás támogatása Idıközi választás támogatása Élı Örökségünk Szlovénia Mo. Együttmők. Progr. Önk. Min. Védelmi Bizottság 2010 évi mőküdésére 2010. évi ogy. választás megszervezésére TÁMOP Kompetencia alapú oktatás TIOP - pedagógiai módsz. Reform inform. támog. Körmend Város támogatása Kölcsey F. Gimn.-hoz Prémium évek program Létszámcsökkentés kiadásainak támogatása TISZK mőködéséhez társult ökormányzatok támogatása 4 615 Sárvár Város támogatása TISZK mőködéséhez 0 Veszprém megyei tanulók iskolai ellátásának támogatása 0 Répecelak - megyetörténeti vetélkedı támogatása 0 Gyermeküdülı Balatonberény tartalékának átvétele 2010. évi helyi önk. választás megszervezésére 0 2011. évi helyi kis. választás megszervezésére 0 b.) Intézmények összesen 591 797 Ebbıl: Ernuszt Kelemen Gyv. Int. Gencsapáti 0 B.L. Gyermekotthon és Ált. Isk. Ikervár 2 930 TEGYESZ 1 296 Dr. Nagy László Egys. Gyógyped. és Mód. Int. 35 965 Rázsó I. Szakközépisk, Szakisk. és Koll. Körmend 500 Mesebolt Bábszínház 8 500 Savaria Szimfonikus Zenekar 158 780 MMIK 40 000 Ungaresca Táncegyüttes 3 050 Berzsenyi D. Könytár 67 000 Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága 54 670 Szombathelyi Képtár 37 550 TISZK 181 556 További 17 intézmény 0 Kisebbségi önkormányzatok össze sen 4 153 TISZK (Társulási tv. változása miatt önálló jogi sze mély) 0
122.618 E Ft összegő növekedést okozott az intézményi elıirányzatokon, hogy a Vas Megyei Önkormányzat feladat ellátási szerzıdést kötött Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatával a szombathelyi
2010. NOVEMBER 26.
1120
illetékességő gyermekek gyermekvédelmi szakellátására vonatkozóan. A szombathelyi önkormányzat a hozzájárulás összegét a szerzıdés szerint közvetlenül az intézménynek lenne köteles átutalni, ezért az összeget a gyermekvédelmi ellátást nyújtó intézményeinknél a mőködési célú intézményfinanszírozásból kellett átcsoportosítani a támogatásértékő mőködési bevételek közé. A város azonban nem teljesíti szerzıdéses kötelezettségét (pert indított a megyei önkormányzat a város ellen), ezért a várostól járó összeget a megyei önkormányzat folyamatosan idıarányosan megelılegezi az intézményeknek. Amennyiben a város ez évben nem teljesít, az utolsó elıirányzatmódosítás során meg kell növelni az érintett intézmények intézményfinanszírozását a megelılegezett, városi várt –de meg nem fizetett - támogatás összegével a teljesítéshez igazodóan. 3. Önkormányzat sajátos mőködési bevétele Az APEH által beszedett illetékbevételek megosztása azonos maradt a korábbi évek szabályozásával. 2010. január 1-jétıl - az illetéktörvény változása következtében - az ingatlan adás-vétel illetékének mértékét csökkentették, amely miatt 100 millió Ft-os illeték bevételi kiesést terveztünk 2010 évre. Pontos számításokat nem állt módunkban végezni, mivel nincsenek adataink az illetékbevételek megoszlására vonatkozóan. Tovább ronthatja a helyzetet, hogy 2010 második félévétıl az örökösödési és ajándékozási illeték egyenes ági öröklésnél teljes mértékben eltörlésre került. A költségvetési tervezésnél meg nem ismert jogszabályváltozás hatására a 2010 évi tervezett illeték bevételi elıirányzat teljesítésénél elmaradás várható. Ennek összege elérheti a 350 millió Ft-ot is az év végéig. A 2010-es évre 1,450.000 E Ft illetékbevételt terveztünk. A teljesítés az I-III. negyedévben 852.873 E Ft (58,82%). A teljesítési adatnál idıarányostól az elmaradás 234.627 E Ft volt szeptember 30-án. Az év végére 1,094.301 E Ft realizálódása várható, vagyis 350 millió Ft-os bevételi kieséssel szembesülhet az önkormányzat e jogcímen, amely a hiány szintjét növeli. Az évközi illetékkedvezmények bevezetése következtében e bevételi elem mértéke csökkent, a csökkenés kompenzálására a kormányzat semmilyen egyéb forrást nem biztosított. Átengedett központi adók /SZJA/ A központi kormányzat a 2010. évi költségvetési törvényben már nem szerepeltetette a megyei önkormányzatoknak egységesen járó jogcímen ezidáig biztosított SZJA részesedést, mely a 2009-es évhez képest 370 millió Ft-os bevételkiesést eredményezett. Az önkormányzat a személyi jövedelemadóból a következık szerint részesedik: megye lakosai után 120 Ft/fı 264.165 fı megyei intézmények ellátottai után 20.755 Ft/fı 4.695 fı Összes SZJA részesedés Módosított elıirányzat I-III. negyedévi teljesítés (78,0%) II. 1.
31.700 E Ft 97.465 E Ft 129.165 E Ft 129.165 E Ft 100.764 E Ft
Támogatások
Normatív támogatások /az eredeti költségvetési rendelet 8/A. sz. melléklete/ a) Megyei igazgatási, sport és kulturális feladatokra egységesen a) Megyei igazgatási, sport és kulturális feladatokra 264.165 lakos 392 Ft/fı c) Területi gyermekvédelmi szakszolgálatra 45.690 fı, 650 Ft/fı d) Feladatmutatóhoz kötött támogatás Normatív támogatás összesen: Módosított elıirányzat I-III. negyedévi teljesítés (77,9%)
69.939 E Ft 103.553 E Ft 29.698 E Ft 1,804.521 E Ft 2,007.711 E Ft 2,007.711 E Ft 1,564.340 E Ft
2. Normatív kötött felhasználású támogatás eredeti elıirányzata /az eredeti költségvetési rendelet 8/B. sz. melléklet/ 8.862 E Ft, módosított elıirányzata szintén 8.862 E Ft, a teljesítés 6.790 E Ft, 76,6%. 3. Helyi önkormányzatok színházi /bábszínházi/ támogatásának konstrukciója azonos az elızı évivel, a támogatás szintje azonban 18.000 E Ft-tal csökkent, 16.100 E Ft lett. A költségvetési törvény 7. számú melléklet 1/b pontja 27.000 E Ft-ot tartalmaz a Bábszínház mővészeti tevékenységének támogatására a 2009-ban realizált fizetı nézık száma alapján. Így mindösszesen 43.100 E Ft szerepelt eredeti elıirányzatként. A módosított elıirányzat 133.677 E Ft-ra nıtt, a Savaria Szimfonikus Zenekar 2010. évi mőködéséhez biztosított 90.577 E Ft központi támogatás következtében. A teljesítés 124.281 E Ft, 92,97%.
1121
2010. NOVEMBER 26.
4. Központosított támogatások A költségvetési tervezéskor nem terveztünk a központosított elıirányzaton tételt. Módosításként kerültek a költségvetésbe a következı tételek: - Helyi szervezési intézkedések támogatása, prémium évek 36.591 E Ft, - 2010. évi kereset-kiegészítés fedezete 186.830 E Ft - Könyvtári, közmővelıdési érdekeltségnövelı támogatás (Könyvtár) 3.231 E Ft, - Könyvtári, közmővelıdési érdekeltségnövelı támogatás (Múzeum) 49.000 E Ft, - Érettségi szakmai vizsgák támogatás 1.419 E Ft, - Esélyegyenlıséget felzárkóztatást segítı támogatás 1.500 E Ft. A központosított elıirányzatok módosított összege 279.956 E Ft, a teljesítés 291.618 E Ft. A módosított elıirányzatot meghaladó telesítés oka, hogy idıközben megérkezett 660 E Ft szintén az esélyegyenlıség felzárkóztatásának támogatására, és 11.476 E Ft az Új Tudás-mőveltség program támogatására, melyeket a jelen elıterjesztéssel együtt benyújtott elıirányzatmódosítás keretében átvezetünk a rendeleten is.
III. Felhalmozási és tıkejellegő bevételek 1. Tárgyi eszközök értékesítése Vagyonhasznosításra/eladásra kijelölt eszközök között figyelembe vehetı tételek: a Thököly u. 14. számú ingatlan, Szombathely Szılısi úti ingatlan, a Badacsonyi üdülı és kisebb földterületek. Az önkormányzat felhalmozási feladatainak teljesítéséhez a fejlesztési mérleg egyensúlyban tartása mellett az elfogadott költségvetésben legalább nettó 45.405 E Ft bevétel teljesülése került elıírásra a fejlesztési mérleg egyensúlyának biztosítása érdekében. Teljesítés nem volt az elıirányzaton. Az intézményeknél tervezett elıirányzat nem volt, a módosított elıirányzat 1.378 E Ft, a teljesítés 2.952 E Ft. 2. Támogatásértékő felhalmozási bevétel /áht-n belülrıl/
E Ft
Az Önkormányzati Hivatalnál: e jogcímen elıirányzatot nem terveztünk. A módosított elıirányzat növekedését az idıközben elnyert pályázati támogatások eredményezték. A hivatali teljesítés az elıirányzaton 54,06%-os a következı elıirányzatmódosításnál a TISZK és az intézményi teljesítések elıirányzatát is biztosítani fogjuk.
2. Támogatásé rtékő fe lhalmozási bevé te lek
Erede ti Módosított Te ljesíté s e lıirányzat elıirányzat 2010.VI.30.
a.) Önkormányzati hivatalnál össze se n
0
17 002
Vas Megyei Területrendezési Terv CÉDE pályázat 2009 Önkormányzati Minisztérium Védelmi Bizottság támogatása (intézményfinanszírozásba átcsoportosítva) TÁMOP Kompetencia Alapú Oktatás COMMONGIS pályázat b.) inté zmé nye knél Vas Megyei Szakosított Szoc. Int. Vas Megyei Mőv. És Ifj. Központ Berzsenyi Dániel Könyvtár Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága Szombathelyi Képtár c) Vasi TISZK pályázati összeg felhasználásnak megfelelı átcsoportosítása Mindösszesen:
0
9 746
0 0 0 0 0 0 0 0 0
500 6 756 0 1 790 1 250 540 0 0 0
500 0 8 692 59 505 1 250 540 770 47 515 9 430
0 0
33 476 51 768
203 121 271 318
A Védelmi Bizottság támogatása intézményfinanszírozásként.
az
Ellátó
Szervezet
részére
leadásra
került
9 192
felhasználásra
Az Intézményeknél: sem szerepelt a tervezésnél összeg az elıirányzaton. Az elıirányzatmódosítás során 1.790 E Ft-ra módosult. A magas teljesítés oka, hogy intézményeink ezidáig nem jelezték többletbevételeiket, így a
1122
2010. NOVEMBER 26.
rendeleten sem kerültek átvezetésre. A legjelentısebb tétel a Múzeumnál látható. Az intézmény TIOP pályázaton több célra is nyert el és kapott támogatást (látványtárak, oktató terek kialakítása, a raktár beépítési pályázat elsı részlete), melyrıl ezidáig a fenntartót nem tájékoztatta. Vas M. Szakképzési-szervezési Társulás TÁMOP 2.2.3-07/2 pályázat forrásaiból informatikai szoftverfejlesztésre használt fel 33.476 E Ft-ot, így a felhasználáshoz igazodóan a támogatás értékő mőködési bevételekrıl a támogatás értékő felhalmozási bevételek közé volt szükséges átcsoportosítani az összeget. A további felhasználáshoz igazodó elıirányzatmódosítás a késıbbi rendeletmódosítások során fog megvalósulni. Felhalmozási célú pénzeszközátvétel (Áhn. kívülrıl)
Felhalmozási cé lú pé nzeszközátvé tel a.) Önkormányzati hivatalnál össze se n Fogy. Személyek Esélyegyenlıségéért Alapítvány támogatása ivánci akadálymentesítéshez Idısek bentlakásos intézményeinek kiegészítı támogatása (ESZA) Jószívvel segítünk Alapítvány támogatása HVB hitel kamatrészének kórház által megtérített része b.) inté zmé nye kné l c) Vasi TISZK pályázati összeg felhasználásnak megfelelı átcsoportosítása Mindössze se n:
E Ft
Ere de ti Módosított Te lje síté s elıirányzat e lıirányzat 2010.VI.30. 11 790
16 515
32 577
11 790
11 790
7 860
0 0 0 10 000
4 710 15 0 32 227
15 24 702 13 486
0
0
0
21 790
48 742
46 063
4. Önkormányzat sajátos felhalmozási bevételt nem terveztünk, teljesítési adat sincs.
IV. Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele államháztartáson kívülrıl: Ezen az elıirányzaton terveztük meg a Markusovszky Kórház Zrt-tıl kölcsönnyújtás visszatérülése jogcímen az UniCredit hitel tıke törlesztı részleteit 122.439 E Ft összegben. (A hiteleket az önkormányzat vette fel, kölcsönként adta tovább a kórháznak a haemodinamikai labor eszközeinek kifizetésére. A törlesztést a non profit Zrt vállalta.) Továbbá itt került megtervezésre a Vas Megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat munkaügyi perköltségeire 2009-ben adott 500 E Ft összegő kölcsön megtérülése is. Az eredeti elıirányzat tartalmazta még az önkormányzati dolgozóknak nyújtott lakásépítési támogatásból történı visszafizetéseket 4 millió Ft összegben. A módosított elıirányzat 128.739 E Ft. Az elıirányzat növekedésének oka a Vas Megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzatnak 225 E Ft összegben, a Német Kisebbségi Önkormányzatnak pedig 722 E Ft összegben megállapodás alapján nyújtott kölcsön volt. A TEGYESZ-nél a fiatalok lakáshoz jutását segítı kölcsönök törlesztéseibıl 853 E Ft-tal módosította elıirányzatát az intézmény. A felhasználás 96.743 E Ft 75,1%. V. Hitelek Hitel felvételt az önkormányzat a költségvetésében nem tervezett, az eltelt idıszakban negyedévente likviditási hitel felvételére került sor, összesen halmozottan 1,627.267 E Ft összegben, vagyis az elsı három negyedévben három alkalommal mindösszesen ennyi folyószámlahitel igénybevételére került sor. A halmozott (három negyedévi) visszafizetése ezen összegnek 1,289.716 E Ft volt, mely az 1. sz. melléklet forgatási célú pénzügyi mőveleteinek kiadásai között szerepel. (A hitelfelvétel a mérleg finanszírozási bevételek elıirányzatán szerepel.) VI. Pénzforgalom nélküli bevételek/ pénzmaradvány/ A költségvetés (területi kisebbségi önkormányzatok és TISZK nélkül) összesen 4,079.767 E Ft maradványt tartalmazott (ebbıl mőködési tartalék 1.960 E Ft), mely a zárszámadást követıen – az alábbi táblázat szerint – módosult. E Ft
2010. NOVEMBER 26.
Pénzforgalom nélküli bevételek
1123
Eredeti Módosított Teljesítés elıirányzat elıirányzat 2010.IX.30.-án Önkormányzati hivatal 1.960 53.007 48.894 E:kötvénybıl származó 0 7.727 7.712 Támogatott intézmények 17.553 230.914 230.914 Szakképzési társulás 0 51.417 51.417 Mők. pénzmar. összesen: 19.513 335.338 331.225 Önkormányzati hivatal 4,060.254 4,052.527 16.294 E: kötvénybıl származó 4,050.054 4,042.327 16.254 Támogatott intézmények 0 95.255 70.021 Szakképzési társulás 0 32.547 32.547 Fejlesztési célú pénzmar. össz. 4,060.254 4,180.329 *118.862 Területi kisebbségi önk. 0 1.209 1.138 Mők. és fejl. célú pm. együtt 4,079.767 4,515.667 *450.087 *A fel nem használt kötvény tıke és hozama teljes összegében nem lett elköltve, így a teljesítési adatban sem szerepel a teljes összeg. A költségvetés összesen 4,079.767 E Ft maradványt tartalmaz, melybıl 19.513 E Ft mőködési célú pénzmaradvány 4,060.254 E Ft pedig fejlesztési célú pénzmaradvány. Mőködési célú pénzmaradványként terveztük: • az önkormányzati hivatalnál 1.960 E Ft összegben a vasvári idősek otthonánál az emelt szintű ellátás miatt beszedett és elkülönített díjat, • az intézményeknél 17.553 E Ft összegben az előző évi pénzmaradványból különböző működési célokra tervezett összegeket. Fejlesztési célú pénzmaradványként vettük figyelembe a következıket: • kibocsátott kötvény feladattal nem terhelt tıkerésze (2,342.568 E Ft) és hozamainak 2009. évben fel nem használt maradványa (18.512 E Ft), valamint a kötvény visszafizetésére tartalékolt összeg (12.656 E Ft), összesen 2,373.736 E Ft összegben, • Közigazgatási hivatal által akadálymentesítésre biztosított 10.200 E Ft, • 2008. évi elıirányzat megtakarításokból feladattal terhelt összegként terveztük: (Smidt Múzeum pályázatok elıkészítése, a kötvény 2008. évi hozamából fejlesztésre költhetı jogcímeken): összesen 23.441 E Ft került megtervezésre. (Beruházások között került megtervezésre 5.000 E Ft a jánosházi lakóotthon tőzivíztároló kialakítására és telekvásárlásra, 612 E Ft víruskeresı és spam szőrı program beszerzésére, 2.265 E Ft Levéltár és Múzeum részére Szikla könyvtárprogram beszerzésére, és 5.000 E Ft a táplánszentkereszti idısek otthona lift kialakítására. Felújítások között terveztük 20.000 E Ft értékben az MMIK és Levéltár tetıfelújítását. Intézményfinanszírozásként került figyelembe vételre 3.000 E Ft intézményi beruházásra.) • A kibocsátott kötvénybıl feladattal terhelt tıkerész 1,587.000 E Ft összeg került tervezésre (Püspöki Palota felújítása 60.000 E Ft, Markusovszky Kórház pályázati önrész 1,500.000 E Ft, Múzeumok Igazgatósága pályázatához önerı 27.000 E Ft). (Beruházások között került megtervezésre további 30.000 E Ft a Schrammel győjtemény elhelyezésére.) Az elıirányzatmódosítások során a következı tételek módosultak: • a kibocsátott kötvény feladattal nem terhelt része 85.000 E Ft-tal csökkent (20.000 E Ft a feladattal terhelt kötelezettségek közé került átcsoportosításra Kemenesaljai Egyesített Kórház pályázati önrészéhez, 65.000 E Ft-ot pedig a Commongis térinformatikai pályázat utófinanszírozásának megelılegezésére). Hozamainak 2009. évben fel nem használt maradványa 5.054 E Ft-tal, a kötvény visszafizetésére tartalékolt összeg 95.743 E Ft-tal került megemelésre a második elıirányzatmódosítás során a pénzmaradvány rendezésekor. • A 2008. évi elıirányzat megtakarításokból feladattal terhelt összeg 31.941 E Ft-tal csökkent, a felhasználásnak megfelelı átcsoportosítások következtében (Élı Örökségünk Program önereje 2.000 E Ft összegben, a Zarándoklás és búcsújárás önereje 5.000 E Ft összegben dologi kiadásokra, Commongis pályázat önereje 4.000 E Ft összegben, a területrendezési terv 2010 évi önereje 3.941 E Ft összegben pedig beruházások közé.) • A kibocsátott kötvénybıl feladattal terhelt tıkerész a hozamnál említett átcsoportosítás következtében 20.000 E Ft-tal nıtt a Kemenesaljai Egyesített Kórház pályázati önereje következtében. • (Beruházások között az Ivánci Szakosított Otthon akadálymentesítésének 2009. évi maradványa 9.450 E Ft összegben jelent meg az elıirányzaton. A közoktatási intézmények 2009. évi szakmai és informatikai fejlesztésének maradványa 3.309 E Ft összegben emelte az elıirányzatot az elızı évi pénzmaradványból. A Vas Megyei Területrendezési Terv elkészítésére 1.063 E Ft-ot tettünk.) • (Smidt Múzeum felújításának tervezésére 1.045 E Ft-ot különítettünk el az elızı évi pénzmaradványból a második elıirányzatmódosítás során.)
2010. NOVEMBER 26.
1124 • • •
Települések uniós pályázataihoz önerı biztosítására 2008. és 2009. évben fel nem használt 95.762 E Ft céltámogatási keret került biztosításra. Kötvény kamatfizetésére 2009. évi maradványból 141.508 E Ft lett áthozva. A dolgozók lakásépítési támogatásának 2009. évben fel nem használt része 8.183 E Ft összegben növekedett.
Intézményeknél a pénzmaradványnál eredeti elıirányzatot nem terveztünk, a módosított elıirányzat 95.255 E Ft. Intézményi beruházásokra és felújításokra képeztünk elıirányzatot. A két legnagyobb összegő: Rázsó Imre Szakközépiskola maradványa 23.962 E Ft, valamint a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága 40.000 E Ft. A zárszámadás keretében megállapításra került a tényleges pénzmaradvány, amivel az elıirányzatok módosításra kerültek. A visszaengedélyezett pénzmaradvány teljes mértékben kötelezettségvállalással terhelt: szállítói tartozásokra, pályázati pénzek elszámolására. Az intézményeknél az összes – mőködési és felhalmozási - növekmény 308.616 E Ft volt, így a módosított elıirányzat összege 326.169 E Ft. Az I-III. negyedévi teljesítés 300.935 E Ft (92,26%-os). Az önkormányzati hivatalnak 43.320 E Ft pénzmaradványa keletkezett. A tervezett 2009. évrıl áthúzódó hiánnyal szemben kellett rendezni a 2010. évben a 2009. évrıl áthúzódó további kötelezettségeket, valamint központi költségvetésbe jelentkezı visszafizetési kötelezettségünket is. Mindez azt eredményezte, hogy a 2009. évi tervezett 400 millió Ft hiány ténylegesen 410.924 E Ft lett, a különbséggel a 2010. évi hiány szintjét kellett megemelni. Finanszírozási célú mőveletek /pénzügyi hiány/ A költségvetés mőködési mérlegének kiadásai 684.010 E Ft-tal haladták meg a bevételeket. Ezt a második elıirányzat-módosításnál a pénzmaradvány elszámolást követıen 694.934 E Ft-ra kellett megemelni. Ez az önkormányzat pénzügyi hiánya. A pénzügyi hiány miatt elıálló likviditási gondokat folyószámlahitel igénybevételével – nehezen, de - tudtuk kezelni. Az önkormányzat folyószámlahitel kerete 2010. január 1-jétıl 600 millió Ft. 2010. március 2-ától 700 millió Ft. A megyei közgyőlés ugyanis 6/2010. (II. 12.) sz. határozatával hozzájárult a folyószámla-hitelkeret 700 millió Ft-ra történı növeléséhez, majd pedig 50/2010. (III. 26.) sz. határozatával a Vas Megye Fejlesztéseiért Kötvény tıkéjébıl 200 millió Ft hitelkeret kiváltására történı kölcsönbe vételéhez, mely utóbbi összeget 2010. december 31-ig köteles visszafizetni az Önkormányzat a Kötvényes bankszámlára. Ez utóbbi összeg visszapótlásának forrása a Szombathely Várostól gyermekvédelmi ellátáshoz várt támogatás. A hiány szintje várhatóan év végére el fogja érni az 1 milliárd Ft-ot, ugyanis az illeték bevételi elmaradás akár 350 millió Ft is lehet az év végéig. Kötvény befektetések Összeg (Ft)
Lekötés idıtartama
Lekötés kezdete
Lekötés lejárata
Éves hozamok
OTP lekötés
700 000 000
90 nap
2010.07.08
2010.10.06
6,28%
OTP lekötés
300 000 000
90 nap
2010.08.24
2010.11.22
6,00%
FK10ZF02 kötvény vásárlása Erste Bank Zrt-nél
1 000 000 000
3 év
2007.12.14
2010.12.14
7,50%
OTP Új Energia Alap befektetési jegyeinek jegyzése
1 000 000 000
3 év
2007.12.19
2011.03.21
Jelenleg 0%
Raiffeisen Bank Zrt-nél betétlekötés
1 000 000 000
6 havi
2010.03.31
2010.09.30
6,25%
Esemény megnevezése
A 2007-2008. év kiemelkedı pénzügyi eseménye az 5 milliárd Ft összegő zártkörő kötvény kibocsátás volt. A lefolytatott pályázat eredményeképpen a Raiffeisen Bank Zrt.-vel kötött szerzıdést a megyei önkormányzat. Az 5 milliárd Ft 2007. október 11-tıl az önkormányzat rendelkezésére áll. A megyei közgyőlés döntésének értelmében az 5 milliárd Ft értékben kibocsátott kötvénybıl származó bevételbıl 2 milliárd Ft-ot 3 évre a pénzpiacon befektettünk.
1125
2010. NOVEMBER 26.
A kibocsátott fejlesztési célú kötvénybıl 983 millió Ft elköltésre került, 30 millió Ft kölcsönként került kihelyezésre, további 272 millió Ft-ot vettünk igénybe ideiglenesen a hitelkeret kiváltására. 1,833 millió Ft-ra pedig kötelezettségvállalás történt (1,685 Mrd Ft végeleges átadásra, 148 millió Ft ideiglenes átadásra). A rövidtávra, folyamatos megújításokkal lekötött 3 milliárd Ft-ból 2010. szeptember 30.-áig 983.089 E Ft a tényleges felhasználás (3T erejő MR kórház részére 522.469 E Ft, 200.000 E Ft múzeumi raktárépület, 170.000 E Ft jánosházi nevelıotthon, 90.620 E Ft a kistelepülések pályázatinak önerı kiegészítéséhez 2010. szeptember 30-ig kifizetett része). További 30.000 E Ft- tagi kölcsönt nyújtott a megyei közgyőlés a Vagyonkezelı Kft. részére 2+4 éves futamidıre. A megyei közgyőlés az 50/2010. (III.26.) sz. határozatával döntött, hogy a Vas Megye Fejlesztéseiért Kötvény tıkéjébıl hitelkeret kiváltására 200 millió Ft kölcsönbe vétele történt meg, az összeget 2010. december 31-ig köteles visszafizetni az Önkormányzat a kötvényes számlára. A visszafizetés fedezete a Szombathely Várostól várt gyermekvédelmi támogatás lesz, amennyiben megérkezik. Ugyancsak a kötvény tıkébıl 220 millió Ft kölcsönbevételérıl döntött a közgyőlés 2010. évben a felmerülés ütemében az önkormányzat és az intézmények induló pályázatainak elıfinanszírozásához a 114/2010. (VI.03.) sz. közgyőlési határozatával. 2010. szeptember 30-ig 72.085 E Ft átvezetése történt meg. További kötelezettségvállalások is történtek a kötvény tıke terhére: a kistelepülések támogatására még el nem utalt összeg 9.380 E Ft, 27.000 E Ft Smidt Múzeumi pályázat önerejére, 60.000 E Ft támogatás Püspöki Palota felújítására az egyháznak, 1.500.000 E Ft kórházai pályázati önrészekhez, 30.000 E Ft Schrammel győjtemény elhelyezésére. Nyertes pályázat esetén további kötelezettségvállalások a közgyőlési határozatok alapján: 5.604 E Ft az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttmőködési program pályázatának önrészére, a Kemenesaljai Kórház intaházi szervezeti egységének pályázatához szükséges 20.000 E Ft önerı és a N. T. Közgazdasági Szakközépiskola KEOP pályázatához szükséges 13.434.430 Ft önerı. A jelenleg még fel nem használt tıkét részösszegekre bontva, különbözı lejáratokra, rövidtávon, betétlekötés formájában kamatoztatjuk. A svájci frank árfolyamának tartós emelkedése miatt a kötvényt lejegyzı bank kezdeményezte, hogy az önkormányzat nyújtson biztosítékot. A bank a jegyzéskori árfolyam 110%-án felüli árfolyam emelkedés visszafizetési kötelezettséget növelı részére biztosítékot kért. A közgyőlés 88/2009. (IV. 30.) sz. határozatával jóváhagyta az óvadéki szerzıdést. Az árfolyammal folyamatosan változó összeget egy óvadéki számlán kell elhelyezni, mindaddig, míg a svájci frank árfolyama le nem megy 110% alá a kötvény jegyzéskori árfolyamhoz képest. Az óvadékként elhelyezett összeg után az önkormányzat piaci kamatot kap, de a kötvény lejáratáig nem rendelkezhet az óvadéki számlán elhelyezett pénzeszközökkel. Az idıközi árfolyamváltozás következtében már 1,5 milliárd Ft-ot kellene óvadékként elhelyeznünk. 2010. szeptember 30.-án az árfolyamveszteség miatti átértékelés eredményeként a kötvény visszafizetendı tıkeértéke 7.019 millió Ft volt. Az árfolyam várhatóan tartósan a kibocsátáskori árfolyamszint felett fog maradni, így a megyei önkormányzat visszafizetési kötelezettsége jelentıs mértékben nı. III. Költségvetés kiadásai Kiadások eredeti elıirányzata Kiadások módosított elıirányzata Teljesítés Teljesítés %-a
11,166.698 E Ft 11,973.756 E Ft 5,989.430 E Ft 50,02%
Mőködési kiadások 1. Személyi juttatások és közterhek 2010. évben bérpolitikai intézkedésekre nem került sor a közszférában. Január és április hónapban került sor kereset-kiegészítés biztosítására. Ennek fedezetét a központi költségvetés biztosította önkormányzatunk számára. 2010. évtıl a munkaadói járulékok mértéke a jövedelmek teljes körére 27%-ra csökkent. Az önkormányzati hivatalnál: a személyi juttatások kiszámításánál a köztisztviselıi törvény illetve a helyileg alkotott közszolgálati szabályzat, valamint a képviselık díjazását meghatározó közgyőlési rendelet szolgált alapul. A soros elırelépések hatását a költségvetésébe beépítettük. A hivatal köztisztviselıinek engedélyezett létszáma 2 fıvel került csökkentésre. Az önkormányzati hivatalnál személyi juttatásoknál a teljesítés 177.136 E Ft volt (66,99%), a munkaadói járulékoknál pedig 44.465 E Ft (66,98%). Az intézmények a 2009. évvégi létszám és béradatok figyelembevételével kiszámították a 2010. évi bér- és járulék szükségletüket, a soros elılépések figyelembevételével. A közgyőlés rendelettel 2009 decemberében csökkentette az intézmények létszámkeretét, meghatározta a 2010. január 1-jei induló létszámot, alapot teremtve a létszámcsökkentések érdekében megteendı munkáltatói intézkedésekre. Az intézmények engedélyezett létszámkerete 2010. január 1-jétıl 131,0 fıvel csökkent, melybıl a város és megye által fenntartott intézményi körben 9,0 fı létszámcsökkentés várható.
1126
2010. NOVEMBER 26.
Felmértük a létszámcsökkentéssel járó egyszeri többletkiadásokat, aminek egy részét, (oktatási intézmények elbocsátott dolgozóinak végkielégítése, felmentése 50%-a, általánosan a prémiuméves foglalkoztatás 100%-a) az állami költségvetésbıl támogatásként megpályázhattuk, egy része pedig az önkormányzat egyszeri terhe, ami a hiányt növeli. A felmérés végeredménye (a 2009. évi létszámcsökkentés áthúzódó hatásával prémiuméves foglalkoztatással együtt) 138.900 E Ft többletkiadás, várhatóan ebbıl megtérül 113.273 E Ft (ebbıl 2009. évi prémium éves foglalkoztatás áthúzódó hatása 36.508 E Ft), amit a bevételeknél figyelembe vettünk. Ennek következtében az önkormányzat hiánya 25.627 E Ft-tal nıtt a költségvetés készítésekor azért, mert a központi költségvetés a létszámleépítés kiadásainak csak egy részét téríti meg. Az intézmények költségvetése tartalmazza a létszámcsökkentésekkel együtt járó egyszeres terheket, hisz a kifizetés az intézményeknél jelenik meg. Az intézményeknél személyi juttatásoknál a teljesítés 2,375.071 E Ft volt (75,39%), a munkaadói járulékoknál pedig 622.738 E Ft (75,23%). Az elıirányzat módosítás során a megyei önkormányzatnál – területi kisebbségi önkormányzatok és a Vasi TISZK nélkül - a személyi juttatások elıirányzata 258.070 E Ft-tal 3,414.656 E Ft-ra, a munkaadókat terhelı járulékok elıirányzata 61.483 E Ft-tal 894.221 E Ft-ra nıtt. Ennek elsıdleges oka, hogy a pénzmaradvány részeként beépítésre került a költségvetésbe az elızı évrıl áthúzódó kifizetési kötelezettség fedezete, valamint a kereset-kiegészítés pótelıirányzata. A teljesítés a személyi juttatásoknál 2,552.207 E Ft (74,74%), a munkaadókat terhelı járulékoknál 667.203 E Ft (74,61%) volt. 2. Dologi és egyéb folyó kiadások A megyei szintő dologi kiadások elıirányzata a tervezettett 1,988.979 E Ft-ról 2,341.277 E Ft-ra módosult részben pénzmaradványból, részben pályázatokból. Az önkormányzati hivatalnál a dologi kiadások – kamatok és áfa nélküli – 374.638 E Ft tervezett elıirányzata 553.531 E Ft-ra növekedett. A 178.893 E Ft-os növekedés egyrészt a 7/2010 (V.06.) sz. zárszámadási rendelet 10/B melléklete alapján az áthúzódó kiadási tételekre visszaengedélyezett pénzmaradvány elıirányzatot növelı hatásának következménye, másrészt az országgyőlési és az önkormányzati választáshoz kapcsolódó kiadások, és az elnyert pályázatok növelték az elıirányzatot. A felhasználás a hivatalnál 219.447 E Ft (39,64%-os). Az idıarányosnál alacsonyabb teljesítés oka, hogy a dologi kiadások elıirányzatai között kerül elszámolásra a kötvényhez kapcsolódó kamatfizetés is (bár tartalmilag a felhalmozási célú kiadásokhoz kapcsolódik), az elıirányzatán - ezidáig az alacsony CHF Libor kamatláb miatt - alacsony volt a teljesítés. Az intézmények dologi kiadásainak módosított elıirányzata 173.405 E Ft-tal haladja meg a tervezettet. E növekménybıl a dologi kiadásokra visszaengedélyezett pénzmaradvány 140.701 E Ft-ot tesz ki, a fennmaradó dologi növekedést pedig pályázati úton megszerezhetı pénzeszközökbıl, illetve konkrét feladatokra biztosított különféle csatornákból érkezı támogatásokból érték el az intézmények. A felhasználás 1,373.510 E Ft (76,83%os). 3. Speciális célú támogatások a. Támogatásértékő mőködési kiadások Az önkormányzati hivatalnál e jogcímen a tervezett 85.760 E Ft-os elıirányzat 69.278 E Ft-ra módosult. Ennek egyik oka a korábban említett TISZK önálló jogi személlyé válása miatt elıirányzat rendezés (+2.132 E Ft) volt. Pénzmaradványból került megemelésre az elıirányzat a következı tételekkel: 676 E Ft 2009. évi szociális foglalkoztatás támogatásából visszafizetési kötelezettség, melyet a késıbbi elıirányzatmódosítások során dologi kiadások közé csoportosítottunk át a felhasználáshoz igazodóan, 7.496 E Ft a kisközségi rendezési tervek támogatása. A központosított elıirányzatból 436 E Ft került felhasználásra a TISZK 2010. évi keresetkiegészítésének támogatására e soron. A kistelepülések sportcélú támogatásának rendezése 400 E Ft-tal csökkentette, a célelıirányzatok és az elnöki keret egyéb felhasználáshoz igazodó átcsoportosítása 465 E Ft-tal növelte az elıirányzatot, a gyermeküdültetési 22 millió Ft-os elıirányzat a mőködési célú pénzeszközátadások közé került átcsoportosításra, valamint intézményfinanszírozásra 4.611 E Ft-tal csökkentettük az elıirányzatot. A teljesítés 36.592 E Ft (52,82%-os): Az intézményeknél nem terveztünk ilyen kiadáselemet, módosított elıirányzat sincs. A teljesítés 82.908 E Ft, amely a TISZK önálló jogi személlyé válása következtében keletkezett. 2009. december 31-ig részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként a Nádasdy Tamás Közgazdasági Szakközépiskolához volt kapcsolva a Vasi TISZK. 2010. január 1-jétıl a jogszabályi környezet megváltozása miatt önálló jogi személlyé vált, így a költségvetési rendeleten át kellett vezetni az ezzel kapcsolatos változásokat. A TISZK bankszámláján szereplı összeg átvezetése miatt keletkezett teljesítés az elıirányzaton. b. Mőködési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre elıirányzata azon összegeket tartalmazza az önkormányzati hivatalnál, melyeket támogatási céllal, többnyire önként vállalt feladatokra civil és gazdasági szervezeteknek, egyházaknak biztosít a közgyőlés. E jogcímen jelenik meg többek közt a sportági
2010. NOVEMBER 26.
1127
szakszövetségeknek biztosított támogatás. A Kıszegi Mezıgazdasági Szakközépiskola valamint az Egészségügyi Gyermekotthon átadása miatt az Evangélikus Egyház részére nyújtott támogatás. A tervezett 80.830 E Ft-os elıirányzat 102.988 E Ft-ra módosult. A felhasználás 47.848 E Ft (46,46%-os). c. Ellátottak pénzbeli juttatásai E tételen a gyermekvédelemben megjelenı nevelıszülıi díj, nevelési díj és ellátmány, valamint a szociális ellátottaknak biztosítandó zsebpénz és egyéb jóléti kiadások elıirányzata szerepel, 88.251 E Ft a tervezett, 91.526 E Ft a módosított elıirányzat. A növekedés az intézményeknél pályázati pénzekbıl történt. A felhasználás 63.940 E Ft, 69,86%-os. d. Intézmények gazdálkodása Az intézmények a korábbi évekhez hasonlóan feszes pénzügyi helyzetrıl számolnak be. A költségvetési támogatásból 77,07%-ot vettek igénybe az elsı félév során, egyes intézményeknél az igénybevétel az idıarányost jóval meghaladja, mások attól elmaradnak. Az egyes intézmények gazdálkodásával kapcsolatosan felmerült észrevételek a következık: • Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezeténél a személyi és járulék kiadások mérsékelten az idıarányos felett teljesültek, a dologi kiadásoknál mutatkozik idıarányosnál magasabb felhasználás, szinte minden tételen az idıarányost meghaladó a teljesítés. Ebbıl kiemelhetı a hajtó és kenıanyagok elıirányzatának 104,84%-os teljesítése. Jelentıs túlköltés mutatkozik a közüzemi díjakon (89-96%), és a javítási és karbantartási költségeknél (100 %). Ez utóbbi költségek 75%-át a gépjármővek javítása teszi ki. Intézményfinanszírozása az iıdıarányost meghaladja, 80,5%-os. Várhatóan 7 millió Ft többletbevételt fog realizálni, melyet dologi kidásai többletére kíván felhasználni. Az intézmény intézkedési tervet dolgozott ki a túllépések ellensúlyozására, illetve megtakarítások elérésére. Az intézkedési terv azonban érdemi és megvalósítható javaslatokat nem tartalmaz, ezért az év végére legkevesebb 3 millió Ft-os tervezetten felüli kiadási szint várható az intézménynél. • A szociális ellátó rendszerünkben a bevételek az idıarányostól elmaradtak. Ennek indokaként azt hozták fel az intézmények, hogy a térítési díjakat megállapító rendelet áprilisi testületi elfogadása miatt az elsı negyedévben jelentıs bevételkiesést szenvedtek el. Illetve sok a személyi térítési díjas ellátott, akik nem tudják a teljes térítési díjat megfizetni. Az intézmények többsége kiadási megtakarításokkal kompenzálni tudja bevételkiesését. Az ivánci otthon jelezte, hogy jelenleg év végére 3-4 millió Ft-os többlet intézményfinanszírozási igénnyel számol. Az acsádi intézménynél (10,3 millió Ft) magas a szállítóállomány. Az intézmény jelezte, hogy év végre is hasonló szállítóállománnyal fog fordulni. • Az oktatási intézmények közül a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény hordoz magas kockázatot. Intézményfinanszírozását az idıarányosnál nagyobb mértékben 85%-ban használta fel. Dologi kiadásai teljesítése magas (81,66%), különösen a gázenergiánál és a távhıszolgáltatásnál haladja meg az idıarányos teljesítést. Mivel ezen tételek aránya a dologi kiadásokon belül magas, ezrét jelentıs a hatásuk. Magas a szállítóállománya is (25,9 millió Ft), melybıl 4,7 millió Ft 90 napon túl járt le. A dologi kiadásai elıirányzatán 50 milliós többletet jelez elıre az év végére, amely várhatóan az év végi szállító állományában jelentkezni fog. Ezen felül további legalább 20 millió Ft többlet intézményfinanszírozással zár várhatóan, ugyanis a december 3-i bére és járulékai fedezetére a még igénybe nem vett intézményfinanszírozása nem elegendı. A Kölcsey Ferenc Gimnázium év végére 2.818 E Ft kiadási többletet jelzett elıre. A várható túlköltés egyik oka, hogy az igazgató felmentési idejére helyettesítéssel kellett megoldania az általa tartott órákat, amely a párhuzamosság miatt többlet bérkifizetést eredményezett. Továbbá az élelmezési kiadásai járultak hozzá az év végi kiadási szint emeléséhez. A költségvetés tárgyalásakor az étkeztetés megszüntetése mellett döntöttek. A Sodexoval és Körmend Várossal történt egyeztetést követıen az intézmény mégis vállalta az étkeztetést. Az étkezési díjak térítésébıl és egyéb tételekbıl 2.030 E Ft többletbevélt vár. Az intézményfinanszírozása 72.92%-os volt. Szállítóállománya 4,3 millió Ft, a kiadási fıösszeghez viszonyított arányban a legrosszabb értéket mutatja az intézmények között. • A gyermekvédelem területén mindegyik intézmény a dologi kiadások elıirányzatának alacsony szintjét jelezte, azt csak takarékos gazdálkodással tudják ellensúlyozni. Jelentıs változást hozott ezen intézményeknél a Szombathely Megyei Jogú Várossal kötött gyermekvédelmi megállapodás, melynek értelmében a város köteles hozzájárulni a szombathelyi gyermekek költségeihez. Szombathely város azonban ezidáig még semmit sem teljesített kötelezettségvállalásából. • A mővelıdési intézmények közül a Savaria Szimfonikus Zenekarnál mutatkozik 94,7%-os intézményfinanszírozási igénybevétel. Az intézményi mőködési bevételek a tervezetthez képest magasabb összegben teljesültek. Dologi kiadásai az idıarányosnál magasabb arányban kerültek felhasználásra (102,8%), a kiküldetés, reklám és propaganda költségek (183,8%) és kiküldetés (243%), reprezentáció (277%) és egyéb üzemeltetési és fenntartási kiadások (1092%) teljesítésének magas szintje miatt. Valószínősíthetı, hogy év végére – a túlfinanszírozott intézmény – tovább növeli a szállítóállományát. (Szállító állománya 2010. szeptember 30-án 10.323.359 Ft.) A közüzemi díjaknál túlteljesítés nem várható
1128
2010. NOVEMBER 26.
év végéig. Amennyiben a zenekar még vissza tudja fogni a dologi kiadásait és az októberi hónaphoz hasonlóan a túlfinanszírozását visszautalja a fenntartó felé saját bevételeibıl, úgy van rá esély, hogy az intézmény által jelzett 30 millió forintnál nem lesz magasabb a túlfutása az év végén. A korábbi években jelzett problémák most is jelentkeznek az intézménynél. Az MMIK 77%-os intézményfinanszírozás igénybevétellel zárta a harmadik negyedévet. Bevételei a tervezetthez képest magasabb mértékben realizálódtak (90%), bérleti díjbevételeinek köszönhetıen. Dologi kiadásait az idıarányosnál magasabb mértékben használta fel, amely egyrészt a pályázati tevékenységének köszönhetı, másrészt a közüzemi költségek (107%) idıarányost meghaladó teljesítése okozza. A Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága kiadásainak a teljesítése meghaladja az idıarányost. Jelentıs többletbevételt fog teljesíteni az év során (254.865 E Ft intézményi mőködési bevételt jelez az intézmény év végi várható adatként). Szeptember 30áig 172.968 E Ft befolyt bevételt jelzett a rendeletben szereplı 83.284 E Ft módosított elıirányzattal szemben. Eddig sem jelezte többletbevételét az elıirányzatmódosítások során. A többletbevétel oka, hogy az idıközben bekövetkezett jogszabályváltozás következtében jelentısen nıtt az ásatási munkáinak száma. Jelentıs pályázati tevékenységet folytat az intézmény. Ez likviditási gondokat okozott számára, azonban a közgyőlés döntése alapján ennek megelılegezését a kötvény tıkébıl biztosítja a megye. Az akár több éves pályázati programok támogatási összegei csak a projekt lezárulta után érkeznek meg, addig a megyei önkormányzatra hárul annak megelılegezése, amely a kötvénytıke befektetésébıl tervezett hozam elıirányzaton a felhasználás miatt bevételi kiesést eredményezhet az év végéig. A Szombathelyi Képtár a féléves beszámolóban jelzett hiányt – a végkielégítés 5 millió forintos összegét –várhatóan ledolgozza. A pozitív fordulat oka, hogy nem várt – nagy összegő - bevétele adódott, illetve az energiaszolgáltatóval sikerült nagyon kedvezı szerzıdés-módosítást aláírnia. Az említett tervezett kiadások megvalósításához az is szükséges, hogy SZMJV Önkormányzata bérleti szerzıdést írjon alá, továbbá az Ars Pannonica kiállítás megvalósítására a fenntartótól kapja meg az ígért finanszírozást. Szállítóállománya 30 napon belüli, 1,2 millió forint. Az Életünk Szerkesztısége 1 M Ft bevételkieséssel számol, melyet dologi kiadásai visszafogásával tud kompenzálni. Összességében megállapítható, hogy a korábbi évekhez képest egyre több intézmény jelzett pénzügyi nehézséget. Kérdésként merülhet fel a fenntartó felé elkészített intézményi költségvetések megalapozottsága, realitása, a tervezés megbízhatósága. Kiemelt kockázatot továbbra is az évek óta hiányt termelı Dr. Nagy László Egységes Gyógyped. Intézmény, Kıszeg a Savaria Szimfonikus Zenekar jelent. Új kockázatként jelentkezett a félévnél az Ivánci Szakosított Otthon és a Szombathelyi Képtár, úgy tőnik azonban az év végéig sikerült ledolgozniuk korábban jelzett várható hiányukat. Kiemelt figyelmet kell fordítani továbbra is a Kölcsey F. Gimnáziumra magas szállítóállománya miatt. Továbbá szigorú takarékossági intézkedéseket kell bevezetni az Ellátó Szervezetnél a dologi kiadások (elsısorban az üzemanyagköltség) túlfutásának megelızésére. Követelések alakulása A hivatal elismert követelésállománya 10.751 E Ft a Vagyonkezelı Kft.-vel szemben áll fenn. A jogszabályi elıírásoknak megfelelve a részére vagyonkezelésbe adott vagyon után elszámolt értékcsökkenés erejéig felújítási, beruházási kötelezettsége van a vagyonkezelésbe adott vagyon értékének megırzése céljából. Amennyiben az értékcsökkenés összegének megfelelı összegő beruházást, felújítást nem hajt végre az adott évben, azt az önkormányzatnak követelésként kell kimutatnia. Amennyiben a késıbbiekben beruház vagy felújít a Kft., úgy a követelés annak összegével csökkenthetı lesz. Amennyiben nem valósít meg beruházást a vagyonkezelésbe adás megszőnésekor a Kft-nek meg kell téríteni az önkormányzat felé az így felgyőlt tartozását. 6.835 E Ft a vevı által el nem ismert követelésállománnyal is rendelkezik az önkormányzat. 6.535 E Ft összegben Csonka Tamás irányába a Savaria Tourist 2006 évi értékesítéséhez kapcsolódóan. 100-100-100 E Ft követelésünk áll fenn az Engel Frei Kft, a Rewapo Kft, és a Jada Bt felé. Ez utóbbi szervezetek a célelıirányzatokból részükre 2007-ben juttatott támogatásokról nem számoltak el, többszöri felszólításra sem reagáltak, illetve át sem vették a fizetési felszólításokat. Ez utóbbi három tételt a jogszabályi lehetıségek és a számviteli politika elıírásai szerinti leírását javasoljuk, ugyanis behajtásuk jogi útra terelése magasabb költséggel járna, mint a megtérülı követelés összege. Az intézmények követelésállománya mindösszesen 38.020 E Ft-ot, az adósok állománya 23.466 E Ft-ot tesz ki. Ezek legnagyobb részt a szociális otthoni térítési díjhátralékokból (adósok) tevıdnek össze. 4. Felhalmozási kiadások Az eredeti 4,488.222 E Ft elıirányzat 5,092.739 E Ft-ra növekedett az elıirányzat módosítás során. A teljesítés 563.757 E Ft, 11,1%.
2010. NOVEMBER 26.
1129
a. Beruházás Önkormányzati hivatalnál A költségvetésben 72.667 E Ft összegő beruházást terveztünk. A Schrammel győjtemény Képtárbeli elhelyezésére 30 millió Ft-ot tartalmazott a költségvetés, a jánosházi nevelıszülıi otthonhoz telekvásárlásra és tőzivíztároló kiépítésére 5.000 E Ft-ot, az ivánci szakosított otthon akadálymentesítésére 11.790 E Ft-ot (pályázati forrás), a Levéltár és Múzeum részére könyvtárprogram bevezetésére 2.265 E Ft-ot, a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény tőzjelzı berendezésére 1.000 E Ft-ot, a táplánszentkereszti idısek otthona részére lift kialakítására 22.000 E Ft-ot, víruskeresı szoftver vásárlására pedig 612 E Ft-ot. A módosított elıirányzat 180.085 Ft-ra nıtt. A dologi kiadások közé átcsoportosítottunk 612 E Ft-ot víruskeresı és spam szoftver beszerzésére a felhasználáshoz igazodóan. 9.450 E Ft-tal került megemelésre az invánci akadálymentesítés elıirányzata az idıközben megérkezı pályázati összeg következtében. 5.004 E Ft került átcsoportosításra a beruházások közé a fejlesztési tartalékból és a dologi kiadások közül a területrendezési terv elkészítésére, illetve 9.746 E Ft CÉDE támogatás érkezett a Nyugat-Dunántúli Fejlesztési Tanácstól e célra. A TÁMOP kompetencia alapú oktatás pályázathoz kapcsolódóan, a felhasználáshoz igazodva 6.756 E Ft növekmény keletkezett az elıirányzaton. 4.725 E Ft összegő támogatást nyert el a megye a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól szociális otthoni eszközbeszerzésekre. 40 E Ft került átcsoportosításra az elnöki keretbıl a felhasználáshoz igazodóan. 69.000 millió Ft került átvezetésre fejlesztési tartalék kötvénytıkéjérıl a COMMONGIS Térinformatikai pályázat kiadásainak megelılegezésére annak utófinanszírozásos jellege miatt. 2009. évrıl áthúzódó kifizetésként a közoktatási intézmények szakmai informatikai fejlesztésére biztosítottunk 3.309 E Ft-ot. Az elıirányzaton a teljesítés 84.402 E Ft (46,87%). Az ivánci akadálymentesítésbıl 20.985 E Ft-ot fizetett ki az önkormányzat szeptember 30-ig. A jánosházi víztároló kiépítése 3.009 E Ft-ért megvalósult. A közoktatási intézmények szakmai informatikai fejlesztésére a teljes 3.309 E Ft felhasználásra került. A TÁMOP pályázathoz kapcsolódó eszközbeszerzés 7.222 E Ft értékben megtörtént. A területrendezési terv CÉDE pályázatából 11.312 E Ft került elköltésre. A szociális otthoni eszközbeszerzésnél 4.725 E Ft a teljesítés, az elnöki keretbıl a Batthyány váza másolata 40 E Ft-ért elkészült, a COMMONGIS pályázaton pedig 33.800 E F volt a teljesítés az elsı háromnegyed évben. Az intézményeknél tervezett 24.200 E Ft-os eredeti elıirányzat 175.504 E Ft-ra nıtt döntıen pályázati forrásokból. A teljesítés 110.556 E Ft, 62,99%-os. b.
Felújítás
Az önkormányzati hivatalnál az MMIK tetıszigetelésére és a Levéltár tetıjavítására összesen 20 millió Ft került megtervezésre. A pénzmaradványból 1.045 E Ft-tal került megemelésre az elıirányzat a Smidt Múzeum felújítási tervdokumentációjának elkészítéséhez, továbbá 100 E Ft növekedést okozott az elıirányzaton a Kıszegi Gyógypedagógiai Intézmény tőzkár helyreállításhoz kapcsolódó mőszaki ellenırzés költsége. A módosított elıirányzat 21.145 E Ft. A teljesítés 1.125 E Ft (5,32%). Az alacsony teljesítés oka, hogy az MMIK, Levéltár tetıfelújítása még nem történt meg. Az intézményeknél az 1.250 E Ft tervezett elıirányzat 19.253 E Ft-tal emelkedett 20.503 E Ft-ra. A növekedéshez 3 millió Ft-tal járult hozzá az acsádi lift kialakítás, 4.706 E Ft-tal pedig az MMIK Míves Tanoda kialakításának eszközbeszerzése, 2.500 E Ft-tal a Vas megyei Szakosított Szociális Otthon gázóra beszerzése és kerítés felújítása és 10.297 E Ft-tal a szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeum épületfelújítása. A teljesítés 21.747 E Ft (106,1%). Az elıirányzatot meghaladó teljesítés oka, hogy a Nádasdy Szakközépiskola szaktanterem felújítása és a Bári Balogh Ádám Szakközépiskola taniroda kialakítása még elıirányzattal nem rendelkezik, de a teljesítési adatban már szerepel. c.
Egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások
Az önkormányzati hivatal költségvetésében ezen az elıirányzaton nem tervezett felhasználást. A módosított elıirányzat 95.762 E Ft, amely az elızı évek pénzmaradványából áthozott a községeknek uniós pályázatokhoz nyújtott önerı támogatásból tevıdik össze. Az elıirányzaton a teljesítés 60.591 E Ft 63,27 %-os. Az intézményeknél a TEGYESZ-nél a fiatalok lakáshoz jutásának elıirányzata növelte meg 509 E Ft-tal a nullára tervezett elıirányzatot. A teljesítés 200 E Ft, 39,29 %-os. III. Felhalmozási célú kölcsönök nyújtása, törlesztése államháztartáson kívülre Az önkormányzati hivatal és intézmények dolgozóinak lakásvásárlásához a költségvetés 4.000 E Ft-ot tartalmazott. Pénzmaradványból további 8.183 E Ft-tal növekedett az elkölthetı keret. Az eltelt idıszakban 3.000 E Ft kifizetés történt meg. A TEGYESZ-nél a fiatalok lakáshoz jutásának elıirányzata 900 E Ft-ra változott, a teljesítés 300 E Ft.
2010. NOVEMBER 26.
1130
IV. Hitelek kiadásai. Fejlesztési hitel törlesztés Az önkormányzat a hitelszerzıdésekben rögzítetteknek megfelelıen törlesztette a hiteleit.
Hitelfajta UniCredit hitel kórházi finanszírozás UniCredit hitel önkorm. finanszírozás Összesen
Tıketörlesztés Kamat tervezett I-III. né. tervezett I-III. né. 122 439 91 079 31 934 24 702 36 012
26 787
9 393
7 265
158 451
117 866
41 327
31 967
(Számvitelileg a kamat dologi kiadás, de tartalmilag a fejlesztési mérleg kiadási oldalán szerepel) Az eltelt idıszakban negyedévente likviditási hitel felvételére került sor, összesen halmozottan 1,627.267 E Ft összegben, vagyis az elsı három negyedévben két alkalommal mindösszesen ennyi folyószámlahitel igénybevételére került sor. A halmozott (három negyedévi) visszafizetése ezen összegnek 1,289.716 E Ft volt, mely az 1. sz. melléklet forgatási célú pénzügyi mőveleteinek kiadásai között szerepel. Kötvény utáni kamatfizetési kötelezettségünk tervezett elıirányzata 151.559 E Ft volt, melyet a pénzmaradvány rendezésekor 141.508 E Ft-tal emeltünk meg 293.067 E Ft-ra. A tényleges kiadás 26.654 E Ft. Az alacsony teljesítés oka, hogy a CHF Libor kamatláb, melytıl a kamatfizetési kötelezettségünk függ alacsony szintre állt be, így az elıirányzaton év végéig akár megtakarítást is elérhetünk annak ellenére, hogy a HUF/CHF árfolyam gyengülése a fizetendı összeg Ft értékére növelıleg hat. ÁFA befizetés címen nem terveztünk összeget, az elıirányzat módosítások során a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai és Módszertani Intézménynél 100 E Ft elıirányzatot teremtettünk, melynek teljesítése 100%os. A teljesítés 190 E Ft, 190%-os, a Rázsó Imre Szakközépiskola teljesítési adata következtében, melynek elıirányzata a jelen elıterjesztéssel együtt beterjesztett elıirányzatmódosításban kerül rendezésre. V. Pénzforgalom nélküli kiadások /tartalékok/ Az Önkormányzati Hivatalnál mőködési tartalékként 49.460 E Ft került megtervezésre. A módosított elıirányzat összege 180.856 E Ft. Az elıirányzatból a Vas Megyei Idısek Otthona Vasvár emelt szintő ellátottak befizetéseinek összegét, 1.960 E Ft-ot, mőködési céltartalékba helyeztünk át. További csökkenést eredményezett, hogy a táplánszentkereszti idısek otthona 2.000 E Ft többletintézmény finanszírozást kapott PVC padlócserére. 238 E Ft-ot kellett a személyi kiadások közé átcsoportosítani a berényi decemberi havi bérek kifizetésére. Növekedést okozott a félév során az elıirányzaton a Szimfonikus Zenekar támogatásának II. félévi 45.288 E Ft összege, melynek realizálódása után csökkentettük is az elıirányzatot. További növekedést eredményezett 9.527 E Ft összegben a 2009. negyedik negyedévi prémium éves foglalkoztatás költségeire beérkezı támogatás. Ennek összegét az intézmények már elızı évben megkapták, de a támogatás csak az idei évben érkezett be. Növelte az elıirányzatot a Cigány Kisebbségi Önkormányzat 225 E Ft-os és a Német Kisebbségi Önkormányzat 722 E Ft-os 2009. évi mőködési kölcsönének rendezése. 40 E Ft-tal növelte az elıirányzatot egy elızı évi visszafizetett, fel nem használt támogatás. A megyei közgyőlés 92/2010. (IV.30.) sz. határozata alapján az Evangélikus Egyház részére a Kıszegi Mezıgazdasági Szakközépiskola mőködtetésének 2010. évi támogatására a költségvetésben tervezett 10.385 E Ft-ot a következık szerint csoportosítottuk át: az Egészségügyi Gyermekotthon mőködtetésére 5.000 E Ft-ot, mőködési tartalékba 5.385 E Ft-ot. Az elıirányzaton növekedést okozott a a Szombathely Megyei Jogú Várossal kötött gyermekvédelmi megállapodás, melynek értelmében a város köteles hozzájárulni a szombathelyi gyermekek költségeihez (122.618 E Ft). Szombathely város azonban ezidáig még semmit sem teljesített kötelezettségvállalásából. Növelte az elıirányzatot még a közgyőlési tagok számának csökkenésébıl eredı 12.000 E Ft megtakarítás, melybıl 4.500 E Ft-tal a Szimfonikus Zenekar évközi túlköltését finanszíroztuk meg, 1.534 E Ft-ot csoportosítottunk át az észak-magyarországi árvízkárosult gyerekek berényi táboroztatására, rendeztük a berényi üdülı tavalyi megszőntetésének áthúzódó költségeit 4.108 E Ft összegben. Továbbá 1.300 E Ft-ot csoportosítottunk át a Bábszínház alulfinanszírozásának fedezetére (tavaly tévesen más megyének utalta a Kincstár a vas megyei támogatást, ehhez kapcsolódó tétel), 1.544 E Ft-ot pedig a csepregi intézményünk elhunyt dolgozójának jubileumi jutalom kifizetésére. Fejlesztési általános tartalékként terveztük a kibocsátott 5 milliárd Ft kötvénybıl a kötelezettséggel nem terhelt, és a pénzpiacon lekötésre kerül 2,342.568 E Ft-ot. Itt tartjuk nyilván a befektetésekbıl származó,
1131
2010. NOVEMBER 26.
kiadással nem terhelt 33.047 E Ft hozamot is, továbbá a 2008. évi pénzmaradványból vállalt 18.512 E Ft kötelezettségeket. Az elıirányzat 95.743 E Ft-tal a nıtt a törlesztésre tartalékba helyezett összeg soron az elızı években képzett összeggel a pénzmaradvány rendezése során. Továbbá 5.054 E Ft növekedés volt szintén a pénzmaradvány rendezésébıl a Smidt múzeumi pályázat elıkészítés elıirányzaton. A nem nyertes pályázatok felszabaduló összegeibıl 100 E Ft került átcsoportosításra a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény idén kifizetett mőszaki ellenırzési feladataira. Intézményfinanszírozásra 5.444 E Ft-ot csoportosítottunk át. Fejlesztési céltartalékként 1,620.641 E Ft szerepel a költségvetésben, melynek fedezete a közigazgatási hivataltól akadálymentesítésre átvett 10.200 E Ft, az elızı évi pénzmaradványból 23.441 E Ft, illetve a kötvénykibocsátásból származó bevételbıl 1,587.000 E Ft. Összetevıi: 10.200 E Ft a közigazgatási hivatal által a Megyeházán lift beruházáshoz korábban átutalt, de fel nem használt elıirányzat, a Püspöki Palota felújításához biztosított 60.000 E Ft-os támogatás, a Markusovszky Kórház Zrt. pályázatainak megvalósításához biztosított 1,500.000 E Ft összegő önerı, és a Smidt Múzeum felújításához biztosított 27.000 E Ft-os pályázati önrész. Tovább a fejlesztési általános tartalék pontban felsorolt jogcímeken keletkezett 2008. évi pénzmaradványból a közgyőlés által vállalt kötelezettségek egyes pályázatokhoz önerı biztosítására 23.441 E Ft összegben, melynek a részleteit az 5. sz. melléklet tartalmazza. A fejlesztési céltartalék módosított elıirányzata 1,625.700 E Ft. A területrendezési terv 3.941 E Ft-ja átcsoportosításra került a beruházások közé a felhasználásokhoz igazodóan. A fejlesztési tartalékból fejlesztési céltartalékba került átcsoportosításra a megyei közgyőlés 65/2010. (III.26.) sz. határozata értelmében a Kemenesaljai Egyesített Kórház intaházi szervezeti egységének NYDOP-2009.5.2.1/C „Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése” címő pályázatának a benyújtásához a kötvény terhére biztosított 20.000 E Ft önerı. Az Élı örökség Slovén-Mo Határon Átnyúló Együttmőködési Program önerejéhez biztosított összegbıl 2.000 E Ft-ot csoportosítottunk át a fejlesztési céltartalékból mőködési kiadások közé a felhasználáshoz igazodóan. A Zarándoklás és búcsújárás Közép-Európába 2010-2011. elnevezéső program önerejéhez biztosított összegbıl 5.000 E Ft átcsoportosítására volt szükség a dologi kiadások elıirányzatra, a megvalósítás során felmerült kiadásokra. A térinformatikai pályázat partnerség a határmentén 4.000 E Ft elıirányzatát át kellet csoportosítani az elıirányzatról a felhasználás miatt. A 2010. egy háromnegyed gazdálkodás számszaki és szöveges értékelése alapján valamint az egyes folyamatokat évvégéig prognosztizálva a következı megállapítások tehetık: Az év eddigi hónapjaiban feszített volt a pénzügyi helyzet, a folyószámlahitel igénybevétel jelentıs volt, a likviditásra több tényezı negatívan hatott, többször a bérkifizetés is nehézséget okozott: - A pénzügyi hiány magas szinten indult (2009-rıl áthozott tervezett hiány: 400.000 E Ft). a 2010. évi hiány ezt emelte. (284.010 E Ft) Az elızı évi tervezett hiányhoz képest a tényleges hiány 10.924 Ft-tal nıtt, így év közben meg kellett emelni a hiány szintjét 694.934 E Ft-ra. - Az illetékbevétel teljesülése 234 millió Ft elmaradást mutat az idıarányoshoz képest, az év végéig akár 350 millió Ft bevételkiest is eredményezhet, amely a hiány szintjét fogja növelni. - A 2009. évi likvid hitelt az évben nem tudtuk visszapótolni, bent ragadt 249 millió Ft, amit a számlánkról a pénzintézet januárban azonnal leemelt. - A költségvetés számos pályázati forrást tartalmaz, amelyek utófinanszírozásos jellegük miatt az év végén, vagy közvetkezı évben folynak be, a velük kapcsolatos kiadások azonban folyamatosan jelentkeznek. Ezek egy részének fedezetére közgyőlési döntés alapján a kötvény tıkéjébıl kölcsönzünk fedezetet, egy részük azonban a hitelkeretünk kiahsználtáságát növeli, melynek jelentıs kamatterhei vannak, amelyet a pályázatokban nem lehet elszámolni. - Néhány intézmény bevétele az idényszerőségbıl adódóan, és egyéb, a pályázati források utófinanszírozása miatt nem a kiadási szükségletnek megfelelıen állt rendelkezésre, így az ütemezettnél nagyobb önkormányzati támogatási szükséglet jelentkezett. - Vagyonhasznosítási bevételek nem jelentkeznek, azok teljesülése teljesen bizonytalan, viszont az ebbıl történı kifizetések (hiteltörlesztés stb.) idıarányosak. Pozitívumként kell megemlíteni, hogy a kötvényhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettségünk a CHF Libor kamatláb alacsony szintje miatt az idıarányosnál alacsonyabb. A gazdálkodásunk nagyon feszített a 695 millió Ft-os hiányszint csak nagyon szigorú gazdálkodás mellett lehetne tartható, melyhez szükséges lenne, a tervezett bevételek teljesülése, illetve hogy évközben plusz kötelezettségvállalásokra ne kerüljön sor. A hiányszintet nagyban befolyásolja az intézmények gazdálkodása is. Néhány intézmény esetében már látszanak gazdálkodási problémák (az anyagban jeleztük), melyre kiemelt figyelmet kell fordítani annak érdekében, hogy a hiányuk minimalizálható legyen. A felhalmozási bevételek elmaradása mellett a felhalmozási kiadások folyamatosan jelentkeznek, amely az év végi hiány mértékét tovább növelheti. Minden további nem tervezett kiadás, bevételi elmaradás növeli a tervezett 695 millió Ft hiányt. Szombathely, 2010. november
Kovács Ferenc sk. a közgyőlés elnöke
1132
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1133
1134
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1135
1136
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1137
1138
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1139
1140
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1141
1142
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1143
1144
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1145
1146
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1147
1148
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1149
1150
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1151
1152
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1153
1154
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1155
1156
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1157
1158
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1159
1160
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1161
1162
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1163
1164
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1165
1166
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1167
1168
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1169
1170
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1171
1172
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1173
1174
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1175
1176
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1177
1178
2010. NOVEMBER 26.
2010. NOVEMBER 26.
1179
1180
KÉSZÜLT: Felelıs kiadó: Felelıs vezetı: ISSN 1216-2868
2010. NOVEMBER 26.
a Vas Megyei Közgyőlés Ellátó Szervezeténél 26 példányban Dr. Kun László megyei fıjegyzı Bandi Zoltán igazgató
