GÖMÖRI HÍRMONDÓ Putnok város közéleti lapja
ÍGY Ü N N EPELTÜ N K MI Ma már a fiatalabb korosztály számára természetesnek tűnik, hogy nemzeti ünnepeink sorában szabadon ünnepelhetjük március 15-ét is, emlékezve e nap kapcsán az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseire. Nem volt mindig így, a múltban a hatalom sanda szemekkel figyelte az ünnep alkalmából fellobbanó szabadságvágyat.
Sólyom László köztársasági elnök szabadkai beszédéből idézve „március 15. számunkra a szabadság, a nemzeti önállóság, a polgári jogegyenlőség korszakába átlépés csodálatos ünnepe. Szépségével, igazságával példát adott minden kor forradalmi ifjúságának.” A putnoki ünnepség résztvevői is e nemes gondolatok jegyében tűzték ki kokárdájukat, s jöttek el a hideg, szeles időjárás ellenére is a városi ünnepségre. A sokaság előtt az ifjúság nevében megszólaló Csala Petrát követően a Serényi László Általános Iskola tanulóinak ünnepi műsorát láthattuk. Tamás Barnabás polgármester úr a történelmi események felidézésén túl az ünnep mához szóló üzenetére emlékeztetett.
XXI. évfolyam 3. szám 2010. március Ingyenes
Bánkúti Sándor trombitaszólójára huszárok érkeztek Gál Benedek vezetésével a térre, akik intő üzenetet hoztak, amit Örveczki László olvasott fel a jelenlévőknek. Az üzenet megfogalmazója Fónagy István volt. Az ünnepi műsort az óvónők, valamint Kovács M. Sándorné, Szőlősi Georgina, Horváth Dániel, Farkas Ferenc, Szabó Judit Fanni, Beri Kristóf, György Józsefné és a Sajóvelezdi Néptánc Együttes fellépése színesítette.
A Petőfi-szobornál Tímár Bence, a Tompa Mihály Szavalóverseny győztese szavalta el a Nemzeti dalt. A felnőttek Nefelejcs kórusa az iskolák gyermekkórusaival ’48-as dalokat énekelt, majd ezt követően helyezték el az emlékezés és a tisztelet virágait az önkormányzat vezetői, a történelmi egyházak képviselői, a civil szervezetek, az intézmények, pártok képviselői. (folytatás a 2. oldalon)
2
Gömöri Hírmondó
Az ünnepség Kálniczky Endre sírjánál történő megemlékezéssel zárult. Nagy, sorsfordító döntés előtt áll az ország lakossága, s idei ünneplésünk is ennek a jegyében zajlott. Történelmünk viharos korszakaira viszszaemlékezve, a tanulságokat levonva kell döntenünk hazánk sorsáról legjobb belátásunk szerint. Döntésünk eredménye lesz, hogy milyen utat talál az ország, könnyebbé, netalán nehezebbé válik életünk a következő négy évben.
Gróf Széchenyi István szavait nem feledve: „Vegyetek példát hazánk nagyjai és gazdagjai, … s legyetek hű magyarok tettel, nem puszta szóval, áldozat készséggel és nem olcsó fitogtatással”.
A 2010. év jogszabályi változásai a hatósági feladatellátás egyes területein
A 2010-es év a korábbiakhoz hasonlóan jogszabályi változásokkal köszöntött be. Vannak olyan módosítások, amelyek az ügyfelek elégedettségét hivatottak szolgálni, ám ennek ellenére, kissé visszásan valósultak meg. Az év legjelentősebb módosítása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény átdolgozása volt, amely KET Novellaként került a szakemberek kezébe. A módosítás alapja az ügyfélközpontú gondolkodás, valamint egyéb eljárási cselekmények megváltoztatása, módosítása. Az ügyintézési határidőket munkanapban határozza meg, és változtak az ügyintézési határidők is. Felhívnám leendő ügyfeleink figyelmét arra, hogy a jogszabályváltozás miatt bővült az eljárások áttekinthetősége az ügyfelek részéről, mivel az eljárás megindításánál – amennyiben kérik – a hatóság 5 munkanapon belül – ha ezen időtartam alatt döntés nem születik – értesíti a kérelem beérkezéséről, ügyintézőjéről, elérhetőségéről, ügyintézés időtartamáról. Az értesítés megkönnyíti az eljárási menet megismerését. Kérem éljenek ezen jogukkal, mert akkor pontosan fogják tudni, hogy a hatóság hogyan jár el, és mikorra kaphatnak érdemi döntést, valamint az eljárás folyamán is érdeklődhetnek ügyükben. Továbbá lehetőség nyílt arra, hogy az ügyfél és a hatóság nem csak személyesen, hanem postai úton, elektronikusan, faxon, telefonon tartson kapcsolatot. A kapcsolattartás típusát az ügyfél egy alkalommal az eljárás során megváltoztathatja a neki megfelelőre. A kereskedelmi tevékenységek engedélyeztetésének rendszere úgy módosult, hogy a jövőben nem minden termékre szükséges működési engedélyt kiadni, vannak olyan termékek, amelyek csak bejelentésköteles áruk. Nem nélkülözhető a szakhatósági engedélyek beszerzése, ám ebben is változott a rendszer, bizonyos illetékek megfizetéséhez a hivatalban már kapnak csekket, amit a hatóság továbbít a társhatóságok felé, mérsékelve ezzel az ügyfelek költségeit az ügyintézés során. Továbbra is ajánlatos üzlet nyitás előtt érdeklődni a hivatalban az eljárás menetéről és a költségek nagyságáról. Lehetőség van továbbá arra, hogy egy-egy üzlet leadója és új üzemeltetője egyszeri lemondással és átvétellel váltsa az üzletben egymást, ha egyéb jogszabályi feltételeknek megfelelnek.
A szociális ellátások nagy rendszere alapvetően nem változott, de lényegesen csökkent a családok részére korábban nyújtott támogatások összege. A korábbi családi alapú segélyezést felváltotta az „egy családban egy rendelkezésre állási támogatásban részesülő” elv, amely azt jelenti, hogy a rendelkezésre állási támogatás összege a család tagjainak számától függetlenül 28.500 Ft, vagyis a mindenkori legalacsonyabb nyugdíj összege. Ez az összeg immár harmadik éve nem emelkedett, jóllehet a társadalmi környezetben egyébként minden. Miután új munkahelyek nem létesültek, és a régiek nagy számban szűntek meg, növekedett az ellátatlanok száma. Településünkön a Városi Kommunális Gondnokság próbálja megoldani a foglalkoztatást, elsődleges munkaerőpiac hiányában, lehetőségeihez mérten. Továbbra is rendszeres szociális segélyben részesülnek azok a személyek, akik betöltötték 55. életévüket, vagy a háztartásukban olyan 14 évnél kisebb gyermek eltartásáról gondoskodnak, akiknek a napközbeni elhelyezése nem megoldott, valamint egészségkárosodottak. A korábbi évekhez hasonlóan újra átdolgozták az alap jogszabályt, ám a jelenlegi módosítással nem javult az emberek életminősége, megélhetése, és nem nőtt a szociális biztonsága sem. Változott a közfoglalkoztatásban ellátandó feladatok köre, és nyit a rendszer a vállalkozások irányába, de ezen irány megvalósulásáról még nincs egyetlen információnk sem. 2010. évben felülvizsgálatra nem kerül sor, azt 2011-ben végezzük újra. Az ápolási díj és a közgyógyellátás igénylésének feltételei nem változtak. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, az óvodáztatási támogatás és az átmeneti segélyek rendszere sem alakult át. Megjelent 2009. év végén a krízis segélyről szóló kormányrendelet, amely 4 pontban határozta meg a rászorulók körét. A kérelem benyújtásának feltétele volt az átmeneti segély igénylése, a segély elbírálásának eredményétől függetlenül. 2010 januárjában módosították a krízis segély megállapításának időtartamát 2010. április 30. napjáig, valamint változásokat határoztak meg a jogosultsági feltételek esetében. (Kérelmet nyújthatnak be azok is, akiknél a közüzemi szolgáltató 2008. szeptember 30. és 2009. november 15. között az áramszolgáltatását megszüntette, a mérőeszközt elszállíttatta, és erre vonatkozó egyéb szabálynak is megfelelnek.) Joggal merül fel a kérdés, hogy ezt követően milyen megoldásra számíthatnak a nehéz helyzetben élők, erre nézve sajnos semmilyen megoldási stratégia jelenleg nem ismert. Dobos Józsefné aljegyző
Gömöri Hírmondó
3
Újragondolták a testvértelepülési kapcsolatokban rejlő lehetőségeket Az eurorégió mint szervezeti forma nem újkeletű. Az ún. keleti blokk országainak részvételével már 1993ban aláírták az első határokon átnyúló együttműködési szerződést. A jó példa hatott, s egyre-másra újabb eurorégiók alakultak, köztük 2000ben a Sajó-Rima Eurorégió is. Számos rendezvényével hívta már fel magára a figyelmet. A helyi önkormányzatok számára a keretei között lehetőség nyílik a gazdasági szervezetek közötti kapcsolatteremtésre, kommunikációra. A különböző nemzetek közötti különbségek áthidalását is elősegíti működése, hozzájárulva ezzel az adott térség stabilitásához.
sportokra építve hasonló programot. Mindkét rendezvény rendkívül sikeresnek bizonyult, ösztönzőleg hatott a további kapcsolatépítés irányába, megerősítette, hogy van értelme munkájuknak.
Az Európa Tanács anyagilag is támogatja az eurorégiókat, egyre több pályázat nyújt segítséget a célok megvalósításához. A Sajó-Rima Eurorégió esetében Kitárt kapuk, kitárt kezek Gömörben és Kishontban projekt keretében
s a meghívottként résztvevő szlovákiai és magyar diákok. Tamás Barnabás az eurorégió magyarországi elnökeként s városunk polgármestereként is köszöntötte a megjelenteket. Jó és követendő példaként állította a jelenlévő településvezetők elé Putnok és Tiszolc testvérvárosi kapcsolatát, amely a nagypolitikában mutatkozó ellenséges viszony ellenére is 10 éve jól működik. A pályázat jól példázza, hogy helye van a partnerségnek Európában. A Sajó-Rima Eurorégió vezetése azon dolgozik, hogy a két ország településeit közelebb hozza egymáshoz. Peter Minac, Tiszolc p o l g á rmestere a két város közötti 10 é v e s
szerveztek konferenciát 2010. február 24-én a Városházán, keresték a testvértelepülési kapcsolatokban rejlő lehetőséget a meghívott szlovák és magyar települések vezetői,
együttműködés csúcspontjának nevezte a Kitárt kapuk, kitárt kezek projekt által megvalósuló programokat. A pályázat segítségével 2009 októberében Putnokon került sor a Sportcsarnokban a két település lakói között egy háromnapos sportrendezvényre, majd februárban Tiszolc szervezett a téli
dés területén, s milyen megoldási lehetőségeket ajánlanak mindezekre. A felnőttek Zsigrai Árpád előadását hallgatták meg a Határmenti települések kapcsolatépítési lehetőségei az Európai Unióban címmel. Bemutatkozott a jelenlévőknek Gál Benedek, aki az eurorégió decemberben alakult Településfejlesztési Tagozatát vezeti. Ismertette, hogy az általa vezetett bizottság milyen segítséget tud nyújtani az önkormányzatoknak.
A konferencia résztvevői a SajóRima Eurorégiót bemutató kisfilm levetítését követően két szekcióra bomlottak. A diákok ellátogattak a Serényi Béla Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskolába. Az intézmény megismerését követően megfogalmazták, hogy milyen problémákat látnak az együttműkö-
A résztvevő települések vezetőinek bemutatkozása után kötetlen beszélgetésre került sor, ahol több település polgármestere kinyilatkoztatta szándékát, hogy az elkövetkezendő tiszolci konferencián aláírják a nyilatkozatot az együttműködésről.
Nagyra értékelték a visszatérő diákok által megfogalmazott gondolatokat a kapcsolatépítés könynyebbé tételének érdekében, melyet Csala Petra ismertetett. Javaslatuk szerint többek között internetes adatbázist lehetne létesíteni magyar, szlovák és angol nyelven, ki lehetne alakítani egy internetes közös „hirdetőtáblát”, jó lenne elindítani a „cserediák” programot. A sport és a zene áthidalja a nyelvi nehézségeket, ezért diák sportnapok megrendezését, egymás zenéjének megismerését szorgalmazták. Gere Tünde, a rendezvény fő szervezője s egyben az eurorégió titkára a konferenciát követően elmondta, hogy a testvértelepülési kapcsolat számos előnnyel jár, a felek átadják egymásnak tapasztalataikat, közösen használhatják ki a pályázati lehetőségeket, megismerhetik egymást. Mivel az eurorégió csatlakozott a CESCI /Határon Átnyúló Kezdeményezések Középeurópai Segítő Szolgálata / nemzetközi szervezethez, így lehetőség nyílik nagyobb pályázatokon való részvételre, amely gazdasági együttműködést, munkahelyeket is teremthet. Egerszegi Márta
4
Gömöri Hírmondó
„Állva maradni”
Idén szokatlanul lassan engedett szorításából a tél, és bizony alaposan kiéheztünk már a tavaszi napsütés simogató erejére. Akadtak persze kellemes élmények is a hideg évszak folyamán, ilyen volt például a zbojskai kitérő közel 50 putnoki számára az elmúlt hónapban. A Kitárt kezek, kitárt kapuk Gömörben és Kishontban elnevezésű projekt első felvonása tavaly ősszel Putnokon a labdajátékokat célozta meg, a tiszolci rendezésű második kör a téli sportok világát idézte meg. A két testvérváros közötti remek kapcsolatot példázza ez a sportra épülő uniós pályázat, mely több fordulóban Putnok és Tiszolc polgárainak egymáshoz való közeledését, barátságának elmélyülését hivatott szolgálni. Egy autóbusznyira való küldöttség vágott tehát neki a testvérváros felé vezető útnak, ahol a vendéglátók rövid megálló után a zbojskai sícentrum irányába kalauzolták a putnokiakat. Festői szépségű környezetben került sor az ünnepélyes megnyitóra,
majd rövid szakmai értekezletet követően jöhettek a versenyszámok. A magyar alakulat javát a Gömör Sport Egyesület tagjai képezték, sokan közülük megjártak már egy-két hegyoldalt síléccel a talpukon, de a többség amatőrnek számított a csúszós versenyrepertoárban. A részvétel a fontos, hangzott el a mondás jó néhány ajakról és nekik volt igazuk. A ködös, szürkés időjárás ellenére a felhőtlen jókedv, móka és kacagás helyettesítette a napsütést, a sport összetartó ereje, öröme pedig melegséget hozott a szívekbe. A versenyszámok között elsőként a Super G., azaz egy lesikló
sorozat második részét, nagy népszerűségnek örvendve a versenyzők körében. Közben persze kicsi és nagy egyaránt kipróbálhatta magát, ki milyen jó a céllövészetben. Légpuskák és air-soft fegyverek szolgálták az ez irányú törekvéseket. Sajnos a legkülönlegesebb versenyszám – a csússz amin és ahogy tudsz – az időjárás rosszabbra fordulásával elmaradt, így sajnálom, hogy nem tudom önökkel megosztani, mire lett volna képes pár putnoki lefelé a lejtőn egy Trabant motorháztetővel. Talán jövőre. A csúszást szánkózás hivatott helyettesíteni. A speciális ródlikon
szám szerepelt. Itt a versenyzőknek nem is annyira egymással, mint inkább az idővel és a csúszós felülettel kellett megküzdeniük. Gyaloglás és lövészet, ez a speciális biathlon próba képezte a verseny-
jó mókának bizonyult a száguldozás. Este persze már nem csak a szívekben és a pálya mellett lobogott a tűz, de a sícentrum főépületében is, ahol kellemes környezetben adódott lehetőség az elvesztett kalóriák pótlására, beszélgetésre és egy kis tekézésre is. Ami pedig az eredményeket illeti, a szlovák vendéglátók hozták a papírformát, de Szendrei Ákos és Bellény Gergely bronzérme mindenképp említést érdemel. Végül jöjjön néhány vélemény a „kalandtúra” befejezéseként. Tamás Barnabás polgármester Putnok: – Egy nagyszerű rendezvényen vagyunk túl, ami ezúttal is megmu-
tatta, hogy függetlenül a „nagy” politikában történtektől, két nép, két testvérváros mennyire szeretetteljes barátságot képes ápolni egymással. PeterMinacpolgármesterTiszolc: – Én is úgy vélem, hogy ez a városaink között működő kapcsolat példaértékű, és hamarosan túllépi a sport határait, és számos más területen is folytatódik majd. Nagyon jól éreztük magunkat ősszel Putnokon, vendégeink megnyilvánulásaiból leszűrve ők is nálunk. Alig várom a folytatást. Kepecz Zsolt koordinátor – A versenyszámokat ismerve tudtuk, hogy vendéglátóink esélyesebbek, mégsem ez dominált. Öszszejött egy remek putnoki team, ami mellé nagyszerű szervezés és vendéglátás társult. Igazi hídnak bizonyult városunk és Tiszolc között ez a rendezvény is az elsőhöz hasonlóan. Szuromi Péter csapatfőnök – Igaz, hogy a csapat magját a gömöri sportosok adták, de sokan csatlakoztak hozzánk ún. külsősök is. Az időjárás ugyan nem fogadta maximálisan kegyeibe a versenyt, mégis fantasztikusan éreztük magunkat. A kitűzött célt, ami úgy hangzott: állva maradni, még túl is teljesítettük, hiszen érmeket is szereztünk, mint ahogyan szlovák barátokat, sporttársakat, kapcsolatokat. Mi mást is tudnék még hozzáfűzni, folytatjuk… Szakonyi
Gömöri Hírmondó Az elmúlt tél – remélhetőleg már múlt időben írva – igazán bővelkedett csapadékban. Környezetünkben gyakori a Sajó kiöntése, amely a közvetlen környékünkön a lakóterületeket ugyan nem veszélyezteti, de az útátfolyások miatt gyakran több kilométeres kerülőutakra kényszerülnek az itt élők. Gondolok itt elsősorban a Putnok–Sajóvelezd útvonalra, amely jelenleg a vasút megszűnésével fontosabb szerepet tölt be a tömegközlekedés lebonyolításában, mint ez eddig volt, illetve termőföldek kerülnek gyakorta víz alá. Csont Csaba, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉKÖVIZIG) árvízvédelmi osztályvezetője válaszolt ebben a témában kérdéseimre. – Mutassa be kérem néhány mondatban a folyót árvízvédelmi szempontból! – A Sajó teljes hossza 223 km, amelyből Magyarországon 125 km található. A folyó jellemző árvízi vízhozama Sajópüspöki térségében 200 m3/s, míg az alsóbb szakaszokon 250 m3/s. A folyó vízgyűjtő területe összesen 12 708 km2, ebből Magyarországon 4214 km2 (33%) található, míg Szlovákiában: 8494 km2 (67%), ebből következik, hogy a folyón kialakuló árhullámokat és vízviszonyokat döntően a külföldi vízgyűjtő területen bekövetkező hidrometeorológiai viszonyok határozzák meg. A folyó mentén összesen 68,2 km I. rendű árvízvédelmi vonal épült ki, a Bánréve–felsőzsolcai árvízvédelmi szakaszon 38,5 km, míg a Miskolc–sajópüspöki árvízvédelmi szakaszon 29,7 km hoszszúságban. A Sajó folyó mentén az 1974 októberében mért legnagyobb vízszint (LNV a sajópüspöki mértékadó vízmércén 400 cm) a Miskolc–felsőzsolcai közúti híd fölött szinte a teljes szakaszon a mértékadó árvíz szintje (MÁSZ) fölött van, míg a híd alatti szakaszon a MÁSZ szintje alatt maradt. A töltéskoronák magassági biztonsága a Sajó jobb parton, a Sajópetri–Sajókeresztúr közötti szakaszon 1,0 m, a további töltésszakaszokon általában 0,5-1,0 m között változik. Az érvényben lévő előírások szerint az I. rendű árvízvédelmi töltések kiépítési magassága MÁSZ +1 m. A kiépült árvízvédelmi töltések magassága mindenhol meghaladja az eddigi legna-
5
F O LY Ó N K, A S AJÓ gyobb árvíz szintjét átlagosan 20 cm-rel, viszont a jogszabályok szerinti magassági és keresztmetszeti követelmények szempontjából a kiépítettség mintegy 40%-ra tehető. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a védművek nem látják el funkciójukat, hanem azt, hogy a +1 m-es magassági biztonság helyett pl. csak 50 vagy 80 cm van. Az árvízvédelmi rendszer jellemzője, hogy a betöltésezett szakaszok, nyílt ártéri területek és magasparti szakaszok váltakozva fordulnak elő a folyó völgyében. A Sajó esetében egyelőre nem beszélhetünk árvízcsúcs-növekedésről. Természetesen ez alól kivétel a folyó legalsó – torkolathoz közeli –, a Tisza által befolyásolt szakasza, ahol az elmúlt évtized nagy tiszai árhullámai rendre „újraírták” a korábbi maximális vízszinteket. Az, hogy a folyón nem következett be az eddigi legnagyobb, 1974es vízszinteket elérő vagy meghaladó árhullám levonulása, csak a megfelelő hidrometeorológiai szituáció hiányának köszönhető. A legutóbbi nagyobb, 1996-os és 2009-es árhullámnál, valamint az időközben levonult árvizeknél is megfigyelhető volt a vízszállítási kapacitás csökkenése. A vízgyűjtőn nem található nagymértékű árhullám csökkentésre alkalmas víztározó, így a lehulló
csapadékból származó vízmennyiség rövid időn belül, teljes egészében eléri Magyarországot. A folyóba hazai területen betorkolló Bódva legnagyobb mellékvizén, az Idán létesült bukóci tározó jelentősebb árvízi vízvisszatartó kapacitással rendelkezik ugyan, de a viszonylag csekély vízgyűjtőterületről származó víznek inkább csak a kis és közepes vízhozamoknál van jelentősége. Nyílt ártéri települések a Sajóvölgyben: Sajó jp.: Nagycsécs, Muhi, Ónod, Sajópetri, Szirmabesenyő, Sajókeresztúr, Sajóecseg, Sajószentpéter, Kazincbarcika, Sajóvelezd. Sajó bp.: Sajólád, Alsózsolca, Felsőzsolca, Arnót, Sajópálfala, Sajóvámos, Sajósenye, Boldva, Sajószentpéter (Dusnok puszta), Sajókaza. – A Putnok–Sajóvelezd útszakaszt is érinti szinte minden esetben az árhullám. Az arrafelé élők szempontjából a közelmúltban született hátrányos kormánydöntés értelmében megszűnt a vasútvonal, tehát ez az útszakasz véleményem szerint gyakorlatilag felértékelődött közlekedési szempontból, ráadásul a Sajóvelezd–Vadna közötti utat is elmosta a víz, illetve megsüllyedt. – Az árvízvédelem elsődleges prioritása a lakott és ipari területek védelme. A Sajóvelezdre vezető
utat nem védi töltés, hasonlóan úgy, mint a folyó többi szakaszán található mélyebb ártéri területeken keresztülvezető utakat sem. A költségvetésből rendelkezésre álló források évről évre a legfontosabb munkákra rangsorolva elegendőek, az alacsonyabb rendű közutak töltéssel való védelmét nem lehet megoldani. Az utak kiemelése az árvíz szintje fölé és a teljes betöltésezés az árvizek levonulását akadályozná, és a lakott területek szempontjából a visszaduzzasztással, az árvíz szintjének megemelésével beláthatatlan következményeket jelentene. A 26-os úton árvíz időszakában is biztonságosan lehet közlekedni, egyetlen település sem megközelíthetetlen, csupán kerülőúton kell közlekedni. – Minden esetben mezőgazdasági földterületeket is érint az ár. – Amennyiben az ártéren mezőgazdasági művelésű területek vannak, azok a levonuló árhullám szintjétől függően kerülnek elöntés alá. A mezőgazdasági területeken a decemberi és januári árhullámok által okozott károkról nincs információnk, azonban a téli, vegetációs időn kívül levonuló árhullámok kisebb károkat okoznak mint azok, amelyek a növényi kultúra tenyészidejében következnek be, és hoszszú időn keresztül (hetek, hónapok) borítják a területet. A növényzet ál-
6
Gömöri Hírmondó
talában rövidebb-hosszabb ideig (néhány nap) tűri a vízborítást, viszont az árvíz levonulása után jó ideig nem lehet géppel a területeket művelni. A Sajó esetében az árhullámok általában egy hét leforgása alatt levonulnak a teljes folyószakaszon, így nem keletkeznek olyan károk, mint a Tisza vagy a Bodrog ártéri területein. A mezőgazdasági területeken keletkezett kár ügyében a FVM (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) az illetékes hatóság. – Hol terveznek a közeljövőben árvízvédelmi fejlesztéseket, illetve a védvonalrendszer megerősítésére vonatkozó munkákat? – Putnok tekintetében kiépített árvízvédelmi töltésekről beszélhetünk, itt új töltések kiépítése nem szükséges. A Keleméri-patak esetében kb. 600 méter hosszúságban van töltésfejlesztési igény, elsősorban a magassági hiány megszüntetésére, de az elkövetkező időszakban nagy valószínűséggel nem kerül rá sor. Amennyiben szükséges,
egy védekezés során ideiglenes védmű kiépítésével tudjuk pótolni a hiányzó centiket. A Sajó völgyében jelenleg a legkritikusabb szakaszon, Sajóecseg község védelme érdekében kerül sor községi körtöltés megépítésre, több mint 4 km hosszúságban. Itt 1974-ben több mint 300 lakóházat öntött el az árvíz, és több mint 1000 embert kellett kitelepíteni. A megyében 2014ig összesen 9,6 milliárd Ft árvízvédelmi célú beruházás valósul majd meg a Tisza – Bodrog – Sajó – Hernád és Takta folyók mentén. – Miben tudják segíteni az önkormányzatok munkáját? – Minden önkormányzat számára térítésmentesen biztosítjuk a vízkár-elhárítási tervek elkészítéséhez szükséges adatokat, amelyet aztán a szaktervezők fölhasználnak, és öszszeállítják a települések védelmi tervét. Az elkészített és visszaküldött terveket felülvizsgáljuk, elfogadjuk, vagy további tervezésre, kiegészítésre visszaküldjük, hiszen egy eredményes védekezés alapfel-
tétele a tervszerűség, a szervezettség és a pontos információkkal való rendelkezés, valamint a logisztikai feladatok nagyfokú összehangoltsága. Putnok városa egyébként rendelkezik érvényes és jóváhagyott vízkár-elhárítási tervvel. Amennyiben egy-egy település igényli, úgy műszaki segítséget igényelhet tőlünk, erre számtalan esetben sor került az elmúlt évtizedben. Szükség esetén védelmi anyagokat (homokzsák, fáklya, térvilágítás, fólia, geotextília, szivattyúk stb.) is tudunk nyújtani a bajba jutott településeknek. – A Sajó vízgyűjtő területének nagyobb része a határon kívül esik. Hogyan tudják követni, esetleg befolyásolni azokat a természeti, illetve emberi befolyásoló tényezőket, amelyek közrejátszanak egy-egy árvíz kialakulásában? – Tekintettel arra, hogy a folyó vízgyűjtő területének közel 70%-a külföldön található, ezért különösen meghatározó a két ország víz-
gazdálkodási szervei közötti jó kapcsolat fenntartása és működtetése, amely több évtizedes múltra nyúlik vissza. A vízgazdálkodással összefüggő információcserét a kölcsönösség jellemzi. A folyót, a felszíni és felszín alatti vizeket érintő beavatkozásokat, az árvizek kialakulását és azok levonulását befolyásoló mindennemű tevékenységről időben tájékoztatják a szlovák kollégák a magyar szakembereket. Ezenkívül jelenleg folyamatban a vízgyűjtő gazdálkodás tervezés, amely nem áll meg a határon. A Víz Keretirányelv (EU-s direktíva) végrehajtása, ugyanúgy, mint az árvízi kockázat tervezés az országok közötti kölcsönös információcserén alapszik, minden uniós országra vonatkozik. Az aktuális vízgazdálkodási kérdések egyébként a határvízi bizottsági üléseken és kormány meghatalmazotti tárgyalásokon kerülnek egyeztetésre. – Köszönöm a tájékoztatást!
Andók György ez irányú kutatásait tárjuk olvasóink elé. Az előző hónapban megjelent cikkben Herczeg Ferenc író méltatta gróf Serényi Béla tevékenységét, emlékezett meg a gróf emberi tulajdonságairól. Most Putnok Széchenyijének az ország északi részének fejlesztése érdekében végzett tevékenysége közül emelnék ki egyet. Két környékbeli országgyűlési képviselői választókerületben (1896, 1901, 1905-ben), választási beszédeiben és később, a képviselőházban elhangzott beszédeiben is fontosnak tartotta a Sajó folyó szabályozását, hajózhatóvá tételét. Mivel indokolta a megvalósítás szükségességét? – A szabályozás, a hajózáshoz szükséges műtárgyak (zsilipek, gátak) kiépítésével a fokozódó árvízi károk mérsékelhetőek, öntözésre nyílik lehetőség, a nagymennyiségű hordalék mozgása csökkenthető. Földművelésügyi államtitkárként és miniszterként is a mezőgazdasági termelés növelését, a termelés belterjesebbé tételét, az öntözés fokozását sürgette. A Sajó völgyében az öntözés segítségével a rétek állapotjavulását, a fűhozam növekedését és ezen keresztül a tejtermelés fokozását várta. A folyó felső részének kőbányáiból az alföldi út-
és lakásépítésekhez a kőnek, a tüzelőanyagként szolgáló barnaszénnek, a vasgyári üzemek vasanyagának vízi úton való továbbszállítását lehetett volna megoldani. Az Alföldről a visszaúton a hajók mezőgazdasági terményeket és termékeket szállíthattak volna észak felé. Kalkulációi szerint a vasúti és a hajóval történő szállítás költségaránya 3:1 volt ebben az időben, így a vízi úton történő szállítás fokozásához gazdasági érdekek is fűződtek. 1915-re a folyó csatornázási, szabályozási terve a Tisza folyótól, Tiszaszederkénytől Miskolcig elkészült. A terv Miskolcon hajókikötő megépítését, jó néhány kanyarulat átvágását, több mozgatható duzzasztógát, 9 hajózsilip, néhány oldalcsatorna, védő- és vontatógát építését irányozta elő Miskolctól Tiszaszederkényig. A terv az első világháború kitörése miatt nem valósult meg. A felvázolt tervvel és programmal először vagy 10 esztendővel ezelőtt találkoztam, akkor úgy gondoltam, a terv egy „választási kampányterv” lehetett Putnok Széchenyijétől. Két évvel ezelőtt a Mezőgazdasági Múzeum volt főosztályvezető munkatársától azt az információt kaptam, hogy a háború előtt a Magyar Világ Híradó munkatár-
sai filmet forgattak a putnoki felsőgazdasági leánynevelő intézetben. A filmhez szerettem volna hozzájutni. Tatabányai barátom segítségét kértem, ő segített abban, hogy kb. két héten keresztül az 1931 és 1943 között készült híradó filmek között keresgéljek. A nehezen, csak hiányosan letölthető híradó filmek közül az intézetben készült film akkor nem került elő, de találtam egy 1943 júniusában készült, a következő címet viselő híradófilmet: A Sajó-csatorna építésének megkezdése Horthy Miklós jelenlétében. A 42 másodpercen keresztül képeket mutató, MVH 1009 számú híradófilmen a következők láthatóak: a Tiszán hajó érkezik (a tiszapalkonyai) hajókikötőbe, Horthy Miklós és kísérete kiszáll, a kiépített lépcsőfeljárón keresztül az őt fogadó bizottsághoz lép, aztán az ünneplő közönség soraiban helyet foglal. Ünnepi beszéd következett, majd a kormányzó ásó segítségével kiásott földet helyez az odakészített talicskába, kubikusok sokasága rakja a földet talicskájába és viszi, rakja a lóvontatású szállító járműre. A film kísérő szövege a következő: „Új mérföldkőhöz érkezett a magyar csatornahálózat és öntöző rendszer kiépítéséért folytatott munka. Tiszapalkonya határában a
kormányzó úr első ásóvágásával megkezdődött a Sajó-csatorna építése. Az új Sajó-csatorna közelebb hozza a Sajó menti iparvidéket az Alföldhöz”. A munka az 1915-ben készült terv kismértékű módosításával (a folyó hosszabb oldalcsatornán Tiszapalkonyánál folyt volna a Tiszába) elkezdődött. A tiszapalkonyai hajózsilip új, Magyarországon eddig még nem alkalmazott, víz alatti betonozási technológiával elkészült. A tervezett „nagy” hajóút kialakítási munka azonban nem fejeződhetett be, mert bő egy esztendő múlva, 1944 decemberében már az építési területen volt a második világháború frontvonala. Utánanéztem, a háború alatt a csatornaépítés megkezdésével mit is szerettek volna elérni? A Serényi Béla által felvázolt anyagok hajózó úton való szállításáról, ennek jelentőségéről említést tesznek. A tervezést végző mérnök még kiemeli, a diósgyőri vasgyár „vízi úton juthat hozzá a külföldi vasérchez”. Nem említi, de tudjuk, a diósgyőri vasgyár, a gépgyár fontos, háború alatt termelt termelési végtermékeinek vízi úton való továbbjuttatásának akkor elsődleges, meghatározó szerepe lehetett…
Fábián Judit
Gróf Serényi Béla a képviselõházban tartott beszédeiben fontosnak tartotta a Sajó szabályozását, hajózhatóvá tételét
Gömöri Hírmondó
7
A Gömöri Hírmondó 2009. novemberi számában foglalkoztunk a helyi OTP fiók ügyintézésénél tapasztalt hosszabb várakozási idővel A türelem rózsát, a türelmetlenség esetleg szolgáltatóváltást terem című cikkünkben. Felvetésünkre az OTP régiós központjából a következő válasz érkezett: Tisztelt Egerszegi Márta!
Köszönjük, hogy megosztotta velünk tapasztalatait. Bankunk számára rendkívül fontosak ügyfeleink észrevételei, melyek rámutatnak az esetleges hiányosságokra.
Sajnáljuk, hogy az ügyintézés során a putnoki fiókunkban hosszabb várakozási idő alakult ki az elmúlt időszakban. Ennek részben munkatársaink akadályoztatása (képzés, betegség, szabadság) volt az oka, ami miatt a megszokottnál kisebb létszámmal (2 fő) tudtunk ügyfeleink rendelkezésére állni.
Másrészről a szakszerű és pontos bankfióki ügyintézés, a különböző szolgáltatások, üzletágak eltérő ügymenetet igényelnek. Előfordulhat, hogy egy-egy tranzakció hoszszabb ideig eltart, az ügyletek kapcsán háttértevékenység is szükségessé válhat. Ezt a hatást erősítheti, hogy a hónap egyes napjain, valamint a napon belüli időszakokban a betérő ügyfelek száma jelentősen eltér. Emiatt az ügyfeleink által észlelt és a valóságos ügyintézői létszám is eltérhet egymástól. Jelzése alapján a lehetőségeket áttekintjük, hogy a várakozási idő csökkentése érdekében dolgozóink munkaszervezése megfelelőbb legyen. Amennyiben a fióki létszám teljes mértékben rendelkezésre áll, úgy a nagyobb ügyfélforgalmú időszakokban egy pultot elsődlegesen a rövidebb tranzakció idejű igények kiszolgálására biztosítunk. Tájékoztatjuk, hogy létszámgazdálkodási elveinknek megfelelően, jelenleg 3 fő dolgozik fiókunk állományában.
Az OTP Bank számára fontos, hogy Ügyfeleink termékeinkkel, szolgáltatásainkkal és azok színvonalával elégedettek legyenek. Törekszünk arra, hogy feladatainkat a lehető legmagasabb szakmai színvonalon, a szabályoknak és az üzleti etikai elvárásoknak megfelelően hajtsuk végre. Mindent elkövetünk azért, hogy a továbbiakban kedvező tapasztalatokat szerezzenek ügyfélkiszolgálásunkkal kapcsolatban. Tájékoztatjuk, hogy internetes és telefonos Direkt szolgáltatásunk is várja ügyfeleink hívásait a hét minden napján 0-tól 24 óráig, a kedvezményesen hívható telefonszámokon illetve a www.otpbank.hu oldalon. E lehetőségekkel a bankfiók felkeresése, sorban állás és időveszteség nélkül, akár otthonról, kedvező díjtételekkel is el lehet intézni a banki ügyletek túlnyomó többségét. Készpénzfelvételre a nap 24 órájában elérhető bankjegykiadó automatánk áll rendelkezésre, de a kártyaelfogadással rendelkező üzletekben a kártyás vásárlást ajánljuk ügyfeleinknek, mert e tranzakciók számukra költségmentesek.
Regisztrációs jegy, avagy ismét milliárdok folynak el értelmetlenül
A Volán és a MÁV járatain március elsejétől azoknak is jegyet kell váltani, akik eddig ingyen utaztak. A regisztrációs jegy bevezetésének hivatalos okaként azt fogalmazták meg, hogy adatokat szeretnének kapni a díjmentesen közlekedők utazási szokásairól, amelyekről jelenleg csak becslések vannak. A regisztrációs jegy március 1-jei bevezetésével tisztább lesz a jogviszony az utasok és a közlekedési társaságok között – mondta Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter. Hozzátette: a regisztrációnak utasjogi szempontból is jelentősége van, mivel a késések vagy baleseti károk megtérítése egyszerűbbé válhat a díjmentesen utazók számára. 2010. július 1. után 500 Ft pótdíjjal szankcionálják a jegy hiányát. Milliárdok az ingyenjegyért. A regisztrációs jegy sok bosszúságot okoz és semmilyen hasznot nem hoz. A tervezett formájában a regisztrációs jegy bevezetése csak egy utasellenes, kártékony, teljesen haszontalan és pazarló intézkedés, mely mögött sajnos korrupciógyanús szálak is sejthetőek. A rendelet szerint minden 6 év alattinak és 65 év felettinek, aki a törvény alapján ingyen utazhatna, minden egyes utazásnál sorba kell állnia és a pénztárnál regisztrációs jegyet kérnie – ha nem teszi, bliccelővé válik és pótdíjat kell fizetnie. A regisztrációs jegyet minden utazásnál meg kell venni, sem bérlet formájában nem váltható, de még retúrt sem lehet belőle kérni. Az intézkedés kifejezetten utasellenes, a pénztári sorok hosszának megsokszorozódását és az autóbuszok menetidejének növekedését vonja majd magával, ezzel nem csak a kisgyerekeseknek és a nyugdíjasoknak, hanem a ma jegyet váltóknak is igen jelentős bosszúságot okozva – írja a ma.hu. A rendszer bevezetésének költsége hatalmas – a minisztérium saját közleménye évi másfél-kétmilliárd forintos kiadásról ír, mely feltehetően magasabb, mint a vasútbezárásoktól várt megtakarítás vagy a jegyáremelésektől tévesen remélt bevétel-növekedés. Miközben tehát sorra zárják be a mellékvonalakat, emelik fel drasztikusan a jegyárakat és okoznak hosszabb sorban állást, bosszúságot az ingyen és pénzért utazóknak egyaránt, az újabb intézkedés csak arra jó, hogy ismét milliárdokat tüntethessenek el a MÁV és a Volán kasszájából. Magam is a közelmúltban útra keltem, és egy Volán buszon utazva szemléltem a történéseket. Megkérdeztem a nyugdíjasokat. Egy részük beletörődött a kellemetlenségbe, volt aki örült annak, hogy legalább fizetni nem kell továbbra sem. Voltak olyanok is, akik nem is tudtak az új intézkedésről. Utam során figyeltem a buszvezetőt, aki nagyon türelmesen magyarázta annak, aki nem tudott a regisztrációs jegy bevezetéséről, hogy miért is kap most jegyet. Sajnáltam egy kicsit, hiszen a buszvezetőket már most is büntetik, ha nem adnak regisztrációs jegyet az azt megilletőnek. Honnan tudja a hatvanöt éven felülieket megsaccolni? – gondolkodtam el.
Továbbiakban is készséggel állunk az Ön rendelkezésére.
Tapasztalatom szerint nehézkessé vált az utasok felszállása, megnövekedett az utazási idő. Utazásom során kb. 20-30 utast számoltam, aki regisztrációs jeggyel utazott.
Tisztelettel:
Bízzunk abban, hogy ez az értelmetlen intézkedés is rövid életűnek bizonyul majd!
Debrecen, 2010. február 11.
Szabóné Bathó Anna ügyvezető igazgatóh.
Vörös Flórián értékesítési vezető
P.K.
8
Gömöri Hírmondó
A Ködköpeny színtársulatról
Putnokon és a környékbeli településeken több alkalommal láthattunk egy amatőr színtársulatot játszani. Előadták a Vásári komédiát, a Falu rosszát, a Rátóti csikótojást… A színtársulat vezetőjét, Placskó Lajost kérdeztük a megalakulás körülményeiről, támogatóikról, működésükről. – Hogyan jött létre a társulat? – 2007-ben Gere Tündének és Horváth Katának jutott először eszébe a Múzeumok Éjszakáján, hogy létre kellene hozni egy színjátszó csoportot, akik felléphetnek egy-egy rendezvényen valamilyen darabbal. Embereket toboroztak, többek között engem is megkerestek. Egyetemi és főiskolai éveim alatt én már kapcsolatba kerültem a színjátszással. Megkeresték még Czeglédi Sándort, Czimer Ildikót, Gáti Sándornét, Honti Zsoltnét, hogy lenne-e kedvük egy színdarabot betanulni. Így készült el az első darabunk Vásári komédia címmel. A sikereken felbuzdulva megbeszéltük, hogy Tóth Ede írását, a Falu rosszát is színre visszük. Az, hogy létezünk, az előbb említett két hölgynek köszönhető, az, hogy vagyunk, a Gömöri Népfőiskolai Egyesületnek és annak a 13 embernek, akik mindig megszavaznak nekünk egy kis pénzmagot, hogy tudjunk szórakoztatni. – Hogyan jutottatok el a Ködköpenyig? Kinek jutott eszébe ez a sejtelmes név? – A név? Mindenki feladatul kapta, hogy gondolkozzon el egy néven. Én akkor szerkesztettem a Falu rossza darab meghívóját és plakátját, és egy verset is írtam Ködköpeny címmel. A legközelebbi találkozás alkalmával mindenki elmondhatta az ötleteit, és a Ködköpeny név elhangzása után nem is gondolkodtunk tovább, ez mindenkinek megtetszett. – Milyen rendszerességgel jöttök össze? – Kizárólag akkor próbálunk, amikor készülünk egy konkrét színdarabbal. Az előadás előtt sűrűsödnek a találkozások. De egyébként is összejövünk, kötetlen beszélgetésre, célok kitűzése érdekében, vagy megbeszélni, hogy a támogatást mire költsük el, amit kapunk, hi-
szen nem egyedül vezetem a társulatot, mert a csoport a Gömöri Népfőiskolai Egyesület keretein belül működik. – A színjátszás nem olcsó mulatság, a kellékek, a díszletek, a jelmezek nagyon sok pénzbe kerülnek. Kik segítették a munkátokat? – Nagyon sok embernek mondhatunk köszönetet. Kiemelném Tamás Barnabás polgármester urat, aki elsőként támogatott bennünket anyagilag, erkölcsileg, és lehetőséget teremtett, hogy a városi rendezvényeken felléphessünk. Ezenkívül segítséget kaptunk Fábry Lacitól, a képviselő-testületi tagoktól, Fónagy Istvánné igazgatónőtől, Balázs Istvánné akkori igazgatótól, Magyar Andrástól, a középiskola igazgatójától. Kaptunk tárgyi támogatást, a jelmezek varrásához szöveteket. A varrásban, jelmezkészítésben György Józsefné és Mohr Gabriella segített. A városgondnokság dolgozói különmunkát vállaltak. Munkaidőn kívül foglalkoztak a színpad berendezésével, a díszletek elkészítésével, a kulisszák festésével. A város vezetése ingyenesen biztosítja számunkra a művelődési ház színháztermét, ezenkívül engedélyezték, hogy vásárolhassunk öreg bútorokat, amik díszletként és raktározási célt szolgálnak. – Hol léptetek föl eddig? – A környékbeli településeken kívül Ózdon, Miskolcon, Hajdúhadházán. Hajdúhadházára a Holló László Galérián keresztül jutottunk el, ott volt egy kiállításuk, és így mi is be tudtunk mutatkozni. – Hány tagja van a társulatnak? Állandó tagjaitok vannak, vagy folyamatosan bővültök? – Az alapító tagok mellett folyamatosan bővülünk. Eleinte több változás is volt, jöttek-mentek az emberek. Többen azt gondolták, hogy ez nagyon könnyű munka, pedig ez kemény összpontosítást, figyelmet, fegyelmet és tiszteletet igényel. Az iránt, aki a darabot megírta, és természetesen a rendező részéről, mert nagyon sok emberrel dolgozik. Olyan emberekkel, akik családanyák, családapák, akik a saját családjuktól veszik el az időt, szabadidejüket nem sajnálva. Egy döbbenetes előadói képességgel rendelkező új tagunk van, Dérer
Zsolt Attila, református tiszteletes, aki a következő darabban már szerepel Serényfalván. Nagyszerű ötleteivel meglepi az egész csapatot. – Milyen a hangulat a próbán? Hogyan történik a szerepek kiosztása? – A próbák mindig nagyon jó hangulatban telnek, de ez komoly, megfeszített munkát igényel mindenkitől, hiszen a darabot meg kell tanulni, a próbákon részt kell venni. A szerepeket a mindenkori rendező osztja ki, és az ellen nincs apelláta. Ez néha nem mindenkinek tetszik. A következő darabunk a Vásári komédia változata: Horváth Kata rendezésében, Komédia az asszonyi sorsról…is… címmel. Természetes, hogy nálunk is előfordulnak problémák és konfliktusok, hiszen egy alkotó folyamathoz hozzátartozik az, hogy az érveket, ellenérveket ütköztetni kell. De ettől olyan szép. – Eddig mulatságos darabokat adtatok elő, a jövőben is ezt követitek? – Céllal és tudatosan adtunk elő vidám, mulatságos darabot. Nézzünk körül a világban, az országban, de főleg itt Borsodban, Putnokon, milyen iszonyatos a munkanélküliség, milyen iszonyatos pénzhiány van. Mi az embereket nem elgondolkodtatni akarjuk a rossz sorsukról, hanem felvidítani őket, s meg szeretnénk mutatni egy optimistább életet is. Mindannyian elutasítottuk a komolyabb darabokat. – Miért szerettek ezzel foglalkozni, mit jelent ez számotokra? – Ki nem szeretne gyerek lenni? Mindenkinek voltak szerepjátékai. Mi újraéljük a gyermekkorunkat. Felnőttként szerepet játszani arról szól, hogy beburkolózunk egy köpenybe, és más emberré válhatunk, mint a ködben.
– A Ködköpeny színtársulat további két tagját arról kérdeztem, hogy miért szeretnek a társulat tagja lenni, s családanyaként, munka mellett is miért vállalják föl ezt a kemény munkát? Czimer Ildikó – A felnőttek is szeretnek játszani, a játék az emberi léttől elválaszthatatlan. Ezt mindig tudtam, mégis nagy feladatnak éreztem a szereplést, kicsit féltem is tőle. A próbákon a vidám közösségben nagyon jól érzem magam. Szinte felszabadít a mindennapi feszültséggel teli órák után. A Ködköpeny tagjaként olyan EMBEREKKEL lehetek együtt, akik még megőrizték a „játékvilág” ízét, örömeit. Gáti Sándorné – 2007-ben, amikor Gere Tündével és Horváth Katával beszélgettem az első Múzeumok Éjszakája programokról, felvetették, hogy van egy színdarab, amit jó lenne előadni. Akkor azt mondtam, hogy szívesen vállalnék benne egy kisebb szerepet. A darab sikerének és a sok közös, jó hangulatú próbának és a társaságnak köszönhetően azóta is vállalok hol nagyobb, hol kisebb szerepeket. Családanyaként igyekszem úgy beosztani az időmet, hogy ott tudjak lenni a próbákon. Egy-egy alkalommal a gyerekeim és a párom is elkísérnek. A gyerekeim már nagyok, a lányom besegít nekem otthon ha kell, hiszen egy új darab betanulásánál minden nap, akár két órát is próbálunk. Miért is csinálom? Mert szeretek a társulattal együtt lenni. Szeretek örömet szerezni másoknak. Deczkiné Horváth Ilona
Gömöri Hírmondó
Új év – új feladatok a 2010-es esztendõre
A Putnok Városi Nyugdíjas Egyesület tagjait örömmel töltötte el, hogy megértük a 2010es évet, hisz' nekünk már minden nap ajándék. Az Egyesület legfontosabb feladata ebben az évben is az, hogy a négy klubot összefogja, a társadalmi és városi rendezvényekre minél nagyobb létszámban mozgósítsa a tagokat, aktív részvételt biztosítson a települési és a térségi eseményeken. Január hónapban a klubok – a Bányász, a Férfi, az Irodalmi és Daloskör, valamint a Női Klub – a tagfelvételeket bonyolítják, hogy a hónap végére kikristályosodjon az egyesület 2010-es létszáma. Ezek a klubok különböző összetételűek és profilúak, a csoportok a munkájukat összehangoltan, de a saját terveiknek megfelelően, önállóan végzik – szerencsés tehát ez a tagozódás. Természetesen a jövőben is minden tag a saját klubjában élvezheti a tagság előnyeit, fejtheti ki tevékenységét. A 2010-es esztendő tennivalóiból minden klub Eseménynaptárt készít, melyet aztán összhangba hozunk a többi programmal, rendezvénnyel. Látva az esemény-naptárakat, úgy látom, hogy a 2010-es év is mozgalmas lesz. Ehhez kívánok minden egyesületi tagnak jó egészséget! A hagyományoknak megfelelően a következő évben is tartunk külön klubos rendezvényeket, de kollektív eseményeket is beiktatunk, ahol lehetőség nyílik a klubok tagjainak találkozására is. Hetente, kéthetente klubgyűléseket rendezünk; terített ünnepi asztal mellett koccintunk a névnapos barátaink egészségére; közös fürdőzésekkel múlatjuk az időt; de örömmel szervezünk együttes kirándulásokat és szívesen veszünk részt irodalmi esteken is. Igyekszünk a lehető legtöbb helyen és eseményen képviseltetni a nyugdíjas generációt: legyen az Pótszilveszter, Farsangi mulatság, Nőnap, Szüreti bál, esetleg valamilyen zenei fesztivál, vagy akár egy közös sütés-főzés. Ezekhez a programokhoz a Tamás Barnabás polgármester úr által vezetett képviselő-testület hosszú évek óta biztosít a nyugdíjasok részére klubhelyiséget, költségtérítés nélküli utazási lehetőséget. Ezenkívül a klubok minden évben anyagi támogatást is kapnak, hogy a saját költségvetésüket kiegészítve a tervezett programjaikat meg tudják valósítani. Az Egyesület üdvözli, hogy a gazdasági nehézségek ellenére a város polgármestere és képviselő-testülete ezeket a kedvezményeket a jövőben is biztosítja a tagság számára. Az eltelt években mindannyian éreztük, hogy a város vezetése szereti és tiszteli a nyugdíjasokat, számítanak a tapasztalatunkra, megbíznak bennünk. Ezúton is köszönjük az anyagi és az erkölcsi támogatást! Gere Miklósné, Putnok Városi Nyugdíjas Egyesület elnöke
„A víz a XXI. század aranya”
I. Szakmai Konferencia és Sportnap
A B-A-Z Megyei Önkormányzat, Putnok Város Önkormányzata és az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. közös szervezésű, hagyományt teremtő rendezvényt szervezett a VÍZ VILÁGNAPJA alkalmából március 11-én. A meghívottakat Dr. Ódor Ferenc, a B-A-Z Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte, majd Kovács Zsolt az ÉRV Zrt küldetése, jövőképe, stratégiája címmel tartott előadást. Ezt követően az ÉRV-et bemutató filmet tekinthették meg a jelenlévők. Molnár Attila műszaki vezérigazgató-helyettes a zrt. beruházási, fejlesztési terveiről tartott előadást. Rácz Miklósnak, az ÉKÖVÍZIG igazgatójának előadását követően négy csapat részvételével felnőtt labdarúgó tornán mérhették össze tudásukat a B-A-Z Megyei Önkormányzat, Putnok Város Önkormányzata, ÉRV Zrt. és Bánhorváti Önkormányzatának csapatai.
9 Akik a Putnok Városért Egyesület céljával egyetértenek, és szívesen segítenék, támogatnák a turul szobor létrejöttét, azok az OTP elkülönített számlaszámára juttassák el felajánlásukat, melynek száma: 1173418320009207.
Az Irodalmi és Daloskör az ózdi Idősek Otthonában…
Imréné Pásztor Marika az ózdi Idősek Otthonából megkeresett bennünket azzal a kéréssel, hogy farsang lévén a Daloskör nem tudna-e egy kis műsort előadni az otthon lakóinak. Megbeszéltük, hogy miért ne vidítanánk fel az ott lakókat, ha már meghívtak erre a farsangi ünnepségre. Február 26-án aztán saját gépkocsikkal, 12 fővel útnak is indultunk. Műsorunkban fox-egyveleg, kabarétréfák, cigánytánc, népdal, táncdal, valamint operett számok szerepeltek. Odaérkezésünkkor a terem már csaknem teljesen megtelt, de mire elkezdhettük a kis műsorunkat, aki el tudta hagyni a szobáját, ott ült a nézők között. A „ Sej, haj Rozi”-t, a „János legyen”-t és a többi ismerős dalt sokan velünk együtt énekelték, majd minden műsorszámunkat nagy tapssal jutalmazták. Látva azt, hogy ezek az idős emberek milyen jól érzik magukat – az a tudat, hogy egy kicsit ebbe mi is besegítettünk –, mindnyájunknak nagyon jó érzés volt. Meghatódva búcsúztunk, további jó egészséget kívánva. Az ajtóból visszanézve láttuk, hogy az otthon dolgozóival már javában „ropták” a táncot a lakók. Bánkutiné
10
Gömöri Hírmondó
Bemutatkozik a Gömöri Múzeum és a Holló László Galéria megbízott intézményvezetője
Novák Ilona muzeológus, múzeumpedagógus
Muzeológusként kerültem a Gömöri Múzeumba és a Holló László Galériába, majd a Herman Ottó Múzeum főigazgatója, dr. Veres László bízott meg Zsuponyóné Ujváry Mária szülési szabadságának idejére az intézmény vezetésével. Családi okok miatt egy éve Budapestről költöztem haza. Apai ágon ide való vagyok, kozmopolitának tartom magam, de a gyökereim itt vannak. Itt érzem igazán otthon magam. Nagyon barátságosan fogadtak a városban. Nagyon jól érzem itt magam. Úgy gondolom, hogy ebben a térségben olyan emberek élnek és dolgoznak a vidék felemelkedésén, akik nyitottak és kreatívak. Öröm volt hozzájuk csatlakozni. Magamról: 1998 óta dolgozom különböző múzeumoknak. Újszerű múzeumpedagógiai projekteket valósítottam meg és terjesztettem el, és beillesztettem azokat a közoktatásba. Beindítottam különböző múzeumpedagógiai kreatív foglalkozásokat, aminek hatására jelentősen megnövekedett a látogatók száma. A célom: Játékosan tanulni és szórakozni. Több jelentős nagy budapesti múzeummal jelenleg is szakmai kapcsolatban állok. Múzeumpedagógiai csoportokat hoztam létre az ország különböző egyetemein tanuló hallgatókból, akiknek múzeumi szakmai gyakorlatát vezettem. Iskoláim: ELTE, Bp. muzeológia, múzeumpedagógia, művészettörténet szakirány, Magyar Iparművészeti Egyetem, Bp. Antik gyűjtemény/Ókor,
Szépművészeti Múzeum, szakmai ösztöndíj. Miskolcon a B-A-Z megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetéselmélet és pályázatíró tanfolyamát végeztem el. Nyolc évig tervezőgrafikusként PR-marketing cégnél dolgoztam Budapesten. Emellett is múzeumi projektekben dolgoztam, kiállításokat rendeztem, szponzorokat kerestem, pályázatokat írtam, és ösztöndíjasként kidolgoztam pl. az Antik Gyűjtemény múzeumpedagógiai feladatlapjait a Szépművészeti Múzeumban. Városligeti múzeumi nyári gyermektáborokat szerveztem és vezettem a Szépművészeti Múzeum, Mezőgazdasági Múzeum, Közlekedési Múzeum és a Műcsarnok kiállításaira építve.
2009-ben egy jelentős elismerést, szakmai díjat kaptam, egy az egész országot átfogó múzeumi projekt létrehozásáért és annak az oktatásba történő sikeres beillesztéséért Magyarországon. A kiállítás installációját is én készítettem. Oktatási CD-ket készítettem iskolai múzeumi órákhoz. Előadásokat, prezentációkat tartok múzeumpedagógiai témában. Egy művészeti szakközépiskolában is tanítottam. 20 éves szakmai gyakorlattal rendelkezem. Nagyon szeretek gyerekekkel foglalkozni. Fontosnak tartom, hogy a tehetségekkel foglalkozni kell, erre is kiváló hely a múzeum. Jelenleg is részt veszek múzeumpedagógiai foglalkozások tartásában a miskolci galéria kiállításain és a Kunszt tanulmányi műhelyben. A múzeum egy olyan rendkívül izgalmas hely, ahol lehetőség van arra, hogy mindenki felfedező legyen. Szeretem a megújulást, a kihívásokat és az új dolgokat. Magamat alkotó embernek tartom, szeretem kifejezni a gondolataimat. Fontos számomra a természetvédelem, szeretek túrázni, kirándulni, felfedezni új helyeket, megismerni új embereket. Saját kiállításaim voltak Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Miskolcon, külföldön Lengyelországban, Varsóban és Gdanskban. Alkotóemberként festek, rajzolok, jelenleg egy történelmi kiadványt illusztrálok. Kétszer kaptam
Nívódíjat Szegeden alkotói tevékenységemért. A Gömöri Múzeumban és a Holló László Galériában a terveimről: A múzeum mindenkié. Szükség van egy módszertani változásra a múzeumpedagógiában ahhoz, hogy a múzeumok megújuljanak. Most a 21. század elején a kultúra közvetítésének új múzeumi eszközeire van szükség. Új közművelődési stratégiai tervek kellenek: A múzeum időszaki kiállításához kapcsolódó hasznosítási programtervet dolgoztam ki. Bizonyos múzeumi marketing koncepciók segítségével a tudományos tevékenység népszerűsítését, a kiállításokhoz kapcsolódó ismeretek közvetítését tartom szem előtt. A Gömöri Múzeumban a „Putnok és a Serényi család története” című időszaki kiállításhoz most készítek múzeumi feladatlapot, múzeumi vezetőt, amire építve múzeumpedagógiai foglalkozást dolgozok ki. Így újszerűvé, izgalmasabbá válik a tárlatvezetés. A kiállítás további részében a néprajzi gyűjteményre szintén építkezek. Hatékony, célirányos rendhagyó tárlatvezetést, néprajz-, művelődéstörténet-, rajz-, történelem-, földrajz- és magyarórát lehessen tartani. A gömöri kulturális hagyományok és a térség helytörténeti ismereteinek továbbadása a fiatalok számára a múzeum elsődleges feladata. Szeretnék a nyáron egy tábort szervezni gyerekeknek, ahol a helyi hagyományokkal és kismesterségekkel ismerkedhetnek meg, nem hagyományos módon. Nagy szerepet kapna ebben a vidék természeti szépségeinek megismerése és a természetvédelem. Miért jó a múzeum, mint oktatási helyszín? A kulturális örökség emlékeit az iskolai oktatás eszköztárába emeli. A kiállítások, az oktatási programok, múzeumi órák megfelelő módszertani alkalmazásával növelik az iskolai képzés hatékonyságát. A múzeumról alkotott kép megváltozhat: unalmas, poros, régi, elavult helyett felfedezni való, érdekes, a diákok szóhasználatával: „tök jó dolog” lehet. És hogy mindez miért jó a múze-
umnak? Megváltozik a társadalomban betöltött helye, a vele kapcsolatos értékítélet – nő a látogatószám, ismétlődővé válik a múzeumlátogatás, a kulturális szolgáltatások részévé válik a múzeum, és ezzel növekszik az intézmény korszerű működtetésébe visszaforgatható bevétel is. A múzeum, mint az egész életen át tartó tanulás helyszíne. A Gömöri Múzeumot és a Holló László Galériát szeretném bekapcsolni az országos múzeumpedagógiai „vérkeringésbe”. A jövőben olyan országos rendezvényeken is részt veszünk, mint pl. „A nagy rajzolás napja”. A „Múzeumok Mindenkinek Programban” a múzeum és a galéria oktatási-képzési szerepét kívánom erősíteni. Rendhagyó tárlatvezetést, foglalkozást tartottam már vakok, gyengénlátók, süketek és enyhe és középsúlyos fogyatékos fiatalok számára is. A múzeum tehát mindenkié! Várjuk a látogatókat, diákokat és felnőtteket egyaránt a tavaszi-húsvéti múzeumpedagógiai foglalkozásainkra. Egész évben új programokkal és kiállításokkal készülünk, de ezt már nem árulom el. A többi legyen meglepetés!
Gömöri Hírmondó
Kiadja:Putnok Városi Televízió Közhasznú Társaság 3630 Putnok, Rákóczi út 2. Felelôs kiadó: Pásztor János Putnok Városi Televízió Közhasznú Társaság ügyvezetôje Fotó: Putnok Városi Televízió HUISSN 0866-1227 Fôszerkesztô: Egerszegi Márta A szerkesztôbizottsági tagok: Darnyi Béla (tiszteletbeli szerkesztőségi tag) Deczkiné Horváth Ilona Fábián Judit Placskó Klára Szakonyi Zsolt Szedés, tördelés, nyomda: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a Tel: 06(24)433-433
Gömöri Hírmondó
11
OLVASNI-VALÓ
Czakó Gábor: Mi a helyzet? – Gazdaságkor titkai esszék IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, Budapest, 1996.
„Ma, Gazdaságkor reklámfényes homályában egyértelmű: értelmiségi az, aki meg tudja különböztetni a jobb kezét a baltól... Média-ország pszeudó terében, pszeudó idejében pszeudólények pszeudó kalandjai zajlanak. Olyan a fű zöldje, amilyennek a tévé mutatja... A művészetben volna még némi reménység. Talán a művészet képes megtalálni az 'Észak-Nyugati Átjárót', az elveszett utat a transzcendenshez, újraalkotni a mítoszt, a valóság és az igazság elveszett egységét, melyben ismét születünk, élünk, meghalunk, a holtakat eltemetjük, a szeretetnek örülünk, vagyis az élet ismét közvetlen teljes és valóságos.”
Czakó Gábor író, irodalmár, esztéta, képzőművész, a Duna Televízió Beavatás című műsorának szerkesztője és vezetője, akinek írásaiban katolikus hite/vallásos meggyőződése vezérfonalként, etikai középpontként jelenik meg. A polihisztor Hamvas Béla tanítványa jelen esszéi a 'csodaváró' 1990-es évek elején születtek, de a bennük megfogalmazódó gondolatok napjainkból visszatekintve keserű jóslatokként csengenek. A kimondhatatlannak, a megfogalmazhatatlannak tűnő, a bátortalanságunkban elhallgatott, a kollektív szemlesütödében letagadott nyilatkozik meg
az író zseniális nyelvtisztító/nyelvteremtő textusaiban. A mű fogantatásának korszakában a magyar társadalom a parttalan demokrácia, a korlátlan szabadság útvesztőjében próbálta újradefiniálni önmagát, s kiizzadni/kidesztillálni politikai elitjét. Pártok jöttek és mentek, áradtak és apadtak, mint a hegyi patakok, lifteztek a különböző közvélemény-kutatók diagramjain. Szétváltak és összemelegedtek, ígérgettek és teljesítettek, vagy eredménytelenségükben a másikat szidták, jobbik esetben penitenciát gyakoroltak. Fuzionáltak vagy lemorzsolódtak, önfrissítő telepítést végeztek és vírust irtottak, öntisztultak vagy tisztíttattak, patyolatba vitték logóikat; összeölelkeztek a korábban ölre menők, ölre mentek az egymás kezét mosogatók. Végül 'öszöd nem öszöd, nem kapsz mást': belefulladtunk a hű de nagy álliberalizmusba. Megtanultuk, hogy a Másikat tisztelni kell, mert Ő mindig jobb nálunk, a Másikat mindenkor előre kell engednünk, s bármit tégyen, toleranciával kell közelednünk felé. Végül már önmagunkat kezdtük meggyűlölni, leértékelni avagy artikulálatlan reflexeket produkáltunk, neurózisba, egocídiumokba menekültünk. Mert magyarnak lenni, nemzeti identitástudatunkat felvállalni lassan már bűn, legalábbis gyanús. Kétségte-
len, minden nemzet a maga nyelvén lett áruló, idegenen sohasem... Középen állni két zárójel vagy vasúti ütköző között ma már lelkiismereti kérdés. S „Teli van hóval a szám, megint teli van hóval.” – hogy az elmúlt húsz esztendő alatt újfent meghurcolt nyolcvan éves Csoóri Sándor költőt idézzem. De „Aki elfödi a bajt, azzal föl is oldja.” – a feddhetetlen Illyés Gyula Bartók versének archimedesi pontja/magja akkor fogant, mikor legalább még a 'kulisszák' mögött létezett Haza a magasban. Most azonban, amikor „Nem lehetünk a helyzet magaslatán, mert a helyzetnek nincs magaslata.” (Ancsel Éva): Czakó Gábor, mint a társadalom kiváló térképésze, pszichoterapeutája és időjósa korunk anamnézisét és prognózisát alkotja meg esszéiben. Amikor a személyiség balról és jobbról szorongatva, integritása védelmében a lélek belső harmóniája, kohéziója végett szellemi mentorokra szorul, ezen karizmatikus írások útmutatóként szolgálnak számára, hogy képes legyen eligazodni e pszeudó-világban, ahol egyre inkább minden személytelen, s éjtelen szemek vizslatják a Másik hovatartozását. Mert a 'Világfalu'-ban mindenkit és senkit sem ismerünk... A Gazdaságkornak, melynek nincs emlékezete, következésképp múltja sincs, jövője pedig az outsidereknek tabu;
vagy Czakó szavaival: a Barbie-korszakban/(hipermarket-korszak), deprofanizálódó világunkban, ahol „...a szavak magukkal rántják jelentésüket...”, a fosztóképzők fosztogatóképzőkké aljasodnak, ideje az ébredésnek, ideje a változásnak. Tudniillik „A keep smilingben mákszemnyi sincs a transzcendens derűből...”. Elég volt, s aki e hazugság-korszak őserdejében nem találja a heideggeri tisztást, Czakó Gábor eszszéi segítségére lesznek lelki békéjének/otthonlétének megtalálásában. „Mert könnyű annak, aki a források közelében lakhat.” (Hölderlin). Bizalommal és jó reménységben ajánlom e művet Kedves Olvasóinknak, melyet a Péczeli József ÁMK Városi Könyvtárából kikölcsönözhetnek. Egyúttal tudatom Önökkel, hogy 2010. január 1-jétől működik az intézmény honlapja (web: www.varosikonyvtarputnok. 5mp.eu), ahol a Corvina Katalógus segítségével könnyedén kereshetnek könyvállományunkban. Bárdos Bódi László
Megérkezett a tavasz az Idősek Otthonába
Az Idősek Otthonában idén a felújítási munkálatok miatt nem volt lehetőségünk megrendezni a hagyományos farsangi ünnepséget, de mindenképp szerettük volna megörvendeztetni a lakókat egy kis vidám összeállítással, színesíteni a csendes télvégi napokat. 2010. március 12-én délután nagy izgalommal készültünk a meglepetés műsorra, melyet a bentlakásos részleg dolgozói állítottak össze operettslágerekből és régi népszerű táncdalokból. A felújított rendezvényterem dekorálását a nappali ellátásban dolgozó kolléganők végezték, akik varázslatos tavaszi hangulatot teremtettek. Jelmezekbe bújtunk, és a lakókat is képviselte két örökké fiatal hölgy: Eszlári Jánosné és Tonhajzer Gézáné, akik korukat meghazudtolva ropták a táncot. Hölgyek koráról nem illik beszélni, de a kolléganőével együtt hármójuk életkora 218 év volt! A kb. félórás műsort végig taps kísérte, és mindenki boldogon dúdolta vagy énekelte a felismert népszerű dallamokat. A műsor végeztével tortával, rétessel és üdítővel kedveskedtünk minden nézőnek és szereplőnek. A jól sikerült délutánt szeretnék megismételni ősszel a szüreti bál keretében, reméljük, hogy akkor is hasonlóan színvonalas programot tudunk majd összeállítani a lakók nagy örömére.
