XX. A waggontetök befödése horganylemezzel. ( X X I I I . és XXIV. t á b l a ). 13IELEK M I K S Á T Ó L .
1) Előkészítő m u n k á k . A waggontetők befodésének eddig használatban levő különböző módjai között, az u j a b b időben használt horganylemez befedés a szakemberre nézve nem csekély é r d e k k e l bír. A horgonylemezzel való befödés a tető egész felszerkezetének tökéletes j ó állapotát feltételezi; különös gond fordíttassák a p á r k á n y o k szögletösszeköttetéseire, valamint arra n é z v e is, hogy az illető waggonok a homlokfalakon szögirányos támlákkal és födélívsinekkel (erősített födélivekkel) legyenek ellátva, s e k k é n t a horganylemez-fedezet lehetőleg szilárd és biztos alapot nyerjen. T o v á b b á különös fontosságú az is, h o g y sem a födélfelületen sem pedig köröskörül a p á r k á n y é l e k e n t ö l g y f a ne álljon kifelé, m e r t — mint azt a tapasztalás m u t a t t a , — ennek érintkezése a horganylemezzel idővel ez utóbbira káros befolyással van. Minden újonan befedendő kocsinál tehát, melynek homlok- és hosszkeretei tölgyfából készíttettek, a mennyiben ezen keretek puha fából való deszkaborítással nincsenek befedve, azok f á j á t a födélfelületre terjedő felső oldalaikon körülbelül 4 vonalnyi vastagságban le kell metszeni és puha fából való léczekkel befedni. — Ezen léczek megerősítése pontos legyen és ónozott sodronyszögekkel eszközlendö. Szintúgy a tölgyfából való homlok- és hosszkerete párkányélei is 4 — 6 vonalnyi vastagságú puha fából való léczekkel bevonandók. Ezen léczek, melyek úgyszólván a párkányéleken megerősítendő h o r ganylemezből való szegőléczek részére egy közréteget képeznek, csak későbben erősíttetnek meg tökéletesen és pedig egyszerre az elébb említett szogőléczek szegezése által. Llj tetőknél megkívántatik, hogy a födéldeszka borítása mind a tölgyfából való hosszkereteket mind pedig a homlokkereteket teljesen befödje; n e m
377 különben fontos az is, hogy a k é t szélső deszka a hosszkereteken ki ne álljon, mint az a vászonnal való fedésre nézve elő v a n irva. E tekintetben a 4-, 6-, 7- és 8-dik á b r a mintául szolgálhat a födélpárkányzatok horganylemezzel való befödésére nézve. Szükséges továbbá, h o g y a homlok- és hosszoldal-párkányzatok tiszták és tökéletes élesszélüek legyenek ; és hogy a deszkaborítás 4 — 4 7 2 hüvelyknyi széles és 9 vonalnyi vastag erős deszkákból rugony és horonyra, valamint tökéletes simára is készítessék. A födélcsavarok végre mélyen beeresztendők és a csavarfejek betapasztandók, azonkívül a födél farészek j o b b fenntartása végett a lemezzel való befedés előtt olajfestékkel vonassék be. 2) Lemezmunka. ( A n y a g , a f ö d ő t á b l á k n a g y s á g a és száma, a z o k k i s z a b á s a és h o r n y o l á s a , a s z ü k s é g e s k a p c s o k , s z e g ö l é c z e k és f e d ő ié c z e k e l ő á l l í t á s a ) . A kocsik befödésére tisztán körülmetszett 1 mm. vastag horganylemez használtatik, és ily lemezből készítendők a hozzátartozó k a p c s o k szegő- és fedőléczek is. Az egyes födőtáblák a kocsitető egész szélességére t e r j e d n e k úgy, hogy a fapáskányzat élei fölött minden oldalról és pedig 4 kerekű személyszállítókocsiknál l ' / í hüvelykkel, m é g lriálljanak. A fedőtáblák h o s s z a a kocsi-nemhez képest különböző, a legnagyobb bosszúságot a teherkocsik igénylik, mely középlag 9' 7"-et tesz. A 4 k e r e k ű személyszállító kocsiknál a födőtáblák hossza legfeljebb 9' 1". A födőtáblák bosszaaz asztalos m u n k a bevégezte után, minden kocsinál külön, a fedelen egy hajlékony vonasz segélyével, mely a kocsitetőre kellőleg helyeztetik pontosan megmérendő és az összes fedőtáblák a szükséges bosszra kiszabandók. A fedőtáblák r e n d e s s z é l e s s é g e csaknem minden waggonnál 3' 4 y 2 ' ' teszen; ezen szélesség ugyanis a legtöbb kocsi csoportnak felel meg, a rendes fedett teherszállítókocsiknak t i. akképon, h o g y egy tábla 2 födéllapot fedez, (az 1-sőtől a 3-dik födélívig) a szélek megerősítése tehát épen minden második födélív felett megtörténhetik. A rendes szélességű födőtáblák száma a külömbözö kocsinemeknél a fedelek hosszától f ü g g ; a személyszállítókocsiknál arra kell ügyelni, hogy a födőlemezek hézagai (Stossfuge) a kupé l á m p á k számára h a g y o t t nyilások kai össze ne essenek. A rendes szélességű t á b l á k kiegészítésére m é g 1 vagy 2 kevésbbé széles tábla szolgál, melyek a kocsitető végén, azaz a homlokpárkányok mellett alkalmaztatnak. Ezen keskenyebb táblák rendes szélességű táblákból szabatnak ki s minden kocsi-nem részére külön előkészítendők.
378 Az e g y födélre szükséges, összes fedőtáblák 4 v é g ü k ö n , mint a mellékelt vázlat (1-ső á b r a a és b) m u t a t j a , k i v á g a t n a k és a z u t á n a középtáblák mindkét hosszszéle, a fedélvégeken a l k a l m a z a n d ó 2 t á b l á n a k azonban csak az egyik hosszszéle, körülbelől G vonalnyi szélességben felfelé meghajtatik. A h a j t o g a t á s m u n k á j a n a g y elővigyázattal eszközlendő s l e g j o b b a n kétszerre vitetik véghez. A z első müvelet a szélek felfelé hajtásában áll, m e l y legczélszerübben a f ö d ő t á b l á k n á l valamivel hosszabb d a r a b lapvas fölött végzendő; a lapvas t. i. ezen c z é l r a e g y palló szélén beillesztetvén, felcsavartatik. A második müvelet a t u l a j d o n k é p e n i h a j t é k képzésében á l l ; ez a f e l h a j t o t t szél lekalapácsolása által történik, mely e g y fogantyúval ellátott s közönséges lemeznél valamivel v a s t a g a b b abroncs-vas fölött eszközöltetik. A f ö d ő t á b l á k leszorítására a kocsitető felső lapján k ü l ö n h a j t é k k a p c s o k ( F a l z b á n d e r ) a l k a l m a z t a t n a k , azaz rövid, czélszerüen meghajtott h o r g a n y lemez csikók, melyek a 2-dik ábra szerinti alakkal b i r n a k , és a fafödelen megerősíttetvén, a f e d ő t á b l á k hajtékszélébe fognak. A födőtáblák azon k a p csokban egyszersmind a hőmérséklet befolyásaitól föltételezett, a k i t e r j e d é s r e és összehúzódásra szükséges tért nyerik. A lemezdarabok, melyekből ezen k a p c s o k k é s z í t t e t n e k 2"-nyi szélesek és 2"-nyi hosszúk ezek, mint az ábra m u t a t j a , horog a l a k ú a n és pedig a lemez h e n g e r í t é s i irányában hajtandók. A f e d ő t á b l á k megersőítésére a kocsifedél szélén a szegőléczek szolgálnak, m e l y e k az egész kocsifedelen köröskörül, a külső párkányéleken megerősíttetnek. E z e n szegőléczek szöglet alakúan h a j t o t t horganylemez-csíkok, melyeknél szükséges, hogy az e g y i k , a födélkiállást képző s z á r a személykocsiknál 3 /4 hüvelyknyi, a teherkocsiknál pedig 1 h ü v e l y k n y i széles legyen. A szegőléczek előállítására szükséges lemezcsíkok egy s u g y a n a z o n kocsi s z á m á r a egyenlő szélességüelí, m é g pedig 2—2 1 / 2 hüvelyknyi szélesek legyenek, miáltal a szegőléczek m á s i k szárának hossza is adva van. Az egyes c s í k d a r a b o k hossza tetszésszerinti u g y a n , de mégis lehetőleg n a g y legyen. A csíkok h a j t á s a legczélszerübben a csavarfogóban egy lapos vas-zúg közt eszközölhető. A k é t - k é t fedőtábla közt keletkező hézagok (Stossfugen) befödésére végre a horgonylemezből való fedőléczek szolgálnak, melyek (3-dik á b r a ) csatorna alakú keresztmetszettel b í r n a k , domború oldaluk pedig a kocsi tetőn fölfelé áll. A fedőléczek e g y d a r a b lemezből készíttessenek, s oly hosszúsággal b í r j a n a k , mint a f e d ő t á b l á k ; szükségképen tehát a kocsifedél egész szélességén túl terjedniük és a íapárkányzíit fedélszegélyén m i n d e n oldalon, a személykocsiknál 1 V2 h ü v e l y k k e l , a teherkocsiknál 2 hüvelykkel még k ü l e b b kell állniok.
379 E z e k 5—5V2'" széles csikókból, a huzópadon úgy készíttetnek, hogy a csikók 2 megfelelően alakított s szilárd kemény fából való pofák közt áthuzatnak. E z e n czélra közönséges kerékeszterga használható (melynek átellenében a fapofákat tartalmazó szabványminta megfelelő távolságban egy p a d o n megerősíttetik) és pedig úgy, hogy a húzás által a szélességi keresztszelvénynyel együtt a csík görbítése a hosszirányban is megfelelőleg a tető görbületének, eszközöltessék. Megjegyzendő azonban, hogy a fedőléczek pontos 12"'-nyi magasságának elérésére a pofák szelvénye a húzópadon valamivel (körülbelől 3"') nagyobbnak vétessék, minthogy a húzás véghezvit^3 által a szelvény nyílmagasságából egy kevés elvész. A fcdőtáblaszélek meghajtása és a hajtékba való körül-kalapácsolása nagyon hideg helyen ne történjék ; mindenesetre czélszerü, hogy ha a táblák a hajtás előtt meleg k á l y h a közelébe hozatnak, hogy megmelegedésük által, mely épen csak a kéz melegfokát elérje, a hengerítési irányban előállítandó hajtók megrepedése kikerültessék. E p e n oly elővigyázattal kell élnünk a szegőléczek hajtásánál, h a az a liengeritési irányban történek. 3) A tulaj donképeni tetőbefödés. A famunkára nézve tökéletesen kész kocsitetőn először a szegőléczek erősíttetnek meg köröskörül a párkányéleken, mint azt a mellékelt 4—7-dik és 8-dik á b r a mutatja. Az egyes szegőlécz-darabok a p á r k á n y o k r a való odaillesztésnél tompán egymás mellé helyeztetvén, jól ónozott l 1 /* ' hosszú sodronyszegekkel megerősíttetnek. A szegek 10-dik számú vastagsággal b i r n a k s körülbelől 3 hüvelyknyi távolságban (felváltva magasabban és alantabban) egymástól beveretnek. A fedél kiálló részét képző, */«'—1" széles, felső szárai a szegőléczekn e k köröskörül épen a felső födélsíkban feküdjenek s úgyszólván a n n a k folytatását képezzék, miért is a szegőléczek külső széle, a födél görbületének megfelőleg, kissé lekalapácsolandó. A görbe alakú homlokpárkányokon alkalmazandó szegőléczek szára több helyen a könnyebb és pontosabb megerősítés végett bevágandók. A szintén horganylemezből készítendő födélcsurgók a személykocsikn á l a szegöléczekkel egyszerre a hosszpárkányokon megerősítendők. A szegőléczek megerősítése s igazítása után, a tökéletesen előkészített fedőtáblák a hajtékokkal felfelé, keresztbe a fedélre fektetvén, jól elosztatnak fekvésükben azaz úgy igazíttatnak el, hogy a hosszpárkányokon túl való hajlás tökéletesen egyenlő s az egyes táblák közti távolság is egyenlő nagy legyen. A homlok-végeken alkalmazandó t á b l á k egyenes ( m e g nem h a j t o t t szélükkel) kifelé helyeztessenek és pedig úgy, hogy ezen szél a homlok-párkány
380 szegőléczen épen a n n y i r a kiálljon, mint a m e n n y i r e a lemezek a hosszirányban m i n d k é t oldalon kiállnak (azaz a 4 k e r e k ű személyszállító kocsiknál 3/4 hüvelyknyire, vezető- és teherkocsik fedeleinél p e d i g 1 hüvelyknyire). Á fedőtáblák tehát, a mint a 10-dik ábra m u t a t j a , hajtogatott széleikkel egymásfelé f e k ü s z n e k ; az egyes táblák közt p e d i g rendesen 3 / 4 hüvelyknyi széles hézag m a r a d a kapcsok alkalmazására. Minden rendes szélességgel biró fedőtábla (l-ső a á b r a ) hajtogatott szélekkel, a f e n t e b b említett hézagot beszámítva 3' 4"-nyi födélhosszra elegendő. A fedőlemezek a helyes fekvésben, sorban a kapcsok által megerősíttetnek. Minden tábla haj^ékszélén 4 kapocs, egyenlő t á v o l s á g b a n elosztva alkalmazandó. A k é t legszélsőbb kapocs a f ö d é l p á r k á n y z a t szélétől két hüvelyknyire álljon el. A kapcsok m e g h a j t o t t r é s z ü k k e l a fedőtábla hajtékszélébe tolatnak, szabad v é g ü k pedig a tető deszkaborításán megerősíttetik. A 11-dik á b r a a l a p r a j z b a n m u t a t j a a f e d ő t á b l á k elrendezését, elosztását és kapcsok által megerősitését, fedett s dörzsfék nélküli teherkocsiknál. A k a p c s o k megerősítése minden teherkocsi-nemnél, v a l a m i n t a 3 osztályú személykocsiknál k é t - k é t ónozott I 'A" hosszú szöggel (illetőleg sodronyszöggel) az 1 és 2. osztályú személykocsiknál azonban k é t két ónozott f a c s a v a r r a l ( 1 9 / 2 9 , sz. félig k e r é k fejjel) eszközlendő. A vegyes 2 és 3-dik osztályú személykocsiknál a f e d é l k a p c s o k megerősítése a fentebbi szabályok szerint, a 2 osztályú k u p é k fölött facsavarokkal, a 3. osztályú k u p é k fölött pedig szegekkel eszközöltetik. A szabályszerű födött s dörzsfék nélküli kocsik tetein a kapcsok általában a fedélbordák felett á l l a n a k ; más fedeleknél tehát, hol ez nem történik, a k a p c s o k megerősítésére szolgáló s a doszkaborításon átható szegek végei a belső oldalon jól s egyenlőn m e g h a j t a n d ó k . A kapcsok megerősítésénél a hőmérsékletet is t e k i n t e t b e kel! venni. Középhőmérséklet mellett a k a p c s o k h a j t á s a sehol ne érje a fedőtáblák szélét, hauem kell, hogy az utóbbiak kiterjedésére, valamint összehúzódására elég hely m a r a d j o n . A fedő lemezeket e k k é n t megerősítvén, a z o k n a k a hossz- és homlok oldalokon kiálló szélei egy h a j t ó g a t ó v a s segélyével a szegöléczek elől való éle körül m e g h a j t a t n a k ; azonban a r r a kell ügyelni, hogy a hajtógatóvas (Bördeleisen) és a fedőlemez közt a táblák összehúzódására egy k i s tér maradjon. A szélek tökéletes m e g h a j t á s a kalapácsolás által történik, melynek véghezvitelénél a h a j t ó g a t ó v a s alsó négyszögletes h a r á n t darabja felül léczek szélére szoríttatik, hogy azoknak meggörbítése k i k e r ü l t e s s é k . A h o m l o k p á r k á n y o k o n alkalmazandó görbített fedélszegély előállítására szükséges, a v é g t á b l á k meghajtása előtt, a z o k n a k a homlokoldalok felé kiálló szélébe, n é h á n y rövid bevágást tenni.
381 A mellékelt 9-dik ábra a kész fedélszegélyt m u t a t j a és pedig e g y személy- v a g y teherkocsi homlokpárkányzatán. Az eddig említett befedés eszközlése C3ak a vízszintesen elterjedő homlok p á r k á n y o k k a l ellátott 8 kerekű kocsiknál módosíttatik és pedig csak a homlokoldalakra nézve. E z e n kocsik végtáblái a fafödél homlokélén csak 8 vonallal túl terjednek, s ezen kiálló rész függélyesen fölfelé hajtatik. A fedőtáblák megerősítése után a kapcsok által, a szelvényalakban kivágott k é t tábla a homlok keretekre illesztetik, néhány ónozott szöggel megerősíttetik, és azután, mint a mellékelt 12. ábra mutatja, mind a végtáblák felhajtása körül, mind a homlokpárkányzat szcgőléczei k ö r ü l meghajtatik. A fedőlemezek külszéleit az említettt módon összekötvén köröskörül a kocsifedelen alkalmazott szegőléczckkel; végre a fedőléczek a fedő táblák rétegeire fel forrasztatnak. A fedőléczek p e d i g végeiken elébb körülbelől 2 y 2 " - n y i r e fakalapácscsal simára kalapácsoltatnak úgy, hogy a keresztszelvény nyílmagassága a végek felé fokozatosan egészen elenyészik és azután, mint a mellékelt 13. ábra mutatja, a fedőtáblákon a hézagok felett, és pedig a közép felöl a két vég felé körülbelől 2 hüvelyknyi távolságra a tető szélétől, az egész hosszirányban m, m, helyeken önforraszszal forrasztatnak, azután a minden végen kiálló szél feszesen a fedőtáblák széle körül, illetőleg a hosszpárkányok szegőlécze körül meghajtatik és végre a forrasztás a tetőélig folytattatik. A forrasztás különös elővigyázattal történjék és főképen túlforró forrasztóköldökkel ne eszközöltessék. Tanácsos, a fedőléczek forrasztásánál, legalább k é t munkást foglalkoztatni. Ezen forrasztás után a bádogos m u n k a és a befödözés általában be van fejezve. 4) Függelék. Szerszámok. A horganylemezzel való befödéshcz a következő szerszámok használ tatnak: 1. E g y hajtógatóvas (14. ábra), 2. Egy lemezfogó (15. ábra), 3. E g y kis kézi kalapács (16. ábra), 4. E g y fa kalapács, 5. E g y forrasztó köldök, 6. E g y huzópad és 7. E g y kis lemezolló. Az első, második és h a r m a d i k számú szerszámok sc r a j z o k b a n kijelölt méretek szerint czélszerüknek találtattak.
»
V. kötet, XXIII .tabla
15
/ ábra.
J. ábra .
8. ábra ,
Î. ábra
6. ábra.
.9. ábra. A. ábra
Ő.ábra 7- ábra
ï
i
. JVyomt. RoTirtA. Festen Jf7f
A magyar mé'rimk és építész-egylet közlönye.
Y kötet, XXJYtábla.
A- w a g g ' O n t B t g i befedése horganylemezzel. So
ab
га
^i.abrcL
16.
1-4.
7
dbrœ.
ábra.
