XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. fejezet évi költségvetésének. végrehajtása

A XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet 2008. évi költségvetésének végrehajtása

Budapest, 2008. május hó

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat és hatáskörét a 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet határozza meg. A tárca 2008. évi alapvető feladatai közé tartoztak a környezetvédelem, a természetvédelem, a vízügy, az űrkutatás és a meteorológia központi irányítási, igazgatási, gazdálkodási tevékenységéhez és szakmai működéséhez szükséges személyi, pénzügyi, tárgyi és logisztikai háttér feltételeinek biztosítása, továbbá szakmai irányítása, koordinációja, a kormányzati és egyéb döntés-előkészítési, jogszabály-alkotási feladatok komplex kezelése. Környezetvédelem Levegőminőség-, zaj és rezgésvédelemmel összefüggő feladatok Az EU megújult levegőminőségi szabályozásával összhangban elkészült a levegő védelmével kapcsolatos új szabályozás koncepciója. A 25/2008. (X. 17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet kihirdetésével bevezetésre kerültek a szálló porra vonatkozó tájékoztatási és riasztási küszöbértékek, kötelezve ezzel a települési önkormányzatokat a települési szmogriadó tervek módosítására, és intézkedések bevezetésére magas porszennyezettség esetén. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) online egységének fejlesztését biztosító pályázatot az Irányító Hatóság elfogadta, a támogatási szerződés megkötése folyamatban van (KEOP, KMOP). Az OLM manuális mérőhálózat és laboratóriumi háttér fejlesztésére a Svájci –Magyar Együttműködési Program keretében pályázott a tárca 1.110 milliárd forint értékben. Folytatódott a 2005-ban megkezdett, a környezeti levegőben található arzén, higany, nikkel és policiklusos aromás szénhidrogének mérését biztosító országos program és megtörtént a kisméretű szálló por városi háttér szennyezettsége mérésének előkészítése, valamint a hűtő- és klímaszerelők képzése a szivárgásvizsgálatok magasabb szakmai követelményeinek végrehajtására, s megkezdődött az F-gáz rendelethez kapcsolódó monitoring és minősítő rendszer kidolgozása. A metil-bromid kiváltási projekt műszaki és pénzügyi lezárása is megtörtént. Megjelent a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékekről, amellyel teljessé vált a környezeti zajvédelemmel kapcsolatos hatósági munka kereteit meghatározó rendelet-csomag. A jogalkalmazók munkájának elősegítése érdekében elkészült a jogszabály-csomaghoz tartozó útmutató tervezete. A jogszabályok és a szabványok közti összhang megteremtését szolgálta a zaj- és rezgésvédelem terén alkalmazott szabványok felülvizsgálata. A tárca részt vett a Nemzetközi Autómentes Nap és Mobilitási Hét tárcaközi munkacsoport munkájában, könyvvásárlási utalványokkal támogatta az ez alkalomból kiírt gyermekrajz pályázatot és közreműködött a fővárosi rendezvény lebonyolításában, összehasonlító méréseket végeztetett a rendezvény környezetre gyakorolt hatásairól. Elkészült és a honlapon is megjelent az alacsony emissziós zónákról szóló gyakorlati útmutató. Hulladékgazdálkodás Megkezdődött a II. Országos Hulladékgazdálkodási Terv (2009-2014) kidolgozása. Az illegális szemétlerakók felszámolása érdekében a 2006. évi SZJA 1% felajánlásokból befolyt keretből 132 pályázat nyert támogatást (116 önkormányzat és 16 civil szervezet). Számos jogszabály jelent meg, illetve módosult egyes kiemelt hulladékáramok (pl. elemek és akkumulátorok, elektromos és elektronikai berendezések hulladékai) kezelésével összefüggésben.

2

Integrált szennyezés-megelőzés, EMAS, környezetbarát termékminősítés Az IPPC (Integrált Szennyezés Megelőzés és Ellenőrzés) irányelv hatálya alá tartozó nagy volumenű ipari és mezőgazdasági létesítmények környezethasználati engedélyei 2008 végére 99%-ban kiadásra kerültek. A Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítőben, valamint a www.ippc.hu weblapon megjelent az öntödei legjobb elérhető technika (best available techniques - BAT) útmutató és befejeződött a „Hulladékégetés” BAT útmutató kidolgozása. A tárca közreműködött a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) alapszabálya és az akkreditáláshoz szükséges eljárási szabályzatok módosításának előkészítésében. 2008-ban 4 új szervezet EMAS nyilvántartásba vétele történt meg, így összesen 18 szervezet, köztük 4 megyei jogú város rendelkezik EMAS regisztrációval. Az Európai Bizottság 2008-ban EMAS Európa Díjjal jutalmazta négy hazai EMAS szervezetünket. 2008-ban 17 db új termék esetében került sor védjegyhasználati szerződéskötésre, összesen 47 vállalat 467 fajta terméke rendelkezett környezetbarát védjeggyel. Környezet-egészségüggyel, nukleáris biztonsággal összefüggő feladatok A tárca ellátta az Országos Környezeti Sugárellenőrzési Rendszer környezetvédelmi mérési, adatgyűjtési feladatait, a környezetvédelmi felügyelőségek laboratóriumai számára radiológiai körvizsgálatot szervezett, valamint részt vett az új Országos Nukleáris Balesetelhárítási Terv kidolgozásában. A nemzetközi és hazai nukleáris balesetelhárítási gyakorlatokban való részvétel is hozzájárult a környezetvédelmi ágazat központi és területi szervei, illetve a tárca és a katasztrófavédelmi szervek közötti kommunikáció javításához. Részt vett a parlagfűmentesítéssel foglalkozó tárcaközi bizottság munkájában. Természetvédelem Természeti területek védetté nyilvánítása, védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása Az országos jelentőségű védett természeti területek összkiterjedése az előző évhez képest 2867,7 hektárral növekedett. A 2008. évben elkészült vagy átdolgozott kezelési terv dokumentációk száma védett természeti területek esetén 43, védelemre tervezett területek esetén 24 volt. 12 természetvédelmi kezelési terv jogszabályi kihirdetése történt meg. A legsürgősebb földügyi problémák rendezése érdekében uniós pályázati pénzek kerültek felhasználásra. Ennek eredményeként 1.852 ha terület került állami tulajdonba és nemzeti park igazgatósági vagyonkezelésbe. Vagyonkezelői jog átadás-átvételével 133 ha területtel növekedett az igazgatósági vagyonkezelésű területek kiterjedése. Natura 2000 hálózat A Natura 2000 területek helyrajzi számainak feljegyeztetése a földhivataloknál 2008 végéig több mint 80%-ban megtörtént. A 2005. szeptemberi bizottsági javaslatok végrehajtása érdekében 19 faj és 7 élőhelytípus számára szükséges további Natura 2000 területek kijelölése. A helyrajzi számos lista összeállítása után 2008-ban elindult a vonatkozó kormányés miniszteri rendelet módosításának folyamata. Az élőhelyvédelmi irányelv átültetésével kapcsolatban küldött bizottsági felszólításnak megfelelően módosult a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet. Az irányelv nem megfelelő alkalmazása miatt két esetben indult jogsértési eljárás Magyarországgal szemben (Bugyi-légvezeték, Sajóládi-erdő), és további két esetben kért hivatalos tájékoztatást a Bizottság (Kánya-hegy, Tubes). A Natura 2000 területekre vonatkozó fenntartási tervek készítésére és tartalmára vonatkozó követelmények kialakítása megtörtént. „A madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelveknek

3

megfelelő monitorozás és területkezelés előkészítése” című Átmeneti Támogatás pályázat alprojektjének közbeszerzési eljárása sikeresen lezárult, a 20 terület fenntartási tervének (kiterjedésük 46.000 ha) készítésére irányuló előkészítési munkát a nyertes pályázó megkezdte. Folyamatos volt a támogatást nyert LIFE-Nature, illetve LIFE+ Nature pályázatok előrehaladásának ellenőrzése, szakmai támogatása. Eredményesen zárult a túzok hazai állományának védelmét és gyarapítását célzó LIFE projekt. Élettelen természeti értékek védelmével kapcsolatos feladatok Az ex lege védelem alatt álló barlangok, források és víznyelők közhiteles nyilvántartásainak aktualizálása folyamatos volt, a 2008. végi állapot szerint összesen 4079 barlangot, 647 víznyelőt és 2479 forrást tartalmaznak. Megtörtént 3482 külterületen nyíló barlang felszíni védőövezetének helyrajzi számos lehatárolása, amely összesen 106.099 ha – zömmel már védett természeti, illetve Natura 2000 – területet érint. A globális nemzetközi jelentőségű földtani alapszelvények védetté nyilvánításának előkészítéseként elkészült 8 alapszelvény kezelési tervdokumentációja. A barlangok hasznosításával és kiépítésével összefüggésben 15 elsőfokú hatósági döntés szakmai előkészítése történt meg. A természetvédelmi honlap szakterületi blokkja 2008. évben a védett természeti területen elhelyezkedő 220 földtani alapszelvény adataival egészült ki. Természetvédelmi információs és monitoring rendszerek A Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) funkciója a természetvédelmi adatok gyűjtése, térinformatikai nyilvántartása, szolgáltatása a tervezési-kezelési-hatósági tevékenység döntéstámogatása érdekében. 2008. évben a TIR fejlesztésére elnyert átmeneti támogatásból a keretszoftver befejezése és az éles tesztelés történt meg. Megkezdődött a rendszer adatokkal való feltöltése. Emellett működik a Természetvédelmi Közönségszolgálati Modul (térképszerver: http://geo.kvvm.hu/tir/), amely a védett és ökoturisztikai objektumok térképeinek, és alapvető szolgáltatásainak elérését szolgálja. 2008-ban elkészültek a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) bemutatása érdekében indult kiadvány-sorozat második kötetének szerkesztési munkái. Az élőhelytérképezés, a mintavételezési protokollok elemzése és továbbfejlesztése témájában szakmai ülésekre került sor, valamint a TIR bevezetéséhez szükséges biotikai továbbképzés valósult meg az NBmR koordinátorok számára. A monitorozási tevékenység körében 2008-ban az előírásoknak megfelelően lezajlott a KisBalaton, a Dráva környezeti és természeti monitorozása, valamint a fokozottan védett és telepesen fészkelő madarak felmérése és az ezekre vonatkozó adatok rögzítése. Erdészettel, vadászattal, tájvédelemmel összefüggő feladatok Elkészült az erdőrezervátumok botanikai felmérésének módszertana, a módszer tesztelése és négy erdőrezervátumban (összesen 20-100 ha) az aljnövényzet felmérése. Megkezdődött az Őserdő Erdőrezervátum úgynevezett „Ősbükkös” részén (26 ha) a mintavételi pontok hálózatának terepi bemérése és rögzítése, valamint a termőhely-feltárás. A tárca 2008-ban 37 körzeti erdőterv kiadásában vett részt, amelyek további 26.317 hektár védett természeti területen lévő erdőre terjednek ki. Folytatódott a nemzeti parkigazgatóságok vagyonkezelésében lévő erdőterületeken (31.000 ha) és a vadászatra jogosultságuk alá tartozó vadászterületeken (155.160 ha) az erdő- és a vadgazdálkodás. Az Európai Táj Egyezmény végrehajtása érdekében tárcaközi bizottság alakult három tárca részvételével. A bizottság szakmailag megalapozta a Nemzeti Táj Díjat, amelynek nyertese december végén felterjesztésre került az Európai Táj Díjért.

4

Ökoturizmus Együttműködési megállapodás jött létre a Magyar Turizmus Zrt. és a KvVM között a Vizek Éve 2008 kampányév lebonyolításával kapcsolatban. Második alkalommal került megrendezésre a Magyar Nemzeti Parkok Hete. Új természetvédelmi bemutatóhelyek létesültek, amelyek közül kiemelkedik a Sas-hegyi Látogatóközpont, amely interaktív kiállítással várja az érdeklődőket. Barlangi túrák keretében látogatható vált a Szentgáli-kőlik, illetve 2008 tavaszán megnyílt az idegenforgalom számára a Tettyei-mésztufabarlang. Természetvédelmi Őrszolgálat működtetése 2008. évben 67 fővel növekedett a Természetvédelmi Őrszolgálat létszáma (így összesen 267 fő). Az Őrszolgálat munkáját segítő polgári természetőrök létszáma elérte az 1000 főt. A terepmotorozásra vonatkozóan 39 célzott, nagyobb volumenű ellenőrző akció lebonyolítására került sor. Megtörtént a természetvédelmi tájegység/őrkerület rendszer felülvizsgálata és módosítása. A tájegységek száma jelenleg 53. A biológiai sokféleséggel, genetikai erőforrások megőrzésével összefüggő feladatok A tárca a Biológiai Sokféleség Világnap alkalmából országos diákpályázatot indított, valamint hazánk legnagyobb génbankjával – a tápiószelei Agrobotanikai Központtal – és a miskolci Ökológiai Intézettel együttműködve poszter és tájfajta kiállításokat szervezett. A hazai vadon élő, magasabb rendű növények hosszú távú, ex situ megőrzését szolgáló Pannon Magbank létrehozására elkészült egy LIFE+ pályázat és benyújtásra került az Európai Bizottság részére. 2008-ban folytatódott a tájékoztató kampány a genetikailag módosított növényekről és az esetleges hatásairól. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos feladatok 2008. évben folytatódott a tárca, az FVM és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal között az agrár-környezetvédelmi témában kötött együttműködési megállapodásban foglaltak végrehajtása. A tárca közreműködött az AVOP, NVT és ÚMVP Monitoring Bizottságok munkájában. Megtörtént a 15 korábban működő Érzékeny Természeti Terület (ÉTT) felülvizsgálata, és 11 új ÉTT lehatárolása. Az ÉTT rendszerben támogatható területek nagysága ezzel több, mint 900 ezer ha-ra nőtt. Az ÉTT monitorozás 1 mintaterületre szorítkozott (Hevesi sík ÉTT). Lezárult a Tisza UNDP-GEF-KvVM projekt, melynek eredményeként megalakult a Szövetség az Élő Tiszáért érdekvédelmi szervezet, elkészült az ártéri tájgazdálkodásról szóló gyakorlati kézikönyv és létrejött a Tisza-mente helyi termékeit saját védjeggyel forgalmazó hálózat. Vízgazdálkodás EU Víz Keretirányelv végrehajtásának feladatai Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdéseiről szóló dokumentum VKI által előírt társadalmi konzultációja 2007. december 22. és 2008. július 31. között lezajlott, és sor került a beérkezett 59 észrevétel egyeztetésére. A vita alapján elkészült a végleges dokumentum (közzététel: 2008. december 22.), amely azokra a kérdésekre, megoldandó problémákra fókuszál, amelyekre a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben (VGT) kell megoldást találni. Folytatódott a felszíni és felszín alatti vizek monitoring programja. Az elmúlt évek tapasztalataira támaszkodva megkezdődött a felszín alatti vízmintavételekre vonatkozó hazai előírások felülvizsgálata.

5

Elkészült a vízgazdálkodási tanácsokról szóló KvVM rendelet tervezete, amely azt kívánja előmozdítani, hogy a helyi ügyek az érintett területen élő állampolgárokhoz közel, helyi szinten kerüljenek megoldásra, az érintett lakosság minél szélesebb körű bevonásával. A tanácsok hagyják jóvá egyebek között a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek tartalmát. Víz- és környezeti kárelhárítás A tárca folyamatosan ellátta az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítását, az Országos Műszaki Irányító Törzs védelmi feladatait. A szakmai tevékenység bemutatásával tájékoztatta a Kormányzati Koordinációs Bizottságot az ország vízkár-veszélyeztetettségének aktuális helyzetéről, végezte továbbá a vízminőségi és a környezeti kárelhárítási feladatok felügyeletét és koordinációját. Lezajlott az ország vízkárelhárítási biztonságát szolgáló létesítmények műszaki állapotának, védképességének éves felülvizsgálata, és ennek alapján elkészültek a szükséges beavatkozások intézkedési tervei. Területi vízgazdálkodás Rendelet-tervezet készült az árvízi kockázatok felmérése és kezelése érdekében szükséges feladatokról. A tervezet meghatározza az árvizek emberi egészségre, környezetre, kulturális örökségre és gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következményeinek csökkentése érdekében szükséges intézkedések körét, különös tekintettel a globális éghajlatváltozás kedvezőtlen, valamint az ésszerű és előrelátó területhasználatoknak a vizek kártételeinek csökkentésére gyakorolt hatásaira. A tervezett árvízvédelmi fejlesztésekhez az ÚMFT KEOP nyújt támogatást. A HanyiTiszasülyi, Nagykunsági és a Szamos-Kraszna-közi tározók esetében már befejeződött, a Beregi árvízi tározó, a Kisköre-Szolnok közötti Tisza-szakasz nagyvízi lefolyási viszonyainak javítását szolgáló beavatkozások, valamint nyolc árvízvédelmi szakasz fejlesztése esetében folytak az előkészítési munkák, a projektek pályázati anyagainak összeállítása. A hazai természetföldrajzi adottságoknak megfelelően kialakított, nagy kiterjedésű belvízvédelmi rendszer elsődleges feladata a mezőgazdasági termelés érdekeit szolgáló kárelhárítás, a káros víz minél gyorsabb elvezetése volt. Az éghajlatváltozás eredményeként várható az öntözési, vízpótlási, tározási igények növekedése is, ami az eddigi koncepció felülvizsgálatát teszi szükségessé. A várható feladatokra való felkészülés érdekében megkezdődött a tározási lehetőségek felmérése, az állam kizárólagos tulajdonában lévő művek adatainak aktualizálása és a vízrendezési művek, vízvezető rendszerek szerepének felülvizsgálata. A vizek mennyiségi és minőségi védelme szempontjából fontos építési és rekonstrukciós munkálat közül néhányat az ÚMFT ROP-ok kezelnek, pl. belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek, tározók és záportározók, vízfolyások revitalizációja, térségi vízrendezési beruházások, holtágak rehabilitációja, a térségi vízátvezetés, vízpótlás létesítményei. Eddig 7 kiemelt projekt, valamint 19 pályázatra benyújtott projekt kapott jóváhagyást. Komplex vízvédelmi beruházások A KvVM ellátta a Balaton és nagy tavaink (Velencei-tó, Tisza-tó) védelmével kapcsolatos kormányhatározatokból származó feladatokat. Folytatódott a Balatoni Tájékoztató és Információs Rendszer és monitoring rendszerének üzemeltetése, a vízminősítési rendszer biológiai elemeinek módszertani fejlesztése, a Kis-Balaton Információs Rendszer működtetése, valamint a Kis-Balaton élővilágának monitorozása. Befejeződött a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütemének előkészítése. Az EU társfinanszírozásával megvalósuló nagyprojekt a tó tápanyagterhelésének további csökkentését, ezzel a vízminőség javítását szolgálja.

6

A Velencei-tónál folytatódott a nyíltvíz és a tó vízgyűjtője felszíni vizeinek monitoringja, a vízminősítési rendszer biológiai elemeinek módszertani fejlesztése, a biodiverzitás monitorozó rendszer fejlesztése. A Tisza-tónál vízminőségi monitorozás, új mérőhelyek létesítése, a vegetáció terjedésének vizsgálata, vegyszeres és mechanikai növényzetszabályozás hatásának vizsgálata, az információs és tájékoztató rendszer üzemeltetése és fejlesztése valósult meg. A magyar és a szlovák fél megállapodása alapján 1995. óta működtetett Szigetközi monitoring rendszer keretében hidrológiai, vízminőségi és biológiai paraméterek mérése, megfigyelése történt. A KEOP keretében megvalósuló komplex vízvédelmi beruházások kiemelt vízvédelmi területekre, nagy tavainkra (Balaton, Velencei-tó és Fertő tó, Tisza-tó) és a különösen érzékeny felszíni vizeinkre (Ráckevei-Soroksári Duna-ág /RSD/, Szigetköz, Mosoni-Duna) irányuló fejlesztést jelentenek. Ezek esősorban szennyezés-csökkentési és egyéb vízminőség javító, és kiegyenlített vízmennyiség biztosítását szolgáló intézkedések. A Duna-Tisza közi homokhátság fenntartható fejlesztésével kapcsolatos előzetes megvalósíthatósági tanulmányra alapozva a KvVM két komplex térségi mintaprojektet állított össze (Közép-Homokhátság és Kecskemét-Tiszaalpári térség), és ezek eredményeire támaszkodva tervezi kidolgozni a Homokhátság egészére vonatkozó megoldási módszereket. Vízellátás 2008. évben folytatódott az ivóvízminőségi problémákkal leginkább érintett két alföldi régióban a nagyprojektek előkészítése, amelyek a következő években a KEOP keretében valósulnak meg. A KEOP-1.3.0 Ivóvízminőség javítás támogatási konstrukció keretében 2008. december 15-ig 34 pályázatot nyújtottak be, közülük 17 támogatásban részesült, 10 pályázat elbírálás alatt áll. Új alkomponensként jelent meg a KEOP Ivóvízellátás biztonságának javítása a vízbázis súlyos veszélyeztetettsége esetén. A felhívásra Miskolc és Szekszárd város nyújtotta be első fordulós pályázatát, és ezek támogatásban részesültek. A projektek előkészítéséhez a tárca szakmai támogatást nyújtott, valamint 2 tanulmányt készíttetett el az előkészítésben, értékelésben, bírálatban résztvevő szervezetek szakmai felkészítése érdekében. Magyarország 2006. októberben benyújtott halasztási kérelmének elbírálása 2008-ban még nem zárult le. Az EU Bizottságnak jogsértést jelző levelére (2008. szeptember) a választ az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet módosítása jelenti majd. A módosítás előkészítése 2008-ban megkezdődött. Szennyvízelvezetés és -tisztítás A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program határidős feladatainak teljesítését az ÚMFT KEOP támogatja (a konstrukció keretében támogatást nyert 1. fordulós pályázatok száma meghaladta a százat). Az 1067/2005. (VI. 30.) Korm. határozatban kijelölt, 2. fordulós projektek közül aláírt támogatási szerződéssel rendelkezik Békéscsaba és Makó, az előkészítés/bírálat fázisánál tart Nagykanizsa, Nyíregyháza, Székesfehérvár és térsége, valamint Érd, Diósd, Tárnok projektje. 2008-ban befejeződtek az ISPA/ Kohéziós Alap támogatással megvalósuló szennyvíz beruházások (Sopron, Szombathely), eredményes volt a maradvány összegek felhasználása (Pécs, Debrecen, Kecskemét), és folytatódott a Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló nagyprojektek kivitelezése (Budapest Központi Szennyvíztisztító Telep, Veszprém, Zalaegerszeg). 2008 I. félévében – a vonatkozó EU irányelvnek megfelelően – lezajlott a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program felülvizsgálata. A tárca részt vesz a

7

Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programjának kidolgozásában és végrehajtásában. A munka jelenleg az előkészítő, megalapozó fázisnál tart. Országos Környezeti Kármentesítési Program 2008-ban 24 helyszínen kezdődött tényfeltárás, 22 helyen folyt műszaki beavatkozás, 38 területen kezdődött meg hulladékok okozta környezeti károk felszámolása. A nagy kármentesítési projektek közül 2008. évben lezárult a Budafoki barlanglakások, valamint a volt Metallochemia területén végzett kármentesítés. Eredményesen befejeződtek a Kohéziós Alap által támogatott üröm-csókavári projekt közbeszerzési eljárásai, a műszaki beavatkozás 2008 végén elkezdődött. Az OKKP egyedi feladatainak végrehajtását segíti a KEOP „Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése” pályázati konstrukció (2008ban a beadott pályázatok közül 7 nyert támogatást, döntésre vár 3 pályázat). Vízrajzi tevékenység A tárca folyamatosan ellátta a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi jellemzőinek – állapotuk és változásaik – egységes rendszerbe foglalt megismerésének, értékelésének és előrejelzésének, a vízgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges alapadatok gyűjtésének országos szintű irányítását, ellenőrzését és szabályozását. Részt vett a Magyar Szabványügyi Testület Vízgazdálkodás nemzeti szabványosító műszaki bizottság munkájában és felügyelte vízügyi ágazati szabványok kidolgozását és megjelentetését. Átfogó feladatok Klímapolitikával összefüggő feladatok Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát és megkezdődött a Nemzeti Éghajlatváltozási Program (2009-2010) kidolgozása. Számos tanulmány jelent meg a hazai kibocsátás-csökkentési lehetőségekről, valamint folyamatos feladatot jelentett az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos tevékenységek koordinálása, az adaptáció rendszerének létrehozása. A Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtása érdekében számos jogszabály jelent meg, illetve előkészítése valósult meg az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmével, kiosztásával, vagyonkezelésével, az együttes végrehajtással, a tiszta fejlesztési mechanizmussal és a kibocsátások nyomon követésével kapcsolatban (pl. 3/2008. (I. 30.) Korm. rendelet, 14/2008. (I. 30.) Korm. rendelet). Magyarország a nemzetközi emisszió-kereskedelmi rendszerben 2008-ban összesen több mint 8 millió magyar kibocsátási egységet (Belgiumnak 2 milliót Spanyolországnak 6 milliót) értékesített. A tárca aktívan közreműködött az EU klíma-energia politikája alakításával összefüggő magyar álláspont kialakításában és képviseletében, valamint a 2012 utáni nemzetközi kibocsátás-csökkentési rendszer kialakításában. A 2008-2012 időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Lista véglegesítése 2008. február hónapban befejeződött, 2008. novemberben kiküldésre került az EU Bizottság részére. Környezeti oktatás, nevelés, szemléletformálás A tárca az egyének és közösségek környezettudatosságát fejlesztő, a közös célokat és erőforrásokat összehangoló környezeti tudáslánc programot indított. 2008-ban széles körű hálózatépítés kezdődött el a környezeti nevelés valamennyi területén, a kisgyermekkortól a felnőttképzésig. A KvVM és az OKM közös pályázatai alapján 2008-ra 203 intézmény rendelkezett Zöld Óvoda, és 354 iskola Ökoiskola címmel. 96 Minősített Erdei Iskola és egy Erdei Óvoda Szolgáltató működik.

8

Létrejött az országos bázisintézmény rendszer szakmai alapja, amely révén Zöld óvodák nyújtanak koordinált segítséget a „zöldíteni” szándékozó intézményeknek. Az óvodákban folyó környezeti nevelési tevékenység elősegítését szolgálja a 30 órás pedagógus továbbképzés, amelynek akkreditálása folyamatban van. A tárca támogatta a fiatalok számára évente kiírt tanulmányi versenyeket (OSZTV, Kaán Károly országos verseny), illetve a nemzetközi környezeti oktató programokat (GLOBE, BISEL, „Mérd az Időt” program, Duna Ismerettár). Megkezdődött a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia célkitűzéseinek megvalósítását segítő, az egyes régiókban és önkormányzatokban tevékenykedő szakemberek képzésének előkészítése. A KvVM folyamatosan segítette a környezettant oktató 8 magyarországi felsőoktatási intézmény által létrehozott Felsőoktatási Környezettani Képzési Ankét (FKKA) tevékenységét. A KvVM támogatta a Felsőoktatási Környezetvédelmi Iroda létrehozását, amelynek feladata a hazai környezetvédelmi és természetvédelmi oktatás graduális és posztgraduális képzéseinek bemutatása, a képzési formák megismertetése és a hallgatók által készített tudományos munkák hozzáférhetőségének megteremtése. 7 magyarországi és 4 határon túli felsőoktatási intézményben működnek Öko-klubok. A tárca szoros partnerséget alakított ki a környezettudatos gondolkodásmód elterjesztésével foglalkozó civil szervezetekkel (pl. közoktatási program- és oktatócsomagok kidolgozása, Jeles Napok, környezet- és természetvédelmi akciók szervezése). Szerepvállalásukat a tárca Zöld Forrás pályázatának támogatása is segítette. Kutatás-fejlesztés, innováció A környezet-, természetvédelmi és vízügyi kutatások elősegítése érdekében 2008-ban két együttműködési megállapodás készült (MTA-KvVM, illetve a KvVM, kutatás-fejlesztési tárca nélküli miniszter és az NKTH között). Az alapkutatások (OTKA) és az alkalmazott kutatásfejlesztések (NKTH Innovációs Alap) pályázati rendszereiben, valamint a célzott együttműködési megállapodások (pl. MeH-MTA) keretében nőtt a nyertes környezet-, természetvédelmi, meteorológiai és vízgazdálkodási témájú pályázatok részaránya. A tárca részt vett a Kormány tudomány- és technológiapolitikai stratégiájának és intézkedési tervének végrehajtásában, a hazai és nemzetközi pályázati rendszerek bíráló bizottságaiban és támogatta a környezetvédelmi innovációs díjak odaítélését. A tárca közreműködött az EU 6. és 7. KTD Keretprogramjában, a CIRCLE ERA-Net, illetve a BiodivERsA ERA-Net programokban, valamint együttműködött az új Európai Innovációs és Technológiai Intézettel a klímaváltozás és az energia témakörökben. A KvVM a magyar környezetvédelmi és vízügyi ipar nemzetközi versenyképességének növelése érdekében átfogó külgazdasági programot indított. A KEXPORT program hatékonyságának alapeleme az erőforrások platformszerű összehangolása, ezért a kormányzati, a vállalkozói, az exportfejlesztési, valamint a K+F és innovációs eszközök együttes alkalmazására a KvVM katalizátor szerepet vállalva jelentős partnerhálózatot hozott létre. A magyar környezetvédelmi innovatív technológiák számára sikerült hídfőállást kialakítani néhány stratégiai reláció vonatkozásában, úgy mint FÁK, Balkán, Távol Kelet. 2008-ban a Kexport program Romániában, Szerbiában, Horvátországban, illetve Kínában és Vietnámban a magyar innovatív zöldtechnológia transzferjét elősegítve jelentős szakmai kapcsolatrendszert alapozott meg, illetve épített ki. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiadásaira a 2008. évben 60.486,3 millió forintot, bevételekre (a központosított bevételekkel együtt) 41.251,7 millió forintot, költségvetési támogatásra 52.333,2 millió forintot hagyott jóvá.

9

A költségvetési törvényben a költségvetési intézmények részére 39.408,9 millió forint kiadási, 8.153,1 millió forint bevételi előirányzat került meghatározásra, a költségvetési támogatás 31.255,8 millió forint. Az év során a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási főösszege a kormány hatáskörű módosítások végrehajtása következtében: 1.087,0 millió forinttal az intézményeké 2.433,1 millió forinttal növekedett. Az KvVM 2008. évi eredeti személyi juttatás előirányzata 21.322,6 millió forintban került jóváhagyásra, mely az évközi módosítások hatására 26.864,4 millió forintra növekedett. Ezen belül kormányhatáskörben 2.105,1 millió forintos, felügyeleti szervi hatáskörben 365,1 millió forintos és intézményi hatáskörben 3.071,6 millió forintos módosítás került végrehajtásra. A 2008. évben a munkaadókat terhelő járulékok eredeti előirányzata 6.785,0 millió forint volt, mely a módosítások következtében 8.215,3 millió forintra változott. A dologi kiadások előirányzatán 13.921,2 millió forintban került jóváhagyásra, mely az évközi módosítások hatására 25.637,8 millió forintra növekedett. A fejezetnél az éves engedélyezett költségvetési létszámkeret 6.913 fő volt. Az év során a fejezet kiadási főösszege a következő kormány hatáskörű módosítások végrehajtása következtében 3.520,0 millió forinttal növekedett. • • •

• • • •

• •

2004/2008. (I. 24.) Korm. határozat a minisztériumi személyi juttatás (bérszínvonal) arányosításához hozzájárulás 56,9 millió forint, 2007. évi CLXIX. tv. 4. § (7) bek. /2016/2008. (II. 21.) Korm. határozat a 2007. év után járó 13-ik havi illetmény 2008. évi részlete kifizetésének fedezetére 778,9 millió forint, 2007. évi CLXIX. tv. 4. § (7) bek. /32/2008. (II. 21.) Korm. rendelet, 2016/2008. (II. 21.) Korm. határozat, 2141/2008. (X. 15.) Korm. határozat, a 2007. év után járó 13-ik havi illetmény 2008. évi részlete kifizetésének fedezete fel nem használt részének visszarendezése, ill. pótlólagos igények -1,2 millió forint, 2007. évi CLXIX. tv. 4. § (1) bek. c) pontja az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. tv-ben meghatározott kiadások fedezetére 6,8 millió forint, A prémiumévek programmal kapcsolatos egyes munkáltatói költségek megtérítésének szabályairól szóló 8/2005. (II.8.) PM rendelet alapján 157,0 millió forint, 2007. évi CLXIX. tv. 4. § (1) bek. /49/2008. (III. 14.) Korm. rendelet; 2062/2008. (V. 16.) Korm. határozat a közszféra területén dolgozók 2008. évi illetményemelésének és egyéb személyi célú kifizetéseinek támogatására 794,1 millió forint, 2007. évi CLXIX. tv. 4. § (1) bek. /49/2008. (III. 14.) Korm. rendelet; 2062/2008. (V: 16.) Korm. határozat, a Kormány december 17-i döntése a közszféra területén dolgozók 2008. évi illetményemelésének és egyéb személyi célú kifizetéseinek támogatása fel nem használt része visszarendezése -1,0 millió forint, 2007. évi CLXIX. tv. 4. § (1) bek. a) /59/2008. (III. 26.) Korm. rendelet a létszámcsökkentések személyi kifizetéseinek fedezetére 18,7 millió forint, A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2008. évi eseti kereset-kiegészítése fedezetére (15.000 Ft/fő) 312,9 millió forint,

10

• • • • • • •

Az EU intézményeiben foglalkoztatott köztisztviselő és hivatásos állományú nemzeti szakértők számára a 209/2004. (VII. 9) Korm. rendeletben meghatározott kiadások finanszírozására 22,6 millió forint, Az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkező köztisztviselők felmentéséhez kapcsolódó egyes kifizetések támogatására 189,5 millió forint, 2007. évi CLXIX. tv. 5. § a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak munkateljesítményei elismerésének fedezetére 97,8 millió forint, 2074/2008. (VI. 27.); 2108/2008. (VIII. 15.); Korm. határozat a 2008. évi központi költségvetés általános tartalékának előirányzatából történő felhasználásról 1.104,6 millió forint, 2123/2008. (IX. 9.) Korm. határozat a fejezetek egyensúlyi tartalékának felhasználásáról. -100,0 millió forint, A Kormány december 3-i döntése 19.578/2008. PM levél -687,1 millió forint, A Kormány december 17-i döntése 20.207/2008. PM levél 769,5 millió forint.

A Fejezet 2008. évi költségvetésének végrehajtása az alábbiak szerint valósult meg. 1. cím Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Igazgatása A költségvetési törvényben a cím feladatainak ellátásához kiadásként 5.458,2 millió forint, támogatásként 5.421,3 millió forint, saját bevételként 36,9 millió forint került jóváhagyásra.

Megnevezés

2008. évi eredeti előirányzat 2.

2007. évi tény 1.

2008. évi módosított előirányzat 3.

2008. évi tény

4/1

4/3

4.

5.

6.

millió forintban, egy tizedessel Kiadás ebből: személyi juttatás központi beruházás Folyó bevétel Támogatás Előirányzatmaradvány Létszám (fő)

%-ban

20 197,2

5 458,2

10 083,3

8 100,7

40,1

80,3

2 891,0

2 408,2

2 663,4

2 442,6

84,5

91,7

4 424,9

0,0

0,0

0,0

0,0

8 480,2 10 287,8

36,9

964,8

900,1

10,6

93,3

5 421,3

7 291,1

7 291,1

70, 9

100,0

–

1 827,4

1 429,9

50,7

78,3

416

99,1

2 820,1 420

Megnevezés 2007. évi CLXIX. törvény szerinti előirányzat

402

Kiadás

Bevétel

Támogatás

Kiadásból személyi juttatás

5 458,2

36,9

5 421,3

2 408,2

337,5

0,0

337,5

258,2

- Felügyeleti szervi hatáskörben

1 621,8

89,5

1 532,3

7,0

- Intézményi hatáskörben

2 665,8

2 665,8

0,0

-10,0

10 083,3

2 792,2

7 291,1

2 663,4

Módosítások jogcímenként - Kormány hatáskörben

2008. év módosított előirányzat

11

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (továbbiakban: KvVM) Igazgatása alaptevékenységeként ellátott feladatait a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat,- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendeletben, az Alapító Okiratában, a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a KvVM-re vonatkozó hatályos jogszabályokban meghatározottak szerint látta el. A KvVM Igazgatása pénzügyi-gazdálkodási tevékenységét ellátó szervezeti egysége a Költségvetési Főosztály Pénzügyi és Számviteli Osztálya, amelynek alapvető kötelezettsége a költségvetés végrehajtása, és az ahhoz kapcsolódó feladatok teljesítése. A KvVM Igazgatásának az elmúlt költségvetési évben is alapvető feladata volt a hivatali egységek működésének biztosítása, a szakmai feladatok végrehajtásának segítése, valamint a személyi állomány ellátása. Környezetpolitikával, stratégiai tervezéssel összefüggő feladatok A környezetvédelmi törvény előírásainak megfelelően a társtárcákkal és a nem kormányzati szervezetekkel együttműködve elkészült a 2. Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásról szóló országgyűlési beszámoló tervezete (egyeztetése folyamatban). Megkezdődött a 2009-től kezdődő időszakra szóló Program kidolgozása, mely a széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés lefolytatását, illetve a stratégiai környezeti vizsgálat lezárását követően kerülhet a Kormány, majd az Országgyűlés elé. A környezetvédelmi törvény 2008. évi módosítása (2008. évi XCI. tv.) megújította a középtávú környezetvédelmi tervezés szabályozását. A módosítás elősegíti az országos, regionális, kistérségi és helyi környezeti tervezés közötti kapcsolat erősítését, valamint pontosítja az említett hierarchia-szintekhez kapcsolódó környezeti tervek tartalmi elemeit annak érdekében, hogy egy probléma megoldása a megfelelő szinten, költség-hatékonyan történjen. A 100/2007. (XI. 14.) OGY határozat felhatalmazása alapján létrejött a Fenntartható Fejlődési Tanács, amelynek munkájában a Kormány részéről a KvVM minisztere vesz részt. A Tanács és annak Szakmai-Tudományos Bizottsága, illetve munkacsoportjai rendszeresen tartottak megbeszéléseket, amelyeken a KvVM képviselői is részt vettek. A KvVM aktívan részt vett az egyes – a környezetügy számára vagy a fenntartható fejlődés tekintetében kiemelten fontos témakörökért felelős – társtárcák stratégiai tervei, illetve programjai kidolgozása és megvalósítása során a környezeti szempontok érvényesítésében (pl. mező- és erdőgazdálkodás, közlekedés, gazdasági szabályozás, turizmus és sport, szociális kérdések). Közreműködött a hazai energiapolitikával kapcsolatos döntés-előkészítésben és szakmai koordinációs munkában a különböző energiaforrások használatának környezeti hatásaival, fenntarthatóbbá tételével kapcsolatos kérdések tekintetében, a takarékosabb és hatékonyabb energia-felhasználás és a megújulók aránynövelési kereteinek – a társadalmi és környezeti szempontoknak megfelelő módon történő – kialakítása érdekében. Részt vett a terület- és településfejlesztéssel, -tervezéssel összefüggő feladatok ellátásában (pl. megyei, kiemelt térségi területrendezési tervek véleményezése), valamint az Országos Területfejlesztési Tanács munkájában. Kétoldalú és nemzetközi együttműködésből adódó feladatok A regionális és globális környezet-, természetvédelmi, illetve vízügyi egyezmények végrehajtása, döntéshozó konferenciáin és szakértői testületeiben való részvétel folyamatos volt, a jelentési és adatszolgáltatási kötelezettségeik a tárca teljesítette (pl. Klímaváltozási Keretegyezmény, Biológiai Sokféleség Egyezmény, Elsivatagosodási Egyezmény, az

12

ózonréteg védelméről szóló egyezmény, Ramsari Egyezmény, CITES, Bázeli Egyezmény, Espoo-i Egyezmény, Aarhus-i Egyezmény, Berni Egyezmény, Bálnavadászati Egyezmény). Folyamatos együttműködés valósult meg a nemzetközi kormányközi és nem-kormányzati szervezetekkel (pl. ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottság, UNEP Kormányzó Tanács, OECD környezeti teljesítményvizsgálat, IPCC, ICPDR, UNESCO, WMO). 2008-ban megkezdődött a „Környezetet Európának” ENSZ program megújítása, melyhez a tárca számos javaslatot adott és részt vett az ENSZ EGB Környezetpolitikai teljesítményértékelési rendszer felülvizsgálatában. Az OECD 2008-ban elkészítette Magyarország környezetpolitikai teljesítményértékelését, amelynek bemutatása 2008. októberben volt. A jelentés elismeri az elmúlt nyolc évben a környezetvédelem terén elért fejlődést és az EU-előírásokhoz való igazodást, ugyanakkor számos ajánlást is megfogalmaz Magyarország számára. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 28. ülésszakát 2008. áprilisban Budapesten tartotta. Az ülésszak egyik fő témája a klímaváltozás vizekre gyakorolt hatása és a megújuló energiaforrások alkalmazása volt. Az ülésszak megerősítette Magyarország azon törekvését, miszerint a szakértők és a politikusok hívják fel a hazai lakosság figyelmét a klímaváltozás és az ezzel kapcsolatos teendők fontosságára. Az UNESCO 34. Közgyűlésén Magyarországot négy évre az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programja Kormányközi Tanácsának tagjává választották, ami az ország hidrológiai-vízgazdálkodási eredményeinek elismerését jelenti. A tárca számos európai és Európán kívüli országgal folytatott eredményes együttműködéseket a környezet-, természetvédelem és vízügy területén. Valamennyi szomszédos országgal működtek a környezet-, természetvédelmi és határvízi egyezmények munkaszervei, sor került az előirányzott tevékenységek végrehajtására. A Rába Cselekvési Terv végrehajtásában elért eredményeket 2008. májusban Bécsben összegezte a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság. 2008-ban a Rába habképződésével és vízminőségével kapcsolatos nyitott kérdések megválaszolása érdekében vízminőségi állapotfelmérés készült a folyó teljes hosszára. Az adatcseréről, adatértékelésről és a lakosság tájékoztatásáról szóló magyar-osztrák megállapodásnak megfelelően mindkét minisztérium honlapján láthatók a Rába tanulmány eredményei, illetve az osztrák ipari szennyvíz kibocsátások adatai. 2008-ban az Espoo-i eljárás és kétoldalú politikai konzultáció keretében számos tárgyalásra került sor a magyar határ közelében, Heiligenkreuz mellett tervezett hulladékhasznosító mű létesítéséről, amely továbbra is komoly tiltakozás tárgyát képezi, mivel a kijelölt helyszín magyar részről nem elfogadható. A magyar és a német hatóságok közötti együttműködésnek köszönhetően BadenWürttembergbe 1829,36 tonna, Bajorországba 525,73 tonna illegálisan beszállított hulladék visszaszállítása történt meg. Magyarország területén maradt mintegy 1715 tonna, amelynek ártalmatlanításához a folyamatban levő hatósági és peres eljárások befejeződéséig állami forrásból kell a költségfedezetet biztosítani. Időközben új uniós szabályozás született a hulladékszállításokról, és ennek alapján mindent meg kell tennünk a hasonló esetek elkerülése, az illegális szállítások megelőzése érdekében. Erre szóló felhívással fordultunk Bajorország és Baden-Württemberg tartományi miniszterek felé. A szlovákiai Tőketerebesen tervezett szénerőmű Espooi egyezmény szerinti nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárása során a szlovák minisztérium állásfoglalásában nem osztotta a magyar ellenérveket, és az erőmű megépítése mellett foglalt állást. A szlovák szabályozás szerint a következő eljárási lépés a terület-felhasználás engedélyezése. Ezt az eljárást az építési törvény szabályozza, az építési szabályozás felelős minisztériuma a szlovák Építési és Területfejlesztési Minisztérium. Ha a terület-felhasználási engedélyt megadnák, akkor azt az integrált szennyezés megelőzési és ellenőrzési eljárás követi, amelybe ismét

13

lehetőségünk lesz bekapcsolódni. A beruházás indokoltságát a szlovák gazdasági tárca is vitatja. A Romániában tervezett aranybánya nyitási projekthez kapcsolódó településrendezési terv módosítására irányuló engedélyezési eljárásba Magyarország 2007. szeptemberétől kapcsolódott be az EU stratégiai környezeti vizsgálatról szóló irányelve szerint. A szakhatóságok bevonásával összeállított, a módosított településrendezési terv alapján készült környezeti jelentésre vonatkozó hivatalos magyar álláspont megküldésre került a román félnek, valamint a magyar nyilvánosság számára is elérhetővé vált. 2008-ban sor került az első, közös (magyar-szlovén) finanszírozású uniós árvízvédelmi projekt – a Kebele árvíztározó ünnepélyes felavatására. 2008. októberben Budapesten tartotta alakuló ülését a Magyar - Horvát Környezet- és Természetvédelmi Vegyes Bizottság. A Vegyes Bizottság keretében folyó együttműködés egyik fő prioritása a Mura-Dráva-Duna Határon átnyúló Bioszféra Rezervátum kijelölése az UNESCO MAB program keretében. A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatosan a szakértői bizottságok több ülést tartottak és egy magyar-szlovák közös stratégiai környezeti vizsgálatról határoztak. Uniós források felhasználása Folyamatos volt a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) intézkedéseinek tervezéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok teljesítése (részvétel a projekt-bíráló bizottságok munkájában, a 2009-2010 akciótervek elkészítése, részvétel a támogatási konstrukciók kidolgozásában, partneri egyeztetések stb.). A tárca közreműködött az ÚMFT ágazati és regionális operatív programok intézkedéseinek tervezésében, végrehajtásában (pl. 2009-2010 évi akciótervek véleményezése, részvétel a Monitoring Bizottságok munkájában). A tárca részt vett az Európai Területi Együttműködés prioritás keretében induló határmenti együttműködési operatív programok végrehajtásában (részvétel a programok monitoring és irányító bizottságaiban, szakmai hozzájárulás az induló pályázati konstrukciók összeállításához). Informatikai fejlesztések, információs rendszerek korszerűsítése Számos, az elektronikus ügyintézést, az e-kormányzást, valamint az Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózat (EIONET) magyarországi fejlesztését szolgáló EUpályázat az első fordulóban sikeresnek bizonyult, és a projektek részletes kidolgozására a támogatási szerződés megkötésre került. 2008-ban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény végrehajtása érdekében elkezdődött a környezetvédelemhez kapcsolódó nyomtatványok (engedélykérelmek, adatbejelentő lapok stb.) elektronizálása (EKOP keretében). A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításával megtörtént az INSPIRE irányelv harmonizációja. 2008-ban az Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR) hat szakrendszerének fejlesztésre benyújtott pályázat volt sikeres, a projektötletek kidolgozására 4 esetben a támogatási szerződés is megkötésre került. A belső tesztelést követően, 2008 őszétől a nyilvánosság számára is elérhető az OKIR tartalmát megismertető, az adatokat a világhálón elérhetővé tevő, téradatok lekérésére is alkalmas OKIR-Web (http://okir.kvvm.hu). 2008-ban a Központi Statisztikai Hivatal és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezetői együttműködési megállapodást írtak alá, amelynek célja a hazai és nemzetközi környezetstatisztikai adatigények kielégítéséhez, valamint a nyilvánosság megfelelő tájékoztatásához szükséges statisztikai és adminisztratív adatforrások feltárása és összehangolása, a megfelelő minőségű adatok előállítása.

14

A költségvetési törvényben jóváhagyott 2008. évi eredeti kiadási előirányzat 5.458,2 millió forint volt, amely az évközi módosítások hatására 4.625,1 millió forinttal, azaz 84,7 %-kal nőtt, amelynek 44 %-a a fejezeti kezelésű előirányzatokból átvett összeg, 40 %-a pedig az előző évi maradvány igénybevételével függ össze. A tényleges teljesítés 8.100,7 millió forint volt, amely az előző évhez képest 12.096,5 millió forintos csökkenést mutat. A csökkenés jelentős része a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság 2007. április 1. napjával önállóan gazdálkodó költségvetési szervvé válásával magyarázható, amely addig a KvVM részben önállóan gazdálkodó intézménye volt. A részben önálló intézmény 2007. I. negyedéves teljesítési adatai a KvVM beszámolójában szerepelnek, amelynek összege 10.712,2 millió forint. Az intézmény költségvetésének meghatározó részét a személyi juttatások előirányzata adja, melyet, valamint a munkaadatókat terhelő járulék előirányzatot év közben az alábbi jelentősebb módosítások érintették: Növelte az előirányzatot • a 2004/2008. (I. 24.) Korm. hat. alapján a bérszínvonal arányosításához való hozzájárulás címén 43,1 millió forint személyi juttatás, valamint 13,8 millió forint munkaadókat terhelő járulék, • a 2016/2008. (II. 21.) Korm. hat. alapján a 2007. év után járó 13. havi illetmény 2008. évi részlete kifizetésének fedezete címén 64,2 millió forint személyi juttatás, valamint 20,5 millió forint munkaadókat terhelő járulék, • a 20/2005. (II. 11.) Korm. rend. alapján az ösztöndíjasok foglalkoztatásával összefüggő kiadások fedezetére 6,2 millió forint személyi juttatás, • a prémiumévek programban foglalkoztatottakkal kapcsolatos kiadások fedezetére a 8/2005. (II. 8.) PM rendelet alapján 29,9 millió forint személyi juttatás, valamint 9,4 millió forint munkaadókat terhelő járulék, • a 2062/2008. (V. 16.) Korm. hat. alapján a 2008. évi illetményemelés és egyéb személyi célú kifizetések fedezetére 69,0 millió forint személyi juttatás és 21,8 millió forint munkaadókat terhelő járulék, • az 59/2008. (III. 26.) Korm. rend. alapján a 2007. évi létszámcsökkentés fedezetére 7,2 millió forint személyi juttatás és 2,3 millió forint munkaadókat terhelő járulék, • a 162/2008. (VI. 19.) Korm. rend. alapján a 2008. évi eseti kereset-kiegészítés fedezetére 5,6 millió forint személyi juttatás és 1,7 millió forint munkaadókat terhelő járulék, • a 146/2005. (VII. 27.) Korm. rend. alapján az EU nemzeti szakértők kiadásainak fedezetére 16,0 millió forint személyi juttatás és 4,4 millió forint munkaadókat terhelő járulék, • a 273/2008. (XI. 19.) Korm. rend. Alapján a 2008. évi eseti kereset-kiegészítés II. ütem fedezetére 7,9 millió forint személyi juttatás és 2,6 millió forint munkaadókat terhelő járulék, • a 19321/8/2008. (XII. 23.) PM értesítés alapján az összkormányzati projektek és projektprémiumok fedezetére 9,1 millió forint személyi juttatás és 2,8 millió forint munkaadókat terhelő járulék, • „2007. utáni EU támogatásokhoz kapcsolódó tervezés és EU nagyberuházások előkészítése” feladatra feladatfinanszírozás keretében 32,1 millió forint személyi juttatás és 10,2 millió forint munkaadókat terhelő járulék.

15

Csökkentette az előirányzatot • a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság részére átadásra kerülő a KvVM-nél a kiválást követően még megmaradó 22,0 millió forint személyi juttatás és 7,5 millió forint munkaadókat terhelő járulék, • a dologi kiadások kiadási jogcímre átcsoportosításra került 47,7 millió forint. millió Ft 2007. évi 2008. évi Változás teljesítés teljesítés 1 887,5 1 817,9 - 69, 6 799,5 517,4 - 282,1 203,9 107,3 - 96,6 2 890,9 2 442,6 - 448,3

Megnevezés Rendszeres személyi juttatások Nem rendszeres személyi juttatások Külső személyi juttatások Személyi juttatások összesen

A személyi juttatások változását a részben önállóan gazdálkodó intézmény kiválása befolyásolta jelentősen, a 2007. évi beszámolóban szereplő teljesítési adatok összege 70,7 millió forint. Hatása volt továbbá a teljesítményértékelési rendszer keretében fizethető teljesítményértékeléshez kötött jutalmak kifizetésének összegkorlátozása is. Az engedélyezett létszámkeret 402 fő volt, míg az átlagos statisztikai állományi létszám 416 fő. A munkaadókat terhelő járulék kiemelt előirányzatára az elemi költségvetés 731,8 millió forint összegű forrást biztosított, amely a személyi juttatások előirányzatának ismertetésénél leírt évközi események hatására 820,7 millió forintra növekedett. A dologi kiadások eredeti előirányzata 1.833,2 millió forint volt, amelyet szintén jelentős módosítások érintettek: • az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól a „Duna-menti integrált fejlesztési térség” feladatra átvett, feladatfinanszírozásba vont előirányzat 5,0 millió forint értékben, • a Miniszterelnöki Hivatallal feladatátadásra megkötött megállapodás alapján az Űrkutatási Iroda elhelyezése biztosításának fedezetére átadás 5,0 millió forint értékben, valamint átvétel 3,4 millió forint értékben a „köztisztviselői továbbképzési rendszer és vezetőképzés” feladatra, • a Magyar Tudományos Akadémiával feladatátadásra megkötött megállapodás alapján átadás 9,2 millió forint értékben, • az Oktatási és Kulturális Minisztériummal feladatátadásra megkötött megállapodás alapján átadás 1,3 millió forint értékben, • az ágazati intézmény részére, különféle feladatellátásra átadott előirányzat 113,9 millió forint értékben, • a KvVM fejezeti kezelésű előirányzataitól átvett, feladatfinanszírozásba vont előirányzatok 42,3 millió forint értékben, • a KvVM fejezeti kezelésű előirányzataitól átvett előirányzatok 1,662,6 millió forint értékben, • előző évi maradvány igénybevétele 1.014,6 millió forint értékben.

16

Az államháztartáson belüli támogatások és támogatásjellegű kiadások összevont jogcímen eredeti előirányzat nem volt, a módosítások után 477,5 millió forintra emelkedett, amelyből az előző évi maradvány átadás jogcímet 467,5 millió forint érintette. Az előző évi maradvány átadás előirányzatának összegéből • 235,9 millió forint volt a maradvány-elvonás befizetésének fedezete, • 37,1 millió forint került átadásra a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság részére, amely a KvVM-nél a kiválást követően még megmaradó összeg, • 78,5 millió forint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részére előző években, meghatározott feladatra kapott összeg fel nem használt részének visszafizetése, • valamint az előző évekből Kormány által visszahagyott maradvány átadása a 2233/2007. (XII. 12.) Korm. rendelet által előírt, a fejezet informatikai rendszereinek, a környezetállapot-értékelés fejlesztése területén költség/haszon elemzés elvégzése” feladat ellátására 98,5 milló forint értékben. Az államháztartáson kívüli támogatások és támogatásjellegű kiadások összevont jogcímen eredeti előirányzat 393,7 millió forint volt, amely a módosításokat követően 704,7 millió forintra emelkedett. Az előirányzatból 682,3 millió forint feladatellátásra a közhasznú társaságok részére került átutalásra. Intézményi beruházás címen 63,3 millió forint eredeti előirányzat állt rendelkezésre, amely év közben a módosításokkal 651,9 millió forintra növekedett. Az előirányzat nyújtott fedezetet hibrid autók beszerzésére 84,7 millió forint, valamint a nemzeti parkok részére terepjárók beszerzésére 100,0 millió forint értékben. A módosított előirányzat fennmaradó része a folyó évi költségvetésből a dologi kiadások jogcímről átcsoportosított összeg, valamint az előző évek előirányzat-maradványának igénybevételével összefüggő módosítás. Felújítás jogcímen az eredeti 23,0 millió forint összegű előirányzat a módosításokkal 47,7 millió forintra emelkedett. Az előirányzat nyújtott fedezetet az Alkotmány u. szolgálati lakás, valamint a Költő u. épület tetőszerkezetének felújítására. A KvVM Igazgatása részére 2008. évben 36,9 millió forint intézményi bevétel került meghatározásra, amelyet az intézmény jelentősen túlteljesített, összesen 900,1 millió forint értékben. A bevételek döntő többségét alkották • az igazgatási szolgáltatási díjbevételek 45,7 millió forint értékben, • a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevétele 145,4 millió forint értékben, • a Kiotói egységek értékesítéséből származó bevételek miatt nyitott devizaszámla kamatbevétele 46,9 millió forint értékben, • a Sas utcai ingatlan bérleti jog megváltásával összefüggő bevétel 22,4 millió forint értékben, • fejezeti kezelésű előirányzatból átvett támogatásértékű bevételek 41,3 millió forint értékben, • előző évi előirányzat-maradvány átvétel 407,6 millió forint értékben, • a Munkaügyi Központtól az ösztöndíjasok foglalkoztatásával összefüggő kiadások fedezeteként 14,1 millió forint értékben, • egyéb, külföldről érkező támogatások, valamint a külföldi kiküldetésekkel összefüggő visszatérülések 84,6 millió forint értékben.

17

A KvVM Igazgatása 2008. évi előirányzat-maradványa 1.917,8 millió forint, amelyből az előző évek fel nem használt maradványának összege 397,4 millió forint. A maradvány összetétele a következő: • személyi juttatások 160,4 millió forint, • munkaadókat terhelő járulékok 75,2 millió forint, • dologi kiadások 1.219,5 millió forint , • átadott pénzeszköz, előirányzat-maradvány, támogatásértékű kiadás 123,5 millió forint, • intézményi beruházás 307,0 millió forint, • felújítás 32,2 millió forint. A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat maradvány összege 1.785,9 millió forint, amelyből 61,6 millió forint a KvVM-et meg nem illető összeg visszafizetési kötelezettsége. A kötelezettségvállalással terhelt maradvány összetétele a következő: • személyi juttatások 100,4 millió forint, • munkaadókat terhelő járulékok 56,8 millió forint, • dologi kiadások 1.185,9 millió forint, • átadott pénzeszköz, előirányzat-maradvány, támogatásértékű kiadás 123,5 millió forint, • intézményi beruházás 288,4 millió forint, • felújítás 32,1 millió forint. A 2008. évi kötelezettségvállalással terhelt maradvány összetétele az alábbi módon alakult: • dologi kiadások, mely főleg szerződésen és egyéb szállítói kötelezettségvállalásokon alapuló kifizetéseket tartalmaz, • személyi juttatások, valamint a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata meghatározó része étkezési jegyek vásárlásából, valamint a 2008. évről áthúzódó megbízási szerződések és céljuttatások kifizetéséből áll, • pénzeszköz-, valamint előirányzat-maradvány átadás feladatátadásról szóló megállapodások alapján, • intézményi beruházási kiadások jogcímen szintén szerződéses kötelezettségvállalás mutatható ki. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI törvény hatálybalépését követően a korábban a KvVM vagyonkezelésében lévő gazdasági-, közhasznú társaságok feletti tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) gyakorolja. A KvVM a továbbiakban a szakmai irányító és a regionális vízmű társaságok esetében az árhatósági feladatokat végzi. A törvényben kapott felhatalmazás alapján a részletszabályokat az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X.4.) Korm. rendelet határozza meg. 2. cím Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság A költségvetési törvényben a cím feladatainak ellátásához kiadásként és támogatásként 774,5 millió forint került jóváhagyásra.

18

Megnevezés

2007. évi tény 1.

2008. évi 2008. évi 2008. eredeti módosított évi tény előirányzat előirányzat 2. 3. 4.

millió forintban, egy tizedessel Kiadás ebből: személyi juttatás központi beruházás Folyó bevétel

Előirányzatmaradvány Létszám (fő)

5.

6. %-ban

774,5

2 844,9

2 373,4

235,9

83,4

419,3

458,5

1 112,2

984,5

234,8

88,5

0,0

1 434,1

131,6

100,0

774,5

832,9

1 434,2 832,9

168,6

100,0

577,9

356,1

0,0

–

101

Megnevezés

4/3

1 006,2

1 090,2 493,9

Támogatás

4/1

105

Kiadás

2007. évi CLXIX. törvény szerinti előirányzat

101

Bevétel

774,5

Támogatás

61,6 100,0 Kiadásból személyi juttatás

774,5

458,5


38,4

0,0

38,4

29,1


20,0

0,0

20,0

5,9


2 012,0

2 012,0

0,0

618,7


2 844,9

2 012,0

832,9

1 112,2

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság (a továbbiakban: KvVM FI) 2007. január 1-jétől önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv a KvVM fejezeten belül. Állami feladatként ellátott alaptevékenységei: • A 2/2004. (IV.21.) TNM-KvVM együttes rendeletben foglaltak szerint a Kohéziós Alap (KA) Közreműködő Szervezet (KA KSZ) működtetése keretében megtervezi a projektek lebonyolítási feladatai rendszerét, irányítja annak előkészítését és gondoskodik azok lebonyolításáról. • A 18/2004. (II.24.) GKM-KvVM együttes rendeletben foglaltak szerint a Strukturális Alapok Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program környezetvédelmi Közreműködő Szervezet (KIOP KSZ) működtetése keretében megtervezi a projektek lebonyolítási feladatai rendszerét, irányítja annak előkészítését és gondoskodik azok lebonyolításáról. • A 2007-2013 programozási időszakban a Környezet és Energia Operatív Program egyes prioritásainak végrehajtásában közreműködő szervezet kijelöléséről kiadott 15/2007. (V.10.) MeHVM-KvVM együttes rendelet alapján, mint a Környezet és Energia Operatív Program Közreműködő Szervezetének (KEOP KSZ) működtetése keretében megtervezi a projektek lebonyolítási feladatai rendszerét, irányítja annak előkészítését és gondoskodik azok lebonyolításáról. 19

• •

A PHARE és Átmeneti Támogatás Programok Szakmai Programfelelős Szervezete keretében irányítja a KvVM hatáskörébe tartozó intézményfejlesztési projektek végrehajtását. A Magyarországi LIFE Iroda keretében kezeli a LIFE projekteket.

A 2008. év az önállóvá válással kapcsolatos belső szabályozás kialakítása befejezésének, a Szervezeti és Működés Szabályzat módosításának (a KEOP feladatok ellátásával összefüggő szervezeti struktúra és működés kialakításának szabályait rögzítő feladatok) időszakát jelentette. A szakmai tevékenység hangsúlya a KEOP KSZ feladatok ellátására, ezen belül is a vártnál jóval nagyobb számban beérkező pályázatok kezelésére, értékelésére, a támogatási szerződések megkötésére, az első fordulós projektek végrehajtásának támogatására helyeződött. A 2008. év a KvVM FI feladatait meghatározó jogszabályok többszöri és igen jelentős változását hozta, melyek mind a szakmai, mind a működés területén jelentősen befolyásolták a feladatellátást. A legjelentősebb szervezeti változás, a KEOP Pályázatkezelő Főosztály létrehozása volt. A KEOP KSZ feladatainak teljes körű ellátása érdekében a KEOP KSZ feladatellátás részét képező projekt szintű feladatok a Nagyprojektek, valamint a Kisprojektek Főosztályon valósulnak meg. A feladatok megosztásáról belső Igazgatói Utasítás rendelkezett. A KEOP feladatok egyre növekvő aránya, a korábban tervezettnél jóval nagyobb számban beérkező pályázatok kezelése egyre több erőforrás biztosítását tette szükségessé. A KEOP IH által 2008-ra jóváhagyott létszámbővítés végrehajtása 2008. év II., III. negyedévében történt meg, határozott idejű jogviszonyba felvett munkatársak alkalmazásával. Az év folyamán a KvVM FI feladatellátását jelentősen befolyásoló szervezeti változás 2008 szeptemberében és októberében következett be. A Nagyprojektek Főosztály főosztályvezetője jogviszonyának 2008. szeptember 30. napjával történt megszűnése, valamint az FI igazgatója jogviszonyának 2008. október 31. napjával közös megegyezéssel történő megszűnése, majd a környezetvédelmi és vízügyi miniszter szervezetirányítási jogkörének meghatározott körben történő gyakorlásával felhatalmazott Miniszteri biztos 2008. november 1-jétől történt megbízása sajátos helyzetet teremtett azáltal, hogy az FI 2008. utolsó két hónapjában KSZ vezető nélkül maradt. 2008. november-december hónapokban a kinevezett miniszteri biztos segítségével, valamint az NFÜ-vel és a KvVM-el történő folyamatos egyeztetések mellett megkezdődött a feladatellátás KA, KIOP és KEOP prioritások mentén történő elhatárolása, illetve szervezését leképező új szervezeti struktúra kialakítása. A KvVM FI folyamatos működését a KvVM fejezetnél tervezett támogatási előirányzat, valamint az ún. SLA megállapodások (Service Level Agreement) keretei biztosították. •

A KEOP KSZ működésének finanszírozási kereteit 2007. január 1-jétől 2015-ig biztosító ún. KEOP SLA megállapodást 2007. március 8-án kötötte meg a KvVM FI 20

• •

és az NFÜ a környezetvédelmi és vízügyi miniszter ellenjegyzése mellett. A megállapodás módosítására 2008. július 24-én került sor. A KEOP-al kapcsolatos képzési, tanácsadási és kommunikációs feladatokra külön kiegészítő ún. KEOP SLA-n kívüli megállapodást kötött a KvVM FI és az NFÜ 2007. augusztus 7-én, mely megállapodást a felek 2008. június 27-én módosították. A KIOP KSZ 2008. évi finanszírozását biztosító, hasonló KIOP SLA együttműködési megállapodás aláírására 2007. augusztus 29-én került sor. A megállapodás keretében a KvVM FI a 2007. július 1-jétől felmerült költségeit számolhatja el, a megállapodás 2008. december 31-ig szól.

A megállapodások keretében kizárólag a KEOP, illetve KIOP KSZ tevékenységek érdekében, annak arányában felmerülő, részletes analitikákkal alátámasztott és indokolt, a költségtervben szereplő kiadások számolhatóak el. A kiadások módosított előirányzata 2008. évben 2.844,9 millió forint, amelyből a teljesítés 2.373,3 millió forint volt, aránya 83,4 %. A személyi juttatások módosított előirányzata 1.112,2 millió forint, a teljesítés 984,4 millió forint, amelynek százalékos aránya 88,5 %. Az előirányzat forrást nyújtott az összes illetmény jogcímen történt kifizetésekre (alapilletmény, illetménypótlék, vezetői pótlék, nyelvpótlék), a közalkalmazottak részére 12 hónapra megvásárolt helyi utazási bérletek összegére, a munkába járással kapcsolatos költségekre, a ruházati költségtérítés összegére, a 2008. évben bevezetett Cafeteria rendszer keretében a munkatársak számára nyújtott béren kívüli juttatások összegére, a tanulmányi szerződésből járó juttatásokra, valamint az egyéb jogszabály alapján járó juttatásokra, segélyekre is. Az intézmény 2008. évre engedélyezett létszáma 105 fő, az éves átlagos statisztikai létszám 101 fő. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel kötött SLA megállapodások keretében finanszírozott és engedélyezett létszám további 65 fő, így összesen a KvVM FI 2008. évre engedélyezett létszáma 170 fő volt. A 65 fő határozott idejű jogviszonyban foglalkoztatott közalkalmazott. Az év folyamán a belépők száma 18 fő, a kilépők száma 12 fő volt. A munkajogi létszám 2008. december 31-én 115 fő, melyből 12 fő tartós passzív állományban volt (GYES, GYED, PÉP, fizetés nélküli szabadság, tartós beteg). A dologi és egyéb folyó kiadások módosított előirányzata 1.287,1 millió forint, a teljesítés összege 1.027,2 millió forint volt. A módosított előirányzat 79,8 %-ban teljesült. Megnevezés

Teljesítés millió Ft-ban

Készletbeszerzés Kommunikációs szolgáltatások Szolgáltatási kiadások Vásárolt közszolgáltatások ÁFA Kiküldetés, reprezentáció, reklám Szellemi tevékenység Egyéb dologi kiadások Egyéb folyó kiadások Összesen:

38,9 39,1 177,2 457,3 139,0 44,1 1,0 13,6 117,0 1.027,2 21

Aránya a dologi kiadásokon belül % 3,8 3,8 17,3 44,5 13,5 4,3 0,1 1,3 11,4 100,0

Az intézményi felhalmozási kiadások módosított előirányzata 85,0 millió forint, a teljesítés összege 51,4 millió forint, a módosított előirányzat 60,4 %-ban teljesült. Beszerzésre kerültek szoftverek, bútorok, projektorok, számítógépek, monitorok, gördíthető polcállvány rendszer, továbbá kialakításra kerültek telefon végpontok, telefon központ. A KvVM FI 2008. évi költségvetésében nem szerepelt eredeti bevételi előirányzat, tekintettel arra, hogy nem folytat olyan tevékenységet, amelyből saját bevétele származik. A tervhez képest működési bevételei előre nem látható jogcímek alapján keletkeztek, mint például biztosítási kártérítés, tenderértékesítés, saját dolgozók részére továbbszámlázott mobil telefon díj. A működési bevétel módosított előirányzata 8,4 millió forint, a teljesítés összege 8,5 millió forint, a módosított előirányzat 101,2 %-ban teljesült. A külföldi kiküldetések – külföldi képzéseken, konferenciákon való részvétel biztosítása – miatt valutapénztárt működtet az intézmény. A pénztár 2008. évben a nagy árfolyamingadozások miatt árfolyamnyereséggel zárt. A kamatbevétel módosított előirányzata 8 ezer forint, a teljesítés összege 8 ezer forint volt. A módosított előirányzat 100 %-ban teljesült. A KvVM FI 2008. évben 5 ezer forint értékben tárgyi eszközt értékesített saját munkavállalója részére, így a felhalmozási bevétel módosított előirányzata 5 ezer forint, a teljesítés összege 5 ezer forint volt. A módosított előirányzat 100 %-ban teljesült. A Kormány 2008. június 18-i döntése alapján a KvVM Igazgatás kötelezettségvállalással nem terhelt 2007. évi előirányzat-maradványából 101,2 millió forint került visszahagyásra a KvVM FI részére, melynek célja a Kohéziós Alap feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosítása. Támogatásértékű bevétele az NFÜ-vel (KEOP, KIOP Irányító Hatóságok) kötött SLA együttműködési megállapodásokból származó bevételekből keletkezett. Az európai uniós támogatások közvetítésével és bonyolításával foglalkozó intézményrendszer (a közreműködő szervezetek, irányító hatóságok) részesül az operatív programokhoz kapcsolódó ún. Technical Assistance (Technikai Segítségnyújtás) forrásból. Ennek megfelelően a KvVM FI, mint KIOP, illetve KEOP KSZ az SLA megállapodások alapján szintén részesül ebből a keretből, amelynek egy része az Európai Uniótól származó közvetlen forrás, egy része pedig hazai költségvetési hozzájárulás. Ennek előirányzatai az EU Integráció fejezet alatt kerülnek betervezésre. A KvVM FI 2007. évi jóváhagyott előirányzat-maradványa 577,9 millió forint volt. A jóváhagyott előirányzat-maradványból önrevízió alapján elvonásra felajánlott összeg 13,6 millió forint volt, mely a fejezet részére 2008. június 30-ig befizetésre került. A 10/2/9 „Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével összefüggő feladatok” elnevezésű fejezeti kezelésű törvényi sor kapcsán a 2008. június 30-ig továbbfelhasználási engedéllyel rendelkező 113,7 millió forint előirányzatra a közbeszerzési eljárás 2007-ben elindult, a pénzügyi teljesítés 2008. első félévében 98,5 millió forint összegben megtörtént. A fennmaradó 15,2 millió forintot a Pénzügyminisztérium a 2008. évi előző évet érintő maradvány-felülvizsgálata során a KvVM FI részére – az új székhelyre történő költözés miatti kiadások és informatikai beruházások pénzügyi fedezetének biztosítása céljából – 2009. június 30-ig történő felhasználással visszahagyta. A visszahagyásra került összegből 0,9

22

millió forint kifizetése 2008. december 31-ig megtörtént. A 2009. évre áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt maradvány 14,3 millió forint. Az „NFH EU nagyberuházások előkészítése” (KvVM – NFÜ megállapodással fejezetek között átcsoportosított előirányzat) elnevezésű szakmai feladat átadott, 2006. évi előirányzat-maradványából kötelezettségvállalással terhelt, 2007. december 31-ig fel nem használt, a KvVM számára visszautalandó összeg: 78,5 millió forint volt, mely összeg fejezet felé történő befizetése 2008. június 30-ig megtörtént. A KvVM FI és a KEOP IH (NFÜ) által kötött KEOP SLA megállapodás szerint átvett pénzeszköz kötelezettség-vállalással terhelt maradványa 29,9 millió forint volt, melynek kifizetése 2008. június 30-ig megtörtént. A KvVM FI 2007. évi költségvetési támogatás előirányzat-maradványa 126,8 millió forint volt. Igazgatói utasítás értelmében a vezetők és az alkalmazottak részére többletfeladat ellátása került elrendelésre a 2007. évben megkezdett, 2008. évre áthúzódó, a vezetők és az alkalmazottak munkakörén kívüli feladatok ellátása érdekében. A többletfeladat ellátását követően összesen 62,1 millió forint (személyi juttatás és járuléka) került kifizetésre 2008. június 30-ig. A KIOP IH felé 2007. évben benyújtott elszámolások és azok visszatérítése során keletkezett különbség pénzügyi rendezése, valamint a 2007. évet érintő természetbeni juttatások után fizetendő járulék befizetése összesen 6,2 millió forint (személyi juttatás és járuléka) volt, melynek kifizetése 2008. június 30-ig megtörtént. A kötelezettségvállalással terhelt dologi előirányzat-maradvány felhasználása 2008. június 30-ig 39,6 millió forint volt. A fennmaradó 3,2 millió forintot a Pénzügyminisztérium a 2008. évi előző évet érintő maradvány-felülvizsgálata során a KvVM FI részére – az új székhelyre történő költözés miatti kiadások és informatikai beruházások pénzügyi fedezetének biztosítása céljából – 2009. június 30-ig történő felhasználással visszahagyta. A 2009. évre áthúzódó kötelezettség-vállalással terhelt maradvány 3,2 millió forint. A maradvány 2008. decemberi saját hatáskörű felülvizsgálata alapján a 2008. június 30-ig kifizetett összegből 7,2 millió forint visszautalásra került, mely összeg kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány. A kötelezettségvállalással terhelt intézményi beruházás előirányzat-maradvány felhasználása teljes mértékig megtörtént 2008. június 30-ig, melynek összege 15,8 millió forint volt. A KvVM FI 2007. évi kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványát (215,4 millió forint) a Pénzügyminisztérium 2009. június 30-ig történő felhasználással az alábbi feladatokra hagyta vissza: •

169,8 millió forintot: az intézmény EU közreműködő szervezetként kialakítja az ISO információ biztonsági irányítási rendszert, a számítástechnikai hátteret, továbbá az ISPA és Kohéziós Alap kedvezményezettjei részére biztosítja az auditra való felkészítést. Ennek keretében több részfeladat elvégzése szükséges, mely tevékenységek részletes leírása a Pénzügyminisztérium felé megtörtént. A visszahagyásra került összegből 18,2 millió forint kifizetése 2008. december 31-ig megtörtént. A 2009. évre áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt maradvány 151,6 millió forint.

23

•

45,6 millió forintot: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia keretében az energiahatékonysági intézkedések és az azt támogató Zöld Beruházási Rendszer pályázati rendszerének kidolgozására. A 2009. évre áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt maradvány 45,6 millió forint.

A KvVM FI 2008. évi előirányzat-maradványa 249,9 millió forint. Önrevízió alapján elvonásra felajánlott összeg: •

a 217/1998. Korm. rendelet 66.§ (6) bekezdése értelmében a kötelezettségvállalással nem terhelt tárgyévi munkaadókat terhelő járulékok maradványa: 1,8 millió forint • a 2008. évi eseti kereset-kiegészítés II. ütem (20 ezer Ft/fő) juttatás címen igényelt összeg fel nem használt része: 0,1 millió forint • az általános tartalékból kapott úgynevezett LIFE+ feladatok ellátására vonatkozó kötelezettség-vállalással nem terhelt maradvány: 6,6 millió forint Összesen: 8,5 millió forint Az előirányzat maradványból kötelezettségvállalással terhelt 236,8 millió forint, amelyből: − a Kohéziós Alap feladatainak ellátására 30,9 millió forint, − a LIFE+ feladatok ellátására 5,0 millió forint, − a KEOP SLA megállapodás szerint átvett pénzeszköz lekötött maradványa 29,0 millió forint. A KvVM FI 2008. évi költségvetési támogatás előirányzat-maradványa 176,5 millió forint, melyből 4,5 millió forint kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány. A 2008. évről áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány összege 171,9 millió forint. Az áthúzódó személyi juttatás és járuléka előirányzat-maradványból összesen 100,1 millió forint kötelezettségvállalással terhelt, a KvVM FI igazgatója az alkalmazottak részére többletfeladat ellátását rendelte el a 2008. évben megkezdett, 2009. évre áthúzódó, az alkalmazottak munkakörén felüli feladatok ellátásának érdekében. Ezen feladatok a KA, KIOP, KEOP KSZ-ek tevékenységéhez nélkülözhetetlen, a projektek sikeres megvalósítását szolgáló, a hatékonyságot és eredményességet növelő tevékenységek, amelyek alapvetően szükségesek a KvVM FI hatékony, gazdaságos, elismert közreműködő szervezetként történő működéséhez. A 2008. évben keletkezett előirányzat-maradvány – mely a 2007. évi fel nem használt előirányzat-maradványt is tartalmazza – 471,7 millió forint. Ebből önrevízió alapján elvonásra felajánlott előirányzat-maradvány 8,5 millió forint, a kötelezettségvállalással nem terhelt elvonásra felajánlott maradvány 11,7 millió forint. A további felhasználásra javasolt előirányzat-maradvány 451,5 millió forint, amely kötelezettségvállalással terhelt. A KvVM FI gazdasági társaságnak nem tagja, társadalmi szervezetet nem támogatott. A KvVM FI intézményi vagyonnal, illetve vagyonkezelői joggal nem rendelkezik. Az önálló szervezet működtetéséhez szükséges eszközöket a KvVM a 2007. év folyamán átadás-átvételi jegyzőkönyvvel térítésmentesen adta át az FI számára. 2008. évben a feladatok maradéktalan ellátása érdekében tárgyi eszköz beszerzésekre került sor.

24

3. cím Országos Meteorológiai Szolgálat A költségvetési törvényben a cím feladatainak ellátásához kiadásként 1.959,5 millió forint, támogatásként 958,5 millió forint, saját bevételként 1.001,0 millió forint került jóváhagyásra.

Megnevezés

2007. évi tény 1.



2008. évi tény

4/1

4/3

4.

5.

6.

millió forintban, egy tizedessel Kiadás

%-ban

3 941,2

1 959,5

2 425,3

2 272,9

57,7

93,7

987,5

774,0

902,4

887,9

89,9

98,4

Folyó bevétel

1 260,5

1 001,0

1 053,2

1 131,5

89,8

107,4

Támogatás

2 584,2

958,5

1 218,0

1 218,0

47,1

100,0

154,1

154,1

61,4

100,0

207

96,7

ebből: személyi juttatás központi beruházás

Előirányzatmaradvány Létszám (fő)

250,8

–

214,0


212

Kiadás

Bevétel

Támogatás


1 959,5

1 001,0

958,5

774,0

- Kormány hatáskörben

132,8

0,0

132,8

101,0


126,7

0,0

126,7

1,2


206,3

206,3

0,0

26,2

2 425,3

1 207,3

1 218,0

902,4

Módosítások jogcímenként


Feladatait a 277/2005 (XII.20.) számú Kormányrendelet szabályozza. Fő feladatuk a légkör állapotának, meteorológiai paramétereinek minél részletesebb és folyamatos mérése, megfigyelése. Ezért földfelszíni méréseket és megfigyeléseket, valamint légkörfizikai méréseket végeznek, magas légköri (rádiószondás) mérést folytatnak, üzemeltetik a különböző távérzékelési – időjárási radar, windprofiler (szélradar), SODAR (hangradar), villámlokalizációs hálózat és földi műholdvevő – eszközöket. Biztosítják a mérési adatok gyűjtését, feldolgozását és a központi adatbázisba való továbbítását. Gondoskodnak a különböző mérőeszközök és automata berendezések rendszeres ellenőrzéséről, karbantartásáról, javításáról és az érzékelők kalibrálásáról. Részt vettek a hazai polgári repülőterek hatósági (meteorológiai) ellenőrzésének munkáiban. A főállomásaik közül Miskolc, Pécs, Szeged és 2008 nyarától Debrecen regionális információszolgáltató központként is működnek. Több állomás tevékenységét átszervezték, korszerűsítették a földfelszíni automata mérőhálózat adatgyűjtését. Az észlelővel biztosított állomásokról az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat segítségével lehetőség van az 1 perces automata adatok továbbítására is. Év közepétől több állomáson megkezdődött a papír alapú archív adatok számítógépre vitele. 25

A légoszlop teljes ózontartalmának, és a napsugárzás UV-B spektrumának mérése zavartalan volt. A nyers adatok feldolgozása, és adatbázisba illesztése megtörtént. Az adatok napi és havi rendszerességgel kerülnek továbbításra a nemzetközi adatbázis központokba. Május 1-je és szeptember 30-a között UV-B előrejelzéseket bocsátottak ki. A Szolgálat feladata továbbá az operatív előrejelzési tevékenység ellátása, valamint az éghajlati adatszolgáltatásra, elemzésekre vonatkozó igények kielégítése, élet- és vagyonvédelmi előrejelzések kiadása. Különféle kéréseknek eleget téve kiszolgálják az állami, a gazdasági szféra és a média legkülönbözőbb területén tevékenykedő felhasználókat. Az előrejelzési produktumok, éghajlati tanulmányok, hatástanulmányok készítése mellett piacépítési, partnergondozási, az operatív munkát elősegítő értékelési, módszertani fejlesztési és adatbázis feltöltési feladatokat is végeznek. 2008-ban a balatoni- és velencei-tavi viharjelzés a korábban meghosszabbított időtartamban, április 1-jétől október 31-éig üzemelt. A viharjelzési szezon rendben lezajlott, a társadalmi igény a pontos prognózisokra és riasztásokra érezhetően növekedett. A HAWK2 (a napi munka során rendelkezésre álló igen nagy mennyiségű meteorológiai információ rendszerezését végző program) az OMSZ-on belül és kívül (HungaroControl, MAVIR, OVF, BAHART, Magyar Honvédség, Belga Meteorológiai Szolgálat-RMI) számos helyen kerül alkalmazásra. A HAWK3 rendszer fejlesztése tekintetében jelentős előrelépés történt 2008-ban. Az angol és a magyar nyelvű dokumentáció elkészült és megindult a program intenzív tesztelése (az előrejelző szakemberek és külső partnerek által). A nemzetközi előírásoknak megfelelően az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó hazai kibocsátásának, illetve a nyelők általi eltávolításának figyelemmel kísérésére, adatok gyűjtésére, nyilvántartására évenként leltárt kell készíteni, s különböző nemzetközi szervezetek számára (ENSZ, EU) jelentéseket kell küldeni. A KvVM miniszter a szakértői szintű munka elvégzésére 2006 októberében az OMSZ-t jelölte ki. Az első OMSZ által koordinált és összeállított nemzeti leltárjelentést 2008. elején nyújtották be az EU Bizottság és az ENSZ számára. A rendszeres felülvizsgálatok során feltárt problémákat folyamatosan orvosolják, figyelembe véve az adott probléma fejlesztési igényét is. Nemzetközi tevékenységük legfigyelemreméltóbb eredménye az EUMETSAT teljes jogú tagság elnyerése, amely 2008. október 9-től hatályos. Személyi juttatások vonatkozásában az előző évhez képest közel 10 %-os csökkenés következett be. A teljesítményértékelési rendszer (TÉR) bevezetésével gyakorlatilag nem nyílt lehetőség a munkatársak elmúlt években kialakított jutalmazási rendszerének alkalmazására. 128,4 millió forintos előirányzat növekedésből 7,6 millió forintot az előző évi előirányzat maradványából, 1,2 millió forint előirányzat átcsoportosításból, 91,0 millió forint kötelező személyi juttatást érintő kormányzati támogatásból (13. havi, illetményemelés, TÉR jutalom kifizetés, kétszeri kereset kiegészítés, prémiuméves munkavállalók térítése és ösztöndíjas program keretében történő térítés) és 18,6 millió forint saját többletbevétel átcsoportosításából adódott. Az előző évhez képest az átlagilletmény gyakorlatilag az illetményemelés mértékével (5%) emelkedett. A kötelező átsorolásból adódó emelkedés nem éri el a 0,1 %-ot.

26

Dologi kiadások vonatkozásában a rendelkezésre álló előirányzat keretet csak minimálisan lépték túl. Készletbeszerzéshez kapcsolódó sorokon gyakorlatilag mindenhol megtakarítást értek el, kivéve a hajtó- és kenőanyagokat. A növekedés oka az üzemanyag árak drasztikus emelkedése volt. Kommunikációs szolgáltatások esetében a telefonbeszélgetésekre fordított költségek a tervezetnek kétharmadára teljesültek, köszönhetően a kormányzati rendszerre történő csatlakozásnak, illetve a Vodafone társaságnál elért díjcsökkenésre. Az év folyamán bevezetésre kerülő 10 percenkénti adatbekérés növelte a költségeket mintegy 10%-kal, azonban a pontosabb előrejelzés és realtime adatismeret biztosításával ez megtérül. Az év folyamán is jelentősen bővülő nagy számítógépes parkhoz kapcsolódó support költségek a bővülés arányában növekedett. E soron számolták el a külső vállalkozók által nyújtott meteorológiai szolgáltatásokat. Szintén idekapcsolódóan a működtetésükhöz szükséges villamos energiafogyasztás és az ebből adódó kiadások is a tervezett mértéket meghaladóan 85% - növekedtek. A kiküldetés, reprezentáció és reklámkiadások soron a túllépést a külföldi kiküldetésekhez kapcsolódó ráfordítások okozták, mely a megnövekedett kötelező, tagsági jogokkal összefüggő részvétel indokol. Ezt a növekedést a belföldi kiküldetések és a reprezentációs kiadások csökkentésével mérsékelték. A megnövekedett külföldi kiküldetéseket igazolja, hogy a nemzetközi tagsági díjak is 16%-os növekedést mutatnak. A dologi kiadások előirányzatának túllépésére fedezetet biztosított a fejezettől és a HM-től kapott támogatás, valamint a járulékokon elért megtakarítás. Ezen befolyt többlettámogatások megteremtették a lehetőséget, hogy 170,0 millió forint dologi előirányzat átcsoportosításra került az intézményi beruházási előirányzatra. Az intézményi beruházás esetében az előzőekben említett 170,0 millió forintos előirányzat átcsoportosítás, a 2007. évi 98,9 millió forintos előirányzat maradvány, valamint a fejezettől kapott mintegy 13,0 millió forintos támogatás figyelembevételével az előirányzat közel 406,0 millió forintra növekedett. Ez lehetőséget teremtett 274,6 millió forintos eszközbeszerzésre és épületben végzett beruházási tevékenységre, továbbá 131,4 millió forint kötelezettség vállalásra. Felújítási tevékenységük során megújult és bővült a Kitaibel Pál utcai épület III. emeleti számítógép terme, a siófoki viharjelző obszervatórium toronyépülete és a Gilice téri gázkazán fűtési rendszer. Bevételek vonatkozásában a Szolgálat az előző évekhez hasonlóan túlteljesítette az eredeti előirányzatot az alábbiak szerint: adatok millió forintban Eredeti Módosított Teljesítés Működési költségvetés bevételei 987,0 1.011,6 1.077,8 Felhalmozási bevételek Előző évi maradvány átvétele Támogatási kölcsönök igénybevétele Költségvetési támogatás

11,0 0

11,0 25,0

23,1 25,0

3,0 958,5

5,6 1.218,0

5,6 1.218,0

A többletbevétel különféle pályázatokból (GVOP, NKFP) befolyt összegekből adódott.

27

2007. évi előirányzat maradvány 7.592 eFt Személyi juttatás – december, hóközi jutalom 5.719 eFt Munkaadókat terhelő járulék (SZJA befizetés) - a decemberi hóközi jutalom járuléka 5.738 eFt Dologi kiadások – 5%-os befizetési kötelezettség és szállítói számlák 98.938 eFt Intézményi beruházás – kötelezettségvállalással lekötve 36.191 eFt Felújítás – kötelezettségvállalással lekötve 2008. évi előirányzat maradvány 14.419 eFt Személyi juttatás – visszafizetési kötelezettség 3.611 eFt üdülési csekk, utazási bérlet 2.514 eFt Munkaadókat terhelő járulék 23.273 eFt Dologi kiadás – kötelezettségvállalás és szállítói számlák 190.497 eFt Intézményi beruházás – kötelezettségvállalással lekötve Az előirányzat maradvány többletbevételből és támogatásnövekedésből adódott. Az eszközállomány bruttó értéke 274,4 millió forinttal növekedett, így meghaladja az 5.260,0 millió forintot. Az értékcsökkenési leírás 368,6 millió forinttal növekedett, melynek oka a meteorológiai eszközállomány nagysága és életkora (az értékcsökkenés 90%-ra itt íródott le). Az elhasználódás mértéke is itt a legnagyobb 84,4% és gyakorlatilag ennek köszönhető, hogy az összeszköz állomány elhasználódása a 2007. évi 62,7%-ról 2008-ban 66,3%-ra növekedett. A részesedés állomány 2008. április 17-én „0”-ra íródott, mivel a NEFELA Délmagyarországi Jégesőelhárítási Egyesülésben lévő 29,9 millió forint értékű tulajdonjog átadásra került a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek. Vállalkozási tevékenységet az intézmény 2008. évben nem folytatott. 4. cím Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság A költségvetési törvényben a cím feladatainak ellátásához kiadásként 914,9 millió forint, támogatásként 894,5 millió forint, saját bevételként 20,4 millió forint került jóváhagyásra.

Megnevezés

2007. évi tény 1.

Kiadás ebből: személyi juttatás központi beruházás Folyó bevétel Támogatás Előirányzatmaradvány

2008. évi 2008. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat 2. 3. millió forintban, egy tizedessel

2008. évi tény

4/1

4.

5.

4/3 6. %-ban

14 857,9

914,9

12 365,3

11 810,1

79,5

95,5

204,2

305,9

543,6

491,5

240,7

90,4

10 161,9

0,0

6 462,4

63,6

100,0

6 621,1

20,4

3 919,9

64,5

108,9

8 666,9

894,5

8 016,4

92,5

100,0

0,0

–

429,0

28

6 462,4 4 268,1 8 016,4 430,2

100,3

Létszám (fő)

78

Megnevezés

95

0,0

Kiadás

Bevétel


91

116,7

Támogatás


914,9

20,4

894,5

305,9

44,4

0,0

44,4

15,1


7 908,0

830,5

7 077,5

47,7


3 498,0

3 498,0

0,0

174,9

12 365,3

4 348,9

8 016,4

543,6



A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (továbbiakban: VKKI) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A VKKI állami alapfeladatként a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a vizek kártételei elleni védelemmel, a vízgyűjtő-gazdálkodással, vízrajzi tevékenységgel, a közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel, egyes Európai Uniós források felhasználásával megvalósuló központi, valamint a kiemelt kormányzati fejlesztések megvalósításával, a központi környezetvédelmi és vízügyi nyilvántartások, illetve az informatikai rendszerek fejlesztésével és üzemeltetésével, a vízgazdálkodással és a környezetvédelemmel összefüggő múzeumi, levéltári, könyvtári (összefoglalóan: közgyűjteményi) tevékenységgel kapcsolatos feladatokat lát el. A Kormány által kijelölt vízügyi igazgatási szervként eljár a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése megvalósításában. Végzi az egyes Európai Uniós és hazai források felhasználásával megvalósuló nagy és kiemelt beruházásokkal kapcsolatos beruházói és koordinációs, illetve a vízgazdálkodásban megvalósuló Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programmal (KIOP) kapcsolatos feladatokat. Ellátja az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) központi és pályázati programjainak szakmai előkészítését, illetve a központi programok megvalósítását. A vízügyi alapfeladatok ellátásával összefüggő tevékenységekről: • A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése kiemelt feladatként jelent meg szervezetnél, melynek keretében a Cigándi-Tiszakarádi tájgazdálkodási mintaterület építési munkái, a Cigándi-Tiszakarádi árvízi tározó „A” és „B” szakasz, a be- és leeresztő műtárgy építési munkái befejeződtek, a tározó létesítményeinek átadása 2008. november 14.-én megtörtént. A Tiszaroffi tározótöltésének építése, a középkori települést megkerülő töltésszakasz áthelyezése valamint a tározó töltés építése befejeződött, és elkezdődött a Tiszaroffi tározó be és kieresztő műtárgyának építése. A kisajátítások valamint a további tározók (KEOP forrás) területének igénybevételéhez szükséges eljárásokat sikeresen lefolytatódtak. • A 1067/2005 Korm. rendeletben rögzítettek alapján a 8 nevesített nagyprojekt keretében a Duna-Tisza homokhátság fenntartható fejlődése, a Hanyi-Tiszasülyi árvízszint csökkentő tározó, a Nagykunsági árvízszint csökkentő tározó, a Szamos Kraszna-közi árvízszint csökkentő tározó, a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer II. ütem, a Tisza hullámtér, a Duna árvízvédelmi fejlesztése, valamint a Ráckevei (Soroksári) 29

•

•

•

•

•

•

Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása projektek időarányos előkészítő munkái készültek el. Árvízvédelem, folyó- és tógazdálkodás területén a szakmai munkák erősítésén túl elsősorban a fejlesztésekhez tartozó feltételek megteremtése kapott kiemelt szerepet. A Felső- és Közép-Tisza árvízvédelmi rendszerek fejlesztésének befejező feladatai a célkitűzéseknek megfelelően tejlesültek. A Nagyvízi meder kijelölési procedúrája, amely jogállás bejegyzési feladatok megvalósítását igényli - 2008. évben folytatódott. Eredményképpen az első bejegyzések megtörténtek. A mederkezelési terv elkészítésének alapfeltétele a szükséges forrás biztosítása (KEOP projekt), melynek előkészítő munkái elindultak. Feladatként jelentkezett az EU „Az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről” szóló irányelvében foglaltak teljesítésére való felkészülés, a kockázati térképezés módszertanának kidolgozására projektjavaslat benyújtása, támogatási szerződés megkötése, valamint a tervezési munkák elkezdése. Vízrendezés területén a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek, valamint a mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok földművelésügyi igazgatóságai az öntözési vízjogi engedélyek gyorsított eljárású kezelését sikerült végrehajtani. Kiemelt feladat volt az igazgatóságok villamos energia szabadpiaci szerződéseinek megkötése, valamint az ágazati érdekek érvényesítése (Magyar Energia Hivatal segítségével). Környezeti kárelhárítás és kármentesítés keretei között a káreseményekkel kapcsolatos területi feladatok szakmai koordinálása és felügyelete mellett részt vett az intézmény a környezeti káresemények kezelésével foglalkozó jogszabály módosításában, a Metallochemia kármentesítési valamint a csepeli galvániszap eltávolítási feladatainak befejezésében és az ártalmatlanításához tartozó feladatok végrehajtásában. Vízrajzi monitoring tevékenység keretében biztosításra került a vízrajzi monitoring hálózat területi működtetése egységes szervezeti formában, kibővítve az EU Víz Keretirányelv monitoring állomásaival. Teljes körűvé vált a 12 KÖVIZIG és a VKKI részére az ISO 9001/2000 minőségirányítási rendszer alkalmazása. Folytatták az Országos Meteorológiai Szolgálat állomásainak és a vízügyi hidrometeorológiai észlelő állomások felülvizsgálatát a közös érdekeltségű észlelőhálózat ésszerűsítését, elvégezték a KEOP 2.2.2. Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztése pályázat tartalmi kidolgozását (állomásfejlesztés, műszer beszerzés, távmérés), és elkezdték a KEOP 2.2.2 pályázat keretén belül a határt metsző vízfolyásokra telepítendő automatikus mérőállomások, a hidrometeorológiai állomások távmérővé tételét, a mérő és hitelesítő csatorna projektek előkészítő munkáinak végrehajtását. Integrált vízkészlet-gazdálkodás keretében újraszabályozták a Tisza-völgy felszíni vízkészlet megosztását, figyelemmel az éghajlatváltozás tendenciákra és a fejlesztések jövőbeni vízigényeire. A Tisza - Körös-völgyi vízgazdálkodási rendszer üzemirányításai problémáit felülvizsgálták és megkezdődött egy optimalizációs üzemrend programszintű kidolgozása. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés keretében az EU VKI adatbázisát folyamatosan felülvizsgálták és víztest objektumok szintjén pontosításra került. Elkészült az országos tervhez szükséges háttéranyag. Megkötötték a KEOP 2.5.0. vízgyűjtőgazdálkodási tervezés végrehajtására vonatkozó támogatási szerződést, és kiválasztásra került a végrehajtás kivitelezője, valamint megkezdődött az alegység szintű tervek kidolgozását. A KEOP 2.2.3. ivóvízbázis védelem projekt keretében az intézmény előkészítette és koordinálta a korábban kidolgozott prioritási lista alapján beadásra került a sérülékeny vízbázisok projektjavaslatait. 30

• •

•

A víziközmű kormányzati beruházások tekintetében közreműködtek az érintett költségvetési előirányzatok segítségével megvalósuló kormányzati beruházások előkészítésének, végrehajtásának szakmai irányításában, ellenőrzésében. Az ivóvízminőségjavító program keretében közreműködtek a folyamatban lévő nagyprojektek előkészítő munkáiban. A nemzeti szennyvízprogrammal kapcsolatos feladatok koordinálása keretében a szennyvízelvezetési agglomerációk kijelölésével összefüggő feladatvégzés mellett az EU tagállami kötelezettségek teljesítése tekintetében az EU adatszolgáltatási kérdőív kiszolgálása és a szennyvízprogram kétéves felülvizsgálata kiemelt feladatot jelentett. Szintén kiemelt jelentőségűnek tekinthető a Települési Szennyvíz Információs Rendszer (TESZIR) fejlesztésével, működtetésével kapcsolatban végzett szakterületi feladatellátás. A nemzetközi szakmai tevékenység keretében a VKKI valamennyi viszonylatban részt vesz a kormányzati szintű határvízi együttműködésben, ukrán, szerb, szlovén, horvát, osztrák, szlovák és román, szerb és horvát viszonylatban. Szlovák viszonylatban a Hidrológiai Szakcsoport vezetője a VKKI képviselője. Az EU Víz Keretirányelv, illetve az Árvízi Irányelv végrehajtásával kapcsolatban a számos szakmai bizottságban vesz részt, közreműködik a Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos ICPDR munkában, részt vesz az Európai Szabvány Bizottság (CEN) vízvizsgálatokkal kapcsolatos szabványosítási munkában.

Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum alapfeladata a gyűjtés, az elhelyezés, raktározás, őrzés, állagmegóvás, nyilvántartás, feldolgozás, a gyűjtemények közművelődési hasznosítása, oktatás és tudatformálás, a tudomány- és technikatörténeti kutatások folytatása, a múzeumi összekötői hálózat fenntartása, tevékenységének koordinálása. A Múzeumban a teljes gyűjteményi állomány auditált, amely az országban elsőként valósult meg. Komoly feladatot jelentett 2008. évben is a tudományos nyilvántartást jelentő gyűjteményi kartonok retrospektív feldolgozása. Ez a munka áthúzódik 2009. évre is. 2008. év első negyedévében megtörtént a múzeumi könyvgyűjtemény 4500 kötet és 800 egység folyóiratot felölelő anyagának átköltöztetése Budapestről Esztergomba. Történeti képgyűjteményben 2008. év során megvalósult a feldolgozatlan fotók elkülönítése. A múzeumi állandó kiállításra idén 25.581 fő látogatott el. A Múzeum két időszakos szakmai kiállítást (Víz, egészség, élet kiállítás a Víz Világnaphoz kapcsolódóan, Marsigli kiállítás a Reneszánsz Évhez kapcsolódóan) is megvalósított, valamint részt vett a Közlekedési Múzeumban megrendezett „Örök reneszánsz – a megújulás technikája” c. kiállítás rendezésében. A kiállítás időtartama alatt a Duna Múzeum két szakmai napot tartott. A közművelődési tevékenység részeként a Múzeum számos programon vett részt az év során. (Víz Világnapja, Föld Napja, Szent György napi vigasságok, Múzeumok Majálisa, Múzeumok Éjszakája, Nemzetközi Duna Nap, stb.) A tudományos munka keretében a KvVM anyagi támogatásával kiadásra került a Vízügyi történeti füzetek sorozatában a Berettyó vízgazdálkodásának történetét és a folyó jeges árvizeinek históriáját feldolgozó munka. A Múzeum munkatársai tudományos ismeretterjesztő folyóiratokban számos cikkben ismertették kutatási eredményeiket. Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően őrizi, feldolgozza és kutathatóvá teszi az illetékességi körébe tartozó történeti értékű iratanyagot. Illetékességi körébe a fenntartó minisztérium fennhatósága alá tartozó szervek sorolandók, egyetértési joga van az iratkezelési szabályzat bevezetésével kapcsolatban. A felügyelt 31

szervek száma jelenleg 114. A Levéltárnak mindegyik szervnél legalább öt évenként ellenőriznie kell az iratkezelést. Jóváhagyja az iratok selejtezését, végleges megőrzésre átveszi a 15 évnél régebben keletkezett iratanyagot. A Környezet- és Természetvédelmi Szakkönyvtár fő tevékenysége a környezetvédelem, természetvédelem és a vízgazdálkodás terén a magyar és külföldi szakirodalmi információ biztosítása, az 1997. évi CXL Könyvtári Törvény ill. a kapcsolódó kormányrendelet, valamint a Nemzeti Környezetvédelmi Program „Társadalmi részvétel és a tudatosság erősítése, környezeti nevelés, oktatás és szemléletformálás, környezeti információk tekintetében jelentkező feladatok alapján. A VKKI stabilizálására irányuló szervezetfejlesztési munka 2008. évben tovább folytatódott. Az engedélyezett létszám 2008. évben változatlanul 95 fő (közalkalmazott) volt, de az átlagos statisztikai állományi létszám ettől a szinttől kismértékben elmaradt. A meglévő létszámra olyan többletfeladatok hárultak, melynek ellátása érdekében célprémium kiírására került sor még 2007. év végén, melynek a kifizetésére 2008. év első felében került sor. Személyi juttatások módosított előirányzata 543,6 millió forint volt, melyből a rendszeres juttatásra 324,2 millió forint, munkavégzéshez kapcsolódó juttatásként differenciáltan 102,5 millió forint, megbízási díjra 17,5 millió forint, jubileumi jutalomra 45,0 millió forint, napi díjra 6,0 millió forint került kifizetésre. Az intézménynél az átlagkeresetek lényegesen növekedtek az előző évihez képest, melyet többletbevételből, illetve bérmegtakarításból finanszíroztak. Az új és régi közalkalmazottak besorolási bére között bérfeszültség csökkentése céljából, a 2008. évre biztosított bérfejlesztési lehetőséget 22 munkatárs bérkorrekciójára került felhasználásra. A munkaadókat terhelő járulékok a bérkifizetésekkel arányosan növekedtek, a teljesítés 148,4 millió forint. A dologi kiadások eredeti előirányzata 459,0 millió forint volt, mely a jelentős módosítások hatására 144%-kal 1.120,5 millió forintra emelkedett. A dologi kiadások évközi módosításokkal kiegészülve kedvezően alakultak, a jelentős nagyságrendű kiadás jelentkezett az anyagköltségen 31,4 millió forint, szolgáltatási kiadásokra 425,6 millió forint (távközlés, kommunikáció, közüzemi díjak, karbantartás stb.) A nemzetközi szakmai tevékenységgel összefüggésben a külföldi kiküldetésre (napidíj nélkül) 15,0 millió forint került kifizetésre. Intézményi beruházási kiadások eredeti előirányzata 48,0 millió forint, mely az évközi módosítások hatására 4.064,0 millió forintra nőtt. Saját intézményi beruházásra mintegy 85,0 millió forint került felhasználásra, melynek keretében jelentős mértékben bővítésre kerültek az ügyviteli és számítástechnikai eszközök. A leamortizálódott gépkocsik kiváltására két új járművet került beszerzésre, valamint az új szervezeti egységek ellátását szolgáló számítástechnikai eszközökre, Moses program, licencek vásárlására és néhány új bútor beszerzésére is sor került. Az intézményi beruházások között szerepel az Országos Környezeti Kármentesítési Program Metallochemia beruházása 800,0 millió forinttal, a KIOP 1.5.2. Cigándi tározó beruházása 1.892,3 millió forinttal, 2007-2013 nagyprojektekre 2008. évben 1.229,5 millió forint kifizetés történt. Az új KEOP-os beruházások közül a Nagykunsági tározó építéséhez kapcsolódóan megindultak a területszerzések, amellyel összefüggésben 44,2 millió forint

32

kifizetés történt. A Hanyi-Tiszasülyi tározó építési területén elkezdődött a lőszermentesítés és a régészeti feltárás, 53,8 millió forint került kifizetésre KEOP forrásból. Központi Kormányzati beruházásra 6.462,4 millió forint került elszámolásra. Az intézmény 2008. évi felújítási előirányzata 4,1 millió forint, amely a Duna sori ingatlan felújítására (ablakok részbeni cseréje, vizesblokk) került felhasználásra. Saját bevétel keletkezett a Márvány utcai „C” épület bérleti szerződéséből, a Hármashatárhegyi ingatlan bérletéből, közvetített szolgáltatást biztosításából a telephelyeiken, a Múzeum által nyert pályázatokból, amelyekből a rendezvények nagy részét finanszírozták. Megindultak a 2007-2013 Nagyprojektek megelőlegezett menedzsment költségeinek visszatérítései, elszámolásra került KEOP forrásból a VGT projekt 2007. évi és 2008. évi I-IX havi saját teljesítménye is. Összességében 159,1 millió forint saját bevételt realizált az intézmény. A VKKI követelésállománya december 31-én nem jelentős, 2,5 millió forint behajthatatlan követelésként kivezetett állomány nem volt. A 2007. évi 430,1 millió forint maradványból célprémium került kifizetésre a második negyedévben, járulékaival együtt. Finanszírozta a csepeli galvániszap elszállításának, közüzemi számlák és egyéb áthúzódó kötelezettségvállalások költségeit. Az intézményi beruházások maradványa 309,6 millió forint volt, melyből az OKKP Metallochemie került felhasználásra Vállalkozási tevékenységünk eredménye 81,8 millió forint volt, mely bérleti díjból, iratőrzésből és könyvértékesítésből tevődik össze, ez az összes bevétel 0,6 %-a. 5. cím Nemzeti park igazgatóságok A költségvetési törvényben a cím feladatainak ellátásához kiadásként 5.290,6 millió forint, támogatásként 3.263,7 millió forint, saját bevételként 2.026,9 millió forint került jóváhagyásra.

Megnevezés


2007. évi tény 1.

2008. évi 2008. évi módosított tény előirányzat 3. 4.

millió forintban, egy tizedessel Kiadás ebből: személyi juttatás központi beruházás Folyó bevétel Támogatás Előirányzatmaradvány Létszám

4/1

4/3

5.

6. %-ban

11 202,8

5 290,6

10 963,5

9 492,0

84,7

86,6

2 743,8

2 323,7

3 078,8

3 049,1

111,1

99,0

0,0

0,0

9,9

9,9

7 035,6

2 026,9

5 385,0

4 075,5

3 263,7

4 956,6

652,8 855,0

–

621,9 693

33

5 232,2 4 956,7

100,0 74,4

97,2

121,6

100,0

619,7

94,9

99,6

975

114,0

(fő)


Kiadás

Bevétel

Támogatás


5 290,6

2 026,9

3 263,7

2 323,7

369,6

0,0

369,6

203,2


1 333,2

9,9

1 323,3

68,1


3 970,1

3 970,1

0,0

483,8

10 963,5

6 006,9

4 956,6

3 078,8



A nemzeti park igazgatóságok honlappjai: anp.nemzetipark.gov.hu, bfnp.nemzetipark.gov.hu, bnp.nemzetipark.gov.hu, ddnp.nemzetipark.gov.hu, dinp.nemzetipark.gov.hu, fhnp.nemzetipark.gov.hu, hnp.nemzetipark.gov.hu, knp.nemzetipark.gov.hu, kmnp.nemzetipark.gov.hu, onp.nemzetipark.gov.hu A 10 nemzeti park igazgatóság a miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szervként látta el 2008. évi feladatait. A 2008. évben a nemzeti park igazgatóságok állami alaptevékenysége körében ellátták a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat (kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni). Szervezték és irányították az igazgatóságok szervezetében működő természetvédelmi őrszolgálatot. Végezték a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésükben lévő kincstári vagyontárgyak tekintetében, illetve ellátták a miniszter körzeti erdő- és vadgazdálkodási tervvel kapcsolatos jogkörét érintő előkészítő feladatokat. Ellátták továbbá a természetvédelmi kutatással, az élőhelyek kialakításával és fenntartásával, valamint a sérült, károsodott élőhelyek helyreállításával, rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat, vezették a működési területén lévő védett természeti területek és természeti értékek nyilvántartását, gondoskodtak a természetvédelmi célú nyilvántartások vezetéséhez szükséges elsődleges és másodlagos adatgyűjtésről, illetve működtették a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert, együttműködtek más információs és ellenőrző rendszerekkel. Természetvédelmi oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységeket láttak el, valamint természetvédelmi bemutató és oktatási létesítményeket működtettek. Közreműködtek az erdővagyon-védelmi tevékenységben, a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított vadonélő természetes növény- és állatvilág (vadászható, halászható vad- és halfajok) védelmében, az ősi magyar házi állatfajok és fajtákmegőrzésében, véleményezték a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet, a helyi építési szabályzatot, valamint a településrendezési terveket. Együttműködtek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodáival a hivatal a külön jogszabályban

34

meghatározott kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában, kapcsolatot tartottak természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel, továbbá segítséget nyújtottak a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak. A 2008. költségvetési év elején az 5. Nemzeti park igazgatóságok cím 9 intézményt foglalt magában, mert a Kormány az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló – 2118/2006. (VI.30.) Korm. határozat (továbbiakban: kormányhatározat) 1. sz. mellékletének a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezetre vonatkozó 1. pontjában elrendelte az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnak a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal történő összevonását. A végrehajtás határidejének 2007. február 1. napját állapította meg. A két államigazgatási szerv összevonásának célja a költségvetési kiadások csökkentése volt. A kormányhatározat végrehajtása megtörtént, a két nemzeti park igazgatóság összevonásából létrejött a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság. Az intézkedés a szakmai és pénzügyi menedzsment szétválasztását eredményezte, amely megnehezítette az önálló, felelős és a helyi szempontokat teljes körűen figyelembevevő döntésmechanizmust. A földrajzi távolság miatt nem volt kellő hatékonyságú a helyi szervekkel, lakossággal, a szlovén és osztrák partnerszervezetekkel való kapcsolattartás. Ezek a negatív hatások – a természeti értékek védelme, a vagyongazdálkodás, a bemutatás, a közigazgatás, a térségfejlesztés és a nemzetközi kapcsolatok terén – az idő előrehaladtával fokozottan jelentkeztek, ugyanakkor a költségvetési kiadások nem csökkentek. A fentiek miatt a környezetvédelmi és vízügyi miniszter szükségesnek ítélte az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság önálló jogi személyként, illetve költségvetési szervként - 2008. április 1-jei hatállyal - történő ismételt létrehozását. A költségvetési törvényben a cím feladatainak ellátásához kiadásként 5.290,6 millió forint, támogatásként 3.263,7 millió forint, saját bevételként 2.026,9 millió forint került jóváhagyásra. Személyi juttatások 2.323,7 millió forint eredeti előirányzata 203,2 millió forint összeggel Kormány hatáskörben, 68,1 millió forint összeggel fejezeti hatáskörben, valamint 483,8 millió forint összeggel intézményi hatáskörben került módosításra. A módosított előirányzat 3.078,8 millió forint volt a teljesítés 3.049,1 millió forint. A legjelentősebb Kormány hatáskörű előirányzat módosítások a 2007. év után járó 13. havi illetmény 2008. évi részletének, a prémium évek programban résztvevő munkavállalók munkabérének fedezetére, a közszféra területén dolgozók 2008. évi illetményemelésének fedezetére, a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2008. évi eseti kereset-kiegészítése fedezetére történtek. Fejezeti hatáskörben legjelentősebb mértékben az „10/2/40 Természetvédelmi nemzetközi pályázatok támogatása” fejezeti kezelésű előirányzatból pályázatok önrészére átcsoportosított összegek miatt történt előirányzat módosítás a különböző nemzetközi pályázati lehetőségek kihasználása, illetve az ehhez szükséges önerő biztosítása érdekében. Intézményi hatáskörű előirányzat módosítás többletbevételeinek terhére, a szezonálisan, határozott időre alkalmazott munkavállalók bérének, az SZMM-től kapott támogatás értékű

35

működési bevételből a közmunka programban alkalmazott munkavállalók bérköltségének kifizetésére továbbá pályázatokban résztvevők személyi juttatásaira történt. A Nemzeti park igazgatóságok 2008. évi eredeti engedélyezett létszáma 693 fő volt, amely az év során nem változott. A munkaadókat terhelő járulékok 743,7 millió forint összegű eredeti előirányzata év közben 217,2 millió forinttal növekedett, melynek teljesítése 941,0 millió forint összegben a személyi juttatások függvényében alakult. A dologi kiadások eredeti előirányzat 2.019,1 millió forint volt, amely fejezeti hatáskörben 748,5 millió forinttal, intézményi hatáskörben, 1.782,4 millió forinttal került megemelésre, így a módosított előirányzat 4.550,0 millió forint, a teljesítés 3.690,1 millió forint. A dologi kiadások kiemelt előirányzaton végrehajtott fejezeti hatáskörű módosításokat a fejezeti kezelésű előirányzatok (jellemzően „ 10/2/12 Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program” „10/2/40 Természetvédelmi nemzetközi pályázatok támogatása” „10/2/39 Országos Környezeti Kármentesítő Program végrehajtása”) terhére meghatározott feladatok végrehajtása érdekében átcsoportosított összegek teszik ki. Az intézményi hatáskörű előirányzat módosítások a 2007. évi előirányzat maradvány igénybevétele, amely a 2007. évről áthúzódó szállítói számlák pénzügyi kiegyenlítésével került teljesítésre, illetve a működési célra átvett pénzeszközök és támogatás értékű bevételek, többletbevétel, a nemzetközi pályázatok és egyéb szakmai feladatokra kapott támogatás dologi kiadásokra történő előirányzatosítását tartalmazzák.

A felhalmozási kiadások eredeti előirányzata 204,1 millió forint, amely Kormány hatáskörben 100,0 millió forinttal, felügyeleti hatáskörben 367,6 millió forinttal és intézményi hatáskörben 1.269,4 millió forinttal került megemelésre. A teljesítés 1.537,5 millió forint. A 100,0 millió forint összegű kormány hatáskörű előirányzat módosítás a Fejezeti egyensúlyi tartalék terhére történt 28 db terepjáró gépkocsi beszerzésére. A fejezeti hatáskörű előirányzat módosítások a fejezeti kezelésű előirányzatokon megtervezett, az intézményekhez azok állami alapfeladatainak végrehajtása érdekében átcsoportosított előirányzatok teszik ki. Az intézményi hatáskörű előirányzat módosítást a nemzetközi pályázatokon elnyert jelentős összegek, illetve a többletbevételek teszik lehetővé. A Nemzeti park igazgatóságok bevételi forrásait elnyert nemzetközi pályázatok, az ökoturisztikai tevékenység (látogatóközpontok, erdei iskolák, bemutatóhelyek, üzemeltetése), agrár támogatás, területek haszonbérbe adása, kisebb mértékben természetvédelmi kezelés melléktermékeként keletkező termékek értékesítése adják. Az eredeti 2.026,9 millió forint bevételi előirányzat az előző évi maradvány igénybevételével együtt 6.006,9 millió forintra módosult, amelynek teljesítési összege 5.851,9 millió forint volt. A 2008. évben keletkezett előirányzat maradvány összege 1.319,3 millió forint, mely teljes egészében kötelezettség-vállalással terhelt. Általánosan elmondható, hogy az intézmények vagyongazdálkodásában a 2007. évhez képest jelentős változás nem történt. A vagyon gyarapodása kisajátításból, a kártalanításra biztosított összegből megvalósult földvásárlásokból, a közmunkaprogram keretében az ellátott munkák eszközellátottságát javító beszerzésekből, valamint az állatállomány létszámának növekedéséből, beruházásból, felújításból; aktivált ÁFA-ból, térítésmentes átvételből adódik. A vagyon állományának csökkenése rendeltetésüket betöltött, elavult állapotú, üzemképtelen 36

eszközök selejtezéséből, eladásából, terv szerinti értékcsökkenésből, tenyészállat elhullásból adódott. A vagyonnövekedés forrása a kisebb mértékben költségvetési támogatás, jelentős részben pályázati forrás, illetve saját bevétel volt. A nemzeti park igazgatóságok vállalkozási tevékenységet nem folytatnak, továbbá nincsen költségvetésükből kiszervezett tevékenységeik. Alapítói/vagyonkezelői felügyeletük alá tartozó alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok nincsenek. 6. cím Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek A költségvetési törvényben a cím feladatainak ellátásához kiadásként 9.068,5 millió forint, támogatásként 6.611,9 millió forint, saját bevételként 2.456,6 millió forint került jóváhagyásra. 2007. évi tény Megnevezés

1.

2008. évi 2008. évi 2008. évi eredeti módosított tény előirányzat előirányzat 2. 3. 4.

4/1

4/3

5.

6.


%-ban

10 448,7

9 068,5

11 601,2

11 470,5

109,8

98,9

6 082,7

5 327,3

6 458,6

6 590,1

108,3

102,0

106,8

0,0

0,0

0,0

0,0

3 358,5

2 456,6

3 573,1

7 032,7

6 611,9

7 626,1

459,6 1 351


–

3 600,4 8 022,0

402,0 1573

Kiadás

Bevétel

107,2

100,8

114,1

105,2

402,0

87,5

100,0

1 516

112,2

Támogatás


9 068,5

2 456,6

6 611,9

5 327,3

- Kormány hatáskörben

710,1

0,0

710,1

537,2


304,1

0,0

304,1

60,8

1 518,5

1 518,5

0,0

533,3

11 601,2

3 975,1

7 626,1

6 458,6

Módosítások jogcímenként

- Intézményi hatáskörben 2008. év módosított előirányzat

A cím alá tartozó mind a 10 környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség és a Főfelügyelőség a miniszter irányítása alatt működő, önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv. 37

A felügyelőségek honlapjai: www.atiktvf.zoldhatosag.hu; http://tiktvf.zoldhatosag.hu/ www.emktvf.zoldhatosag.hu http://ktvktvf.zoldhatosag.hu; www.ftvktvf.zoldhatosag.hu; www.ddkvf.hu; www.kdtktvf.zoldhatosag.huwww.kdvktvf.zoldhatosag.hu, www.edkvf.hu; www.nydktvf.zoldhatosag.hu; A Főfelügyelőség honlapja: www.orszagoszoldhatosag.gov.hu Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség alaptevékenysége keretében feladata - külön jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatáskörökben – az elsőfokú, valamint a területi szervek, a felügyelőségek elsőfokú eljárása esetén felügyeleti szervként a másodfokú hatósági jogkör gyakorlása, valamint a hatósági tevékenysége mellett ellátja az ezzel összefüggő szakmai, jogi, háttérintézményi és nemzetközi feladatokat. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági jogkörében engedélyeket ad ki, kötelez, bírságol és nyilvántartásokat vezet. A koordinálja a határokon átterjedő környezeti hatásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat. Közreműködik az IMPEL környezetvédelmi felügyelői információs hálózatának munkájában és megkeresés alapján a hazai környezetpolitika és stratégia kialakításában. Ellátja a környezetvédelmi, vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, koordinálja a Zöldkommandó tevékenységét. Működteti a közvélemény tájékoztatását szolgáló Zöld Pont Irodát. Ellátja a szén-dioxid kibocsátási egységek engedélyezésével és az ezekkel való kereskedéssel összefüggő hatósági feladatokat, és vezeti az előírt nyilvántartásokat. Főfelügyelőség 2008. évi kiemelt ügyei közé tartozott az illegálisan behozott német hulladék, a Rác-sikló, a Nyergesújfalui Cementgyár, és a Szerencsi Szalmatüzelésű Erőmű ügye, a Zengőre, illetve a Tubesre tervezett rádiólokátorokkal, a szmogriadóval kapcsolatos feladatok ellátása. 2008-ban a Főfelügyelőség véleményezte a Nemzeti Éghajlat-változási Program tematikáját, közreműködött az Országos Környezeti Kármentesítési Program kidolgozásában és végrehajtásában, részt vett a romániai verespataki aranybánya engedélyezése kapcsán létrehozott román-magyar nemzetközi bizottság keretében működő ad hoc szakértői csoportban, és az Európai Unió Life Nature programjában nyertes magyar fajvédelmi projektek hatósági engedélyezését végezte. A Főfelügyelőség szervezeti felépítésében jelentős változást hozott a 7/2008. ( K.V. Ért.8.) KvVM utasítással kiadott Szervezeti és Működési Szabályzat. Az új szervezeti felépítés 2008. szeptember 1-én lépett életbe. Ennek során csökkent a szervezeti egységek száma, a törvényességi követelményeknek megfelelően elválasztásra került az első és másodfokú ügyek intézése, illetve az elmúlt időszak során kapott számos új feladat- és hatáskör a szakmailag indokolt szervezeti egységhez került telepítésre. A Főfelügyelőség engedélyezett létszáma a 2007. évi 79 főről 104 főre növekedett 2008. évben a feladat ellátáshoz kapcsolódóan. A Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek alaptevékenységét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően

38

látták el. Elsőfokú hatóságként, illetve elsőfokú szakhatóságként járnak el környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi és vízügyi ügyekben. A hatósági eljárások során a felügyelőségek 25.971 db hatósági engedélyt és 66.796 db szakhatósági állásfoglalást adtak ki. 114 esetben végeztek környezeti kárelhárítást és 44.314 esetben végeztek ellenőrzést. I. fokú eljárás során 3.161 millió forint bírságot vetettek ki. Feladatuk továbbá a hatósági tevékenység ellátásához szükséges laboratóriumok működtetése, feladatkörükkel összefüggő, az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer működéséhez szükséges adatok gyűjtése. 2008. évben is folytatódott a „Zöld Kommandó” akciósorozat, amely célja az illegális begyűjtési tevékenység visszaszorítása, a legális begyűjtők fokozott ellenőrzése volt. A felügyelőségek jelentősebb feladatai közé tatozott a főváros 2015-ig tartó Szennyvízfejlesztési Programjának támogatása, engedélyezése, a tervezett fejlesztési projektek, azaz csepeli központi szennyvíztisztító telep, Dél-budai szennyvíztisztító telep, Budai Duna parti főgyűjtő, szivattyútelepek bővítése, Budapest teljes körű csatornázásának engedélyezése, a pályázatokon (EU) való részvételének elősegítése, valamint a 4-es metró építési munkáihoz kapcsolódó hatósági, szakhatósági feladatok ellátása. 2008. évben szervezeti változás volt az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen (Szeged), a Dél-dunántúli KTVF-en (Pécs) és a Tiszántúli KTVF-en (Debrecen). A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 15/2008. (I. 30.) Korm. rendelet rendelkezései folytán 2008. április 1. napi hatállyal megváltozott e három felügyelőség illetékességi területe. Ennek következményeként a Gyulai Kirendeltség a Tiszántúli KTVF (Debrecen) részére került átadásra, az Alsó-Tisza-vidéki Felügyelőség pedig a Dél-dunántúli KTVF-től (Pécs) vette át a Bajai Kirendeltséget, így a kirendeltségekre beosztott munkatársak tekintetében jogutódlás történt a munkáltató személyében. Az engedélyezett létszámot a 2229/2007. (XII. 5.) Korm. határozat módosítása korrigálta 2008. április 1-jei hatállyal. 2008. évben számos jogterületen született új jogszabály, melyek közül a jelentősebbek az alábbiak: • A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV.3.) Korm. rendelet; • A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29. ) FVM rendelet; • A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet, • Az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet; • Az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről szóló 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelet; • A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet; • A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet. 39

Ezen felül számos jogszabályváltozás történt amelyek érintették a felügyelőségek feladatellátását, illetve tevékenységét, ilyen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. LIII. évi törvény, a termékdíjra és a mentességre vonatkozó jogszabályok módosítása. A 6-os cím eredeti kiadási előirányzata 9.068,5 millió forint, melyet Kormány hatáskörben 710,1 millió forintos előirányzat-módosítás megnövelt, mely tartalmazza a 2007. év után járó 13-ik havi illetmény 2008. évi részletének, a Prémiumévek program kifizetéseinek, a 2008. évi illetményemelésnek, a 2008. évi eseti kereset-kiegészítésnek a forrását. Fejezeti hatáskörben 304,1 millió forinttal emelkedett az előirányzat az Országos Környezeti Kármentesítési Program feladataival, a természetvédelmi kártalanítással és a víz- és környezeti kárelhárítás feladataival összefüggésben. Saját hatáskörben 1.518,5 millió forint előirányzat-módosítás történt a 2007. évi maradvány felhasználása révén és többletbevételek eredményeként. A személyi juttatások 5.327,3 millió forintos eredeti előirányzata az év során 6.458,6 millió forintra növekedett. Az előirányzat alakulását egyrészt az átszervezési, illetékességi terület változás miatt történt létszám- és előirányzat elvonás és átadás, valamint a bérpolitikai intézkedések befolyásolták. Másrészt az elsősorban igazgatási szolgáltatási díjbevételből származó többletbevétel, mely az elvégzett hatósági munkával a legszorosabb összefüggést mutatja. A munkaadókat terhelő járulékok 1.704,7 millió forint összegű eredeti előirányzata év közben 231,1 millió forinttal növekedett, amelynek teljesítése a személyi juttatások függvényében alakult. A szakmai feladatellátás és működtetés dologi kiadásainak 1.709,5 millió forintos eredeti előirányzata év közben 732,3 millió forinttal növekedett. A kiadások döntő részét a működést biztosító szolgáltatások, ezen belül is az üzemeltetéshez szükséges közüzemi szolgáltatási díjak teszik ki, valamint a laboratóriumi tevékenységek kiadásai, a készletbeszerzéseknél a legnagyobb hányadot a papír- és irodaszerek, sokszorosítási költségek, hajtó- és kenőanyag vásárlás és a kisértékű tárgyi eszközök teszik ki. Ugyancsak jelentős tétel a gépek és berendezések valamint a járművek karbantartási költségei is. A közüzemi szolgáltatási költségeken kívül egyes felügyelőségeknél nagyobb összegű kiadást jelentett az őrzés, takarítás, bizonyos laboratóriumhoz kötődő szolgáltatások, adatrögzítés, belső ellenőr és munkavédelmi ellenőr vállalkozói igénybevétele stb. A Főfelügyelőségnél jelentős kiadást jelent a székház 125,0 mFt + ÁFA bérleti díja, amely a szolgáltatási kiadások 86 %-a. Az intézmények a működési kiadásaikat évek óta szigorú takarékossági intézkedések bevezetésével kontrollálják. A felhalmozási kiadások együttes 327,0 millió forint eredeti előirányzata év közben 707,8 millió forintra nőtt. A módosított előirányzat elsősorban döntően laboratóriumi műszerek, berendezések beszerzésére, járművek cseréjére és az informatikai ellátottság minőségének növelésére került felhasználásra. A felújítási előirányzat terhére épületek, irodák, laborműszerek, spektrométer, lift stb. felújítása valósult meg. A 2007-ben keletkezett 459,6 millió forintos előirányzat maradványból 402,0 millió forint a 2008. évben felhasználásra került.

40

A bevételek eredeti előirányzata 2.456,6 millió forint, mely az év során jelentősen 3.573,1 millió forintra nőtt, a teljesítés 3.600,4 millió forint. 2006. évtől a felügyelőségek által végzett hatósági eljárásokat javarészt lefedve bevezetésre kerültek az igazgatási szolgáltatási díjak. Ezen díjbevétel a hatósági munkával a legszorosabb összefüggést mutatja. Ezen túl kisebb mértékben bírságokból, laboratóriumuk bérbeadásából, laboratóriumban végzett szolgáltatásokból, illetve alaptevékenység körében végzett egyéb szolgáltatásokból származik intézményi működési bevétel. A 2008. évi költségvetésben 2.456,6 millió forint saját bevétel biztosította a kiadási előirányzatok egy részének forrását. Az intézményi működési bevételek a kiemelkedő szakmai tevékenységnek következményeként jelentősen túlteljesítésre kerültek. Erre alapozva a felügyelőségek olyan beruházásokat eszközöltek, amelyek a hosszú távú költségtakarékos működést, működtetést segítik elő, mint a Felső-Tisza-vidéki KTVF referencia értékű fejlesztése a megújuló energiaforrások hasznosítása terén. A Felügyelőség az irodaépületének fűtése immár geotermikus energiával történik, a használati meleg vizet napkollektorok állítják elő. 7. cím Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok A költségvetési törvényben a cím feladatainak ellátásához kiadásként 15.942,7 millió forint, támogatásként 13.331,4 millió forint, saját bevételként 2.611,3 millió forint került jóváhagyásra. 2007. évi tény Megnevezés

1.

2008. évi 2008. évi 2008. évi eredeti módosított tény előirányzat előirányzat 2. 3. 4.


4/1

4/3

5.

6. %-ban

29 361,0

15 942,7

37 983,9

35 616,3

121,3

93,8

10 325,6

9 162,0

11 459,9

11 292,7

109,4

98,5

767,5

0,0

1 199,9

7 253,6

2 611,3

17 742,1

16 327,6

13 331,4

19 325,8

6 667,0 3 914


–

916,0

3 831

Kiadás

1 199,9 17 660,4 19 325,8

156,3

100,0

243,5

99,5

118,4

100,0

879,4

13,2

96,0

4 291

109,6

Bevétel

Támogatás


15 942,7

2 611,3

13 331,4

9 162,0

800,3

0,0

800,3

606,3

6 117,2

923,1

5 194,1

446,9

Módosítások jogcímenként - Kormány hatáskörben - Felügyeleti szervi hatáskörben

41


15 123,7

15 123,7

0,0

1 244,7


37 983,9

18 658,1

19 325,8

11 459,9

A 12 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság a miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, közalkalmazottakat foglalkoztató központi költségvetési szerv, mely a 347/2006. (XIII. 23.) sz. kormányrendeletben, az alapító okiratokban és a felügyeleti szervi utasításban rögzített feladatokat látja el. Alaptevékenységként véleményezik a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet, koordinálják, illetőleg közreműködnek a működési területük vízgazdálkodását érintő koncepciók és tervek elkészítésében, gondoskodnak a közcélú, állami és önkormányzati, továbbá saját célú vízi létesítmények fejlesztési, fenntartói, üzemeltetési összhangjának megteremtéséről. Közreműködnek a nemzetközi, különösen a határvízi egyezményekből adódó feladatok ellátásában, a települési ivóvízminőség-javítással, valamint a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésében, a vízügyi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységben, összegyűjti és a szakterületi információs rendszerek rendelkezésére bocsátja az adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel. Együttműködnek a helyi önkormányzatokkal, a vízgazdálkodási társulatokkal a vízgazdálkodási feladatok megoldásában, valamint ellátják a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő kincstári vagyontárgyak tekintetében. Működtetik külön jogszabály alapján az e feladat ellátására át nem adott kizárólagos állami tulajdonban lévő vízi létesítményeket, és az állami tulajdonú felszíni vizek, vízi létesítmények kezelésének ellátásához szükséges laboratóriumokat, végzik a vagyonkezelésükben lévő állami tulajdonú vizek szabályozását, mederfenntartását, partvédelmét. A felsorolt feladatok ellátását az alábbi főbb szakmai tevékenységek és mennyiségi mutatók jellemzik: • Vízminőségi- és helyi vízkárelhárítás operatív ellátása Önkormányzatok részére, szakmai segítségnyújtás 2.741km hosszúságú folyószakaszon, 34.184 km síkvidéki csatornán, 38.818 km, dombvidéki vízfolyáson, 762 db olyan ipari üzem esetében, melynek a vízforgalma eléri az 5m3/h-t, illetve 80m3/d frissvízhasználatot. • Árvízmentesítés, árvízvédelem, jégvédelem Az összes árvízvédelmi védvonal hossza 5.531 km, melyből a kizárólag állami tulajdonban maradó védvonalak hossza 4.180 km. Az ártéri öblözetek területe 21.100 km2. Az öblözeteken lévő települések száma 695 db. Az árvízvédelmi töltést keresztező zsilipek száma 744 db. • Erdészeti tevékenység végzése a védvonalak mentén lévő véderdőkben A kezelésben lévő véderdők területe összesen 15.562 ha. • Folyógazdálkodási feladatok Duna, Szentendrei és Margitszigeti ágak összesen 451 km hosszban, Tisza, Dráva 724 km hosszban, az egyéb folyók hossza összesen 1.566 km. Holtágakkal kapcsolatos vízgazdálkodási feladatok ellátása. • Hajóút kitűzési feladatok 42

Duna hajózható hossza 412 km, a Tisza, Dráva hajózható hossza 652 km, az egyéb folyók hajózható hossza 342 km • Tószabályozás A tavak vízfelülete összesen 818 km2, a kiemelt tavak (Balaton, Velencei tó, Kis-Balaton, Fertő tó, Kiskörei tározó és a Ráckevei (Soroksári) Duna) partvonal hossza a szigetekkel együtt 632 km, ebből belterületi parthossz 262 km. Igazgatósági kezelésben van 2.843 ha zagytér. • Vízrendezés, sík- és dombvidéki vízgazdálkodás, belvízvédelem A síkvidéki csatornák teljes hossza (állami és önkormányzati tulajdonú együtt) 34.184 km, melyen a vízgazdálkodási szakmai segítségnyújtási, egyeztetési feladatokat látnak el. Vagyonkezelésben a kizárólagos állami tulajdonban lévő síkvidéki csatornák vannak 8.523 km hosszban, kizárólag állami tulajdonban maradó síkvidéki vízrendezési műtárgyak száma 2.041db. A dombvidéki vízfolyások teljes hossza (állami és önkormányzati tulajdonú) 38.818 km, a kizárólagos állami tulajdonban maradó dombvidéki vízfolyások hossza 4.016 km, kizárólag állami tulajdonban maradó dombvidéki vízrendezési műtárgyak száma 922 db, állandó tározók száma 458 db, amelyek összes térfogata 327 millió m3, az árvízi szükségtározók területe 26.426 ha, vízkárelhárítási célú szivattyútelepek száma 456 db. • Vízhasznosítás Engedélyezett mezőgazdasági vízhasználatok száma 7.630 db. Öntözésre berendezett terület 250.853 ha. • Víziközmű létesítésével és működésével kapcsolatos szakmai feladatok ellátása A területen elhelyezkedő települések száma 3.180 db, külterületi lakott hely 7.372 db. Az 5 m3/h teljes vízforgalmat, illetve 80 m3/d frissvíz-használatot elérő üzemek, ipari üzemek száma 762 db, ebből 100 m3/h teljes vízforgalom felett 151 db. • Vízkészlet-gazdálkodás Távlati vízbázisok száma 81 db, a sérülékeny környezetű, üzemelő vízbázisok száma 630 db. • Vízrajzi feladatok ellátása Vízrajzi törzsállomások száma 3.192 db, vízrajzi üzemi állomások száma 5.170 db. • A többcélú vízgazdálkodási feladatok ellátása Működtetik és fenntartják a kezelésükben lévő vízgazdálkodási célú nagyműtárgyakat és nevesített főcsatornákat. (Mosonmagyaróvári duzzasztómű, Szentgotthárdi duzzasztómű, Nicki duzzasztómű, Rábca torkolati műtárgy, Siófoki zsilip , Balatonkiliti duzzasztómű, Sió torkolati mű, Kis-Balaton 4 T műtárgy, Kis-Balaton 21 T műtárgy, Fertő tó leeresztő zsilip, Góri tározó zsilipje, Tatai tó leeresztő zsilip, Dinnyési zsilip, Túr bukó, Keleti főcsatorna beeresztő és hajózsilip, Nyugati főcsatorna beeresztő zsilip, Tiszalöki vízlépcső, Kesznyéteni árvízkapu, Kiskörei vízlépcső, Jászsági főcsatorna beeresztőzsilip, Nagykunsági főcsatorna beeresztőzsilip, Bökényi vízlépcső, Békésszentandrási vízlépcső, Hortobágy-Berettyó árvízkapu, Békési duzzasztómű, Kőrösladányi duzzasztómű és a Gyulai duzzasztómű). • Területi felügyelet, vagyonvédelem gát-, csatornaőr és felügyelők, szivattyúgép kezelők alkalmazásával A vagyonkezelésben lévő kizárólag állami tulajdonban maradó 4 180 km hosszú védvonalon, ahol az árvízvédelmi töltést keresztező zsilipek száma 744 db, a folyók összes hossza, 2.741 km, a síkvidéki csatornák hossza 8.523 km, a műtárgyak száma 2.041 db. A dombvidéki vízfolyások kezelt hossza 4.016 km, a dombvidéki vízrendezési műtárgyak száma 922 db, az állandó tározók száma 458 db. Árvízi szükségtározók

43

területe 26.426 ha, a szivattyútelepek száma 456 db. Kiemelt tavak partvonal hossza szigetekkel együtt 632 km. Az igazgatóságok 2008. évi engedélyezett létszáma 3831 fő, a tárgyévben a létszám változására nem került sor. Az intézmények költségvetésének meghatározó hányadát a személyi juttatások előirányzata adja. A költségvetésében jóváhagyott 2008. évi eredeti előirányzat 9.162,0 millió forint, az évközi módosítások a 2008. évi eredeti előirányzatot 2.297,9 millió forinttal (25 %-kal) növelték. A tényleges teljesítés 11.292,7 millió forint volt, amely az előző évhez képest 967,1 millió forintos növekedést mutat. A 2008-as évről áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt személyi juttatásokat érintő maradvány 110,8 millió forint, a beszámolás időszakában felhasználásra került. Az előirányzat forrást nyújtott az összes illetmény jogcímen történt kifizetésekre (alapilletmény, illetménypótlék, vezetői pótlék, nyelvpótlék), a közalkalmazottak részére 12 hónapra megvásárolt helyi utazási bérletek összegére, a munkába járással kapcsolatos költségekre, a ruházati költségtérítés összegére, a tanulmányi szerződésből járó juttatásokra, valamint az egyéb jogszabály alapján járó juttatásokra, segélyekre is. A munkaadókat terhelő járulék kiemelt előirányzatára az elemi költségvetés 2.931,8 millió forint összegű forrást biztosított, amelynek teljesítése a személyi juttatások előirányzatán megvalósult évközi események hatására 3.410,3 millió forintra növekedett. A dologi kiadások eredeti előirányzata 3.678,7 millió forint volt, melynek teljesítése a jelentős módosítások hatására 120 %-kal 8.105,8 millió forintra emelkedett. Jelentős változást az eredeti előirányzathoz képest a víz- és környezeti kárelhárítási tevékenység, a rendkívüli árhullámok következtében károsodott árvízvédelmi művek helyreállítási munkálatainak, a vízkárelhárítási művek fenntartásának, a saját kivitelezésű központi beruházások, az országos kármentesítési program, a közmunkaprogram kiadásai, a 2007. évi előirányzat maradvány, valamint a pályázatoknál felmerült kiadások okozták. Az intézményi beruházási kiadások eredeti előirányzata 170,2 millió forint, módosított 11.807,8 millió forint, felhasználás 11.347,0 millió forint. Az előirányzatból valósulnak meg a fejezeti kezelésű előirányzatokon kormányzati beruházásként megtervezett (Beruházás 10/1.) és a KÖVIZIG-ek által megvalósított fejlesztések. A módosított előirányzat tartalmazza továbbá a nemzetközi források bevonásával megvalósított pályázatok szakmai feladat ellátás, valamint az intézményi működéshez szükséges beszerzések költségeit. Felújítási előirányzat a 2008. évi költségvetésben nem került biztosításra, a módosított előirányzat 169,7 millió forint, melyből épületek felújítása valósult meg, valamint javítási szintű ráfordítások történtek. A bevételek eredeti előirányzata 2.611,3 millió forint, mely az év során jelentősen 17.742,1 millió forintra nőtt, a teljesítés 17.660,4 millió forint. A működési bevételek 3.746,9 millió forintos többlete részben a szolgáltatásokból származó bevételekből (vízerőkészlet, öntözővíz szolgáltatási díjak), a bérleti díjakból, vállalkozási tevékenységből, tárgyi eszközök értékesítéséből, műszaki biztonsági szolgálat munkaerő és eszköz kapacitásának hasznosításából adódik.

44

A felhalmozási bevételeknél a 28,9 millió forintos eredeti előirányzathoz képest nagyságrendileg is jelentős a módosított előirányzat 10.618,4 millió forintra történő növekedése. A felhalmozási célú pénzeszköz átvételek finanszírozzák a pályázatokkal kapcsolatos kiadásokat, a saját kivitelezésű kormányzati beruházásokat, valamint a fejlesztésekre átvett kormányzati beruházási forrást (pl: GKM-től átvett a RORO kikötő fejlesztése). A tárgyévet megelőző időszakban keletkezett és jóváhagyott maradvány az engedélyezett módon felhasználásra került. A 2008. évi előirányzat maradvány összege az alaptevékenység szakfeladataira 1.971,1 millió forint, melyből kötelezettség-vállalással terhelt 1.914,2 millió forint, kötelezettség-vállalással nem terhelt 56,9 millió forint. A költségvetési cím egyes intézményei az alapító okiratban meghatározott vállalkozási tevékenységet folytatnak, melyek jellegük szerint ipari szolgáltatás, tervezés, szakértői tevékenység, műszaki ellenőrzés, társszervi megrendelésre végzett szivattyútelep felújítás, szivattyúzási szolgáltatás, ipari víz biztosítása stb. Az így befolyt bevételek az alaptevékenység ellátására kerültek felhasználásra. 10. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok 10/1/1 Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 2007. évi tény Megnevezés

1.


2008. évi 2008. évi módosított tény előirányzat 3. 4.

4/1

4/3

5.

6.

millió forintban, egy tizedessel

%-ban

Kiadás

36,8

0,0

28,9

28,9

78,5

Támogatás

29,1

0,0

0,0

0,0

0,0

Előirányzat-maradvány

36,8

28,9

28,9

78,5

–

Kiadás


Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele 2008. év módosított előirányzat Megnevezés

Kiadás

Bevétel

100,0 100,0

Támogatás

0,0

0,0

0,0

28,9 28,9

28,9 28,9

0,0 0,0

Kiadásból működésre

meghatározott feladatra

Kedvezményezettek köre és száma − saját intézmény (2 db)

28,9

Összes kifizetés

28,9

28,9 0,0

28,9

A 2008. évben ezen a soron, csak az adott évet megelőző időszakból keletkezett előirányzat maradvánnyal megnyitott alapokmányok jelentek meg.

45

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 2008-ban a 160-200128 számú finanszírozási alapokmányán 9,9 millió forint maradványt jelentett, amelynek pénzügyi teljesítése évvégéig megtörtént (mikrobusz beszerzés). A KÖDU-KÖVÍZIG a területén lévő mederőr-telepek épületeinek - Alsóőrs, Balatonkenese, Balatonmária - korszerűsítésére használta fel a 19,0 millió forint összegű maradványát. A pénzügyi keret tejes összegének kifizetése megtörtént. 10/1/4 Természetvédelem beruházásai

Megnevezés

2007. évi tény

2008. évi eredeti előirányzat

1.

2.


2008. évi tény 4.

4/1

4/3

5.

6.


0,0

Előirányzatmaradvány

0,0

12,0

–

12,0

0,0

12,0

12,0

Kiadás


Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele 2008. év módosított előirányzat

%-ban 0,0 100,0

Bevétel

100,0

Támogatás

0,0

0,0

0,0

12,0 12,0

12,0 12,0

0,0

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot érinti az előirányzaton szereplő maradvány összeg, amely a Kőlyuktető Természetvédelmi Terület állami tulajdonba vételéhez kapcsolódik. A terület nagy genetikai értéket képviselő szőlőültetvény. 2003-ban a terület megvásárlásához az FVM 36,0 millió forint forrást átadott a KvVM-nek. Az ingatlan nyilvántartás rendezetlensége miatt a kisajátítási eljárás csak csúszással indulhatott meg. A kisajátítás lezárása nem történt meg, ugyanis a kártalanításra jogosultak egy része polgári peres eljárásában vitatta a kártalanítás összegét. 2008-ban 12,0 millió forint kötelezettséggel terhelt maradvány van az előirányzaton. 10/1/7/5 Vásárhelyi terv továbbfejlesztése

Megnevezés Kiadás központi beruházás Folyó bevétel Támogatás Előirányzat-

2008. évi 2008. évi 2008. évi eredeti módosított tény előirányzat előirányzat 1. 2. 3. 4. millió forintban, egy tizedessel 8 193,6 6 895,0 1 920,2 256,4

2007. évi tény

0,0

6 895,0

1 663,4

0,0

42,0 256,8 8 151,6

0,0 6 895,0 –

0,4 1 663,4 256,4

26,6 1 663,4 256,4

46

4/1

4/3

5.

6. %-ban 3,1

13,4 0,0

63,3 647,7 3,1

6650,0 100,0 100,0

maradvány


Kiadás 6 895,0

Bevétel Támogatás 0,0 6 895,0

-5 921,6

-5 921,6

690,0 256,4 0,4 1 920,2

690,0

Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - 2175/2008. (XII. 17.) Kormány határozat szerint - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele - Előirányzat módosítás többlet-bevétel terhére 2008. év módosított előirányzat Megnevezés

Kiadás

256,4 0,4 256,8

1 663,4



Kedvezményezettek köre és száma − saját intézmény (2 db) Összes kifizetés

256,4 256,4

0

256,4 256,4

A VTT jogszabályi hátterét a 1022/2003. (III.27.) Korm. határozat, valamint a fejlesztési program első ütemét elrendelő 1107/2003. (XI.5.) Korm. határozat rögzíti. Az Országgyűlés 2004 júliusában alkotta meg „a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról” szóló 2004. évi LXVII. törvényt. A 2006. évi árvízi tapasztalatok alapján szükségessé váló törvényi módosításra az 1003/2007.(I. 24.) Korm. határozat intézkedett. Ennek alapján került kidolgozásra, majd az Országgyűlés általi elfogadásra a 2007. évi CXLIX. törvény, a 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról. A vonatkozó törvényekben, valamint a 1003/2007. (I. 24.) Kormányhatározatban foglaltaknak megfelelően folytatódott a VTT előző években megkezdett munkáinak, létesítményeinek megvalósítása. A 2008. évi feladatok végrehajtására – 7.484,2 millió Ft költségvetési támogatásból, 248,2 millió Ft maradványból és 0,4 millió Ft egyéb forrásból - 7.732,8 millió forint állt a beruházói feladatokat ellátó VKKI rendelkezésére. A tárgyévben 79 %-os pénzügyi teljesítés mellett 6.069,0 millió forint került felhasználásra, az alábbiak szerinti műszaki tartalommal. Építési munkák forrásául szolgált a tárgyévi keretösszeg közel 90 %-a, 5.340,5 millió forint. A Cigánd-Tiszakarádi árapasztó tározó létesítményei közül befejeződött az „A” és „B” szakasz építése. Ezen munkák finanszírozása részben költségvetési, részben KIOP forrásból történt. A Tiszaroffi árapasztó tározó építése befejeződött, a beeresztő és leeresztő műtárgyak kivitelezése a tervezettnek megfelelően haladt. Megvalósult a bivalytói töltésáthelyezés, valamint a nagyvízi meder rendezése a FETI-, KÖTI-, ATI-, KÖR- és az É-KÖVIZIG területén. Ugyancsak befejeződött a tiszaroffi tározó területén lévő kommunális szennyezés eltávolítása, a tiszagyendai belvízrendszer központi műtárgyának helyreállítása, a Fényes-tói belvízcsatorna vízgyűjtőterületén szükséges szivárgó, a Pallagcsai- és az Újbutyka-csatornák rekonstrukciója és a Tisza 320 fkm-nél a hullámtéri talajszennyeződés eltávolítása.

47

Régészeti, örökségvédelmi munkákra felhasznált összeg 2008-ban nem jelentős, összesen 18,5 millió forint volt. Földtulajdon rendezési és kártérítési kifizetések összege 133,0 millió forint volt, amit elsősorban a Hanyi-Tiszasülyi tározóhoz szükséges területek vásárlására fordítottak. Tervezésekre felhasznált összeg 170,0 millió forint, amely főként a további feladatok előkészítését biztosította. Az egyéb feladatok költsége – szakértők, hatósági költségek, lebonyolítás, PR – az összes 2008. évi kifizetés 6 %-át közelíti meg. A 2008. évben elvégzett munkák és feladatok a kitűzött célokat maximálisan szolgálják. A tárgyévben felhasználásra nem került 1.663,8 millió forint teljes mértékben kötelezettségvállalással terhelt. A VTT további munkáinak jelentős része pályázati forrásokból valósul meg, de az I. ütem tervezett 2009. évi befejezése így sem biztosítható. Ennek elsődleges oka az eredetileg tervezett pénzügyi ütemezéstől való jelentős eltérés. A VTT 2008. évi előirányzatából a FETI-KÖVIZIG a Felső-Tisza-vidékén megvalósult töltésépítések tulajdonjogi rendezésére és rekultivációs feladatok végrehajtására 100,8 millió forintot használt fel, a 2007. évben indított beruházás 181,6 millió forint felhasználásával lezárult. 10/1/7/7 Vízkárelhárítási művek fejlesztési és állagmegóvási feladatai

Megnevezés

2007. 2008. évi 2008. évi 2008. évi eredeti módosított évi tény előirányzat előirányzat tény 1. 2. 3. 4. millió forintban, egy tizedessel

Kiadás központi beruházás Támogatás Előirányzatmaradvány

291, 9 0,0 184, 0 348, 0


Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - 2175/2008. (12. 17.) Kormány határozat szerint - 2177/2008. (12. 18.) Kormány határozat szerint - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele 2008. év módosított előirányzat

48

1 000,0

1 210,5

1 000,0

972,2

1 000,0

972,2

–

238,3

4/1

4/3

5.

6. %-ban

227 ,8 0,0 972 ,2 238 ,3

78,0

0,0 528,4

100,0

68,5%

100,0

Kiadás 1 000,0

Bevétel Támogatás 0,0 1 000,0

-738,3

-738,3

250,0 460,5 238,3 1 210,5

250,0 460,5 238,3 238,3

18,8

972,2

Megnevezés

Kiadás



Kedvezményezettek köre és száma − saját intézmény ( 7 db) Összes kifizetés

227,8 227,8

0

227,8 227,8

A Közép Tiszai árvízvédelmi rendszer fejlesztése beruházással az előírt méretre és magasságra kiépült a Tisza árvízvédelmi töltése Szolnok belterületén, Tószeg és Tiszaroff környezetében. Ezzel jelentősen javult a Közép-Tisza-vidék árvízi biztonsága. A beruházás keretében a töltésrendszer védelmét kiszolgáló infrastruktúra – gátőrházak, védelmi központok, informatikai és távközlési hálózatok – fejlesztése is megtörtént. A 2008. év során a korábban végzett töltésfejlesztések le nem zárt tulajdonviszonyainak rendezése és a VTT részére történt területszerzések, az 52,4 millió forint maradvány felhasználásával a beruházás befejeződött. A Felső Tiszavidéki árvízvédelmi rendszer fejlesztés III/A. ütemében az előírt méretre és magasságra kiépült a Tisza árvízvédelmi töltése Vásárosnamény felett, valamint a Szamos árvízvédelmi töltése. A beruházás keretében a töltésrendszer védelmét kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése is megtörtént. A 2008. évi 3,6 millió Ft maradvány felhasználásával a korábban végzett töltésfejlesztések tulajdonviszonyi rendezése megtörtént, a beruházás lezárult. A 2008. évi költségvetésben a 10/1/7/7 jogcímen 1000,0 millió forint állt rendelkezésre. E keret felhasználásával megtörtént a Ráckeve-Soroksári-Dunaág vízszintszabályozását biztosító Kvassay-zsilip hajózsilip kapu-mozgató berendezéseinek rekonstrukciója, a Zagyva egy szakaszának mederkotrása, a Derék-pataki bújtató felújítása, a Zámolyi tározó rekonstrukciója, a Kiskunsági főcsatorna tervezett szakaszának iszapolása, a Szentgotthárdi duzzasztó rekonstrukciója, a védelmi infrastruktúra magasépítési létesítményeinek részleges rekonstrukciója, az árvízvédelmi töltés elhabolás elleni védelme a Szentendre-szigeti védvonalon, a góri tározó zsilipfelújítása, a lefolyási viszonyok javítása a Pinkán, a sorokPerinti bukógát helyreállítása, a hódmezővásárhelyi szivattyútelep helyreállítása, a Belfő főcsatorna fenékkotrása, holtág-keresztezés feltöltése a Túr balparti szakaszán, a mályvádi tározó vízvisszavezető műtárgyának javítása, a békésszentandrási duzzasztó tartalék energiaellátó kábelének kiépítése, a tiszalöki vízlépcső II. sz. gáttáblájának részleges rekonstrukciója és a Kiskörei duzzasztómű részleges revíziója. A 2008. évi fejezeti egyensúlyi tartalék felszabadításából 250,0 millió forint, a központi egyensúlyi tartalék terhére 460,5 millió forint többlet forrás felhasználására nyílt lehetőség a IV. negyedévben. Ennek keretében vált lehetővé a bajai téli kikötő kiépítésének előkészítése, a Kurcatoroki, Levelényi, Algyői, Borsosi folyószabályozási művek helyreállítása, a szivattyútelepek gépészeti rekonstrukciója Algyőn, Makón, Mindszent II-n., a Hanság főcsatorna - Rábca levezető rendszer kapacítás javítása, a Szigetközi hullámtéri vízpótlórendszer rongálódásainak helyreállítása, a Hernád jobbpart és a Vadász patak jobbpart védképesség helyreállítása, a Vadász-patak szikszó belterületi mederszakasz iszaptalanítása, a Tiszaberceli zsilip szivárgásának feltárása, a Tisza bp. 16+300 - 16+500 tkm között kőpaplan leterhelés helyreállítása, a Balatoni zagyterek rekultivációja, a XXX. csatorna levonuló-sáv 49

gyökérzónás medertisztítása 11,3 km hosszon, a Kitűző III. hidraulikus emelőberendezés telepítése, a Kettőskőrős balpart, drénszivárgó helyreállítása, a Gyöngyös patak rendezése Kőszeg belterületén, a Moses árvízvédelmi információs rendszer fejlesztésének pályázati támogatása, a HECRAS ágazati modell egységes bevezetés feltételeinek megteremtése, a jégtörő hajópark üzemképességének biztosítása. 10/1/9 Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése

Megnevezés

2007. 2008. évi 2008. évi 2008. évi eredeti módosított évi tény előirányzat előirányzat tény 1. 2. 3. 4.

4/1

4/3

5.

6.


123 ,1 ebből: személyi juttatás központi beruházás

Támogatás Előirányzatmaradvány

0,0 108 ,2 123 ,1

183,9

235,7

183,9

127,7

183,9

127,7

–

108,0

Kiadás


183,9

Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele

-56,2

Megnevezés

Kiadás

106 ,8

0,0 127 ,7 108 ,0

Bevétel

86,8

45,3

0,0 118,0

100,0

87,7

100,0

Támogatás

0,0

183,9

-56,2

108,0 235,7


%-ban

108,0 108,0

127,7




106,8

Összes kifizetés

106,8

106,8 0

106,8

Az egyes beruházások megvalósítására 108,0 millió forint 2007. évi kötelezettséggel terhelt előirányzat-maradvány mellett 183,9 millió forint 2008. évi támogatási előirányzat került jóváhagyásra. 1. Kis-Balaton II/1 szennyvízelvezetési alrégió A beruházás célja egyes Kis-Balaton térségi települések szennyvízelvezető főművi rendszerének a kiépítése Nagyrada, Garabonc, Zalamerenye, Zalaszabar szennyvizeinek elvezetésére, az elvezetésre kerülő szennyvizek tisztítása, szennyvíztisztító telep Zalakaroson, 1.600 m3/d kapacitással.

50

2008. évben elvégzett feladatok: a főművi pótmunkák kiegyenlítése, a szennyvíztisztító telepi útépítés és a próbaüzem befejezése (a próbaüzemet követő üzembe helyezési eljárás: 2008. szeptember 30.), területbiztosítással kapcsolatos ügyek rendezése. 2. Balatonmária térség csatornázása és szennyvíztisztítása II. ütem A beruházás célja: Balatonmária térségi szennyvízelvezetési, -tisztítási feladatok kiegészítésre kerültek a Kis Balaton térségéből Főnyed, Tikos, Szegerdő, Hollád főművi rendszerének kiépítésével (122 m3/d szennyvízmennyiség átvezetése a Kéthelyi regionális szennyvíztisztító telepre). 2008. évben elvégzett feladatok: a lebonyolítói végszámla rendezése. 3. Keszthely térség csatornázása és szennyvíztisztítása IV/2 ütem A beruházás célja szennyvíz-főgyűjtő építése és a keszthelyi szennyvíztisztító telep bővítése 18.000 m3/d-ról 21.500 m3/d-ra (harmadik tisztítási fokozat kiépítésével együtt). A beruházás kiegészítésre került Zalavár-Sármellék főművi rendszerének kiépítésével (312 m3/d szennyvíz átvezetése a keszthelyi regionális szennyvíztisztító telepre), a keszthelyi regionális szennyvíztisztító telep iszapkezelésének korszerűsítésével. 2008. évben elvégzett feladatok: jogi munkarészek és területbiztosítás rendezése, szennyvíz átemelők felülvizsgálata, szagkibocsátás értékelése, tanulmányterv készíttetése, a lebonyolítói feladatellátás kiegyenlítése. 4. Balatonfűzfő szennyvízelvezető rendszer szaghatás csökkentés 2008. évben elvégzett feladatok: közbeszerzési eljárás keretében a lebonyolító kiválasztása, szerződéskötés, a megoldás megalapozására tanulmányterv, tenderdokumentáció készíttetése, a lebonyolítói munkák kiegyenlítése. 10/1/19 EU Víz Keretirányelv végrehajtásának feladatai

Megnevezés


Kiadás központi beruházás Támogatás Előirányzatmaradvány

208,4

38,1

5,0

208,4

33,1

5,0

208,4

33,1

0,0 33, 1

–

5,0

Kiadás


208,4

Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra

-175,3

51

4/3

5.

6. %-ban

104 ,7 0,0

104 ,7

4/1

5,0

Bevétel 0,0

4,8

13,1 0,0

662,0

100,0

4,8

100,0

Támogatás 208,4

-175,3

Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele

5,0 38,1


Megnevezés

Kiadás

5,0 5,0

33,1



Kedvezményezettek köre és száma − saját intézmény (1 db) Összes kifizetés

5,0 5,0

5,0 5,0

0,0

A rendelkezésre álló forrás a vízbázis-védelmi célprogram végrehajtására került felhasználásra. A hazai közműves ivóvízellátó művek kapacitása több mint 95 %-ban felszín alatti vizekre épült ki. A felszín alatti víz a felszín felől érkező szennyezésre kevésbé érzékeny (szemben a felszíni vízzel), azonban a vízbázisok sérülékenysége a kiépített kapacitás több mint 2/3-ánál fennáll. A védelem érdekében jogi eszközökkel támogatott korlátozások lépnek életbe a vízkivételi művek környezetében (védőterületek, védőidomok), gátolva a felszín felől érkező szennyezés víztermelő kútba jutásának lehetőségét. Az 1996-ban megkezdett vízbázisvédelmi célprogram végrehajtásáról hazai jogszabályok (123/1997. Korm. rendelet, 2052/2002. (II. 27.) Korm. határozat) és a VKI is rendelkezik. A program diagnosztikai fázisának feladatai közé tartozik a vízkivételi mű környezetének állapotértékelése, a szennyező-források feltárása, a védőterületek méreteinek meghatározása modellezéssel, a monitoring rendszerek kiépítése. A program tartalmazza a stratégiai ivóvízkészletként kijelölt, jelenleg még nem hasznosított távlati vízbázisok állapotértékelési és monitoring-fejlesztési beruházásait is. 2008-ban az előző év maradványaival 213,4 millió forint állt rendelkezésre, mely 18 db üzemelő és 2 db távlati vízbázis beruházás finanszírozását tette lehetővé. 2008. év végére 9 db üzemelő és 1 db távlati vízbázis beruházás fejeződött be, így a programban 283 üzemelő vízbázis beruházás (318 elindultból) és 56 távlati vízbázis (58 elindultból) beruházás zárult le. Két vízbázison összesen 29,9 millió forint maradvány keletkezett. A VKKI részére 3,9 millió forint állt rendelkezésre, melyből vízszintészlelő műszer és vízmintavevő műszercsoport beszerzése, az EU VKI felszín alatti monitoring hálózatában meghibásodott kutak felújítása, valamint adatbázis fejlesztése történt. Ezzel a feladattal kapcsolatban 3,2 millió forint maradvány keletkezett a munkák áthúzódása miatt. 10/1/20 Ivóvíz-minőség javító program

Megnevezés Kiadás központi beruházás

2007. 2008. évi 2008. évi 2008. évi eredeti módosított évi tény előirányzat előirányzat tény 1. 2. 3. 4. millió forintban, egy tizedessel 479 114 410,2 671,5 ,8 ,7 114 38, 410,2 384,2 ,5 5

52

4/1

4/3

5.

6. %-ban

23,9

17,1

33,6

10,0

Folyó bevétel

37, 7 238 ,4 530 ,1


0,0

0,0

410,2

345,6

–


345 ,6 325 ,9

325,9

0,0 145,0

100,0

61,5

100,0

Kiadás 410,2

Bevétel Támogatás 0,0 410,2

-79,6

-79,6

Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - 2177/2008. (12. 18.) Kormány határozat szerint - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele 2008. év módosított előirányzat Megnevezés

0,0

15,0 325,9 671,5

Kiadás

15,0 325,9 325,9

345,6



Kedvezményezettek köre és száma − saját intézmény (1db)

76,2

76,2

− egyéb (önkormányzat)

38,5

38,5

Összes kifizetés

114,7

0

114,7

A beruházások megvalósítására 325,9 millió forint 2007. évi kötelezettséggel terhelt előirányzat-maradvány és 410,2 millió forint 2008. évi költségvetési támogatás, valamint a Központi egyensúlyi tartalékból 15,0 millió forint került jóváhagyásra. 1. Közép-Nógrád – Mátrai RV vízellátó rendszerek összekötése A beruházás célja a Közép-Nógrádi és a Mátrai RV összekötése, a térség vízellátási biztonságának növelése. A 2008. évben a beruházás megvalósult. 2008. évben elvégzett feladatok: területrendezéssel kapcsolatos ügyvédi költségigény és a lebonyolítói díj rendezése, végelszámolás és az aktiválás előkészítése. 2. Tatabányai vízbázisok fejlesztése A beruházás célja a térség ivóvízellátásának biztosítása és az üzembiztonság fokozása. A 2008. évben a beruházás megvalósítása befejeződött, a műszaki átadás-átvételi eljárásra 2008. november 6-án került sor. 2008. évben elvégzett feladatok: a kivitelezési munkák rendezése, elszámolása és a lebonyolítói végszámla rendezése. 3. Nyugat- balatoni regionális vízmű V/B ütem A beruházás célja a Nyugat-balatoni és Északkelet-balatoni RV-k összekötése. Az eredeti beruházási program kiegészítésre került a sümegi alrendszer vízminőség javítására a Nyírád – -Darvastói összekötés megvalósításával.

53

2008. évben elvégzett feladatok: a meghatározott kutakat érintő kútátalakítások és szivattyúcserék befejezése (műszaki átadás-átvételi eljárás: 2008. július 16.), a „NyírádDarvastó ivóvízellátó rendszer összekötése” feladatra megvalósíthatósági tanulmány és tenderdokumentáció készíttetése. 4. Ivóvízminőség-javító programot megalapozó tanulmány 2008. évben elvégzett feladatok: a „Vízellátó rendszerek hidraulikai rendszervizsgálata, vizsgálati módszertana” című tanulmány elkészíttetésére vonatkozó eljárás előkészítése, megindítása. 5. Egészséges ivóvízhálózat kiépítése Három különböző megyében egészséges ivóvízellátásra vonatkozó intézkedés a település/települések lakosságának egészséges ivóvízzel való ellátására (határértékek a hatályos 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint). A három elvégzendő feladat megyei bontásban: Almásfüzítő, Kocs, Nagyigmánd (Komárom-Esztergom megye): 2008. évben elvégzett feladatok: külön az almásfüzitői, majd külön a kocsi ágra 1-1 db megvalósíthatósági tanulmány készíttetése, a Tata-Mocsa-Naszály szakasz vállalkozásba adása, a kivitelezési munkák megkezdése, a lebonyolítói munkák kiegyenlítése. Kamond, Mezőlak, Noszlop (Veszprém megye): 2008. évben elvégzett feladatok: megvalósíthatósági tanulmány készíttetése, a lebonyolítói munkák kiegyenlítése. Óbánya (Baranya megye): 2008. évben elvégzett feladatok: megvalósíthatósági tanulmány készíttetése, a kiviteli munkák vállalkozásba adása. Pusztakovácsi-Kürtöspuszta külterületi lakott hely közműves vízellátása: 2008. évben elvégzett feladatok: közbeszerzési eljárás keretében a lebonyolító kiválasztása, szerződéskötés, a kiviteli munkák vállalkozásba adása. A 2008. évben a kivitelezés befejeződött, a műszaki átadás-átvételi eljárásra 2008. december 29-én került sor. Leányfalui ivóvízbázis belső védőterületéhez tartozó ingatlanok kisajátítása: 2008. évben elvégzett feladatok: szerződéskötés a teljes körű lebonyolításra. Ivóvízminőség-javító programot megalapozó tanulmányok: Tanulmányok készítésére vonatkozó intézkedés a 2177/2008. (XII. 18.) Korm. határozat 1. számú mellékletének 256489 Államháztartási egyedi azonosító számú 15.000 eFt módosított keretösszegére alapozott, MÁK által 2008. december 23-án visszaigazolt Finanszírozási Alapokmánynak megfelelően (elsődleges elszámolási hely és megvalósító a VKKI). 2008. évben elvégzett feladatok: az „Ivóvíz minőségi országjelentés megalapozására a vízellátási zónák meghatározása” és „A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálata ivóvízelosztó rendszerekben a teljes nitrifikáció elősegítését célzó költségkímélő műszaki üzemviteli beavatkozások megteremtéséhez” című tanulmányok elkészíttetésére a Vállalkozók kiválasztása a KvVM Vízgazdálkodási Főosztályának beszerzési eljárása keretében történt.

54

10/1/21 Szennyvízelvezetési és tisztítási program 2007. évi tény 1.

Megnevezés

2008. évi 2008. évi 2008. eredeti módosított évi előirányzat előirányzat tény 2. 3. 4.

4/1

4/3

5.

6.

millió forintban, egy tizedessel Kiadás központi beruházás

%-ban

39,6

0,0

0,0

0,0

0,0 0,0

39,6

0,0

0,0

0,0

Folyó bevétel

0,0

0,0

0,0

0,2


39,8

0,0

0,0

–

0,0

Kecel Város Önkormányzata „Kecel városában szennyvíztisztító telep építése, szennyvízelvezető rendszer kiépítése” című pályázatával 80,0 millió forint összegű támogatásban részesült. Az Önkormányzat a KvVM-mel fennálló támogatási szerződése értelmében a támogatási összeg felhasználásáról elszámolt, amelynek alapján kiderült, hogy a felhasználható támogatás 79,8 millió forint, ezért a kifizetett többlettámogatást, 0,2 millió forintot a pályázó visszafizette. 10/2/3 Vízkárelhárítási művek fenntartása

Megnevezés

2007. 2008. évi 2008. évi évi eredeti módosított tény előirányzat előirányzat 1. 2. 3.

2008. évi tény 4.


1 000,0

234,4

234, 4

0,0

200,0

0,0

0,0

Támogatás

0,0

1 000,0

0,0


0,0

0,0 234, 4

–

234,4

Kiadás


1 000,0

Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként

-1 000,0

55

4/3

5.

6. %-ban

0,0 ebből: személyi juttatás

4/1

Bevétel 0,0

100,0

100,0

Támogatás 1 000,0

-1 000,0

- Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele

234,4 234,4


Megnevezés

234,4 234,4

Kiadás

0,0




234,4

Összes kifizetés

234,4

234,4 0

234,4

Az ár- és belvízvédelmi művek fenntartására vonatkozó (a szervezésre, koordinálásra, szakmai összehangolására irányuló tevékenység) jogszabályi alapot a vízgazdálkodásról szóló 1995. év LVII. törvény biztosítja, a fenntartási feladatokat és a védekezésre vonatkozó előírásokat a 120/1999 (VIII.6.) kormányrendelet rögzíti. 2008-ban is, mint minden eddigi évben a vízkárelhárítási fenntartási munkákat a fejezeti kezelésű fenntartási célkeretből végezték a KÖVIZIG-ek. A forrásfelosztás az ÖKO Rt. által készített normatívák figyelembevételével, annak korrigálásával történt. Ez a forrás ebben az évben is kiegészült év elején a preventív beavatkozások végrehajtására biztosított kerettel, majd évközben ún. többlet-fenntartási pótkeret is rendelkezésre állt. Intézményenkénti megoszlás: adatok millió forintban Pótkeret Összesen:

Megnevezés Észak-dunántúli KöVIZIG Közép-Duna-völgyi KöVIZIG Alsó-Duna-völgyi KöVIZIG Közép-dunántúli KöVIZIG Dél-dunántúli KöVIZIG Nyugat-dunántúli KöVIZIG Felső-Tisza-vidéki KöVIZIG Észak-magyarországi KöVIZIG Tiszántúli KöVIZIG Közép-Tisza-vidéki KöVIZIG Alsó-Tisza-vidéki KöVIZIG Körös-vidéki KöVIZIG VKKI Mindösszesen:

Eredeti támogatási előirányzat 91,0 56,0 69,0 72,0 42,0 51,0 76,0 91,0 86,0 120,0 70,0 61,0 115,0 1.000,0

56

25,9 20,6 16,9 19,4 12,2 13,3 17,4 28,8 24,3 12,4 27,4 15,8 0,0 234,4

116,9 76,6 85,9 91,4 54,2 64,3 93,4 119,8 110,3 132,4 97,4 76,8 115,0 1.234,4

Ezeken a kereteken kívül több igazgatóság a saját bevételéből is fordított jelentős forrásokat a vízkárelhárítási létesítmények fenntartottsági állapotának javítására. (pl. a Tiszántúli KÖVIZIG)

10/2/6 Szigetköz térség kárainak mérséklése, környezeti monitoring működtetése

Megnevezés

2007. 2008. évi 2008. évi 2008. évi eredeti módosított évi 4/1 tény előirányzat előirányzat tény 1. 2. 3. 4. 5. millió forintban, egy tizedessel

Kiadás ebből: személyi juttatás Támogatás

100,0

0,4

0,0

0,0

20,0

0,0

0,0

0,0

100,0

0,4

0,4

Kiadás

6. %-ban

0,0

Megnevezés

4/3

Bevétel

0,0

100,0

Támogatás


100,0

Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra - más fejezet intézményének = meghatározott feladatra

-56,4

-56,4

-43,2 0,4

-43,2 0,4


0,0

0,0

100,0

A kormány a 2009/1993. (HT.7.) kormányhatározat mellékletének 1. pontja alapján megbízta a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert a Duna-Monitoring környezeti adatgyűjtő és információs rendszerek működtetésével, fejlesztésével, illetve koordinációjával. A Minisztérium felhasználva a térségben az 1980-as évektől működő területi megfigyelő rendszert, azt folyamatosan bővítve, kiépítette a jelenleg működő monitoring hálózatot. A monitoring rendszer keretében hidrológiai, vízminőségi, hidrogeológiai és biológiai megfigyelések folynak. A Szlovák fél 1992. október 23-án megkezdte a Duna elterelését szlovák területen az 1851,7 fkm-nél, majd üzembe helyezte az „ideiglenes megoldást”, más néven a „C változatot”. A magyar és a szlovák kormány között 1995. április 19-én Megállapodás született az ideiglenes vízmegosztás mértékére és a fenékküszöb hatásainak értékelésére. A megállapodás értelmében a felek a Szigetközben, illetve a Csallóközben 1995. óta monitoring rendszereket működtetnek. A hidrológiai, vízminőségi és biológiai megfigyelések éves értékelésére - a két fél által elfogadott és kölcsönösen átadásra kerülő Nemzeti Jelentések alapján - a magyar és a szlovák fél Közös Éves jelentést készít a fenékküszöbös vízpótlás hatásairól. A KvVM a jelentéseket 57

az érintett tárcák, valamint az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága részére minden évben megküldi. A keret felhasználása: millió forint 19,6 2,8 15,5 18,5 43,2 99,6 0,4

KvVM Igazgatása Fertő-Hanság NPI Észak-dunántúli KTVF Győr Észak-dunántúli KÖVIZIG Győr

Fejezetek közötti átcsoportosítás Összesen: Maradvány:

A maradvány keletkezése: a tolmácsolás és fordítási költségek pontosan nem kalkulálhatók. A monitoring működésében résztvevő intézmények: Felszíni vizek szintjének és vízhozamának mérése: ÉDU KÖVIZIG, Győr Felszíni vizek minősége: ÉDU KöTeViFe, Győr Felszín alatti vizek megfigyelő kútjai: ÉDU KÖVIZIG, Győr Felszín alatti vizek minősége: ÉDU KöTeViFe, Győr Talajnedvesség monitoring: Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mosonmagyaróvár Erdészeti monitoring: Erdészeti Tudományos Intézet, Palmito Bt. Biológiai monitoring: ELTE, MTM Állattár, MTM Növénytár, MTA ÖBKI, koordinál: MTA Szigetközi Munkacsoport Egyéb megfigyelések: VITUKI, MÁFI 10/2/7 Nemzetközi tagdíjak

Megnevezés


Kiadás Támogatás

0,0

340,0

46,8

0,0

340,0

46,8

Kiadás


340,0


-293,2 46,8


4/3 6. %-ban

0,0 46, 8

Bevétel

0,0 100,0

Támogatás

0,0

340,0

0,0

-293,2 46,8

Az előirányzat biztosítja Magyarország, illetve a KvVM környezetvédelmi, természetvédelmi, illetve vízügyi nemzetközi egyezményekben és szervezetekben történő részvételéből adódó tagdíjfizetési kötelezettségeinek a teljesítését, továbbá a politikai és szakmai érdekeket is szolgáló nem kötelező hozzájárulásainak a fedezetét.

58

Az adott szervezetekben illetve egyezményekben a tagság kormányzati jóváhagyással, országgyűlési ratifikációval, vagy a KvVM és jogelődei vezető testületeinek/vezetőinek döntései alapján létesült. Az egyezmények részeseinek döntéshozó konferenciáin a kormány által felhatalmazott magyar delegáció vesz részt, így jelen vagyunk az egyezmények költségvetésének kialakításánál, és a hozzájárulásokról hozott határozatok elfogadásával kötelezettséget vállalunk a Magyarországra eső rész biztosítására. Hivatalos küldöttek vesznek részt a nemzetközi szervezetek programjainak és a kapcsolódó pénzügyi kereteknek az eldöntését célzó találkozókon, közgyűléseken is, így részünk van az ezekből adódó befizetési kötelezettségek alakításában. A felajánlott hozzájárulások politikai szempontból igen fontosak, az OECD és az EU tagságból következően a tőlünk elvárt donor tevékenység részeként foghatók fel, és külső megítélésünk szempontjából a viszonylag szerény összegek is komoly presztízsnyereséggel járnak. A tagdíjak összegét befolyásolják: - az átutaláskor érvényes devizaszorzó – a fenti befizetések különböző időpontokban történtek. - Magyarország ENSZ hozzájárulásának alakulása, amelynek alapján állapítják meg a legtöbb befizetést. Magyarország esetében az ENSZ tagdíj meghatározásához használt nemzetgazdasági mutatók (GNI) jelentős növekedést mutattak. Emiatt 2007-től kétszeresére nőtt az ország ENSZ hozzájárulásának aránya (0.126%-ról 0.244 %-ra), és így az ennek alapul vételével számított más nemzetközi tagdíjak mértéke is megnövekedett – többnyire duplázódott. Mivel ezt a tagdíjnövekedést 2007. évben még csak néhány esetben érvényesítették, 2008. évben visszamenőlegesen is jelentkeztek többlet igények, a megemelkedett tagdíjakon túl. A 2008. évi előirányzat tervezésekor (2007-ben) még nem érkeztek még meg a konkrét összegeket tartalmazó és a befizetésekre felszólító levelek, így csak becsültük a várható tagdíj-emelkedést. Várakozásainkkal ellentétben azonban nem minden esetben történt befizetés-duplázódás, ezért az össz-előirányzat 2008-ban a szükségesnél többnek bizonyult. A 2008. évi keret fennmaradó részét ezért az év végén számos 2009. évi kötelező tagdíj előre befizetésére használtuk fel, a következő évi, jóval alacsonyabb előirányzat-tervezetre tekintettel. A 293,2 millió forint összegű költségvetési támogatási előirányzat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Igazgatása részére került átcsoportosításra. 10/2/8 Szigetközi vízpótlással kapcsolatos működési kiadások

Megnevezés

2007. 2008. évi 2008. évi 2008. évi eredeti módosított évi 4/1 4/3 tény előirányzat előirányzat tény 1. 2. 3. 4. 5. 6. millió forintban, egy tizedessel

59

%-ban

Kiadás

0,0

150,0

0,0

0,0

Támogatás

0,0

150,0

0,0

0,0

Kiadás


Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra 2008. év módosított előirányzat

Bevétel

Támogatás

150,0

0,0

150,0

-150,0 0,0

0,0

-150,0 0,0

A Szigetközi vízpótló rendszer 2008. évi működtetésére 150,0 millió forint állt rendelkezésre. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a vízpótló rendszer működtetéséhez az alábbi feladatokat látta el: millió Ft - Hullámtéri vízpótló rendszer fenntartás és üzemeltetés 21,8 - Szivárgó csatorna és műtárgy fenntartás és üzemeltetés 24,2 - Dunakiliti duzzasztó fenntartás és üzemelése 62,9 - Mentett oldali vízpótló rendszer fenntartás, kaszálás, üzemeltetés 34,1 - Üzemi vízrajzi hálózat karbantartása, üzemeltetés 7,0 Összesen: 150,0 10/2/9 Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével összefüggő feladatok

Megnevezés


Kiadás

140 ,5 0,0 140 ,5


10,0

34,5

10,0

0,0

–

34,5

Kiadás


10,0

Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele

4/3

5.

6. %-ban

31, 5 0,0 31, 5

Bevétel

22,4

91,3

22,4

91,3

Támogatás

0,0

10,0

-10,0 34,5 34,5

2008. év módosított előirányzat Megnevezés

4/1

Kiadás

-10,0 34,5 34,5

0,0




25,0

60

25,0

− gazdasági társaság (1 db)

2,0

2,0

− önkormányzat/vagy intézménye (1 db)

4,5

4,5

Összes kifizetés

31,5

0,0

31,5

A fejezeti kezelésű előirányzat 2008. évi rendelkezésre álló kerete, összesen 10,0 millió forint az „ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény által nevesített, állami tulajdonú, de a környezetvédelemért felelős miniszter vagyonkezelésébe tartozó kibocsátható mennyiségi egységek értékesítésével kapcsolatos jogi feladatok” ellátása tárgyában került felhasználásra. Az elvégzett tevékenység az elvárt színvonalnak megfelelt, eredményeképpen sikerült a kvótákat értékesíteni. A fejezeti soron tervezett 10,0 millió forint költségvetési támogatás – a fenti feladat ellátása érdekében - teljes egészében a KvVM Igazgatása részére került átcsoportosításra. 10/2/10 Kutatási feladatok

Megnevezés


4/1

4/3

5.

6.

millió forintban, egy tizedessel Kiadás Támogatás Előirányzatmaradvány

0,0

160,0

330,0

160 ,0

160,0

170,0

0,0

–

160,0

Kiadás


160,0

%-ban 245 ,1 170 ,0 160 ,0

Bevétel

74,3 106,3

100,0 100,0

Támogatás

0,0

160,0

Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Fejezeten belül intézménytől előirányzat átcsoportosítás

10,0

- Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele 2008. év módosított előirányzat Megnevezés

160,0 330,0 Kiadás

10,0 160,0 160,0

170,0



Kedvezményezettek köre és száma − saját intézmény (1 db) − más fejezet intézménye (13 db) − gazdasági társaság (5 db) − egyéb (1 db, egyesület, szövetség) Összes kifizetés

2,9

2,9

168,7

168,7

67,6

67,6

5,9

5,9

245,1

61

0,0

245,1

Az előirányzat a magyar űrkutatás folyamatosan bővülő feladatainak megoldásához, űrkutatási fejlesztések támogatásához nyújt fedezetet, amely pályázati rendszer keretében kerül felhasználásra. Az eredeti 160,0 millió forint összegű keret megemelkedett 10,0 millió forinttal, a KvVM Igazgatása szakmai célok megvalósítására fordítható keretéből. A pályázaton rendszeresen űrkutatással évek óta foglalkozó cégjogú kutatóhelyek, intézmények, kis- és középvállalkozások vehettek részt, illetve olyan új pályázók, akik intézményes űrkutatási kutatóhelyi tevékenységet kívánnak végezni. A pályázati felhívás szerinti 7 témakörre 56db pályázat érkezett, melyből 39db pályázat nyerte el az összesen 170,0 millió forintot. A pályázati kiírásnak megfelelően a megítélt támogatási összegek 50%a, összesen 85,0 millió forint került átutalásra 2008-ban. A fennmaradó 85,0 millió forint átutalása az első részlet felhasználásáról készülő szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadását követően kerül sor. 10/2/11 Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai

Megnevezés

2007. 2008. évi 2008. évi 2008. évi évi eredeti módosított 4/1 tény tény előirányzat előirányzat 1. 2. 3. 4. 5. millió forintban, egy tizedessel

Kiadás ebből: személyi juttatás Folyó bevétel

4/3 6. %-ban

0,0

0,0

28 153,9

0,0

0,0

0,0

0,0

615,5

0,0

0,0

0,0

0,0

28 153,9

28 153,9

100,0

Kiadás 0,0


Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat módosítás többlet-bevétel terhére 2008. év módosított előirányzat

28 153,9 28 153,9

Bevétel Támogatás 0,0 0,0 28 153,9 28 153,9

0,0

Törvényi szinten az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (Éhvt.), illetve a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény foglalkozik a Zöld Beruházási Rendszer bevételeinek elköltésével. Az Éhvt. 9. § (2) bekezdése kimondja, hogy a kiotói egységek feletti vagyonkezelői jogot a környezetvédelemért felelős miniszter gyakorolja. A 10. §. (2) bekezdése alapján a nemzetközi kibocsátás-kereskedelem keretében a miniszter a Magyar Állam nevében kiotói egységeket értékesíthet és vehet e törvény céljának hatékonyabb elérése céljából. Az Éhvt. kimondja továbbá, hogy a bevételnek az Éghajlatváltozási Stratégiával és az Éghajlatváltozási Programmal összhangban történő felhasználásáról a miniszter gondoskodik; továbbá a bevételek felhasználásáról a Kormány évente beszámol az Országgyűlésnek. A költségvetési törvény 49. § (16) bekezdése kimondja, hogy: „Az Országgyűlés felhatalmazza a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevételnek az Éhvt. 10. §-ának (3)-(4) bekezdésében 62

meghatározott célok szerinti - a Kormány előzetes egyetértésével történő - felhasználására a fejezeti kezelésű előirányzatok között kiadási előirányzatot nyisson, és az értékesítésből befolyt teljes bevétellel az előirányzatot megnövelje.” A 2008. augusztusában, illetve szeptemberében Belgiummal, valamint Spanyolországgal megkötött értékesítési szerződésekben szereplő bevétel 2008. augusztusban, szeptemberben beérkezett a külön erre a célra nyitott devizaszámlára. A teljes összeg forintra történő átváltása 2008. decemberében megtörtént, így a 28.153,9 millió forint bevétel maradványként jelentkezik. 10/2/12 Balatoni intézkedési terv és nagy tavaink védelme program

Megnevezés


Kiadás ebből: személyi juttatás Támogatás

80,0

0,0

0,0

0,0

26,6

0,0

0,0

0,0

80,0

0,0

0,0

Kiadás



6.

%-ban

0,0

Megnevezés

4/3

Bevétel

Támogatás

80,0

0,0

80,0

-80,0 0,0

0,0

-80,0 0,0

A Balaton és nagy tavaink (Velencei-tó, Tisza-tó) védelmével kapcsolatos kormányhatározatokból származó KvVM feladatok ellátására fejezeti kezelésű összeg állt rendelkezésre, amelyből a nagy tavaink védelme programra 2008-ban összesen 80,0 millió forintot fordíthattunk. A forrás elosztása feladatarányosan történt. A feladatok zömében 2008ban teljesültek. A részt vevő intézmények: Környezetvédelmi Felügyelőségek - Közép-dunántúli, Nyugatdunántúli, Dél-dunántúli, Közép-Tisza-Vidéki -, Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Nemzeti Park Igazgatóságok - Balatonfelvidéki, Duna-Ipoly, Hortobágyi -, valamint az OMSZ. A Programban megfogalmazott főbb feladatok: A Balaton ökológiai védelme és a vízminőség javítás: 56,0 millió forint A Balaton nyílt víz és vízfolyások monitoringja a VKI szerint; Az EU VKI szerinti vízminősítési rendszer biológiai elemeinek módszertani fejlesztése: a víz és üledékminőség vizsgálata, a Balaton és vízgyűjtője felszíni vizeinek fitoplankton vizsgálata, fitobenton, illetve fitobentosz vizsgálata a Balatonban és vízgyűjtője felszíni vizeiben, makrozoobenton,

63

illetve makrozoobentosz, zooplankton vizsgálata a Balatonban és vízgyűjtője felszíni vizeiben, halak, a vízgyűjtő felszíni víztestjeinek VKI szerinti biológiai, veszélyes anyag vizsgálata, a vízgyűjtő befolyóinak és strandjainak vizsgálata. Ezeket a feladatokat a Középdunántúli, a Nyugat-dunántúli és a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek végezték el szoros együttműködésben. A KD KÖFE koordinációjával és az OMSZ együttműködésével működik a Balatoni Tájékoztató és Információs Rendszer, az ezt tápláló monitoring rendszer üzemeltetése, korszerűsítése. E Rendszer adatai alapján a közvélemény rendszeres tájékoztatása, a klorofilla előrejelzés, a Balaton mindenkori (elsősorban az üdülési szezonban) állapotáról szóló vizsgálatokról gyorsjelentések, tájékoztatók, sajtóanyagok készültek, az információk megjelentek az Interneten, a KvVM honlapján. A Nyugat-dunántúli KTVF koordinációjával történtek a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer működésének ellenőrzése, vízminőségi vizsgálatok, a Kis-Balaton Információs Rendszer Működtetése, bővítése, a Kis-Balaton élővilágának monitorozása a VKI szerint (ez utóbbi feladatot a Balatoni NPI látta el). A Balaton állapotának értékeléséhez az Országos Meteorológiai Szolgálat által elvégzett feladatok: csapadék-előrejelzés, csapadék adatszolgáltatás a Balaton vízszintjének szabályozása érdekében, jelentés az időjárási viszonyokról, UVB sugárzásról. A Velencei-tó turisztikai és természeti értékei megőrzése: 12,0 millió forint Velencei-tavi nyílt víz és vízfolyások monitoringja keretében: Velencei-tó és vízgyűjtője és felszíni vizeinek víz és üledékminőség mérése, fitoplankton vizsgálata, fitobenton, illetve fitobentosz vizsgálata, makrozoobentosz és zooplankton vizsgálata- ezeket a feladatokat a Közép-dunántúli KTVF végezte el. A Biodiverzitást monitorozó rendszer fejlesztése, adatfeldolgozás, adatszolgáltatás a Velencei-tavi Egységes Információs Rendszerbe a VKI-hez csatlakozva: halfaunisztikai vizsgálat és értékelés, Velencei-tó vízgyűjtő terület élőhely térképezése, nádasmonitoring (különböző kezelésű foltokban cönológiai mintavétellel), természetvédelmi monitoring adatfeldolgozás, hagymaburok (Liparis loeselii) 2008. évi állománymonitoring és védett növényfaj pontadatok, élőhelykezelés. E feladatokat a Duna-Ipoly NPI végezte el. Tisza-tó ökológiai állapot vizsgálata: 12,0 millió forint Vízminőségi monitorozás, kapcsolódás a VKI feladatokhoz, mérőhelyek létesítése a Poroszlói, Sarudi öbölben és az Abádszalóki medencében, a vegetáció terjedésének vizsgálata az Abádszalóki öbölben és a Sarudi medencében. Vegyszeres és mechanikai növényzetszabályozás hatásának vizsgálata, a Tisza-tó környezetvédelmi adatbázisának kialakítása, a Tisza-tavi információs és tájékoztató rendszer fejlesztése, üzemeltetése, az EU VKI szerinti vízminősítés és monitorozás feladatainak előkészítése a Tisza-tavon. A feladatokat a KözépTisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, illetve KÖVIZIG – együttműködve a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal – végezte. 10/2/13 Védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása Kiadás 0,0


64


Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - 2074/2008. (VI. 27.) Kormány határozat szerint 2008. év módosított előirányzat

-99,6

-99,6

99,6 0,0

99,6 0,0

0,0

A fejezeti kezelésű előirányzatnak eredeti előirányzata nem volt. Az Észak-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal kisajátítási eljárás megindítására kötelezte a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot mintegy 278 hektár, szántó, gyep, erdő és kivett művelési ágú, védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény hatálya alá tartozó területek vonatkozásában. Az Igazgatóság elkészíttette a területek ingatlanforgalmi értékbecslését. Ezt követően kisajátítást megelőző adásvételi megállapodást kötött, melynek során az értékbecslésben meghatározott ingatlanforgalmi értéknél alacsonyabb vételárban (99,6 millió forint) sikerült megállapodni a kisajátítást indítványozó szervezet képviselőjével. A forrást a Kormány a 2074/2008. (VI. 27.) számú határozatával a költségvetés általános tartalékából 99,6 millió forintot csoportosított át a fejezeti sorra, amely összeg fejezeti hatáskörben átcsoportosításra került a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság részére. 10/2/30 Kincstári számlavezetési díjak kifizetése

Megnevezés


4/1

4/3

5.

6.

millió forintban, egy tizedessel Kiadás Támogatás

6,8

110,0

100,0

6,8

110,0

100,0

Kiadás

Megnevezés

%-ban 4,2 100 ,0

Bevétel

61,8

4,2

1470,6

100,0

Támogatás


110,0

0,0

110,0


-10,0 100,0

0,0

-10,0 100,0

Megnevezés

Kiadás



Kedvezményezettek köre és száma −

egyéb (MÁK)

Összes kifizetés

65

4,2

4,2

4,2

4,2

A Kincstár a 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 108/A. §-a értelmében a pénzforgalmi számlatulajdonosok forintszámláival összefüggő szolgáltatások után a hivatkozott rendelet 24. sz. mellékletében meghatározott díjakat számol fel. Az előirányzat a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos számlák kezelésével összefüggő szolgáltatási díjak kifizetésére szolgált.

10/2/31 Fejezeti kezelésű előirányzatok technikai maradványa

Megnevezés


4/1

4/3

5.

6.


0,3

0,0

%-ban

68,6

68, 6

2286 6,7

100,0

68,6

68, 6

2286 6,7

100,0

ebből: személyi juttatás központi beruházás Előirányzatmaradvány

0,3

–

Kiadás



Bevétel

Támogatás

0,0

0,0

0,0

68,6 68,6

68,6 68,6

0,0

Kiadás




saját intézmény (2 db)

Összes kifizetés

68,6

68,6

68,6

68,6

Az előirányzat technikai jellegű, a fejezeti kezelésű előirányzatok maradványaira előírt költségvetési befizetések teljesítésére szolgál. 10/2/34 Víz- és környezeti kárelhárítás

Megnevezés


66

4/3 6. %-ban

Kiadás

0,0

500,0

120,0

120 ,0

0,0

200,0

0,0

0,0

Támogatás

0,0

500,0

0,0


0,0

0,0 120 ,0

ebből: személyi juttatás

–

120,0

Kiadás


500,0

Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - 2108/2008. (VIII. 15.) Kormány határozat szerint - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele 2008. év módosított előirányzat Megnevezés

Bevétel

100,0

100,0

Támogatás

0,0

500,0

-1 505,0

-1 505,0

1 005,0 120,0 120,0

1 005,0

Kiadás

120,0 120,0

0,0




120,0

120,0

Összes kifizetés

120,0

120,0

A védekezési feladatok ellátására 500,0 millió forint állt rendelkezésre. Az év eleje óta szinte folyamatosan jelentkező kisebb-nagyobb vízminőségi káresemények elhárítása, a belvízi elöntések megelőzése érdekében végzett preventív beavatkozások, az első félév kisebb árhullámai elleni védekezések, valamint a csepeli galvániszap elszállításának környezeti kárelhárítási költségei jelentős mértékben lecsökkentették a még felhasználható forrásokat. A rendelkezésre álló keret nem fedezte a Hernád völgyben levonult 3. és a Tisza felső szakaszán levonult 4. legmagasabb szintű árvíz elleni, valamint az egyéb helyeken ezzel egyidőben levonuló árvizek (Répce, Lajta, Kraszna, Duna), illetve az ehhez kapcsolódó belvizek elleni védekezés költségeit. Az árvíz- és belvízhelyzet mellett a Romániában, a Viso folyó vízgyűjtőjén lévő zagytározók töltésének megnyitása vízminőségi kárelhárítási készültség elrendelését is szükségessé tette, melynek forrása szintén a védekezési célelőirányzat. A hazai árvédelmi helyzet javítása érdekében Kárpátalján a megelőző beavatkozások elvégzésére, a védekezés segítésére (az ukrán fél hivatalos felkérése alapján) segélyszállítmányt küldtünk.

67

Az előzőekben felsorolt szakmai védekezési feladatok, védekezési tartalék és védelmi eszköz visszapótlás címén, a kormány az előirányzatot 1.005,0 millió forinttal megemelte, a központi költségvetés általános tartaléka terhére. A védekezési célra rendelkezésre álló források felhasználása és a pénzügyi elszámolás megtörtént. Ennek a fejezeti kezelésű előirányzatnak a terhére került sor a preventív munkák finanszírozására is, amelyek a fenti összegből 200,0 millió forintot tettek ki és amelynek eredményei 2008-ban az alábbiak. 2008. év elején az elmúlt három év kedvező tapasztalatai alapján - az előző évek gyakorlata szerint - ismételten felmértük a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságoknál a tavaszi belvízvédekezés enyhítése érdekében sürgősen elvégzendő beavatkozási igényeket. 2008 első hónapjai nem voltak belvizes időszakok. A felmérések közül a csatornák, illetve kisvízfolyások vízelvezető-képességének helyreállítása, javítása érdekében szükséges feladatokból azok kerültek kiválasztásra, melyek a települések belterületén közvetlen belvízveszélyt előztek meg, nagyobb terület belvízmentesítését biztosították, illetve a szivattyútelepekre vezető csatornaszakaszok vízlevezetését javították valamint a szivattyútelepek biztonságos üzemeltetését tették lehetővé. Az azonnali beavatkozást igénylő tevékenységek típusai: kaszálás, cserje- és tuskóirtás, gyökérzónás medertisztítás (iszapolás), depónia rendezés, lefolyási akadályok eltávolítása, de szükség volt a szivattyútelepek kisebb javításai mellett műtárgyak és zsilipek azonnali javítására is. Az elvégzett beavatkozások révén megnövekedett a medrek vízszállító-képessége. Az iszapolási és cserjeirtási munkákkal megszüntették a lefolyási akadályokat, a szivattyútelepek megközelítésének akadályait. A kaszálási munkák hatására javult a vízlevezető-képesség, de meg kell jegyezni, hogy ez a beavatkozás csak az előző évi mederben maradt növények eltávolítását szolgálta és nem pótolta az éves kaszálási munkákat, annak elhagyását. A beavatkozások során 125 km hosszban történt kaszálás, 90 km-en tudtak cserjézést végezni, a munkálatok során 120 ezer m3 iszapot távolítottak el a medrekből és 11 szivattyútelepen végeztek kisebb-nagyobb javításokat, műtárgyjavításra kevesebbet fordítottak (2 db). Összességében 170 km csatornán és 36 km vízfolyáson volt preventív beavatkozás, melynek eredményeként egy esetleges nagyvizes időszakban kialakuló vízállapot jó kezelhetősége vált lehetővé. Az elmúlt évek tapasztalatai igen kedvezőnek bizonyultak a tél végi, illetve tavaszi un. preventív beavatkozásokat illetően. Ebben az időszakban a télvégi-tavaszi belvizet megelőzve hatékonyan lehet a sürgős, akár pontszerű, akár egy csatorna hosszabb szakaszát érintő fenntartást végezni, melynek eredményeképpen helyreáll a vízszállító-képesség, és ezzel csökkenthető a belvíz vagy helyi vízkár kialakulásának valószínűsége.

68

10/2/35 Természetvédelmi kártalanítás

Megnevezés

2007. 2008. évi 2008. évi 2008. évi eredeti módosított évi 4/1 tény előirányzat előirányzat tény 1. 2. 3. 4. 5. millió forintban, egy tizedessel 0,0

80,0

0,0

0,0

Támogatás

0,0

80,0

0,0

0,0

Kiadás


80,0


-80,0 0,0


6.

%-ban

Kiadás

Megnevezés

4/3

Bevétel

Támogatás

0,0

80,0

0,0

-80,0 0,0

Az előirányzat a kártalanításokra, védett állatok által okozott károk megelőzésére, illetve védett természeti területek vásárlására állt rendelkezésre. A kártalanítás szabályait a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet határozza meg. A kártalanításra fordított összeg a haris, a székicsér, túzok, réti sas és piroslábú cankó élőhelyének védelmében elrendelt korlátozás miatt került kifizetésre. A 2008. évben nyári lúd riasztására is fordított a tárca 4,0 millió forintot, amely a védett állat által okozandó kár megelőzését, így a kártalanítási összeg elkerülését szolgálta. A kártalanítás és riasztási költség kifizetése után fennmaradó összegből mintegy 548 ha terület megvásárlására volt lehetőség, amely a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény végrehajtását segítette. 10/2/37 Hulladékkezelési és gazdálkodási feladatok

Megnevezés

2007. 2008. évi 2008. évi 2008. évi eredeti módosított évi tény előirányzat előirányzat tény 1. 2. 3. 4. millió forintban, egy tizedessel 167 231 21,1 400,9 ,3 ,9 37, 49, 0,0 37,4 4 5 150 21, 21,1 21,1 ,9 1 167 196 – 342,4 ,3 ,9

Kiadás Folyó bevétel Támogatás Előirányzatmaradvány

Megnevezés

Kiadás 21,1


Egyéb előirányzat-változások jogcímenként

69

4/1

4/3

5.

6. %-ban

72,1

41,7

75, 6

100,0

14,0

100,0

85,0

48,9


- Előirányzat módosítás többlet-bevétel terhére - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele 2008. év módosított előirányzat Megnevezés

37,4 342,4 400,9 Kiadás

37,4 342,4 379,8 Kiadásból működésre

Kedvezményezettek köre és száma − saját intézmény (1 db) − más fejezet intézménye (2 db) − alapítvány (2 db) − közhasznú társaság (3 db) − gazdasági társaság (15 db) − önkormányzat/vagy intézménye (29 db) − egyéb (6 db egyesület, szövetség) Összes kifizetés

20,0 7,0 2,5 19,0 38,0 59,0 21,7 167,2

21,1

meghatározott feladatra 20,0 7,0 2,5 19,0 38,0 59,0 21,7 167,2

A 2008 évi rendelkezésre álló keret összesen 400,9 millió forint volt, melyből 21,1 millió forint a Várpalota régió környezetvédelmi rehabilitációs program, ipari alprogramjának japán hitelből történő megvalósításáról szóló 2025/1994. (III. 31.) Korm. határozat, valamint az azt módosító 2374/1995. (XII. 1.) Korm. határozatok végrehajtásáról szóló 2165/1996. (VII. 4.) Korm. határozatban foglaltak 2008. évi kötelezettségének forrása. A 2007. évi 342,4 millió forint összegű maradványból 152,2 millió Ft a korábban a Kac/Kövice előirányzatból vállalt kötelezettségek forrása. A kötelezettséggel nem terhelt 190,2 millió forint felhasználását a Pénzügyminisztérium jóváhagyta az alábbiak szerint: • •

104,2 millió forint az „Illegális hulladéklerakók felszámolására” kiírt pályázat támogatási összegének megemelésére, 86,0 millió forintot pedig hulladékkezeléssel- és gazdálkodással összefüggő szakmai feladatok végrehajtására.

A jóváhagyott 104,2 millió forint keretösszegből illegálisan lerakott, elhagyott hulladék felszámolása - felszedése és kezelése, ártalmatlanítása –, a hulladéklerakó megszüntetése és az ismétlődő lerakások megakadályozása, támogatása volt a cél. A rendelkezésre álló összeget pályázati úton került szétosztásra. A pályázati kiírással olyan programok generálását szerettük volna elérni, melyek nemcsak a közterületen elhagyott hulladék egyszeri összeszedését célozzák, hanem komplex módon vállalják az ellenőrzést, a megelőzést és a tájékoztatást is, valamint amelyekben a megtisztított területek utógondozása és funkcióváltása egyaránt fontos szerepet kap. A teljes költségvetés 20%-át önerőként kellett biztosítani, a fennmaradó 80% ot, de maximum 5,0 millió forintot nyerhettek el támogatásként a pályázók. Az összeg 28 db (26 db önkormányzat, 2 db civil) pályázat támogatását tette lehetővé. A felhasználás 50,1 millió forint volt, a maradvány összege 52,1 millió forint, mely a 28 db pályázat utófinanszírozással történő támogatásának forrása. A szakmai feladatokra jóváhagyott 86,0 millió forintból közbeszerzési eljárással kiválasztott szerződő féllel, illetve 8,0 millió forint alatti közvetlen beszerzéssel 60,7 millió forint értékben kötött a KGF szerződést.

70

A hulladékgazdálkodási feladatok elvégzését jogszabályi előírások indokolják. Az informatikai fejlesztésekre a hulladékokra vonatkozó adatszolgáltatás és nyilvántartás általános szabályai kötelezik a kormányzatot, emellett a 181/2008. és a 21/2008 új Korm. rendeletek megjelenésével módosult az elemek és akkumulátorok hulladékai kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos rendszer, új adatbázisa kialakítása szükséges. Minden informatikai rendszernek kapcsolódnia kell a Környezeti Alapnyilvántartó rendszerhez, HNYR, KARTÉR, OKIR rendszerekhez. A KEOP keretében megpályázott HIR fejlesztések eredményei csak 2011-ben realizálódnak, az egyes elemek átdolgozása a működési tapasztalatok alapján elengedhetetlen. Jogharmonizációs feladat az új hulladék keretirányelv (2008/98/EK) hazai jogba való beépítése, melyet célszerűen a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi LXIII. törvény (Hgt.) módosításával kell megoldani, ugyanakkor a végrehajtási rendeletek egyes előírásai is érintettek a harmonizációban. Ugyancsak jogszabály írja elő a Zöld közbeszerzés cselekvési tervének hatásvizsgálatát, valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014 terveinek társadalmi egyeztetését. A más forrásból finanszírozott (13/868153/19 fejezet) előkészített OHT-dokumentum és környezeti vizsgálat tartalmát a társadalom különböző csoportjainak (hatóságok, gazdálkodók, társadalmi szervezetek stb.) – a Parlament általi elfogadást megelőzően – be kell mutatni, a felmerülő kérdéseket meg kell vitatni, melyhez e téren gyakorlattal, szakértelemmel rendelkező szervezet igénybevételére van szükség. A lakossági hulladékkeletkezés megelőzéséről és a szelektív hulladékgyűjtés társadalmi elfogadottságáról és gyakorlatáról szükséges a társadalmi vélemények bekérése a jövőbeni szemléletformálás, valamint az OHT tervezése, a gyenge pontok és erősségek felmérése érdekében, melyhez a tárca professzionális vizsgálat (közvélemény kutatás) lefolytatását vette igénybe. Ennek segítségével megítélhető a jelenlegi ismertség és elfogadottság a hulladékkeletkezés megelőzésére és a szelektív gyűjtésre vonatkozóan. Ugyanakkor a szelektív hulladékgyűjtésben 2008. végéig elért eredmények, a létrejött berendezések, beruházások kapacitásainak összegzése, az EU-előírások teljesítéséhez még szükséges fejlesztések meghatározása is alapvető feladat a tervezés céljából: az önkormányzatok, illetve közszolgáltatók által működtetett, meglévő hulladékgyűjtő-szigetek, hulladékudvarok, válogató és komposztáló létesítmények, a házhoz menő elkülönített gyűjtés és a házi komposztálás elterjedtségének számbavétele, kapacitásuk és kihasználtságuk bemutatása, az átvett hulladékok mennyiségének anyagfajtánkénti megoszlása, a beruházási és működtetési költségeik jellemzése. Az adatfelmérést követően számolható a még szükséges fejlesztés mértéke, a KEOP jövőbeli pályázati feltételei biztosabban meghatározhatók, tervezhetők. Az előirányzatra érkezett 37,4 millió forint többletbevételt miniszteri egyedi döntés értelmében a hulladékkezeléssel- és gazdálkodással összefüggő részben szakmai, részben pedig kommunikációs feladatokra használta fel a tárca. 10/2/38 Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés kifizetése

Megnevezés

2007. évi tény 1.

2008. évi 2008. évi eredeti módosított előirányzat előirányzat 2. 3.

2008. évi tény 4.


1 481,4

1 800,0

71

1 800,0

4/1

4/3

5.

6. %-ban

1 490,4

100,6

82,8

Támogatás

1 480,8


1 800,0

3,0

1 800,0

1 800,0

121,6

0,0

0,0

0,0

–

Kiadás


Bevétel

1 800,0 1 800,0

2008. év módosított előirányzat Megnevezés

Támogatás

0,0 0,0

Kiadás

100,0

1 800,0 1 800,0



Kedvezményezettek köre és száma − gazdasági társaság (48 db)

1490,4

1490,4

Összes kifizetés

1490,4

1490,4

A 2008. évi rendelkezésre álló keret 1.800,0 millió forint. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényben meghatározott cél a kenőolajból származó hulladék visszagyűjtése és hasznosítása. Erre a célra 2008-ban a felügyelőségek határozata alapján kifizetésre került 1.490,4 millió forint. A keret összege több év átlagos hulladékkezelési mennyiségei alapján került meghatározásra felül tervezéssel, hogy a hasznosítási tevékenység finanszírozási oldala meglegyen. A 2008-as év során a hulladék visszagyűjtés és hasznosítás mértéke csökkent, ennek oka a kisebb keret felhasználás. 10/2/39 Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtása

Megnevezés


Kiadás ebből: személyi juttatás Támogatás Előirányzatmaradvány

4 340,7

431,7

339 ,2

0,0

50,0

0,0

0,0

4 340,7

402,2

–

29,5

Kiadás


4 340,7

Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele 2008. év módosított előirányzat

72

402 ,2 29, 5

Bevétel 0,0

-3 938,5 29,5 431,7

4/3

5.

6. %-ban

73, 6 25, 0 73, 6

4/1

460,9

78,6

1608,8

100,0

40,1

100,0

Támogatás 4 340,7

-3 938,5 29,5 29,5

402,2

Megnevezés

Kiadás




4,5

4,5


334,7

334,7

Összes kifizetés

339,2

339,2

Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) célja a felszín alatti víz, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, nyilvántartásba vétele, valamint a szennyezettség kockázatának csökkentése, és a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése, továbbá a felszíni vizekben, illetve a természetben okozott károk kármentesítési feladatainak ellátása a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben rögzítetteknek megfelelően. Az OKKP a felelősségi körtől független egyedi kármentesítési beruházások mellett magában foglalja azokat az általános és országos feladatokat is, amelyek az OKKP irányításához és összehangolt végzéséhez szükséges feladatok (így például kutatási, szabályozási, informatikai, nyilvántartási) ellátását, továbbá a kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszterek irányítása alá tartozó Alprogramok, az állami felelősségi körbe tartozó, kármentesítési építési beruházási feladatok koordinálását jelentik. A feladatok végrehajtásának szabályait a 10/2008.(HÉ.Ért39.) KvVM utasítás tartalmazza. Az utasítás az előirányzat 2008. évi részletes költségvetési feladatterve mellett rögzítette az OKKP előirányzat felhasználásának végrehajtásával összefüggő részletes szakmai feladatokat (általános/országos/egyedi), meghatározta a KvVM felelősségi körében végrehajtásra kerülő Vízügyi és a Természetvédelmi Alprogramokat, valamint rögzítette a feladatok ellátásában közreműködő szervezeteket. 2008. évben az OKKP feladataira 4.340,7 millió forint állt rendelkezésre. Ebből a korábbi években megkezdett feladatok (Metalochemia, Budafoki barlanglakások kármentesítése és azbesztmentesítési projekt) determinációja 1.527,1 millió forint volt. A fennmaradó keret lehetőséget biztosított számos, korábban finanszírozási hiány miatt elhalasztott kármentesítés megkezdésére, illetve folytatására, valamint az általános és országos szakmai feladatok ellátására az alábbi felosztás szerint: Az Általános feladatok keretében az OKKP szakmai koordinációjával, működtetésével kapcsolatos (a 10/2008. (HÉ.39.) KvVM miniszteri utasítás szerinti szakmai koordináló szervezetek ú.m. VKKI, VITUKI, KÖVIZIGEK, NPI-k, KÖTEVIFE-k) feladatok mellett került sor az OKKP hosszú távú feladatait átfogó, továbbá az egyes nagy kiterjedésű, bonyolult jogviszonyokkal terhelt hátrahagyott szennyezett terület (pl. Csepel Művek, Miskolc, Borsodnádasd, Ózd, Sajóbábony, Eger) kármentesítési feladatait megalapozó stratégiai feladatok ellátására. A K+F feladatok között a klórozott szénhidrogén szennyezések kármentesítését elősegítő pilot projektek és módszertani segédanyagok elkészítésére került sor. Szabályozási feladatként merült fel a 2008. évben a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet és a vele szorosan összefüggő 10/2000. (IV.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendelet módosítása, valamint a szennyezettségi határértékekkel kapcsolatos analitikai és mintavételi szabványosítási feladatok teljesítése. Az uniós források felhasználásával kapcsolatos feladatok között került sor a pályázati kiírás és útmutató felülvizsgálatára,

73

kidolgozására, az előmegvalósíthatósági tanulmány szakmai tartalmának meghatározására, KEOP relevancia vizsgálatokra. Az országos feladatok keretében történik a szennyezett területek országos számbavételének adatgyűjtése, prioritási számainak meghatározása, úgy mint a potenciális szennyező tevékenységek, szennyező források (FAVI-ENG), a szennyezett területek (FAVI-KÁRINFO) és a szennyezett területekkel kapcsolatos monitoring (FAVI-MIR) adatok információs rendszerben történő nyilvántartása, kezelése, adatlekérdezések, hazai és nemzetközi adatszolgáltatások, az OKKP éves összefoglaló jelentésének előkészítése, továbbá a tárcaközi OKKP-Alprogramok koordinációja. Egyedi feladatok: A rendelkezésre álló forrás terhére 2008-ban a környezeti kármentesítés első ütemének számító tényfeltárás 24 helyszínen kezdődött meg. A második ütem, a műszaki beavatkozás 22 helyszínen folyt. A beavatkozási munkák kisebb része (5 db) korábban kezdett feladat újabb szakasza, vagy fenntartása. Egy – egy területen kisebb volumenű beavatkozással jár, de összességében és a természetben okozott károk felszámolása tekintetében igen jelentős előrelépést jelentett, hogy 2008-ban az elhagyott, veszélyes és inert anyagot tartalmazó hulladékok okozta környezeti károk felszámolása 38 területen megkezdődött. A hulladékkal károsított területek legnagyobb része valamilyen szintű természetvédelmi védettséget élvez. 2008-ban pénzügyileg is lezárult a Budafoki barlanglakások területén mintegy 4 éve kezdődött munka, továbbá megtörtént a tatabányai azbesztmentesítési projekt. A kormányhatározat (1024/2004. (III. 31.) Korm. határozatban) szerint befejeződött a volt Metalochemia és környezete kármentesítése. 2008. május végén megtörtént a szennyezett föld és salak depóniát bezáró ún. szarkofág és annak védelmi és megfigyelő rendszerének műszaki átadása, elkészült a kármentesítés műszaki beavatkozás záródokumentációja és az benyújtásra került a zöldhatósághoz, a határozat kiadása folyamatban van. A kohéziós alapból támogatott, mintegy 6 Mrd Ft-os üröm-csókavári projekt közbeszerzési eljárásai eredményesen lezárultak, s a műszaki beavatkozás elkezdődött az év végén, így a korábban a fejezeti előirányzat terhére finanszírozott csurgalékvíz tisztítási feladat csak az év első felében jelentkezett. Az OKKP fejezeti előirányzatban bevételként jelentkezett 29,5 millió forint, ami az előző (2007.) évről áthúzódó két feladatokból áll. Az egyik a Tiszavasvári Önkormányzat által a „rendkívüli beruházási tartalék jogcímcsoportból történő átcsoportosításról „szóló 9/2006. (III. 23.) PM rendelet alapján az „Alkaloida hulladéklerakó terület kármentesítésére” címen 2007-ben benyújtott és elfogadott kezdeményezésére 2007. decemberében a fejezeti sorra átutalt 25,0 millió forintot, valamint a szekszárd lőtéri vízbázis klórozott szénhidrogén szennyezés helyben tartására, a szétterülés megakadályozására a KDT KÖVIZIG részére engedélyezett 4,5 millió forint. Az OKKP fejezeti előirányzat 2008. évi maradvány összege: 2,5 millió forint lekötetlen forrás, valamint 90,0 millió forint kötelezettséggel terhelt áthúzódó feladat, összesen 92,5 millió forint. 10/2/40 Természetvédelmi nemzetközi pályázatok támogatása Megnevezés


74

4/1

4/3

5.

6.


%-ban

2,8

653,2

0,0

0,0

0,0

66,4

0,0

0,0

Folyó bevétel

2,8

0,0

0,0

0,0

Támogatás

0,0

653,2

0,0

0,0

ebből: személyi juttatás

Kiadás



Bevétel

0,0

0,0

Támogatás

653,2

0,0

653,2

-653,2 0,0

0,0

-653,2 0,0

Az előirányzat nemzeti park igazgatóságok és egy környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság nemzetközi nyertes pályázataihoz biztosította a 2008. évi hazai társfinanszírozást. Az előirányzatból biztosított összeg az alábbi témák köré csoportosult: faj- és élőhelyvédelem (LIFE NATURE, GEF) ökoturisztikai fejlesztések (ROP), erdei iskola fejlesztés (KEOP), határmenti természetvédelmi együttműködések (INTERREG, ETE). Az előirányzatból támogatott néhány kiemelt nemzetközi projekt: • Pannon tölgyesek és dolomit gyepek élőhelyrekonstrukciója a Kis- és Nagyszénásokon, • a Beregi-síkság komplex élőhely-rehabilitációja, • gyepterületek rehabilitációja és mocsarak védelme az Egyek-Pusztakócsi mocsárrendszer területén, • a túzok védelme Magyarországon, • a kék vércse védelme a Pannon régióban, • a kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében, • a kis lilik védelme az európai vonulási útvonalon, • a Felső-Kongó rétek helyreállítása és kezelése, • Pannon gyeptípusok élőhelykezelése Magyarországon, • Nagykőrösi pusztai tölgyesek rekonstrukciója, • a Pannon bennszülött tartós szegfű védelme, • a Duna szennyezettségének csökkentése, • Tisza árterének rehabilitációja, integrált ártéri gazdálkodás, • Hortobágyi ökoturisztikai fejlesztések (Hortobágy-halastavi kisvasút, tematikus csárdaútvonal, vadaspark). 10/2/41 Állami feladatok költséghatékony átvállalása az NKP végrehajtásában

Megnevezés


Kiadás

74, 2

300,0

75

367,4

4/1

4/3

5.

6. %-ban

301 ,1

405,8

81,9

Folyó bevétel

0,1

Támogatás

74, 5 23, 1


0,0

37,4

300,0

302,0

–

28,0

Kiadás


300,0

Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat átcsoportosítás fejezeten belül - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele - Előirányzat módosítás többlet-bevétel terhére

2,0 28,0 37,4 367,4


Megnevezés

Kiadás

37, 9 302 ,0 27, 2

Bevétel

37900,0

101,3

405,4

100,0

117,8

97,1

Támogatás

0,0

300,0 2,0

28,0 37,4 65,4

302,0




6,9

6,9

− más fejezet intézménye (3 db)

3,0

3,0

− alapítvány (46 db)

77,4

77,4

− közhasznú társaság (10 db)

24,0

24,0

− gazdasági társaság (6 db)

18,3

18,3


0,9

0,9

− magánszemély (1 db)

0,4

0,4

− egyéb (90 db egyesület, szövetség, 3 db egyéb)

170,1

170,1

Összes kifizetés

301,0

301,0

A tárca - 132/2003. (XII.11.) OGY határozattal elfogadott, a 2003-2008 közötti időszakra szóló - Nemzeti Környezetvédelmi Programban (NKP) meghatározott feladatainak ellátásában közreműködő társadalmi szerveződések és egyéb szervezetek tevékenységének finanszírozását szolgáló előirányzat, melynek felhasználása 2008-ban pályázati úton, valamint miniszteri egyedi döntéssel történt. Az előirányzat célja, rendeltetése és felhasználásának módja miniszteri rendeletben szabályozott módon történik. A felhasználás 301,0 millió forint volt, mely összeg a 2007. évi pályázati és egyedi támogatások 2008. évre áthúzódó kötelezettségeit, valamint a 2008. évi döntések egy részének költségeit biztosította. A maradvány összeg 66,0 millió forint, amely 61 db pályázati és 23 db egyedi - az NKP megvalósítását elősegítő céllal kötött - támogatási szerződés forrása.

76

10/2/43 Magán és egyéb jogi személyek kártérítése

Megnevezés


4/3 6. %-ban

Kiadás

0,0

10,0

0,2

0,0

0,0

Támogatás

0,0

10,0

0,2

0,2

100,0

Kiadás



Bevétel

Támogatás

10,0

0,0

10,0

-9,8 0,2

0,0

-9,8 0,2

Az előirányzat rendeltetése a Minisztériumot terhelő kártérítési kötelezettségek- polgári jogi, munkajogi, egyéb - forrásának biztosítása. 2008. évben az előirányzat a következő feladatokat finanszírozta: A Pest Megyei Bíróság előtt 10.G.40.001/2005 ügyszámon peres eljárás volt folyamatban, amelynek során a Pest Megyei Bíróság /40. sorszám alatti ítéletében kötelezte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot, hogy fizessen meg a NEVA Hungary Kft-nek 5,5 millió forintot és ezen összeg után 2002. december 2. napjától 2004. december 31-ig a költségvetési törvény szerinti, majd 2005. január 1. napjától a kifizetésig járó Ptk. szerinti kamatot, valamint 0,1 millió forint perköltséget. Ez az összeg 2008. február 20. napján kamataival és perköltséggel együtt összesen 8,1 millió forint. A felperessel folytatott egyezségi tárgyalásokat követően 2008. február 14-én egyezségi ajánlatot tettünk a felperesnek. Ennek alapján a NEVA Hungary Kft. részére követelése teljes és végleges kielégítése fejében 6,5 millió forintot ajánlottunk kártérítés jogcímén megfizetni. Az egyezségről szóló megállapodás aláírására 2008. február 22-én került sor. Az előirányzat képezte a forrását a Márvány utcai Védelmi Központ építése során megrongálódott szomszédos ház lakói ideiglenes elhelyezésének költségeinek. Az ideiglenes elhelyezés költségét eredetileg a beruházónak kellett volna viselnie, a KvVM felelőssége azonban a beruházó elleni felszámolási eljárás miatt lépett előtérbe. Erre a célra az előirányzatból 2,4 millió forint került elkülönítésre, illetve kifizetésre. Ugyancsak a Márvány utcai Védelmi Központ építése miatt indult közigazgatási és kártérítési eljárásokban szükségessé vált szakértői vélemények elkészítése, ennek során földmérésre, igazságügyi szakértői vélemény elkészítésére, illetve szakértői véleményre készített válasz kidolgozására összesen 0,9 millió forint került felhasználásra. 10/2/44 Az illegális hulladék-lerakók felszámolásának feladatai

77

Megnevezés

Kiadás Támogatás

2007. 2008. évi 2008. évi 2008. évi eredeti módosított évi 4/1 4/3 tény előirányzat előirányzat tény 1. 2. 3. 4. 5. 6. millió forintban, egy tizedessel %-ban 117, 0,0 245,8 295,8 39,8 8 295, 100,0 0,0 245,8 295,8 8

Megnevezés

Kiadás 245,8


Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - 2123/2008. (IX. 9.) Kormány határozat szerint 2008. év módosított előirányzat Megnevezés

50,0 295,8 Kiadás

Bevétel Támogatás 0,0 245,8 50,0 295,8

0,0 Kiadásból működésre


Kedvezményezettek köre és száma − alapítvány (4 db)

3,6

3,6

− közalapítvány (1 db)

0,9

0,9


103,6

103,6

− egyéb (7 db egyesület, szövetség) Összes kifizetés

9,7 117,8

9,7 117,8

A rendelkezésre álló keret 2007. év folyamán a személyi jövedelemadó 1%-ából e célra felajánlott összegből (245,8 millió forint), valamint kormánydöntés alapján a fejezeti egyensúlyi tartalékból biztosított 50,0 millió forint összegből állt, így a teljes keret 295,8 millió forint volt. Az elhagyott hulladékkezelési kötelezettségére vonatkozó szabályozást a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) teremti meg. A Hgt. előírásai szerint a települési önkormányzat a közigazgatási területén közterületen elhagyott hulladék elszállításáról és hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról a közszolgáltatás keretein belül köteles gondoskodni, a közterület szervezett, rendszeres tisztántartása a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatási feladata. Az elhagyott hulladékok, illegális lerakatok felkutatása, összeszedése és megfelelő ártalmatlanítása sajnos ma még folyamatosan jelentkező, előre nem tervezhető költséget jelentenek a települési önkormányzatok számára. A keretösszegből illegálisan lerakott, elhagyott hulladék felszámolása - felszedése és kezelése, ártalmatlanítása –, a hulladéklerakó megszüntetése és az ismétlődő lerakások megakadályozása, támogatása volt a cél. A rendelkezésre álló összeg pályázati úton került szétosztásra. A pályázati kiírással olyan programok generálása volt a cél, melyek nemcsak a közterületen elhagyott hulladék egyszeri összeszedését célozza, hanem komplex módon vállalja az ellenőrzést, a megelőzést és a tájékoztatást is, valamint amelyben a megtisztított területek utógondozása és funkcióváltása egyaránt fontos szerepet kap. A teljes költségvetés 20%-át önerőként kellett biztosítani, a fennmaradó 80% -ot, de maximum 5,0 millió forintot nyerhettek el támogatásként a pályázók.

78

104 db pályázat (90 települési önkormányzat és 14 civil szervezet) került támogatásra. 2008ban a pályázat eredményeként országszerte több mint 800 helyszínen kezdődhetett meg mintegy 75 ezer köbméter illegálisan lerakott hulladék felszámolása. A 2008. évi felhasználás 117,8 millió forint volt, a 128,0 millió forint 104 db pályázat utófinanszírozással történő támogatására szolgál. 14,9 millió forint maradvány pedig 2000 tonna háztartási elektromos és elektronikai hulladék begyűjtésének és hasznosításának forrása, a fennmaradó 35,1 millió Ft pedig kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány. 10/2/45 Vízgazdálkodási pályázatok előkészítése és támogatása 2007. évi tény 1.

2008. évi 2008. évi 2008. eredeti módosított évi tény előirányzat előirányzat 2. 3. 4. millió forintban, egy tizedessel 0,0 402,0 0,0 0,0 0,0 402,0 0,0 0,0

Megnevezés

Kiadás Támogatás

Megnevezés

Kiadás 402,0



4/1

4/3

5. 6. %-ban


-402,0 0,0

-402,0 0,0

0,0

Az ágazati célelőirányzat 402,0 millió forint felhasználását tette lehetővé. A szakmai feladatok rangsorolása alapján a pályázatok előkészítő tervezéseihez a szakágazat az egyes KÖVIZIG-ek részére az alábbi forrásokat biztosította: millió forint Alsó-Tisza-vidéki KÖVIZIG Dél-dunántúli KÖVIZIG Észak-dunántúli KÖVIZIG Észak-magyarországi KÖVIZIG Felső-Tisza-vidéki KÖVIZIG Körösvidéki KÖVIZIG Közép-dunántúli KÖVIZIG Közép-Tisza-vidéki KÖVIZIG Nyugat-dunántúli KÖVIZIG Tiszántúli KÖVIZIG Összesen :

54,0 60,5 11,0 90,0 54,0 7,0 27,0 39,3 18,7 40,5 402,0

10/2/46 A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos feladatok Megnevezés

2007. 2008. évi 2008. évi évi eredeti módosított tény előirányzat előirányzat

79

2008. évi tény

4/1

4/3

1.

2.

3.

4.

5.

millió forintban, egy tizedessel Kiadás ebből: személyi juttatás Támogatás

6. %-ban

0,0

0,0

294,0

0,0

0,%

0,0

0,0

30,0

0,0

0,0

0,0

0,0

294,0

294, 0

100,0

Kiadás


0,0

Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - 2177/2008. (12. 18.) Kormány határozat szerint 2008. év módosított előirányzat

294,0 294,0

Bevétel

Támogatás

0,0

0,0

0,0

294,0 294,0

A Nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymarosi Vízlépcső tervének ügyében hozott 1997. szeptember 25-i ítélete végrehajtásáról folytatott kétoldalú tárgyalások legutóbbi szakértői fordulóját, amelyre 2005-2006-ban került sor, a felek lényegében eredménytelennek ítélték, de a plenáris szintre visszakerült tárgyalásokon, majd újabb szakértői előkészítés nyomán a szakértők megegyeztek egy közös Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) szükségességében. Erre alapozva a kormányküldöttségek 2007. november 6-án megállapodtak a közös vizsgálat peremfeltételeiről. A Stratégiai Környezeti Vizsgálat elsősorban a műszaki beavatkozások kiválasztását előkészítő, független, harmadik felet is bevonó eljárás, amellyel a) lehetővé válik a Magyarország által következetesen hangsúlyozott környezeti célok elérése (rehabilitáció a Szigetközben és a Bős Nagymaros Projekt más érintett szakaszain); b) a folyónak az 1977. évi kétoldalú szerződésben meghatározott energetikai és hajózási hasznosítása a közösségi jogban deklarált környezeti célok figyelembe vételével történik. A Környezeti Stratégiai Vizsgálat elvégzésére 294,0 millió forint összeg állt rendelkezésre. A vizsgálat eredményeit felhasználva azonban lehetővé válhat a Duna magyar-szlovák közös szakaszának rendezése, mely természetvédelmi, hajózási, területfejlesztési társadalmi hasznokat fog indukálni. Konkrét vizsgálatokra alapozva a magyar fél azt állítja, hogy a második vízlépcső nélkül, környezetileg fenntartható módon üzemelő bősi erőmű és az ésszerű hajózóút fejlesztés, valamint a Szigetköz rehabilitációja együttesen nagyobb gazdasági előnyöket hordoz, mint a természeti tőke csökkenése árán nyerhető több energia és korlátozás nélküli hajózóút használat. Az előirányzatból - tekintve, hogy 2008. decemberi döntéssel jött létre - 2008. évben felhasználásra már nem került sor. 10/3 Társadalmi szervezetek támogatása Megnevezés


80

4/1

4/3

5.

6.


58, 7 1,3 58, 7

Folyó bevétel Előirányzatmaradvány

0,0

1,4

0,8

1,4

0,0

0,0

0,6

46,2

1,4

0,8

1,4

–

Kiadás



%-ban

Bevétel

57,1

57,1

Támogatás

0,0

0,0

0,0

1,4 1,4

1,4 1,4

0,0

Kiadás



Kedvezményezettek köre és száma − egyéb (2 db egyesület, szövetség)

0,8

0,8

Összes kifizetés

0,8

0,8

Az előirányzat a civil szervezetek, zöldmozgalmak társadalmi befolyásoló szerepének, szemléletformáló tevékenységének növeléséhez pályázat útján - korábbi években - nyújtott támogatások forrása. Az előirányzat célja, rendeltetése és felhasználásának módja miniszteri rendeletben szabályozott módon történt. A felhasználás 0,8 millió forint volt. Az előirányzaton keletkezett kötelezettséggel nem terhelt maradvány önrevízióként befizetésre kerül. 10/3/2 Norvég és EGT Finanszírozási Mechanizmus

Megnevezés


Kiadás

12, 5 78, 0

Folyó bevétel Előirányzatmaradvány

0,0

Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat módosítás többlet-bevétel terhére - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele

81

5.

6. %-ban

71,1

8,5

68,0

12,0

0,0

5,5

143 ,0

183,3

2600,0

65,6

8,5

Kiadás

Megnevezés

4/3

0,0

–


4/1

Bevétel

0,0

0,0

5,5 65,6

5,5 65,6

13,0

Támogatás 0,0


71,1

Megnevezés

71,1

Kiadás

0,0




saját intézmény (1 db)

Összes kifizetés

8,5

8,5

8,5

8,5

A KvVM által pályázati úton elnyert, összesen 300,2 millió forintból 2007-ben a végrehajtási szerződésben szereplő előleg került az NFÜ-től - a fejezeti előirányzatok rendjébe évközben felvett - előirányzatra, melynek összege összesen 75,0 millió forint. (A 300,2 millió Ft 8%-a a végrehajtási szerződés szerint a pályázati rendszer működési költségeire fordítható, így a megpályázható összeg 275,0 millió Ft.) A 2008. évi 71,1 millió Ft módosított kiadási előirányzat a 2007. évi 65,6 millió Ft előirányzat maradvány, valamint a 2008. évben működési költségek elszámolása alapján NFÜ-től átutalt 5,5 millió Ft-ból tevődik össze. A 2008. évi 8,5 millió Ft kiadási teljesítés a pályázati rendszer működtetéséhez szükséges kiadások fedezete. A 143,0 millió Ft bevétel teljesítéséből 5,5 millió Ft a működési kiadások fedezete, a fennmaradó 137,5 millió Ft pedig a teljes pályázati támogatás 50%-a, amely - a pályázati felhívás alapján - a nyertes pályázatok előfinanszírozására szolgál. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - mint Támogatásközvetítő szervezet - 2007. december 4-én tette közzé „Az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásának elősegítése érdekében” című pályázati felhívását, összesen, 275,0 millió forint keretösszeggel. A pályázatok elbírálása 2008. áprilisában megtörtént, de az NFÜ jóváhagyási eljárása több hónapot vett igénybe, így a támogatási szerződések megkötése csak 2008. év végén indulhatott el, így támogatás folyósítására a 2008. évben még nem került sor. 10/5 EU Szolidaritási Alapból származó támogatás

Megnevezés

2007. 2008. évi 2008. évi évi eredeti módosított tény előirányzat előirányzat 1. 2. 3.

2008. évi tény 4.

millió forintban, egy tizedessel Kiadás Folyó bevétel

0,0

0,0

769,4

0,0

0,0

769,4

Kiadás

Megnevezés

82

4/1

4/3

5.

6. %-ban

706, 5 706, 5

Bevétel

91,8 91,8

Támogatás


Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat módosítás többlet-bevétel terhére 2008. év módosított előirányzat Megnevezés

0,0

0,0

0,0

769,4 769,4

769,4 769,4

0,0

Kiadás




saját intézmény (3db)

706,5

Összes kifizetés

706,5

706,5 0

706,5

Hazánk, a Dunán, a Tiszán és azok mellékfolyóin 2006. tavaszán levonult árvizek okozta károk enyhítésére az Európai Unió Szolidaritási Alapjából (EUSZA) 15.063.587 euró támogatást kapott. Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya közötti, a támogatás felhasználására vonatkozó megvalósítási szerződés aláírására 2007. szeptember 3-án került sor. Az árvízi védekezésben érintett minisztériumok, a Magyarország részére biztosított támogatás felhasználásáról szóló 2126/2007. (VII.3.) Korm. határozat mellékletében meghatározott támogatási összegeket vehetik igénybe. A környezetvédelmi és vízügyi tárca 2 942 265 euro-t kapott a támogatási szerződésben rögzített vízkárelhárítási célok, feladatok finanszírozására. A KvVM az ÖTM-mel kötött megállapodás szerint a 2.942.265 euró támogatást a Megvalósítási Megállapodás I. sz. mellékletében meghatározott intézkedések finanszírozására használhatta fel az Alsó-Tisza vidéki-, az Észak-magyarországi-, és az Észak-dunántúli KÖVIZIG területén, a védelmi és szabályozási létesítményekben okozott károsodások helyreállítására. Alsó-Tisza vidéki KÖVIZIG: a támogatás összege: 1 600 000 euro (418,4 millió forint), A 2006. évi tavaszán a Tiszán levonult árhullám jelentős károkat okozott a folyó medrében. Kiépített folyamszabályozási kőműveket rongált meg, illetve mosott el. Egyik leginkább veszélyeztetett terület a Csongrád város belterületével határos folyószakasz. Itt a folyómederben olyan kimosódások, sodorvonal- átrendeződések keletkeztek, melyek a város védelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmények állékonyságát veszélyeztették. Megállapodás alapján az alábbi folyamszabályozási helyreállításokra került sor: a Tisza 246+530 – 246+770 fkm szelvényei között mederrögzítés kőszórással, a Tisza 245+900 – 246+950 fkm szelvényei között kő-paplan terítés, a Tisza 245+920 – 246+080 fkm szelvényei között mederállandósítás kőművek beépítésével. Észak-magyarországi KÖVIZIG: támogatás összege: 642 265 euróról (167,9 millió forint) A támogatás célja a 08.04. árvízvédelmi szakasz, Tiszadob 10+915 tkm. szelvényében tönkrement zsilip, valamint a zsilip környezetében megrongálódott töltés helyreállítása volt.

83

A Tisza 2006. évi árhullámainál a zsilip zárt állapotában már kis vízszintkülönbségek mellett is vízátfolyás következett be. Ugyanez volt tapasztalható a műtárgy környezetében is. Így a gravitációs műtárgy árvizek visszatartására alkalmatlanná vált. A gravitációs zsilip tönkremenetele következtében a gravitációs kivezetési lehetőség megszűnt, a lefolyó vizeket csak szivattyúsan lehetett átemelni. A zsilip helyreállítása keretében az alábbi munkák elvégzése történt meg: A töltés megbontásához ideiglenes körtöltés kiépítése 3,0 m koronaszélességgel, 1:2-es rézsűhajlással 103 m hosszon, 66m hosszon 4,0 m szélességű szádlemezes jászolgát építés; a zsilip és az árvízvédelmi töltés megbontása; szivárgást csökkentő agyag-ék beépítése; NA 1200-as árvízvédelmi gravitációs zsilip építése, VAG EROX orsós elzáró szerkezettel. A zsilip átépítését követően a megbontott töltés helyreállítása a 10+767 - 11+119 tkm között LNV+1,0 m-es biztonsággal, a meglévő szivárgó csatorna bekötése, a Tiszadobi főcsatorna tönkrement burkolatának helyreállítása 58 fm hosszban, 7,0 m hosszon rézsűburkolat építése. Észak-dunántúli KÖVIZIG: a támogatás összege: 700 000 euro (183,1 millió forint). A 2006. évi dunai árvíz során a Gönyű település belterületi szakaszán a Duna 1791,4-1790,6 fkm szelvényei között található magaspart, a védelmi biztonságot jelentősen veszélyeztető mértékben megrongálódott. A folyómeder fenti szakaszának helyreállítása rézsűfelületek rendezését és a parti kövezés rézsűfelületeket megtámasztó lábazati kőrakatot készíteni. A helyreállított magasparton védekezési, is helyre kellett állítani.

során el kellett végezni a meglévő eredeti állapotának visszaállítását. A vissza kellett építeni, háttöltést kellett üzemeltetési célból, a korábbi parti sávot

A 2006. évi árvíz jelentősen megrongálta a Duna 1713,0 fkm térségében található Helembaszigeti mellékág mederfenék-stabilizációját. A további meder-elfajulások megakadályozása érdekében szükség volt a tönkrement kőművek helyreállítására, a kőszórás kiegészítésére. 10/6 2007-2013 közötti nagyprojektek előkészítése

Megnevezés

2007. évi tény 1.



48,1


1 012,6

0,0

832,6

–

832,6

Kiadás


Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele

84

4/1

4/3

5.

6. %-ban

328 ,1 832 ,6

Bevétel

0,0

0,0

832,6

832,6

682,1

39,4

82,2

100,0

Támogatás 0,0


832,6

Megnevezés

Kiadás

832,6

0,0 Kiadásból

működésre




328,1

Összes kifizetés

328,1

328,1 0

328,1

A fejezeti kezelésű előirányzaton rendelkezésre álló összeg az alábbi projektekhez szükséges 25%-os önerő fedezete. Szamos Kraszna- közi árvízszint csökkentő tározó projekt: A projekt előkészítési fázisa 2008. évben lezárult, a pályázati anyag beadása a 2. fordulóra 2008. júliusban megtörtént, az angol nyelvű támogatási kérelem benyújtásra került a közreműködő szervezet részére. Ezt követően az FI és az NFÜ kérésére átdolgozott pályázati anyag is beadásra került. A pályázat támogatásának Bíráló Bizottsági ülése 2008. december 3án volt, majd december 16-i keltezéssel támogatási döntés született. A támogatási szerződés megkötéséhez szükséges előkészítő dokumentumok az FI részére megküldésre kerültek a támogatási szerződés megkötés előkészítésének folyamata megkezdődött. A projekt előkészítésére kötött vállalkozási szerződés módosítása kizárólag a rendelkezésre állás végső határidejének meghosszabbítása tekintetében (2008. október 30) az első fordulóra vonatkozó támogatási szerződés módosítása nélkül lezajlott, az előkészítést végző vállalkozó bankgarancia nyújtása mellett áll rendelkezésre az esetlegesen felmerülő, az európai tanácstól érkező kérdések megválaszolására. A 2. fordulós pályázati anyag véglegesítése előtt a JASPERS szakértőkkel egyeztetés történt, melynek eredményei beépítésre kerültek a Brüsszelbe küldött anyagba. A tározó létesítésével szemben kialakult helyi társadalmi és önkormányzati ellenállás kezelésére javaslat került kidolgozásra, részt vettünk a kormányelőterjesztés-tervezet készítésében, és az IH és FI részére jogi anyag készült az ellenállásból adódó kockázatok kezelhetőségének vonatkozásában. Tekintettel a probléma súlyosságára a kivitelezésre vonatkozó támogatási szerződés megkötése utáni kötelezettségvállalásokkal járó kockázatok csak a Kormány döntés meghozatala után vállalhatóak. Az előkészítési vállalkozási szerződés teljes kerete, bruttó 76,6 millió forint 2008. évi kifizetéssel lezárult. Menedzsment költség lekérés - keret hiányában - nem volt. Hanyi-Tiszasülyi árvízszint-csökkentő tározó A projekt előkészítési fázisa 2008. évben lezárult, a pályázati anyag beadása a 2. fordulóra 2008. júliusában megtörtént, az angol nyelvű támogatási kérelem benyújtásra került a közreműködő szervezet részére. A pályázat benyújtása 2. fordulóra 2008. áprilisban megtörtént, a megvalósításra vonatkozó támogatási szerződés 2008. szeptemberében létrejött, összege 24.804,7 millió forint. A támogatási kérelem készítése során a JASPERS

85

szakértőkkel több alkalommal folytak egyeztetések. A Brüsszelbe benyújtott támogatási kérelemhez megérkeztek az első kérdések, melyek fókuszában a tájgazdálkodási részek, a vadmenekítő dombok és az anyag nyerőhelyek környezeti hatási, hasznosítási lehetőségei állnak. A kivitelezések előkészítői munkái megkezdődtek, régészeti és ahhoz kapcsolódó tűzszerészeti tevékenységek keretében. A megvalósítás keretében 3 közbeszerzési eljárás (PR, mérnök, kiviteli) előkészítése lezajlott, a sokszereplős, bonyolult jóváhagyási eljárás rendkívüli módon lelassította a folyamatot. Az ajánlati felhívások 2008. évben megjelentek. Az előkészítési vállalkozási szerződés teljes 134,0 millió forint kerete, 117,7 millió forint 2008 évi kifizetéssel lezárult. A megvalósításra létrejött támogatási szerződés keretéből 2008. évben az alábbi kifizetések, illetve előleg lehívások történtek meg. Projekt menedzsment költségre előleg 15,0 millió forint. Régészeti tevékenység keretében az elvégzett munkákra 53,7 millió forint kifizetés igénylése történt meg. Nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó A projekt előkészítési fázisa 2008. évben lezárult, a pályázati anyag beadása a 2. fordulóra 2008. júliusban megtörtént, az angol nyelvű támogatási kérelem benyújtásra került a közreműködő szervezet részére. A pályázat benyújtása 2. fordulóra 2008. év áprilisában megtörtént, a megvalósításra vonatkozó támogatási szerződés 2008. év szeptemberében létrejött, összege 13.250,6 millió forint. A támogatási kérelem készítése során a JASPERS szakértőkkel több alkalommal folytak egyeztetések. A Brüsszelbe benyújtott támogatási kérelemhez megérkeztek az első kérdések, melyek fókuszában a tájgazdálkodási részek, a vadmenekítő dombok és az anyag nyerőhelyek környezeti hatási, hasznosítási lehetőségei állnak. A kivitelezések előkészítői munkái megkezdődtek, a területszerzés keretében. A megvalósítás keretében 3 közbeszerzési eljárás (PR, mérnök, kiviteli) előkészítése lezajlott, a sokszereplős, bonyolult jóváhagyási eljárás rendkívüli módon lelassította a folyamatot. Az ajánlati felhívások közül kettő (PR és mérnök) 2008. évben megjelentek. Az előkészítési vállalkozási szerződés teljes bruttó 115,2 millió forint kerete, 99,7 millió forint 2008. évi kifizetéssel lezárult. A megvalósításra létrejött támogatási szerződés keretéből 2008. évben az alábbi kifizetések, illetve előleg lehívások történtek meg. Projekt menedzsment költségre előleg 15,0 millió forint. Területszerzésre előleg 191,3 millió forint. Földvédelmi járulékra előleg: 56,8 millió forint. Duna projekt A Támogatási Szerződés 2008. március 31-i dátummal módosításra került, mivel a Magyar – Szlovák Határvízi Bizottság Tátracsorbán tartott LXVIII ülésszakán elfogadta, hogy a Dunai albizottság által beterjesztett Q 1 %-os vízhozamra kidolgozott árvízi terhelés értékeit kell figyelembe venni a Duna 1811 - 1708 fkm közötti szakaszára (2007. szeptember végén).

86

Fentiek miatt a Duna projekt tervezése során ezen elfogadott érték veendő figyelembe. E miatt szükséges volt a Támogatási szerződés műszaki tartalmának jelentős módosítása is. Ezzel párhuzamosan folyt a Vállalkozási szerződés módosítása is (FI ellenjegyzéssel) és TSZ módosítás kiegészítése. Mindkettő 2008. június 18- án került aláírásra. Az ebben foglaltaknak megfelelően az Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány (a párhuzamos egyeztetésnek köszönhetően) 2008. június 30-ára elkészült, amely egyeztetések, módosítások után elfogadásra került 2008. szeptember 2-án. 2008. október 31-i határidőre elkészült a Geodéziai és talajmechanikai felmérések, és a Területigénybevételt előkészítő dokumentumok munkarész is. 2008. december 31-re pedig elkészültek a lőszermentesítési és a régészeti munkák előkészítésének dokumentációi. Szintén ekkorra elkészült az RMT 4 változata, mely 2009-ben kerül bírálatra. A támogatási szerződés keretéből 2008. évben az alábbi kifizetések, illetve előleg lehívások történtek meg. Teljes vállalkozási díj 636,2 millió forint bruttó. A bruttó díj 5%-val csökkentett 2008-ban lehívott összes kifizetés 114,8 millió forint (a két december végén teljesült munkarész nélkül!). Menedzsment költségből 11,7 millió forint került felhasználásra. A fejezeti kezelésű előirányzat maradványa 133,0 millió forint, melyből intézményi beruházási kiadás 130,0 millió forint. Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem projekt előkészítése A Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottsága (REMNB) tárgyalást kezdeményezett a KvVM vízügyi szakállamtitkárával a Kis-Balaton fejlesztését célzó projekttanulmánnyal kapcsolatban. A Bizottság és a Minisztérium közt néhány hónapig nem született megegyezés, ami miatt a munkák olyan csúszást szenvedtek, hogy a Támogatási szerződés és Vállalkozási szerződés módosítása vált szükségessé. A módosítás a véghatáridőt nem, csak a részhatáridőket érintette. (fokozottabban veszi figyelembe a természetvédelmi szempontokat). Módosításra volt szükséges a Vállalkozói szerződés összegének tekintetében is. A Támogatási szerződés módosítására július 15-én, a Vállalkozói szerződés módosítására szeptember 30-án került sor. Kiegészítő munkákra is megtörtént a szerződés megkötése. A Környezetvédelmi hatástanulmány elkészült, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre augusztus 29-én leadásra került. Október 30-án került sor a közmeghallgatásra, majd december 10-én adta ki a felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt. Az RMT 4 változata készült el 2008. évben. A vízjogi engedélyezési tervek december 10-ére összeállításra kerültek. A PR tevékenység egész évben folyamatosan zajlott. A támogatási szerződés keretéből 2008. évben az alábbi kifizetések, illetve előleg lehívások történtek meg. A vállalkozói szerződés bruttó 484,8 millió forint összegéből 2007. évben 9,3 millió forintot, 2008. évben 325,8 millió forintot számlázott le a vállalkozó. A kiegészítő munkákra kötött szerződés teljes összegét, 13,5 millió forintot decemberben leszámlázta a vállalkozó. Menedzsment költségből 4,9 millió forint lett lekérve. A 13,5 millió Ft kifizetése 2009. évre húzódott át, ezen kívül a 2008. évben (és az előtt) leszámlázott összegek kifizetése megtörtént.

87

A fejezeti kezelésű előirányzat maradványa 43,0 millió forint, melyből intézményi beruházási kiadás 41,0 millió forint. Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása A projekt 4 projektelemből áll. 2008. évben elkészült az FCSM Rt. Dél-pesti szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizének nagy-Duna átvezetésével kapcsolatos döntéselőkészítő tanulmánya. Elkészült a „szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból” projektelem döntéselőkészítő tanulmánya, valamint az RSD mellékágai tervezett kotrásával összefüggésben ökológiai vizsgálat. Elkészült a Tassi többfunkciójú vízleeresztő műtárgy létesítésére vonatkozó RMT és ugyanehhez a Környezeti Hatástanulmány és beadásra került környezetvédelmi engedélyezésre. Elkészült a 3 további projektelemre vonatkozó RMT, így az RSD mederkotrás és iszapelhelyezés RMT, a „Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból” RMT, és az FCSM ZRt. Dél-pesti szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizének nagy-Dunai átvezetése RMT is. A tanulmányok belső tervbírálata megtörtént, minden tanulmány elfogadásra került. A Tassi többfunkciójú vízleeresztő műtárgy létesítése RMT 1. változat tervbírálata megtörtént, elfogadást nyert, javítása elkészült. A Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból RMT 1. változat tervbírálata is megtörtént. Az RSD mederkotrás és iszapelhelyezés és az FCSM Rt. Dél-pesti szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizének nagy-Dunai átvezetése RMT 1. változatának belső bírálata megtörtént. 2008. évben elkészültek a további szükséges környezeti hatástanulmányok (KHT). Két projektelem: az FCSM Rt. Dél-pesti szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizének nagy-Duna átvezetése és a Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból csúszást szenvedett döntési késedelem miatt. A tartalékkeret feladatok és a teljesítési határidők módosítása szükségessé tették a Támogatási szerződés 2. számú és a Vállalkozási szerződés módosítását. A projekt egyik projektelemére vonatkozó pályázat beadásához, a projektelemek elfogadott módon történő tervezett megvalósításához szükségessé vált a KEOP pályázati útmutató módosítása. A Támogatási szerződés 3. sz. módosítása az év végéig nem fejeződött be, a Vállalkozói szerződés módosítása és új szerződéskötéssel kapcsolatos feladatok végrehajtása megtörtént. A támogatási szerződés keretéből 2008. évben az alábbi kifizetések, illetve előleg lehívások történtek meg. 2008. évben rendelkezésre álló összeg (vállalkozói): 1.106,0 millió forint. Lehívott összeg 291,9 millió forint. Menedzsment költségből 14,9 millió forint. A fejezeti kezelésű előirányzat maradványa 254,0 millió forint, melyből intézményi beruházási kiadás 247,0 millió forint. Tisza projekt Megtörtént a Támogatási szerződés módosítása 2008. január 28., valamint 2008. június 11. dátummal. Ennek megfelelően a Vállalkozási szerződés módosítása (FI ellenjegyzéssel) is lezajlott 2008. szeptember 30-i dátummal.

88

Elkészült a lőszermentesítési-, régészeti munkák előkészítésének szakvéleménye, és a terület igénybevétel előkészítésének dokumentációja 2008. október 31-én. Ugyancsak 2008. október 31-i határidőre elkészült a vízjogi engedélyezési tervdokumentáció. Megtörtént a vonatkozó RMT 4 változatának kidolgozása, végső bírálatra leadva 2008. december 15-i határidővel. A pótmunkákra vonatkozó szerződésmódosítás 2008. évben nem valósult meg. Az időközben elkészült pótmunkával is érintett munkarészek nem voltak szerződéssel lefedve. A vízjogi engedélyek 2008. decemberében megérkeztek, az illetékes KÖFE nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a tervezett műszaki beavatkozások nem engedélykötelesek, valamint a NATURA 2000 nyilatkozat rendelkezésre áll. A támogatási szerződés keretéből 2008. évben az alábbi kifizetések, illetve előleg lehívások történtek meg. A hatályos vállalkozási szerződés szerinti bruttó vállalkozási díj 345,6 millió forint. A bruttó díj 5%-val csökkentett lehívott összes kifizetés 245,1 millió forint. Menedzsment költségből 4,1 millió forint lehívás történt. A fejezeti kezelésű előirányzat maradványa 53,0 millió forint, melyből intézményi beruházási kiadás 51,0 millió forint. 10/7/2/1 Magyar Természet-védelmi Információs Rendszer fejlesztése

Megnevezés

Kiadás Folyó bevétel Előirányzatmaradvány

2007. 2008. évi 2008. évi 2008. évi eredeti módosított évi tény előirányzat előirányzat tény 1. 2. 3. 4. millió forintban, egy tizedessel 130 195 0,0 135,7 ,1 ,3 130 72, 0,0 135,7 ,1 4 148 – 0,0 0,0 ,6

Kiadás


Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat módosítás többlet-bevétel terhére 2008. év módosított előirányzat Megnevezés

Kiadás

Bevétel

4/1

4/3

5.

6. %-ban

66,6

95, 9

179,7

95,9

0,0

Támogatás

0,0

0,0

0,0

135,7 135,7

135,7 135,7

0,0





130,1

Összes kifizetés

130,1

130,1 0

130,1

A projekt célja egy országos Természetvédelmi információs rendszer létrehozása volt, amely adatokkal látja el a nemzeti parkokat és a társadalmi szervezeteket. A projekt magában foglalta mind a rendszer megtervezését, mind a szükséges adatok, adatfeldolgozó eszközök és szoftverek vásárlását.

89

A szoftverfejlesztési rész szerződésének értéke 226,6 millió Ft (nettó 0,69 M €), hazai forrás igény 60,5 millió Ft (nettó 0,083 M € +áfa) volt, melyből 2008. I. negyedévében már csak az átmeneti támogatás rész kifizetésére került sor. A 2004. évi Átmeneti Támogatás projektek pénzügyi zárásának határideje 2007. év volt. A vállalt feladatokat sikeresen elvégezték, azonban egy részfeladaton bejelentett Albacomp szerződés végszámlájának Átmeneti Támogatás forrás része nem lett kifizetve. Ennek oka, hogy az Európai Unió nem utalta át a kincstári zárásig a megigényelt forrásrészt. Ez az EU-s forrásrész 2008 elején állt rendelkezésre, ekkor került kiegyenlítésre. Az érintett összeg nettó 130,1 millió Ft (491 ezer €) uniós támogatásvolt. 10/7/2/3 Madárvédelmi és élő-helyvédelmi irányelvnek megfelelő monitorozás és területkezelés előkészítése

Megnevezés Kiadás Folyó bevétel Támogatás Előirányzatmaradvány

2007. 2008. évi 2008. évi 2008. évi eredeti módosított évi tény előirányzat előirányzat tény 1. 2. 3. 4. millió forintban, egy tizedessel 145 10, 0,0 316,4 ,3 7 90, 10, 0,0 197,8 7 7 118 0,0 0,0 0,0 ,6 118 0,0 – 118,6 ,6

Megnevezés

Kiadás 0,0


Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat módosítás többlet-bevétel terhére - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele 2008. év módosított előirányzat Megnevezés

197,8 118,6 316,4 Kiadás

4/1

4/3

5.

6. %-ban

1357,9

45,9

847,7

45,9

0,0 100,0

Bevétel Támogatás 0,0 0,0 197,8 118,6 316,4

0,0 Kiadásból

működésre




145,3

Összes kifizetés

145,3

145,3 0

145,3

A TVH projektjének célja egyrészt, az európai uniós kötelezettségek teljesítéséhez szükséges Natura 2000 monitorozó rendszer, másrészt a Natura 2000 területek természetközpontú kezelésének megalapozása. A projekt összege 316,4 millió Ft (1,02 M€), melyből nettó 208,5

90

millió Ft (765 ezer €) uniós támogatás. A szolgáltatási 1. rész (monitorozó rendszer) szerződés kötésére 2008 januárjában került sor a Természettudományi Múzeummal. A hazai forrásigény 73,6 millió Ft (150 ezer €+áfa), uniós támogatás nettó 122,6 millió Ft (450 ezer €). A szolgáltatás 2. rész (fenntartási tervek) szerződés kötésére 2008 szeptemberében került sor a VÁTI Kht.-vel. A projekt összege 117,7 millió Ft (nettó 364 ezer €), EU támogatás nettó 73,6 millió Ft (273 ezer €), hazai támogatás igénye 44,1 millió Ft (91 ezer € + áfa). A szerződés ellenértéke 10%-ának kifizetésére 2008. IV. negyedévben került sor 11,5 millió Ft összegben. A szakmai tevékenységet és felelősségi kört érintően 2008. év folyamán a kormány elfogadta a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát 2008-2025. évekre vonatkozóan. Megjelent az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet, ismertebb nevén "Natura 2000 kormányrendelet" módosítása. A módosítás az Európai Unió vonatkozó irányelveinek, az élőhelyvédelmi, illetve a madárvédelmi irányelveknek való jobb megfelelést szolgálja. Jelentősek a módosulások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezést illetően. Az új előírások – a kormányrendeleti szintet tekintve – részben a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben, részben a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben jelentek meg. A módosításokat a 314/2008. (XII. 22.) Korm. rendelet és a 302/2008.(XII.17.) Korm. rendelet hirdette ki. Módosult a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló 30/2004. (XII.30.) KvVM rendelet is. (A módosítást a 33/2008. (XII.31.) KvVM rendelet tartalmazza.) Ez – többek között – előírja azokat a teszteket, melyeket a vízgyűjtőgazdálkodási tervezéshez kapcsolódó állapotértékelés készítése során el kell végezni. Kimondja, hogy a vizsgálatok során alapszintnek (referencia időszaknak) a 2007-2008-as éveket kell tekinteni, de lehetőség van ennél hosszabb időszak figyelembe vételére is, ha a korábbi adatok azt lehetővé teszik. 10/7/2/4 Magyarországi felszíni vizek hidromorfológiai monitoringjának intézményi fejlesztése

Megnevezés


4/1

4/3

5.

6. %-ban

Kiadás

0,0

0,0

163,5

37,1

22, 7

Folyó bevétel

0,0

102,1

23,3

22,8

Támogatás

0,0 61, 4

0,0

0,0

0,0


0,0

61,4

61,4

–

Kiadás 0,0


91

0,0 100,0


Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat módosítás többlet-bevétel terhére - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele 2008. év módosított előirányzat Megnevezés

102,1 61,4 163,5

Kiadás

102,1 61,4 163,5

0,0




37,1

Összes kifizetés

37,1

37,1 0

37,1

A Víz Keretirányelvben foglaltak megvalósításához a KvVM a magyar Vízrajzi Szolgálatot alkalmassá kívánta tenni az új, komplex feladatok ellátására. Ehhez módszertani, végrehajtási és irányítási eszközöket, illetve speciális adatbázis-hátteret és feldolgozó szoftvereket kívánt biztosítani. A projekt összértéke nettó 136,0 millió Ft (499 ezer €), melyből nettó 100,0 millió Ft (367 ezer €) EU támogatás. 2007-ben megvalósult 37,1 millió Ft (nettó 119 ezer €) értékű eszköz beszerzése, melynek kifizetése 2008. második negyedévére húzódott át. A hazai forrásigény 13,8 millió Ft (30 ezer € + áfa) volt. A szolgáltatási rész szerződéskötésére 2008. I. negyedévében került sor. Szerződő partner a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke. A rendelkezésre álló támogatás nettó 100,8 millió Ft (370 ezer €), melyből a hazai társfinanszírozás aránya 46,7 millió Ft (nettó 92,5 ezer €+áfa).

10/7/2/5 Hűtéstechnikai Alkalmazásokat Ellenőrző Országos Intézmény-rendszer kifejlesztése

Megnevezés


Kiadás

48, 9 48, 9

Folyó bevétel

Egyéb előirányzat-változások jogcímenként

92

4/3

5.

6. %-ban

0,0

19,2

12,0

24,5

62,5

0,0

19,2

12,0

24,5

62,5

Kiadás 0,0


4/1


- Előirányzat módosítás többlet-bevétel terhére 2008. év módosított előirányzat Megnevezés

19,2 19,2

Kiadás

19,2 19,2

0,0




12,0

Összes kifizetés

12,0

12,0 0,0

12,0

A Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ-7642-es kincstári azonosítószámmal) 250 ezer € összegű twinning light projektje került elszámolásra ezen a soron, melynek célja hűtőberendezések, hűtőközegek, hűtéstechnikai vállalkozások és hűtőgépszerelők monitoring és minősítő-tanúsító rendszerének kidolgozása és alkalmazásba vétele. 67,9 millió Ft 249 ezer € értékű szerződést kötésére került sor a Pisai Egyetemmel 100% EU támogatásból. A projekt lezárult. A zárójelentés leadása 2008 márciusában megtörtént. Javaslat született a hűtőberendezések, hűtőközegek, hűtéstechnikai vállalkozások és hűtőgépszerelők monitoring és minősítő-tanúsító rendszerére. A Pisai egyetem az oktatás várható költségeinek megadásával egy útmutatást dolgozott ki, 2009-2011 és a 2011 utáni időszakra vonatkozóan. A szerződés értékéből 12,0 millió Ft kifizetésére 2008 augusztusában került sor. A kormány elfogadta a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát.

10/8 Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat

Megnevezés

2007. évi tény 1.



1 155,6 1 155,6


0,0

0,0

93

499 ,5 499 ,4

1 060,6

Kiadás


4/3

5.

6. %-ban

1 060,6

–

4/1

Bevétel 0,0

43,2

47,1

43,2

47,1

Támogatás 0,0


1 060,6 1 060,6 Kiadás

1 060,6 1 060,6

0,0




254,1

254,1

− más fejezet intézménye 2db

9,7

9,7

− alapítvány 1db

1,1

1,1

− közalapítvány 2db

3,5

3,5

− közhasznú társaság 1db

0,8

0,8

− gazdasági társaság 2db

30,6

30,6

186,3

186,3

13,3

13,3

499,4

499,4

− önkormányzat/vagy intézménye 43db − egyéb (egyesület, szövetség, társulás) 7db Összes kifizetés

A Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat (Kövice) a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről szóló 2003. évi CXVI. tv. alapján a korábbi Környezetvédelmi Alap Célfeladatok fejezeti kezelésű célelőirányzat (Kac) és a Vízügyi Célelőirányzat (VICE) utódjaként jött létre. A célelőirányzat 2005. évtől megszűntetésre került, a költségvetési teljesítési adatok az előző években vállalt kötelezettségek és determinációk finanszírozását tartalmazzák. A környezet- és természetvédelmet, valamint a vízgazdálkodást elősegítő fejlesztésekhez, szakmai programok, intézkedések, valamint kötelezettségek teljesítéséhez 2004. évig nyújtott támogatások 2008. január 1-jén fennálló kötelezettsége 1.060.623,3 millió forint volt, melyből az alábbi jogcímek szerint történt kifizetés:

Jogcím, feladat megnevezése

adatok millió forintban Kifizetés Maradvány

c) Társadalmi célú támogatások, tevékenységek, szakmai programok (K)

26,9

471,4 0,3 20,3

d) Szakmai programok (E)

98,0

2,5

e) Működési költségek (M)

135,1

66,7

499,4

561,2

a) fejlesztési célú támogatások (F) b) Bánya, tájrendezés 2003. (B)

233,2 6,2

Összesen:

A fejlesztési célú támogatások 2008. évi kifizetésének szakmai célok szerinti megoszlása (millió forint):

94

adatok millió forintban Kifizetés Fejlesztési cél Levegőtisztaság-védelem Vízminőség-védelem (felszíni vizek védelme, felszín alatti víz és talajvédelem, barnamezős beruházások) Hulladékok káros hatásának csökkentése

25,9

Természetvédelem

46,3

Vízminőség-védelem (VICE determináció)

65,6

81,8 13,6

Összesen:

233,2

10/9 GEF – A Duna szennyezettségének csökkentése

Megnevezés

2007. 2008. évi 2008. évi 2008. évi eredeti módosított évi tény tény előirányzat előirányzat 1. 2. 3. 4.

4/1

4/3

5.

6.

millió forintban, egy tizedessel

%-ban

Kiadás

4,8

0,0

535,6

103,3

2152,1

19,3

Folyó bevétel

4,8 69, 4

0,0

466,2

99,9

2081,3

21,4

Támogatás

0,0

0,0

0,0

0,0


0,0

69,4

69,4

–

Kiadás


Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat módosítás többlet-bevétel terhére - Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele 2008. év módosított előirányzat

Megnevezés

Kiadás

Bevétel

100,0

Támogatás

0,0

0,0

0,0

466,2 69,4 535,6

466,2 69,4 535,6

0,0




32,6

32,6

− egyéb (önkormányzat)

70,7

70,7

Összes kifizetés

103,3

0

103,3

A 2097/2006 (V.9.) Korm. határozat értelmében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank) és a Magyar Köztársaság között létrejött Megállapodás alapján a Duna tápanyag csökkentését célzó projekt végrehajtásának koordinációs és megvalósítási ügynöki teendőinek ellátása. 95

A 2006. május 15-én aláírt GEF Grant No 55978. számú megállapodás értelmében a beruházások megvalósulásához (2006-2011 években) a Világbank 12.500.000 USA $ támogatást nyújt. A Támogatás felhasználására a feladatfinanszírozás rendjében kerül sor. A Duna tápanyag-kibocsátásának csökkentését célzó végrehajtási szakasz három alprojekten keresztül valósul meg: -

a Főváros által kezdeményezett Észak-budapesti Szennyvíztisztító telep II. üteme („A” komponens),

-

a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) területén Gemenc és BédaKarapancsa térség vizes élőhelyeinek revitalizációja („B” komponens),

-

a beruházásokhoz kapcsolódó PR tevékenység, hatásértékelés és eredményelemző tanulmány, illetve könyvvizsgálói és képzési tevékenység megvalósítása („C” komponens).

A projekt „A” komponense tekintetében 2008. évben a beszerzési folyamatok az ütemterv szerint haladtak, a megvalósítási folyamat elkezdődött. A kivitelezővel a szerződéskötés aláírásra került. Az időarányos teljesítéssel összhangban megtörtént a szállítói számlák kiegyenlítése. Az „A” komponens megvalósítására a minisztérium a Világbank által rendelkezésre bocsátott támogatási keretből eddig 393.107 USD (70,7 millió Ft) támogatást utalt át a Főváros részére. A „B” komponens megvalósítása keretében a beszerzési eljárások eredményeként több szerződés aláírása is megtörtént, melynek eredményeként 2008. évben egy jármű, valamint különböző monitoring eszközök beszerzése valósult meg, és a kölkedi kezelőépület felújítása is befejeződött: Folytatódtak és lebonyolításra kerültek az engedélyezésre és kivitelezésre is alkalmas tendertervek, kiegészítő mérési munkák, monitoring rendszer megtervezésére, környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó beszerzési eljárások is. A „C” komponens keretében lebonyolódott az audit, valamint egy - egy fő továbbképzésére került sor a Világbank által megszervezett beszerzési, illetve egy website készítéssel kapcsolatos szemináriumon. Elkészült egy feladatleírás, melynek keretében megfogalmazódtak azok a rövid és hosszú távú feladatok melyek a projekt népszerűsítését és nemzetközi elfogadtatását teszik lehetővé. Ezzel kapcsolatosan Kommunikációs Stratégia elkészítésére is sor kerül. 2008. évben a projekt megvalósításához 583.806,3 USD világbanki támogatás került felhasználásra. 10/10/1 Fejezeti általános tartalék

Megnevezés

2007. 2008. évi 2008. évi 2008. 4/1 évi eredeti módosított évi tény előirányzat előirányzat tény 1.

Kiadás Támogatás

4/3

2. 3. 4. 5. 6. millió forintban, egy tizedessel %-ban 0,0 300,0 0,0 0,0 0,0 300,0 0,0 0,0

96

Kiadás


300,0

Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - előirányzat átcsoportosítás más fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának 2008. év módosított előirányzat

Bevétel 0,0

Támogatás 300,0

-269,7

-269,7

-30,3

-30,3

0,0

0,0

0,0

A fejezeti tartalék a fejezethez tartozó költségvetési szerveknél, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokat terhelő kiadások terén felmerülő többletfeladatok és vis maior jellegű kiadások finanszírozására szolgált. Az eredeti előirányzat terhére az alábbi átcsoportosítások történtek: • Alsó Dunavölgyi KÖVIZIG a székház bejárat, porta felújítása, aljzat és lépcső burkolása, falazat javítása, mozgássérültek bejutásának biztosítása 20,0 millió forint. • Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 4 havi irodabérleti díj (6 havi az eredeti költségvetésben megtervezve, 2 havit saját bevételeiből biztosít) 42,0 millió forint. • a Kiotói Jegyzőkönyv nemzetközi emisszió-kereskedelmi rendszer keretében való magyar részvétel előfeltétele a 2007. évi LX. tv. alapján felállított nemzeti forgalmi jegyzék felkészítése és sikeres tesztelése az ENSZ által működtetett Nemzetközi Tranzakciós Jegyzékhez (ITL) való csatlakozásra, de addig az EU ETS rendszert továbbra is üzemeltetni kell 14,5 millió forint. • Országos Meteorológiai Szolgálat a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat (költségvetési szervből gazdasági társasággá alakult) csak 2008. január hónapra fizette ki az OMSZ 2008. évi költségvetési kiadási előirányzatának 18 %-át, amelyet a 17/1977. (VI. 25.) KTM-KHVM-HM együttes rendelet előír. Ez az intézmény részére 38,9 millió forint bevételkiesést jelent . • A Magyar Televízió részére a meteorológiai hírműsorok digitális technológiával való elkészítéséhez szükséges technikai fejlesztés egy részének fedezetére 11,9 millió forint. • A siófoki Viharjelző Obszervatóriumában a folyamatos szolgálat ellátásához szükséges két észlelő foglalkoztatására 3,0 millió forint. • Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az irodaépület alatti betemetetlen pincerészek műszaki stabilizálásához, valamint a védőpilléren belüli részek megnyugtató rendezéséhez 36,0 millió forint. • KvVM Fejlesztési Igazgatóság LIFE+ feladatok többletmunkáira: információ szolgáltatás, konzultáció az Unióval, pályázókkal, kedvezményezettekkel, pályáztatási feladatok, pályázatíró Workshoppal kapcsolatos munkák, pályázatok fogadása, hiánypótlás, minőségbiztosítás, továbbítás a Bizottság felé 20,0 millió forint. • Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a Badacsonytomaji Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság gépjárművébe beépítendő GPS telefon helymeghatározó és navigációs radarkészülék és a térinformatikai adatbázist kezelni tudó nootbock beszerzésének támogatása 1,5 millió forint. • Nyugat-dunántúli KTVF vezetőváltás miatti nem tervezett kiadások 9,4 millió forint.

97

• • • •

• • •

Közép Dunavölgyi KÖVIZIG a Magyar Állam javára a Leányfalui Vízbázis belső védőövezete, azaz vízgazdálkodás közérdekű célra történt kisajátítási kártalanítási összeg fedezete 31,8 millió forint Körösvidéki KÖVIZIG központi székház pincefödém megerősítése 15,0 millió forint. Megállapodás alapján a GKM-nek fejezetek közötti átcsoportosítás a Zaragozai B kategóriás szakvilágkiállításon a Magyar Köztársaság részvétele költségeire a (2260/2007. (XII. 29.) Korm. határozat szerint 20,3 millió forint. Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 7/2004. (K.V.Ért.5.) KvVM utasítással elrendelt létszámcsökkentéshez kapcsolódó, a bíróság által jogellenesnek minősített munkaviszony megszüntetése miatti kártérítés fedezetére 4,5 millió forint. Aggteleki NPI a ngerszem Oktatási Központ épülete megsüllyedt sarkai helyreállításának finanszírozására 11,2 millió forint. Közép Dunavölgyi KTVF a szálló porkoncentráció állandó, folyamatos méréséhez szükséges műszerek beszerzésére 10,0 millió forint. Megállapodás alapján az SzMM-nek fejezetek közötti átcsoportosítás a "nemzeti parkok" meghívásos közmunkapályázat KvVM társfinanszírozására 10,0 millió forint.

10/10/2 Fejezeti egyensúlyi tartalék

Megnevezés

2007. 2008. évi 2008. évi 2008. évi eredeti módosított évi 4/1 tény előirányzat előirányzat tény 1. 2. 3. 4. 5. millió forintban, egy tizedessel 0,0

1 777,1

0,0

0,0

Támogatás

0,0

1 777,1

0,0

0,0

Kiadás


1 777,1

Módosítások kedvezményezettenként - saját intézménynek = meghatározott feladatra (2123/2008. (IX. 9.) Korm. hat.)

6.

%-ban

Kiadás

Megnevezés

4/3

Bevétel 0,0

Támogatás 1 777,1

-100,0

-100,0

-50,0

-50,0

-1 627,1 0,0

-1 627,1 0,0

Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Előirányzat átcsoportosítás fejezeten belül (2123/2008. (IX. 9.) Korm. hat.) - 2175/2008. (XII. 17.) Kormány határozat szerint 2008. év módosított előirányzat

98

0,0

Az előirányzat felhasználási céljának meghatározására és a felhasználás engedélyezésére a KvTv. szerint a Kormány volt jogosult. Ennek megfelelően a fejezeti egyensúlyi tartalék felhasználása - két ütemben - az alábbiak szerint történt. A fejezetek egyensúlyi tartalékának felhasználásáról szóló 2123/2008. (IX. 9.) Korm. határozat szerint 100,0 millió forint a Nemzeti park igazgatóságok részére 20 db terepjáró gépkocsi beszerzésére, valamint 50,0 millió forint a hulladékká vált elektromos és elektronikai készülékekről szóló 2002/95. EC irányelvben foglaltak teljesítésére került jóváhagyásra. A fejezetek egyensúlyi tartalékának felhasználásáról szóló 2175/2008. (XII. 17.) Korm. határozat szerint 690,0 millió forint a Vásárhelyi terv továbbfejlesztésére, valamint 250,0 millió forint a vízkár-elhárítási művek fejlesztési és állagmegóvási feladataira került jóváhagyásra, 687,1 millió forintot pedig elvont a Kormány. 12. cím Központosított bevételek A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 14. § (1) bekezdése értelmében a központi költségvetés központosított bevételeit képezik a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet 12. címén meghatározott bevételek. A hivatkozott törvény 50. §-a értelmében a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 6. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek cím 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 300,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 96,0 millió forinttal túlléphető a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén a pénzügyminiszterrel egyetértésben, és ha a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet 12. cím, 3. Termékdíjak alcím 1-9 jogcímcsoport és 12. cím 5. alcím Vízkészletjárulék alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül. A fenti törvény hivatkozott paragrafusa alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel történő egyetértéssel negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést a fentiek szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzat terhére, amennyiben a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által meghatározott feltételek és a fent megjelölt előirányzatok meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Amennyiben a tárgyév december 29-éig a bevételi előirányzatok teljesülnek, a személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét kell a területi szervek rendelkezésére bocsátani. A Termékdíj (12/3/1-9) eredeti előirányzata és a Vízkészletjárulék (12/5) eredeti előirányzata összesen 31.393,9 millió forint volt. A tényleges teljesítés összege 39.011,8 millió forint, amely az eredetihez viszonyítva 124,3%. A központosított bevételek 2008. évi teljesítése adatok millió forintban

99

Jogcímcím alcím csoport 12 Központosított bevételek 1 Környezetvédelmi támogatások visszatérülése 2 Bírságok 1 Légszennyezési bírság 3 Szennyvíz bírságok 4 Veszélyes hulladék bírság 5 Zaj- és rezgésvédelmi bírság 6 Természetvédelmi bírság 3 Termékdíjak 1 Gumiabroncs termékdíjak 2 Csomagolóeszközök termékdíja 3 Hűtőberendezések termékdíja 4 Akkumulátorok termékdíja 5 Kenőolajok termékdíja 7 Reklámhordozó papírok termékdíja 9 Elektromos és elektronikai berendezések termékdíja 5 Vízkészletjárulék Összesen:

2008. terv

2008. tény

946,8

880,8

489,8 203,9 41,7 7,4 15,1

455,3 748,0 23,7 9,2 31,9

500,0 9.300,0

703,5 13.471,6 392,4 205,7 5.898,0 2.500,2 1.504,4 14.336,0 41.160,7

300,0 6.200,0 2.200,0 2.300,0 10.593,9 33.098,6

Budapest, 2009. május Szabó Imre miniszter

100

XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. fejezet évi költségvetésének. végrehajtása

Recommend Documents