A XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet 2005. évi költségvetése
Budapest, 2004. október hó
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet 2005. évi költségvetése a 2004. évben elkezdett programok továbbvitelének tükrében készült. A tárca folytatja Felső- és Közép-Tisza vidékén élők biztonságát szolgáló komplex, egyszerre árvízvédelmi, terület-, és vidékfejlesztési, valamint infrastrukturális programot, a Vásárhelyi-Tervet. Az árvízi tározók közül elkészülnek a Cigánd-Tiszakarádi tározó vízügyi létesítményei és kialakul a tájgazdálkodási mintaterület, illetve megkezdődnek a Tiszaroffi tározó kiviteli munkálatai. „A tiszta, szép, egészséges településekért” program keretében folytatódik az ivóvízminőség-javító program, a szennyvízelvezetési és -tisztítási program, az Országos Hulladékgazdálkodási Terv megvalósítása és a települési szilárd hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése. Folytatódik az M6-os autópálya építésével kapcsolatosan a Kormány 1063/2004. (VI. 28.) határozatával a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörében a Metallochemia környezeti kármentesítése. A természetvédelem területén a különböző nemzetközi pályázatok keretében több nemzeti parki oktató és bemutatóközpont létesítése valósul meg. E fejlesztések lehetővé teszik a belső és külső turizmus fogadását és ezzel jelentős EU-s forráshoz jut az ország. A fejlesztések döntő többsége olyan térségekben valósul meg, ahol más jelentős fejlesztésre nem lehet számítani. Az EU LIFE programon belül olyan élőhely-rekonstrukciókra adódik lehetőség, melyek a Natura 2000 területek állapotának megőrzését szolgálják. A környezettudatos szemlélet és magatartás terjesztése érdekében a tárca kiemelt figyelmet fordít a gazdasággal, a tudománnyal és a civil társadalommal való együttműködésre. A fejezet feladatellátásában minőségi változást jelent, hogy az EU-csatlakozás óta a tárca teljes jogú tagként vesz részt az EU döntéshozatalában és jogalkotásában, ami még intenzívebb koordinációt és munkaszervezést kíván meg. Kiemelkedő nemzetközi feladatok: - Két- és többoldalú stratégiai partnerség kiépítésének folytatása vagy megkezdése azokkal az országokkal, amelyek középtávon kimaradtak az EU bővítéséből, de közvetlen kétoldalú, vagy szubregionális érdekből fontosak.
2
- Felkészülés az új együttműködési kezdeményezések fogadására, különös figyelemmel a világ azon térségeire, amelyekkel korábban voltak, de megszűntek, illetve átértékelődtek a tárca és háttérintézményeinek kapcsolatai. - A nemzetközi egyezmények és nemzetközi (kormányközi és NGO egyaránt) szervezetek programjainak, projektjeinek és akcióinak támogatása. Nemzeti Környezetvédelmi Program Az Országgyűlés 2003 decemberében fogadta el a második, 2003-2008. évekre szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programot és a részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet. Cél a második NKP végrehajtásához és értékeléséhez szükséges regionális környezetállapot-értékelések és ágazati környezeti teljesítményértékelések elkészítése, az NKP és az Európa Terv közötti összhang biztosítása, az EU 6. Akcióprogramja 2005. évi felülvizsgálatával összefüggésben a tervezési és végrehajtási rendszer hatékonyságának fejlesztése; az EU új Városi Környezet Stratégiájának hazai adaptációja. Az Európai Környezeti Ügynökség stratégiája és éves munkaterve szerinti közreműködés biztosítása. Mindezek végrehajtására új eszközrendszer került kidolgozásra: - A keretjelleggel megfogalmazott tematikus akcióprogramokhoz konkrét, ellenőrizhető feladatterv kidolgozása és végrehajtása. (Kormányhatározat rögzíti a hat évre érvényes feladatokat, amely bemutatja a tematikus akcióprogramok céljait, a konkrét feladatokat, ezek határidejét, az állami felelősöket, finanszírozókat, az együttműködő érintetteket, valamint a végrehajtás nyomon követését lehetővé tevő mutatókat). - Az ágazatok közötti szükséges együttműködést az NKP-II. Tárcaközi Bizottság felállítása segíti, amelynek munkájában a regionális fejlesztési tanácsok, civil szervezetek képviselői is közreműködnek. Az NKP-II új végrehajtási mechanizmusának működtetése és továbbfejlesztése elősegíti az EU támogatások hatékony felhasználását, a programozhatóságot, a különböző szektorok, a kormányzati szervek, a régiók és az önkormányzatok együttműködését, az eredmények monitorozását, a versenyképesség növelését is szolgáló fejlesztéspolitika környezeti megalapozását.
A Fenntartható Fejlődés Stratégia kialakításával és végrehajtásával összefüggő környezetpolitikai feladatok Az EU Fenntartható Fejlődés Stratégiája (FFS) és a Lisszaboni Stratégia 2005. évi felülvizsgálatával összefüggésben biztosítani kell az EU FFS és a készülő hazai FFS összhangját, társadalmi nyilvánosságát, a három pillér fejlesztése kapcsán a kormányzati munkamegosztás keretében jelentkező szakmai és társadalmi
3
egyeztető feladatok teljesítését, hatékony kapcsolat megteremtését az FFS és az Európa terv között. Környezeti kutatás-fejlesztés és innováció A tárca döntéseinek megalapozásához, az EU-tagságból eredő K+F feladatok a KvVM-MTA Kutatási Együttműködési Megállapodás projektjeinek végrehajtása (Magyarország környezeti állapotának komplex értékelése, a fenntartható vízgazdálkodás tudományos megalapozása, a globális éghajlat-változást kiváltó folyamatok elemzése), a hazai hévíz- és geotermikus-energia hasznosítás fenntartható fejlődésének megalapozása, csomagolási hulladékok hasznosítását, csökkentését elősegítő kutatások, a Natura 2000 területek élővilágának kutatása, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer továbbfejlesztése a fajvédelmi programok tudományos megalapozásával. Nemzetközi műszaki-tudományos együttműködések fejlesztése keretében a hazai környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi részvétel elősegítése az EU 6. Kutatási, Fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjában. Európai Kutatási Területek Hálózatához (ERA-NET) való hazai csatlakozás előpályázatai a biodiverzítás, globális változások, a geomorfológia, felszíni és felszín alatti vizek, talajvédelem kutatása témakörökben, illetve Kétoldalú Tudományos és Technológiai Együttműködések (TéT) szervezése és támogatása. Környezeti nevelés, szemléletformálás és képzés Törvény által előírt a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szakképzési feladatok keretében a szakmai és vizsgakövetelményeinek és a vizsgaközponti feladatok meghatározása, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szakképzési tankönyvek felülvizsgálata, új tankönyvek megíratása, tankönyvvé nyilvánítási eljárás, Országos Képzési Jegyzék korszerűsítése, szakértők, pedagógusok képzése, szaktanácsadói rendszer kiépítése, a környezeti nevelés, oktatás, képzés fejlesztése az OM-KvVM Együttműködési Megállapodás alapján. (pl: GLOBE Magyarország, Nemzetközi Környezeti Nevelési Program) A „Bioindikáció az iskolai oktatásban” (BISEL) országos környezetvédelmi akcióprogram megvalósítása a KvVM-MSzT-FVM- KSzi-GPA Együttműködési Megállapodás alapján.
4
ÁGAZATI ÉS TÁRCASZINTŰ FELADATOK KÖRNYEZETVÉDELEM Levegőtisztaság-védelem Folytatódik az Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettségek ellátása. Ennek kapcsán a Stockholmi POP Egyezmény keretében előkészítésre kerül és elfogadás esetén harmonizálható a levegő minőségi keretirányelv 4. leányirányelve a környezeti levegő arzén, kadmium, higany, nikkel és PAH tatalmáról, illetve módosítható a halon felhasználással kapcsolatos szabályozás. Elkészülnek a POP légköri kibocsátásának csökkentéséről elfogadott EU rendelet magyarországi adaptációjához kapcsolódó jogalkotási feladatok, az egyes festék, lakk és járműfényezési termékek használatából eredő illékony szerves vegyület kibocsátás csökkentésére vonatkozó új irányelvek, továbbá az egyes légszennyező anyagok nemzeti összkibocsátásának új, EU által meghatározott határértékei alapján a 7/2003.(V.16.) KvVM-GKM együttes miniszteri rendeletet módosítása. A levegőtisztaság-védelmi szakterület szakmai feladatainak ellátása kapcsán fejlesztésre kerül a levegőminőségi mérőhálózat, azaz az elavult műszerek cseréjére kerül sor. A korszerűsítés keretében az országos légszennyezettségi mérőhálózat adatátviteli, adatértékelő és adatfeldolgozó rendszere is fejlesztésre kerül. Zaj- és rezgésvédelem A zaj- és rezgésvédelem területén a következő években folytatódnak a vasúti zaj csökkentésére vonatkozó EU szabályozásra való előkészületek. A 2005. évben új jogszabálycsomag kerül kiadásra a jelenleg hatályos környezeti zaj-szabályozás helyett (a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet és végrehajtási rendeletei). A rendeletcsomag a környezeti zaj szabályozás kereteit megadó kormányrendeletből, a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapítására vonatkozó miniszteri rendeletből, a bírságolás szabályairól szóló miniszteri rendeletből, valamint a zajkibocsátási határérték megállapításának és a zajkibocsátás ellenőrzésének módját szabályozó miniszteri rendeletből fog állni. Integrált szennyezés- megelőzés és csökkentés, Környezet-ellenőrzés, Környezetegészségügy szakterületek A környezetvédelmi engedélyezési eljárások egyszerűsítése és átláthatóbbá tétele érdekében, valamint a közelmúltban megjelent új EU szabályozási követelmé-
5
nyek átvétele érdekében folytatni szükséges a szakterületi jogszabályok korszerűsítését. A környezet terhelésének csökkentését szolgáló önkéntes eszközök népszerűsítésére kiadványok készítése, média kampányok szervezése szükséges. A környezeti adatgyűjtő rendszerek továbbfejlesztése, üzemeltetésük támogatása, az ezzel kapcsolatos oktatások szervezése mind az EU adatszolgáltatási, mind a környezeti adatok nyilvánosságra hozásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges. A környezetvédelmi hatósági mérőhálózat műszaki színvonalának szinten tartása a környezethasználók hatósági ellenőrzésének megalapozása, a környezet állapotának folyamatos megfigyelése érdekében a tárca kiemelt feladata. A környezet-egészségügy területén biztosítani kell a 2004. évi Környezetvédelmi és Egészségügyi Miniszteri Konferencia ajánlásaiból és az EU környezetegészségügyi stratégiájából eredő tárca-feladatok teljesítését. Hulladékgazdálkodás Elkészülnek a jelenleg előkészítés alatt lévő új hulladékgazdálkodási EU szabályozók harmonizációi (új hulladék export-import rendelet, mosószer rendelet, vegyi anyag rendelet (REACH), csomagolás, bányászati hulladék, elem-akku) és részt veszünk az előkészítés során szükséges szakterületi, illetve nemzeti pozíció kialakításában. Tovább kell folytatni a hulladékok kezelésére, mintavételezésére és vizsgálatára vonatkozó CEN szabványok honosítását. A tárca részt vesz az EU hulladékgazdálkodási és fenntartható termelést és fogyasztást célzó stratégiai dokumentumainak kialakításában és a hazai végrehajtás feltételeinek megteremtésében (integrált termékpolitika (IPP), környezettechnológiai akcióprogram (ETAP), a hulladék-megelőzés és –hasznosítás, illetve a természeti erőforrások fenntartható használata tematikus stratégiák). A tárca közreműködik a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló Bázeli Egyezmény, illetve az ehhez kapcsolódó EU és OECD szabályozók megfelelő végrehajtásában, illetve ellátja az Egyezmény fórumain a hazai érdekek képviseletét. A 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal elfogadott és kihirdetett Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (OHT) meghatározott végrehajtási programok kidolgozása mellett el kell végezni az OHT és a területi hulladékgazdálkodási tervek kétévenként esedékes felülvizsgálatát és végrehajtásra vonatkozó helyzetbeszámolót, amelyet az Országgyűlésnek be kell nyújtani. A feladat része a 2004-ben
6
elkészült helyi tervek elemzése, az azokban foglaltak figyelembevétele a felülvizsgálat során. Véglegesítést követően közzétételre kerül az országos rekultivációs program, amely alapján az országban ma a környezet folyamatos veszélyeztetésével működő, közel 1300 települési hulladék lerakó megfelelő lezárását és rekultiválását 2010-ig meg kell valósítani. További csaknem 1300, már felhagyott, de nem rekultivált lerakó rendbetételét is el kell végezni. Folytatódik a települési hulladék kezelés korszerűsítését célzó komplex programok kialakítása és megvalósítása, a szelektív hulladékgyűjtés és a hulladékhasznosítás feltételeinek javítása a Kohéziós és a Strukturális Alapok, illetve a regionális fejlesztési támogatási keretek adta lehetőségek maximális kihasználásával. Víz- és talajvédelem A Víz Keretirányelv (VKI) integrálása a magyar jogrendbe, a már hatályos jogszabályok végrehajtást könnyítő és a hatékonyságát növelő korrekciójának elvégzése, az új vízvédelmi jogszabályok fokozatos bevezetése (2003-as feladat folytatása). - A víztestek kijelölése és jellemzése, a referencia területek meghatározása (2004. decemberéig). A vizeket érő hatások és hatótényezők felmérése (pontszerű és diffúz szennyezőforrások) a központi adatbázisban rendelkezésre álló adatok alapján, az adatok validálása a környezetvédelmi felügyelőségek közreműködésével. - a felszíni és felszín alatti vizek állapotára és terhelésére vonatkozó szakterületi adatgyűjtő rendszerek összehangolt fejlesztése, az adatgyűjtő rendszerek összekapcsolhatósági lehetőségének megteremtése, a nemzetközi (EU, stb.) adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének és a nyilvánosság tájékoztatásának biztosítása érdekében. A vízvédelmi jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettséget ki kell terjeszteni minden olyan komponensre (veszélyes anyagok, nitrát, biológiai mutatók, stb.), amelyek a különböző adatszolgáltatásokhoz szükségesek (pl. EPER, PRTR, nitrát jelentés, veszélyes anyag jelentés, stb.) - A szakszerű egyedi (ingatlanonkénti) szennyvíztisztítás és – elhelyezés, valamint a természetes szennyvíztisztítási módok hazai alkalmazásának elősegítése. - A vizekbe bocsátott egyes veszélyes anyagokra szennyezés csökkentési programokat kell elkészíteni és a megvalósítást elő kell segíteni.
7
TERMÉSZETVÉDELEM Védetté nyilvánítás A tárca kiemelt feladatai között szerepelteti a folyamatban lévő védetté nyilvánítási eljárások felgyorsítását és lehetőség szerinti befejezését, új védetté nyilvánítási eljárások előkészítését. Magyarországon még ma is jelentős - mintegy 100.000 hektárra becsülhető- azoknak a természeti területeknek a kiterjedése, amelyek természeti értékeinek gazdagsága indokolja védetté nyilvánításukat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a védett természeti terület hálózat kialakításának befejezésével az ország területének 11 %-a lesz védett természeti terület. A feladat végrehajtása érdekében szükséges a területek kapcsán érintett tulajdonosok, vagyonkezelők, használók alárendelése a természetvédelem célkitűzéseinek. Az újabb védetté nyilvánítások feltétele az arra érdemes területek előzetes feltárása, természeti értékeik számbavétele, valamint ezek alapján elkészülő, a védetté nyilvánítás jogi feltételeként meghatározott természetvédelmi kezelési terv. Kezelési tervek készítése Természetvédelmi kezelési terveket minden országos jelentőségű védett természeti területre el kell készíteni, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 36. § (3) bekezdése alapján, illetve a 30/2001 (XII. 28.) KöM r. szerint. Az NKP II. 2003. és 2008. közötti tervezési időszak kiemelt feladata a természetvédelmi kezelési tervek készítése. Az előzőekben összefoglaltakból adódóan 2005-ben mintegy 20-25 országos jelentőségű védett természeti terület természetvédelmi kezelési tervének jogszabályi megjelentetése indokolt, illetve legalább 10 kezelési tervet megalapozó dokumentációt szükséges felülvizsgálni, és átdolgozni. Az új védetté nyilvánítási eljárásokkal kapcsolatosan további 13 országos jelentőségű védett természeti területre kell elkészíteni a természetvédelmi kezelési tervet megalapozó dokumentációt, illetve jogszabályban megjelentetni a kezelési tervet. Élővilág-védelem 2005. évben is folytatódik a fajmegőrzési tervek készítése, illetve az elkészült tervek megvalósítása, melynek során 2004-ben újabb kiemelten fontos vagy veszélyeztetett állat- és növényfajok aktív megőrzésére (15 növény- és 15 állatfaj) gyakorlati védelmét célzó országos projekteket kell kialakítani. Ilyen programok készítésére elsősorban azoknál a fajoknál van szükség, amelyek különösen ve-
8
szélyeztetettek hazánkban és nemzetközi viszonylatban, és amelyek megmentése, állományaik szinten tartása vagy növelése speciális fajvédelmi intézkedéseket igényel. Fajvédelmi programok készítése azért is fontos, hogy pontosan tisztázzák, mi az érintett fajok, populációk jelenlegi jogi, ill. biológiai státusza teljes elterjedési területükön és/vagy a Kárpát-medencében, milyen veszélyek fenyegetik, mit lehet tenni azok elhárítása érdekében. A veszélyeztetett hazai növény- és állatfajok közül az alábbi tényezők mérlegelése alapján választották ki a célfajokat: az EU természetvédelmi irányelvein szereplő, 13/2001. KöM rendelet alapján fokozottan védett fajok. Barlangtani és földtani feladatok Az ex lege védett élettelen természeti értékek természetvédelmi nyilvántartásba vételi programja keretében 2005-ben el kell végezni a Közhiteles Barlangnyilvántartás felállításának még hátralévő feladatait (adatpótlások, nem karsztos eredetű barlangok nyilvántartásba vétele), folytatni kell a források és víznyelők alapállapot-felvételét; valamint mindezen adatoknak a számítógépes feldolgozását és egységes térinformatikai adatbázisba szervezését. A 2004-ben megkezdődött folyamat folytatásaként gondoskodni kell a barlangoknak a nemzetiparkigazgatóságok vagyonkezelésébe adásáról; amihez kapcsolódóan ki kell dolgozni azok átfogó vagyonkezelési koncepcióját, folytatni kell az egyes barlangok kezelési terveinek kidolgozását és meg kell indítani azok ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetését is. További feladat a már nyilvántartásba vett ex lege védett források és víznyelők egyedi határozatokkal történő kijelölése és védettségük tényének ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése; amihez az érintett ingatlanok egy részénél szükségessé válik azok megosztása is. Az egyéb földtani-felszínalaktani értékek vonatkozásában a 2005. év kiemelt feladata mintegy 30 denevérvédelmi szempontból jelentős illetve kiemelkedő jelentőségű mesterséges üreg és mintegy 100 nemzetközi jelentőségű földtani alapszelvény védetté nyilvánítási eljárásának lefolytatása és a védetté nyilvánító miniszteri rendeletek kihirdetése; amihez ez utóbbi értékcsoport vonatkozásában el kell készíteni azok kezelési terveit és a szükséges ingatlan-megosztásokat is. A 2004-ben záruló szakmai előkészítést követően további kiemelt feladat a nyílt karsztterületek jegyzékének törvényi előíráson alapuló közzététele. Erdészeti feladatok A tárcára és regionális szerveire az eddigieknél jóval nagyobb feladat hárul a különböző tervek és programok készítése terén. Így például a körzeti erdőtervek
9
és vadgazdálkodási tervek véleményezési és egyeztetési hatáskörének ellátása továbbra is kiemelt feladatot jelent. Az alapvetően megnövekedett kiterjedésű, saját vagyonkezelésben lévő erdőterület (közel 27 ezer hektár) erdőgazdálkodási üzemterv szerinti kezelése, fenntartása, a tájidegen fafajok lecserélése, a rontott erdők átalakítása 2005. évben is kiemelt feladat. Az erdőrezervátumok hálózatának további bővítése, a már meglévők gondos védelme és bennük ökológiai kutatások irányítása a jövőben is kiemelt feladat. A még ki nem hirdetett erdőrezervátumokról szóló jogszabályok megjelentetése ez évre tervezett feladat. Folytatódik a 2003. évben indult IUCN-FAO projekt, melynek célja a biológiai sokféleség szempontjainak megerősítésére a magánerdőkben. A nemzeti park igazgatóságok vadászati jogosultsága alatt álló területek (kb. 104 ezer hektár) vadállomány-fenntartási és vadállomány szabályozási feladatai a jövőben is feladatként jelentkeznek. A jelenlegi létszám teljesítőképességét messze meghaladó feladatot jelent a külföldi bérvadászok vadászati tevékenységének ellenőrzése és a védett állatfajok elejtésének hazai visszaszorítása. Az erdei életközösségeket és más védett és növény- és állatfajokat veszélyeztető túlnövekedett vadlétszám visszaszorítását mindenképpen szükséges felgyorsítani. A 2003. évben elfogadott ötéves – az FVM által kidolgoztatott - vadlétszám csökkentési program alapján folytatódik az együttműködés ebben a kérdésben. Kemikáliák használatával kapcsolatos feladatok A tárca az ökotoxikológiai minősítésen és a környezetvédelmi osztályba soroláson keresztül szakhatóságként rész vesz a termésnövelő anyagok és növényvédő szerek engedélyezésében. A munka folyamatos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba benyújtott kérelmek alapján történik. Az egész hazai szúnyogirtási rendszer átgondolása szükséges a fokozottabb környezetvédelmi érdekképviselet miatt. E téren szintén szükséges a kutatások körének kiterjesztése.
10
Invazív fajokkal kapcsolatos feladatok Törvényi kötelezettségből adódóan is kiemelt feladat a természetes életközösségekre veszélyt jelentő, hazánkban nem őshonos növény és állatfajok visszaszorítása. Ennek kapcsán kutatási, felmérési, stratégiakészítési, majd jogalkotási feladatokat kell megoldani. Mielőbb indokolt megkezdeni a legveszélyeztetettebb élőhelyeken a nem őshonos fafajok visszaszorítását. Tájvédelmi feladatok A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 6.§-ában foglaltak alapján folytatódik a települések egyedi tájértékeinek kataszterezése, illetve azok országos nyilvántartásba történő átvezetése egy egységes számítógépes, térinformatikai adatbázisba. A tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet, valamint a környezeti hatásvizsgálatokról szóló 20/2001. (II.14.) számú Korm. rendeletben foglaltak alapján, illetve a megélénkült területfejlesztési folyamatok hatására folyamatosan bővül a minisztérium és területi szervei tájvédelmi feladatainak mennyisége és sokfélesége. Ennek érdekében szükséges a szakmai fórumok, értekezletek, illetve konferenciák szervezése a közigazgatási szervezeten belül és a közigazgatáson kívüli szakmai és civil szervezetekkel, illetve egységes szakmai koncepciók, segédanyagok kidolgozása. Az Európai Táj Egyezmény ratifikálását követően előkészíteni szükséges az abban foglalt feladatok teljesítését, illetve kiadvány formájában népszerűsíteni tartalmát, célkitűzéseit. Ökoturizmussal kapcsolatos feladatok Az ökoturizmus helyszínei többségében a védett természeti területek, főként a nemzeti parkjaink. E területek turizmusra alkalmas részeinek bemutatása érdekében biztosítani kell a turisták színvonalas fogadásának, ellátásának, és turisztikai programjainak feltételeit. Az európai színvonalú fogadási, programkínálati feltételek biztosításával lehetőség kínálkozik a térség fejlesztésére, a turisták irányított vezetésével elkerülhetők a természetvédelmi szempontból érzékeny területrészek háborítatlansága. Az ökoturizmus ellátása, fejlesztése terén az alábbi fő feladatok jelentkeznek: - a természetvédelem turisztikai koncepciójának megvalósítása
11
-
ökoturizmus fejlesztését, szabályozását megalapozó kutatások, társtárcákkal közös ökoturisztikai programok rendszerek kidolgozása, nemzeti park igazgatóságok ökoturisztikai kínálatát bemutató "Utazás 2005." kiállításon részvétel, együttműködés erősítése a régiókkal, kistérségekkel, önkormányzatokkal , belföldi szakmai rendezvények megtartása, kiadványok, prospektusok, CD-k, filmek készíttetése, nemzeti park igazgatósági ökoturisztikai célú beruházások (pl. tanösvények, bemutatóhelyek) megvalósítása.
Nagyobb programok EU Natura 2000 A két legfontosabb természetvédelmi EU-irányelv (79/409/EGK és 92/43/EGK) végrehajtása egy sor feladat hosszú távú megoldását igényli. Megtörtént a közösségi szempontból kiemelt jelentőségű élőhely-típusok és fajok hazai elterjedésének, illetve hazai állományának felmérése, a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek megőrzése céljából létrehozandó Natura 2000 területek javaslatának kidolgozása, a javasolt területek kiválasztása. A rendelet megjelenése után 2005. évtől megkezdődhet a Natura 2000 hálózatba sorolandó területek kezelési terveinek kidolgozása, a korlátozások pontos meghatározása és a kompenzációs rendszer felállítása. Ezen kívül fel kell készülni az EU tagországok számára előírt monitorozásra, s az időszakos jelentési kötelezettségek teljesítésére is. Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) Az Európa Tanács által kezdeményezett, 1995-ben aláírt Páneurópai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégia (PEBLDS) alapján 2005-re minden résztvevő országnak (54) ki kell jelölnie saját ökológiai hálózatát, mely a Páneurópai Ökológiai Hálózat (PEEN) részét fogja képezni. Figyelembe véve a kialakításra vonatkozó, 1999-ben Genfben elfogadott Irányelveket is, elkészült a Nemzeti Ökológiai Hálózat 1:50 000 léptékű digitális adatbázisa, amelynek folyamatos felülvizsgálata, aktualizálása szükséges. Az ökológiai hálózatra vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendelet hatályba lépésével új feladatok elvégzésére is szükség lesz, így: - a hálózat területeinek (pl. ökológiai vagy zöld folyosók, természetközeli területek) felülvizsgálata, állapotfelmérése, monitorozása; - az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése hazai és nemzetközi szinten; - a területek őrzése, hatósági, szakhatósági feladatok ellátása a védett természeti területeken kívül.
12
Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) – Természetvédelmi célú monitorozó rendszerek Fontos feladat regionális problémák köré szerveződő természetvédelmi célú monitorozó programok további fenntartása a Kis-Balatonon, és a Dráván. Szükséges a Tisza veszélyeztetettségéből adódóan a ciánszennyezést követően elindított monitorozó vizsgálatok folytatása is. Az egyéb természetvédelmi programok (Natura 2000 hálózat, Nemzeti Ökológiai Hálózat, Érzékeny Természeti Területek, Erdőrezervátum Program és a VKI) eredményességét vizsgáló, monitorozó rendszerek programjának kidolgozása is megindul, a NBmR módszertanával való egyeztetése folyamatos. Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAkP), kiemelten Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) programja A 2002. évben 11 mintaterületen indult el a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program zonális Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) célprogramja. A 2003. évben a program tovább folytatódott, s már több mint 40 ezer hektár területen a folyik az újszerű természet-közeli gazdálkodás. 2004-ben a késői programindítás miatt nem bővült jelentősen a részvétel. 2005-ben az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések keretei között jelentős ÉTT területbővítéssel számolunk, ami a feladatok növekedését is jelenti (szaktanácsadás, ellenőrzés). Egyéb nemzetközi természetvédelmi feladatok Magyarország csatlakozott a Washingtoni Egyezményen túlmenően valamennyi, a régiónkat érintő természetvédelmi egyezményhez, amely a biológiai változatosság fenntartását (CBD –Biológiai Diverzitás Egyezmény), vizes élőhelyek védelmét (Ramsari Egyezmény), az európai vadon élő állat- és növényfajok védelmét (Berni Egyezmény) és a vándorló állatfajok védelmét (Bonni Egyezmény) hivatottak előmozdítani. Az ország tagja a nagy jelentőséggel bíró nemzetközi szervezeteknek (IUCN, Wetlands International) és programoknak is (Világörökség, Eurosite, Europarc). E nemzetközi kötelezettségvállalások egy része egyben EU-tagságunk feltételeként is szerepel. A felsorolt nemzetközi szervezetek az egyes fajok vagy élőhely-típusok általános védelmén és bizonyos folyamatos feladatokon túlmenően (felmérések, monitorozás, élőhelyek vagy kijelölt védett területek ökológiai jellegének folyamatos nyomon követése stb.) a részes felek, illetve tagországok számára konkrét cselekvési programokat és egyéb körülírt, meghatározott időre szóló feladatokat írnak elő (élőhely-rekonstrukciók, kommunikációs programok, felmérések, kezelési tervek készítése stb.).
13
VÍZÜGY, VÍZGAZDÁLKODÁS Balaton A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról szóló 2000.évi CXII. törvény 9.§-a előírja, hogy az üdülőkörzet területén keletkező tisztított szennyvíznek a Balaton vízgyűjtő területéről történő kivezetéséről a gazdasági és műszaki szempontok mérlegelésével kell gondoskodni. Ebből adódik, hogy a vízparti települések tisztított szennyvizeit leggazdaságosabban - a megfelelő befogadók miatt- regionális szennyvízelvezető rendszerek és regionális szennyvíztisztító telepek kiépítésével lehet a vízgyűjtő területről kivezetni. A kiépülő regionális rendszerek továbbá lehetővé teszik, hogy a parti településeken kívül azoknak az üdülőkörzetben lévő települések a rácsatlakozását a regionális szennyvízhálózatokra, amelyeknél új építési engedély 2005. december 31. után csak abban az esetben adható ki, ha kiépül a szennyvízcsatorna hálózat. A Balaton térségében a 2005. évben tervezett beruházási feladatok a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és- tisztítási Megvalósítási Program keretei közé tartoznak. A Balatoni és egyéb vízminőségvédelmi célok megvalósítási programja két kormányhatározat végrehajtását szolgálja (1033/2004. (IV. 19.), 2371/1999. (XII.27.) Korm. határozat). Ezzel a tavon és annak vízgyűjtőjén a lefolyó vizek minőségét javító beavatkozások történnek, illetve a nádgazdálkodást a partvédőművek rekonstrukcióját és a Sió-csatorna vízlevezető képessége biztosított. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütemének célja, hogy a lehető legrövidebb időn belül, a legkevesebb beavatkozással, az élővilág legkisebb zavarásával, költségkímélő módon folyamatosan biztosítsa a vízminőségvédelmi és természetvédelmi célok megvalósítását. A II. ütem 7,5 milliárd Ft és a tervek szerint 2010-ben fejeződik be; hosszú távra garantálva az ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt fontos kiváló vízminőséget, így a Keszthelyi medence biológiailag hozzáférhető foszfor terhelése 2010-ben nem haladja meg a 21 t/év értéket. Ez az érték szükséges ahhoz, hogy a Balaton vízminősége a jelenleginél stabilabban biztosítsa természeti értékeinek nemzetközi elismertségét. Vásárhelyi Terv A Vásárhelyi Terv az árvízi biztonság megteremtésén túlmenően kiterjed az érintett térség terület- és vidékfejlesztésére, egy új típusú tájgazdálkodás megho-
14
nosítására az árvízi tározók területén, valamint a Tisza-menti települések infrastruktúrájának fejlesztésére. A Kormány az 1107/2003. (XI. 5.) Korm. határozattal elrendelte a fejlesztési program I. ütemének megvalósítását, amely szerint a Vásárhelyi Terv, mint a Tisza-völgy fejlesztési programja, az árvízvédelmi biztonság növelését szolgáló beavatkozásokon túlmenően kibővül a térség terület és vidékfejlesztési feladataival. A kibővített program teljes költségigénye 130,2 milliárd Ft, amely 50-50%ban oszlik meg az árvízi biztonság és terület- és vidékfejlesztés feladatai között. Az Országgyűlés 2004. júniusban megalkotta a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvényt. A KvVM hatáskörébe tartozó feladatok eddigi végrehajtása a következőkben foglalható össze: - A 2004. évben indulnak a Cigánd-Tiszakarádi és a Tiszaroffi árvízi tározóknak a kivitelezési munkái. - A nagyvízi meder vízszállító képességének javítása érdekében Tivadar térségében partbiztosítás során a Tiszanagyfalu-rakamazi Nagy-morotva revitalizációjával kezdődik a munka. - A Közép- és Alsó-Tisza mentén Vezseny térségében nyári gátakhoz kapcsolódó műtárgyépítés, Tószeg térségében árvízvédelmi töltésépítés, a Körös-torokban partbiztosítás építése, Szeged térségében zsilipbontási munkák és töltéserősítési munkák valósulnak meg idén. Víz Keretirányelv 2000. december 22-én lépett hatályba a 2000/60/EK irányelv „A közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról a víz-politika területén” (továbbiakban VKI), ami átfogó és alapvetően új kereteket ad a vizek védelmének, a vízzel való gazdálkodásnak. A VKI előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges, és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. A VKI hazai végrehajtásáról szóló 1189/2002. (XI. 7.) Korm. határozat rendelkezik a főbb feladatokról, meghatározza azok kezdési-befejezési határidejét és a felelős minisztériumokat, továbbá jóváhagyta a hazai végrehajtást szolgáló Magyar Stratégiai Dokumentumot.
15
A jelenleg futó nemzetközi támogatási projektek közül a legfontosabbak: - A Zagyva-Tarna vízgyűjtő-gazdálkodási minta-terve (ISPA, 510 ezer euró). - Vízhasználatok gazdasági elemzése, valamint a nyilvánosság bevonásának szakmai és technikai támogatása (108 millió euró összértékű projekt
A 2005. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI JAVASLAT ELŐIRÁNYZATAI 1. cím Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium igazgatása A címhez tartozik a minisztériumon kívül a 2003. szeptember 1-től létesült KvVM Fejlesztési Igazgatósága. A közalkalmazottakat foglalkoztató részben önálló költségvetési szerv gazdálkodási feladatait a minisztérium látja el. 2. cím Igazgatási és háttérintézmények A címhez tartozik az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság, az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség, a KvVM Oktatási Központ és a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény. 2004. évben megszűntetésre került a Környezetgazdálkodási Intézet, feladatait a jogutód Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság, a VITUKI Rt. és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vette át. 3. cím Országos Meteorológiai Szolgálat Az intézmény feladat- és hatáskörét a 33/1994. (XII.4.) KTM rendelettel módosított, az Országos Meteorológiai Szolgálat, valamint az elnök feladat- és hatásköréről szóló 12/1992. (IV.23.) KTM rendelet szabályozza. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szervezeti felépítése és feladata 2005. évben nem változik. 9. cím Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi területi szervek A címhez 12 környezetvédelmi és vízügyi felügyelőség, 10 nemzeti park igazgatóság és 12 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság tartozik.
16
A részben önálló vízügyi felügyeletek 2005. január 1-től a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségekkel kerülnek összevonásra. Ezzel a racionalizálással kialakul egy új, ügyfélbarát, hatékony hatósági szervezetrendszer. Így a feladatok ellátásának sérülése nélkül a területi szerveink száma 46-ról 34-re csökken. 10. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai Az előirányzat a fejezethez tartozó intézmények elhelyezésével, működésével kapcsolatban megindított fejlesztések determinációit finanszírozza. Befejeződik OKTVF központi irodaházának rekonstrukciója, Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség mérőközpont bővítése, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség székház bővítése és Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség irodaház építése. Folytatódik a Hortobágyi NPI természetvédelmi, információs és oktatóközpont kialakítása. Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése Az árvízi tározók közül megvalósulnak a Cigánd-Tiszakarádi tározó vízügyi létesítményei és kialakul a tájgazdálkodási mintaterület. Megkezdődnek a Tiszaroffi tározó kiviteli munkálatai. A folyamatban lévő beavatkozások folytatásaként a nagyvízi meder vízszállító képességének javítása érdekében hullámtéri folyosó kialakítása, nyárigátak rendezése, partbiztosítások, bejáró utak, depóniák elbontása történik a Szolnok – déli országhatár közötti szakaszon. A Tisza felső szakaszán a Tivadari szűkület rendezésére és védvonal-erősítésre kerül sor. Az érvényes szerződések alapján folytatódnak a tervezési munkálatok a további évekre előirányzott fejlesztések előkészítése érdekében. Vízkárelhárítási művek fejlesztési és állagmegóvási feladatai Elsőrendű árvízvédelmi művek Folytatni kell a Felső- és a Közép-Tisza, Bodrogköz és Duna-völgyi árvízvédelmi rendszerének biztonságát szolgáló, megkezdett töltéserősítési fejlesztéseket, a lokálisan gyenge, az árvízvédelmi biztonság szempontjából veszélyes töltésszakaszok megerősítését. Kiemelt feladat a töltésekben lévő műtárgyak üzemképességének biztosítása. Különösen fontos a belterületeket közvetlenül védő, állami tulajdonú töltések védképességének biztosítása.
17
Folyó és tószabályozási feladatok Az árvizek akadálytalan levezetését szolgáló, a középvízi meder vízszállító képességét növelő beavatkozások megalapozása, folytatása különös tekintettel a Duna és a Tisza hazai szakaszára. A hajózható folyókon a hajóút kitűzését, mint állami alapfeladatot biztosítani kell. A vízépítési nagyműtárgyak Biztonságos üzemeltetésük a hazai vízgazdálkodási rendszer működésének alapfeltétele. Kiemelt feladat a Kvassay zsilip, a tiszai vízlépcsők folyamatos üzemeltetése, mely csak a szükséges rekonstrukciók révén biztosítható. Síkvidéki vízrendezés Folytatni kell a korábbi években megkezdett főművi rekonstrukciót, különös tekintettel a belterületek belvízelöntési veszélyeztetettségének csökkentésére. A szivattyútelepek üzemképességét a rekonstrukciós program folytatásával biztosítani kell. Dombvidéki vízrendezés Kizárólag állagmegóvási feladatokra koncentráltan a belterületekhez kapcsolódó, illetve belterületi vízfolyás szakaszok lefolyási viszonyainak és műtárgyak állapotának szinten tartása történik. Vízpótló és elosztó rendszerek A Szigetközi mentett oldali vízpótlás létesítményeinek fejlesztése, illetve rekonstrukciója a Szigetköz „életben tartása” érdekében folyamatos ráfordítást igényel. EU Víz Keretirányelv végrehajtásának feladatai „A közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról a víz politika területén" című, 2000. december 22-én hatályba lépett, 2000/60/EK irányelv, illetve annak harmonizációját jelentő jogszabályok végrehajtásának egyes feladataira amelyek a következők: A vízrajzi tevékenység jogszabályokban rögzített kizárólagosan az állam által ellátandó feladatainak ellátása, a VKI előírásainak történő megfeleltetése, amelynek keretében jelen tétel a vízrajzi mérő megfigyelő-hálózat állomásainak legszükségesebb állagmegóvására, javítására és helyreállítására fordítódik. Az 1996-ban megkezdett vízbázis-védelmi célprogram végrehajtásáról számos hazai jogszabály és a Víz Keretirányelv is rendelkezik.
18
A sérülékeny ivóvízbázisok állapotértékelését és monitoring hálózatának kiépítését tartalmazó beruházási program, melynek végrehajtásáról, 2002-től, a 2052/2002. (II. 27.) Korm. határozat rendelkezik. A VKI 7. cikk 3. pontja előírja az ivóvíz kivételhez kapcsolódó víztestek védelmét. Az emberi fogyasztásra szolgáló vízminőségéről szóló 1998/83 EK irányelv előírásait 2009. decemberére Magyarországnak teljesítenie kell. Ennek egyik előfeltétele a kitermelhető vízkészlet – ivóvízbázis – biztonsága. Az EU Víz Keretirányelve nagy hangsúlyt helyez a természetvédelmi szempontokra, a vízi ökoszisztémák, a víztől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes területek állapotának megtartására és javítására. Az irányelvben kiemelt fontosságú feladat a víztestek kijelölése, a tipológia, az ökológiai vízminősítés és a monitorozás. A Víz Keretirányelv hazai adaptációjához számtalan, a természetvédelemhez kapcsolódó feladat vár végrehajtásra: pl. teljes körű jogharmonizáció; konkrét javaslatok elkészítése, felszíni vizek tipológiája és kijelölése, feltáró monitoring megteremtése, felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák lehatárolásának véglegesítése, védett területek kijelölésének megkezdése. Ivóvíz-minőség javító program Az Európai Közösség ivóvíz-minőségi előírásait az emberi fogyasztására szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv tartalmazza, melynek magyarországi bevezetését az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25) Korm. számú hatályos kormányrendelet foglalja össze. A rendelet és mellékletei – a vízminőségi ellenőrzés részletes szabályozásán túlmenően – a 2006-ig, 2009-ig és 2015-ig teljesítendő vízminőségi célállapot alapulvételével településenként mutatják be a kötelezettséget jelentő fejlesztési teendőket. Ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja a közösségi előírásokkal harmonizáló hazai ivóvíz-minőségi követelményeket, 2005-ben ezeket a fejlesztéseket is el kell indítani. Az ivóvízminőség-javító program 2006-ig teljesítendő feladatai 194 települést érintenek. Szükséges, hogy – az EU-forrásokhoz kapcsolódó hazai előirányzatokon kívül is – legyen lehetőség az EU-programokból kimaradó mintegy 70-75 önkormányzat beruházásainak támogatására, melyet jelen előirányzat tesz lehetővé. A Program teljesítése az Európai Unió Kohéziós Alap, valamint a Strukturális Alapok KIOP keretében 2004-ben elkezdődött. Főbb beruházások: KözépNógrád Mátrai RV vízátvezetése, Dunakanyar jobb parti RV bővítése.
19
Szennyvízelvezetési és tisztítási program A 25/2002. (II.27) Korm. rendelet és az azt módosító 163/2004. (V.21.) Korm. rendelet szerinti Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program 2015. évig terjedő időszakban 651 EU köteles körbe tartozó szennyvízelvezetési agglomerációt (1.735 települést) és további 800 vízbázisvédelmi és környezetvédelmi szempontból fontos kistelepülést érint. A Program végére a csatornázottság 87 %-ra nő, az elvezetett szennyvizek a 2000 lakosegyenérték feletti agglomerációkban legalább biológiai, szükség esetén harmadik fokozatú tisztítást kapnak. Az előirányzat 45 település szennyvízelvezetési és tisztítási önkormányzati beruházását segíti megvalósítani a vállalt határidőre. Ágazati és célelőirányzatok Vízkárelhárítási művek fenntartása A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény által meghatározott és a 22/1996. (XI.29.) KHVM rendelettel közzétett kizárólagos állami tulajdonú művek fenntartásának állami kötelezettségére tekintettel a 2060/1996.(III.13.) Korm. hat 5. pontja alapján az előirányzat a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő vízkárelhárítási létesítmények (árvízvédelmi töltések, műtárgyak, csatornák, szivattyútelepek, tározók, a kapcsolódó védelmi infrastruktúra, vízfolyások) fenntartási kiadásaihoz járul hozzá. Az előirányzat nagyrészt 4158,1 km kizárólagos állami tulajdonú védvonal, 697 db árvízvédelmi töltést keresztező zsilip, 8.494,2 km kizárólagos állami tulajdonú síkvidéki csatorna karbantartását, 15.768,5 ha árvízvédelmi töltés gyepfelületének ápolását szolgálja. Távlati ivóvízbázisok fenntartása Az előirányzathoz tartozó feladatokat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (1) bekezdésének b) pontja határozza meg. E kötelezettség alapján, illetve a 2249/1995.(VIII.31.) Korm. h. 4. pontja alapján a távlati ivóvízbázisokkal kapcsolatos feladatok körében gondoskodni kell a biztonságba helyezés során létrehozott művek fenntartásáról is. A 39 db távlati vízbázis gondozása évenként a szakági működés, a vízminőségi mérések vizsgálatával kapcsolatos, valamint a vízrajzi üzemeltetési és karbantartási kiadásokat foglalja magába. A távlati vízbázisok fenntartási feladatainak célja a víztermelő helyek távlati telepítésére előirányzott területeken kialakított megfigyelő rendszer működtetése,
20
fenntartása, a kijelölt és a kialakított védőterület fenntartása, az esetleges újabb szennyező források betelepülésének megakadályozása. Víz- és környezeti kárelhárítás Az előirányzat célja a jogszabályi alapon elrendelt árvíz-, jég-, belvíz- és aszálykár elleni védekezés, valamint a vízminőségi kárelhárítás operatív feladatainak teljes, illetve részbeni finanszírozása. Ez az előirányzat finanszírozza a környezeti károk, elsősorban a havária jellegű események azonnali elhárítását szolgáló intézkedésekkel felmerülő kiadásokat. Természetvédelmi kártalanítás A magyarországi védett természeti területek (820 000 hektár) egy része mintegy 200 000 hektár magántulajdonban van. Ahhoz, hogy ezeken a területeken, illetve a Natura 2000 területeken a kívánt természetvédelmi állapot elérhető legyen, a földhasználókat támogatásban kell részesíteni. Az EU-s szabályok szerint elsősorban 2007-től (az új uniós költségvetési ciklustól) igen jelentős források állnak majd rendelkezésre azoknak a földhasználóknak a támogatására, akik kifejezetten hátrányos helyzetű térségekben gazdálkodnak. A támogatási rendszer nem tudja azonban kezelni a védett természeti területeken kívüli eseti korlátozások ügyét, amelyre akkor kerül sor, ha a hatóság külön intézkedéssel térben és időben korlátoz egy tevékenységet. Az ebből adódó kiesés megtérítését kártalanítással kell rendezni. A Balatonnal kapcsolatos kormánydöntések végrehajtása Cél az 1033/2004. (IV.19) Korm. határozatban és az 1075/2003. (VII.30.) Korm. határozatban foglaltak időarányos felülvizsgálatáról és a Balatonnal kapcsolatos további intézkedésekről 7.pontjának „A Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó Intézkedési terv” ellátása. Nagy tavaink kiemelt monitoring rendszerei, tájékoztató és információs rendszerei, a KisBalaton Vízvédelmi Rendszer monitorozása, vízminőségi és ökológiai állapotfelmérések, a szükséges beavatkozások megalapozására, a tudomány és a közvélemény szakszerű és naprakész tájékoztatása érdekében végzett feladatok. (ld. speciális monitoringok)
21
Balatoni regionális víziközművek fejlesztése A Balaton vízminőségének és az ökológiai állapotának megőrzése céljából a vízgyűjtőterületen lévő települések szennyvizeinek megtisztítása elsődleges feladatként jelentkezik, amely szükségessé teszi a szennyvíztelepek megfelelő technológiai kiépítését. Ilyen feladat a Balatonfüredi szennyvíztelep mielőbbi befejezése is. Balatoni vízminőség-védelem Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer: a beruházás II. üteméről előterjesztés kerül a kormány elé novemberben. Folytatni kell a BIT-ben meghatározott feladatok teljesítését (stég, bejáró, feltöltések elbontása, szűrőmezők létesítése, tisztító hajó üzemeltetése, a vízpótlás tervezési feladatai, a szennyvíztisztítási-, csatornázási program) Balatoni vízkárelhárítás A Sió csatorna vízlevezető képességnek állandó biztosítása a Balaton vízszint szabályozásának érdekében folyamatos rekonstrukciót igényel. Egyéb vízminőség-védelem A potenciális veszélyforrást jelentő szennyezések elhárítására való felkészülés érdekében a védelmi tervek aktualizálása, a kárelhárítási helyek kiépítése és a szükséges védelmi eszközök beszerzése folyamatos feladat. Hulladékkezelési- és gazdálkodási feladatok A keret alapvetően hulladékkezeléssel összefüggő nagy volumenű beruházások, illetve több, az önkormányzatok beruházásában megvalósuló települési hulladékkezelési fejlesztésre, elsősorban a szelektív gyűjtés és a biohulladékok komposztálására nyújt fedezetet. A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű füstgáztisztítójának rekonstrukciója mintegy 300.000 m3 kommunális hulladék ártalommentes megsemmisítését biztosítja, a BVM Rt. garéi hulladéklerakójának felszámolásával 19.000 tonna hulladék felszedésére és ártalmatlanítására kerül sor, míg Tiszavasvári esetében az Alkaloida gyár több tízezer tonna szennyező hulladéka által okozott környezeti veszélyforrás lokalizációja biztosított. Az előirányzat emellett fedezetet biztosít a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal elfogadott és kihirdetett Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (OHT) 2005-ben elvégzendő felülvizsgálatának, és az ehhez kapcsolódó korszerűsítésének, illetve az Országgyűlésnek benyújtandó végrehajtási beszámolónak a kidolgozásához. A feladat része az OHT-ban meghatározott végrehajtási programok kidolgozása, a területi hulladékgazdálkodási tervek kétévenként esedékes felül-
22
vizsgálata is, valamint a 2004-ben elkészült helyi tervek elemzése, az azokban foglaltak figyelembevétele a felülvizsgálat során. Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés kifizetése A termékdíjról szóló törvény szerint meghatározott feltételek fennállása esetén a már korábban befizetett termékdíjat a vállalkozó visszaigényelheti. Az előirányzat e kötelezettség teljesítésére szolgál. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtása Metallochemia és környezete kármentesítése: A Kormány 1063/2004. (VI. 28.) határozatával elfogadta - az M6 autópálya építéséhez kapcsolódóan - a Metallochemia és környezete kármentesítésének végrehajtásáról szóló 1024/2004. (III. 31.) Korm. határozatban foglalt feladatokat. Az előirányzat az M6 autópálya volt Metallochemia gyáregységet érintő szakaszán az autópálya építéséhez kapcsolható kármentesítési tevékenysége és az autópálya nyomvonalán a környezeti, műszaki védelmi rendszer kialakítása 2005. évi ütemének fedezetét tartalmazza. Üröm Csókavár gázgyári tisztító massza ártalmatlanítása kármentesítési projekt A kármentesítési projekt az EU Kohéziós Alapból 5,0 Mrd forintnak megfelelő támogatásban fog részesülni a 2004-2006-os időszakban. A fejezeti előirányzatból kell fedezni az Üröm-Csókavár gázgyári tisztító massza ártalmatlanítására EU pályázaton elnyerhető összeg magyar hozzájárulását. Az OKKP 2005. évi működésének, illetve a KvVM felelősségébe tartozó fentiekben nem részletezett egyéb kármentesítési beruházások végrehajtási költsége: - a KvVM-re háruló általános és országos feladatok, amelyek ellátásának kiemelt hangsúlyt ad az, hogy ezek biztosítják a kármentesítési beruházás szakszerű és költséghatékony végrehajtását is. Ide tartozik - többek között - a szennyezett területek számbavétele, a történeti kutatás, a KÁRINFO rendszer fejlesztése, prioritási listák készítése, más tárcák kármentesítési alprogramjainak koordinálása, hatósági kivizsgálások, jogi-, műszaki szabályozások, PR, K+F feladatok ellátása, a működtetés és az ellenőrzés. - Az OKKP általános és országos feladatai mellett a miniszter feladata a KvVM felelősségi körébe tartozó kármentesítési beruházások végrehajtása. Ezek közül érvényes hatósági határozat van a következő területekre: Kiskőrös, Izsáki út; Szekszárd, lőtéri vízbázis műszaki beavatkozás; Algyő, Farki rét; BerhidaPeremarton.
23
Természetvédelmi nemzetközi pályázatok támogatása A Világbank a Duna vízminőségének javítása érdekében komplex programot támogat, melynek egyik eleme a Fővárosi szennyvíztisztítás, másik pedig, a holt és mellékágak ismételt bekapcsolása az élővízi rendszerbe, és ezáltal a szállított hordalék mennyiségének igen nagy mértékű csökkentése. Ezzel az eljárással azonban nemcsak a víz minősége javítható, hanem egy nemzeti parkon belül az élővilág állapota is. A Kormány 2042/2004. (II.28) határozatával döntött a támogatás elfogadásáról és felhatalmazta a pénzügyminisztert a megállapodás aláírására. Hazai forrásból ilyen nagy léptékű környezet és természetvédelmi problémákat megoldó, az egészséges ivóvíz biztosítását, és az élővilág pusztulási folyamatait megállító program finanszírozására évtizedek óta nem volt lehetőség. A ROP, AVOP programok keretében több nemzeti parki oktató és bemutatóközpont létesítése valósul meg. E fejlesztések elmaradása lehetetlenné teszi a belső és külső turizmus fogadását és ezzel, jelentős bevételtől esik el az ország. A fejlesztések döntő többsége olyan térségekben valósul meg, ahol más jelentős fejlesztésre nem lehet számítani. Az EU LIFE program keretében az EU-s tagállamokkal folytatott pályázati versenyben, legveszélyeztetettebb élőlényeinkre és élőhelyeinkre nyert el forrásokat, melyek a Natura 2000 területek állapotának megőrzését szolgálják elsősorban olyan fajok esetében amelyek megőrzése elsősorban Magyarország feladata (Parlagi sas, túzok, parlagi vipera, mocsári angyalgyökér). Kiemelkedő élőhelyeink közül Life program keretében valósul meg a világon egyedül Magyarországon élő Pilisi len Európa Diplomás élőhelyének, a Hortobágyi Nemzeti Park rontott területeinek élőhely-rekonstrukciója és a Szatmár -Bereg térség károsodott élőhelyeinek állapot javítása. Ezen feladatok a Natura 2000 területek kihirdetésével együtt járó kötelezettségek, melyekhez a magyar természetvédelem igen sikeresen pályázott EU-s források elnyerésére. Az előirányzat 1.602 millió forint természetvédelmi projektek megvalósítását biztosítja, melyből 2005. évben 866 millió forint az EU-s támogatás. Állami feladatok költséghatékony átvállalása az NKP megvalósításában A tárca NKP-ban meghatározott feladatainak ellátásában közreműködő társadalmi szerveződések, egyéb non-profit szervezetek finanszírozását biztosítja ez az előirányzat a minisztériummal kötött megállapodásnak megfelelően. Társadalmi szervezetek támogatása
24
Az előirányzat a civil szervezetek, zöldmozgalmak támogatásához nyújt fedezetet. Phare programok A 2002. évi Phare pénzügyi megállapodásban (2002. 04. 02.) HU0204-01 jelű programban – előirányzatként – 5, 698 M€ Phare támogatást 2, 063 M € hazai társfinanszírozás egészít ki. A szerződések 2004-ben aláírásra kerültek, a szerződés szerinti pénzügyi kötelezettségek 40%-a, azaz 281, 37 M Ft fizetendő 2005. év során. A program rendeltetése intézményfejlesztés és szolgáltatás. Az intézményfejlesztés célja a Felügyelőségek kapacitás-fejlesztése az EU jogharmonizációból adódó megnövekedett elvárásoknak megfelelően. A szolgáltatás feladata a felszíni és felszín alatti vizek ökológiai és kémiai állapotának felmérése. A HU0304-01 projekt célja a stratégiai zajtérképek készítése Magyarországon, az Európai Unió 761/2001. sz. EMAS rendeletének hazai végrehajtása, a Víz Keretirányelv gyakorlati alkalmazása és végrehajtásának támogatása Magyarországon. A 2003. évi Phare projektjeink az intézményfejlesztési alap keretében kerültek elfogadásra, így ezekkel kapcsolatban csak ÁFA fizetési kötelezettség merül fel 2005-ben, melynek tervezett összege 35 M Ft. Átmeneti Támogatás A Phare programot felváltó Átmeneti Támogatási keretben két projekt került jóváhagyásra (2004/016-689.02.01. és 2004/016-689.03), melyek költségvetése összesen 3, 542 M €. A hazai társfinanszírozás összege 440, 7 M Ft, ebből 143, 7 M Ft kifizetésére kerülhet sor 2005-ben. A Magyar Természetvédelmi Információs Rendszer fejlesztése projekt célja egy természetvédelmi információs rendszer létrehozása, mely a természet- és tájvédelmi tervek készítése során adatokkal látja el a helyi önkormányzatokat és NGO-kat természeti örökségünkről a természeti forrásoknak a fenntartható fejlődéssel összhangban lévő kiaknázása érdekében. A Víz Keretirányelv végrehajtása II. fázis projekt célja a vízhasználat gazdasági elemzési rendszerének, módszertanának kifejlesztése; a nyilvánosság minél szélesebb körű biztosítása, a társadalmi részvétel támogatása Vízügyi Információs Központ (VIK) létrehozása által, illetve a gazdasági elemzés eredményeinek tesztelése pilot projekt keretében a Duna magyarországi vízgyűjtő területén, annak tesztelése mellett, hogy a Víz Keretirányelv ismertté tételének feladatai hogyan valósulnak meg.
25
A két program egyes elemeire vonatkozó kötelezettségvállalás az előkészítés előrehaladottságának függvényében történik. A 2004. évi Átmeneti Támogatási projektek pénzügyi zárásának határideje 2007. A központi költségvetést megillető, központosított bevételek A 2005. évi tervezett termékdíj bevételek összege tartalmazza a tervezett törvénymódosítás alapján belépő új termékdíjat, valamint a mentességi kör változásait. millió forintban 2004. évi 2005. évi terv kv. javaslat Környezetvédelmi támogatások visszatérülése 1 600,0 1 350,0 Bírságok 1 000,0 1 000,0 Légszennyezési bírság 670,0 500,0 Szennyvíz bírságok 240,0 410,0 Veszélyes hulladék bírság 60,0 60,0 Zaj- és rezgésvédelmi bírság 15,0 15,0 Természetvédelmi bírság 15,0 15,0 Termékdíjak 20 200,0 25 800,0 Gumiabroncs 3 000,0 2 000,0 Csomagolóeszköz 5 700,0 5 500,0 Hűtőberendezés 3 300,0 3 500,0 Akkumulátorok 500,0 500,0 Kenőolajak 6 800,0 7 500,0 Hígítók és oldószerek 800,0 0 Reklámhordozók 100,0 800,0 Elektromos és elektronikai berendezések 6 000,0 Vízkészlet járulék 11 100,0 11 100,0 Vízügyi támogatások visszatérülése 100,0 100,0 Összesen: 34 000,0 39 350,0
Dr. Draskovics Tibor pénzügyminiszter
Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter
