XIV. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM ARA; 1,50 FORINT DECEMBER 24. m int egy hónap van h átra, de m ár most jelenthet

ígazs'ágO gyminisztérium bv

országos

PARANCSNOKSÍC KIADVÁIIVI

Bôlsô líSüñémé

.A I R A D O XIV. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM

ARA; 1,50 FORINT

1970. DECEMBER 24.

I

ÜJFELADATOK ELŐTT határidő lejártá ig még több m int egy hónap van h á t­ ra, de m ár m ost jelen th et­ jü k a kongresszusnak; a J III. ötéves népgazdasági terv et sikeresen teljesítettük. A nem ze­ ti jövedelem az előirányzottnál n a­ gyobb m értékben, 39—40 százalékkal em elkedik. Az ipar term elése 33—35 százalékkal, a m ezőgazdasági te rm elé s. pedig öt év a la tt az előző öt esztendő­ höz képest 16—17 százalékkal növek­ szik.” A M agyar Szocialista M unkáspárt K özponti Bizottságának — K ád ár János első titk á r által a p á rt X. kongresszu­ sa elé te rjesz tett — beszám olójából idéztünk.

* 4f-

lm

> ^

*•5* ; ion^ AV

ÍM£*ww^

a

A novem ber végén lezajlo tt X. kong­ resszus kétségtelenül a hazai belpoliti­ kai élet kim agaslóan legfontosabb ese­ m énye volt 1970-ben. N em csak azért, m e rt a p á rt életében a négyévenkénti kongresszusok m inden tek in tetb en igen nagy jelentőségűek, hanem azért is, m e rt a K özponti Bizottság nem csak a kongresszusnak, nem csak a p á rt ta g jai­ nak, hanem az egész m agyar népnek ad m indenkor szám ot egy-egy időszak politikai, gazdasági és k u ltu rális építő­ m unkájáról. A X. kongresszus jelentő­ ségét még növeli az is, hogy k ét ö t­ éves népgazdasági te rv határv o n alán ' k e rü lt sorra. Nem véletlen ugyanis, hogy a p á rt legm agasabb fórum a, a kongresszus, az egyhetes tanácskozás a la tt m egkülönböztetett gondoesággál és figyelem m el elem ezte a szocialista épí­ tés, te h á t a m agyar népgazdaság hely­ zetét, eredm ényeit, felelősséggel szólva a gondokról is. N yugodtan m ondhatjuk, hogy a X. kongresszus a m un k a kongresszusa volt. Egyfelől visszatekintés az elm últ négy-öt esztendőre, m érlegkészítés, eredm ényeink tü k rén ek felm utatása. Aki b elepillant m it lá th a t ebben a tü ­ körben? N yilván m ás szemm el vizs­ gálódik a közgazdász, m egint m áskép­ pen a kétkezi m unkás, s a parasztem ­ ber, alighanem m ás-m ás részletek ér­ deklik a különböző szakterületek dol­ gozóit. V izsgálódásuk alap ja — és egy­ ben közös nevezője — azonban első­ sorban az összefoglaló, nagy szám ada­ tok, am elyek m inden időszakról a leg­ hitelesebben v allan ak szám unkra. É r­ dem es közülük idézni és megjegyezni néhányat. M /■ I-M et M

'Ví-y, '■«WS

z ország nem zeti jövedelm e a harm adik ötéves terv b en a te rvezett 19—21 százalékkal szem­ ben — m int a m ár idézett .központi bizottsági beszámoló is u ta lt r á — 39—40 százalékkal növe­ kedett. A m ásodik ötéves tervidőszak átlag 4 százalékos növekedésével szemben, az egy főre ju tó nem zeti jö­ vedelem a harm ad ik ötéves terv b en évi átlagban 6—6,5 százalékkal em elkedett. Kissé k onkrétabban m eghatározva, ez a növekedés azt jelenti, hogy 1966 és 1970 között a m egterm elt nem zeti jö­ vedelem ötévi abszolút növekedése m integy 75 m illiárd forint, vagyis csak­ nem kétszerese annak, am it a korábbi öt év a la tt tu d tu n k felm utatni. E né­ hány szám adaton belül sokféle lehető­ ségünk nyílna m ind az ipari, m ind pe­ dig a mezőgazdasági term elés alak u lá­ sának különféle áttekintésére. Teljes részletességre nem vállalkozhatunk, é r­ dem es azonban néhány kulcsszám ot é r­ tékelni. Az ipar, az építőipar és a mezőgaz. daság, a többi ágazattal együtt, lénye­ gesen hatékonyabban term el, fejlődé­ sük dinam izm usa sokkal erőteljesebb lett. Az ip arn ak a nem zeti jövedelem ­ hez való hozzájárulása a harm adik ö t­ éves tervben 40 százalékkal em elkedett. Elsősorban figyelem re méltó a vegyipar

72 százalékos term elésnövekedése, a villam os-energiaipar 46, s a gépipar ugyancsak 46 százalékos term elésnöve­ kedése. Ezek az adatok — v alam int az em lített ágazatok — önm agukban is jelzik az ipari term elés szerkezetében végbem enő — s m ondhatjuk, nagyon kedvező — változásokat. Ebben jelen­ tős szerepe van a gazdaságirányítás re ­ form jának, am ely rövid, három eszten­ dős funkcionálása a la tt m áris kitűnő „hajtóenergiának” bizonyult, s m inden okunk m egvan arra, hogy a jövő te r­ veit egyebek között éppen a reform kedvező tap asztalataira alapíthassuk. A nagyüzemi, szövetkezeti mezőgaz­ daság hasonlóképpen jól vizsgázott az elm últ tervidőszakban. Nemcsak azért, m e rt a tervezettnél 16—17 százaléklcal m agasabbra em elkedett a term elése, hanem azért is, m e rt a mezőgazdaság a kedvezőtlen időjárás ellenére érte el ezt a szintet. fenti eredm ényekből egyenesen következik a m unkások és alkalm azottak reáljövedelm ének és reálbérének em elkedése is. A harm adik ötéves terv a reáljövedelem 30—32 százalékos, míg a reálbér 16—17 százalékos em elkedésé­ ről ad h at számot. Ilyen előzmények, ilyen erednáények u tán ju to ttu n k el 1971-hez, a negyedik ötéves terv nyitó esztendejéhez. A m i­ kor ez év őszén, az Országgyűlés tö r­ vénybe ik ta tta az új népgazdasági te r­ vet, a v itáb an felszólaló képviselők el­ sősorban azokat az alapokat em elték ki, am elyeket a szocialista építés ko­ ráb b i szakaszaiban leraktunk, s am e­ lyekre m ost m egfontoltan ép íthetjük rá az elkövetkezendő öt esztendőt. Aki kezébe veszi a törvényerőre em elt új terv et és á ttek in ti főbb fejezeteit, elm é­ lyül néhány szám adatában, m aga is ta ­ n ú síth atja, hogy ebben a tervben — és általáb an a m ostanában készített te r­ veinkben — sem m iképpen sem a lá t­ ványos m egfogalm azásokra törekszünk. M int m inden tervünknek, úgy ennek is az eddig elért eredm ényeink és a hol­ napi m unkánk ad ják a fedezetét. Hogy többre törekszünk, hogy évről évre jobban szeretnénk élni? — Ez term é­ szetes. De az is term észetes, hogy te r­ veinket m indenekelőtt a realitásokra és a jobb m u n k ára építjük. A p á rt X. kongresszusa, v alam int a m ár em lített terv tö rv én y t elfogadó országgyűlés egész v itá ja e nem zeti törekvésünket tükrözte. A p á rt egyetlen m ondatban így fogalm azta ezt meg: A szocializ­ m us teljes felépítésének m agasabb szin­ ten való folytatása legyen az előttünk álló négy-öt esztendő. — M ostanában a legm agasabb szintű tanácskozások is, de a legkisebb falvak és üzem ek szűkebb körű m unkam egbeszélései is a r­ ra keresnek választ: hogyan szolgálhat­ n án k kollektiven és egyénileg is m inél jobban ezt a nagyszerű program ot. /■ /-M JL M

A

cél egyre világosabb és tisz­ tább. A népgazdaság nagy te r­ veit azonban feltétlenül a k i­ sebb gazdasági egységek te r­ veire kell lebontani, s ehhez elengedhetetlenül szükséges az is, hogy a kisebb m unkahelyi közösségek is h a­ sonlóképpen megalkossák' sa já t ötéves tervüket. Olyan ez, m in t egy hatalm as épület, am elynek felépítéséig téglát tég lára kell raknunk, s az épület egé­ szében m inden kis . téglának m egvan a m aga funkciója. Am ahhoz, hogy ezek a kis építőkockák elkészülhessenek, ah ­ hoz is sok m indenre van szükség. Szük­ ség van egyebek között m unkáskézre, gépekre. Még több és okosabb gépre van szükségünk, m ert több helyen lét­ szám gyarapítással, nem pedig a term e­ lékenység növelésével érték él eredm é­

nyeiket; m ár sokat építünk, de még eléggé lassan és nem m indig jó m inő­ ségben; m ár joggal lehetünk büszkék a nagyüzem i mezőgazdaságra, de he­ lyenként még túlságosan „kisüzem i” módszerekkel dolgoznak; m ár képesek vagyunk kiem elkedően nagy feladatok m egoldására, de „évi átlagban” a m un­ kam orállal, a m unkaidő teljes kihasz­ nálásával még sok a gond; m ár a gaz­ daságirányítás reform ja révén kezünk­ ben van egy jó lehetőség, de még tá ­ volról sem élünk vele úgy, ahogy kel­ lene és lehetne — és sorolhatnánk to ­ vább, m int ahogy a p árt X. kongresszu­ sa sorra is vette m indazokat az ellen­ tétpárokat, am elyek szocialista építő­ m unkánkban fellelhetők. Bizonyosak lehetünk ah’ an, hogy a szocialista építés irán y a jó, alap jai biz­ tosak és m egvan hozzá a 10 milliós m a­ gyar társadalom eltökélt és egységes szándéka, ereje és tenni akarása. A z új ötéves tervben többek között 400 ezer ú j lak ást építünk, szemben a harm adik ötéves te rv 320 ezer lak ásá­ val. (K ereken egymillió em ber költö­ zött új lakásba 1966—1970 között). M ár m integy 2 m illió m unkás és alkalm a­ zott dolgozik rövidített, heti 44 órás m unkaidőben, s ehhez újab b százezrek csatlakoznak m ajd. Míg 1960-ban az energiahordozókban a szén arán y a 72,4 százalék volt, ez azóta m integy 50 szá­ zalékra csökkent, a negyedik ötéves terv végére pedig 36 százalékra m ér­ séklődik. Ezzel párhuzam osan egyre nagyobb szerepet k apnak á szénhidro­ gének. Csupán földgázból 1975-ben m ár m integy 6,5 m illiárd köbm étert haszná­ lunk fel. A lakások m integy 65 száza­ léka m ár vezetékes vagy palackos gázt k ap addig. V áltozatlanul nagy jövő előtt áll a vegyipar. Ezen belül a m ű­ anyagterm elés, a gyógyszeripar és a m űtrágyagyártás fejlődik ki különösen. Érdem es talán megjegyezni, hogy a szo­ cialista szektorban — a népgazdaság egyensúlyának és az anyagi-m űszaki m egalapozottságnak, a követelm ényét figyelem be véve — m integy 480—500 m illiárd forintot fordítunk beruházá­ sokra. arveink középpontjában te r­ m észetesen az em ber áll. Az új ötéves terv b en a nem zeti jöve­ delem m integy 30—32 száza­ lékkal em elkedik. Nemzetközi szám ításokat figyelem be véve, ez azt jelenti, hogy az egy főre ju tó nem ze­ ti jövedelem az 1970. évi csaknem 750 dollárról, m integy 1000 dollárra em el­ kedik. Sok-sok életszínvonal-politikai, szociálpolitikai elképzelést kívánunk m egvalósítani. Egyebek között a m ár em lített m unkaidő-csökkentés is ezt szolgálja, nem különben a 400 ezer ú j lakás, ■a korszerűbb közlekedés, a tel­ jesebb egészségügyi ellátás, a bölcső­ dei, óvodai és iskolai hálózat bővítése, korszerűsítése. A lakosság anyagi jólé'tén ek egyik bizonyító erejű p éld áját a szüntelenül növekvő vásárlókedv, az élelm iszer- és iparcikkforgalom roha­ mos növekedése jelenti. A ru h ázati cikkek forgalm át öt év a latt 35—36 szá­ zalékkal k ívánjuk növelni. Lényegesen több m űszaki cikket hozunk forgalom ­ ba és legalább 300 ezer darab személygépkocsit biztosít a lakosságnak a k e­ reskedelem . A beruházások összegéből 6—7 m illiárd forintot kap az egészségügyi és szociális ellátás.

/

Még sorolhatnánk tovább a negyedik ötéves térv célkitűzéseit, részletterveit. M int m ár em lítettük, nem különleges és nem látványos tervek ezek, hanem igazak, reálisak, m egvalósíthatók és biztosak lehetünk abban, hogy öt év m úlva k ijelen th etjü k : meg is valósítot­ tu k őket. - - K. Gy, —

1970. DECEMBER »4.

„A kínai konszolidáció végső szakasza” A K ínai Kommunista P á rt'ta v a ly áprilisban meg­ tarto tt IX. kongresszusa óta a kínai belső konszolidáció és pártépítés legjelentősebb eseményének tekinthető az a Pekángben közzétett hír, hogy H unan tartom ányban pártbizottságot választot­ tak. A kulturális forradalom utáni első tartom ányi pártbizottság, am elyet a kong­ resszuson elfogadott Szer­ vezeti Szabályzat szerint. 920 k ü ld ö tt választott meg a novem ber 24, és decem­ ber 4. között m egtartott ta r ­ tományi pártértekezleten nem csupán a M agyaror­ szágnál több m int kétszerié nagyobb, csaknem 38 müliő lakosú H unan belső vezeté­ sének új rendjét alak ítja ki Kínában először helyreál­ lítja a p á rt szervezeti lá n ­ cát, a K K P KB Politikai Bizottságától az alapszerve­ zetekig és először teszi a pártot a legfőbb helyi szer­ vezeti hatalm i központtá a 29 tartom ányi szintű egység egyikében, először biztosít­ ja így a p á rt helyi irányító szerepét a kulturális forra­ dalomban lé trejö tt tartom á­ nyi forradalm i bizottság fe­ lett. Mi'vel a hunani példát a kínai gyakorlat szerint rövidebb-hosszabb időn belül valamennyi tartom ányban követni fogja a pártbizott­ ság m egalakulása, a ku ltu ­ rális forradalom utáni kon­ szolidáció végső szakaszá­ nak, az új hatalm i stru k tú ­ ra végleges kialakításának határköve. Ezt az is jelzi, hogy a közlemény szerint létrejö ttét a „kulturális foradalom m al elért nagy győzelem te tte lehetővé” — a m ú lt idő használata ugyanis az időszak lezárá­ sára utak

KORMÄNTNYILATKOZAT

Aláírták a m agyar-szovjet hosszú lejáratú kereskedelmi és fizetési megállapodást Kádár János fogadta Nyikoloj ?atolicsevet

A Szovjetunió teljes mértékben támogatja a VDK jogos követeléseit

N yikolaj Patolicsevnek, a forgalm ánalí több m int egy- ' — Olyan m egállapodást ír ­ Szovjetunióval tunk alá, amely Szovjetunió külkereskedelm i h arm adát a megfelel A TASZSZ jelentése szerint hanem ehelyett m é g . inkább m iniszterének vezetésével hét­ bonyolítja le. m indkét ország gazdasági cél­ a szovjet korm ány nyilatkoza­ feltárta m indazoknak a szám í­ főn szovjet külkereskedelm i A most következő ötéves kitűzéseinek, megfelel azok­ tot adott ki. Ez a többi kö­ tásoknak a hibás voltát, am e­ delegáció érkezett Budapestre. időszakban a Szovjetunió és nak a feladatoknak, am elye­ zött leszögezi: „ A Vietnami lyek szerin t erőszakkal meg Nyikolaj Patolicsev látogatá­ M agyarország kölcsönösen to­ ket az országgyűlésben nem ­ Dolgozók P ártjá n ak Központi lehet tö rn i Vietnam, Laosz és sának célja, hogy alá írja a vább növeli a gépipari te r­ rég elfogadott új ötéves te r­ Bizottsága és a V ietnam i De­ K am bodzsa népeinek a k a ra ­ m agyar—^szovjet hosszú lejá­ mékek szállítását. A Szovjet­ vünk előír. Nagy jelentőségű, m okratikus Köztársaság k o r­ tát. Az am erikai m agatartás ratú, vailamint az 1971. évre unió például lényegesen több hogy ezt a sikeres m egállapo­ m ánya felhívással fo rd u lt hon­ az eddigieknél is nagyobb ne­ szóló árucsere-forgalm i és fi­ személy- és teherautót, vala­ dást legfőbb külkereskedelm i fitársaihoz az am erikai légierő hézségeket tám asztott az in ­ köthettük. észak-vietnam i terü letek ellen dokínai válság békés rendezé­ zetési megállapodást. m int trak to rt bocsát a magyar partnerünkkel Kádár János, az MSZMP felhasználók, illetve vásárlók Tárgyalásaink ezúttal is bizo­ elkövetett b arb ár légitám adá­ sének keresésében. az saival és az Egyesült Államok Központi Bizottságának első rendelkezésére. A M agyaror­ nyították, hogy érdem es A tények arról tanúskod­ titk ára fogadta Nyikolaj Pa- szágra irányuló szovjet kivitel együttműködés további ta rta ­ korm ányának azokkal a fenye­ nak, hogy a vietnam i nép m ind tolicsevet, a Szovjetunió k ü l­ főbb tételeit alkotják tovább­ lékait felkutatni. A tervhiva­ getéseivel kapcsolatban, hogy nagyobb erővel száll szembe kereskedelm i miniszterét. A ra is a nyersanyagok, a fűtő- t a l tervegyeztetések u tán si­ kiszélesítik a légiháborút a az agresszorokkal; a közös el­ szívélyes, baráti légkörben anyagoik és a fémek. Ezek a került az 1971-re szóló jegy­ VDK ellen. lenséggel vívott nehéz harcban M indazok, a k ik szívükön v i­ szilárdul meg az indokínai h a­ folytatott megbeszélésen részt szállítmányok a m agyar nép­ zőkönyv előirányzatait m int­ vett Fock Jenő, a Miniszter- gazdaság egy sor vezető ágá­ egy 6 százalékkal növelni. Kí­ selik a népek békéjének és zafiak b arátsága és a harci tanács elnöke és dr. Bíró Jó­ ban előmozdítjálí a term elés vánom, hogy a megállapodás biztonságának érdekeit, fel­ szolidaritása. Az az egyöntetű zsef külkereskedelm i m inisz­ fokozását. A Szovjetunióba teljesítése kifejezésre jusson háborodással ítélik el az am e­ helyeslés és tám ogatás, am elyter. O tt volt F. J. Tyitov, a irányuló m agyar kivitelnek gazdasági, politikai kapcsola­ rikai légierőnek a közelm últ­ lyel a vietnam i nép a V iet­ ban a VDK lakott települései nam i Dolgozók P á rtja Köz­ Szovjetunió magyarországi körülbelül 50 százalékát a gép­ taink elmélyítésében. nagykövete. ipari term ékek alkotják; a Nyikolaj Patolicsev beszé­ ellen vég reh ajto tt b arb á r lé­ ponti B izottságának és a VDK valam int az korm ányának a felhívását fo­ A P arlam ent delegációs te r­ m agyar vállalatok élehniszer- dében hangsúlyozta: a szov­ gitám adásait, m ében ünnepélyesen aláírták ipari, vegyipari, világítástech­ jet korm ány megbízásából Egyesült Á llam ok elnökének gadta, meggyőzően bizonyítja, a Magyar Népköztársaság és nikai berendezéseket, kábele­ nagy örömmel jöttem B uda­ legutóbbi nyilatkozatát, am ely­ hogy k u d arcra v an n ak az aga Szovjetunió következő öt év.- ket, autóbuszokat, hajókat, pestre, hogy aláírjam ezt a ben n yíltan fenyegetőzik a resszorok ítélve V ietnam el­ re szóló hosszú lejáratú áru­ hírközlési berendezéseket, m ű­ nagy jelentőségű megállapo­ bom batám ad 'so k felújításával len tervezett újabb provoká­ csere-forgalmi és fizetési meg­ szereket szállítanak a Szov­ dást. A bban a szerencsében egy szuvert i és független ál­ ciói is. állapodását, valíamint az 1971. jetunióba. részesülhettem, hogy m ár elő­ lam — a VDK ellen. W ashing­ A Szovjetunió, híven a pro­ évi forgalm at szabályozó jegy­ Az új ötéves időszakiban az ző két alkalom m al is én ír ­ ton a nem zetközi jog norm ái­ le tá r internacionalizm us el­ nak durva lábbal tiprásával, a zőkönyvet. Az okmányokat eddiginél lényegesen nagyobb tam alá a m agyar—szovjet veihez, m ás szocialista orszá­ m agyar részről dr. Bíró Jó­ mennyiségű műszaki fo­ hosszú lejáratú árucserefor­ VDK elleni bom'batámadások gokkal együtt, teljes m érték ­ zsef, szovjet részről Nyikolaj gyasztási cikkek, köztük óra, galmi megállapodást, s most beszüntetésére vonaitkozó kö­ ben tám ogatja a VDK k o r­ Patolicsev külikere.skedelmi moped, elektromos háztai'tási harm adik alkalom m al teszek telezettségvállalásának és a m ányának jogos követelését az m iniszter lá tta ed kézjegyé­ gép, rádiókészüléli érkezik a eleget ennek a megtisztelő fel­ „tiszta” politikai rendezésre am erikai agresszió halad ék ta­ vel. Szovjetunióból. A Szovjetunió­ adatnak. E zúttal beszám olha­ való törekvését hangoztató, lan beszüntetésére, az Egyesült Az aláírásnál jelen volt b a irányuló magyar kivitel­ tok arról is, hogy a m ost zá­ szélesen reklám ozott n y ilat­ Á llam ok csapatainak teljes és Fock Jenó, a M inisztertanács ben pedig jelentős helyet kap ­ ruló ötéves tervidőszakra vo­ kozatainak sem m ibevételével, feltétel nélküli kivonására elnöke, dr. Csanádi György nak a fogyasztási cikkek, így natkozó hosszú lejáratú meg­ kísérletet tesz arra, hogy elő­ Dél-Vietnamból. igazoljon bárm ely közlekedés- és postaügyi m i­ például a konfekciólpair k é­ állapodást valam elyest tú l is zetesen A szovjet korm ány levonja niszter, V ályi Péter pénzügy- szítményei, a kötöttáruk, a teljesítettük. A m ostani egyez­ újabb fegyveres provokációt és indokínai a megfelelő következtetéseket miniszter, Baczoni Jenő, a lábbelik, a gyümölcs- és zöld­ mény jóval felülm últa az elő­ kikéns^zeritse az zőt, nem csak volumenben, problém ák olyan megoldását, az újabb provokációkból és külkereskedelm i m iniszter első ségfélék, gyümölcskonzervek. fenyegetésekből, am ely megfelel az Egyesült azokból a nemcsak az áruösszetételben, helyettese, Karádi Gyula, az tárgyaló felek kifejezés­ hanem abban is, hogy az Á llam ok im perialista törekvé­ hogy kiszélesítik az agressziót Országos T ervhivatal elnöké­ re A ju ttatták meggyőződésü­ együttműködés ú j elem eit is seinek. egy testvéri szocialista ország, nek első helyettese, B öjti Já­ V ietnam i Dem okratikus hogy az új maigyar—szov­ m agába foglalja. I/ehetővé te­ A dél-vietnam i lakosság e l­ a nos külügym iniszter-helyettes, ket, t hosszú lejáratú kereske­ szi, hogy gazdasági kapcsola­ leni b a rb á r háború, az észak- K öztársaság ellen. M indenki­ továbbá gazdasági életünk je delmi egyezmény elősegíti a világosan kell látnia, hogy több vezető képviselője. Jelen két ország népgazdaságának taink összessége nagyobb len­ vietnam i békés városok és fal­ nek a VDK elleni provokációk volt F. J. Tyitov, a Szovjet­ további fejlődését és a lakos­ dületet kapjon, s ezzel bővül­ v ak ellen elkövetett légi k a­ folytatása, azok a kísérletek, jenek az országaink között k i­ lóztám adások, a laoszi fegyve­ unió m agyarországi nagyköve­ ság szükségleteinek még tel­ alakult politikai kapcsolatok res intervenció, Kambodzsa hogy új háborús fenyegetése­ te. O tt voltak a tárgyalásokon jesebb kielégítését. is. Egyúttal szeretnék sok si­ szuverenitásának lábbal tip rá - ket valósítsanak meg Indokí­ részt vevő k ét delegáció tag­ Az ünnepélyes aláírás után k ert kívánni a m agyar nép­ sa és az ellene elkövetett ag ­ n a népei ellen, a délkelet­ jai. elhangzott üdvözlő beszédben nek, a p á rtju k X. kongresszu­ resszió — m indez nem csak ázsiai és távol-keleti helyzet Tito elnök Az aláírásikor kiadott hiva­ dr. Bíró József többek között sán hozott határozatok végre- hogy nem hozott sik ert az további súlyosbodását ered ­ talos közlemény... megáUapíítja: am erikai katonaság szám ára, ményezik. alkotmányrnódosító a következőket m ondottá: ; Ihajtásáljoz. . ■ az 1971—1975. .évi hosszú - le«" . jayqslatc! j áratú kereskedelm i,,, egyez­ m ény kidolgozásánál a iá rTito jugoszláv elnök állam ­ gyaló felek figyelembe vették Közös Piac Ülésezik az Afrikai fői jogkörének megfelelően — a KGST 23. és 24. ülésszakán hivatalosan is javaslatot te r­ hozott határozatokat, vala­ Egységszervezet Franciaország jesztett a Jugoszláv Szövetsé­ m int a k é t ország népgazdasá­ miniszteri tanácsa gi Nemzetgyűlés elé az ország gi tervei összehangolásának meghiúsitotta a döntést alkotm ányának módosítására. eredm ényeit. Indira Gandhi indiai rninisz- K ínáról szólva a m iniszterel­ Az A frikai Egységszervezet Tito a parlam enthez inté­ Franciaország ism ét meg­ terelnök-asszony nyilatkozatot nök-asszony nem zárkózott el A tárgy.aló felek megelége­ m iniszteri tanácsának Lagoszett levelében kifejtette: „Ju ­ hiúsította a döntést a közös a tárgyalások felvétele elől, adott a nyugatném et televízió goszlávia társadalm i és gaz­ déssel állapították meg, hogy piaci integrációs törekvések de kijelentette, hogy azok b a összehívott rendkívüli ülé­ dasági fejlődése, a nem zetek az új, hosszú lejáratú keres­ egyik fontos területén: az m ásodik pro g ram ja számára, alapjának, kiindulópontjának sén m egkezdték a portugál ag ­ resszió elh árítása érdekében egyenjogúságának szabadabb kedelm i egyezmény fontos lé­ EGK m iniszteri tanácsa kínos az in te rjú t közvetítette a nyu­ „m indenképpen összhangban G uineának nyújtandó, hosszú .Llbontakoztatása megköveteli pést jelent a k ét testvéri or­ és kiábrándító vita után el­ gatném et tv. szág kereskedelm i, gazdasági segélyprogram kell lennie In d ia nem zeti é r­ időre szóló az 1967-ben és 1968-ban módo­ halasztotta a közösség gazda­ G andhi asszony külpolitikai dekeivel”! Ezeket az érd ek e­ részletes tárgyalását. sított alkotm ány további töké­ kapcsolatainak további erősí­ sági és pénzügyi uniójára vo­ tésében, elmélyítésében. kérdiésekkel foglalkozva k ije­ k et nem részletezte. A rra a letesítését.” A jugoszláv ál­ natkozó megáliaix)dást. Az egységszervezet szóvivő­ Az új ötéves tervidőszakban lam fő szerint az önigazgatási lentette: „a szomszéd országok k érdésre válaszolva, hogy je sajtótájékoztatóján közöl­ Kari Schiller, az NSZK gaz­ viszonyok fejlődése, valam int a k ét ország kölcsönös áru- daságügyi minisztere, aki el­ nem engedhetik m eg m aguk­ észlélt-e e tek in tetb en jelzést te: a külügym iniszterek külön a területi egységek — köztár­ szállításainak értéke mintegy nökölt a gazdasági és külügy­ m iniszterelnök ülésen döntenek m ajd a fel­ saságok és tartom ányok — vi­ 9,3 m illiárd rubel lesz, s ez az m iniszterek részvételével ta r­ nak, hogy hosszabb ideig el­ Pekingtől, a szonya a szövetségi állam hoz összeg a m ost' záruló ötéves to tt miniszteri tanácson, vilá­ lenségeskedjenek egym ással”. így válaszolt: ezekben a k ér­ szabadító m ozgalm ak erősíté­ olyan alkotmánsunódosítást tervidőszak forgalmához v i­ gosan kifejtette sajtóértekezle­ Ezzel összefüggésben rám u ta­ désekben nagyon nehéz b árm it sét célzó intézkedéselíTől. A gényel, am ely a Jugoszláv szonyítva több m int 60 száza­ tén : a megállapodás azért nem is kategorikusan kijelenteni. szóvivő bejelentette, hogy az Szocialista Szövetségi K öztár­ lékos em elkedést jelent. Ez a született meg, m e rt a francia tott, hogy korm ánya a P a­ G andhi asszony hozzáfűzte, EAK, Etiópia, Szenegál, Brazkisztánnal fen n tarto tt kapcso­ hogy m egítélése szerint K ína zaviUe-Kongó saság keretében nagyobb ön­ forgalomnövekedés azért is és Tanzánia állóságot biztosít a köztársa­ számottevő, m ert a Szovjet­ küldöttség eltérő álláspontra latok norm alizálását a kisebb m egváltoztatta a nem zetközi részvételével m egalakította’; ságoknak, a tartom ányoknak unió Magyarország fő külke­ helyezkedett a többi küldött­ és a gazdasági javakat előállí­ reskedelmi partnere, Magyar- séggel és a közös piaci bizott­ jelentőségű problém ák rende­ kapcsolatokról alk o to tt felfo­ a határozatokat megszövegező bizottságot. zésével k ív án ja megkezdeni. gását. ország össz-külkereskedelmi sággal szemben. tó dolgozóknak.

Indira Gandhi külpolitikai kérdésekről

NyUaikozatok a koxei-keieti rendeasés ieheiősésfeirőt A KÖZEL-KELETI RENDE­ ZÉS ÜGYÉRŐL folytatódott a nagyszabású diplomáciai akti­ vitás. Husszein jordániai ki­ rály W ashingtonból Párizsba utazott, D ajan izraeli hadügy­ m iniszter pedig befejezte am e­ rikai m agánlátogatását. Mind­ k etten foglalkoztak nyilatkoza­ taikban a Jarring-m isszió esélyei'vel, illetve az átfogó közelkeleti rendezés kérdéseivel. Ugyancsak állást foglalt Anv a r Szadat, az EAK elnöke a tűzszünet feltételéről. Figye­ lem re méltó, hogy A rafat és Fejszal, Szaúd-A rábia uralko­ dója egyidejűén foglalkozott a Palesztina! állam problem ati­ kájával. A nvar Szadat, egyiptomi el­ nök ism ételten figyelmeztetett, hogy az EAK nem fogadja el a Szuezi-csatorna m entén lét­ rejö tt tűzszünet másodszori

meghosszabbítását, h a a jelen­ legi megállapodás lejártáig nem sikerült megállapodni az izraeli csapatok kivonásának időrendjében. Ellenkező esetben — írja az egyiptomi államfő az iszlám v e z e tő in ^ Tripoliban megnyí­ ló találkozójához intézett üze­ netében — nincs m ás válasz­ tás, m int folytatni a kérlelhe­ tetlen harcot az ellenséggel. Hafez Asszad szíriad kor­ mányfő, az A1 A nvar című li­ banoni lapnak adott nyilatko­ zatában kifejtette- álláspontját a négyes arab unióval kapcso­ latban. „Egyetértés van közöt­ tünk abban, hogy egy föderativ katonai szövetséget kell létre­ hozni — mondotta Asszad. — Az a véleményünk, hogy ez a szövetség — főképpen am i az EAK és Szíria összefogását il-

leti — jó kilátásokat biztosít az lítólag még azért nem ju to tt idáig a dolog, m ivel D ajan összes arabok szám ára.” hadügym iniszter csak ■vasár­ A JARRING-MISSZIÓ. Da­ nap este érkezett vissza az jan izraeli hadügym iniszter az Egyesült Államokból. am erikai televízióban nyilatko­ Eban ham arosan Londonba Douglas-Home zott és kijelentette: Izrael nem utazik, ahol egyezne bele abba, hogy az brit külügym iniszterrel folytat ENSZ békefenntartó erőket m ajd tárgyalásokat. Hírügynökségek párizsi je­ küldjön „földjére”, a közel-ke­ leti rendezés keretében. Elve­ lentése szerint Husszein k i­ tette a dem ilitarizált övezetek rály, aki az Egyesült Á llam ok­ létesítésére vonatkozó elképzé- ból Párizsba érkezett, még az­ léseket is. A közel-keleti bé­ nap háromnegyedórás m egbe­ ketárgyalások felújítására vo­ szélést folytatott szállodai lak ­ natkozóan ezúttal azt állította, osztályában M aurice Schu­ hogy a tárgyalások akadálya m ann francia külügyminisz­ az Izraelre leselkedő arab fe­ terrel. nyegetés, illetve az ENSZ „be­ A külügym iniszter az esz­ avatkozásának” veszélye. mecserét követően újságírók­ Jeruzsálem ben m egtartotta nak elmondotta, hogy azokat szokásos heti ülését az izraeli a feltételeket vizsgáltáik, am e­ kormány. Az UPI hírügynök­ lyek létrejötte esetén a Ja rségek szerint a tagok többsége ring-m issziót „a legjobb esé­ — jóllehet, nem hoztak döntést lyekkel” lehetne felújítani. — a Jarring-vezette tárgyalá­ Husszein király, képm agnó­ sok újrafelvétele m ellett volt. ra v e tt televíziós nyilatkozatá­ Ügy hírlik, hogy csupán a ban kijelentette: Az a komoly jobboldali nemzeti vallási p árt veszély fenyeget, hogy febru­ három m iniszterét nem elégí­ á r 5-én nem sikerül meghosztették ki a folyamatos fegy­ szabbítani a közel-keleti tűz­ verszállításra vonatkozó am e­ szünetet. Izraelnek, Husszein rikai viszont-biztosítékok. Az király szerint, pozití'vabb á l­ UPI azt írja, hogy jövő vasár­ láspontra kell helyezkednie a nap m ár döntés születhet az közel-keleti rendezés érdeké­ izraeli csatlakozásról. Most á l­ ben. M int mondotta, nem ért

egyet G d d a M eir izraeli m i­ niszterelnöknővel, aki azt á l­ lítja, hogy nincs lehetőség a békés rendezésre, h a a tárgya­ lásokat közvetítők segítségé­ vel, nem pedig közvetlenül Iz­ rael és az egyes arab orszá­ gok között folytatják. A PALESZTINA! PROBLÉ­ MA. Fej szál király, S zaúd-A rá­ bia uralkodója a Newsweek című am erikai m agazinnak nyilatkozott. Szaúd-A rábia úgy véli, hogy h a Izrael viszszavonná csapatait a m eg­ szállt arab területekről, ezzel nem érne véget a közel-keleti válság — m ondta. Az Egyesült Á llam okkal fen n tarto tt szoros kapcsolatairól nevezetes arab ország uralkodója ezt az állás­ p o n tját azzal m agyarázta, hogy a csapatvisszavonások nem oldanák meg a Paleszti­ na! problém át. Éppen ezért Szaúd-A rábia egyetért Izrael létezési jogával, de nem h i­ szi, hogy Izrael .,tisztán zsidó állam ként” m arad h at fenn. „A palesztínaiaknak meg kell ad ­ ni a lehetőséget ahhoz, hogy visszatérjenek szülőföldjükre, s o tt egyenlő jogokkal kell rendelkezniük zsidó h onfitár­ saikkal”.

Jasszer A rafat, a palesztínci gerillák vezetője a Time című am erikai hírm agazin am m ani tudósítójának adott nyilatkoza­ táb an k ijelen tette; a paleszt;'n aiak „olyan dem okratikus, nem -cionista és nem vallási alapokon nyugvó állam ot akarnak, ahol valam ennyien békében és egyenlőségben fog­ n ak élni, ahogyan évezrede­ ken keresztül tettü k . H a a cionisták elfogadják ezt az el­ vet — folytatta A rafat —, ak ­ kor dem okratikus alapón meg­ oszthatjuk velük a hatalm at. Ebben az esetben nem fogunk ragaszkodni az arab többség elvéhez”. A rafat szerint ez az új álíam Izraelt is magában foglalná. A rafat v áratlan u l Damasz­ kuszba érkezett. Nyomban megérkezése u tá n tanácsko­ zásra ü lt össze Ahmed Khatlb állam fővel. A TASZSZ jelentése szerint az SZ K P-nak az EAK-ban tartózkodó küldöttsége, am e­ lyet Ponom arjov, az SZKP KB titk á ra vezet, K airóból A le­ xan d riáb a utazott. Aid Szabri, az EAK alelnöké fogadta a vendégeket.

1970. DECEMBER 24.

G IB A B A

A z orszaggyűBés megtárgyaSta Nixon a bombázások felújításával és törvénybe ilctcitta ax 1971. évi állami költségvetést

fenyegeti a VD K-t

A z Egyesült Államok elnöke következő esztendő feladatai „feszítettebbek” lesznek. De ez az amerikai—szovjet és az amerikai­ -kínai nean a túU iajtott fizikai és szellemi erőlködésben n yilv á­ viszonyról nul m ajd meg. Éppen ellenicezőleg; a m u nka term elékeny­ N ixon am erikai elnök sajtó - ponton van-e, hogy Izraelnek ségének fokozásában, a böl- konferenciát ta rto tt nem zet­ m int ezt korábban Rogers csebb létszámgazdábiodásiban, ^ közi és belpolitikai k érdések­ külügym iniszter k ifejtette — a jobb szervezésben és veze­ ről. Az am erik ai elnök a k a ­ el kell hagynia a m egszállt te ­ tésiben, a gyorsabban m egté­ tonai m egtorlás fokozását ■h e­ rületeket. Nixon k itérő választ rülő kiadós anyagi és szellem i lyezte k ilátásb a a V DK-val adott, az t m ondotta, hogy ezt ráfordításban. szemben a r r a az esetre, h a a. a tárgyalások során kell tisz­ Legyünk őszinték; ez a dem okratikus V ietnam nem tázni; Á llást foglalt a tűzszü­ m indannyiunkkal, m indennapi engedi szabadon rep ü ln i lég­ n et folytatása m ellett, s k i­ m unkánkkal szemben tám asz­ terében az oda vadászkíséret­ fejezte rem ényét, hogy a kong­ to tt fokozottabb követelm ény tel behatoló felderítő gépeket. resszus az „erőegyensúly” é r­ A korábbi am erikai h iv ata­ dekében m ielőbb elfogadja a akkor is Időszerű és indokolt lenne, ha az Idén nem nehe­ los nyilatkozatokhoz hason­ csom agtervét Izrael, s a dél­ zedett volna az országra a te r­ lóan, N ixon p ró b álta' bizony­ kelet-ázsiai szövetségesek meg­ bom bázások segítésére. m észet mostohasággal. Évről gatni, hogy a Az elnök a szovjet—am eri­ évre m agasabb a mérce, s ez m egszüntetésével egyidejűleg viszonyról kijelentette, valóban világjelenség. D e a „m egállapodás” jö tt lé tre a k ai term előerők állandó fejleszté­ szem ben álló felek között, hogy ez to v áb b ra is bonyolult se, a társadalm i összefogás am ely az E gyesült A llam ok- lesz, de a lényeg, hogy a tá r ­ erősítése m ég m indezek m el­ nalí — egyebek közt —■állító ­ gyalások folynak. M int m on­ le tt halaszthatatlan nem zeti lag jogot ad a felderítő rep ü ­ dotta, az álláspontok a SALTlések folytatására. (M int ko­ megbeszéléseken „igén távoérdekünk is. Az országgyűlés költségve­ ráb b a n közöltük, még a Jo h n - liak, m e rt létérdekeinkről van tési vitájáb an fontos m ondat sonhoz közel álló egykori ta ­ szó, de ugyanakkor m ind a hangzott el a pénzügym inisz­ nácsadók is ta g ad ták egy ilyen Szovjetunió, m ind az Egyesült te r expozéjában: „A nehezeb­ m egállapodás létezését.) — H a Á llam ok létérdekei a z t k ív á n ­ ben végrehajtható feladatok repülőgépeinkre tüzelni fog­ ják, hogy valam elyest csök­ jobb m u n k ára ösztönöznek.” nak, nem csak a tűz viszonzá­ k en tsü k a fegyverkezést a A kár meg is fo rd íth atju k ; „A sá t fogom elrendelni — m on­ költségek és a nukleáris k o n ­ jobb m u nka m egkönnyíti még d o tta Nixon. — P aran cso t fo­ frontáció veszélye m ia tt”. A K ínai N épköztársaságról a nehezebben végrehajtható gok ad n i a rakétaállásoknak, v alam in t a rakétaáH ások k ö ­ szólva az am erik ai elnök ez­ feladatokat is.” Az állam h áztartás alakulása r ü l található, s azokat tám o ú tta l első ízben helyezte k ilá ­ a családi háztartásokban foly­ gató k atonai létesítm én y ein ek tásba, hogy d irek t kapcsolatok m egterem tését is lehetséges­ ta tja a kiegyensúlyozott és a m egsem m isítésére is. N ixon korábbi beszédeire nek ta rtja P eking.és W ashing­ biztonságos fejlődést. Jövőre a reáljövedelem 5,5, a fogyasztás utal-va részletezte, m ilyen k a ­ ton között, de csak a kereske­ 6, a névleges bérek 4, a re á l­ tonai intézkedéseket terv ez ab ­ delm i és utazási korlátozások bérek 2,5—3 százalékos em el­ ban az esetben, h a a szem ben enyhítését, továbbá valam iféle álló fél fokozza a h arci tev é­ kom m unikációs csatorna léte­ kedésére lehet szám ítani. kenység szin tjét D él-V ietnam sítését em lítette. Elégtétellé] és m egnyugvás­ bán az am erik ai csapatkontin­ Az am erik ai elnöktől meg­ sal fogadjuk ezeket a számo- gens csökkentésének időszaká­ kérdezték, vajon nem gon­ ikat ban. Ebben az esetben „p a ran ­ dolja-e, hogy a m u nkanélküli­ csot fogok adni a z észak-viet­ ség és az infláció erősödése nam i k ato n ai állások, az gazdaságpolitikájának csődjét Északról D élre vezető ösvé­ jelenti. N ixon válaszképpen nyek, a katonai kom plexum ok eredm ényesnek nevezte gaz­ és hadi utánpótlási vonalak daságpolitikáját. A zt m ondot­ ta, hogy a hatv an as években bom bázására”. A korm ányzatnak a v ietn a­ csak a folytatódó háborúvíű. N yilvánosságra hozták a zionista erők térnyerését, s m i kérdésben k ialakított, az egyidejűleg volt lehetséges öt Csehszlovák K om m unista P á rt am elyek akadályozták a p á rt eddiginél is kem ényebb és ag ­ százalás a la tt ta rta n i a m u n ­ Központi B izottságának be­ m unkáját. Éppen ezért le kell resszívabb politikai v o nalát k an élk ü liek arán y át, ő viszont szám olóját a tagkönyvcsere vonni a tanulságokat a z .. ■el­ tü k rö zte az elnöknek a párizsi lehetőséget lá t 6^ a j,h o g y „há­ utáni fő feladatokról. A beszá­ m ú lt időszak fejlődéséből. Ez tárgyalások folytatásával k ap ­ b o rú nélkül is ö t százaléknál m o ló t'G a s íá r H usák első tit­ azoribáh hém csák néhány "sze­ csolatban ad o tt v álasza is; B' kisebb' legyen ez az ará n y ”. K öztudott viszont, hogy eb ­ k á r terjesztette elő. mély álláspontjára és tev é­ válasz a rró l tanúskodik, hogy Az elm últ időszak fő voná­ kenységének az értékelésére ■Washington a propagandisztí- ben az évben a m u nkanélkü­ sának m inősítette, hogy a vonatkozik, bárm ilyen felelős­ k u s „hadifogolykérdést” állít- - liek szám a hónapról h ónapra dolgozó töm egek meggyőződ­ ség terheli is őket, hanem ál­ ja a m egbeszélések középpont­ gyorsan nőtt, s m ost megköze­ h ettek ró la; a CSKP 1969 áp- ta láb a n fel kell tá rn i azok­ jába. N yilvánvalóan belpoliti­ líti a h a t százalékot. Bizonyos ¡rilisóban az egyetlen lehetsé­ n ak az irányzatoknak és h i­ k ai meggondolásokból, a z e - k ateg ó riák at — hivatalos k i­ ges és helyes u ta t választotta. b áknak az eredőit, am elyek a n ö k hoss2a s a n részletezte a m utatások szerin t is — k ü lö ­ vonatkozó nösen súlyosan é rin t a m u n ­ A tagkönyvcsere eredm.é- p árto t és a társad alm at válsá­ hadifogolycserére nyeiröl .szólva m egállapította, gos, végül pedig katasztrofális legutóbbi am erik ai jav aslato ­ kanélküliség. A leszerelő k a ­ to n ák nagyon nehezen ta lá l­ hogy a p á rt ism ét m arxista-^ helyzetbe sodorták. Ezzel á kat. Az ebiöktöl m egkérdezték, n ak állást, és a nagyvárosi n é­ leninista élcsapat, olyan poU- céllal terjesztette elő a Köz­ tikaá erő, am ely a társadalom ­ ponti Bizottság elnöiksége a hogy vajon az E gyesült Á lla­ ger gettókban a fia-talok egy„CSKP X lII. m ok to v áb b ra is azon a z állás­ h arm ad a van m unka nélkül. ban képes teljesíteni Vezető plénum on a kongresszusa óta a p á rtb a n és szerepét. H usák ism ertette a tag- a társadalom ban k ia lak u lt válr könyvcsere adatait. Figyelem ­ ság tanulságai” cím ű doku­ X uan T huy nyilatkozata: be véve a párttagságnak az m entum át. G ustáv H usák sürgette, 1968—1969-es években bekö­ vetkezett csökkenését Is, a hogy a tagkönyvcsere lebonyo­ p á rt taglétszám a jelenleg az lítása u tán a gazdasági ap p a­ 1968. ja n u ár elsejei helyzethez rátu sb an érvényesítsék a sta­ A z am erikai hadsereg sai- értekezleten résztvevő VDKképest 28 százalékkal keve­ bilitás és a biztonság elvét. Ezen a területen 1948 óta nem goni parancsnoksága közölte, küldöttség vezetője újságírók­ sebb. ta p asz talt káderm ozgós m ent hogy Saigon közelében lelőt­ n ak elm ondotta, hogy hazája A CSKP változatlanul tö­ végbe, s 'a z irányítás folyam a­ légi­ m egpárt: a tagkönyvcsere be­ tosságának biztosítása végett a ték a légierő k é t könnyű, felkészült az am erikai fejeztével m integy 1 200 000 szem élycseréket m ielőbb be OH—6 típusú helikopterét. A tám adások fogadására. X uan szem élyzet egy ta g ja életét Thuy leszögezte: „H a az Egye­ tagja van'. kell fejezni. vesztette, öten m egsebesültek. sü lt Á llam ok fo ly tatja hábo­ A p á rt első titliá ra em lékez­ A p á rt első titk á ra re fe rá tu ­ Titkos felszerelésű am erikai rú ját, m i is fo ly tatju k a h ar­ te tett arra, hogy az akció le ­ m án ak befejező külpolitiltai kém repülőgépet lő ttek le a h ét cot. H a a z Egyesült Á llam ok zárásával a p á rt fejlődésének részében m é lta tta a szovjet— végén Laosz déli terü letei fö­ fokozza a háborút, szem bené­ új szalcaszábá érkezett, n api­ nyugatném et és a lengyel— lö tt —r ism erte b e Saigonban zünk azzal is. De meggyőző­ rendre k e rü lt a szocialista tá r­ nyugatném et szerződések je ­ egy am erik ai szóvivő. A gép désünk, hogy az erőszak so­ sadalom tervszerű továbbfej­ lentőségét. a B—27-es típushoz tartozott. hasem gyŐ2h e ti le igazságos lesztésének, a felhalm ozódott „A m üncheni szerződés ér­ Eredetileg bom bázó feladatot ügyünket.” összes problém ák m egoldásá- vénytelenségével kapcsolatos tö ltö tt be, d e legutóbb külön­ A le ksze j Koszigin, a Szov­ nalc kérdése. m inisztertanácsának egyértelm ű állásfoglalás Cseh­ leges elektronikus készülékek­ jetunió A p á rt jövője szem pontjából szlovákia szem pontjából a kel, éjszakai infravörös b e­ elnöke a K rem lben fogadta m odem N guyen T h u Chant, a VDK elengedhetetlennek m ondotta kölcsönös kapcsolatok döntő m érőkészülékekkel, azoknak a hibáknak és fogya­ feltétele, különösképpen a m ás navigációs rendszerekkel moszkvai nagykövetét. A b e­ szélgetésben Koszigin Idjelentékosságoknak a lelcüzdését, szomszédos N ém et Szövetségi szerelték fel. am elyek a közelm últban lehe­ K öztársaság vonatkozásában” Az am erikai szenátus k ü l­ tette; az SZKP K özponti Bi­ tővé tették a jobboldali revi- — m ondotta Husák. ügyi bizottsága több m ódosí­ zottsága, a szovjet korm ány és tással ugymi, de elfogadta az egész szovjet nép szilárdan N ixo n elnöknek azt a jav as­ hisz a vietnam i nép igaz ügyé­ A plénum határozatai latát, hogy az Egyesült Á lla­ nek diadalában és határozot­ Nyilvánosságra hozták a j m unísta m ozgalom ban kifej- mok részesítse 225 m illió dol­ tan tám o g atja hősies h a rc á t az am erikai agresszió ellen. A láros segélyben K am bodzsát. Csehszlovák K om m unista P árt te tt tevékenységet.' Központi Bizottsága ülésének A Jacob Ja vits szenátor á l­ Szovjetunió m egadta és a jö ­ A plénum m ás m egbízatásá­ határozatait. m ódosítás vőben is m egadja a szükséges val kapcsolatban Frantisek tal előterjesztett segítséget és tám ogatást Vi­ A Központi Bizottság meg­ Pencet felm entette a CSKP leszögezi: az Egyesült Á lla­ etnam b áto r népének. v itatta a 'Varsói Szerződés po­ KB titkári, a titkárságban be­ mok a segélynyújtással sem ­ Űj K ína jelentése sze­ kötelezettséget nem rinAz litikai tanácskozó testületé töltött tagsági és a KB mező- m iféle t a K inai KB Központi Bi­ berlini ülésszakának követ­ gazdasági bizottságának elnö­ vállal a Phnom P enh-i k o r­ zottsága és a K inai Népközkeztetéseit, s egyetértését nyil­ ki funkciójából. Jóváhagyta m ány megvédésére. társaság korm ánya közzétettA bizottság egyhangúlag jó­ nyilatkozatában azzal vádolja ván ítja a csehszlovák delegá­ Oldrich Svestka m egválasztá­ váhagyta azt a m ódosítást is, ció álláspontjával, valam int az sát a K özponti Bizottság tit­ az Egyesült Á llam okat, hogy hogy az a bom batám adások felú jításá­ o tt elfogadott dokum entum ok­ k árá n ak és a titkárság ta g já­ am ely m egtiltja, Egyesült Államok a kongreszkal, am elyek — m int hangsú­ nak funkciójába, s egyidejűleg val behódolásra a k a rja kény­ lyozza — további jelentős felm entette a CSKP KB cseh szus jóváhagyása nélkül szá­ szeríteni a VDK-t. A nyilatko­ razföldi csapatokat, katonai zat tám ogatásáról biztosítja a m értékben hozzájárulnak Eu­ rópa és az egész világ béké­ irodájának titk ári m egbízatá­ tanácsadókat vagy kiképzőket V ietnam i Dolgozók P ártjá n ak sa alól. A Központi Bizottság küldjön K am bod2sába. jéhez. A Központi Bizottság felhívását, és követeli a saijóváhagyta a csehszlovák k ü l­ m egerősítette Oldrich Cernik Hírügynökségek párizsi je ­ goni rezsim oldalán harcoló külföldi csapat politika -eddigi tevékenységét, k izárását a CSKP tagjainak lentése szerin t X u a n Thuy, a valam ennyi ■Vietnammal foglalkozó párizsi feltétel nélküli kivonását. valam int a nem zetközi kom - sorából.

A késő esti órákig tanácsko­ zott az ors2íággyűlés. S ikerült egy nap a la tt m egvitatni és el­ fogadni a jövő évi állam ház­ tartásról szóló törvényjavasla­ tot. A negyedik ötéves terv első esztendejének kölségvetése term észetesen m agán a terven, s a X. pártkonigresszus politikai-gazdaságpolitilcai e lh atá­ rozásain alapul. Ez a körül­ m ény te tte lehetővé a törvényhozás cék'atörőbb m unkáját. B á r az idei elem i csapások nehéz próba elé állíto tták az országot, s jelentős költeégvetési h iánnyal n y itju k az új esztendőt, mégis, a .leglényege­ sebb gazdálkodási arányokban nem következilc be sem m iféle kedvezőtlen változás. A fo­ gyasztás és a felhalm ozás megoszlás.a változatlan. A la ­ kásépítések, az életszínvonal­ politika és a szociálpolitika irán y zata tervszerűen fejlődik. A m it azoniban a szüikségletelí oldalán nem lehet és nem szabad m egtakarítani, am it a lakosságnak egyre növekvő m értékben biztosítani kell — an n ak fo rrását csak a bevé­ teli oldalon, ta lá lh a tju k meg. Az 1971. évi állam i te rv - és költségvetés szerkezete ugyan­ is olyan, hogy nem osztja pon­ tosan öt részre a negyedi.k öt­ éves te rv nagy szám ait, illetve ezt csak a szükségletek ta rto ­ m ányában végzik el. Az ön­ m agunkkal, sa já t m unkánkk al szemben tám asztott követel­ m ényeknek 1971. évi hányada azonban feltétlenül tö b b az ötéves te rv ötödrészénél. Joggal m ondhatjuk, hogy a

Gustav Hasak beszámolója a CSKP KB ülésén

A VDK felkészült az újabb amerikai támadásra

Szoviet automatikus űrállomás szállt le a Vénusz bolygóra A Vénusz 7. szovjet auto­ m atikus űrállom ás 120 n a ­ pos repülés u tán leszállt a Vénusz bolygóra. A s ta rt pillanatától az á l­ lom ás körülbelül 320 millió kilom éter távolságot tett meg. 124 alkalom m al léte­ sítettek vele rádiókapcsola­ tot, ezek során nagy menynyiségű telem etrikus infor­ m ációhoz jutottak. A Vénusztól 1 300 000 k i­ lom éter távolságra megkez­ dődtek a befejező szakasz — a bolygó légkörébe való belépés — előkészületei. Földi p aran csra a z ű rállo ­ m ás leszálló részének áram szolgáltatását biztosító kém iai források feltöltésére a napelem hez kapcsolták, a hőm érsékletet a leszálló részben m ínusz 8 C-fokra csökkentették. A bolygó légkörébe való belépéskor az űrállom ás le­ szálló része külön v á lt az orbitális törzstől. A erodinamiikus fékezés következté­ ben a leszálló rész sebessé­ ge m ásodpercenként 250 m é terre csökkent, m ajd m űködésbe lé p ett az ejtöernyőrendszer, kinyúl-tak az an teim ák és m egkezdődött az inform ációk to v áb b ítá­ sa. A leszálló rész je lz é s it 35 percig vették. A Vénusz

7. á ltal végzett m érések eredm ényeinek feldolgozása és tanulm ányozása folyik. Hirmagryarázatunk A Vénusz 7. bolygóközi autom atikus űrállom ás el­ érte a N aprendszer sorrend szerinti m ásodik tag ját, és ú jabb értékes inform áció­ k a t k ü ld ö tt a Vénusz-bolygó fizikai állapotáról. A Vénusz 7. tökéletesített változata előző társainak. Az első v én uszrakétát 1961. feb ru ár 12-én bocsá­ to tták fel a Szovjetunóban — ez 100 ezer kilom éterrel h alad t él a bolygó m ellett. A harm ad ik szovjet vénuszrak éta n iár 24 ezer kilom é­ te rre közelítette m eg cél­ pontját, m íg a negyedik e l­ érte a felszínét. 1969. ta v a ­ szán ereszkedett a Vénusz légkörébe a V énusz 5, és nem sokkal később a Vé­ nusz 6. M űszeres berende­ zéseik pontos ad ato k at szol. g áltattak a bolygó légköré­ nek összetételéről. A Vénusz 7. súlya m inden eddigi hasonló rendeltetésű berendezést felülm últ: 1180 kilogram m ! Repülése során többször létesítettek vele rádióösszeköttetést a szov­ je t tudósok. Sok-sok millió kilom éteres ú tja u tá n m ost sikeresen célba ért.

Hat méter mély réteget vizsgál a holdkocsi M in t a TASZSZ különtu d ó sítő ja a szovjet kozm i­ k u s -távközlékedési köz­ pontból jelentette, a Lunohod—1 decem ber 13-án több m in t 800 m é ter távol­ ságban v o lt a Lxma—17 le­ szállási helyétől. A holdko­ csi n éh án y ó rán á t gondo­ san m egvizsgálta a z t a 30— 35 m é ter átm érőjű igen fia­ ta l -krátert, ahová az irán y í­ tóközpont tudósai az el. m ú lt nap. folyam án vezérel­ ték. A holdjárműv-él d e­ cem ber 13-án létesített k apcsolat so rán fényképek érkeztek a k rá te rrő l és a köm yélíen heverő kőzetek­ ről. U-tána 10—15 m éteres távon a hold járm ű m eg-

■vizsgálta a holdtalaj fizi­ kai és m echanikai tu la jd o n ­ ságait, vegyi összetételét.) A vegyi vizsgálathoz m egfele­ lő röntgenspektrum beren ­ dezés v an rajta.) A m űszer jól k iá llta a holdéjszaka m egpróbáltatásait és m a jd . nem egy hón ap ja m űködik a Holdon. A fiatal k rá te r ta laján a k vizsgálata úgy tö rtén t, hogy a Lunohod—1 m egfordult ^ j á t .fengelye k jir ^ , s fel­ tö rte a ta lajt, ifgy íéhetővé vált, högy á H old’talajából, körülbelül h a t m éter m ély­ ségből felszínre k erü lt r é ­ tegeket is vizsgálni tu d já k a m űszerek.

Nixon „rosszul tu d ja ”

Nincs hallgatólagos megállapodás Hanoi és Washington között Amerikai lap hiteles beszámolója N ixo n elnök ism ételt k ije ­ lentései ellenére semmiféle hallgatólagos m egállapodás nem jö tt létre W ashington és H anoi között Észak-Vietnam bom bázásának 1968. október 31-én tö rté n t beszüntetéséhez kapcsolva” — ír ja a W ashing­ ton Daily Ne'ws. A cikk szer­ zője, Bruoe Boissat, em lékez­ te te tt a rra , hogy az elnök leg­ utóbbi sajtóértekezletén a r ­ ra hivatkozott, hogy Johnson volt elnök és k é t v o lt m agas rangú korm ánytisztviselő úgy tá jék o ztatta: „m egállapodás tö rté n t a bom bázás beszünte­ tésének feltételeit illetően”. „A párizsi tárgyalások m e­ n etét és m inden részletét kö­ zelről ism erő m agas rangú for­ rások szerin t H anoi még a leg­ bizalm asabb m agánbeszélgeté­ sek során sem egyezett bele feltételek elfogadásába. Ellen­ kezőleg; H anoi képviselői k e­ reken k ijelen tették tárgyaló m egbízottainknák, hogy soha, sem m iféle feltételt sem fogad­ nak el a bom bázás beszünteté­ sének árak én t” — írja Boissat. Az újságíró „m agas rangű fo rrásra” hivatkozva közli, hogy Párizsban valóban lezaj­ lo tt egy olyan megbeszélés, am elynek során az am erikaiak közölték a 'VDK képviselőivel, hogy a bom bázási szünet idő­ ta rtam a k é t feltételtől függ. Egyrészt attól, hogy abbahagy­ já k -e a dél-vietnam i városok

lövetését, m ásrészt attól, hogy nagyobb erőkkel nem léphetik á t a demilitarizál-t övezetet. A VDK képviselői végighallgat­ ták a közlést, de b ele nem egyeztek ezekbe a feltételek­ be. A VDK fölött végzett fel­ derítő repülésekről azonban sem ekkor, sem m áskor nem folyt megbeszélés. Csak annyi tö rtén t, hogy az am erikaial: egyoldalúan bejelen tették : fel­ derítő repüléseket fognak v é­ gezni. Laird hadügym iniszter ked­ den azzal fenyegetőzött, hogj„felú jítják ” a VDK bom bá­ zását, h a „úgy ta lálják ”, hogj „Hanoi nem ta n ú sít jóhisze­ m űséget” a párizsi megbeszé­ léseken. W ashingtoni m egfigyelőt szerint ez ú jabb fokozat Wa­ shington egyoldalúan deklarált ultim átum ainak sorában. A N ixon-korm ány egyre harciasabb nyilatkozatait meg­ figyelők összefüggésbe hozzák a Pentagonhoz befutó bizal­ m as jelentésekkel, am elyek szerint a „vietnam izálás” tá ­ volról sem halad olyan sikere­ sen, am in t azt a hivatalos nyi­ latkozatok állítják. Ügy tu d ­ ták, hogy A bram s tábornok, a D él-V ietnam ba k ü ld ö tt am eri­ kai haderők főparancsnoka a közelm últban a csapatkivo­ nások „átm eneti leállítását” kérte.

■rgga t R A P g S za b o lc s-S za tm á r m e g y e , 1970 d e c e m b e r

Szorongó érzéssel indulunk N yíregyházáról a távoli Tunyogmatolcs községbe. K itö­ rölhetetlen képek, küzdelmes napok peregnek az éimiékezás vásznán. Május közepén a Felső-Tisza vidékéit s többek között ezt az alig ism ert kis községet valósággal elsodorta a pusztító árvíz. H at hónap telt el. Vajon mi tö rtén t azóta? M it változoifct a környék, az em berek élete? — Idézzük fel a tragikus he­ tek, napok krónikáját! M ájus 19-e, Népszabadság: „H arctérhez hasonlít a FelBÖ-Tisza vidék. Helikopterek, repülőgépek, kétéltű harcjár­ művek, különleges m unka­ gépek éjjel-nappal az alatto­ mos ellenség, a víz ellen, — a katonák testi épségüket koc­ k ára téve szállnalc szembe a pusztító elemm el az emberi életeikért, a m unkás élete'kkel szerzett értékekért. Nehéz volna megfelelő jelzőket ta ­ lálni a vízügyosek, a m a­ gyar és szovjet katonák áldo­ zatikészségének m éltatására...”.

H a r m in c n y o lc e z e r e m b e r, 4 0 0 0 « x á llít ó e s z k w z é s ^ ép a g á la k o i

AZ EMBER N m r d

'íli-l mnííü‘ új.S3Ü/ü*<

1970. DECEMBER 34.

MEc Sim 'l i a k a KISZ ÉPÍTŐTÁBORAI .AZ ÁRVÍZ SijT O T T A TERCLETEKEX

Tizenegyezer fiatal Apadnak a /o/yák

-

¡r-

__

újjáépítés! ^,t,k a gátakon

5 % a í< '°

árvízkárosultaknak

'

Ű W ® “'

Mbaráti orN:rá^oKból

Tízméleres vízállásrr.l

go

•

a házak

Jtűrrfélem 2400 kilom éternyi sxakanxon — Tiaga/uredak ■ s e g í t AZ ORSZÁr, s e g é d n é l 9 ia c m lim é le r a tixá l

Béla szemléje Tisza es a Maros menti árvééekezésaél

Csaknem negyveneze* ember tette. A nehéz órákban pép­ hadseregünk alaltulatai harmincötezer-ötszáztizenhat la­ kost szállítottak biztonságos helyre. Szabolcs megye nagy része tengerré vált. Több m int százezer hold állt víz alatt. A víz első tám adását nem lehetett visszaverni. Orvul jött, ■ védhetetlenül. De az újabb és újabb roham ban m ár szem betalálta m agát az emiberrel. Gigászi küzdelem kezdődött. A mentésben részt vevők és a gátakon dolgozók tízezeréi nem voltak egyedül.

Ez m arad t

Az elöntött hazak egésiz sora v ált a víz m artalékává

Menteni a m enthetőt Valóban így volt. A víz át- O tt érezték m aguk mögött a Szakítva a gátakat egyre tere- „hátországot” és . az m indent

béíyesedett. Mindén perc -ké-.. rhí®tett;-f^ervezetten Vsegífe^' sés életek' százait 'veszéljfez- te'az ÓK sorbán küzdőkét. A p árt és a k o rm á n j vezetői a helyszínen A p árt és a korm ány veze­ tői m ár az első napokban a helyszínen voltak.' Tájékozód­ tak. A korm ány ülést tartott. H atározatot hozott, hogy a károsulíiák 130 OO'O forint kam at­ m entes építési h iteit kaphat­ nak. Azokat, akik az áldami biztosítótól segélyt nem k ap­ hatnak, gyorssegélyben kell részesíteni. K ijelentette, hogy a tél beá'U'ta előtt minden csa­ lád tető alá kerül. Fook Je­ nő, a M inisztertanács elnöke hangsúlyozta: ez az árvíz sú j­ to tta terület az ország tám o­ gatásával szebb lesz, m int valaha. A szatm áriak hittek és biza­ kodtak, m ert érezték, hogy egy szocialista közösségben élő ország népe áll, mögöttük. Nemcsak biztató szóval, ha­ nem tettekkel. A kitelepített gyerm ekeket a Balaton m el­ letti üdülőkbe vitték. Felejte­ ni, pihenni. Az üzemek, intéz­ m ények egymás után tették felajánlásaikat az árvíz sú j­ to tta területek lakosságánák megsegítésére. A Magyar Vö­ röskereszt gyűjtést indított. Rövid idő a la tt 156 millió fo­ rin t gyűlt ősze, am elyet azon­ n al szétosztották. De, a bajba ju to ttak segítségére siettek a szocialista országok is, első­ sorban a Szovjetunió. Építő­ anyagokkal m egrakott vago­

nok ezrei érkeztek Szabolcs­ ba. Az ország különböző ré­ szeiből diákok, m unkások vállalták, hogy nyári szabad-' sá'guk a la tt segódkem ek az újjáépítésben. Ennek ellenére felm erült a kárvallottakban a kérdés, ho­ gyan fognak megbirkózni az árvíz okozta nehézségekkel, hogyan tu d ják pótolni a káro­ kat, s mindez nem veszélyez­ teti-e a további m unkát, né­ pünk életkörülményeit. Ami­ kor visszavonult a víz, és viszszatérhettek az em berek a fer­ tőtlenített területekre, egy idős paraszt bácsi összedőlt h á­ zát m utatta; „Ez m aradt egy élet m unkájából!” Nagy hatalom és erő a .víz. De van nála nagyobb, erő­ sebb — a bizakodó em ber. K ádár János a helyszínen összegezte tapasztalatait: — A Tisza és mellékfolyói­ nak példátlan áradása az or­ szág egyharm adát közvetlenül érintette. Az áradás szinte m eghaladja a száz esztendő óta feljegyzett legmagasabb vízállást. Meggyőződésem, ha változatlanul megőrizzük ezt az egységet, összeforrottságot, am i az utóbbi időszakban, a vezető szerv és a tömegek m a­ gatartását egyaránt jellemezte, s ha ez az összefogás

A sopronkőhidai bv. intézet parancsnokának jav aslatára Gecse László elítélt büntetését h at hónapra félbeszakították. H azam ehetett Tunyogmatolcsra, hogy felépítse családja új otthonát. G épkocsink egyre közeledik Tunyogmatolcshoz. Elhagytuk M átészalkát, Győrtelket. Erő­ sebben dobog a szívünk. V ajon hoT és hogyan találju k Gecse Lászlót és családját? — Ro­ m okat nem látn i sehol. T ájé­ kozódni nehéz, hiszen a régi vályogházak helyett új, mo­ dern házak sorakoznak. A gépkocsivezető jól ism erte a tájat, mégis meg kell kérdez­ nie, hol találju k a keresett u t­ cát. K ísérőnk, a községi tanács dolgozója — aki végigélte a k atasztrófát és a talp ra állást — kalauzolt. — Az em beri összefogás nem engedte, hogy az alatto ­ mos víztömeg lemossa a té r­ képről a községet. Tunyogmatolcs él, újjáépült, nem csoda, hogy nem ism ernek rá — mo­ solygott.

megnyilvánul m ajd a helyre- akkor minden bizonnyal le­ kívül levélben érdeklődhessen állításban és az árvíz okozta küzdjük a nem v árt nehézsé- utánuk. A válasz m egérkezett. veszteségék pótlása során is,' geket. Élnek! A ház azonban, ahol laktak, összeomlott. Egy szál ru h á b a n . m entették ki őket ,M i» i az őrü lt, k i letépi« láncát. néphadseregünk fiai helikop­ Illyés Gyula egyik írásában m int egy őrült — fölborítottaj terrel. A gyerekeket Siófokra így számol be az árvíz sújtot­ maga alá döntötte, s hörögve vitték az egyik v állalat üdülő­ biztonságos ta területen te tt látogatásá- m agával rag ad ta eszeveszett jébe. Feleségét „A ralv a a legszebb .víz is rohantában. Milyen nyájas, helyre telepítették. édesilcedő ronda. De az eladdig legma- bájos-bájoskodó, Geciséck búza felép ü lt gasztosafob képet nyújtó is — Petőfi versének kezdő szalca___ . szaiban a Tisza. ■A kitűpő j „■ j .. . .. .S gy Az egyik új utcasorban, 'ta­ hátra. ,;Vah, ’ dp ' lényeg,,, lálju k m ég ' 'Gecsé' tá s z iő ''h á - h o |y te tő ' k erü lt 'á 'fé’jiihK""fö­ z á t' Csak á''ná'gy'mam'át és lé ^ "'" legkisebb u n c iá já t találju k Felesége m eghatódottan otthon. Gecse László egy tá ­ m ondott köszönetét azért a volabbi községben, az építők­ nagy bizalom ért, kedvez­ nél dolgozott. Felesége a L á­ m ényért, am elyben férjét ré ­ dagyárban, nagyobbik gyer­ szesítették, hiszen nélküle ne­ m eke, az iskolában volt. A l- hezebb le tt volna elviselni a 'konyodott m ár, am ikor m ind­ m egpróbáltatást, nehezebben annyian összejöttek. A szobá­ kezdett volna új életet a csa­ ban kis asztal, néhány szék lád. és egy kétszemélyes ágy. Ez ★ m aradt. A többit elvitte a víz. M ire ezek a sorok m egjelen­ Kellemes meleg van. A kony­ nek, Gecse Lászlóék új ottho­ hában fő a vacsora. náb an m eggyújtják a. feldíszí­ — M int annyi sok ember, éh te tt fenyőfa gyertyáit. K ará­ is aggódtam, mi lesz a család­ csony van, a szeretet, a béke dal, ha beköszönt a tél — ünnepe. A gyerekek boldogan m ondotta Gecse László. — Ho­ szaladnak a fenyőfa a latt el­ gyan ju t fedél alá a család? helyezett ajándékokhoz. A Érthetően nagyon m eglepőd­ szülők szemében könny csil­ tem, és ki sem tudom fejezni, lan. Ezekben a pillanatokban A ■visszavonult á r után m ennyire m egörültem annak, nem gondolnak arra, hogy G e­ hogy. büntetésem et m egszakít­ zseniálisan töm örített va, hazajöhettem . Az állam ­ cse Lászlónak néhány napon tem, a h ázat,, am elyet az ere­ vers lesz rem ekm ű; tól kapott kam atm entes köl­ belül vissza kell térnie Sop­ szig elö n tö tt,, am elybe tehát fordulattal m ár behatolt, m intha csak amidőn a béke példaképe egy­ csönből sik erü lt felépíteni k ét- ronkőhidára, a börtönbe, pe­ enyelgett volna a víz.. H ullá­ szerre — m int az őrült, ki szoba összkomfortos házun­ dig tudják. De bíznak a jö­ m aival mosolyt gyűrűzött kö­ letépte láncát — vágtatni kat. Igaz, a ház kívülről még vőben és egym ásban . . . réje. Szinte pajzán mozdula­ kezd, el ak arja nyelni a vilá­ vakolatlan, a szobák festése is ZIMM — tot tett, ahogy a szalm atetőt got.” föl-fölemelite, akárcs-ak vala­ Befejezésül ezt írta: „Soha mi szoknyát A ztán hirtelen rondább viselkedésű ellensé­ ;— valósággal m int egy állat. get, soha szebb célú háborút!”

H at hónap bün tetés-félbeszakítás A Heti Híradó rendszeresen tájékoztatta olvasóit az á r­ vízi küzdelemről. Amikor Sop­ ronkőhidán Gecse László többszörösen b ü ntetett elítélt elotaasta a Tunyogmatolcsról

szóló tudósítást, sírva fakadt. Felesége és gyermekei éltek itt. Vajon, mi lehet velük? Élnek, vagy elpusztultak? K ét­ ségbeesésében ■ nevelőjéhez fordult és kérte, hogy soron

tV,

..iiiií?iii»iittiM

A vályogházak helyett ú j épületek sora készült el

A Gecse család

1910. DECEMBER 24.

I

^ sro m

NAGYAPA MESÉL...

T e r v é s v a ló sá g L ánya levele úgy érte, m intha h alálh írt k ap o tt volna. N apokig a h atása a la tt állt. M inden rem énye összeomlott. Hosszú évekig a rra volt büsz­ ke, hogy innen bentről is öszsze tu d ta ta rtan i a családját. Most, a huszonnegyedik órá^ bán az utolsó b ö rtö n -k ará­ csonyán ju tn a csődbe? Egy évvel szabadulása előtt száz­ szor elképzelte az otthoni k a­ rácsonyt, am ikor hosszú idő u tán ú jra együtt lesz a család. A közösen összegyűjtött pénz­ ből m ár m egvették az új h á ­ zat. M inden friss és szép. A fala k at ú jra m eszelték. Az ajtó - és ablakrám ákon csillog a friss o la jfe sté k . . . És a régen nélkülözött karácsonyi gyergye tyúk kesernyés fü stjé t is az o rráb an érezte. Ügy képzelte, hogy nem vásárolnak menynyezetig érő fenyőfát, de bősé.gesen m egajándékozzák egy­ m ást, m e rt ilyen karácsonyulc, am ióta élnek, nem volt.

csit m egnyugodott és gondol­ kodni kezdett. B elátta, hogy a gyerek öröme érthető. Nincs oka csodálkozni, hogy világot szeretne látni. De m ikor eszé­ be jutott, hogy m egint eltoló­ dik ez a bizonyos régen v á rt karácsony, összefacsarodott a szive és m egerősödött benne az elhatározás, hacsak lehet, v isszatartja a lányát. T udta jól, hogy ezt nehezen érti meg a gyerek. Milyen érveket szed­ jen elő, hogyan győzze meg a kislányt? H irtelen felötlött benne, hogy itt a börtönben sokan v annak disszidensek, hazátlan, m unkátlan csavar­ gók-. Többen közülük, k in t sem tu d ta k megélni. H azajöttek, de itthon is elesett, talaj tálán,

kevés pénzzel könnyen sokat szórakozhatsz? Ilyen nincs! Ilyen se itthon, se külföldön nincs. — Ne akar] te sehová elm enni! N em olyan rendes lánynak való a külföld, m in t am ilyen te vagy. N em helyes ez az elkivánkozás. O kvetle­ n ül tegyél le róla! K érj nálam okosabb em berektől is taná­ csot, de m ondd el azt is, hogy édesanyád ragaszkodik ahhoz, hogy itth o n m aradj . . — így ró tta a sorokat egym ás után zaklatottan, idegesen. A m ikor befejezte a levelet, ú jra elol­ vasta. É gett az arca, m e rt tu d ­ ta, hogy elkeseredésében d u r­ v a volt.

ELEINTE SZŰKÉN MÉRI tam be az utcába a m otorral, egymástól. A zért az én a já n ­ ,A SZÖT, kicsit resteU kedik: m ár kiabált a nagy: „Jön a dékom is o tt lesz a — A keresetéből „K inek leh et érdekes az, nagyapa!” — H át lehet nem am it én elm ondhatnék m a­ szeretni az ilyen gyereket?! ajándékot? — Abból ugyan gam ról? Szom orú öregeiíiber Meg tu d ja különböztetni az lettem , ez az igazság. M in­ én m otorom han g ját m in­ aján d ék ra telne. denem ropog, h a fel kell áll- denkiétől. Addig veri az a j­ — H át? nom, ráad ásul a látásom is tót, am íg ki nem engedi az rom lik. K érnék is ta lán an y ja a nagyapa elé. Én is — EZT MÉG MEG KELL § szemüveget, de jó nekem így tudom , hogy kijön, így a m o­ BESZÉLNI AZ ÖREGASZ- g is.” — S ahogy ez m ár lenni to rn á l várom . Felpöffeszke- SZÓNNYAL. I szokott az idősebb korosz­ dik a tan k ra, és m ár m ond­ — M árm int a feleségem -1 tálynál, egyre inkább belefe­ ja is: „Induljunk, nagyapa!...” mel. Csak van valam ennyi ^ ledkezik, h a m agáról beszél­ — A m ikor bem együnk a pénze! Az egyik ajándékot aján'^°'^rn-is^ het. A mi öregem berünk is lakásba, a zsebeim et veszi úgy ad ja m ajd á t Ilinél Ilinek m eg ^ egy ilyen a sok közül. Még Zsuzsinak, hogy aj nagyapa I szívesebben folytatja, am ikor ■ is kü.di. Ez a hazugság megbo^ I látja, érdelcel, am iről beszél. Célja elérése csathato. M ajd m ondanak S ^ — O tthon elm entem volna valam it, hogy érdek éb en ■már az orvoshoz. A zt m ond­ hetek velük, börtönt járó em ber ják, nagyon rendes .fiatal or­ szép a karácsony, ____ __ , nem restellte sa ját lán y át öszvost kapott a község. A ra­ tavalyi volt. N agyapa nélkül ^ le tt belőlük. szehasonlítani azokkal a te­ n y at ér a keze és igen tisz­ nincs igazi ünnep. Szánkózás ^ kergőkkel, akikről neki is a tességesen beszél az em be­ közben nem csillog olyan ^ Egy p illan a tra megborzadt, legrosszabb vélem énye volt. rekkel. I tt nem akarok lá szépen a hó sem, m in t h a ép ^ hogy ezekre hivatkozzék? Az L elküsm eretfurdalása m it batlankodni. Legfeljebb ke­ vagyok a csikó . . . M indig ^ elkeseredés és az akarás azon­ sem változtatott elhatározá­ vesebbet olvasok, vagy m eg­ em legeti Ilike, hogy egyszer^ ban erősebb volt benne, m int kérek valaldt, m ondja el, mi Azt szerette volna, a belátás. És am ikor engedélyt sán. L eragasztotta levelét és beleborítottam a nagy hóba. ^ á tad ta a nevelőnek. T udta, van az újságban. K ét dolgot Keservesen sírt. A füle is te^ k ap o tt a levélírásra, neki is hogy sokára k ap h a t rá v á­ szerettem nagyon otthon — hogy ez a szívszorítóan szép fogott: lem ent hóval. Később m ár ^ laszt. Volt ideje tű n ő d n i...' színt v ált az arca, tisztábban „Drága Z suzsikám ! M egkap­ És karácsony táján, am ikor az nev etett rajta, ü g y sz eretett« karácsony örökké aaz em lékecsillog a tekintete, am ikor szánkózni, h a én is a h á t a | .zem kben m aradjon. tam leveledet, melyben, azt ír­ gyülekeztek, a r r a „tém át” v ált —, olvasni az k erü lt tad, hogy külföldön aliarsz ü n ­ em lékek m ögött ültem . K ülönben félt. | gondolt, h a ugyanennyit le tt öreg birs a la tt vagy sétálni a álm a. nepelni. Ez nem nagyon he­ ■volna kint, m int am ennyit Persze, hogy félt az istenadk ét unokával. Az egyik m ost ta, hiszen annyi volt a su. ^ Többször elővette a levelet és lyes terv. L eány vagy. Valam i b en t eltöltött, könnyebben el­ lesz négy éves, ő a nagyobb, gyakran elolvasta a b án ato t hanc, csibész a gödörnél • •. | okozó sorokat. A legszomo­ bajod is eshet, de n em ez a viselte volna kislánya távoUéa kicsi kétesztendős. így legfontosabb. Inkább arról Sokszor m entem h a z a i rú b b az volt, hogy ezt a leve- szeretnék n eked írni, hogy tét. Ez a gondolat m egint a r r a hárm asban szoktuk b eb aran ­ szemügyre. L átni kellene azt a legnagyobb k in t sincs olyan aranyélet, figyelm eztette, m it je len t bűngolni a- környéket, jókat a boldogságot, h a ta lál vala­ szoktunk pihenni a parkban, m it! H át még ha azt m on­ m in t egy m eg­ m in t am ilf,evre te gondolsz. cselekm ényt elkövetni. zengtek sorai a Talán te is úgy véled, hogy illetve homokozni, hintázni a dom : M a d á rlá tta . . . Szinte S. Gy, m in th a m egnyerjátszótéren. Igaz, m orognak nyög, úgy eszi a száraz ke­ főnyerem ényt. a szülők, h a nyakig homoko­ ny eret is . . . Azért, m e rt a „Kedves édesanyám ! Először sán viszem haza az unoká­ nagyapa h o z ta . . . Ü res kéz­ tód, hogy lesz a m ag am fajta^ kat, de törődöm is én ezzel. zel egyszer sem megyek. K é­ öregből vén szam ár.” H á t^ is nagyon, nagyon boldog ka ­ A lényeg az, hogy jól érez­ pes vagyok h ajnálban kisza­ nem kijött?! O tt totyogott^ rácsonyt kívá n o k neked. S o k­ zék velem m agukat. Ilyen ám ladni a kertbe, hogy frissen vagy egy órát, aztán h azafá- ^ szor gondolok, rád, m ost, hogy m inden nagyapa! szedett cseresznyét, szam ócát zott. A kem ence m ellett k u - ^ ez a nagy öröm ért. Szeretném — A kár hiszik, ak ár nem, vagy alm át vigyek nekik. corgott, am ikor Ilivel kipi- ^ m egosztani veled, m ert biztos én is közéjük ülök a hom o­ Csak velük érzem igazán jól ru lv a hazaértünk. Ügy et- ^ vagyok abban, te is velem KECSKEMÉT; BÜKI JÓ ­ meg. Kovács G ábor to v áb b ra kozóban. V árat építünk. Még magam. Nem is tudom, m it tü n k , m in t a v ett malacok. ^ örülsz. Néha m ég el sem h i­ ZSEF, DARVAS MIKLÓS, •is meglevő bizonytalanságá­ szem, hogy igaz lehet. Engem, fák a t is ü ltetü n k a b ejárat érne az életem nélkülük. — Sok ilyen kedves nap o t ^ SOPRONKŐHIDA: M ind a n a k ad o tt kifejezést. T erm é­ aki olyan sokáig egyedül vo l­ elé. A nagyobb h ordja az — A kkor is azz én kezem et ad o tt az élet, am ióta m egvan ^ h árm an a „K inek higgyünk” szetesen a visszaesés o k át ágakat, és m ár messziről k ia­ fogja a nagyobb,, ha az egész a k ét unoka. És ad,, rem élem ,. ^„ tam , felka ro lta k és lehetősé­ cikkünkre reagáltak. Levélvá­ sem m iképpen nem lehet a ta ­ _ get kaptam arra, hogy az ü n ­ b ál; „Jó lesz, n a g y a p a ? ...” család sétálni indul. Nem a jövőben is. E lőbb-utóbb in - ^ laszaik igen értelmeseik és igen nácsi és rendőri ellenőrzésben „Hozzad csak, de szép fa lesz bánja, h a .elm aradunk. Ily en ­ nen is h azak erü l az e m b e r. . . & n ep eket külföldön, Z akopané­ őszintének tűnnek. Semmi keresni, m e rt az eltitk o lt elő­ ban tölthetem . Szóhoz sem b e lő le ! ...” okunk kételkedni a le írtak v a- élet legalább olyan „ballaszt” kor tudja, hogy fagyizni fo­ tudtam ju tn i az örömtől, erre lódJságéhan.,. Mlégis,..am i., „fel--. leh et az .em ber életében, m in t- -..-CT-. A kicsi m ég csak rom- gunk. L eülünk és rendel. A a hírre. Ilyen lehetőség ritká n tűnt, az ahnjd volt: Büki Jó ­ h a ellenőrzik és m inden lép é­ MAGA ELÉ AZ ÖREG. boltjj szeret,, fyí, tetszik neki, csokifagyi, a mindene., Látszott, högy gondolatai I adódik az em ber életében. zsef a szabaduló életében je­ sét figyelik. M ind a három le­ h a ledöntheti a legm agasaíjb — M ost azoníaán nagy íaajtornyot, h a összetúrhatja az ban leh et szegénykém. K ará­ m essze járn ak , messze, az ^ Dolgoztam, n yelvet tanultarrCl lentkező -nehézségeket hangsú­ vél figyelmes olvasása után, p én zt kerestem , s m ost m eg­ utat. csony jön, és nem lesz m el­ unokák között. Nem lá tta a ^ ism erhetek egy idegen orszá­ lyozta m ajd n em olyan hang­ változatlanul azt tu d ju k mon­ a nehézségek dani, hogy a kérdésünk to ­ — t u d ja k , m e n n y i lette a nagyapa. — Könny falakat, nem lá to tt m inket, ^ got, szép tájat láthatok. Ugye, ütéssel, hogy kinek ESZÜK VAN MÄR EZEK­ csillan az öreg szemében. — a z , unokákról mesélve m eg- ^ ■te is örülsz, édesanyám? .. .- szinte legyűrheteüenek. D ar­ váb b ra is az m arad t; NEK A GYEREKEKNEK? Nern tudora elképzelni a k a ­ szépült szám ára ez a röpke ^ Ennél a m ondatnál nem tu d o tt vas M iklós viszont a m inden­ higgyünk, b á r a levélírók ré­ oldalról m egm utatkozó segítő­ szére feltétlenül pozití-vnak — Az anyjuk mesélte, rácsonyt nélkülem . Az pedi.g m ásfél óra. uralkodni m agán, könnyekre készséget hangsúlyozta és érték elh etjü k azt, hogy gyöt­ S hogy a m últkor alig fordul- biztos, hogy távol leszünk K. L ■fakadt. visszakerülésének o k át sa ját rődésükről írásban is szám ot S jelölte adtak. N éhány n ap elteltével k i­ állh atatlan ság áb an o egy-egy ú j nevelő elé visz a sorsom — m árpedig elég sok ú j nevelő elé vitt, ha azt vesszük, hogy negyedszerre ítéltek el —, családi körülm ényeim firtatásánál csaknem m indig elhangzik a kérdés: — Testvérei? — Négyen vagyunk. — V an-e köztük, aki szintén szem bekerült a tö rvén yek­ kel? — Nincs — m ondom dicsekedve. K ezdetben m ég azt is hozzátettem , hogy m inden jó családban kell egy rossznak lenni, de levettem a lem ezről ezt a szöveget, m ert m indig m egm osták érte a fejem et. T estvéreim rendesek. N ővérem és húgom m ég gondolat­ ban sem vetem edne vétségre. F érjhez m entek, rendes csa­ ládanyák, gyerekeket nevelnek. A z öcsém is m akulátlan, csendes, rendes e m b e r . . . A z ö csém . . . A nevelő m ásodik kérdése, am ely m indannyiszor m egis­ m étlődik: — M ikor, s m ivel kezdte? — m árm int a bűnözést, a csa­ lást. Ez a kérdés m indig zavarba hoz. A szivem ugyanis m ást A nővérem fiai m ár akkorák lehetnek, m in t m i lehettünk diktál, m in t am it a papírok m ondanak, am elyek velem a k k o r . . . Én hat elem it végzett, legénykedö suhanc volegyütt érkeztek az intézetbe, s am elyeket a nevelő előzőleg . főm. A z öcskös negyedikes elemista. m ár átnézhetett. Ha m ég nem nézte át, a beszélgetés után Karácsony volt. K in t m ár szürkült, de csillogó zú zm a ­ biztosan átnézi; kontrollálja: V ajon igazat szó lta m -e? . . . T e­ rában álltak a kertben a fák, a bokrok. B ent a szoba sar­ hát a papír szerint kell válaszolnom. kában a karácsonyfán aranyszálak, szaloncukrok, színes, — T íz évvel ezelőtt történt. F elvettem a pénzt, s az árut tarka sztaniolban nyalánkságok villantak fe l a m eleg ho­ „ elfelejtettem ” leszállítani. . . H at hónapra ítéltek, ked vez­ mályban. m énnyel szabadulhattam , de nem tanultam a b ü n te tésb ő l. . . A karácsonyfa alatt lapultak a szerény ajándékok n e­ Es sorolom tovább, m ind a négy alkalm at. S azt is, hogy kü n k, gyerekeknek. A lányoknak baba, szalag, az öcskösnek m indig súlyosabb és súlyosabb lett az ítélet. ..- A neveld v é ­ egy szép, halnyelű bicska. K ékpikkelyes, piros szem ű halat gighallgat, tanácsokat ad, s m íg beszél, a képzeletem nagyon form ált a bicskanyél. R ánéztem és nem tudtam levenni a m essze, a m últb a n jár. A zt kutatom : m ikor is kezdtem ? szem em róla. Pedig én kaptam a legdrágább ajándékot, egy N em a papír szerint, hanem a valóságban m ikor is kezdtem fényes zsebórát. a csalást? ' . — M utasd csak! — vette k i a kezem ből az órát apám. — N em akkor kezdtem , am it a papírok feltüntetnek. Sok­ a lin d e re s, de pontosan jár. Ha megbecsülöd, m ajd kapsz kal előbb s nagyon, büszke voltam rá! D icsekedtem fű n e kköveset is. fának. Persze, n em azzal, hogy csaltam, csak azzal, hogy jól — Igen — m ondtam —, m a jd kapok olyat, am elyikben rászedtem az öcsém et! A k in e k elm ondtam a történetet, fe ­ csupa kő lesz. A m elyikb en szerkezet h elyett is kő lesz, jü k e t csóválták: ugye? N em tetszett apám nak ez az idétlen tréfálkozás. Bn sem — JÓI rászedted a kicsit! szóltam többet, m en tem a sarokba a testvéreim hez, ahol a Furfangos legény vagy! kislányok a babálcat pólyálták, s az öcskös a gyufásdobozDicsértek. Sen kin ek se ju to tt eszébe, hogy csalónak n e­ vonatával játszott. A szép fényes halbicskát rakta eléje m oz­ vezzen. Pedig csalás volt az! R afinált csalás. Mégis, senki donynak. n em ítélt el m iatta. M indenki ügyesnek, furfangosnak tar­ — Szép ez a halbicska — gondoltam. — De jó lenne, tott, am i dicséretszániba m enő elism erésként hangzott. ha az is az enyém volna! S bennem , m ostanában egyre erősödik a felism erés: csalás V o lt n ekem m ár bicskám , jó pengéjű, de csúnya, fa n ye­ volt az, nagy csalás. lű. Jó lenne , az ú j órám hoz ú j bicska i s . . . V o lt egy rossz rézöngyújtóm . Nagy szikrákat hányt, de nem gyújtott. De m iért éppen m ostanában bánt ez engem? S m iért — Szikrázó, forgó kerék, m ilyen jó lenne a gyufásdobozbánt ez jobban, m in t azok a törvénybe ütközö csalások, vonat elé m ozdonynak — m ondta sokszor az öcsérn. 'am elyekért szabadságvesztés büntetéseket ka ptam ? . . .

e

HALBICSKA

B n m indig azt m ondtam érre: — Kés, villa, gyújtó, gyerek kezébe nem való! Most, hogy láttam a bicskát a vonat előtt, m egkérdez­ tem az öcsköst: — Na, öcskös, kellene-e m ég az öngyújtó m ozdonynak a vonat elé? Ö röm m el villa n t a szeme. — N ekem adnád? — N eked én! Persze, n em csak úgy, ingyen, hanem aján­ lok egy tisztességes, jó vásárt. C seréljünk! A halbicskáért. — A karácsonyi a já n d é k o t? ... Elcseréljem? — Igazad van. Ne cseréld! Ne csere legyen, hanem fo ­ gadás! A k i nyeri, viszi. L etesszük ide, egym ás m ellé a g yú j­ tót is, o bicskát is. Én m egteszek valam it. Valam i olyat, am it ha te is m egteszel, tied a gyújtó is, a bicska is. De ha nem teszed meg, akkor az enyém a haibicska, m eg a gyújtó is. A ll a fogadás? A z öcskös tétovázott: — M i lenne az? H iszen te erősebb vagy, az iskolát i» kijártad, hogy versenyezhetnék én veled? — A lányok is m egteszik. Olyan könnyű, hogy a lányok is megcsinálják. De ha te nem tu d o d ...? A ll a fogadás? — A lányok is m egteszik? — n ézett rájuk az öcskös, s végre kinyögte: — A k k o r áll. A ká r futás, akár cipelés, akár­ mi, áll. — Na, idefigyelj! — Nagy bozontos sörényem volt. M eg­ fogtam a tarkóm on egy tincset, előre lendítettem , s bevettem a számba. — Ezt tedd meg! A z öcskös m eghökkent. Szom orúan nézte a lányokat; be­ fo n t varkocsuk a hátukat verte. K ajánul kérdeztem : — O k is m egtegyék? — N em kell — m ondta az öcskös csendesen, s végigsím im íto tt kopasz fején. — Tied a halbicska. K icsit m eghatott a szomorúsága. N yú jto tta m neki a gyúj-, tót: — Játszhatsz vele. — N em kell — söpörte vissza. Sem akkor, sem később, m ég annyi időre sem vette el, m in t azelőtt elkérte egyszerkétgzer rhegcsiholni. A kezébe sem fogta többé. De a halbicskát sem. Napokig látszott rajta, hogy bántja a dolog. De nem szólt sem m it. M it is szólhatott volna? Én örvendeztem . Gondoltam,, így kellett ezt! Meg kell fizetn i annak, aki hagyja m agát rá­ szedni! okáig helyesnek tartottam , am it cselekedtem . •De m osta­ nában egyre többször tám ad kételyem . A zt hiszem , nem . gondolkoztam valam i bölcsen. M ert jó, hogy ráfizet, aki hagy­ ja m agát rászedni, de aki rászed, az sem jár jobban. T íz éve már, hogy újra és újra b ü n tetn ek csalásért. T íz éve m indig rosszul járok. A z utóbbi időben egyre erősebben nehezedik rám a fe l­ ismerés, hogy m ár ott, annál a karácsonyi halbicska cserebe­ rénél is én jártam rosszabbul, n em az öcskös. Szi G,

S

1970. DECEMBER 24.

••

PETI

Üresjárat A csöppnyi helyiségben k á­ vé- és füstszag terjeng. Az asztaloknál beszélgető em ber­ párok, a gőzölgő presszógép mögött agyonfestett kávéfőzőnő. A csempézett kályha m el­ letti tenyérnyi asztalnál két nő, egy férfi. Feketét isznak, aztán konyakot, m ajd pedig konyakosfeketét. Az egyik nő menne, a m ásik m arasztalja: — M aradj m ár nyugton, h al­ lod, hogy a Gyuszika haza­ visz . . . Ejha, Gyuszinak kocsija is van, nem is gondolná az em ­ ber. Legalább konyalrot ne inna. Ügy látszik, ő m ás vé­ leményen van. A konyakosfe­ kete után még egy felet lenyel — tisztán. Alighanem ezzel m egvan a szokásos adag, m ert Gyuszi magához inti a felszolgálónőt Fizet. M ár az utcán vannak. V a­ jon m ilyen lehet a Gyuszi ko­ csija? Szent ég! Három és fél ton­ nás Csepel teherautó! Gyuszi a volánhoz ül, a két nő visongva mellé. Semmi nincs a kocsin, csak ők hárm an, elől a vezetőfül­ kében. Ü resjárat. Ü tjük nem ta rt sokáig. A kö­ vetkező sarkon közúti ellen­ őrzés folyik. M enetlevél-vizs­ gálat és alkoholszondázás. — A szentségit, ezt kifog­ tam ! — m orm olja Gyuszi. Egyszerre b án ja a konyakot és a hölgyek kocsikáztatását — de m ár késő! Előbb kellett volna gon' dolkodnia, és csak azután csC' le k ed n i. . . (— cnc.)

apókkal? Dehogy! Már i s hetekkel ezelőtt rnellém húzódott esténként a lányom. — Édesapa, te m indig azt mondod nekem, nagyon jó barátok vagyunk. — Most is ezt mondom. — Én is nagyon szeretlek. — Tündér vagy! Az első pillanatban tu d ­ tam, m iért ez a nagy ked­ veskedés, am ikor nincs bent a szobában a feleségem. K i­ lencedik esztendős lányom h a­ m arosan elő is adta az általa leghatásosabbnak vélt érvet: — Valami m eglepetést én is tartogatok a számodra. — Ö! Aztán, mi lesz az? — Titok, nem m ondhatom meg. De ha nagyon ak a­ rod . \ . — V annak dolgok, am elye­ ket nem áru lh at el az em ber. — Édesapának sem? » — Ilyen esetben ann ak sem. Különben mi lenne benne a meglepetés? — Az, hogy a kislányodtól kapod. — Szépen a karácsonyfa alá teszed m ajd és én meg­ találom. Biztosan nagyon fo­ gok örülni áz ajándéko^dnak. — De én megm ondanám , hogy m it kapsz tőlem.

— Éspedig? — Ha te is elárulod, m it vettetek nekem. — Ilyen dologban nincs egyezkedés. — De vettetek m ár vala­ m it? — Persze, hogy vettünk. — Tudom. — H onnan, miből? — Abból, hogy tegnapelőtt még m inden szekrényajtóban benne volt a kulcs, s az este az egyikből, mégpedig abból, ahol a csokit szokta ta rtan i anyu, hiányzott. E lárulok n e­ ked egy titk o t. . . Édesanya csak oda ra k h a tta a nekünk szánt ajándékokat. Hej, h a azt a szekrényt, k in y ith a tn á m !... Baba lesz, apu? — H onnan tu d jam én azt? — O lyan babát v ett anyu, am ihez ru h á t is adnak? — Én is kérdeznék valam it: akarod, hogy legyen m egle­ petés a-k arácso n y fa alatt? — Igen. — A kkor m ost m alm oz­ zunk! Á llítólag Erzsi néni jól m egtanított malmozni, nem szeretném , h a k ik a p n á l. . . Ami pedig azt a kulcsot ille­ ti, m áskor is előfordult, hogy szekrény egyik kulcsa elhá­ nyódott. — K —

ELMONDOM A KIS PETI — válaszolta az anyja éppen NAGY BANATA t ö r t é n e ­ azt, ami a nyelvére került. t é t . Rövid história, kicsike, Egy hideg, téli este, am ikor m int m aga a kisfiú. Az egyik Peti édesanyjával kettesben gyerm ekotthonban ism erked­ volt otthon, feltárta titk á t a tem meg vele, ahová egy ke­ gyerek. rek esztendeje került. — Anyukám, tudom ám, Szőke, fehér arcú, ábrándos hogy hová já r az új apuka szemű gyerek. Nevetni nem meg a szakállas bácsi. — Mit tudsz te? — kérdezte tud. Piros ajka körül néha-né­ h a pici, alig észrevehető mo­ az asszony. solygás dereng, de csakham ar — Tudom, hogy hal szokott eltűnik. Komolyan néz, akár lenni a csomagokban. Hallot­ egy sok v ihart átélt felnőtt, tam, m ikor beszéltetek, am i­ m intha választ keresne az élet kor azt m ondta a szakállas b á­ értelm ére, de ezt a választ sen­ csi, hogy ez jó fogás volt. ki nem ak arja megadni. Ugye, m ost is h alért vannak? P éter Pál napján született, s — Igen. H alat h o zn ak . . . — mivel ap ját Pálnak hívják, őt könnyebbült meg valam elyest P éternek keresztelték. Peti Anna és gyorsan lefektette édesapja árvagyerekből küz­ aludni a gyereket. dötte fel m agát gépésztechni­ Nem sokkal azután, hogy megbűvöltek. Még az árvasá­ kusnak. Derék, magas férfi Peti álomba szenderült, csap- gukról is m egfeledkeztek.., volt, széles arca örökké mo­ Egyedül Peti b án atát nem solygott. N evetett a pályaudva­ zottan, lihegve rohant haza az tu d ta feledtetni , a csillogó fa, ember. ron is, am ikor felszállt a bécsi a sok szép képeskönyv, a vil — H át téged meg m i lelt? gyorsvonatra. Az ablakból ki­ lanyvonat. A többiektől íélrehajolva gyengéden megsimo­ — L ebukott a szakállas. El­ húzódva állt, párnás kis kezeg atta a fia arcát: kapták. Ha köpni fog, nekünk fejével könnyeit morzsolta. Sí­ ró hangon egyre csak azt k ér­ — Ejnye, Peti, hogy bízzam is v ég ü n k . . . an y u t egy szipogó kisfiúra? A nna az ajkába harapott, dezte; — Hol vagy, apukám ? Mi­ Sose búsulj, két hét múlva szemét elfutotta a könny. Alvó visszajövök! Hozok neked vil­ gyerm ekére nézett és szíve kor jössz értem, anyucikám?... lanyvonatot és egy nagyon mélyéből felsóhajtott: — n. f. — szép k arácso n y fát. . . Csinos, fiatal lánv. Szemöl- dolgozik? Haza, a falum ba — Mi lesz veled, kisfiam ? nem ak artam visszam enni. A M últak a napok, ham arosan A nnáékat még akkor B alatonnál próbáltam szeren­ elérkezett a visszaérkezés idő­ néhány nappal a tavalyi csét. A lkalm i ism eretségeket pontja is. De hiába várták csony előtt letartóztatták, kötöttem . A m ikor m eguntam ap u t a pályaudvaron, nélküle tiké ekkor k erü lt állami egy-egy férfit, odébb álltam, fu to tt be a bécsi gyorsvonat. mekotthonba. Napokig sírt. m ásokat kerestem . . . N éhány nappal később leve­ intézet melegszívű gondozónői Csakhogy m un k a és bejelen­ le t hozott a postás. Ö küldte. hiába vigasztalták, sehogysem te tt lak ás nélkül nem sokáig Ez állt a rövidke levélben; tudták m egnyugtatni a fo ly tath atta ezt az életm ódot „Kedveskéim! Ne várjatok ha­ — T alán m ajd a karácsony A ugusztus közepén letartóz­ za, és kérlek, ne haragudjatok , „ 1 — gondolták —, az um tatták . így k e rü lt ide. Közve. S . S ^ Í’'né’kfék; i i í Í Í -Ütb’ ^ ^án v fé « y .a gyerekeknek:szánt szélyes m unkakerülésért, üz­ m á t okpztarn'■ került. Most vastag téli ru- letszerű kéjélgésért ■ítélték-.et V'ágyok régi Vágyárii bétélj'ésü- .szép ■ , ajandek, hoz a Kis Petinek Életcélja? visel. lése, K anada felé. Ha megér­ Faluról k erültem P estre — Élni! Persze, nem úgy keztem , mindenről részletesen A GONDOZÖNÖK m ondja keserű vonással a m in t eddig. M ert az számom­ beszámolok. Addig is nagyon v á r t á k a z ü n n e p e t , szája szegletében. — Egy nagy ra nem m ás, m in t m egfakult, sokat gondolok rátok. Millió- a nagyterem ben - § textilgyárban dolgoztam. rossz em lék. Legszívesebben szőr csókollak benneteket: P a­ érő fenyőfát díszítettek Eleinte jól megvoltam, aztán kitörölném az életemből. li.” Á gaira színes jöttek a b a rá to k . . . Éjszaká— T erve? A ztán m egkondultak a k ará­ tűztek, pirosat. keresztül szórakoztunk. — Szabadulás u tán dolgozni csonyi harangok. A szívek Angyalhaj is volt § M ásnap fárad t voltam , nem fogok. K itartó an és keményen, megdobbantak. Az emberek ezüstdió, szaloncukor, m entem m unkába. Egyre töb- m e rt m unka nélkül nincs igaz gyertyát gyújtottak a zöld fe­ ládédísz és ki tudja hiányoztam a gyárból. Az öröm és boldogság. nyőn. Minden szem csillogott minden. — V ágya? ^ igazolatlan m ulasztásokat ela szeretet ünnepén. — F érjhez menni, gyerekeit s bocsátás követte. A ztán íelPillm ayer Ferenc elítélt &m ondott a házinéni is, akinél szülni! D e . .. ezt még sohaANNA ARCA BEESETT gyerm ekotthon kicsinyke lakói >5J-eioueimi gonaoiKoanuniK. Főv. Közp. Bv. Intézet ^ e r t k i tű r m eg sem kérdezték tőlem VOLT. Titokban sírt, gyerme­ csodálkozó szemekkel állták | Nekünk, elítélteknek távol a kére mosolygott. Féltő szere­ körül a .csodafát, m int a lakásában, aki nem —n. f.—tettel ölelte magához Petit. A gyerek könnytől fátyolos am i az első napokban történt ve­ szemmel nézte a karácsonyfát, A DECEMBER KOPOGÓS HIDE­ GE hamar pirossá csípi a szabadban lük, m a is élénken él em lékezetü k­ am ely kicsike volt és hiány­ az arcokat. Jóleső érzés ilyenkor a ben. A zóta ez az in tézet az ottho­ zott alóla a villanyvonat. lég szórakoztatóbb já ték után is a nuk. — Hol van apuka? Mikor kellem esen fű tö tt szobába betérni, M ost is együtt tanultak, játszot­ hozza m ár a villanyvonatot? ledobálni a nehéz, vastag ruhákat. ta k a többiekkel. A többiekhez ha­ — kérdezte váratlanul a gye­ Jó az ablakon át figyelni a táj m e­ egymás kezét és nagy könnycseppek sonlóan kipirulton, vidám an traprek. rev mozdulatlanságát, a havas tetők, buggyantak ki szemükből, ahogy k i­ poltak végig a lárm ától visszhangzó — Nem tudom . . . Talán so­ fák puha fehérségét. tekin tettek a sötétedő, téli estébe, folyosón. De m ikor társaik az ü n n e­ hasem . . . — tö rt ki a zokogás ö k nem készültek a karácsonyra. A z intézet csendje egyszerre sza­ p i készülődés lázában a karácsony az asszonyból. kadt fel a betóduló fiatalok vidám Tudták, hogy hozzájuk az ünnepi tervezgetésébe kezdtek, ösztönös fé ­ E lm últ a karácsony, a ha­ zsivajától. A m ár ünnepi külsőben alatt sem jön látogató, nem várhat­ lénkséggel húzódtak félre, m in t akik rangok sem zúgtak. Teltek, pompázó falak szinte m egteltek és nak ajándékot. Piciny, gyerm eki em ­ érzik, tudják, hogy szám ukra ez az m últak a . hetek, a hónapok. szétfeszültek a 8—10 éves gyerekek lékezetükben még ott élt a kép, am i­ ünriep sem hoz változást, hogy a P eti nagyobb, és okosabb lett. gondolatában feltornyozott ajándék- kor fél esztendővel ezelőtt anyukát szeretet ünnepén is egyedül m arad­ Egyik este az anyja egy férfi­ hegyektől. Igaz, a rengeteg labda, és apukát elvitték a rendőrök. Azóta nak. val m ent érte az óvodába. kisautó, m eséskönyv és ki tudná élnek itt az intézetben, azóta senki A sok apróság m ost is — m int — Peti, nézd, kit hoztam ne­ felsorolni, m i m indenféle, m ost még sem látogatja meg őket. m ár annyiszor az elm ú lt fé l­ ked! — m ondta az anyja és csupán a szavak, rem ények varázs­ évben — kívá n csi érdeklődéssel n é­ odatolta a gyereket a délceg, FERI ÉS JÓ SK A k o r á b b a n latával vált elképzelhetővé. De ezek­ z e tt a k é t gyerekre, am ikor m eglát­ mosolygós arcú férfi elé. —•' nek a vágyaknak a megvalósulásá­ SO K A T SZENVEDETT OTTHON. tá k könnyes szem üket. A zsivaj Köszönj szépen az új apukád­ ban senki sem kételkedett. Kará­ Szüleiket alig látták, s ha hazatértek, ugyanolyan hirtelen .ült el, m int n ak . . . többnyire m indketten ^részegek vol­ csonyra készültek és m in d en ki tu d ­ am ilyen egyszerre kezdte felverni ta, hogy ilyenkor, legalább ilyenkor tak. A kicsinyeket jóform án az u t­ Peti bizalm atlanul nézett az az öreg épület falait. A gyerm ekek anyuka vagy apuka eljön, hogy ca nevelte. A szeretetet, a féltő öle­ em berre. Nem szólt, csak su­ n em tudták, n em értették, m ivel együtt töltsenek egy-két órát. Sok lést alig ism erték. A m íg öreg nyitett. bántották m eg k é t kis társukat. N éajándékot is kapnak. Sőt, va n olyan nagyanyjuk élt, az próbálta pótolni, hányan, a nagyobbak közül m eg­ — Na, mi az, talán nincs fiú is, aki ezen az ünnepen haza­ am it a szülők elmulasztottak. De érezték, hogy valam i, szám ukra is­ nyelved? — vált türelm etlen­ m egy a szüleihez. K ét teljes, boldog m eghalt a nagyanya, és a két gye­ huppanónál m ilyen lágyan ringatja m eretlen ok m ia tt sir Ferkó és Jós­ n é az asszony hangja. rek piszkosan, éhesen naphosszat őket a kocsi. napot együtt tölthet a családdal. ka. — Türelem, Anna! — szólt A tervezgetés, a találgatás nem csavargóit az utcán. N em volt ez A csendet a társaság „vezére”, Egy nagy kapu előtt álltak meg. a férfi. — Még idegen vagyok akart szűnni. De hogyan is lehetne másképp akkor sem, am ikor a ret­ A vezető kettőt dudált, és a hatal­ Laci szakította félbe. a gyereknek. De meglátod, ha­ betelni a készülődés lázával? Hi­ tenetes esem ény felkavarta az egész mas kapu m integy varázsszóra, las­ — N e bőgjetek m ári É n tu la j­ m arosan m egbarátkozunk szen szinte egész évben ezt a két várost. A z em berek zúgó csődületé­ san, szélesre tárult. Tovább gördül­ donképpen n em is szeretem olyan egymással. Ugye, így lesz, kisnapot várták — kim ondva és k i­ ből a két gyerm ek sem m it sem ér­ tek. A ztá n az udvaron ism ét fé k e ­ nagyon a villanyvasutat, m ajd m ondatlanul is. Igaz, jó az intézet­ tett, de a kép ma is tisztán él em ­ zett az autó, kin yito ttá k az ajtókat, já tszu n k vele hármasban. öreg? ben. M indenük megvan, a nevelők lékezetükben. Ism eretlen em berek E ZU TÁ N E G YM Á S S Z A V Á B A M ár jó ideje laktak együtt, kiszálltak, és egy nagy, virágos­ is szeretettel foglalkoznak velük. De jöttek, valam it m ondtak szüleiknek, kerten keresztül szép, tiszta épület­ V Á G V A S Z Ó L A L T A K MEG, a ki­ am ikor egy késő este az új mégis! M ennyivel csodálatosabb o tt­ aztán egy szürke autó érkezett, és be m entek. Kedves, barátságos néni csinyek. E gyik a labdáját, m ásik a papa egy idegen szakállas b á­ hon ébredni, enni apuka asztalánál, elvitte anyukát és apukát. A csodál­ fogadta őket. Lágyan sírhogatta bukfencező autóját, harm adik aZ csival jö tt haza. Ettől kezdve ölelni anyuka nyakát! kozástól sirni is elfelejtettek. A z ­ csapzott hajukat. M egfürdették őket, építőkockákat ajánlotta fe l játszani, rendszeresen já rt hozzájuk a Á kisebb csoportok m ár most tán egy bácsi kézenfogta őket, és tiszta ruhát kaptak, aztán egyszerre a m ég m indig m erev szem ekkel n é­ szakállas .bácsi. Az est leszáll­ részletesen tárgyalták a néhány nap sok hasonló korú gyerek között ta ­ ző, összeszorított szájú ké t kisfiú ­ tával elm entek és csak késő m úlva beköszöntő ünnep várható m indkettőjüket magával vitte. En­ lálták magukat. nak. Csupa szeretet, csupa jóakarat éjszaka jöttek haza. Néha eseményeit. Csak a második osztá­ gedelmesen kö vették az idegent. FÉL ÉV TE L T EL A ZÓ TA , Fer- vo lt m indegyik. É s . . . lassan felszá­ anyu is velük ment. lyos Feri és Jóska, a zalai ikrek nem Autóba ültek. Sokáig robogott ve­ kó és Jóska lassan m egism erte a radtak a könnyek, lassan mosolyra — Hol voltatok? — kérdez­ vettek részt a többiek beszélgetésé­ lük egy szép fekete, puha üléses kezdetben idegen arcokat, környeze­ húzódott Ferkó és Jóska szája. te ilyenkor Peti. T. K. ben. Fétréhúzódtak. Szorosan fogták autó. Nagyon élvezték, hogy egy-egy tet, szokásokat. Azonban m indaz. :— Dolgozni. . . Színházban..!

Megfakult emlék

W erh ú é s J íö sh a

^

1970. DECEMBER 24.

C ű rű hópelyheket hordott a szél. P uha ^ taliaróval vont be m indent, utakat, h a­ l k a t . A hó a latt is látszott, hogy soltféle m ó­ lon építkeztek ebben a faluban az em berek, ti-k i tehetsége szerint. A .m anzardos,' pala- , ;etős házak m ellett kisebb, cserepes házacs­ kák húzódtak és ezek közé szorulva meg•oggyant, régi nádtetősök szégyenkeztek. Az ij házak m intás vaskerítései „előkelőbbé tet,ék” az utcasort, a m agas kőkerítések és a lüledezö deszltapalánkok még a régi időket .dézték. A falu főutcája a sóderbánya felé kanya•odva hagyja el a települést. Az utca utolsó házának m egroggyant nádtetejét kikezdte a izéi és a padlásra is befújta a sűrű hópelyleket. Ennek a háznak kerítése sem volt, nintegy jelezvén, hogy itt m ár sem m it sem teli félteni. A szabad té rre nyíló deszkaajtó iakilincse is szegénységről árulkodott. Ez a láz elhagyatottságban ' ellentéte volt még a iöbbi nádtetősnek is. T alán éppen elesettségével, sivárságával vonta m agára az, a rra já ­ ró figyelmét. A szél öissze-vissza fú jta a h a­ vat a ház körül, senki sem ta k a ríto tta el. Egyetlen ab lak a nézett a világba. Az a b la k ­ üvegen, nem szűrődött ki fény, sötétség ásí­ tott belülről, niintha senki sem lak n a itt. P e­ dig lak tak ebben a házban. Egy asszony lépett ki az ajtón. K opott nagykendőjébe szorosan beburkoló.zott, hogy m eg­ védje m agát a sűrű hóeséstől. M egindult a falu közepe felé. H elyenként térdig gázolt a hóban, de léptei határozottak voltak. A kocs­ ma felé tarto tt. Belépett. Egy p illan atra meg­ állt az ajtó n ál; szeme nehezen szokta meg a vastag füstöt. Az asztaloknál beszélgető em ­ berek ültek. A pu ltn ál borospohárral a kéz­ ben férfiak iszogattak. Az asszony k ö rü ljá­ ra tta szem ét a helyiségben és m egindult az egyik asztal felé, ahol egy rongyos ruhás, ré ­ szeg alak a könyökére tám aszkodva b ám ult m aga elé, — Te gazem ber! Te csirkefogó! — k iá lto tta az asszony. A férfi, m intha kijózanodott volna, felkapta a fejét. A rca ráncos volt, szemei az alkohol­ m ám ortól üvegesek. N ém án b ám ult az előtte álló asszonyra. — Mi vagyok é n ? — szólalt meg. — Gaz­ em ber? — Az vagy, igenis, az vagy! — k iab ált to­ vább az asszony. — M egint nem jö ttél haza fizetés után! Add ide a pénzt! — Nincs nekem m ár pénzem — m otyogta a férfi. — Add ide azonnal a fizetésed! — em elte fel h an g ját ú jra az asszony. — Éhen dög­ lünk a fagyban, nincs egy la p át szenünk, nincs egy d arab fánk. Annyi pénzünk sincs, hogy k enyeret vegyek, m ert ak á rm en ry i lett volna, te eldorbézoltad volna m ár azt is! — Nincs nekem e g y fityingem ,se! — k iá l­ to tta a férfi. , 1, , ■— Akkor dögölj'.belé á z ita lb a ! . — Micsoda? —^'’váígó'tt”öklével az asztalra a férfi. — A felborult pohár tartalm a végig­ folyt az asztalon és lecsorgott a padlóra. Az italb o lt vendégei csöndben nézték a jelenetet. Azt is, am ikor az asszony szitkozódva k iro ­ h a n t az ajtón. Ahogy az asszony m ögött becsapódott az ajtó, a söntéspult mögül előbújt a csapos. Nem ak art a kínos jelenetnek ta n ú ja lenni. Inkább a p u lt alatt rendezkedett. Egyébként se szerette ezt a kocsm atölteléket, alti ünne­ pet, hétköznapot átivott volna. — Még egy p ohárral hozz a jobbikból! — k iá lto tt a férfi a csaposra. — Nem lesz még elég m ára, János bácsi? — kérdezte ez bizonytalan h a n g o n ., . — Hozd, h a m ondtam !

A férfi rongyos kabátzsebéből egy százforintost húzott elő. Fizetett. A visszajáró pénzt a részeg em berek nehézkes m ozdulatai­ val elrak ta és az eléje te tt borospohár után nyúlt. Egy h ajtásra kiitta. Köszönés nélkül lép ett k i az ajtón és dülöngélve m egindult h a­ zafelé. Lassan b ak tato tt az elnéptelenedett utcán. Észre sem vette, hogy m eg-m egtaszitja a szél és az arcába vágja a havat. A m ikor a falu végéhez é r t háza előtt tétovázva megállt. K éthárcm lépést te tt az ajtó felé, m ajd m egtor­ pant. Percekig ácsorgott m ozdulatlanul, az­ tán m egindult, de nem a ház b ejárata, ha-' nem a sóderbánya felé. ö volt a tsz sóderbányájának az őre. Ezt a beosztást a „szeszkazántól” — ahogy sokan a faluban nevezték — senki nem irigyelte. Hosszú volt a szolgálat és kevés a fizetés. Ne­ ki pedig a fizetése m ár jő ideje ita lra kellett. A m ikor kinyitotta a kuckó ajtaját, körülné­ zett. Csak megszokásból fu to tt körbe a te­ kintete, m ert az ócska berendezést évek óta ism erte. A kerek kis vaskályhát, a deszkapriccset szénával, meg a rozoga széket. Belé­ pett, de rögtön eszébe jutott, hogy neki itt semmi tennivalója. A sóderbányát m éteres hó takarta. — Ug.van kinek ju tn a eszébe ilyen cudar időben sódert v in n i? ... M enjen haza? Hogy az asszony zsém beskedjen? 'Ügy élnek m ár régen, m int k ét'kórószár egymás mellett. Se egymással, se egymás nélkül — gondolta.

Üj házasok voltak, am ikor m egvették a fa­ luvégi kunyhót. F ejüket összedugva, vidám an terveztélí a jövőt. Osszemosolyogtak, am ikor egyszerre néztek ki a nádtetős házacs'ka pa­

T B A

D

O

FALUVÉGI HÁZ rányi ablakán. G yalult deszkából összetákolt ágyon aludtak. Az ablalcon olcsó vászonfüg­ göny volt. két oldalt maisnival átkötve és fél­ rehúzva. De az ágyon a hófehér huzatot mo­ nogram díszítette. Az asszony hozta -magával az ágynem űt. Később a ház mögötti disznóólakban süldő­ k et neveltek, a barom fiudvarban hem zsegett a sok szárnyas. A férfi a bányában dolgozott. A k ézirak tár vezetője volt. G yűjtötték a pénzt az új házra. Építését a falu közepén, a tem plom kert m ellett tervezték. K ifizették a telek árát, a telekkönyvezés is m egtörtént, am ikor m egszületett a fiuk. A férfi úszott a boldogságban, hogy nem „lány” lett a jöve­ vény. — Nemcsak a mi fejünk fölé kell -az ü j ház. A gyereknek is szüksége van a rra . K ülönben se soká lakhatu n k ebben az ólban — m ondta a férfi az asszonynak. — M ire felnő a gye­ rek, asszonyt is hozhat az új házba. faluban m indenki tudta, hogy nem so­ k ára OTP-kölcsön néUiül is lesz elég pénzük az építkezés megkezdéséhez. Építési tervek u tán érdeklődtek. Szép h ázat alcartak, szuterénnal, tornyos tetővel a falu közepén. Ikerablákost, virágoskerttel. M ire a gyerek gim názium ba m ent, a ház te ­ tő a la tt állít, a vakolás volt még h á tra és áz u tcára a vaskerítés. De erre m ár nem fu to tta a m egtakarított pénzből.

A

A férfi szerette voíria m eggyorsítani az építkezés befejezését. Szerzett is hozzá pénzt, de m int kiderült, nem egyenes úton. Sikkasz­ to tt a m unkahelyén. Nagy p o rt v e rt fel akkor az ügy a faluban. A bíróság kétévi szabadságvesztés büntetésre ítélte. Az is kitudódott, hogy a „m egtakarított pénz” gyorsabban gyűlt, m int ahogy a m unkabérből te lle tt vol­ na. A falu fő tém ája a félb em arad t ép ítk e­ zés, az ablaktalan, v ak olatlan ház lett. Nehéz időszak következett ezután. Az aszszeny a tsz-ben kezdett dolgozni, a fiú — n e­ hezen ugyan —, de fo ly tatta tan u lm án y ait a városban. A férfi nehezen illeszkedett bele a börtön­ életbe. Mezőgazdasági m unkahelyre k erü lt. A tehenészetben dolgozott. S zerette az állatokat. Este, m ikor végigfeküdt az ágyon, nehezen jö tt álom a szemére. G ondolatai otthon jártak . Fő­ leg a gyerekre gondolt sokat: N éhány nap m úlva tölti b e a tizenhatodik évét. Jól in ­ d u lt az általánosban is. Jeles tanuló a gim ­ názium ban is. M ásodikba já rt, am ikor őt le. tartóztatták. egy éve töltötte m ár büntetését. N a­ K özel gyon vágyott a gyerek után. Levélben kérte, hogy hozza el fiát az asszony a láto­ gatásra. El is jöttek. A gyerek leh ajto tt fejjel ü lt an y ja m ellett. — 'Valami bajod van, fiam ? — Nincs nekem. — A kkor m iért vagy ilyen szomorú? — M iattad bánkódom . — Ne haragudj rám — m ondta csendesen a férfi. — Tudom, hogy szégyent hoztam a családra. M ajd jóváteszem , ha kiszabadulok. A m ikor elköszöntek a látogatók, egyik ra b ­ társa így szólt a férfihoz. — örülhetsz, hogy ilyen szép családod van. A fiad értelm es, okos felnőtt lesz m aholnap. Csak a rra vigyázz, el ne kutyuljon! Ez a leg­ veszélyesebb kor a fiatal fiúk életében. És a rossz barátok, bizony ves2:élyt hozhatnak a rendes fiúkra is. — Elég erős az anyja. Kézben ta rtja a gye­ reket. Egyébként is jó gyerek, tisztelettudó és szófogadó. A következő látogatásra ism ét együtt jö tt az anya és a fiú. A férfin ak rögtön feltűnt az asszony és a gyerek lehangoltsága. — T örtént valam i? — Nem! Nem! Semmi! — válaszolt gyor­ san az anya.

— Tudom mi b á n t téged — szólt a f&"fi. — Hogy itt látsz engem rabru h áb an . De nem ­ sokára m inden m ásképp lesz! — Lehet, hogy késő lesz! — vágott közbe az asszony. — A gyerekkel baj van az iskolába-h. M eglopta társait. Pénzt v ett lei a lezárt szekrényekből. Ez az igazi szégyen — s í i ^ el m agát. A férfi csak hallgatott, m in t aki nem hisz a fülének. A gyerek m ogorván ü lt vele szem­ ben. — Hogy tehetted ezt velünk? M iért loptál? — kérdezte szom orúan az apa. — H át te hogy tehetted ezt velünk? Te m ié rt loptál? — vágta fel dacosan fejét a gyerek, és gúnyos tek in tettel a p ja szemébe nézett. — Én értetek tettem , am it tettem . Igaz, hogy . b ű n t követtem el, de nek tek ak a rtam j ó t . . . De különben is! Hogy merészelsz n e­ kem szem rehányást tenni? Te tafcnyos! — csattan t fel a férfi hangj-a. — M iért ne m ernék vélem ényt m ondani? Hisz tolvajok vagyunk m ind a ketten. Csolc te csíkosban a rács mögött, ón meg szabad­ lábon. Ez igazán nem nagy különbség.

tönből, a karácsonyt m ár otthon tölthette. Nagy volt az öröm, am ikor az ünnepek előtt k ét héttel belépett a családi ház ajtaján . A gyerek is éppen odahaza volt, a h é t vé­ gét m indig otthon töltötte, ö rü lte k egym ás­ nak, és külön annak, hogy a karácsonyi ü n ­ nepeken együtt lehetnek. A karácsony régen is meleg családi ünnep volt náluk. Feldíszített fa az asztalon, a la tta az ajándékok. H all­ g atták a rádiót, éjfélig beszélgettek. A m ikor az óra elütötte a tizenkettőt, az ap a ünnepé­ lyes m ozdulattal megszegte a karácsonyi k alá­ csot. Most is erről beszélgettek. M ásnap az an y a és az ap a kikísérte a fiú t az autóbuszm egállóhoz. — Az esti autóbusznál v árunk 20-án — b ú ­ csúzott az anya. Szeretettel integettek az in ­ duló busz után.

A

szép tervezgetés csak tervezgetés m a­ radt. — Decem ber 19-én, a késő esti órákban zörögtek a ház ablakán. A postás volt. T áv irato t hozott. Az asszony v ette át. Rosszat sejtve szakította fel a zárószalagot Nehezen olvasta a b etűket; „F iukat közúti szerencsétlenség érte, a Költői A nna Baleseti K órházban fekszik. Ügyeletes orvos.” K iszáradt torokkal léptek be a kórház k a­ puján. O rrukba csapott a jellegzetes „kórház­ szag”. A lift hangtalanul suhant velük em e­ letről em eletre. A m ikor m egállt és kiléptek a folyosóra, tétovázva keresték az ügyeletes or­ vosi szobát. R iadtan nézték a m ellettük el­ haladó fehérköpenyes orvosokat, ápolónőket. Az asszony bizonytalanul, halkan kopogta­ to tt az orvosi szoba ajtaján . — Tessék! — Az ügyeletes orvost keressük. míg az ap a börtönbe nem került, ő tö ­ — Én vagyok. rő d ö tt a gyerekkel többet. A gyerek, — A fiu n k at baleset é rte — m ondja re ­ érezve az ap ai gondoskodást, inkább hozzá megő hangon az asszony. — Ezt a sürgönyt kaptuk. — Közelebb lép ett az íróasztalhoz és le tette a p a p írt az orvos elé. — ö n ö k a fiú szülei? — Igen. Tessék m ondani, m ilyen állapot­ b an v an ? Mi tö rté n t vele? — Sajnos, nem közölhetek jót. F iu k at mo^ to rk erék p ár-b aleset érte. — M otorkerékpár? De h á t nincs is m otort k erékpárja! — T alán valaki mögé felült a m otorra? —t kérdezte a férfi. — Nem. A rendőrség arról tájék o ztato tt —• fo ly tatta az orvos —, hogy egy lopott mo­ to rk erék p árral tö rté n t a baleset. A fiú egy őrizetlenül hagyott m otorkerékpárra ü lt és száguldozott vele a város utcáin. Az egyik útkereszteződésnél b eh a jto tt a tilosba és egy teherautó elütötte. — D rága főorvos úr! — sírta el m ag át az asszony. — Ugye meg. tu d ják gyógyítani a fiar m át? Ugye nem tö rté n t nagyobb b aja? Ugj^e. húzott. Az anyjától fcisse tarto tt, de tisztelték 'm e ^ e h t i a fiam at? szerette. — M ikor lesz m á r testvérem ? — á llt eléje z orvos az asszonyra, m ajd a férfira né­ zett, aki k alap já t gyűrögetve, szétter­ hatéves korában. pesztett lábakkal á llt előtte. — M iért ak arsz te testv ért? — csodálko­ — Főorvos úr! Engedje megnézni a fiun­ zott az anyja. — M ert egyedül vagyok — válaszolt a gye­ k at! — sírt tovább az asszony. — Sajnos, egyelőre nem tehetem . rek. — Ígérjük, hogy nem zavarjuk őt, nembe-^ Az an y á t m egzavarta a gyerek k érdése és szélünk hozzá, engedje meg, hogy csak egy értelm es válasza, de aztán nem törődött vele. p illan a tra ránézhessünk. A gyerek nőtt, ők meg korosodtak. Később az apa is szeretett volna még egy gyereket, de — Sajnos, ezt sem engedhetem m eg — k o az asszony hallan i sem a k a rt róla. m orodott el az orvos. — M inek kellene m ég egy gyerek? H ány Az asztalon m egszólalt a telefon. h ázat akarsz építeni? A gyereknek ház kell, — I tt az ügyeletes orvos! a lánynak stafírung — érvelt. — H a fiú lesz a m ásik is, m ajd építenek Az orvos ném án letette a telefonkagylót. m aguknak. Mi se örököltünk, hanem építünk — Kérem , ü ljenek le! — m u ta to tt a szo­ — icardoskodott a férfi. báb an levő székekre. — Legyenek erősek, a — Csak viszály lenne közöttük — válaszolt legrosszabb h írt kell önökkel közölnöm. Fiuk az asszony —, hogy k ié legyen az új ház, h a a baleset következtében elszenvedett sérü­ m i m á r k ih alu n k belőle. így legalább nem léseibe belehalt. lesz veszekedés. Lassan, tagoltan ejtette k i a szavasat. Szin­ És m a ra d t a gyerek egyedül. A m ikor a p ­ te előre tu d ta a h atást. Az asszony feljajjá t a rendőrség elvitte, ő az iskolában volt. d u lt és ernyedten csúszott le a székről. A férfi A nyjától h allo tta meg a történteket. Zokogva szótlanul le h ajto tta a fejét. b o ru lt ap ja ágyára. Az orvos m egnyom ta az asztalán levő jel­ — M iért k ellett ap án ak lopni? M inek ne­ zőcsengő gom bját. A belépő ápolónőnek csak k ü n k ez a nagy ház a falu közepén? Hogj’an ennyit m ondott: nézzek iskolatársaim szemébe ezután? — zá— Koffeint! poroztalc an y jára a kérdések. N éhány m ásodperc m úlva a nővér injekciós — M ajd hazajön apád, és m inden jó ra for­ tű v el a kezében ú jra belépett a szobába. A dul. Ami m egtörtént, azt nem tu d ju k meg­ fecskendőt gyakorlott m ozdulattal az áju lt változtatni. De m ajd m inden rendbejön! — asszony k arjá b a nyomta. vigasztalta fiát az asszony.

A

A

Az élet azonban nem az asszonyt igazolta. A szerény, szülőtisztelő, jótanuló fiúból szem­ telen, feleselő, gyenge tanuló lett. Egyre több­ ször érezték ra jta társai az alkohol szagát. Es am ikor kevés volt a pénz, m elyet anyjától kapott, feltörte egyik d iák társa szekrényét. A gyanú ráterelő d ö tt ugyan, de nem d erü lt ki a tettes személye. A m ásodik kísérletnél azon­ b an rajtavesztett. A kihallgatáson nem so­ káig tagadott. Először a gim názium igazga­ tójának, m ajd a rendőrségen is elism erte a lopást. Úgy látszott, m egbánta, am it tett. Ez­ után látogatta meg apját, ekkor szállt szem­ be vele. - • ár karácsony közeledett, am ikor a fiú J y l ügyét lezárták. Fegyelmi bü n tetést k a­ p o tt a gim názium ban, de tovább ta n u lh a­ tott. Az ap a kedvezm énnyel szabadult a bör­

eset óta eltelt m ár néhány karácsonyA zeste. Az asztalt többé nem díszítette

karácsonyfa. A férfi és az asszony évről év­ re ném án ül a tűzhely m ellett. Biztosan ugyan arra gondolnak, arra, aki m ár soha töb­ bé nem ül k ö zö ttü k . . . A férfi soha nem te tt szem rehányást az asszonynak, hogy m iért nem szült még egy gyereket. Az asszony hallga­ to tt arról, hogy ha az ap a nem k erü l börtön­ be, fiuk talán nem lop az iskolában, nem v á ­ lik m otorkerékpár-tolvajjá. A férfi m ind gyakrabban lett a falusi kocs­ m a vendége és elnyerte a „szeszkazán” n e­ vet. Az asszony sírt o tt is, ahol látták, o tt Is, ahol nem . . . Nem törődnek semmivel, nincs célja életüknek. Időnként veszekednek. Úgy élnek, m int k ét kórószár, se egymással, se egymás nélkül. T. K.

t^ ÍR M IŐ

s

I

K.IILÍ

A zenélő eondola

% — Sokan vagyunk ezen w o tth o n ró l. . . — M ennyit k ér ezért a megszökött 1- m Mit mondjak, százezer lí­ a csizmán, signore. Ötven­ gondoláért? Elviszi a % — Háromezerötszáz, sig­ rá t kaptak havonta a sor­ millió s z á j. . . nore. A lább nem adhatom. katonák. A tisztek a dup­ gondolát uram ? Kérem, ^ — Nagyon sok, sajnálom. lá ját is. És semmi doiguk. ne mondjon nem et. K ét- y y ^ Tele voltak a bárok kato ­ ezerötnél tartottunk. — Signore! Egy pilla­ nákkal és kurvákkal. No— Elviszem. w n atra! Nézze meg, világít hát, ez a Renata is. Nyol­ . — Köszönöm, signore. ^ is. Az am erikaiak úgy vi. cán voltunk testvérek. szik, m int a fügét. Ma ez a H árm an Brazíliában van ­ Óvatosan tegye a táská- ^ jába, eltörhet a táncosnő, w tizedik, am it eladok. Önnek nak, a két lány férjhez ö rü - ^ három ezerre leengedem. m ent Palerm óba, m ásik két Elégedett, s i^ o r e ? Szimpátiából. Ön német, bátyám elesett, még a m á­ lök ha az, jó vásárt esd- j » nált. Nagyon szép gondo- w h a jól gondolom. sodik h áb o rú b a n . . . So­ la. Rágyújt? % — Magyar. hasem ism ertük ki egé­ — P róbálja meg a m a- ^ — M agyar? Ö, gyönyö­ szen. H iába ■ak artu k jól w férjhezadni, nem ak a rta az. gyár cigarettát! rű ország az öné. — Fekszke? % Megszállott volt, signore. — J á rt m ár ott talán? iába a húgom, mégis azt — Fecske. H asonlít a w — Nem, signore. Nehéz H kell mondanom, nincs va­ Nazionálera. Erősebb. % innen eljutni Ázsiába. lam i rendben az ilyen nő­ — Jó cigaretta. Érdé— De hiszen M agyaror­ néd. Tanulni akart. O, h a kés. Köszönöm, uram . Elő- ^ szág Európában van. tudtuk volna akkor, hova szőr já r Itáliában? ¡» — Igen? Ügy tudtam , jut! „Nagy pénz neked az, — Először. % Ázsiában. Mindegy, cso­ nem bírod,” — mondogat­ — Jól beszéli a nyelvet, w dálatos ország lehet. Es tuk. Nem baj, m ajd ő, ő, % nézze csak, ha megnyomja bízzuk csak rá, hagyjuk M ióta ta n u lja ? ezt a gombot, a táncosnő békén. N ahát, ezért állt — Nyolc éve. ^ forogni kezd a kabin tete^ be közéjük, hogy keressen. — Egyetemen talán ? ^ A rendőrség óránként jén és megszólái a zene. — Most m ár ott. ^ razziázott, akkor megvolt — Sok a háromezer. — Ön bizonyára gazdag ^ m ár a törvény. — M ennyit adna érte? em ber, h a tanul. És nőt- % — Lebukott? — Ötszázat. len. — Le az, mind. K itiltot­ — Ó, ön bizonyára bol­ ták a lányokat a városból. — K éthónapos fiam van dog ember, signore: fogal­ otthon. — S hogy k erü lt a húga m a sincs a líra értékéről. — G ratulálok, si'gnore. De lenne csak négy kicsi A m erikába? Nem gondoltam volna. Bi­ — Signore, okosabb az zonyára jól nősült. gyerek otthon . . . négy fiú, olasz nő, egy egész tá ­ [ signore? — Nem tudom , hogy ér­ maszpontnál. Mindegyik [ — Mennyi idősek? férjhez m ent egy-egy am i­ t i ! . . . I — Kedves öntől, hogy — Néki vette a gondo­ Azok meg nem tu d ­ I érdeklődik. A kis Pietro — hoz. ták, hogy nálunk nincs v á­ lát? I h a látná! — ő most éppen lás. M indnek haza k ellett — Talán igen. Nem I hároméves, erős, fejlett a feleségét. Képzel­ ak artam megvenni. 1 gyerek. Nézze csak, itt a vinnie je, volt öröm. A fejesek — De hiszen alkudott \ fényképen ő ez, a széken. meg oda voltak. Családi 1 L átja? Az anyja áll m el- házak épültek a kerítésen rá. — Ki akartam próbálni [ lette, az én drága Má- belül. Bölcsődét kellett szabott • riám . . . H a a képre nézek, nyitni a laktanyában. így ezt is. N álunk ; szégyenkezem uram , hogy mondják. A városi tanács árak vannak. Nincs alku. ' kétezernyolcszázért veszEgészen jól csinálta. ¡55 levelet írt az ezre­ ! tegetem ezt a gyönyörű köszönő i- % desnek. Na, azóta nem ­ R itkán engedek le ezer lí­ ! gondolát. A legszebb aján - igen engedik ki az am ikat, rát. Pedig az enyemnél í dók, sig n o re ... Ism eri a ha igen, akkor is csak ci­ bizonyára több tízezres % *, dallam ot? vilben. ■O dabent megvan van a zsebében, \ — A Sorrentői emlék? Ne gondolja. ÖföZé--' ' ¡55 m indenük: bárok, áru h á­ kaptam egy 5 — J á rt' Söríentóbáh? • zak. ■■éttermek,-- - -: m ozik, sen ennyit { N em ? Sajnálhatja. F eltét- sp o rtp ály a. . . H át így k e­ hétre. { lenül el kell mennie oda. rü lt R enata Amerikába. — Tízezret? Hiszen az *. Azt mondják, nagyon szép nem pénz uram . Szállodára — S ott tan u l tovább? 5 hely. Nap, tenger, nők, bá— Nem, signore. B ár azt sem elég. { rok, z e n e . . . H a kisüt a írja, vannak még néha lá ­ — Diákszállóban lakom. í nap, feltétlenül látogassa tomásai, de a lidércnyomás, — Az más. O tt olcsó. . . ^ meg Sorrentót. Ez a dal- az e lm ú lt. . . H anem nézze ^ lám m aga megéri a két- meg ezt a zöld g o ndolát. . . És legalább tetszik önnek a gondola? ^ ezernyolcszáz lírát, vagy a sárga jobban te t­ — Nem. Ne haragudjon, í — Sok, nagyon sok szik? nagyon ízléstelennek ta r- ^ í ezért a hajóért. — Fekete gondolája t-om. % A — Sajnálom , signore, nincs? A valpdi gondolák — Az is. Pocsék áru. Tu- % í Ügy látszik, ön lesz az el- is feketék 'Velencében. dóm jól, ne röstell-kedjen. S ső vevő életemben, akiről — A nagy pestisjárvány í le kell mondanom. Beval- óta. Gondolákon hordták Az am erikaiak viszik. Bük- % í lom, az első pillanatban akkor a hullákat. Ha-gyo- nak rá. És az am ik dől- % lá rt hoznak. Csakugyan % í azt hittem , könnyebb dol- mány a z ó ta . . . De ezeket y gom lesz. ö n elszánt em- nem gyártják fekete szín­ önöknél milyen pénz van? ^ — Forint. ^ bér, fiatal és nagyon gaz- ben. M ár így is én fi­ ^ dag lehet, ha ennyire saj- zetek rá, odaadom a sár­ — Aha. Szóval mi gon­ 2 n álja a p é n z t. . . Sokra fog- gát kétezerötszázért. Csak dolát adunk, tengert és 2 ja vinni, signore. Hogy a becsületem m iatt, signo­ napot. Nézze, kisütött a í tetszik önnek 'Velence? re. Hogy m egm aradjon a nap, signore! Micsoda szép í Boldog lennék, h a meg- becsületem a családom idő, gyönyörű húsvétunk 2 nyerné tetszését. előtt. Még egy fél év és lesz. Most m it kezd a gon­ 2 — Nem hittem , hogy úgyis itthagyok mindent. dolával? A pénze negyed részét ráköltötte. » csakugyan ilyen szép ez a Tudja, hova megyek? K város. — Megtartom. gv — A húgához? y — Szép. Persze, látn a — H a a k a rja visszave- % — Dehogy! Na, attól y csak a falak mögé, signore. mentsen meg a Madonna! szem. Ön nagyon jót te tt % y A kis canaiék életét nem Amerikától. Nem vágyom velem. Húsz évig azt h it- ^ y m utogatják a küiföldiek- én oda. A m erika megtelt. tem, én vagyok az egyet- w K nek. Pedig az is Itália. A m erika nem a régi már. len, aki pocséknak ta rtja ¡ » K Nagyon szép karosszériája Tudja, hogy minden m á­ ezeket a gondolákat. ^ ¡ í van Itáliának uram , de a sodik am erikai idegbeteg? — Csakugyan vissza­ m otórral baj van . . . Így Afrikába, , signore, A friká­ venné? « m ondják. Ö nnek bizonyá- ba. A frika most a lehető­ — Bánt a lelkiismeret, « ra van kocsija. K ipróbálta ségek hazája. H árom éve signore. Azt hiszem, fél­ n m ár az új autósztrádákat? m ent ki a barátom . Leo- reism ertem az első pilla- % » A dél Sóiét és a Serenissi- poldville-be, nem rég jött natban. Ne haragudjon, ^ » m át? Nincs kanyar, nincs haza. A kkora kocsit hozott, hogy ném etnek néztem, % M kereszteződés, h at sávban m int itt a ház. H azajött és nem ism erem még a m a- ^ jK futnak az autók. Jó utak villát építtetett Ostiában, gyarokat. Kevesen jönnek « vannak önöknél? a tengerparton. Százhúsz­ hozzánk. L átja azt a fe­ w — Keskenyebbek. millióért. És tudja, mi volt hér házat a sarkon? azelőtt? Villanyszerelő . . . % — Csak látn á az am e— Ahol a motorcsónak % rikai sztrádákat! Rena- Szegény. Épp egy hete te­ áH? mettük. összeszedett vala­ ^ ta, a húgom odakint él, — Pontosan. Az üzletet ryu mi nyavalyát odakint, felw néha küld fényképeket. is lá tja a hosszú cégtáblá- ^ puffadt a teste. Nem b ír­ ^ — Kivándorolt, vagy oda val? „Stamacconi e fig- % ta a klím át. y y m ent férjhez? li”. Signore, ott háromszáz % — És ön? — Na, ő aztán külön lírá ért m egkapja ugyan- % W tészta. Nem tartom fel, — Én szívós term észet ezt a gondolát. Én is ott signore? Remélem, nem. vagyok, uram . Én soha veszem. Ön még nem is- W J á r t Vicenzában, a tá- nem voltam beteg. Nem fé­ meri a piacot, signore. ^ w m aszpont környékén? lek. Meg aztán . . . Tudja, az Nagyon kell vigyázni a li- ^ ^ — L áttam az útról a ke- em ber mindig abban bízik, ráira. Tessék, itt a kétezer- ^ hogy nem ö lesz a z . . . É rt ötszáz. És köszönöm a ci- % ^ rítését. ^ — Most m ár ott élnek az engem. Önöktől nem men­ garettát, signore. Érezze % jól m agát Itáliában! % amik, a kerítés mögött. De nek ki az emberek? — Nem. Egy idő óta ke^ lá tta volna csak két évvel ^ ezelőtt, am ikor R enata vesebben.

»1

I

I

I

I

— Igen, de ha te m ás fé r fia k k a l. . . j kert aljában levő sufniban zsinórvezetőt — De hát téged foglak szeretni! Hát nem A szerelt a pecabotra, am ikor anyja hang­ já t hallotta. Gyorsan elnyom ta cigarettáját a érted? A z erpber nem élheti le úgy az életét, pergető oldalán és kiállt az ajtóba. A n yja Il­ hogy nem ism er m eg a világból m indent! divel beszélt és am ikor a lány m eglátta őt, A zért, m ert ilyen korán ism ertük m eg egy­ gyorsan elköszönt, vékony lábaival' átugrált mást, nem hagyhatunk ki sem m it az életü n k­ a hagymaágyások között; lustán rebbentek ből. — Én akkor se! fel előtte a tyúkok. Izm os kis barna testén — M ajd m eglátjuk, hogy lesz. K ezdek éhes feleslegesnek tű n t a fürdőruha felső része. K icsit lihegett és nagyon kom oly arccal lenni. — Hozok neked valam it otthonról. mondta: — Szó sem lehet róla, m agunknak kell — Misi, én többet nem m egyek haza. Hoz­ ennivalóról is. Szedünk zád jöttem , m eri te vagy az egyetlen bará­ gondoskodni az tom. — Elégedetten látta a fiú arcán a m eg­ kru m p lit és m egsütjük. döbbenést, aztán sírásra görbült a szája: — égigm entek a patak partján, a fá k ár­ M egütött az a vadállat! — K ezefejével ke­ nyékában osontak a földekig. A kru m p li­ csesén megtörölte a szem ét és az egyik arcát a fiú felé tartotta: — Itt ütö tt m eg az a vad­ tábla szélén M isi lehgsalt, bekúszott kicsit, körm ével belevájt a földbe, a gum ókat kido­ állat. M isi gondosan m egvizsgálta a lány arcát, bálta Ildinek a fá k alá, a növény megbillent egy ujjával hozzá is ért. M intha villany sza­ szárát visszaigazította a földbe. A patakban m egm osták a krum plit, fe lv itté k a lombsá­ ladt volna át a kezén. — K iélesitem a fin n tőröm et és megölöm. torhoz, tü zet raktak. A fá k között lassan sö­ — Jó — m ondta a lány. De azután sem m e­ tétedni kezdett. A fa nehezen égett és erősen gyek vissza anyámhoz. Most vígan van a lo­ füstölt, a gyér parázsra rászórták a krum pli­ vagjával, Csak hadd tudja meg, m i az az kat. -*■ A m am ád — m ondta Ildi —, nem na­ egyedüllét. A pám m eg nem törődik velem. — Itt fogunk lakni a sufniban, biztosan gyon szeret engem. — D eho g yn em . . . tegnap is azt m ondta — m egengedik anyuék. — Nem, nem akarok együtt lakni senkivel. hazudta M isi —, hogy helyes lány ez az Ildi — Lehet, hogy ezt m ondta, de akkor sen É pítünk egy lombsátrat és abban fogunk lakni. A zt szeretném , ha a patak túlsó partján szeret. N em rovom fe l neki, ne hidd. A tt építenénk, onnan gyönyörű a kilátás. De ha m am ád egyszerű asszony, nem is értheti, mii jelent, am ikor én az egész iskola előtt elsza­ nem akarod, m ost m ondd meg! valom a K ései siratót. — Dehogynem akarom. — M indig m eghallgatja a rádióban, amikot — A kk o r m enjünk. Hozd a kisbaltát. verseket mondanak. Fázni kezdtek. M isi m ég hozott g a llya t ét ikor kiértek az útra, ügetni kezdtek. A lány kitartóan fu tott, egyenletesen, Misi ra kta k a tűzre. M egjelentek a szúnyogok is le tudta volna hagyni, de szépen besorolt K ikotorták a félig égett nyers kru m p lika t éi m egették. K örm ük alja tele lett korommal mögé és a port rugdalta. — Elhozom a pulóverem et — m ondta Misi Átgázoltak a patakon és Ildi kiválasztott — A z t elhozhatod, végeredm ényben a tiéd. egy helyet. M isi lom bot vágott és lapulevelet M isi hazaszaladt, egy flanelt inget és puló­ szedett a tetőre, Ildi fű v e l takarta be az alját és szép kerek kö veket keresett a patakban ve rt hozott. Ildi felve tte a pulóvert, magi széknek és asztalnak. A m iko r elkészültek, vé- alá húzta a lábát, azt is betakarta vele. — Ha elkezdődik az iskola. Pesten fogunl gigheveredtek egymás m ellett a fűvön, lábu­ lakni. kat fel kellett húzni, a vá lluk összeért. — Én is? — Gyönyörű ez á m i házunk! — m ondta — Persze. Télen n em lehet lombsátorbat Ildi. — M i nagyon boldogok leszünk, igaz? lakni. ö rö k ké fogsz szeretni? — De te azt m ondtad, hogy nem akarói — ö rö k ké — m ondta M isi és elvörösödött. Ügy érezte, a vállainál, ahol m ost összeér­ többé látni anyádat. — H át n em is. De az egyik szoba engem nek, lassan összeforrnak és összecsontosod­ illet, m a jd bolond leszek otthagyni n ek i meg nak. — Ha m ost lenne pénzünk, először egy a kedves lovagjának. O tt fogunk lakni és el­ nagy kockás pokrócot vennénk. Sok pénzt m eg yü n k egym ás m ellett, m in t az idegenek — A zt nem lehet! fogsz keresni, ugye? — M iért ne lehetne? M indenki így csinálja. — Persze. A z apám a vasútnál dolgozik és azt mondja, hogy legyek vasútm érnök, azok A bíróság m ég a gyerektartást is m eg fogja ítélni; legalábbis am eddig kiskorúak va­ nagyon jól keresnek^ ^ .Av se rossz. De jobb szeretném , ha m ű ­ gyunk, m eg fizetn i fognak a verseidért is.:r vész lennél. M ondjuk zongoraművész. Tanul­ Egészen szépen ki fogunk jönni. A te szüleid biztosan fognak küldeni sonkát, hurkát, sza­ tál zongorázni? lonnát m eg m indenfélét. — Nem. — Kár. M indegy, akkor legyél költő. A h ­ — Biztosan fognak küldeni. hoz nem kell tanulni sem m it. H ozzám írsz — A lapjában véve, egész rendes em berek a szüleid. Ha m ajd gyerekü n k lesz, nyáron el­ m ajd szerelmes verseket! kü ld jü k hozzájuk nyaralni, egy kiesi gye­ — L e h e t. . . sose p ró b á lta m . . . — M enni fog! Ha igazán szeretsz, m enni rekkel az em ber mégse m eh et Olaszországba fog. Én színésznő leszek. Nagy színésznő! — Olaszországba? M indenki mondja, hogy tehetséges vagyok. — Világos. M i ott fog u n k nyaralni. M inden ünnepélyen én szoktam szavalni. Te — A z nagyon sokba kerül. ezt nem tudtad? — Na és? M egígérted, hogy sokat fogsz ke­ — Nem. De jobb szeretném , ha m ás lennél. resni. M ajd vállalsz kü lö n m u n ká t és én se­ Á színésznőket m egcsókolják idegen férfiak... gítek neked. Magyarból m indig ötösöm van — Csak akkor, ha benne van a szerepben. És autót is kell venni. És akkor sem igazából, csak úgy csinálják. — A u tó t is? — . . . m eg levetkőznek, m indenki bám ul­ — M iért? Ma m ár nem olyan nagy dolog hatja ő k e t. . . egy autó. De ha nem akarod, még visszacsi­ — Hadd bám uljarm k! M it szám it az ne­ nálhatod! ked, am ikor én csak téged szeretlek. — Dehogy akarom! — A kko r se! — Jó, akkor m en jü n k! Ildi durcásan a hátára fordult, kitép ett egy — Hova? fűszálat és az édes végét kezdte rágni. — Hazamegyek. B efekszem az ágyba, át — Hát jó — m ondta —, lem ondok életem n em szólok hozzájuk egy szót sem. Ezzénagy álmáról, miattad. De akkor ígérj meg nem fogadok el tőlük sem m it, m ert az ági valamit! az enyém , nem? — Megígérem. — De igen. — ígérd meg, hogy sohasem fogsz hazud­ ni. Még azt is megmondod, ha m ás nőkkel isi elkísérte Ildit a nyaralóig. A kapubat a lány visszaadta a pulóvert és az arct m égy el. — N em m egyek el m ás nőkkel. nyújtotta: — Dehogylsnem! N ekem is lesznek fiú is­ — M egpuszilhatod. merőseim. M isi végig követte a lányt tekin tetével « salakos úton. Ügy érezte, rettenetes nagy tét — A kko r elválunk. h é t v e tt magára, de megérte. — A zt mondtad, örökké fogsz szeretni! M. Gy. Örökké!

r

^

í|

?

1970. DECEMBER 24.

I

M

VÁCI MIHÁLY:

MEG NEM ELÉG! Nem elég megborzongni, de lelkesedni kéll!Nem elég fellobogni, de m indig égni k-ell! És nem elég csak égni: fagyot is bírjon el, ki acél ak ar lenni, suhogni élivei. Nem elég álmodozni. Egy nagy-nagy álom kell! Nem elég megérezni, de felism erni kell! Nem elég sejteni, hogy milyen kor jön el; jövőnket — tu d n i kell!

Nem elég a célt látni; járható ú tja kell! Nem elég ú tra lelni, az úton m enni kell! Egyedül is! Elsőnek, elől indulni el!

Mit ér a hűvös ész?! Több kell: — az érzelem! Ám nem csak holm i érzés, de seb és szenvedély, keresni, hogy m iért élj, szeress, szenvedj, rem élj!

Nem elég elindulni, de m ást is hívni kell! S csak az hívjon magával, aki vezetni mer!

Nem elég — a Világért! Több kell: — a nem zetért! Nem elé'g — a Hazáért! Több kell most: — né­ pedért! Nem elég — Igazságért! — K üzdj azok igazáért, kiké a szabadság rég, csak nem lá tják még. hogy nem elég! Még nem elég!

Nem eléig jó ra vágyni: a jó t ak arn i kell! És nem elég akarni: de tenni, tenni kell! A jószándék kevés! Több kell: az értelem !

1970. DECEMBER 24.

r ^

S

iS

M

9

é

SZÜRKE VILÁG A n to n i fen t, a hegynyereghen dol­ P edro gozott, egy m észkőbánya fülsiketítő za ­

M ár csak három évtized­ nyire van tő iünk az ezred­ forduló. N apjainkban mind gyakrabban m erül föl a kérdés: ml lesz 2000-ben? K örkérdést intéztünk te ­ h át többekhez — a világ­ hírű, a m ég csak giimnázista sportolótól az Elnöki T a­ nács tudom ányokban, poli­ tikában egyaránt nagy ta pasztalatú tagjáig — m i­ lyennek látja, rem éli, á l­ m odja az em beriség 2000beli életét? ím e, a válaszok!

ORTUTAY GYULA az Elnöki Tanács tagja Nyugodtan mondhatom , a futurológiái d ivat ellenére is, én nem tudom . K utató­ nak, aki ráad ásul évtizedek óta a politikába • is beleár­ to tta m agát, nem illik jó­ solnia. K ülönösen akkor nem , h a a k utatási te rü lete a néprajz, a népköltészet, te h á t a hagyom ány világa, s lépten-nyom on tapasztal­ hatta, m ilyen szívás a h a­ gyomány, m ennyire képes a m egújulásra. M ásrészt az is tapasztalás — a néprajzban is —, m ilyen forradalm i hatása van egy ráta lálásnak, alíár munkaeszköz, a k á r költészeti legyen az, akár társadalom szervező gondolat, a k á r a k u ltu rális hagyom ány átadásának, a nevelésnek egy-egy új mód­ szere. A tudom ányom a r r a tan ít, hogy a szívós hagyo­ m ány és a robbanékony fejlődés állandó feszültsé­ gében h alad t előre az em ­ beriség. ' T hkább' a trö í írnék! « iit sté té th é k 2000-ben. 'Szerét- ' ném , h a a látszat ím i-o lvasnl tu d á s helyét elfoglal­ n á a v a ló d i,, elm élyült is­ m ereteken alapuló, s nem ­ csak racionális, hanem é r­ zelmileg is teljes kultú ra. (S ezt ú jabb vitákkal ellen­ tétben nem csak a tévé, rá ­ dió hordozhatja, hanem a könyv, az írás is.) Sze­ retném , h a a tudom ány is­ m eretei a társad alm ak fej­ lődését szolgálnák, s nem a társad alm ak elpusztítása m ódszereinek kidolgozásán fáradoznának (pl. abc-háborúk, a genetikai kód el­ torzítása stb.) Szeretném , h a a világbékéről nem csak beszédeket olvashatnánk, hanem szervezett nem zet­ közi intézkedések és nem ­ zetközi hatalm i biztosíté­ kok óvnák a világ békéjét és ez a világbéke alap ja lenne a szocialista tá rsa ­ dalm ak kibontakozásának világszerte. Szeretném , ha a szocialista társad alm ak és k u ltú rá k egysége a sokféle­ ségből ekkor m ár kibonta­ kozóban lenne — de tu d ­ juk, hogy 2—3 évtized ilyen nagy célok elérésére kevés. De ezt a fejlődésm enetet szeretném , ez az meberiség, ■ s benne a m agyar nép cél­ ja. De addig eiég lesz, ha 2000-ig nem tö r ki világ­ m éretű term onukleáris h á ­ ború, h a a helyi háborúk borzalm ait fel lehetne szá­ molni. S ism étlem, ha addig az írók, költők, zenészek, tudósok és pedagógusok a közös k u ltú ra legfőbb é rté ­ keit átad n ák az egész vi­ lágnak. Legalább általános iskolai, legalább elem i fo­ kon.

BÉRES ILONA a Vígszínház művésznője Elsősorban azt remélem, hogy kétezerben is meg . lesz még a világ. És em ­

beri világ lesz. Igaz, erre a földművelés. A mezőgaz­ az utóbbira napjainkban, daság m eghonosodása kb. hivatásom révén is gyakran az ie. a V III. évezredben gondolok. Nem hiszek történt. A bban az időben ugyanis abban, hogy attól F öldünk lakosságát 10 m il­ válik jobbá a világ, hogy fölm utatjuk neki a ször­ lióra becsülhetjük. A m un­ nyűségeket. Egyetértek a kaeszközök fejlődése, m ajd francia íróval, ak i azt v a l­ később a fém ek felhaszná­ lotta: a m űvészet célja az, lása gyökeresen m egváltoz­ hogy meggyőzze az em bert: ta ttá k az em ber életkörül­ érdem es é ln i. . . ményeit. A szaporodás M indig a harm óniát k e­ m eggyorsult és egyes helye­ restem , a kétezredik évtől ken sűrűsödni kezdett . a is a z t várom . . . A ddigra, népesség. le. 2500-ban m ár ha éiek, ötvennyolc éves 40 m illió, 1000-ben 80 m il­ leszek. T úl leszek m á r a és az időszám ításunk szerepkörváltáson. . Az lió egyébként nem okoz m ajd kezdetén 210—250 m illió gondot nekem, a főiskolán em ber élh ete tt a Földön. én játszottam m indig öreg­ A fejlődés azonban nem asszonyt. Szívesen és ta lán volt folyam atos és egyenle­ nem is ro sszu l. . . tes, még kevésbé általános. A zt várom továbbá a k é t­ Időközönként járványok, ezredik évtől, hogy akkor éhínség és h áborúk v etették m ár ne ism erje az em beri­ vissza a fejlődést. ség a rák tó l való félelm et. A világ népessége a XVII. És m in t m agyar színész sz. közepéig m integy 550 azt rem élem , hogy akkor m illióra szaporodott. Ez az m egünnepelhetjük az új, időpont azonban m ár egy budapesti N emzeti Színház új korszak kezdete. A fenállásának negyedszáza­ X V III. század nagy tá rs a ­ dos évfordulóját. Ami egy­ dalm i-gazdasági változásai, szerűre lefordítva a szót, ennek keretében a term elő­ erők fejlődése, a term elé­ azt jelenti: bízom abban, kenység növekedése, „az hogy m ost m á r végre el­ ip ari forradalom ”, m aga­ kezdik az ország első szín­ sabb életszínvonal eléré­ házának áz építését. sét tették lehetővé. R oha­ m osan csökkent a halandó­ ság. Az orvosi felfedezések, GYARMATI ANDREA különösen a védőszérum ok véget üsző Európa-i-bajnok és általánossá válása, v etett a népességet tizedelő csúcstartó fertőző betegségeknek. M egkezdődött a n ap jain k ­ A zt hiszem , a r r a v árn a k ban is ta rtó nagy választ tőlem, m it hoz az „dem ográfiai robbanás”. én sportágam ban a kétezre­ E urópa lakossága a dik év. Nagyon nehéz jö­ X V III. század eleji 110 vendölni. Azok az eredm é­ m illióról, a XX. század kö­ nyek, m elyek v alah a az zepére több m int 500 m il­ em beri teljesítőképesség lióra, 250 év alatt, m integy növekedett. A niaxim úm ának tű n te k — ötszörösére dem ográfiai • ■ robbanás, fen d ré ' elavultakl N apja­ am ely E urópában kezdő­ inkban közepes sportolók dött, bizonyos késéssel k i­ érnek el olyan szintet, m int te rje d t az egész világra. régen a világsztárok. Azt N egyven évvel ezelőtt k e­ hiszem, k étezerre a száz­ reken 20 m illióval szaporo­ m éteres férfi gyorsúszás vi­ d o tt a Föld népessége éven­ lágcsúcsa ötven m ásodper­ ként, m a 72 m illióval, am i cen belül lesz, és még a női a z t jelenti, hogy naponta pillangózók is egy percen m ajdnem 200 000-rel nö­ vekszik az em beriség szá­ belüli időket úsznak. ma. A szaporodás term é­ Ami engem illet, addigra szetesen földrészenként nem Míg E urópában m ár bizonyosan nem v e r­ egyenlő. senyzők, hiszen negyvenhat alig éri el az évi 1%-ot, esztendős leszek. M ivel or­ D él-Á zsiában és A frikában m eghaladja a 2% -ot, Am e­ vosnak készülök, abban re ­ rik áb an pedig — beleértve m énykedem , hogy válasz­ D él-A m erikát is — közel to tt élethivatásom ban m eg­ 3,5%. A m ennyiben a világ állóm a helyem et, s k é t­ népességének növekedési ezerben nem arró l ism er­ ütem e a következő 30 év­ nek m ajd, hogy m ilyen ben is olyen m érték ű lesz, jelenlegi 3,5 m illiárd gyorsan úsztam egykor, h a­ a nem arról, hogy orvosi tu ­ m egkétszereződik és 2000 körül m egközelíti a 7 m ildásom m al hasznára vagyok liárdou A frika és L atin kortársaim nak. A m erika lakossága m eghá­ romszorozódik. E nnek m eg­ felelően a világ népességé­ DR. SZABADY EG O N nek összetételében is megnő a jelentőségük. A fe jle tt or­ a K özponti S tatisztikai szágok laliossága az á tla ­ H ivatal elnökhelyettese gosnál lassabban fog szapo­ rodni, így sú ly a a népesség F öldünk több m illiárd összetételében csökken. A éves fejlődésében az élet legnépesebb földrész, Ázsia története százm illió évekkel lakossága, több m int k é t­ m érhető. Ezen belül az szeresére növekszik és az em beriség történelm e hoz­ évszázad végén több lakost závetőlegesen félm illió fog szám lálni, m in t m aga az egész világ. évig követhető visszafelé. H azánk m ai terü letén ek T örténelm ünk néhány ezer­ népességét az 1784—87. évi éves korszaka, az em beri­ első m agyarországi népség őstörténetének ezredéi­ szám lálás 2,7 m illió főnek hez képest szinte elenyésző. m u tatta ki. Az 1970-es népAz em beri népesség szám a szám lálás 10,3 m illió lakost azonban épp ebben a rövid talált. Ez E urópa népessé­ 1,6%-a. Népesség­ történelm i korszakban fe j­ gének lődött a legnagyobb m ér­ szám át tekintve M agyaror­ tékben. A születések és a szág a 32 európai ország halálozások szám a közötti között a 13. helyen áll. Az ország lakossága az elkülönbség — a term észetes évtizedben évente, á t­ szaporodás —,. az ősem ber­ ■múlt lagosan csupán 0,35 száza­ nél nagyon alacsony lehe­ lékkal szaporodott, an ­ tett, m e rt csak így m agya­ nak következtében, hogy rázható a lassú szaporodás. az élveszületési arán y u n k a A term észet erőivel való hatvanas évek első felében küzdelem h a tá rt szabott a eddig legalacsonyabb szint­ jé t érte el. Ezt követően fejlődésnek, lassú em elkedés követke­ Gyökeresen m egváltozik zett. Ha ez tovább folytató­ a helyzet, am ikor kezdetét dik, az ország népessége az •veszi az új típusú életfor­ ezredforduló k örül elérheti ma, aZ állattenyésztés és a 11,5 m illiót.

jában, fuUasztó forróságban. T ekin tete néhányszor végigsiklott a száraz­ ságtól hervadozó tájon, a szétszórt, szegényes ku n y h ó k felett, le a tengerig, ahol Porto Santo házai rem egtek az izzó levegőben. K ét nappal ezelőtt az északi szél hirtelen elállt, és a szélcsendben oly sűrűn és vastagon áram lott a hőség, m intha forró olajjal öntöz­ té k volna a tájat. A tüzes levegő m egnehezítette a lélegzést, elgyötörte az értelm et, m egbénította az érzel­ m eket. A z em berek szem ét m ég külön is k í­ nozta a finom , alig látható mészpor, am ely éjjel-nappal szállt a bánya környékén. Pedro egyéb kén t m indig kem én yen dolgo­ zott. Soha nem zúgolódott, jóllehet, kevés vo lt a keresete. Sőt, valahogy szerette is ezt az életm ódot, szerette a kis szigetet, am ely az óceánból em elked ett ki, távol a portugál partoktól, s állandóan kitéve a szelek és h u l­ lám ok szeszélyének, a nap perzselő sugarai-

E zen a délután azonban valam ilyen k i­ m ondhatatlan keserűséget érzett. Csákányát félreá llito tta ,' a m észport letörölte arcáról és a tenger csillogó páráját kém lelte, am elyből sejtelm es haloványan rajzolódott k i Madeira szigetének hegyvonulaia. T eljesen kim erült, nem bírta tovább. Szót­ lanul, köszönés n élkü l egyszerűen elindult, távozását sen kin ek sem jelentette. Z akóját vállára vetette, s egy árnyéktalan ösvényen elindult lefelé. Pedrónak tulajdonképpen sem m iféle célja n em volt. N em vágyott az otthonába sem, abba a kis ablaktalan, sötét vityillóba, am ely a fa lu n kívü l, a tem ető m ögött állt. H am aro­ san elérte Santo Porto első házait, s a falu egyetlen előkelőnek szám ító hotelja előtt bandukolt. A fehérre m eszelt épület kertjében, egy platánfa alatt egy fiatal hölgy ült, valam i­ lyen folyóiratot lapozgatott. Pedro m egállt, m eg ke lle tt állnia, s ném a tekin tettel, ártat­ lan csodálkozással m eredt a nőre. Ez a kép olyan m élyen megragadta, m in th a m agát az égi M adonnát látta volna a k e rti asztalka a m e ll e tt : .. i Á m ez a ráfeledkezés n em az a mohó és gátlástalan férfipillantás volt, am ellyel a csi­ nos n ő ket szo ktá k kö vetn i és ve tk ö zteín i — ez Pedrónak, a tizennyolc éves, árva p o rtu ­ gál leg énykének a csodálkozása volt, am it az ism eretlen világból ide csöppent tü n em én y vá lto tt k i belőle. A nő vöröses haja, fin o m m egjelenése, hófehér karja, virágos nyári ru ­ hája, m ozdulatainak előkelősége, m erengő te­ kin tete, szem ének hűvös kéksége, egész lén yé­ n ek légies könnyedsége — soha n em érzett izgalom m al tö ltö tte el a fiút. Pedro hirtelen tovább indult. U gyanolyan belső parancsra cselekedett, m in t a m iko r a hotel ke rtje előtt megállt. És m ent, m ent, egyre sietősebb lépésekkel, m in th a valam i sötét végzet ű zte-h a jto tta volna, hogy m inél m esszebbre kerüljön ettől a h e ly tő l. . . K i­ fulladva, csapzottan n yito tt be egy hom ályos vendéglőbe, a fféle pince-kocsm ába, a m elynek fü stjéb e n és lárm ájában estén kén t halászok és m unká so k ittá k a vörösbort. A söntésben m ost csupán a gazda üldögélt, s unalm ában a legyeket riasztgatta. — Ohó, Pedro! Isten hozott, de m i történt veled, m iért vagy ilyen fe ld ú lt állapotban? Talán m egcsípett a darázs? — Jósé, k i az a nő, odafent a szállodában? — A rra a vöröshajúra gondolsz? — Igen. Jósé fö ln evetett: — A z ördög tudja. M ár egy hete itt lakik. Sarm ento úr, a szállodás csak L a d yn ek n e­ vezi. Valószínű, Angliából jött, valahonnan a térkép tetejéről — s Pedróra kacsintott, hogy egy kis lelket verjen belé, m a jd egy pohár édes vöröset öntött neki. — Igyál ifjú bará­ tom ! V eszem észre, hogy a forróság n em tesz jó t n e k e d . . . az órától kezd ve vége volt Pedro n yu ­ E ttől galm ának. Éjszaka szem hunyásnyit sem aludt. Reggel vad szél söpört végig a szige­ ten, az égen fe ke te felh ő k gom olyogtak . . . Pedro m egfésülködött, a ciszternából vizet m erített, m osakodott és borotválkozott. Z a ­ kóját a vállára kapta és begyalogolt a fa lu ­ ba. Jósénál egy pohár bort ivott, aztán elin­ d u lt és a hotel bejáratánál leült. N em is gondolt arra, hogy felm eg y a mészbányába. Egész délelőtt várt, a Lady azonban nem jött. A szél m egint föltám adt, m érges roha­ m okkal ostromolta a szigetet, a dom boldalon . belekapott a szélm alom színes szárnyaiba, az öbölben haragos hullám okat kavart. Pedro csak ült és várt. V endégek érkeztek és tá ­ voztak, de a Lady nem m utatkozott. Késő délután idehallatszott a „Palmira” gőzös szi­ rénája. A hajó az öböl bejáratánál, a mólónál horgonyzott, fuvárrakom ányra és Madeira felé tartó utasokra várt. Ebben a pillanatban kin yílt az ajtó: a Lady jött, kalapban és útiruhában, mögötte lihe­ gett a főnök és egy pincér, m in d ketten ko f­ ferokkal megrakodva. Pedro felugrott: — Ó, m inya szenyora! — kiá lto tt és ro­ hant, hogy segítsen. A fő n ö k a legnehezebb bőröndöt nyom ta Pedro vállára.

A súlyos teherrel ott poroszkált a Lady m ellett, s félénken, tisztelettel, kétségbeesett ábrázattal és bátortalan pillantásokkal rá-rán ézett az im ádott nőre. — Ó, m inya szenyora, 6, m inya szenyoral — csak ezt ism ételgette. A Lady fu tó m osollyal viszonozta a fiú szí­ vességét. A m iko r pár perc m úlva Pedro a m óló szé­ lén állt, s utána n ézett a kis m otorcsónaknak, am ely a L adyt az óceánjáróhoz v itte — úg y érezte, m in th a lába alatt elsüllyedt volna a világ. És a ném a fájdalom úgy n ő tt benne, m in t az alkonyat árnyai Porto Santo kikö tő ­ jében . . . ■ í ásnap egy teherhajó legénységével be­ í r j szélgetett. M észszállítm ány berakodásá­ val bajlódtak. Pedro segített nekik. — M ilyen m essze va n Anglia? Talán csak n em oda tart ez a hajó? — kérdezte csak úgy m ellékesen. A m atrózok feln evettek: — Ez a vacak dióhéj? Jó lesz, ha valahogy M adeira szigetéig elju tu n k vele . . . De m ég ez sem olyan biztos. Gyere velünk, egy kis u ta ­ zás nem árt. Hogyne m en t volna, hiszen éppen ezt akarta. Három hétig várakozott M adeira szigetén Funchal városka kikötőjében, — a L ad yvel azonban n em találkozott. Berakodásoknál se­ gített, s ha m ás nem akadt, kéregetett. V égül egy Lisszabonba induló tankhajó felvette. K ábult fe jje l kószált az utcákon és tereken. É jszakánként a nagy város színes fényeibe m eresztette szem ét, órák hosszat bám észko­ dott a gazdag kirakatok előtt; nappal a k ik ö ­ tőben vagy a vásárcsarnokban vá lla lt m u n ­ kát. A L a d yt azonban nem tu d ta elfelejteni, és a zt az országot sem, ahonnan a tü n em é­ nyes szépség idejött, a távoli kis szigetek v i­ lágába . . . N em adta fe l a rem én yt: egész biztosan m egtalálja a L a d y t. . . M ost egy portugál teherhajó ve tte fel, am ely néhány francia kikötő érintésével L on­ don felé tartott. Tél volt, am ikor Pedro A ngliába érkezett. Esett az eső, szürke volt az ég, szürke vo lt a T hem ze és szü rkék vo ltak a házak, szürke volt az egész világ. És szomorú, szürke köd borult a hajókra, uszályokra, s Pedro ked é­ lyére. — M égis m egtalálom a L adyt — m ondta m eggyőződéssel, vagy inkább csak a m aga vigasztalására. F ölkerekedett és elindult a hatalm as város idegen rengetegébe, ahol sen kit sem ism ert és sen kit sem értett meg. Naphosszat a ¡Hyde P arkban üldögélt, vagy a Piccadilly forgatagában sodródott, m ajd visszatért a Them zéhez. Éjszaka o tt állt a va ­ kító fé n ye k alatt, és áz élesen m e g v ilá ^ o tt arcokat fürkészte. Ezrek é s .e z r e k höníjpolyögtek, — a L adyt nem találta. Egy este, am ikor a T ow er-hidon állt, fe lis­ m erte a Ladyt. A hölgy útiruhában vo lt és kalapot viselt. Igen, csakis a Lady lehetett, aki Porto Santóban nyaralt. U tána sietett, m egelőzte és visszafordult:

— Ó, m inya szenyora, ó, m inya szenyora': — kiá lto tt fel, áhítatos tisztelettel és kitárt karokkal a nő elé állt. A z asszony felsikoltott, és Pedro abban c pillanatban döbbent rá, hogy nem a Lady volt. Bocsánatkérésre sem volt m ár ideje, m ert egy rendőr lépett oda. A nő izgatottan beszélt valam it és Pedróra m utatott. A ren d ­ őr karon ragadta a fiú t és elvezette. ra esett az eső. Szü rke vo lt az ég H étszám és szürke vo lt a hatalm as épület, am e­ lyen apró rácsos ablakok m u ta ttá k, hogy m i­ lyen célt szolgál. És Pedro az egészből sem ­ m it sem értett, valójában azt sem tudta, m tö rtén t vele. A n yelvet sem értette, s azt ser. tudta, m iért zárták börtönbe és hogy az urai m iért kérdezgetik folyton. Néhányszor eg' olyan fé rfi is jött, a ki tu d o tt portugálul. / tám adásról faggatták, arról, hogy m iért akar erőszakot elkövetni. És am ikor váltig bizony gáttá, hogy ő egyszerűen a L adyvel akart ta lálkozni, — a kihallgató urak ráförmedte! vagy kacagni kezdtek. A bírósági tárgyaláson enyhítő kö rü lm én y­ n e k te kin tették, hogy a fiú nem teljesen be­ szám ítható, ezért m érsékelt büntetést kapott m indam ellett egy évet kellett a börtönbe' töltenie. És ezalatt London egének szürk ködfüggönye az ö lelkét és gondolatvilágú is elborította, búskomorrá vált, és am iko' kiengedték, olyan volt, m in t valam i csökö­ nyös jószág. F űtőnek je len tke zett egy am erikai hajón am ely Lisszabonig vitte. N éhány hét m ú lv' Pedro egy borral és banánnál m egrakott öreg tehergőzös fedélzetén Porto Santo kikö tőjébe érkezett. Egyenest hazafelé indult, r tem ető mögé. A nyomorúságos viskó ajtaiá — ahogy szokta — rúgással n yitotta fel. Do­ hos lebegő csapott az arcába. O tthon volt há' m egint. Ebben a pillanatban úgy érezte, m in th a az elm últ esztendő és m in d en csak egy borzasztó álom lett volna . A következő nap reggelén fö lm en t a bá-> nyába, vállára vette csákányát és m unkába indult. ..Adjon Isten” — szólt kurtán a m űm kavezetőnek; hiszen végeredm ényben n em ií vo lt m ás m ondanivalója.

^aistaffié

10

1970. DECEMBER 19.

A házasulandók átlag élet­ kora Indiában a legalacso­ nyabb: a férfiaké 20 év, a nő­ ké 14,5 év. Legkésőbben Í r ­ országban kötnek házasságot: itt a vőlegények életkora 31,4 . . . hogy a n yú l sokkal év, a menyasszonyoké 26,5 év. könnyebbén szalad a lejtőn felfelé, m int lefelé. A Az 1 éven aluli gyermekek nyúlnánk ugyanis hosszabb, Egy írországi vadászlak kan- te egyik m unkatársói, ism er-e A leghosszabb az ázsiai ele- egy ausztráliai példány szárny- halandósága Tonga szigetén a hátsó és rövidebb mellső dallója körül, az 1954. észtén- olyan em bert, aki a könyv fánt terhessége. M aximálisan fesztávolsága 9 m éter és 10 legkisebb és az afrikai Zam bia lábai vannak, em ia tt a le j­ áö egyik viharos tavaszi esté- szerkesztésére alkalmas volna? 760 nap, általában 21—22 hó- centim éter volt. állam ban a legnagyobb. tőn lefelé ham ar bukfence­ jén arról vitatkozott a házi— Hogyne ism ernék — vá- nap. A legkisebb m adár a kolibri. Az egy főre eső nem zeti jözik. gazda. Sir Hugh Beaver, A ng- laszolta az — hiszen a M cA legritkább kuty afajta az Szárnyainak fesztávolsága vedelem a parányi N auru Közlia legnagyobb söripari tröszt- i^hirter iker-fivérek évek óta oroszlán-kutya. Mindössze nem egészen 4 centim éter, az társaságban a legnagyobb. (A . . . hogy a sivatagot járó jén ek, a G uinnessnek vezér- gyűjtenek ilyen adatokat. negyven élt e fajtából 1969- állat súlya 2-gramm. _ Csendes-óceán egy kis szigete teve, am ely köztudom ásúan igazgatója vendégeivel, hogy A háború után vállalatot A reneszánsz korban az A leggyorsabb állatok: a le- ez, gazdagságát óriási, foszfátjól bírja a nélkülözést és a óránként hány kilom éteres se“ nmeUi fon- előkelőségek kedvenc kutyája vegőben a tüskés farkú fecs- kincséne.k köszönheti.) szárazságot, hosszabb n él­ bességgel repülhetett az acsake, óiánként 160 km, — ------- (1966-ban / - volt. volt. Km, aa szárazszaraz^« ■ legtöbb orvos külözés u tán egyszerre 90— va, a a v - ,,0.1, « A legnagyobbat Ugró macska '503 200) a Szó 100 liter vizet is képes tőriö ff’'ny n hon n n ' »’’ókot megrendelésre, rekord- egy londoni cica. A Pussycat ^ vitorlashal, küdik, minden 460 lakosra ju t meginni? todott az a kérdés IS, hogy va- rn. v o n n .tk o z ó m .e n h iz h a tó n.dakm. __ _ egv. egy. A legkevesebb Felső VolVol­ jón ez a madár a leggyor- ra Vonatkozó megbízható ada- névre hallgat. A tizenegyedik A leghosszabb kígyó az ta Köztársaságban, mindössze tokkal látott el. N yilvántartótem eletről ugrott le 1965-ben, sabb-e az Egyesült Királyság­ . . . hogy a m adarak to l­ ahakonda. Az Orihoco folyó 65; 76 2.30 lakosra ju t égy. ban honos szárnyasok közül, ták, hogy pillanatnyilag ki az és sértetlenül é rt földet, lai, am ely tetöcserép m ó d . mentém 1944-ben egy közel 12 Európában a leghosszabb ^ legnagyobb szám yfesztá- m éter hosszú példányt e jtet­ vagy van nála gyorsabb is? élő legnagyobb testsúlyú em jára fedi be a testet, a re­ ideig uralkodó király a fra n ­ N em tu d tá k eldönteni. Sir ber, m elyik tánccsoport áll a volságú m adár az albatrosz: tek el. pülésnél az áramvonalassácia XIV. LajO'S volt: ,72 évig és Hugh, hazaérve Londonba, fe l­ legtöbb görlből, m elyik a leggot biztosítja? E zenkívül 110 napig korm ányozta orszá­ «rpozm a .exu.on,, ' lapozta lexikont, eioszor először az á g a s a b b tévé-torony. A z ik azonban szigetelésül is szol­ gát. „aranylüe" címszó alatt, m ajd r^k va im k o zta k arra, hogy NÖVÉNYEK VILAGA gál, hogy nagy magasság­ a m adarak” címszónál kere- ^^^n ken t m egszerkesztik — _________________________ ' Törvényhozásnak leghoszban való repülésnél testü k szabb ideig a m agyar M ada­ scft adatot. Nem talált. M ega legújabb adatokkal uu r rr i f a kívántnál nagyobb m ér­ — a „Guinness Rekordok A legnagyobb virág a „Raffnézett egy állattani, m ajd egy _ Rekordok A legnagyobb fa K ahform árász József volt tagja. Országtékben ne hűljön le. vadászati szakkönyvet, de nem áu" M á s s á g a 112 méter, lesia - am o ld i”, átm érője 90 gyűlési képviselő a szabadság­ T 7 hh 7?71 levelek tízezreit írtak a fold- a sequoia fájtához tartozik. centim éter. Kelet-Azsia dzsun- harc idején, majd, 1861-től . . . hogy egy hektár terü­ Lett toiuk okosaoo. Ekkor ve- kerekség száztíz országa különA legöregebb fák a nevadai eelieiben virul kezdve 1915-ben bekövetkezett letű lombos erdőben évente tődött fel benne a gondolat, féle hatóságainak, m úzeum ai- fenyők. Életkorukat 4900 év’ , elhunytéig; (101 évet é rt meg.) körülbelül 50 m éterm ázsa hogy olyan könyvet kellene nak, egyetem einek, könyvtá- i-e becsülik. A kaliforniai seA legnagyobb árat virágért ^ z egy főre eső legtöbb euklevél, virág és gyüm ölcs sperkeszteni, am ely szám on rainak, neves, szakem berei- quoiák mintegy 3500—4000 egy Schröder nevű b áró fizet- rő t Costarica lakói fogyaszth ullik le a fákról és bok­ tartaná, hogy a világon ki tiek. A z összegyűlt adatok évesek. Szakértők szerint a te, 1906-ban, egy londoni ,á r- jak, a legtöbb sört Csehszlorokról? Ha ezek az anya­ vagy m i a leggyorsabb, a leg­ könyválakban először 1955 ka- fenyők elérhetik az 5500, a segok n em bom lanának el, Qj.. vákiában isszák. Égetettszesznéhány év alatt az erdőt a magasabb, a leghosszabb, a rácsonyán jelenték meg, és az- quoiák ak ár a 6000 esztendős verésen: 1207 fontot egy ivásban a, D él-A frikai K öztáróta a mű, m inden karácsony kort is. chideáért. saját hulladéka betem etné. saság. fehér lakó'sságá vezet, a legrégibb: egyszóval a rekor­ táján, várva várt szenzáció. legkevesebb rö rtd ; ital Bel­ dok könyvét. És ha m ár kigiumban fogy. , 1.. hogy a heringek, ha adim k egy ilyen könyvet, azt n é h T n y f o m o l T é ^ e g T S ^ u ^ ^ ^ TERMÉSZET VILÁGA A legtöbbet telefonálnak az szerencsésen sikerül m in . m iért ne o Guinness sörgyámulatságos adatot a Re- —— — — — —— — — .USA lakói, a légkevesebbet a den veszélyt elkerülniük ra k adnák, ki, am ikor Nagy- kordok K önyvének legutóbbi. húsz évig is elélnek? E zt a. Q ,..___Ronnn ~ . , A világ működő 455 tűz- 163 falu és m eghalt 36 380 eni- burm aiak. tudósok a heringek p ik k e . Britannia es 000 kocsmájában, jgeg karácsonyán m egjelent, hányója közül a legtöbb Indo- bér. A legmagasabb árat, 380 000 lyein végzett évgyűrűvizs­ csapszekehen a rekord a vert“ tizenhatodik kiadásából, am e“ néziában van: 77. Ezek 167 kiA Föld legöregrebb sziklaiam dollár^ két darab narancsszígálatok alapján állapították dégek egyik kedvelt beszédtér lyg^ kerek egy esztendővel ki- törését jegyezték fel hitele- afrilcai Swaziföld gránitjai, n ű „ F o s t. Office” szövegű, 1 meg. K orszerű vizsgálati m ódszerek shillinges Ma.uritius bélyegért m aja. A számos ilyen vitát adása előtt jegyeztettünk elő. ggn. 3400 ± fizették. A bélyegeket egy W il­ G uinness rekordkönyve dönte- M ert e kapós m űből egy pél» Icímairvobb tűzhánvókitöszerint liam s nevű angol egv indirai né el, és a vitatkozók tüdatámeavásárolni — uavan- . tuzhanyoluto- +300 milho evesek. bán m ég inkább beférkőzne a c s T r T k o r d T A z T d a to ű al^^^^ T ^ , A legtöbbet sü t a nap a ke- bazárban 1897-ben' 1 fontért tith-h rcKora. AZ aaatoK gyuj K rakatoa vulkáné volt, Indo- leti Szaharában: 4300 orat vásárolta. Szeméiből — trágya cég neve, m eg több több altala tese, m int a szerkesztők elő- néziában, 1883-ban. Elpusztult évenként. A legnag.vobb egyetemi épü­ gyártott ital fogyna. szavából kiderül, 1969 októbele t a Lomonoszov Egyetem Egymilliós város a számítá-* A vezérigazgató m egkérdez- rében fejeződött be. M oszkvában: 40 000 helyisége sok szerin t körülbelül fél­ KÜLÖNFÉLE van. , m illió köbm éternyi szem etet és legnagyobb futóteljesít- különféle hulladékot szállít A LEGMAGASABB, A LEGALACSONYABB, A legmagasabb bor árat k ét A leghosszabb időre -szóló nrény: a n o n 'é g Mensen évente az egyre szűkebbnek A LEGKÖVÉREBB EMBEREK üveg tokaji aszúért űzették, tévé-szerződést Tóm Jones a n - E h m st 1836-ban Isztam bulból bizonyuló tárolóhelyekre, a _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ Az egyik üveg 1868-ból, a m á- goi táncdalénekesisel kötötték; az indiai Kalkutta,lg és vissza szem ét feldolgozása így egyre sík 1906-bód származó borral az 1968-tól 1973-ig terjedő futott, 59 nap alatt. _Alegmagasabb élő nő egy hetes ikerszülések közül csak volt (félig) megtelve. Egy Ion- időre 17, egyenként egyórás A leghosszabb házasság égetőbb problém ává válik. S^nes bőrű leány,D oloresAnn . egy volt n.erh t r a g i l ^ kim ene- ‘doni árverésen .— 1968-ban — m űsorra szerződtették am eri- Jm nes F. Burges és felesége. ,L^ni)igrádban nernrég,^ .Jje-F üllard, aki-1946-ban szüle- telű; Addis A bebábah,' 1969- 85 fontért kelfék el.' kai és.ang»l tévék. •; •Sa.f3h,írigyéyoít,.18a.3Tban,.és- I íyeztek, üzeinbe , ,. egy '. ."rpágas te tt az USA-báíX. ' Testmagas­ bén bét - gyerméké ’ született i . A , legnagyobb igazgyöngyöt A világ legnagyobb labda- küdtek és aii 1965-ben bekH- fokon gépésitéff 'szem étfeldol­ sága 266 centim éter. Verema Jusuf asszonynak, és — .átmérője 13,75 centiméter rúgó-stadionja Rip de Janeiro- vei.kezett haláláig, 82 évet töl- gozó üzemet, am elyben m in­ A legalacsonyabb férfi, ak i­ közülük öt életben maradt. — a Fülöp-szigetek mentén bán épült, ■205 000 ember szá- töttek el egjditt. denekelőtt a vas és acél tá r ­ rő l pontos adatok m aradtak Hetes ikrek születtek 1886-ban halászták, ki; 1934-ben. H árom m ára. gyakat tá v o lítják el a szem ét­ fenn: a rtista nevén „T ó m Chicagóban. Közülük egy, és fél millió dollárért vasaA legtöbb országgal határos Thum b tábornok”, valójában ■Bushnell asszony, 1952-ben rolták meg, 1936-bam. állam a Szo-yjetünió. Tizenhá­ ből — mágnessel. A fenn­ A kö tet sok ezernyi adatá- m aradó szem etet osztályoz­ C harles S. Stratton, 1832-ben hunyt el, több m int 85 éves A világ leghosszabb időszá- rom szomszédja van. A legtöbb em ber Nagy^Bri- ból csak úny találomra raqad- zák, őrlik, m ajd páradús leszületett, 51. évet élt, s test- korában. m itási mértékegysége a hindu m agassága 70 centim éter volt. A világ legnagyo-bb űjszii- „kalpa”, amiély 4320 m illió év- tanniából vándorol k i: 1966. tü n k ki néhány érdekeset és •vegővel kezelik. A hatalm as VII. l-tő t 1967. VI. 30-ig m ég több különlegeset. A 370 Egy holland törpe, a cirkuszok lőttje egy kisfiú, Törökország- n e k felel mieg. üstökből távozó m assza kiváló __ „Pauline hercegnője” , (valójá- bán, 1961-ben ___________ született. Súlya: A _______ laboratórium____ ban előáili- 327 000 em ber haá^ta el k i- oldalas kö n yvet letéve, elcsoban P au lin e Musters) vezet n kg volt! A."legkisebb élet- to tt legmagasabb hőt, 40 m illió vándorlóként az Egyesült K i- dálkoztunk. Hogy m i m inden kevert trág y ak én t hasznosít­ ható. legkisebb _ term etével a nők képes baba 1938-ban D urham - C-fokot, a Szovjetunió A tom - rályságót. va n a világon! között: mindössze 59 centimé- bán látta meg a napvilágot, energiai Intézetében mérték. "teres volt. Született 1876-ban, Súlya 263,5 ^gramm volt! H ála A leggyorsabb centrifuga $ v o n z ó k ü ls ő . 82. G e rm á 1895-ben New Yorkban orvosának, 21 születésnapján fordulatszám a . má.sodpercenn iu m é s v a n á d iu m . 83. h u n y t el. m ár közel 50 kilogrammal dl- ként 1 500 000, percenként, 90 ÍKARACSONY ELŐ TT K ó ru s . 86. S z a g ló sz e rv . A „legsúlyosabb” nő jelen­ csekedhetett. A n ev e: M arian millió fordulat. 87. K la s s z ik u s k ö s z ö n ­ té s . 88. A n g o l v á ro s . 90. leg Frances Voges asszony: le­ Chapman. _ _ ^ A régi m esterek közül a legV ilá g h írű , s p a n y o l s z á r ­ felé kerekítve 375 kilogramm. m a z á s ú fe s tő , g r a f ik u s , .. A véradók világrekordere a nagyobb m éretű képet Tintos z o b r á s z (P a b ló ) . 93. T e ­ A legöregebb em ber még- francia Joseph Elmaleh, aki retto festette, 1587-től 1590-ig. le fo n p á r , 94. E h e ly t. állapításával óvatosan jártak 1931-tői 1988-ig, összesen 336 Címe; A Paradicsom. Száz emF Ü G G Ő L E G E S : 2. D u ­ el a szerkesztők. Az itt-o tt fel­ liter v ért adott. n á n tú li k ö z sé g . 3. D é lbéri alakot ábrázol. Mérete: 22 bukkanó m atuzsálem i életko­ a m e r ik a i f ü v e s s'ík ság . A legidősebb operált beteg niéter hosszú és 7 m éter szé4. F o r d íto tt k ic s in y ítő . rokról ugyanis nincs hiteles Jam es B rett volt, akin 111 éves les. A _velencei Doge-palotá5. G y o r s a n növő, dús feljegyzés. A Biblia szerint és 105 napos korában hajtőtte r m é s t h o z ó . 6. T e s t­ őrzik, M atuzsálem egyébként 969 tak végre m űtétet, am elyet 3 ré s z . 7. Z e n e i m ű s z ó . A legtöbb betű a kam bod­ 8 . . . . N o v a rro , a n é m a ­ esztendőt é rt meg. Az igazoltúl zsai nyelv ábécéjében szeref ilm e k n e m r é g e lh u n y t hatóan leghosszabb életkort a n a g y s z tá r j a . 9. A la p ­ Az első altatásos m űtétet dr. P®1- 1'í- A legkevesebb a hak anadai P ierre Joubert nevé­ ja ib a n ú jjá s z e r v e z i. 10. C ite r a e g y ik fe le . 11. T ő , hez fűződik, aki 1701-ben szü­ Lang angol orvos végezte, ^ a ü nyelvben, összesen csak a ju g o s z lá v —a lb á n h a ­ 1842-ben. 12. letett, 113 évet és 124 napot tá r o n . 12. N y . O . 13. ______ nő ._ angol, Az emlékezőtehetség rekorA leggyorsabban dolgozó író, élt. A legidősebb S z o b rá s z (1831—1875, u to ls ó n é g y z e tb e n s z e ­ 1969 feb raá r 6-án töltötte''bé dere az ankarai Mehmed AU ^ jelenleg élők közül Georges m é ly n e v é n e k kezdőbe­ 111 életévét. A neve: Mrs. Ada H alld, aki 1967-ben hat óra Simenoti, a M aigret felügyelő tű je ) . 14. S ü r g ő s , h a la ­ Roe. a la tt a K orán 6666 versét s^ rzo je. Egy 200 oldalas red é k ta la n . 20. B e c é z e tt n ő i n é v , 21. M e z ő g a z d a A legidősebb anya a kalifor- m ondta el hibátlanul. gényt llm a p alatt írt meg. s á g i e s z k ö z f o n to s t a r ­ niai Mrs. Ruth Kistler, aki 57 Szilárd étel nélkül — teán, A legelső keresztrejtvényt to z é k a . 32. J . S. 33, E g y ­ k o r i fö ld b ir to k . 35. É n e ­ éves korában, 1956-ban leány- kávén, vízen — leghosszabb f z angol A rthur W ynne s p r k e s m a d á r . 36. S a já t k e ­ gyerm eknek adott életet. z é v e l. 39. S o m o g y m e ­ A legnépesebb családja a g y e i k ö z s é g . 41. M ű v é ­ s z e ti k itü n te té s . 43. M a­ K aliforniában, 1956-ban, 94 g y a r v e z é r, a h o n fo g la ló éves korában elhunyt, Betty __ ___________ Á rp á d a p ja . 45. R a n g je l­ z és. 47. K e ttő s b e tű . 50. Haley of Hanford asszonynak fr°'"hazafiak " rendezték R ó m ^ í 450. 52. O R L. 53. volt: 2 szép unokájával együtt, 1920-ban. összesen 94 napot le ite k meg újságok 1966-ban a E in s te in iu m és o x i­ 256 leszárm azottja vette kő- böjtöltek. Kilencük közül csak Szovjetunióban. , g é n . 55. V is s z a : m e g . fe le lő . 57. S ó m é r té k egy halt bele a hősi rekordba. A legtermékenyebb klassziB o m b a y b e n , tö r ö k v á ­ Nyolcas ikrek születtek A víz alatti tartózkodás re- kus zeneszerző Mozart volt. ro s Á z s iá b a n . 58. D é l­ a m e r ik a i h o lla n d s z á r ­ 1967-ben Mexikóban. Mind- kordja Róbert Foster műsze- Hatszáz zenemű-vet írt. de ebm a z á s ú te le p e s . 59. I r a t össze 14 órát éltek. Az argen- rész nevéhez fűződik: 1959- bői életében csak 35 jelent kapocs. 61. H á z i s z á r ­ tín ai nyolcas ikrek — 1955- bien, 3 m éteres mélységben, 13 meg. n y a s . i 63. S z ín m ű v é s z n ő K é t fé rj b e s z é lg e t: m é r é s é r e s z o lg á ló k é ­ N e m ü lt le . 51. K ik ö tő (K a ta lin ). 64. H a jtó k a ía ben , sajnos, nem elve szü- nercet és 42.5 másodpercet tölA világ legrégibb színháza — T e m iv e l le p e d m e g s z ü lé k . 22. SÓ N . 23. F ö l­ v á r o s A n g lia d é lk e le ti, k a b á t o n ) . 67. T a lá l. 69. lettek. Az 1900 óta feljegyzett tött víz alatt. fe le s é g e d e t k a r á - d e t é r a re p ü lő g é p . 24. ré s z é n . 54.F a n y a r az olaszországi Vicenzában g y ű - R ó m a i 50 é s 49. 71. T á n c o t j á r . 25. S z a v a k b a m ö lc s . 56. F r a n c ia ír ó - K e c s k e b ő rb ö l k é s z ü lt van, építését 1582-ben fejezték § • E g y c s ó k k a l. f o g la l.‘ 26. L e ó b e tű i. 27* n ő (1804—1876, G e o rg e ) fin o m fe ls ő b ő r. 73. J u t ­ be. § A p á rb e s z é d fo ly ta tá - M eg d o rg á l. 28. O x ig é n 58. G a z d a s á g p o litik u s ,' ta t. 74. N o v o sz ib irsz k ÁLLATVILÁG (Í848—1892, fo ly ó ja . 76. F o r m a i. 78. Az első hanglemez, am elyet à s á t lá s d a víz sz . i . és é s n ik k e l. 29. a 70. sz. m in is z te r ..................... r , ^ fü g g . 1. .szármli s z á m ú jsnrnks o ro k - fn f o rriífn r d íto ffia ttja . an 30. A/rAn M én Vípb e ­ u to ls ó n é g y z e tb e n s z e ­ M in ő s é g i; e lle n ő r. 79. egymillió példányban adtak el, ^ ^,3“= k e z d ő b e ­ T e ts z é s n y ilv á n ítá s . tű i. 31. G . ö . 32. K é t e l- m é ly n e v é n e k 80. világ legritkább állata a gyezték fel, hogy 69 éves lett Caruso, a nagy tenorista egyik §j. V ÍZ S Z IN T E S : 15. A le n té te s ir á n y b a n é ző tű je .) 60. B e c é z e tt n ő i F é rh e s v e g y i e le m . 81. n é v . 62. A h é t v e z é r á b rá z o lt Is te n ­ R á.gcsáió. m(*»kusféle. 84. ® jávai rinocerosz, amelyből 30 ?gy a u s z trá iia r állatkertbem hanglemeze volt, amelyen a | 63. T a la jg y a lu , V e rs k e llé k . 85. R ap’a d o z ó k i- ség , a ró m a i m itö ló g iá - e g y ik e . d arabnál kevesebb él egy já- (Az adatok csak megfigyelt ál Bajazzók című opera egyik ^ vá“ó hS?cSa (189665. m a d á r . 86. b á n . 34. R ó z s a fe g y v e r. ta la je g y e n lítő g é p . O x ig é n és áriá ját énekelte. v a la m it. s z e lé n . P9. A z o n o s m á s ­ ^ 1937, M á té ). 16. I s m e r t 37. F o r d íto tt k ic s in y í- H a lk a n m o n d vai rezervátum ban, és a ball latokra vonatkoznak!) A m n 7f o la k n c c'ífT S c re m o n a i h e g e d ű k é s z ítő tő.. 38. T ilta k o z á s . 40. 66. B á r iu m . 67. H á lá já t s a lh a n g z ó k . 91. H a n g je ­ t'gris, am elynek utolsó példá­ a legtooD mozi, a lakosság ^ ^ x v i- x v n . É v k ö n y v . 42, T e rm é s z e - fe je z i k i. «8. M a g a s ra g y e k . 92.' A zonos m á s ­ A legnagyobb állatcsordát n y át 1937-ben sikerült elejteni számához viszonyítva, Ciprus S s z á z a d b a n . 17. s z o r o s a n te s s e le jt, s ú ly v e s z te sé g , t a r t. 70. K ö tő sz ó . 7,1. Ita l. s a lh a n g z ó k . 93. R ó m a i A leghosszabb életű emlős lo 'I-b e n , A rkansasban figyel- g^ig^tén van: minden 8 főre ^§ ........ ------^ m e llé -V,. je . . . . 18. . . . c a r te 44 . . .. vVis s z a d ő l! 45. A z o - 72. .... öwwerdei serd ei á llá t. 75. k e tte s . B ek ü id 'S rí h a tá r id ő ! sem olyan hosszú életű m int meg, mintegy négymillió ^gy Szaud-A rábia az az c íé tia p s z e rin t). 19. A n o s b e tű k . 46. É v s z a k , ü t R ó m á b a n . 77. L ifte n az em ber. A bálna 90 évet is bölényt! _ (Mé.gis sikerült ki- ország. ahol egyetlen mozi | h ő m é rs é k le te k 48. R ö m a i 50 é s 499. 49. é r j ü k el. 80. K e d v e s sé g . 1971. j a n u á r 9, ^ megér, egy ázsiai elefántról je- pusztítani ...) sinos.

REKORD!

SÍLSÍÉ.

TUDJA-E...?

r ^ fiu m o

1970. DECEMBER 24.

11

Mindent megkísérelni Szegedi beszélgetés a SZEOL-ról, Szűcs György edzővel

Biztosítottuk a feltételeket, most a partnereken a sor Elcsendesültek a futballpáIj ák, a csapatok zöm énél — am elyek nem túráznak — szabadságra m entek a játéko­ sok. A lkalm as te h át az idő­ pont, hogy a februárban a la ­ k u lt MLSZ vezérkara elké­ szítse eddigi m unk áján ak mérlegét.

Nem az elnökség rúgja a gólokat — N álunk éppen a la b d arú ­ gás hagyom ányai m ia tt — a szurkolók értenek ehhez a sportághoz, s szívesebben lá t­ nán ak végre jó mérkőzést, m int egy nyilatkozatot — kezdte a beszélgetést optim iz­ m usáról közism ert dr. T erpitkó A ndrás elnök. — A színvo­ nallal m i sem vagyunk elége­ dettek, b ár tisztában kell len­ nü n k azzal, hogy az eredm é­ nyeknek több összetevője van. Az ú jjá alak u lt elnökség elő­ ször adm inisztratív úton igye­ kezett a szövetség ügyrendjét m egállapítani, biztosítani az új rendszerű bajnokság felté­ teleit, szabályait, m egalkotni a játékosok és az edzők ösztön­ zési rendszerét. Mindez re n ­ geteg időt v ett el, s így keve­ sebbet fo rd ítottunk a vidéki szövetségekkel, klubokkal tö r­ ténő megbeszélésekre, kapcso­ latokra. A zt azonban hangsú­ lyozni kell, hogy bárm ennyire igyekszünk, gólokat nem tu ­ dunk rúgni a labdarúgók he­ lyett, s most, hogy nagyjából helyére te ttü k a dolgokat, a játékosokon és az edzőkön a sor. Jogos a szövetségnek az az igénye, hogy a klubok segítse­ nek a: végrehajtásban. A szíhvonaíem elés ugyanis nem le­ het csak az MLSZ szívügye, ez csakis úgy képzelhető el, ha az egyesületek vezetői, s m inden­ ki teljes odaadással, meggyő­ ződésből — beáll a sorba.

Fegyelmet mínilen te'ren — A nnál is inkább fontos ez, m ert a következő időszak a meggyőzés ideje kell, hogy legyen — fo lytatta az elnök. — Becsületesen meg kell m on­ dani a játékosoknak: m i biz­

tosítjuk a feltételeket a gond­ talan sportoláshoz, de ezért fegyelmet, sportszerűséget kö­ vetelünk m inden téren. Ez azért is fontos, m ert még m a is gyakran elvtelen nézetek­ kel találkozunk. El szeretnénk érni, hogy kitűnő szakem be­ rein k bátran és még a kellő időben éljenek a nevelés esz­ közeivel, s ebben a törekvé­ sükben az egyesületi vezetők is tám ogassák őket. így a la ­ k u lh a t ki az a fegyelm ezett légkör, am elyben m indenki tu d ja a kötelességét, s m egte­ rem tődik a m agas szintű ed­ zések folyam atossága. Ez az alapja, hogy csapataink hazai és nem zetközi porondon ered­ ményesen szerepeljenek. N éhány nappal ezelőtt nyil­ vánosságra k e rü lt több h a tá ­ rozat a nevelőegyesületek vé­ delm éről, a játékosok, edzők jogairól, kötelességeiről, illet­ ve védelm éről. Az MLSZ még adós az átigazolással kapcso­ latos szabállyal. — Jav aslatu n k m ár elké­ szült, s a jövő hónapban az MTS tanácsülése elé kerül jó ­ váhagyás végett — m ondta e r­ ről dr. T erpitkó A ndrás. — Aki azonban csak a klubcse­ rékben lá tja a labdarúgás fe j­ lődését, az téves úton jár. Ilyen m ódszerekkel m egerő­ södhet egy klub, de az egész m agyar labdarúgás színvonala ettől nem változik. Az átig a­ zolást mi a játékosok jövője m ia tt szorgalmazzuk. T örténe­ tesen egy csapatnál több olyan fiatal van, aki nem tu d beke­ rü ln i az együttesbe, ugyanak­ kor másutt^ hasznát vennék. ■Ilyen ésétekben 'segítenek egy­ m áson az égyesületek, s első­ sorban ezért ta rtju k szüksé­ gesnek a villám igazolást.

Hét közben bajnokság Világszerte foglalkoztatja a klubokat a nézők szám ának csökkenése. A szabad idő nö­ vekedésével párhuzam osan m ind többen élvezik a víkendet, s ha sportot ak a rn ak : be­ kapcsolják a televíziót. — Nemcsak a sport, hanem a mozik, a színházak is érzik

KÜLFÖLD! LABDARÚGÓHÍREK A labdarúgó-m érkőzések nézőszám ának csökkenése nem csak Magyarországon beszédtém a — ez a prob­ lém a sokhelyütt okoz még gondot Európában. A n yu ­ gatném et hírügynökség közlése szerint elég nagy­ m érvű a visszaesés az N SZ K -ban is. 1970-ben a nézők összlétszámú 353 252vei volt kevesebb, m in t az előző esztendőben. (1969: 3 471393.) A z egyes m érkő­ zésekre a z átlagos nézőszám 1970-ben: 20 791. A legjob­ ban a H annover 96 csapatá­ na k szurkolói m u ta ttá k ki csalódottságukat kedeenceik gyenge szereplése m iatt; a tavalyi 28 244-es átlaggal szem ben az évben m ár csak 16 882-en látogat­ tá k a Hannover m érkőzése­ it. (Igaz, az elm últ évben 4. lett az együttes, m ost a 14. helyen áll.) Érdekesség, hogy a leg­ több nézője a nyugat-berli­ n i H ertha B SC -nek volt: 53 789 a nézőszám átlagjuk, s ezzel az eredm énnyel va­ lószínűleg egész Európában „listavezetőnek” szám íta­ nak. A Hertha után a Bayern M ünchen következik, 25 339-es nézőátlagggl.

A FIFA m egkapta a m e­ xikói vb rendező bizottsá­ gának egyik zárójelentését. Eszerint a világbajnokság­

ra 1 673 975 darab belépő­ jegyet adtak el. Nézőrekord a M exikó—B elgium m érkő­ zésen született: ezt a talál­ kozót 108 192-en nézték v é ­ gig az A zték-stadionban. A. hdrm adik helyért folyó N SZ K — Uruguay összecsa­ páson 104 403-an ü lte k a le­ látókon, m íg az N SZ K — Olaszország elődöntőre 10 244-en váltottak jegyet. Látogatottak voltak a guadalajarai Jalisco-stadionban m egrendezett cso­ portm érkőzések. Itt a leg­ magasabb nézőszám a Bra­ zília—A nglia m érkőzésen volt: 66 843. Pueblában, Tolucában és Leonban m ár ál­ talában csalódást okoztak a nézőszám ok. ★ A csehszlovák labdarúgó­ válogatott ú j szakvezetője Ladislav Kacani, a volt sokszoros válogatott lett. ★

A N em zetközi N ő i Lab­ darúgó Szövetség kongreszszusa úgy döntött, hogy v i­ lágbajnokságukat 1971-ben M exikóban rendezik meg. A selejtezőm érkőzéseket 1971. m ájus 11-ig kell be­ fejezn i úgy, hogy abból négy európai és egy dél­ am erikai együttes kerüljön a m exikói döntőbe. Itt a vendéglátókkal kiegészül­ ve, hatos csoportban dön­ tik el a világbajnoki cím és a helyezések sorsát.

énnek h atásá t — teszi hozzá az MLSZ elnöke. — M inden­ kinek joga, hogy azt néz meg, am it akar. A legjobb film et, színdarabot vagy könyvet in ­ kább választják, m in t a rossz futballm érkőzést. Hogyan old­ já k ezt meg külföldön? A la b ­ darúgó-m érkőzés rendezői csak akkor engedélyezik a közvetítést, h a a jegyek elkel­ tek. N álunk nem az üzlet az elsődleges, de meg kellene fontolni a közvetítések idő­ pontját. Nemcsak arró l van szó, hogy a televízió megfizeti a pályaválasztónak a közve­ títést, de ugyanakkor az o r­ szágban több ezer kis csapat elesik a m inim ális bevételtől is, m e rt a falu b an inkább a televíziót nézik, s nem a sa ját fiaikat. így a kis sportkörök képtelenek fen n tartan i m agu­ kat. Van lehetőség a megol­ dásra. Éppen a körülm ények m ia tt h ét közben is le h et esti m érkőzéseket játszani, csak b átra n és ésszerűen kell kez­ dem ényezni.

KK-terv

Bizony a SZEOL rosszul áll, a hozzáértők szerint aligha van rem ény a bentm aradásra. H ét pontjával az utolsó helyet foglalja el az őszi forduló u tán a bajnoki táblázaton, h á­ rom p onttal lem aradva az utolsó előtti D unaújvárostól, öttel a tiírennegyedik Komló­ tól. L ohet-e egyáltalán behoz­ ni ezí a h átrá n y t a tavaszi fo r­ dulóban, s m it tesznek a kö­ vetkező „szüneti” hetekben a m egkísérlésére? E rről beszél­ gettünk a szegedi klubköz­ pontban Szűcs G yörgy edző­ vel — Az őszi forduló befejezé­ se u tá n — m ondta Szűcs György — rövid levezető ed­ zéseket tarto ttu n k . December 23-tól n ap o n ta kétszer ta rtu n k edzést, 29-töl ja n u ár 10-ig Hé­ vízen leszünk. Ja n u á r végéig ta rt az alapo­ zás, a tornaterm i és szabadté­ ri edzés. S zeretnénk jó edző­ p artn erek et találni, olyanokat, akikkel szem ben elképzelé­ seinket kipróbálhatjuk. — V élem énye szerin t mi az oifca a z őszi gyenge szereplés­ nek? — Nem v o lt kifogástalan a játékosok szellem e: m indenből egy k icsit ad tak. Egy kicsit edzettek, egy kicsit szerették a sportkörüket, egy kicsit fu t­ balloztak. De szerkezeti hiá­ nyosságok is m utatkoztak. A legnagyobb b aj a tám adősor összetételében van: a tám adó­ so r nem rendelkezett sem az ellenfél védelm ének áttö résé­

Ez a h ely zet az Európa-bajnakságon A M undial utáni legnagyobb szabású labdarúgótornán, az E urópa-bajnokságon a nyolc csoportba osztott 32 válogatott közül 30 m ár bem utatkozott. (Anglia és Svájc még adós a rajttal.) Az októberi ra jttó l ed ­ dig 32 m érkőzést rendeztek, to ­ vábbi h árm a t (Törökország— A lbánia, Görögország—Svájc, M álta—Svájc) m ég decem ber­ ben lejátszanak. Az eddigi m érkőzéseken tíz csapat még nem vesztett, h at válogatott viszont nem ju to tt ponthoz. A dánok ra jto lta k a leggyengébben: három m érkő­ zésüket elvesztették és még gólt sem lőttek. A reko rd ered ­ m ény: Luxem burg—NDK 0:5. A legnagyobb m eglepetések: Csehszlovákia—Finnország 1:1 (Kölnben), B ulgária—N orvégia 1:1 (Szófiában). Idegenben a m agyar, a szovjet, a portugál, az olasz, a jugoszláv és az N D K -válogatott tu d o tt két pontot szere2aii. A csoportok állása; 1. C S O P O R T 1. R o m á n ia 2 l 2. C s e h s z lo v á k ia 1 — W a le s 1 — 4. F in n o r s z á g 2 —

l 1 1 1

— -— 1

3:0 1:1 0:0 1:1

3 1 1 1

hez, sem a sa já t védelm e tá ­ m ogatásához szükséges képes­ ségekkel. A rendelkezésre álló 22 játékosból 16 középpályás és nincs egyetlen kapusunk, aiki „meccset tu d n a n y ern i”. Meg kell m ondani azt is, hogy a forduló elején pechünk is volt: egy gólokkal veszítettünk mérkőzéseket, am elyeket hely­ zetünknél fogva m egnyerhet­ tü n k volna. — H allh atn án k v alam it a „hogyan tovább”-ró l? — Szerkezeti változásokat h ajtu n k végre: in in d en k it a nelci megfelelő helyen kívá­ n u n k játszatni. A legfőbb te n ­ nivalónk azonban a közeljövő­ re : nem többször, hanem töb­ b et edzeni. Ezzel az igénnyel vettem á t annak idején a T a­ tab án y a edzését s am ik o r o tt a játékosok — s nem is fiatal­ korú átlag — aláv etették m a­ gukat ennek a kívánságnak, az eredm ény is m egm utatkozott. Ügy vélem: h a ilyen „csodá­ ra ” m ost nem is k erü lh e t sor, a legfenyegetőbbet elk erü lh et­ jük talán. Hiszen m ég lehet esélyünk tavasszal, h a csaüD „csipetnyi” is. — V ég e red m én y b en ?..; — H a sikerül a „m egka­ paszkodás”, én leszek a leg­ boldogabb. H a nem ? A já té kossziellem, a játékfelfogás, a z edzésmód válto ztatására ak k o r is szükségünk van, ha az NB I/B -ben kell folytatnunk. M ert a küzdelem o tt is „tét­ re ” megy.

2. C S O P O R T

K étségtelen, életrevaló ötlet, 1, M a g y a ro r s z á g 1 1 —= — 3:1 2 csakhogy még ezzel se válik F r a n c ia o r s z á g 1 1 ------- 3:1 2 1 — 1 — 1:1 1 egym agában érdekesebbé a 3. B u lg á r ia 3 — 1 2 3:7 1 játék . Jól lehet a szövetség 4. N o rv é g ia tavasszal úgy nyilatkozott, 3. C S O P O R T hogy a válogatott erős, kü lfö l­ 1. G ö rö g o rs z á g 1 — 1 — 1:1 1 1 — 1 — iji 1 M á lta di edzőpartnerekkel játszik, de n g lia ebből kevés valósult meg. K ü­ 3. A S v á jc lönben is a baráti országok 4. C S O P O R T v álo gatottjával évek óta nincs 1. S p a n y o lo rs z á g 1 1 — — 3:0 2 rendszeres találkozó. 2. S z o v je tu n ió 1 1 ------------ 3:1 2 — Ez így igaz. Még akkor 3. C ip r u s 1 -------- 1 1:3 — is, h a m egkezdtük a tárg y alá­ 4. F s z a k - I r o r s z á g 1 — — 1 0:3 —• sokat e téren is, hogy felszá­ 5. C S O P O R T m o lju k ezt aZ' elm arad ást -r- 1, B e lg iu m 1 1 —71— 2:0 2 vétd-közbe az elnök. — S hogy 3. S k ó c ia 1 1 - ----------1:0 2 P o r tu g á l ia 1 1 — — 1:0 2 a különböző nem zetközi fó ru ­ 3 — — 3. 0:4 — m okon is szavunk legyen, az 4, D á n ia m egint csak összefügg lab d a­ 6. C S O P O R T rúgósportunk h atáro n túli 1. O la s z o rs z á g 2 2 — ~ 5:1 4 S v é d o rs z á g 2 1 1 — 2:1 3 eredm ényeivel. Jelenleg a KK- 3. 3. Ír o r s z á g 3 — 1 2 1:5 1 ban vagyunk érdekeltek. Köz­ 4. A u s z tr ia 1 — — 1 1:2 —tudott, hogy ez a legrégibb 7. C S O P ORT to rn a sokat vesztett a vonzá­ 1. N D K 2 2 —— fi:0 4 sából, elsősorban azért, m ert 2. J u g o s z lá v ia 2 1 1 — 3:1 3 nem neves csapatok vesz­ 3. H o lla n d ia 2 — 1 1 1:2 1 2 — — 2 0:7 nek részt benne. Mi m ost 4. L u x e m b u r g olyan javaslatot terjesz­ 8. C S O P O R T tü n k elő, hogy az öt 1. L e n g y e lo rs z á g 1 1 — — 3:0 2 alapító ország a bajnokság­ 2. N S Z K 1 — 1 — 1:1 1 T ö rö k o rszá g 1 — 1 — 1:1 1 ban első h a t helyezett csapa­ 4. A lb á n ia 1 -------- 1 0:3 — tá n ak egyikét in d ítsa a jövő­ ben, ehhez csatlakozna a v é­ dő, s ez a h a t együttes nem Vasas- és Ű. Dézsa-siker kiesésre, hanem pontokra m enő oda-vissza m érkőzést a torna-csapatbajnokségon vív n a egym ással, a k á r kétéves A Jáíék csarn o k b an rendez­ táv latb an . V an olyan elképze­ lés is, hogy to rn á t rendezzünk ték az első osztályú női és fér­ csapatbajnokság egy országban, s h a tö rtén ete­ fi tornász sen ‘bennünket bíznának meg, döntőjét. A női m ezőnyben a akkor D ebrecenben, Szolno­ Vasas m ár az előző fordulók­ kon, esetleg m ás városokban ban biztosította elsőségét. Biz­ játszan ék a m érkőzéseket, s tos bajn o k k én t in d u lt a fér­ fiaknál az Ú. Dózsa gárdája. B udapesten a döntőt. k itű n t Békési, Eddig a beszélgetés. Annyi Egyénileg bizonyos, hogy sok a teendő Orosz, illetve Bordán és Moli nár. Eredm ények: ebben a sportágban, és igaz, Nők: 1. Vasas (Tassi, Nagy, am it dr. T erpitkó A ndrás úgy Medveczky, Bundzsák, Gáli, fogalm azott meg: hogy az el­ Békési) 4,5 helyezési szám, 2. nökség, p artn e re k nélkül, egy­ Bp. S partacus 10,5, 3. Bp. H on­ m aga meg tu d ja oldani a fel­ véd 12. adatot. K lubvezetőknek, szak­ F érfiak : 1. O. Dózsa (Tekecs, em bereknek, játékosoknak az Tresz, Kis-Tóth, Deli, Bordán, eddiginél több áldozatot kell Kovács) 4. helyezési szám, 2. hozniuk a közös célért. Bp. Honvéd 12, 3. TFSE 13.

mm

C LA Y T O V Á B B R A IS V E R H E ­ TETLEN. C la s s iu s C la y N ew Y o r k b a n , ú ja b b m é r k ő z é s e n s z e ­ r e p e lt. A n e h é z s ú ly ú p ro f e s s z io ­ n is ta ö k ö lv ív á s e x v ilá g b a jn o k a to v á b b f o ly t a tja s ik e r e s s p o r tk a rrie rjé t: 31. m é r k ő z é s é n k i­ ü té s s e l g y ő z ö tt a 15. m e n e tb e n a z a r g e n tin B o n a v e n a e lle n . Ez v o lt C la y 25. k . o. g y ő z e lm e t. F E L E É S C S I-C S E N G . H a r m in c ­ e g y o rs z á g s p o r ts a jt ó ja a d ta le s z a v a z a tá t a s t u ttg a r ti s p o r th ír ­ ü g y n ö k s é g e : k it t a r t 1970. le g jo b b s p o r to ló já n a k . A f é r f ia k n á l a b r a z il la b d a r ú g ó P e lé k a p ta a le g tö b b s z a v a z a to t, a b e lg a ke­ ré k p á ro s v ilá g b a jn o k M erck x e lő tt, m íg a n ő k n é l C si-C se n g , ta jv a n i a tlé ta a z e lső , a B u d a ­ p e s te n is j á r t a u s z tr á lia i te n is z e ­ ző M a r g a r e t C o u rt-S m ith a m á ­ s o d ik .

M E G L E P E T É S , A Z IZ V E S Z T Y I­ JA K U PA BA N. M o szk v áb an , az Iz v e s z ty ija K upa n e m z e tk ö z i jé g k o r o n g to r n á n a c s e h s z lo v á k o k ­ tó l 10:1 a r á n y ú v e re s é g e t s z e n ­ v e d e tt le n g y e l v á lo g a to tt n a g y m e g le p e té s r e 4 :3 -ra le g y ő z te a v i­ lá g b a jn o k i e z ü s té rm e s S v é d o rs z á g c s a p a tá t. V ÍZ IL A B D A M N K -ered m é n y e k : Iz z ó —S z o ln o k 5 :3, Ü . D ó z sa —E g e r 3:2, O SC —B V S e 3:2, V a sa s —F T C 5:3. S Ü L Y E M E L É S. V a s á r n a p a J á ­ té k c s a r n o k b a n a s ú ly e m e lő csa­ p a tb a jn o k s á g u to ls ó f o r d u ló já n a k ü z d e lm e k r e k o r d o k k a l é r te k v é ­ g e t. A m b ru s (C sep el) a n e h é z s ú ­ ly ú n y o m á s b a n 180 k g - r a ja v íto tta H a n z lik e d d ig i (177,5), r e k o r d já t, a z ö s s z e te ttb e n 520 k g - r a u g y a n ­ csak H a n z lik k o rá b b i csú csát (517,5). N e m so k k al k éső b b N em e s s á n y i ( T a ta b á n y a ) b e á llíto tta a z 520 k g - o s ö s s z e te tt c s ú c s o t. A b a jn o k s á g o t a T a ta b á n y a n y e r te a S z o m b a th e ly e lő tt.

Félúton Mexikó és München között Futók, vérmes remények nélkül

-Az olim pia szemszögéből nézve közép- és hosszútávfu­ tóink helyzete, idei eredm é­ nyeik alap ján , korántsem olyan kedvező, m int a dobó­ ké, de tegyük m in d járt, hozzá: ők. mélyebbről, is indultak. -r-. A férflversenyzők között több nagyon tehetséges futó van, de a nem megfelelő in ­ tenzitással végzett m unka a m agyarázata, hogy az igazán nagy eredm ényekkel adósak — m ondja vezetőedzőjük, Je­ szen szky László —, hiszen p él­ dául, h a v állaln á a komolyabb m u n k át a m ár m ost 3:46 kö­ rü li eredm ényre képes M ohá­ csi P éter, rendkívüli véggyor­ saságával ellenfele lehetne a legjobb külföldieknek 1500-on. A 800-as F ekete az év végén m ár elfoga'dta az edzői ta n á ­ csokat és szépen jav u lt. Az EB-n döntőben lehet. A hoszszútávfutó szám okban nem le­ hetn ek még olyan rem ényeink sem, m in t a középtávokon. Az egyetlen lehetőség: h a az 1500asok közül vállalkoznak néhányan az 5000 m éterre. M ecserhez hasonló képességű v er­ senyzőnk azonban nincs. M é­ csért pedig én a m aratoni tá ­ von in dítanám az olim pián, az EB-n azonban még nem. A gyaloglók között sok a te h e t­ séges fiatal. M indent egybe­ vetve: a férfiak mezőnyében tehetség, de főleg eredm é­ nyesség dolgában rosszabbul állunk, m ind M exikó előtt. H acsak nem válto ztatn ak fu ­ tóink m unkájukon, vállalva a komoly, nehéz edzéseket, sok rem ényünk nem lehet M ün­ chenben. A középtávfutó nők mező­ nye megerősödött. A 800-as gárda például olyan tehetséges, am ilyen K azi A rankáék óta nem volt, és eredm ényesek is; 'Velekei 2:03,3-mal a világ tíz legjobb­ ja között foglal helyet, sokat ja v u lt K ulcsár, s ott vannak m ögöttük az- ifjúságiak: Bíró és Bata. Az 1500 m éteres tá v ­ tól még idegenkednek futó­ nőink, pedig lenne esélyük az olim pián, h a figyelembe veszszük, hogy Ligetkutiné egy év­ vel a szülés után fu to tta 4:19es rekordját, a világranglistát pedig 4:12,2-vel v e z e tik ... Az atlétik a klasszikus szá­ mai a 100, a 200 m éter és a váltók. A gátfutókről ezúttal nem érdem es beszélnünk; nincs rem ényük még a k iu ta­ zásra sem. I 1 — A női rövidtávfutők leg­

jobbjának, Balogh Györgyinek a 100 m éteren elért 11,4 m pes ideje kevésnek látszik, hogy döntőbe kerüljön. Sajnos, id e­ gileg sem b írja a távot, -400 m éteren, nagy eséllyel induL h atn a in o h d ja K arád i Pé,. tér; a rövidtávfutők edzője. -* M indenesetre ő a váltó leg­ erősebb em bere, s o tt van m el­ lette Szabóné. N em esháziné, Bartosné, P appné és több te­ hetséges fiatal. A női 4 X löOas váltónak 44.m p-hez közeli időt kell futnia, s erre képe­ sek lányaink. Nagy gond azon­ ban, hogy nincs ta rtá n p á ­ lyánk. H alvány rem ény v an rá, hogy sikerül összeállíta­ n u n k egy olyan 4 X 100-as váltót, am ely b ekerülhet a legjobbak közé. Itt azonban nem szám íthatunk Balogh Györgyire, m e rt fizikailag nem b írn á a 100, a 200 m éter és a 4 X 100-as váltó után a 4 X 400-at. A férflversenyzők közül egyik sem esélyes a döntőbe ju tásra, hacsak k ét év a la tt valaki be nem robban az élrnezőnybe. A 4 X 100-as v ál­ tónak 39 m p körüli időt kell futnia. A 4 X 400-as váltó dön­ tőbe ju tá sá ra ugyanazt m ond­ hatom , m int a nőknél; van n é­ mi rem ény. Rózsa, Fügedi, B átory, Zsinka, Fekete. Szakály közül m indegyik fejlődhet.

Hosszú haj, magasugrás és profi boksz L á ts z ó la g a z é g v ilá g o n sem * m i k ö z e s in c s eg y m ásh o z a c ím b e n id é z e tt h o s s z ú h a jn a k , a m a g a s u g r á s n a k é s a p ro f i b o k s z n a k . N á lu n k n e m is, d e m á s u t t ig e n . A z N S Z K -b a n T h o m a s Z a c h a r iá s , a k i 220 c m - r e l t a r t j a a m a g a s u g r ó 'r e k o r d o t, id é n h o s s z ú h a ja m ia tt tö b b v e r ­ s e n y r ő l k é n y te le n v o lt tá v o l m a r a d n i. E g y s z e r ű e n n e m e n ­ g e d té k ő t r a jth o z á lln i. T h o ­ m a s Z a c h a r ia s m á r p á r é v v e l e z e lő tt is m e g b o tr á n k o z ta t ta a re n d e z ő k e t. A z e g y ik v e rse ­ nyen tr i k ó j á n c s a p a tá n a k e m b lé m á ja h e ly e tt e g y s z a x o ­ f o n t v is e lt. Ú g y lá ts z ik , ö r ö ­ k ö lte m u z s ik a i r á n t i s z e re te t é t a p já tó l, .H e lm u t Z a c h a r iá s tó l, a k i h o s s z ú é v e k ó ta a z N S Z K le g n e v e s e b b d z s e s s z h e g e d ű -v irtu ó z a . F ia m é g a z a t ­ lé tik a k e d v é é r t s e m h a jla n d ó m e g v á ln i h o s s z ú h a já tó l. M ég k e lle m e tle n e b b h e ly ­ z e tb e h o z ta a b e a t f r iz u r a O s­ c a r „Ringó** B o n a v e n á t, az a r g e n tin o k v ilá g h ír ű n e h é z s ú ­ ly ú p ro f i b o k s z o ló já t. A v e r ­ s e n y z ő t B u e n o s A ire s ö k ö lv í­ vó b iz o tts á g a 90 n a p r a e ltil­ to tta , m iv e l n e m v o lt h a jla n d ó , le v á g a tn i b o s s z ú h a já t.

X ^ tiÍB A D fi

Kedvezőbb áruellátás, stabilabb árpolitika

c4

] 7r

e i

^«

S iurdi István m iniszter beszám oiója a kereskedelm i tervekről A Széna tér alatt

Az árpolitikában továbbra Országos kereskedelm i ta ­ kek iránti kereslet gyorsan a m etrópajzs is stabilizálásra kell töreked­ XIV. Év f o l y a m , 53. s z á m 1970. DECEMBER 34. nácskozást tarto ttak Budapes­ emelkedik. A hatékonyabb érdekeltségi ni — jelen tette ki a m inisz­ ten, am elyen Szurdi István Jelen tették a m etró ép ítő k : a belkereskedelm i m iniszter is­ rendszer is a rra ösztönöz, ter. A kiskereskedelm i v álla­ m ertette a kereslet tenden­ hogy minden vállalat, szövet­ latok árem elési törekvései az m echanikus alagútfúró pajzs ciáit, a vállalatok feladatait a kezet a lakosság különböző idén jóval m érsékeltebbek a a B atthyány té r felől haladva lakosság áruellátásában, és rétegeinek változó igényeihez tavalyinál. A m últ évi árpoli­ elérte a Széna té r nyom vona­ szólt a közgazdasági szabályo­ az eddiginél rugalm asabban tikát ért b írálat eredm énye­ lá t és valahol a MÁVAUT-álalkalm azkodjon, s ennek meg­ ként az árak k ialakítását a la ­ lom ás a la tt dolgozik. Ism ere­ zók módosításáról. tes, hogy a kelet-nyugati m et­ A m iniszter elmondotta, felelően bővítse választékát, új posabban megfontolják. A m iniszter beszámolójához róvonal m ásodik szakaszának hogy az elm últ három év cikkeket hozzon piacra. Az ér­ mindegyikében a kereskedel­ tékesítés növelése megköveteli, több kereskedelm i vezető szólt egyik alag ú tja m á r csatlako­ mi vállalatok 10—13 százal& - hogy az olcsó és a drágább hozzá, m ajd Szurdi István zott a Moszkva téri állom ás­ kal növelték értékesítésüket, áru k egyaránt folyam atosan zárszavával véget ért a tanács­ hoz, a másilcnak — a „jobbos­ kozás. n a k ” — m ár csupán 32,2 m éte­ közvetlen kapcsolatot létesí­ kaphatók legyenek. re van h átra. Az építők szá­ tettek ipari és mezőgazdasági m ításai szerin t decem ber 19-e term előkkel. Bővült a válasz­ és 21-e között é rik el a ték, új cikkek jelentek meg az Moszkva teret. üzletekben, s az előző eszten­ Sok áru, gazdag választék dőkben tapasztalt hiányok az idén észrevehetően mérséklőd­ M agyar eredm ényhirdetőtek. k ín áln ak ország­ táblákról olvashatják le majd Most, hogy m ár az ezüstva­ golásban A jövő évi áruellátás felté­ az eredm ényeket az Izmirben telei sok tekintetben kedve­ sárnap is mögöttünk van, á t­ szerte. M ivel az ország különböző 1971 októberében megrende- ' zőbbek az ideinél. A kereske­ fogó, országos képet próbálunk delem mintegy 30 m illiárd fo­ szerezni a kínálatról. Inform á­ részeiben működő kereskedel­ zendő M editerrán Játékokon, rin t értékű készlettel kezdi cióért a Belkereskedelmi Mi­ mi vállalatok önállóan szerez­ Az olim piai és az úszóstadion nek be árút, k ín álatu k sem részére szállítandó, 10x30 mé­ m ajd az új észtendőt, ez kellő nisztérium hoz fordultunk. biztonságot ny ú jt a további A ruházati kereskedelm i fő­ egyforma. A különbségekről, teres eredm ényjelző berende­ felkészüléshez. osztályon elm ondták, hogy az az országos átlagtól eltérő hely­ zés ex p o rtjára az ELEKTROA várható keresletről szólva idén m ind a hazai term elés, zetről a megyei tanácsok ke­ IMPEX a napokban irt alá a m iniszter első helyen az m ind az im port számottevően, reskedelm i osztályai n y ú jto t­ szerződést. tájékoztatást. Eszerint életkörülm ények rendszeres 20—30 százalékkal nőtt, a tak A Z ELSŐ algyői olajszállít­ javulását em lítette, am i nö­ keresikedelmi vállalatok m in ­ Szabolcsban például kevés a m ány m egérkezett Százhalom ­ lam inált kabát, Z alában a velni fogja a magasabb élet- den cikiícsoportból nagyobb battára, a 160 kilom éter hoszszínvonalra jellemző term ékek készletet szereztek be, m in t a m űbőr kabát, itt viszont több szúságű távvezetéken. Urán­ iránti igényt: az 1965. évi 39 m últ évben, így általában gaz­ a m űszőrm e és a szőrm ebunda, ké n t 150 köbm éter nyersolajai m int m ásutt. G yőr-Sopron kap az „olajváros”. százalékkal szemben az idén dag a kínálat. megyében az ano rák o t h iá­ a kiskereskedelm i forgalom­ G yapjú kabátszövetből 10 szá- nyolják, B aranyában viszont nak m ár mintegy 52 százalé­ Törökország legidősebb lako­ k a iparcikkekből tevődik ösz- zaléklcal több áU a vásárlók gumicsizmából jobb a k ín álat sa a 132 éves H atidzse Korkrendelkezésére, m in t tavaly, sze. A hazai term elés és az az országos átlagnál. maz asszony, aki egy közép­ A m inisztérium iparcikk- anatóliai kis falucskában él, im port lehetővé teszi, hogy de a m idi-m axi d iv at m ia tt ez sem elegendő. Végre csökkent A neiryedi'k öfiflves t«rv legnagyobb egyedi beruházása a Péti 1975-re m ár m inden száz csa­ viszont a flanell női ru h a hiá­ kereskédehni főosztályán arró l életének 132 éve a la tt három, NUroigénmüvekben lesz, a 8 és fél m illiárd forintos költséggel lád közül 70 rendelkezzék nya: 20 százalékkal kerül több tájékoztattak, hogy a v állala­ házasságot kötött. épülő m űtrágyagyár. A nagy beruházáshoz tartozik a kettős elektromos hűtőszekrénnyel, a forgalomba, m in t a m ú lt év ­ tok 20—50 százalékkal nagyobb A JA P Á N főváros lakossá­ m űtrágyaüzem is. A képen; hatalm as daruval szállítják a jelenlegi 32-vel szemben. H a­ ben, s jav u lt m ás flanell ru h á­ készlettel fogadják a vevőket, ga az idei népszám lálás adatai m in t tavaly ilyenkor. K ará­ helyére a részleg központi vezérlőberendezésének műszerfalait. sonló ellátottsággal számolnak zati cikkek kín álata is. televízióból, porszívóból, mo­ csonykor sokan vásárolnak szerint 11 m illió 398 ezer fő. sógépből. A karácsonyi kín álato t sok nagy értékű, tartós fogyasztási A R uházati Szövetkezetek Az átlagosnál gyorsabban újdonság is színesíti, ilyen pél­ cikket, ezért különösen örven­ Budapesti Szövetsége, amely növekszik a ruházati cikkek dául a pam ut és gyapjú kom - detes, hogy országszerte sokfé­ 109 szövetkezet érdekképvise­ irán ti kereslet is. A követke­ biné-nadrág g arnitúra, a boly­ le típusú televízióból lehet letét lá tja el, küldöttközgyű­ Háromszázezren ttdttliek ző években lényegesen em el­ hozott hálóing, a knautsch válogatni, a .táska- és zsebrá­ lését ta rto tta az Epitők Szakkedik a szintetikus textíliák lak k felsőrészű cipő. M egjelent diókat pedig egyes kiskeres­ szervezetének Székházában. A kedvezménjeisen aránya, a kötöttáruk értékesí­ a divatos, hosszított pulóver és kedelm i vállalatok áren g ed ­ fejlesztési előirányzatok sze­ A SZOT üdülési főigazgató­ beutalókat. Azoknak szétosz­ tése pedig 1975-ig 50 százalék­ kardigán, kötöttáruból összes­ m énnyel kínálják. Van bőven rin t a következő öt év folya­ lemezjátszó is. m án a ruházati szövetkezetek ságán elkészült az 1970. évi tása a vállalatoknál, m unkahe­ kal növekszik. ségében pedig 20 százalékkal magnetofon, hűtőszekrényből term elése megközelítőleg 2 gyorsmérleg. Ebből az derül ki, lyeken decem ber első napjai­ Demográfiai, társadalm i v ál­ van több, m int 1969-ben. Mosógépből, országszerte jó az m illiárd forinttal, ezen belül hogy az idén 325 ezren vet­ ban kezdődik meg. tozások is befolyásolják a k e­ (Külföldről egymillió pulóver szintén Jövőre 18 ezer dolgozó ré ­ resletet. A m a 15—20 évesek érkezett, ebből 150 ezer a gye­ árukínálat. ték, illetve veszik igénybe a a textil- és tex tilru h ázati ipa- ■ biztosítanak külföldi a negyedik ötéves te rv idősza­ rekek számára.) A harisnyakedvezményes szakszervezeti szére A karácsonyi v ásár fősze­ ré 36, a bőr-, szőrme- és ci­ üdülést. A legtöbben — m int­ kában . általában keresőkké nadrág hiánya megszűnt, a p ­ replői, a üdülést. játékok, szintén pőiparé pedig 67 százalékkal A .lövő évi tervekről az egy 13 ezren — hat-tíz napos válnak, egy részük családot róbb divatcikkeket sokféle ösz- ig e i ■n a ^ választékban k ap ­ nő. yjt.fWU jfssíí ÍJ'.-' hajóüton vésznek alapít. Számolni kell te h á t az­ szeállításban, ajándékcsom a- hatók- ■' aláb b iak at tudtuk meg: a al-dunái ...................... BEFEJEZŐDÖTT a lengyelSZOT üdülési főigázgátCíiiJgá részt';'a SZOT SéiP'ciatfstd'S’ö'r'- zal, hogy meg kívánják v ásá­ országi népszám lálás és álta­ 1971-ben 337 ezer szakszerve­ radalom nevő hajóján 5346- rolni a lakberendezéshez, a lános összeírás. Az ország zeti tag kedvezményes üdülé­ an, a Budapesten 5046-an, a lakásfelszereléshez szükséges mintegy 33 m illió lakójáról, sét szeretné biztosítani. Több­ Felszabaduláson pedig 3 ezren cikkek egy részét, s ugyan­ M űszaki főiskolát k a p Óbuda kb. 9 m illió lakásáról és közel ségük a legszebb hazai üdülők­ üdülnek majd. Az üdülőjáratok akkor a divat változásait is ben tölthet m ajd el két hetet m árcius 15-én indulnak. gyorsan kívánják követni. Mintegy 65 m illió forintos kalm as intézm ényben elsősor­ 4'm iU ió m agánparaszti gaz­ készültek pontos 252 forintért. Az üdülési főigsizgatóságon A m unkaképes korú nők 61 beruházással új felsőoktatási ban a textil-, a bőr-, s a ru h a­ daságáról Az üdülési főigazgatóság m ár azt is közölték, hogy 1971-ben százaléka aktív kereső, s ez intézm ény építését kezdték ip ar szám ára képeznek m ű ­ adatok. Ezeket a központi sta­ e lju tta tta a szakmai szakszer­ megnyílik az 500 ágyas rózsa­ az arány tovább emelkedik, meg Óbudán. Ú jlak és Óbuda szaki em bereket. Felépülésével tisztikai intézet folyamatosan vezetekhez, valam int a m e­ dombi SZOT-üdülö, elkészül a am i növeli a családok jöve­ h atárán — a Bécsi ú t és a Do- megoldódik a m agyar könnyű­ dolgozza fel. gyei szakszervezeti tanácsok- balatonszéplaki üdülőközpont­ delmét, egyúttal az igényt is berdó ú t által határo lt m in t­ ip ar m agas szintű szakem ber­ M egkezdte az áram term elési 'lio z az 1971. első félévére szóló ban a 400 ágyas toronyépület. fokozzá a második m űszakot egy m ásfél hektárnyi terü le­ utánpótlása. a közös jugoszláv—rom án be­ ten — épül fel az egyik leg­ Az oktatási épületen és a megkönnyítő term ékek iránt. ruházásként épülő Vaskapu Számolni kell azzal, m ondta a korszerűbb m űszaki oktatási laboratórium okon kívül 150 Erőm ű m ásodik jugoszláv tu r­ létesítm ény: a felsőfokú könyszemélyes kollégium és 600 miniszter, hogy a csekély A teljes erőműnek FelaTatiák az: FÁK megrendelésiére m unkaráfordítással fogyaszt­ nyűipari technikum . _ adagos konyha, illetve étterem binája. 1971-ben kell elkészülnie. Az új felsőfokú intézm ény teszi m ajd teljessé a b eru h á­ ható, főzésre jobban előké­ szíthető élelmiszerek, a köny- terveit m ár úgy alakították ki, zást. Az alapozási, m élyépítési készült 100. tolóhaját A KANIZSA Bútorgyár nyen kezelhető ruházati cik­ hogy a későbbiekben m egfelel­ m unkálatokat m áris befejez­ nagykanizsai üzem épületei­ A Balatonfüredi Hajógyár továbbá a m agyar hajőipar jen egy könnyűipari műszaki ték, s a tervek szerin t 1972- nek rekonstrukciója a jövő év­ fellobogózott mólóján, a gyár képviselői. főiskola követelm ényeinek is. ben m ár itt kezdődhet meg az ben befejeződik. G épeket és dolgozói jelenlétében avatták A 400 hallgató o ktatására a l­ oktatás. A vendégeket és az ünneplő autom ata gépsorokat k ap o tt a fel az Egyesült A rab K öztár­ hajóépítőket K recsm arik Géza, gyár, am ely jelenleg 232 mil­ saság. m egrendelésére épített a M agyar Hajó- és Darugyár lió fo rin t érték ű m odern bú­ 100. tolóhajót. balatonfüredi gyárának veze­ to rt gyár, de a jövőben mái Ez alkalom ból Balatonfüred- tője köszöntötte, m ajd m él­ A ferTezetfnél több autó érkezett 500 m illió forint-05 kapacitású ta tta azt az örvendetesen fej­ ra látogatott M oustafa Ahmed lesz. Közeledik az esztendő vége, tendő, so rra 20—20 ezres á t­ M oukhtar, az EAK budapesti lődő együttműködést, amely s lassan elkészülhet a végleges laggal, s h a fellapozzuk a ta ­ nagykövete, Ali Hoszni, az az Egyesült A rab Köztársaság összeállítás: hány személygép­ valyi újságokat, az akkori n yi­ EAK közlekedési állam titkára és a m agyar hajóipar között kocsi talált gazdára 1970-ben? latkozatok 1970-ré m inden ed ­ TÍZ e s z t e n d ő alkalm az minden és több m ás egyiptomi vendég. kialakult. Elevenítsük fel a közelm úl­ digit felülm úló rekordot jó­ építőipari szakmában O tt ■volt az ünnepségen MaAz ünnepség után a „100”-as lu o z lm é r le g e ta t; öt évvel ezelőtt még m ind­ soltak: 36 ezer szem élyautót. racskó László, a Magyar Hajó- szám m al megjelölt, .fellobogó­ Ác s o k a t , Azok, akik B udapesten vagy össze tízezer autót ad tak el KŐMŰVESEKET, és D arugyár vezérigazgatója, s zott tolóhajóegység, fedélzetén A Művelődésügyi M iniszté­ kereskedelm i szerveink, ám a megyeszékhelyek központ­ FESTÖ-MAZOLÖKAT, a Külügym inisztérium , a K ül­ a vendégekkel, balatoni futó­ ne legyünk hűtlenek akkori jaiban üres parkolóhelyet k e­ rium ban összegezték a magyar VILLANY-, V íz-, g a z kereskedelm i M inisztérium, próbára indult. 'örömünkhöz: 1965-ben ez a resnek, gyakran kénytelenek film forgalm azás és m űsorpoli­ ÉS KÖZPONTI FŰTÉS­ szám meglehetősen soknak csalódni, s ebből is levonható tika utóbbi évtizedének ered­ SZERELŐKET, V íz- ÉS tűnt. 1966-ban valam elyest to­ a következtetés, hogy az elő­ ményeit. HŐSZIGETELŐKET, Tíz esztendő a la tt 267 m il­ vább n ő tt az autósok tábora: irányzatnál — persze ez m ár ÉPiTŐ- ÉS 15 ezer új gépkocsit regiszt­ a hivatalos értékelés — 30 szá­ lió nézőt vonzottak a magyar tk e m o g r á iia i w n e g á lla p itá s : GÉPLAKATOSOKAT, rálhattak. Aztán jö tt ■ 1967, zalékkal több autó érkezett a filmek. A szovjet film eket 153 é i *It O g é p é s z e k e t , m illióan látták. A harm adilt m ajd 1968 és az elm últ esz­ M erkúr V állalat telepeire. a h á z a s o k to v á b b é ln e k GÉP- ÉS helyen a francia film ek néző­ GÉPKOCSISZERELŐKET, száma áll: csaknem 130 m illió­ Tovább élnek a családos em berek — ezt a meg­ VASSZERELŐKET, val. m ajd az olasz film ek kö­ állapítást tették a statisztikusok. A férfiak és nők átlagos valam int vetkeznek, 100 m illió nézővel. Teljesítették évi tervüket életkora közt — a nők előnyére — hosszú évtizedek óta GÉPKOCSIVEZETŐKET Az 50 leglátogatottabb film jelentős különbség tapasztalható, ami az utóbbi években A Dunai Vasmű m eleghen­ között 24 magyar, és 5 szov­ Teljesítette éves tervét, s (motoros targoncára, még fokozódott. A század elején a nők általában két m ár „1971-et ír” a term ékeiről gerművében a kongresszusi jet alkotás szerepel. Az ad a­ döm perre és tehergép­ évvel éltek tovább, m int a férfiak, a második világhá­ világszerte híres Békéscsabai műszakok jó tapasztalataival, tokból azonban az is kitűnik, kocsira). ború előtt a különbség 3 évre em elkedett, újabban pedig K ötöttárugyár, am ely három elsősorban az üzemidő foko­ hogy az utóbbi időben a mozik a nők átlagos életkora m ár 5 évvel több, m int a fér­ bébigarnitúrájával most nyer­ zott kihasználásával, decem­ látogatottsága csökkent. Távollakók részére a válla­ fiaké. te el a „Kiváló áruk fórum a” berben tovább em elkedtek a lat munkásszállót, napi há­ A szakemberek számításai szerint a most születő védjegyét. Frottirkelm éből, teljesítm ények. Az egy üzem ­ romszori étkezést biztosít. fiúgyerm ekek várható átlagos életkora 66,6 év lesz, míg a műszőrméből, kötött bútorszö­ órára jutó hengerlést 160 ton­ nők életkorátlaga 71,9 év. Ez — a század eleji adatokhoz vetből, férfi, női és gyermek na fölé növelték, s az év b e­ Bérezés (általában) telje­ képest — a férfiaknál 30, a nőknél 34 évvel m utat töb­ kötöttáruból összesen másfél fejezése előtt tizenöt nappal sítménybérben, melyhez bet. SAJTÓSZEMLE ezer tonnányi term éket állí­ elérték a tavalyi egész évi idénypótlék és különélési Az egyes társadalm i csoportok eltérő halandósági Kiadja« tott elő, húsz százalékkal töb­ hengerlési pótlék is járulhat. m ennyiséget, a viszonyait vizsgálva, a dem ográfusok m egállapították, a> t8'a7Káeüevmín1
Az iparcikkek karácsonyi kínálata

ABaranya megyei Állami Építőipari Vállalat

r^ i t l K D é