XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2010. május 14-16.
Református templomok Óromániában
Témavezető:
Szerző:
Kovács Zsolt tanársegéd
Bányai Éva Eszter
Babeş-Bolyai Tudományegyetem
Babeş-Bolyai Tudományegyetem
Történelem-Filozófia Kar
Történelem-Filozófia Kar
Művészettörténet Tanszék
Művészettörténet szak, II. év.
1
Bevezető Dolgozatomban a 19. században épült református templomokat ismertetem, melyek a Kárpátoktól dél-keletre épültek. Művészettörténeti összefoglaló ezen épületekről nem készült el eddig, a kutatást viszont megnehezíti az, hogy a bemutatott három épület közül kettő ma már nem létezik. Ezeket leírások alapján, illetve korabeli képekről tájékozódva mutatom be. Az Órománia elnevezést úgy területi, mint időrendi betájolásra használom dolgozatomban. Ezalatt a név alatt az 1859-es egyesítést1 követő területet jelölöm meg, a Regátot, mely magába foglalja a Kárpátoktól délre és keletre eső Olténiát, Munténiát, Dobrudzsát, Moldvát, Bukovinát és Besszarábiát. Ez képezte a 19. század közepétől a román királyságot; ide vándoroltak magyarok hosszú időkön át, jobb megélhetőséget keresve. Az erdélyi magyar kivándorlás az 1848-as szabadságharc után kezdett nagyobb méreteket ölteni. Ekkor sokan bujdosókként menekültek a megszorító hatalom elől, menedéket keresve. A székely vidék a század folyamán elszegényedéssel kellett szembenézzen, sokan ezt nem vállalták, hanem jobb munkalehetőséget kerestek. Nyugat fele hosszú volt az út, így sokan délnek vették az irányt, és elindultak egy számukra még idegen helyre, ahol jobb körülményekben reménykedtek. Az első református templom Bukarestben A bukaresti református egyházközséget 1815-ben alapítja Sükei Imre, ekkor még a lutheránus templomban tartják istentiszteleteiket. Pár évvel később a két felekezet már nem tudott megegyezni a bérlési költségeket illetően: évente 400 lejt kértek a templom használatáért. Ezt nem tudták megadni, ezért kitiltják őket. Ekkor merült fel egy saját templom felépítése. A kis közösségnek viszont nem volt elég anyagi fedezete, ezért a lelkész hosszú gyűjtési-körútra indul. 1819-ben sikerül megvenni Iordache Filipescu nevezetű bojártól a területet és megkezdik a templom építését, miután megkapják az
1
Havasalföld és Moldva egyesülése.
2
engedélyt Şuţu fanarióta fejedelemtől.2 A fából készült templom, illetve parókia, kocsiszín, és istálló 1821-re készültek el. Ebben az időben Bukarest öt kerületre volt felosztva, ezeket színekkel jelölték meg. A terület, ahol a református templom épült, a zöld kerületben volt (comisia verde), a város központjának nyugati részében. A parókia előtt É-D irányban a Luther utca vonult végig,3 mellette, Ny-K irányban pedig a Kálvin utca zárta közre, ez 1875-ben, az utca kiszélesítése alkalmából a Ştirbei Vodă nevet kapta.4 A teleknek háromszög alakja volt, a Luther utcára néző oldala 30 m, a másik oldala pedig 76 m, összesen körülbelül 1150 négyzetméter.5 Ezen belül helyezkedtek el az épületek, melyek mind fából készültek; emiatt veszélynek voltak kitéve a gyakori tűzesetek miatt, melyek sokszor végigpusztítottak a városon. Hamar felépítik a fatemplomot, rövid idő alatt kellett befejezzék: a református közösségnek nem volt elég pénze, hogy kőtemplomot építsen, másfelől pedig szükség volt a helyiségre, hogy az istentiszteletek rendjét hamar beindítsák, mely a református magyarság összetartását kívánta megvalósítani. A református gyülekezet első bukaresti temploma fából készült, kisméretű épület volt, tetejére harangtornyot húztak. Ez a templom viszont nem egyezett meg a hagyományos református templomok kinézetével, ugyanis a templom tornyára csillag helyett fakeresztet helyeztek, és ezt bádoggal vonták be. A templomban, a bejárattal szemben egy fülkében Krisztus keresztrefeszítését ábrázoló olajfestmény állott, ennek szélessége és magassága meghaladta a 2 m-t. Az oltárkép alatti polcon 6 viaszgyertya égett az istentiszteletek alatt.6 A lutheránus templomból frissen átköltözött gyülekezet számára ez nem volt annyira szokatlan körülmény, mivel az addig megtartott istentiszteleteken is oltárt láttak maguk előtt, és gyertyák is égtek. Azonban ezek az elemek mégis igen ritka jelenségnek számítanak a református hitvallást gyakorló közösségekben. Havasalföldön a 19. század elején bevezetett vallási türelmi rendelet csak papíron létezett, ehelyett alkalmazkodni kellett az államvallásnak elismert görög-keleti (ortodox) egyház szertartásaihoz, és ünnepei megüléséhez. Emiatt történt, hogy az ünnepeket a református gyülekezet is még a régi, juliánus naptár szerint tartotta meg. 2
Szabó Lajos: Czelder Márton működése. Városi Nyomda. Debrecen. 1940. 45. A XVIII. században épült német evangélikus templomról nevezték el, ma is a str. Luterana nevet viseli. 4 Ma is ezt a nevet viseli. 5 Koós Ferenc: Életem és emlékeim 1828–1890. Alexi Könyvnyomdája. Brassó, 1890. I.kötet. 368. 6 Koós Ferenc: Im. II. kötet. 7. 3
3
Sükei Imre belátta, ha nem így tesz, akkor az egyház alapítását teszi ki veszélynek. Az ortodox többségben az a felfogás élt, hogy a görög-keleti egyház az uralkodó egyház, a többi felekezet csupán szekta, melyet eltűrnek. Emiatt nevezték magukat az egyedüli keresztényeknek, de tulajdonképpen a protestáns vallást nem ismerték. Ez vezetett oda, hogy a lakosság és a hatóságok gyanakvással tekintettek az újonnan épülő templomra.7 Hogy az összetűzéseket elkerüljék, Sükei Imre és a gyülekezet tagjai ezeket a külsőben megnyilvánuló kompromisszumokat hozták, a liturgia viszont az erdélyi rend szerint folyt. A templom belsejében orgona és szószék volt elhelyezve, a toronyban pedig egy kisebb, felírat nélküli harang lógott.8 A százötvenezer lakósú városban ekkor még a temetők a templomépületek körül kaptak helyet, a református közösség is ezt a szokást követte. Sükei Imre lelkészt ugyancsak temploma kertjében temetik el. 1857-ben az újonnan kinevezett lelkész, Koós Ferenc, gyűjtést szervez két új harang öntéséhez. Szerződést kötnek Blank Gusztáv bukaresti harangöntővel, aki elkészíti 120 aranyért a két új harangot, melyek számára a templom tornya túl kicsinek bizonyul, ezért haranglábat emelnek a templom mellé. Ez a két harang máig fennmaradt mint a bukaresti református gyülekezet fennállásának kezdeti időszakából származó legrégebbi tárgyak.9 A nagyobbik harangon a lelkész, illetve az egyházi tisztviselők neveit, egy bibliai igét, illetve a harangöntő nevét, és az évszámot láthatjuk felírva; a kisebbik harangon egy másik bibliai idézetet, a harangöntő nevét és az évszámot találjuk.10 A harangok felső és alsó részét levél és indadíszek szegélyezik. A kőből készült templom Az 1848-49-es szabadságharcot követően megnőtt a bukaresti magyarság létszáma. Ekkor a bukaresti református egyházközség lélekszáma csaknem 2000 volt.11 A nagyobb ünnepeken a kisméretű templom túl szűknek bizonyult, ilyenkor a gyülekezet 7
Uo. 8. Koós Ferenc: Im. 42. 9 Ezek ma a Viilor-i (Szőlőskert), Bukarest II. Református Egyház templomának tornyában vannak, használhatatlan állapotban. 10 A nagyobbik harangon egy helyesírási hiba van: Koós Ferenc Lelkész helyett Lélkesz szerepel, ami annak jele, hogy a harangot öntő Blank Gusztáv minden valószínűség szerint nem volt magyar származású. 11 Szabó Lajos: Im. 21. 8
4
negyede fért be csak, és emiatt nehezteltek a hívek. Ugyanakkor a templomtorony zsindely-teteje már nagyon elavult volt, falai pedig omlásveszélyt jelentettek, felújítása pedig évenként sokba került. Ekkor vált szükségessé egy új, nagyobb, kőből készült templomnak a megépítése; ezt Koós Ferenc lelkipásztor kezdeményezte.12 Enderle Károly építész elvállalta, hogy saját tervei alapján ingyen vezeti majd az építkezést. Ezt követően lebontották a régi templomot, az épen maradt gerendákat viszont újrahasználták. Az alapkő letételére 1863. március 25-én került sor, nagy ünnepség alkalmával, melyre meghívják báró Eder osztrák konzult és Cuza fejedelem feleségét, Elena Cuza-t is.13 Mindketten elfogadják a meghívást, megtiszteltetésnek tekintve azt.14 Ezen az ünnepélyen viszont már nem került sor olyan tárgy felhasználására, amely ne illett volna be a református liturgia rendjébe. Ettől kezdve nem találkozunk olyan feljegyzéssel, ami oltár, gyertyák, illetve kereszt jelenlétét említené. A régi templomból kikerülve, ezeknek nyoma veszett. A tervek alapján egyes szakértők az új épületet Bukarest legszebb templomának jövendölték.15 A templom három és fél év alatt épül fel, hossza körülbelül harminc méter. Bazilikális formája van, főhajója mentén kétoldalt két keskenyebb hajó nyúlik végig, fölöttük karzat húzódik. A karzatba a bejárat és a templom közötti előtér két oldalán levő lépcsőn lehetett feljutni. Az épületet dongaboltozattal fedték be. A főhajót a szentélytől egy félkőríves diadalív választotta el, szentélye kicsit kiugorva, a nyolcszög három oldalával záródik. A templom mindkét oldalán öt-öt nyújtott, félköríves ablak helyezkedik el, ezeknek körülbelül a közepénél egy vízszintes párkány osztja ketté a külső homlokzatot, ez jelöli a karzat helyét is. A szentélyen három, mérműves ablak nyílt, a bejárattal szemben levőt később befalazzák; ezen ablakok fölött koronázó párkány futott végig. A templom bejáratát képező hármas kapuzathoz pár lépcsőfok vezetett fel. A főhomlokzat nagyon finom, kecses vonalakat követ, kétoldalt a sarok-támpillérek kimagasodnak, ezeket kis fiatornyok zárják le. A főhomlokzat három függőleges részre van tagolva, a középső tengely kissé előreugrik. A három kapu közül a középső a leghangsúlyosabb, a két szélső kisebb méretű. A homlokzatot 3 félköríves vakárkád 12
Ő maga is Kossuth-huszár volt az 1848–49-es szabadságharcban, ezt követően pedig teológiai tanulmányait befelyezve, a marosvásárhelyi református kollégium könyvtárosa 13 Koós Ferenc: Im. 83. 14 Ma is őrzik az alapköletételkor állítólag Elena Cuza által használt vakoló kanalat és kalapácsot. 15 Koós Ferenc: Im. 89.
5
tagolja, mindeniken körablak nyílik. A két szélső tengely vakárkáda fölött kettős ikerablak látható, a középső tengelyben pedig egy nyolcágú csillag alakú ablak. Ezeket fémkerettel látták el, valószínű, hogy színes üveget helyeztek belsejébe. A homlokzatot mintegy megkoronázza a torony, amely a bejárat fölött magasodik. Négy támív támasztja a tornyot, az elülső két támív átlós támpillérként lefut a főhomlokzaton, ezek ugratják kissé előbbre a középső tengelyt, a két hátulsó támív pedig a tetőn nyugszik. A támívek között egy-egy keskeny, félköríves ablak helyezkedik el. Hangsúlyos, díszített párkány szakítja meg a nyolcszögű torony függőleges hatását. Ezt követi a nyolcszögű torony keskenyebb része, melynek mindenik oldalát egy-egy keskeny ablak töri át. A torony oldalait háromszögoromzatok zárják, ezt egy csúcsos sisak fedi, tetején aranycsillaggal.16 A templom tornyába helyezték el az 1857-ben öntött harangokat. A templom neogótikus, a mérműves és körablakok díszes megjelenést adnak a kinézetének. A támpillérek, a magas, keskeny ablakok, illetve a fiatornyok a függőleges hatást hangsúlyozzák ki, ezt a torony tetősisakja koronázza meg. Homlokzata kecses és lendületes, hegyes tornya magasba tör. A bejárat fölé magyarnyelvű bibliai idézetet írtak fel, nem félve a román járókelők reakciójától. Azonban, mikor az úton elmenők megpillantották a torony tetején a csillagot, gúnyos megjegyzéseket tettek, mivel az a török mecseteket idézte fel emlékezetükben; emiatt az állványokat még a csillag feltevésének napján lebontották, hogy ne tudjon senki felmászni és esetleg ledönteni azt.17 A templom megépülése során a szentély közepére a régi szószéket állították fel, a karzatba a régi orgona került. Az új berendezés 1880 körül készült el.18 A neogótikus motívumokat hordozó, fából készült szószék a bejárattal szemben, a diadalív mögött került elhelyezésre. Eredetileg nagyobb méretű építményből állt: a kosár magasan állt, kétoldalról fából készült, kompozit fejezetekben végződő, csavart oszlopokkal ellátott, csúcsíves szerkezet fogta közre, ezen kúszóvirágokkal ellátott fiatornyok ékeskedtek. Hangvetőjén hét fiatorony magasodott, ezek is kúszó-, és keresztvirágokkal feldíszítve. A templom nyugati oldalán, a bejárat fölötti karzaton volt elhelyezve az orgona. Ez is 16
A torony 1866-ban készül el, tetejére a Fernet aranyműves által készített csillagot Streitförder József építész helyezte el; a csillag belsejébe emlékirat került. 17 Koós Ferenc: Im. 118. 18 Koós Ferenc idejében ez még nem volt meg, ő 1869-ig a templom lelkésze – Koós Ferenc: Im. 116.
6
neogótikus, fiatornyokkal ellátott szerkezet; sípjait három csúcsíves szekrénybe helyezték. A billentyűzet fölé berakott díszített tábla jelzi, hogy ez Kolonics István 150. műve, és 1880-ban készült Kézdivásárhelyen. Ez a templom, melynek megépítése nem kevés erőfeszítésbe és anyagi költségekbe került, ma már nem áll. Az 1930-as években a román királyi udvar felajánlotta, hogy megvásárolja a templom telkét, hogy a mögötte felépülő királyi palota kertjét kibővíthesse. Hosszú pereskedés kezdődött el, ezt a második világháború kitörése mégjobban elnyújtotta. A háborút követően a királyi palotából a Köztársaság palotája lett, a tervezett bontásokról azonban nem mondtak le. Erre 1959-ben kerül sor. A földdel teszik egyenlővé a területet, a templom berendezése is megsérül, azonban sikerül megmenteni. A szószék, két oldalsó szárnya nélkül, az orgona és a padok ma is megvannak; a Bukarest II. Református templom belsejét díszítik.19 Ide hozzák át a két harangot is, melyek a toronyban kapnak helyet. A lebontott templom helyét ma már semmi nem jelöli. Forgalmas úttal közrezárva, kisméretű park látható a királyi palota mögött, amely a Szépművészeti Múzeumnak ad ma helyet. Református templom Brăila-n Az 1859-ben megindult az úgynevezett regáti misszió, mely a déli területeken élő református hívek összegyűjtését tűzte ki célul. Ennek eredményeképpen születik meg 1866-ban a brăilai református egyház, temploma ekkor viszont még nem volt. Czelder Márton, a misszió vezető lelkésze gyűjtést szervez 1870-től az épület megépítéséért. Még az épület felemelése előtt harangot öntenek, rajta szerepel a felírat az adományozók nevével, illetve, hogy Walser Ferenc öntötte Pesten, 1869-ben.20 Ezt még nincs hova elhelyezzék, ezért kölcsönadják a brăilai evangélikus templomnak, amíg fel nem épül saját tornyuk. 1888-ban vásárolják meg a telket, mely ma a Carol körútról nyílik. A templomépítést 1892-ben kezdik el, ezt jelöli a templombejárat fölé elhelyezett 19
Ez a templom 1939-ben épült fel, ma a Şos. Viilor 97. szám alatt van; 1959-ben állami költséggel (amit kárpótlásként fizettek az egyháznak a lebontott templomért) kibővítik és magas tornyot építenek nyugati homlokzatára. 20 Hegyi Mózes: Végvár. Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet. Kolozsvár, 1937. 18.
7
emléktábla is, melyen a püspök, esperes, lelkész és egyházi tisztviselők neveit láthatjuk; ugyanakkor románul is feljegyzik, hogy Károly király idejében épült. Bibliai idézettel zárják e tábla sorait. Az építkezéseket egy helybéli román építész vállalta el. A bukarestitől eltérően a brăilai egy kisméretű templom, de homlokzata kecses, díszített. Alaprajza téglalap formájú teremtemplom. Főhomlokzata mozgalmas: a nagy és a kisebb tornyok által kölcsönzött vertikális jelleget a vízszintes párkányok enyhítik. Megépítésekor nyolc kisméretű, díszítő tornya volt a templomnak, ezek közül ma már csak négy látható, melyek a nyugati homlokzat fölött magasodó hangyúlyos tornyot zárják közre.21 Csúcsíves bejárata fölött fémráccsal díszített körablak törte át a főhomlokzatot, ezt ma már egyszerű formájában, belülről fehérre festve lehet megtekinteni. Az ablak fölött helyezték el a már említett felíratos márványtáblát. A három függőleges tengelyből álló főhomlokzatnak középső tengelye, mely a toronyban végződik, erősen előreugrik, a torony nagyon hangsúlyos szerepet kap. A felírat fölött háromszögoromzattal ellátott párkány következik, mely alatt ívsor fut végig. A tornyot kétoldalról a szélső támpillérek megnyújtásában levő fiatornyok szegélyezik. A főhomlokzat sarkait képező támpillérek is ugyanilyen fiatornyot képezve magasodnak a tető fölé. Ezen kis tornyok mindenik oldalán egy-egy mélyített tükör látható, oldalaik nyújtott háromszögoromzatban végződnek, kontytető fedi őket. Mindenik tetejére egy kis gömb van elhelyezve. A harangtornyot egy párkány választja ketté, ezalatt kisméretű vak-körablak látható, fölötte pedig a kiugratott támok között egy-egy csúcsíves vakablak. Valójában rendes ablakok voltak, később falazták be őket. Felül a torony oldalai háromszögoromzatokban végződnek, ívsor fut végig alattuk, végül kontytető fedi. Erre egy gömböt helyeztek el, föléje pedig csillagot. Így kölcsönöznek ezek az elemek az egész homlokzatnak neogótikus jelleget. A magasba ívelő tornyok, a csúcsíves ablakok lendületessé és mozgalmassá teszik kinézetét. A teremtemplom belsejét egy kis előtér előzi meg, ahonnan lépcsők vezetnek a bejárat fölötti karzatba. Ide helyezték el az orgonát.22 A brassói Nagy József-cég által épített orgona sípjai három félköríves szekrénybe voltak elhelyezve, mindeniket
21 22
A harangtorony négy szögletében levő fiatornyokat eddig ismeretlen okok miatt lebontják. Ez ma már nincs meg.
8
háromszögoromzat fedte.23 A dongaboltozattal fedett tér keleti oldala háromszögben záródik, az ablakok csúcsívesek. A falakon koronázó párkány fut végig, ezt az északi és déli oldalon három-három, kissé sematikus kompozit-fejezetű faloszlop tartja. A kisméretű belső egyszerű kiképzést kapott, a bejárattal szemben helyezték el a szószéket, kétoldalt pedig a padok sorát.24 Méretét tekintve nem túl nagy templom a brăilai, azonban sokak szerint a legszebb a ma is fennálló magyar református templomok közül Órománia területén. Összegzés A kutatás során számos olyan személyes beszámoló került elő, mely ezen templomokban szolgáló lelkészek keze alól került ki. Ezek nem nevezhetők kimondottan történelmi feljegyzéseknek, azonban hasznos adatokat tartalmaznak, mivel olyan személyektől származnak, akik részesei voltak a templomok megépítési folyamatának, illetve további helyzetük alakulásának. Azonban nem hanyagolható el mindaz az erőfeszítés sem, amellyel a magyar közösséget összegyűjteni próbálták, és nemzeti illetve vallási fennmaradásukban reményt kívántak adni. A 19. század folyamán került sor Bukarestben az első református templom megépítésére, mely előszőr fából készült el, később viszont ennek helyét átvette egy neogótikus, magastornyú kőtemplom. Majdnem száz éven keresztül állt Bukarest központjában, az evangélikus templom szomszédságában; a kommunista időszak városrendezési terveit viszont túlélni már nem tudta. Brăila-n a 19. század végén épült, számos fiatoronnyal ellátott neogótikus templom viszont ma is áll. Kutatásom célja a 19. században épült református templomok ismertetése volt; ez alapján derült fény a román néptöbbség felfogásának hatására, amit az első bukaresti templom stílusára gyakorolt, illetve az említett másik két templomnak a nyugati templomok stílusához való igazodására.
23
Hegyi Mózes: Im. 28. A szószék fölött román felírat jelzi, hogy Isten háza ez, a mennyek kapuja (Aici este casa lui Dumnezeu, aici este poarta cerurilor), mivel a református gyülekezet saját erejéből nem tudja már fenntartani a templomot és a pünkösdista gyülekezetnek adják időnként bérbe. 24
9
Felhasznált könyvészet: 1. Hegyi Mózes: Végvár. Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet. Kolozsvár, 1937. 2. Hencz Hilda: Magyarok román világban. Carocom Kiadó. Bukarest, 2009. 3. Koós Ferenc: Életem és emlékeim 1828–1890. Alexi Könyvnyomdája. Brassó, 1890. 4. Nagy Sándor: A regáti magyarság. Kalota Könyvkiadó. Kolozsvár, (1935) 2000. 5. Neculai Ionescu-Ghinea: Református templomok. In A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság Értesítője 1994-1997. Szerk. Györfi Ibolya. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1998. 6. Szabó Lajos: Czelder Márton működése – A Moldva-Oláhországi első magyar református misszióban. Városi Nyomda. Debrecen, 1940. 7. Szigethy Béla: A regáti misszió. In Szorványainkról. Kiáltó Szó Kiadása. 1935.
10
Képmelléklet
1. Az 1863-ban épült bukaresti templom alaprajza
2. A templom homlokzata
11
3. A templom belseje, szószékkel
4. A megrongált orgona és szószék
12
5. Az orgona mai állapota
6. A szószék mai állapota
13
7. A bukaresti templomok helye mai szatelites térképen
8. A brăilai templom eredeti kinézete
14
9. A brăilai templom egykori orgonája
10. A templom mai kinézete
15
11. A templom belseje
16
