XI. Radiológus Asszisztensi Kongresszus

XI. Radiológus Asszisztensi Kongresszus 2006. szeptember 1-2, Budapest

program és absztraktfüzet

Kedves Kolléganôk és Kollégák! 2006-ban ismét Budapesten szervezzük asszisztensi kongresszusunkat. A szervezôk remélik, hogy a pontszerzés lehetôsége mellett olyan szakmai programot sikerült összeállítani, mely elôsegíti szakmai fejlôdésünket. Olyan szakmában dolgozunk, ahol sohasem állíthatjuk, hogy eleget tudunk már. Minden nap olvashatunk újabb vizsgálati technikákról, eljárásokról. Ezért van tehát szükségünk a gyakori továbbképzésekre, hogy ezek az információk sokakhoz eljuthassanak. Kívánom, hogy ez a kongresszus is szolgálja szakmai ismereteink bôvülését, a szabadidôs programok pedig adjanak alkalmat a kikapcsolódásra, szórakozásra.

2006. szeptember

Kollegiális üdvözlettel

Lukovich Tamásné MRAE elnök

5

Szervezô Bizottság Demjénné Németh Sarolta Hangyál Monika Lukovich Tamásné Török Andrásné Ujvári Viktorné

Tudományos Bizottság Dr. Forrai Gábor Dr. Riedl Erika Dr. Fehér Lászlóné Maléta Andrea

Szervezôiroda Blaguss Kongresszusi Iroda 1364 Budapest 4, Pf. 42. Tel: (1) 374-7030, Fax: (1) 312-1582 Vámos Sandra E-mail: [email protected] Weboldal: www.blaguss-congress.hu

Program

4

2006. szeptember 1.

péntek 09.30-10.00

Megnyitó Prof. Dr. Lombay Béla Magyar Radiológusok Társasága, elnök



Prof. Dr. Palkó András Radiológus Szakmai Kollégium, elnök



Balogh Zoltán Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, elnök



Lukovich Tamásné Magyar Radiológus Asszisztensek Egyesülete, elnök

10.00-13.00

Az emlôrák diagnosztikája, kezelése és korszerû terápiája Moderátor: Koczkás Andrea



Emlôszûrés-szervezés buktatói és sikerei Kollár Erika Váci Emlôközpont, Vác



Új lehetôségek az emlô diagnosztikában-digitális mammográfia Dr. Riedl Erika Országos Gyógyintézeti Központ, Radiológiai Osztály, Budapest



A digitális mammográfiák során szerzett tapasztalataink Demjénné Németh Sarolta Országos Gyógyintézeti Központ, Radiológiai Osztály, Budapest



Sebészeti teendôk az emlôtumorok gyógyításában Dr. Farsang Zoltán Országos Gyógyintézeti Központ, Sebészeti Osztály, Budapest

6

7

Az emlôrák korszerû kezelése Dr. Landherr László Fövárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórháza, Onkoradiológiai Központ, Budapest



Plasztikai mûtéti megoldások emlôtumorok esetén Dr. Gulyás Gusztáv Országos Onkológiai Intézet, Budapest



Implantátumok komplex emlôvizsgálata Dr. Forrai Gábor Országos Gyógyintézeti Központ, Radiológiai Osztály, Budapest

Digitális technika megjelenése és a munkafolyamatokban történô változások Dr. Hodosi György AGFA Hungária Kft., Budapest 13.00-14.00 Ebéd 14.00-18.00 Szakmai látogatás I. Digitális mammográfia megtekintése (OGYK)

Látogatás a Szépmûvészeti Múzeumban

14.00-15.00

Asszisztensi elôadások Üléselnök: Krajczárné Szalay Anikó, Szalkai Attila



E1. A hagyományos röntgendiagnosztikai toxikoradiológiai vonatkozásai Mocsári Zsuzsanna1, Dr. Szilvássy Péterné1, Dr. Farkas Szabolcs1, Dr. Zacher Gábor2 1 SE ÁOK, Radiológiai és Onkoterápiás Klinika, Budapest 2 Péterfy Sándor utcai Kórház, Sürgôsségi Belgyógyászat és Klinikai Toxikológiai Osztály, Budapest



 2. Kezdeti tapasztalataink a MSCT-vel végzett agyi E perfúziós vizsgálatok területén Halász Szabolcs Vas Megyei és Szombathely MJV Markusovszky Kórház Egyetemi Oktatókórház, Radiológiai Osztály, Szombathely



E3. Az orbita radiológiai vizsgálómódszerei Németh Katalin1, Dr. Urbanek Krisztina2, Dr. Gonda Gyula3, Dr. Makay Ágnes3 1 Labscreen Kft., Péterfy Sándor utcai Kórház, CT labor, Budapest 2 HUNIKO Kft., Kistarcsa 3 Flór Ferenc Kórház, Szemészeti Osztály, Kistarcsa



 4. Az intézetünkben alkalmazott fej-nyaki besugárzási E technikák összehasonlítása az asszisztens szempontjából Farkas Andrea, Bíró Edit, Nagy Károly Kaposvári Egyetem, Egészségtudományi Centrum, Kaposvár

15.00-16.00

Asszisztensi elôadások Üléselnök: Maléta Andrea, Tóth Emese



 5. A pajzsmirigy komplex képalkotó diagnosztikája E Nagyné Paulusz Krisztina, Reitmann Judit Országos Onkológiai Intézet, CT-MR labor, Budapest

E6. Vészhelyzet a radiológián – kontrasztanyag-allergia Bell Barbara1, Dr. Tapolcsányi Éva2 1Országos Gyógyintézeti Központ, Radiológiai Osztály, Budapest 2 Országos Gyógyintézeti Központ, Központi Anaesthesiológiai és Intenzív Therápiás Osztály, Budapest



E7. Multidetektoros computer tomographiás készülékkel (MDCT) végzett coronarographias vizsgálat során szerzett tapasztalataink, a vizsgálat metodikájának fejlôdése az utóbbi egy év alatt Kaszás Imre, Dr. Fedinecz Nikol Euromedic Diagnostics Szeged Kft., Szeged E8. Új kihívások az MR képalkotásban Vandulek Csaba E9. Pacemaker az MR-ben: in vitro kísérletek tanulságai Lukács Gábor, Borbély Ádám, Tokai Richárd Kaposvári Egyetem, Egészségtudományi Centrum, Kaposvár

8

9

16.00-17.00

Asszisztensi elôadások Üléselnök: Ujvári Viktorné, Hangyál Monika



 10. CT-MR- vizsgálati lehetôségek a tüdôdaganatok E diagnosztikájában Varga Eszter, Buchinger Rita Országos Onkológiai Intézet, CT-MR labor, Budapest



E11. Fiatalkori emlôrákos eseteink Pavlikné Molnár Piroska, Oroszné Galbács Katalin, Dr. Horváth Andrea HUNIKO KDK, Mamma Centrum, Diósgyôr

E12. Az emlôszûrés alappillére: a mammográfus asszisztens Dr. Szakálné Ujhelyi Anita, Horváth Anita, Dr. Dékmár Katalin HUNIKO Kft., Jósa András Kórház, Röntgen Osztály, Nyíregyháza



 13. Digitális, foszforlemezes emlôszûrés a HUNIKO Kft. E Nyíregyházi Telephelyén Pelyvás Andrea, Dr. Tóth Erzsébet, Horváth Anita HUNIKO Kft., Jósa András Kórház, Röntgen Osztály, Nyíregyháza



E14. Két békés megyei település az emlôszûrés tükrében Mogyorósiné Liker Katalin, Nagyné Kucsera Ildikó, Felegyi Ildikó  Réthy Pál Kórház, Központi Radiológia, Békéscsaba

17.00-18.00

Asszisztensi elôadások Üléselnök: Török Andrásné, Koczkás Andrea



 15. Sugárterápia az emlôrák kezelésében: klinikai gyakorlat E hazai és nemzetközi kitekintéssel Madár Imréné Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Osztály, Budapest



E16. Az emlô MR vizsgálata Szakálasné Bakonyi Ildikó, Hrabovszki Pálné Békés Megyei Képviselôtestület Pándy Kálmán Kórháza, CT-MR labor, Gyula E17. Calcificatiok az emlôben Demjénné Németh Sarolta Országos Gyógyintézeti Központ, Radiológiai Osztály, Budapest  







E18. Gyorsított, részleges emlô besugárzás emlômegtartó mûtét után alacsony kockázatú invazív emlôrákban Szántai Péterné Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Osztály, Budapest



 19. Az MR vizsgálat alatt történô kommunikáció szerepe E a beteg-komfort szempontjából Fenyvesi Józsefné, Vígh Tiborné, Ambrus Nelli Kaposvári Egyetem, Egészségtudományi Centrum, Kaposvár

18.30

Fogadás



2006. szeptember 2.

szombat

08.00-12.00 Szakmai látogatás II. Digitális mammográfia megtekintése (OGYK) 09.00-10.00

Poszterséta Üléselnök: Fehérvári Miklósné, Dr. Fehér Lászlóné

 .1 Dentális CT alkalmazása fogászati autotransplantáció P mûtéti tervezésében Gyergyák Emese, Csige Zsuzsanna, Ardai Emese, Stojanov Éva, Dr. Hrabák Károly Szent Rókus Kórház és Intézményei, CT laboratórium, Budapest



 .2. Az akut ischaemiás stroke CT perfúziós vizsgálata. P Egy új vizsgálómódszer bevezetésének nehézségei Vörösné Benke Renáta, Kelemen Kornél Kaposi Mór Oktató Kórház, Radiológiai Osztály, Kaposvár



P.3. Koponya implantátumok Makrai Tamás, Darvas Anita, Bárdosi Tamásné Labscreen Kft, Péterfy Sándor utcai Kórház, Budapest



P.4. Az emlôbetegségek diagnosztikája asszisztensi szemmel Sipos-Sziki Melinda Péterfy Sándor utcai Kórház, Traumatológiai Osztály, Budapest

10

11





P.5. A pontos beállítás és az asszisztens tapintási leletének fontossága a szûrôvizsgálatoknál Kovács Emese1, Zilafalvi Anna Mária1, Bôti Anikó1, Szögi Mariann1, Kun Beáta1, Bagyinka Tiborné1, Dr. Adame Mária2, Dr. Kammerer Kinga3, Dr. Vass László4, Dr. Bukovácz Róbert5 1 HUNIKO KDK, Flór Ferenc Kórház, Mammográfia, Kistarcsa 2 HUNIKO KDK, Kistarcsa 3 Flór Ferenc Kórház, Onkológiai Osztály, Kistarcsa 4 Flór Ferenc Kórház, Pathológiai Osztály, Kistarcsa 5 Flór Ferenc Kórház, Sebészeti Osztály, Kistarcsa

P.6. Népegészségügyi mammográfiás szûrés asszisztensi tapasztalatai Violáné Egyed Zita, Komáromy H. Csilla Zala Megyei Kórház, Radiológiai Osztály, Zalaegerszeg

P.7. Digitális mammográfia kezdeti tapasztalatai Kövérné Szorg Mária, Batiné Siklósi Erika Fejér Megyei Szent György Kórház, Radiológiai Osztály, Székesfehérvár

 .8. Az emlô MR fontossága a szûrést követô klinikai P kivizsgálasban Jászovics Judit, Fosztó Bernadett, Dr. Dékmár Katalin HUNIKÓ Kft., CT-MR Laboratórium, Nyíregyháza





 .9. Nem tapintható emlôtumorok P és az ôrszem nyirokcsomó izotópos jelölése Kánvási Ferencné1, Beregszászi Zsuzsanna1, Dr. Monoki E.1, Dr. Varga E.1, Dr. Tarján T.2, Dr. Petri I.3, Dr. Zs. Tóth E.4, Dr. Krenács L.4, Dr. Bagdi E.,5 1 Dr. Bugyi István Kórház, Röntgen Osztály, Szentes 2 Dr. Bugyi István Kórház, Izotóp Laboratórium, Szentes 3 Dr. Bugyi István Kórház, Általános Sebészet, Szentes 4 SZTE ÁOK Pathológiai Intézet,CIT, Szeged 5 Daganatpatológiai és Molekuláris Diagnosztikai Laboratórium, SZTE Oktató-Kutató Laboratóriuma, Szeged P.10. Betegrögzítés emlô tumoros betegek sugárkezelésében Dorgainé Takács Judit, Balázsiné Ali Magdolna, Dr. Ágoston Péter, Czigner Krisztina Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Osztály, Primus 2 besugárzó, Budapest







 .11. Coronaria CT vizsgálatok 16 szeletes GE CT készülékkel P Szegediné Joó Éva, Madai Erzsébet, Cséky Krisztián, Dr. Dévényi Katalin Euromedic Diagnostics Szeged Kft., Debrecen  .12. A lobularis carcinomák kimutatásának diagnosztikus P problémái néhány eset kapcsán Jónásné Barhács Enikô, Paulik Irén, Dr. Babka Marianna, Dr. Nádor Katalin Szent Rókus Kórház és Intézményei, Radiológiai Osztály, Budapest Péterfy Sándor utcai Kórház, Pathológiai Osztály, Budapest



P.13. Primer tüdô carcinoid tumor eredményes transarteriális chemoembolisatioja. A CT és PET-CT szerepe a diagnosis felállítás és a követés során Gál Magdolna, Tamás Gabriella Labscreen Kft, Péterfy Sándor utcai Kórház, Budapest



P.14. CT vezérelt tüdôbiopsiák - 5 év, 118 eset Gál Magdolna, Makrai Tamás Labscreen Kft, Péterfy Sándor utcai Kórház, Budapest



P.15. Gerincbetegek CT és MR vizsgálata Koltai Csilla, Vámos Judit, Nagy Rudolf Országos Gerincgyógyászati Központ, Budapest



 .16. Májspecifikus kontrasztanyagok alkalmazása MR P vizsgálatoknál Fábiánné Kiss Szilvia, Tóth Anett, Kmetty Lászlóné Országos Onkológiai Intézet, CT-MR labor, Budapest  P.17. Desinvaginatio – Röntgenasszisztensi feladatok a beavatkozás során Bárány Tamásné, Nagy Zoltánné, Dr. Fekete Márta HUNIKO Kft., Gyermekradiológiai Részleg, Nyíregyháza





P.18. Felnôtkori invaginatio (esetbemutatás) Szekér Zoltán, Dóczi István, Sásik Gábor, Dr. Urbanek Krisztina Huniko KDK, Kistarcsa P.19. CT szimulálás bevezetése és korai tapasztalatok Szlávik Katalin, Lövey Katalin, Major Tibor Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Osztály, Budapest

12

13



P.20. Élet a radiológián digitalizálás elôtt és után Tonamár Mónika, Valkár Csabáné Fejér Megyei Szent György Kórház, Radiológiai Osztály, Székesfehérvár



E23. Direkt digitalizálás Horváth Beáta, Vida Krisztina, Hajcser Barbara Budai Egészség Központ, Radiológiai Osztály, Budapest



 .21. Digitális röntgen berendezések bemutatása P a szekszárdi Balassa János Kórház röntgenosztályának belgyógyászati részlegén Dér Szilvia Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, Röntgen- és Ultrahang Diagnosztikai Osztály, Szekszárd



 24. Speciális röntgen-felvételsorozat szerepe E a talus törések diagnosztikájában Nyilasi Orsolya, Kerekes Ildikó EUROMEDIC Diagnostics Szeged Kft., Szeged



 25. Digitalizálás a hagyományos röntgendiagnosztikában E Nagyné Orosz Beáta, Dr. Tóth Erzsébet HUNIKO Kft. Jósa András Kórház, Röntgen Osztály, Nyíregyháza





E26. Elsô tapasztalataink a bóluskövetéses perifériás MR angiográfia alkalmazásával kapcsolatban Pavlikovics Gábor, Bóta Tünde, Kondrákné Bordás Éva, Salétros István, Dr. Kostyál László B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház, MR labor, Miskolc



E27. Kontrasztanyagos alsóvégtagi MR angiográfia Nagyné Bolfert Ildikó Zala Megyei Kórház, Radiológiai Osztály, Zalaegerszeg



E28. Gyermekkori furcsaságok az alsó húgyutakban Kürti Gyuláné, Hrivnyák Lászlóné B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Röntgen Intézet, Gyermekradiológiai Osztály, Miskolc

12.00-12.30

Zárszó

13.00-

Látogatás a Szépmûvészeti Múzeumban





 .22. Teleradiológiai megoldás - adatvédelem P Pálfiné Erdélyi Gizella, Papp Zoltánné, Farkas Beáta, Kocsordi Zoltánné, Oláhné Végh Ágnes Területi Kórház, Központi Radiológia, Mátészalka



 .23. CT vizsgálatok adatainak védelme P Szabóné Garai Adrien, Kecskés Attiláné, Szathmári Istvánné Felsô-Szabolcsi Kórház, CT Osztály, Kisvárda



P.24. Radiológia az ország szélén Kerekesné Szabó Erika Erzsébet Kórház, Röntgen Osztály, Sátoraljaújhely



P.25. A betegellátás lélektana Szabó Tünde, Antal Norbert Kaposi Mór Oktató Kórház, Radiológiai Osztály, Kaposvár

10.00-12.00

Asszisztensi elôadások Üléselnök: Ribarits Ildikó, Hegedûs Attila



 20. Állandósági vizsgálatok – A röntgenasszisztensek E és a mûszaki szakemberek együttmûködésének feladatai Berecz András Robex Bt., Budapest





 E21. A digitális képalkotás és a PACS hatásai az oktató kórházi gyakorlatban Kelemen Kornél Kaposi Mór Oktató Kórház, Radiológiai Osztály, Kaposvár  22. A virtuális endoscopos vizsgálatok E alkalmazási lehetôségei Rózsa Emôke BM Központi Kórház és Intézményei, Budapest



15

Általános információk

14

Kongresszus és regisztráció helyszíne Palace MOM Park Mozi 1123 Budapest, Alkotás u. 53. Megközelíthetô: M2 Metróval a Déli pályaudvarig, utána 61-es villamossal, a 3. megállónál közvetlenül.

Kredit pont 10 pont

Részvételi díj a helyszínen Egyesületi tag: 19.000,- Ft Nem tag: 22.000,- Ft A részvételi díj 20% áfa-t tartalmaz. A részvételi díj tartalmazza a kongresszusi részvételt, a kongresszus kiadványait, belépôt a kongresszus hivatalos társasági programjaira 1 fô részére, valamint a kávészüneteket és 1 napi hideg ebédet.

Társasági programok 2006. szeptember 1. 18.30 óra – Fogadás a Paulaner Sörözôben (MOM Park) 2006. szeptember 1. / szeptember 2. – Látogatás a Szépmûvészeti Múzeumban Felhívjuk figyelmüket, hogy a társasági programokon csak kitûzôvel lehet résztvenni. A Regisztrációs Iroda nyitva tartása a kongresszus ideje alatt 2006. szeptember 1. péntek 08.00-18.00 2006. szeptember 2. szombat 08.00-12.00

16

17

Szálláshelyek Hotel Mediterran**** 1118 Budapest, Budaörsi út 20/a. Hotel Charles*** 1016 Budapest, Hegyalja út 23. Hotel Kristal*** 1118 Budapest, Társ u. 9. Classic Hotel*** 1113 Budapest, Zólyomi u. 6. Hunguest Hotel Griff*** 1113 Budapest, Bartók Béla út 152. Budai Hotel*** 1121 Budapest, Rácz Aladár u. 45-47. Államigazgatási Fôiskola Kollégiuma 1118 Budapest, Ménesi út 5.

Regisztráció és szállásfoglalás lemondási feltételei 2006. augusztus 1. elôtt a részvételi díj 80%-át és a szállásdíj egészét visszafizetjük. 2006. augusztus 1. után nem áll módunkban részvételi díjat és szállásdíjat visszatéríteni. Kérjük a lemondást írásban a Kongresszusi Irodánál jelezni.

Parkolás Parkolási lehetôség van a MOM Park parkolóházában. Napi 3 óra ingyenes parkolás a regisztrációnál a parkolójegy érvényesítése esetén biztosított. Ezen felül a parkolás díja: 200 Ft/óra.

19

Absztraktgyûjtemény

18 14

E1. A hagyományos röntgendiagnosztika toxikoradiológiai vonatkozásai Mocsári Zsuzsanna1, Dr. Szilvássy Péterné1, Dr. Farkas Szabolcs1, Dr. Zacher Gábor2 1 SE-ÁOK, Radiológiai és Onkoterápiás Klinika, Budapest 2 Péterfy Sándor utcai Kórház, Sûrgösségi Belgyógyászat és Klinikai Toxikológiai Osztály, Budapest Célkitûzés: Elôadásunk célja bemutatni a leggyakrabban elôforduló mérgezések radiológiai vonatkozásait. Ismertetjük a lokális illetve szisztémás elváltozásokat, amit vastabletta, higanyvegyületek, ólom és paraquat okozhat. Továbbá bemutatjuk a véletlenül vagy suicid szándékkal történô marószer ivás tüneteit és vizsgálatának metodikáját, valamint a heroin- illetve metadon fogyasztóknál elôforduló jellegzetes heroin-tüdô radiológiai képét. Módszerek: hagyományos röntgendiagnosztikai módszerek, mellkas felvétel, átvilágítás, felszívódó kontrasztanyagos nyelés vizsgálat. Eredmények: Munkánk célja nem a statisztikai elemzés, hanem a figyelemfelkeltés ezen kórképek jelentôségére. Összefoglalás: Az ismertetett mérgezések nem csupán speciális centrumokban fordul­hat­nak elô, hanem bármely radiológiai osztályon találkozhatunk velük. E2. Kezdeti tapasztalataink a MSCT-vel végzett agyi perfúziós vizsgálatok területén Halász Szabolcs Vas Megyei és Szombathely MJV Markusovszky Kórház Egyetemi Oktatókórház, Radiológiai Osztály, Szombathely Célkitüzés: Az agyi stroke korai diagnosztikájának lehetôsége az MSCT-el végzett perfúziós vizsgálatokkal. Módszer és beteganyag: 2006. február óta 9 betegnél a megfelelô klinikai indikáció alapján végeztünk perfúziós CT vizsgálatot. A vizsgálatok Siemens Emotion 16 szeletes berendezéssel történtek 6 ml/sec. sebességû kontrasztanyag beadását követôen. A felvételek kiértékelése perfuzios soft-ware segítségével végeztük. Eredmények: az elsô 2 vizsgálat kivételével 7 betegnél a negatív agyi CT vizsgálat után igazoltuk a klinikailag is feltételezett agyi terület keringési zavarát.

20 Következtetés: A MSCT-k alkalmasak a megfelelô soft-ware-el kiegészítve a korai agyi elváltozások pontos lokalizációjára, annak kiterjedésére, mellyel lehetôvé válik az azonnali adekvált terápia elindítása. E3. Az orbita radiológiai vizsgálómódszerei Németh Katalin1, Dr. Urbanek Krisztina2, Dr. Gonda Gyula3, Dr. Makay Ágnes3 1 Labscreen Kft., Péterfy Sándor utcai Kórház, CT labor, Budapest 2 HUNIKO Kft., Kistarcsa 3 Flór Ferenc Kórház, Szemészeti Osztály, Kistarcsa Célkitûzés: Az elôadásomban bemutatásra kerül a szem és a könnyelvezetô rendszer rövid anatómiai ismerete után a gyakorlatban alkalmazott radiológiai vizsgálóeljárások, különösen kiemelve egy, a hagyományos radiológiában végzett speciális vizsgálatot. Az összefoglalóban képi anyagokkal alátámasztva betekintést kaphatnak az alább említésre kerülô vizsgálatok technikai kivitelezésérôl, valamint az orbita gyakrabban elôforduló beteg­ ségeirôl és sérüléseirôl, az alkalmazott eszközökrôl. Módszerek: A Flór Ferenc Kórházban egy igen ritka radiológiai vizsgálómódszert végzünk, mely a könnyelvezetô rendszer kontrasztanyagos feltöltésén alapul (dacryocystographia). Akkor végezzük ezt a vizsgálatot, ha a könnyutak idült gyulladásos és egyéb elzáródással járó megbetegedésére van gyanu. Az Intézet elmúlt közel 10 év szemészeti beteganyagát áttekintve, kutatást végeztem ezen probléma mûtéti beavatkozásait illetôen. Eszközök: A szemészeti radiológiai technikák megemlítésre kerülnek képekkel alátámaszt­ va: az orbitáról készíthetô natív és kontrasztanyagos konvencionális felvételekrôl mind technikai, mind röntgenanatómiai ismeretek hallhatók és láthatók. Az ultrahang szemészeti alkalmazása kezdetben terápiás céllal történt, ma már a diagnosztikai eljárást két irányban használják: biometria és kóros folyamatok kimutatása. A vizsgálat technikai kivitelezésérôl képek és egy rövid videó tekinthetô majd meg. Az orbitáról szenzitívebb vizsgálat is készül­ het CT és MR segítségével. Eredmények: A kiemelt, könnycsatorna kontrasztanyagos konvencionális vizsgálat igen ritkán alkalmazott módszer az országban. Kísérletet tettünk 3 különféle kontrasztanyag alkalmazásával, melynek során bebizonyult, hogy a régóta használt anyag nyújtja a legjobb intenzitást. Az együttmûködésünk több mint 4 éve során egy jól összehangolt TEAM alakul ki. Az orbitáról egyes betegségekben informatívabb és elsôdleges eljárás a CT vizsgálat, mint pl.: féloldali exophtalamus, daganatos betegségek, kiterjedt vérzés, dyslocatio, trauma utáni állapotok, idegentest. Az MR a finomabb struktúrák megítélésére végett indokolt. Összefoglalás – következtetések: Az elôadásom témáját azért tartottam fontosnak elkészíteni és a tisztelt publikum elé tárni, mert a szem radiológiai vizsgálatai nem minden radiológiai osztályon alkalmazhatók, vagy csak egyes módszerek használatosak adott technikai feltételek mellett. A fentiek után elmondható, hogy a hallgatók szinte teljeskörû áttekintést kapnak e témáról.

21 E4. Az intézetünkben alkalmazott fej-nyaki besugárzási technikák összehasonlítása az asszisztens szempontjából Farkas Andrea, Bíró Edit, Nagy Károly Kaposvári Egyetem, Egészségtudományi Centrum, Kaposvár Célkitüzés: A jelenleg intézetünkben alkalmazott, különbözô fej-nyaki besugárzási techni­­ kák (2-3 mezôs, ConPaS technika, Intenzitás modulált sugárterápia (IMRT)) összehason­ lítása a következô szempontok szerint: elôkészítésre, tervezésre, reszimulációra fordított idô, a napi kezelések beállításához szükséges idô, a reprodukálhatóság biztonságossága. Vizsgálat menete: Az elôszimuláció során standard rögzítô eszközökkel történik a beteg besugárzáshoz szükséges pozícionálása. Ehhez különbözô fejtartókat, thermoplasticus maszkrögzítést, valamint amennyiben a tumor localisatioja indokolja, nyelvéket alkalmazunk. A beállítást a késôbbiekben laser koordináta rendszer segítségével reprodukálhatjuk úgy a tervezéses CT vizsgálat, mint a reszimulálás, napi beállítás esetén. Ezt írásos és fotódoku­ mentáció formájában archiváljuk. A késôbbiekben ugyanebben a testhelyzetben tervezéses CT vizsgálatot végzünk, kontrasztanyag adása nélkül. A felvételek postpro­ces­sálása, terve­ zése után a reszimuláció alkalmával meghatározzuk, rögzítjük az izocentert, oly módon, hogy a beállítást segítô laser markereket a thermoplasticus maszkon jelöljük. A fenti techni­ kák­tól függôen változik a reszimuláció ideje. A mezôk számától függ a mezôkontroll felvételek mennyisége, mely a besugárzási mezôk számának növekedésével emelkedik. Az opponáló 2 mezôs besugárzás 2-3, ConPaS technika 5-6 mezô, IMRT esetén azonban 3-5 mezô, 10-15 segmens/mezô alkalmazásával történik. Vizsgálatunk alatt mértük az elôkészítéshez, tervezéshez, reszimulációhoz szükséges idôt. Szakorvosok segítségével sorrendet alkottunk a konformalitás szempontjából. Eredmények: A kapott eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a konformalitás szempontjából az IMRT valamint a ConPaS technika bizonyult a legjobbnak, viszont éppen ezen technikák igénylik a legprecízebb beállítást, a legtöbb idôt. Szemben az opponáló mezôs irradiatioval, ahol az alacsony mezôszám a többszöri szûkítések a konformalitás értékén csorbítanak, azonban a napi beállítási, kezelési idô rövidebb, egyszerûbben kontrollálható. A technika bonyolultságával fordítottan korrelál a rizikószervek dózisterhelése, ezáltal a kialakult mellékhatások. Következtetések: Természetesen minden besugárzási technikának megvan a maga indikációja. Függ a beteg általános állapotától, a nyaki gerincszakasz lordosisától, a beteg toleranciájától. Mivel az adott anatómiai régió viszonyai befolyásolják az alkalmazható besu­ gárzási technikát, így sajnos sok esetben a szofisztikált kezelési mód nem volt kivitelezhetô. A bonyolult besugárzási metódus alkalmazása kellô indikációval a kezelés konformalitását növeli, mely azonban a sugárterápiás asszisztencia számára is nagyobb terhet jelent.

22 E5. A pajzsmirigy komplex képalkotó diagnosztikája Nagyné Paulusz Krisztina, Reitmann Judit Országos Onkológiai Intézet, CT-MR labor, Budapest Célkitûzés: A diagnosztika feladata a betegségek kimutatása, annak terjedése a környezô szövetekre, szervekre, távoli disseminatiok kimutatása funkcionálisan. Napjainkban egyre gyakoribbak a pajzsmirigy (PM) megbetegedései. Ezek megjelenhetnek hyperthyreosist, hypothyreosist, eurthyreosis formájában, melynek hátterében göbök, cystak, adenoma, gyulla­ dások, tumoros megbetegedések állhatnak. A PM hormonális mûködését labora­tóriumi vizsgá­ lattal ítéljük meg. A PM elsôdleges képalkotó vizsgáló módszere az ultrahang (UH) vizsgálat, mellyel a PM méretét, echogenitását, a benne elôforduló elváltozásokat jól lehet ábrázolni. UH vezérelt aspiratios cytológiai vizsgálattal szöveti információt kapunk. Az izotóp vizsgálattal képet kapunk a PM mûködésérôl, nagyságáról, szerkezetérôl is. Hagyományos röntgen vizsgálattal (P-A mellkas felvétel, nyelés vizsgálat) az esetleges mediastinalis terjedés, mellkasi disse­ minatio ábrázolható. Komputer tomográfiás (CT), mágneses rezonanciás (MR) vizsgálatokat leginkább tumor kimutatására, terjedésének meghatározására és követésre alkalmazzuk. Vizsgálati módszer: Az MR vizsgálat során T1, T2, STIR, T1 FS sequenciákat alkalmazunk fôleg coronalis, axialis síkokban. CT vizsgálat során vékony szeletvastagsággal (3-5mm) utólagos sagittalis és coronalis síkban jó minôségû rekonstrukciókat készítünk. A PET-CT vizsgálattal a fokozott anyagcseréjû tumor jelenlétét, terjedését ítélhetjük meg. A pontos állásfoglalásban a többféle módszer komplex alkalmazásának ismerete segítségünkre lehet. Eredmény: A PM betegségeinek esetén a képalkotó és funkcionális vizsgálatok a terápiás döntés meghozatalát segíti. Az elváltozás minél pontosabb megítélése mind a sebészet, mind a sugárterápia szempontjából így válik lehetôvé. Következtetések: Nagyon fontos feladat hárul a képalkotó diagnosztikára. A diagnosztiku­­­­­ sok és klinikusok együttmûködése a beteg kezelése, gyógyulása érdekében elengedhe­tetlen. E6. Vészhelyzet a radiológián – kontrasztanyag-allergia Bell Barbara1, Dr. Tapolcsányi Éva2 1 Országos Gyógyintézeti Központ, Radiológiai Osztály, Budapest 2 Országos Gyógyintézeti Központ, Központi Anaesthesiológiai és Intenzív Therápiás Osztály, Budapest Célkitüzés: A sajnos még napjainkban is elôforduló kontrasztanyag-allergia okozta ijedelmek eloszlatása és az új technikák bemutatása. Módszer: Vészhelyzet akkor alakul ki, amikor a beteg állapotában hirtelen romlás követke­zik be. Idônként találkozhatunk olyan rosszullétekkel is, amik nem függnek össze a kont­ rasztanyag beadásával. A radiológiai vizsgálatokra sok esetben éhgyomorra érkeznek a páciensek. Ebben az esetben az alacsony vércukorszint is okozhat rosszulléteket, illetve a

23

24 beteg alapbetegségébôl is adódhatnak. A legtöbb esetben azonban az intravénás kontrasztanyag adásakor, viszonylag ritkán mellékhatásként hányás, hányinger, illetve kontrasztanyag allergia fordul elô. Az allergiás reakciók közül a leggyakoribb a bôrreakció, súlyosabb szövôdmény a gégeoedema, illetve az anaphylaxias shock. Az elôforduló rosszullétek oka fogja meghatározni a segítség nyújtás technikáját. Súlyosabb esetekben, ilyen az anaphylaxias shock, az intenzív osztály segítségére is szükség van. Vannak olyan esetek, amikor az ismert kontrasztanyag-allergia ellenére, adunk intravénás, jód tartalmú kontrasztanyagot. Ilyenkor, természetesen, megfelelô premedikációt alkalmazunk. Összefoglalás: A beteg további állapotának szempontjából igen fontos a radiológiai osztályon dolgozók és az intenzív osztályon dolgozó kollégák összehangolt, precíz és pontos együttmûködése. E7. Multidetektoros computer tomographiás készülékkel  (MDCT) végzett coronarographias vizsgálat során szerzett tapasztalataink, a vizsgálat metodikájának fejlôdése az utóbbi egy év alatt Kaszás Imre, Dr. Fedinecz Nikol Euromedic Diagnostics Szeged Kft., Szeged   A multidetectoros computer tomographiás készülékek (MDCT) legújabb generációja a szív ereinek egyre jobb minôségû megjelenítését teszi lehetôvé. Intézetünkben 2005 áprilisában kezdtük el a CT coronarographiás vizsgálatok végzését. A 16 szeletes MDCT készülék megfelelô térbeli, idôbeli és kontrasztfelbontású ábrázolást biztosít. A nagy teljesítményû számitógépeknek és a korszrû, folyamatosan fejlôdô szoftvereknek köszönhetôen jól értékelhetô 2D és 3D rekonstrukciók készíthetôk. A CT coronarographiával számos értékes információt nyerhetünk a koszorúerek morfológiájáról, anatómiai viszonyokról, a proximális érszakaszokban a meszes és lágy plakkok által okozott szükületek mértékérôl. A bypass mûtéten átesett betegeknél a graftfunkció megítélésére lehet alkalmas az eljárás. A MDCT által végzett angiographies vizsgálatok egyre nagyobb szerepet kapnak a szívbetegek kivizsgálási stratégiájában.

25 E8. Új kihívások az MR képalkotásban Vandulek Csaba Célkitüzés: Az elôadás célja ismertetni az új alkalmazási területeket a mágneses rezonan­ cián alapuló képalkotás klinikai felhasználása során. Módszerek: Elôadásomban bemutatom az MR legújabb diagnosztikai, ill. terápiás lehetôségeit, felhasználva a szakmai továbbképzések során tanultakat majd a gyakorlatban kipróbált teknikákat. A folyamatos kutatások és fejlesztések, további új klinikai alkalmazási területeket tesznek alkalmassá az MR képalkotás részére. Az elôadás során négy új alkalmazás kerül ismertetésre: Pulmonális MR, Foetális MR, Post-Mortem MR és MR Intervenció. A bemutatott technikai fejlesztések és módszerek mellett számos eset kerül ismertetésre, melyeken keresztül a gyakorlati alkalmazásuk is láthatóvá válik. Eszközök: Az ismertetett esetek és vizsgálatok különbözô gyártók által forgalmazott 1.5T és 3T MR gépeken készültek. Egyes kiegészítô berendezések még kisérleti fázisban vannak, de várhatóan a közeljövôben már elérhetôek lesznek a szakma számára. A bemutatott esetek egyrészt a nemzetközi szakmai közleményekbôl [European Journal of Radiology], másrészt a Bécs-i, Medical University of Vienna, Radiológiai osztályán végzett vizsgálatokból kerültek válogatásra. Eredmények: A klinikai MR képalkotás dinamikus fejlôdésének eredménye, hogy ma már rutin diagnosztikai eszköznek tekinthetô számos orvosi diszciplinán belül. Az új fejleszté­­­­­sek egy gyorsabb és pontosabb differenciáldiagnosztika lehetôségét kínálják fel az orvostu­do­ mány számára, elôsegítve ezzel a betegek mihamarabbi gyógyulását. Az MR-el korábban nehezen vizsgálható területek, pl a tüdô és a magzati elváltozások, az új módszerekkel és technikai fejlesztésekkel [pl. szekvenciák, softwarek, MR kompatibilis berendezések] a közeljövôben már megoldottá válhatnak. Összefoglalás: Az MR képalkotás fejlôdése tovább tart. Ma már olyan alkalmazási területek kerülnek elôtérbe, melyek néhány éve még elképzelhetetlennek minôsültek az orvostudomány számára. Az orvostudomány célja, hogy az MR képalkotás a jelenlegi klinikai alkalmazások mellett tovább fejlôdve, meghatározó szerepet kapjon az intervenció és egyéb területeken melyek a korábbi technikai kórlátokbol kifolyólag elképzelhetetlenek voltak. További fejlesztések várhatóak az intervenció, terápia, neonatológia, és onkológia területeken

26 E9. Pacemaker az MR-ben: in vitro kísérletek tanulságai Lukács Gábor, Borbély Ádám, Tokai Richárd Kaposvári Egyetem, Egészségtudományi Centrum, Kaposvár Célkitûzés: A beültetett pace-makert az MR képalkotó vizsgálat abszolút kontraindi­káció­ja­ ként tartják számon. Ugyanakkor az utóbbi évtizedben a technikai fejlesztések ered­ménye­ ként a pace-makerek ferromágneses fémtartalma csökkent, kifinomultabb elektronika és számítástechnikai eszközök kerültek beépítésre. Ezen változások miatt világszerte felmerült a pace-maker-es betegek MR vizsgálatának újraértékelése. Kísérleteinkben in vitro körülmé­ nyek között vizsgáltuk egy modern pace-maker készülék MR vizsgálat alatti elektromos mûködését, valamint az állandó és gyorsan változó mágnenses tér készülékre kifejtett hatásait. Anyag és módszer: Kísérleteinkhez egy Biotronik defibrillátoros pace-maker készüléket használtunk. Az MR méréseket egy Siemens Avanto 1.5T és egy GE Ovation 0.35 T MR készüléken végeztük. Kísérleteink során vizsgáltuk a pace-maker készülék és elektródáinak térbeli elmozdulását, az elektródák végeinél létrejözô esetleges hôhatás izomszövetben okozott hatását különbözô típúsú szekvenciákkal, valamint az MR mérések hatását a pacemaker készülék elektromos tevékenységére. Eredmények: A vizsgált pacemaker esetében az MR készülék középpontjába juttatás közben a pacemaker elmozdult, kb . 3-4 cm-t oldali irányban elcsúszott, az elektródok önmagukban lényegesen nem mozdultak el. Makroszkóposan kimutatható hôhatás a vizsgált izomban nem tudtunk kimutatni, az elektródok végeinél fém-mûtermék volt megfi­ gyelhetô. Az MR mérések többnyire nem befolyásolták a készülék elektromos tevékenysé­ gét a vizsgálat ideje alatt, de néhány esetben tapasztaltuk a pace-maker program sérülését (elektromos reset). Az akkumulátor az MR vizsgálat során nem sérült. Összefoglalás: Kísérleteink és irodalmi adatok alapján úgy tûnik, hogy az utóbbi években gyártott pace-makerrel élô páciensek esetén a beültetett pace-maker nem jelent abszolút kontraidikációt. Amennyiben az MR vizsgálat feltétlenül szükséges, megfelelô elôkészítéssel, kardiológiai felügyelet mellett az MR vizsgálat ma már minimális kockázattal elvégezhetô. E10. CT, MR- vizsgálati lehetôségek a tüdôdaganatok diagnosztikájában Varga Eszter, Buchinger Rita Országos Onkológiai Intézet, CT-MR labor, Budapest Célkitüzés: A tüdôdaganatok képalkotó vizsgálatának célja a tüdôrák felismerése és stádiumbesorolása. Magyarországon a tüdôrákos betegek mortalitása az elsô helyen áll. Minél korábban történik meg a felfedezés, annál jobb esélye lehet a betegnek a túlélésre. Fontos a prevenció és a tüdôrák szûrés lehetne a különbözô rizikócsoportok kiemelésére szolgáló eljárás, mely a betegség prognózisában nyújthat segítséget.

27 Módszerek: A tüdôrák elsôdleges, kötelezô képalkotó vizsgálati módszere a CT, mely vékonyszeletes, sûrû adatgyûjtéssel történô eljárás kontrasztanyag felhasználásával. A multislice CT- berendezések nagy elônye a postprocessálási lehetôség – különbözô síkok és virtuális módszerek lehetôségét is adja. CT-vezérelt biopsiával gyors, könnyû mintavételi lehetôség van szövettani megállapításra. Az MR szerepe a tüdôrák kimutatásában másodlagos, kiegészítô lehet, mely a góc lokalizációjától és a beteg általános állapotától is függ. Napjainkban kísérlet alatt áll, nagyteljesítményû berendezéseken a tüdô diffusiós vizsgálati módszere. Következtetésképpen esetbemutatás CT- és MR- vizsgálati módszerekkel Eredmények: Néhány szó összefoglalásként az eredményekrôl a tüdôdaganatok megelôzésérôl, felderítésérôl és terápiájának fontosságáról a betegkövetésben. E11. Fiatalkori emlôrákos eseteink Pavlikné Molnár Piroska, Oroszné Galbács Katalin, Dr. Horváth Andrea HUNIKO KDK, Mamma Centrum, Diósgyôr Célkitûzés: A fiatalkori emlôrák rosszabb prognózisú betegség, mint a késôbbi életkorban jelentkezôk. Röviden összefoglaljuk a fiatalkori emlôrák jellemzôit. Módszer, eszköz: A Diósgyôri Kórház Mamma Centrumában 1999 márciusa és 2006 márciusa között vizsgált fiatalkori, 35 év alatti emlôrákos eseteinekt dolgoztuk fel, különbözô szempontok alapján. Bemutatjuk a diagnózis felállításához rendelkezésre álló vizsgáló módszereinket: mammográfia, UH, citológiai mintavétel, stereotaxiás core biosziás szövettani mintavétel, MRI. Néhány esetet is szeretnénk bemutatni. Eredmény: Sajnos a fiatal nôk között is egyre gyakrabban fordul elô az emlôrák, a vizsgált idôszakban több mint tíz 35 év alatti betegünk volt. A rosszabb prognózis miatt fontos a minél gyorsabb és pontosabb diagnózis felállítása. Összefoglalás: Az elôadással a figyelmet szerettük volna felhívni arra, hogy az emlôrák lehetôségére a fiatal nôk esetében is gondolni kell. E12. Az emlôszûrés alappillére: a mammográfus asszisztens Dr. Szakálné Ujhelyi Anita, Horváth Anita, Dr. Dékmár Katalin HUNIKO Kft., Jósa András Kórház, Röntgen Osztály, Nyíregyháza Célkitûzés: korszerû technikai feltételek biztosításával, folyamatos szakmai szintentartással, etikus magatartással történô emlôszûrés a lakosság érdekében. Asszisztensi feladatok és az emlôszûrés humánus oldala. Módszerek: a röntgenasszisztensi munkafolyamat és a prevenció menetének ismertetése számítógépes elôadás formájában.

28 Eszközök: média, sajtó szerepe, saját készítésû behívólevél, egyedi formanyomtatvány az utiköltségtérítéshez, prospektusok, szórólapok, plakátok. Értesítés a negatív eredményrôl is. Szoros kapcsolattartás az ÁNTSZ szerveivel, háziorvosokkal, védônôkkel, önkormányzatokkal, Trans Tourral. Csoportos utaztatás. Felvilágosítás, empátia, diszkréció, titoktartás, a személyiségi jogok védelme. Rendszeres technikai minôségellenôrzés, korszerû, foszforlemezes digitális berendezés, magas szakmai színvonal, folyamatos továbbképzéseken való részvétel, csapatszellem. Eredmények: Emlôdiagnosztikai Centrumunk körzetébe tartozik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területének 2/3-a. Ilyen kiemelkedôen magas lakosságszám esetén is országosan elsô helyen állunk az átszûrtséget tekintve. A szûrésen megjelentek száma magas, így a szûrési arányszámunk lényegesen meghaladja az országos átlagot, és biztosítja számunkra az elsôbbséget a statisztikában. Összefoglalás: hogy hosszútávon fenntarthassuk kiemelkedô eredményeinket szakmai munkánkat az „emlôrák szûréshez illô” empátiával kell végeznünk. Úgy kell dolgoznunk, hogy a páciensek jóérzéssel, megelégedettséggel távozzanak centrumunkból, és két év múlva is hozzánk forduljanak a prevenció keretein belül. E13. Digitális, foszforlemezes emlôszûrés a HUNIKO Kft. Nyíregyházi Telephelyén Pelyvás Andrea, Dr. Tóth Erzsébet, Horváth Anita HUNIKO Kft., Jósa András Kórház, Röntgen Osztály, Nyíregyháza Célkitûzés: a korszerû, digitális rendszer alkalmazásának bemutatása az emlôszûrésben HUNIKO Kft. nyíregyházi Emlôdiagnosztikai Centrumában. Módszerek: a FUJIFILM Magyarország Kft, foszforlemezes, digitális rendszerének ismertetése. A géppark és az asszisztensi, orvosi munkafolyamat bemutatása által szeretnénk ezen technikát felvázolni, elônyeit hangsúlyozni. Páciens-információk bevitele, exponálási, olvasási mechanizmus, a consolon beállított paraméterek és az expozíciós értékek összehangolása, posztprocesszálási lehetôségek, archiválás, keresés. Eszközök: foszforlemezes kazetták, vonalkódos kazettaazonosító, FCR Profect CS mammographias beolvasó, CR consol, leletezô állomások. Eredmények: tapasztalatok, az alkalmazott technika elônyeinek felsorolása, statisztika a felfedezett malignus daganatokról. Összefoglalás: a szûrésben elért kimagasló eredményeink ábrázolása táblázaton, diagram­ mon. A modern technikai feltételek és a folyamatos magas szakmai szinten tartás az elvál­ tozás koraibb felismerését eredményezi, ezzel is javítva hazánkban a területileg szervezett emlôrák szûrés keretein belül kiemelt hölgyek gyógyulásának esélyeit.

29 E14. Két békés megyei település az emlôszûrés tükrében Mogyorósiné Liker Katalin, Nagyné Kucsera Ildikó, Felegyi Ildikó Réthy Pál Kórház, Központi Radiológia, Békéscsaba                                    Célkitûzés: 2004. októberében indult osztályunkon az emlôszûrô program, melynek keretében a pozitív eredményt mutató emlô elváltozások statisztikai  megoszlását, és az elvégzett vizsgálatok hatékonyságát szeretnénk bemutatni. Módszerek: 2006.júliusig 16349 meghívót küldtünk el a vonzáskörzet 29 településére, melybôl 8927-en jelentek meg. Az anamnézist egy kérdôív segítségével vesszük fel, mely alkalmas a statisztikai feldolgozásra is. Eszközök: A szûrôvizsgálatokat GE Senographe DMR tipusú mammográfiás berendezéssel készített felvételeken értékelik orvosaink. A visszahívott pácienseknél kiegészítô vizsgálatokat / UH vizsgálatot, célzott felvételt, sztereotaxiat ,biopsiat/végzünk. Eredmények: Intézetünk felhívására a szûrôprogramban résztvevôk száma az országos átlagnál jobb. Az elmúlt 21 hónap szûrési munkájának köszönhetôen 51 esetben mûtéti beavatkozást indokoltak orvosaink, ebbôl 23 alkalommal malignus elváltozás miatt. Az onkológiai gondozás más intézményben történik, ezért a betegek további sorsáról infor­ mációink hiányosak. Összefoglalás: Sajnos a mammográfiás gép állapota nem teszi lehetôvé a kapacitás növelését, hiszen a szûrésen kívül a klinikai mammografia is ezen a készüléken történik. A kiemelt eseteket a patológiai vizsgálat eredményéig követni tudjuk, a “Fônix “ számítógépes program segítségével a szûrési adatokat összegezni és értékelni tudjuk.

30 E15. Sugárterápia az emlôrák kezelésében: klinikai gyakorlat hazai és nemzetközi kitekintéssel Madár Imréné Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Osztály, Budapest   Célkitûzés: A korai emlôrák sugárkezelési gyakorlatának elemzése, minôségi ellátás feltételeinek vizsgálata. Módszerek: Adatok gyûjtése az irodalomból és a Nemzetközi Rákregiszterbôl, valamint adatok a sugárterápiás osztályokról. Eredmények: Az emlômegtartó mûtét és mastectomia utáni sugárkezelés evidenciák alapján történik a hazai és külföldi sugárterápiás centrumokban is. Magyarországon az ellátást 12 centrum végzi. A centrumokban az ellátáshoz a minimális technikai és személyi feltételek adottak, de a minôség biztosításához további fejlesztésekre van szükség. A szakasszisztensek szerepe a minôségbiztosításban jelentôs. Következtetés: A nemzetközi multicentrikus vizsgálatok jó eredményeit a hazai betega­nya­ gon érvényesíteni / validálni/ kell. Az érvényesítés legfontosabb feltétele a minôségbizto­sít­ ás. A minôségbiztosításban a szakasszisztensi feladatokat és kompetenciákat képzettsé­ güknek megfelelôen kell elôírni. E16. Az emlô MR vizsgálata Szakálasné Bakonyi Ildikó, Hrabovszki Pálné Békés Megyei Képviselôtestület Pándy Kálmán Kórháza, CT-MR labor, Gyula Célkitüzés: Elôadásunkban, az intézményünkben használt emlô MR vizsgálati protokollt szeretnénk bemutatni. Módszer – eszköz: Philips Intera 1,5 T készülék speciális tekercsével végezzük a vizsgálatot, elôjegyzés alapján. Az emlô diagnosztikában a mam­mo­gráfia és az ultrahang mellett új lehetôség az emlô MR vizsgálata. Hozzánk a szûrôvizs­gá­la­ton kiemelt, és a diagnosztikai mammográfián megjelent betegek kerülnek további vizsgálatra. Eredmény: Eredményeinket néhány eseten keresztül szeretnénk bemutatni. Összefoglalás: Legfontosabb célunk a vizsgálatokkal a fiatalkori, más korosztályoknál a lehetô legkisebb elváltozás kimutatása, ezzel növelhetjük a betegek túlélési vagy gyógyulási esélyeit.

31 E17. Calcificatiok az emlôben Demjénné Németh Sarolta Országos Gyógyintézeti Központ, Radiológiai Osztály, Budapest Célkitüzés: elôadásomban szeretnék rámutatni az emlôben lévô meszesedések kimuta­tá­ sának jelentôségére. Módszer: 1999-tôl napjainkig intézetünkben elvégzett 2241 intervenciós beavatkozásból 7,18%-a in situ carcinoma, 6,84%-a invasiv Grade I, 7,01%-a invasiv Grade II, és 3,77%-a invasiv Grade III carcinoma volt. A megszúrt elváltozások 8 %-ában mikromeszesedés jelenléte volt bizonyított. Eredmény: az emlôben mikro- és makromeszesedések lehetnek. A calcificatiok önmagukban nem tapinthatók, így jelenlétükre általában a szûrôvizsgálatok során derül fény. A makromeszesedések mindig jóindulatúak, azonban az emlôben elôforduló carcinomakat legtöbbször a vele együtt járó mikromeszesedések vagy fibrosisok alapján lehet felfedezni. A mikromeszesedések megjelenési formája rendkívül változatos, melynek differenciál­diag­ nosztikai jelentôsége van. Lehetnek gyûrû, vagy teáscsésze alakúak, pontszerûek, porsze­ rûek, sókristályszerûek, féregszerûek. A meszesedések osztályozását a Le Gal beosztás szerint végezzük, amely táblázatos formában a forma (alak) és malignitas valószínûségének összefüggését ábrázolja. Ahhoz azonban, hogy a meszesedések morfologiája alapján következtetni lehessen a malignitásra, nagyon fontos a megfelelôen exponált, jól elôhívott felvétel, valamint a kisfókuszú, célzott nagyított felvételek elkészítése, több irányból. Összefoglalás: a szûrôvizsgálatokon való részvétel, a megfelelô mûszaki paraméterek, a technikailag kifogástalanul elkészített felvételek nélkülözhetetlen feltételei a korai stádiumú carcinomak felfedezésének. E18. Gyorsított, részleges emlô besugárzás emlômegtartó mûtét után alacsony kockázatú invazív emlôrákban Szántai Péterné Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Osztály, Budapest Célkitûzés: Gyorsított részleges emlô besugárzás magyarországi bevezetése, illetve a 3 dimenziós konformális radioterápia (3D-KRT) és intenzitás modulált radioterápia (IMRT) módszereinek bemutatása és összehasonlítása. Módszer: 42 alacsony kockázatú, korai, invazív emlôrák miatt emlômegtartó mûtétben részesített nôbetegnél a mûtét utáni külsô, gyorsított részleges emlô besugárzás technikai feltételeinek kidolgozása 3D-KRT és IMRT besugárzási módszerekkel (21-21 beteg). A 3D-KRT és az IMRT technikai bemutatása, elônyeinek és hátrányainak összehasonlítása. A vizsgálati protokoll részletes bemutatása – besorolási feltételek, céltérfogat meghatározás, a 3D-KRT és az IMRT technika, valamint a céltérfogat és kritikus szervek dózis-térfogat

32 elôírásának ismertetése. Különleges gondosságot igénylô asszisztensi feladatok: a tervezési CT és a napi kezelési beállítási pontosság szerepének ismertetése. Eredmények: Válogatott, alacsony rizikójú emlôrákos nôbetegeknél a posztoperatív, egyedüli percutan parciális emlô besugárzás a teljes emlô irradiációval azonos lokoregionális daganatmentességet és túlélési eredményeket biztosít, rövidebb összes kezelési idô alatt, azonos vagy jobb kozmetikai eredményekkel, alacsonyabb mellékhatási hányaddal. Következtetés: A gyorsított részleges emlô besugárzás új módszereinek (3D-KRT és IMRT) klinikai bevezetése elôtt szükséges az új besugárzási technikák elônyeinek és esetleges hátrányainak vizsgálata. A standard teljes emlô sugárkezeléshez képest kisebb sugárkezelési térfogat miatt az eljárás különös pontosságot igényel sugárterápiás asszisztenstôl és orvostól egyaránt. E19. Az MR vizsgálat alatt történô kommunikáció szerepe a beteg-komfort szempontjából Fenyvesi Józsefné, Vígh Tiborné, Ambrus Nelli Kaposvári Egyetem, Egészségtudományi Centrum, Kaposvár Célkitûzés: Az MR vizsgálatok a képalkotó diagnosztikában széles körben elterjedtek az utóbbi évtizedben. Az MR vizsgálatok jellege lényegesen nem változott az évek alatt, bár minden gyártó cég a beteg komfort érzetének javítására jelentôs hangsúlyt fektet. Az MR vizsgálat hátrányai a beteg komfort szempontjából a szûk vizsgálati hely, a zaj effektus, és a viszonylag hosszú mérési idô. Vizsgálataink célja a vizsgálat alatti kommunikáció hatásának mérése volt, melyet a vizsgált páciensek alapvetô élettani paraméterei alapján határoztunk meg. Anyag és módszer: Vizsgálatainkat egy Siemens Magnetom Avanto 1.5 T MR berendezésen végeztük. A vizsgált páciensek kiválasztásában nem alkalmaztunk speciális szempontokat. Az MR vizsgálat elôtt és után mértük a vizsgált páciensek pulzusát és vérnyomását. Az MR vizsgálat alatti tájékoztatás a mérések szünetében történt, melyek során érdeklôdtünk a beteg aktuális állapota, közérzete felôl, valamint informáltuk a pácienseket a vizsgálat további menetérôl. Eredmények: A vizsgált páciensek mért élettani paraméterei tekintetében nem találtunk szignifikáns különbséget a vizsgálat alatt tájékoztatott és nem tájékoztatott csoport között. Ugyanakkor a tájékoztatott csoport mért paraméterei csaknem minden értéke némileg magasabbak voltak a kontroll csoporthoz hasonlítva. Tapasztalható volt továbbá a tájékoztatott csoport nyugodtabb pszichés közérzete, különösen az MR vizsgálat után. Következtetések: Az MR vizsgálatok a technikai fejlôdések ellenére a betegek számára általában kellemetlen élményt jelentenek, ezért gyakori a vizsgálattól való félelem, szorongás. E negatív érzések fiziológiai megjelenését kísérleteinkebn igazolni ugyan nem tudtuk, a betegek pszichés állapotát a vizsgálat alatti kommunikáció jelentôsen javította. Ennek objektív mérése további vizsgálataink célja.

33

34

Poszterek P1. Dentális CT alkalmazása fogászati autotransplantáció mûtéti tervezésében Gyergyák Emese, Csige Zsuzsanna, Ardai Emese, Stojanov Éva, Dr. Hrabák Károly Szent Rókus Kórház és Intézményei, CT laboratórium, Budapest Célkitüzés: Fog autotransplantáció mûtét tervezése CT segítségével egy 14 éves beteg komplex fogfejlôdési rendellenességében. Módszer: Bal alsó 5-ös számfeletti fogcsira áthelyezését tervezik az aplasias bal alsó 7-es fog helyére. Spriál CT (GE HISPEED) vizsgálatot végzünk a mandibuláról. A vizsgálat paraméterei: collimatio – 1mm, átfedô rekonstrukciók távolsága – 06mm, csontalgoritmus. A primer axialis szeletekbôl az állcsontívnek megfeleleôn panoráma jellegû rekonstrukciókat, valamint érintô és sugárirányú ferde rekonstrukciókat készítünk. Méréseket végzünk a donor és a recipiens hely térbeli viszonyainak megítélésére. A felvételek alapján a kritikus képletek – foramen mentale, canalis mandibulae – helyzete is pontosan felmérhetô. Eredmény: Az alkalmazott dentalis CT rekonstrukciós technika segítségével a szájsebészeti beavatkozás kivitelezhetôsége, kockázata jobban mérlegelhetô, lehetôvé teszi a pontos mûtéti tervezést. P2. Az akut ischaemiás stroke CT perfúziós vizsgálata Egy új vizsgálómódszer bevezetésének nehézségei Vörösné Benke Renáta, Kelemen Kornél Kaposi Mór Oktató Kórház, Radiológiai Osztály, Kaposvár Célkitüzés: Az agyi perfúziós CT vizsgálatok bevezetése az egyetemi oktató kórházi gyakorlatba. A perfúziós CT vizsgálatok technikai és értékelési optimalizálása. A perfúziós és CT angiográfiás vizsgálatok helyének meghatározása az akut stroke ellátásban. Módszer: Az akut ischaemiás stroke korszerû szisztémás vagy intraarterialis thrombolytikus kezelésének feltétele a 3 órán belüli pontos diagnózis, az ischaemia kiterjedésének és mértékének felmérése, a nyaki és intracranialis arteriás rendszer állapotának felmérése. Erre a célra teoretikusan az MR vizsgálat optimális, de a sürgetô idôfaktor miatt a CT vizsgálatra alapul az akut stroke sürgôsségi kivizsgálása. Eszköz: Siemens Somatom Emotion 6 multislice spirál CT berendezéssel 2004. november 1. és 2006. január 31. között 15 hónap alatt 43 perfúziós agyi CT vizsgálatot végeztünk, melyet 29 esetben CT angiográfiával egészítettünk ki. Értékeltük a natív CT felvételek korai ischaemiás jeleit, az arteria carotis interna nyaki szakaszának, valamint az arteria cerebri media M1 szakaszának állapotát. A perfúziós vizsgálatok során CBF (cerebral blood flow),

35 MTT (mean transit time) és TTP (time to peak) meghatározás történt. Valamennyi beteg klinikai kórlefolyását követtük, értékeltük a kontroll CT vizsgálatok és a késôbbi MR vizsgá­ latok eredményeit is. Eredmények, összefoglalás: Bemutatom az általunk optimalizált vizsgálati és értékelési protokollt. Eredményeink alapján a natív és perfúziós CT vizsgálat valamint a CT angiográfia együttese értékes információkat nyújt akut stroke esetén a differenciál diagnózisban. Foglal­ ko­zunk a szisztémás vagy intraarterialis thrombolytikus kezelés elterjedésének korlátaival. P3. Koponya implantátumok Makrai Tamás, Darvas Anita, Bárdosi Tamásné Labscreen Kft., Péterfy Sándor utcai Kórház, Budapest Célkitûzés: Poszterünkben áttekintjük CT laborunkban 2000-óta végzett koponya implantátumokhoz készített CT vizsgálatok menetét és a tervezôkkel együtt dolgozva az esztétikai és funkcionális viszonyok helyreállításában nyújtott szerepünket. Módszer: Az elmúlt 5 év alatt 35 vizsgálat történt. Ebbôl a vizsgálati anyagból 2 esetet mutatunk be. Eszközök: Siemens Somatom Balance spirál CT vizsgáló és 3D rekonstrukciós program. Vékony szeletes, speciális szûrô segítségével készült vizsgálatok történtek, melyek 3D technika felhasználásával segítik a tervezést. A tervezô egyedi szoftver felhasználásával (CAD-CAM) koponyacsont hiánypotló implantátumokat készít és részt vesz a beültetésnél. Eredmények: Az elvégzett CT vizsgálatok után a betegek mindegyike sikeres mûtéten esett át. Ezt követôen teljes életet élnek. Összefoglalás: A koponya rekonstrukciós mûtétek a betegek testi és lelki rehabilitációjához járulnak hozzá. Következtetés: A jól végzett asszisztensi munka tökéletessé teszi az együttmûködést a koponyasérültek implantátumot igénylô ellátásában. P4. Az emlôbetegségek diagnosztikája asszisztensi szemmel Sipos-Sziki Melinda Péterfy Sándor utcai Kórház, Traumatológiai Osztály, Budapest Célkitûzés: Fontosnak tartom, hogy az emlô betegségeinek széles diagnosztikai körében az asszisztensi munkának is fontos szerep jut. Módszerek: A különbözô diagnosztikai metódusoknál az asszisztensi munka bemutatása, az esetleges hibák elhárítása, a betegek lelki és fizikai vezetése a vizsgálatokon. Eszközök: a diagnosztikus eljárások közül a mammográfia, ultrahang, MRI diagnosztika és sentinel scintigráfia során végzett asszisztensi munka ismertetése. Eredmények: A betegségek diagnosztikájában valamennyi vizsgálómódszerre szükség

36 van, gyakoriságukat, az általános elvek mellett, az egyedi elváltozások jellege is meghatározza. Összefoglalás: a precíz asszisztensi munka segíti a diagnosztikai megoldásokat, a betegek pszichés vezetésében is fontos szerep jut az asszisztenciának. P5. A pontos beállítás és az asszisztens tapintási leletének fontossága a Szûrôvizsgálatoknál Kovács Emese1, Zilafalvi Anna Mária1, Bôti Anikó1, Szögi Mariann1, Kun Beáta1, Bagyinka Tiborné1, Dr. Adame Mária2, Dr. Kammerer Kinga3, Dr. Vass László4, Dr. Bukovácz Róbert5 1 HUNIKO KDK, Flór Ferenc Kórház, Mammográfia, Kistarcsa 2 HUNIKO KDK, Kistarcsa 3 Flór Ferenc Kórház, Onkológiai Osztály, Kistarcsa 4 Flór Ferenc Kórház, Pathológiai Osztály, Kistarcsa 5 Flór Ferenc Kórház, Sebészeti Osztály, Kistarcsa Célkitûzés: Pontos felvétel beállítás, korrekt anamnesticus adat felvétel és tapintási lelet. Módszerek: Cranio – caudalis felvétel, Ferde síkú (60°) felvétel Eszközök: Siemens Mammomat 3000 Nova mammográfiás vizsgáló berendezés. Összefoglalás: Egyes esetekben amikor a rtg. felvételen az elváltozás nem egyértelmûen azonosítható, vagy a lokalizatió miatt a felvételeken csak részben megjeleníthetô, különösen fontos a felvételek szabályos beállítása, valamint a szakasszisztensek tapintási lelete és véleménye. Következtetés: A röntgen felvételek pontos beállítása és az asszisztens tapintási lelete nagymértékben segíti, hogy a szûrés alkalmával minél több emlô carcinoma felismerésre kerüljön. P6. Népegészségügyi mammográfiás szÛrés asszisztensi tapasztalatai Violáné Egyed Zita, Komáromy H. Csilla Zala Megyei Kórház, Radiológiai Osztály, Zalaegerszeg Célkitûzés: A Zala Megyei Kórházban 2002 óta folyó Népegészségügyi mammográfiás szûrés asszisztensi tapasztalatainak bemutatása. Anyag és módszer: A Zala Megyei Kórházban 1995 óta végzünk mammográfiás szûrôvizsgálatokat, 2002 óta Népegészségügyi Program kereteiben. A szûrés szervezését az ÁNTSZ végzi, egységes irányelvek alapján. Az asszisztensek feladata a páciensek kikérdezése, az emlôk áttapintása, a kétirányú felvételek elkészítése. A szûrésbôl kiemeltek részletes kivizsgálásában az asszisztensi teendôk magas szintû ismerete és azután követési adatok pontos rögzítése elengedhetetlen.

37 Eredmények: 2002. január 1. és 2005. december 31. között 27.562 nô szûrôvizsgálatát végeztük el, amelyek közül 1.145 fô került visszahívásra és részletes kivizsgálásra. A 110 megoperált esetbôl 86 malignus tumor igazolódott. Összefoglalás: Az egységes irányelvek szerint végzett Népegészségügyi szûrés a mammográfiás tevékenység hatékonyságát javítja a szûrés elvégzésében, a kivizsgálásban és a betegkövetés során. P7. Digitális mammográfia kezdeti tapasztalatai Kövérné Szorg Mária, Batiné Siklósi Erika Fejér Megyei Szent György Kórház, Radiológiai Osztály, Székesfehérvár Célkitûzés: Az osztályunkon mûködô mammographia mindennapi munkánkban tapasztalt elônyeit, hátrányait szeretnénk kimutatni. Anyag és módszer: Intézményünkben 2006. márciusa óta digitális képalkotó rendszer mûködik, mely jelentôsen megkönnyítette osztályunk életét. E képfeldolgozási rendszerbe tartozik a klinikai emlôdiagnosztika is, azonban a szûrô jellegû mammographia jelenleg még a hagyományos röntgenfilm kidolgozással történik. A mammographia a radiológiai vizsgála­ tokon belül nem csak szép, de igen nehéz diagnosztikai módszer. Összefoglalás: Bár tapasztalataink még úttörô jellegûek, szeretnénk szemléltetni az analóg mammographia és a digitális rendszer (együtt)mûködését P8. Az emlô MR fontossága a szûrést követô klinikai kivizsgálaban Jászovics Judit, Fosztó Bernadett, Dr. Dékmár Katalin HUNIKÓ KFT., CT-MR Laboratórium, Nyíregyháza Célkitûzés: A gyógyulás szempontjából rendkívül fontos a korai felismerés. Ezt segítik elô a lakossági szûrôvizsgálatok,amelyek a még korai stádiumban lévô elváltozások felisme­ré­ sében játszanak szerepet. A diagnózis pontosítására döntô lehet a további vizsgálatok-mint az MR-elvégzése. Eszközök: Siemens Magnetom Harmony 1 Teslas MR berendezés. Módszerek: A poszterünkön szeretnénk bemutatni az intézményünkben emlô MR vizsgálat során használt szekvenciákat, a vizsgálat kivitelezését, kiértékelését, valamint az operatori feladatokat, munkát. Események: Egy eset bemutatás. Emlôszûrésen kiemelt beteg,akinek mammographia és UH során bizonytalan elváltozást találtunk.

38 P9. Nem tapintható emlôtumorok és az ôrszem nyirokcsomó izotópos jelölés Kánvási Ferencné1, Beregszászi Zsuzsanna1, Dr. Monoki E.1,Dr. Varga E.1, Dr. Tarján T.2, Dr. Petri I.3, Dr. Zs.Tóth E.4, Dr. Krenács L.4, Dr. Bagdi E.,5 1 Dr. Bugyi István Kórház, Röntgen Osztály, Szentes 2 Dr. Bugyi István Kórház, Izotóp Laboratórium, Szentes 3 Dr. Bugyi István Kórház, Általános Sebészet, Szentes 4 SZTE ÁOK Pathológiai Intézet,CIT, Szeged 5 Daganatpatológiai és Molekuláris Diagnosztikai Laboratórium, SZTE Oktató-Kutató Laboratóriuma, Szeged Célkitüzés: A Klinikai vizsgálatokból és a szûrésbôl kiemeltek további röntgen- és ultrahang vizsgálattal R4,R5-be sorolt betegeinknél már radiológus-patológus-sebész-onkológus team tagjaként asszisztálunk a sejti és/vagy szövettani mintavételekhez. Eszköztárunk bôvülését jelenti a nem tapintható elváltozások és az ôrszem nyirokcsomó izotópos jelölése. Módszerek és eszközök: A Surgical Probe Europrobe System kézi gamma szonda beszerzésével kórházunkban is megteremtôdött a nem tapintható emlôtumorok és az ôrszem nyirokcsomó izotópos jelölésének intraoperatív azonosításának és eltávolításának utolsó tárgyi feltétele is. Jelöléshez használunk l00-600 nm szemcseméretû Tc-99m-human szérum albumin nanokolloid, a Senti Scint, 40-60 MBq dózisban, 0,4 ml mennyiségben kétféle módon kerül beadásra, izotóp vagy UH. Röntgen vezérléssel. 3 óra múlva megtör­ ténik az izotóp dúsulás mérése, 24 óra múlva kerül sor a mûtétre. Gamma szonda segítsé­ gével megtörténik az intraop. SN azonosítás és eltávolitás. Eredmények: Eddig 10 betegünknél alkalmaztuk az izotópos jelölést. Életkor: 42-69 életév között. Szûrésbôl kiemelt: 4 fô, klinikai vizsgálatból: 6 fô. Megelôzôen mammográfia nem volt 7 betegnél, rizikótényezô 5 betegnél (családi elôfordulás), 1 betegnél 10 évvel korábban a másik emlô ablátiója szerepelt, 3 esetben fogamzásgátló szedése, 3 betegnél az elhízás is említhetô. Tumor jellemzôk: 4 tumor volt kisebb mint 10 mm, 2 mérete 10-15 mm között és 4 volt nagyobb mint l5 mm, legnagyobb 28 mm-s. Aspiratios cytológia 7 betegnél történt l-nél C 4 és 6-nál C5 megerôsitéssel. A 4 nem tapintható elváltozás mindegyike 24 óra múlva is jól azonositható volt, quadráns resectióval eltávolításra kerültek. 6 betegünknél a tumor mérete és szövettan ellenére a negativ SN mellett a blokkdisszectió elkerülhetô volt. Összefoglalás: Az izotóp jelölés alkalmazása két szempontból fontos. Egyrészt kiváltható a nem tapintható elváltozásoknál használt preoparetív dróthurkos jelölés, gyorsabb, pontosabb, biztonságosabb jelölést jelent. A gamma szonda vezetésével egyértelmû a sebész számára a tumor lokalizálása. Másrészt egymásnak ellentmondó elvárás oldható fel az ôrszem nyirokcsomó egyidejû azonosításával és eltávolításával. A jelölés hatákonysá­ ga az intraoperativan periareolarisan adott Patent blue használatával fokozható. Az SN eltávolításával és szövettani feldolgozásával alkalmasnak látszik minden preoperativ negativ axilla megitélésére. Negativitás esetén elkerülhetô az axilláris blokkdisszekció, vagy az alter­

39 natív besugárzás annak összes szövôdményével. A jelenlegi álláspontszerint ezek a nega­ tivumok kerülhetôk el az ôrszem nyirokcsomó biopsiával. A sugaras tevékenység enge­dé­ lyhez kötött, de sugárterhelése minimális, nem igényel speciális sugárvédelmi szabá­lyokat. Betegköoltsége kb.fele a hurkos jelölés költségének, hosszútávon gazdaságosan is mûködtethetô. P10. Betegrögzítés emlô tumoros betegek sugárkezelésben Dorgainé Takács Judit, Balázsiné Ali Magdolna, Dr. Ágoston Péter, Czigner Krisztina Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Osztály, Primus 2 besugárzó, Budapest Célkitüzés: A betegpozícionálás bemutatása különbözô teströgzítôk alkalmazásával emlôbesugárzás esetén. Módszer: Intéztünkben az emlôbesugárzás során több teströgzítô rendszert használunk a beteg adottságait figyelembe véve. Bemutatjuk a különbözô teströgzítôk jellemzôit, azok alkalmazását. Vizsgáljuk a beteg komfortérzetét, megfigyeljük és mérjük a betegbeállítás pontosságát a különbözô rögzítési módok alkalmazásával. Eszköz: Betegrögzítô alaplap kiegészítôkkel. „A” típusú rögzítô: Breast –board, melyet akkor alkalmazunk, ha az emlô mellett az axillaris és supraclavicularis nyirokrégiót is sugárkezeljük. „B” TÍPUS: Párhuzamos fogantyúval ellátott rögzítô. Eredmények: Az A és B típusú rögzítôkkel kezelt 5-5 beteg kapcsán szerzett tapasztalatok és mérési eredmények ismertetése, fotodokumentálása. Összefoglalás: A betegrögzítôk segítenek a besugárzási terv alapján végzett napi betegbeállítás reprodukálhatóságát növelni. Különbözô indikációkkal végzett kezelésekhez eltérô rögzítôk lehetnek alkalmasak. A beteg komfortérzete a rögzítôk mellett jó. Jó kom­for­ térzet mellett a kezelés is biztonságosabban végezhetô. P11. Coronaria CT vizsgálatok 16 szeletes GE CT készülékkel Szegediné Joó Éva, Madai Erzsébet, Cséky Krisztián, Dr. Dévényi Katalin Euromedic Diagnostics Szeged Kft., Debrecen Célkitûzés: A multidetektoros CT készülékkel lehetôség van a coronaria artériák megjelenítésére. Poszterünkkel a vizsgálati metodikát, technikai paramétereket szeretnénk bemutatni. Módszer, eszközök: Az elmúlt két év során kb. 350 coronaria CT vizsgálat történt intéze­ tünkben, GE LIGHTSPEED 16 készülékkel. Az aortagomb magasságától a rekeszi felszínig, axialis síkban, vékony rétegfelvételek készültek natívan és posztkontrasztosan. Fontos a beteggel való szoros együttmûködés. Már a vizsgálat elôjegyzése során felhívjuk a beteg figyelmét a vizsgálat sikerességéhez szükséges optimális pulzusszám gyógyszeres beállít­

40 ására. Hanyatt fekvô helyzetben, EKG és légzés vezérléssel készül a vizsgálat. A natív vizs­ gálat után, megfelelô töménységû, jódtartalmú kontrasztanyagot adunk be bólus techni­ kával, meghatározott késleltetés után. Rövid leképzési idô alatt, kis rotációs idôvel, 0,5-0,75 mm-es vastagságú szeletek készülnek. Eredmények: Az obesitás, tachycardia, arythmia artefactumokat okoz, rontja a képek értékelhetôségét. Az általunk elkészített képekbôl orvosaink a munkaállomáson 3D rekonstrukciós képeket készítenek. Összegzés: A beteg számára kis megterhelést jelentô vizsgálat szûrésre is alkalmas. A jól elkészített vizsgálattal a coronaria erek elzáródása, szûkülete, fali meszesedése mutatható ki. P12. A lobularis carcinomák kimutatásának diagnosztikus problémái néhány eset kapcsán Jónásné Barhács Enikô, Paulik Irén, Dr. Babka Marianna, Dr. Nádor Katalin Szent Rókus Kórház és Intézményei, Radiológiai Osztály, Budapest Péterfy Sándor Kórház, Pathológiai Osztály, Budapest Célkitüzés: A lobularis carcinoma az emlôrákok 10-15 % -át alkotja, aránya fôként az 50 év felettiek között emelkedô tendenciát mutat. Mivel mind radiológiailag, mind cytológiailag nehezen kimutató így nagyon fontos, hogy minél hamarabb diagnosztizáljuk. Módszer: Minden esetben komplex mammográfiás vizsgálat történik, beleértve a kiegészítô felvételek elkészítését is. Ebben az asszisztensnônek nagyon fontos szerepe van, hogy a felvételek minél informativabbak és technikailag kifogástalanok legyenek. Hozzátartozik a vizsgálathoz az aspirációs cytológia és szükség esetén a sterotaxiás mintavétel is. Néhány eset kapcsán szeretnénk bemutatni ezen elváltozások vizsgálati algoritmusát. Eredmény: Az esetbemutatások és az azokról készült felvételek és cytológiai eredmények újra bizonyítják, hogy a lobularis rák diagnosztikájában elengedhetelen a radiológus orvos és asszsisztens és a radiológus és cyto-pathológus szoros együttmûködése, hogy a beteg minél elôbb részesedjen betegségének korai ellátásában és kezelésében. P13. Primer tüdô carcinoid tumor eredményes transarteriális chemoembolisatioja. A CT és PET-CT szerepe a diagnosis felállítás és a követés során Gál Magdolna, Tamás Gabriella Labscreen Kft., Péterfy Sándor utcai Kórház, Budapest Célkitûzés: Poszterünkben egy – a nemzetközi irodalomban is ritka- második tumorként jelentkezô pulmonális carcinoid tumor és mediastinális nyirokcsomó metastásisainak biopsiás bizonyítását és intraarterteriális (artéria bronchiálisokon át) chemoembolisatioját ismertetjük.

41 Módszer: A 45 éves férfi elôzményében 10 évvel korábban vesetumor miatt nephrectomia, sepsist követô aorta billentyû elégtelenség miatt mûbillentyû beültetés, többszörös, alsó­vég­ tagi thrombosis és pulmonális embolia szerepel. Ernyôszûrés során derült ki a jobb tüdôben lévô elváltozás és a mediastinális nyirokcsomó megnagyobbodás. Eszközök: A fentiek miatt CT vezérelt tüdôbiopsia történt, mely carcinoid tumort igazolt. Ezt követôen a Péterfy Kh. röntgen osztályán több alkalommal szuperselectiv chemoembolisatió történt az artéria bronchiálisokból eredô tumort tápláló ágakon keresztül. Eredmények: Az elkészült CT vizsgálat és a PET-CT eredmények a primer tumor és a mediastinális metastásisainak elpusztulását bizonyították. Összefoglalás: Hypervascularizált, neuroendocrin eredetû tüdôdaganat intraarteriális embolisatiója ritka és nehéz feladat. Ehhez mind a diagnosis felállítása mind a terápia tervezése és követése szempontjából elengedhetetlen az igényes CT vizsgálat és a jelenleg még nem kellô számban hozzáférhetô PET-CT. Következtetés: A diagnostikus és az intervenciós radiológia szoros együttmûködése a nemzetközi szakirodalomban is igen ritkán dokumentált, sikeres ellátást tett lehetôvé comorbid, kettôs tumoros, más módszerrel nem ellátható páciensünknél. P14. CT vezérelt tüdôbiopsiák - 5 év, 118 eset Gál Magdolna, Makrai Tamás Labscreen Kft., Péterfy Sándor utcai Kórház, Budapest Célkitûzés: Poszterünkben áttekintjük CT laborunkban 2001. május 01. és 2006. április 20. között végzett 118 tüdôbiopsia eredményeit. Módszer: Az elmúlt 5 évben folytatólagosan végzett 118 tüdôbiopsia eredményének retro­ spectiv elemzését végeztük a pathológiai eredmények és a mûtéti naplók adatai alapján. Eszközök: A fenti idôszakban 99 aspirációs mintavétel történt 20 G-s tûvel és 19 core biopsia 18 G-s vágótûvel. A beavatkozásokat Siemens Somatom Plus egy szeletes spirál üzemmódú CT készüléken végeztük .A mintavételekben résztvevô orvos és két szakasszisztens személye a fenti idôszakban nem változott. Sem a célzáshoz, sem a tûvezetéshez segédeszközt nem használtunk. Eredmények: A 118 mintavételbôl technikailag sikeres volt 115, így a technikai sikerarány 97,5%. PTX összesen 47 esetben alakult ki (39%), de szubjektív panaszt vagy ellátást igénylô PTX nem volt. Vérzést a kontroll képeken 21 esetben láttunk, de panasz vagy ellátási igény itt sem merült fel. Az aspirációk diagnosztikus sikeressége, 82%, míg a core biopsiák 89% adtak egyértelmû szövettani diagnózist. PTX gyakrabban alakult ki aspiráció mentén, míg a vérzés a core biopsia során volt gyakoribb. Összefoglalás: Gyakorlatunkban a CT vezérelt tüdôbiopsia eredményes és igen alacsony morbiditású invazív diagnosztikus eljárás. Eredményeink a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak mindenben megfelelnek. Kiemelnénk, hogy laborunkban a core biopsia az aspirációnál nagyobb diagnosztikus eredményességet adott, úgy, hogy a vastagabb tû nem

42 járt a szövôdmények fokozódásával. Következtetés: A CT vezérelt mellkasi illetve tüdôbiopsiák a modern képalkotó eljárások mellett nem hogy nem veszítettek jelentôségükbôl, de a mind gyakrabban kimutatásra kerülô és malignitás esetén még jó eredménnyel kezelhetô ismeretlen dignitású gócok mellett a pontos diagnózist adó biopsiák jelentôsége felértékelôdött. Ezért úgy gondoljuk, hogy laborunk a biopsiákat súlytó méltatlan finanszírozás ellenére évek óta úttörô munkát végez e téren. P15. Gerincbetegek CT és MR vizsgálata Koltai Csilla,Vámos Judit, Nagy Rudolf Országos Gerincgyógyászati Központ, Budapest Célkitûzés: A gerincbetegek pre-és postoperatív vizsgálataiban az operátori feladatok lényeges szempontjait vizsgáltuk,valamint a hiba lehetôségek kiküszöbölését igyekeztünk meghatározni. Módszerek: CT és MR vizsgálatok lehetôségei a gerinc betegségek diagnosztikájában. CT vizsgálatokban a postprocessing eljárások fejlesztése. MR vizsgálatokban optimális szekvenciák és postprocessing vizsgálatok kidolgozása. Eszközök: Hitachi Presto négyszeletes, multiscilce CT berendezéssel és 0.4 Teslas Hitachi Aperto, nyitott, egyoszlopos MR berendezéssel dolgoztunk. Eredmények: Új postprocessing eljárásokkal és megfelelôen kidolgozott vizsgálati metodikákkal a diagnostikus eredmények javultak. Összefoglalás: A helyesen végzett, technikailag megfelelôen véghezvitt vizsgálati módsze­ rek nagy segítséget jelentenek a betegek ellátásában és gyógyulásában. P16. Májspecifikus kontrasztanyagok alkalmazása MR vizsgálatoknál Fábiánné Kiss Szilvia, Tóth Anett, Kmetty Lászlóné Országos Onkológiai Intézet, CT-MR labor, Budapest Célkitûzéseink: Hazánkban évente több mint 30 ezren halnak meg daganatos megbe­te­ gedésben. Vezetô helyen áll a tüdôcarcinoma, az emlô és vastagbél, valamint a leggya­ko­ ribb rosszindulatú daganattípusok kórlefolyásában a máj áttéteinek kialakulása. Diagnoszti­ kus nehézséget az incidentalis benignus gócoktól való elkülönítése jelenti. Célunk, a máj MR vizsgálata során alkalmazott metodikák és kontrasztanyagok (extracelluláris, hepatocy­ taspecifikus, RES specifikus) szerepének bemutatása a különbözô májelváltozások differen­ cialdiagnosztikájában. Módszer: MR vizsgálat, melynek során natívan T1, T2, súlyozott felvételeket készítünk, majd a különbözô specificitásu kontrasztanyagokkal dinamikus vizsgálatot végzünk.

43 Következtetés: A vizsgálatok során számos benignus és bizonytalan diagnozisú májgócot vizsgáltunk, melyek differenciálása nehézségeket okozott. Eredmény: A standard diagnosztikus vizsgálat során alkalmazott hepatocyta specifikus és RES specifikus kontrasztanyagok az esetek nagy részében segítséget nyújtottak a bizonytalan diagnosisú incidentalis primer májgócok pontosabb megítélésében és az áttétek egyértelmû diagnosztikájában. P17. Desinvaginatio Röntgenasszisztensi feladatok a beavatkozás során Bárány Tamásné, Nagy Zoltánné, Dr. Fekete Márta HUNIKO Kft., Gyermekradiológiai Részleg, Nyíregyháza Célkitûzés: Az invaginatio a proximalis bélszakasz betüremkedése a distalis bélszakaszba. Az invaginátum a mesenterialis erek leszorítása következtében bélelhaláshoz vezet. Ezért szükséges az invaginátum megszüntetése, a bélelhalás megelôzése, a sebészeti beavatko­zás elkerülése. Poszterünkön az invaginítio diagnosztizálását és annak jelentôsségét kíván­juk bemutatni. Módszerek: natív hasi felvétel készítése után, hydrostaticus módszerrel, kontrasztanyagos feltöltéssel végezzük, képerôsítô vagy ultrahang vezérlés mellett. Eszközök: Irrigoscopias szett (csecsemôk esetében speciális eszközök) használunk, 120 Hgmm maximum nyomás alkalmazásával. Eredmények: A beavatkozások 80% ban sikeresen zárulnak. Összefoglalás: Az eredményesség érdekében fontos az idôfaktor csökkentése: a gyors diagnosztizálás, gyermek megfelelô elôkészítése: (sedalas- osztályos teendô). A beavatkozás rutinszerû elôkészítése, összeszokott TEAM nélkül nem leteséges. Következtetés: A desinvaginatio kisebb megterhelést ró a gyermek szervezetére, mint egy hasi mûtét, ezért a lábadozási idô is lerövidül. P18. Felnôtkori invaginatio (esetbemutatás) Szekér Zoltán, Dóczi István, Sásik Gábor, Dr. Urbanek Krisztina Huniko KDK, Kistarcsa Célkitûzés: Az esetbemutatásunk kapcsán ismertetjük az invagniatio klinikai képét, radiológiai diagnosztikai lehetôségeit és a terápiáját. Módszerek, eszközök: a vizsgáló módszererek leírása, UH és CT vizsgálat elvégzése Eredmények – Összefoglalás – Következtetések: Invaginatio felnôttkorban igen ritkán látható és ezt az éredekes esetet valamint képanyagát szeretnénk poszteren bemutatni. Téma: Invaginatio: az orálisabb bélszakasz kesztyûujjszerû betüremkedése a distalisabb bélszakaszba. A bélelzáródás ilyen formája csecsemôknél és nagyobb gyermekeknél gyakrabban elôfordul, felnôttkorban azonban igen ritkán találkozhatunk vele.

44 B.B. 63 éves betegünk periodikus hasi fájdalommal jelentkezett osztályunkon. Az elsô ultrahang vizsgálaton a bélfal megvastagodása volt látható, majd a kontroll vizsgálat során látott kép alapján felmerült az invaginatio lehetôsége. Az akut hasi CT vizsgálat során igazolódott a jejunum területén létrejött invaginatio. Az esetbemutatásunk kapcsán ismertetjük az invagniatio klinikai képét, radiológiai diagnosztikai lehetôségeit és a terápiáját. P19. CT szimulálás bevezetése és korai tapasztalatok Szlávik Katalin, Lövey Katalin, Major Tibor Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Osztály, Budapest Célkitüzés: A CT szimulátor és a használatával nyert korai tapasztalatok ismertetése. Eszközök: A CT szimulátor három részbôl áll: Somatom Emotion 6 CT szkenner, SunBlade 2500 munkaállomás AqQSim3 szimulációs szoftverrel, falra szerelt mozgatható pozícionáló LAP lézerek. Módszerek: A szimulálás lépései: – beteg pozícionálása és rögzítése a CT asztalon – a LAP LASER nulla pozícionálása, majd a vizsgálandó anatómiai régió beállítása – a referencia koordinátarendszer megjelölése a bôrön (maszkon), majd CT markerek felhelyezése a bôr referencia pontokra – a CT vizsgálat protokoll szerinti elvégzése, majd a képek átküldése a munkaállomásra – tumor lokalizálása, céltérfogat és védendô szervek berajzolása – virtuális szimuláció végrehajtása és az izocentrum (IC) meghatározása – az IC koordinátáinak exportálása a LAP LASER vezérlô számítógépére – a beteg ismételt felfektetése a CT asztalra az eredeti bôrjelölések szerint – a mozgatható LASER-ek és a CT asztal pozícionálása az IC koordinátáinak megfelelôen – IC-n átmenô referencia CT sík felvétele és összehasonlítása az eredeti vizsgálat síkjával – az IC bôrre esô vetületeinek megjelölése a LASER fények segítségével Eredmények: A CT szimulálást megfelelô betanulás után eredményesen alkalmaztuk különbözô daganat lokalizációjú betegek sugárkezelése elôtt. Következtetések: A CT szimulálás megfelelô alkalmazása helyettesítheti a hagyományos terápiás szimulátor használatát, de további tapasztalatok szükségesek szerepének végleges megítéléséhez. P20. Élet a radiológián digitalizálás elôtt és után Tonamár Mónika, Valkár Csabáné Fejér Megyei Szent György Kórház, Radiológiai Osztály, Székesfehérvár Célkitüzés: A radiológiában képrögzítô eszközként alkalmazott röntgenfilmet napjainkban felváltja a digitális képalkotás. Bemutatjuk, hogy nagy forgalmú osztályunk munkáját hogyan

45 befolyásolta a 2006 májusában bevezetett új képrögzítô technika. Mennyiben változtak ettôl az asszisztensi feladatok, milyen új eszközök, illetve feladatok épültek be a munkafolyamatba. Módszer és eszközök: Osztályunkon a megmaradt (régi) rtg felvételizô berendezések mellé bevezetésre került a FUJI cég áltatl kifejlesztett foszforlemezes digitális képrögzítô eljárás. A foszforlemezre készült felvételek megjelenítése, illetve feldolgozása (nyers képek postprocesszálása) a részlegenként kisebb illetve nagyobb teljesítményû kiolvasó beren­de­ zésekkel történik. Ezután képek további felhasználásra (leletezés, megtekintés, archiválás) a kórházunkban jól mûködô képarchiváló és kommunikációs PACS rendszerbe kerülnek. Ezen új módszer elônyeit szeretnénk bemutatni a „régi” röntgenfilm technikával szemben. Eredmények: Az új rendszer jelentôsen befolyásolta, az osztályon folyó munkát. Lehetôvé tette a jobb munka- és betegszervezést, az osztály külsô egységeivel való jobb kommuni­ kációt, a képek gyors célállomáshoz (beutaló klinikus) jutását és megoldotta a nagymennyi­ ségû rtg felvételek tárolási gondjait. P21. Digitális röntgen berendezések bemutatása a szekszárdi Balassa János Kórház röntgenosztályának belgyógyászati részlegén Dér Szilvia Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, Röntgen- és Ultrahang Diagnosztikai Osztály, Szekszárd Célkitûzés: A magyar egészségügy technikai színvonalának megosztottsága, ezen belül a Képalkotó Diagnosztika Intézményenkénti különbözôsége miatt, a digitális röntgengépek használatának minél szélesebb körrel való megismertetése. Módszer: A szekszárdi Balassa János Kórház Röntgenosztálya a Philips Magyarország Kft. referencia központjaként mûködik évek óta, oktató osztályként is funkcionál. Eszköz: A Philips DuoDiagnost röntgengép széleskörû használatának, a digitalizálás elônyeinek és a gép modern sugárvédelmének rövid bemutatása. Eredmények: A digitalizálás lehetôségeit kihasználva, a hatékony gazdálkodás, a lehetô legkisebb sugárterhelés mellett, a legrövidebb idô alatt minôségi betegellátást nyújtani. Összefoglaló: A technika, a képalkotó-diagnosztika rohamos fejlôdésével, mind a betegek kivizsgálásának, mind a szakdolgozók munkavégzésének módja folyamatosan változik. Ezért elengedhetetlen az asszisztensek, és szakasszisztensek magas szintû képzettsége, mely kiterjed mind az elméleti tudásra, mind a berendezések kezelésére.

46 P22. Teleradiológiai megoldás - adatvédelem Pálfiné Erdélyi Gizella, Papp Zoltánné, Farkas Beáta, Kocsordi Zoltánné, Oláhné Végh Ágnes Területi Kórház, Központi Radiológia, Mátészalka Célkitüzés: A vizsgálati dokumentációk (kérés, vizsgálati képanyag, lelet) elôállítása, továbbítása a személyi és egyéb adatok védelmének biztosítása mellett. Módszerek: A távol esô telephelyeken mûködô radiológiai rendszerek összekapcsolása. A földrajzi helytôl függetlenül a CT képek megtekinthetôségének biztosítása, az egyéb betegadatok kezelése. Eszközök: A beteg tájékoztatáson alapuló hozzájárulása adatainak kezelésérôl. Elektronikus képanyag elôállítása (CT), tárolása és ellenôrzött “kiadása” (adatkezelés, adatfeldolgozás, adattovábbítás). Adatvédelem naplózása. Eredmények: Teljes körû digitális tárolás, archiválás. Elektronikus képtovábbítás és kiadás. Ellenôrzött, biztonságos csatornákon, naplózottan történô kép- és adatforgalom. Hálózaton belüli képanyag megtekintésének lehetôsége az osztályok, ambulanciák számára. Gazdaságosság. Intelligens képanyag kezelés. “Felhasználóbarát” környezet. Összefoglalás: A vizsgálatok képanyaga elektronikusan tárolt és továbbított. Az adatforgalom biztonságos csatornákon, beleegyezés után, naplózottan történik. P23. CT vizsgálatok adatainak védelme Szabóné Garai Adrien, Kecskés Attiláné, Szathmári Istvánné Felsô-Szabolcsi Kórház, CT Osztály, Kisvárda Célkitüzés: A CT vizsgálatokkal kapcsolatos adatok teljeskörû védelme. Módszerek: A jogi háttér alapján, a minôségbiztosítási elvárások szerint kialakított részfolyamatok szabályozott és reprodukálható egységgé alakítása. Eszközök: A beteg felvilágosítása során megfelelô környezetben elhangzottak dokumen­tá­ lása, a betegtájékoztató tartalma, a beteg, illetve képviselôjének írásbeli beleegyezése, a vizsgálat körülményei, a képanyag elôállítása és szabályos kezelése, az egészségügyi adatok szükséges, de elégséges kör számára történô hozzáférhetôsége, annak megfelelô helyre és biztonságos úton való továbbítása.Adatvédelem naplózása. Eredmények: Adatvédelmi szempontból az elôadás során vázolt eljárással lehetôvé válik a CT vizsgálatok teleradiológiai módszerrel történô ellátása, a távkonzultáció is. Összefoglalás: Az intézményünkben mûködô módszerrel lehetôvé vált a kórház által kezelt betegek gyors, kevés adminisztrációt igénylô, adatvédelmi szempontból is biztonságos ellá­­­­tá­sa. Kialakult a más kórházból érkezô betegek vizsgálati adatainak helyi kezelése mellett egyes esetek távoli leletezése, szakorvosok közötti konzultáció is.

47 P24. Radiológia az ország szélén Kerekesné Szabó Erika Erzsébet Kórház, Röntgen Osztály, Sátoraljaújhely Célkitûzés: Azt kívánjuk bemutatni, hogy az ország szélén mûködô kis kórházunk, ezen belül röntgen osztályunk technikai, szakmai fejlôdése milyen hatást gyakorolt a környéken élô betegekre, praktizáló orvosokra és nem utolsó sorban ránk. Módszerek: Az utóbbi 10 év statisztikai adatainak feldolgozását, gépparkunk változásának áttekintését és asszisztenseink szakmai fejlôdésének felmérését végeztük el. Az eredmé­ nyek begyûjtéséhez és statisztikai feldolgozásához kérdôíves módszert alkalmaztunk. A statisztikai adatok feldolgozása, klinikusaink, háziorvosaink és betegeink visszajelzése alapján (kérdôív) történt. Eszközök: UH, mammográfia, CT telepítése Ide le kéne írni, hogy milyen típusú gépeket kaptatok. Eredmények: Az új szakmák és osztályok megjelenése kórházunkban, röntgen orvosaink továbbképzései, szakmai elôrelépése, továbbá kórházunk rohamos technikai fejlôdése megkövetelte, hogy mi is „haladjunk a korral”. A fejlôdés lemérhetô a vizsgált idôszak betegszámának emelkedésével, a végzett diagnosztikai vizsgálatok sokrétûségével, továb­ bá az elmúlt 10 év során az elavult vizsgálatokat új, korszerû (sok esetben noninvazív) vizsgáló módszerekkel váltottuk fel. Mindezek eredményeképpen büszkén kijelenthetjük, hogy asszisztenseink megszerzett új tudásukkal az országban bárhol megállják a helyüket, hiszen minden tekintetben megfelelnek a XXI. század elvárásainak és kihívásainak. Összefoglalás, következtetések: Az utóbbi 10 évben bekövetkezett rohamos fejlô­dé­ sünk (szakmai-technikai) nagy hatással van az orvosaink döntéshozatalára, a pontos diag­nó­ zis felállítására, egy-egy betegség feltérképezésére, a beteg további sorsára. Nem utolsó sorban mindannyiunk megelégedettségére. P.25. A betegellátás lélektana Szabó Tünde, Antal Norbert Kaposi Mór Oktató Kórház, Radiológiai Osztály, Kaposvár Az elôadás bemutatja az egyes „betegtípusokat”, viselkedési formáikat. Rávilágít a beteg ember fokozottabb sebezhetôségére, kiszolgáltatottságára. Mit tehet a képalkotó asszisztens a beteg lelki komfortjának megteremtéséért? A türelem, megértés, empátia fontossága szakmánkban. Az elôadás célja: felkelteni a figyelmet, hogy a beteget ne pontszámként, puszta fela­dat­ ként kezeljük. Az egészségügy reformjába ez a fajta szemléletmód váltás is tartozzon bele.

48 E20. Állandósági vizsgálatok A röntgenasszisztensek és a mûszaki szakemberek együttmûködésének feladatai Berecz András Robex Bt., Budapest A minôségbiztosítási feladatok közt szerepel a berendezések mûszaki állapotának ellenôrzése: átviteli vizsgálat, állapotvizsgálat, állandósági vizsgálat (3Á). Az állandósági vizsgálatok elvégzése a röntgenasszisztensek feladatai közé tartoznak. Az elôadás összefog­ lalja az elvégzendô vizsgálatokat és elôírásokat. A röntgenasszisz­ten­seknek és a mûszaki szakembereknek együtt kell dolgozni az állandósági vizsgálatok végzésekor. Ehhez szeret­ nék segítséget adni: ötletek, javaslatok egyszerû mérési módszerek és mérôeszközök kidolgozása, mérési leírások elkészítése. Oktatás, betanítás a mérések elvégzéséhez. A mérési módszerek adaptálása a kórház adott gépparkjához, mérési jegyzôkönyvek formai kidolgozása. Segítség a mért eredmények kiértékelésében, javaslatok a helyesbítô tevékeny­ ség elvégzésére, illeszkedés az állapotvizsgálatokhoz. E21. A digitális képalkotás és a PACS hatásai az oktató kórházi gyakorlatban Kelemen Kornél Kaposi Mór Oktató Kórház, Radiológiai Osztály, Kaposvár Célkitüzés: A digitális képalkotás és a PACS összehasonlítása a hagyományos radiológiai módszerekkel. Anyag és módszer: A „Kaposi Mór” Oktató Kórház (KMOK) Sûrgôsségi Radiológiai Részlegén 2004. októberétôl új képalkotó berendezésekbôl és Picture Archiving and Communicating System-bôl (PACS) álló radiológiai rendszer mûködik. A Részleg az általá­ nos fekvô- és járóbeteg diagnosztika mellett a KMOK 24 órás sûrgôsségi betegellátó rend­ szerének is integráns részét képezi. 16 hónap alatt 23.500 betegen elvégzett 50.000 kép­alkotó vizsgálat során több mint 8 millió képet állítottunk elô, több mint 3 millió felvételt archíváltunk. Eszközök: A rendszer valamennyi modalitásban (röntgen felvételezés, röntgen átvilágítás, kórtermi- és mûtôi röntgen felvételezés, komputer tomográfia, ultrahang, angiográfia) Siemens gyártmányú, teljes digitalizált képalkotó technikára épül. A PACS 7 terabyte képtároló kapacitással rendelkezik. A leletezés egy- és kétmonitoros MagicView munkaállomásokon zajlik. 20 klinikai képmegjelenítô alállomást kiszolgáló WEB szerver és az internet csatlakozás egészíti ki a diagnosztikus munkahelyeket. Eredmények, összefoglalás: Értékelem a teljes digitális képalkotás és a PACS alkalmazásának gyakorlati tapasztalatait. Bemutatom a radiológiai csúcstechnika kedvezô hatásait szakmai, medicolegalis és gazdasági szempontokból.

49 E22. A virtualis endoscopos vizsgálatok alkalmazási lehetôségei Rózsa Emôke BM Központi Kórház és Intézményei, Budapest Célkitûzés: napjaink technikai fejlôdése a diagnosztikában igen gyors ütemû, egyre másra jelennek meg az új készülékek, illetve az olyan technológiai újítások, melyek kisebb-nagyobb mértékben megváltoztatják a diagnosztikai képalkotás lehetôségeit. Magyarországon az ezredforduló környékén kezdôdött el az a folyamat, amely során a régi hagyományos CT berendezéseket – sequentialis és single slice készülékeket – felváltják a korszerû multidetek­ toros rendszerû CT- k. Az új technológia változásokat eredményez, s e technikai változások következménye egy szemléletváltás is a vizsgálati módszerek tekintetében. Az elôadás célja áttekintést adni a multidetectoros CT készülékek nyújtotta új képalkotó diagnosztikai lehetôségekrôl. Módszerek, eszközök: a multislice technika számos újdonsággal szolgált. A vizsgálatok ideje lerövidült, s ennek következtében lehetôségeink tárháza bôvült, a készü­ lékek informatikai fejlôdésébôl következôen, pedig a hagyományos axiális, coronalis és sagittalis rekonstrukciós módokon felül tetszôleges síkú, 2 és 3D képek létrehozására van módunk percek, sôt másodpercek alatt. Külön meg kell említenünk az új metodika kapcsán az egyre inkább teret hódító, hazánkban még útját keresô módszernek, a virtuális vizsgá­latok csoportját. A CT endoscopia alkalmazási területei a levegôvel telt üregek közép- és belsôfül, orrmelléküregek, hörgôrendszer, vizeletgyûjtô- és elvezetô rendszer, vastagbél intraluminalis 3 D ábrázolása. Elôadásom célja e vizsgálatok rövid bemutatása, különös tekintettel a CT colonoscopiára. Röviden ismertetem az MDCT alapelvét, a rekonstrukciós technikákat (MPR, MIP, SSD, VRT), majd a jó minôségû 3D és virtuális képalkotáshoz szükséges feltételeket. Eredmények: néhány vizsgálaton keresztül bemutatom ezek gyakorlati alkalmazását is. Összefoglalás: a jövô, a CT colonographia alacsony dózisú formájának alkalmazása szûrôvizsgálatként a vastagbélrák korai kimutatására. E23. Direkt digitalizálás Hajcser Barbara, Horváth Beáta, Vida Krisztina Budai Egészség Központ, Radiológiai Osztály, Budapest Célkitüzés: A digitális képalkotás, és képtárolás fizikai – mûködési alapeleve, elônyei, és „hátrányai” a képalkotó diagnosztikában. Eszközök: Swissray röntgengép, és a HIS-RIS-PACS rendszer rövid bemutatása képekkel illusztrálva. A PACS -rendszer nyújtotta lehetôségek. Eredményeink, és céljaink a jövôre nézve, film nélküli radiológia elônyei. Rövid összefoglalás: mennyire könnyíti meg munkánkat a digitális rendszer, film nélküli radiológia elônyei?

50 E24. Speciális röntgen-felvételsorozat szerepe a talus törések diagnosztikájában Nyilasi Orsolya, Kerekes Ildikó EUROMEDIC Diagnostics Szeged Kft., Szeged Célkitûzés: Rohanó világunkban minden évben emelkedik a közlekedési és háztartási balesetek száma. Intézetünkben regionális traumatológiai betegellátás folyik, ezért nagyobb gyakorisággal fordulnak elô a ritka törési típusok. Ilyen az általunk vizsgált talus törés is. Célunk ezen törési típus hagyományos röntgen diagnosztika segítségével történô pontos, könnyen kivitelezhetô és reprodukálható vizsgálati stratégiájának kidolgozása. Betegek és módszerek: Az elmúlt másfél évben intézetünk hagyományos röntgen részlegén 8 talus törött beteget vizsgáltunk sérülésükkor, valamint traumatológiai ellátásuk után gyógyulásukig. Törekedve a minél pontosabb ábrázolásra 6 felvételbôl álló sorozatot dolgoztunk ki: 1. oi. lábfelvétel 2. AP boka felvétel 3. medial felé forgatott félferde lábfelvétel 4. a teljes alsó végtag 45 fokos mediális irányú forgatása és a csô 10 fokos craniocaudális döntése 5. a teljes alsó végtag 45 fokos medialis irányú forgatása és a csô 10 fokos caudocraniális döntése 6. a teljes alsó végtag 45 fokos medialis irányú forgatása, merôleges sugáriránnyal. Centrálás minden esetben a talusra, az értékválasztás a lábtôcsontoknak megfelelôen történik. A felvételeket 30X40-es kazettára hatos osztásban exponáltuk. Segédeszközként 45 fokos szivacsot használtunk. Eredmények: Az elkészített sorozatfelvétel alapján pontos képet kaptunk mind a nyolc esetben a talus törésének típusáról, a törtdarabok helyzetérôl, az operatív illetve konzervatív kezelés utáni állapotról és a gyógyulás ütemérôl. A 8 beteg közül 4 betegnél beérkezésekor CT vizsgálatot is végeztünk, amely a mûtéti tervezést segítette. Összefoglalás: Tapasztalataink szerint az általunk alkalmazott sorozatfelvétel informatív a talus törések típusáról, a törtdarabok helyzetérôl. Pontos képet ad a gyógyulás ütemérôl. A diagnosztikus modalitásból adódóan könnyen elérhetô, olcsó vizsgálómódszer. Az egyértelmû leírás alapján könnyen reprodukálható.

51 E25. Digitalizálás a hagyományos röntgendiagnosztikában Nagyné Orosz Beáta, Dr. Tóth Erzsébet HUNIKO Kft., Jósa András Kórház, Röntgen Osztály, Nyíregyháza Célkitûzés: a röntgen felvételezés során nagyon fontosnak tartom a jó minôségû, pontos munkát. A digitális technika bevezetésével célunk, magasabb színvonalú, pontosabb, takarékosabb munka végzése, csökkenteni az emberi tévedéseket. Módszerek: történeti áttekintés, a gépek fejlôdése, a berendezés használatának elméleti és gyakorlati elsajátítása, röntgenfelvételek készítése a korszerû technikával. Eszközök: szeretném bemutatnia szükséges technikai eszközöket, foszforlemezes kazettákat, vonalkódos leolvasót, FUJIFILM FCR XG-1 beolvasót, consolt, leletezô állomást, DryPix 1000 printert, a digitális technika adta lehetôségeket, postprocesszálást, képek megtekinthetôsége, elemzések, konzultációk. Eredmények: a hagyományos és digitális képek közötti minôségi különbségek, orvosi leletezés elônyei. A bevezetés nagy anyagi ráfordítást igényelt, de a digitális technika gyorsasága, a színvonal javulása, az elérhetôség a klinikai osztályok számára, az elsô fél év 83%-os film megtakarítása nem szennyezi a környezetet, mivel vegyszermentes, óriási eredmény a beteg, a szakszemélyzet, nem utolsó sorban a tulajdonos számára. Összefoglalás: a bevezetés nem volt zökkenômentes, de a jobb, gyorsabb, magas szintû betegellátás igényelte az áttérést. A digitális technikával készített röntgenfelvételek a beteg, a szakasszisztens, a radiológus szakorvos, és klinikai társosztályok számára nagy elôrelépést jelent a korszerû betegellátásban. E26. Elsô tapasztalataink a bóluskövetéses perifériás MR angiográfia alkalmazásával kapcsolatban Pavlikovics Gábor, Bóta Tünde, Kondrákné Bordás Éva, Salétros István, Dr. Kostyál László B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház, MR labor, Miskolc Célkitûzés: A perifériás érbetegségek diagnosztikájában eddig alkalmazott módszerek (Color UH, DSA) mellett egy új vizsgáló eljárás eredményességének és hasznosságának feltérképezése, valamit további tapasztalatok szerzése a kontrasztanyagos MR angiográfia és a perifériás angiográfiás tekercs használatával kapcsolatban. Eszközök és módszer: Siemens Magnetom Symphony Maestro Class 1,5T MR berendezésen perifériás angiográfiás coil alkalmazásával bóluskövetéses pelveo-femoralis angiográfiás vizsgálatot végeztünk 3 lépésben (lábszár, comb, medence) T1 súlyozott 3D FLASH szekvenciákat egymással átfedésben. A kontrasztanyagot MEDTRON MR kompatíbilis injektorral adtuk be. Az ún. background sorozat lemérése után a kontrasztanyag megjelenését és a mérések indításának idejét Care Bolus technikával határoztuk meg.

52 A három régióról készült mérésekbôl az elôzôleg elkészített background felvételeket kivontuk, és MIP technika alkalmazásával esetenként térben forgatva interpretáltuk. Eredmények: 10 beteg perifériás angiográfiás vizsgálatára került. Minden páciens esetében sikerült a Care Bolus technika alkalmazása által a kontrasztanyag beadása után a megfelelô fázisban elindítani a szekvenciát. Megfigyeltük, hogy a beadáskori túl magas flow emeli a felvételek vénás kontaminációját, ezáltal az értékelés nehezebb, és több kontrasztanyagra is van szükség. 2 esetben a páciens elmozdította vizsgálat alatt a lábát, ez nehezítette ugyan a vizsgálat értékelését, de döntôen nem befolyásolta. Mivel az utóla­gos korrigálási lehetôségek igen szûkek, a vizsgálat sikerének sarkalatos pontja, hogy a beteg jól kooperáljon, ne mozdítsa el lábait, ehhez a rögzítô eszközöket alkalmaznunk kell. Az áramlási sebességek oldalkülönbsége miatt a lábszáron két fázisban is szükséges lehet a leképezés. Következtetések: A perifériás MR angiográfiás vizsgálat megfelelô alternatívát biztosít a régió érrendszerének vizsgálatára, különös tekintettel arra, hogy a módszer non-invazivitása, és az alkalmazott kontrasztanyag nem allergén volta és alacsonyabb mennyisége kisebb terhelést ró mind a páciensre, mind a kérô osztály személyzetére. Az ideális fázisban történô indításhoz nagy segítséget nyújt a Care Bolus technika alkalmazása. A vizsgálatok során nyert információk elégségesek a beteg további kezelési tervének felállításához (intervenciós labor, érsebészet) anélkül, hogy a DSA-ban alkalmazott viszonylag magas sugár- és kontrasztanyag terhelésnek kitennénk a pácienst. Nem utolsó szempont, hogy ezáltal a DSA labort tehermentesítve több lehetôség nyílik intervenciók végzésére. E27. Kontrasztanyagos alsóvégtagi MR angiográfia Nagyné Bolfert Ildikó Zala Megyei Kórház, Radiológiai Osztály, Zalaegerszeg Célkitûzés: Elôadásunk célja a perifériás kontrasztanyagos MR angiográfia vizsgálati módszerének bemutatása a beteg elôkészítésétôl a képrekonstrukcióig. Anyag és módszer: Az MR angiográfiára klinikailag perifériás arterioscleroticus érbetegségben szenvedô betegek kerülnek: akut ischemia és a krónikus intermittáló klaudikáció egyaránt indikációt képez. A vizsgálatot 1,5 T MR berendezéssel (Magnetom Avanto) dedikált vascularis mátrixtekercs alkalmazásával, automatikus asztalléptetéses technikával végezzük. A 0,20 – 0,25 mmol/kg dózisú gadolinium tartalmú kontrasztanyag bólusszerû beadását MR kompatíbilis injektor biztosítja. Szubtrakció céljából natív majd kontrasztanyag beadása közben MR fluoroszkopiás idôzítéssel 3 D GRE szekvencia (3D FLASH) alkalmazásával történik a mérés.

53 Eredmény: A hasi aortától a lábfejig három egymást átfedô vizsgálati mezôben ábrázoljuk a hasi és alsóvégtagi artériás rendszert. Az MR angiográfia morfológiai képe megegyezik a hagyományos angiográfia során látott luminogrammal, de a 3D adatgyûjtés változatos megjelenítést, illetve az érkörnyezet szimultán ábrázolása szélesebb körû áttekinthetôséget biztosít. A képrekonstrukció céljából leggyakrabban a MIP, de valódi 3D (VRT és SSD) illetve MPR és curved MPR rekonstrukciókat is alkalmazunk. Összefoglalás: A kontrasztanyagos MR angiográfia gyors, pontos, non-invazív vizsgáló módszer az alsóvégtagi artériák ábrázolására, mely átveheti a katéteres angiográfia szerepét a perifériás arterioscleroticus érbetegségek diagnosztikájában, és a terápiás tervezésben. E28. Gyermekkori furcsaságok az alsó húgyutakban Kürti Gyuláné, Hrivnyák Lászlóné B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Röntgen Intézet, Gyermekradiológiai Osztály, Miskolc A gyermekkori jellemzô húgyúti panaszok hátterében számos betegség lehetséges, melyek oka sok esetben valamilyen fejlôdési rendellenesség. Célkitûzés: Ezen kiváltó okok, anatómiai elváltozások korai felismerése rendkívül fontos, hiszen az idôben történô sebészi korrekcióval, illetve megfelelô nephrológiai – urológiai gondozással megelôzhetôk az ismétlôdô húgyúti gyulladások, és azok következtében kialakuló komoly vesekárosodások. Ezek illusztrálására szeretnék 3 esetet bemutatni: – hólyagba perforált appendix kô, – ureter prolapsus, – urachus fistula. Módszerek: A húgyúti betegségek kivizsgálási protokolljában jelentôs szerepet kap a képalkotó diagnosztika. A gyermeki szervezet a sugárterhelésre fokozottan érzékeny, ezért az UH diagnosztika prioritást élvez. A hagyományos vizsgálómódszerek közül a cystográfiát és a scintigráfiát kell megemlítenünk. A modern képalkotó eljárások közül a CT és MR vizsgálat is megfelelô indikációval jelentôs szerepet kap. Összefoglalás: A bemutatott esetek kapcsán láthattuk, hogy a húgyúti fejlôdési rendellenességek gyakran kombináltan fordulnak elô, így az ellenôrzô vizsgálatok során gondolnunk kell erre is. A beteg gyermek kivizsgálása mindig nagy empátiás készséget igényel mind az asszisztens, mind az orvos részérôl. E mellett fokozottan érvényesülni kell a „nil nocere” elvének

55

Szerzôi index

54

Adame Mária dr. Ambrus Nelli Antal Norbert Arda Emese Ágoston Péter dr. Babka Marianna dr. Bagdi E. dr. Bagyinka Tiborné Balázsiné Ali Magdolna Balogh Zoltán Batiné Siklósi Erika Bárány Tamásné Bárdosi Tamásné Bell Barbara Berecz András Beregszászi Zsuzsanna Bíró Edit Borbély Ádám Bóta Tünde Bôti Anikó Buchinger Rita Bukovácz Róbert dr. Cséky Krisztián Csige Zsuzsanna Czigner Krisztina Darvas Anita Demjénné Németh Sarolta Dékmár Katalin dr. Dér Szilvia Dévényi Katalin dr. Dorgainé Takács Judit Dóczi István Farkas Andrea Farkas Beáta Farkas Szabolcs dr. Farsang Zoltán dr. Fábiánné Kiss Szilvia

10, 36 9, 32 12, 47 9, 34 10, 39 11, 40 10, 38 10, 36 10, 39 5 10, 37 11, 43 9, 35 7, 22 12, 49 10, 38 7, 21 7, 26 13, 51 10, 36 7, 26 10, 36 11, 39 9, 34 10, 39 9, 35 5, 9, 31 8, 10, 27, 37 12, 45 11, 39 10, 39 11, 43 7, 21 12, 47 6, 19 6 11, 42

Fedinecz Nikol dr. Fekete Márta dr. Felegyi Ildikó Fenyvesi Józsefné Forrai Gábor dr. Fosztó Bernadett Gál Magdolna Gonda Gyula dr. Gulyás Gusztáv dr. Gyergyák Emese Hajcser Barbara Halász Szabolcs Hodosi György dr. Horváth Andrea dr. Horváth Anita Horváth Beáta Hrabák Károly dr. Hrabovszki Pálné Hrivnyák Lászlóné Jászovics Judit Jónásné Barhács Enikô Kammerer Kinga dr. Kaszás Imre Kánvási Ferencné Kecskés Attiláné Kelemen Kornél Kerekes Ildikó Kerekesné Szabó Erika Kmetty Lászlóné Kocsordi Zoltánné Kollár Erika Koltai Csilla Komáromy H. Csilla Kondrákné Bordás Éva Kostyál László dr. Kovács Emese Kövérné Szorg Mária

7, 24 11, 43 8, 29 9, 32 6 10, 37 11, 40, 41 7, 20 6 9, 34 13, 49 6, 19 6 8, 27 8, 27, 28 13, 49 9, 34 8, 30 13, 53 10, 37 11, 40 10, 36 7, 24 10, 38 12, 46 9, 12, 34, 49 13, 50 12, 48 11, 42 12, 47 5 11, 42 10, 36 13, 51 13, 51 10, 36 10, 37

55

Krenács L. dr. Kun Beáta Kürti Gyuláné Landherr László dr. Lombay Béla prof. dr. Lövey Katalin Lukács Gábor Lukovich Tamásné Madai Erzsébet Madár Imréné Major Tibor Makay Ágnes dr. Makrai Tamás Mocsári Zsuzsanna Mogyorósiné Liker Katalin Monoki E. dr. Nagy Károly Nagy Rudolf Nagy Zoltánné Nagyné Bolfert Ildikó Nagyné Kucsera Ildikó Nagyné Orosz Beáta Nagyné Paulusz Krisztina Nádor Katalin dr. Németh Katalin Nyilasi Orsolya Oláhné Végh Ágnes Oroszné Galbács Katalin Palkó András prof. dr. Papp Zoltánné Paulik Irén Pavlikné Molnár Piroska Pavlikovics Gábor Pálfiné Erdélyi Gizella Pelyvás Andrea Petri I. dr. Reitmann Judit Riedl Erika dr.

56

10, 38 10, 36 13, 53 6 5 11, 45 7, 26 5 11, 39 8, 30 11, 45 7, 20 9, 11, 35, 41 6, 19 8, 29 10, 38 7, 21 11, 42 11, 43 13, 52 8, 29 13, 51 7, 22 11, 40 7, 20 13, 50 12, 47 8, 27 5 12, 47 11, 40 8, 27 13, 51 12, 47 8, 28 10, 38 7, 22 5

Rózsa Emôke Salétros István Sásik Gábor Sipos-Sziki Melinda Stojanov Éva Szabó Tünde Szabóné Garai Adrien Szakálasné Bakonyi Ildikó Szakálné Ujhelyi Anita dr. Szathmári Istvánné Szántai Péterné Szegediné Joó Éva Szekér Zoltán Szilvássy Péterné dr. Szlávik Katalin Szögi Mariann Tamás Gabriella Tapolcsányi Éva dr. Tarján T. dr. Tokai Richárd Tonamár Mónika Tóth Anett Tóth Erzsébet dr. Urbanek Krisztina dr. Valkár Csabáné Vandulek Csaba Varga Eszter Varga E. dr. Vass László dr. Vámos Judit Vida Krisztina Vígh Tiborné Violáné Egyed Zita Vörösné Benke Renáta Zachár Gábor dr. Zilafalvi Anna Mária Zs. Tóth E. dr.

12, 50 13, 51 11, 43 9, 35 9, 34 12, 47 12, 46 8, 30 8, 27 12, 46 9, 31 11, 39 11, 43 6, 19 11, 45 10, 36 11, 40 7, 22 10, 38 7, 26 12, 44 11, 42 8, 13, 28, 51 7, 11, 20, 43 12, 44 7, 25 8, 26 10, 38 10, 36 11, 42 13, 49 9, 32 10, 36 9, 34 6, 19 10, 36 10, 38

Jegyzet

57

Jegyzet

7

1. Palace MOM Park Mozi 2. Hotel Mediterran **** 3. Hotel Charles *** 4. Hotel Kristal *** 5. Classic Hotel *** 6. Hunguest Hotel Griff *** 7. Budai Hotel *** 8. Államigazgatási Fôiskola Kollégiuma

6

1

5 2 4

8

3